ISIS-Ben Tömörített Gazdag Szakmai Információ a Román Nemcsak Tárgyi Tudással Gazdagodhattunk Általuk, Nem- Kollegák Rendelkezésére

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 10 Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania 10 Lektorálták: Járó Márta Kissné Bendefy Márta Kovács Petronella Nemes Takách László

Román fordítás: András Tihamér Benedek Éva Bernath Andrea Guttmann Márta Mara Zuzsanna Márton Krisztina Szappanyos Tünde Szász Erzsébet Tövissi Júlia Vajda Katalin

Román nyelvi lektorálás: Dorin Barbu Doina Boros Raluca Iulia Capotă Olimpia Coman-Sipeanu Iulia Teodorescu

Angol fordítás: Simán Katalin Tóth Attila Lajos

Címlapterv: Biró Gábor

A borítón: Georgius Agricola 1557-ben német nyelven nyomtatott „De re metallica” című bányászati könyvének egy oldala. (Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtára. Rj.: 4/1288.)

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 10

Alapították: Károlyi Zita Kovács Petronella 2000

Felelős kiadó: Róth András

ISBN 978-606-92494-2-0 Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 10

Szerkesztette: Kovács Petronella

Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhely, 2010 A konferencia és a kötet támogatói:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Infopress Group

Haáz Rezső Alapítvány Tartalomjegyzék

Köszöntő ...... 7 Cuvânt omagial ...... 117 Preface ...... 185

Tóth Attila Lajos Elektronsugaras mikroanalízis restaurátoroknak. II. rész: A röntgensugaras mérés és interpretációja ...... 9 Microanaliză cu fascicul de electroni pentru restauratori Partea II. Măsurătorile de raze X şi interpretarea rezultatelor ...... 118

Mara Zsuzsanna Mária megkoronázása című, 15–16. századi oltárkép restaurálása ...... 16 Restaurarea icoanei de altar întitulată „Încoronarea Mariei” din sec. al 15-16-lea ...... 122

Kovács Petronella 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik ...... 21 L ăzi de voiaj învelite în piele şi ornamentate din Transilvania secolului al 18-lea. Partea II. Evaluarea stării de conservare şi posibilităţile de conservare-restaurare ...... 125

Sipos Enikő Textilrestaurálási esettanulmányok ...... 43 Studii de restaurare textile ...... 143

Orosz Katalin Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredményeiből levonható következtetések ...... 51 Posibilităţi de analiză ale obiectelor pictate pe suport de hârtie, concluziile câtorva analize ...... 148

Benedek Éva A kolozsvári Könnyező Mária kegykép egyik 18. századi másolatának restaurálása ...... 65 Restaurarea unei copii pe hârtie, din sec. al 18-lea, a icoanei făcătoare de minuni a Maicii Domnului cu Pruncul Isus ...... 157

Nemes Takách László Papírmasé stukkók restaurálásáról ...... 71 Despre restaurarea stucaturilor din papier maché ...... 160

Raluca Marilena Három, a Kolozs megyei Füzesmikola (Nicula) és Szamosújvár (Gherla) Dumitrescu ikonfestő központjából származó üvegikon restaurálása ...... 79 Restaurarea a trei icoane pe sticlă provenind din centrele de la Nicula şi Gherla, judeţul Cluj, România ...... 165

T. Bruder Katalin Galvanoplasztika a restaurátori gyakorlatban ...... 85 Galvanoplastia în domeniul restaurării ...... 167

5 Séd Gábor Lokális galvanotechnikai megoldások a restaurálásban ...... 92 Metode galvanotehnice locale în restaurare ...... 171

B. Perjés Judit – Tíz nap a „Nagy-Küküllő felső folyása mentén” avagy hazai Domokos Levente – és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum Puskás Katalin születő állandó kiállításán ...... 101 Zece zile la expoziţia „Un Mileniu pe Cursul Superior al Târnavei Mari” sau restauratori din Ungaria şi România colaborând la realizarea expoziţiei permanente a Muzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc .. 175

Abstracts ...... 186

Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciája – 2010. Székelyudvarhely A résztvevők címlistája ...... 197

A Haáz Rezső Alapítvány kiadványai ...... 202

6 Köszöntő

Tisztelt Egybegyűltek, kedves Kollegák!

Nagy öröm mindannyiunknak, hogy 2009 októberében tozata a bárhol élő, magyarul értő szakember számára is immár tizedszer vehetünk részt az Erdélyi Magyar Res- hozzáférhetővé teszi a benne foglalt értékes információt. taurátor Továbbképző Konferencia megnyitóján, itt Szé- A román és angol nyelvű kivonatok a magyarul nem értők kelyudvarhelyen. E kerek évfordulón illik kicsit vissza- számára is betekintést nyújtanak a cikkek tartalmába. tekinteni e kiemelkedő eseménysorozat történetére. A konferenciákhoz kötődő érdekes tárlatok és kirán- Az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe- dulások igen fontos kiegészítői voltak az előadás soroza- rencia Kovács Petronella és Károlyi Zita remek kezde- toknak. A gondosan összeállított és megtervezett szakmai ményezéseként indult 1999-ben és mindenekelőtt kitartó utazások során Erdély és az ország több jelentős, nem munkájuknak, de anyagi és szellemi támogatóiknak is kö- feltétlenül útba eső vidékét kerestük fel. A szakszerű ve- szönhetően érte meg tizedik évfordulóját. Őszinte elisme- zetésnek köszönhetően mindig sok mindent tudhattunk rés és köszönet illeti őket ezért mindannyiunk nevében! meg a felkeresett helyek történetéről, sajátos értékeiről, Az évek során több mint 150 értékes előadás hangzott el károsodásainak okairól, az esetleges helyreállítási mun- az alkalmanként átlagosan 80-100 résztvevő számára, az kálatok részleteiről és sokhelyütt élénk szakmai beszélge- eseményhez kötődő kiállítások és szakmai kirándulások tések alakultak ki a hallottak kapcsán. Mindezek további Erdély és Románia számos értékét hozták közelebb úgy jelentős szakmai gazdagodáshoz vezettek. az erdélyi, mint az anyaországi kollegák számára. A konferenciák teljes időtartama alatt bőséges le- A következőkben megkísérlem összefoglalni mit hetőség nyílt az anyaországi és erdélyi, romániai kolle- nyújtott – szemszögemből – számunkra, az erdélyi kul- gák közti közvetlen szakmai tapasztalatcserére, egymás turális hagyaték őrzését, gondozását és közkinccsé téte- munkájába való építő jellegű betekintésre és nem utolsó lét felvállaló, főleg magyar ajkú szakemberek számára ez sorban mély, gazdag szakmai és emberi kapcsolatok épí- a konferenciasorozat. tésére. Ismételten köszönet tehát mindezekért a két fő- Különösen az első konferenciák alkalmával több elő- szervezőnek, Kovács Petronellának és Károlyi Zitának! adást hallhattunk a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Nem könnyű valami kifogásolni valót is találni az el- tárgyrestaurátor képzésben tevékeny tanáraitól. Ezekben múlt tíz év tevékenységében. Ha nagyon keresem a kákán az előadók csaknem három évtizedes oktatói tapaszta- a csomót, talán azt róhatnám fel, amint azt a szervezőkkel latuk során kikristályosodott, leülepedett tudásukat ad- többször is tárgyaltuk, hogy nem teljes egészében áll az ták át a hallgatóságnak, tisztán, világosan összefoglalva. ISIS-ben tömörített gazdag szakmai információ a román Nemcsak tárgyi tudással gazdagodhattunk általuk, nem- kollegák rendelkezésére. Örömmel tapasztaltam, hogy az csak rendszerezték ismereteinket, hanem szemléletes ISIS két utolsó számában a közölt előadások teljes anyaga előadásmódra és nem utolsó sorban magyar szaknyelv- olvasható románul is, ez fontos előrelépés. Létfontosságú re is tanítottak. A magyarországi gyakorló restaurátor volna azonban az első hat kötet anyagát is közzétenni ro- kollegák és tudományos szakemberek előadásai is sok mán nyelven, akár összevont kötetként vagy elektronikus értékes információt, tapasztalatot közvetítettek; az er- formában. délyi, romániai kollegák bemutatói pedig a helyi hely- A románul hozzáférhető restaurátor szakirodalom igen reállítások részleteit, buktatóit és sikereit ismertették szegényes. Tudatában kell lennünk annak, hogy az erdé- a hallgatósággal, sok csodás részletét tárva fel Erdély lyi kulturális hagyaték jelentős része román ajkú kolle- gazdag tárgyi hagyatékának. Mindenki jelentősen gaz- gák gondjaira van bízva. Legtöbbjük alapos gyakorlati dagodott e tömör szakmai képzés során. A nagyszebe- tudással rendelkező, jóindulatú kollega és mindent meg ni tárgyrestaurátor képző egyetem magyar anyanyelvű kell tennünk azért, hogy munkájukat a rendelkezésünkre vagy magyarul is értő diákjai, akik mindig jelen voltak álló anyag közzétételével segítsük. Máskülönben semmi a konferenciákon, külön kiemelték az elhangzott előadá- erkölcsi alapunk nincs szóvá tenni az esetleges kérdőjeles sok fontosságát szakmai fejlődésükben. Közülük sokan beavatkozásokat. később előadóként tértek vissza Udvarhelyre és bemu- Ezen gondolatokkal köszöntöm tizedik születésnapján tatott anyagaik szakmai színvonalán, előadásmódjukon az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferenci- világosan lehetett érezni az előző konferenciák tapaszta- át, őszintén remélve, hogy újabb tíz év múlva, majd a hu- latának üdvös hatását. szadik évfordulón is együtt ünnepelhetünk. Az ISIS, mely ezen előadások tartalmát írásban is rögzítette és a konferenciák után is hozzáférhetővé tette Elhangzott, Székelyudvarhelyen, 2009. október 5. minden érdeklődő számára, minden elfogultság nélkül az ország legszínvonalasabb szakmai folyóirata. On-line vál- Guttmann Márta

7 8 Elektronsugaras mikroanalízis restaurátoroknak. II. rész: A röntgensugaras mérés és interpretációja

Tóth Attila Lajos

1. Bevezetés

Jelen cikksorozat első részében megismertük, hogy a kü- lönböző kölcsönhatások milyen eredményre vezetnek, ha 10keV nagyságrendű energiára gyorsított elektronokkal bombázzuk a mintánkat, vagy annak egy részét. Tárgyal- tuk az analizálandó mikrotérfogat lokalizálásának, vagy ha 1. ábra. A PbS kék EDS spektrumában átfedő csúcsok felbontása területi átlagmérést végzünk kijelölésének módját a pász- WDS spektrométerrel (piros). tázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével, és láttuk, hogyan egészítik ki a különböző röntgenspektrométerek a mikroszkópot elektronsugaras mikroanalizátorrá. Az évtizedek folyamán többféle röntgendetektort fej- lesztettek ki. Az alábbiakban ezek egyikére, az energia- diszperzív spektrométerre (EDS) koncentrálva részletez- 2. ábra. Az analitikai mérőrendszer (AMR) részei. zük a röntgensugaras mérést. Az EDS nem a legrégibb, nem a legjobb (1. ábra), viszont teljesítmény/ár arányá- val kiemelkedvén a mezőnyből az optimális megoldás. Ennek megfelelően a restaurátor szakember legnagyobb valószínűséggel ezzel a műszerrel, vagy eredményeivel találkozhat, – ezért a választás.

2. Az EDS mint a SEM optimális kiegészítő elemanalitikai mérő és értelmező egysége 3. ábra. A SEM-EMA mint analitikai mérőrendszer. Minden analitikai mérőrendszer (AMR) egyszerű ele- mekből épül fel. A mérő egység (ME, a „tulajdonképpe- Mindez magyarázza, hogy az EDS miért szorította ki, ni” analizátor) gerjeszti a mintát, és a vizsgált térfogatból illetve nem engedte elterjedni a piacon a konkurens mód- analitikai jelet szolgáltat, amiből az értelmező egység szereket. Mielőtt azoban egy forrasztás keresztcsiszolatá- (ÉE) számolja ki az analitikai információt. nak vizsgálatán lépésről lépésre ismertetnénk a minőségi és Egy pásztázó elektronmikroszkópra épülő elektron- mennyiségi EDS analízist, tekintsük át annak műtermékeit. sugaras mikroanalizátor rendszerben (SEM-EMA) a ger- jesztést gyakorlati okokból két részre bonthatjuk, lokális 2.1. A spektrométer műtermékei és integrális gerjesztésre. Az elsőt a mikroszkóp elekt- ronsugara képviseli, melynek kölcsönhatása az anyaggal Ezek a detektálás és a jelfeldolgozás során lépnek fel, csak a gerjesztett térfogatra hat, míg a többit, melyek in- és a mintában nem létező elemek csúcsait mutathatják. tegrális módon a mintára, mint egészre hatnak, összessé- gükben mintakörnyezetként értelmezzük. 2.1.1. Szökési csúcs Ebben az értelmezésben az EDS egy adatgyűjtő és Ha például a Si(Li) detektor anyagából a 8.04 feldolgozó láncot képez, a detektortól a képernyőig. 5-10 keV-es beeső Cu KA röntgensugárzás 1,74 keV ener- millió forintos ára nem megﬁ zethetetlen, gyorsasága pe- diájú Si KA röntgensugárzást kelt, mely „kiszö- dig ötvenszeresen múlja felül a régebbi, érzékenyebb és kik” a detektorból, akkor az ehhez szükséges energia drágább hullámhosszdiszperzív spektrométert (WDS), rá- nem kelt elektron-lyuk párokat, az elektronika tehát adásul vele szemben felszerelhető már meglévő SEM-re E = 8.04–1.74 = 6.3 keV-nél csúcsot mutat (ami kis jóin- is, tehát nem igényel egyszeri nagy beruházást. dulattal Fe KA1 vonalként (6.4 keV) azonosítható).

9 okozhatja a röntgen-ﬂ uoreszcencia (amikor a gerjesztett térfogatból kilépő nagyenergiájú röntgensugarak gerjesz- tik a környezetet) és a többszörös elektronvisszaszórás (mikor a többszörösen visszaszórt elektronok teszik meg ugyanezt).

2.2.1. A mintatartó anyagából 4. ábra. Gerjesztési műtermékek: (a) közvetett gerjesztés, A műtermékek már a minta felragasztásánál felléphet- (b): detektálási- és (c) gerjesztési árnyék. nek, ha nem ügyelünk a mintatartó és a ragasztó anyagá- ra és főként méretére, kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Ha például egy mm2-nél kisebb mintát több cm2 felü- letű Al tartóra ragasztunk oly módon, hogy a kétoldalas szénszalag a fél mintatartót fedi, jó esélyünk van min- tánk bármely pontján százalék feletti C és Al összetételt mérni. Korábban az EDS csak Na-nál nagyobb rendszá- mú elemeket detektált, a széntuskó és a karbonszalag te- hát „mintha ott se lett volna”. A modern detektorok azonban Be-nál kezdenek, óvatosnak kell tehát lennünk a nagy szén-felületekkel is.

2.2.2. A mintakamra anyagából Ha nem vigyázunk a pozícionálásra, ehhez a minta- asztal Cu-Zn, és a kamra Fe anyaga is hozzájárulhat pár tized súlyszázalékkal. Az indirekt gerjesztés hatása ál- talában csökkenthető, ha az EDS detektor gyűjtési szö- 5. ábra. A különféle kimenő jelek gerjesztett térfogatban. gét kollimátor segítségével leszűkítjük a mintafelületre, ha a detektort nem a mintától visszahúzott helyzetben 2.1.2. Összegcsúcs használjuk és ha nem indokolatlanul nagy energiával Akkor lép fel, ha például sietünk, és túl nagy inten- gerjesztünk. zitással akarunk hamar túllenni a mérésen. Ilyenkor az Al mintatartó (vagy minta) anyagából kiváltott két egy- 2.3. Gerjesztési problémák nem sima és nem homogén más után következő 1.48 keV energiájú Al KA1 töltés- mintákon impulzusát időnként az elektronika egyként digitalizálja, vagyis a beeső csúcs energiájának kétszeresénél (2.96 Ne feledjük: az ideális minta felülete sík, az elekt- keV) megjelenik az összegcsúcs, ami kiválóan azonosít- ronsugárra merőleges, anyagában (a gerjesztett térfogat ható az Ar KA1 (2,958 keV) csúcsával. Az idevágó Murp- mérettartományában) homogén és elektromosan vezet. hy idézet szerint „a detektált Ar mennyisége a tapasztalat- Az EDS „készségesen” spektrumot ad rücskös, szemcsés, tal arányosan csökken”. porózus felületekről is. A 8. ábra mutatja, mik történhet- Míg a szökési csúcsokat egyes analizátor rendszerek le- nek illetve történnek, ha egy gömböcske közelében kell vonják a spektrumból, addig az összegcsúcsoknál a tapasz- adatot gyűjteni. talatra és az önmérsékletre kell hagyatkoznunk. A primer sugár-áramot úgy állítsuk be, hogy ne terheljük túl az EDS 2.3.1. Rücskös minta elektronikát (melynek mértékét az természetesen mutat- A 4. a. ábrán a szubsztrátból kilépő nagyenergiájú ja), vagy ha mindenáron nagy intenzitást kell használnunk röntgensugárzás gerjeszti a gömböcskét, tehát a göm- (pl. kvalitativ nyomelemanalízis esetében) akkor legyünk böcske alkotói „megjelennek” a szubsztrátban (hiszen tudatában annak, hogy a nagyintenzitású csúcok kétszeres a gép mindig a sugár pozícióját állítja). Épp ellenkezőleg, energiáinál felléphetnek az összegcsúcsok. A tény, hogy az elemek „tűnhetnek el” a szubsztrátból, ha a (b) gerjesztett összegcsúcs energiája meghaladhatja a primer elektronsu- röntgensugarak vagy a (c) gerjesztő elektronsugár kise- gár energiáját nem az energiamegmaradás elvének sérülé- nergiájú részét elnyeli a gömböcske. sét, hanem saját ﬁ gyelmetlenségünket mutatja. Ha egy gömböcske ennyi bajt okoz, képzelhetjük mi a helyzet egy szivacsos anyag esetén. Törekedjünk tehát 2.2. Idegen csúcsok: spektrális kontamináció az elektronsugár és a röntgendetektor által „belátható”, tömör minták vizsgálatára. Itt kell megemlíteni a mintatartó vagy a mintakam- Szintén észben kell tartanunk, hogy a röntgenjel a tel- ra távoli részeinek indirekt gerjesztésből eredő esetle- jes gerjesztett tartományból jön (5. ábra), az anyagra jel- ges műtermékeket, az un. „rendszer”-csúcsokat. Ezeket lemző abszorbció után.

10 6. ábra. Forrasztás keresztmetszete BEI képen. 8. ábra. Az analizálni kívánt rész kijelölése (háromszög).

7. ábra. A 6. ábra teljes felületének (sárga téglalap) röntgenspekt- 9. ábra. A 8. ábra háromszögének spektruma (piros). ruma elemazonosításhoz.

2.3.2. Rétegzett minta 25–30 keV-os sugárral gerjesztjük a mintafelületet, hogy A mélységében homogén minta esetén – mint ezt előzetes információt kapjunk az összetételről (7. ábra). a kvantitatív analízisnél látni fogjuk – ezt az abszorbciót Általában az analizálandó csúcs energiájának három-, korrigálhatjuk. Rétegzett minta esetében azonban az EDS de minimum kétszeresével kell a gerjesztést végrehajta- rendszerek részét képező programok a gerjesztett térfogat ni („Overvoltage= 2-3”). Amikor a kisebb csúcsok is ki- által metszett rétegek vegyes összetételét adják. Ilyenkor emelkednek az idővel „kisimuló” háttérből (ez fő alkotók az ionsugaras marás, vagy a több energiával végzett pont- esetében 1-2, nyomelemeknél 20–30 perc is lehet) kez- analízis segíthet, melyek a sorozat következő részében dődhet a csúcsazonosítás. kerülnek részletezésre. A csúcsok azonosításánál lehetőleg a nagy intenzitású csúcsokkal kezdjünk, a nagy energiáktól lefelé haladva, 3. Az analizálandó térfogat kiválasztása ugyanis egy adott elem nagyobb energiájú csúcsai jobban – kvalitativ pont-, vonalmenti, és területi analízis elválnak egymástól, mint a kisebbek, így nagyobb a va- lószínűsége annak, hogy a spektrométer felbontja azokat. Első lépésként (lehetőleg) visszaszórt elektronképet Ne elégedjünk meg egy csúcs jelenlétével, – esetünkben (BEI COMPO) készítünk a mintafelületről. Mivel a visz- a nagyenergiájú Pb LA vonal jelenléte dönti el a PbMA szaszórt elektronok mennyisége a gerjesztett pont átlagos vagy S KA dilemmát (7. ábra). rendszámától függ, már itt látható az esetleges inhomo- Ezután kiválasztjuk az analizálandó röntgen vonala- gén anyagszerkezet (például a 6. ábrán a jobb felső rész). kat, és ha lehet csökkentsük a primer energiát úgy, hogy Ezután spektrumot gyűjtünk a teljes mintafelületről a legnagyobb energiájú vonal energiájának 2-3-szorosa (6. ábra, sárga négyzet). legyen. Esetünkben a 15 keV jó választás, hiszen minden Célszerű olyan Eo energiát választani, hogy a min- elem ad 5 keV alatt jól szétválasztható csúcsot, majd ki- tát alkotó elemek mindegyike adjon jól detektálható ka- jelölhetjük az analizálandó területet vagy pontot (esetünk- rakterisztikus röntgensugárzást. Ismeretlen minta esetén ben a zöld háromszög a 8. ábrán).

11 14. ábra. A kvantitativ analízis lépései (Bruker Quantax).

10. ábra. Vonalmenti elemeloszlás mérése.

11-13. ábra. Röntgen elemtérkép (XRI): elemenként

4. Kvantitatív analízis

4.1. Spektrumfeldolgozás

A kvantitatív SEM-EMA esetében végigjárjuk a 2. ábrán felvázolt utat, a mintától az analitikai információig.

Az analitikai információ: az X elem CX koncentrációja és egymásra montírozva. a gerjesztett térfogatban. Az analitikai jel a mintán, és (etalonokat használó klasszikus esetben) az etalonokon mért röntgenspektrum- A következő spektrumgyűjtés közben a sugár csak ból származó karakterisztikus röntgenintenzitás. a háromszög területét pásztázza. Az eredmény a 9. ábra Nyers adatunk, a numerikus analitikai jel a mintán és piros spektruma (melyet az átlagösszetétel kék spektru- az etalonon mért (háttérlevont, spektrális műtermékektől mára szuperponáltunk). és átfedésektől megtisztított) nettó csúcs-intenzitások há-

Látható, hogy a teljes mintafelületen detektálható nyadosa, a kX relativ intenzitás: ólom az általunk vizsgált háromszögletű részből hiányzik. etalon etalon A számítógépes sugármozgatás és spektrumkiértéke- kX = IX / IX = (Px - Bx)minta / (Px - Bx) lés megkönnyítette a hely szerint felvett intenzitás elosz- lások mérését. A folyamatot a spektrumtól az eredményig jól mutatja Ilyenkor kiválasztott energiaintervallumba eső a 14. folyamatábra, mely lehetővé teszi, hogy a felhasz- (csúcs+háttér) röntgenimpulzusok mennyiségét ábrázol- náló összeállítsa a problémát legjobban megoldani remélt juk egy vonal mentén mérve graﬁ kusan ábrázolva (10. program-kombinációt. ábra), vagy területen mérve (XRI: röntgenkép) pontinteg- A kiértékelés mindig a detektorban többé-kevésbé rálással („mákostészta”) ábrázolva, (11–13. ábra). óhatatlanul fellépő spektrális műtermékek kiküszöbölésé-

12 vel kezdődik. Ide tartozik a csúcsok helyének kiigazítása (peak) az EDS diódában fellépő tökéletlen töltésfelgyűjtés korrekciója (tail és shelf), valamint a szökési csúcs hoz- záadás. A program nem foglalkozik az összegcsúcsokkal. A következő modul az elemazonosítás, mely megegyezik a kvalitatív analízisnél tárgyaltakkal. Mód van automati- kus azonosításra is, melynek használata ízlés dolga. WDS esetén a háttérlevonás egyszerű: a csúcs két ol- dalán szimmetrikusan mért intenzitás számtani közepét kell venni (15. a. ábra). Az EDS viszonylag rossz felbontása miatt mind a csúcs-dekonvolúciót (15. b.), mind a modellezést (15. d.) be kell vetni, ﬁ gyelembevéve az abszorbciós éleket is (15. c.). A programban a háttér kiszámolásánál mód van inter- 15. a-d. ábra. Háttérillesztés modellezése. polációt kérni, vagy a Kramers képletből kiszámoltatni és azután illeszteni a háttér-spektrumot olyan pontok felhasz- nálásával, melyek biztosan csúcsmentesek. Korrekt min- tán mérve az utóbbi, irreguláris esetben az előbbi célrave- zető. Mivel teszt-mintánk polírozott, a modellezett hátteret illesztettük (16. ábra. Illesztés a 3 szürke tartományon). Miután a mérő egység elvégezte feladatát, és a háttér- levont csúcsintenzitás, vagyis az analitikai jel megvan, kö- vetkezhet az értelmező egység – esetünkben a korrekciós eljárás, melynek végeredménye az analitikai információ, vagyis a mikrotérfogat kvantitativ elemösszetétele lesz.

4.2. Korrekció

A kvantitatív analízis alaphipotézise, hogy

a gerjesztés helyén: kX = CX vagyis a relativ intenzitás egyenlő a súlyszázalékban mért 16. ábra. Háttérillesztés mért spektrumra. koncentrációval. Ami bonyolítja a helyzetet az, hogy a gerjesztés helye bent van az anyagban, míg mérni kint, a spektrométerrel mérünk. Tehát az elektronoknak be kell hatolniuk a min- tába, ott ionizálniuk kell az atomokat, majd a (folytonos és karakterisztikus) röntgensugárzásnak ki kell jönni a mintából, miközben abszorbeálódik és esetleg szekun- der röntgensugárzást kelt a minta anyagában. A „klasz- szikus” korrekciós módszerek különválasztották ezeket a hatásokat:

CX = Z *A * F * kX

Ahol a Z, a rendszám korrekció (a gerjeszett térfogat- ból és az ionizációs hatáskeresztmetszetekből), az A, az abszorbciós korrekció (a röntgensugár mintában megtett útján), az F pedig a (belső) ﬂ uoreszcenciát veszi korrek- 17. ábra. Kalibrációs görbék C meghatározásához Fe-Ni ötvöze- cióba. tekben.

4.2.1. Etalonsor használata a negyvenes évek végén jelentek meg, a számítástechnika Mivel mindhárom korrekciós faktor függ magától a ke- fejlődésével a korrekciós programok alkotói egyre ﬁ no- resett összetételtől, a számítás közelítéseket tartalmaz és mabb közelítéseket alkalmaztak, és egyre számolásigénye- iteratív. Figyelembe véve, hogy az első mikroszondák sebb módszereket használtak.

13 18. ábra. Az ionizációs mélységfüggésének számítása (Bishop és Philibert) a mért görbével.

20. ábra. Csúcsillesztések a mért spektrumra.

tették az egyébként kimérhető φ(ρ,z) görbét, mely a karakterisztikus röntgensugárzás keletkezésének függését adja meg a mélység függvényében (18. ábra). A gyorsabb számítógépek elterjedésével a Z és A kom- ponenst együtt kezdték kezelni, ami a könnyű elemek ana- lízisében hozott áttörést. Itt ugyanis a behatolási mélység, és a lágy röntgensugarak abszorbciója is nagy. Egy ilyen módszer hatékonyságát bizonyítja az általa 19. ábra. Az ionizáció és abszorbció együtt-számolása használt közelítés egyezése a mért értékekkel Mg KA su- a PAP programban. gárzásra Al-ban (19. ábra). Az iteráció menete az, hogy először a relatív intenzitá- sokat írjuk be a képletekbe a koncentráció helyére. Az így A szuperszámítógépek sem vehetik fel azonban a ver- kiszámolt koncentrációt aztán visszahelyettesítjük, és ezt senyt magával az anyaggal. Mind a mai napig a minta ismételjük mindaddig, míg az egymás után kiszámolt két összetételéhez közeli, ismert koncentrációjú etalonsor koncentráció elég közel nem kerül egymáshoz, vagyis az a legmegbízhatóbb segítség. iteráció konvergál. Mivel azonban néhány specializálódott üzem kivé- Ha feltételezzük, hogy a koncentrációk összege 100% telével a minták a legváltozatosabb összetételt mutatják, (vagyis minden elemet ismerünk, és jól mérünk) mód van hamar felmerült az igény általánosan használható korrek- egy elem különbségként történő mérésére, vagyis nem ciós programokra. kell az összes elemet mérnünk. Ugyanakkor a koncent- rációösszeg fontos indikátora az analízis jóságának, úgy 4.2.2. Számítógépes programok a relativ intenzitások hogy ha lehet, célszerű mindent mérni. korrekciójára A fejlődés leginkább a behatolás és az ionizáció szá- 4.2.3. Etalon nélküli kvantitatív analízis molásánál mutatkozott (mivel az abszorbció és fl uoresz- Mivel az EDS berendezések nem tartalmaznak mozgó cencia ezek ismeretében már könnyen számolható volt alkatrészeket, a geometria és a fi zika állandó a mérések akkor is). folyamán. Ez azt jelenti, hogy az etalonokon történő in- Bishop – takarékoskodva a számítási kapacitás- tenzitásmérések kalibrálással és számítással kiválthatók, sal – egy átlagos behatolási tömegvastagságot defi niált, majd a végén 100%-ra normálva a koncentrációkat un. melynek kétszereséig állandó az ionizáció. Később eltolt no-standard, etalon-nélküli kvantitatív analízis válik le- Gauss görbével, ill. illesztett görbével (Philibert) közelí- hetségessé.

14 A Bruker-Quantax P/B ZAF programja elég pontosan számolja a fékezési sugárzás spektrális eloszlását ahhoz, hogy egyszerű levonandó háttér helyett a csúcsintenzitá- sok mellé plusz egy független mérési adatként bevegye a korrekcióba. Ily módon etalon-nélküli mérés esetén is számolhatunk különbségből, illetve nem veszítjük el a koncentráció összeg ellenőrző lehetőségét. Ezt illusztrá- landó fejezzük be teszt mintánk 6 ábrán kijelölt területén 21. ábra. A 20. ábra illesztéséből kapott kvantitatív összetétel az átlagösszetétel meghatározását: értékek (total: 106.70% !!!). A program, csúcs-pozíció könyvtár és kalibrált csúcs- alakok segítségével felépít egy szintetikus spektrumot, melyet illeszt a mért spektrumra. A 20 spektrum azt mutatja (logaritmikus skálán) hogy illeszkednek a számított spektrum csúcsai a mért fekete vonalra, és van-e mért csúcs, melyet nem vettünk ﬁ gyelembe (nincs kiszínezve). Ha elfogadjuk a mérést, akkor a 21. ábrán látható ösz- szetételt kapjuk. A 106% nem normalizált koncentráció összeg egy rücskös mintán elmegy, de esetünkben, egy polírozott mintán hibát jelez. A hiba oka az, hogy a korrekciós faktorok természete- sen nem lineárisak, vagyis az átlagintenzitás korrekciójá- val kapott összetétel nem egyenlő a pontonként elvégzett intenzitásmérések korrekciójának átlagával. A területi pásztázással kapott eredmények nem állják ki az igazi „full quantitative analysis” próbáját.

5. Konkluzió 22. ábra. Egy mérési pont kijelölése (terület helyett).

Hogy lássuk, mit tud a P/B ZAF (vagy egy másik modern program) gondosan optimalizált mérési körülmények kö- zött, nézzünk meg egy pontanalízist (22. ábra) ugyanezen minta homogén részén. A 22. ábra közepén, egy pontban mért intenzitások P/B ZAF korrekciója a 23. ábrán látható eredményt adja. A 100.12% normalizálatlan koncentrációösszeg bizo- nyítja hogy megfelelő mintaelőkészítés után, a módszer sajátosságainak ismeretében és tiszteletben tartásával 23. ábra. A pontanalízis eredménye (total:100.12%). a SEM-EMA nem csak gyors és szemléletes, de igazi kvantitativ analitikai módszer.

Tóth Attila Lajos, PhD, Csc ﬁ zikus MTA Műszaki és Anyagtudományi Intézet H-1121 Budapest , Konkoly-Thege u 29-33. Tel.: +36-1-392-2691, Mobil: +36-30-984-3763 E-mail: [email protected]

15 Mária megkoronázása című, 15–16. századi oltárkép restaurálása

Mara Zsuzsanna

A Mária megkoronázása című, 15–16. századi oltárkép a Csíki Székely Múzeum egyházi gyűjteményének leg- reprezentatívabb darabja, melyet a szakirodalom az erdé- lyi emlékanyag egyedülálló és páratlan műalkotásaként emleget (1. kép).

Művészettörténeti vonatkozások

Ikonográﬁ ai leírás

A késő-gótikus táblakép mestere napjainkig ismeretlen. A tízalakos kompozíció Mária Szentháromság általi meg- koronázását ábrázolja. A táblakép központi alakja Mária, lilás árnyalatú világos színű ruhában kissé jobbra fordulva térdel, összekulcsolva tartott keze lefelé irányul. Mögöt- te helyezkedik el a Szentháromságot megtestesítő három, egyforma arcvonású, ﬁ atal, szakállas férﬁ , közös vörös palásttal. Kezeikben különböző szimbolikus jelentésű tár- gyakat tartanak: glóbuszt, koronát és jogart. A kompozí- ció előterét hat, sárga ruhát viselő gyermekangyal fogja össze. A hátteret levélmintás aranymustra díszíti.

Provinencia

A festmény eredetére mindezidáig nem derült fény, de fennmaradt írások bizonyítják, hogy az intézmény tulaj- donába Csíkszentdomokos1 község katolikus templomá- ból került. 1929-ben Domokos Pál Péter történész-et- nográfus, valamint Boga István, az akkori helyi plébános talált rá a templom cintermét határoló fal bejárati kapu- tornyának emeletén. Egy évvel később, Domokos Pál Péter levélben kölcsönkérte a táblaképet az akkor alakuló Csíki Múzeum alapító kiállítására. Erről a domokosi le- 1. kép. Ismeretlen mester, 15–16. század: Mária megkoronázása, véltár dokumentumai között megőrzött levél tanúskodik. festett fatábla, 160×110 cm. Csíki Székely Múzeum, ltsz. 189 (res- A kiállítást Csíksomlyón rendezték meg 1930-ban. A több taurálás előtti állapot). mint 140 begyűjtött egyház- és képzőművészeti alkotás- ról, melyeket tulajdonosaik végleg átengedtek az alakuló a kallódó gyűjteményt újra összeszedték2, vált aktuá- intézmény számára, kiállítási katalógus is készült. Sajnos lissá az oltárkép elhozása. Konkrét adatok a képet ille- a tárgymutatóban mégsem szerepel az oltárkép. tően nincsenek a múzeumi irattárában sem, viszont egy A múzeum tulajdonába az 1950-es években került. 1952-ből származó augusztusi munkabeszámoló arról ad Valószínűnek tartjuk, hogy ebben az évben az intézmény újraalapításával, hivatalosításával egyidőben, amikor 2 Kovács Dénes festőművész-rajztanár, a Csíki Múzeum kinevezett fe- lelőse rendszerezte és leltározta a megmaradt anyagot. Ld. LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyve, szerk. Szabó András, Csíkszere- 1 Csíkszeredától 29 km-re északra fekszik, Felcsík legnépesebb faluja. da, 2000. p. 15.

16 2. kép. információt, hogy acetonnal megtisztítottak egy 1520- 3 A táblakép ból származó oltárképet. Más középkori oltárkép jelen- hátoldala. leg nincs a múzeum tulajdonában, ezért feltehetően erről a táblaképről lehet szó.

Stíluselemzés

Nem véletlen, hogy stílusát illetően páratlan műalkotás- ként emlegeti a szakirodalom, hiszen a művészettörténeti kutatások szerint kevés, vagy egyáltalán nincs analógiá- ja a környéken. Mindenképpen, egy olyan műalkotással állunk szemben, melynek alkotója nem a vidékünkön szerezte tudását. Stílusjegyei alapján a festmény kiin- dulópontját Salzburgban kereshetjük, ábrázolásmódja és a festői részletmegoldások mindenképpen a dél-német területek mestereinek alapos ismereteiről tanúskodik (id. Rueland Frueauf és Grossgmaini mester köre).4 A must- rához a legközelebbi hasonlóságot a szepesváraljai oltár5 mutat, mely alkotójának stílusa szintén az előbb említett mesterek művészetével hozható kapcsolatba. Végkövetkeztetésként a Mária megkoronázása tábla- kép mestere ugyanabból a művészi környezetből származ- hat, mint a szepesváraljai mester, stílusa alapvetően salz- burgias jellegű, nagyon sok egyéni vonással fűszerezve.6

A táblakép állapota restaurálás előtt

A viszonylag nagyméretű (160x110 cm) tábla hét össze- ragasztott részből tevődik össze, merevítő keresztkötés nélkül. Hátoldala egységes, sima felület, hosszanti és haránt irányú vésőnyomokkal (2. kép). Vastagsága kö- rülbelül 3 cm, széleinél 1 cm-re elvékonyodik, ennek ellenére meglepően jó megtartásúnak bizonyult. Átvé- teli állapotban a festékréteg majdnem teljesen hiányta- lan volt, helyenkénti feltáskásodásokkal, lepattogzások csak a kép sarkainál illetve a festmény alsó részén egy szélesebb sávban jelentkeztek. Ezen a részen összecso- mósodott a lakkréteg és gyantás szennyeződés zavar- ta a kompozíció élvezhetőségét, mely az oltárkép alatt égetett gyertyáknak köszönhető (3. kép). A festékréteg 3. kép. Szennyeződés a kép felületén, részlet. pergett ezeken a részeken. A felületen kisebb karcolá- sok, matt foltok, két oldalán felfogatásra használt lyukak mutatkoztak. tette szemlélhetővé. Megﬁ gyelhető volt a kompozíció Anyagvizsgálatok alakjainak vázlata, melyet a festő az alapozásra vitt fel, vékonyabb és vastagabb ecsetvonásokkal. A vázlat és IR vizsgálat a végleges munka közötti kisebb nagyobb eltérések mutatkoztak. Mária arcánál a vázlat vonalai majdnem tel- A korábban is többszörösen kutatott táblakép infravö- jesen eltűnnek, annyira pontosan követi a rajzot a festői rös sugárzással történő vizsgálata7 a festmény alárajzát megfogalmazás. A három ifjú és az angyalok esetében csupán apróbb, néhány milliméteres eltérések észlelhe- 3 „Lemostuk acetonnal az egyik 1520-ból keltezett oltárképet a bemocsko- tőek a rajz és a festmény között (4. kép). lódott lakkrétegtől, így megtisztult.” CsSzM, 1952. évi dosszié, 242. akta. Legszemléletesebb eltérést Mária kéztartása mutatott, 4 Szabó Zsuzsa: Mária megkoronázása a csíkszentdomokosi oltárképen. mely a vázlaton imára emelt, míg a festményen összekul- In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2009. Csíkszereda, 2009. csolt tartású, lefelé irányuló (5. kép). Ennek megfelelően 5 Pozsony, Nemzeti Galéria, ltsz. DO 1029–1032. 6 Szabó id.m. a ruha redői is másként alakulnak, lazán, ívesen futnak 7 Ezúton jár köszönet Mihály Ferenc restaurátornak a felvételekért. lefelé, egészen az előtérben térdelő angyalokig.

17 4. kép. IR vizsgálat: az alárajz 5. kép. IR vizsgálat: az alárajz és festmény közötti és festmény közötti kisebb eltérések. szemléletesebb eltérések.

6. kép. Faanyagvizsgálat A fa minta keresztmetszet-részlete A faanyagvizsgálatokból8 kiderült, hogy a kép táblája je- (az eredeti mikrosz- kópos felvétel 100× genyefenyőből készült (6–7. kép), latin nevén Abies Alba, nagyítás). Jegenye- közismert nevén ezüstfenyő. Ez az egyetlen olyan fenyő- fenyő. fajta, amelynek nincs gyantajárata, és ez teszi alkalmassá, hogy táblaképek hordozójaként vagy szobrok alapanya- gaként hasznosítsák.

A restaurálás folyamata

A festékréteg megkötése

A kutatásokat, a restaurálás első fázisaként, a táblakép alsó részén levő pergő festékréteg megkötése követte (8. kép). E részek alá először etilalkohol és víz 1:1 ará- nyú keverékét juttattuk, zsírtalanítva ezáltal a felületet és biztosítva a kötőanyag könnyebb behatolását. A 7%- os, előmelegített halenyvet a felületektől függően ecset vagy fecskendő segítségével juttattuk a felvált rétegek alá (9. kép). Majd a festékréteg óvatos visszanyomoga- tása és a fölösleges kötőanyag nedves vattával való el- távolítása következett.

7. kép. A faminta húrirányú metszete (az eredeti mikrosz kópos felvétel 200× nagyítás). Jegenyefenyő. 8 A vizsgálat Novex K optikai mikroszkóppal történt.

18 9. kép. A ragasztóanyag bejuttatása a festékréteg alá.

8. kép. A pergő festékréteg megkötése.

10. kép. Tisztítási próbák a kép felületén. 11. kép. Félbetisztított állapot, részlet.

Száraz és nedves tisztítás

A felületi szennyeződések puha szőrű ecset segítségével, maztuk, melyet ecset segítségével rétegesen, több fázis- a makacsabb, zsíros szennyeződések leválasztása és el- ban hordtunk fel a kiegészítendő felületekre (12. kép). távolítása vegyszeres illetve mechanikus módszerek vál- Száradás után az alapozást nagyon ﬁ nom szemcséjű takozásával történt. dörzspapírral kissé szint alá csiszoltuk. A következő lé- A tisztítási próbák alapján kiválasztott oldószerkeve- pésben, a retusáláshoz akvarellfestéket és többnyire füg- rék (etilalkohol, terpentin, dimetilszulfoxid, lenolaj és gőleges vonalkázást (tratteggio technikát) alkalmaztunk ammónium hidroxid) a nedves tisztítás során eredmé- (13. kép). Az apró kopások pótlása azonban nem köve- nyesnek bizonyult (10. kép). A kép alsó részén megcso- telt feltétlenül vonalkázó technikát, általában a hiányok mósodott, zsíros gyantás szennyeződésréteg a többszörö- mérete határozta meg a kiegészítés módját. Az itt alkal- sen megismételt vegyszeres tisztítás alkalmával felpuhult mazott esztétikai helyreállítás nagyon minimális volt. és szemészlándzsa segítségével viszonylag könnyen el A tábla alsó részén található nagy festékréteg hiány nem lehetett távolítani (11. kép). került kiegészítésre, ahogy a hordozó plasztikai sérülé- A tisztítás során vigyáztunk arra, hogy az egész kép seit sem, mert a hiányok nem törik meg a kép kompo- felületén megőrizzünk egy vékony bevonatréteget. zíciós egységét. A restaurálás során előtérbe helyeztük Azokat a felületeket, ahol a festékréteg teljesen hiány- a minimális beavatkozás elvét. zott, így pl. a hordozó alsó részét, technikai alkohol és víz 1:1 arányú keverékével tisztítottuk meg. Szilárdítás

Kiegészítés és esztétikai helyreállítás A táblakép alsó részét Paraloid B 72 7–10%-os nitróhí- gitós oldatával itattuk át, mivel ez a rész a saját súlyától A festékréteg minimális felületi hiányainak tömítéséhez megterhelődve kissé meggyengült mechanikai állapotot 3,5–7%-os halenyv oldat és hegyikréta keverékét alkal- mutatott. E kezelés során, a szilárdító szer a fa sejtüregeit

19 12. kép. A festékréteg hiányainak tömítése. 13. kép. Retusált részlet.

tölti ki, és ezáltal növekedik a fa mechanikai tulajdonsága is. A konzerválási eljárás a táblakép alsó részének ecsettel történő beitatásával kezdődött, melyet addig ismételtünk, amíg a faanyag telítődött. A restaurálás utolsó fázisaként, a táblakép egész felü- lete dammárgyanta oldattal védőréteget kapott (14. kép). A festményen átvételi állapotban nem volt ráma, de nyomai láthatóak a kép szélein, valamint tudunk arról, hogy az elmúlt évtizedekben ismeretlen okok miatt el- távolítottak róla egy keretet. Ezért ennek hiányában egy új, speciális keret-doboz készült fenyőfából, elől plexivel ellátva, melyben az enyhén ívelő tábla feszülés nélkül jól elfér, és egyben védelmet biztosít a képnek. Az oltárkép, a több hónapos restaurálási munka után, a hozzá méltó látogatottságnak örvendhet újra, a Csíki Székely Múzeum „Megmentett szakrális kincseink” c. tárlatán.

Mara Zsuzsanna Okl. festőrestaurátor művész Csíki Székely Múzeum 530132 Csíkszereda, Str. Cetatii nr. 2. Tel.:+40-266-311-727 E-mail: [email protected]

14. kép. A táblakép restaurálás után.

20 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik

Kovács Petronella

1. A ládák állapotfelmérése. Szabad szemmel 1. kép. Fémapplikációk belső oldalakra áthatoló megﬁ gyelhető, általánosan jellemző károsodások felszögelése. Az Isis előző számában ismertetett 18. századi, bőrrel borított ládák készítéstechnikai vizsgálata1 során szabad szemmel is megállapítható volt, hogy a ládákat alkotó szerves és szervetlen anyagok egyaránt sok mechanikai, ﬁ zikai, kémiai és biológiai károsodást szenvedtek. Ezért sor került a tárgyak állapotfelmérésére valamint az anyag- vizsgálatok és a felmérés alapján konzerválási lehetősé- geik felvázolására.

1.1. A ládákat felépítő faanyagok károsodásai 2. kép. Rovarkárosítás nyomai. A ládák fa szerkezete jó megtartású, a csapolások és illesz- tések a legtöbb tárgyon megfelelően tartanak. A faanyag összeszáradása következtében azonban a több deszkából összeillesztett elemeik között kisebb nagyobb hézagok, a fém applikációk belső oldalakra áthatolt szögelései men- tén egyes helyeken hasadások keletkeztek (1. kép). Használatból eredő mechanikai sérülések, kisebb ko- pások és kitörések leginkább a ládák testének és fedélé- nek egymásba illeszkedő peremeire jellemzők. Szinte mindegyik tárgyat érte rovarfertőzés. A rovarok a fa- és a ragasztóanyagot egyaránt megtámadták, rágcsálékuk és ürülékük felgyűlt a bőrborítás és az oldalakat képező deszkák között. A rovarkárosításra a bőrborításon lévő ki- repülő nyílásokból és az ezeken keresztül valamint a sé- rülések és szakadások mentén kihulló falisztből lehet kö- vetkeztetni (2. kép).

