A Felső-Tisza (HUHN20001) Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület

A Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület fenntartási terve

Debrecen 2014

Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Együttm űköd ő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Vezet ő szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor

Szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Lesku Balázs Olajos Péter

Vezet ő természettudományi szakért ő Dr. Kiss Béla

Vezet ő agrárgazdálkodási szakért ő Tóth Sándor

Közrem űköd ő szakért ők Juhász Krisztina Dr. Forgács Zoltán Dr. Király Gergely Dr. Sramkó Gábor Mesterházy Attila Varga Anna Virók Viktor Zsólyomi Tamás Sulyok József Deák József Áron Hegyessy Gábor Dr. Gulyás Gergely Dr. Nagy Sándor Alex Dr. Györe Károly Dr. Sum Szabolcs Lukács Attila Ludányi Mercédesz Dr. Juhász Péter Deli Tamás Dr. Estók Péter Kovács Tibor Mizsei Edvárd Lukács Attila Hauberger Júlia

Ez a dokumentáció a szerz ői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerz ői jogvédelem alatt áll. A doku- mentáció nyilvános, a megfelel ő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthet ő!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv...... 5 1. A terület azonosító adatai...... 6 1.1. Név ...... 6 1.2. Azonosító kód...... 6 1.3. Kiterjedés...... 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy él őhelyek ...... 6 1.5. Érintett települések...... 7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...... 7 1.7. Tervezési és egyéb el őírások ...... 8 2. Veszélyeztet ő tényez ők...... 14 3. Kezelési feladatok meghatározása...... 16 3.1. Természetvédelmi célkit űzés, a terület rendeltetése...... 16 3.2. Kezelési javaslatok...... 17 3.2.1. Él őhelyek kezelése (Kezelési egységek – KE)...... 17 3.2.2. Él őhelyrekonstrukció és él őhelyfejlesztés...... 45 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ...... 45 3.2.4. Kutatás, monitorozás...... 45 3.2.5. Mellékletek...... 46 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ...... 48 3.3.1. Agrártámogatások...... 48 3.3.2. Pályázatok ...... 51 3.3.3. Egyéb...... 51 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ...... 52 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ...... 52 3.4.2. A kommunikáció címzettjei...... 52 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezel ő szervekkel ...... 58 II. Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció ...... 61 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ...... 63 1.1. Környezeti adottságok...... 63 1.1.1. Éghajlati adottságok ...... 63 1.1.2. Vízrajzi adottságok...... 63 1.1.3. Talajtani adottságok ...... 65 1.2. Természeti adottságok ...... 65 1.2.1. A tervezési területen el őforduló közösségi jelent őség ű él őhelyek ...... 74 1.2.2. A tervezési területen el őforduló közösségi jelent őség ű növényfajok...... 80 1.2.3. A tervezési területen el őforduló közösségi jelent őség ű állatfajok...... 80 1.2.4. A tervezési területen el őforduló egyéb jelent ős fajok...... 109 1.3. Területhasználat...... 111 1.3.1. M űvelési ág szerinti megoszlás...... 111 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ...... 111 1.3.3. Területhasználat és kezelés...... 112 2. Felhasznált irodalom ...... 124 3. Térképek...... 127

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai

1.1. Név Tervezési terület neve: Fels ő-Tisza kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód

Tervezési terület azonosítója: HUHN20001

1.3. Kiterjedés

Tervezési terület kiterjedése: 28681,9 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy él őhelyek

1.4.1. Jelöl ő él őhelyek • 91E0* - Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeter- dők ( Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae ) • 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel • 3270 - Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel • 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei • 91F0 - Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur , Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal ( Ulmenion minoris ) * kiemelt jelent őség ű

1.4.2. Jelöl ő fajok • széles tavicsíkbogár ( Graphoderus bilineatus ) • erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ) • sávos bödöncsiga ( Theodoxus transversalis ) • tompa folyamkagyló (U nio crassus ) • díszes tarkalepke (Euphydryas maturna ) • nagy t űzlepke ( Lycaena dispar ) • sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) • nagy szarvasbogár ( Lucanus cervus ) • bánáti csiga ( Chilostoma banaticum ) • balin ( Aspius aspius ) • Petényi-márna ( Barbus meridionalis ) • vágó csík ( Cobitis taenia ) • botos kölönte ( Cottus gobio ) • ingola fajok ( Eudontomyzon spp .) • halványfoltú küll ő ( Gobio albipinnatus ) • homoki küll ő ( Gobio kessleri ) • felpillantó küll ő ( Gobio uranoscopus ) • széles durbincs ( Gymnocephalus baloni ) • selymes durbincs ( Gymnocephalus schraetzer ) • dunai galóca ( Hucho hucho ) • szivárványos ökle ( Rhodeus sericeus amarus ) • leánykoncér ( Rutilus pigus ) 6

• törpecsík ( Sabanejewia aurata ) • német bucó ( Zingel streber ) • magyar bucó ( Zingel zingel ) • vöröshasú unka ( Bombina bombina ) • mocsári tekn ős ( Emys orbicularis ) • vidra ( Lutra lutra )

1.5. Érintett települések Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Cigánd, Csobaj, Kenézl ő, Prügy, Révleányvár, Ricse, Taktabáj, Taktakenéz, Tiszacsermely, Tiszakarád, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj, Zalkod, Zemplénagárd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Aranyosapáti, Balsa, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gávavencsell ő, Gulács, Gy őröcske, Gyüre, Ibrány, Jánd, Kisar, Kisvarsány, Komoró, Lónya, Magosliget, Mátyus, Mez őladány, Milota, Nagyar, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szabolcsveresmart, Szatmárcseke, Tarpa, Tímár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszalök, Tiszamogyorós, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tiszavid, Tivadar, Tuzsér, Újkenéz, Uszka, Vásárosnamény, Záhony, Zsurk A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelent őség ű természetvédelmi rendeltetés ű területekkel érintett földrészletekr ől szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkez ő utód helyrajzi számokra is kiterjed.

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Védetté nyilvánító jog- Típus Kód Név Kiterjedés szabály száma „Ex lege” HNL096 Gyujtava 71,08 ha 1996. LIII. tv. a termé- láp szet védelmér ől

Egyéb érintett Natura 2000 terület: A területb ől 14760 ha a Fels ő-Tisza Különleges madárvédelmi területtel (HUHN10008) van átfe- désben. A területb ől 7879 ha a Szatmár-Bereg Különleges madárvédelmi területtel (HUHN10001 ) van átfedésben A tervezési terület az Országos ökológiai hálózat övezet ökológiai folyosójának (100%) része. A terület egy része (1322 ha) a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzettel átfed (142/2007. (XII.27.) KvVM rendelet a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról) A tervezési területb ől 839,25 ha a Tiszadobi-ártér TT része (145/2007. (XII.27.) KvVM rendelet a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról). A tervezési területb ől 1021,3 ha a Tiszatelek- Tiszaberceli-ártér TT része (80/2007. (X.18.) KvVM rendelet a Tiszatelek- Tiszaberceli-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról). A tervezési terület az Országos ökológiai hálózat övezet ökológiai folyosójának (100%) része.

Ramsari terület: Kiterjedése: 22310 ha. Nemzetközi nyilvántartási sorszáma: 1410. 2004. 12. 04-én, 22.310 ha területtel vették fel a jegyzékbe. Helyi jelent őség ű védett természeti terület : a tervezési területb ől a Milota 05 helyrajzi számú rész Milotai Váriszeg néven helyi védettséget élvez, kiterjedés: 39,6 ha (törzskönyvi szám:14/36/TT/97, hatályba lépés éve: 1997) 7

Helyi jelent őség ű védett természeti terület: a tervezési területb ől a Tiszadada 0231 helyrajzi számú rész Tiszadadai Holt-Tisza néven helyi védettséget élvez, kiterjedés: 13,6133 ha (törzskönyvi szám:14/38/TT/98, hatályba lépés éve: 1998)

1.7. Tervezési és egyéb el őírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv - Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének szakmai anyaga 2003-ban került kidolgozásra (jogszabályban még nem került kihirdetésre). - Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervének szakmai anyaga 2009-ben került kidolgozásra (jogszabályban még nem került kihirdetésre). - Tiszatelek- Tiszaberceli-ártér Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervének szakmai anyaga 2009-ben került kidolgozásra (jogszabályban még nem került kihirdetésre).

1.7.2. Településrendezési eszközök - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közgy űlésének 19/2011 (XII.1.) önkormányzati rendelete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési terve elfogadásáról - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei területrendezési terv szabályairól - Balsa Község Önkormányzata képvisel őtestületének 3/2008. (III.20.) rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról - Benk Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 8/2010. (VIII.12.) ÖKT. rendelete a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervének módosításáról - Cigánd város képvisel őtestületének 11/2008. (XI.26.) rendelete Cigánd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról - Dombrád Város Önkormányzata Képvisel ő-testületének 9/2011. (XI.25.) önkormányzati rendelete Dombrád város helyi építési szabályzatának és szabályozási terveinek megállapításáról - Döge Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 9/2010. (VII.26.) ÖKT. rendelete a Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról - Eperjeske Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 5/2010. (VIII.19.) ÖKT. rendelete a Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról - Fényeslitke Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 11/2010. (XII.29.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatának változásáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról - Gávavencsell ő Nagyközség Önkormányzati Képvisel őtestületének 9/2006. (VI.4.) rendelete Gávavencsell ő Nagyközség Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról - Gy őröcske Község Önkormányzati Képvisel ő-testületének 8/2010. (VIII.31.) Önkormányzati rendelete Gy őröcske község igazgatási területe Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Gyüre település Képvisel ő Testület 8/2005. (XII.30.) rendelete a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról - Gulács község képvisel őtestületének 3/2006. (V.24.) rendelete Gulács község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a helyi építési szabályzat megállapításáról - Ibrány város képvisel őtestületének 30/2008. (XII.19.) rendelete Ibrány város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének elfogadásáról 8

- Kenézl ő Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 14/2003. (X.10.) rendelete Kenézl ő község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

- Kisar Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 5/2006. (VI.16.) ÖKT. rendelete Kisar község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a helyi építési szabályzat megállapításáról - Kisvarsány Község Képvisel ő Testületének 3/2010. (IV.2.) ÖKT. rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Komoró Község Képvisel ő Testületének 12/2005. (X.20.) rendelete Komoró Község szabályozási terveinek és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról - Lónya Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 9/2006. (V.30.) ÖKT. rendelete a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról - Magosliget Község Képvisel ő Testületének 6/2009. (III.12.) ÖKT. rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Mez őladány Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 8/2010. (VIII.14.) ÖKT. rendelete a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról - Milota Község Önkormányzata Képvisel ő Testületének 6/2001. (VIII.24.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatának és a hozzátartozó Szabályozási tervének jóváhagyásáról - Nagyar Község Képvisel ő Testületének 5/2006. (VI.15.) rendelete ÖKT. rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Nagyvarsány Községi Önkormányzat Képvisel őtestületének 6/2011. (II.28.) rendelete Nagyvarsány község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Olcsva Község Önkormányzatának Képvisel ő-testülete 6/2006. (VI.6.) Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv megállapításáról - Panyola Község Önkormányzata Képvisel ő Testületének 5/2006. (VI.1.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról - Paszab Község Önkormányzata Képvisel ő Testületének 6/2006. (VI.1.) Kt. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról - Rakamaz Város Önkormányzatának 28/2005. (XII.01.) KT. rendelete Rakamaz helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról - Szabolcs Község Önkormányzata Képvisel őtestületének 9/2006. (V.26.) rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról - Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képvisel őtestületének 18/2006. (XII.15.) rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról - Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képvisel ő-testület 9/2006 (VI.02) rendelete a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról - Tiszaadony Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 15/2005 (XI.14.) rendelete a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról - Tiszabecs Nagyközség Képvisel ő Testületének 3/2009. (III.12.) KT számú rendelete a Nagyközség igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat 9

megállapításáról - Tiszabercel Község Önkormányzati Képvisel ő testületének 14/2006. (VI.1.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási tervek elfogadásáról - Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képvisel őtestületének 6/2009. (V.13.) rendelete a Helyi Építési szabályzatának változásáról és a szabályozási tervek elfogadásáról - Tiszadada Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 1/2012. (II.14.) ÖNK. rendelete a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról - Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képvisel ő-testületének 7/2011. (IX.09.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzat módosításáról - Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képvisel őtestületének 6/2006. (IX.21.) rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról - Tiszakarád Község Önkormányzati Képvisel ő-testületének 11/2001. (IX.13.) ÖKT. rendelete a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról - Tiszakerecseny Község Önkormányzati Képvisel ő Testületének 11/2006. (V.30.) rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Tiszakóród Község Önkormányzati Képvisel ő Testületének 5/2003. (VII.01.) KT. rendelete a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról - Tiszalök Város Önkormányzat Képvisel ő-testületének 6/2009. (III.16.) rendelete a helyi Építési szabályzatának változásáról és a szabályozási tervek elfogadásáról - Tiszamogyorós község Közgy űlésének 7/2010. (VIII.4.) ÖKT. rendelete Tiszamogyorós község Szabályozási tervének elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat módosításáról - Tiszanagyfalu Község Önkormányzata Képvisel ő-testületének 11/2010. (X.18.) önkormányzati rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról - Tiszaszalka Község Önkormányzati Képvisel ő-testületének 6/2004. (V.25.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási tervek elfogadásáról - Tiszaszentmárton község Képvisel őtestületének 8/2006. (V.29.) rendelete Tiszaszentmárton község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról - Tiszatelek Község Önkormányzata Képvisel ő-testületének 8/2006. (VIII.31.) rendelete Tiszatelek község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról - Tímár község Képvisel őtestületének 4/2003. (V.19.) rendelete a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról - Tivadar Község Önkormányzata Képvisel ő-testületének 6/2006. (VI.5.) önkormányzati rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról - Tuzsér Nagyközség Önkormányzata Képvisel ő Testületének 5/2010. (VI.28.) rendelete a Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról - Újkenéz Község Önkormányzata Képvisel ő testületének 9/2006. (VIII.28.) ÖKT. rendelete a község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról - Uszka Község Képvisel ő testületének 3/2009. (III.12.) KT. rendelete a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról - Vásárosnamény Város Képvisel őtestületének 14/2010. (X.21.) Önkormányzati rendelete 10

Vásárosnamény város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének elfogadásáról - Záhony Város Önkormányzata Képvisel őtestületének 11/2009. (V.25.) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatának változásáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról - Zsurk Község Önkormányzata Képvisel őtestületének 7/2009. (VI.05.) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatának változásáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról

1.7.3. Körzeti erd őtervek és üzemtervek Körzeti erd őtervek: - Rétköz-Beregi körzet körzeti erd őterve ( érvénye s: 2013.01.01 - 2022.12.31.) ügy száma: 11949/14/2011, kelt: 2013.október 7. - Nyíregyházi erdészeti tervezési körzet második erd őterve ( érvényes : 2008.01.01 - 2017.12.31.) törzskönyvi szám: 36/2008, kelt: 2009. június 10. - Tiszavasvári erdészeti tervezési körzet második erdőterve ( érvényes: 2006.01.01 – 2015.12.31.) törzskönyvi szám: 19/2006, kelt: 2007.04.25. - Bodrogközi erdészeti tervezési körzet második erd őterve ( érvényes : 2008.01.01 – 2017.12.31.) törzskönyvi szám: 9/2008, kelt: 2008.szeptember 1. - Szatmár- Nagyecsedi erdészeti tervezési körzet erd őtervének elkészítési határideje: 2015.12.31. A köztes id őszakra az erd őről, az erd ő védelmér ől és az erd őgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 113. § (17) bekezdése vonatkozik.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/5. Szabolcs-Szatmár-beregi apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes : 2014-ig. (Készíté- sét az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) II/4. Tiszamenti átmeneti körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes : 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) A területileg illetékes vadásztársaságok listája a megalapozó dokumentáció, 1.3.3.3. Vadgazdálko- dás, halászat, horgászat c. fejezetében találhatók meg.

