Gyógy- És Termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
2007/94 Összeállította: KSH Gyõri Igazgatósága Zalaegerszegi Képviselet www.ksh.hu I. évfolyam 94. szám 2007. december 13. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon lehetõség. A neocén korú tározók aljzatát képezõ és az általános elterjedé- A tartalomból sû ún. mezozoós tárolók gyakorlatilag bõséges utánpótlásúak. Ásvány- és gyógyvizeinket elsõsorban összetételük és gyógyászati alkal- 1 Bevezetõ mazhatóságuk szerint csoportosíthatjuk. A hévíz 35 °C-nál magasabb hõ- mérsékletû rétegvíz, mely nagy mennyiségû ásványi anyagot és kémiai 1 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi elemet is magában foglal. Gyógyvíz hõmérsékleti értéktõl függetlenül min- den olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az 2 A fürdõhelyek általános jellemzõi elfogadott határértéket, és az arra illetékes hatóságok azt gyógyvízzé mi- nõsítik. Ásványvíz pedig olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi 3 Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban anyagot és kémiai elemet tartalmaz. Õsidõk óta ismert a víz azon kedvezõ tulajdonsága, hogy a benne oldott 4 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi anyagok miatt jótékony hatást képes kifejteni szervezetünkre, elõsegítve az egészség megõrzését. A 2006-ban a Nyugat-Dunántúlon mûködõ 24 für- 5 Szállodák, gyógyszállók dõ közül 11 minõsült gyógyfürdõnek, köztük olyan nevezetes és kiemelke- dõen nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy Zalakaros. A régióban szinte valamennyi Magyarországon elõforduló külsõ vagy belsõ gyógyá- szati célokra szolgáló víztípus megtalálható. Ezek összetett hatása ered- ményeként a víz fizikai tulajdonságain (mint pl. a hõmérséklet, áramlás, felhajtóerõ stb.) kívül érvényesül az oldott anyagok kémiai hatása is. A tel- Bevezetõ jesség igénye nélkül megemlítjük, hogy mozgásszervi betegségek kezelé- Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentõs termálvíz készlet- sére valamennyi termálvíz alkalmas, de a hévízi gyógyfürdõ kénes, enyhén tel rendelkezik. E természeti kincs feltárásához jelentõsen hozzájárultak a radon tartalmú alkáli hidrogén-karbonátos összetételénél fogva nagyon zalai olajkutató fúrások is, majd a feltárt kutak eredményes hasznosítása sokrétû betegség gyógyításra szolgál. Csakúgy, mint a büki gyógyfürdõ, megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus prosperáló mûködését. ahol földes, meszes víz található, vagy Zalakaros, ahol a hévíz nátriumklo- 2006-ban a gyógyulni és üdülni vágyók 24 településen élvezhették az ridos és hidrogénkarbonátos, mely szintén a kénes vizek csoportjába tar- ásványi anyagokban gazdag vizek jótékony hatását. A termálprogram tozik. A szénsavas vizek között nevezetes a balfi és büki víz, a kloridos tar- eredményeként kiemelkedõ fejlesztések történtek különösen a szálloda- talmúak közül pedig Zalakaros emelhetõ ki. építések, a többcélú szolgáltatások kialakítása, valamint a gyógyászati tevékenység területén. Hévíz a világhírû gyógyvize által nemcsak Magyar- 1. ábra ország legjelentõsebb idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túl- Nyugat-Dunántúl gyógy-és termálvízzel rendelkezõ települései, 2006 mutató kisugárzása miatt a külföldi vendégek pénzköltése eredményeként jelentõs bevételi forrás is. A hatékony marketing munka következtében az 1990-es évtizedben lecsökkent vendégszámot napjainkra sikerült jelentõ- sen növelni a vizsgált településeken. A régió üdülési és kikapcsolódási lehetõségei 2007-ben is tovább bõvültek, a nyár során új élményfürdõ nyitotta meg kapuit a három ország határán fekvõ Szentgotthárdon, õsztõl pedig Pusztaszentlászlón várja a vendégeket a termálfürdõ. Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi Magyarország, s ezen belül a nyugat-dunántúli régió nemzetközi összeha- sonlításban is jelentõs termálvízkészlettel és rendkívül kedvezõ geotermi- kus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Iz- land, Olaszország és Franciaország elõzi meg. Az ország területének mint- Gyógyfürdõ egy négyötödén található hévíz, s a geotermikus gradiens a világátlag Termálfürdõ másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntõl a mélybe haladva száz méterenként átlagosan 5 °C-kal növekszik a hõmérséklet. Felszín alatti tározók a régióban változó terepszint alatti mélységben és nagy kiterjedés- ben fordulnak elõ, ezáltal jelentõs geotermikus energia kinyerésére van 2 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 A gyógyvizek hasznosítása tehát igen széles skálán mozog a régió fürdõ- A termál- és gyógyturizmus fejlõdése a települések többségében kedvezõ iben. Ivókúra során a gyógyvizet közvetlenül fogyasztja a beteg, a fürdõ- hatással volt a lakosságszám változására is. 2006-ban összességében kezelés alatt pedig a felhalmozott tudományos tapasztalatok, több évtize- mintegy 440 ezer ember