1.2. A bőrborítások állapota

A környezetből rárakódott szennyeződések a ládatetőkön vastag réteget képeztek (3. kép), továbbá minden oldalon összegyűltek a fémrátétek és a bőr között. A borító bő- rök kiszáradtak, berepedeztek, több helyen beszakadtak és felváltak a faalapról (4. kép). A réz és vas applikációk

1 Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyag- vizsgálatok. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 8–9. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2009. pp. 52–76. 3. kép. Vastag felületi szennyeződéssel borított ládatető.

21 4. kép. Faalapról felvált bőrborítás, felhajlott, repedezett fémpánt, rovarkárosodott faanyag.

7. kép. Vasdíszítményű láda oldala, a porfogó fül töredékeivel.

5. kép. Korrózióréteggel borított vasdíszítmény, megsötétedett, 8. kép. Porfogó fül pótlás az ún. Verzár ládán. kemény, összezsugorodott bőrborítás. porfogó fül pótlás, közülük a homloklapra hajló szakadt és hiányos (8. kép).

1.3. Fémveretek és applikációk

A ládákon lévő fémveretek és applikációk felületét feke- tésbarna, vörös, vörösesbarna, barna, szürkés valamint helyenként, zöld és kékeszöld korróziós rétegek fedik, 6. kép. Rézapplikációkon és környékükön a bőrborításon kiala- melyeket részben erősen, részben lazán kötődő szeny- kult zsírkorrózió. nyeződések borítanak (3–8. kép). A fém alapanyagokra szabad szemmel csak a korróziós termékeik színe alapján környékén a bőr megsötétedett, a vasdíszítményű ládákon lehetett következtetni. A feltételezett vas-alkatrészeken megkeményedett, és zsugorodott (5. kép). A rézrátétek a szürkés réteg ónbevonat jelenlétére utalt, azonban a rá- alatt és környékén ún. zsírkorrózió alakult ki (6. kép). rakódott szennyeződések miatt szabad szemmel ezt nem A vaspántok, zsanérok és zárak, mellett – valószínű- lehetett egyértelműen megállapítani. A sima fekete réte- leg ezek korróziós termékeiből – sötét színű lefolyások gek hasonló kérdést vetettek fel: korróziós rétegek-e vagy keletkeztek. A tető és a hátoldal nyílását átfedő rész szin- a Krünitz3 által is említett ráégetett olajos felületkezelés te minden tárgyon megsérült, a zsanérok mellett besza- eredményei. Mindezek meghatározása műszeres vizsgá- kadt. Kisebb nagyobb darabok minden láda bőrborításá- latokkal történt: a vasrátétek ónbevonattal ellátottak, a fe- ból kiszakadtak és elvesztek. A porfogó fülek közül csak kete réteg nem olajos felületkezelés eredménye.4 egy-kettő maradt meg, azok is rossz állapotban (7. kép), többségük leszakadt és elveszett, egykori létükre csak 3 A kutatás során a ládák készítéstechnikai megoldásainak összehasonlítá- maradványaik utalnak. Az ún. Verzár ládán2 mindhárom sa egykorú forrással, J. G. Krünitz: Oekonomische Encyklopiädie oder allgemeines System der Stadt-Haus- und Landwirtschaft, in alfabetischer Ordnung (1773–1858) c. munkájával történt. www. Krünitz.online 2 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1962.152. ld. Kovács P. id.m. 1. táblá- 4 Bővebben ld. Kovács P. i.dm. 2.5.1. A ládákat díszítő fémmapplikációk zat g. kép. anyagvizsgálata. p.71.

22 9. kép. Hiányos vaslemez pánt a láda alsó szélén. Színes bőrbeté- 10. kép. A ládatest és a fedél találkozásánál sérült textilborítás. tek az áttört fémapplikációk alatt.

11. kép. Zár környékéről leszakadt textilborítás.

A rézlemezből kivágott applikációk kevésbé korrodá- lódtak, mint a vasból készült pántok és díszítmények, melyek helyenként a korrózió következtében át is lyukadtak. Alapanyaguktól függetlenül a ládák mindegyikénél az oldalak alsó szélén körbefutó pántok sérültek a legjobban, a legtöbb hiány ezeken mutatkozik (9. kép). Mind a vas mind a rézdíszítményekre jellemzők a felgyűrődések, ki- törések, hiányok (3–4., 9., 16., 44. kép). A kovácsolt fo- gantyúk állapota jó megtartású, míg a ládafeneket meg- erősítő vaspántok erősen korrodáltak, nagyobb szakaszok 12. kép. Áttört fémlemezmotívumok díszítő alátétanyagainak ma- hiányoznak belőlük. radványai. Növényi cserzésű bőr színes, festett pergamen, külön- féle szövetek. 1.4. Bélelő anyagok ken a helyeken nagyobb szakadások és hiányok keletkez- A kevesebb környezeti ártalomnak kitett, belső részeket tek (10–11. kép). borító anyagok – textil, papír, esetenként bőr – jobb álla- A ládák fémlemezből készült virágmotívumainak át- potban maradtak meg. Ezekre elsősorban a használatból törései alá helyezett különböző díszítő anyagok – festett eredő ﬁ zikai sérülések, szakadások és egyes, valószínű- bőr és pergamen valamint bársony és egyéb szövetek – ki- leg az eredeti funkcióból való kikerülés utáni időszakból sebb vagy nagyobb mértékben elpusztultak, legtöbb eset- származó, zsíros és poros szennyeződések, illetve vízfol- ben csak töredékeik maradtak meg (9., 12., 16. kép). tok jellemzők. A ládák mindegyikére általánosan jellemző károsodá- A textilborítás a ládatest és a tető egymásra csukódó sokon túl a vizsgált ládák közül három bizonyult különö- széleinél valamint a ládák aljában sérült leginkább. Eze- sen rossz állapotúnak: a kutatás idején marosvásárhelyi

23 15. kép. Áttört fémdíszítményt kitöltő díszítő szövet maradványa.

13. kép. 1762-ből származó, vasdíszítményekkel ékesített láda.

14. kép. A láda egykori mintás lenvászon bélelő anyagának ma- 17. kép. Porfogó fül és bélésének töredéke. radványa.

16. kép. Tönkrement textilborítás helyett csomagolópapírral bélelt 18. kép. A fedél oldallapjának szakszerűtlen pótlása. láda. magántulajdonban padláson tartott, ma a Haáz Rezső 1.5. Három különösen rossz állapotú láda károsodásai Múzeum gyűjteményében lévő darab, a Néprajzi Múzeum kocsiládája, valamint az ugyanott őrzött kelengyeláda.5 1.5.1. 1762-ből származó útiláda A korábban magángyűjteményben, ma a Haáz Rezső Múzeumban őrzött, műkereskedelem útján vásárolt láda (13. kép) teljes belső textilborítása hiányzik. Csak az ere- 5 A Haáz Rezső Múzeumban őrzött láda ltsz. V.8164, kocsiláda: ltsz.: 72.42., Issekutz Rebeka kelengyeládája: ltsz.: 64.41.1. További adata- detileg a bőr szélei alá kihajló vászon töredékeiből lehet tok ld. Kovács P. id.m. 1. táblázat következtetni arra, hogy egykor nyomott mintás szövettel

24 19. kép. Az ún. Issekutz kelengyeláda, fedelén hevenyészett desz- kapótlással. Bőrborítása és fémdíszítményei hiányosak. bélelték (14. kép). A tönkrement textilborítást papírral he- lyettesítették. A papír vízfoltos, szakadozott, hiányos (15. kép). A vasdíszítmények erősen korrodálódtak, kitöredez- tek, hiányosak (13., 15–16. kép). Az áttört fémdíszítmé- nyek alá helyezett szöveteknek csak töredékei maradtak 20. kép. Felvált, foltos, leszakadt bőrborítás. A porfogó fülek tönk- meg (16. kép). A ládafeneket megerősítő vaspántok a kor- rementek. rózió következtében elvékonyodtak, hiányosak. A bőrbo- rítás megkeményedett, szakadt, repedezett, besötétedett, a tetőn a vas korróziós termékeitől szinte feketére színe- ződött, zsugorodott, több helyen levált a fáról, helyen- ként pedig hiányos (13–18. kép). Az összes porfogó fül leszakadt és elveszett, egykori létüket a fedelet keretező vaspánt alatt megmaradt töredékeik bizonyítják (13–15., 17–18. kép). A faanyag rovarkárosodást szenvedett. A fe- dél két oldallapja pótlás (18. kép).

1.5.2. Issekutz Rebeka kelengyeládája A család által kelengyeládának tartott tárgy tetejéről a bőrborítás és a fém applikációk egy része már az utolsó tulajdonos leírása szerint is hiányzott, a fedél első deszká- jának letört részét pedig pótolták6 (19. kép). A fedél két ol- dalán, valamint a hátoldalon nagyobb bőrhiányok keletkeztek, a porfogó fülek tönkrementek, hiányoznak (20. kép). 21. kép. Az Issekutz láda belsejének leszakadt, hiányos, gyűrött, A láda belsejét borító textil több helyen leszakadt, koszos lenvászon borítása. a fenékről teljesen felvált, összegyűrődött, szélei kirojtosodtak, tenyérnyi darabok elvesztek belőle (21. kép). melegvizes cső törése során megázott. A ládatető bőrborí- A ládafi a fi ókjait eltakaró lap kettétört, megvetemedett. tása, valószínűleg a nedvesedés és száradás hatására, több A fi ókok illesztései szétnyíltak, az egyiknek az oldalfalá- helyen erősen berepedezett, megsötétedett, a faalapról ból egy nagyobb darab kitört. A borítópapír piszkos, fol- felvált és összezsugorodott. A hát- és előlapot fedő bőrön tos, beszakadozott és hiányos (22. a-b. kép). lecsurgások, a zár és a fémdíszítmények körül sötétebb Múzeumba kerülése után a tárgy további károsodáso- foltok keletkeztek, helyenként pedig a bőr kifakult (19– kat szenvedett, mivel az 1970-es években a raktárban egy 20. kép). Nincs adat arról, hogy a beázás előtt a múzeum- ban kezelték-e a ládát, azonban a fent leírt foltosodás erre 6 „.. a ládának a födelén, annak hosszirányában, a láda födélnek mint- enged következtetni. Lehetséges, hogy a zár konzerválá- egy egy harmadában a disznóbőr borítás és a sárgaréz díszítés hiányzik, sához foszforsavas passzíválószert alkalmaztak, melynek a csupasz deszka áll elő, sőt úgy érzem, hogy a most csupaszon álló rész maradványai, valamint a vas korróziós termékei a beázás későbbi javítás, mert úgy emlékszem gyerekkoromból, hogy a ládafödél 7 sértetlen volt még akkoriban. Rajta volt a bőrborítás és sárgaréz díszítés során bemosódtak a bőrbe. Az előbbi a bőr kifehéredését , is” in. Dr. Lászlóffy Mihály: Issekutz Rebeka anyai nagyanyám kelengye az utóbbi a megfeketedését okozhatta. /:móring:/ leveléhez adott magyarázó jegyzeteim c., a családja tagjainak írt feljegyzéseiből. Kézirat. Budapest, 1940. március 3. p. 4. A bőrborításból vett minta, állapota miatt értékelhetetlen volt, azonban 7 A bőriparban savakat alkalmaznak a növényi cserzésű bőrök halvá- a láda többi oldala borjúbőrrel borított, így valószínűsíthető, hogy a te- nyítására. Ld. A bőrgyártás technológiája II. Szerk. Vermes Lászlóné, tején is ezt alkalmazták, ld. 1 táblázat. M űszaki Könyvkiadó Budapest, 1967. pp. 210–212.

25 22. a-b. kép. Az Issekutz láda ládaﬁ ának sérülései. Szétvált illesztések, sérült, hiányos, piszkos, foltos papír- borítás.

26. kép. Nagymér- tékben károsodott, helyenként átkorro- dálódott vasleme- zek.

23. kép. Vasdíszítményű, egykor hát és előlapján valamint fedelén szőrös bőrrel, oldalain növényi cserzésű bőrrel borított kocsiláda. A láda faanyaga rovarkárt szenvedett, felmérésekor is 24. kép. Korrózióval aktív kártevőkre utaló nyomok voltak megﬁ gyelhetők. borított vas díszít- mény, megkemé- nyedett bőrborítás, 1.5.3. Kocsiláda melyről a szőrök A kelengyeládához hasonlóan a múzeumban a kocsi- már lekoptak. láda is beázást szenvedett. Oldalainak bőrborítása szinte teljes mértékben tönkrement, a megmaradt darabok összezsugorodtak, keményekké és törékenyekké váltak. A tetőt, a hát- és előlapot borító szőrös bőr szintén meg- keményedett, a szőrök nagyrészt lekoptak. Az összes por- fogó fül hiányzik, a vaspántok és díszítmények korrodá- lódtak, törékenyek és hiányosak (23–26. kép). Nem tudjuk, hogy a láda milyen állapotban került a gyűjteménybe, azonban az megállapítható, hogy a való- színűleg már a múzeumban végzett javításához használt anyagok – melyeket nem ismerünk, mert a beavatkozásról dokumentáció nem áll rendelkezésre - megválasztása nem volt szerencsés. A ládatest belső oldalai felől alkalmazott szilárdítószer nem hatolt be elég mélyen a faanyagba, ez a fa felső rétegének kérgesedéséhez vezetett, továbbá a konzerváló anyag megsötétítette a felületet és fényes bevonatot képezett rajta (27. kép). A láda két rövidebb, rovarrágott oldaldeszkáját nem szilárdították, ez arra utal, hogy a beavatkozáskor ezeket még bőr fedhette, ami a be- ázás során a nedvesedés, a vasveretekről leoldódott és a bőrre ráfolyt, feltehetően savas konzerváló-szerek, majd a kiszáradás hatására oly mértékben tönkrement, hogy mára csak töredékei maradtak meg (25. kép). Textilborítás csak a láda fedelében van. Ezt, a javítás során több, ollóval körülvágott darabból állították össze, 25. kép. A kocsiláda egyik rövidebb oldala az egykori növényi és egy vékony fehér alátámasztó textillel együtt ragasz- cserzésű bőrborítás nyomaival. tották be a fedélbe. A kisebb lyukaknál a fehér anyagot

26 27. kép. A kocsiláda belsejének helytelenül kezelt fafelülete. 28. kép. Egy javítás során az eredeti mintás bélelő vászon darabjai- ból összeállított borítás a kocsiláda fedelében.

29. kép. Felületi szennyeződéssel borított, 30. kép. Egy növényi cserzésű bőrborításból 31. kép. Vaskorrózióval átitatódott, megfe- mikrorepedésekkel barázdált bőrborításból vett minta rövid, törékeny rostjai. Mikro- ketedett, megkeményedett bőrborításból vett vett minta. Mikroszkópos felvétel. szkópos felvétel. minta. Mikroszkópos felvétel. a mintáknak megfelelő színűre festették (28. kép). Azt, a bőr lebomlási fokának megállapítására irányuló vizsgá- hogy korábban is ezzel a mintás szövettel volt a láda ki- latokat – pH-, vastartalom, enyvesedés valamint zsugoro- bélelve, a fedélben és a bőrborítás széle alatt megmaradt dási-hőmérséklet mérést – végeztünk. töredékek bizonyítják. 2.2. A bőrminták mechanikai tulajdonságainak 2. A bőrborítások állapotának felméréséhez végzett vizsgálata vizsgálatok A rostokon végzendő vizsgálatokhoz a mintákból tör- 2.1. A vizsgálatok célja tént rostkinyerés során mikroszkóp alatt megﬁ gyelhetők voltak a barka és a húsoldal mechanikai tulajdonságai, A ládák szemrevételezéssel történt állapotfelmérése során valamint a rostok kohéziója. Megállapítható volt, hogy megállapítható volt, hogy mindegyik konzerválásra-res- a minták felszíne mikro-repedésekkel barázdált (29. kép). taurálásra szorul. A bőrborítások romlási fokának meg- A barka szinte mindegyiken könnyen leválasztható volt, határozása további mikroszkópos illetve analitikai vizs- sok helyen lemezesen felvált. Rovartű segítségével na- gálatokat igényelt, melyeknek eredményei hozzájárulnak gyon könnyen, laza szövedékként lehetett rostot kinyerni, konzerválásuk alapvető irányainak meghatározásához. ami a rostok nagyon gyenge kohéziójára utalt (30. kép). A vizsgálatok a ládák hátoldalának, tetejének, elő- A barkarétegből csak nagyon rövid, törékeny szálakat le- lapjának, a tetejük oldallapjának borításából és a porfo- hetett kivenni, míg az alatta elhelyezkedő recésrétegből gókból illetve azok töredékeiből kivett, kb. 1–1 cm2-es kicsit hosszabbakat és rugalmasabbakat. mintákon történtek. A mintákon az Isis előző számában A vaskorrózióval átitatódott bőrök megfeketedtek és ismertetett állatfaj és cserzési mód meghatározásán8 kívül megkeményedtek, rostjaik összetömörödtek, törékeny- nyé váltak (31. kép). A szőrös bőrminták közül a borjú- 8 Bővebben ld. Kovács P. i.dm. 2.4. A ládák bőrborítása. pp. 68–70. bőr nagyon keménynek és rugalmatlannak bizonyult, míg

27 a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban őrzött, feltehe- desztillált vízben történt 24 órás áztatása után az áztatóvíz tően 19. századi láda szőrös fókabőr borításából nyert pH-ját fi nomskálás pH indikátorpapírral megmértük. minta nem. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy két, a szamosújvári, juh és kecskebőrrel, valamint a nagysze- 2.3. A vastartalom kimutatása beni, fókabőrrel bevont láda mintáinak pH értékei felel- tek meg az ideálisnak (pH 5). Ez utóbbiból ugyan csak A vas és a réz korróziós termékei azon kívül, hogy el- két minta állt rendelkezésre, egy a szőrös fókabőr borí- színezhetik a bőrt, katalizálják a kollagén, a cserző- és tásból, egy pedig a juhbőr porfogóból. Mindkét láda vas zsírozóanyagok oxidációját. Minthogy a kutatás tárgyát applikációkkal díszített. Hasonlóan jó értéket mutatott képező ládák egy részét vasból készült díszítményekkel a Tarisznyás Márton Múzeumban lévő réz applikációk- ékesítették, a réz applikációjú ládákon pedig vas veretek kal díszített láda két mintája (pH 5 és pH 5–5,5), azonban és pántok voltak, korróziós termékeik a bőrborításokba mindkettő a borjúbőrből készült porfogóból származik, jutva hozzájárulhattak azok romlásához. Nedves körül- így az oldalak és a tető bőrborításának kémhatását nem mények között a vas korróziós termékei térfogat-növe- ismerjük. Megközelítően jó 4–4,5, 4,5–5,5 és 4–5,5 pH kedés következtében mechanikusan is károsítják a bőrt, értékűnek bizonyultak további három, az Iparművészeti szétfeszítve annak rostszerkezetét. Ún. berlini kék reak- Múzeum, a Haáz Rezső Múzeum és a Tarisznyás Márton cióval9 minden vasdíszítményű láda mintáiban kimutat- Múzeum gyűjteményében lévő láda mintái, melyek kö- ható volt a vas jelenléte (1. táblázat). A rézdíszítményű zül a két utóbbi tárgy vaslemez díszítésű. A Néprajzi Mú- ládák közül egy, a mestermunkaként restaurált ún. Isse- zeum az 1970-es években beázást szenvedett ládáinak nö- kutz láda10 zárjának környékéről vett minta szintén erős vényi cserzésű bőrborításainak pH értékei - 3–4,5 - voltak színreakciót adott. a legrosszabbnak. Ezek közül az Issekutz féle darabról, a korábban valószínűleg kezelt zár mellől vett minta még 2.4. Enyvesedési próba ennél is alacsonyabb 2,5–3 pH-jú volt. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy ugyanakkor az utóbbi tárgycsoport- Enyvesedési próbával megállapítható, hogy a bőr a le- ba tartozó kocsiláda szemmel láthatóan nagyon rossz álla- bomlásnak abban a fázisában van-e, amikor nedvesség potú, megkeményedett, timsós cserzésű, szőrös borjúbőr hatására már szobahőmérsékleten is károsodik. Ennek borításának mintái 5-ös pH értéket mutattak. a megfelelő kezelőszer kiválasztásánál van jelentősége. A ládák bőrmintáin végzett negatív eredményű enyve- A vizsgálat során a rostokat desztillált vízzel megcsep- sedés vizsgálat, valamint az egy kivételtől eltekintve a bőr pentjük, majd mikroszkóp alatt fi gyelemmel kísérhető, számára még elviselhető határok között mért (pH 3,5–5) hogy denaturálódnak-e. Ezt a rostok mozgása, zsugorodá- pH értékek (1. táblázat) ellentmondtak a minták mikro- sa, hirtelen erős duzzadása jelzi. A vizsgált minták egyi- szkóp alatt megfi gyelt nagyon rossz mechanikai állapo- kénél sem következett be ez a jelenség, tehát még nem tának. A felületükön lévő számos mikro-repedés, a barka érték el a kritikus enyvesedési határt. réteg lemezes felválása, a rostok gyenge kohézió ja illetve a barkaréteg rostjainak rendkívüli merevsége, törékeny- 2.5. A pH mérése sége, esetenként összetömörödése, a jó pH értékek mellett is, a bőrminták előrehaladott lebomlási folyamataira A pH mérés célja annak megállapítása, hogy a vizsgált utalt.11 minta kémhatása nem esik-e kívül a bőrök számára ideális (pH 5) vagy elfogadható (pH 3–7) tartományon. A savas 2.6. A bőrök zsugorodási hőmérséklete kémhatás ugyanis katalizálja a bőr oxidációs lebomlását, ha pedig nedvességet kap, megindul a savas hidrolízis és A pH értéken túl a bőrök lebomlási állapotát szulfát-, szétmállik a bőr. Ezért a mérési eredményeket a bőr tisztí- nedvesség és szabad zsírtartalmuk valamint zsugorodá- tásakor, konzerválásakor fi gyelembe kell venni. Ha a ka- si hőmérsékletük is jellemzi. Ez utóbbinak mérését Ma- pott értékek pH 3 alattiak vagy 7 pH fölöttiek, pufferhatá- gyarországon jelen kutatást megelőzően a restaurátori sú kezeléseket szükséges alkalmazni. gyakorlatban még nem alkalmazták. A 12, közel egykorú, az 1700-as évek második feléből származó, két kivételtől 2.5.1. A vizsgálat módja és eredménye Az egyes ládák mintáiból vett, mintaszámokkal el- látott mikro-kémcsövekbe helyezett rostok 7-es pH-jú 11 A bőrök enyhén savas pH-ja öregedésük folyamán növekedő tenden- ciát mutat, savasabbá válik. Larsen és társai megfi gyelték azonban, hogy a bőr által a légszennyezésből felvett kénsav a kollagén oxidáci- 9 A vizsgálat során a mikro-kémcsőbe helyezett rostokat 1%-os salétrom- ós és hidrolitikus lebomlása során ammóniumszulfáttá alakulhat, ami- savval felöntjük, melegítjük, majd szívópapírra cseppentünk az oldat- nek következtében a bőr pH értéke emelkedik, semleges vagy lúgos is ból. Erre kálium-ferrocianid reagenst cseppentve kék színváltozás jelzi lehet, ezáltal a savasodás egy idő után mérhetetlenné válik. Ld. Lar- a vas jelenlétét. sen, R. – Wouters, J. – Chanine, C. – Brimblecombe, P. – Calnan, Ch.: 10 A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában a DLA foko- Recommendations on the Production, Artifi cial Ageing, Assesment. zat megszerzéséhez a kutatás és disszertáció mellett ún. mestermunka Storage and Conservation of Vegetable Tanned leathers. In: Larsen, is készítendő. R. ed. Environment-Leather Project, 1996. p. 196.

28 33. kép. Bőrrostok eltekintve datált ládából vett 43 minta jó lehetőséget nyúj- 12 zsugorodási hőmérsék- tott a Larsen által közölt vizsgálati módszer kipróbálá- letének mérése fűthető sára és egy reprezentatív vizsgálatsorozat elvégzésére. asztalú mikroszkóp alatt. A vizsgálati eredmények bizonyították a ládák bőrborítá- sának előrehaladott lebomlási állapotával kapcsolatos fel- tételezést (a részletes mérési eredményeket ld. 1. táblázat, a Ts eredményeket ld. 2. táblázat).

2.6.1. A zsugorodási hőmérséklet mérése A növényi cserzésű bőrök természetes öregedését a kollagén és a cserzőanyag szerkezetében végbemenő hidrolitikus lebomlás és oxidatív folyamatok okozzák. Larsen és társai megﬁ gyelései szerint, a különböző lég- szennyezettségű helyeken tárolt történeti bőrökön a hidrolitikus lebomlást elsősorban savas szennyezőanyagok, az oxidatív lebomlást főleg egyéb környezeti tényezők – fény, hő, oxidatív szennyezőanyagok okozzák.13 A savas lebomlás során a peptid kötések hidrolizálnak a fehérje- láncban, míg oxidatív lebomláskor a pozitív töltésű bázi- A nyers kollagén vízben melegítve 65 °C-on zsugo- kus aminosav oldalláncok átalakulnak negatív töltésű sa- rodik. A növényi cserzőanyagok kémiai kötésekkel, –OH vas oldalláncokká. A kollagénben felborul az egyensúlyi csoportjaikon keresztül hidrogén hidakkal, a fehérjék ke- állapot és eltolódik a savas aminosavak felé, ami a rosthá- vésbé hidroﬁ l részein pedig van der Walls erőkkel kapcso- lózat destabilizálódásához vezet. Az öregedés során a nö- lódnak a polipeptid molekulákhoz, ezáltal a zsugorodási vényi cserzőanyagban is lebomlási folyamatok zajlanak hőmérsékletet általában növelik. Az új növényi cserzésű le, amiknek eredményeképpen az eredetileg a kollagén il- bőrök zsugorodási hőmérséklete ezért a nyers kollagénnél letve a bőr jobb tulajdonságainak kialakítását, tartósságát magasabb - az állatfajtól és a cserzőanyagtól függően – biztosító cserzőanyagok hozzájárulnak a bőr romlásához. 75–85(90) °C. A bőrök erősségének, minőségének és lebomlási álla- A növényi cserzőanyagokkal szemben a timsós cserzés potának jó mércéje a kollagén rostok hidrotermikus sta- nem emeli a zsugorodási hőmérsékletet, mivel itt a cserzőa- bilitása – vízben történő melegítés közbeni zsugorodásuk nyag – a timsó és a hozzáadott konyhasó – a rostok közé mértéke. szilárd, kitöltő, támasztó anyagként rakódik be, nem kötő- A kollagén rostok jellemző tulajdonsága, hogy melegí- dik erős kémiai kötésekkel a bőrfehérjéhez. Ezért a timsós tés hatására zsugorodnak. A molekulák alakját a polipep- cserzésű bőrök vízre érzékenyebbek, zsugorodási hőmér- tid láncokat összekötő különböző keresztkötések bizto- sékletük pedig a nyers kollagénnél alacsonyabb, 50–63 °C. sítják. Melegítéskor a hidrogénhíd kötések felbomlanak, A zsírcserzésű bőrök zsugorodási hőmérséklete szintén zsugorodás következtében a molekula elveszti jellegzetes 50–63 °C. csavart formáját, rendezetlenné, a bőr pedig gumiszerűvé A bőrök romlási folyamatai során zsugorodási hőmér- válik (32. kép). sékletük csökken, így ennek mérése információt adhat ál- lapotukról.

2.6.2. A vizsgálat módja A zsugorodás-méréshez elegendő egy pár rost, így 32. kép. Kollagén molekula, jobbra csavarodó hármas spirál. A mo- a tárgy szempontjából kíméletes vizsgálat. A vizsgálandó lekula alakjának változása hő hatására. (www. nedscape.com) rostokat tárgylemezen, lehetőleg egymástól minél jobban szétválasztva, 7-es pH-jú desztillált vízzel megcseppent- 12 Vest, M. – Larsen, R.: Studies of changes in the shrinkage activities jük, majd 10 perc elteltével, fedőlemezzel lefedjük. Az így of leathers and parchment by the micro hot table method (MHT). pp. előkésztett mintát 20 °C-os, melegíthető lapra helyezzük 143–150. és a hőmérséklet percenként 2 °C-kal való emelése és ál- A vizsgálati módszerre Kissné Bendefy Márta hívta fel szerző fi gyelmét. landó ellenőrzése mellett, mikroszkóppal fi gyeljük a rostok A fémminták energiadiszperzív mikro-elemanalízisén kívül, szerző viselkedését. Larsen a rostok zsugorodásának folyamatát öt minden vizsgálatot a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi, Mód- szertani és Képzési Osztályán végzett. szakaszban határozta meg: 13 Ld. Larsen, R.: Summary Discussion and Conclusion. In: European nincs mozgás a mintában Commission STEP Leather Project. Evaluation of the Correlation be- - A - B1 - C - B2 - A2 - tween Natural and Artifi cial Ageing of Vegetable Tanned Leather and teljes zsugorodás. Determianation of Parameters for Standardization of an Artifi cial Age- Az A és A2 szakaszban egyes rostok zsugorodási aking Method. Protection and Conservation of European Cultural Herit- age. Research Report No.1. (R. Larsen Ed.) The Royal Danish Acad- tivitása fi gyelhető meg, a B és B2 szakaszban egy, ese- emy of Fine Arts, School of Conservation Kopenhagen, 1994. p. 180. tenként több rost zsugorodását azonnal követi egy másik

29 1. táblázat. A bőrminták vizsgálatainak összegzése Az állatfaj és cserzési mód meghatározás, a pH, a zsugorodási hőmérséklet és a vastartalom mérések eredményei Enyve- Zsugorodási Vastarta- Láda Minta Helye Állatfaj Cserzés pH sedés aktivitás oC lom 1. IM 59.52_1762 1/1 minta porfogó fi atal marha növényi 4 o 43–48–53, 42–48–54 o 1/2 minta eleje fi atal marha növényi 4–4,5 o 34–44–52, 38–44–50 o 1/3 minta oldala fi atal marha növényi 4,5 o 43–46–53, 41–47–54 o 2. NM 63.411 2/1 minta teteje értékelhetetlen növényi 4,5 o 43–51–60, 43–52–58 o 2/2 minta tető oldala borjú növényi 3–3,5 o 44–46–58, 42–47–58 o 2/3 minta oldala kecske? növényi 4,5 o 43–48–54, 44–50–58 o 2/4 minta porfog.töred. borjú növényi 4,5 o 44–48–58, 46–51–61 o 2/5 minta hátoldal borjú növényi 3–3,5 o 43–46–58, 41–47–59 xx 2/6 minta zár mellől borjú értékelhetetlen 2–2,5 o 39–44–56, 38–43–56 xxx 3. Marosvásárhely_1768 3/1 minta teteje borjú értékelhetetlen 5,5 o 42–44–58, 41–44–58 xx 3/2 minta eleje borjú növényi 4,5 o 39–44–56, 40–45–53 xx 3/3 minta hátoldal borjú növényi 4,5 o 38–44–58, 39–45–60 xx 3/4 minta oldala borjú növényi 4,5 o 38–42–56, 39–42–58 x 4. IM 2003. 154.1_1776 4/1 minta első porfogó fi atal marha növényi 3 o 34–44–50, 35–39–55 xx 4/2 minta oldal porfogó fi atal marha növényi 3 o 35–38–48, 33–35–52 xx 4/3 minta tető oldala borjú növényi 4 o 36–42–58, 35–38–53 o 4/4 minta hátoldal marha? növényi 4,5 o 32–38–58, 32–39–55 x 4/5 minta porfogó szeg. kecske? növényi 3,5–4 o 35–38–52, 36–40–53 o 4/6 minta teteje értékelhetetlen növényi 3,5–4 o 32–38–56, 35–40–56 xx 5. MNM 1962.152_1776 5/1 minta hátoldal borjú növényi 4 o 33–34–56, 35–38–52 o pótlás 5/2 minta első porfogó marha növényi 3,5 o 42–44–58, 42–45–59 o 5/3 minta oldal borjú növényi 4 o 32–34–52, 34–36–52 o 6. Szamosújvár_1772 6/1. Minta teteje juh? növényi 5,5 o 44–47–62, 44–52–68 xx 6/2 minta eleje kecske? növényi 5 o 44–48–68, 42–48–70 xx 6/3 minta oldal porfogó juh növényi 5 o 36–42–58, 32–44–60 xx 6/5 minta hátodal juh? növényi 5 o 44–48–62, 40–44–62 xx 7. NM_59.676_1778 7/1 minta porfogó borjú növényi 3,5–4 o 41–48–61, 39–44–59 o 7/2 minta bal oldal kecske? növényi 3,5–4 o 41–44–57, 42–45–63 o 7/3 minta hátoldal fi atal marha növényi 3,5–4 o 37–46–65, 39–45–63 o 8. NM 72.42_1781 8/1 minta teteje szőrős borjú timsós 5 x 29–38–52, 27–38–57 xx 8/2 minta hátoldal szőrős borjú timsós 5 x 32–38–58, 32–38–56 xx 8/3 minta tető oldala értékelhetetlen növényi 3,5 o 34–38–54, 37–41–54 xxx 8/4 minta tető oldala értékelhetetlen növényi 3,5 o 28–35–44, 32–44–45 xx 9. TMM_1785 9/1 minta teteje borjú növényi 5–5,5 o 39–58–68, 40–58–70 xxx 9/2 minta hátoldal borjú növényi 4–4,5 o 40–58–70, 47–56–74 xxx 9/3 minta porfogó értékelhetetlen növényi 5 o 40–50–70, 40–47–70 xxx szeg. 9/4 minta porfogó? borjú növényi 4,5 o 40–47–68, 45–63–71 xxx 30 Az állatfaj és cserzési mód meghatározás, a pH, a zsugorodási hőmérséklet és a vastartalom mérések eredményei Enyve- Zsugorodási Vastarta- Láda Minta Helye Állatfaj Cserzés pH sedés aktivitás oC lom 9/7 minta ládafi a kecske növényi 5,5 o 56–67–75, 56–67–75 o teteje 10. TMM 154_1790 10/1 minta porfogó borjú növényi 5–5,5 o 45–55–71, 47–55–75 o 10/2 minta porfogó borjú növényi 5 o 45–55–71, 46–56–75 o 12. BM M7884_1772 12/1 minta alapbőr fi atal marha növényi 4,5–5 35–44–66, 31–43–64 o 13. BM M7885 13/1 minta alapbőr fóka timsós? 5 35 35 ++ 13/2 minta porfogó juh növényi 5,5 43–48–57, 43–50–57 o

34. kép. Növényi 2. táblázat. A zsugorodási hőmérséklet mérés cserzésű bőr rostja eredményének összegzése melegítés előtt A ládák növényi cserzésű bőrborításának mintái 20 oC-on. 1/3B Láda Minta Ts Láda Minta Ts minta. 1. IM 59.52_1762 6. Szamosújvár_1772 1/1 minta 43, 48 6/1. minta 47, 52 1/2 minta 44, 44 6/2 minta 48, 48 1/3 minta 46, 47 6/3 minta 42, 44 2. NM 63.411 6/5 minta 48, 44 2/1 minta 43, 44 7. NM_59676_1778 35. kép. Növényi 2/2 minta 46, 45 7/1 minta 48, 44 cserzésű bőr rostjai o 2/3 minta 43, 44 7/2 minta 44, 45 54 C-on bekövetke- zett teljes zsugorodás 2/4 minta 48, 46 7/3 minta 46, 45 után. 1/3B minta. 2/5 minta 46, 47 8. NM 72.42_1781 2/6 minta 44, 43 8/3 minta 38, 41 3. Marosvásárhely_1768 8/4 minta 35, 44 3/1 minta 44, 44 9. TMM_1785 3/2 minta 44, 45 9/1 minta 58, 58 3/3 minta 44, 45 9/2 minta 58, 56 3/4 minta 42, 42 9/3 minta 50, 47 rosté, a C intervallumban minimum két rost egyszerre és 4. IM 2003. 154.1_1776 9/4 minta 47, 63 folyamatosan zsugorodik. A C intervallum kezdeti hő- mérséklete, amikor a melegedő vízben minimum két rost 4/1 minta 44, 39 ládafi a 9/7 minta 67, 67 mutat zsugorodási aktivitást egyszerre és folyamatosan, 4/2 minta 38, 35 10. TMM 154_1790 adja a zsugorodási hőmérséklet értékét (shrinkage tempe- 4/3 minta 42, 38 10/1 minta 55, 55 rature, jele Ts,). Larsen megjegyzi, hogy nagyon magas 4/4 minta 38, 39 10/2 minta 55, 56 lebomlási fokú rostok esetén a zsugorodás olyan gyorsan 4/5 minta 38, 40 12. BM M7884_1772 végbemehet, hogy nem minden szakasz fi gyelhető meg. 4/6 minta 38, 40 12/1 minta 44, 43 A ládák bőrmintáiból nyert rostok vizsgálata mele- gíthető asztalú mikroszkóp alatt történt, melyhez digitá- 5. MNM 1962.152_1776 13. BM M7885 lis hőmérő csatlakozott (33. kép). A műszer pontosságát 5/1 minta 34, 38 13/2 minta 48, 50 a várható mérési tartomány területén cetilakohollal (o.p. pótlás 5/2 minta 44, 45 49,3–49,5 °C) és difenil-aminnal (o.p. 53–53,5 °C) végez- 5/3 minta 34, 36 tük. A mérések a szakirodalomban megadott paraméterek A ládák timsós cserzésű bőrborításának mintái fi gyelembe vételével 20 °C-on kezdődtek, a hőmérséklet percenként 2 °C-os emelése mellett. A hőmérséklet emel- 8. NM 72.42_1781 13. BM M7885 kedése, illetve a rostok zsugorodása túl azonban lassúnak 8/1 minta 38, 38 13/1 minta 35, 35 bizonyult az egyes szakaszok elkülönítéséhez. A zsugoro- 8/2 minta 38, 38 dás túl lassan, illetve olyan hirtelen következett be, hogy

31 36. kép. Timsós cser- gok – kevésbé volt kitéve. A mérési eredmény megfelel zésű fókabőr rostok a Larsen és társai, a környezet hatásaival kapcsolatos melegítés előtt megﬁ gyeléseivel. o 20 C-on. 13/1B A zsugorodási hőmérséklet mérések eredményei nem minta. az egész bőrre, hanem csak a minták rostos tartományára érvényesek, mivel a vizsgált rostok a recés rétegből szár- maztak. A bőrborítások barkarétege még ennél is előrehala- dottabb lebomlási állapotban lehet. Ezt alátámasztja, hogy a barkarétegből kivett rostok többségének mikroszkópos képe már a vizsgálat kezdetén olyan volt, mint a recés réteg rostjainak a zsugorodási folyamat végén. Rövidebbek, vas- 37. kép. Timsós cser- tagabbak voltak, kevésbé mutatták a rostos szerkezet jel- zésű fókabőr rostok 35oC-on bekövetke- legzetességeit. Melegítés hatására kisebb intenzitással mo- zett teljes zsugorodás zogtak, mintha a denaturálódási folyamaton részben már után. 13/1B minta. korábban keresztülmentek volna. Meg kell említeni továb- bá, hogy a mért értékek a ládák bőrborításainak mintavételi helyeire jellemzők és bár minden tárgy esetében több hely- ről vett mintákat vizsgáltunk, a borítások nagy mérete miatt a kapott adatok átlagértékként kezelendők.14

3. A bőrrel borított, fémrátétekkel díszített ládák konzerválásának problémái és lehetőségei. már csak a ténye volt észlelhető, a fent leírt folyamat nem. Javaslatok a különböző tárgyalkotók kezelésére Egyes mintáknál csak a C szakasz kezdetének és a zsugo- rodás befejeződésének hőmérsékletét lehetett feljegyezni. A többféle anyagból készült tárgyak konzerválása-res- Ezek az értékek a később megváltoztatott mérési körülmé- taurálása során szerencsés esetben azok szerkezeti fel- nyek során is változatlanok maradtak. Többszöri kísérle- építése és állapota megengedi a különböző alapanyagú tezés után sikerült a melegítés sebességét úgy beállítani – részek szétbontását – pl. kárpitozott bútor: bútorszerkezet 8 °C/percre – hogy jól nyomon követhető volt a rostokban és bőr vagy textilbevonat, festett zászló: a zászlóalap és végbemenő változás (34–37. kép). Így a vizsgálatsorozat a festett vászonkép, nyereg: faváz és bőr vagy textilborí- során minden mintánál három érték – a Larsen féle A sza- tás, könyv: könyvtest, fatábla, bőrborítás15 – vagy éppen kasz kezdeti hőmérséklete, a C szakasz kezdete, vagyis a műtárgyalkotó anyagok nagymértékű károsodása teszi a zsugorodási hőmérséklet (Ts), valamint a rostok zsugo- szükségessé azt, még ha az újra összeállítás nem is lehet- rodási aktivitásának befejeződéséhez tartozó hőmérsékleti séges.16 Mindkét esetben mérlegelni kell azonban milyen érték – feljegyezhető volt (a részletes mérési eredményeket eredmény várható az ilyen beavatkozástól, mert ezzel ld. 1. táblázat, a Ts eredményeket ld. 2. táblázat). megbontjuk a műtárgy eredeti összeépítését, egységét, to- vábbá – bár erről a restaurátori beszámolók, publikációk 2.6.3. A zsugorodási hőmérséklet mérés eredményének értékelése 14 A zsugorodási hőmérséklet-mérésről és alkalmazási lehetőségei- A ládák növényi cserzésű bőrborításából vett min- ről a restaurátori gyakorlatban bővebben ld. Kovács Petronella: Zsu- gorodási hőmérséklet – a bőrök lebomlási fokának értékmérője. In. ták rostjain mért zsugorodási hőmérséklet átlagosan 43– M űtárgyvédelem 34. Szerk. Gardánfalvi M. Magyar Nemzeti Múzeum, 44 °C volt. Három láda értékei ettől lefelé – 34–38 °C 2009. pp. 87–101. – két másiké pedig felfelé – 55–58 °C – tértek el. 15 Példák a magyarországi szakirodalomból a teljesség igénye nélkül: Az utóbbi kettőtől eltekintve a vizsgált minták zsugo- Kissné Bendefy Márta – Kovács Petronella: Egy XVII. századi hor- rodási hőmérséklete az új növényi cserzésű bőrök Ts érté- dozható karosszék restaurálása. In. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. pp. 101–112., Suta Csilla: Egy kének – 75–85(90) °C – közel a felére csökkent. A timsós zászlóközép-kép restaurálása. In. Műtárgyvédelem 20. Szerk. Török cserzésű bőrborítások mintáin mért zsugorodási hőmér- K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1991. pp. 39–54., Lakiné dr. Tóth Ilona: sékletek – 35–38 °C – is jóval alacsonyabbnak bizonyul- A zászlófestészet kialakulása Magyarországon. A festett zászlók res- tak az új timsós bőrök – 50–63 °C – értékeihez képest. taurálási problémái. In. Műtárgyvédelem 21. Szerk. Török K. Magyar A gyergyószentmiklósi réz díszítményű láda ládaﬁ á- Nemzeti Múzeum, 1992. pp. 85–94,. Várfalvi Andrea – Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó, XVII. századi magyar nyereg res- nak borításából vett növényi cserzésű minta zsugorodá- taurálása. In. Műtárgyvédelem 26. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti si hőmérséklete – 67 °C – bizonyult a legmagasabbnak. Múzeum, 1997. pp. 71–89., Komáromi Judit: Egy XVII. századi met- Ez jó példa arra, hogy a bőrök természetes öregedési fo- szetekkel illusztrált történelmi arcképcsarnokot bemutató könyv res- lyamatain túl környezeti hatások is befolyásolják lebom- taurálása. In. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti lásuk mértékét, mivel a ládaﬁ a bőrborítása a láda belsejé- Múzeum, 1996. pp. 113–119. 16 Kovács Petronella: Egy XVIII. századi textillel borított gyermekko- ben a levegő szennyezőanyagainak és egyéb környezeti porsó konzerválása. In. Műtárgyvédelem 22. Szerk. Török K. Magyar ártalmaknak – fény, hő, oxidatív hatású szennyező anya- Nemzeti Múzeum, 1993. pp. 113–124.

