Komárom-Esztergom Megye Számokban, 2013 Komárom-Esztergom Megye

KOMÁROM- ESZTERGOM MEGYE SZÁMOKBAN

2013

Tartalom

Főbb jellemzők...... 2 1. Népesség, népmozgalom...... 4 2. Munkaerőpiac ...... 6 3. Egészségügy, baleset ...... 8 4. Szociális ellátás ...... 10 5. Oktatás, kultúra ...... 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés ...... 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás ...... 16 8. Mezőgazdaság ...... 18 9. Ipar, építőipar ...... 20 10. Lakás ...... 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás ...... 24 12. Környezet, infrastruktúra ...... 26 Komárom-Esztergom megye i portré ...... 28 Adottságok...... 28 Társadalom ...... 30 Gazdaság...... 32 Kiemelt értékeink ...... 35 Tata...... 35 A Tatai Öreg-tó...... 40

Jelmagyarázat –A megfi gyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. .. Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat. ... Nem közölhető adat.

Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Köz- ponti Statisztikai Hivatal honlapján.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 Megyelista Főbb jellemzők

Komárom-Esztergom megye BP Budapest Megyeszékhely Tatabánya Terület, km2 2 264 BÁ Bács-Kiskun Települések számaa) 76 BA Baranya Ebből: városa) 12 Népesség, ezer főa) 301 BÉ Békés Városi népesség aránya, %a) 67,1 Borsod- BO Abaúj- Népsűrűség, fő/km2 133 Zemplén Foglalkoztatási arány, %b) 54,7 CS Csongrád Munkanélküliségi ráta, %b) 7,7 Alkalmazásban állók havi nettó átlag- FE Fejér 148 923 keresete, forintb) Győr- Öregségi átlagnyugdíj, forinta) 119 830 GY Moson- Sopron Tízezer lakosra jutó működő kórházi 61 ágyb) HA Hajdú-Bihar Középiskolai tanulók száma a nappali 10 918 oktatásban, főb) HE Heves Felsőfokú alap- és mesterképzésben 7 348 Jász- részt vevők száma, főb) c) JÁ Nagykun- d) Szolnok Egy főre jutó GDP, ezer forint 2 809 Komárom- A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP KO 0,52 Esztergom százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált 132 NÓ Nógrád vállalkozások számae) Egy főre jutó beruházás, ezer forintd) 489 PE Pest Termőterület, ezer hektárf) 191 Egy főre jutó ipari termelés, SO Somogy 7 351 ezer forintb) Szabolcs- b) SZ Szatmár- Tízezer lakosra jutó épített lakás 4 Bereg Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött b) 320 TO Tolna vendégéjszaka, ezer Ezer lakosra jutó személygépkocsie) 324 VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfi zetésb) 250 Autópályák, autóutak, kmb) 50 VE Veszprém Működtetett vasútvonalak, kmd) 192

ZA Zala a) 2014. január 1-jei adat. d) 2012. évi adat. b) 2013. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. Magyar- c) A megyében állandó lakóhellyel f) 2013. május 31-ei adat. HU ország rendelkezők adata. 2 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

1. ábra A megye települései, 2014. január 1.

Község Város

2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1.

% 80 60 40 20 15,8 67,1 11,0 70,4 0 Város Városi Város Városi népesség népesség Komárom-Esztergom megye Ország

3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1.

Komárom-Esztergom megye Főbb jellemzők Főbb

500 fő alatti 11 % 500– 999 fős 16 % 1 000–1 999 fős 33 % 2 000–4 999 fős 28 % 5 000 fő és afeletti 13 %

Ország

500 fő alatti 35% 500– 999 fős 20% 1 000–1 999 fős 20% 2 000–4 999 fős 15% 5 000 fő és afeletti 9%

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3 1. 1. Népesség, népmozgalom

1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb nép- SZ –1,7 mozgalmi események PE –1,8 Megnevezés 2011 2012 2013 Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi 151 146 145 HA –2,3 Nő 161 158 157 Összesen 311 304 302 Ebből: 70 67 67 megyeszékhelyen többi városban135 131 130 BP –3,0 községekben106 105 105 A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fi atalabbak 15 14 14 FE, GY –3,6 15–64 évesek70 69 69 65 évesek és idősebbek 16 16 17 HU –3,9 Főbb népmozgalmi adatok

VE –4,1 Élveszületés, fő 2 655 2 848 2 665 Halálozás, fő 3 903 3 992 4 022 BO –4,4 Házasságkötés, eset 1 230 1 175 1 191 KO –4,5 Belföldi vándorlási – 172 – 424 – 344 különbözet, fő BÁ, CS, TO –4,8 HE, JÁ –5,0 1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)

BA –5,4 Nem 1990 2001 2012 Férfi 64,21 67,95 70,27 NÓ –5,7 Nő 72,52 76,25 77,57

VA –6,0 1.3. tábla Átlagéletkor ZA –6,1 SO –6,2 (év) Nem 1990 2001 2013 Férfi 34,6 36,7 39,3 Nő 37,5 40,3 43,4

* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.

1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 (‰) BÉ –7,3 4 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai

Ezer lakosra 5 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet

1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1.

Férfi Nő 90– 85–89 Nőtöbblet 80–84 75–79 1. Népesség, népmozgalom 1. Népesség, 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 Férfitöbblet 5– 9 0– 4 Korév 051015 015105 Ezer lakos Ezer lakos

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 5 2. 2. Munkaerőpiac

2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP 56,9 Megnevezés 2011 2012 2013 Foglalkoztatott, ezer fő 132,3 130,1 130,5 GY 56,3 Ebből: középfokú végzettségű 89,6 86,5 87,4 diplomás 20,1 23,2 25,2 férfi 71,3 72,7 73,3 Munkanélküli, ezer fő 11,3 11,0 10,8 KO 54,7 Ebből: VA 54,3 legalább egy éve munkát 6,3 4,9 5,1 keresa) férfi PE 53,7 6,8 6,3 6,3 FE, VE 53,5 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 96,3 98,8 97,1 Ebből: 6,9 6,4 6,7 ZA 52,7 szeretne dolgozni nappali tagozatos tanuló 21,8 22,5 21,6 Aktivitási arány, % 59,9 58,8 59,3 Foglalkoztatási arány, % 55,2 54,2 54,7 HU 51,6 Munkanélküliségi ráta, % 7,8 7,8 7,7 a) Az alacsony mintaelemszám miatt az 5,0 alatti értékek fenntartással kezelendők.

TO 50,5 2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont BÁ 50,4 CS 50,3 nemzetgazdasági ágak szerint, 2013*

BA 49,7 Komárom- Esztergom megye JÁ 49,0 Ország BÉ 48,8 0 20 40 60 80 100% Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások HA 47,9

HE 47,4 2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája*

SZ 46,7 % SO 46,6 20 15 10 5 8,5 8,8 7,8 7,8 7,7 10,0 11,2 10,9 10,9 10,2 BO 45,0 0 2009 2010 2011 2012 2013 Komárom-Esztergom megye Ország

* A KSH munkaerő-felmérése alapján.

