B U D A P E S T I K Ö N Y V S Z E M L E

KRITIKAI ÍRÁSOK

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

KÖRÉBŐL

BÍRÁLAT BOBORY DÓRA GIROLAMO CARDANÓRÓL TAKÁCS ÁDÁM K. HORVÁTH ZSOLTRÓL SZABARI VERA – MARGÓCSY DÁNIEL KÖNYVÉRŐL KISS FARKAS GÁBOR LÁZS SÁNDOR KÖNYVÉRŐL MÁRTON MIKLÓS ÉS TŐZSÉR JÁNOS – AMBRUS GERGELY KÖNYVÉRŐL VARGA PÉTER ANDRÁS: HOGYAN ÍRJUNK (MAGYAR) FILOZÓFIATÖRTÉNETET?

SOÓS KÁROLY ATTILA – BALEKVADÁSZAT PROBLÉMA SÁNDOR KLÁRA – ÚJ HULLÁM A NYELVÉSZETBEN SZÉKELY IVÁN – SZÁMÍT, HOL HALSZ MEG?

SZEMLE ATTILA, A SZÉKELY ÍRÁS, A CSÍKSOMLYÓI MÁRIA, A RÓZSA ZSIDÓ ÉS ROMA HOLOKAUSZT, INTERNÁLTAK, HALÁL ÉS TÖRTÉNELEM

HABERMAS A BREXITRŐL MI A PÁLYA? BUCKMINSTER FULLER HAGYATÉKA

MEGJELENIK 2016. TAVASZ–NYÁR NEGYEDÉVENTE B U D A P E S T I K Ö N Y V S Z E M L E

Főszerkesztő: Wessely Anna Harsányi Tamás (tördelőszerkesztő), Sebes Katalin (szöveggondozó) A szerkesztőbizottság elnöke: Laki Mihály Szerkesztőbizottság: Bodnár M. István, Erős Ferenc, Gecser Ottó, Gyáni Gábor, Kálmán C. György, Klaniczay Gábor, Lakner Judit, Madarász Aladár, Majtényi László, Pajkossy Gábor, Szécsényi Endre

28. évfolyam 1. szám 2016. tavasz–nyár BÍRÁLAT Bobory Dóra: Girolamo Cardano: Életem 3 Egy élet torztükre Szabari Vera: Dániel Margócsy: Commercial Visions 8 Kuriózumok és gyűjtők Science, Trade, and Visual Culture in the Dutch Golden Age Kiss Farkas Gábor: Lázs Sándor: Apácaműveltség Magyarországon 13 Használati irodalom a XV–XVI. század fordulóján Az anyanyelvű irodalom kezdetei Takács Ádám: K. Horváth Zsolt: Az emlékezet betegei 18 Az idő történeti A tér-idő társadalomtörténeti morfológiájához finomhangolása Varga Péter András: Mészáros András: Széttartó párhuzamok 23 Hogyan írjunk (magyar) Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből filozófiatörténetet? Márton Miklós – Tőzsér János: Ambrus Gergely: Tudományos elmefilozófia 29 Eltűnő szubjektivitás PROBLÉMA Soós Károly Attila Balekvadászat 37 Sándor Klára Új hullám a nyelvészetben 44 Székely Iván Számít, hol halsz meg? 53 A post-mortem privacy védelmének esélye Európában és az USA-ban SZEMLE Sághy Marianne Bozóky Edina: Attila 56 A hun király és legendái Kis-Halas Judit Sándor Klára: A székely írás nyomában 58 Sarkadi Nagy Emese Mohay Tamás: „Istennek kincses tárháza...” 62 P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról SZEMLE Kocziszky Éva Géczi János: A rózsa jegye alatt 65 Goethe, Vörösmarty, Kazinczy, Babits, Saint-Exupéry, Tolnai Ottó Géczi János: A rózsa és jelképei Fejezetek a 17–18. századból Géczi János: Kívül Németh Krisztina Saád József szerk.: Hortobágy örökségei 68 Kényszermunkatáborok és lakóik nyomában Gulyás Éva A holokauszt Békés megyei történeteiből 71 A Magyar Nemzeti Levéltár 2014. június 12-i, gyulai konferenciáján elhangzott előadások Szerk. Erdész Ádám, Kovács Tamás Hajnáczky Tamás Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál 73 Székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése Várpalotán 1945-ben Prax Levente Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek 75 A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között Komáromy Zsolt Andrea Timár: A Modern Coleridge 76 Cultivation, Addiction, Habits Lengyel Zsuzsanna Mariann Király V. István: Death and History 79 MI A PÁLYA? Thomas Assheuer A játékosok lelépnek – Interjú Jürgen Habermasszal 84 W. Patrick McCray Igésített élet – Buckminster Fuller a XXI. században 88

A BUKSZ – Budapesti Könyvszemle 27. évfolyamának (2015) összesített tartalomjegyzéke (összeáll. Pajkossy Gábor)

BUKSZ szer­kesz­tő­sé­ge A gra­fi­kai-ti­pog­rá­fi­ai ar­cu­la­tot Po­hár­nok Mi­hály E-mail A BUKSZ há­ló­za­ton a és Har­sá­nyi Ta­más ter­vez­te. Szed­te a BUKSZ- Kiad­ ja­ a Buda­­­­­ pes­ ti­ Könyvszem­ le­ Alapít­ vány.­ http://buksz.c3.hu Stú­dió. Nyom­ta a mondAt Kft., Vác. Felelős címen­ érhe­ tô­ el. vezető: Nagy László

Elő­fi­ze­té­si díj évi 4000 Ft. Befizethető a Bu­da­pes­ti Könyv­szem­le Ala­pít­vány KHB ­szám­lá­já­ra. Számlaszám: 10402166-21634716 K & H Bank A ko­ráb­bi szá­ma­ink megrendelhetők a www.konyveslap.hu oldalon.

ISSN 0865-4247 EGY ÉLET TORZTÜKRE

BOBORY DÓRA

Girolamo Cardano: Életem dekességek, a Bevezetés a kísértettanba, A kapzsi hóhérné Fordította és a bevezetőt írta Magyar László András című műveket, de publikált gyerekverseket és önélet- rajzi szösszeneteket is. Jól ráérzett, hogy van egy rés, Gondolat, Budapest, 2013. ha mégoly keskenyke is, a magyar könyvpiacon, amely 280 oldal, 2950 Ft a kora újkori latin szövegek magyar fordításaival tölt- hető ki. A hangzatos címek már árulkodnak arról, mi a közös a Magyar által írt, fordított és szerkesztett mikor úgy tizenöt évvel ezelőtt először olvas- könyvekben: a szórakoztatás igénye. Ennek alá is ren- tam Gerolamo Cardano önéletrajzát, olyan del minden mást: a történetiséget, a forráshűséget és Aérzéseim támadtak, amilyenek kora újkori ezáltal a hitelességet is. Ez különösen szembeszökő a szövegek olvasásakor viszonylag ritkán szoktak meg- fordításaiban, melyek közül most a legutolsót emelem találni: döbbenet, feszengés, szánalom, hitetlenke- ki, Cardano 1576-ban befejezett önéletrajzát. dés. Még az archaikus olasz fordítás is, amelyben Cardano valóban kiváló példája a különösnek, a először kezembe került, visszaadta a szerző kendőzet- kívülállónak, életrajza pedig meghökkentő, szinte fel- len, nyers stílusát: nem kímélte se magát, se másokat. kavaró olvasmány, különösen kontextusából teljesen Mintha fittyet hányt volna a világra, a szakmai hírne- kiragadva, használható bevezető, kommentár és jegy- vére és az utókor véleményére, lecsupaszított testtel és zetek nélkül. Magyar írt ugyan egy pár oldalas előszót lélekkel állt az olvasók elé. Ám kezdettől motoszkált a latinból fordított szöveg elé, de ebben csak Cardano bennem a gyanú, hogy van rendszer ebben a káosz- élettörténetének bulváros mozzanatait emeli ki: van ban, hogy a meghökkentő történetek, sorsfordulatok, benne bigott, de magát prostitúcióból fenntartó testi elváltozások leírásában Cardanót nem csupán az anya, feleséggyilkosságért lefejezett fiú, meddő leány, igazság szeretete vezérelte, hanem volt más, kevésbé kóros játékszenvedély, nyomor és inkvizíció, a képből egyértelmű célja is. Többéves kutatómunkával, két pedig cinkosan kacsint ki egy kárörvendő vénember. szakdolgozattal és három cikkel később is úgy érez- Záró mondatával Magyar a történész szakmát is hely- tem, csak részben fejtettem meg a titkát, és ezzel nem re teszi: „Cardano életéről és sorsáról ebben az elő- voltam egyedül. Cardano különleges világa többeket szóban nem írok hosszabban, hiszen az alábbi önélet- beszippantott már: Anthony Grafton az asztrológiai rajz úgyis erről az életről és sorsról szól. A korról és a művekre,1 Nancy Siraisi inkább az orvosiakra össz- társadalmi-kulturális környezetről pedig a következő pontosított,2 de az önéletrajz minden valamirevaló oldalakon százszor többet tudhat meg majd a tisztelt tanulmányban fontos szerepet kap mint az itáliai po- Olvasó, mint akármilyen alapos, tudós és ennek meg- lihisztor munkásságának mátrixa. felelően unalmas bevezető tanulmányból.” Magyar László András mindig is kereste a szen- Mint olyasvalaki, aki több unalmas tanulmányt is zációs, a fringe (vagyis a peremvidéken elhelyezkedő) szentelt Gerolamo Cardanónak,3 magamra veszem témákat, alakokat, publikált fordításokat és esszéket az inget és egyben a feladatot is, hogy összeszedjem, a székelési szokások, a prostitúció, a démonológia és miért nem szerencsés régi szövegeket ilyen formában a mágia történetének témakörében. Korábbi könyvei- megjelentetni. Kezdjük talán azzal, hogy mi értelme nek sorában ott találjuk A csámcsogó hullák és egyéb ér- van tudni egyet s mást arról a szerzőről, akinek ön- életrajzát lefordítjuk, mi minden derülhetne ki egy jól 1 n Anthony Grafton: Cardano’s Cosmos. The World and megírt bevezetőből, és hogy valóban unalmasabb-e a Works of a Renaissance Astrologer. Harvard University Press, Cambridge, 1999. fordítás a ferdítésnél. 2 n Nancy G. Siraisi: The Clock and the Mirror. Girolamo Cardano kora, a XVI. század második fele, a hu- Cardano and Renaissance Medicine. Princeton University manizmus válságát hozta el. A nagy felfedezések kel- Press, Princeton, 1997. 3 n Bobory Dóra: Being a Chosen One: Self-Consciousness tette lelkesedés alábbhagyott, már alig-alig került elő and Self-Fashioning in the Works of Gerolamo Cardano. Annual újabb, addig csak hírből ismert ókori kézirat, a Ficino of Medieval Studies at CEU, 9 (2003), 69–92. old.; uő: An és a firenzei neoplatonikusok körében akkora izgal- Unusual Biography: Cardano’s Horoscope for Petrarch. In: K. A. E. Enenkel – J. Papy (eds.): Petrarch and his readers in the mat keltő hermetikus szövegek is a hagyomány meg- Renaissance. (Intersections 6) Brill, Leiden, 2006. 209–229. old. szokott részévé váltak. A humanistáknak ez a harma- 4 n Robert Mandrou: From Humanism to Science 1480– dik generációja, az „új értelmiségiek”, ahogy Robert 1700. Penguin, 1978. 122. old. Mandrou nevezte őket,4 nem tudtak vagy nem akar- 4 BUKSZ 2016 tak udvaroncok lenni, egyetemi katedrát szerezni, az önnön kivételességükről tett merész állítások könnyen udvar védelmező, biztonságot adó közege vagy intéz- bajba sodorhatták a magányos tudóst; az eretnekség ményi háttér nélkül pedig erőteljes túlélési stratégiára vádja nem volt ismeretlen sem Paracelsus, sem olyan volt szükségük. A könyvnyomtatás elterjedése élénk kortársai előtt, mint Agrippa von Nettesheim, aki piaci versenyhez vezetett, igyekeztek a maguk módján okkult filozófiájával vált ismertté, Giambattista del- és eszközeivel boldogulni, a hasonló kortársak közül la Porta, aki a természetes mágiát hirdette, sőt még kiemelkedni, felhívni magukra a potenciális támoga- az olyan kánonibb figurák előtt sem, mint Tommaso tók, olvasók figyelmét. Ha valaki biztosított is magá- Campanella vagy Giordano Bruno. Az utóbbi egyik nak fizetős állást, azt a sors vagy a támogató szeszé- művében saját magáról mint prófétáról ír. Cardano lyének folytán egyik napról a másikra el is veszíthette. is magára vonta az inkvizíció haragját, valószínű- A létbizonytalanság sok tudóst késztetett folytonos leg azért, mert Krisztus horoszkópját is elkészítette, vándorlásra, keresték és követték a lehetőségeket, és mintha akármilyen halandó lett volna. közben arra is szántak időt, hogy a konkurenciát os- Gerolamo Cardano tudatosan, évek hosszú során torozzák. Lynn Thorndike találóan tudós csavargók- át építette fel magáról a profetikus képességekkel nak (intellectual vagabonds)5 nevezte azokat, akiknek a megáldott ember imázsát, akinek Isten változatos je- folytonos helyváltoztatás és vele a hosszabb-rövidebb lekkel üzen a jövőjéről, s aki egyformán jól olvas a ideig tartó szegénység életformájukká vált. Volt, aki csillagokból, az arcvonásokból és az álmokból. Több ezt büszkén vállalta is, mint Paracelsus, akinek – állí- száz fennmaradt írása a legkülönfélébb témákkal tása szerint – a vándorlás nem csupán kényszer volt, foglalkozik, de máig a legolvasottabb az önéletrajza. hanem a szabad, független élet választása és a test- Maga is tudatában volt önéletrajza jelentőségének, közeli tapasztalatszerzés elengedhetetlen eszköze is. hiszen umbelicus scriptorumnak, írásai köldökének ne- Paracelsus olyan hatékonyan provokálta vitapartne- vezte. Telis-tele van meghökkentő mesékkel, tudo- reit, inspirálta követőit, hogy már életében legendák mányos-fantasztikus elemekkel és mindenre elszánt övezték. Sajátos kifejezésmódot választott, hiszen ko- rosszakarókkal. Ha hihetünk a szerzőnek, már a meg- nokul szembement az ókori hagyománnyal, nemcsak születése is kész csoda volt, hiszen szülei többször is tartalmi, de formai szinten is, és latin helyett németül megpróbálták elhajtani a nem kívánt magzatot. S ez írt, méghozzá olyan bombasztikus, átütő, agresszív megpróbáltatásainak még csak a kezdete volt, mert nyelven, amelyet egész biztosan meghallottak a kor- azután gyerekkorában hol kisebb-nagyobb balese- társai. Így, a trágárságba hajló, öntudattól duzzadó, tek érték, hol szülei ütlegeitől legyengülve nyomta kötekedő soraival érte el, hogy a kiabáló tömegben az ágyat. Mindennapjaihoz viszont kisgyerekkorától is meghallják valóban újszerű üzenetét, és miközben hozzátartoztak a figyelmeztető víziók, látomások, ér- sok más ígéretes tudós neve a történelem homályába zetek. Az álomfejtésről írott könyvében is rengeteg veszett, az övé örökre fennmaradt. álmát meséli el és elemzi a későbbi események tükré- Másoknak más módszereik voltak, de feltűnően ben, de a jóstudományok iránti, egész életére kiható sokan folyamodtak ahhoz, hogy magukat kiválasz- vonzalma önéletrajzában állt össze koherens egésszé. tottnak, különös képességekkel megáldott embernek Szívének legkedvesebb az asztrológia tudomá- állítsák be. A magányos tudós-mágus-próféta alakja nya volt. Zseniálisan unalmas könyvében Anthony a jóstudományokra még mindig fogékony és nyitott Grafton bebizonyította, hogy Cardano önéletrajza a kora újkori társadalomban hatékonyabban keltett fi- saját horoszkópjaihoz fűzött kommentárjaiból nőtt gyelmet, s piszkálta fel a potenciális támogatók, ol- önálló művé. A reneszánsz asztrológusok körében vasók fantáziáját, természetes kíváncsiságát. Stephen rendkívül népszerűek voltak a születési horoszkópok Greenblatt megfogalmazásában ezek az új értelmi- (latinul genitura vagy nativitas), amelyeket szakértel- ségiek önnön identitásukat egyre inkább tudatosan mük bizonyítására híres emberekről, kortársakról, de formálható, alakítható, manipulálható művészi folya- visszamenőleg, elődökről is készítettek. A genitura matnak (self-fashioning) tekintették.6 Az egyén sike- négyzet formában, két dimenzióban rögzítette a boly- rét, ezáltal szellemi és anyagi jólétét az határozta meg, gók helyzetét a személy születésének időpontjában, hogy mennyire jól tartotta kézben a saját identitását. amit azután az asztrológus rendkívüli szabadsággal A kiválasztottság hangsúlyozása sokak számára azon- értelmezhetett, így az eredmény sokkal inkább élet- ban nem csupán eszköz volt az elismertség elérésére, rajznak, mint egyszerű horoszkópnak volt tekinthető. hanem meggyőződés is; elhitték, hogy alkalmasak és A kor legéleslátóbb jellemábrázolásai horoszkópgyűj- képesek olyasvalami megismerésére, befogadására, temények formájában kezdték pályájukat. Cardano amire mások nem, hogy egy nagyobb célra lettek ki- választva, és küldetést teljesítenek. Az új értelmiségieknek az ideológiák és hagyomá- 5 n Lynn Thorndike: History of Magic and Experimental Sci- nyok komplex hálózatában kellett navigálniuk, gyak- ence. MacMillan, New York, 1923–1958. 6 n Stephen Greenblatt: Renaissance Self-Fashioning. From ran a hit és az eretnekség, a tudomány és a babona, a More to Shakespeare. The University of Chicago Press, Chica- régi és az új, az ókori és a modern, az abszolút non- go–London, 1980. 2. old. szensz és a szenzációs újdonság között billegve. Az 7 n Joannes Sambucus: Emblemata (Antwerpen, 1564). Aka- intézményi háttér hiánya, a heterodoxia kísértése, az démiai, Bp., 1982. Fakszimile kiadás, 126–127. old. BOBORY – CARDANO 5 többször is felállította a saját születési horoszkóp- kedves tudományának hőse, aki a végsőkig hajlandó ját, a későbbiekben korrigálva a hibásnak bizonyult elvinni a jó asztrológustól és jó orvostól elvárható ap- állításokat, például a halálának időpontját. Ezek a rólékosságot, és aki beszámol a magán és másokon horoszkópok szolgáltatják az önéletrajz vázát. Az kipróbált sikeres (és elenyésző számban sikertelen) elbeszélés nem egy idővonalat követ, hanem temati- gyógymódokról is, hogy olvasói tanulhassanak belőle. kus részekre oszlik, mint az 1543-ban, 1547-ben és Egész élete szüntelen erőfeszítés volt, hogy megértse 1554-ben felállított horoszkópjához fűzött kommen- önmagát, feldolgozza élményeit – különös tekintet- tárjai, melyek külön bekezdéseket szentelnek a szü- tel legidősebb és egyben kedvenc fia tragédiájára –, letésének, testi adottságainak és külsejének, tárgyal- megértse, hogy az egész mire volt jó, és próbára tegye ják egészségét, testedzési formáit, szakmai tudását. Grafton megfogal- étkezési szokásait. Grafton még azt mazásában: az asztrológia számára is feltételezi, hogy Cardano azért eszköz ahhoz, hogy az ember meg- fogott önéletrajza megírásába, mert értse saját jellemét, és ne engedje, érezte vagy kiszámolta, hogy köze- hogy az a végzetévé váljon. ledik élete végéhez. Tudományos írásai is szinte ön- Ezek után naivitás lenne szó életrajzi jellegűek, sokszor hivat- szerint venni az önéletrajzot, és kozik bennük önmagára, számára azt feltételezni, hogy az Életem egy élete és munkája annyira összefo- spontán módon papírra vetett mű, nódott, hogy mindkettő egyénisé- s hogy a korban matuzsálemnek ge megnyilvánulásává vált. Ebből számító, 75 éves Cardano, Ma- a szempontból különösen fontos gyar szavaival élve, „megkeseredett két enciklopédikus műve, ahol elő- kis öregember” egy szuszra megírt sorolja ismereteit a legkülönfélébb vagy lediktált volna egy ilyen át- dolgokról, találmányokról, gépek- gondolt, szisztematikusan felépített ről, természetfeletti jelenségekről, munkát, keseredettségében nem szirénekről, démonokról és hason- kímélve sem magát, sem másokat, lókról. Tudományos művei közül hanem őszintén megírva az igaz- egyedül itt merte kifejteni – az ön- ságot. A szöveg paranoiájával és életrajzában nyíltan vállalt – hitét furcsaságaival együtt is nagyon letisztult, átgondolt, a természetfeletti lényekben és a természetes mágiá- gondosan szerkesztett írás. Cardano végig ügyelt rá, ban. A Cardanónak odafentről küldött jelek nem az hogy kerülje a trágárságot (nem úgy, mint Paracel- emberiség jobbítását célozták, hanem az ő személyes sus), még akkor is, ha egyik kedvenc és visszatérő té- sorsát vetítették előre, őrajta igyekeztek segíteni. A májáról, megátalkodott ellenségeiről írt; inkább nyu- könyv tanulsága talán az, hogy gyászos sorsát, a ne- godt bölcsességet kívánt sugározni. hézségeket elkerülhette volna, ha képes különleges Amikor pőrére vetkőzött leendő olvasói előtt, lep- képességeit még hatékonyabban használni, ha tudo- lezetlenül feltárta minden jellem- és testi hibáját, és mányát tökélyre fejleszti. beszámolt az őt ért csapásokról, nem tett mást, csak Cardano latinja a hagyományos akadémiai rend- szigorúan követte az asztrológiai mesterség saját maga szerben nevelkedett tudósok számára nehezen volt által korábban lefektetett szabályait. Orvos is volt, és érthető, de talán épp ez a sajátosság tette latinul írt önmaga volt a legkedvesebb páciense, akinek beha- enciklopédikus műveit szélesebb körben népszerűvé: tóan tanulmányozta minden porcikáját, minden rez- tudott szólni a kevésbé művelt rétegekhez, például dülését. Testét és lelkét egyben tárgyalta, egymástól a diákokhoz és a nem tudománnyal foglalkozókhoz elválaszthatatlannak tekintette. Orvosként alávetette is, akik e művek valódi címzettjei. Az, hogy oly sok magát annak az alapelvnek, hogy a tapasztalat min- mindennel foglalkozott, egyáltalán nem szokatlan a dennél fontosabb az ember és környezete megértésé- kortársai között, a modern tudomány egymástól elég hez. Visszatekintve összegyűjtötte és beépítette ön- jól elhatárolható területei a kora újkorban még sokkal életírásába hosszú élete során szerzett tapasztalatait. inkább egységet alkottak. Nincs is értelme róla mint Ebben hasonlít Benvenuto Cellinihez is, aki szintén egyik vagy másik mai tudomány előfutáráról beszél- nem tett különbséget magánélet, érzelmek, szemé- ni, hiszen az ő idejében önállóan még nem léteztek. A lyes preferenciák és munka között. Cardano esetta- tudás mohó hajszolása viszont felemésztette az energi- nulmányként fogta fel saját életét, de a humanistáktól áit, tudása nem állt össze koherens rendszerré, és vi- eltérően önéletrajzában Suetoniust követte: nem úgy tathatatlan érdemei, matematikai eredményei és a mai ábrázolta magát, amilyennek lennie kellett volna, ha- napig használatos találmányai dacára ellentmondásos nem szépítés nélkül. Hibáinak, hiányosságainak elis- figurának számít. Érdekes adalék, hogy a mi Zsám- merése sem váltott ki katarzist: viselkedésén nem vál- boki Jánosunk emblémagyűjteményében Cardanónak toztatott, hanem elfogadta magát olyannak, amilyen. dedikálta a mizantróp Timónról írott „mottót”, a Mégis minél mélyebbre ásott a saját nyomorúsá- sem magát, sem barátait nem szerető, melankolikus gában, annál dicsőségesebben emelkedett ki mint emberről.7 Egy igényes előszóból tehát kiderülhetett KORALL 6 BUKSZ 2016 TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 62. volna, hogy Cardanót korának aggodalmai és érdeklő- dése mozgatta: nem minden előzmény nélkül, nem a 16. évfolyam – 2015. semmiből lépett elő, és környezetének, kontextusának ismertetése segíthette volna jobban megérteni és fel- A TARTALOMBÓL mérni önéletrajzának különc mivoltát. Ez az önéletrajz Tudomány a Nemzetépítés szolgálatában ugyanis semmiképp sem kicsinyelhető le azzal, hogy nem más, mint egy már kissé szenilis vénember rend- Hörcher Ferenc: „Soft power” a reformkorban? szertelen csapongása emlékezetének útvesztőjében. A Széchenyiek tudománypolitikai céljai A fordítás hullámzó színvonalú: a Magyar tolla alól kikerülő szöveg kétségtelenül gördülékeny és gyakran Szalisznyó Lilla: A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét olvasmányos, de érezhető benne a bulvárosítási szán- emelni. A Magyar Tudós Társaság jutalmainak dék, a kapkodás – és nagyon gyakran pontatlan is. A szerepe az irodalom elismertetésében (1831−1847) fordító saját bevallása szerint egy-egy nehezebb hely Mester Béla: A magyar filozófiatörténet elbeszélésének értelmezéséhez segítségül hívta a német és az angol megformálása az egyetemes filozófiatörténet és fordítást is, és ezzel nem is lenne baj, sőt a szövegnek a kulturális nemzetépítés kontextusában. jót tett volna, ha ezt gyakrabban, következetesebben Almási Balogh Pál vállalkozása teszi: az angol verzió és az általam ismert olasz sokkal finomabb kézzel bánik Cardano latinjával, és néhány Eszik Veronika: A magyar–horvát tengermellék mint igen hasznos jegyzettel is kíséri a szöveget. nemzetiesített táj. Adalék az intézményesülő A magyar változatban kevés a jegyzet, és az sem ott földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához van, ahol a leginkább szükség lenne rá. Nem azokat a valóban problematikus fogalmakat tisztázzák, ame- Stráner Katalin: Természettudomány magyarul lyek ismerete nem várható el a mai olvasótól, hanem vagy magyar természettudomány? Dapsy László, a magyar szinte kizárólag olyan szöveghelyekhez kapcsolódnak, darwinizmus és a Természettudományi Társulat Könyvkiadó amelyekből kihozható valami devianciával, furcsa- Vállalatának eredete sággal kapcsolatos megjegyzés. Arra is akad példa, Lafferton Emese: A „magyar arc vita”. hogy a fordító lábjegyzetbe teszi, ami eredetileg a Faji gondolkodás a magyar néprajzban és az főszöveg része volt (például a 64. oldalon), vagy egy- antropológiában a századfordulón szerűen megismétli, amit éppen olvastunk. Máskor nyilvánvalóan félreérti, amit fordított, és a lábjegy- Varga Bálint: Nemzeti és regionális történelem zetben találgatja, mi lehetett a szándékolt jelentés. egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a Amikor például Cardano azt írja, úgy érezte, mintha hosszú 19. században Aszklepiadész ágyában feküdne, a fordító a lábjegy- zetben megjegyzi, hogy talán a halálos ágyára célzott Papp Gábor György: „Vezessük be minél előbb nemzeti (34. old.), pedig Aszklepiadésznek, az ókori görög or- hagyományainkat a modern világba”. vosnak arra a gyógymódjára utalt, amikor pácienseit A nemzeti építészet fogalmának változásai az építészeti egy felnőtt méretű bölcsőben hintáztatta. szakirodalomban Magyarországon Vannak viszont óriási félrefordítások, igazi leiterja- kabok is. A legkínosabb talán a flores szó „florusok”- nak fordítása, amihez lábjegyzetben Magyar megjegy- A KORALL zi, hogy egy ókori afrikai nép volt (57. old.). A flores 2016. évi tematikus számai: jelentése „virágok”, és a szövegkörnyezetből sem adó- dik a másik, erőltetett definíció. A latin szövegben az áll: „nam flores exorientem Solem adorant, Garamantes 63. Ókori társadalomtörténetek execrantur”, amit Magyar úgy fordít, hogy „Lám, a 64. Diktatúrák alulnézetből florusok [lábjegyzetben: Afrikai nép az ókorban] 65. Film és történelem imádják a kelő napot, míg a garamantok [lábjegyzet- ben: A mai Líbia területén élő ókori, berber nyelvű 66. Másság és kirekesztés nép. Arrafelé nagyon melegen süt a nap, így érthető, ha a sivataglakók nem kedvelik] átkot szórnak rá.” Pe- dig a latin egyszerűen annyit mond: „A virágok imád- A Korall Szerkesztőség elérhetőségei: ják a kelő napot, a garamantok pedig átkozzák.” [email protected], [email protected], www.korall.org Nem fűz lábjegyzetet viszont egy olyan kifejezés- 1113 Budapest, Valkói u. 9. hez, amelynek az önéletrajzban rendkívüli jelentősé- ge van, viszont széles körben egyáltalán nem ismert A 2016-ös évfolyamra várjuk az előfizetéseket. a jelentése: Cardano „harpokratikus” alkatúnak Kérjük, jelezze szándékát a Szerkesztőségnél, mondja magát (28. old.). Harpokratész az a görög és valamennyi idei számunkat postázzuk Önnek. isten, akinek alakja az egyiptomi Hórusz görög át- Az éves előfizetés ára: 4500 Ft, egy szám ára 1250 Ft. vételével keletkezett, és a csendet, a titokzatosságot BOBORY – CARDANO 7 jelképezi. Cardano azonban nem ebben az értelem- betű nem alfa (α), hanem az ου diftongus reneszánsz- ben használja a kifejezést, hanem – ahogy később ban is használatos rövidítése, előtte pedig egy gyenge meg is magyarázza – Pszeudo-Ptolemaiosz nyomán hehezet. Ugyanezzel a betűvel az 54. oldalon is meg- harpokratikusnak nevezi a jövőbelátás képességét, gyűlik a fordító baja, ahol az eredetiben „εὐβŏλία” áll, amelynek maga is birtokában van, s amely köré egész amit „euboliának” olvas, majd a lábjegyzetben még ki mondanivalóját építi. is javítja Cardanót: „Helyesen eubúliát kellett volna Csak néhány, szembeötlő példát említek még a írnia.” Pedig szegény Cardano jól írta, csak Magyar sok-sok pontatlanság közül. A nepotes a fordító ma- nem ismeri fel az ου paleográfiai rövidítését. gyarításában unoka, aminek ebben a szövegkör- Az ilyen helyeken és sok más ponton lett volna szük- nyezetben semmi értelme. A magyar változatban a ség a fordítást az eredetivel egybevető nyelvi lektorra gyermek Cardano apjának „időközben két unoká- és a túlkapásokat finomító szerkesztőre. A legbos�- ja is született” (24. old.), ami csak akkor lett volna szantóbbak mégis azok a szándékos félrefordítások, lehetséges, ha Cardanónak lett volna törvényes vagy amelyek trágárságukkal kizárólag a drámai hatás foko- törvénytelen fivére, a kontextusból ráadásul világos, zását szolgálják. Miért kell a latin siluit igét („elhall- hogy unokaöcsökről van szó, az apa nővérének a gatott”) így fordítani: „kussol”? Miért lesz a sed non fiairól (nepoti sororis). A populeorum unguentum kife- animadvertentibus accidere soleant („csak esetleg nem jezést Magyar „mákkenőcsnek” fordítja (39. old.), és vesszük észre”) kifejezésből „csak ők kussolnak róla”? lábjegyzetben még hozzá is teszi, hogy „ez volt az úgy- A simplex szót „primitív”-nek fordítani is túlzás, akár- nevezett boszorkánykenőcs – unguentum maleficarum csak az „ott rohadjak el” a contabescerem (elsenyvedjek) – alapja, amely altató, nyugtató és álomhozó hatású szóra. Minderre ráadásul semmi szükség, mert az ere- volt”. Itt egyszerűen összetévesztette a populeus („nyír- deti szöveg a maga nyerseségével épp elég karakteres. fából származó”) szót a papavereus („mákból szárma- Egy reneszánsz kori szöveg ilyen nagyvonalú keze- zó”) szóval. Az incedebam soleis plumbeis ponderis octo lése több okból is sajnálatos. Szenzációsat leírni, sok- librarum kifejezésből (jelentése: „nyolc font súlyú szor alap nélkül, könnyű, de a tévedést meggyőzően ólomtalpú szandálban”) nála ez lesz: „nyolc libra sú- javítani, az igazságot alóla kikotorni fáradságos mun- lyú sarkantyúmat pengetve [...] masíroztam ide-oda”. ka, és kevés sikerrel kecsegtet. Ha már valami egyszer Ez hangzatosabb, de az eredeti szöveghez nem sok megjelent nyomtatásban, az ott is marad, úgy, ahogy köze van. A politura chartarum (43. old.) Cardanónál megjelent. A megjelent szövegre hivatkoznak, idézik, egyfajta testgyakorlási módszer – szó szerinti jelenté- és a téves adat rögzül a köztudatban. Az, hogy vala- se lemezek vagy papírlapok csiszolása –, Magyarnál melyik történész egy recenzióban vagy cikkben kor- viszont „tekézés”, és a lábjegyzetben ki is fejti, hogy rigálja a tévedést, sokkal kisebb közönséghez jut el. sem ő, sem a többi fordító nem értette ezt a kifejezést, Az ismeretterjesztés nagyon hasznos a kutatók ál- ezért választotta a tekézést. Szándékos ferdítésnek tű- tal felderített témák közérthetőbb megjelenítésére, de nik viszont, hogy a voluptas szót szexuális tartalommal csak akkor, ha az olvasó érzi, a lábjegyzetek nélkül tölti fel, holott a szövegkörnyezetből kiderül, hogy is megbízható tudás áll a szöveg mögött. Senki sem olyan élvezetekről volt szó, mint a hosszú séta, a ki- kételkedik például abban, hogy Jacques Le Goff is- adós reggeli, a zenélés, a horgászás, a kutatómunka és meretterjesztő könyveiben bízni lehet, Umberto Eco az írás (49. old.). Ugyanilyen, talán tudattalan torzítás pedig még arra is képes volt, hogy regényeket írjon az intempestivae („nem időszerű”, „értelmetlen”) és az tudományos kutatásaira építve. Cardanónál marad- intemperatus („féktelen”) összetévesztése, talán mert va, Grafton is írt egy rövid előszót az Életem XX. szá- jobban illett a Magyar által preferált „gyönyörök” ki- zad eleji angol fordításának újabb kiadása elé (a szö- fejezéshez: így lett az értelmetlen időtöltésből féktelen veget nem ő fordította), és bár nincsenek jegyzetek a gyönyör. Vannak kevéssé szerencsésen megválasztott bevezetőjéhez, tudom, hogy bízhatom benne. szavak, például „pisi” (33. old.), „hülyék” (66. old.), Nem tudni, Magyar László András milyen forrá- „miközben nyomulunk” (121. old.). Van, ami ferdítés sok alapján dolgozik, amikor szövegeket gondoz vagy ugyan, de már-már szellemes, mint például a „csárdás könyveket ír. Lehet, hogy sokat olvasott Cardanóról, pofon” (132. old.). Zavaró viszont, hogy a hely- és de valamiért nem tartotta fontosnak megosztani isme- személyneveknek nincs egységes átiratuk, hol latino- reteit az olvasókkal, talán hogy ne untassa őket. Fel- san, hol olaszosan szerepelnek a magyar szövegben, és merül a kérdés, hogy tényleg meghökkentés, szenzá- rengeteg a félreütés is. ció kell-e ahhoz, hogy a régiek eljussanak a szélesebb Cardanónak a latinja sem könnyű, de azután gö- olvasóközönséghez. Magia naturalis című szöveggyűj- rögből is többször idéz, és ezekkel az idézetekkel gyű- teményének egyik olvasója az interneten elismeri, lik csak meg igazán a fordító baja. A vita- és oktatási hogy sokat tanult belőle, mégis csak fanatikusoknak stílusáról írott fejezetben (Magyarnál: „Vita- és okta- ajánlja elolvasásra, ami Magyar stratégiájának sikeres- tásmániám”) elmeséli, hogyan keveredett szópárbajba ségét is megkérdőjelezi. Ha szenzációba csomagolva egy tanult kollégájával, és hogyan kerekedett felül rajta is nehezen emészthető egy szöveg, akkor lehetne akár görögtudásával. Azt írja, hogy „dixi deficit ’ŏ”, amiből hitelesen is tálalni, tudomásul véve, hogy csak keve- a fordításban ez lesz: „én csak annyit jegyeztem meg, seket érdekel, de ők legalább megbízhatnak a szöveg hogy »Hiányzik egy alpha«” (59. old.). Csakhogy az a történeti hitelességét megőrző fordításban. o KURIÓZUMOK ÉS GYŰJTŐK

SZABARI VERA

Dániel Margócsy: Commercial Visions persze számtalan érdekességet kínált az odalátogatók- Science, Trade, and Visual Culture nak. Teszi mindezt Zacharias Conrad von Uffenbach beszámolói alapján, aki a szerző szerint a kor jómódú in the Dutch Golden Age és tanult, szabadgondolkodó utazójának ideáltípusát University of Chicago Press, testesíti meg: érdeklődik az antikvitás, a művészetek Chicago & London, 2014. 336 oldal, $40 és főként az iránt, amit ma természettudománynak nevezünk, ide sorolva például az emberi anatómiát, a botanikát és a ritkaságokat rejtő gyűjteményeket sikeres1 magyar szerző javarészt az amerikai (Kuriositätenkabinette) is. A 29 éves német fiatalem- tudományos rendszerben nevelkedett és alkot ber, tudós, gyűjtő, utazó Frankfurt am Main későbbi A – ami nyilvánvaló tünete a hazai tudományos polgármestere, aki leginkább útleírásai4 miatt ismert, élet működésének, amelyről jelen recenzióban hos�- 1710-ben, nyugat-európai körútja második évében szan lamentálni nem cél. A hazai közönség előtt sem öccsével együtt érkezett Amszterdamba. Nem vesz- a mű, sem a szerzője nem teljesen ismeretlen. A szer- tegette az időt, megérkezése után egy közeli színház- ző magyarul is rendszeresen publikál,2 könyvét pedig ban megnézett egy komédiát, amellyel kapcsolatban 2015 elején a BME Filozófia és Tudománytörténet a zenészek gyenge játékára panaszkodott naplójában. Tanszéke által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a A következő napokban együtt ebédelt egy helyi ne- szerzővel közösen mutatták be a tudománytörténet messel, utazási ajánlatokat vásárolt, és megcsodálta a jeles és lelkes hazai képviselői: Pál Eszter, Stráner Damon magasodó Nieuwe Kerk 15 éven át készült Katalin, Trencsényi Balázs, Kontler László, Zemplén faragott szószékét. A leginkább mégis a gyűjtőknek Gábor és Láng Benedek.3 A könyv témájához szoro- naturáliákat, festményeket, szobrokat, antik pénzér- san kapcsolódik a szerző legutóbb a 2000-ben meg- méket és medálokat kínáló kis üzletek portékái (és jelent írása is, mely a XVII. századi – köztük néhány áruk) érdekelték, maga is vásárolt néhányat. magyar vonatkozású – utazó szemszögéből mutatja A könyvet olvasva magunk is részesei lehetünk az be, hogy az egyes (köztük a tudományos és művészeti utazgató és a korabeli tudományos ismeretek iránt élethez köthető) áruk és szolgáltatások ára, a pénz, érdeklődő nemesek világának, Uffenbachhal együtt hogyan teremtett „rendet” a reneszánsz utáni „kao- nézegethetjük a kabinetek érdekességeit, csodálkoz- tikus” világban, milyen szerepet játszott a dolgok új hatunk el az árakon vagy a konzerválásban alkalma- elrendezésében. zott eljárások eredményén. A kabinetek egyszerre szolgáltak a tudományos tudás termelésének színte- „Egyszerűen megnőtt azoknak a turistáknak a szá- réül és biztosítottak bevételi forrást tulajdonosuknak. ma, akik a szórakozás kedvéért utaztak, és egy- Az elemzés kitüntető figyelmet fordít a kabinetekre, re több, közönség előtt is megnyitott gyűjtemény talán azért is, mert a nyilvános és a magán-, illetve akadt, amelyeket összehasonlíthattak. Mivel azon- ban a létező dolgok láncolatának rendező elve egyre 1 n https://sites.google.com/site/margocsy2/curriculum-vitae inkább megfakult, ezért egyedül a pénz maradt mér- 2 n Margócsy Dániel: A teve feje. 2000, 2010. 7–8. szám; uő: Mindennek mértéke a pénz. Az utazás ára és a ritkaságok fo- cének, kizárólag ennek alapján lehetett a mérhetet- gadtatása a kora újkori Európában. 2000, 2014. 2. szám. lenség csapdájából kiszabadulni, legalábbis addig, 3 n https://www.bme.hu/node/1956 míg meg nem jelent az esztétika tudományának első 4 n Zacharias Conrad von Uffenbach: Herrn Zaccharias Conrad von Uffenbach Merkwürdige Reisen durch két műve, Hutchesontól a Vizsgálódás az erkölcsi Niedersachsen, Holland und Engelland. Ulm–Memmingen, jóról és rosszról, illetve Kanttól Az ítéleterő kritikája, 1753. amelyek a képzőművészeti alkotásokat és a termé- 5 n Steven Shapin – Simon Schaffer: Leviathan and the Air- Pump: Hobbes, Boyle, and the Experimental Life. Princeton szeti szépséget egyaránt vizsgálták.” (214. old.) University Press, Princeton, 1985. 6 n A szerző maga is elhelyezi munkáját e területen, és A könyv fókuszában is a gazdasági (kereskedelmi) Lorraine Daston, Anne Goldgar és Anthony Grafton követője- ként határozza meg magát. Szerinte az 1980-as évektől a tu- mechanizmusok, valamint a tudományos tudáster- dománytörténet arra összpontosított, hogyan szilárdul meg és melés és -átadás módjának együttes vizsgálata áll. válik tudományos, széles körben elfogadott tudássá az ún. helyi A XVIII. századi Amszterdamba vezet el bennünket, tudás. Ehhez kapcsolja a cselekvőhálózat elméleteire támasz- a városba, amely szerelmet, tudományt, művészetet és kodó munkákat. Másik „végpontként” a tudás egy másik kultu- BUKSZ 2016 9 a tudományos és a kereskedelmi terület határait át- korlati (gazdasági) probléma. Ugyanakkor a szerző szelő világuk kiválóan alkalmas arra, hogy a naplók által nyújtott gazdasági szempont az említett tudo- és beszámolók ismertetése mellett szinte észrevétle- mánytörténeti vonalat követve segít megértenünk, nül megismertesse az olvasót a tudománytörténetben Uffenbach és a vele kapcsolatban álló kereskedők, a eddig kevésbé hangsúlyos gazdasági szempont jelen- korabeli természetrajz művelői hogyan járultak hozzá tőségével. Nyilvánvaló, hogy a tudománytörténészek az egyre táguló környezetük, a növény- és állatvilág a naplók és beszámolók világán keresztül mutatják vagy éppen az emberi test feltérképezéséhez, rendsze- be a tudományos tudás ter- rezéséhez. melésére vonatkozó elméleti Margócsy jól felépített, megállapításokat, ezt teszik gazdagon illusztrált, olvas- a legjobb tudománytörténe- mányos munkája két na- ti munkák is. Így Margócsy gyobb részből áll. Az első műve részben szorosan il- rész (1–4. fejezet) a kabine- leszkedik a Steven Shapin tek, a lexikonok és a könyv- és Simon Schaffer 1985-ös nyomtatás világát bejárva a könyve5 által oly sikeresen gazdasági megfontolások- kialakított és pályára állított nak a tudományban játszott tudománytörténeti hagyo- szerepére összpontosít, a mányhoz, amennyiben az in- második rész (5–7. fejezet) tézményesülés előtt/alatt álló a reprezentáció, a tartósítás tudomány működésének, a és a képi megjelenítés közöt- tudományos tények előállítá- ti „küzdelmet” mutatja be, sának történeti bemutatására szintén a cselekvők gazdasá- törekszik a résztvevők szem- gi szempontjait hangsúlyoz- szögéből, a korabeli naplók, va. A gazdasági magyarázat levelezések és beszámolók dominanciájában a szerző felhasználásával.6 A koráb- által választott helyszín is bi ismeretelméleti és tudo- nyilvánvalóan jelentős szere- mányfilozófiai problémát, pet játszik. Uffenbach 1709 a tényszerűség kérdését vi- és 1711 között zajló utazásai szont egészen új fénybe állít- során számos európai várost ja. Míg a Shapin és Schaffer látogatott meg Londontól által megrajzolt történetben Hobbes és Boyle között Amszterdamig,7 Margócsy azonban kitüntető figyel- az alapvető vita arról folyt, megbízható-e a tapaszta- met szentel a holland helyszínnek, ami a gazdasági lat, lehet-e hinni a szemünknek, Uffenbach és az ál- magyarázat szempontjából teljesen érthető, bár je- tala felkeresett tudós kereskedők számára a Margócsy lentős torzítást okozhat azzal, ahogyan a holland ke- által leírt történetben az adott ritkaság – tartósított reskedőkről kialakított korabeli képhez igazodik. „A állati maradvány, emberi testrész vagy a növényeket, holland kereskedő pénzért mindent áruba bocsát, emberi testrészeket ábrázoló lexikon – (tudományos) eladná Istent is, ha tudná szállítani” – nyilatkozták értéke a gazdasági haszon és a megtérülés függvé- állítólag Utrecht polgárai.8 Szinte erre a korabeli nyében értelmezhető. Míg tehát Boyle szemében az vélekedésre rímelve, Margócsy az áruvá válás és a eljárás hitelessége erkölcsi kérdés, addig a Margócsy szállítás mozzanatának szerepét vizsgálja a tudomá- által elemzett Ruysch–Bidloo-vitában mindez gya- nyos tudás átalakulásában is. A gazdasági nézőpon- tot indokolja, hogy az 1602-ben létrehozott Holland rális környezetbe való átültetésének vizsgálatát tekinti. Cseppet Kelet-indiai Társaságban, melynek részvényesei sem meglepő, hogy e két végpont között helyezi el saját mun- megalakulásakor kizárólag városok voltak, Amsz- káját (7–8. old.). Bár a könyvben a latouri szóhasználattal ös�- szecsengően a szerző többször utal „referensekre” és „a tudás terdamnak a céget irányító Tizenhetek Tanácsában körforgására” (lásd pl. 7. fejezet), ezt az analógiát igazából nem nyolc delegáltja volt. „A társaság állam az államban. bontja ki, és az általa felvillanó lehetőséget nem aknázza ki. Hadat üzent és háborúzott, tárgyalt és szerződéseket 7 n Hassel, Goslar, Clausthal-Zellerfeld, Blankenburg, 9 Quedlinburg, Halberstadt, Magdeburg, Helmstadt, Braunschweig, kötött, erődöket épített, rendeleteket adott ki.” A Wolfenbüttel, Salzdahlum, Hildesheim, Hannover, Herrenhausen, kereskedelmi tevékenységen túl a helyszín kiválasz- Zelle, Luneburg, Rakeburg, Lübeck, Hamburg, Stade, Bremen, tását igazolja, hogy ebben az időszakban a holland Emden, Groningen, Leeuwarden, Franeker, Harlingen, Bolsward, Zwolle, Deventer, Harderwijk, Amersfoort, Utrecht, Ams- tudományos élet még kevésbé formális, nem létezett terdam, Leyden, Rotterdam, Delft, Den Haag, Haarlem, a londoni Royal Societyhez vagy a francia Académie Greenwich, Oxford, Hampton Court, Kensington, Woodstock, des Sciences-hoz hasonló intézményesített tudomá- Oxfordshire, Richmond, London, Düsseldorf és Köln. 8 n Idézi Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Gondolat, nyos társulás. Az intézményesülési folyamat pedig Bp., 1965. nem csupán a formális és az informális tudás, hanem 9 n Újlaky István http://krater.hu/polisz/ujlaky-istvan-hollandia- a nyilvános és a magánterek különbségének szemlél- gyonyorei-a-holland-kikoto-tipusu-allam-a-xvii-szazadban#_ftn3 tetését is lehetővé teszi. 10 BUKSZ 2016

Az első fejezet központi színterei az ún. kabinetek, me- A második fejezetben három századon keresztül te- lyeket tudományos vállalkozásként mutat be a szerző, kinti át a ritkaságok cseréjét a – Hollandia társadalmi- ahol a tulajdonos gyűjteménye gondozása mellett, be- gazdasági berendezkedését alapvetően meghatározó lépődíj ellenében bemutatja és egyben árulja is egzoti- – távolsági kereskedelem fényében, mely nem csupán kus ritkaságait. Sőt e vállalkozó épp a ritkaságok (más a gazdaságban, hanem a vizuális ábrázolás és a ta- szempontból tudományos tények és művészeti alko- xonómia fejlődésében is meghatározó volt. Ugyanis tások) tartósítására10 és eladhatóvá formálására vagy mit tehetett egy szentpétervári tudós, ha az 1730-as éppen a gyűjtemények rendszerezésére, a növény- és években szert akart tenni néhány egzotikus növényre állatvilág leírására szolgáló eljárások kifejlesztésén is a Brit-szigetekről? A XVIII. századi vásárlónak, ha munkálkodik, mely technikák persze maguk is áruvá tudta is a növény nevét, semmiféle biztosítéka nem vál(hat)nak. Olyan vállalkozókat láthatunk tehát, akik volt arra, hogy az általa ismert elnevezést használva egyszerre művelik a korabeli tudományt és gondozzák, a külföldi kereskedőtől a kívánt növényt kapja meg. rendszerezik a tudományos gyűjtemények darabjait. E És ha megérkezett is a rendelt mag, biztos lehetett-e tevékenységüket mélyen áthatják a gazdasági, kereske- abban, hogy valóban a kért növény nő ki belőle? Ez delmi megfontolások. Ennek megfelelően a kabinetek a szerző által vázolt szemléletes példa jól érzékelteti a sokkal inkább a magán- és az üzleti, mintsem az akkori képes katalógusok korabeli jelentőségét és hatását a tudományos és közszféra részei. A könyvben tárgyalt világ rendezett leírására. Margócsy kérdése ugyanis korszak megelőzi a tudományos élet intézményesülé- az, hogy Linné rendszerelméletének elterjedése előtt, sét és a nyilvános múzeumok létrehozását. vagyis a modern rendezési elvek, az egységes tudo- mányos nyelv elterjedése és általánossá válása előtt „A nyilvános múzeum történetét általában az hogyan jöhetett létre olyan közös kommunikációs Ashmolean Museum alapításához (1683) vagy a rendszer, amely Európa-szerte biztosította a növé- Louvre nagytermének megnyitásához (1793) szok- nyek azonosíthatóságát. Bemutatja, hogyan álltak ták visszavezetni. Az Ashmolean volt az első mú- egymással kapcsolatban a tudomány iránt érdeklődő zeum, amelynek létrehozásakor kikötötték, hogy a tudósok, úriemberek és gyűjtők, akik egzotikus gyü- nagyközönség is látogathatja.”11 mölcsök, gyógyító növények, csiszolt kagylók, tűzött lepkék, bezoár kövek, kínai jelmezek, ősi érmék és A múzeumok megalapításában jelentős szerepe volt más ritkaságok csereberéjével tevékeny résztvevői a központi hatalom és a társadalom viszonya megvál- voltak a nemzetközi kereskedelemnek. Míg a rene- tozásának, a köz- és magánterek átalakulásának: „az szánsz embere a saját környezetébe zárva élt, a XVI– angol múzeumok nemcsak fizikai, hanem társadalmi XVII. században kitárult a világ. Margócsy azt állítja, értelemben is olyan térré váltak, amely alkalmas volt hogy a távolsági kereskedés nagymértékben segítette a nagyszámú és változatos hátterű, különféle társadal- az osztályozómunkát, a taxonómia tudománnyá vá- mi osztályhoz tartozó látogató befogadására.”12 Vagyis lását (44. old.). Foucault szerint episztemológiai vál- a kabinetek világa az átalakulási folyamat egy pontját tás következett be – írja Margócsy – a természetrajz képviseli, melybe beletartozik a különböző társadalmi átalakulásával, a XVIII. századi taxonómia megalko- csoportok és a tudományos tudás termelése közti vi- tásával, aminek szimbolikus dátuma 1657, Jonston szony megváltozása is. Historia naturalis de quadripedius című munkájának megjelenése. A reneszánsz korában „megírni egy nö- „A hozzáférésnek ez az egyre növekvő lehetősége, vény vagy állat történetét nem jelentett egyebet, mint különösen a képtárak esetében, elválaszthatatlan elmondani, milyenek az elemei vagy szervei, miféle volt az Európában és a Brit-szigeteken végbemenő hasonlóságok találhatók benne, milyen erények tulaj- társadalmi és kulturális változásoktól. Ezek közül doníthatók neki, miféle legendákba és történetekbe az egyik legfontosabb az udvar és a nagyközönség keveredett bele, milyen címerekben jelenik meg, mi- közötti érintkezési felületek megszaporodása, ami lyen gyógyszereket készítenek az anyagából, milyen részben a képtár-paloták és a növekvő számú ze- élelmiszereket szolgáltat, mit mondanak róla a régi- nei és színházi előadásoknak helyet adó építészeti ek, mit tudnak mondani róla az utazók. Valamely élő- terek közös látogatásának köszönhető, valamint a lény története maga ez a lény volt, az egész szeman- művészeti akadémiák igényének, hogy műveikkel a tikai hálózaton belül, amely a világhoz kötötte.”14 világ elé lépjenek, továbbá a vizuális kultúra szín- terei és piaca kiszélesedésének.”13 10 n A tetemek tartósítása nemcsak tudományos szakértel- met, bizonyos művészi érzéket is kívánt, épp az eladhatóság vagy a ritkaságjelleg fokozása érdekében. Margócsyt azonban nem a társadalmi átalakulás ér- 11 n Jeffrey Abt: A nyilvános múzeum előtörténetei. In: Ké- dekli, hanem a tudományos tudás státusza: a tudósi kesi Zoltán – Lázár Eszter – Varga Tünde – Szoboszlai János ethosz hiánya, a tudományos tudás nyilvános, univer- (szerk.): A gyakorlattól a diszkurzusig. Kortárs művészetelméleti szöveggyűjtemény. Magyar Képzőművészeti Egyetem Képző- zális és kommunisztikus normája helyett a kabinetek művészet-elmélet Tanszék, Bp., 2012. 4. old. http://www.mke. titkos, magán- és piaci jellege, ami azonban inkább hu/adat/szoveggyujtemeny.pdf tűnik természetesnek, mint meglepőnek a történeti 12 n Abt: A nyilvános múzeum, 17. old. leírás alapján. 13 n Abt: A nyilvános múzeum,18. old. SZABARI – MARGÓCSY 11

A XVII–XVIII. század folyamán ez a leírás egysze- fejezete is, amelyben Margócsy az ajándékok gyako- rűsödött, Foucault szerint „az állattal összefüggő ri cseréjének anyagi vonzatát tárja fel az „írástudók szavak felbomlottak és eltűntek: és maga az élőlény, köztársaságában”. Hiszen egy beárazott világban az anatómiájában, formájában, szokásaiban, születésé- ajándékoknak is van áruk, és a tudományos világban ben és halálában mintegy csupaszon jelenik meg.”15 a „beszállítók” nem elégedtek meg a megtiszteltetés- Margócsy nagyszerűen illusztrálja ezt az egyszerű- sel – például egy köszönetnyilvánítással a kiadvány- södő taxonómiát, a taxonómiai gondolkodás fejlődése ban –, hanem készpénzt kértek az árujukért. és a távolsági kereskedelem közötti szoros összefüggést „A XVII. század végére a ke- a tulipánkereskedelem pél- reskedelem mindenható erő dáján. Bemutatja, hogyan lett és a gyűjtők is egyre in- zajlott a tulipánok távolsá- kább egy készpénz-központú gi cseréje a téli időszakban, gazdaságban működtek. A amikor a növények nem vi- természettudományban és az rágoztak. A könyvben össze- antikvitásban járatos tudósok vethetjük a részletes korabeli nem csupán leveleket küldtek illusztrációkat és szöveges egymásnak, de könyveket, leírásokat, melyek olyan in- ókori pénzérméket, növénye- formációkra korlátozódnak, ket, római szobrok gipszmá- mint a tulipánhagyma súlya, solatát, tengeri kagylóhéjakat, leírása, rajza és ára. „Ezek anatómiai preparátumokat és a tulipán-könyvek lehetnek ritka ásványokat is. Ezeket az egyik legkorábbi példái az ajándékokat küldhették az új botanikai rendszerta- barterben is, akár készpén- ni repertóriumoknak, me- zért, akár viszontajándékért lyek azért jöttek létre, hogy cserébe. […] még az aján- megkönnyítsék a növények dékoknak is lehetett egy ki kereskedését a tizenhete- nem mondott, de mindenki dik században.” (50. old.) által elfogadott ára. Ha a rit- Margócsy szerint a növények kaságokról folytatott beszéd- esetében az alacsonyabb módban a központi szerepet szállítási költségek és a ki- a pénz vitte, akkor hogyan fe- sebb kockázat miatt a bota- ledkezhetett volna meg bárki nikában jóval előbb mehetett is egy-egy tárgy áráról, még végbe a taxonómiai fordulat, ha teljesen ingyen ajánlotta is mint az állattanban. fel levelezőtársának?”17 A XVIII. században a természetrajzi munkák kiadása rendkívül kockáza- Vagyis Margócsy azt hangsúlyozza, hogy a XVII– tos, tőkeigényes vállalkozás volt.16 Margócsy szerint XVIII. század erősödő tudományos közegében, ahol Albertus Seba lexikonjának története megmutatja, az intézményi és kommunikációs hálózatok fokoza- hogyan alakította a kora újkor természetrajzának tosan növekedtek, a mertoni tudományos ethosszal illusztrált atlaszait a könyvnyomtatás üzleti olda- szemben egyre nagyobb szerepet játszottak az anyagi la, a kereskedelem és a profitéhség. Az eligazodást előnyök és juttatások. A piac nem feltétlenül kedve- nagymértékben segítették a lexikonok nemzetközi zett a tudás nyílt, szabad megosztásának, sok esetben közönséghez szóló képei, de rendkívül megnövelték inkább a tudományos ismeretek népszerűsítését, és a kiadás költségeit. Seba örököseit igencsak ösztö- ezzel eladhatóságát szolgálta, nem pedig a tudás mély nözte a lexikon újabb kiadásaira, hogy a képmetsze- átadását, a kutatási és technikai eljárások pontos is- tek lemezei már rendelkezésre álltak. A gazdasági mertetését. A tudományos világ résztvevői a magán- szempontokra hívja fel a figyelmet a könyv negyedik és a nyilvános tudomány határain egyensúlyoztak, ügyelve arra, kinek engednek szabad bejárást tudo- 14 n Michel Foucault: A szavak és a dolgok. A társadalomtu- mányos világukba. Ebben a fő szempont a vásárlóerő dományok archeológiája. Ford. Romhányi Török Gábor. Osiris, volt, nem a laboratóriumi kutatás elősegítése. Bp., 2000. 152. old. 15 n Uo. 153. old. A könyv második része valójában három esetta- 16 n A könyvkiadás ezen időszakában a szerzőség modern nulmány az emberi test reprezentációjának versengő koncepciója még kialakulóban volt, így a kiadások magas költ- technikáiról: viaszbefecskendezés, anatómiai metsze- sége, az, hogy a tudományos szerzők neve egyfajta márkanév lett, mely jobban eladhatóvá tett egy-egy tudományos munkát, tek, színezés. Mindháromnak megvoltak az előnyei és a hamisítványok megjelenéséhez is hozzájárult (73–76. old.). a nehézségei. Két tudós vállalkozó, Ruysch és Bidloo 17 n Margócsy Dániel: Mindennek mértéke a pénz, http:// vitájában a viaszbefecskendezésről a képalkotó tech- ketezer.hu/2014/02/mindennek-merteke-a-penz/ nikák problémája kapcsolódik össze az eladhatóság 12 BUKSZ 2016

és az igazolhatóság kérdésével. Megtudhatjuk, hogy találkozott: Ruysch, Le Blon, Ten Kate, Merian és a boncolás, sőt a nyilvános boncolás bevett esemény Rumphius, akik sikerrel hozták létre a tudományos volt Leydenben, azaz bárki számára elérhető tudást termékek nemzetközi piacát jómódú vásárlóik számá- jelentett, ugyanakkor kevésbé szolgálta a kutatást és ra, akik közé Nagy Péter cár is tartozott.18 Meggyőző az oktatást, mivel a nyilvános boncolás alkalmával történelmi példákon mutatja be, hogyan ösztönözte nem volt elég idő a részletek vizsgálatára, az egyedi a fejlődést a kereskedelem, a gyűjtés és a tudomány esetek elmélyült tanulmányozására. A tudományos interakciója. A vállalkozók, a kereskedők maguk is boncolások viszont szükségessé tették a tapasztala- hozzájárultak a növények, állatok és az emberi test új tok rögzítését, legtöbbször a papírra rajzolt ábrázo- ábrázolási formáinak kifejlesztéséhez.19 lást, ami azonban nem szolgálhatott bizonyítékként, A könyv újdonsága, hogy a tudományos tények hiszen a rajzolók szépítették, tökéletesítették a lát- termelésének folyamatában, a tudománytörténet ványt, sőt a legtöbb esetben a cél a művészi, általáno- intézményesülésében a gazdasági szemléletnek tu- san elfogadott kép reprodukciója volt, nem pedig az lajdonít uralkodó szerepet. Bár korábban is szület- adott eset pontos rögzítése. A Ruysch által kidolgo- tek meggyőző munkák arról, hogy a tudományos zott viaszbefecskendezéses eljárás a boncolás kínálta tevékenységek művelését vagy az emberek közötti „friss” holtestekkel szemben részben az állandóságot, viszonyt hogyan befolyásolják a drága technikai be- részben az egyedi jelenség rögzítését tette lehető- rendezések, hogy a tudományos tények előállításá- vé. Épp ezért anatómiai preparátumainak nem volt ban a természet nem vesz részt,20 Margócsynál kerül szükségük hitelesítésre. További előnyük a kikészített először központi szerepbe a tudomány művelését is testek szépsége volt, melyekről „eltűnt a halál” (140. meghatározó gazdasági, pontosabban kereskedelmi old.). A fő ellenvetés Ruysch eljárásával szemben az tevékenység.21 Tudományos vállalkozói nem valami- volt, hogy ezek a preparátumok sem a valóságot mu- féle univerzális normarendszer kidolgozásáért vagy tatják be, hiszen a befecskendezéstől a vénák és ar- elfogadásáért küzdenek, hanem egymással is verseng- tériák a valóságosnál nagyobbá válnak, eltorzítva az ve, ugyanakkor a távolsági kereskedelem infrastruk- emberi test anatómiai struktúráját. túráját közösen fejlesztve azon munkálkodnak, hogy Bidloo viszont személyes tapasztalataira hivatko- áruikat (a korabeli tudományos termékeket) minél zott, arra, hogy 200 holtestet boncolt anatómiai atla- sikeresebben értékesítsék. A tudós közösségek tagjai- sza elkészítéséhez, tehát nem átvett „bizonyítékokra”, val ellentétben ezek a vállalkozók azonban elsősorban hanem valódi tapasztalatokra támaszkodik, folyama- vevőikkel, nem pedig egymással álltak szoros kapcso- tában mutatja be az emberi szervek működését, és az latban. Nem volt céljuk egymás meggyőzése sem. Sőt atlasz rézkarcai még a mikroszkópnál is nagyobb fel- eljárásaik titkosak voltak, melyeket csak nagy ös�- bontásban jelenítik meg a részleteket. Bidloo előnye szegekért bocsátottak áruba. Így nem is alakulhatott tehát az lett, hogy több eljárást és ábrázolásmódot ki egységes tudományos protokoll, hiszen Margócsy ötvözött. A pusztán elméletinek tűnő vitát Margócsy vállalkozói nem voltak érdekeltek abban, hogy a kí- tágabb, elsősorban gazdasági kontextusba helyezi, s sérleteik eredményét kölcsönösen megerősítsék. Ami így ismét bebizonyosodhat, milyen döntő szerepet mégis az egységesedés, az univerzalizmus irányába játszott Bidloo sikerében a térbeli mobilitás lehetősé- mutatott, az sokkal inkább a nemzetközi kereskedel- ge. Ehhez szorosan kapcsolódik Jakob Christoph Le mi szempontokhoz igazodó kategóriák és lexikonok Blon találmányának, a színes nyomatoknak a tudo- kialakítása volt. o mányos, művészi és gazdasági (kereskedelmi) jelen- tőségét tárgyaló fejezet. Le Blon, akárcsak több kor- társa, hitt abban, hogy a gyönyörű képek előállítása a tudományos törvények megfelelő alkalmazásának 18 n Amikor Uffenbach el akarta adni Európa-szerte híres függvénye. könyvtárát, hirdetést adott fel, sőt katalógust adott ki, mely a Az utolsó fejezet ismét a távolsági kereskedelem távoli vevők számára is tartalmazta az értékesítés feltételeit (10. old.). Vagyis már akkor is működött a manapság oly népszerű világába kalauzol el bennünket, történeti példákon csomagküldő szolgálat offline megfelelője. illusztrálva, hogyan befolyásolták, akadályozták vagy 19 n A könyvet olvasva tapasztalhatjuk, hogy a tudományos il- éppen segítették például Nagy Péter cár „vásárlásait” lusztrátorok azt hitték, ábrázolásaik vizuális tények, amelyek úgy ábrázolják a természetet, amilyen az valójában. a holland kereskedelem, az anatómia és a növénytan 20 n Karin Knorr-Cetina: Epistemic Cultures: How the Sciences fejleményei, illetve a személyes és kereskedelmi kap- Make Knowledge. Harvard University Press, Cambridge, 1999. csolatok. Itt is a tudományos tudás terjesztése és a 21 n Margócsy 2014-es cikkében is hangsúlyozza a kor anya- kereskedelmi tevékenység összekapcsolása, valamint giasságát, amikor azt állítja, „hogy ez a pénzközpontú utazás olyan folyamatot indított el, amelynek során a művészet, a tudo- a tudományos ajándék és az ajándék pénzbeli értéké- mány, az oktatás és a ritkaságok lényege ezek pénzben kifeje- nek kifejeződése áll az előtérben. Ezzel a könyv mint- zett árára redukálódott, s ez lehetővé tette, hogy bárki eldönt- egy keretbe is foglalja az általa hangsúlyozott gazda- hesse, mennyit ér egy barack, egy kiszárított tatu teteme vagy éppen egy pár Rembrandt-rézkarc. Kialakult egy távirati stílus- sági szemléletet. ban is leírható esztétikai mérce, amelynek segítségével a turis- Margócsy könyvének középpontjában tehát azok ták egy-két szóban összefoglalva feljegyezhették naplójukba, a holland tudományos vállalkozók és kereskedelmi hogy útjuk során milyen értékes tárgyakat láttak.” (Margócsy: Mindennek mértéke a pénz, i.h.) hálózataik állnak, akikkel/amelyekkel Uffenbach is HASZNÁLATI IRODALOM

KISS FARKAS GÁBOR

Lázs Sándor: Apácaműveltség Magyarországon legnagyobb múltú feladatai közé tartozik. A magyar a XV–XVI. század fordulóján irodalomtörténetben kezdettől kulcsfontosságú volt, hogy az irodalmiság nyelve mikor és milyen közegben Az anyanyelvű irodalom kezdetei lett magyar, és ez a nyelvhasználat mikortól terjed el Balassi Kiadó, Budapest, 2016. az írásbeliségben. Közismert, hogy a magyar iroda- 460 oldal, 3200 Ft lom késő középkorból fennmaradt emlékei – bár kro- nológiailag tökéletesen párhuzamba állíthatók a vele egyidejű nyugat-európai írásbeliség műfajilag megfe- ázs Sándor az utóbbi két évtizedben tanul- leltethető elemeivel, hiszen az 1500 körül felvirágzó mányok sorozatában világított rá a késő kö- magyar kolostori irodalomnak jól látható német, an- Lzépkori magyarországi írásbeliség, azon be- gol vagy francia pendant-jai vannak – fejlődéstörté- lül is elsősorban a kolostori irodalomhoz sorolható netileg, az irodalomtörténeti narratívában mégiscsak kódexek történetére, forrásaira, nyelvhasználati jel- teljesen más pozícióban helyezhetők el. Röviden: legzetességeire;1 ezért is övezte nagy várakozás ös�- nálunk az a kezdet, ami máshol a vég. Míg a késő szefoglaló művének megjelenését. Rögtön az elején középkori kolostori – nagyrészt apácákhoz köthető le kell szögeznünk, hogy a mű talán felül is múlja – „használati irodalom” (Gebrauchsliteratur) sokáig ezeket a várakozásokat: nem válogatás az eddig meg- a középkori nyugat-európai irodalmak történeteinek jelent tanulmányokból, nem is puszta összegzésük, csak az utolsó oldalain, „az apróbetűs részben” sze- hanem teljesen önálló monográfia, amely csak egy- repelt,3 Magyarországon a hozzá hasonló kéziratok egy rövid részletében azonos a korábban megjelent és szövegek jelentik az önálló, magyar nyelvű irodal- tanulmányokkal, és két átfogó szempontból alkot új mi írásbeliség kezdetét. képet a magyarországi apácakolostorok késő közép- Az irodalomtörténeti elbeszélésnek ezzel a prob- kori írásbeliségéről. Az első ezek közül a fennmaradt lémájával már Toldy Ferenc szembesült, és azzal a szövegek módszeres, műfaji alapú vizsgálata, a másik romantikus huszárvágással oldotta meg, hogy a ma- pedig a délnémet koldulórendi apácakolostorokra gyar irodalomtörténetben az apácák számára má- vonatkozó kutatási eredmények mélyreható, párhu- solt késő középkori szövegeket elosztotta a lovagkor zamként való applikálása. és a „klastromi irodalom” között, s ez utóbbit csak Míg a Lázs könyvének főcímében említett apá- mint az előbbi folytatását prezentálta.4 A fő teljesít- caműveltség egy Magyarországon keveset kutatott ményt ebben az időben a „népies költészet” jelen- és diszciplinárisan nehezen elhelyezhető téma,2 a tette, amely azonban szóbeliségénél fogva sajnálatos kötet alcíme már teljes mértékben reprezentálja azt módon elveszett, és ehhez csak lábjegyzetként tud- a tágabb ambíciót, amely a mű megszületéséhez tak hozzájárulni a vallásos költészet fordításai, mint vezetett. Az „anyanyelvű irodalom kezdeteiről” új például az Alexandriai Szt. Katalin verses legendája.5 összefoglalást írni, ráadásul teljesen új szempontok Talán a vallásos szövegek irodalmi értékének alábe- alapján, a magyar irodalomtörténet legnehezebb és csülése eredményezte, hogy már Toldy is elsősorban

