DOCSLIB.ORG

Közös Munka Erkel Ferenc Színpadi Műveiben (1840–1857)

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Közös Munka Erkel Ferenc Színpadi Műveiben (1840–1857) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori iskola (6.8 Művészeti és művelődéstörténeti tudományok: zenetudomány) AZ ERKEL–MŰHELY KÖZÖS MUNKA ERKEL FERENC SZÍNPADI MŰVEIBEN (1840–1857) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori iskola (6.8 Művészeti és művelődéstörténeti tudományok: zenetudomány) AZ ERKEL–MŰHELY KÖZÖS MUNKA ERKEL FERENC SZÍNPADI MŰVEIBEN (1840–1857) SZACSVAI KIM KATALIN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZETŐ: DR. TALLIÁN TIBOR 2012 TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések jegyzéke . 6 Köszönetnyilvánítás . 9 I. BEVEZETÉS I.1 Előzmények . 11 I.2 A disszertáció felépítése . 18 II. A KOMPOZÍCIÓS FOLYAMAT ELSŐDLEGES DOKUMENTUMAI – 23 SZERZŐI KÉZIRATOK III. KÖZÖS MUNKA AZ ERZSÉBET ELŐTT Bevezetés . 29 III.1 Bátori Mária (1840) 1.1 Források . 33 1.2 Szerzőség A premieren elhangzott műalak . 42 Az első befejezett műalak (1841) . 50 Felújítások (1852, 1858) . 55 III.2 Hunyadi László (1844) 2.1 Szerzőség . 61 2.2 Források . 79 III.3 Erkel és a népszínmű (1844–1846) 3.1 A népszínmű . 89 3.2 Erkel népszínmű-betéteinek dallamai . 97 3.3 Többszörösen felhasznált zenei betétek . 102 A kalandor Debreceni rüpők – A rab – Egy szekrény rejtelme 3.4 Idegen betétek az Erkel által szerkesztett népszínművekben . 110 A zsidó, A rab és a Két pisztoly 3.5 Közös komponálás a népszínművekben . 115 3.6 Erkel népszínműbetét dallamainak eredete – Incipites forrásjegyzék . 124 III.4 Salvator Rosa (1855) . 141 IV. ERZSÉBET (1857) Az opera számai . 145 Az Erzsébet szereplői . 148 Az Erzsébet tartalmi kivonata . 149 IV.1 Recepció . 151 IV.2 Források – Előadástörténet 2.1 Autográfok, nemzeti színházi játszópéldányok . 159 2.2 Előadástörténet. Összefoglalás . 177 IV.3 Kompozíciós módszer – Közös komponálás 3.1 A kompozíciós folyamat primer dokumentumai . 186 3.2 No. 6 Koldusok kara . 194 3.3 No. 7 Duetto. Scena (1–50. ü.) . 199 3.4 No. 7 Duetto. Cantabile (51–134. ü.) . 206 3.5 No. 7 Duetto. Cabaletta (134–199. ü.) . 213 3.6 No. 8 Duetto – No. 9 Coro ed Aria con coro . 223 V. UTÓSZÓ. ÖSSZEGZÉS . 262 VI. BIBLIOGRÁFIA . 273 VII. ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE . 303 VII. FÜGGELÉK (DVD melléklet) 7.1 Az Erzsébet elemzett számainak autográf partitúrája 7.2 A Hunyadi László kritikai közreadásának partitúrája és szövegkönyve RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ábrányi/Erkel Id. Ábrányi Kornél. Erkel Ferenc élete és működése (Kulturtörténelmi korrajz). Budapest: Schunda V. József, 1895. Ábrányi/ A magyar zene Id. Ábrányi Kornél. A magyar zene a 19. században. Budapest: Rózsavölgyi, 1900. Barna/ Erkel első operái Barna István. „Erkel Ferenc első operái az egykorú sajtó tükrében”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.). Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Budapest: Akadémiai, 1954, 175–218. (= Zenetudományi Tanulmányok 2.) Fabó/ Erkel Emlékkönyv Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára. Budapest: Pátria, 1910. Isoz/ Erkel Isoz Kálmán. „Erkel Ferenc”. Budapesti Szemle 1910, 38/408 (különlenyomat), 446–454. Legánÿ mj. Legánÿ Dezső. Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest: Zeneműkiadó, 1975. Major mj.1 Major Ervin. „Erkel Ferenc műveinek jegyzéke. Bibliográfiai kísérlet”. Zenei Szemle 1947, 2–3. sz. (különlenyomat), 11. 6 Major mj.2 Major Ervin. „Erkel Ferenc műveinek jegyzéke. Második bibliográfiai kísérlet”. In Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 11–43. ( = Magyar Zenetörténeti Tanulmányok) Németh/ Erkel Németh Amadé. Erkel. Budapest: Gondolat, 1979 (2., javított, bővített kiadás). ( = Zenei Kiskönyvtár) Németh/ Erkel napról napra Németh Amadé. Erkel Ferenc életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1973. (= Napról napra... Nagy muzsikusok életének krónikája 10.) Németh/ A magyar opera története Németh Amadé. A magyar opera története kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Budapest: Zeneműkiadó, 1987. OSZK Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Pukánszkyné/ Nemzeti Színház II. Pukánszkyné Kádár Jolán (szerk. és közr.). A Nemzeti Színház százéves története II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1938. Somfai/ Erkel-kéziratok Somfai László. „Az Erkel-kéziratok problémái”. In Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.). Az opera történetéből. Budapest: Akadémiai, 1961, 81–158. ( = Zenetudományi Tanulmányok 9) Szacsvai Kim/ Közös munka az Erzsébet előtt Szacsvai Kim Katalin. „Az Erkel-műhely kezdetei. Közös munka az Erzsébet előtti színpadi zenékben”. In Kiss Gábor (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 2009. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 2009, 191–244. 7 Szacsvai Kim/ „Bátori Mária” Szacsvai Kim Katalin. „Bátori Mária”. Források és változatok”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 147–178. Sziklavári/ Erkel Múzeum adatbázis Sziklavári Károly: A gyulai Erkel Múzeum zenei vagy közvetlenül zenei vonatkozású kéziratai. CD ROM, 2004. Hozzáférhető: OSzK Zeneműtár. Sziklavári/ Erkel-művek Sziklavári Károly. „Erkel-művek keletkezése nyomában”. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001, 49–73. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok) 8 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Disszertációm az Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadásnak köszönheti létrejöttét, és így mindenekelőtt Tallián Tibornak, az MTA Zenetudományi Intézet akkori igazgatójának tartozom hálás köszönettel, aki a sorozat elindítójaként és főszerkesztőjeként 1999-ben felkért a Bátori Mária közreadási munkálataiban való részvételre, majd rám bízta a Hunyadi László kritikai közreadását. E két munka lezárását követően magam sem hittem volna, hogy – akár időlegesen is – hűtlenné válok eredeti kutatási és egyben disszertáció-témámhoz, a magyarországi 18. századi vokális–hangszeres repertoár feldolgozásához. A Hunyadi László azonban alkalmat adott arra, hogy szembesüljek az Erkel-műhely körüli problémákkal, az újonnan előkerült kompozíciós források pedig kíváncsivá tettek, és egyre kevésbé tudtam elengedni a szerzőség kérdését. Tallián Tibor, immár témavezetőmként is, türelmesen kivárt. Türelméért és megelőlegezett bizalmáért külön köszönettel tartozom, akárcsak fenntartott figyelméért, tanácsaiért, és néha élces kritikai megjegyzéseiért. A visszajelzéseket akár éveken át nélkülöző magányos forráskritikai és közreadási munka során