NÓ 43,5 2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 (%) 6 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport 2011 2012 2013 Forint/hó Fizikai foglalkozású 160 158 172 499 180 794 Szellemi foglalkozású 275 254 285 061 302 083 Összesen 203 597 215 662 227 363 Előző év=100,0 Fizikai foglalkozású 104,6 107,7 104,8 Szellemi foglalkozású 103,4 103,6 106,0 Összesen 104,2 105,9 105,4

2.3. ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*

Fizikai 62 % Szellemi 38 % 2. Munkaerőpiac 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013*

% 400 350 300 250 200 150 100 50 184 308 232 0 Fizikai Szellemi Összesen

* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 7 3. 3. Egészségügy, baleset

3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO 23,0 Megnevezés 2000 2011 2012 Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen 206 196 197 BÉ 20,3 Egy háziorvosra és házi BA 19,8 gyermekorvosra jutó 1 539 1 583 1 535 lakos, fő NÓ 18,6 Egy háziorvosra jutó beteg- forgalom 11 396 12 442 12 324 Egy házi gyermekorvosra 7 829 7 894 7 233 jutó betegforgaloma) CS 16,1 a) Tanácsadás nélkül.

3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés 2000 2012 2013 Működő kórházi ágyak száma 2 031 1 843 1 843 HE 11,5 Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma 65 61 61 Elbocsátott betegek száma, ezer 64 61 61 Ápolás átlagos tartama, nap 999 FE 7,1 PE 6,8 Ágykihasználás, % 75 77 81 BP 6,6 BÁ 6,2 Egynapos kórházi ellátás, ..56 HU, SZ 5,6 ezer eset HA 5,1 3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO 2,3 (ezer) JÁ 2,1 SO 1,3 Megjelenési Teljesített GY 1,0 Megnevezés Beavatkozás szakorvosi VE 0,7 eset munkaóra Belgyógyászat 97 234 34 Sebészet 80 203 21 Képalkotó diagnosztika 178 394 49 Laboratóriumi diagnosztika 280 3 386 15 BO –4,0 Fizioterápia 268 1 758 0 Reumatológia 93 623 22 Tüdőgyógyászat 57 146 15 Fül-, orr-, gégegyógyászat 58 195 16 Szemészet 67 302 19 * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. VA –9,3 ZA –10,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között (%) 8 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés 2000 2012 2013 Balesetek Halálos 34 21 24 Súlyos sérüléses 193 162 147 Könnyű sérüléses 288 282 289 Összesen 515 465 460 Balesetet szenvedett személyek Meghalt 38 26 24 Súlyosan megsérült 233 194 165 Könnyen megsérült 425 394 439 Összesen 696 614 628

3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása

% (előző év = 100,0) 120

100

40 3. Egészségügy, baleset 3. Egészségügy,

20 80,8 114,3 104,5 90,7 101,4 102,5 0 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses 2012 2013

3.5. tábla Munkabalesetek Megnevezés 2000 2012 2013 Összesen 1 376 859 860 Ebből: halálos 7 3 5 csonkulásos 5 10 14 súlyos 13 4 11

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 9 BA, CS VA, VE KO, JÁ HU NÓ HA BO BÁ GY HE BP SO ZA BÉ TO PE SZ FE 4. 20,6 15,4 17,8 19,0 19,2 19,9 20,1 20,2 20,5 20,8 20,9 21,0 21,3 21,5 21,6 22,0 22,3 22,7 10 4. Öregségi nyugdíjasok anépességszázalékában,2014.január Nevelőszülőnél nevelt kiskorú étkeztetésSzociális Kisgyermeknevelő férőhely Működő Ebből: Ebből: 18 éves és idősebb gondozott ésidősebb 18 éves Ápolást, gondozást nyújtó in- Gyermekotthonban nevelt Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Működő bölcsőde Összesen Összesen Összesen Összesen 4.4. táblaGyermekvédelmi szakellátásban részesülők öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj tézményben nevelttézményben kiskorú kiskorú megváltozott munkaképes- megváltozott munkaképes- 4.3. táblaAlap- ésnappali ellátásban részesülők 4.1. táblaAnyugdíjban, ellátásban, járadékban ségűeknek járóségűeknek ellátás járóségűeknek ellátás é s egyéb járandóságban részesülők, január részesülők, járandóságban egyéb s Bölcsődei ellátás, 31. december 4.2. táblaBölcsődei envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés 2013 2012 2011 Megnevezés envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés envzs21 032014 2013 2012 Megnevezés Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő 4. Szociális ellátás4. Szociális Ellátottak száma,fő 18 0 1 62 19 830 119 692 116 404 108 9 29 16 8 0 240 109 081 106 249 98 088 85 591 87 390 89 7 09 7 86 7 715 75 816 75 099 71 993 11 008 13 809 61 170 14 717 60 263 59 1 098 1 3 733 3 169 1 1 025 1 535 210 240 78 220 27 7 3 7 678 3 577 3 176 1 179 1 1 4 399 2 940 1 51 525 531 28 266 183 258 196 98 1 015 1 988 225 215 7 70 71 2 26 27 6 6 6

xxx Komárom-Esztergom megye

4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január*

Ezer fő 120 100 80 60 40 20 48 89 48 89 59 88 61 85 62 0 91 2010 2011 2012 2013 2014 Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok

4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január*

Ezer forint/fő 120 100 80 60 40 20 0 88 101 93 107 98 108 106 117 109 120 2010 2011 2012 2013 2014 Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj 4. Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Működő férőhelyek száma Ellátottak száma Férőhely Fő 3 000 3 000 2 500 2 500 2 000 2 000 1 500 1 500 1 000 1 000 500 500 2 700 2 741 2 831 2 763 2 769 2 598 2 665 2 751 2 759 2 706 0 0 2009 2010 2011 2012 2013 2009 2010 2011 2012 2013

* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak össze- hasonlíthatósága erősen korlátozott.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 11 5. 5. Oktatás, kultúra

5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai SZ 88 a nappali oktatásban, 2013/2014 Egy Egy Feladat- gyermek- pedagógus- Intézmény ellátási Gyermek, csoportra/ ra hely tanuló osztályra jutó gyermek, tanuló BO 86 Óvoda 140 10 382 22 10 Általános iskola 112 23 073 20 10 Szakiskola, speciális szakiskola 26 3 986 19 11 HA 83 Gimnázium 23 5 685 29 12 Szakközépiskola 26 5 233 26 12

5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban PE 81 részesülők a nappali oktatásban

JÁ 80 % (2009/2010 = 100) 110 100 90 HE 78 80 70 KO, NÓ 77 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Általános iskolai tanuló HU, BÁ, 76 SO Szakiskolai, speciális Gimnáziumi tanuló szakiskolai tanuló FE 75 Szakközépiskolai tanuló

GY 74 5.2. ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* BA, BÉ 73 Ezer fő CS, TO, 72 10 VE 8 VA 71 6 4 2 0 9 6 8 6 8 6 8 5 7 5 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés Nappali képzés ZA 68 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 BP 66 12 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés 2011 2012 2013 Közművelődési intézmények Száma 78 100 125 Rendezvények száma 3 074 3 706 6 573 Látogatók száma, ezer 586 909 1 129 Muzeális intézmények Száma 19 21 22 Kiállítások száma 96 111 128 Látogatók száma, ezer 240 258 298 Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma 85 85 79 Beiratkozott olvasók száma, ezer 35 35 33 Könyvtári egységek száma, ezer 1 588 1 541 1 533 Kölcsönzött könyvtári egységek 603 593 554 száma, ezer