1 n Csak a legfontosabbakat említve: Szent Ágoston regulá- sok a klarissza rend magyarországi történetéből. METEM, Bp., jának XV. századi magyar fordítója: Váci Pál munkássága a 15. 2003. századi domonkos rendi reformban. ItK, 109 (2005), 188–204. 3 n Az apácák irodalmi kultúráját a német szakirodalom már old.; A megkerült Pozsonyi Kódex és Szegedi Antifonale, vala- alaposan vizsgálta, de a konzervatívabb irodalomtörténetben mint két elkallódott kézirat, Magyar Könyvszemle, 122 (2006), még mindig csak kis szerepet játszik. Pl. Fritz Peter Knapp mo- 146–161. old.; A Birk-kódex keletkezése: alkotói szándékok és numentális, a latin és német kolostori irodalmat példás részletes- módszerek a 15. századi domonkos reformban. ItK, 110 (2006), séggel tárgyaló összefoglalásában egyáltalán nem kap helyet: 337–356. old.; A Gyöngyösi Kódex írói és műveltségük. ItK, 111 Die Literatur des Spätmittelalters in den Ländern Österreich, (2007) 421–457. old.; A Könyvecse néhány forrása és a kódex Steiermark, Kärnten, Salzburg und Tirol von 1273 bis 1439, II/2. szövegének kora. ItK, 112 (2008) 306–318. old.; A Pozsonyi Die Literatur zur Zeit der Habsburgischen Herzöge von Rudolf IV. Kódex írói és műveltségük, Századok, 143 (2009) 467–486. bis Albrecht V. (1358–1439). ADEVA, Graz, 2004. old.; Latin és anyanyelv a magyar kódexirodalomban, Magyar 4 n Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a leg- Könyvszemle, 127 (2011), 425–444. old.. régibb időktől a jelenkorig rövid előadásban. Athenaeum, Pest, 2 n Kivételként lásd Schwarcz Katalin munkáit: A klarissza 18722, 28–35. old. apácák könyvkultúrája a XVIII. században, Scriptum, Szeged, 5 n Toldy Ferenc: A magyar költészet története az ősidőktől 1994.; Mert ihon jön aßonyotok és kezében új szoknyák. Forrá- Kisfaludy Sándorig. Heckenast, Pest, 18672, 98. old. 14 BUKSZ 2016 nyelvtörténeti emlékként tartotta fontosnak e szöve- Szent Katalin domonkos apácakonventtel kapcsola- geket. A Toldy munkássága utáni fél évszázad kutatá- tos eredményeket: itt maradt fenn a legjelentősebb sa (elsősorban Katona Lajos, Tímár Kálmán, Vargha népnyelvű kéziratos anyag a XV. századból, rendel- Damján munkái) segített átírni ezt a képet, és első- kezésre áll a konvent könyvtárának XV. századi kata- sorban a rendi hovatartozás alapján definiálta újra a lógusa, és jelentős részben ismert a kolostorban élők késő középkori népnyelvi vallásos szövegekről alko- társadalmi összetétele is.10 Nem meglepő, hogy Lázs tott irodalomtörténeti képet. Az ő forráskutatásaik és elsősorban ehhez a kézenfekvő párhuzamhoz fordul szemléletük tükröződik Horváth János nagyszabású a margitszigeti viszonyok rekonstruálásakor. Bár az szintézisében, A magyar irodalmi műveltség kezde- ötlet megjelent már korábbi tanulmányokban is,11 teiben (1931, 19352). Horváth János összefoglalását itt teljes mértékben kiaknázva, minden szempontból két fő nézőpont, a népnyelvi írásbeliség megjelenése megvilágító erejű: képet kapunk így az obszerváns és viszonya a szóbeliséghez, valamint az egyes fenn- reform menetéről, a domonkos apácák lelki gondo- maradt szövegek rendi kötődése határozza meg. Az zásáról, a közösségi felolvasás rendjéről, a népnyel- anyanyelvi írásbeliség terjedésének módjairól és szint- vi nyelvhasználatról, a perikópafordítások kolostori jeiről, a literátusok csoportnyelvéről, a fennmaradt használatának nyelvéről, a zsolozsmázás szokásairól, „nyílt és zárt szövegekről” Tarnai Andor dolgozott ki sőt a kolostor építészeti elrendezésének elképzelésé- a későbbiekben elméletet, melynek központi eleme hez is értékes párhuzamot kínál. Egy-egy német pár- volt a „másodlagos szóbeliség”, az az írásbeliségből huzam (pl. az Idvöz légy, Istennek szent anyja, men�- leszűrődött szóbeli szubsztrátum, amelynek egykori nyei szent ajándok! összevetése az Ave morgensterne der létezéséről a fennmaradt szövegek párhuzamos fra- Hymmel lucerne kezdetű német fordítással, 255–257. zeológiai elemei tanúskodnak.6 Az utóbbi évtizedek- old.) az egyes egyházi énekek használati alkalmát is ben azonban a kutatás meglepően keveset foglalko- meg tudja világítani, és ezek a közelítések, ha nem zott az egyes szövegek keletkezésének rendi, kolostori teljesen bizonyító erejűek is, mindenképp tanulságo- közegével vagy tágabb értelemben vett társadalmi- sak, különösen a hozzájuk kapcsolódó népszokások kulturális kontextusával. Lázs munkája most ebben ismertetésével együtt. az irányban indult el: ehhez kiváló alapokat nyújtott a Szintén újszerű ezen a területen – és még nem- 2009-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban ren- zetközi szinten sem túl elterjedt – a kötet interdisz- dezett nyelvemlék-kiállítás katalógusa7 és a kéziratos ciplináris – szövegeket és tárgyi emlékeket egyszerre anyagnak az interneten is elérhető rekatalogizálása (nyelvemlekek.oszk.hu), valamint az a tény, hogy az 6 n Tarnai Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gon- elsősorban nyelvészeti-nyelvtörténeti fókuszú Régi dolkodás a középkori Magyarországon. Akadémiai, Bp., 1984, Magyar Kódexek sorozatnak majdnem az összes köte- 227–251. old. te megjelent már nyomtatásban, így a kéziratok szö- 7 n „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 8 16. század elejéig. Szerk. Madas Edit, OSZK, Bp., 2009. vege megbízható kiadásban hozzáférhető. 8 n A kötetek listáját lásd http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/ A mintegy ötven késő középkori magyar nyelvű regi_magyar_kodexek (2016. 06. 23.). kézirat jelentős részét egykor apácák használták. Há- 9 n Andreas Rüther – Hans-Jochen Schiewer: Die Predigt- handschriften des Straßburger Dominikanerinnenklosters St. rom apácakolostor írásbeliségének profilja bontako- Nikolaus in undis. Historischer Bestand, Geschichte, Vergleich. zik ki részletesebben a fennmaradt anyagból: a mar- In: Die deutsche Predigt im Mittelalter. Hrsg. von Volker gitszigeti domonkos apácáké, az óbudai klarisszáké és Mertens u. a., Niemeyer, Tübingen, 1992.; Regina D. Schiewer: Sermons for Nuns of the Dominican Observance Movement. a somlyóvásárhelyi premontrei apácáké. Lázs köny- In: Medieval Monastic Preaching. Ed. Carolyn Muessig, Brill, vének célkitűzése az apácák írásbeliségének kutatása Leiden, 1998. 75–92.; Marie-Luise Ehrenschwendtner: Die mindhárom kolostorban, azonban a kötet hangsú- Bildung der Dominikanerinnen in Süddeutschland vom 13. bis 15. Jahrhundert. Steiner, Stuttgart, 2004.; Eva Schlotheuber: lyait a ránk maradt anyag önmagában is megszabja: Klostereintritt und Bildung. Die Lebenswelt der Nonnen im míg a Margitszigetről 13–16 kézirat származik, az späten Mittelalter. Mit einer Edition des ‚Konventstagebuchs‘ óbudai klarisszáktól pedig 9–12, a somlyóvásárhelyi einer Zisterzienserin von Heilig-Kreuz bei Braunschweig (1484– premontreiekhez csak egy kézirat használata köthető 1507). Niemeyer, Tübingen, 2004.; Studien und Texte zur literarischen und materiellen Kultur der Frauenklöster im späten bizonyosan, további három csak feltételesen. Ezekből Mittelalter. Hrsg. von Falk Eisermann u. a. Brill, Leiden–Bos- az arányokból következik, hogy a könyv középpont- ton, 2004.; Nonnen, Kanonissen und Mystikerinnen. Religiöse jában a koldulórendi apácák, és elsősorban a mar- Frauengemeinschaften in Süddeutschland. Hrsg. von Helmut Flachenecker u. a. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 2008.; gitszigeti domonkos apácák könyvkultúrája áll. Lázs Ekkehard Borries: Schwesternspiegel im 15. Jahrhundert. három irányban nyit új utat a kutatásban. Egyrészt Gattungskonstitution – Editionen – Untersuchungen. De Gruyter, magabiztosan és a tárgykör alapos ismeretével fel- Berlin, 2008.; Réjane Gay-Canton: Entre dévotion et théologie scolastique. Réceptions de la controverse médiévale autour vértezve használja a margitszigeti domonkosok vizs- de l’Immaculée Conception en pays germaniques. Brepols, gálatában a külföldi koldulórendi apácakolostorok Turnhout, 2011.; Sabine Klapp: Pragmatische Schriftlichkeit késő középkori kultúrájával kapcsolatos friss kutatási in Strassburger Frauenklöstern des späten Mittelalters. In: Schreiben und Lesen in der Stadt. Literaturbetrieb im eredményeket. Ezen a területen az új forrásközlések spätmittelalterlichen Straßburg. Hrsg. von Stephen Mossmann és átfogó történeti kutatások valóban forradalomhoz u. a. De Gruyter, Berlin, 2012. 207–232. old.; Sabine Klapp, vezettek az elmúlt húsz évben, elsősorban Német- Das Äbtissinnenamt in den unterelsässischen Frauenstiften vom országban.9 Külön ki kell emelnünk itt a nürnbergi 14. bis zum 16. Jahrhundert: Umkämpft, verhandelt, normiert. KISS FARKAS – LÁZS 15 mozgató – szemlélete.12 A késő középkori kéziratos most már jól rekonstruálható és helyhez köthető kéz- vallásos irodalom itthon sokáig elsősorban a nyel- iratanyagot nemcsak önmagában, hanem mint egy vészet kutatási területe maradt, kezdve attól, hogy lokális szellemi műhely termékét összefüggéseiben Döbrentei Gábor a XIX. század negyvenes éveiben tekinti, és új, funkcionális szemlélettel közelíti meg az saját kései nyelvújítási kísérletének tápanyagát látta anyagot. Munkájának itt mindenképp fontos előzmé- ezekben a szövegekben, egészen odáig, hogy a már nye Haader Lea kutatása arról, hogyan funkcionált említett, 2009. évi átfogó kiállítás is, ahol e kézirato- a margitszigeti kolostor íróműhelye scriptoriumként, kat együtt mutatták be, a Nyelvemlékek címet visel- és a fennmaradt kéziratokban hogyan váltják egymást te. Lázs könyve irodalomtörténeti hangsúlya mellett a kezek.13 De Lázs túllép a paleográfián, és a kézirato- figyelembe veszi a régészeti, történeti és liturgia- kat nemcsak írott szövegnek, hanem használati tárgy- történeti tapasztalatokat is. Talán legkevésbé épp a nak, szó szerint „használati irodalomnak” tekinti, és nyelvtörténet eredményei kerülnek be az összképbe, azt firtatja, milyen szerepet tölthettek be a minden- de természetesen a Régi Magyar Kódexek sorozat szö- napi hitéletben. Ebből olyan releváns kérdésfelveté- vegkiadási sorozatának paleográfiai tanulságai nagy sek születnek, mint például az, hogy a Jordánszky- hangsúlyt kapnak. A német analógiát Lázs a társtu- kódexnek a margitszigeti domonkosokhoz köthető dományok terén is ügyesen használja, például a ko- bibliafordítása, alkalmas volt-e arra, hogy kiszolgálja lostor belső elrendezése kapcsán feltételezi, hogy a a domonkos közösségek olvasmányigényét és liturgi- német példákhoz hasonlóan itt is volt a templom és kus rendjét. Még ha negatív is a válasz erre a kérdés- a kerengő közös falában egy rácsos ablak. Az ilyen re, akkor is hasznos tanulsággal szolgál a Jordánszky- apró részletek rekonstrukciójakor válik feltűnővé, kódex egykori használatára vonatkozólag. hogy mennyire hiányzik egy részletes összefoglaló mű Lázs két fontos problémát eltérően lát az eddigi az óbudai klarisszák és a margitszigeti domonkosok szakirodalomtól. Vitatkozik Tarnai Andorral abban kolostorának nemcsak az építéstörténetéről, hanem a tekintetben, hogy a szókettőző fordítások valóban gazdasági viszonyairól is a két kolostorral kapcsolatos megőrizték-e a fordító mellett a másoló beavatkozását okleveles források összeállításával – ezt azonban nyil- is. A Lobkowitz- és a Debreceni-kódex alapján arra a kö- ván nem Lázs Sándor feladata megírni. vetkeztetésre jut, hogy a szókettőzés a fordító művele- A harmadik fontos módszertani újítás – bár erre te lehetett. Ezt csak megerősíthetjük a késő középkori vannak előzmények a korábbi kutatásban –, hogy a copia, a bőség elve alapján történő fordításra hivatkoz- va, amely nemcsak a terminológiai pontosság miatt kedvelte a részletezést, hanem esztétikai erényt is lá- De Gruyter, Berlin, 2012.; Simone Mengis: Schreibende Frauen um 1500. Scriptorium und Bibliothek des Dominikanerinnenklosters tott benne. Tarnaitól eltérően Lázs azt is látja, hogy St. Katharina St. Gallen. De Gruyter, Berlin, 2013.; Petra Kurz: a katekétikus szövegek fordításai őrizhettek egy orális Lebenswelt Kloster. Das Gebetstagebuch der Windesheimer szubsztrátumot, az évszázadok alatt kialakult szóbeli Chorfrau Angela aus St. Agneten in Trier (1465–1539). PhD Diss. Trier, 2014. formulák leképeződését. Ezzel függ össze az a fontos 10 n Antje Willing: Literatur und Ordensreform im 15. tapasztalata, hogy „nincs két egyforma bibliai idézet, Jahrhundert. Deutsche Abendmahlsschriften im Nürnberger perikópafordítás” (91. old.). Mindez a magyar nyelvű Katharinenkloster. Waxmann, Münster, 2004.; Barbara Steinke: Paradiesgarten oder Gefängnis? Das Nürnberger irodalmi kánon hiányára mutat, és arra, hogy a fordí- Katharinenkloster zwischen Klosterreform und Reformation. tók alkalmanként inkább újrafordították a szövegeket, Mohr Siebeck, Tübingen, 2006.; Die Bibliothek des Klosters semmint hogy már egy meglevő teljes bibliafordítást St. Katharina zu Nürnberg. Synoptische Darstellung der Bücherverzeichnisse. Ed. Antje Willing. Akademie, Berlin, 2010, vagy akár csak egy önállóan terjedő, akár szóbeli, akár 1–2. kötet. írott perikópahagyományt követtek volna. 11 n Lázs Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvas- Határozott választ ad a kötet a korábbi szakiro- mányainak korszerűsége. In: „Látjátok feleim...” (lásd 7. lj.), 123– 139. old., és uo. Haader Lea, „Gömöry-kódex”. 310–311. old. dalom egyik legfontosabb vitatott kérdésére: men�- 12 n Talán a colmari Unterlinden Múzeumnak az apácakon- nyire hathatott a domonkos rendi reform a népnyelvi ventről rendezett nagyszabású kiállításának katalógusát lehet írásbeliség kialakulására? Horváth János kapcsolta itt megemlíteni legfontosabb kísérletként arra, hogy teljes ke- resztmetszetet adjon egy késő középkori domonkos apácako- össze ezt a két fejleményt, de Mályusz Elemér rész- lostor kultúrájáról: Les Dominicaines d’Unterlinden, Colmar, 10 letesen cáfolta ezt az álláspontot arra hivatkozva, décembre 2000–10 juin, 2001. Éd. Catherine Leroy, Somogy, hogy túl nagy időbeli távolság választja el egymástól Paris, 2000. 1–2. köt. Jeffrey F. Hamburger úttörő könyve az eichstätti St. Walburg bencés apácazárda vizuális kultúrájáról a Leonhard Huntpichler által az 1450-es években le- szintén ebbe az irányba mutat: Nuns as Artists. The Visual vezényelt rendi reformot az első domonkos szövegtől, Culture of a Medieval Convent. University of California Press, Váci Pál regulafordításától a Birk-kódexben (1474), Berkeley, Ca., 1997.; akárcsak az angliai Syon-apátság Brigitta- és még nagyobb a fennmaradt terjedelmesebb kézira- nővéreinek késő középkori könyvkultúrájával kapcsolatos kuta- tások is, amelyekből csak a legfontosabbakat említem: Vincent toktól, amelyek java 1510 és 1531 között keletkezett. Gillespie (ed.): Syon Abbey with the Libraries of the Carthusians, Lázs érvei amellett, hogy a reform hatott az anyanyel- ed. A. I. Doyle, British Library, London, 2001.; Syon Abbey and vi irodalom fejlődésére, itt is elsősorban a nemzet- its books. Ed. E. A. Jones, Alexandra Walsham. Boydell Press, 2010. közi párhuzamokon alapulnak. Mind Altenhohenau, 13 n Haader Lea: A Nyulak Szigeti scriptorium mint műhely. mind Nürnberg domonkos apácái a XV. század har- Magyar Nyelvőr, 128 (2004), 196–205. old.; Haader Lea: Elena madik-negyedik évtizedében bekövetkezett reformot priorissza levele. Magyar Nyelv, 91 (1995), 420–431. old. követően fordultak erőteljesebben a népnyelvi írásbe- 16 BUKSZ 2016 liség felé.14 Lázsnak abban minden bizonnyal igaza olyan megjegyzéseket, amelyek a késő középkori iro- van, hogy Mályusz nem vette figyelembe, hogy ezeket dalom sokféleségével szemben álló egységes tömbként a szövegeket közösségi olvasásra szánták, és magán- kezelik őket. Így megtudjuk, hogy a humanisták nem olvasókat keresve nem látta meg az összefüggést a re- művelték – néhány kivételtől eltekintve – a hagiográfia form és a kolostori olvasmányok között, de az szem- műfaját: épp az utóbbi évtizedek kutatása mutatott betűnő, hogy kronológiailag és történetileg egy ilyen rá, hogy mennyire központi fontosságú feladat volt „nagy elbeszélés” feszültséget teremtene. Tudásunk a szentéletrajzok írása az egyházi udvarban élő vagy jelenlegi állásán nehéz összhangba hozni azt, hogy egyházi pályán mozgó humanisták számára. A kutatás az ország vezetői, Szécsi Dénes érsek és Hunyadi Já- erről inkább amiatt feledkezett meg, mert látszólag el- nos kormányzó által behívott Leonard Huntpichler lentétben áll a humanizmusról mint az antikvitás fel- nagyszabású domonkos reformjával15 egyidejűleg mi- támasztójáról vallott közkeletű vélekedéssel.17 ért próbálnak a margitszigeti domonkos apácák ki- Átfogóbb probléma, de szintén a humanizmussal szakadni a domonkos rend kötelékéből. Miért akar- kapcsolatos az a kérdés, hogy a népnyelvi irodalom ják őket 1468-ban kizárni a rendből? Anna perjelnő kései, Jagelló-kori szélesebb körű elterjedése kapcso- határozott ellenállása vajon csak a rend központi – latba hozható-e a Mátyás-kori humanizmus erőtel- alapvetően Bécsből inspirált – irányításának, vagy a jességével. Lázs szerint „feltűnő, hogy anyanyelvű reformmozgalom egészének szólt? Bár az újabb ku- kódexeink legtöbbje csak Mátyás halála után kelet- tatások is azt mutatják, hogy Huntpichler nagy ha- kezett”, és a „Mátyás-kort egyértelműen az itáliai tással volt a latin nyelvi oktatásra, pedagógiai művei humanista kultúra határozta meg” (85. old.). E két a népnyelv használatát népszerűsítették, és például a ténnyel a post hoc, ergo propter hoc hibájába esünk. kassai domonkos kolostor intenzív könyvbeszerzési A Mátyás-kori humanizmus átható társadalmi ereje tevékenysége egyértelműen az általa kezdeményezett vitatható: nem tudjuk, milyen messzire tudtak eljutni reformmozgalomhoz köthető,16 alapvetően mégis úgy az új kulturális eszmények a királyi udvaron, a kan- tűnik, hogy az német irányítású és határozottan latin cellárián és néhány arisztokrata főpapi székhelyen túl. nyelvű reform volt. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Ha alkalomadtán eljutottak is, az valószínűleg nem Váci Pál, az első, egyértelműen a margitszigeti do- akadályozta volna meg az apácáknak szóló népnyel- monkosokhoz köthető szöveg fordítója Huntpichler vi irodalom kibontakozását, hiszen a népnyelv és a tanítványa és – amennyire ma ez a Birk-kódex szerény kolostori humanizmus békés és termékeny együtt- maradványaiból látható – reformtörekvéseiben szö- élésére számos példát találunk az Alpoktól északra is vetségese volt. (pl. a Lázs által is említett Caritas Pirckheimer vagy Lázs könyvével kapcsolatban a kritikának legin- Benedictus Chelidonius személyében).18 A Mátyás- kább a részmegállapítások terén lehet helye. Sok he- kori humanizmus Janus halála után tulajdonképpen lyen evidensnek tekint olyan összefüggéseket, amelyek nem létező latin verstermése mindenesetre arra utal, alátámasztására sem a lábjegyzetekben, sem a közké- hogy az új stiláris és kulturális mozgalomnak nem zen forgó szakirodalomban nem találni bizonyítékot. voltak olyan mély társadalmi gyökerei, hogy a nép- Például nehezen érthető számomra, miért lenne „itá- nyelvet elfojtó hatást fejthessen ki (amilyet például liai humanista szokás”, hogy „a bekezdéseket, a fon- az olasz irodalomtörténet szokott ugyanerre az idő- tos részeket vörös aláhúzásokkal jelölték” (121. old). szakra feltételezni). Amikor Lázs azt írja: „Kétségte- Természetesen lehet ez a humanisták szokása is, de len, hogy az egyházi reformok már ebben az időben a humanistákkal kapcsolatban máshol is olvashatunk is folytak, az uralkodó – és a családja is – támogat-

14 n Hasonló egyértelmű kapcsolatot állapít meg Hamburger 17 n Lásd pl. Alison K. Frazier: Possible Lives: Authors and is az obszerváns reform és az írásbeliség, illetve a liturgia meg- Saints in Renaissance Italy. Columbia University Press, New újulása között: Jeffrey F. Hamburger: Magdalena Kremer, scribe York, 2005.; The Saint between Manuscript and Print in Italy, and painter of the choir and chapter books of the Dominican 1400–1600. Ed. Alison K. Frazier, Centre for Reformation and convent of St. Johannes-Baptista in Kirchheim unter Teck. In: Renaissance Studies, Toronto, 2015.; és különösen David J. The Medieval Book. Glosses from friends and colleagues of Collins: Reforming Saints. Saints’ Lives and Their Authors in Christopher de Hamel. Ed. James H. Marrow et al. De Graf, Germany 1470–1530 (Oxford University Press, Oxford, 2008.), Houten, 2010. 124–149. old. aki részletesen foglalkozik azzal a téves nézettel, miszerint 15 n Harsányi András: A domonkos rend Magyarországon a humanizmus per se hagiográfiaellenes lenne. A Hungarica- a reformáció előtt. Nagy K. Grafikai Műint., Debrecen, 1938. anyagból is megemlíthetjük Iulius Siculus Szent Gellért-életraj- 39–58 old.; Klaniczay Tibor: Egyetem Magyarországon Má- zát: Borsa Gedeon: Az 1519. évben nyomtatott Gellért-legenda. tyás korában. ItK, 94 (1990), 578–580. old.; Sarbak Gábor: Magyar Könyvszemle, 96 (1980), 377–384. old. Hasonlóképp Über die Tätigkeit des Ordensreformers Leonhard Huntpichler meg lehet említeni Giovanni Garzonit, aki Bakócz Tamás szá- OP in Ungarn. In: „swer sînen vriunt behaltet, das ist lobelîch. mára egy Szent Ágoston-vita összeállításába vágott bele. Lásd Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag. Kiad. Márta Florio Banfi: Giovanni Garzoni ed il cardinale Tommaso Bakócz Nagy, László Jónácsik, PPKE, Piliscsaba–Bp., 2001. 152–155. primate d’Ungheria. L’Archiginnasio, 31 (1936), 120–139. old. old.; Kiss Farkas Gábor: Latin és népnyelv a késő középkori ma- 18 n Lásd Franz Posset: Renaissance Monks: Monastic gyarországi domonkos kolostorokban – Leonhard Huntpichler: Humanism in Six Biographical Sketches. Brill, Leiden, 2005. Directio pedagogorum. ItK, 120 (2016), 225–247. old. 19 n Hadrovics László: A magyar Huszita biblia német és cseh 16 n Vö. Eva Frimmová: Najstarší knižný fond košických rokonsága. Akadémiai, Bp., 1994. Vö. Madas Edit: Hadrovics dominikánov. In: Kniha 2008. Zborník o problémoch a dejinách László: A magyar Huszita biblia német és cseh rokonsága. ItK, knižnej kultúry. SNK, Martin, 2008. 206–236. old. 99 (1995), 648–651. old. KISS FARKAS – LÁZS 17 ta a szerzetesi megújulást, de az anyanyelv szerepét lezi – bár egyértelműen nem bizonyítható –, hogy a klasszikus kultúra mámorában nem ismerték föl” a tárnokmester Ráskay Balázs rokona lehetett.23 (85. old.), akkor ne feledjük, hogy nemcsak Mátyás, Délnémet területen hasonló jelenségek figyelhetők de II. Ulászló, sőt viszonylag sokáig egyetlen magyar meg: különösen a nagyobb városokban vált az elő- uralkodó sem ismerte fel az anyanyelvi írásbeliség tá- kelő patríciusok és nemesek lányainak lakhelyévé a mogatásának fontosságát. Azt is hozzá kell tennünk, koldulórendi – akár domonkos, akár klarissza – zár- hogy Mátyás idején az anyanyelvi bibliahasználat épp da, ami láthatólag egyfajta leánynevelő intézetként az általa üldözött huszitizmussal konnotálódott: nem is funkcionált. Már a magas belépési díjak miatt is kizárt, hogy a latin tartós elsősége ezzel a politikai- (pl. 100 arany a bázeli Klingental domonkos kon- ideológiai küzdelemmel is összefügg. ventbe vagy a kleinbaseli Szent Klára klarissza kolos- Egy másik nehezen érthető pontja Lázs könyvé- torba) ezek az intézmények exkluzívak maradtak.24 nek az, hogy megkérdőjelezi a huszita Biblia huszi- Klingentalról tudható, hogy a legtöbb apáca gazdag ta mivoltát, vagy legalábbis úgy ábrázolja a kutatás helyi családokból érkezett, és a XVI. század közepe helyzetét, mintha megközelítőleg azonos erejű érvek előtt a colmari Unterlinden konvent nagyjából öt- szólnának a huszita keletkezés ellen és mellette. Bár száz, név szerint ismert apácája közül legalább 173 ezen a ponton viszonylag kiterjedt bibliográfiát idéz, nemesi származású volt. Úgy tűnik, a helyzet hasonló nemcsak Hadrovics László monográfiáját nem említi, volt más nagyvárosi központokban is, mint amilyen aki eddig senki által nem cáfolt párhuzamok alapján a strasbourgi Marché au chevaux vagy a mulhouse-i a csehországi latin bibliák hatását feltételezte,19 ha- klarissza kolostor volt.25 Még a nagyvárosoktól távoli nem Galamb György tanulmányát sem,20 aki meg- Altenhohenauban is, ahol a személyi összetétel ala- győzően érvelt a huszita eredet mellett, és hatásosan pos vizsgálatára lehetőséget nyújtottak a fennmaradt érvénytelenítette a Szabó Flóris által megfogalmazott számadáskönyvek, kimutatható, hogy többen távoli, kételyeket. Míg a huszita Bibliából fennmaradt zsol- nürnbergi patríciuscsaládokból érkeztek.26 Az előkelő tároskönyvnek, az Apor-kódexnek premontrei haszná- származás és az ezzel járó magasabb szintű oktatás lata bizonyos,21 a Müncheni és Bécsi kódex premontrei feltételezésével talán revideálható lesz az a felfogás is, jellegére csak Timár Kálmán mára módszertanilag amely a magyarországi apácákra legfeljebb csak mint meghaladott tanulmánya utal. Azt semmiképp sem másolókra, de semmi esetre sem mint szerzőkre vagy mondhatjuk, hogy „[a] három kézirat – a Bécsi, az fordítókra tekint (119. old). Ebben a tekintetben a Apor- és a Müncheni Kódex – a kutatások mai állá- magyar szakirodalom jóval konzervatívabbnak tűnik, sa szerint premontrei eredetű” (191. old.), mert ezt mint a német. tudtommal egyedül Timár 1924-ben, Kalocsán meg- Összességében Lázs könyve nagy nyeresége a ma- jelent könyve állítja.22 gyar középkori irodalomtörténetnek. Újszerű, mű- A németországi párhuzamok alkalmazását érde- faji és funkcionális alapú összefoglalást ad a késő mes lehet kiterjeszteni a kolostorok társadalmi ös�- középkori apácairodalom szövegeiről, és nemcsak szetételére is. Bár nagyon keveset tudunk arról, mi problémákat old meg, hanem további kutatásokra is volt a középkor végén a még a legjobban ismert mar- inspirál; azt kapja az olvasó, amit egy évtizedek alatt gitszigeti Boldogasszony-konvent apácáinak szárma- készült magnum opustól várhat. o zása, a királyi alapítás és Árpád-házi Margit szoros kötődése már utal a kolostor arisztokrata jellegére, Ráskay Leáról pedig a szakirodalom régóta feltéte-

20 n Galamb György: A Huszita biblia és a ferencesek. Meg- adatok, mint hogy Ráskay Katalin, Balázs leánya épp a Margit- jegyzések az első magyar bibliafordítás kérdéséhez. Egyháztör- szigeten (Insula Leporum) adott zálogba Sárkány Ambrusnak téneti Szemle, 10 (2009), 3–12. old. 300 aranyforint értékben egy aranyláncot (DL 103139, 1523. 21 n Lásd Apor-kódex. 15. század első fele, 15. század vége aug. 9.). Bár nem tudjuk, hogy milyen rokoni kapcsolat lehe- és 1520 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata be- tett Lea és Katalin között, egy ekkora összegből nemcsak egy vezetéssel és jegyzetekkel. Kiad. Haader Lea, Kocsis Réka, kisebb adomány, hanem akár egy kolostori belépési díj is kitel- Korompay Klára, Szentgyörgyi Rudolf, Székely Nemzeti Múze- hetett. um – Országos Széchényi Könyvtár – ELTE Magyar Nyelvtudo- 24 n Cf. Sabine Klapp: Pragmatische Schriftlichkeit, 216. old. mányi és Finnugor Intézete, Bp., 2014. 25 n Georges Bischoff: Une mémoire noble: les dominicaines 22 n Timár Kálmán: Prémontrei kódexek: huszita vagy d’Unterlinden et leur environnement social du XIIIe au XVIIe prémontrei biblia? Kalocsa, 1924. Timár esetlegesnek tűnő siècle. In: Les Dominicaines d’Unterlinden, Colmar, 10 décembre módon választott latin forrásanyaggal hasonlította össze a 2000–10 juin, 2001. Éd. Catherine Leroy. Somogy, Paris, 2000. Müncheni kódex naptárát, majd a közös elírások alapján meg- vol. 1., 25. old. állapította, hogy a „Münch. K. naptára legjobban megfelel a 26 n Melanie Hömberg: Wirtschafts(Buch)führung im Kontext. prémontrei naptárnak” (40–41. old.). Természetesen semmi Der Umgang mit Schriftlichkeit in reformierten Frauenklöstern nem zárja ki, hogy ezek az elírások más kéziratokban is előfor- in Süddeutschland. Diss. München, 2013. 74–75. old. (https:// dulhattak, és a premontrei naptártól való eltérésekre sem tud edoc.ub.uni-muenchen.de/19134/1/Hoemberg_Melanie.pdf, magyarázatot adni. Hozzá kell tennünk, egy esetleges tökéle- 2016. 06. 22.) tes egyezés sem igazolná, hogy a fordító a premontrei rendhez tartozott. 23 n Cornides-kódex. Kiad. Bognár András, Levárdy Ferenc, Akadémiai, Bp., 1967. 16–18. old. Ezt megerősítik az olyan AZ IDŐ TÖRTÉNETI FINOMHANGOLÁSA

TAKÁCS ÁDÁM

K. Horváth Zsolt: Az emlékezet betegei írásait olyan nézőpontból vizsgálja, amelyből leginkább A tér-idő társadalomtörténeti morfológiájához kiviláglik újszerűségük és pozitív hozadékuk az elem- zett tudományos témákra, illetve területekre nézve. Az Kijárat, Bp., 2015. alábbi elemzéseket ez a heurisztikus szándék vezérli. 384 oldal, 2900 Ft Az emlékezet betegeiben K. Horváth Zsolt egyes korábban elért eredményei eddig nem látott formát öl- tenek. Ez a – mint a bevezetőből megtudjuk – tizenöt gy olyan történettudományos kultúrában, év alatt készült tizenöt írás jól érzékelhetően kölcsö- ahol elmélettel, pláne filozófiával foglalkozni nösen kiegészíti, erősíti és kontextualizálja egymást. Eúri huncutságnak számítana, a historiográfia Együttesük határozottan azt a benyomást kelti, hogy nem volna több a történetírás segédtudományánál, a könyvforma nemcsak világossá tesz egy egységes az interdiszciplinaritás többnyire adminisztratív aka- elméleti horizontot, de azokat az aspektusokat is közös dályok képében jelentkezne, és a történelem tanul- nevezőre hozza, amelyeket eddig az egyes szövegek mányozásából levonható társadalmi következtetések alkalmi tulajdonságainak gondolhattunk. A kötet for- elsősorban közvetlen politikai utalások és utasítások mai tagolása, vagyis az írások besorolása négy fejezet- formáját öltenék, ott K. Horváth Zsolt Az emlékezet cím alá – Szóvá tett élet, Monumentális, Képes beszéd, betegei című tanulmánykötete vagy hallgatásra lenne Képzelt, beteg – maga is megkönnyíti az egyezések és ítélve, vagy kivételes megvilágító hatásokat váltana áthallások felismerését. A szövegről szövegre követke- ki. Nem sok jót ígér, hogy lassan másfél évvel a kötet zetesen és nagy erudícióval kimunkált lábjegyzet-ap- megjelenése után még nem született ismertető vagy parátus pedig visszatérően emlékeztet rá, hogy dacára elemző írás a kötetről, de talán fatális következtetése- a számtalan útnak, kanyarnak és ugrásnak az egyes ket sem kell levonnunk belőle. Ha a csend egyelőre na- elemzések szintjén, az egybegyűjtött szövegek egyazon gyobb a vártnál, az nem csak annak köszönhető, hogy tematikus egészbe illeszkednek. Így az emlékezetnek a a hazai történetírásnak hagyományosan nem erőssége címben jelzett tárgykörén túl egy széles spektrumú, de sem az elméleti munka, sem az interdiszciplináris irá- egységes problematika tárul elénk: a történeti tanúsí- nyultság, és a szélesebb társadalmi nyilvánosságban tás, elmondhatóság és láthatóság határai; a történeti zajló újabb történészviták sem mindig legjobb oldalá- helyek, alkalmak és jelentések összefüggése; az időbeli ról mutatják a szakmát. Inkább arról lehet szó, hogy törések, zárványok és búvópatakok társadalmi alakza- a szerző munkássága mára már sokak számára jól is- tai, valamint ezzel összefüggésben a történészi tudás mert. Pierre Nora és Siegfried Kracauer elméleteinek lehetőségeinek és hatótávolságának kérdései alkotják népszerűsítőjeként, a személyes és kollektív történeti az egyes elemzések közös munkaterületét. emlékezet kérdéskörének szakavatott hazai képvise- A kötet tematikáját ugyanakkor döntően még- lőjeként, Mérei Ferenc történeti biográfusaként, a iscsak az emlékezet kérdésköre határozza meg. K. két háború közötti magyarországi munkáskultúra és Horváth Zsolt a korszakokon át terjedő társadalmi általában a baloldali szellemi hagyományok kutató- mentalitásformák alatt, de jóval a tisztán személyes jaként K. Horváth Zsolt jó ideje ismert és elismert a élmények szintje fölött jelöli ki az emlékezet helyét. történettudomány felségterületén, és azon túl. Mint írja, a kötet az „emlékezés folyamatát, straté- Ez a helyzet mindenesetre létjogosulttá teheti a ta- giáit nem fiziológiai jelenségként vizsgálja, hanem nulmánykötet érdemeinek kidomborítására törekvő társadalmi normákkal és politikai szándékokkal erő- elemzést. Nem mintha nem volna lehetséges a kötet sen befolyásolt kulturális gyakorlatok összességeként írásait kritikailag kapcsolatba hozni a történeti idő, az szemléli” (9. old.). Ebben a keretben – eltekintve a emlékezet, a történeti tapasztalat, a köztörténet (public „fiziológia” kifejezés e kontextusban talán nem egé- history) stb. kortárs vagy közelmúltbeli nemzetközi szen világos jelentésétől – az emlékezet nem annyira trendjeivel és eredményeikkel. Épp ellenkezőleg: az a történetírás egyik új keletű riválisaként, hanem egy- összegyűjtve közölt szövegek pontosan ezen a szinten szerre a történeti kutatás tárgyaként és horizontjaként mozognak. Ám egy további megfontolás lehet az is, jelentkezik. Ennek a szemléletváltásnak a lehetősége hogy a bírálat akkor törheti meg a legtermékenyebben és előnye rögtön világossá válik, mihelyt megértjük, az eddigi csendet és hajthatja a legnagyobb hasznot a hogy az egyes tanulmányokban megjelenő különbö- hazai társadalomtudományos terepen, ha K. Horváth ző kutatások szinte sohasem pusztán azt firtatják, TAKÁCS – K. HORVÁTH 19 mire is emlékeznek az adott helyzetben és időben Ennek a nézőpontnak a felvétele azonban annak felis- vizsgált társadalmi szereplők. K. Horváth számára merésével is jár, hogy a társadalmi emlékezet sohasem sokkal fontosabb annak felderítése, hogy a társadalmi pusztán egy többé-vagy kevésbé elterjedt, kisimult és gyakorlatok szintjén ténylegesen hogyan történik az homogenizálódott jelenségcsoportként kerül a törté- emlékezés. Az emlékezet közösségi formáinak, alakza- nész munkaasztalára. Inkább úgy, mint amiben szinte tainak, valamint az emlékezés alkalmainak, nemritkán kibogozhatatlanul egymásra torlódik a mikor és a hol, akadályoztatásának vizsgálata, sőt a társadalmi emlé- a személyes és a társadalmi, a szándékolt és a szán- kezetkiesések és emlékezet- dékolatlan, az átörökített és túltengések gyújtópontba a precedens nélküli. Ebből a állítása egy rendkívül össze- szempontból megfigyelhető, tett, ugyanakkor a megfele- hogy K. Horváth az emléke- lő tudományos eszközökkel zés folyamatainak kibetűzésé- megművelve látványos ered- hez és történeti szöveggé ala- ményekkel kecsegtető mun- kításához egy multiszkopikus katerületet nyit. A traumati- (de minimum háromosztatú) kus hallgatás és a kényszeres történészi látószög felvételét beszéd szélső értékei között javasolja: az emlékezés ugyanis mes�- 1. ahonnan a társadalmi szemenőkig sokféle kollektív emlékezet egy specifikus, de lehetőséget és stratégiát vet- egyben hosszú távú és általá- het fel a társadalmi színté- nos téttel rendelkező kultu- ren. Ezek pedig tünetszerűen rális tőkefelhalmozási folya- árulkodnak az egyes korsza- matként tárul elénk; kokra és helyzetekre jellemző 2. amelynek szemszögéből társadalom- és politikatörté- „emlékezni” mindig akár a neti folyamatoknak a cselek- személyes szintig visszabont- vőkre gyakorolt hatásairól. ható konkrét társadalmi cse- K. Horváthnál az emlékezés lekvésmódokat jelöl; és folyamata így pontosan az a 3. amelynek elemzéséhez történeti tárgytípus, amely- mindig tekintetbe kell venni nek elemzésével bepillantást az idő társadalmi jelentéséért nyerhetünk egy adott társa- folytatott mindenkori szim- dalomnak a saját múltjával bolikus (tudományos és po- és jelenével gazdálkodó kul- litikai) küzdelmek hatásait. turális mechanizmusaiba, mégpedig éppen abban az Végeredményben ez a multiszkopikus látás- és állapotban, amikor a múlt és a jelen összeillesztésére elemzésmód jogosítja fel a szerzőt arra, hogy egybe- irányuló sikeres vagy sikertelen társadalmi erőfeszíté- gyűjtött írásait – mint kötetének alcíme jelzi – hozzá- sek a legmarkánsabban jelentkeznek. járulásként ajánlja a figyelmünkbe a tér-idő társada- Az emlékezet általános történeti tünetegyüttesként lomtörténeti morfológiájához. olvasása (és részben innen jön a kötet címében alkal- Ez a társadalomtörténeti irány mindazonáltal nem mazott „betegség” metaforája is) azonban nem feled- jelenti, hogy K. Horváth Zsolt letenné a voksát va- tetheti – és erre a szerző külön hangsúlyt fektet –, hogy lamely specifikus „társadalommorfológiai” megkö- az elmúlt eseményeket a jelennel összekötő emlékka- zelítés vagy módszertani irányzat mellett. Legtöbb pocs mára már szinte rutinszerűvé vált társadalmi ki- írását inkább egyfajta módszertani nyitottság hatja aknázása maga is eminensen történeti termék. Vagyis át, amennyiben az elemzések általában igyekeznek a az emlékezés bizonyos alkalmainak és műfajainak tár- vizsgált tárgy vagy tematika, azaz az emlékezet egyes sadalmi kialakulása térben és időben változik. A kötet formái természetéhez leginkább illeszkedő megközelí- különösen a „nagy töréspontok”, vagyis a társadalmi téseket választani. A foucault-i típusú diskurzuselem- traumák és szabadságélmények (1849, 1944, 1945, zéstől a vizuális elemzésig, a mikrotörténeti megköze- 1956, 1989) tapasztalatilag húsbavágó és szimboliku- lítéstől a kulturális antropológiai fogásokig igen színes san messze hordó jelentőségét domborítja ki. S nem a kibontakozó módszertani paletta. Számos szövegben mellesleg azt, hogy mindez szoros összefüggésben áll visszatérő elem ugyanakkor a történet- és társadalom- a múlthoz való társadalmi viszonyt ápoló más műfajok tudományos szakirodalom konstruktív historiográ- mindenkori törekvéseivel, konjunktúráival vagy éppen fiai használata. Vagyis az a megközelítés, amelyben a kudarcaival. K. Horváth Zsolt számára itt különösen szerző egyes fontosnak ítélt műveket – például Pierre a tudományos múltfeldolgozás és a politika igényei Norának Az emlékezet helyei című munkáját, György és hatékonysága, illetve ezek intézményes kénysze- Péter, Maurice Halbwachs és Hermann Minkowski rei alkotnak megkerülhetetlen történeti adottságot és köteteit – és a keletkezésük körülményeit magukat kontrasztértéket. is forrásértékű történeti és társadalmi adottságoknak 20 BUKSZ 2016 tekinti, melyeket ezért külön is megvizsgál. Hason- is olyan folyamatokként, amelyek bizonyos módon lóképpen általános jellemző az elemzések határozott a szocializmus élményének utólagos, élményszerű interdiszciplináris irányultsága. K. Horváthnak nem- feldolgozását és ennek konkrét materializálását tük- csak hogy nem esik nehezére, ha el kell hagynia a rözik. Ezekről az élményekről azonban elmondható, történettudomány területét egy elemzési szempont hogy egyrészt markánsan magukon hordják a szo- vagy fogalomkészlet jobb kiaknázása érdekében, de cializmus vívmányainak tulajdonított, épp aktuális láthatólag egyenesen keresi, illetve rendszeresen létre- szimbolikus (morális és politikai) értékek jegyét, más- hozza ezeket a metszés- és átjárási pontokat például a részről utat engednek a csak rájuk jellemző térbeli és filozófia, a szociológia, a kulturális antropológia és a anyagi adottságokhoz köthető egykori események, történettudományok között. törekvések és intézkedések készletéhez, melyeket az Túl a módszertani aspektusokon, Az emlékezet be- emlékezet hol kirostál, hol bizonyos módon felerősít. tegeiben összegyűjtött szövegek talán egyik legfon- Az államszocializmus örökségének 1989 utáni fel- tosabb szakmai nóvuma a történeti tárgy és a tör- dolgozását kezdeményező elemzés így elméleti okok- téneti kontextus viszonyának újszerű kimunkálása. ból legalább három különböző morfológiai szinten K. Horváthnak az, hogy az emlékezet jelenségével mozog: a korszakra vonatkozó irányított társadalmi foglalkozik, példát ad egy összetett történettudomá- emlékezés működésének, az e működést épp aktuá- nyos tárgy testhezálló kezelésmódjára. Nem csupán lisan meghatározó szimbolikus értékeknek, valamint annak felismeréséről van itt szó, hogy a történész által az emlékezés alapanyagául szolgáló egykori adott- vizsgált tárgyak eltérő történeti korszakokban eltérő ságoknak a szintjén. Amit ennek alapján és a négy jellegzetességeket és körvonalakat ölthetnek, s ezért választott „emlékezethely” számtalan kanyarral átjárt eredés- és tapadáspontjaikat is eltérő helyeken kell kontextuális elemzése során megtudunk, az nem ke- keresni. Egyúttal annak a tanulságnak a szisztematikus vesebb, mint hogy: érvényesítése játszik itt döntő szerepet, hogy olyan 1. a politikai akarat sohasem elég egy valós emlé- történeti jelenségek esetében, melyek létezését vagy kezetközösség megkonstruálásához, mert használatát az adott kor társadalmi cselekvői maguk 2. ez utóbbi képtelen irányítani a társadalmi emlé- is reflektálják, és ezért folyamatos alak- és értelemvál- kezet működéséhez elengedhetetlen múltszelekciót, tozásnak lehetnek kitéve, a történeti kontextus soha és mert sincs egyszerűen a jelenségen kívül. K. Horváth az itt 3. a materializált emlékezet térbeli és fizikai jellem- jelentkező kihívásnak úgy igyekszik megfelelni, hogy zői (egy sír, egy szobor, egy terület, egy épület) maguk egyre-másra megsokszorozza az elemzési felületeket. is nem várt módon kezdhetik ki, vagy erősíthetik fel a Az egyes írások gondolatmenetei hamar elkanyarod- befektetett morális és politikai erőfeszítések hatásait. nak attól, amit az elemzés fősodrának gondolhatnánk, Az elméleti okból megtett kanyarok és az így ki- és látszólag távoli területeket is meglátogatnak. Leg- kanyarított újszerű elemzési felületek és felismeré- többször azonban csak a visszakanyarodás pillana- sek egy másik jó példáját kínálja a Nyomkeresés: az tában válik teljesen világossá, hogy az ily módon ki- emlékezet nulla foka című írás. Ez a szöveg Jancsó kanyarított valóságdimenzió voltaképpen magának a Miklós zsidó témájú dokumentumfilmjeinek etikai vizsgált tárgynak a legsajátabb történeti-társadalmi jel- aspektusait vizsgálja. Az ehhez kimetszett kontextus lemzőit tartalmazza. Vagyis a történeti kontextus nem fényében azonban jóval messzebbről közelít e témafel- a tárgy körül, hanem úgyszólván a belsejében jelenik vetéshez, nevezetesen a holokauszt diszkurzív és képi meg. Így aztán a történeti sokrétűség vagy összetett- reprezentációjának a nemzetközi szakirodalomban az ség sem leküzdendő akadály, hanem elérendő cél. K. 1990-es évekre kiforrott kérdései felől. K. Horváthot Horváth elemzései éppen abból profitálnak, ami sok azonban nem igazán az érdekli, hogy Jancsó teljesít- történésznek komoly nehézséget okoz: nevezetesen, ményét közvetlenül ezen a mércén mérje. A Jelenlét hogy minél többet mondunk egy adott dologról, annál trilógia elemzésében azt mutatja be, hogy egy másik több elmondanivaló marad. időben (1965) és térben (magyar államszocializmus) Lássunk néhány példát. A Harc a szocializmusért készült zsidó témájú dokumentumfilm miként képes szimbolikus mezőben című írás, mint alcíme is jelzi, átrendezni, dekódolni és újra feltenni a holokauszt első megközelítésben az 1989 utáni hazai emléke- reprezentációjára vonatkozó leglényegesebb kérdé- zetkultúra és emlékezetpolitika néhány egymással seket. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a versengő elemét hasonítja össze (Munkásmozgalmi Jelenlét készítésének körülményeitől Jancsó más zsidó Panteon, 301-es és 300-as parcella, Szoborpark, témájú filmjeiig, az 1960-as évek szociológiai doku- Terror Háza). A kérdés világosan az államszocia- mentarista filmezésétől a magyarországi vészkorszakra lizmus korszakának korántsem homogén társadalmi jellemző (ember)veszteség tér- és időbeli tapaszta- megítélése. Ám K. Horváth nem elégszik meg annak latáig, valamint e veszteség megjeleníthetőségének bemutatásával, hogy a rendszerváltás után az egyes konkrét tereitől (Olaszliszka és Bodrogkeresztúr) a elemző vagy normatív diskurzusok miként versen- szimbolikus jelentőségű helyekig (Auschwitz és Je- genek egymással a társadalmi emlékezet színterén. ruzsálem) egyszerre informatív és konceptuálisan Ricoeur és Nora nyomán haladva, magukat e diskur- innovatív legyen az elemzés. K. Horváth mesterien zusokat „másodlagos tapasztalásként” fogja fel, vagy- vezet bennünket ezen a terepen, mert miközben egy TAKÁCS – K. HORVÁTH 21 pillanatra sem érezteti velünk, hogy ezeken az utakon lyossá. Nevezetesen, hogy az idő társadalmi gyakorlata ne lehetne másfelé elindulni, egyúttal világossá teszi, és invenciója sohasem pusztán közösségi intellektuális hogy minden részletnek egyszerre van önmagában álló kreativitás kérdése, s nem is csupán bizonyos történeti és önmagán is túlmutató jelentősége. Ehhez azonban események és körülmények társadalmi lecsapódásá- az egyes kontextusok beható ismeretére és a közöttük ból eredeztethető. Legalább ennyit nyom a latban a lévő átjárás-pontok kialakítására van szükség. történeti tudás mindenkori tudományos és társadal- Az utóbb említett két tanulmány arra is lehetőséget mi alkata és helyzete, intézményes érvényesítésének ad, hogy felfigyeljünk Az emlékezet betegeinek összetett módjai, valamint e tudás társadalmi fel- és kihaszná- forráshasználatára. Feltűnő például, hogy a specifi- lása politikaként, reprezentációként, public historyként. kus írott dokumentumok (jelen esetben pl. naplók, Ráadásul mindez olyan formákban ölt testet, amelyek memoárok, önéletrajzok) történészeknél megkerül- összegabalyítják a történelemhez hagyományosan tár- hetetlen vizsgálatán túl K. Horváthot szenvedélyesen sítható múlt képzetét éppen azáltal, hogy az emlékezet foglalkoztatják a vizuális források, illetve bizonyos jelentését nemritkán határozott jövőbe mutató irá- tárgyi emlékek (szobrok, emlékhelyek, építmények). nyultsággal ruházzák fel. Ezzel mintegy hangsúlyosan jelzi, hogy az emléke- Hasonlóképpen felfigyelhetünk arra, hogy az előbb zés vonatkoztatási pontjai, különösen a mindenkori említett szövegek, kiegészítve A titok politikája és a cselekvők szempontjából, nem csupán megélt vagy Betegségek, pszichopatológiák és időstruktúrák című írá- szövegszerűen rögzített formákban vannak jelen: sok- sokkal, egy sajátos francia eszme- és társadalomtörté- szor ténylegesen látszanak is, vagy láthatóvá tehetők a neti kontextus vonalait rajzolják elénk. Az 1920-as és társadalmi térben. A kötet Képes beszéd című fejezete 1930-as évek francia társadalomtudományos klímájá- tematikusan is elkülönít több e sajátosság kiaknázá- tól az Annales-iskola által megtermékenyített megkö- sában érdekelt elemzést – bár nem az összeset. Ez a zelítéseken keresztül egészen az emlékezet túltengését fejezet világossá teszi a tényt, hogy K. Horváthnál pél- ostorozó mai francia történeti diskurzusokig e vonalak dául a dokumentumfilmek (Szociológiai filmcsoport, koherensen, de sokfelé vezetnek. Mindeközben a kötet Jancsó) és a játékfilmek (Szabó István), valamint a írásainak egy másik vonulata – például a Naplók és fotográfiák (Dobos Gábor) vizsgálata nem más esz- memoárok mint lehetséges történelmek, A felejtés piszko- közökkel is elvégezhető történeti elemzések helyett zatai, A Nap az apa, Harc a szocializmusért szimbolikus áll. Inkább annak a tanulságnak a levonásáról van mezőben és A függőleges falu – a magyarországi társa- szó, hogy a vizualitás nemcsak történeti érthetősé- dalmi emlékezet sajátos működésének kor- és kórraj- gét tekintve különbözik a szövegszerű forrásoktól, de zához szolgáltat alapvető elemeket. Ebben a közegben esetenként egészen másféle társadalmi gyakorlatok, K. Horváth számára leginkább az államszocializmus hatásösszefüggések és valóságfeltáró erőfeszítések kö- időszaka az a fókusz, amelynek az emlékezetet elfojtó vetkezménye és tárgya lehet. Így az emlékezet vizuális és generáló mechanizmusai a legtöbbször kiszámítha- alakzatainak megjelenése, noha nem független tőle, tatlanná teszik, s ezzel kiemelt kutatási témává avatják korántsem feltétlenül párhuzamos az emlékezés nar- az emlékezetben fogant, a rendszer történeti határain ratív formáinak alakulásával. Ez pedig azt a feladatot túlmutató társadalmi utalásokat és hatásokat. rója az ezen a területen kutakodó történészre, hogy E két különböző regiszter áttekintése önmagában is mindenekelőtt – és minden egyes esetben külön – tárja több fontos tanulság levonását teszi lehetővé. Például fel a rögzített és mozgóképek jogait és esélyeit arra, azt, hogy Franciaországban a társadalmi emlékezet hogy adott esetben az emlékezet reprezentációjává működése és az emlékezetpolitika milyen szorosan válhassanak a társadalmi színtéren. kötődik motivációs alapként vagy célterületként még Ha nem is átfogóan, de Az emlékezet betegeiben a problematikus esetekben is (mint Vichy példája) a közölt írások másfajta csoportosítása is elképzelhető különféle érintett tudományos diskurzusok (történet- volna, mint az, amit a szerző végeredményben az ol- írás, filozófia, szociológia, pszichológia, antropológia) vasónak ajánl. Jól érzékelhető például, hogy a kötet működéséhez. Ezzel szemben a vizsgált magyarországi egyes, kifejezetten elméletcentrikus szövegei – Az idő történeti esetekben (1849, 1945, 1956, 1989) inkább újabb cáfolata, Emlékezet a történelem után, Az egyetlen a kikényszerített társadalmi emlékezés „spontán” gya- metafora felé – azonos gondolati tengely körül forog- korlatai tűnnek dominánsnak egészen a valós emléke- nak. E tengely kijelöléséhez nem annyira a visszatérő zeti tartalom nélküli emlékezés és emlékeztetés poli- és egymást átfedő hivatkozási pontok a mérvadók – tikai manővereiig. Ha azonban összeolvassuk ezeket például Foucault, Ricoeur, Koselleck, Hartog, Nora az eltérő nemzeti kontextusokat, további tanulságokra írásai – mint inkább az, ahogyan K. Horváth ezeket lehetünk figyelmesek. Világossá válhat mindenekelőtt az elméleteket minden erőszak nélkül egyazon irányba az, hogy a tanúsítás, emlékezés, felejtés, diskurzus, hajlítja. Kétségtelen, hogy ebben a kontextusban a reprezentáció stb. jelenség- és fogalomkészlete milyen norai „emlékezethelyek” (lieux de mémoire) kérdése radikálisan eltérő helyiértékeket vehet fel az egyes tár- kulcsfontosságú. Ám ennek kritikai használata is in- sadalmi és intézményi hagyományokban. Olyannyira, kább abban segít, hogy végeredményként egy olyan hogy összevetésük csak komoly kerülőutak, illetve el- összefüggés bontakozzon ki, amely az említett szer- méleti és gyakorlati előkészítés árán válhat igazán gyü- zőknél nem mindig vagy nem feltétlenül válik hangsú- mölcsözővé, mert az összehasonlítás alapjául szolgáló 22 BUKSZ 2016 deskriptív vagy konstruktív kategóriák maguk is min- pes nyitottságként is tudomásul vehetjük. Jól érezhe- dig sajátos kulturális mintázatokban fogant entitások. tően ezt szolgálják a folyamatos áthallások, idézetek és E tanulság nem lebecsülendő egy olyan időszakban, retorikai bravúrok az egyes írások stratégiai pontjain. amikor egyre inkább a „globális” és a „transznacioná- Mindez sajátos aurával veszi körül K. Horváth Zsolt lis” jelenségek vizsgálata válik a történettudományos elemzéseit, semmit sem csorbítva azok egyszerre in- korszerűség aktuális emblémájává. formatív, megvilágító és diszkurzív gyakorlatában is Már esett szó arról, hogy az emlékezet vizuális mű- vonzó tudományos jellegén. Olyannyira, hogy noha fajainak szentelt figyelem a K. Horváth Zsolt által világos, hogy nem könnyű, sokaknak kedve támadhat kínált történészi megközelítés egyik markáns jegye. Ez utánacsinálni. Legyenek minél többen. E kötet írá- a tematika ugyanakkor a kötet írásainak egy nagyobb sainak hatása kapcsán nem annyira „emlékezetről”, részhalmazát is kimetszheti, amennyiben a történeti mint inkább futótűzről, vagyis a jövőre nyitott, játékos vizualitás fogalmát tágan értelmezzük. Ebből a szem- és nem egykönnyen kihunyó szellemi konjunktúráról pontból a Harc a szocializmusért szimbolikus mezőben volna leginkább érdemes beszélni. o című írásban elemzett emlékezethelyek éppúgy e kér- déskör integráns részének tekinthetők, mint a pécsi Magasház világa, mint a film és a fotó eszközeivel rögzített kulturális és emlékezeti mintáknak szentelt elemzések (A valóság metapolitikája; Néhány bevilá- gított mozgókép; Nyomkeresés: az emlékezet nulla foka; Mozgalom és Epochenwollen). E nagyban különböző témákat nem csak az hozza közös nevezőre, hogy mindegyikben a múlt történeti reprezentációjának egy válfaját ismerhetjük fel. A sírkertek, szobrok, tárlatok, épületek, filmes törekvések és képi motívumok kap- csán levonható tanulságok egybemontírozása felhívja a figyelmet a látás mint emlékezés súlyára az egyes társadalmi (ön)képek megalkotásában. Ennyiben vi- szont mindez egy vizuális életvilág meglétére is kö- vetkeztetni enged az idővel és kultúrával gazdálkodó társadalmi gyakorlatok színterén belül. K. Horváth mindent megtesz, hogy érzékeltesse: bármennyire sokféle és öntörvényű is történeti és technikai okokból (például a film és a fotó esetében) e vizuális életvilág működésmódja, mégis ezer szállal kötődik az őt kö- rülvevő elemzési, hatalmi és társadalmi beszédmódok univerzumához. Ez pedig végeredményben azt sejteti, hogy a történetiség egy adott rezsimje – főleg, ha gel- lert kap a politikai akaratnyilvánítás mechanizmusain – konstruktívan összefüggésbe hozható a társadalmi láthatóság egy neki megfelelő rendjével. Magától értetődő, hogy mint egyetlen jelenség sem az általuk bejárt terepen, K. Horváth Zsolt elemzései sem a semmiből születtek. Születési bizonyítványukat jól olvashatóan magukkal hordják. Pierre Nora, Mi- chel Foucault vagy Paul Ricoeur hatása szinte min- den szövegen érezhető, hazai hagyományainkból talán Gyáni Gábor háttérben meghúzódó útmutatásai és György Péter elemzésmódjának eklatánsabb jelenléte a legkitapinthatóbb. Minden más esetben a kötet be- vezetője és a lábjegyzetek pontosan eligazítanak. Az írások egyik jegye azonban bizonyosan a szerző saját- ja: a szövegek átható játékossága, amely a címlaptól (Roskó Gábor rajza) a mottókon át az egyes tanul- mány- és fejezetcímekig átjárja a kötet teljes diszkurzív univerzumát. Mintha a szerző emlékeztetni szeretne arra, hogy még ha a tudományos beszédmódban is sa- ját (emlékezeti) hagyományaink kötnek is bennünket, ezt a tényt nem csupán emelkedett visszapillantásként, de saját esetlegességén meglepődni és mosolyogni ké- HOGYAN ÍRJUNK (MAGYAR) FILOZÓFIATÖRTÉNETET?

VARGA PÉTER ANDRÁS

Mészáros András: Széttartó párhuzamok fiai Intézetében és a pozsonyi egyetem magyar tan- székének irodalomrészlegén működő professzorként Esettanulmányok a magyar filozófia történetéből kutatási „eredményeit szlovákul, a szlovák kollégák Kalligram, Dunaszerdahely–Pozsony, 2014. számára megfogalmazva” szembesült egyrészt a két 220 oldal, 2900 Ft/9,60 € tudományos közeg közti módszertani különbségekkel, másrészt tárgyszintű eltérésekkel az „azonos külföldi példát követő magyar és szlovák gondolkodók eseté- észáros András legutóbbi, a magyar filozó- ben, a közös művelődési háttér ellenére” (9–10. old.). fia hosszú XIX. századi történetének egyes A tapasztalatai szerint szükségessé vált módszertani Megyháztörténeti és közép-európai kulturális fordulat mindenekelőtt „a posztmodern szövegértel- kontextusairól írott műve nemcsak a tárgyszintű vizs- mezés és az interkulturalitás elméletének” (15–16. gálódásai révén tarthat számot a szakma érdeklődé- old.) átvételét írja elő a „pozitivista-filológiai összeha- sére, hanem bevezetője, „a magyar filozófiatörténet sonlító kutatás” (13. old.) eddigi praxisával szemben. ügyében évek óta a legelgondolkodtatóbb szöveg” A (magyar) filozófiatörténet hazai művelői ezt tehát okán is, amelyben Mészáros egy olyan „módszertani valóban jelentős módszertani kihívásként élhetik át, váltást” sürget a magyar filozófia historiográfiájában, még ha Mészáros módszertani manifesztumát az első amelynek hatására mindenki „köteles lesz végiggon- laptól kezdve végig a régi értékekkel szembeni megér- dolni a maga módszertani előföltevéseit” – ahogyan tés és pedagógiai segítőkészség, semmint militáns neo- a mű egy korábbi recenzense fogalmazott.1 Valóban fita lendület jellemzi. A bevezető esszében és néhány nem haszontalan Mészáros könyvét módszertani ér- azt kiegészítő, visszatekintő részben ez a kívánatos tekezésként olvasni akár az egyetemes filozófiatörté- posztmodern metodológiai eszköztár a következő his- net-írás szemszögéből is, hiszen a filozófiatörténet a toriográfiai elemeket gyűjti egybe: a posztkolonialista mai magyar filozófiai tevékenység főáramához tarto- elméletek néhány kategóriáját, mint amilyen a cent- zik ugyan, azonban művelőinek módszertani reflexiói rum–periféria páros, a szubaltern pozíció, valamint a viszonylag ritkák.2 „szubverzió és a containment egymást feltételező vi- Mint Mészáros írja, kötetének módszertani beveze- szonyrendszere és működése” (16–19. old.), továbbá tő esszéje egy kulturális közvetítés eredményeképpen a „gatekeeping” (203. old.). Mindez segít artikulálni jött létre. A Szlovák Tudományos Akadémia Filozó- a „szituáltság általi determináltságot” és a „hatalom

1 n Perecz László: Túl a komparatisztikán. Magyar Tudo- 1993. 13. skk. old.; Fehér M. István: A hazai filozófia kutatása. mány, 176 (2015), 5. szám, 634–636. old. Hasonlóan véleke- In: Fehér M. István – Veress Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia dett a könyv egyik lektora, Mester Béla is: Mészáros könyve a magyar eszmetörténetben. (Magyar filozófiatörténeti könyv- egy „régóta érlelődő […] módszertani, szemléletbeli fordulat” tár, 7) Bíbor, Miskolc, 2003. 15–23. old.; Mester Béla – Perecz dokumentuma, amely „az egész kutatási terület művelésében László: A magyar bölcselők és a modernitás. In: Mester Béla nyit majd meg új távlatokat” (Mester Béla: Rendezni közös – Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történe- dolgainkat. Kalligram, 23 (2014), 9. szám, 101–102. old.; az téhez. Magyarország és a modernitás. (Recepció és kreativitás idézett szöveghelyek szerepelnek Mészáros könyvének borí- – Nyitott magyar kultúra). Áron, Bp., 2004. 7–16., 8–10. old.; tóján is). Mester Béla: Magyar philosophia. A szenvedelmes dinnyésztől 2 n Kiemelendő az egyetemes filozófiatörténet-írás felől: -Fe a lázadó Ikaroszig. (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrá- hér M. István: Filozófiatörténet – filozófiai elmélet a mai viták sai, 9). Pro Philosophia, Kolozsvár–Szeged, 2006. 17–46. old.; tükrében. Magyar Tudomány, 98 (Ú. F. 36) (1991), 11. szám, Perecz László: Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia”. (Eszme- 1368–1372. old.; Boros Gábor: Filozófia, történelem, történe- történeti könyvtár, 7). Argumentum – Bibó István Szellemi Mű- tek. Élet és Irodalom, 57 (2013), 7. szám, 13. old. Ebben a hely, Bp., 2008.; Demeter Tamás: A szociologizáló hagyomány. tekintetben érdemes különbséget tennünk a történetírás mi- A magyar filozófia főárama a XX. században. Századvég, kéntjére vonatkozó általános elméleti reflexió és a magyar filo- [Bp.], 2011. 13. skk. old.; Neumer Katalin: Magyar filozófia, zófia demarkációjára, illetve tárgyi egységkritériumainak meg- osztrák filozófia, filozófia. II. rész.BUKSZ, 26 (2014), ősz, határozására irányuló törekvések között; a „létezik-e magyar 230–264. old.; valamint a Magyar Tudomány (107 [2000], filozófia?” vita a maga tágabb kulturális kontextusaival, illetve 8. szám, 981–1026. old.) és a Szépirodalmi Figyelő (2013. metaszintjeivel egyetemben természetesen immár évszázadok 3. szám, 28–63. old.) körkérdéseire adott válaszokat. Talán óta kíséri a filozófia magyar nyelvű művelését és történetírá- éppen ez a magyar filozófiát illető viszonylagos aszimmetria sát; lásd pl. Larry Steindler: Ungarische Philosophie im Spiegel magyarázza Mészáros általános historiográfiai felvetésének ihrer Geschichtsschreibung. Alber, München, 1988. 383–384. egyöntetűen pozitív fogadtatását a magyar filozófia történeté- old.; Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai nek egyes elismert szaktekintélyei részéről (lásd az előző jegy- gondolkodás századunk első felében. 2. kiad.. Göncöl, [Bp.], zetet). 24 BUKSZ 2016 nyílt vagy rejtett beavatkozásait az „intertextualitás rista felvilágosodás szakirodalmi közhelyének téte- elméletének bizonyos fogalmai” és a kanonizációs el- lét”,4 azonban ez a dekonstrukció nem egyezik a szer- járások elemzése kíséretében (16–21. old.). ző önértelmezésével, de a heideggeri destrukció vagy Az alcímben jelzett és a könyv főszövegét alkotó a derridai dekonstrukció specifikus mechanizmusait esettanulmányokban Mészáros ismét megmutatta sem mozgósítja. Ismét csak nem arról van szó, Mé- filozófiatörténészi oroszlánkörmeit: korábbi értelme- száros tényleges eljárásmódjának bázisán kiépíthető zői ítéleteket revideál – például az ún. piarista felvi- lenne-e egy dekonstruktív olvasat (azaz kompatibilis-e lágosodás értékelését –, összetett korabeli pozíciókat egy ilyen olvasási stratégiával), hanem hogy valójában rekonstruál értő gondossággal – legyen az Szelényi ezt teszi-e, szükségszerűen ezt kell-e tennie – azaz a Ödön Böhm Károly vallásfilozófiáját továbbgondo- filozófiatörténeti praxis és a kívánatosként bemutatott ló kísérlete, vagy Szontagh Gusztáv recenziója Au- posztmodern módszertani instrumentárium nyelvfi- gustin Smetana cseh filozófus művéről –, szövegbá- lozófiai, metafilozófiai stb. feltevéseivel megalkotott zisokat bővít – például a Madách-filológia számára elméleti keret viszonyáról. Ez a keret még a kötet má- –, miközben egyaránt otthonosan mozog a feleke- sodik felének esettanulmányaiban is ritkán jelenik meg zeti filozófiákban és a XIX. századi tág értelemben explicit módon (akkor is leginkább csak a szubverzió vett kantiánus hagyomány itthon kevésbé diszkutált kategóriája); egy helyütt pedig Mészáros expressis verbis szerzőinek (Jakob Friedrich Fries és követői) gon- „egy eljövendő komparatív kutatáshoz” kíván „adalé- dolatvilágában csakúgy, mint az egyház-, oktatás- és kot” szolgáltatni (133. old.), ami az egyébként a mód- jogtörténet területein. Talán említésre sem érdemes szertani oppozíció túloldalára kerülő komparatisztika az a korántsem magától értetődő feltételezés, hogy (12. skk., 204. old.) egy jóval pozitívabb értelmezésére Mészáros értő olvasója a historikus magyar mellett látszik utalni. a latin, német, francia, cseh, szlovák és lengyel forrá- Más esetben a tényleges elemzés és a posztmodern soknak és szakirodalmuknak is. A tematikusan gaz- instrumentárium terminusaival élő módszertani refle- dag és filozófiailag mindig releváns, kitűnő elemzések xió viszonya kifejezetten külsődlegesnek tűnik. Például alapján aligha túlzás őt a magyar filozófia története miután Mészáros meggyőzően cáfolta, hogy a késmár- doyenjének tekinteni: míg előző munkái inkább ál- ki Johann Samuel Steiner a kantiánus pszichologista talános igénnyel léptek fel,3 figyelme ezúttal a kánon „Fries egyszerű epigonja lett volna” (155. old.), az peremvidékei és feltérképezetlen részei felé fordult, elemzés utolsó mondataként – egy addig meg nem je- vállaltan foglalkozva olyan szerzővel is (Mihálovics lenő fogalmisággal – hirtelen ezt írja: Steiner és eperje- Ede), akit máskülönben „harmadrangú neotomistá- si tanártársa, Vandrák András friesiánus interpretációi nak” minősít (73. és 79. old.). „[a]z intertextualitás szemszögéből tehát csak szöveg- variációknak tekinthetők” (177. old.). Az epigonság * pregnáns értelemben vett (filozófia)történeti fogalom, hiszen nemcsak egyfajta gondolati – a diszciplína saját A lényegi kérdés persze az, hogy Mészáros filozófia- logikája mentén megállapítható – hasonlóságot impli- történet-írói praxisa mennyiben kongruens a Beveze- kál, hanem egyben azzal az igénnyel is fellép, hogy a tőben sürgetett módszertani váltással, s ebből milyen hasonlóság létrejöttét egy szorosabb értelemben vett historiográfiai tanulságokat vonhatunk le. Félreértés történeti magyarázatba illessze. A véletlen egybeesés ne essék: a kérdés nyilván nem az, hogy konstruál- ható-e, különösen a „pozitivista” jelző invokálásával, 3 n Mészáros András: A filozófia Magyarországon (a kez- olyan szűkkeblű historiográfiai platform, amel�- detektől a 19. század végéig). Kalligram, Pozsony, 2000.; Mé- lyel szemben minden gyakorló mai filozófiatörté- száros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. Kalligram, Pozsony, 2003. Mészáros természetesen régi kedves nész – köztük a „harmadrangú” szerzőkre figyelmes, témáihoz is visszatér újat alkotó módon, így például a Vandrák externális faktorokból „heurisztikai jellegű következ- András jogfilozófiájának eredetiségről szóló elemzés (198., 200– tetéseket” (65. old.) levonó, „okadatolható” pár- 202. old.) olvasható Vandrák munkásságának szentelt, egyetemi kontextusban született munkája „Vandrák és Ahrens” paragra- huzamokat, sőt összefüggés-hálózatokat (107–109. fusának (Mészáros András: Vandrák András filozófiai rendszere. old.) kereső Mészáros is – egy táborba kerül a poszt- Madách, Pozsony, 1980. 116–118. old.) palimpszesztjeként is. kritikai irányzatok mindegyikével, hanem hogy szük- 4 n Perecz: Túl a komparatisztikán, 635. old. ségszerűen ez-e a módszertani tér helyes és egyetlen 5 n Lásd Perecz László egy korábbi monográfiájánakTúl az iskolafilozófián. A Pauer–Kármán vitáról fejezetét (Perecz László: lehetséges felosztása, azaz a posztmodern metodo- A fölfedezett reneszánsz. Filozófiatörténeti tanulmányok. Veszp- lógiai instrumentárium – minden metafilozófiai és a rémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2009. 83–90. történetírói praxis funkciójára vonatkozó feltevésével old.). Perecz meggyőzően mutatja be, hogy a Pauer körüli plá- giumvita második szakaszában Kármán Mór fellépésének nem- együtt – valóban conditio sine qua non bármilyen tudo- csak a tudományfelfogást, hanem az intézményrendszer minő- mányos igényű magyar (vagy egyetemes) filozófiatör- ségbiztosítását illető indokai is voltak: „A tekintélyes pedagógiai ténet-írás számára. író [Kármán] fölháborítónak tartja, hogy egy, szakmai teljesítmé- nyét tekintve igencsak megkérdőjelezhető színvonalú filozófiata- Ebből a szempontból elgondolkodtató, hogy Mé- nár [Pauer] meghatározó egyetemi és akadémiai pozíciókat sze- száros könyvének első felében ezen módszertani esz- rez meg magának” (uo. 85. old.). Ezzel az aspektussal Mészáros köztár explicit módon nem jut szerephez. Perecz ezúttal nem foglalkozik, noha máshol példaszerűen integrálja László szerint Mészáros dekonstruálja ugyan a „pia- elemzéseibe az intézményi háttér szempontjait. VARGA – MÉSZÁROS 25 vagy a visszavezethetőség egy közös okra (hatásra) és kínos „eredetiségi” kérdés három XIX. századi plá- még nem tesz valakit epigonná. Mészáros egyrészt az giumvitát vizsgál. A téma különösen alkalmasnak lát- epigonság részét képező további, értékelő mozzanatot szik a módszertani eszköztár demonstrációjára, és a veszi célba, másrészt a friesiánus hagyomány egyete- fent felsorolt kategóriák itt valóban szerepet kapnak mes filozófiatörténeti gazdagságát mutatja be, amely a filozófiatörténeti elemzésben. Perecz László kutatá- tudományos közösségnek a magyarok csak nyelvi saira építve Mészáros bemutatja, hogy bár a plágium- okokból nem lehettek teljes jogú tagjai: „csak a ma- vád tartalmilag jogos, Pauer István „védekezése szub- gyarországiak hivatkoztak a jektív szempontból őszinte német publikációkra, és a volt” (183. old.), amit min- gondolati kölcsönösség, va- denekelőtt a filozófia szere- lamint személyes szimpátiák pére és originalitásigényére csak a levelezésből derültek vonatkozó, a korban „egymás ki” (160. old.). Az epigonság mellett létező két tudomány- látszatának genezisét az álta- felfogás” (185. old.) különbö- lános kontextus – a hagyomá- zősége magyaráz.5 Ez fontos nyos (Frege és Russell előtti, eredmény, hiszen bepillan- Boole, Jevons és Schröder tást enged a történés „aktor- munkásságától független) perspektívájába” (a cselekvő filozófiai logika, a pszicho- önértelmezésébe), és így le- logizmusvita és a sejtés hetővé teszi, hogy Pauernak a (Ahnung) vallásfilozófiai sze- „szenvedélyes megtámadás- repe – vizsgálata egészíti ki. ra” válaszoló felháborodott Nem világos azonban, hogy levelét6 ne kényszerítsük a ezeket a gondos és megvilágí- hazugság vagy a félrebeszé- tó erejű elemzéseket mennyi- lés Prokrusztész-ágyába. Azt, ben viszik tovább, vagy akár hogy Mészáros ezt a fontos és csak foglalják össze érdemileg jól bemutatott megállapítást az intertextualitás elméleté- nem képes módszertanilag nek az elemzés végén bevont tudatosítani, éppen az általa kategóriái. Az intertextuali- preferált posztkritikai mód- tás-elmélet egyes szofisztikált szertannak az írói szubjek- fogalmai (hipertextualitás, tummal kapcsolatos negatív fenotextus stb.) pedig csak a feltevései akadályozzák meg. kötet módszertani manifesz- Filozófiatörténet-írása itt ta- tumrészében jelennek meg (21., 210. old.), elemzési lán hatékonyabb módszertani artikulációt nyert volna szerepben nem. az aktorperspektívát legitim – persze nem kizárólagos Az esettanulmányok közül módszertani szempont- – vizsgálati területnek tekintő történelemelméletektől. ból kitüntetett jelentőségű záró tanulmány, a Kényes A könyv metodológiai olvasata szempontjából termékenyebb a második plágiumeset – amint erre 6 n Pauer Imre: Levél a szerkesztőhöz. Magyar Philosophiai Mészáros maga is felfigyelni látszik (21., 186. old.) Szemle, 1/6, 478–479. old. – ebből a perspektívából egyébként –, mert itt nem triviális értelmezést kínál a javasolt hasonlóan érthetővé válik Böhm Károly ugyanott közölt, szintén eszköztár. A „Zimmermann-ügy” az egyetemes filo- ad hominem viszontválasz-levele is. 7 n A bécsi egyetem filozófiai fakultásának történetéről lásd zófiatörténet szempontjából is ígéretes példának tű- Alfred Rheticus Wieser úttörő jelentőségű disszertációját: Die nik, hiszen a prágai születésű Robert Zimmermann Geschichte des Faches Philosophie an der Universität Wien. (1824–1898) 1861-től a Bécsi Egyetem filozófiapro- 1848–1938. Universität Wien, Wien, 1950. n fesszora volt – ráadásul 1880 és 1895 között egyedüli- 8 Lásd pl. Logika vagy gondolkodástan. Lampel Róbert, 7 Pest, 1864. Megjegyzendő, hogy a kötet végén található kiadói ként. Mészáros a „Dr. Zimmermann Róbert után írta prospektus a könyvet mint „Zimmermann–Riedl logikát” tünteti Dr. Riedl Szende” szerzőségű megjelölésű, XIX. szá- fel, ami nem azt erősíti, hogy a kortársak a művet kizárólag Riedl zadi magyarországi középiskolai filozófia-tankönyvek8 Szendének tulajdonították volna. 9 n Ein bisher unveröffentlichtes Gutachten über Robert nyomán jut el Zimmermann plágiumügyéhez, hiszen Zimmermanns Philosophische Propädeutik von Johann Heinrich Zimmermann német nyelvű filozófiai tankönyvének Loewe. In: Edgar Morscher (Hg.): Eduard Winter. Ausgewählte első kiadását már kortársai is plágiummal vádolták: Schriften aus dem Nachlaß. Academia, Sankt Augustin, 1993. 76. old. „mindent átvett Bolzano Tudománytanából, amit ott 10 n Bolzano filozófiájáról, illetve Zimmermann esetleges köz- talált”, írta a minisztérium számára megfogalmazott vetítői hatásáról egyetemes filozófiatörténeti kontextusban lásd: szakvélemény,9 amelynek súlyát nem szabad alábe- Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L’Harmattan, Bp., 2013. és uő: Was hat Husserl in Wien außerhalb von csülnünk, hiszen a restaurációs Habsburg-kultúrpoli- Brentanos Philosophie gelernt? Über die Einflüsse auf den tika Bernard Bolzano (1781–1848) prágai filozófus és frühen Husserl jenseits von Brentano und Bolzano. Husserl matematikus munkáit szabályosan betiltotta, és köve- Studies, 31 (2015), 2. szám, 95–121. old. tőit üldözte.10 Vajon, kérdezi ebben a helyzetben Mé- 26 BUKSZ 2016 száros, „Riedl Szende Zimmermann-nak melyik dol- mann logikatankönyve első kiadásának jellemzésére. gozatát fordította magyarra”, vajon „plágiumügybe Winter használta a „plágium” kifejezést, ám a Zim- keveredett-e, vagy pedig a plagizálástól mentes szö- mermann-könyv részleges kritikai kiadásához írt veggel dolgozott?” (187. old.) Erre az izgalmas kér- bevezetőjében azt állította, hogy „[a] plágium nem désre Mészáros Riedl Szende (az irodalomtörténész is a teljesen megfelelő szó”.12 Valóban találhatunk a Riedl Frigyes édesapja) életútjának, különösen prágai plágiumnál finomabb filozófiatörténeti kategóriát Zim- korszakának gondos bemutatása után azt válaszolja, mermann művének jellemzésére. A Bolzano-kör hogy Riedl Szende „felmenthető a plágium-átültetés belső, gyakran kódneveket használó levélváltásában vádja alól” (194. old.), mivel kompilációfordításához könnyű szöveghelyeket lelni, ahol a mester tanai a Zimmermann-tankönyv második kiadását vette ala- konspiratív terjesztésére buzdít,13 és az is világos, pul. Zimmermannt illetően viszont a proponált poszt- hogy Bolzano lelkesen, talán túlságosan is lelkesen kritikai fogalmiságot használja konklúziójában: Zim- tekintett a fiatal Robert Zimmermannra, akinek mermann „közvetítette Bolzano logikáját, és belevitte apját, Johann August Zimmermannt (1793–1869) azt a filozófiai propedeutikába. Végrehajtva ezzel azt hosszasan, de kevés sikerrel próbálta bevonni belső a szubverzív viszonyulást, amely a rendszerellenes tanítványi körébe, majd pedig ezt a reményét vitte át eszmét helyezi el a rendszernek abban az elemében, a tehetséges gyermekre: „Zimmermann elsőszülött amely pedig arra hivatott […], hogy ezt a rendszert fia, aki már a filozófiai tanulmányok második évében szolgálja ki a reprodukcióját elvégezni hivatott egyé- jár és arra gondol, hogy egyszer ezzel a tantárggyal nek kiképzése révén.” (193. old.) Ebben az esetben a foglalkozzék, egyre inkább felmutat ritka adottságo- szubverzió kategóriája valóban érdemi magyarázó sze- kat nemcsak a költészethez, hanem a filozófiához is, repet kap, hiszen Mészáros oksági funkciót tulajdonít már fogalmaim nagy részével is megismerkedett, és Zimmermann munkájának a Twardowski-féle lengyel ég a vágytól, hogy mindet megismerje; a legfőbb kí- logikai iskola keletkezését és egyáltalán a Habsburg vánsága mind az apának, mind a reményteljes fiatal Birodalom német nyelvterületét illetően: „Ezért állt férfinak az lenne, hogy egyszer ezen fogalmak elter- elő az a paradox helyzet – és ez a Zimmermann-fé- jesztéséhez igazán sokkal hozzájárulhasson. Tényleg le plágium sajátos tanulsága –”, hogy Ausztriában „a nagy bizalmat helyezek belé, mióta közelebbről meg- gimnáziumokban a diákok Bolzano logikáját sajátítot- ismertem” – tudósította Bolzano egy kódneveket ták el”, ami Mészáros szerint megmagyarázhatja az használó levélben bizalmasát a Bolzano-kör wishful osztrák filozófia későbbi affinitását a formális termé- thinkingjének aktuális helyzetéről 1842-ben.14 Zim- szettudományokhoz. „Vagyis: a plágium – ha az egy mermann junior lehetséges közvetítői szerepének szubverzív eljárás része – pozitív szerepet játszhat egy konceptualizálásakor nem is a cenzúra mozzana- adott filozófiai és logikai irányzat helyzethez juttatá- taira érdemes figyelnünk – elvégre a Habsburg Bi- sában és potenciális funkciónak megvalósításában.” rodalom határain kívül Bolzano megjelenhetett –, (196. old.) hanem inkább azokra a speciális műfaji feltételekre, A »szubverzió« posztmodern historiográfiai kate- amelyeket a tanítványi gondolatterjesztés feladata góriájának filozófiatörténet-írási terhelhetőségét vizs- jelöl ki abban az esetben, ha részben politikai, rész- gálandó érdemes egy rövid próbát tennünk. Milyen ben egyszerű alkotói okokból nem áll rendelkezésre esélye van egy másféle, nem posztmodern módszertannak homogén tanrendszer a mestertől. Néhány évtizeddel a „Zimmermann-ügy” elemzésében? Mészáros elem- később ez a helyzet ismétlődött meg Franz Brentano zésének a Zimmermann–Bolzano-viszonyra vonat- (1838–1917) kapcsán, akit 1880-ban megfosztottak kozó szakirodalmi bázisát kizárólag Eduard Winter művei jelentik, Nyíri Kristóf egy korai munkájával kiegészítve.11 Winter (1896–1982) maga is részese 11 n Nyíri Kristóf: A Monarchia szellemi életéről. Filozófiatörté- neti tanulmányok. Gondolat, Bp., 1980. 11. és 17. old. A nyom- volt a Bolzano tanítványi köréből kinövő Brentano- da ördöge Mészáros Nyíri-hivatkozásait téves oldalszámmal iskola kései fázisának. Pappá szentelték, akárcsak adta vissza. Bolzanót és Franz Brentanót, de hozzájuk hasonlóan 12 n Eduard Winter (Hg.): Robert Zimmermanns Philosophische Propädeutik und die Vorlagen aus der Wissenschaftslehre ő is összeütközésbe került az egyházzal. A második Bernard Bolzanos. Eine Dokumentation zur Geschichte világháborút megelőzően Prágában futott be ígére- des Denkens und der Erziehung in der Donaumonarchie. tes akadémiai karriert, ahol az ortodox Brentano- (Österreichische Akademie der Wissenschaften. Philosophisch- historische Klasse. Sitzungsberichte, Band 299., Abhandlung tanítványokkal, így Oskar Krausszal is kapcsolatban 5) Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, állt. Hányattatásokkal teli évek után végül az NDK- Wien, 1975. 22. old. ban folytatta tudományos pályáját. Írásai nemcsak a 13 n Lásd Bernard Bolzano: Briefe an František Příhonský 1846–1848. Hrsg. von Jan Berg. Bernard Bolzano laza forráskezelés és a kötelező vörös farkokon is túl- Gesamtausgabe, III 3/3. Frommann Holzboog, Stuttgart-Bad menő ideológiai keret miatt problematikusak, hanem Cannstatt, 2005. 3. köt., 707. old. azért is, mert láthatóan nem érdekmentes résztvevője 14 n Uo. 2. köt, 521. old. 15 n Die Philosophie Franz Brentanos. Eine Einführung in seine volt a Bolzano-kutatás alakításának. Lehre. Hrsg. von Franziska Mayer-Hillebrand. A. Francke, Bern, Az elsődleges és az egész posztmodern histo- 1951. riográfiai applikációt érintő pont annak tisztázása, 16 n Lásd: Thomas Binder: Franz Brentanos philosophischer hogy a „plágium” minősítés megfelelő-e Zimmer- Nachlass. Eine historische Annäherung an einen schwierigen VARGA – MÉSZÁROS 27 ugyan katedrájától, majd 1895-ben távozni is kény- höz képest „új könyvnek” nevezte (a harmadik kiadás szerült Bécsből, de valójában a perfekcionizmusa előszavában),18 de már a második kiadás előszavában akadályozta meg abban, hogy a tanítása homogén leszögezte, hogy a változás a filozófiailag leginkább rendszerét, illetve az azt megjelenítő kontinuus szö- releváns részeket érinti, és átmenetet alkot Bolzano vegeket hagyjon tanítványaira (hagyatékának máig Tudománytanától Herbart és Strümpell filozófiájá- nincs kritikai kiadása). A Zimmermannéval analóg hoz.19 Nem azért, mert „megváltoztatta volna nézeteit, feladatra ekkor az ortodox tanítvány, Alfred Kastil azokon szerencsére lényegileg nem kellett változtatnia”.20 vállalkozott.15 Azt, hogy itt Itt ismét érdemes elválasz- egy önálló műfaj körvonalai tani egymástól egyfelől az sejlenek fel, mi sem mutat- aktorperspektívát, másfelől ja jobban, mint azok a fél- a bolzanói objektivizmus és reértések, amelyek miatt a a herbarti gondolatrendszer Brentano családnak nem között ténylegesen fennál- sikerült Kastil munkájának ló szignifikáns különbséget. általuk készíttetett angol Tegyük még hozzá, hogy fordítását megjelentetni az Zimmermann tankönyvé- Amerikai Egyesült Álla- nek második és azt követő mokban. Egyetlen tudomá- kiadása terjedt csak el (ép- nyos kiadó sem fogadta el a pen ezért kényszerült Winter szakirodalmi hivatkozásokat téziseinek illusztrálásához nélkülöző kéziratot.16 Kastil az elérhetetlen első kiadás művét tudományos publiká- szövegének részleges kritikai ciónak tekinteni éppúgy ka- kiadására). Mindennek fé- tegóriahiba, mint Zimmer- nyében nem érthető, hogy a mannét plágiumnak. modern szakirodalom miért Eduard Winter talán leg- tartja a Zimmermann által nagyobb filozófiai tévedése, közvetített Bolzano-hatás té- hogy sohasem mérlegelte zisét legendának.21 azt a kézenfekvő lehetőséget, A fentiekben próbaképp hogy Zimmermann egysze- elvégzett rövid elemzés te- rűen megváltoztatta filo- hát nemcsak a szubverzió zófiai nézeteit. Mivel Zim- posztkritikai kategóriájának mermann herbartiánusként magyarázószerepét korlátoz- kezdte, majd pedig művészetfilozófiával foglalkozott, ta, hanem egy pontosabbnak tűnő filozófiatörténeti Winter arra kényszerült, hogy a Bolzanóval kapcsola- magyarázat lehetőségét is felvillantotta – pusztán azt tos hallgatást konspiratív okoknak tulajdonítsa, s még a nem posztmodern filozófiatörténet-írási módszer- 1979-ben is a „titkos bolzanóista Zimmermannról” tant működtetve, melyet nagyobbrészt Mészáros is de beszélt.17 E gyönyörűen cáfolatrezisztens hipotézis facto használt példaszerű esettanulmányaiban. hatástörténetileg teljesen irreleváns. Valójában Zim- mermann logikatankönyve második kiadását az első- *

