Szummer Csaba: Éj Anyánk: Jung Völkisch Miszticizmusáról

090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 90

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

Szummer Csaba Éj anyánk: Jung völkisch miszticizmusáról

„Semmiképp nem vagyok a zsidók ellenfele, jóllehet, a Freudé igen. Freudot materialista, intellektualizáló, és nem utolsó sorban vallástalan attitûdje miatt bírálom, nem pedig azért, mert zsidó. Elmélete, amilyen mértékig zsidó premisszákon nyugszik, nem érvényes nem-zsidók számára.” (Carl Gustav Jung)1

„[…] a fantáziák oki tényezôkké válnak, mihelyst hitekben, értékekben és társadalmi csoportokban intézményesülnek.” (Nicholas Goodrick-Clarke: A nácizmus okkult gyökerei)2

BEVEZETÔ romantika hagyományából eredô völkisch mozga- lomhoz való mélységes szellemi és érzelmi kötôdé- Kurt Vonnegut Éj anyánk címû regényének fôhôse sébôl. hasadt személyiség.3 A Berlinbe szakadt amerikai a III. Birodalom angol nyelvû rádióadásainak veszett AZ ÁRJA HERCEG uszítója, másrészt az OSS, az amerikai hírszerzés ügynöke. Mindkét hivatását egyforma tehetséggel A fiatal korától fogva az okkultizmussal kacérkodó és buzgalommal gyakorolja, és bármennyire is református lelkészivadék Jung és a szkeptikus, bi- igyekszik, ô maga sem képes eldönteni, hogy igazá- gott módon ateista, elsô generációs asszimiláns zsidó ból melyik oldalon áll. Freud 1907 és 1913 között tartott fenn személyes A regényt valószínûleg Eichmann jeruzsálemi pere kapcsolatot, néhány évre pedig, 1909 és 1912 kö- inspirálta, azonban Carl Gustav Jung is ihlethette zött rendkívül intenzív érzelmi és munkakapcso- volna. A svájci pszichiáter, a múlt század egyik leg- latba tudott egymással kerülni.4 Szinte hihetetlen, nagyobb hatású terapeutája nem vált antiszemita de ezekben az években Freud Jungban látta maj- vagy háborús uszítóvá, azonban a harmincas évek- dani szellemi örökösét, Jung javaslatára kezdett a ben a náci mozgalom bûvöletébe került. Misztifi- „primitív népek tanulmányozásába”, ennek gyü- kálta Hitler alakját, Wotan és a furor teutonicus ar- mölcse lett a Totem és tabu, mi több, a pszichoanalí- chetípusának élô megtestesülését látva benne, és zis atyja még arra is hajlandó volt, hogy a szexuális vezetô szerepet vállalt a nácik által gleichschaltolt szimbolikát kiegészítô, az elfojtáson alapuló cenzú- Általános Orvosi Pszichoterápiás Szövetségben. rától független és öröklôdô szimbólum-kategóriát ve- Jung néhány évvel késôbb finom intuícióját, ins - zessen be fokozatosan az Álomfejtés 1908-as, 1911- piratív képzelôerejét és mély beleérzô képességét a es és 1914-es kiadásaiban.5 náci mozgalommal kapcsolatban az amerikai hír- A pszichoanalízis nemiséget a középpontba állító szerzés és propaganda rendelkezésére bocsátotta, teóriája tabusértésnek számít a korban. Az ebbôl nem annyira erkölcsi meggyôzôdésbôl, mint inkább származó indulatok és az antiszemitizmus káros szi- intellektuális játékból, vagy az ismeretségi körébe nergiát alkottak a pszichoanalízis terjedése szem- került Allen Dullesnek tett szívesség gyanánt, min- pontjából. Az analitikusok döntô többsége, mint is- tegy amerikai networkjét bôvítve. Jelen írás célja, meretes, zsidó származású volt. Freud ezért rend- hogy megmutassa: Jung hiányzó távolságtartása a kívül szerencsés adottságnak tartotta Jung „árja” III. Birodalomtól nem elsôsorban emberi hibáiból, voltát, úgy gondolta, ha néhány év múlva Jung elôítéleteibôl, érzéketlenségébôl vagy karriervágyá- válik majd a mozgalom vezetôjévé, az jelentôsen ból fakadt, hanem mélyebb okokból, jelesül a német megkönnyíti a pszichoanalízis térhódítását. Amikor

•90• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 91

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

Abrahamot, hogy helyette (Freud helyett) neki kell elviselnie a svájciak „elfojtott antiszemitizmusát”. Nagyvonalúságot kér Abrahamtól: „nekünk, zsi- dóknak, ha együtt akarunk mûködni más emberek- kel, ki kell fejlesztenünk magunkban némi mazo- chizmust, és fel kell készülnünk bizonyos mérvû igazságtalanság elviselésére. […] Bizonyos lehet benne, ha Oberhuber lenne a nevem, új elméleteim, valamennyi egyéb tényezô dacára, jóval kisebb el- lenállásba ütköznének.”7

A DISSZIDENS

1913-ban, a müncheni pszichoanalitikus kongresz- szuson a Freud és Jung közötti viszony véglegesen megromlott. A freudocentrikus pszichoanalízis-tör- ténetírás szerint Jung áruló, aki morális és intellek- tuális bátorság híján „visszariadt” a szexualitás ta- butémájának bátor képviseletétôl. Objektívebben szemlélve azonban Jung a pszichoanalízis legorigi- nálisabb disszidense, akit saját spirituális-transz- cendens érdeklôdése és romanticista gondolkodási habitusa folytán taszított a Freud által megvalósí- tott mechanikus-redukcionista fogalmi építkezés, amely minden mentális jelenséget egyetlen, ráadá- sul naturalizáló magyarázóelvhez, a szexualitáshoz igyekezett kapcsolni.8 Victor White domonkos szer- Carl Gustav Jung zetes szerint – aki a negyvenes évek végén néhány évre közeli barátságba kerül Junggal – azt mon- 1908-ban konfliktus alakult ki Jung és Karl Abra- dani, hogy az emberi kultúra nem más, mint az el- ham között (Abraham egyik elôadásában nem utal fojtott, akadályokba ütközô nemi vágy szublimált Jung és Jung mestere, Eugen Bleuler dementia pra- kifejezôdése, olyan, mintha ezt állítanánk: a felnôtt ecox (a skizofrénia akkori neve) területén végzett tölgy nem más, mint a kedvezôtlen környezet foly- úttörô jelentôségû kutatásaira), Freud így próbálja tán kifejlôdött makk.9 Jay Sherry úgy látja, hogy Abrahamot leszerelni: „Amit Jung soha nem tudott Freudnak megbocsá- tani, az Freud elszánt törekvése volt a már varázs- Legyen toleráns, s ne feledje, hogy ön valójában könnyebben talanított világ varázstalanítására”.10 Jung maga azt követheti gondolatmeneteimet, mint Jung, hiszen, hogy ezzel írja Sabina Spielreinnak, a második világháború kezdjem, Ön teljesen független, azután meg a faji rokonság idején a nácik által meggyilkolt briliáns tanítványá- révén közelebb áll intellektuális alkatomhoz, míg ô, mint nak – mellesleg a húszas évek elején Jean Piaget keresztény és lelkész fia, csakis erôs belsô ellenállás leküz- analitikusának –, hogy Freud legsúlyosabb vét- désével találhatja meg a hozzám vezetô utat. Csatlakozása kének „a szent bûnös megsértését” tartotta. Egy így annál értékesebb. Már-már azt mondanám, csakis az másik levelében elutasítja a freudi szimbólumfejtést; ô színre lépésével menekült meg a pszichoanalízis annak ve- úgy gondolja ugyanis, hogy szélyétôl, hogy zsidó belüggyé legyen.6 A szimbólumnak szüksége van arra, hogy megvédelmezzük Mint látható, Jung „árja” mivolta ebben az idô- a freudi interpretációkkal szemben; ezek valójában olyan ben Freud szemében egyértelmûen lehetôségeket áligazságok, amelyeknek mindig van hatásuk. Ha „anali- jelent a mozgalom számára, nem pedig akadályo- tikusan” /értsd: freudi interpretációval/ értelmezzük páci- kat. Egy ugyancsak 1908-ban Abrahamnak írt le- enseinket, az összességében véve romboló hatású, mint egy velében Freud még mindig a Jung és Abraham kö- marás vagy egy kauterizálás, amely tilalmasan destruktí- zötti feszültség elsimításán dolgozik, és újra „a zsi- van hat az egészséges élô szövetre. Olyan technika ez, amit dók” kulturális-történelmi örökségére hivatkozik: az ördögtôl tanultunk, és mindig romboló […] Az analízis „Nekünk, zsidóknak könnyebb a dolgunk, nincsen /értsd: terápia/ késôbbi szakaszaiban azok felé a rejtett és bennünk misztikus elem.” Freud azzal vigasztalja megzabolázhatatlan szimbólumok felé kell segítenünk az

•91• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 92

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

bálta a klinikum felé visszaterelni. Freuddal szemben Jung az egyéni pszichében csupán másodlagos, felszíni képzôdményt lát, s úgy véli, az emberiség kollektív tudattalanjában lakozó ôsi szimbólumok- kal, az archetípusokkal való kapcsolat révén az egyén az egész faj vitalitásának és mitikus ôsbölcsességé- nek birtokába juthat. Miközben Freud a vallást az emberiség „kényszerneurózisának” bélyegzi, Jung éppenséggel elengedhetetlennek tartja a vallásossá- got a mentális egészséghez.13

„ZAVAROS FEJÛ” ÉS ANTISZEMITA?

Jung kiválását magyarázva a mozgalomból a pszichoanalitikus történetírás általában Jung miszticizmusra való hajlamára és emberi gyengeségeire hivatkozik. Ernest Jones, Freud hûséges krónikása ezt írja róla Freud-életrajzában: „észjárásának ko- moly hiányossága volt, hogy nem törekedett vilá- gosságra. Emlékszem, egyszer találkoztam egy haj- dani iskolatársával, és egészen meghökkentett vá- lasza arra a kérdésemre, milyen volt Jung iskolásfiú korában: ’Zavaros fejû volt.’ Így hát nem álltam egyedül ezzel az észrevételemmel.”14 Egy másik Junggal szembeni vád antiszemitiz- musa volt. 1913. szeptember 7-én, a már említett müncheni pszichoanalitikus kongresszuson, ahol bekövetkezik a végsô szakítás Freud és Jung között, Karl Abraham Abraham azt kéri a jelenlévôktôl, hogy aki ellenzi Jung elnökként való újraválasztását, tartózkodjon embereket, ahol a csíra rejtôzködik, mint lágy mag a ke- a szavazástól. Jung 52:22 arányban megnyeri a bi- mény héj alatt.11 zalmi szavazást. A tartózkodók között szerepel Jones is, aki a Freud-biográfiában így írja le az eseményt: Fiatal korában Jung a Nietzsche és Wilhelm „A szavazás után [Jung] odalépett hozzám, mert látta, Dilthey által elindított Lebensphilosophie hatása alá hogy magam is tartózkodtam, és sanyarú arckifeje- kerül, amely a század elején rendkívül népszerû zéssel így szólt: Azt hittem, ön keresztény. (Értsd volt Németországban. Freuddal nagy lelkesedéssel nem zsidó.) Lényegtelen megjegyzésnek tûnt, de közli: feltehetôleg volt valamiféle jelentôsége.”15 A való- ságban feltehetôen nem így zajlott le az esemény. Úgy hiszem, idôt kell adnunk az embereknek arra, hogy sok Halála miatt félbe maradt önéletrajzában Jones je- centrumból átitassa ôket, és hogy újraéledjen az értelmiség lentôsen korrigálja a szavakat, amelyeket a Freud- köreiben a szimbólum és a mítosza iránti érzés, olyan sze- biográfiában adott Jung szájába: „Azt hittem, van- líden, hogy végül Krisztus visszaváltozzon a bor jövendô- nak erkölcsi elvei (I thought you had ethical principles) mondó Istenévé […] milyen végtelen elragadtatás és önké- (ez egy általa kedvelt szófordulat volt); a barátaim nyesség szunnyad a mi vallásunkban, amely azt várja, hogy úgy értelmezték az ‘erkölcsi’ szót, mint ami ‘keresz- visszavezessék valódi rendeltetéséhez!12 tényt’ jelent, vagyis mint egy antiszemita kifeje- zést.”16 Úgy tûnik, Jonesnak, ahogyan Ferenczivel, A svájci pszichiáternek nem csupán mitológiai úgy Junggal szemben sem sikerült megôriznie tár- mûveltsége volt mélyebb, mint Freudé, hanem filo- gyilagosságát.17 – A vád mégsem volt alaptalan. zófiai tájékozottsága is, Nietzschét alaposan is- Jung valójában egyszerre volt filoszemita és anti- merte, és már a harmincas években olvasta Poppert szemita. Nem csupán szeretôi voltak zsidók, hanem és Heideggert is. Freuddal való 1913-as szakítása tanítványai jelentôs része is. Ugyanakkor, mint látni után Jung akadálytalanul a mitológia tanulmányo- fogjuk, Jung osztotta a zsidókkal kapcsolatos elô - zásának szentelhette magát, vagyis elindulhatott ítéletek jórészét, mi több, maga is gyarapította eze- abba az irányba, amelytôl Freud korábban megpró- ket az elôítéleteket.