32 nemigen tesznek említést – a bontás a legritkább esetben végezhető el sérülések okozása nélkül. Ugyanakkor a kü- lönböző fi zikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező, más-más konzerválási eljárást igénylő anyagok egymá- son, vagy egymás mellett való kezelése nem egyszerű feladat és szintén veszélyeket rejt magában. A vizsgálat tárgyát képező erdélyi ládák alapanyaga fa, bőrrel bevontak, fémrátétekkel díszítettek, belsejüket textil illetve papír borítja. Fent ismertetett állapotuk alap- ján mindegyik konzerválásra szorul. Az anyagvizsgálatok során sikerült megállapítani az egyes anyagfajták lebom- lási fokát illetve károsodásaik mértékét és feltárni azok fi zikai és kémiai okait. Mind a szabad szemmel végzett mind a műszeres vizsgálatok azt támasztják alá, ami első megközelítésben talán nem mindenki számára egyértelmű, hogy a ládákat konzerválásuk során nem szabad szétbon- 38. kép. Iratok tárolása a szamosújvári ládában. tani az egyes műtárgyalkotó anyagok külön történő ke- zelése céljából. Ez leszűkíti az alkalmazható eljárások és nak gyarapodásából következtethetünk az újabb fertőzés- vegyszerek körét, mivel olyan megoldások jöhetnek csak re. A megfi gyelés előtt a ládát többször egymás után for- szóba, amelyekkel az egyes anyagok – elsősorban a bőr- dítsuk el mindegyik oldalára, és a falait gyengén ütögetve borítás és a fémdíszítmények, de a textilbélelés és a faalap próbáljuk elérni, hogy a korábbi rovarfertőzés maradvá- is – egymáson, a másik károsodása nélkül kezelhetők. nyai kihulljanak a kirepülő nyílásokon, illetve a borítás A következő részben nem recepteket kívánunk adni sérülései mentén. A faliszt eltávolítását enyhe fokozatra a ládák konzerválásához, hiszen, bár az állapotfelmérés állított porszívóval, melynek csövére tüllt helyezünk, is és az anyagvizsgálatok alapján megállapítható, hogy ká- végezhetjük, vigyázva arra, hogy a felvált, szakadt borí- rosodásaik igen hasonlóak, mégis minden egyes darab ke- tásban és az esetleg gyengén tartó fém applikációkban ne zelése újabb és újabb problémákat vethet majd fel. Három okozzunk kárt. A ládát ne mozgassuk a megfi gyelési idő láda restaurálása17 során szerzett tapasztalatok alapján alatt. Ennek elteltével nézzük meg, hogy a kirepülő nyí- megfogalmazhatók azonban olyan általános irányelvek, lásokban van-e új, világos furatliszt, ha igen, akkor a ro- melyeket minden vizsgált láda konzerválása során célsze- varfertőzés aktív, szükséges a tárgy fertőtlenítése. A láda rű betartani. belsejét is vizsgáljuk meg, mivel a textil és a papírborítást valamint ezek ragasztóanyagát szintén károsíthatják rova- 3.1. A faanyag kezelése rok. Továbbá, mert a felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb ládában különböző tárgyakat tárolnak, így azok- 3.1.1. Fertőtlenítés kal is bejuthat fertőzés az egyébként általában lezárva tar- A ládák többsége rovarfertőzött, aktív kártevőkre uta- tott darabokba (38. kép). ló jelek a felmérés során azonban csak az Issekutz féle A faanyag rovarfertőzésének megszüntetésére, ameny- darabon voltak tapasztalhatók. Ennek ellenére az egyes nyiben a károsodás csak kis területre terjed ki, és az a bőr- ládák restaurálása előtt célszerű egy ideig megfi gyelés borítástól hozzáférhető, injektálással alkalmazhatunk fo- alatt tartani a tárgyat és amennyiben benne, alatta, vagy lyékony fertőtlenítőszereket. Hatásuk azonban kérdéses, körülötte ürülékcsomók keletkeznek, fertőtlenítésre van mert nem ellenőrizhető, hogy mennyire hatolnak be a fa- szükség. Érdemes a kirepülő nyílások helyét montírozó anyagba. Esetleges lecsurgásuk nyomokat hagyhat a bőr fóliára átrajzolni, és később összehasonlítani, keletkez- felületén. A borítás nélküli fenékdeszkákon a kezelőszer tek-e újabb kirepülő nyílások.18 Minthogy a ládák fa- injektálással és ecseteléssel is felhordható, azonban itt is anyagát kívül-belül borítás takarja, előfordulhat, hogy óvatosan kell eljárni, mert az oldat áthatolhat a textillel a furatliszt vagy a rovarok ürüléke a borítás és a faanyag borított belső oldalra. Fertőtlenítés után mindig tartsuk be között gyűlik össze, így csak a kirepülő nyílások számá- a gyártó által ajánlott szellőztetési időt, egyrészt egész- ségügyi okok miatt, másrészt folyékony szerek alkalma- zása esetén, oldószerük, ha nem párolgott el teljesen a fa- 17 A Tarisznyás Márton Múzeumban őrzött vas illetve rézveretes ládák anyagból, az esetleg szükséges ragasztást akadályozhatja, restaurálásáról ld. Bakayné Perjés Judit – Kovács Petronella: Bőrrel bo- rított díszes erdélyi ládák restaurálása. In. Isis Erdélyi Magyar Restau- illetve ronthatja annak minőségét. rátor Füzetek 4. 2004. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székely- Fertőtlenítő hatású gázokkal megfelelő eredmény ér- udvarhely. pp. 26–48. Issekutz Rebeka kelengyeládájának restaurálása hető el, azonban közülük azok alkalmazása – pl. a mű- a doktori kutatás keretében mestermunkaként történt. tárgyak fertőtlenítésére ma Magyarországon általáno- 18 A tárgyak megfi gyelésének módjairól bővebben ld.: Noldt, Uwe: Faká- san használt foszfi n (foszforhidrogén) és a metil-bromid rosító rovarok – monitorizálás, kezelési módok és eredmények. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 6. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső (brómmetán) – melyek a fémekkel vagy a szerves anya- Múzeum, Székelyudvarhely, 2007. pp. 20–28. gokkal reakcióba léphetnek, kerülendő. A korábban,

33 39-41. kép. Az Issekutz láda fedél- deszkája kiegészítésé- nek lépései. A pótlás a törésfelülethez illeszkedő kialakítása indigó segít- ségével.

a külföldi szakirodalomban sem találtunk utalást, hogy a vizsgált ládákhoz hasonló, többféle szerves, valamint szervetlen anyagból álló műtárgyak hogyan reagálnak erre a kezelésre. Minthogy a Néprajzi Múzeumban van egy fagyasztó kamra, érdemes lenne kísérleteket végezni ezen a területen.

3.1.2. Tisztítás A ládák szabadon lévő fafelületeit lehetőleg szárazon tisztítsuk. Először porszívózzuk le a port, majd radírozzuk át a deszkákat, és újabb porszívózással távolítsuk el a radír- 42. kép. Az Issekutz láda kiegészített fedele. por maradványait. A fém és bőr műtárgyalkotók jelenléte miatt kéntartalom-mentes vinilradírok használata ajánlott. a ládákhoz hasonlóan papír, fa, bőr, textil és fém alap- Szivacsradírokkal elkerülhető a felület kifényesedése. anyagú levéltári és könyvtári állományok fertőtlenítésére A farestaurálásban egészen az utóbbi időkig általáno- megfelelő hatékonysággal alkalmazott etilén-oxid gázzal san alkalmazott felületaktív mosószerek – pl. zsíralko- kapcsolatban felmerült, hogy gondos és többszöri szellőz- hol-szulfát – vizes oldatainak habjával való tisztítás, és tetés ellenére a műtárgyban visszamaradhat a fertőtlenítő elsősorban annak vizes visszatörlése nem kívánt mennyi- szer, amely rákkeltő.19 ségű vízfelvétellel, majd annak leadásával járhat. Ez, bár A környezetkímélő, és a szakirodalmi adatok alap- a szerkezetbe foglalt deszkák vetemedését nem okozza, ján a műtárgyak anyagait nem károsító inert gázokkal a fafelületen apró repedéseket eredményezhet. A kezelés – nitrogén, argon, széndioxid – történő fertőtlenítés egyre másik hátránya, hogy a nem tökéletesen eltávolított mo- jobban elterjed világszerte, azonban Magyarországon tu- sószer később kirakódhat a faanyag felületén. domásunk szerint még nem alkalmazzák műtárgyvédel- mi célokra.20 Időszerű lenne a múzeumi terület számára 3.1.3. Szilárdítás mindegyik régióban legalább egy intézményben ennek le- A vizsgált ládák szerkezete stabil, faanyaguk a rovar- hetőségét megteremteni. kár ellenére nem, vagy csak csekély mértékben szorul Bőrtárgyak, bőr viseleti darabok fertőtlenítését fa- megerősítésre. A bőrborítás sok helyen táskásan felvált gyasztásos eljárással is szokták végezni, arról azonban a faalapról, a fémpántok mentén gyakran elszakadt, vagy egyéb mechanikai sérülést szenvedett, ezeken a területe- ken felemelhető a faalapról, így láthatóvá és hozzáférhe- 19 Pesti Lászlóné: A levéltári anyag fertőtlenítésének lehetőségeiről és tővé válik a károsodott területek egy része. Amennyiben az eljárások hatékonyságának, illetve károsító hatásának felméréséről. http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/publikaciok/penesz/index.html ezeken a helyeken a faanyag gyenge megtartású, szálasan Kastaly Beatrix – Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvle- szakadozik, könnyen benyomható vagy porlékony, szük- let etilén-oxidos fertőtlenítése után. Műtárgyvédelem 27. Szerk. Török séges a szilárdítása. K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. pp. 129–135. A szabad felületeken – pl. ládafenék külső oldala – ecse- 20 A reaktív gázok műtárgykárosító hatásáról és az inert gázokkal törté- teléssel, ahol a bőrborítás felemelhető, a kirepülő nyíláso- nő fertőtlenítésről bővebben ld. Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Szerk. kon keresztül injektálással juttathatunk be szilárdító szert Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2001. pp. 31–42. a fába. Lassan, mindig csak annyit adagolva, amennyit az

34 adott lyuk elnyel. Ha a borítás elfedi a károsodott fafelüle- tet, a műveletet még óvatosabban kell végezni, hogy a szi- lárdítószer ne folyjon ki a bőr felületére, valamint a bőr és a fa közé se, mert ez utóbbi esetben a fa felületén réteget képezve, illetve a bőrrostok közé beszívódva akadályozza a borítás természetes anyagokkal való ragasztását. Csak olyan szilárdítószerek, pl. akrilátok (Paraloid B72 5, 10, 15 %-os) poli(vinil-acetátok) és poli(vinil-bu- tirálok) oldatait alkalmazzuk, amelyek könnyen visszatö- rölhetők. Ez utóbbiak előnye, hogy alkoholban oldhatók és nem szükséges egészségre ártalmasabb oldószereket használni.21 Az oldószeres epoxigyanták a ládák faanyagá- nak szilárdítására nem alkalmasak, mert azonnali vissza- törlés esetén is nyomot hagynak a bőrön. Alkalmazásuk 43. kép Rézlemez korrózió rétegének eltávolítása pasztásított komp- a fenékdeszkák borítás nélküli felületein megengedett, de lexképző oldattal. csak óvatosan, hogy a textillel borított oldalra ne folyja- nak át. Oldószereik – toluol, xilol – fokozottan károsak az A pótlás felületének retusálása vizes pácok keverékével és egészségre, ezért használatuk esetén megfelelő elszívás- akvarellfestékkel, beilleszkedő technikával történt. ról és a munkavédelmi felszerelésekről kell gondoskodni. 3.2. A fém díszítmények kezelése 3.1.4. Ragasztás, kiegészítés A fenékdeszkák külső oldalait kivéve a ládák teljes fa A ládák fémdíszítményeit és fémpántjait borító korrózi- szerkezetét kívül bőr, belül textil, illetve egyes részeken pa- ós termékek eltávolítása nem elsősorban esztétikai okok pír borította. A vizsgált tárgyak faanyagát elsősorban e bo- miatt, hanem a további károsodási folyamatok lelassítása rítások sérülései mentén érték mechanikai károsodások, érdekében szükséges. Leszerelésük azonban, a felerősíté- keletkeztek bennük kisebb-nagyobb hiányok. Ezek pótlása sükre szolgáló eredeti szögek nagy részének elvesztésével általában akkor szükséges, ha az adott terület borítása még járna. Vas stiftjeik a korróziós réteg miatt szorulnak a fá- megvan, így annak rögzítéséhez a fa hordozó kiegészítése ban, esetenként végeiket a deszkák hátoldalán elhajlítot- elengedhetetlen. A kiegészítéseket az eredetinek megfele- ták, így kihúzásuk a fa sérüléseit is okozhatná. A rézfejű lően fenyődeszkából készítsük, minden esetben úgy, hogy vasszegeknél a vas, a sárgaréz és az ennek a rögzítésére a pótlást alakítsuk a törésfelülethez, és az eredeti anyag- alkalmazott ón között végbement elektrokémiai folyama- ból ne vegyünk el. A kiegészítéseket, ha méretük, helyük tok hatására kialakult korrózió következtében a szeg és és funkciójuk lehetővé teszi, valamint, ha a ragasztás után a rézfej közötti kötés meggyengült, a fejek könnyen le- már nem kell erős mechanikai hatással járó megmunkálást eshetnek. Mindezeken túl, a vékony lemezekből kivágott végrehajtani rajtuk, enyvvel ragasszuk fel. rátétek lebontása azok mechanikai sérüléseivel – benyo- Az ún. Issekutz kelengyeláda több deszkából össze- módás, repedések menti törések - járhat. állított fedélének egyik deszkájából a láda teljes hosz- A fém alkatrészek a ládákon történő kezelése ugyanak- szában lehasadt egy kb. 15 cm széles darab, melyet már kor számos problémát vet fel. Egyrészt nem hozzáférhető a múzeumba kerülés előtt pótoltak (19. kép). A hiányzó a díszítmények hátoldala, így az ott kialakult korróziós rész kiegészítését egy fenyődeszkának vendégcsapokkal rétegek nem távolíthatók el, másrészt a fémrestaurátori az oldalfalakhoz való rögzítésével oldották meg. A fedél gyakorlatban az adott fémek kelezésére szolgáló eljárások törésfelülete és a pótlás azonban nem illeszkedett egy- és vegyszerek többsége nem, vagy csak módosításokkal máshoz, közöttük rés maradt. A láda restaurálása során, alkalmazható. a szerkezetileg és esztétikailag sem megfelelő kiegészítés eltávolításra került és új, a törésfelülethez pontosan illesz- 3.2.1. Tisztítás, korróziós rétegek eltávolítása kedő pótlás készült22 (39–42. kép). A fémdíszítmények külső felületének tisztításakor el Bár a fedél bőrborítása ezen a területen hiányzik, a ki- kell vetni a lúgos vagy erősen savas kémhatású felület- egészítés a fedélszerkezet statikai stabilitása fedél textil- aktív anyagok, illetve vegyszerek oldatainak használatát borításának rögzítése miatt indokolt volt. A régi és az új az ezekre érzékeny bőrborítás jelenléte miatt. Helyettük faanyag egymáshoz ragasztása poli(vinil-acetát) alapú ra- komplexképzők – etilén-diamin-tetraecetsav dinátrium gasztóval történt. A kiegészítés a fedél oldaldeszkáihoz az sója (Selecton B2), triammónium-citrát stb. – semleges eredeti technikának megfelelően facsapokkal illeszkedik. vagy esetleg enyhén savas (maximum pH5) oldatainak metil-cellulózzal, vagy más, a kezelőszer pH-ját nem be- 21 A szilárdító szerekről bővebben ld. Morgós András: Károsodott faanya- folyásoló anyaggal pasztásított, gélesített változata java- gok szilárdítása. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Szerk. solt. Az eljárás megkezdése előtt a bőrfelületeket átlátszó Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2001. pp. 43–48. 22 A kiegészítés elkészítésénél Szabóné Szilágyi Mária fa-bútorrestaurá- fóliával maszkoljuk ki. A kezelés során a paszta színválto- tor művész volt szerző segítségére. zása jelzi a végbemenő reakciókat (43. kép).

35 44. kép. Repedt, törött, felgyűrődött rézlemez. 47. kép. Repedt, törött rézpánt 48. kép. Az összeragasztott réz- darabjainak egymáshoz rögzíté- pánt. Alatta a ragasztó megkö- 45. kép. Repedt, se japánpapír alátámasztással. tése után a rézlemez formájának törött, felgyűrődött megfelelőre körbevágott japán- rézlemez kiegyenge- papírral. tése.

A gélesített vagy pasztásított komplexképzőkkel tör- tént kezelések után is szükséges a fémfelületek többszöri, desztillált vizes áttörlése, melyet végezhetünk vattatam- ponokkal vagy megfelelő méretűre vágott, speciális, nagy szívóképességű polipropilén szivaccsal23, mellyel a fo- lyadék a kívánt mennyiségben adagolható, majd azonnal visszaszívható a felületről.

3.2.2. A deformálódott lemezek kiegyengetése 46. kép. Apró A fém applikációk minden ládán kisebb-nagyobb me- szögekkel lefo- chanikai sérüléseket szenvedtek, felpenderedtek, össze- gott, részlegesen kiegyengetett réz- gyűrődtek, megrepedtek, illetve letörtek belőlük dara- lemez. bok (44. kép). A díszítmények ki- vagy behajlott széleit megpróbálhatjuk ﬁ nom órás fogókkal illetve ötvös szer- számokkal visszahajlítani, a meggyűrődött, benyomó- dott lemezeket óvatosan kisfejű gumikalapáccsal illetve fa eszközökkel kiegyengetni. Ez a beavatkozás azonban a lemezek megnyúlását eredményezheti, törésekhez vezethet, ezért elsősorban csak a további sérülések lehető- ségét rejtő kiálló, felhajló éleknél és törésfelületeknél vé- gezzük el.

A beavatkozást a kívánt hatás eléréséig többször meg- 3.2.3. Ragasztás, kiegészítés ismételhetjük. Figyelni kell arra, hogy a paszta ne szá- A vékony fémlemezből készült, a bőrborításon fekvő, radjon ki, különösen, ha metil-cellulózzal készült, mert helyenként szinte belenyomódó díszítmények ragasztása ráköthet a fém felületére, és eltávolítása gondot okozhat. több problémát vet fel. Az egyik a megfelelő ragasztó- Két, komplexképzős kezelés között a fellazult korróziós anyag kiválasztása, mivel a jól megmunkálható, de fe- rétegek mechanikus úton, a kezelendő fémnek megfelelő szültséget hordozó lemezek erős, ugyanakkor rugalmas réz illetve vaskefével, illetve kefefejjel ellátott, kis, kézi ragasztást igényelnek. A másik, hogy a fémek hátoldalá- csiszolóval, eltávolíthatók. ról a szennyeződéseket és korróziós rétegeket nem, vagy A fémek mechanikus tisztításakor ügyelni kell arra, – ott, ahol a lemezek felemelkedtek – csak részlegesen hogy korróziós termékeik ne kerüljenek a bőrborításra, lehet eltávolítani. A harmadik a törésfelületek pontos ösz- mert ezek annak romlását indukálhatják. Ezért a mecha- szeillesztése, majd rögzítése a ragasztás ideje alatt. nikus tisztításnál alkalmazzunk porszívót, mellyel a fém- Három láda restaurálása során sem sikerült talál- felületről közvetlenül eltávolíthatjuk a bőrre káros vegyü- ni „tökéletes” megoldást a fenti problémákra. Az élbe leteket. A porszívócső végét ez esetben is célszerű tüllel befedni, hogy a díszítményekből esetleg letörő darabká- 23 Pl. Blitz-Fix Spezialschwamm, forgalmazza Deffner & Johann GmbH. kat ne veszítsük el. http://www.deffner-johann.de

36 49. kép. 50. kép. „Pikkelyesen” ki- Egy letört „pik- alakított, a fedél kely” vissza- oldalára vissza- ragasztásának hajló, hiányos előkészítése lemez. japánpapír alá- támasztás be- illesztésével.

51. kép. 52. kép. A visz- Ragasztóanyag- szaragasztott, és ként alkalmazott szeggel rögzített sűrű Paraloid „pikkely”. B72 oldat fel- hordása a japánpapírra.

53. kép. A Tarisznyás Márton Múzeumban őrzött vasdíszítményű 54. kép. Alálapolással készült réz és vaskiegészítések a Tarisznyás láda alján körbefutó vaspánt alálapolással készült fémkiegészítése. Márton Múzeumban őrzött rézdíszítményű ládán. ragasztásokhoz megfelelőnek tűnt a pillanatragasztók lelő sűrűségű (20–25%) acetonos oldatával rögzíthetünk alkalmazása, ezek azonban a lemezekben lévő feszültsé- a lemezek hátoldalán. A bőr és a ragasztandó terület közé gek miatt nem adtak tartós kötést a törésfelületek között. izoláló fóliát kell helyezni (47–48. kép). A kétkomponensű epoxigyanták hosszú rögzítési időt és A fent leírtak szerint végezhetjük a letört fémdíszítmé- megfelelő szorítási erőt igényeltek, ami a ládák felüle- nyek visszaragasztását is (49–52. kép). tének egyenetlensége miatt nem, vagy csak helyenként Hasonló problémákat vet fel a pántok és rátét díszek volt megoldható, így ezek sem bizonyultak megfelelőnek. hiányainak kiegészítése. Az ötvös tárgyak restaurálásánál Géles pillanatragasztó vagy a kétféle típusú ragasztó egy- gyakran alkalmazott eljárás, a kiegészítendő és a kiegé- más utáni alkalmazása a lemezek egyidejű, a ragasztási szítő részek forrasztása, a különböző anyagok – fa, bőr, felületek alatt történő alátámasztásával jobb eredményt fém – egymáson való elhelyezkedése miatt szóba sem hozott. Alátámasztó anyagként használható japánpapír jöhet. A régészeti fémtárgyaknál alkalmazott műgyantás vagy üvegszálas szövet, melyeket Paraloid B72, megfe- kiegészítések sem esztétikailag, sem a fenti, a ragasztás-

37 nál tárgyalt problémák miatt nem megfelelőek. A hiányok 3.3.2. Nedves tisztítás kiegészíthetők az eredetihez hasonlóan vas vagy sárgaréz A ládák bőrborításának erős szennyezettsége miatt lemezből kivágott darabokkal (53–54. kép). Minthogy elkerülhetetlen a nedves tisztításuk. A kötött szennye- azonban a fémek élbe ragasztása a fentiekben ismertetet- ződések eltávolításához azonban ne használjunk vizes tek miatt nehézségekbe ütközik, célszerű a kiegészítést mosószeres oldatokat, valamint nagy víztartalmú likkere- nagyobbra szabni, és alálapolással az eredeti részhez rög- ket,26 még akkor sem, ha próbatisztítás során ezek nem sö- zíteni. Ebben az esetben szintkülönbségek keletkeznek az tétítik meg a bőrt. A bőr felületét behálózó mikrorepedé- eredeti és a kiegészítő fém között. Ha ez esztétikailag za- seken keresztül ugyanis a víz behatol a rostok közé, majd varó lenne, ragasztás előtt a kiegészítést enyhe hajlítással száradás közben a víz nagy felületi feszültsége a térhálós alakíthatjuk úgy, hogy a törésfelületeknél, a két fém egy szerkezetű bőrben a rostok összetapadását eredménye- szintbe kerüljön. Az alálapolásos megoldásnál is adódhat- zi és ez zsugorodáshoz vezet. Ez a károsodás fokozottan nak ragasztási problémák, ha az eredeti részek hátoldalát jelentkezik vastartalmú bőröknél, mivel a vas katalizá- nem tudjuk fémig tisztítani és a darabokat a ragasztás ide- torként gyorsítja a bőr lebomlását és ezáltal hidrolízisre je alatt megfelelően összeszorítani. érzékenyebbé teszi. A vastartalom vizsgálat minden vas- Felmerül a kérdés – nem a fenti problémák megkerü- rátéttel díszített borításból, továbbá az Issekutz láda vas- lése, hanem a műtárgyvédelem és restaurálás területén az ból készült zárlemeze mellől vett minta esetében pozitív elmúlt 10–15 évben bekövetkezett szemléletváltás miatt – eredménnyel járt. A vastartalom nem minden esetben je- hogy szükséges-e a ládák fém díszítményeinek kiegészí- lentkezik fekete elszíneződéssel, ezért a rézveretes ládák tése vagy elégséges a törött fémrészek valamilyen módon, esetében a vasból készült alkatrészek, zárak, lakatpántok, például apró szögekkel való rögzítése? Ez utóbbi esetben fülek és szegek közelében akkor is számíthatunk vastar- a fém, a bőr és a faanyagban lyukak keletkeznek ugyan, talomra, ha a bőr felületén nem észlelünk színváltozást. azonban a rögzítés sokkal biztosabb. Ez a megoldás került Poláris szennyeződések leoldására válasszunk inkább alkalmazásra az Issekutz ládán (46., 48. kép). alkoholos likkereket. Összetevőik arányát a szennyeződé- sek típusai szerint módosíthatjuk. Mint minden folyadék 3.2.4. Védőbevonat a mikrorepedéseken keresztül a likkerek is könnyen be- A fém applikációk ládákon történő kezelése esetén fe- hatolnak a bőrbe, így fennáll a túlzsírozás veszélye, ezért lületi védelmüket csak a külső oldalukon tudjuk biztosí- a likkeres tisztítást mindig igen jól kicsavart vattatampon- tani. Erre a célra a fémrestaurálásban általánosan a vas és nal, végezzük. réztárgyak bevonására használatos anyagok – különböző Ha a bőr zsír vagy olajtartalma a rugalmasságához szük- akrilátok (Paraloid B72, Plexisol P782 stb.) oldatai – eset- séges 5% fölé emelkedik, a rostok közötti részek telítődnek, leg benztriazol inhibítor hozzáadásával, alkalmazhatók. ez akadályozza a rostok egymáson való elcsúszását, és a bőr Felhordásuk csak ecsettel történhet. Korrózióvédő zsírok berepedezik, törékennyé válik. A zsírok szabad zsírsav tar- használata a bőrborítás miatt nem ajánlott. talma a bőrt savassá teheti, és ez hosszú távon a fehérjék hidrolízisét okozhatja.27 A vizsgált ládák bőrborításának 3.3. A bőrborítások kezelése barkája kivétel nélkül sérült, ezért vatta helyett a tisztítá- sukhoz célszerű nem szöszölő pamutrongyot használni. A bőrminták ﬁ zikai állapotának megállapítására irányuló A makacs szennyeződések eltávolítása többszöri kezelést mikroszkópos vizsgálatok és a zsugorodási hőmérséklet igényel, ezek között várjuk meg, hogy a bőr megszáradjon. mérések eredményei arra ﬁ gyelmeztetnek, hogy a ládák A tisztításhoz a szennyeződések oldhatósági tartomá- bőrborításának kezelési módjait a szokottnál is óvatosab- nya alapján alkalmazhatunk a Teas-féle oldószerhárom- ban kell megválasztani. szög és tesztsorozatok segítségével kiválasztott szerves oldószereket vagy oldószerkeverékeket, illetve ezekkel 3.3.1. Száraz tisztítás készült pakolásokat is. Tartsuk azonban szem előtt, hogy Legtöbbjük a nem megfelelő tárolási körülmények mi- ezek ne okozzanak színváltozást, ne szárítsák a bőrt stb. att nagyon poros (3. kép), így első lépésként – még a tárgy Alkoholos tisztításnál az erős vízelvonó hatású etil-alko- esetleg szükséges fertőtlenítése, a faanyag szilárdítása és hol helyett a nagyobb molekulasúlyú izo-propilalkohol a fémdíszítmények tisztítása, konzerválása előtt – portala- vagy tercier-butilakohol használata ajánlott. nításukat kell elvégezni. A száraz tisztítás következő lépése a bőrfelületek kíméletes radírozása, amelyhez kénmentes Radiergummi auf Papier. In.: Preprint vom 9. Internationalen Kongreß vinil-radírokat24 használjunk. A radírport puha ecsettel és der IADA, Kopenhagen, 15–21 August 1999. pp. 131–137. 26 Pataolajat, lanolint, felületaktív anyagot, alkoholban oldott fertőtlenítő- porszívóval távolítsuk el a tárgy felületéről. A kéntartalmú szert és vizet tartalmazó tisztító folyadékok. Több vizes és alkoholos radírok maradványai a levegő nedvességtartalmával kén- likker összetételét ld. Kissné Bendefy Márta – Torma László – Bakay- 25 savat képezve a bőr savas lebomlását idézhetik elő. né Perjés Judit: Bőrtárgyak tisztítása. Anyagok, károsodások, eljárások. In. Műtárgyvédelem 28. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. pp. 143–153. 24 Pl. Rotring Ticky radír. 27 Bővebben ld. Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatása 25 A különböző radírokról ld. Roelofs, G. Th. – de Groot, W. - Hofenk a bőrök állapotára. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 8–9. Szerk. de Graaf, J. H.: Die Auswierkung von Radierpulvern, Knetgummi und Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2009. pp. 77–87.

38 3.3.3. A bőrök puhítása országon a tárgyrestaurátor képzés keretein belül folyt A ládák egy részén a bőr helyenként zsugorodott, kutatás Lascaux 498 és Lascaux 360 akrilragasztókkal, megkeményedett. Ha a likkeres kezelés nem ad kielé- keverékeikkel valamint mindkettő rizskeményítővel gítő eredményt, ezek felpuhítása csak nedvesítéssel le- készült keverékeivel.30 Az eredmény azt mutatta, hogy hetséges. A párásítás, nedvesítés féligáteresztő memb- a nagyobb molekulatömegű, gyorsabban száradó akrilra- ránon (Gore-tex, Sympatex, stb.) keresztül történjen28, gasztók nem hatolnak be olyan mélyen a bőrrostok közé, azonban még ezek használata esetén is fennáll a veszé- mint a kisebb molekulatömegű keményítő, a ragasztás lye annak, hogy a bőr túl sok nedvességet vesz fel, ezért csak a felületen történik, gyengébb és visszabontás ese- ennek mértékét állandóan ellenőrizzük! A vastartalmú tén a bőr kevésbé sérül. Ezzel szemben a kis moleku- bőrökben a vasionok víz hatására tovább terjedhetnek, latömegű keményítő a bőr rostjai közé bejutva sokkal a gyenge megtartású bőr pedig nagyon átnedvesedhet, erősebb ragasztást biztosít, mint az irha és a barkaréteg foltosodhat, megsötétedhet. Sympatex fólián keresz- közötti kötőerő, ezért szétbontáskor szétválásukat okoz- tül, állandó ellenőrzés mellett végzett nedvesítés során hatja. Az akrilragasztók és a keményítő különböző ará- ilyen elváltozás következett be az Issekutz láda zár kö- nyú keverékeivel az adott tárgyhoz szükséges ragasztási rül igen felgyűrődött és megkeményedett bőrborításának tulajdonságok érhetők el. A ládáknál a bőr csak kemé- kezelésekor. A vastartalmú, igen savas pH-jú, alacsony nyítővel történő visszaragasztása esetén a rossz állapotú zsugorodási hőmérsékletű bőr nedvesség hatására ugyan bőr a nagy víztartalmú keményítőből sok vizet vehet fel, felpuhult, azonban száradás után sötét maradt és töré- túlzottan átnedvesedhet, másrészt a ragasztó víztartal- kennyé, szinte porlékonnyá vált. mát a fa magába szívhatja, ezért is ajánlott a fent említett A túlnedvesedés a fent leírt károsodásokon kívül az keverékek alkalmazása. apró, vaknyomással készült minták eltűnését is okozhatja. A ragasztás minőségét befolyásolhatja a bőr állapota: A bőrt, kisimítás után szívópapírral befedve, azt többször pl. az Issekutz láda bőrborításának a zár körül nedvesítés cserélve, lesúlyozva szárítsuk, ügyelve arra, hogy mintáza- hatására törékennyé vált része sem az említett Lascaux tát ne préseljük ki belőle. A szívópapírt többször cseréljük. ragasztókkal, sem keményítővel, illetve ezek keverékével Az összes láda bőrborításának mintái az új növényi, il- nem volt visszaragasztható. A kemény, de porlékony bőr letve timsós cserzésű bőr zsugorodási hőmérsékletéhez ké- pillanatok alatt átitatódott a ragasztóanyaggal, ugyanak- pest igen alacsony értékeket mutattak (2. táblázat). Egyes kor a ragasztás során a fa alap elszívta belőle a nedvessé- rostok zsugorodása már 36–37 °C-on, ami a testhőmér- get és a két felület között nem jött létre megfelelő kötés. sékletnek felel meg, megindult. Ezt mind a nedvesítésnél, Száradás után a bőr még törékenyebbé vált, és a zár körül mind a likkeres kezeléseknél ﬁ gyelembe kell venni, és csak kitöredezett, lepergett (42. kép). Ez a terület a restaurálás hideg, maximum 25 °C-os oldatokat szabad alkalmazni. során élberagasztással illesztve pótlásra került

3.3.4. A felvált bőrborítás visszaragasztása 3.3.5. A bőrborítás kiegészítése A bőrborítások minden ládán kisebb-nagyobb mér- A ládák borításának hiányait a vizsgálatok során meg- tékben felváltak a faalapról. Visszaragasztásuk kemé- állapított állatfajtáknak megfelelő bőrökkel egészíthet- nyítővel vagy műanyag alapú ragasztókkal lehetséges. jük ki. A pótlásokat az adott hiány illetve környezetének Ez utóbbiak közül korábban a Planatol BB Superior, függvényében élberagasztással, vagy alálapolással – a ki- poli(vinil-acetát) ragasztó használata terjedt el széles egészítés széleinek a hátoldalon történő serfelésével vagy körben. A Planatol öregedése során ecetsavat termel, a színoldalán kézi csiszolóval való elvékonyításával – ké- elősegítve ezzel saját anyagának rugalmatlanná válása szíthetjük. Ragasztásukhoz a fent említett anyagokat al- mellett a vele érintkező bőr savasodását, ezért az utób- kalmazhatjuk. bi években, kísérletek történtek akril típusú diszperziós A bőrborítások kiegészítésénél vegyük fi gyelembe az ragasztók alkalmazására a bőrrestaurálásban.29 Magyar- egész tárgy állapotát, az egyéb műtárgyalkotók – a fém- díszítmények és a textilborítás - hiányait is, és ezeket összehangolva határozzuk meg a kiegészítés szükséges- 28 A Gore-tex és Sympatex féligáteresztő membránok működési mechaniz- musáról ld.: Singer, H. – Dobrusskin, S. - Banik, G.: Behandlung wasse- ségét, illetve mértékét. Amint a fémdíszítmények kiegé- remdfi ndlicher Objekte mit Gore-tex. In.: Restauro 2/1991. pp. 102–111. szítésénél megjegyeztük a restaurálás területén az elmúlt Kovács Petronella – Köváriné Csizmadi Edit: Attemps to remove water évtizedben bekövetkezett etikai változások hatására egyre stains from painted wooden objects using Gore-tex. In. Conservation kérdésesebbé válik a kiegészítések szükségessége. around the Millennium. Ed. K. Török, Hungarian National Museum, 2001. pp. 79–84. Gereben Zsófi a: Egy XIX. századi tiszti szablya dísztokjának restaurá- lása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendefy Márta, Magyar Kép- 30 Akril-butil észterrel sűrített butil-metakrilát kopolimerek. A 498 HV ön- zőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor szak. 2005. magában meglehetősen kemény és merev kötést, míg a 360 HV puha, 29 Sturge, Th.: The conservation of leather artefacts. The Leather Con- rugalmas ragasztást ad, de száradás után enyhén ragadós marad. Bren- servation Centre. Northampton, 2000. valamint Leather/skin and its ner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII. conservation for museums and archeologists. CD-ROM, Athen, T.E.I., századi bőrcsizma restaurálása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Athen – Hungarian National Museum, Budapest – Leather Conserva- Bendefy Márta, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor tion Centre. Northampton, 2001. szak. 2005. pp. 43–45.

39 4. A textilborítás kezelése

4.1. Tisztítás

A ládák belsejét borító lenvászon szövetek porosak, a fel- ragasztásukra alkalmazott ragasztóanyag átüt rajtuk, egye- seken beázásból eredő vízfoltok és valószínűleg az eredeti funkciójukból való kikerülésük utáni időszakból szárma- zó zsíros szennyeződések vannak. A borítások lebontása nem ajánlott, mert a ragasztóanyag – a vizsgálatok szerint enyv és keményítő keveréke31 – duzzasztása csak nedve- sítéssel lehetséges, ami a textil, részben a ragasztóanyag, részben a fából kioldott anyagok által okozott foltosodá- sához vezethet. A lebontás ellen szól a ládaﬁ ák szerkezeti 55. kép. Az Issekutz láda lenvászon borítása restaurálás közben. megoldása is, mivel ezeket a már vászonnal bevont lá- A fenék nagymértékben károsodott borításának alátámasztása len- dákba építtették be, így szétszedésük nélkül a textilborítás vászonnal. nem vehető le a faalapról. Legfontosabb a por eltávolítása a laza szövésű vászon- 4.2. A felvált textilborítás rögzítése és kiegészítése ból, melyet alacsony fokozatra állított porszívóval tüllön keresztül végezhetünk, vigyázva arra, hogy a felszakadt, A lenvászon borítás egyes ládákban csak kismértékben, kirojtosodott részek ne sérüljenek tovább. A felületaktív míg másokban jobban sérült, a szakadások mentén levált mosószeres tisztítás nem ajánlott, mivel nincs mód a mo- a faalapról, szélei kirojtosodtak, egyébként is ritka szövése sószer megfelelő kiöblítésére, így az a szövetben marad- fellazult, anyaga meggyengült. A jó állapotban lévő részek, na. A fent említett foltosodás veszélye miatt a vizes tisz- ahol csak a régi ragasztás engedett el, közvetlenül visszara- tító kezelés is kerülendő, csak nagyon indokolt esetben gaszthatók a faalapra, míg a rosszmegtartású széleknél alá- alkalmazzuk, és nagy körültekintéssel végezzük, a fém- támasztó vászon alkalmazása szükséges. E nélkül további díszítmények kezelésénél említett nagy szívóképessé- sérülések keletkezhetnek, különösen, ha a borítás vissza- gű polipropilén szivaccsal, amellyel szabályozni tudjuk bontása a későbbiekben esetleg szükségessé válik. Ha alá- a textilre juttatandó víz mennyiségét, és azt egy másik ha- támasztó anyagként az eredetihez hasonló szövésű len- sonló szivaccsal azonnal vissza is tudjuk szívni. A zsíros vásznat választunk, melyet a régihez hasonlóra színezünk, szennyeződések oldására a szerves oldószerek alkalma- egyúttal a hiányok pótlására is használhatjuk (55. kép). sak, azonban ezek használata esetén is fennáll a foltoso- Előfordulhat, hogy az alátámasztó illetve kiegészítő dás lehetősége. lenvászon és a textilborítás egymásra dolgozása csak rész- Egyes ládáknál a textilborítás egy-egy oldalról telje- ben oldható meg varrókonzerválással, mivel nem minden sen levált, összegyűrődött, nagymértékben szennyeződött esetben lehet a borítást annyira felemelni a faalapról, hogy (21. kép). Ilyen esetekben célszerű porszívózás és levér- össze tudjuk ölteni a két anyagot. Ezeken a helyeken rög- zési próbák után a textilrestaurálásban szokásos nedves zítésüket ragasztással oldjuk meg. Ragasztóként célszerű tisztítást végezni. Ez történhet szerves oldószerrel vagy természetes alapú anyagot alkalmazni (enyv, keményítő, vizes kezeléssel. A jobb hatékonyság elérése érdeké- vagy ezek keveréke), mert – bár ezek vizet tartalmaznak, ben a vízhez felületaktív anyagot is adagolhatunk, mert és így nem megfelelő használatuk esetén a foltosodás ve- ez esetben az kiöblíthető a textilből. Bármelyik említett szélye fennáll – a tapasztalatok szerint a műanyag alapú módszer alkalmazása következtében előfordulhat azon- ragasztókkal (pl. poli(vinil-acetátok) fára ragasztott texti- ban, hogy a tisztított darab, visszaragasztás után „túl tisz- lek visszabontása nehézségekbe ütközhet. ta” hatást kelt a nedvesen nem kezelt szövetrészekhez ké- pest. Ennek elkerülése végett a vizes tisztást ne mosással 5. A papírborítások kezelése végezzük, hanem polipropilén szivaccsal. A műveletet addig ismételhetjük, amíg a kívánt hatást elérjük. Ha a levált A ládák belsejében található papírborítások sérülései el- lenvászon borítás nem túl szennyezett, gyűrődéseinek ki- sősorban faanyaguk zsugorodásából vagy használatból simítása céljából elég csak párásítani, vagy a fent említett származó szakadások, felületkopások, és az ezekből adó- szivacs segítségével óvatosan nedvesíteni. dó hiányok. Azok a papírok, melyeknek anyagmintáit sikerült megvizsgálni len/kender és pamutrongyból ké- szültek, lignint nem tartalmaznak.32 Savtalanításuk nem szükséges ezért lebontásuk elkerülhető. Beszakadozott és 31 Ld. Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes úti- felvált részeik a faalapra e nélkül is visszaragaszthatók. ládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 8–9. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2009. 2.7. 32 A papírok rostvizsgálatainak eredményeit ld. Kovács Petronella: id. m. Ragasztóanyagok. pp. 75–76. 2.6.3. A papírok rosttartalom vizsgálata. p. 75.

40 Tisztításukat portalanítás után szárazon, kíméletes radíro- zással végezhetjük. Ha a későbbiekben azokról a papírokról, melyek vizs- gálatára jelen kutatás során nem volt mód, kiderül, hogy savasak, vagy mikrobiológiai kártétel – penészesedés – lép fel, lebontásuk szükségessé válik. Ezt végezhetjük mechanikusan, ha úgy nem lehetséges párásítással, majd duzzasz- tás után mechanikusan, vagy vizes leáztatással. A nedves lebontás esetében problémát okozhat, hogy a ragasztóból és a faanyagból sárgás-barnás feloldott anyagok szivárog- nak át a papírba. A beszáradt foltok eltávolítása később gondot jelenthet. Nedves kezelések esetén mindenképpen 56. kép. Részlegesen felújított bőrborítású és fémdíszítményű, védjük le a papíron lévő, vízben oldódó festékeket. osztrák útiláda, 18. század.

6. Általános következtetések azaz újakra cserélt részekkel ellátott tárgyak értéke messze nem éri el az esetleg kissé kopott, kevésbé látványos, de Mint a restaurálásban általában, a vizsgált ládák esetében a készítéskor használt anyagokat és a műtárgy sorsát őrző sem lehet minden tárgyra érvényes megállapításokat és darabokét. Sajnos restaurátorok hirdetéseiben is találko- javaslatokat tenni, mert az egyes darabok állapota, hiá- zunk véleményünk szerint brutális beavatkozásokkal. nyaik mértéke és a tárggyal kapcsolatos célok – történe- tük bemutatása, kiállítás, stb. – befolyásolhatják a beavat- Köszönetnyilvánítás kozás mértékét. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, mely a műtárgyak Köszönet illeti a ládákat őrző intézmények, az Arany anyagainak megőrzését, romlási folyamatainak lassítását János Múzeum (Nagykőrös), a Bruckenthal Múzeum tartja fontosnak, és nem az esztétikai helyreállítást helye- (Nagyszeben), az Iparművészeti Múzeum (Budapest), zi előtérbe. A ládák restaurálásánál ezt az irányelvet min- a Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), a Néprajzi Mú- denképpen tartsuk szem előtt. zeum (Budapest), a Tarisznyás Márton Múzeum (Gyergyó- Jól példázza a restaurálásban bekövetkezett etikai vál- szentmiklós) és a Vajdahunyadi Vármúzeum munkatársait, tozásokat a Deutsches Ledermuseumban őrzött osztrák Esztegár Jánost, a szamosújvári Örmény Plébániatemp- útiláda kapcsán folytatott levelezés során a kurátor által lom gondnokát és Bujanovics Eduárdot (Marosvásárhely), írt megjegyzés: „….ládánkat 1973-ban nagymértékben hogy lehetővé tették a ládák állapotfelmérését. restaurálták, melynek alkalmával a bőrmezőket és fém- Szerző köszönettel tartozik Dr. Rosita Nennonak pántokat részben megújították, oly módon, ahogy egy mai a Deutsches Ledermuseum kurátorának a rendelke- restaurálás során már nem tennék.”33 (56. kép). zésre bocsátott fotókért és Kissné Bendefy Mártának A kutatás során fellelt ládák ezt elkerülték, mivel év- a bőrborításokkal kapcsolatos vizsgálatokban nyújtott tizedek óta raktárak mélyén pihennek, nem álltak az ér- segítségért. deklődés középpontjában. A közülük 2000–2004 között restaurált két, a Tarisznyás Márton Múzeumban őrzött láda bőr- és textilborításának, valamint fémdíszítményeik IRODALOM kiegészítése esztétikai okok, valamint a további sérülések megakadályozása végett megtörtént (53–54. kép). Eredeti BAKAYNÉ PERJÉS Judit – KOVÁCS Petronella: Bőr- alapanyagaik azonban sem lebontásra, sem cserére nem rel borított díszes erdélyi ládák restaurálása. In. Isis kerültek. Az Issekutz láda konzerválása 2006–2007-ben, Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 4. Szerk. Kovács részben sokkal hiányosabb állapota, részben etikai meg- P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2004. pp. fontolások alapján még visszafogottabban történt. 26–48. Az Interneten számos példát és „jó tanácsot” találunk BRENNER Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és különböző korokból származó úti és tároló ládák restau- deformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása. rálására. Ezek szinte kivétel nélkül a sérült bőrborítások, Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendefy Márta, rozsdás vagy átfestett fém díszítmények lebontására, sok Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor esetben új elemekre történő cseréjére buzdítanak. E honla- szak. 2005 pok szerzői általában kereskedéssel is foglalkoznak, azon- DÓKA Márton: A vas, mint festményhordozó, és vas- ban tudni kell, hogy a komoly műtárgypiacon a felújított, alkatrészek restaurálása. Témavezető: Séd Gábor, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2007 GEREBEN Zsóﬁ a: Egy XIX. századi tiszti szablya dísz- 33 „..unsere Truhe ist 1973 umfangreich restauriert worden, wobei Leder- tokjának restaurálása. Szakdolgozat. Témavezető: felder und Metallstreifen z.T. erneuert wurden, wie es bei einer heuti- gen Restaurierung nicht mehr gemacht werden würde.” Dr. Rosita Nen- Kissné Bendefy Márta, Magyar Képzőművészeti no, a Deutsches Ledermuseum, Offenbach, kurátora levélbeli közlése. Egyetem, Tárgyrestaurátor szak, 2005

41 GRABNER, H.: Im Sande Verlaufen.. Untersuchung, kon- MORGÓS András: Károsodott faanyagok szilárdítása. servierung und Rückformung von archäologischem In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Szerk. Trockenleder am Beispiel sogennater „koptischer” Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, Schuhe. Diplomarbeit, Universität für angewandte 2001. pp. 43–48. Kunst, Wien, konzulens Kissné Bendefy Márta, 2006 MORGÓS András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. GYARMATI András: A réz, mint festményhordozó. Szak- In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Szerk. dolgozat. Témavezetők: Heitler András, Séd Gábor, Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2002 2001. pp. 31–42. KASTALY Beatrix – SCHRAMKÓ Péter: Vizsgálatok PESTI Lászlóné: A levéltári anyag fertőtlenítésének le- a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése hetőségeiről és az eljárások hatékonyságának, illetve után. In. Műtárgyvédelem 27. Szerk. Török K. Magyar károsító hatásának felméréséről. http://www.bparchiv. Nemzeti Múzeum, 2000. pp. 129–135. hu/demo/magyar/publikaciok/penesz/index.html KISSNÉ BENDEFY Márta: Bőr anyagtan restaurátorok- ROELOFS, G. Th. – DE GROOT, W. – HOFENK DE nak. Restaurátorképzés jegyzetei. Központi Múzeumi GRAAF, J. H.: Die Auswierkung von Radierpulvern, Igazgatóság, Budapest, 1990. Knetgummi und Radiergummi auf Papier. In.: Preprint KISSNÉ BENDEFY Márta - KOVÁCS Petronella: Egy vom 9. Internationalen Kongreß der IADA, Kopenha- XVII. századi hordozható karosszék restaurálása. In. gen, 15–21 August 1999. p. 137. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török K. Magyar Nemze- SINGER, H. – DOBRUSSKIN, S. - BANIK, G.: Behand- ti Múzeum, 1996. pp. 101–112. lung wasserempfi ndlicher Objekte mit Gore-tex. In. KISSNÉ BENDEFY Márta – TORMA László – Restauro 2/1991. pp. 102–111. BAKYANÉ PERJÉS Judit: Bőrtárgyak tisztítása. STURGE, Th.: The conservation of leather artefacts. The Anyagok, károsodások, eljárások. In. Műtárgyvéde- Leather Conservation Centre. Northampton, 2000. lem 28. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, SUTA Csilla: Egy zászlóközép-kép restaurálása. In. 2002. pp. 143–153. M űtárgyvédelem 20. Szerk. Török K. Magyar Nemze- KOMÁROMI Judit: Egy XVII. századi metszetekkel il- ti Múzeum, 1991. pp. 39–54. lusztrált történelmi arcképcsarnokot bemutató könyv SZOBOR Albertné – VARGÁNÉ FRIEDL Ilona – VÉR- restaurálása. In. Műtárgyvédelem 25. Szerk. Török TES Kálmán: Fémfelületek korrózióvédelme szerves K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. pp. 113–119. bevonatokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 KOVÁCS Petronella: Egy XVIII. századi textillel borított VÁRFALVI Andrea – PELLER Tamás: Az Esterhá- gyermekkoporsó konzerválása. In. Műtárgyvédelem zy-gyűjteménybe tartozó, XVII. századi magyar nye- 22. Szerk. Török Klára. Magyar Nemzeti Múzeum, reg restaurálása. In. Műtárgyvédelem 26. Szerk. Török 1993. pp. 113–124. K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. pp. 71–89. KOVÁCS Petronella – KŐVÁRINÉ CSIZMADI Edit: VEST, M. – LARSEN, R.: Studies of changes in the shrin- Attemps to remove water stains from painted woo- kage activities of leathers and parchment by the micro den objects using Gore-tex. In. Conservation around hot table method (MHT). In. Preprints of the course: the Millennium. Ed. K. Török, Hungarian National Methods in the analysis of the deterioration of colla- Museum, 2001. pp. 79–84. gen based historical materials in relation to conserva- LARSEN, R.: Summary Discussion and Conclusion. In: tion and storage. 1999, School of Conservation Royal European Commission STEP Leather Project. Evalua- Danish Academy of Fine Arts. pp. 143–150. tion of the Correlation between Natural and Artifi cial Ageing of Vegetable Tanned Leather and Determiana- Kovács Petronella DLA tion of Parameters for Standardization of an Artifi cial Okl. fa-bútorrestaurátor művész Ageing Method. Protection and Conservation of Euro- Osztályvezető / szakirányvezető pean Cultural Heritage. Research Report No.1. (René Magyar Nemzeti Múzeum – Műtárgyvédelmi Módszerta- Larsen Ed.) The Royal Danish Academy of Fine Arts, ni és Képzési Osztály /Magyar Képzőművészeti Egyetem School of Conservation Kopenhagen, 1994 Iparművészeti restaurátor szakirány Leather/skin and its conservation for museums and ar- 1450 Budapest 9., Pf. 124 cheologists. Cd-rom, Athen, T.E.I., Athen – Hungarian Tel./fax: + 36-1-323-1423 National Museum, Budapest – Leather Conservation E-mail: [email protected] Centre, Northampton, 2001 MACHU, W.: Metallische Überzüge. Überzüge. Akade- mische Verlagsgeselschaft Geest & Prtig K.-G., Leip- zig, 1948

