A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2010. ÁPRILIS

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A fejlesztési program az Európai Unió támogatásával, az ÁROP 1.1.5/C kódszámú pályázatból finanszírozott „Szerencsi kistérség hosszú távú fejl ődésének módszertani megalapozása” cím ű projekt keretében, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült.

A FEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEV Ő SZAKÉRT ŐK: Dobos Károly, Kézy Béla, Róka László, Vámos Mariann, Vojtonovszki Gerg ő

KÖZREM ŰKÖD ŐK A SZERENCSI KISTÉRSÉG RÉSZÉR ŐL: Dr. Árvay László

2010. április

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 2 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZET ŐI ÖSSZEFOGLALÓ______5 2. BEVEZETÉS______6 2.1 A MUNKA HÁTTERE ______6 2.2 A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ______7 2.3 A PROGRAM FELÉPÍTÉSE , F ŐBB ELEMEI ______8 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN ______9 4. FEJLESZTÉSI KERETEK ______11 4.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET ______11 4.1.1 Tervezési keretek ______11 4.2 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK ______11 4.2.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció ______11 4.2.2 Országos Területfejlesztési Koncepció ______12 4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ______13 4.2.4 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) ______13 4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ______14 4.2.6 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv (2008-2009) ______14 4.3 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KERETEK ______14 4.3.1 Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája ______14 4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program ______16 4.4 KISTÉRSÉGI SZINT Ű KERETEK ______17 4.4.1 Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program ______17 4.4.2 Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) ______17 4.5 NORMATÍV KERETEK ______18 4.5.1 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől______18 4.5.2 218/2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeir ől ______19 4.5.3 A kistérség fejl ődését meghatározó megyei szint ű normatív keretek ______19 4.5.4 Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek______19 4.5.5 Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek ______20 4.6 SZAKMAPOLITIKAI KERETEK ______20 4.6.1 Közlekedéspolitika______21 4.6.1.1 Transz-európai Hálózatok (TEN)______21 4.6.1.2 Magyarország és a TEN______22 4.6.1.3 A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai ______22 4.6.2 Közös Agrárpolitika ______23 4.6.2.1 LEADER ______24 4.6.3 Természetvédelem ______24 4.6.3.1 NATURA 2000 hálózat ______24 4.6.3.2 NATURA 2000 területek Magyarországon ______25 4.6.4 Az EU Foglalkoztatás politikája ______25 4.6.5 Az Európai Unió energiapolitikája ______26 4.6.5.1 Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz______27 5. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS ______28 5.1 TERÜLETI LEHATÁROLÁS ______28 5.2 DEMOGRÁFIAI JELLEMZ ŐK ______31 5.3 MUNKAER ŐPIAC , HUMÁN ER ŐFORRÁS ______39 5.3.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség ______39 5.3.2 Jövedelmi viszonyok ______42 5.3.3 Oktatás, képzés ______44 5.4 TÁRSADALMI , SZOCIÁLIS KÖRNYEZET ______47 5.5 GAZDASÁGI SZERKEZET ______53 5.5.1 Mez őgazdaság ______55 5.5.2 Ipar ______61

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 3 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5.5.3 Szolgáltatások ______63 5.5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra ______72 5.6 VÁLLALKOZÁSOK ______74 5.7 MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ______87 5.7.1 Közlekedés______87 5.7.2 Közm űellátottság______93 5.7.3 Hulladékgazdálkodás ______98 5.7.4 Telekommunikáció______98 5.8 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ______101 5.9 A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE ______105 5.10 EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEV Ő FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN ______107 6. SWOT-ANALÍZIS ______111 6.1 A SWOT ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA______111 6.2 STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK ______113 7. A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ______116 7.1 A JÖV ŐKÉP ______116 7.2 A KIHÍVÁSOK ______116 7.3 A STRATÉGIAI KERET ______118 7.4 STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK ______120 7.5 A JAVASOLT STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA ______122 8. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ______124 9. KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK ______157 10. A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA ______160 11. FELHASZNÁLT IRODALOM ______163 11. MELLÉKLETEK ______164

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 4 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

1. VEZET ŐI ÖSSZEFOGLALÓ

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 5 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

2. BEVEZETÉS 2.1 A munka háttere A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programjának 1.1.5/C jel ű (A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek fejlesztési és együttm űködési kapacitásainak meger ősítése) programjára. A pályázat kedvez ő elbírálásban részesült, így a kezdeményezés anyagi támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Tervb ől. A program célja A program kidolgozásának célja a többcélú kistérségi társulás felzárkózásának és fejl ődésének el ősegítése, a korábbi fejlesztési stratégiák felülvizsgálata, a jelen megváltozott körülmények feltárása valamint az új kihívásokhoz alkalmazkodva a rendelkezésre álló sz űkös fejlesztési források koncentrálása, a f ő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása volt. A program id őtávja A program id őtávjának meghatározását többszörös elvárásoknak való megfelelés motiválta: ennek megfelel ően felvázolja a kistérség fejlesztésének f ő irányait középtávon, ugyanakkor keretet biztosít a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A rövid távú célok a következ ő hároméves programozási ciklus (2011-2013) jelenleg még nem ismert fejlesztési kereteinek kihasználására irányulnak illetve a lehetséges beavatkozási területek meghatározására. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a következ ő 2014-2020-as programozási periódusra készül ő további fejlesztési tervek kidolgozása során. A programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható legyen. A 2011-2013-as programozási id őszakban releváns akciótervek még nem ismertek – idén kerülnek kidolgozásra –, ezért 2011-ben szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja még a tervek szerint 2011 év végén tartandó népszámlálás, ami a kistérségi helyzetelemzéshez szolgáltat majd aktuális adatokat. • A program földrajzi beavatkozási területe A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott fejlesztési program a 2004. január 1. után Szerencsi Kistérséghez sorolt 18 település közös közigazgatási és fejlesztési szervezetének fejlesztési koncepciója. A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás Települései (3509): Alsódobsza, , , Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mez őzombor, , Prügy, Rátka, Sóstófalva, , Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 1. ábra: Statisztikai kistérségek Magyarországon

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 6 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Forrás: www.terport.hu

2.2 A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta m űködnek kistérségi alapon szervez ődő önkormányzati társulások, fejlesztéspolitikában betöltött szerepük 2004 után azonban alapvet ővé vált. A 2004 után kialakított, statisztikai alapon szervez ődött magyarországi kistérségek el őtt jelent ős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehet ő legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejl ő lehet őségeket. Az egyik ilyen nemzetközi kihívás az, hogy hazánk EU az ország szinte teljes területe az 1. célkit űzés hatálya alá tartozik, ezáltal jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelent ős kihívás hazai eredet ű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban voltak, jelent ős költségvetési korlátok között m űködtek/m űködnek, szerepük és feladatuk sokszor ma sem kell ően tisztázott. Erre a kihívásra adott válasz volt kistérségek intézményesítése 2004 után. A létrejött, önkéntességen alapuló többcélú kistérségi társulások képesek lettek meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szervez ődő területfejlesztési funkciók koordinálására (pl.: szennyvíz- beruházások, útberuházások). Létjogosultságukat a területi kiegyenlítésben az eddigi sikeresen lezárult infrastrukturális és szociális projektek fényében igazolták. Az államigazgatásban betöltött szerepkör azonban ma még nem tisztázott, rengeteg szakmai vita övezi a kérdést, középtávon mindenképpen indokolt többcélú kistérségi társulások közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak megerősítése és ésszer űsítése a hatékony szolgáltató állam kiépítése érdekében, mely a területi versenyképesség egyik alapja. A bemutatott kihívások és változások hosszú id őre meghatározzák a kistérségek – így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás – szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 7 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jöv őbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jöv őképet és missziót, tartalmazza a kívánt jöv őbeli állapot eléréséhez vezet ő utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejl ődése érdekében.

2.3 A program felépítése, f őbb elemei

A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épül ő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program els ő része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvet ő információkat. Ebben a részben található a vezet ői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása; a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényez ők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső er őforrásainak stratégiai szemlélet ű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás f őbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 8 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A jelen fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkit űzés vezérelte a szakért őket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejl ődésének el ősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerül ő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép - és hosszú távú fejlesztési célkit űzések , valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelent ősége els ősorban abban áll, hogy az elkészül ő fejlesztési dokumentumok megfelel ő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelel ő irányba terelik azokat, továbbá el ősegítik a sz űkös források koncentrálását. Ennek megfelel ően fejlesztési koncepció készítése során a szakért ők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Szerencsi kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: • Reális id őtáv meghatározása A program id őtávjának kett ős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének f ő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelel ően a program missziója középtávon – 2014-ig – biztosíthatja a jöv őképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú , az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013 végéig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2014-2020-as programozási id őszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért legkés őbb 2014 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. • Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása el őfeltétele új munkahelyek teremtésének, amely egyben kistérség népesség-megtartó képességét is növeli. A tanulmány valamennyi f őbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerül ő javaslatok – alapvet ően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejl ődésére jelent ős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. • Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehet ő legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információk ra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhet ő szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgy űjtés kérd őívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával. • Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítend ő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböz ő szint ű érvényben lév ő

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 9 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja tervdokumentumokhoz . Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböz ő szint ű – országos, regionális, megyei – fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o Országos szinten: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv. o Regionális szinten: Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája, Észak- Magyarországi Operatív Program. o Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve.

• Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelel őség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; ezért törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelel ően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: o Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, o Statisztikai adatok összegy űjtése, elemzések meglév ő adatbázisok alapján, o Primer információk összegy űjtése kérd őívek segítségével, o SWOT analízis összeállítása, o Szakmai workshopok rendezése a kistérség szerepl őinek bevonásával.

A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források . Ebb ől kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelel ően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 10 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4. FEJLESZTÉSI KERETEK 4.1 Fejlesztéspolitikai környezet A fejlesztéspolitikai alfejezet áttekinti a kistérségi fejlesztések megvalósításának tervezési, normatív és szakmapolitikai környezetét.

4.1.1 Tervezési keretek A kistérségi vezet ők, valamint a fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakért ők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szint ű tervekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztési forrásokhoz.

4.2 Országos fejlesztési tervek 4.2.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepcióját tartalmazó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót az Országgy űlés a 96/2005. (XII. 25.) határozatában fogadott el. A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejl ődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkez ő, a fenntartható fejl ődés szempontjait is követ ő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél • több a munkahely, • magasabbak a jövedelmek, • biztonságos, tiszta és jó min őség ű a környezet, • egészséges és hosszabb az élet. Maga a Koncepció két részb ől áll: „A jöv őépítés alapjai – Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” és a „Célok és eszközök a sikeres Magyarországért – Magyarország fejlesztéspolitikai teend ői” cím ű dokumentumból. Az átfogó cél eléréséhez az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: • A versenyképesség tartós növekedése; • A foglalkoztatás b ővülése; • A versenyképes tudás és m űveltség növekedése; • A népesség egészségi állapotának javulása; • A társadalmi összetartozás er ősödése; • A fizikai elérhet őség javulása; • Az információs társadalom kiteljesedése; • A természeti er őforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása; • Kiegyensúlyozott területi fejl ődés;

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 11 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az Országos Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében prioritási csoportokat jelöltek ki, amelyek el őrevetítik a Szerencsi kistérség fejlesztési irányait is. 1. ”Befektetés az emberbe” prioritáscsoport; 2. „Befektetés a gazdaságba” prioritáscsoport; 3. „Befektetés a környezetbe” prioritáscsoport. Az 1. és a 2. prioritási csoportokon belül kijelölt feladatok együttesen hozzájárulhatnak egy- egy térség – így a Szerencsi kistérség – társadalmi-gazdasági fejl ődéséhez. A foglalkoztathatóság javítása kiegyensúlyozottabb munkaer ő-piaci helyzetet eredményezhet, az esélyegyenl őségi feltételeinek javításával biztosítható az oktatáshoz, a m űveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az ellátások min őségének és hatékonyságának javításával korszer űsíthet ő az egészségügyi ellátórendszer szerkezete és m űködése, a technológiai modernizáció, valamint a vállalkozások m űködési és üzleti környezetének javítása pedig alapvet ően hozzájárul a térség gazdasági stabilitásához. A 3. prioritási csoport kiemeli a természeti értékek és er őforrások meg őrzésének fontosságát. Az elérhet őség javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése javíthatja egy település vagy egy térség nemzetközi és hazai környezetben elfoglalt helyzetét, mindez a Szerencsi kistérség gazdasági fejl ődése szempontjából is meghatározó feladat.

4.2.2 Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 2005) célja, hogy kijelölje az ország rövid- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkit űzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati politikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK jöv őképe a területi harmónia, melynek eléréshez az alábbi hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célokat határozták meg: • Térségi versenyképesség • Területi felzárkózás • Fenntartható térségfejl ődés, örökségvédelem • Területi integrálódás Európába • Decentralizáció és regionalizmus Az OTK „Régiók fejlesztési irányai” fejezetben az Észak-magyarországi régióra vonatkozó átfogó célként egy technológiai fejlettségen alapuló versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése, valamint a min őségi élet feltételeinek kialakulása és a településhálózat integrált fejlesztése fogalmazódik meg. A Szerencsi kistérség természeti, turisztikai és gazdasági adottságait tekintve a regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése meghatározó jelent őséggel bír a kistérség jöv őjét illet ően. A területi célok között a régió küls ő-bels ő határai közötti horizontális társadalmi-gazdasági kapcsolatok er ősítését, a régió szegregációval sújtott, különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkez ő térségeiben a társadalmi kohézió er ősítését, az aprófalvas térségekben a térségi központok funkcióinak meger ősítését, az infrastrukturális hátrányok csökkentését, a turisztikai lehet őségek kiaknázását, valamint az áradásokkal sújtott területeken integrált árvízvédelmi és tájgazdálkodási programot hangsúlyozza. A területi célokban megfogalmazott programok megvalósítása javíthatja, ugyanakkor er ősítheti a kistérség régióban betöltött szerepét.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 12 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT az Európai Uniós fejlesztési források felhasználásának kereteit biztosító, 7 évre (2007-2013) szóló nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, valamint azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat fordítani szeretné. A nemzeti fejlesztési tervdokumentum a f ő stratégiai célokat jelöli ki, míg az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat az ún. operatív programok tartalmazzák. A programban kijelölt összehangolt állami és uniós fejlesztési célok 6 prioritási területet érintenek: a gazdaságot, a közlekedést, a társadalmi megújulást, környezet és az energetika területét, a területfejlesztést és az államreformmal összefügg ő feladatokat. Az ÚMFT átfogó céljai, s azon belül meghatározott specifikus célok az ország fejl ődésére és a nemzetközi versenyképesség er ősítésére terjednek ki: • a foglalkoztatás b ővítése: o foglalkoztathatóság javítása o munkaer ő-kereslet b ővítése o munkaer ő-piaci környezet fejlesztése; • a tartós növekedés feltételeinek megteremtése: o versenyképesség javítása o a gazdaság bázisának szélesítése o üzleti környezet fejlesztése. Az ÚMFT-ben meghatározott prioritási területek együttes alkalmazása kedvez ő hatással lehet a régió, a kistérségi és a települések fejl ődésére. A Szerencsi kistérségben jelenleg is folynak olyan fejlesztések, amelyek az említett hat prioritáshoz tartoznak, így pl. kis- és középvállalkozások jövedelemtermel ő képességének javítása, közlekedési hálózatok fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, oktatási rendszer átalakítása, felzárkóztatási programok megvalósítása, egészségfejlesztési és egészség-meg őrzési programok szervezése, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó környezetjavító és környezetbarát intézkedések alkalmazása. 4.2.4 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel párhuzamosan dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) dokumentumot. A Stratégia célja, hogy – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal – kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközét. A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejl ődéséhez az európai vidékfejlesztési politika keretei között. A Stratégia hozzájárul a mez őgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erd őgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, figyelembe véve a fenntartható fejl ődés alapelveit, valamint a természeti értékek és a bio-diverzitás meg őrzését. A Stratégia a vidék életmin őségének emelésére törekszik, a vállalkozói készség meger ősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által. A helyi kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek ösztönzésében és a Stratégia megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedési terveit, feladatait az Új Magyarországi Vidékfejlesztési program tartalmazza.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 13 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program azokat az operatív mez őgazdasági és vidékfejlesztési beavatkozásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország a 2007-2013 közötti id őszakban az Európai Tanács Európai Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján meg akar valósítani. A Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében öt terület kapott prioritást: • A mez őgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás el ősegítése; • A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; • A fenntartható gazdálkodás garanciáinak er ősítése; • A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehet őségek b ővítése, az életmin őség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; • Helyi közösségek fejlesztése. A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében a Program a következ ő 4 támogatási tengelyt határozza meg: • I. tengely: A min őség és a hozzáadott érték növelése a mez ő- és erd őgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban; • II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; • III. tengely: A vidéki foglalkoztatás b ővítése, a tevékenységek diverzifikálása; • IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése.

4.2.6 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv (2008-2009) Az Országgy űlés 2007-ben fogadta el a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Tervr ől szóló határozatot, amely egy rövid távú, kétéves időszakra szóló intézkedési terv. A Stratégiai Terv célja a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációjának el ősegítése, életkörülményeinek javítása, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. Ennek értelmében öt prioritási területet jelöltek ki: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, egyenl ő bánásmód érvényesítése. A Szerencsi kistérség roma lakossága túlnyomórészt a szegregációval sújtott településeken él. A fenti öt prioritás által érintett területen történt változások nemcsak az életkörülményeik pozitív irányba történ ő változásával járnak, hanem javítják az adott települések gazdasági- társadalmi helyzetét is.

4.3 Regionális fejlesztési keretek 4.3.1 Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája cím ű dokumentum a 2007-2013 közötti id őszakra vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket és prioritásokat. A stratégiában

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 14 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja meghatározott átfogó cél egy olyan társadalmi-gazdasági- környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja a régió regionális versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe . Az átfogó célkit űzésekre épül ő jöv őképben meghatározásra kerülnek azok a fejleszteni kívánt területek, amelyeken keresztül egyensúly teremthet ő a régió társadalmi-gazdasági centrumai és perifériái között. A fejleszteni kívánt területeken belül 3 program, azon belül alprogramok fogalmazódtak meg, amelyek a stratégiai dokumentumban megvalósítási szinten kerültek kidolgozásra. 1. Versenyképes gazdaság megteremtése (Techno-Régió program) A stratégia els ő programja a régió adottságaira és jellegzetességeire alapozva azon ipari és szolgáltatási húzóágazatokat célozza meg, amelyek hozzájárulnak a gazdasági teljesít őképesség növeléséhez, és biztosítják a régió hozzáadott érték termelésének jelent ős mérték ű növelését. Az egykor nehézipari és könny űipari ágazatokra épül ő gazdaság átalakítását a tudásbázissal rendelkez ő központokban, valamint a kistérségi centrumokban húzóágazatok megtelepedésével valósítják meg: logisztikai hálózati rendszerek kiépítése; környezetvédelmi ipar meghonosítása; megújuló energiaforrásokra épül ő energiaipar; üzleti szolgáltatások fejlesztése. 2. Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen A régió számos regionális és nemzeti szint ű természeti, környezeti és kulturális értékekkel rendelkezik. A régió számos regionális és nemzeti szint ű természeti, környezeti és kulturális értékkel rendelkezik. Turisztikai adottságainak kihasználása alacsony mérték ű. A régió turisztikai lehet őségeinek jobb kihasználásával er ősíthetik a régió és a régión belül a kistérségek, települések gazdasági szerepét. A turisztikai folyamatokba való bekapcsolódásuknak alapját képezhetik olyan hálózati rendszerek (klaszterek) kijelölése, amelyek nemcsak a régió, de a szomszédos régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak egymást erősít ő hatásaként m űködhetnek. A regionális turisztikai hálózati rendszer program alprogramja: Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval, a Szerencsi kistérség sajátosságai alapján. A következ ő klaszterek kerültek meghatározásra: kulturális turizmus, világörökségi turizmus, történelmi turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, öko-turizmus, ipari örökség turizmus. Fontos a klaszterek alapjaiként szolgáló turisztikai szolgáltatások és humáner őforrás fejlesztése 3. A min őségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése A min őségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A program célja a harmonikus, fenntartható fejl ődés alapelvei alapján meghatározott településhálózat kialakítása. A stratégia támogatja a település nagyságától függetlenül megfelel ő szint ű életmin őség biztosítását, különös figyelemmel a munkahelyteremtésre és munkahelymeg őrzésre, az élhet ő környezet feltételeinek megteremtésére. Régió központok, kistérségi mikro-centrumok alapvető célja az integrált településfejlesztésének megteremtése különös tekintettel a települések közti telekommunikációs, közlekedéshálózatok, infrastrukturális hálózatok fejlesztésére. Az integrált településhálózat kiépítéséhez kapcsolódó alprogramok: tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat; agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkez ő települések; szolgáltató városok; kistelepülések.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 15 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program A Regionális Operatív Programok 2007-2013 id őszakra vonatkozó regionális szint ű fejlesztési dokumentumait 2006-ban készítették el. A dokumentumok a régiók közötti eltér ő területi, társadalmi-gazdasági sajátosságok szerint jelölik ki az adott régió számára fontos fejlesztési irányokat. Az Észak-Magyarországi Operatív Program kereteiben megfogalmazott fő stratégiai irányvonal a következ ő: „a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérsékl ődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek” . Az átfogó cél rámutat a régió gyengeségeire, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések megvalósításához figyelembe kell venni a térség természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetet.

A fentiekre alapozva a Program a következ ő specifikus célokat jelölte ki: • A gazdaság helyi er őforrásokat, együttm űködéseket kihasználó versenyképességének javítása; • A turizmus jövedelemtermel ő képességének javítása; • A társadalmi kohézió er ősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. A Program kereteiben meghatározásra kerültek a fejlesztési célokkal összhangban lév ő prioritások: • Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • A turisztikai potenciál er ősítése • Településfejlesztés • Humán-közösségi infrastruktúra fejlesztése • Térségi közlekedésfejlesztés A Programban meghatározásra kerültek terület-specifikus célok, feladatok is, amelyek közül a dél-zempléni területre a következ ők a mérvadók: • Területi megközelítés, területi kohézió , melynek során cél az elmaradott, többnyire vidéki térségek fejlesztése. • Fenntartható fejl ődés hez kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó cél a régió környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek megteremtése. • Esélyegyenl őség és társadalmi kohézió a 2003. évi CXXV. törvény az „Egyenl ő bánásmódról és az esélyegyenl őség el őmozdításáról” szóló dokumentum alapján kerül kialakításra. • Romák társadalmi integrációja fejlesztési program leginkább a társadalmi- gazdasági szempontokból elmaradottabb térségeket érinti. Ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását a „Roma integráció évtizede Program” segíti. A program célja, hogy 2015-ig a Kelet-Közép-Európai tagállamok roma kisebbségének javítsa életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. A Szerencsi kistérség településein jelent ős a hátrányos helyzet ű társadalmi rétegcsoportok száma. A program keretében nemcsak a hátrányos helyzet ű rétegek életkörülményeinek javítása, hanem a települések hátrányos helyzet ű településrészeinek rehabilitációja, a foglalkoztathatóság és a közegészségügy

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 16 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

javítása, infrastrukturális fejlesztések, a szociális ellátás átszervezése is megvalósulhatnak.

4.4 Kistérségi szint ű keretek 4.4.1 Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program A kistérségi társulások megalakulását követ ően helyi szinten lehet ővé váltak, hogy a kistérség felzárkóztatását Európai Uniós forrásokból biztosítsák. A gazdasági, társadalmi jelleg ű programok fejlesztést segítik a helyi szervez ődés ű Vállalkozásfejlesztési Alapítványok. A Szerencsi kistérségben a Nektár Leader Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinációs szereppel járul hozzá a kistérség társadalmi-gazdasági szint ű felzárkóztatásához. A Zemplén fejl ődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történ ő csatlakozást követ ően az EU-ba történ ő integrálódásának el ősegítésére négy stratégiai célkit űzést határoz meg a program: • Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása: Új korszer ű technológiák meghonosításával, piacképes termékek el őállításával fejl ődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, meger ősítése, a vállalkozások teljesít őképességének, eredményességének jelent ős emelése a Zemplén teljes területén. • Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenl őtlenségének mérséklése: A mez őgazdasági termelés hatékonyságának növelése, ezzel a termel ők versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése. • A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése: Az elérhet őség javítása, az árvízkár megel őzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia- és földgázellátás szükség szerinti korszer űsítése és b ővítése. • A stratégiai célok megvalósulását el ősegít ő szektor semleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás er ősítése): A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének és kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja. A dokumentum a fentiek mellett részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére.

4.4.2 Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) A Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek meg őrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A Kezelési Tervet 2003-ban a Világörökségi Védelem alatt álló Borvidékhez tartozó települések, így a Szerencsi kistérségb ől 6 település polgármesterei, vezet ő testületei is jóváhagyták. A kezelési terv jöv őkép középpontjában táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szint ű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímél ő gazdasági tevékenységek élénkítésének és optimalizálásának megóvása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 17 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

áll. Ehhez szükséges, hogy a sz őlészet és bortermelés, az erre épül ő idegenforgalom a települések életében jövedelmez ő munkalehet őséget biztosítson, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt él ő lakosság életmin őségének javulásához. Ennek megfelel ően a prioritások a következ ők: 1. Természeti és kulturális értékek leltára: sz őlőkataszter és borászati adatok, táji és Természeti értékek, régészeti kataszter, m űemléki kataszter, helyi értékvédelmi kataszterek. 2. A helyszínt fenyeget ő veszélyek felsorolása: a terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlel őhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, leveg őtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Meg őrzési és védelmi elvek: a terület jöv őjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, sz őlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejl ődés alapelveire épülnek, amelyek a katasztrófavédelem, t űzvédelem és a bányászati ártalmak kiküszöbölésére tesz javaslatokat. 4. A helyszín jelenlegi védettségi és meg őrzési állapotát er ősít ő célok az értékes sz őlőterületek jobb hasznosítására, a környezetkímél ő turizmus fejlesztésére, a digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítésére és a táji rekultivációra vonatkoznak.

4.5 Normatív keretek A normatív, jogszabályi keretek határozzák meg azokat az elvárásokat és feltételeket, amelyeket egyfel ől a felzárkóztatási és fejlesztési program kidolgozásakor kell figyelembe venni, másrészt amelyek a kistérség szervezeti és szakmai m űködését befolyásolják.

4.5.1 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió er ősítése , a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése. A területfejlesztés feladatai a hatályos 1996. évi XXL. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján • a társadalmi és gazdasági megújulást el ősegít ő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; • az elmaradott térségek felzárkózásának el ősegítése; • az ipari és mez őgazdasági területeken a szerkezetváltás el ősegítése és a munkanélküliség csökkentése; • az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; • a kiemelt térségek sajátos fejl ődésének el ősegítése; • a vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 18 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.5.2 218/2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeir ől A Szerencsi kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja kidolgozása során elengedhetetlen „A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeir ől” szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendeletben el őírt formai követelmények figyelembevétele. A program felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban. 4.5.3 A kistérség fejl ődését meghatározó megyei szint ű normatív keretek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgy űlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekr ől, ajánlásokról és intézkedésekr ől. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgy űlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában – településekre vonatkozólag –, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület–, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgy űlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követ ően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgy űlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervr ől szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl ődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg őrzésére, illetve természeti er őforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkit űzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgy űlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához.

4.5.4 Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Az Országgy űlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének el őmozdítása, a településfejlesztés összehangolása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a 2004. évi CVII. Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. Ennek a törvénynek 2007-ben történt módosításával (2007. évi CVII. Törvény ) a kistérségek számát 168-ról 174-re emelték. Magyarország Többcélú kistérségi Társulásainak, így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttér ől a 40/2008 (XI. 07) határozat szól, melynek célja, hogy egyes önkormányzati közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok közös ellátása, a kistérség

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 19 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja lakói részére elérhet ő min őségi szolgáltatások, társadalmi és területi egyenl őtlenségek mérséklése, valamint szolgáltatások javítása hatékonyabb legyen. A kistérségek fejlettségét a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet 1. és a 2. számú mellékletében a kistérségeket fejlettségi állapotuk alapján sorolják be. A rendelet 33 leghátrányosabb helyzet ű kistérséget jelöli ki, amelyek egyike a Szerencsi kistérség.

4.5.5 Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási id őszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvet ő szabályairól és felel ős intézményeir ől. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgy űlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület-, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgy űlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követ ően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgy űlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervr ől szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl ődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg őrzésére, illetve természeti er őforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkit űzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgy űlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához.

4.6 Szakmapolitikai keretek A szakmapolitikai alfejezetben bemutatásra kerülnek azok a területek, amelyek stratégiáihoz, célkit űzési rendszereihez a kistérségi fejlesztési tervnek illeszkednie kell. A kistérségben megvalósuló fejlesztések azokra a folyamatokra alapozódnak, amelyek meghatározzák a kistérség megyén, illetve régión belüli szerepvállalását.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 20 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.6.1 Közlekedéspolitika

4.6.1.1 Transz-európai Hálózatok (TEN) 1 A közösségi közlekedéspolitika szorosan kapcsolódik az egységes bels ő piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez. F ő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva zökken őmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A Transz-európai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) program az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját foglalják magukba. A TEN kialakítása az 1980-as években az egységes piac kialakításával párhuzamosan kezd ődött el. Kialakulásához a megfelel ő jogi alapot a 2. ábra: A páneurópai közlekedési folyosók Maastrichti Szerz ődés teremtette meg. 1993 decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a „Növekedés, verseny- képesség és foglalkoztatás” cím ű Fehér Könyvet. A közlekedéspolitikai céljainak elérése a Kohéziós Alap finanszírozásával valósul meg. A TEN másik f ő pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehet őség is létezik (Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönei, állami forrás, magán t őke stb.). A TEN három részb ől áll: • TEN-T: közlekedési folyosók hálózata, • TEN-E: energiaszállítási hálózat, • eTEN: telekommunikációs hálózat. Forrás: www.khem.gov.hu

Az EU közlekedéspolitikájában tervezett f ő célkit űzések 2004-től: • 2004-2009 közötti id őszakban az Európai Unió három közlekedéspolitikai irányelvet fogalmazott meg: biztonság, utas védelem, versenyképesség. • 2009-ben elfogadásra kerültek a közlekedési hálózatot érint ő prioritások, amelyek közül az egyik célul t űzte ki a közlekedés kultúrában a fenntartható és környezet- hatékony közlekedési forma elterjedését. Az EU tagállamok eltér ő földrajzi, gazdasági feltételeiknek megfelel ően alkalmazzák a központi célkit űzéseket. • A TEN-T programok egy részét a Közösség finanszírozza (akár a központi költségvetésb ől, akár az Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönein keresztül), másik részét az érintett állam, és be lehet vonni a magánt őkét is.

1 Források: www.khem.gov.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 21 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4.6.1.2 Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési folyosót módosították és – a délszláv háborút követ ően – egy tízedikkel egészítették ki. Az ún. „Helsinki Korridorok ” több szakasza érinti Magyarországot, amely központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik (3. ábra). A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is: • IV. folyosó: Berlin/Nürnberg–Prága–Pozsony/Bécs–Budapest– Konstanca/Szaloniki/Isztambul; • V. folyosó: Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse–Szarajevó–Eszék– Budapest; • VII. folyosó: Duna; • X. folyosó: X/B ágaként Budapest–Újvidék–Belgrád. 3. ábra: Helsinki-folyosók Magyarországon

Forrás: http://www.kti.hu A folyosók Budapesten keresztül kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják a Balkán-államok (Jugoszlávia, Szerbia stb.) és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az 5. Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a Szerencsi kistérség fejl ődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe.

4.6.1.3 A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai • Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk el ősegítése. • A környez ő országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása. • A tartós gazdasági növekedés el ősegítése. • Az életmin őség javítása, az egészség meg őrzése, a közlekedésbiztonság növelése.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 22 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• A környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosítása. Az ehhez kapcsolódó f ő prioritások a következ ők: 1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás: környezetkímél ő közlekedési rendszer megteremtése 2

Kistérségi vonatkozások: • Cél a kistérség környezetében található M3-as autópálya gazdasági el őnyeinek kihasználása; • Gazdasági lehet őségek kiaknázása érdekében a közlekedési infrastrukturális hálózat fejlesztése, úthálózatok felújítása, építése; • A környezetkímél ő közlekedési rendszerek elterjedésének támogatása, a kerékpár utak hosszának növelése, a vasúthálózatok min őségi javulása. • Kistérségek, települések gazdasági fejl ődésének egyik fontos eleme a megfelel ően kiépült közlekedési hálózatok rendszere, illetve a települések környezetében megfelel ő infrastrukturális hálózattal kiépített ipari parkok létesítése, meglév ők hasznosítása.

4.6.2 Közös Agrárpolitika Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet több alkalommal változtattak meg jelent ősen, legutóbb 2003-ban, amely a következ ő 7 évre vonatkozó módosításokat tartalmaz. A reform módosítja a mez őgazdasági piacok támogatási rendszerének közösségi szabályozását az egységes területalapú kifizetési rendszer, SAPS által, amely a termelési mennyiségt ől függetlenül kerül számításra. Az egységes területalapú kifizetési rendszerek 2010-ig érvényben maradó szabályozását 2010 után felváltja a kereszt-megfelelési rendszer, melynek közvetlen jövedelemtámogatások kifizetése el őre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növény- egészségügyi normák betartásától függ. A Közös Agrárpolitikában bekövetkezett reform módosítások hatására 2007-ben megszüntetésre került az EMOGA finanszírozási alap, helyette két új finanszírozási keret került bevezetésre: • Európai Mez őgazdasági Garancia Alap (EMGA) – piaci és más intézkedések finanszírozása, • Európai Mez őgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – vidékfejlesztési programok finanszírozása. Az Európai Unió agrárpolitikájában 2008-2009. évektől kezdve újabb reformpolitikáról döntöttek. Legfontosabb célja a piaci orientáció erősítése, a versenyképesség növelése, a

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 23 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja vidékfejlesztés, a környezetvédelem további er ősítése, a fogyasztói bizalom növelése, valamint a fenntartható fejl ődési politikai alkalmazása volt.

4.6.2.1 LEADER A KAP rendeleteivel, intézkedéseivel párhuzamosan létez ő, az Európai Közösség közösségi kezdeményezési programja (LEADER), amely gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával törekszik a fenntartható fejl ődést biztosítani. A LEADER program bevezetésének célja volt, hogy megállítsák az elszegényed ő és elöreged ő vidéki térségek további leszakadását. A LEADER programok 4-5 éves tervezési id őszakra vonatkozó feladatokat, célkit űzéseket jelöltek ki, amelyek a turizmusra, képzési programokra kisipari- és mez őgazdasági tevékenységekre vonatkoztak. A LEADER programot a 2007-2013 közötti id őszakban integrálták a Közös Agrárpolitikába, és nagyobb forrással gazdálkodhat. Az uniós vidékfejlesztési kezdeményezés célja a térségi bels ő er őforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szerepl ők közötti együttm űködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák el őkészítése és megvalósítása. A LEADER programot Magyarországon 2002 és 2004 között kísérleti jelleggel vezették be. A program során tucatnyi vidékfejlesztési programot valósítottak meg. A program sikerességét bizonyítják a vidékfejlesztésben, az ágazatok diverzifikációjában bekövetkez ő változások, ennek következményeként Magyarországon az ÚMVP IV. tengelyeként bevezették a LEADER programot, amely a helyi közösségi fejlesztésekre irányul. A Szerencsi kistérség gazdasági fejlesztései, település rehabilitációs tevékenységei számos esetben a LEADER programból valósulnak meg. Koordinációjáért a Dél-Zempléni Nektár Leader nonprofit szervezet a felel ős.

A kistérségi vonatkozások: • 2004-2006 közötti id őszakban jelent ősek voltak az agrár- és vidékfejlesztési operatív program kereteiben megvalósult fejlesztések. A fejlesztések többsége a mez őgazdasági beruházások támogatása, vidéki jövedelemszerzési lehet őségek bővítése és a LEADER+ konstrukciókba tartoztak. • 2007. után a kistérség vidékfejlesztési programjai többségében településfejlesztési tevékenységekre, belterületi utak javítására vonatkoztak.

4.6.3 Természetvédelem Magyarország az Európai Uniós tagságával vállalta azokat az irányelveket, elvárásokat, amelyek a természet fenntartható meg őrzésére vonatkoznak. Ennek egyik legfontosabb eleme a NATURA 2000 hálózat.

4.6.3.1 NATURA 2000 hálózat A NATURA 2000 az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén – a Madárvédelmi- (79/409/EEC) és az Él őhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) – alapuló, az Unióban kötelez ően meg őrzend ő él őhely típusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A NATURA 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az él őhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természet meg őrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 24 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A madárvédelmi irányelv célja az összes vadon él ő madár védelme az Európai Unióban. Az irányelv foglalkozik a madarak, fészkeik, tojásaik és él őhelyeik védelmével, kezelésével. Az él őhelyvédelmi irányelv az Európai Unió egyik legfontosabb jogi eszköze a biológiai sokféleség meg őrzése. Ez az irányelv a természetes él őhelytípusok és fajok él őhelyeinek, valamint maguknak a fajoknak a szigorú védelmét hivatott biztosítani.

4.6.3.2 NATURA 2000 területek Magyarországon A NATURA 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelez ő. A magyarországi NATURA 2000 területek kijelölésére vonatkozó jogszabályi hátteret a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelent őség ű természetvédelmi rendeltetés ű területekr ől szóló dokumentum biztosítja. Az irányelvek a NATURA 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat írnak el ő. A közösségi jelent őség ű fajok és természetes él őhelyek védelmi helyzetének rendszeres ellen őrzése céljából azok állományát, hazai elterjedését és természetvédelmi állapotát rendszeresen ellen őrizni kell, és különleges figyelmet kell fordítani a közösségi jelent őség ű fajok és él őhelytípusok kutatására. A Szerencsi kistérség 16 települése (Taktaharkány és Taktaszada kivételével) tartozik a NATURA 2000 hálózat programjához. A kistérség településeit részben vagy teljesen lefedik a madárvédelmi területhez a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park kezelése alá tartozó területrészek úgy, mint a Bodrog zug–Kopaszhegy–Taktaköz ; Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel , valamint a kiemelt jelent őség ű temészetmeg őrzési területhez tartozó Kesznyéteni Sajó-öböl Tiszalúc, valamint a Hortobágyi Nemzeti park kezelésébe tartozó Fels ő-Tisza terület Prügy települést érint ő része.

A kistérségi vonatkozások: • A Szerencsi kistérség számos területe tartozik a NATURA 2000 hálózat programjához. A programba tartozó területeken tanösvények – jellegzetes flóra értékekkel-, valamint természetvédelmi területek – Kesznyéteni…– találhatók.

4.6.4 Az EU Foglalkoztatás politikája A szociális politika sokáig háttérbe szorult a gazdasági prioritásokkal szemben. Fokozatos el őtérbe kerülését az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerz ődés er ősítette meg. Bár minden tagállamban más a helyzet, alapvet ően ugyanazokkal a kihívások kal kell szembenéznie valamennyi kormánynak: a népesség elöregedése, regionális egyenl őtlenségek, a szociális rendszerek tartósságának biztosítása olykor kedvez őtlen gazdasági környezetben. A szociális- és foglalkoztatáspolitikai kérdéskörével a 2007-ben aláírt, majd 2009. december 1-vel hatályba lépett Lisszaboni Szerz ődés is kezdett el foglalkozni. A korábbi szerz ődésekhez hasonlóan (Maastrichti, Amszterdami) a Lisszaboni Szerz ődés is biztosítja a négy f őtengelyre épülés elvét. A négy f őtengely egyik prioritása a növekedés és foglalkoztatás hatékony m űködését irányozza el ő. A gazdasági, pénzügyi világválság

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 25 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja okozta negatív hatások értelmében biztosítani kell az átképzési lehet őségeket, a kkv-k terheinek csökkentését, növelni kell a szakképzési hozzájárulást, a K+F ráfordításokat. Fontosabb foglalkoztatási elemek • Foglalkoztatottság: Az EU-ban a foglalkoztatás aránya az 2007-es 65,4%-ról 2009- ben 65,8%-ra emelkedett, ez az érték azonban még mindig túl alacsony. A 2004-ben csatlakozott országokban 2007-re a foglalkoztatás aránya 63,6% volt. Lisszabonban a 70%-os foglalkoztatottság elérését t űzték ki célul 2010-re az Unió egészében. 2007-re hét ország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Ausztria és Ciprus már teljesítette ezt a célt, míg Magyarországon a foglalkoztatottak aránya 57,3% volt, amely messze elmarad a csatlakozott országok átlagától, ezért a hazai növekedési stratégia egyik alappillére a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta miel őbbi megközelítése. • Munkanélküliség csökkentése: A hosszú távú munkanélküliség sok tagállamot sújt és a társadalomból való kirekesztéshez vezet. 2009-ben az EU aktív korú lakosságának 9,6%-a legalább 12 hónapja munkanélküli volt. Ennél fogva az európai stratégia olyan intézkedések meghozatalára ösztönzi a kormányokat, amelyek eredményeként minden munkanélküli kapjon egy új elindulási lehet őséget (képzés vagy átképzés útján) miel őtt munkanélkülisége meghaladná az egy évet, fiatalok esetén a hat hónapot. A n ők munkavállalását akadályozó tényez ők enyhítéseként kiemelten kezelik a kisgyermekek számára a bölcsődei és óvodai fér őhelyek számának növelését. Ezek mellett a helyi és regionális stratégiák fejlesztését, az adóterhek csökkentését (f őként a kisvállalkozások esetében), a vállalatokon belüli képzést, az id ősebb dolgozók képzését, valamint a feketemunka csökkentését emelték ki. • Esélyegyenl őség elve: Az EU szakpolitikájában prioritásként kezelik az esélyegyenl őség hatékony kezelését. Az Európai Unió teljes területén közös jogszabály írja el ő, hogy tilos a nemek, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, nemi orientáció, vallási és életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Külön stratégiát dolgoztak ki a hátrányos megkülönböztetés és idegengy űlölet leküzdésére.