5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013

% 100 80 60 40 20 0 kultúra 5. Oktatás, Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény

5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013

Régészet 73 % Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet 12 % Ipar- és képzőművészet 4 % Irodalomtörténet, néprajz 3 % Egyéb 8 %

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 13 6. 6. GDP, kutatás-fejlesztés

6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP 144,6 Megnevezés 2000 2005 2011 2012+ GDP piaci beszer zési áron, 338 793 872 852 milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint 1 067 2 515 2 804 2 809 Az országos átlag százalékában 83 115 101 99

GY 81,0 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+

Komárom- Esztergom megye

Ország HU 66,5 KO 66,1

0 20 40 60 80 100% FE 62,5 VA 61,3 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások

6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai PE 55,2 a GDP százalékában ZA 54,7 % TO 52,0 1,50 CS 50,5 HA 49,5 1,25

BÁ, VE 47,1 1,00

0,75 BA, HE 44,0 JÁ 42,5 0,50 SO 42,2 BO 40,7 0,25 0,14 0,23 0,29 0,33 0,52 0,00 1,00 1,17 1,17 1,22 1,30 BÉ 37,5 + SZ 36,4 2008 2009 2010 2011 2012

Komárom-Esztergom megye Ország

+ NÓ 29,0 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012 14 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma

10 30 33 36 41 51 0 2008 2009 2010 2011 2012

6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012

Vállalkozási kutatóhely 80 % Felsőoktatási kutatóhely 18 % Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 2 %

6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6. GDP, Megnevezés 2010 2011 2012 Tényleges létszám 599 655 826 Ebből: kutató-fejlesztő 247 329 387 segédszemélyzet 140 131 159 Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, 56 63 77 DLA-fokozattal rendelkező Számított létszáma) 301 379 566 Ebből: kutató-fejlesztő 133 221 272 segédszemélyzet 92 110 141 a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 15 7. 7. Gazdasági szervezetek, beruházás

7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. BP 226 Megnevezés 2011 2012 2013 Társas vállalkozás 15 268 15 158 15 089 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 10 566 10 784 10 877 részvénytársaság 100 97 97 betéti társaság 4 243 3 928 3 763 Önálló vállalkozó 24 349 24 272 24 762 SZ 204 Ebből: főfoglalkozású 8 585 8 454 8 591 mellékfoglalkozású 11 109 11 352 11 689 Vállalkozás összesen 39 617 39 430 39 851 CS 190 BÁ 189 Nonprofi t szervezet 3 528 3 600 3 669 Költségvetési és egyéb BÉ 185 szervezet 477 457 392 Összesen 43 622 43 487 43 912 SO 178 HA 176 ZA 175 7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. HU 171 Mezőgazdaság 3 % Ipar 13 % Építőipar 12 % Kereskedelem 23 % HE 157 Vendéglátás 5 % GY 156 Ingatlanügyletek 6 % PE 154 BA 153 Tudományos és műszaki VA 152 tevékenység 13 % TO 151 Többi nemzetgazdasági VE 148 ág 25 %

7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ 135 Létszám-kategória, fő 2011 2012 2013 KO 132 0– 9 14 186 14 079 14 021 10– 49 894 897 882 50–249 150 143 146 250– 38 39 40 NÓ 118 Összesen 15 268 15 158 15 089

7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. BO 111 16 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 100,0 Mezőgazdaság 7,3 135,5 Ipar 99,4 143,1 Kereskedelem 13,1 218,7 Szállítás és raktározás 8,0 96,0 Információ és kommunikáció 2,1 91,7 Ingatlanügyletek 2,1 101,2 Adminisztratív szolgáltatás 3,9 456,1 Közigazgatás 2,6 100,3

7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012

Komárom- Esztergom megye

Ország

020406080 100%

Belföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű

vállalkozás vállalkozás 7. Gazdasági szervezetek, beruházás Költségvetési és társadalom- Nonprofit szervezet biztosítási szervezet

7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012

Épület, egyéb építmény 33,9 % Gép, berendezés, jármű 64,5 % Egyéb 1,6 %

* A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 17 8. 8. Mezőgazdaság

8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. BÉ 16,8 2000 2013 Művelési ág hektár 2000=100,0 Szántó 100 589 103 160 102,6 Konyhakert 2 424 2 430 100,2 Gyümölcsös 617 623 101,0 Szőlő 2 376 2 027 85,3 Gyep 18 750 19 108 101,9 Mezőgazdasági terület 124 756 127 348 102,1

SO 11,8 Erdő 58 510 61 598 105,3 BÁ 11,4 HA 11,3 Nádas 684 628 91,8 TO 10,8 BA, CS 10,6 Halastó 918 1 148 125,1 Termőterület 184 868 190 722 103,2 SZ 9,8 Művelés alól kivett terület 34 929 40 218 115,1 JÁ 9,1 Összesen 219 797 230 940 105,1

8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31. VA 7,4

ZA 6,8 HE 6,6 VE 6,3 FE 6,2 Komárom- KO 6,1 Esztergom megye

BO, GY 5,2 HU, NÓ 4,7 Ország

0 20 40 60 80 100%

Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok PE 2,7 Zöldségfélék Egyéb növények

8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 (%) BP 0,2 18 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013

Ezer hektár 40 35 30 25 20 15 10 5 32 36 12 4 2 0 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna

8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013

Kilogramm/hektár 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 4 630 5 360 2 480 2 590 4 430 0 3 540 5 690 2 590 2 880 5 310 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna Komárom-Esztergom megye Ország Mezőgazdaság 8.

8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1. Szarvas- Megnevezés marha Sertés Juh Tyúk Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Komárom-Esztergom megye, ezer egyed 13 101 14 2 617 Az országos százalékában 1,7 3,4 1,1 9,2 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Komárom-Esztergom megye 10 79 11 2 055 Ország 14 55 23 536

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 19 9. 9. Ipar, építőipar

9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO 7 351 Milliárd forint % 2 500 125

2 000 100

GY 5 859 1 500 75

1 000 50

500 25 2 487 2 257 2 220 FE 4 476 0 0 2011 2012 2013 Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0 VA 3 208 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BO 3 076 9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési JÁ 2 984 volumenének változása az előző évhez képest, 2013* HE 2 821 BÁ 2 807 Feldolgozóipar

Élelmiszeripar

HU 2 391 Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar

Számítógép, elektronikai, VE 2 157 optikai termék gyártása BP 2 044 ZA 2 023 Villamos berendezés gyártása

Gép, gépi berendezés gyártása PE 1 713 CS 1 641 TO 1 592 Járműipar

SO 1 379 Egyéb feldolgozóipar és javítás HA 1 287 –20–15–10–5 0 5 10 15 20 2530%

* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. BÉ 1 010 SZ 980 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013* (ezer forint)

