2007/94

Összeállította: KSH Gyõri Igazgatósága Zalaegerszegi Képviselet www.ksh.hu

I. évfolyam 94. szám 2007. december 13.

Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon

lehetõség. A neocén korú tározók aljzatát képezõ és az általános elterjedé- A tartalomból sû ún. mezozoós tárolók gyakorlatilag bõséges utánpótlásúak. Ásvány- és gyógyvizeinket elsõsorban összetételük és gyógyászati alkal- 1 Bevezetõ mazhatóságuk szerint csoportosíthatjuk. A hévíz 35 °C-nál magasabb hõ- mérsékletû rétegvíz, mely nagy mennyiségû ásványi anyagot és kémiai 1 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi elemet is magában foglal. Gyógyvíz hõmérsékleti értéktõl függetlenül min- den olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az 2 A fürdõhelyek általános jellemzõi elfogadott határértéket, és az arra illetékes hatóságok azt gyógyvízzé mi- nõsítik. Ásványvíz pedig olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi 3 Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban anyagot és kémiai elemet tartalmaz. Õsidõk óta ismert a víz azon kedvezõ tulajdonsága, hogy a benne oldott 4 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi anyagok miatt jótékony hatást képes kifejteni szervezetünkre, elõsegítve az egészség megõrzését. A 2006-ban a Nyugat-Dunántúlon mûködõ 24 für- 5 Szállodák, gyógyszállók dõ közül 11 minõsült gyógyfürdõnek, köztük olyan nevezetes és kiemelke- dõen nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy . A régióban szinte valamennyi Magyarországon elõforduló külsõ vagy belsõ gyógyá- szati célokra szolgáló víztípus megtalálható. Ezek összetett hatása ered- ményeként a víz fizikai tulajdonságain (mint pl. a hõmérséklet, áramlás, felhajtóerõ stb.) kívül érvényesül az oldott anyagok kémiai hatása is. A tel- Bevezetõ jesség igénye nélkül megemlítjük, hogy mozgásszervi betegségek kezelé- Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentõs termálvíz készlet- sére valamennyi termálvíz alkalmas, de a hévízi gyógyfürdõ kénes, enyhén tel rendelkezik. E természeti kincs feltárásához jelentõsen hozzájárultak a radon tartalmú alkáli hidrogén-karbonátos összetételénél fogva nagyon zalai olajkutató fúrások is, majd a feltárt kutak eredményes hasznosítása sokrétû betegség gyógyításra szolgál. Csakúgy, mint a büki gyógyfürdõ, megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus prosperáló mûködését. ahol földes, meszes víz található, vagy Zalakaros, ahol a hévíz nátriumklo- 2006-ban a gyógyulni és üdülni vágyók 24 településen élvezhették az ridos és hidrogénkarbonátos, mely szintén a kénes vizek csoportjába tar- ásványi anyagokban gazdag vizek jótékony hatását. A termálprogram tozik. A szénsavas vizek között nevezetes a balfi és büki víz, a kloridos tar- eredményeként kiemelkedõ fejlesztések történtek különösen a szálloda- talmúak közül pedig Zalakaros emelhetõ ki. építések, a többcélú szolgáltatások kialakítása, valamint a gyógyászati tevékenység területén. Hévíz a világhírû gyógyvize által nemcsak Magyar- 1. ábra ország legjelentõsebb idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túl- Nyugat-Dunántúl gyógy-és termálvízzel rendelkezõ települései, 2006 mutató kisugárzása miatt a külföldi vendégek pénzköltése eredményeként jelentõs bevételi forrás is. A hatékony marketing munka következtében az 1990-es évtizedben lecsökkent vendégszámot napjainkra sikerült jelentõ- sen növelni a vizsgált településeken. A régió üdülési és kikapcsolódási lehetõségei 2007-ben is tovább bõvültek, a nyár során új élményfürdõ nyitotta meg kapuit a három ország határán fekvõ Szentgotthárdon, õsztõl pedig Pusztaszentlászlón várja a vendégeket a termálfürdõ.

Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi Magyarország, s ezen belül a nyugat-dunántúli régió nemzetközi összeha- sonlításban is jelentõs termálvízkészlettel és rendkívül kedvezõ geotermi- kus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Iz- land, Olaszország és Franciaország elõzi meg. Az ország területének mint- Gyógyfürdõ egy négyötödén található hévíz, s a geotermikus gradiens a világátlag Termálfürdõ másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntõl a mélybe haladva száz méterenként átlagosan 5 °C-kal növekszik a hõmérséklet. Felszín alatti tározók a régióban változó terepszint alatti mélységben és nagy kiterjedés- ben fordulnak elõ, ezáltal jelentõs geotermikus energia kinyerésére van 2 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94