A kistérségi vonatkozások: • A kistérség foglalkoztatási helyzetét javítják az ÁROP 1.1.5/ C programban megvalósulás alatt álló fejlesztések. • Gazdasági, mez őgazdasági tevékenységek fejlesztésével cél a kistérség munkanélküliségének csökkentése új munkahelyek létesítésével.

4.6.5 Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika szakpolitikája feladatának tekinti a társadalmi-gazdasági fejl ődéshez szükséges energia megbízható, gazdaságos és környezetkímél ő szolgáltatását, a felhasználók számára az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon, figyelembe véve a környezetkímél ő módok és a fenntartható növekedés felé történ ő elmozdulást. Az Európai Unió vezetése 2008-ban újabb intézkedéseket fogalmazott meg, amelyben célul tűzték ki az Unió fokozottabb szerepvállalását a megújuló energiaforrások hatékonyabb

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 26 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja felhasználásában, az energiaimport függ őségét ől való mentességében és az akadálymentes ellátásban. További célnak tekintik, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. A vállalások a következ ő területeket érintik: • fenntartható fejl ődés biztosítása: a környezetvédelem alapjait figyelembe véve az energiatakarékos, megújuló energiahordozók felhasználásával; • versenyképesség: energiatakarékosság eszközeivel a költségek mérséklése; • ellátás biztonság: energiahordozókkal szembeni importfügg őség mérséklése. Az EU átfogó célkit űzései az ún. „Zöld Könyv”-ben kerültek meghatározásra, kijelölve a fejleszteni kívánt területeket. A Zöld Könyvben több konkrét javaslat fogalmazódott meg, amely az Európai Unió tagállamai közötti hatékony energiafelhasználás alapjaira vonatkozik, hangsúlyozva az Unión belüli területi különbségeket. Hatékony energia felhasználás konkrét javaslatai: • bels ő energia és gáz piac kialakításának befejezése, • zöld energiaforrások célkit űzése (a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás- fejlesztés támogatása), • biztosítani kell az állampolgárok jólétét és a gazdaság megfelel ő m űködését, valamint az energiatermeléshez való zavartalan hozzájutást a piacon.

4.6.5.1 Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz Magyarország követve az Európai Unió 2006-ban meghirdetett energiapolitikáját átfogó célul tűzte ki a hatékony energiafelhasználás megvalósítását épületek, közlekedés, közületek és a lakosság esetében. Magyarország továbbá célja a hazai energiaforrások nagyobb mérték ű felhasználása, energiaellátást biztosító eszközök korszer űsítése, újak létesítése, valamint a közlekedésben, a lakossági és gazdasági energiafogyasztásban a megújuló energiahordozók fokozottabb alkalmazása.

A kistérséget érint ő következtetések: • A kistérség szerepet vállal az alternatív energiahordozók hatékonyabb felhasználásában a megépül ő szalmaer őmű m űködése által, amely hatással lesz a kistérség gazdasági-társadalmi életben betöltött szerepére. • Az energiapolitikai célkit űzések kistérségi szinten gazdaságélénkít ő programokkal is összekapcsolódnak, hatással lehetnek a térség foglalkoztatáspolitikai helyzetére.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 27 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS 5.1 Területi lehatárolás A Szerencsi kistérség az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. 4. ábra: Régiók, megyék, statisztikai kistérségek – 2004. január 1-től

Forrás: Miskolci Egyetem – Statisztikai kistérségek, www.uni-.hu

5. ábra: A Szerencsi kistérség elhelyezkedése

Forrás: www.nth.hu alapján saját szerkesztés A Szerencsi kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Tiszaújvárosi, a Miskolci, a Szikszói, az Abaúj-Hegyközi és a Tokaji kistérségekkel határos.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 28 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A kistérséghez 18 település tartozik: Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mez őzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 6. ábra: A Szerencsi kistérség települései

Forrás: Népszabadság online, www.nol.hu A terület az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el, magában foglalja a Közép-tiszai ártér Taktaközi részét, a Borsod-Zempléni síkvidék Harangod nev ű kistáját és a heterogén adottságokkal rendelkez ő Hegyalja kistáj keleti részét. 7. ábra: Zemplén kistájai

Forrás: www.ztsz.hu (Zempléni Településszövetség)

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 29 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A kistérség települései természet-földrajzilag az alábbi három kistájhoz tartoznak: • Harangod: Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos, • Taktaköz: Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszalúc, • Hegyalja: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Mez őzombor, Monok, Rátka, Tállya, Szerencs. A kistérség néhány települése a Tokaji borvidék, így a világörökség része: A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon els őként – zárt borvidékké nyilvánította. (…) A jellegzetes sz őlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekv ő, ősi borpincéiben nyomon követhet ő a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult sz őlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13 255ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott -Hegyaljai borvidékkel, az ütköz őzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik. Forrás: www.vilagorokseg.hu/

8. ábra: A Tokaji borvidék

Forrás: www.tokaj.hu A világörökség részeként nyilvántartott települések által határolt 132,555 km 2-nyi területet az UNESCO megfogalmazása alapján magterület nek, vagy fejlesztési területnek nevezzük. Az ezt körülvev ő, pontosan meghatározott 748,797 km 2-nyi területet az UNESCO úgynevezett „buffer zone” kifejezéssel jelöli, melynek magyar megfelel ője a véd őzóna, vagy ütköz őzóna , mely azt a célt szolgálja, hogy egy kiemelt területet elhatároljon több, másik területt ől, el ősegítve ezzel a kiemelt terület környezetkárosító hatásoktól, illetve egyéb lakossági és ipari beavatkozásoktól való védelmét.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 30 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelked őbb term őhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, , , Mád, Mez őzombor, Rátka, , , Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterül ő Ungvári Pince és a Sárospatakon lév ő fejedelmi Rákóczi Pince, a tolcsvai Oremus pince és Bormúzeum, valamint Hercegkúton a K őporosi és Gomboshegyi ún. emeletes pincék. (A vastagon kiemelt települések a Szerencsi statisztikai kistérséghez tartoznak.) A küls ő véd őzónát Abaújszántó, Bekecs , , Erd őbénye, Erd őhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, , Monok, , Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, , Szerencs, , Vámosújfalu települések közigazgatási területe alkotja. Területi lehatárolás Összefoglaló következtetések • A Szerencsi kistérség 18 települése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Harangod, Taktaköz és Hegyalja kistájakon található. • A kistérség több települése a Tokaji borvidék, így a világörökség része.

9. ábra: Szerencsi kistérség

Forrás: www.teir.vati.hu

5.2 Demográfiai jellemz ők A Szerencsi kistérség hez tartozó 18 település területe együttesen 499 km 2, Borsod-Abaúj- Zemplén megye területének csaknem 7%-a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része (6,1%-a ), 42 868 ember él. A kistérség néps űrűsége 85,9 f ő/km 2. A

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 31 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kistérséghez tartozó települések közül négy 1 000 fő alatti, 11 községben 1 000 és 3 000 f ő közötti a lakosság száma, 3 000 és 10 000 f ős lakónépesség három településen él. A legfrissebb adatok (2009. január 1.) szerint a kistérség központját adó Szerencs városban sem haladja meg a lakosok száma a 10 000 f őt. A kistérség egyetlen városa Szerencs, itt él a népesség 22,1%-a.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 32 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

10. ábra: A Szerencsi kistérség területe és népessége 1000 lakosra jutó 1000 lakosra jutó Terület Lakónépesség az természetes belföldi vándorlási ő (km2) év végén (f ő) szaporodás (+) / Népesség (f ) Megnevezés különbözet fogyás (-) 2009. január 1. 2008 Alsódobsza 11 344 -17,44 -63,95 372 Bekecs 26 2 486 -2,01 -6,44 2 505 Golop 9 585 -5,13 -46,15 612 Legyesbénye 20 1 593 -3,14 -22,60 1 633 Mád 32 2 251 -9,33 -23,99 2 325 Megyaszó 53 2 875 -0,35 -13,91 2 917 Mez őzombor 39 2 475 4,44 -14,55 2 501 Monok 42 1 606 -6,23 -24,91 1 656 Prügy 31 2 454 2,04 -47,27 2 564 Rátka 12 975 -3,08 -19,49 996 Sóstófalva 7 301 3,32 56,48 283 Szerencs 37 9 444 -9,32 -6,57 9 587 Taktaharkány 39 3 853 -2,60 -16,35 3 924 Taktakenéz 20 1 268 8,68 -7,89 1 265 Taktaszada 26 1 947 -1,54 -30,30 2 009 Tállya 38 2 025 -2,96 -23,21 2 078 Tiszalúc 45 5 481 -2,19 -8,03 5 534 Újcsanálos 12 905 -6,63 9,94 901 Szerencsi kistérség 499 42 868 -3,52 -15,51 44 636 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 250 701 160 -3,24 -9,45 - Észak-Magyarországi régió 13 433 1 223 238 -4,09 -7,57 - Országos 93 027 10 030 975 -3,08 0,00 - Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját számítások; kistérségi statisztikai adatok

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 33 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Magyarország egészéhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége is fogy (az élveszületések száma alacsonyabb a halálozásnál), a régiós átlagnál kisebb, az országos átlagnál nagyobb mértékben. A természetes szaporodási mutatókat a Szerencsi kistérségben vizsgálva a megyei és országos helyzetnél kedvez őtlenebb kép rajzolódik ki: a kistérségben a népesség fogyása összességében magasabb a megyei átlagnál, azonban a települések között nagy különbségek mutatkoznak. Míg egyes településeken a népesség fogyása kiugróan magas értéket mutat (Alsódobsza -17,44, Mád -9,33, Szerencs -9,32, Újcsanálos -6,63), addig más községekben a természetes szaporodás magas értéke figyelhet ő meg (pl. Taktakenézen a 2008. évben majdnem kétszer annyi élveszületés volt, mint ahány haláleset). A természetes szaporodás pozitív mértéke a romák lakta településeken figyelhet ő meg leginkább, ami a magas gyermekvállalási hajlandóságuk következménye. 2008-ban természetes növekedés jellemzi Mez őzombor, Prügy, Sóstófalva és Tiszalúc településeket. A kistérség egészér ől elmondható, hogy 2008-ban 1 születésre 1,3 halálozás jutott.

11. ábra: 1000 lakosra jutó természetes szaporodás / fogyás (2008)

9 8,68 8 7 4,44 6 5 3,32 4 2,04 3 2 1 0 -1 -3,08 -0,35 -1,54 -2 -2,01 -3 -2,19 -2,60 -2,96 -4 -3,14 -3,52 -5 -6 -5,13 -7 -6,23 -8 -6,63 -9 -10 -9,33 -9,32 -11 -12 -13 -14 -15 -16 -17,44 -17 -18 r a s ó k y z ád z gy lúc ec nye M no rü alva enéz ada állya a álos Golop o P Rátka rkán k sz T z n obs ek bé yas zombo M tóf a s d B g ő Ti ó ós Szerencs Kistérség s yes Me S ktah Újcsa Al eg a Takta Takta L Mez T

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját számítások A természetes szaporodás alakulása összefügg a népesség életkor szerinti megoszlásával is.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 34 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

12. ábra: A népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2008 (%) 0-14 15-29 30-39 40-49 50-59 60-

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

e ó k a g cs ly Mád ügy néz ál sé égió Golop Pr Rátka T obsza zombor Mono tér Beke ő harkány take Tiszalúc is Mo r ód óstófalva Szerencs ta ak jcsanálos K -Z megye ls Megyasz S T Taktaszada Ú A Mez ak -A Legyesbény T B Magyarország Észak- Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját szerkesztés A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy 8 településen a megyei átlagot meghaladó a 60 év feletti népesség aránya (Golopon a legmagasabb, ahol a teljes népesség több mint 26,3%-a 60 év feletti). A kistérségben ugyanakkor a 14 év alatti népesség aránya (18%) meghaladja mind a megyei, mind az észak-magyarországi átlagot. A települések közül Mádon, Rátkán és Szerencsen tapasztalható az országos átlag alatti arány. Nyolc településen viszont a lakónépesség több mint egy ötöde tartozik a 0-14 éves korcsoportba (Taktakenéz 25,8%, Megyaszó 25%, Prügy 23,9%, Sóstófalva 23,1%, Újcsanálos 22,6%, Taktaszada 22,5%, Mez őzombor 20,9%, Tiszalúc 20,1%). Megállapítható tehát, hogy a kistérség korösszetétele felemás képet mutat, a fiatalkorú lakosság aránya magasabb az átlagosnál, de ugyanez mondható el a 60 év feletti lakosság arányáról is. Ez viszont azt jelenti, hogy az aktív keres ő korban lév ők aránya a hazai átlagnál jóval kisebb, igen magas az eltartottak száma. Emellett fontos kiemelni a kistérséggel kapcsolatban, hogy jelent ős különbségek mutatkoznak az egyes települések között a korösszetételt vizsgálva. A vándorlási egyenleg tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legrosszabb helyzet ű megyék közé tartozik. A kilencvenes években javult a tendencia (az 1 000 lakosra jutó elvándorlás 1990-ben -6,8, 2001-ben -3,4 f ő volt), de az egyenleg minden évben negatív maradt. Azóta viszont tovább n őtt a vándorlási különbözet 1 000 lakosra jutó aránya. 2008- ban ez a mutató már 15,5 f őnyi fogyást jelentett 1 000 lakosra vonatkoztatva.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 35 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

13. ábra: Az 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása településenként, 2008.

60 55 56,5 50 45 40 35 30 25 20 15 9,9 10 5 0 -5 -10 -6,4 -6,6 -7,6 -7,9 -8,0 -9,5 -15 -14,5 -20 -16,4 -15,5 -25 -22,6 -13,9 -19,5 -23,2 -30 -24,0 -24,9 -35 -30,3 -40 -45 -50 -46,2 -47,3 -55 -64,0 -60 -65 Mád Rátka Tállya Prügy Golop Monok zombor Bekecs Tiszalúc ő Kistérség Észak-Mo Szerencs Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos Taktakenéz Taktaszada Alsódobsza Mez B-A-Zmegye Taktaharkány Legyesbénye Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis adatok alapján saját számítások Az 1 000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2008. évi alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség egészében a mutató negatív értéke meghaladta a megyei átlagot is. A települések közül csak Sóstófalva és Újcsanálos esetében figyelhetünk meg pozitív irányú vándorlási különbözetet (Sóstófalva esetében ez csupán +17 fő, azonban 1 000 lakosra vizsgálva ez kiugró értéket eredményez a mindössze 300 f ős településen). Kiugróan magas volt 2008-ban az elvándorlás mértéke Alsódobszán, Golopon és Prügyön (az alsódobszai kiugró érték szintén a település alacsony lakosságszámából következik). A demográfiai folyamatok hosszabb távú vizsgálata is jelent ős hullámzást mutat a kistérségben, ahol 1980 óta 3 282 f ővel csökkent a népesség:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 36 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

14. ábra: A kistérség lakónépességének változása 1980-2008 között

500 445 411 158 98 12 32

0 -51 -158 -105 -173 -172 -500 -236 -205 -339 -609 -650 -794 -1 000 -946

-1 500

-2 000

-2 500

-3 000 -3282

-3 500 Mád Rátka Tállya Prügy Golop Monok zombor Bekecs Tiszalúc ő Kistérség Szerencs Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos Taktakenéz Taktaszada Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Népszámlálás 2001. adatok alapján saját számítások Demográfiai mélypont a vizsgált települések egészén 2008-ban következett be, de az egyes települések között jelent ős eltérések tapasztalhatóak. A vizsgált id őszakban 5 településen növekedett, 13 településen pedig csökkent a lakónépesség. Különösen drasztikus csökkenést tapasztaltak Mád (-946) és Tállya (-794) községekben, míg a növekedési tendencia kiemelked ő volt Bekecs és Tiszalúc esetében a vizsgált id őszakban – a ’90-es években folyamatos növekedés. Mád és Tállya esetében a csökkenés f ő okozója nemzetgazdaság szerkezetének átalakulása és a munkalehet őségek hiánya (a mez őgazdaság nem tudja biztosítani az itt él ők megélhetését). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fontos probléma a jellemz ően nehéz körülmények között él ő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A 2001-es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon 205 720 f ő vallotta magát a cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak. 3 A roma népesség közel 50%-a az ország észak-keleti részében , Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. 2004-ben elkészült „A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején” cím ű NKFP kutatási program keretében felmérést végeztek a magyarországi cigányság helyzetér ől. A programkidolgozás során elvégzett felmérések 4 azt mutatták, hogy a roma lakosság a megye népességének közel 13,3%-a volt 2003-ban. A romák területi megoszlását tekintve a megye kistérségei jelent ős különbségeket mutatnak, hiszen a cigányság legnagyobb része azokban a nehézipari körzetekben telepedett le, ahol a helyi

3 A népszámlálás adatai egyéni bevalláson alapszanak, amit az elemzés során figyelembe kell venni. 4 Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság, 1971-2003.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 37 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja gazdaság munkahelyteremt ő képessége nagyobb volt: Ózd, , Edelény, Szendr ő, Miskolc, , Szikszó városok. A Szerencsi kistérségben a roma lakosok részaránya 17,8% körül mozog – a települések becslései alapján. A Szerencsi kistérségben a romák közel 7%-a él külterületi részeken. A 3 154 szegregáltan él ő 13 szegregátumban telepedett le (3-3 Taktaszadán és Tiszalúcon, 2- 2 Mez őzomboron és Prügyön, 1-1 Sóstófalva, Taktaharkány és Taktakenéz településeken). A szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthet ő. A következ ő ábra a roma népesség 5 lakóhely szerinti megoszlását szemlélteti: 15. ábra: Roma népesség a Szerencsi kistérségben, 2008

10 000 50 9 500 9 000 45 8 500 8 000 40 7 500 7 000 35 6 500 6 000 30 5 500 5 000 25 4 500 4 000 20 3 500 3 000 15 2 500 2 000 10 1 500 1 000 5 500 0 0 Mád Prügy Rátka Golop Tállya Monok Bekecs zombor Tiszalúc ő Szerencs Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos Alsódobsza Taktakenéz Taktaszada Mez Legyesbénye Taktaharkány

Lakónépesség (f ő) Romák becsült száma (f ő) Romák aránya (%)

Forrás: Szerencsi kistérség esélyegyenl őségi helyzetelemzésének (2008) adataiból, saját szerkesztés A 15. ábra kiválóan szemlélteti a települések közötti különbségek mértékét: míg kilenc településeken a roma népesség aránya a népességen belül meghaladja a kistérségi értéket, addig hét településen a megyei érték alatti ez az arány. Tehát a roma népesség a kistérségen belül bizonyos településeken koncentrálódik . Kiemelten magas a romák aránya Taktakenéz (43,3%), Prügy (36,8%) és Tállya (35,1%) településeken. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk s űrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik besz űkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkaer ő-piaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemz ően elmaradott, szegény településeken.

5 Az adatokat a Szerencsi kistérség 2008 év végén készült esélyegyenl őségi helyzetelemzéséb ől vettük

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 38 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Demográfiai jellemz ők Összefoglalás, következtetések • A kistérség települései különböz ő méret űek, vannak 1 000 f ő alatti aprófalvak, három település több mint 3 000 lakosú, az egyetlen város Szerencs. • A kistérség népessége az 1980-as lélekszámot sem éri el, a népesség 3 282 f ővel csökkent az eltelt id őszakban. • A kistérségben 2008-ban az elvándorlások száma lényegesen meghaladta az odavándorlások számát, a természetes szaporodás/fogyás egyenlege szintén negatív volt. • A kistérség települései között mind a természetes szaporodási/fogyási mutató, mind pedig a vándorlási egyenleg tekintetében nagy különbségek mutatkoznak. • A lakosság korösszetétele településenként eltér ő, összességében az országos átlagot sem éri el az aktív korban lév ők lakosságon belüli aránya. • A roma lakosok kistérségi aránya 17,8%, egyes településeken koncentráltan.

5.3 Munkaer őpiac, humán er őforrás 5.3.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2008. évi megyei statisztikai évkönyv és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségi adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (42,4% az országos 50,3%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A vizsgált kistérség településein a kedvez őtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya a megyei átlag alatt marad (a kistérségi átlag 37,7%). Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez hasonlóan a Szerencsi kistérségben is jelent ősen romlottak a foglalkoztatási viszonyok a rendszerváltás óta. A munkanélküliség megjelenése óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyamatosan magas a munkanélküliségi ráta , a munkanélküliek száma és aránya jóval magasabb az országos átlagnál. A megye tehát hosszú évek óta küzd az igen magas munkanélküliséggel. 1995 óta gyakorlatilag állandósult a regisztrált munkanélküliek létszáma 50-60 ezer f ő között (2007 januárjában 58 380 munkanélkülit tartottak nyilván). A 2008-as évben kiteljesed ő világgazdasági válság azonban további negatív hatással volt a megyei munkanélküliségre: 2007 decemberét ől a regisztrált álláskeres ők száma átlépte a 60 ezer f őt. A regisztrált munkanélküliek száma a Szerencsi kistérségben a legfrissebb adatok (2010. január) szerint 5 178 f ő. A munkahelyteremtésre és a foglalkoztatás b ővítésére irányuló törekvések egyel őre nem tudtak javulást hozni a kistérség munkanélküliségi helyzetében, s őt a tömeges elbocsátás (2008-as évben a cukorgyár bezárása több mint 100 dolgozót érintett közvetlenül), a munkahelyek megsz űnése tovább rontottak a kistérség munkaügyi helyzetén. A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek évek óta nem módosultak érdemben, a ráta Szerencs körzetében meghaladja a megyei átlagot. A Szerencsi kistérségben a regisztrált munkanélküliek munkavállalói korú népességen belüli aránya csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot is. Taktakenéz településen a munkavállalási korú népesség 38,6%-a munkanélküli, de több

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 39 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja településen is (Prügy 25,2%, Mez őzombor 24,9%, Legyesbénye 24,9%, Taktaszada 23,4%, Megyaszó 21,6%, Újcsanálos 20,9%, Tiszalúc 20,5%) 20% feletti ez az arány. 16. ábra: Munkanélküliségi adatok a Szerencsi kistérségben, 2010. január 2010. január Regisztrált >365 nap regisztrált Munkaválláló Megnevezés Területi munkanélküliek munkanélküliek korú népesség mutató (%) összesen (f ő) (f ő) (f ő) Alsódobsza 34 8 218 15,60% Bekecs 256 60 1 867 13,71% Golop 60 14 387 15,50% Legyesbénye 268 79 1 076 24,91% Mád 179 40 1 674 10,69% Megyaszó 377 66 1 748 21,57% Mez őzombor 408 106 1 636 24,94% Monok 166 32 1 069 15,53% Prügy 420 118 1 669 25,16% Rátka 94 14 668 14,07% Sóstófalva 36 5 187 19,25% Szerencs 719 162 6 519 11,03% Taktaharkány 463 157 2 459 18,83% Taktakenéz 300 99 778 38,56% Taktaszada 307 115 1 311 23,42% Tállya 232 53 1 368 16,96% Tiszalúc 737 131 3 593 20,51% Újcsanálos 122 22 584 20,89% Szerencsi kistérség 5 178 1 281 28 811 17,97% B-A-Z megye 77 136 24 918 475 367 16,23% Észak-Magyarországi régió 123 999 36 763 821 599 15,09% Ország összesen 653 023 163 755 6 721 637 9,72% Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai, www.afsz.hu

A megyében a munkanélkülieken belül az országos (50,8%) és regionális átlagnál (60%) is magasabb a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya – 2008. KSH adatok szerint –, akiknek nagyon kevés az esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaer őpiacra. A regisztrált munkanélküliek több mint fele (62,5%-a) tartós munkanélküli Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben azonban még ennél is kedvez őtlenebb a helyzet (63,8%). A települések felében alacsonyabb ugyan a megyei értéknél a tartós munkanélküliek aránya, viszont számos településen jóval magasabb. Prügyön a munkanélküliek 79,2%-a, Mez őzomboron 76,9%-a, Taktaszadán 76,4%-a, Taktakenézen 72,8%-a, Megyaszón 70,3%-a kénytelen tartósan távol maradni a munka világától, míg további négy községben ugyancsak a kistérségi átlag fölötti a 180 napon túl munka nélkül maradók aránya. Ez a mutató csupán Rátka és Szerencs esetében kedvez őbb az országos átlagnál. A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lév ők aránya – 2010. januári állapot szerint (ÁFSZ) – a megyei átlag (32,3%) alatti a kistérségben, kivéve Taktaszada (37,4%), Taktaharkány (33,9%) és Taktakenéz (33%) településeket, ahol a megyei átlagtól is rosszabb ez az arány. További 9 településen a munkanélküliek 20%-a több mint egy éve nem talál munkát.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 40 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A pályakezd ő munkanélküliek megyei aránya szintén meghaladja az országos és a regionális átlagot (a regisztrált munkanélküliek 10,6%-a pályakezd ő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg a regionális átlag 10,2%, az országos átlag pedig 8,7%). A Szerencsi kistérségben a pályakezd ők aránya meghaladja ezen átlagos arányokat (13,4%), az érték azonban jelent ősen szóródik települési szinten vizsgálva (Megyaszó településen 18,6%, Mez őzomboron és Taktakenézen 18%, Golopon csupán 4,9%, Monokon 6,8%, illetve Tállyán 7% a nyilvántartott pályakezd ő munkanélküliek aránya 2008-ban.) 17. ábra: Tartós és pályakezd ő munkanélküliek a Szerencsi kistérségben, 2008. 500 100% 450 90% 400 80% 350 70% 300 60% 250 50% 200 40% 150 30% 100 20% 50 10% 0 0% Mád Prügy Tállya Rátka Golop Monok zombor Bekecs Tiszalúc ő Szerencs Megyaszó Sóstófalva Taktakenéz Újcsanálos Taktaszada Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye

Összes álláskeres ő (f ő) 180 napon túli álláskeres ők aránya (%) Pályakezd ők aránya (%)

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját szerkesztés A Szerencsi kistérségben a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása hasonló a megyei és a regionális arányokhoz, az országostól a magasabb végzettség űek tekintetében kedvez őtlenebb csupán. Azonban települési szinten jelent ős különbségek mutatkoznak a kistérségen belül. Öt településeken kiugróan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ő munkanélküliek aránya (Prügyön 72,2%, Taktakenézen 71,2%, Taktaszadán 68,1%, Megyaszón 63,1% és Alsódobszán 60,7%), de további 4 településen (Mez őzombor, Taktaharkány, Legyesbénye és Monok) az álláskeres ők több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezzel ellentétben 6 településen (Rátkán, Szerencsen, Bekecsen, Golopon, Mádon és Tállyán) meglehet ősen alacsony ez az arány – az országos átlag alatti, viszont kiemelten magas a középiskolai végzettséggel, illetve f őiskolai és egyetemi diplomával rendelkez ő munkanélküliek aránya. A fels őfokú végzettséggel rendelkez ő állástalanok aránya jelent ős szórást mutat településenként: négy településen nincs fels őfokú végzettség ű munkanélküli, míg Tállyán a munkanélküliek 6%-a, Bekecsen 5,4%-a fels őfokú végzettség ű, Szerencsen pedig a munkanélküliek 4,13%-a f őiskolai, 1,38%-a egyetemi oklevéllel rendelkezik.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 41 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

18. ábra: Nyilvántartott álláskeres ők végzettség szerinti megoszlása 2008. Általános Szakközép- iskola 8 Általános iskola, Megnevezés Szakmunkás Szakiskola Főiskola Egyetem osztályánál iskola technikum, kevesebb gimnázium Alsódobsza 32,14% 28,57% 21,43% 0,00% 17,86% 0,00% 0,00% Bekecs 1,81% 24,10% 37,35% 1,20% 30,12% 4,22% 1,20% Golop 0,00% 29,27% 36,59% 0,00% 31,71% 0,00% 2,44% Legyesbénye 6,56% 44,26% 30,60% 2,73% 14,75% 1,09% 0,00% Mád 3,45% 31,53% 39,41% 0,99% 21,18% 2,96% 0,49% Megyaszó 21,86% 41,22% 24,37% 1,08% 10,39% 0,72% 0,36% Mez őzombor 19,10% 39,52% 27,06% 0,80% 12,47% 0,80% 0,27% Monok 11,65% 38,83% 34,47% 1,46% 13,59% 0,00% 0,00% Prügy 24,72% 47,50% 17,78% 0,56% 9,17% 0,28% 0,00% Rátka 0,00% 20,37% 51,85% 1,85% 22,22% 3,70% 0,00% Sóstófalva 15,63% 31,25% 40,63% 0,00% 9,38% 3,13% 0,00% Szerencs 1,77% 19,49% 38,58% 2,36% 32,28% 4,13% 1,38% Taktaharkány 15,59% 38,64% 29,49% 1,36% 13,56% 0,68% 0,68% Taktakenéz 16,50% 54,85% 23,30% 0,00% 4,85% 0,49% 0,00% Taktaszada 21,67% 46,39% 23,95% 1,52% 6,46% 0,00% 0,00% Tállya 5,03% 33,17% 34,17% 1,51% 20,10% 4,52% 1,51% Tiszalúc 3,30% 43,15% 36,55% 2,54% 12,69% 1,27% 0,51% Újcsanálos 6,25% 42,71% 32,29% 3,13% 15,63% 0,00% 0,00% Szerencsi kistérség 11,75% 37,69% 30,90% 1,47% 16,09% 1,59% 0,51% B-A-Z megye 10,77% 38,91% 28,59% 1,84% 17,24% 1,96% 0,68% Észak-Magyarországi régió 10,16% 38,87% 28,22% 1,85% 18,10% 2,15% 0,66% Ország összesen 6,66% 36,80% 29,11% 2,26% 21,04% 3,00% 1,14% Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját szerkesztés A gazdasági aktivitás és a munkaer ő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a demográfiai összetev ők (gyermekkorúak, valamint id ősek magas száma) és az iskolázottsági jellemz ők miatti adottság, másrészt pedig a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremt ő képessége. A polgármesterek körében végzett információszerzés eredménye is azt mutatta, hogy a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, els ősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal.

5.3.2 Jövedelmi viszonyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagbérek az országos érték alatt vannak, az alkalmazottak átlagkeresete jóval alacsonyabb , mint az ország fejlettebb régióiban dolgozó alkalmazottaké. Itt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2008-ban az országos átlagnak csupán 85,1%-a volt (168 632Ft). Budapesten az átlagkereset az itteninek 1,53-szerese volt. A megyék között a legjobban Fejér megyében keresnek, az ottani keresetnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei átlagkereset csak 85,9%-a.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 42 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

19. ábra: Régiónkénti bér- és kereseti adatok a nemzetgazdaságban, 2008.

Ft/fő, hó 250 000

kereset átlag 225 000 198 087 200 000 alapbér átlag 175 000 159 294

150 000

125 000

100 000

75 000

50 000

25 000

0 Közép- Közép- Nyugat- Dél-Dunántúl Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország Dunántúl Dunántúl Magyarország Alapbér Kereset alapbér átlag kereset átlag

Forrás: http://www.afsz.hu/sysres/adattar2009/images/graf alapján saját szerkesztés 20. ábra: Létszám-, bér és kereseti adatok a nemzetgazdaság egészére, megyénkénti, régiónkénti bontásban, 2008. Személyi alapbér Teljes Kereset átlaga Személyi alapbér Megnevezés Létszám átlaga Ft/f ő, hó Ft/f ő, hó átlaga Ft/f ő, év Budapest 210 871 257 629 2 530 452 625 310 Pest megye 159 972 192 960 1 919 664 176 686 Közép-Magyarország 199 658 243 382 2 395 896 801 996 Fejér megye 150 265 196 211 1 803 180 104 560 Komárom-Esztergom megye 142 551 192 301 1 710 612 81 207 Veszprém megye 129 037 159 554 1 548 444 74 608 Közép-Dunántúl 141 776 184 488 1 701 312 260 375 Gy őr-Moson-Sopron megye 144 656 183 326 1 735 872 97 114 Vas megye 130 883 164 185 1 570 596 65 139 Zala megye 132 512 162 243 1 590 144 60 598 Nyugat-Dunántúl 137 328 171 999 1 647 936 222 851 Baranya megye 133 973 168 251 1 607 676 70 523 Somogy megye 123 163 150 609 1 477 956 58 215 Tolna megye 123 236 150 978 1 478 832 43 665 Dél-Dunántúl 127 603 157 919 1 531 236 172 403 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 134 856 168 632 1 618 272 128 747 Heves megye 135 381 173 162 1 624 572 46 011 Nógrád megye 122 386 149 261 1 468 632 31 206 Észak-Magyarország 133 084 166 709 1 597 008 205 964 Hajdú-Bihar megye 131 408 164 663 1 576 896 99 209 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 125 341 154 356 1 504 092 95 485 Jász-Nagykun-Szolnok megye 125 202 153 283 1 502 424 74 938 Észak-Alföld 127 535 157 850 1 530 420 269 633 Bács-Kiskun megye 130 281 159 741 1 563 372 94 052 Békés megye 123 791 152 819 1 485 492 64 702 Csongrád megye 134 075 170 797 1 608 900 87 390 Dél-Alföld 129 922 161 847 1 559 064 246 144 ÖSSZESEN 159 294 198 087 1 911 528 2 253 466 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés, www.afsz.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 43 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó- alapot képez ő jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 17. helyen áll a megyék között, ebben a megyében az egy lakosra jutó jövedelem nagysága a Budapestinek csak a 56%-a, és az országos átlagnak alig több, mint a 86%-a. 21. ábra: Személyi jövedelem adó-alapot képez ő jövedelem egy állandó lakosra, 2008.

Forrás: KSH adatok (Megyei Statisztikai Évkönyv 2008)

A Szerencsi kistérségben az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap (538 001) az alacsony megyei átlagnak is csupán 82%-a. A megye kistérségei közül ez alapján a 8 helyre sorolható. A kistérségi adófizet ők aránya – szoros összefüggésben áll a települések lakosságának korcsoport szerinti megoszlásával és a munkanélküliségi helyzettel – összességében szintén elmarad az országos és megyei átlagtól. 1 000 lakos közül csupán 362-en fizetnek adót a kistérségben. A Szerencsi kistérségben az átlagosan egy lakosra es ő adóalap alacsony színvonala jelzi a térségben él ők életszínvonalának, vásárlóerejének gyengeségeit , ugyanakkor a települések közötti nagymérték ű különbségek is figyelemre méltók. A háttérben két f ő tényez ő húzódik meg: a megye egészére jellemz ő, hazai viszonylatban is alacsony bérszínvonal, a gazdasági aktivitás kedvez őtlen alakulása és a foglalkoztatottak kis részaránya.

5.3.3 Oktatás, képzés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – az ország egészéhez hasonlóan – folyamatosan javul a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása, azonban a 2001. évi népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy ebben a megyében jelenleg is az országos átlag alatti a népesség iskolai végzettsége . Az általános iskola els ő évfolyamát sem végzettek aránya magasabb az országos átlagnál (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 10 évesnél id ősebb népesség 0,9%-a, országosan 0,7%-a), míg a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek és a legalább középiskolai végzettséggel rendelkez ők aránya – a megfelel ő korúak százalékában – alacsonyabb az országos átlagnál. A fels őfokú végzettséggel

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 44 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

(egyetemi, f őiskolai oklevéllel) rendelkez ők aránya is alacsonyabb az országos átlagnál: arányuk a 25 év feletti népességen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán 9,5 % (szemben az országos 12,6%-os átlaggal). A népesség iskolai végzettsége terén jelent ősek a településhierarchia szerinti különbségek, a megyeszékhelyeken és a városokban általában magasabb, a községekben alacsonyabb az átlagos iskolai végzettség. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált Szerencsi kistérség egyes településein a kedvez őtlen megyei átlagnál is lényegesen alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége . 22. ábra: A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában 10-x éves 15-x éves általános 25-x éves legalább 18-x éves legalább iskola els ő egyetemi, Megnevezés általános középiskolai évfolyamát főiskolai, iskola 8. érettségi sem stb. oklevél évfolyam végezte el Alsódobsza 2,6 75,7 21,9 4,1 Bekecs 0,4 89,3 30,3 7,5 Golop 0,2 81,2 15,1 1,7 Legyesbénye 0,6 81,2 14,8 2,3 Mád 0,5 83,2 28,7 6,5 Megyaszó 1,9 75,4 20,6 6,0 Mez őzombor 1,5 79,8 18,4 2,9 Monok 0,5 76,5 16,3 3,7 Prügy 2,8 69,7 14,9 3,8 Rátka 0,2 84,8 21,6 4,8 Sóstófalva 0,9 79,4 18,1 2,4 Szerencs 0,5 89,8 41,1 11,6 Taktaharkány 2,4 79,5 22,7 4,8 Taktakenéz 3,6 68,1 9,4 2,4 Taktaszada 1,6 77,2 12,3 2,5 Tállya 0,5 85,1 27,7 5,1 Tiszalúc 0,8 84,4 22,5 4,3 Újcsanálos 0,4 84,1 21,3 4,9 BORSOD -ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYE 0,9 86,8 34,0 9,5 ÉSZAK -MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 0,8 86,2 33,2 9,3 ORSZÁG ÖSSZESEN 0,7 88,8 38,2 12,6

Forrás: KSH adatok, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Az általános iskola els ő évfolyamát sem végzettek aránya 7 településen magasabb a megyei átlagnál, ezen belül kiugróan magas az arány Alsódobszán (2,6%), Prügyön (2,8%), Taktaharkányban (2,4%) és különösen Taktakenézen, ahol a vizsgált mutató értéke 3,6%. A legalább általános iskolát végzettek aránya csak Szerencsen és Bekecsen magasabb, a többi községben alacsonyabb a megyei aránynál: Prügy és Taktakenéz településeken az általános iskolát elvégzett 15 évnél id ősebb népesség aránya nem éri el a 70%-ot, azaz a népesség több mint egynegyede még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 45 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az érettségivel rendelkez ők és az egyetemi, f őiskolai oklevéllel rendelkez ők aránya csak Szerencsen haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelel ő korú népesség 41,1%-ának van legalább érettségije, 11,6%-ának diplomája. (Taktakenéz községben ugyanakkor a megfelel ő korú népességnek csak 9,4%-a rendelkezik érettségivel és a diplomások aránya csupán 2,4%. Fels őfokú végzettség űek tekintetében ennél az aránynál is kedvez őtlenebb a helyzet Golopon, ahol az érték csupán 1,7%.) Az egyetemi, f őiskolai oklevéllel rendelkez ők aránya a kistérség minden községében messze elmarad az országos átlagtól. A legfrissebb (2008-as) megyei szint ű végzettségi adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy 2005-ös év hasonló adataihoz képest csökkent a 8 évfolyamot végzettek (0,5%-kal) és az egyetemet vagy f őiskolát végzettek (0,06%-kal) aránya, míg 1,04%-kal n őtt az érettségi vizsgát tettek aránya. 23. ábra: Az iskolai oktatásban végzettek, 2001-2008. Megnevezés 2001 2005 2006 2007 2008 8 évfolyamot végzett a nappali oktatásban 9 300 9 503 9 129 8 559 8 266 Érettségizett 6 379 6 110 6 343 6 297 5 614 Ebb ől: nappali oktatásban 5 186 5 638 5 580 5 567 4 871 Egyetemi, f őiskolai oklevelet szerzett 1 909 2 284 2 142 2 086 2 001 Ebb ől: nappali oktatásban 1 281 1 288 1 294 1 220 1 128 Forrás: KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi statisztikai évkönyv, 2008. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, fels őfokú tanulmányok végzésére azonban nincs lehet őség a kistérségen belül. A kistérség valamennyi településén található óvoda. Általános iskola Golop és Sóstófalva kivételével minden településen van. Az óvodás gyermekek száma a kistérség központját adó Szerencsen (279) a legmagasabb. A legtöbb általános iskolai tanuló szintén Szerencs iskoláiban tanult 2008-ban (961 f ő). Középfokú oktatási intézmény csupán Szerencsen m űködik a kistérségben, itt található a Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató, valamint a Szerencsi Szakképz ő Iskola, ahol a szakiskolai képzés mellett a ’90-es évekt ől szakközépiskolai képzés is folyik. 2009-ben a nappali és esti tagozatos gimnáziumi tanulók száma (a hat évfolyamos gimnázium megfelel ő évfolyamaival együtt) 847 f ő, a szakközépiskolai tanulók száma 172 f ő, az iskola összlétszáma 1 019 f ő. A középiskolai tanulókon belül a naponta bejárók száma 553 f ő, az intézmény dolgozói összlétszáma 108, ebb ől 69 f őállású pedagógus oktat a gimnáziumban. A szerencsi Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola képzési profiljai között szerepel hat évfolyamos képzés, négy évfolyamos gimnáziumi képzések: angol-német nyelvi tagozat, általános, informatika, matematika, rendészeti tagozat (rendészeti, jogi ismeretek) és közgazdasági szakközépiskolai képzés. A 2010/2011-es tanévt ől kerül bevezetésre a biológia tagozat. Érettségire épül az egy éves, középfokú marketing- és reklámügyintéz ő OKJ-s képzés. A Szerencsi Szakképz ő Iskolában az oktatás a térség igényeihez igazodik, ennek megfelel ően szolgáltató, kézm űves, ipari jelleg ű. A szakiskolában fodrász, n ői szabó, villanyszerel ő, cs őhálózat-szerel ő, valamint bútorasztalos képzettség szerezhet ő. A munkaer ő-piaci igényekhez igazodóan a 90-es évekt ől szakközépiskolai képzés indult be, itt elektronikai, informatikai szakirányon tanulhatnak a fiatalok. A legközelebbi fels őoktatási intézmény a Miskolci Egyetem, mely a régió és Magyarország egyik legjelent ősebb humáner őforrás-fejlesztési intézménye.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 46 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Szerencsen 2004. augusztus 30-án nyitották meg a tanuszodát, melynek szolgáltatásait a város, és a környez ő település iskolásai is igénybe vehetik. Munkaer őpiac, humán er őforrások Összefoglalás, következtetések • A kistérségben a gazdasági aktivitás alakulása kedvez őtlen: alacsony a foglalkoztatottak, és magas az eltartottak, az inaktívak és a munkanélküliek részaránya. • A munkanélküliségi ráta a magas megyei átlagot is meghaladja, összetételét tekintve magas mind a tartós, mind a pályakezd ő munkanélküliek részaránya. • A tartós munkanélkülieken belül az 1 évnél régebben munka nélkül lév ők aránya is nagyon magas a kistérségben, meghaladja a megyei átlagot. • A települések többségén a foglalkoztatásban kiemelked ően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. • A kistérségben mind az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó-alap mind az adófizet ők aránya elmarad az országos és megyei átlagtól. A mutatók települési szóródása nagy. • A kistérség alapfokú oktatási intézményekkel való ellátottsága jó. Minden településen található óvoda, általános iskola pedig csupán 2 településen nincs. • Szerencsen m űködnek a kistérség középfokú oktatási intézményei, melyek többféle képzési lehet őséget kínálnak.