42 Textilrestaurálási esettanulmányok

Sipos Enikő

Az ásatási textilek lebomlása rendkívül komplex folya- A restaurálás során, alapvető szempont kell legyen, mat, melyet a közönséges kopáson, szakadáson, defor- az állagmegóvás, a történeti információk megtartása, va- málódáson kívül a tárgy és környezete között lejátszódó lamint minden olyan szennyeződés eltávolítása, mely ﬁ zikai, kémiai és biológiai tényezők kölcsönhatása ha- a tárgy öregedését gyorsítaná, valamint törekedni kell tároz meg. arra, hogy a lehető legkevesebb beavatkozás történjen. Ezek sokszor egymásnak ellentmondó, rendkívül bo- Így érthető, hogy a kezelésmód megválasztása nagy kö- nyolult folyamatok. A szibériai nedves hideg vagy az rültekintést igényel. Ismerni kell a tárgy történeti hátte- egyiptomi száraz meleg a két legszélsőségesebb pólusa rét, készítésmódját, anyagait, szerkezetét, állapotát, az a különféle környezeti változatoknak, melyeknek eze- esetleges korábbi javításokat, és az anyagvizsgálatok ken kívül még számtalan variációja lehetséges, amely hol eredményeit. Hiszen csak ezeknek az információknak gátolja, hol elősegíti a tárgyak lebomlását. Ezért sokszor a birtokában dönthetünk a tisztítás illetve restaurálás leg- nem tudjuk megmagyarázni, hogy bizonyos körülmények biztonságosabb módjáról.3 között miért őrződik meg olyan jól, vagy megy teljesen Mivel minden tárgy egyedi, így általánosan alkalmaz- tönkre egy lelet.1 ható módszert nehéz találni. Ezért esettanulmányok segít- A lebomlási folyamatokban, jelentős szerepet játsza- ségével különböző tárgytípusok különféle kezelésmódjait nak még a talajban különböző mennyiségben jelenlévő mutatjuk be.4 szerves anyagok, ásványi sók, gázok, a talajvíz, valamint A következőkben szó lesz két 16. századi női leányka a talaj pH-ja A régészeti textilek állapotát befolyásol- ruháról, egy l6. századi főkötőről, Ernst der Eiserne („Vas ják még temetkezési szokások, az ásatás körülményei és Ernő”) stájer herceg (1377–1424) sírruhájának maradvá- a környezet állandó változásai is. nyáról, és a magyar koronázási palást készítésének egy Köztudott, hogy a földbe eltemetett tárgyak és környe- lehetséges módjáról. zetük között az évek során bizonyos egyensúlyi állapot Azért esett a választás, éppen ezekre a textíliákra, mert alakul ki. Ásatáskor az egyensúly felborul. Ezért gyak- az ásatásból származó anyagok kezelésmódja jelentősen ran megtörténik, hogy a sír felbontásakor még épen ta- eltér a nem földből előkerülő anyagokétól. A koronázá- lált leletanyag a behatoló levegő és a hőmérséklet hirtelen si palástról azért kívánunk szólni, mert ebben az esetben megváltozásának hatására elveszti színét, vagy teljesen a tárgy restaurálása nem a szó klasszikus értelmében tör- szétporlad. tént. Nemzeti ereklyéről lévén szó, a tárgyon található ja- A folyamat alapjában véve megállíthatatlan, csupán las- vítások, átalakítások, pótlások egyaránt történeti értéknek sítani lehet megfelelő műtárgykörnyezet kialakításával. számítanak s feltétlen megőrzendők. Itt a tárgy anyagai- Sokszor beigazolódott, hogy a stabil klimatikus viszo- nak meghatározását, a különböző készítéstechnikák leírá- nyok minden tárgy számára kedvezőbbek, mint a környe- sát, a hiányzó részek és a palást állapotának felmérését zet állandó változása. Ezért is fontos az ásatási textileket kellett elvégezni. a lelőhelyen kialakult hőmérséklet és páratartalom mellett Az ismertetésre kerülő műtárgyak konzerválását a fen- tartani a kezelés megkezdéséig. Ha a nedves szövet ki- ti elvek és módszerek alapján a szerző végezte el Fikó szárad, rugalmasságát veszti, többé nincs lehetőség újra Katalin textilrestaurátorral. rugalmassá tenni, vagy a felületén kikristályosodott sókat eltávolítani.2 16. századi leányka ruha A történeti és régészeti textilek a legérzékenyebb, leg- rövidebb élettartamú tárgyi emlékeink közé tartoznak. A 16. századi leányka ruhát a szikszói református temp- Kezelésmódjuk, restaurálásuk nem foglalható össze álta- lom tatarozásakor, 1996-ban találták (1. kép). A kislányt lában, két egyforma tárgy nincs, valamennyit egyediként fakoporsóban temették el. A koporsó és a tetem középső kell kezelni. része teljesen elkorhadt, lebomlott. A leletet a körülötte

3 Janaway, R.: The conservation and analysis of textiles from Christ 1 Brothwell, D. R.: The bog man and the archaeology of people. British Church, Spitelﬁ elds, London. Archaeological textiles, Occasional Museum Publications Ltd, 1988. p. 97. Papers Number 10. The United Kingdom Institute for Conservation, 2 Cronyn, J. M.: The elements of archeaological conservation. London. 1990. pp. 36–40. 1992. pp. 284–292. 4 Sipos E.: A régészeti textilek konzerválásának alapjai. Kézirat.

43 1. kép. 16. századi ruha Szikszóról, restaurálás előtt.

főleg ábrázolásokból ismerjük, ezért szabásukat csupán a képek alapján rekonstruálni szinte lehetetlen. A maradványokat először csapvízzel áztattuk. A szeny- nyeződések fellazítása és az összetapadt szövetrétegek szétválasztása csak így volt lehetséges. Ezután volt mó- dunk annak megállapítására, hogy egyáltalán milyen da- rabokról van szó. A tárgy a magyar vállfűzős viselettípust képvise- li. Szoknyája egyenes lapokból szabott, derékban sűrűn berakott, és a vállfűzőhöz hozzá volt varrva. A vállfűző szabása – szögletes kivágás elöl és hátul, egybeszabott vállpánt, eleje összeér, és kapcsokkal záródik – a tárgy 16. századi származását bizonyítja.5 A vállfűző és szoknya alapszövete atlaszselyem, melyet rombuszformára vágott bársony rátétekkel díszítettek a szoknya alján és a váll- fűző elején is. A bársony applikációt keskeny, fémszálas fonott paszomány keretezi. A halott fejére nyitottszálú selyemből font koszorút helyeztek. A háromágú fonat végeire atlaszselyem darabot varrtak a kifoszlás megakadályozására. Hátul csipke szalagcsokorral fogták össze. Az anyagok az ásatási textilleletek esetében megszo- kott módon – elszíneződött, deformált és nagyon hiányos állapotban voltak. Tisztításhoz a darabokat műanyag fóliára tettük, majd anionos mosószer6 desztillált vizes oldatában áztatva és 2. kép. Az öltözék kiállításra előkészítve. többször öblítve tisztítottuk meg. A szálirányok beállítása, lánc és vetülékfonalak ren- lévő földdel együtt emelték ki. A maradványokat mű- dezése után, a hajtások, varrásnyomok, szegélyek alapján anyag fóliával bélelt kartondobozba helyezték, a kiszá- sikerült rekonstruálni a viselet pontos szabását. radás megakadályozására. Így került a restaurátor mű- helybe. 5 V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI- XVII. században. In. A lelet művészettörténeti szempontból azért ﬁ gyelem- Folia Arch. 18. 1966–67. pp. 205–226. re méltó, mert nagyon kevés a 16. század második feléből 6 Hostapon TPHC, product code 102529. Clariant GmbH. Division származó viseleti anyagunk van. A korszak ruhatípusait Functional Chemicals, 65843 Sulzbach Germany.

44 3. kép. Kislány ruhája Sárospatakról.

A vállfűző és szoknya maradványait megfelelő színű- re festett pamut anyagra fektettük. Fölé vékony selyem szövetet, kreplint borítottunk. Majd a három szövetréte- get vékony selyem fonallal, szabályos rendszerben ismét- lődő apró fércöltés sorokkal rögzítettük. A fércek benne maradtak az anyagban. Megerősítésként és az elmozdu- lás megakadályozására a töredékek kontúrvonala mentén, szintén apró fércöltésekkel rögzítettük az alátámasztó szövetet és a kreplint. A biztonságos kiállíthatóság érdekében a ruha mére- tének és formájának megfelelő bábút, valamint a szabá- sával azonos szabású, hozzá szükséges alsószoknyákat készítettünk (2. kép).

Kislányruha Sárospatakról

A sárospataki plébániatemplom kriptáinak feltárása 1964 őszén és 1965 tavaszán két periódusban történt. A 16. század végéről és a 17. század elejéről származó leletek alapján Dr. Ember Mária ismertette a korszak ruhafor- máit, a különböző férﬁ és női viseletek, kiegészítők pontos szabásrajzát, valamint az elkészítésükhöz felhasznált anyagokat. A kriptákban talált leletek legtöbbje a magyar jellegű, vállfűzős viselettípust képviseli, de ábrázolások és leletek igazolják, hogy a magyar asszonyok a magyar szabású öltözetek mellett szívesen viselték az Európában ekkor divatos spanyol viseletformát is7 (3. kép). A tíz év körüli kislány öltözete szintén a spanyol diva- tot követi. Ruhája atlaszselyemből készült. Díszítése csí- kokban felvarrt bársony ferdepánt, melyre hurkosan szőtt, 4. kép. A restaurált ruha. fémszálas paszományt varrtak. Felső része elől kapcsokkal záródik, állógallérral, derekán derékfodorral. Ujjatlan, vállán epolett szerű vállrész. Szoknyája négy részből sza- szélességben posztóval bélelt. Viselőjének a ruha hosszú bott, hátul derékban sűrűn berakott, lefelé bővülő, kétol- lehetett, mert a posztó szegély fölött 7 cm szélességben dalt ékalakú betoldásokkal bővítve. Alsó szegélye 9 cm visszahajtották. Az ing, mely a sír felnyitásakor elporladt, magas nyakú volt, fodros csipke szegéllyel és bő, hosszú 7 V. Ember Mária id. m. p. 151. ujján csipkefodor kézelővel. A párta, ami sajnos szintén

45 5. kép. Ernst der Eiserne („Vas Ernő”) herceg sírruhájának részlete.

6. kép. elporladt, 1,2 cm széles bársonypánton ezüst boglárokkal Rekonstrukciós rajz volt sűrűn kirakva, füle mögül induló két hajfonatát ko- a szövet eredeti szorúba tűzték fel. A tárgy korábbi konzerválása az 1970- állapotáról. es évek elején történt. Ekkor kimosták, a szoknya felhaj- tását kisimítva szárították meg. A felsőrész szakadásait, hiányos részeit selyemdarabokkal foltozták ki. A foltokat műanyag fólia felvasalásával ragasztották hozzá az eredeti anyaghoz. A műanyag az idők során megkeményedett, felülete ragacsossá, szennyezetté vált, sok helyen elvált az alaptól. A viselet újbóli konzerválása sürgetővé vált. Első lépésben desztillált vízzel fokozatosan párásítva a felragasztott foltokat távolítottuk el, majd a vállfűző és a szoknya maradványait megfelelő színűre festett pamut anyagra fektettük. Fölé selyem kreplint borítottunk. Majd a három szövetréteget vékony selyem fonallal, szabályos rendszerben ismétlődő apró fércöltés sorokkal rögzítettük. Hasonlóan, mint a szikszói leletnél. Sajnos a szoknya felhaj- kívül rossz állapotban kaptuk meg restaurálásra. Mik- tásának visszaállítására az atlaszselyem törékenysége miatt roorganizmusok működésének, valamint a tetem bom- nem volt lehetőség. A bársony ferdepántokat pamut szalag- lástermékeinek hatására az egykor bíborszínű bársony gal támasztottuk alá. Ezután varrtuk vissza eredeti helyükre. megbarnult, kiszáradt, rideggé, papírszerűen törékeny- A biztonságos kiállíthatóság érdekében, ez esetben is nyé vált. Felületén hiányok, szakadások és a fémfonal elkészítettük a ruha méretének és formájának megfelelő korróziója által okozott elszíneződések voltak. A fémfo- bábút a ruha szabásával azonos szabású, hozzá szükséges nalak fémanyaga részben vagy teljesen korrózióvá ala- alsószoknyákkal együtt (4. kép). kult. A legalkalmasabb kezelésmód kiválasztásának ér- dekében elvégeztük a szükséges anyagvizsgálatokat és Ernst der Eiserne („Vas Ernő”) stájer herceg tisztítási teszteket. Az enegiadiszperzív mikroanalízis sírruhájának maradványa igazolta, hogy a fémfonal készítéséhez egyik oldalán aranyozott ezüstszalagot használtak, és az ezüst lényegében A sírruha maradványai a reini ciszterci kolostor templo- ezüst-klorid korrózióvá alakult. A fémfonal készítéstech- mában kerültek elő az 1424-ben elhunyt herceg sírjából. nikája: aranyozott ezüstlemezből vágott szalag bélfonal A lelet egy trapézforma nagyobb és két kisebb töredékből köré fonva, S-sodratban, a szalagszélesség: kb. 0,30 mm, áll. Alapanyaga velencei brokátbársony, aranyozott ezüst- a fóliavastagságról nincs adat, az aranyozási mód: való- tel brossírozva. A szövetet a Vencel cseh király által ala- színűleg amalgámos.9 A tisztítás első lépéseként a szö- pított „Kendő Rend” sorokba rendezett jelvényei borítják8 vetet mikroporszívóval és puha ecsettel tisztítottuk meg (5–6. kép). a felületi portól, illetve mechanikai szennyeződésektől. A kezelés célja az volt, hogy a műtárgy hosszú ideig A bársonyra rátapadt fémkorrózió nyomait ultrahangos biztonságosan tárolható, valamint rövid ideig, múzeumi tisztító berendezéssel távolítottuk el, amennyire ez a szö- kiállításon bemutathatóvá váljon. A halotti ruhát rend- vet sérülése nélkül lehetséges volt.

8 Lővei Pál: Vas Ernő stájer herceg sírruhájának maradványa. In. Sigis- 9 A fémfonal vizsgálatok elvégzéséért dr. Járó Márta vegyésznek (Ma- mundus Rex et Imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond gyar Nemzeti Múzeum) és dr. Tóth Attila ﬁ zikusnak (MTA Műszaki korában. 1387–1437. Budapest, 2006. Kat. 4. 58. p. 352. Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet) tartozunk köszönettel.

46 Sírleletről lévén szó, úgy a nedves tisztítás, mint a fer- tőtlenítés elkerülhetetlen volt. A hirtelen nedvesítés káro- sító hatását elkerülendő a műtárgyat fólia sátorba helyez- tük, ahol a páratartalmat desztillált víz bepermetezésével, lassan, fokozatosan emeltük. A fólia alá egyidejűleg timol kristályt helyeztünk. A timolnak erős antibakteriális és kissé gyengébb gombaölő hatása van, előnyös tulajdon- sága, hogy szobahőmérsékleten szublimál. Ezután a nedvessé tett textilt polikarbonát lapra he- lyeztük, és desztillált vizet permeteztünk rá. Az így ki- oldódó szennyeződéseket nedvszívó anyaggal itattuk fel. Végül a deformálódásokat, lebegő fonalakat eredeti helyükre rendeztük. Száradás után a szövetet pamut alá- támasztó anyagra dolgoztuk. A szokásos módon varró- konzerválással, a szövetben maradó fércöltésekkel és 7. kép. A szombathelyi főkötő restaurálás előtt. ún. átfogó öltésekkel, vékony selyemfonallal rögzítettük a két szövetréteget egymáshoz, valamint a lebegő fémszá- lakat, selyemfonalakat az alátámasztó anyaghoz. A biztonságos mozgatás, tárolás, kiállítás érdekében a tárgyat üregkamrás polikarbonát lapon helyeztük el.

Egy 16. századi főkötő restaurálásának problémái

16–17. századi értelemben főkötő volt minden olyan fej- fedő, melyet valamely formát adó konstrukcióra téve, a fej köré kötöttek, vagy előre elkészítve helyeztek rá. A leltá- rakban, hozományjegyzékekben előforduló, szabásában, díszítésében eltérő típusokat a leírások alapján nem mindig lehet egyértelműen azonosítani. Felépítésük azonban hasonló lehetett. Alapjuk gőzben hajlított nád vagy vessző. A szinte búraszerű alsó főkötőt egy, a homlokot, nyakat, 8. kép. Különböző korrózió típusok a főkötő felületén. állat betakaró kendővel kötötték át. Ilyeneket már 15. szá- zad végi ábrázolásokon is láthatunk. Ez a típus nyugaton a 16. század végén kiment a divatból, de nálunk idősebb hölgyek még a 17. század közepén is viselték. Később a főkötők könnyedebbé váltak, vékony, fátyol- szerű anyagokkal borították be, ami az állat és a nyakat szabadon hagyta. A formát adó párnák mellett megjelen- tek a különféle anyagú, méretű és színű, mű vagy valódi póthajfonatok. Egy Ágostonrendi szerzetes leírása szerint a 15. században a divatos hölgyek fejdíszéhez a főkötő, hajtű, fátyol és egy halott asszonytól vásárolt fényes haj is hozzátartozott. A póthajfonatok divatja Itáliából terjedt el, és a 15–17. század folyamán Magyarországon is nagyon gyakori volt. Magyarországi ásatásokból eddig előkerült darabok mindegyike nyitottszálú (sodratlan) selyemből készült, bársony vagy selyem szalaggal áttekerve. A fo- 9. kép. A kiegészítés módja. natok ágait könnyű selyem, vászon vagy pamutszövetből varrták, vagy színes fonalakból kötötték. Az így kapott A 16. század folyamán a színes selyemszálból, csőszerű alkalmatosságokat hulladék gyapjúval töltötték arany-ezüst fonalból készített főkötők száma megnöveke- ki. Színük a főkötő színéhez vagy viselőjük saját hajszí- dett. A leltárak kötött főkötőként leírt darabjai nyilván- néhez igazodott. valóan varrott csipke, rece vagy makramé technikával Rangtól és alkalomtól függően a főkötők anyaga és készült darabokat jelentenek. A fenti technikák egyidejű díszítése igen változatos volt. Szabták színes selyemből, előfordulása sem lehetett kivételes ugyanazon a darabon. készítették gyöngyből, amit drótból alakított vázra varr- A fonalból kötött, calott-nak nevezett főkötő típus a Fran- tak, kötötték fémfonalból, díszítették boglárokkal, ékkö- ciaországban a 12. században megjelenő hajhálókhoz ve- vekkel, hímzett virágokkal. zethető vissza. Formáját tekintve vagy egy díszes pánthoz

47 pamut anyaggal bevont fejformára helyeztük, melyen a későbbiekben tárolható és kiállítható12 (10. kép).

A koronázási palást készítéstechnikai elemzése

A magyar királyok koronázási palástja az az aranyhím- zéssel borított harangkazula, melyet Szent István király és Gizella királyné adományozott a székesfehérvári pré- postsági templomnak a hímzett donációs felirat tanulsá- ga szerint 1031-ben (11. kép). A miseruha az egykorú tárgyak között is különlegesség. Bizonyos, hogy királyi vagy főpapi patronátus mellett működő alapítványok, erre specializálódott művesei készítették. A feliratok s az ikonográfi ai program megfogalmazója klerikus lehetett. 10. kép. A főkötő restaurálás után. Hímzett képsora minden bizonnyal valamely jubileumra készülhetett. Hímzett dátuma ugyanis egyaránt jelentheti Krisztus uralmának 1030. évfordulóját, vagy István ural- dolgozták, vagy egy, a fejtetőre kerülő, közel tenyérnyi mának 30 éves jubileumát. rozettához kapcsolták a makramé hálót. A miseruha szabása követi az egykorú harangkazu- Kötött aranyfőkötő, vagyis inkább hajkötő került elő lák szabásmódját, szabályos félkör. Háta hossztengelyé- 1992-ben Szombathelyen a Szt. Márton templom kriptájá- ben a harangkazulák jellegzetes dísze az ún. villakereszt ban (7. kép). Anyaga selyem bélfonalú aranyozott ezüst- osztja több részre. Ferde szárai, melyeket angyalok fél- szalagból készült fémfonal. Aranyozott ezüst, ezüstözött alakjai díszítenek, derékszögben kapcsolódnak egymás- réz, vasdrót és bőr kombinációjával készült virágok, és hoz a tárgy mértani középpontjában. Függőleges szárán aranyozott ezüst, csepp alakú islógok díszítették. A főkö- Krisztus a világ bírája és Krisztus a megváltó. A kereszt tőhöz háromágú, nyitottszálú selyemből font vendéghaj feletti részben a Madonna és Evangelista Szt. János alak- tartozott. A tárgy erősen kiszáradt, hiányos állapotban ke- ja, körülöttük a négy evangelista szimbóluma. A kereszt rült a restaurátorműhelybe. A fémfonalak fémborítása sok alatti sorokban próféták és apostolok, a legalsó sorban pe- helyen lekopott, részben vagy egészben korrodálódott, dig kerek medaillonokban az egyház első mártírjainak fi - vastagon beborítva az egész felületet színes vas, réz, és guráit helyezték el. A kereszt lábánál a donátor pár, István ezüst korróziótermékekkel. és Gizella alakja jelenik meg. A korróziótermékekbe föld, haj és növénymaradvá- A kazula alapanyaga rozettamintás bizánci selyem. nyok valamint kalcium sók voltak beágyazódva (8. kép). Mivel a bizánci, rozettamintás alapszövet csak nyomok- A konzerválás megkezdése előtt, a legalkalmasabb keze- ban maradt meg rekonstrukciós rajzot készítettünk, hogy lésmód kiválasztásának érdekében elvégeztük a fémfo- lássuk milyen lehetett eredetileg. nalak morfológiai vizsgálatát, meghatároztuk a korrózió A miseruhából alakított palást teljes felületét beborít- jellegét és mértékét, a fémfonalak anyagát és típusát.10 ják az arannyal hímzett alakok nagy ötvöstárgy hatását Vizsgáltuk a szóbajöhető kezelőszerek hatását és re- keltve a nézőben. Az aranyfonalakat lefogó vagy térki- konstruáltuk a készítéstechnikát. A tisztítást egy, a tárgy töltő selyemfonalak kék, vörös és zöld színűek. A mun- alakjához igazodó műanyag formán végeztük, desztillált ka kvalitására jellemző, hogy 1 cm2-en 50–56 fémszálat vízzel és emúlzióval.11 Az emúlzió kiöblítése és a tárgy fogtak selyemmel a minta szerint. A hímzés előkészíté- eredeti formájának visszaállítása után, a főkötőt balolda- seképpen a kompozíciót kellett megtervezni, majd a ter- lával kifelé helyeztük a műanyag formára. Alátámasztás vet átmásolva, el kellett készíteni az előrajzot a bizánci és megerősítés céljából a tárgy belső oldalára pamutfo- szöveten. A keretbe feszített anyagra először közvetlenül nalból hurkolt hálót készítettünk, ami a kiegészítésnek valószínűleg a kompzíció geometrikus vázát rajzolták fel, is alapjául szolgált. A kiegészítés a fémfonal bélfonalá- mely a fi gurákat rendezett egységbe foglalta. A következő val harmonizáló színű pamutfonallal, a főkötő készítés- lépésben a szabályosan felosztott térbe, kisebb egységen- módjával azonos, makramé technikával készült (9. kép). ként berajzolták a feltehetően minták alapján kiválasztott Végül a tárgyat eredeti viselésmódjának megfelelően, egy alakokat. Amikor a palást újra hazakerült, 1978-ban azonnal 10 Járó M. - Tóth A. - Kiss-Bendefy M.: Investigation of metal threads megkezdődtek a vizsgálatok, melyeknek célja a készí- and metallic decorations of a 16th century bonnet. In. International téstechnikák, korábbi javítások, hiányzó részek meg- Perspectives of Textile Conservation, eds.: Á. Tímár-Balázsy, D. Eas- top, Papers from the ICOM CC Textiles Working Group Meetings, Amsterdam 13-14 October 1994 and Budapest 11-15 September 1995, 12 Sipos, E.: Restoration of a sixteenth-century bonnet from St Martin’s Archetype Publications, London, 1998, 127-132. church in Szombathely. In. International Perspectives on Textile Con- 11 Az emulzió összetétele: 90% desztillált víz, 3% nemionos mosószer, és servation, Papers from the ICOM-CC textiles Working Group Meetings, 10% etanol 1 literben. Amsterdam 13-14 October 1994 and 11-15 September 1995. 121–127.

48 11. kép. A Magyar királyok koronázó palástja.

határozása, valamint a tárgy állapotának felmérése volt. A vizsgálatokat művészettörténész, restaurátor és termé- szettudományos szakemberek végezték.13 Már a munka kezdetén kiderült, hogy amikor a mise- ruhát palásttá alakították, az elejét felvágták, majd ahogy a tárgy egyre rosszabb állapotba került az aljából is levág- tak egy darabot, tulajdonképpen minden oldalán körbe- vágták, így nem lehet megállapítani a tárgy eredeti mére- teit. A korábbi javítások során több helyen megfoltozták, több rétegben különböző korú szöveteket varrtak a bizán- ci szövet alá. A négy egymás fölötti szövetréteghez a hím- zéseket deformált formában, durva, rendszertelen öltések- kel, különböző fonalakkal varrták hozzá. Mivel tudni akartuk a hímzések eredeti helyét és mé- retét valamint azt, hogy valójában honnan mennyi hi- ányzik, két rajzot készítettünk. Az egyiken a jelenlegi állapotot rögzítettük, a másik egy rekonstrukciós rajz a palást eredeti állapotáról, ami a következőképpen ké- szült (12. kép). A palást képsora egy félkörben, szabályos geomet- riai rendszerben helyezkedik el. Ebből természetszerűleg 12. kép. A palást szerkesztett rajza. következik, hogy az elkészítéséhez szükséges terv szer- kesztés eredménye. A szerkesztés meghatározó elvét egy különösebb matematikai ismereteket, csupán a középkor 10. századi Carmen Pictum14 adta (13–14. kép). A vers, arányelméletét kell hozzá ismerni, amely egyfajta, egyet- a kör és a négyzet összefüggésére épülő szerkesztés vilá- len modulra épülő, numerikus mértékrendszert jelent. gos példája. Az eredeti kódexlapon tisztán látszik a körző Tulajdonképpen számolással mér. Elegendő egy geomet- és vonalzó használatának nyoma.15 A különféle művesek rikus idom egyetlen méretét megadni, az egység ismere- gyakran éltek ezekkel az egyszerű szerkesztési fogások- tében ennek sokszorozásával vagy osztásával az adott mű kal, számos egykorú épület, ötvöstárgy, mozaik struktú- tetszőleges nagyításban vagy kicsinyítésben elkészíthető. rája épül a körök és négyzetek összefüggésére. A palást Minden lépés ennek a méretnek a függvénye, a szakaszok szerkesztési elve szintén ezt követi. A módszer nem kíván közötti arányok változatlanok maradnak. A palást esetében a modul egy négyzet oldala volt, 13 Sipos E.: Proportions and Measurements the Making of the Chasuble. amelynek hossza azonos a félkör sugarával. Ezt meg- The Coronation Mantle of the Hungarian Kings: Budapest. 2005. pp. felezve az előzőnél felével kisebb négyzetpárt kapunk. 92–107. Folytatva a műveletet végül öt, arányosan kisebbedő 14 A szerkesztés meghatározó elvét egy 10. századi kódex címlapján talál- négyzetpárunk lesz a középvonal két oldalán, a hozzájuk ható képvers (Carmen Pictum) mutatja. A vers szerzője egy bizonyos Ufﬁ ngus, a werdeni Szent Liudger kolostor szerzetese volt. tartozó köréjük írt körökkel együtt. Minden kitüntetett 15 OSZK, Clma. 7.2v,3r. pontot, a mandorlák, osztósávok, medaillonok helyét és

49 13. kép. „Carmen pictum” (képvers). 14. kép. A képvers szerkesztő vonalai.

16. kép. A palást és a szerkesztett rajz összevetése. méretét, valamint a lépések sorrendjét ezek a körök és négyzetek határozzák meg16 (15. kép). A készítéstechnikai és állapotfelmérés végén a jelenlegi állapot és a szerkesztett forma egybevetését végeztük el. Ennek alapján pontos információkat kaptunk a hiá- nyokról, a deformálódott részekről, és az Istvánkori mű- vesek technológiai eljárásáról (16. kép).

Sipos Enikő Textilrestaurátor művész, főrestaurátor Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály 15. kép. A palást szerkeszté- Magyar Nemzeti Múzeum sének alap sémája. 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16. Tel.: +36-1-338-2122 E-mail: [email protected]

16 Az egység = 1 öl= 10 láb = metrikusan 310 cm.

50 Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredményeiből levonható következtetések

Orosz Katalin

Különböző közgyűjteményekben óriási mennyiségben A vizsgálati sor meghatározásakor minden eset- őriznek színes (festett, nyomtatott) papírtárgyakat és pa- ben meg kell fogalmazni, hogy milyen célból végezzük pír alapú dokumentumokat. Ezek készítéstechnikai tulaj- a vizsgálatokat, és milyen információhoz szeretnénk jutni donságai és állapota nagy változatosságot mutat. A szí- általuk. Fontos mérlegelni azt is, hogy a beavatkozás (pl. nes rétegek anyagainak és állapotának meghatározása mintavétel, vagy a tárgy mozgatása) kockázata és a vár- művészettörténeti, technikatörténeti és műtárgyvédelmi ható információ arányban áll-e egymással. A vizsgálati szempontból egyaránt fontos, azonban többnyire bonyo- sor meghatározása előtt tájékozódni kell a korabeli készí- lult feladat, sok háttér-információt és különböző szakte- téstechnikai eljárásokról, az alkalmazott kötőanyagokról, rületek szakembereinek együttműködését igényli. A pa- a színezőanyagok összetételéről és használatáról. A vizs- pírra felvitt színes rétegek vizsgálatával a magyar nyelvű gálatok többségét a konzerválási, restaurálási beavatkozá- szakirodalom nagyon keveset foglalkozik és a külföldi sok előtt végezzük el, de a restaurálási munka folyamán is cikkekben is többnyire csak a tinta- és festékmarás téma- felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek megválaszolásá- körében merül fel a festett rétegek meghatározása. Mivel hoz további vizsgálódásra van szükség. papírhordozóra általában viszonylag vékony rétegben vit- Első lépésként tehát meg kell határozni a vizsgálatok ték fel a színes anyagokat, a kis mintamennyiség nagyon és a beavatkozás célját, majd azt kell rögzíteni, hogy mi- megnehezíti az eredményes vizsgálatot. További nehéz- lyen típusú információkra van szükségünk. Fontos lehet séget okoz, hogy a festékek, tinták, színezékek önma- a tárgy keletkezése, készítőjének személye, tulajdonosai, gukban is sokszor bonyolult keverékek, valamint a papír története, funkciója; ezeknek, az információknak többnyi- előkezeléséhez alkalmazott anyagok sem választhatók el re muzeológus, történész, levéltáros szakemberek, analó- a festett rétegtől. Az alábbiakban a vizsgálat elvi folyama- giák és a szakirodalom segítségével juthatunk birtokába. ta kerül ismertetésre, majd egy 16. századi nyomtatott és A restaurátor számára tehát ez az adatgyűjtés folyamata. kézzel kifestett könyv segítségével gyakorlati példákon A tárgy anyagainak, készítéstechnikájának és károsodásai- mutatjuk be a festett rétegek meghatározásának lehetősé- nak meghatározása különböző típusú vizsgálatok elvégzé- geit, problémáit és korlátait. sét, illetve elvégeztetését igényli. A vizsgálati sort a mik- A festett papírtárgyak vizsgálata leggyakrabban a kon- roanalitikai, optikai és műszeres vizsgálatok előtt a szabad zerváló, restauráló beavatkozások megtervezése kapcsán szemmel és sztereomikroszkóppal végzett szemrevétele- merül fel, de előfordul, hogy a műtárgy eredetiségét akar- zéssel kezdjük. Alapos megfi gyeléssel nagyon sokat meg- juk bizonyítani. Az utóbbi esetben általában csak a hordo- tudhatunk a műtárgyról. Fontos, hogy minél pontosabban zó és a festékréteg anyagainak meghatározása szükséges.1 írjuk le az észrevételeinket és megfi gyeléseinket, valamint A restaurálási eljárások meghatározásakor azonban sok- készítsünk jó minőségű fotókat a tárgy egészéről és rész- kal több információra van szükség, egyaránt fontos a hor- leteiről. A fotózás közben a dokumentáláson túl hasznos dozó és a festékréteg anyagainak, készítéstechnikájának információkhoz juthatunk pl. a különböző megvilágítás és állapotának meghatározása, valamint az elváltozások (szórt fény, súrlófény stb.) segítségével. Az adatgyűjtés, okainak feltárása és annak megállapítása, hogy mind- megfi gyelés és fotózás során összegyűjtött információkat ezek milyen hatással lehetnek a tárgy további állapotára. ezután rendszerezni kell és megfogalmazni az ezek alap- A vizsgálatok meghatározása, elvégzése és elvégeztetése, ján kialakult kérdéseinket és feltevéseinket, szem előtt a külső szakemberek bevonása, valamint az eredmények tartva a beavatkozás célját. Természetesen a kérdések összevetése és kiértékelése a restaurátor feladata. Ehhez megfogalmazásához és a hipotézisek felállításához fel- elengedhetetlen, hogy a restaurátor képes legyen pontos, használjuk a készítéstechnikai, restaurálás elméleti, gya- adekvát kérdéseket megfogalmazni a természettudomá- korlati és etikai ismereteinket. Ekkor már pontosan tud- nyos szakemberek felé, valamint a nyert információkat juk, hogy milyen kérdésekre várunk választ a vizsgálatok összegyűjteni, szintetizálni és szakszerűen dokumentálni. elvégzése után. A vizsgálati sor meghatározásához azonban tisztában kell lennünk a különböző módszerek elvé- 1 Természetesen a festéstechnika és a kép stílusjegyeinek vizsgálata is vel, mintaszükségletével, a nyerhető információ típusával fontos, ez azonban nem témája a tanulmánynak. és pontosságával, valamint azzal, hogy mely vizsgálatok

51 állnak rendelkezésre és milyen feltételekkel. Mérlegelni kell, hogy rendelkezésre állnak-e roncsolásmentes vizsgá- latok, mekkora minta szükséges, a vett minta megsemmi- sül-e a vizsgálat során, vagy más vizsgálathoz is felhasz- nálható. Szükséges-e a vizsgálathoz szállítani a tárgyat, s ha igen ez mekkora kockázatot jelent. A beavatkozáshoz szükséges-e a várt információ, vagy egyéb (pl. történeti) szempontból van jelentősége.2 A nyerhető információ és a tárgyat ért terhelés arányban áll-e. Az elvégzendő vizsgálatok meghatározása után elő- ször a restaurátor által, többnyire a restauráló műhelyben végezhető vizsgálatokkal célszerű kezdeni. Ilyenek: – a hordozó vizsgálata ráeső fényben és átvilágítva (merí- tőszita, vízjel, papírhibák, szálirány, vastagság), – a festés optikai vizsgálata: fotózás különböző hullám- hosszú sugárzással (pl. UV, infra) megvilágítva, a fes- 1. ábra. Festett papírtárgyak vizsgálatának folyamata. tékrétegek vastagsága, színe, a szín- vagy tónusváltozás előfordulása, – a papír és a festett rétegek kémhatása, oldódáspróbák, kolt lehet azok hatékonyságának ellenőrzése (pl. a papír mikroanalitikai vizsgálatok (pl. fémion kimutatás), semlegesítése, fémionok megkötése), ezért ilyen esetek- – a hordozó és a festett rétegek károsodásainak szemre- ben ún. ellenőrző vizsgálatokat végzünk. Ezek többnyire vételezése. mikroanalitikai tesztek (pl. réz-, és vasion teszt). Ügyelni A fenti vizsgálatok eredményei további kérdéseket vet- kell arra, hogy mikroanalitikai ellenőrző tesztekhez min- hetnek fel, melyekre az egyéb anyagvizsgálatok adhatnak dig nem levérző indikátoranyagot tartalmazó tesztcsíkokat választ. Ezután következhetnek a roncsolásmentes műsze- alkalmazzunk, különben beszennyezhetjük a már konzer- res vizsgálatok, pl. a kivezetett protonsugaras mikroanalí- vált tárgyat. A restaurálási dokumentációhoz minden el- zis (PIXE), a röntgenﬂ uoreszcens spektroszkópia (XRF), végzett, vagy elvégeztetett vizsgálat eredményeit csatolni majd a kis mintaigényű vizsgálatok, mint pl. a pigmentek kell, a magyarázó kiértékeléssel együtt. vizsgálata mikroszkópos porpreparátumból, az elektron- Az ismertetett vizsgálati folyamatot egy 16. századi sugaras mikroanalízis (EDS), a röntgendiffrakció, Raman köteten végzett vizsgálatokkal mutatjuk be.3 Terjedel- vizsgálat, Fourier transzformációs infravörös spektroszkó- mi korlát miatt nem áll módunkban közreadni minden, pia, (FTIR). A különböző módszerekkel nyert információ- a könyvben előforduló festett réteg, illetve pigment vizs- kat össze kell vetni, összegezni és szükség esetén módo- gálatát, ezért kiemeltünk néhány, a beavatkozás tervezése sítani a vizsgálati soron. A negatív eredmény is fontos (pl. céljából fontos pigmentet és károsodást. feltételeztük kén jelenlétét a pigmentben, de a vizsgálat ezt nem igazolta). Előfordulhat, hogy valamely tervezett vizs- A kötet adatai és készítésének rövid története gálat feleslegessé válik, mert más vizsgálattal megbízha- tó eredményt kapunk, de gyakoribb, hogy újabb vizsgálat A vizsgált kötet Georgius Agricola 1557-ben német nyel- szükségessége merül fel. Ezért nagyon fontos a folyamatos, ven nyomtatott „De re metallica” című bányászati munká- pontos dokumentálás és a teljes folyamat újragondolása, ja, amit a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtára a visszacsatolás. Érdemes a vizsgálati eredményeket táb- őriz. Raktári jelzete 4/1288. Méretei: 221×300×44 mm. lázatban összesíteni, mert így jól nyomon követhető a fo- A szerző, Georgius Agricola 1494. március 24-én szüle- lyamat és vizsgálhatók az összefüggések. A vizsgálatok tett Glauchauban Georg Bauer néven, latin nevét – a kor eredményeit össze kell vetni a tárgy készítésének korából szokásainak megfelelően – tanulmányai végén vette fel. származó forrásokban leírt módszerekkel és anyagokkal, 1531-től a csehországi Chemnitzben városi orvos-pati- valamint a kortárs szakirodalom adataival. Mindig szem kusként dolgozott, és aktívan foglalkozott a bányászattal. előtt kell tartani a beavatkozás és a vizsgálatok eredetileg 1555. november 21-én bekövetkezett haláláig tudományos meghatározott célját (1. ábra). munkásságot folytatott, több tudományágban alkotott hi- Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy birtokában vagyunk ánypótló, alapvető művet. Ezek közé tartozott a „De re mindannak az információnak, ami a konzerválási, restau- metallica” is, amelynek címe magyarul: „Tizenkét könyv rálási beavatkozásokhoz fontos, úgy elvégezzük a szüksé- a bányászatról, benne minden hivatal, eszköz, szerszám, ges kezeléseket. Bizonyos konzerváló eljárások után indo- és minden, ami ehhez a tevékenységhez tartozik, nem csak

2 Sok esetben bizonyos információkat csak a restaurálás során van lehe- 3 A vizsgálatokat a szerző doktori kutatás keretében végezte, az ered- tőségünk feltárni, amikor a tárgyat darabjaira szedtük (pl. egy könyv ményekről bővebben lásd: Orosz Katalin: XVI-XVII. századi festett gerinckasírozó csíkjainak feliratai, egy betlehem belső díszítéséhez papírtárgyak vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei, Magyar Képző- használt nyomatok, szentképek, stb.). művészeti Egyetem, Doktori iskola, 2008. Témavezető: Dr. Járó Márta.

52 1. a-b. kép. Froben nyomdászjegye, tulajdonosi be- jegyzés (a) és széljegyzetek (b) a vizsgált kötetben. részletesen leírva, hanem képekkel illusztrálva a megfe- zések miatt különösen fontos és értékes. Az ismertetésre lelő helyeken, latin és német képaláírásokkal a tisztább kerülő vizsgálatok elvégzését a könyvtest első és második érthetőség kedvéért.” Agricola a könyvön több mint húsz fele között megfi gyelhető festésbeli és a lapok állapotá- évig dolgozott, 1550 végére fejezte be a latin változatot. ban mutatkozó különbség indokolta. A kötet második fe- A kötetben található 292 db ábrát Hans Rudolf Manuel lében ugyanis a festés tónusa megváltozik, a lapokat fehé- Deutsch és Zacharias Speckling metszette fába, a rajzokat res lepedék borítja és a kifestett ábrákon tintamarás-szerű ehhez Basilius Weffringer készítette. 1553 márciusára az károsodások fi gyelhetők meg, néhol hiány is mutatkozik illusztrációk is elkészültek, a nyomtatást Bázelben 1556 a papíron. Ezzel szemben a könyv elején a jobb alsó sa- márciusában fejezték be. Az első, latin nyelvű kiadás után rokban látható vízfolt jelenlétén kívül egyéb elváltozás 1557-ben elkészült a német fordítás is, mindkettőt Jerony- nem fi gyelhető meg, a lapok jó állapotúak. mus Froben és Niclausen Bischoff bázeli nyomdájában A vizsgálat célja tehát elsődlegesen a károsodások, va- nyomtatták. A fordítást az ugyancsak Bázelben élő Phi- lamint a kötet állapotában mutatkozó különbség okainak lippus Bechius professzor végezte. Az ábrákhoz készí- meghatározása volt. Mindezen információk birtokában tett nyomódúcokat összesen nyolc kiadáshoz használták dönthettünk a szükséges és lehetséges restauráló-konzer- 1556 és 1657 között. Ez a mű 200 évig a legjelentősebb váló kezelések kiválasztásáról. bányászati kézikönyv volt. A könyv aztán még számta- lan kiadást ért meg, összesen tizenkét nyelvre fordították A szemrevételezés során nyert információk le. 1985-ben megjelent a magyar fordítása is „Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról” címmel. A Froben A vizsgálatot természetesen alapos szemrevételezéssel, kiadó épségben fennmaradt elszámolási könyvéből kide- megfi gyelésekkel és adatgyűjtéssel kezdtük, melyek so- rül, hogy 1562–63 között a német kiadásnak négy példá- rán a következőket tudtuk megállapítani. A kötet összesen nyát kiszínezték. Ezt a költséges és nagy munkát minden 252 fólióból áll, hiányos, az 56. és 57. fóliók között 2 db bizonnyal külön megrendelésre végezték, sajnos a mai behajtogatott melléklet (a 61., és a 64-65. ábra), a Hetedik napig nem került elő egy sem, ezekből a példányokból. könyvben a 130. ábrától a könyv végéig pedig 4 lap hi- A vizsgált példány színezéséről semmilyen megbízható ányzik.4 A könyv címlapján, valamint utolsó lapján látha- információval nem rendelkezünk. tó Froben nyomdászjegye. A címlap lábrészén és az utol- só előtti lap versóján egy tulajdonosi bejegyzés olvasható A vizsgálat célja „Denen Bergk liebenter zu Dienst Caspar Scherertz” (1. a. kép). A német bejegyzés talán úgy fordítható, hogy „Bá- A vizsgált kötet jelentőségét és egyediségét az a tény biz- nyaszeretőknek szolgálatára Caspar Scherertz”. Az írás- tosítja, hogy a többnyire fél- vagy egész oldalas (kb. 134 kép alapján feltehetően a 17. századból származik, Cas- ×143 mm, 140×234 mm nagyságú) ábrákat zöld, kék, vö- par Scherertz nagy valószínűséggel alsó magyarországi rös, sárga, okker, fekete, szürke, barna, drapp és fehér bányászati szakember volt.5 Az íráskép alapján szintén színekkel kifestették. Arról semmilyen adattal nem ren- ő írhatta a könyv margóján több helyen olvasható német delkezünk, hogy a könyv azonos lenne a Froben elszámo- láskönyvében említett kifestett példányok valamelyikével. Festése nem egyezik a Magyarországon tudomásunk sze- 4 A fejezetrész az arany fi nomságának megállapítására szolgáló kémlő- tűket mutatja be, valamint a tűk adatait sorolja fel táblázatokban. rint még fellelhető további 3 db kifestett kötet egyikével 5 A bejegyzéseket Dr. Németh István, a Magyar Országos Levéltár fő- sem. A könyv az egyedi festés és a tulajdonosi bejegy- levéltárosa azonosította.

53 2. kép. Koronás vízjel a kötet 246. lapján. 3. kép. Vízfoltok és enyhe penészfolt a könyv 14-15. lapjain.