1.7.5. Halgazdálkodási tervek Szabolcsi Halászati Kft. (Nyíregyháza) kezelésében lév ő horgászati vízterületek: - Belf ő-csatorna (víztérkód: 000066) - Tisza folyó 581,3 – 638 fkm közötti szakasza (víztérkód: 000078) - Tisza folyó 540,5 – 581,3 fkm közötti szakasza (víztérkód: 000077) - Tisza folyó 494 – 540,5 fkm közötti szakasza (víztérkód: 000069) - Apátszögi Holt-Tisza (víztérkód: 000072) - Pallószögi Holt-Tisza (víztérkód: 000085) - Szabolcsveresmarti keleti és északi holtág (víztérkódok: 000086, 000088) - Tímári morotva (víztérkódok: 002368) - Tiszacsermelyi keleti holtág (víztérkód: 000074) - Tiszaeszlári Holtág (víztérkód: 000082) - Tiszadobi holtág (víztérkód: 000070) - Tiszakarádi holtág (víztérkód: 000073) - Tiszadadai holtág (víztérkód: 000079) - Haláborszeg-Nagykerék holtág (víztérkód: 002087)

Rákóczi halászati Szövetkezet (Nyírmeggyes) kezelésében lév ő horgászati vízterületek: - Tisza folyó 638 – 758 fkm közötti szakasza (víztérkód: 001379) - Eperjeske Horgastó holtág (víztérkód: 002093) 11

- Gulácsi Tóhát-holtág (víztérkód: 002082) - Haláborszeg-Nagykerék holtág (víztérkód: 002087) - Helmecszegi Holt-Tisza (víztérkód: 002090) - Nagyszeg eleje holtág (víztérkód: 002084) - Tiszaszalkai átvágás holtág (víztérkód: 002088) - Tiszaszentmártoni-holtágak (víztérkód: 002089) - Tulbákaszegi holtág (víztérkód. 002091)

Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetsége (Nyíregyhá- za) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Mátyusi Rózsás-holtág (víztérkód: 001892)

Cormorán Horgászati Egyesület (Rakamaz) kezelésében lév ő horgászati vízterületek: - Aranyos-árok (Rakamazi kismorotva) (víztérkód: 000083) - Rakamazi Holtág (víztérkód: 000081) - Rakamazi Nagy morotva (víztérkód: 000084)

Postás Horgászati Egyesület (Vásárosnamény) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Bagi (Keskeny) Holt-Tisza (víztérkód: 000119)

Tiszavirág Horgászati Egyesület (Gulács) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Boroszlókerti Holt-Tisza (víztérkód: 002081)

Bezdéd Horgászati Egyesület (Tiszabezdéd) kezelésében lév ő horgászati vízterületek: - Fecskefarok Holt-Tisza (víztérkód: 002196) - Tiszabezdédi Kerek holtág (víztérkód: 000113)

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő horgászati vízterület: - Fótoskerti-holtág (víztérkód: 002272)

Vidiszegi Sporthorgász és Természetvéd ő Egyesület (Gyüre) kezelésében lév ő horgászati vízte- rület: - Gyürei Holt-Tisza (víztérkód: 001880)

Új Élet Horgászati Egyesület (Tiszalök) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Kenyérgyári Holtág (víztérkód: 001879) - Vargaszegi-holtág (víztérkód: 000100)

Kuruc Horgászati Egyesület (Tarpa) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Kiss Jánosné holtág (víztérkód: 002148)

Tuzsér-Komorói Barátság Horgászati Egyesület (Tuzsér) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Szigetd űlői Holt-Tisza (víztérkód: 001275)

Textiles Horgászati Egyesület (Nagyhalász) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Marótzugi Holtág (víztérkód: 001276)

Mez őhal 97 HSZ (Mez őladány) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Mez őladányi Endesi holtág (víztérkód: 001882)

Király Miklós (Mez őladány) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Pásku holtág (víztérkód: 001884) 12

Szabolcsi Földvár Horgászati Egyesület (Szabolcs) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Szabolcsi Holt-Tisza (víztérkód: 001647)

Tímári Horgászati Egyesület (Tímár) kezelésében lévő horgászati vízterület: - Tímári holtág (víztérkód: 002374)

Rákóczi Horgászati Egyesület (Újkenéz) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Újkenézi morotva (víztérkód: 001618)

Szabolcsveresmarti Önkormányzat kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Várszögi morotva (víztérkód: 002271)

Polgári Béla (Aranyosapáti) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Vidiszegi holtág (víztérkód: 000120)

Kelet Farm Kft. (Zsurk) kezelésében lév ő horgászati vízterület: - Zovány (víztérkód: 001621)

1.7.6. Vízgy űjt ő-gazdálkodási terv Fels ő-Tisza alegység vízgy űjt ő-gazdálkodási terve – Közreadta a FETIKÖVIZIG és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2010 áprilisában. Esedékes felülvizsgálat éve: 2015. Lónyai-főcsatorna alegység vízgy űjt ő-gazdálkodási terve – Közreadta a FETIKÖVIZIG és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2010 áprilisában. Esedékes felülvizsgálat éve: 2015.

1.7.7. Egyéb tervek Díszes tarkalepke ( Euphydryas maturna ) fajmeg őrzési terve. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz- térium, Természetvédelmi Hivatal, 2006. Tisza térség területrendezési tanulmányterve: elkészítését a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület és vidékfejlesztését szolgáló programról szóló 1107/2003, (XI.5.) Korm. határozat írta el ő.

2. Veszélyeztet ő tényez ők

Érintett Veszélyeztet ő tényez ő terület Kód Jelent ősége Milyen jelöl ő él őhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? neve nagysága (%)

A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 5,4 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Ezeknek a mocsárrétek közelebb vannak a kas zálórétekhez, és a nagy részét jelenleg is kaszáljá k. A kaszálás elmaradása miatt özönnövények terjednek el ezeken az él őhelyen, vagy a szukcesszió miatt becserjésedik-beer d ősül. Így elt űnhet. intenzív szarvasmarha- A04.01.01 M 5,4 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Els ősorban Gávavencsell ő és Rakamaz mellett legeltetnek nagy területen ezek en az él őhelyen. Az intenzívebben legeltetett részeken legeltetés egyértelm űen fajszegényedést okoz, és a gyom-, illetve özönfa jok elterjedését.

Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91 E0*) : A felmért terület megközelít őleg 10 százalékán erd ő felújítás idegenhonos B02.01.02 M 6 találhatók tájidegen telepítések. Ezek els ősorban puhafás ligeterd ők helyén létesültek. Az újabb fiatal telepítések eg y része már őshonos fafajú, de még most is gyakoriak a nemes nyá r felújítások. fajokkal Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur , Ulmus laevis és Ulmus minor , Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0): Ennél az él őhelynél is el őfordul, hogy idegenhonos fajokat telepítenek az erd őbe, de itt az a jellemz ő, hogy őshonos fajokkal vegyes állományokat hoznak létre. erdei aljnövényzet B02.03 M 2 Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur , Ulmus laevis és Ulmus minor , Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0): Egyes erd őrészletekb ől eltávolítása eltávolították a teljes cserjeszintet. A cserjeszin t hozzá tartozik az erd őhöz, önmaga is él őhely, így eltávolítása nem kívánatos. Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91 E0*) : Els ősorban a településekhez közelebb lév ő erd őkb ől hiányzik a holtfa. A holtfa hozzá tartozik az él őhelyhez és közösségi jelent őség ű fajoknak szolgálhat önmaga is él őhelyül.

lábonálló és/vagy elfekv ő holt B02.04 M 5,6 Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur , Ulmus laevis és Ulmus minor , Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0): A területen el őforduló faanyag eltávolítása keményfás ligeterd őből szinte teljesen hiányzik a holtfa. A holtfa hozz á tartozik az él őhelyhez és közösségi jelent őség ű fajoknak szolgálhat önmaga is él őhelyül. bánáti csiga ( Drobacia banatica ): Számára az egyik legfontosabb limitáló tényez ő a búvóhelyek megléte, így hullámtereken különösen az uszadékhalmoknak van óriási szerepe. Ezek felszámolása, akár a faj kipusztulásával, illetve a populáció összeomlásával járhat. Mivel ez minden é vben képes újra képz ődni, úgy gondolom az e miatti kipusztulástól egyik lel őhelyén sem kell tartani.

B07 egyéb erdészeti tevékenység H 14 Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91 E0*) : A tarvágásos véghasználat természetszer ű erd őkben a jelöl ő él őhelytípust jelent ősen zavaró hatás, ráadásul az özönfajok térnyerésén ek kedvez. Petényi-márna ( Barbus meridionalis ), botos kölönte ( Cottus gobio ), ingola fajok ( Eudontomyzon spp. ), homoki küll ő ( Gobio kessleri ), felpillantó küll ő ( Gobio uranoscopus ), széles durbincs (Gymnocephalus baloni ), selymes durbincs ( Gymnocephalus schraetzer ), dunai galóca ( Hucho hucho ), törpecsík ( Sabanejewia aurata ), német bucó ( Zingel streber ): A mederben végzett kavics és C01.01 homok- és kavicskitermelés L 2,02 homok kitermelés számos halfaj él ő- ill. szaporodóhelyét teszi tönkre, semmisíti meg. Sávos bödöncsiga ( Theodoxus transversalis ): Vízkárelhárítási célból a mederben végzett kavic s kotrási munkálatok károsítják az állományt, azált al, hogy az üledékkel együtt, a kis mobilitású csigák is eltávolításra kerülnek a mederb ől. Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91 E0*), Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus G05.04 rongálás, vandalizmus M 8 robur , Ulmus laevis és Ulmus minor , Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0) : Viszonylag ki s területet érint ő falopások. A felnyitott területeken özönnövények válnak uralkodóvá.

Enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91 E0*) : A legnagyobb problémát jelenti a területen az özönnövények gyors terjedése, mely ellen nagy terül eten nagyon nehéz védekezni. Várhatóan a kés őbbiekben ez fogja a legnagyobb problémát okozni. Az özönnövények tömeges elszaporodása átalakítja a természetes él őhelyek szerkezetét, számos fajt kiszorít és egyes e setekben a környezetet olyan mértékben átalakítja, hogy az eredeti él őhely visszaalakítása rendkívül nehézzé válik. Csak elvétve lehet a területen olyan puhafás ligete rd őt találni, melyben ritkának számítanak az özönnövén yek. Nagy problémát jelent, ha mesterséges vagy ter mészetes okok miatt felnyílik a lombkorona, az özönnövények egyb ől elborítják, megakadályozva a természetes regenerá ciót. Több helyen lehetett olyan felújítást látni, melyben az özönnövények elnyomták a telepített fajo kat. Fontossági sorrendben a gyakori fajok: Amorpha fruticosa , Acer negundo , Fraxinus pennsylvanica , Robinia pseudoacacia , Vitis vulpina , Parthenocissus spp . idegenhonos inváziós fajok I01 M 5,4 jelenléte Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): A legnagyobb problémát jelenti a területen az özönnövények gyor s terjedése, mely ellen nagy területen nagyon nehéz védekezni. Várhatóan a kés őbbiekben ez fogja a legnagyobb problémát okozni. Az özönnövények tömeges elszaporodása átalakítja a te rmészetes él őhelyek szerkezetét, számos fajt kiszorít és egyes esetekben a környezetet olya n mértékben átalakítja, hogy az eredeti él őhely visszaalakítása rendkívül nehézzé válik. Ennél az él őhelynél els ősorban a Xanthium italicum és a Bidens frondosa okoz problémát. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): A szukcessziós folyamatok hatására a gyepek becserjésednek-beerd ősülnek. Sajnos a legtöbb esetben özönnövénnyel. Keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur , Ulmus laevis és Ulmus minor , Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0): A legnagyobb p roblémát jelenti a területen az özönnövények gyors terjedése , mely ellen nagy területen nagyon nehéz védekezni. Várhatóan a kés őbbiekben ez fogja a legnagyobb problémát okozni. Az özönnövények tömeges elszaporodása átalakítja a természetes él őhelyek szerkezetét, számos fajt kiszorít és egyes e setekben a környezetet olyan mértékben átalakítja, hogy az eredeti él őhely visszaalakítása rendkívül nehézzé válik.

J02.03.02 csatornázás M 5,4 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Csak helyenként figyelhet ő meg, hogy mocsaras területekr ől elvezetik a vizet. Ez az él őhely szárazodását, degradációját, majd átalakulást okozhatja. Erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ): A visszaduzzasztással érintett szakaszokon az él őhelyi adottságok szuboptimálisnak tekinthet ők a faj lárvái számára, ebb ől következ ően a duzzasztó J02.05.05 törpe vízm űvek, duzzasztók M 3 műtárgy fölött kialakuló hidrológiai viszonyok draszt ikusan csökkentik a faj számára alkalmas él őhelyek kiterjedését az érintett szakaszon. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): A szukcessziós folyamatok hatására a gyepek becserjésednek-beerd ősülnek. Sajnos a legtöbb esetben özönnövénnyel. fajösszetétel változás, K02.01 M 5,4 széles tavicsíkbogár ( Graphoderus bilineatus ): A széles tavicsíkbogár él őhelyeit jelent ő, viszonylag kis kiterjedés ű, állandó vízborítású, makrovegetációval dúsan ben őtt holtmedrek és szukcesszió medermaradványok gyors el őrehaladó természetes szukcessziós folyamata. Ez egy részt a növényzet szerkezetében indukál kedvez őtlen változást a faj számára azáltal, ha a hínaras él őhelyfoltok teljesen besz űkülnek, ill. megsz űnnek és közel 95-100%-os emerz mocsárinövényzet bor ítás alakul ki.

K03.04 ragadozás (predáció) M 3,3 széles durbincs ( Gymnocephalus baloni ), selymes durbincs ( Gymnocephalus schraetzer ), leánykoncér ( Rutilus pigus ): A nagytest ű ragadozóhalak, a halev ő madarak károkat okozhatnak a szóban forgó halak állományában. Érintett Potenciális veszélyeztet ő terület Kód Jelent ősége Milyen jelöl ő él őhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? tényez ő neve nagysága (%) intenzív, vagy intenzívebb A03.01 M 5 kaszálás nagy t űzlepke ( Lycaena dispar ): a nem megfelel ő módszerrel, vagy nem megfelel ő id őpontban végzett kaszálás káros a faj állományaira

homoki küll ő ( Gobio kessleri ), balin ( Aspius aspius ), halványfoltú küll ő ( Gobio albipinnatus ), felpillantó küll ő ( Gobio uranoscopus ), széles durbincs ( Gymnocephalus baloni ), selymes durbincs H01 felszíni vizek szennyezése M 2,2 (Gymnocephalus schraetzer ), dunai galóca ( Hucho hucho ), leánykoncér ( Rutilus pigus ), vágó csík ( Cobitis taenia ), törpecsík ( Sabanejewia aurata ), magyar bucó ( Zingel zingel ), német bucó ( Zingel streber ): A hazai mez őgazdasági és ipari üzemekb ől, a csatornázatlan településekb ől a technológiai fegyelem be nem tartása, vagy havá ria eset miatt bekerült szennyezés a vízfolyásban, mint természetes környezetben veszélyezteti az anyag-, e nergia- és életfolyamatok fenntartását, csökkenti a halak életbenmaradásának esélyét, azok károsodnak, vagy elpusztulnak. Erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ): A faj érzékeny a vízszennyezésre és csak jó vízm in őség ű vízfolyásokban fordul el ő. Különösen a fels ő szakaszokról érkez ő ipari eredet ű szennyezésesek ipari üzemek felszíni jelentenek veszélyt a faj állományaira. H01.01 M 4 vízszennyezése Tompa folyamkagyló ( Unio crassus ): Különösen a juvenilis egyedek mutatnak nagy érzé kenységet az ipari eredet ű vízszennyezéssel szemben Különösen a fels ő szakaszokról érkez ő, ipari eredet ű szennyezésesek jelentenek veszélyt a faj állomány aira.

L08 árvíz (természetes folyamat) M 7 nagy t űzlepke ( Lycaena dispar ): az árvízi elöntés káros a fajra, közvetlenül és a hangyagazdán keresztül is Érintett Kívülr ől ható terület Kódveszélyeztet ő tényez ő Jelent ősége Milyen jelöl ő él őhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága neve (%) Erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ), Sávos bödöncsiga ( Theodoxus transversalis ): A faj érzékeny a vízszennyezésre és csak jó vízm in őség ű vízfolyásokban fordul el ő. A nem kell ően hatékony egyéb pontszer ű felszíni szennyvízkezelés veszélyt jelent a faj állományaira . H01.03 L 2 vízszennyezés Tompa folyamkagyló ( Unio crassus ): Különösen a juvenilis egyedek mutatnak nagy érzé kenységet a vízszennyezéssel szemben és érzékenyen reagálnak a víz oldott oxigéntartalmának megváltozására. A nem kell ően hatékony szennyvízkezelés veszélyt jelent a faj állományaira.

mez őgazdasági és erdészeti H02.06 tevékenységb ől származó M 5 diffúz talajvízszennyezés Erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ), Tompa folyamkagyló ( Unio crassus ), Sávos bödöncsiga ( Theodoxus transversalis ): A Tisza mentén található mez őgazdasági területekr ől beszivárgó, diffúz mez őgazdasági eredet ű tápanyagterhelés veszélyt a faj állományaira.

Petényi-márna ( Barbus meridionalis ), botos kölönte ( Cottus gobio ), ingola fajok ( Eudontomyzon spp. ), homoki küll ő ( Gobio kessleri ), balin ( Aspius aspius ), halványfoltú küll ő ( Gobio albipinnatus ), felpillantó küll ő ( Gobio uranoscopus ), széles durbincs ( Gymnocephalus baloni ), selymes durbincs ( Gymnocephalus schraetzer ), dunai galóca ( Hucho hucho ), leánykoncér ( Rutilus pigus ), vágó csík (Cobitis taenia ), törpecsík ( Sabanejewia aurata ), magyar bucó ( Zingel zingel ), német bucó ( Zingel streber ): A vízfolyás vízmin őség romlását gyakran a szomszédos felvízi országokb ól érkez ő szennyezett víztömeg (pl. ércbányák csurgalékvize) okozza. A szennyezés a vízfolyásban, mint természet es környezetben veszélyezteti az anyag-, energia- é s életfolyamatok fenntartását, csökkenti a halak életbenmaradásának esélyét, káros odnak, vagy elpusztulnak. államhatáron kívülr ől érkez ő XO M 10 Sávos bödöncsiga ( Theodoxus transversalis ): A határon túlról érkez ő ipari szennyezésesek potenciális veszélyt jelenhet nek a faj szigetszer űen el őforduló állományaira. veszélyek és hatások Tompa folyamkagyló ( Unio crassus ): Különösen a juvenilis egyedek mutatnak nagy érzé kenységet a vízszennyezéssel szemben és érzékenyen reagálnak a víz oldott oxigéntartalmának megváltozására. Els ősorban a határon túlról érkez ő szennyezésesek jelentenek veszélyt a faj állománya ira.

Erdei szitaköt ő ( Ophiogomphus cecilia ): A faj érzékeny a vízszennyezésre és csak jó vízm in őség ű vízfolyásokban fordul el ő. Különösen a határon túlról érkez ő szennyezésesek jelentenek veszélyt a faj állományaira.

3. Kezelési feladatok meghatározása

3.1. Természetvédelmi célkit űzés, a terület rendeltetése Általános célkit űzések: A Fels ő-Tisza kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területté nyilvánításakor az él őhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkit űzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelöl ő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkit űzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók.