•92• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 93

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

Jung „árja” volta és Freud belsô körének – Jones-t leszámítva – zsidó származása és identitása kezdet- tôl fogva feszültségeket okozott. Junggal való sza- kítása után Freud – Jungra utalva – keserûen írja Sabina Spielreinnak, amikor megkapja tôle a hírt, hogy zsidó férjétôl gyereket vár: „Mint tudja, árja- ügyben már elfogultságom maradékától is kigyó- gyultam, s szeretném úgy venni, hogy ha végül fia születik, elszánt cionista lesz belôle […] Zsidók vagyunk, s azok is maradunk. A többiek csak kihasz- nálnak minket, de sosem fognak megérteni és érté- kelni.”18

VÖLKISCH MISZTICIZMUS: A NEMES ÁRJÁKTÓL A NEMTELEN ZSIDÓKIG

Richard Noll szerint „a fiatal Jungra jelentôs hatást gyakorolt a teozófia, a szoláris miszticizmus és a völ- kisch nacionalizmus.”19 A völkisch gondolatvilág – amelyben Jung olyan otthonosan és nagy elánnal mozog a húszas és harmincas években –, mint ahogyan a völkisch gondolatokhoz könnyen kapcsolódó antiszemitizmus is, mély romantikus gyökerekkel rendelkezik a német kultúrában. Az árja faj erede- tileg manicheizmustól és antiszemitizmustól mentes mí- tosza nem kisebb gondolkodótól, mint a romantika egyik központi alakjától, Friedrich Schlegeltôl (1772–1829) származik. Schlegel az Über die Sprache und Wisheit der Indier (Az indiaiak nyelvérôl és bölcses- Sigmund Freud, 1926 ségérôl) címû könyvében (1808) egy olyan nemes, uralkodásra termett fajról írt, amely India északi ré- lagen des neunzehnten Jahrhunderts (A tizenkilencedik szén élt a Himalája hegyeiben, majd innen indult század alapjai, 1899) egy csapásra hatalmas nép- világhódító útjára, hogy megalapítsa a Nyugat nagy szerûségre és befolyásra tesz szert a vilmosi Német- birodalmait és civilizációit.20 Schlegel 1819-ben al- országban.23 kalmazta elôször az „árja” nevet erre a mitikus ôsi „A misztika betörése – pontosan ez jellemezte 1900 fajra, amely elképzelése szerint „a becsület népe”, körül a vilmosi Németország hivatalos kultúrája el- az emberi fajok arisztokráciája lehetett. Schlegel leni lázadást”, írja Safranski.24 Az egyik leghíresebb fantáziája az árjákról befolyásolta Jacob Grimm, misztikus kör az Alfred Schuler körül kialakult koz- sôt, Hegel bizonyos történelmi spekulációit is. Ezek mikusok köre volt München bohémnegyedében, a fantazmagóriák 1845-ben válnak veszélyesen két- Schwabingban, amelynek egy ideig Ludwig Klages pólusú történeti konstrukciókká, amikor Christian és Stefan George is tagjai voltak. München a há- Lassen (1800–1876), a Schlegel-fivérek tanítványa ború után még mindig Németország kulturális köz- és pártfogoltja szembeállította a nemes árja fajjal a pontja. Schwabingot a tízes évek végén Jung is kiegyensúlyozatlan, önzô, infantilis és cselszövô többször felkeresi, démonikus páciense – aki, ér- zsidó fajt.21 Wagnernak, aki az 1860-as évektôl a zése szerint, felszabadító erôvel hat rá, meggyôzi német kultúra megkérdôjelezhetetlen tekintélye, például a poligámia, azaz a (Jung számára) nyitott döntô szerepe van abban, hogy az árja-tanok egyér- házasság elônyeirôl –, Otto Gross vezeti be az el- telmûen és végérvényesen összekapcsolódtak az lenkultúra e Mekkájába. (Két évtizeddel késôbb, antiszemita nézetekkel a német és az osztrák kul- mint látni fogjuk, Jung a náci mozgalom fontos turális életben.22 A XIX. század végén a német elôzményeként hivatkozik majd Klagesra és Schu- szupremáciát hirdetô fajelmélet leghatásosabb propa- lerre.) Egy másik ilyen, ugyancsak Schuler és Klages gátora egy Wagner belsô köreihez, késôbb rokon- körül Schwabingban szervezôdô társaság a Blut - ságába tartozó teutomán angol, Houston Stewart leuchte (Vérfény) nevezetû okkultista kör volt. Schuler Chamberlain lesz. Chamberlain könyve, Die Grund- Görres és Bachhofen mítoszkutatásaiból, a korai

•93• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 94

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

gnosztikusokból, Swedenborgból, a múlt század- forduló okkultista irodalmából és saját révületben „kapott” vízióiból kotyvasztja össze és hirdeti, furcsa módon transzállapotban saját mitológiáját. Esze- rint létezett egy aranykor (pleroma), amelynek az el- sötétülés katasztrófája vetett véget. Ezután köszöntött be a világba a széthasított élet, vagyis az elidegene- dés, a kasztok és a kényszerek korszaka.25 Schuler szerint „az élet ôsi erôit, a vért és fényt elsorvasztó nyugati kultúra, illetve civilizáció – fôként a keresz- ténység – eleve pusztulásra van ítélve. Az életelixírt Sabina Spielrein jelentô vér „felpezsdítése”, „világító fényerôvé” ne- mesítése teremtheti csak meg újra az „igazi életet”, tavérûség” hiedelemrendszereinek a kialakításához.27 amit a pogányság és még az ókor is képviselt.”26 Az ariozófia létrehozója két bécsi, Guido (von) List Schuler még nem azonosítja a fényrablókat a zsidókkal, (1848–1919) és Jörg Lanz (von Liebenfels (1874– barátja, Klages azonban hamarosan ezt is megteszi. 1954) volt. (A nemesi elônév mindkét esetben ha- Schwabing misztikus körei egy nagyobb kulturá- misítás eredménye.) List, Lanz, valamint osztrák és lis trendbe illeszkednek. Az elsô világháború elôtt német követôik olyan pángermán soviniszták vol- a völkisch-mozgalom összekapcsolódik a századfor- tak, akik zsigeri szinten utasították el az iparosodás duló felpezsdülô okkultizmusával, elsôsorban a Bla- és urbanizáció hozta változásokat, a rurális élet- vatsky-féle teozófiával. A kettô házasságából visz- forma háttérbe szorulását, és akik a soknyelvû szataszító korcs születik, az osztrák ariozófia, amely Osztrák-Magyar Monarchiában veszélyeztetve lát- német társaival együtt minden valószínûség szerint ták a német nyelvû etnikum érdekeit, akár puszta jelentôsen hozzájárult a faji felsôbbrendûség és a „tisz- fennmaradását is. Gondolkodásukra a teozófia és más ezoterikus irányzatok mellett erôteljes hatást gyakorolt a szociáldarwinizmus is. Az okkultizmust olyan legitimációs eszköznek tekintették, amivel fantasztikus „árjatörténelmet” tudtak összekoty- vasztani, részben extrém politikai állásfoglalásaik alátámasztására. List, akárcsak Schuler, vagy két évtizeddel késôbb Karl Maria Wiligut, Himmler pszichotikus orákuluma transzállapotban nyilat- koztatja ki okkult felismeréseit az árja aranykorról. A völkisch mozgalom a múlt századfordulóra a német gondolkodás befolyásos áramlatává válik, amely egyszerre jelent túlfûtött nacionalizmust, a folk- lór mellett a természet és a hagyományos paraszti életforma iránti rajongást, valamint mitologikus, misztikus, olykor, mint láthattuk, akár okkultista fantazmagóriákkal színezôdô nemzet-felfogást. Jung elméletképzését jelentôs mértékben inspirálta a völ- kisch tradíció, könyvtárában megtalálhatók voltak a mûfaj klasszikusai. Két évtizeddel késôbb pedig Jung völkisch ihletésû, a faji kollektív tudattalanra vonatkozó elméleteinek az igazolását látta és üdvö- zölte a náci mozgalomban.

CIVILIZÁCIÓ VAGY KULTÚRA?

Jung a tízes évek második felétôl kezdi módszere- sen szembeállítani saját elméletét Freud és Adler „reduktív, nivelláló” magyarázataival az éroszról és a hatalom akarásáról.28 A húszas évek, akárcsak Freudnál, Jung elméleti építkezésében is centrifu- Thomas Mann gális dinamikával jellemezhetôk, a klinikumról ál-

•94• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 95

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

talánosabb kulturális témák felé terjeszti ki a mun- 1914-ben, a háború kezdetén Thomas Mann-nal kásságát. Közben bekapcsolódik abba a vitába, ami együtt a legtöbb német értelmiségi úgy vélekedik, a tízes évek óta folyik Németországban, és amely- hogy „Németország romantikus kultúráját meg kell nek sarkalatos pontja a felvilágosodás örökségéhez védeni a nyugati civilizációval szemben.” A háború való viszonyulás. A „konzervatív forradalmárok” után balról és jobbról egyaránt a korhadt Nyugat szerint a kultúra és civilizáció egymással szembeál- pusztulását várják; ahogyan Safranski megállapítja, lítható. Safranski a következô ellentétpárokkal jel- a húszas évek nyugtalanságai „kitûnô táptalajt biz- lemzi a vitát: tosítottak a vándorpróféták, a szekták és szövetsé- gek, a napkeleti utazók köreiben a romantikus ne- Kultúra Civilizáció kibuzdulásoknak, minden a nagy pillanatra, a politikai megváltásra várt.”29 Az elsô világháború után mítosz, szellem ész, intellektus a konzervatív forradalom hívei, például Thomas Mann, spirituális materiális Heidegger, Klages, Schuler, Gottfried Ben, Ernst holisztikus atomisztikus Jünger, Carl Schmitt úgy vélték, a nyugati kultúra nemzeti nemzetközi elfáradt és vérfrissítésre van szüksége. A harmincas rurális városi években nagy részük a nácikban látta azt a friss arisztokratikus, elitista tömegdemokrácia erôt, amely megváltja majd a Nyugatot. Egy részük tiszta, egészséges szennyes, degenerált gyorsan kiábrándult, egy maroknyi csoportjuk, mint fiatalos elaggott Claus von Stauffenberg és társai, heroikusan szem- az élet szolgálatában ellenséges az élettel befordult Hitlerrel, és életét áldozta a németek sza- áll szemben badságáért, jelentôs hányaduk azonban, köztük szerves, organikus mesterséges olyan Junghoz közel álló emberek, mint Jakob tradícióa jelenre orientált Wilhelm Hauer, meggyôzôdéses nácivá vált. Ernst Jünger, a harcost mitikus alakká stilizáló német író nem sokkal az elsô világháború után hadüzenetet intéz a régi világhoz:

