Garadna-Kastély Zug 2014121
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Garadna-Kastély zug 2014121 Soós Eszter GArAdnA-KASTély zuG: A róMAi cSáSzárKori GerMán TelepréSzleT újrAérTéKeléSe A Hernád völgyében fekvő Garadna-Kastély zug kis felületen, kutatóárkokkal vizsgált lelőhelyen szinten- ként, rétegenként dokumentált kerámia leletanyag legközelebbi analógiái a Kelet-Szlovákiában feltárt, csá- szárkori településeken találhatóak. Hiányoznak a Sajó-völgyi lelőhelyek anyagára jellemző, erős késő vas- kori hagyomány nyomai, és a Beregsurányi-típusú, bepecsételt díszkerámiát gyártó műhelyek termékei is. A garadnai teleprészlet a kerámiaanyag és a provinciális eredetű tárgyak alapján a Kr.u. 2. század végétől a 4. század középső harmadáig keltezhető. A small-scale excavation was conducted at Garadna-Kastély zug in the Hernád Valley. The finds recovered from the trial trenches was bagged according to the excavated layers and levels. The best parallels to the pottery finds can be quoted from the Roman Age settlements in eastern Slovakia. Ceramic traits recalling late Iron Age traditions are lacking in this material, as are the wares of the workshops producing the stamped fine pottery of the Beregsurány type so typical on settlements in the Sajó Valley. The pottery finds and the Roman provincial imports suggest that settlement section investigated at Garadna was occupied from the close of the 2nd century to the middle third of the 4th century. Kulcsszavak: római császárkor, település, germán, Przeworsk-kultúra, Terra sigillata, kerámia Keywords: Roman Age, settlement, Germanic peoples, Przeworsk culture, terra sigillata, pottery A kutatás háttere Az északkelet-magyarországi Barbaricum kutatá- kis felületű, de változatos leletanyagot szolgáltató sára az 1950-es évek építkezéseihez kapcsolódó feltárások anyagának feldolgozása azonban csak feltárások során előkerült teleprészletek is ráirá- nemrég kezdődött meg.1 A Garadna-Kastély zug nyították a figyelmet. A Magyar Tudományos Aka- lelőhelyen 1960-ban feltárt leletanyag vizsgálata démia indított szisztematikus kutatást „A császár- során szükségesnek láttam az 1959-ben előkerült, kori barbár telepek feltárása” című téma keretében. publikált leletek újrafeldolgozását is,2 így a lelő- Ennek kapcsán terepbejárások során császárkori helyről előkerült császárkori anyagot összefog- lelőhelyeket azonosítottak az 1950-es években lalva adom közre. A leletanyag a Magyar nemzeti Arkán, Szilvásváradon és Garadnán. A szórvány- Múzeum régészeti Tárának Germán-Szarmata leletek hitelesítésére 1959-ben Arkán, Garadnán Gyűjteményében található.3 és Szilvásváradon próbaásatásokat, majd 1960- ban Arkán és Garadnán, 1962-ben Szilvásváradon, A lelőhely és a feltárás bemutatása 1965-ben pedig Zalkodon végzett Salamon Ágnes és Török Gyula kisebb telepfeltárásokat (SALAMON Garadna település Borsod-Abaúj-zemplén megyében 1966; SALAMON 1970A; SALAMON 1970B). Az 1959- található, a Hernád jobb partján (SALAMON–TÖRÖK es évad során Arkán, Szilvásváradon és Garadnán 1960, Abb. 43). Az alluviális folyóvölgyben ártéri, feltárt anyagot az ásatók közösen tették közzé síksági és alacsony dombháti területek váltják egy- (SALAMON–TÖRÖK 1960). A következő idényben