4. a-b. kép. A zöld festékrétegek tónuskülönbsége jól megfi gyelhető a 22. (a) és a 241. (b) lap festésén. nyelvű széljegyzeteket, melyek egy szakembernek a szö- háromágú korona fi gyelhető meg, alatta F vagy E betű- veghez kapcsolódó megjegyzései (1. b. kép). vel. (A betű sajnos nem teljesen egyértelmű.) Ha a ko- A könyv lapjait egy papírmalom hatféle vízjelszitával6 rona alatti betű F, akkor Pelbárt Jenő vízjelkutató szerint készült koronás vízjeles papírjára nyomtatták. A 252 lap- feltehetően az itáliai fabrianoi papírmalomból származik ból mindössze 69 db-on található vízjel. A vízjelben egy a papír. Amennyiben a betű E, akkor a fi ligranológus hi- potézise alapján svájci papírral van dolgunk (2. kép). 6 A közepes és nagyobb papírmalmok ebben az időben 40–60 szitával Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a kötethez dolgoztak, ezekre a vízjeleket drótból, kézzel készítették. Természete- használt jó minőségű papír egy malomból származik. sen az azonos vízjelek is kisebb eltéréseket mutatnak, annak megfele- lően, hogy hogyan sikerült az adott vízjelformát kialakítani a drótból A vízjelek egy része álló helyzetben van, másik részük (Pelbárt Jenő szóbeli közlése). 180 fokkal elforgatva, vagyis a korona lefelé néz. Ennek

54 5. a-b. kép. Barna átütések, kisebb hiányok és pergő vörös festékréteg a 197. lap rectóján (a) és versóján (b). oka az, hogy a papírmalomban a lapok méretének a dup- a festett felületek fakulása, a festékrétegek barnás átütése lája volt a merítőszita mérete, a kész lapok mindkét ol- és néhol kisebb hiányok, repedések mutatkoznak. A lapo- dalára tehát 4-4 szövegoldalt nyomtattak, majd a lapokat kat néhol vékony fehér lepedék borítja, és a vörös házte- kétszer meghajtva hozták létre az íveket. tőkről a szomszédos oldalra kenődött a festék (5. a-b. kép) A kötet első ránézésre a kötés kisebb fi zikai sérülései A festett részeken megfi gyelt elváltozások tették indo- ellenére jó állapotúnak látszik, erőteljes károsodás, hiány kolttá, hogy különös hangsúlyt helyezzünk a festőtech- nem mutatkozik rajta (eltekintve a hiányzó lapoktól). Jól nika tanulmányozására, és annak esetleges változására. megfi gyelhetők az egykori papírkészítésre jellemző pa- A kötetben a zöld, okkersárga, barna és vörös színek do- pírhibák (rostcsomók, vízcsöppenések nyomai), melyek minálnak, de gyakori a fehér, a fekete, a szürke és a kék azonban nem túl gyakoriak. A legszembetűnőbb károso- festékréteg is. A festés többnyire vékony, többé-kevésbé dás a lapok jobb alsó sarkában jelentkező nagy kiterje- lazúros felületeket ad, a színek alól általában átlátszanak désű, sötét körvonalú vízfoltok jelenléte, amely a kötet a nyomtatott vonalak. Csak a zöld, a vörös, a fekete és végéig megfi gyelhető. A könyv első mintegy húsz lapján a barna festékeket vitték fel néhol vastagabb, pasztózus kisebb penészfoltok láthatók, ezek azonban nem károsí- rétegben, elfedve a nyomtatási vonalakat is. A zöld és tották erőteljesen a papírt (3. kép). Feltehetően a nedves- a vörös festékrétegekben, valamint a füst ábrázolások ki- ség hatására a festett felület a könyv néhány lapján kisebb festésében fi gyelhető meg komolyabb szín-, tónus- és ál- foltokban áttapadt a szomszédos oldalra, magával tépve lapotbeli eltérés a kötet első és második fele között. Ezért rostokat a papír felületéről. – habár minden festett rétegen végeztünk vizsgálatokat – A könyv élénk, színes festése épnek tűnik, bár némi most csak a zöld, vörös, szürke és barna festékrétegek tónusváltozás megfi gyelhető hátrafelé lapozva. A zöldre vizsgálatának részletesebb ismertetésére kerül sor. festett területek színe a könyv első felében élénk, kékes- Először a festékrétegek optikai tulajdonságait vizs- zöld, míg a kötet második felében vékonyabb rétegben gáltuk látható, UV és infra sugárzásban, és felvételeket is felvitt, fakó, kissé barnás tónusú (4. a-b. kép). készítettünk. A legtöbb információt a látható fényben ké- Alaposabb megfi gyelés után szembetűnő, hogy szült és az ún. lumineszcens felvétel összehasonlítása adta. a könyv második felében a lapokon barnás elszíneződés, A lumineszcens felvétel készítésekor az UV tartományba

55 6. a-b. kép. A 111. lapról látható fényben készített (a) és lumineszcens felvétel (b). eső (300–400 nm hullámhosszú) sugárzással gerjeszt- álló alak bal lábán és a háttérben látható épület tetején).8 jük a festékrétegben lévő atomokat, majd a tárgyról ér- A kép jobb szélén a kemence tégláit vékonyan festették kező, a látható tartományba eső sugárzást rögzítjük. Ezt vörös festékréteggel, ott a lumineszcens felvételen a pa- a tárgyból érkező sugárzást nevezzük lumineszcenciának, pír lumineszcenciája érvényesül, a téglák ezért világo- aminek színe és erőssége jellemző bizonyos anyagokra. san jelentkeznek. A munkások sapkáján és ingén szintén A felvételen a lumineszcencia világos, élénk foltként je- a papír lumineszcenciája fi gyelhető meg a szinte világí- lentkezik, különböző színekben. A papír általában erősen tóan fehér foltokban. A zöld festékrétegek ezzel szemben lumineszkál, ezért a vékonyan felvitt festékréteg alól „ki- sötéten mutatkoznak, még olyan helyeken is, ahol lazú- világít”. A vastagabb festékréteg elnyomhatja a papír lu- rosan, vékony rétegben alkalmazták azokat. A metszet mineszcenciáját, ha olyan pigmentet tartalmaz, ami nem fölött a szövegtükörben látható sötét foltok a lap hátolda- lumineszkál. A szerves kötőanyagok, lakkok, ragasztók, lára festett kép zöld festékrétegein mutatkoznak. Vagyis szerves színezékek és bizonyos ásványi anyagok (mint pl. a zöld festékréteg lumineszcenciát gátló hatása még a lap a timsó) általában lumineszkálnak.7 A lumineszcens felvé- túloldalán is látható, amiből arra következtethetünk, hogy telek kiértékelésekor mindenképpen fi gyelembe kell ven- a festék esetleg réztartalmú, hiszen szakirodalmi adatok- ni, hogy a kötőanyag és a hordozó befolyásolhatja a pig- ból tudjuk, hogy a réz és vastartalmú pigmentek erősen ment, illetve színezék lumineszcenciáját, vagyis ugyanaz gátolják a lumineszcenciát, a jellegzetes zöld szín pedig a pigment egyik típusú kötőanyaggal lumineszkál, má- réz jelenlétére utal. A kemence vékonyan festett szürke sikkal esetleg nem, vagy jóval kevésbé. Papír hordozó füstje a lumineszcens felvételen viszonylag világos folt- esetében akár a lap túloldalára felvitt festék vagy lakk is ként látható, feltehetően itt is a papír lumineszkál. A lazú- lehet ilyen hatással. Jól megfi gyelhető a 6. képen, hogy rosan felvitt okker színű festés sárgásan lumineszkál, ami a vörös festékréteg barnás színben, viszonylag sötéten je- szerves színezék használatára utalhat (6. a-b. kép). lentkezik ott, ahol vastag rétegben vitték fel (az előtérben

8 A lumineszcens felvételek készítésekor a megvilágítás 366 nm-es su- 7 Táblaképek és olajképek vizsgálata során rendszeresen alkalmazzák az gárzást kibocsátó nagynyomású higanygőzlámpával történt, a felvétel optikai vizsgálatnak ezt a módját, azonban festett papírtárgyak eseté- pedig UV-szűrő lencsével ellátott Canon 928 típusú digitális fényképe- ben nem nagyon találni adatot erről a szakirodalomban. zőgéppel készült.

56 A vörös festékréteg vizsgálata

A vizsgálatok tervezésekor az eddigi információk alapján a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen pigmentet és milyen kötőanyagot használtak a vörös festékrétegekhez? Változott-e a festékréteg összetétele a kötetben? Mi az oka a vörös festékréteg pergésének a könyv vége felé? Először a kötet különböző helyeiről vett pigment- szemcséket kanadabalzsamba ágyazva polarizációs mik- roszkóppal vizsgáltuk.9 A mikroszkópi preparátumban a szemcsék átmenő fényben vöröses-narancsos színűek, keresztezett polarizátorok mellett kékes-zöldes interfe- rencia színeket mutattak. A szabálytalan formájú, 5–10 2. ábra. A vörös pigmentminta EDS görbéje. μm nagyságú szemcsék egyenetlen, érdes felületű aggre- 7. kép. A vörös gátumokká álltak össze. Erősen, tisztán kettőstörők, ple- pigment mikro- okroizmust (fehér/narancs színváltást) mutattak. Törés- 10 szkópi preparátu- mutatójuk jóval magasabb volt a beágyazó anyagénál. ma polarizált fény- A mikroszkópi preparátumban a nagyobb vörös szemcsék ben (az objektív mellett, néhol egyéb apró szemcséket ﬁ gyeltünk meg, nagyítása 20×). melyek azonban ezzel a vizsgálattal nem voltak azono- síthatók (7. kép). A vörös festékréteget ráeső fényben mikrosz kóp alatt vizsgálva jól látható, hogy a vörös pigmentet sok helyen fehérrel keverve vitték fel a felületre (pl. a 6. a. kép előtérben álló ﬁ gurájának jobb lábán).

Az optikai tulajdonságai alapján mínium (Pb3O4) je- lenlétére gyanakodtunk. A feltevés megerősítése céljá- ból elektronsugaras mikroanalízist végzett dr. Tóth Atti- la fi zikus.11 A vizsgálat során a készülék által kibocsátott gerjesztő elektronsugár hatására a vizsgált mintát alkotó anyagok rájuk jellemző energiájú, ún. karakterisztikus röntgensugarakat bocsátanak ki. A detektor az egyes rönt- gensugarakat vagy energiájuk (EDS) alapján vagy a hul- lámhosszuk (WDS) szerint választja szét. A módszerrel gyon látható a görbén. Ebből arra következtettünk, hogy tehát a kémiai elemeket (a széntől az uránig) és azok csak ólomtartalmú pigment van a mintában, vagyis a vö- hozzávetőleges mennyiségét, illetve egymáshoz viszo- rös szemcse lehet mínium, az apró szemcsék pedig ólom- nyított arányát tudjuk meghatározni. A módszer előnye, fehérből származnak (2. ábra). hogy az elektronnyaláb erős fókuszálásával a vizsgálha- További megerősítésül Raman vizsgálatra is sor ke- tó mintatartomány erőteljesen csökkenthető (kb. 1 μm rült.13 Szerves színezékek és szervetlen pigmentek vizs- területre), vagyis nagyon kis minta is eredménnyel vizs- gálatára az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebben gálható, valamint a pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) használják a Raman-mikrospektrometriai vizsgálatot. segítségével pontosan kiválasztható az elemzendő minta- A vizsgálat azon a jelenségen alapul, hogy a monokro- felület. (Hátránya a mintavétel és a minta előkészítésének matikus sugárzással megvilágított testek szórtfény-szín- szükségessége.)12 Az elemanalitikai vizsgálat ólom, mint képe a gerjesztő fény vonalán kívül, attól eltérő vonala- fő komponens jelenlétét mutatta ki, más elem nem is na- kat (ún. Raman-vonalak) is tartalmaz, amelyek a fényt szóró molekula rezgésére és forgására vezethetők vissza. 9 A pigment vizsgálatában Dr. Galambos Éva tanársegéd (Magyar Kép- A Raman-szórás gerjesztését különböző hullámhosszú zőművészeti Egyetem), segített. monokromatikus sugárzást kibocsátó lézerdiódával vég- 10 A kanadabalzsam törésmutatója n=1,53. zik. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egy- 11 Magyar Tudományos Akadémia – Műszaki és Anyagtudományi Intézet. 12 Hasonlóan elemanalitikai vizsgálati módszer a röntgenfl uoreszcens ségei alakítják ún. Raman-spektrummá, amely a vizsgált spektroszkópia (XRF), melynek létezik hordozható készüléke is. Ennek anyag összetételére és szerkezetére jellemző. Ezzel a vizs- előnye, hogy nem szükséges mintavétel, a vizsgálat a tárgyon közvet- gálattal tehát vegyületeket lehet kimutatni, előnye, hogy lenül végezhető, tehát roncsolásmentes módszer. Hátránya azonban, nagyon kis mennyiségű minta (néhány pigmentszemcse) hogy ez a készülék minimum 3 mm átmérőjű területet vizsgál, tehát nem fókuszálható elég kis területre, és a röntgensugarak mélyebbre ha- tolva a hordozó anyagát is bemérik. Ezért a papírtárgyak vizsgálatához 13 A vizsgálatot Sándorné Kovács Judit okleveles műszeres analitikai ez a módszer még minden bizonnyal fi nomításra szorul. szakmérnök végezte.

57 3. ábra. A vörös pigmentminták és egy ismert mínium pigment 4. ábra. Az arabgumiról és vörös pigmentekről készült FTIR Raman görbéje. görbék. elegendő az elemzéshez, sőt létezik már hordozható Kiértékelése történhet úgy, hogy az infravörös spektrum Raman-készülék is, amely a vizsgálatot közvetlenül a tár- csúcsaihoz tartozó kötések és funkciócsoportok segít- gyon végzi mintavétel nélkül. A nagyobb szemcseméretű ségével összeállítjuk a vizsgált anyag szerkezetét, vagy ásványi pigmentek esetében feltétlen előnye a vizsgá- referencia-anyag spektrumával hasonlítjuk össze a kapott latnak, hogy a mikroszkóp alatt pontosan behatárolható görbét. A kiértékeléshez mindenképp nagy szakértelem és a vizsgálni kívánt terület, illetve pigmentszemcse. A ka- gyakorlat szükséges, és ebben az esetben is segíti a vizs- pott spektrum néhány kutató szerint azonban nem annyira gálatot végző szakembert a referencia-anyag mellékelése. jellegzetes, hogy önmagában, egyéb speciális információ A vörös festékminták poliszacharidokra jellemző görbét nélkül egyértelmű meghatározást tegyen lehetővé. A min- adtak, ezért friss és öregített keményítő és arabgumi minta meghatározását úgy végzik, hogy a kapott spektrumot tát adtunk vizsgálatra. A minták összehasonlítása alapján ismert anyagok spektrumával hasonlítják össze. Mivel az arabgumi jelenlétével számolhatunk. A 4. ábrán a felső papírra festett rétegekről kevés adattal rendelkezünk, va- az arabgumi, az alsó három a könyvből vett vörös festék- lamint a festett réteg öregedése befolyásolhatja a kapott minta görbéje. Az 1000 cm-1 -nél jelentkező csúcs utal az spektrumot, ezért érdemes referencia-anyag mellékelésé- arabgumira. Az alsó görbén mutatkozó kalcium-karbonát vel segíteni a vizsgálatot végző szakembert. A 8. képen feltehetően a papír meszezéséből vagy szennyeződésből látható Raman spektrumon az alsó fekete görbe a refe- származik (4. ábra). renciaként vitt mínium pigmentről készült, a másik há- Mi lehet tehát az oka a festékréteg pergésének, ami rom görbe a kötet lapjairól vett mintákról. A könyvből csak a kötet második felében mutatkozik, ha se a pig- származó minták spektrumát nem csak az öregedés során ment se a kötőanyag nem változott? Vagyis azonos bekövetkező esetleges változások torzítják, hanem a fes- pigmenteket és kötőanyagot használtak. A kötet alapos tékrétegben lévő egyéb anyagok (pl. kötőanyag) is. A mí- megﬁ gyelése során szembetűnik, hogy a könyv első fe- niumra jellemző csúcsok azonban mindhárom görbén jól lében a vastagon felvitt vörös festéket kisebb felületeken láthatóak (3. ábra). alkalmazta a festő (sapkák, nadrágok, tűz), a kötet kö- Mindezek alapján tehát biztosan állíthatjuk, hogy zepe táján azonban olyan metszetek jelennek meg, ahol a vörös festékréteg a kötet lapjain végig mínium pig- épületek előtt, vagy épületekben dolgoznak. Ezeken az mentet tartalmaz. Arra a kérdésre azonban még nem vá- ábrázolásokon nagy tetőfelületek láthatók, melyeket laszoltunk, hogy mi lehet a kötőanyag és vajon a festék vastag vörös festékréteggel kent át a festő, s ezeken ﬁ - összetétele különböző-e a kötet lapjain. A kötőanyagok gyelhető meg a pergés. Tapasztalataink szerint a mínium vizsgálatára kevesebb lehetőségünk van, hiszen elem- viszonylag sok arabgumi kötőanyagot vesz fel anélkül, analitikai vizsgálatok eredményeiből nem tudunk követ- hogy fényessé válna, ugyanakkor vastag, pasztózus ré- keztetni bonyolult szerves vegyületekre. A 16. században tegben felkenve rugalmatlan, könnyen lepereg a papírról. és még később a műanyagok megjelenéséig papír festése A pergésnek lehet oka ez az említett rugalmatlanság, ami során állati eredetű (tojás, enyv) és növényi eredetű (méz- a könyv lapozásakor a festékréteg megrepedezését okoz- gák, keményítő, gyanták) ragasztókat és kötőanyagokat hatja. Az is elképzelhető, hogy kevés kötőanyagot kever- használtak. Ezek kimutatására megfelelő lehet a Fou- tek a festékhez, de a kötőanyag károsodása, lebomlása is rier transzformációs infravörös spektroszkópia (FTIR), okozhatja a pergést. Az arabgumi öt és hat szénatomos amelyet széles körben alkalmaznak műtárgyak alkotó- cukorfélékből14 épül fel, amelyek savas tulajdonságú kar- elemeinek vizsgálatára. A karakterisztikus rezgési frek- boxil (-COOH) oldalcsoportokat tartalmaznak, így tehát venciák mérésén alapuló infravörös spektroszkópiai mód- szer molekuláris kötések meghatározását teszi lehetővé. 14 Pl. glükuronsav és galakturonsav.

58 8. a-c. kép. Zöld festékrétegek a 22. (a), a 145. (b) és a 241. (c) lapon. az arabgumi és más mézgák egyaránt savasak. A bennük lévő sav megtámadhatja a pigmentet vagy a hordozót, de magát a kötőanyagot is károsítja. Az alkotó cukor- molekulák savas hidrolízist szenvednek, és a mézga sár- gul, barnul, töredezik, elveszti addigi rugalmasságát, és kötőképességét.15 A folyamatot erőteljesen felgyorsítják a környezetben lévő nehézfém ionok, mint pl. vas, réz, ólom melyek előfordulhatnak a festékrétegben. A festék- 9. kép. A Nevel féle tesztcsíkok kék elszíneződése rézionok jelen- réteg alatt a papíron nem érzékelhető olyan elváltozás, létét igazolta végig a kötetben. ami a cellulóz károsodására utal, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kötőanyag károsodott. A zöldre festett területeken, valamint az azokat körül- vevő drappos-barnás részeken mikroanalitikai teszteket A zöld festékréteg vizsgálata végeztünk annak kiderítésére, hogy kimutatható-e a réz- és vasionok jelenléte. Ehhez egyrészt a PEL16 cég által A szemrevételezés és a fototechnikai vizsgálatok alapján forgalmazott, a vasionok kimutatására szolgáló, 4,7-dife- a zöld festékrétegről azt állíthatjuk, hogy erősen gátolja nil-fenantrolin nem levérző indikátoranyagot tartalmazó a lumineszcenciát, a zöldre festett területeken, a lap hát- papírt alkalmaztuk. A rézionok jelenlétének kimutatása oldalán is mutatkozik a sötét folt. Színe hideg kékes-zöld, (Merck) tesztcsíkkal történt, ami 2,2-bikinolin indikátor- majd a könyv közepe táján melegebb tónusba vált, vé- anyagot tartalmaz, amely szintén mályvaszínű vegyületet gül a kötet vége felé ismét kékesebb árnyalatú, de fakóbb, képez a rézionokkal. A szín mélységéből következtetni vékonyabb réteget képez. A könyv elején a zöld festés lehet a rézionok hozzávetőleges mennyiségére is, 10–300 a lap túloldalára enyhén zöldes árnyalatban üt át, ez azon- mg/l koncentráció között. Mivel ezt a tesztcsíkot a vízben ban a kötet közepétől fokozatosan barnásabb színbe vált. oldódó színezékek, festékek elszínezték, és a kialakult A kötet második felében a zöldre festett területek sok he- szín elfedte a reakcióban keletkező molekula színét, nem lyen drappos-barnás árnyalatba csapnak, illetve ilyen te- minden esetben lehetett jól használni, ezért más megol- rületekkel vannak körülvéve (8. kép). A kötet vége felé dást is kerestünk. Dr. Han Neevel vegyész17 rendelkezé- többször fordul elő egy vékonyan felvitt melegebb zöld sünkre bocsátotta az általa kifejlesztett és még kísérleti árnyalatú festékréteg, ami azonban szintén erősen gátolja fázisban lévő, rézionok kimutatására szolgáló tesztpapírt. a lumineszcenciát. Ez a papír is a fent leírt elven működik, 2-(5-nitro-2-piri- Mindezek alapján a legfontosabb kérdés az volt, hogy dilazo)-1-naftol narancs azoszínezéket tartalmaz indiká- mi lehet a pigment? Az eddig szerzett információk alap- torként, ami nem oldódik vízben, és – szintén vízoldhatat- ján verdigris-re (réz-acetát) gyanakodhattunk. lan – kék vegyületet képez réz(II)ionokkal. Ez lehetővé Vajon végig azonos pigmentet használtak? A mele- teszi, hogy egyrészt műtárgyon is alkalmazható legyen, gebb zöld árnyalatú lazúros rétegekhez is? Mennyiben másrészt a vizsgált festékből, színezékből esetleg kioldó- változott a festék összetétele? (A kötetben haladva, vagy dó színes vegyületet a tesztpapírból desztillált vizes öblí- az idők során?) Milyen kötőanyagot alkalmaztak? téssel el lehet távolítani anélkül, hogy az indikátoranyag Miért látható barnás átütés a kötet második felé- rézionnal képzett kék vegyülete eltűnne.18 Az elvégzett ben? Van-e köze a zöld festéknek a lapok károsodásához a könyv második felében? 16 Preservation Equipment Limited. 17 Netherlands Institute for Cultural Heritage, Conservation Research Department, Amsterdam. 15 Ez jól megﬁ gyelhető a régi levélborítékok ragasztócsíkján, ami általá- 18 Tudni kell azonban, hogy az indikátor kobalt(II)-, nikkel(II)- és cink(II) ban arabgumi volt. ionokkal is kék vegyületet képez, melyek közül a cinkvegyület pH=3

59 5. ábra. A 15. és a 111. lapról vett zöld festék, valamint ismert verdigris festék FTIR görbéi. 10. kép. A Merck tesztcsík málnavörös elszíneződése szintén réz- ion jelenlétére utal, azonban az indikátoranyag kissé leoldotta a zöld festéket a vizsgált területen.

6. a-b. A 22. (a) és a 241. (b) lapról vett zöld festékminták EDS görbéi. mikroanalitikai tesztekkel vasiont csak néhány, inkább tört szemcsék törésvonala szabálytalan. Néhol a szemcsék- sötétbarna folton lehetett kimutatni, azonban a rézion je- ben barnás foltok, elszíneződés látható. Részben keresz- lenlétét a teszttel a legtöbb vizsgált zöld és a drappos terü- tezett polarizátorok mellett megﬁ gyelhető, hogy a pig- leten igazolni lehetett, mind a lazúrosan felvitt melegebb ment izotróp. Törésmutatója a beágyazó anyagénál kissé zöld árnyalatú színezékben, mind a vastagon festett hideg magasabb n=1,6 körüli. A pigment morfológiai és optikai tónusú festékben (9-10. kép). tulajdonságai alapján valószínűsíthető, hogy réz-szappant A festett területeken és a margókon végzett pH-mérés (hosszú szénláncú szerves sav réz sója, réz-rezinát), vagy a kötet második felében a zöld és drapp területek savas- „semleges” réz-acetátot (verdigris) használtak.19 Az elekt- ságát mutatta, melyek 1 értékkel voltak savasabbak, mint ronsugaras mikroanalízis vizsgálat ezekben a mintákban, a festetlen cellulóz. A kötet első részében azonban a zöld szinte kizárólag rezet mutatott ki. A FTIR-görbéken jól területek a margó festetlen papírjának kémhatásával kö- látható az acetát kötés csúcsa, valamint a poliszacharidra zel azonosak voltak. jellemző csúcsok, melyek azonosak a vörös festék kötő- A kötetből vett zöld pigment minták mikroszkópi képe anyagával (5. ábra). Mindebből azt a következtetést von- nagyon hasonló, de a kötet elejéről és a második feléből hatjuk le, hogy verdigris pigmentet és arabgumi kötőanya- vett minták között különbségek is megﬁ gyelhetők. A könyv got használtak a kötet első felében. elejéről vett zöld pigmentek 5-20 μm közötti nagyságú, át- A könyv közepéről vett minták mikroszkópos képe menő fényben élénk világoszöld színű szemcsékből állnak, a fent leírtakkal megegyezik, a különbség csupán az, melyek többnyire lapos, szögletes kristályok. A szilánkosan hogy a pigment aggregátumokon sárga szerves anyag és

kémhatású savval lebontható. A fenti tényt a vizsgálatok során mindig 19 A semleges jelző természetesen megtévesztő, mert a vegyület vizes ol- szem előtt kell tartani. data savas kémhatású, de ezt a terminológiát használja a szakirodalom.

60 11. kép. A könyv 6 lapjára felvitt zöld festékrétegekből készített mikroszkópi preparátumok összehasonlítása. keményítő szemcsék is megﬁ gyelhetők a mikroszkópi ceptek említik a két pigment keverését, és a kötet kifesté- preparátumokban. Az elemanalitikai vizsgálat a réz mel- séhez használták az ólomfehér pigmentet. lett ólom, kén, kálium, alumínium és kalcium jelenlétét A FTIR-vizsgálat minden esetben poliszacharidot mu- is detektálta. tatott ki a mintákban, ami a kötet első felében azonos A könyv második feléből származó zöld minták sza- a vörös festék kötőanyagával, tehát arabgumi. A 96., 180. bad szemmel és mikroszkóp alatt átmenő fényben is töb- és 241. lapról származó minták mikroszkópos preparátu- bé-kevésbé barnásak. A pigmentszemcsék morfológiai mában azonban keményítőszemcséket is megﬁ gyeltünk, tulajdonságai megegyeznek a könyv elejéről vett min- feltehetően a szerves anyag szubsztrátumaként (11. kép). tákéval, szintén lapos, szabálytalan törésvonalú izotróp A FTIR-vizsgálat ebben az esetben is poliszacharidot kristályokat láthatunk, csupán a színük zöldes-barnás át- mutatott ki, de a görbéje nem egyezik az arabgumiéval. menő fényben. Ezekben a mintákban is látható azonban A Raman mikrospektrometriai vizsgálat igazolta a kemé- sárga szerves anyag és keményítő szemcsék (11. kép). nyítő jelenlétét. A kötet második felében tehát minden Az elektronsugaras mikroanalízis eredményei alapján bizonnyal keményítőre lecsapatott szerves színezékkel elmondható, hogy minden esetben található réz a zöld keverték a verdigris-t. Kötőanyagként ebben az esetben pigmentekben fő komponensként, bár a többi elemhez is használhattak arabgumit, azt azonban a FTIR-vizsgá- viszonyított aránya a kötet második felében erőteljesen lattal nem lehetett azonosítani. A vizsgálatok eredményei csökken. Emellett azonban a kötet második feléből vett alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a festő végig arab- zöld pigmentmintákban mindenütt jelentkezik a kén, alu- gumival kötött verdigris pigmentet használt a zöld terüle- mínium és kálium, valamint többnyire magnézium és kal- tek festéséhez, azonban a kötet közepe táján valamilyen cium is (6. a-b. ábra). szerves színezéket adott hozzá. A szerves színezék pontos Mindezek igazolni látszanak azt a feltevést, hogy vé- meghatározására a kis mintamennyiség miatt nem volt le- gig verdigrist használtak a kötet kifestésekor a zöld szín hetőség, de valószínűleg timsóval nyerte ki a növényből, megjelenítéséhez, azonban a könyv közepétől kezdve illetve timsót adagolt a színes léhez, majd a színezéket szerves színezéket is kevertek a festékbe. A szerves szí- keményítő szubsztrátumra csapatta le, hogy testesebb le- nezékek készítéséhez gyakran használt timsóval (káli- gyen. A timsó vizes oldata erősen savas, ez eredményez- um-alumínium-szulfát) kerülhetett a festékrétegbe a ká- heti a könyv második felében a festékréteg savas kém- lium, az alumínium és a kén. A 15–17. századi források hatását, valamint a szerves anyaggal kevert, lazúrosan azonban gyakran említik verdigris-ből készített festékek felvitt zöld festés fakulását, barnulását. Ugyanitt a papír esetében is timsó hozzáadását, tehát ez a lehetőség sem károsodásának oka feltehetően a cellulóz lebomlása a sa- zárható ki. A 241. lapról vett mintában jelentkező ólom vas hidrolízis, valamint a vas- és rézionok által elősegített ólomfehér pigment hozzáadását jelentheti, a korabeli re- oxidációs lebomlás folyamataiban.

61 A szürke és barna füst vizsgálata

A szürke szín a kötet első felében a füst és a felhők szí- nezésében, valamint a háttér bizonyos elemeiben (pl. he- gyek oldala) és néhány eszközön jelenik meg. Általában vékony, de jól fedő, egyenletes réteget alkot. A kötet má- sodik felében a füst ábrázolása egyértelműen barna színű, vékony, lazúrosan felvitt réteg (12. kép a-b.). 12. a-b. kép. Szürke füst a 96. lapon (a) és barna füst a 180. lapon (b) mikroszkópi képe, az objektív nagyítása 20×.

7. a-b. ábra. A 96. lapon látható szürke füst (a) és a 241. lapra festett barna füst (b) festékmintájának EDS görbéi.

8. ábra. A 22., 96. és 180. lapon végzett vizsgálatok eredményeinek összegzése.

62 A vizsgálatok során választ kerestünk a következő kér- désekre: Milyen pigmenteket, illetve keverékeket használtak a füst festéséhez? A füst színének eltérését a kötet első és második felé- ben vajon a festékréteg elváltozása okozza, vagy készítés- technikai váltás történt? Ha a pigment változott el, annak mi lehetett az oka? A kötet első felében a szürke füst infra-sugárzásban 13. a-b. kép. A barna festék mikroszkópi preparátuma párhuzamos többé-kevésbé sötéten mutatkozik, UV-sugárzásban né- (a) és keresztezett (b) polarizátorok mellett, az utóbbi képen jól lát- hol világosan jelentkezik, de nem lumineszkál erősen, ez hatók a keményítőszemcsék (az objektív nagyítása 40×). valószínűleg a réteg vastagságától függ. Optikai mikrosz- kóp alatt vizsgálva a festett réteget, nagyon apró pigment- nezéséhez ólomfehéret kevert szénfeketével, egyenletes szemcséket láthatunk. Ez arra utal, hogy fehér és fekete szürke festékréteget alakítva ezzel ki. A míniumot is ke- pigment keverésével állították elő a szürke festéket. A 96. verte időnként ólomfehérrel, de más anyagot a kötőanya- lapon lévő ábra szürke füstjéből vett minta elektronsuga- gon kívül nem adott hozzá. ras mikroanalízis vizsgálata ólmot mutatott ki fő kompo- A 100. lap környékén kezdte el használni a verdigris nensként, mellette kén, kálium és nagy mennyiségű szén és valamilyen szerves sárga színezék keverékét a pasz- jelentkezett (7. a. ábra). A kálium származhat az arabgumi tózusan felvitt festékrétegekben is. A szerves sárga szí- kötőanyagból, a kén csúcsa azonos az ólom egyik csúcsá- nezéket feltehetően keményítőre csapatta le, majd ezt val, mennyisége nem tűnik soknak, inkább csak szennye- keverte a verdigris-vel és kötőanyaggal. Ez magyarázza zésről lehet szó. a mikrosz kópi preparátumokban a keményítőszemcsék A kötet második felében a füst színe egyértelműen bar- megjelenését. Itt azonban még más változás nem látható. na, ellentétben a könyv első felében látott szürke színnel. A 180. és 241. lapon már több eltérés is mutatkozik az Mivel a szürke füst ólomfehér és szénfekete keverékének előzőekhez képest. A verdigris-t sárga szerves anyaggal és bizonyult, felmerült annak lehetősége, hogy a barna színt keményítővel keverve találjuk a mintákban. Az elemana- az ólomfehér átalakulása okozza. FTIR-vizsgálat alátá- litikai vizsgálat a réz mellett mindenütt ólom, kálium, kén masztotta a feltevést, mert a szürke füstben kimutatható és alumínium jelenlétét is mutatja. Ugyanezek az elemek volt a bázisos ólom-karbonát (vagyis ólomfehér) jelenléte, jelennek meg a barna festékekben is (csak más arányban), azonban a barna füstből nem. Az elemanalitikai vizsgálat és a keményítőszemcsék ott is mutatkoznak. Mindebből a barna füstben kimutatta kén jelenlétét az ólom mellett, arra lehet következtetni, hogy a festéshez használt szer- azonban nagy mennyiségű alumínium és réz is jelentke- ves színezékeket keményítőre csapatta le a festő majd az zett a mintában (7. b. ábra). A mikroszkópi preparátum így nyert színes port keverte a verdigris-vel, illetve a bar- vizsgálatakor keményítőszemcséket és egy barnás színe- na festék esetében szénfeketével. A mikroszkópos prepa- zékszerű anyagot találtunk a barna füstből vett mintában rátumokban megﬁ gyelhető a keményítőszemcséken sár- (13. a-b. kép.) A keményítő jelenlétét Raman-vizsgálattal gás, illetve barna anyag jelenléte, ami azt bizonyítja, hogy is sikerült igazolni. a keményítő nem kötőanyag, hanem a szerves színező- Mindebből arra következtethetünk, hogy nem az anyag szubsztrátuma. A barna festékrétegek esetében né- ólomfehér pigment alakult át, hanem készítéstechnikai hol vörös szemcsék is láthatók, feltehetően ott míniumot váltás történt, a kötet második felében keményítőre csa- is adtak a festékhez. A kálium, kén és alumínium jelenléte patott barna szerves színezéket használtak. arra utal, hogy a szerves színezékekhez timsót adagoltak a szebb szín elérése érdekében. Eredeti források ajánlják A vizsgálatok összegzése és következtetések a timsó használatát szerves színezékek készítésekor, sőt megfogalmazása a verdigris-vel készített festékek esetében is alkalmazták. A kötet második felében a zöld, barna és drappos, fakó A különböző festékrétegeken és a kötet lapjain végzett színek (talajon) esetében mindenütt kimutathatók a tim- vizsgálatok eredményei táblázatban kerültek összegzés- sóra utaló elemek. A könyv első feléből vett mintákban re, ami megkönnyítette a könyv első és második felében azonban ez nem nyilvánvaló, sem a zöld, sem a barna fes- tapasztaltak összehasonlítását és a következetések levo- ték esetében. A kötet második részében a füst mindenütt nását. A 8. ábra három lap vizsgálatainak összesítését mu- barnás színű, barna szerves anyagot, szénfeketét és ke- tatja be. ményítőt tartalmaz. Az elemanalitikai vizsgálat ezekben A megﬁ gyeléseket és a vizsgálati eredményeket össze- a mintákban is kimutatta a kálium, alumínium, és kén je- sítve elmondható, hogy a könyv első felében arabgumival lenlétét, de mellettük réz és ólom is azonosítható. A festő keverte a festő a verdigris, mínium, ólomfehér és szén- tehát a füstöt is hasonló festékkel festette, mint az egyéb fekete pigmenteket. Egyéb anyag nem volt kimutatható. barna színben megjelenő felületeket. Vagyis timsóval ki- A szervetlen pigmenteket többnyire viszonylag testes ré- nyert barna színű szerves anyagot csapatott le keményítő- tegben, fedőfestékként használta. A füst és a felhők szí- re és ehhez kevert szénfeketét. Az ólom jelenléte ezekben

63 a festékrétegekben feltehetően ólomfehér pigmentet jelez, Összefoglalás amit azért adhattak hozzá, hogy testesebbé tegyék a fes- téket, és növeljék a fedőképességét. A FTIR-vizsgálattal A bemutatott példa jól érzékelteti, hogy a festett papír- ezekben az esetekben is poliszacharid kötőanyagot mu- tárgyak vizsgálata rendkívül komplex folyamat, amely tattunk ki, azonban azt nem lehetett pontosan megállapí- többféle vizsgálati módszer együttes alkalmazását, a ko- tani, hogy mi ez az anyag. Az egykorú források papírra rabeli leírások, receptek, valamint a szakirodalmi adatok a poliszacharidok közül az arabgumit (trópusi akáciafélék ismeretét egyaránt feltételezi, és sok tekintetben csak kö- mézgája) ajánlják. Természetesen más helyi mézgákat is vetkeztetni tudunk a festett rétegeket alkotó anyagokra és használhattak, pl. a csonthéjas gyümölcsfák mézgáját, de a bekövetkezett elváltozások okaira. Festett, nyomtatott mivel minden más festékrétegben arabgumit alkalmaz- papírtárgyak színes rétegeinek összetétele nagyon válto- tak, feltehetően a füsthöz is azt kevertek. A vörös festék- zatos lehet és a felvitt sokszor rendkívül vékony rétegek- rétegben a kötetben végig kimutatható volt az arabgumi ből sok esetben nem lehet elegendő mennyiségű mintát használata, a könyv második részében a nagy, vörösre venni az alkotóelemek megállapításához. Különösen igaz festett felületekről azonban lekenődött a festék egy része, ez a szerves színezékek esetében, melyek meghatározása ami a könyv első felében nem tapasztalható. A károsodás papírtárgyakon még nem megoldott. oka valószínűleg a nem elegendő mennyiségű kötőanyag használata, esetleg a kötőanyag károsodása. A kötet második felében tehát a festő változtatott a fes- tékek előállításán, ami azok tónusában, színében és kémiai, ﬁ zikai tulajdonságaiban is megmutatkozik. A könyv máso- IRODALOM dik felében tapasztalt károsodások, a festett rétegek elvál- tozásai, a zöld és barna festékek barna színű átütése a la- AGRICOLA, Georgius: Tizenkét könyv a bányászatról pok hátoldalára és a papírhordozó sérülései valószínűleg és kohászatról. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. a készítéstechnikai váltásra vezethetők vissza. A vas- és Agricola évszázada, Georgius Agricola (1494–1555) rézion tartalmú festékekhez adagolt timsó savas kémha- születésének 500. évfordulója alkalmából tartott ülés- tást okozott, ami a papírt és a festékeket egyaránt károsí- szak előadásai. Miskolci Egyetem, Miskolc, 1994. jú- totta. A folyamatot befolyásolta a fémionok jelenléte. nius 29. Szerk.: Dr. Zsámboki László, http://mek.oszk. A papír károsodásának tehát minden bizonnyal két hu/02200/02207/html (2008. 05. 05.) okát kell kiemelnünk: a savasságot és a fémek jelenlé- OROSZ Katalin: XVI–XVII. századi festett papírtárgyak tét. A savas anyagok a cellulóz savas hidrolízisét okozzák, vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei. DLA érteke- a réz- és vasionok jelenléte pedig a cellulóz oxidációs le- zés, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2008. bomlását segíti elő. Ezek együttesen eredményezik a cel- lulózlánc töredezését, a papír hidrofóbbá válását és bar- nulását teljes keresztmetszetében, valamint mechanikai Orosz Katalin DLA szilárdságának drasztikus csökkenését, végül repedezését, Papír-bőrrestaurátor művész ami a kötet második felében sok helyen megﬁ gyelhető. Magyar Nemzeti Múzeum A kémiai reakciók sorozata a savak és bizonyos kicsi, Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály de nagyon reakcióképes molekularészletek (ún. gyökök) 1089 Budapest folyamatos újratermelődése miatt a papír teljes megsem- Könyves Kálmán krt. 40. misüléséig tart. A fentiek alapján a könyv kémiai stabili- Tel.: +36-1-210-1330/173 zálására, vagyis a lebomlási folyamatok megállítására és E-mail: [email protected] a porlékony festékrétegek rögzítésére van szükség. A ké- miai stabilizálás jelen esetben a fémionok (réz, vas) meg- kötését és a papír semlegesítését, a savak eltávolítását jelenti.

64 A kolozsvári Könnyező Mária kegykép egyik 18. századi másolatának restaurálása

Benedek Éva

A kép rövid története

A Szamosújvár mellett fekvő Füzesmikola (Kolozs megye) fatemplomának berendezéséhez tartozott egy 1681- ben készült Istenszülő-ikon. Mestere iklódi Lukács, aki egyes források szerint rutén, mások szerint orosz festő volt. A képet egy Kupsa (Copsa, Cupsea?) nevű, helybeli román nemes ajándékozta az egyháznak. 1699-ben (van, aki 1694-re teszi a dátumot) híre járt, hogy a fent említett Istenszülő-ikon könnyezni kezdett. A jelenséget mindenki egyformán csodálatosnak tartotta, s ennek megfelelően kezdték tisztelni. Kornis Zsigmond a környék buzgó katolikus földesura a kegyképet meg- őrzés céljából saját szentbenedeki kastélyának kápolná- jába vitette, ami nagy felháborodást keltett a mikolaiak körében. Ezután a képet visszavitték eredeti helyére és ott is maradt, amíg a csodával kapcsolatosan a 28 tanúvallo- másból álló esketést el nem végezték. A csoda elismerése után engedélyezték a kép nyilvános tiszteletét, és őrzését a kolozsvári jezsuitákra bízták. A rend az ikont először a kolozsmonostori kápolnájába vitette, majd 1724-ben az újonnan épült Szentháromság tiszteletére szentelt templo- ma főoltárára helyezte. Ettől kezdve Kolozsvári Könnye- ző Szűz lett a neve.1 Típusát tekintve Hodigitria Mária ábrázolás, nevét 1. kép. A szászrégeni kegyképmásolat. a szent Lukácstól származtatott eredeti ikon őrzési helyéről, a Ton Hodegon kolostorról kapta, melyet a törökök Kons- tantinápoly 1453. évi ostromakor elpusztítottak. Az ilyen hérvár, illetve a győri Nepomuki Szent János kápolna is típusú képek Máriát állva vagy trónuson ülve ábrázolják, őrzi a kegykép másolatait. a gyermek Jézus jobbjával áldást oszt, baljában iratteker- Az Erdélyben fellelhető, fára, vászonra, üvegre festett, cset tart, amely az isteni Ige, a Logos jelképe. Az elnevezés papírra nyomott másolatok közül összehasonlításként arra is utal, hogy Mária mutatja a helyes utat.2 a szászrégenit, a kelementelkit és a székelyhodosit említ- A kegyképről, az égi Patrónaként tisztelt Máriáról ren- jük meg3 (1–3. kép). geteg másolat, változat készült fatáblák, reliefek, üveg- ikonok, stb. formájában. Nagyon sok könyvben, kiad- A metszet bemutatása ványban metszet található a Szent Szűzről: így Pázmány Péter Imádságos könyvében, a kolozsvári jezsuiták által A mű a bécsi Mansfeld műhelyéből való, jobb alsó sarká- gondozott kiadványban, a balázsfalvi nyomdából kikerült ban Mansfeld Sculpsit Viennae felirat, a rézmetsző alá- imádságos könyvben stb. írása található.4 A kolozsvári Könnyező Mária kegykép tisztelete Erdély határát is túllépte, tudomásunk szerint Székesfe- 3 Köszönet Barabás Kisanna művészettörténésznek a segítségéért, a mű- vészettörténet terén adott tanácsaiért és az összehasonlító anyagért 4 A szerző által restaurált mű legnagyobb hasonlóságot egy, Ana Du- 1 B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Kriterion Könyvkiadó, mitran gyulafehérvári muzeológus marosvásárhelyi gyűjtése során Bukarest, 1977. pp. 24–30. fényképezett metszettel mutat. Az adatot Muckenhaupt Erzsébet 2 Mihály Ferenc: Adatok egy erdélyi kegyszobor és egy kegykép törté- könyvtörténész muzeológus bocsátotta rendelkezésre, akinek ezért netéhez. In. Kép, képmás, kultusz. Néprajzi és Kulturális Antropológiai külön köszönet jár. Nagyon hasonló továbbá a Marosvásárhelyen, tanszék, Szeged, 2006. pp. 84–85. a Keresztel ő Szent János plébánián található ún. kelementelki metszet

65 2. kép. Az ún. kelementelki metszet, Marosvásárhely, Keresztelő 4. kép. A metszet restaurálás előtt. Szent János plébánia.

3. kép. A kegykép székelyhodosi változata. 5. kép. A metszet hátoldala.

66 A metszetet kézi merítésű papírra nyomták, melynek mérete: 420×300 mm. A Hodigitria Mária-ábrázolást ka- csos, lángnyelves rokokó képkeretet utánozó díszítés övezi. Felső pártájának felirata: „NOS CUM PROLE PIA BENEDICAT VIRGO MARIA”, (ez jelenleg nem látha- tó, mert a Szűz öltöztetésekor kék selyemmel bevont ko- ronával letakarták). A keret alsó részén „VERA EFFIGIES B. VIRG. MARIAE, FLENTIS IN TRANSILV. AD CLA- UDIOPOLIM AO 1699.DIE 15. FEBR. visitur in Templo Academico. Claudiopoli„ felirat található (4. kép). A metszet középrészét kivágták, a Szent Szüzet és a kis Jézust „felöltöztették”, amelyhez bordó selymet, se- lyembrokátot, brossírozott selyemszövetet, fémfonalakat, kis gyöngysort stb. használtak. 6. kép. A borító papír lebontása. Ezek után, valószínűleg erősítés céljából, a hátoldalát 18. századi (1780, 1782, 1783) vas gallusztintával írt, kéz- iratos bejegyzéses papírokkal alátámasztották. A közép- részre került egy borító papír, amelyen a „Vestivit, illuminavit, ornavit. P.(ater) Josephus Madár. Conc(ionator)Ord. (inis) Anno 1786.” felirat olvasható5, ugyanitt „Tamás Lajos tulajdona, 1867. 29dik Septemb(er) Lajos ﬁ amé.” feljegyzés is szerepel, amely valószínűleg egy későbbi tulajdonos neve (5. kép ). A restaurálási munkák megkezdése előtt a bővebb in- formációszerzés érdekében e külső papírt megbontottuk (6 kép), amelyen így szitanyomok és egy szív alakú víz- jelben MA monogram is felfedezhetővé vált. Szépen ki- rajzolódtak a hátoldalon egymásra helyezett textilek, és előtűnt még egy töredékes kézírásos papír „Udvarhely 7. kép. Töredékes bejegyzések a hátoldalon. városában magának házas társ… Bálint Mihálynak… ka- lárát…” felirattal. E kéziratokból arra lehet következtet- ni, hogy valószínűleg Székelyudvarhelyen, és ezen belül a Ferencesek templománál készülhetett e munka (7. kép).