A „filozófiatörténet” kifejezés talán az egyik leglátvá- Fall. In: Ion Tănăsescu (ed.): Franz Brentano’s Metaphysics and nyosabb példa a birtokos eset többértelműségére. Ha Psychology. Zeta Books, Bucharest, 2012. 470. old., 36. lj. 17 n Winter: Ausgewählte Schriften aus dem Nachlaß, 34. old. genitivus obiectivus, akkor a filozófiatörténet-írás a tör- 18 n Robert Zimmermann: Philosophische Propädeutik. ténetírás egyik válfaja, ha genitivus subiectivus, akkor a Prolegomena – Logik – Empirische Psychologie. Zur Einleitung filozófia a történetiség alanya, maga válik történetivé. in die Philosophie. 3 kiad. Wilhelm Braumüller, Wien, 1867. iii. old. Ez utóbbi genuin filozófiai értelmére már Kant utalt 19 n Zimmermann: Philosophische Propädeutik, Zweite, A filozófia filozofáló történetéről című, évtizedekkel a umgearbeitete und sehr vermehrte Auflage. Wilhelm Braumüller, német idealizmus után posztumusz kiadott töredéké- Wien, 1860, vii. Ludwig Strümpell Herbart utolsó közvetlen ta- nítványa volt, aki később versenyben állt Brentanóval a bécsi ben, amelyben megkülönböztette a filozófiatörténet katedráért. két értelmét: „A filozófia történeti képzete azt beszéli 20 n Uo., vii–viii; kiemelések az eredetiben. el, hogyan és milyen rendben filozofáltak eddig. A fi- 21 n Edgar Morscher: Robert Zimmermann – der Vermittler von Bolzanos Gedankengut? Zerstörung einer Legende. In: lozofálás azonban az emberi ész fokozatos fejlődése, Heinrich Ganthaler – Otto Neumaier (Hg.): Bolzano und die és az nem haladhat az empirikus úton…” Ezért van österreichische Geistesgeschichte. (Beiträge zur Bolzano- szüksége Kantnak a filozófiatörténetnek a pusztán Forschung, 6) Academia, Sankt Augustin, 1997. 145–236. old.; vö. Wolfgang Künne: „Die Ernte wird erscheinen...” történetinél mélyebb fogalmára: „A filozófia filozófiai Die Geschichte der Bolzano-Rezeption (1849–1939). In: története maga nem történeti vagy empirikus, hanem Ganthaler–Neumaier (Hg.): Bolzano und die österreichische racionális, azaz a priori lehetséges. Hiszen még ha az Geistesgeschichte, 9–82. old. ész faktumait rögzíti is, azokat nem a történeti elbe- 28 BUKSZ 2016 szélésből, hanem filozófiai archeológiaként az emberi előfeltevéseinek és korlátainak tudatosítása. Ebből a ész természetéből meríti.”22 szempontból a sürgetett posztmodern „módszertani E kettő mindaddig könnyen összebékíthe- váltással” szemben egy általános ellenvetés is tehe- tő volt a reflektálatlan eklekticizmus (doxográfiák, tő túlzott elméletterheltsége okán: Éppen a hosszú florilégiumok, kompendiumok etc.) és aggálytalan XIX. század végét mint a jelentős kortárs filozófiai prezentizmus formájában, amíg a filozófiatörténet irányzatok (például az analitikus filozófia vagy a klas�- teleologikus szemlélete egyértelműnek látszott. Ám szikus fenomenológia) forrásvidékét vizsgálva tűnhet legkésőbb a filozófiatörténet-írás XIX. századi vál- kívánatosnak, hogy a filozófiatörténet-írás fenti három sága és a tudományok – köztük a történettudomány elméleti komponensét egymáshoz közelítve olyan tör- – poszthegeliánus emancipációja óta23 a filozófiatör- ténetírási elméletet preferáljunk, amelynek filozófiai ténet-írás rögös úton halad. Hogy a filozófiatörténész- háttérelméletét nem éppen ezen kortárs irányzatokkal re leselkedő veszélyek közül csak a két legnyilvánva- szemben artikulálták. lóbbat említsük: az anakronizmust, amely megsérti Mészáros Andrást talán ahhoz a tehetséges fotó- az eszmetörténet-írás skinneri kritériumát, amikor művészhez hasonlíthatjuk, aki bármilyen géppel ké- olyasmit tulajdonít egy történeti szerzőnek, amit „az pes műalkotásokat létrehozni, sőt kifejezetten lelkes, sohasem fogadott volna el gondolata vagy cselekedete ha egy nehézkes, korlátozott teljesítményre szabott leírásaként”,24 valamint a relevanciaigényt feladó an- eszközt – például egy monokróm fényképezőgé- tikvárius historiográfiát, amely – Rorty szavaival – be- pet – ajánlanak neki. Lelkesedése jogos, sőt abban éri azzal, hogy „a valótlanságokat azáltal tüntesse fel is egyetérthetnénk vele, hogy bizonyos nézőpontok kevésbé ostobának, hogy megírásuk tudatlanságban csak ennek használatával láttathatók (még akkor is, élő korának kontextusába helyezi őket”.25 ha a metodológus Mészáros és az eszközt haszná- Aligha van királyi út a vizsgálati tárgy saját logikája, ló Mészáros között ismételten aktuális és potenciális a relevanciakritériumot biztosító saját filozófiai elkö- diszkrepanciát diagnosztizálunk). Kiemelkedő alkotá- teleződés és az általános történetírói módszer filozó- sai azonban nem szolgáltathatnak indokot arra, hogy fiai háttételmélete között; ami persze nem jelenti azt, ne mérlegeljük az egyes filozófiatörténet-írói eszközök hogy a filozófiatörténet-írói praxist ne segítené saját általános teljesítőképességét.* o

22 n Kant’s handschriftlicher Nachlaß. Bd. VII. Walter de Gruyter & Co., Berlin, 1942. 340–341. old. Kant töredékének az életmű- vön belüli helyéről és korabeli kontextusáról: Lutz Geldsetzer: Die Philosophie der Philosophiegeschichte im 19. Jahrhundert. Zur Wissenschaftstheorie der Philosophiegeschichtsschreibung und -betrachtung. (Studien zur Wissenschaftstheorie 3) Anton Hain, Meisenheim am Glan, 1968. 19–20. old.; Gerd Irrlitz: Kant-Handbuch. Leben und Werk. Metzler, Stuttgart, 2010. 485–486. old. 23 n Ehhez lásd: Geldsetzer: Die Philosophie der Philosophiegeschichte im 19. Jahrhundert; Gerald Hartung: Philosophical Historiography in the 19th century: A Provisional Typology. In: Gerald Hartung – Valentin Pluder (eds.): From He- gel to Windelband. Historiography of Philosophy in the 19th century. Walter de Gruyter, Berlin, 2015. 9–24. old. Lucien Braun magyar fordításban is megjelent nagy sikerű könyve (A filozófiatörténet története [ford. Steiger Kornél]. Holnap, Bp., 2001.) sajnos éppen ott fejeződik be, ahol ez a történet filozófiai szempontból kezd izgalmassá válni. 24 n Quentin Skinner: Meaning and Understanding in the History of Ideas. History and Theory, 8 (1969), 1. szám, 28. old. 25 n Richard Rorty: The historiography of philosophy: four genres. In: Richard Rorty – Jerome B. Schneewind – Quentin Skinner (eds.): Philosophy in history. Essays on the historiography of philosophy. Cambridge University Press, Cambridge, 1984. 49. old. * Jelen írás elkészítését az MTA Bolyai János Kutatási Ösz- töndíja („A filozofiatortenet filozofiaja a kontinentalis filozofiai tradicioban”) támogatta. ELTŰNŐ SZUBJEKTIVITÁS

MÁRTON MIKLÓS – TŐZSÉR JÁNOS

Ambrus Gergely: Tudományos elmefilozófia és az ún. interpretacionizmus bemutatása és kritikája L’Harmattan Kiadó, követ. Hogyan kapcsolódik egymáshoz az elméleti és a Budapest, 2015. 319 old., 3490 Ft történeti rész? Ambrus szerint a kortárs tudományos naturalista világkép többek között azért elhibázott, mert „félreérti saját státuszát, részben azért, mert – mbrus Gergely tudományos filozófián azt a az analitikus filozófiában nem szokatlanul – nem is- megközelítést érti, „amely a filozófiát a termé- meri saját történetét, elfelejtette eredeti motivációját” (17. Aszettudományokkal, matematikával és a logi- old., kiemelés tőlünk). Majd így folytatja: „[a] könyv kával szövetséges diszciplínának tekinti” (11. old., 1 alapvető célja nem az, hogy ezt a tézist [hogy a tu- lábj.) és amelynek célja „a tudományos tudás kiegé- dományos naturalizmus elhibázott] minél alaposabb szítése vagy megalapozása filozófiai (ismeretelméleti, érveléssel alátámasszam, hanem hogy bemutassam logikai, metafizikai) eszközökkel” (37. old.). Köny- azt a történetet, amelynek során ez az – önmagában vének fő állítása: „»[a]z elme tudományos filozófiái«, meglehetősen implauzibilis – elmekép sokak számára a parallelizmustól a logikai behaviorizmuson át a megkérdőjelezhetetlen kiindulóponttá vált” (uo.). A materializmusig és a funkcionalizmusig [...] olyan el- történeti fejtegetések tehát terapeutikus funkciót töl- méleti keretben értelmezték a mentális jelenségeket, tenek be: azt hivatottak megmutatni, hogyan alakult amely eltorzítja valódi természetüket” (291. old.). E ki és „miért lehetett olyan szívós az elme tudományos sikertelenség legfőbb okát a természettudományos filozófiai, illetve mai tudományos-naturalista meg- módszer kritikátlan átvételében látja; abban, hogy közelítése, nyilvánvaló implauzibilitása ellenére is” a fenti elméletek a mentális jelenségeket „a termé- (291. old.). szeti (elsősorban fizikai) entitásokat leíró fogalmak A könyvvel kapcsolatban ambivalens állásponton analogonjaival értelmezték” (uo.). vagyunk. Ami a történeti részeket illeti: a tárgyalt Noha Ambrus az elme valamennyi tudományos elméletek bemutatása precíz, szabatos és szövegsze- filozófiai elméletével vitatkozik, fő céltáblája az 1960- rűen kiválóan alátámasztott. Ugyancsak e fejezetek as években létrejött és – álláspontja szerint – a mai erénye, hogy számos olyan szerző felfogásáról ol- napig meghatározó tudományos-naturalista elmefilo- vashatunk, akiről az átlagos mai elmefilozófus csak zófia, azon belül is az „elme természetére vonatkozó hírből hallott, ráadásul Ambrusnak sikerül megmu- átfogó [naturalista] metafizikai elmélet” (17. old.). tatnia, hogy e rég elfeledett szerzőknek olykor való- Könyvében e megközelítés kritikája a leghangsúlyo- ban van a kortárs elmefilozófiai diskurzus számára sabb. Ahogy fogalmaz: „nemcsak arról van szó, hogy releváns mondanivalója. Tudomásunk szerint ilyen a tudományos-naturalista kép elfogadhatatlan mint alapossággal még senki sem tárta fel a tudományos antropológia, mert nem illeszkedik az emberi szellem naturalista elmefelfogás kialakulásának történetét. A humanisztikus megközelítéseihez, hanem arról, hogy történetnek csak egyetlen pontjával vagyunk elége- ez a kép egyszerűen hibás.” (11. old.) Sőt olyan hi- detlenek – az 1960-as évek utáni korszak jellemzésé- bák nyilvánulnak meg benne, amelyekre már az előző vel. Úgy gondoljuk, hogy bemutatása tendenciózus, századforduló idején rámutattak az elme, a pszichikai mi több, túlzottan leegyszerűsítő. Ambrus úgy állítja jelenségek korabeli tudományos filozófiai értelmezé- be, mintha az 1960-as évektől fogva az elmefilozó- seinek bírálói” (uo.). fiai klímát szinte kizárólag a tudományos naturalista Ambrus könyve a következőképpen épül fel. Ti- szemlélet határozná meg. Holott a kép árnyaltabb és zenkét fejezetből áll, az első és utolsó a kortárs tudo- összetettebb. mányos naturalista megközelítést mutatja be és amel- Ami a kevésbé hangsúlyos elméleti részeket illeti: lett érvel, hogy az alapvetően elhibázott. A közbülső szemben az 1960 előtti elméletek kritikájával, amely fejezetek történetiek. A tárgyalás a XIX. század má- – bár itt-ott tankönyv ízű – mindig pontos és megbíz- sodik felétől a XX. század elejéig uralkodó pszichofi- ható, a tudományos naturalista felfogás bírálata sok zikai parallelizmus exponálásával és bírálatával indul, tekintetben nem meggyőző. A kortárs elméletekre melyet Moritz Schlick, Bertrand Russell és Rudolf vonatkozó kritikai megjegyzések – még annak figye- Carnap elmével kapcsolatos álláspontjának elemzése, lembevételével is, hogy Ambrus bevallottan nem ezt majd pedig a logikai behaviorizmus, az oksági elmélet tekinti fő feladatának – olykor elnagyoltak, máskor 30 BUKSZ 2016 pedig azt sugallják, hogy egy-egy kortárs elmefilozó- lentette azok létezésének szó szoros értelemben vett fiai vita valamely – Ambrushoz közelálló – álláspont- tagadását, vagy lényegtelennek nyilvánítását. ja melletti sztenderd érvek végérvényesen eldöntik a Lássuk, miben látja Ambrus a szubjektivitás elha- vitát (lásd például a zombik lehetőségének [18–19. nyagolását és ezt miért tartja elhibázottnak! old.], vagy az úgynevezett nem-reduktív fizikalizmus Először is, a kortárs tudományos-naturalizmus a és a mentális okozás összeegyeztethetőségének prob- mentális jelenségeket (fájdalmakat, félelmeket, gon- lémáját [284–290. old.]). dolatokat, érzéki tapasztalatokat, szorongásokat stb.) Továbbá (bár ez csak félig kritika): annak ellené- reflektálatlanul természeti entitásokként kezeli. E föl- re, hogy a könyv célja vállaltan negatív (tudniillik: a tevés húzódik meg azon gyakorlat mögött, hogy a tudományos naturalizmus bírálata), még csak kör- kortárs elmefilozófusok az elme jelenségeinek vizsgá- vonalakban sem derül ki, van-e, s mi az alternatí- latakor kritikátlanul átveszik a természettudományok vája. Ambrus még azt sem teszi egyértelművé, hogy módszereit. Ahogy Ambrus fogalmaz: „[a] tudomá- szkeptikus állásponton van-e, és úgy gondolja, hogy nyos hozzáállás átfogó jellegzetessége, hogy olyanfaj- kognitív korlátaink folytán esélyünk sincs egy min- ta fogalmakkal és elvek segítségével írja le a pszichi- den tekintetben plauzibilis (esetleg antinaturalista) kai jelenségeket, amelyeket a természettudományok elmefilozófia megalkotására, vagy vannak ugyan el- sikerrel alkalmaznak a fizikai-természeti jelenségek képzelései arról, hogyan festene a jó elmefilozófia, de leírásában, azonban nem feltétlenül megfelelőek a ezeket más helyütt szándékozik kifejteni.1 pszichikai jelenségek megragadásához.” (31. old.) Az alábbiakban elsősorban Ambrus tudományos- A szubjektivitás ignorálását tehát csak „a mentális naturalizmus-bírálatára koncentrálunk, a történeti állapotok tudományos és redukcionista értelmezésé- részeket épp csak érintjük. Először azt mutatjuk be, nek a szándéka indokolhatja” (281. old.). Ambrus e hogyan jellemzi és bírálja Ambrus a tudományos-na- „természeti” megközelítések közé sorolja még David turalista megközelítést, másodszor a fenntartásainkat Chalmers naturalista dualizmusát is2 azon az alapon, adjuk elő a koncepciójával szemben. hogy ott is jelen van a fenomenális tulajdonságok fi- zikaiaktól való függésének a tézise (13. old.). A „ter- 1. mészeti” megközelítéseknek tehát Ambrus szerint az a legfőbb jellemzője és egyben hibája, hogy a mentális Ambrus szerint a tudományos-naturalista elmefelfo- jelenségeket mind létezésükben, mind természetük- gás legfőbb hiányossága, hogy a mentális állapotokat ben agyi/idegrendszeri állapotoktól függőnek tartják. és eseményeket objektív, egyes szám harmadik szemé- E viszony erőssége mértékében többféle is lehet, de lyű nézőpontból tárgyalható jelenségeknek fogja föl, ezek a különbségek csupán a különböző naturalizáló meghamisítva ezzel valódi természetüket. Ahogy írja: megközelítések belső vitái szempontjából lényege- e megközelítés alapvető hibája, hogy „nem vesz tudo- sek.3 mást arról, vagy nem veszi eléggé komolyan, hogy a Másodszor, a kortárs tudományos-naturalizmus mentális állapotok általános meghatározó jegye első szerint (hadd tegyük hozzá: teljes összhangban a jó- személyű hozzáférhetőségük, azazhogy nem lehetsé- zan ész álláspontjával) a mentális események oksági gesek szubjektív nézőpont nélküli elmék” (27. old). viszonyban állnak fizikai eseményekkel és más mentá- Úgy látja továbbá: e naturalizáló-objektivizáló lis eseményekkel. Ha például valaki kalapáccsal az uj- megközelítés „az 1960-as évektől az 1990-es évekig jára üt, akkor ez így értelmezendő: egy fizikai esemény szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó (a kalapács mozgása) okoz egy mentális eseményt (az szerepet tölt be az analitikus filozófiában” (11. old., illető fájdalmát); ha pedig valaki félelmében elfut a lásd még: 33–34. old.). Vagyis azt állítja: az utóbbi felé rohanó kutya elől, akkor így: egy mentális ese- nagyjából fél évszázad elmefilozófiája alapvetően hi- mény (az illető félelme) okoz egy fizikai eseményt (az bás kiindulópontot tett magáévá, amikor dogmatiku- illető elfutását). Mentális állapotaink azonban nem- san elfogadta e naturalizáló-objektivizáló megközelí- csak a fizikai környezettel, hanem egymással is oksági tést. Több helyen is kifejtett tézise szerint (például: 271–275. old.) bár a szubjektív aspektus elhanyago- 1 n Mindezt csak azért hozzuk fel, mert Ambrus néhány éve lása a tudományos elmefilozófiai hagyományban tör- még nem idegenkedett ennyire az elme naturalista megközelí- téneti örökség, mégis igazán csak a kortárs naturaliz- téseitől (lásd: Ambrus Gergely: A tudat metafizikája. Analitikus filozófiai elméletek. Gondolat, Bp., 2007.). musnak róható föl. A korábbi megközelítések hívei 2 n Lásd: David Chalmers: The Conscious Mind. Oxford Uni- ugyanis nem tagadták a mentális jelenségek lényegi versity Press, Oxford, 1996. 123–140. old. szubjektivitását, csak úgy vélték, hogy tudományos 3 n A mentális állapotok neurofiziológiai állapotoktól való füg- gésének koncepcióiról lásd Tőzsér János: Metafizika. Akadémi- elemzésük, illetve a tudományos pszichológia nyel- ai, Bp., 2009. 221–224. old. vének kidolgozása mint filozófiai cél szempontjából 4 n David M. Armstrong: The Causal Theory of Mind. In: Da- elegendő a korreláló fizikai jelenségek objektíven vid M. Rosenthal (ed.): The Nature of Mind. Oxford University Press, Oxford, 1991. 183. old. (kiemelések tőlünk). A fordítást megragadható tulajdonságaival foglalkozni. Ambrus Ambrus Gergelytől vettük át (232. old.) szerint a kortárs elmefilozófia „ősbűne” a hatvanas– 5 n David Lewis: An Argument for Identity Theory. The Journal hetvenes években lezajlott metafizikai fordulat volt; of Philosophy, 33 (1966), 17–19. old. (kiemelések tőlünk). Saját a szubjektív minőségek ignorálása innentől fogva je- fordításunk. MÁRTON – TŐZSÉR – AMBRUS 31 viszonyban állhatnak: valakinek a fájdalma okozhatja galmaz Ambrus – ha „komolyan vesszük a mentális például azt, hogy az illető fel akarja keresni az orvo- jelenségek első személyű nézőpontból adódó tulaj- sát. A valóságban persze mindezek az oksági folyama- donságait, nagyon más képet kapunk. Első személyű tok sokszorosan bonyolultabbak, számtalan közbülső nézőpontból a mentális állapotoknak nem az a meg- láncszemet tartalmaznak. határozó jegyük, legfeljebb csak az egyik, hogy milyen De ennél többről van szó. Az elme kortárs tudo- oksági képességeik vannak, milyen oksági szerepet mányos naturalista elméletének hívei nem pusztán töltenek be” (32. old.). Ennélfogva „az a nézet, hogy azt állítják, hogy oksági viszony van a mentális és a az érzeteknek nem lényegi vonásuk, hogy milyen fe- fizikai szféra között (ezt például Descartes is állítot- nomenális minőségekkel járnak, minden fogalmi bű- ta, holott ő szubsztanciadualista volt), hanem azt is, vészkedés ellenére nem [...] meggyőző” (277. old.). hogy mentális állapotainkat oksági tulajdonságaik A következőről van szó. Mentális állapotaink lényegé- identifikálják. Vagyis elköteleződnek az elme oksági hez hozzátartozik fenomenális karakterük is (az tud- elméletének valamelyik változata mellett. Íme, egy niillik, hogy milyen azokat számunkra átélni), ezért Ambrus által idézett passzus David Armstrongtól: a mentális állapotaink teljes lényegéhez csak egyes szám, első személyű nézőpontból férhetünk hozzá. A javasolt elemzést a mentális fogalmak oksági Harmadik személyű nézőpontból, mint amilyet az elemzésének nevezhetjük. E nézet szerint a men- oksági elmélet nyújt, nem adhatunk kielégítő leírást tális állapot fogalma lényegileg tartalmazza, és ki is a mentális állapotainkról. merül abban, hogy olyan állapotról van szó, amely De még tovább mehetünk. Ambrus szerint nem- alkalmas arra, hogy bizonyos fajta hatások oka, il- csak maga az oksági elmélet tarthatatlan, az a kor- letve hogy bizonyos fajta okok hatása legyen.4 társ elmefilozófiára jellemző megközelítés is jó okkal kétségbe vonható, hogy elménk ugyanabban az érte- Vagy egy másik ismert megfogalmazás David Lewis- lemben áll oksági viszonyban a fizikai világgal, mint tól: amilyen értelemben a fizikai világ jelenségei okozzák egymást. Ambrus több különböző ponton is kifejti e [...] bármilyen típusú tapasztalatnak mint olyan- meggyőződését, egy helyen például ekképp fogalmaz: nak a meghatározó karaktere nem más, mint az ok- sági szerepe, vagyis a legtipikusabb okainak és hatá- [A] mentális állapotok oksági hatása, működése sainak az együttese. [...] [E]gy tapasztalatot mint teljesen másképp jelenik meg első személyű néző- olyat végeredményében az oksági szerepe határoz pontból, mint ahogy azt a tudományos hozzáállás meg. Egy tapasztalatot meghatározó oksági szerep értelmezi. Mint arra már a 19. századi tudományos kifejezhető feltételek egy olyan véges halmazával, pszichológiafilozófia, ezen belül a parallelizmus melynek elemei azt fejtik ki, hogy különféle esetek- bírálói, például Dilthey és Husserl rámutattak, ben mik a tapasztalat jellegzetes okai és hatásai.5 a mentális okozás a cselekvés mint aktivitás köz- vetlen tapasztalatával jár együtt, ugyanakkor nem Az oksági elmélet szerint tehát például a fájdalmat involvál semmilyen regularitást, törvények alá von- mint mentális állapotot teljes egészében azok az ok- hatóságot. Általánosabban: a pszichikai állapotok sági viszonyok határozzák meg, amelyekben szerepel. első személyű nézőpontból tekintve nem típusos, Egyrészt a fájdalom tipikus okai (sérülések, beteg- törvények alá vonható, atomisztikusan azonosítha- ségek stb.), másrészt a tipikus következményei. Ez tó, fizikai tér- és időpontokkal egyértelműen korre- utóbbiak között szerepelnek a fájdalommal rendel- láló entitásokként jelennek meg. (31–32. old.) kező személynek a külső szemlélő számára is megfi- gyelhető viselkedésformái (arckifejezése; jajveszékelé- Harmadszor, a kortárs tudományos naturalizmus se; az a tevékenysége, hogy felkeresi az orvosát stb.), megkérdőjelezetlenül és reflektálatlanul előfeltéte- illetve a külső szemlélő számára közvetlenül nem lezi az elme kétosztatúságát, az ún. szeparatizmust. hozzáférhető, a fájdalom által okozott egyéb mentális Eszerint mentális állapotaink két különböző csoport- állapotai (vágya, hogy múljon el a fájdalom; félelme, ba tartoznak. Bizonyos mentális állapotok intencio- hogy nem múlik el stb.). Az elme oksági elméletének nálisak. Ez azt jelenti, hogy irányulnak valamire, hívei szerint ezzel mindent elmondtunk a fájdalomról, reprezentálják a szubjektum környezetét. Ha példá- amit csak el lehet mondani. ul valaki arra gondol, hogy Polgár Judit a valaha élt Az elme oksági elmélete azonban Ambrus szerint legnagyobb női sakkozó, akkor e gondolata magára bizonyosan tarthatatlan. Ha ugyanis azt állítjuk, hogy Polgár Juditra irányul, és Polgár Juditot reprezentálja a mentális állapotaink kimerülnek oksági szerepük- valamilyen módon (tudniillik a valaha élt legnagyobb ben, akkor ezzel – lévén az oksági szerepek objektíve női sakkozóként). Vannak azonban olyan mentális ál- hozzáférhető tulajdonságok – azt is állítjuk, hogy a lapotok is, melyek nem irányulnak semmire és nem mentális állapotainkról egyes szám, harmadik szemé- reprezentálnak semmit. Egyedül az jellemzi őket, lyű perspektívából kielégítő módon számot adhatunk, hogy valamilyen átélni, tapasztalni őket. Ha példá- és a mentális állapotok lényegi jellemzői közül nem ul valaki szorong, akkor szorongása a számára va- hagyunk figyelmen kívül semmit. Ezzel szemben – fo- lamilyen, de szorongása nem irányul semmire, sem- 32 BUKSZ 2016 mit nem reprezentál. Nem intencionális. Egyszóval: Miért inkonzisztens a zombi fogalma? Mi, emberek mentális állapotaink két, egymást kölcsönösen kizáró meg vagyunk győződve például arról, hogy tudjuk, és együttesen kimerítő kategóriába tartoznak: „vagy milyen egy érett sárgabarack ízét tapasztalni. Mivel fenomenálisak, azaz valamilyen élményszerű karak- a zombik ugyanolyan vélekedésekkel rendelkeznek, terrel rendelkeznek; vagy intencionálisak, tehát vo- mint mi, ezért ők is meg vannak győződve ugyanerről, natkoznak, utalnak valami önmagukon kívüli dolog- és ők is „tudni vélik”, milyen a sárgabarack íze. Nekik ra.” (13. old.) azonban valójában megízlelni a sárgabarackot semmi- Ambrus szerint a tudományos naturalizmus szepa- lyen (hiszen nem rendelkeznek fenomenális tapaszta- ratista előfeltevéséből abszurditások következnek. Ez latokkal), így nem világos, hogyan jön létre és mire leginkább az úgynevezett zombihipotézis felidézésé- irányul ez a vélekedésük.7 Úgy tűnik – így szól Ambrus nek a segítségével mutatható meg: érve –, inkonzisztens egyszerre azt feltételezni, hogy a zombik nem rendelkeznek fenomenális tapasztalatok- A tudományos naturalista elmekép [egyik] elfo- kal, és hogy minden intencionális állapotukban (pél- gadhatatlan következménye, hogy megengedi a dául minden vélekedésükben) megegyeznek velünk. zombik létezését, tehát olyan lényekét, akik fizikai Negyedszer, a kortárs naturalista elmefilozófiai szempontból tökéletes hasonmásai az emberek- elméletek nem tudják megoldani a mentális okozás nek, azonban […] nincsenek fenomenális tapasz- problémáját. Ambrus szerint a tudományos natura- talataik […]. A zombi fogalma véleményem szerint lista felfogást a következő előfeltevések elfogadása tarthatatlan, ezért a zombik lehetőségének megen- határozza meg (278. old.). gedése a tudományos naturalista elmekép reductio 1. Empirikusan jól igazolt tény, hogy mentális ál- ad absurduma. (19. old.) lapotaink korrelálnak bizonyos idegrendszeri állapo- tokkal. Ambrus érve a következő: 2. Létezik mentális okozás: mentális állapotaink okozhatnak fizikai eseményeket. A zombik lehetősége (a „zombi-hipotézis”) több 3. A fizikai világ okságilag zárt: minden fizikai ese- okból is tarthatatlan. Egyfelől, véleményem sze- ménynek (beleértve a cselekedeteket is) van önmagá- rint, a zombi fogalma inkonzisztens. E mellett ban elégséges fizikai oka. többféle érvem is van. Egyrészt a zombik nem 4. Cselekedeteink nem túldetermináltak: a men- tudhatják, hogy ők zombik, különben sérülne a tális állapotok által okozott fizikai eseményeknek zombi-hipotézis azon feltevése, hogy a zombik és önmagában elégséges fizikai okuk mellett nincs még emberikreik viselkedése megkülönböztethetetlen. önmagában elégséges mentális okuk is. Vagyis egy Ugyanakkor a zombi-elmélet nem tudja kielégítő- cselekedetet (mint fizikai eseményt) nem egy fizikai en magyarázni, hogyan lehetséges ez, tudniillik ho- és egy attól függetlenül létező mentális állapot okoz gyan hiheti egy zombi, hogy vannak fenomenális olyan módon, hogy mind a fizikai, mind a mentális állapotai. Másfelől úgy vélem, a zombi-hipotézis ok önmagában elégséges volna a kérdéses cselekedet nem ragadja meg a zombik ún. kvázifenomenális (mint fizikai esemény) előidézéséhez. hiteit, tehát amelyek megfelelnek az emberek ún. közvetlen fenomenális hiteinek, amelyek közvet- 6 n David Chalmers: Facing Up to the Problem of lenül valamilyen fenomenális minőségre vagy ta- Consciousness. In: uő: The Character of Consciousness. Ox- pasztalatra vonatkoznak. Ezekre pedig szükség van ford University Press, Oxford, 1995/2010, 3–28.; itt: 8. old. 7 n A szakirodalomban e problémát a „fenomenális vélekedé- a zombik olyanfajta viselkedésének a magyarázatá- sek (vagy ítéletek) paradoxonának” szokás nevezni. Lásd példá- ban, amelyek megfelelnek az emberek valamilyen ul: Sidney Shoemaker: Functionalism and Qualia. Philosophical fenomenális tapasztalatra vonatkozó hitei által Studies, 27 (1975), 291–315. old.; Chalmers: The Conscious Mind, 172–209. old. okozott viselkedésnek. (19. old.) 8 n Ullmann Tamás egy helyütt például így fogalmaz: „Tömö- ren összefoglalva a helyzetet: mivel az analitikus filozófia kez- A következőről van tehát szó. A zombihipotézis elfo- deteinél a kiindulópont nem más volt, mint az a meggyőződés, hogy a fizikai természet tudományos leírása adja meg a való- gadása előfeltételezi az elme kétosztatú képét. Csak ság megismerésének végső kulcsát, valamint hogy nincs más, akkor gondolhatók el ugyanis konzisztensen zombik, csak ami ennek a tárgya lehet, csak az objektív, fizikai létezés ha abból indulunk ki, hogy az intencionális és feno- van, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy amikor tekervényes utakon az analitikus filozófia számára is elkerülhetetlenné válik menális tulajdonságok különböznek egymástól. A a szembenézés a tudat problémáival (a kognitív tudományok zombiknak ugyanis vannak vélekedéseik és gondola- fejlődésének kényszere alatt), akkor csak az elutasítás marad.” taik, csak épp – ahogy David Chalmers fogalmaz – (Ullmann Tamás: Analitikus és kontinentális filozófia.Magyar Fi- 6 lozófiai Szemle, 50. [2006], 3–4. szám, 227–251. old.; itt: 236– náluk minden a „sötétben történik”; azaz a zombik 237. old., kiemelés tőlünk]) De a sommásságánál fogva még rendelkeznek intencionális állapotokkal, csak fenome- jellemzőbb a következő: „[az analitikus filozófia azért sikertelen], nális állapotokkal nem. Így tehát kizárólag a szepara- mert nem lehet a tudatosságot egy olyan módszerrel vizsgál- ni, amelynek alapító gesztusa pontosan a tudatosság kiiktatása tizmus elfogadása mellett tartható a zombihipotézis. volt.” (Szigeti Attila: A tudatosság: rejtély vagy képesség? Az Mivel pedig a zombi fogalma (bizonyos megfontolá- analitikus filozófia és a kognitív tudomány találkozása a fenome- sok miatt) inkonzisztens, ezért maga a szeparatizmus nológiával. Kellék, 22 [2002], 81–122. old.; itt: 238. old., kieme- és a fortiori a tudományos naturalizmus is az. lés az eredetiben.) MÁRTON – TŐZSÉR – AMBRUS 33

Mármost Ambrus szerint azért mond csődöt a na- olyat, mint ami egy makroszkopikus fizikai tárgy és turalista elméletek mindegyike, mert „[a]z (1)–(4) az őt alkotó részecskék közt van, és ami alapján nem feltevéseket együttesen […] kizárólag a redukcionis- okoz gondot azt mondani, hogy mind a tárgy, mind ta materializmus elégíti ki, amely viszont egyéb okok a részecskék okoznak valamilyen eseményt. Például miatt nem elfogadható” (279. old.; lásd még 18. old., nem számít redundáns túldeterminációnak, ha azt ál- 9. lábj.). lítjuk: egy labda okozta az ablak betörését, de éppígy A reduktív materializmus (vagy más néven: típus- a labdát alkotó részecskék is. Ambrus szerint azon- azonosság-elmélet) azt állítja: a mentális tulajdonsá- ban a nem-reduktív materialisták nem képesek ilyen gok (mentálisállapot-típusok) azonosak fizikai tulaj- megfelelő viszonyt felállítani a mentális és a fizikai je- donságokkal, nevezetesen a központi idegrendszer lenségek közt. Egyszóval: sem a reduktív, sem a nem- állapottípusaival. A minden pontatlanságával és fél- reduktív materializmus nem működik, s ennélfogva revezetőségével együtt is agyoncsépelt példával élve: – fogalmaz Ambrus – „a fenti problémák kumulatív a fájdalom azonos a C-rostok tüzelésével. Ha pedig hatása erősen valószínűsíti, hogy a mentális okozást – írja Ambrus – „a mentális állapottípusok azonosak nem lehet megfelelően értelmezni a tudományos-na- fizikai állapottípusokkal, akkor (1) fennáll a pszicho- turalista keretben” (290. old.). fizikai típus-korrespondencia, mivel a mentális és a fi- Ezek volnának tehát Ambrus szerint a kortárs tu- zikai típusok azonosak; (2) a mentális állapotok oksá- dományos naturalista elmefelfogás legfontosabb jel- gilag hatékonyak, mivel azonosak okságilag hatékony lemzői és egyben hibái. A könyv történeti része meg- fizikai állapotokkal; (3) a fizikai folyamatok oksági győzően mutatja meg, hogy a fent tárgyalt nézetek zártsága sem sérül, mivel a fizikai eseményeket okozó elfogadása nem volt mindig jellemző a tudományos fizikai okok mellett nincsenek további, tőlük külön- elmefilozófiákra. A pszichofizikai parallelizmus vagy böző mentális okok, és (4) nincs túldetermináció, a logikai behaviorizmus például (más-más okokból mivel az eseményeket okozó mentális és fizikai okok ugyan) még azt a józan ész által képviselt meggyőző- azonosak” (279. old.). désünket is tagadta, hogy mentális állapotaink oksági Ambrus szerint azonban a típusazonosság-elmélet viszonyban állnának a fizikai világgal, és ennélfog- tarthatatlan. Több érve is van az elmélettel szemben, va mi sem állt távolabb tőlük, mint az elme oksági köztük a legfontosabb talán a következő: „mindezek- elmélete. Továbbá: egyik korábbi elmélet sem tett nek az elképzeléseknek az az alapvető problémája, éles különbséget a fenomenális és az intencionális hogy ha […] realisták vagyunk a fenomenális minősé- mentális állapotok között – ezeket egyetlen egységes gekkel kapcsolatban [azaz komolyan vesszük a feno- kategóriába sorolta. A szóban forgó tézisek együttes menális tulajdonságok létezését], akkor – a Leibniz- elfogadása egyedül a kortárs tudományos naturalista elv értelmében – nyilvánvalóan nem állíthatjuk, hogy elmefilozófiák sajátja, és ez vezet – a metafizikai for- egy fenomenális tulajdonság azonos egy nem-feno- dulattal együtt – a szubjektivitás ignorálásának kitel- menális tulajdonsággal.” (280. old.) Más szavakkal: jesedéséhez. ha az egyes szám első személyű nézőpontból feltáruló fenomenális tulajdonságokat azonosítjuk valamilyen 2. objektív, harmadik személyű nézőpontból leírható tulajdonsággal – itt főként a már tárgyalt, oksági sze- Következzenek az ellenvetéseink. Legfontosabb ki- repük révén azonosított neurofiziológiai tulajdonsá- fogásunk, hogy Ambrus jócskán eltúlozza a tudomá- gokra kell gondolni –, akkor a fenomenális tulajdon- nyos naturalista felfogás szerepét az 1960-as évektől ságoknak a szubjektivitása, vagyis épp a lényege vész kezdődő időszakban. Egységes, szinte monolit kép- el. Ezért a mentális és a fizikai tulajdonságok azono- ződményként állítja be, és nem veszi figyelembe, sítása nem lehet sikeres. hogy a tudományos naturalista elmefelfogás a szüle- A reduktív materializmus tehát konzisztens ugyan tése pillanatától kezdve mindvégig komoly kritika tár- a tudományos naturalista felfogás valamennyi fő té- gya volt az analitikus filozófián belül. Úgy ábrázolja e zisével, de ignorálja a fenomenálisan tudatos tapasz- korszakot, mintha teljesen általános lett volna a szub- talatok lényegi szubjektivitását, és ezért nem tartható. jektivitás (az egyes szám, első személyű megközelítés) Ambrus ezt követően igyekszik megmutatni: a típus- ignorálása, holott – mint hamarosan megmutatjuk – azonosságot elvető nem-reduktív materialista elméle- távolról sem volt az. Így aztán félrevezető képet sugall tek is tarthatatlanok, mert – elvi okok folytán – nem a kortárs analitikus elmefilozófiáról is, akarva-akarat- tudják megmagyarázni a mentális okozást. Nem tud- lan az olyan felszínes kritikusok malmára hajtva a vi- ják biztosítani, hogy maga a mentális esemény, és ne zet, akik naivan (és mantraszerűen) hajtogatják, hogy a vele korreláló fizikai folyamat töltse be a valódi ok- a kortárs analitikus elmefilozófia semmit sem tud kez- sági szerepet a környezettel való kölcsönhatás során. deni a fenomenális tudatossággal és a szubjektivitás- Ha pedig ezek az elméletek a mentális folyamatoknak sal, illetve hogy bizonyos megkérdőjelezhetetlen dog- is oksági szerepet tulajdonítanak, nem tudják elkerül- mák uralják.8 A magunk részéről határozottan meg ni a túldeterminációt. Ehhez ugyanis olyan „szerves” vagyunk győződve arról, hogy Ambrus igazságtalan: viszonyt kellene találni a két jelenségfajta közt, amely ha létezik olyan intellektuális vállalkozás, melytől a nem teszi redundánssá a túldeterminációt, például lehető legtávolabb áll a dogmatizmus, és amelyben 34 BUKSZ 2016 bármilyen tézis vagy állítás – legyen egyesek szemében monolit elmélettömb, amely az analitikus elmefilo- mégoly magától értetődő is – kritikának vethető alá, zófiát egészében jellemezte volna. Épp ellenkezőleg: e és de facto alá is vétetik, akkor az épp a kortárs analiti- diszciplínát – mint a filozófiai diszciplínákat általában kus filozófia, beleértve a kortárs elmefilozófiát. – mindig is épp az alapvető állítások körüli éles viták Két szempontból is félrevezetők a reduktív és jellemezték és jellemzik ma is.17 funkcionalista materializmus egyeduralmáról tett ál- Könnyen lehet persze, hogy Ambrus azért nem tu- lítások. Egyrészt – ahogy arra Ambrus is néha utal lajdonít nagyobb jelentőséget a naturalizmus körüli – az utóbbi időkben (körülbelül 20-25 éve) jó néhány vitáknak, mert a kritikákat nem érzi elég radikálisnak. olyan megközelítés is feltűnt a színen (a kiterjesztett Ahogy több helyen utal rá: bár a tudományos natu- és a megtestesült elméről szóló koncepciók, a feno- ralista elmefilozófiában fontos téma a fenomenálisan menális intencionalitás programja stb.), amelyek egy- tudatos szubjektív tapasztalatok és az objektív oksági- általán nem illeszthetők be a fent jellemzett képbe; az fizikai jelenségek viszonya, mégis az ezzel foglalkozó általa kritizált naturalisztikus felfogásokat Ambrus filozófusok „deklarált szándékaik ellenére sem veszik mégis sokszor és hangsúlyosan minden megszorítás eléggé figyelembe a kválék – első személyű jellegükből nélkül mint „kortárs” és „mai” elméleteket tárgyalja. fakadó – alapvető különbözőségét a fizikai tulajdon- Másrészt már önmagában az sem fedi a valóságot, ságoktól” (24. old., kiemelés az eredetiben). hogy a mentális állapotok oksági felfogásán alapuló Számunkra nem világos, miféle radikalizmust hiá- fizikalista-funkcionalista elméletek egyeduralkodók nyol Ambrus. Hiszen – sajnos csak ismételni tud- lettek volna az 1960–1990-es években. A hetvenes juk magunkat – épp a tudatos tapasztalatok sokat évek eleje óta ugyanis éppen azok a viták állnak az emlegetett lényegi szubjektivitásának, épp a feno- analitikus elmefilozófia homlokterében, amelyek akö- menális minőségekhez való hozzáférés első személyű rül forognak, hogy a naturalista elméletek képesek-e kitüntetettségének a problémája áll a viták kereszttü- kezelni a tapasztalat szubjektív fenomenális minősé- zében immáron jó negyven éve. S talán azt is érde- gét, vagy sem. mes megjegyezni: az 1970-es évektől napjainkig tartó Íme, néhány példa azokra az írásokra, amelyek időszakban a filozófusok nem kis hányada szkeptikus ezen az alapon kritizálták a reduktív vagy funkcio- állásponton volt és van a naturalista projektek sike- nalista fizikalista elméleteket. 1972-ben jelent meg rességét illetően; méghozzá azért, mert – pace Amb- Saul Kripke híres érvelése a fenomenális állapotok rus – kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kválék és a neurofiziológiai állapotokkal való azonosítása ellen.9 fizikai tulajdonságok közt fennálló, alapvetőnek tűnő Thomas Nagel korszakos jelentőségű tanulmánya különbségeknek. a tapasztalat lényegi szubjektivitásáról 1974-es;10 A könyv bizonyos pontjain úgy tűnik, mintha csakúgy, mint Robert Kirk cikke, amelyben először Ambrus azt kifogásolná, hogy a tudományos natura- jelenik meg a fizikalizmussal szembeni zombiérv.11 lizmus elsősorban a cselekvések kognitív állapotokkal Ned Block a felcserélt és a hiányzó kváléra hivat- (gondolatokkal, vélekedésekkel) történő magyaráza- kozó antifunkcionalista érveit 1978-ban tette köz- ta során ignorálja az első személyű hozzáférés döntő zé;12 John Searle alapvető kritikája az intencionalitás szerepét. Egy helyen például így ír: „A gondolkodó funkcionalista-reprezentacionalista elemzéséről 1980- zombik lehetősége […] azt jelenti, az első személyű as;13 Frank Jackson híres tudásérve 1982-es;14 Joseph hozzáférés gondolatainkhoz irreleváns gondolkodási Levine tézise a fizikai és a fenomenális jelenségek folyamataink, illetve cselekvéseink vonatkozásában” közti magyarázati rés vagy szakadék fennállásáról (20. old.). Ezzel szemben Ambrus úgy véli: „az, hogy 1983-as keltezésű.15 E művek mindegyikéről – túlzás az emberi gondolkodás zombi-gondolkodás plusz va- nélkül – könyvtárnyi irodalom szól. A sort még hos�- szan folytathatnánk, és összeállíthatnánk egy listát 9 n Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Ford. Bá- azokról a naturalista beállítottságú filozófusokról is, rány Tibor. Akadémiai, Bp., 2007. akik válaszoltak ezekre a kihívásokra. Mindezzel csak 10 n Thomas Nagel: Milyen lehet denevérnek lenni. Ford. azt akarjuk hangsúlyozni: a kérdéses korszakot élénk Sutyák Tibor. Vulgo, 2004. 2. szám, 3–12. old. 11 n Robert Kirk: Zombies v. Materialists. Proceedings of the viták jellemezték, és nem a konszenzus. Aristotelian Society, 48 (1974), 135–152. old. Mindezt Ambrus természetesen pontosan tud- 12 n Ned Block: Troubles with Functionalism. Minnesota ja, amint az mind könyve bizonyos részeiből, mind Studies in the Philosophy of Science, 9 (1978), 261–325. old. 13 n John R. Searle: Az elme, az agy és a programok világa. egyéb írásaiból egyértelműen kiderül. Egy frissen In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris, Bp., 1996. megjelent tanulmányában például így ír: „[a] szub- 136–151. old. jektív jelenségeket mellőző redukcionista elmefelfo- 14 n Frank Jackson: Epiphenomenal Qualia. Philosophical Quarterly, 32 (1982), 127–136. old. gás hegemóniája […] nem tartott sokáig; az első sze- 15 n Joseph Levine: Materialism and Qualia: The Explanatory mélyű mentális jelenségek problémája hamarosan Gap. Pacific Philosophical Quarterly, 63 (1983), 54–361. old. újra a felszínre tört”.16 Ennek fényében különösen 16 Ambrus Gergely: Naturalizált kísértetek? Korunk, XXVII (2016), 6. szám, 39–49. old.; itt: 41. old., kiemelés tőlünk. érthetetlen a számunkra, a könyvében miért ragasz- 17 n Az olvasó meggyőződhet arról, hogy mennyire nincs sem- kodik oly vehemensen ahhoz a narratívához, hogy miféle általánosan vallott meggyőződés a kortárs analitikus filo- létezett valamilyen egységes, megkérdőjelezetlenül zófusok közt, ha végigböngészi a Bourget és Chalmers által köz- és reflektálatlanul elfogadott alaptéziseken alapuló zétett, a filozófusok meggyőződéseiről szóló felmérés adatait. MÁRTON – TŐZSÉR – AMBRUS 35 lamilyen fenomenális jelenség, […] nem ragadja meg tékeli a naturalizmus ellen felhozott érvek súlyát és a tudatos gondolkodás azon jellegzetességét, hogy első szerepét a kortárs elmefilozófián belül. Harmadrészt személyű nézőpontból irányul valamilyen tárgyra.” (21. (és talán ez a legfontosabb): nem teszi kellően vilá- old. kiemelés az eredetiben; lásd még: 32–33. old.). gossá, hogy mit is hiányol a különböző antinaturalista Szerintünk Ambrus nyitott kapukat dönget. Egy- érvekből, miért nem tekinti azokat elég radikálisnak. részt a funkcionalizmussal és a gondolkodás funkcio- Továbblépve: nem világos számunkra Ambrus nalista keretben történő komputációs elemzésével ama kritikája, mely szerint a kortárs elmefilozófia a szembeni klasszikus érvek már az 1970-es évek végén mentális állapotokat reflektálatlanul és tévesen ter- azt vetették ezen elméletek szemére (az úgynevezett mészeti jelenségekként kezeli. Miért természeti jelen- „kínai agy” és a „kínai szoba” érvekben), hogy nem ségek a mentális állapotok a kortárs elmefilozófusok a valóságos, hús-vér emberi tudatos gondolkodást ra- szerint? Ambrus szerint azért, mert e filozófusok „ter- gadják meg.18 mészettörvényszerű kapcsolat[ot]” (13. old.) feltéte- Másrészt ami a gondolkodó zombik lehetősé- leznek a mentális állapotok és a par excellence fizikai gét illeti, korábban is említettük, hogy ez a problé- entitások között. ma összefügg Ambrusnak az elme kétosztatúságával Mi volna az alternatíva? Nyilván az, ha nem vol- szemben felhozott ellenvetéseivel. Abban egyetér- na semmiféle törvényszerű kapcsolat a mentális és tünk vele, hogy a szeparatizmus hosszú ideig – va- a fizikai szféra között. Ez azonban meglehetősen lószínűleg inkább tudattalanul – valóban domináns implauzibilis, mindennapi tapasztalatunknak ellent- megközelítés volt, és abban is, hogy a szeparatizmus mondó elképzelés. Senki sem vitatja e törvényszerű reflektálatlan elfogadása számos kurdarcért felelős. kapcsolatot, aki életében többször bevett már fájda- Csakhogy már jó ideje központi téma az elmefilozófi- lomcsillapítót vagy néhány alkalommal kalapáccsal ában a tudatos tapasztalatok – Colin McGinn kifeje- az ujjára ütött. zésével – Janus-arcúsága;19 nevezetesen, hogy tudatos Ám még a „mentális” és „fizikai” oksági kapcso- tapasztalatainkban az intencionális és a fenomenális latát egyenesen tagadó paralellista nézet sem állítja, tulajdonságok szorosan (fogalmilag) összetartoznak. hogy a mentális jelenségek nem természetiek. Egy Ha pedig fogalmilag összetartoznak, a zombi fogalma (nem túl szellemes) szójátékkal élve: nehezen tud- triviálisan inkonzisztens: nem lehetséges olyan elme, juk elképzelni, mi volna természetesebb annál, mint mely kizárólag intencionális tulajdonságokkal bír, de hogy rendelkezünk mentális állapotokkal. Nem ter- nincsenek fenomenális tulajdonságai. Szintúgy nem mészeti jelenségeken a filozófiában hagyományosan a új keletű a kognitív folyamatok fenomenológiájának, tapasztalat számára hozzáférhetetlen, tehát transzcen- vagyis – Galen Strawson kifejezésével – a „megértési dens, mondjuk absztrakt, térbeli és időbeli tulajdon- tapasztalatnak”20 az elemzése. Mármost ha a gondol- ságokkal nem rendelkező entitásokat szoktuk érteni. kodási aktusok valóban rendelkeznek inherens feno- Márpedig igencsak furcsa volna a mentális életünket menológiával, vagyis van olyan, mint valamire gon- transzcendensként elgondolni: ha valamiben, akkor dolni, akkor a zombi fogalma úgyszintén triviálisan abban egészen bizonyosak lehetünk, hogy mentális inkonzisztens. A zombiknak ugyanis per definitionem folyamataink az események kategóriájába tartoznak: nincsen fenomenológiájuk. t1 időpontban jönnek létre és t2-ig tartanak, legyen Összességében tehát három fő kifogásunk van az- akármilyen kicsi a t1 és t2 között eltelt idő. zal szemben, ahogyan Ambrus az 1960-as évektől Nem világos az sem, mire gondol Ambrus, amikor kezdődő időszakot jellemzi. Egyrészt: hamis színben azt állítja, hogy a kortárs elmefilozófusok tévesen fel- tünteti fel a kortárs elmefilozófiát. Másrészt: alulér- tételezik az oksági viszony homogenitását (279. old.). Nem értjük, mit akar azzal mondani, hogy a kortárs filozófusok a mentális és a fizikai jelenségek közti (Lásd: David Bourget – David Chalmers: What Do Philosophers Believe? Philosophical Studies, 170, [2014], 3. szám, 465–500. kölcsönhatásokat tévesen a természettudományban old.) Csak két konkrét elmefilozófiai problémát idéznénk. A szer- bevett vagy a természeti jelenségek esetében adekvát zőpáros felmérése szerint a zombihipotézis kapcsán a kortárs okságfogalom alapján értelmezik. Ezzel kapcsolatban filozófusok 35%-a úgy véli, hogy a zombik konzisztensen elgon- dolhatók, de metafizikailag nem lehetségesek;16%-uk szerint a Ambrus legtöbbször Edmund Husserl és Wilhelm zombik konzisztensen elgondolhatatlanok; 23% véli úgy, hogy a Dilthey, illetve a logikai behavioristák nézeteire hi- zombik konzisztensen elgondolhatók és metafizikailag lehetsé- vatkozik, mondván: e szerzők szerint a mentális és a gesek. (A maradék valamilyen más állásponton van.) Másik pél- da: a kortárs filozófusoknak nagyjából csak a fele (55%) rokon- fizikai állapotok között nem áll fönn valamiféle sza- szenvez a fizikalizmussal (vagy a naturalizmussal), és közülük is bályszerű, törvények alá vonható viszony, illetve a csak 34% fogadja el minden további nélkül a fizikalizmust. E két valóban fennálló kapcsolat e kétfajta állapot között példa szerintünk jól illusztrálja: mennyire félrevezető azt állítani, hogy a kortárs elmefilozófiában bizonyos nézetek konszenzuáli- inkább fogalmi-logikai jellegű, azaz sokkal inkább a san elfogadottak volnának. racionális megindokolás esete (lásd: 31–32. és 125– 18 n Ned Block és John R. Searle már idézett munkáiról van 126. old.). szó. 19 n Collin McGinn: Consciousness and Content. Proceedings Szemmel látható, hogy e kritikák a regularitáson of the British Academy, 76 (1988), 219–239. és logikai függetlenségen alapuló hume-iánus okság- 20 n Galen Strawson: Mental Reality. MIT Press, Cambride, fogalomnak a kizárólagos érvényességét feltételezik, Mass., 1994. és az okságnak ezt a fogalmát tartják a mentális szfé- KORALL 36 BUKSZ 2016 TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 63. rára alkalmazhatatlannak. Látnunk kell azonban: a mentális okozás elismerése önmagában nem kötelez 17. évfolyam – 2016. el bennünket semmilyen szubsztantív okságfogalom mellett. Attól még, hogy úgy véljük, a mentális és a A TARTALOMBÓL fizikai folyamatok közt oksági viszony van, még tart- Ókori társadalmak hatjuk a kauzalitás hume-iánus elemzését elhibázott- nak, és egy másik elemzést adekvátnak mind a par Kóthay Katalin Anna: excellence fizikai jelenségek körében, mind a men- A tartományi úr és a „kiváló kisember”: önreprezentáció tális okozás esetében. Ráadásul az oksági elmélettel és társadalmi státusz az első átmeneti kori szemben felhozott úgynevezett „logikai-fogalmi kap- egyiptomi életrajzokban csolaton” alapuló ellenérvekre adott kortárs válaszo- kat épp a könyv egyik fejezete foglalja össze kiválóan Dembitz Gabriella: (235–242. old.). A nők társadalmi helyzete az ókori Egyiptomban Végezetül arról, mennyiben jogos a kortárs anali- az Újbirodalom és a 21. dinasztia idején tikus elmefilozófiát saját státuszának félreértésével és történeti vaksággal vádolni. Természetesen az ana- Németh György: litikus elmefilozófia mint önálló diszciplína nem a Női szerepek a hellénisztikus birodalmakban semmiből jött létre az 1950–60-as években. A könyv legnagyobb erényei közé tartozik a létrejövés folya- Takács Levente – Gacsal Dóra: matának feltárása, a metafizikai fordulat olyan fontos A római rabszolgaság tényezőinek kiemelése és megvilágító elemzése, mint Carnap és Quine vitája az ontológiai elköteleződésről Grüll Tibor: és a létezés egyneműségéről, az elméleti terminusok Multikulturalizmus és globalizáció az ókori Rómában realista értelmezése, az „igazságalkotó-elv” elterje- dése, az indokok okokként elismerése stb. (225–252. Veress Dávid: old.) Mindazonáltal – szemben Ambrus elképzelésé- „Ugyanaz legyen mindnyájunk törvénye és vallása”. vel – úgy látjuk: épp a korábbi megközelítésekkel való, A kereszténység felvétele Izlandon sokszor metafilozófiai nézeteltérésből fakadó radikális szakítás miatt az analitikus elmefilozófia önálló meg- Szemethy Tamás: jelenését inkább érdemes „új kezdetnek”, mintsem A levélküldés nehézségei a lengyel örökösödési háború egy (bukás)történet végső állomásának tekintenünk. dél-itáliai frontján A mentális jelenségek mibenlétét és a fizikai világgal való kapcsolatuk természetét firtató kérdéseket a kor- Pakot Levente: társak közvetlenül, önmagukban törekszenek meg- Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: válaszolni, és ennek során igyekeznek számba venni Bük, 1850–1939 minden releváns megfontolást, legyenek azok régiek vagy újak, származzanak bárhonnan is. Őszintén szólva, a fentiek fényében a „tudományos elmefilozófia” kifejezést sem tartjuk különösebben A KORALL szerencsésnek a kortárs elmefilozófiai kutatások meg- 2016. évi tematikus számai: nevezésére. Számunkra nem úgy tűnik, hogy a mai elmefilozófusok „a filozófiát a természettudományok- 63. Ókori társadalomtörténetek kal, a matematikával és a logikával szövetséges disz- ciplínának” (11. old., 1. lábj.) tekintenék (legtöbbjük 64. Diktatúrák alulnézetből a filozófiát önálló diszciplínának tartja, amely persze 65. Film és történelem bármely egyéb diszciplínával szövetségre léphet bizo- 66. Másság és kirekesztés nyos problémák megoldásában), és – amennyire meg tudjuk ítélni – kevesen gondolnák közülük azt, hogy az elmefilozófia célja „a tudományos tudás kiegészíté- se vagy megalapozása” (37. old.) volna. o

A Korall Szerkesztőség elérhetőségei: [email protected], [email protected], www.korall.org 1113 Budapest, Valkói u. 9.

