ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: Kápolnás Olivér MTMT-azonosító: 10031845 A doktori értekezés címe és alcíme: A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok a Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe című mű alapján DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2016.183 A doktori iskola neve: Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve:Mongolisztika Doktori Program A témavezető neve és tudományos fokozata: †Dr. Uray-Kőhalmi Katalin; Dr. Buyantegüs; Dr. Tatiana A. Pang II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Hevő Pétert, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: 2016. november 21. a doktori értekezés szerzőjének aláírása Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kápolnás Olivér A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok a Daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe című mű alapján Nyelvtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor Mongolisztika Doktori Program A Doktori Program vezetője: Dr. Birtalan Ágnes A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Vásáry István Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Balogh Mátyás Dr. Sárközi Alice A bizottság titkára: Dr. Szilágyi Zsolt A bizottság tagja: Dr. Birtalan Ágnes A bizottság további tagjai: Dr. Khabtagaeva Bayarma, Dr. Salát Gergely Témavezető: † Dr. Uray-Kőhalmi Katalin Dr. Buyantegüs Dr. Tatiana A. Pang Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. Előszó 2 2. Bevezetés 5 2a Mongol-dzsürcsi kapcsolatok a XVII. századig 5 2b A mongolok megítélése mandzsu szemmel 9 2c Térképek 11 2d Terminológiai kérdések 15 3. A forrás ismertetése 18 3a Általános ismertető 18 3b A mandzsu történetírás 21 3c A mandzsu történelemszemlélet 24 3d A mű megírásának háttere és oka 29 3e A mű verses összefoglalója 31 3e/I A vers ismertetése és a szerzőség kérdése 31 3e/II A vers formája és a mandzsu verselés szabályai 36 3e/III A vers fordítása 40 4. A mandzsu birodalom megalapítása és a mongolok 81 4a Dzsürcsi és mongol törzsek összegyűjtése 81 4b A mongolok három lehetséges stratégiája a mandzsukkal szemben 93 4b/I Ellenállás – Ligdan 93 4b/II Szövetség kötés – Ooba 98 4b/III Mandzsuvá válás – Enggeder 101 4c A birodalom első alapítása (1616) 105 4d A birodalom második megalapítása (1636) 109 4d/I A mukdeni gyűlés forgatókönyve és jelentősége 109 4d/II A mukdeni gyűlésen résztvevő mongolok 112 4e A mongol behódolás folyamatának összefoglalása 121 4f A mongol behódolás oka 124 4g Mongolok a mandzsu közigazgatásban: a nyolc mongol zászló 134 5. Összegzés 140 6. Melléklet (A mandzsu birodalom megalapításának stratégiája befejezése után költött költemény átírása) 142 7. Könyvészet 162 1 1. Előszó Egyetemista koromban kezdtem el Uray-Kőhalmi Katalin vezetésével mandzsu forrásokat olvasni, a Mandzsuk igaz története (Manju i yargiyan kooli) volt az egyik meghatározó mű, amivel kapcsolatba kerültem. Később ebből született az a gondolat, hogy disszertációmat mandzsu forrásokra alapozzam. Szűkebb téma is körvonalazódott: a mongolokat (pontosabban a Góbitól délre lakó mongolokat) kívántam megkeresni a mandzsu írástudók műveiben, ugyanis ezekre a forrásokra máig nem fordítottak kellő figyelmet, másrészt a szakirodalomban van néhány fosszília (mint pl. a mongolok 1636-os behódolásának dogmája, vagy a pecsét szerepe), melyeket ideje volt felülvizsgálni, és néhány nézetet a tudománytörténet polcára áthelyezni. A témával kapcsolatos szakirodalom több esetben nagyon el van szakadva a forrásoktól, korábbi szerzők nézeteit veszik át, miközben az utóbbi években egyre több forrás vált elérhetővé. Itt szükségesnek látom röviden összefoglalni a magyarul elérhető műveket: 1955-ben jelent meg A keleti országok újkori története című kötet I. M. Rejsznyer és B. K. Runcov szerkesztésében. Ebben azt olvashatjuk például, hogy „Nurhacsi (1559-1626), Mandzsúria törzseinek leigázása után uralmát kezdte kiterjeszteni a szomszédos, dél-mongóliai fejedelemségekre is. […] 1636-ban a dél-mongol fejedelmek a mandzsu állam uralkodójának, Nurhacsinak a fiát, Abahajt (1626-1643) kiáltották ki Mongólia kánjává.”1 Jacques Gernet 2001-ben magyarul megjelent művében (A kínai civilizáció története) két oldalon keresztül tárgyalja a mandzsu birodalom kezdeti lépéseit, ebben a mongolokról csak pár szó