Népesedési Folyamatok a Budapesti Agglomerációban
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 © Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási osztály, 2006 ISSN: 0237-921X ISBN 963 215 940 3 Főosztályvezető: Németh Eszter Felelős szerkesztő: Vida Judit Készítette: Brinszkyné Hidas Zsuzsanna Térképszerkesztő: Kezán András Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Tájékoztatási főosztálya engedélyével történhet! A KSH Területi tájékoztatási osztály kiadványai megrendelhetők: KSH Statisztikai Szolgáltatások Osztálya 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570 Telefax: 345-6699 megvásárolhatók: Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 KSH az interneten: www.ksh.hu TARTALOM A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPE, 2005. január 1. ................ 4 BEVEZETŐ ........................................................................................................................... 5 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 6 A NÉPESSÉG SZÁMA .......................................................................................................... 7 NÉPSŰRŰSÉG ..................................................................................................................... 7 A NEMEK ARÁNYA............................................................................................................... 8 A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE ..................................................................................... 9 A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA ........................................................................... 12 TERMÉSZETES NÉPMOZGALOM ..................................................................................... 14 SZÜLETÉSEK, TERMÉKENYSÉG...................................................................................... 16 HALÁLOZÁSOK .................................................................................................................. 20 LAKÓHELY-VÁLTOZTATÁSOK.......................................................................................... 23 TÁBLÁZATOK..................................................................................................................... 27 Terület, lakónépesség, népsűrűség, 2005. január 1. ..................................................... 28 A lakónépesség nemek szerint, 2005. január 1. ............................................................ 30 A férfiak korösszetétele, 2005. január 1. ....................................................................... 32 A nők korösszetétele, 2005. január 1. ........................................................................... 34 A lakónépesség korösszetétele, eltartottsági ráta, öregedési index, 1990. január 1. ..... 36 A lakónépesség korösszetétele, eltartottsági ráta, öregedési index, 1995. január 1. ..... 38 A lakónépesség korösszetétele, eltartottsági ráta, öregedési index, 2000. január 1. ..... 40 A lakónépesség korösszetétele, eltartottsági ráta, öregedési index, 2005. január 1. ..... 42 Népmozgalmi arányszámok, 1990–1994....................................................................... 44 Népmozgalmi arányszámok, 1995–1999....................................................................... 46 Népmozgalmi arányszámok, 2000–2004....................................................................... 48 Népmozgalmi arányszámok, 1990–2004....................................................................... 50 Élveszületési arányszám............................................................................................... 52 Házasságon kívüli élveszületés..................................................................................... 54 Az agglomeráció településeiről Budapestre vándorlók száma....................................... 56 Budapestről az agglomeráció településeire vándorlók száma ....................................... 58 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK..................................................................................... 61 A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI ..................................................................... 