A 2016-ös évfolyamra várjuk az előfizetéseket. Kérjük, jelezze szándékát a Szerkesztőségnél, és valamennyi idei számunkat postázzuk Önnek. Az éves előfizetés ára: 4500 Ft, egy szám ára 1250 Ft. BALEKVADÁSZAT

SOÓS KÁROLY ATTILA

Balekvadászatnak fordítom a George A. Akerlof – Robert J. Shiller: A könyv fontos állítása, hogy az könyv (szó szerint bolondok- Phishing for Phools: The Economics emberek nem mindig és nem ra irányuló halászatot jelentő), of Manipulation and Deception föltétlenül a legjobb döntéseket bennünk manapság leginkább az (A balekvadászat közgazdaságtana) hozzák az őket érintő ügyekben. idősebb honfitársainknak szerve- A szerzők tudják ezt, mert látják, zett, gyakran kifejezetten csalárd Princeton University Press, Princeton, hogy születnek olyan döntések, árubemutatókat fölidéző címét. 2015. 288 old., $ 16.95 amelyek a meghozójuk saját igé- Szerzői Nobel-díjas közgazdászok; nyeinek – senki igényeinek – sem közülük Akerlof az amerikai központi bank (FED) el- felelnek meg. Példaként utalnak a már említett sze- nökének, Janet Yellennek a házastársaként is ismert rencsejátékosra. Továbbá négy széles területen mu- (de nem választatta meg magát polgármesternek). tatnak ki effajta – senki saját igényeinek nem megfe- Balekvadász ember vagy szervezet az, amelyik lelő, mégis tanúsított – viselkedést. azon mesterkedik, hogy embereket nekik előnytelen, Az egyik a személyes pénzügyi biztonság. A köz- számára viszont annál előnyösebb viselkedésre bírjon gazdászok fölteszik, hogy egyszerű a pénzköltést egy rá. Becsapja, horgász módjára csalit vetve nekik, el- meghatározott költségvetés keretei között tartani, és csábítja őket. a polgárok általában valóban kellő aggodalommal, fe- Akiknél sikerrel jár, azok a balekok. Kétféle balek gyelmezetten igazodnak saját pénzügyi korlátaikhoz, van: lélektani és információs. A lélektani balek egy- de az esetek mondjuk egy százalékában mégis felrúg- részt az, akinek érzelmei elnyomják a józan ítélőké- ják ezt a normát, és úgy viselkednek, mintha „a pénz pességét (gondoljunk például a szerencsejáték rabjá- nem számítana”. Például egy esküvő programjának ra, aki kitartóan játszik, noha tudja, hogy továbbra összeállításakor, de „lehúzzák” őket ingatlanvásárlás- is veszíteni fog). Másrészt az, akinél az optikai csa- kor is: az USA-ban a vevői és az eladói tranzakciós lódáshoz hasonló észlelési hibák vezetnek a valóság költségek összege az esetek 30 százalékában megha- téves megismeréséhez, és ilyen téves ismeretek alap- ladja a vevő által kifizetett előleg felét. A gépkocsik ján cselekszik. Az információs balekok viszont szán- értékesítőinek is megvannak a maguk kidolgozott dékosan eltorzított információk alapján cselekszenek technikái arra, hogyan adhatnak el több autót, mint (például az említett árubemutatókon tudományosan amennyire valóban szükségünk van, és hogy túl sokat hangzó előadásokat hallgatnak meg filléres ócskasá- fizettessenek velünk. gok csodakisugárzásáról, s emiatt fizetik ki értük a Egy másik ilyen terület az általános pénzügyi és magas árat). makroökonómiai stabilitás, illetve instabilitás. A Ami a másik – a vadász – oldalt illeti, az üzletem- pénzügyi válságok fő oka a balekvadászat, és ezek a berek jó vagy rossz morálja nem tárgya a könyvnek, válságok vezetnek a legmélyebb visszaesésekhez. A noha itt-ott előkerül benne. A szerzőket alapvetően válságok ismétlődnek, de a vadászok meggyőzik a ba- az a probléma foglalkoztatja, hogy a versenypiacokon lekokat: „ez most egy egészen más eset.” Az utolsó erős nyomás ösztönöz a nem lelkiismeretes viselkedés- nagy példa a gyönge minőségű (subprime) jelzáloghi- re. Ezek a piacok nagyon jó ösztönzői és jutalmazói telek esete. És a vadászoknak részben igazuk is van: a valós szükségleteket kielégítő új termékekkel előálló mindig más a sztori, mások a vállalkozók, és mást üzletember-hősöknek. A szabályozatlan piacok azon- ajánlanak. De minden eset egyforma is. Mindig van- ban ritkán jutalmazzák azok hősiességét, akik tartóz- nak vadászok és balekok. És amikor az átejtős ügy- kodnak attól, hogy előnyt kovácsoljanak a fogyasztók letek halmazára fény derül, az eszközárak összeom- lélektani vagy információs gyöngéiből. Az ilyen erköl- lanak. Azok a befektetési igazgatók, akik a 2008-as csi fenntartásokkal élő vállalati vezetőket a verseny válságban kulcsszerephez jutó rossz jelzáloghiteleket kényszere miatt általában olyanokkal váltják fel, akiket tartalmazó csomagokat megvásárolták, nem akarhat- erkölcsi aggályok kevésbé zavarnak. A civil társadalom ták azt, amit megvásároltak. És a baj kitörését rémisz- és a társadalmi normák fékezik a balekvadászatot, de tő fejlemények követték: a gazdaságban a bizalom ha lehetőség nyílik rá, a végül kialakuló piaci egyensú- elveszett; a részvényárak megfeleződtek; a munkanél- lyi helyzetben a versengés és a túlélés érdekében azok küliség, főleg a hosszú távú változata, gyorsan nőtt. a vállalatok is vadásznak, amelyeket valódi erkölcsi in- Egy harmadik terület az egészség. Valaha nagyon tegritással jellemezhető emberek vezetnek. egyszerűen lehetett gyógyszerként eladni szinte bár- 38 BUKSZ 2016 mit. Ma ezen a területen engedélyezési rendszer mű- A közgazdaságtan atyjának tekintett Adam Smith ködik; így a fogyasztók becsapása nehezebb, de távol- laza fogalmazásban közelített az optimalitástételhez, ról sem lehetetlen. Az élelmiszer-termelés és -árusítás amelyet aztán Vilfredo Pareto formalizált: a szabad- sem mentes a sötét machinációktól. A dohány és az piacon olyan (Pareto-optimális) egyensúly alakul ki, alkohol fogyasztásának „szükségességéről” sem ma- amelyben már nem javítható mindenki jóléte. Bármi- kulátlan eszközökkel győzik meg az érintetteket. lyen elmozdulás rontja valaki jólétét. Az elmélet elis- Végül a negyedik terület a rossz kormányzás. Ideá- mer olyan tényezőket, amelyek akadályozzák ennek lis körülmények között a kormányzati mechanizmus a szabadpiaci egyensúlynak a megvalósulását. Ilyen legalábbis tűrhetően működik, ugyanúgy, mint a sza- tényezőt alkotnak az externalitások, például egyes badpiacok. De a valóságban a választókat leköti a sa- termelő tevékenységek környezetszennyezése, vagy ját életük. Majdnem lehetetlen tudniuk, mikor térnek mások olyan melléktermékei, amelyek a felhaszná- el az általuk választott tisztségviselők az ő valóságos lóknak ingyen hozzáférhetők; az externalitások kívül szándékaiktól. És könnyen fölültethetők olyan me- maradnak a piac egyensúlyteremtő mechanizmusán. sékkel, hogy a szavazatukra pályázó politikus „egy Ugyancsak zavaró tényező a rossz jövedelemeloszlás. közülük”. Továbbá a nagy vállalatok megakadályozhatják, hogy Erről a négy területről szedi össze a könyv a ba- a piacon korlátlanul érvényesüljön a verseny. A köz- lekvadászat kaleidoszkópjának elemeit. Esettanul- gazdászoknak általában meggyőződésük, hogy ha mányok követik egymást, de mégsem csupán esetek. ezek a korlátok nem lennének, akkor csak egy bolond A szerzők már előre kijelölik az „ellenséget”: azt a avatkozna be a piacok szabad működésébe. nézetet, amely szerint Washington, azaz a piac mű- Ez a következtetés azonban figyelmen kívül hagyja ködésébe beavatkozó kormányzat (főleg a szövetségi) azokat a megfontolásokat, amelyek Akerlof és Shiller nem a megoldás, hanem maga a probléma. Az eset- mondandójának a gerincét alkotják. A teljesen sza- tanulmányok újabb és újabb oldalról világítják meg bad piacokon nemcsak választási szabadság, hanem azt, hogy a fogyasztók – a polgárok – megvédése a balekvadászati szabadság is uralkodik. Az egyensúly balekvadászoktól megköveteli a kormányzat jelenlé- ettől még megvalósul, de nem a valóságos igényein- tét, aktivitását. ken, hanem a vállunkon ülő majom igényein alapul. A könyv először a balekvadászat általános jellegze- És ebből a különbségből számos probléma fakad. A tességeit taglalja. Kiemeli, hogy mint a piacgazdaság különbség megértése megköveteli a lélektan tanul- részének ennek a jelenségnek (is) alapvető jellemzője mányozását, amit a közgazdaságtan legtöbb ágazata az egyensúly felé mutató erők jelenléte. A piacgaz- elhanyagol. Ide tartozik a tudattalan szerepe a dön- daságban a vállalkozók általában a legkedvezőbbnek téshozatalban; Vance Packard szerint a marketing- és ígérkező területet választják tevékenységük színteré- reklámszakma ezen keresztül manipulál bennünket. ül, aminek következményeként egyetlen jó haszon- Robert Cialdini szerint bizonyos lelki hajlamok tesz- nal kecsegtető terület sem marad kihasználatlanul; nek bennünket levadászható balekká, például viszo- sehol sem maradnak extraprofitok. Ezt az eredményt nozni akarjuk a kapott ajándékokat és szívességeket; egyensúlynak nevezzük. Elve a balekvadászatra is ér- kedvesek akarunk lenni azokhoz, akiket kedvelünk; vényes. Ha valahol extraprofittal lehet balekot fogni, nem szeretünk szembeszegülni a tekintéllyel stb. oda új vadászok érkeznek. Például nem létezhet re- Minden ilyen hajlamunkhoz kapcsolódik azok vala- pülőtér, ahol ne árulnának az egészséges étkezés nor- milyen konkrét trükkje, akik eladni akarnak nekünk máitól nagyon távol álló, de finom illatukkal messziről valamit. Ami pedig az információs balekokat illeti, csalogató, édes süteményeket. Vagy: a massachusettsi őket félrevezető mesékkel ugratják be. Boston körzetében edzőtermek ezrei várják azokat, Az eddig ismertetett bevezetést két, összesen 11 akik optimista testmozgásterveik alapján havi bérletet fejezetből álló rész követi, amelyek a nagyon általá- váltanak náluk, noha 80 százalékuk jobban járna az nostól – mint amilyen a fogyasztói költekezés vagy alkalmankénti fizetéssel. Erre a tapasztalati tényre az a pénzügyi piacok – a nagyon speciálisig terjedően edzőtermek működtetői nem figyelmeztetik őket, vi- – mint az amerikai kongresszusi választások kampá- szont megnehezítik a bérletfizetés lemondását. nyai és az orvosok megdolgozása a nagy gyógyszer- Áttérve a balekokra, a szerzők hangsúlyozzák gyárak által – mutatják be a balekvadászatot. Ezekre mindannyiunk hajlamát arra, hogy engedjünk a kísér- az elemzésekre épülnek a harmadik rész összefoglaló téseknek (például a finom süteményeknek, a drága és következtetései, köztük az USA-ra nézve levont gya- jórészt fölösleges extrákkal fölszerelt autóknak stb.). korlati következtetések (amelyeket azonban a világ Etológiai kísérletek szerint a majmok jellegzetessége más részein is érdemes megfontolni). az a magatartás, hogy minden határon túl engednek A fogyasztói költekezés általános elemzésében a a kísértéseknek. Ha ez embereknél jelentkezik példá- szerzők abból a tényből indulnak ki, hogy Ameri- ul akkor, amikor bevásárolni megyünk, az jelképesen kában – nem csak a szegény háztartások körében – a vállunkon ülő majom sugalmazásának tulajdonít- magas a megtakarításokkal, pénztartalékokkal nem ható. A majmok a gyöngéink, amit a balekvadászok rendelkező, sőt a néha szupermagas kamatú kölcsön- kihasználnak. Ennek figyelembevételével kell újraér- forrásokra is rászorulók aránya. Sem ott, sem más telmeznünk a szabadpiaci egyensúly optimalitását. gazdag országokban nem sok valósult meg számos SOÓS – BALEKVADÁSZAT 39 közgazdász, köztük Keynes azon régi jövendölései- részre, és az így kapott darabokat csomagokba szer- ből, hogy a termelékenység megtöbbszöröződésével vezték. A törlesztési kockázatokat statisztikai adatok- radikálisan csökkenni fog a munkára fordított idő, ból számolták ki, olyan időszakok adataiból, ame- és a polgárok igen tekintélyes megtakarításokkal fog- lyekben az ingatlanárak folyamatosan növekedtek. A nak rendelkezni. És – teszik hozzá a szerzők – ennél papírok vásárlói nem értettek sokkal többet az egész sokkal többet a termelékenység további megtöbbszö- hókuszpókuszból, mint az az Olvasó, aki itt találkozik röződésétől sem várhatunk. Mindennek egyik jó oka először ezzel a műfajjal. Lényegében annyit tudtak, az, hogy a szabadpiacok nemcsak azt termelik, amire hogy jó hírnevű banktól vásárolt eszközökbe fektették valós igényünk van; termelik azt is, amit a vállunkon a pénzüket. Amikor aztán az „új gazdaság” új techni- lévő majmok ízlése alapján akarunk. A termelők-ke- kái mégsem tudták eltüntetni az üzleti kockázatokat, reskedők azon dolgoznak, hogy mindent, amit meg- akkor a beruházási bankok egész rendszerét és velük termelnek, eladjanak nekünk; ennek keresik és meg is együtt a pénzügyi rendszer sok más részét is az ös�- találják a módját. szeomlás veszélye fenyegette; a további fejleményeket Attól, hogy a fogyasztót költekezésre buzdítják, ismerjük. eltér egy másikfajta balekvadászat, amely a pénztar- A balekvadászat konkrét területeinek tárgyalása a talékaink, megtakarításaink befektetésére vonatko- 3. fejezettel kezdődik, amelyben az emberi gondol- zó döntéseink befolyásolására irányul. A szerzők itt kodás és reklámokkal való befolyásolása kerül terí- arra a nyilvánvaló tényre építik érvelésüket, hogy egy tékre. Az ember beszélgetések formájában gondolko- zöldségesnek, aki jó avokádó kitartó árusításával jó zik, történeteket mond el magának, és a reklámok a hírnevet szerzett, módja nyílik rá, hogy rothadt avo- mondanivalójukat ebbe a beszélgetésbe illesztik bele. kádót dobjon piacra, sikerrel. Ennek analogonja az, A mondanivaló pedig azt célozza, hogy akarjuk meg- ahogyan különféle pénzügyi, tőkepiaci intézmények, vásárolni a reklámozott terméket. Amikor észleljük a amelyek korábbi időszakokban tisztességes teljesít- reklámképet és/vagy -szöveget, az fordít a gondolko- ményükkel jó hírnevet szereztek, a 2008-as válságot dásunkon. Ha ez a fordulat a reklámozók szükség- megelőző időszakban egymással versengve hatalmas leteit tükrözi, a miénket pedig nem, akkor balekok- tömegben rossz értékpapírt dobtak piacra, illetve (a ként levadásztak bennünket. Tárgyalják a szerzők az hitelminősítők) elsőrangúnak minősítettek ilyen ér- amerikai reklámipar legnagyobb alakjainak trükkjeit: tékpapírokat. Miután a nagyközönség nem érzékelte a fantázia megragadására különösen alkalmas törté- a jó és a rossz papírok közötti különbséget, és boldo- netmesélést, a ravasz nagyotmondást, de a statisztikai gan vásárolta a rosszakat, minden kibocsátónak részt módszerek első fölhasználását is a különféle reklámo- kellett vennie ebben a később katasztrofálisnak bizo- zási módszerek hatékonyságának mérésére. A legfris- nyuló játékban, ha versenyben akart maradni. sebb újítás az úgynevezett adatbányászaton alapuló, A szerzők elemzik a kérdéses intézmények elmúlt annak segítségével megismert személyekre differen- évtizedekben végbement átalakulását. Az értékpa- ciált reklámhadjárat, amelyet politikai területen első pír-kibocsátó beruházási bankok – Goldman Sachs, ízben Obama 2012-es választási kampányában alkal- Lehman Brothers és mások – korábban lényegében maztak. csak nagyvállalatok részvényeinek kibocsátását szer- A 4., 6. és 8. fejezet az áruvásárlásaink során ránk vezték, így erősen rá voltak utalva e „saját” vállalataik leselkedő balekvadászati veszélyekről, az 5. a politiká- jóindulatára. Ezért a részvények kibocsátási árát gon- ban, a 9. és 10. a pénzügyekben, a 7. a szolgáltatások dosan kellett meghatározniuk. Manapság azonban ez más területein folytatott balekvadászatról szól. a függés már elenyészett: a beruházási bankok óriá- Tanulságos összehasonlító elemzést olvashatunk si „vegyeskereskedésekké” váltak. Egyebek között a arról, hogyan „húzzák le” a fogyasztókat az autó-, in- saját számlájukra is kereskednek értékpapírokkal. gatlan- és hitelkártya-eladások területén. Itt említésre Márpedig az ilyen ügyletekben nem az értékpapírok méltó példa annak empirikus adatok alapján való tár- ára, hanem a vételi és eladási áruk közötti különbség gyalása, hogy ha fekete vesz autót, az ár magasabb, foglalkoztatja őket; az esetleges túlárazás mint prob- akkor is, ha az eladó is fekete. Éspedig azért, mert léma meg sem jelenik ebben a megközelítésben. A az eladó abból indul ki, hogy egy feketének kisebb hitelminősítők pedig (Moody’s, Standard and Poor’s valószínűséggel van már autója, amellyel több keres- és mások), amelyek korábban könyvek eladásából és kedőhöz is elmehet ajánlatot kérni. más bevételekből éldegéltek szerényen, ma a minő- Nagyon tanulságos az élelmiszerekkel és gyógy- sítettektől kérik meg tevékenységük díját, így abban szerekkel kapcsolatos balekvadászat tárgyalása. érdekeltek, hogy az általuk várt minősítést adják a Amerikában a XIX. században sokféle semmire sem papírjaiknak. A modern pénzügyi világ termékeinek jó „gyógyszert” hirdettek és árultak sikerrel, és for- formájában eladhatóvá váltak olyan értékpapírok, galmaztak olyan élelmiszereket, amelyek leírásának amelyeket korábban nehéz lett volna bárkire rásózni. ismertetésétől itt inkább megkímélem az Olvasót. Itt főleg a már említett gyönge minőségű (subprime) 1906-ban hozták az első törvényeket e területek sza- jelzáloghitelekre kell gondolni. Ezek jelzálogleveleit bályozására. Ma jóval kevesebben kerülnek kórházba (nem fizikai értelemben) fölszeletelték tőketörlesztés- ételmérgezéssel, mint akkoriban, de az élelmiszerek re és kamatfizetésre, kockázatmentes és kockázatos tele vannak cukorral, zsírral, sóval (a balekvadászat- 40 BUKSZ 2016 ban használt csalikkal); ez és ennek következményei érdekében a központi bank (Fed) magasra pumpálta közismert problémák. A gyógyszerüzlet területén ma föl a kamatokat, és 1983-ban az amerikai kincstári is folyó balekvadászat példájaként a szerzők a Vioxx kötvény, a világ legbiztonságosabb értékpapírja is 14 nevű, arthritiszre használt fájdalomcsillapító elismer- százalékos kamatokat kezdett fizetni, a takarékszövet- ten szélsőséges esetét tárgyalják részletesen. Ennek kezetek lehetetlen helyzetbe kerültek: magas kama- előnyét egy másik, emésztőrendszeri problémákat ton szerezhető betétekkel kellett fedezniük alacsony okozó gyógyszerrel szemben a szokásos „véletlensze- kamatozású kintlevőségeiket. A szövetkezetek köz- rű kontrollált kipróbálás” módszerével mutatták ki. ponti garanciaalapja (FSILC) nem tudta fedezni a A gyártó, ugyancsak a megszokott módon, gondosko- horribilis veszteségeket. Csak a szövetségi költségve- dott arról, hogy az eredményeket befolyásos és várha- tés segíthetett volna, de ennek lehetősége szóba sem tóan kedvező véleményt adó szakember öntse tudo- kerülhetett az idősebb Bush 1999. évi elnökké válása mányos cikkbe. A cikk nem vette komolyan azt, hogy előtt. Addig más ötletekkel kísérleteztek, főleg a ta- a kísérletek szerint a Vioxx növelni látszott az infark- karékszövetkezetek gazdálkodását korlátozó szabá- tus és a trombózis kockázatát. A „csodagyógyszer” lyok lazításával (dereguláció) már 1980-tól, amikor a további, ügyesen szervezett népszerűsítő kampánya csődhelyzetük még nem volt igazán súlyos. Az addig aztán meg is feledkezett ezekről az – újabb kutatások szabályozott betéti kamatok liberalizálása javította által már megmagyarázott, azaz puszta véletlennek a betétgyűjtés lehetőségét. Emellett a szövetkezetek nem tekinthető – „apróságokról”. A szerzők írnak az arra is törvényi lehetőséget kaptak, hogy ingatlanfej- ellenőrző hatóság (Food and Drug Administration) lesztőknek nyújtsanak hiteleket, ráadásul úgy, hogy a kijátszásának lehetőségeiről, valamint arról, hogyan hitel magába foglalhatta a fejlesztési projekt megvaló- hálózzák be a gyógyszergyárak az orvosokat, hogy az sítása alatt fizetendő kamatokat. ő termékeiket részesítsék előnyben. Ez jó lopási lehetőségeket teremtett. Miután egy Érdekes elemzést olvashatunk arról is, hogyan szövetkezetet megkaparintottak, meg kellett növelni vesznek rá bennünket a dohány és az alkohol fogyasz- a betétbázisát (bankok szívesen adtak hitelt az FSILC tására. A dohányzás káros hatásairól egyre többet garanciája alapján). Aztán hitelt kellett nyújtani egy tudó (és szétkürtölő) tudománnyal szemben a do- „ingatlanfejlesztőnek”, aki tisztes összegeket fizetett hánygyárak ügyesen vívták utóvédharcaikat. Mindig a szövetkezettulajdonosok barátainak, de arra nem találtak „tudósokat”, akik például azt bizonygatták, is gondolt, hogy a hitelt valaha is visszafizeti. És a hogy ez a szenvedély nem árt, csak árthat; hogy akit szövetkezet gazdálkodása kifogástalan lehetett, mert a látszat szerint a dohányzás betegít meg, enélkül is a „fejlesztő” (a hitelből) fizette a kamatokat. A „mo- megbetegedne stb. Mára persze ez a háború eldőlt, dell” kiegészülhetett még további trükkökkel, például de az alkoholüzlet zászlaja még ma is, nagyon is áll. A a vásárolt ingatlanárak fölpumpálásával. Ezt követte szerzők idéznek olyan komolyan megalapozott kuta- egyes városokban az árak súlyos visszaesése, hiszen tási eredményeket, amelyek szerint az alkoholfogyasz- túl sok lakás, iroda stb. épült (bár sok csak félig vagy tás társadalmi kárai jóval nagyobbak, mint általában annyira sem készült el). gondoljuk. Ezzel kapcsolatban azonban nincs olyan A pénzügyek területéről bemutatott másik pél- mellbe vágó bizonyíték, amilyet az Egyesült Államok da vállalatok ellenséges fölvásárlása bóvlikötvények Közegészségügyi Szolgálata a dohányzás és a tüdő- kibocsátásának segítségével. „Ellenségesnek” ak- rák kapcsolatáról tehetett közzé. Emiatt az alkohol- kor nevezzük a vállalat (részvényeinek) fölvásárlá- fogyasztás elleni küzdelemre elég kevéssé adakoznak, sát, ha a menedzsment kiakolbólítására (is) irányul. így az ellentábor buzdítását nem lehet túlharsogni: ez A bóvlikötvény a hitelminősítők által többé-kevésbé az eredményes balekvadászat terepe marad. rossznak minősített, ennek megfelelően magas hoza- A pénzügyek területén a szerzők megismertetnek mot ígérő kötvény, amelyet nem tanácsos hosszú távra bennünket a savings and loan association (S&L) nevű megőrizni, csak spekulációs célra szabad venni, abban amerikai intézmény 1986–95 közötti válságával mint a reményben, hogy „holnap” magasabb árfolyamon a balekvadászat különösen jól megfigyelhető esetével. sózhatjuk el, mint amilyenen „ma” vesszük. A vállalati A XX. század elejétől népszerű S&L-t magyar (töb- kötvények többnyire (a legjobb hírű, legnagyobb válla- bé-kevésbé) megfelelője után itt takarékszövetkezet- latok által kibocsátottak kivételével) ide tartoznak. nek fogom nevezni. A válság lényege az volt, hogy Michael Milken, egy ifjú pénzügyi szakember, aki félrevezető, néha csalárd könyveléssel csődöket idéz- jó egyetemeken tanult, az 1970-es évek elején egy tek elő, és ebből még meg is gazdagodtak. Nevezete- nagy beruházási bankban azzal indította a karrierjét, sen, vállalkozók csődbe került takarékszövetkezeteket hogy egy olyan könyvet mutogatott befektetési ala- vásároltak fillérekért, és kivették belőlük a (hitelezők pok, nyugdíjalapok és más befektetési lehetőségeket kielégítésére egyébként sem elegendő) eszközeik ki- kereső intézmények vezetőinek, amely arról szólt, mi- sebb-nagyobb részét. lyen jól teljesítettek vállalatok bóvlikötvényei a koráb- A történet azzal kezdődött, hogy a takarékszö- bi évtizedekben. Ügyesen meggyőzte őket arról, hogy vetkezetek tömegesen bocsátottak ki nagyon hosszú minden bóvlikötvény nagyjából egyforma (azaz olyan, lejáratú jelzáloghiteleket, fix 5, 6, 7 százalékos ka- lényegében jó, mint amilyenekről a könyv szólt), és mattal. Amikor aztán a fölgyorsult infláció letörése bóvlikötvényeket adott el nekik; a bevételekből válla- SOÓS – BALEKVADÁSZAT 41 latokat vásárolt föl. Egy-egy ügylethez sok pénzt szer- kettő egy és ugyanaz – a kommunista rendszerben ez zett, gyorsan; ezzel meglepetésszerűen csapott le az volt a helyzet. Ma azonban már nálunk is jóval bonyo- épp fölvásárolni kívánt vállalatra. A menedzsereknek lultabb ennél a viszonyuk. Az állam nemcsak a tech- így nem volt idejük arra, hogy hiteleket szerezzenek, nikai szabályok, hanem a szabványok kialakításában is és maguk próbálják meg kivásárolni a vállalatukat. fontos szerepet játszik, de a szabványok alkalmazását Milken további trükköket is alkalmazott a kivásárlá- a hatóságok nem ellenőrzik – például a szabványos si ár csökkentésére. A befektetőknek ígért csodákat ruhaméret-kategóriák alkalmazását, a szabványoknak azonban nem tudta megvalósítani (a fölvásárolt vál- megfelelő minőségű áruk gyártását nem ők kényszerí- lalatok nyeresége nem fedezte a bóvlikötvények ma- tik ki, hanem a piaci verseny. A szabványok rendsze- gas kamatait), és a bank, amelynek dolgozott (Drexel re így is komoly akadályokat állít a balekvadászat elé. Burnham Lambert) végül csődbe is jutott. (Őt ma- Az állami technikai szabályok esetén azonban másról gát azonban már ezt megelőzően börtönre ítélték van szó. Például Amerikában törvény tiltja éghető bennfentes kereskedelem miatt; egyébként a szerzők anyagból készített gyermek-hálóruhák árusítását. Aki szerint a balekvadászokat meglehetősen ritkán ítélik ezt a tilalmat megszegi, súlyos büntetésre számíthat. börtönbüntetésre.) Itt talán azt is megjegyezhetjük, hogy a piacgazdaság Ami a politika területén folytatott balekvadászatot körülményei között az effajta állami szabályozás ha- illeti, szinte ugyanolyanok a következményei, mint ke- tékonyságát javítja, hogy az egymással versenyző ter- reskedelembeli megfelelőjének. Ha nem lenne balek- melők-eladók följelentgetik egymás szabályszegéseit. vadászat, a piaci verseny Pareto-optimális egyensúly- A szerzők ezt nem említik; számukra ez nyilván ter- hoz vezetne, és a versenyalapú demokratikus választás mészetes. Ma már a magyar olvasók számára is termé- is (Anthony Downs tétele szerint, amely fölteszi a szetes lehet, de azért ők, ha nem nagyon fiatalok, em- választók tökéletes informáltságát) hasonlóan jó ered- lékezhetnek még arra, hogy a néhai tervgazdaságban ményt adna. A választók informáltsága azonban tá- a piaci versenyt periferikus szerepbe szorító, minden- volról sem tökéletes, így balekként levadászhatók. Az re kiterjedő állami szabályozás milyen kevéssé védett ezt figyelembe vevő nyertes választási stratégia három meg bennünket a balekvadászattól. dolgot foglal magában. Először, nyilvánosan olyan Az állami (technikai és más) szabályozás körül sok politikákat kell hirdetni, amelyek vonzzák a tipikus vitát kelt az „állam foglyul ejtésének” (state capture) szavazót, olyan ügyekről, amelyek fontosak neki, és elmélete. Szerzőink vitatják ennek a nem alaptalan amelyekről jól informált. Másodszor, olyan ügyek- nézetnek a túlhajtott változatait, amelyek néhány, a ről, amelyekben a tipikus szavazó kevéssé informált, hatóságok súlyos mulasztását mutató esetből általá- de a potenciális kampányfinanszírozók jól informál- nosítanak, figyelmen kívül hagyva a sokkal gyakoribb tak, őket vonzó üzeneteket kell küldeni, de szigorúan tapasztalatot, amely szerint a hatóságok keményen és csak nekik. Harmadszor, az utóbbi érdekcsoportoktól sok kedvező eredménnyel dolgoznak. A valóság ezen kapott pénzből népszerűséget növelő kampányt kell a területen sem fekete-fehér, hanem a szürke sok ár- folytatni a legszélesebb szavazó rétegben, amely (a vi- nyalatát mutatja. déki Amerikáról van szó!) nagy valószínűséggel arra A könyv záró, következtetéseket levonó részében szavaz, aki „a tévében a háza körül a füvet nyírja”. a szerzők ismételten hangsúlyozzák, hogy a teljesen Egyéb szolgáltatások területén a könyv olyan sajá- szabad piacokon nemcsak választási szabadság, ha- tos innovációk példáit ismerteti, amelyek nagy hasz- nem balekvadászati szabadság is uralkodik, és hang- not hajtanak az újítóknak, de inkább csak gondokat, súlyozzák az 1890–1940 közötti amerikai reform- törődést okoznak az általuk rabul ejtetteknek. Ilyen a korszak fontosságát, amelynek folyamán a különféle Facebook, ahol erős a meglehetősen üres versengés területeken végbement változások megnövelték a kor- a lájkokért, de ilyen az utasok versenyeztetése is re- mányzat szerepét. A második világháború után fon- pülőtársaságok által a beszállási elsőbbségért (például tos konszenzus alakult ki abban, hogy a kormányzat jó helyezéssel jár a társaság hitelkártyájának haszná- hasznos ellensúlyt alkothat a szabadpiac szélsőségei- lata). Korábban a kisgyermekes családokat illette az vel szemben. A demokraták és a republikánusok kö- elsőbbség. zött létezett ugyan nézetkülönbség, de inkább csak A 11. fejezet a balekvadászattal szembeni ellenál- árnyalatokat érintett, nem a lényeget. Példa gyanánt lásról és annak hőseiről szól. Jelentős részben e hősök említik, hogy a republikánus Nixon elnök alapította teszik a szabadpiaci rendszert olyan jól működővé, meg a Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA): ma a amilyennek ismerjük. Hősök magában az üzleti vi- környezetvédelem már nem konszenzusos, inkább lágban is vannak, például az amerikai Better Business csak demokrata párti téma. Bureaus, amelyeknél a fogyasztók rossz termékekre, Mára divatba jött egy alternatív fölfogás: „A kor- szolgáltatásokra panaszt tehetnek. Vállalatok tartják mányzat nem megoldás a problémánkra – a kormány- fönn őket, de működési rendjük kizárja, hogy tisztes- zat maga a probléma.” Ez a mondat Reagan elnök ségtelen konkurenciaharc eszközévé váljanak. beiktatási beszédében hangzott el, és ezzel elavult a Fontos védelmet jelent a balekvadászat ellen a reformkorszakot követő idők konszenzusa arról, hogy szabványosítás és az állami technikai szabályozás. A a kormányzat, ha jól használják, a közjó fontos elő- magyar olvasók közül sokan ma is úgy tudják, hogy a mozdítója lehet. 42 BUKSZ 2016

Ez az új, alternatív fölfogás hibás. A reformkorszak kor- ményekkel jár. Ha a közgazdász szakma megértette mányzati újításai – az állami nyugdíjrendszer (Social volna, hogy a szabadpiacokkal természetüknél fogva Security), az idősek állami orvosi ellátása (Medicare), velejárnak a trükkök és a csalás, akkor majdnem bi- a pénzügyi felügyeletek stb. megteremtése – valóságos zonyosan belelátott volna abba, hogy a származékos szükségletekre adott válaszok voltak. És az új fölfogás, pénzügyi eszközök, a jelzálogalapú értékpapírok és az „államtalanítási” törekvés maga is balekvadászat. az államadósságok halmozódása bajokat okozhat, és „Virágai” közül a könyv hármat tárgyal. nem kevés közgazdász figyelmeztetett volna a válság Az első az állami nyugdíjrendszer tőkepiaci alapú, veszélyére. a fiatalabb Bush második elnöki periódusa alatt java- A szerzők három pontban válaszolnak arra a kér- solt, de végül, népszerűtlensége miatt meg nem való- désre, hogy könyvükkel mit tesznek hozzá a balek- sított reformja. Ez a mi 1997-es nyugdíjreformunk- vadászat témájában (a viselkedési közgazdaságtan hoz alapjában hasonló lett volna. Kevésbé radikális az keretében) már létező irodalom mondanivalójához. utóbbinál abban, hogy a belépés (részleges átlépés) Először is azzal, hogy ezt a jelenséget (szerintük) az az új rendszerbe nem lett volna kötelező, ugyanakkor általános egyensúlyi modell keretébe szervesen beil- radikálisabb egyrészt azért, mert a nyugdíjjáruléknak lesztve, nem pedig a téma eddigi kezelésében meg- nem a negyedét (a bér nyolc százalékából két száza- szokott módon valamilyen speciális modellben mu- lékpontot) lehetett volna átvinni privát (a mi „máso- tatják be, azt sugallják, hogy ez általában jelen van. dik pillérünknek” lényegében megfelelő) befektetési Másodszor, új a könyvben, hogy ha a fogyasztó vállán alapokba, hanem majdnem a kétharmadát (6,2 szá- ott ül a majom, és az ő ízlése befolyásolja a fogyasztó zalékból négy százalékpontot). Radikálisabb lett vol- ízlését, akkor – az általános egyensúly-elméleti meg- na azért is, mert Amerikában a társadalombiztosításit közelítésben gondolkodó ember számára természetes kiegészítő magánnyugdíj (amely lényegében megfelel módon – balekvadászat is létezik. Egy fönti példa annak, amit a mi reformunk idején „harmadik pil- szerint, finom illatukkal messziről csalogató, de nem lérnek” hívtunk) már eleve fontos szerepet játszik a egészségbarát édes süteményeket bizonyosan árul- rendszerben. Robert J. Shiller realisztikus föltevések- nak minden repülőtéren. Végül harmadszor, a könyv re (az amerikai értékpapírpiacok múltbeli teljesítmé- talált egy egészen általános módot annak a gondol- nyére) alapozott szimulációs számításai szerint ez a kodási keretnek a leírására, amelyben az emberek „reform” előnytelen és kockázatos lett volna a részt- döntéseket hoznak. A balek „bedőlésének” eddigi vevők számára. megközelítését Cialdini listája jellemzi, amely sok, A másik „virág” az Értékpapír-felügyelet (SEC) de így is korlátozott számú gondolkodási-viselkedé- erős alulfinanszírozottsága. Az alulfinanszírozottság si defektust ad meg magyarázatként. Ámde vannak tényét a szerzők (részben) a 2008-ban kitört Madoff- esetek, amelyek egyiknek sem felelnek meg. A könyv, botrányhoz vezető folyamatok elemzésével támaszt- ettől a megközelítéstől eltérően, az emberi gondolko- ják alá. A zseniálisnak vélt tőzsdeguru, valójában dást önmagunknak való történetmesélésként írja le, roppant ügyes balekvadász Bernard Madoff által „bedőlésünket” pedig a történetmesélésben előidé- kezelt alapok nagyszerű, egyenletesen csordogáló zett fordulatként. hozamai olyan képet mutattak (a csőd előtt hosszú éveken keresztül), amely némely éles szemű szakér- Az Akerlof–Shiller-könyv létrejöttét aligha tudnánk tők számára nem volt hihető. Följelentéseikre a SEC megérteni, ha nem tudnánk a Republikánus Párt szakmailag elhibázott (elutasító) válaszokat adott, utóbbi évekbeli (a Trump-jelenséget messze megelő- nyilvánvalóan azért, mert megfelelő szakértőket nem ző) erőteljes jobbra tolódásáról, ezzel egy olyan kor- tudott megfizetni. mányzás veszélyéről, amely az „új fölfogás” nevében A harmadik „virág” az Egyesült Államok Legfel- („a kormányzat nem megoldás a problémánkra – a sőbb Bíróságának az a döntése, amely eltörölte annak kormányzat maga a probléma”) az eddigieknél sokkal törvényi korlátait, hogy vállalatok, szakszervezetek és súlyosabb károkat okozna a reformkorszak eredmé- nonprofit szervezetek részt vehessenek a választási nyeként létrejött állami gazdaságszabályozás kiter- kampányokban. A döntést vitató kisebbségi véle- jedt, a balekvadászatnak jelentősen megnövelt lehe- mény joggal mutatott rá, hogy az így biztosított joggal tőségeket biztosító lerombolásával. Mégis, a könyv az érintett szervezetek visszaélnek. Nevezetesen, azt a tudományos igényű, és ilyenként értékelendő. jelöltet, aki szívességeket tesz nekik, azzal támogatják, Így tekintve pedig elméleti és empirikus elemzé- hogy ellenfele ellen negatív kampányt finanszíroznak, seinek alaposságát, erejét, relevanciáját elismerve is amivel lehetővé teszik kedvezményezettjük számára, lehetnek vele problémáink. hogy „a mocskolódás fölött álljon”. A döntés ellen- 1. A szerzők beleesnek abba a nem szokatlan hi- tétes volt a balekvadászat korlátozásának érdekeivel. bába, hogy túldimenzionálják a megfigyelt jelenség- Az utószóban a könyv hangsúlyozza: a modern világnak azt az oldalát, amely elemzésük alapvető közgazdaságtan komoly hibája, hogy fő tárgyát, a tárgya, amelyhez gondolataik, fölfedezéseik tapad- szabadpiacok működését a balekvadászat figyelmen nak. Ezt teszik akkor, amikor megállapítják, hogy a kívül hagyásával ábrázolja, azt csak külső módosító jövedelmek évszázados megtöbbszöröződése nem tényezőként veszi számba. Ez szerencsétlen következ- járt a megtakarítási hányadok növekedésével, és ezt SOÓS – BALEKVADÁSZAT 43 kizárólag a balekvadászattal, fölösleges költekezés- 4. A reklámszakmának a könyv témája szempont- sel magyarázzák. Itt tehát elsikkad az, amit a Beve- jából fontos klasszikusai közül a szerzők csak az ame- zetésben azokról az üzletember-hősökről írnak, akik rikaiakat tárgyalják. Nem kerülnek szóba európaiak, új és valós szükségleteket kielégítő termékekkel áll- például a ma is gyakran hivatkozott Goebbels. nak elő. (Hiszen a jövedelemnövekmény egy részét Persze az is igaz, hogy szívesebben olvasunk olyan mégiscsak az utóbbiakra, nem pedig haszontalan, könyvet, amelyben nem találkozunk ezzel a névvel. csak a vállunkon ülő majom által igényelt dolgokra De távolról sem csak ezért ajánlom Akerlof és Shiller költjük.) Ugyancsak egyoldalú a könyvben a reklám könyvét mindenki figyelmébe. Érdekes, tanulságos, mint olyan közgazdasági jelentőségének értelmezése. fontos olvasmány. o Nem olyan régen a kommunista ideológia azt suly- kolta nekünk, hogy akkori rendszerünkben a reklám nem a fogyasztók manipulálását szolgálta (mint a ka- pitalizmusban), hanem az informálásukat. Ezen jó- kat mosolyoghattunk, de azért volt benne racionális mag. Nevezetesen, a reklám nem (soha, sehol sem) korlátozódik becsapásra, félrevezetésre. Mindig ad hasznos információt is, és reklámok nélkül sokkal ne- hezebb lenne eligazodnunk az áruk és szolgáltatások világában. Ugyancsak túldimenzionálják a szerzők a fogyasztók piacgazdaságbeli manipulálásának, fél- revezetésének lehetséges mértékét azzal, hogy nem említik: az eladók versenye – ahol érvényesül – kor- látozza az ilyen törekvéseket, hiszen például egy-egy terméket nemritkán a konkurens termék rejtett hibái- val reklámoznak. 2. A legnagyobb problémánk az, hogy nem tud- juk elfogadni a szerzőknek azt a megállapítását, amely szerint könyvükkel a balekvadászatot beillesztették a közgazdaságtan főáramának hagyományos, általános egyensúlyi modelljébe. A közgazdaságtan egyik ele- mi kiindulópontja többé-kevésbé értelmes felek in- formációs szimmetrián alapuló alkuja. A vállunkon ülő majom nagyon erős szerepével és a nagyon haté- konyként bemutatott félrevezetéssel ez nem fér össze. Ha Akerlof és Shiller gondolatmenetét elfogadnánk, akkor a hagyományos közgazdaságtan alapjait újra kellene gondolnunk, amire itt kísérletet sem teszünk. 3. Vannak a könyvben a föntiekhez képest kevés- bé fontos átgondolatlanságok. A 7. fejezet, már a cí- mével, az innovációt a balekvadászat egyéb területei mellé teszi n-edikként. Ez hiba, mert ez a vadászat minden területen részben innovációkkal folyik. Pél- dául a könyvben tárgyalt pénzügyi trükkök közül a vállalatok ellenséges fölvásárlása bóvlikötvények kibo- csátásának segítségével innováció volt; az autóvásár- láskor igen gyakran technikai újítások mint „extrák” eladásával „húznak le” bennünket stb. Egy másik probléma azzal függ össze, hogy a könyv (egyébként helyesen) nem kizárólag a fogyasztók mint balekok levadászását tárgyalja. Főleg a bóvlikötvényekre ala- pozott vállalatfölvásárlás kapcsán esik szó mások – befektetési alapok, nyugdíjalapok stb. – fölülteté- séről. Ilyenkor nem igazán releváns a vállunkon ülő majomra, annak a mi valós igényeinktől eltérő ízlé- sére hivatkozó magyarázat. Itt sokkal inkább a (főleg nagyobb) vállalatoknak arról a jól ismert jellegzetes- ségéről van szó, hogy a menedzsment gyakran elválik a tulajdonosoktól, és ezzel a kockázatok mérlegelése eltorzul. ÚJ HULLÁM A NYELVÉSZETBEN

SÁNDOR KLÁRA

BEVEZETÉS: A VARIÁCIONISTA része a kiindulópont bemutatása. Valószínűleg ez SZOCIOLINGVISZTIKÁRÓL volt az egyik oka annak, hogy egyik jeles képviselője, Sali Tagliamonte megpróbálta rekonstruálni a kezde- A Martha’s Vineyard Times 2011. augusztus 16-i szá- ti évek történetét. A megszokott tudománytörténeti ma hosszas leírásban ünnepelte egy egyetemi szak- összegzésektől eltérve úgy döntött, hogy nem „külső” dolgozat alapjául szolgáló, 1961 nyarán végzett kuta- történetet ír, hanem rendes társasnyelvész módjára tás ötvenedik évfordulóját. A vizsgálatot a Columbia interjúkat készít az irányzat első generációjának idő- nyelvészdiákja, William Labov folytatta le – és tette södő, de szerencsére még ma is jó egészségben al- ezzel világhírűvé a Martha’s Vineyard-szigeten lakók kotó tagjaival arról, ők hogyan látták, hogyan élték angolját. Nem azért, mert később Labov a XX. szá- meg a diszciplína létrejöttét, mit tartottak fontosnak zad nyelvészetének egyik legmeghatározóbb alakjává akkor, hogyan látják a terület jelenét most, s milyen vált, hanem mert a vizsgálatból írt tanulmány1 alap- tanácsokat adnak a jövő kutatóinak. 2016-os könyve5 vetően változtatta meg a nyelv kutatását. rendhagyó: a hóhérakasztásos mondásnak megfele- Először is: egyszer s mindenkorra megdőlt lően olyan nyelvészekkel készített interjúkat, akiknek Bloomfield2 Hockett3 által megerősített tézise, amely egész nyelvészeti munkásságuk interjúk készítéséből, szerint a hangváltozások folyamatukban nem vizs- lejegyzéséből, kódolásából és elemzéséből áll. Mint- gálhatók. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Saussure4 hogy saját munkájukról kérdezte őket, sok mindent nyelv–beszéd, szinkrónia–diakrónia, illetve külső– megtudunk területük, a variácionista (vagy kvantita- belső nyelvészet dichotómiája nem tartható fenn. tív, olykor laboviánus) szociolingvisztika jellemzőiről, Labov bemutatott egy módszert, amely a jelenben művelésének módjáról, s elsősorban arról a tudomá- zajló nyelvi változásokat folyamatukban képes leírni, nyos közösségről, amelynek a megkérdezettek nem- és a más nyelvészeti megközelítések által zavarónak, csak alapítói és legtekintélyesebb, legnagyobb hatású kaotikusnak vélt változatosságban megtalálja a ren- képviselői, de még mindig a motorjai is. dezőelvet, a szabályosságot. A tanulmány bemutatta, A következőkben az enigmatikus, rövid fejezetis- hogy a szigeten megfigyelt hangváltozásokat egyszer- mertető mondatok (a Woody Allen-féle „a Háború re, egymástól elválaszthatatlanul mozgatják a szűken és békében Oroszországról van szó” típusból) he- értelmezett nyelvi rendszeren belüli tényezők és a kö- lyett részletesebben mutatom be az egyes részek tar- zösség tagjainak társas viszonyai, attitűdjei és identi- talmát, hogy ne csak magáról a könyvről, hanem a tásjelző szándékai, s hogy a „nyelv” az, amit az em- tárgyalt nyelvészeti területről s annak történetéről is berek beszélnek, leírásához sem kell – pontosabban képet kaphasson az olvasó. Ezt részben azért tartom nem szabad, ha valóban a természetére és működé- sére vagyunk kíváncsiak – tiszta, egynemű rendszerré 1 n William Labov: The social motivation of a sound change. párolni. Word, 19 (1963), 270–309. old. 2 n Leonard Bloomfield:Language . Henry Holt, New York, Fél évszázad távlatából még fontosabbnak látszik 1933. ez a tanulmány: ma már tudjuk, hogy lényegében 3 n Charles Hockett: A course in modern linguistics. minden benne volt, amit a következő ötven évben a Macmillan, New York, 1958. 4 n Ferdinand de Saussure: Cours de linguistique générale. Labov által mozgásba hozott variácionista szocioling- Payot, Lausanne–Paris, 1916. visztika részletesen kidolgozott. Ez az a nyelvészeti 5 n Sali A. Tagliamonte: Making Waves: The Story of Varia- irányzat, amely a társasnyelvészet talán legrigoró- tionist Sociolinguistics. Wiley–Blackwell, Malden–Oxford, 2016. 6 n Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszervál- zusabb módszertanát alkalmazza: természetesen táskori Magyarországon. Osiris, Bp., 2003. ugyanúgy valódi beszélők valódi nyelvhasználatát, 7 n Shana Poplack – Sali A. Tagliamonte: African American s nem a nyelvész saját intuícióit vizsgálja, mint a English in the Diaspora. Blackwell, Malden–Oxford, 2001. 8 n Sali A. Tagliamonte: Analysing Sociolinguistic Variation. társasnyelvészet többi ága, de alapvetően statiszti- Cambridge University Press, Cambridge, 2006.; uő: Variation- kai számításokkal, lehetőség szerint nagy adatközlői ist Sociolinguistics: Change, Observation, Interpretation. Wiley– mintától vett, kiterjedt korpuszokkal dolgozik – ezért Blackwell, Malden–Oxford, 2012. 9 n Sali A. Tagliamonte: Roots of English: Exploring the History nevezik kvantitatív szociolingvisztikának is. of Dialects. Cambridge University Press, Cambridge, 2013. A variácionista szociolingvisztika tehát az 1960- 10 n Sali A. Tagliamonte: Teen Talk: The Language of as évek közepe táján született, így elmúlt ötvenéves Adolescents. Cambridge University Press, Cambridge, 2016. – megérett a számvetésre, s ennek értelemszerűen 11 n Sali A. Tagliamonte: Making Waves, l az 5. jegyzetet. BUKSZ 2016 45 fontosnak, mert a világszerte igen népszerűnek – ta- repmunkát, hogyan kell korpuszt építeni, használni a lán a publikálni kényszerülő és péhádéra vágyakozó Varbrult, és a statisztikán túllépve elemezni az adato- ifjú nyelvészek körében olykor már a kvalitás rová- kat. Közben – különösen a bővebb, alaposabb 2012- sára menően népszerűnek – számító társasnyelvészet es változat – bemutatja a variácionista szociolingvisz- különböző irányzatai közül ma Magyarországon a tika legfontosabb vizsgálatait is. kvantitatív szociolingvisztika van jelen a legkevésbé, Tagliamonte 2013-ban kiadott munkája9 a kom- noha a magyar szociolingvisztika 1988–1989-ben ez- paratív szociolingvisztika egyik alapműve: az angol zel kezdődött – ekkor vették föl a Magyar Nemzeti nyelv különféle változatait hasonlítja össze azzal a Szociolingvisztikai Vizsgálat adatait –,6 és annak el- négy észak-brit angol változattal, amelyeket az egy- lenére, hogy jelentős részben a variácionista szocio- kori telepesek, emigránsok a világ különféle részeire lingvisztika meghatározó tanulmányai rögzítették magukkal vittek. A könyv azt tárja föl, a jelenlegi an- azokat az elméleti és módszertani alapokat, amelyek- gol nyelvváltozatokban megfigyelhető változatosság re később a kevésbé rigorózus irányzatok épültek. A és változási folyamatok közül melyek indulnak ki az másik ok teljességgel szubjektív: azt gondolom, hogy egykori örökségből, illetve melyek helyi újítások. a társasnyelvészet kvalitatív irányzatai – az antropoló- Hamarosan megjelenik a tinédzserek nyelvhasz- giai nyelvészet és a nyelvszociológiai megközelítések nálatát és földrajzi, továbbá nemek és osztályhelyzet – nélkül nem lehet megalkotni a nyelv átfogó társas szerinti rétegződését, korosztályi sajátosságait be- elméletét, és létrehozni olyan szintézist, amelyet a kö- mutató, mintegy tizenöt éves gyűjtőmunkán alapuló tet több szereplője is régóta szükségesnek tart, mégis könyve is.10 Éppen folyamatban lévő torontói projekt- a variácionista evolúciós nyelvészet áll hozzám a leg- je amellett, hogy az „eredeti” torontói nyelvhasználat közelebb. Talán mert azzal ismerkedtem meg először, mai folytatásáról szeretne képet kapni, némiképpen a s úgy van ez, mint a nyelvi változásokkal: a változás perceptuális dialektológiához, a nyelvi ideológiák ku- kezdetén preferált kontextus a többihez képest mind- tatásához közelít: született torontóiak tapasztalatait, végig preferált marad. emlékeit, történeteit gyűjtik arról, milyen volt és most milyen Torontóban élni – az őstorontóiak által be- TAGLIAMONTE MUNKÁSSÁGA szélt nyelvi korpusz mellett tehát kulturális hozadéka is bőven lesz a kutatásnak. Sali Tagliamonte a Torontói Egyetem professzora, Sali Tagliamonte tehát maga is meghatározóan korábban az Ottawai Egyetemen, egy ideig pedig fontos műveket alkot, a variácionista szociolingvisz- az angliai Yorkban dolgozott. Tanulmányait a ka- tika közösségének megbecsült tagja – ezért is tud- nadai York Egyetemen és szintén Ottawában vé- ta elkészíteni azt a negyvenhárom interjút, amelyre gezte az egyik első generációs variácionista, Shana Making Waves című könyve11 épül. A kiadói ismer- Poplack tanítványaként. Részt vett a variácionista tetés szerint a variácionista szociolingvisztika leghíre- szociolingvisztikában a legtöbbet használt statiszti- sebb kutatóival folytatott beszélgetésekből az irány- kai elemző program, a Varbrul újabb változatának, a zat történetének emberi oldala tárul elénk; a könyv Goldvarbnak a kifejlesztésében, és alapvető könyve- a diszciplína születését, szellemiségét, létrejöttének ket írt. Az elsőt Poplackkal közösen az afrikai-ame- körülményeit mutatja be olvasmányosan és a kívül- rikai vernakuláris angol (African American Vernacular állók számára is érthetően; megismerteti a diákokat, English – AAVE) eredetéről és olyan kanadai, illetve olvasókat a legnevesebb variácionista nyelvészek né- karibi változatairól, amelyek története az észak-ame- zeteivel. A kiadó weboldalán négyszáz interjúrészlet- rikaitól függetlenül alakult.7 Az egykori rabszolgák be is belehallgathatunk. utódaitól Új-Skóciában, illetve a Dominikai Köztár- Az ennél sokkal kevésbé személyes köteteket sem sasághoz tartozó Samaná-félszigeten fölvett interjúk igen lehet személyes elfogultság nélkül bemutatni, ez azt támasztották alá, hogy az egykori AAVE közelebb esetben kár is volna próbálkozni vele – és szembe- állt a vele egykorú angol nyelvváltozatokhoz, mint a menne a szerző szándékaival is, hiszen célja épp az mai AAVE a mai amerikai változatokhoz, azaz ma olvasó bevonása volt annak a diszciplínának az életé- megfigyelhető jellegzetességei a többi változattól való be, amelynek maga is fontos, elismert tagja. eltávolodás következményei. Könyvük azért keltett Az én bevonásommal nem volt nehéz dolga, hi- nagy föltűnést, mert mindez azt is jelentette, hogy az szen a variácionista szociolingvisztika volt az első AAVE nem egy rabszolgák által beszélt egykori kreol terület, amellyel a társasnyelvészeten belül találkoz- dekreolizációjával (az amerikai angol változatokhoz tam, s ma is ezt tartom a magam számára legfonto- közeledésével) jött létre, mint a kreolisták egy része, sabbnak, minthogy elsősorban a nyelv változásának többek között a szintén első generációs variácionista mechanizmusa érdekel. Magam is jártam a beszélge- John R. Rickford vélte. tőtársak által emlegetett konferenciákon, majdnem Sali Tagliamonte következő két könyve8 a mindegyikőjüket hallottam már előadni; sokukkal variácionista szociolingvisztika módszertani kézi- találkoztam, beszélgettem. Közülük Peter Trudgillt, könyvének is tekinthető: a diákokat, kezdő kutatókat, Dennis Prestont, Jack Chamberst, Paul Kerswillt terepmunkásokat segíti abban, hogyan kell megter- Szegedre is meghívtuk tanítani. Susan Pintzukkal vezni és kivitelezni a kvantitatív kutatásokhoz a te- együtt dolgoztunk a Nyelvtudományi Intézet infor- 46 BUKSZ 2016 mális Varbrul-kurzusán (akkor született az írógép- na központi figurája: hogyan lett figyelmes az ipari hatásról szóló dolgozat12). Peter Trudgill-lal és fele- vegyész Labov arra, hogy akikkel kapcsolatba kerül, ségével, Jean Hannah-val együtt mentünk a moldvai nemcsak egymástól eltérően beszélnek, de ugyanaz csángókhoz, Trudgill tagja volt annak a kutatócso- az ember is többféle angolt használ. Röviden szó esik portnak is, amely a nyelvi diszkrimináció válfajait, a az 1960-as évek elején végzett klasszikus vizsgála- megbélyegzés módjait kutatta négy országban (ebből tokról a Martha’s Vineyardon14 és New Yorkban.15 a kutatásból kötet is született13). Ráadásul – erről ké- Ugyanebben az időben kapott megbízást egy nyelvé- sőbb lesz még szó, mert a könyvben nagy szerepet szeti tanszék fölépítésére, és alapozta meg a későbbi kap – e közösség tagjai tényleg jó fejek. Elkerülhetet- szintaktikai variációt vizsgáló központot Yorkban len tehát, hogy személyes élményeimet is beleolvas- Robert B. LePage – korábban Tolkien és Lewis ta- sam a könyvbe. nítványa Oxfordban, aztán Fred Cassidyvel együtt a jamaicai angol kutatója, és később a nyelv identi- SZEMÉLYES TUDOMÁNYTÖRTÉNET tásjelző szerepét vizsgáló alapmű, az Acts of Identity társszerzője.16 Sali Tagliamonte munkája tehát személyessé tett tu- Nemcsak a variácionista szociolingvisztikában, dománytörténet. Az előszóban írottak szerint az volt hanem a társasnyelvészetben általában játszott igen a célja, hogy megragadja a variácionista szocioling- fontos szerepet a Los Angelesben, a Kaliforniai Egye- visztika lényegét, bemutassa művelőinek közösségét, temen 1964-ben William Bright által rendezett meg- a diszciplína nyelvészeti eredményeit, társadalmi hívásos konferencia, ahol előadott John Gumperz, motivációit, s hogy mit jelent azoknak, akik a kezde- Charles Ferguson, Dell Hymes, és bemutatta New tektől művelik. Megtudjuk, hogyan intézményesült, York-i vizsgálata eredményeit Labov is. A konferen- hogyan alakult nagyon gyorsan egyfajta – a társadal- cia előadásaiból készült kötet17 tanulmányai ma is mi elkötelezettséget is nyíltan vállaló – tudományos megkerülhetetlenek. mozgalommá, kik voltak a vezéralakjai és első képvi- A Los Angeles-i konferencia évében az Amerikai selői. A megkérdezettek elmondják, számukra mi volt Nyelvészeti Társaság (Linguistic Society of America, lenyűgöző ebben az újfajta nyelvészetben: a valódi, LSA) nyári egyetemét az indianai Bloomingtonban élő nyelv fölfedezése, a statisztika alkalmazása – azaz rendezték, Roger Shuy ekkor határozta el, hogy ő a nyelvész egyéni intuíciója helyett az adatgyűjtés és is olyan kutatásokat akar végezni, mint Labov New -elemzés, a kvantifikálás. Beszélnek arról, hogyan lett Yorkban. Nem sokkal később kettejük vezetésével a közösség éves találkozója, a New Ways of Analyzing kezdtek bele a hétszáz adatközlős detroiti vizsgálatba. Variation (NWAV) konferencia a kezdeti laza, meta- Az egyik legszorgalmasabb terepmunkás Shuy koráb- forikus és tényleges családi kapcsolatokból építkező, bi tanítványa, Walt Wolfram volt, az ő könyve a det- baráti találkozókból előkelő eseménnyé, s hogy mi roiti feketék vernakulárisáról már ebből a kutatásból erről az átalakulásról a nagy generáció véleménye. született.18 Shuy pár éven belül a variácionista szo- Beszámolnak az első fontos kutatásokról, témákról és ciolingvisztika egyik legfontosabb képzőhelyét hozta a kezdeti kritikai ellenvetésekről. létre Washingtonban: először 1967-ben a Center for Tagliamonte bevallottan azért tartotta fontosnak Applied Linguisticsben, aztán 1969-ben a Georgetown a kezdetek bemutatását, mert éppen az intézmé- Egyetemen. Mindkettőhöz segítségül hívta Wolfra- nyesülés, kiterjedés következtében egyre gyengül- mot és annak egykori diáktársát, Ralph Fasoldot – ő nek a kapcsolatok, elsősorban nem is az idősebb és később két alapkönyvet írt, ezek ma is sokat segítenek fiatalabb kutatók mint személyek között, hanem a a társasnyelvészettel ismerkedőknek.19 Utóbb csatla- kezdők és a diszciplína elméleti-módszertani meg- kozott hozzájuk a variácionista szociolingvisztikát és alapozását jelentő szakirodalom között. Magyarán: a fiatalok egyre kevésbé olvassák az irányzat klasszikus 12 n Susan Pintzuk et al.: The Effect of the Typewriter on szövegeit. Hungarian Reading Style. Working Papers in Hungarian Mind a negyvenhárom interjúalanynak ugyanazt – Sociolinguistics No. 1. Linguistics Institute, Hungarian Academy of Sciences, Bp., 1995. vagy majdnem ugyanazt – az öt kérdést tette föl: ho- 13 n Sándor Klára (ed.): Issues on Language Cultivation. JGyF, gyan került kapcsolatba a szociolingvisztikával, milyen Szeged, 2000. kutatásokat végzett, milyen volt terepmunkát végezni, 14 n William Labov: The social motivation of a sound change. Word, 19 (1963), 273–303. old. miért szereti a nyelvi változatosságot, és mit tanácsol 15 n William Labov: The Social Stratification of English in New azoknak, akik csak most ismerkednek a variácionista York City. Center for Applied Linguistics, Washington, D. C., szociolingvisztikával. A százötven órányi beszélgetés- 1966. 16 n Robert Le Page – Andree Tabouret-Keller: Acts of identity: ben elhangzott válaszokat Tagliamonte többé-kevésbé Creole-based approaches to language and ethnicity. Cambrid- tematikusan rendezte el, az interjúszövegek csak rövid ge University Press, Cambridge, 1985. részletekként jelennek meg – a főszöveg a szerző adott 17 n William Bright (ed.): Sociolinguistics: Proceedings of the UCLA sociolinguistics conference 1964. Mouton & Co., The témáról szóló összegzésének, kommentárjának, saját Hague – Paris, 1966. visszaemlékezéseinek keveréke. 18 n Walt Wolfram: A sociolinguistic description of Detroit Az első fejezet (Where it begins) természetesen az Negro speech. Center for Applied Linguistics, Washington D. alapító William Labovval indít, aki máig a diszciplí- C., 1969. SÁNDOR – ÚJ HULLÁM 47 a diskurzuselemzést összekapcsoló Deborah Tannen, fedezték föl a nyelvet és a nyelvészetet, aztán Labov illetve Deborah Schiffrin.20 megközelítését; hogy milyen volt Labovnál tanulni; A korai időszak egyik legfontosabb eseménye hogyan indult egyre több kutatás Angliában, Hollan- az volt, hogy a matematikus David Sankoff (akkori diában, Skandináviában, Afrikában, Dél-Ameriká- felesége, Gillian Sankoff révén) megismerkedett a ban, Ausztráliában. Ez a fejezet a megcélzott „szemé- variácionista nyelvészettel, mert aztán az ő statiszti- lyes tudománytörténetnek” elsősorban a személyes kai programja tette lehetővé szociolingvisták gene- pólusa, epizódok, életrészletek láncolata. rációinak, hogy a kategorikus változók viselkedését A harmadik fejezet (A Crescendo of Research) azok viszonylag egyszerű eszközzel tárják föl. közül a nyelvészeti kérdések közül emel ki néhányat, Nagy-Britanniában ez idő tájt végeztek két je- amelyek kutatása már a variácionista szociolingvisz- lentős elméleti felismerésekhez vezető kutatást: tika első szakaszában jelen volt az első fejezetben Peter Trudgill szülővárosa, Norwich nyelvhaszná- már bemutatott, nagyvárosokban végzett vizsgálato- latáról gyűjtött adatokat 1968-ban, ekkor írta le a kon kívül. Ilyenek az AAVE kutatásában jelentkező rejtett presztízs jelenségét – azaz hogy a sztenderd új megközelítések többek között Guy Bailey kiváló változat nyílt, intézményesített társadalmi presztí- ötlete, aki az egykori rabszolgákkal az 1930-as évek zsével szemben a közösségek saját, nemsztenderd második felében készített több ezer beszélgetésből vernakulárisának is megvan a maga presztízse,21 más- (Slave Narrative Collection) lejegyezte a hangban különben nem is örökítődne tovább. Lesley Milroy is rögzített interjúkat, és a hangzó anyag másolatá- a belfasti közösségek nyelvhasználatát vizsgálta. A val együtt elküldte több, különböző területeken és rejtett presztízs leírása itt is fontosnak bizonyult, de módszerekkel dolgozó nyelvésznek. Két kérése volt: ezen túl Milroy kiemelte a társas kapcsolathálózatok módosítsák az átiratot annak megfelelően, ahogyan szerepét a nyelvi viselkedésben és változásokban.22 ők hallják a felvételt, és készítsenek leírást a hallott 1970-ben kezdődött a montréali francia nyelvhaszná- nyelvváltozatról. Az eredmény egy széles konszen- lat vizsgálata, ehhez készítette el Henrietta Cedergren zussal készült átirat lett, valamint egy kötet, amely- és David Sankoff az első, géppel olvasható beszélt ből az derült ki, hogy a dialektológusok az angol nyelvi korpuszt. nemsztenderd változatok sajátosságait fedezték föl a Tagliamonte összegzése szerint a variácionista hallott anyagban, a kreolisták kreol jegyeket23 – vagy- szociolingvisztika születése az 1960-as évek Észak- is mindannyian saját előképzettségüket olvasták bele Amerikájában lényegében „a levegőben volt”: a nyelv ugyanabba a korpuszba. társadalmi beágyazottsága több vonatkozásban is a A fejezet bemutatja a az állandó növekedési üte- középpontba került. Az emberi jogok tudatosulásá- mű változás (constant rate effect) elvét, ennek fölis- nak évei voltak ezek, Johnson elnök szegénység el- merését Tony Krochnak köszönhetjük: a változá- leni küzdelmének egyik eredménye volt az oktatási sok korai és későbbi szakaszában egy-egy változás reform, a fekete gyerekeket a sztenderd amerikaitól a különböző kontextusokban azonos gyorsasággal eltérő beszédük miatt sújtó „kognitív deficit” hipoté- terjed. Kroch megfigyelését később számos újabb zisét megkérdőjelezték, majd elvetették, Kanadában kutatás igazolta. Szó esik az elsőként Greg Guy ál- Québec önállósulási törekvéseinek középpontjában is tal lert24 lexikai-grammatikai kötöttségű hangtani a nyelv állt. változásokról, hogy például az angol szóvégi t/d el- A második fejezetben (Synchronicity in hagyása háromszor olyan gyakori az egyszerű sza- Sociolinguistics) azokat a válaszokat gyűjtötte össze vakban (mist), mint ahol grammatikai funkciója van a szerző, amelyekből kiderül, hogy a variácionista (missed), és kétszer olyan gyakori azokban a szavak- szociolingvisztika első generációs nyelvészei hogyan ban, amelyekben a grammatikai funkció megvolt, de elhomályosult (kept). Az is fontos fölismerés volt, 19 n Ralph Fasold: The sociolinguistics of society. Blackwell, hogy a kétnyelvűek beszédében kódváltás csak ott Oxford, 1984.; uő: The sociolinguistics of language. Blackwell, következik be, ahol ezt a két nyelv szerkezete zök- Oxford, 1990. kenőmentesen lehetővé teszi, azaz ahol strukturális 20 n L. pl. Deborah Schiffrin: Discourse markers. Cambridge University Press, Cambridge, 1987.; Deborah Tannen: You just azonosság áll fenn (equivalence constraint). Ezt egy don’t understand: Women and men in conversation. Quill, New különösen szerencsésen gyűjtött beszélgetést ele- York, 2001. mezve ismerte föl Shana Poplack: a New York-i 21 n Peter Trudgill: The social differentiation of English in Nor- wich. Cambridge University Press, Cambridge, 1974. Puerto Ricó-iak kétnyelvűségét vizsgálva terepmun- 22 n Lesley Milroy: Language and Social Networks. Blackwell, kása egyszer a bekapcsolt magnót letéve magukra Oxford, 1980. hagyta adatközlőit, így a beszélgetésben részt vevők 23 n Guy Bailey – Natalie Maynor – Patricia Cukor-Avila: The emergence of Black English. Texts and commentary. Benjamins, természetesebben viselkedtek, mint kívülállók je- Amsterdam, 1991. lenlétében.25 Hasonlóan fontos volt Tony Naro és 24 n Gregory Guy: Contextual conditioning in variable lexical Marta Scherre brazíliai portugál adatokra támasz- phonology. Language Variation and Change, 3 (1991), 2. szám, 223–239. old. kodó megfigyelése, hogy egy beszédegységen belül 25 n Shana Poplack: „Sometimes I’ll start a sentence in az egyes grammatikai szerkezetek vonzzák egymást Spanish y termino en español”: toward a typology of code- (serial effect), azaz például ha már előfordult egy switching. Linguistics, 18 (1980), 7–8. szám, 581–618. old. passzív szerkezet, akkor nagyobb az esélye, hogy 48 BUKSZ 2016 egy másik is megjelenik26 – ez lényegében azonos a Külön fejezet (Sociolinguistics in the Streets) szól a te- pszicholingvisztikai előfeszítés jelenségével repmunka szépségeiről és gyötrelmeiről, mulatságos Allen Bell magyarázata a hallgatósághoz igazodás- és rémálomszerű történetekkel, anekdotákkal az in- ról (audience design) látszólag szembemegy Labovnak terjúk során elkövetett hibákról – de arról az elkö- a stílusváltozatokra vonatkozó leírásával, amely szerint telezettségről is, amely a vadidegen adatközlők iránt a beszéd formalitását a beszédre figyelés mértéke hatá- kialakul a beszélgetés végére. rozza meg. Bell három új-zélandi rádióállomás nyelv- A hatodik fejezet (Why Statistics Is in your Head) használatát figyelte meg: az egyik „hivatalos” adó volt, tárgya a Varbrul, a David Sankoff által kifejlesztett sztenderd nyelvváltozattal, a másik kettő helyi adó. szoftver, amelyet a legtöbbet használnak az adatföl- Noha a három állomás műsorát ugyanabból a stúdió- dolgozásban. A Varbrul első változata 1972-re mű- ból sugározták, ugyanazok a hírolvasók nemegyszer ködőképes volt, persze az akkori technikai feltételek ugyanazt a hírt mondták el, stílusuk mégis a megcél- mellett még lassan és nehézkesen. Később számos zott közönségnek megfelelően volt formális vagy infor- új változata jelent meg, a Goldvarb ma is letölthető, mális.27 A leginkább Labov New York-i áruházi vizs- nyílt forráskódú program. A szoftverről, elemzési és gálatára emlékeztető kutatás az övéhez hasonló ered- működési módjáról sajnos nem sokat tud meg az, aki ményre jutott, kivéve, hogy az eltéréseket nem az osz- nem ismeri eleve a programot.31 Tagliamonte érinti tályrétegződéshez, hanem csak a stílushoz kötötte. Az azokat a kritikákat is, amelyeket a Varbrullal szemben eredmény azonban csak látszólag megy szembe Labov megfogalmaznak, például hogy csak a kategorikus nézeteivel, mert a két tényező – a beszédrefigyelés változók elemzésére alkalmas, a folytonosakéra nem, mértéke és a hallgatóság elvárásaihoz igazodás – ér- és nem elég szofisztikált az új statisztikai programok- telemszerűen nem zárja ki egymást (ellenkezőleg), és hoz képest – ugyanakkor többek szerint is kérdéses, az osztályrétegződéshez köthető változatok igen gyak- mennyiben hoz más eredményt egy változás nyelvi és ran vesznek részt stílusrétegződésben is (a New York-i társadalmi okainak föltárásában egy sokkal bonyolul- szóvégi, illetve mássalhangó előtti r ejtése vagy nem tabb és csillogóbb statisztikai program, ha azt is csak ejtése is eleve ilyen volt Labov vizsgálatában). logisztikus regresszió vizsgálatára használjuk. A nyelvi változások természetére és a nemsztenderd A hetedik fejezet (Sociolinguistics from the Heart) alakok viszonyára vonatkozott Jack Chambers megfi- Roger Shuytól származó mottója pontosan kifejezi gyelése, hogy az angol egymástól nagyon távoli válto- a variácionista szociolingvisztika művelői első gene- zataiban – például Észak-Amerikában, Ausztráliában, rációjának beállítódását: „Azt hiszem, a szocioling- az Atlanti-óceán közepén fekvő Tristan da Cunha visztikában az igazságosság iránt érzett szenvedélyt szigetén – sok azonos nemsztenderd változat mutat- láttam.” Minthogy ez a diszciplína nem szobanyel- ható ki, melyek szerinte az angol szerkezetéből kiin- vészet, hanem az „utcáról”, hús-vér emberek hétköz- duló természetes nyelvi változások eredményeként napi nyelvhasználatából meríti adatait, kapcsolatba alakultak ki.28 Susan Pintzuk, Anthony Kroch tanít- kerül az emberekkel – és bevonódik a nyelvvel kap- ványa angol történeti szövegek szintakszisával foglal- csolatos problémáikba, legyen az a nemsztenderdet kozva kezdett hozzá az angol nyelvtörténeti korpusz beszélőket érő diszkrimináció, kétnyelvű helyzetben a építéséhez, amely 2015-re a sok új közreműködőnek kisebbségi nyelv elnyomása, a hatalommal való min- köszönhetően jócskán kiteljesedett, s ma már a teljes denféle visszaélés kórházban, iskolában, tárgyalóte- angol nyelvtörténet időszakából tartalmaz szövegeket remben, hivatalban. és mutatványokat, és elektronikusan is elérhető.29 Már említettem, hogy az 1950–1960-as évek elfo- A kutatások bemutatása után a harmadik fejezet gadott pedagógiai álláspontja szerint az észak-ameri- aztán furcsa módon vált, és a variácionista szocio- kai fekete gyerekek iskolai sikertelenségének oka egy lingvisztika legfontosabb publikációs színtereit veszi sajátos kognitív deficit, azaz hogy képtelenek bizo- számba.30 A következő fejezet (Roots of Variationist nyos szavak megkülönböztetésére (például ugyanúgy Thinking) ismét beszélgetésrészletek laza füzére arról, ejtik a death ’halál’ és a deaf ’süket’ szót), nem tudnak ki honnan jutott el a variácionista szociolingvisztiká- logikusan gondolkodni (többszörös tagadást használ- hoz: a dialektológiától (Chambers), a nyelvtörténet- nak – pl. I did not do nothing), illetve egyszerűen nem től (Jim Milroy, Preston), a mondattantól (Pintzuk) vagy egyes társadalomtudományoktól (antropoló- 26 n Marta Scherre – Anthony Naro: The serial effect on gia, szociológia: Eckert, Lesley Milroy, Bell). Van internal and external variables. Language Variation and Change, (Rickford), aki azt emeli ki, hogy a fiatalok közül so- 4 (1992), 1. szám, 1–13. old. kan nem ismerik a korábbi irodalmat, s ezért néha 27 n Allen Bell: Language style as audience design. Language in Society, 13 (1984), 2. szám, 145–204. old. újrafölfedezik a dolgokat, akár még a társas jelentést 28 n J. K. Chambers: Sociolinguistic theory. Blackwell, Oxford, is, mert nem ismerik Gumperz írásait, más (Guy) 1995. azt vette észre, hogy sokan nem lépnek túl az adatok 29 n Penn Parsed Corpora of Historical English. https://www. ling.upenn.edu/hist-corpora/ bemutatásán és statisztikai elemzésén, a „miért” kér- 30 n Az NWAV-et, a brit kezdeményezésű Sociolinguistic Sym- dését nem teszik föl. Végül visszaemlékezések követ- posiumot, az európai ICLaVE-et (International Conference on keznek arról, milyen tanár is Labov. Ez a kötet talán Language Variation in Europe), a világ többi részén rendezett legzavarosabb, legkevésbé szerkesztett fejezete. variácionista összejöveteleket, valamint néhány fontos folyóira- SÁNDOR – ÚJ HULLÁM 49 tudnak „rendesen” angolul (elhagyják a létigét, pl. szempontokat hozott – így hát ezt értelmetlen hiányol- he happy). Labov és később sok más szociolingvista ni. Azt pedig maga Eckert is kétségbe vonta, szükség bizonyította be, hogy szó sincs kognitív deficitről, a volt-e a gyakorlatközösség fogalmára, s mint a vele ké- fekete gyerekek egyszerűen nem azt a nyelvváltoza- szült interjúból kiderül, főleg azt sajnálja, hogy azóta tot beszélik, amelyet az iskola megkövetel. Labov egy a fogalom teljesen kiüresedett, már szinte bármire al- olyan komplex programot is kidolgozott (The Reading kalmazzák. Tegyük ehhez is hozzá: a beszélőközösség Road), amely az afrikai amerikai angol nyelvhasználat mint fogalom korábbi interpretációinak is része volt sajátosságaihoz igazodva készített olvasókönyveken az identitásjelzés, enélkül már a Martha’s Vineyard-i kívül a pedagógusképzésben is reformot javasolt. A adatok is értelmezhetetlenek lettek volna. program igen szép sikereket ért el. A fejezet hosszasan ismerteti azt a kötetben koráb- Rövidebben, de e fejezetben olvashatunk Roger ban már többször emlegetett vitát, amely az afrikai Shuy igazságügyi nyelvészeti munkájáról is – Shuy amerikai vernakuláris angol eredete körül keletke- hatszáznál is több ügyben volt már törvényszéki szak- zett, s amelynek lényege, hogy vajon az észak-ameri- értő –, valamint Walt Wolframnak az afrikai amerikai kai déli államok dialektusaitól eltávolodással alakult-e angol mint önálló változat elismertetésére irányuló ki, vagy eredetileg kreol nyelv volt, amely közeledett munkálkodásáról és a kihalóban lévő kis észak-karo- az angolhoz. linai dialektusokat dokumentáló munkájáról. Az még valamelyest érthető, hogy Eckert detroiti A nyolcadik fejezet (Branching Out; Bursting at kutatásának bemutatása itt kapott helyet, ha elfogad- the Seams) azt tárgyalja, hogy az 1970-es években juk, hogy „kihívást” jelent a labovi modellel szemben fölerősödtek a korábbi irányokkal szembeforduló tö- – bár Milroy és Eckert munkái is sokkal inkább kiegé- rekvések. A legerőteljesebb kritika talán a nyelvvál- szítései, s nem cáfolatai a többi kvantitatív kutatásnak. tozatok és egyes társadalmi változók (osztály, nem) Az azonban már nehezen értelmezhető, miért került összekapcsolását érte, mondván, hogy a laboviánus ide a preskriptív szemlélettel szembeni föllépés – en- modell túlságosan merev, nem veszi figyelembe, hogy nek szükségét soha egyetlen szociolingvista sem vitat- az emberek maguk konstruálják identitásukat. E kri- ta, ha tehát ezt illetően van „fölfeslés”, az semmikép- tika azonban – mint például Allan Bell hangsúlyozta pen nem a variációs szociolingvisztikai közösségen be- –, nem veszi figyelembe, hogy identitása konstruálá- lül mutatkozik, sokkal inkább a laikus előíró szemlélet sához a beszélő csak abból a készletből válogathat, és nyelvészet mint tudomány leíró szemlélete között. amely a rendelkezésére áll. Ehhez hozzátehetjük, Az ezt követő nyúlfarknyi ismertetés a koráb- hogy a labovi modell sem determinációról beszélt, ban már emlegetett yorki szintaktikai műhelyről, a hanem mindig csak valószínűségekről. Másrészt: ha grammatikalizációról és arról, hogyan nőtt óriásira a például az adatok szerint a nők és a férfiak nyelvi variácionista szociolingvisztika szakirodalma, azt az viselkedése eltérő, és valaki ezt a tényt rögzíti, azzal érzést kelti, mintha a máshová nem illeszthető része- értelemszerűen nem állítja egyben azt is, hogy oksági ket a szerző csak idefércelte volna – holott a nyelvi összefüggés van a nem és a nyelvi viselkedés között, előítéletesség bírálata a társadalmi elkötelezettség s azt végképp nem, hogy ez az összefüggés biológiai része, a grammatikalizáció nem kihívás a korábbi né- meghatározottságból következik. zetekkel szemben, hanem újabb eredmény, az ezeket Az osztályrétegződés mellett Lesley Milroy és tárgyaló fejezetbe kerülhetett volna, a yorki szintakti- Penny Eckert a társas kapcsolathálózatoknak a nyel- kai műhelyről meg már korábban is esett szó. vi változásban betöltött szerepét hangsúlyozta. Ké- Tagliamonte talán a könyv legszemélyesebb fejeze- sőbb Penny Eckert bevezette a gyakorlatközösség tének szánta a kilencediket, amelynek kérdését – miért (community of practice) fogalmát azoknak a beszélőkö- szereti a nyelvi változatosságot? (Why Do You Like zösségeknek a leírására, amelyeknek tagjai nyelvhasz- Variation?) – az interjúhelyzet feszültségét oldandó ik- nálatukban közel állnak egymáshoz, és bizonyos nyelvi tatta be a beszélgetésekbe. (Funkciója ugyanaz volt, jegyek alapján azonosulnak is a közösséggel. A társas mint a halálos veszedelem témájáé a variácionista szo- kapcsolathálózatok vizsgálata kétségkívül fontos, de a ciolingvisztikai adatfelvételekben: csökkenti az adat- variácionista szociolingvisztikába már korán beépült új közlő feszengését, ha arról kérdezik, volt-e már olyan helyzetben, hogy azt hitte, meghal – az emberek szíve- sen és az érzelmi vonatkozások miatt saját beszédükre tot, a Labov, Kroch és David Sankoff által alapított Language Variation and Change (LVC), illetve az Allen Bell és Nik Coup- kevésbé figyelve mesélnek félelmetes élményeikről.) land által elindított Journal of Sociolinguistics címűt. Az előbbi Azonban csak a meginterjúvolt nyelvészek mintegy elsősorban klasszikus kvantitatív vizsgálatokra építő tanul- felének válaszát olvashatjuk, mert Tagliamonténak ké- mányokat közöl, az utóbbi spektruma szélesebb, igyekszik a társasnyelvészet valamennyi irányzatát megjeleníteni. sőn jutott eszébe, hogy föltegye ezt a kérdést. A vála- 31 n A logisztikus regresszió leírására alkalmas programot az szok nem éppen átütő erejűek – de hát a kérdés sem a 1960-as évek végén kezdte fejleszteni David Sankoff Montré- legjobb. Elvégre a szociolingvisták talán inkább a nyelv alban, szoros együttműködésben Henriette Cedergrennel, aki panamai spanyol adatait szerette volna statisztikai módszerek- vizsgálatát élvezik, s magára az élő emberi nyelvre kí- kel elemezni. (A logisztikus regresszió azt mutatja meg, milyen váncsiak, sokan örülnek annak is, hogy „társadalmilag hatással vannak a független változók egy kategoriális függő vál- hasznos” tudományos tevékenységet folytatnak, de a tozó viselkedésére.) változatosságot nemigen szereti vagy nem szereti az 50 BUKSZ 2016 ember, hanem leírja mint az egyébként fantasztikusan gyan játszatta vissza Lesley Milroy-jal adatközlője an- érdekes nyelvi működés egyik alapjellemzőjét. nak a szalagnak egy részét, amelyen később elmeséli, A tizedik fejezet (Launching the Future) arról szól, hogyan csalta meg élete párját – csakhogy ezt férje hogyan látják az első generáció tagjai a szakma jelenét, jelenlétében kérte; hogyan próbált beilleszkedni Pen- és szívük szerint hogyan alakítanák jövőjét. Többek sze- ny Eckert újra a középiskolás életbe; hogyan oktatta rint gyengült a diszciplína, több vonatkozásban is: eny- ki saját adatközlőjét az ifjú John Baugh, és így tovább. hült a kutatások fókuszát és módszertanát illető korai Vannak a könyvben már-már szappanoperába szigor, az elemzések célja egyre kevésbé a magyaráza- illő, de igaz történetek: hogyan nem jutott be Gillian tok keresése (ez sajnos a magyar Élőnyelvi Konferenci- Sankoff 1964-ben Labov nyári kurzusára, később ho- ákon is tapasztalható). Pedig a korai vizsgálatok értéke gyan lett David Sankoff felesége (aztán rövid időre éppen abban rejlett, hogy az empirikus kutatás, a szigo- Erving Goffmané), végül Labové. David Sankoff azon- rú módszer alkalmazása nem öncél, hanem eszköz, ha ban továbbra sem szakadt el a variácionista nyelvészet- azt keressük, milyen mechanizmusok szerint, milyen től, nemcsak mert járt a konferenciákra, szerkesztette szabályosságokkal, hogyan és miért változik a nyelv, mi a Language Variation and Change folyóiratot, és foly- benne a szerepe a szűken vett nyelvi rendszeren belüli, ton továbbfejlesztette a Varbrult, hanem mert Shana illetve a társas tényezőknek, milyen szabályok irányítják Poplackkal házasodott össze. Legalább ennyire holly- a nyelvhasználatot egy közösség kultúrájában, hogyan woodi jellegű történet, hogy Greg Guy szerette volna alakulnak a nyelv szimbolikus funkciói stb. megismerni Labovot, de arra aligha számított, hogy Többen látják úgy, hogy a variácionista szocioling- barátjának, Dell Hymes fiának az esküvőjén fut vele visztika alapmunkáiban a kutatók még sok mindent először össze. És nagyon jellemző Labovra a történet, nem aknáztak ki, egy átfogó elméleti szintézis készíté- hogy miután olvasott Trudgill norwichi eredményeiből séhez érdemes újraértelmezni ezeket a szövegeket. Az egy tanulmányt – amely Trudgill Magyarországon is NWAV továbbra is a közösség otthona, de az előadá- igen jól ismert readingi kollégájának, A nyelv enciklo- sok egy része egyszerűen divatokat követ, a résztve- pédiája szerkesztőjének, David Crystalnak a javaslatára vők a több száz, párhuzamosan futó előadás közül ál- került be az akkor induló Language and Society című talában csak a saját területükhöz tartozókat hallgatják folyóiratba –, Angliában járva minden előzetes értesítés meg, s ez nem segíti a töredezettség megszüntetését. nélkül ment el Norwichba, kereste ki a telefonkönyvből Többen azt is megfogalmazták, hogy a variácionista Trudgill szüleinek telefonszámát, s minthogy Trudgill szociolingvisztika láthatatlan más diszciplínák számá- éppen Norvégiában nyaralt, a szülők kertjében teázva ra, s ezen mindenképpen szükséges változtatni. olvasta el Trudgill teljes disszertációját. A könyv a leendő hallgatóknak szóló tanácsokkal zá- A kötet egésze azonban a kulcsregényekre emlékez- rul – ezek sem különösebben eredetiek, nem is nagyon tet: aki nem ismeri a szereplőket, nem tudja máshon- lehetnének, mert általános tanácsot nemigen lehet a nan kiegészíteni a könyvből hiányzó ismereteket, az közhelyeken túl adni: olyan témával foglalkozzanak, valószínűleg kevésbé tudja nemcsak élvezni, de időn- ami érdekli őket; tanulják meg rendesen a nyelvészeti ként követni is a leírtakat. Mintha a szerző nem dön- alapokat, ne az elméletekből induljanak ki, hanem az tötte volna el, kinek szánja könyvét. Kétségtelenül na- adatokból, és ne féljenek beismerni, ha tévedtek. gyon nehéz arról a közösségről írni, amelyhez magunk A záró mondatok összegzik az interjúk lényegét: is tartozunk, szoros kapcsolathálóban, sok baráttal, a variácionista szociolingvisztika a nyelvészetnek találkozással, emlékkel, közös kutatással; az érintett- olyan ága, amely föltárja a felszín alatt működő sza- ség miatt nem könnyű szétválasztani, mi az, ami ma- bályokat, és értelmet ad annak a tevékenységnek – a gánnaplóba vagy baráti köszöntésekre való, mi az, ami nyelvhasználatnak –, amelyet az emberek anélkül vé- a szakma képviselőinek szól, s mi az, ami sokkal szé- geznek, hogy tudnának róla. Tagliamonte szerint a lesebb közönségnek is érdekes. Ezért keveredhetnek a variácionista szociolingvisztika feladata, hogy koráb- könyvben az ismeretterjesztő részek (pl. miért tudo- ban ismeretlen értelmezésekbe rendezze a valóságot. mánytalan és társadalmilag káros az előíró szemlélet) és azok a megjegyzések, amelyeket a variácionista szo- TAGLIAMONTE KÖNYVE ciolingvisztikát kevésbé vagy semennyire sem ismerők nem érthetnek (például a nyelvi változás néhány, épp Legnagyobb erénye az alapötlet: nem hagyományos csak megnevezett, de be nem mutatott alapelvét). tudománytörténetet ír a teljes életművüket valódi adatokra építő nyelvészekről, hanem interjúkon ala- 32 n William Labov: Principles of linguistic change. Internal fac- pulót. Legföltűnőbb gyengesége viszont abból adó- tors. Blackwell, Oxford,1994; uő: Principles of linguistic change. Social factors. Blackwell, Malden, 2001; uő: Principles of lin- dik, hogy Tagliamonte mindenekelőtt kvantitatív guistic change. Cognitive and cultural factors. Wiley–Blackwell, vizsgálatokkal foglalkozó kutató, aki nem igazán gya- Malden, 2010. korlott a kvalitatív elemzésben. Az így megszületett 33 n J. K. Chambers – Peter Trudgill: Dialectology. Cambridge University Press, Cambridge,1998. tudománytörténet valóban személyes, de talán lehe- 34 n Kontra Miklós – Sz. Bakró-Nagy Marianne (szerk.): A tett volna vonzóbb a kívülállók számára. Alapanyag nyelvészetről – egyes szám első személyben. MTA Nyelvtu- volt bőven, egy részét a szerző használta is. Minden dományi Intézete, Bp.,1991.; uők: A nyelvészetről – egyes szám empirikus diszciplína bővelkedik jó sztorikban: ho- első személyben II. SZTE BTK, Szeged, 2009. SÁNDOR – ÚJ HULLÁM 51