A gyógyvizek hasznosítása tehát igen széles skálán mozog a régió fürdõ- A termál- és gyógyturizmus fejlõdése a települések többségében kedvezõ iben. Ivókúra során a gyógyvizet közvetlenül fogyasztja a beteg, a fürdõ- hatással volt a lakosságszám változására is. 2006-ban összességében kezelés alatt pedig a felhalmozott tudományos tapasztalatok, több évtize- mintegy 440 ezer ember életét érintette a településén található fürdõ léte des megfigyelések alapján javasolják a gyógyító hatású fürdõzést. Nem közvetlen, vagy közvetett módon a régióban, mely a helyi munkaerõ fog- elhanyagolható a víz felületén párolgó gõzök és a belõle felszabaduló lalkoztatásán, a kikapcsolódási lehetõségeken túl számos módon nyilvá- gázok belégzése sem, illetve az iszappakolás jótékony hatása. nult meg. Az országosan jellemzõ demográfiai folyamatok hatása ezeken a Az elõbbiekben felsorolt széleskörû lehetõségek koncentrált hasznosításá- településeken is érvényesült, hiszen az itt élõk lélekszáma 1990 és 2006 ra a nyugat-dunántúli régió és a balatoni régió 28, a fejlesztésben és tu- között 1,6%-kal csökkent. Ezzel szemben Zalakaroson 65%-kal nõtt, de risztikai szolgáltatásban meghatározó gyógy- és termálturisztikai vállal- Petõházán, Bükön és Kehidakustányban is jelentõsen emelkedett a lakos- kozása és szervezete 2001-ben megalapította a Pannon Termál Klasztert, ságszám. Nagyobb lélekszám vesztés az egyébként is kis népességû, Kelet-Közép-Európa elsõ turisztikai klaszterét. A szervezõdés céljai, tevé- jelentõsebb idegenforgalmi komplexummal nem rendelkezõ Mesteriben, kenysége és feladatai között olyan kezdeményezések kerültek megfogal- Bázakerettyén és Borgátán volt. mazásra, mely például szolgál a szervezett, összehangolt, regionálisan A települések lakásállományának változását a népesség kevésbé, az ide- integrált turizmus hatékony mûködésére. A klasztert alapító vállalkozások genforgalom erõsödése, a kereskedelmi szálláshelyek bõvülése, a fürdõ- az egészségturizmus meghatározó piaci szereplõi, melyek a megalakulás komplexumok fejlesztése, a vendégforgalom erõsödése viszont erõtelje- óta számos eredményt értek el a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében. sen befolyásolta. 2006-ban a vizsgált 24 település lakásállománya meg- közelítette a 187 ezret, mely 1990 óta közel 23 ezerrel, 14,1%-kal emel- kedett. A növekedés jelentõs része az elmúlt 5 évre tehetõ, hiszen a lakás- A fürdõhelyek általános jellemzõi piac változása, az új hitelezési formák igénybevétele, a külföldiek belföldi Az elmúlt másfél évtizedben a klasszikus múlttal rendelkezõ fürdõhelyek ingatlanvásárlása olyan húzóerõt jelentett ezeken a településeken is, ami mellett a megyeszékhelyeken, illetve kisebb, de jelentõs idegenforgalmi szembetûnõ gyarapodást eredményezett. A lakások számának ilyen mér- stratégiával rendelkezõ településeken is létesítettek termálfürdõket, me- tékû emelkedése az itt élõk életminõségét is jelentõsen javította, a szállás- lyek egy részét gyógyfürdõvé is nyilvánítottak. kiadási lehetõségek bõvülése pedig a foglalkoztatási és megélhetési gon- dokat enyhítette. 1990 és 2006 között Vasvár és Csorna kivételével vala- 2. ábra mennyi fürdõvel rendelkezõ településen nõtt a lakásállomány, de 2001 és A lakónépesség száma és változása 2006 között már e két településen is bõvülés volt a jellemzõ. Az elmúlt másfél évtizedben a megyei fürdõhelyeken volt dinamiku- Ezer fõ 0 20 40 60 80 100 120 140 sabb a lakásállomány növekedése, hiszen Zalakaroson közel duplájára, de Hévízen is háromnegyedével emelkedett a számuk. A kehidakustányi für- Csorna dõkomplexum elmúlt években történt igen intenzív fejlesztése szintén Győr másfélszeres növekedést eredményezett. Vas megyében Bükön volt erõ- Hegykő teljes, 63%-os gyarapodás, mely egyik tényezõként hozzájárult ahhoz, Kapuvár hogy 2007-ben városi rangot kapott. Gyõr-Moson-Sopronban a balfi Lipót () fürdõ népszerûsége s a város potenciális helyzete miatt mintegy Mosonmagyaróvár 23%-kal nõtt a lakások száma, jelentõsebb bõvülést a kisebb lélekszámú Petőháza Hegykõ és Petõháza községek tudhatnak még magukénak. Sopron (Balf) A lakónépesség lakáshelyzetének kedvezõ változásán túl az idegenforga- lomra is koncentráló egyéb kiszolgáló egységek száma és színvonala is Borgáta sokat javult az elmúlt idõszakban. A kereskedelemben az áruházláncok Bük megjelenése a nagyobb lélekszámú települések életében is áttörõ válto- Celldömölk zást hozott, de nem szûnt meg a kisebb üzletek létjogosultsága sem. A Mesteri helyi igények kielégítésén túl az üdülõvendégek ellátása, vásárlási szándé- Sárvár kainak elõsegítése, a bevételek fokozása nem elhanyagolható szempont. A Szeleste gyógy- és termálturizmus számos elõnye, hogy nem érvényesül a szezo- nalitás negatív hatása, a vendégek fajlagos költése átlagosan egyharmadá- Vasvár val magasabb, mint a turizmus más területén, s a nagyszámú külföldi vendég miatt az uniós fizetõeszköz országba való beérkezése is segíti a Bázakerettye gazdaság élénkülését. Hévíz 2006 végén a vizsgált településeken mintegy 10 900 kiskereskedelmi üzlet Kehidakustány mûködött, de számuk a megyeszékhelyek adatain kívül is meghaladta a 4800-at. Összességében 2000-hez képest mintegy 9%-os növekedés jelentkezett. Ezen belül az élelmiszer üzletek és áruházak száma – az áru- ház láncokkal szembeni versenyhátrány miatt – majd egytizeddel csök- Zalakaros kent, s a kiskereskedelmi üzleteken belüli részesedésük is 14,4%-ra esett Zalaszentgrót vissza. 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 % A számszerû növekedés mellett az elmúlt 5 évben az egyéni vállalkozások által üzemeltetett üzletek hányada 10 százalékponttal, 36%-ra csökkent. Lakónépesség 2006 év végén Ez a tendencia fõként a nagyobb lélekszámú települések esetében volt Lakónépesség az 1990. évi százalékában jellemzõ, a kisebb üdülõhelyeken még ma is jelentõsebb a magán- kezdeményezések szerepe. Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 3