NÓ 845 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BA 841 20 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Alkalmazás- Export Termelés ban állók részaránya Ágazat az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 100,0 100,0 88,7 Ebből: élelmiszeripar 4,6 6,2 22,4 gumi-, műanyag és építőanyag- ipar 5,4 9,2 75,7 számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 31,1 15 98,4 villamos berendezés gyártása 5,2 10,2 92,9 gép, gépi berendezés gyártása 11,3 18,3 95,8 járműipar 32,2 19,9 91,2 egyéb feldolgozóipar és javítás 4,1 9,2 96,1

* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*

Milliárd forint % 35 350 30 300 25 250 20 200 15 150 10 100 50 5 16 14 30 0 0 Épületek építése Egyéb építmények Összesen

építése építőipar 9. Ipar, Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 100 80 60 40 20 0 –20 –40 2011 2012 2013 Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 21 10. 10. Lakás

10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY 21,3 Megnevezés 2012 2013 2014 Lakásállomány 127 464 127 681 127 758 Ebből: 1 szobás 12 009 12 026 12 024 2 szobás 55 274 55 330 55 330 3 szobás 35 910 35 951 35 974 4 és több szobás 24 271 24 374 24 430 PE 11,6 Száz lakásra jutó személy 238 238 236

10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP 10,2 1 800

1 500 1 200

900

600 VA 7,9 CS 7,6 300 HU, SO 7,4 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély

HA 6,0 10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés 2011 2012 2013 BÉ 4,8 Épített lakások száma 231 264 107 FE, SZ, JÁ 4,5 Ebből: ZA 4,4 természetes személy 205 181 94 VE 3,8 által BO 3,7 KO 3,5 vállalkozás által 24 78 13 BA, HE 3,4 TO 3,3 Átlagos alapterület, m2 124 99 120 Megszűnt lakások száma 48 47 30

NÓ 1,7 10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb

10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% 1234+4 és több 10. Lakás

10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete

m2 150

120

30 102 118 124 99 120 89 92 107 101 0 103 2009 2010 2011 2012 2013 Komárom-Esztergom megye Ország

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 23 11. 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás

11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP 45,0 Megnevezés 2011 2012 2013 Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 94 95 86 Férőhelyek számaa) 8 439 8 925 8 446 Vendégek száma 114 567 130 584 129 030 Ebből: külföldi 34 897 38 114 36 972 Vendégéjszakák száma 294 319 330 428 320 079 Ebből: külföldi 114 753 129 475 131 072 VA 31,5 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 199 203 206 Férőhelyek számab) 1 550 1 514 1 582 Vendégek száma 11 522 12 171 12 755 Ebből: külföldi 2 519 910 2 364 GY 28,6 Vendégéjszakák száma 34 368 33 901 37 314 Ebből: külföldi 5 835 2 544 7 149

a) Július 31-én. b) December 31-én. HU 26,7 ZA 26,3 HA 26,0 11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái- nak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 SO 25,0 VE 24,9 Belföldi

HE, PE 23,5 48,6 % 51,4 %

Szálloda Többi szállás- Panzió 13,4 % Üdülőház 23,5 % BÉ 20,1 helytípus Közösségi szállás12,0 % Kemping 2,6 % BA 19,5 Külföldi

44,4 % 55,6 % FE 17,0

TO 16,0 CS 15,8 Szálloda BÁ, JÁ 15,6 Többi szállás- Panzió 9,1 % Üdülőház 27,2 % KO 14,9 helytípus Közösségi szállás1,1 % Kemping 18,2 % BO 14,4

SZ 13,7 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 (%) NÓ 13,3 24 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés 2011 2012 2013a) Száma összesen 4 235 4 215 4 027 Ebből: bevásárlóközpontban működő 61 62 61 hipermarketben működő 96 104 110 Alap terület összesen, ezer m2 474 468 463 Átlagos alapterület, m2 112 111 115 a) A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.

11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása

8 6 4 2 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Bevásárlóközpontok Hipermarketek

11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlet- típusonként, 2013. december 31.

Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet 31 % Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet 25 %

Textil-, ruházati és lábbeliüzlet 15 % vendéglátás kereskedelem, 11. Turizmus, Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet 11 % Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás 7 % Használt cikkek üzlete 4 % Iparcikk vegyesüzlet és áruház 5 % Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 3 %

11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés 2011 2012 2013 Étterem, büfé 661 667 671 Cukrászda 111 116 109 Italüzlet és zenés szórakozóhely 635 635 599 Munkahelyi, rendezvényi és köz- étkeztetést végző vendéglátóhely 217 238 210 Összesen 1 624 1 656 1 589

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 25 12. 12. Környezet, infrastruktúra

12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó PE 356 környezetvédelmi ráfordítások* (millió forint) Megnevezés 2010 2011 2012 VA 348 Közvetlen beruházások 859 797 2 307 Integrált beruházások56 46 52 GY 343 Összesen 915 843 2 359 Szervezeten belüli, folyó ráfordítások 3 832 3 883 4 303 Külső szolgáltatóknak 2 565 2 213 2 330 ZA 332 fi zetett díjak VE 330 BP, BÁ 329 * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.

KO 324 12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012

FE 317 Komárom- TO 314 Esztergom megye

Ország HU 308 SO 307 0 20 40 60 80 100% BA 304 Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat

12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013

HE 290 Komárom- Esztergom megye

CS 285 Ország

0 20 40 60 80 100% Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással

NÓ 271 12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 BÉ 267 Komárom- Esztergom megye HA 261 Ország

SZ 254 0 20 40 60 80 100% JÁ 252 Állami Közösségi Magán

12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 BO 245 26 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megye

12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 2013

Komárom-Esztergom Ország megye

49 % Nemzeti park 57% 50 % Tájvédelmi 40% körzet 1 % Természet- védelmi terület 4%

12.2. tábla Információ, kommunikáció Megnevezés 2011 2012 2013 Postai szolgáltatóhelyek száma 97 96 94 Távbeszélő fővonalak 91 325 87 629 92 706 Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal 301 290 308 Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 82 568 82 744 81 681 Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 272 274 271 Internet-előfi zetések száma 69 485 71 382 75 136

12.3. tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés 2011 2012 2013 Személygépkocsi 94 469 95 494 97 374 12. Környezet, infrastruktúra Ebből: benzinüzeműek aránya, % 80 79 77 Ezer lakosra jutó személygépkocsi 311 316 324

12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013

Autópálya, autóút 6 % Elsőrendű főút 12 % Másodrendű főút 11 % Egyéb országos közúta) 71 %

a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 27 Komárom-Esztergom megyei portré

Adottságok

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű (2264 km2), s egyben a második legsűrűbben lakott megyéje. Területe két nagy tájegységhez, a Dunántúli-középhegység- hez és a Kisalföldhöz tartozik. Északon a Duna határolja, mely 80 km-es szakaszon természetes határt alkot az ország északi szomszédjával, Szlovákiával. Határmenti megyeként fontos a két ország közötti személyforgalom biztosítása, amely egyrészt az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a Komárom két részét összekötő Erzsébet hídon bonyo- lódik le. Utóbbinál teher- és vasúti forgalom is zajlik. Közleke- dési szempontból nagy jelentősége van a megyét kelet-nyugat irányban átszelő M1 autópályának, amely a fővárost és a nyugati határszélt köti össze.