Mivel a polgár eredeti, igazi és kérlelhetetlen ellenségei vagyunk, élvezettel szemléljük, ahogy elrothad. Mi azonban nem vagyunk polgárok. Háborúk és polgárháborúk fiai vagyunk, és csak akkor bontakozhat ki, ami a természetbôl, az elemi létbôl, az igazi vadságból, a vérrel és maggal tör- ténô igazi nemzés képességébôl bennünk rejlik, ha elsöpör- tük ennek az üresen forgó körnek a színjátékát. Csak ez után lesz lehetséges, hogy új formák jöjjenek létre.30

JUNG ÉS A VOLKSSELE

A végletekig megalázott, éhezô Németországban, a weimari politikai és kulturális élet egyre fokozódó zûrzavarában baljós gyorsasággal erôsödnek a kü- lönféle völkisch áramlatok. Jung romanticista men- tális habitusa és a kollektív tudattalanról alkotott elméleti rendszere jól érvényesülhet ebben a közeg- ben. A svájci pszichiáter ellentmondásos személyi- ség volt, Richard Noll vallásalapító ambíciókat tu- lajdonít neki, s mint az „árja Krisztust” állítja elénk, Jay Sherry „avantgarde konzervatívként” jellemzi, akinek világlátását fiatalkorában Jacob Burckhardt elitista társadalomszemlélete és kultúrpesszimiz- musa, valamint Burckhardt egykori tanítványa, Nietzsche forradalmi nézetei a radikális önmegva- lósításról, illetve Nietzsche virulens keresztényelle- nessége alakította ki. Jung semmiképpen nem osz- Guido von List: A rúnák titka címû könyvének címlapja tozott a nácik „biológiai” alapú rasszizmusában,

•95• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 96

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSI PSZICHOTERÁPIÁS SZÖVETSÉG GLEICHSCHALTOLÁSA

A náci hatalomátvétel után elkezdôdött a Gleichschal- tung, a német kulturális élet nácivá tétele. A nemzeti szocialista forradalom elején Jung aktív részvéte- lével szervezik át a német pszichoterápiás szövet- séget. Két szervezetet alakítanak ki belôle. Az egyik az Allgemeine Ärztliche Gesellschaft für Psychotherapie (Általános Orvosi Pszichoterápiás Társaság), a német terapeuták „árjásított” szervezete lesz, elnöke Her- mann Göring unokafivére, Matthias Göring, ener- gikus, tevékeny náci, virulens antiszemita, „civil- ben” adleriánus képzettségû terapeuta. A másik szervezet, amit Jung elnökletével életre hívnak, egy nemzetközi terapeuta szövetség, az Überstaatliche Allgemeine Ärztliche Gesellschaft für Psychotherapie (Nemzetközi Általános Orvosi Pszichoterápiás Társaság) lesz. Egy fiatal zsidó ügyvéd, Wladimir Rosenbaum segítségével Jung taktikusan úgy alakítja ki az alapszabályt, hogy mind az adott ország szövetségén keresztül, mind pedig közvetlenül, személyesen is tagja lehet valaki.32 Ezzel Jung lehetôséget terem- tett az egyéni tagságra azoknak a német zsidó tera- peutáknak, akiket a német szervezetbôl – Matthias Göring példás szigorával – kizártak.33 Jung ebben a „liberális” szellemben szerkeszti saját szervezete folyóiratát is, azaz zsidó szerzôk is publikálhatnak A Thule Szövetség jelvénye benne.

beteges és gyûlölködô paranoiájában, azonban a „ÁRJA PSZICHOLÓGIA” nácikhoz hasonlóan hitt abban, hogy az „árja lélek” ÉS „ZSIDÓ PSZICHOLÓGIA” és a „zsidó lélek” a „faj” egyedeinek ismétlôdô és bi- ológiailag öröklôdô tapasztalatai folytán alapvetôen 1933. május 14-én a Berliner Börsen-Zeitungban három különbözik egymástól képességeiben, érzékenysé- esszé jelenik meg a következô blokkban: A pszicho- geiben, világlátásában. Mindez belefért a III. Biro- analízis ellen. Az egyik szerzô, Christian Jenssen dalom ideológiai „sokszínûségébe”, itt ugyanis, aho- (felvett név, Gottfried Martin „nordikus” álneve) gyan Safranski rámutat, „A vezetôi elit alatt kiala- cikkének címe: A pszichoanalízis reformja C. G. Jung kultak egymással versengô ideológiai hatalmi által. Jenssen szerint míg Freud szellemisége a német központok, melyeknek szószólói titokban vagy akár néptôl idegen, destruktív, fragmentált, addig Jung nyíltan is harcoltak egymással.”31 „igazi svájci német, természete szerint konzervatív”, Jung pszichológiája kétségtelenül népszerû volt gondolkodása holisztikus, konstruktív.34 Jung két a III. Birodalomban, de korántsem csak ott. Hitler héttel késôbb ezt írja Jenssennek Freud pszicho - felemelkedésétôl kezdôdôen a nyugati világ megle- analízisérôl: „Az elsô pillanattól fogva gyanítottam, hetôsen tanácstalanul áll a nácizmus németekre hogy ez a részben diabolikus szexuális elmélet el- gyakorolt mágikus erejével szemben. Úgy tûnt – bolondítja az embereket, és feláldoztam tudományos vagy inkább a mai napig úgy tûnik –, hogy nem karrieremet, hogy megtegyek mindent a psziché lehet tisztán racionális magyarázatot adni a jelen- effajta abszolút leértékelése ellen.”35 ségekre. Nem csak a III. Birodalom ideológusai és A „néplélek” tana, a „fajvédelmi” és „fajhigiéniai” prominens értelmisége, de amerikaiak, angolok, szempontok érvényesítése óriási népszerûségnek német antifasiszták, mi több, asszimiláns és cionista örvend a korban, és nem csupán Európában. zsidók egyaránt úgy érezték, hogy Jung elméletei A Harvardon, a Columbián, a Yale-en és több más valami fontosat ragadnak meg a náci jelenségbôl. amerikai egyetemen a 20-as, 30-as években érvény-

•96• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 97

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

ben van a zsidókra vonatkozó numerus clausus, ahogyan több kanadai egyetemen is.36 Az amerikai be- vándorlási kvótákat az elsô világháború után rész- ben annak alapján határozzák meg, hogy az egyes európai népeket eugénikai szempontok alapján kü- lönbözô értékûeknek vélik.37 Thomas Mann az elsô világháborút olyan eseménynek tartja, melyben „az egyes népek egyedi sajátossága, örök fiziognómiája hatalmas mértékben megmutatkozik.” William McDougall (1871–1938) pedig, a két háború kö- zötti idôszak egyik nagyhatású angol-amerikai pszi- chológusa, a húszas évek elején még Jung barátja, korábban rövid ideig analizáltja, így látja a néplélek kialakulását: Arnold Böcklin: A holtak szigete minden faj és minden nép, amely sok generáción keresztül (Jung Nietzsche-szemináriumának illusztrációja él egy adott civilizációban, kialakítja a maga csak rá jel- lemzô saját „kollektív tudattalanját”. […] Jung […] bebi- tôségeket kínál számukra fiktív történelmek létre- zonyítja, hogy Freud híres teóriája, amelyet egykor ô maga is hozására.39 Freud ezt az ôshorda-elmélettel teszi elfogadott, olyan elmélet a lelki fejlôdésrôl és a lélek mûkö- meg, Jung pedig a völkisch teóriák alapján. Freud désérôl, amelyet egy zsidó hozott létre, aki elsôsorban zsidó az Ödipusz-komplexus és a felettes én kialakulását pácienseket tanulmányozott; és úgy tûnik, elsôsorban zsidók támogatja meg lamarckiánus érvekkel, Jung pedig számára vonzó; azok közül az orvosok közül, akik elfogad- a nemzetét, vagy inkább a „fajét”. Jung fiktív tör- ják mint szentírást, mint egy új revelációt, sokan – talán a ténelmet tákol össze, ahogyan Nietzsche tette a har- többség – zsidó. Úgy hiszem, ez a teória, amely számomra és cos etikával és a harcos etikát alattomosan kiszorító a legtöbb hozzám hasonló ember számára olyan furcsa, bizarr „rabszolga vallással”, a kereszténységgel. Az epige- és fantasztikus, a zsidó fajra megközelítôen igaz lehet.38 nezis elméletének hívei szerint a szerzett tulajdon- ságok öröklôdnek, vagyis egy adott nép kulturális Jung már a tízes évek végén úgy véli, hogy a tapasztalatai beivódnak a népet alkotó egyének sejt- „zsidó pszichológia” nem alkalmas az árja lélek jeibe. Jung szerint a zsidó fáradt, dekadens „faj”; megértésére. Így látja a „zsidó pszichológiát”: rossz- már háromezer évvel ezelôtt civilizálódott, ezért hiszemû, gyanakvó, patocentrikus, alantas, infanti- náluk a civilizáció folyamata (hogy Norbert Elias lis, reflektálatlan, vakfoltjai vannak, reduktív, val- szép kifejezését használjuk) már elôrehaladt, a gát- lástalan, univerzalista. Hogy antiszemita volt-e lásaik, például a szexuális ösztönnel kapcsolatban Jung? Minden bizonnyal. Magyar származású ta- jobban kiépültek. Freud hasonló elméletet fejt ki a nítványának, Jacobi Jolánnak bizalmasan elmondja, Mózes címû tanulmányában 1938-ben, ô azonban hogy nem szeretné, ha egy zsidótól lenne gyereke. a felettes énre, és nem az archetípusokra hivatkozik. Jung részben átveszi a kor sztereotípiáit, részben Jung szerint a zsidók tudatossága kiterjedtebb, mint pedig gyarapítja ôket. A zsidók nomádok, gyökér- az árjáké, ám „az árja tudattalan robbanásszerû telenek, nem kapcsolódnak a földhöz, ezért nem energiákat tartalmaz és kreatív magvakat a jövô tudnak létrehozni szerves kultúrát, nem lehetnek számára, amely még nem született meg; a psziché originálisak, mindig szükségük van valamilyen „gazda” veszélyeztetése nélkül ezt nem lehet elutasítani mint nemzetre. Különben is, ha két „faj” keveredik, az gyerekes romanticizmust.” eredmény általában „korcs”. Jung szerint a „zsidó Az antiszemita elôítéletek jórészét alkalmasint zsi- pszichológiák” negatív pszichológiák, mert a zsi- dók is osztják ebben a korban. A legismertebb példa dóknak különös képességük van arra, hogy az ember Otto Weininger, de megtalálhatjuk ezeket az elôíté- árnyékos oldalát vegyék észre. Mivel a zsidók el- leteket és sztereotípiákat Ferenczi és Freud egyes nyomott csoportot képeztek, „ezt a technikát évszá- megnyilatkozásaiban is. Wittgenstein nézetei a „zsidó zadokon át rájuk kényszerítették” a körülmények, kreativitásról” a legnyilvánvalóbb antiszemita elô - „észre kellett venniük ugyanis ellenfeleik gyenge ítéletekkel terheltek.40 Gerhard Adler, James Kirsch pontját.” és Jung más zsidó tanítványai, akik a cionizmus A 20. század elsô évtizedeiben a mitikus gondol- szempontjából vélik alkalmazhatónak Jung elmé- kodás még be-betör a pszichológiába. Mind Jung, letét, elfogadják: igazán eredetit alkotni csak „orga- mind pedig Freud a darwini evolúciós elmélet által nikusan” lehet, egy hosszú kulturális tradícióhoz kiszorított lamarckiánus hipotézist vallja, ami lehe- kapcsolódva. Az örökösen vándorló zsidók képte-