Érthető, ha a szerző elfogult Labovval és a Varbrul nik, a rövid részletek többnyire csak illusztrációul programmal szemben. Az utóbbit maga is fejlesztet- szolgálnak a választott tematikus elrendezéshez, és te, és mint írja, David Sankoff és Shana Poplack ép- kontextus nélkül sok esetben lényegében érthetetle- pen akkoriban házasodtak össze, amikor Poplack az nek. Egyesektől sok részlet szerepel, másoktól kevés, ő mentora lett, tehát többszörösen kötődik hozzá sze- de mindenképpen szétdarabolva, a megkérdezettek mélyesen –, az is nyilvánvaló, hogy a Varbrul nélkül álláspontja így nem derül ki – nem tudjuk, mi maradt lassabban jutott volna el az irányzat azokhoz az ered- ki, kinek miről mi jutott eszébe, mi az interjúk belső ményekhez, amelyeket fölmutathat, ezzel együtt kissé logikája. (Arról nem szólva, hogy szakdolgozóinknak túlzottnak tűnik a rá szánt terjedelem. Hasonlókép- nehezen engednénk meg, hogy önálló fejezetet írjanak pen érthető az elfogultság Labovval szemben, hiszen egy olyan kérdésre adott válaszból, amelyet csak az Labov a variácionista szociolingvisztika közösségének adatközlők felének tettek föl, s akkor sem bizonyult központi alakja, de nincs körülötte személyi kultusz, sikeresnek.) Az interjúrészletek tematikus elrendezése mint esetleg a könyvből kiolvasható, ezt valószínűleg sem sikerült jól, a legjobban szerkesztett első fejezetet sem ő, sem maga a közösség nem tűrné el. Sok min- kivéve mindegyikben vannak fércen lógó alfejezetek. dent ő fedezett föl, de például – a könyv állításával Sajnos mindezen nem sokat segít a kiadó hon- szemben – a láncváltozást nem, hiszen az jól ismert lapján található rengeteg hangzó részlet sem, hiszen már Rasmus Rask és Jacob Grimm óta. ugyanúgy töredékek (és nagyjából ugyanazok), mint A tudománytörténeti előzmények föltárása a amelyeket a könyvben olvashatunk. Az oldal kutya- könyvnek egyébként is gyenge része, és ezért akkor futtában készülhetett, mert a megszólalók keresztnév is kár, ha hangsúlyozottan személyes tudománytör- szerint, de még így is csak hozzávetőlegesen kerül- ténetről van szó. Talán az interjúk sem tartalmaznak tek ábécérendbe, és a feliratozásra sem fordítottak sokkal többet, mint amit a könyvben olvasunk, bár mindig figyelmet (például Shana Poplack fájljainál érdemes lett volna megkérdezni Labovot arról, miért is Romaine neve szerepel). Elegánsabban ünnepelte éppen az újgrammatikus Hermann Paul Prinzipien volna a variácionista szociolingvisztika nagy generá- der Sprachgeschichtéjét idézi saját nagy, háromkötetes cióját olyan oldal, ahol a megkérdezettek fénykép- összefoglalója a nyelvi változások alapelveiről.32 Érde- pel, életrajzzal, a főbb publikációk jegyzékével együtt mes lett volna Chamberst és Trudgillt kissé bővebben megismerhetők a kezdőknek vagy a kívülállóknak. kérdezni a dialektológiai előzményekről,33 Rickfordot Mert érdemes őket megismerni – én is életem az első kreolistáról, Hugo Schuchardtról, aki Johannes nagy szerencséjének tartom, hogy valamelyest lehe- Schmidttel együtt a nyelvi változások terjedését mo- tőségem volt, van rá. Soha nem felejtem el azt a vég- dellező hullámelméletet kidolgozta August Schleicher telenül oldott és derűs estét, amelyet Peter Trudgill rigid családfaelméletével szemben – erről valószínűleg kisiskoláskori barátjánál töltöttünk, és vacsora után Trudgillnak és Chambersnek is lett volna mondaniva- Dennis Preston standard jazzt zongorázott, a meg- lója –, vagy hogy a puszta említésen túl hogyan látja tiszteltetést, hogy én is teázhattam Peter édesanyjá- a történeti nyelvészet és a variácionista szociolingvisz- nak kerti asztalánál, és mindig hálás leszek a támo- tika kapcsolatát Suzanne Romain, James Milroy vagy gatásért, amit kaptam tőlük. És a többiek is tényleg Dennis Preston. S főként érdemes lett volna Labovot jó fejek: legalábbis a pólóinges-tornacipős, vagy akár kifaggatni az ő mesteréről, a fiatalon meghalt, zseniá- bőrdzsekis világsztár első generációs professzorok kö- lis Uriel Weinreichról, aki nélkül valószínűleg Labov rül mindig érezhető, hogy a variácionista szocioling- se vált volna Labovvá. Nem a könyvön kérem számon, visztika az 1960-as években indult, a nyitottságukban mert tudom, hogy ez elsősorban nekünk lett volna ér- és lelkesültségükben még mindig érezhető valami be- dekes, mégis: szívesen olvastunk volna Labov két má- fogadó és elfogadó, ugyanakkor szenvedéllyel vitázó sik, szintén a Columbián tanító nyelvészprofesszorá- hippi-fíling, akkor is, ha az egykori házisüteményes ról, Lotz Jánosról és Austerlitz Róbertről – gondolom, szűk körű összejövetelekből elegáns szállodákban ren- ha az interjút a Tagliamonte könyvéhez némiképpen dezett óriáskonferenciák lettek, és akkor is, ha több- hasonló magyar munkák egyik szerkesztője, Kontra ségük a jazzt kedveli, nem a rockot – Jack Chambers Miklós készítette volna,34 erről is megkérdezi őt – én például elismert jazztörténész, többek között Miles is tőle tudok Labov két magyar származású tanáráról. Davisről és Duke Ellingtonról is írt könyvet. A könyv a legnagyobb hiányérzetet azzal keltette De érdemes megismerni a variácionista szocioling- bennem, hogy az interjúkat nem közli. Ez alapkö- visztikát sokkal tágabb körben, mint korábban történt vetelmény a valamirevaló kvalitatív vizsgálatokban, – nemcsak a művelőinek volna fontos, hogy megszűn- hogy más is elvégezhesse azt az értékelő elemzést, jön a „láthatatlansága”, amit többen említettek. A amit a szerző – valószínűnek tartom, hogy sokan más nyelv iránt érdeklődő egyetemisták azért járnának jól interpretációkat írtak volna. Ráadásul a több éven át vele, mert sokan közülük talán éppen olyan szenvedél�- fölvett interjúsorozat nyilvánvalóan megismételhetet- lyel emlékezhetnének később vissza az első találkozás- len, így szép gesztus lett volna, ha Tagliamonte va- ra, mint a kötet szereplői, amikor a konyhaasztal mel- lóban megosztja velünk a nagy generáció történeteit, lett, vagy alkonyatkor, a már félhomályos könyvtárban nézeteit. Az idézett töredékekből ugyanis alig valami először találkoztak variácionista tanulmánnyal, s azon- derül ki: a válogatás meglehetősen önkényesnek tű- nal tudták, ők is ezt akarják csinálni. Nyilván most is KORALL 52 BUKSZ 2016 TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 64. vannak, akik korán fölfigyeltek a változatosságra, vagy mert kétnyelvű környezetből jönnek, vagy mert korán 17. évfolyam – 2016. találkoztak egymástól eléggé eltérő nyelvváltozatokkal, és örülnének egy olyan nyelvészeti ágnak, amely egyko- A TARTALOMBÓL ri megfigyeléseiket, reflektálatlan tudásukat tudatosult- Diktatúra alulnézetből tá és rendezetté teszi. Sokak érdeklődését fölkeltheti, hogy – mint Tagliamonte írja – „a szociolingvisták nem Polyák Petra: elefántcsonttoronyban ülnek, hanem az emberi inter- „Osztályidegenek” az egyetemen akciók utcáin, sétányain és sikátoraiban kószálnak. Ők azok a tudósok, akik arra tapintanak rá, amit az embe- Baráth Katalin: rek és a közösségek tesznek, amilyenek az emberek és Részleges hasonulás. Narratív identitásmodellek a történészek a közösségek, és amilyenné válnak. A nyelv, a történe- önéletrajzaiban (1951. december) lem, a kultúra pulzusát tapintják ki.”35 Farkas Gyöngyi: Más nyelvészeti és nem nyelvészeti területeknek A nyílt levéltől a névtelen levélig. Egy „vérbeli demokrata” is hasznos lehet, ha megismerik a variácionista szo- és a kollektivizálás ciolingvisztika nyelvi változatosságra és változásra vonatkozó fölismeréseit, mert gyakran éppen ezek Horváth Sándor: hiányoznak sok elméletnek, elsősorban az antropoló- Az álruhás király: a (fel)jelentés mint az érdekérvényesítés giában, a szociológiában, a kognitív tudományokban, eszköze a Kádár-kor hajnalán illetve a nyelv evolúcióját vizsgáló kutatásokban. A Lantos Edit: variácionista szociolingvisztika tudományos bizonyí- „Szabad vallásgyakorlatot biztosít alkotmányunk minden tékai segíthetnek a lingvicizmus – a nyelvi alapú meg- becsületes dolgozónak.” Az egyházi építkezésekre vonatkozó bélyegzés és diszkrimináció – leküzdésében. kérelmek, érvelések, azok alapja és háttere 1957 és 1960 A nyelvészet új hulláma ugyanolyan, mint a filmé közt volt: realista és elkötelezett. A filmes olasz (s később angol, francia, cseh) új hullám jelentősége az volt, hogy Szécsényi Mihály: Lektűr és diktatúra. Epizódok Claire Kenneth írónő életéből „a formai újítások és stilisztikai vonások, amelyeket Németh Szandra: az olasz neorealizmus együtt alkalmazott, hosszú A Balaton mindenkié? A szocialista időszakbeli időre meghatározták, hogyan kell a világot társadal- nyaralóépítések egyéni motivációinak vizsgálata mi valóságként értelmezni. Megtanították a filmné- ző szemet elmélyedni a diffúz kompozíciójú hosszú Majtényi György: beállításban, hogy a lehető legszabadabb módon, A szegénység gyarmatosítása. Szegények mindennapjai irányítás nélkül, önmaga keresse meg tárgyát, meg- és a hatalom diskurzusai a Kádárkorszakban tanították az előtérben játszódó főcselekmény mö- gött észrevenni a háttér mozgását, megtanították a fület a szó értelme helyett a szó zenéjének, a hang- hordozás jelentőségének szociológiai jelentésére (a sokszor nehezen érthető direkthang következtében A KORALL hozzászoktatták a dramaturgiai időérzéket ahhoz, 2016. évi tematikus számai: hogy a drámai összecsapások helyett a hétköznapi- ságból ki nem emelkedő történéseket is esemény- 63. Ókori társadalomtörténetek számba vegye), végül megtanították a filmesztétikai gondolkodást arra, hogy a film nyelve milyen szoros 64. Diktatúrák alulnézetből szálakkal kötődik a »valósághoz«.”36 65. Film és történelem 66. Másság és kirekesztés Nagyjából ugyanez mondható el a variácionista szo- ciolingvisztikáról mint a nyelvészet új hullámáról is: megtanította a nyelvészeket tanulmányozni a „diffúz kompozíciókat”, észrevenni a „főcselekmény mögött a háttér mozgását”, értelmezni a „szó értelme helyett A Korall Szerkesztőség elérhetőségei: a szociológiai jelentést”, „eseményszámba venni a [email protected], [email protected], www.korall.org hétköznapi történéseket”. Megtanította a nyelvészeti 1113 Budapest, Valkói u. 9. gondolkodást arra, hogy a nyelv milyen szoros szálak- kal kötődik a valósághoz. o A 2016-ös évfolyamra várjuk az előfizetéseket. Kérjük, jelezze szándékát a Szerkesztőségnél, és valamennyi idei számunkat postázzuk Önnek. 35 n Tagliamonte: Making Waves, 182. old. Az éves előfizetés ára: 4500 Ft, egy szám ára 1250 Ft. 36 n Kovács András Bálint: Új hullámok Európában. Filmvilág, 1986. 7. szám, 27–28. old. SZÁMÍT, HOL HALSZ MEG? A POST-MORTEM PRIVACY VÉDELMÉNEK ESÉLYE EURÓPÁBAN ÉS AZ USA-BAN

Amikor a privacy (a személyes in- SZÉKELY IVÁN nak olyan információs jószágok, tegritás egésze) és ezen belül az amelyek kezelésére a jog jelenleg adatvédelem (information privacy, data privacy) felfo- erőfeszítéseket tesz, bár messze van még az egységes gását, jogi és gyakorlati védelmét, az egyének infor- szemlélet kialakulása. Az információs privacy tovább mációs önrendelkezésének kereteit hasonlítjuk össze élése azonban megoldatlan, legjobb esetben is szürke Európában és az Egyesült Államokban, mindenki az zóna a jogban: ez az egyik növekvő jelentőségű alko- élő emberek magánéletére gondol. Teszi ezt azért, tóeleme annak a szerteágazó jogi igénynek, amelyet a mert a privacy fogalma a közgondolkodásban az élők szakirodalom az elmúlt években meghonosodott el- viszonyaival, igényeivel, jogaival fonódik össze, értéke nevezéssel post-mortem privacynak nevez, s amely ma- magától értetődően az élőknek fontos, akár manifesz- gába foglalja a személy jogát arra, hogy „megőrizze tálódik, akár latens. Teszi azért is, mert a legtöbb or- hírnevét, méltóságát, integritását, titkait vagy emlé- szág, ahol az adatvédelmi jogot törvénybe iktatták, a keit, és rendelkezzék sorsukról a halála utáni időszak- személyes adat fogalmát az élő személyekkel kapcso- ban”.2 Ezért érdemes elgondolkodnunk azon, hogy latba hozható adatokra korlátozza. A személyesség, van-e, lehet-e, illetve lesz-e különbség a post-mortem a személyiség azonban nem szűnik meg a halállal: privacy felfogásában, érvényesítésének lehetőségei- az emberi lényeg, ami több egy biológiai gép mű- ben a két kontinensen. ködésénél, a hozzátartozók, a személyes ismerősök, A személyes adatok védelme mint a privacy rész- a szakma, a kulturális emlékezet, tágabb értelemben halmaza3 a személyiségi jogok egyike, és mint ilyen a társadalom egésze számára tovább él a biológiai különböző gyökerekből táplálkozik az Atlanti-óceán gép leállása után is. Úgy képzelhetjük el, mint egy két partján, eltérők a mögöttük álló eszmények, tár- üstököst az égbolton, amelynek a fénylő feje képviseli sadalmi és jogi hagyományok is. A technológiai kon- az élő emberi lényeget, a csóvája pedig a halál után vergencia hiába vált ki a felszínen szakpolitikai (poli- maradt személyiséget, amely az idő múlásával egyre cy) konvergenciát – amint azt Colin Bennett már az kevésbé kötődik az elhunyt lényéhez, ahogy a csóva 1980-as években megjósolta –, a mögöttes hagyomá- vége is fokozatosan beleolvad a sötét égboltba.1 nyokat konzerválja a jog, és minden olyan vitás eset- A halál utáni, fokozatosan elszemélytelenedő in- ben fontossá válnak, amikor akár bírói döntés szük- formációk között vannak, amelyeknek a védelme, séges egy vita lezárásához, akár a jogfejlődés során új kezelésük szabályai a jog hagyományos intézményei szabályok törvénybe iktatására van szükség. között megoldottak, nemzeti és nemzetközi keretek Mint ismeretes, a common law országaiban vol- között egyaránt. Például – már csak vagyoni vonzatuk taképpen nem beszélhetünk személyiségi jogokról miatt is – a szerzői és szomszédos jogok. A ma há- olyan átfogó értelemben, mint Európában, a kon- lózati társadalmában élő egyének hagyatékában van- tinentális jog országaiban. Azok a jogok, amelyeket a kontinentális jog a személyiségi jogok köréhez so- 1 n Archívumi kontextusban lásd Ivan Szekely: The Four rol, a common law országaiban megszűnnek a halál- Paradigms of Archival History and the Challenges of the Future. lal. Egy elhunyt esetében nem értelmezhető a hír- In: Mika Merviö (ed.): Management and Participation in the Pub- névrontás vagy rágalmazás – ellentétben az elhunyt lic Sphere. IGI-Global, Hershey, PA, 2015. 1–37. old.; Idézet: 28. old. A hasonlat eredetileg Majtényi Lászlótól származik. gazdasági vonatkozású jogaival, amilyen például a 2 n Lilian Edwards – Edina Harbinja: Protecting Post-Mortem tulajdonjog vagy a copyright, amelyeket az örökösei Privacy: Reconsidering the Privacy Interests of the Deceased in örökölnek és tovább gyakorolnak. Európában ezzel a Digital World. Cardozo Art and Entertainment, 32 (2013), 1. szám, 101–147. old. szemben a személyiségi jogok tiszteletének hosszú 3 n Az adatosítás („datafikáció”, datafication) korában egyre hagyománya van; Németország egyenesen jogrend- több privacy-vonatkozású terület válik adatkezelési problémává, szere sarokkövének tekinti az emberi méltósághoz a személyes adatok védelme mégis csak részhalmaza a szemé- lyes integritás feletti rendelkezés egészének, vagy a személyes való jogot, amelyből mint afféle anyajogból vezeti le integritást érintő káros hatások elleni védelemnek. Az új generá- a többi emberi és személyiségi jogot (többek között ciós testszkennereken való áthaladás például nem valósít meg az információs önrendelkezés jogát). A német bíró- adatkezelést a szó szoros értelmében, mégis megszégyenítő és 4 így intruzív lehet azoknak, akiknek vallási vagy más elveikkel el- ságok több ítéletben is leszögezték, hogy az emberi lenkezik a kvázimeztelen test megmutatása. méltóság sérthetetlensége nem ér véget a halállal, 4 n Lásd a Mephisto (BVerfGE 30, 173) és a Marlene Dietrich és az állam kötelessége, hogy továbbra is védelmet (BGH 1 ZR 49/97) eseteket. nyújtson e téren. 54 BUKSZ 2016

A különbség a két nagy jogrendszer között termé- lágszerte pedig 2,89 millió.11 Ezeknek az embereknek szetesen nem írható le ilyen egyszerűen. Az Egyesült a hagyatéka egyre növekvő arányban tartalmaz virtuá- Királyság a common law országok egyike, de egyúttal lis javakat, például e-maileket, felhőben tárolt fájlokat, az Európai Unió tagja is – legalább is eddig az volt –, avatárokat. E virtuális hagyatékok egy részénél az anya- és ennek következtében be kellett építenie jogrend- gi érték dominál – például az online játékokban gyűjtött szerébe az Európai Emberi Jogi Egyezmény rendel- kreditek vagy a domainnevek esetében –, más részüknél kezéseit. Ennek hatása többek között felfedezhető ab- fontosabb az elhunyt személyiségével összefüggő érték, ban, ahogy a bíróságok a hírességek és más személyek mint amilyen például az online kapcsolattartás során (köztük elhunytak) képmásainak felhasználhatóságá- folytatott kommunikáció tartalma. Legtöbbször azon- val kapcsolatos ügyekben ítélkeztek a 2000-es évek- ban mindkét elem jelen van. ben: nincs ugyan szó a személyiség halálon átnyúló A gyakorlati érzékkel rendelkező felhasználó úgy védelméről, de a személyiség képi reprezentációinak gondolhatja, hogy e virtuális hagyatékok sorsa alapve- pusztán üzleti vagy trademark-alapú forgalmazását tően a szolgáltatók kezében van, a jognak itt korlátozott korlátozták. Az USA pedig a publicity rights címke a mozgástere – és nem is téved nagyot. Egyfelől azért, alatt hozott létre tagállamonként különböző terjedel- mert a látszólag ingyenes szolgáltatások ára a felhasz- mű jogokat a hírességek képmásainak egyre növek- nálók adatainak, személyiségének eladása, forgalma- vő piacára reagálva, de egyes tagállamokban ezek a zása, amit a szolgáltató egyoldalú erőpozícióból köt ki jogok az átlagembert is megilletik, és kiterjednek a (voltaképpen szerződés formájában, amelyet a felhasz- képmás halál utáni védelmére is. náló elfogad), másfelől pedig azért, mert a felhasználók A kontinentális jogrendszerű országok sem képvi- adatait és a belőlük származtatott személyiségprofilt a selnek egységes álláspontot: Franciaország például, rendszer eleve úgy kezeli, ahogy azt az informatikusok Németországgal ellentétben, megkülönbözteti a sze- felépítették – Lessig szavaival: „Code is law.” mélyiségi jogok „személyes” és „gazdasági” aspektu- sát, és csak az utóbbi (például a celebritások képeinek 5 n JCP 1977. II. 22894 forgalmazásához való jog) tovább élését ismeri el. A 6 n Svédország: „Személyes adat: minden információ, amely közvetlenül vagy közvetetten vonatkoztatható egy élő termé- Mitterand elnök halála után a magánéletéről megje- szetes személyre.” [Section 3, Personal Data Act (1998:204)] lent könyv ügyében a francia legfelsőbb bíróság vilá- http://www.dataprotection.eu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.SE; gosan kimondta, hogy a privacy joga megszűnik az Egyesült Királyság: „a személyes adat olyan adat, amely egy 5 azonosítható élő egyénnel kapcsolatba hozható...” (Section érintett személy halálával. 1, Data Protection Act 1998) http://www.legislation.gov.uk/ Az európai adatvédelmi jog központi eleme a sze- ukpga/1998/29/pdfs/ukpga_19980029_en.pdf. mélyes adat, amely bármilyen, egy azonosított vagy 7 n Észtországban például a 2003. évi adatvédelmi törvény szerint „az adatalany hozzájárulása érvényes az adatalany életé- azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hoz- ben és az adatalany halálát követő harminc évben, amennyiben ható adat lehet. Az irányadó nemzetközi dokumentu- az adatalany nem határozott másként.” [Personal Data Protection mok – az EU adatvédelmi irányelve és az Európa Ta- Act 12. § (3)] http://www.legaltext.ee/text/en/X70030.htm 8 n Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 ren- nács adatvédelmi egyezménye – nem mondják ugyan delete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a sze- ki, hogy személyes adata csak élő személynek lehet, de mélyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az mindenhol – az EU tagállamaiban és az ET-egyezmény ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). részes országaiban – így értelmezik. Egyes országok ezt 9 n „Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az elhunyt szemé- explicit módon bele is foglalják adatvédelmi törvényeik lyekkel kapcsolatos személyes adatokra. A tagállamok számára definícióiba.6 Néhány más országban viszont – kivétel- lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt személyek személyes ada- tainak kezelését szabályozzák.” (Preambulum, 27. szakasz). képpen – olyan törvényi előírások vannak hatályban, 10 n Jason Mazzone: Facebook’s Afterlife. North Carolina Law amelyek a túlélő hozzátartozó vagy akár az adatalany Review, 90 (2012), 1643–1685. old. http://www.leggioggi.it/wp- előzetes rendelkezéséhez kötik az elhunyt személyes content/uploads/2012/10/SSRN-id2142594.pdf 7 11 n Nathan Lustig: 2.89m Facebook Users Will Die in adatainak kezelését. Összességében megállapítható, 2012, 580,000 in the USA. 2012. http://www.nathanlustig. hogy az EU hatályos adatvédelmi joga nem védi az com/2012/06/06/2-89m-facebook-users-will-die-in-2012- elhunytak adatait, sőt az átfogó európai uniós adat- 580000-in-the-usa/ 12 n Uniform Law Commission (2014), Uniform Fiduciary Ac- védelmi reform már elfogadott – bár kötelezően csak cess to Digital Assets Act, http://www.uniformlaws.org/shared/ 2018-tól alkalmazandó –, sok kompromisszumot tük- docs/Fiduciary%20Access%20to%20Digital%20Assets/2014_ röző egységes rendelete8 kifejezetten kizárja a szemé- UFADAA_Final.pdf 13 n Center for Democracy and Technology (CDT), American lyes adat fogalomköréből az elhunyt személyekkel kap- Civil Liberties Union (ACLU), Electronic Frontier Foundation csolatba hozható adatokat (bár azt nem zárja ki, hogy (EFF), Consumer Action. Vö. CDT et al. (2015), Civil Liberty a tagállamok erre nézve saját szabályokat alkossanak).9 Organizations Respond to the Uniform Fiduciary Access to Digi- tal Assets Act, January 12, 2015, https://cdt.org/files/2015/01/ A fenti, látszólag elméleti kérdéseknek sürgető ak- Joint-Letter-re-ULC-Bill-general-statement-2-FINAL.pdf tualitást ad az, hogy az emberek életviszonyaikat egyre 14 n „Post-mortem Privacy: Exploring Deceased’s Privacy in a növekvő mértékben telepítik az internetre, a közösségi Digital World”, http://www.cpdpconferences.org/archive.html hálózatokra, s tárolják személyes vonatkozású informá- 15 n Az ellentmondásos körülmények között megszüntetett adatvédelmi biztosi intézmény helyébe lépő hatóság, a Nem- ciós javaikat a hálózaton. Egy 2012-es adat szerint egye- zeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2015 dül az USA-ban évente 375 ezer Facebook-felhasználó novemberében ajánlást adott ki az online adatok halál utáni sor- hal meg,10 más becslések szerint évente 580 ezer, vi- sáról, amelyben a kérdés jogi szabályozását sürgette. SZÉKELY – A HALOTT SZEMÉLYISÉGI JOGA 55

Számos más aspektus is aktuálissá tette a post-mortem Az Egyesült Államok az elhunytak adatainak privacy kérdéseit a hálózati világban: ilyen az informá- „kommodifikációja” és „propertizációja”, vagyis áru- ciós társadalom vizionáriusai által hirdetett „örök em- cikké és tulajdonná alakítása irányában keresi a jogi lékezet” – vagyis az, hogy az internet nem felejt, és így megoldást; ennek jele az Egységes Jogi Bizottság minden információ örökre megőrződik, és bárhol, bár- (Uniform Law Commission) elnevezésű szervezet ál- ki számára elérhető – és ilyen az ennek a törekvésnek a tal javasolt modelljogszabály,12 amely a technológia- korlátozására megfogalmazott, provokatív elnevezésű semlegesség nevében a digitális javakra is alkalmazza Right to Be Forgotten, a „jog ahhoz, hogy elfelejtsenek” a tulajdonjog és az öröklés szabályait. Ilyen megkö- is (jelenlegi nevén Right to Erasure, a töröltetéshez zelítésű törvények már léteznek is az USA egyes tag- való jog). Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az államaiban. Befolyásos amerikai civil jogvédő szerve- interneten az élő embereket egyre fejlettebb és intel- zetek13 azonban élesen bírálták a modelljogszabályt: ligensebb virtuális személyiségek képviselik: avatárok, érvelésük szerint a digitális hagyatékot nem lehet a intelligens ágensek, melyeknek egy része már autonóm fizikai hagyaték analógiájára kezelni, ráadásul az ada- cselekvésre képes, más interakcióba léphet mestersé- tok nagy része az alany tudta nélkül akkumulálódik, ges entitásokkal, leveleket írhat, csevegésben vehet harmadik személyek magánéletéről is szó van a digi- részt, licitálhat stb. Ezek az intelligens entitások a sze- tális hagyatékban, a gyám bevonását a hagyatéki el- mély halála után is aktívak maradhatnak, tovább foly- járásba pedig különösen veszélyesnek tartják. Ezzel tathatják tevékenységüket, s ezzel az elhunyt személyi- szemben Európában az elméleti szakemberek olyan ségét mintegy kiterjesztik, virtuálisan életben tartják. emberiméltóság-alapú és információsjog-alapú meg- Azt várnánk, hogy a globalizáció és a policy-konver- oldásokat keresnek, amelyek jobban illeszkednének gencia eredményeképpen a nagy szolgáltatók (ame- az európai értékrendbe. E megoldásoknak azt kelle- lyek túlnyomó többsége eleve amerikai) egymáshoz ne tükrözniük, hogy a személyes adatok kezelésében nagyon hasonló politikát folytatnak az elhunyt ada- a személyes integritás és szabadság meghatározó fon- tainak (accountjának, profiljának, fájljainak) kezelésé- tosságú, és ezzel inkompatibilis lenne az ilyen adatok ben. Ennek éppen az ellenkezőjét látjuk: a Yahoo „No adásvétele, átruházása (bár megjegyzendő, hogy az Right of Survivorship” klauzulája kizárja az elhunyt európai adatvédelmi reform sok tekintetben elmoz- felhasználókról szóló vagy általuk feltöltött tartalmak dulni látszik a tisztán jogalapú megközelítéstől, és a továbbélését; a Facebook esetében a felhasználó még propertizáció jeleit mutatja, lásd például az adathor- életében rendelkezhet a profil törléséről vagy megőr- dozhatóság [data portability] szabályait). zéséről, a jelszó kiadásáról (Memorialization Request); 2014-ben az évenként megrendezett nemzetközi a Twitteren az igazolt örökös deaktiválhatja a fiókot Computers, Privacy and Data Protection (CPDP) kon- (de nem ismerheti meg a tartalmát); a Google „ki- ferencia külön panelt szentelt a post-mortem privacy vételes esetekben” kiadja az adatokat, leveleket (de kérdéseinek.14 Ezen a vitán az európai résztvevők op- nem adja oda a jelszót); az MS Hotmail hagyatéki timistán nyilatkoztak a post-mortem privacy jogi kere- eljárásra, a hivatalos végrehajtónak kiadja a tartalma- tei létrejöttének lehetőségeiről a belátható jövőben. kat (de nem az örökösöknek); az Instagram eleve a Az európai adatvédelmi reform, mint láttuk, egyelőre saját tulajdonának akarta tekinteni a felhasználók ál- nem mutatja ennek jelét. Ha azonban valahol, akkor tal feltöltött fotókat (bár a tiltakozások hatására ettől leginkább Európában van arra esély, hogy ha nem is 2012-ben elállt); a Blizzard (a World of Warcraft üze- az adatvédelmi jog keretein belül, hanem a jog más meltetője) eleve kizárja a felhasználók jogát a digitális eszközeivel mégis létrejöjjön valamilyen jog, amely javakra; a Linden Labs (Second Life) esetében viszont alapján akár még életében az érintett rendelkezhes- örökölhetők a digitális javak. Az új fejlemények közé sen a magánéletére vonatkozó információk jövőbeli tartozik a Google 2013-ban bevezetett Inactive Ac- felhasználhatóságáról, akár túlélő hozzátartozói gya- count Manager opciója, amely lehetőséget ad a fel- korolhassák ezt a jogot, és ez a jog az emberi lényeg használóknak, hogy döntsenek a személyükhöz kap- nem megfogható attribútumain alapuljon, ne pedig csolódó adatok, tartalmak későbbi sorsáról. az eltárgyiasítható, üzleti fogalomba kerülő tulajdon- A felszínen tehát úgy tűnik, hogy nem kontinen- ságain.15 sek, nem jogi és társadalmi tradíciók szerint tago- Az elmúlt évtizedekben sok népszerű könyv jelent lódnak ezek a politikák, hanem szolgáltatói filozófia meg arról, hogy hol, melyik országban, melyik tagál- és üzleti modellek szerint. A részletekben azonban lamban érdemes a legelőnyösebb feltételekkel céget továbbra is fontosak a különbségek, hiszen a termé- alapítani, adózni, biztosítást kötni, megházasodni, szetes jogérzék, a társadalmi-kulturális hagyományok nyugdíjba menni. Attól még messze vagyunk, hogy még ebben a gyorsan változó, globalizálódó világban hasonló könyvek jelenjenek meg arról, hogy hol ér- is szerepet játszanak, ami a jog törekvéseiben, a bí- demes életünket befejezni, ha úgy gondoljuk, fontos, rósági esetek kimenetelében, a bírói okfejtésekben hogy személyiségünk, magánéletünk a halálunk után is tükröződik. Ennek alapján fontos koncepcionális is megfelelő védelmet élvezzen. De ha aktuálissá vál- különbség rajzolódik ki a két kontinens között, amire nak egyszer az ilyen kiadványok, azok tartalma, szem- az elmúlt években Harbinja több tanulmányában is lélete minden bizonnyal más lesz Európában, mint az felhívta a figyelmet. USÁ-ban. o 56 BUKSZ 2016

ris, 2012.; Attila e gli unni. Verità e a latin nyelvű középkori irodalomban, Bozóky Edina: leggende. Il Mulino, Bologna, 2014.) miért lett Attila erőskezű uralkodó a „igazság” és „legenda” retorikai szem- germán mondákban és a honfoglalók Attila beállításával operál, Bozóky Edina jó legyőzhetetlen, mitikus elődje a ma- érzékkel nem ennek az eldönthetet- gyar krónikákban. Nem áll meg a kö- A HUN KIRÁLY ÉS LEGENDÁI len kérdésnek a megválaszolására vál- zépkornál, hanem röviden arra is utal, lalkozik, hanem azt vizsgálja, ki mi- hogy mennyire meghatározta ez a le- Ford. Barabás József kor mit látott Attilában, miért vált gendairodalom a kora újkori politi- Kossuth, Bp., 2015. 312 old., 2990 Ft jelképpé Attila, és minek a jelképé- kai filozófiát, hogyan vált Attila Tö- vé vált egy kor vagy valamely etnikai/ rök- és Oroszországban az „eurázsiai Bozóky Edina könyvének megjele- állami/nemzeti entitás politikai gon- uralkodó” mintaképévé. Foglalkozik nése örömteli esemény: a Francia- dolkodásában. Attila „politikai ter- az Attiláról írt kora újkori drámával, országban élő kitűnő középkorász mék”, a primitív idegengyűlöleten újkori operával és mai filmes és képre- œuvre-jéről immár nemcsak egy ta- alapuló politikai „szörnyképzés” leg- gény-ábrázolásokkal is, azaz a szó szo- nulmányából, egy vele készült in- jobb példája a latin és neolatin tör- ros értelmében longue durée elemzést terjúból és egy könyvismertetésből ténetírásban: ahogy a könyv francia ad az Attila-legenda máig tartó, folya- értesülhet Magyarországon a szak- recenzense írta, Bozóky Edina mun- matos képződéséről. Bár elsősorban a ma és az érdeklődő nagyközönség kája a Nyugat „politikai képzeletvilá- középkori írott forrásokra támaszko- (Bozóky Edina: Attila és a hunok Jean gának” tart tükröt. Ez a megközelítés dik, felhasználja a régészeti feltárások d’Outremeuse krónikájában. Aetas, újszerű a közkézen forgó magyar nyel- eredményeit és a vizuális adatokat is. 2014. 3. szám, 166–178. old.; Sághy vű Attila-könyvek között, bár nem új A mű elsősorban a nyugati olvasók Marianne: Csodálatos középkor. a tudományos kutatásban: már jó számára íródott, de a magyar közön- Beszélgetés Bozóky Edinával. Aetas, negyedszázada megjelent az UCLA ség és szakma számára azért alapvető, 2014. 3. szám, 152–158. old.; Szö- 1988-ban szervezett Attila-konferen- mert a hunok iránti általános érdek- rényi László: Bendegúznak vére. Edi- ciájának előadásait tartalmazó tanul- lődés dacára a nyugati legendahagyo- na Bozoky, Attila et les Huns: Vérités et mánykötet az Attila-képről, amelyet a mány kialakulásáról átfogó tanulmány légendes, Perrin, 2012. Magyar Mű- szerző is felhasznál (Franz H. Bäum – magyarul nem készült. vészet II [2014], 2. szám, 141–147. Marianna Birnbaum: Attila: The Man A hat fejezetből álló monográfia old.), hanem egyik legfrissebb mun- and His Image. Corvina, Bp., 1993. történeti kontextualizálással indít: a kája alapján is. A Kossuth Kiadó nép- Veszprémy László recenziója a könyv- késő antikvitásban meginduló nép- szerű történelmi sorozatában kiadott ről in: Irodalomtudományi Közlemé- vándorlást mutatja be és azt, hogyan mű tudományos igénnyel íródott, nyek 98 [1994], 572. old.). A magyar alkalmazták a IV. században a római- ugyanakkor rendkívül olvasmányos – kutatás sarkkérdésére – „vajjon a hún ak „munkavállalókként” a barbáro- ami a fordító, Barabás József remek és a magyar nemzet rokonsága nem- kat. A hunok is előbb szövetségesei munkáját is dicséri. Bozóky Edina At- zeti traditio volt-e nálunk, vagy tudá- voltak a Római Birodalomnak, csak tila „hagiográfiájában” új nézőponto- kos krónikások koholmánya?” (Petz azután támadtak rá, miután kitapo- kat is megfogalmaz. A témaválasztás Gedeon: A magyar húnmonda. Frank- gatták a gyengéit. A leggyengébb lánc- szerencsés (vagy politikus?): a szer- lin, Bp.,1885. 82. old.) – könyvtár- szem (ekkor is) Gallia volt, mely az V. ző történészi érdeklődését és történet- nyi magas színvonalú szakirodalom századra a teljes szétesés felé tartott: írói módszerét nem fő szakterülete, a és tengernyi új elképzelés áll rendel- az állandósuló gerillaháborúban a ha- szentek csodáinak és ereklyéinek ér- kezésre (legújabban Ács Pál: Isten talmat trónbitorlók ragadták maguk- telmezéséből, hanem egy olyan tör- haragja – magyarnak példája. A hun hoz. Nem véletlen, hogy gepida, szkír, téneti szereplő életének és utóéleté- történet két értelmezése. In: Clio inter gót és frank tanácsadói éppen Gallia nek elemzéséből ismerjük meg, akinek arma. Tanulmányok a 16–18. száza- megtámadására beszélték rá Attilát. legendás alakját gyökeresen más- di magyarországi történetírásról. Szerk. Kiderül, hogy a hunok nem voltak ke- képp ítélik meg a magyarok és a nyu- Tóth Gergely. MTA BTK, Bp., 2014. gyetlenebbek a gótoknál, frankoknál gati népek: franciák, németek, ola- 13–38. old. Fontos még: Veszprémy vagy vandáloknál, de sokkal civilizál- szok. A hun nagykirályt a magyarok László: A hun–magyar hagyomány tabbak voltak náluk. Priszkosz rétor hős elődként tisztelik, neve közked- és a tatárjárás. Hadtörténelmi Közle- szerint a rómaiak átszöktek a hunok- velt személynév, melyet jelentős köz- mények, 104 [1991], 22–33. old. Az hoz, mert ott jobb volt az élet, mint területek, középítkezések is büszkén új elképzelésre lásd A hunok öröksége. a birodalomban: nem kellett adót fi- viselnek. Nyugaton viszont ugyanez a Szerk. Marácz László – Obrusánszky zetni és különösebben talpat nyalni név a durva barbár szinonimája, aki- Borbála. Hun Idea, Bp., 2009.). sem. Priszkosz leírása a hun királyról ről fűnyírógépeket és gyomirtókat ne- Bozóky Edina ügyesen navigál a és udvaráról rendkívüli erőt és méltó- veznek el. magyar Attila-kutatás Szküllája és a ságot sugároz. A Hun Birodalomnak, Ki volt Attila? Vérszomjas barbár nemzetközi legendakutatás Kharüb- vagyis a hunok vezette germán állam- vagy kiemelkedő államszervező? Bár disze között, hogy világosan és közért- szövetségnek tehát megvoltak a maga a mű francia és olasz címe (Attila et hetően elmesélje, hogyan alakult ki és rajongói a Római Birodalomban. Mi- les Huns: Vérités et légendes. Perrin, Pa- át a rettenetes és félelmetes Attila-kép ért mégis a Rómát és Párizst megkí- SZEMLE 57 mélő Attila lett a barbárság megtes- gyarul alig olvashatunk (Csákó Judit: ja be a hunokat és királyukat. Dante tesítője mindmáig a francia és itáliai Szent Ányos püspök franciaországi és összekeveri Attilát és Alarikot, és At- közvéleményben, és nem a Valens csá- magyarországi kultuszáról. Magyar tilával foglaltatja el Firenzét. A kö- szárt lemészárló Fritigern, a Rómát Egyháztörténeti Vázlatok, 24 [2012], zépkori itáliai hunmonda a magya- rabló Alarik vagy a Karthágót elfog- 5–22. old.; Sághy Marianne: Párizsi rok megítélését is befolyásolta Nagy laló Genzerik? Azért, mert rosszul is- Szent Genovéva [előkészületben]), pe- Lajos nápolyi hadjáratai alatt, miköz- merték őket: a hunok nem hagytak dig fontos részei az Attila-hagyomány- ben az olaszokat a mohamedán hu- maguk után írásos emléket, csak rövid nak. Paradox módon az egyházi ve- nok pörölyeként ábrázolja (Csukovits ideig, nagyjából 70 évig fenyegették a zetőkkel igen udvariasan viselkedő Enikő: Magyarországról és a magyarok- Római Birodalmat, és ami a legfonto- Attila a késő antik hagiográfia legna- ról. Nyugat-Európa magyar-képe a kö- sabb: nem olvadtak be a rómaiakba, gyobb „szentcsinálója”: a püspökélet- zépkorban. MTA BTK, Bp., 2015.). mint a többi germán nép. Attila ha- rajzok retrospektíve átírják azt a tényt, Gilius/Ianusius király, Concordia, lálával a Hun Birodalom szétfoszlott, hogy a gallorómai püspökök egytől majd Padova ura a hunok elleni ke- mint a hajnali köd. egyig Attila kémei voltak, és „ellenál- resztény védelem vezére, aki egy sakk- Ezzel megindulhatott az etni- lóként” tüntetik fel őket. Azon is vál- játszma után levágja Attila fejét (az kai és főleg irodalmi legendaképző- toztatni kellett, hogy bár a csatákban epizódot talán az V. századi galliai dés, amelyet Bozóky Edina a Rettene- kétségtelenül ölt meg keresztényeket, püspök költő, Sidonius Apollinaris le- tes hírnév című fejezetben mutat be. Attila kezétől egyetlen keresztény sem veleiből ollózták, aki adókedvezmény A rómaiak hagyományos, klasszikus halt „mártírhalált”, pedig igény lett reményében sakkozott a vizigót vezé- előképek, a szkíták hérodotoszi leírá- volna rá. Ebből az igényből született rekkel). sa alapján alkották meg a hunok ké- Szent Orsolya angol királylány és ti- Egészen más Attila-képet őriz a pét. Róma utolsó nagy történetírója, a zenegyezer szűz kísérője vértanúságá- germán hagyomány. (A téma a bo- szír Ammianus Marcellinus, bár sze- nak legendája. lognai egyetemen tananyag: http:// mélyesen nem találkozott hunokkal, A mártírsztereotípiától elrugaszko- www.foreignlanguages.unibo.it/en/ szörnyen vadnak ábrázolta őket. Álla- dó későbbi szövegek „bosszúálló zsi- programmes/course-unit-catalogue/ ti vadságuk magyarázata ördögi ere- dókként” ábrázolják a hunokat. A XI. course-unit/2014/369070) A Ni- detük: Orosius és Iordanes szerint a századi liège-i püspöklista szerint a belung-énekben Attila az eszményi hunok gót varázslónők (haliarunna) hunok a zsidóktól származnak, akiket uralkodó: csaták győzhetetlen hőse, és démonok nászából születtek a siva- Claudius császár űzött ki Rómából. ugyanakkor nagyhatalmú, nemes, tagban. (Érdekes módon a későbbi af- Leszármazottaik a magyarok, akik vendégszerető király. Udvartartá- gán eredetlegenda ugyancsak boszor- kérkednek zsidó eredetükkel. Ez is a sa egy lovagkirályé, ahol a párviada- kányok és ördögök egyesülésére vezeti bibliai Góg–Magóg történetre megy lokat istentiszteletek váltják, a mu- vissza az afgán népet.) A keresztény vissza, ugyanis itt azt olvassuk, hogy latságok színvonalát énekmondók és szerzőket azonban nemcsak a népi- az asszír király a zsidók tíz törzsét mutatványosok emelik: keleti barbár- es etnogenezis érdekli, hanem az, ho- Góggal és Magóggal együtt száműzte ság helyett keleti pompa uralkodik. gyan férnek be a hunok a Bibliában Médiába, majd Nagy Sándor bezár- A germán, izlandi és ónorvég sagák említett népek közé: így lesznek Ezé- ta őket a Kaukázus mögé. A legen- viszont egy kapzsi és kegyetlen At- kiel próféta és Szent János evangelista dát később Jean d’Outremeuse szőtte tiláról is szólnak, hogy így teremt- alapján a Sátán népe, „Góg és Magóg tovább: a zsidók a Kaukázusból Kí- sék meg Krimhild/Ildikó bosszújának fiai”, a világvége hírnökei. A keresz- nába vonulnak Felimur király vezeté- hátterét. Sajnos a szerző sem itt, sem tény szerzők ugyanakkor önvizsgálat- sével, akinek dédunokája Júdás, tőle a magyar eredetlegendáról szóló kö- ra is késztetik olvasóikat, amikor kije- származik Hunnus, aki 238-ban lép vetkező fejezetben nem említi, hogy lentik, hogy a hunok a keresztények trónra. Hunnus álmában felszólítást a germán mondák azért alapvetőek a bűnei miatt jelentek meg Róma falai- kap, hogy hódítsa meg Germániát és hun–magyar rokonság szemszögéből, nál. Szent Jeromos, Szent Ágoston Galliát, ezért 240-ben hajóra száll Kí- mert a kutatók jó része szerint Atti- és Sevillai Szent Izidor Attilát „Isten nában, feldúlja Pannóniát és Itáliát, lát és a hun–magyar rokonság ötle- ostoraként” (flagellum Dei) az isteni majd Kölnbe érkezik, éppen akkor, tét a magyarok a németektől vették át gondviselés tervébe illeszti. Használ- amikor a tizenegyezer szűz… III. Béla király korában, a német–ma- ta-e magára ezt a kifejezést Attila? Az Isten ostora Itáliában címet vi- gyar kapcsolatok megélénkülése ide- Ezt lehetetlen kideríteni. Tény, hogy selő rész Velence alapításának míto- jén (Simon V. Péter: A Nibelungének a szentéletrajzok ekképpen ábrázolják szától a „szaracén” Attiláig vezeti az magyar vonatkozásai. Századok, 112 a hun nagykirályt. olvasót. Attila története a XIV–XVI. [1978], 271–325. old.; Walkó A galliai hagiográfia egyik főszerep- századi itáliai városállamokban alap- György: Nibelungok. Középkori költé- lője Attila, és a szerző Troyes-i Szent téma, a muzulmán veszély megteste- szet és európai valóság. Magvető, Bp., Lupus, Orléans-i Szent Anianus sítője. Bozóky Edina kitűnően elemzi 1984.; András Vizkelety: Du bist ein (Ányos), Auxerre-i Szent Germanus Niccolò da Casola La guerra d’Attila alter Hunne, unmäßig schlau... Das és Párizsi Szent Genovéva életraj- című munkáját és Sebastiano Erizzo Ungarnbild im deutschen Mittelalter. zainak vizsgálatában van igazán ele- haténekes eposzát, mely kutyafejű és In: Das Ungarnbild in Deutschland mében. Ezekről az életrajzokról ma- kutya erkölcsű muzulmánként mutat- und das Deutschlandbild in Ungarn. 58 BUKSZ 2016