5.4 Társadalmi, szociális környezet Az életmin őségnek mindössze egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehet őségek. Legalább ennyire fontos tényez ők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhet ő szociális egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a ’90-es években drasztikusan csökkent a kulturális intézmények (mozi, könyvtár, m űvel ődési központok) száma, a megmaradt létesítmények állaga pedig nagymértékben romlásnak indult, ma már nem képes kielégíteni a közm űvel ődési igényeket. Ezzel párhuzamosan következett be a kulturális rendezvények néz őszámának hanyatlása. A folyamat a lakosság romló színvonalával, szokásainak átalakulásával volt összefüggésbe hozható. Az elmúlt években azonban elkezd ődött néhány jelent ősebb intézmény felújítása, korszer űsítése, ez azonban els ősorban a komoly szakmai bázist képvisel ő (els őssorban a megyeszékhelyen, illetve városokban található) létesítményeket érintette. A negatív folyamatok hatásai leginkább a kisebb településeket érintették. Az alábbi, 24. ábra sorszámú táblázat adatai alapján a térségben a fontosabb intézmények megoszlása nem egyenletes, a postaszolgáltatás az el őző program óta jelent ős átalakuláson esett át, Sóstófalván, Rátkán, Golopon, és Taktakenézen bevezetésre került a mobilposta rendszer, a korábbi állandó postahivatalokat megsz űntették, mely hozzájárult ezen települések funkcionális elszegényedéséhez. A szórakozási, lehet őségek viszonylag sz űkek, mozi a kistérségben csupán Szerencsen m űködik, piac és iparcikk jelleg ű üzlet viszont immár a kistérség szinte minden településén is található, mely jelent ős el őrelépés a az el őző program elkészítése óta, ahol ezek a létesítmények csak a települések mintegy 50%-ában voltak megtalálhatók. Örömteli gyarapodásuk ugyanakkor sajnos a kényszervállalkozások növekv ő számának is indikátora. A még mindig nem kielégít ő intézményi ellátottság közvetve rontja az életmin őséget, s így csökkenti a kistérség népességmegtartó erejét.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 47 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

24. ábra: A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága a Szerencsi kistérségben Iparcikk Körjegyz őség Megnevezés Postahivatal Mozi Benzinkút jelleg ű üzlet Piac székhelye és áruház Alsódobsza - - - - + - Bekecs - + - + + - Golop - - - - + - Legyesbénye - + - - + - Mád - + - + + Megyaszó - + - + + + Mez őzombor - + - - + - Monok - + - - + - Prügy - + - + + + Rátka - - - - + - Sóstófalva - - - - + - Szerencs - + + + + + Taktaharkány - + - + + + Taktakenéz - - - - + - Taktaszada - + - - + - Tállya - + - - + + Tiszalúc - + - + + + Újcsanálos - + - - + - (+ = az intézmény helyben m űködik) Forrás: KSH T-Star, 2007 A vizsgált kistérségben az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, néhány községben viszont nincs helyben háziorvosi szolgálat. Nem m űködik önálló háziorvos és házi gyermekorvos Alsódobsza, Golop, és Sóstófalva és Taktakenéz településeken. Sajnálatos tény, hogy Tatakenézen a háziorvosi ellátás 2004-ben, az el őző fejlesztési program elkészítésének idején még m űködött. A nagyobb településeken (Szerencs város, Bekecs, Mád, Megyaszó, Taktaharkány, Tállya, Tiszalúc) több orvos található, jobb az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Közforgalmú gyógyszertár a kistérség hat településén nincsen, további hat községben pedig csak fiókgyógyszertár m űködik. Kórház nem található a kistérségben, csak a közeli nagyvárosokban (Miskolcon, Nyíregyházán) m űködik. A KSH 2007-es adatai szerint a Szerencsi kistérségben összesen 23 háziorvos és 4 házi gyermekorvos praktizál. A feln őtt háziorvosok száma a korábbi a 2004-es fejlesztési program óta 5 f ővel csökkent, okai részben nyugdíjazás ill. részben az orvosok elvándorlása, így az egy orvosra jutó lakosok száma 2007-ben 1913 lakos/orvos szemben a 2004-es 1 694 lakos/orvos aránnyal . Az orvoshiány leginkább a kistérség perifériális településeit sújtja, többszörözve ezen falvak lemaradását. Az orvosok leterheltsége valamivel a hazai és a megyei átlag alatt van (magyarországi átlag 2 024 lakos/orvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érték pedig 2 036 lakos/orvos), de még így is jelent ősen meghaladja a nemzetközileg ideálisnak tartott 1 300 lakos/orvos átlagot. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosságnak az országos átlagnál lényegesen nagyobb része részesül rendszeres szociális segélyben. Bár a Szerencsi kistérségben a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya nem haladja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szintet, átlagosan még ma is minden 10. ember részesül ebben a segélyben (rendszeres szociális segélyt olyan aktív korú személy kaphat, aki munkaképességét legalább 67%-ban

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 48 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy nem foglalkoztatott és megélhetése más módon nem biztosított). A kistérség minden településén magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál, az egyes települések között jelent ős különbségek tapasztalhatók: Mez őzombor, Taktakenéz és Taktaszada településeken kiugróan magas a rendszeres segélyben részesültek aránya (10,5-12%), míg Szerencs esetében ez az arány nem éri el a 3%-ot, Rátkán (1,31%) pedig alig haladja meg az országos értéket. 25. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesültek aránya a népességen belül, 2008.

% 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Mád Prügy Tállya Rátka Golop Monok zombor Bekecs Tiszalúc ő Szerencs Megyaszó Sóstófalva Taktakenéz BAZ megye BAZ régió É-Mo. Taktaszada Újcsanálos Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye Magyarország

Szerencsikistérség Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját szerkesztés Szociális intézmény a kistérség szinte minden településén m űködik. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon , illetve id őskorúak otthona azonban csak Szerencsen és Mádon van. A kapacitás-kihasználtság Mádon 80%-os, szemben a 2002-es 66,7%-al, míg a jóval több fér őhellyel bíró Szerencsen a tartós bentlakásos id ősek otthonaiban várólista alakult ki a 108%-os kihasználtság mellett is, a nappali ellátásban viszont némi kapacitástöbblet mutatkozik a statisztikai adatok szerint.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 49 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

26. ábra: Szociális intézmények, 2007. A tartós bentlakásos és átmeneti Nappali ellátást nyújtó id ősek Id őskorúak otthonai elhelyezést nyújtó otthonok klubja Megnevezés Működ ő Működ ő Működ ő Otthonok Gondozottak Otthonok Gondozottak Klubok Ellátottak fér őhelyek fér őhelyek fér őhelyek száma száma száma száma száma száma száma száma száma Alsódobsza ------Bekecs ------Golop ------12020 Legyesbénye ------Mád 1 10 8 1 6 - 1 60 60 Megyaszó ------12020 Mez őzombor ------12025 Monok ------12525 Prügy ------1 12 7 Rátka ------13029 Sóstófalva ------12020 Szerencs 1 277 284 3 283 219 3 75 62 Taktaharkány ------1 20 9 Taktakenéz ------Taktaszada ------Tállya ------13030 Tiszalúc ------12018 Újcsanálos ------Szerencsi kistérség 2 287 292 4 289 219 14 352 325 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 69 5 175 4 735 46 3 326 3 232 125 3 731 3 540 Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2007) Nappali ellátást nyújtó id ősek klubja 12 településen van, ezen belül Szerencsen 3 ilyen intézmény is található. A klubokban összesen 352 fér őhely áll rendelkezésre szemben a 2002-es 260 fér őhellyel, a 2002-ben tapasztalható 109%-os kihasználtságot tehát sikerült optimális keretek közé szorítani (az ellátottak száma 325 f ő volt). A 14 nappali intézményen túl Mádon egy 10 m űköd ő fér őhellyel rendelkez ő, 8 id ős embert ellátó szállást adó id ősek klubja is üzemel. Végezetül a társadalmi, szociális környezet fejlettségének jó indikátora a civil szervezetek jelenléte. Ezen szervezetek ugyanis fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szerepl ők, sem gazdasági szervezetek nem képesek ellátni.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 50 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

27. ábra: A Szerencsi kistérség településein m űköd ő civil szervezetek, 2004 Civil Megnevezés szervezetek Jelent ősebb civil szervezetek f ő tevékenységi száma területei Alsódobsza n.a. n.a. gyermekek fejl ődésének segítése, sporttevékenység, Bekecs 5 község közrendjének óvása, református közösség életmin őségének javítása Golop n.a. sporttevékenység Bűn- és baleset megel őzés, környezetvédelem, Legyesbénye 3 gyermek- és ifjúságvédelem, településfejlesztés és rendezés, épített és természeti környezet védelme, sportolási lehet őség, egészséges életmódra nevelés Mád 2 Sportolási lehet őség biztosítása, közrend védelem Község fejlesztése, turizmus, környezetvédelem, Megyaszó n.a. kulturális élet, oktatás támogatása, sporttevékenység biztosítása Mez őzombor n.a. Sporttevékenység, sportolási lehet őségek biztosítása. Monok n.a. n.a. Prügy n.a. n.a. Nevelés, oktatás, hagyomány őrzés, közterület Rátka 5 védelme, német nemzetiségi nyelvi hagyomány ápolás, oktatás feltételeinek javítása, egészséges életmód el ősegítése, sport Sóstófalva n.a. n.a. Testvérvárosi kapcsolatok ápolása, kultúra, helytörténet, m űvel ődéstörténet , sportszervezés, Szerencs 24 nyelvoktatás, informatikai fejlesztés, szociális és egészségügyi tevékenység, vállalkozók számára szakmai segítség nyújtása Taktaharkány n.a. Közösségi tevékenységek támogatása, helyi tv és újság biztosítása, támogatása, sport Taktakenéz 2 Közbiztonság javítása, sportélet biztosítása Népi hagyomány őrzés, közpark gondozás, ifjúsági Taktaszada 9 klub, nyugdíjas klub, cigány hagyományok ápolása, gyógytorna ő Tállya 6 A faluban él emberek segítése, borászat, kézművesség, sport Tiszalúc 10 Nagycsaládosok egyesülete, horgászat Közbiztonság javítása, kulturális pályázatok írása, Újcsanálos 4 rendezvények támogatása, iskolai eszközfejlesztés támogatása, hitélet támogatása Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés, önkormányzatok honlapjai A kérd őíves felmérés eredményei alapján a megyei 3318 civil szervezetnek elenyész ő hányada m űködik a Szerencsi kistérségben. A primer kutatás alapján hat településr ől nem állnak rendelkezésre számadatok, de az eredmények arra utalnak, hogy a civil aktivitás legélénkebb a kistérség egyetlen városában, Szerencsen, a kistérségben m űköd ő szervezetek dönt ő többsége itt került bejegyzésre. Jelent ős számú szervezet folytat tevékenységet Tiszalúc és Taktaszada községekben is. A szervezetek tevékenységi köre

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 51 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja igen széles, a települések szinte mindegyikén megjelenik a közrend védelme, valamint a helybeli emberek, a helyi közösségek összetartását támogató szervez ődés (sport, hagyományápolás, ifjúsági és nyugdíjas klub, közösségi tevékenységek) valamilyen formája. Jellemz ő a települések civil életére, hogy szinte mindenhol található oktatási tevékenységet támogató alapítvány.

Társadalmi, szociális környezet Összefoglalás, következtetések

• A települések fontosabb intézményekkel való ellátottsága kiegyenlítetlen, a szórakozási- bevásárlási lehet őségek köre korlátozott. • Az egészségügyi alapellátás a települések többségén megoldott, bár az orvosok elvándorlása és az öreged ő népesség egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerre. Kórház nem m űködik a kistérségben, közforgalmú gyógyszertár pedig a települések több mint felén még ma sem elérhet ő. • A kistérségben praktizáló háziorvosok és házi gyermekorvosok túlterheltek. • A kistérség minden településén magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál. • Szociális ellátás nem minden településen elérhet ő, az otthonok kapacitáskihasználtsága a 2004-es adatokhoz képest jelent ős javulást mutat. A tartós bennlakásos ellátást nyújtó id ősek otthonaiban azonban további kapacitásnövelés és infrastrukturális beruházások szükségesek. • Nappali ellátást nyújtó id ősek klubja 12 településen m űködik, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon (2), és id őskorúak otthona (1) Szerencsen és Mádon működik. • A kistérségben m űködnek kulturális, nevelési, hagyomány őrzési, fejlesztési tevékenységet folytató civil szervezetek.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 52 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5.5 Gazdasági szerkezet Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mez őgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. 28. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint (%), 2007. Mez őgazdaság, vad-, Megnevezés Ipar, épít őipar Szolgáltatások erd őgazdálkodás, halászat Magyarország 3,97% 29,81% 66,21% Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 0,68% 22,09% 77,23% Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) 4,72% 48,36% 46,93% Nyugat-Dunántúl (Gy őr- Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 5,16% 43,48% 51,37% Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 8,49% 27,11% 64,39% Észak-Magyarország (Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) 4,19% 40,13% 55,68% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3,82% 41,23% 54,95% Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 8,40% 29,67% 61,93% Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 11,03% 27,40% 61,57% Forrás: KSH T-Star adatbázis 2007. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mez őgazdaság hazai viszonylatban alacsony súlyt képvisel a hozzáadott érték el őállításában, míg az ipari tevékenységek részaránya magas: 41,23% (az országos átlag 29,81%). A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékb ől közel 12 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. A hozzáadott érték termelésében a megye kistérségei között jelent ős különbségek vannak, legjelent ősebb a miskolci térség hozzájárulása, ezt követi a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát tehát alapvetően az ipari tevékenységek jelent ős súlya jellemzi, azon belül legjelent ősebb iparágak a vegyipar, energiaipar, élelmiszeripar és a kohászat. A megye gazdaságának fejl ődése er ősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a foglalkoztatottak aránya, és azok ágazati megoszlásának alakulása is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a mutató az országos átlagnál jóval alacsonyabb (28,12% az országos 36,19%-kal szemben). A vizsgált kistérség településein még a kedvez őtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép: a foglalkoztatottak aránya a településeken Szerencs és Bekecs kivételével jóval a megyei átlag alatti (a kistérségi átlag 24,18%), ezen belül a településeken 11,5-31,8% közötti.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 53 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mez őgazdaságban, kissé magasabb az iparban, épít őiparban foglalkoztatottak aránya, miközben a szolgáltatási jelleg ű ágazatokban ez a mutató közel azonos értéket képvisel. A következ ő ábra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek által foglalkoztatottak megoszlását mutatja be. 29. ábra: Az alkalmazásban állók száma gazdasági ágak szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008.)

46 000 Mez őgazdaság, vad-, erd ő-, halgazdálkodás 44 000 Bányászat 42 000 40 000 Feldolgozóipar 38 000 Villamosenergia-, gáz-, g őz-, 36 000 vízellátás 34 000 Ipar 32 000 Épít őipar 30 000 28 000 Kereskedelem, javítás 26 000 24 000 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22 000 Szállítás, raktározás, posta, 20 000 távközlés 18 000 Pénzügyi közvetítés 16 000 Ingatlanügyletek, gazdasági 14 000 szolgáltatás 12 000 Közigazgatás, védelem, kötelez ő 10 000 társadalombiztosítás Oktatás 8 000 6 000 Egészségügyi, szociális ellátás 4 000 Egyéb közösségi, személyi 2 000 szolgáltatás 0

Forrás: KSH, B-A-Z megyei statisztikai évkönyv, 2008. alapján saját szerkesztés A szerencsi kistérség településeinek legutolsó megbízható foglalkoztatottsági adatai a 2001- es népszámláláskor kerültek felvételre. Az akkori állapot szerint a kistérségben összességében magasabb a mez őgazdaságban (8,5%) és alacsonyabb a szolgáltatási jelleg ű ágazatokban (59,1%) valamint az iparban foglalkoztatottak aránya (32,5%), mint a megyei, vagy az országos átlag. Az adatfelvétel óta a kistérség gazdasága átalakult, mely jelent ősen kihatott a foglalkoztatottsági helyzetre is. A cukoripar megsz űnésével az iparban dolgozók száma jelent ősen csökkent, ezzel párhuzamosan n őtt a szolgáltatásban dolgozók aránya. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság tovább csökkentette az iparban – különösen az épít őiparban – dolgozók számát, akik az úgynevezett fekete-, és szürkegazdaságban próbálnak kereseti lehet őséghez jutni, vagy elvándorolnak a kistérségb ől.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 54 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

30. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint a Szerencsi kistérségben

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

s p a a s y z a e c k c da en sza nok ügy án a s ke Mád o falv ené z ob Golo Pr Rát ó k s Tálly régió Be zombor M t ark sze ód esbénye ő ós Tiszalúc ági y Megyaszóz Szerentah akta akta z ös Als e S T T Újcsanálos g Leg M Tak rors zá a s Zemplén megy Szolgáltatási jelleg ű ágazatok j- Or Szerencsi kistérségMagy Ipar, épít őipar zak Mez őgazdaság és erd őgazdálkodás És Borsod-Abaú

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés

5.5.1 Mez őgazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthet ő mez őgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti, a bruttó hozzáadott értéknek 3,82%-át adta 2007-ben. Ennek megfelel ően a megyében az országos átlagnál kis mértékben alacsonyabb a mez őgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A megye 695 409 hektárnyi összes földterületének 84,15%-a term őterület, ennek 71,3%-a mez őgazdasági terület. A Szerencsi kistérségben a földterület m űvelési ágankénti megoszlása a kistérség egyes településein a következ őképpen alakul.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 55 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

31. ábra: Használt mez őgazdasági terület művelési ágak szerint (ha) (2008.) Nádas, Művelés alól Megnevezés Szántó Kert Gyümölcsös Sz őlő Gyep Erd ő halastó kivont terület Alsódobsza n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Bekecs 200 50 50 20 252 20 0 0 Golop 470 5 110 11 110 106 0 45 Legyesbénye 1 077 12 79 39 482 58 0 0 Mád 273 105 18 884 315 1 253 3 10 Megyaszó 4 600 20 80 57 40 40 26 50 Mez őzombor 1 618 80 41 210 360 65 98 587 Monok n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Prügy n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Rátka 361 8 51 297 154 72 2 263 Sóstófalva 504 39 11 18 95 35 0 0 Szerencs 1 862 11 30 224 441 101 91 918 Taktaharkány 2 942 0 0 0 272 111 65 607 Taktakenéz 118 0 0 0 0 141 0 0 Taktaszada 1 931 0 0 8 119 56 0 157 Tállya 549 10 94 700 156 1 396 25 3 475 Tiszalúc 2 734 9 1 1 539 129 85 1 850 Újcsanálos 985 30 5 3 20 10 0 0 Szerencsi 20 225 380 570 2 464 3 354 3 593 395 7 962 kistérség BAZ megye 266 097 8 570 6 941 8 688 126 801 165 580 2 498 110 234 Észak- 502 084 18 231 12 866 20 958 199 657 378 309 2 923 195 357 Magyarország Ország 4 515 547 98 482 97 323 92 847 1 063 104 1 771 661 93 445 1 570 991 Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés; KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008 A kistérségb ől rendelkezésre álló adatok alapján a földterület 79,56%-a term őterület. A földterület legnagyobb része szántó (52%), ezt követi az erd ő (9,23%) és gyepterületek (8,6%) nagysága. A sz őlőtermesztés a teljes földterület 6,3%-án folyik, m űvelés alól az összes földterület 20,44%-a van kivonva. 32. ábra: A földterület m űvelési ágak szerinti megoszlása (%)

100% Művelés alól kivont 90% terület Nádas, halastó 80% 70% Erd ő

60% Gyep 50% Sz őlő 40% Gyümölcsös 30% Kert 20% 10% Szántó 0% Mád régió Prügy Tállya Rátka Golop Monok ország zombor Bekecs Tiszalúc ő kistérség Szerencs Megyaszó Sóstófalva BAZ megye BAZ Taktakenéz Újcsanálos Taktaszada Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2008 alapján saját szerkesztés

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 56 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az ábrából kiderül, hogy a kistérség egyes településein a földek m űvelési ágak megoszlása eltér az országos arányoktól. A települések heterogén képet mutatnak, kiugróan magas a szántóterületek részesedése Megyaszó (93,6%), Újcsanálos (93,5%) és Taktaszada (85%) községekben. Tállyán és Tiszalúcon pedig magas, az országos átlagot jóval meghaladó, a művelés alól kivont területek részaránya (54,25% illetve 34,6%). A kistérség egészét tekintve a szántó, a sz őlő és a m űvelés alól kivont terület részaránya országos átlag feletti, a sz őlők részaránya hatszorosa a hazai mutató értékének. Az er ődültség ugyanakkor alacsony, mindössze 9,2%-os szemben az országos 19%-kal. A Taktaköz mez őgazdaságára nem jellemz ő a sz őlő- és gyümölcs, a szántóterületek aránya azonban magas. A Szerencsen m űködött cukorgyár jelenléte, a borvidék közelsége összességében pozitívan hatottak a kistáj mez őgazdasági termelésének színvonalára, ahol a gazdálkodók mez őgazdasági kultúrája magasabb, mint a megye más tájain. A kistáj vetésszerkezetét a gabonafélék dominálják. Egészen a 2008-as Szerencsi cukorgyár bezárásáig az ipari növények, legf őképpen a cukorrépa határozta meg a kistáj mez őgazdasági termelését. Az állattenyésztés szerepe kevésbé jelent ős, a kistájat alacsony állatlétszám jellemzi, holott a térség gyepterületein lehet őség volna a szarvasmarha- és a juhállomány növelésére. További biztos jövedelemforrást jelenthet az árpatermesztés a sörgyár közelsége miatt. A szerencsi kistérség több kis települését (Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos) magába foglaló Harangod kistáj mez őgazdaságára jellemz ő, hogy a szántóterület aránya jelent ősen meghaladja a megyei és az országos átlagot, adottságát tekintve a megye legjobb term őképesség ű területei közé tartozik. Ennek megfelel ően kimagasló szerepük van a vetésszerkezetben a gabonaféléknek, úm.: őszi búza, kukorica, napraforgó, tavaszi árpa. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szántóterület átlagos aranykorona értéke alacsony, a megye területének jelent ős részén a 12 AK értéket sem éri el. 33. ábra: A szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet) A szerencsi kistérség településeit vizsgálva megállapítható, hogy a szántóterületek aranykorona értéke szinte mindenhol meghaladja a megyei átlagot, néhány településen pedig az országot átlagosan jellemz ő értéket is meghaladó a szántóföldek min ősége.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 57 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

34. ábra: A szántóterületek aranykorona értéke (2010.) Szántóterület átlagos aranykorona Település értéke (AK/ha) Alsódobsza 25 Bekecs n.a. Golop 13 Legyesbénye 17 Mád n.a. Megyaszó 22 Mez őzombor 16 Monok 22 Prügy 13 Rátka 22 Sóstófalva 18 Szerencs n.a. Taktaharkány 17 Taktakenéz 14 Taktaszada 20 Tállya 9 Tiszalúc 26 Újcsanálos 27 Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés Az állattenyésztés súlya kisebb, néhány nagyüzemi szarvasmarhatartó telepen kívül önellátás céljára tartanak háziállatokat. Jelent ősebb egyedszámot a szarvasmarha, sertés, juh és baromfi ágazatok tudnak felmutatni. A növénytermesztést áttekintve, az eredmények azt mutatják, hogy a kistérségben f őként gabonatermesztés jellemz ő, els ősorban a búza, a kukorica és az árpa, de fellelhet ők itt - a megyében egyébként nagyon jó termésátlagot produkáló - további gabonafélék is Az ipari növények közül meghatározóak a napraforgó és a repce, valamint a sörárpa. Több településen foglalkoznak sz őlőtermesztéssel, Tállyán emellett két másik gyümölcsfélét, sárgabarackot és szilvát is termesztenek. Az alternatív mez őgazdasági tevékenységek közül Szerencsen és Legyesbényén biogazdálkodás folytatása, Tállyán pedig a bio-sz őlőtermesztés említhet ő meg.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 58 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

35. ábra: A fontosabb növények termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008.) Termésátlag BAZ Termesztett szántóföldi Termésátlag ország megyében növények és zöldségfélék összesen (kg/ha) (kg/ha) Búza 4 980 4 750 Őszi árpa 4 730 5 210 Tavaszi árpa 4 020 3 890 Kukorica 7 470 7 260 Rozs 2 580 3 640 Zab 2 970 3 170 Triticale 3 840 4 200 Cirok 3 520 4 420 Köles 1 630 2 470 Pohánka (hajdina) 960 1 700 Burgonya 22 280 19 750 Bab 2 440 3 020 Napraforgómag 2 670 2 590 Repcemag 2 650 2 310 Olajlenmag 910 1 170 Mák 890 1 880 Nyers dohánylevél 1 650 1 450 Cukorrépa 59 670 39 330 Tavaszi takarmánykeverék 5 660 12 360 Lucernaszéna 5 380 4 950 Vöröshere-széna 3 560 3 550 Petrezselyem 12 290 14 600 Vöröshagyma 22 190 28 700 Uborka 30 600 35 000 Zöldpaprika 26 440 42 000 Sz őlő 7 120 Forrás: KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008, T-Star adatbázis A megyében a fontosabb termesztett növények termésátlagának vizsgálata során az a következtetés vonható le, hogy a helyi mez őgazdaság teljesítménye jellemz ően nem marad el az országos átlagtól, s őt bizonyos zöldségfélék, takarmánynövények és gabonafélék esetében jelent ősen meg is haladja azt. A kistérség birtokszerkezete vegyes képet mutat. Jellemz ő a kis területtel rendelkez ő apró gazdaságok m űködése, ugyanakkor a jobb min őség ű szántó területeken fellelhet ők a nagyobb, 20 ha feletti birtokok is. A következ ő ábra a gazdaságok területnagyság szerinti megoszlását mutatja be.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 59 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

36. ábra: Gazdaságok száma területnagyság szerint (db) (2010) 1 Ha-nál 1-5 Ha 5-10 Ha 10-20 Ha 20-50 Ha 50 Ha Megnevezés kisebb között között között között felett Alsódobsza 0 1 0 0 1 3 Bekecs 0 0 0 0 0 0 Golop 0 1 0 0 2 3 Legyesbénye 0 0 0 1 0 2 Mád n.a. Megyaszó 2 4 5 5 18 6 Mez őzombor 12 8 5 3 3 6 Monok 9 13 6 4 5 5 Prügy 28 36 4 1 3 2 Rátka 39 72 26 0 1 2 Sóstófalva 0 1 3 1 0 3 Szerencs 0 0 0 0 0 0 Taktaharkány 0 0 0 0 0 0 Taktakenéz 16 6 2 3 1 1 Taktaszada 0 27 13 4 2 5 Tállya 0 0 0 0 0 0 Tiszalúc 200 50 15 15 8 2 Újcsanálos 0 0 0 0 0 0 Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés (2010) Az alábbi ábra együttesen mutatja be a kistérségben a gazdaságok számát és megoszlását területnagyság szerint. A primer kutatás eredményei nem tekinthet őek teljeskör űnek, a hiányos válaszok következtében, azonban a kistérségre jellemz ő tendenciák így is nyomon követhet őek. A vizsgált 8 718 gazdaság 70,2%-a 1 ha alatt m űködik, az 5 ha alatti gazdaságok részaránya pedig 87,6%. A 20 hektárnál nagyobb gazdaságok részaránya 1,5%. A kistérségben 49 az 50 hektár feletti gazdaságok száma. Az elaprózott szerkezet csökkenti a mez őgazdasági termelés hatékonyságát, illetve arra is utal, hogy a kistérségben az agrárium szerepl őinek jelent ős része nem képes versenyképes piaci méret ű termelésre, a mez őgazdasági tevékenység feltehet ően jövedelem-kiegészít ő célokat lát el sok esetben. Az alacsony jövedelemtermel ő-képesség ű kisgazdaságok sz űkös források következtében nem képesek modernizációs célú beruházások megvalósítására.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 60 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

37. ábra: Gazdaságok száma és megoszlása területnagyság szerint (2010)

gazdaságok száma gazdaságok megoszlása

7000 80,00% 70,20% 6122 6000 70,00%

60,00% 5000

50,00% 4000 17,40% 40,00% 1517 3000 9,40% 30,00% 821 1,50% 2000 128 0,90% 20,00% 81 1000 0,60% 10,00% 49 0 0,00% 1 Ha-nál kisebb 1-5 Ha között 5-10 Ha között 10-20 Ha között20-50 Ha között 50 Ha felett

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés alapján saját szerkesztés (2010) A hatékonyságot növel ő, a kisebb szerepl ők közti szinergiákat kihasználó mez őgazdasági együttm űködésen alapuló tevékenységek nem megfelel ő mértékben jellemz őek a térségben, néhány integrátor szervezet m űködik csupán. Ilyen a bekecsi SZEMTÉSZ, mely 25 tagból álló szervezet, valamint Golopon a 3 f ős kertszövetkezet, melyek gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Szerencsen végzi tevékenységét a Zempléni Olajmag Kereskedelmi Kft. (gabona-vet őmag-takarmány nagykereskedés), valamint a Szerencsi gyümölcstermel ő, feldolgozó és értékesítési szövetkezet. A hozzáadott érték teremt ő képesség, azaz a feldolgozói tevékenységek tekintetében Mád, Monok, Rátka és Tállya községekben sz őlőfeldolgozás folyik, Mez őzomboron gyümölcsaszaló üzem, Szerencsen h űtőház m űködik. Ezen túl Bekecsen és Megyaszón pálinkaf őző üzem üzemel, Rátka és Taktaharkány településeken fafeldolgozás folyik. Tiszalúcon pékáru, nyersolaj és haleledelgyártás, valamint fatömegcikk gyártás is megjelölésre került. Meg kell említeni továbbá a Szerencsi Mez őgazdasági Rt. tevékenységét, mely Északkelet- Magyarországon a legnagyobb túlnyomórészt mez őgazdasági profilú nagyüzem. A sertéstenyésztés terén a teljes vertikumot lefedi, a közel 24 000 egyedet számláló állományhoz vágóhíd és feldolgozó kapcsolódik. Jelent ős az rt. szarvasmarha és a baromfitenyésztési valamint vet őmag-el őállító tevékenysége is.

5.5.2 Ipar Az Észak-Magyarországi régió tradicionális ipara válságba került a kilencvenes években. A szükséges iparszerkezeti diverzifikálása, piacorientált átalakítása. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a térségben m űköd ő gépipari vállalatok és beszállítók m űködését a KGST piac összeomlása nehezítette meg vagy tette végérvényesen tönkre. Ezeket a cégeket

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 61 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja felszámolták, vagy privatizálták és racionalizálták, ami rendszerint tevékenységek leépítésével, a munkaer ő egy részének elbocsátásával járt együtt. A Szerencsi kistérségben az iparban foglalkoztatottak aránya lényegében nem tér el az országos átlagtól és csak kis mértékben marad el a megye, illetve a régió átlagától. 38. ábra: Az iparban foglalkoztatottak száma a Szerencsi kistérségben (2001) Iparban, Iparban, Összes épít őiparban Megnevezés épít őiparban foglalkoztatott foglalkoztatottak foglalkoztatott részaránya Alsódobsza 38 89 42,70% Bekecs 256 791 32,40% Golop 67 143 46,90% Legyesbénye 103 326 31,60% Mád 279 643 43,40% Megyaszó 141 663 21,30% Mez őzombor 170 565 30,10% Monok 120 341 35,20% Prügy 117 461 25,40% Rátka 83 276 30,10% Sóstófalva 16 50 32,00% Szerencs 1 022 3 238 31,60% Taktaharkány 259 984 26,30% Taktakenéz 46 142 32,40% Taktaszada 131 375 34,90% Tállya 192 464 41,40% Tiszalúc 490 1 330 36,80% Újcsanálos 62 176 35,20% Szerencsi kistérség összesen 3 592 11 057 32,50% BORSOD -ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYE 71 837 209 307 34,30% ÉSZAK -MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 146 078 392 020 37,30% MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN 1 212 615 3 690 269 32,90% Forrás: Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) A megoszlást települési szinten áttekintve, látható, hogy a kistérségen belüli szóródás közepes mérték ű. Alsódobsza, Golop, Mád és Tállya településeken 40 % feletti az iparban foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor Megyaszó, Taktaharkány és Prügy településeken 30 % alatt marad. A korábban elkészült elemzések és a települési önkormányzatok körében végzett primer felmérések alapján megállapítható, hogy a szerencsi kistérség iparán belül két tevékenységi kör jelenik meg markánsan: a helyi adottságokra épül ő élelmiszeripar (borászat) és a bányászat. Az említett tevékenységi körökön kívül jelen van még a gépgyártás, az épít őipar, fa- és bútoripari és a fémmegmunkálási tevékenység is, ezek kisebb-nagyobb súlyt képviselnek a kistérség iparszerkezetében.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 62 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5.5.3 Szolgáltatások

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve az Észak-Magyarországi régióban a szolgáltató szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték el őállításából 56-57%, ami elmarad a hazai 64,4%-os részaránytól. 5.5.3.1 Idegenforgalom Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egyrészt jelent ős számú országos és nemzetközi jelent őség ű turisztikai adottsággal rendelkezik, másrészt az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a szolgáltatások színvonala gyakran még mindig nem megfelel ő. Az idegenforgalmi tevékenység a megyében jelenleg még nem képez olyan stabil, komplex rendszert, amely a kívánt „beszállítói” potenciállal rendelkez ő kis- és középvállalkozások számára is számos lehet őséget kínálna. A megyébe érkez ő turisták nagy része magyar állampolgár, a külföldi vendégek nagy része pedig kelet-közép európai országokból érkezik, jellemz ően kevesebb vendégéjszakát tölt a térségben, költési hajlandósága kicsi. Ugyanakkor az elmúlt évek fejlesztései, a célzott marketingtevékenységek hatására 1999 óta kedvez ő folyamatok tapasztalhatóak, amennyiben lassan emelkedni kezdett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma a megyében. A turisztikai potenciál kihasználását segítheti el ő az a tény, hogy elkezd ődött a megyei vonzer ők „turisztikai termékké” alakítása, kiajánlása. Szükséges ugyanakkor a folyamat tudatos koordinálása, továbbfejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye leglátogatottabb vidékei , Tokaj, a Bükk hegység, Miskolc, a Zemplén, a Tisza-vidék és Ózd környéke. Legkevésbé ismertek a Cserehát, a Mez őség és a Bodrogköz. Bár a válság hatására az utóbbi években csökkent a kereslet az idegenforgalomban is, várhatóan Zemplén egészében megélénkül majd a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhet ő, hiszen csak a színvonalas szolgáltatásokat és programokat igényl ő belföldi turisztikai kereslet alapozhatja meg az idegenforgalmi fejlesztéseket. A megyében a határmenti fekvés révén kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemz ően szlovák és lengyel vendégekkel. A speciális idegenforgalmi kereslet célterülete els ősorban Sátoraljaújhely és Sárospatak városok. A Szerencsi kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik . A primer kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kistérség szinte minden települése rendelkezik természeti, kulturális és építészeti látnivalókkal, amelyek az ide látogató turisták számára vonzóak lehetnek. A természeti értékek közül legfőbb vonzer őt a folyók, holtágak, a hegyek képviselik, de a térségben található természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek is els őszámú célpontjai az ide látogató természeti- és ökoturizmust kedvel ők számára. Az épített örökségekhez tartoznak a helyi jelent őség ű szép, régi épületek, faluházak, templomok, kastélyok, kúriák, valamint várromok, és a világörökség részét képez ő elemek is. Kiemelked ő értékek találhatók Szerencsen, Monokon, Tállyán és Mádon. A kistérség kulturális értékekben is gazdag, hiszen majdnem minden településen van faluház, tájház, múzeum, galéria, borház, népm űvel ő emléke vagy szobor. A kistérség több településéhez köt ődnek jelent ős történelmi, irodalomtörténeti személyiségek (Rákóczi család, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Lavotta János), akiknek emlékét méltóképpen őrzik a különböz ő emlékhelyek, emlékszobák, szobrok. Rátkán aktívan őrzik a nemzetiségi hagyományokat.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 63 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

39. ábra: Idegenforgalmi látnivalók a Szerencsi kistérség településen Település Természeti Építészeti Kulturális értékek Rendezvények neve értékek értékek Falunap Bekecs Bekecsi Római Katolikus nagyhegy templom Ősi magyar címertár Falunap (június Golop Vay-kastélypark Új Vay-kastély és zászlókiállítás utolsó vasárnapja)

Legyesbényei Ló szépségverseny Legyesbénye barlang, Fúló- (május vége) hegy Tokaji Borvidék Szüreti napok Szilvás-fürd ő Borpincék Világörökség része (szeptember utolsó szombatja) Borászati kiállítás Fogathajtó verseny Rabbi-ház (versenynaptár szerint) Ásvány gy űjtemény Zempléni Fesztivál Református keretében

templom hangverseny a Mád Zsinagógában Zsinagóga Máriássy-ház Barokk-lakóház Rákóczi Aspremont Kastély Temet őkápolna Cicvár Tokaji Borvidék Harangodi napok (4 Hernád-völgye, Megyaszói Világörökség része évente 08.18.- tátorjános pincefalu 08.24) Fogathajtó verseny Megyaszó Harangodi lapály (versenynaptár szerint) Kézm űves tábor- Kastélypark augusztus Mihály-napi várás Faopál lel őhely Óvoda (október) Falunap Mez őzombor n.a Sárga-Borház (szeptember els ő szombatja) Ásvány- és Tokaji Borvidék fosszilia Világörökség része (kövületek) Andrássy-kastély lel őhelyek, Ingvár-hegy Monok Kossuth Lajos Kossuth Lajos Monoki-víztározó szül őháza Emlékmúzeum Monoky család n.a várkastély Református

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 64 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Település Természeti Építészeti Kulturális értékek Rendezvények neve értékek értékek templom Móricz-ház n.a Hódoslapos-tó tájház I. vh, Milleneumi Ökör-tó ű Prügy emlékm védett homokbányák Református (parti fecske templom fészkel ő hely) n.a Nemzetközi Német nemzetiségi fesztivál Rátka n.a nemzetiségi ő Tájház (szeptember els szombatja)

Német tájház Citerazenekar n.a n.a Sóstófalva Hernád part Katolikus imaház

Cukormúzeum Észak- Árpád hegyi Rákóczi vár magyarországi kőtenger Kaláris Nepomuki Szent Tokaj Hegyalja Szerencsi János szobor Gazdanapok Népház Homokos tó (Pünkösd el őtti hétvége) Református Zempléni Múzeum Országos Szerencs Várkert templom Tárogatós (június) (gótikus) Római Katolikus Rákóczi Zsigmond Zempléni templom síremléke Művészeti Napok (barokk) (augusztus 16-21.) Görög Katolikus Szerencs város

templom napja (április 20.) Népház

(Makovecz-terv) Parkerd ő Népi tájház n.a n.a Református

templom Római Katolikus Taktaharkány templom Zsidó temet ő Tájház Milleneumi Falunap emlékliget István Tisza-folyó király Taktakenéz bronzszobrával Világháborús

emlékm ű

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 65 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Település Természeti Építészeti Kulturális értékek Rendezvények neve értékek értékek Református Takta-folyó templom Taktaszada Római Katolikus

templom Tájház Kőzetek-Encsi Szüreti napok Patócs-hegy Borpincék György (szeptember) magángy űjteménye Római Katolikus Történelmi

templom Himz őszakkör Evangélikus Lavotta emlékszoba,

templom Művésztelep Tállya Református Kossuth Lajos ő templom keresztel helye Főnix, Európa mértani Rákóczi kúria közepe Lavotta János Mailloth-kastély síremléke Rákóczi pince Bacchus-szobor Tállyai, Óvár- Sárkányöl ő Szent

dűlő György szobor Református Horgászverseny Tisza holtág templom Kesznyéteni Római katolikus Falunap Tiszalúc Tájvédelmi Körzet templom

Juniális Szent István Napi

búcsú Református Hernád-folyó templom Újcsanálos Evangélikus

templom Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés Növeli a térség idegenforgalmi értékét az is, hogy a kistérség több települése a Tokaj Hegyaljai világörökséghez tartozik. Szükséges lenne azonban a látnivalók, értékek fokozott összekapcsolása, hogy a Taktaköz települései is kapcsolódni tudjanak a Hegyalja nyújtotta lehet őségekhez. A kistérségi látnivalók bemutatása mellett fontos olyan rendezvények, rendezvény- sorozatok kialakítása, melyek regionális, országos hírnévre szert téve „idecsalogatják” a vendégeket, és multiplikáló hatásuk a kistérség minden településére is kiterjed. A kistérség településein a következ ő fontosabb rendezvények kerülnek megrendezésre:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 66 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

40. ábra: Idegenforgalmi jelent őség ű rendezvények a kistérségben (2010.) Település Rendezvény (id őpont) ATE szakmai nap (február eleje) Alsódobsza Templomi koncertek (advent) Tátorján tanösvény túrák (augusztus illetve igény szerint) Bekecs Bekecs Falunap Golop Falunap (június utolsó vasárnapja) Legyesbénye Díszmadár és Kisállat Börze Szüreti napok (szeptember utolsó szombatja) Zempléni Fesztivál keretében hangverseny a Zsinagógában Fogathajtó verseny (versenynaptár szerint) Mád Kézm űves tábor (augusztus) Mihály-napi várás Óvoda (október) Karácsonyi Gála - Mindenki Karácsonya (december) Mez őzombor Falunap (szeptember els ő szombatja) Széchenyi kiállítás megnyitója a Kossuth Emlékházban ( 04.08.) Falunap ( 07.24.) Kossuth Népdalkör 15 éves jubileuma ( 08.07.) Monok Reneszánsz nap a Monaky kastélyban ( 08.27-28. ) Kossuth Lajos születésének évfordulója ( 09.17. ) Nagybúcsú 100 éves a Kálvária ( 09.18-19. ) Rátka Nemzetközi nemzetiségi fesztivál (szeptember els ő szombatja) Észak-Magyarországi Kaláris Tokaj Hegyalja Gazdanapok (Pünkösd el őtti hétvége) Szerencs Országos Tárogatós (június) Zempléni M űvészeti Napok (augusztus 16-21.) Szerencs város napja (április 20.) Taktaharkány n.a. Taktakenéz Falunap Taktaszada Majális, Falunap Tiszalúc Horgászverseny Tállya Szüreti napok (szeptember) Újcsanálos n.a. Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés A kistérség települései az utóbbi években kulturális programokban is egyre inkább gazdagodnak, bár éves viszonylatban a legtöbb rendezvény a kistérség központjában, Szerencsen kerül megrendezésre. A Zempléni M űvészeti Napok rendezvénysorozat beindításával minden évben egyre több turista látogat el a Szerencsi kistérségbe is, ahol Mádon, Tállyán, Taktaharkányban és Szerencsen is tartanak koncerteket. A turisztikai infrastruktúra kiépítettsége a megyeihez hasonló tendenciákat mutat. A kistérség egészében megfelel ő mennyiség ű a szálláshely-kapacitás, a szálláslehet őséget kínáló helyek többsége azonban min őségi fejlesztésre szorul. Szerencsen található a kistérség egyetlen szállodája, panzió viszont Mez őzomboron, Mádon, Rátkán és Tállyán is m űködik. A falusi szállásadás tekintetében a KSH által feltüntetett 6 vendéglátóhely 5 településen oszlik meg.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 67 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A szállásférőhelyek számát tekintve a kistérségben összesen 118 kereskedelmi és 53 magán szállásfér őhely található. Az alacsony számú kereskedelmi szállásfér őhelyek közül 46 szállodában, 76 pedig panzióban található, a magánszállásadás 53 fér őhelye pedig 41 és 12 értékben oszlik meg a falusi szállásadás és a fizet ő vendéglátás között. A kistérségbe 2008-ban 5 209 vendég érkezett, a megyei vendégek 1,8%-a. A külföldiek részaránya az idelátogatók között 16,7% volt. A kistérségi szálláshely-kapacitás sajátosságai miatt a vendégek többsége a szállodában és a panziókban szállt meg: az ide érkez ő turisták a térségben 2008-ban összesen 9 569 vendégéjszakát töltöttek, ennek közel 81,45%-át szállodákban és panziókban, illetve a szálláshelyek koncentrációjának következtében a vendégek többsége Szerencs városban lett regisztrálva.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 68 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

41. ábra: Idegenforgalmi mutatók alakulása 2008-ban Borsod-Abaúj- Magyarország Megnevezés Szerencsi kistérség Zemplén megye összesen

Kereskedelmi szálláshelyek Szállásfér őhelyek száma 118 17 947 335 163,00 Vendégek száma 5 079 289 413 6176000* 3013000* (48,8 Ebb ől külföldi vendég 863 (17 %) 45494 (15,7 %) %) Vendégéjszakák száma 9 321 663 346 18450000*

Ebb ől külföldi vendég 10361000* (56,2 1547 (16,6 %) 126141 (19,02 %) %) Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma 1,8 2,3 2,9 Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma 1,8 2,8 3,4

Magánszállásadás – falusi szállásadás

Szállásfér őhelyek száma 41 4 198 38 740,0 Vendégek száma 130 11 314 122 109,0 Ebb ől külföldi vendég 6 (4,6 %) 1116 (9,9 %) 39919 (32,7 %) Vendégéjszakák száma 248 43 289 575 530,00 Ebb ől külföldi vendég 12 (4,8 %) 7126 (16,5 %) 215151 (37,4 %) Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma 1,9 3,8 4,7 Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma 2,0 6,4 5,4 Magánszállásadás – fizet ő vendéglátás ő Szállásfér helyek száma 12 2 626 203 448,0 Vendégek száma 0 10 212 512 922,0 Ebb ől külföldi vendég 0 2821 (27,6 %) 279996 (54,6 %) Vendégéjszakák száma 0 64 260 2 912 970,00 Ebb ől külföldi vendég 0 7126 (11,1 %) 1751825 (60,1 %) Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma 0,0 6,3 5,7 Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma 0,0 2,5 6,3

Forrás: T-Star adatbázis 2008, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2008, KSH alapján saját számítások A táblázatból kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a kapacitáskihasználtság jóval magasabb, mint a magánszálláshelyeken, s őt a fizet ővendéglátás fér őhelyei a vizsgált id őszakban kihasználatlanok voltak. A térségbe érkez ő vendégek körében az országos tendenciákhoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya. A vendégéjszakák számának alakulása is arra utal, hogy a Szerencsi kistérségben mind a hazai mind a megyei

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 69 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja adatokhoz hasonlítva kevesebb id őt töltenek el az ide látogató turisták. Ez az állítás a külföldi vendégekre is igaz. Különösen a magánszállásadás adatai esetében kell figyelembe venni azt a tényt, hogy a KSH által kimutatott adatok nem feltétlenül fedik teljes egészében a valóságot, mert azok a szálláshely-szolgáltatók által gyakran nem teljes kör űen bejelentett adatokon alapszanak. Ennek ellenére a táblázat alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy szükséges lenne olyan rendezvények meghonosítása, illetve komplex programok kialakítása, melyek segítségével növelni lehet az ide érkez ő vendégek számát, és a térségben általuk eltöltött id őtartam hosszát.

