23.tétel 1.0 Böngész ő programok használata, összehasonlítása. Az információ keresés technikái. Bogdán;Sleisz Böngész ő programok (Használata, összehasonlítása. Az információ keresés technikái) 23. tétel Az Internet kialakulása 20. század második felére helyezhet ő. Az ARPA rendszerb ől fejl ődött tovább az USA-ban, azóta folyamatosan fejlesztgetik a különböz ő protokollokat, illetve technológiákat, az adatforgalom sebességének növelése érdekében. Komoly tévhitet képez a világban, hogy az Internet az a böngész őben megjeleníthet ő weboldalak összessége. Nagy tévedés, ugyanis ez csak a HTTP protokoll által szolgáltatott tartalom, amely a teljes internetes adatforgalomnak kevesebb, mint az 1/10-ét képezi. Az internetet úgy kell elképzelni, mint egy hardvereszközt, ami az egész világot lefedi, a rajta elérhet ő szolgáltatásokat pedig nevezzük "szoftvereknek". Kétségkívül az egyik legelterjedtebb szolgáltatás ("szoftver") a 80-as port -on kommunikáló HTTP protokoll, amihez tartozik egy kommunikációs nyelv is. A HTTP protokoll célja hagyományos esetben- a távoli "szerveren/kiszolgálón" elhelyezked ő weboldal letöltése a helyi számítógépre. 1. A böngész ő a HTTP kommunikációs nyelven megfogalmazott kérést küld a szerver felé, hogy szeretnénk megjeleníteni a kért weboldalt 2. A szerver válaszol. Többféle üzenetet küldhet vissza a böngész őnek, és minden üzenethez tartozik egy azonosító szám is, úgynevezett Status Code. A legismertebb visszatérési érték talán a Not Found (a keresett weboldal nem található), melynek Status Code-ja a 404. Ilyet könnyedén el őidézhetünk, ha pl. nem létez ő oldalt próbálunk letölteni. A leggyakoribb azonban, ha a 200-as üzenetet kapjuk vissza, vagyis megjelenik az oldal. 3. Ezek után a böngész ő elkezdi letölteni a kért oldal forráskódját . A forráskód egy olyan leíró kód nagyrészt HTML nyelven, amely leírja, hogyan néz ki a weboldal. Minden oldal forráskódját mi magunk is megtekinthetjük, a böngész ő Nézet/Forrás menüpontban, vagy akár a jobb gombos menüben is. Ezt a forráskódot megkapva a böngész ő értelmezi, lefordítja , és ennek alapján megjeleníti a weboldalt. Tehát a böngész ő a HTTP kommunikáción kívül még egyfajta interpreterként is funkcionál, amely HTML kód alapján kirajzolja nekünk a weboldalt. Ezek a lépések egy oldal letöltésnél többször is ismétl ődhetnek, mert a weboldalon található, és a forráskódban fellelhet ő képek letöltéséhez a böngész őnek megint engedélyt kell kérnie a webszervert ől. A HTTP nyelv egységesen ugyan olyan, függetlenül attól, hogy Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Safari, vagy más egyéb böngész őt használunk. A böngész ők közötti különbség az interpreterben található, mert minden böngész ő másképp fordítja le ugyanazt a forráskódot. Ezért van az, hogy különböz ő böngész őkben nem ugyanúgy néznek ki a weboldalak sem, annak ellenére, hogy manapság már szabvány van a webfordítók m űködésére. 