Sopronban, Celldömölkön, Sárváron átlagosan 25–30% közötti mértékben 3. ábra csökkent az élelmiszer üzletek száma. Kapuváron kis emelkedés, míg Zala- A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban karoson a szintentartás volt jellemzõ. A legnagyobb vendégforgalmú bejegyzett vállalkozások aránya, 2006 Hévízen is 6-tal kevesebb, 33 élelmiszerbolt mûködött az év végén. A me- gyeszékhelyek közül mindössze Gyõrben emelkedett az üzletszám, míg

# Szombathelyen 2000 és 2006 között 17, Zalaegerszegen 14%-os csökke- # nés következett be, a többnyire kis forgalmú, magas rezsivel mûködõ élel-

# miszer boltok bezárása következtében. #

# # Fõként az idegenforgalmi lehetõségek kihasználása, az ellátás magasabb # # szintû biztosítása érdekében az iparcikk jellegû üzletek száma igen erõtel- jesen, 2,5-szeresére emelkedett 2000 és 2006 között. A növekedés iránti # igény mind a belföldiek, mind a külföldiek vásárlási szokásainak átalakulá- #

# # # sát is tükrözik. A hosszabb ideig gyógykezelésen tartózkodók, de a napi # Regisztrált vállalkozások üdülõvendégek is szívesebben vásárolnak szabad-, vagy pihenõ idejükben, # számának megoszlása számukra a napi idõtöltést tartalmasabbá tevõ cikkeket. Egyes üdülõ- # Szálláshely-szolgáltatás, településen található üzletek száma annak nagyságával összefüggésben # vendéglátás eltérõ ugyan, de Vasváron 8-szor, Sárváron 3,7-szer, Kapuváron 3,5-szer, # # Többi gazdasági ág Mosonmagyaróváron, Lentiben 2,7-szer több volt az iparcikk üzlet 2006- # ban, mint az évezred elején. A kiskereskedelmi üzletekkel ellentétben a vendéglátóhelyek, cukrászdák, # # éttermek, bárok vagy borozók száma az elmúlt 6 évben dinamikusan # növekedett, mely többnyire minõségi átalakulással járt együtt. # Összességében a vendéglátóhelyek több mint egyötödös növekedése a vizsgált települések körében döntõen a nagyvárosokra jellemzõ emelke- désbõl adódott. Számszerû csökkenés csak a kis lélekszámú, a szezonális hatást kiszûrni nem tudó, kedvezõtlenebb adottságú fürdõhelyeken volt jellemzõ. Hasonló folyamat figyelhetõ meg a többi ellátási formánál is, de A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban tevékeny- Kapuvár esetében minden területen csökkenés volt jellemzõ. Az elmúlt kedõ vállalkozások meghatározó volta attól is függ, hogy a település gaz- idõszakban a profilok tisztulása magával hozta a kiszolgáló egységek áta- dasága milyen mértékben alapul a gyógy- vagy termálfürdõ által adott lakítását, szolgáltatásainak bõvítését, s a tulajdonosok igyekeztek a ven- lehetõségeken, illetve más nagyobb létszámot foglalkoztató cég jelen dégek által legkedveltebb formát választani. A vendégek száma alapjaiban van-e még. A kisebb településeken a fürdõ közvetve vagy közvetlenül a fõ határozza meg az egységek rentábilis mûködését, s a számok is jelzik az megélhetési forma, különösen ott, ahol a népességhez viszonyítva kiemel- adott településeken megforduló fizetõképes kereslet visszahatását. kedõen magas az idegenforgalom szerepe. Így megfigyelhetõ, hogy Bor- gátán e nemzetgazdasági ágból kerül ki a vállalkozások kétharmada, Zala- karoson 64%-a, Kehidakustányban közel fele, de Hévízen is az összes vál- Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban lalkozás kétötöde volt bejegyezve e tevékenységi körbe. 2006-ban a gyógy- vagy termálvízzel rendelkezõ településeken bejegyzett Hasonlóan jelentõs szerepe van a kereskedelem, javítás területén mûködõ gazdasági szervezetek száma megközelítette a 66,6 ezret, mely a három vállalkozásoknak is a települések életében. 2006-ban az összes regisztrált megyeszékhely adatai nélkül is igen számottevõ, több mint 23 ezer volt. A gazdasági szervezet 16,5%-a tevékenykedett ebben a nemzetgazdasági regisztrált szervezetek száma 2001. óta 7%-kal növekedett, mely szinte ágban, s az elõbbihez hasonlóan településenként jelentõs volt a differen- valamennyi vizsgált települést érintett. A vállalkozási aktivitás a fürdõvel ciáltság. rendelkezõ településeken kiemelkedõ, 2006-ban ezer lakosra 149 re- Nem elhanyagolható ugyanakkor a lakosság és a civil szervezetek szerepe gisztrált vállalkozás jutott, 33-mal több, mint a régió átlaga. Tavaly a jogi sem az idegenforgalmi lehetõségeket népszerûsítõ turisztikai menedzselés személyiségû vállalkozások aránya meghaladta a 18%-ot, melynek 3 területén. Az idegenforgalom kiteljesedése a lakosság részérõl újabb kul- százalékpontos növekedése az arányok kedvezõ változását jelzi. turális, közösségi, hagyományõrzõ, vagy más, de mindenképpen értékes Az ezredforduló óta kissé megváltozott a gazdálkodási forma szerinti programot és látványosságot biztosító szolgáltatásokkal járul hozzá a pi- összetételük, mivel az egyéni vállalkozások száma a vizsgált idõszakban henni, vagy gyógyulni vágyók idõtöltéséhez. Szinte minden településen szinte valamennyi településen fogyott, eközben fokozódott a társas vál- mûködik érdekérvényesítõ civil szervezet, de a kistérségek településmar- lalkozások térnyerése. keting, idegenforgalmi reklámtevékenysége, információszolgálata is a tu- Az említett településeken, a megyeszékhelyek sajátos helyzetét figyelembe rizmus erõsítését szolgálja. Az említetteken kívül, a jelentõs idegenforga- véve, a szervezeti struktúrában a szolgáltatási szektor szerepe a megha- lommal rendelkezõ településeken hatékonyan képes mûködni az egy-egy tározó, a különleges idegenforgalmi adottságnak megfelelõen. A cégek területet átfogó érdekképviseleti szervezetek összehangoló munkája is. között multinacionális és mikrovállalkozások egyaránt megtalálhatók, a kisebb településeken zömmel a kisvállalkozások vannak túlsúlyban. 4 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94

Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi 4. ábra A minõségi turizmus tudatos, hosszú távra szóló fejlesztésének egyik leg- Egy vendégre jutó vendégéjszaka a kereskedelmi szállás- fontosabb feladata a kedvezõ természeti adottságok még sokrétûbb ki- helyeken, 2006 használása, bevételszerzõ erejének növelése. Az elmúlt idõszakban az országosan indított termálvíz program keretében a klasszikusnak nevezett gyógy- és termálturizmus hagyományos szolgáltatásain túl elõtérbe kerül- tek a több generációt megcélzó, komplex fejlesztések, melyek a nyugat- dunántúli régió fürdõhelyein is tetten érhetõk (a családi nyaralásoknál a felnõttek és a gyermekek kényelmét szolgáló medencék korszerû eszkö- zökkel való továbbfejlesztése, az ifjúsági igények kielégítésére aqua parkok vagy élmény fürdõk létesítése). A szolgáltatási lehetõségek bõvülésének háttere a települések kereskedel- mi szállásférõhelyeinek növelése. E téren az 1990-es évtizedben a megfi- gyelt településeken a több mint egyötödös bõvülés mellett jelentõs átren- dezõdés is megfigyelhetõ volt. Az alacsonyabb kategóriájú létesítmények Nincs kereskedelmi szálláshely helyett, több és korszerûbb szálláshely került átadásra. A vizsgált 24 0,0 - 2,0 2,1 - 3,0 településen 2000-ben már több mint 28 ezer kereskedelmi szálláshely állt 3,1 - 4,0 a vendégek rendelkezésére, ahol a növekedés a megyeszékhelyeken túl 4,1 - – Zalakaros kivételével - valamennyi klasszikus fürdõhelyet érintett. 2000 és 2006 között részben a termálprogram élénkítõ hatása, részben a gyógy- és termálturizmus hazai rangjának emelésére kiírt projektek meg- valósulása következtében, közel egyötöddel nõtt a kereskedelmi szálláshe- lyek száma. A megváltozott igények kielégítése érdekében különösen a szállodai férõhelyek bõvültek. A vendégkör mind a szolgáltatások igény- bevételében, mind a szállások felszereltsége iránti igényekben változott. Ebben az idõszakban a legtöbb férõhellyel rendelkezõ Hévízen 12, Bükön 37, Zalakaroson 45%-kal növekedett a kapacitás, de a további funkciókat is kiszolgáló balfi(Sopron) fürdõhelyen is 11%-os emelkedés realizálódott. Az említettek következtében folyamatosan változott, módosult az egy ven- Az 1990-es évtizedben a korábbi kelet-német vendégkör elmaradását a dégre jutó vendégéjszakák száma, mely a kisebb helyek kiemelkedõ adata- hazai látogatók nem tudták pótolni. 2000-tõl viszont megélénkült a forga- in túl jelzi, hogy a megfigyelt településeken 2006-ban átlagosan 3,3 ven- lom, az elmúlt hat évben 41%-kal többen keresték fel a vizsgált települé- dégéjszakát töltöttek a vendégek. Ezen belül a meghatározó jelentõségû seket. A növekedés a külföldiek visszatérése mellett többnyire a belföldi Hévízen 4,9, Bükön 4,4 és Zalakaroson 3,7 éjszaka volt a mutató értéke. vendégek számának gyarapodásából adódott. Ez utóbbiban a kizárólag A külföldi vendégek száma döntõ tényezõ a kereskedelmi szálláshelyek belföldön felhasználható üdülési csekk elterjedése és az elfogadó helyek forgalmában. A Nyugat-Dunántúl kedvelt fürdõ településeire a határon túl- körének kiszélesedése, a fizetõképes kereslet növekedése is szerepet ját- ról érkezõk általában hosszabb idõt töltenek el, mint a belföldiek, több szott. 