1. kép A Mária Valéria híd Fényképezte: Rákóczi Erzsébet

Komárom-Esztergom megye elődjeit, Komárom várme- gyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. A történelem folyamán a két vármegyét többször egyesítették, majd újra szétválasztották. Területének mai formáját 1950-ben nyerte el, 1990-ben pedig ismét felvehette a Komárom-Eszter- gom nevet. A megye éghajlatát a domborzati sajátosságok miatt kettős- ség jellemzi. Az egyik a kontinentális jelleg, amely elsősorban az alacsony, síksági, észak-nyugati területeket jellemzi. A másik a mérsékelt övi nedvesebb, amely a hegyvidéki területek sajátossá-

28 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré ga. A síkvidéki területeken a kedvező időjárás kiváló minőségű talajjal párosul, ami megfelelő feltételeket biztosít a növényter- mesztés számára. Komárom-Esztergom megye 76 településéből 12 város, közü- lük a megyeszékhely, Tatabánya népessége a legnagyobb (67 406 fő). Húszezer fő feletti lakossal rendelkezik Esztergom és Tata. A legfi atalabb a 2013-ban városi rangra emelt Tát. A megyeszék- hely vonzáskörzetében kialakult nagyvárosi településegyüttes 11 települése a megye népességének 29%-át foglalja magába. Tatabánya 1947-ben négy bányásztelepülés összevonásá- val jött létre. A város sokáig a szénbányászat, valamint az erre épülő nehézipar központja volt. A rendszerváltás után a bányák bezárásával új iparágak telepítése kezdődött meg, mindenekelőtt a munka nélkül maradtak foglalkoztatása volt a fő cél. Napjaink- ban számos autó- és gépipari vállalat található itt. Mivel Tatabá- nya fi atal város, műemlékekben nem túl gazdag. Legismertebb látványossága a város fölé magasodó Turul-emlékmű, amely egyben a város szimbólumává is vált.

2. kép Tatabánya, Turul-emlékmű Fényképezte: Rákóczi Erzsébet 1.

A megye legfontosabb természeti látványosságai a Dunaka- Ezer nyar, a tatai Öreg-tó, az erdővel borított hegyek, amelyek számta- 500 450 lan lehetőséget nyújtanak a túrakedvelő vendégeknek. A megye 400 350 teljes területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatása alá tartozik, 300 legfontosabb tájvédelmi körzetei a Gerecsei és a Vértesi. Az építé- 250 200 szeti értékek közül a barokk és a klasszicista stílus, valamint a népi 150 építészet emlékeit őrző épületek a legjellemzőbbek. Az épített és 100 50 kulturális örökség egyik fellegvára Esztergom, amely a külföldről 0 hazánkba látogatók számára is kedvelt úticél. Esztergomot, a Duna mentén található kikötővárost Géza fejedelem állandó székhelyé-

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 29 nek választotta, ma pedig az esztergomi érsek székvárosa, a római katolikus egyház magyarországi központja. Híres Bazilikája Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter Bazilika, illetve a londoni Szent Pál-katedrális után, 5660 négyzetméter alap- területével egyúttal Magyarország legnagyobb egyházi épülete is.

3. kép Esztergom, bazilika Fényképezte: Rákóczi Erzsébet

Komáromban található a megye másik leglátogatottabb tör- ténelmi nevezetessége, a Monostori Erőd, amely egészen 1991-ig katonai célokat szolgált, ma azonban már csak idegenforgalmi szerepe van. Vértesszőlős annak az archeológiai bemutatóhelynek kö- szönheti nemzetközi hírnevét, ahol 1965-ben feltárták a Homo erectus leleteit. Ez is bizonyíték arra, hogy a megye területe már az őskorban lakott volt.

Társadalom

A római korban Szőny (Brigetio) a környék legnagyobb katonai központja volt, Marcus Aurelius pedig a mai Esztergomban tartózkodott hosszú ideig. A térség első felvirágzása az államala- pítást követően érkezett el, ettől kezdve a XVI. századig folya- matosan gyarapodott a népesség, a megye mai területén a kö- zépkorban 255 lakott település volt. A török pusztítása azonban jelentősen megtizedelte a lakosságot, a Duna jobb parti részén a korabeli írásos művek egyáltalán nem említenek lakott falva- kat (ezért is hívták ezt a térséget 200 évig „győri pusztának”). Az 1720-as évektől a földesurak az elpusztított falvak benépesítésére törekedtek, ezért az elnéptelenített falvakba németeket és szlová- kokat telepítettek. Ennek eredményeként az 1770-es évekre ki-

30 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré alakult a megye jelenlegi településrendszere. Jelentős népesség- szám-gyarapodást idézett elő az 1890-es években a szénbányák megnyitása, mert ennek révén az ország minden tájáról érkeztek munkások a megyébe. A XIX. század végén a megye lakossága megközelítőleg 130 ezer fő volt, majd az 1900-as években elérte a 150 ezer főt, az 1930-as években pedig átlépte a 200 ezret. Komárom-Esztergom megyében 2014. január 1-jén 301 ezer lakos élt. Népsűrűsége magas, Pest megye után a második leg- sűrűbben lakott. Területe hat járásra oszlik, amelyből a legnépe- sebb (közel 93 ezer lakosával) az esztergomi. A lakosság száma az 1980-as években volt a legmagasabb, meghaladta a 323 ezret, azóta egyre gyorsuló ütemben csökken. A halálozások száma az 1980-as évektől rendre meghaladja a születésekét, a 2000-es évektől a megye népessége a természetes fogyásból adódóan évente 1000–1200 fővel csökken. 2013-ban a megyében 2650 gyermek született és 4000 lakos hunyt el, így a lakosság a természetes fogyásból eredően 1350 fővel fogyott. A vándorlási mozgalom színesebb képet mutat. 2008-ig többen költöztek a megyébe, mint ahányan elhagyták, így a bevándor- lás mérsékelte a természetes fogyást, sőt a nemzetközi vándorlás többlete révén néhány évben (2003, 2006) népességnövekedés volt. 2009-től azonban már az elvándorlás lett jellemző. 2013- ban 250 fővel többen költöztek el a megyéből, mint ahányan lak- helyül választották. A halálozások és költözések együttes hatásá- ból adódóan az év során együttesen 1600 fővel, 2014 januárjára 301 ezer főre csökkent a megye lakossága. A megye népessége némileg fi atalabb, mint az országos átlag, a gyermekek aránya pedig kissé magasabb. 2013-ban a lakosság 15%-a volt gyermek, míg az időseké nem érte el a 17%-ot. Száz gyermekkorúra 115 idős jutott, ami néggyel elmaradt az orszá- gos átlagtól. A férfi ak átlagos életkora 2013-ban 39,3 év volt, a nőké 43,4. Mindkettő alacsonyabb volt az országosnál. A szüle- téskor várható átlagos élettartamok az országoshoz képest kedve- zőtlenebbek: 2012-ben a férfi 70,3, egy nő 77,6 év volt. A 2011-es népszámlálás adatai alapján az általános iskolai és annál alacsonyabb végzettségűek aránya nem tért el az országos- tól. A 10 éves és idősebb népesség 0,5%-a nem jutott túl egyetlen osztályon sem, míg a 15 évesek és idősebbek 96%-a elvégezte leg- alább az általános iskolát. Míg Komárom-Esztergom megyében a 18 éves és idősebb népesség 45%-a rendelkezett érettségivel, addig az országos érték megközelített az 50%-ot. A 25 éves és idősebb népesség 15%-a rendelkezett egyetemi, főiskolai végzett- séggel, ez négy százalékponttal kevesebb, mint az országos arány.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 31 A KSH munkaerő-felmérése alapján 2013-ban a megyében a 15–74 éves lakosságon belül 130 ezer foglalkoztatott volt, és 11 ezer munkanélküli. A foglalkoztatási ráta 55%-os értéke 3 száza- lékponttal meghaladta az országos átlagot, a megyék rangsorában Budapest és Győr-Moson-Sopron után a harmadik legkedvezőbb volt. A 7,7%-os munkanélküliségi ráta szintén kedvezőbb, mint az országos, a megyék között a negyedik legjobb érték. A megyében 2012-ben összesen 145 568 adófi zetőt regiszt- rált az adóhatóság. Az egy adófi zetőre jutó személyi jövedelem- adó-alap 2012-ben 1 957 336 forint volt, ami 69 ezer forinttal haladta meg az országos átlagot.