A természetvédelmi célkit űzések: A terület természetvédelmi célkit űzése a jelöl ő él őhelyek területcsökkenésének megállítása és álla- potuk javítása a gyepgazdálkodáshoz, erd őgazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz köthet ő intézke- dések révén. A gyepgazdálkodás tekintetében ezt a legeltetés intenzitásának és a kaszálás módjának optimalizá- lása és ellen őrzése, az elszántások megakadályozása, illetve a (főképp idegenhonos inváziós) cserjefajok terjedésének hatékony megakadályozása tudják biztosítani. Az erd őgazdálkodás tekintetében a természetközeli állapotú erd ők fenntartása és a tájidegen erd ők lecserélése, továbbá a madárfajok védelme tudják biztosítani. Ezt azért szükséges kiemelni, mivel a a Natura 2000 terület nagy területeken átfed a (HUHN10001) Szatmár-Bereg és a (HUHN10008) Felső-Tisza különleges madárvédelmi területekkel, ahol fokozott védelemben részesül ő madárfajok fészkelnek. Ilyenek a réti sas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus milvus), fekete gólya (Ciconia nigra), darázsölyv (Pernis apivorus). A felsorolt madárfajok Natura 2000 területen fészkel ő állománya legalább 2%-át képezi az országos állománynak, így meg őrzésük, védelmük a különle- ges madárvédelmi terület alapvet ő célját és feladatát képezi. A Natura 2000 területen fészkel ő jelöl ő fokozottan védett madárfajok fészkel őhelyeinek közelében a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács által javasolt, erdészeti tevékenységre is vonatkozó id ő- beli és térbeli korlátozásokat szükséges betartani. Mivel a terület jelöl ő fajai zömmel vizes él őhelyekhez köthet ő, a hangsúly ezeknek a területeknek a meg őrzése, hiszen az egykor kiterjedt ártéri életközösségeknek a csekély hullámtéri területeken kellene teljes pompájukban megmaradniuk. A vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését a Tisza-meder jelenlegi állapotának meg őrzése, eset- leges javítása, a holtmedrek, vizes él őhelyek rehabilitációja és természetközeli hasznosítása szolgál- ja. Ennek megkísérléséhez két dolog elengedhetetlenül szükséges: amennyire lehet a hullámtéren be- lül helyreállítani a hajdani vízviszonyokat és az ehhez kapcsolódó adekvát hasznosításokat, hogy gaz- daságilag is megérje kialakítani és tisztán tartani a hullámtéri vízrendszer elemeit (víz ki- és visszave- zetés, mélyedések, laposok, összeköt ő árkok). A hullámtéri víz kivezetése és – megtartása az egyik legfontosabb teend ő, emellett a kisvizes él őhelyek lehet őség szerinti összekapcsolásával biztosítani szükséges az esélyt a menekülésre, hogy egy-egy ilyen id őszakos vízállás ne csapdaként m űködjön a halfajok számára. Ebb ől a szempontból kiemelt jelent őséggel bírnak a hullámtéri legális és illegális anyagnyer őhelyek. Ezek az intézkedések a közösségi jelent őség ű értékek meg őrzését, hosszabb tá- von pedig állományaik meger ősítését segítik.

A cékit űzések eléréséhez rendelt intézkedési javaslatok: • A természetszer ű erd őkben az erdészeti beavatkozások (főként tarvágás) esetében id ős, od- vasodó faegyedek (fehér és feketenyár), valamint holt faanyag meghagyása;

• Az élet- és vagyonbiztonságot figyelembe véve a meder speciális él őhelytípust jelent ő ele- meinek (palajok, zátonyok, szakadópartok), illetve a vízparti zonáció (partél – bokorfüzes – ligeterd ő) meg őrzése. • A tervezési területre es ő folyószakaszt a jelöl ő folyóvízi fajok (körszájú, hal, rovar, puhates- tű) ökológiai igényeinek megfelel ő állapotban kell meg őrizni, az él őhely átalakítása (pl. áramlási viszonyok megváltoztatása mederduzzasztással, nagymérték ű mederalakítás, ka- nyarátvágás) nem elfogadható. • A területre es ő folyószakasz a jelöl ő folyóvízi (hal, rovar, puhatest ű) fajok ökológiai igénye- inek megfelel ő állapotban való meg őrzése, az él őhely védelme az áramlási viszonyok meg- változtatásával, mederduzzasztással, nagymérték ű mederalakítással, kanyarátvágással járó átalakításokkal szemben. A területen lév ő holtmedrek kedvez ő ökológiai állapotban való meg őrzésének stratégiájának kidolgozása. A jelenleg folyó, gyorsuló ütem ű biotikus és abio- tikus öregedés ellen konzervációs intézkedések kidolgozása és foganatosítása; • A még jó ökológiai állapotban lév ő hullámtéri gyepek rendszeres, okszer ű hasznosítását hosszú távon (legeltetés, kaszálás) meg kell oldani, a beerd ősítés csak legvégs ő esetben, és akkor is csak természetszer ű erd ővé alakítható célállománnyal fogadható el. • Az inváziós növények nagy kiterjedés ű homogén állományait (f őként a gyalogakácosok), rendszeres kaszálással gyepként kell fenntartani, vagy át kell alakítani természetszer ű erd ő- vé. • A területen található erd ők esetében javasolt a véderd ő funkciót el őtérbe helyezni a gazdasá- gi rendeltetéssel szemben. • A keményfa ligeterd ők esetében fokozatos átállás valamely folyamatos erd őborítást biztosító művelési módra. • Tájidegen fafajú állományok fokozatos átalakítása természetszer ű erd őállományokká.

3.2. Kezelési javaslatok A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkit űzések eléréséhez a terület egyes részei eltér ő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott el őforduló él őhelyeket, fajokat, és az ott jellemz ő gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az él őhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv. Az egyes kezelési egységekre nem vo- natkoztatható él őhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a 3.2.2. - 3.2.4. fejezetben tárgyalja a fenntartási terv.

3.2.1. Él őhelyek kezelése A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a kötelez ő jelleg ű, jogszabályban el őírt kor- látozásokat, illetve az önkéntes vállalásokat. A 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet 4.§ 5. pontja alapján „ (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltér ő rendelkezése hiányá- ban kötelez ő földhasználati szabályokat nem állapít meg. ” Az itt megfogalmazott el őírások célja, hogy a kezelési egységekben el őforduló közösségi jelent őség ű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan el őírások, amelyek alapul szolgálnak a jöv őbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az el ő- írások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon

keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelez ővé. A már más jogszabály vagy hatósá- gi eszköz alapján létez ő el őírások esetében azok kötelez ő jellegét értelemszer űen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az el őírásokra csak utalást tesz.

A Fels ő-Tisza Natura 2000 területen az el őforduló él őhelyek, fontosabb fajok és gazdálkodási mó- dok alapján 12 kezelési egység lehatárolása indokolt, amelyek térképi megjelenítését a 3.2.5 mel- lékletek fejezet mutatja be. A kezelési egységek lehatárolása a 2013-ban tapasztalt természeti adott- ságok alapján történt, 1:10.000 alapléptékben. A térképi lehatárolás léptékét figyelembe véve a ke- zelési egységek határai (különösen nem mesterséges vonalat, pl. szántó, csatorna határ követ ő egy- ségek esetén) nem szigorúan véve rögzítettek, hanem 10-20 méteres átmeneti sávban értelmezhet ők. A kezelések, beavatkozások gyakorlati tervezésénél emellett figyelembe szükséges venni, hogy a természeti adottságok, él őhelyek spontán változásai miatt a kezelési egységek egymáshoz viszonyí- tott határai megváltozhatnak. A fentiek alapján tehát a kezelési egységek térbeli lehatárolása a fenn- tartási terv gyakorlati átültetése esetén áttekint ő, iránymutató jelleg ű információnak tekintend ő, aminek pontosítását magán a területen, az adott id őszak aktuális állapotának megfelel ően kell elvé- gezni.

3.2.1.1. Kezelési egységek

KE-1 kezelési egység

(1) Meghatározása: Földutak, m űutak, hidak, vasutak, ruderális területek, települési belterületek, tanyák, erdészházak, gát őrházak, üdül őházak, határátkel ő, a Tiszadobi Gyermekotthon parkja, depóniák, partstabilizálás miatt kialakított betonozott területek, töltésfelújítás aktuális helyszínei, csupasz anyagnyer ők, duzzasztóm ű, karámok, strandok, kompkiköt ők, szivattyúházak, telephelyek, sportpályák, TSZ-majorok, kempingek, turistapihen ők, a Tiszalöki Er őmű üzemi területe, vízügyi épületek, zsilipek. Jellemz ő a mesterséges, vagy taposott, tiport talajfelszín, a gyomosodás, egy ré- szük vetett, kezelt gyep. Elszórtan mindenfelé el őfordulnak a Natura 2000 területen belül. A kezelé- si egység összes kiterjedése mintegy 212 ha.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: magaskórós ruderális gyomnövényzet (OF), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), fiatal parlag és ugar (T10), nem őshonos fajú ültetett facsoportok, er- dősávok és fasorok (S7), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erd ők (RB), f űz- nyár ártéri erd ők (J4), kertvárosok, szabadid ős létesítmények (U2), falvak, falu jelleg ű kül- városok (U3), telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (U4), homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak (U7), folyóvizek (U8), ta- nyák, családi gazdaságok (U10), út- és vasúthálózat (U11) • Natura 2000 él őhelyek: -

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások Gyepek esetén a kötelez ően betartandó el őírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rend. el őírásait szükséges alapul venni.

b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • Az inváziós gyomok virágzásban történ ő kaszálása kötelez ő (GY107). (Magyarázat: az ide tartozó, nagyrészt antropogén eredet ű területek nagy részének van gyepes része, ezekre vonatkozik az el őírás) • Er ősen fert őzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108). • Él őhelyrekonstrukció (GY118). (Az anyagnyer őkre vonatkozik, lásd az „Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok” pontban és a 3.2.2 fejezetben)

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok Az illegális anyagnyer ők esetében javasolható a felszámolás (betemetés) lehet őségének vizsgálata, esetlegesen az állatbarát kisvizes él őhellyé történ ő átalakítása. ill. a hullámtéri vizes él őhelyek hálóza- tába történ ő bekötés lehet őségének vizsgálata. El őbbi abban az esetben lehetséges, amennyiben nem bizonyosodik be védett madárfaj (pl. partifecske) fészkelése a területen.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési egységbe tartozó területek esetében is szükséges a fenntartó kezelések alkalmazása. A megadott kezelési módszerekkel megakadályozható a gyomosodás. Az úgynevezett őszi tisztító kaszálás már nem akadályozza meg számos gyomfaj termésképzését és terjedését. Emiatt javasoljuk, hogy korábban, a virágzás kezdetén legyen a megfelel ő helyeken gyommentesít ő kaszálás. Szükség esetén ezt meg kell ismételni. Az illegális anyagnyer ők felszámolása a jelöl ő értékek kiterjedésének növelése érdekében szüksé- ges.

KE-2 kezelési egység

(1) Meghatározása: A Natura 2000 terület kaszálással-legeltetéssel fenntartott gyepterületei: mo- csárrétek, üde kaszálók, ártéri magaskórósok, magassásosok, vetett gyepek, jellegtelen száraz és nedves gyepek, homokon és löszön kialakult sztyepfoltok, esetleg legeltetett-kaszált vizes él őhe- lyek, illetve ezek becserjésedett állományai, mezsgyék, őshonos fajokból álló cserjések. Ide tartoznak az árvízvédelmi töltések is. A terület teljes kiterjedéséhez képest arányuk alacsony (3813 ha), hosszú szakaszokon csak az árvízvédelmi töltéseken jelennek meg. Nagyobb kiterjedés ű gyepek Tiszalök, Rakamaz, Balsa, Gávavencsell ő hullámterein találhatók (ezek egyébként a jelöl ő nagy tűzlepke ( Lycaena dispar ) f ő el őfordulási területei is), fentebb inkább szórványosnak mondhatók, főleg Záhony fölött. Kis részük országos jelent őség ű védett terület, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület és a Tiszadobi ártér Természetvé- delmi Terület része.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: nem t őzegképz ő nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a), vízparti virágkákás, csetkákás, vízi híd őrös, mételykórós mocsarak (B3), nem zsombékoló magassásrétek (B5), mocsárrétek (D34), ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet (D6), franciaperjés rétek (E1), löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a), homoki sztyeprétek (H5b), jellegtelen üde gyepek (OB), jellegtelen fátlan vizes él őhelyek (OA), üde és nedves cserjések (P2a), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű-fajok uralta állományok (P2c), vetett gyepek, füves sportpályák (T5) • Natura 2000 él őhelyek: folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), síksá- gok és a hegyvidékt ől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430) (részben), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis ) (6510), pannon homoki gyepek (6260*), síksági pannon löszgyepek (6250*)

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások Az érintett természetközeli gyepek esetén a kötelezően betartandó el őírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet, továbbá a Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Kezelési Terve és a Tiszadobi Ártér Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Kezelési Terve el őírásait szüksé- ges alapul venni. b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • Fogasolás nem megengedett (GY09). • Tárcsázás nem megengedett (GY10). • Hengerezés nem megengedett (GY11). • Gyepszell őztetés nem megengedett (GY12). • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24). • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkez ő őshonos cserjék meg őrzésére törekedni kell (GY28). • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmér ő felett) és a vadgyümöl- csök (törzsátmér ő megjelölése nélkül) meg őrzése kötelez ő (GY30). • A legeltetési s űrűséget a m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44). • Villanypásztor csak a m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható (GY57). • A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át (GY61). • Legeltethet ő állatfaj: szarvasmarhafélék (GY67). • Legeltethet ő állatfaj: juh (GY68). • Legeltethet ő állatfajok: lófélék (ló, szamár) (GY70). • Évente az id őjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelel ő, természetvédelmi- ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vev ő kaszálási terv készítése és egyeztetése a m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79).

• Fokozottan védett földön fészkel ő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a beta- karítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a m űködé- si terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros véd őterületet kell kialakítani (GY103). (Magyarázat: az el őírássor a haris ( Crex crex ) miatt került be.) • Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a m űködési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117) • A legeléskizárt területet a nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani (GY122) • A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos (GY116). • A fás legel ő fáinak felújítását a megjelen ő újulat meg őrzése, vadak és legel ő állatok elleni megvédésével biztosítani kell (GY123).

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok A kezelési egység területére vonatkozóan él őhelyrekonstrukciós vagy él őhelyfejlesztési javaslat nem merül fel.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési egység területén található gyeptípusok csak kaszálással-legeltetéssel tarthatók fenn. A hullámtéren jelent ős a spontán cserjésedés-erd ősödésre való hajlam, a kezeletlen gyepek néhány év alatt képesek átalakulni, és f őképp idegenhonos inváziós cserje- és fafajok (gyalogakác/ Amorpha fruticosa /, zöld juhar/ Acer negundo /) lepik be őket. A teljes becserjésedés meggátolása a jelöl ő gye- pi él őhelyek kiterjedésének fennmaradása érdekében szükséges, azonban a ligetes megjelenés fenn- tartása, cserjék és fák meghagyása szükséges. A cserjésedés visszaszorítása és a legeltetés mértékének korlátozása a nagy t űzlepke ( Lycaena dispar ) érdekeit figyelembe véve szükséges. Ugyancsak szükséges az jelent ős természetvédelmi érték ű egykori fás legel ők fenntartása. A kaszá- lás és a legeltetés el őírt korlátozásai a gyepek jó állapotban való fenntartását hivatottak szolgálni. Haris ( Crex crex ) jelenléte esetén a kaszálás halasztása a sikeres költés feltétele.

KE-3 kezelési egység

(1) Meghatározása: A Natura 2000 területen található erd ők, facsoportok, erd ősávok és fasorok, illetve erdei nyiladékok. Összességében a kezelési egység kiterjedése igen jelent ős (13046 ha). Az állományok nagy része puhafás ültetvény, idegenhonos és hazai fajok is jellemz őek, vannak spontán vetényült puhafások is. Értékesek a keményfás állományok (f őképp Vásárosnamény, Tiszaszalka, Mez őladány, Zemplénagárd, Tiszacsermely, Tiszakarád, Gávavencsell ő, Taktakenéz, Tiszadob), ke- vés gyertyános-tölgyes is van (Tiszacsermely, Szabolcsveresmart). Ezeken kívül kisebb arányban akácosok, fenyvesek, fekete diósok is el őfordulnak. A kezelési egy- ség egy része országos jelent őség ű védett természeti terület, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a

Tiszatelek-Tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület és a Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terü- let része. A kezelési egység nagy része szerepel az Országos Erdészeti Adattárban.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: láp- és mocsárerd ők (J2), folyómenti bokorfüzesek (J3), f űz-nyár ártéri erd ők (J4), keményfás ártéri erd ők (J6), gyertyános-kocsányos tölgyesek (K1a), őshonos fajú facsoportok, fasorok, erd ősávok (RA), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erd ők (RB), őshonos fafajú keményfás jellegtelen erd ők (RC), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erd ők (RDb), őshonos fafajú fiatalosok (P1), újonnan létre- hozott, őshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erd ősítés (P3), parkok, kastélyparkok, arbo- rétumok és temetők az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával (P6), vá- gásterületek (P8), akácültetvények (S1), nemesnyárasok (S2), egyéb ültetett tájidegen lombos erd ők (S3), egyéb ültetett tájidegen fenyvesek (S5), nem őshonos fafajok spontán állo- mányai (S6), nem őshonos fajú ültetett facsoportok, erd ősávok és fasorok (S7), jellegtelen üde gyepek (OB), nem t őzegképz ő nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a), fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA), idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű-fajok uralta állományok (P2c), üde és nedves cserjé- sek (P2a), lágyszárú özönfajok állományai (OD) • Natura 2000 él őhelyek: enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők ( Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae ) (91E0)*, keményfás ligeterd ők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal ( Ulmenion minoris ) (91F0), pannon gyertyános- tölgyesek Quercus petraeá val és Carpinus betulus szal (91G0)* (részben) • Az érintett erd őrészletek listája a megalapozó dokumentáció 1.3.3.2 Erdészet c. fejezetében találhatók.