62 3 A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPE 2005. január 1. Kisoroszi Vác Északnyugati Dunabogdány Északi szektor szektor Visegrád Tahitótfalu Csörög Sződliget Pilisszentlászló Leányfalu Pócsmegyer Pilisszentkereszt Sződ Vácrátót Szentendre Őrbottyán Pomáz Göd Pilisszántó Erdőkertes Pilisjászfalu Szigetmonostor Csomád Veresegyház Piliscsaba Csobánka Dunakeszi Tinnye Pilisvörösvár Budakalász Szada Pilisborosjenő Fót Pilisszentiván Mogyoród Perbál Solymár Üröm Gödöllő Tök Nagykovácsi Kerepes Nyugati Budajenő Remeteszőlős Csömör Keleti Telki Kistarcsa szektor Zsámbék Isaszeg szektor Páty Nagytarcsa Herceghalom Budakeszi BUDAPEST Pécel Biatorbágy Budaörs Maglód Törökbálint Ecser Gyömrő Sóskút Diósd Vecsés Pusztazámor Tárnok Érd Halásztelek Üllő Déli Szigetszentmiklós Gyál Dunaharaszti Felsőpakony Délkeleti szektor Szigethalom Taksony szektor Százhalombatta Tököl Alsónémedi Dunavarsány Ócsa Majosháza Szektor határa Délegyháza Település határa 4 BEVEZETŐ Jelen kiadványunk az 1986-ban elindított, „Közlemények a budapesti agglomerációról” című sorozat 13. kötete, melyben az agglomeráció népességét, népesedési folyamatait az 1990. és 2005. január között eltelt időszakban vizsgáljuk. Elemzésünk kiinduló évében – az 1971. évtől érvényben lévő lehatárolás alapján – a budapesti agglomerációt a fővároson kívül 44 település alkotta. Az 89/1997. (V. 28.) számú kormányrendelet az agglomeráció területét kibővítette, melynek következtében összesen 78 Pest megyei település tartozott hozzá. A vizsgált 15 éves időszakban több területszervezési változás is érintette az agglomeráció településeit. Ezek az alábbiak voltak: Kerepestarcsa községnév 1994-ben megszűnt, mivel a korábban egyesített két község: Kerepes és Kistarcsa ismét két önálló községgé alakult. 1994-ben Piliscsaba településből kivált és önálló község lett Pilisjászfalu területrész. 2002-ben Nagykovácsi községből önálló településként kivált Remeteszőlős és Sződ községből Csörög. 1996-ban várossá nyilvánították Pécelt, továbbá 1997-ben Gyál és Pilisvörösvár, 1999-ben Göd és Veresegyház, 2000-ben Budakeszi, Dunaharaszti, Pomáz és Visegrád, 2001-ben Gyömrő, Tököl és Vecsés, 2004-ben Dunavarsány, Fót és Szigethalom kapott városi rangot. E változások következtében 2005. január 1-jén a budapesti agglomerációt Budapesten kívül 80 település alkotta, közülük 23 település rendelkezett városi ranggal. Az összehasonlíthatóság érdekében adatainkat a 2005. január 1-jei közigazgatási állapotnak megfelelően közöljük, azaz a visszatekintő idősorokban a 2005. január 1-jén az agglomerációt alkotó valamennyi település adatát szerepeltetjük, jogállásuk szerint is ezen időpontnak megfelelően sorolva be azokat. (2005. július 1-jétől további 3, az agglo- merációhoz tartozó település – Kistarcsa, Ócsa és Üllő – kapott városi rangot, azonban elemzésünkben még a községek körében szerepelnek.) 5 ÖSSZEFOGLALÁS A budapesti agglomerációban 2005 elején 2,4 millió ember élt, 6%-kal kevesebb, mint 15 évvel korábban. Ezen belül a fővárosnak 1 millió 700 ezer, az agglomerációs övezetnek 724 ezer lakosa volt. Az övezetben élő népesség több mint fele 5–20 ezer fős településen lakott. Az 1990-től 2004-ig tartó időszakban az agglomerációra összességében a népesség természetes fogyása, az idősödő korösszetétel, az eltartottság növekedése volt jellemző. Az agglomeráción belül a fővárosban és az övezetét alkotó településeken egymástól lényegesen különböző demográfiai folyamatok mentek végbe. Budapesten az időszak kezdetétől fennálló természetes népességfogyáshoz 1993-től belföldi vándorlási veszteség is járult, s e két tényező együttesen a lakosság 16%-os csökkenéséhez vezetett. Az agglomerációs övezetben a népesség természetes fogyásához vándorlási többlet társult, melynek nagysága 1994-től vált jelentőssé, és összességében az itt élők számának 28%-os gyarapodását eredményezte. A népesség számának változása Budapesten és az agglomerációs övezetben, 1990-2004 Fő 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -10 000 -20 000 -30 000 Születés Halálozás Vándorlási Születés Halálozás Vándorlási különbözet különbözet Budapest Övezet Az agglomeráció lakóinak száma Budapesten kívül csak Vácott és Visegrádon csökkent, miközben a települések közel kétötödében a népességgyarapodás mértéke meghaladta a 40%-ot. A népesség természetes fogyása mind a fővárosban, mind az agglomerációs övezetben elsősorban az alacsony születésszámra vezethető vissza, a halálozások népességre vetített aránya az időszak folyamán javult. E tényezők eredményeképpen emelkedett az időskorú népesség részesedése, azonban a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma, azaz az öregedési index az övezetben az emelkedés ellenére is a budapesti érték felét éri el. 6 A NÉPESSÉG SZÁMA A budapesti agglomeráció népessége 2005 elején 2,4 millió fő volt. Ezen belül a főváros lakosainak száma megközelítette az 1 millió 700 ezer főt. Az övezetet alkotó településeken Pest megye népességének több mint 60%-a, 724 ezer fő élt. Az agglomerációs övezet legnépesebb városa több mint 60 ezer lakossal Érd, ezt követi 31–33 ezer lakossal Dunakeszi, Gödöllő és Vác. A legkevesebben, 1700-an a 2000- ben várossá nyilvánított Visegrádon élnek. A községek közül Törökbálint lélekszáma a legmagasabb, 12 ezer fő, több mint tízezer ember él Isaszegen,