esik, pl. „Abahai befejezte a csahari területek régóta húzódó meghódítását.”2 1977-ben jelent meg Lőrincz László Mongólia története című műve, ami röviden összefoglalja a mongolok mandzsu fennhatóság alá kerülésének folyamatát. A szerző véleménye szerint Ligdan élete a hódítók, azaz a mandzsuk elleni küzdelemben telt, 1634-ben vereséget szenvedett, majd fiát is legyőzték és kivégezték a hódítók. Végül „1636-ban Abahaj utasítására 49 dél-mongóliai kán gyűlt össze, hogy nagykánt válasszon, s a kurultajon Mongólia nagykánjává a mandzsu császárt tették.”3 1994-ben adták ki másodjára Polonyi Péter Kína történetét összefoglaló könyvét. Ebben pár szót találunk a mandzsu birodalomalapításról, a szerző nézete szerint „Mivel a mandzsuk a dzsürcsikkel álltak rokonságban, amikor Nurhacsi 1616-ban egyesítette törzseiket, országának – a nagynevű elődök fél évezreddel ezelőtti birodalmára emlékezve – a Csin (Kin, Arany)-birodalom nevet adta […] A trónon fia, Abahaj követte, aki 1636-ban császárrá kiáltotta ki magát és Csing-nek nevezte el 1 AKOÚT 1955: 1. kötet, 250 2 Gernet, Jacques 2001: 360 3 Lőrincz László 1977: 143-144 2 dinasztiáját.”4 2008-ban Szilágyi Zsolt egy ismeretterjesztő cikkben jól összefoglalja a magyarul megjelent műveket: „Nurhacsi […] kikiáltotta magát Mandzsúria kánjának. Mivel uralmát az Észak- Kínában 1125–1234 között uralkodó dzsürcsi Jin-dinasztia folytatásának tekintette, megalapította a Kései Jin-dinasztiát […] 1636. május 5-én az Abahai által összehívott kurultájon 49 déli-mongol kán fogadott hűséget a mandzsu uralkodónak."5 A mandzsu művek szinte átláthatatlan tengerén könnyen el tud veszni a gyanútlan olvasó, ezért szűkséges volt szűkíteni a forráshalmazt, így esett a választás A mandzsu birodalom megalapításának stratégiájára (Daicing gurun i fukjin gurun neihe bodogon i bithe). A 32 kötetes műnek azonban csak töredéke volt hozzáférhető Magyarországon, és pdf-ben sem sikerült megszerezni. Időközben az is világossá vált, hogy bár sokan emlegetik a művet, alig van olyan, aki valóban kezébe fogta volna. Így kézenfekvő volt számomra, hogy nagyban megkönnyítené a jövőben a kutatók és a saját munkámat is, ha begépelném az egész szöveget. A megvalósítás nem volt egyszerű, több hónapot igényelt ez a munka, végül a 32 kötet kb. 500 A4-es oldalt tett ki. Párizsban, Szentpétervárott, Ulánbátorban és Budapesten tudtam hozzáférni az eredeti nyomtatványhoz. Terveim között szerepelt, hogy mellékeljem a teljes átírást, de végül az idézetek mellett csak az előszó egy része került bele a végső változatba, terjedelmi korlátok miatt. A legépelt szöveg előnye az volt, hogy bárkire illetve bármire egy pillanat alatt rá lehetett keresni. A mongol szó (monggo) például 465 alkalommal fordul elő a szövegben, de valójában ennél jóval több szó esik a róluk, mert legtöbb esetben csak a törzs nevével hivatkoznak rájuk. Első tervem az volt, hogy az összes eseményt, melyben mongolok szerepelnek, végigelemzem, azonban ennek egyrészt a terjedelem megálljt parancsolt, másrészt nem is biztos, hogy értékelhető lett volna az eredmény. Így kerestem néhány olyan mozzanatot, eseményt, melyben jól meg lehet fogni a mongolokat. Ilyen volt a Góbitól délre lakó mongolok behódolása a mandzsuknak, ennek oka és háttere valamint az 1636-os mukdeni gyűlés. A behódolás eseményeit vizsgálva azonban az volt a benyomásom, hogy az adatok önmagában való elemzése nem vezet értékelhető eredményhez, célszerűbbnek láttam egy másik hasonló folyamat viszonyában vizsgálni a mongol törzsek behódolását, így került dolgozatomba a dzsürcsi törzsek összegyűjtése is. Önmagában már ez a munka is jelentős eredménnyel járt. A kutatás közben arra is rá kellett döbbennem, hogy a mandzsu birodalomépítés menetének megértése nélkül nem lehet vizsgálni a mandzsu-mongol kapcsolatokat. 4 Polonyi Péter 1994: 103. 5 Szilágyi Zsolt 2008: 21. A szerző a doktori disszertációjából emelhette át a mondatot: „1636. május 5-én az Abaqai által összehívott kurultájon 49 déli-mongol kán fogad hűséget a mandzsu uralkodónak.” Szilágyi Zsolt 2005: 35. 3 Ennek bemutatására tökéletes eszköznek találtam a mű elején lévő verset, mely jól összefoglalja a birodalom felépítésének folyamatát. Végül a vers teljes fordítása mellett döntöttem, ugyanis eddig még egy idegen nyelven sem volt hozzáférhető, továbbá a mandzsu költészet magyar fordításainak