KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (Rövidítve: KEMÖL)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
8. rész KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (rövidítve: KEMÖL) Központ Cím: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 7 Levélcím: 2501 Esztergom, Pf. 51. Telefon: (+36) 33/500-405, (+36) 33/500-406 Fax: (+36) 33/500-405, (+36) 33/500-406 E-mail: [email protected] Honlap: www.kemarchiv.iif.hu Kutatóterem Nyitvatartási rend: hétfő, kedd, csütörtök: 8.00–15.30; szerda: 8.00–16.30; péntek: 8.00– 12.30 Raktárépületek Cím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 2. (A városháza mellett.) Telefon: (+36) 33/411-113 Cím: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 14. Fióklevéltár Cím: 2900 Komárom, Szabadság tér 1. Telefon: (+36) 34/541-341 E-mail: [email protected] Kutatóterem Nyitvatartási rend: hétfő, kedd, csütörtök: 8.00–15.30; szerda: 8.00–16.30; péntek: 8.00– 12.30 650 A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA RÖVID TÖRTÉNETE ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára az általános közlevéltárak közé tartozik. Illetékességi területe megegyezik Komárom-Esztergom megye területével, illetékességébe az állami és önkormányzati szervek, intézmények tartoznak. A levéltár 1950-ben Esztergom megye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak összevonásával, Komárom Megyei Közlevéltár néven jött létre. 1952-től Esztergomi Állami Levéltár néven működött. Elnevezése 1968-ban Komárom Megyei Levéltárra változott, majd 1990-től Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára lett. Kezdetben egyetlen épületben – az Esztergom, Deák Ferenc u. 2. szám alatt – működött, majd 1983-ban a központ átköltözött a Vörösmarty utcai, átépített régi rendőrségi épületbe. A levéltár az 1980-as évek végén a Vörösmarty utcában, egy volt óvodai épületben jutott újabb raktárhelyiségekhez. 1995. január 1- jétől az addig fióklevéltárként működő tatabányai részleg önálló városi levéltárként folytatja tevékenységét. A megyei levéltárnak jelenleg egy fióklevéltára van, a komáromi, mely Komáromban a főtéri városháza épületében, annak alagsorában nyert elhelyezést. Esztergomban a levéltár régebbi, 1950 előtt keletkezett anyaga a Deák Ferenc utcai épületben, míg a későbbi, főleg tanácsi korszakbeli iratok a levéltár két Vörösmarty utcai épületében kaptak helyet. A levéltárban őrzött mintegy 9500 ifm. iratanyag legjelentősebb részét az egykori Esztergom, majd Komárom-Esztergom, 1950-től Komárom megye, valamint Esztergom szabad királyi, 1876- tól rendezett tanácsú, 1930-tól megyei város iratai alkotják. Jelentős irategyütteseket képeznek ezenkívül Komárom és Esztergom megyéknek a – trianoni határok meghúzásával – megmaradt három (Esztergomi, Tatai, Gesztesi) járásába tartozó községek iratanyagai. A közigazgatás területi szakszervei közül ki kell emelnünk a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal (1946–1950) iratanyagát, melynek feltárása nélkülözhetetlen a megyében élő németek 1944 utáni vagyonelkobzását és kitelepítését kutatók számára. A jogszolgáltatási szervek iratai közül megemlítjük a Komáromi Törvényszéktől a Győri Ítélőtáblához fellebbezett úrbéri és tagosítási iratokat, s az ezek mellékleteit képező kéziratos térképek kiemelkedő jelentőségű községtörténeti forrásértékét. A K-EMÖL a két megye tanintézményeinek iratai között olyan nagy múlttal bíró iskolák fondját őrzi, mint az esztergomi bencés, valamint a tatai kegyesrendi gimnáziumok 18–19. századi anyaga. A családok iratai között található a Hont megyei eredetű Palásthy család fondja, amely más családokra és a környező vármegyék községeire vonatkozóan is gazdag forrásbázist képez. E családi levéltár összesen 224 darab Mohács előtti oklevelet tartalmaz, melyek közül a legrégibb 1256-ból származik. A kutatás számára sajnos örökre elvesztek a polgári kori főispáni, valamint a járási főszolgabírói iktatott iratok. A II. világháború következtében igen jelentős károkat szenvedett Esztergom szabad királyi város feudális kori irategyüttese is: eredeti anyagának mintegy harmada maradt csak fenn. A trianoni határok meghúzása következtében a történeti Komárom város és vármegye iratanyaga az egykori Csehszlovákiában maradt, ami jelentős veszteség a helytörténeti kutatás számára. A Komárom városi anyagot a Belügyminisztérium Nyitrai Kerületi Levéltárának Komáromi 651 Részlegében (Ministerstvo vnútra SR Státny archív v Nitre pobocka Komarno), a megyeit Nyitraivánkán, a Nyitrai Kerületi Levéltárban lehet kutatni. A K-EMÖL őrizetében lévő iratok kutatására a központi, Vörösmarty utca 7. számú épületben, ill. a Komáromi Fióklevéltárban van lehetőség. A kutatóterem mellett egy több mint tízezer kötetes könyvtár, továbbá mikrofilm-leolvasó, fénymásoló segíti a kutatást. A levéltár anyagáról megjelent legfontosabb segédletek, kiadványok: Az Esztergomi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. szerk.: Balázs Péter et al. Budapest, 1962. Kéziratos térképek az Esztergomi Állami Levéltárban. Szerk.: Vitál József. Budapest, 1965. Csombor Erzsébet: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. In: Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László – Müller Veronika. Budapest–Szeged, 1996. 