a fáradni hajlamos, máskor túlzásokba eső önkritika megfelelő szinten tartásában jelenlétével az elengedhetetlen kontrollt biztosította, biztonságot adott. A szerzőség vizsgálatához a kritikai közreadáson át vezetett az út, mely során számos lelkes munkatársam volt. A partitúrák többszöri korrektúrázását Szvoren Edina, a partitúrák és a jegyzetek egybevetését Halász Péter (Bátori Mária), Kerékffy Márton és Horváth Balázs (Hunyadi László), a bevezető tanulmányok szerkesztését Gupcsó Ágnes végezte el, a munkapartitúrák készítésében Németh G. István, a sajtókutatásban szintén két említett kolléganőm volt segítségemre. A források digitalizálását Gurmai Éva vezette le. Mindannyiuk közreműködését és támogatását ezúttal is köszönöm. Hálás vagyok továbbá mindazon intézmények munkatársainak, akikkel forráskutatásaim során kapcsolatba kerültem. Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Könyvtára mellett első helyen kell említenem az OSzK Zeneműtárát és Színháztörténeti Tárát, Erkel Ferenc hagyatékának és a Nemzeti Színház korabeli anyagának elsődleges lelőhelyét, ahol ideális munkakörülményeket teremtő empatikus, odaadó kollégákra találtam. Munkámat nagyban megkönnyítette, hogy együttműködő munkatársak fogadtak a Magyar Állami Operaház Kottaarchívumában és Emlékgyűjteményében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetörténeti Kutatókönyvtárában, a gyulai Erkel Múzeumban, a kolozsvári Állami Magyar Opera Archívumában és az aradi Szépművészeti Múzeumban. Nem utolsó sorban pedig köszönettel tartozom családtagjaimnak, akik mindezen évek alatt segítettek, és elviselték, hogy papírhalmaim mögé temetkezem talán olyankor is, amikor aktívabb jelenlétemre lett volna szükségük. 9 Erkel Ferenc: Begleitungs Stimmen zu den Csel Variationen (1839?). Autográf kézirat, Erkel Sándor évtizedekkel későbbi ceruzás kiegészítésével. Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára 10 I. BEVEZETÉS I.1 ELŐZMÉNYEK „A rövidítés nagyon kevés volt. A tánc-divertissement ma is egész untató hosszadalmasságában adatott, noha még zenéje (Erkel Sándortól) sem bír valami különös értékkel.” – írta a kritikus a Bánk bán második előadásáról a Hölgyfutár 1861. március 14-i számában.1 A Pester Lloyd egy évvel később a Sarolta 2–3. felvonásának egyes mellékszólamait kidolgozó, Erkelhez minden bizonnyal közel álló segítők személyére hívta fel a figyelmet.2 Érdektelenségük folytán, pár évtizeddel korábban hasonló feltevések talán nyomdafestékig sem jutottak volna. Idegen táncok felhasználása hozzátartozott az operai üzem mindennapos gyakorlatához, és tudott volt, hogy a színpadi művek hangszerelését az operatársulatok meglehetős szabadsággal kezelik. 1839-es „első színpadi próbájaként” maga Erkel egy hangszerelési feladattal, Mercadante Esküjének – Kirchlehner Ferenccel közösen végzett – instrumentációjával kezdte zeneszerzői ténykedését a Pesti Magyar Színházban.3 A két évtized alatt azonban a helyzet lassan bár, de változott. A Honderű már 1847-ben felrótta, hogy az Esküt még mindig a sok évvel korábbi házi hangszerelésben adatják elő,4 s a Bánk bán és a Sarolta két kritikusa is hiányosságokat emlegetve hozta fel az idegenkezűséget. A Hölgyfutár a Bánk bán-premier március 12-i kritikájában nem foglalkozott a szerzőséggel, 1 Hölgyfutár, 1861. március 14., 256.
