DOCSLIB.ORG

Kápolnás Olivér M

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Kápolnás Olivér M ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: Kápolnás Olivér MTMT-azonosító: 10031845 A doktori értekezés címe és alcíme: A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok a Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe című mű alapján DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2016.183 A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve:Mongolisztika Doktori Program A témavezető neve és tudományos fokozata: †Dr. Uray-Kőhalmi Katalin; Dr. Buyantegüs; Dr. Tatiana A. Pang II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Hevő Pétert, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: 2016. november 21. a doktori értekezés szerzőjének aláírása Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kápolnás Olivér A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok a Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe című mű alapján Nyelvtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor Mongolisztika Doktori Program A Doktori Program vezetője: Dr. Birtalan Ágnes A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Vásáry István Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Balogh Mátyás Dr. Sárközi Alice A bizottság titkára: Dr. Szilágyi Zsolt A bizottság tagja: Dr. Birtalan Ágnes A bizottság további tagjai: Dr. Khabtagaeva Bayarma, Dr. Salát Gergely Témavezető: † Dr. Uray-Kőhalmi Katalin Dr. Buyantegüs Dr. Tatiana A. Pang Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. Előszó 2 2. Bevezetés 5 2a Mongol-dzsürcsi kapcsolatok a XVII. századig 5 2b A mongolok megítélése mandzsu szemmel 9 2c Térképek 11 2d Terminológiai kérdések 15 3. A forrás ismertetése 18 3a Általános ismertető 18 3b A mandzsu történetírás 21 3c A mandzsu történelemszemlélet 24 3d A mű megírásának háttere és oka 29 3e A mű verses összefoglalója 31 3e/I A vers ismertetése és a szerzőség kérdése 31 3e/II A vers formája és a mandzsu verselés szabályai 36 3e/III A vers fordítása 40 4. A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok 81 4a Dzsürcsi és mongol törzsek összegyűjtése 81 4b A mongolok három lehetséges stratégiája a mandzsukkal szemben 93 4b/I Ellenállás – Ligdan 93 4b/II Szövetség kötés – Ooba 98 4b/III Mandzsuvá válás – Enggeder 101 4c A birodalom első alapítása (1616) 105 4d A birodalom második megalapítása (1636) 109 4d/I A mukdeni gyűlés forgatókönyve és jelentősége 109 4d/II A mukdeni gyűlésen résztvevő mongolok 112 4e A mongol behódolás folyamatának összefoglalása 121 4f A mongol behódolás oka 124 4g Mongolok a mandzsu közigazgatásban: a nyolc mongol zászló 134 5. Összegzés 140 6. Melléklet (A mandzsu birodalom megalapításának stratégiája befejezése után költött költemény átírása) 142 7. Könyvészet 162 1 1. Előszó Egyetemista koromban kezdtem el Uray-Kőhalmi Katalin vezetésével mandzsu forrásokat olvasni, a Mandzsuk igaz története (Manju i yargiyan kooli) volt az egyik meghatározó mű, amivel kapcsolatba kerültem. Később ebből született az a gondolat, hogy disszertációmat mandzsu forrásokra alapozzam. Szűkebb téma is körvonalazódott: a mongolokat (pontosabban a Góbitól délre lakó mongolokat) kívántam megkeresni a mandzsu írástudók műveiben, ugyanis ezekre a forrásokra máig nem fordítottak kellő figyelmet, másrészt a szakirodalomban van néhány fosszília (mint pl. a mongolok 1636-os behódolásának dogmája, vagy a pecsét szerepe), melyeket ideje volt felülvizsgálni, és néhány nézetet a tudománytörténet polcára áthelyezni. A témával kapcsolatos szakirodalom több esetben nagyon el van szakadva a forrásoktól, korábbi szerzők nézeteit veszik át, miközben az utóbbi években egyre több forrás vált elérhetővé. Itt szükségesnek látom röviden összefoglalni a magyarul elérhető műveket: 1955-ben jelent meg A keleti országok újkori története című kötet I. M. Rejsznyer és B. K. Runcov szerkesztésében. Ebben azt olvashatjuk például, hogy „Nurhacsi (1559-1626), Mandzsúria törzseinek leigázása után uralmát kezdte kiterjeszteni a szomszédos, dél-mongóliai fejedelemségekre is. […] 1636-ban a dél-mongol fejedelmek a