Szakmai Koncepc.09

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Szakmai Koncepc.09 Készítették: Harmos Krisztián (Bükki Nemzeti Park) Csordás Ágnes (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület) Ferenczy Kristóf (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület) Forstner Antal (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület) Ispán Dániel (CSERHÁT Natúrpark Közhasznú Alapítvány) Ispánné Péter Éva (CSERHÁT Natúrpark Közhasznú Alapítvány) Jávor Károly (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület) Pongrácz Ágnes (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület) Szandai József (CSERFA, Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Egyesület) Pekár István (CSERHÁT Natúrpark Közhasznú Alapítvány) dr. Tardy János (Nógrád Novohrad Geopark) Közreműködők: Klátyik András (Alsótold Község polgármestere) Szalatnyainé Zsigmond Éva (Becske Község polgármestere) Matics János József (Bér Község polgármestere) Engel Krisztina (Bokor Község polgármestere) Kodák Csaba (Buják Község polgármestere) Mészáros Sándorné (Cserháthaláp Község polgármestere) Szántó József (Cserhátsurány Község polgármestere) Noskó Sándor (Cserhátszentiván Község polgármestere) Moravcsik Ferenc (Ecseg Község polgármestere) Nagyváradi István (Felsőtold Község polgármestere) Kovács Zoltán (Garáb Község polgármestere) Jusztin Józsefné (Herencsény Község polgármestere) Szabó Csaba (Hollókő Község polgármestere) Dr. Hajasné Banos Márta (Kozárd Község polgármestere) Szepes Péter (Kutasó Község polgármestere) Bögös Tamás (Magyarnándor Község polgármestere) Péter Gábor (Nagylóc Község polgármestere) Doman Ferenc (Nógrádsipek Község polgármestere) Beszkid Andor (Rimóc Község polgármestere) Rugáné Pongrácz Mária Anna (Szanda Község polgármestere) Fáy Dániel Zsombor (Terény Község polgármestere) Kiss Zoltán (Varsány Község polgármestere) 1 ELŐSZÓ A természet rendje A bennünket körülvevő világban nincs tökéletesebb, mint a természet rendje. A természeté, amely erős és törékeny egyszerre. Az évmilliók alatt apró rezdülésekkel változó, alakuló organizmus rendre kiheverte a országrésznyi területeket lávával beborító tűzhányók, a becsapódó üstökösök, a földrészekre kiterjedő erdőtüzek pusztításait, de a belőle kiemelkedő emberrel – annak féktelen önzésével - szemben védtelen. Tudjuk, nem volt ez mindig így, az ember, bár törekedett a Föld meghódítására, magát a természet részének tekintette, a legutóbbi időkig sem ereje, sem szándéka nem volt annak tönkretételére. Csak a megapoliszokat, felhőkarcolókat építő, gyökereitől eltávolodó ember vette-veszi semmibe a természet fenségét. Mára sebzetté vált a környezetünk, mert kiléptünk abból a viszonyrendszerből, amely a kultúrát teremtő ember és a természet között a legutóbbi időkig létezett. Mára az érintetlen természet képe, az egyensúlyi helyzet a Föld jelentős részén már nem állítható vissza, de a megfontolt, alkotó ember és a természet harmonikus kapcsolata helyre állítható. A kultúrtáj, amelyben őseink éltek, s verejtékükkel minden talpalatnyi helyét művelték, gondozták, mára elvadult, eltorzult. Az elhagyott, elgyomosodott szántók, az elbokrosodott legelők, a lerabolt, tarra vágott erdők nem azt mutatják, hogy a természet újra birtokba vette azt, ami egyszer az övé volt, hanem hogy az ember elrontott valamit. Leromlott a pannon kultúrtáj állapota , elromlott a természet és a gazdálkodó ember kapcsolata. Megszűnt, de nem véglegesen, és nem visszafordíthatatlanul. Képzett, felelősen gondolkodó szakemberek útmutatását követve a természet rendje – legalább részben – helyreállítható. Nem olyan lesz, mint nagyapáink korában, amikor a vetésforgóban művelt szántók végén gyümölcsfák virágoztak, az árokpartokat gondosan kaszálták, a legelőkön gulyák, nyájak, kondák tanyáztak, a szőlőhegyen minden családnak parcellája volt. A mezőgazdaságtól eltávolodó ember ilyen szintű gazdálkodásra már nem képes, de a Nógrádra oly jellemző mozaikszerűen váltakozó szántók, legelők, erdők látványa, a biológiai és táji sokszínűség, a hagyományok megőrizhetők, sok esetben életre kelthetők Unokáinkra olyan világot hagyhatunk, amely a szép, vonzó természeti és kulturtáj érzetét kelti az idegenben, és a turizmus révén megélhetést, boldogulást nyújthat nekik. 