Load more

Recommended publications
  • Celebrating the Habsburgs in the Hungarian National Theater, 1837–67
    Celebrating the Habsburgs in the Hungarian National Theater, 1837–67 Lili Veronika Békéssy All content is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License. Received: 29/08/2019 Last updated: How to cite: Lili Veronika Békéssy, “Celebrating the Habsburgs in the Hungarian National Theater, 1837–67,” Musicologica Austriaca: Journal for Austrian Music Studies ( ) Tags: 19th century; Budapest; Erkel, Ferenc; Franz Joseph I; Habsburg; Hungarian National Theater; Imperial visit 1857; Pest-Buda; Pesti Nemzeti Színház; Playbills; Representation This study was written with the support of the Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (Hungarian Scientific Research Fund), as part of the research program entitled “Erkel Ferenc és műhelye” (“Ferenc Erkel and his Workshop”) (OTKA K112504). The project was conducted at the the MTA BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztály (Hungarian Academy of Sciences Research Centre for the Humanities, Institute for Musicology, Department for Hungarian Music). Abstract The musical theater had a central intermediary role in the propagation of national consciousness throughout East-Central Europe in the nineteenth century, and so too in Hungary. The Pesti Magyar Színház (Pest Hungarian Theater) (which was renamed after 1840 to Magyar Nemzeti Színház [Hungarian National Theater]) had an identical repertoire to that in all the Habsburg Empire, following a tradition inherited from the German-language theaters. The festive performances of the institution on occasions of political representation
    [Show full text]
  • Volume 58, Number 01 (January 1940) James Francis Cooke
    Gardner-Webb University Digital Commons @ Gardner-Webb University The tudeE Magazine: 1883-1957 John R. Dover Memorial Library 1-1-1940 Volume 58, Number 01 (January 1940) James Francis Cooke Follow this and additional works at: https://digitalcommons.gardner-webb.edu/etude Part of the Composition Commons, Music Pedagogy Commons, and the Music Performance Commons Recommended Citation Cooke, James Francis. "Volume 58, Number 01 (January 1940)." , (1940). https://digitalcommons.gardner-webb.edu/etude/265 This Book is brought to you for free and open access by the John R. Dover Memorial Library at Digital Commons @ Gardner-Webb University. It has been accepted for inclusion in The tudeE Magazine: 1883-1957 by an authorized administrator of Digital Commons @ Gardner-Webb University. For more information, please contact [email protected]. January THE ETUDE 1940 Price 25 Cents music mu — 2 d FOR LITTLE TOT PIANO PLAYERS “Picuurl cote fa-dt Wc cocUcUA. Aeouda them jot cJiddA&i /p ^cnJUni flidi ffiTro JEKK1HS extension piano SHE PEDAL AND FOOT REST Any child (as young as 5 years) with this aid can 1 is prov ided mmsiS(B mmqjamflm® operate the pedals, and a platform Successful Elementary on which to rest his feet obviating dang- . his little legs. The Qualities ling of Published monthly By Theodore presser Co., Philadelphia, pa. Teaching Pieces Should Have EDITORIAL AND ADVISORY STAFF THEODORE PRESSER CO. DR. JAMES FRANCIS COOKE, Editor Direct Mail Service on Everything in Music Publications. TO PUPIL Dr. Edward Ellsworth Hipsher, Associate Editor /EDUCATIONAL POINTS / APPEALING William M. Felton, Music Editor 1712 Chestnut Street, Philadelphia, Pa.
    [Show full text]
  • Ferenc Erkel Kapitoly O Tvůrci Maďarské Národní Opery
    Masarykova univerzita Filozofická fakulta Ústav hudební vědy Hudební věda Bc. Zuzana Kohoutová Magisterská diplomová práce Ferenc Erkel Kapitoly o tvůrci maďarské národní opery Vedoucí práce: prof. PhDr. Miloš Štědroň, CSc. Brno, 2016 Prohlašuji, že jsem svou magisterskou práci vypracovala samostatně, že jsem řádně citovala všechny použité prameny a literaturu a že práce nebyla využita v rámci jiného vysokoškolského studia či k získání jiného nebo stejného titulu. V Brně dne 8. 5. 2016 ……………………………………………………………………………… Zuzana Kohoutová 1 Poděkování Tímto bych chtěla v první řadě poděkovat vedoucímu své magisterské práce, prof. PhDr. Miloši Štědroňovi, CSc., za umožnění vypracování daného tématu a jeho celkovou podporu. Dále chci poděkovat vědeckým pracovníkům z Institutu muzikologie na Maďarské akademii věd v Budapešti a mnohým pedagogům na Hudební akademii Ference Liszta v Budapešti a rovněž i ochotným pracovníkům v Muzeu Ference Erkela v Gyule. V neposlední řadě patří mé díky rodinné přítelkyni a historičce umění, PhDr. Agátě Žáčkové, za její obětavou pomoc s maďarskou jazykovou problematikou. 