22/2005 14. Területrend.Szablyzat
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A Komárom-Esztergom Megyei Közgy őlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) A Komárom-Esztergom Megyei Közgy őlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása és a Területfejlesztésr ıl és területrendezésr ıl szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési Tervr ıl szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Komárom-Esztergom megye területrendezési tervér ıl a következ ı rendeletet (továbbiakban Rendelet) alkotja. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Rendelet célja 1. § A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a mőszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl ıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg ırzésére, illetve er ıforrások védelmére. A Rendelet hatálya 2. § A Rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területére terjed ki. II. Fejezet A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. § /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét az M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a következ ık: a/ erd ıgazdálkodási térség, b/ belterjes mez ıgazdasági térség, c/ külterjes hasznosítású mez ıgazdasági térség, d/ vízgazdálkodási térség, e/ városias települési térség, f/ hagyományosan vidéki települési térség, g/ építmények által igénybe vett térség. /3/ Az országos és térségi jelent ıség ő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelent ıség ő építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. III. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK 4. § /1/ A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint 2 a) országos ökológiai hálózat övezetei /3.1 melléklet/ b) védett természeti terület övezete (3.1. melléklet) c) természeti területek övezete (3.1. melléklet) d) Ökológiai folyosók övezete (3.1. melléklet) e) Kiváló term ıhelyi adottságú szántóterületek övezete (3.2 melléklet) f) Komplex tájrehabilitációt igényl ı területek övezete (3.3 melléklet) g) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség-védelmi terület övezete (3.4 melléklet) h) Felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezete (3.5 melléklet) i) Térségi tájrehabilitációt igényl ı területek övezete (3.3 melléklet) j) Tájképvédelmi területek övezete (3.6 melléklet) k) Hullámtér és nyílt ártér területek övezete (3.7 melléklet) l) Csúszásveszélyes területek övezetével érintett települések közigazgatási területe (3.8 melléklet) m) Vízeróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (3.9 melléklet) n) Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (3.10 melléklet) o) Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete (3.11 melléklet) /2/ Az egyes övezetek által érintett települések felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 5. § / 1/ Az OTrT 14.§ felhatalmazása alapján a komplex tájrehabilitációt igényl ı területek övezetében a a) a felhagyott külszíni bányák; b) felhagyott bányaüzemi létesítmények; c) medd ıhányók, zagytározók, salaktárolók; d) alábányászott területek; e) bányatavak újrahasznosítási céljának meghatározása a /2/-/3/ bekezdésekkel összhangban történhet. /2/ Védett természeti terület övezetében a tájrehabilitációt igényl ı területek újrahasznosítását a tájrendezésre kijelölt területre készült természetvédelmi célú felmérés eredményével, valamint a védett természeti terület kezelési tervével összhangban kell végrehajtani. /3/ Ha a roncsolt területen védett, vagy fokozottan védett él ılények populációi telepedtek meg, vagy ilyen él ıhelyek alakultak ki, vagy földtani értékek találhatók, a terület újrahasznosítása a természeti értékek meg ırzésével történhet. 3 /4/ Ha a területen természeti értékek nem találhatók, akkor az újrahasznosítás célja erd ısítés, turisztikai célú hasznosítás, sportolási célú hasznosítás, bemutatási-ismeretterjesztési célú hasznosítás egyaránt lehet. /5/ A bányatavak rendezése során a többcélú hasznosítás (természetvédelem-ökológia, turizmus, horgászat, vízisportok) összehangolt feltételeit kell biztosítani. 6. § Az OTrT 16.§ alapján a felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezetében a következ ı szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lév ı vízfolyást az övezeten kívülr ıl érkez ı tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben meglév ı hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltet ıjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lév ı szennyvíztisztító telepre vízgy őjt ı területen kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethet ı, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. 