mandzsu állam uralkodójának, Nurhacsinak a fiát, Abahajt (1626-1643) kiáltották ki Mongólia kánjává.”1 Jacques Gernet 2001-ben magyarul megjelent művében (A kínai civilizáció története) két oldalon keresztül tárgyalja a mandzsu birodalom kezdeti lépéseit, ebben a mongolokról csak pár szó esik, pl. „Abahai befejezte a csahari területek régóta húzódó meghódítását.”2 1977-ben jelent meg Lőrincz László Mongólia története című műve, ami röviden összefoglalja a mongolok mandzsu fennhatóság alá kerülésének folyamatát. A szerző véleménye szerint Ligdan élete a hódítók, azaz a mandzsuk elleni küzdelemben telt, 1634-ben vereséget szenvedett, majd fiát is legyőzték és kivégezték a hódítók. Végül „1636-ban Abahaj utasítására 49 dél-mongóliai kán gyűlt össze, hogy nagykánt válasszon, s a kurultajon Mongólia nagykánjává a mandzsu császárt tették.”3 1994-ben adták ki másodjára Polonyi Péter Kína történetét összefoglaló könyvét. Ebben pár szót találunk a mandzsu birodalomalapításról, a szerző nézete szerint „Mivel a mandzsuk a dzsürcsikkel álltak rokonságban, amikor Nurhacsi 1616-ban egyesítette törzseiket, országának – a nagynevű elődök fél évezreddel ezelőtti birodalmára emlékezve – a Csin (Kin, Arany)-birodalom nevet adta […] A trónon fia, Abahaj követte, aki 1636-ban császárrá kiáltotta ki magát és Csing-nek nevezte el 1 AKOÚT 1955: 1. kötet, 250 2 Gernet, Jacques 2001: 360 3 Lőrincz László 1977: 143-144 2 dinasztiáját.”4 2008-ban Szilágyi Zsolt egy ismeretterjesztő cikkben jól összefoglalja a magyarul megjelent műveket: „Nurhacsi […] kikiáltotta magát Mandzsúria kánjának. Mivel uralmát az Észak- Kínában 1125–1234 között uralkodó dzsürcsi Jin-dinasztia folytatásának tekintette, megalapította a Kései Jin-dinasztiát […] 1636. május 5-én az Abahai által összehívott kurultájon 49 déli-mongol kán fogadott hűséget a mandzsu uralkodónak."5 A mandzsu művek szinte átláthatatlan tengerén könnyen el tud veszni a gyanútlan olvasó, ezért szűkséges volt szűkíteni a forráshalmazt, így esett a választás A mandzsu birodalom megalapításának stratégiájára (Daicing gurun i fukjin gurun neihe bodogon i bithe). A 32 kötetes műnek azonban csak töredéke volt hozzáférhető Magyarországon, és pdf-ben sem sikerült megszerezni. Időközben az is világossá vált, hogy bár sokan emlegetik a művet, alig van olyan, aki valóban kezébe fogta volna. Így kézenfekvő volt számomra, hogy nagyban megkönnyítené a jövőben a kutatók és a saját munkámat is, ha begépelném az egész szöveget. A megvalósítás nem volt egyszerű, több hónapot igényelt ez a munka, végül a 32 kötet kb. 500 A4-es oldalt tett ki. Párizsban, Szentpétervárott, Ulánbátorban és Budapesten tudtam hozzáférni az eredeti nyomtatványhoz. Terveim között szerepelt, hogy mellékeljem a teljes átírást, de végül az idézetek mellett csak az előszó egy része került bele a végső változatba, terjedelmi korlátok miatt. A legépelt szöveg előnye az volt, hogy bárkire illetve bármire egy pillanat alatt rá lehetett keresni. A mongol szó (monggo) például 465 alkalommal fordul elő a szövegben, de valójában ennél jóval több szó esik a róluk, mert legtöbb esetben csak a törzs nevével hivatkoznak rájuk. Első tervem az volt, hogy az összes eseményt, melyben mongolok szerepelnek, végigelemzem, azonban ennek egyrészt a terjedelem megálljt parancsolt, másrészt nem is biztos, hogy értékelhető lett volna az eredmény. Így kerestem néhány olyan mozzanatot, eseményt, melyben jól meg lehet fogni a mongolokat. Ilyen volt a Góbitól délre lakó mongolok behódolása a mandzsuknak, ennek oka és háttere valamint az 1636-os mukdeni gyűlés. A behódolás eseményeit vizsgálva azonban az volt a benyomásom, hogy az adatok önmagában való elemzése nem vezet értékelhető eredményhez, célszerűbbnek láttam egy másik hasonló folyamat viszonyában vizsgálni a mongol törzsek behódolását, így került dolgozatomba a dzsürcsi törzsek összegyűjtése is. Önmagában már ez a munka is jelentős eredménnyel járt. A kutatás közben arra is rá kellett döbbennem, hogy a mandzsu birodalomépítés menetének megértése nélkül nem lehet vizsgálni a mandzsu-mongol kapcsolatokat. 4 Polonyi Péter 1994: 103. 5 Szilágyi Zsolt 2008: 21. A szerző a doktori disszertációjából emelhette át a mondatot: „1636. május 5-én az Abaqai által összehívott kurultájon 49 déli-mongol kán fogad hűséget a mandzsu uralkodónak.” Szilágyi Zsolt 2005: 35. 3 Ennek bemutatására tökéletes eszköznek találtam a mű elején lévő verset, mely jól összefoglalja a birodalom felépítésének folyamatát. Végül a vers teljes fordítása mellett döntöttem, ugyanis eddig még egy idegen nyelven sem volt hozzáférhető, továbbá a mandzsu költészet magyar fordításainak