2 Ez az irigyelt világ lenne a Cserhát Natúrpark, amelyet megcsonkult, gazdasági létében közel egy évszázada vergődő vármegyénk talán legérintetlenebb szegletében szeretnénk megvalósítani. A húsz község határát jórészt még a vonat is elkerüli, a térséget uraló Cserhát- gerinc egyik oldaláról a Dunába, a másikról a Tiszába folynak a patakok. A hatalom által évtizedekig mostohán kezelt vidéket elkerülte az iparosítás, a lakosság fele máshol keresett boldogulást, a maradók őrizték gyökereiket, hitüket. Persze nem maradt meg minden, de több maradt, mint más vidékeken általában. Ez a kényszerű csipkerózsika álom most előnyünkre változhat, ha nem követjük el a máshol pusztító átgondolatlan modernizáció hibáit, és legjobb tudásunk szerint aknázzuk ki a lehetőségeket. A Cserhát Natúrpark koncepciója jól mutatja, hogy milyen értékeink maradtak meg. Természeti kincseink is figyelemre méltóak, de kulturális örökségünkkel együtt páratlan értéket képviselnek. Ez az önerőből, mindenféle pénzügyi támogatás nélkül készült, a cserháti palóc vidék jövőjéért tenni kész lokálpatrióták szellemi munkáját magába foglaló dokumentáció nekünk, itt élőknek az útmutatónk lesz a jövőben, s remélve a cím elnyerését, külső támogatással helyreállíthatjuk és fenntarthatjuk a természet és az emberi élet rendjét. Sokat kell még dolgoznunk, mert a mellőzés évtizedei nem múltak el nyomtalanul, sőt talán maga a mellőzés sem múlt még el. Az emberek, a helyben maradók elbizonytalanodtak, maguk sem hiszik el, hogy milyen kinccsel rendelkeznek. Vissza kell adni a hitüket, s ennek egy eleme lehet a Natúrpark, amely azt üzeni, hogy országos szinten is számon tartják a vidéket. Kérem, bizalommal és jóindulattal olvassák ezt a pályázatot, ráfér a segítség a Cserhát palócaira, s meg is érdemlik! Pekár István 3 Tartalomjegyzék 1. CSERHÁT NATÚRPARK ALAPÍTÓ OKIRATA ............................................................................................. 5 2. A CSERHÁT NATÚRPARK LÉTREHOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE, CÉLJA ................................................15 3. A CSERHÁT NATÚRPARK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA ........................................................................18 3.1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉS ..............................................................................................................18 3.2. KÖZIGAZGATÁSI LEHATÁROLÁS, MEGKÖZELÍTÉS ........................................................................................20 3.3. TERÜLETHASZNÁLAT ..................................................................................................................................20 4. A CSERHÁT NATÚRPARK TERMÉSZETI, TÁJKÉPI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRTÉKEI .................22 4.1. TERMÉSZETI TERÜLETEK .............................................................................................................................22 4.1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek ...............................................................................22 4.1.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek ......................................................................................25 4.1.3. Natura 2000 területek (Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek) ....................29 4.1.4. Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló természeti területek ...............................................34 4.2. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK .................................................................................................................................36 4.2.1. Földtani értékek ..................................................................................................................................36 4.2.2. Víztani értékek ....................................................................................................................................39 4.2.3. Növénytani értékek .............................................................................................................................41 4.2.4. Állattani értékek ..................................................................................................................................51 4.3. TÁJKÉPI ÉRTÉKEK ........................................................................................................................................71 4.4. CSERHÁT NATÚRPARK TELEPÜLÉSEINEK FEKVÉSE, TÖRTÉNETE, LÁTVÁNYOSSÁGAI, KULTURÁLIS ÉLETE ÉS JÖVŐKÉPE ...........................................................................................................................................................72 5. A TERMÉSZETBEN TÖRTÉNŐ AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁS LEHETŐSÉGEI .......................................131 6. A TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÁS, NEVELÉS, ISMERETTERJESZTÉS ÉS TUDATFORMÁLÁS LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................136 6.1. TANÖSVÉNYEK A CSERHÁT NATÚRPARKBAN ÉS KÖRNYÉKÉN ..................................................................136 6.2. ERDEI ISKOLÁK A CSERHÁT NATÚRPARKBAN ...........................................................................................137 6.3. KÖRNYEZETI NEVELÉSI AKCIÓK A CSERHÁT NATÚRPARKBAN ..................................................................139 6.4. A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SZEREPE A CSERHÁT NATÚRPARK TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉBEN
Recommended publications
  • Néhány Adat a Keleti-Cserhát És Tágabb Környéke Edényes Flórájának Ismeretéhez
    View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE provided by Repository of the Academy's Library 133 KITAIBELIA XII. évf. 1. szám pp.: 133-137. Debrecen 2007 Néhány adat a Keleti-Cserhát és tágabb környéke edényes flórájának ismeretéhez 1 – 2 SRAMKÓ Gábor MAGOS Gábor (1) Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, H-4010 Debrecen, Pf. 14. [email protected] (2) Hatvani Környezetvédő Egyesület H-3000 Hatvan, Hatvany I. u. 2/a. [email protected] Bevezetés Jelen közlemény az elmúlt időszak során, elsősorban alkalmi terepbejárások alkalmával, valamint a Magyar Flóratérképezés program során gyűjtött érdekesebb adatainkat tartalmazza. Adataink a Keleti-, vagy Központi-Cserhát területéről, illetve ettől távolabbi és szomszédos, más természetföldrajzi egységekbe sorolható területekről (Ipoly-völgy, Cseres-hegység magyarországi része, Litke-Etesi-dombság, Zagyva- völgy) származnak. A terület természetföldrajzi jellemzését és a botanikai kutatás történetét HARMOS és mtsai (2001) és CSIKY és mtsai (1999) vázolta. Anyag és módszer A fajok felsorolásakor SIMON (2000) sorszámozását és nomenklatúráját követjük. Az adatok az alábbi kistájakról származnak, ezek rövidítései a szövegben: KCs – Keleti-Cserhát; LEd – Litke-Etesi-dombság; Csh – Cseres-hegység (Cerová vrchovina) Ip – Ipoly-völgy. A lelőhelyek megnevezései az 1:10000 EOV térképek elnevezéseit követi, de alkalmanként figyelembe vettük a forgalomban lévő térképeket is (1:25000 Gauss-Krüger vetületű katonai térképek, „A Cserhát turistatérképe 1:60000” – Carthographia Kft., Budapest, 1995). Az érdekesebb adatok bizonyító herbáriumi lapjai a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének Soó Rezső Herbáriumában (DE), valamint MG magángyűjteményében kerültek elhelyezésre. A teljesség igényének figyelembe vételével itt írjuk le a korábban már közölt, kisebb munkákban megjelent adatainkat is.