2 Obsah Úvod……………………………………………………………………………………………………………………..5–6 1. Významná centra maďarské hudební kultury konce 18. století a v 19. století a stručný přehled vzniku a vývoje maďarského hudebně dramatického žánru…………….……….7–21 1. 1. Prešpurk…………………………………………………………………………………………….21–26 1. 2. Eszterháza (Fertőd) a Kismarton………....................................................26–27 1. 3. Martonvásár……………………………………………………………………………...………27 1. 4. Kolozsvár…………………………………………………............................................28–32
    [Show full text]
  • Sin, Punishment and “A Nemzethalál” in Ferenc Erkel's “Bátori Mária”
    SIN, PUNISHMENT AND “A NEMZETHALÁL” IN FERENC ERKEL’S “BÁTORI MÁRIA” (1840)1 2 DPhil Candidate in Musicology, BELINDA JEAN ROBINSON University of Oxford Belinda JEAN ROBINSON is currently a doctoral candidate in musicology at the Faculty of Music, University of Oxford,where she is a Clarendon Scholar. She attained an undergraduate degree in music with first class honorsand a master of arts with distinction from the University of Wales, Bangor, and studied music education at Charles University, Prague. Currently, her main research interests are Opera and Central-Eastern European musical traditions in the nineteenth and early twentieth centuries. [email protected] ABSTRACT In late eighteenth and early nineteenth century Hungary, an insistence that historical ‘sins’ resulted in foreign oppression developed in literary endeavours. Relating the past to contemporary strife in this period frequently involved interpreting historical narratives as episodes in a sequence of earthly sin and divine punishment. The libretto for Erkel’s first opera, derived from the 1793 historical play of the same title, alters the original conclusion to suggest the futility of atonement amidst contemporary discord in nation building efforts. Discourse preoccupied with the future nation apparently lies at the heart of the very self- perpetuating nature of ‘sin and punishment’ frequently cited as the cause of contemporary subjugation within the Habsburg Empire. This opera presents ‘the nation’ as a cyclic entity in which contemporary suffering results from national ‘sins’ originating in, and remaining un-atoned for, since the medieval age. This paper, then, argues that Bátori Mária responds to this cyclic understanding of suffering through a ‘musical hauntology’, or, Erkel’s musical narrative.
    [Show full text]
  • Katalin Szacsvai Kim Erkel Workshop Supervisor: Dr. Tibor Tallián
    Franz Liszt Academy of Music POSTGRADUATE STUDIES (6.8 Art and Cultural History Studies: Musicology) KATALIN SZACSVAI KIM ERKEL WORKSHOP COLLABORATION IN THE STAGE PLAYS OF FERENC ERKEL (1840–1857) DOCTORAL THESIS ARGUMENTS SUPERVISOR: DR. TIBOR TALLIÁN BUDAPEST 2012 BACK STORY In retrospect, it is rather confounding that it was the very same Kálmán Nádasdy – composer, opera and film director – who radically rearranged Ferenc Erkel’s Bánk Bán in 1940 and only a decade later signed a petition, urging the Dramatic Committee of the Budapest Opera to prepare a “critical Erkel edition” in 1951. The ministry apparently approved of his instancy, although no steps were made in the right direction to realise the bold project. The case of an “Erkel Complete” came up ten years on, with the founding of the Bartók Archives of the Hungarian Academy of Sciences (later Institute for Musicology) in 1961. From there on, the soup started to thicken: an editorial committee with three experts (Ferenc Bónis, Jenő Vécsey and László Somfai) was set up early in 1962, publication guidelines were determined, and Bence Szabolcsi – the director of the small academic research division – informed the Language and Literature Department of the Hungarian Academy of Sciences in May the same year about their plans to initiate the complete critical edition of Erkel’s body of work, referring to the project as “a complete and critical edition of musical composition” in “a branch of discipline unbeknownst to Hungary so far”. In November 1963, Jenő Vécsey, then head of the Musical Collection of National Széchenyi Library, reported to the Bartók Archives the completion of the first opera: Bátori Mária.