mást (DÖVÉNYI 2011, 849). A területet nyugatról hatá- mindhárom lelőhelyen folyt régészeti kutatás, a roló, üledékes eredetű cserehát kavicsos-márgás talaja 122 Soós E. Garadna-Kastély zug 123 Nem Technológiai pohár/ Miniatűr Hombár/ Tál Fazék Korsó Fedő megha- Összesen csoportok Bögre edény Tárolóedény tározható Gyorskorongolt 20/22 15/19 11/11 5/5 1/1 32/35 84/93 finom Gyorskorongolt 1/2 1/1 2/3 szemcsés Kézzel formált 8/8 15/16 23/24 finom Kézzel formált 5/6 31/34 2/2 1/1 1/1 50/53 90/97 durva utókorongolt 5/8 2/2 7/10 durva Hombár 23/24 23/24 Összesen 33/36 52/63 11/11 7/7 1/1 1/1 24/25 100/107 229/251 iii. 90-125 cm 23 8 6 1 - - - - 38 iV. 100-125 cm 21 7 7 - - - - 1 36 Összesen (db) 86 31 41 7 2 1 1 1 170 1. táblázat Garadna-Kastély zug kerámia leletanyagának formai-funkcionális megoszlása (edényszám/töredékszám) Table 1 distribution of the pottery from Garadna-Kastély zug according to form and function (no. of vessels/no. of fragments) 1. kép Garadna-Kastély zug lelőhely az első Katonai 2. kép Garadna-Kastély zug, az 1959–1960 során kuta- Felmérésen tott felületek anyag: 7 gyorskorongolt, világosszürke edény, köztük 50–80 cm: Tömör fekete humuszos réteg. A felület Fig. 1 The Garadna-Kastély zug site on the map of the Fig. 2 Garadna-Kastély zug. The areas investigated in egy korsó töredéke, 2 kézzel formált, fekete díszedény északnyugati sarkában 80 cm mélységben paticsréteg lát- First Military ordnance Survey 1959–1960 töredéke, 2 durva, kézzel formált fazék perem- és aljtöre- szott. leletanyag: 1 kézzel formált, durva fazék perem- déke, 1 utókorongolt fazék aljtöredéke, 2 hombár oldal- töredéke, 1 hombár oldaltöredéke, 9. századi kerámia, és aljtöredéke, árpád-kori kerámia, 85 cm mélységben árpád-kori kerámia. miatt igen erős a talajerózió, így a Hernád jobb parti tént, ezért az innen gyűjtött leletanyagnak csupán nyitott végű, 11. századi bronzgyűrű. 90–120 cm: Világosabb, humuszos réteg. leletanyag: 1 teraszait a lejtős tömegmozgások a cserehátról áthal- a hozzávetőleges mélységadatait ismerjük (SALA- 95–125 cm: Világosabb, humuszos réteg. leletanyag: terra sigillata tál peremtöredéke, 2 gyorskorongolt, szürke mozott kavicsanyaggal beterítették (DÖVÉNYI 2010, MON–TÖRÖK 1960, 167). 9 gyorskorongolt, szürke edény, közte két korsó és két edény töredéke, 3 gyorskorongolt, vörös edény töredéke, 850). A teraszok lábánál, a Hernád és a Bársonyos Az előző év kutatásait 1960. július 25. és 28. közt tál töredékei, 1 gyorskorongolt, vörösre égetett korsó 3 gyorskorongolt, feketére égetett, vörös törésű edény patak közt található a lelőhely, mely a katonai felmé- folytatta Salamon ágnes, Török Gyula és erdélyi peremtöredéke, 1 gyorskorongolt, feketére égetett, vörös töredékei, 1 grafitos situla töredéke, 4 kézzel formált, rések tanulsága szerint ártéri területen feküdt (1. kép). istván. Az istálló nyugati hosszában nyitották meg törésű tál aljtöredéke, 1 grafitos situla aljtöredéke, 5 kéz- feketére égetett díszedény töredéke, 15 durva, kézzel A környezetéből enyhén kiemelkedő dombháton a 6×3 m alapterületű iii. felületet. ugyanebben a zel formált, feketére égett díszedény, köztük egy tálka formált edény töredékei, 1 utókorongolt, durva edény 1959 nyarán a petőfi TSz