5.5.3.2 Kereskedelem A kereskedelem terén is komoly strukturális változások következtek be az elmúlt 10 évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megye nagyvárosaiban multinacionális kereskedelmi hálózatok telepedtek le, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a kisvállalkozások száma, illetve fennmaradásuk veszélybe került. A kisebb településeknek azonban szükségük van a kiskereskedelmi üzletek fennmaradására nemcsak gazdasági, hanem jóléti szempontból is, hiszen az itt él ők igényei eltérnek a városi lakosokétól. A Szerencsi kistérségben 530 kiskereskedelmi üzlet, és 21 nagykereskedelmi raktár található.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 70 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

42. ábra: Kis és nagykereskedelem a Szerencsi kistérségben, 2008 Nagykereskedelmi Kis- Ebb ől: élelmiszer jelleg ű Megnevezés raktárak száma kereskedelmi üzletek összesen üzlet Száma Részaránya Alsódobsza - 2 2 100,0% Bekecs 3 25 8 32,0% Golop - 5 2 40,0% Legyesbénye - 16 7 43,8% Mád 5 39 7 17,0% Megyaszó - 19 6 31,0% Mez őzombor 2 16 4 25,0% Monok - 12 6 43,8% Prügy - 26 12 46,0% Rátka 1 11 2 18,0% Sóstófalva - 1 1 100,0% Szerencs 6 235 24 10,0% Taktaharkány - 22 12 54,0% Taktakenéz 2 9 7 77,0% Taktaszada - 15 6 40,0% Tállya 2 30 4 13,0% Tiszalúc - 41 14 34,0% Újcsanálos - 6 3 50,0% Szerencsi Kistérség 21 530 127 24,0% összesen Borsod-Abaúj- 526 9 417 2102 22,0% Zemplén megye Észak- Magyarországi n.a 17 172 3643 21,0% régió Magyarország 10 542 158 151 26324 17,0% összesen Forrás: T-Star adatbázis 2008 alapján saját számítások Kiskereskedelmi üzletek a kistérség minden településén találhatóak. Szerencs kivételével minden településen az országos arányt meghaladó mérték ű az élelmiszer jelleg ű üzletek részaránya, Alsódobszán 100%-os. Országos átlag alatti ugyanakkor a kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma a kistérség egészében. A települések közti szóródás magas, 10 településen az országos átlag felét sem éri el a mutató értéke, Szerencsen és Mádon viszont meghaladja azt.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 71 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

43. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma a Szerencsi kistérségben, 2008

24 24,9 22 20 17,3 18 14,8 15,8 16 13,4 14,0 14 11,3 12,4 12 10,1 10,0 10,6 10 8,5 7,5 7,1 7,7 7,5 8 5,8 6,6 6,5 5,7 6,6 6 4 3,3 2 0 Mád régió Prügy Tállya Rátka Golop Monok ország zombor Bekecs Tiszalúc ő kistérség Szerencs Megyaszó Sóstófalva Taktakenéz Újcsanálos Taktaszada Alsódobsza Mez B-A-Z megye B-A-Z Legyesbénye Taktaharkány

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2008, alapján saját szerkesztés 5.5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák közé tartoznak a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok valamint az inkubátorházak. A kistérségben egy ipari park működik, a Szerencsi Ipari Park. A kiváló logisztikai adottságokkal rendelkez ő Szerencsi Ipari Park 27 hektáros területen helyezkedik el a 37. számú f őközlekedési út városunkból Sátoraljaújhely felé kivezet ő szakasza mentén. A terület – mely szükség esetén további 31 hektárral b ővíthet ő – vasúti nyomvonal mellett található. Szerencs Város Önkormányzata és a város Keleti Ipartelepén letelepült vállalkozások 2001- ben határozták el, hogy a koncentrált iparfejlesztés céljára létrehozzák a Szerencsi Ipari Parkot, és közösen megalapították a Szerencsi Ipari Park Kft-t, mely a cím viselésére 2004 januárjától vált jogosulttá. Forrás: www.szerencs.hu A Szerencsi Ipari Park elhelyezkedése közlekedési szempontból megfelel ő. Vasúti átrakóhellyel rendelkezik, és közvetlen közúti kapcsolata van a f őúttal. Az ipari parkba települt vállalkozások száma 14, összesen 52 foglalkoztatotti létszámmal, m űködését illetve fejl ődését azonban akadályozza az infrastruktúra, úgymint szennyvízelvezet ő csatorna, vezetékes ivóvíz, valamint a közvilágítás hiánya. Az üzleti szolgáltatások körébe tartoznak többek között a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások, a könyvelési-számviteli és könyvvizsgálói tevékenység, az ingatlanügyletek bonyolítása; a számítástechnikai szolgáltatások az üzleti, m űszaki stb. szaktanácsadás. A tercier, illetve az üzleti szolgáltatói szektor gyors fejl ődésével a statisztikai adatgy űjtés nem tudott lépést tartani, területi adatok csak korlátozott számban és részletességgel állnak rendelkezésre: a Szerencsi kistérségben a primer kutatás eredményei szerint 11 településen m űködik bankfiók, Szerencsen ebb ől 4 található.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 72 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

44. ábra: Ipari, gazdasági hasznosításra alkalmas, jelenleg kihasználatlan ingatlanok Ingatlan Épületek Műszaki Ingatlan területe területe Tulajdonos állapot (1- megnevezése (m2) (m2) 5)* Alsódobsza Ipari telek 25 000 n.a. Kft 3 Legyesbénye Ipari telkek 28 826 n.a. önkormányzat 4 Gazdasági szántó 953 520 n.a. önkormányzat 4 Mád Irodaház 350 200 Admiralitás Kft 2 Megyaszó Református Műhely 1 200 240 egyház 3 Malom. raktár 2 500 550 Mag Kft 2 Gépm űhely 15 000 400 Mag Kft 3 Varroda 1 500 260 Magép-vill Bt 4 Tejcsarnok 900 80 önkormányzat 4 Rátka Sz őlőfeldolgozó, pince 2 599 2 599 Ern ő-Ker Kft. 2 Szerencs Ipartelep 2 000 300 önkormányzat 2 Bútorüzem és iroda - 500 önkormányzat 3 Üzleti telek 5 000 n.a. önkormányzat 5 Vörösmarty-dél szolgáltatási terület 11 000 n.a. önkormányzat 5 Taktakenéz Széchenyi u. 15. 2 897 550 Marilla Kft. 4 Kultúrház u. 8. 1 400 180 önkormányzat 3 Kossuth u. 2. 400 200 önkormányzat 3 Taktaszada Tsz major 50 1 000 n.a. 3 Kastély 25 n.a. n.a. 2 Tiszalúc Tejüzem 10 000 4 000 magántulajdon 3 Géppark 15 000 300 Taktalúc Kft 3 Újcsanálos Iparterület 20 000 350 önkormányzat 2 Tállya Huszár Vendégl ő 1 700 850 önkormányzat 1 Régi posta 1 300 900 önkormányzat 2 *1: nagyon rossz, 2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiváló Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés vizsgálta azt is, hogy mely településeken találhatóak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak ipari, gazdasági célú

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 73 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja hasznosításra. A kérd őívet kitölt ők válaszait összefoglaló fenti táblázat alapján a települések többségén vannak ilyen paraméterekkel rendelkez ő ingatlanok. Gazdasági szerkezet

Összefoglaló következtetések • A Szerencsi kistérségben magasabb a mez őgazdaságban (8,5%) és alacsonyabb a szolgáltatási jelleg ű ágazatokban (59,1%) és az iparban foglalkoztatottak aránya (32,5%), mint a megyei, vagy az országos átlag. • A földterület legnagyobb része szántó, ennek s a sz őlőterületnek a részaránya országos átlag feletti, az erd ősültség azonban alacsony. • A Hegyalja kistájra a sz őlészet-borászat, Taktaközre és Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemz ő, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az ipari növények dominálnak. • A szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke 12 és 23 AK közötti, amely meghaladja a megyei, helyenként a hazai átlagot. • A birtokszerkezet elaprózott, de m űködik a térségben néhány nagyobb mez őgazdasági üzem is. • A kistérségben m űködik néhány integrátor szervezet és szövetkezet, a helyi terményekre kismértékben települt feldolgozóipari kapacitások. • A kistérségben két jelent ősebb ipari tevékenység van jelen: a helyi adottságokra épül ő élelmiszeripar és a bányászat. • A térség minden települése rendelkezik idegenforgalmi vonzer ővel bíró természeti, kulturális és építészeti értékekkel. • A szálláshely-kapacitás alacsony, Szerencsen koncentrálódik. • A kistérségben az egy vendégre es ő vendégéjszakák száma országos átlag alatti, a külföldi turisták részaránya alacsony. • 2004. január 1.-vel kezdte meg m űködését a Szerencsi Ipari Park. • Gazdasági és ipari hasznosításra alkalmas ingatlan szinte minden településen található.

5.6 Vállalkozások A Szerencsi kistérségben 4 515 vállalkozás m űködött 2008-ban (a megye összes vállalkozásának 6,3%-a). A működ ő vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól, tekintettel arra, hogy a kistérséghez tartozó települések területe a megye területének 6,88%-a, népessége a megye népességének 6,13%-a. A kistérségben a kis és mikro-vállalkozások jellemz őek (85%-os arányt képviselve), sok közöttük kényszervállalkozás. Elgondolkodtató adat, hogy a szövetkezeti forma értéke 0,6%, amely arra utal, hogy a rendszerváltás után 20 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, s őt a 2002-es 2%-os értékt ől is alacsonyabb, ami azért is igen szomorú tény, mert a két kistérségben a mez őgazdasági (sz őlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók, stb.) adottságok nagyobb volumen ű termelést tennének lehet ővé. A jelenlegi helyzetre az egyre elaprózottabb szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemz őek.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 74 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

45. ábra: regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása, 2008 Regisztrált Regisztrált korlátolt Regisztrált Regisztrált egyéni Regisztrált betéti Megnevezés vállalkozások felel ősség ű szövetkezetek vállalkozások társaságok száma száma társaságok száma száma száma Alsódobsza 47 3 4 0 37 Bekecs 375 48 47 3 273 Golop 84 2 4 1 76 Legyesbénye 134 13 7 1 112 Mád 638 32 35 1 566 Megyaszó 251 11 17 1 220 Mez őzombor 199 9 14 5 169 Monok 148 19 12 0 115 Prügy 161 16 21 0 121 Sóstófalva 23 7 1 0 15 Szerencs 1 295 205 165 11 882 Taktaharkány 246 26 26 1 192 Taktakenéz 63 9 9 0 45 Taktaszada 109 6 11 1 90 Tállya 369 25 27 4 307 Tiszalúc 303 27 27 1 245 Újcsanálos 70 3 3 0 64 Szerencsi kistérség 4 515 461 430 30 3 529 BAZ megye 71 647 10 328 9 562 368 49 008 Észak-Magyarország 138 111 18 430 15 577 635 99 355 Magyarország 1 561 446 292 165 211 823 5 245 1 000 022 Forrás: KSH T-Star, 2008 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos és a régiós átlagnál magasabb az egyéni vállalkozások aránya (68,4%, az országos 64%-kal szemben). Szerencsi kistérségben az egyéni vállalkozások aránya (78,16%), mely lényegesen nagyobb az országos és megyei átlagnál, melyek nagy része gazdaságilag instabil kényszervállalkozás. Településenként kiugrások tapasztalhatóak ugyan (pl.: Alsódobsza, Taktaszada), de összességében a kistérségben – a megye egészéhez hasonlóan – a vállalkozási méretek elaprózottak, a közepes méret ű és a t őkeer ős, a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó nagyvállalkozások aránya alacsony. A kistérségben a kft-k aránya (10,2%) az összes működ ő vállalkozáson belül az országos (18,71%) és a megyei (14,41%) átlagnál is alacsonyabb. A vállalkozások m űködési formája és az általuk foglalkoztatott munkaer ő létszáma között általában szoros a kapcsolat, így van ez a szerencsi kistérségben is. A jogi személyiséggel rendelkez ő szervezetek rendszerint több f őt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkez ő vállalkozások. Ennek megfelel ően a Szerencsi kistérségben m űköd ő 4 515 vállalkozás közül 3 747 (83%) maximum 9 f őt foglalkoztat. Csupán 53 (1,17%) azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek 10 f őnél több embert alkalmaznak. Kevés az 50-249 fővel dolgozók száma (7 db), 250 f ő fölötti vállalkozás pedig nem m űködik a kistérségben.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 75 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

46. ábra: M űköd ő vállalkozások száma és megoszlása létszám-kategória szerint, 2008

500 f őnél 20-49 f ős 50-249 f ős 250-499 f ős 1-9 f ős 10-19 f ős többet regisztrált regisztrált regisztrált Megnevezés regisztrált regisztrált foglalkoztató vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások regisztrált száma száma száma vállalkozások

Alsódobsza 33 1 0 0 0 0 Bekecs 312 4 4 0 0 0 Golop 75 0 0 0 0 0 Legyesbénye 112 2 1 0 0 0 Mád 582 4 4 1 0 0 Megyaszó 218 0 2 1 0 0 Mez őzombor 173 2 2 0 0 0 Monok 120 1 0 0 0 0 Prügy 133 1 1 1 0 0 Sóstófalva 17 0 0 0 0 0 Szerencs 980 26 14 4 1 0 Taktaharkány 215 5 1 0 0 0 Taktakenéz 57 1 0 0 0 0 Taktaszada 98 0 0 0 0 0 Tállya 301 2 1 0 0 0 Tiszalúc 257 4 2 0 0 0 Újcsanálos 64 0 1 0 0 0 kistérség 3 747 53 33 7 0 0 BAZ megye 55 433 1 054 509 225 25 18 régió 108 521 1 901 957 398 54 31 Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját számítások és szerkesztés A föntiekb ől kit űnik, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból jelent ős, közepes méret ű vállalkozások aránya csekély. A vállalkozási szerkezetb ől kit űnik, hogy a kistérségben működ ő vállalkozások nem tudnak felszívni jelent ős számú munkavállalót, amit nehezít az, hogy a térség nem rendelkezik hatékony vállalkozás-fejlesztési stratégiával. (Ez szinte egész Magyarországra jellemz ő, de az Észak-Magyarországi Régióban fokozottan érvényesül.)

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 76 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

47. ábra: A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma településenként, 2008

300 283 267 280 260 240 220 200 182 180 156 160 151 144 137 137 140 111 113 120 87 80 92 102 100 84 76 77 80 66 64 56 55 60 50 40 20 0 Mád régió Prügy Rátka Tállya Golop Monok ország Bekecs zombor Tiszalúc ő kistérség Szerencs Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos Alsódobsza Taktaszada Taktakenéz Mez Legyesbénye B-A-Z megye B-A-Z Taktaharkány Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma elmarad az országos átlagtól , annak csupán kétharmada (a megyében 113, míg országosan 156 regisztrált vállalkozás jutott ezer lakosra 2002-ben). A lakosság vállalkozási aktivitása – összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal – a megye valamennyi kistérségében alacsony. Jelent ős a kistérségenkénti szóródás: a megyeszékhely kistérségében jóval a megyei átlag feletti, míg néhány kistérségben különösen alacsony intenzitás jellemz ő. A Szerencsi kistérségben a megyei átlagnál magasabb a vállalkozáss űrűség (ezer lakosra 111 vállalkozás jut, amely több mint duplája a 2002-es értéknek), az alacsony megyei mutatótól (56,3) is kisebb, a lemaradása mára csak az országos átlaghoz (156) viszonyítva nagy. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb a taktaközi településeken, Taktakenéz és Taktaszada és Taktaharkány településeken, míg a kiugróan magas Rátkán, Mádon és Tállyán ahol még az országos átlagot is meghaladja az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. A működ ő vállalkozásokat gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy a Szerencsi kistérségben magasabb a mez őgazdaságban (7,8%), az iparban és az épít őiparban (20,89%), a kereskedelemben (25,92%) m űköd ő vállalkozások aránya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aránynál. A kistérségben ugyanakkor elmarad az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (16,51%) és az egyéb gazdasági ágban (5,61%) működ ő vállalkozások aránya a megyei átlagtól. Településenként vizsgálva jelent ős szóródás figyelhet ő meg a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, ahogyan azt a következ ő grafikon is mutatja.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 77 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

48. ábra: A m űköd ő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2008

mez őgazd. , vadgazdálk., ország erd őgazdálk., halgazdálk. régió bányászat, feldolgozóipar, B-A-Z megye villamosenergia, gáz-, g őz-, vízellátás kistérség épít őipar Újcsanálos Tiszalúc Tállya kereskedelem, javítás

Taktaszada Taktakenéz szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Taktaharkány Szerencs szállítás, raktározás, posta, Sóstófalva távközlés Rátka pénzügyi közvetítés Prügy Monok ingatlanügyletek, gazdasági Mez őzombor szolgáltatás Megyaszó Mád oktatás Legyesbénye

Golop egészségügyi, szociális ellátás Bekecs Alsódobsza egyéb közösségi, személyi szolgált. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2008) alapján saját számítások és szerkesztés A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérésben településenként összeírásra kerültek a települések által legjelent ősebbnek ítélt, a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó vállalkozások. 49. ábra: A kistérség jelent ősebb vállalkozásai, 2010. Foglalkoztatottak Vállalkozás neve Tevékenység száma

Alsódobsza

Bekecs

1) SZEMTÉSZ Tej, gyümölcs 35-40

2) Viridis Pharma gyógyszer 35-40

3) „Cs”-Ker Transz Bt. szállítás 20-25

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 78 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

4) MONAX Kft. Mez őgazdasági gép kereskedés 15

5) Czinagró Kft. gyümölcs 10

6) Favorit pékség 10

7) Kincses tüzép épít ő 10

8) Szemán István sertéshús 10

9) Patrilla üzemanyag 10

Golop

1)Hadzsi József árufuvarozás 2

2) Orosz István árufuvarozás 2

3) Szabó László árufuvarozás 1

4) Simon Józsefné kereskedelem 2

5) Lakatos Józsefné kereskedelem 1

6) STREK-BOON KFT. vendéglátás 2

7) Tóthné Novák Mária kereskedelem 1

8) "Gölöncséria 2002" Bt. épít ő 3

Legyesbénye

1) Molnár piktor Kft. épít őipar 8

2.)Krupla Károly mez őgazdaság 5

földmunka végzés, teher- 3)CS-KER Tranzit . személygépjárm ű teljeskör ű 18 műszaki vizsgáztatása

Mád

1) Zeotrade Kft bányászat 80

2) Geoproduct Kft. bányászat 100

3) Ferroprofil Kft. vasipar 60

4) Royal Kft. borászat 25

5) Tatárka Kft. szállítás 20

6) Langasztronómia Kft borászat 18

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 79 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7) Promontorbor Kft. borászat 15

8) Bodvin Bt. borászat 10

9) Tokaj Classic Kft. borászat 6

Megyaszó

1) Megyaszó Mag Ker és Szolg Kft mez őgazdaság 114

3) Zsebesiné Áfra Anita varroda (jelenleg nem m űködik) 10

5) JA-NE-SZA-TÓ Kft kereskedelem 6

6) Kosnyíder László személyszállítás 3

7) TOTO-PECTORE Eü. Bt. eü. ágazat 4

8) Árnika patika gyógysz. Bt. eü. ágazat 3

9) Rivex Kft. kereskedelem 5

10) Filep-Trans Kft. fuvarozás 15

11)Unio Coop Zrt. kereskedelem 12

Mez őzombor

1) Gergely Sándor fuvarozás 15

2) Agrotherm Kft. mez őgazdaság 5

3) Lakatos István fuvarozás 5

Monok

1) Fés űs Attila mez őgazdaság n.a.

2) Kovács és Fiai Bt. mez őgazdaság n.a.

3) Lapis Zoltán fest ő n.a.

4) KABADE KFT. épít őipar n.a.

5) MONOK TRANS Bt. szállítmányozás n.a.

6) SÁGI és TSA KFT. élelmiszerbolt n.a.

Prügy

1) Béres József épít őipar 30-40

2) Semsey András dohánytermelés 40-50

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 80 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

3) Bancsók Zsolt épít őipar 50-60

Rátka

1) Sauaka-Tokaj Kft. sz őlészet, borászat n.a.

2) Balmez Bt. épít őanyag kereskedelem 2

3) Geoproduct Kft. bányászat 100

4) Házépszer Kft. épít őipar 6

5) Júlia pincészet Kft. borászat 3

5) Hegyalja Expressz Kft: kereskedelem, szolgáltatás 2

6) Kalina Sándorné kereskedelem 5

7) Takács Csaba mez őgazdaság 2

8) Endel-Bau épít őipar 5

9) Rátka Bt. kereskedelem, szolgáltatás 2

Sóstófalva

1) KARTESZ Kft. kovácsoltvas termékek 2

2) ATBEZSÓ Kft. kereskedelmi tevékenység 1

3.) ABZS KFT köt őelem kereskedelem 3

Minden Lászlóné mez őgazdasági vállalkozó 1

Szerencs

1) Szerencsi Mez őgazdasági Rt. mez őgazdaság 200

2) Nestlé Hungária Kft. Italpor gyártás, élelmiszer 200

4) Szivattyúgyár Acélszerkezet és gépgyártás 80

5) JU-GO Bútor Kft. bútorgyártás 25

6) Bon-Bon Kft. Élelmiszer, csokoládé 40

Taktakenéz

1) Joó I stván és Társa Ép.ip. és épít őipar 14 Szolg. Bt

2) Drozsnyik és Drozsnyik Bt. élelmiszer kereskedelem 2

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 81 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

3) Schweiczer Bt. élelmiszer kereskedelem 2

4) Sike Lajos táp, takarmány értékesítés 1

5) Demkó András Ottóné posta 1

6) Balák Ferencné élelmiszer kereskedelem n.a.

7)Konyecsik Imre épít őipar 3

8) Kiss Józsefné presszó, vendéglátás 1

9) Simon István vegyes iparcikk kereskedelem n.a.

10) Gulyás László élelmiszer kereskedelem n.a.

Taktaszada

Fűkő Attila vegyes iparcikk kereskedelem n.a.

Molnár Tibor növénytermesztés 1

1)RE-Ba ép kft élelmiszer kereskedelem 2

2)Iván Józsefné élelmiszer kereskedelem 1

3)Bánszki Józsefné élelmiszer kereskedelem 2

4)Pálinkás Lászlóné élelmiszer kereskedelem 2

5)Coop áruház élelmiszer kereskedelem 8

6)Turbucz András személyszállítás 2

7)Szada Szövetkezet növénytermesztés 6

8)Orosz József növénytermesztés 3

9)Filep András növénytermesztés 3

Tiszalúc

1)Sydnex Kft. műanyagipari termékek n.a.

2)Takta Lúc Kft. mez őgazdaság n.a.

3)Majdanics és Társa Bt. épít őipar n.a.

4)Pócsi és Társa Bt. élelmiszeripar n.a.

5)Aranykalács Süt őipari Kft. süt őipar n.a.

6)Tiszauniverzál 96’ Kft. n.a. n.a.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 82 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7)Pócsi tüzép épít őipari ker. n.a.

8)Intermed 97’ Bt. egészségügyi ellátás n.a.

9)UNIO Coop élelmiszeripari kisker n.a.

10)Aranykorona Patika Bt. gyógyszerforgalmazás n.a.

11)Tisza-Hús Kf húsipari ker. n.a.

12)Tisza Tüzép épít őipari ker. n.a.

Újcsanálos

1)Euro-Tours Bt személyszállítás 10

2)Kánya László vállalkozó mez őgazdaság 4

3)Gy őrfi István vállalkozó mez őgazdaság 4

4)Farm-Tex Bt. nagykereskedelem 1

5)Perge István vállalkozó kiskereskedelem 3

6)B űdi Lajos kiskereskedelem 2

7)Dávidházy és Társai Kft. nagykereskedelem 1

8)Hun-Leasing Kft. személyszállítás 5

9)Kardosné Balogh Erika fodrász 1

10)Lábas Tiborné kiskereskedelm 1

11)Zsoldosné Katona Mária kiskereskedelem n.a.

Tállya

1)COLAS Északk ő kő 48

2)Sz őlészeti Borászati Szövetkezet bor 23

3)Imperial Kft. n.a. n.a.

4)Kalina pékség kenyér 25

5)László pincészet bor 1 Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés Szerencs városban és néhány községben (Bekecs, Tállya, Mád) nagyobb ipari vállalkozások is m űködnek. A bányák közt jelent ősebb Tállyán a francia tulajdonú Colas Északk ő Bányászati Kft., a zeolitot, riolitot speciális termékké alakító mádi Zeotrade Bányászati Feldolgozó Kft. és a szintén mádi Geoproduct Kft..

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 83 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A gépipar területén több kis-és középvállalkozás m űködik, a kitöltött kérd őívekben Bekecs, Sóstófalva és Szerencs jelölte meg az ágazatot. Szerencsen az egykori Diósgy őri Gépgyár üzemeként települt Hydrosteel Szivattyú- és Általános Gépgyár Kft. a legjelent ősebb. A műanyagipari vállalkozások els ősorban a megye nagy vegyipari centrumai körül helyezkednek el, de egy jelent ősebb cég a Sydnex Kft. Tiszalúcon fólia-termékeket állít el ő. A kistérség élelmiszeriparának központja Szerencs, az itt m űköd ő vállalkozások jelent ős szereppel bírnak a kistérség, és egyben egész B.-A.-Z megye gazdaságában. Emellett a Taktaközben több húsfeldolgozással foglalkozó cég is m űködik. Meghatározó gyár a nagy múltú a Nestlé által megvásárolt csokoládégyár (Szerencsi Csokoládégyár Kft.). 2008- ban végleg bezárta kapuját a Szerencsi Cukorgyár Rt., amelynek korábban a Nordzucker AG volt a tulajdonosa. Az üzem bontási munkálatait várhatóan 2010. szeptemberre fejezik be. Jelent ősebb pékségek működnek még a kistérségben, amelyek nemcsak a közvetlen környezetet látják el (pl. a bekecsi pékség). Kiemelend ő továbbá Mád és Tállya községekben a nagy hagyományú borászati tevékenység. A korábban említett Szerencsi Mez őgazdasági Rt. 6 Észak-kelet Magyarországon az egyetlen túlnyomórészt mez őgazdasági profilú nagyüzem. Tevékenysége az állattenyésztésen alapul. A sertéságazatban a vertikum teljesen kiépült, a takarmány el őállításától a kiskereskedelmi értékesítésig. Huszonnégyezer hízót számláló sertéstelepükhöz vágóhíd és húsfeldolgozó is kapcsolódik. A közel háromezres szarvasmarha állományból nyolcszáz a tejtermel ő tehén és ötszáz egyed a húshasznú Charolais törzstenyészetbe tartozik. Évente ötmillió liter extra min őség ű tejet értékesítenek, fej őházuk teljesen automatizált. Az Rt. szántóterülete átlagosan húsz aranykorona érték ű, amelyen els ősorban a saját állatállomány takarmánybázisát biztosítják. Az évek óta eredményes gazdálkodás, a t őkeer ő, a termelés színvonala és a szakember-állomány alapján a Szerencsi Mez őgazdasági Rt. a térség kiemelked ő mez őgazdasági vállalkozása. A kérd őíves felmérés alapján a Szerencsi kistérségben 5 településen koncentrálódva több külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lév ő vállalkozás is m űködik.

6 Információk forrása: www.szerencs.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 84 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

50. ábra: Külföldi tulajdonú, vagy külföldi résztulajdonban lév ő jelent ősebb vállalkozások, 2010 Vállalkozás Származási Foglalkoztatottak Termékek/Ágazat pontos neve ország száma Mád 1) Royal Kft. borászat Anglia 25 2) Bodvin Bt. borászat USA 10 Mez őzombor Sz őlészet, 1) Disznók ő Rt. borászat Franciaország 50 Szerencs 1) Nestlé Hungária Kft. Italpor gyártás, (Szerencsi Svájc 200 élelmiszer Csokoládégyár Kft.) Tállya 1) COLAS Északk ő Kft. kőbányászat Franciaország 48 2) Palota Borház Kft. borászat Ukrajna 5 Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés A külföldi érdekeltség ű vállalkozások az élelmiszeriparban 7 és a bányászat terén vannak jelen a kistérségben. A térség élelmiszeripara jelent ős átalakuláson ment át az elmúlt 10 évben az új befektet ők és a privatizáció révén. Megjelentek a térségben a külföldi befektet ők, a Szerencsi Csokoládégyár a svájci tulajdonú Nestlé vállalatcsoport 100%-os tulajdonában lév ő Nestlé Hungária Kft. birtokába került 1991-ben. A társaság hat f ő termékcsoportot állít el ő és forgalmaz Magyarországon, amelynek éves mennyisége meghaladja a húszezer tonnát. Az értékesítés húsz százaléka export, amely a nyugat-európai országokba és a környez ő külpiacokra irányul. A határok közelsége miatt a gyár fontos szerepet tölt be a kelet-európai országokba irányuló exportban. Itt készül többek között a Nescafé, a Boci csoki, a konyakmeggy. 2004 elején a gyár gazdasági okokra hivatkozva Szlovákiába telepítette át a piros mogyorós csoki gyártását. Jelenleg is szerkezet átalakítás zajlik, úgynevezett profiltisztítás-ami kihat a foglalkoztatottságra és annak szerkezetére. A szerencsi cukorgyár a német tulajdonos – Nordzucker Kft – 2008 márciusában bejelentett döntése alapján végleg bezárta kapuit . A külföldi vállalkozás felhagyott a magyarországi répacukor el őállításával, és bezárta mind a szolnoki, mind az érintett szerencsi gyáregységét. A privatizáció során az Eridania Beghin Say (EBS) csoport tulajdonába került 1991-ben, mely a világ egyik vezet ő élelmiszeripari termel ője és az Európai Unió második legnagyobb cukor- és szeszel őállítója. Az elmúlt években jelent ős fejlesztés, korszer űsítés már nem valósult meg a gyárban. 2004-ben a francia tulajdonostól a német Nordzucker AG cég vette át. A 2005-től kibontakozó EU-s cukorreform következtében, melynek célja az Unió határain belül el őállított cukorfelesleg csökkentése volt, cukorrépa termel ők tömegei hagytak fel a termesztéssel, így a gyár nyersanyag nélkül maradt. A szinergikus hatás jeleként pedig a gyár bezárásával a termel ők is visszavették a cukorrépa termesztést; ill. átcsoportosították termelési szerkezetüket. 2008-ban az 1889-ben épült gyár végleges bezárásról döntöttek, az

7 Az élelmiszeripari vállalkozásokkal kapcsolatos információk forrása: www.szerencs.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 85 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

EU támogatás igénybevételéhez a gyártelep teljes felszámolása szükséges, így csak a műemléki oltalom alatt álló épületek maradnak meg 2010 szeptembere után. Az intézkedés következtében több mint 100-an vesztik el munkahelyüket, a befizetett ipar űzési adó jelent ősen lecsökken, 2010-ben és megsz űnik a hazai élelmiszeripar egyik legrégebbi emblematikus cége. A vállalkozói szféra teljesítményére, az önkormányzatok által beszedett helyi ipar űzési adó összegéb ől is lehet következtetni. Az alábbi táblázat alapján a helyi ipar űzési adó összege a települések többségén lassan növekedett az elmúlt években. Visszaesés következett be Szerencsen 2008-tól, ami nagyban köszönhet ő a cukorgyár bezárásának. 51. ábra: Vállalkozások által fizetett helyi ipar űzési adó (ezer Ft) Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Alsódobsza n.a. n.a. n.a. n.a. 2 813 5 415 6 654 5 313 5 547 5 564 Bekecs 7 000 10 000 11 000 13 000 12 601 24 898 18 788 20 308 25 563 26 190 Golop 312 368 410 410 1 238 1 090 1 242 960 3 449 1 828 Legyesbénye 2 453 944 1 826 3 643 3 459 3 454 8 852 9 243 5 955 5 526 Mád 15 432 19 221 22 323 26 071 28 052 31 200 330 300 34 520 35 100 35 400 Megyaszó 1 841 6 982 8 518 10 288 11 385 13 138 14 460 15 850 17 048 16 585 Mez őzombor 9 300 7 600 10 900 9 800 12 970 7 960 12 793 14 003 13 107 Monok n.a. n.a. n.a. 2 197 2 587 5 589 8 340 3 299 4 306 4 057 Prügy 885 1 086 1 575 2 650 3 349 3 560 4 967 4 371 4 873 9 234 Rátka 1 307 1 375 1 605 2 392 1 602 1 836 2 977 2 782 2 781 2 714 Sóstófalva 190 180 240 340 880 4 327 1 025 859 1 110 671 Szerencs 125 202 242 129 164 199 162 814 281 519 315 272 406 288 419 961 396 014 345 088 Taktaharkány 4 131 4 385 6 281 8 435 10 615 9 886 11 184 10 190 15 636 17 187 Taktakenéz n.a. 127 270 571 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Taktaszada 3 325 3 513 4 555 3 473 2 259 4 024 3 959 4 207 5 125 4 132 Tállya 23 512 21 211 22 258 23 276 22 696 22 879 23 367 72 957 26 105 30 660 Tiszalúc 5 025 5 561 8 384 8 373 13 700 14 368 18 650 21 762 18 677 17 398 Újcsanálos 180 24 972 358 0 807 3 643 236 347 1 186 n.a.: a kitölt ő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés Összességében a vizsgált önkormányzati forrás alakulása arra utal, hogy a nagyobb jövedelemtermel ő- s így munkahelyteremt ő képességgel rendelkez ő vállalkozások els ősorban Szerencs, Mád, Tállya településeken m űködnek. A községekben tapasztalt alacsony bevételek pedig a kisvállalkozások nagy súlyára, illetve az alacsony vállalkozáss űrűségre utalnak.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 86 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Vállalkozások Összefoglaló következtetések • A kistérség vállalkozás szerkezete elaprózott, jellemz ő az alacsony foglalkoztatotti létszámmal bíró kis- és mikrovállalkozások túlsúlya, nagyon alacsony a szövetkezetek részaránya. • Szerencsi kistérségben alacsony a vállalkozáss űrűség, az aktivitás településenként jelent ős eltéréseket mutat. • Településenként vizsgálva jelent ős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában, a kistérség egészében a mez őgazdaságban, iparban, épít őiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban, valamint a kereskedelemben m űköd ő vállalkozások aránya megyei átlag feletti. • A legjelent ősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: bányászat, élelmiszeripar, kisebb mértékben gépipar, mez őgazdasági tevékenység. • A kistérségben több külföldi tulajdonban vagy résztulajdonban lév ő vállalkozás m űködik, alapvet ően élelmiszeripari (ezen belül kisebb mértékben borászati) és bányászati tevékenységet folytatnak.

5.7 Műszaki infrastruktúra 5.7.1 Közlekedés A közlekedési lehet őségek jelent ős befolyással rendelkeznek egy terület gazdasági- társadalmi fejl ődését tekintve. A gazdasági élet fellendülése szempontjából fontos kérdés, hogy a kistérség be tud-e kapcsolódni az európai közlekedési hálózatok rendszerébe, mivel ezen tényez ő nagyban befolyásolhatja a jöv őbeli versenyképesség alakulását. „Az országon belüli településenkénti elérhet őségi vizsgálatok bizonyították, hogy a rossz elérési helyzetben lév ő települések kilencven százaléka társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak min ősül.” 8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területileg, mind a népesség szempontjából országunk második legnagyobb megyéje, az úthálózat-hossz tekintetében – országos és önkormányzati utak terén egyaránt – azonban els ő helyen áll. Az állami közúthálózat sugaras szerkezet ű, középpontjában Miskolc áll . A megyének Szlovákiával közel 300 km-es határa van. Állandó m űköd ő határátkel őhelyei közül a legjelent ősebbek: Bánréve, Tornyosnémeti és Sátoraljaújhely. További átkel őhelyek: Aggtelek, Tornanádaska, Pácin és Sátoraljaújhely városi átkel ő.