    [Show full text]
  • László Hunyadi, Bánk
    UvA-DARE (Digital Academic Repository) Opera and nineteenth-century nation-building : the (re)sounding voice of nationalism Lajosi, K.K. Publication date 2008 Link to publication Citation for published version (APA): Lajosi, K. K. (2008). Opera and nineteenth-century nation-building : the (re)sounding voice of nationalism. General rights It is not permitted to download or to forward/distribute the text or part of it without the consent of the author(s) and/or copyright holder(s), other than for strictly personal, individual use, unless the work is under an open content license (like Creative Commons). Disclaimer/Complaints regulations If you believe that digital publication of certain material infringes any of your rights or (privacy) interests, please let the Library know, stating your reasons. In case of a legitimate complaint, the Library will make the material inaccessible and/or remove it from the website. Please Ask the Library: https://uba.uva.nl/en/contact, or a letter to: Library of the University of Amsterdam, Secretariat, Singel 425, 1012 WP Amsterdam, The Netherlands. You will be contacted as soon as possible. UvA-DARE is a service provided by the library of the University of Amsterdam (https://dare.uva.nl) Download date:30 Sep 2021 Chapter Seven Querela Hungariae László Hunyadi and Bánk bán – Variations on a National Theme National Opera and Nation-Building in Nineteenth-Century Hungary “Oh beata Ungheria se non si lascia/Più malmenare!”278 (Dante: Paradiso XIX: 142-3) “Her ruin was caused by intrigue and guile!”(FERENC ERKEL & BÉNI EGRESSY –Bánk bán)279 “Si vous voulez plaire aux Hongrois, me dit-il, écrivez un morceau sur un de leurs thèmes nationaux; (…) Je suivis le conseil et choisis le thème de Rákóczy, sur lequel je fis la grande marche que vous connaissez.” (Berlioz to A M.
    [Show full text]
  • Marie Wilt Article Website Version
    Note: the final version of this article was published in The Record Collector, volume 47, no. 3, September 2002, pp. 235-239 “The Hippopotamus That Swallowed a Nightingale”: The Life (and Recording) of Marie Wilt By Christopher Kuner I remember that I once heard Wilt when I was a young child…I was enraptured and walked around for days in love with that voice—for such emotions can only be compared with love. Gustav Mahler1 [T]he greatest voice that I have ever heard…[T]he greatest dramatic soprano that ever existed—the size of it was absolutely superhuman. Blanche Marchesi2 Reports such as those of Mahler and Marchesi (not exactly the easiest observers to impress!) leave no doubt that the Viennese soprano Marie Wilt (ca. 1833-1891), who was regularly compared to Malibran, Grisi, Louise Dustmann, Jenny Lind, and Patti, was one of the greatest singers of the 19th century. Moreover, her life, which included many triumphs but ended in tragedy, could hardly have been more eventful had it been scripted in Hollywood, and it appears that she even made a recording (but more on that later…). Yet today she is hardly more than a footnote in most books on the history of singing. Kutsch & Riemens give the artist’s birthday as January 30, 1833, but contemporary newspaper articles are more cautious, putting it sometime between 1833 and 1835.3 Born into a poor family in Vienna as Marie Liebenthaler, her parents died in an epidemic while she was still an infant, and the doctor who treated them brought her to his sister, a Frau Tremier, who adopted her.4 As a child Wilt demonstrated great musical ability, and she was much affected by hearing a concert by Jenny Lind.
    [Show full text]
  • Introduction
    INTRODUCTION 1. ORIGINS OF THE OPERA Later that year it was read to the actors of the National Theatre, this is how Egressy may have got acquainted Ferenc Erkel’s first opera, Bátori Mária, was premièred with it.6 However, the drama Hunyadi László was not on August 8, 1840 in the Hungarian National Theatre in performed until January 17, 1842. According to Ambrus Pest. The audience had to wait three and a half years for Oltványi its première has probably been hindered by the first performance of his second work in this genre, censorship.7 If indeed censors quibbled it might have Hunyadi László (January 27, 1844, in the same theatre), discouraged Erkel and Egressy, and Tóth may also have despite the fact that on October 22, 1840 Honmûvész had disapproved of the opera being staged earlier than the already announced the news that “our industrious Ben- play it was based on. Another cause of delay might have jámin Egressy is working on the text of another new been the miserable state of the Pest opera company after national opera entitled Hunyadi László (the music will 1840. Erkel had seemingly planned to compose but one be composed by Mr Erkel)”.1 The dating of the last three great opera seria role for Hunyadi László originally: that acts in the autograph score helps to clarify which part of of Erzsébet Szilágyi, the mother of László and Mátyás this long wait was dedicated to the composition of the ope- Hunyadi. She is the only character whom the libretto and ra. (Erkel had not dated the first act.) He only put the the music introduce through a real sortita, that is, a year “1842” on the first page of the second act whereas technically challenging two-part aria extending over a full dates appear on the first pages of the third and whole scene.