•97• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 98

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

lenek voltak ilyen tradíció létrehozására az elmúlt két évezredben, mert hiányzott a földdel való kap- Az az elképzelés, hogy minden ember egyenlô, bár nagy me- csolatuk. Palesztina, a zsidók vágyott új állama tafizikai igazság lehet, ebben a tér-idô világban azonban a azonban reményekkel kecsegtet. Mint láthattuk, legnagyobb illúzió; a természet ízig-vérig arisztokratikus és Freud is meg volt arról gyôzôdve, hogy létezik va- nincs annál nagyobb hiba, mint feltételezni, hogy az emberek lamiféle zsidó Volksseele, amely racionalista, és ke- egyenlôk. Ez egyszerûen nem igaz. Bárki, akinek megvan a vésbé hajlamos a „miszticizmusra”, mint az „árja tu- józan esze, tudja, hogy a csôcselék az csak csôcselék. Alsóbb dattalan.” (Ez utóbbi vélekedést Jung speciel nem rendû, alacsonyabb rendû példányokból áll. Ha van egyáltalán osztja. Egy magánlevélben részben ezen az alapon halhatatlan lelkük, az Isten dolga, nem a miénk, ráhagyhat- utasítja el Alfred Rosenberg hírhedt könyvét, A hu- juk, hogy foglalkozzon halhatatlan lelkükkel, amely feltehe- szadik század mítoszát.) tôen messze van, olyan messze, mint az állatoké. Nagyon is megengedhetônek tartom, hogy állatoknak halhatatlan lelket A JUNGI PSZICHOLÓGIA ÉS tulajdonítsunk; ugyanannyi méltóság van bennük, mint az A NÁCI VÖLKISCH IDEOLÓGIA alacsonyabb rendû emberekben. Az /az elképzelés/, hogy az ELTÉRÉSEI alacsonyabb rendû embereket magunkkal egyenlôkként kellene kezelnünk, teljesen hibás. Az alacsonyabb rendû embert Jung nyilvános állásfoglalásaiban szavakban egyen- úgy kezelni, mint a magasabb rendû embert, kegyetlenség; értékûnek tartja a „zsidó” és az „árja” pszichológiát. rosszabb, mint kegyetlenség, nonszensz, idiotizmus.42 Ráadásul értetlenkedik a zsidók érzékenységén, mintha a Holdon élne, és ne ismerné elsô kézbôl a Megdöbbentôen antihumánus világkép, azonban III. Birodalom viszonyait, ahol 1933-tól kezdôdôen hangsúlyozni kell: az „alacsonyabb rendû ember” napirenden van a zsidó üzletek bojkottja, a zsidók itt nem nemzeti, és különösen nem „faji”, azaz bio- megverése és megaláztatása, majd egyre kegyetle- lógiai kategóriát jelent, hanem kulturális-szocioló- nebb formális jogfosztása. giai fogalmat.

Nem tartom sértônek, ha azt mondják rám, „teuton módra PARTICIPATION MYSTIQUE zavaros”, „misztikus”, „moralizáló” etc. Büszke vagyok saját szubjektív premisszáimra, szeretem a svájci föld sza- 1933-ban egész Németország a várakozás lázában gát bennük. […] Nem lehetne ugyanígy kimondani, hogy ég. Safranski így írja le ezt a különös, felkavart ál- létezik egy zsidó pszichológia is, amely elismeri saját fajá- lapotot: nak elôítéleteit és saját történelmét? És nem lehetne meg- kérdezni, hogy miben különbözik az esszenciálisan zsidó és Hitler hatalomra jutása pillanatában forradalmi helyzet a lényegileg keresztény nézôpont? Védhetô lenne az az állí- alakult ki; az emberek elborzadva, ugyanakkor csodálattal tás, hogy a pszichológusok közül egyedül nekem van olyan és megkönnyebbülve nyugtázták, hogy a nácik tényleg szét megismerési szervem, amelyet szubjektív részrehajlások tor- akarják verni a már csak egy kisebbség támogatását élvezô zítanak el, miközben a zsidók láthatóan vérig sértôdnek, ha valaki szóvá teszi, hogy zsidók? […] Minden nivelláló, romboló pszichológiát elutasítok, ha univerzális érvényes- ségre formál jogot, mint például a freudi vagy az adleri. Minden reduktív folyamat gyûlöletet és mérget termel.41

Jung elméletei a „faj” meghatározó szerepérôl ugyanarról a romantikus tôrôl erednek, ahonnan a náci fajelmélet, Jung teóriái azonban legalább három lényeges ponton eltérnek a hivatalos náci völkisch ideológiától. Elôször is hiányzik belôlük a biológiai alapú rasszizmus, másodszor nem jellemzi ôket a gyûlölködô paranoia (felsôbbrendûségi érzés, és a zsi- dók lesajnálása azonban igen), végül Jung konzer- vatív elitista volt, aki megvetette a „csôcseléket”, vagyis a tömegeket. 1934 és 36 között tartotta angol nyelven Nietzsche Zarathustráját elemzô szeminá- rium-sorozatát. Az egyik szemináriumon, 1936. jú- nius 17-én, Jung brutális nyersességgel fejezi ki elitizmusát: Friedrich Nietzsche

•98• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 99

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

berlini rádió riporterével beszélgetve a Führer sze- repét értelmezi, még visszafogottnak mondható:

Minden mozgalom szerves módon kulminál egy vezérben, aki egész lényében megtestesíti a populáris mozgalom értel- mét és célját. A vezér a nemzeti psziché megtestesülése és szócsöve. […] Teljesen természetes, hogy a vezérnek kell azon elit élére állnia, amelyet a régebbi korokban a nemes- ség alkotott. A nemesség a természet törvénye szerint hisz a származásban és a faj kizárólagosságában.46

1935-ben, londoni közönség elôtt, a Tavistock Klinikán tartott elôadásában Jung így írja le a ná- cizmus erejét és rá gyakorolt hatását:

Láttam, hogy jön, és meg tudom érteni, mert ismerem a kol- lektív tudattalan erejét. A felszínen azonban egészen hihe- tetlennek tûnik. Még közeli barátaim is a hatása alatt áll- nak, és amikor Németországba utazom, én magam is hi- szek benne, teljesen megértem, és tudom, úgy kell lennie, ahogyan van. Nem lehet ellenállni neki. A zsigereiben mar- kolja meg az embert, nem a fejében, az ész semmit nem szá- mít, a szimpatikus idegrendszert ragadja meg bennünk.47

Jung mint egy természeti jelenséget fogta fel a Savitri Devi náci mozgalmat. Kedvenc hasonlata a hegyoldalon lezúduló lavina, aminek nem lehet az útjába állni, „weimari rendszer”-t. Lehengerlô demonstrációkat tartottak mert elsöpri és betemeti az embert. Erkölcsi szem- az új közösségi érzés szellemében, tömegek tettek esküt fény- pontból sokáig neutrális módon írta le a náci jelen- dómok alatt, örömtüzek lobogtak a hegyeken, a Führer rá- séget, amelybe nem szabad és nem is lehet beavat- dióbeszédeket tartott – a köztereken, az egyetemi aulákban kozni. Hitlert nem lehet megállítani, legfeljebb Kelet és a fogadókban ünneplôbe öltözött tömegek gyûltek össze, felé lehet terelni, mondja 1942-ben, egy évvel a hogy hallgassák –, a templomokban korálokat énekeltek a Szovjetunió megtámadását követôen. hatalomra jutás tiszteletére.43 Jung szerint az árja kollektív tudattalan és a zsidó kollektív tudattalan inkommenzurábilis világokat Martin Heidegger az 1933. november 3-án, a Nép- alkotnak, külön univerzumokat. Ugyanebben az szövetségbôl való kilépésrôl tartott ügydöntô nép- idôszakban Jacob von Uexküll, a neves biológus szavazás alkalmából mondott, Felhívás a német diák- hasonlóan ábrázolja a különbözô állatfajok Umwelt- sághoz címû beszédében közli a lelkes diáksággal: jét: más-más módon érzékelik a világot, és máskép- „Ne tantételek és ’eszmék’ legyenek létetek szabályai. pen viszonyulnak hozzá. Freud pszichológiája ezért Maga a Führer az egyedüli német valóság és tör- nem képes a német nép mentális jelenségeinek a le- vény ma és a jövendôben.”44 Ezek a mondatok írására. Jungot egyre jobban bosszantja Freud nép- Heideggernél, állapítja meg szellemi életrajzírója, szerûsége, mind feleslegesebbnek érzi a „zsidó pszi- Rüdiger Safranski, nem „valamiféle taktikáról vagy chológiát” saját nagyszerû lélektana mellett. Wolf- külsôleges alkalmazkodásról, hanem teljes érzelmi gang Kranefeldtnek ezt írja: azonosulásról” tanúskodnak. Amikor Karl Jaspers fél évvel korábban, 1933 májusában dühösen meg- Tudvalevô, hogy semmit nem lehet tenni a butaság ellen, kérdi Heideggertôl, „Hogyan kormányozhatná egy ebben az esetben azonban az árják rámutathatnak, hogy olyan mûveletlen ember, mint Hitler Németországot?”, Freud és Adler pszichológiáiban specifikus zsidó nézôpontok a múlt század egyik legnagyobb elméje szemrebbe- jelennek meg a nyilvánosság elôtt, mint ahogyan az is ki- nés nélkül rávágja: „A mûveltség teljesen közömbös mutatható, hogy e nézôpontok rombolóak. Ha a zsidó evan- […] nézze csak meg, milyen csodálatos a keze!”45 gélium hirdetése a kormánynak kedvére való, ám legyen. Ehhez képest Jung, amikor három évvel késôbb, a Egyébként az is lehet, hogy egyáltalán nincsen kedvére […] 48

•99• 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 100

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

PRIMITÍVNEK LENNI ÜDVÖS A NÁCIZMUS MINT „FUROR TEUTONICUS” Jung értelmezésében a náci mozgalomban azok az ÉS HITLER MINT WOTAN ôsi teremtô teuton energiák törtek a felszínre, amelyeket a rómaiak által a germán „fajra” oktrojált ke- Míg Heideggernek elég volt rá 8 hónap, hogy ki- reszténység másfél évezreden keresztül elfojtott. ábránduljon a „létezô” Nemzeti Szocializmusból, Már egy 1923-as levelében így írja le a német nép Jung lelkesültsége még csak 1936 elején hág tetô- vallási állapotát: fokára. 1936 márciusában a Neue Züricher Rundschau- ban Wotan címmel jelentet meg egy hosszabb cik- Még csak a minap történt, hogy a germán törzsek [az ere- ket,54 amelyben Jung saját legteljesebb elemzését detiben „a germán faj”],49 akik még a polidémonizmus kez- nyújtja a szomszéd országban zajló folyamatokról. deti állapotában voltak, politeista beütésekkel, beleütköztek Jung tézise: német földön újra megjelent, és lakóit a római kereszténységbe. Nem volt még papságuk, ahogyan hatalmába kerítette Wotan, a német viharisten és a nem voltak szorosabb értelemben véve rítusaik sem. Amikor, harag istene archetípusa. Ennek a „dionüszoszi” mint Wotan tölgyei, ledôltek isteneik, teljességgel inkong- fordulatnak az elôzményeit fedezi fel Jung Nietzsche ruens módon oltották beléjük a kereszténységet, ezt a sokkal (ifjúkorának meghatározó szellemi alakja), Alfred magasabb kulturális szinten született monoteizmust. A ger- Schuler és Ludwig Klages (régi schwabingi isme- mán ember még ma is szenved ettôl a megcsonkítástól. rôsei) irracionalista filozófiáiban, és Stefan George […] s ha nem kapunk erôs indíttatást primitív gyökere- inkbôl, akkor nem lehetséges, hogy meghaladjuk a jelenlegi kulturális szintet […] Le kell ásnunk a bennünk lévô pri- mitívhez, mert csupán a civilizált ember és a germán barbár konfliktusából jöhet létre az, amire szükségünk van: az Isten-élmény egy újfajta tapasztalata. […] Nem kellene engednünk, hogy Isten maga szólaljon meg bennünk, még akkor is, ha nagyon is érthetô módon félünk az ôsi tapasz- talattól?50