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások • az Európai Mez őgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erd őterületeken történ ő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet • vonatkozó erd őterv rendeletek, körzeti erd őtervek: Rétköz-Beregi körzet körzeti erd őterve (érvényes: 2013.01.01 - 2022.12.31.) ügy száma: 11949/14/2011, kelt: 2013.október 7. Nyíregyházi erdészeti tervezési körzet második erd őterve (érvényes: 2008.01.01 - 2017.12.31.) törzskönyvi szám: 36/2008, kelt: 2009. június 10. Tiszavasvári erdészeti terve- zési körzet második erd őterve (érvényes: 2006.01.01 – 2015.12.31.) törzskönyvi szám: 19/2006, kelt: 2007.04.25. Bodrogközi erdészeti tervezési körzet második erd őterve (érvé- nyes: 2008.01.01 – 2017.12.31.) törzskönyvi szám: 9/2008, kelt: 2008.szeptember 1. Szatmár- Nagyecsedi erdészeti tervezési körzet erd őtervének elkészítési határideje: 2015.12.31. • Védett természeti területen fekv ő erd ők esetében a kötelez ően betartandó el őírásoknál a természet védelmér ől szóló 1996. évi LIII. törvény el őírásait szükséges alapul venni • Védett természeti területen fekv ő erd ők esetében további kötelez ő el őírásokat tartalmaznak a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terü- let és a Tiszadobi Ártér Természetvédelmi Terület kezelési tervei

b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • A Natura 2000 els ődleges rendeltetés átvezetése a jelöl ő fajok és él őhelyek szempontjából kiemelked ő jelent őséggel bíró területek esetében (E01). (Magyarázat: kiemelked ő jelent ő- séggel bírnak Vásárosnamény, Tiszaszalka, Mez őladány, Zemplénagárd, Tiszacsermely, Tiszakarád, Gávavencsell ő, Taktakenéz, Tiszadob olyan keményfás ligeterdei, amelyek nem védettek, a gyertyános-tölgyesek Tiszacsermely és Szabolcsveresmart külterületén, a bánáti csiga ( Chilostoma banaticum ) tradicionális lel őhelyei, az erd őlakó fokozottan védett madár- fajok tradicionális fészkel őterületei az átfed ő különleges madárvédelmi területek miatt) • A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erd őrészlet megosztásával) (E11). • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erd őtelepítésben való alkalmazásának mell őzése (E05). (Kivétel a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) el őfordulási területei, lásd a 3.2.3. sz. „Fajvédelmi intézkedések” fejezetben). • Idegenhonos fafajok telepítésének mell őzése (E06). (Kivétel a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) el őfordulási területei, lásd a 3.2.3. sz. „Fajvédelmi intézkedések” fejezetben). • Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztet ő (az erdei él őhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása (E17). (Magyarázatát lásd a „kezelési javaslatok indoklása” fejezetben). • A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy id ős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és meg őrzése az el ő- és véghasználatok során (E18). (Magyarázatát lásd a „kezelési javaslatok indoklása” fejezetben). • Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függ ően meghatározott) körzetében fészkelési id őszakban az erd őgazdálkodási tevékenység korlátozása (E20). (Magyarázat: f ő- képp a rétisas ( Haliaeetus albicilla ), békászó sas ( Aquila pomarina ), fekete gólya ( Ciconia nigra ), darázsölyv ( Pernis apivorus ), barna kánya ( Milvus migrans ) madárfajok miatt szük- séges) • Az erd ő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-el őkészítés elhagyása (E47). • Felújítás táj- és term őhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal (E51). (Magyarázat: A tájidegen fajok lecserélése hazai fafajokra általános természetvédelmi célkit űzés. Alkal- mazandó fafajok puhafaligetekben leginkább a fehér f űz, fehér nyár, fekete nyár, szürke nyár, keményfaligetekben a kocsányos tölgy, magyar k őris, mezei szil, mezei juhar. Kivétel a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) el őfordulási területei, lásd a 3.2.3. sz. „Fajvédelmi intézkedések” fejezetben). • A vegyes összetétel ű faállományokban a nevel ővágások során az idegenhonos fafajok eltá- volítása (E29). Kivétel a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) el őfordulási területei, lásd a 3.2.3. sz. „Fajvédelmi intézkedések” fejezetben • Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhet ő faállományokban a nevel ővágások során az őshonos fafajok minden egyedének meg őrzése az alsó- és a cserjeszintben is (E30). • Mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjed ő fajok visszaszorítására (E72). • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé – a díszes tarkalepke védelmé- ben – legalább 10 m széles erd őszegély létrehozásának el ősegítése vagy a meglév ők fenntar- tása. Az el ő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növé- nyekre nézve kíméletes módszerekkel)(E14). (Magyarázat: a Natura 2000 területen egyetlen erd őtömbre, a taktakenézi Szent-erd őre vonatkozó el őírás. A díszes tarkalepke ( Euphydryas maturna ) populációi számára kedvez ő állapotok tartós fenntartásához szükség van beavat- kozásokra)

• Szóró, sózó vagy etet őhely a m űködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki (VA01). • A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sike- rességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújí- tás területét lehet őség szerint be kell keríteni (VA02). • A környez ő gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állomá- nyok terjeszkedésének megakadályozása (E69).

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok Javasoljuk az él őhelyek vízellátásának javítását, továbbá a tájidegen fafajok kiszelektálását, az inváziós fa- és cserjefajok irtását, illetve a böhöncösödés el ősegítését tisztások nyitásával.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Rendszeres fahasználatot nem javaslunk a kis terület ű faállományokban. A fasorok esetében tekintettel kell lenni arra a Szatmár-Beregi TK, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér TT és a Tiszadobi ártér TT kezelési tervében szerepl ő javaslatra, miszerint a búvó-, táplálkozó- és szaporodóhelyként szolgáló bokrokat meg kell őrizni, ill. növelni területarányukat, különösen a táblaszegélyeken és a homogén mezőgazdasági területeken.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A gazdálkodáshoz köthet ő el őírás javaslatok mindegyike vonatkozik a nem védett erd őrészletekre, míg a védett erd őrészletekre azok a javaslatok, amelyek nincsenek benne a természet védelmér ől szóló törvényben. Az el őírás-sorokat a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér TT és a Tiszadobi ártér TT kezelési terveivel összhangban határoztuk meg. A tájidegen fajok lecserélése hazai fafajokra általános természetvédelmi célkit űzés. Törekedni kell arra, hogy a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) el őfordulási területeinek (Magosliget és Gulács közötti akácelegyes erd őrészek) kivételével az összes erd őállomány valamely természetszer űnek minősül ő jelöl ő él őhellyé alakuljon. Az üde, vegyes életkorú és id ős fákat, valamint holt faanyagot is tartalmazó erd ők továbbá igen fontosak számos gerinctelen állatfaj állományának fennmaradásá- hoz, ilyenek pl a közösségi jelent őség ű xilofág bogarak (skarlátbogár ( Cucujus cinnaberinus )), nagy szarvasbogár ( Lucanus cervus ), nagy h őscincér ( Cerambyx cerdo ). A cserjés-magaskórós üde erd őszegélyek fenntartása a közösségi jelent őség ű, és Magosliget külte- rületén kimutatott sárga gyapjasszöv ő ( Eriogaster catax ) miatt is fontos az el őírás-sorban megjelölt díszes tarkalepke (Euphydrias maturna ) mellett. A vadlétszám csökkentés is indokolt, mivel a jelenlegi vadlétszám a jelöl ő erd őtársulások cserje- és gyepszintjét károsítja, ez a jelöl ő értékek közül főképp a díszes tarkalepke ( Euphydryas maturna ) táplálkozási lehet őségét korlátozza. Továbbá a tiszabecsi, tiszakóródi hullámtéri erd őkben, illetve a Bagiszegi erd őben a vaddisznó a csigafogyasz- tás miatt veszélyezteti a jelöl ő bánáti csiga ( Chilostoma banaticum ) állományait is. A kezelési egységben megkülönböztetünk fasorokat is, amelyek összességében eléggé nagy terüle- tet borítanak. Ezekre is vonatkoztatjuk, hogy ezekben a spontán teret nyer ő idegenhonos fafajok állományainak kialakulását meg kell akadályozni, és a fahasználatok során törekedni kell arra, hogy id ős hazai faegyedek mindig maradjanak.

A kis terület ű faállományok a 2009. évi XXXVII. törvény az erd őről, az erd ő védelmér ől és az er- dőgazdálkodásról értelmében fásításnak min ősülnek, így lehet őség van a legeltetésükre is. A gyenge term őhelyi adottságok miatt rendszeres faanyagnyerésre nem alkalmasak ezek a fásítások, mivel évi fatömeg-növekményük minimális.

KE-4 kezelési egység

(1) Meghatározása: szántóföldek, ugarok, csemetekertek, intenzív gyümölcsösök, ártéri kiskertek. Kiterjedésük a Natura területhez képest viszonylag nagy (5763 ha), egyes hullámtéri részek túl- nyomó részt szántók (pl. Tarpa, Gulács, Tiszabezdéd, Tuzsér, Szabolcsveresmart, Ibrány, Tiszaeszlár, Csobaj külterületén). A szántók nagy részének m űvelési ága valóban szántó, de ide tartoznak olyan elszántások és beszántások, kisebb szántódarabok is, amelyek eredeti m űvelési ága rét-legel ő.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: nedves felszínek természetes pionír növényzete (I1), egyéves, intenzív szántóföl- di kultúrák (T1), ével ő, intenzív szántóföldi kultúrák (T2), zöldség- és dísznövénykultúrák, melegházak (T3), extenzív szántók (T6), intenzív szőlők, gyümölcsösök és bogyós ültetvé- nyek (T7), extenzív sz őlők és gyümölcsösök (T8), kiskertek (T9), fiatal parlag és ugar (T10), csemetekertek, faiskolák, kosárköt ő f űz ültetvények (T11) • Natura 2000 él őhelyek: Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval (3130)

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok Javasoljuk az elszántott rét vagy legel ő m űvelési ágú területeken az eredeti m űvelési ág helyreállí- tását. Így a valós területhasználat újra rét-legel ő lehet. Amíg a visszagyepesítés nem történik meg, szükséges az érintkez ő területek állapotának romlása érdekében a szántókon az önkéntesen vállalha- tó el őírások betartása. Az elszántott területrészeken az eredeti területhasználat visszaállítását tartjuk szükségesnek. A kezelési egység területének természetessége a fejlesztési javaslatok figyelembe vétele esetén egy- értelm űen javulni fog (szántóból gyeppé, illetve erd ővé alakulnak).

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat • Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erd ő telepítése, korábbi erd őterületen lehetséges (SZ58). (Magyarázat: javasoljuk annak a vizsgálatát, hogy hol lehetséges a Natura területen lév ő szántók erd ősítése m űvelési ág váltással.)

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési egységbe tartozó elszántott területek korábban a jelöl ő él őhelyek (folyóvölgyek mocsár- rétjei – 6440) állományai voltak. Beszántásukkal veszítettek kiterjedésükb ől, az eredeti állapot hely- reállítása szükséges. A kezelési egység területének természetessége a fejlesztési javaslatok figyelembe vétele esetén egy- értelm űen javulni fog (az elszántások szántóból gyeppé alakulnak, a szántók pedig akár erd ővé).

KE-5 kezelési egység

(1) Meghatározása: A Tisza középvízi medre, valamint a Szamos igen rövid torkolati szakaszának medre is, mely a Fels ő-Tisza) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen belül található. Az egység kiterjedése jelent ős, 2940 ha.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: folyók, áramló viz ű csatornák hínárnövényzete (Ab), fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA), jellegtelen üde gyepek (OB), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), folyómenti bokorfüzesek (J3), nedves felszínek természetes pionír növényzete (I1), folyóvizek (U8) • Natura 2000 él őhelyek: enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris ( Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők ( Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae ) (91E0) (kis részben), iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri , és részben Bidention növényzettel (3270) (részben)

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok A kezelési egységgel kapcsolatosan az él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési jelleg ű javaslatokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben mutatjuk be.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat A kezelési egység kezeléséhez gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslatokat teszünk, és azokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben mutatjuk be.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési javaslatokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben indokoljuk.

KE-6 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 területen található szentély jelle- gű holtmedrek. A kezelési egységbe tartozó holtmedrek nevét és jellemz őit az alábbi táblázat tartalmazza.

Sorszám Holtmeder neve Település Kialakulás módja Elhelyezkedés part védm űhöz ké- pest 1 Tiszadobi Holt-Tisza Tiszadob szabályozás bal hullámtér 2 Szöglegel ői Holt-Tisza Tiszaeszlár, szabályozás bal hullámtér Tiszanagyfalu 3 Morotva-tó Tímár természetes bal hullámtér 4 Remetezugi Holt-Tisza Gávavencsell ő szabályozás jobb hullámtér 5 Marótzugi Holt-Tisza Gávavencsell ő szabályozás bal hullámtér 6 Apátszögi Holt-Tisza Tiszatelek, Ibrány szabályozás bal hullámtér 7 Pallószögi Holt-Tisza Dombrád, Cigánd szabályozás bal hullámtér 8 Rózsásd űlői Holtág Mátyus szabályozás jobb hullámtér 9 Kertalja-Tóháti (Ladányi) Mez őladány szabályozás bal hullámtér Holtág 10 Meseszegi Holt-Tisza Tiszakerecseny természetes jobb hullámtér 11 Foltos-kerti Holt Tisza Jánd, Olcsvaapáti szabályozás jobb hullámtér 12 Boroszlókerti Holt-Tisza Jánd, Gulács szabályozás jobb hullámtér 13 Nagyszegi morotva Jánd, Gulács természetes jobb hullámtér 14 Helmecszegi Holt-Tisza Tarpa természetes jobb hullámtér

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac), fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA), nem t őzegképz ő nádasok, gyé- kényesek és tavikákások (B1a), úszólápok, t őzeges nádasok és télisásosok (B1b), harmatká- sás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet (B2), vízparti virágkákás, csetkákás, vízi híd őrös, mételykórós mocsarak (B3), nem zsombékoló magassásrétek (B5), jellegtelen üde gyepek (OB), üde és nedves cserjések (P2a), állóvizek (U9)

• Natura 2000 él őhelyek: természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition nö- vényzettel (3150) (részben), iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri , és részben Bidention növényzettel (3270) (részben)

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások Védett természeti területen fekv ő holtmedrek esetében további kötelez ő el őírásokat tartalmaznak a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület és a Tiszadobi Ártér Természetvédelmi Terület kezelési tervei. b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelez ő (GY26). (Magyarázat: a szentély jelleg ű holtmedrek szegélyéb ől javasoljuk az adventív cserje- és fafajok (gyalogakác / Amorpha fruticosa/, zöld juhar /Acer negundo/, amerikai k őris /Fraxinus pennsylvanica/ ) eltávolítá- sát.) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelez ő, idegenhonos halfaj telepítése tilos (V19). (Magyarázat: az idegen honos halfajokkal, ill. a horgászhelyek kialakításával kapcsolatos kezelési javaslatokat a 3.2.1.3. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben fejt- jük ki a részletesen a haltelepítés, ill. a horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok alatt) • Él őhelyrekonstrukció (V63).

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési javaslatokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben indokoljuk.

KE-7 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 területen található 5 ha-tól nagyobb vízfelület ű tartós vízborítású holtmedrek. A kezelési egységbe tartozó holtmedrek nevét és jellemz őit az alábbi táblázat tartalmazza.

Sorszám Holtmeder neve Település Kialakulás módja Elhelyezkedés part védm űhöz ké- pest 1 Tiszadadai Holt-Tisza Tiszadada szabályozás bal hullámtér 2 Taktabáji Holt-Tisza Prügy, Taktabáj, szabályozás jobb hullámtér (Báji sarok) Tiszadada 3 Csobaji Holt-Tisza Csobaj természetes jobb hullámtér (Csobaji kifli) 4 Tiszalök-Csobaji Holt- Tiszalök, Csobaj szabályozás jobb hullámtér Tisza 5 Tiszalöki Holt-Tisza Tiszalök, Tiszatardos szabályozás bal hullámtér 6 Kis-Morotva Tiszanagyfalu természetes bal hullámtér (Tiszanagyfalu) 7 Nagy-Morotva Tiszanagyfalu, természetes bal hullámtér (Tiszanagyfalu- Rakamaz Rakamaz) 8 Aranyosárok Rakamaz szabályozás bal hullámtér 9 Kántor-tó Tímár szabályozás bal hullámtér 10 Szabolcsi Kis-Tisza Szabolcs szabályozás bal hullámtér holtág 11 Kenézl ői Kenézl ő szabályozás jobb hullámtér (Kaposztászugi) Holt- Tisza 12 Kacsa-tó Gávavencsell ő szabályozás bal hullámtér 13 Tiszakarádi Holt-Tisza Tiszakarád szabályozás jobb hullámtér 14 Tiszacsermelyi Holt- Tiszakarád, szabályozás jobb hullámtér Tisza Tiszacsermely 15 Várszögi Morotva Szabolcsveresmart természetes bal hullámtér 16 Bodonyszögi Holt- Komoró, Tuzsér szabályozás bal hullámtér Tisza 17 Kerek Holt-Tisza Tiszabezdéd természetes bal hullámtér 18 Lónyai Holt-Tisza Lónya, Tiszamogyorós, szabályozás jobb hullámtér Mándok 19 Újkenézi Morotva Újkenéz természetes bal nyárigáttal vé- dett ártér 20 Bagi (Keskeny) Holt- Vásárosnamény, természetes jobb hullámtér Tisza Kisvarsány

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac), nem t őzegképz ő nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a), fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA), harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári- vízparti növényzet (B2), vízparti virágkákás, csetkákás, vízi híd őrös, mételykórós mocsarak (B3), nem zsombékoló magassásrétek (B5), jellegtelen fátlan vizes él őhelyek (OA), jellegtelen üde gyepek (OB), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), üde és

nedves cserjések (P2a), idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű-fajok uralta állományok (P2c), állóvizek (U9) • Natura 2000 él őhelyek: természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition nö- vényzettel (3150), iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri , és részben B identio n növényzettel (3270)

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelez ő el őírások és korlátozások a fenntartá- si terv elfogadásának id őpontjában a kezelési egység él őhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelez ő (GY26). (Magyarázat: a holtmedrek szegé- lyéb ől javasoljuk az adventív cserje- és fafajok (gyalogakác / Amorpha fruticosa/, zöld juhar /Acer negundo/, amerikai k őris /Fraxinus pennsylvanica/ ) eltávolítását.) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelez ő, idegenhonos halfaj telepítése tilos (V19). (Magyarázat: az idegen honos halfajokkal, ill. a horgászhelyek kialakításával kapcsolatos kezelési javaslatokat a 3.2.1.3. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben fejt- jük ki részletesen a haltelepítés, ill. a horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok alatt) • Él őhelyrekonstrukció (V63).

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési javaslatokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben indokoljuk.