    [Show full text]
  • 1. Keszeg 2. Felsőpetény, Söröző 3., Alsópetény, Buszforduló 4., Romhányi
    1. Keszeg 2. Felsőpetény, 3., Alsópetény, 4., Romhányi- söröző buszforduló hegy 5., Romhány, 6. ep., Kő-hegy 7. ep., Nézsa 8., Csővár romja Törökmogyorófa 125 9. ep., Csővár 10., Nógrádsáp, 11., Galgaguta 12., Vanyarc, Mária-barlang tájház 13., Nagy-hegy, 14., Szandavár- 15., Mária-forrás 16., Ordaspuszta kőtár alja, buszforduló 17. ep., Bercel, 18. ep., Legénd, 19. ep., Kő-hegy Cél: Nézsa kápolna Fűzfa Kert 2014.08.23. Kedves Vendégünk! Szakasz Jelzés Résztáv Össztáv Rész-szint Össz-szint Nyitva Szeretettel köszöntünk a Palóc Expedíció 125 teljesítménytúrán! Nógrád megye, a Cserhát Nézsa, rajt, művelődési ház 7:00-8:00 délnyugati részeit, a palóc nyelvjárás peremvidékét mutatjuk be rendezvényünkkel. A feladat, Nézsa-Keszeg széle S-, SM 4,55 4,55 64 64 amire vállalkoztál: az itinerben megadott útvonalon gyalogolj végig, az ellenőrzőpontokon kell igazolnod (itt pontőr pecsétel vagy kihelyezett kódot kell felírnod, esetleg kihelyezett bélyegzővel Keszeg széle-iskola-vissza K+, SM, S- 0,60 5,15 13 77 7:40-9:05 igazolj), és mindezt szintidőn belül kell megtenned. FIGYELEM! Az útvonal során megjelölt helyen Keszeg széle-Ősagárdi akácos K+ 3,64 8,78 101 178 vagy máshol is előfordulhat feltételes ellenőrzőpont, ennek igazolása nem az itiner utolsó Ősagárdi akácos-Felsőpetény K- 4,90 13,68 79 257 8:50-10:45 oldalán, hanem a térképvázlaton lévő rubrikában történik. Felsőpetény-Alsópetény, szeszfőzde K- 4,51 18,19 77 334 A szintidő 25-26 óra attól függően, mikor indulsz, tehát 5 km/órás átlagsebesség szükséges a Alsópetény, szeszfőzde-buszforduló K- S4 0,44 18,63 3 337 9:30-11:45 sikeres teljesítéshez (7 órás indulás esetén 4,8).
    [Show full text]
  • NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 3. Sz. Napirendi Pont 4-120/2019. Ikt. Sz. Az Előterjesztés
    NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 3. sz. napirendi pont 4-120/2019. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Bagó József JAVASLAT Nógrád Megye Területrendezési Tervéről szóló rendelet elfogadásához a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalására készült dokumentáció jóváhagyására Készült: a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2019. november 21-i ülésére Előkészítette: Vass Attila megyei főépítész Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 29/2005. (XII. 01.) Kgy. rendeletével alkotta meg a megye területrendezési tervét (a továbbiakban: NMTrT), melyet a 42/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelettel módosított. Az NMTrT módosításához az előkészítő és javaslattevő fázisának dokumentációja a Területfejlesztési Bizottság 2019. szeptember 3-i ülésén megtárgyalásra került, azt a bizottság a 2/2019. (IX. 3.) TERB. határozatával véleményezésre alkalmasnak ítélte. Az NMTrT módosításának véleményezési eljárása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 23/C. § és a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 16. és 20. § alapján megtörtént. A véleményezési dokumentáció 2019. október 16-án feltöltésre került a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett központi egyeztetési felületre, egyúttal Nógrád
    [Show full text]
  • Magyarországi Földrengések Évkönyve Hungarian Earthquake Bulletin 2019 Tóth L., Mónus P., Kiszely M., Trosits D
    Magyarországi földrengések évkönyve Hungarian Earthquake Bulletin 2019 Tóth L., Mónus P., Kiszely M., Trosits D. Földrengés Mérnöki Iroda Earthquake Engineering Budapest MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK ÉVKÖNYVE HUNGARIAN EARTHQUAKE BULLETIN 2019 TÓTH LÁSZLÓ1, MÓNUS PÉTER1,2, KISZELY MÁRTA2, TROSITS DALMA1 Hivatkozás Bibliographic reference Tóth L., Mónus P., Kiszely M., Trosits D. Tóth, L., Mónus, P., Kiszely, M, Trosits D. Magyarországi földrengések évkönyve 2019 Hungarian Earthquake Bulletin, 2019 GeoRisk, Budapest, 2020. GeoRisk, Budapest, 2020. HU ISSN 1589-8326 HU ISSN 1219-963X doi:10.7914/SN/HM doi:10.7914/SN/HM GEORISK BUDAPEST 2020 © GeoRisk Budaörsi út 131/A, H-1118 Budapest, Hungary www.georisk.hu [email protected] Minden jog fenntartva. Apart from any fair dealing for the purpose of study, research, criticism, or review, as permitted under the Copyright Act, no part may be reproduced by any process without written permission. A jelen és a régebbi évkönyvek elektronikusan elérhetők az alábbi címen: www.georisk.hu/Bulletin/bulletinh.html The present and previous Bulletins are available on-line at: www.georisk.hu/Bulletin/bulletine.html Készült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paks II. Atomerőmű Zrt. támogatásával. This work was supported by MVM Paks Nuclear Power Plant Ltd. and Paks II. Nuclear Power Plant Ltd. HU ISSN 1589-8326 (magyar) HU ISSN 1219-963X (English) doi:10.7914/SN/HM Felelős kiadó: Dr. Tóth László 1 GeoRisk Earthquake Engineering, Budapest 2 Kövesligethy Radó Seismological Observatory, CSFK GGI, Budapest Hátsó borító:
    [Show full text]
  • Kultúra, Történelem És Műemlékek a Novohrád-Nógrád Geopark Magyar Oldalának Keleti Részén
    A NOVOHRÁD-NÓGRÁD GEOPARK ÉRTÉKEI - OKTATÁSI SEGÉDANYAG 2014 Tartalom 1. Helytörténet, régészet.......................................................................................................... 2 1.1. Az érintett terület történelméről, régészetéről ............................................................. 2 1.2. Kulturális örökségek .................................................................................................... 4 2. Látnivalók, nevezetességek ................................................................................................. 7 3. Művészeti élet ..................................................................................................................... 9 4. A Novohrád-Nógrád Geopark magyar oldalának keleti részén található települések építészeti értékeinek bemutatása .............................................................................................. 11 5. A térség Geoparkon kívüli települései .............................................................................. 50 1 1. Helytörténet, régészet 1.1. Az érintett terület történelméről, régészetéről Nógrád megye őskoráról meglehetősen keveset tudunk. Bizonyosan előfordult erre a kőkori ember, a Karancs-Medves vidékén a már földművelő rézkori népesség is. Szécsény térségében (Piliny, Benczúrfalva) és az Ipoly, illetve a Zagyva völgyében már sűrű telepei voltak a későbronzkor embereinek. Így a salgótarjáni Baglyaskőn, Pécskőn, a kisterenyei Hármas-hegyen. A bronzkori telepek egykori helyét a népnyelv ma is Várhegynek, Pogányvárnak
    [Show full text]
  • 2010-Es Árvízi Vészhelyzettel Érintett Nyugat Nógrádi Települések Ár- És Belvízvédelmi Létesítményei Előtervhez
    GEODROM Kft. 3100 Salgótarján, Medves krt. 92 - 94. Tsz: 06/2012 2010-es árvízi vészhelyzettel érintett Nyugat nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményei Előterv Megbízó: Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás 2659 Érsekvadkert, Rákóczi u. 91. Tervező: GEODROM Kft. székhely: 3100 Salgótarján, Medves Krt. 92-94 Készült: 2012. Június hó Tsz: 06/2012 Tartalomjegyzék a 2010-es árvízi vészhelyzettel érintett Nyugat nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményei Előtervhez Címlap Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Műszaki leírás Tervezett vízrendezési munkák összefoglaló táblázata Mellékletek 1. Jelentős vízgazdálkodási kérdések. 1-8 Ipoly tervezési alegység (KDV-KÖVIZIG) 2. Természeti értékek ismertetése Csatolt rajzok 1. Ipoly teljes vízgyűjtő helyszínrajza 2. Általános áttekintő helyszínrajz 3. A projektben érintett 35 település áttekintő helyszínrajza 4. A tervezett műszaki beavatkozások elrendezési helyszínrajza 22 településen 2 Tsz: 06/2012 Műszaki leírás a 2010-es árvízi vészhelyzettel érintett Nyugat nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményei Előtervhez 1. Előzmények Az önkormányzatok problámáit megismerve az ITTT elhatározta az Ipoly határfolyó térségünket érintő vízgyűjtő területén a közös árvízvédelmi stratégia és összehangolt cselekvési terv kidolgozását. A belvíz - árvízvédelmi stratégiai tervezési feladat lényegében azt jelenti, hogy a partnerek összehangolják az adott vízgyűjtő terület egyes vízépítési tevékenységeihez kapcsolódó terv-, és tanulmány készítési feladatokat. Az együttműködés a
    [Show full text]
  • Fekvő 0104 Gasztroenterológia Progresszivitás