2006-ban összesen 913,2 ezren keresték fel a 24 település szállás- szolgáltatást vesznek igénybe és magasabb a költési hajlandóságuk is. A helyeit. A legnagyobb forgalmat Hévízen, Bükön és Zalakaroson regiszt- külföldi vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen az 1990-es rálták. évtizedben 7,8%-kal csökkent, 2000 és 2006 között viszont mintegy 10%- 2000 és 2006 között a legnagyobb forgalmú Hévízen a vendégek száma kal nõtt. Így sikerült a 90-es évek eleji vendégszámot kissé felülmúlni. Az meghaladta a 189 ezret, mely 41%-kal nõtt 2000-hez képest, Bükön 122 utóbbi 10 évben érkezõ vendégek összetétele azonban már nem hasonlít- ezer vendég volt, a növekedés 2-szeres, Zalakaroson pedig 107 ezer, mely ható a korábbi idõszakéhoz, a hazájukban meglévõ színvonalnál többet, mintegy 3-szoros vendégszám emelkedés eredménye. Az utóbbi években jobbat és olcsóbban szeretnének kapni, melyre kiválóan alkalmasak a ha- fejlõdõ Hegykõn 23-szorosára (20 ezerre), Kehidakustányban 17-szeresére zai, s különösen a Nyugat-Dunántúlon található kisebb, s a kiemelkedõen (19 ezerre) nõtt a vendégek száma. Csornán, Petõházán, Letenyén és Cell- nagy üdülõkomplexumok egyaránt. dömölkön viszont számottevõen visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek 2006-ban mintegy 334 ezer külföldi vendég szállt meg valamilyen kereske- forgalma. delmi szálláshelyen, közülük minden negyedik Hévízen. Számuk itt 1990- 2006-ban a megfigyelt településeken a mintegy 900 ezer vendég 3 mil- hez képest 2,8-szeresére emelkedett, melyen belül 2000 és 2006 között liónál több éjszakát töltött el, mely 2000 óta közel ötödével nõtt. A gyógy- 16%-os volt a növekedés, de a magas vendégszám folyamatosan tartható kezelésekre beutaltak átlagosnál hosszabb idõtartamú turnusai mellett az volt. A vizsgált településekre látogató külföldiek 18%-a Bükön fogalt szál- utóbbi 5-6 évben jelentõsen megnõtt a wellness üdülések száma, a meg- lást, számuk 2000-hez képest másfélszeresére emelkedett. hirdetett akciók többsége hétvégi, ünnepi, vagy más rövidebb idõtartamú Az összes kereskedelmi szálláshely vendégkörét figyelembe véve az ta- kedvezményes lehetõséget kínált. pasztalható, hogy 2000-rõl 2006-ra az esetleges számszerû növekedés Az összes vendégéjszaka háromtizedét realizáló Hévízen 16%-kal, az ellenére a külföldiek aránya rendre csökkent. Hévízen a 47%-os külföldi együttesen ugyanekkora hányadot képviselõ Bükön és Zalakaroson közel vendég arány 15 százalékpontos csökkenés következménye, Bükön a mu- másfélszeresére, illetve 1,9 szeresére nõtt a forgalom az ezredfordulót tató 49%, mely azonos mértékû visszaesést jelez. A megyeszékhelyek követõen. A balfi(Sopron) mutató egytizedével csökkent, de ez nemcsak a közül csak Szombathelyen volt aránynövekedés, mely összefügg az egyéb fürdõrész szálláshelyeinek adatait tartalmazza. Kiugró növekedés a vendé- turisztikai és bevásárlási, vagy más szolgáltatás igénybevételi gek számához hasonlóan Hegykõn volt, 18-szoros, illetve Kehidakustány- lehetõségekkel is. ban, ahol tavaly 10-szer több vendégéjszakát töltöttek el, mint hat évvel A külföldi vendégéjszakák száma viszont emelkedett, az 1990-es évtized- korábban. ben 37,1, 2000 és 2006 között pedig további 2,4%-kal. Tavaly az általuk Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 5