Állapotfelmérés

Az alaphordozó, a korhoz hűen valószínűleg merített-ön- tött papír6, rajta a metszet színes nyomdafestékkel készült. Annak ellenére, hogy a jó minőségű, növényi rostokból készült lap általában jobban ellenáll a nem megfelelő kör- nyezeti hatásoknak (relatív nedvességtartalom, hőmér- séklet, fényviszonyok), a műtárgyon mégis észlelehetők ﬁ zikai, kémiai, biológiai károsodás nyomai. A tárgy előéletét nem ismerjük, de következteté- seink szerint valamikor nedves környezetbe került, amit 8. kép. Penészfolt, részletfotó. a szélén levő vízfoltok, barnás elszíneződések, valamint penészgomba nyomai is bizonyítanak. Köztudott, hogy 5 Madár József, 1734-ben Csíkszentgyörgyön született, 1753-ban lépett a víz, ha a lap szélén beszívódik bizonyos távolságig, be a ferences rendbe, tevékenykedett a székelyudvarhelyi kolostorban, majd megszárad, foltot képez, ami jellegzetes barnás szí- majd Désen báró Huszár József káplánja volt. Itt hunyt el 1806-ban. (Ld. nű a papírból kioldódott, továbbszállított, majd lerakó- György József: A ferencrendiek működése Erdélyben. Cluj- Kolozsvár, 1930. p. 546.) Az azonosítást Muckenhaupt Erzsébet végezte. dott savak, cellulóztörmelék, ragasztók, szennyeződések 6 A papír alapanyaga még a 18. században is a rongy volt. Az össze- miatt. A nedves környezet hatására a papíron megtelepe- gyűjtött textilanyagot, fél évig mésztejben (később vízben) állasztot- dő penészgombák életműködésük során különféle színes ták, majd zúzták. A pépanyagot merítőkádba tették, vízzel hígították, anyagokat termelnek, lebontják a papír cellulóz és eny- majd merítőszitán rázogatva, (amelyre rendszerint még egy ﬁ nomabb vező anyagát. A metszeten látható szürkés-feketés foltok szitát tettek és vízjelet is varrtak) kialakították a lapokat. A merítés után a rakosás, fektetés, szárítás, enyvezés, felületkezelés, stb. munkafolya- sajnos egy ilyen visszafordíthatatlan folyamat következ- matok következtek. ményei, mivel a penész anyagcseretermékével bekerülve,

67 beivódva a papír cellulóz rostjaiba elszínezte azt, és ezek az elszíneződések nedves tisztítással sem távolíthatók el (8. kép). A papíranyag sérülésein kívül a textil is kissé fakult, kopott. A színezékek fakulását a fény káros hatása okozhatta. A díszítő fémfonalak, rátétek hiányosak.

Anyagvizsgálatok

Mivel a restaurátor minden megalapozatlan beavatko- zása negatív következményekkel járhat, kötelességünk 9. kép. Növényi rostok (az ere- 10. kép. Növényi rostok (az a restaurálási etika elvét betartva, a részletes dokumen- deti mikroszkópos felvétel 40× eredeti mikroszkópos felvétel táció-készítés, a technikai leírások, az anyagvizsgálatok, nagyítás). 100× nagyítás). stb. eredményeinek ﬁ gyelembevétele és alkalmazása a munkálatok során. Helyi adottságainkhoz igazodva, az anyagvizsgálatok elvégzésénél természettudományos végzettségű szakemberek segítségét kértük.

Penészmintavizsgálat

A penész meghatározása és telepmorfológiája 400× nagyítású Novex optikai mikroszkóppal történt, kite- nyésztési körülményei pedig: 30 oC-on, 1 hetes inkubálás alatt Czapek-Dox táptalajon. A minta nem fejlődött ki, eb- ből arra lehetett következtetni, hogy a tárgyon nincs gyors növekedésű penészgomba, de nem zárhatjuk ki teljesen a jelenlétet.

Rostanyagvizsgálat 11. kép. A pH mérő műszer kalibrálása.

A papírrost vizsgálata a Graff C receptje alapján ké- szült festékkel történt, amely enyhén narancssárga színt adott és növényi rostok jelenlétére mutatott. A képek Novex optikai mikroszkóppal készültek: a natív papírrost 40×, a festett papírrost 100× nagyítással7 (9–10. kép).

A papír savtartalmának mérése

A papír savasságának mértékét a pH-érték fejezi ki. Kö- zelítő mérésre szolgálnak az indikátor papírok, de a legpontosabb a hideg vizes kivonatban végzett pH-mérés, mérő műszerrel. A mintavétel egy kis leesett papírról, a hátoldal- ról történt. A méréshez hordozható Hanna pH-mérő készü- léket használtunk.8 Első lépésben kalibráltuk a készüléket, 3 etalon v. tampon 7,01:, 4,01:, 10,01 pH oldatba (11. kép). Az előkészített papírmintánkat Mettler Toledo mérőmű- 12. kép. Mettler Toledo elnevezésű mérő műszer. szerrel mértük meg, amely 0,004 gr-ot mutatott (12. kép). Desztillált vizet öntve a papírrostokra, pár nap múlva 6,79 pH-t értéket mértünk a kis papírmintán. A szakiroda- Restaurálási műveletek lomból és a gyakorlatból tudjuk, hogy papíralapú műtár- gyaknál az 5,5 alatti pH érték veszélyes a savas hidrolízis, A restaurálási terv elkészítésénél ﬁ gyelembe vettük, hogy a molekulák szétbomlása miatt. a tárgy épségét veszélyeztető fölösleges beavatkozásokat elkerüljük és a visszafordíthatóság, azaz reverzibilitás el- 7 Köszönettel tartozunk Dr. Mara Gyöngyvérnek a csíkszeredai Sapien- vére törekedjünk. A fotódokumentáció, a történeti leírá- tia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusának a vizsgálatok el- sok, az információszerzés, állapotfelmérés, az elvégzett végzéséért. 8 A pH-méréseket Nagy Erzsébet kémikus segítségével végeztük, akinek anyagvizsgálatok eredményei után következtek a fertőt- szintén köszönettel tartozunk. lenítési, tisztítási, kiegészítési, stb. munkálatok.

68 13. kép. A hátoldal száraz tisztítása. 14. kép. Foltok halványítása.

Az első lépés, a metszet alsó sarkában lévő, penészfer- tőzés gyanúját keltő rész Preventol CMK (para-klór-metakrezol)9 0,5–1%-os, etilalkoholos oldatával való áttörlése volt, fertőtlenítés céljából. A műtárgy száraz tisztítása elő és hátoldalán, portalanítással kezdődött, nagyon ﬁ nom, puha szőrű ecsettel. Majd puha vinilradír óvatos mozdu- latokkal történő használata segített, hogy a papírhordozó simasága, hengereltsége a száraz tisztítás során megma- radjon (13. kép). A tisztítás során sok felületi szennye- ződés, piszok stb. távolodott el úgy a papír, mint a textil felületéről. A metszet szélén lévő sötét foltokat, desztillált vizes vattával, tamponálással sikerült halványítani, erre esztétikai célból került sor (14. kép). Készítéstechnikai információk szerzése miatt a hátsó borító részt leválasztottuk. A papírt nedves tisztítás cél- jából zsíralkohol-szulfát10 vizes oldatába helyeztük, majd 15. kép. Nedves tisztítás. tiszta vízben kétszer öblítettük. A nem ionos mosószer tisztító hatása és nedvesítő képessége egyaránt jó, beha- tolva a cellulózrostok közé, segít azok regenerálásában (15. kép). A lapot „utánenyvezés”, száradás és préselés után Glutoﬁ x 60011 (metilcellulóz) ragasztóanyaggal tet- tük vissza eredeti helyére. A hátoldalról a nem porlékony szennyeződéseket (légypiszok, vas-oxid darabok) orvosi szike segítségével távolítottuk el, majd a tisztítást radí- rozás követte. A metszet szélén kisebb szakadások, hiá- nyok is adódtak. Ezek restaurálása esztétikai és tartóssági szempontból egyaránt szükséges volt. A kiegészítéshez

9 A Preventol CMK (paraklór-metakrezol), fertőtlenítő és gombaölő szer, vízben közepesen, szerves oldószerben jól oldódik, 0,03–0,05 súly % 10 A zsíralkohol-szulfátok anionaktív tenzidek, a zsiradékokból előállított szintetikus zsíralkoholoknak kénsavval, majd nátrium-hidroxiddal való kezelése útján nyerik. 11 Metil-cellulóz, cellulózból a szabad hidroxil-csoportok egy részének metoxil (-OCH3) csoportokká való átalakításával nyert cellulóz-éter. 16. kép. Vastagságmérés. Előállítása úgy történik, hogy cellulózból, vagy gyapot-linterből nátri- um-hidroxiddal nátrium-cellulózt készítenek, majd ebből metil-klorid- dal képződik a metil-cellulóz. A meti-cellulóz tisztán vagy keverék-éte- színben és vastagságban hasonló japán papírt használtunk rek alakjában fehér, sárgásfehér por, vagy granulátum formájában kerül forgalomba. In. Kastaly Beatrix: Ragasztóanyagok a könyvkötésben, (16. kép). A hiányok „dupla” kiegészítése átvilágító asz- könyv és papírrestaurálásban. Budapest, OSZK, 1991. pp. 16–17. talon történt (17. kép).

69 A kegykép további funkciójának betöltése céljából fontosnak tartottuk a hiányok kiegészítését, valamint a műtárgyat károsító okok, tényezők megszüntetését. A restaurálás során, az ésszerűség határain belül töre- kedtünk a visszafordítható, reverzibilis megoldásokra. A restaurált kegykép esztétikai szépségével, értéknövelt állapotával színesen gazdagítja az erdélyi művészeti, mű- velődéstörténeti vonatkozású tárgyaink sorát (18. kép). A restaurálás során készült fotókat Nagy Gyöngyvér a Csíki Székely Múzeum munkatársa készítette, akinek szintén köszönettel tartozunk.

Javaslatok a tárgy tárolásával kapcsolatban

A tárgy jelenleg magánszemély tulajdonát képezi. 17. kép. Kiegészítés átvilágító asztalon. Törekedni kell a nem megfelelő megvilágítás, relatív lég- nedvesség és hőmérséklet káros hatásainak kiküszöbö- lésére. E célból, amennyiben a metszetet keretben falra akasztva tartják, ajánlott a védőüveget UV szűrő fóliával ellátni és az ideális hőmérséklet (15–18 oC) és relatív pá- ratartalom értékeket (45–50% RH) betartani.

Benedek Éva Okl. papír-bőrrestaurátor művész Csíki Székely Múzeum 530132 Csíkszereda Str. Cetăţii nr. 2. Tel.: +40-266-311-727 E-mail: [email protected]

18. kép. A restaurált metszet.

70 Papírmasé stukkók restaurálásáról

Nemes Takách László

Mit nevezünk papírmasénak? Papírrostokból, kötőanyag és töltőanyagok hozzáadásával készült masszából, nega- tívban – vagy a másik technika szerint, papír darabkák ragasztóval történő rétegezésével, pozitív formán, vagy negatívban létrehozott tárgyakat. Európában, Itáliában már a késő gótikus – kora rene- szánsz korban készítettek papírmasé tárgyakat: dombormű jellegű szentképeket, kegytárgyak tokjait, és más tárgya- kat. A 18. századtól egyre többféle tárgytípust állítottak elő papírmaséból: Angliában egyszerűbb tárgyak mellett aranyozott falikarokat, ornamentális díszítésű tükörkere- teket, gyertyatartókat; Németországban burnótszelencéket, dobozkákat. Ezek nagyrészt kézműves mesterdarabok – míves, drága remekek, aranyozott, gyöngyházzal berakott, vagy festett, olykor lakkfestett felülettel (1–2. kép). Az egy-egy tárgy elkészítéséhez szükséges, a mester- nél megmaradó formák, negatívok, természetesen adták 1. kép. Sorszámozott, lakkfestett dohányszelence, allegorikus a tárgyak kis sorozatban való készítésének lehetőségét.1 jelenettel. (Lackdosen. Die Manufaktur Stobwasser. Bayerische A nagyobb (családi) műhelyekben hamar kialakult a mun- Vereinsbank, Abteilung Öffentlichbarkeit, München 1989.) kafázisok megosztása. A 18. század végére vázák, falika- rok, óratokok, képkeretek, dekoratív faldíszek és asztali díszek, római császárok mellszobrai, valamint más, a kor antik-divatjának megfelelő klasszikus szobrok masé-má- solatai, bútorok, asztallapok, tálcák, ékszeres dobozok, tokok, dombormű jellegű festmény-„másolatok” is ké- szültek maséból. A lakkfestett vagy berakott darabokat a legﬁ nomabb, 60–70 vékony papír rétegből álló masé testre készítették. A felhasznált papír alapanyag rongy- papír, általában rozsliszt2-csiriz kötőanyaggal. Az olykor pozitív, általában negatív formában, sorozatban készült tárgyak egy részét lenolaj-kencés beitatással erősítették, tették vízállóbbá, rugalmas-keménnyé (3–4. kép). A 18–19. század fordulójára kialakultak a masé ké- szítésének, alkalmazásának nagyüzemi, később ipari módszerei is. Házak3, üzletek, hajók válaszfalainak, bú- 2. kép. Gipsz és masé stukkók vegyes alkalmazásban. (Festetics toroknak, valamint mindenféle kerekes járművek, kocsik palota, Budapest, 19. sz., szerző felvétele) üléseinek maséból való előállítására születtek szabadal- mak. A viktoriánus korban (Európában és Amerikában kicsi tárgyak, valamint a rétegelt masé stukkók, bútorok, egyaránt) roppant népszerűek, és az „elit divatnak” is dobozok, paravánok, székek, asztalkák. megfelelőek voltak a papírpépből és ragasztóból készült A 19. század közepéig, második harmadáig mesterek, manufaktúrák és nagyüzemek egyaránt készítettek masé 1 Az azonos minőségű, több példányban készült tárgyat olcsóbban le- termékeket (5–6. kép.) hetett eladni, tehát többen vásárolták, ami még több tárgy készítésére A 19. század végére a helyzet gyökeresen megválto- ösztönzött. zott; a szecesszió új, saját formákat követelt, kézműipari 2 Ez mindenhol elérhető, megfelelő minőségű, olcsó alapanyag, amely vagy ipari tárgyakon is a művesen megmunkált, hagyo- a lenolajos kezelést is lehetővé teszi. 3 1793-ban Norvégiában, Bergen mellett templom épült maséból. 37 évig mányos anyagokat kedvelte. Így a masétárgyak – mint- állt. 1830-ban bontották le, mert helyére nagyobb kőtemplomot építettek. egy száz év után – kiszorultak a nagypénzű piacokról;

71 3. kép. Aranyozott masé csillár (Királyi kastély, Gödöllő, 19. sz.) 5. kép. Edison beszélő baba gyárának szerelő csarnoka, 1880 (Leo- (Séd Gábor felvétele). nard de Vries: Furcsa találmányok. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1982).

4. kép. Henry Clay készítette arany mintás vörös masé asztal, 6. kép. A Stobwasser üzem látképe a cég 100 éves fennállása ide- 1804 (N. Takách László: Masé technikák. MKE. Oktatási segéd- jén. (Lackdosen. Die Manufaktur Stobwasser. Bayerische Vereins- anyag, Budapest, 2006. p. 37.). bank, Abteilung Öffentlichbarkeit, München 1989.)

miközben a csak sok élőmunkával előállítható maséter- azonos vagy megfelelőbb minőségben előállítani ugyan- mékek előállítása egyre drágult. Másrészt, ebből is követ- azt a tárgyat, a papírmasé gyakorlati jelentősége szerte- kezően bizonyos masétárgy-típusok nagysorozatban ké- foszlott. szülő gyári termékké „közönségesedtek”, míg más, pl. az építészeti díszítmények, a stukkók, faldíszek készítésében Papírmasé stukkók készítése pedig visszatértek az eredeti anyagok felhasználásához. Végül, amikor bizonyos természetes anyagok kémiai Belsőépítészeti célokra a 18. század első harmadától ké- módosítása révén (kaucsuk, gumi, módosított lakkok, szítettek papírmasé stukkókat, párkányokat, féloszlopokat stb.) majd a műanyagok, műgyanták ipari feldolgozásá- és hasonlókat. Ezek teste minden esetben rétegzett masé- val a papírmasé készítésénél sokkal olcsóbban, gyorsab- ból készült: általában külön erre a célra merített, anyagá- ban és kevesebb munkaerőt követelő gyártással lehetett ban kékre, vagy barna, illetve vörös színűre festett rongy-

72 7. kép. Feltáró ab- papírból4, rozslisztből készített csirizzel ragasztva. A kész lak a mintát takaró motívumok felületét gyakran gipsz vagy kréta alappal lát- festékrétegeken. ták el, amelyet esetleg aranyoztak, oszlopok, stb. esetében A papírmasé stuk- márvány mintával festettek. Más esetekben a motívumok kó anyaga rostos. külső felületét fehér papírral borították, azaz a negatívba (szerző felvétele) az első réteget fehér papírból rakták, azért, hogy a falfes- téken ne üssön át a színes papírrétegek színe. Masé stuk- kókból Európa szerte hamarosan nagy motívum választék volt kapható a kereskedelemben. Az egymásba rakható azonos minták kötegelve voltak raktározhatók, könnyen szállíthatók, nem törékenyek, könnyen íves falfelületekre, boltozatra hajlíthatók. Alkalmazásukkor késsel, ollóval szabhatók, a falfelületre szegekkel erősíthetők fel. A papírmasé stukkók és beltéri díszítmények a leg- gazdagabb palotákba, középületekbe is bekerültek. A 19. század utolsó negyedében már polgári lakások falait is díszítették.

Papírmasé stukkók restaurálása

Masé stukkók kezelésére általában az épület (helyiség) felújítása, a romlott fal javítása, beázás, a stukkó mechanikai sérülése miatt, vagy részleges hiányok pótlása cél- jából kerül sor. A munka felmérésekor elengedhetetlenül fontos – a dí- szítmény több motívumán is – a felületet vastagon takaró sokrétegű falfestéken feltáró ablakot nyitni, abból a célból, hogy megállapíthassuk: gipsz vagy masé stukkó-e a vizs- 8. kép. Falon tisztított masé stukkó. (Budapest, Horánszky utca, gált minta (7. kép). Hiszen a masé stukkó, lévén szerves 1890-es évek, Durkó Ádám felvétele) anyagokból, egészen más kezelést kíván, mint a gipstukkók. Ha a stukkókat nem kell (vagy nem lehet) a falról lebontani, nincs más lehetőség, mint a mintázatot eltö- mő falfesték rétegek helyszíni, mechanikus eltávolítása. A művelet megkezdése előtt meg kell győződni, hogy a masé nem nyirkos, nedves-e. A nedves, felpuhult papír- szerkezet kaparása komoly károkat, töréseket, deformá- ciókat okozhat, ráadásul a károsodás olykor csak a masé teljes megszáradása során válik láthatóvá. Természetesen, nem kell, nem szabad a stukkót lebontani eredeti helyéről, ha az eljárást semmi nem indokolja (8. kép). 1. ábra. Az „üreges héj” szerkezetű masé stukkó. Másrészt mérlegelni kell, hogy nem gombásodhatott-e meg a masé egy korábbi, tartós beázás, vagy szélsőséges páratartalom ingadozás, a pára lecsapódása során. A mik- Üreges héj típusú masé stukkók robiológiai károsodással az a legelső baj, hogy a falon, mennyezeten, a festékrétegek alatt pusztuló masén nem Ilyenek például a Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet ki- látható, ha üreges belsejét gomba pusztítja. A károsodás rályné számára kialakított földszinti 45–46–47. számú tehát bizonyosan csak a motívum lebontása után állapít- helyiségeiben látható, masé stukkó díszítmények. A mo- ható meg. Ezért megéri a munka felmérésekor gondosan tívumok nagy része erősen plasztikus. Belső üregeik tel- megvizsgálni a sérült masé motívumok hiányait, törésfe- jesen zártak, hiszen a motívumok széleit körülgipszelték5 lületeit. Például bizonyos motívum több helyen való rossz (1. ábra és 9. kép). állapota, hiánya gombásodásra utal. A nagyméretű, zárt üregekben a fal nedvesedése, vagy Más-más formájú, szerkezetű masé stukkó típusok páralecsapódás következtében magas páratartalom alakul a fal nedvesedéseit, a páratartalom lecsapódását másként ki. A helyiség nappali felmelegedése idején ez valósá- viselik el. gos melegház a cellulóz- illetve keményítő-bontó mik- roorganizmusok számára. Ha a stukkó vízpárát felvevő 4 A masékészítés céljára merített/gyártott, színes papírok után másként adóztak, mint más papírtermékek után. 5 Azért, hogy az üregekbe ne fészkelhessenek pókok, más rovarok.

73 9. kép. Üreges héj 12. kép. Walkydos, szerkezetű masé. gombás masé felülete. (Királyi kastély, (szerző felvétele) Gödöllő, 19. sz., a szerző felvétele)

10. kép. Masé stukkó eredeti állapota, és gombásodás okozta pusz- 13. kép. Mechanikus tisztítás közben szétesett gombás masé stuk- tulása. (Királyi kastély, Gödöllő, 19. sz., a szerző felvétele) kó. (szerző felvétele)

11. kép. Masé stukkó len rostjai. A motívum más részén Aspergil- 14. kép. Ép masé motívumról készített gipsz negatív. (szerző felvé- lus-féle gomba hifái töltik ki a törékennyé vált rostok között a jára- tele) tokat. (SEM felvétel, 200×, Gondár Erzsébet)

74 és átereszt ő falfestékkel van festve, a vízpára a maséból a papír-rétegeken keresztül képes elpárologni. A Kastély esetében azonban a jó szándékú igyeke- zet felületzáró, mosható falfestékkel festette át a falakat. Az egyébként is nedvesedésre hajlamos masé stukkókból a víz nem párologhatott el. A tartósan nedves masé anyaga meggombásodott. A sokrétegű masé rétegei fellazultak, a felső rétegeket az öregedése során zsugorodó festékﬁ lm feltépte (10–12. kép). A stukkó restaurálása során a falról lebontott masé motívumokról a mosható falfestéket csak mechanikusan szabad eltávolítani.6 Ebben az esetben, mechanikus tisztí- tás közben a gombával erősen fertőzött masé motívumok nagy része egyszerűen szétesett (13–14. kép). 15. kép. Ember okozta sérülés csillár rozettáján. (szerző felvétele) A megsemmisült részeket, illetve a korábban a falról lepusztult motívumokat csak az eredeti részekről levett gipsz negatívokban elkészített másolatokkal lehetett ki- egészíteni, pótolni (15–16. kép).

Feltöltött üregű masé stukkók

Jó példát szolgáltatnak erre a típusra a gyöngyösi Orczy kastély 112. számú termében volt masé stukkók, melyek készítésekor a negatívba előbb fehér papír rétegeket rak- tak le, majd erre keményítővel kevert fűrészport rétegez- tek. Erre fektették a stukkó merevségét biztosító vas dró- tokat, majd újabb fűrészporos réteget tömtek rá. Végül a masé hátát vastag, angolvörösre festett kartonpapírral zárták le (2. ábra és 17. kép). A masé felépítésének köszönhetően a falra felszegelt 16. kép. A helyreállított rozetta. (szerző felvétele) stukkó és a fal között alig van körülzárt üreg: annak a he- lyét a fűrészporos tömés kitölti. Így a masé mögött nem alakulhat ki magas páratartalmú tér. Ugyanakkor a motí- vum szélén körben meghagyott keskeny perem a fal sík- jától kis távolságra eltartja, hogy minél kisebb felületen érintkezzen a fallal.7

Lécvázra épített masé stukkók 2. ábra. A „feltöltött üregű” masé stukkó. A budapesti „palota negyed” egyik Horánszky utcai pol- gári lakásának szobáiban az oldalfalak és a mennyezet síkjainak találkozásai mentén, proﬁ lozott díszlécekkel kísérve, ívben hajló frízként körbe haladva, ilyen, lécváz- ra épített, az 1890-es években felrakott papírmasé díszíti a falakat. A masék nagyműhelyben, kiváló minőségben készül- tek. Az előállításukhoz használt negatívok egyértelm űen

6 Az e célra kapható gyári „oldószerek” erősen oxidáló oldatok, amelye- ket vakolt falak tisztítására dolgoztak ki, ezeket papírmasé tárgyakon tilos alkalmazni. 7 Ebben a teremben a rekonstrukció során korábbi, 18. századi falfest- ményeket tártak fel és állítottak helyre. A technikai tekintetben ép, de korban későbbi, így nem oda illő, és látványban egyébként sem hang- súlyos 19. század végi papírmasé stukkók lebontásáról született döntés. A masé motívumokat dokumentálás után lebontva mechanikusan meg- 17. kép. Feltöltött üregű masé stukkó, elő- és hátoldal. (Orczy kas- tisztítottuk, konzerváltuk, majd pufferolt karton dobozokban elhelyez- tély, Gyöngyös,19. sz., a szerző felvétele) ve kerültek a gyűjteményi raktárba.

75 18. kép. Masé stukkó egy egysége. (Budapest, Horánszky utca, 3. ábra. Lécvázzal merevített masé stukkók. 1890-es évek, a szerző felvétele)

Négy-négy angyalfejes egységből ilyen módon 2 mé- ter hosszú, kereskedelemben kapható, szállítható szaka- szokat építettek a következőképpen: 4 darab angyalfejes egységet a támasztó füleknél az oszlopokkal összeragasz- tottak, majd hátoldalról a nagyobb üregeket kitöltötték keményítővel kevert ﬁ nom facsiszolat péppel. Száradás után a hátoldalon ritka szövésű zsákvászonnal ragasztot- ták le az így keletkezett kétméteres darabokat. Ezt újabb téglavörös papírrétegek követték, melyek közül az utolsó réteg az összeépített masé két hosszanti szélére szegelt fa léceket is körül fogja. A lécek beépítésére részben azért volt szükség, hogy szállítás közben a masé ne törjön el, részben a lécek megkönnyítették a masé falra rögzítését. Ez egyben azt is biztosította, hogy a vastag masékéreg ne 19. kép. Két méter hosszú lécvázas masé tagok. (Budapest, érintkezzen a falakkal. Horánszky utca, 1890-es évek, a szerző felvétele) A terem sarkainál találkozó, gérbevágott masék vágá- si pontatlanságait egy, a derékszögbe 45o-ban beültetett sarokmotívum volt hivatott eltakarni. Az egykor több szobás lakást a 20. század közepén he- lyiség leválasztásokkal több lakásra osztották. A restau- rálás célja ez esetben a papírmasénak a leválasztásokból való kibontásával, egységes enteriőr kialakítása volt. A masé fríz minimálisan szükséges megbontásával 20. kép. Lécvázzal megﬁ gyelhetővé vált a terem oldalfala, a mennyezet és merevített masé. a masé közötti hatalmas légterű zárt csatorna, amely a te- (szerző felvétele) rem falai mentén körbefut (3. ábra és 20. kép). Ez a szerkezet a páralecsapódás szempontjából egy a nagyobb sorozatok gyártására alkalmas, a minta gaz- harmadik, nedvesedésre kevésbé hajlamos típus: a hide- dagságához képest könnyen megtölthető térformák. gebb (pl. ablakok feletti) és a melegebb (kandalló feletti) A masé készítéséhez használt papír enyvezetlen, rongypa- falfelületek csatorna szakaszainak közös légterében lég- pír anyag (len-kender, pamut) és fenyőcellulóz keveréke. mozgás alakul ki, amely segíti a páratartalom kiegyenlí- A minta szárnyas angyalfejekkel díszített fríz része 50×28 tődését. Ez természetesen nem volt elégséges hatás egy cm-es egységekből áll. A masékat a szokásos módon, fe- hosszantartó, többszöri beázás kompenzálására. Így a te- hér és (ez esetben) téglavörös papír rétegekből, lisztcsiriz- rem észak-nyugati fekvésű sarkában mintegy négyméter- zel készítették el. nyi szakaszon a masé gombás fertőzése alakult ki. Ezen Az angyalfejes egységek mindegyike a bal szélén a rá- kívül a közös légterű zárt csatornában a masék hátolda- csatlakozó szomszédos egység alátámasztására szolgáló lán fekete, kormosodásnak látszó szennyeződést fedez- füllel, jobb széle pedig oszloppal végződik, amely a kö- tünk fel, amely mikroszkópos vizsgálatakor nagy meny- vetkező egység szélére támaszkodik (18–19. kép). nyiségű rovar ürüléknek bizonyult. Az ezt követő alapos

76 kutatás során találtunk néhány báb-múmiát is. Megfelelő szakemberekkel történt konzultációk alapján valószínű- síthető, hogy a masé keményítő anyagát koptató rágással fogyasztó rovarok élhettek a csatornában, de ezek fajtá- ját pusztán az ürülékük alapján nem lehetett azonosítani. A báb-múmiák nagyságrenddel nagyobb méretű rovarok maradványai, amelyek talán a keményítőn élő rovarokra vadásztak egykor. A falfelületeket és a masé nagy részét in situ, a lakás felújítását végző mesteremberek mechanikusan tisztítot- ták meg a rákent festékrétegektől. A lebontott masé fe- lületeket műterembe szállítottuk tisztítás – konzerválás, a bontáskor keletkezett sérülések javítása, illetve negatív vétel céljából. A helyreállításnál ugyanis számításaink szerint mintegy 40 cm hiány alakult volna ki – amit pótol- ni kellett. A szokásos mechanikus tisztítás után a felületek tisztítását – lezárását sűrű Glutoﬁ x oldattal végeztük el. 21. kép. Az egy egységről levett gipsz negatív, és az abban készített A kisebb javításokat poli(vinil-acetát) diszperziós ragasz- 2 db pótlás masé. (szerző felvétele) tóval, erős nátron-papír csíkok felületekre ragasztásával végeztük. (A más esetekben töréseknél alkalmazható savmentes kartonból beépített „vendégcsap” itt nem volt használható a rétegek törékenysége miatt.) A megtisztított, javított kétméteres masén a negatív készítésre kiválasztott részt több rétegben, a száradási időket kivárva, 5%-os alkoholos Regnal (poli(vinil-butiro-acetal) oldattal izoláltuk, majd a másolni kívánt terü- let széleit gyurmafallal körülvéve, a homorú, íves felület miatt 3 szakaszban, kiöntöttük gipsszel. A gipsz megkö- tése után a masét óvatosan kihúztuk a negatívból. A masé felületét ezután műanyag fólia alatt történt alkoholos dunsztolás után, technikai alkohollal alaposan lemostuk.8 A megszáradt gipsznegatív apró-javításai után a gipszne- gatív munkafelületét izolálni kell Regnállal, majd ennek száradása után méhviasszal. A masé másolatok ezután a következőképen készültek el: egy réteg fehér (szulﬁ tos fenyőcellulóz, 28 SRo) papír után rozsliszt csirizzel hat réteg barna (120 g/m2) nátronpapír, száradása után újra egy réteg fehér papír9, majd újra hat réteg barna papír be- 22. kép. Megrakott másolat gipszben, egy eredeti motívum, és egy rakása következett (21–23. kép). kész másolat. (szerző felvétele) Ezek száradása után a hátoldalt ritka szövésű pamut- vászonnal kasíroztuk át, amire egy újabb, végső réteg barna papír következett. A teljes száradás után a masét kifordítottuk a negatívból, majd felületét hideg krétaré- teggel10 vontuk át. Ennek nem más a célja, csak az, hogy a masé esetleges újrakezelése során megkönnyítse az ad- digra rákerült festékrétegek eltávolítását.

8 Az alkoholos áztatás a papíranyagokat károsan vízteleníti. Ez esetben a papírmasé felületét kemény, gipszes alapozás fedte, amely az alkohol papírba hatolását megnehezítette. Másrészt még az alkoholos papír megszáradása előtt egyszerű vízpermettel meg lehet előzni a papír túl- zott kiszáradását; az alkohol segíti a víz behatolását. 9 Az ipari előállításban a masétest közepén berakott fehér papír réteg a szárítás utáni, második munkamenet első rétege. 10 Méz sűrűségű metil-cellulóz oldatba annyi krétaport keverünk, ameny- nyit felvesz, majd 24 órás ülepítés után a ragasztó oldat felesleget leönt- 23. kép. Kész, alapozó festéssel ellátott masé. (Budapest, Horánsz- jük, az anyagot leszűrjük, és literenként 0,5 dl poli(vinil-acetát) vizes ky utca, a szerző felvétele) diszperziót (Planatol BB Superior) keverünk hozzá.

77 24. kép. Mechani- kus tisztítás életlen csontkéssel. (szerző felvétele)

26. kép. Restaurált masé stukkó. (Királyi kastély, Gödöllő, 19. sz., 25. kép. Körül- a szerző felvétele) gipszelt kész masé motívumok. (Orczy kastély, Gyöngyös, 19. sz. IRODALOM a szerző felvétele) FRECSKAY János: Papírgyurma és egyéb rokon tár- gyak. In.: Találmányok könyve I. kötet. Franklin Társ., Budapest, 1873. pp. 258–264. GOODFELLOW, Caroline: Ezerarcú babakönyv. Ford. Moskovszky Éva, Gemini Budapest Kiadó, Budapest, 1994. HAWKES, Harriet: Papier Mậché. http://www.building- conservation.com/articles/papiermache/papiermache. htm. 5p NEMES Andor: A papír vegyi feldolgozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1957. p. 147. A masé stukkók restaurálásának egyik legnagyobb N. TAKÁCH László: Masé technikák. MKE. Oktatási se- gondja a gombásodott sokréteg-szerkezetű papír anyag gédanyag, Budapest, 2006. p. 37. fertőtlenítése és szükséges megerősítése. Jó minőségű N. TAKÁCH László: Papírmasé díszítmények és tárgyak. megoldást gyakran csak vákuumos beitatás eredményez. In.: Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásá- Szakirodalmi leírások egyre gyakrabban akril-származé- hoz. Szerk.: Káldi Gy. – Várallyay R., KÖH., Buda- kok beitatásáról szólnak. Az eljárás természetesen meg- pest, 2004. pp. 194–202. változtatja a papírtárgy tulajdonságait. Hogy ez a kezelés TÉSZABÓ Júlia: Játékgyár a századfordulón. In.: egy adott esetben kívánatos-e, vagy kerülendő, az nagyon A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, Békéscsa- megfontolandó. Az eljárás vitathatatlanul nagy szilárdsá- ba, 1999. pp. 347–363. got ad a masénak, másrészt azonban irreverzibilis. Az ál- THORNTON, Jonathan: The History, Technology, and talunk restaurált papírmasé stukkók egyikén sem alkal- Conservation of Architectural Papier Mậché. JAIC maztunk ilyen beitatást (24–26. kép). (Journal of the American Institute for Conservation), Papírmasé stukkók kezelése kapcsán alap probléma, 1993. Vol. 32. Number 2. pp. 165–176. hogy a stukkók kezelésével foglalkozó szakembereknek Wehlte, Kurt: A festészet nyersanyagai és technikái. általában nincs papírrestaurátori végzettségük. Ugyanak- Balassi Kiadó, Budapest, 1994. kor a két anyagfajta: a szervetlen gipsz és a szerves anya- gokból álló, összetett szerkezetű papírmasé egymástól tel- Nemes Takách László jesen eltérő, másfajta kezeléseket megengedő – követelő Okl. tárgyrestaurátor művész anyagok. A papírmasé stukkók – egyrészt érzékenyebb Főrestaurátor / szakirányvezető anyagaik miatt – lassan egyre fogynak. Ám ennek másik, Magyar Nemzeti Múzeum – Műtárgyvédelmi Módszer- elfogadhatatlan oka, hogy mai, vállalkozói világunkban tani és Képzési Osztály – olykor nagy pénzekért – „gazdasági megfontolásból”, Magyar Képzőművészeti Egyetem – Iparművészeti res- talán inkább kellő hozzáértés híján – gipsz stukkókra cse- taurátor szakirány rélődnek. Pedig a masé stukkók egy elmúlt világ ma már Tel.: +36-1-215-2190 nem létező technikájának többé-kevésbé nagyszerű tanúi. E-mail: [email protected] Kötelességünk megőrizni őket.

78 Három, a Kolozs megyei Füzesmikola (Nicula) és Szamosújvár (Gherla) ikonfestő központjából származó üvegikon restaurálása

Raluca Marilena Dumitrescu

Bevezetés Restaurálás előtti állapot

A három, ismeretlen mesterek által festett, a 19. század A három ikon restaurálás előtti állapota nagyon hason- második felére datálható ikon Kolozs megye híres ikon- ló volt. Romlásuk foka a súlyosabb károsodásoktól az festő központjaiban, Füzesmikolán1 és Szamosújváron enyhébbek felé haladva a következőképpen jellemez- készült. A vékony üveglemezek magukon hordozzák hető: a ”glăjării” üvegkészítő műhely termékeire jellemző sza- bálytalanságokat. Az egyszerű fakeretek leleményes csa- – lemezesen felvált vagy hiányzó festékréteg (9–10. kép); polásúak. A Szent Paraschevát illetve Szent Miklóst ábrá- – porlékony festékréteg (13. kép); zoló két mikolai ikon egyszerű kompozíciójú, naiv rajzú, – felvált és lehullott, de megmaradt festékréteg darabok élénk színekkel festett, míg a Fájdalmas Mária címet vise- (14. kép); lő szamosújvári üvegkép domináns színe a vörös és a fe- – rovarkár miatt keletkezett repedések és hiányok a fa- kete, kompozíciója sokkal kidolgozottabb, ﬁ nomabb, bár anyagban (16. kép); szintén naiv vonásokkal. – helytelen javítások (17. kép); A magántulajdonban lévő ikonokhoz (1–2. kép) na- – a faanyag nedvesség következtében való meggyengü- gyon hasonló rajzú, feliratú, méretű, és keretezésű lése (18. kép); autentikus darabokat őriznek a füzesmikolai monostorban – gyengébben és erősebben a felülethez kötődött szeny- (Mănăstirea Nicula) (3–4. kép).2 Párhuzam vonható a sza- nyeződések; mosújvári műhely Fájdalmas Mária c. képe (5. kép) és – fény hatására elhalványodott, elszíntelenedett festék- a füzesmikolai hasonló témájú ikonok (6–8. kép) között réteg; is. Minthogy a két központ nem fekszik messze egymás- – vízfoltok a faanyagon. tól a hatások és átvételek jól érzékelhetők.

1. kép. Szent Paraschiva, magántulajdon 2. kép. Szent Miklós, magántulajdon 3. kép. Szent Paraschiva. Füzesmikolai (47×35 cm). (47×35 cm). monostor (49,5×38,5 cm).

1 1910-ig Mikola. 2 A fotókat szerző 2009 októberében kapta Timbus Siluan szerzetes jó- voltából.

79 4. kép. Szent Miklós. Füzesmikolai mo- 5. kép. Fájdalmas Mária. Szamosújvári 6. kép. Fájdalmas Mária. Füzesmikolai nostor (52×40 cm). műhely (36×42 cm). monostor (a).

7. kép. Fájdalmas Mária. Füzesmikolai 8. kép. Fájdalmas Mária. Füzesmikolai 9–10. kép. Felhólyagosodott, illetve hi- monostor (b). monostor (c). ányzó festékréteg.

11–12. kép. Háztetős felválások és pergő rétegek. 13. kép. Porlékony festékréteg. 14. kép. Az ikon alján össze- gyűlt, lepergett festékdarabkák.

80 16. kép. Farontó rovarok károsítása.

15. kép. Szennyezett, lehullott 17. kép. Rossz javítások. festékdarabka.

18. kép. Nedvesség okozta vízfolt. 19. kép. A lehullott festékréteg darabkák összegyűjtése és helyük bejelölése.

A festékréteg felválását a kötőanyag természetes öre- gedése és rugalmatlanná válása okozta. Az ikonokon a festés és az üveghordozó szétválásának különböző tí- pusai voltak megﬁ gyelhetők: hólyagos felválások (9–10. kép), háztetős felemelkedések és pergő rétegek (11–12. kép). Ez utóbbi következtében festékhiányos területek keletkeztek. A lepergett festékréteg darabkák egy része az ikon alján, a keret és a hátoldal között összegyűlt és megmaradt (14. kép). A károsodás e fajtáját a különböző szennyeződések még tovább rontották (15. kép). Mind- ezeken túl a festékréteg nedvesség hatására helyenként porlékonnyá vált (13. kép).3 20. kép. A festékréteg rögzítése – a konszolidáló anyag injektálása.

A restaurálás menete tetős felemelkedések és a pergő rétegek alá vékony in- A restaurálás magába foglalta a teljes festékréteg meg- jekciós fecskendővel juttattuk be, a többi megkötendő kötését. A szennyeződések eltávolítása után a lehullott felületen pedig fi nom ecseteléssel alkalmaztuk (20–21. festékréteg darabok fi nom ecsettel történő tisztítása, kép). Miután a festékréteg felszívta az emulziót, átned- majd a helyük megkeresése és megjelölése következett vesedett és rugalmasabbá vált, Melinex fólia segítségével (19. kép.). A festékréteg rögzítése desztillált vízzel 3:1 kézzel fi noman az üveghez nyomtuk (22. kép). Ez a meg- arányban kevert tojássárgájával történt. A szalicilsavval oldás azért előnyös, mert gyenge nyomás gyakorolha- tartósított emulziót, ami ragasztóként és a rideggé vált tó az egyenetlen üvegfelületre, továbbá a kéz melege is festékrétegek lágyítószereként egyaránt működött, a ház- szerepet játszik a konszolidálási folyamatban. Ezek után a lehullott festékdarabokat eredeti helyükre illesztettük 3 Ezen a területen az ikon és a hátlap között egy papírdarab volt, ami mint (23. kép). A hátoldal, vagyis a festett felületek tisztítá- hidrofi l anyag felszívhatta és megtarthatta a nedvességet. sa – természetes tisztító hatását kihasználva – ugyanezzel

81 21. kép. A konszolidáló anyag felhordása apró cseppekben ecsettel. 22. kép. Rögzítés Melinex fólia segítségével.

23. kép. A festés darabkák visszahelyezése eredeti helyükre. 24. kép. Retusálás.

25. kép. A szilárdítószer injektálása. 26. kép. A szilárdítószer ecsetelése. az emulzióval történt, ami ez esetben a szennyeződések tük (25–26. kép). A Paraloidra szilárdítási jellemzői és oldószereként is szolgált. A ikon másik, azaz előoldalá- oldószere fertőtlenítő hatása miatt esett a választás. A fa- nak tisztítása, detergenst tartalmazó alkoholos oldattal, felületek tisztására 5 %-os ammonium-hidroxid oldat volt a felületen lévő bronzporos foltok eltávolítása pedig nit- a legmegfelelőbb (27. kép). A repedt részek ragasztásához rohigítóval történt. Az esztétikai helyreállításhoz a festék- a feladattól függően Paraloid B72 oldatot vagy poli(vi- réteg vastagságától függően tempera és vízfesték került nil-acetát)-ot alkalmaztunk (28. kép), a kiegészítéshez alkalmazásra, szintén tojássárgájával készült emulzióval Covidez RLP-t (29. kép). A Covidez RLP 60%, nagyon jó keverve (24. kép). A dicsfények, gallérok, ruhaszegélyek kémiai stabilitással rendelkező parafﬁ nt, 30 % észterezett károsodott aranyozásának kiegészítése vizes bázisú Mix- kolofóniumot és 10 % termoplasztikus etilén(vinil-ace- tionnal rögzített Schlagmetallal történt. tát) kopolimert (EVA) tartalmaz. Ez utóbbi a Berger4 által A faelemek – a hátlap és a keret – szilárdítását toluolban oldott Paraloid B72 8–10%-os oldatától 20%- 4 Berger G. A.: Formulating Adhesives for the Conservation of Paintings. os oldatáig haladva injektálással és ecseteléssel végez- In. Preprint of Contributions to the Lisbon Congress 1972. Published by

82 27. kép. A falap tisztítása. 28. kép. Repedések összeragasztása.

29. kép. A farészek kiegészítése Covidez RLP-vel. 30. kép. Vendégcsap készítése.

31. kép. Filc alátét csíkok ragasztása a keret belső hornyaiba. 32. kép. A keret rögzítése a sarkoknál összeszereléskor.

kifejlesztett BEVA 371 fő komponense. A termoplaszti- színezése pácoldattal, a keret retusálása olajfesték, dam- kus tulajdonságokkal rendelkező viasz-gyanta keverékhez márgyanta és terpentin keverékével történt. faport adtunk és meleg spatulával vittük fel a felületre. Az ikonok összeállítása – üveg, keret, és a fa hátlap – A keret vékony csapoló elemeinek legtöbbjét, azok gyen- a következő lépések szerint történt: a keret belső hornyai- ge és hiányos állapota miatt újakkal helyettesítettük (30. ba az üveglapnak biztonságos alapot képező ﬁ lccsíkokat kép). A viasz-gyanta keveréket (Covidez RLP) reverzibi- ragasztottunk (31. kép), majd a keret oldalait a sarkokon litása, kémiai stabilitása és a Paraloiddal szilárdított felü- vékony, lapos vendégcsapokkal egymáshoz illesztettük lettel való kompatibilitása miatt választottuk. A facsapok egy stabil tartórendszer segítségével (32. kép), és be- helyeztük az üveglapot. Ez utóbbi egyenetlensége miatt I.I.C. Ld. http://restaurare.myforum.ro/-vp35.html megfelelő felfekvését vékony, rugalmas fapálcikákkal

83 33. kép. Az ikon fadarabkákkal való kitámasztása a keretben való 34. kép. A fa hátlap rögzítése a kerethez kis csavarokkal. mozgásának megakadályozása céljából.

35–36–37. kép. Az ikonok restaurálás után.