    Szolgáltató adatlapja 1 / 10 Szolgáltató neve: Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet Szolgáltató címe: 2660 Balassagyarmat Rákóczi fejedelem 125- 127. Szolgáltató telefon/fax Fekvő 0100 Belgyógyászat Progresszivitás: 1 (aktív) Alsópetény Balassagyarmat Becske Bercel Borsosberény Bánk Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Galgaguta Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolyszög Ipolyvece Kisecset Kétbodony Legénd Ludányhalászi Magyarnándor Mohora Nagylóc Nagyoroszi Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádsipek Nógrádszakál Patak Patvarc Pusztaberki Rimóc Romhány Rétság Szanda Szente Szátok Szécsénke Szécsény Szügy Tereske Terény Tolmács Vanyarc Varsány Érsekvadkert Őrhalom Fekvő 0104 Gasztroenterológia Progresszivitás: 2 (aktív) Alsópetény Balassagyarmat Becske Bercel Borsosberény Bánk Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Galgaguta Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolyszög Ipolyvece Kisecset Kétbodony Legénd Ludányhalászi Magyarnándor Mohora Nagylóc Nagyoroszi Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádsipek Nógrádszakál Patak Patvarc Pusztaberki Rimóc Romhány Rétság Szanda Szente Szátok Szécsénke Szécsény Szügy Tereske Terény Tolmács Vanyarc Varsány Érsekvadkert Őrhalom Fekvő 0200 Sebészet Progresszivitás: 2 (aktív) Alsópetény Balassagyarmat Becske Bercel Borsosberény Bánk Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Galgaguta Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolyszög
    [Show full text]
  • A BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG Agrárstruktúra És Vidékfejlesztési
    A BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja 2004. június 30. INFORMÁCIÓK A PROGRAMKÉSZÍTŐ TEAMRŐL 1) Mentor: B. Szolnoki Ildikó 2) Programkészítő szervezet Neve: Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás Elnöke: Lombos István Pál Címe: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 12. Telefon / Fax: 35/505-973 e-mail: [email protected] 3) Érintett területek a) Az 1999-es Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program elkészítésében együttműködő települések száma: 24 Balassagyarmat, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Galgaguta, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szécsénke, Szügy. b) Jelen program elkészítésében részt vevő települések száma: 28, a teljes balassagyarmati statisztikai kistérség. Balassagyarmat, Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Galgaguta, Herencsény, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szanda, Szécsénke, Szügy, Terény. 4) A program készítésébe, konzultációkba bevont szereplők Önkormányzatok: 1. Balassagyarmat Város Önkormányzata Lombos István Pál 2. Becske Község Önkormányzata Szalatnyainé Zsigmond Éva 3. Bercel Község Önkormányzata Jánvári Andrásné 4. Cserháthaláp Község Önkormányzata Mészáros Sándorné 5. Cserhátsurány Község Ömnkormányzata Szántó József 6. Csesztve Község Önkormányzata Palman Imre 7. Csitár Község Önkormányzata Huszár
    [Show full text]
  • Ministry of Agriculture and Rural Development PROGRAMME
    Ministry of Agriculture and Rural Development PROGRAMME-COMPLEMENT (PC) to the AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT OPERATIONAL PROGRAMME (ARDOP) (2004-2006) Budapest June 2009 ARDOP PC modified by the ARDOP MC on 7 March 2006 and by written procedures on 18 August, 29 September 2006 and on 14 August 2007, revised according to the comments of the European Commission (ref.:AGRI 004597of 06.02.2007, AGRI 022644 of 05.09.07 and AGRI 029995 of 22.11 07.) 2 TABLE OF CONTENTS I. INTRODUCTION .............................................................................................................. 5 I.1 PROGRAMME COMPLEMENT....................................................................... 5 I.2 THE MANAGING AUTHORITY for ARDOP.................................................. 6 I.2.1 General description......................................................................................... 6 I.2.2 The MANAGING AUTHORITY in Hungary................................................ 6 I.2.3 Monitoring ...................................................................................................... 6 I.2.4 Financial Management and Control Arrangements ........................................ 6 I.2.5 Monitoring the capacities................................................................................ 6 I.3 THE PAYING AUTHORITY............................................................................. 6 I.4 THE INTERMEDIATE BODY .......................................................................... 6 I.5 THE FINAL BENEFICIARIES.........................................................................