Materialien des wissenschaftlichen Az utolsó fejezet Attila helyét elemzi magastechnológiával készült, bámu- Symposiums am 26. und 27 Mai 1995 az európai kulturális hagyományban latos építészeti alkotás, mely ezer évig in Hamburg. Hrsg. von. Holger Fi- politikum és nacionalizmus között. védte meg a várost. Ez a fal méltóbb scher. Südosteuropa-Gesellschaft, Míg Verdinél Aetius és Attila küzdel- említést érdemelt volna. München, 1996.; Balogh F. András: me leplezetlenül az olasz szabadság és Lényegesebb, de talán megoldha- A német irodalom kezdetei és a ma- az elnyomó Habsburgok harca, a XX. tatlan probléma a könyv alapkoncep- gyarok. Korunk, 1999. 3. szám http:// század elején Attila az entente politikai ciója, mely a mítosz irodalmi alakvál- www.hhrf.org/korunk/9903/03k03. propagandafegyvere lesz a németek és tozatain gyorsvonatként száguld át htm). Barbarossa Frigyes 1189-ben az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, anélkül, hogy társadalomtörténetbe keresztes hadseregével Óbudánál már miközben az orosz avantgárd szer- ágyazná a kérdést. Nincs utalás arra a Etzilburgot, Attila városát vélte meg- ző, Zamjatyin Leninből és Sztálinból történeti kontextusra, melyben ezek a találni. A XII. századra befejezett Ni- gyúrja össze Attila, az ázsiai zsarnok szövegek megjelentek. A történeti ös�- belung-énekben Attila országa már a alakját 1928-as drámájában. Bozóky szefüggések, ahogy az írók személye korabeli Magyar Királysággal azo- Edina rengeteg érdekességet közöl a is, a középkorban kevéssé ismertek, a nos, a székvárosok Moson, Buda és populáris kultúráról, a hollywoodi fil- szövegalkotás társadalmi céljai azon- Esztergom. A germán mondák kö- mek és a francia képregények Attila- ban megfoghatók és kitapinthatók. zött érdemes lett volna utalni Szent- képéről, miközben a jelenlegi francia Reméljük, hogy Bozóky Edina követ- galleni Ekkehard avar kori legen- történetírást is kritikusan értékeli. A kező könyvében ezzel is megajándé- dákból merítő Erőskezű Walter című jelenlegi migránsválság idején különö- kozza lelkes olvasóit. eposzára is, melyben Attila szerepel- sen érdekes lett volna valamit megtud- nnnnnnnnnnn SÁGHY MARIANNE tetése jelzi, hogy az avarok is Attilá- ni arról, hogyan látják és láttatják ma val legitimálták uralmukat (Eccardus Németországban Attilát (Alessand- Sangallensis: Waltharius Manu Fortis. ro Zironi: Ideologia e metamorfosi Sándor Klára: Bilingvis latin–magyar kiadás. Ford. nella rappresentazione di Attila nella Tulok Magdolna, Makkay János. cultura tedesca contemporanea. In: A székely írás Tractata, Bp., 1999.). Sul cammino delle metamorfosi tra gli A magyar Attila-képről és a hun– Urali e il Mediterraneo. Dal mito alle nyomában magyar rokonságról szóló V. fejezet trasformazioni sociali. A cura di Carla szolgál a legkevesebb újdonsággal a Corradi Musi. Associazione Culturale Typotex, Bp., 2014. 353 old., 3500 Ft magyar, és a legtöbb információval a Caracult, Bologna, 2013. 167–179. külföldi olvasó számára. Közönségé- old.). 2010. december 2-án beadvány ér- re való tekintettel Veszprémy Lász- A könyv lenyűgöző tárgyismerettel kezett Gyömrő város képviselő-tes- ló, Szovák Kornél, Makkay János és ábrázolja az Attila-legenda alakulását, tületéhez: „Az elmúlt években meg- Berend Nóra idegen nyelvű munkái- azt, hogyan lesz a középkori szórakoz- erősödött az igény, hogy a magyar ra hivatkozva a szerző jól összefoglal- tató irodalomból és legitimációs ideo- műveltség szerves részét képező szé- ja a magyar hagyomány eszményi At- lógiából modern propagandaeszköz. kely-magyar rovásírás is megjelenjen a tila-képét az antikizáló reneszánsztól a A kitűnően fordított munkát reme- köztéri feliratok, így a település hatá- barokkig, bemutatva, hogyan alakult kül lektoráltan, sajtóhibáktól mente- rát jelző közlekedési táblák mellett is. ki a hun–magyar rokonság nemzeti sen adja kézbe a kiadó. Apró megjegy- A rovásírásos helységnév-tábla állítá- mítosza Anonymus, Kézai Simon és zés: a „gallo-román” helyett jobb a sa a helyi közösség és a nemzet össze- Thuróczy János krónikáiban. (Érde- „gallorómai”, a 46. oldalon „civitás” tartozásának pozitív üzenetét közve- kes lett volna röviden a hun–avar azo- helyett a „város” érthetőbb lett vol- títi az ott élő – és áthaladó – magyar nosságra is kitekinteni: lásd Vértessy na (utána zárójelben a latin terminus- emberek számára.” (www.gyomro. György: A hun-avar azonosság [ro- sal). Népszerű munkáról lévén szó, a hu/kozadattar/dokumentumok/ren- konság?] kérdése. Magyar Múlt, forrásidézetek ritkák, inkább a szak- deletek/gyomroi_dokumentum_ XVI [1989], 1–2. szám, http://www. irodalmat idézi a szerző, többnyire 4895_1304339128.pdf) A gyömrőiek magtudin.org/Vertessy.htm) Az óriá- újakat, de Piganiol és Courcelle már kívánsága hamarosan teljesült: az ön- si történeti, eszme- és irodalomtörté- jócskán elavult (24–26. old). A 26. ol- kormányzat két hét múlva határoza- neti anyagot megmozgató és értően dalon szerencsétlen, hogy a „tájékoz- tot hozott a táblák felállításáról. Az- forgató Bozóky Edina kiválóan fog- tatta Szent Jeromost” mondat után óta Gyömrő is azon Kárpát-medencei lalja össze a legendaképződés szöve- egy hosszú Orosius idézet követke- településekhez tartozik, amelyeknek vényes folyamatát, és remekül mutatja zik. A 32. oldalon említi, hogy Kons- nevét immár ebben a formában is lát- be, hogyan lesz Attila a magyar–len- tantinápoly falai a 447-es földrengés- hatják az úton járók, tartozzanak bár- gyel–horvát királyság alapítója. Attila ben ledőltek, de nem mondja, hogy mely nációhoz. A legfrissebb „rovás- örök: a hun nagykirály nemcsak szám- valaha is felépültek. Márpedig Kons- tábla” 2016. április 29-én került az talan irodalmi művet ihletett Magyar- tantinápoly híres falai pontosan a hu- út mellé a Nógrád megyei Nemtiben. országon Jókaitól Arany Jánoson ke- nok ellen épültek, akárcsak a kínai A Wikipédia vonatkozó szócikke – a resztül Adyig, hanem még rockoperát nagy fal! Aki valaha látta Bizánc fala- rovas.info nevű portál adatai alapján is írtak róla. it, nem tud nem írni róluk: hihetetlen – összesen 260, túlnyomó többség- SZEMLE 59 ben magyarországi települést sorol mintákat (http://kurultaj.hu/2009/10/ les emlékeit. Másodsorban úgy vél- föl, ahol az elmúlt hat évben „rovás- expedicio-a-torgaji-madjarokhoz- te, hogy a kutatási program lépés- táblát” állítottak. Ha számításba ves�- biro-andras-zsolt-beszamoloja/). ről lépésre megvalósítva fokozatosan szük, hogy Magyarország közigazga- Vásáry cikkére írt válaszában Bíró nyilvánvalóvá tenné a székely rovás- tási területén összesen 3514 település András Zsolt látszólag az expedí- írás eddig kétségbe vont és ezért java- található, akkor ez a szám nem is ki- ció tanulságait foglalja össze, de fo- részt kiaknázatlan forrásértékét, amit csi. Napjaink magyar közéletét ismer- kozatosan átvált az akadémikus tu- számos tudományterület hasznosít- ve nyilvánvaló, hogy a táblák sokkal dományosság, főként Vásáry István hatna, köztük a nyelv- és írástörté- inkább tekinthetők politikai állás- gyalázásába, aki „őstörténettel való net, illetve a korai magyar történe- foglalásnak, mint valódi útjelzőnek. »kóklerkedéssel« vádolta meg a Kár- lem kutatása. A szó szoros értelmében „úton-útfé- pát-medencei magyarság legna- Mindazonáltal az 1996-ban felvá- len” felbukkanó „ősi írás” és általá- gyobb hagyományőrző ünnepét, zolt impozáns terv megvalósítása kés- ban a magyar őstörténet körül parázs a Kurultajt és ezáltal az azt előké- lekedett: 2011-ben végül megjelent az viták zajlanak a társadalmi nyilvános- szítő szakembereket (régészeket, addigra önálló kötetté duzzadt beve- ság különböző színterein, a törvény- antropológusokat, történészeket, zető (Nyelvrokonság és hunhagyomány. hozástól az oktatáson át a magyar tu- genetikusokat és néprajzosokat)”, s Rénszarvas vagy csodaszarvas? Nyelv- dományos életig. akit ennek alapján a „kádári rendszer történet és művelődéstörténet. Typotex, A legutóbbi pengeváltás Vásáry megmondóemberének” nevez (http:// Bp.). Ezt követte aztán 2014-ben a je- István, az MTA Őstörténeti Téma- tortenelemportal.hu/2015/07/biro- lenlegi kötet. A szerző elmagyarázza, csoportjának elnöke és Bíró András andras-zsolt-magyar-nemzet). hogy a program a hosszú szünet elle- Zsolt, a Természettudományi Múze- A „magyar nép és a magyar nyelv nére sem veszített időszerűségéből, hi- um fizikai antropológusa, egyben a eredete” olyan téma a mai magyar szen a helyzet 1996 óta alig változott. kétévenként megrendezett „magyar közbeszédben, amelyről mindenki- A „rovásírás” eredetéről és történeté- törzsi gyűlés”, a Kurultaj főszerve- nek van véleménye, s alig akad ma- ről ugyanis ma sem tud többet a mű- zője között zajlott a Magyar Nemzet napság magára valamit is adó „ősma- velt és a kevésbé iskolázott nagyközön- Magazin hasábjain 2015. február 28. gyarász”, aki ne szentelne legalább ség – sőt a tudományos elit sem –, mint és július 21. között. Vásáry – egye- egy rövidke szösszenetet, vagy akár két évtizede. Miközben az írásrendszer bek mellett – egy bizonyos összees- egy egész könyvet, a hun/székely/szkí- presztízse továbbra is igen nagy a lai- küvés-elmélet fokozatos térnyeré- ta–szittya/sumer/ősi magyar (és a töb- kus magyarságkutatás regiszterében, séről ír, amely szerint „mindenki a bi) „rovásírásnak”. Figyelemre méltó, csak kevéssé látszik emelkedni az aka- magyar nemzet öntudatának megtö- hogy 1998-as első kiadása óta 2011- démiai tudomány művelőinek szemé- résére törekszik, aki a magyar nyelv ben nyolcadszor jelent meg az Új ro- ben, amiért – szerinte – nem kis rész- finnugor eredetét vallja”. Cikke utol- vásírás tankönyv (Friedrich Klára: Új ben az elnevezés is felelős. (Csak egy só bekezdésében az egyik ellenzéki rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár. példa Hosszú Gábor legutóbbi an- pártra utal, amely „zászlajára tűzte A szerző kiadása, Bp.). Az írásrend- gol nyelvű könyve, amelyben a rovas/ […] hogy az »elavult finnugrizmus« szer jelenlegi használatának kutatása rovash script megjelölés váltakozik, tel- és annak fenntartója, a Magyar Tu- ezért kiváló terep a nyelv és az írás jesen érthetetlen módon. Lásd Hos�- dományos Akadémia ellen küzd- társas környezetét, valamint a hozzá- szú Gábor: Heritage of Scribes. The jön”. (Vásáry nyilván arra a Jobbik- juk kapcsolódó kulturális jelenségeket Relation of Rovas Scripts to Eurasian tól kiinduló kezdeményezésre céloz, vizsgáló nyelvésznek, s, tegyük hozzá, Writing Systems. Hungarian Rovash amely az Akadémiától független ős- több bölcsészet- és társadalomtudo- Foundation, Bp., 2013.) Sándor Klá- történeti kutatócsoport felállítását mányi szakág művelőjének. ra ezért új fogalmat vezet be az ideoló- követeli már jó néhány éve. „A Job- Sándor Klára ismerősen mozog giailag túlterhelt és pontatlan „rovás- bik azt indítványozza, hogy az MTA ezen a terepen, hiszen kereken két írás” helyett, s következetesen „székely Történettudományi Intézetének ro- évtizede (a kötet megjelenésekor még írásnak” nevezi kutatása tárgyát. Ezzel vására, illetve akár a teljes állami tá- csak 18 éve) megjelent cikkében jól egyúttal határozottan állást is foglal az mogatásának, illetve feladatkörének átgondolt tervet állított össze a szé- írásrendszer eredetére és használatára megvonásával egy önálló testület fog- kely rovásírás történetének feltárá- vonatkozó tudományos vitában. lalkozzon ezzel a kérdéssel. Az őstör- sához (A székely rovásírás megírat- A könyv szemléletes helyzetképet ténettel foglalkozó vitáknak az MTA lan története[i?]. Erdélyi Múzeum, 58 ad a laikus és a tudós szekértábor ál- nem tudott méltó keretet biztosíta- [1996], 83–93. old.). Jól érzékelte a láspontjáról. Sándor Klára nem meg- ni, miként a kutatásoknak, esetleges kutatásának tárgya körüli anomáliá- vetendő tudatlanok tömegeként kezeli expedícióknak sem.” (http://mandi- kat, éppen ezért kettős célt tűzött a „rovásírás” iránt érdeklődők sokré- ner.hu/cikk/20130714_ostorteneti_ maga elé. Elsősorban arra törekedett, tű csoportját, hanem különbséget tesz intezetet_hozna_letre_a_jobbik). To- hogy körültekintő filológiai vizsgá- a szélsőséges (esetenként szélsőjob- vábbá valószínűleg arról a 2006-os lattal határozza meg a székely rovás- bos) „nemzetszeretők”, az ezoterikus expedícióról van szó, amelynek so- írást, leírja történeti rétegeit és hasz- képzeteket dédelgető nemzeti fantasz- rán Bíró András Zsolt a kazahsztá- nálatának történetét, összegyűjtse és ták (mint a magyarság „szíriuszi ere- ni madjar törzs tagjaitól gyűjtött gén- rendszerezve elérhetővé tegye hite- detének” hirdetői), a szerepjátékok 60 BUKSZ 2016 naiv hívei, illetve a kézműves mester- iratok és írásemlékek száraz és kissé kerül a hun hagyomány, majd az azt ségekben bámulatosan járatos hagyo- nyomasztó felsorolása után élvezete- fölülíró rokonítás a keleti türk ábécével mányőrzők között. A recenzens, lé- sebb rész következik: a nyugati ótörök és általában a török párhuzamok kér- vén maga is a kortárs vulgárezotéria és írások Kárpát-medencei avar emléke- dése, leginkább Németh Gyula, Vé- az újpogány eszmék kutatója, egyetért it vesszük számba a Nagyszentmiklósi kony Gábor s mellettük Ligeti Lajos, azzal a javaslattal, amely a székely írás Aranykincstől a Szarvasi Tűtartón és Vásáry István és Róna-Tas András ku- hazai újraéledésének mielőbbi antro- a Kiskundorozsmai Feliraton át az er- tatásai alapján. Sándor Klára atomjai- pológiai és szociológiai vizsgálatát sür- délyi, kőbe vésett feliratokig (80–92. ra bontja Vékony Gábor merész hipo- geti. A „másik oldal” bemutatása is old.). Sándor Klára kijózanító meg- tézisláncolatait a kitalált Karoling-kori egyszerre megértő és kritikus. A tév- állapítással zárja a nyelv- és írástörté- német tudósról, név szerint bizonyos képzetek, hiedelmek, előítéletek és a neti kirándulást. A székely írás erede- Lazarus fráterről, akit Vékony a Bo- helytelen összefüggésekre alapozott te még mindig tisztázatlan, legfeljebb lognai Rovásemlék szerzőjének, sőt ingatag hipotézisek dolgában ugyan- annyi mondható, hogy a kutatás jelen- egyenesen a székely írás megalkotó- is az akadémiai körök sem maradnak legi állapota szerint valószínűleg nem jának nevez ki (lásd Vékony Gábor: A el a „délibábos dilettánsok” csapatá- a keleti türk, hanem inkább a nyuga- Bolognai Rovásemlék. Magyar Könyv- tól. Sándor Klára higgadt érveléssel ti ótörök írások között kell keresniük szemle, 108 [1992], 3. szám, 288–289. szedi ízekre egy „mérvadónak szánt a közvetlen előzményeit. old.; uő.: A székely írás emlékei, kapcso- kézikönyv” pontatlan megállapítása- S ezzel el is érkezünk a következő latai, története. Nap, Bp., 2004.). Ezek it (29–30. old.). Itt csak megemlíti, nagyobb egységhez átvezető rövid, ám után Sándor a székely írás hitelessé- a könyv egy későbbi részében pedig annál fontosabb részhez, amelyben gével kapcsolatos kételyek történeté- meggyőzően cáfolja a székely írást hu- nemcsak két tárgy két feliratáról és vel foglalkozik. Újra előveszi az akadé- manista koholmánynak beállító teó- több sikertelen megfejtési kísérletről miai körökben a mai napig népszerű riát (134–135. old.). A záró monda- esik szó, hanem ezek kapcsán arról is, „koholmányelméletet” a rovásírást ha- tok lesújtó helyzettel szembesítenek: hogy mennyire volt elterjedt a székely misító humanistákról. a székely írás a magyar kutatók egy írás az ősmagyarok körében. A fejezet Érdemes egy kicsit részletesebben része számára még mindig olyannyi- végére kiderül, hogy az ősmagyarok megnézni, hogyan érvel Sándor Klára ra gyanús és kétes téma, hogy a rá vo- feltételezett írásáról semmi biztosat a Horváth Iván sugallta hamisítvány- natkozó hiteles és tudományos érve- nem tudunk. A Halmi Felirat meg- elmélettel szemben. Ehhez előbb lát- léssel megalapozott ismereteket sem fejtetlen, de egy biztos: nem a székely nunk kell Horváth érvrendszerét és használják fel szívesen. írás közvetlen elődje. Az alsóbűi ősko- előzményeit. Ő arra a közismert XIX. A nyelv- és írástörténet sűrű erde- hóból előkerült cserépfúvóka egyes je- századi vélekedésre alapoz, amelyet jében botorkáló olvasó örömmel ve- lei megegyeznek ugyan a székely írá- Hunfalvy Pál és nyomában Réthy szi, hogy a szerző biztos kézzel vezeti séval, de ez még nem bizonyítja, hogy László fogalmazott meg. Szerintük a őt a székely írás történetének teker- az ősmagyarok a székely írással írtak. székelyek nem a hunok utódai, kö- vényes ösvényein a mediterrán tér- Az sem elképzelhetetlen, hogy szé- vetkezésképp nem is használhatták a ségből először Belső-Ázsiába, majd kely lovasíjász karcolta a jeleket a még hunok egykori rovásírását. Figyelem: onnan vissza a Kárpát-medencébe. puha agyagba, de ez megint csak nem a rovásírás a hun identitás inherens Sándor Klára nemcsak megbízha- több puszta föltevésnél. Ami igazán részeként jelenik meg! Tehát ha egy tó vezető, hanem gondos utaskísérő elgondolkodtató, az tulajdonképpen népcsoportnak nincs köze a hunok- is! Ellátja mindazzal a felszereléssel a nem is a kutatások látszólagos ered- hoz, akkor a hun rovásírást sem ismer- laikus (vagyis nem nyelvész) olvasót, ménytelensége, hanem mindaz, amit heti. S itt kerülnek a képbe a huma- ami nélkülözhetetlen a tájékozódás- Sándor Klára a székely írásemlékeket nista műveltségű székely teológusok: hoz: fonetikai, fonológiai és írástörté- hitelesítő módszerek, a hipotézisállítás hogy igazolják a székelyek hun erede- neti alapismeretekkel. és a kutatói attitűdök kapcsán mond tét, kiötlötték számukra a székely ro- Mégis, mit tudunk meg, mire vis�- el. Mert itt épp azokról a népszerű vásírást, amihez a pásztorok használ- szatérünk a hosszadalmas tér- és idő- hiedelmekről, összeesküvés-elméle- ta számrovásokból, valamint a cirill és beli utazásból? Például azt, hogy tekről esik szó, amelyek éket vernek a a glagolita írásból merítettek ihletet. egyáltalán nem kell megdöbben- kutatók és a laikus érdeklődők közé, s Horváth Iván mindehhez még hozzá- nünk attól a lélegzetelállító felfede- útját állják a hiteles és közérthető tu- teszi, hogy a székely írásnak valójában zéstől, hogy a székely írás végső so- dományos ismeretterjesztésnek. nincsenek hiteles középkori emlékei, ron a föníciaiból ered. Ez egyáltalán Az írás- és nyelvtörténeti bevezető több esetben elképzelhető, hogy ha- nem meglepő, hiszen a legtöbb, Eu- stúdiumok, majd az írásemlékek hite- misítvánnyal van dolgunk, a rovásírás rópában használatos betűírás a fö- lességének tárgyalása után végre elér- tehát tulajdonképpen egy humanis- níciai ábécéből származik. A keleti kezünk magához „a” székely íráshoz. ta mozgalom terméke. Példaként há- türk írások távoli és bonyolult belső- Megismerkedünk a székely ábécé be- rom, csak átiratban megmaradt emlé- ázsiai univerzumában már kissé ne- tűkészletével, a használat szabályaival ket hoz: a XV. század végi Nikolsburgi hezebben igazodunk el, de végül itt is (az ún. grafotaktikai jellemzőkkel), Ábécét, a Bolognai Rovásemléket és képbe kerülünk: a székely írás roko- majd a szerző összefoglalja az eredet- az 1515-re datált Isztambuli Feliratot. nait köztük sejtik a nyelvészek. A fel- kérdés kutatástörténetét. Ismét elő- Az utóbbit a magyar követek szállásán, SZEMLE 61 az istálló falára vésték fel. Ezzel kap- Végül a nyelvészeket és turkológu- Moldvabányai Felirat kivételével va- csolatban Horváth egészen konkrétan sokat veszi védelmébe, akik Horváth lamennyi emlék székelyföldi templo- felveti a hamisítás lehetőségét. Sze- szerint elfogultak, amikor elfogadják mokból került elő. Egy részük nem rinte a feliratot megtaláló humanista a székely írásnak az ótörök írásokkal az eredeti helyén látható, hanem má- követek (Ogier Ghislain de Busbecq, fennálló rokonságát. Röviden ismerte- sodlagos elhelyezésben, s ezt több ku- Johannes Dernschwam, Verancsics ti a székely írás eddig feltárt történeti tató is nehezményezi, például a már Antal és Zay Ferenc) valamennyien rétegeit, betekintést enged a glagolita említett Horváth Iván. A legkorább- rajongtak a régiségekért és kuriózumo- és a cirill ábécékből való kölcsönzések ra keltezett Homoródkarácsonyfalvi kért, és szenvedélyesen érdeklődtek a máig bizonytalan történeti hátterébe, Felirat (XIII–XIV. század forduló- régi feliratok iránt. Horváth elképzel- s végül összefoglalja a legrégibbnek ja) például az egykori román kapu- hetőnek tartja, hogy e „feliratvadász” tartott török réteg sajátságait. Mielőtt béllet egyik íves oszlopának darab- követek egyike, a későbbi „rovás- részletes ismertetését adná a székely ja lehetett. A Székelyderzsi Feliratot írás-szakértő” Verancsics Antal „he- írás eddig ismert emlékeinek, Sándor (XV. század) a román kori ablakot be- lyezte el az érthetetlen jeleket”, hogy Klára újabb rövid kitérőt tesz a szé- falazó téglák egyikébe karcolták; az később a megfejtéssel büszkélkedhes- kelység eredete körüli történészviták Erdőszentgyörgyit (XVIII. század) sen. Sőt azt is megkockáztatja, hogy vidékére, megállapítva, hogy minden a templom egyik külső támpilléré- maga Verancsics is közreműködött kétséget kizáró válaszok itt sem állnak be vésve lelték, a Bágyit (XV. század) a rovás ábécé kitalálásában (http:// rendelkezésre. A jelenlegi ismeretek is a templom egyik támpillérébe épí- villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/feje- egyelőre arra elegendők, hogy kijelöl- tették be, méghozzá fejjel lefelé. Na- zetek/RoWXDb19RR-OlNlb0kn-Bg). jék a további kutatások főbb iránya- gyobbrészt karcolt-vésett írásjelekről Mit mond erre – a Horváth által it és megválaszolandó kérdéseit, s ez van szó, de néhány esetben festett és a mértéktartó és hiteles nyelvészek egyáltalán nem kedvezőtlen helyzet. vésett, sőt, az énlaki templomban a közé sorolt – Sándor Klára? Min- A már sokszor emlegetett és régóta mennyezet fakazettájára pingált fel- denekelőtt azt, hogy Horváth téved, tervezett emlékkatalógus helyett egy irat is fennmaradt, méghozzá az ere- és bizony léteznek hiteles középko- rendszerbe szedett emléklistát olvas- deti helyén. Egy kissé következetlen a ri feliratok, amelyek bizonyítható- hatunk a könyvben (175–287. old.). Csíkszentmihályi Felirat idesorolása, an székely írással készültek a XIII– Sándor Klára is elismeri, hogy ez egy- ugyanis ez csak XVIII. századi máso- XIV. században: a vargyasi, a dályai előre csak a tájékozódást könnyítő se- latokban maradt fenn (nem is kevés- és a homoródkarácsonyfalvi. A ku- gédlet, nem is a teljes repertórium, ben!), tehát tulajdonképpen az átira- tatók tehát nem kényszerülnek arra, csak válogatás a legfontosabb emlé- tok közt lenne a helye. A feliratokat hogy kizárólag az állítólagos hamisít- kekből. A lista persze mindenképp eddig csak részben sikerült megfejte- ványokra alapozzák következtetései- hasznos, mert még e csonka korpusz- ni, és épp a legkorábbiaknak nincse- ket. A Nikolsburgi Ábécé hitelességét ból is fontos következtetéseket lehet nek érvényes olvasatai. Ahol viszont megkérdőjelező állítását később maga levonni az írás használóiról, olvasó- sikerült értelmezni az írásjeleket, ott Horváth Iván is revideálta (Horváth iról, változásairól, megítéléséről, te- egyértelmű, hogy nem egyebek, mint et al.: A Nikolsburgi Ábécé hiteles- hát arról a kulturális kontextusról, falfirkák. Sándor Klára ősgraffitiknek ségének kérdése: előzetes közlemény. amelyben létezett. Amíg a végleges nevezte el őket, utalva ezzel a mai In: Boka László – Vásárhelyi P. Judit kataszter elkészül – állítólag már foly- tagekkel megegyező funkciójukra: a [szerk.]: Szöveg – emlék – kép. OSZK– nak a munkálatok –, tekintsük át ezt karcolt/festett jelekkel készítőik a ne- Gondolat, Bp., 2011. 76–90. old.). az előzetes listát! Sándor négy cso- vüket és ott tartózkodásuk okát, kö- Sándor a hamisítássztoriról elisme- portra osztja anyagát, és rendszerében rülményeit örökítették meg. ri, hogy ebben a kérdésben Horváth- visszaköszönnek az emlékek eddigi A lista következő része a székely nak akár még igaza is lehet, bár bi- osztályozásával kapcsolatos anomá- írás „tudós” használatának emléke- zonyítékok egyelőre nincsenek. Nem liák. Nincs egységes rendező elv, mert it tartalmazza: kéziratokat és átirato- mondja ugyan ki, de ebből azért nem a szerző szerint a lényeg a vizsgálat kat vegyesen. Az utóbbiak olyan kéz- lehet arra következtetni, hogy Veran- módszertana, nem pedig a tiszta ta- iratos másolatok, amelyeket az egykor csics vagy a Telegdi-féle „rovásírás- xonómia létrehozása. fába vagy kőbe vésett írásról készítet- kör” találta volna ki ezt a jelrendszert. A feliratok és kéziratok csoportjai tek, de az eredeti már elveszett vagy Majd egy logikai hibára figyelmeztet az írást hordozó anyag (papír, vako- megsemmisült. Az egyik a már em- Horváthnak a székely írás középko- lat/kő), illetve az írás technikája (írás/ lített Isztambuli Felirat Johannes ri említései hitelére vonatkozó fejte- festés, vésés/karcolás) alapján külö- Dernschwam (emlékszünk, az egyik getésében: hogyan írhatott Kézai Si- nülnek el egymástól. A lista 17 felira- „feliratvadász”) naplójában. A má- mon a XIII. században a székelyek tából hármat kelteznek a XIII–XIV. sik a Bolognai Rovásemlék: egy nap- által megőrzött hun rovásírásról, ha századra, ugyanennyit a XV. szá- tár a kalandos életű polihisztor, Lui- azt csak sokkal később „találták fel” zadra, további négy a XVI. század- gi Fernando Marsigli hagyatékából. a humanisták? Vagy ő egy másik írás- ban készülhetett, s ugyanennyit szár- (Erről részletesen lásd Sándor Klára: ra gondolt? Sándor szerint annak va- maztatnak XVII–XVIII. századból. A Bolognai Rovásemlék. Magyar Őstör- lóban nincs semmi nyoma, nem úgy a Végül van három további, amelyek téneti Kutatócsoport, Szeged, 1991.) székely írásnak! pontos keltezését nem ismerjük. A Ide került még a szintén hamisítvány 62 BUKSZ 2016 hírébe kevert Nikolsburgi Ábécé. Ma alább ilyen tanulságos. A derék gazda- jából ez a kijelentés egyáltalán nem már tudjuk, hogy a XV. század má- ember még a felmenőitől tanulta meg meglepő. Az azonban már sokkal in- sodik felében élt morva nemesember, a számrovás technikáját, egy korabeli kább figyelemre méltó, hogy az alter- Pencsicei Fülöp (Philipi de Penczicz) tudományos értekezésből pedig elsa- natív magyarságkutatás egyik legfon- jegyezte le, aki földije és patronáltja játította, majd a fiának is megtanította tosabb eszmei központja, a budapesti volt a Mátyás és Ulászló idején is dip- a székely írásjeleket. A két Tar ezután Két Hollós Könyvesbolt honlapján lomáciai feladatokat teljesítő Filipec kis fadarabokra rótt „táltosénekekkel” üdvözli Sándor Klára és Benkő Elek János váradi püspöknek (lásd Szelp állt elő. Ugyanezek az énekek hama- munkásságát, akik bebizonyították, Szabolcs: A Nikolsburgi ábécé szerző- rosan odakerültek Fadrusz János hogy a „székely írás nem reneszánsz sége és keltezési ideje. Magyar Nyelv, Tuhutum vezért ábrázoló szobrának kamu” (lásd http://www.kethollos.hu/ 107 [2011], 407–428. old.). talapzatára is. Végül Sebestyén Gyula hir_reszletek?news_id=29). A kéziratos emlékek művelődéstör- leplezte le a csaló apát és fiát egy aka- nnnnnnnnnnnnKIS-HALAS JUDIT téneti hátteréről lényegesen több adat démiai vizsgálat során. áll rendelkezésre, mint az alkalmilag A kötet minden erénye ellenére né- létrehozott feliratokéról. Végre meg- hány ponton hiányérzetet kelt az olva- Mohay Tamás: ismerhetjük a kötetben már sokat em- sóban, s ennek az az oka, hogy a tar- legetett Rudimentát, vagyis Telegdi talom és a forma egyensúlya időnként „Istennek kincses János „rovástankönyvét” és Baranyai felborul. A szerző legalább három al- Decsi János hozzá írt előszavát. Így kalommal mentegetőzik, hogy az adott tárháza...” már összeáll a kép a humanista mű- kérdés kimerítő tárgyalásához egy ön- veltségű értelmiségnek a székely írás álló kötetre lenne szükség, egyelőre P. LOSTEINER LEONÁRD FERENCES felelevenítésében és megújításában azonban csak egy rövidebb változat KÉZIRATA SZŰZ MÁRIA CSÍKSOMLYÓI játszott szerepéről. Szó esik még két fér bele a programba. Ezt olvashatjuk KEGYSZOBRÁRÓL székely írással rejtjelezett szövegről: a XV–XVI. századi emlékek történe- Szamosközy István 1587-ben (tizen- tének említésekor (13. old.), majd ké- Csíksomlyói Ferences Kolostor – Szent hét évesen) írt jegyzeteiről és a szin- sőbb az emléklistához írt bevezetőben István Társulat, Csíksomlyó–Bp., 2015. tén ifjú Farkaslaki Mátyás átokszöve- (177. old.), s végül a kutatástörténeti 302 old., 3600 Ft géről. (Az utóbbi ezzel a bejegyzéssel zárófejezet elején (289. old.) Ez azt a fenyegette meg azt, aki könyve ello- benyomást kelti, mintha a kötet még „Mindannyiunknak van gyermekkori pására vetemedik.) A kéziratok listá- mindig csak az 1996-os programadó emléke, nagyszüleink padlásán, vagy jának sorát két székely alfabétum zár- cikk részletesebben megírt, könyvvé egy-egy régi ház eldugott, félhomá- ja, az egyik Kájoni Jánosé, a másik bővített változata lenne. lyos zugában talált kincsről: mennyi Moga Mihályé. Mindezzel együtt Sándor Klára titkot tud rejteni egy régi ládában ta- A hiteles emlékek lajstromát a könyve hiánypótló. Elsősorban azért, lált »zakota«, egy régmúlthoz tartozó használatukra vonatkozó ismeretek mert hosszú idő elteltével az első tárgy, vagy éppen néhány megsárgult összefoglalója választja el az utol- olyan tanulmány, amely az antropo- lap, amely alig olvashatóan titkosírás- sóként tárgyalt hamisítványoktól. A lógiai nyelvészet, a nyelvszociológia, nak tűnő ákombákomot tartalmazott. „túróci fakönyvet” Jerney János őstör- sőt a történeti antropológia szempont- S főleg, ha egy régi kacatokban gaz- ténész, Julianus barát és Kőrösi Cso- jait érvényesítve új hangon szól egy dag tárházra bukkantunk, talán a vég- ma Sándor reformkori követője mu- eddig kizárólag a nyelvtörténet és az telenre nyílt meg a gyermeki fantázia. tatta be a Tudományos Akadémián, őstörténet által tárgyalt témáról. Má- Mert a megtalált »érték« – a felnőttek 1840-ben. A magyar tudós közvéle- sodsorban pedig azért, mert a „szak- számára talán értéktelennek tűnősége mény kitörő lelkesedéssel fogadta a ma” hosszú hallgatása után válaszol ellenére is – a megfelelő segítséggel, becses emléket, s a csalást csak ne- a magyar őstörténet és a székely írás az igazi kincsre nyitja meg az embe- gyedszázad múltán fedezte föl Szabó iránti széles körű társadalmi érdek- ri/gyermeki elmét, lelket” – írja P. dr. Károly. Gyanúsnak találta, hogy a be- lődésre. Ebben pedig pontosan azt Orbán Szabolcs OFM, tartományfő- tűk kerekdedek, és nem belekarcolták, az irányvonalat követi, amit az MTA nök Mohay Tamás kötetének ajánlá- hanem ráfestették őket a fakéreg da- Őstörténeti Témacsoportja, amely- sában. Ahogyan Umberto Eco Loana rabkákra. Arra is rájött, hogy a rajtuk nek maga is tagja, kijelöl: hiteles és királynő titokzatos tüze című regényé- olvasható Túróc megyei nemesi csalá- megbízható tudományos ismereteket ben a római antikvárius saját feledésé- dok neveit az 1391-es Túróci Regest- nyújtva bizonyítja, hogy a magyar tu- nek homályából ássa elő a szülői ház rumból másolták. A szálak Literáti dományosság a „társadalom számára padlásán fiatalkori emlékeit, ahogyan Nemes Sámuelhez, a hamisító körök- is hasznos értékeket képes felmutat- a megtalált képregények, emléktár- ben is jól ismert budai műgyűjtőhöz ni” – ahogy Vásáry István fogalma- gyak révén nemcsak személyes élmé- és műkereskedőhöz vezettek, de azt, zott a Magyar őstörténet. Tudomány és nyeit, memóriáját, de a történelem hi- hogy valóban az ő keze volt-e a dolog- hagyományőrzés című tanulmánykötet teles dokumentumait is megtalálja, és ban, végül nem sikerült bebizonyítani. bemutatóján (http://ujkor.hu/content/ ezáltal válik az izgalmas elbeszélés a A „rovásírás-szakértő” Tar Mihály és magyar-ostortenet-unnepe-ket-uj- kor társadalmi viszonyainak, esemé- fia fél évszázaddal későbbi esete leg- konyv-bemutatoja). Vásáry István szá- nyeinek hű jellemzésévé, úgy tárul- SZEMLE 63 nak elénk a most megjelent kötet lap- sáról, azokról az eseményekről, ame- A somlyói Máriának szentelt kézirat jain Losteiner Leonard történetei és lyek a ferences szerzetes életét végigkí- Losteiner életének vége felé született. az általuk közvetített lelkiség és kor- sérték. Losteiner személyéről, életéről, A benne hivatkozott történelmi ese- rajz a kézirat regényes előkerülési kö- munkásságáról csak keveset tudunk, a mények alapján úgy tűnik, valamikor rülményeivel fűszerezve. kései rendtársak P. Boros Fortunát, 1800 és 1814 között, leginkább talán A párhuzamot Orbán Szabolcs P. György József, P. Benedek Fidél 1810 körül vethették papírra. Megér- ajánlása szinte tálcán nyújtja, azonban írásai röviden érintik csak, legutóbb téséhez áttekintést kapunk a somlyói az alapos jegyzetapparátussal ellátott Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Szé- Madonna kegyszoborrá nyilvánításá- hasonmás kiadás bevezető tanulmá- kely Múzeum könyvtörténésze fog- nak történetéről, az első folyamodvá- nyából derülnek ki az igazán regényes lalkozott vele egy bő bekezdés erejéig nyoktól a meglehetősen kései, 1798- részletek, a most kiadott munka ka- a múzeum régi magyar könyvtáráról as hivatalos egyházi elismertetésig. landos útja: a kézirat-füzetet 1944 írott munkájában (Muckenhaupt Er- Egyértelművé válik Losteinernek az őszén egy menekülő ferences barát a zsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi eljárásban betöltött szerepe, elkö- tarcali plébánián hagyta, más köny- Magyar Könyvtár”-a. 1498–1710. teleződése az ügy iránt, ami egyút- vekkel együtt, egy bőröndbe csoma- Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, tal magyarázza a mű megszületését golva. 1955–56-ban azután dr. Cser- 2009, 24–25. old.). Nevének feledés- is. Mohay többször, hangsúlyosan háti István (későbbi tiszteletbeli egri be merülése talán, ahogyan Mohay is visszatér annak igazolására, hogy kanonok, sárvári címzetes apát), ak- írja, éppen annak tudható be, hogy Losteinernek valóban a mű szerzőjé- kor sátoraljaújhelyi káplán könyves- eddig egyetlen műve sem jelent meg nek kell lennie. Szellemi atyja a kéz- polcot vásárolt a tarcali plébániáról, nyomtatásban, noha két monumentá- iratnak, annak ellenére, hogy a szö- és ráadásként megkapta azt a vessző- lis rendtartomány- és rendháztörténe- veg több kézírást is mutat, amelyek ből fonott bőröndöt, amelyet bő tíz ti kézirata a Cronologia (Topographico- között az idős ferencesé is feltételesen évvel korábban a ferences barát ha- Chronographica seu sub specie annuae azonosítható. Szabályos kodikológiai gyott Tarcalon. A bőröndben rábuk- felicitatis et calamitatis Provinciae leírást kapunk, a kézírások elemzésé- kant Losteiner Leonard kéziratára, és Transylvanicae et Siculiae Descriptio vel, másolási hibák feltüntetésével, a megértette jelentőségét: hosszú ideig pervetusti monasterii Csík-Somlyóviensis mű fennmaradt és elveszett más pél- féltve őrizte, majd nyugdíjba vonulása- ad Beatam Virginam Visitantem etc… dányainak ismertetésével. Szerényen kor úgy gondolta, eljött az ideje, hogy Kézirat, Csíksomlyói Ferences itt, a mű elemzésekor kerül szóba a visszajuttassa eredeti helyére, Csík- Rendház Könyvtára, Kolozsvár, jel- somlyói példány kalandos története, somlyóra. Így került a kis füzet 2005 zet: A V 7/5254.) és a Propago vitis amely, ahogyan már korábban emlí- pünkösdjén újra Somlyóra és egyút- (seraphicae in transilvaniam protensa... tettem, kifejezetten izgalmas, az ol- tal a kutatók érdeklődési körébe. (A seu historia chronologico-topographica vasó figyelmét azonnal felkelti, ezért kézirat különböző verziói a kolozsvári provinciae seraphico-transsylvanicae tit. ennél talán kiemeltebb helyet is kap- Egyetemi Könyvtárban, illetve az esz- s. stephani protoregis hungariae fratrum hatott volna. tergomi Főszékesegyházi Könyvtárban ordinis minorum s. p. francisci strictioris Történetek és Csodák alcímmel a is fellelhetők ugyan, mégis úgy tűnik, a observantiae... . 1786–1789. Kéz- kézirat szerkezetének, tartalmának kutatás igazán csak a somlyói példány irat: Csíksomlyói Ferences Rendház összefoglalását olvashatjuk. Itt ér- előkerülésekor figyelt fel a műre.) Könyvtára, Kolozsvár, jelzet nélkul) telmeződik a címnek a mai ember Amit a szerencsés események lán- alapvető forrásai történeti, művészet- számára a legkevésbé sem egyértel- colatának és Mohay Tamás munká- történeti, néprajzi, vallástörténeti ku- mű jelentése is, a Losteiner által az jának köszönhetően most a kezünk- tatásoknak. Kiadásukra több kísérlet is írás bevezetőjében sugalltak szerint: ben tartunk, az az első magyar nyelvű történt, ám eddig sajnos egyik sem va- a csodák Isten ajándékai, amelyek a mirákulumos könyv a Csíksomlyói lósult meg. Ilyen értelemben is úttörő Csíksomlyóhoz hasonló kitüntetett Máriáról, amely mintegy kétszáz éves az „Istennek kincses tárháza”. helyeken különös gazdagsággal mu- csúszással került nyomtatásba, hason- A művészettörténész számára tatkoznak meg. Az ilyen kitüntetett más kiadás formájában, gondos át- Losteiner személyét az teszi különö- helyen tehát, Szűz Mária szentképe írással és kísérő tanulmánnyal ellátva. sen érdekessé, hogy tőle származik a (szobra) körül, Isten ajándékai együtt A kötetet bevezető, tág kitekintésű lebontott somlyói középkori temp- vannak mint „kincses tárház”. A be- tanulmány a szerzőnek és korának be- lom alaprajza, a kolostor helyszín- vezető tanulmányban ezután a kézirat mutatásával indul: a rendelkezésünk- rajza, hiszen maga Losteiner volt a jól tagolt, áttekinthető, öt cikkelybe re álló adatok, a Leonard Losteiner régi templom bontásának lebonyo- (fejezetbe) rendezett szövegének rö- (1744–1826) életében zajlott történel- lítója, az új tervek elkészítésének lel- vid tartalmi összefoglalása következik. mi események, társadalmi összefüggé- ke és kézbentartója. „A sorok közul Előzmények és források megjelöléssel sek, a fennmaradt kéziratos munkák egy olyan ferences tekint ránk, aki két a tanulmány szerzője az Istennek kincses áttekintésével nyújt az eddiginél lénye- lábbal áll a földön, tanít, kutat, épít- tárházát Losteiner korábbi összefogla- gesen komplexebb képet a szerzetesről, kezik és szervez – ugyanakkor a szer- ló művei, a Cronologia, illetve a Propago a ferencesek szerepéről és helyzetéről zetesi közösség, az imádság, a Má- Vitis megfelelő szakaszaival veti össze, a kézirat keletkezésének időszakában, ria-tisztelet révén folyton az ég felé valamint az általa használt egyéb mű- a rend fellendüléséről, majd hanyatlá- tekint.” (37. old.) veket, idézett szerzőket azonosítja, tár- 64 BUKSZ 2016 gyilagosan ismerteti, a bibliai idézetek mirákulumos könyv összeállításában is kiadását rövid, a feldolgozás során kö- alkalmazási módját elemzi. A tanul- felfedezhető lenne némi szándékos vá- vetett elveket, az olvasáshoz szükséges mány tömören áttekinti, milyen írások, logatás. Mohay Tamás kutatásait is- ismereteket összefoglaló „használati könyvek állhattak Losteiner rendelke- merve azonban az olvasónak aligha le- utasítás” vezeti be, amelyből a munka zésére, és nemcsak azokra a művekre, het kétsége afelől, hogy a csíksomlyói közben felmerült nehézségek is kide- adatokra tér ki, amelyeket használt, de búcsú történetével foglalkozó követke- rülnek. Az eredmény azonban: élveze- arra is megpróbál magyarázatot találni, ző munkáiban hasznosítani fogja eze- tes és jól használható szöveg; a szóma- hogy a feltűnően nem használt mun- ket az információkat. Nagyon érdekes gyarázatok, -értelmezések, bibliai és kák, információk (mint Kájoni Fekete mindemellett a szövegben felbukka- egyéb idézetek feloldása, a különböző könyve vagy az 1444-es pápai brévé) nó fogadalmi tárgyak rövid áttekinté- kéziratverziók különbségeinek jelölé- vajon miért maradtak ki. Mohay tör- se: ezüstkezek, -szemek, -mellek, -csil- se a mai olvasó számára élvezhetővé és téneti szemlélettel közelít, és nem el- lagok, -saruk stb. Bár hasonló offerek érthetővé teszi a szöveget. Különösen fogult Losteiner hitelességével szem- más kegyhelyekről is ismertek, mégis alapos szerkesztésre vall a névmutató. ben. „Forráshasználata messze távol minden alkalommal megdöbbentő ké- De vessünk egy pillantást magá- volt a későbbi szakmai elvárásoktól”; pet tárnak a mai ember elé a kor há- ra a kéziratra művészettörténészként: és „Manapság a legfőbb nehézség lájának kifejezési eszközeiről. Az pe- Az első cikkely, A csíksomlyai Boldog Losteiner elbeszéléseivel és adataival dig továbblépést jelenthet – ahogyan Szűz Mária szent képének ábrázatjá- kapcsolatban az, hogy a forrásai rend- a szerző is megjegyzi –, hogy ezeket ról – tartalmazza a szobor művészet- kívül bizonytalanok és nehezen ellen- a tárgyakat a rendház inventáriumai, történeti szempontból is igen hasz- őrizhetők”, írja (20. old.) – az általa valamint a hálatáblákon fennmaradt nos leírását. Kétségtelen, hogy az írás kivonatolt, hivatkozott dokumentu- emlékek alapján elemezve talán lehet- többi részéhez hasonlóan itt is keve- mok jelentős része eltűnt az idők so- ségessé válik azonosításuk, hozzáren- rednek a mirákulumos könyv célja, rán, csaknem bizonyos, hogy számos delésük az adományozó személyekhez; jellege, Losteiner hite által meghatá- részletet kiegészített, hozzáköltött, a ez valóban kívánatos és hasznos vol- rozott, elsődlegesen nem a történelmi mű szellemiségéhez igazított. na. (Ilyen irányú kutatásokat is folytat hitelességet szem előtt tartó részletek Mohay mint mirákulumos könyvet többek között Muckenhaupt Erzsébet, („Látszatik felruháztatva lenni oly is- elemzi Losteiner szövegét, miután el- ahogyan arra A csíksomlyói Mária-szo- teni ajándékokkal, hogy abban Szent helyezte a Tüskés–Knapp által felállí- bor ötszáz éve. Mária-tisztelet Erdélyben Anyánk kegyes voltát az igazak una- tott mirákulumirodalom rendszerében, című kiállítás is utalt 2015-ben a Csíki lom nélkul csudálják és szunet nélkul és röviden ismertette a témával kap- Székely Múzeumban.) nézni kívánják, a bűnösököt ellenben, csolatos kutatásokat. A csodákat (de A kísérő tanulmány utolsó szaka- főképpen a tisztátalanokat, tekinteté- az eredetlegendákat) is beilleszti az eu- sza Losteiner írásának hatásait elemzi, vel inti a megtérésre, és nem engedi rópai tipológiába, de a kutató számára felteszi a kérdést, mi hogyan alakult gyönyörködni az ő kegyességében.” azon jelentős tényt is értelmezi, hogy volna, ha a kézirat a maga idejében 84. old.) a történeti kutatás számára a gyűjteményben a hivatalos kivizsgá- megjelenik, ahogyan szerzője tervez- is megbízhatóan hasznosítható infor- lás során meg nem erősített csodák is te. A szerzetes szövege korántsem mációkkal. A meglehetősen részletes bennfoglaltatnak. És itt támad a törté- gördülékeny vagy olvasmányos, de leírás, amely még a szobor XIX. szá- neti érdeklődésű olvasónak először hi- ha némi erőfeszítéssel végigolvassuk, zadi teljes átfestését megelőző képet ányérzete a bevezető tanulmány olva- és megpróbáljuk értelmezni (amit a tükrözi, az olyan történeti adatok köz- sása közben. Egy mirákulumos könyv lábjegyzetelt, átírt kiadás jelentősen lése, mint a szobron elhelyezett koro- kommentált kiadásában jól megtalál- megkönnyít), valóban élvezetes és nák eredete, vagy a számunkra tech- ta volna a helyét a csodák szereplői- gondolatébresztő olvasmánnyá válik, nikai szempontból is érdekes részletek nek társadalmi elemzése. A szerző és kétségkívül nyelvtörténeti tanulsá- rögzítése (a zöldnek mondott lazúr, nyilván maga is érzékelte ezt a hiányt, gokkal is szolgálhat. Losteiner szemé- amely jellegzetes barokk tévedésre meg is említi, hogy érdemes lenne ez- lyéről, gondolkodásmódjáról is szá- utal – a középkori szobrok eredetileg zel foglalkozni, ahogyan egy részletes mos következtetés vonható le belőle, s kékre festett ruhabélése az idő folya- ki-kicsoda kidolgozásával is. A felsora- ezeket a kötet szerkesztő-szerzője nem mán megsárguló lakk miatt zöldnek koztatott, különböző társadalmi réte- is mulasztja el levonni. Milyen kor- látszik, ezért a későbbi századok folya- gekhez tartozó szereplők, a társadalmi szellemet képviselt Losteiner, és ho- mán gyakran zöldre festik át), mind pozíciók áttekintő elemzése azonban gyan viszonyult a hasonló érdeklődé- olyan apró adatok, amelyek jelentő- részletesebb, lexikonszerű feldolgo- sű, hasonló témákat feldolgozó, egy sen előrelendíthetik a történeti, mű- zás nélkül is sokat lendítene a kegy- generációval fiatalabb rendtárs, Erős vészettörténeti kutatást. hely szerepének kutatásán, az arányok Ferenc Modeszt írásaihoz, szellemi- Hasonló a helyzet a második, áttekintése önmagában is beszédes le- ségéhez? Ezekre és hasonló kérdések- A csíksomlyai Boldog Szűz Mária szent het. Ahogyan Chaucer Canterburyi re keresnek választ a bevezető tanul- képének eredetéről és régiségéről szóló meséiben a társadalom jellegzetes ka- mány utolsó sorai. cikkellyel. Ha történeti szemlélettel tegóriái képviseltetik magukat a zarán- Losteiner kéziratának gazdagon közelítünk a somlyói Madonna szob- dokcsoportban, még az is előfordul- lábjegyzetelt, gondos átírását és az rához, hamar kiderül, hogy a rend- hat, hogy egy (utólag papírra vetett) összevetést is lehetővé tevő hasonmás történeti írások, a kolostorral foglal- SZEMLE 65 kozó szövegek legtöbbje nem is tudja A csíksomlyai Szűz Mária szent képé- így az olvasók kezébe, amely jellegé- úgy, hogy a szobor már a középkorban nél vett isteni kegyelemről című negye- nél fogva sokrétű érdeklődésre tarthat is Somlyón állt volna, bár az arányok dik fejezet a mirákulumos könyv tör- számot, amelyet néprajzkutatók, tör- áttekintése önmagában is beszédes zse, itt olvashatók a csodák leírásai. A ténészek, orvostörténészek, vallás- és lehet. A ma ismert Madonna-szobor Potyó Bonaventúra által összegyűjtött művészettörténészek mellett a feren- első biztosnak tűnő csíksomlyói emlí- történetek közül a legelső még 1669- ces lelkiség, a somlyói kegyhely tör- tései csak a XVII. századból származ- re tehető, először tehát közvetlenül az ténete, az erdélyi kultúr- és egyház- nak. Maga Losteiner korábbi művei- után történik csodás esemény, hogy a történet iránt érdeklődő laikus olvasó ben is utalt már rá, és itt is áttekinti a szobrot a főoltárra helyezik (!) – hi- is szívesen lát a polcán. (Éppen ezért téma szempontjából jelentős írásokat, szen magát az oltárt 1664-ben ren- talán megbocsátható, hogy ez az is- köztük Esterházy Pál atlaszát, rend- delték meg, 1668-ban azonban még mertetés inkább a könyv művészet- társainak írásait, jezsuita összefogla- dolgoztak rajta (Sávai János: A Szé- történeti jelentőségét taglalja, más lásokat, amelyek kitérnek a szobor kelyföldi Katolikus Plébániák Levéltá- szakmák szempontjait nyilván kevés- eredetére. Bizonyos esetekben azokat ra I. Agapé Kft., Szeged, 1997, 46– sé érintve.) alátámasztó, más esetekben a koráb- 48. old.). Az összegyűjtött történetek nnnnnnnn SARKADI NAGY EMESE bi véleményeket cáfoló megfontolá- (nagyrészt gyógyulások a szem, láb, sokat ír le, hozzátéve, hogy biztosat kéz betegségeiből, különböző nyava- neki magának egyik adattal kapcso- lyákból) túlnyomó része azonban már Géczi János: latban sem sikerült kiderítenie. Fel- a XVIII. századra keltezett. A tolmá- bukkannak a felvetett lehetőségek csolt csodák tanúvallomásokon, ta- A rózsa jegye alatt között a tudomány számára nyilván- núkihallgatásokon, írásos és szóbeli valóan legendásnak tetsző elképzelé- beszámolókon alapulnak, összegyűjté- GOETHE, VÖRÖSMARTY, KAZINCZY, BA- sek („ez mint mennyei ajándék Isten- sük nyilvánvalóan szoros összefüggés- BITS, SAINT-EXUPÉRY, TOLNAI OTTÓ től ezen helységnek ajándékoztatott ben áll a csodatevővé nyilvánítás hiva- légyen, kérésére tudniillik egy szerze- talos eljárásával, amelynek Losteiner Gondolat – Universitas Pannonica, Bp., tesnek, aki is, midőn a kertben sétál- fontos szereplője volt, és amelynek 2016. 142 old., 1200 Ft va buzgón törekednék megszerzéséről 1798-as püspöki határozata Losteiner egy édes képnek, csudálatosan előt- kéziratának utolsó fejezetét teszi ki. te állani eztet szemlélte és tisztelte” Miután az elmúlt hónapokban lá- Géczi János: 86. old.), amelyekről Losteiner bibliai tott napvilágot Muckenhaupt Erzsé- párhuzamokkal gyönyörűen igazolja, bet szerkesztésében Kájoni János Sacri A rózsa és jelképei hogy a csodás eredet nem lehetetlen; Concentus (Dévai Szent Ferenc Kiadó, de felbukkannak olyan információk is, 2016.) című zenei gyűjteményének FEJEZETEK A 17–18. SZÁZADBÓL amelyek talán szigorú kutatói szem- hasonmás kiadása is kísérő tanulmá- mel nézve sem nélkülöznek minden nyokkal kiegészítve, remélhetjük, hogy Gondolat, Bp., 2016. 240 old., 6000 Ft valóságalapot. Ezek a felvetések jól ki- fellendülőben van a somlyói vonatko- jelölik a kutatás további útját, meg- zású kéziratok kiadása és értelmezése. fontolásra érdemes kiindulási pontot Hogy azonban mennyi újdonság derül- Géczi János: nyújtanak. (Ilyen a szobor szászföld- het még ki a kegyhelyről, amelyről már ről való származtatása.) jó ideje úgy gondoljuk, hogy alaposan Kívül A történeti fejtegetéseket követő- kutatott, jól dokumentált téma, arra en a harmadik cikkely, Az ezen szent a Csíksomlyói Mária tavaly ünnepelt Kalligram, Bp., 2015. 112 old., 2500 Ft képen történt természet felett való vál- 500. évfordulója kapcsán szerkesztett, tozásokról, már a szobor csodás jelle- az idei évben talán megjelenő nagy ta- Rózsakert. Morfológia és misztika Géczi gének felismeréséről, annak 1746-ra nulmánykötet is rávilágíthat majd. János legújabb köteteiben. Jelen könyv- tehető kezdeteiről szól. Egy halotti to- Mohay Tamás, a somlyói kolostor szemle nem vállalkozik többre, mint ron egy „szentszéki nótárius” kétség- és pünkösdi búcsújárás avatott kutató- hogy Géczi János rendkívül termékeny be vonja, a jelen lévő ferences, Potyó jaként adja közre a ferences Losteiner életművéből elsősorban három könyv Bonavenura pedig védeni, bizonyíta- kéziratát, korábbi munkáinak tapasz- ismertetésére szorítkozzon: közülük ni próbálja a Madonna-szobor csodá- talatait felhasználva a kézirat kom- kettő diszkurzív szöveg, a harmadik pe- latos voltát. A szerzetes a kolostorba mentálásakor, értelmezésekor; mind dig költői próza. Vagyis mindenekelőtt visszatérvén utánajár a dolognak, és a kultúrtörténeti jellegű bevezető ta- a recenzenst ezeknek a nagyon külön- talál is egy régi írást, a szóbeli emléke- nulmányon, mind az átíráson jól érez- böző műfajoknak és írásmódoknak az ket is gyűjteni kezdi, meghallja az első hető, milyen otthonosan mozog a te- egymásra hatása és egymásnak feszü- csodatörténeteket, amelyek a szobor rületen. Külön öröm természetesen, lése izgatja, erre a nem problémamen- különös változásairól szólnak. Ezek amikor egy ilyen tartalmú könyvet tes és mégis izgalmasnak, termékeny- után indítják el aztán (meglehetősen igényes kivitelének, a tartalomhoz jól nek mutatkozó kapcsolatra kérdez rá. későn) az első kérést a szobor csodá- illeszkedő formának köszönhetően is Rózsa-könyvek. Önmagában is igen latos voltának elismertetésére. élvezet forgatni. Olyan kötet került sajátos kategóriába sorolható a költők 66 BUKSZ 2016 foglalatossága a tudománnyal, példá- persze kísért a nagy projekt megvaló- kat is a rózsa alakja formálhassa (A ul biológiával, az állat- és növénytan- síthatatlansága, „nyitottsága”, hiszen rózsa és jelképei. A keresztény középkor, nal. Klasszikus példaként gondoljunk hogyan is lehetne lezárni, bevégezni 45. sk. és 83. old.). Az antik kertszem- csak Goethe Morfológiájára, amely egy ilyen végtelen történetet? lélet locus amoenusa pedig a Mária-kul- amellett, hogy korában úttörő kísér- Hadd idézzem fel e kimeríthetet- tuszban és a női szentek történeteiben letet tett a növényi organizmusok for- lenül gazdag rózsatörténet néhány éled újjá, az erotika és a szerelem vi- májának és struktúrájának alaktani alapmozzanatát. A beszéd – „az aj- rágát egy transzcendens dimenzióba leírására, egyszersmind a költői alko- kak virága” – a lírai költészet kezdeté- transzponálva: például a mennyei je- tói tevékenység számára is alapvető től kapcsolódik össze a rózsával, s gyesre utal az Angyali üdvözlet rózsa- szemléletes gondolkodásformát dol- Szapphó nyomán válik a rózsa – Aph- lugasával (uo. 233. old.), amelyben – gozott ki. rodité attribútumaként – nemcsak az az Aurorát és a Napot asszociáló antik Nyilván egészen más értelemben erotikus költészet emblematikus je- mozzanatok mellett – érzékelhető az nevezhetők morfológiainak ezek a gyévé, de a tökéletességnek, a teljessé egyszeri és mindenkori kert paradicsomi polihisztor tudós felvilágosodás kori vált szépségnek a képévé is. „A virá- tökélye is (uo. 144. old.). magatartásához ma kapcsolódó kul- gok e »királynőjében« mintegy egyesül És ha már a kultúrtörténeti vizs- túrtörténeti vizsgálódások, mint a két véglet, az érzékiség és a szépség gálódások e pillérét említettük, érde- Goethééi. A terminust azonban legi- földi és isteni természete. Ezt a gazdag mes megelőlegeznünk egy inkább le- timálhatja az érzéki megfigyelés első- szimbolizációt azután a hellenisztikus író, mintsem kritikai megjegyzést, sége, az alak, a forma, tehát a morphé költészet tágította tovább: Tatius köl- mert előremutat majd a tudomány vizsgálata a növénytan történetének teményében a rózsa a »Föld bája«, »a és a költészet diskurzusának prob- felvázolásában éppúgy, mint a virág növények világossága«, sőt »szeme«.” lémájára is. A középkori kötetben A irodalmi, művészi metaforizációiban. (János Géczi: The Rose and its Symbols német misztikusok rózsaidézése fejezet Géczi János magyarul és részben an- in Mediterranean Antiquity. Narr bemutatja, hogyan kívántak megsza- golul is megjelent rózsa-könyvei (A ró- Verlag, Tübingen, 2011. 47. old. ) A badulni a német misztikusok, például zsa és jelképei. Az antik mediterráneum. hellenisztikus költészettel, majd még Eckhart Mester, az érzékek, a képiség Gondolat, Bp., 2006.; A rózsa és jel- inkább Vergiliusszal és Ovidiusszal vá- uralmától. Ugyanakkor Eckhart fejte- képei. A keresztény középkor. Gondo- lik a locus amoenus az öröm és boldog- getéseinek sajátos paradoxonja azon- lat, Bp., 2007.; A rózsa és jelképei. A ság idealizált kertjévé: a fikcionális vi- ban szerintem éppen abban áll, hogy reneszánsz. Gondolat, Bp., 2011.) az lágok ama felülmúlhatatlan erejével a misztikus szemlélődés a képzelő- antikvitástól a XIX. századig vezetik nyűgözi le a szemlélőt, amellyel az erő révén egy sokkal erőteljesebb je- végig szinte pozitivista alapossággal ember mindig újra a saját idealizált lenlétet állít elő, mint a pusztán em- e növény kultúrtörténetét. Hatalmas képére kívánja alakítani az életterét. pirikus érzéki tapasztalat. Géczi János gyűjtő- és rendszerező munkával pre- A locus amoenus ezzel együtt is olyan is idézi Eckhartot, aki szerint télen a zentált tudásanyaggal találkozhat az költői térré válik, melyben a harmó- nem látott, hanem „csak” elképzelt ró- olvasó, amely a maga sokféleségével nia, a nyugalom vad ellentétével, az zsát „éppoly jól” – sőt, mondhatnánk, és heterogeneitásával mind a szerző, elvadultsággal és a kegyetlenséggel még sokkal jobban – megismerhetjük, mind az olvasója számára – más és találkozik. Ezeket az ambivalenciá- mint ha saját szemünkkel érzékelnénk más módon – kihívást jelent. A két kat látjuk a provinciák római mozaik- (uo. 147. old.). A misztikus szemlélet évtizedes kutatói életmű talán legin- jain is, például a rózsákkal övezett tehát a kreatív költői fantázia rokona- kább egy kézikönyvben lelhetett vol- dionüszoszi párduc ábrázolásán a lí- ként azért válhatott olyannyira a köl- na adekvát formára, de az olvasónak biai Sabrathában. Az antik képzőmű- tői szóalkotás alapjává, mert a nem- mégsem kell sajnálnia, hogy a kötetek vészeti anyagból talán leginkább azokat jelenlétből előhívja a dolgot a maga koncepciójának megalkotása idején a római – többnyire mitikus jelenete- itt és mostjába, létezésének megmu- még nem volt a kézikönyveknek olyan ket ábrázoló – szarkofágokat hiányol- tatkozó epifánikus jelenébe. A misz- boomja, mint manapság. Így ugyanis a hatjuk, amelyek rózsagirlandja a ha- tika e rózsájára mintha nem figyel- műfaji tisztázatlanság ellenében őriz- lotti lakoma jeléből a halál utáni élet, mezne igazán a szerző, illetve mintha nek ezek a kötetek a költő és a tudós a túlvilág emblematikus képévé válik. puszta negativitásként értelmezné. együttes látásmódjából valami olyan (Lásd Hellmut Sichtermann: Späte „Negativizált” misztikán itt nem a ne- sajátosat, sőt originálisat, ami teljesen Endymion-Sarkophage. Bruno Grimm gatív teológiát értem, azaz Isten ön- letisztázott metodológiával és műfaj- Verlag, Baden-Baden, 1966. 56. old.) megvonását, hanem egy ma divatos jal elveszett volna. A magyar nyelvű A kultúrtörténeti analízis máso- elementáris számvetést a nemlétével, kötetek érintkeznek a tudományos dik alappillére a rózsa keresztény ami azonban mégis örök melankóliára népszerűsítő kultúrtörténet műfajá- kori jelenléte a kertekben, illetve a kárhoztatja az alanyt. Ez az Istent ra- val is, bár nem tudom, ki az a laikus szimbolizációi: a flos florum egyszer- dikálisan kizáró, ám ugyanakkor a dol- olvasó, aki Szapphót mindeközben re utal Krisztusra, a Királyok Kirá- gok rejtett, mintegy a Teremtés által ógörögül olvassa, az angol nyelvű kö- lyára, s bíbor színével a krisztusi véres beléjük írt nyelvét kereső „misztika” tetek pedig igazán illeszkedni tudná- áldozatra, majd a „a mártírok véré- (költészet) olyan önellentmondást rejt nak az angolszász népszerű kultúrtör- re”, hogy azután például Assisi Fe- magában, amelyre érdemes lett volna ténet-írás elvárásaihoz. Mindeközben renc legendáiban a sebeket, a stigmá- reflektálni. Magam a fenti Eckhart- SZEMLE 67 olvasatom nyomán utalnék Angelus valóban lehetetlen vállalkozás lenne. latlanok”, akár egy temetőkertet is Silesiusra, akinek rózsa-epigrammája Az egyik kötet a rózsa XVII–XVIII. szegélyezhetnének, amelyre a kimúlt a „virágok virágjában” a jelen lévő – századi történetének néhány moz- kutya kertbeli sírgödre és felszínre és ezért tisztán önmagáért való, önfe- zanatát tárgyalja: a botanikai, tudo- bukkanó csontja is utal. E pusztulás- ledt – létezőt pillantja meg: mánytörténeti áttekintéshez kapcsol- ban is buján tenyészik itt minden, a ja az európai képzőművészet remekeit bambuszok fallikusan merednek az Miért a rózsa? Csak. Virágzik, mert és a magyar nyelvű irodalomból ös�- ég felé. virágzik, szegyűjtött anyagot. Annyiban hason- Ők azok, akik egyszersmind az el- Nem kérdi, hogy van-e s hogy lát- ló módon jár el a Pannon Egyetem kis beszéléshez a kiindulópontot is kí- szik, vagy nem látszik. sorozatában megjelent kötet is, hogy nálják: „Aztán úgy adódik, hogy – a inkább példákat említ, sőt – a koráb- bambuszokra figyelve, a történet ré- (Angelus Silesius: Kerúbi vándor, bi gyakorlattal szakítva – szinte ele- szére kiinduló pontot találva, ahogy ford. Tatár Sándor) mez: Goethe Faustjának zárójelenetét, tenyérrel támaszkodom a párkányra, Vörösmarty eposzait és Saint-Exupéry és a homlokomat feltapasztom az ab- A rózsa létezése, jelenti ki a barokk Kis hercegét. lakra, meresztem a szememet, hatol- költő, miért nélküli. A vers fölötti fel- jon tekintetem át az égre törő növényi irat ezt a kitételt nyomatékosítja is: Kívül. Vajon összekapcsolható-e együttes előtt elheverő, makulátlan, Ohn warum („miért nélkül”). Az ere- Géczi János tudósi és költői munkás- mégis veszélyesnek érzékelt téren…” deti német szöveg – a magyar fordítás- sága? Vajon alkot-e valahol közös, (Uo. 27. old.) tól eltérően – nem is teszi fel a kérdést, vagy legalábbis egymás felé nyitó dis- A bambusznak a történetet elindító hogy miért a rózsa, hanem egyszerű- kurzust a tudomány és az irodalom? A és az egész szövegen végigvonuló ve- en leszögezi: Die Ros ist ohn warum. szociológiai regényeit itt nyilvánvaló- zérmotívuma egyaránt emblematizálja Sie blühet, weil sie blühet. Azaz: „A ró- an félre kell tennünk, viszont érdekes az internetpornón felnőtt férfi sze- zsa miért nélküli. Virágzik, mert vi- perspektívát kínál a 2015-ben megje- xualitását, és ezen horizontális világ rágzik.” Angelus Silesius kimondat- lent Kívül. komplementereként azt a vertikali- lanul is afelé vezet bennünket, hogy A költői narratíva fő helyszíne egy tást is, mellyel a nádfejek az üres ég bizonyos értelemben az emberi élet- régi ház elhagyatott kertje. Miért a felé mutatnak. Az elvadult rózsák is nek is olyannak kellene lennie, mint kert? Mit jelent a XXI. századi em- az erotikus szimbolizációt követik: az amilyen a rózsáé. A rózsa, akárcsak a ber számára a kert? Zsigereinkben elbeszélő ide irányítja a tekintetün- liliom, az önmagáért való – ok- és cél- van-e még, lévén a kert – ahogy a ket: „balra a diófát megmászó, test- képzettől mentes – tiszta létezést mu- szerző más kontextusban kijelentet- hez álló kúszórózsa...” (Uo. 26. old.). tatja be, egy olyan miért nélküli létet te – „antropológiai tér”? Vajon repre- Erósz és Thanatosz kertje ez, egyfelől jelenít meg, amelyet a létező kizárólag zentál-e még valamilyen utópikus di- ősi, eredendő, de ugyanakkor egy bel- Istenben nyer el. menziót, valamit a transzcendencia ső, szellemi-lelki pusztulás tája is. Egy E kiegészítő kritikai kitérővel, parusziájából, amikor Isten a móze- Isten nélküli világ kertje, egy olyan vi- amelyre a Kívül kapcsán majd vissza- si történet szerint egykor Ádámmal lágé, amelynek elbeszélője, ismerve az térek, érdemes hangsúlyozni azt, ami kézen fogva sétált az Éden kertjében? ürességet, Nietzsche nyomán kijelen- egyébként korántsem meglepő: hogy A kert – nem annyira pusztuló élette- ti, hogy nincs Isten. Az én-elbeszé- Géczi János leginkább a reneszánsz- rünkként, mint inkább projekciónk- lő tehát a Kívülben folyamatosan biz- ban van otthon, e korszak rózsatörté- ként – mintha visszavonhatatlanul tosítani akarja az olvasót arról, hogy netében érzi magát igazán elemében. arra lenne hivatott, hogy érzékelhe- narrációja radikálisan Isten, sőt em- A leginkább a reneszánszról szóló kö- tővé, sőt tapinthatóvá, szagolhatóvá, ber nélküli. Hiszen ha Isten halott, tet ragadhatja magával az olvasót, hallhatóvá tegye ezt az egykori jelen- akkor az ember is az. Ez a nietzschei amikor a szerző Tiziano, Bronzino létet, miközben a globális metropo- dictum azonban itt inkább előfeltevés vagy éppen Arcimboldo festményein liszok digitális világában egyre ke- vagy axióma, mintsem a világban fel- mutat rá a sajátos ikonográfiai moz- vesebbet jelent, sőt szinte semmit mutatott valóság. Ezt csak tételesen zanatok mellett azokra a botanikai jel- sem ér már a dolgok érzéki jelenlé- leszögezi az elbeszélő, de nem hall- legzetességekre, amelyeket csak a tu- te, a hangoké, az illatoké, a színeké, ja, látja, szagolja. Mintha már nem is dós szeme vehet észre. (Nyilván ízlés a megérinthető, pulzáló életé. Nem lehetne ma Magyarországon elbeszé- kérdése is, hogy az én olvasói örömö- így a Kívül kisvárosi kertjében, mely lő prózát írni anélkül, hogy ne ilyes- met zavarták a didaktikusan magyará- bár romos, elvadult, pusztulófélben féle doktrínákból induljon ki a szer- zó képaláírások. A laikus olvasók szé- van benne minden, mégis minden ző. Ez a kiüresítés látszólag nosztalgia lesebb körének megszólítása persze egy egykori jelenlétet sugall: „a grá- és vágy nélküli, de olykor melankoli- ezt indokolhatja, de még így sem tar- nátalmabokor hajlékony ágain mu- kus is, egy poeta doctus melankóliája. tom szerencsés megoldásnak.) mifikálódott termések himbálóznak”, Számomra ezek a melankolikus hang- A 2016-ban megjelent újabb köte- „ág hegyén ringatózó töppedt alma – zatok, ezek a – sokszor csak képek, a tek inkább csak „fejezetek”. Hangsú- fekete, posztószerű penészrétege el- szavak ritmikájában, ellenpontjaiban lyosan lemondanak az áttekintő bemu- borítja az árnyékos felét” (Kívül, 66. felvillanó – negativitások teszik ezt a tatásról, ami a reneszánszt követően old.). Magas fái „halottként mozdu- művet fájdalmasan és mellbevágóan 68 BUKSZ 2016 reálissá, ellentétben az ürességre való, ti határsávban élők) kerültek ki, ám a olykor talán kimódolt vagy trendsze- Saád József szerk.: végrehajtó szervek meglehetősen tágan rű ráhangoltságokkal. értelmezték a politikai hatalomgyakor- Már a rózsakönyvekben is kísértett Hortobágy lók által megalkotott címkéket (kulák, az interpretáció kényszerével a tézis: A klerikális reakció stb.). Eközben a „te- nő, akinek virága a rózsa, egyszerre a örökségei lepes” kategóriájának mibenléte mind- prostituált, a cenzúrázatlan férfiszexu- végig homályos volt mind a hatóságok alitás puszta tárgya, és ugyanakkor az KÉNYSZERMUNKATÁBOROK ÉS LAKÓIK előtt, mind a rendelkezések szövegé- örök Mária is, a szűziesre, a tisztára, NYOMÁBAN ben, holott ez szabta meg a zárt tá- a kecsesre, a szépre, az elérhetetlenül borokban élők mindennapjait, szaba- tökéletesre irányuló emberi vágy utó- Argumentum, Bp., 2015. 310 old., dulási és életesélyeit. A tulajdonuktól pikus ikonja. Vagyis végül a nő mint 4200 Ft megfosztott, kitelepített családok tag- olyan a maga valóságában sem a tudo- jait, akik „már régóta valóságos prole- mányos kaleidoszkópban, sem pedig A Saád József és Nagy Mária tanul- tárként éltek alföldi táboraikban, […] az elbeszélésben nincs jelen. Ha értel- mányaiból álló kötet feltárja az 1950 még mindig virtuális kulákként tartot- mes a kritikánk címében kiemelt uta- és 1953 között működő hortobágyi ták nyilván […] egykori otthonaikban” lás, miszerint Géczi e lírai prózája a (hajdúsági és nagykunsági) kényszer- (268. old. – kiemelés az eredetiben). misztika egy sajátos kifordítása – ame- munkatáborok világát, áttekinti a ki- A hortobágyi táborok ugyanúgy lyet megkülönböztetnék azoktól a köl- telepítések előzményeit (előképeit) és „fehér foltnak” számítanak a tér- tői gondolkodásformáktól, amelyek- a vidéki társadalmakra gyakorolt hatá- képen, mint a kitelepítés a történe- nek horizontján sem bukkan fel ez a sát. A szerzők nemcsak a mára lerom- ti örökségek sorában. A nyomköve- dimenzió, akkor ezt a kifordítást vagy lott és a környezetükbe beleolvadó tá- tés metaforája jól érzékelteti a kutatás kiüresítést az unio mystica minden borok maradványait azonosították s műfaját – „történeti és szociológiai megtapasztalható formája tagadásá- írták le a fogságban töltött minden- tényfeltárás” (7. old.) – és megisme- nak is nevezhetném: a solus ipse a ket- napokat, hanem a saját közösségükből rési érdekét. A kutatók rekonstruál- tes szám elementáris tagadása, annak kiemelt, osztályellenségnek bélyegzett ták a kényszermunkatáborok és lakó- a kettőnek, amely misztikusan végül „telepes” családok sorsát és a külön- ik mindennapjait és a szabadulás után is egynek bizonyul. A Kívül tehát egy böző generációkhoz tartozó családta- útjukat a kinti világban. Az elemzések olyan par excellence solus ipse világ, gok életútját is nyomon követték. nemcsak a kitelepített családok sor- amely egy muzeológusé, rovartanászé, A „telepesek” ebben az elbeszélés- sát mutatják be, hanem a tágabb tár- aki egyben a történet én-elbeszélője, ben – hiszen a második világháború sadalomtörténeti és -elméleti kontex- és akinek életterébe a burjánzó nö- alatti és utáni deportálás, etnikai tisz- tusba ágyazva értelmezik a hortobágyi vényeken és a halott vagy haldokló togatás, erőszakos áttelepítés, lakos- „»telepes«-kísérletet” (13. old.) mint kutyán kívül a másik csak legfeljebb ságcsere és társadalomszerkezet-váltó természet- és társadalomátalakító szexuális obszesszió tárgyaként férhet mobilizálás tömegével tette a civil la- programot a túlhajtott modernizá- bele. Az elbeszélő és hős végezetül egy kosságot különböző státuszú „telepes- lás és proletarizálás máig ható kö- faajtóval diskurál, amely mintegy az sé” – az 1950-es évek elején létesített vetkezményeivel (a vidéki társa- Alvilág kapujaként egy inferioritásba 12 zárt kényszermunkatábor rend- dalmak homogenizálódásával, a vezeti le, ahol immár csak az élet ár- őri felügyelet alatt álló lakói, mintegy paraszttalanodással) együtt. nyai lakoznak. Csak a paradoxon ked- 2500 család (több mint 7000 fő), aki- A nyomkövetés módszertani reper- véért említem meg, hogy Dante Di- ket a hatalom a Hortobágyra szám- toárja a hátrahagyott tárgyi mementók vina Commediájának pokla tele van űzött. (Földrajzi értelemben ennél (morfológiai tények) azonosításától élettel, talán éppen ezt keresi Géczi tágabb területre, mivel az 1951-ben az aprólékos levéltári adatgyűjtésen János hőse is, ő, aki mindig mindenen Budapestről kitelepített családoknak és adatmentésen (digitális adatbázis „kívül” marad. Talán erre is vonatko- alföldi és észak-magyarországi telepü- építése), a dokumentumok és vissza- zik a cím: KÍVÜL. léseken jelöltek ki kényszerlakhelyet.) emlékezések elemzésén keresztül az A zárt táborok kiépítésének célja a oral history típusú interjúk készítésé- proletarizálás és a kollektivizálás fel- ig és a kérdőíves adatfelvételig terjed. gyorsítása volt, de hátterében egy geo- Az adatforrások sokfélesége és ütköz- politikai doktrínaváltás (a jugoszláv tetése dinamizálja a nézőpontokat, a és szovjet kommunista párt szakítá- más nyelven íródott, gyakran gyökere- sa) is állt, amely a háborús mozgó- sen eltérő valóságokat regisztráló tör- sításra, a hadigazdálkodásra való fel- téneti források elemzése pedig új uta- készülést helyezte a középpontba. A kat nyit az értelmezésben. kitelepítettek végső soron a hatalom A tyukod-porcsalmai tszcs lázadá- társadalomátalakító törekvéseinek út- sát feldolgozó írás például ugyanolyan jában álló társadalmi csoportokból (a nyelvi, kulturális szakadékot, az egy- régi elit és középosztály, a birtokos pa- mással a vallatószobákon kívül nem nnnnnnnnnnnn KOCZISZKY ÉVA rasztság, az egyház, a déli-délnyuga- érintkező életvilágok találkozását tár- SZEMLE 69 ja elénk, mint amire Ginzburg a bo- ragosokat idéz fel vagy határozott na) nyilvánvaló, hogy a paraszti mun- szorkányperek vizsgálatakor felfigyelt ellenálláshoz köti a kiválasztásukat kaethoszt magukkal hozó „kulákok” (Carlo Ginzburg: Éjszakai történet. A (többnyire kulákká bélyegzésüket). azért kerültek az elszigetelt tanyákra boszorkányszombat megfejtése. Európa, Eközben a történeti források, a megfi- és majorokba, hogy ott a földet termő- Bp., 2003.); hiszen az első, saját hi- gyelési jegyzőkönyvek gumifogalmak- vé tegyék, szívós munkájukkal legyőz- edelmeken alapuló vallomások és az kal operálnak (osztályellenség, kulák zék a természetet. Az alávetettségü- erőszakkal kikényszerített, az inkvizí- stb.), panelekből építkező, sebtében ket lassanként a rabok is megtanulták: torok által jóváhagyott (koncepciós) összetákolt szövegeket és ellenőrizet- a tábori folklór máig őrzi azt a törté- változatok között alig volt kapcsolat, len, egymásnak ellentmondó informá- netet, amelyben az egyik, a Horto- más-más mitikus nyelven íródtak. A ciók tömegét tartalmazzák. Nemegy- bágyra született kisgyerek első szava porcsalmai esetben az ávós jelenté- szer névelírás okozta egy-egy család az volt: „Jelen!” sekből és a kényszermunkatáborokat tragédiáját – jól jelezve, hogy a hata- A többféle forrás használata és a megjárók visszaemlékezéseiből is ki- lom számára nem az egyes egyének, nézőpontváltások kulcsfontosságúak olvasható az ideologikus és a közna- hanem az osztályellenségként azono- a tábori élet értelmezésében, hiszen pi tapasztalatokhoz kötött nyelvhasz- sított kategóriák voltak fontosak. Az miközben kívülről az őrök és a rabok nálat különbsége csakúgy, mint az, osztályozó fogalmak meglehetősen között egyértelműnek tűnik a különb- hogy milyen veszélyeket rejtett mind- rugalmas használata állandósította az ség, a táborok belső rétegzettsége jó- két fél számára a nyílt hadiállapot. (A otthon maradottak félelmét. Az utasí- val finomabb, s olykor a határok sem beszámolók tanúsága szerint még Pé- tások végrehajtói az összeírásokkal és voltak egyértelműek. Ironikus módon ter Gábor sem volt teljesen biztonság- kitelepítésekkel viszont végeredmény- éppen a külvilágtól elzárt táborokba ban, ugyanis a tömegben valaki őt is ben ideológiailag meghatározott kvó- vezényelt őrök panaszkodtak „mun- fenékbe rúgta.) A karhatalom ugyan- tákat teljesítettek. Így nem meglepő, kahelyi ártalmakról” (147. old.), azaz akkor ezt az esetet használta fel ürügy- hogy míg a kiválasztás szempontjai vi- elzártságról, frusztrációról – miköz- ként a kitelepítések megszervezésére, szonylag merevek voltak (a régi gazda- ben a kényszermunkatáborok sosem melyek valódi célja a helyi társadal- sági és politikai elit tagjai és a poten- voltak teljesen zártak. A munkavég- mak „lefejezése” és a szolidaritás, a ciális középosztályi egzisztenciák, az zés a fiatal és a középgeneráció előtt közösségi ellenállás ellehetetleníté- önálló gazdálkodók és kereskedők), megnyitotta a tábor kapuit, a bezárt- se volt. A hatalom mindenhatóságát a gyakorlatban a „dolgozó munkás”, ságtól leginkább a gyerekekre vigyázó kívánták demonstrálni, miközben a a proletarizálódott paraszt, a falu- öregek szenvedtek. A táji adottságok porcsalmai események kimenetelé- si kocsmáros („kupeckedő, spekulá- és a szórt településformák lazítottak ben és értelmezésében az erőszakos ló kulák”– 141. old.) vagy az üldöz- a táborélet ellenőrzöttségén és a ra- társadalomátalakítást alátámasztó tetést túlélő zsidó gyáros ugyanúgy a bok kiszolgáltatottságán, teret adtak ideológia „hitelessége” forgott kockán: Hortobágyra kerülhetett családostul, az egyéni boldogulás, a szerzés és az a tiltakozók között hiába voltak agrár- mint az egykori csendőr vagy katona- érvényesülés különböző formáinak is. proletárok, lévén ők a hivatalos ideo- tiszt és a hozzátartozói. A kitelepítet- Eközben a félszabad kinti világban az lógia „érinthetetlenjei” (114. old.), az tek középosztályi pozíciója vagy efelé ott ragadt, „államosított, majd rab- elhurcoltakat előbb vagy utóbb ku- törekvésük fenyegette a proletarizált gazdasági juhásszá degradálódott” láknak kellett minősíteni. A zaklatott társadalom politikai vízióját; a háza- (58. old.) egykori számadó juhász a jelentések és az áldozatok visszaem- ikra, földjeikre, gyáraikra vagy vagyo- tanyája foglyává vált. lékezései rávilágítanak a kategóriák nukra pedig szemet vetett a megszilár- A táborokban napról napra meg- képlékenységére, és megmutatják a duló új (helyi) hatalom. tapasztalhatóvá vált az az ambivalens harcban álló felek igyekezetét, hogy az Az ideológiavezérelt nyelvhasználat helyzet, hogy a régi urak és a közép- eseményeket a saját világukat (ideoló- kategóriateremtő erejére utal a tábori osztályi létre törekvő önálló gazdál- giájukat) megszilárdító nyelven, a saját nyilvántartásokban szereplő „telepes” kodók felett a proletárdiktatúra fia- kategóriáikban rögzítsék. Ugyanolyan kifejezés, amely nem volt büntetőjogi tal, tudatlan, többnyire agrárproletár fontos volt, hogy az ellenállók kulá- kategória, viszont a hortobágyi rabok származású képviselői uralkodtak. A koknak minősüljenek, mint az, hogy máig így élnek a környékbeliek emlé- társadalmi helyzetek különbségéből a másik oldalon a listázottak valami- kezetében. Ezt az eufemikus kifeje- adódó feszültség, a táborok elszige- képp kikerüljenek e kategóriából, és zést az egykori táborlakók elutasítják, teltsége és relatív nyitottsága sajátos, a lehető legnagyobb mozgásteret vív- s magukról mint internáltakról, de- tábori abszurdként is értelmezhető ják ki maguknak, például azzal, hogy portáltakról, törvényen kívül helyezett határátlépéseket, határhelyzeteket te- a kényszernek engedve, de a hatalmat rabokról beszélnek. Az instrumentá- remtett a mindennapokban. Több- megelőzve a leglazább szövetkezési lis, manipulatív nyelvhasználatra bő- ször előfordult, hogy az állami gaz- formába tömörülnek. ven találni példát a tábor életében: daságok élére kerülő, a gazdasági, A kitelepítések utólagos értelmezé- az őrök visszaéléseik, kegyetlenkedé- ügyviteli feladatok ellátására alkal- sében az egykori táborlakók a „miért seik közepette „népnevelő” célzattal matlan új vezetés a számvitelt rab- pont én?” kérdésével küzdenek. Vis�- gyakran ismételték: „Majd itt meg- munkaként a kitelepítettekre bízta. Az szaemlékezésük szinte minden eset- tanítjuk magukat dolgozni” (141. őrök a legtöbbször megkaparintották ben személyes konfliktusokat, ha- old.) – mintha nem lenne (lett vol- az élelmiszercsomagokat, amelyeket 70 BUKSZ 2016 az otthon maradt családtagok küld- körülmények között mégoly korláto- teherbírást és a családi habitusban tek a táborokba, és az is előfordult, zott) életvitelébe, és az önfejlesztés le- rögzült reagálási módok változatos hogy az elkobzott falatokat a környező hetőségét is felvillantotta. formáit tárja fel. Ezek viszont éppen piacokon értékesítették. Emlékezetes A táborok mikrovilága különféle az egyéniesült vonások folytán nehe- határátlépő játék a táborokban telj- túlélési készségeket fejlesztett ki a te- zen általánosíthatók. Akadt olyan ki- hatalmú őrök és a kiszolgáltatott tele- lepesek generációiban. A szabadulás telepített gazda, akit a téeszesítéskor pesek ruhacseréje, amit fényképek is után mindenkinek az volt a fő kér- „újra meg kellett verni”, hogy nehe- megörökítenek; vagy az az őr, aki úgy dés, hogy a rablétet, ám egyúttal az zen visszaszerzett tehenéről lemond- „gondoskodott” a leváltásáról, hogy „akolmeleg kisvilágokat” (231. old.) jon, de három családfő a nyomásgya- szándékosan megsebesítette magát, elhagyva miként tudnak beilleszked- korlás ellenére is önálló gazdálkodó mert annyira megindította saját lelki- ni a kinti világ diktatórikus valósá- maradt. A lehetőségek beszűkülése ismerete és a táborlakók – ezúttal en- gába. Azaz milyen élet vár „a halál ellenére az idősebb családfők sokszor gedélyezett – karácsonya. után” (167. old.) azokra, akik egyko- ragaszkodtak a korábban a megélhe- A határhelyzetek az egyes tábo- ron saját közösségükben „voltak vala- tést jelentő igavonó állatok visszaszer- rok eltérő miliőjét és lakóik gyorsan kik” (164. old.), és semmit nem tud- zéséhez, de akadt olyan fiatal is, aki változó mozgásterét is megvilágít- tak arról, hogyan tört meg, alakult át belátva a gazdálkodói lét folytatásá- ják: voltak viszonylag tűrhető kisvi- a régi közösség a kitelepítések, kol- nak lehetetlenségét, egy másik, a csa- lágok, ahol éppen egy-egy engedéke- lektivizálások során. Az új élet vagy ládtörténetből ismert vészmegoldást nyebb elöljáró leváltása vagy az őrök a visszatérés lehetősége nemcsak a választott, és amerikás nagyapja pél- szeszélyei fokozták a kockázatokat, és folyamatos államvédelmi megfigye- dáját követve az Egyesült Államok- voltak halállal végződő brutális fenyí- lés és az elszenvedett trauma miatt ba emigrált. Volt, aki egy másik te- tések és túlkapásaik miatt hírhedt sza- volt kérdéses: többeknek soha nem lepülésre kerülve ugyanott folytatta dista parancsnokok is. A hétköznapi sikerült visszatérniük saját telepü- az iparosmunkát, ahol abbahagyta; határátlépés, például a kijárás a tá- lésükre. Mind a korábbi elit pozí- más szabadulót egy auschwitzi túl- borokból, több szempontból is a túl- ció fenntartása, mind az önálló gaz- élő segített a talpra állásban. Egyes élés kulcsa volt. Lehetőséget adott az dálkodás folytatása ellehetetlenült, családokat helyrehozhatatlanul szét- egyébként tiltott élelmiszer-beszerzés- a túlnyomó többség előtt az alkal- szakított a kitelepítés, másokat egész re, azaz a környékbeli állami gazdasá- mazotti lét többé-kevésbé rögös út- életükben gyötörtek az elszenvedett, gok dolgozóival folytatott csereberé- jai nyíltak meg. Az egykori kitelepí- elhallgatásra ítélt sérelmek. Különö- re, a külvilággal való érintkezésre és a tettek számára lassanként világossá sen emlékezetes annak a családnak családi kapcsolatok fenntartására (le- vált, hogy a diktatúra fékezését szol- a története, amelynek tagjai a szaba- velezés, csomagküldés, titkos találko- gáló „szocialista törvényességet” (15. dulásuk napján egyetlen vagyonukat, zók), amit a tanyákon élő „szabad” old.) ugyanazok az inherens, szeszé- egy zsírosbödönt magukkal hurcol- szomszédság szervezett meg. lyesen szisztematikus esetlegességek va üldözték egymást villamosmegál- A rablét elviselhetősége a táborok jellemzik, mint amelyek egykor osz- lókon át, mert az első felszálláskor belső tagoltságától, az ott beinduló tályellenség mivoltukat meghatároz- a nagymama lemaradt, majd a hely- társas folyamatoktól is függött. Ne- ták, következésképpen a jövőjük is zettől megzavarodva szálltak fel és le, hezebb volt a szolidaritás szálait kiala- nehezen kiszámítható. A kinti világ- egymást keresve. A sorsokat képekbe kítani egy állandóan költöző (költöz- ban hamar rájöttek, hogy „a rende- sűrítő emlékek másik végpontján egy tetett) vagy éppen nagyon elszigetelt, leteket be is lehet tartani, meg nem család a szabadulás örömére egy cuk- nehezen megközelíthető táborban, és is. A [lakhelyéről] kitiltottnak vissza rászdában krémesezett. ott, ahol a rabok társadalma meglehe- is lehet költözni, meg nem is.” (182. A kérdőívek segítségével rekonst- tősen heterogén volt. Az egykori urak- old.) A kitelepítettek sorsfordulói- ruált családtörténetek egyaránt tar- ból (katonatisztekből, arisztokraták- nak, karrierjének nyomába eredő kér- talmaznak sikeres visszailleszkedést, ból, gyárosokból) és sokszor a kulák dőíves adatfelvétel azt mutatja, hogy esetleg rekonverziót, és sikertelen kategóriáját alulról sem érintő kispa- az X-es besorolás ellenére sem volt karrierutakat, kisiklott életeket. Az raszti egzisztenciákból álló sorsközös- teljesen lehetetlen érettségit, sőt dip- elemzések azt jelzik, hogy a fiatalab- ségekben néha csak az egyéni túlélést, lomát szerezni – ami a vizsgált népes- baknak és az egykori elit tagjainak boldogulást szem előtt tartó stratégiák ségben a fiatalabbak közül harminc- jobb esélyei voltak a boldogulásra, és aktiválódtak, a besúgás, a „kápósodási négynek sikerült –, igaz, többnyire az könnyebben tudtak alkalmazkodni, hajlam” (231. old.), a lopás; néha vi- alternatív képzési formákban. ám a reagálási módok mögött ott van- szont szolidaritás alakult ki az egykori Az egyéni életutakat követve kiraj- nak az elszenvedett traumára adott urak és parasztok között, és többé-ke- zolódnak az egyes generációk és tár- egyéni reakciók, a feldolgozás lehető- vésbé önszabályozó közösségek jöttek sadalmi csoportok visszailleszkedési sége vagy elmaradása. A részletesen létre. Ezek a dacszövetségek nemcsak esélyei, ám az aprólékos, kvantitatív feltárt történetek bőven utalnak ugyan viszonylagos biztonságot nyújtottak, és kvalitatív adatgyűjtés még nagyobb traumatünetekre (felbomló családok, hanem a kényszerű „priccsszomszéd- érdeme, hogy a társadalmi csopor- a táborokban „elvadult” gyerekek, ság” (55. old.) betekintést engedett tokon vagy kohorszokon belüli szó- stabilitásképtelenség, „örökös rette- más társadalmi csoportok (az adott rást, voltaképpen az egyéni pszichés gés” [183. old.], a rendszer okolása, SZEMLE 71