területén istálló alapo- vonalban helyezkedett el a 4×3 m alapterületű iV. töredéke, 1 gyorskorongolt, szemcsés fazék töredéke, 32 aljtöredéke, 1 hombár peremtöredéke, 1 orsógomb, 3 zásánál került elő leletanyag, az építkezés kapcsán szelvény (2. kép). A dokumentáció és a leletanyag durva, kézzel formált edény perem- alj- és oldaltöredé- fenőkő töredéke, kevés árpád-kori kerámia. indított a Magyar nemzeti Múzeum kutatást (SALA- gyűjtése rétegenként és ásónyomonként haladt, az kei, 5 utókorongolt, durva edény oldal- és aljtöredékei, 5 120–145 cm: Sötétebb, tömörebb humuszréteg. lelet- MON–TÖRÖK 1960, 160). A régészeti feltárás lelet- előkerülő jelenségekre síkban is rábontottak. hombár perem- és oldaltöredékei. anyag: kevés árpád-kori kerámia. mentésnek tekinthető, részben a tervezett épületek 125–140 cm: Sötétebb, tömörebb humuszréteg. lelet- 145 cm-től: Sárga altalaj. leletanyag nélkül. alapozásánál, részben azokon kívül alakítottak ki iii. felület anyag: 2 gyorskorongolt, szürke edény, közte egy korsó kisebb kutatószelvényeket. A dokumentáció és a 0–35 cm: Sárgás folyami hordalék. leletanyag nélkül. és 2 grafitos situla, 4 kézzel formált, durva edény töredé- Az 1960-as feltárás során császárkori jelenség nem leletanyag összegyűjtése a kor kutatási módsze- 35–50 cm: Sárgás, humusszal kevert réteg, paticsrögök- kei, fenőkőtöredék. került elő. A iii. felület közepén, 100–125 cm mély- reinek megfelelően rétegenként haladt. Az istálló kel. leletanyag: árpád-kori kerámia. ségben összefüggő paticsréteg volt megfogható. A pillérhelyeiből gyűjtött anyag képezte az első kuta- 50–70 cm: Fekete iszapos humusz, sok paticsröggel. iV. felület felszín nyugati falánál, 120 cm-nél köves, hamus tási egységet, az épülettől keletre nyitották az i. és leletanyag: árpád-kori kerámia, vaskés, vastöredék. 0–35 cm: Sárgás folyami öntéstalaj. leletanyag nélkül. beásás jelentkezett, melyre 250×150 cm-es terüle- attól délnyugatra a 4×4 m alapterületű ii. szondát. 70–95 cm: Sötét humuszos réteg. Az északkeleti sarok- 35–50 cm: Sárgás, humusszal kevert réteg. leletanyag: ten rábontottak (iii/1. felület). A beásás a császár- A silógödrök mélyítése a régészeti feltárás után tör- nál összefüggő paticsos réteg volt megfigyelhető. lelet- árpád-kori kerámia. kori paticsos réteget vágta, az előkerült hullám- 124 Soós E. Garadna-Kastély zug 125 vonaldíszes perem alapján egy 9. századi tűzhely Kezeletlen Korongon Korongon Korongon Kézzel soványítatlan, a kevés nagyobb szemcse az alap- maradványa volt. simított sávosan egyen- fé- anyagban megtalálható természetes szennyeződésnek Az ásatók a jelentésben három korszakot külö- fényezett letesen nyezett tartható. Garadnán számos töredék kezeletlen felü- fényezett nítettek el. A legalsó, fekete, iszapos sávban talált letű volt, tehát az edényhez nem nyúltak a megfor- anyagot kelta korúként határozták meg, az intenzív Redukált 8 14 6 8 2 mázást követően. A kerámia felületének finom eldol- kultúrréteg római császárkori anyagot tartalmazott, gozását végezhették a fazekaskorongon forgatva és a felső szinteken pedig árpád-kori leletanyag oxidált 8 3 - - - szabad kézzel is.5 A felszín leggyakoribb finomítása jelentkezett. az egyenletes elsimítás, áttörlés. A töredékeknél