eltöltött több mint másfél millió vendégéjszaka 39%-a Hévízen, további delkezõ települések közül azokon a helyeken, ahol nagy férõhelyszámú, 22% pedig Bükön realizálódott. A vizsgált idõszakban a hévízi mutató korszerû szállodák épültek, jelentõsen visszaszorult ezen szállástípus for- szinten maradt, a büki 17%-kal emelkedett. A növekedés intenzitása a galma. Hévízen ötödével, Zalakaroson negyedével kevesebben éltek ezzel kisebb helyeken számottevõbb volt, Hegykõn, Borgátán, Kehidakustány- a lehetõséggel, éppen az említett okok miatt, miközben ez a két település ban, de arányaiban nem volt jelentõs. adta az összes fizetõ-vendéglátó éjszaka 40%-át. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák visszafogott növekedésével A panziókban eltöltött vendégéjszakák száma mintegy tizedével emelke- egyidejûleg csökkent az egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma dett a vizsgált idõszakban, így számuk az elmúlt évben meghaladta a 244 is. 2000-ben a megfigyelt településeken még 4,9 volt a mutató értéke, ezret. E forma igénybe vétele a vizsgált települések körében igen hektiku- mely az elmúlt évben 4,5-re csökkent. Ezen belül Hévízen idõztek a leg- san változott, Bükön ötödére csökkent, Lentiben viszont 7,8-szeresére tovább, 6,7 napig, Bükön 5,0, Sárváron pedig 5,3 napot töltöttek a ven- nõtt, de a hasonló nagyságrenddel bíró Sárváron is 1,7-szeres emelkedés dégek. volt jellemzõ. A szálláshely szolgáltatási palettában még az üdülõházak és a falusi szál- 5. ábra láshelyek is megtalálhatók, de számuk és az egészen belüli arányuk mini- A külföldi vendégforgalom aránya, 2006 mális. A falusi vendéglátás szerepe a más szálláshellyel nem, vagy csak kis számban rendelkezõ termálvizes helyeken jellemzõ, így Hegykõn, Bor- gátán, vagy Kehidakustányban, ahol a fürdõkomplexum fejlesztése ked- Csorna vezõen hatott (4-szeresére nõtt) a helyi lakosság bevételi lehetõségeire is. Győr Hegykő Kapuvár Szállodák, gyógyszállók Lipót Az 1990-es évtizedtõl látványosan, de az ezredforduló óta is számottevõ- Mosonmagyaróvár en nõtt a szállodák száma. Az Európában bekövetkezett politikai és Petőháza gazdasági változások az idegenforgalom területén is új lehetõségeket, a Sopron (Balf) vendégkör átalakulásával új igényeket is támasztottak a hazai szálláshe- lyekkel kapcsolatban. Az olcsó, alacsony komforttal rendelkezõk helyett az igényesebb, magasabb minõségû ellátást a szállodai hálózat bõvítése Borgáta tudta kielégíteni. 1990 és 2000 között 92-re nõtt, azaz megduplázódott a Bük szállodák száma, az ezredforduló után pedig további 12 épült a vizsgált Celldömölk településeken. Gyõrben, Balfon(Sopron), Hévízen az 1990-es évtizedben Mesteri történtek a legnagyobb fejlesztések, míg Sárváron és Zalakaroson inkább Sárvár az ezredforduló után. Az üdülõ-települések egy részén ezzel szemben Szeleste csökkent a szállodák száma, mely fõként a kisebb komfortfokozatúak Szombathely megszûnését jelzi. Vasvár A férõhelyek száma is számottevõen nõtt, a 90-es évtizedben 1,9-szere- sére, 2000 után pedig további egyötöddel, így tavaly már meghaladta a 15 Bázakerettye ezret. Ekkor a szállodai kapacitás 31%-a Hévízen, 16%-a Zalakaroson, Hévíz 15%-a pedig Bükön volt. Számottevõ férõhellyel még Balf(Sopron) és Kehidakustány Gyõr rendelkezett. Az üdülõhelyeken minden igényt kielégítõ gyógyfürdõk és vellness köz- Lenti pontok várják a vendégeket, a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat, mely- Letenye hez jelentõsen hozzájárulnak a szállodák komplex szolgáltatásaikkal. A Zalaegerszeg Nyugat-Dunántúlon található fürdõvel rendelkezõ települések közül Bükön Zalakaros található az egyetlen 5 csillagos szálloda 443 férõhellyel. A szállodai férõ- Zalaszentgrót helyek közel fele a 4 csillagos, mintegy kétötöde a 3 csillagos kategóriába 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % tartozik. A prémium kategóriás 4 csillagos szállodai férõhelyek 36%-a Külföldi vendégek aránya, % Hévízen, 21%-a pedig Zalakaroson található. Az elmúlt évek új fejlesztései révén szinte kizárólag a legmagasabb kategóriájú szállodai kapacitás bõ- Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya,% vült a régióban. Kehidakustányban és Lipóton egy-egy 4 csillagos szálloda épült, jelentõs számú férõhellyel. Az 1990-es évtizedben a kiemelkedõ szállodai férõhely bõvítést nem kö- Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a fizetõvendéglátásban és a vette a vendégforgalom jelentõs növekedése. A külföldi vendégek száma panziókban eltöltött vendégéjszakák száma volt még jelentõs, mely nagy- jelentõsen visszaesett, a belföldi turizmus pedig lanyha volt. 2000-tõl nap- ságrendben ugyan lényegesen kevesebb a szállodák forgalmánál. jainkig viszont áttörés tapasztalható e téren, hiszen a vendégszám másfél- 2006-ban mintegy 400 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a fizetõ- szeresére nõtt a hazai gyógyturizmus erõsödésének köszönhetõen. 2006- vendéglátó-helyeken, mely 6,1%-kal kevesebb volt, mint 2000-ben. Ennél ban a kereskedelmi szállásférõhelyeket igénybe vevõ vendégek 77%-a az igénybe vételi formánál igen nagy szerepe van a személyes bizalomnak, szállodákban szállt meg, míg ez az arány 1990-ben még 60%-os volt. Az hiszen ebben a körben terjedt el leginkább az évek, évtizedek óta tartó elmúlt években épült szállodák már saját gyógy- vagy termálvizes meden- családokhoz való rendszeres visszatérés. A termál-, vagy gyógyvízzel ren- cékkel rendelkeznek, de az élmény és masszázs medencék is egyaránt 6 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94