Load more

Recommended publications
  • Manchus: a Horse of a Different Color
    History in the Making Volume 8 Article 7 January 2015 Manchus: A Horse of a Different Color Hannah Knight CSUSB Follow this and additional works at: https://scholarworks.lib.csusb.edu/history-in-the-making Part of the Asian History Commons Recommended Citation Knight, Hannah (2015) "Manchus: A Horse of a Different Color," History in the Making: Vol. 8 , Article 7. Available at: https://scholarworks.lib.csusb.edu/history-in-the-making/vol8/iss1/7 This Article is brought to you for free and open access by the History at CSUSB ScholarWorks. It has been accepted for inclusion in History in the Making by an authorized editor of CSUSB ScholarWorks. For more information, please contact [email protected]. Manchus: A Horse of a Different Color by Hannah Knight Abstract: The question of identity has been one of the biggest questions addressed to humanity. Whether in terms of a country, a group or an individual, the exact definition is almost as difficult to answer as to what constitutes a group. The Manchus, an ethnic group in China, also faced this dilemma. It was an issue that lasted throughout their entire time as rulers of the Qing Dynasty (1644- 1911) and thereafter. Though the guidelines and group characteristics changed throughout that period one aspect remained clear: they did not sinicize with the Chinese Culture. At the beginning of their rule, the Manchus implemented changes that would transform the appearance of China, bringing it closer to the identity that the world recognizes today. In the course of examining three time periods, 1644, 1911, and the 1930’s, this paper looks at the significant events of the period, the changing aspects, and the Manchus and the Qing Imperial Court’s relations with their greater Han Chinese subjects.
    [Show full text]
  • Did the Imperially Commissioned Manchu Rites for Sacrifices to The
    religions Article Did the Imperially Commissioned Manchu Rites for Sacrifices to the Spirits and to Heaven Standardize Manchu Shamanism? Xiaoli Jiang Department of History and Culture, Jilin Normal University, Siping 136000, China; [email protected] Received: 26 October 2018; Accepted: 4 December 2018; Published: 5 December 2018 Abstract: The Imperially Commissioned Manchu Rites for Sacrifices to the Spirits and to Heaven (Manzhou jishen jitian dianli), the only canon on shamanism compiled under the auspices of the Qing dynasty, has attracted considerable attention from a number of scholars. One view that is held by a vast majority of these scholars is that the promulgation of the Manchu Rites by the Qing court helped standardize shamanic rituals, which resulted in a decline of wild ritual practiced then and brought about a similarity of domestic rituals. However, an in-depth analysis of the textual context of the Manchu Rites, as well as a close inspection of its various editions reveal that the Qing court had no intention to formalize shamanism and did not enforce the Manchu Rites nationwide. In fact, the decline of the Manchu wild ritual can be traced to the preconquest period, while the domestic ritual had been formed before the Manchu Rites was prepared and were not unified even at the end of the Qing dynasty. With regard to the ritual differences among the various Manchu clans, the Qing rulers took a more benign view and it was unnecessary to standardize them. The incorporation of the Chinese version of the Manchu Rites into Siku quanshu demonstrates the Qing court’s struggles to promote its cultural status and legitimize its rule of China.