KE-8 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 területen található 5 ha-tól kisebb vízfelület ű tartós vízborítású holtmedrek, az id őszakos, ill. alkalmi vízborítású er ősen feltölt ődött holtmedermaradványok, a csatornák, a kubikgödrök, ill. az egyéb kistó, valamint mocsár jelleg ű vizes él őhelyfoltok.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac), fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál (BA), nem t őzegképz ő nádasok, gyé- kényesek és tavikákások (B1a), harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári- vízparti növényzet (B2), vízparti virágkákás, csetkákás, vízi híd őrös, mételykórós mocsarak (B3), lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek (B4), nem zsombékoló magassásrétek (B5), ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet (D6), nedves felszínek természetes pionír növényzete (I1), jellegtelen fátlan vizes él őhelyek (OA), jellegtelen üde gyepek (OB), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), folyómenti bokorfüzesek (J3), f űz-nyár ártéri erd ők (J4), üde és nedves cserjések (P2a), idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű-fajok uralta állományok (P2c), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erd ők (RB), folyóvizek (U8), állóvizek (U9) • Natura 2000 él őhelyek: természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharitio n nö- vényzettel (3150), iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri , és részben Bidention növényzettel (3270), síkságok és a hegyvidékt ől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), enyves éger ( Alnus glutinosa ) és magas k őris (Fraxinus excelsior ) alkotta ligeterd ők ( Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae ) (91E0)

(3) Gazdálkodáshoz köt ődő kezelési javaslatok a) Kötelez ően betartandó el őírások A Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési jellegű kötelez ő el őírások és korlátozások a fenntartá- si terv elfogadásának id őpontjában a kezelési egység él őhelytípusaira nincsenek. b) Önkéntesen vállalható el őírás-javaslatok • Legeltetési s űrűség 0,1-0,2 ÁE/ha (GY39). • Legeltethet ő állatfaj: szarvasmarhafélék (GY67). (Magyarázat: a legeltetés a vizes él őhelyek kiszáradása után lehetséges, ez nem minden évben valósul meg. Különösen a szegélynö- vényzetben terjed ő inváziós növényfajok visszaszorításában és a mélyedésekben esetenként tömegesen megjelen ő inváziós lágyszárúak [pl.: szerbtövis fajok ( Xanthium spp .)] vissza- szorításában van szerepe ennek a kezelésnek.) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelez ő, idegenhonos halfaj telepítése tilos (V19). (Magyarázat: az idegen honos halfajokkal kezelési javaslatokat a 3.2.1.3. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások c. fejezetben fejtjük ki részletesen a haltelepítés címszó alatt) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelez ő (GY26). (Magyarázat: a vizes él őhelyek szegélyér ől javasoljuk az adventív cserje- és fafajok (gyalogakác / Amorpha fruticosa/, zöld juhar /Acer negundo/, amerikai k őris /Fraxinus pennsylvanica/ ) eltávolítását.) • Él őhelyrekonstrukció (V63).

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési javaslatokat a 3.2.1.2. Vízgazdálkodást érintő kezelési el őírások c. fejezetben indokoljuk.

KE-9 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 területen található extenzív m űve- lés ű gyümölcsösök közül a legértékesebb állományok, ezek vélhet ően igen régi eredet űek, nagy ré- szük hullámtéri. Tiszabecs, Tarpa, Kisar, Gulács, Tiszaszalka, Nagyvarsány, Zemplénagárd, Dombrád, Tiszalök külterületein fordulnak el ő. Kultúrtörténeti jelent őségük is magas. Összes kiter- jedésük 136 ha.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: hagyományos fajtájú, extenzíven m űvelt gyümölcsösök (P7) • Natura 2000 él őhelyek: -

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok Vizsgálni szükséges, hogy van-e lehet őség az él őhelytípus kiterjedésének növelésére, f őképp szán- tókon vagy másodlagos/jellegtelen gyepeken. További javaslat az esetleg meglév ő extenzív gyümöl- csösök fokozatos átalakítása a tájhonos fajták arányának emelésével. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy van-e mód az elöreged ő gyümölcsfák pótlására.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása

Az igen magas tájképi és kultúrtörténeti érték ű gyümölcsösök fenntartása kiemelt feladat, azért is, mert a tiszabecsi hullámtéren a jelöl ő bánáti csiga ( Chilostoma banaticum ) is el őfordul bennük.. Fenntartásukhoz szükséges a szukcessziós folyamatok meggátolása.

KE-10 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 terület homogén lágyszárú invá- ziós állományai. F őképp a vadcsicsóka ( Helianthus cf. tuberosus ), magas aranyvessz ő ( Solidago gigantea ), lándzsás őszirózsa ( Aster lanceolatus ) és a selyemkóró ( Asclepias syriaca ) állományai tartoznak ide. Összes kiterjedése 74 ha.

(2) Érintettség vizsgálata • él őhelyek: jellegtelen üde gyepek (OB), lágyszárú özönfajok állományai (OD), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű- fajok uralta állományok (P2c), nem őshonos fafajok spontán állományai (S6) • Natura 2000 él őhelyek: -

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok Javasoljuk a területen található homogén, lágyszárú inváziós állományok irtását, majd fokozatos fás legel ővé történ ő alakítását, lehet őleg őshonos fafajokkal.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása Ezek a területek igen jelent ős gócpontjai az inváziós fert őzésnek a hullámtéren. Hosszú távon ezek a fajok a legtöbb természetes hullámtéri él őhelyet képesek lerontani. A hullámtérre vonatkozó ter- mészetvédelmi kezelési tervek megfogalmazása szerint „az inváziós ill. agresszív terjedésre hajlamos növényfajok elszaporodását kaszálással, cserjeirtással, szárzúzással ill. legeltetéssel kell meg- akadályozni”.

KE-11 kezelési egység

(1) Meghatározása: A kezelési egységbe tartoznak a Natura 2000 terület homogén inváziós cserjés állományai, a s űrű gyalogakácosok és a még inkább cserjés megjelenés ű gyalogakácos-zöld juharos vagy más elegyes állományok. Összes kiterjedése mintegy 900 ha.

(2) Érintettség vizsgálata

• él őhelyek: idegenhonos cserje vagy japánkeser űfű-fajok uralta állományok (P2c), nem ős- honos fafajok spontán állományai (S6), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erd ők (RDb), lágyszárú özönfajok állományai (OD), magaskórós ruderális gyomnövényzet (OF), taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet (OG), üde és nedves cserjések (P2a), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erd ők (RB) • Natura 2000 él őhelyek: -

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat Vizsgálni szükséges, hogy a kezelési egység területén hol lehetséges erd őtelepítést végezni, amely hosszú távon vélhet ően a leginkább szolgálná az inváziós cserjés megszüntetését, az er ős árnyékoló hatás miatt.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A hullámtéri homogén vagy elegyes gyalogakácos cserjések igen jelent ős problémát jelentenek, mivel a faj vitalitása miatt csak igen nagy nehézségek árán szorítható vissza. Ennek az is az oka, hogy a magbankban óriási mennyiségben van jelen a magja, illetve az ismétl ődő áradások újra és újra

szétterítik a propagulumokat. A virágzó és termést érlel ő állományok tehát igen jelent ős gócpontjai az inváziós fert őzésnek a hullámtéren. Hosszú távon ezek a fajok a legtöbb természetes hullámtéri él őhelyet képesek lerontani. A hullámtérre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervek megfogal- mazása szerint „az inváziós ill. agresszív terjedésre hajlamos növényfajok elszaporodását kaszálás- sal, cserjeirtással, szárzúzással ill. legeltetéssel kell megakadályozni”. Véleményünk szerint a gyalogakácos cserjéseket gyep vagy erd ő irányába is érdemes lenne átalakí- tani, attól függ ően, hogy milyen környezetben vannak. Amennyiben a cserjést erd ő veszi körül és a kiterjedése sem nagy érdemes erdőt telepíteni, felújítani a helyén. Amennyiben a gyalogakácos nagyobb gyep becserjésedésével keletkezik, érdemes újra gyeppé alakítani (sok gyalogakácos cserjés pl. legel ők, kaszálók árokrendszereiben található, ezeket értelemszer űen gyeppé lehetne alakítani).

KE-12 kezelési egység

(1) Meghatározása: Sziki magaskórós sziki kocsorddal. Egyetlen folt tartozik ide, (Tiszadob: Ó- kenéz, töltéssel érintkez ő mentett oldali gyep) többszáz töves sziki kocsord ( Peucedanum officinale ) állománnyal. A kezelési egység leválasztását indokolja, hogy a nagy szikibagoly ( Gortyna borelii ) állományának hosszú távú meg őrzéséhez szükséges a mez őgazdasági tevékenységet a faj igényeivel összehangol- ni.

(2) Érintettség vizsgálata · él őhelyek: kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek (F3) · Natura 2000 él őhelyek: pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530)

(4) Él őhelyrekonstrukciós és él őhelyfejlesztési javaslatok A kezelési egység területére vonatkozóan él őhelyrekonstrukciós vagy él őhelyfejlesztési javaslat nem merül fel.

(5) Erd őtelepítésre vonatkozó javaslat A kezelési egység területén az erd őtelepítés nem javasolható.

(6) Gazdálkodáshoz nem köthet ő javaslat Gazdálkodáshoz nem köthet ő jelleg ű kezelési javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem me- rülnek fel.

(7) Kezelési javaslatok indoklása A nagy szikibagoly ( Gortyna borelii ) állományaira nézve fokozott veszélyt jelenthet a legeltetés. A lepkefaj populációinak fenntartása szempontjából azt tartjuk a legoptimálisabb megoldásnak, ha a sziki kocsordos gyepek egyáltalán nincsenek legeltetve. Ha tehát van rá mód, úgy biztosítani kell, hogy a faj él őhelyein ne folyjék legeltetés, valamint az él őhely-kezelési módszerek körében a kaszá- lás, illet őleg a fásszárú vegetáció eltávolítására alkalmazott egyel ő tisztítási módszerek ne legyenek legeltetéssel helyettesítve. A nagy szikibagoly ( Gortyna borelii ) él őhelyén lév ő sziki kocsordos gyepeket nem kell mindenáron kezelés alá vonni. Ha mindenképpen szükséges, úgy a sávos kaszálás engedélyezhet ő, de ez egy- egy évben legfeljebb a terület 1/3-át érintse, 3 éves forgó alkalmazásával (vagy esetleg 1/4-ét, 4 éves ciklusokban), mert így minden területrész "pihen" néhány évet, mindamellett ez elegend ő lehet a cserjék terjedésének megakadályozására is. Tekintettel arra, hogy a n őstény lepkék füvek hüve- lyébe petéznek, ezért a gyep egészének tavaszi/kora nyári kaszálása, és a széna összegy űjtése a fiatal hernyók pusztulását, míg az él őhely kés ő őszi kaszálása a peték megsemmisítését eredményez- heti. Mivel továbbá a n őstény példányok leginkább 25-45 cm magasságú – azaz kell ően vastag, és er ős szárú – füveket választanak a peterakáshoz, ezért a nyár derekán/végén végrehajtott kaszálás sem támogatható akkor, ha a növényzet legalább a rajzási id őszak kezdetéig (id őjárási körülmé- nyekt ől függ ően szeptember végéig/október elejéig) nem n ő meg ilyen magasságúra. A kezelési egység területén a kaszálást kizárólag a következ ő id őszakban javasoljuk engedélyezni: július 1. – augusztus 20. A magas f űtarlóval történ ő kaszálás után gyorsabb a növényzet regenerálódása és ha- marabb helyreáll az imágók számára optimális, magasabb füv ű él őhelyi struktúra.

3.2.1.2. Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások 3.2.1.2.1.Tisza és Szamos

A vízgazdálkodást érint ő kezelési javaslatok egyik része a Tisza középvízi medrére vonatkozik, amely a KE-5 kezelési egységet alkotja. Ehhez a kezelési egységhez tartozik a Szamos igen rövid torkolati szakaszának medre is, mely a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen belül található.

Kezelési javaslatok:

Partkezelés : A középvízi meder szegélyében a meder hossz-szelvényének dönt ő részében ligeterd ő jelleg ű fásszárú szegélyvegetáció található. A vegetációtérkép elkészítésekor ezt a szegélyvegetációt egy egységnek véve értelmeztük és térképeztük. Ennek következtében a középvízi meder és a parti vegetáció él őhelyei kis mértékben részben átfednek. A parti vegetáció változó kiterjedés ű és alakú él őhelyfoltjai jellemz ően a KE-3 kezelési egységbe kerültek, emiatt ott jellemezzük részletesen azokat az él őhelyfoltokat is. Haltelepítés: A Tisza országhatártól Túrig (VOR azonosító: AEQ055), a Tisza Túrtól Szipa- főcsatornáig (VOR azonosító: AEQ054), a Tisza Szipa-főcsatornától Belf ő-csatornáig (VOR azono- sító: AEQ057), a Tisza Belf ő-csatornától Keleti-főcsatornáig (VOR azonosító: AEQ058), valamint a

Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig (VOR azonosító: AEQ059) terjed ő szakasza egyaránt ha- lászati és horgászati hasznosítás alatt áll. Javasoljuk az idegenhonos halfajok telepítésének teljes mellőzését, ill. az idegenhonos halfajok állományainak lehet őség szerinti visszaszorítását. Kanyarulatfejl ődési folyamatok lehet őségének kontrollált formában történ ő biztosítása : A vízügyi kezelés egyik legf őbb célja a középvízi meder stabilizálása, a laterális eróziós tevékenység volume- nének minimalizálása. A jelenlegi állapotra jellemző jórészt természetes aszimmetrikus mederke- resztszelvény ellenére javasoljuk megvizsgálni annak lehet őségét, hogy vannak-e olyan hullámtér- öblözetek, melyekben lehet őség nyílik arra, hogy a természetes mederfejl ődési folyamatoknak nagyobb lehet őséget biztosítsunk. Ha ez az árvízi biztonság számottev ő mérték ű csökkenése nélkül megvalósítható, akkor javasoljuk, hogy összességében minél több helyen és hosszabb szakaszon biztosítsunk ellen őrzött körülmények között lehet őséget arra, hogy a természetes mederfejl ődési, els ősorban laterális eróziós folyamatok, ill. ezek következtében kanyarulatfejl ődési és lef űződési folyamatok lejátszódhassanak. A KE-8 kezelési egységnél kifejtett fokgazdálkodás kialakításához kapcsolódva a KE-5 kezelési egység is érintett, mivel a vízkivezetés innen valósul meg. Javasoljuk figyelembe venni a még meg- lév ő egykori természetes fokokat, ill. ezek maradványait, valamint a meglév ő egyéb terepalakulato- kat (árkokat és természetes vagy mesterséges mélyedéseket) a tervezés során. Természetközeli esésviszonyok, ill. áramlási viszonyok fenntartása: A kezelési egységbe tartozó Tisza-szakaszon mindenképpen el kell kerülni a jelenlegi duzzasztási szintek emelését, a duzzasztott szakaszok hosszának növekedését, ill. új duzzasztott szakaszok kialakulását. Természetközeli mederanyagmin őségi, ill. hidromorfológiai viszonyok fenntartása: A kezelési egységbe tartozó Tisza-szakaszon mindenképpen el kell kerülni a mesterséges aljzattípusok (mint pl.: mesterséges k őszórással borított mederfalak) arányának növekedését, ill. a folyó természetes felszínformáló tevékenységének eredményeként kialakuló felszínformák, úgymint palajok, szigetek, természetes szakadó partfalak emberi okokra visszavezethet ő megsz űnését.

Kezelési javaslatok indoklása

Partkezelés : A középvízi meder szegélyében növ ő id ősebb fák gyökérzete belelóg a középvízi mederbe és számos halfaj, köztük a jelöl ő vágócsík ( Cobitis taenia ) számára is értékes búvóhelyet jelent. A vízbe lógó gyökerek jó lehet őséget biztosítanak a fitofil szaporodási csoportba tartozó halfajok számára az ikrázásra. A fitofil szaporodási csoportba tartozó fajok közé tartozik a jelöl ő vágó- csík ( Cobitis taenia ) is. Haltelepítés: Az idegenhonos halfajok el őretörésével a víztest halállományának természetessége csökken, a víztest ökológiai min őségi állapota az adott víztest referencia állapotához viszonyítva kedvez őtlen irányba változik. Az idegenhonos halfajok a legtöbb esetben igen er ős kompetíciós ké- pességgel bíró, széles toleranciaspektrumú fajok, melyek megjelenése és állományainak meger ősö- dése a legtöbb esetben őshonos halfajok visszaszorulását, állományaik egyeds űrűségének csökkené- sét vonja maga után. Kanyarulatfejl ődési folyamatok lehet őségének kontrollált formában történ ő biztosítása : A XIX. sz. második fele óta zajló szabályozási munkálatok követ ően gyakorlatilag megsz űnt, ill. minimális- ra csökkent a kanyarulatok túlfejl ődésének és természetes lef űződésének lehet ősége a meglehet ősen sz űk hullámtéren. A meglév ő természetes úton kialakult vagy mesterségesen, átmetszéssel kialakí- tott holtmedrekben zajló tavi szukcessziós folyamatok eredményeként néhány évtizeden belül jelen- tős részük teljesen elmocsarasodik, ill. feltölt ődik. Ennek eredményeként csökken a Tisza és holtmedrei által alkotott vizes él őhelykomplexum él őhelyi heterogenitása. Optimális esetben egy 20-25 km-es Tisza-szakasz mentén a nagy kiterjedés ű nyílt vízfelülettel jellemezhet ő, mély kopolya típusú holtmedrekt ől, a gyakorlatilag 100% növényzeti borítású, id őszakos mocsár vagy lápi jelleg ű el őre-

haladott szukcessziós állapotú holtmedreken át a teljesen beerd ősült medermaradványokig szinte minden jelent ősebb szukcessziós állapotú él őhely el őfordul. A változatosabb él őhelykínálat változa- tosabb életközösség kialakulására ad lehet őséget. Természetközeli esésviszonyok, ill. áramlási viszonyok fenntartása: A duzzasztás megváltoztatja a folyó természetes esésviszonyait. A duzzasztó m űtárgy fölött kialakuló bögében az áramlási sebes- ség az eredeti érték töredékére csökken, minek következtében lecsökken a folyó munkavégz ő ké- pessége. Ez maga után vonja a bögében a finom szemcseméret ű üledék, dönt ően az igen finom szem ű homok és az iszapfrakció kiülepedését. Ebb ől következ ően a böge feliszapolódik, megvál- toznak az eredeti, természetes aljzatviszonyok. A fenti ökológiai környezeti tényez őkben bekövet- kez ő változások következtében megváltozik a bögézett szakasz életközösségének fajösszetétele, ill. az egyes fajok mennyiségi viszonyai. A kifejezetten áramláskedvel ő un. reofil fajok egyeds űrűsége lecsökken, a sz űkebb toleranciaspektrumú reofil fajok akár teljes mértékben elt űnhetnek a bögézett szakaszról. Ugyanez történik a durvább szemcseösszetétel ű mederanyagot preferáló bentikus fajokkal is. A reofil fajok megritkulásával és elt űnésével párhuzamosan az állóvízi viszonyokat preferáló stagnofil fajok részaránya, mind a fajszám mind az egyeds űrűség vonatkozásában megnövekszik. A stagnofil fajok közül a bögében általában legnagyobb arányban a széles toleranciaspektrumú, orszá- gosan gyakori, un. ubikvista fajok térhódítása figyelhet ő meg. Természetközeli mederanyagmin őségi, ill. hidromorfológiai viszonyok fenntartása: A mesterséges aljzatok, mint például a k őszórás megjelenésével és arányának növekedésével a folyóvízi él őhely aljzatkínálatában egy új, természetesen nem el őforduló habitattípus jelenik meg. A folyó természe- tes életközösségnek nincs olyan tagja, mely kifejezetten ehhez az él őhelytípushoz köt ődne, kifejezetten ehhez adaptálódott volna. Ennek ellenére a folyóvízi életközösség megpróbálja birtokba venni az új típusú él őhelyfoltokat. Ebben a kolonizációs folyamatban általában azok a fajok járnak élen, melyek számos környezeti tényez őre nézve tágt űrés ű, jó kompetíciós képesség ű, generalista fajok. Általában ezen fajok közé tartoznak a folyó életközösségbe emberi tevékenység közrem űködésével, gyakran teljesen már biogeográfiai régióból bekerülő adventív és inváziós fajok is. Következéskép- pen sok esetben a mesterséges aljzattípusok jelent ős arányú megjelenése el ősegíti az adventív és az inváziós fajok terjedését, térhódítását, minek következtében a folyó eredeti életközösségének mintá- zata átalakul.