megtalálhatók az „épületen belül”. A hazai termálvizek, a terápiák, a gaszt- A gyógyturizmus alapvetõ célja az egészségmegõrzés, valamint a rehabili- ronómia egyaránt világhírû, de különösen a szomszédos országok által táció. A fürdõknek a gyógyításban betöltött szerepe az idõk során ugyan kedveltek, a hazainál olcsóbb gyógyulási, vagy üdülési lehetõségek miatt. folyamatosan változott, de a római kortól napjainkig egész Európában, így 2006-ban a szállodát igénybe vevõ vendégek több mint negyede Hévízen, a Nyugat-Dunántúlon is megtalálhatóak a kiemelkedõ gyógyhelyek, melyek 15–15%-a pedig Zalakaroson és Bükön szállt meg. Az átlagosnál is na- a betegségek kezelése mellett pihenést és felüdülést egyaránt kínálnak. A gyobb élénkülés figyelhetõ meg Zalakaroson és Hévízen ahol tavaly már régióban mûködõ gyógyfürdõk többféle megbetegedés gyógyítására is 7,9-szer és 5,1-szer többen szálltak meg, mint másfél évtizeddel korábban. szolgálnak, melyek között legfontosabb cél a szervezet reakciós, reguláci- Nyugat-Dunántúl fürdõvízzel rendelkezõ üdülõhelyein a szállodákban ós készségének javítása, a kóros funkciók megszüntetése és az egészsé- összességében több mint 2,4 millió éjszakát töltöttek el a vendégek, mely ges életmûködés erõsítése. Fontos annak a terápiának a megkeresése, be- 1990-hez képest 2,4-szeres növekedést jelent. Ugyanakkor a 90-es évti- állítása, amelynek rendszeres folytatása esetén a beteg munkaképessé vá- zedet, majd az azt követõ éveket ellentétes tendencia jellemezte. Elõbbi lik, illetve jobb egészségi állapotban élhet. idõszakban a szálláshelyeken több idõt töltöttek el a vendégek, míg az A Nyugat-Dunántúlon 2006-ban 24 gyógyszálló mûködött, több mint 5700 elmúlt hat évben viszont a tartózkodási idõ rövidülése figyelhetõ meg. férõhellyel. Számuk a már meglévõ szállodák feltételekhez kötött átminõsí- 2006-ban az összes szállodai vendégéjszaka 37%-át, 894 ezret Hévízen tésével, illetve az újonnan épültek erre a célra való kialakításával gyarapo- töltöttek a vendégek, az átlagos tartózkodási idõ (4,9 éjszaka) is itt volt a dott. A gyógyszállodák férõhelyei az összes szállodai férõhely 37%-át tet- legmagasabb. Bükön és Zalakaroson együttesen további 781 ezer éjszakát ték ki 2006-ban. Hévíz világhírû gyógyvize egyaránt a térség idegenforgal- regisztráltak, mely a hévízihez hasonlóan jelentõs – 1,8, illetve 2,4-szeres - mi látványossága és gyógyászati centruma. Összesen 13 gyógyszállóban növekedést mutatott. A megyeszékhelyek közül csak Szombathelyen volt közel négyezer férõhely áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Ez arányai- növekedés, közel kétharmados, Gyõrben és Zalaegerszegen viszont közel ban az összes gyógyszállodai férõhely mintegy 70%-át jelenti. A férõhe- ötödével csökkent a vendégéjszakák száma. lyek további közel egy-egy tizede Bükön és Zalakaroson található. Az ösz- szes szállodai szállásférõhely között szintén Hévízen található legnagyobb 6. ábra arányban gyógyszállodai férõhely, a mutató az összesnek 84%-a. Ez az Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma a szállodákban, 2006 arány Bükön egynegyed, míg Zalakaroson egyötöd volt. Az egészségturizmus a régió egyik legjövedelmezõbb idegenforgalmi bevétele, a hozzánk látogatók rendszerint meghatározott céllal, meghatáro- Gyõr zott településre jönnek gyógyulni, vagy regenerálódni. Az extra igényeket is kielégítõ, újabb és újabb szolgáltatásokat nyújtó szállodák nyitása, illet- Lipót ve a hozzá tartozó marketing, a vendégek számának erõteljes növekedését Mosonmagyaróvár eredményezte. 2006-ban már a vendégek közel háromtizede, több mint 246 ezer személy szállt meg a gyógyszállókban, mely hat év alatt 2,4-sze- Sopron (Balf) resére nõtt. Nyugat-Dunántúl gyógyszállói közül a hévíziek a legnépsze- rûbbek, kedveltségüket a 6,3-szeresére növekvõ vendégszám is jelzi. A szintén kiemelkedõ vendégforgalmat bonyolító Bükön ezzel szemben kevesebben fordultak meg a gyógyszállókban, Zalakaroson pedig az elmúlt Bük öt évben épültek ezek a szálláshelyek. Celldömölk A régió gyógyszállóiba közel minden második vendég külföldrõl érkezett. A külföldi vendégek zömében a már korábban is jól ismert hévízi szállás- Sárvár helyeket keresték fel, itt a megszálló vendégek fele is külföldi volt. Az el- múlt hat évben kis növekedés történt Mosonmagyaróváron, illetve meg- Szeleste erõsödött Zalakaros gyógyidegenforgalmi szerepe is. Tavaly a gyógyszállókban a vendégek összesen 1136 ezer éjszakát töltöt- Szombathely tek el, mely öt év alatt 2,4-szeresére nõtt. Itt is a hévízi vendégéjszakák száma volt a meghatározó, az összesnek a 72%-át ezen a településen lévõ gyógyszállókban vették igénybe. A vendégek itt átlagosan 5,1 éjszakát töl- Hévíz töttek el, míg Zalakaroson 3,2, Bükön pedig 4,5 éjszakán át idõztek. A gyógyszállókban a belföldiek átlagosan 3,1 éjszakát töltöttek el, a külföl- Kehidakustány diek ennél 3,3-del többet. Ezen belül a külföldiek vendégéjszakái 2,1-sze- resre nõttek a vizsgált idõszakban, de ez a növekedés szinte kizárólag a Zalaegerszeg hévízi 6,2-szeres emelkedésnek volt köszönhetõ. 2006-ban Zalakaroson is Zalakaros mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek az újonnan meg- nyílt gyógyszállókban, de Bükön felére, Sárváron 72%-ra csökkent a Zalaszentgrót vendégéjszakák száma 2001-hez viszonyítva.