    [Show full text]
  • Articulata 2004 Xx(X)
    ZOBODAT - www.zobodat.at Zoologisch-Botanische Datenbank/Zoological-Botanical Database Digitale Literatur/Digital Literature Zeitschrift/Journal: Articulata - Zeitschrift der Deutschen Gesellschaft für Orthopterologie e.V. DGfO Jahr/Year: 2013 Band/Volume: 28_2013 Autor(en)/Author(s): Szövenyi Gergely, Harmos K., Nagy Barnabas Artikel/Article: The Orthoptera fauna of Cserhát Hills and its surroundings (North Hungary) 69-90 © Deutsche Gesellschaft für Orthopterologie e.V.; download http://www.dgfo-articulata.de/; www.zobodat.at ARTICULATA 2013 28 (1/2): 69‒90 FAUNISTIK The Orthoptera fauna of Cserhát Hills and its surroundings (North Hungary) Gergely Szövényi, Krisztián Harmos & Barnabás Nagy Abstract Cserhát is an orthopterologically relatively less studied region of the North Hun- garian Mountains. After a faunistic research conducted here, the Orthoptera fauna of the Cserhát region is summarized. The pool of formerly known 33 spe- cies is raised to 67, which is about 53% of the total Orthoptera fauna of Hungary. Seven of them (Acrida ungarica, Isophya modesta, Leptophyes discoidalis, Poly- sarcus denticauda, Poecilimon fussii, Saga pedo, Tettigonia caudata) are legally protected and two (Isophya costata, Paracaloptenus caloptenoides) strictly pro- tected in Hungary. Others (Aiolopus thalassinus, Chorthippus dichrous, Oedaleus decorus, Pachytrachis gracilis, Pezotettix giornae, Platycleis affinis, Rhacocleis germanica, Ruspolia nitidula, Tessellana veyseli) are zoogeographically also valuable here, near their northern-northwestern areal limit. Zusammenfassung Der Orthopteren-Fauna der nördlichen Mittelgebirge Ungarns ist ziemlich gut er- forscht, aber die Hügellandschaft Cserhát, in den westlichen Teil der Nördlichen Mittelgebirge, bildete bisher eine Ausnahme. Basierend auf unsere Untersuchun- gen, durchgeführt zwischen 1963 und 2011, hat sich die Artenzahl hier auf 67 erhöht (= 53% der Orthopteren-Arten Ungarns).
    [Show full text]
  • Geologica Hungarica. Series Geologica
    GEOLOGY OF THE NÓGRÁD—CSERHÁT AREA by G éza Hámor FOREWORD The N Hungarian Miocene is a member of particular importance and beauty of the Later Tertiary in the Carpathian Basin and the adjacent regions. Palaeogeographically, it is a link connecting the W and E European facies areas including the Vienna Basin, the W Carpathians, the Transylvanian Basin and the Gethic Depression in the Central Paratethys. The most beautiful, diversified and intriguing element of this link is the Nógrád—Cserhát area. It has been promoted to the rank of a classic type area as a result of nearly two centuries of busy efforts by outstanding geologist representatives of five generations. It is here that the most complete Miocene sequence in this country is found; that a school of thought of generations of geologists, paleontologists, stratigraphers, volcanologists and miners engaged in the study of Tertiary formations has evolved; that has been the subject and scene of many decades of debate on Miocene stratigraphy now entitled to be regarded as classic. This area has never been subjected to fashionable research trends, to effortless stylistic exercises, as the magnitude of the geological past, breathtaking and majestic, has obliged everybody studying this area to full devotion and to painstaking efforts for achieving even an infinitesimal result. Nevertheless—and maybe for this very reason—research institutes, mines, university departments and laboratories have been sending their growing offspring to repeated assaults which has cost for many almost a lifetime (several decades in most cases) of devotion to this noble struggle. I have joined this campaign as a volunteer.
    [Show full text]
  • 2011. Évi Népszámlálás 3
    Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 © Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Grábics Ágnes Összeállította: Fejes László Kardos Zsuzsanna Marosszéky Zsuzsanna Restyánszkiné Jaczkó Valéria Szilágyi Ferencné Szűcs Lászlóné Vigné Cseh Magdolna Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Malakucziné Póka Mária Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Zilahy Edina Telefon: (+36-46) 518-271, e-mail: [email protected] Internet: www.nepszamlalas.hu [email protected] (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.055 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót! ................................................................................................5 Összefoglaló .................................................................................................................7 1. A népesség száma és jellemzői ..................................................................................9 1.1. A népesség száma, népsűrűség..........................................................................9 1.2. Kormegoszlás, a férfi ak és a nők száma ..........................................................11
    [Show full text]