Gazdaság

A különböző térségek gazdasági teljesítményének összehasonlí- tására jellemzően az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) mutatója használatos. Komárom-Esztergom megye egy lakosára (előzetes adatok szerint) 2 millió 809 ezer forint bruttó hazai ter- mék jutott 2012-ben, ez alapján az ország élmezőnyéhez tartozik, a rangsorban a főváros és Győr-Moson-Sopron megye után a 3. helyet foglalja el. A megye gazdaságának mozgatórugója az ipar, ami 2012-ben a 713 milliárd forintnyi megyei GDP felét tette ki (az országos átlag 27%). Az ipar meghatározó szerepe miatt a szolgáltató ágak súlya a megyében kisebb, mint országosan. Az agrárium 6,1%-os hozzájárulása a megye bruttó hozzáadott érté- kéhez viszont az országos átlagot meghaladó. Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások működését számos önkormányzat segíti ipari parkok építésével és fenntartá- sával. A megyeszékhely mellett 10 további településen (Almásfü- zitő, Ács, Bábolna, Dorog, Esztergom, Komárom, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata) működik ilyen, a különböző hazai és multinacionális vállalatok számára szükséges infrastruktu- rális és logisztikai feltételeket biztosító intézmény. A megyei székhelyű vállalatok 1981 milliárd forintnyi terme- lési értéket állítottak elő 2013-ban, az ország ipari termelésének 9,2%-át. A megye iparát szinte kizárólag a feldolgozóipar hatá- rozza meg, aminek két fő ágazata a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, mindkettő az országos átlagnál nagyobb, 30–30%-os arányban van jelen az iparon be- lül. A feldolgozóipari ágazatok többségében exportra termelnek (egyedüliként az élelmiszeripar az, amely nagyobb részt belföldön értékesít), termékeik közel kilenctizede külföldön kerül eladásra.

32 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré

Az ipar (főként a feldolgozóipar) meghatározó szerepe a foglalkoztatásban is érvényesül: 2013-ban a megyei székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók közel fele feldolgozóipari vállalkozásoknál dolgozott. A megye legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik a japán tulajdonban lévő, járműgyártással foglalko- zó Magyar Suzuki Zrt, a nemzetközi szivattyúgyártásban ismert cég, a dán Grundfos Magyarország Kft , a gyógyászati segédesz- közöket készítő, szintén dán Coloplast Kft , valamint – az utób- bi években történt nagyszámú elbocsátásai ellenére – a Nokia Komárom Kft . is. A megye 231 ezer hektárnyi földterületének több mint fele mezőgazdasági terület. A Kisalföld Komárom-Esztergom megyébe átnyúló része a Komárom-Esztergomi síkság, amely kiválóan alkalmas a szántóföldi növények termesztésére. A ve- tésterület legnagyobb részén termő búza és kukorica mellett a megyében kedvelt növény a napraforgó is. A térség magas hoza- mú burgonyatermő vidék, e gumós növény megyei termésátlaga hagyományosan az ország legjobbjai között van. Magyarország 22 kiemelt borvidéke közül a megyében talál- ható az Ászár-Neszmély borvidék, jellegzetes fehérszőlő termő terület. A hagyományos fajták (chardonnay, olaszrizling, Müller- Th urgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály) mellett a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka is kezd terjedni a térségben. A kékszőlők közül rozék alapanyagaként a kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot fordul elő. A haszonállatok közül a baromfi tenyésztés szerepe országo- san is kiemelkedő. 2001 és 2011 között Komárom-Esztergom megyében volt az ország legnagyobb tyúkállománya, amely a je- lentős állománycsökkentések után 2012-ben az országos rangsor 4. helyére esett vissza, de így is a Dunántúl legnagyobb egyedszá- ma található itt. 2012-ben több mint 18 ezer vállalkozás működött a me- gyében, többségében társas formában. Országos átlagban a vál- lalkozások négyötöde szolgáltatási tevékenységet végez, ez az arány Komárom-Esztergom megyében – az ipar nagyobb szerepe miatt – elmarad ettől, a megyei cégek háromnegyede te- vékenykedik a tercier szektorban. A legnépszerűbb ágazat – az országoshoz hasonlóan – a kereskedelem, a megyében műkö- dő minden ötödik vállalkozás ezzel foglalkozik. Emellett nagy arányban vannak jelen a szakmai, tudományos, műszaki tevé- kenységet végző és az építőipari szervezetek is, utóbbiak aránya az országos átlag feletti.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 33 A külföldi befektetők körében is kedvelt a megye, a Közép- Dunántúl megyéi közül Komárom-Esztergomban működik a legmagasabb számban külföldi érdekeltségű vállalkozás (2012- ben 628). Ezek a szervezetek az országban működő külföldi tőke 3,4%-át (628 milliárd forintot) adják, csak a főváros, Győr-Mo- son-Sopron és Pest megye részesedése magasabb ennél. A nem- zetközi befektetők körében legkedveltebbek az ingatlanügyletek- kel foglalkozó vállalkozások, de vonzó ágazat a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem is. Komárom-Esztergom megye egy lakosára 2013-ban 538,5 ezer forint beruházási érték jutott, az országos átlag közel más- félszerese. A megyében 2013-ban megvalósult nagy összegű beruházási érték, valamint a többi megyéhez képest kis lakos- ságszám együtt eredményezte, hogy a megye az egy lakosra jutó beruházási teljesítmény tekintetében a megyei ranglista 2. helyén szerepel. A megye beruházásainak közel háromnegyede a feldol- gozóipar cégeihez köthető, ezen belül a legnagyobb beruházási érték a járműipari vállalatokat jellemzi.