– melyek az üveglap mozgását is megakadályozzák a ke- Dumitrescu Raluca Marilena retben – való kiékeléssel biztosítottuk (33. kép). Végül, Tempera festmény restaurátor a tárgyak jövőbeni könnyebb szétbonthatóságát szem Maros Megyei Múzeum (Muzeul Judeţean Mureş) előtt tartva, a fa hátlapokat vékony csavarokkal a keret- Str. Mărăşti nr. 8A, RO-540238 Târgu Mureş hez rögzítettük (34. kép). Phone: +40-74-585-5210 E-mail: [email protected]

84 Galvanoplasztika a restaurátori gyakorlatban

T. Bruder Katalin

A hétköznapi szóhasználatban gyakran nem tesznek kü- használása úgy történt, hogy a tiszta anyagot 80–90oC lönbséget a galvanizálás és a galvanoplasztika között, hőmérsékletű vízben megpuhították, átgyúrták, henge- holott – bár ugyanazon elv, fi zikai, kémiai törvény szerint relték, grafi tozták, keretbe tették, majd a lemásolandó működnek, másról van szó – a galvanizálás felületi be- tárgyat belenyomták. Hasonló módon használtak a ne- vonat képzése, míg a galvanoplasztika háromdimenziós gatív készítéshez formaviaszt is.3 Nagyon fi nom felüle- fémtárgy kialakítása. Az ipar igen nagy változatosságban tű tárgyak másolatának elkészítéséhez fémformát is ké- alkalmazza a galvanizálást, erre a tanulmány során nem szítettek.4 Igen gyakori volt a gipszforma alkalmazása. térünk ki. A galvanoplasztika kevésbé jellemző az ipari Ezt, hogy ne szívja fel a fürdőt, illetve a savas fürdő ne felhasználásban. Az ötvös iparművészek alkalmanként él- tegye tönkre, paraffi nban kifőzték. Gipszformánál alkal- nek a galvanoplasztika lehetőségeivel, de igazán sokféle mazták még az úgynevezett „metallizálást” is.5 A gyakran felhasználási módja a restaurálásban van, úgy a kiegészí- alkalmazott enyvforma, elasztikus volt, a guttaperchánál tések, mint a másolatok, rekonstrukciók készítése során. rugalmasabb.6 Később, az 1960-as években rövid ideig A galvanoplasztikai eljárás – értelemszerűen – csak használatban volt a PVC negatív is, műtárgyvédelmi és az elektromos áram gyakorlati alkalmazásának feltalá- munkaegészségügyi okokból megszüntették az alkalma- lása, megoldása után jöhetett létre. 1791-ben Luigi Gal- zását.7 Ezeket az elektromosan nem vezető formákat leg- vani anatómia professzor „állati elektromosság” kísér- gyakrabban grafi ttal tették vezetővé, ritkábban réz vagy lete, amit békacombbal végzett, keltette fel Alessandro cink porral. Ez olyan módon történt, hogy a másolandó Volta érdeklődését a kémiai áramforrás irányában. Addig felületet pici, „U” alakú tűkkel leszúrt, vékony réz dróttal csak a dörzs-elektromosságot ismerték, s ez az áram igen körülvezették, ami az áramforráshoz volt kötve. Lényegé- gyenge volt. 1797-ben megalkotta a Volta-oszlopot. Ez új ben véve, mind a mai napig ezt a módszert alkalmazzuk, fejezetet nyitott az elektromosság történetében, mert a ko- csak a nehezen kezelhető negatív anyagok helyett szili- rábbiaktól eltérően folyamatosan tudta az elektromos ára- kon gumikat használunk, ami igen nagy változatosságban mot biztosítani. Az első galvánelem cink és ezüstlemez- áll rendelkezésre. Egyes műtermekben – Németország- ből készült, sós elektrolittal. Több ilyen galvánelem sorba ban, Franciaországban és feltételezhetően másutt is – al- kötése telepszerűen, már jelentős árammennyiséget adott. kalmaznak ezüstöt is a vezetővé tételhez. Ez valamilyen, A kémiai áramforrást Galvani tiszteletére galvánelem- nek nevezzük, Volta emlékét a feszültség egységének el- tisztított, fi nomított anyag. Lap vagy korong formában forgalmazták. 1 nevezése, a volt „V” őrzi. Vékony lapokban áttetsző, meleg, zsíros tapintású, szobahőmérsékle- Már 1801-ben Wollaston leírta az elektromos bontás ten szívós, rugalmas, bőrszerű anyag. 45 oC-nál gyúrható, 55–60 oC-nál gyakorlati alkalmazásának egy módját – rézgálic oldat se- plasztikus. 3 9000 gr méhviasz, 1350 gr velencei terpentin, 225 gr grafi tpor. Másik gítségével ezüstöt rezezett be. változata: 400 gr szíriai aszfalt, 400–600 gr sztearin, 300 gr faggyú, 50 A galvanoplasztika fémtárgyak galván úton való elő- gr grafi tpor. állítása. Ez a találmány az orosz Jakobi és angol Spencer 4 Ón, 3 rész ólom, 2 rész vizmut (bizmut), 5 rész kéneső (higany), olva- nevéhez fűződik. Jakobi 1837-ben mutatta be a szentpé- dáspont: 100 oC tervári tudományos akadémiának. Egy másik, a galvano- Ón, 3 rész ólom, 5 rész vizmut (bizmut), 8 rész kéneső (higany), olva- dáspont: 85 oC plasztika készítés fejlődésében szintén nagy jelentőségű Ón, 3 rész ólom, 2 rész vizmut (bizmut), 5 rész kéneső (higany), olva- találmány volt, hogy 1840-ben az angol Murray és a fran- dáspont: 70 oC cia Boquillon az elektromosságot rosszul vezető anyagból Ón, 3 rész ólom, 8 rész vizmut (bizmut), rész kéneső (higany), olvadás- készült formákat begrafi tozták és elektromosan vezetővé pont: 108 oC tették. Ugyancsak fontos lépésnek számított a techno- A higany tartalmú ötvözet nemesfémeknél nem alkalmazható, mert fon- csor képződik. lógia fejlődése szempontjából, amikor Dr. Montgomery 5 2 Tömény salétromsavas ezüstoxid oldat és 90%-os alkohol keverékébe 1843-ban a guttaperchát Európába behozta. Ennek a fel- mártják a gipszformát, majd kénhidrogén gőzbe teszik, kénezüst réteg keletkezik, ami jó elektromos vezető. 1 Elektromos feszültség/potenciál különbség megadja, hogy adott elekt- 6 Az enyvet vízben megpuhították, vízfürdőn olvasztották, zselatint és romos mezőben két pont közötti elmozduláskor mennyi munkát vé- glicerint adtak hozzá. Vízállóvá úgy tették, hogy vagy tömény tannin gez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik helyről elmozdul oldatban, vagy krómsavas káliumoldatban áztatták. a másikra. 7 A poli(vinil-klorid) kb. 120 o-on került „kisütésre”, a folyamat során 2 A guttapercha a kaucsukkal rokon trópusi növény nedvéből nyert, klór szabadult fel.

85 nem szigetelő tulajdonságú kötőanyaggal készített folyé- A galvanizáláshoz, felületi bevonat készítéséhez legin- kony ezüstoldat, gyakran spray formában fújják a for- kább cianidos fürdőket használnak, ez nem támadja meg mára. Szépen terül, egyenletes bevonatot képez, a fürdő- az alapfém felületét, de a galvanoplasztikához a savas ben nem ázik le, mint az a tiszta grafi ttal néha megesik. rézfürdő a legalkalmasabb, mivel ennek a szóróképessé- Az előkészítést nagyban megkönnyíti és igen jó vezetési ge sokkal jobb. tulajdonsággal bír, ha a körülvezető vékony réz drótot folyékony ezüsttel felfestett vonal helyettesíti, amit egy A klasszikus savas rézfürdő: helyen kötnek az áramforráshoz. Magyarországon is kap- Rézszulfát (CuSO4·5 H2O) 220g/l o ható a grafi t spray. Ez a formára való szórás után enyhén Kénsav (H2SO4 66 Be ) 30 g/l szemcsés, matt felületet ad, ami természetesen az elké- Hőmérséklet: 20–25 oC szülő galvanoplasztikán is jelentkezik. Legszebb felületet Áramsűrűség: 1,0–1,5 A/dm2 akkor nyerünk, ha a nagyon fi nom grafi tport ujjbeggyel Feszültség: (15 cm anódtávolságnál) 1,7–2,5 V bedörzsöljük. Így egyrészt jól tapad a formához, másrészt a grafi t szemcsék lesimulnak, egyenletes, fényes felületet Ezek az adatok az álló fürdőkre vonatkoznak, ameny- képeznek, ami szintén megmutatkozik az elkészült galva- nyiben melegített, mozgó fürdővel dolgozunk, az áramsű- noplasztikán. rűség és a feszültség legalább a duplájára növelhető, a réz A galvanotechnika a fémvegyületek vizes oldatának kiválása felgyorsul. Restaurátori gyakorlatban még nem villamos áram segítségével történő elbontásán, az elektro- találkoztunk mozgó fürdő alkalmazásával. lízisien alapul. A savak, sók, bázisok vízben való oldásuk- kor elektromos töltésű részecskékre, ionokra esnek szét. Másolatkészítés A pozitív töltésű ionok a kationok, a negatív töltésűek az anionok. Ezek egyenlő mértékben vannak jelen az oldat- Ma már leginkább csak szilikon negatívot használunk. ban, így semleges hatásúak, ezt elektrolitnak nevezzük, Egyszerű eset, ha csak egyoldalas galvanoplasztikai má- az ionokra való szétesés jelensége az elektromos disszoci- solatokat kell készítenünk, például különféle érmekről, áció. Az elektrolitba merített két elektród között a feszült- kiállítási célra. Azt gondolnánk, hogy ilyenkor elegendő ségkülönbség hatására az ionok a töltésükkel ellenkező csak egyszerűen ráönteni a sorba rakott érmekre a be- töltésű elektródok irányában elmozdulnak. Ez a jelenség kevert szilikont, megvárni, amíg megköt és kész a for- az ionvándorlás. Az elektródákat elérő ionok semlegesí- ma. Mivel az érmek általában plasztikus felületűek, ha tődnek, a kationok elektronokat vonnak el a katódból, az csak letesszük azokat egy lapra, megbillenek és a szi- anionok pedig töltésüket átadják az anódnak. Az áramot likon befolyik az érem alsó oldalára is. A fölösleget az tehát az oldatban ténylegesen mozgó anyagi részecskék, eredeti kiszedése után le kell vágni, a formánk a szüksé- a kationok és anionok szállítják. A feszültség bekapcsolá- gesnél mélyebb és gyakran hibás lesz (ferde, légbuborék sakor elmozduló ionok mozgékonysága alapvetően függ, szorul be). Ezért megfelelő formát ezekről az érmekről az oldat töménységétől, hőmérsékletétől és az elektródok úgy készíthetünk, ha plasztilin, esetleg viasz lapot gyú- között lévő potenciálkülönbségtől. A potenciálkülönbsé- runk, s az érem alsó oldalának plasztikáját besüllyesztjük. get befolyásolja az elektródok közötti folyadéktér hossza Ezután önthetjük rá a katalizátorral bekevert szilikont, de és keresztmetszete is. Ezek egymással kölcsönhatásban ajánlatos a plasztilint szappannal izolálni, mert a sziliko- határozzák meg az ionok tényleges vándorlási sebességét, nolaj a plasztilinnel érintkezve, kellemetlen tapintású, sí- az elektrolit oldat áramvezető képességét. A munka során kos, ragacsos réteget képez. A formakészítésnél számolni az anódnak legalább akkora felületűnek kell lennie, mint kell azzal, hogy a körülvezető vékony rézdrótnak körül- a vezetővé tett negatívunk felülete. Ha az oldat vezetőké- belül ½ cm távolságban kell a másolandó negatívját kö- pessége nagyon kicsi, lassú a fémleválás, a fém, formába rülvenni. Egyszerű, nem túl magas plasztikájú másolan- való kirakódása, ez nemcsak aránytalanul meghosszabbít- dó tárgyak esetében, mint például a fent említett érmek, ja a másolatkészítés idejét, hanem azzal a veszéllyel is a negatív vastagsága hozzávetőlegesen 1 cm. Ha vékony jár, hogy leázik a vezetővé tévő grafi tréteg. Ha túl nagy szilikon negatívot készítünk, a szakadás, deformálódás a vezetőképesség, a gyorsan leváló és berakódó fém laza, elkerülésére, a beöntött, még folyékony massza tetejére szivacsos szerkezetű, súlyosabb esetekben barnás szí- erősítésnek például gézt tehetünk úgy, hogy az átitatódjék nű, letörölhető minőségű lesz – úgy mondjuk, megég. a szilikonnal. Mivel a savas rézfürdő fajsúlya nagyjából Az elektrolitok beállítása nagyon fontos – bár a restau- megegyező, vagy valamivel nagyobb, mint a szilikon ne- rátori gyakorlatban a használatban lévő fürdőket általá- gatívunké, hogy a fürdőben ne ússzék fel a szilikon és ban nem mérések alapján, hanem empirikusan, gyakor- ne hajoljon meg, ajánlatos a negatív hátoldalára vörösréz lati megfi gyeléseket szem előtt tartva kezeljük. Tipikus drótból,8 vagy valamilyen műanyagból kialakított keretet hiba a használt savas rézfürdőnél az elsavasodás. Ennek tenni, aminek meghosszabbított végei a fürdőt tartalmazó egyértelmű jele, ha a negatívba kirakódó réz függőleges kádhoz rögzítik a negatívot. Ezt szilikon ragasztóval rög- rovátkoltságot mutat. Egyszerűbb esetben csak a víz pá- rolgott el az oldatból, s azt pótolni kell, de ha a probléma 8 Ha fémet használunk, az feltétlenül vörösréz drót legyen, mert egyéb továbbra is fennáll, újra be kell állítani a fürdőt. fémek szennyezik a fürdőt.

86 zíthetjük, egyéb ragasztók leválnak. Ha nagyobb mennyi- szöget zárjon be a síkja a pozitív oldalával. Ennek főként ségű apró másolatot akarunk készíteni, lehet formaviasz akkor van jelentősége, ha darabformáztunk, s a részeket lapot használni negatívnak, amibe – kellő hőmérsékleten majd egymáshoz kell forrasztani. – sorban belenyomkodhatjuk az eredetit. Viaszforma ese- Körplasztikák másolása esetén darabformát készítünk. tében a beformázás előtt is grafi tozni kell, hogy a viasz Mielőtt a forma elkészítéséhez látnánk, minden szem- ne tapadjon. A továbbiakban ugyanúgy dolgozunk a viasz pontból át kell gondolni, milyen módon vágjuk a formát negatívval is, mint a szilikonnal. Ez főleg akkor praktikus, – meg kell tervezni a negatívokat. Alapvető szempont, ha csak egy eredeti áll rendelkezésre és sok másolatra van hogy a negatívokban ne legyenek úgynevezett „alámet- szükség. szések”. A réz a csapatás során csak oda fog berakódni, Ha az érmekről kétoldalas másolatot akarunk készí- ahol nincs takarás a formában, az anód irányában. Aján- teni, az érmeket a vízszintes felezővonalig ágyazzuk be latos az eredetin könnyen eltávolítható jeleket tenni, hogy a plasztilinbe, a ráöntött szilikon megkötése után eltá- hol lesz egy-egy forma eleje és vége, mert munka közben volítjuk a plasztilint, megtisztítjuk az eredeti darabokat, elveszítjük a teljes átfogó képünket a tárgyról. Egy-egy ezután a szilikont formaleválasztóval lekenjük, és úgy részforma elkészítéséhez a forma tervezett szélénél gátat öntjük rá a másik oldalra a szilikon masszát. A különösen állítunk fel – plasztilinből, viaszból, stb. – s ezek közé fi nom tárgyaknál, darabformázásnál, ahol fontos a pontos a gátak közé öntjük a szilikont, fokozatosan haladva mű- méret, jó, ha 3–4 napig az eredeti tárgyon hagyjuk a meg- velettel, míg az egész lemásolandó tárgy be lesz formázva. kötött szilikongumit, mivel a szilikon – főként a kötéskor Természetesen a szilikon részek találkozásánál formale- és közvetlenül utána, zsugorodik. A szilikon formát a fent választót kell alkalmazni. Sokkal könnyebb a dolgunk, ha leírt módon vezetővé tesszük. gyúrható, vagy kenhető szilikont használunk, de annak Az így előkészített negatívot az áramforráshoz kötjük, az a hátránya, hogy nem lesz a negatívunk elég fi nom, és a rézfürdőbe helyezzük. Ügyeljünk az anód és a ka- pontos, levegő buborékok szorulnak be, a mélyedések tód (vezetővé tett negatív) közötti távolságra, az áram- üresen maradhatnak. A széleket ebben az esetben is gá- erősségre. A réz kiválása azonnal megkezdődik, a vezető takkal kell kialakítani, mert csak így biztosítható, hogy dróttól halad befelé. Kis, nem magas plasztikájú negatív a darabok pontosan illeszkedjenek. Bizonyos esetekben esetén, például érmek, 1–2 óra elteltével a teljes felületen jól bevált a többféle szilikon alkalmazása. Például, ha egy réz lesz. Ha néhány óra eltelte után maradnak lyukak, ki cizellált, trébelt tál másolatát készítjük, ami elég mély is, kell venni a negatívot a fürdőből, leöblíteni, megszárítani ha azt teletöltenénk szilikon gumival, egyrészt feleslege- és a hiányos részt igen fi nom bronzporral, vagy ami ennél sen sok anyagot használnánk fel, másrészt – s ez a fonto- sokkal jobb, folyékony ezüsttel bekenni és úgy visszahe- sabb – a vékony, erősen plasztikus, esetleg már némileg lyezni a fürdőbe. Nagyon óvatosan kell bánni a negatív- átkristályosodott anyagú tálat nem, vagy csak nagyon ne- val, mert a réz réteg igen vékony és törékeny, ha meg- hezen, sérülést kockáztatva tudnánk elválasztani a nega- pattan a rugalmas formában, később már általában nem tívtól. Ilyen és hasonló esetekben jól bevált, hogy először „forr össze”, s ez meglátszik majd a másolaton, ebben az viszonylag kevés szilikont keverünk be, s azt körbefor- esetben jobb újra indítani a galvanót. gatjuk a tálban, addig, amíg az meg nem „húz” (még nem A másolt tárgyon, a negatív méretétől, majdani funk- kötött meg, de már nem folyik). A vékony rétegben nem ciójától függően, hagyjuk megvastagodni a berakódó réz- marad meg a buborék, tökéletesen felveszi a formát. Ezt réteget. A gyakorlat azt mutatja, hogy optimális körülmé- a műveletet megismételjük, hogy vastagodjék egy kissé nyek között (fürdő minősége, áramerősség, hőmérséklet) a forma, ne legyen sérülékeny, majd kenhető szilikonnal minimum 24–36 óra szükséges a kellő vastagság elérésé- a kellő vastagságúra kikenjük. Szerző gyakorlatában az hez, például az érmek esetében. vált be jobban, hogy az első rétegeknél is használt szi- Amikor a réz kellő vastagságban berakódott a formába, likont teszi kenhetővé aerosillal, nem vált más típusú óvatosan kivesszük. A kapott pozitív anyaga rideg, töré- anyagra. Mivel a körplasztikáknál gyakran előfordul, keny, ezért kiforrasztjuk forrasztóónnal. Különösen nemes hogy a negatívunkban mély pontok is vannak – és tud- másolatok estében, s akkor, ha a további forrasztásokat is juk, hogy a fém berakódásának mértékét az anódtól való ezüstforrasszal kívánjuk végezni, itt is ezüstforraszt hasz- távolság is befolyásolja – praktikus a galvanót a legmé- nálunk. Ezt általában lánggal végezzük, forrasztóvízzel, lyebb pontról indítani oly módon, hogy a vezető dróttal forrasztózsírral, folyósítóval, stb. lekenjük a belső felüle- átszúrjuk a negatívot, s nem alkalmazzuk a körbevezetést. tet és elfuttatjuk vékonyan a kiforrasztó fémet. Ezt köve- Nagyon mély, bonyolult formánál alkalmazhatunk belső ti a felesleg ledolgozása. Lombfűrésszel körül kell vágni anódot is – ebben az esetben egy, például henger alakú az elkészült fém pozitívot kb. ½ -1 mm peremet hagyva. negatív közepébe rúd anódot lógatunk. Itt be kell kalku- Ezzel nemcsak a későbbi csiszolást könnyítjük meg, ha- lálni a kis távolságot a pozitív és negatív pólus között. nem a deformálódást is megakadályozzuk, mivel a vezető Egyes esetekben ki is maszkolhatjuk a negatívunkat, így drótnál sokkal vastagabbra és egyenetlenre válik ki a réz. az ionokat „terelni” tudjuk a kívánt felület felé. Nagyobb A reszelés, csiszolás során eltávolítjuk a felesleget úgy, formák esetén számítani kell arra, hogy a forma a fürdő- hogy csak a kívánt forma maradjon meg. Ügyelni kell ben deformálódik – elnyúlik, elcsavarodik, stb. – ennek arra, hogy a csiszolás egyenes legyen, lehetőleg derék- megelőzésére a fent már leírt módon, tartással kell ellátni.

87 1-2. kép. A nagydémi larárium Apollo szobrának galvanoplaszti- 3-4. kép. A nagydémi larárium Lar szobrának galvanoplasztikai kai másolata. másolata.

Körplasztikánál, ami több darabformában csapódott ki, a kezekkel egy darabban levehető volt, a hátoldalt a plasz- a felesleg ledolgozása után gondosan egymáshoz kell pró- tikusan kiemelkedő és alámetszett formájú tok miatt két bálni a darabokat és a lehető legpontosabb találkozás érde- darabban lehetett csak leformázni. kében kéziszerszámmal összereszelni. A darabok egymás- hoz forrasztása cinnel úgy a legegyszerűbb, hogy először Kiegészítés galvanoplasztikával a forrasztandó felületeket felcinezzük (grundoljuk), majd a pontos illesztés után egymáshoz rögzítjük a darabokat. Ha galvanoplaszikával kívánjuk a hiányos tárgyat kiegé- Ez a tárgytól függően történhet drótozással, csipesszel, stb. szíteni, vagy rekonstruálni, először hozzá kell mintázni Ezt követően, néhány helyen pontszerű forrasztással egy- a hiányzó részt az eredetihez. Mikor ez elkészült, óvatosan máshoz rögzítjük a darabokat, s hogy a továbbiakban ne za- külön kell választani az eredetit és a megmintázott részt. varjon, a drótozást, csipeszt, stb. eltávolítjuk. Ezután kezd- Mivel általában a mintázást plasztilinből, vagy viaszból hetjük az érintkező felületek folyamatos összeforrasztását. készítjük el, jó, ha a tárgyat lehűtjük, hogy a szétválasz- Bár lehet lánggal is forrasztani, de precízebb, ha pákával táskor ne deformálódjon. A plasztilinről szilikon negatívot dolgozunk, így nem kockáztatjuk a rögzítő pontok kiol- készítünk, ügyelve arra, hogy ahol majd az illesztés lesz, vadását. Bonyolultabb formáknál gyakori, hogy egymás kis perem maradjon. A galvanoplasztika elkészülte és ki- közelében több forrasztást is kell végezni. Ebben az eset- dolgozása után, ezt a kis peremet ragasztjuk be az eredetibe. ben ajánlatos, hogy magasabb olvadáspontú forrasztóónnal A ragasztó ebben az esetben kettős célt szolgál, összetartja kezdjünk és egyre alacsonyabb olvadáspontú forrasztóónt az eredetit a kiegészítéssel és megakadályozza, hogy a két használjunk. Forrasztás közben ügyelni kell arra, hogy az különböző fém érintkezzék egymással. Erre példa a szo- összeillesztett felületek ne távolodjanak el egymástól, ne mor-somodorpusztai római kori kocsilelet kancsója (5–10. legyen szintkülönbség közöttük és a cin befolyjék végig kép). Ennél a rekonstrukciónál a szokásosnál vastagabb, a két illeszkedő rész közé. Teljesen zárt formájú tárgy má- erősebb galvanoplasztikát kellett készíteni, mert a has és solata esetében szükséges egy viszonylag eldugott helyen a talp kiegészítésnek a nehéz, öntött bronz nyakrészt és fü- szellőzőnyílást hagyni, hogy a forró, majd lehűlő levegő let el kell bírnia. A rekonstrukció formája analógiák alapján, mozogni tudjon. A tárgy összeállítása után a forrasztási szak régészekkel történt konzultációk során alakult ki.9 varratokat ﬁ noman eldolgozzuk. Ezt követheti a tisztítás, Másik példa az „Eskü téri sisak” (11. kép). Hasonló rezezés, esetleg nemesfémmel való galvanizálás. Ha a re- módon készült a kiegészítése, mint a kancsónak. A dísz- zezést nem cianidos fürdőben, hanem savas rézfürdőben sisak nagyméretű üveg és üvegpaszta kövekkel díszített, végezzük, számítani kell arra, hogy nagyon nehezen fogja konzultációk után úgy döntöttünk, hogy többféle ok meg az ónt a réz, mivel a sav megtámadja a felületet. miatt – a hiányzó kövek helyét csak jelöljük.10 Körplasztikáról készült másolatra jó példa, a nagydé- mi larárium Lar és Apollo szobra (1–4. kép). 9 T. Bruder Katalin: A Szomor-somodorpusztai római korikocsilelet Az Apollo darabformája az alábbiak szerint készült: kancsójának rekonstrukciója. In. Múzeumi Műtárgyvédelem 4. Szerk. Központi Múzeumi Igazgatóság, 1977. pp. 109–112. a posztamens negatívja egy darabban lett levéve, egy he- 10 T. Bruder Katalin: Két római sisak újrarestaurálása. In. Műtárgyvéde- lyen elmetszve, majd újraillesztve. A szobor első oldala lem 27. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. pp. 45–54.

88 5. kép. A szomor- somodorpusz- tai római kori kocsilelet kancsójának maradványai.

6. kép. A megmintázott rekonstrukció. 7-8. kép. A szilikonnegatív oldalnézete és belseje.

9. kép. A nyers galvanoplasztika kiegészítés.

11. kép. Az „Eskű téri 10. kép. A galvanoplasztikával kiegészített kancsó. sisak.

89 12–14. kép. Galvano-másolatok képes lajstroma. Benne a három- láb (tripusz) leírása és a másolat fotója. Az Országos Iparművészeti Múzeum kiadványa, 1908.

Az 1960-as években kísérlet történt az eredeti tárgy közvetlenül galvanoplasztikával történő kiegészítésére. A szobi kantharoszt olyan módon egészítették ki, hogy a tárgy belsejébe, a hiányhoz, viasz negatívot tettek, az egész bronz kantharoszt viasszal izolálták, a formát ve- zetővé tették, s az elektromosságot maga a tárgy vezette. A réz, közvetlenül az eredeti bronz anyagtól indulva be- rakódott a kiegészítésbe, de nem kötődött az eredetihez. Nem lehetett kiforrasztani, a berakódott réz rideg maradt, gyorsan kitört. Ebben az esetben az is problémát okoz- hatott volna, hogy a tiszta réz és a bronz között potenciál különbségükből adódóan korrózió indul meg. Erre azonban nem került sor, már csak azért sem, mert az érintkezés hamar megszűnt. A kísérlet nem vált be.11 A tárgy évtize- dekkel később újrarestaurálásra került.12

11 A munkát Baky Győző, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezető fő- restaurátora végezte, akinek nagy érdemei voltak a galvanoplasztika készítésének újrakezdésében a II. világháború után. Segítsége ebben a munkában Ughy Dezső volt. 12 T. Bruder Katalin: A szobi kantharosz újrarestaurálása. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 3. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2003. pp. 77-82.

90 olcsó. Az osztályt Hepka Károly, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola14 tanára vezette. Számos múzeumban mind a mai napig kiállításokon szerepelnek az általuk készített másolatok, így például a nagyszentmiklósi kincs, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Kiállításán kiállított másolata is ebből a műhely- ből származik (15. kép). Ez nem vitatható, mert az általuk készített másolatokat kis, ovális emblémával látták el. A le- letegyüttes másolata egy évszázad múltán is olyan állapo- tú, megjelenésű, hogy a múzeum új Régészeti Kiállításhoz 2002-ben csak az aranyozását kellett megújítani. Az utóbbi időben egyre jobban elterjed, hogy nem az eredeti, töredékes tárgyat egészíti ki a restaurátor, hanem az eredetit csak tisztítja, konzerválja, és pontos másolatot készít róla, s így a kiegészítés, rekonstrukció másolatban készül el. Ez az eljárás igen kíméletes a műtárgyhoz, ta- lán az információkat is jobban megőrzi az utókor számára. Viszont ebből következik, hogy a másolatkészítés, s ezen belül a galvanoplasztika mind fontosabb szerepet nyerhet a restaurálásban.

T. Bruder Katalin Régészeti, iparművészeti restaurátor Budapest Tel.: +36-1-353-3608, +36-30-242-3221

15. kép. A nagyszentmiklósi kincs galvano másolata a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Kiállításán. A galvanoplasztikát már a 19. század második felé- ben alkalmazták a múzeumi gyakorlatban. Az Iparművé- szeti Múzeumban galvanoplasztikai műterem működött. Számos magas színvonalú másolat készült, de rekonst- rukciót is ismerünk. A polgárdi ezüst tripust Vandrák András budapesti bronzműves állította össze, de aligha ő készítette a hiányzó harmadik lábat, ami galvanoplasztikai másolat. Arról nem találtunk adatot, hogy ezt ki és mikor készítette, de egyértelmű, hogy az Iparművésze- ti Múzeum Galvanoplasztikai Osztályán készülhetett.13 Ezt alátámasztja, hogy az 1908-ban kiadott katalógus, ami felsorolja az Iparművészeti Múzeum által forgalomba hozott galvanoplasztikai másolatokat és árukat, első helyen tartalmazza a polgárdi tripuszt, 315 koro- náért (12–14. kép). Az árak is mutatják, hogy a munka- igényes, magas színvonalú másolat akkoriban sem volt

13 T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus. In. Műtárgyvédelem 28. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. pp. 49–65. 14 Oroszlán utca, ma, Török Pál utca.

91 Lokális galvanotechnikai megoldások a restaurálásban

Séd Gábor

A műtárgyvédelemben, restaurálásban a galvanotechnikai eljárások két fő irányban használatosak. A tárgy felüle- tének tisztítása, korróziómentesítése, fémbevonatok ki- alakítása, felületdíszítés, hiányok kiegészítése valamint másolatok készítése. A fémek felületének színezése, bevonása, díszítése és védelme céljából alkalmazott kémiai eljárások már az elektromos áram megismerése előtt szép számban léteztek. A 20. század elejétől használatosak az elektrokémiai úton működő galvánfürdők, melyek bemerítést igénylő meg- oldások. A lokális galvanotechnika az ipari alkalmazások nyomán és azok tapasztalatainak ﬁ gyelembe vételével az 1970-es években kezdett elterjedni a műtárgyvédelemben. A helyi megoldások szükségessége azért merült fel, mert bemerítés során a tárgy teljes felülete érintkezik az oldat- 1. kép. A Galvan electric pisztoly az un. tamponos galvanizálás tal, ami a kezelni nem kívánt területeken maradandó ká- egyik első eszköze. rosodást okozhat.1 A díszített – festett, berakásos, aranyozott, ezüstözött, ónozott stb. fémtárgyak, valamint a fával, bőrrel, textillel stb. kombinált, un. kompozit tárgyak eseté- ben az elektrolit megválasztása is komoly gondot okozhat. Ha sikerül valamennyi műtárgyalkotó számára roncsolást nem okozó oldatot találni, a felületen létrejövő gázképző- dés még mindig komoly károkat okozhat. A lokális elekt- rokémiai eljárással mindezek elkerülhetők. Az alábbiak- ban olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek bármelyik kisebb restaurátor műhelyben alkalmazhatók. A magyarországi műtárgyvédelmi gyakorlatba a tech- nológia Krach Ernő2 útján került be, aki 1974-ben szakmai úton Nürnbergben járt, ahol a Germanisches Natio- nalmuseum fegyverrestaurátora mutatta be neki a „Hobby Galvano” elnevezésű, pisztoly formájú műszert. Ennek nyomán sikerült az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat közreműködésével a műszer osztrák változatát a ”Gal- van electric” pisztolyt Magyarországra behozni (1. kép). A pisztoly elejére egy elektrolit tartályt lehetett erősíte- ni – akkor 9 féle oldattal tölthetően – amely tamponnal volt érintkeztethető a műtárgy felületével. Ezt elsősorban a fémek felületi kiválasztására lehetett használni, tisztító fázisban a tampon roncsolódása miatt nem volt célszerű alkalmazni. A szerkezet 2 db 4,5 V-os zsebtelepről, vagy

1 Elekrolit fürdők alkalmazásakor lehet ugyan a tárgy kezelni nem kívánt felületét arra megfelelő anyaggal izolálni, azonban ez sok esetben nem 2. kép. Selectrons Ltd. által készített és forgalmazott un. Pen Ano- jelentett biztos védelmet. de, galvanikus felületdíszítésre és elektrokémiai tisztításra egyaránt 2 A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum restaurátoraként. használható kézi darab.

92 3-4. kép. Vergiliust és Dantét ábrázoló un. komódszobrok restaurá- lás előtt, magánygy űjtemény.

5. kép. Vergilius szobra tisztítás és a lyukkoróziók helyének be- 6. kép. Dante szobra mozgóanódos eljárással történt rezezés töltése után, rezezés és patinázás előtt. után.

93 7–8. kép. A Vergiliust és Dantét ábrázoló szobrok restaurálás után.

12 V-os egyenfeszültségű tápegységről működött, a tár- fém vihető fel (2. kép). Tulajdonképpen a fémbevonatok gyat katódnak, a készüléket anódra kellett kapcsolni.3 elektrokémiai úton való előállításának7 egy speciális típu- Mind ipari, mind műtárgyvédelmi területen felmerült sa, de jobb tapadással, kisebb porozitással és pontosabb az igény a helyileg, bemerítés nélkül kivitelezhető eljá- vastagságszabályozással, mint a termikus felszórás, vagy rás tisztító fázisban és felületkezelő illetve díszítő műve- a hegesztés. A hegesztéstől eltérően, nem jár hőfejlődés- letekben való alkalmazására. Így fordulhatott elő, hogy sel, és nem keletkezik belső feszültség. Az eljárás az ívhe- 1983-ban Dr. Pavlik Oszkár4 „Nagy fémfelületek tisztítá- gesztéshez hasonlít, jóllehet a tiszta elektropozición ala- sa mozgó anódos eljárás segítségével” címmel, a Magyar pul. Az így előállított bevonatok egyenletesek, megfelelő Kémikusok Egyesülete Műtárgyvédelmi Szakosztályának sűrűségűek és porozitásmentesek. A vezetőképes anya- éves összejövetelén tartott előadása során az előadó és gokhoz való „molekuláris kötések” felülmúlják a termi- e tanulmány szerzője egymástól függetlenül bemutattak kus permetezést, vagy a kemény krómozást. A bevonat egy-egy általuk markertollból előállított, fémszál behúzá- korrózióállósága kitűnő. A keménység a fémtől és az öt- sával vezetővé tett, kis felületeken is használható műszert. vözettől függően változó. A hidrogén okozta törékenység A „barkácsolás” szintjét átlépve sikerült kapcsolatot rendkívül kicsi. A vastagság igen pontosan szabályozható, teremteni a Selectrons Ltd.,5 akkor éppen szárnyait bon- ezzel lehetővé téve a helyszíni felvitelt. togató magyarországi képviseletével. Együttműködésünk Az együttműködésnek köszönhetően az 1991-ben eredményeképpen a cég Egyesült Királyságbeli kép- Sárospatakon rendezett Nemzetközi Restaurátor Kon- viselője, Richart Mountfort 1990-ben az Országos Res- ferencián már két asztali horgany szobor restaurálásáról taurátor Konferencián előadást és gyakorlati bemutatót számolhattunk be (3–8. kép), melyeken a tisztítás, a lyuk- tartott a Selectrons Ltd. által kidolgozott ún. „Selectron korózió kitöltése és a felület patinázása egyaránt ezzel Process-ről”6, ami olyan mobil rendszer, amellyel fémre a módszerrel történt. Szerettük volna az eszközrendszert pályázat útján megvásárolni, azonban a csúcstechnológia 3 Részletesebben ld. Krach Ernő: A „Galvan Elektic” galvanizáló pisz- magas ára miatt ez sajnos nem sikerült. Később a magyar- toly. In. Múzeumi Műtárgyvédelem 3. Múzeumi Restaurátor és Mód- országi képviselet megszűnt, így a vegyszerek és oldatok szertani Központ, Budapest, 1976. pp. 228–229. 4 A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetének tudományos beszerzése nehézkessé vált. munkatársa. 5 Az előbb New York City-ben, majd Waterburyben működő vállalat az Egyesült Királyságban gyártó és forgalmazó kirendeltséget alapított. 1992-ben a SIFCO Industries Inc. felvásárolta a Selectrons céget és annak európai valamint ázsiai kirendeltségeit, amik ma a SIFCO leány- ket, mind az oldatokat gyártotta. vállalatai. Ld. http://www.sifcoasc.com 7 A Selectrons cég által „Electrochemical Metallizing”-ként ismertetett 6 1960-ban bevezetett eljárás, melyhez a Selectrons Ltd. mind a készülé- eljárás, ld. http://www.sifcoasc.com

94 Az eljárás alkalmazási módja

Az egyenáramú tápegység negatív pólusú vezetéke, a katód a tárgyhoz csatlakozik. A másik vezeték a szó- ban forgó területtel való érintkezéshez kialakított író- szerkezethez – ceruzához, tollhoz, tamponhoz stb. – mozgó anódhoz csatlakozik, amelynek alakja lehet lapos, hosszúkás, domború, vagy kerek, amint azt a felület megkívánja. A pozitív töltésű anód adszorbens anyaggal fedett és fémtartalmú elektrolit oldattal telített. Az áram alá helyezett eszköz áthalad a fémfelvitelre kijelölt terü- leteken. A leválási sebességet és a bevonat vastagságát mikroprocesszor szabályozza. A haditengerészet, légi- erő, illetve a NASA céljaira kifejlesztett eljárás a mű- 10. kép. A rézkorrózió eltávolítása a mészáros céh táblájáról mozgó tárgyvédelmi gyakorlatban is bizonyított és egyre terjed anódos eljárással. az alkalmazása.

Berendezés – oldatok

A korábban a Selectrons Ltd. által gyártott egyenfeszült- ségű tápegységek, mikroprocesszorok és valamennyi ki- egészítő, a SIFCO Industries, Inc., illetve európai leány- vállalatai kidolgozásában készül8. Több mint százféle elektrolit oldatot állítanak elő kiváló vegyipari körülmé- nyek között. Az oldatokból két évig mintákat őriznek meg a minták esetleges azonosítására.

Műszaki instrukciók és szolgáltatások

A SIFCO, a világ számos pontján működő irodái és el- 9. kép. Mészáros céhtábla festett felületén áttört réz korróziós ter- osztó egységei rendszeres képzési lehetőségekről gon- mékek, részlet. doskodnak eljárásaik témakörében. A tanfolyamokat jól képzett szakemberek vezetik, akik mind elméleti, mind gyakorlati téren hasznos információkkal szolgálnak. Horganyból készült, bronzszínre patinázott un. komód A tanfolyam befejezése és a vizsga letétele után minden szobrok résztvevő bizonyítványt kap. Az eljárásrendszerben spe- ciálisan alkalmazott módszerek az adott szakterületen sa- A magángyűjteményben lévő, Vergiliust illetve Dantét játíthatók el (így pl. a műtárgyvédelem területén a Smith- ábrázoló szobrok, talapzattal együtt kb. 45 cm magasak. sonian Institution-ban vagy a Metropolitan Museumban). Restaurálásuk során a feladat a lyukkorrózió okozta el- változások megszüntetése és felületük esztétikai helyre- Példák az eljárás a magyarországi műtárgyvédelmi állítása volt. Az elvégzett munkafolyamatok mindegyike gyakorlatban történt alkalmazására – felülettisztítás, a mélyedések kitöltése alacsony olva- dáspontú öntő keverékkel, rezezés és patinázás – helyi A következőkben az eljárás széleskörben való alkalmaz- galvanizálással történt (3–8. kép). hatóságát szemléltetjük a szerző, illetve a Magyar Képző- művészeti Egyetem iparművészeti restaurátor hallgatói- Rézlemezre festett 18. századi céhtábla nak munkáival, a teljesség igénye nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött mé- száros céhtáblán (ltsz.: 1903.22.3.) a rézkorrózió áttörése- 8 970 East 64th Street, Cleveland, Ohio 44103–1694, USA, e-mail: it a tisztító fázisban használatos mozgó anódos eljárással [email protected]. Európai forgalmazók: Lahner KG (Distributor & Job Shop) Oberﬂ ächentechnik, Industriestrasse A/4 2345 Brunn am lehetett fellazítani, majd vegyszeres áttörléssel eltávolíta- Gebirge, Austria, Tel: +43 2236/32345–87 Fax: +43 2236/31750, ni (9–12. kép). E-mail: [email protected] Website: www.lahner.at (Ausztria, Magyaror- szág, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Bosznia területére for- Nyíregyházi tűzoltóereklyék galmaz), Plazma Ltd. (Distributor & Job Shop) 1A „G. Petleshev” Str. 9154 Aksakovo, Bulgaria, Tel: +359 52 762019, Fax: +359 52 762005, E-mail: [email protected] (Bulgária, Románia, Törökország, Szerbia, Az 1986-ban, egy Linz melletti menekülttábor feltárása Macedónia, Moldova, Albánia területére forgalmaz). során előkerült tűzoltóereklyéket Osztrák–Magyar Kor-

95 11. kép. 12. kép. A mészáros céh A mészáros céh táblája restaurálás táblája restaurálás előtt. után.

13. kép. 14. kép. Szent Flórián Szent Flórián ezüstözött szobra ezüstözött szobra restaurálás előtt. restaurálás után.

mányszintű kulturális együttműködés keretében kapta 20. századi festett lemeztárgyak vissza Magyarország. Az tűzoltóemlékek sorába tarto- zó Szent Flóriánt ábrázoló szobor9 vegyes technikával Múzeumaink számtalan 20. századi, lemezből készült, készült. A végtagok, a fej, a házikó és a csobolyó bronz olajfestékkel, kézzel illetve sablonnal festett tárgyat őriz- öntvények, a zászló és a palást rézlemezből domborított, nek, melyek festése a mindennapi használat során meg- majd a teljes felületet összeállítás után ezüstözték (13–14. sérült. A mozgó anódos eljárás kiválóan alkalmazható kép). A bronz korróziós termékei áttörtek az ezüst bevo- a lepattogzott festékréteg helyén a horganyzott felületet naton. A korrózió által károsított területek újraezüstözése áttörő vaskorrózió eltávolítására is (15–20. kép). mozgóanódos eljárással történt. Gravírozott, aranyozott ezüst babérkoszorúk

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti Restaurátor Szakirány fém-ötvös specializációjának ne- gyedéves hallgatói számos, a Színháztörténeti Intézet 9 A restaurálás idején ltsz. nélkül, őrzési helye: Jósa András Múzeum, és Múzeum gyűjteményében őrzött emléket restauráltak Nyíregyháza. vizsgamunkaként, köztük aranyozott ezüst-babérkoszo-

96 21. kép. Ezüst babérkoszorú restaurálás előtt.

22. kép. Ezüstből készült kiegészítés aranyozása helyi galvanizásással.

23. kép. Restaurált ezüst babér- koszorú.

15-20. kép. Horganyzott lemezből készült, festett tárgyak kezelés előtt és után.

rúkat. A koszorúk hiányzó elemeinek pótlásait ezüstből készítették el, a kiegészítések aranyozását, valamint a tár- gyak megkopott felületeinek újraaranyozását lokálisan, mozgó anóddal végezték (21–23. kép).

97 24-25. kép. Aranyozott ezüst díszöv restaurálás előtt.

26-27. kép. A díszöv restaurálás után.

17–18. századi díszöv Egyházmegyei Múzeum tulajdonában lévő öv sodrony és rekeszzománccal díszített elemei deformálódtak, hiá- A Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti Res- nyosak voltak. A csatokat borító díszítmény az egyikről taurátor Szakirányán 2008-ban a fém-ötvös restaurátor teljesen, a másik csatról részben hiányzott. A fémrészek hallgatók több tárgyat is restauráltak diplomamunkaként, hiányainak kiegészítéseit ezüstből készítette el a hallgató, melyeken a mozgóanódos eljárást alkalmazták. Az egyik aranyozásukat mozgó anódos galvanotechnikai eljárással egy, tűziaranyozott ezüst, ﬁ ligrán technikával díszített, végezte (24–27. kép). üvegkövekkel ékesített díszöv.10 A szentendrei Szerb

10 Restaurálta: Nagy Melinda, témavezető: Prím József, konzulensek: 18. századi, aranyozott talpaskereszt Varga Péter, Várfalvi Andrea. Az öv leltári száma: 235., hossza: 104 cm, szélessége 5 cm. Belső oldalát feliratos selyemszövet borítja. Res- A korábban Lippó község görögkeleti szerb templomá- taurálásáról bővebben ld. Nagy Melinda: Egy 17–18. századi díszöv restaurálása. In. Műtárgyvédelem 34. Szerk. Gardánfalvi M. Magyar ban vízszentelő keresztként használt tárgy szintén a szent- Nemzeti Múzeum, 2009. pp. 189–206. endrei Szerb Egyházmegyei Múzeum gyűjteményébe tar-

98 30. kép. A kereszt hiányzó részeinek kiegészítése ezüstből, részlet.

vörösréz kovácsmunka magassága 110 cm, átmérője 40 cm. A tárgy fi zikai sérülések következtében deformáló- dott, függesztőpálcái eltörtek, néhány díszítménye hi- ányzott (31. kép). A restaurálás során a hiányzó részek pótlásai vörösrézből kerültek kialakításra. Az örökmécs mécsestartó kosarán a forrasztások során kisebb terü- leteken megsemmisült a nemesfém bevonat, melynek helyreállításához szintén megfelelt a mozgóanódos ara- nyozási eljárás (33. kép). Ugyanakkor a függesztőpálcák felü letének több mint 50%-áról hiányzó aranyozás pótlá- sára ez a módszer nem volt alkalmas, mert nem sikerült vele a pálcákon egységes aranyozott felületet létrehozni. A pálcák foltosak lettek, így végül esztétikai okok miatt 28. kép. 18. századi vízszentelő 29. kép. A restaurált kereszt. galvanizáló műhelyben, bemerítéses eljárással kerültek kereszt restaurálás előtt. újraaranyozásra (32. kép). tozik.11 Az összeszerelve 22 cm magas, liturgikus tárgy ezüstből készült, főként ún. fi ligrán és granuláció techni- IRODALOM kával, felülete tűziaranyozott. A fi ligrán díszítés sok helyen hiányzott, a szárhoz csatlakozó elemnek pedig több ALDAZ, A. – ESPANA, T. – MONTIEL, V. – LOPEZ- mint a fele, emiatt nem lehetett a tárgyat összeszerelni és SEGURA, M. : A simple tool for the electrolytic me- talpára állítani. A hiányzó elemek az eredetinek megfele- tallic objects with localized corrozion. In. Studies in lően színezüstből, fi ligrán- és granuláció technikával ké- Conservation 31. 1986. pp. 175–176. szültek, aranyozásuk helyi, mozgóanódos elektrokémiai BAKONYI Eszter: 18. századi talpas kereszt restaurálása. eljárással történt (28–30. kép). Diplomamunka. MKE Restaurátor szak, Iparművész restaurátor szakirány, fém-ötvös specializáció, 2008. ERŐSS Dóra: Örökmécs Jungfer Gyula műhelyéből. Dip- Örökmécs, 19. század vége lomamunka. MKE Restaurátor szak, Iparművész res- taurátor szakirány, fém-ötvös specializáció, 2008. Az örökmécs Steindl Imre tervei alapján a 19. század végi LACOUDRE, N. – DUBUS, M.: Nettoyage et degagement Magyarország egyik legjelentősebb díszműkovácsának, des agrafes au Musee National de ceramique a sevres. Jungfer Gyulának műhelyében készült.12 Az aranyozott In. Studies in Conservation, 33. 1988. pp. 23–28.