„sérelmi csőlátás”, elidegenedés, hall- Valószínűleg a konceptuális követke- tek és történetmorzsák leválasztásá- gatás, az emlékezéskényszer és felej- zetesség miatt áll trauma helyett sok- val tartható fenn. téskényszer paradoxonja, amit a nyil- szor a háborús anómia vagy a „háború A rekonstrukció módszere akkor is vános emlékezéstilalom még inkább utáni háborúközeli állapot” (24. old.) kilép a traumaelméleti keretből, ami- kiélez), ám a szerzők alapvetően más fogalma, amely a megrázkódtatások kor az egykori táborok helyén az egy- értelmezési keretet használnak. Az in- rendkívüliségére, egyszersmind egy- másra rétegződött tereket értelmezi. formatív, ám az elemzési keretbe ne- másutániságára is felhívja a figyelmet. A terepbejárás, a dokumentálás, va- hezen illeszthető emlékek és család- Az anómia leginkább a jogbiztonság lamint a morfológiai tények (marad- történetek jobbára a fejezetekben megszűnésére, a tulajdon szentségé- ványok) bemutatását részletgazdag elhelyezett keretes írásokban kapnak nek, valamint az egyén sérthetetlensé- térképek, fényképek segítik. Megis- helyet. Ezzel a szerkesztési eljárással gének semmibevételére utal, ám ez a merhetővé válik az embernek aláve- egyszerre jelenik meg az egyének, a fogalom némiképp eltakarja a ható tra- tett táj erőszakos átalakítása; ugyanis családok szenvedéstörténete és az a uma tüneteit. Az egymást váltó totali- a tájrombolás is a Hortobágy öröksé- tágabb kontextust részletesen elem- tárius rendszerek, „az egymásra torló- ge: a lassanként mesterségesen „vis�- ző társadalomtörténeti tabló, amely- dott életvilágok” (uo.) azonban éppen szavadított táj” (238. old.) ugyanúgy ről leolvashatók a hortobágyi kitelepí- egymásutániságuk és az erőszakot, őrzi a proletarizálás gigantikus kísér- tés okai, szovjet előképe és a nagyjából kényszereket tömegesen alkalmazó és letének nyomait, mint a kitelepített párhuzamosan zajló jugoszláv megva- újratermelő mivoltuk miatt nemcsak a családok vagy a hortobágyi „mene- lósulása is. kollektív trauma perspektívájából ele- déktelepüléseken” (240. old.) ragadt, A kötet bevezetője is azt hangsú- mezhetők; a nézőpontváltást és a fo- munka nélkül tengődő régi munká- lyozza, hogy a hortobágyi kitelepítés galmi keret megváltoztatását a kelet- sok sorsa. csak az egyik „vékony szál” (15. old.) európai történelmi kontextus és eltérő Az elméletileg igényes és empiriku- a magyar társadalom XX. századi tör- társadalomfejlődési út is indokolhatja. san gazdag tanulmányokat olvasva az ténetében, egy fejezet a tulajdonhoz A szerzők egy máig ható, expli- olvasóban felmerül az általános, elmé- fűződő viszonyok átrendezésében, ám cit traumával szembesítik az olva- leti szinten nehezen megválaszolha- a politikatörténeti fordulatok egymás- sót, de nem traumatörténetet írnak tó kérdés, hogy egyesek miért tudtak ra torlódott hatásai is értelmezhetők. (vö. Jeffrey C. Alexander et al [eds.]: a szűk mozgástérben is boldogulni, Nagy Mária és Saád József elemzései Cultural trauma and collective identity. és mások miért váltak sorsüldözötté, rámutatnak arra a politikai kurzusvál- University of California Press, Berke- már-már önsorsrontóvá. Miért cipelik tások közepette sem elhanyagolható ley, 2004.): a tettesek és az áldoza- egyes családok generációkon keresz- strukturális folytonosságra, amely a tok, valamint a kitelepítettek sérel- tül reménytelenül helyüket keresve a társadalom radikális megváltoztatásá- meinek és szenvedésének primer zsírosbödönt, és honnan a cukrászdai nak víziójához kötődik, amit a közép- leírása helyett/mellett elemzik, ér- fellépéshez és a nagyvonalú ünneplés- osztályi egzisztenciák jogfosztásától telmezik és más traumatikus esemé- hez kellő belső erő? és kisemmizésétől reméltek. Amikor nyek (holokauszt, lakosságcserék, a nnnnnnnnnnNÉMETH KRISZTINA a kisajátítás és az elűzetés a második mezőgazdaság erőszakos kollektivi- világháború után megismétlődött, a zálása, totalitárius rezsimek műkö- Hortobágyra hurcoltakban is felötlött, dése) kontextusába helyezik a horto- A holokauszt hogy nem is olyan rég a zsidókkal is ez bágyi kitelepítést; ezzel beágyazzák a történt. Eközben „a zsidók deportálá- kelet-európai társadalmak XX. száza- Békés megyei sára kijelölt begyűjtő helyek, internáló di történetébe, egyszersmind tompít- táborok – ezúttal a »fasiszta maradvá- va unikalitását. Azaz nem „traumát történeteiből nyok« begyűjtése végett – teljes kapa- írnak” (Dominick LaCapra: Writing citással működtek” (26. old.). History, Writing Trauma. Johns A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR 2014. JÚ- Míg a nyugati társadalmakban a Hopkins University Press, Balti- NIUS 12-I, GYULAI KONFERENCIÁJÁN EL- második világháborút fokozatos nor- more, 2001.), avagy – Ricoeur termi- HANGZOTT ELŐADÁSOK malizálódás, újjáépítés és egyensúlyo- nológiájával – nem pusztán „történe- zó tőkeallokáció követte, Keleten a tet csinálnak” az eseményhez kötődő Szerk. Erdész Ádám, Kovács Tamás (polgár)háborús helyzet állandósulá- szenvedések egyediségének hangsú- Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei sának veszélye és a totális mozgósí- lyozásával, hanem a traumát egyedi- Levéltára, Gyula, 2014. 132 old. tás tetézte a tőkeelvonást. Az eltérő ségéből kihámozva társadalomtörté- társadalomfejlődési utak azonosítá- neti kontextusában értelmezik, azaz Mindenki tudja, hogy a tudomány- sa és a strukturális folytonosság fel- „történelmet csinálnak” (233.old.). ban a könyvek terjedelme a kifejtett ismerése fontos, a fogalomhasznála- Ez a sajátos értelmezői attitűd és gondolatok jelentőségét vagy a téma tot is érintő reflexióra ösztönözte a tényfeltáró igyekezet anélkül magya- fontosságát illetően nem perdöntő, szerzőket. (A fogalmi tisztánlátást se- ráz, hogy a trauma megélésének pil- még csak nem is jelzésértékű. A holo- gíti a kötet végén található fogalom- lanatképeit, az emlékekből feltárható kauszt Békés megyei történeteiből című tár és a szövegbeli előre- és visszauta- élményszerűségét mellőzné – ami vi- vékonyka kötet olvasása során fellépő lások sokasága.) szont csak az egyedi traumatörténe- hiányérzetem okozta, hogy azt gon- 72 BUKSZ 2016 doljam: a füzetszerű könyv és a ko- ké, mert „Horthy – hangsúlyozottan a közli. Fő célja azonban az, hogy „vé- moly tartalom között nemcsak jóté- nemzetközi nyomásnak engedve – le- gigkövesse azt az utat, amelyet a gye- kony feszültség, hanem valamilyen állította a deportálásokat” (26. old.). rekek az otthon biztonságának elvesz- diszkrepancia is van. Ezt a szakirodalomban sokan vitat- tésétől a deportálás utolsó stációjáig ják – például a katonai helyzet vál- bejártak” (55. old.) – lényegében két * tozására hivatkozva (lásd Randolf L. Békés megyei holokauszt-túlélő élet- Braham: A népirtás politikája. A ho- rajzi írásaira támaszkodva. Az egyik E konferenciakötet hét tanulmánya lokauszt Magyarországon. Park, Bp., a mezőberényi származású, Ausztrá- nem a „Békés megyei holokausztról” 2015. 2. köt., 1000. old.), vagy Hor- liában élő Szegő György pszichiáter szól, nem is „a holokauszt Békés me- thy korábbi megnyilatkozásaira, pél- önéletrajzi regénye (Két ima egy Is- gyei története”, hanem – mint a címe dául Teleki Pálhoz írott 1940. október tenhez. Múlt és Jövő, Bp., 1999.), a is jelzi – elbeszél valamit valahogyan 14-i levelének alábbi passzusára utal- másik a békéscsabai Hirsch Gábor a holokauszt Békés megyei történe- va: „…minthogy a kormányzat egyik személyes emlékekre és önálló kuta- téből. Eközben tényeket állapít meg, legfontosabb feladatának az életstan- tásokra alapozott könyve, a Békéscsa- elemez, és egyben a holokauszt Békés dard emelését tartom, tehát gazda- ba – Auschwitz-Birkenau retúr (Tevan megyei áldozataira emlékezik. godnunk kell, lehetetlen a zsidókat, Alapítvány, Bp., 2013.; a német ki- Kovács Tamás írása, a Szavak ere- kiknek minden a kezükben volt, egy- adás már korábban megjelent: Als je szándéka szerint a magyar antisze- két év leforgása alatt kikapcsolni, és 14-jähriger durch Auschwitz-Birkenau. mitizmus változatait mutatja be a XX. hozzá nem értő, leginkább értékte- Hartung-Gorre Verlag, Konstanz, század első felében. Érdemben a ma- len, nagyszájú elemekkel helyettesíte- 2011.). gyar zsidóság történetét vázolja fel ni, mert tönkre megyünk. Ehhez leg- K. Cseh Edit szerint Gáli Géza tü- 1867-től 1945-ig, s a rendelkezésére alább egy emberöltő kell.” (Szinay dőszanatóriumi főorvos és családja a álló terjedelemben arányos áttekintést Miklós – Szűcs László [szerk.]: Hor- „csaknem teljesen asszimilálódott”, ad a szóban forgó évek országos fejle- thy Miklós titkos iratai. Kossuth, Bp., „keresztény vallásra áttért, zsidónak ményeiről, bár a Békés megyei törté- 1962. 260–261. old.) született” (77. old.) családok jelleg- néseket nem különösebben, sőt tulaj- Bódán Zsolt a Békés című gyulai zetes történetét mutatja (Egy katoli- donképpen egyáltalán nem részletezi. napilap antiszemitizmusát vizsgálja az kus a holokausztban). A népes család Ám nem ez a legnagyobb gond vele. 1930 évek végén, eljátszadozva a lap tagjai nem hagyták el az országot – Inkább az, hogy nem az antiszemi- címének többes jelentésével is. Követ- olvashatjuk –, mert „bíztak a magyar tizmus változatairól szól. Nem foglal- keztéseit részletes szöveg- és tartalom- haza őket megvédő hozzállásában” kozik sem az antiszemitizmus vallási elemzésekre alapozza. A bőségesen (uo.). A tényfeltáró, narratív jellegű (egyházi), kulturális és politikai for- dokumentált, számos sajtóhivatko- írásban előfordulnak a legjobb eset- máival, sem pedig – eltekintve egy-egy zást felvonultató, átfogó tanulmány- ben is különös, elhamarkodottnak, futó utalástól – különböző intenzitású ból megtudhatjuk, hogy a zsidókér- ha ugyan nem félreérthetőnek mond- változataival (a zsidóellenes érzések- dés, ha más-más hangsúllyal is, de az ható megfogalmazások. Például: „az től a gyűlöleten át a tettlegességig). említett években mindvégig jelen volt utókor számára nehezen felfogható, Noha alkalmasint használ olyan ka- a lap hasábjain. A leghangsúlyosabb a hogy 1944 kora nyarán, amikor a há- tegóriákat („kódolt” és „nyílt”, „elvi” háborút közvetlenül megelőző kb. fél ború végkifejlete a józanul gondol- és „vad”, „meggyőződéses” „lármás” évben volt, amikor tartalmát egyértel- kodók számára már egyértelmű volt, és „erős” antiszemitizmus), amelyek műen nyilas elkötelezettség jellemez- nemzeti érzelmű, elkötelezettségű, a azt jelzik, hogy több metszetben is jól te. A tartalom és a stílus 1938 első fe- társadalom számára értéket teremtő ismeri az antiszemitizmus változata- lében még visszafogottabb („békés” zsidó állampolgárok százezreit, köz- it, ezeket nem részletezi, nem elemzi antiszemitizmus), az év végéhez kö- tük több tízezer keresztény vallásút, és nem is operacionalizálja – így aztán zeledve azonban mind mondandója, kényszerített deportáló vagonokba a könnyen megfeledkezhet sok minden- mind nyelvezete durva, uszító, nyíl- magyar közigazgatás, többé-kevésbé ről. Nem kizárt, hogy ez a szakmai tan antiszemita lett. Magam is hason- tudva azt, hogy mi vár rájuk a célállo- probléma sok olvasóban az írás hi- ló eredményre jutottam Mezőberény máson” (85. old.). Az itt alkalmazott telességét is megkérdőjelezi. A meg- napilapjának, az Alföldi függetlenségnek nyelvi szerkezetek, jelzők és határo- emlékező jellegében vitathatatlanul a vizsgálatában (Gulyás Éva: A köz- zók – „a társadalom számára értéket őszinte szándékú tanulmány így kissé igazgatás és a holokauszt Magyaror- teremtő”, „nemzeti elkötelezettségű” problematikus. Egyes megállapításai szágon [1944]. Acta Humana, 2014. zsidó állampolgárok, s főleg a célok- miatt a szerzőnek akár arra is számíta- 2. szám, 51–68. old.). kal csak „többé-kevésbé” tisztában nia kell – különösen, ha nézeteit nem A holokauszt gyermekáldozatainak lévő közigazgatás – kikerülhetetlenül egy „eldugott kis vidéki kiadvány- sorsát idézi fel források alapján Erdész a relativizálás benyomását keltik. ban”, hanem egy szélesebb közönsé- Ádám Gyermekkor a holokauszt idején Megbízható tárgyilagossággal és hi- get elérő fórumon teszi közzé –, hogy című írásában. A fennmaradt adatok telességgel számol be Sáfár Gyula a viták kereszttüzébe kerül. Azt írja pél- alapján Gyulán 64 gyermekáldozat- Békés megyei zsidó vagyon 1944-es dául, hogy a budapesti zsidóság sorsa ról tudunk, a róluk összegyűjtött in- történetéről (Ne kívánd felebarátod há- azért alakult másképp, mint a vidékie- formációkat a szerző adatbázisszerűen zát) – a lehetőségekhez képest –, gaz- SZEMLE 73 dagnak mondható helytörténeti szak- (csendőr hadnagy, majd gettóparancs- irodalomra támaszkodva. A „zsidónak nok) perét vizsgálja, ezután megálla- Harmat József: minősítettek kifosztását” a holokauszt pítja: „úgy tűnik, hogy nem történt részének tekintve ismerteti ennek jogi meg a vádlottak részéről a [tetteik- Roma holokauszt hátterét a zsidótörvényektől a kor- kel való] erkölcsi szembenézés” (130. mányrendeleteken át a polgármesteri old.). Ebben a kötetben nagy értéket a Grábler-tónál intézkedésekig. Kitér a kormány po- képviselnek a szerző szabatosan és lé- litikájára is (például arra, hogy a kor- nyegbe vágóan megfogalmazott kér- SZÉKESFEHÉRVÁRI ÉS VÁRPALOTAI mány a szociális problémákat a zsidó dései: „Miből fakadhatott az, hogy CIGÁNYOK TÖMEGES KIVÉGZÉSE birtokok „keresztényesítésével” akar- ilyen rövid idő alatt véghez lehetett VÁRPALOTÁN 1945-BEN ta enyhíteni). Megállapítja, hogy a zsi- vinni ezt az igen komoly logisztikai dóság megfosztása tulajdonától már a munkát igénylő feladatot? S mi lehe- Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém német megszállás előtt megkezdődött tett az oka annak, hogy az igazgatási Megyei Levéltára – Várpalota Város (87. old.), mégis arra a következtetés- apparátus egy, az alapvető erkölcsi pa- Önkormányzata, Várpalota–Veszprém, re jut, hogy bár „voltak fokozatok a rancsokat felülíró rendelkezéssorozat 2015. 424 old. zsidó vagyon elvételében, a zsidótör- végrehajtásakor is ilyen zökkenőmen- vények következtében megindultak a tesen működött?” (129. old.) Válaszá- Harmat József forráskiadványa a nyi- támadások a zsidó magántulajdon el- val egyetérthetünk: az ok, legalább- las hatalomátvétel utáni világ bor- len, de a zsidóság teljes kifosztására a is részben, a több mint két évtizeden zalmainak mélyére vezeti az olvasót, német megszállás után került sor”. Az át tartó antiszemita közbeszéd, mel�- bemutatva a magyarországi cigány elvett vagyon részbeni elosztása aztán lyel a hétköznapi ember és a hivatal- népirtás legtöbb áldozatot szedő tö- – teszi hozzá – „sok esetben szociális nok napról napra találkozott. megmészárlását, valamint előzmé- köntösben jelent meg” (97–98. old.). nyeit és utóéletét. Emléket állít a Soós Viktor Attila írása Apor Vil- * Grábler-tavi akácosnál kivégzett kö- mosról szólva kiemeli, hogy az „ül- zel százhúsz székesfehérvári és várpa- dözöttek megmentőjeként” is ismert A konferenciáról még 2014-ben hírt lotai cigány áldozatnak, nőknek, fér- vértanú már gyulai káplánként, majd adott a Gyulai Városi Televízió (Ho- fiaknak, gyermekeknek. A hosszas plébánosként is sokat tett az üldözöt- lokauszt konferencia Gyulán. Youtube bevezető tanulmány a székesfehér- tekért, „már plébánosként is jó kap- video, https://www.youtube.com/ vári és várpalotai cigányság korabe- csolatot ápolt az izraelita testvérek- watch?v=Ik_kvf7_kKA.). Szinte ért- li viszonyait is bemutatva összegzi a kel” (100. old.), és – mint a szerző hetetlen, hogy a holokauszt-iroda- magyarországi cigánysággal szemben a youtube-on megtekinthető felvé- lom szempontjából szakmailag is igé- a XX. század első felében érvényesí- telen kifejti, Apor „nagyon-nagyon nyes két tanulmányról, Sáfár Gyula tett, döntően rendészeti és közegés- fontosnak tartotta azt, hogy Gyulán és Czégé Petra munkájáról csak egy zségügyi intézkedéseket, rendeleteket. különböző nemzetiségű, különböző futó utalás szintjén esik szó benne, A közölt forrásokon, korabeli sajtó- világnézetű emberekkel egyfajta közös az általam legszínvonalasabbnak tar- cikkeken és interjúkon keresztül be- gondolkodást, együttműködést alakít- tott írást, Bódán Zsolt elemzését pe- mutatja a tömeges kivégzéshez vezető son ki, [s] különböző felekezetűekkel dig meg sem említették. Ezt nem lehet út valamennyi stációját és végrehajtá- is megtalálta a hangot”. (Holokauszt mással magyarázni, mint a szerkesz- sának mikéntjét, szinte percről perc- konferencia Gyulán. www.youtube. tőség azzal kapcsolatos „érzékenysé- re ismertetve az események sorozatát. com/ watch?v=Ik_kvf7_kKA.) Ha gével”, hogy a régi antiszemitizmus- A kiadvány kiemelkedő erénye, pusztán ezért is helye van egy ilyen ból esetleg vezetnek szálak a maihoz. hogy nem szorítkozik a cigánysággal kötetben – hát jó; bár ez inkább a ko- kapcsolatos források közlésére, hanem rabeli és a mai társadalomról árulko- tágabb keretbe illeszti a vizsgált ese- dik, a „Békés megyei holokausztról” ményt. Mélyrehatóan tárgyalja mind a nem sokat mond. bevezető tanulmányban, mind a forrás- A deportálás elkövetőinek a népbí- közlésekben a nyilasok székesfehérvá- rósági perekben alkalmazott védeke- ri és várpalotai ámokfutását, mely nem zési stratégiáit mutatja be Czégé Petra pusztán a cigány lakosságra sújtott le. (Utasítottak). Levéltári iratok és szak- A bevezető tanulmányon, a közel irodalmi hivatkozások alapján összeg- száz levéltári forráson, korabeli sajtó- ző áttekintést nyújt az 1945 és 1948 cikken és interjún túl sokrétű függelék közötti eljárásokról. A gyulai népbíró- (kronológia, a cigány áldozatok és túl- ság iratanyaga alapján Korossy Albert élők névjegyzéke, életrajzi adattár) se- (polgármester, vármegyei jegyző és gíti az eligazodást a kötetben, az adott pénzügyi tanácsnok), Marsall Ferenc korszakban és a Grábler-tavi tömeg- (járási főszolgabíró), Horváth Béla gyilkosság megértését. (főszolgabíró), Prókai János (csend- A számos helyi lapból kiragadott őr alhadnagy), valamint Palotai Lajos nnnnnnnnnnnnnnn GULYÁS ÉVA cikkek sorával Harmat érzékletesen 74 BUKSZ 2016 szemlélteti az 1944-es évek botrányos Egy szemtanú vallomása fontos ada- színen. Ezt követően a Gárbler-tavi cigányságellenes kirohanásait. Székes- lékokkal szolgál a vád hitelességének mészárlás puskatussal kísért esemé- fehérváron a magyar cigányok a vá- kérdéséhez: „Én mint katonaember nyei felgyorsultak, utolsó mozzanatát ros belterületén elszórtan, míg az oláh nem hittem a szóbeszédnek, mert az- az egyik túlélő, aki több lövést is ka- cigányok a város szélén, cigánytele- zal is tisztában voltam, hogy Fehérvá- pott, a következőképpen foglalta ös�- pen éltek. Várpalotán mindkét cso- ron mennyit raboltak a németek, meg sze: „Az embereket reggel hajtották port a település peremén, a cigányso- a nyilasok, azok a mocskok. Meg mit oda gödröt ásni. Őket már nem en- ron lakott, a magyar cigányok házban, rabolt volna az a sok szerencsétlen ci- gedték fel a mélyből, sortüzet kaptak. az oláh cigányok putriban. Minden- gányasszony, meg a gyerekek? Mert Mikor mi odamentünk, a férfiak már napi betevőjüket sokan vándoripa- abból volt a legtöbb a csoportban.” mind halva voltak. És akkor minket ros munkákból, napszámból, zené- (284. old.) lőttek, az asszonyokat meg a gyere- lésből biztosították, azonban az sem 1945 februárjában több tucat keket. Én akkor voltam állapotos, jú- számított ritkaságnak, hogy a szé- csendőr váratlanul körülfogta a szé- liusban babáztam volna le. Kaptam kesfehérvári téglagyárban, illetve ce- kesfehérvári cigánytelepet, és az ott nyolc lövést, karba, a lábamba, az ol- mentgyárban rakodtak, vagy a várpa- élő cigány lakosokat ékszereiktől és dalamba, ide is, meg a combomba is. lotai bányák mélyére ereszkedtek le. pénzüktől megfosztva a vajda házá- Nyolc helyre. […] Én éltem túl meg A cigányok egy részének volt állandó, ba toloncolta. Rövidesen Pintér József egy kislány.” (268. old.) A csendőrök vagy legalábbis időszaki munkája az nyilas főispán is begördült „luxus-ta- sortüzeit követően közel 120 cigány adott településen, az Új Fehérvár és a xijával” a telepre, ahol meglepődését halott terült el a gödör mélyén, aki- Fejérmegyei Napló mégis egyfolytában fejezte ki azon, hogy a cigányokat még ket – túlélők után kutatva – karbid- a cigányságot ostorozta, kissé sem ri- nem mészárolták le. A vajda házá- lámpával világítottak meg, mivel már adva vissza az internálótábor gondo- ban élelem és víz nélkül, összezsúfol- besötétedett. Egy kisgyermek, átvé- latától: „Cigány jellemvonások: bű- va vártak a cigánytelep lakói, már így szelve a lövéseket, a szüleit szólon- nözés és munkaundor.” „Traktust is elviselhetetlen rettegésüket csak fo- gatta, mire az egyik csendőr nyom- nekik! A cigánygettót átmenetileg ép- kozták a nyilas főispán és a csendőrök ban agyonlőtte. A két túlélő meg sem pen olyan örömmel fogadnánk, mint szitkozódó megjegyzései. A vajda kér- mert moccanni, ennek köszönhették, a zsidók kitelepítését.” „Ők is olyan lelte Pintér Józsefet, hogy legyen te- hogy életben maradtak, valamint an- vándorlók és alattomosak, mint a zsi- kintettel a szoptatós anyákra és gyer- nak, hogy a csendőrök csak azért nem dók.” „A cigánykérdés radikális esz- mekekre, továbbá esedezett, hogy ne dobtak kézigránátot a gödörbe, mert köze az internálás és pedig külön a végeztesse ki őket, inkább vitesse őket nem volt náluk. férfiakat és nőket és azután munká- munkatáborba. Szavai elutasításra lel- A második világháború végét kö- ra való nevelés.” (Idézve: 60–63. old.) tek: „dögöljetek meg, úgy is agyon vetően a nyilas főispánt és a kivég- A székesfehérvári és a várpalotai lesztek lőve, büdös cigányok” – vá- zőosztag tagjait, akik nem menekül- cigányok kivégzését a csendőr őrs- laszolta Pintér József. A főispán egy- tek el Nyugatra a számonkérés elől, parancsnok először megtagadta a kori napszámosa is a fogvatartottak a népbíróság elítélte, kit halálbünte- nyilasoknak, mondván, „mi nem vég- között volt, aki szintén próbált köz- téssel, kit fegyházzal büntetve. A saj- rehajtó, hanem ellenőrző szerv va- benjárni az életükért, amire a főispán tó több éven keresztül napirenden tar- gyunk”, továbbá követelte, hogy a annyit vetett oda egy égő ruhahalmaz- totta a kérdést, egyhangúan elítélve a felettes szervek foglalják írásba a pa- ra mutatva: „Ti is így fogtok elégni.” történteket: „Fehérvár szomorú szen- rancsot. Az őrsparancsok végül írás- (140. old.) Közben a sóstói katona- zációja tovább nő s egyre döbbenete- ban kapta meg az ukázt a Nemzeti temetőben a csendőrök a sebtében sebb hátteret fest a nyilas múlt mögé, Számonkérő Különítménytől, egyes összefogdosott civil lakossággal már amely ezreket végeztetett ki szempil- tanúvallomások az utasítás kiadá- ásatták a cigányoknak a sírgödröt. A lantás nélkül a kegyetlenségnek olyan sában a Gestapónak és a nyilas fő- fagyott föld ellenállt az ásóknak, las- vad állatiasságával, ami a földről a leg- ispánnak is szerepet tulajdonítottak. sítva a munkát, így a cigányok kivég- bűzösebb sárba, piszokba húzta le az A visszaemlékezések szerint közkézen zését elnapolták. A döntésben az is embert s méltatlanná tette az emberi forgott egy belügyminisztériumi ren- közrejátszott, hogy közeledtek a szov- névre.” (203. old.) delet, amely előírta a cigányok össze- jet katonák, mind közelebbről zengett A népbírósági perek után a gyűjtését és „zárt táborba” toloncolá- a Sztálin-orgona, így a csendőrök ma- Grábler-tavi mészárlás már-már kez- sát, a kivégzés elrendelését azonban a gukra hagyták a cigányokat a vajda dett feledésbe merülni. A szocialista nyilasok azzal indokolták, hogy a szé- házában, lelkükre kötve, hogy „sen- korszakban, az 1960-as évek elején a kesfehérvári és a várpalotai cigányok a ki se merjen mozdulni a házból, mert tömegsír közvetlen közelében vidám- szovjet csapatok bevonulásakor fosz- reggel eljönnek értünk”. Ekkor néhá- parkot építettek, több mint tíz évvel togattak, raboltak és együttműködtek nyuk elhagyta a cigánytelepet. Mire később pedig a megyei vezetés meg- az oroszokkal. A Grábler-tavi mészár- visszaértek, a csendőrök az ottmarad- tagadta az emlékműállítást arra hivat- lás szoros előzménye több cigányem- takat teherautóval Várpalotára szál- kozva, hogy a közvélemény nem tar- ber agyonlövése volt a Mátyás-vár lították, azzal áltatva őket, hogy egy totta ártatlannak a kivégzetteket. A tövében, akikre „így jár minden ha- gazdaságba mennek dolgozni, azon- rendszerváltást követően horgásztavat zaáruló” feliratú papírt akasztottak. ban a mész már ki volt készítve a hely- létesítettek a tett helyszínén, néhanap- SZEMLE 75 ján néprajzosok érdeklődtek a történ- öröklött vátesztudata”, viszont innen- általános, összefoglaló jellegű szöve- tek iránt, végül több elszánt kísérlet től kezdve a korábban szinte kizárólag gek vezetik be. Gelencsér ezekben vá- után 2006-ban kopjafát állítottak az a szórakoztatásra koncentráló film ha- zolja fel általánosságban az említett elhunytak emlékére, melyen a kivég- sonló szerepkörbe kerül – ezért válik társadalmi és politikai jellemzőket, zés dátumát elírták. Közel hetven év- számára formailag és funkcionálisan mielőtt rátérne az egyes művekre. Ez nek kellett eltelnie ahhoz, hogy méltó is meghatározó mintává az irodalom. a szerkezet jól olvashatóvá, kézikönyv- emlékművet állítsanak az áldozatok- Később, a hatvanas évek moderniz- ként forgathatóvá teszi a kötetet, amit nak, és megjelenjen a borzalmakról musától, a szerzőiség elterjedésével az is megkönnyít, hogy a legfontosabb hírt adó kiadvány. a filmművészet levetkőzi az irodal- szerzők nevét, a művek címét külön nnnnnnnnnn HAJNÁCZKY TAMÁS mias formát; ugyanakkor megtartja kiemeli a margón. Vissza-visszatérő a kulturális funkciót, hogy a hetve- név például Fábry Zoltáné vagy Makk nes–nyolcvanas években aztán ismét Károlyé (akiknek életműve több kor- Gelencsér Gábor: visszatérjen az addigra már kulturális szakon is átnyúlik, és ennek megfele- funkcióját elvesztő irodalom formái- lően változik adaptációs stílusuk is), Forgatott könyvek hoz. Elsősorban ezen változások men- vagy éppen Várkonyi Zoltáné; de raj- tén történik meg a korszak belső hatá- tuk kívül is szinte valamennyi jelentős A MAGYAR FILM ÉS AZ IRODALOM rainak meghatározása, a köztudatban filmrendező előkerül. KAPCSOLATA 1945 ÉS 1995 KÖZÖTT általában kiemelten kezelt jelen- A kötet második felét kitevő kilenc tős történelmi fordulópontok (mint „esettanulmány” célja a film és iro- Kijárat – Kosztolányi Dezső Kávéház mondjuk 1956 vagy 1989/1990) ke- dalom 1945–1995 közötti történeté- Kulturális Alapítvány, Bp., 2015., 586 vésbé dominánsak. A nagy számú nek reprezentációja, egy-egy íróhoz, old., 6900 Ft adaptáció azért játszik például külö- rendezőhöz, motívumhoz vagy for- nösen fontos szerepet az első, 1945– mai eljáráshoz kapcsolódva; gyakor- Gelencsér nagy lélegzetű, részletes 48 közötti korszakban (az ekkor elké- latilag az első részben felvázolt gon- összefoglalójához fogható monográ- szült kilenc filmből öt alapul irodalmi dolatfutamok alátámasztása konkrét fia a magyar film és az irodalom vi- művön), mert a világháború radiká- példával. Így például a Móricz- és szonyáról nem készült még Magyaror- lis cezúrája után az irodalomhoz való Mándy- (szűkebb keresztmetszetben szágon. A kötet puszta létével rámutat visszanyúlás a korábbi, pusztán szóra- a Déry-) adaptációk vizsgálata bizo- arra, mennyire összefonódott a ma- koztató formákra való hagyatkozásnál nyítja, hogy a rendezők a különbö- gyar irodalom és a magyar film törté- jóval erősebb folytatható hagyományt ző korszakokban mennyire eltérően, nete a vizsgált időszakban, miközben képvisel. Az így készült filmek tar- más-más módon dolgozták fel ugyan- ezen összefonódás jellegét és változá- talmilag újszerűek, formailag viszont azt az alapanyagot. Akad tanulmány sait vizsgálja. A témában tájékozatla- még a korábbi időszak jellemzőit hor- a képviseleti írói karakter reprezen- nabb olvasót meglepheti az adaptá- dozzák. Ezzel szemben a nyolcvanas tánsairól (Galambos Lajos és Galgó- ciók magas száma; olyan filmekről is évek első felének jelentős adaptáci- czi Erzsébet), a Balázs Béla Stúdiónak kiderül, hogy irodalmi műveken ala- ói már nem vállalnak kulturális funk- az adaptáció területén is megmutat- pultak, amelyekről ezt korábban nem ciót, a film és az irodalom kapcsolata kozó neoavantgárd törekvéseiről (Er- feltételezte volna. Gelencsér az elő- a formai kölcsönhatásra korlátozódik, dély Miklós: Verzió), illetve Gothár szóban megállapítja, hogy a tárgyalt s ebből izgalmas kísérletek is szület- Péter posztmodern Esterházy-meg- fél évszázad nagyjából nyolcszáz ma- nek. Gelencsér részletesen feltárja és filmesítéseiről, szembeállítva Bodor gyar filmjének mintegy egyharmada leírja a különböző korszakok változá- Ádám A részleg című művéből készült adaptáció. Közülük kétszáz kerül szó- sainak jellegét a mindenkori társadal- késő modernista munkájával. A köte- ba a könyvben. ( Érdekes lenne egy mi, (kultúr)politikai helyzetben – már tet Tarr Béla Krasznahorkai-adaptá- éves statisztika az egyes években el- csak azért is, mert a diktatórikus vi- cióinak vizsgálata zárja. készült filmes adaptációkról, abból a szonyok között eleve hatalmi szóval hosszú távú mennyiségi trendek is ki- döntenek arról, egyáltalán mely mű- rajzolódnának.) vek készülhetnek el vagy kerülhetnek A kötet átlátható, logikus szerkeze- a közönség elé. Mindez valószínűleg tű, akárcsak a szerző korábbi művei. az 1948 és 1954 közötti időszakban, Az első nagy egység történeti átte- a szocialista realizmus korszakában kintést nyújt, a második rész tanul- a legszembetűnőbb, amikor a filmre mányai pedig egyes kiemelt művekre leginkább mint agitációs propaganda- koncentrálnak. Az 1945 és 95 köz- eszközre tekintettek, elsődleges jelen- ti történet hét kisebb egységre bom- tőséget tulajdonítva a politikai tarta- lik – a korszakolást a szerző Kovács lomnak, miközben a művészi funkció András Bálinttól vette át. A felosztás erőteljesen háttérbe szorult. összhangban áll a kötet alapvető gon- A szerző tartja magát az előző ta- dolatával, amely a következő: 1945 nulmánykötetében kialakított szerke- után „tovább él a magyar irodalom zethez, és az egyes fejezeteket most is nnnnnnnnnnnnn PRAX LEVENTE 76 BUKSZ 2016

kus is, akinek munkássága sok tekin- sai nagyban hozzájárultak ahhoz, aho- Andrea Timár: tetben megelőlegezte a modern iro- gyan talán máig értéket tulajdonítunk dalomkritika és irodalomelmélet sok a modern értelemben vett „kultúrá- A Modern felismerését. Talán az egyetlen ma- nak”. Azon a tényen túl, hogy a ro- gyar nyelvű könyv, amely legalább- mantikus költő-forradalmár-filozófus Coleridge is felében Coleridge-ról szól, Szen- helyett egy kultúrkritikus prózaírót czi Miklós Valósághűség és képzelet ismerhetünk meg, a Coleridge gon- CULTIVATION, ADDICTION, HABITS című műve (Akadémiai, Bp., 1975.). dolkodásának kontextusairól való ha- Szenczi Coleridge képzeletfelfogásá- zai ismereteket is árnyalja ez a könyv. Palgrave Macmillan, 2015. 180 old., ra koncentrált, és mint a német idea- Szenczi Miklós és Péter Ágnes is a $ 90 lizmussal rokon esztéta-filozófust írta platonizmust és a német idealizmust le, aki a romantika számára megha- látja a legfontosabb gondolati keret- Tudomásom szerint Timár Andrea tározónak tekintett olyan fogalmak- nek Coleridge értelmezéséhez, és en- műve az első könyv magyar szerző nak, mint képzelet, kreativitás, géni- nek nagyon jó okai és masszív hagyo- tollából, amely teljes egészében Cole- usz, adta meg filozófiailag kidolgozott mánya is van. A könyvben újra és ridge-ról szól, és egyben az első angol alapjait, vagyis kulcsszerepe volt a újra előkerül az, ahogyan Coleridge nyelvű könyv Coleridge-ról, melyet klasszicista esztétika átalakításában, a brit empirizmus hagyományából magyar szerző jegyez. Persze gondol- a modernség előkészítésében. Pé- táplálkozik, a szokásokról szóló rész hatjuk, hogy teljesen esetleges, hogy ter Ágnes Roppant szivárvány című például meggyőzően érvel amellett, a szerző magyar: a mű a Coleridge- könyve (Nemzeti Tankönyvkiadó, ahogy Coleridge minden hirdetett kritika egy újabb darabja, egy nem- Bp., 1996.) szintén mélyreható Cole- platonizmusa és empirizmusellenes- zetközi szerzőgárda által létrehozott, ridge-elemzéseket tartalmaz, első- sége ellenére Arisztotelész és Locke régóta stabilan produktív iparág friss sorban Coleridge nyelvfilozófiájáról, nyomdokaiban jár. Coleridge szelle- terméke, és olvasóközönsége ilyen- melyben többek között az olvasha- mi közegeként sokkal több szó esik ként fogja megítélni. Mivel azonban tó, hogy Coleridge előre diszkreditált Burke-ről vagy Adam Smithről, mint feltételezhető, hogy a Coleridge-szak- később Heidegger által megfogalma- mondjuk Schellingről – persze nem irodalom más darabjainál ez a könyv zott gondolatokat (73. old.). Vagy- azért, mintha Coleridge idealizmusa szélesebb ismertségre tesz szert itt- is a hazai olvasó számára Coleridge érvénytelen volna, hanem a választott hon, bemutatásakor érdemes arról is modernsége magától értetődő lehet – téma miatt; ettől azonban még nem szólni, ahogyan a mű a hazai tudomá- ezért meglepheti a könyv alcíme: mert kevésbé örömteli, hogy a hazai isme- nyos közegbe illeszkedik. Annál is in- amellett, hogy korát megelőző kriti- reteket Coleridge-ról a könyv ily mó- kább, mert Samuel Taylor Coleridge kus, Coleridge számunkra elsősorban don is árnyalja, sőt az életműnek itt- (1772–1834), az angol romantikus mégiscsak lánglelkű romantikus köl- hon jobbára ismeretlen aspektusait költő, kritikus és filozófus, az európai tő – mi köze az alcím „kultiváció”, mutatja be. irodalom- és szellemtörténetben ka- „addikció” és „szokások” fogalmai- Mindez azonban csak „kellemes nonizált helyéhez, jelentőségéhez ké- hoz? Az „addikció” kifejezés persze mellékhatás”; a kötetnek nem célja, pest Magyarországon viszonylag ke- nem idegen tőle, hiszen a legközis- hogy dialógusba elegyedjen a hazai véssé ismert szerző. No persze mint mertebb toposz Coleridge-ről ta- Coleridge-recepcióval, nem is reflek- a „klasszikusok” közé sorolható költő lán az, hogy ópiumfüggő volt. Ám a tál rá, hiszen célközönsége – az angol és gondolkodó, Coleridge nagyon is könyv az addikciót mint Coleridge romantika és a Coleridge-életmű ku- benne van az irodalmi köztudatban, munkásságában fontos szóképet, fo- tatói, valamint az európai modernitás ám munkásságának jellege és sokrétű- galmat, mint történetileg szituált és kultúraelméletei iránt érdeklődő hu- sége már annál kevésbé ismert a nem történeti jelentőségű elméleti diskur- mántudósok – számára ez ismeretlen specialista magyar olvasó, vagy akár zust tárgyalja, nem a kábítószer-fo- terület. Egy jól kitapintható elméleti irodalmár számára. Éppen ezért le- gyasztás örömeiről és bánatairól, vagy hagyományba illeszkedik, amely töb- het a hazai olvasók számára fontos az azoknak Coleridge költészetével való bek között az esztétika, a nemzet és a a Coleridge-kép, amellyel ez a könyv összefüggéseiről szól. Vagyis nagyon modern kultúra összefüggéseit vizs- bővíti a tudásunkat róla. máshogy modern ez a Coleridge, mint gálja, elsősorban az ideológiakritika és A könyv főcíme – „Egy modern ahogyan az a hazai irodalmi köztudat- a dekonstrukció módszereivel és belá- Coleridge” – legfeljebb csak a határo- ban él. tásai mentén. A humántudományok zatlan névelő használata, nem pedig És nemcsak máshogy modern, ha- ma uralkodó szellemében tökéletes a cím állítása miatt hangozhat itthon nem más is ez a Coleridge: a könyv természetességgel ötvözi az irodalom- furcsán. A hazai olvasóközönség szá- ugyanis a hazai köztudatban sokkal kritikát és a kultúrtörténetet, „diskur- mára – bár nem néztem utána, de erős kevésbé létező Coleridge-ra koncent- zusokat” elemez, és történetük nyo- a gyanúm – Coleridge „modernsége” rál, a politikai, vallási, filozófiai és ne- mába ered. Coleridge modernségét itt önmagában talán nem is feltétlenül veléstani művek szerzőjére, a konzer- tehát úgy kell értenünk, hogy a könyv kérdés. Aszerint, ami a magyar iro- vatív gondolkodóra, aki az egyén, az – és persze állítása szerint Coleridge dalmi köztudatban él róla, Coleridge egyház és az állam összefüggő jólété- elméleti írásainak egy fontos része – nemcsak költő, hanem fontos kriti- ről elmélkedik, és akinek elméleti írá- a „modernitásról” mint olyanról szó- SZEMLE 77 ló diskurzushoz kapcsolódik. A kö- az addikció fogalmának a modernitás kedése épp ebben a folyamatban kap tet arra törekszik (elsősorban Walter szempontjából lényeges diskurzusát kulcsszerepet. Mi több, a kultiváció Benjamin vonatkozó elemzéseire tá- elemzi Coleridge műveiben. nemcsak átveszi a képzelőerő szere- maszkodva), hogy megmutassa, aho- Harmadszor pedig, a „szokás” fo- pét Coleridge gondolkodásában, ha- gyan a modernitásfogalom megkép- galmának is vannak olyan aspektu- nem, minthogy a két fogalom egy- ződésének történeti szálai Coleridge sai, amelyek bekerültek a Coleridge- másra épül, összetartozásuk azt is munkásságáig is visszanyúlnak. filológia látókörébe, elsősorban azon megvilágítja, ahogyan Coleridge poli- Ezt a vizsgálódást egy némiképp keresztül, hogy milyen fontos szere- tikai és pedagógiai elgondolásai soha váratlan, ám a könyv fényében már pe van Burke konzervativizmusában, nem válnak el teljesen irodalomkriti- nagyon is indokoltnak ható kritikai vagy – ettől nem függetlenül – Words- kai vagy esztétikai elméleteitől. Már manőver alapozza meg: összekapcsol worth etikai gondolkodásában (s csak azért sem, mert a kritikai hagyo- három fogalmat, amelyekkel a Cole- Coleridge mindkettejük műveivel dia- mány számára, melybe a könyv il- ridge-filológia külön-külön már fog- logizált); ezzel együtt Coleridge neve leszkedik, az „esztétika” – egy néha lalkozott ugyan, de összefüggésüket elsősorban egy olyan poétikával társul, egyenesen gyanús és leleplezendő, de eddig nem vizsgálták. amely szembeszegül a szokásoknak és legalábbis átvilágítandó és ideológiai Először is: a „kultiváció” egyrészt a konvencióknak a kreativitást gátoló szempontból megértendő kultúrtör- a „kultúra” modern, a XIX. század- erejével. A könyv azonban felhívja a fi- téneti konstrukció – nemcsak a testtől ban kialakult fogalmának egyik sark- gyelmet arra, hogy a szokásnak pozitív vagy a történelemtől szakít(hat)ja el a köve, másrészt Coleridge számára is szerepe is van Coleridge gondolkodá- szubjektumot, de például az érdek- központi fogalom, akit a XIX. század sában, mert – paradox módon – képes nélküliség vagy az önmagáértvalóság első éveitől egészen haláláig intenzí- automatikussá tenni a szabad akarat felértékelésén keresztül fontos esz- ven foglalkoztatott a nevelés kérdése működését. A könyv három része ala- közzé válik a modern szubjektum és és politikai szerepe. pos, értő és eredeti elemzését kínálja a modern nemzet- és kultúrafoga- Másodszor: noha az „addikció” e három fogalomnak Coleridge mun- lom megalapozásában, valamint az diskurzusa csak XX. és XXI. száza- kásságában, és rámutat arra, ahogyan egyén és a társadalom vagy az embe- di elméletírók műveiben kap nevet, ezek szorosan összetartoznak, illetve ri nem viszonyának meghatározásá- és válik a modernitás számos velejá- arra, ahogyan összetartozásukon ke- ban. A könyv főbb tájékozódási pont- róját leíró fogalommá – elsősorban resztül ráláthatunk Coleridge poétikai, jai ebben a tekintetben (és nem csak a szabad akarat és annak korlátozá- politikai és neveléstani gondolatainak ebben) elsősorban Marc Redfield és sát illető kérdések kapcsán –, a könyv összefüggéseire. Thomas Pfau munkái, akik élen jártak meggyőzően mutatja ki ennek a dis- Mindennek fényében a könyv szö- abban, hogy az „esztétikát” ne csak kurzusnak a jelenlétét Coleridge írá- vevényes gondolatmenetet épít fel, mint valami „félrevezető” ideológiai saiban. Az addikció fogalma tehát amelyet részleteiben itt nem is pró- konstrukciót leplezzék le, hanem ide- itt nem annyira a kábítószerfüggés- bálok felvázolni. Nagy vonalakban ológiai voltának elemzésével jellemez- re utal, mint a leküzdhetetlen auto- azonban Timár Andrea legfőbb állí- zék a modernitás megképződésének matizmusok, a repetitív kényszerek, tásai a következők. Mivel Coleridge- egyes szellemtörténeti folyamatait. Az a mechanikus ismétlődés emblemati- nak talán a képzelőerőről alkotott imagináció és a kultiváció viszonya kus voltára egy kultúrtörténeti pilla- elméletei a legismertebbek (és tet- Timár Andrea könyvében sem csak natban. A Coleridge-filológia, amikor ték a kor fontos kritikus-filozófusá- egy gondolati elmozdulást jelent, ha- addikcióval foglalkozik, elsősorban vá), a könyv egyik legfontosabb ál- nem Coleridge kritikai gondolkodá- persze Coleridge kábítószerfüggését lítása talán az, hogy a „képzelőerő” sának egy olyan vonását, amely a mo- vizsgálja, annak aspektusait használ- fogalmának helyét Coleridge életmű- dernitás fogalmának megértéséhez ja az életmű egyes elemeinek megér- vében fokozatosan átveszi a „neve- segít hozzá, illetve amelynek jelentő- tésére, például a bűntudatnak vagy a lés” fogalma: számára az „edukáció” ségét leginkább a modernitás kritikai külső erőtől való megszállottságnak az „imagináció” politikailag releváns diskurzusa felől ragadhatjuk meg. az életműben megjelenő mozzanatai- megjelenési formája a nemzet és az Coleridge-nél a kultiváció célja, rö- ban. Ám Coleridge korában a „kábí- állam életében. Elsősorban ezzel az viden, hogy előhívja a mindenkiben tószerfüggés” mai értelemben vett fo- észrevétellel csatlakozik a könyv ah- ott szunnyadó emberséget, vagyis azt, galma még jobbára ismeretlen volt, hoz a gondolatmenethez, vagy akár ami az állatoktól vagy a gépektől meg- és a könyv arra hívja fel a figyelmet, kritikai hagyományhoz, amely sze- különböztet minket, s ennek az em- hogy Coleridge harca az ópiumfüg- rint a nemzetek elképzelt közösségek berségnek az alapja a szabad akarat. géssel nem azonos azokkal a gondo- (az imagi-nation kifejezésben sűrűsö- Az addikció épp ennek a bennünk rej- latokkal és fogalmakkal – bár persze dő gondolat Benedict Anderson mű- lő emberi képességnek a kibontako- sokszor metszi őket –, amelyek írásai- vei nyomán terjedt el), s Coleridge zását veszélyezteti, amennyiben olyan ban az „addikció” modern diskurzu- számára a képzelőerő a szubjektum vágy, amelynek a ráció, az ítélőerő és sa előfutárainak tekinthetők. A könyv és a nemzet létrejöttének is alapja. A a szabad akarat felfüggesztésével te- egyik innovatív eleme az, ahogy az könyv meggyőzően mutatja be, aho- szünk eleget, mozgásba hozza a szin- „addikció” témáját „eltéríti” Cole- gyan a „kultiváció” fogalma, vagy- tén bennünk rejlő stimulálhatóságot, ridge kábítószerfüggésétől, és ehelyett is Coleridge nevelésről szóló elmél- hogy emberi mivoltunkat, szabad aka- 78 BUKSZ 2016 ratunkat a mechanikus ismétlődés coleridge-i értelmezése tehát a köl- hogy visszavegyék, tompítsák a versek börtönébe szorítsa. Az addikció így tői életműtől sem lehet független. So- szubverzív erejét, mellyel Coleridge nemcsak a nevelés, de a nemzetépítés kak számára ez lesz a könyv legérde- saját „esztétiko-politiko-pedagógiai” céljait is veszélyezteti, és kultúrtörté- kesebb, legvonzóbb eleme, ugyanis elméleteit kezdik ki. A Rege a vén ten- neti megnyilvánulásai így Coleridge az elméleti felépítmény nemcsak ön- gerészről elemzése pedig egyenesen szerint esztétikai-politikai-pedagógiai magában érdekes, de arra is lehető- egy, a modernitás figuratív reprezen- elgondolásait fenyegetik. Merthogy az séget ad, hogy Timár Andrea untig tációra hagyatkozó politikai és etikai addikció itt egy történelmileg specifi- ismert klasszikus versekről is újsze- manővereitől eltérő etika lehetőségét kus jelenségként kerül elő – a kritika rű, és egyben teljesen meggyőző ol- mutatja fel, amely azoknak a hangját általában a modernitással, a mecha- vasatokat adjon. Coleridge legfonto- is meghallja, akiket az esztétikai távol- nikus reprodukálhatóság korával hoz- sabb, legismertebb versei – a Rege a ságtartás reprezentálhatatlanná tett. za összefüggésbe, de a könyv rámutat, vén tengerészről, a Christabel, a Csüg- Ám, szól a fejezet konklúziója, Cole- hogy Coleridge számára ez a jelen- gedés: óda, az Aol hárfa vagy a Kubla ridge kései konzervatív politikai írásai- ség már felismerhető volt: ezt olvas- kán – sorra előkerülnek. Majd mind- ban ez a lehetőség már nem kap han- hatjuk ki mindabból, ahogyan például egyik fejezetben és mindegyik téma- got (52. old.). a nyomtatás elterjedéséről, az embe- kör kibontásakor reflektál a könyv Még ha Timár Andrea elemzései rek elméjét elárasztó regényekről, új- arra, milyen összefüggéseket ismer- végig meggyőzők is, ebben az eset- ságokról, hírekről és az egyéb, hasonló hetünk fel a fent vázolt gondolat- ben mégis az lehet az ember érzése, stimulációk iránti fokozódó vágyról, rendszer és a költői művek között. hogy ez az érvelésmód régről ismerős. illetve amit e vágyak mechanikus és Mi több, a versek olvasata nem va- Nem a dekonstruktívnak is nevezhe- repetitív kielégítéséről ír. Az addikció lamiféle toldalék az elméleti fejtege- tő módszerre gondolok (az nagyon is Coleridge számára civilizációs beteg- tésekhez, hanem az érvelés szerves helyénvaló ebben a kritikai kontex- ség, a civilizáció excesszusa, tehát ve- része. Így például az 5. fejezetben ar- tusban), hanem arra, amit mindez a szedelmes, megakasztja a kultiváció ról olvashatunk, hogy Coleridge nem versek és a teória viszonyáról sugall. folyamatát, lehetetlenné teszi embe- fordul el a hagyománytól és a Ben- Egy olyan előfeltevés jelenik meg itt, ri mivoltunk kibontakozását, vala- jamin által „profetikusnak” nevezett amelyet többek között talán épp Cole- mint annak a nemzetnek és államnak időfelfogástól, mint tette a moderni- ridge-tól örököltünk, és amely talán a megalkotását, amelyben az egyén tás, amikor az egyén- és a nemzetfor- maga is része annak a kultúrafogalom- szabad akaratából rendeli magát alá málás során többek között feltalálta a nak, amelyet a könyv Coleridge mun- a Törvénynek (vagyis válik szubjek- Bildungsromant. Az a bibliaolvasási és kásságában elemez. Azzal az állítással tummá úgy is, mint aki kiteljesíti em- -értelmezési gyakorlat azonban, ame- ugyanis, hogy Coleridge versei kikez- berségét a benne szunnyadó szabad lyet Coleridge többek között a regény- dik Coleridge, a teoretikus törekvése- akarat kibontakoztatásával, illetve a olvasással szegez szembe, maga is a it, mintha belül maradnánk azon a to- szónak a „szubjekció” értelmében is, modernitás nemzetteremtésével azo- poszon, hogy a költészet (akár mint az mint aki szabad akaratából alárendeli nos performatív gesztus, amely nem igazság valami öntudatlan feltárulása, magát az államnak). A szabad akara- támaszkodik a hagyományra, hanem akár mint az általános emberi mes�- ton alapuló szubjektumformálás és a konstituálja azt (77. old.); majd a 6. sze hangzó megnyilatkozása) jobban szubjekció ellentmondását Coleridge fejezetben a Kubla kán elemzése mu- tudja a dolgokat, mint a teória. Va- úgy oldja fel, hogy szerinte nem pusz- tatja meg azt, ahogyan Kubla beszéd- jon az az implikáció, hogy a filozófus tán az akaratot és az ítélőerőt felfüg- aktusa („In Xanadu did Kubla Khan a Coleridge-nak szinte meg kell véde- gesztő szokás-automatizmus létezik, pleasure dome decree”) hozza létre a bi- nie magát saját verseinek sugallatai- hanem a szeretet által kialakított szo- rodalmát, állama nem a múltból or- tól, vagyis hogy a konzervatív filo- kás is (a szeretet keresztény eszmé- ganikusan fakadó valami, hanem ön- zófus állításai megroggyannak költői nye, ahogyan a könyv többször rámu- magán és a performativitáson alpuló megszólalásai alatt, nem arra az elő- tat, sok módon színezi át Coleridge konstrukció (101. old.). Coleridge feltevésre támaszkodik-e, hogy a mű- kanti örökségét), amely elfeledkezik így a könyv szerint némiképp önma- vészet inherensen liberális? És hogy saját szokás voltáról, és a szabad aka- ga jobb belátása ellenére modern, ráadásul itt és csak itt nyilvánul meg rat egyfajta illúziójaként végső soron hisz ez a modernitás mechanizmu- egy olyan etika, amely kikeveredik az lehetővé teszi, hogy az egyén emberi sai révén létrejövő állam (és nemzet esztétikai ideológia és a modern kul- mivoltának kiteljesedése közben is mi- és egyén) számára rémálom. Mégis, túrafogalom csapdáiból? Vagy, más nél hatékonyabban tudja alávetni ma- a versek olvasatai rendre azt mutatják oldalról közelítve, mintha a könyv- gát a Törvénynek. meg, ahogyan Coleridge konzervatív, nek ez a szála arra utalna, hogy Cole- Ha mindebből valaki hiányolná vallásos kultúr- és neveléselméletei ridge, a költő és Coleridge, a teoreti- Coleridge-ot, a költőt, annak sem megbicsaklanak azon, ahogyan a köl- kus mégsem ugyanaz az elme, és hogy kell aggódnia. A könyv egyik külö- tői művekben megjelennek. A Kubla az életműben a hangsúly eltolódása nös erénye, hogy nem feledkezik meg kánhoz később hozzáírt előszó, csak- a költészettől a filozófia felé mégis- Coleridge verseiről sem – hogyan is úgy, mint a vén tengerész regéjéhez csak, ahogy Coleridge maga is nem- tehetné, ha állításainak része, hogy később hozzáírt glosszák például egy- egyszer panaszkodott, valamiféle ha- a kultiváció esztétikai erő, amelynek aránt arra szolgálnak, érvel a könyv, nyatlás. Vagyis, röviden, vajon nem SZEMLE 79 arra az előfeltevésre épül-e az, amit leményektől, ám azután mégis rájuk eszmetörténész találhat benne, érdek- a könyv a versek és az elmélet viszo- építi érveit. lődésének megfelelően, gondolatéb- nyáról mond, hogy a költészet iga- Mindez azonban mit sem vesz el a resztő állításokat, azért is ajánlom ezt zabb, mint a filozófia? (És ha tekin- könyv gondolati gazdagságából, mely- a könyvet, mert megbízható útmuta- tetbe vesszük azt is, hogy az esztétika nek az is jele, hogy a saját állításain kí- tást ad, elegánsan kalauzol Coleridge ideológiakritikai diskurzusa, amelyre vül eső spekulációra is alkalmat ad. gondolkodásnak dzsungelében, a gya- a könyv támaszkodik, épp egy liberá- Számomra különösen érdekes ered- korta az érthetetlenségig nehéz, sok- lisnak nevezhető művészet- és kultú- ményei vannak itt például annak a fel- szor konfúz életmű labirintusában. rafelfogással szemben fejezett ki töb- fogásnak, amely szerint a szimpátiá- Mi több, igazi gondolati építményt, bek között etikai aggályokat, vajon a ra alapozott etikában a figuráció válik komplex és szofisztikált gondolatme- művészet és teória viszonyának ezen morális normává, és így a szimpátia netet épít fel. Timár Andrea meggyőzi implicit megítélése nem azt sugallja-e, elmélete eltávolodik a dolgok dolog- az olvasót, hogy gondolati építménye hogy a könyv érvelésének olyan elő- szerűségétől, metaforizálja őket, „esz- nem önmagáért való, hogy komple- feltevés is része marad, amelyet a mo- tétikai” távolságot helyez a fájdalom, xitása nem csapongás, hanem kont- dernitás és a modern kultúrafogalom az erőszak, a halál valóságos, literális rollált gondolati gazdagság, melynek genealógiájának éppen hogy láthatóvá volta és a figuráció révén az ezek egyes elemei és egésze is releváns tu- kellene tennie?) szublimációjaként megjelenő neve- dást kínál. Elképzelhető persze, hogy Sietek hozzátenni: a könyv cél- lődés közé. A Rege a vén tengerészről egyes téglái meginognak majd a to- ja nem az, hogy értékítéletet alkos- című vers például azért ássa alá Cole- vábbi vizsgálódás során, no de ez is az son, eljárása mindenhol elemző és ridge elméleti megfontolásait, mondja ilyen munkák sajátja, és semmit sem nem ítélkező, nem száll síkra valami- Timár Andrea, mert olyan együttér- vesz el a könyv erényeiből, melyek- lyen politikai vagy morális meggyő- zést mozgósít, amelynek nincs szük- kel nemcsak gazdagítja a Coleridge- ződés mellett. Saját orientációját eb- sége a tapasztalat metaforikus helyet- ról való tudásunkat, de együttgondol- ben a politikai értékítéletekkel mégis tesítésére. Mindez annak az angol kodásra, továbbgondolásra is serkent gyakran átitatott kritikai kontextus- romantikus költészet szakirodalmá- a saját szaktudományán belül és azon ban nem is könnyű kitapintani. Ta- ban sokat hangoztatott gondolatnak kívül is. lán ebben és más tekintetben is kön�- a fényében érdekes számomra, hogy nnnnnnnnnn KOMÁROMY ZSOLT nyebb dolga lett volna az olvasónak, szemben Wordsworthszel, Coleridge ha a szerző jobban kibontja annak a soha nem tekintett el a nyelv inheren- kritikai gondolkodásnak az elemeit, sen figurális voltától, és ennek fényé- Király V. István: amelyre támaszkodik. Például a „kan- ben kritikusan nézte a Wordsworth ti” jelző vagy az „esztétizálás” fogalma által keresett „természet nyelvét”, Death and History olyan gyakorisággal fordul elő minden sőt, Coleridge számára a természet további magyarázat nélkül, ami sokak is megmaradt mindig figurálisnak. Lambert Academic Publishing, számára megnehezítheti a könyv olva- Vagyis, van a kritikának egy olyan Saarbrücken, 2015. Theodora Cos- sását. No persze minden tudományos szála, amely Wordsworth azon illú- man illusztrációival, 180 old., € 64,90 szakmunka sajátja, hogy az olvasók zióival szemben, hogy a közvetítetlen csak sok előzetes ismerettel felvértez- tapasztalat megszólaltatható a termé- „…csak mert halandóan lakozik, azért ve élvezhetik (nem véletlenül írt olyan szet nyelvén, Coleridge-ot úgy állít- lakozik […] történetien – tehát a lété- sokat Thomas Pfau – teszem hozzá, ja elénk, mint aki tisztában van ennek ben, új létdimenzióként magát a tör- az érthetetlenség határait súroló tö- illuzórikusságával. Erre a gondolatra ténelmet is létrehozva szabadságában mörséggel – a specializálódásról és a a könyv válasza, hogy igen, Coleridge az ember.” (63. old) professzionalizálódásról mint a mo- számára a moralitás, a kultiváció és a dernitás tudásszerkezetének ismérvei- nemzetformálás nincs meg figuráció Király V. István, a neves kolozsvári fi- ről); és az is világos, hogy a könyv egy nélkül, ám ez (szemben az említett lozófus új kötete immár a tizenegye- bizonyos kritikai nyelv és gondolkodás kritikai nézetekkel) nem annak kö- dik önálló monográfiáinak a sorában, kontextusába illeszkedik, és így feles- szönhető, hogy Coleridge megelőlege- és több szempontból is fontos helyet leges szócséplésnek hathat mindent az zi a modern gondolkodás számos be- foglal el az életműben. A szerző egész elejétől elmagyarázni. Mindezt belát- látását, hanem konzervatív etikájának gondolkodói teljesítményét mozgásba va is megkockáztatom azonban, hogy a megjelenése. Vagyis ezen a ponton hozó áttekintés hosszú évek kutatása- nem megy a tudományosság rovására az e költőket más aspektusokból is- it rendszerezi történelemontológiai és egy kicsit több didaxis, mint amivel itt merő olvasó számára a könyv radikáli- politikafilozófiai kérdések köré, ame- találkozunk. Talán főként azért, mert san átír olyan kritikai véleményeket is, lyek történeti sorsunk jelenét érintik. a könyv néhol bizonytalanságot mutat amelyekkel nem is foglalkozik, mert A kötetben a kérdező ember lét- abban, hogyan fogalmazza meg viszo- kívül esnek a témáján. Az ilyen gon- kérdései nyílnak meg. Bár műfaji uta- nyát az önmaga által adresszált kriti- dolatébresztő összefüggések lehetősé- lás nincs rá, a könyv egészét leginkább kai diskurzushoz, például amikor nem gét csak igazán jó könyvek kínálják. úgy lehet értelmezni, mint kanti ér- egy ízben azt fejtegeti, hogyan tér el az Azon túl, hogy sok humántudós telemben vett Prolegomenát egy egé- ebben a diskurzusban elfogadott vé- és a korszakkal foglalkozó irodalmár, szen újfajta „történelemfilozófiához”, 80 BUKSZ 2016 avagy a szerző szavaival: egy történe- szabadság, titok és terrorizmus – kon- Leviathánját és Heidegger fiatalkori lemontológia lehetőségéhez, amely centrikus körökben haladva egyre mé- munkáit (többek között a Fenomeno- Király István eddigi életművét alapo- lyülő összefüggést alkotnak a címben lógiai Arisztotelész-interpretációkat és a san átgondolt és kiérlelt gondolatok rejlő alapgondolat körül. A kötet, egé- Lét és időt) vizsgálva és e két egymás- egységes keretébe foglalja. Az életmű szét tekintve, rákérdez a globalizáció tól távolinak tűnő hagyomány újrata- korábbi textusainak továbbgondolá- korában megváltozott léthelyzetre, lálkozásának lehetőségét felmutatva, saként készült, mégsem utószó, ami arra, ami velünk történik, belül kerül- végső soron a történelem „kezdeté- befejezne vagy lezárna egy korszakot, ve e történésen és belegondolva abba ről” és „végéről” gondolkodik. Míg hanem elmélyítés: ez a prolegomena a horizontba, amely a szavak minden- Hobbes számára a halálfélelem a tör- nem kezdőknek szóló bevezetés, ha- napi használata során elgondolatlan ténelem (a háborúk és a béke) dina- nem olyan tudományos fejtegetés, át- marad, de nem az állítás, a válasz- mizáló tényezője (az állam, a jog, az tekintés és rendszerezés, amely – Kant adás, hanem a kérdezés, keresés, gon- erkölcs területén), Heideggernél a ha- szavaival: „nem tanulók, hanem jö- dolkodásra ösztönzés módján. A való- lálhoz (időbeli végességünkhöz) viszo- vendő tanárok használatára” készült, di megértés és az igazsághoz kötődő nyuló emberi lét történeti létünk és akik már tapasztaltak, jól ismerik az nyitottság/nyitás szerkezetileg kérdés- ezáltal történelmünk rejtett alapja. E addig (mindenekelőtt az észkritika ál- szerű e szövegekben, oly módon van két gondolkodó holdudvarában kör- tal) bejárt filozófiai utat (Immanuel jelen, hogy fölkavaró kérdéseket, filo- vonalazódó gondolat, hogy halandó- Kant: Prolegomena minden leendő me- zófiailag még ki nem aknázott tapasz- ságunk és annak tudata nélkül végső tafizikához. Ford. John Éva, Tengelyi talati mezőket hoz közelebb hozzánk. soron „nem létezne sem történelem, László. Atlantisz, Bp., 1999. 7. old.). Ezen az úton a tét voltaképpen „mi sem jövő, sem remény” (7. old.). Mi- A prolegomena műfaja felettébb mun- magunk vagyunk”, a saját embersé- ért? Mert „halhatatlan létezőkkel” kaigényes, ugyanakkor a tudóstól el- günk megértése vagy elvétése. valójában nem történhet semmi, így várható szerénység jeleként művelt A kötet nem lebecsülendő erénye, értelemszerűen nem lehet sem törté- gondolatforma, hiszen utólag nyújt hogy nem a hagyományos történelem- nelmük (múltjuk vagy jövőjük), sem értelmezést, áttekinthető „tervet”, filozófiák horizontján mozog, hanem sorsuk. A filozófia elsősorban felis- egyfajta „vázlatot”. Kanti változatát alapjaikra kérdez rá. Azt tematizálja, merteti, hogy a meghalás transzcen- analitikus (a már ismert tematikát új amit a történeti kutatások inkább csak denciáját és méltóságát továbbra sem módon megvilágító) kifejtésmód jel- előfeltételeznek, vagy önmaguk révén ismerjük. A halhatatlanság metafizikái lemzi. képviselnek. Lényegében minden tör- valójában nem kérdeznek rá létünk A diskurzus ezen módjának a fi- téneti kutatás a halállal foglalkozik, valódi tétjére, ami nem más, mint lozófiában nem csupán külsődleges, amennyiben a tárgyát múltbeli törté- hogy az ember lényegében csak a ha- propedeutikai jelentősége van, mivel nések és halottak alkotják. A halál a lálhoz viszonyuló létével (a halál vala- a szóban forgó dologhoz tartozik, a történelem „konstansának” számít, bár milyen tudatával) válik „halandóvá” „tárgy” hozzáférhetővé tételének mér- ennek az alapvető összefüggésnek az s ezzel igazán történeti létezővé. Ha tékadó módja. Király István kötete – ontológiai jelentősége rendszerint rejt- nem vagyunk történetiek, akkor per- noha ő maga csak két fejezetcímben ve marad. Halál és történelem lényegi sze kitalálhatunk különböző halhatat- szerepelteti e terminust – ebben a fent összetartozását az 1960–1970-es évek- lanság-metafizikákat, s áttolhatjuk a körvonalazott értelemben nevezhető ben neves francia történészek kezd- kérdést az episztemológiába… De ez prolegomenának. ték tematizálni – többek közt Philippe nem megoldás. Valójában nem meg- A négy fő fejezetet és a függelé- Ariès, Michel Vovelle, Louis-Vincent oldandó, hanem feloldandó problé- ket az elmúlt tizenöt év (1999–2014) Thomas és Pierre Chaunu. Itt most ma előtt állunk. Heidegger elsődleges kutatómunkájának eredményeiből vá- elsősorban nem a halál valamiféle tör- gondja is inkább az, hogyan vagyunk logatott írások alkotják, összesen 12. ténettudományi „problematizálásáról” történetiek? Hogyan lehet autentiku- Többségük megjelent már hazai vagy van szó vagy arról, hogy a halálnak is san és nem autentikusan történetinek nemzetközi fórumokon (magyar, ro- van történelme. A halál megértésének lenni? Már Kant világossá tette, hogy mán és angol nyelvű folyóiratok- és kutatásának kitüntetettsége abból „Isten”, „halhatatlanság”, „szabad- ban vagy gyűjteményes kötetekben), ered, hogy nélküle nem gondolható el, ság” olyan fogalmak, amelyek túl van- ugyanakkor az itt elrendezett és átdol- egzisztenciálisan és ontológiailag mi- nak a tapasztalás körén, nem tárgyai gozott (kiegészítésekkel és rövidíté- képp tartozik hozzánk a történelem érzéki szemléletünknek, legfeljebb el- sekkel is ellátott) formában, frissített és a történetiség. A szerző alapkérdé- vont eszmét alkothatunk róluk, amely szakirodalmi dokumentáció kíséreté- se, legfontosabb interrogatívuma, hogy „regulatív” számunkra, tehát irány- ben, először látnak napvilágot. A szer- miért van egyáltalán történelmünk. mutatás erkölcsiségünknek. Ha valaki ző három korábbi nagyszabású műve, Mitől vagyunk mi, emberek történeti e posztulátumokat – a történeti meg- amelyhez szervesen kapcsolódnak: a lények? Egyáltalán mit jelent a törté- ismerés módján – tapasztalatilag akar- Filozófia és itt-lét (1999), a Halandó- nelem alapjaiig és eredetéig lehatolni? ja bizonyítani, s ilyen követeléssel áll- an lakozik (2007) és a Kérdés-pontok Az első fejezet (Human Finitude and na elő, akkor azt mondhatjuk, nem (2008). A középpontban álló témák History – Prolegomena to the Possibility értette meg, miről van szó. E menekü- – történetiség, történelem, élet, ha- of a „Philosophy of History” and lési útvonalak helyett a döntő kérdés lál, idő (a nem-múló múlt és a jövő), Ontology of History) Thomas Hobbes inkább az, vajon megértettük-e, hogy SZEMLE 81 mit jelent a halandóságunk, ami tör- mi technikákat, a történettudományi ségét kell meglátnunk, máskülönben ténetivé tesz bennünket? A „halhatat- módszereket, sőt Szent Ágoston Val- a jelenünkön is az uralkodik, de nem lanság hitéhez” nem kellene előbb ha- lomásainak időanalízisét alapul véve egyszerűen úgy, hogy a múltunk még landóvá válnunk? „Ahhoz tehát hogy a XX. században Husserl, Heidegger tart, hanem úgy, hogy valami különös megérthessük a reményt, a halált kell és Sartre egyaránt elvéti a múlt meg- módon nem múlik el, kísért. A pszi- előbb […] megértenünk.” (Király V. értését. Nézőpontjuk többé nem nyújt choanalízis kritikai revíziójának egyik István: Halandóan lakozik szabadsá- elégséges alapot a közelmúlt legsúlyo- alappillére, hogy a nem múló múlt, gában az ember. Kalligram, Pozsony, sabb kérdéseinek megválaszolásához. amit a szerző puszta Voltságnak (Had- 2007. 307. old.) Ma – a XX. századi világégések, az been-ness) nevez, egyenesen kísérteti- Király István arra is rámutat, hogy auschwitzi borzalmak, az embertelen- es vagy veszélyes „múltként” uralko- bármilyen furcsán hangozzék is, a bio- ség tapasztalata után – az esetlegessé- dik fölöttünk. lógiai születésünk még nem teremt gek vagy a „terrorizmus korában” a A harmadik fejezetben (The Future, „halandó” emberi ittlétet, s ezáltal kérdések megújulására és a múltról or, Questioning Dwell the Mortal Man), történetivé sem tesz bennünket. Té- való felfogásmódunk átértelmezésére továbbra is Heideggerrel dialógusban, vedés azt gondolni, hogy eleve „halan- van szükség. A múlt inkább elrejtőzik, az időhöz és a jövőhöz való viszony dók” vagy „halhatatlanok” volnánk. mintsem megmutatkozna számunkra. olyan lényegi vonatkozásai kerülnek Egyik sem vagyunk. Ez az emberi lét Valami lényegeset nem tudunk róla és előtérbe, mint például a jövőtől való – szabadság nélküli – passzív felfogá- arról, hogyan viszonyuljunk hozzá. A menekülés (ami nem más, mint a ha- sa volna. Halandó emberi létem, amit dolog mélyén elsősorban mégsem is- lál előli menekülés), a várakozás, az keresek, nincs kezdettől fogva, kez- meretelméleti, hanem egziszteniális- önmagaelőzés, az előrefutás, a terve- detben valójában még nem önmagam ontológiai tematika rejlik: mind ez zés, a remény és az előrejelzés. A szer- (Selbst) vagyok, ha ebből a lelkiisme- idáig nem sikerült megszabadulni at- ző néhány utalás erejéig felvillantja a ret hangja kiszólít, meghallom a hívá- tól, hogy az emlékezet segítségével a jelenlegi kutatások három irányát: sát, és követem, akkor fogok rálelni múlt „megjelenítésére” és az időbeli 1. a társadalomtudományokhoz halandó önmagamra. Ez a kérdés- távolság leküzdésére törekedjünk. Így tartozó jövőkutatást (futurológia); irány a terapeutikus filozofálás (a vi- viszont a múlt legmélyén soha nem a 2. a vágy (kívánság, deziderátum, gasztalás) elleni ellenvetésként fogha- létre, hanem csak az időre kérdezünk conatus mint törekvés) filozófiai je- tó fel. Király István célja, hogy végre rá, méghozzá egy olyan szemlélet ke- lentőségét, melynek újrafelfedezését kikerüljünk a történelemmegragadás retein belül, amelyet Derrida a jelen- pszichológiai és etikai szerepe felisme- eddigi, elégtelen sémáiból, amelyeket való lét metafizikájának (metaphysique résével a francia fenomenológia kez- Karl Löwith szerint a teológiai „sé- de la présence) nevezett. deményezte; mától” való megszabadulás sorssze- A múltat nem tudjuk megérteni, 3. valamint a vallás jövőre irányuló rű képtelensége jellemez. Arra mutat ha nem vonjuk bele a hozzá tarto- üdvtörténeti-eszkatologikus horizont- rá, hogy a „terror korában”, a globa- zó sajátos nemlét, a „már nincs” és a ját, amely a halhatatlanság felől igyek- lizáció diskurzusa közepette a halha- „sohasem” problémáit, azaz a Sem- szik elgondolni az emberi létet. tatlanság képzete többé nem orvosság mi elgondolását. A Semmi felől vál- Mindeközben körvonalazódik a (pharmakon), hanem méreg (úgyszin- hat ugyanis láthatóvá, mit jelent az, saját szerzői perspektíva, amely nem tén pharmakon). A halál nem puszta hogy a múltat még Istennek sem áll elégszik meg az említett kutatások perspektívavesztés, nem puszta elmú- hatalmában meg nem történtté tenni eredményeivel. A jövő hermeneuti- lás vagy az élet egyszerű félbeszakadá- vagy megmásítani. A fejezet a Lét és kai-történelmi alapfogalommá válik, sa, ami kudarc, orvosolhatatlan műhi- idő 58. §-ában kibontakozó heideggeri amennyiben nem tényekre, adottság- ba volna, hanem az, ami „képes látást „bűnfenomén” időbeliségének expo- módokra vagy evidenciákra, bizonyos- adni az életnek” (15. old., vö. Martin zíciójával nyit rálátást a jelenkor két- ságokra utal, hanem a mi létlehetősé- Heidegger: Fenomenológiai Ariszto- féle múltfogalmára: a Voltságra (Had- günkként, sőt egyenesen „feladatként” telész-interpretációk. Existentia, 6–7 been-ness) és a Múltra (Past). Király tárul föl előttünk, s ennyiben nem ért- [1996–97], 17. old.). Halandóságunk szerint ahhoz, hogy valóban múlttá hető meg a halál, a kérdezés és a sza- tudata az, ami emberibb életet tesz le- váljon az, ami volt, nem elegendő a badság lehetőségdimenziói nélkül. A hetővé, ellenben a letagadása – mi- puszta emlékezés, az elmúlt emlege- szerző alaptézise, hogy az értelem el- ként a történelemben oly sokszor lát- tése, ismerete, megjelenítése; a Voltat sősorban mindig a jövővel kapcsola- hattuk – illúziókat, utópiákat szül, Múlttá kell tenni – ontológiai szem- tos, még a hagyományból eredő ér- világégésekhez vezet(het). pontból minden más lehetőség tév- telem is a jövőre tekintettel nyeri el A második fejezet („Had-been- út. A Múlt viszont közvetlenül nem tartalmasságát. Ezért „az értelemvesz- ness” and Past – History and Memory) adott, nem lehet egyszerűen kon- tés mindig jövővesztés, miként a jö- a történelem és emlékezet kérdéseit a templálni, mivel ami volt, nem válik vővesztéshez is mindig értelemvesztés múlthoz való (problematikus) viszo- automatikusan Múlttá, és nem is mú- társul. S ezzel együtt, vagy pontosan nyunk felől szemléli egy Heideggerrel lik el magától. A múlt megmentése az ezáltal, ilyenkor állandón létlehetősé- folytatott, alkalmazott filozófiai-her- „elmúlatás”, a múlttá tétel által kö- gek vesznek el” (136. sk. old. 4. j.). meneutikai dialógus keretében. Té- vetkezhet be. Ez óriási feladat, ami- A jövő lényegét mint létünk legvég- zise, hogy a pszichológiai és irodal- hez egyáltalán a múlttá tétel lehető- ső lehetőségét – összegezve a vége- 82 BUKSZ 2016 ket és a határokat – „egyedül a filo- soha nem szembesül, a halált a meg- rejtőzködését és alapvető kommuni- zófia nyitja meg és mutatja fel” (137. halás nélkül gondolja el. Heidegger kálhatatlanságát. Ennek megfelelően old.), nem a tudomány (amely meg- célja a specifikusan keresztényi-fele- a filozófus az, aki Szókratészhez ha- állapításokat tesz), nem a technika kezeti tartalmak kizárásával mégsem sonlóan nem fojtja el a halandó lé- (amely megtöri a tereket), nem a po- a vallástalanítás, hanem az élet alap- tünkből eredő legfontosabb kérdésein- litika (amely létesít és használ), nem struktúrájának mélyebb hermeneuti- ket és a keresést, mivel kezdettől fogva a művészet (amely hangol), s nem is kája. Érdemes itt kiemelnünk, hogy tudatában van saját tudatlanságának. a vallás (amely vigasztal). Heidegger mind a Phänomenologie Míg halandóságunk tudata megmutat- E konzekvenciák továbbgondo- des religiösen Lebens címmel megje- ja a dolgok súlyát, látást ad a jelennek lásaként a negyedik fejezet (The lent 1920/21-es korai előadás-soro- és a múltnak, addig a halhatatlanság Foundation of Philosophy and Atheism in zatában, mind az 1922-es Arisztote- képzetei fölerősítik az élet hanyatlás- Heidegger’s Early Works) azt bontja ki, lész-bevezetésében mintának tekinti az tendenciáit, eredményük egy veszélyes hogy „halál és történelem” összefüg- őskeresztény élettapasztalat Pál apos- metafizikai megnyugtatás: pusztán ál- gése miként érinti magának a filozófiá- tolnál körvonalazódó eszkatológiai modozó rajongáshoz (Schwärmerei) nak az „alapjait”, „önnön aktualizálá- időfelfogását, a kairológiai időta- vagy vágyszerű gondolkodáshoz vezet. sának” problémakörét. E fejtegetések pasztalatot (lásd a galatákhoz és a Ehhez kapcsolódik zárásképpen kiindulópontja az ifjú Heidegger rend- Thessalonikabeliekhez írott I. és II. egy kiegészítő fejtegetés (Appendix. kívüli professzúra betöltésére két hely- levelet), s ebből bontja ki a halállal Life – Death – Secret – Terrorism) Eu- re is benyújtott, pályázati anyagként való szembesülés legradikálisabb for- rópa jövőjéről és a terrorizmus égető- készült – Göttingenben elutasított, máját is. Adolf von Harnacktól át- en aktuális kérdéséről. Aligha vélet- a Marburgi Egyetemen viszont Paul véve „a keresztény teológia végzetes len, hogy a Giovanna Borradorinak Natorp és Nicolai Hartmann pozi- hellenizálódásának tételét” (Hans- adott interjúban Jürgen Habermas és tív bírálatainak köszönhetően elfo- Georg Gadamer: Heideggers Wege. Jacques Derrida 2001. szeptember gadott – 1922-es Arisztotelész-beve- In: Gesammälte Werke 3. J. C. Mohr 11. után arra figyelmeztetett, hogy a zetése (az ún. „Natorp-tudósítás”), [Paul Siebeck], Tübingen, 1987. 313. terrorizmus elleni háború „ismeret- amelyet Gadamer „Heidegger ifjú- old.) Heidegger azért bírálja a teoló- len ellenség ellen folyik”, tehát való- kori »teológiai« művé”-nek nevezett giát (a katolicizmus rendszerét), mert jában nem tudjuk, mivel állunk szem- (Hans-Georg Gadamer: Heideggers az őskeresztény élettapasztalat ellen- ben (160. old.; Giovanna Borradori »theologische« Jugendschrift. Dilthey pontjának látja, amelyben háttérbe [ed.]: Philosophy in the Time of Terror. Jahrbuch, 6 [1989], 228–234. old.). szorul a hívő lét igazi tartalma. E teo- Dialogues with Jürgen Habermas and E korai meditáció folytatásaként ol- lógiakritika fényében a filozófia akkor Jacques Derrida. University of Chica- vasható Az alap lényegéről szóló 1929- férhet hozzá kérdéseinek forrásvidéké- go Press, Chicago, 2004.). Mindez – a es esszé, amely az alap problémáján hez, ha felszabadul a teológia nyomá- kötet gondolatmenete alapján – (bur- keresztül még eredendőbben és átfo- sa alól, vagyis ha „alapvetően ateista” koltan) azt is szemlélteti, mennyire góbban tárja fel a világ, a transzcen- (Heidegger: Fenomenológiai Ariszto- képtelen és felkészületlen még a kor- dencia és a szabadság kérdését. A filo- telész-interpretációk. 18. old., idézve: társ filozófia (is) arra, hogy valóban zófia „alapvetésének” feladatát már a 155. old.). Ez nem tartalmi, hanem filozófiailag szembesüljön jelenünk és fiatal Heidegger sem valamiféle őstu- „elvi”, módszertani jellegű ateizmus, jövőnk effajta gondjaival, miközben domány (original or primordial science, ahol e szó minden szokásos jelentésé- folyamatosan ún. társadalom- és po- Urwissenschaft) kidolgozásaként fog- től elvonatkoztathatunk. litikakritikát gyakorol. Vajon a terro- ta fel, hanem a filozofálás faktikus, Így aztán az a-theosz nem istentaga- rizmus rejtélyének felvázolásához és történeti-egzisztenciális eredeté- dót jelent, nincs köze a hitetlenséghez, „megértéséhez” elegendő-e a vallá- be és értelmébe való visszatérésként, hanem konstruktív mozzanat, olyan si, nemzeti vagy politikai fanatizmus bennelétként. Megalapozni – ebben gondolkodói beállítódás, amely által az elemzése? A terrorizmus a halál és az az értelemben – annyi, mint rákérdez- egzisztencia nyitott marad, elkerülheti élők feletti uralom olyan sajátos for- ni arra, miért van egyáltalán filozófia, a víziókat, az ideológiai bezáródást va- májaként jelenik meg, amely egyedül és mi lehet filozófiai tevékenységünk lamely mozgalom vagy szemlélet vilá- a halál instrumentalizáló letagadása értelme. Király István a heideggeri vá- gába (például a materializmuséba). A közepette működik. Továbbá a terror lasz teljes radikalitását láthatóvá teszi: filozófia így értett „a-teizmusa” annyi- és az iszonyat tapasztalatának lénye- a filozófiának, miként az etikának, a ban „kézemelés Istenre”, hogy a Deus ge, hogy a titok légkörében és hori- deontológiának, a jogi rendszereknek absconditus (Ézs 45,15) gondolatkö- zontján (az azonosításra való tekintet vagy bármely tudományos kutatásnak rére emlékeztető módon nélkülözi Is- ellenében) szerveződik. Király István az alapját és eredetét is halandó létünk tent. Isten nélkülözésére ráhangolódni arra figyelmeztet, hogy „az emberek jelenti. E tevékenységeknek csupán azonban nem több és nem kevesebb, ritkábban robbantanák – gyilkolnák – halandók számára van értelmük, ezért mint nyitottnak lenni, s ezzel lehetővé egymást és saját magukat, ha értenék, fájdalmas mulasztás, hogy a görög-ke- tenni, hogy a transzcendenst ne akar- hogy egyszeri életük véges, más szó- resztény tradíció a halhatatlanság me- juk eltárgyiasítani, antropologizálni, val: folytathatatlan és megismételhe- tafizikái felől keresi önértelmezése le- hanem hagyjuk meg a transzcenden- tetlen, ha nem tagadnák le a halált, a hetőségeit; így a halál bizonyosságával ciáját: a világból való visszahúzódását, halálukat” (171. old.). Érdemes tehát SZEMLE 83 eltöprengeni azon, hogy a háborúk, az Alkotói és élettörténeti szempontból 2. a titok kategoriális szerkezeté- erőszak és „a terrorizmus elleni harc- nem lényegtelen, hogy e tanulmány- nek elemzése a metafizikai és vallásos nak is a halál letagadása elleni »harc- ban találkozik össze Király István ku- tradíció meghalásra képtelenségének cá« kellene kiszélesülnie […], olyanná, tatásainak két alapvető témája: a titok botránya felől, valamint melyet nem is elsősorban a titkos me- és a halál, amelyek már az 1980-as 3. a titok mint a társadalomfilo- zőkön, hanem a történelem mélyében évek elején készült korai írásaiban is zófia és történelem egyik lehetséges és méhében kellene megvívnunk”, az megjelentek (A titokról. In: A Bábel kulcsfogalma, amennyiben kimutat- emberi gondolkodás átformálódásával tornyán. Kriterion, Bukarest, 1983. ható, hogy nem csupán extrém ese- (171. old.). A halál letagadása azon- 181–190. old.; A titok és kategoriá- tekben jelenik meg, hanem a társa- ban nem új keletű, hiszen belőle ered lis szerkezete. Magyar Filozófiai Szem- dalmak működési mechanizmusainak a már régtől ismert és igazán soha le, 30 [1986], 76–85. old.). Elemzé- alapvető szervező eleme. meg nem haladott contemptus mundi sei rámutatnak, hogy elkülönítendő Érthető okokból mind a három ti- beállítódása is: a világ megvetése, il- egymástól toknak döntő jelentősége van Király letve a „világ” gyűlölete, amit halan- 1. a titok fenomenológiai megkö- halál- és történelemtapasztalati vizs- dóként sohasem engedhetnénk meg zelítése a lét elrejtettsége és el-nem- gálódásaiban. magunknak (138. old.). rejtettsége felől; n LENGYEL ZSUZSANNA MARIANN 84 BUKSZ 2016