8 Forrás: J/3919. sz. Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesülésér ől, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról. Magyar Köztársaság Kormánya, 2001. április.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 87 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

52. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye f őúthálózata

Forrás: www.b-a-z.hu , Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve Az országos közúthálózatának hossza a megyében 2 591km, amely a kb. 30 ezer km-es teljes országos közúthálózatnak mintegy 8,3%-a. Az értékek alapján megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek összekötöttsége nem marad el az országos átlagtól, s őt a 100 km 2-re jutó országos közutak hossza kismértékben meg is haladja az országos átlagot. Az útállomány összetétele már kedvez őtlenebb képet mutat: a 100 km 2- re es ő főútvonal-sűrűség a megyében elmarad az országos átlagtól (a megyében 5,6 km, országosan 7,6 km). A közúthálózatban mellékutak dominanciája jellemz ő, a f őutak aránya a megye állami kezelés ű úthálózatából 16% az országos átlagot jelent ő 23,3%-kal szemben.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 88 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

53. ábra: Az országos közúthálózat elemei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Megnevezés 2000 2005 2006 2007 2008 Útjelleg Autópálya és – 71 71 71 71 autóút (km) Els őrend ű 113 114 113 113 113 főút (km) Másodrend ű 243 249 248 250 251 főút (km) Egyéb országos 2 102 2 145 2 146 2 148 2 155 közút (km) Összesen 2 458 2 579 2 577 2 582 2 591 (km) Burkolat Beton, k ő és 1 4 3 4 3 keramit (km) Aszfalt és 2 407 2 502 2 501 2 509 2 518 bitumen (km) Makadám 42 67 67 63 63 (km) Föld (kiépítetlen) 8 6 6 6 6 (km) Összesen 2 458 2 579 2 577 2 582 2 591 (km) Forrás: KSH adatok (Területi Statisztikai Évkönyv 2008) A forgalom nagyság az országos átlag 78,56%-a (2 129 egységjárm ű/nap). A megyei közutak állapotát az jellemzi, hogy az utak felülete 54%-ban, az utak egyenetlensége 45%-ban, az utak teherbírása 38%-ban nem megfelel ő. (Forrás: Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezel ő Közhasznú Társaság honlapja, www.kozut.hu ). A megye önkormányzati útjait a települési önkormányzatok üzemeltetik, melynek teljes hossza 9 826 km. Ebb ől 4 113 km belterületen található, melynek 72%-a kiépített. A kiépítettség általában a városokban, nagyközségekben magasabb, míg az apróbb falvas térségek kistelepülésein alacsonyabb. A megyét az országos gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya része az V. Helsinki folyosónak, mely Olaszországot, Ausztriát és Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és más kelet-európai országokkal. Megépítése hosszútávon motorja lehet a megye és a Szerencsi kistérség gazdasági fellendülésének.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 89 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

54. ábra: A Szerencsi kistérség közúthálózatának fontosabb elemei

Forrás: www.terkepcentrum.hu A Szerencsi kistérséget a 37. sz. f őút kapcsolja össze Miskolccal, a közeli 38. sz. f őút Nyíregyháza elérhet őségét teremti meg. A kistérség települései emellett alsóbbrend ű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A megyei helyzethez hasonlóan a közutak min ősége szinte mindenhol problémát jelent a Szerencsi kistérségben is, bár az utóbbi években jelent ős min őségi javulásnak lehetünk tanúi. Ennek ellenére a f őútvonal által érintett Szerencsen gondot jelent az utak túlzsúfoltsága a megnövekedett átmen ő forgalom miatt, az ezzel járó jelent ős zaj- illetve por okozta szennyezés jelent ős környezet-egészségügyi kockázatot hordoz magában. A közúti hálózattal ellentétben a vasúti közlekedési kapcsolatok igen fejlettek. Borsod-Abaúj- Zemplén megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti f ővonalon érhet ő el. A megyeszékhely és a f őváros között napi átlagban 22 IC vonat és ugyan ennyi gyors vonat közlekedik, ami összesen 22 vonatot jelent. Ennek köszönhet ően óránként indulnak vonatok Budapestr ől Miskolcra. A nemzetközi vasúti kapcsolatok is érintik a térséget a Frankfurt- Budapest-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza-Debrecen útvonalon közleked ő Euro-Intercity révén. A Szerencsi kistérség településeinek fele rendelkezik vasútállomással : Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada, Szerencs, Mez őzombor, Mád, Rátka, Tállya és Golop. A kistérség központja a Taktaközön keresztül vasúti kapcsolatban áll Miskolccal (80c sz. vonal) illetve a szomszédos Tokaji kistérségen keresztül (100c sz. vonal) Nyíregyházával és közvetve Debrecennel is. A kistérség egyes települései (Mád, Rátka, Tállya, Golop) a Szerencset és Abaújszántót (Hidasnémeti) összeköt ő 98. sz. vasútvonal mellett fekszenek. Szerencsen vasúti csomópont és rendez ő, Tállyán és Taktaharkányban pedig vasúti átrakóhely található. A 98. sz. vasútvonal felújítása id őszer ű, mivel az ágyazat kis vastagságú, a talpfák cserére szorulnak és emiatt 40km/h sebességkorlátozás van érvényben. A vasútvonal felújításával és jobb tömegközlekedési ráhordással lehet őség adódna a vonalon ipari és kereskedelmi

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 90 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja szállítások lebonyolítására, mely növelné a vonal kihasználtságát, így gazdaságosabban lenne m űködtethet ő. A Szerencsi kistérség települései Budapestt ől 200-230 km távolságra, a megyeszékhelyt ől pedig 20-50 km távolságra fekszenek. 55. ábra: Elérhet őségi viszonyok A település távolsága Utazási id ő (óra) (km) Település Miskolc Budapest Miskolctól Budapestt ől Vasút Közút Vasút Közút Alsódobsza 25 210 - 0,5 - 3 Bekecs 35 210 0,5 0,5 3 3 Golop 50 220 1,0 1,0 4 3 Legyesbénye 35 220 - 1,0 - 3 Mád 45 230 0,8 1,0 3 3 Megyaszó 30 210 - 0,5 - 3 Mez őzombor 38 220 0,6 1,0 3 3 Monok 45 220 - 3,0 - 3 Prügy 40 220 - 0,5 - 3 Rátka 50 220 1,0 1,0 3 3 Sóstófalva 20 200 - 0,5 - 2 Szerencs 35 225 0,5 0,5 3 3 Taktaharkány 30 205 0,5 0,5 3 3 Taktakenéz 40 230 - 0,5 - 3 Taktaszada 30 220 0,5 0,5 3 3 Tállya 40 230 1,0 0,8 3 3 Tiszalúc 25 200 0,3 0,5 2 3 Újcsanálos 20 200 - 0,4 - 3 - A kitölt ő nem adott meg értéket Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés A 2010-es kistérségi primer kutatás során gy űjtött adatok mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire utalnak a kistérségben. A megyeszékhelyre a közúti utazási id ő fél és 1 óra, vasúton pedig fél és másfél óra között van. Az átlagos utazási id ő Budapestre közúton 2,5 óra, vasúton pedig 3 óra. Összességében a településekr ől közúton közelíthet őek meg gyorsabban a nagyvárosok. A megépült autópályákkal, illetve az utak felújításával csökkent ugyan az utazási id ő valamelyest, de a változás mértéke nem számottev ő, mindössze a kistérség központi települését érintette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a személygépkocsik ezer lakosra jutó számát vizsgálva az utolsó helyen áll a megyék rangsorában. A kistérségben él ők személygépkocsival való ellátottságáról megállapítható, hogy a megyei átlag alatti, ezer lakosra mindössze 235 személygépkocsi jut, ami jelent ősen elmarad az országos átlagtól (305). Települések szerint vizsgálva átlagosan Bekecsen rendelkeznek a legtöbben személygépkocsival, míg Sóstófalva településen a legalacsonyabb a személygépkocsik lakosságarányos száma, itt alig több mint a kistérségi átlag fele. A személygépkocsival való ellátottság közvetetten a lakosság jövedelmi viszonyait, életmin őségét is tükrözi.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 91 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

56. ábra: Személygépkocsival való ellátottság, 2008

1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 340 324 315 320 293 301 305 300 280 241 259 260 230 235 240 222 225 237 202 208 202 220 195 191 200 175 180 180 166 150 161 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Mád régió Prügy Rátka Tállya Golop Monok ország zombor Bekecs Tiszalúc ő kistérség Szerencs Megyaszó Sóstófalva BAZ megye BAZ Taktakenéz Újcsanálos Taktaszada Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye

Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008) Az autóval nem rendelkez ők a tömegközlekedésre vannak utalva. Bár a távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma kevés, így a szolgáltatást csak meghatározott id őszakokban lehet igénybe venni. Szerencset a kistérség minden településér ől el lehet érni busszal, de a térség más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni (pl. Prügy és Golop), a csatlakozás lehet őségek pedig kedvez őtlenek. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. Alsódobsza, Bekecs, Megyaszó, Sóstófalva, Szerencs és Taktaharkány rendelkezik nem jelent ős hosszúságú belterületi úttal, azonban egyik sem kapcsolódik szomszédos településekhez. A kerékpárút-hálózat fejlesztése során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szint ű terveket, együttm űködési lehet őségeket. Az alábbi térkép a Magyar Országgy űlés által elfogadott Országos Területrendezési Tervben kijelölt kerékpárút-törzshálózat nyomvonal- tervezetét mutatja be. A 3500 km hosszúságú nyomvonalnak jelenleg kb. hetede, 500 km használható biztonságosan. A teljes kiépülés id őpontja egyel őre bizonytalan, azonban a régiók, megyék és kistérségek számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rend ű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a f ő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 92 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

57. ábra: Kerékpárút-hálózat Magyarországon

Forrás: http://www.kerosz.hu/ A közvetlenül a Szerencsi Kistérséget egyetlen tervezett f ővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érint ő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az EuroVelo hálózat 11. sz. útvonalának része). Vízi közlekedés a természeti adottságok miatt a szerencsi kistérségben nincsen, azonban az iparfejlesztés és a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából jelent ős, hogy a szomszédos kistérségekben található Tisza és Bodrog folyók egyaránt hajózhatók, lehet őséget teremtve az olcsó és nagytétel ű szállítási tevékenységre.

5.7.2 Közm űellátottság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése fejl ődik, 2008. év végén a gázellátással rendelkez ő lakások száma 206 344 volt, az összes lakás 72%-a, míg a kistérségben csupán 63%. A teljes gázcs őhálózat 5 767,5 km. 2008-ban a vezetékes gázt fogyasztók aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elmaradt az országos átlagtól. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a vizsgált kistérség minden településén az országos átlag (76%) alatti, két településen magasabb valamivel a megyei (73%) átlagnál. Legalacsonyabb Tállyán (36%), legmagasabb Bekecsen (80%).

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 93 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

58. ábra: A kistérség közm űellátottsága, 2008 Közüzemi Közüzemi Közüzemi Háztartási Háztartási szennyvíz- Lakásállomány vízhálózatba szennyvíz- Település villamosenergia vezetékesgáz- csatorna- az év végén bekapcsolt csatorna- fogyasztók fogyasztók hálózatba lakás hálózat, km bekapcsolt lakás Alsódobsza 163 170 113 156 6 99 Bekecs 928 1 023 740 921 14 574 Golop 301 313 163 279 9 127 Legyesbénye 630 788 310 568 3 65 Mád 1 211 1 761 729 1 025 26 782 Megyaszó 920 1 307 531 755 25 470 Mez őzombor 902 919 462 677 19 483 Monok 806 813 369 675 20 226 Prügy 837 850 422 820 0 0 Rátka 432 469 359 396 8 199 Sóstófalva 112 113 74 86 3 42 Szerencs 3 869 4 383 2 734 3 246 48 2 870 Taktaharkány 1 343 1 907 1 001 1 193 0 0 Taktakenéz 436 419 218 410 0 0 Taktaszada 682 677 420 531 0 0 Tállya 1 019 1 614 366 927 24 456 Tiszalúc 1 926 1 688 1 378 1 547 0 0 Újcsanálos 335 326 229 283 5 182 Szerencsi kistérség 16 852 19 540 10 618 14 495 210 6 575 BAZ megye 286 428 321 999 206 347 252 826 3 379 186 855 Észak-Magyarország 510 562 373 031 373 031 458 238 5 956 325 606 Magyarország 4 302 827 5 033 778 3 291 554 4 083 630 41 897 3 066 861 Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját számítások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közm űves ivóvíz ellátási program befejezettnek tekinthet ő. Az elmúlt években azokat a településeket is bevonták a közm űves ivóvíz ellátásba, melyek kimaradtak a 80-as, 90-es évek gyorsított ütem ű fejlesztéséb ől. Jelenleg a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya 90% felett van, amely megfelel az országos átlagnak (az országos átlag 93%). Jelenleg min őségi problémák merülnek fel ezen a területen. A megyében több mint 70 településen fordul el ő egészségre káros szennyez ő anyag a települési ivóvízben (arzén, fluorid, bróm, ammónium, nitrát, vas és mangán).

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 94 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

59. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2004-2008.

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások Megnevezés száma (db)

Id őszak Terület 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Alsódobsza 149 154 154 156 156 Bekecs 874 896 906 916 921 Golop 272 273 276 279 279 Legyesbénye 542 552 556 564 568 Mád 983 1 005 1 007 1 016 1 025 Megyaszó 702 715 733 744 755 Mez őzombor 645 656 666 671 677 Monok 644 662 667 673 675 Prügy 775 791 836 837 820 Rátka 384 388 394 395 396 Sóstófalva 82 85 86 86 86 Szerencs 3 165 3 184 3 206 3 229 3 246 Taktaharkány 1 157 1 168 1 184 1 191 1 193 Taktakenéz 388 403 419 422 410 Taktaszada 510 512 519 529 531 Tállya 900 911 917 924 927 Tiszalúc 1 413 1 446 1 478 1 527 1 547 Újcsanálos 270 272 280 281 283 Szerencsi kistérség 13 855 14 073 14 284 14 440 14 495 BAZ megye 244 249 247 315 249 994 251 970 252 826 Észak-Magyarország 443 987 448 355 452 739 456 452 458 238 Forrás: KSH T-Star 2008. A szennyvízcsatornázás - és tisztítás a megye országos viszonylatban egyik legelmaradottabb infrastruktúrája, hiszen míg átlagosan a közüzemi szennyvízcsatorna- hálózatba bekapcsolt lakások aránya 56%, addig ez az arány a megyében 2002-ben csupán 46,8% volt. Ezen a téren azonban az elmúlt években folyamatos fejlesztések valósultak meg. Az elmúlt évek legf őbb eredménye, hogy sikerült több olyan regionális szennyvízelvezet ő rendszert megépíteni – Hernádnémeti, Sárospatak, Tokaj, , , Forró, Borsodszirák, Mez őcsát települések térségeiben – melyek számos további önkormányzat csatlakozását tették, illetve teszik lehet ővé. A regionális rendszereken túl önálló, települési rendszerek is átadásra kerültek.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 95 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

60. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma a Szerencsi Kistérségben (db)

6575 6500 6000 5149 5324 5500 4621 5000 4500 3719 4000 3500

3000

2500 2000 1500

1000 500

0 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

Forrás: KSH T-Star 2009

61. ábra: A szennyvízhálózat hossza a Szerencsi Kistérségben (km)

209,6 220

200

180 142,3 142,3 160

140

120 90,1 90,1 100

80

60

40

20

0 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

Forrás: KSH T-Star 2009

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 96 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A megye településszerkezetéb ől adódóan számos helyen nem alakíthatóak ki térségi rendszerek. Ezen – nagyrészt 2000 lakosegyenérték alatti – települések egyedi, illetve alternatív szennyvíz tisztításának lehet ősége nem terjedt el számottev ően a megyében. Ezen típusú szennyvíztisztítási eljárások ösztönzése elengedhetetlen, hiszen a megye települései közül 203 fekszik sérülékeny környezet ű, ebb ől 102 fokozottan érzékeny üzemel ő vízbázison. A Szerencsi kistérségben mind a vízhálózatba, mind a szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya elmarad a megyei, regionális és országos arányoktól: a kistérségben a lakások 85,8%-a van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva, míg ez az arány országosan 93%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben mindössze 16,6% (szemben a 46,8%-os megyei, illetve az 56%-os országos átlaggal). A lakások vízellátását településenként vizsgálva Taktaszada a legkedvez őtlenebb helyzet ű, ahol a lakások 67,4%-a van a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva. A Szerencsi kistérségen belül a kisebb településeken továbbra is rosszabb az ellátás, mint a nagyobbakon: Szerencsen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 60,2% az összes lakásállományból, míg 12 településen a hálózat kiépítésének hiányában nincs közüzemi szennyvízcsatorna rendszer. A közm űolló nyitottabb az országos átlagnál is: a közüzemi vízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelent ős eltérése – a szennyvízcsatorna-hálózat alacsony kiépítettsége – miatt az elfolyó szennyvíz környezeti veszélyt jelenthet. A vízhálózatba és a szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások településenkénti arányát az alábbi ábra mutatja be. 62. ábra: Víz- és szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya (%), 2008.

vízhálózat arány szennyvíz-arány

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0% Mád régió Prügy Tállya Rátka Golop Monok ország zombor Bekecs Tiszalúc ő Szerencs kistérség Megyaszó Sóstófalva Taktakenéz BAZ megye BAZ Taktaszada Újcsanálos Alsódobsza Mez Taktaharkány Legyesbénye Forrás: KSH adatok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2008, Területi Statisztikai Évkönyv 2008) alapján saját szerkesztés

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 97 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

5.7.3 Hulladékgazdálkodás A kistérség településein a lakossági kommunális hulladék elszállításának feladatait összesen 6 hulladékgazdálkodó szervezet végzi, a következ ő csoportosítás szerint: 1. Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. : Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos; 2. Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Kft. : Bekecs, Legyesbénye, Mez őzombor, Szerencs; 3. Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.: Golop, Monok, Rátka; 4. Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. : Mád, Prügy, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc; 5. Zemplén-Kom Kft. : Megyaszó; 6. AVE Miskolc Kft. : Taktaharkány;

A lakossági kommunális hulladék elszállítása tehát minden településen megoldott valamelyik szolgáltató által, azonban a szelektív hulladékgy űjtésre egyel őre csupán Szerencs, Bekecs és Mez őzombor településeken van lehet őség. Ezeken a településeken szelektív hulladékgy űjt ő sziget(ek) lettek kialakítva, ahol a papír, a m űanyag és az üveg szelektív gy űjtése van biztosítva.

A fenti hat szolgáltató a következ ő négy hulladéklerakókba szállítja a települési szilárd hulladékot: 1. Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezel ő Központ; 2. Encsi Hulladéklerakó; 3. Hej őpapi Regionális Hulladéklerakó; 4. Sajókaza Hulladékkezel ő Centrum;

A hulladéklerakók a kommunális hulladék befogadásán kívül vállalják a beszállított építési törmelék befogadását és kezelését a törvényi el őírásoknak megfelel ően. A települési zöldhulladék kezelése egyel őre nem minden településen megoldott, az a kommunális hulladék részeként (annak 30-50%-a) kerül elszállításra.

5.7.4 Telekommunikáció A kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdasági- társadalmi fejl ődésnek. A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés korlátozott volta sz űkíti a térségi szerepl ők kommunikációs lehet őségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének ütemét. Az információellátottság alacsony szintje egy terület elszigetel ődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejl ődést, csökkentve a térség vonzerejét, különösen a fiatal, képzett munkaer ő és a magasabb hozzáadott értéket képvisel ő gazdasági tevékenységek számára. Borsod-Abaúj-Zemplén megye telefonellátottsága – az 1000 lakosra jutó távbeszél ő fővonalak száma – a második legrosszabb az országban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után), annak ellenére, hogy 1990 és 2002 között a távbeszél ő f ővonalak száma közel háromszorosára n őtt a megyében. A megyei 185 669 távbeszél ő f ővonal 8,2%-a közületi,

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 98 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja ami elmarad az országos aránytól (11%). Az ISDN vonalak megyei aránya (13,7%) szintén elmarad az országos átlagtól (18,5%). Az Internet-hozzáférésr ől csak regionális adatok állnak rendelkezésre. Az alábbi térkép alapján megállapítható, hogy az Internet használók aránya az Észak-Magyarországi régióban a második legalacsonyabb értéket mutatja. Országos viszonylatban kedvez ően alakul (16-17%) ugyan, de így is több százalékponttal elmarad a legfejlettebb Közép- Magyarország értékét ől. 63 . ábra: Internethasználók aránya a lakóhely regionális elhelyezkedése szerint, 2008.

Forrás: TÁRKI-WIP2008, KSH A fehér négyzetekben található százalékok az adott régió egy f őre jutó GDP-jét jelentik az országos átlaghoz viszonyítva. Az ország régiói közti fejlettségi különbségek az Internet használat terén is megmutatkoznak, hiszen az egy f őre es ő GDP alapján fejlettebb régiókban a használók aránya jóval magasabb, mint az ország keleti illetve déli részén. Az Észak-Magyarországi régióban az Internet használók aránya 18%, ami a második legalacsonyabb regionális érték.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 99 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

64. ábra: A települések telekommunikációs rendszere, 2010. Helyi Internet hozzáférés módja (Igen: +, Teleház kábel- Internet Nem: -) Megnevezés televízió Telefonos Kábel- Mikrohullámú Igen: + , Nem: - kapcsolat hálózat kapcsolat Alsódobsza - + + + - - Bekecs + + + + - + Golop + - + + - - Legyesbénye - - + + - + Mád - + + + - - Megyaszó - + + + - - Mez őzombor - - + + - + Monok - - + + - - Prügy - + + + - + Rátka - - + + - - Sóstófalva - - + + - - Szerencs - + + + + + Taktaharkány - + + + - - Taktakenéz - - + + - + Taktaszada + + + + - + Tállya + + + + - - Tiszalúc + + + + - - Újcsanálos + + + + - - Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés, 2010 A Szerencsi kistérségben hat településen m űködik teleház és 11 településen helyi kábeltelevízió. Az Internet hozzáférés a kistérség egészében megoldott, minden településen telefonos kapcsolat révén, illetve Szerencsen a kiépített kábel hálózatot és mikrohullámú kapcsolatot is használhatnak ki Internet hozzáférés céljára. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült, így a mobiltelefonnal való ellátottság többnyire biztosított. A T-mobil, a Pannon GSM valamint a Vodafone szolgáltató rendszere mindenhol elérhet ő. Műszaki infrastruktúra Összefoglaló következtetések • A f ő közúti közlekedési tengely a 37. sz. f őút, amely kettészeli a kistérséget. • Az M3-as és M30-as autópályák kiépülése nagymértékben javította a kistérség elérhet őségét. • A 37-es f őút négysávosítása tovább fogja csökkenteni a megyeszékhely és a f őváros elérésének idejét. • A közutak több helyen felújításra szorulnak, Szerencsen az átmen ő forgalom jelent ős problémákat okoz. • A kistérség településeinek felén van vasútállomás, sürget ő feladat a vasútvonalak felújítása. • A kistérségen belüli tömegközlekedési kapcsolatok a Szerencs felé irányuló forgalom kivételével nehézkesek.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 100 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• Kerékpárút-hálózat nincsen, mindössze öt település belterületén épült ki egy-egy szakasz. • Vezetékes vízzel valamennyi település ellátott, viszont a közm űolló nyitott: szennyvízcsatorna összesen csupán 13 településen épült ki, jellemz ően önálló szennyvíztisztító teleppel. • A kistérség 6 településén teleház, 11 településén helyi kábeltelevízió m űködik, az Internet hozzáférés pedig minden településen biztosított. • A mobilhálózat teljesen kiépült.

5.8 Környezeti állapot A Szerencsi kistérség települései a tájföldrajzi beosztás szerint a Taktaköz, Harangod és Hegyalja kistájakhoz tartoznak. A három kistáj egymástól eltér ő természeti adottságokkal rendelkezik. A Hernád völgyének keleti oldala mez őgazdasági terület, ahol a szántóföldi növénytermesztés alakítja a táj képét. Harangod és a Taktaköz alapvet ően síkvidéki terület szántóföldi növénytermesztéssel. Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra feltörekv ő sz őlőültetvényeivel. Ma már a világörökség része. A kistérség környezeti jellemz őit ennek megfelel ően kistáji bontásban célszer ű vizsgálni. A Tisza árterületére es ő Taktaközt s űrű csatornarendszer hálózza be. A meglév ő morotvák és csatornák gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. A Tisza egykori holtmedreinek madárvilága különösen értékes, itt költ pl. a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a kanalas gém, a szürke gém valamint különböz ő réce fajok. A hegyvidéki településeken az évezredes sz őlőkultúra a táj adottságait kihasználva fejl ődött ki, alkalmazkodva annak elemeihez. Éghajlat A Hegyaljai területet tekintve, az évi napfénytartam 1 950 óra, az évi középh őmérséklet 9,5-10 Celsius fok körüli. A csapadék éves átlaga 550-600 mm, június és augusztus hónapokban a gyakori nyári es ők jelent ős károkat okozhatnak még a sz őlőterületeken és az alattuk fekv ő földeken is (vonalas és csepperózió, talajpusztulás, iszappal elöntés, kisebb sárfolyamok). A Taktaköz éghajlatát a Tokaji hegy határozza meg, a nyugatról vagy északról érkez ő légtömegek által szállított csapadék gyakran nem jut el a térségig, a hegynek ütközve leesik. Harangod hullámosan sík vidékére a napos órák viszonylag nagyobb száma (kb. 2 000 óra) és 10-10,5 Celsius fok körüli évi középh őmérséklet jellemz ő. Az el őbbiek párosulva az éves 600 mm-es csapadékátlaggal és jó term őtalajjal kedvez ő lehet őséget biztosítanak a gabonatermesztésre. Talaj A Taktaközben gyenge term őhelyi adottságokkal rendelkez ő, alacsony AK érték ű talajok a jellemz őek. A Tiszához közelebb es ő részeken az öntéstalajok dominálnak, máshol szikes területek, réti talajok találhatóak, néhol homokfoltokkal. Hegyalján az uralkodó talajtípus az agyagon képz ődött savanyú kémhatású barnaföld, és az agyagbemosódásos barna erd őtalaj. A térség nemesfém ásványi nyersanyagai: kaolin, bentonit, zeolit, perlit stb. szintén itt koncentrálódtak (pl. Mád).

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 101 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Harangod településein jó term őhelyi adottságokkal rendelkez ő, viszonylag magas AK érték ű talajok jellemz őek. A Hernád folyó hatásaként pleisztocén kori lösz talaj alakult ki, amely mélyen fekv ő vulkáni k őzetre települt. 65. ábra: A talajok csoportosítása fizikai jellemz őik alapján

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

Hegyalja térségében jelent ős a talajerózió, a nagy intenzitású es ők esetében a hegyoldalról alkalmanként több száz tonna lösz tartalmú term őréteg mosódik le. Az elmúlt évtizedekben a hegyoldalakon tönkrementek az övárkok, iszapszikkasztók, megfelel ő kapacitású átereszek, amelyek a víz zavartalan levezetését biztosították. A korszer ű mez őgazdasági eljárások alkalmazásával, a szintvonalak menti szántással a talajpusztulás jelent ős mértékben csökkenthet ő lenne. Védett területek A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet 6 000 Ha területen alakult meg 1990-ben, területét jelenleg a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. A Tájvédelmi Körzet (TK) a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci holt Tisza öblözetében található, így a Szerencsi kistérség dél- taktaközi településeit érinti. A Tájvédelmi Körzet nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Olyan különleges növények találhatóak, mint pl. a tiszaparti margitvirág, az őszi kikerics, a fátyolos n őszirom, fehér tündérrózsa, a rucaüröm és a nyári t őzike. Az állatfajok közül kiemelend ők a rovarok között a különböz ő védett futrinkafajták, a pompás fémdarázs, valamint a nagy h őscincér, az olyan különleges halfajok, mint a réti csík és a lápi póc de jelent ősnek mondható az olyan védett madarak állománya, mint a nagy kócsag, a vörös gém, a selyemgém. Az eml ős faunát a kisragadozók (hermelin, nyest, nyuszt, borz, menyét) és a vadmacska képviseli. A Taktaköz vizes él őhelyeinek a vízborítottságtól függ ően más és más a meghatározó növényzete. Gyakoriak az embermagasságú nádasok és magas sások, a színes mocsárrétek, nedves kaszálórétek, bokorfüzesek, valamint a liget- és láperd ők. A morotvatavak érdekessége az úszó, elhalt növényi törmeléken kialakuló mocsári páfrányos úszóláp, mely a széliránytól függ ően változtatja helyét a vízfelszínen. A kistérséget érint ő természetvédelmi területek a következ ők:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 102 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• A Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület, mely az itt található fokozottan védett növényr ől kapta nevét. A védett terület megközelítése Alsódobsza fel ől, gyalogosan és kerékpárral lehetséges. • A Tállyai Patócs hegy Természetvédelmi Terület, mely 3,5 ha kiterjedés ű. A védetté nyilvánítás célja a fokozottan védett magyar n őszirom és még számos védett növény term őhelyének védelme volt. A kistérségben helyi védettséget élvez a golopi Kastélypark, a megyaszói és monoki faopálos lel őhely, valamint a Takta patak és környékének egyes részei. 66. ábra: Magyarország védett természeti területei

Forrás: www.ktm.hu

Vízrajz A térség meghatározó tényez ői a felszíni vizek . Nagyobb vízfolyások a Hernád folyó és a Takta patak , ugyanakkor a települések egy része a Bodrog és a Tisza vízgy űjt ő területeihez tartozik. A Tisza és a Bodrog is nemzetközi vízgy űjt ő területtel rendelkeznek, így a vízmin őséget nem csak hazai szennyez ők befolyásolják. A Tisza magyarországi terhelése leginkább a települési szennyvizek befogadásából ered, a folyó vízmin őségét alapvet ően a fels ő szakasz terhelése befolyásolja, mely id őszakos változékonyságot mutat és rendszerint rendkívüli események (pl. cián, nehézfém szennyezés) befolyásolják jelent ősen. A folyó vizének min ősége az utóbbi évtizedben javulást mutatott, a 2000-es ciánszennyezés ezt a folyamatot törte meg. Bár a regenerálódási folyamat megindult a szennyezés el őtti vízmin őséget csak több tíz év múlva éri el újra a folyó. A Bodrogot hazai szakaszán nem éri lényeges szennyezés. A Tisza visszaduzzasztása azt eredményezte, hogy a Bodrog er ősen feliszapolódott, ami olykor állóvíz jelleget ad a folyónak. A térség vízfolyásainak közös tulajdonsága a széls őséges vízjárás és a vízhozam ingadozása: az árvizek rendszerint kora tavasszal fordulnak el ő, de nyár elején és ősszel is lehetségesek. Az árhullámok ritkán tartósak és gyorsan levonulnak, a legmagasabbak a kora tavaszi hóolvadásos árvizek.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 103 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A folyószabályozás során a Bodrog és a Tisza mentén teljes hosszon töltések épültek ki, a Bodrogot a tiszalöki duzzasztás hajózhatóvá tette, ugyanakkor a mélyebb részek ár- és belvíz veszélyeztetetté váltak. A Hernád gátjai, – mint azt a 2004. évi áradások is mutatták – elégtelenek, a hiányzó szakaszok kiépítése, illetve a meglév ő gátak meger ősítése szükséges. A kistérségben állóvizek is találhatók, holtágak és morotvák, melyek többsége a folyószabályozás során jött létre, s melyeknek kiemelt természetvédelmi jelent ősége van a kialakult nemzetközi szinten is értékes madárél őhelyek miatt. Nagyobb állóvizek Megyaszón a halastó és Tiszalúcon a Holt-Tisza. Összefoglalóan a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelmével és a károk elhárításával kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok tájegységenként a következ ők: • árvízvédelem: Taktaköz, Hernád menti települések, • belvízvédelem: Taktaköz, • dombvidéki vízrendezés: hegyaljai települések, • ivóvízellátás: Hegyalja (sérülékeny vízbázisok), Taktaköz, A Tisza Tokaj alatti, és a Bodrog, a Sajó és Hernád torkolat-országhatár közötti szakaszait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) kezeli. A Zemplén térségében két jellemz ő belvízöblözet található a Bodrogközi és a Taktaközi belvízrendszer. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne a Taktaközben, ehhez viszont a csatornahálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene. A kistérségben Mádon található a gyógyvízre kiépített Szilvásfürd ő, de Megyaszón is 40 Celsius fokos termálvíz tör fel. Mádon egyel őre hasznosítatlan 20 C-os ásványvízforrás található. Kőzetvagyon, talajállapot A térségben a Taktaköz településein kívül szinte mindenhol található ásványkincs, a vulkanikus eredetnek köszönhet ően. A szerencsi riolittufát, a tállyai andezitet és a bekecsi dolomitot az épít őiparban használják fel. Mádon és Rátkán zeolitot és bentonitot bányásznak, illetve dolgoznak fel. Rátkán kvarcit és kaolin is található, amelyet helyben fel is dolgoznak. Taktaharkányban hasznosítatlan lignit és barnak őszén mez ők vannak. A kistérségben néhány helyen a korábbi bányászati tevékenység miatt sérült a táj, még várat magára az elhagyott bányák rekultivációja. Környezeti állapot Összefoglaló következtetések • A Taktaközben az öntéstalajok, Hegyalján barnaföld, Harangod kistájon pedig a jó term őhelyi adottságokkal rendelkez ő lösztalajok a jellemz őek. • Hegyalja térségében jelent ős a talajerózió. • A kistérség természeti területei gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont. • A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten kívül több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is található a térségben. • A kistérség életének meghatározó felszíni vizei a Tisza és a Hernád, a természetvédelmi szempontból jelent ős holtágak és morotvák.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 104 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• A térség mélyebben fekv ő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. • A kistérségben Mádon és Megyaszón található néhány termál és egyéb vízforrás. • A kistérség több települése jelent ős ásványkincsekkel rendelkezik (kaolin, andezit, dolomit, zeolit, bentonit, építési riolitttufa, stb.)

5.9 A kistérség kapcsolatrendszere A Szerencsi kistérséghez tartozó települések korábban a 32 tagtelepülést számláló Zempléni Regionális Fejlesztési Társuláshoz tartoznak. A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás a (2004. január 1-ével hatályba lép ő új kistérségi besoroláshoz alkalmazkodó) többcélú kistérségi társulások megalakulásával és működésével várhatóan fokozatosan veszít majd jelent őségéb ől, a szervezet további sorsa a programkidolgozás időszakában még nem tisztázott. Mind a 18 település érintett a formálódó Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásban. A Zempléni Településszövetség 1994-ben alakult 29 település részvételével, melyek öt gazdaságföldrajzi kistájhoz tartoznak, Taktaközt, Harangodot és Hegyalját is beleértve. A szervezet munkacsoportjai három f ő területen képviselik a tagok érdekeit: településfejlesztés (idegenforgalom és környezetvédelem), kultúra, oktatás és sport, önkormányzati közigazgatási feladatok. A Szerencsi statisztikai kistérség települései kivételével nélkül tagjai a Településszövetségnek. Történelmileg is szoros kapcsolat köti össze a Harangodi településeket, amelynek hatása mind közös beruházásoknál, mind kulturális téren megmutatkozik. Szintén hosszútávú együttm űködés Tállya, Golop, Monok és az Abaúji (szomszédos kistérséghez tartozó) települések között. Ugyanez érvényes a Taktaközi településekre, mind bels ő kapcsolataikra, mind a szomszédos Tokaji kistérséggel való viszonyukra tekintettel. Jellemz ő továbbá, hogy a kistérség középs ő része, melyet Szerencs és közvetlen környékének nevezhetünk, szintén szoros kapcsolatokat ápol. Fenti kapcsolatrendszerek els ősorban pályázatok elnyerése érdekében létrejöv ő ad hoc beruházási társulásokban mutatkoztak és mutatkoznak meg (pl.: gáz, szennyvíz). Várhatóan foglalkoztatási gondjaikon is ilyen együttm űködések formájában próbálnak enyhíteni az önkormányzatok. A 18 település a következ ő közös projektekben, társulásokban vesz részt:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 105 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

67. ábra: Közös projektek és állandó társulások a térségben Együttm űköd ő települések Együttm űködés tartalma Zempléni Településszövetség RETINA informatikai fejlesztés tagjai A hulladékelszállítás és kezelés A volt Szerencs-Tokaji kistérség megoldása (Zempléni Hulladékkezel ő településeivel közösen Társulás) Golop, Tállya, Monok, (Abaújkér, Szennyvízberuházás Abaújszántó) Szerencs, Tállya, Monok, Golop, Kerékpárút létesítése (tanulmány) (Abaújszántó, Baskó, Sima) Taktaharkány, Prügy, „Taktaközi romák foglalkoztatása a Taktakenéz, Tiszalúc, (Taktabáj, környezetvédelemben” Phare projekt Tokaj) (gesztor: Taktaharkány) Szerencs, Mád, Tállya, Rátka Elkerül ő út Megyaszó, Alsódobsza, Szennyvízberuházás Sóstófalva, Újcsanálos Közös kulturális rendezvények Szerencs, Mez őzombor, Bekecs, Szennyvízberuházás Legyesbénye, Rátka Családsegít ő- és gyermekjóléti szolgálat Szerencs, Tállya, Golop (önkormányzati társulás) Szennyvízberuházás Taktaharkány, Taktaszada Orvosi ügyelet (összevont hétvége) Taktaharkány, Tiszalúc Gázközm ű beruházás Taktaharkány, Tiszalúc, Taktakenéz, Prügy, (, Rend őrségi adminisztráció Taktabáj) Prügy, Taktakenéz Vas-mangántalanító m ű Alsódobsza, Sóstófalva Körjegyz őség Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés

A statisztikai kistérség 18 települése közötti együttm űködések jellemz ően infrastrukturális beruházásokra, illetve szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A települések külföldi kapcsolatai els ősorban testvérvárosi, közigazgatási kapcsolatokat jelentenek. Testvérvárosi kapcsolat van Mád és Heidernod; Rátka és Unterbalbach (német), Krzyzanowce (lengyel), Medzev (szlovák), Krasznabéltek (román); Szerencs és Malchin (német), Geizenheim (német), Rozsnyó (szlovák), Hesperingen (luxemburgi); Taktaszada és Kaplony, valamint Kálmánd; Tállya és Tarnov (lengyel) között. Továbbá léteznek szoros kulturális együttm űködések Taktaharkány és Attert (belga), valamint Szerencs és Ciesyn (lengyel), Cesky Tesin (cseh) települések között. A kistérség kapcsolatrendszere Összefoglaló következtetések • A térségben m űködik a Zempléni Településszövetség, amelynek a kistérség valamennyi települése tagja. • A statisztikai kistérségben több kisebb településcsoportos együttm űködés figyelhet ő meg, amelyek átnyúlnak a jelenlegi kistérségi határokon. Jellemz ően ad hoc jelleg űek és

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 106 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

infrastrukturális beruházásokra, illetve foglalkoztatásra terjednek ki. • A külföldi kapcsolatok els ősorban testvérvárosi, illetve nemzetiségi, kulturális együttm űködést takarnak.