    [Show full text]
  • The Jesuit Role As “Experts” in High Qing Cartography and Technology∗
    臺大歷史學報第31期 BIBLID1012-8514(2003)31p.223-250 2003年6月，頁223~250 2003.1.7收稿，2003.5.29通過刊登 The Jesuit Role as “Experts” in High Qing Cartography and Technology∗ Benjamin A. Elman∗∗ Abstract Earlier accounts have generally overvalued or undervalued the role of the Jesu- its in Ming-Qing intellectual life. In many cases the Jesuits were less relevant in the ongoing changes occurring in literati learning. In the medical field, for example, before the nineteenth century few Qing physicians (ruyi 儒醫) took early modern European “Galenic” medicine seriously as a threat to native remedies. On the other hand, the Kangxi revival of interest in mathematics was closely tied to the introduc- tion of Jesuit algebra (jiegen fang 借根方), trigonometry (sanjiao xue 三角學), and logarithyms (duishu 對數). In the midst of the relatively “closed door” policies of the Yongzheng emperor and his successors, a large-scale effort to recover and col- late the treasures of ancient Chinese mathematics were prioritized in the late eight- eenth and early nineteenth century. Despite setbacks during the early eighteenth century Rites Controversy, the Jesuits in China remained important “experts” (專家) in the Astro-Calendric Bureau (欽天監) and supervisors in the Qing dynasty’s imperial workshops. Earlier Adam Schall (1592-1666) and Ferdinand Verbiest (1623-1688) had not only championed the role of mathematics in Christianizing literati elites, but they also produced in- struments and weapons at the behest of both the Ming and Qing dynasties. The tech- nical expertise of the Jesuits in the China mission during the eighteenth century also ranged from translating Western texts and maps, introducing surveying methods to producing cannon, pulley systems, sundials, telescopes, water-pumps, musical in- struments, clocks, and other mechanical devices.
    [Show full text]
  • Dahai Dahai Beile About 1626
    Dahai Dahai beile about 1626. Dudu took part in several translations in 1630 he was given a minor heredi­ campaigns of the T'ien-ts'ung period (1627~36) tary rank, being the first of the non-military and also participated in the civil administration. officials ever to be so honored. In the following In 1636 he was made a prince of the third degree year he was given the title, baksi, or "teacher". with the designation, An-p'ing :t(2Ji .ft:fb. Dahai systematized the Manchu written Dudu's eldest son, Durhu tf:fiJij (1615~1655), language, classifying the words according to was also a prince of the third degree. A descend­ Mongol practice under twelve types of opening ant of Durhu, named Kuang-yu J't~ (T.fa.J[, syllables C+---*UJt shih-er tzu-t'ou). These d. 1900), was posthumously given the rank of a types were differentiated according as they prince of the fourth degree after he committed ended in a simple vowel, a diphthong in i (ai, suicide in 1900 when Peking fell to the Allies. ui, etc.), a diphthong in o (ao, eo etc.), or in A grandson of Dudu, named Sunu [q. v.], was one of the nine consonants, r, n, ng, k, s, t, b, l, converted to the Catholic faith. and m. In 1632, with the encouragement of Abahai [q. v.], he made some improvements in [1/222/1a; 2/3/12b; Ch'ing T'ai-tsu Wu-huang-ti the Manchu writing which had been borrowed shih-lu (see under Nurhaci); *~.:E-*~*-1 from the Mongol in 1599.