3.2.1.2.2. Hullámtéri állóvizek

A vízgazdálkodást érint ő kezelési javaslatok másik része a hullámtéri állóvizekre vonatkozik, amely a KE-6, KE-7, KE-8 kezelési egységeket alkotja.

A KE-6 kezelési egységbe tartoznak a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen található szentély jelleg ű holtmedrek. A kezelési egységbe tartozó holtmedrek nevét és jellemz őit az alábbi táblázat tartalmazza.

5 Marótzugi Holt-Tisza Gávavencsell ő szabályozás bal hullámtér 6 Apátszögi Holt-Tisza Tiszatelek, Ibrány szabályozás bal hullámtér 7 Pallószögi Holt-Tisza Dombrád, Cigánd szabályozás bal hullámtér 8 Rózsásd űlői Holtág Mátyus szabályozás jobb hullámtér 9 Kertalja-Tóháti (Ladányi) Mez őladány szabályozás bal hullámtér Holtág 10 Meseszegi Holt-Tisza Tiszakerecseny természetes jobb hullámtér 11 Foltos-kerti Holt Tisza Jánd, Olcsvaapáti szabályozás jobb hullámtér 12 Boroszlókerti Holt-Tisza Jánd, Gulács szabályozás jobb hullámtér 13 Nagyszegi morotva Jánd, Gulács természetes jobb hullámtér 14 Helmecszegi Holt-Tisza Tarpa természetes jobb hullámtér

Kezelési javaslatok:

Partkezelés: A kezelési egységbe tartozó holtmedrek között találhatók olyanok, melyek esetében a szárazföldi pufferzóna jelent ős hosszúságú partszakaszokon hiányzik, vagy nem megfelel ő széles- ség ű. Javasoljuk, hogy amennyiben hiányzik, a szentély jelleg ű holtmedrek esetében legalább a partvonal 75%-a mentén kerüljön kialakításra egy legalább 20 méter széles természetközeli puhafás vagy keményfás ligeterd ő jelleg ű szárazföldi pufferzóna. A meglév ő szárazföldi fásszárú szegélyvegetációban az őshonos fajok mellett helyenként inváziós fásszárú fajok találhatók. A holtmedrek szegélyéb ől javasoljuk az adventív cserje- és fafajok (gya- logakác / Amorpha fruticosa/, zöld juhar /Acer negundo/, amerikai k őris /Fraxinus pennsylvanica/ ) eltávolítását Haltelepítés: A kezelési egységbe tartozó szentély jelleg ű holtmedrek jelent ős része horgászati hasznosítás alatt áll. Javasoljuk az idegenhonos halfajok telepítésének teljes mell őzését, ill. az idegenhonos halfajok meglév ő állományainak lehet őség szerinti visszaszorítását. Horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok: A kezelési egységbe tartozó szentély jelleg ű holtmedrek jelent ős része horgászati hasznosítás alatt áll. Javasoljuk, hogy a rekre- ációs jelleg ű horgászati hasznosítás során mell őzzék a halak etetését, ill. etetett horgászhelyek ki- alakítását. A holtmedrek partvonala mentén a horgászhelyek s űrűsége ne haladja meg a 100 m partszakasz/20 m horgászhely arányt. Vízvisszatartás : Javasoljuk, hogy a holtmedrek esetében egyedileg kerüljenek felülvizsgálatra a mederhez kapcsolódó mesterséges csatornamedrek, esetleg természetes fok jelleg ű mélyvonulatok. Amennyiben a holtmederb ől potenciálisan, vízállástól függ ően vizet levezet ő medrek vagy mélyvo- nulatok küszöbszintjének emelésével növelhet ő a mederben visszatartott víz térfogata, akkor javasoljuk vízvisszatartó m űtárgyak vagy mederelzárások tervezését és megvalósítását. A Boroszló- kerti-Holt-Tisza és a Foltos-kerti-Holt-Tisza szentély jelleg ű holtmedrek esetében már KEOP for- rásból valósultak meg ilyen jelleg ű vízvisszatartó beavatkozások a közelmúltban, míg a Helmec- szegi Holt-Tisza esetében pedig KIOP forrásból.

Él őhely-rekonstrukció: Javasoljuk, hogy a kezelési egységbe tartozó szentély jelleg ű holtmedrek esetében a jelenlegi állapot, ill. a holtmedrek él ővilágára vonatkozó korábbi biotikai adatok össze- hasonlító elemzésére alapozva vizsgálják meg annak szükségességét és lehet őségét, hogy részleges vagy több ütemben végrehajtott kotrási jelleg ű beavatkozásokkal egy korábbi szukcessziós állapot rekonstrukciója történjen meg. Ezen vizsgálati eredmények alapján javasoljuk egy hosszabb távú él őhely-rekonstrukciós program kidolgozását, mely tartalmazza az egyes holtmedrek esetében szük-

ségesnek tartott beavatkozásokat, azok mértékét és távlati id őbeni ütemezését. A cél egyértelm űen annak elérése, hogy a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen húzódó Tisza-szakasz mentén egy id őben el őforduljanak különböz ő szukcessziós állapotú és az adott szukcessziós állapothoz tartozóan kiváló vagy referenciális ökológiai állapotú egyértelm űen természetvédelmi prioritású holtmedrek, melyek magterület funkciót töltenek be a hullámtéri, ill. ártéri életközösségek állóvízi viszonyokat preferáló fajegyüttesei számára.

Kezelési javaslatok indoklása:

Partkezelés : A térségben a vizes él őhelyek parti szegélyvegetációját alkotó él őhelytípusok mindegyike esetében nagy problémát okoz a fásszárú idegenhonos fa és cserjefajok megjelenése és tér- hódítása. Ezek megjelenése és dominanciájának növekedése a vizes él őhelyek leromlását és átala- kulását okozzák. Egy 20 méter széles ligeterd ő jelleg ű él őhelysáv kialakítása már nagyon jelent ős mértékben csök- kentheti a holtmedreket övez ő intenzív hasznosítású szántóföldek, ill. a települések fel ől érkez ő dif- fúz tápanyagterhelés mértékét. Ezzel csökken a kockázata a holtmeder eutrofizációjának, ill. az eu- és hipertróf állapot kialakulásához kapcsolódó halpusztulásnak, valamint az egész vízi életközössé- get érint ő degradációnak. Haltelepítés : Az idegenhonos halfajok el őretörésével a víztest halállományának természetessége csökken, a víztest ökológiai min őségi állapota az adott víztest referencia állapotához viszonyítva kedvez őtlen irányba változik. Az idegenhonos halfajok a legtöbb esetben igen er ős kompetíciós ké- pességgel bíró, széles toleranciaspektrumú fajok, melyek megjelenése és állományainak meger ősö- dése a legtöbb esetben őshonos halfajok visszaszorulását, állományaik egyeds űrűségének csökkené- sét vonja maga után. A növényev ő amur ( Ctenopharyngodon idella ) számottev ő arányú megjelenése drasztikus mértékben lecsökkenti például a 3150 kóddal jelölt (Természetes eutróf tavak Magnopotamion és Hydrocharition növényzettel) közösségi jelent őség ű él őhelytípus kiterjedését. Horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok: A horgászhelyek kialakítása megbontja a holtmeder szárazföldi szegélyvegetációjának folytonosságát, ill. szerkezetét, ill. a holtmeder litorális régiójában található emerz mocsárinövényzet, ill. hínárvegetáció folytonosságát. Ezzel összefüggésben a horgászhely kialakítás mindenképpen degradációt von maga után, maguk a horgászhelyek pedig degradált partszakasznak tekinthet ők, melynek kedvez őtlen hatása megmutat- kozik a litorális régióhoz köt ődő állatfajok el őfordulási mintázatában is. Vízvisszatartás: Jelenlegi állapotban a legtöbb szentély jelleg ű holtmeder nyári vízszintje – különö- sen aszályos id őszakokban – alacsonyabb az ideálisnál, gyakran a medrek jelent ős része szárazra kerül. Ezt a problémát bizonyos holtmedrek esetében okozhatja a holtmedreket a Tiszával összekö- tő csatornák túlzottan alacsony fenékszintje. Így ezek a csatornák a vizet a holtmedrekb ől a Tisza irányába vezetik le. Ennek megakadályozására szükséges a csatornák fenékszintjét megemelni (pl.: vízvisszatartó m űtárgy beépítésével), aminek következtében kell ően magasan lehet tartani a holtmedrek vízszintjét, javítani lehet a vízháztartási viszonyaikat egy lényegesen kedvez őbb ökológiai állapot kialakításához és fenntartásához. Ugyanakkor, ha csak egy kisebb árhullám jön le a Tiszán, ami a fokokon keresztül közlekedne a holtmedrekkel, a megemelt küszöbszint miatt nem lesz erre ké- pes. Ezért lenne fontos megtalálni a megfelel ően strapabíró és üzembiztos vízkormányzó m űtárgyat, ami egyfel ől lehet ővé teszi a kisebb árhullámok vizének a beeresztését, másfel ől az apadás beálltával visszatartja a kijutott vizet. Él őhely-rekonstrukció: A természetes úton kialakult vagy mesterségesen, átmetszéssel kialakított szentély jelleg ű holtmedrekben zajló intenzív tavi szukcessziós folyamatok eredményeként néhány évtizeden belül jelent ős részük teljesen elmocsarasodik, ill. er ősen feltöltődik. Ennek eredménye- ként csökken a Tisza és holtmedrei által alkotott vizes él őhelykomplexum él őhelyi heterogenitása,

csökken az ártéri életközösség állóvízi viszonyokat preferáló fajegyütteseinek él őhelykínálata. Ez a folyamat hosszabb távon mindenképpen a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület magterületként és ökológiai folyosóként betöltött szerepének, jelent ősé- gének csökkenéséhez vezet.

A KE-7 kezelési egységbe tartoznak a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen található 5 ha-tól nagyobb vízfelület ű tartós vízborítású holtmedrek. A kezelési egységbe tartozó holtmedrek nevét és jellemz őit az alábbi táblázat tartalmazza.

Sorszám Holtmeder neve Település Kialakulás módja Elhelyezkedés part védm űhöz ké- pest 1 Tiszadadai Holt-Tisza Tiszadada szabályozás bal hullámtér 2 Taktabáji Holt-Tisza Prügy, Taktabáj, szabályozás jobb hullámtér (Báji sarok) Tiszadada 3 Csobaji Holt-Tisza Csobaj természetes jobb hullámtér (Csobaji kifli) 4 Tiszalök-Csobaji Holt- Tiszalök, Csobaj szabályozás jobb hullámtér Tisza 5 Tiszalöki Holt-Tisza Tiszalök, Tiszatardos szabályozás bal hullámtér 6 Kis-Morotva Tiszanagyfalu természetes bal hullámtér (Tiszanagyfalu) 7 Nagy-Morotva Tiszanagyfalu, természetes bal hullámtér (Tiszanagyfalu- Rakamaz Rakamaz) 8 Aranyosárok Rakamaz szabályozás bal hullámtér 9 Kántor-tó Tímár szabályozás bal hullámtér 10 Szabolcsi Kis-Tisza Szabolcs szabályozás bal hullámtér holtág 11 Kenézl ői Kenézl ő szabályozás jobb hullámtér (Kaposztászugi) Holt- Tisza 12 Kacsa-tó Gávavencsell ő szabályozás bal hullámtér 13 Tiszakarádi Holt-Tisza Tiszakarád szabályozás jobb hullámtér 14 Tiszacsermelyi Holt- Tiszakarád, szabályozás jobb hullámtér Tisza Tiszacsermely 15 Várszögi Morotva Szabolcsveresmart természetes bal hullámtér 16 Bodonyszögi Holt- Komoró, Tuzsér szabályozás bal hullámtér Tisza 17 Kerek Holt-Tisza Tiszabezdéd természetes bal hullámtér 18 Lónyai Morotva Lónya, Tiszamogyorós, szabályozás jobb hullámtér Mándok 19 Újkenézi Morotva Újkenéz természetes bal nyárigáttal vé- dett ártér 20 Bagi (Keskeny) Holt- Vásárosnamény, természetes jobb hullámtér Tisza Kisvarsány

Kezelési javaslatok:

Partkezelés: A kezelési egységbe tartozó holtmedrek között találhatók olyanok, melyek esetében a szárazföldi pufferzóna jelent ős hosszúságú partszakaszokon hiányzik, vagy nem megfelel ő széles- ség ű. Javasoljuk, hogy amennyiben hiányzik, legalább a partvonal 50%-a mentén kerüljön kialakí- tásra egy minimum 10 méter széles természetközeli puhafás vagy keményfás ligeterd ő jelleg ű szá- razföldi pufferzóna. A meglév ő szárazföldi fásszárú szegélyvegetációban az őshonos fajok mellett helyenként inváziós fásszárú fajok találhatók. A holtmedrek szegélyér ől javasoljuk az adventív cserje- és fafajok (gya- logakác / Amorpha fruticosa/, zöld juhar /Acer negundo/, amerikai k őris /Fraxinus pennsylvanica/ ) eltávolítását Haltelepítés: A kezelési egységbe tartozó holtmedrek nagy része horgászati hasznosítás alatt áll. Javasoljuk az idegenhonos halfajok telepítésének teljes mell őzését, ill. az idegenhonos halfajok meglév ő állományainak lehet őség szerinti visszaszorítását. Horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok: A holtmedrek partvonala mentén a horgászhelyek s űrűsége ne haladja meg a 100 m partszakasz/50 m horgászhely arányt. Vízvisszatartás : Javasoljuk, hogy a holtmedrek esetében egyedileg kerüljenek felülvizsgálatra a mederhez kapcsolódó mesterséges csatornamedrek, esetleg természetes fok jelleg ű mélyvonulatok. Amennyiben a holtmederb ől potenciálisan, vízállástól függ ően vizet levezet ő medrek vagy mélyvo- nulatok küszöbszintjének emelésével növelhet ő a mederben visszatartott víz térfogata, akkor javasoljuk vízvisszatartó m űtárgyak vagy mederelzárások tervezését és megvalósítását. Él őhely-rekonstrukció: Javasoljuk, hogy a kezelési egységbe tartozó holtmedrek esetében a jelenlegi állapotra, ill. esetleg a holtmedrek él ővilágára vonatkozó korábbi biotikai adatok összehasonlító elemzésére alapozva vizsgálják meg annak szükségességét és lehet őségét, hogy részleges vagy több ütemben végrehajtott kotrási jelleg ű beavatkozásokkal egy korábbi szukcessziós állapot rekonstruk- ciója történjen meg. Amennyiben természetvédelmi szempontból indokolt a beavatkozás, javasoljuk az egyeztetést a holtmeder kezel őjével/kezel őivel, ill. a kezelésben és hasznosításban érintett egyéb szervezetekkel. Az egyeztetések alapján javasoljuk az érintett medrekre él őhely-rekonstrukciós tervek kidolgozását és megvalósítását. Emellett javasoljuk egy koncepcionális terv kidolgozását, melynek célja annak az optimálisnak nevezhet ő állapotnak az elérése, hogy minden 20-25 km-es Tisza-szakasz mentén a nagy kiterjedés ű nyílt vízfelülettel jellemezhet ő, mély kopolya típusú holtmedrekt ől, a gyakorlatilag 100% növényzeti borítású, id őszakos mocsár vagy lápi jelleg ű el őrehala- dott szukcessziós állapotú holtmedreken át a teljesen beerd ősült medermaradványokig szinte minden jelent ősebb szukcessziós állapotú él őhely el őforduljon.