65–66. p. Fond- és állagjegyzék. Szerk.: Csombor Erzsébet – Erdélyi Szabolcs. (Második, bővített és átdolgozott kiadás.) Esztergom, 2002. Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1/3. kötet. Főszerk.: Kosáry Domokos. Budapest, MOL, 2008. A levéltár az 1990-es évek elejétől kötet formájában is kiadja az általa rendezett tudományos konferenciák anyagát, ezenkívül folyamatosan jelennek meg a levéltár legrégebbi, feudális kori városi és vármegyei jegyzőkönyveinek regesztáit tartalmazó kötetek. Tóth Krisztina kötete (Tóth Krisztina: A Palásthy család levéltára 1256–1847. Esztergom, 2001. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei, 7. kötet. Sorozatszerkesztő: Csombor Erzsébet.) a levéltár egyik jelentős családi levéltárának 1256 és 1847 között keletkezett iratait teszi hozzáférhetővé. Az itt őrzött 224 oklevelet regeszta formában is feldolgozza a kiadvány. IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK, SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK Megyék ESZTERGOM MEGYE LEVÉLTÁRA K-EMÖL IV. A. 1. Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1618–1786. 1790–1848. 57,44 ifm. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek és fogalmazványaik 1638–1786, 1790–1848. 16,19 ifm. b) Általános közigazgatási iratok 1691–1786, 1790–1848. 22 ifm. c) Királyi dekrétumok, kancelláriai leiratok 1698–1786, 1790–1848. 1,04 ifm. d) Helytartótanácsi rendeletek 1724–1786, 1790–1848. 12,22 ifm. e) Más vármegyék, városok átiratai 1692–1786, 1790–1848. 0,26 ifm. f) Nemességi iratok 1618–1786, 1790–1848. 0,91 ifm. g) Vallás- és iskolaügyi iratok 1698–1786, 1790–1848. 0,52 ifm. h) Úrbéri iratok 1692–1786, 1790–1848. 0,91 ifm. i) Népesség- és vallási összeírások 1775–1786, 1790–1848. 0,52 ifm. j) Jobbágy- és úrbéri összeírások 1700–1786, 1790–1848. 0,26 ifm. k) Tiltakozások, ellentmondások 1698–1786, 1790–1848. 0,26 ifm. l) Meghatalmazások, ügyvédvallások 1727–1786, 1790–1848. 1,05 ifm. m) Nemesi felkelés iratai 1705–1786, 1790–1848. 0,52 ifm. n) Nemesi árvák ügyei 1739–1786, 1790–1848. 0,78 ifm. Lásd: BKMÖL IV. 1. A vármegyei közgyűlési iratok – forrásérték és mennyiség (92 ifm.) tekintetében egyaránt – a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára legjelentősebb feudális kori iratanyagát alkotják. 652 A nemesi vármegye működése során keletkezett korábbi, középkori iratok a török hódoltság idején megsemmisültek. 1543 után a vármegye nemessége a főispán, a mindenkori esztergomi érsek védelme alatt állva, az Oláh Miklós érsek által építtetett érsekújvári várban tartotta üléseit. Jelenleg a legkorábbi iratként tartjuk számon az 1618-ban kihirdetett nemesek lajstromát, amelynek egy eredeti és egy későbbi, 1820-as évekből származó másolati példánya is fennmaradt. Ugyanígy mind eredetiben, mind másolatban őrzi a levéltár az első közgyűlési jegyzőkönyvet (1638–1659), amely töredékesen maradt fenn. 1663-ban Érsekújvár elestével Esztergom megye nemessége Komáromban talált menedéket, és Esztergom 1683-as felszabadításáig itt ülésezett. Ebből az időszakból a levéltár nem őriz iratot. A török után újjászerveződött vármegye a kezdeti években üléseit változó helyszíneken tartotta, majd a székhely az érseki tulajdonban lévő, ún. Belsővárosban, későbbi nevén Érseki városban állandósult. A vármegyeház – sok más megyét megelőzve – 1713-ban már bizonyíthatóan állt. Az Érseki városban maradt a megyeszékhely 1805- ig, amikor a vármegye, gróf Zerdahelyi Pál házát megvásárolva, a szabad királyi város területére költözött át. A levéltár első rendezéséről 1722-ből, Tyszó János jegyzősége idejéből van híradás. Mária Terézia, majd II. József idejében több alkalommal sort került a levéltári iratok rendbetételére, a legátfogóbb rendezés az 1770-es években, Brunsvik Antal főispáni helytartó időszakában folyt. Az ekkor általa kialakított és az iratok tematikus-időrendi beosztásán alapuló rendszert II. József idején a Helytartótanácsnál is bevezették, ahonnan Pest vármegye is átvette. Az 1820-as években Esztergom vármegye levéltárának újabb rendezéséhez a Pest vármegye szisztémát alkalmazták. Az 1820-as években kialakított rend 14 kútfőre, azaz tematikai csoportba osztotta az iratokat, kútfőn belül évsorrendben. Mivel az 1786 előtt keletkezett iratok éven belül eredetileg időrendi sorrendben jelzet nélkül voltak elhelyezve, a rend idővel teljesen felborult. A közgyűlési iratok fondját a fenti okok miatt újra kell rendezni; e munka folyamatban van. Az iratanyag 1790 után keletkezett része a kútfőn belül év–közgyűlési szám szerinti sorrendben van. Az 1790 és 1848 közti közgyűlési iratokhoz többnyire eredeti mutatókkal és elenchusokkal rendelkezünk. Jelentősebb