    [Show full text]
  • Manchu Grammar (Gorelova).Pdf
    HdO.Gorelova.7.vw.L 25-04-2002 15:50 Pagina 1 MANCHU GRAMMAR HdO.Gorelova.7.vw.L 25-04-2002 15:50 Pagina 2 HANDBOOK OF ORIENTAL STUDIES HANDBUCH DER ORIENTALISTIK SECTION EIGHT CENTRAL ASIA edited by LILIYA M. GORELOVA VOLUME SEVEN MANCHU GRAMMAR HdO.Gorelova.7.vw.L 25-04-2002 15:50 Pagina 3 MANCHU GRAMMAR EDITED BY LILIYA M. GORELOVA BRILL LEIDEN • BOSTON • KÖLN 2002 HdO.Gorelova.7.vw.L 25-04-2002 15:50 Pagina 4 This book is printed on acid-free paper Die Deutsche Bibliothek – CIP-Einheitsaufnahme Gorelova, Liliya M.: Manchu Grammar / ed. by Liliya M. Gorelova. – Leiden ; Boston ; Köln : Brill, 2002 (Handbook of oriental studies : Sect.. 8, Central Asia ; 7) ISBN 90–04–12307–5 Library of Congress Cataloging-in-Publication Data Gorelova, Liliya M. Manchu grammar / Liliya M. Gorelova p. cm. — (Handbook of Oriental Studies. Section eight. Central Asia ; vol.7) Includes bibliographical references and index. ISBN 9004123075 (alk. paper) 1. Manchu language—Grammar. I. Gorelova, Liliya M. II. Handbuch der Orientalis tik. Achte Abteilung, Handbook of Uralic studies ; vol.7 PL473 .M36 2002 494’.1—dc21 2001022205 ISSN 0169-8524 ISBN 90 04 12307 5 © Copyright 2002 by Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, translated, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without prior written permission from the publisher. Authorization to photocopy items for internal or personal use is granted by E.J. Brill provided that the appropriate fees are paid directly to The Copyright Clearance Center, 222 Rosewood Drive, Suite 910 Danvers MA 01923, USA.
    [Show full text]
  • Ming-Qing Transition
    Ming-Qing Transition In the mid-17th century, the Manchus, originating from today’s northeastern China, crossed the Great Wall and defeated the Ming and other competing forces. While resistance to the invaders lasted for decades, the Manchu- founded Qing dynasty eventually consolidated its rule over the entirety of China. Kangxi was the second emperor of the Qing dynasty after the Manchus moved their capital to Beijing. He was born in 1654 and enthroned at age of seven. He ruled China for 61 years, making him the longest-reigning emperor in Chinese history. 1 Early Career Before Kangxi was enthroned, the court was administered by four courtiers, Sonin, Suksaha, Ebilun, and Oboi. Kangxi ruled only in name. As a teenager, Kangxi eliminated these powerful courtiers and centralized power in his own hands. The arrest of Oboi took place in the audience chamber, where young wrestlers jumped upon the minister from their hiding place behind the throne, subduing him. Political and Military Achievements Kangxi was soon confronted by the challenge posed by three vassal kings in Southern China. The three kings, Wu Sangui of Yunnan, Shang Kexi of Guangdong, and Geng Jimao of Fujian, had previously assisted the Manchu army in their conquest of China. Since 1673, however, Kangxi had taken measures to deprive the three kings of their military capabilities, prompting Wu Sangui to rebel. This started the civil war known as the “Revolt of the Three Feudatories”. Kangxi’s military genius and political skills helped him to triumph over Wu. In 1681, the Qing army entered the capital city of Yunnan, ending the war against the rebels.
    [Show full text]
  • Making the Palace Machine Work Palace Machine the Making
    11 ASIAN HISTORY Siebert, (eds) & Ko Chen Making the Machine Palace Work Edited by Martina Siebert, Kai Jun Chen, and Dorothy Ko Making the Palace Machine Work Mobilizing People, Objects, and Nature in the Qing Empire Making the Palace Machine Work Asian History The aim of the series is to offer a forum for writers of monographs and occasionally anthologies on Asian history. The series focuses on cultural and historical studies of politics and intellectual ideas and crosscuts the disciplines of history, political science, sociology and cultural studies. Series Editor Hans Hågerdal, Linnaeus University, Sweden Editorial Board Roger Greatrex, Lund University David Henley, Leiden University Ariel Lopez, University of the Philippines Angela Schottenhammer, University of Salzburg Deborah Sutton, Lancaster University Making the Palace Machine Work Mobilizing People, Objects, and Nature in the Qing Empire Edited by Martina Siebert, Kai Jun Chen, and Dorothy Ko Amsterdam University Press Cover illustration: Artful adaptation of a section of the 1750 Complete Map of Beijing of the Qianlong Era (Qianlong Beijing quantu 乾隆北京全圖) showing the Imperial Household Department by Martina Siebert based on the digital copy from the Digital Silk Road project (http://dsr.nii.ac.jp/toyobunko/II-11-D-802, vol. 8, leaf 7) Cover design: Coördesign, Leiden Lay-out: Crius Group, Hulshout isbn 978 94 6372 035 9 e-isbn 978 90 4855 322 8 (pdf) doi 10.5117/9789463720359 nur 692 Creative Commons License CC BY NC ND (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0) The authors / Amsterdam University Press B.V., Amsterdam 2021 Some rights reserved. Without limiting the rights under copyright reserved above, any part of this book may be reproduced, stored in or introduced into a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means (electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise).