5.10 Eddig megvalósult és folyamatban lev ő fejlesztések a kistérségben A térségben az elmúlt években minden településen folytak jelent ős fejlesztések, melyek els ősorban a korábban bemutatott termel ő és humán infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. 68. ábra: Az elmúlt 5 év legjelent ősebb fejlesztései a Szerencsi kistérség településen Település Projekt tartalma Alsódobsza Önkormányzati bérlakás építés Ravatalozó felújítás Művel ődési ház felújítása Útépítések Bekecs Milleniumi park építése Szennyvízelvezetés Belterületi vízrendezés Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Általános iskola, Napközi otthonos óvoda, Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendel ő Golop fűtéskorszer űsítése Közvilágítás korszer űsítése Gázhálózat kiépítése Anya- és gyermekvédelmi Tanácsadó kialakítása Legyesbénye Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendel ő fűtéskorszer űsítése Iskolab ővítés Információs táblák kihelyezése Mád Óvoda komplex akadálymentesítése Panziób ővítés Turisztikai fejlesztések Művel ődési ház b ővítése Iskolab ővítés Önkormányzati bérlakás építés Közvilágítás korszer űsítése Megyaszó Intézményhálózat felújítása Fogorvosi ellátás fejlesztése Oktatásfejlesztés Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Id ősek klubja szociális alapszolgáltatásainak fejlesztése Mez őzombor Szennyvízcsatorna hálózat Közösségi ház létrehozása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 107 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Óvoda, orvosi rendel ő, Polgármesteri Hivatal, öregek napközi otthona akadálymentesítése Iskolab ővítés Utak aszfaltozása Prügy Egészségügyi központ fejlesztése Móricz Zsigmond Általános Iskola komplex fejlesztése Mikrobusz vásárlás Intézményi eszközök beszerzése Elektromos hangosbemondó Vízhálózat b ővítés Fűtéskorszer űsítés Rátka Információs táblák kihelyezése Kultúrház-információs pult kiépítése Polgármesteri Hivatal felújítása és komplex akadálymentesítése, úthálózat korszer űsítése Egészségügyi létesítmény akadálymentesítése Monok n.a. ÁMK beruházás Sóstófalva Járdaépítés Szennyvízhálózat és szennyvíztelep kiépítése MÁV állomás és környékének rendbehozatala Utak teljes kiépítése Gimnázium b ővítés Óvoda felújítás Szecessziós fürd őépület felújítása Általános Iskola komplex felújítása és korszer űsítése Szerencs Önkormányzati szervezetfejlesztés Egészségközpont és járóbeteg ellátó intézmény fejlesztése Útfelújítás Városközpont rehabilitáció Ipari park infrastrukturális ellátottságának javítása Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás LHH fejlesztési programcsomagjának kidolgozása Napköziotthon felújítása Művel ődési ház felújítása Közvilágítás korszer űsítése Vízm ű korszer űsítés Taktaharkány Iskola tet őszerkezetének felújítása Szociális intézmények akadálymentesítése Szennyvízelvezet ő rendszer és tisztítótelep kiépítése Taktaszada községgel együtt Óvoda felújítása és f űtéskorszer űsítése Taktakenéz Óvoda-konyha- ebédl ő felújítása Művel ődési ház bels ő felújítása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 108 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Közvilágítás korszer űsítése Belterületi utak részbeni kiépítése Vas-mangántalanító m ű Általános Iskola és Óvoda b ővítése és rekonstrukciója Útfelújítás

Művel ődési ház építése Új bekötöút építése Általános iskola felújítása Taktaszada Temet ő, ravatalozó felújítása Közvilágítás korszer űsítése Napközi otthonos óvoda felújítása és b ővítése Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Teleház kialakítása Promenád közösségi tér kialakítása Tállya Sportöltöz ő felújítása Óvoda felújítása Belterületi utak felújítása Önkormányzati szervezetfejlesztés Óvodaépítés Gyöngyvirág utca felújítása I. ütem Alkotmány úti vízrekonstrukció I. ütem Tiszalúc Gárdonyi u. felújítása Házi és fogorvosi rendel ő felújítása Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Szennyvízelvezet ő rendszer és tisztítótelep kiépítése Óvoda b ővítése Iskolab ővítés Újcsanálos Vízelvezet ő árok rekonstrukció Polgármesteri Hivatal épületének bels ő felújítása Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérd őíves felmérés

A települési önkormányzatok a kérd őívben szerepl ő jelenleg kidolgozás vagy elbírálás alatt lév ő projektek, pályázatok körébe a korábbiaktól némileg vegyesebb témaköröket felölel ő elképzeléseket soroltak. A projektek egy része továbbra is infrastrukturális fejlesztésekre irányul, pl. iskola és óvoda b ővítése, felújítása (Bekecs, Golop, Megyaszó, Mez őzombor, Rátka, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Tiszalúc, Újcsanálos), útépítés (Alsódobsza, Mez őzombor, Tállya, Legyesbénye, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Tiszalúc, Újcsanálos). Ugyanakkor megjelentek olyan új típusú fejlesztési elképzelések, mint pl.: községszépítés (Bekecs), látványpark létrehozása (Legyesbénye), parkerd ő, sétány, pincetelkek kialakítása (Rátka), kábeltévé kiépítése (Sóstófalva), vincellériskola, illetve roma közösségi ház létrehozása (Tállya). A fejlesztési elképzelések sikeres megvalósításának, illetve a hatékony forrásszerzésnek az egyik fontos eleme az, hogy van-e a térségi önkormányzatoknál, érdekelt szervezeteknél megfelel ő projekt-el őkészítési, pályázatírói kapacitás. A Szerencsi kistérség települései körében végzett felmérésre aktívan reagálók válaszaiból az derül ki, hogy a 18 településb ől

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 109 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

13 önkormányzatnál van olyan munkatárs, aki pályázatírással foglalkozik. Ez rendszerint 1-2 főt jelent, de Tiszalúcon 3 munkatárs feladatköre terjed ki erre a témára. A fejlesztések térbeli lehet őségeit, valamint a felmerül ő igényeket tervezési keretek közé foglaló településrendezési terv vel Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc és Újcsanálos is rendelkezik, míg településfejlesztési koncepció val csak Legyesbénye, Mád, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya és Tiszalúc. Eddig megvalósult és folyamatban lév ő fejlesztések a kistérségben Összefoglaló következtetések • Az eddigi fejlesztések a jelent ős infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. • A folyamatban lév ő és tervezett fejlesztések nagy része hasonló tematikus megoszlást követ az elmúlt öt év fejlesztéseihez, de megjelentek újabb fejlesztési elképzelések is. • A települések többségén van az önkormányzatnál olyan munkatárs, aki pályázatírással is foglalkozik.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 110 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

6. SWOT-ANALÍZIS 6.1 A SWOT elemzés összefoglalása A SWOT elemzés négy elemének áttekintése után egyértelm űen körvonalazódik, hogy a Szerencsi kistérségnek számos fejlesztési potenciálja lehet, azonban a lehet őségek realizálását, az er ősségek kihasználását több gyengeség nehezíti. A gyengeségek több eleme gazdasági és demográfiai helyzetre vezethet ő vissza. A SWOT analízis egyes megállapításainak összevetésével meghatározhatók azok a területek, amelyek stratégiai szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek. Az elemzés során megvizsgáljuk, hogy melyek a kistérség azon er ősségei , amelyekre építhet, és melyek azok a gyengeségei , amelyek kiküszöbölésére törekednie kell. A bels ő er ősségeket és gyengeségeket összevetjük a küls ő – a stratégia által nem befolyásolható – pozitív és negatív tendenciákkal, tényez őkkel. A kistérség er ősségei önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban a környezet által kínált lehet őségekre építve esély van arra, hogy a kistérség kitörjön elmaradott helyzetéb ől. A lehet őségek egyrészt a kistérség er ősségeinek kihasználását támogatják, másrészt a gyengeségek leküzdését segíthetik. A veszélyek feler ősíthetik a kistérség már meglév ő gyengeségeit, ennek esélyét a stratégiaalkotásnál kell kivédeni.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 111 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

ER ŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • A kistérség 9 települése a világörökség részét • Folyamatosan csökken a kistérség népessége. képezi. • Kedvez őtlen a gazdasági aktivitás alakulása: • A kistérség neve országosan ismert „márkanév”. alacsony a foglalkoztatottak, magas az eltartottak, • Kedvez ő elhelyezkedés: Miskolc 30 km-re, inaktívak, munkanélküliek részaránya. Nyíregyháza 50 km-re, határátkel ő Szl ovákia felé • Alacsony a népesség iskolai végzettsége. 50 km-re található. • Magas a segélyben részesültek aránya. • Országos átlag feletti a föld aranykorona értéke a • A roma lakosok (részarányuk 17,8%) társadalmi kistérség több területén. integrálása problémát jelent. • Hegyalja kistájon kiváló min őség ű sz őlőterületek • Több olyan település van, ahol az oktatási találhatóak. intézmények műszaki színvonala nem megfelel ő. • A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten és több • A házi- és gyermekorvosokkal való ellátottság természetvédelmi terület áll helyi védettség alatt. nem megfelel ő, nincs kórház és kevés a • Vannak olyan települések, amelyek jelent ős gyógyszertár. ásványkinccsel (riolit, andezit, riolittufa és • A szociális ellátás (id ősek bentlakásos otthona) andezittufa) rendelkeznek, az erre épül ő nem minden településen elérhet ő. bányászat fontos szerepet tölt be a helyi • Alacsony az erd ősültség szintje. gazdaságban. • A birtokszerkezet elaprózott. • Integrátor szervezetek és szövetkezetek m űködnek • Alacsony a szálláshely-kapacitás kihasználtsága, a kistérségben. valamint az egy vendégre es ő vendégéjszakák • Az Internet hozzáférés minden településen száma. biztosított. • Sok a t őkeszegény kisvállalkozás, és a • Ipari hasznosításra alkalmas területek állnak kényszervállalkozás a kistérségben. rendelkezésre: Szerencsi Ipari Park, cukorgyári • A cukorgyár bezárása jelent ősen növelte a terület. munkanélküliséget a kistérségben. • Közoktatási intézményekkel való ellátottság • A Szerencsen átmen ő f őút környezetszennyez ő megfelel ő a kistérségben. hatása nagy. • A kistérségben nagyszámú képzett munkaer ő áll • A kistérség közutjainak rossz a min ősége. rendelkezésre. • Kevés a kiépített kerékpárút a kistérségben. • Több olyan település van, ahol jelenleg nincs kiépítve a szennyvíz-hálózat. • A térség mélyebben fekv ő részei ár- és belvíz- veszélyeztetettek. • Több területen is az együttm űködés hiányosságai problémaként jelentkeznek a kistérségben. • Az eltér ő adottságok, fejl ődési lehet őségek következtében a kistérségen belüli különbségek tovább növekednek. • A térségi marketing-akciók területén kevés az összefogás.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 112 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

LEHET ŐSÉGEK VESZÉLYEK • Elkezd ődött országos és regionális szinten a 2013- • Az EU mez őgazdasági politikája miatt tovább 2020 közötti EU-s programozási id őszak tervezése élesedik a verseny a mez őgazdasági termékek – a kistérségi érdekek érvényesítése kiemelt piacán. hangsúlyt kap. • A közeljöv őben létrejöv ő kistérségen kívüli • A 37-es f őút tervezett négysávosítása, valamint a turisztikai infrastrukturális és attrakciófejlesztések tervezett 39-es számú f őút megépülése javítja a csökkentik a kistérség idegenforgalmi kistérség elérhet őségét. versenyképességét. • Logisztikai és infrastrukturális szempontból a • A szerencsi kistérség és az ország többi kedvez ő területek felértékel ődnek: a cukorgyári kistérsége közötti jövedelmi különbség növekszik. terület ipari hasznosításra alkalmas. • A gazdaságpolitikai tényez ők kedvez őtlen • A befektet ői érdekl ődés növekszik a kistérség iránt. alakulása miatt a befektet ői érdekl ődések • Fokozódik a kereslet a magas feldolgozottsági csökkennek. szint ű mez őgazdasági termékek iránt. • A kevesebb munkalehet őség és az alacsonyabb • Gazdasági együttm űködések (integrátor kereseti lehet őségek következtében a szakképzett szervezetek, szövetkezetek, társulások) szerepe munkaer ő elvándorlása fokozódik. felértékel ődik. • Hátrányos helyzet ű csoportok aránya tovább • Növekszik az aktív, a gasztronómiai és a kulturális- növekszik az érintett településeken, emiatt történelmi turizmus iránti kereslet. növekedhetnek a szociális problémák. • A világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett • A szabályozási politika tovább korlátozza a kezelésének fontossága növekszik. bányászati lehet őségeket. • A szalmatüzelés ű er őmű működése során keletkez ő hulladékh ő ipari és közüzemi hasznosításra alkalmas. • Az öko-, kulturális- és borturizmus iránti kereslet tovább növekszik.

6.2 Stratégiai következtetések A térség legf őbb er ősségét kedvez ő logisztikai elhelyezkedése adja, aminek a gazdasági- turisztikai kihasználhatóságát azonban gyengíti az úthálózat alacsony min őségi szintje és a kistérségi attrakciók ismertségének hiánya. A kistérségben a szálláshely-kapacitás kihasználtsága nem megfelel ő annak ellenére, hogy a kistérség er őssége az országosan ismert neve – a Szerencsi csokoládé miatt. Az EU-csatlakozással kib ővült fejlesztési források, valamint a világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett kezelésének megnövekedett fontossága lehet őséget kínálnak a kistérség számára a megnöveked ő gasztronómiai, kulturális-történelmi turizmus iránti kereslet kielégítésére. Er ősségeként tarthatjuk számon továbbá, hogy Magyarország egyik f ő közúti közlekedési tengelye kettészeli a kistérséget, így a települések megközelíthet ősége viszonylag kedvez ő. Kiemelten fontos a térség fejl ődését el ősegít ő infrastruktúra fejlettségi szintjének növelése, a helyi, megyei közúti és vasúti kapcsolatok és a kommunális infrastruktúra további fejlesztése, mert ezek a tényez ők alapvet ően meghatározzák a térségbe irányuló befektetéseket a jöv őben. Ugyanis kihasználható lehet őséget jelent, hogy a gyorsforgalmi-úthálózat kiépítése vélhet ően a 2010-es években eléri a térséget. A Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia részét képezi mind a 37-es felújítása, mind a 39-es f őút megépítése. A 37-es f őút négysávossá alakítása – egyel őre 2,5 km-es szerencsi szakaszon – a tervek szerint 2010. év végére befejez ődik. A 39. számú f őút – ami vélhet ően Tállya mellett halad majd el – az M30-as gyorsforgalmi út () és az M3-as autópálya (Hajdúnánás) közötti szakaszát köti majd össze, jelent ősen csökkenti majd az észak-déli irányú tranzitforgalmat a kistérség meglév ő útjain. Ugyanakkor további lehet őségként fogalmazhatjuk meg azt, hogy felértékel ődhetnek a logisztikai szempontból kedvez ő területek. A kistérség idegenforgalmi versenyképességének növekedését veszélyeztetik a kistérségen kívüli turisztikai fejlesztések, mint Sárospatakon a fürd ő felújítás, a Tokaji Patkó-bánya (Fesztiválkatlan) vagy

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 113 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhelyen. A kistérség számára a turizmus helyi adottságokra (bor- és kulturális turizmus) épül ő, valamint a fejlesztésre szoruló ökoturizmus hangsúlyozásában kínálkozik lehet őség . A kistérség fejl ődése szempontjából az emberi er őforrások min ősége és összetétele rendkívül fontos. A kistérség er ősségét jelent ő oktatási intézményekkel való ellátottság ellenére a népesség iskolai végzettsége alacsony. A Szerencsen m űköd ő két középiskola oktatási struktúráját jobban kellene igazítani a térségi és megyei munkaer ő piac keresleti igényeihez. A népesség iskolai végzettségének különbségei, a kistérségi magas munkanélküliség, annak kedvez őtlen összetétele a kistérségen belül koncentráltan jelentkezik egyes településeken. Mindez szociális problémákhoz vezet. A szociális helyzetet tovább nehezíti, hogy magas a tartósan munka nélkül lév ők aránya. Emellett rendkívül alacsony a kistérségben a lakosság aktivitási aránya, és magas az eltartott népesség száma. Mindezekb ől kifolyólag jelent ős szabad munkaer ő van a kistérségben, melyet vissza kell vezetni a munkaer őpiacra, a gazdaságba. E személyek munkaer ő-piaci re-integrálására lehet őséget kínál a szociális tárca által is támogatott közfoglalkoztatási programok, amelyben felértékel ődik az önkormányzatok szerepe. A kistérség lehet őségei közt szerepelnek a képzések és átképzések növekv ő mértékben történ ő megvalósítása, melyek hatására csökken a munkanélküliek száma, és javul a munka világába történ ő integrálódásuk. Azonban az átképzéseknek szintén a munkaer ő-piaci keresletet kell szolgálniuk. Komoly kockázatot jelent ebb ől a szempontból a munkalehet őségek további besz űkülése és az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb kereseti lehet őségek, melyek hosszú távon veszélyeztetik a szociális biztonságot. Bár a térségb ől a szakképzett fiatal munkaer ő nagy része kiáramlik, a korábban a helyi iparban dolgozó szakembergárda egyel őre jelen van a kistérségben. Ezt az er ősség et az ipari vállalkozások térségbe vonzására lehet felhasználni. Gyengeség , hogy mind a vándorlási egyenleg, mind a természetes szaporodás negatív képet mutat, a népesség számát tekintve lassú fogyás figyelhet ő meg. A helyi lakosság elöregszik, ami hosszabb távon egyes települések elnéptelenedéséhez vezet. A népességen belül magas a hátrányos helyzet ű és a roma lakosok aránya, akik egy része szegregáltan él, és jelenleg a társadalomba való beintegrálódásuk problémát okoz, valamint szociális feszültséget gerjeszt. Ezzel szemben más településeken a túlnépesedés, a munkaképes korúak alacsony aránya és a foglalkoztatás alacsony szintje további szociális problémák kialakulásának a veszélyét hordozza. Az elvándorlás egyik oka a helyi vállalkozások gyenge jövedelemtermel ő- és munkahelyteremt ő képessége, a versenyképes munkahelyek hiánya, és a keresetek alacsony szintje. Ennek felszámolására a térségnek ki kellene használnia az alternatív gazdasági lehet őségekben és a térség foglalkoztatását segít ő küls ő forrásokban rejl ő lehet őségeket . A hátrányos helyzetből származó negatív hatások csökkentése érdekében szociális-biztonságra, ennek érdekében pedig munkahelyteremt ő beruházásokra, illetve azok megvalósulásának el ősegítésére van szükség a térségben. A településeken összességében magasabb a mez őgazdaságban foglalkoztatottak aránya a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva, valamint kedvez ő adottságai (a term őföldek aranykorona értéke magasabb a megyei átlagtól) miatt fontos szerepet tölt be a térség gazdasági-társadalmi életében. A kistérség ezen er ősségét negatívan befolyásolja az a tény, hogy a helyben történ ő feldolgozás szintje egyel őre alacsony. További gyengeség , hogy az térség egyik f ő mez őgazdasági terménye a cukorrépa iránti kereslet megsz űnt. Ezt a gyengesége t felszámolva, szakirányú mez őgazdasági képzésekkel kiegészítve növelni kellene tehát az agrárium hozzáadott értékét a térségben. A térség számára lehet őséget jelenthetne a magas feldolgozottsági szint ű mez őgazdasági termékek iránti kereslet növekedése. Ezzel szemben a térség mez őgazdaságára veszélyt jelenthet az EU agrárpolitikájának kedvez őtlen változásai.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 114 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Továbbá, a mez őgazdaság modernizációjának, környezetbarát fejlesztésének lehet őségét segíti az a tény, hogy több támogatási forrás nyílik meg a gazdák el őtt. Ennek kihasználásához szükséges azonban a megfelel ő szint ű információátadás, és a térségben felhalmozott pályázat-készítési és projekt-megvalósítási tapasztalat kihasználása, valamint szükséges a mez őgazdasági szerepl ők együttm űködésének növelése. A térségi szerepl ők közös agrárstratégia kidolgozása és ezen alapuló fejlesztések révén növelhetik a termékek hozzáadott értékét, versenyképes és keresletorientált mez őgazdasági termékeket létrehozva. A térség gazdasági életének er ősségé t jelentik a helyi integrátor szervezetek és szövetkezetek, amelyek magukban hordozzák a lehet őségét, hogy kistérségi szint ű forrásokhoz jussanak hozzá. A vidékfejlesztési programokban rejl ő lehet őségek kihasználására a Dél-Zempléni Nektár LEADER egyesület segítheti a kistérségi gazdasági szerepl őket, és az együttm űködés szorosabbá tételét. A Szerencsi Ipari Park kedvez ő infrastrukturális feltételeket kínál a térségbe érkez ő küls ő befektetések számára. Szükséges azonban a jelenleg elégtelen üzleti szolgáltatói szféra fejlesztése, a munkaer ő képzése. Továbbá a lehet őséget gyengíti annak a veszélye, hogy a térség elérhet őségét segít ő további fejlesztések késnek. További ipari hasznosításra alkalmas területek vannak jelen még néhány településen, az ezekben rejl ő lehet őségeket leginkább a kistérségi szerepl ők közös, tervezett keretek közötti együttm űködésével lehetne leginkább kihasználni. A befektet ői érdekl ődés növelése érdekében tehát ezen területekben rejl ő potenciál kihasználása komoly lehet őséget jelenthet. A küls ő befektet ők vonzásának lehet ősége a gazdaság fellendülése és a foglalkoztatás b ővülés érdekében elengedhetetlen. Komoly veszélyt jelent a helytelen makrogazdaság-politika miatt a befektet ői érdekl ődés elmaradása a térségben. Ennek megakadályozása, a bekövetkezés valószín űségének csökkentése érdekében szükséges a nem megfelel ően kiépített térségi és szakmai kapcsolatrendszer gyengeségének felszámolása. A kistérségi célok elérése érdekében szükséges a következ ő EU-s programok tervezésébe való bekapcsolódás, és a Szerencsi kistérség érdekérvényesítése a tervek készítése során. Összefoglalva a lényegi megállapításokat, elmondható, hogy bár a bemutatott er ősségek és gyengeségek, valamint az ezekhez kapcsolódó lehet őségek és veszélyek településenként különböznek, a kistérség meglév ő adottságaira támaszkodva, kihasználva a korábbi pályázási tapasztalatokat, megfelel ő együttm űködéssel csökkenthet ők a települések közötti fejlettségi különbségek. A térségi fejlesztések összehangolása, a közös célkit űzések a gazdaságban és a társadalomban hosszú távon meghatározzák a kistérség fejl ődését.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 115 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7. A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7.1 A jöv őkép A kistérség vezetése széleskör ű konzultációra alapozva megfogalmazta a kistérség jöv őképét:

„A Szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a min őségi élet alapját jelentik. A természeti értékek meg őrzésének figyelembevételével a kistérség fejl ődését a helyi adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, az öko-, kulturális-, és borturizmus valamint a bels ő kohéziót er ősít ő együttm űködés határozza meg.” Az ambíciózus jöv őkép egy olyan kistérséget tár elénk, amelyben a fenntartható módon fejl ődő, versenyképes, kiemelten az környezetvédelemre és bioenergetikára, valamint az öko-, kulturális- és borturizmusra épít ő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelel ő jövedelmet és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben él őknek. Ez jelenti a kistérség fejl ődésének, a minőségi életnek az egyik lényeges alappillérét. Ezen túlmen ően a kistérség jöv őképe azt is hangsúlyozza, hogy a kistérség vezet ői számára a gazdaságilag aktív népesség mellett azok is fontosak, akik valamilyen oknál fogva nem versenyképesek a munkaer őpiacon: lényeges eleme a jöv őképnek, hogy számukra is megadatik a szociális biztonság lehet ősége. Végül, de nem utolsósorban a jöv őkép arra is kitér, hogy a prosperáló gazdaság, stabil foglalkoztatás és szociális biztonság önmagukban nem elegend őek a min őségi élethez: nagyon lényeges, hogy a kistérségben él ők számára fejlett infrastrukturális feltételek és vonzó természeti és épített környezet egészítsék ki a jó megélhetést. Ha áttekintjük a kistérség jelenlegi helyzetét a részletes helyzetfeltárás, valamint az arra alapozott SWOT analízis alapján, akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg a Szerencsi kistérség egyrészr ől számos nehézséggel, problémával küszködik, másrészr ől pedig nagyon sok – jelenleg még kihasználatlan – lehet őséggel is szembesül. A jöv őképben leírt pozitív jöv őbeli állapot természetesen önmagától nem következik be, ennek megfelel ően a kistérség jelenleg válaszút el őtt áll: amennyiben a jöv őképben leírtakat valóban el szeretné érni, most szükséges összehangolt, és aktív cselekvés; ha ugyanis ez nem következik, be a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehet őségek nagy része elszalasztott lehet őséggé válik. Szükséges tehát a kistérség számára egy átfogó fejlesztési stratégia megfogalmazása, amely felvázolja azokat a prioritásokat, amelyekre a kistérségnek a potenciálisan rendelkezésére álló – sz űkös – er őforrásokat koncentrálnia célszer ű. Bár a kistérség el őtt álló kihívások tipikusak, és részletesen bemutatásra kerültek a korábbi fejezetek keretében, mégis stratégiai szemlélet ű áttekintésük segítheti a fejlesztési célkit űzések és prioritások megfogalmazását.

7.2 A kihívások A Szerencsi kistérség el őtt álló legfontosabb kihívások az alábbiakban összegezhet őek:

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 116 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• Bár a kistérség földrajzi helyzete a viszonylag kedvez ő, a nagyobb hazai és nemzetközi gazdasági centrumokból jelenleg nehézkesen elérhet ő, és bels ő elérhet őségi viszonyai is sok szempontból kedvez őtlenek. • Az el őző pontban megfogalmazottakkal szorosan összefügg, hogy a kistérség megközelíthet ősége az elkövetkez ő években jelent ős mértékben javulni fog; ez pozitív fejlemény, a kihívást az jelenti, hogy képes lesz a kistérség ezt a lehet őséget kihasználni, és az ebb ől származó hasznokat, el őnyöket a kistérség minél nagyobb részére kiterjeszteni. • A kistérség gazdasága – a cukorgyár bezárásával – olyan meghatározó elemét veszítette el, aminek pótlására jelenleg a szalmatüzelés ű er őmű lehet képes. A kihívást az jelenti, hogy ezt a fejlesztést mind a környezetvédelemmel, mind a Világörökségi címmel, mind a társadalmi elvárásokkal kell őképpen össze tudják hangolni. • A kistérséget jelenleg törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mez őgazdaságban – közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje; további, a gazdasággal összefügg ő kihívás, hogy alacsony a vállalkozáss űrűség, és a vállalkozások többségének nagyon korlátozott a versenyképessége. • Jelent ős részben az el őző ponttal összefüggésben, kevés a kistérségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartós munkanélküliek aránya; összességében a kistérségben kiugróan magas az eltartottak aránya. • Bár a kistérség rendelkezik turisztikai adottságokkal, jelenleg ezek nincsenek kell őképpen kihasználva. A kistérség turisztikai fejlesztése az együttm űködés és a közös akciók megvalósításának kihívásával néz szembe. • Sajnálatosan alacsony az átlagos képzettségi szint, ami jelent ős mértékben rontja a térség versenyképességét. • A kistérség jó néhány településén még mindig nem megfelel ően kiépült, hiányos a kommunális infrastruktúra; különösen alacsony a szennyvíz- és csapadékvíz elvezet ő hálózat kiépítettsége, valamint komoly hiányosságok jellemz őek a hulladékgazdálkodás terén is, ami nem csak az életmin őséget befolyásolja negatívan, hanem környezeti veszélyeket is hordoz. • Alapvet ően jellemzi a kistérséget a bels ő források hiánya, ami gátat szab a kistérség által indukált fejlesztéseknek.

A lista jól mutatja, hogy a kistérségnek számos kihívással kell szembenéznie. Olyan stratégiát kell megfogalmaznia, amely képes komplex, összehangolt választ adni ezekre a kihívásokra. Annak érdekében, hogy a stratégia a kihívásokra reagálni tudjon, a jöv őképre alapozva olyan általános célkit űzést kell megfogalmazni, ami alapján a fejl ődés egy átfogó cél elérését biztosítja. A kistérség átfogó célja a következ ő:

A települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt, hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén a Szerencsi kistérség gazdasági, társadalmi egyensúlyának a megteremtése és a fejl ődés dinamizálásához szükséges feltételek biztosítása.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 117 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7.3 A stratégiai keret Szerencsére a kistérség vezet ői felismerték, hogy nem halogatható tovább a beavatkozás, és most számos tekintetben kedvez őek a feltételek az aktív fellépésre; azt is belátták, hogy az eddigi elaprózott, többnyire kizárólag egyéni települési érdekeket szolgáló elaprózott fejlesztések helyett (illetve mellett) összehangolt cselekvésre , egy integrált stratégia megvalósítására van szükség. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos er őforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges – a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidej ű kezelése nem lehet sikeres. Végül, de nem utolsósorban, követelményként fogalmazódott meg, hogy alapvet ően cselekvésorientált stratégiára van szükség. Olyan stratégiára, amely nem csak kijelöl célokat, prioritásokat, beavatkozási területeket, hanem megfogalmaz olyan kulcsfontosságú fejlesztési csomópontokat, amelyek meghatározó, központi elemei lehetnek a stratégiának, amelyek köré a fejlesztési projektek csoportosíthatóak. Mindezen szempontok messzemen ő figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a Szerencsi kistérség fejlesztésének stratégiai keretei. A kistérség jöv őképe azt tükrözi, hogy – mint bármely kistérségben – a leglényegesebb, hogy a kistérséget alkotó települések jólétet, versenyképes életmin őséget tudjanak biztosítani lakóik számára. A min őségi élet egyik leglényegesebb összetev ője – ahogyan erre a jöv őkép egyértelm űen rá is mutat – a prosperáló, jól m űköd ő gazdaság , amely foglalkoztatást és megélhetést biztosít az aktív népesség számára. Ennek a csírái ugyan adottak a kistérségben, azonban a kistérség gazdasága jelenleg nem megfelel ő szint ű foglalkoztatást biztosít, a gazdaság nem megfelelően diverzifikált. Mindemellett alacsony a vállalkozáss űrűség, és a vállalkozások jelent ős részének a versenyképessége sem megfelel ő. A javasolt stratégia egyik lényeges pillére ennek megfelel ően mindenképpen a gazdaság fejlesztése, versenyképességének javítása. A gazdaság fejlesztése keretében a kistérség számos kihívással néz szembe, de ugyanakkor jó néhány adottságra is építhet. Fontos adottsága a kistérségnek, hogy jelent ős mez őgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre, és lényeges szerepet játszik a sz őlészet-borászat (a Hegyalja településein), valamint a gyümölcstermesztés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó-kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mez őgazdasági adottságok kihasználása, a mez őgazdaság versenyképesség javítása tehát mindenképpen lényeges feladat; ennek keretében célszer ű a tájjelleg ű termékekre támaszkodva a sz őlészet-borászattal, a gyümölcstermesztéssel és a szántóföldi m űveléssel foglalkozók együttm űködésének er ősítése, valamint a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése. A gazdaság fejlesztése szempontjából komoly lehet őséget jelent, hogy a kistérség földrajzi elhelyezkedése kedvez ő – az M3-as autópálya és az M30-as gyorsforgalmi út megépülése következtében. A vélhet ően a közeljöv őben megvalósuló, a kistérséget közvetlenül érint ő közlekedési infrastruktúra fejlesztése – 37-es út négysávosítása Szerencsig, jelent ősen javítják majd a térség megközelíthet őségét. Vannak olyan vélemények, hogy megközelíthet őség javulása önmagában gazdaságfejleszt ő hatású, automatikusan eredményezi a térségi gazdaság élénkülését. Hazai és európai tapasztalatok azonban egyaránt azt bizonyítják, hogy az autópálya (és más, hasonló jelent ős infrastrukturális fejlesztések) akkor tudnak tényleges és fenntartható gazdaságfejleszt ő hatást gyakorolni, amennyiben a térség gazdasága keresletet indukál a szükséges infrastrukturális fejlesztések irányába. A két tényez ő – gazdaság és közlekedési infrastruktúra – tehát szorosan összefügg. A javasolt stratégia egyik további lényeges eleme ennek megfelel ően, hogy végre

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 118 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja kell hajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek megalapozhatják az elérhet őség javulásával összefügg ő pozitív hatások kiaknázását. Feltétlenül szükséges egyrészt vállalkozások letelepítésére alkalmas területek továbbfejlesztése az autópálya irányába vezet ő 37-es út közelében, másrészt azon bels ő közlekedési útvonalak fejlesztése, amelyek lehet ővé teszik, hogy a fejleszt ő hatás a kistérség minél nagyobb részére kiterjedjen. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetés-ösztönzési és marketing akciók is kapcsolódnak, az a kistérségbe érkez ő küls ő vállalkozói t őke megnövekedését is eredményezheti, ami részben választ jelenthet a forráshiánnyal összefügg ő problémákra. Az egyel őre pontos nyomvonal nélküli, csak tervezett 39. számú f őútvonal észak-déli irányban csökkenthetné a kistérséget érint ő teherforgalom kedvez őtlen hatásait, illetve javíthatná a kistérség összeköttetését nemcsak az Észak-alföldi régióval, de Szlovákiával is. Turisztikai szempontból is jelent ős lehet az észak felé irányuló közlekedés fejlesztése, ugyanis 2013-ban a szlovákiai Kassa lesz Európa egyik kulturális f ővárosa. A megközelíthet őség javulása azonban nem csak termel ő vállalkozások letelepülését segítheti el ő, hanem hozzájárulhat a kistérség turisztikai potenciáljának jobb kiaknázásához is. Jelenleg a kistérség turisztikai adottságai nem megfelel ő mértékben kihasználtak. Nem várható ugyan, hogy a kistérségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél komolyabb szerepet tölthet be (különösen az öko-, és borturizmus, valamint az rendezvényturizmus), és jelent ős kiegészít ő bevételi forrást jelenthet a kistérség bizonyos részein. A turizmus meger ősítése érdekében egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztése fontos – ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzer ők fejlesztését, valamint a falusi szálláshelyek min őségének javítását –, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása – programcsomagok, vonzó térségi rendezvények kialakítása. Végül a gazdasági fejl ődés megalapozásának egy további lényeges eleme, hogy olyan képz ő és átképz ő rendszer m űködjön, amely a gazdaság igényeihez képes rugalmasan igazodni, és versenyképes tudással és készségekkel vértezi fel a munkaer őt. Önmagában persze a jól m űköd ő gazdaság, megfelel ő szint ű foglalkoztatás nem elegend ő feltétele a min őségi életnek, mindenképpen lényeges, hogy a kistérségben él ők számára adottak legyenek a megfelel ő fizikai infrastrukturális feltételek, vonzó természeti és épített környezetben élhessenek. A stratégia másik lényeges pillére ennek megfelel ően a természeti és épített környezet javítása, valamint a fizikai infrastruktúra fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztés vonatkozásában az egyik fontos feladat – a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan már említett – útfejlesztések. Az útfejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok szinergikusan egészítsék ki a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és turisztikai célkit űzéseket. Éppen ezért kiemelten szükséges koncentrálni a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, amelyek kisebb településekre is kiterjeszthetik a kistérséget elérő országos f őközlekedési utak építésének pozitív hatásait. Hasonlóan fontos az elkerül ő gazdasági és szállítási utak fejlesztése is, amely a környezetterhelés csökkentéséhez járulhat hozzá jelent ős mértékben. Végül, de nem utolsósorban a turisztikai vonzer ő növeléséhez járulhat hozzá a kerékpárutak hálózattá történ ő fejlesztése és bekapcsolása az európai kerékpárforgalomba (EuroVelo 11). A kistérségben jelent ős bányászati tevékenység, és ahhoz kapcsolódóan jelent ős szállítási tevékenység folyik nagy tengelyterhelés ű tehergépkocsikkal. Ezen tevékenységek komoly környezeti terhelést jelentenek, ezeknek a terheléseknek, negatív hatásuknak a felmérése, valamint a környezet megóvását szolgáló cselekvési terv kialakítása kiemelt fontosságú. Szintén fontos a természeti környezet védelme érdekében a közm űolló csökkentése, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása a problémás területeken. Hasonlóan jelent ős feladat a korszer ű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése a térség egészében. Végül, a természeti környezet megóvásán túlmen ően fontos az épített környezet védelme, javítása, ami szintén összefügg a turizmus fejlesztésével is.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 119 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Stratégiánk harmadik pillére szintén szorosan kapcsolódik a jóléthez, és a min őségi élet feltételeinek megteremtéséhez. Míg az er ősöd ő gazdaság munkahelyeket és megélhetést biztosít az aktív népesség jelent ős részének, addig vannak olyan rétegek – az id őskorúak, a munkaer őpiacon már nem versenyképes hátrányos helyzet ű csoportok, – akiknek a helyzetét nem, vagy csak közvetve és nagyon kis mértékben javítja a gazdaság fejl ődése. Számukra kritikus fontosságú, hogy a kistérségben jól m űköd ő szociális ellátás álljon rendelkezésre. Ez feltétlenül megköveteli a szociális ellátórendszer egészének, kiemelten az infrastruktúrájának fejlesztését a térség egészében, de különösen a kisebb, periférikus településeken. Fontos azonban az is, hogy azok, akik a munkaer őpiacon valamilyen oknál fogva nem versenyképesek, ne távolodjanak el teljesen a munka világától. Ennek érdekében olyan foglalkoztatási (pl. közmunkajelleg ű) programokat kell indítani, amelyek szinergikusan egészítik ki, támogatják a javasolt stratégia valamely másik elemét (pl. településkép javítása közmunkások bevonásával). A közszolgáltatások fejlesztése szintén hozzájárul a min őségi élet biztosításához. Szükséges mind a közintézmények infrastrukturális fejlesztése, mind a közigazgatási rendszer m űködésének hatékonyabbá tétele. A hatékonyságnövelés érdekében szükséges a jelenlegi közigazgatási rendszer m űködésének felülvizsgálata, a fejlesztend ő területek beazonosítása és a hatékonyságnövelést célzó cselekvések kialakítása és következetes véghezvitele. A javasolt komplex stratégia felvázolt pillérei együttesen és egymást er ősítve hosszú távon megteremthetik a min őségi élet, a jólét feltételeit a kistérségben.

7.4 Stratégiai célok és prioritások A kistérség jöv őképe, valamint az el őzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelm űen kijelölhet őek a kistérség fejlesztésének stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhet őek a fejlesztési prioritások, amelyek együttes megvalósulása az átfogó cél teljesüléséhez vezet. A Szerencsi kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai az alábbiak: 1. A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés 2. A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása 3. A szociális biztonság megteremtése A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel – 6 fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg: A. Mez őgazdasági tevékenységek ösztönzése Az els ő prioritás a kistérség mez őgazdaság hagyományaira épít, az ezen a területen felhalmozott tapasztalatokat aknázza ki. Alapvet ő célkit űzés a mez őgazdasághoz kapcsolódóan a termékek hozzáadott értékének növelése, a termelési hatékonyság javítása, valamint az értékesítési és marketing rendszer er ősítése. Ennek érdekében a prioritás keretében javasoljuk a sz őlészettel, borászattal, szántóföldi m űveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozó kis- és közepes vállalkozások együttm űködésének er ősítését, valamint az erd ő-, és vadgazdálkodási tevékenységek ösztönzését.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 120 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

B. Turizmusfejlesztés A következ ő prioritás a kihasználatlan turisztikai potenciálra építve a kistérség idegenforgalmának er ősítését célozza meg, a turizmusfejlesztés alapvet ő feltételeinek megteremtésén keresztül. Ennek érdekében fontos feladatként jelenik meg a vonzó, komplex kistérségi attrakciók, valamint rendezvények kialakítása, közösségi turisztikai létesítmények kialakítása és meglév ő vonzer ők fejlesztése, valamint – összhangban a kistérség bizonyos részeinek adottságaival – az öko-, kulturális, és borturizmus ösztönzése, feltételeinek javítása.

C. Gazdaságfejlesztés A kistérség jöv őbeli fejl ődését kiemelten befolyásolja a gazdasági stabilitás megléte. A gazdaságfejlesztés prioritás – amely szorosan összefügg a többi prioritással – központjában a térségi munkaer ő magasabb foglalkoztatási szintje áll. A kistérségi adottságokra építve javasolt az ipari hasznosításra alkalmas területekben, a mez őgazdaságra épül ő ipari tevékenységekben és a bioenergetikai fejlesztésekben rejl ő lehet őségek kihasználása a foglalkoztatás b ővítése érdekében.

D. Épített és természeti környezet megóvása Ahogyan arra már rámutattunk, a prosperáló gazdaságon túlmen ően a min őségi életnek fontos összetev ője a vonzó természeti és épített környezet. Ezzel összhangban ez a prioritás a természeti és épített környezet megóvását és javítását célozza meg, olyan beavatkozásokon keresztül, mint a közlekedés és szállítás kistérségi hatásainak felmérése, a szennyvíz- és csapadékvíz kezelés javítása, a településkép javítása, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése.

E. Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés A min őségi életnek fontos összetev ője a jó min őség ű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelel ően ezen prioritás egyrészt a kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, az elkerül ő, belterületi, valamint gazdasági utak kiépítésére, valamint – jelent ős részben a kistérség turisztikai fejlesztését is segítend ő – egy jól m űköd ő kerékpárút-hálózat kialakítására. Másrészt ezen prioritás a közigazgatás infrastrukturális feltételeinek javítását is magában foglalja annak érdekében, hogy a közszolgáltatások fejlesztésére rendelkezésre álljanak a felújított és mindenki számára elérhet ő középületek.

F. Humán szolgáltatások fejlesztése A kistérségi szint ű stabil szociális háttér megteremtése, a szociális biztonság er ősítése fontos célkit űzése a kistérségi stratégiának. Ennek érdekében jelen prioritás a kistérségi szint ű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza meg. A beavatkozási területek a prioritás keretében a képzés és átképzés korszer űsítésére, foglalkoztatási programok megvalósítására, valamint a kistérségi szociális ellátórendszer fejlesztésére koncentrálnak. Valamint ezen prioritás másik elemei közé olyan tevékenységek tartoznak, amelyek hozzájárulnak a közigazgatási rendszer hatékonyságának növeléséhez.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 121 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

7.5 A javasolt stratégia összefoglalása

A szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett

kép kép infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a min őségi élet alapját jelentik. A ő természeti értékek meg őrzésének figyelembevételével a kistérség fejl ődését a helyi

Jöv adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, valamint az öko-, kulturális-, és borturizmus, valamint a bels ő kohéziót er ősít ő együttm űködés határozza meg.

A települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt, hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén a Szerencsi kistérség gazdasági-társadalmi egyensúlyának a megteremtése és a fejl ődés dinamizálásához szükséges feltételek biztosítása. Misszió

A gazdaság A min őségi élet környezeti Szociális biztonság versenyképességének er ősítése és infrastrukturális megteremtése célok és foglalkoztatás b ővítés feltételeinek javítása Stratégiai

E. A. D. Épített és Közlekedési C. F. Humán Mez őgazdasági B. Turizmus- természeti és Gazdaság- szolgáltatások tevékenységek fejlesztés környezet közintézményi fejlesztés fejlesztése ösztönzése megóvása infrastruktúra- Prioritások fejlesztés C/1. Mez ő- gazdasági D/1. A F/1. Munkaer ő- E/1. A B/1. kiszolgáló szennyvíz-, piaci A/1. Gyümölcs- kistérséget Borturizmus- és és felszíni igényeknek termesztés feltáró fejlesztés feldolgozó- csapadékvíz megfelel ő ösztönzése útfejlesztések ösztönzése ipar hálózat képzés, ösztönzése fejlesztés fejlesztése átképzés ösztönzése C/2. Megújuló D/2. A A/2. Sz őlészeti- E/2. Elkerül ő, F/2. energetikai közlekedési- borászati KKV-k B/2. Turisztikai belterületi és Foglalkoztatási és szállítási együtt- összefogás gazdasági programok környezet- terhelés működésének ösztönzése utak indítása, védelmi hatásainak ösztönzése fejlesztése fenntartása fejlesztések mérséklése ösztönzése

D/3. A B/3. C/3. A/3. Szántó- modern E/3. Kistérségi Rendezvények, Iparterületek F/3. Szociális területek hulladék- kerékpárút- Beavatkozási területek turisztikai hasznosí- ellátórendszer művelésének gazdálkodás hálózat attrakciók tásának fejlesztése modernizálása meg- kialakítása fejlesztése ösztönzése teremtése

E/4. Közin- F/4. Köz- A/4. Erd ő-, és B/4. D/4. tézmények szolgáltatási vadgazdálkodás Ökoturizmus Kistérségi infra- rendszer ösztönzése ösztönzése kép javítása strukturális fejlesztése fejlesztése

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 122 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A prioritások beavatkozási területei: A. Mez őgazdasági tevékenységek ösztönzése A/1. Gyümölcstermesztés ösztönzése A/2. Sz őlészeti-borászati KKV-k együttm űködésének ösztönzése A/3. Szántóterületek m űvelésének modernizálása A/4. Erd ő-, és vadgazdálkodás ösztönzése

B. Turizmusfejlesztés B/1. Borturizmus-fejlesztés ösztönzése B/2. Turisztikai összefogás ösztönzése B/3. Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése B/4. Ökoturizmus ösztönzése

C. Gazdaságfejlesztés C/1. Mez őgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése C/2. Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése C/3. Iparterületek hasznosításának ösztönzése

D. Épített és természeti környezet megóvása D/1. A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése D/2. A közlekedési-szállítási terhelés hatásainak mérséklése D/3. A modern hulladék-gazdálkodás megteremtése D/4. Kistérségi kép javítása

E. Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés E/1. A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése E/2. Elkerül ő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése E/3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása E/4. Közintézmények infrastrukturális fejlesztése

F. Humán szolgáltatások fejlesztése F/1. Munkaer ő-piaci igényeknek megfelel ő képzés, átképzés F/2. Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása F/3. Szociális ellátórendszer fejlesztése F/4. Közszolgáltatási rendszer fejlesztése

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 123 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

8. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA Jelen fejezet a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretében megfogalmazott konkrét beavatkozási területeket mutatja be részletesen. Minden beavatkozási terület az alábbiak szerint épül fel: • Beavatkozási terület sorszáma, megnevezése: a sorszám arra utal, hogy az adott beavatkozási terület mely prioritás alá tartozik. • Cél: annak meghatározása, hogy a beavatkozási terület mely stratégiai cél(ok)hoz járul hozzá, illetve mi az adott beavatkozási terület specifikus célja. • Indoklás: a beavatkozási terület háttere, mi indokolja a javasolt tevékenységek végrehajtását. Az indoklás megfogalmazása a helyzetelemzésre épül. • A beavatkozási terület szöveges bemutatása: a beavatkozási terület keretei között végrehajtható tevékenységek, tevékenységi körök rövid bemutatása. Amennyiben konkrét fejlesztési projektek is beazonosíthatóak, a szöveges bemutatásban ezek is szerepelnek annak érdekében, hogy a stratégia minél inkább elő tudja készíteni konkrét fejlesztések megvalósítását. • Finanszírozási források: a beavatkozási terület lehetséges projektjeinek megvalósításához igénybe vehet ő EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén els ősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerül ő pályázatok alapján.

