Az Emberi Házasság Története
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
SZOCIOLÓGIAI KÖNYVTÁR EDWARD WESTERMARCK * AZ EMBERI HÁZASSÁG TÖRTÉNETE FORDÍTOTTA HARKÁNYINÉ WEISER ELLA BUDAPEST, 1910 AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA A SZOCIOLÓGIAI KÖNYVTÁR célja az, hogy a művelt nagyközönséggel is meg- kedveltesse a szociológiai ismereteket. Ennek elérésére a művek fordítói a lehető- ségig mellőzték a pusztán szakszerű jegy- zeteket és itt-ott a világosság kedvéért az eredeti szöveget, az értelem sérelme nél- kül, egyszerűsítették. - 4.600 Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. A FORDÍTÓ ELŐSZAVA. Az emberi házasság történetét a többi között Darwin, Spencer, Morgan, Lubbock, Letourneau vizsgálta. Ε tekin- télyek nézetét oly módon egészíti ki és módosítja Wester- marck, hogy tizenhét évvel ezelőtt A. R. Wallace, a még akkor ismeretlen finn tudós mellett e szavakkal foglalt állást: »Előre megkockáztatom ama nézetet, hogy az elfogu- latlan gondolkodók ítélete e vitakérdések legtöbbjében az újítónak kedvez majd, ki legelismertebb íróink némelyikével szemben oly merészen mond különvéleményt«. A lefolyt idő igazat adott e föltevésnek. Mindenekelőtt szerző forrásai, idézése módjának föltétlen megbízhatósága nyert igazolást. Ép ezért nem tartom már szükségesnek az idézett művek címét és a lapszámot föltüntető jegyzetek közlését. Ezzel a fordítás terjedelme lényegesen csökkent; a szakirodalom iránt érdeklődő magyar olvasó pedig az idézett művek betűsoros mutatójában megtalálja a szerző egész fegyvertárát. Másrészt a majdnem két évtizedes bírálat Westermarck némely föltevésének nagy valószínűségét iga- zolta. Ε kérdéseknél – eredeti promiszkuitás, nemi kivá- lasztás, stb. – ma már nem szükséges az adatok ama nagy- mérvű halmozása, mely ismétlődésekre vezet. Ezért csak a lényegesebb tényeket emelem ki. A vitatott kérdéseknél ellenben az összes bizonyítékot közlöm. A különben kis- számú rövidítés csak az adatokra vonatkozik: az elméleti részek teljesek. Fordításom e módszere, azt hiszem, megfelel tudományos és gazdasági viszonyainknak: a tények szocioló- giájához nem szokott magyar közönség így könnyebben birkózik majd meg ezzel az alapvető munkával és az angol 4 eredetinél (melynek 14 sh. az ára) jóval olcsóbb áron szerez- heti azt meg. A társadalomtudományokban kevésbbé járatos olvasó- nak azt ajánlom, hogy mindenekelőtt e mű XXIV., össze- - foglaló fejezetét olvassa el. Ε fordításom az 1901-ben megjelent harmadik angol kiadás után készült. Szíves átnézéséért dr. Madzsar József úrnak mondok köszönetet. Budapest, 1908 május 10. Harkányiné Weiser Ella. TARTALOM. Lap Előszó................ «................................................................................... 3 Tartalom ............................................................................................... 5 Bevezetés. A kutatás módszeréről ....................................................... 7 Első fejezet: A házasság eredete............................................................. 12 Második fejezet: Az emberi párosodás évszaka az ősidőben………… 23 Harmadik fejezet: Az emberi házasság kora ........................................ 32 Negyedik fejezet: A nőközösség elméletének bírálata........................ 40 ötödik fejezet: A nőközösség elméletének bírálata. (Folytatás.)……….. 58 Hatodik fejezet: A nőközösség elméletének bírálata. (Befejezés.)……... 76 Hetedik fejezet: Házasság és nőtlenség ................................................... 85 Nyolcadik fejezet: Az Ember udvarlása .................................................. 98 Kilencedik fejezet: Az udvarlás eszközei ......................... ,.................... 103 Tizedik fejezet: A választás szabadsága .............................................. 127 Tizenegyedik fejezet: Nemi kiválasztás az állatoknál........................ 139 Tizenkettedik fejezet: Nemi kiválasztás az embernél: jelleg- zetes szépség............................................................................... 150 Tizenharmadik fejezet: A hasonlóság törvénye...................................... 167 Tizennegyedik fejezet: Rokonházasságok tilalma .................................. 175 Tizenötödik fejezet: Rokonházasságok tilalma. (Befejezés.)…………... 189 Tizenhatodik fejezet: Nemi kiválasztás szeretet, rokonszenv és számítás befolyása alatt .................................................................... 209 Tizenhetedik fejezet: Rablás vagy vásárlás útján kötött há- zasság......................................................................................... 224 Tizennyolcadik fejezet: A vásárlás útján kötött házasság hanyatlása és a hozomány ................................................................... 234 Tizenkilencedik fejezet: Házassági szertartások ................................... 