szik, hogy a Szövetségi Köztársaság az egyik kormánypárt állásfoglalása a A JÁTÉKOSOK a közös európai pénz bevezetésének Brexit óriási jelentőségű, mindenkinek is haszonélvezője volt – különösen az húsbavágó eseményét a legközeleb- LELÉPNEK euroválság idején. S mivel a Szövet- bi országgyűlési választások, továb- ségi Köztársaság 2010 óta az Európa bá Gabriel úr és Schulz úr személyes JÜRGEN HABERMAS A BREXITRŐL ÉS Tanácsban sikeresen képviseli takaré- viszonya fényében – Hegel úgy mon- AZ EU VÁLSÁGÁRÓL kossági politikájának rendpárti liberá- daná: az inas szemszögéből – láttatja. lis elgondolásait Franciaországgal és (Die Spieler treten ab – Kerneuropa als a dél-európaiakkal szemben, könnyű A britek kívánsága, hogy kiváljanak az Rettung. Ein Gespräch mit Jürgen Ha- a dolga Angela Merkelnek és Wolf- EU-ból, nemzeti és belső okokra ve- bermas über den Brexit und die EU- gang Schäublénak, amikor idehaza az zethető vissza, vagy inkább az EU vál- Krise. Die Zeit, 2016. július 7. Ripor- európai eszme igazi védelmezőjeként ságának tünete? ter: Thomas Assheuer) lép fel. Ez ugyan a dolgok egyoldalúan nemzeti szemlélete, de ennek a kor- Is-is. A britek másféle történelemre te- mánynak nem kell tartania attól, hogy kintenek vissza, mint az európai kon- a kormányzati törekvésektől független tinens. Egy nagyhatalom politikai tu- sajtó tájékoztatná a lakosságot arról, data, amely nagyhatalom kétszer is milyen jó okai vannak, hogy más tag- győzött a XX. század folyamán, ám államokban egészen másképp ítélték világpolitikai súlya egyre csökken, meg a helyzetet. nem nyugszik bele vonakodás nélkül a megváltozott helyzetbe. Ilyen nem- Kormányhűséggel vádolja a sajtót? zeti önértelmezéssel Nagy-Britannia Merkel asszony igazán nem panaszol- kellemetlen helyzetbe került, amikor hatja föl, hogy nincs elég bírálója – leg- 1973-ban kizárólag gazdasági okok- alábbis ami a menekültpolitikáját illeti. ból csatlakozott az Európai Gazda- sági Közösséghez. A politikai elitek- Most nem erről van ugyan szó, de nek ugyanis – Thatchertől Blairen át nem akarom elhallgatni a vélemé- Cameronig – eszükbe sem jutott, nyem. A menekültpolitika nálunk is hogy feladják azt a távolságtartást, Habermas úr, valaha is lehetséges- megosztotta a lakosságot is, a sajtót amellyel a kontinenst mindig is szem- nek tartotta a Brexit bekövetkeztét? is. Ezzel vége szakadt a politikai nyil- lélték. Már Churchill is így tekintett rá, Mit érzett, amikor tudomására jutott a vánosság hosszú évek óta tartó, pél- amikor 1946-ban, joggal híres züric- Leave-kampány sikere? dátlan bénultságának. Az euroválság hi Európa-beszédében a birodalom- ezt megelőző, politikailag igencsak ról mint egy egyesült Európa jóságos Azzal nem számoltam, hogy a kapi- mozgalmas időszakára gondolok, keresztapjáról, de nem annak részé- talizmust épp létrejötte országában amikor várható volt, hogy a széles nyil- ről értekezett. A britek Brüsszelben győzi le a populizmus. Tudván, hogy vánosságban egy nem kevésbé moz- a fenntartások politikáját folytatták a Nagy-Britanniában mekkora a bank- galmas vita bontakozik ki a Szövetségi „mosdass meg, de vizes ne legyek” szektor egzisztenciális jelentősége, és Köztársaság válságkezelő politikájá- elvét követve. milyen hatékony a londoni City média- ról. A csak halasztó hatású technokra- hatalma és politikai ereje, valószínűt- ta módszert kontraproduktivitása mi- A gazdaságpolitikájukra gondol? lennek tűnt, hogy az identitás kérdései att egész Európa vitatja – de nem az fölébe kerekednek az érdekhelyzetek- a két-két vezető német napi- és heti- A britek határozottan liberális piacel- nek. lap, amelyeket rendszeresen olvasok. vű elképzelésüknek megfelelően az Ha valóban ez a helyzet, akkor társa- EU-t szabadkereskedelmi zónaként Más országokban is sokan követelnek dalomtudósként megpróbálhatnánk fogták fel. Ez fejeződött ki az EU-t az népszavazást. Vajon Németországban magyarázatot találni rá. Ám az én né- együttműködés elmélyítése nélkül bő- más eredménnyel járt volna a népsza- zőpontom az érintett újságolvasóé, s vítő politikában. Csak semmi Schen- vazás, mint Nagy-Britanniában? azon gondolkozom, vajon az elaltatás gen, csak semmi euró. A politikai elitek Ezt azért feltételezem. Az európai merkeli politikájának habszivacs sző- kizárólag instrumentális viszonya az egyesülés a Szövetségi Köztársaság- nyege beboríthatta volna-e az egész EU-hoz még a Remain-tábor kampá- nak érdekében állt – és most is ennek országot, ha a sajtó kevésbé simulé- nyában is tükröződött: a félszívvel az megfelelően működik. A háború utá- kony. A gondolkodás láthatára beszű- EU-ban maradás mellett kiállók kam- ni első években csak óvatosan mű- kül, ha többé nem gondolkozunk al- pánya beérte annyival, hogy gazda- ködő „jó európaiként” nyerhettük fo- ternatívákban. Jelenleg is a nyugtatók sági érvekkel riogassa a szavazókat. kozatosan vissza teljesen lerombolt hasonló kiosztása zajlik. Például abból Hogyan is érvényesülhetett volna Eu- nemzeti becsületünket. S az EU támo- a beszámolóból, amelyet épp most ol- rópa-barát beállítódás a lakosság szé- gatása végeredményben az újraegye- vastam az SPD legutóbbi program- les körében, ha egyszer a politikai ve- sítést is segítette. Visszatekintve lát- adó konferenciájáról, az derül ki, hogy zetés évtizedeken át úgy viselkedett, MI A PÁLYA? 85 mintha a nemzeti érdekek kíméletlen Valóban csak szociális kérdésekről első elemzésekből az derül ki, hogy a stratégiai képviselete elegendő lenne volna szó? Hiszen valóságos történeti médiumok és az egymással vitatkozó egy nemzetek feletti államközösség trendnek látszik a nemzeti öngondos- pártok nem tájékoztatták a lakosságot egyben tartásához? Messziről nézve kodás és ezzel együtt a kooperáció sem a releváns kérdésekről, sem az az elitnek ez a kudarca ölt kétféle mó- felmondása. A nemzetekfelettiség a elemi tényekről, azaz az ésszerű íté- don különleges és árnyalt testet a két polgárok szemében egyet jelent az irá- letalkotás alapjairól, nem szólva arról, egoista cselekvő, Cameron és John- nyítás elvesztésével. Azt hiszik, egye- hogy végképp hiányoztak az árnyalt son alakjában. dül a nemzet az a kőszikla, amelyre érvelések a közvéleményben versen- még építhetnek. Ez vajon nem azt bi- gő áramlatok bármelyike mellett vagy Ezen a szavazáson nemcsak a fiata- zonyítja, hogy kudarcot vallott a nem- ellen. Nem kevésbé árulkodó adat az lok és az öregek feltűnő ellentéte mu- zeti demokrácia átalakítása nemzete- öregekkel szemben állítólag hátrányt tatkozott meg, hanem egy erős város– ken átnyúló demokráciává? szenvedő 18–24 éves fiatalok rendkí- vidék ellentét is. A multikulturális City vül alacsony választási részvétele. vesztett. Miért áll hirtelen szemben a Nem vallhat kudarcot az olyan kí- nemzeti identitás az európai integrá- sérlet, amellyel meg sem próbál- Ez úgy hangzik, mintha már megint a cióval? Az európai politikusok alábe- koztak. A Take back control jel- sajtó volna a bűnös. csülték volna a nemzeti és kulturális mondat sikere a brit kampányban öncélúság robbanóerejét? komolyan veendő tünet. A külső meg- Erről nincs szó, viszont ennek a kor- figyelőknek szembeötlött nemcsak az csoportnak a viselkedése rávilágít, ho- Önnek igaza van, a választók szava- eredménynek, hanem már magának gyan használják a fiatalok a médiát a zata némiképp az EU és tagállamai a választási kampánynak is a nyilván- digitális korszakban, és általában ho- általános válsághelyzetét is tükrözi. való irracionalitása. A gátlásoktól poli- gyan alakult át a politikához való vi- A szavazókkal kapcsolatos elemzé- tikailag megszabadított agresszivitás szonyuk. A Szilikon-völgy ideológiája sek eredménye ugyanazt a mintáza- szociálpatologikus vonásai arra utal- szerint a piac és a technológia menti tot mutatja, mint amit már az oszt- nak, hogy a gazdaságilag és digitálisan meg a társadalmat, az olyan régimó- rák szövetségi elnökválasztáskor és a irányítatlanul összenövő világtársada- di dolgok, mint a demokrácia, felesle- legutóbbi német tartományi választá- lom mindent átható, rendszerszerű gesek. Ebben az összefüggésben az sokon is láttunk. A viszonylag magas kényszerei túlterhelik a társadalmi in- egyik komolyan veendő tényező a po- szintű részvétel azt jelzi, hogy a popu- tegrációnak a nemzetállamokban de- litikai pártok „államosításának” általá- lista tábornak sikerült a nem választók mokratikusan bejáratott formáit. Ez nos tendenciája. Persze nem véletlen, egy részét mozgósítania. Ők többnyi- pedig regresszióhoz vezet, aminek jó hogy épp az európai politika nem vert re a lakosságnak azon marginális cso- példája Jaroslaw Kaczyńskinak, a hi- gyökeret a polgári társadalomban, mi- portjaiból rekrutálódnak, ahol azt ér- vatalban lévő lengyel kormány mento- vel úgy szerveződik, hogy az alternatí- zik, a politika nem törődik velük. Ez rának Vilmos császárt idéző fantáziá- vák közül választó, össztársadalmilag érthetővé teszi azt a tapasztalatot is, lása: a brit népszavazás után azzal a releváns gazdaságpolitikai döntéseket hogy a szegényebb, hátrányos szoci- javaslattal állt elő, hogy az EU alakuljon kivonja a demokratikus akaratképzés ális helyzetű és csekély iskolázottságú át szuverén nemzetállamok laza szö- hatóköréből. Nem természeti végzet, rétegek viszonylag gyakrabban sza- vetségévé, amelyek azután együtt egy hanem a szerződésekben rögzített vaztak a kiválás mellett. Nemcsak a kardcsörtető katonai nagyhatalommá struktúra következménye azoknak a város és a vidék egymással ellentétes válhatnak. témáknak a technokratikus kiüresíté- választói viselkedése, hanem az Exit- se, amelyek még egyáltalán foglalkoz- szavazatok megoszlása is – azaz sű- Azt mondhatnánk, hogy Kaczyński tatják a polgárokat. Ebben a vonatko- rűsödése Közép-Angliában (Midlands) csak arra reagál, hogy a nemzetállam zásban van szerepe a nemzeti és az és Wales egyes részein, többek között kezéből kicsúszott az irányítás. európai szint közötti, politikailag meg- a lepusztult ipari területeken, amelyek- követelt hatalommegosztásnak is: az nek nem sikerült a gazdasági talpra ál- Mint minden tünetnek, annak az ér- unió hatalma oda összpontosul, ahol lás – jól jelzi a Brexit szociális és gaz- zésnek is van valóságos magva, hogy a nemzetállami érdekek kölcsönösen dasági okait. A drasztikusan megnőtt az embernek kicsúszott a kezéből az egymás útját állhatják. Erre a demok- társadalmi egyenlőtlenség összekap- irányítás: ez nem más, mint a nemzet- rácia transznacionalizálása volna a csolódik a tehetetlenségérzettel, hogy állami demokráciák kiüresítése, ame- helyes válasz. Másképp nem ellensú- érdekeiket politikai szinten immár sen- lyek korábban még lehetőséget adtak lyozható egy kölcsönös függőségek ki sem képviseli. E kettő együtt megte- a polgároknak arra, hogy részt vegye- alkotta világtársadalomban az, amire a remti a motivációs hátteret az idegen- nek a társadalmi létezésük fontos fel- polgárok joggal panaszkodnak, hogy ellenes mozgósításhoz, az Európától tételeiről hozott döntésekben. A brit kicsúszott kezükből az irányítás. való elforduláshoz, a Brüsszel elle- népszavazás szemléletes bizonyíté- ni gyűlölethez. Az elbizonytalanodott kokkal támasztja alá a „postai demok- Viszont sokan nem hisznek már a de- mindennapok világában szilárd pillér- rácia” megjelölést. Infrastruktúra nélkül mokrácia transznacionalizálásában. ként hat az, amit Ön „nemzeti és kul- nem működhet a demokrácia, az vi- Wolfgang Streeck szociológus az EU-t turális öncélúságnak” nevezett. szont szemmel láthatóan szétesett. Az egyszerűen deregulációs gépezetnek 86 BUKSZ 2016 nevezi, amely nem védte meg, hanem listákkal, mint Orbán vagy Kaczyński. Hogyan képzeljük el az unió elmélyíté- éppenséggel kiszolgáltatta a nemze- Időközben Brüsszelben az Európa sét úgy, hogy a polgároknak ne kell- teket egy megvadult kapitalizmusnak. Tanácsot is rávette, hogy ne tegyen jen attól tartani, ez demokratikus be- Ideje, hogy a nemzetállamok ismét ke- semmilyen lépést. Talán még remény- folyásgyakorlásuk újabb csorbításával zükbe vegyék a dolgokat. Miért ne le- kedik a Brexit kereskedelem- és gaz- jár? Mostanáig az elmélyítés minden hetne visszatérni a régi szociális állami daságpolitikai következményeinek alkalommal az Európával kapcsola- kapitalizmushoz? semlegesítésében, ha ugyan nem a tos szkepszist erősítette. Wolfgang felülvizsgálatában. Schäuble és Karl Lamers már évekkel Wolfgang Streeck a válságról szólva ezelőtt a kétsebességű Európáról és meggyőző empirikus elemzésekre tá- Ez a kritika az Ön részéről nem új. „mag-Európáról” beszélt. Ön akkor ez- maszkodik. Egyetértek a diagnózisával, Angela Merkelnek már sokszor sze- zel egyetértett. Hogy képzeljük ezt el, hogy az egykor szinte csak a nemzet- mére vetette, hogy a „csak így tovább” hiszen ehhez a szerződéseken is vál- államokban intézményesített demokra- politikáját folytatja – az Európa-politi- toztatni kellene? tizmus lényege elsikkadt. És egyetértek kában mindenképp. sok politológus és jogász hasonló diag- A szerződések módosításáról és nép- nózisával, amikor a „nemzetállamon túli Attól tartok, hogy marad, sőt már most szavazások megtartásáról döntő „al- kormányzás” új politikai és jogi formái- is érvényesül a nyugtatgatásnak ez a kotmányozó” gyűlés összehívása ad- nak a demokráciát elsikkasztó követ- jól ismert politikája – csak semmi távo- dig szóba sem jöhet, amíg az EU kezményeiről írnak. Ám a kis nemzet- labbra tekintést! Az érvelés a követke- hozzá nem lát, hogy jól láthatóan és államok formátumához való visszatérés ző: Nem kell idegeskedni, az EU eddig meggyőzően megpróbálja megolda- sürgetésével nem tudok mit kezdeni, is mindig változott! Az, hogy rövidlátón ni a problémáit. A változatlanul meg- hiszen azokat végképp a globális ve- átverekedtük magunkat az egyre kiter- oldatlan euróválság, a menekültek gyes tulajdonú konszernek módjára jedtebb euróválságon, azzal a követ- hosszú távú ügye és a jelenlegi biz- kéne igazgatni a globalizált piacokon. kezménnyel járt, hogy a mindig csak tonsági kérdések számítanak ma sür- Ami egyet jelentene azzal, hogy a poli- alkalmazkodó válaszra képes EU már gető problémának. Ám már puszta le- tika teljességgel meghátrál a szabályo- nem tudott továbbra is úgy működni, írásuk sem remélhet egyetértést az zatlan piacok imperatívuszai előtt. „mint eddig”. Viszont az előre alkal- Európa Tanács 27 tagjának kakofón mazkodásnak a „száguldó mozdulat- körében. Kompromisszumok csak Érdekes, hogyan oszlanak meg az ál- lanság” normalitásához ára van: le kell kompromisszumkész felek között le- láspontok. Az egyik oldalon úgy lát- mondani a politikai cselekvésről. Pedig hetségesek, s ehhez az kell, hogy ér- ják, az Európai Unió idejétmúlt politi- épp Angela Merkel volt az, aki a klí- dekeik ne térjenek el túlságosan egy- kai elgondolás, a Brexit világosan jelzi, maváltozás és a menekültek ügyében mástól. Az érdekek konvergenciájának hogy Európát le kell építeni. A másik kétszer is látványosan rácáfolt a társa- ez a minimuma legjobb esetben is oldal, például Martin Schulz, viszont dalomtudósok körében közszájon for- csak a közös európai valutát hasz- azt mondja: így nem mehet tovább. Az gó feltevésre, hogy a politikai cselek- náló közösség tagjaitól várható el. A EU-t épp az sodorta válságba, hogy vésnek egyáltalán nem maradt tere. közös pénz válságos sorsa – okait a az elmélyítése elmaradt: van euró, de Nálunk mindössze két olyan promi- tudósok mellesleg már pontosan ele- nincs európai kormány, európai gaz- nens személyiség akad, Sigmar Gabri- mezték – évek óta szorosan, még ha daság- és szociálpolitika. Kinek van el és Martin Schulz, akiről elmondható, aszimmetrikusan is, egymáshoz lán- igaza? hogy politikus alkat, és nem hajlandó colja ezeket az országokat. Emiatt le- bátortalanul lemondani arról, hogy leg- het az eurozóna egy adott terjedel- Amikor Franz-Walter Steinmeier a alább megpróbáljon három-négy évre mű leendő mag-Európa természetes Brexit után másnap reggel a hat ala- előrelátó politikát folytatni. Nem épp definíciója. Ha ezekben az országok- pító állam külügyminisztereinek meg- a realizmus jele, ha a politikai veze- ban megvolna hozzá a politikai akarat, hívásával magához ragadta a kezde- tés rábízza magát a történelem ólom- akkor a „szorosabb együttműködés- ményezést, Angela Merkel nyomban lábakon járó menetére. Veszélyben és nek” a szerződésekben előrevetített felismerte a veszélyt. Ebből a kons- nagy szükségben a középút maga a elve lehetővé tenné az első lépése- tellációból ugyanis azt a kívánságot is halál1 – ezekben a napokban gyakran ket egy ilyesfajta mag elkülönböződé- ki lehetett volna olvasni, hogy a meg- eszembe jutott Alexander Kluge ba- séhez – ami ráadásul megteremtené rázkódtatások hulláma után eredeti rátom filmje. Persze mindig csak utó- az Európai Parlamenten belüli Tanács magjából kiindulva építsék újra Euró- lag tudni, lett-e volna másmilyen út. eurócsoportjának régóta esedékes pát. Ellenlépésként Merkel ragaszko- Ám mielőtt elvetnénk egy kipróbálat- megfelelőjét. dott hozzá, hogy először a megmaradt lan alternatívát, gondoljuk el a jelent 27 tagállam jusson egyezségre. Ezzel úgy, mint egy jövőbeli történész jele- Ez kettéosztaná az EU-t. csírájában el akart fojtani minden, a nének a múltját. további integrációt célzó gondolatot, Így van, e tervvel szemben mindig jól tudva, hogy ebben a körben lehe- 1 n Alexander Kluge filmjének címe Fried- megfogalmazódik a „megosztottsá- tetlen konstruktív egyezségre jutni, fő- rich Freiherr von Logau, XVII. századi német got” elutasító ellenvetés. Feltéve, hogy leg nem olyan tekintélyelvű naciona- írótól vett idézet. (A szerk.) egyáltalán törekszünk valamilyen euró- MI A PÁLYA? 87 pai egyetértésre, ez az ellenvetés in- óta jól látható, hogy a német kormány majd egymás között elintézik a dol- dokolatlan. Hiszen csak egy működő az akaratlanul is rá háruló európai ve- gokat. Vagyis az erős nemzetállamok mag-Európának sikerülhet meggyőz- zető szerepet nem a közös érdeket, sikeres együttműködésének látszatá- nie a tagállamokban mindenütt pola- hanem önérdekét érvényesítve tölti ra. Viszont a példái, amelyeket előso- rizálódó lakosságot a terv értelméről. be. Még a Frankfurter Allgemeine Zei- rol – Oettinger digitális uniója, a hadi- Csak ebben az esetben lehetne fo- tung is vezércikkben panaszkodik a ipari költségvetés europaizálása vagy kozatosan megnyerni a mindenkor le- német politika kontraproduktív hatásá- az energetikai unió gondolata –, alig- hetséges(!) csatlakozásnak a lakosság ra, „mivel az európai vezetést mindin- ha érik el a remélt imponáló hatást. És azon részét, amelyik egyelőre inkább kább összetéveszti a rendre vonatko- a valóban égető problémák terén – ő a szuverenitásához ragaszkodik. Innen zó saját elképzelései keresztülvitelével” maga a menekültpolitikát, egy európai nézve persze a kivárásra játszó kor- (FAZ, 2016. június 29.). Németország menedékjog megalkotását megemlíti, mányok egyetértéséért is meg kellene egy vonakodó, de egyben érzéketlen viszont félretolja a déli országok drá- küzdeni – hogy egyáltalán kezdettől és alkalmatlan hegemón, aki egyszer- mai szintű ifjúsági munkanélküliségét megtűrjék ezt a szándékot. Kézenfek- re tagadja és használja ki a felborult – az együttműködés költsége olyan vő, mi a közös pénz közösségén be- európai hatalmi egyensúlyt. Ez külö- nagy, mint amilyen mindig is volt. Épp lül a kompromisszumhoz vezető első nösen az eurózóna országaiban vált ezért a másik oldal a tartósan együtt- lépés: a Német Szövetségi Köztársa- ki neheztelést. Hogyan érezheti magát működni kész államok egy kisebb kö- ság ne állja tovább útját a szorosabb az a spanyol, portugál vagy görög, aki rének elmélyített és kötelező együtt- pénzügyi, gazdasági és szociálpoliti- az Európa Tanács által meghatározott működését ajánlja alternatívául. Egy kai együttműködésnek, Franciaország takarékossági politika következtében ilyen uniónak nincs szüksége arra, pedig mondjon le szuverenitása ennek veszíti el az állását? Nem ér el azokhoz hogy azért nevezzen meg problémá- megfelelő egyes elemeiről. a német kormánytagokhoz, akik ezt a kat, hogy a maga cselekvőképessé- politikát Brüsszelben keresztülvitték, gét bebizonyíthassa. Már a hozzá ve- Ki akadályozza ezt meg? hiszen sem megválasztani, sem levál- zető úton ki kell derülnie a polgárok tani nem tudja őket. Ehelyett arról ol- számára, hogy azokat a társadalmi és Régebben az volt a benyomásom, vashatott a görög válság idején, hogy gazdasági problémákat igyekszik or- hogy francia oldalról nagyobb ellen- ugyanezek a politikusok felháborodva vosolni, amelyek miatt elbizonytala- állásra lehet számítani, de ma már utasították vissza a maguk felelőssé- nodtak, félnek a szociális lecsúszás- nem így látom. Az elmélyítés min- gét a takarékossági programjaik jogos tól, és úgy érzik, kicsúszott kezükből den kísérlete beleütközik a ma kor- áraként betudott katasztrofális szociá- az irányítás. Olyan belső összefüggés mányzó CDU–CSU konok ellenál- lis következményekért. Amíg ezt a hi- van a szociális állam és a demokrácia lásába, amellyel a normákat illetően bás, nem demokratikus konstrukciót között, amelyet egy közös pénzt hasz- lebecsüli választóit. Miközben szemét fel nem számolják, nincs mit csodál- náló közösségben egy-egy nemzetál- a mindenkori következő választásra kozni az Európa-ellenes hangulatkel- lam egyedül már nem tud megőrizni. függesztve a nemzeti gazdasági ego- tésen. Európában demokráciát terem- izmust szítja, következetesen alulbe- teni csak az európai együttműködés csüli a Szövetségi Köztársaság polgá- elmélyítésével lehet. rai többségének készségét arra, hogy hosszabb távú érdekeit szem előtt Ez azt jelenti, hogy a jobboldali ellen- tartva engedményeket tegyen. Pusz- mozgalmak csak akkor tűnnek el, ha tán annyi kellene, hogy energikusan Európa megerősödik, és demokrati- képviseljenek előttük egy előretekintő kusan elmélyül az EU? és jól megindokolt alternatívát a jelen- legi kurzus és az eddigi gyakorlat bé- Nem, már az ide vezető úton talajt kell nító folytatásával szemben. veszteniük. Ha jól látom, ma mindegyik oldal abból indul ki, hogy az unió- A Brexit felerősíti a német befolyást. nak vissza kell nyernie a bizalmat ah- Németországot már eddig is uralkodó hoz, hogy gátat vessen a jobbolda- szerepben látták. Hogyan alakulhatott li populizmusnak. Az egyik oldal a ki ilyen benyomás? cselekvőképességét akarja bizonyí- tani, hogy izmozásával imponáljon a Az állítólagos nemzetállami „norma- jobboldaliaknak. Jelszava: „Nem ví- litás” visszaszerzése megváltoztatta ziók kellenek, hanem problémameg- hazánkban azt a mentalitást, amely a oldó kompetencia.” Ennek fényében régi NSZK több évtizedes vitáiban ki- tagadta meg Wolfgang Schäuble nyil- formálódott. A helyébe a berlini köztár- vánosan is a mag-Európával kapcso- saság mindinkább öntudatos stílusa latos eredeti elgondolását. Kizáró- és egyre rámenősebben hangsúlyo- lag a kormányköziségre épít, vagyis zott „realista” külpolitikája lépett. 2010 arra, hogy az állam- és kormányfők Wessely Anna fordítása 88 BUKSZ 2016

volt, amely potenciálisan mindenki ja- mérnöki pálya felé tereli. A legkülön- IGÉSÍTETT vát szolgálja a Föld nevű űrhajón. bözőbb helyszíneken, az egyetemi Ha 90 fokkal elforgatjuk a képet, laboroktól a művészeti múzeumokon ÉLET – épp ellentétes benyomást kelt. Ezen át a makerspace-nek nevezett közös- a képen Bucky Fuller a tökéletes blöf- ségi műhelyekig mindenütt azt hallani, BUCKMINSTER fölés művésze, akinek pályája kudar- hogy a jövőt tudatosan meg lehet, sőt cokra, ha ugyan nem kifejezetten csa- meg kell tervezni. FULLER A XXI. lásra épült. Néhány elgondolása üzleti sikert hozott ugyan, valójában csak RÁTALÁLNI FULLER SZÁZADBAN bűvészkedett szokatlan ötleteivel. TELJES ÉLETÉRE Minden erejével alakítgatta a róla és Jonathon Keats: You Belong to the szabadalmairól formált képet, tekin- Nem könnyű Fuller életéről lehántani a Universe. télyelvű technokrata volt abból a faj- mítoszokat, amelyekkel mint megannyi Buckminster Fuller and the Future tából, amelynek nem diákok kellenek, trágyaréteggel, ő maga és hívei elborí- Oxford University Press, New York, hanem készséges tanítványok a zűr- tották. S nem azért, mert hiányozná- 2016. zavaros üzenetei elterjesztésére. En- nak a történeti források, hiszen Fuller (Los Angeles Review of Books, 2016. nek a vélekedésnek a fő érve az, hogy tudatosan, sőt mániákusan dokumen- június 21.) még a geodéziai kupola is, amellyel tálta a maga kísérletinek mondott léte- Fuller a legnagyobb „sikerét” aratta, zését, s önmagáról mint „B tengerima- Ha hinni lehet a mendemondának, egy ambiciózus szobrásznövendéktől lacról” beszélt. A Fuller és segédei által Buckminster Fuller három karórát „kölcsönzött” elgondoláson alapul. az életéről összeállított dokumentáció- hordott a csuklóján: egy mutatta az Keats könyvében a valóság e két hoz, az ún. Chronofile-hoz terjedelmé- időt ott, ahol éppen tartózkodott, egy kép maszatos egymásra helyezésé- ben és részletezettségében fogható ott, ahonnan érkezett, egy pedig ott, ből, a róla szerzett benyomásokat beszámoló Keats szerint még soha ahová épp készült. alakító látnok munkája és a történe- senki életéről nem született. Jelenleg a Jonathon Keats új könyve (A világ- ti adatok keverékéből áll elő. Addig Stanford Egyetem őrzi 40 folyóméter- egyetemhez tartozol címmel) ennek egyensúlyozgat a két komplementer nyi dobozban Fuller kéziratait, rajzait, megfelelően helyezi el hősét, az auto- kép – a zseni és a különc bolond – hangszalagra felvett előadásait (s per- didakta tervezőt a jelenben, a múltban között, míg olyan feszültséget nem te- sze a könyvtári késedelmi felszólításo- és a jövőben – nemcsak Fullerében, remt köztük, amely leginkább a Fuller kat, a bevásárlólistákat s egyebeket de a miénkben is. Keats fejtegetései- geometrikus rácsszerkezeteit tartó is): azaz nem mondható, hogy élete nek lényege pontosan az, hogy akik merevítő rudakat idézi. dokumentálatlan volna. Gyakorlatilag ma szeretnék „a világot megváltoz- Ne feledjük, Keats maga is színes mégis feldolgozhatatlan, lévén hogy tatni”, a maguk XXI. századi jövőter- jelenség: kísérleti filozófus és koncep- már a Fuller-gyűjteményhez kiadott veihez ihletet, sőt konkrét példákat is tuális művész, aki 2000-ben egy San keresőlista – a levéltárban dolgozó meríthetnek az ő XX. századi életéből. Franciscó-i galériában árulta a gyűj- történész alapvető eszköze – is 1283 A könyv két, egészen különböző tőknek a maga percenként árazott oldalra rúg. Keats könyve viszont alig képet mutat Fullerről. Az egyiken a ba- gondolatait. Még ha tudomásul ves�- több 200 oldalnál. rátai és családja által csak Buckynak szük is, mennyire ráhangolódott Fuller Fuller mindezen dokumentumokat becézett Buckminster Fuller igazi alakításának bizonyos vonatkozásaira, az önéletrajzi tárgyszerűség iránti el- amerikai látnok, magányos újító, aki meglepő, hogy „kultikus prófétának” kötelezettsége bizonyságaként lobog- még akkor is előretört, amikor már a minősíti, aki „joggal lett világhírű”, bár tatta. Ám ha megpróbálunk átlátni az nagy cégekben folyó kutatás-fejlesz- „téves indokok alapján”. Összességé- önmitologizálás ködfüggönyén, kide- tés kiszorította az önálló feltalálókat. ben arra a megállapításra jut, hogy ha rül, hogy a látomásos tervező még éle- Mintegy Henry David Thoreau, Tho- Fuller találmányait kihámozzuk a sze- te legalapvetőbb mozzanataira nézve mas Edison és Henry Ford kedves, mélyi kultusz burkából, kiderül róluk, sem számít megbízható elbeszélőnek. szemüveges keverékének ábrázolja hogy nemcsak megállnak a maguk lá- A Bucky Fuller-sztori egyik központi Fullert, aki olyannyira megelőzte korát, bán, de gyakorlati súlyuk is van. Fuller epizódja például az a téli este 1927- hogy nemhogy korunk jelenének, de „átfogó, a jövőt megelőlegző tervezés- ben, amikor a pénzügyi gondoktól és még a jövőjének is igyekeznie kell, ha tudománya” olyan elveket fejtegetett, az üzleti kudarcok sorozatától lesújt- utol akarja érni. A harmincas években amelyek a mai társadalmi és környe- va már úgy döntött, a jeges Michigan- tervezett, Dymaxion nevű, elegánsan zeti problémák megoldását is segítik. tóban vet véget életének, amikor egy áramvonalas, nemcsak földi, de légi Századunkban az „innováció” jóval hangot hallott, mely tudatta vele, hogy utakra is tervezett kísérleti autóktól a több puszta vállalati jelszónál. Új nem- ő „a világegyetemhez tartozik”, s ez- hatalmas geodéziai kupolákig, ame- zeti mantránk részeként – „Vállalkozz! zel meg is győzte arról, hogy élete nem lyek nemzetközi hírességgé és – bár- Újíts! Forgasd fel!” – dollármilliárdokat céltalan. Mintegy transzban ért haza, mily valószínűtlen is – ellenkulturális mozgósító befektetéseket ösztönöz a majd két évig hallgatott (elképzelhető), guruvá avatták, Fuller mindvégig a technológiai szektorban, a diákokat 5000 oldalnyi feljegyzést készített (el- környezettudatos tervezés szószólója pedig a természettudományos vagy képzelhető), vegetariánus lett (elképzel- MI A PÁLYA? 89 hető) s elkezdett előadásokat tartani, te Annapolisba. Valószínűleg mindent a világban. New Yorkban a Modern publikálni és saját legendája megalko- ennek köszönhetett: a tengeri navigá- Művészeti Múzeum (MoMA) is kiállított tásával foglalatoskodni (bizonyos). ció, a drót nélküli kommunikáció és a egyet az udvarán. Pályája ezen első Aki kellő lelkierővel rendelkezik ah- mechanika terén itt szerzett ismeretei nevezetes sikeres vállalkozásának híre hoz, hogy rávesse magát a Chronofile- rendkívül hasznosnak bizonyultak el- tette lehetővé, hogy Fuller mint a Gaz- ra – írja Keats – zavarba jön, ha azt képzelései és találmányai kidolgozá- dasági Hadviselés Bizottsága gépé- látja, Fuller önéletrajza alig igazodik a sában az elkövetkező évtizedek során. szeti munkájának irányítója a háború tényekhez. A személyes életével és A háború után az immár házas éveit Washingtonban töltse. szakmai teljesítményeivel kapcsolatos Fuller figyelme az üzleti életre irányult. Eközben megtervezte és szabadal- értelmezések rugalmassága szem- Apósával közös vállalkozása kereté- maztatta a Dymaxion világtérképet: ki- mel láthatóan döntő szerepet játszott ben a megfizethető moduláris házak küszöbölve a hagyományos Mercator- Fuller sikerében. Lehetővé tette, hogy terveinek feljavításán dolgozott. Cégük térképek tértorzításait, a világot 20 a legkülönbözőbb hallgatóságot meg- több kimerítő év után, még a világvál- egyenlő oldalú háromszögre bontotta nyerje magának – a Pentagon beszer- ság előtt csődbe ment. Rendületle- fel, azután rávetítette egy összehajto- zőitől az 1970-es évek egyetemistáiig. gatható, majd síkba teríthető sokol- dalú polihedronra. Keats leírása sze- „ÚGY LÁTSZIK, IGE VAGYOK” rint – a könyvben érthetetlen módon egyáltalán nincsenek illusztrációk – a 1970-ben, amikor az év 365 napjá- Dymaxion térkép „figyelemre méltó- ból legalább 250 napig úton volt, az an semleges platformot” kínált, mivel örökmozgó Fuller azt találta mondani, vele tetszőleges pont megtehető volt hogy ő már nem is főnév: „Úgy látszik, a világ középpontjának ahelyett, hogy ige vagyok, egy evolúciós folyamat.” elsőbbséget adna valamely országnak A nyelvtannal most nem törődve el- vagy vidéknek. A Life 1943. márciusi mondhatjuk, hogy kétségtelenül dina- számának színes, középső oldalpár- mikus élete volt. Massachusettsben jára is felkerült „Buckminster Fuller született 1895-ben, a röntgensugár Dymaxion világa”: a lap három millió felfedezésének és H. G. Wells Idő- olvasója kivághatta, és tetszés szerint gépe kiadásának évében. Meg volt összeragaszthatta. győződve arról, hogy a technológia az Két évtized üzleti kudarcai után a egész társadalmat megváltoztathat- Dymaxion szerkezetek és a Dymaxion ja. Mielőtt 1915-ben kicsapták volna térkép sikere rávilágít Fuller kiváló íté- a Harvard Egyetemről (mint később lőképességének két kulcsfontosságú maga is beismerte, „általános felelőt- összetevőjére. Az egyik a rendületlen lensége” miatt), a leendő tervező ta- nül folytatta a munkát. Megpróbálta kitartás a kételkedés és az egyértelmű núja volt Marconi drót nélküli távírója, újragondolni az átlagamerikai két fő elutasítások dacára. A másik – ehhez Taylor tudományos irányítási elvei és vagyontárgyát: a házat és az autót. szorosan kapcsolódva – Fuller legna- Ford összeszerelő futószalagja meg- Levédette a Dymaxion márkanevet gyobb teljesítménye: önmaga megal- jelenésének – ami feltehetően sokkal – egy chicagói áruház reklámügynö- kotása. Keats szerint a küszködő ter- inkább felkorbácsolta képzeletét, mint kének leleményét, aki evvel a szóval vezőből „reklámszakember is válhatott a poros egyetemi szabályok és ha- próbálta egybeötvözni Fuller három volna”. 1945-ben, a háború vége felé gyományok. kedvenc szavát: dinamika, maximum, azonban még nem sikerült közismert- Kineticizmusa – állítólagos igesze- tenzió (feszültség). Épített néhány fu- té válnia – ehhez egy újabb globális rűsége – tette képessé arra, hogy turisztikus prototípust is, amelyeket a konfliktusra és építészeti elgondolásai hidat verjen a legkülönbözőbb közös- tervezői szakma és az építőipar gon- újabb geometrikus átrendezésére volt ségek közt, hogy határaikat áthágva dolkodás nélkül elvetett. szükség. egymáshoz kapcsolja a diszciplínákat. Ismét a katonaság lett a megmen- Ahhoz képest viszont, hogy a baloldali tője 1940-ben, amikor megtervezte a A HIDEGHÁBORÚTÓL vonzódású egyetemisták a nemzetkö- „Dymaxiont használó egységet”: egy A KOMMUNÁKIG zi béke és együttműködés képrombo- kerek, könnyű fémszerkezetet, ame- ló szószólójaként ünnepelték, szakmai lyet az Illinoisban autózva látott gabo- Fuller klasszikus formáját mutatta a pályáját meglepően nagy mértékben natárolók ihlettek. A háború közeled- 77 éves „látomásos építész-feltaláló- a katonaság alakította. Az első világ- tével Fuller ezeket az egységeket az filozófus” interjúja, melyet a Playboynak háború idején magát és a családja Egyesült Államok hadseregének aján- adott 1972-ben: ragyogó felismerések tulajdonában álló hajót felajánlotta az lotta fel a csapatok elszállásolására és pettyezik kvázitudományos monológ- Egyesült Államok haditengerészeté- a készletek tárolására. 1941 októberé- jának végeláthatatlan ingoványát, ami nek tengeralattjárókat felderítő őrszol- ben az első példányok már legördültek ugyancsak próbára tehette a riporter gálatra, amit a haditengerészet azzal a futószalagokról, és a szövetségesek türelmét (pl. az emberek lényegében viszonzott, hogy tiszti kiképzésre küld- katonai bázisain kaptak helyet szerte „járkáló korallzátonyok […] elektro- 90 BUKSZ 2016 mágneses hullámok aggregátumai”, Fuller irányításával már a geodéziai Fuller az áruját ügyesen feldicsérő ke- az Egyesült Államok kábítószer-problé- kupola megépítésén dolgoztak, s eh- reskedő módjára kitűnő hírverést csa- mája a „kínai pszichogerilla hadviselés” hez a Woolworth áruházban vett fém pott a geodéziai kupola lehetőségei- számlájára írható stb.). Fuller elismerte, függönyrudakat használtak. nek. 1949-től reklámozta a geodéziai hogy ha nem épült volna hihetetlenül A geodéziai kupola egy összetett kupolákat mint az amerikai győzelmek sok geodéziai kupola világszerte, ak- ikozaéder (mint a sokoldalú dobókoc- technokrata eszközét a hidegháborús kor „nem nagyon ismernék a nevét”. ka a Dungeons & Dragons játékban), csatatereken, otthon és idegenben. S a riporter kérdését, nem zavarja-e, gömbformára hajlítva. Szerkesztési Még abban az évben elkezdődött hogy leghíresebb találmányát a ka- elve az egymáshoz illesztett három- Fuller irányításával egy demonstrá- tonaság használja, azzal hárította el, szögekből létrejövő struktúra: minél ciós kupola építése a Pentagon előtt, hogy „nem a feltalálójuk felelős azért, több háromszögből áll, annál jobban miközben az MIT diákjaival egy akko- hogyan használják a szerszámokat”. közelít a gömbhöz. Értékét a szilárd- ra geodéziai kupola tervén dolgozott, Még e látszólagos őszinteség köze- ságához mérten kis súlya, valamint amelyben a légierő repülőgépei és pette is ködösített. Tény, hogy nem az könnyű összeszerelhetősége és szál- személyzetük is elférne. A haditenge- amerikai katonaság megrendelésére líthatósága adja. részet, amely végül 300 kupolát meg fejlesztette ki a geodéziai kupolát, ám is épített, azt tervezte, hogy sürgősen ha nincs a hidegháború, ha a katonság beveti őket a forró háborús zónákban. nem veszi meg tőle ezt a szerkezetet, A kupolák legyártására Fuller először soha nem vált volna világhírűvé. Mie- létrehozta a saját cégeit, majd 1966- lőtt a szerkezet az 1960-as évek ellen- tól tucatnyi cégnek adta el a gyár- kultúrájának ikonikus emblémája lett, tási jogot 5 százalékos részesedés átesett a hideháborús katonai-ipari fejében. A katonai támaszpontokról komplexum tűzpróbáján. (Ilyen ku- a kereskedelmi vásárokra átvándor- polák alatt rejtőztek például az orosz ló több ezer geodéziai kupola világ- bombázások elleni első figyelmeztető szerte nemcsak az amerikai kapitaliz- rendszert alkotó amerikai radarállomá- mus terméke, de egyenesen szimbó- sok.) S mivel a hidegháború az ameri- luma volt. kai élet minden vonatkozását mélyen A kupola végső, végtelenül iro- átható globális konfliktust jelentett, az nikus átváltozása az egyesült álla- európai és ázsiai világkiállításokon fel- mokbeli ellenkultúrának köszönhető. épített geodéziai kupolák az amerikai Gombamódra nőttek ki a földből a haditechnológiai fölény szimbóluma- geodéziai kupolák, köztük példá- ként hamarosan az amerikai hatalom ul az 1965-ben Drop City néven jelképévé és eszközévé váltak. Colorado államban megalapított A Playboy-interjú tudatosan elsik- hippikommunában. És mint annak lik egy történeti részletkérdés felett, Fuller a „tenzió” és az „integritás” sza- az izgalmas korszaknak annyi más amelyet Keats elénk tár: vitatott, ki vakat összevonva tenzengritásként elemét, a geodéziai kupolákat is találta fel a geodéziai kupolát. Fuller kezdte emlegetni a Snelson által alkal- reklámozták és árulták – például a legnagyobb felfedezése nem valami- mazott műszaki elvet, ezt a tervezési The Whole Earth Catalog segítsé- lyen katonai laborban született, hanem elvet is szabadalmaztatta, akárcsak a gével. Keats az utolsó fejezetben az észak-karolinai Black Mountain geodéziai kupolát. Snelson neve egyik mutatja be, hogyan lett a kaliforniai College avantgárd légkörében, ahová szabadalmi kérvényben sem szerepel. Lloyd Kahn fulleristává, miután meg- Fuller az építészet vendégtanáraként S bár Fuller kisajátította a szellemi tu- hallgatta Fullernek Big Surben, az érkezett 1948-ban. Egy egész lakó- lajdonjogot, Snelson szobrászként si- Esalen Intézetben tartott előadását. kocsit megtöltöttek a magával szállí- keres pályát futott be: Tűtorony című, „Lenyűgözte Fullernek az a gondo- tott geometriai modellek. Felügyelete 18 méteres tenzengritásos műve a lata, hogy a tervezés ki tudja küsz- mellett a diákoknak egymást kifeszítő- washingtoni Hirshhorn Múzeumban öbölni a pocsékolást”, és a kupolát megtartó rolettalécekből kellett először látható. A történeti kutatásban a „ki lakóházként dicsőítő könyvek írásá- egy struktúrát megépíteniök – amely fedezte fel elsőként?” játék becsapós ba fogott. Csak évekkel később látta azonban összeroskadt. és ritkán termékeny: a párhuzamos be, hogy a kupolákból nem lesz a Black Mountainban a tervezés és felfedezések sokaságát ismerjük. Je- lakásínséget és a környezeti problé- a jövőre irányuló képzelgések fulleri len esetben az igazság valahol Fuller mákat univerzálisan megoldó csoda- keveréke számos diákot lenyűgözött. könnyed optimizmusa és Snelson szer. Köztük volt Kenneth Snelson, aki évekig tartó tiltakozása között van. A Fuller építészeti ikonja három évti- 1948–49 telén egymást kiegyensúlyo- feltalálás nem ugyanaz, mint a talál- zed alatt hosszú és különös utat járt zó kifeszített drótokkal rögzített ele- mány elterjesztése: a geodéziai kupola be: a művészeti tervből hidegháborús mekből álló, strukturálisan stabil mo- kifejlesztése és népszerűsítése egész hatalmi eszköz, majd ellenkulturális delleket épített, amelyeket Fullernek biztosan megkövetelte a tanár és a embléma s végül az utópikus vágyak is bemutatott. 1949 nyarán a diákok diák szinergiáját. fakuló szimbóluma lett. MI A PÁLYA? 91

A FÖLD ŰRHAJÓ KAPITÁNYA egyik hagiográfusa a hetvenes évek- diákjai és a hozzá csatlakozó tervezők ből megjegyezte, ő volt a Dymaxion a kalapácsot és a hegesztőpisztolyt A geodézia – a kupolák és az alap- Messiás. papírra és ceruzára cserélve láttak jukul szolgáló geometria – tette A „Föld űrhajó” kifejezés az 1960- hozzá, hogy megépítsék azt, amit a Buckminster Fullert világhírűvé. 1964- as években került be szótárunkba. jovő számára nélkülözhetetlennek ben a Time magazin címlapjára ke- Fuller szerint az ő szóalkotása volt – gondoltak. Ily módon nem látnokok rült, a képet az akkorra már jól ismert ezt az Oxford English Dictionary más- voltak, hanem olyan emberek, akiket építmény uralta – ugyanúgy, mint 50 képp tudja. Mindenesetre az űrkuta- én „vízióalkotóknak” („visioneers”) ne- évvel később, amikor az Egyesült Ál- tási verseny korához tökéletesen illő vezek: az előbbiek csak megalapo- lamok egy postabélyeggel tisztelgett kifejezés volt, amelyet először Kenneth zott vagy légbőlkapott spekulációkkal Fuller előtt. 1985-ben pedig három E. Boulding, a Michigani Egyetem szolgálnak arról, mit rejt a jövő, főleg kutató egy új karbonmolekula-típust közgazdásza kapott fel, aki 1965-ben a technológia terén; az utóbbiak vi- fedezett fel, amelyben futball-labdá- kijelentette: társadalmunknak be kell szont igyekeznek anyagi valósággá ra emlékeztető alakban kapcsolódik látnia, hogy a Föld „egyetlen, véges tenni ezeket a távoli elképzeléseket. össze 600 szénatom; az ilyen mole- készletekkel rendelkező űrhajó”, ahol A vízióalkotáshoz három dolog kell: kulák hivatalos neve a fullerén (angolul a pazarló fogyasztással párosuló ter- tágas jövőkép – amivel Fuller bőven a buckminsterfullerene) lett, de több- melésnövelési kényszer helyett meg rendelkezett –, határozott tehetség nyire buckylabdáknak becézik őket. kell teremteni az „űrhajós gazdasá- arra, hogy sokakat megnyerjen ennek Calvin Tomkins részletes portrét got”, amely megfelel „e kicsiny, zárt, a jövőképnek, és némi való világbeli készített Fullerről a The New Yorker korlátozott és zsúfolt bolygón” lehet- műszaki szakértelem és igazolt kép- számára. Ebben Fuller azt vallotta, séges életnek. 1968 decembere után, zettség. Fuller nem pusztán spekulált, hogy fő célja egész pályáján „a ter- amikor az Apollo űrhajósai az első legalább néhány elgondolását termék- mészet geometriájának felismerése” színes felvételeket küldték az űrből a ké tudta alakítani, hogy megfigyelhes- volt. Noha Keats nem szentelt külön bolygó egészéről, az űrhajó-hasonlat se, hogyan működnek valóságos vilá- fejezetet a geodéziai kupoláknak, a már egyáltalán nem tűnt annyira el- gunkban. könyvben mindenütt ott vannak: le- vontnak. Mit mond nekünk ma, ha egyáltalán gyen szó a Dymaxion autóról vagy A planetáris nézőpont tökéletesen bármit, e múltbeli „jövők” története? Fuller Világjátékáról (arról az oktatási megfelelt Fullernek. 1969-ben jelen- Keats azt állítja, hogy a Fuller újítá- célú szimulációról, amelyet Fuller a tette meg a Föld űrhajó használati sait éltető tervezési elvekre, még ha hatvanas évektől kezdve mint a RAND kézikönyvét (Operating Manual for első alkalmazásuk idején nem jártak Corporation nukleáris stratégái és a Spaceship Earth), amelyben felszólí- is mindig sikerrel, „a Föld űrhajónak hasonszőrűek háborús játékainak al- totta a mérnököket, a tudósokat és 2016-ban szüksége van”. A Dymaxion ternatívájaként népszerűsített), Keats a világ vezetőit, kormányozzák úgy a autóhoz fogható termékek szerin- végig azt érezteti, hogy hőse a tér és bolygót, hogy elkerülhesse a küszö- te „a designtudomány mintapéldái” a hatalom geometriájának megszál- bönálló katasztrófát. Fuller nagyon – ez az autó például megelőlegezte lottja volt. is illett abba a korszakba, amikor „a a biomimézis mai gyakorlatát, amely Az 1960-as évekhez érve Fuller ér- jövő” komoly tudományos kutatási természeti sajátosságokat integrál a deklődése a tervezéstől egyre inkább tárggyá lépett elő és a hivatásos „fu- tervekbe. Bárhogyan áll is a dolog, a globális alkalmazás felé fordult. Mi- turológusok” – például Alvin Toffler – hacsak Keats nem hisz „az intelligens után elnyert egy tanári állást a South- irányadó hírességeknek számítottak. tervezés” elméletében, a természet ern Illinois Egyetemen, egyre többet A XX. század végének közeledtével nem tekinthető „a világ legtapasz- járta a világot és terjesztette eszméit. a jövővel kapcsolatos aggodalmak taltabb problémamegoldójának”. Az A róla szóló cikkek nem is mulasz- összecsengtek a jellegzetes fin-de- evolúció a természetben véletlen ese- tották el, hogy jelezzék, hányszor jár- siècle gondolatokkal. Fuller pedig – ményekből, s nem tudatos döntések- ta már körbe a világot repülőn vagy nyilvános előadásaival, terjedelmes ből nő ki. hajón. „Világmegváltó” lett belőle, írásaival és a Világjátékhoz hasonló Keatsszel néha elszalad a ló. Példá- aki átfogó képet alakított ki bolygónk kooperáció-szimulációk népszerűsíté- ul amikor azt mondja, hogy a penész- rendszerszerű fogyatékosságairól, s sével, s persze élettapasztalatára és gombák „szétterített döntési eljárása azt hirdette, hogy a Nagy Gondola- az „egészleges, rendszerszerű” ter- […] új demokráciamodellt kínálhat”. tok – konkrétan az övéi – képesek a vezés átfogó elvére hivatkozva – mint Ugyanakkor kihagy néhány igencsak kiküszöbölésükre. Előadói teljesítmé- feltehetően a Föld Űrhajó kapitánya látványos ziccert. Szembe lehetett nye legendás volt: képzeljünk el egy lépett a közönség elé. volna állítani Fuller dugába dőlt tervét, órákig tartó, csapongó TED előadást, hogy a második világháború után az amely mániákus szózuhatagként öt- HOL A MÁNAK SZÓLÓ FULLER? amerikai családoknak tömegterme- letek, fogalmak és neologizmusok léssel állítson elő házakat, azzal az sokaságával bombázza hallgatósá- Buckminster Fuller lényegileg más üzleti sikerrel, amelyet a sorozatban gát. (A youtube-nak köszönhetően volt, mint kora többi jövendőmondója. épített kertvárosi házak arattak – sú- ezt bárki ellenőrizheti, vö. youtube. Nem érte be a nagyszájú prognózisok- lyos környezeti károkat okozva – a com/watch?v=o6yaSLipeWg.) Mint kal arról, mi vár a láthatáron; Fuller, a Levittownokban, például New York 92 BUKSZ 2016

államban. Viszont egyenlő mértékkel okostelefonunkról és a hozzá tartozó népesít be. Ám egy egészséges in- méri Fuller sikereit és kudarcait, ami számtalan appról –, akár egy-egy régió- novációs rendszernek egészen biz- lehetővé teszi, hogy mindnek levonja ról – például Dél-Kaliforniáról – legyen tosan szüksége van legalább néhány a tanulságát. Könyve úgy is olvasható, szó. Ezekben az ökoszisztémákban Buckminster Fullerre, akiknek a jövő új mint a jövőtervezés módozatait vizs- ismerős figurák mozognak: mérnö- vízióit megfogalmazó szavára odase- gáló gondolatkísérlet. kök, tervezők, szabadalmi jogászok reglenek az ambiciózus, átfogó szem- Manapság közhely, hogy techno- stb. Nyilván senki sem vágyik olyan léletű tervezők. lógiai ökoszisztémákban kell gon- ökoszisztémára, amelyet túl sok ön- nnnnnn W. PATRICK MCCRAY dolkozni, akár konkrét termékekről – reklámozó, nagyhangú autodidakta Wessely Anna fordítása E SZÁMUNK SZERZŐI 93

Bobory Dóra – történész, független kutató W. Patrick McCray – történész, University Székely Iván – társadalmi informatikus, Gulyás Éva – doktorandusz, NKE of California, Santa Barbara OSA, Közép-Európai Egyetem Hajnáczky Tamás – kisebbségpolitikai Németh Krisztina – szociológus, Takács Ádám – történész, ELTE BTK szakértő, KRE MTA KRTK Regionális Kutató Intézet Tőzsér János – filozófus, Kis-Halas Judit – etnográfus, PTE BTK Prax Levente – doktorandusz, PTE BTK MTA BTK – ELTE BTK Kiss Farkas Gábor – irodalomtörténész (?) Sarkadi Nagy Emese – művészettörténész Varga Péter András – filozófiatörténész, Kocziszky Éva – irodalomtudós, kutató, Esztergom, Keresztény Múzeum MTA BTK Filozófiai Intézet Pannon Egyetem Sághy Marianne – történész, Komáromy Zsolt – irodalomtörténész, Közép-Európai Egyetem ELTE BTK Sándor Klára – nyelvész, SZTE Lengyel Zsuzsanna Mariann –filozófus, Soós Károly Attila – közgazdász, MTA–ELTE Hermeneutika Kutatócsoport MTA KRTK Márton Miklós – filozófus, ELTE ÁJK Szabari Vera – szociológus, ELTE TÁTK