Hasonló módon magasztalja az ôsi, primitív ta- pasztalatot Heidegger is 1933. november 30-án, a tübingeni egyetemen tartott elôadásában. „Heideg- ger valóságos halálugrást hajtott végre, és a primi- tivitás talajára érkezett.”51 állapítja meg ironikusan Safranski. „Primitívnek lenni azt jelenti, hogy az ember belsô ösztöneire hallgatva ott áll, ahol a dol- gok elkezdôdnek, a primitivitás azt jelenti, hogy az embert belsô erôi hajtják. És mivel az új diák pri- mitív, ô hivatott az új tudásigény valóra váltására. Épp azért, mert primitív, az új egyetemista hivatott arra, hogy megfeleljen a tudásigénynek.”52 tudatja a huszadik század talán legnagyobb filozófusa ámuló hallgatóságával. Ugyanebben az évben Jung a freudi pszichoana- lízissel polemizálva dicsôíti a primitívet:

Hol volt ez a páratlan feszültség és energia, amíg nem léte- zett a Nemzeti Szocializmus? A német pszichében, eltemetve egy mély üregben, amely minden, csak nem a kielégületlen infantilis vágyak és megoldatlan családi sérelmek szemét- tartálya. A mozgalomnak, amely egy egész nemzetet ma- gával ragad, minden egyes individuumban külön-külön is meg kellett érlelôdnie. Ezért mondom, hogy a német tudattalan olyan feszültségeket és lehetôségeket tartalmaz, amelyet a gyógyító pszichológiának figyelembe kell vennie a tudattalan értékelésénél.53 Konrad Dielitz: Wotan búcsúja Brünhildétôl

• 100 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 101

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

/sic/ a kollektív tudattalanja.”57 Jung, aki az elsô vi- lágháború végén még utal a német barbarizmusra, „a szôke bestia tombolására”, a harmincas évek má- sodik felében morális szempontból már neutrálisan ábrázolja a furor teutonicust. Jung baljós módon bár, de misztifikálja Hitler alakját. Leírásai a Thule Szövetséget megalapító Rudolf Sebottendorf könyvére emlékeztetnek – Bevor Hitler kam (Mielôtt Hitler jött)58 – , valamint Hermann Rauschning bestsellerére – Asztali beszél- getések Hitlerrel59 – , amely a 2. világháború elôesté- jén Hitlert – Sebottendorfhoz hasonlóan – mint okkult démonikus hatalmak által megszállt személyi- séget állítja elénk: „Hitler átadta magát azoknak az erôknek – a sötét és destruktív erôszakosság erôi- nek – amelyek teljesen hatalmukba kerítették […] már régóta egy olyan mágikus kötelékben volt, amelyet legjobban úgy lehet jellemezni – és nem csak metaforikusan, hanem szó szerint is – mint a gonosz lelkek mágiáját.” Rauschning mûvébôl gya- korta idéznek majd a hatvanas-hetvenes évek náci- mitologikus témájú könyvei is, a legfontosabbak szerzôk Pauwels és Bergier, Trevor Ravenscroft, valamint James Herbert Brennan. Hitler avatar- ként (saját akaratából újra-megtestesülô buddha, bodiszattva) „Hitler papnôjének”, Savitri Devinek60 Allen Dulles a könyvében jelenik meg elôször.61 A sort, mint látni fogjuk, Miguel Serrano Hitlert dicsôítô triló- költészetében. A századelô Wandervögel ifjúsági giája zárja a század utolsó évtizedeiben, aki felhasz- mozgalma, a völkisch nacionalizmus, és a különbözô nálja Jung Wotan-teóriáját Hitler alakjának a meg- arra irányuló kísérletek, hogy germanizálják a ke- rajzolásánál.62 reszténységet – Jung barátja, Jakob Hauer a Német Hitmozgalom (Deutsche Glaubensbewegung) alapítója –, LASSÚ KIÁBRÁNDULÁS Jung szerint mind-mind annak a jelei voltak, hogy „a Kereszt” spirituális ereje csökken, és német Politikai szempontból Jung konzervatív elitista, an- földre – egy évezrednyi hibernált állapot után55 – tikommunista volt, valamint a 30-as években a visszatér a korábbi uralkodó archetípus, a furor német Realpolitikot túlságosan is elfogadó svájci. teutonicus. Noha nem volt a náci fajelmélet híve, a nácik bûnözô Ha a német tömegeket Wotan archetípusa ra- hajlamai, brutalitása és kegyetlensége nem különö- gadta magával, akkor Hitler nem lehet más, mint sebben zavarták. A náci mozgalomból nem morális ennek az archetípusnak a végsô személyes megtes- megfontolásokból, hanem mintegy „esztétikai tesítôje. És csakugyan, 1936 és 1939 között Jung okok” folytán, olcsó popularizmusa, alacsony intel- több interjújában is ennek megfelelôen nyilatkozik lektuális nívója miatt ábrándult ki. Látnia kellett, a Führerrôl. Hitlert teljes mértékben hatalmába ke- hogy a létezô völkisch mozgalom egészen más, mint rítette a kollektív árja tudattalan archetípusa, s az a tisztán és nemesen tomboló archetípusoknak a mint egy „belsô hang” irányítja minden lépését. dolgozószobájában maga elé képzelt világa. Min- Jung úgy látja, hogy Hitler mint individuum egyre den esetre meglehetôsen lassan néz szembe a „lé- jobban háttérbe szorul ezzel az archetípussal szem- tezô” völkisch állammal, a III. Birodalommal. 1937- ben. Míg „Hitler egy spirituális edény, egy fél-is- ben Berlinbe látogat, ahol prominens vendégnek ki- tenség; vagy inkább egy mítosz”, Mussolini csupán járó tisztelettel fogadják. Elmegy a Mussolini „egy ember”.56 Hitler olyan, mint a germán messiás, tiszteletére adott katonai díszszemlére is, amit va- vagy Mohamed, aki „a kard erényét tanítja meg” a lószínûleg díszpáholyból néz végig, néhány méter- népének. „Hitler hangja legalább 78 millió német nyi távolságból tanulmányozhatja ugyanis Hitlert hangja. Állandóan kiabálnia kell, még magánbeszél- és Mussolinit. Míg Mussolinit vonzónak, élettel te- getéseken is […] Az a hang, amit ô hall, a fajának linek találja, Hitlerben nem lát semmi emberit.63

• 101 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 102

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

dát. A legendákkal ellentétben Dulles, a CIA ké- sôbbi emblematikus igazgatója nem szervezte be Jungot, csupán civilként, közös ismerôseik révén kerültek közeli kapcsolatba egymással. Jung kvázi szívességbôl segített az amerikainak a náci vezetôk, a náci propaganda, valamint a szövetséges propaganda elemzésével és ez utóbbival kapcsolatos ta- nácsaival. (A háború után Jung számára természe- tesen kapóra jön majd, hogy Dullesre – és zsidó ta- nítványaira, analizáltjaira és munkatársaira – hivatkozhat, amikor számon kérik rajta harmincas évekbeli megnyilvánulásait.) Dulles 1942 novem- berében érkezik Bernbe, hogy itt állítsa fel az OSS európai hírszerzô központját. Többek között a Svájcban élô amerikai Mary Bancroftot bízza meg azzal a feladattal, hogy náci vezetôk beszédeirôl ké- szítsen elemzéseket. Bancroft, Jung tanítványa és analizáltja hamarosan Dulles szeretôje lesz (ez azonban nem akadályozza meg, hogy Dulles fele- sége és ô barátnôk legyenek.) Mrs. Dulles ugyancsak Jung lelkes híve. Jung baráti kapcsolatot ala- kít ki a Dulles családdal, Dullesék egyik lánya ké- sôbb jungista analitikus lesz. 1943-ban Dulles megkéri Bancroftot, hogy fordítsa le angolra Hans Bernard Gisevius egyik kéziratát, aki Dulles fô kapcsolata volt a német ellenállási mozgalommal. Jakob Wilhelm Hauer Gisevius ismeri és találónak tartja Jung Wotan-te- óriáját Hitlerrôl és a náci mozgalomról. Jung és Egy ruhába öltöztetett bábu képét idézi fel Jung- Gisevius – Mary Bancroft kérésére – hamarosan ban, vagy egy automatáét. „Úgy láttam Hitlert, megismerkednek egymással. mint egy valódi személy Doppelgaengerét (hason- mását), mintha Hitler, az ember úgy rejtôzködne A HIDEGHÁBORÚ belül, mint egy szerény függelék, aki nem akarja za- KERESZTES LOVAGJA varni a mechanizmust […] ezzel az emberrel lehe- tetlen volna beszélni; mivel nincsen ott semmilyen A háború után Jung szerencsés módon ismét felfe- személy […] Ez a valami nem egy individuum; ez dezi magában svájci identitását a korábban hang- egy teljes nemzet.”64 súlyozott pángermánnal szemben. Bölcsen felszámolja Csalódása másik forrása pragmatikus természetû a háború elôtt oly gondosan ápolt német barátságait lehetett. A sztálingrádi csata után egyre nyilvánvalóbbá – ismerôsei közül sokan erôsen besározódtak –, és válik, hogy a Jung és a nácik által megénekelt teuton zsidó származású tanítványai és hívei segítségével energiák hatalmasak ugyan, azonban nagyon is vé- többé-kevésbé vissza tudja verni azokat a támadá- gesek. Nos, igen, Isten mindig az erôsebb seregek- sokat, amelyek harmincas évekbeli kétes szerepvál- kel van. Jung számára ez figyelmeztetô jelzés lehe- lalását firtatják. Az ötvenes években a kor fogalmai tett: a háború után eljön majd a számonkérés ideje. szerint „politikailag korrektnek” számít, mi több, a hidegháború egyik meghatározó pszichológusa lesz JUNG ÉS ALLEN DULLES belôle, aki hevesen támadja a kollektivisztikus Szovjetuniót. Jung, a konzervatív elitista ugyanak- A harmincas évek végétôl kezdôdôen Jung egyre kor elutasítja a fogyasztói társadalom tömegkultú- kritikusabbá válik a nácikkal szemben. 1939-ben ráját is. 1956-ban mély felháborodással figyelmez- lemond a Német Pszichiátriai Társaságban betöl- teti a Nyugatot erkölcsi mulasztására, amivel az tött funkciójáról, újságoknak adott nyilatkozatai és eltûrte a magyar forradalom eltiprását.65 Élete vége tanulmányai is egyre elutasítóbbak. 1943-tól, ha felé azonban újra felbukkan egy sötét árnyék Jung formálisan nem is dolgozik az OSS-nek (a CIA közvetlen környezetétben. A svájci pszichiáter az elôdje), azonban Allen Dulles közvetítésével hat- ötvenes évek második felében barátságba keveredik hatósan segíti az amerikai hírszerzést és propagan- Miguel Serranóval, a chilei diplomatával,66 aki