    [Show full text]
  • Oi#O. KUNKEL's MUSICAL REVIEW, AUGUST, 1882
    PRICE, 25 CENTS. $3.50 WORTH OF MUSIC IN THIS NUMBER. Yearly Subscription, Including Valuable Premium, $1.50. See Pages 360 and 364 . No.lO. .]-====v==o==l.=:::::::V==. ===-t-~ _-+. + READING MUSIC. PAGE. PAGE. E DITORIAJr-Music in Colleges-The Blind "La Varsovienne"-Goldbeck................ 367 as Musicians-Paragraphs . • 360 "Bright Eyes" (Rondo)-Siclus.............. 372 MUSICAL AND :MISCELLANEOUS-Philip F. Branson (with portrait)-Gluck-Raff "The Flirt" duet (Impr.:>mptu ala Polka)- as a Composer-A Toast (poetry)-l~obert Jean Paul . • 374 Schumann's First Symphony -Mary's I.amb on a New Principle-The Unlucky "Etude de la Vclocite" (Book II. No.1)- Clarionet Concerto-Alfred H. Pease (with Czerny . ...••••.•..•• _. • • . • . • . • . • • • 380 portrait)-Saved by a Hymn-Our Music -Answers to Correspondents-Music in "I Uan not Say Good-Bye" (Ballad)-Rmckel 381 St. Louis-Questions Pertinent and Im­ pertinent-Stage Drolleries-Correspond­ "Love's Rejoicing'' (Vocal w ·auz for Quar- ence-Comical Chords-Morning Rrain­ tette)- Voerster............................ 384 work-Major and ·l\linor-A Great Dra­ matic Singer-Smith and Jones, etc .. 350 to 400 IIarmony-Goldbeck......................... 365 II II ~..Uioh=o, KUNKEL BROS., @t. ~oi#o. KUNKEL'S MUSICAL REVIEW, AUGUST, 1882. ''101111" BEHNING SOHMER & CO., M:ANUFAO'I'URERS::;o GRAND, ~~UAR~ ~ UPRIGHT PIAN~-F~Rn~. Received First Medal of Merit and Dip!oma of Honol" at Cen­ Wit~ Improved Palent ~graffe Attacnment and Name . ~oar~, tennal Exhibition and at Grand Exhibition, Mont.real, 1881. OFFICE AND WAREROOMS, Nos. 149-155 East Fourteenth St., NE\V YOR.K. 14th Street and 5th Avenue and 129 East 12:ith Street.
    [Show full text]
  • Brahms's Arrangements of Bach's Cantatas
    Volume XXXI, Number 2 Fall 2013 “In Concert-Life, the Most Striking, Most Pleasing of Adventures” – Brahms’s Arrangements of Bach’s Cantatas When in October 1874 Brahms wrote to his friend, the musicologist and Bach specialist Philipp Spitta in the above terms, he was describing his own concert performances of cantatas by Johann Sebastian Bach, specifically his recent performances of Christ lag in Todesbanden BWV 4 and Nun ist das Heil BWV 50.1 He had begun performing Bach cantatas with the first mixed-voice choir he directed on a regular basis, the Singverein at the Detmold Court (1857–60), and he continued when he got to Vienna with the Singakademie in 1863–64 and the Singverein of the Gesellschaft der Musikfreunde in 1872–75. Table 1 lists all his known performances of Bach’s vocal music, from which we can see that he gave complete or nearly complete performances of five cantatas, of the St. Matthew Passion, and of four of the six parts of the Christmas Oratorio. For these performances, especially for those of the cantatas, Brahms prepared arrangements that met the practical requirements of his time, though he would often do this in imaginatively creative ways. Broadly speaking, he (1) added instruments to support Brahms in 1853. Photo courtesy of the Brahms-Institut and color Bach’s vocal parts where he thought necessary; an der Musikhochschule Lübeck. (2) replaced or adapted Bach’s high trumpet parts, which were no longer fully playable by late nineteenth-century musicians; Bach cantata arrangements on 2 and 6 September, comprising (3) wrote continuo realizations; and (4) added performance those works and movements for which the sources are complete nuancing (dynamics, articulations, etc.) in accordance with and clear, conducted by Hans-Christoph Rademann and Jos contemporary taste.