1. tábla Összehasonlító fajlagos mutatószámok, 2013 Komárom-Esztergom Megnevezés megye Közép-Dunántúl Ország összesen Egy lakosra számított mutatók, ezer forint GDPa) 2 809 2 485 2 827 Ipari termelésb) 7 340 4 518 2 391 Építőipari termelés 101 83 128 Beruházás 538 385 368 Ezer lakosra számított mutatók Működő vállalkozás c) 60 59 65 Regisztrált vállalkozás 132 138 171 Kereskedelmi szállásférőhely 28 46 37 a) 2012. évi előzetes adat. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai telephely szerint. c) 2012. évi adat.

2013-ban a megye 86 kereskedelmi szálláshelye közel 133 ezer – többségében hazai – vendéget fogadott, akik 326 ezer ven- dégéjszakát töltöttek az egységekben. A vendégforgalom nagy részét (közel kilenctizedét) hat település bonyolította le. A me- gyeszékhely mellett Esztergom, Tata, Komárom, Várgesztes és Dunaszentmiklós volt egyaránt kedvelt úti cél.

34 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré

Kiemelt értékeink Tata Tata földrajzi helyzete és történelme

Tata a Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-közép- hegység találkozásánál, a Gerecse hegység lábánál fekszik. Buda- pesttől 60 kilométerre nyugatra, Tatabányától 9 km-re északnyu- gati irányban található. A területén fellelhető számos tó és forrás miatt méltán ne- vezik Tatát a vizek városának. A bányaműveléshez kapcsolódó vízkiemelések következtében az 1970-es évek végére a tatai for- rások kiapadtak. A bányászat befejeződésével azonban megin- dult a karsztvíz szintjének emelkedése és Tatának ismét vannak működő forrásai. A mai település környékén ősidők óta laktak emberek: 50 ezer éves leleteket tártak fel ezen a vidéken. A tisztavizű források és az erdők-mezők vadállománya ideális lakóhelyet nyújtott az ősem- bernek. A feltárt temető a rómaiak jelenlétére utal, akik az itteni források vizét brigetio-i (Szőny) táborukba vezették. A város és a vár történelme nem választható külön. Az Árpád- korban a város királyi birtok volt, majd 1326-ig a Csák család ura- dalmához tartozott. Ekkor kezdődött meg a vár építése is és ekkor kapta meg a mezővárosi jogot Zsigmond királytól. A XV. század- ban a Tatai vár Zsigmond király (1387–1437) kedvelt tartózkodási helye volt. Halála után a Rozgonyiak kezébe került a mezőváros a várral együtt. Mátyás király uralkodása első évtizedében (1458– 1490) visszaváltotta az erődöt a Rozgonyiaktól, amellyel a vár újjá- építésének korszaka köszöntött be. A várat Bonfi ni által leírt késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. Halála után rövid ideig fi a, Corvin János tulajdona volt, majd 1494-től II. Ulászló király (1490–1516) birtokolta a várat. A városnak ideiglenesen országos jelentőséget adott, hogy a király az akkor dúló pestis járvány elől Tatára költözött, ezért az 1510. évi országgyűlést a mai Tóváros te- rületén, a ferencesek kolostora előtti főtéren tartották. A 145 éves török uralom nem múlt el nyomtalanul a város életében. A törökök először 1543-ban foglalták el a várost, amely kilencszer cserélt gazdát. A török uralom végén, 1683-ban a Bécs ellen induló Musztafa felrobbantotta a várat, helyreállítása csak 1760 körül indult meg Fellner Jakab tervei alapján.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 35 1727-ben Tata és a környező falvak az Esterházy család tulaj- donába kerültek. Ezzel új és felívelő korszak köszöntött be a mező- város életében. Esterházy József meghívására érkeztek a városba Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József és Schweiger Antal építészek, továbbá Bőhm Ferenc és Mikoviny Sámuel mérnökök. A mai Tata városképe az ő munkásságuk nyomait viseli. Fellner Jakab nevéhez kötődik többek között az Esterházy-kastély, a kapu- cinus templom és rendház, az Óratorony, a piarista rendház és a ró- mai katolikus plebániatemplom. Schweiger Antal építészhez köt- hető a Kálvária-szoborcsoport, a tatai főtéren álló Mária Immaculata szobor, valamint az Angolkert bejáratát őrző Griff - madarak. 1727 és 1811 között az első négy Esterházy gróf időszakában Tata egyrészt az uradalom igazgatási központjává, másrészt Komá- rom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött. Ebben az időszakban mintegy 50–60 katolikus német család érkezett Tatára. A németek által alapított vá- rosrész (Tata-Újtelep) máig megőrizte első lakóinak keze nyomát. Az 1867-es kiegyezés utáni konszolidációt követően meg- kezdődött Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása, a kisebb gyárak építése, a gazdasági fejlődés. Ehhez nagymértékben hoz- zájárult, hogy a XIX. század második felében a Bécs-Budapest vasút elérte Tatát is, Esterházy Miklós gróf pedig létrehozta Tóvároskert néven a vasúti megállót. A piarista főgimnázium 1911–1912-ben épült meg, 1930- ban pedig a Szent Imre fi úiskolát, a piarista konviktust, valamint dr. Mike József sebész főorvos szanatóriumát adták át, mely utóbbi Szent Erzsébet Kórházként működött. Tata és Tóváros 1938-ban egyesült, 1945 után – eddig birtokolták az Esterházyak – új korszak következett a város életében. Idén 60 éve, 1954-ben nyilvánították várossá Tatát, majd 1985-ben Agostyánt is a vá- roshoz csatolták.

Tata számokban

Tata 7817 hektáron fekszik, népessége 2013. január 1-jén 23 726 fő. 2002 és 2012 között a születések és a halálozások egyenlegé- ből adódó természetes népességváltozás 841 fővel csökkentette a népesség számát. A városnak ugyanakkor pozitív a vándorlási egyenlege: 10 év alatt 276 fővel többen választották lakhelyül, mint ahányan elköltöztek innen. Ahogy az ország más telepü- lései is, Tata népessége is öreg: a legutóbbi népszámlálás idején száz időskorúra 59 gyermekkorú jutott.

36 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré

A városban két, összesen 124 férőhelyes bölcsőde gondos- kodott a legkisebbek nappali ellátásáról. A bölcsődéket teljes ki- használtsággal vették igénybe. Tatán 10 óvodában, 814 gyermeket láttak el, a város általá- nos iskoláiban pedig 2024 gyermek tanult. A település 6 gimná- ziumába 1152, 3 szakközépiskolájába 653, 5 szakiskolájába 636 tanuló járt. 2013-ban 20 kereskedelmi szálláshely várta a Tatára látoga- tókat: 6 szálloda, 8 panzió, valamint kempingből, üdülőházból és közösségi szálláshelyből két–két egység. A mintegy 18 ezer- nyi vendég közel 35 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek nagyjából fele a szállodákat választotta. Az idelátogatók hétti- zede belföldi, vendégéjszakáik az összes forgalom kétharmadát alkotják.