    [Show full text]
  • The Case of Smallpox and the Manchus (1613-1795
    Copyright © 2002 Oxford University Press. All rights reserved. Journal of the History of Medicine and Allied Sciences 57.2 (2002) 177-197 [Access article in PDF] Disease And its Impact on Politics, Diplomacy, and the Military: The Case of Smallpox and the Manchus (1613–1795) Chia-Feng Chang One of the most dramatic events in Chinese history was the rise of the Qing dynasty in 1644. Scholars have suggested various reasons why the Manchus successfully conquered Ming China, but one important reason has long been neglected. An infectious disease, smallpox, played a key role in the story. Smallpox might have served as a barrier, preventing the success of the susceptible Manchus, both during the time of military conquest and in the years that followed. In this essay I explore how the Manchus responded to the danger of smallpox and how smallpox shaped the Manchu military, political, and diplomatic structures during the conquest and the first half of the Qing dynasty (1644–1911). In the late Ming dynasty (1368–1644) smallpox was rare among the peoples who lived beyond the northern borders of China, including the Manchus. For example, Zhang Jiebin (1563–1640), an eminent physician, stated that the northern peoples did not develop the disease. 1 A government official of the time, Xie Zhaozhe, also remarked that the Tartars did not suffer from smallpox. 2 As late as the Qing [End Page 177] dynasty, Zhu Chungu (1634–1718?), who was appointed to practice variolation amongst the Mongols during the Kangxi period (1662–1722), asserted that it was their nomadic lifestyle which protected them.
    [Show full text]
  • L'empereur De La
    SUITE DES SEIZE ESTAMPES REPRÉSENTANT les CONQUêTES de L’EMPEREUR de la CHINE UN MODELO DE HIBRIDACIÓN CULTURAL PARA EL SIGLO XVIII MARÍA TERESA GONZÁLEZ LINAJE BENÉMERITA UNIVERSIDAD AUTÓNOMA DE PUEBLA ÍNDICE 謝謝 Agradecimientos / 9 介紹 Introducción / 13 José Alfonso Esparza Ortiz 一 1. China en el imaginario occidental: Rector de la antigüedad al siglo XVIII / 27 René Valdiviezo Sandoval 二 2. Del comercio a la cultura: el tránsito de China Secretario General de objeto de curiosidad a elemento cultural de peso / 35 Oscar Gilbón Rosete 三 3. Antecedentes literarios de estampas y libros sobre Tesorero General China: la actividad editorial europea del siglo XVI al siglo XVII / 49 Mercedes Isabel Salomón Salazar Directora de la Biblioteca Histórica José María Lafragua 四 4. Ediciones europeas en torno a China en el siglo XVIII / 65 Editorial Lapislázuli S.A. de C.V. 五 5. Los primeros jesuitas en la corte china: Diseño y producción del proselitismo a la sinología / 73 Adriana Caso Domínguez 六 6. Los jesuitas y la Controversia de los Ritos: orígenes Diseño y formación y relación con la Suite / 79 Ricardo Escárcega Méndez y Juan Jorge Ayala Sánchez 七 7. El encargo de Qianlong: temática y consumo entre Corrección de estilo Oriente y Occidente / 95 八 8. La introducción del grabado europeo en China y la edición original de la Suite: colaboraciones interculturales / 125 九 9. La edición de Helman y la hibridación estética: Suite des seize estampes représentant les conquêtes de l’Empereur de la Chine. divergencias culturales y aciertos / 145 Un modelo de hibridación cultural para el siglo XVIII.