    [Show full text]
  • OSZK Bulletin
    OPERA AND NATION Last year the world commemorated the 200th enriched with the acquisition of the former Peoples’ anniversary of the death of Joseph Haydn, the famous Theatre collection of musical scores, and the 1980s saw composer for whom the National Széchényi Library the archive of the Opera House incorporated into the holds the world’s greatest collection of manuscripts. Music Collection, resulting in it becoming the guardian Consequently, during the memorial year the Music of the central collection of the almost-complete musical Collection of the library not only organised its own sources of Erkel. This extremely rich archive is comple- “7 Times Haydn” exhibition, but in collaboration with mented by the National Theatre’s library and fragmen- the Hungarian Academy of Sciences’ Institute for tary archives – which are today housed in the Theatre Musicology it also played a central role in presenting an History Collection – and also by the many written doc- exhibition dealing with Haydn’s relationship to uments from Erkel’s estate, which are housed in the Hungary. Manuscript Collection. This year, another important anniversary is being cel- With the aim of introducing this unique and impor- ebrated by the library and its staff: the bicentenary of tant collection of sources – and as with last year’s the birth of Ferenc Erkel. The core of the National “Haydn and Hungary” exhibition – the Institute for Library’s unique Erkel collection was established in the Musicology asked the National Library to help organise first decade of the 20th century, when it purchased the and co-direct the central exhibition of the series of estate of the composer’s manuscripts, including the bicentenary commemorations.
    [Show full text]
  • STADTREPORTER UECKERMÜNDER STADTREPORTER - 18 - Nr
    UECKERMÜNDER STADTREPORTER AMTLICHES MITTEILUNGSBLATT DER STADT UECKERMÜNDE kostenlos und monatlich Jahrgang 16 ISSN 1439-1465 Dienstag, der 18. September 2012 Nr. 09 Sparkassenstiftung Uecker-Randow UECKERMÜNDER STADTREPORTER - 2 - Nr. 09/12 Nr. 09/12 - 3 - UECKERMÜNDER STADTREPORTER STEUERN / VERANLAGUNG BÜRGERSERVICE - WOHNGELD BÜRGERMEISTERIN Gabriela Berndt Bärbel Böttcher Heidi Michaelis Am Rathaus 3 (Schloss) Zi. 209 Tel. 28424 Am Rathaus 3 (Schloss) Zi. 107 Tel. 28446 Am Rathaus 3 (Schloss) Zi. 226 Tel.: 28414 Mail: [email protected] Mail: [email protected] SEKRETARIAT STADTKASSE STADTWÄCHTER Bianka Sachtler Carola Chappuzeau Wolfgang Höppner Am Rathaus 3 (Schloss) Zi. 225 Tel. 28413 Am Rathaus 5 Zi. 011 Tel. 28453 Am Rathaus 5 Zi. 404 Tel. 28451 Mail: [email protected] Mail: [email protected] BAUHOF PERSONALSERVICE Roswitha Bandelow Dietrich Schlee Hans-Jürgen Vollmann Am Rathaus 5 Zi. 010 Tel. 28422 Ueckerstraße 4a Tel. 22800 Am Rathaus 2 Zi. 2 Tel. 28432 Mail: [email protected] Mail: [email protected] VOLLSTRECKUNG Sabine Klawitter GEBÄUDE- U. GRUNDSTÜCKSVERWALTUNG PERSONALSERVICE / KITA Am Rathaus 5 Zi. 012 Tel. 28475 Ute Scholwin (Hochbau) Steffi Heinrich / Martina Saeger Mail: [email protected] Am Rathaus 5 Zi. 209 Tel. 28469 Am Rathaus 2 Zi. 1 Tel. 28433 Mail: [email protected] Mail: [email protected] BAU- UND ORDNUNGSAMT Amtsleiter Jürgen Kliewe Torsten Bröcker-Stellwag (Tiefbau) KÄMMEREI UND HAUPTAMT Am Rathaus 5 Zi. 206 Tel. 28460 Am Rathaus 5 Zi. 208 Tel. 28463 Amtsleiter Joachim Trikojat Mail: [email protected] Mail: [email protected] Am Rathaus 3 (Schloss) Zi. 308 Tel. 28415 Mail: [email protected] SEKRETARIAT Ilona Beeckmann Karin Behrmann Am Rathaus 2 Zi.
    [Show full text]