1/6 23.tétel 1.0 Böngész ő programok használata, összehasonlítása. Az információ keresés technikái. Bogdán;Sleisz A HTTP fenn leírt m űködése mellett még támogatja az FTP(File Transfer Protocol)-t is. Egyéb protokollok: • IRC • netbios • telnet • SMTP • POP3 • NTP A torrent programok is külön port-okat használnak, jelenleg ezeken folyik át az Internetes adatforgalom 80%-a. Egy online rádió is más port-on fut, illetve még az MSN sem a http port- ot használja(hanem a 6901& 6891-6900 portokat). Több program létezik ( a legelterjedtebb az EtherDetect), amivel nyomon lehet követni a számítógépre bejöv ő és onnan kimen ő adatokat. Az internetes böngész ők(Internet Explorer, Mozilla Firefox,Google Chrome, Opera…stb.) függetlenül, hogy más gyártotta, más a kinézete…stb. 5 általános tudnivalója mindegyiknek van: • Internetes oldalak megjelenítése (Böngészés) • Privát/titkosított böngészés biztosítása (Inkognitó) • W3C szabványok betartása (W3C) • A tartalom méretének nagyítása/kicsinyítése (Nagyítás/zoom) • Letöltések kezelése (Letöltés) • El őzmények kezelés (El őzmények) • Internetes címek tárolása (Kedvencek) • Bővítmények kezelése (B ővítmények/kiterjesztések) Ezen kívül rengeteg más böngész ő létezik( CoolNovo(Chrome Plus), Maxthon, RockMelt,Safari,Waterfox…stb.),de a fenn említettek a leginkább elterjedtek . A fent említett böngész ők mindegyike tudja ezt, s őt ennél sokkal több mindent is tudnak, (Megjegyezném a W3C-t a böngész ők mindegyike picit másképp értelmezi). Igazából az, hogy melyik böngész őt használjuk/választjuk, csak rajtunk múlik a felsoroltak közül mindegyik képes ellátni azt, amire egy átlagos felhasználónak szüksége van. Mindegyik böngész ő sajátos el őnyökkel, viszont sajátos hátrányokkal is rendelkezik, ezekb ől a legfontosabb hátrányok: • Internet Explorer: o lassabb, mint a többi böngész ő o potenciális támadási pont a vírusok és egyebek számára o Régi verziókat kevés oldal támogatja • Mozilla Firefox: o memória igényes o Nem a leggyorsabb • Opera: o kompatibilitási gondok o fagyások el őfordulnak 2/6 23.tétel 1.0 Böngész ő programok használata, összehasonlítása. Az információ keresés technikái. Bogdán;Sleisz Ezen böngész ők kicsit részletesebb kifejtése: Waterfox Mivel még mindig nincs hivatalos stabil Mozilla verzió a 64 bites Firefoxból, elkészült egy 64 bites Firefox klón Waterfox néven. Ez a böngész ő 64 bites Windows rendszerekre optimalizált változat, kihasználja a 64 bites architektúra nyújtotta el őnyöket, vagyis gyorsabb. Állítólag van pár javítás a felületében is, de ezt én nem vettem észre. 64 bites Windows Vista vagy újabb kell hozzá. (A letölt ő oldalon készül képerny őképek, 64 bites Windows 8-on készültek.) Mindenben kompatibilis a Firefoxszal, az összes kiegészít ő használható a Waterfoxhoz is. Maxthon A Maxthon egy kínai böngész ő és azok közé tartozik, amit ha kipróbálok, a beállításoknál hosszasan gondolkodóba esek, hogy alapértelmezetté tegyem e. A hármas verziótól kezdve a Trident (Internet Explorer) és a Webkit (pl. Chrome, Safari) böngész ő motorra egyaránt épül, ezzel “Dual Display Engines” böngész ővé válik. Nem kevesebbet állít magáról, mint hogy 200%-al gyorsabban rajzolja ki a weboldalakat mint a Google Chrome. Nem nagyon tudom lemérni, de tény, hogy igen gyors. Rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit a Chrome és a Firefox esetében is jó pár pluginnel tudtam csak megoldani. Addonokkal és felszínekkel b ővíthet ő és hihetetlen módon alakítható a felülete, a fülek, a