életét érintette a településén található fürdõ léte des megfigyelések alapján javasolják a gyógyító hatású fürdõzést. Nem közvetlen, vagy közvetett módon a régióban, mely a helyi munkaerõ fog- elhanyagolható a víz felületén párolgó gõzök és a belõle felszabaduló lalkoztatásán, a kikapcsolódási lehetõségeken túl számos módon nyilvá- gázok belégzése sem, illetve az iszappakolás jótékony hatása. nult meg. Az országosan jellemzõ demográfiai folyamatok hatása ezeken a Az elõbbiekben felsorolt széleskörû lehetõségek koncentrált hasznosításá- településeken is érvényesült, hiszen az itt élõk lélekszáma 1990 és 2006 ra a nyugat-dunántúli régió és a balatoni régió 28, a fejlesztésben és tu- között 1,6%-kal csökkent. Ezzel szemben Zalakaroson 65%-kal nõtt, de risztikai szolgáltatásban meghatározó gyógy- és termálturisztikai vállal- Petõházán, Bükön és Kehidakustányban is jelentõsen emelkedett a lakos- kozása és szervezete 2001-ben megalapította a Pannon Termál Klasztert, ságszám. Nagyobb lélekszám vesztés az egyébként is kis népességû, Kelet-Közép-Európa elsõ turisztikai klaszterét. A szervezõdés céljai, tevé- jelentõsebb idegenforgalmi komplexummal nem rendelkezõ Mesteriben, kenysége és feladatai között olyan kezdeményezések kerültek megfogal- Bázakerettyén és Borgátán volt. mazásra, mely például szolgál a szervezett, összehangolt, regionálisan A települések lakásállományának változását a népesség kevésbé, az ide- integrált turizmus hatékony mûködésére. A klasztert alapító vállalkozások genforgalom erõsödése, a kereskedelmi szálláshelyek bõvülése, a fürdõ- az egészségturizmus meghatározó piaci szereplõi, melyek a megalakulás komplexumok fejlesztése, a vendégforgalom erõsödése viszont erõtelje- óta számos eredményt értek el a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében. sen befolyásolta. 2006-ban a vizsgált 24 település lakásállománya meg- közelítette a 187 ezret, mely 1990 óta közel 23 ezerrel, 14,1%-kal emel- kedett. A növekedés jelentõs része az elmúlt 5 évre tehetõ, hiszen a lakás- A fürdõhelyek általános jellemzõi piac változása, az új hitelezési formák igénybevétele, a külföldiek belföldi Az elmúlt másfél évtizedben a klasszikus múlttal rendelkezõ fürdõhelyek ingatlanvásárlása olyan húzóerõt jelentett ezeken a településeken is, ami mellett a megyeszékhelyeken, illetve kisebb, de jelentõs idegenforgalmi szembetûnõ gyarapodást eredményezett. A lakások számának ilyen mér- stratégiával rendelkezõ településeken is létesítettek termálfürdõket, me- tékû emelkedése az itt élõk életminõségét is jelentõsen javította, a szállás- lyek egy részét gyógyfürdõvé is nyilvánítottak. kiadási lehetõségek bõvülése pedig a foglalkoztatási és megélhetési gon- dokat enyhítette. 1990 és 2006 között Vasvár és Csorna kivételével vala- 2. ábra mennyi fürdõvel rendelkezõ településen nõtt a lakásállomány, de 2001 és A lakónépesség száma és változása 2006 között már e két településen is bõvülés volt a jellemzõ. Az elmúlt másfél évtizedben a Zala megyei fürdõhelyeken volt dinamiku- Ezer fõ 0 20 40 60 80 100 120 140 sabb a lakásállomány növekedése, hiszen Zalakaroson közel duplájára, de Hévízen is háromnegyedével emelkedett a számuk. A kehidakustányi für- Csorna dõkomplexum elmúlt években történt igen intenzív fejlesztése szintén Győr másfélszeres növekedést eredményezett. Vas megyében Bükön volt erõ- Hegykő teljes, 63%-os gyarapodás, mely egyik tényezõként hozzájárult ahhoz, Kapuvár hogy 2007-ben városi rangot kapott. Gyõr-Moson-Sopronban a balfi Lipót (Sopron) fürdõ népszerûsége s a város potenciális helyzete miatt mintegy Mosonmagyaróvár 23%-kal nõtt a lakások száma, jelentõsebb bõvülést a kisebb lélekszámú Petőháza Hegykõ és Petõháza községek tudhatnak még magukénak. Sopron (Balf) A lakónépesség lakáshelyzetének kedvezõ változásán túl az idegenforga- lomra is koncentráló egyéb kiszolgáló egységek száma és színvonala is Borgáta sokat javult az elmúlt idõszakban. A kereskedelemben az áruházláncok Bük megjelenése a nagyobb lélekszámú települések életében is áttörõ válto- Celldömölk zást hozott, de nem szûnt meg a kisebb üzletek létjogosultsága sem. A Mesteri helyi igények kielégítésén túl az üdülõvendégek ellátása, vásárlási szándé- Sárvár kainak elõsegítése, a bevételek fokozása nem elhanyagolható szempont. A Szeleste gyógy- és termálturizmus számos elõnye, hogy nem érvényesül a szezo- Szombathely nalitás negatív hatása, a vendégek fajlagos költése átlagosan egyharmadá- Vasvár val magasabb, mint a turizmus más területén, s a nagyszámú külföldi vendég miatt az uniós fizetõeszköz országba való beérkezése is segíti a Bázakerettye gazdaság élénkülését. Hévíz 2006 végén a vizsgált településeken mintegy 10 900 kiskereskedelmi üzlet Kehidakustány mûködött, de számuk a megyeszékhelyek adatain kívül is meghaladta a Lenti 4800-at. Összességében 2000-hez képest mintegy 9%-os növekedés Letenye jelentkezett. Ezen belül az élelmiszer