01 2 3 4 5 6 7 éjszaka

Összes vendég Külföldi vendég Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 7

A nyugat-dunántúli gyógyszállók fontosabb adatai, 2006

Vendégek Vendégéjszakák Külföldi Külföldi vendég- Települések vendégek éjszakák száma 2001 = 100,0aránya, % száma 2001 = 100,0 aránya, %

Gyõr 515 – 37,5 1 273 – 39,0 Mosonmagyaróvár 8 534 130,5 74,1 27 107 96,4 85,6 Sopron(Balf) 9 820 38,0 23,1 22 539 34,0 26,3 Bük 24 173 77,2 43,6 109 509 59,7 64,7 Sárvár 12 376 99,1 65,8 61 961 91,0 72,1 Hévíz 161 583 628,0 49,8 819 128 652,3 66,0 Zalakaros 29 430 – 19,4 94 720 – 31,8 Összesen 246 431 241,8 45,4 1 136 233 241,0 63,0

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gyógy- és termálturizmus, élve a a magas ellátási szintet biztosító, többnyire prémium szolgáltatásokat is kedvezõ geológiai adottságokból fakadó lehetõségekkel, az évezred eleje nyújtó gyógyszállók férõhelyszám gyarapodásának is köszönhetõ. Az üdü- óta kiemelkedõ fejlõdést produkált. A fejlesztéseket elõsegítõ termál prog- lési csekk bevezetése a belföldi vendégek igénybevételi lehetõségét is elõ- ram, s az idegenforgalom valamennyi szegmensét tömörítõ termál klasz- segítette, így a vendégszám jelentõsen emelkedett az elmúlt években. A ter megalakulása jelentõsen inspirálta e hihetetlenül gazdag természetes gyógy- és termálturizmus jó hatással volt a települések lakosságának gyógyvizek kikapcsolódási és gyógyászati célra való hasznosításának elõ- életkörülményeire is, mely egyrészt a foglalkoztatásban, az ellátás szín- segítését. Hatására az évezred eleje óta megsokszorozódott a vendég- vonalában, az általános jövedelmi viszonyok javulásában egyaránt közre- szám. Az 1990-es években a külföldi vendégek esetében bekövetkezett játszott. A gyógyvizek jótékony hatásának kiaknázását további fejlesztések csökkenést a jelenlegi évezredben sikerült visszahódítani, mely különösen szolgálják, melyek napjainkban is intenzíven folynak.

Információk: Táblázatok

Elérhetõségek: [email protected] Telefon: 92–310–294 Ügyfélszolgálat-zalaegerszeg Információszolgálat Telefon: 345–6789 www.ksh.hu

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.