Kezelési javaslatok indoklása:

Haltelepítés : Az idegenhonos halfajok el őretörésével a víztest halállományának természetessége csökken, a víztest ökológiai min őségi állapota az adott víztest referencia állapotához viszonyítva kedvez őtlen irányba változik. Az idegenhonos halfajok a legtöbb esetben igen er ős kompetíciós ké- pességgel bíró, széles toleranciaspektrumú fajok, melyek megjelenése és állományainak meger ősö- dése a legtöbb esetben őshonos halfajok visszaszorulását, állományaik egyeds űrűségének csökkené- sét vonja maga után. A növényev ő amur ( Ctenopharyngodon idella ) számottev ő arányú jelenléte sajnos drasztikus mértékben lecsökkenti például a 3150 kóddal jelölt (Természetes eutróf tavak Magnopotamion és Hydrocharition növényzettel) közösségi jelent őség ű él őhelytípus kiterjedését. Horgászati hasznosítással kapcsolatos egyéb kezelési javaslatok: A horgászhelyek kialakítása megbontja a holtmeder szárazföldi szegélyvegetációjának folytonosságát, ill. szerkezetét, ill. a holtmeder litorális régiójában található emerz mocsárinövényzet, ill. hínárvegetáció folytonosságát. Ezzel összefüggésben a horgászhely kialakítás mindenképpen degradációt von maga után, maguk a horgászhelyek pedig degradált partszakasznak tekinthet ők, melynek kedvez őtlen hatása megmutat- kozik a litorális régióhoz köt ődő állatfajok el őfordulási mintázatában is. Vízvisszatartás: Jelenlegi állapotban szinte valamennyi Fels ő-Tisza-menti holtmeder nyári vízszint- je – különösen aszályos id őszakokban – alacsonyabb az optimálisnál, gyakran a medrek jelent ős része szárazra kerül. Ezt a problémát bizonyos holtmedrek esetében okozhatja a holtmedreket a Ti- szával összeköt ő csatornák túlzottan alacsony fenékszintje. Így ezek a csatornák a vizet a holtmedrekb ől a Tisza irányába vezetik le. Ennek megakadályozására szükséges a csatornák fenékszintjét megemelni (pl.: vízvisszatartó m űtárgy beépítésével), aminek következtében kell ően magasan lehet tartani a holtmedrek vízszintjét, javítani lehet a vízháztartási viszonyaikat egy lényegesen kedve- zőbb ökológiai állapot kialakításához és fenntartásához. Él őhely-rekonstrukció: A természetes úton kialakult vagy mesterségesen, átmetszéssel kialakított holtmedrekben zajló intenzív tavi szukcessziós folyamatok eredményeként néhány évtizeden belül jelent ős részük teljesen elmocsarasodik, ill. er ősen feltölt ődik. Elt űnnek a jelent ős kiterjedés ű nyílt vízfelülettel, ill. hínárállományokkal jellemezhet ő mély kopolya típusú holtmedrek. Ennek eredmé- nyeként csökken a Tisza és holtmedrei által alkotott vizes él őhelykomplexum él őhelyi heterogenitá- sa, csökken az ártéri életközösség állóvízi viszonyokat preferáló fajegyütteseinek él őhelykínálata. Ez a folyamat hosszabb távon mindenképpen a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület magterületként és ökológiai folyosóként betöltött szerepének, jelent ősé- gének csökkenéséhez vezet.

A KE-8 kezelési egységbe tartoznak a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési területen található 5 ha-tól kisebb vízfelület ű tartós vízborítású holtmedrek, az id őszakos, ill. alkalmi vízborítású er ősen feltölt ődött holtmedermaradványok, a csatornák, a kubik- gödrök, ill. az egyéb kistó, valamint mocsár jellegű vizes él őhelyfoltok.

Kezelési javaslatok:

Fokgazdálkodás lehet őségének kialakítása a hullámtéri vizes él őhelyeken: A kezelési egységbe sorolt tartós vízborítású, jelent ős felület ű holtmeder-maradványokban és egyéb hullámtéri vizes él őhelyeken esetében javasoljuk annak megvizsgálását, hogy lehetséges-e összekötni az él ő Tisza medrével, továbbá lehetséges-e az összeköt ő medrekbe elzárás beépítése. Továbbá lehet őség szerint megteremteni a közlekedés lehet őségét a hullámtéri vizes él őhelyek között, és a kisebb árhullámok vizét elvezetni olyan laposokba és mélyedésekbe, ahová „öner őből” nem jutnának el. Magától értet ő- dően ezen vízrendszer elemei folyamatos karbantartást igényelnek, err ől szólt hajdan a fokgazdálkodás intézménye is.

Kezelési javaslatok indoklása:

Partkezelés : A térségben a vizes él őhelyek parti szegélyvegetációját alkotó él őhelytípusok mindegyike esetében nagy problémát okoz a fásszárú idegenhonos fa és cserjefajok megjelenése és tér- hódítása. Ezek megjelenése és dominanciájának növekedése a vizes él őhelyek leromlását és átala- kulását okozzák. Haltelepítés : Az idegenhonos halfajok el őretörésével a víztest halállományának természetessége csökken, a víztest ökológiai min őségi állapota az adott víztest referencia állapotához viszonyítva kedvez őtlen irányba változik. Az idegenhonos halfajok a legtöbb esetben igen er ős kompetíciós ké- pességgel bíró, széles toleranciaspektrumú fajok, melyek megjelenése és állományainak meger ősö- dése a legtöbb esetben őshonos halfajok visszaszorulását, állományaik egyeds űrűségének csökkené- sét vonja maga után. Legeltetés : A kezelési egység állandó vízborítás alatt nem álló él őhelyein a tájidegen és inváziós fás- és lágyszárú növényfajok visszaszorítása érdekében javasoljuk a szarvasmarhával történ ő legel- tetést (alacsony legel őnyomás mellett). A területek kiszáradása után, els ősorban a nyári-nyár végi- őszi id őszakra alakulhatnak ki olyan viszonyok, hogy a legeltetéssel történ ő kezelés megvalósítha- tóvá válik. Fokgazdálkodás lehet őségének kialakítása a hullámtéri kubikokban : A javasolt fejlesztés ered- ményeként a kezelési egységbe tartozó egyes területeken fokgazdálkodás lenne megvalósítható, melyek a fitofil halfajok halbölcs ői lehetnének a Tisza fels ő szakasza mentén. Ez javítaná a Tisza fels ő szakaszának természetes halutánpótlását, a halak szaporodásának feltételrendszerét. Így a megfelel ő vízellátás lehet ővé teszi a hajdani ártér életközösségeinek a fennmaradást egy többfé- le, bár extenzív haszonvételt biztosító gazdálkodási környezetben, aminek m űködtetéséhez dinamikus szemlélet ű támogatási rendszer szükségeltetik. Ezt a jelen kilátások szerint legadekvátabban az agrár- erdészeti rendszerek lennének képesek megvalósítani, fokgazdálkodás visszaállításával együtt. Ez esetben pl. a vízterek hasznosítása mellett reálisan számolni lehetne még faanyagtermeléssel ill. a hullámtéri legeltetés lehet őségével. Az utóbbinál a kisméret ű családi gazdaságok segítségével olyan mozaikos kezelés lenne megvalósítható, ami a megélhetés mellett a természetvédelem (pl. az inváziós fajok és a gyomosodás visszaszorítása, él őhelyfenntartás) és az árvízvédelem elvárásait (átjárható hul- lámtér) is tudná teljesíteni egyfajta öko-szociális gazdálkodás keretében.

A fás állomány hullámtéri kiterjedésének növelését – viszonylag kockázatmentesen - a ligetekben és fásításokban történ ő legeltetés meglétében látom, amivel egyfel ől ugyanúgy féken tarthatóak az invá- ziós fajok, mint egy szántó vagy kaszált gyep esetében, ugyanakkor pl. biztosítva van a böhöncösöd ő, odvas fák utánpótlása is. Emellett a ligetes erd ők arányának növekedése az árnyékoló hatásuk következtében valószín űleg kedvez ően hat majd a terület páramegtartó képességének javítására, segítve ezzel az „ártéri klíma” fenn- tartását. És habár mostanság a hullámtéri legeltetés nem annyira jellemz ő (a környékünkön szinte egyáltalán nem), az általános szárazodással, a mentett oldali gyepek nyár közepére való kisülésével a legel ő- likviditás biztosítása érdekében várhatóan lesz rá kereslet.

3.2.2. Él őhelyrekonstrukció és él őhelyfejlesztés Az él őhely-rekonstrukciós, fejlesztési lehet őségek el őírásszer űen a kezelési egységekben (KE), a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva is megjelennek az önkéntesen vállalható kezelési el őírások között.

A KE-1 egység területén az illegális anyagnyer ők esetében javasoljuk a felszámolás (betemetés) lehet őségének vizsgálatát. Ez abban az esetben lehetséges, amennyiben nem bizonyosodik be védett madárfaj (pl. partifecske) fészkelése a területen. Emiatt egyeztetést igényel az m űködési területtel érintett Nemzeti Park Igazgatósággal. A KE-4 egység területén javasoljuk az elszántott rét vagy legel ő m űvelési ágú területeken az eredeti művelési ág helyreállítását. Így a valós területhasználat újra rét-legel ő lehet. Amíg a visszagyepesí- tés nem történik meg, szükséges az érintkez ő területek állapotának romlása érdekében a kezelési egységre megfogalmazott önkéntesen vállalható el őírások betartása. A kezelési egység területének természetessége a fejlesztési javaslatok figyelembe vétele esetén egyértelm űen javulni fog (egy ré- sze szántóból gyeppé, esetlegesen erd ővé alakul). A KE-5, KE-6, KE-7 és KE-8 egységek esetében, amelyek a Tisza középvízi medre, illetve az ösz- szes állóvíz, vagy vizes él őhely, számos rekonstrukciós elképzelést fogalmaztunk meg a 3.2.1.2. „Vízgazdálkodást érint ő kezelési el őírások” fejezetben. A rekonstrukciós elképzelések többek kö- zött a természetes kanyarulatfejl ődés megteremtésének lehet őségét, a vízvisszatartás, vízpótlás lehe- tőségeit tartalmazzák. A KE-9 egység esetében vizsgálni szükséges, hogy van-e lehet őség az él őhelytípus kiterjedésének növelésére, f őképp szántókon. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy van-e mód az elöreged ő gyü- mölcsfák pótlására.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A fajok többsége esetében a fajvédelmi intézkedések él őhely-kezelési jelleg űek, így beépültek a ke- zelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. Azonban a sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) esetében szükség van különleges intézkedésekre. A faj Magyarországon igen lokális elterjedési terület ű, fokozottan védett státuszú. Védelmének problémáját az adja, hogy a Natura 2000 területen kizárólag akácos elegyes erd őállományokban fordul el ő, Magosliget és Gulács között, a hullámtérben. Emiatt szükséges az el őfordulási területein (lásd el őfordulást bemutató melléklet) az akácos elegyes állományok fenntartása. Továbbá a jelölő halfajok, különösen a vándorló halfajok (pl. garda (Pelecus cultratus )) állománya- inak fennmaradása érdekében biztosítani szükséges a hosszirányú szabad migrációt a tájba illeszke- dő ún. long by-pass halcsatornával a tiszalökiduzzasztó mellett, az eddigi nem m űköd ő hallépcs ő helyett. A dunai galóca ( Hucho hucho ) állományainak védelme els ősorban ismert ívóhelyeinek (Románia, Ukrajna) védelmével biztosítható.

3.2.4. Kutatás, monitorozás A tervezés alapját jelent ő él őhelytérképezés 2013 és 2014 folyamán készült el. A jöv őbeni kutatások célja a területen el őforduló, illetve potenciálisan megjelen ő közösségi jelent őség ű él őhelyek és fajok állományváltozásának követése. A közösségi jelent őség ű él őhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) protokoll szerinti él őhelytérképezés elvégzését 10 évente. Javasolt a jelöl ő él őhelyek állományainak állapotát is 1-1 mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelent őség ű gyepekre, erd őkre és vizes él őhelyekre kidolgozott vonatkozó módszertan.

A jelöl ő lepkefajok monitorozása NbmR módszertan szerint végezhet ő. A sokbordás futrinka ( Carabus hampei ) a jelenlegi ismereteink alapján nem veszélyeztetett az érin- tett Natura 2000 területen, ezért monitorozását 7-10 évenkénti periódusban lehet meghatározni, melynek során a faj által lakott területrészeken, a megfelel ő él őhelyeken, június-júliusban kell elvé- gezni a talajcsapdás mintavételt, minimális csapdaszám (5) alkalmazásával. A bánáti csiga ( Chilostoma banaticum ) esetében javasoljuk, hogy a klasszikus fels ő-tiszai populáci- ónak él őhelyeit, a Vásárosnamény: Bagiszegi-erd őt és Tiszabecsi hullámtéri puhafás ligeterdeit ve- gyék fel az országos monitorozó mintavételi helyek közé.A halak közösségi szinten vizsgáltak, indokolt a közösség felmérése, amely minden jelöl ő értékre kiterjed, 3-6 éves ismétlés javasolt. A területen el őforduló közösségi jelent őség ű kétélt ű- és hüll őfajokat ( Triturus dobrogicus , Bombina bombina , Emys orbicularis ) a NbmR protokoll szerint javasolt monitorozni. A hódállomány ismétl ődő monitorozását célszer ű hóolvadás után, lombfakadás el őtt végezni, a teljes folyószakaszon. A vidra ( Lutra lutra ) monitorozása a területen indirekt módszerrel (életnyomok azonosítása) javasolt.

3.2.5. Mellékletek A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthet ő kezelési egységek megjelenítése. (2014-es állapot).

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

A tervezési terület egésze a Fels ő-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési te- rületbe tartozik, továbbá a Fels ő-Tisza Különleges Madárvédelmi Terület (HUHN10008) és a Szatmár-Bereg Különleges Madárvédelmi Terület (HUHN10001) része, tehát a tervezési területre alapvet ően a 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet az irányadó. A fent hivatkozott Natura 2000 területeken belül országos jelent őség ű védett természeti terület a lápként oltalmat élvez ő „ex lege” védett terület, melyre a természet védelmér ől szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozik. A tervezési területb ől 839,25 ha a Tiszadobi-ártér TT része; a vonatkozó jogszabály a 145/2007. (XII.27.) KvVM rendelet a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról. A tervezési területb ől 1021,3 ha a Tiszatelek – Tiszaberceli-ártér TT része; a vonatkozó jogszabály a 80/2007. (X.18.) KvVM rendelet a Tiszatelek – Tiszaberceli-ártér természetvédelmi terület védett- ségének fenntartásáról. A tervezési terület 1322 ha-on átfed továbbá az országos jelent őség ű Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzettel; a vonatkozó jogszabály a 142/2007. (XII.27.) KvVM rendelet a Szatmár-Beregi Tájvé- delmi Körzet védettségének fenntartásáról. Ezen túl a terület az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetének is része (ld. 1.6. fejezet). A terület fentiek mellett ramsari területnek is minősül, a területet 2004. 12. 04-én, 22310 ha terület- tel vették fel a jegyzékbe. A tervezési terület átfed a Milotai Váriszeg és a Tiszadadai Holt-Tisza helyi jelent őség ű védett ter- mészeti területekkel is. A tervezési területb ől 370 ha a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A nemzeti parki vagyonkezelés ű területeken bérl ők gazdálkodnak. A kezelési javaslatok megvalósítása esetén a fentebb összefoglalt körülményeket kell figyelembe venni.

3.3.1. Agrártámogatások A jelenleg hatályos Mez őgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján a Fels ő-Tisza kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület több fizikai blokkban található. A fizikai blokkokban gazdálkodó mez őgazdasági termel ők számára az alábbi agrártámogatási forrá- sok érhet őek el:

Egységes területalapú támogatás (SAPS)

A támogatás mértékér ől évente a Vidékfejlesztési Miniszter dönt miniszteri rendeletben. A támoga- tás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az 50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mez őgazdasági és Környezeti állapot feltételrendsze- reit tartalmazza.

Agrár- környezetgazdálkodási támogatás (AKG)

Középhosszú távú (5 gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályoz. Az elérhet ő támogatás mértéke az extenzív gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Euró/ha-nak megfelel ő forint-

összeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Euró/ha-nak megfelel ő forintösszeg. Ökológiai gyepgaz- dálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 85 Euró/ha-nak megfelel ő forintösszeg, ka- szálásos hasznosítás esetén 48 Euró/ha-nak megfelelő forintösszeg érhet ő el.

Kötelez ő földhasználati el őírások ellenértékeként igényelhet ő kompenzációs jelleg ű kifizetések

Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati el őírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan , a Natura 2000 gyepterületeken történ ő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehet ő igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente. Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erd őállomány Adattárban nyilvántartott erd őrészlet területén felmerül ő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a magánkézben lév ő, Natura 2000 erd őterületeken történ ő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhet ő, mely az erd ő természetességét ől, a faállo- mány korától és összetételét ől függ ően évente 40-230 EUR/ha lehet.

Önkéntesen vállalt el őírások nyomán igényelhet ő mez ő- és erd őgazdálkodási támogatások

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható terü- leteken) igénybe vehet ő horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhe- tők el. Az erd őterületekre vonatkozóan az erd ő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehet ők igény- be.

Nem termel ő mezőgazdasági beruházások

Támogatás vehet ő igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetle- nül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környe- zetgazdálkodási célok teljesítéséhez.

Kedvez őtlen Adottságú Területek támogatása

Ez az intézkedés támogatási lehet őséget biztosít a kedvez őtlen természeti adottságokkal rendelkez ő területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20. cikkelyei alapján. A kedvez őtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvez őtlenül befolyásoló gazda- sági, társadalmi és természeti tényez ők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhet ő.

Magas Természeti Érték ű Területek (MTÉT)

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések zonális természetvédelmi célprogramjai minden esetben egy adott helyen jellemz ő természet- és környezetvédelmi probléma kezelésére jöttek létre. A program keretében támogatják a területen gazdálkodókat a természetkímél ő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában olyan gazdálkodási el őírásokkal, melyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítend ő kifizetés illeti meg a gazdálkodót. Az igényelhet ő célprogramok során támogatás igényelhet ő a szántóföldi növénytermesztés, gyep- gazdálkodás, illetve a természetvédelmi célú gyeptelepítés támogatására.

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer

Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erd őterületekre vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból fontos él őhelyre (láprét, vizes él őhe- lyek stb.) kidolgozott földhasználati el őírás, illetve ez alapján kompenzációs kifizetés. Ebb ől adó- dóan ezekre a területekre csupán az egyéb földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett te- rületekre vonatkozó) vannak érvényben, speciális faj és él őhelyvédelmi intézkedések nincsenek.

