Tudományos Mozaik Jubileumi 17. Kötet
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 17. kötet 2019 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola ISSN 2063–1227 ISBN 978-615-80727-5-5 Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa 2 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola KALEIDOSZKÓP JUBILEUMI TANULMÁNYKÖTET A TOMORI PÁL FŐISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Budapest, 2019 3 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola Szerkesztők: Dr. Fata Ildikó Dr. Kissné dr. Budai Rita Nyelvi lektor: Dr. Kromják Laura 4 Tartalomjegyzék Tudományos Mozaik 17. TARTALOMJEGYZÉK Előszó ........................................................................................................................................8 I. KULTÚRATÖRTÉNET DR. CSANÁDI-BOGNÁR Szilvia Korpuszok és textusok. A szerző testének és írásainak relációi a nyugati hagyomány modelljeiben ……..………………………………………...9 CSEH Gizella Szász Károly (1829−1905) élete és munkássága………………………………….17 DR. FRENYÓ Zoltán Augustinus világánál – könyvismertetés ………………………………………...25 DR. KISSNÉ DR. BUDAI Rita Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József barátsága …………………………........35 DR. LAKATOS Andor Tudomány és művészet egy kiemelkedő 19. századi főpap életében. Haynald Lajos (1816-1891), a tudományok művésze és a művészetek tudósa…………………………………………………...............................................48 II. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK DR. BOGNÁR Ferenc Az életminőség nem GDP-alapú társadalmi vizsgálata ………………………71 5 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola DR. DAUBNER Katalin A valószínűség fogalmának többarcúsága ………………………………………83 GYULAFFY Béláné DR. BERÉNYI Mária – HOLMÁR Krisztina Fejlődés, ember és környezete – Etika és kockázatkezelés kérdései …………..99 DR. HEGEDŰS Mihály A gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetési módszereinek változása …………………………………………………………………………...106 HOLMÁR Krisztina – GYULAFFY Béláné DR. BERÉNYI Mária Etikai, etikus vagy közösségi bankok? A név változhat, a tevékenység a fontos ……………………………………………………………116 DR. KOVÁCS Levente – ARANY Ferenc A pénzügyi kultúra a gyakorlatban ……………………………………………..125 DR. Tewolde MELLES HAGOS A külső és belső finanszírozás kölcsönhatása ………………………………….140 DR. MOZOL Rita Marietta A magyar pénzügyi intézményrendszer felügyelete …………………………154 III. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK DR. DOMBORÓCZKY Zoltán A személyes márka építés a siker leghatékonyabb eszköze a modern társadalomban?.......................................................................................163 DR. FATA Ildikó Merítsünk a természet gyógyerejéből! – Német és magyar gyógynövénykalauzok összehasonlító elemzése ……………………………...174 6 Tartalomjegyzék Tudományos Mozaik 17. FRIESZ-KOVÁCS Kamilla Egy legendás vállalat: az Orion ………………………………………………….186 DR. Laura KROMJÁK “Memories’ Caged Bird Won’t Fly”: Female Temporality and the Art of Memory …………………………………………………………...192 DR. KRUPPA Éva Kreatív gazdaság. Kulturális és kreatív ipar az EU programjaiban………….208 DR. Ömür ÖNHON The Correlation between Employees' Justice Perceptions and Organizational Citizenship Behavior………………..……………………..219 DR. Éva Monika PÁL Visual Political Representation in Social Media: A Politican’s Facebook ……………………………………………………………230 DR. Olga SZŰCS The “Essence” from the Point of View of the Hygiene of Culture…………………………………………………………240 TENYÉR Mihály A minőségmenedzsment gazdasági hatásainak vizsgálata …………………..245 DR. UJJ András Tomori Pál – hős vagy antihős?..............................................................................255 DR. ZOMBORY Máté Történetiség és hatalom. Kritikai történeti szociológia…………………...……263 IV. ABSTRACTS Abstracts ……………………………………………………………………………….272 7 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Kaleidoszkóp címmel egy különleges kötetet nyújtok át Önnek. Főiskolánk 2019-ben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, ebből az alkalomból felkértük egykori és jelenlegi oktatóinkat, hogy egy-egy írásukat, ami esetleg már régóta az íróasztalfiókban pihent, küldjék el nekünk, hogy azt kötetbe foglalhassuk, és megjelentessük a Főiskola Tudományos Mozaik című sorozatának 17. köteteként. Ahogy a kötet választott címe is mutatja – Kaleidoszkóp – célunk egy színes, érdekes témákat felölelő, egykori és jelenlegi oktatóink szerteágazó munkásságát bemutató kötet összeállítása volt. Érkeztek is szép számmal a tanulmányok – szám szerint 24 – és a témák sokféleségén mi magunk is meglepődtünk: kultúra- és színháztörténet, valószínűségszámítás, hadtörténet és szociológia, kreatív ipar és etikus bankok, fordítástudományi kérdések és könyvismertetés, pénzügyi kultúra és festőóriások levelezését bemutató tanulmány – hogy csak néhányat idézzünk a sok-sok témából. Bízom benne, hogy a jelen kötet hitelesen tükrözi a Főiskolánkon folyó tudományos munka szellemiségét és sokféleségét, és ebben a reményben minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlom színes és színvonalas tanulmánykötetünket. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár Alapító Rector Emerita Budapest, 2019. május 8. 8 Korpuszok és textusok. DR. CSANÁDI-BOGNÁR Szilvia KORPUSZOK ÉS TEXTUSOK. A SZERZŐ TESTÉNEK ÉS ÍRÁSAINAK RELÁCIÓI A NYUGATI HAGYOMÁNY MODELLJEIBEN1 DR. CSANÁDI-BOGNÁR Szilvia (főiskolai adjunktus, Tomori Pál Főiskola) Az esszé középpontjában Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye áll, illetve azok a metaforarendszerek, amelyek a műben az emberi testet a kultúra által előírt, felépített és elbírált textusként mutatják be. A szöveg és a test azonosításának három különböző hagyományát vázolom fel a regény motívumain keresztül: egy kultuszhoz kapcsolódó, egy felvilágosult és egy, a Bildung-eszményt felülíró értelmezést, amelyek mindegyike feszültséggel telt test-nyelv összefüggést tár elénk. Kazinczy alakján keresztül a kultúra évszázados gyakorlata, az írás, mint a fennmaradás egyetlen lehetősége körvonalazódik, ami azonban éppen a nyelvi épületbe vetett hit és az ízlés nevében állított tabuk konfliktusában morzsolódik szét, és válik az emlékezéstechnikai gyakorlatok tárgyává és elszenvedőjévé. Az esszé a harmadik modell jelentőségére, mint a megújuló Kazinczy-interpretáció befolyásoló tényezőjére mutat rá. Kulcsszavak: Péterfy Gergely, Bildung-eszmény, kultusz, felvilágosodás, textus Bevezetés Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye testregény, a benne található testelbeszélések sokszínű tárgyalásra adnak lehetőséget, ezek nyomán a megjelenés körüli kritika több témát fel is vetett. (Péterfy 2014) Így a felvilágosodás és barbárság reláció, a provincialitás problémája, az idegenség, az én és a másik kérdésköre, a barátság témája került említésre, vagy az európai humanista világértelmezés decentralizálása, amellyel szemben a könyv egy ellen-narratívát hoz létre. (Nemes Z. 2014) Dicsérték a regény mesteri kompozícióját, és ugyanakkor hibaként rótták fel a motívumháló túlhajtását. (Csuka 2015, 69) Hasonlóan kétségek merültek fel az elbeszélés kétszeres áttételével kapcsolatban, amelynek női hangja nem hiteles, és ami miatt felmerül, hogy minden technikai törekvés ellenére mégis a mindent tudó elbeszélő hangja dominál. (Szilágyi 2014) Itt leginkább azzal az állásponttal szeretnék szembehelyezkedni, amely szerint „mániákusan reflektálja a nyelvi kifejezéssel, a szavak erejével, a fogalmi rekonstrukcióval szembeni kételyeket, vagyis az „elbeszélés nehézségeit.” (Nemes Z. 2014)Eszerint a meglátás szerint, bár a nyelvújítás izgalmas koncepcióját vázolja fel Péterfy, amikor egy, a hatalom és a hatalmi nyelvhasználat ellenében kidolgozott nyelvi programról beszél, ezzel csupán a posztmodern írói gyakorlat korai 1 Az itt közölt szöveg előadás formájában elhangzott az ELTE Esztétika Tanszékének Test és művészet című hallgatói konferenciáján 2018 májusában. 9 Tudományos Mozaik 17. Tomori Pál Főiskola eljárásához csatlakozik. A nyelvi program azonban a belső kör szempontjából a világ nyelvi lefedettségét vizsgálja, ezért Péterfyt ˗véleményem szerint ˗ a felvilágosodás nyelvújító programja kapcsán joggal érdekli a nyelv teherbíró képessége és a mondhatóság kanonizált határai. A nyelvi kérdés legalább annyira központi szerepet játszik a regényben, mint a test motívuma, sőt a test és a nyelv egybejátszása a motívumháló legmarkánsabb részét alkotja. A következőkben arra keresem a választ, hogy hogyan kapcsolódnak a regény motívumai a kulturális hagyományozódás modelljeihez, és miként viszi előre mindez azt az erőteljes Kazinczy-újraértelmezést, amit kritikájában Szilágyi Márton is említ. A filozófiai gondolkodás a szexualitást és a halhatatlanságot a fajfenntartás ösztönén keresztül kapcsolja össze, amely által az ember részesévé válik az örökkévalóságnak. (Foucault 1999, 138) Emellett a biológiailag belátható gondolati séma mellett van azonban egy terebélyessé nőtt hagyomány, amelynek gyökerei Platónnál lelhetők fel. A lakomában ugyanis a halhatatlanság vágyát a bölcselettel kötötte össze, így a szépségben való szülésre, a mester és a tanítvány kapcsolatára, a szellemi átörökítés jelentőségére helyezte a hangsúlyt. A kultúra toposzai között a műveltség építménye ehhez hasonlóan az emberi szellem túlélését és a halál felett aratott győzelmét hirdeti. A szöveg mint a kultúra építményének egyik, alighanem hagyományosan a legjelentősebbnek vélt összetevője, megkerülhetetlen kapcsolatot tart fenn a test metaforájával. Így jelenik ez meg Arisztotelész Poétikájában is, ahol a szöveg azáltal kelti a teljesség képzetét, hogy úgy épül fel, mint egy élő test „amelynek eleje, közepe és vége van (…) mint egy egészet alkotó lény.” (Arisztotelész, Poétika, VII. és XXIII. rész) Ebben a gondolati konstrukcióban az írás alkalmassá teszi a testet arra, hogy kivonja a természeti kiszolgáltatottságból,