• 102 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 103

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

Furor teutonicus

a nyolcvanas évektôl a neonáci okkultista irodalom A Record of Two Friendships (1965). A könyvben nincse- meghatározó szerzôjévé válik. nek olyan levelek, amelyek azt bizonyítanák, hogy Jung tisztában volt Serrano náci vonzalmaival. A chilei JUNG ÉS SERRANO átfogó mitológiai mûveltséggel és a nyugati ezoterikus hagyományok mélyreható ismeretével rendelke- Miguel Serrano (1917–2009), a jómódú chilei arisz- zett. Jungot, a nyugati ezoterikus tradíció talán utolsó tokrata költô és diplomata az ötvenes évek második jelentôs alakját, ez utóbbi terület is mélyen foglal- felében keresi fel Jungot. Serrano egzotikus figura, koztatta. Ezen kívül imponálhatott neki Serrano már fiatal korában belép egy chilei ezoterikus tár- színes életpályája, és Hermann Hesséhez fûzôdô saságba, amelynek tagjai tantra jógával, meditáció- barátsága is, aki 1916-tól jungi analízisbe járt elôbb val és gnoszticizmussal foglalkoztak. A Chilébe me- Josef Langéhoz, a húszas évek elején pedig magá- nekült nácik ismertették meg az antiszemita „árja” hoz Junghoz. Halála elôtt kilenc hónappal, egyik okkultizmussal, amit Serrano ettôl kezdôdôen nagy Serranóhoz írt levelében azonban Jung visszatér kedvvel ötvöz más okkultista teóriákkal. A chilei három évtizeddel korábbi „Wotan-hipotéziséhez”, nem tehetségtelen ember, 1953 és 1962 között Indiá- ezúttal a jelen világpolitikai és kulturális helyzetre ban teljesít diplomáciai szolgálatot, eljut a nagykö- (a levél kelte 1960. szeptember 14.) alkalmazva azt: veti rangig, és közelebbi ismeretségbe kerül Nehru- val, Indira Gandhival, valamint a Dalai Lámával. Mivel jórészt elveszítettük isteneinket, és vallásunk aktuális 1962 és 1970 között Chile nagykövete Romániában, állapota nem kínál hatékony választ a világ helyzetére ál- Bulgáriában, Jugoszláviában, majd Ausztriában. talánosan, s a kommunizmus „vallására” specifikusan, Már az 1950-es években többször jár Európában, meglehetôsen hasonló helyzetbe jutottunk, mint amilyenben ekkor ismerkedik meg Jung mellett Hermann Hessé- a Nemzeti Szocializmus elôtti Németország volt a húszas vel is. Junggal és Hessével ápolt barátságának do- években, vagyis könnyen lehet, hogy egy újabb, ezúttal azon- kumentumait külön kötetben jelenteti meg Jung ban az egész világra kiterjedô Wotan-kísérlet tárgyává vá- halála után négy évvel: C. G. Jung and Hermann Hesse: lunk. Ez mentális járványt és háborút jelent.67

• 103 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 104

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

Serrano egyik könyvéhez, The Visits of the Queen of Shaba (Shaba királynôjének látogatásai) Jung ír elô - szót 1960-ban. 1961 nyarán Jung meghal. 1971 ele- jén, Salvador Allende hatalomátvételt követôen Serranót nyugdíjazzák. Ettôl kezdve maradéktala- nul a fajelmélettel keveredô ezoterikus tanoknak szenteli magát. Nicholas Goodrick-Clarke, a neo- náci okkultizmus kiváló kutatója szerint „rendkívüli mitológiai erôvel” és jobb ügyhöz méltó buzgalommal dolgozott egy új Hitler-kultusz kialakításán,68 a nyolcvanas évek elejétôl a szépen fejlôdô neonáci okkultizmus központi alakja lesz.69 Legismertebb mûve: Adolf Hitler, el Último Avatara (Adolf Hitler, az utolsó avatar) (1984), Hitlert méltató ezoterikus tri- lógiájának a második része.

NARRARE NECESSE EST: A MÍTOSZ VÉDELMÉBEN

„A felvilágosodás mitikus irtózása a mítosznak szól.70 [...]”, írja Adorno és Horkheimer A felvilágo- sodás dialektikájában, azonban „már a mítosz is fel- világosodás; és: a felvilágosodás visszaesik a mito- lógiába.”71 A felvilágosodás racionalista illúzióival szemben úgy tûnik, hogy – elôdeihez hasonlóan – a modern ember sem tud meglenni mitikus, közös- ségteremtô narratívák nélkül.71 A náci ideológia diabolikus hatékonyságának egyik titka talán éppen ennek az ösztönös vagy tudatos felismerése volt, a Jung 83 évesen mitopoétikus képzelet felhasználása a nemzeti iden- titás már-már pszichózis-szerû, hipertrofikus fel- lenül szükséges kiirtása, és a német világuralom erôsítésére. Schöpflin szerint „A közösségi jelentés- csodálatos ezeréves korszakáról szôtt fantáziák ke- eken való osztozás elfogadása nélkül nem vagyunk rítették hatalmukba.”74 Goodrick-Clarke arra fi- képesek megérteni a világ bonyolultságát. Hasznos gyelmeztet, hogy az iszlám nacionalizmus és a nyu- számunkra az a koherencia és rend, melyet a míto- gat- és észak-európai szélsôjobboldali mozgalmak szok hoznak létre az egyébként oly sokfajta felfogás elôretörése az ezredfordulón újra fontossá teszi „az és értékelés közepette. Mindez azonban szükség- effajta apokaliptikus víziók elôfeltételeinek a meg- szerûen azt feltételezi, hogy el kell fogadnunk vi- értését a globális biztonság fenntartása érdeké- láglátásunk azon közösség, vagy közösségek általi ben.”75 A történelem, ha nem is ismétli magát, úgy korlátozását, amelyikhez tartozunk.”73 tûnik, bizonyos mintázatoktól nem tud megszaba- A legsúlyosabb korlátozás, amivel a kollektív dulni. Újra és újra olyan hullámokat vet, amelyek identitásért fizetünk, a dualista világkép, a világ fel- szembeállítanak egymással nemzeteket és kultú- osztása a saját csoportunkra, amelynek tagjai szé- rákat anyagi és szimbolikus-erkölcsi konfliktusok pek, jók és okosak, valamint a minket fenyegetô, alapján egyaránt. A nemzethez tartozás vágya, vagy csak annak vélt idegen csoportokra, amelyek amely nagyszerû kulturális teljesítményekre, hôsies csúnya, gonosz és buta egyedekbôl állnak. Ez a fel- helytállásra, nemes altruizmusra sarkallja a nemze- osztás a legtöbb kollektívum, különösen a nemzetek tet alkotó egyedeket, és amelynek sötét, destruktív primer mûködési módját képezi. Állandó erôfeszí- oldala olykor a legkegyetlenebb tettekre ragadtat tést igényel tôlünk, hogy ellenálljunk evolúciós és bennünket, még nagyon sokáig meghatározza érzé- kulturális hátterû manicheus ösztöneinknek. A nácik seinket, fantáziáinkat, attitûdjeinket, kulturális és csupán különösen szélsôséges és kegyetlen módon gazdasági tevékenységeink mélyszerkezeteit. A mí- gyakorolták az ingroup-outgroup torzításokat, amikor toszok pedig, mint a létezést tömör, drámai módon Hitlert, Himmlert és a többi magas rangú náci ve- megragadó narratív struktúrák talán örökké velünk zetôt „Az árja isten-emberek fajában való kvázi-val- maradnak kollektív és személyes identitásunk nél- lásos hit, az alacsonyabb rendû fajok elkerülhetet- külözhetetlen alapjaiként.76

• 104 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 105

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

azonban, ahogyan utaltam rá, létrehozhat olyan kö- BEFEJEZÉS rülményeket, amelyek újra aktuálissá teszik Jungot. Jung a pszichoanalitikus mozgalom legjelentô- Richard Rorty – némiképp hátborzongató – törté- sebb disszidense, a huszadik századi pszichológia netfilozófiája szerint csupán az európai fejlôdés sze- egyik meghatározó alakja, egyben a nyugati ezote- rencsés véletlenjének köszönhetjük, hogy a felvilá- rikus tradíció utolsó nagy képviselôje is volt. Ma- gosodás demokratikus és humánus értékei gyôze- gánéleti, szakmai és közéleti megnyilvánulásai vilá- delmeskedtek, és nem a náci vezetôkhöz hasonló gosan mutatják, hogy soha nem tudott kikeveredni gonosztevôk irányítják országainkat. Rorty ezzel ifjúkorának völkisch miszticizmusából. A náci moz- nem a szabad akaratot vonja kétségbe, mindössze galmat kezdetben a Heideggeréhez és más jelentôs azt hangsúlyozza, hogy sem az isteni gondviselés, német gondolkodókéhoz hasonló – bár talán ke- sem a Természetanya (evolúció), sem más felsôbb vésbé naiv – szimpátiával fogadja. A német pszicho- erô nem garantálta elôre, hogy a nyugati civilizáció terápiás szövetség náci átszervezésében játszott in- végül is a demokrácia mellett tette le a voksát. dítékai korántsem egyértelmûek. Azzal, hogy pozí- A nácizmust valóban nehéz csak racionálisan ma- ciót vállalt egy fontos gleichschaltolt szakmai gyarázni, ezért Dulles, Gisevius, Kirsch, Gerhard szervezetben, mindenképpen legitimálta a III. Bi- Adler és Jung számtalan más kortársa úgy gon- rodalmat. A harmincas években a Hitlerrôl és a náci dolta, a svájci terapeuta ráérzett valami fontosra a mozgalomról adott elemzései pedig nem csupán le- náci mozgalommal és a német „néplélekkel” kap- gitimálják a nácikat, hanem akarva-akaratlanul csolatban. Ezt megkönnyítette számára az a völkische hozzájárultak annak az okkultista Hitler-képnek a Weltanschauung, amelyen részben osztozott a nácik- megalapozásához is, amely Sebottendorf és külö- kal. Jung, ahogyan a második világháború végéig nösen Rauschning könyvébôl – amelyre Jung köz- oly sok pángermán identitású német, osztrák és vetlenül is hatott –, valamint az elmúlt fél évszázad svájci, jelentôs mértékben azonosult a náci mozga- neonáci tematikájú bestsellereibôl ránk köszönt.77 lommal. Ha racionális alapokra helyezzük a „nép- Kézenfekvô, hogy ennek fényében értelmezzük azt lélek” fogalmát, akkor kulturális folyamatokra és a kapcsolatot is, amelybe élete vége felé a chilei dip- történelmi tapasztalatokra hivatkozhatunk. Ezek a lomatával bonyolódik, aki az ezredforduló egyik tényleges mechanizmusai a Jung, McDougall és legismertebb neonáci okkultista szerzôjévé vált. mások által misztifikált „néplélek” kialakulásának Jungnak a náci mozgalom mentális habitusának és „átörökítésének”, nem pedig az epigenezis áltu- avatott ismerôjeként, egy semleges ország polgára- dományos, lamarckiánus elmélete, amely szerint a ként lehetôsége lett volna rá, hogy Hitlert és a ná- szerzett tulajdonságok biológiai úton öröklôdnek. cizmus patológiáját vakítóan éles fényben állítsa a A regény végén Vonnegut hôse, Jr. Campbell nyugati gondolkodás elé. Jung ehelyett a III. Biro- azon tûnôdik, jobban érezné-e magát a világban, ha dalom egyik prominens kulturális szereplôjévé vált. a nácik gyôznek, a választ azonban nem találja. Úgy tûnik, amikor a harmincas években a keleti Hogy milyen lett volna Európa Jung számára, ha vallások, a taoizmus és a gnoszticizmus felé fordul, a Wehrmacht diadalmaskodik? Úgy hiszem, habár Jung nem csupán a zsidó-keresztény hagyomány Jung talán otthonosabban érezte volna magát egy ortodoxiáival szakított, hanem azzal a gazdag erköl- völkisch eszmék szerint berendezett világban, mint csi tradícióval is, amely ehhez a kulturális örökség- a hidegháború korszakában, a haláltáborok lidérc- hez tartozik. Ezért helyezkedhetett az erkölcsi rela- nyomásos, pokoli világában már biztosan nem. tivizmus álláspontjára, és ezért írhatta a nácik moz- Jung interpretációja Hitlerrôl és a III. Birodalom- galmára utalva, bár azt nem nevesítve: „Vannak ról addig volt igazán releváns, amíg a nyers és bar- olyan idôk a világtörténelemben – és a mi korsza- bár teuton energiák a csatatéren is diadalmaskod- kunk ezek közé tartozik –, amikor a jónak félre kell tak, és meghatározták Európa sorsát. A társas va- állnia, azért, hogy valami, amit a végzet jobbnak lóságot mi magunk teremtjük, ezért a nyugati ítélt meg, megjelenhessen, még ha elôször gonosz demokráciák világának értelmezésére a Volksseele, a alakban is.”77 Az „árja Krisztus”, Freud egykori kollektív tudattalan és hasonló fogalmak nem alkal- Hercege készségesen félreállt „Wotan” és a furor te- masak, hiszen ezek a közösségek más mítoszok és utonicus útjából. Rajta biztosan nem múlott, hogy a más narratívák köré szervezôdnek. A globalizáció gonosz végül is nem diadalmaskodhatott felettünk.