Prioritás: A - Mez őgazdasági tevékenységek ösztönzése

Beavatkozási terület A/1. Gyümölcstermesztés ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság verseny-képességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A kistérség gyümölcstermesztésre alkalmas területeinek hasznosítása.

Indoklás A kistérségi mez őgazdasági területek kiválóan alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére. A sz őlőművelésbe be nem vonható tájegységek számára olyan alternatívát kínál, ami munkalehet őséget biztosít a helyi lakosoknak. A térségi munkavállalók foglalkoztatásba bevonását segítheti el ő, rendszeres jövedelmet és megélhetést biztosítva számukra. A beavatkozási terület A gyümölcstermesztésben résztvev ő KKV-nak az er ősítése, szöveges bemutatása fejlesztése, a „best-practice” bevezetése, a környezetkímél ő gazdálkodás megteremtése összefogás, termel ő- és értékesít ő szervezetek létrehozásával. Közösen kialakított kínálattal és min őségi termékek korszer ű el őállításával biztosítható a vidéki vállalkozások fejlesztése. A helyi piacra termeléssel felvehetik a versenyt a nagy beszállítókkal. Tudásalapú mez őgazdasági termelést kell megvalósítani, folyamatos korszer űsítésekkel és

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 124 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

összehangolt cselekvésekkel.

Finanszírozási • GOP 1. prioritási tengely (K+F innováció a források versenyképességért) • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése) • GOP 4. prioritási tengely (Pénzügyi eszközök) • UMVP I. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási Támogatás • EMOP 1 prioritási tengely: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • GOP-2008-4.1. Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram (aktuális 2010) • GOP-2007-4.1 - Mikrohitel Programok (aktuális 2010)

Beavatkozási terület A/2. Sz őlészeti-borászati KKV-k együttm űködésének ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás bővítés Specifikus cél: A sz őlészeti-borászattal foglalkozó KKV-k hatékonyságának növelése a közös piaci fellépés ösztönzésével.

Indoklás A Szerencsi kistérség kilenc települése a Hegyalja borvidék és egyúttal a világörökség része. Mád, Mez őzombor, Rátka, Tállya a védett magterülethez, Bekecs, Golop Legyesbénye, Monok, és Szerencs pedig az ütköz őzónához tartozik. A borvidékhez tartozó térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt a sz őlészettel foglalkozó ágazat területi részesedése. Ugyanakkor továbbra is számos kis- és közepes vállalkozás kategóriába tartozó borászat működik az érintett térségben. Az elaprózott szervezetek m űködési hatékonysága alacsony, a tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak a felvásárlók felé. Az alacsony t őkeer ővel bíró borászok források hiányában nem képesek új telepítéseket megvalósítani az elöregedett ültetvényeken. A borászatban rejl ő idegenforgalmi lehet őségek kihasználása, az ide érkez ő vendégek informálása, térségben tartása sem valósul meg jelenleg megfelel ő mértékben. A borászati-sz őlészeti tevékenységek hatékonyságnöveléséhez szükséges tehát az együttm űködések serkentése, közös fejles ztések megvalósítása. Az együttm űködésen alapuló piaci fellépés révén a kisebb kapacitással rendelkez ő gazdák is képesek lehetnek nagyobb felvev őpiac megcélzására, s emellett működésük költséghatékonysága is javulhat. Mindezek alapján szükséges a kistérség borászati szektorában

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 125 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

alacsony hatékonysággal m űköd ő szerepl ők körében az együttm űködési lehet őségek feltérképezése és ezek megvalósításához a háttérismeretek átadása.

A beavatkozási terület Integrációk, termelési, beszerzési, értékesítési szöveges bemutatása együttm űködések kialakítása Az ösztönözni kívánt együttm űködések mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon megvalósulhatnak. A közös megrendelések lebonyolításával a gazdák kedvez őbb szerz ődési feltételeket érhetnek el a beszállítóknál megnövekedett alkupozíciójuk révén. Hasonló módon az értékesítési oldalon is lehet őség van együttes fellépésre, akár az együttm űködésben résztvev ők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó márkanév használatával, közös promóciós tevékenységek kialakításával. Ez utóbbi megköveteli egy értékesítési „katalógus”, termék- és árlista kialakítását is. Az együttm űködés jogi kereteit Kht. vagy Kft. formában célszerű megvalósítani. A felsorolt tevékenységek el ősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása a gazdák részére az együttm űködési lehet őségekr ől, kiemelt hangsúlyt fektetve már m űköd ő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Kistérségi szinten célszer ű a gazdák által felvetett fejlesztési elképzeléseket összegy űjteni, azért, hogy egységesen lehessen bemutatni a térségi együttm űködések alakulását. • Lehetséges projekt(ek): sz őlészeti-borászati, illetve gyümölcstermeszt ő klaszter kialakítása A klaszter kialakítása a kisebb és közepes bortermel ők és gyümölcstermeszt ők értékesítési nehézségeit kívánja oldani. Célcsoportját egyrészt azon kistermel ők képezik, akik sz űkös forrásaik miatt nem képesek a megtermelt boruk palackozására, s magasabb hozzáadott értékkel bíró értékesítésére, gyümölcstermeszt ők pedig a megfelel ő h űtőházak működtetésére, másrészt pedig azok a közepes kapacitással dolgozó gazdák, akik megjelennek ugyan a piacon, de kell ő mennyiség ű termék hiányában nem képesek nagyobb piaci igény kielégítésére, stabil pozíció kialakítására. A nehézségeket egy logisztikai-marketing tevékenységeket is ellátó klaszter együttm űködés segítségével lehet enyhíteni. Az értékesítési gondokkal küzd ő gazdák borát valamint gyümölcsét az összefogást koordináló szervezet felvásárolja, levéve vállukról az ezzel járó logisztikai-szervezési feladatokat. Az összegy űjtött borok értékesítése fajtaborként, közös márkanév alatt történhet. • Egy közös TÉSZ keretében logisztikai központ kialakítása indokolt, amely zárt h űtő helyiséggel, valamint nyitott tárolóhelyiséggel rendelkezik.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 126 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Finanszírozási • GOP 1. prioritási tengely (K+F innováció a források versenyképességért) • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése) • GOP 4. prioritási tengely (Pénzügyi eszközök) • UMVP II. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási Támogatás • EMOP 1 prioritási tengely: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • GOP-2008-4.1. Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram (aktuális 2010) • GOP-2007-4.1 - Mikrohitel Programok (aktuális 2010)

Beavatkozási terület A/3. Szántóterületek m űvelésének modernizálása Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A m űvelés alatt lév ő szántóterületek min őségi fejlesztése modern mez őgazdasági termesztési módszerek és/vagy növényfajták alkalmazásával

Indoklás A kistérség számos településén a megyei és országos átlagot is meghaladó aranykorona érték ű szántóterületek jelenleg is mez őgazdasági m űvelés alatt állnak. A kiváló min őség ű földeken a helyi viszonyokhoz igazított szántóterületi gazdálkodás révén modern gazdaságok létrehozásával nemcsak versenyképes termékek el őállításához járulhat hozzá a szántóterületi m űvelés, hanem a helyben él ők számára foglalkoztatási alternatívát is jelenthet. A beavatkozási terület A szántóterületek kiválóan alkalmasak gabonafélék, olajos szöveges bemutatása magvak, burgonya valamint lucerna termesztésére. A hangsúlyt azon mez őgazdasági termények termesztésére kell helyezni, amelyeknek a helyben feldolgozása illetve a helyi felhasználása a legnagyobb mértékben megoldott. (A helyben történ ő feldolgozás mértékének növelését a C/1 beavatkozási területben részletezzük.) A hagyományos gabonatermesztésben szükség van helyi összefogással hatékonyan m űköd ő nagy gazdaságok létrehozásának ösztönzésére, amelyek képesek lesznek a takarmányozási célú, és étkezési gabonatermesztés mellett növénynemesítést és vet őmag el őállítást is sikeresen megvalósítani. A szántóterületek alkalmasak a repcetermesztésre, ami a bioüzemanyag-el őállítás f ő alapanyagául szolgál. Finanszírozási • UMVP II. prioritási tengely: Agrár-környezetgazdálkodási források Támogatás

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 127 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• EMOP 1 prioritási tengely: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • GOP 1. prioritási tengely (K+F innováció a versenyképességért)

Beavatkozási terület A/4. Erd ő-, és vadgazdálkodás ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és min őségi élet környezeti feltételeinek javítása Specifikus cél: Az erd ősültség szintjének növelése, valamint a vadgazdálkodás élénkítése a kistérségben

Indoklás A kistérség egyes területei mez őgazdasági alternatívaként alkalmasak erd őtelepítésre. Az erd ősültség szintje jelenleg alacsony. Az erd ő-és a vadgazdálkodás olyan lehet őséget jelent a helyi lakosok számára, ami hosszú távú megélhetést biztosít. A természeti környezeti fenntarthatóság Európai Uniós kezdeményezés minden pályázat esetén, ehhez az erd ősítés nagyban hozzájárul. A min őségi élet természeti környezeti feltételeinek javulása a társadalomra mind pszichológiai, mind egészségügyi szempontból jótékony hatással van. A beavatkozási terület Harangod és Taktaköz kistájakon a szántóföldi m űvelésbe be szöveges bemutatása nem vonható területeken erd őtelepítéssel lehet növelni a kistérségi erd ősültség szintjét. Az erd őtelepítések és modern erd őgazdálkodás révén nemcsak az őshonos fafajták települnek vissza a tájba, hanem a meglév ő fauna is tovább gazdagodik az erd ők nyújtotta él őhelyek révén. A környezeti értékek megóvásán kívül, a hatékony erd ő- és vadgazdálkodás az öko-turizmus kedvel őinek térségbe vonzására is alkalmas. A vadgazdálkodás hozzájárul az egészséges élelmiszerek és a kistérségi gasztroturizmus iránti kereslet kielégítéséhez. Finanszírozási • UMVP 1. prioritási tengely: A mez őgazdaság, az élelmiszer- források feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 128 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Prioritás: B - Turizmusfejlesztés

Beavatkozási terület B/1. Borturizmus-fejlesztés ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A kistérségi borturizmus min őségi feltételeinek javítása a Hegyalja településeken

Indoklás A Világörökségi kultúrtájhoz és/vagy a Tokaji borvidékhez tartozó települések (Mád, Mez őzombor, Rátka, Tállya, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Monok, Szerencs) f ő idegenforgalmi vonzerejét a borászati tevékenység jelenti. A kistérségi gazdaság kiegészít ő eleme a borturizmus napjainkban is. A környez ő kistérségek településeivel akkor vehetik fel a versenyt ezen a területen, ha min őségi fejlesztések révén vendégcsalógatóbbá teszik a helyi turizmust. A beavatkozási terület A borturizmusban érintett valamennyi szerepl ő közös szöveges bemutatása cselekvésére van szükség, annak érdekében, hogy a kereslet fenntartható legyen vagy növekedhessen. Nemcsak a szálláshelyek, a vendéglátóegységek, a borospincék, de a termel ők, az önkormányzatok, a civil szervezetek hozzájárulása is szükséges, hogy a borturizmus a térségbe tudja vonzani a turistákat, majd min őségi szolgáltatással tudja kielégíteni az igényeket. A meglév ő borutak felülvizsgálata, keresletorientáltabb irányba történ ő továbbfejlesztése. Olyan borászathoz kapcsolódó akciók szervezése, amelyek nemcsak a bor fogyasztásához, hanem az el őállításhoz, a termeléshez is kapcsolódnak. Finanszírozási • EMOP 2. prioritási tengely: A turisztikai potenciál er ősítése források • UMVP III. tengely: Az életmin őség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése • UMVP IV. tengely: LEADER Program

Beavatkozási terület B/2. Turisztikai összefogás ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A térségi turizmus érintettjeinek összehozása közös célok megfogalmazása és megvalósítása céljából

Indoklás A kistérségi idegenforgalmi szerepl ők önállóan kevésbé hatékony akciókat tudnak megvalósítani. Szükséges a térségben hosszabb ideig tartani a turistákat, ami csak változatos, min őségi, összetett

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 129 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

programok kínálatával lehetséges. A kistérség diverzifikált adottságaiból adódóan széleskör ű programlehet őségek nyújtására van lehet őség. A kistérségi marketing egyel őre nem megoldott. A környez ő területekkel szembeni versenyképességet a saját er ősségeire koncentrálva lehet elérni, vagy akár a jelenlegi versenytársakkal együttm űködés alakítható ki szélesebb kör ű marketing alkalmazásával. A beavatkozási terület A kistérségi turizmus két fontos cselekvési területen igényli a szöveges bemutatása fejlesztést. Egyrészt a turisztikai szolgáltatásoknak színvonalában és min őségében fejlesztésre van szüksége, hogy versenyképes tudjon lenni. Másrészt szükséges mindezt megfelel ő módon kommunikálni, kistérségi ismertséget növelni. A kommunikáció közös marketingakciók megszervezését és véghezvitelét igényli. Mivel szoros a kapcsolat a turizmus különböz ő területei között, ezért a szerepl ők összehangolt cselekvésére van szükség. Ennek megszervezése felel ős szakember(ek) kijelölésével vagy egy olyan szervezet felállításával lehetséges, amely minden résztvev ő érdekeit megfelel ően tudja képviselni. Finanszírozási • EMOP 2. prioritási tengely: A turisztikai potenciál er ősítése források • UMVP III. tengely: Az életmin őség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése • UMVP IV. tengely: LEADER Program

Beavatkozási terület B/3. Rendezvények, turisztikai attrakciók fejlesztése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérségi kohézió er ősítése, és a kistérség vonzóbbá tétele turisztikai szempontból

Indoklás A települések közötti összefogás er ősítésre szorul. Az önálló kezdeményezések a települési kohéziót ugyan er ősíthetik, azonban a kistérségi összetartozás meger ősítéséhez közösen megvalósított attrakciók szükségesek. A nagyobb rendezvények nagyobb látogatószámot jelentenek, és tovább er ősíthetik és javíthatják a kistérség ismertségét. Összefogás révén több napos rendezvények szervezésére is lehet őség nyílik, ami az idegenforgalmi szerepl ő számára kedvez ő. A beavatkozási terület Egyrészt a minden településen évente megrendezésre kerül ő szöveges bemutatása falunapokat kellene rotációs módszerrel nagyobb eseményekké szervezni. Több település összefogásával minden éven új helyszínen megrendezésre kerül ő, közösen kialakított programmal nagyobb nyilvánosság biztosítható a rendezvényeken. A rendelkezésre álló er őforrások koncentrált felhasználásával nagyobb érdekl ődés generálható. Másrészt a már meglév ő attrakciók szervezésében és megvalósításában is összefogásra van szükség. Megfelel ően kialakított, tudatos

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 130 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

marketinggel az attrakciók ismertségének növelése érhet ő el.

Finanszírozási • EMOP 2. prioritási tengely: A turisztikai potenciál er ősítése források • UMVP III. tengely: Az életmin őség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése • UMVP IV. tengely: LEADER Program

Beavatkozási terület B/4. Ökoturizmus ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A kistérségi természeti környezeti adottságokra épül ő ökoturizmus kiépítése, fejlesztése

Indoklás Az alternatív turizmustípusok, mint az ökoturizmus egyre nagyobb keresletet generál. A kistérség gazdag természeti er őforrásokkal rendelkezik, amelyek idegenforgalmi piacra vitelével versenyképes kínálatot nyújthatnak a helyi turisztikai szerepl ők. A környezetvédelem és a természeti értékek megóvása nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is a kiemelked ő jelent őség űvé válik. A beavatkozási terület A három kistájra jellemz ő sajátos természeti értékek megfelel ő szöveges bemutatása el őkészítésével, kialakításával a helyi turizmus kínálata b ővíthet ő öko-turizmussal. A kerékpáros-, és gyalogtúra ösvények kialakítása rendszeres karbantartása, megfelel ő marketingje valamint a turisztikai szerepl őknek (információs központok) történ ő kiajánlása révén a zempléni természetvédelmi és környezeti értékek megóvása mellett biztosítható turisztikai kereslet felkeltése. Természetesen csupán az ökoturizmusra építeni kistérségi szinten nem elegend ő. Az összefogás, a megfelel ő területek feltárása, és a kínálat szélesítése révén azonban elérhet ő, hogy a kistérségben meginduljon az ökoturizmus. Közösségi eszközökkel a turisztikai szolgáltatók együttm űködése és kistérségi természeti értékek tudatosítása történhet meg. Finanszírozási • EMOP 2. prioritási tengely: A turisztikai potenciál er ősítése források • KEOP 3. prioritási tengely: Természeti értékeink jó kezelése • UMVP III. tengely: Az életmin őség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése • UMVP IV. tengely: LEADER Program

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 131 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Prioritás: C - Gazdaságfejlesztés

Beavatkozási terület C/1. Mez őgazdasági kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A mez őgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése

Indoklás A kistérségben a mez őgazdaság jelent ős szereppel bír. A mez őgazdasági termékek nagy része azonban feldolgozás nélkül kerül ki a térségb ől. Az alacsony hozzáadott érték miatt a mez őgazdasági termékek versenyképessége így jelent ősen elmarad az ország más vidékein el őállított mez őgazdasági eredet ű termékekt ől. A kistérségben az ipari szakképzett munkások rendelkezésre állnak. A korábbi cukorgyári dolgozók jelent ős helyi munkaer őt biztosítanak a kiszolgáló és feldolgozóipar fejlesztése esetén. Mivel az ipari tevékenységek ösztönzése közösségi eszközökkel csupán korlátozott mértékben lehetséges, így az ösztönz ő eszközök leginkább a piaci lehet őségek feltárásában, bemutatásában rejlenek. Szükséges tehát a komplex piaci kereslet-kínálat viszonyainak, valamint igényeinek pontos feltárása annak érdekében, hogy a befektet ők vonzása valós adatotok alapulhasson. A beavatkozási terület A mez őgazdasági termékeket kiszolgáló könny űipari fejlesztések, szöveges bemutatása beruházások megvalósításának ösztönzése. A sz őlőtermesztést, és közvetlenül a borgyártást támogató kiszolgáló ipari fejlesztés lehet például a dugó-készítés, vagy a kádárm űhely. A feldolgozó ipar esetében szükséges egy gyümölcs présel ő, léüzem, cimkéz ő és palackozó üzem létrehozása. Mind a sz őlő, mind a többi gyümölcsöt termeszt ő gazdálkodás számára a helyben történ ő feldolgozás szintjét növelné. Azon fejlesztések támogatása indokolt, amelyek a kistérségi mez őgazdasági kapacitások feldolgozását ki tudják elégíteni. Az ipari tevékenységek megvalósulása nagyban függ a befektet ői érdekek alakulásától. A helyi kistérségi piaci lehet őségek ismertetése a befektet ők minél pontosabb valamint minél szélesebb informálásától függ. A kistérségi marketing tehát befolyásolja az ipari tevékenységes alakulását is hosszútávon. Finanszírozási • GOP 1. prioritási tengely (K+ F innováció a források versenyképességért) • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése) • GOP 4. prioritási tengely (Pénzügyi eszközök)

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 132 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület C/2. Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A megújuló energia el őállítás és felhasználás, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

Indoklás A kistérség gazdasági erejének meger ősítése érdekében szükséges olyan ipari alternatívák megvalósítása, amelyek növelik a kistérség gazdasági versenyképességét, és diverzifikáltságát, valamint hozzájárulnak a foglalkoztatási szint növeléséhez. A kistérségi központban ipari hasznosításra alkalmas, kiépített infrastruktúrával rendelkez ő terület áll rendelkezésre. Az energetika iparág megfelel ő helyettesít ője lehet a bezárásra került cukorgyár biztosította foglalkoztatásnak. A beavatkozási terület A kistérség központjában rendelkezésre álló m űszaki szöveges bemutatása infrastruktúrával ellátott területeken olyan energetikai fejlesztés megvalósítása, ami hozzájárul a gazdasági versenyképesség megteremtéséhez. Jelenleg egy befektet ő kíván megvalósítani ilyen jelleg ű fejlesztést a Szerencsi Ipai Parkban. A szalmatüzelés ű er őmű nemcsak közvetlenül a foglalkoztatáshoz járul hozzá, hanem az er őmű a mez őgazdasági melléktermékek hasznosítása révén energiát állít el ő. Ezen túl az er őműben keletkez ő hulladékh ő hasznosítása is ipari tevékenységet tud kiszolgálni, vagy más felhasználási területe is lehet. A közvetett hatásainak vizsgálata, illetve a környezetre rótt terhelés folyamatos monitoringja, szakért ői véleményezése a borvidék illetve a borászatok esetleges veszélyeztetése miatt kiemelt feladat lesz. Finanszírozási • KEOP 4 prioritás: A megújuló energiaforrás-felhasználás források növelése prioritási tengely • KEOP 5 prioritás: Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely • EMOP 3. prioritás: Településfejlesztés • GOP 1. prioritási tengely (K+F innováció a versenyképességért)

Beavatkozási terület C/3. Iparterületek hasznosításának ösztönzése Cél Stratégiai cél: A gazdaság versenyképességének er ősítése és foglalkoztatás b ővítés Specifikus cél: A kistérségi iparterületek hasznosítására befektet ők vonzása, betelepülésének segítése

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 133 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Indoklás A kistérség gazdasági fejl ődésének egyik legfontosabb alappillére az ipari tevékenységek fejlesztése. Az elmúlt években a cukorgyár bezárásával a kistérség ipara sokat veszített súlyából. Az kedvez ő elhelyezkedés ű kistérség mind logisztikai szempontból, mind infrastrukturális szempontból megfelel ipari tevékenységek betelepítésére. Szerencsen m űködik ipari park, valamint az elbontott cukorgyári terület is alkalmas helye lehet ipari tevékenységeknek. Ezen kívül a kistérség több településén is ipari hasznosításra alkalmas területek állnak rendelkezésre, azonban ezek min ősége egyel őre nem megfelel ő – ipari hasznosításuk érdekében infrastruktúrafejlesztésre szorulnak. Mindemellett a kistérségben képzett szakemberek laknak, akik megfelel ő munkaer őbázist képviselnek. A beavatkozási terület Szükséges az ipari tevékenységek betelepülésének közösségi szöveges bemutatása eszközökkel történ ő ösztönzése. Az önkormányzatok számára kiemelt feladat az infrastrukturális feltételek biztosítása annak érdekében, hogy az iparterületek vonzóvá váljanak a befektet ők számára. A tudatos iparformálás érdekében a már meglév ő ipari tevékenységekhez kapcsolódó vagy azokat kiegészít ő vállalkozások számára szakmai napok kialakítása révén lehet őség nyílik arra, hogy a térségi ipar szerepl ői minél szélesebb körben felismerjék, hogy megfelel ő fejlesztési területek állnak rendelkezésre. Finanszírozási • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés források • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése) • GOP 4. prioritási tengely (Pénzügyi eszközök)

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 134 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Prioritás: D - Épített és természeti környezet megóvása

Beavatkozási terület D/1. A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz hálózat fejlesztése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A vízrendezés infrastrukturális hiányosságainak pótlása a térségben

Indoklás A kistérség településeinek életében a belvizek és a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék is problémát jelent. A tiszalöki duzzasztóm ű megépítését követ ően a Tisza mentén 3-4 méterrel megemelkedett az átlagos talajvíz-színt, amely a házak alatti pincék elvizesedését, a falak rohamos salétromosodását eredményezi. A településeken a nyári heves es őzések okoznak nagy gondot, mivel a belterületi csapadékvíz elvezet ő árkok a legtöbb helyen még nem épültek ki. Az ilyenkor lezúduló löszös sár szinte elönti a környez ő településeken a pincéket, a mélyebben fekv ő területeket. A hidrogeológiai viszonyok és a földrajzi adottságok következtében gyakran alakul ki kritikus belvízhelyzet. A belvizek tározása, visszatartása megoldható lenne, ehhez viszont a csatornahálózat teljes hosszát folyamatosan tisztítani kellene. Elengedhetetlen az elavult zsilipek és átereszek rendbehozatala is. A fent bemutatott problémák kezelésére települési összefogásnak kell létrejönnie, a közös fellépés pedig er ősebbé teszi a térség bels ő kohézióját. A térség önkormányzatai, lakosai a vízrendezési problémák megoldását f ontos feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életmin őségét, a települési környezet állapotát, és lehet ővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését is. Mindezek következtében szükséges a belterületi csapadékvíz- elvezet ő hálózat kiépítése, külterületeken pedig csapadékvíz- elvezet ő árkok kialakítása. A településeken keletkez ő szennyvizek jelent ősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vízkészlet min őségének alakulását. A Szerencsi kistérség települései értékes természeti területek mellett, a Tisza folyó közvetlen közelében. A térség 18 településéb ől 5-ben nincs bevezetve a szennyvíz elvezet ő hálózat, ami jelent ősen elmarad mind a megyei, mind az országos helyzett ől. A térség önkormányzatai, lakosai a közm űvesítettség javítását

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 135 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

fontos problémának, feladatnak tekintik, hiszen az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életmin őségét, a környezet állapotát, és lehet ővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb m űködését. A beavatkozási terület A beavatkozási terület a csapadék- és belvízelvezetés szöveges bemutatása problémájának megoldását célozza. Ezen belül szükséges bel- és a külterületi infrastruktúrák kiépítése, karbantartása is. A belterületi csapadékvíz hálózat terveinek elkészítése, karbantartása A kistérség legtöbb településén még nem épültek ki a belterületi csapadékvíz elvezet ő árkok, melyekre egyrészt a belvíz elleni védekezés miatt, másrészt a hirtelen lezúduló csapadék miatt lenne szükség. A belterületi hálózat kialakításához szükséges tehát a m űszaki tervdokumentáció elkészítése, és a kivitelezéshez források szerzése. Az újonnan kialakítandó árkok mellett elengedhetetlen a már meglév ők folyamatos karbantartása, tisztítása is.

Külterületi csapadékelvezet ő árkok megtervezése, folyamatos tisztítása, rekonstrukciója A külterületi árkok kiépítése, illetve, ahol már kiépültek folyamatos tisztítása is elengedhetetlen. Fontos, hogy a tervezés összhangban legyen a belterületi csatornarendszerrel. Az árkok mellett a zsiliprendszer és az átereszek m űszaki vizsgálatát és rendbetételét is el kell végezni, hogy a kiszámíthatatlan belvizek kezelhet őek, így egyes területek elöntése elkerülhet ő legyen.

A beavatkozási terület a szennyvízhálózat fejlesztését is célozza. Ezen belül szükséges a már csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának folytatása, illetve ahol szükséges a hálózat további b ővítése. A szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése mellett fontos a térségben a szennyvíz-tisztító telepek korszer űsítése : azokon a településeken, ahol (nem EU-konform) ülepítéses rendszer működik, turbinás rendszer kialakítása. A térség nem csatornázott településein, településrészein a méretgazdaságosság és környezeti szempontok mérlegelésével kell dönteni a szennyvíz-kezelés módjáról. Ezeken a területeken ugyanis nem feltétlenül szükséges csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem gyakran célszer ű egyszer űbb egyedi tisztítási eljárások, biológiai alapú tisztítási módszerek alkalmazása. Finanszírozási • KEOP 1. prioritás: Egészséges és tiszta települések prioritási források tengely • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 136 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Beavatkozási terület D/2. A közlekedési-szállítási terhelés hatásainak mérséklése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: Az épített és természeti környezet védelme a szállítás és közlekedés romboló hatásától.

Indoklás A Szerencsi kistérség az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál három kistájat érintve helyezkedik el. A kistérségnek azok a települései, melyek a Hegyalja kistájhoz tartoznak, egyben a Tokaji borvidék részét képezik. Ez a terület zárt borvidékként 1737 óta védettséget élvez, jelenleg pedig a világörökség részeként tartják nyilván. Ugyanakkor ezen a területen aktív k őfejtés folyik a környez ő hegyekb ől, a kitermelt köveket pedig nehézgépjárm űvek szállítják el. A kitermelés- szállítás rendkívül nagy romboló hatással van erre a védett tájra. Egyrészr ől a s űrű tehergépjárm ű-forgalomnak leveg ő- és zajszennyez ő hatása van, másrészr ől nem biztosított ezeknek a gépjárm űveknek a településeket elkerül ő útvonala, így az útba es ő települések épületeiben kár keletkezik. Az érintett települések a következ ők: kiemelten Mád, ahol a romboló hatás veszélybe sodorja a települést és természeti értékeit. Szerencs és Tállya közvetlen közelében is folyik k őfejtés, aminek negatív hatásait Tállyán már részben sikerült enyhíteni egy elkerül ő úttal, de egy szakasza még mindig szorosan érinti a községet. Szerencs természeti és épített értékeit pedig a városon keresztülhaladó f őút teszi tönkre. A beavatkozási terület A bányászati tevékenység miatt kialakuló nagy teherforgalom a szöveges bemutatása kistérségi utakat jelent ősen terheli az említett településeken. A beavatkozási terület arra a problémára kíván megoldást nyújtani, ami a védett, világörökség részeként nyilvántartott, ám sűrű teherforgalommal sújtott településeket érinti, azáltal, hogy felméri az így keletkezett károkat, és megoldást kínál a kiküszöbölésükre. • Szükség van egy felmérésre, amely pontosan rávilágít a kőtermelés és közúti szállítás által keletkezett károkra. Meg kell vizsgálni, hogy közép és hosszú távon milyen romboló hatása van a szállításnak. • Alternatív lehet őségek vizsgálata a terhelés csökkentésének érekében. Alternatív szállítási útvonalak, illetve lehet őségek vizsgálata, például elkerül ő út építése. Ez a projekt szorosan kapcsolódik a E/2 beavatkozási területhez, mely elkerül őutak építését irányozza el ő a kistérségben. A magáningatlanokban keletkezett károk felmérése, a helyreállítás módjának meghatározása, ehhez pályázati forrásból finanszírozási lehet őségek keresése. Finanszírozási • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 137 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja források

Beavatkozási terület D/3. A modern hulladék-gazdálkodás megteremtése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A hulladék-gazdálkodás fejlesztése a kistérségben

Indoklás A kommunális infrastruktúrák megfelel ő kiépítettségének hiánya – a környezet terhelése, szennyezése mellett – a lakosság egészségi állapotát veszélyezteti, csökkenti az életmin őséget. Jelent ős szennyez ő forrást jelent a településeken keletkez ő kommunális hulladék, ezért ennek ártalmatlanítása, szakszer ű tárolása, és amennyiben lehetséges újrahasznosítása szintén elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelme érdekében. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és els ősorban az emberek környezeti szemléletváltására. Európai Uniós el őírás szerint 2016-ig szükséges ezek teljes megszüntetése és rekultivációja. A folyamat már elindult, ehhez uniós forrás is rendelkezésre áll. A pályázat a második fordulónál jár, így szükséges az önkormányzatok további közrem űködése a modern hulladékgazdálkodás feladatainak megoldásában. Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gy űjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén.

A beavatkozási terület Mint az infrastrukturális fejlesztések általában, a hulladékkezelés szöveges bemutatása is jellemz ően önkormányzati feladat. A hulladék kezelésébe ugyanakkor bevonhatóak vállalkozások, a szemléletformálást pedig leghatékonyabban a civil szervezetek képesek ellátni. A javasolt tevékenységek a következ ők: • A szelektív hulladékgazdálkodás kiterjesztése A szelektív gy űjtés bevezetésére már létezik kezdeményezés a kistérségben. Ki kell alakítani minden településen a hulladék- gy űjt ő szigeteket, meg kell oldani a hulladék elszállítását is. Az infrastrukturális és logisztikai elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére. A szemléletformálás lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, el őadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerül ő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban. • Illegális hulladéklerakók rekultiválása a kistérségben

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 138 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a kistérség fontosnak tartja a turizmus- a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megel őzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Az ilyen lerakóhelyek el őfordulását felmérték, a felszámolásuk nagyrészt megtörtént, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, ahol lehetséges a lerakást végz ők beazonosítása. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak ezen tevékenység kivitelezésében. Az érintett területek rekultivációja pedig európai uniós forrásból a tervek szerint megvalósul (II: ütem).

• Zöldhulladék kezelés A hulladékkezelés problémáját alapvet ően kétféle megközelítés alapján szükséges megoldani. Egyrészt a lakosság tudatformálása révén. Másrészt a szolgáltatás fejlesztése révén. A kett ő terület szorosan összefügg és a modern hulladékgazdálkodás megteremtéséhez szükséges mindkét részen fejlesztési ösztönzések megvalósítása. Önkormányzati eszközökkel – és a közszolgáltatók bevonásával – megoldható a lakosság véleményformálása, a környezettudatosság er ősítése. A tudatformálásnak már az oktatásban el kell kezd ődnie, hogy jelent ős eredmények szülessenek a hulladékgazdálkodásban. A közszolgáltatások fejlesztése nemcsak kihívás és helyi elvárás, hanem Európai Uniós irányelv is. A környezeti fenntarthatóság érdekében a hulladékgazdálkodó szervezetek számára fejlesztésekre van szükség. A kistérségben nagy mennyiség ű zöldhulladék keletkezik a már említett sz őlő és egyéb gyümölcstermesztés következtésben. Az ebb ől keletkez ő problémák felszámolására több lehet őség is adott: • komposztálóüzem létrehozása, kialakítása a zöldhulladék kezelésére; • mechanikai-biológiai szelektálás kialakítása; • újrahasznosító létesítmények létrehozása.

Finanszírozási • KEOP 1. prioritás: Egészséges és tiszta települések prioritási források tengely

Beavatkozási terület D/4. Kistérségi kép javítása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 139 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: Vonzó településkép kialakítása középületek és közterek felújítása révén

Indoklás Az ország számos településére jellemz ő, hogy fokozottan leépülnek a gazdag kulturális és épített örökségek, értékek, valamint a középületek. Ez a probléma különösen a rurális térségekben és a kisebb településeken jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját veszt ő településközpont, illetve nem megfelel ően hasznosított építészeti értékkel rendelkez ő épület található, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektet ői t őke- és turistavonzó képességét. Az életszínvonalat tehát közvetlen módon, negatívan befolyásolják a települési és térségi épített környezet jellemz ői. Az Észak-Magyarországi Régióban jellemz ő a kedvez őtlen anyagi helyzet ű települések nagy száma, melyek települési környezetének min ősége rendszerint stagnál vagy romlik. A Szerencsi kistérség településein is megfigyelhet őek ezek a problémák, az épített elemek modernizációs szintje elégtelen, az új létesítmények pedig gyakran nem illeszkednek a településképbe. Szükséges lenne tehát a térség településein a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A zöld felületek revitalizációja több szempontból is indokolt: egyrészt a növények leveg őtisztító munkája révén csökkentik az egészségre káros hatásokat, másrészt pedig rekreációs és esztétikai értékük révén hozzájárulnak az életmin őség alakulásához. A beavatkozási terület A beavatkozási terület a kistérség tizennyolc településén az szöveges bemutatása épített környezet rehabilitációját célozza meg, különös tekintettel a településközpontok felújítására, közösségi terek kialakítására, zöldfelületek növelésére. • A fejlesztések magukban foglalják az önkormányzati tulajdonban lév ő ingatlanok felújítását , bels ő korszer űsítését. Ilyen ingatlanok az óvodák, iskolák, temet ők, id ősek otthona, hivatalok. Ezen épületek olyan közösségi szolgáltató funkcióval rendelkeznek, melyek a településképben elfoglalt helyük és építészeti értékük révén nagymértékben befolyásolják a településközpontok megjelenését, összképét. A beavatkozások végrehajtsa során megtörténik a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, illetve a m űemléki és kulturális értékeket hordozó épületek, építmények, a település belterületén található történelmi értékkel bíró maradványok rehabilitációja. A közösségi terek felújítása és kialakítsa során els ősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontokban rendezetlen táji,

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 140 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg, ami helyszínéül szolgál sport, szabadid ős és kulturális programok lebonyolítására is. A zöldfelületek kialakítása során fokozottan kell figyelni a természeti értékek megóvására, ezért javasolt őshonos fajok betelepítése, melyek bels ő értékek hordozói, és egyben az allergiás megbetegedések számának csökkenéséhez is hozzájárulnak. Finanszírozási • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés források

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 141 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Prioritás: E - Közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés

Beavatkozási terület E/1. A kistérséget feltáró útfejlesztések ösztönzése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérség gyorsforgalmi utakhoz való kapcsolódásának el ősegítése, az elérhet őségek javítása

Indoklás Egy térség gazdasági-társadalmi fejl ődését, valamint t őkevonzó képességét nagymértékben befolyásolja a térség megközelíthet ősége, fizikai kapcsolata a környez ő térségekkel, megyeszékhelyekkel, illetve a f ővárossal. A gazdaság fejl ődése szempontjából ezért fontos kérdés, hogy a kistérség mennyire közvetlenül kapcsolódik a hazai közlekedési hálózatok vérkeringéséhez, hiszen ez a tényez ő nagyban befolyásolja a jöv őbeli versenyképesség alakulását. A szerencsi kistérség településeit a 37-es számú f őúttal összeköt ő úthálózat hiányos, emellett komoly problémát jelent az alacsonyabb rend ű utak leromlott m űszaki állapota is, ami helyenként balesetveszélyessé teszi a közlekedést. Mindez rontja a térségben él ők életmin őségét, a gazdasági fejl ődési potenciált, és hozzájárul a nagyfokú elvándorlás kialakulásához. Fejlesztésre szorulnak a f ő közlekedési útvonalakra – a 37-es és a 38-as utakra – rávezet ő alsóbbrend ű utak. Az úthálózat fejlesztése során kiemelten kell kezelni a térség és az autópálya közötti min őségi közlekedési összeköttetés megteremtését szolgáló fejlesztéseket. Ezáltal biztosítható a térség településeinek megfelel ő közúti kapcsolata a szomszédos régiókkal, megyékkel, valamint az áruforgalom zavartalan és gyors áthaladása. Az útfejlesztések ösztönzése stratégiai fontosságú feladat, mivel hiánya és fejletlensége gyengíti a kohéziót, aminek következtében a térség lemarad a többi térséghez képest, ezért szükséges kihasználnia az autópályához való közelségét. A beavatkozási terület A beavatkozási terület a 37-es f őútra rávezet ő utak b ővítését, szöveges bemutatása valamint a településeket összeköt ő utak fejlesztését szolgálja. • A 37-es útra rávezet ő alsóbbrend ű utak fejlesztése: A közúthálózat fejlesztése során a kistérségben lévő több számjegy ű megyei és állami alsóbbrend ű összeköt ő úthálózat fejlesztése is szükséges. A települések helyzetét javítaná a 3-as útnak a 37-sel és az M3 autópályával való összekötése a meglév ő utak felhasználásával és újak építésével. Ennek során az összeköt ő utak burkolatának felújítása, az utak szélesítése, biztonságos csomópontok kialakítása mellett a hiányzó összeköt ő utak megépítése is szükséges.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 142 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• Az egyes települések közötti útfejlesztések: A leghatékonyabb infrastrukturális fejl ődést a települések akkor érhetik el, ha összefognak, egy kistérségi alapprogramba szervezik fejlesztési céljaikat, és ez alapján pályáznak támogatási forrásokra. Így növelik esélyüket egy nagyobb beruházás megvalósítására. Ahhoz, hogy a kistérség települései kapcsolatot tudjanak tartani az M3, M30 autópályákkal, és a 37-es, 38-as számú utakkal, össze kell hangolniuk terveiket Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közlekedési infrastruktúra fejlesztési terveivel. Mivel a megyei tervek már elkészültek, ezekkel való egyeztetése indokolt. Finanszírozási • EMOP 5. prioritási tengely Térségi közlekedés fejlesztése források • EMOP 1 prioritási tengely: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés • KÖZOP 3. prioritási tengely: Térségi elérhet őség javítása

Beavatkozási terület E/2. Elkerül ő, belterületi és gazdasági utak fejlesztése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kistérség bels ő közlekedési kapcsolatainak és a közlekedésbiztonságnak javítása

Indoklás A Szerencsi kistérség településinek bels ő úthálózata több helyen hiányos vagy rossz min őség ű, ami jelent ősen megnehezíti a térség gazdasági fejl ődését, nagymértékben csökkenti a közlekedés biztonságát. Komoly problémát okoz a településeken belüli utak túlterheltsége a f őútvonal és a teherszállítás gyakorisága miatt. Kiemelten kedvez őtlen helyzetben van Szerencs, ahol a 37-es f őút keresztülhalad a városon és Mád, melynek utcáin a környez ő k őbányákból kitermelt kövekkel megrakott teherautók közlekednek, nagymérték ű leveg ő- és zajszennyezést, valamint károkat okozva ezzel az épületekben. A települések keskeny utcái nehezen bírják el az ilyen mérték ű terhelést, mivel bár a belterületi utak jelent ős része szilárd burkolattal ellátott, településenként változó arányban találhatók még földutak. A helyzetfeltárás alapján megállapítható, hogy a kistérségben ipari, mint a már említett k őfejtés, valamint mez őgazdasági tevékenység folytatására alkalmas területek helyezkednek el, amelyek nehézgépjárm űvekkel való közúti megközelítése nehézkes. Ezeknek a területeknek a közlekedési forgalma igen nagy, megközelítésük pedig megoldatlan. A térségi közutak állapotára jellemz ő, hogy felületük, egyenletessége és teherbírása nem megfelel ő.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 143 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A beavatkozási terület szöveges bemutatása Finanszírozási • EMOP 3. prioritási tengely: Településfejlesztés források • EMOP 5. prioritási tengely: Térségi közlekedés fejlesztése • KÖZOP 3. prioritási tengely: Térségi elérhet őség javítása (elkerül ő utak építése esetén)

Beavatkozási terület E/3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása

Indoklás Mivel egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadid ő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsimentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt él ő emberek életmin ősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehet őség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. Kiépített kerékpárúthálózat a kistérségben jelenleg nincsen. Ennek következtében nem lehet a kerékpár turizmushoz kapcsolódó turisztikai termékeket és programcsomagokat kialakítani. Fontos tehát, hogy a kistérség lakói és az ide látogató turisták ezen a téren is ki tudják elégíteni igényeiket. A kistérség települései egy viszonylag kis átmér őjű körben helyezkednek el, aminek következtében a kerékpárút megtervezésével és megépítésével könnyen meg lehetne közelíteni minden települést. Mindezek mellett a min őségi kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése azért is sürget ő, mert a közúti közlekedés zaj- és légszennyez ő hatása várhatóan emelkedni fog a közúthálózat, különösen a gyorsforgalmi utak fejlesztésével. A térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése mérsékelheti a helyi szennyez ő-források káros anyag kibocsátását, vagyis a helyi természeti értékek védelme és a lakosság egészségmegóvása érdekében szükséges lenne a környezetbarát közlekedési formák feltételeinek javítására, és a településeken belüli mobilitás növelésére. A beavatkozási terület • Egy kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése szöveges bemutatása A Szerencsi kistérséget közvetlenül egyetlen tervezett f ővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érint ő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része Norvégiától Athénig vezet ő szakasz magyarországi szakasza: Sárospatak- Tokaj- Szolnok- Szeged, amely Tokajon halad keresztül). Mindezek következményeként a kistérség összehangoltabb turisztikai programkínálatot tudna megvalósítani, pozitív hatást

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 144 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

gyakorolna kistérségi és települési szinten a társadalmi folyamatok fejl ődésére, valamint a térségi kohézió er ősödésére, az életszínvonal, életmin őség növekedésére. A lehetséges kistérségi utak megtervezése indokolt, melynek nyomvonalai a Hernád és a Tisza mentén haladnának, összekötve a Tokaj kistérség útvonalaival.