242 Huszadik fejezet: Az emberi házasság alakjai .................................. 249 Huszonegyedik fejezet: Az emberi házasság alakjai. (Folytatás.) .......... 265 Huszonkettedik fejezet: Az emberi házasság alakjai. (Be- fejezés. ) ................................................................................. 289 Huszonharmadik fejezet: Az emberi házasság tartama........................... 296 Huszonnegyedik fejezet: összefoglalás .................................................. 304 Idézett művek ......................................................................................... 316 BEVEZETÉS. A kutatás módszeréről. Azzal a szilárd meggyőződéssel írom e könyvet, hogy az emberi művelődés története csak úgy tudományos kutatás tárgya, mint akár a szerves természeté. A társadalmi élet tüneményeit bizonyos csoportokra kellene osztani, akárcsak a fizikai vagy pszichikai élet tüneményeit és mindegyik csoportot eredetére és fejlődésére való tekintettel kellene megvizsgálni. Csak ily módon válik a történelemből a szónak legmagasabb értelmében vett tudomány és a szociológiának egyik fontos alkotórésze. A leíró történelem egyedüli célja, hogy anyaggal lássa el ezt a tudományt, de e feladatát is csak nagyon tökélet- lenül teljesíti. Az írott kútfők nem nyúlnak messze vissza az ókorba; a fejlődésnek aránylag magasabb fokáról beszá- molnak ugyan, – de ezenkívül alig valamiről. Viszont a társadalmi intézmények eredetét és korai fejlődését teljesen elhanyagolják; ezért nem is elégítik ki a szociológust, aki azokat az adatokat, amelyeket a történelmi okmányokban nem találhat fel, nagyobb terjedelemben szerezheti be az etnográfiából. Tylor, Lubbock és Spencer bámulatos művei útján már megbarátkoztunk a kezdetleges civilizációnak etnográfiai alapra épült történetével. Könyveik megjelenése óta napról- napra szaporodik az új módszer híveinek száma. A tudásnak új és bőséges tere nyílott meg és ezen az úton nagy ered- ményeket értek el. Be kell viszont ismernünk azt is, hogy a néprajzi tényekből levont következtetések tudományos 8 értéke nem állt mindig arányban a rájuk pazarolt munkával, fáradsággal s éleselméjűséggel. A számos kutató sok fontos kérdésre oly különböző válaszokat adott, hogy kétségek merülhetnek föl bennünk. De nézetem szerint nem a tárgy- ban, hanem a módszerben rejlik a hiba. »A társadalom őstörténetére vonatkozó kutatások főfor- rásai – mondja Mc Lennan – először: a fajok kezdetleges állapotának tanulmányozása; másodszor: az előrehaladott nemzetektől polgári jogok alkotásában vagy gyakorlásában használt szimbólumok tanulmányozása.« De semmi sem volt végzetesebb a társadalomtudo- mányra, mint az a meg nem okolt általánosítás, mely néhány vad népnél uralkodó szokásokból vagy intézményekből azt következtette, hogy azok egy oly fejlődési fok maradványai, melyen valamikor az egész emberi nem átment. Így például az a föltevés, hogy az ősember oly törzsekben vagy hordák- ban élt, melyekben egyéni házasság helyett nőközösség ural- kodott és hol a gyermekeket a törzs közös tulajdonának tekintették, mindenekelőtt néhány utazó és régi író amaz elbeszélésein épült fel, melyek szerint ez a szokás némely népnél még ma is uralkodik vagy ezelőtt uralkodott. Még tovább ment Post »Die Geschlechtsgenossenschaft der Urzeit und die Entstehung der Ehe« c. könyvében. Anélkül hogy valamely kielégítő okot adna, valószínűnek tekinti, hogy »eredetileg a monogám házasság mindenütt a tiszta nőközös- ségből fejlődött, a mérsékelt nőközösség, polyandria és P°tygynia összekötő fokozatain át«. Lewis H. Morgan »Sys- tems of Consanguinity and Affinity of the Human Family«- ben a család és házasság fejlődésének nem kevesebb mint tizenöt fokát sorolja fel és elterjedt szokások és intézmények egész sorozatát tételezi föl, »amelyek szükségkép megelőzték az egyes párok közt való házasság és a mai értelemben vett család fogalmát«. Szerinte e sorozat egyik alsó lépcsőfoka a testvérek közti házasság volt; egyéb tényeken kívül tör- ténelmi megokolásként fölemlíti, hogy az egyik Heródes nővérével, Cleopatra pedig fivérével házasodott össze. Ep így a jelképek és maradványok (survivals) tanul- mányozásánál sem jártak el a szociológusok a tárgyhoz mért gondossággal. Igaz, hogy »ahol csak jelképes formákat talá- 9 lünk, joggal következtethetjük, hogy az őket használó nép előbbi életében ezeknek realitások feleltek meg«. De minden e jelképek helyes magyarázatától, félre nem értésétől függ. Legrosszabb az, hogy maradványnak tekintettek sok olyan szokást, amely valószínűleg nem az. így pl. azt hiszem, hogy Mc Lennan tévedett, mikor a sógorházasság rendszerét, melyben az elhunyt férj helyébe fivére lép, a nőközösség fennmaradt emlékének tartotta. Hasonló következtetések gyakoriak a modern társa- dalomtudományban s így természetes, hogy különböző írók véleménye annyira különböző. Ez elég ok arra, hogy minden lelkiismeretes