• 105 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 106

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

IRODALOMJEGYZÉK McDougall, William 1921. Is America Safe for Democracy? New York: Charles Scribner’s and Sons A második évszám, ahol van, az elsô kiadás évére utal. Noll, Richard 1997. The Aryan Christ: The Secret Life of Carl Gustav Jung London: Macmillan,) Rövidítések: Oshinsky, David M. Polio 2006. An American Story. Oxford University Press F/J Letters = Freud/Jung Letters 1974. The Correspondence between Sig- Ostow, Mortimer 1977. Letter to the Editor. Int. Rev. Psycho-Analysis mund Freud and C. G. Jung. ed. McGuire, William. Princeton: Prin- Vol. 4, 1977, 377 ceton University Press Rauschning, Hermann 1940. Hitler Speaks. A Series of Political Conversa- CW = Jung, Carl Gustav 1953 – 1979. The Collected Works of C. G. Jung, tions with Adolf Hitler on his Real Aims. Thornton Butterworth (Ma- ed. Read, Herbert et al., trans. Hull R. F. C. 20 Volumes. 2d ed. gyarul: 1970: Hitler bizalmasa voltam. Zrínyi, Bp.) London: Routledge and Kegan Paul Ravenscroft, Trevor 1972. The Spear of Destiny: The Occult Power behind JL Vol. 2 = Jung, Carl Gustav 1976. Letters, Vol. 2: 1951-1961. ed. the Spear Which Pierced the Side of Christ London: Neville Spearman Adler, Gerhard trans. Hulen, Jeffrey Princeton: Princeton Univer- Roazen, Paul 1976. Freud and his Followers New York: Knopf sity Press Rosenberg, Alfred 1930. Eine Wertung der seelisch-geistigen Gestalten- CGJS = Jung, Carl Gustav 1978. C. G. Jung speaking: Interviews and En- kämpfe unserer Zeit. Hoheneichen-Verlag, München counters. (ed. William McGuire and R. F. C. Hull) London: Thames Safranski, Rüdiger. 2000. Heidegger. Egy némethoni mester. Heidegger és and Hudson, pp. 91-93 kora. Budapest: Európa ZS = Jung, Carl Gustav 1988. Nietzche’s Zarathustra: Notes of the Seminar Safranski, Rüdiger. 2010. Romantika. Egy német affér. Budapest: Európa Given in 1934-1939. ed. Jarrett, James L., Vol. I, II. Princeton: Prin- Savitri Devi, 1958. The Lightning and the Sun. Calcutta: Savitri Devi ceton University Press Mukherji JL Vol. 1 = Jung, Carl Gustav 1992. Letters, Vol. 1: 1906 – 1950. ed. Schlegel, Friedrich 1808. Über die Sprache und Wisheit der Indier. Heidel- Adler, Gerhard and Jaffé, Aniela. trans. Hull R. F. C. Princeton: berg bei Mohr und Zimmer Princeton University Press Schöpflin György 2004. Az identitás problémái. (Kultúra, állam, globali- záció) Máriabesnyô – Gödöllô: Attraktor Bair, Deidre 2003. Jung: a Biography. Little, Brown and Company Sebottendorf, Rudolf von 1933. Bevor Hitler kam. München: Deutula- Bettelheim, Bruno 1996. Titkos aszimmetria. Thalassa 1996/3:71–83 Verlag Graffinger & Co. Chamberlain, Houston Stewart 1904 /1899/. Die Grundlagen des neun- Serrano, Miguel 1966/1965. C. G. Jung and Hermann Hesse: A Record of zehnten Jahrhunderts. München: F. Bruckmann Two Friendships. London: Routledge and Keagan Paul Devi, Savitri 1994. The Lightning and the Sun, Paraparaumu Beach, New Serrano, Miguel 1984. Adolf Hitler, el Último Avatara Santiago: La Nueva Zealand: Renaissance Press Edad Erôs Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Egy Ferenczi-monog- Serrano, Miguel 1985/1978. El Cordón Dorado: Hitlerismo Esotérico, Bo- ráfia vázlata. Jószöveg Mûhely Kiadó, Bp., 2004 gota: Editorial Solar Freud, Sigmund 1987. Mózes. Michelangelo Mózese. Két tanulmány. Ford. Serrano, Miguel 2012/1991. MANU “For The Man to Come. Hermitage Kertész Imre Budapest: Európa Könyvkiadó Helm Corpus Freud/Jung Letters 1974. The Correspondence between Sigmund Freud and Sherry, Jay 2010: Carl Gustav Jung: Avant-Garde Conservative. New C. G. Jung. ed. McGuire, William. Princeton: Princeton University Press York: Palgrave Macmillan) Goodrick-Clarke, Nicholas 1985. The Occult Roots of Nazism. The Ario- Szummer Csaba – Erôs Ferenc 1993. Filozófusok Freudról és a pszichoa- sophists of Austria and Germany 1890-1935. Wellingborough, England: nalízisrôl Bp. Cserépfalvi The Aquarian Press (Magyarul: Goodrick-Clarke, Nicholas 2003. Szummer Csaba 1987. Freud szimbólumfogalma: félbemaradt kísérlet A nácizmus okkult gyökerei. Bp., Nemzetek Európája Könyvkiadó) egy új interpretációs elv bevezetésére a pszichoanalízisbe. Pszicholó- Goodrick-Clarke, Nicholas 2002. Black Sun: Aryan Cults, Esoteric Nazism gia (7) 4: 567–853. old and the Politics of Identity. New York University Press Szummer Csaba 1993. Freud nyelvjátéka: A pszichoanalízis mint her- Gould, Stephen 1999. Az ember félreméricskélése. Bp., Typotex meneutika és narráció. Budapest: Cserépfalvi-MTA Pszichológiai Heidegger, Martin 1989. Martin Heidegger und das „Dritte Reich”. Ein Intézete Kompendium. (ed. Bernd, Martin) Wissenschaftliche Buchgesellschaft Szummer Csaba 2005. Freud avagy a modernitás mítosza – a pszichoanalízis Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W. 1990 /1947/. A felvilágosodás és a mitikus-vallási narráció. Beszélô, 2005 (10), 12:40–61.old. dialektikája. Filozófiai töredékek. Budapest: Gondolat – Atlantisz – Szummer Csaba 2012. Freud kettôssége és termékeny homályossága. Imágó Medvetánc Budapest, II. (XXIII.) évfolyam 2012/3. 55–74 Jaspers, Karl 1998. Filozófiai önéletrajz. ford. Bendl Júlia. Bp., Osiris Vonnegut, Kurt 2013/1961. Éjanyánk. Budapest: Helikon Jones, E., 1983. Sigmund Freud élete és munkássága. Budapest: Gondolat White, Victor 1953. God and the Unconscious. C. G. Jung elôszavával. Chi- Könyvkiadó cago: Henry Regnery Company Jung, Carl Gustav 1953–1979. The Collected Works of C. G. Jung, ed. Wittgenstein, Ludwig 1993. Elôadások, feljegyzések és beszélgetések a pszi- Read, Herbert et al., trans. Hull R. F. C. 20 Volumes. 2d ed. Lon- choanalízisrôl. In: Szummer Csaba – Erôs Ferenc 1993. Filozófusok don: Routledge and Kegan Paul Freudról és a pszichoanalízisrôl, 63–74 Jung, Carl Gustav 1970. Civilization in Transition. In: CW, vol. 10, pp. 179–193 (eredeti megjelenés: Wotan. Neue Schweizer Rundschau 3 JEGYZETEK (March 1936), pp. 657–669) Jung, Carl Gustav 1976. Letters, Vol. 2: 1951–1961. ed. Adler, Gerhard 1 JL Vol. I, 154 trans. Hulen, Jeffrey Princeton: Princeton University Press 2 Goodrick-Clarke 1985, 1 Jung, Carl Gustav 1978. C. G. Jung speaking: Interviews and Encounters. 3 Vonnegut 2013/1961 (ed. William McGuire and R. F. C. Hull) London: Thames and 4 1907. febr. 27-én találkoznak elôször személyesen, utoljára pedig Hudson, pp. 91–93 1913-ban, a müncheni pszichoanalitikus kongresszuson. Jung, Carl Gustav 1988. Nietzche’s Zarathustra: Notes of the Seminar Given 5 Freudra gyakorolt hatását másutt részletesebben tárgyalom. Egyik in 1934-1939. ed. Jarrett, James L., Vol. I, II. Princeton: Princeton tanulmányomban Freud alternatív, a cenzúrától független szimbó- University Press lumkoncepciója kapcsán mutatom ki ezt a hatást – lásd Szummer Jung, Carl Gustav 1992. Letters, Vol. 1: 1906–1950. ed. Adler, Gerhard 1987 –, egy másik cikkben pedig az okkultizmus kapcsán (lásd and Jaffé, Aniela. trans. Hull R. F. C. Princeton: Princeton Uni- Szummer 2012). versity Press 6 Jones 1983, 346 Jung, Carl Gustav 2001. The Letters of C. G. Jung to Sabina Spiel- 7 Jones 1983, 348 rein. ford. Wharton, Barbara. Journal of Analytical Psychology. Vol. 8 Másfelôl, ahogyan erre Jürgen Habermas, Paul Ricoeur, Jean Lap- 46, Nol. 1 lanche és mások rámutattak, Freud fizikalista-naturalista redukci-

• 106 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 107

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNG VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