7.§* A tájképet és a meg ırzend ı történelmi táj jelleget jelent ısen károsító építmények elhelyezésének és területhasználat kialakulásának megel ızése érdekében az OTrT 21.§ /1/ bekezdésének felhatalmazása alapján a tájképvédelmi terület övezetében az építmények tájba illesztésére a következ ı szabályokat kell alkalmazni: /1/* A tájképvédelmi területek övezete a hagyományos tájkarakter, történeti tájhasználat meg ırzésére kijelölt tájképvédelmi szempontból érzékeny Duna menti és dombvidéki térség. A tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a mellékletben felsorolt települések övezeti tervlapon kijelölt területe. /2/*A kertes mez ıgazdasági területek – volt zártkertek – hagyományos építészeti karakterének meg ırzése érdekében csak a helyi építészeti hagyományokhoz illeszked ı formájú, anyaghasználatú és tömeg ő gazdasági épületek létesíthet ık. /3/*Tájképvédelmi terület övezetében széler ımő-torony és egyéb, három szintnél magasabb ipari létesítmény csak akkor létesíthet ı, ha történeti tájjelleg, tájkép meg ırzése ezek tájba illesztésével biztosítható. /4/* Települési térséghez, vagy már m ővelésb ıl kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen nem kapcsolódó beépítésre szánt területeken épület, építmény csak akkor létesíthet ı, ha a történeti tájjelleg, tájkép meg ırzése, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedı anyaghasználat és tömegforma biztosítható. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8.§ A városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területe a Rendelet hatályba lépése el ıtt érvényben lév ı településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képez ı, jellemz ıen beépítésre szánt területek együttes területe. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni a földhivatali nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó m ővelésb ıl kivett és jogszer ően beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket. 9.§ /1/ Védett természeti terület övezetét mind a megyei területrendezési terv mind a településrendezési tervek vonatkozásában a természet védelmér ıl szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § g) pontja alapján kell meghatározni. * A 8/2007. (III.29.) számú önkormányzati rendelet 1. § szerinti szöveg 4 10.§ /1/ Természeti terület övezete a természet védelméért felel ıs miniszter által rendeletben közzétett természeti területek, továbbá a külön jogszabályban kijelölt és védett természeti területbe nem tartozó különleges természet-meg ırzési területek. /2/ Az övezet határát településrendezési tervekben a vonatkozó rendeletek szerint pontosítani kell. A rendeletek megalkotásáig a természeti területek határainak pontosítása az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet. 11.§ A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Tatabánya 2005. szeptember 29. Hatályba léptet ı rendelkezések a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2007. (III.29.) számú önkormányzati rendelethez E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 5 A 22/2005. (IX.29.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 2. SZ. MELLÉKLETE I. A KÖZÚTHÁLÓZAT F İ ELEMEI 1. Gyorsforgalmi utak 1.a. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai IV. számú folyosó: M1 (Gy ır) – Tata – Tatabánya – (Budapest) 1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak: M10 (M0 Budapest) –Dorog – Esztergom, Duna-híd – (Szlovákia) M81 (Mór) – Kisbér – Nagyigmánd – Komárom – Duna-híd – (Szlovákia) Vagy: (Mór) – Kisbér – (Mez ıörs) 2. F ıutak 2a. A f ıúthálózat elemei 1. sz. f ıút: (Bicske) – Tatabánya – Tata – Komárom – (Gy ır) 10. sz. f ıút: (Piliscsaba) – Dorog – Nyergesújfalu – Lábatlan – Almásfüzít ı – 1. sz. f ıút 11. sz. fıút: (Budapest) – Dömös – Pilismarót – Esztergom – Tát – 10. sz. f ıút 111. sz. f ıút: 10. sz. f ıút – Dorog – Esztergom – 11. sz. f ıút 13. sz. f ıút: 81. sz. f ıút Kisbér – Ete – Csép – Nagyigmánd – Komárom - (Szlovákia) 81. sz. f ıút: (Székesfehérvár – Mór) – Bakonysárkány - Kisbér – Kerékteleki – (Gy ır) Új f ıúti kapcsolatok: (Sárvár) – Kisbér – Császár – Környe – Tatabánya – Bajna – Esztergom Térségi jelent ıség ő út: 10. sz. f ıút Leányvár – Úny – (Bicske – Pécs) (Gyorsforgalmi paraméterekkel) (Mór) M81 – Bokod – Környe –