• A kistérségi települések bevonása a hálózatba Fontos a térségi, illetve a többi magyarországi úthálózattal való kapcsolat kialakítása is, hiszen ez nagyobb turisztikai attrakciót jelent, vonzó a kerékpározni vágyók számára, n ő a turisztikai vonzer ő. A kiépítend ő kerékpárútnak köszönhet ően érdekesebbé válna a környék az ide látogatók számára, mely fontos összeköt ő útvonalat is képezhet. Finanszírozási • EMOP 5. prioritási tengely: Térségi közlekedés fejlesztése források

Beavatkozási terület E/4. Közintézmények infrastrukturális fejlesztése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A településeken a közintézmények infrastruktúrájának min őségi fejlesztése

Indoklás A humán er őforrás fejlettsége szempontjából meghatározó magának az oktatási infrastruktúrának a min ősége, a korszer ű oktatás tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása. Több településen a 14 éven aluliak aránya növekv ő tendenciát mutat, melynek következtében több településen b ővítésre szorulnak az iskolák, a meglév ő infrastruktúra nem képes hatékonyan kiszolgálni a megnövekedett diákszámot. Mindezek mellett az oktatási intézményekre jellemz ő az épületek leromlott állapota, az oktatási eszközök elavultsága, korlátozott rendelkezésre állása. A min őségi oktatási eszközök hiányában a diákok nem lesznek képesek elsajátítani fontos készségeket (nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek stb.), ami hátrányosan befolyásolja a diákok továbbtanulási esélyeit, pályaválasztását, másrészt akadályozza a gazdaság fejl ődését. Ezekb ől kifolyólag szükség van az óvodák, általános és középiskolák épületeinek felújítására, egyes esetekben bővítésére, valamint a szükséges oktatási eszközök beszerzésére. Emellett a többi közintézmény infrastrukturális fejlesztése is indokolt több településen. A min őségi élethez hozzájárul, hogy a lakosok milyen infrastrukturális feltételek között vehetik igénybe a különböz ő közintézményeket. Biztosítva van e számukra a szolgáltatás zavartalan hozzáférése.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 145 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A beavatkozási terület Alapvet ően önkormányzati feladat a közintézmények felújítása, szöveges bemutatása akadálymentesítése, eszközrendszerének korszer űsítése. Ennek érdekében már történtek fejlesztések a kistérségen belül, azonban szükséges ennek folytatása. A rendelkezésre álló helyi források sok esetben nem teszik lehet ővé a mai kor elvárásainak megfelel ő infrastruktúrafejlesztést, azonban az Európai Uniós források lehet ővé teszik a sz űkös er őforrások kiegészítését. Önkormányzati feladat tehát a megfelel ő projektek beazonosítása a projektek szakmai színvonalon történ ő tervezése és megvalósítása. A magas színvonalú közszolgáltatás nyújtás érdekében hosszú távon megtervezett – a fenntarthatóságot szem el őtt tartva – pályázati források lehívása. Finanszírozási • TIOP 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése források • TIOP 3. prioritás: A munkaer ő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • EMOP 3. prioritás: Településfejlesztés • EMOP 4. prioritás: Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • KEOP 5. prioritás: Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 146 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Prioritás: F - Humán szolgáltatások fejlesztése

Beavatkozási terület F/1. Munkaer ő-piaci igényeknek megfelel ő képzés, átképzés Cél Stratégiai cél: Foglalkoztatás b ővítés és szociális biztonság megteremtése Specifikus cél: Az oktatási infrastruktúra javítása, min őségének fejlesztése, valamint a munkanélküliek és hátrányos helyzet ű csoportok munkaer ő-piaci reintegrációjának el ősegítése

Indoklás Egy térség prosperitásának egyik legfontosabb tényez ője a piaci igényeknek megfelel ő szakismeretekkel és készségekkel rendelkező munkaer ő, hiszen ennek megléte vonzer őt jelent a gazdasági vállalkozások, küls ő befektet ők számára. Más szempontból pedig a képzés, át- és továbbképzés megkönnyíti az elhelyezkedést, és hozzájárul az egyén személyes fejl ődéséhez is. Ehhez azonban jól m űköd ő szakképzési és továbbképzési rendszerre van szükség, amely piacképes ismeretekkel ruházza fel a képzések résztvev őit. Ezek a megállapítások érvényesek a Szerencsi kistérségre is, ahol magas a munkanélküliségi ráta, az egyes településeket tekintve az országos érték többszörösét is eléri. A foglalkoztatottsági szint kiemelked ően alacsony, a lakosság gazdasági aktivitása szintén elmarad az országostól. A települések gazdasági-társadalmi fejl ődése érdekében ennek növelése elengedhetetlenül fontos. Mindezek alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak ismereteinek javítását, valamint az elhelyezkedését segít ő képzési programok lebonyolítása, valamint az átképz ő rendszer átfogó fejlesztése szükséges. A humán er őforrás fejlettsége szempontjából meghatározó magának az oktatási infrastruktúrának a min ősége, a korszer ű oktatás tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása. Több településen a 14 éven aluliak aránya növekv ő tendenciát mutat, melynek következtében több településen b ővítésre szorulnak az iskolák, a meglév ő infrastruktúra nem képes hatékonyan kiszolgálni a megnövekedett diákszámot. Mindezek mellett az oktatási intézményekre jellemz ő az épületek leromlott állapota, az oktatási eszközök elavultsága, korlátozott rendelkezésre állása. A min őségi oktatási eszközök hiányában a diákok nem lesznek képesek elsajátítani fontos készségeket (nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek stb.), ami hátrányosan befolyásolja a diákok továbbtanulási esélyeit, pályaválasztását, másrészt akadályozza a gazdaság fejl ődését. Ezekb ől kifolyólag szükség van az óvodák, általános és középiskolák épületeinek felújítására, egyes esetekben

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 147 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

bővítésére, valamint a szükséges oktatási eszközök beszerzésére. A beavatkozási terület A beavatkozási terület az oktatási intézmények épületének szöveges bemutatása felújítását, b ővítését, valamint az oktatási eszközök beszerzését szolgálja, valamint a kistérség képzési, átképzési rendszerének átfogó fejlesztését szolgálja. • Az alapfokú oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák) épületeinek felújítása , b ővítése, valamint a speciális ismeretek elsajátításához szükséges eszközök beszerzése (informatikai eszközök, szoftverek, berendezések stb.), és szaktantermek, nyelvi laborok kialakítása valósul meg. Iskolai sportlétesítmények korszer űsítése, kialakítása (pl.: tornacsarnokok, tanuszodák, stb.) indokolt lenne. Az épületek felújítása során rendkívül fontos a környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok figyelembe vétele, másrészt szükséges azok akadálymentesítés e, hogy a fogyatékkal rendelkez ő tanulók is képesek legyenek az iskolákban tanulni, közlekedni. Indokolt lenne egy iskolabusz beindítása, mivel Szerencsen m űködik egyedül középiskola, ahová a környez ő településr ől átjárnak a diákok. Ugyanez vonatkozik az általános iskolásokra. Továbbképzési és átképzési programok szervezése és lebonyolítása javasolt, melyek keretében az övezet adottságainak, gazdasági szerkezetének és a vállalkozások igényeinek megfelel ő ismereteket sajátíthatnak el a résztvev ők. Ennek során a képzések tartalmi-módszertani fejlesztésére, az oktatók továbbképzésére, valamint az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésére van szükség. A munkanélküliek esetében a vállalkozói kedv növekedésének el ősegítése fontos tevékenység, melyhez a szükséges ismeretek, átadása szükséges (úgymint alapvet ő menedzsment ismeretek, nyelvi és kommunikációs készségek). A továbbképzések a vállalkozói igényeknek megfelel ően szükségesek. A képzések témájának piaci megalapozottsága érdekében piackutatást kell végezni a kistérségben m űköd ő vállalkozások, potenciális munkaadók igényeinek felmérésére, a munkaügyi központtal együttm űködve képzések indítása. Finanszírozási • TÁMOP 1 prioritási tengely: A foglalkoztathatóság források fejlesztése, a munkaer őpiacra való belépés ösztönzése • UMVP IV. tengely: LEADER Program • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése)

Beavatkozási terület F/2. Foglalkoztatási programok indítása, fenntartása Cél Stratégiai cél: Foglalkoztatás b ővítés és szociális biztonság megteremtése

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 148 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Specifikus cél: Az elhelyezkedési nehézséggel küzd ő csoportok munkaer ő-piaci reintegrálása

Indoklás A Szerencsi kistérségben kedvez őtlenül alakulnak a gazdasági aktivitás mutatói. A foglalkoztatottak aránya minden településen jóval az egyébként is alacsony megyei átlag alatt marad. A kisebb településeken magas az inaktív keres ők (nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesül ők) aránya is. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta. A problémát tovább fokozza, hogy a tartósan munka nélkül lév ők aránya 63,8%-a kistérségben, Mez őzombor, Prügy, Taktakenéz és Taktaszada településeken azonban a 70%-ot is meghaladja. Elhelyezkedési lehet őségeiket az is rontja, hogy a regisztrált munkanélküliek jellemz ően az alacsonyabb végzettség űek közül kerülnek ki. A gazdasági aktivitás és a munkaer ő-piaci helyzetkép kedvez őtlen alakulásának egyik oka a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremt ő képessége. A stratégiai helyzetfeltárás keretei között végzett primer kutatás eredményei szerint a települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, els ősorban az iskolák, óvodák és a polgármesteri hivatal. A munkahelyteremt ő képesség szempontjából fontosnak ítélt gazdasági szervezetek többsége mez őgazdasági (els ősorban a borászattal összefügg ő) tevékenységet folytat. A kedvez őtlen aktivitási mutatók különösen magasak a hátrányos helyzet ű csoportok, els ősorban a roma lakosság körében. A Szerencsi kistérségben a roma lakosok részaránya vélhet ően 17% körül mozog. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk s űrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehet őségeik besz űkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra jelenleg a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körü kben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemz ően elmaradott, szegény településeken. Mindezek alapján a beavatkozási terület javasolja foglalkoztatási programok indításához és fenntartásához szükséges mechanizmusok kialakítását a kistérségen belül. A beavatkozási terület A munkaer ő-piaci problémák kezelésének egyik módja aktív szöveges bemutatása foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása. Az ilyen típusú programok végrehajtásában fontos szerepet tölthetnek be az önkormányzatok, közhasznú foglalkoztatás megszervezése révén. A közhasznú munkák rendszerint a települési kommunális feladatok ellátását célozzák. Az ilyen programokat azonban célszer ű összekötni képzéssel, tanácsadással a résztvev ők minél

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 149 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

könnyebb munkaer ő-piaci reintegrálása érdekében. A közmunka programokat úgy kell megtervezni, hogy azok minél komplexebb, egyénekre szabott eljárásokat is tartalmazzanak, illetve illeszkedjenek a kistérségi gazdaságfejlesztési programokban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez. A beavatkozási terület megvalósításában a kistérség, illetve a tagtelepülések önkormányzatai a következ ő tevékenységeket hajthatják végre:

• Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség enyhítése nem lehetséges egyszeri, akciószer űen megvalósított programokkal. A probléma kezelésére javasolt ún. foglalkoztatási szervezet létrehozása, közhasznú társaság jogi formában való működtetése. A foglalkoztatási szervezet létrehozása után a helyi önkormányzatoktól vagy a kistérségi szervezett ől kapja forrásait, s 1-2 év m űködés után önállóan szervezi, koordinálja projektjeit. A tartós munkanélküliek foglalkoztatása irányulhat a hagyományos kommunális feladatok ellátására (települések vízrendezése, folyószabályozással kapcsolatos feladatok, útépítés, karbantartás), szezonális munkákra (pl. szüret), közterületek rendbetételére (kertészeti munkák, parkok rendezése, stb.). A közhasznú tevékenységeken túlmutató projekteket is lehet m űködtetni: (hazai példák alapján): épít őipari tevékenységek, üzemanyag kút üzemeltetése, min őségvizsgálati labor kialakítása, vagyonvédelmi, portaszolgálati tevékenység, szociális ellátás, stb. A foglalkoztatási szervezet létrehozása el őtt célszer ű hazai és nemzetközi minták megismerése, azok adaptálásának vizsgálata a kistérség adottságaira. A kht. m űködéséhez szükséges eszközök beszerzése, a személyi jelleg ű kiadások finanszírozására pályázati forrásokat kell keresni. A munkatársak feladata a következ őkre terjedhet ki: Lehetséges közmunka- és egyéb foglalkoztatáspolitikai pályázati és támogatási programok feltérképezése, Foglalkoztatási programok tervezése, ezekre pályázati dokumentáció összeállítása, Foglalkoztatási programok koordinálása, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a potenciális célcsoporttal, Kapcsolódó képzési programok szervezése, Egyéni tanácsadás, személyre szabott szolgáltatások nyújtása.

• Speciális programok indítása a hátrányos helyzet ű roma kisebbség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében A roma kisebbség társadalmi beilleszkedésének, körükben a

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 150 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

szegénység leküzdésének legfontosabb el őfeltétele a foglalkoztatás. Ennek érdekében szükséges mind a foglalkoztatás, mind az oktatás, képzés/átképzés terén a kirekesztés megel őzése. A roma kisebbség egyik célcsoportját képezi az el őző tevékenységben bemutatott foglalkoztatási kht- nak, de részükre mindenképpen szükséges speciális programok indítása. Ilyen a kht. közmunkaprogramjain felül: szociális földprogram indítása, a telepszer ű lakókörnyezet felújítása/ felszámolása, környezet-egészségügyi és –rehabilitációs tevékenységek, stb. • A roma programok indítása kapcsán a következ őket kell figyelembe venni: Mindenképpen szükséges képzési/átképzési programok indítása részükre mind a közmunkaprogramban való részvétel, mind a kés őbbi elhelyezkedés el ősegítése érdekében. Esetükben meg kell fontolni – legalábbis eleinte – a részmunkaid ős foglalkoztatást. A programok végrehajtásába, a kht. munkájába lehet őleg roma munkatársat is be kell vonni. Különösen a fiatalok részére célszer ű tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek m űködtetése, pályaorientációs tájékoztatás nyújtása. A programban résztvev ők részére speciális tanácsadás nyújtása javasolt, mely el ősegíti a munka és a családi élet összehangolását. Finanszírozási • TÁMOP 3. prioritási tengely: Min őségi oktatás és hozzáférés források biztosítása mindenkinek • UMVP IV. tengely: LEADER Program • GOP 2. prioritási tengely: (A vállalkozások (kiemelten a kkv- k) komplex fejlesztése)

Beavatkozási terület F/3. Szociális ellátórendszer fejlesztése Cél Stratégiai cél: A szociális biztonság megteremtése Specifikus cél: A szociális ellátás infrastrukturális hátterének javítása

Indoklás A társadalom és a gazdaság átalakulása során egyre magasabb az olyan emberek száma, akik nem képesek magukról gondoskodni, és mindennapi megélhetésük érdekében küls ő segítségre szorulnak. Közéjük tartoznak az id ős emberek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai betegek, a speciális szükséglettel él ők. A fokozódó szükséglet ellenére a szociális ellátás rendszere, a szolgáltatások hozzáférhet ősége terén hazánkban továbbra is hiányok tapasztalhatók, akár az id ősek gondozását, vagy a

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 151 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

személyes szolgáltatásokat (házi gondozás, ház körüli munkák), akár a munkaer ő-piaci reintegrációs szolgáltatásokat tekintjük. Ezen hiányosságok megoldása, és a szolgáltatások biztosítása nélkülözhetetlen a min őségi életfeltételek biztosítása, valamint a települések népességmegtartó képessége szempontjából. A Szerencsi kistérségben csaknem minden településen fogy a népesség, a 18 település közül 8 településen a megyei átlagot meghaladó a 60 év feletti népesség aránya. Minden településen magasabb a rendszeres szociális segélyben részesültek aránya az országos átlagnál. Szociális intézmény a kistérség néhány nagyobb településén van. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, illetve id őskorúak otthona Szerencsen és Mádon van. A kistérség több szociális ellá tást nyújtó intézményében szükséges az épület felújítása, az eszközállomány bővítése. A felszerelt, jobb állapotban lév ő otthonokban pedig törekedni kell olyan foglalkozások, programok kialakítására, melyek gazdagítják az id ős emberek mindennapjait. Az alapellátáson túl az innovatív, a célcsoport igényeinek minél inkább megfelel ő szolgáltatások eszközigényét is fedezni kell. A szociális feladatok ellátására rugalmas, költséghatékony alternatívát jelent a jelz őrendszeres szociális hálózat működtetése, mostanáig azonban a kistérségben ilyen hálózat nem lett kiépítve. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztatási lehet őségek - és els ősorban a n ői munkavállalás – b ővüléséhez is. Egyfel ől munkalehet őséget teremt a szociális gondozók, dolgozók számára, másfel ől a gyermekek és id ősek gondozását teljesítve segíti a n ők munkaer ő-piaci részvételét is. Mindezek alapján szükséges kistérségi ellátó diszpécser szolgálat kialakítása, illetve a jelenleg m űköd ő id ősotthonok felújítása, felszereltségének javítása. A beavatkozási terület • Szociális jelz őrendszer-hálózat kiépítése szöveges bemutatása A jelz őrendszer hálózat lényege, hogy a rászorultak szükség esetén segélyhívást tudnak küldeni egy a jelzések fogadására kiépített ügyeleti központ részére. A szolgáltatás éjjel-nappal üzemelve kiegészíti és megkönnyíti a kistérségben praktizáló, jellemz ően túlterhelt háziorvosok ügyeleti munkáját. A rendszer segítségével a rászorultak nem csak vészhelyzetben tudnak jelezni, hanem szükség esetén eseti jelleg ű segítséget is kérhetnek (egészségügyi ellátás, ápolás, házi és házkörüli munkák elvégzése stb.) Ezen tevékenységek egy része az önkormányzatok hatáskörében m űködtethet ő (egészségügyi ellátás), a többi szolgáltatást civil szervezetek, egyházak bevonásával lehet hatékonyabban ellátni (ahogy azt számos hazai példa is mutatja). A civil szervezetek részvétele rugalmasságukból következik, mivel nagyrészt a helyi közösségek kezdeményezésére jönnek létre, sokkal inkább létező igényt

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 152 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

elégítenek ki. A hálózat kiépítésével párhuzamosan szükséges a falugondnoki szolgálat fenntartása, annak bevonása a hálózat m űködtetésébe. A civil szféra bevonása jellemz ően hatékony házigondozók szervezése terén, akik a kisebb településeken nyújtanak otthoni segítségnyújtást (takarítás, bevásárlás, mosás, házkörüli munkák, beszélgetés, küls ő kommunikáció segítése, ügyintézés) a rászorulóknak. A házigondozók m űködését az önkormányzatnál regisztrálni kell. A jelz őrendszer kialakításával kapcsolatos feladatok a következ ők: • Lakossági tájékoztatással egybekötött igényfelmérés, • Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, • Források keresése, • Hálózat tervezése, • Ügyeleti központ kijelölése, • Kivitelezés, • Üzemeltetés Fontos annak mérlegelése, hogy a központ és a hálózat valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásába a kistérségben él ő, megfelel ő szakképzettséggel rendelkez őket, lehet őség szerint munkanélkülieket is be lehet vonni. A jelz őrendszer központját célszer ű lenne Szerencsen kialakítani, mivel itt található ment őállomás és szakorvosi rendel őintézet is. Id ővel pedig törekedni kell a települési önkormányzatok közötti feladatmegosztásra, kistérségi szemlélet érvényesítésére a szociális ellátás terén.

• Id őskorúak részére nyújtott szociális ellátást nyújtó intézmények épületeinek és eszközellátottságának fejlesztése

A tevékenység alapvet ően a meglév ő (átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó) otthonok felújítását, korszer ű felszerelésekkel (pl. számítástechnikai eszközök) való ellátását célozza lehet ővé téve magas színvonalú szolgáltatások nyújtását. Az id ősek számára ki kell alakítani min őségi programokat, szórakoztató, oktató és egészségmeg őrz ő foglalkozásokat. Igény esetén új otthonok kialakítására is sor kerülhet, lehet őség szerint az érintett településen található használaton kívüli épületek fel- és átalakításával. Sor kerülhet a szállítást-utaztatást végz ő busz beszerzésére, melynek segítségével kirándulásokat is lehet szervezni az érintettek számára. A tevékenység kiterjedhet továbbá közösségi gondozóház

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 153 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

kialakítására is a kisebb községekben, mely lehet őséget ad étkeztetésre, együttm űködik a helyi egészségügyi és/vagy kulturális intézménnyel. A tevékenység keretei között a következ őket kell végrehajtani: • Egyeztetés civil szervezetekkel, potenciális partnerekkel, • Források keresése, • Projektek tervezése, • Pályázás és kivitelezés. Finanszírozási • TIOP 2. prioritási tengely: Az egészségügyi infrastruktúra források fejlesztése • EMOP 4. prioritás: Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • UMVP IV. tengely: LEADER Program

Beavatkozási terület F/4. Közszolgáltatási rendszer fejlesztése Cél Stratégiai cél: A min őségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása Specifikus cél: A közszolgáltatások min őségi fejlesztése, és hatékonyságnövelés

Indoklás Az európai színvonalú szolgáltatásnyújtás alapja, hogy a közszolgáltatások esetében nem csupán infrastrukturális fejlesztés történik, hanem a szolgáltatás egész folyamatának, a működési mechanizmusoknak a min őségi fejlesztése is megtörténik. A közszolgáltatások jelenleg nem a megfelel ő színvonalon és hatékonysággal m űködnek. Szükséges lenne ezek átfogó felülvizsgálata, a fejleszthet ő területek beazonosítása és ennek érdekében olyan bels ő eljárási folyamtok kialakítása, amelyek a hatékony m űködést el ősegítik. A beavatkozási terület A közszolgáltatások fejlesztése érdekében els ősorban a bels ő szöveges bemutatása folyamatok hatékonyságnövekedésére kell koncentrálni. Az ügyfélközpontúság, a feladatok minél pontosabb szétosztása, a felel ősök kiválasztása és a szervezetek bels ő fejlesztése szükséges. A legtöbb esetben küls ő szakért ők bevonása indokolt, hiszen a megfelel ő átvilágítást és monitoringot, valamint a képzést is lebonyolítják. Az intézmények és közszolgáltatók közötti kapcsolatok javítása érdekében szükséges minél szélesebb körben kiterjeszteni az auditot. Finanszírozási • ÁROP 1. prioritás: Folyamatok megújítása és források szervezetfejlesztés • ÁROP 2. prioritás: Az emberi er őforrás min őségének javítása • EKOP 1. prioritás: A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások bels ő folyamatainak megújítása

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 154 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

• EKOP 2. prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történ ő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) • TIOP 2. prioritási tengely: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • EMOP 4. prioritás: Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 155 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A beavatkozási területek kistáj szint ű relevanciája:

Prioritás Kistájak / Beavatkozási területek Harangod Taktaköz Hegyalja Gyümölcstermesztés ösztönzése X X Sz őlészeti-borászati KKV-k X együttm űködésének ösztönzése ű gazdasági Szántóterületek m velésének

ő X X modernizálása ösztönzése tevékenységek Mez Erd ő-, és vadgazdálkodás ösztönzése X X X Borturizmus-fejlesztés ösztönzése X Turisztikai összefogás ösztönzése X X X Rendezvények, turisztikai attrakciók X X X fejlesztése fejlesztés Turizmus- Ökoturizmus ösztönzése X X X Mez őgazdasági kiszolgáló és X X X feldolgozóipar fejlesztés ösztönzése Megújuló energetikai és környezetvédelmi fejlesztések X X X ösztönzése fejlesztés Gazdaság- Iparterületek hasznosításának X X X ösztönzése A szennyvíz- és felszíni csapadékvíz X X hálózat fejlesztése A közlekedési-szállítási terhelés X hatásainak mérséklése A modern hulladék-gazdálkodás Épített és környezet megóvása természeti X X X megteremtése Kistérségi kép javítása X X X A kistérséget feltáró útfejlesztések X X X ösztönzése Elkerül ő, belterületi és gazdasági utak X X X fejlesztése Kistérségi kerékpárút-hálózat kialakítása X X X fejlesztés

közintézményi infrastruktúra- Közintézmények infrastrukturális Közlekedésiés X X X fejlesztése Munkaer ő-piaci igényeknek megfelel ő X X X képzés, átképzés Foglalkoztatási programok indítása, X X X fenntartása Humán

fejlesztése Szociális ellátórendszer fejlesztése X X X

szolgáltatások Közszolgáltatási rendszer fejlesztése X X X

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 156 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

9. KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK Az itt megfogalmazott javaslatok a kistérségi szinten kiemelten kezelend őek, mivel meghatározó fontossággal bírnak a kistérség fejl ődősére. Szükség esetén a stratégiában érintett szakhatóságok felé továbbítjuk:

37-es f őút négynyomúsítása A projekt szükségességének indoklása A Szerencsi kistérség számára jelent ős súllyal bír a kistérségen keresztülhaladó f őútvonal korszer űsítése, fejlesztése. A f őútvonal felújítása javítja ugyan a közlekedési feltételeket és a megyeszékhely felé lerövidíti az elérhet őséget, azonban végleges megoldással a 2*2 sáv kiépítésével megvalósuló négynyomúsítás jelenthetne. A négy sávossá kiépített 37-es javítja mind a közlekedésbiztonságot, csökkenti a balesetek, a személyi sérülések, az anyagi károk számát, valamint biztosítja a kistérség számára a megyeszékhely még gyorsabb elérhet őségét. A kistérség településeir ől sokan járnak napi szinten ingázva munkahelyre illetve közoktatási intézménybe Miskolcra. A közösségi közlekedésben érintett autóbuszjáratok egy része a f őútvonalon közlekedik. A 37-es számú f őút négynyomúsítása Fels őzsolca és között befejez ődött az elmúlt években. Ezen kívül folyamatban van 2,5 km-es szakaszon a négy sáv kiépítése Szerencs területén. A fejlesztések tehát megkezd ődtek, valamint a 37-es f őút négynyomúsítása szerepel a megyei, országos szint ű fejlesztési elképzelések között.

A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése Gesztely és Szerencs között a négy sávot a meglév ő út kiszélesítésével, átépítésével lehetne megoldani. A négy sáv kialakításával egy időben megtörténne a jelent ősen leromlott állapotú f őútvonal felújítása. A korszer űsítés érintené a kijelölt szakaszon a beköt őutak megfelel ő csatlakozásának kiépítését is a 37-es f őúttal. A négy nyomvonal kialakításával a környezeti veszélyek (hófúvás, szél) is csökkenthetőek, amennyiben palánk kialakítása is megtörténik. A projekt tartalma a következ ő: • a nyomvonal pontos kijelölése; • a szükséges területek kisajátítása; • a forgalom terelése a kivitelezési szakaszban; • a négy sáv kiépítése; • beköt őutak csatlakozásainak kialakítása; • négynyomúsítás forgalomirányításának kialakítása; • szélfogók, palánkok kihelyezése.

Tiszta vizünk projekt A projekt szükségességének indoklása Magyarországon az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz min őségi követelményeir ől és az ellen őrzés rendjér ől a 201/ 2001. (X. 25.) Korm. rendelet szól, harmonizálva az EU 98/83/ EK

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 157 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja irányelvével. A kistérség településeinek ivóvízellátásában olyan vízszennyez ő anyagok találhatóak, mint az arzén, fluorid, bór és az ammónium-nitrit-nitrát, amelyek a határértékeknél nagyobb mértékben vannak jelen. A rendelet meghatározza, hogy az ivóvíz min őségének javításának mikorra kell megtörténnie. Ennek érdekében az egyes települések ivóvízellátásának fejlesztésére egy nagyszabású, nemcsak a kistérséget érint ő, projekt megvalósítására a Szerencsi Önkormányzat gesztorságával tettek javaslatot. A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A projektben összesen 81 település érintett, amelyb ől a Szerencsi kistérségben található Szerencs, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mez őzombor, Monok, Tállya, Rátka, Mád, Prügy és Taktakenéz . A nagyszabású projekt – amely már az els ő fordulón túljutott – érdekében Projekt Irányító Bizottság ot hoztak létre, amelybe az érintett 8 kistérség 1-1 f őt delegált. A vízmin őségi jellemz ők betartása (határérték feletti bór-, arzén-, és/ vagy ammónium- koncentráció csökkentése) érdekében a Tokaji vízellátó rendszerre csatlakozó kistérségi településeken a következ ő fejlesztési beavatkozások valósulnak meg: 1. Szerencs, Bekecs, Golop kistérségi vízellátó rendszer településeinek vízmin őség-javítása • Golopi vízbázis technológiai fejlesztése és vízátvétel a tokaji térségi vízellátó rendszerb ől • Golop vízm ű arzénmentesítési technológia • Tokaji vízm ű b ővítés • Tokaj víztisztító technológia fejlesztése • Bekecs-Tiszaladány távvezeték • Tokaj-Tiszaladány DN 200 méret ű vezetékb ővítés • Bekecsi vízm ű nyomásfokozó kialakítása • Bekecs-Monok vezeték építése • Monok nyomásfokozó kialakítása • Golop-Szerencs vezetékcsere • Hálózat-rekonstrukció, tisztítás A projektelem összköltsége: 1 817 740 000 Ft.

2. Prügy és Taktakenéz vízmin őség-javítása • Vízátvétel a tokaji vízellátó rendszerr ől • Tokaji vízm ű b ővítése • Taktabáji nyomásfokozó • Prügy-Taktabáj összeköt ő vezeték • Hálózat-rekonstrukció, tisztítás A projektelem összköltsége: 279 939 000 Ft.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 158 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése A projekt szükségességének indoklása A megnöveked ő közúti forgalom, és a környezetterhelés következtében egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadid ő turizmus és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsimentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt él ő emberek életmin ősége javuljon és az alternatív közlekedési lehet őség is rendelkezésre álljon, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. A jelenlegi csak nincs kiépített kerékpárút szakasz a kistérségben, Alsódobsza, Bekecs, Megyaszó, Szerencs és Taktaharkány rendelkezik nem jelent ős hosszúságú belterületi úttal, azonban egyik sem kapcsolódik szomszédos településekhez. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmér őjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályokba a téren, hogy könnyen meg lehessen közelíteni minden települést.

A fejlesztési elképzelés rövid ismertetése A kerékpárút-hálózat fejlesztése során figyelembe kell venni a frekventált helyi túraútvonalakat, és a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányuló regionális és nemzetközi szint ű terveket, együttm űködési lehet őségeket. A Szerencsi kistérséget közvetlenül egyetlen tervezett f ővonal sem érinti, de közelében halad el a nyomvonala a 15-ös, Tokajt érint ő Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része). A teljes kiépülés id őpontja egyel őre bizonytalan, azonban a Szerencsi kistérség számára fontos feladat az, hogy a helyi, alsóbb rend ű kerékpárút nyomvonalakat úgy tervezzék, építsék meg, hogy azok a f ő-hálózathoz szervesen kapcsolódni tudjanak.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 159 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

10. A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA

Fejlesztések térségi szint ű koordinálása

A fejlesztési programban foglaltak megvalósulásában érintett legfontosabb szerepl ők a kistérségi társulások és a térség települései. Jelen program ugyan hosszútávon elérhet ő jöv őképet t űzött ki, de a felsorolt beavatkozási területek a 2013-ig terjed ő id őszakra vonatkoznak. Az elkészült stratégia mind a magyar, mind az EU-s forrásokat is figyelembe veszi, és a beavatkozási területeket ezekre építi, ugyanis a fejlesztési források, valamint releváns tervek többsége erre az id őre vonatkozik. A 2010 utáni hazai területfejlesztési- közigazgatási rendszer m űködésének részletei – az új kormány megalakulásáig, illetve a következő programozási periódus forrás-felhasználást befolyásoló fejlesztési célrendszere jelenleg még nem belátható. Fontos, hogy a kistérségek képesek legyenek megfogalmazni problémáikat, majd ezeket projektekké, programokká alakítani, hiszen csak ezekre lehet forrást szerezni. A kistérségekben valamennyi fejl ődést el ősegít ő feltételt, és a felmerül ő problémákat is figyelembe kell venni, majd ezek segítségével programokat kidolgozni. Az így elkészült projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség, a szaktárcák, és az Irányító Hatóság felé, hogy a jöv őben olyan támogatási rendszerek, célirányzatok, intézkedések jelenjenek meg, amelyek megoldást jelentenek a térségi problémák kezelésére. Ennek segítségével a kistérségi, települési szint ű igények is kielégíthet őek lennének , teret adva ezzel az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak. Szükséges a beavatkozási területek évenkénti felülvizsgálata , a megvalósult programok számbavétele, valamint a kritikai észrevételek beépítése a stratégiába. A kistérségi felzárkóztatási program végrehajtásáért a kistérségi fejlesztési társulás a felel ős, koordinátora pedig a társulás alkalmazásában álló kistérségi menedzser , akinek munkáját segíti a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. A felzárkóztatási fejlesztési program konkrét cselekvéseket fogalmaz meg , amelyek önkormányzati szinten is végrehajthatók, ezért javasoljuk, hogy minden kistérségi település testülete ismerje meg, és vitassa meg, a programot, a releváns célokat és intézkedéseket adaptálják az adott településre, majd évente ellen őrizzék annak végrehajtását. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából foglalkoztatott kistérségi megbízottaknak kiemelt szerep jut az elkészült stratégiát illet őleg: • a megfogalmazott konkrét cselekvésekhez folyamatos pályázatfigyelés , • a kistérségi szint ű programok továbbítása az MTRFH felé , • évente figyelemmel kísérni a megvalósítást befolyásoló tényez őket , és azt közvetíteni az MTRFH számára, • képviselni a kistérség stratégiáját a regionális tervezésben, hogy az új tervezési ciklusban nagyobb lehet ősége legyen a megvalósításra.

A program megvalósításához szükséges finanszírozási források

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 160 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is.

A horizontális fejlesztési alapelvek érvényesülése a megvalósítás során

A stratégia sikere érdekében a megvalósítás során két horizontális alapelvnek kell érvényesülnie. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése alapelv azt jelenti, hogy a fejlesztések ne elszigetelt akciók legyenek, hanem a térség környezetéhez dinamikusan kapcsolódjanak. Szükséges a térségi szerepl ők kapcsolatrendszerének fejlesztése a megyei, regionális, nemzeti és akár nemzetközi potenciális partnerek, szakmai szervezetek irányában. Az abszorpciós képesség növelése alapelv arra utal, hogy a kijelölt fejlesztések megvalósításával párhuzamosan szükséges a térség felkészítése a támogatási források fogadására. Ez azt feltételezi, hogy vannak megalapozott és megfelel ően el őkészített projektek , és olyan szervezetek, mechanizmusok, és felkészült szakemberek , amelyek alkalmasak a projektek menedzselésére és adminisztrálására. A két fontos alapelv érvényesíthet ősége érdekében két tevékenység-csoport végrehajtása szükséges: az egyik a térség-marketing , a másik a projektfejlesztés .

1. Térség-marketing

A marketing tevékenység kétirányú. Egyrészt szükséges a fejlesztési program térségen belüli promóciója, megismertetése a lakossággal és az érintettekkel. Másrészt pedig a tervezett fejlesztéseket a kistérség lehetséges új kapcsolatai, partnerei felé is lehet közvetíteni, egybekötve azt a terület bemutatásával, kiajánlásával. A térségen kívülre irányuló tevékenység egyben befektetés-ösztönzési célokat is szolgálhat, mintegy megismertetve a hazai és külföldi szerepl őkkel a térségben található üzleti lehet őségeket. Indokolt tehát, hogy a Társulás honlapjára felkerüljön egy új modul, mely a fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos legfrissebb információkat, projektek listáját tartalmazza. Szükséges továbbá, hogy a végrehajtó szervezet minden alkalmas nyilvános fórumon tájékoztassa a lakosságot a program végrehajtásáról, az egyes fejlesztési projektek alakulásáról.

2. Projektfejlesztés

A fejlesztési program megvalósítása konkrét projekteken keresztül történik, ezért elengedhetetlen azok el őkészítéséhez és menedzseléséhez szükséges intézmények, mechanizmusok és szakemberek rendelkezésre állása. Ennek érdekében a következ ő négy tevékenység megvalósítását javasoljuk: • Projektgenerálás folyamatának fenntartása A fejlesztési program kidolgozása során elkezd ődött egy folyamat a térségben, mely a létez ő fejlesztési elképzelések összegy űjtését, kidolgozását célozta. Fontos feladat a projektgy űjtés

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 161 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja folyamatának fenntartása, a kialakított projektadatbázis rendszeres aktualizálása. Ki kell dolgozni a folyamat módszertanát, egy egyszer ű információs adatlapot, melyen a fejlesztési elképzelést körvonalazó keretinformációk begy űjthet ők. • Projekt-el őkészítési képességek fejlesztése A projektbázis megteremtéséhez és m űködtetéséhez szükség van olyan kistérségi szakemberekre, akik képesek el őkészíteni és megvalósítani a Strukturális Alapok elvárásainak megfelel ő projekteket. A kistérség projektgenerálási, projektfejlesztési kapacitásának fejlesztése érdekében szükséges mind a Társulás, mind a potenciális projektgazdák munkatársainak képzése. • Projektek hasznosítása, kidolgozása Fontos az adatbázisban szerepl ő projektek hasznosulásának biztosítása, „csatornázása” a megfelel ő finanszírozási forrásokhoz. A térségben rendelkezésre álló fejlesztési források egy részét indokolt tehát a projektek benyújtásához szükséges dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, m űszaki tervek, stb.) elkészítésére fordítani, mivel így biztosítható leginkább a fejlesztési program megvalósítása, az érintett települések forrás- felhasználási képességének javítása.

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 162 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

11. FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési koncepciója, 1999, Miskolci Egyetem [2] Az Észak-Magyarországi régió egészségügyi stratégiája, 2003-2006 közötti évekre, NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, MTA Regionális Kutatások Központja, Észak-magyarországi Osztály, Miskolc [3] Zemplén 2000 Stratégiai és Operatív Program: Helyzetfeltárás, fejlesztési irányok és stratégia, 2001, Zempléni Településszövetség, Excellence Rt. [4] Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és Akcióterv (fejlesztés alatt lév ő változat) [5] A Tokaji Borvidék kultúrtáj, Világörökség kezelési terv, Budapest 2001, a dokumentációt közrem űköd ők segítségével összeállította a VÁTI Kht. [6] Háttéranyag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit javító középtávú program kidolgozásához, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ROMA NÉPESSÉGÉNEK HELYZETE, Delphoi Consulting, 2002 [7] Középtávú Stratégia és Operatív Program A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén él ő romák élethelyzetének javítására, 2002, Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Iroda, Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség [8] A magyar információs társadalom az Európai Unióhoz történ ő csatlakozás el őestéjén: helyzetkép és stratégia, IHM [9] KSH kiadványok, T-Star adatbázis 2002 Internetes források [1] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu [2] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.ktm.hu [3] Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács honlapja: www.norda.hu [4] Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet: www.ktg.gau.hu [5] Szerencs város honlapja: www.szerencs.hu [6] Nemzeti Terület- és Regionális fejlesztési Hivatal honlapja: www.nth.hu [7] Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja: www.b-a-z.hu [8] Zempléni Településszövetség honlapja: www.ztsz.hu [9] www.vilagorokseg.hu [10] www.terkepcentrum.hu [11] http://www.kerosz.hu [12] Bükki Nemzeti Park honlapja: www.bnpi.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 163 -

A Szerencsi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

11. MELLÉKLETEK

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 164 -