Tata kulturális és természeti értékei

A Tatai Öreg-tó partján található az 1397–1409 között épült Tatai vár, melyet Zsigmond király idejében átépítettek és to- vább bővítettek. Ezt az időszakot Tata első fénykorának tart- ják. A város Hunyadi Mátyás idején ismét felvirágzott, a kirá- lyi nyaralóként használt vár európai hírű eseményeknek adott otthont. A XVIII. században az Esterházyak egy új, barokk kastélyt szerettek volna helyére építeni, de anyagi okok miatt ez a terv meghiúsult, csak egy szerényebb kastély épült fel és megmaradt a vár délkeleti, kétemeletes szárnya. A vár jelenleg a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. A múzeum 1954 óta

4. kép A tatai vár Fényképezte: Lanszkiné Magyar Csilla

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 37 működik a jelenlegi helyén, gyűjteményének alapját a piarista rend gyűjteménye képezi. A Német Nemzetiségi Múzeum a XVIII. század első har- madában Esterházy József által uradalmába telepített német te- lepeseknek állít emléket. A kiállítás a Fellner Jakab tervei alapján épült Nepomucenus-malomban kapott helyet. Az Esterházy-kastély 1777-ben készült el Esterházy Miklós utasítására, szintén Fellner Jakab tervei alapján. 1809-ben a Bécs- ből a napóleoni háborúk miatt elmenekült Habsburg uralkodó, I. Ferenc udvarával 3 hónapig Tatán tartózkodott, és október 14-én itt írta alá a Schönnbrunni békét.

5. kép Az Esterházy-kastély Fényképezte: Lanszkiné Magyar Csilla

A kastélytól nem messze található a Nagytemplom, amely Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei alapján épült, de utóbbi, a város híres építésze meghalt, mielőtt a templom elkészült volna, így segédje Grossmann József fejezte be. A templom kriptájában nyugszik Fellner, szobra pedig az épület előtt áll. A Harangláb a város központjában található, faácsolata szö- gek nélkül készült. Oldalán emléktábla fi gyelmeztet az egykor Tatán megtartott országgyűlésre. A Cseke-tó által körbeölelt Angolparkot Esterházy Fe- renc álmodta meg, és Bőhm Ferenc tervei alapján készült el a XVIII. század végén. Bejáratánál az Esterházyak címerállatai, a griff madarak találhatóak. Területén megtekinthető még a Kis- kastély, az egykori Pálmaház, a Török mecset, egy műbarlang

38 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré

és a Szabadtéri Színpad is. Északi részén állnak a Műromok, melyek egy háromhajós templom maradványait jelképezik, Charles Moreau elképzelései alapján. Szomszédságában a tatai edzőtábor, hivatalos nevén a Tatai Olimpiai Központ működik, mely 1948 óta folyamatos helyszíne az olimpikonok és sporto- lók felkészülésének.

6. kép Műromok Fényképezte: Rákóczi Erzsébet

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 39 A Tatai Öreg-tó

A Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mestersé- ges tava. Az Által-éren épített völgyzárógát segítségével léte- sült. A XVIII. században a környék mocsarainak lecsapolása Mikoviny Sámuel vízrendezési mérnök tervei alapján történt, melynek következtében kialakult a ma is meglévő tórendszer. A tó akkoriban halastóként funkcionált, de vízimalmok és egy vízi vágóhíd is működött általa. Tata meleg vizű forrásai a bá- nyamunkálatok miatt elapadtak, azonban az utóbbi évtizedben kezdenek visszatérni.

7. kép Az Öreg-tó: háttérben a Tatai vár Fényképezte: Lanszkiné Magyar Csilla

A Tatai Öreg-tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védel- mére született Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A tó és környéke ma természetvédelmi terület, különlegességét részben az adja, hogy egy város közigazgatási belterületére esik. A színes látnivalók, történeti és kulturális értékei mellett, a sport- és szabadidős rendezvények egyaránt vonzzák a vendégeket. Tata nem csak a tavak, hanem a malmok városa is. Az 1830- as évek elején még 15, az 1930-as években már csak négy ma- lom működött Tatán. A tatabányai szénbányászattal együtt járó karsztvízkiemelés miatt elapadt patakokkal működésképtelenné váltak a malmok, a tó erősen iparosodott vízgyűjtője pedig a víz- minőséget is lerontotta.

40 Komárom-Esztergom megye számokban, 2013 Komárom-Esztergom megyei portré

A város csak akkor használhatja valódi természeti és kulturá- lis vonzerőként a tavat, ha természeti környezete és a vízminősé- ge erre alkalmas. Ezt felismerve az 1990-es évek második felétől olyan nemzetközi projektekben vett részt az önkormányzat, melyek célja az Öreg-tó rehabilitációja volt. Részben ennek, részben a helyi társadalom tenni akarásának is köszönhető, hogy Tata 2000-ben az Ezredforduló legvirágosabb városa, 2010-ben pedig az ENSZ által meghirdetett Biológiai Sokféleség Éve kapcsán a Biodiverzitás Magyarországi Fővárosa címet nyerte el.

Rendezvények a tó körül

A városban számos, az Öreg-tóhoz köthető rendezvényt tar- tanak. Ezek közül kiemelkedik a Tatai Vadlúd Sokadalom, az Öreg-tavi nagy halászat, illetve a Víz, Zene, Virág Fesztivál. A Tatai Vadlúd Sokadalom november utolsó szombatjához köthető. Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak ezre- inek az Öreg-tó lehalászott, leeresztett, mocsaras medre nyújt táplálékot és pihenőhelyet. Minden év novemberében visszatér- nek ide, majd március elején indulnak vissza északi költőhelyeik felé. Madarak ezrei lepik el ilyenkor a környéket, utóbbi évben mintegy 25 ezer vadlúd szálláshelye volt a tó és annak környéke. Az Öreg-tavi nagy halászat október második felében zajlik. Az országban szintén egyedülálló ez a látványosság, ahogy a 400 méteres húzóhálóval történik a látványhalászat. A rendezvény lát- ványosan mutatja be a halászok munkájának nehézségeit és szép- ségeit egyaránt. Már az 1900-as években is nagy fi gyelem kísérte a lehalászást, de 2001-ben a Tatai Mezőgazdasági Zrt. felelevenítette ezt a hagyományt, az érdeklődés pedig azóta is töretlen iránta. A Víz, Zene, Virág Fesztivál a régió egyik legnagyobb kul- turális eseménye, minden évben június utolsó napjaiban kerül megrendezésre. Színvonalas koncertekkel, érdekes kiállítások- kal, látványos programokkal várják az idelátogatókat, 2014-ben már 21. alkalommal.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 41 Források: www.vertesszolos.hu www.neszmelyiborut.hu www.tata.hu/ nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/esterhazy_kastely/ www.mzsvktata.hu/ www.vadludsokadalom.hu/ www.hegyvilag.hu/?p=84 taj-kert.blog.hu/2009/08/13/kastelyker_kastely_nelkul_tata www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=25440 www.capital-biodiversity.eu/uploads/media/CoB_hungarian_01.pdf

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Veszprémi főosztály közreműködésével

Főosztályvezetők: Freid Mónika, Szántó Balázs

Felelős szerkesztő: Retz Tamás

Szerzők: Baunok László, Cserta Orsolya, Domonkos Ágnes, Dr. Mucsné Madar Katalin, Fiauschné Rákóczi Erzsébet, Lanszkiné Magyar Csilla, Sinkovics Katalin

Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde

Kiadványterv: Gyulai Katalin

Kézirat lezárva: 2014. szeptember

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft .

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft . – 2014.083