billenty űparancsok, az egér mozdulatok, az oldalsáv, a gyors eszközök … minden. RockMelt A RockMelt böngész ő gyors, könnyen kezelhet ő, közösségi és minden eszközön elérhet ő, vagy ahogy az oldalán olvashatjuk: “Fast – Easy – Social – Everywhere” . A nyílt forráskódú Chromium kódján alapszik a fejlesztése, melyet a Netscape böngész ő alapítójának támogatásával és a Facebook -al együttm űködésben készítenek. A böngész ő másképp m űködésér ől egy könyvet lehetne írni, így csak pár mondatban próbálkozom. Ha bejelentkezünk, a különféle közösségi oldalak, alkalmazások történéseit külön kezelhetjük az oldaltól, csakis a böngész őben. Vagyis nem kell a Facebook-ba bejelentkezni és megnyitni az oldalt ahhoz, hogy láthassuk az értesítéseket, üzeneteket, és bármit ami történik. 3/6 23.tétel 1.0 Böngész ő programok használata, összehasonlítása. Az információ keresés technikái. Bogdán;Sleisz Twitter ből pl. több account-ot is képes egyszerre figyelni, követhetünk sok RSS feed-et, beépíthetjük a Gmail, Youtube, stb. fiókunkat és megtekinthetünk, kezelhetünk mindent egy- egy lebeg ő ablakból. Az Edge -ek segítségével jobb és bal oldalon figyelhetjük a különböz ő alkalmazásokat, a jelenleg on-line lév ő Facebook ismer őseinket, kezdeményezhetünk csetelést … és még mindig csak a böngész őből, nem nyitottunk meg semmilyen oldalt, mindezt valós id őben, bármiféle frissítgetés nélkül. A jelszavainkat, könyvjelz őket és más mentett dolgainkat, bárhol elérhetjük, mert a Rockmelt szerverein tárolódnak. A címsorban helyet kapott egy linkmegosztó, ahonnan a felvett alkalmazásokban, oldalakon megoszthatjuk a kedvelt webcímet. CoolNovo (ChromePlus) A CoolNovo (2012-re CoolNovo lett az új neve a ChromePlusnak) webböngész ő egy gyorsabb és biztonságosabb böngész ő, legalábbis ezt írják magukról… A lényeg, a CoolNovo a Chromium Maple Studio által feljavított változata, mindent tud amit a Chrome , pár beépül ővel kiegészítve. Ezek a hasznos plusz tulajdonságok pl. az egér mozdulatokkal történ ő vezérlés ( Mouse gesture ), a Super drag , ami olyan egyszer ű, hogy leírni is nehéz. Egy egérrel kijelölt szöveget ha arrébb dobunk, akkor megnyílik a beállított keres ő a rádobott szövegre keresés találati listájával, ha pedig linket dobunk arrébb, akkor megnyílik egy új fülön. Az IE tab ismert a Firefox ból, Internet Explorer-szer űen jeleníti meg a weboldalakat, tesztelésre vagy esetleges kompatibilitási gondok kiküszöbölésére kiváló eszköz. Ezek után dupla kattintással bezárhatunk egy fület, továbbá kapunk egy letölt ő és egy Adblock eszközt is. Internet Explorer 8, Internet Explorer 9, Internet Explorer 10 Az Internet Explorer 8-al gyorsabb a böngészés a 7-hez képest, az új parancsfájl-motorja gyorsabban értelmezi a JavaScript -et vagy az AJAX -ot. A Gyorssegédek révén, közvetlenül a weboldalból érhetünk el funkciókat, alkalmazásokat (pl. blog, e-mail, térképek, fordítás). A szabványok támogatása terén is javult a böngész ő, de ha mégsem :-), akkor van kompatibilitási mód ja, amivel kompatibilis IE8, IE8 és IE7 mód között váltogathatunk, ha egy weboldal nem úgy jelenne meg, ahogy m űködik más webböngész őkön. A lapok elkülönítése hasznos tulajdonság, nem száll el az egész böngésző