    [Show full text]
  • The Diary of a Manchu Soldier in Seventeenth-Century China: “My
    THE DIARY OF A MANCHU SOLDIER IN SEVENTEENTH-CENTURY CHINA The Manchu conquest of China inaugurated one of the most successful and long-living dynasties in Chinese history: the Qing (1644–1911). The wars fought by the Manchus to invade China and consolidate the power of the Qing imperial house spanned over many decades through most of the seventeenth century. This book provides the first Western translation of the diary of Dzengmeo, a young Manchu officer, and recounts the events of the War of the Three Feudatories (1673–1682), fought mostly in southwestern China and widely regarded as the most serious internal military challenge faced by the Manchus before the Taiping rebellion (1851–1864). The author’s participation in the campaign provides the close-up, emotional perspective on what it meant to be in combat, while also providing a rare window into the overall organization of the Qing army, and new data in key areas of military history such as combat, armament, logistics, rank relations, and military culture. The diary represents a fine and rare example of Manchu personal writing, and shows how critical the development of Manchu studies can be for our knowledge of China’s early modern history. Nicola Di Cosmo joined the Institute for Advanced Study, School of Historical Studies, in 2003 as the Luce Foundation Professor in East Asian Studies. He is the author of Ancient China and Its Enemies (Cambridge University Press, 2002) and his research interests are in Mongol and Manchu studies and Sino-Inner Asian relations. ROUTLEDGE STUDIES
    [Show full text]
  • On Transmission of Chinese Culture to the West During the Late Ming and Early Qing
    ISSN 1712-8056[Print] Canadian Social Science ISSN 1923-6697[Online] Vol. 13, No. 12, 2017, pp. 52-60 www.cscanada.net DOI:10.3968/10069 www.cscanada.org On Transmission of Chinese Culture to the West During the Late Ming and Early Qing LIU Jianguo[a],*; WANG Yu[b] [a]Research Centre of Song History, Hebei University, Baoding, China. the other hand, they introduced Chinese culture to the [b] First Construction Corporation, China Petroleum Engineering and West. Construction Corporation, Luoyang, China. *Corresponding author. Received 30 September 2017; accepted 18 December 2017 1. TRANSLATION AND INTRODUCTION Published online 26 December 2017 OF CHINESE CLASSICS The worldwide discussion about Chinese culture Abstract and Western culture began from the translation and The Catholic missionaries acted an indispensable role in introduction of Chinese classics by the missionaries. the cultural communication between China and the West Before Great Navigation Era, the Europeans’ during the Late Ming and Early Qing Dynasties. Standing knowledge about China was basically from the travel in a two-way street, on one hand, they introduced western notes of tourists and explorers who came to China by culture to China, and on the other hand, they introduced landway. In the famous book The Travels of Marco Polo, Chinese culture to the West. there were some descriptions about Chinese religion, Key words: Catholic missionaries; Transmission; but there was no introduction of Confucianism, the Chinese culture mainstream of Chinese culture. That was why some people said Marco Polo looked on China only with a Liu, J. G., & Wang, Y. (2017). On Transmission of Chinese Culture to the West During the Late Ming and Early Qing.
    [Show full text]
  • Bannerman and Townsman: Ethnic Tension in Nineteenth-Century Jiangnan
    Bannerman and Townsman: Ethnic Tension in Nineteenth-Century Jiangnan Mark Elliott Late Imperial China, Volume 11, Number 1, June 1990, pp. 36-74 (Article) Published by The Johns Hopkins University Press DOI: 10.1353/late.1990.0005 For additional information about this article http://muse.jhu.edu/journals/late/summary/v011/11.1.elliott.html Access Provided by Harvard University at 02/16/13 5:36PM GMT Vol. 11, No. 1 Late Imperial ChinaJune 1990 BANNERMAN AND TOWNSMAN: ETHNIC TENSION IN NINETEENTH-CENTURY JIANGNAN* Mark Elliott Introduction Anyone lucky enough on the morning of July 21, 1842, to escape the twenty-foot high, four-mile long walls surrounding the city of Zhenjiang would have beheld a depressing spectacle: the fall of the city to foreign invaders. Standing on a hill, looking northward across the city toward the Yangzi, he might have decried the masts of more than seventy British ships anchored in a thick nest on the river, or perhaps have noticed the strange shapes of the four armored steamships that, contrary to expecta- tions, had successfully penetrated the treacherous lower stretches of China's main waterway. Might have seen this, indeed, except that his view most likely would have been screened by the black clouds of smoke swirling up from one, then two, then three of the city's five gates, as fire spread to the guardtowers atop them. His ears dinned by the report of rifle and musket fire and the roar of cannon and rockets, he would scarcely have heard the sounds of panic as townsmen, including his own relatives and friends, screamed to be allowed to leave the city, whose gates had been held shut since the week before by order of the commander of * An earlier version of this paper was presented at the annual meeting of the Association for Manchu Studies (Manzokushi kenkyùkai) at Meiji University, Tokyo, in November 1988.
    [Show full text]