A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó jelenlegi földhasználati el őírások általános értelemben olyan gyephasználatot támogatnak, amely országos léptéket tekintve általában szükségesek a gyepek természetességének meg őrzéséhez. Ugyanakkor általánosságukból következ ően nem képesek kezelni olyan helyi és speciális problémákat, amelyek éppen a jelöl ő értékek miatt fontosak. A fenn- tartási terv egyik szerepe éppen azoknak a lokális kezelési feladatoknak a meghatározása, amelyek támogatási rendszerbe való beépítése a Natura 2000 célkit űzések szempontjából szükséges.

A Fels ő-Tisza fenntartási tervének tanulságai alapján az agrártámogatási rendszer módosításával, bővítésével, kiegészítésével kapcsolatban a javaslatok két szintre bontva képzelhet ők el:

Kötelez ő szint : A terület jelenlegi állapotának meg őrzése érdekében szükséges tevékenységek, amelyeket minden Natura 2000 földhasználóra kötelez ő érvény űen szükséges érvénybe léptetni. Ez a kötelez ő földhasználati szabályok kib ővítésével, illetve a meglev ő szabályok módosításá- val/összehangolásával, és a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs kifizetések megváltoztatásával lép- tethet ő életbe. A Fels ő-Tisza Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthet ő eszközök a következ ők: • A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó egyes jelenlegi szabályok felülvizsgálatával a kaszálatlanul hagyott terület nagyságának tágabb határok közötti meghatározását szolgá- ló eszközök. • A gyepként nem hasznosítható vizes él őhelyek (mocsarak, lápok) területén a vízelveze- tés, a feltörés, trágyakiszórás, szálas takarmány tárolásának tilalma, és az inváziós fajok- tól való mentesítési kötelezettséget szolgáló eszközök. • Az erd őterületeken a vizes él őhelyek (mocsarak, lápok) fásításának tilalmát szolgáló eszközök.

Önkéntes szint : A terület természeti állapotának javítását szolgáló eszközök, amelyek az egyes terü- letek, kezelési egységek sajátosságainak megfelel ően önkéntes vállalás alapján ösztönzik a terület- használót az él őhelyek állapotának javítására, a közösségi jelent őség ű fajok populációinak er ősíté- sére. Ezek az eszközök ilyen értelemben átmenetet mutatnak az él őhelyfejlesztési- él őhelyrekonstrukciós támogatások irányába, de nem jelentenek olyan mérték ű beavatkozást, ami kifejezetten nagy beruházási igény űek. A Fels ő-Tisza Natura 2000 terület vonatkozásában ebbe a körbe illeszthet ő eszközök a következ ők:

• A Natura 2000 területen található szántókon (gyümölcsösökön) a környezetkímél ő nö- vényvéd ő szerek használatát ösztönz ő eszközök. • A Natura 2000 területen található szántókon (gyümölcsösökön) a m űtrágyahasználat csökkentését ösztönz ő eszközök. • A Natura 2000 területen található szántók gyeppé, vagy vizes él őhellyé alakítását ösz- tönz ő eszközök.

• A Natura 2000 területen található szántók (gyümölcsösök) és a mellettük található természetközeli él őhelyek (gyepek, mocsarak, lápok) határán véd őszegély kialakítását szolgáló eszközök. • Az elnádasodott, elgyomosodott lápi-lápréti területek kíméletes gyepgazdálkodásra alkalmas állapotba („lápkaszáló”) való alakítását szolgáló eszközök. • A gyepként nem hasznosítható vizes él őhelyek (mocsarak, lápok) területén a cserjésedés, fásodás meghatározott (de az egyes területekre differenciált mérték ű) visszaszorítását szolgáló eszközök.

A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított mez őgaz- dasági területek meg őrzésében, hanem kifejezetten azok eltüntetésére ösztönöz. Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása érde- kében a gazdálkodók gyakran eltüntetik a szegélyvegetációt, bokorfüzeseket, kaszálják az értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban nem folytattak gyepgazdálkodást. Ez a helyzet úgy javítható, ha agrártámogatás lesz igényelhet ő a nem m űvelt területekre, azaz nemcsak a kivett m űvelési ágú területekre, hanem a m űvelés alatt álló területek egyes részterületeire is. A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvez ő állapotának meg őrzése a Natura 2000 területe- ken kívül is. A fenti problémára megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de gazdaságosan nem m űvelhet ő területek is legalább minimális mértékben támogathatóak lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók számára. A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott terület természetvédelmi értékességét, az ott megtalálható, elkülönül ő él őhelyfoltok természetességi értékét és a jó természetesség ű területeken vagy részterületeken azoknak a fennmaradását segít ő gazdálko- dást vagy akár a „nem beavatkozást” kellene ösztönözni.

3.3.2. Pályázatok A területre vonatkozóan jelenleg nincs folyamatban pályázat.

3.3.3. Egyéb A tervezési területre vonatkozóan egyéb javaslat nem merül fel.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

Kifejtve a 3.4.2. pont alatti táblázatban, összevontan a kommunikáció címzettjeivel.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei

Felhasznált A kommunikáció címzettjei: Id őpont, helyszín Egyéb infor- kommunikáci- máció ós eszközök: a) terepbejárás a) gazdálkodók 2014.08.07. Résztvev ők b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tu- Vásárosnamény száma: 3 lajdonosai és vagyonkezel ői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m űkö- dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság b) falufórum a) gazdálkodók 2014.08.07. Résztvev ők b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tu- Vásárosnamény száma: 27 lajdonosai és vagyonkezel ői e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m űkö- dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság c) önkormány- a) gazdálkodók 2014. augusztus Kifüggesztés zati közzététel b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tu- Aranyosapáti, darabszáma: 73 lajdonosai és vagyonkezel ői Balsa, Benk, e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m űkö- Cigánd, Csobaj, dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási Dombrád, Döge, szervek és települési önkormányzatok Eperjeske, Fényeslitke, o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság Gávavencsell ő, Gulács, Gy őröcs- ke, Gyüre, Ibrány, Jánd, Kenézl ő, Kisar, Kisvarsány, Komoró, Lónya, Magosliget, Mátyus, Mezőladány, Milota, Nagyar, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Paszab, Prügy, Rakamaz, Révleányvár,

Ricse, Szabolcs, Szabolcsveresmar t, Szatmárcseke, Taktabáj, Taktakenéz, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszacsermely, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakarád, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszamogyorós, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatardos, Tiszatelek, Tiszavid, Tivadar, Tokaj, Tuzsér, Újkenéz, Uszka, Vásárosnamény, Záhony, Zalkod, Zemplénagárd, Zsurk

d) honlap a) gazdálkodók 2013.11.14 http://www. b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tu- -től folyama- e- lajdonosai és vagyonkezel ői tosan misszio.hu/ n2 e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m űkö-

dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok + facebookon o) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság megosztva e) érintettek e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m űkö- 2014. július és Kiküldött levélben vagy dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási augusztus levelek da- e-mailben tör- szervek és települési önkormányzatok rabszáma: tén ő megkere- 136 sése és tájékoz- tatása

f) sajtóesemény a) gazdálkodók 2013.12.11. 10 sajtó- (sajtótájékozta- b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tu- 2014.01.30. megjelenés tó, sajtókonfe- lajdonosai és vagyonkezel ői rencia) 2014.07.30. ű e) a Natura 2000 területen illetékességi vagy m kö- dési területtel rendelkez ő területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatoko) egyéb indokolt célcsoport: helyi lakosság

A társadalmi egyeztetés szöveges ismertetése:

1. Falufórum id őpont és helyszín egyeztetés történt Vásárosnamény Város Önkormányzatával.

2. A fenntartási terv letölthet ővé vált és a véleményezhet őségr ől cikk jelent meg a kommuniká- ciót végz ő szervezet honlapján.

3. A fenntartási terv véleményezhet őségér ől sajtótájékoztató került megrendezésre, melynek eredményeképpen 10 sajtómegjelenés történt (térségi televízió, térségi rádió, országos heti- lap, megyei napilap, internetes hírportálok).

4. Az érintettek jelent ős köre a fenntartási terv társadalmi egyeztetésének folyamatáról, a tervek véleményezhet őségér ől, a véleményezés módjairól és határidejér ől postai levélben (és amennyiben az elérhet őség rendelkezésre állt, kiegészít ő jelleggel e-mailben is) értesítésre került. Az értesít ő levelek célcsoportok szerinti egyedi összeállítással kerültek kiküldésre. A társadalmi egyeztetés során a hatóságoknak és egyéb államigazgatási szerveknek, valamint kezel őknek és egyéb érintetteknek küldött értesít ő levelek tartalmazták a kommunikációt végz ő E-misszió Egyesület által tárgyid őszakban társadalmi egyeztetésre bocsátott összes Natura 2000 terület fenntartási terveinek véleményezhet őségére vonatkozó információkat (te- rület kód, név, érintett települések, véleményezési határid ők stb.).A címzettek köre:

o Érintett önkormányzatok (73 levél)

o Natura 2000 támogatást 2011-2014 között igénybe vevő helyben él ő gazdálkodók, továbbá a HNPI-től földterületeket bérl ő gazdálkodók (517 levél).

o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti F őosz- tály

o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti F őosztály

o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti F őosztály

o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Földm űvelésügyi Igazgatóság o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földm űvelésügyi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazga- tóság o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyel őség o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyel őség o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Felügyel őség o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatal o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örök- ségvédelmi Osztály o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erd őfelügyeleti és Ha- tósági Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, Erd őfelügyeleti és Hatósági Osztály o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság o Fels ő-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel őség o Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel őség o Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel őség o Fels ő-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

o Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság o Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság o Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság o Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság o Bükki Nemzeti Park Igazgatóság o Nemzeti Földalapkezel ő Szervezet o Nemzeti Földalapkezel ő Szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Iroda o Nemzeti Földalapkezel ő Szervezet Hajdú-Bihar Megyei Területi Iroda o Nemzeti Földalapkezel ő Szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Iroda o Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal o Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kiren- deltség o Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltség o Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltség o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei Igazgatóság o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatóság o Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége o Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezete o Hajdú-Bihar megyei Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége o Országos Magyar Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Szervezete o Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-Magyarországi Területi Szövetsége o Magán Erd őgazdálkodók Országos Szövetsége o Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ) o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Költségvetési Főosztály

o Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és stratégiai Osztály

o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, Terület és Vidékfejlesztési Osztály

o Észak-Alföldi Regionális Tanács

o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.

o Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2 levél)

o Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége

o Hajdú-Bihar Megyei Horgászszervezetek Szövetsége

o Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége

o Erdészeti szakirányítók (19 levél)

o Agrárkamarai tanácsadók (128 levél)

o Falugazdász területi irodák (17 levél)

o Vadásztársaságok (83 levél)

o Vízgazdálkodási társulatok (19 levél)

o Horgász egyesületek (106)

o Halászati hasznosítók (8 levél)

o NYÍRERD Ő Nyírségi Erdészeti Zrt.

5. A meghirdetett id őpontban és helyszínen megtartásra került a falufórum, melyr ől emlékeztet ő és fotódokumentáció készült. A fórumon 27 f ő vett részt.

6. A meghirdetett id őpontban és helyszínen megtartásra került a terepbejárás, melyr ől jegyz ő- könyv készült. A terepbejáráson 3 f ő vett részt.

7. Az érintett önkormányzatok (Aranyosapáti, Balsa, Benk, Cigánd, Csobaj, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gávavencsell ő, Gulács, Gy őröcske, Gyüre, Ibrány, Jánd, Kenézl ő, Kisar, Kisvarsány, Komoró, Lónya, Magosliget, Mátyus, Mez őladány, Milota, Nagyar, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Paszab, Prügy, Rakamaz, Révleányvár, Ricse, Szabolcs, Szabolcsveresmart, Szatmárcseke, Taktabáj, Taktakenéz, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszacsermely, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakarád, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszamogyorós, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatardos, Tiszatelek, Tiszavid, Tivadar, Tokaj, Tuzsér, Újkenéz, Uszka, Vásárosnamény, Záhony, Zalkod, Zemplénagárd, Zsurk) 2014. augusztusában kifüggesztették a fenntartási tervet.

8. A beérkezett véleményeket és észrevételeket összefoglaltuk és megküldtük a tervkészít őnek, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezel ő szervekkel A legfontosabb beérkezett észrevételek:

Kommunikáció cím- Visszajelzett? Hogyan? Beépült Hogyan? zettje a terv- (tartalom) Ha nem épült be, miért? be?

Érintett önkormány- nem A megjegyzések nem voltak zatok relevánsak a fenntartási terv levélben, szempontjából (Aranyosapáti, Balsa, Benk, Cigánd, Csobaj, Részben igen, fórumon meg- Dombrád, Döge, Dombrád város ön- jelentek Eperjeske, Fényeslitke, kormányzata kaland- Gávavencsell ő, Gulács, park megvalósításának Gy őröcske, Gyüre, beépítését kérte a terv- Ibrány, Jánd, Kenézl ő, be. Kisar, Kisvarsány, Balsa meghívót küldött Komoró, Lónya, Magosliget, Mátyus, Mez őladány, Milota, Nagyar, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Paszab, Prügy, Rakamaz, Révleányvár, Ricse, Szabolcs, Szabolcsveresmart, Szatmárcseke, Taktabáj, Taktakenéz, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszacsermely, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakarád, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszamogyorós, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatardos, Tiszatelek, Tiszavid, Tivadar, To- kaj, Tuzsér, Újkenéz, Uszka, Vásárosnamény, Záhony, Zalkod,

Zemplénagárd, Zsurk )

Tulajdonosok, va- Igen, kiszáradt fák ki- fórumon meg- nem A fenntartási terv a hozzászó- gyongazdálkodók vágásával, kapcsolatos jelentek lástól függetlenül is nem hasz- kérdés, erd őtelepítési nált gyepek kezelésére is meglehet őségekkel és a ad javaslatokat, és a nemesnyarasok felújí- nemesnyarasok felújítására is. tásával kapcsolatos kérdések

Borsod-Abaúj- Igen, talajvédelmi levélben nem Nem volt releváns hozzászólás Zemplén Megyei szempontból kifogást Kormányhivatal, Nö- nem emelt vény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Szabolcs-Szatmár- Igen, korlátozásokat levélben nem Nem releváns az észrevétel a Bereg Megyei Kor- adott meg faültetés, fenntartási terv szempontjából mányhivatal, Közle- kivágás, vagy növény- kedési Felügyel őség telepítés esetén

Borsod-Abaúj- Igen, a m űvelés felha- e-mailben nem Nem releváns, term őföld más Zemplén Megyei gyásának esetére tesz célú hasznosítása nem szere- Kormányhivatal, el őírást pel a fenntartási tervben Földhivatal

Szabolcs-Szatmár- Igen, nem érti a megke- levélben nem Nem releváns észrevételek a Bereg Megyei Kor- resés jogcímét, illetve fenntartási terv szempontjából mányhivatal, Építés- pontosítja a hivatal ügyi és Örökségvé- nevét delmi Hivatal

Hajdú-Bihar Megyei Igen, felhívja a figyel- levélben nem A körzeti erd őtervekben meg- Kormányhivatal, Er- met, hogy a fenntartási fogalmazottak nem feltétlenül dészeti Igazgatóság, terv el őírásainak iga- egyeznek meg a tervkészít ő Erd őfelügyeleti és zodnia kell az erd őtör- véleményével (pl. a távlati Hatósági Osztály vényhez, a körzeti er- célállomány, vagy a rendelte- dőtervhez, az erd őter- tés esetében akár változtatáso- vezési szabályokhoz kat is javasoltunk). Ezek javasolt el őírások, amelyek nem kötelez ő érvény űek.

Borsod-Abaúj- Igen, 4 pontból álló levélben igen A hibák az anyagban javításra Zemplén Megyei hibajegyzéket közöl, a kerültek. Kormányhivatal, Er- az anyag hiányosságait dészeti Igazgatóság írja le. Egyébként a tervet elfogadhatónak tartja

Fels ő-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi igen levélben nem nem tett észrevételt Felügyel őség A fenntartási terv elfogadását Észak-magyarországi igen e-mailben nem támogatja Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Felügyel őség

Fels ő-Tisza-vidéki Igen, több dologgal levélben részben A kaszálásra vonatkozó kriti- Környezetvédelmi és egyetért, de van, amit zált javaslatokat kitöröltük. A Vízügyi Igazgatóság nem támogat (évi egy- többi kritizált javaslatot szeri kaszálás, 10 cm- bennehagytuk, mivel ezek es f űtarló, illetve a ter- nem kötelez ő érvény űek. mészetes mederfejl ődé- si folyamatok el ősegí- tése. Észrevételeket fogalmaz meg az álta- lános, vízgazdálkodást érint ő kezelési javasla- tokkal kapcsolatosan

Hortobágyi Nemzeti igen fórumon és igen A fenntartási terv egy részét a Park Igazgatóság terepbejáráson HNPI készítette. megjelentek, írásban java- soltak

Agrárkamarai ta- Igen, a 10 cm-es f űtar- fórumon részt részben A f űtarlós el őírást töröltük. A nácsadók lóval kapcsolatos ja- vett kecskét nem vettük el a legel- vaslatot kritizált, illetve tethet ő állatfajok közé, mivel hiányolta a kecskét e nem tartjuk jó hatásúnak. legeltethet ő állatfajok Egyébként nem kötelez ő érvé- közül ny ű

NYÍRERD Ő Nyírségi Igen, nehezményezték fórumon részt részben A veszélyeztet ő tényez ők Erdészeti Zrt. egyes rendes erdészeti vettek száma kb. felére csökkent feladatok veszélyeztet ő Több erdészettel kapcsolatos tényez őként való meg- veszélyeztet ő tényez ő is törl ő- jelenését. dött.

A legfontosabb észrevételek, amelyek alapján a terv módosításra került:

Az erdészeti kérdésekkel kapcsolatos észrevételek beépítésre kerültek (nehezményezték egyes rendes erdészeti feladatok veszélyeztet ő tényez őként való megjelenését). A veszélyeztet ő tényez ők száma kb. felére csökkent. Több erdészettel kapcsolatos veszélyeztet ő tényez ő is törl ődött.