onizmusa álredukcionizmus. A nemiség narratívája valójában nem geni házában, hogy magyarázatot kérjen. Jung nem hívta be, vi- egy biológiai ösztönrôl szól Freudnál, hanem hermeneutikai eszköz, szont ezeket a szavakat intézte hozzá: „Még egy vadállat is elrejtôzik értelmezési technika. valahol, hogy meghaljon, ha halálos sebeket kap.” (Jung Oral His- 9 Lásd White, 1953 tory Archive, Box 17, pp. 10–11, Countway Medival Library, Bos- 10 Jung 2001, 190 ton. – id. Sherry, 129) Ha valóban hitelt adhatunk Rosenbaum be- 11 JL Vol. I, 31–32 számolójának, ennél bizony nehéz mélyebbre süllyedni. 12 F/J L, 294 Jungnak mégis sikerült. Több mint negyed százada ismert az a levél, 13 Lásd White 1953, IV. fejezet: Freud, Jung és az Isten, 4–-60 amelyet Jung 1909-ben Sabina Spielrein édesanyjának küldött vá- 14 Jones 1983, 337 laszul. A hölgy korábban arra kérte Jungot, hogy ne éljen vissza 15 Jones 1983, 387 helyzetével, és ne kezdjen viszonyt a nála terápiában lévô Sabinával. 16 Roazen 1976, 262 Jung erre azt válaszolta, hogy (1) a terápia már lezárult; (2) külön- 17 Vö. Erôs 2004 ben sem fogadott el pénzt a lánytól. Ha pedig a hölgy (mármint Sa- 18 id. Bettelheim 1996, 80 bina anyja) biztosítékot akar arra nézve, hogy „szigorúan ragasz- 19 Vö. Noll, 1997, pp. 120–122, 158–160 kodjak orvosi szerepemhez, fizesse meg kellô mértékben fáradozá- 20 Goodrick-Clarke 2002, 89 saimat. Ily módon tökéletesen biztos lehet afelôl, hogy feladatomat 21 Lassen, megelôlegezve a XIX. század végének szociáldarwinizmu- minden körülmények között ellátom. Az ön lányának barátjaként sát, a biológiai tényezôk fontosságát hangsúlyozza, az erôs diadalát viszont azt mondhatom, hogy bízzuk magunkat a sorsra. Barátokat hirdeti a gyönge fölött, valamint a fiatal és frissebb fajok kreatív ter- senki nem gátolhat meg abban, hogy azt tegyék, amit jónak látnak… mészetét, illetve a fehér faj felsôbbrendûségét. Nálam 10 frank egy vizit.” (id. Bettelheim 1996, 78) Jung ezt vála- 22 Goodrick-Clarke 2002, 90 szolta a hölgynek. 23 Rosenberg három évtizeddel késôbb megjelenô könyve, A huszadik 33 Vö. Bair, 450 század mítosza, a náci Németország hivatalos, ám csak kevesek által 34 id. Sherry 2010, 109 olvasott bestsellere Chamberlain könyvének egyenes folytatása volt, 35 JL Vol. I, 121–122 karikatúraszerûen eltúlozva annak árja-mitikus történelemfelfogá- 36 Lásd Oshinsky 2006. sát. Noha Rosenberg mûvét Hitler és a többi náci vezetô homályos- 37 Lásd Gould, 1999 nak és nyakatekertnek tartja, a könyvbôl 1936-ra 300 ezer, 1940-re 38 McDougall, 1921, 126–127 egymillió példányt adnak el. Rosenberg könyvét Hitler kötelezô ol- 39 Freud Mózes címû tanulmányában például (1987/1938], 157) az ana- vasmánnyá tette a Hitlerjugend számára. lízis során nyert „adatokra” hivatkozva indokolja makacs kitartását 24 Safranski 2010, 425 az akkorra már teljes mértékben diszkreditálódott lamarckizmus 25 Safranski 2010, 426 mellett. 26 Safranski 2010, 426 40 Wittgenstein feljegyzése 1931-bôl: „Nem hiszem, hogy valaha is ki- 27 Hangulatában és motívumaiban az ariozófia leginkább proto-náci találtam volna egy gondolkodási módot. […] Tekintsünk Breuer és fantasy-ként jellemezhetô, azzal a lényeges különbséggel, hogy kü- Freud kapcsolatára mint a zsidó reproduktivitás példájára. – Amit lönféle okkult megismerési módokra hivatkozva igényt formált a tör- én találok ki, az új hasonlatokból áll.” (Wittgenstein: Elôadások, fel- ténelmi valóság státuszára. Az ariozófia alapítói egy történelem elôtti jegyzések és beszélgetések a pszichoanalízisrôl, 1993, 66.) árja aranykort festettek le, amelyben bölcs gnosztikus papok hir- Feljegyzés 1939–1940-bôl: „Azt hiszem, az én eredetiségem (ha ez dettek okkultista-rasszista doktrínákat, és uralkodtak egy felsôbb- a megfelelô szó) az a fajta eredetiség, amely a talajjal hozható kap- rendû és romlatlan nép felett, az égen három nap ragyogott, az csolatba, és nem a maggal. (Talán nincs is saját magom.) Vess egy ember mellett óriások és törpék éltek a földön etc. Mindez lehetne magot az én földembe, és minden más földtôl eltérôen fog benne ki- a képzelet ártatlan játéka is, mint Schlegel fantáziái az árjákról, vagy csirázni. Freud eredetisége is ilyen volt, úgy gondolom. Mindig is Tolkien mitologikus mesevilága, A Gyûrûk Ura, csakhogy az ario- az volt a meggyôzôdésem – anélkül, hogy tudnám, miért [kiemelés fózusok mesevilágát minden ízében áthatja a paranoiás gyûlölet. Az Sz. Cs.] –, hogy a pszichoanalízis igazi csírája Breuertól származik, ariozófia kétpólusú történetszemlélete szerint a fajilag makulátlan, nem Freudtól. Persze Breuer magszeme csak egészen apró lehetett. erkölcsileg tiszta és természetfeletti képességekkel rendelkezô A bátorság mindig eredeti.” (Wittgenstein: i.m., 66–67.) ember-istenek teuton világát az alsóbbrendû fajok és különösen a 41 CW 10, 540 zsidók összeesküvése pusztította el azáltal, hogy a kereszténységgel 42 ZS: Vol. 2, 1002–1003 vagy más bomlasztó eszmerendszerekkel alattomos módon felsza- 43 Safranski 2010, 501–502 badította az alsóbbrendû fajokat a germán uralom alól. Az eredmény 44 Heidegger 1989, 180 gazdasági káosz, politikai bizonytalanság, erkölcsi és fizikai elkor- 45 Jaspers, 1998, 110 csosulás lett. Lanz „teozoológiája” szerint a felsôbbrendû árják, a 46 CGJS 58 szôkék, magasak, kékszemûek alsóbbrendû félállati lényekkel faj- 47 CW 18, 164 talankodtak, és e bûnös vérkeveredés miatt veszítették el emberfe- 48 id. Ostow, 1977, 377 letti képességeiket. A fajilag tiszta egyedek felkutatásával és „tudo- 49 Ahogyan Jay Sherry (2010) kimutatja, R. F. C. Hull, a CW fordí- mányos” tenyésztésével, valamint az alsóbbrendû fajok kiirtásával tója számos helyen igyekszik tompítani Jung völkisch terminológiáját. azonban újra helyreállítható a bûnbeesés elôtti állapot, a telepatikus 50 JL, Vol. I, 39–41 és más természetfeletti képességekkel rendelkezô árja magaskultúra, 51 Safranski 2000, 332 és természetesen az árják világuralma is. Az elsô világháború kör- 52 Heidegger 1989, 177 nyékén az ariozófusok titkos kvázi-vallási rendeket szerveztek a sza- 53 The State of Psychotherapy Today, CW 10, pp. 157–173, 168 badkômûves páholyok mintájára, hogy feltámasszák az elveszített 54 CW, vol. 10, pp. 179–193 ezoterikus tudást, visszaadják az árják faji erényeit és megteremtsék 55 A germán törzsek közül a szászok térnek át utoljára a keresztény- az új pángermán birodalmat. ségre – Nagy Károly hathatós unszolására – a 9. század elején. Jung 28 The Psychology of Unconscious Processes (1917) CW 7, 19–40 ezt az eseményt veszi alapul. 29 Safranski 2010, 7 56 Jung 1978, pp. 91–92 30 Safranski 2010, 455 57 Jung 1978, p. 136 31 Safranski 2010, 488 58 A náci mozgalom indulásakor egy okkultista eredetû szervezet, a 32 Jung jellemére nézve az egyik legkiábrándítóbb történetrôl egyéb- müncheni Thule Társaság bábáskodott. A Thulét 1918-ban hozza ként Rosenbaum számol be. 1938-ban – Jung bátorítására mellesleg létre Walter Nauhaus és Rudolf (von) Sebottendorf (Sebottendorf – néhányszor megjelent a Zürichi Pszichológus Clubban, amelynek valódi neve Adam Alfred Rudolf Glauer (1875–1945). A „von” jo- antiszemita tagjai emiatt tiltakoztak Jungnál. Rosenbaum ezt köve- gosulatlan igényeket takar. (Vö. Goodrick-Clarke, 1985, 163 skk.). tôen levelet kapott Jungtól, amelyben Jung felelôsségre vonta azért, A Thule részben egy Nauhaus által 1912-ben alapított másik ezote- mert a klubot látogatta. Rosenbaum erre felkereste Jungot bollin- rikus szervezetbôl, a Germanordenbôl (Germánrend) jön létre.

• 107 • 090_108_Szummer_Jung_MJ_2013_4.qxp:Layout 1 2014.02.06. 18:17 Page 108

• Szummer Csaba • ÉJ ANYÁNK: JUNK VÖLKISCH MISZTICIZMUSÁRÓL

A múlt századfordulón számos, a szabadkômûves páholyokhoz ha- 63 Jung, 1978, pp. 91–92 sonló ezoterikus szövetség létezett Németországban és Ausztriában. 64 Jung 1978, p. 115; A Germanorden rasszista szervezôdés volt, tagjainak nyilatkozatban 65 Vö. Sherry, 2010 igazolniuk kellett „árja” származásukat. (Vö. Sebottendorf, 1933, 66 Serrano, 1966 42) A Thule két tagja hozza létre 1919-ben a Német Munkáspártot, 67 Serrano 1966, 85 amelybôl Hitler 1920 februárjában megalakítja a Német Nemzeti 68 Goodrick-Clarke 2002, 173 Szocialista Munkáspártot. 1918-ban a Thule vásárolja meg azt az 69 Vö. Goodrick-Clarke 2002, 173 skk. újságot is, amelybôl a Völkische Beobachter, a nácik hivatalos lapja 70 Horkheimer – Adorno, 1990, 47; 16; kinô. Végül a Thule egyik tagja tervezi meg Hitler kérésére a náci 71 A mitikus narratívák modernitás utáni funkciójáról másutt részleteseb- párt jelvényét, a horogkeresztet, a Thule jelébôl, a szvasztikából, ben írok Jung (Szummer 1993) és Freud (Szummer 2005; 2012) kapcsán. amely az elsô világháború környékén több okkultista csoport is je- 72 Schöpflin 2004, 60 léül választott ôsi hindu eredete miatt. 73 Goodrick-Clarke 1985, 203 59 Rauschning, 1940, 110 74 Goodrick-Clarke 1985, 204 60 Eredeti nevén Maximiani Portas (1905–1982), görög-francia írónô, 75 A mítoszok és a kollektív identitás kapcsolatáról lásd Schöpflin a nácizmus lelkes híve. 2004, 58–63 61 Vö. Devi, 1994 76 Bair, 2003, 487 skk. 62 Lásd Serrano, 1984; 1985; 2012 77 CW 17, p. 185.

RANDOLPH L. BRAHAM A népirtás po- litikája címû magisztrális mûvének, vagyis a magyar holokauszt regényének, befeje- zése után is folytatta a holokauszt nagy el- beszélésének „summáját”. A „nagyregény” után, rövidebb lélegzetû „novellákban”. Amikor a roppant sodrással végzete felé rohanó apokalipszis genézisébôl egy-egy fontos szálat kihúzott, hogy annak a tüze- tes elemzésével közelítsen mindahhoz, amit teljes egészében soha nem fogunk felfogni és megérteni. (Például ilyen fontos oldalág a Va tikán és a magyar egyházak szerepe, Észak-Erdély különös helyzete a holoka- usztban két impériumváltás között, vagy a holokauszt recepciója a kommunista blokk államaiban). Az immár negyedszázados Múlt és Jövô folyóiratban indulása óta folyamatosan sorjáztak ezek a most egységes kötetbe ren- dezett írások. Idôbeli egymásutániságuk szintén magukon hordozzák a regénysze- rûséget – a holokausztról szóló közbeszéd és köztudat fejlôdését is megérzékítve. A tragédiáról szóló párbeszédet erôsíti fel, hogy kötetünkbe felvettük a holokauszt- kutatás doyenje mûvének folyóiratunkban szintén folyamatosan elvégzett recepció- ját: Heller Ágnes, Hernádi Miklós, Mis- kolczy Ambrus, Ágoston Vilmos, Pók At- tila és Tibori Szabó Zoltán értô elemzéseit. Karsai László, Molnár Judit és Kôbányai János interjúi (ez utóbbi összeállításunk al- kalmából készült) a tudós emberi és szakmai arcélét rajzolják meg. A 90 felett járó Randolph L. Brahamet köszön tô kötettel kívánunk a magyar holokauszt 70. évfordulója évébe lépni, hogy az emléke- zés és a feldolgozás még ma is gyötrô munkáját elôsegítsük. www.multesjovo.hu

• 108 •