11 Restaurálta: Bakonyi Eszter, témavezető: Páhi Attila. A restaurálásról bővebben ld. Bakonyi Eszter – Erőss Dóra: Két aranyozott ötvösremek József, Varga Péter. Az Iparművészeti Múzeumban őrzött tárgy restau- restaurálása. In. Műtárgyvédelem 34. Szerk. Gardánfalvi M. Magyar rálásáról bővebben ld. Bakonyi Eszter – Erőss Dóra: Két aranyozott Nemzeti Múzeum, 2009. pp. 151–166. ötvösremek restaurálása. In. Műtárgyvédelem 34. Szerk. Gardánfalvi 12 Restaurálta: Erőss Dóra, témavezető: Séd Gábor, konzulensek: Prím M. Magyar Nemzeti Múzeum, 2009. pp. 151–166.

99 33. kép. A mécsestartó kosár aranyozása mozgóanódos eljárással.

32. kép. A restaurált örökmécs. 31. kép. Jungfer Gyula műhelyében készült örökmécs restaurálás előtt.

KRACH Ernő: A „Galvan Elektic” galvanizáló pisztoly. Séd Gábor In. Múzeumi Műtárgyvédelem 3. Múzeumi Restau- Okl. tárgyrestaurátor művész rátor és Módszertani Központ, Budapest, 1976. pp. Magyar Nemzeti Múzeum 228–229. Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály NAGY Melinda: Egy 17–18. századi díszöv restaurálása. 1450 Budapest 9. pf. 124 Diplomamunka. MKE Restaurátor szak, Iparművész Tel.: +36-1-210-1330/126 restaurátor szakirány, fém-ötvös specializáció, 2008. E-mail: [email protected] RUBINSTEIN, M.: Electrochemical Metallaizing, Van Nostrand Reinhold Company, New York, 1987

100 Tíz nap a „Nagy-Küküllő felső folyása mentén” avagy hazai és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum születő állandó kiállításán

B. Perjés Judit – Domokos Levente – Puskás Katalin

1. Bevezető1 vezést megelőzően sorra jártuk a környező és távolabbi múzeumok új kiállításait, s „elloptuk” a számunkra is Az „Évezredek a Nagy-Küküllő felső folyása mentén” alkalmazható ötleteket. A kollégák készségesen elmesél- című kiállítás Székelykeresztúr mezővárosként való első ték, a náluk felmerült problémákat, a később tapasztalt írásos említésének 550. évfordulója alkalmából készült hiányosságokat, így azokat mi már igyekeztünk elke- el és 2009. augusztus 7-én nyitottuk meg. A megközelí- rülni. Természetesen elkövettük mi is a saját hibáinkat, tőleg 140 m²-es, 8 teremből álló kiállításon 5 helyiséget amennyiben ezeket észreveszi a kedves látogató, azt a régészet, kettőt a várostörténet foglal el, köztük átme- csak örömmel vesszük, hiszen ebben az esetben alapo- netet képez a Matskási-család kriptájának halotti ruháit sabban végignézte kiállításunkat. bemutató terem. A kiállítást, méreteiből adódóan nem tudtuk csak sa- A régészeti kiállításban az újkőkortól a későközép- ját erőnkből létrehozni, a négy múzeumi munkatárs mel- korig mutatjuk be a Nagy-Küküllő felső folyásának tör- lett, nevezetten Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus, ténelmét. A kiállított tárgyak különböző módon kerültek Domokos Levente restaurátor, Luka Zsuzsánna muzeoló- be a múzeumba: mentő- és tervásatásokról, adományként gus és Körösfői Zsolt régész kollegákkal alkotott csapa- valamint az unitárius gimnázium gyűjteményéből. tunkat más szakemberek is erősítették. A tárgyak kiállítás- A termekben, a vitrinek mellett leletlisták, a falakon ra való előkészítésében ötfős magyarországi restaurátor magyar, román és angol nyelvű feliratok nyújtanak in- csapat segédkezett: Bakayné Perjés Judit, Fáy Balázsné, formációt a látogatóknak. A kiállítás várostörténeti részét Hugyeczné Rektorik Éva, Puskás Katalin, Váczi Karin, igyekeztünk úgy összeállítani, hogy szervesen illeszked- rajtuk kívül két restaurátorhallgató a nagyszebeni restau- jen a régészetihez. A város történetét két teremben mu- rátor egyetemről: Szappanyos Tünde és Máthé Zsolt. tatjuk be: az elsőben egy 19. század közepét idéző pol- Felbecsülhetetlen munkát végzett Sándor-Zsigmond gári-nemesi enteriőrt, szobabelső részletet alakítottunk ki, Dénes, Kecskés Dénes Attila, akik ezermesterként bár- míg a másodikban Nagy Béla, a városban 1926 és 1969 milyen munkában segíteni tudtak, továbbá Patakfalvi között élő és tevékenykedő fényképész fotóműtermét Emőke, Radakovic Marina, Derzsi Csongor, Mátyás igyekeztünk megidézni. Lehel, akiknek segítségét szeretnénk ezúton is megkö- A kiállítás előkészítése már 2008-ban elkezdődött, szönni (39. kép). amikor elkészítettük a forgatókönyvét, összeállítottuk Székely Attila érdemeit a kiállítás megépítésében a kiállítandó tárgyak listáját, majd számos pályázatot ír- külön meg kell köszönünk. A régészeti kiállításban be- tunk2 a pénzügyi háttér előteremtése céljából. Közben mutatott tárgyak jó része Attila bácsi régészeti tevékeny- megkezdtük a kiállítás számára előkészíteni azokat a ter- ségének köszönhetően került napvilágra, ugyanakkor, meket, amelyek korábban az elmúlt két évtizedben folyó a tervek készítésekor, majd az azt követő építési munka ásatásokról kikerülő leletanyag raktáraként szolgáltak. közben is hasznos tanácsokkal és észrevételekkel segí- Korszerű tárlat létrehozását tűztük ki célul, de mi- tett bennünket. ként a kiállítást kivitelező cégeknek, úgy nekünk is ez A kiállítás anyagi fedezetét elsősorban Hargita Megye volt az első ilyen nagyszabású vállalkozásunk, így a ter- Tanácsa biztosította, illetve Székelykeresztúr Város Önkormányzata, továbbá a környék önkormányzatainak 1 A bevezető megírását ezúton köszönjük Körösfői Zsolt régésznek, aki nagy része, Románandrásfalva, Siménfalva, Galambfalva, a kiállítás létrehozását irányította és összefogta. Etéd és Újszékely községek. A munkálatok kivitelezésének 2 A műtárgyak restaurálásához szükséges anyagok, eszközök költsé- jelentős hányadát ezeken felül pályázatokból, a múzeum geit a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumához önerejéből, keresztúri cégek, alapítványok, intézmények és benyújtott pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatás bizto- magánszemélyek támogatásából oldottuk meg. sította. A pénzügyi lebonyolítást a Bács-Kiskun Megyei Önkormány- zat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, vállalta magára. Mindkét intéz- Kiállításunk jelenleg Hargita megye egyedüli ál- ménynek köszönjük a segítséget. landó régészeti kiállítása. Ezt a mind szakmailag, mind

101 3. kép. Restaurált kályhacsempék a kiállítás 5. termében.

2. Kerámia4

A kiállításra tervezett kerámia tárgyak kiegészítései magukon viselték a különböző korok és a múzeumban ko- rábban dolgozó restaurátorok munkájának jegyeit. Ezért a kerámia anyag részleges vagy teljes újra restaurálása el- kerülhetetlen volt az új kiállítás követelményeinek meg- 1. kép. Kiegészített dongás kályhacsempe retusálás közben. felelően. Voltak közöttük rosszul és csúnyán, vagy szépen, de mégsem megfelelően kiegészített tárgyak. Legtöbb munkát a fehér gipsszel kiegészített középkori csem- pék adták. A mázatlan edények és a kályhacsempék ki- egészítéseit vizes föld- és temperafestékkel retusáltuk (1–3. kép). A mázas csempék kiegészített fehér felüle- teinek mázat utánzó festését pedig úgy alakítottuk ki, hogy a megfelelő színű vizes keverékhez annyi Plextolt5 kevertünk, amennyit az eredeti máz fénye megkívánt. A kopottabb daraboknál a tört fényhatást ecset és vatta- csomó segítségével, tupfolással értük el. Így tudtuk a ki- egészített és az eredeti felületeket esztétikailag egységbe foglalni (4–6. kép).

3. 12–13. századi fémtárgyak

2. kép. Kiegészített kályhacsempék retusálás előtt. A 12–13. századi fémtárgyakat 1981-ben egy leégett ház leletei között a székelykeresztúri Kossuth lakónegyed épí- tése során találták meg.6 Az objektum a 12. század végére, látványilag igényes kiállítást úgy tudtuk létrehozni egy a 13. század elejére keltezhető. Elpusztulása vagy a szé- kisvárosi múzeumban, hogy számos magánszemélyt, vál- kely-szász határvillongásokkal, vagy az 1241-es tatárbe- lalkozót, helyi vezetőt sikerült mozgósítani, illetve a ki- töréssel hozható összefüggésbe, a megtalált csont- és ko- állítás építésébe számos szakember és önkéntes múzeum- ponyamaradványok alapján valószínűsíthető, hogy lakói barát is bekapcsolódott. Jelen írásban a kiállításra került tárgyak újra vagy új- onnan restaurálásának, teljes-, részleges-, vagy minimális 4 A kerámiai feladatokat Hugyeczné Rektorik Éva végezte. konzerválásának rövid ismertetését adjuk közre.3 5 Plextol B500: különböző akril észter kopolimerek, vizes diszperziója lágyító nélkül. 6 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográﬁ ája. Varia 3 J. M. Cronyn: Régészeti leletek konzerválásának alapjai. Magyar szö- Archeologica Hungarica V. Redigit Csanád Bálint. Budapest, 1992. pp. veg: Timárné Balázsy Ágnes. MNM 1996. pp. 20–21. 166–170. (22/1t Kossuth Lajos Lakónegyed II.)

102 4. kép. Restaurátorok munka közben. 6. kép. Restaurált középkori kályhaszemek, egyszerű és dongás oromdíszek és egy kályhakürtő a kiállítás 4. termében.

5. kép. Restaurált későközépkori edények a kiállítás 5. termében. 7. kép. 1994-ben konzervált zár a 12-13. századi régészeti leletből. erőszakos halállal haltak meg.7 A régészek megﬁ gyelése szerint a romokat kevéssel a leégés után megbolygatták, az értékesebb tárgyakat elmozdították. A múzeumba ke- rült gazdag lelet együttes egyes felismerhető darabjait beleltározták, a felismerhetetlen, vastag korrózióréteggel borítottakat azonban konzerválás nélkül, gondosan elcso- magolták. A 36 vastárgyból nyolcat 1994–1995-ben kon- zerváltak és restauráltak8, azonban felületüket műanya- gos külsőt kölcsönző, vastag műgyanta-réteggel vonták be (7–8. kép). Utólag viszont megállapíthatjuk, hogy az ekkor elvégzett restaurálás biztosította a tárgyak további fennmaradását, mert közülük csak egyen jelent meg lemezes korrózió. Ezzel szemben a lelet együttes azon fémtár- gyai, melyek sajnálatos módon restaurálás vagy konzer- válás nélkül maradtak, a gondos csomagolás és raktározás

7 Székely Attila szóbeli közlése. 8 A restaurálást a Kolozsvári Történelmi Múzeum munkatársa, Janicsek 8. kép. Ugyanez a zár a 2009. évi újrarestaurálás közben, a védő- András végezte. Forrás: 1994. szeptember 28-án kelt jegyzőkönyv. réteg eltávolítása után.

103 A bemutatni kívánt lelet együttesek tárgyait megtartá- suk alapján három csoportra osztottuk: a) jó fémmaggal rendelkező, jó megtartású b) gyenge fémmaggal rendelkező, rossz megtartású c) fémmaggal nem rendelkező, de jó megtartású tár- gyakra. Az első csoportból álljon itt példának egy 16. század- ra keltezett golyóöntő fogó (10–11. kép). Az öntőformát egy 1980-ban végzett ásatáson találták, több más tárgy- gyal egyetemben.9 A tisztítást fogászati vésővel, illetve szemcseszóróval kezdtük, majd Krefting-eljárással10 foly- tattuk. Elektrolit-oldatnak 5%-os NaOH oldatot használ- tunk, elektródnak alumínium szalagot. Tisztítás és klorid- próba után a tárgyat szárítószekrényben szárítottuk, majd 10 v%-os csersav-oldattal passziváltuk, melyet újabb szá- 9. kép. Ásatás után konzerválás nélkül elcsomagolt tárgyak egyi- 11 ke restaurálás előtt rítás követett. Felületét végezetül KK18 fegyverzsírral védtük le. A fegyverzsírt lakkbenzinnel kissé hígítottuk, hogy a tárgy felületén jobban terüljön, és a repedésekbe behatoljon. Kétszeri ecsetelés, majd felmelegítés után a felületről a felesleget visszatöröltük. A másik két csoport tárgyainak tisztítása szemcse- szóró készülék használata nélkül nem lett volna sikeres. Ugyanis az instabil vas stabil oxidokká való, földben végbement lassú átalakulása megőrizte a tárgy eredeti alakjának megfelelő magot, amit szemcseszóróval, marokcsiszolóval, fogászati vésővel és türelemmel ki lehetett bontani. A szemcseszórót szinte szikeszerű pon- tossággal lehetett szabályozni, és irányítani. A szemcse- 10. kép. Golyóöntő fogó restaurálás előtt. szóróban 0,4–0,8-as méretű egeresi kvarchomokot hasz- náltunk. A légnyomás értékét 1,5 bar és 6,3 bar között változtattuk. A tisztítás hatásfokát befolyásolni lehetett új, 4 mm-es, valamint 5–6 mm-es nyílású, kopott szóró- fej használatával, valamint a különböző szemcseméretű homok használatával is. A lemezes korrózió miatt szétmállott, töredezett tár- gyak restaurálását előszilárdítással kezdtük, melyhez Paraloid B 7212 3%-os nitrohigítós oldatát használtuk. A töredékeket a törés és illesztési felületek tisztítása után UHU Hart13 ragasztóval ideiglenesen összeragasztottuk. 11. kép. Golyóöntő fogó restaurálás után. Ezt követően kezdhettük el a tulajdonképpeni tisztítást, a vastag oxidréteg eltávolítását, szükség esetén a szilárdí- tást többször ismételve. Tisztítás után a végleges ragasztá- si felületeket Uverapid 20 epoxiragasztóval ragasztottuk ellenére is lemezesen szétmállottak az aktív, le nem állí- össze, amit szükség szerint adagolt vasoxid-alapú porfes- tott korrozív folyamatok miatt, és stabil fémmagjuk mére- tékkel színeztünk, illetve töltöttünk fel. te is egyre csökkent (9. kép). A restaurálás nélkül maradt fémtárgyak későbbi meg- 9 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográﬁ ája. Varia mentéséhez elsősorban egy olyan restaurátor-műhely- Archeologica Hungarica V., Budapest, 1992. p. 160. (22/1g Iskola u. re, illetve eszköztár kialakítására volt szükség, amelyre 27. – 1. Számú Általános Iskola lelőhely), és p. 79. fotótábla 9. kép. a Nemzeti Kulturális Alap (Budapest), valamint a Nem- 10 Külső áramforrás nélküli elektrokémiai eljárás. Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme. In. Múzeumi Műtárgyvé- zeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) koráb- delem, 1970. KMI Muzeológiai Technológiai Osztálya, Budapest, pp. bi években nyújtott támogatása nélkül kevés esélyünk lett 100–101. és Séd Gábor: Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása, kon- volna. A pályázatok segítségével megvásárolt szemcse- zerválása. In. Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Budapest, szóróval, marokcsiszolóval, és más, a fémtárgyak száraz, 1979. p. 25. vegyszermentes tisztítását lehetővé tevő eszközökkel si- 11 Inhibitor tartalmú anyag. 12 Metakrilát-etilmetakrilát kopolimer. került a teljes széthulláshoz közel álló tárgyakat megtisz- 13 Metil-acetát (50–100 %), cellulóznitrát (25–50 %), butilacetát (2,5- títani, konzerválni, és kiállítható állapotba hozni. 100 %). Gyártó: UHU Gmbh, Bühl (Baden).

104 12. kép. 17. századi rézüst részlete restaurálás előtt. 13. kép. A rézüst belseje restaurálás után.

3. 1. Rézüst

A gyenge fémmaggal rendelkező, rossz megtartású tár- szerrel próbatisztítást végeztünk, elektrolitnak szintén gyak közül egy rézüst restaurálását ismertetjük. A tárgyat, karboxil-metil-cellulózzal mézsűrűségűre sűrített, 10%- melyet a 19. század elején épített református templom- os NaOH desztillált vizes oldatát alkalmazva. Erre az torony alapjának erősítése közben a földben találtak meg, elektrolit-pasztára alumínium fólia került, ügyelve a fó- a régészek a 17. századra datálják. Másodlagos felhasz- lia és a réz fémes érintkezésére. A besűrített elektrolit-ol- nálásban ún. vízcsendesítőként volt beépítve az ereszcsa- dat miatt a reakció lassan játszódott le, viszont kielégítő torna alá.14 Az üstön illesztés nyomai nem láthatók, egyet- eredményt adott. Az elhasználódott elektrolit-oldat a fó- len fémlemezből húzták fel. A múzeumba rendkívül rossz liával együtt ﬁ lmszerűen lehúzhatóvá vált. A reakciót to- állapotban került be. Külső és belső oldalát vastag kor- vábbi alumínium-fólia rétegekkel gyorsítottuk. Az üstöt, rózióréteg borította, belső részén a csatornából lemosott teljes felületének tisztítása után desztillált vízzel mostuk por és homokszemcsék belecementálódtak a korrózióba le, szárítottuk, majd kénmájjal patináztuk. (12. kép). Az edény alját kivágták. A deformálódott üst Ezután a repedések ragasztását és a hiányok pótlását sok helyen teljesen átkorrodált, repedt, szakadt volt, több végeztük el vasoxid porfestékkel feltöltött és színezett oldalán betűrődések voltak. kétkomponensű Uverapid 20 ragasztóval.17 Ezt követően Megfelelő méretű kád hiányában, valamint takaré- az üst teljes felületét pamut ronggyal fényeztük fel, majd kossági okokból, a teljes felület egyidejű tisztítása he- fegyverzsír réteget kapott. A végső kezelés hozta felszín- lyett pakolásos vegyszeres tisztítást voltunk kénytelenek re az üst aljában domborítással kiképzett, 6 szirmú rozet- alkalmazni. A tisztításhoz kiválasztott komplexképzőt ta-motívumot.18 A tárgy helyhiány miatt végül nem került vízzel duzzasztott tapétaragasztóval15 kevertük. Tisztító- ki az állandó kiállításra (13. kép). pasztánkkal több oldódási próbát végeztünk. A Selecton B216 3%-os, és 5%-os vizes oldata nem hozott ered- 4. Fa ményt. Végül Selecton B2 10%-os vizes oldata ígér- kezett megfelelőnek, amelybe még további 0,02%-nyi 4. 1. Favödör zsíralkoholszulfátot kevertünk a jobb hatásfok érdeké- ben. A Selecton B2 – zsíralkoholszulfát vizes oldatá- A favödör egy 14. századra keltezett kút leletanyagával val kevert karboxi-metil-cellulózos paszta jól kenhető együtt került felszínre, szenesedésnek indult faanyagát állagú volt, azonban gyorsabban száradt, mint ahogy mosás után hetekig homok alatt szárították, majd papír- a hatását kifejtette volna, ezért a kezelés alatt álló fe- zacskókba csomagolva tárolták. Szilárdító- vagy védő- lületet műanyag fóliával borítottuk be. A kezelt felüle- szerrel nem kezelték. Az 1990-es évek elején, a vödör tet kétszer kentük át, így sikerült eltávolítani a felületi szennyeződéseket, a rézkloridot, valamint a felületi kor- róziós termékek egy részét, de a korróziós termékekbe 17 Uverapid 20 A+B: gyártó: UVESZ Kft., 1151, Budapest, Dal u. 4/B. cementálódott homokszemeket már nem. A tárgyat ez- Összetevők: A komponens: 4,4’izopropilidén-difenol reakcióter- után desztillált vízzel mostuk le, majd Krefting-mód- méke 1-klór-2,3-epoxipropánnal > 95%. B. komponens: 2-piperazin-1-il-etil-amin 22–27%, 4-nonilfenol 22–27%. 18 A tárgyakon végzett restaurálási-konzerválási munkálatok során több 14 Székely Attila szóbeli közlése. érdekes, készítéstechnikai és díszítésbeli sajátosságra derült fény, mes- 15 Karboxi-metil-cellulóz, gyártó: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu terjegyeken és díszítéseken kívül többek között egy nyílhegyen nap 16 Etiléndiamin-tetraecetsav-dinátriumsó2-hidrát. vagy csillagmotívum (feltételezhetően nemzetségjel) is láthatóvá vált.

105 14. kép. A favödör dongáin megjelent sókivirágzás a kezelés megkezdése előtt.

15. kép. A restaurált és összeállított favödör az abroncs rekonstruk- 16. kép. A favödör restaurálás után a kiállítás 4. termében. ció felhelyezése előtt. dongáin megjelenő penész miatt elemeit Xylamonban19 ma, ezért mogyoróvesszőből készített abronccsal fogattuk áztatták, majd száradás után újra elcsomagolták (14. össze a vödör dongáit20 (16. kép). kép). A restaurálásra előkészített vödör elemein a raktározás 4. 2. Kútrekonstrukció során fehér sókivirágzás jelent meg, ezt óvatos, gyökér- kefés tisztítással sikerült eltávolítani. Ezt követően került A 14–15. századra datált kút a székelykeresztúri sor az elemek szilárdítására Paraloid B 72 nitrohigítós M űvész mozi előtti áruház alapozási munkálata során ke- 3–5%-os oldatával. A szilárdítás során a dongák veteme- rült elő.21 A kút szája a fölötte levő, egykori munkagödör- désén sikerült enyhén javítani. A nagyon vetemedett fe- ből indult, felső részét egymásba rótt, hasított és hasítat- nék kiegyenesítését nem kíséreltük meg, jobbnak láttuk új feneket készíteni, az eredetit pedig a vödör mellett állítot- tuk ki (15. kép). A tárgyon jól látszott három abroncs nyo- 20 A mogyoróvesszőből készült abroncsok rekonstrukcióját Domokos András adatközlő útmutatása alapján készítettük el. 21 A leletmentést Székely Attila és Ughy István végezték, a rajzokat Ughy 19 Schmid, Rhyner AG, Lack-und Farbenfabrik, 8134 Adliswil-Zürich. István készítette.

106 lan fákkal bélelték ki, míg alsó, hordó alakú részét kővel. A megmaradt elemek összeillesztésével a következő adat volt meghatározható: a felső, 1 m átmérőjű fa bélés a kút kezdő átmérőjének felelt meg, ami 62 cm-re szűkült ösz- sze. Feltételezhetően tovább szűkülhetett, mert a legfelső, beépített kútbélés-pár felső részén látható a következő béléspár kirótt fészke, valamint a leletanyag tartalmaz további, be nem építhető töredékeket. A fa kútbélést kí- vülről lapos kövekkel borították, hogy megakadályozzák a föld befolyását a kútba. A faleleteket – Molnár Kálmán restaurátor szóbeli közlése szerint – mosás után homok alatt szárították, majd a teljes száradást követően a szá- mozás vagy jelzet nélküli faelemeket egyik melléképü- letben tárolták. Szemrevételezés során nyilvánvalóvá vált, hogy az elemek, pontosabban az elemeken levő rovások mérete páronként megegyezik, és csökken, vagyis a kút- bélés csonka gúla formájú, míg a korábban készült rajz függőleges falúként ábrázolja.22 A tisztítást zsíralkoholszulfát 0,05%-os vizes oldatá- nak habjával végeztük, szilárdításra nem volt szükség, mivel a tölgyfa nagyon jó megtartású volt. Tisztítás közben ﬁ gyeltünk fel arra, hogy az építéshez nem jó minőségű 17. kép. Az eredeti fa kútbélés köré készített kútrekonstrukció a ki- faanyagot alkalmaztak. A fa szijács részében 4–5 cm-es állítás 4. termében. méretű rovarbölcsők nyomai őrződtek meg.23 A tárgy ösz- szeépítésekor derült ki, hogy két elemnek hiányzik a pár- ja. Ezeket régi tölgyfa anyagból pótoltuk (17. kép). Megelőző védelemként a fa részek felületét Biokomp- lex24 5%-os oldatával védtük le. A faanyag tisztítása és konzerválása után „Hungarocell” hablemezből a kútbélést körülvevő földimitációt építettünk. Felületét porfestékkel színezett kültéri csemperagasztóval vontuk be, majd a fel- tárási rajznak megfelelően ráragasztottuk a járószintet jelző kőlapokat. Az installáció a feltárás pillanatában, függőle- ges metszet formájában mutatja be a kutat, hogy a látogató képet kapjon a szerkezetéről. Működő kutak víztükrének illúzióját kelti egy beépített és megfestett üveglap.

4. 3. Cinteremkapu25 18. kép. Cinteremkapu eredeti részei restaurálás közben, felül a még nem tisztított, alul a tisztított felület. A szentgelicei unitárius templom 1694-ben készült tölgy cinteremkapuja 1952-ben került a múzeum gyűjteményé- 1,4 méter. Az 1960-as években készült el a kapulábak és be. A tárgyleíró karton szerint „… A kapu oszlopainak alja egy korábbi tető rekonstrukciója, ma már ismeretlen ada- elkorhadt, de a kapufej és kötőkönyökök sárkányos fara- tok alapján. A kapu a múzeum szabadtéri részlegén belül gása ép …” A karton rögzíti a kapu méreteit is: magassága többször költözött és mindig más lábazatot kapott. A lá- tető nélkül 2,25 méter, szélessége 2,1 méter, ajtónyílása bazat (rákláb) cseréjén kívül felületét többször lenolajjal kezelték, ami jelentősen károsította. A hígítás nélkül fel- 22 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográﬁ ája. Varia vitt, szikkatív anyagot nem tartalmazó vastag, ﬁ lmsze- Archeologica Hungarica V. Budapest, 1992. pp. 164–165., Szabadság rű lenolajréteg a napsugárzás hatására a felületen apró tér/ Főtér 52. szám - Mozi/Áruház. gömböcskéket formált, amelyek azon kívül, hogy a port 23 Beazonosítását Babos Rezső faanyagvédelmi szakértő végezte el. A ro- magukba zárták, összeszáradásuk során is károsították varbölcsők a nagy szarvasbogárhoz (Lucanus cervus) tartoztak, amely- 26 re jellemző, hogy a tölgyesekben elterjedtek, és elsősorban az idősebb a kapu felületén lévő farostokat (18. kép). A régi fotókon állományokban fordulnak elő nagyobb számban. rögzített állapotot összevetve a maival, egyértelm űen 24 A Biokomplex összetétele: 2-(2-metoxietoxi)etanol 1,96%, 2-(tiocianometiltio)-benztiazol (80%)-(TCMTB) 1,27%, deltametrin 0,0125%, forgalmazó az Abies Transsylvania Kft., Segesvár. 26 A tárgy adatlapján kívül fotókat csak a Nyitott kapuk c. könyvben ta- 25 A cinterem a régi település magaslatára épült középkori kőtemplom kö- láltunk. (Nyitott kapuk. A Maros, Nyárád és Kis-Küküllő vidékének rüli régi temető és más rendeltetésű építmények bekerített helye, ahova faragott kiskapui. Fényképezte Kútvölgyi Mihály. Európa Könyvkiadó, a cinteremkapun át vezet a bejárat. Budapest, 1987. 100. fotó)

107 az így felpuhított szennyeződést és bevonatot élezett fa- lapkával, vattával és gyökérkefével, a repedésekből fogá- szati vésővel, illetve fapálcika segítségével távolítottuk el a felületről (19. kép). A tisztítás során nehézséget jelentett, hogy a kapu különböző részei nem egyformán károsodtak, és a szennyeződés helyenként mélyen beült a rostok közé, míg máshelyt csak a felületen volt. A gombakárosodást szenvedett részeknél a faanyag porlékonysága miatt külö- nösen ügyelni kellett. Az eredeti részek után az egykor re- konstruált lábakat felületaktív mosószer vizes oldatának habjával valamint komplexképző vegyület (Selecton B2) 3%-os vizes oldatával tisztítottuk. A fa gombakárosodott részeinek szilárdítását, valamint a repedések megkötését Paraloid B72 3%, majd 10%-os nitrohigítós oldatával vé- geztük. 19. kép. Cinteremkapu részlete, baloldalon az éveken át lenolajjal Tisztítás után a kapu hiányos részeit, az eredetinek kezelt öregedett felület tisztítás előtt, jobboldalon a letisztított fa- megfelelően, tölgyfával egészítettük ki. A kiegészítéseket anyag. homokszóróval, illetve drótkefével „öregítettük”, hogy megjelenésükben az eredeti felülettel harmonizáljanak, majd pácolás után ragasztóval28 rögzítettük a helyükre. A tető rekonstrukcióját az analógiák ﬁ gyelembe vételé- vel, valamint a kapun levő illesztés-nyomok alapján ké- szítettük el. A kiállításon a kapu 3 fő részét külön–külön fogattuk fel a számára készült teherhordó szerkezetre oly- módon, hogy minden szerkezeti elem külön–külön felfüg- gesztve, csak a saját súlyát hordozza (20. kép).

4. 4. Bútorok29

Feladatunk e tárgyak esetében is az állandó kiállításon való bemutathatóvá tétel volt. Azért használjuk ezt a nya- katekert és nem is túl szép kifejezést az elvégzett munká- ra, mert restaurálásukhoz 10 napnál több időre lett volna szükség. A kiállított bútorok, 1 db asztal, 1 db karosszék és 1 db kétajtós szekrény30 a 19. század bútortörténetileg izgal- mas és változatos időszakában készültek. Ahogy a tár- sadalmi, politikai és gazdasági viszonyok változtak, úgy alakult a bútorművesség is. A polgárság megjelenésével és megerősödésével hamar felmerült az igény a tartós, praktikus és kényelmes bútorokra. Elterjedtek a világos 20. kép. A cinteremkapu végleges helyén a kiállítás 5. és 6. terme színű faanyagok, a lakószobák leegyszerűsödtek, inti- között. mebbé váltak. Az asztal anyaga fenyőfa, díszítése dió és jávor fur- nérozás. Kivitelezése nagyon igényes, valószínűleg a 19. megállapítható a károsodás mértéke. A kapu következő, század elejéről való. Vastag, faragott lába íves, három- jelentős károsodása akkor következett be, amikor 2001- szög alakú talpazaton áll. A sokszögű asztallap intarziával ben egy, viharos szél következtében kidőlő fa ága meg- díszített, közepén gyöngyház berakással. Az intarzia igen roppantotta a gombafertőzés által gyengített kapukötést. ﬁ nom rajzú, növényi ornamentikát ábrázol. Ezt követően a kaput lebontottuk, és biztonságba helyez- tük a ritka és értékes műtárgyat. Az eredeti, károsodott 28 27 Emﬁ bois 863, gyártó: EMFI SA, Franciaország. 3 Rue Ettore Bugatti fafelületeket különböző oldódási tesztek elvégzése után BP 40030. Összetétel: polimerek vizes diszperziója. Szuperkromofággal tisztítottuk meg, mely egyúttal fel- 29 Köszönjük Váczi Karin restaurátornak a fejezet megírásához nyújtott oldotta a néhol több mm vastag lenolajréteget is, majd segítségét. 30 A bútort gróf Haller József (1818–1889) készítette lányának, Haller Bertának, a későbbi báró Kemény Bélánénak nászajándékul. Haller 27 A teszteket, valamint a restaurálást Kovács Petronella és Mihály Ferenc gróf sokoldalú gazdálkodó volt, aki időnként saját asztalos műhelyé- restaurátorok útmutatása alapján végeztük. ben fúrt-faragott.

108 22. kép. A karosszék restaurálás 23. kép. A karosszék karfája to- közben, kárpitozás előtt. polyagyökér intarziával.

21. kép. Az asztal restaurálása.

A karosszék tipikus biedermeier darab, készítési ideje a század közepére tehető, Alapanyaga fenyőfa, diófa furnérozással, a karfán található intarzia topolyagyökér. Az első és hátsó lábak, a háttámla és a karfa enyhén íves, az ülőlap, a karfák és a háttámla kárpitozott. Az ülőlap kiemelhető. A kétajtós szekrény pogácsalábakon áll, az ajtók beté- tei íves záródásúak, eredetileg furnérozottak voltak, erre festette rá kézzel egykori tulajdonosa a jelenleg látható mintákat.31 A ráfestések kultúrtörténeti szempontból ér- dekesek ugyan, de művészi értéket nem képviselnek. A szekrény korpuszának anyaga fenyőfa, rajta diófa fur- 24. kép. A karosszék nérozás. Az ajtók külsejét diófa, a belső felét jávor furnér- kiemelhető ülőlapjá- ral borították. Valószínűleg a 19. század harmadik harma- nak hátoldala restau- dában készült. rálás közben, a régi A bútorok készítési idejének említését azért tartjuk kárpitozás szögelési fontosnak, mert igen jelentős minőségbeli különbség ﬁ - nyomaival. gyelhető meg az egyes daraboknál. Míg az asztal egy igen kvalitásos tárgy, addig a szekrény már a tömegtermelés A többször átlakkozott asztal felülete foltos volt. Egy korszakából való. korábbi lakkozás során alkalmazott bevonat az idők so- Mind a három bútordarab szennyezett, szerkezetileg rán besárgult, átlátszatlanná vált és szinte elfedte a fa szép igen rossz állapotban került a restaurátor műhelybe. Több rajzolatát, ezért a lakkréteg eltávolítása mellett döntöttünk. helyen hosszanti repedések, a felületeken különböző el- A régebbi rétegeket felpuhítottuk32, és mechanikus úton tá- színeződések, vízfoltok, furnérhiányok, furnérleválások volítottuk el. Tisztítás után politúroztuk a felületet (21. kép). és szakszerűtlen javítások nyomai voltak felfedezhetőek A karosszék eredeti felületkezelése nagyon kopott volt. rajtuk. A tárgyakat különböző lakkokkal többször átlak- Több helyen hiányzott a furnér és rengeteg karcolás vala- kozták. Első szemrevételezéskor ránézésre is meg lehetett mint kisebb hiány volt a felületen. A szükséges helyeken állapítani, hogy az eredeti felületkezelések vagy nagyon felgőzöltük a benyomódásokat, a nagyobb és kisebb hiá- rossz állapotban voltak vagy teljesen tönkre mentek. nyokat pedig pótoltuk. A felületi javítások után a pótláso- A bútorok felületi tisztítása, a szerkezeti megerősítések kat a megfelelő színre retusáltuk. Az eredeti lakkréteget és a furnérhiányok pótlása a vendégrestaurátorok érkezé- megőriztük és csak a javított részeket politúroztuk újra. se előtt megkezdődött, napi több órán át tartó internetes A muzeológus kérése szerint a széket új, korhű mintázatú konzultáció mellett. kárpittal húztuk be33 (22–24. kép).

31 A házassággal egyesített Kemény és Haller családok címerei kerültek 32 Puhításra alkalmazott anyag: denaturált szesz. az ajtóbetétek belső oldalára. 33 Az újrakárpitozás Hugyeczné Rektorik Éva munkáját dícséri.

109 25. kép. A szek- 27. kép. A szekrény rény restaurálás restaurálás közben, előtt. a kézzel festett beté- tek nélkül.

26. kép. A szek- rény hátoldala egykori javítga- tások nyomaival.

28. kép. A bútorok restaurálás után a kiállítás 7. termében.

Részben készítés-technikájából adódóan, részben 5. Textil a többszöri javításoknak „köszönhetően” a szekrény volt a legrosszabb állapotban (25–27. kép). Szerkezeti kötései 5. 1. A Matskási kripta textiljei meglazultak, eltörtek, ezért a hibákat úgy-ahogy szege- léssel javítgatták. A korábbi beavatkozások során papír- 1968–1971 között a római katolikus plébániatemplom vékonyságúra csiszolták a furnért, több helyen az alapfa helyreállítása során, tárták fel és bontották el a Matskási is kilátszott. A repedéseket, hiányokat pedig egy világos család 19. századból származó kriptáját34 (29. kép). színű anyaggal próbálták eltüntetni, amit több helyen, na- Az ott előkerült, erősen tönkrement koporsókból ki- gyon csúnya vastag rétegben kentek fel a felületre. Ez az emelték és megmentették a viseleti leletek több darabját, anyag több helyen kipotyogott a repedésekből. A festett amelyek bekerültek a múzeum raktárába (30. kép). A fa- betéteket vastagon átlakkozták. Egy ennyire rossz állapo- koporsók maradványait elégették, a csont maradványokat tú tárgy esetében sajnos nem sok mindent tehet az ember: újratemették, a már szintén muzeális értékűnek nevezhető a cél a még megmaradt információk megmentése és doku- timafalvi temetőbe, ahol a család többi tagja is nyugodott. mentálása és a tárgy esztétikai megjelenésének helyreállí- tása volt. Ezért a felületre felvitt összes javítóanyagot me- 34 B. Perjés Judit: A Matskási kripta feltárása és a megmaradt leletek kon- chanikusan eltávolítottuk, a szükséges helyeken retusáltuk zerválása. In. Molnár István Múzeum Évkönyve 1. Székelykeresztúr, a felületet és új politúrt vittünk fel a szekrényre (28. kép). 2009. pp. 1–11.

110 29. kép. Archív felvétel a Matskási kripta feltárásakor előkerült 30. kép. A kriptából előkerült selyem halotti ingek és sapka több textiltárgyakról. évvel a restaurálás előtt.

A Matskási család tagjai a 18–19. századi Székelyke- resztúr neves személyiségei voltak. Matskási Lajos Udvar- hely-székfő királybírája (†1861) felesége gr. Haller Kata- lin (†1863), akik 1900-ig szintén a kriptában nyugodtak. Gyermekeik közül (ifj. M. Lajos, M. Krisztina gr. Gamerra Gusztávné és családja egész életüket Székelykeresztúron (akkori nevén Szitáskeresztúron) élték le, és ott is temették el őket. M. Lajos két kislánya Olga és Claudia, M. Krisz- tina gyermeke G. Alfréd a kriptában, míg Krisztinát 1904- ben már a timafalvi temetőben temették el.35 Krisztina fér- je az olasz származású br. Gambamari Gamerra Gusztáv a város közéletében is fontos tisztségeket töltött be. Hat évvel ezelőtt sikerült megkezdenünk, az addig a felismerhetetlenségig összeszáradt és összegyűrődött textíliák elsődleges tisztítását. Tisztítás után néhány azo- 31. kép. A halotti selyem ing restaurálás közben. nosítatlan textiltöredék mellett felismerhetővé váltak a selyem halotti ingek, egy dolmány megmaradt részei, közé szűrőpapírt göngyöltünk, amely a nedvesített mas- egy nyaksál, egy gépi kötésű mintás sapka valamint a ko- ni szalagjait eltartotta egymástól. A szűrőpapír felszívta porsókhoz tartozó kellékek közül egy selyem kispárna, a fölös mennyiségű vizet és így a masnik száradás után amelyben faforgács maradékát találtuk.36 sem lapultak össze (31. kép). A sapkához és a kispárnához hasonló darabok megta- Az ingek közé fríz38 anyagot szabtunk, amelyre meg- lálhatók a váci Fehérek templomának kripta leletei között felelő színűre festett, vékony pamutanyagot fektettünk. is. Az ott feltárt kötött halotti sapkák egyszínűek, világos Ezáltal a szakadt hiányos részek zavaró látványa meg- gyapjú fonalból készültek, csúcsosak, a csúcs végén vi- szűnt, mivel a hasonló színű alátét anyag összeolvadt az szonylag hosszú bojttal.37 eredetivel. Az ing alját és nyakrészét előöltéssel (fércelő A 2004-ben végzett elsődleges tisztítás után ugyan öltés) rögzítettük az alábélelő anyaghoz. fektetve raktározták a textíliákat, helyszűke miatt az el- A fríz anyag puha, testes tulajdonságát használtuk fel telt évek alatt mégis meggyűrődtek, ezért szükséges volt arra, hogy a fektetve bemutatott vékony selyem ingbe he- újólag nedves szivacs segítségével kisimítani az erősebb lyezve, azt lapos helyzetéből kissé megemeltük, így érzé- hajtásokat, gyűrődéseket. Száradásig igen vékony rovar- keltetve az eredetileg benne fekvő test domborúságát. tűvel tűztük ki a részeket, vagy üveglappal nyomtattuk le A dolmány részleténél, a kopott hiányos posztótöredék a kisimítandó textil felületeket. Az ingeket díszítő masnik alá megfelelő színűre festett pamut ﬂ anel anyagot helyez- tünk. A régi posztó és az új alátétanyag szépen összesimul, 35 Krisztina öntöttvas sírkeresztje jelenleg az állandó kiállításon látható. a szemlélőnek egybefogja a meglévő és hiányzó területe- 36 A forgács azonosítását Balázs József, a Magyar Nemzeti Múzeum, ket. A dolmány elejének mindkét felét a hosszanti széle- M űtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály restaurátora végezte, ken szintén előöltéssel rögzítettük az alátét anyaghoz. ezúton köszönjük segítségét. Vegyes fenyő forgács: vörösfenyő 45%, jegenyefenyő 30%, lucfenyő 25%. 37 Ráduly Emil: 18. századi polgári viseletek. In. Magyar Múzeumok, 38 Fríz: szövés nélküli textil, amelyet elsősorban kabátok bélelésére hasz- 1996. 2. sz. pp. 10–11. nálnak.

111 6. Papír

A kiállítás második szakasza foglalkozik a város újkori helytörténeti emlékeivel. Így a hatodik teremben a Gyár- fás családot, a hetedik teremben Nagy Béla székelyke- resztúri fényképész műtermét és munkásságát bemutató tárgyak között találkozik a látogató papír alapú műtár- gyakkal. Ezek konzerválása és restaurálása szintén a mú- zeum ideiglenesen műhelynek berendezett emeleti dísz- termében történt. A tárgyakon csak a legszükségesebb beavatkozásokat, tisztítást és ragasztást, egyes esetekben kiegészítést végezhettük el, a rendelkezésre álló minimá- 32. kép. A gépi kötésű lis eszköz és anyag segítségével. mintás sapka a restaurálás után. 6. 1. Nagy Béla hagyatékának papír tárgyai

6. 1. 1. Fotótartó dobozok A hagyatékból öt darab, fotográfi ai nyersanyagok – üvegnegatívok vagy síkfi lmek – gyári csomagolóanyaga- ként forgalmazott dobozt választottak ki a kiállítás ren- dezők. Ezekben az exponálás és előhívás után is tovább tárolták az üvegnegatívokat illetve síkfi lmeket. A tárgyak szennyezettek, több helyen szakadtak voltak. Radírozás után a stabil, nyomtatott felületeteket zsíralkohol-szul- fáttal vizes oldatával kevert metil-cellulóz41 pakolással tisztítottuk meg, majd ezt követően a szakadásokat megragasztottuk. Ezeknél a tárgyaknál különösen fontos volt, hogy a korábbi használat során kialakult állapotukat, illetve jellegüket ne változtassuk meg (34., 36. kép).

6. 1. 2. Keretezett fényképek 33. kép. A fektetve bemutatott selyem ing a méretre készített vitrin- Két eredeti, papírcsíkkal összeragasztott üveglap al- ben a kiállításon. kotta képkeret került ki a kiállításra, melyekkel a papír száraz tisztításán, radírozásán kívül nem volt más teendő, A halotti sapka felületén rovarlárva maradványok vol- csupán a szakadásokat megragasztani. Ezeknél, valamint tak, melyeket mechanikusan távolítottuk el. Vizes alko- az összes többi tárgy esetében metil-cellulóz alapú ra- holos tisztítás után a szakadt belső selyem bélést össze- gasztót használtunk. A két kép mellett két másik fénykép varrtuk. A sapka belső méreteinek megfelelően savmentes is szerepelt a kiállítási forgatókönyvben, ezért ezekhez az kartonpapírból hengert készítettünk, amit merevítésként eredetivel közel megegyező, ugyancsak papírcsíkkal ösz- alkalmaztunk és fríz anyaggal tömtünk ki. A sapka díszes, szefogott üveglapokból álló keretet készítettünk. fémszálas anyagból készült bojtját szilárdítani kellett39, mert vékony, egymásba kapcsolódó fém karikái kezelés 6. 1. 3. Fényképes tabló nélkül mind lehullottak volna a bojtról (32. kép). A legnagyobb papírrestaurálási feladatot egy 60×90 Már a kiállítás tervezésekor tudtuk, hogy a halotti in- cm méretű fényképes tablónak a kiállítható állapotba gek teljes restaurálását az idő rövidsége miatt lehetetlen hozása jelentette. A tárgyat, mielőtt a múzeumba került, megvalósítani. Ezért olyan megoldásokat választottunk, hosszú ideig padláson tárolták. Felülete erősen szennye- amelyek műtárgyvédelmi40 és kiállítás-etikai szempont- zett, kasírozott kartonja vetemedett, szakadt, hullámos és ból is megfelelőnek bizonyultak. A munka eredménye- több helyen vízfoltos volt. Kézzel készült díszítő festé- képpen a három halotti ing közül kettő, a dolmány eleje, se helyenként megkopott, lepergett. A tablóra ragasztott a sapka és a kispárna huzat kerültek kiállításra (33. kép). fényképek viszont meglepően jó állapotban megőrződtek (35. kép). 39 A szilárdítás aceton-toluol 1:9 arányú keverékében oldott Paraloid A zselatinos-ezüst típusú fényképeket eredetileg enyv- B 67-tel történt (izobutil-metakrilát-kopolimer). Az izobutil-metak- vel ragasztották fel, ezeket a tabló felületéről szárazon rilát-kopolimer alkoholban, acetonban és toluolban egyaránt oldódik. el lehetett távolítani. Hátoldalukról vízzel duzzasztott Forgalmazó: Kremer Pigmente, Németország; Magyarországon: Szép metil-cellulóz pakolással oldottuk le a maradék enyvet. Mesterségek boltja. 40 Járó Márta: Megelőző műtárgyvédelem a kiállításon. Múzeumi és állo- mányvédelmi füzetek 3. Budapest, 2005. pp. 30–32. 41 Karboxi-metil-cellulóz, gyártó: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu.

112 A több rétegű papírból kasírozott vastag karton hordozót megnedvesített papírvatta rétegek között nyirkosítottuk, és üveglapot fektettünk rá, mely alatt kíméletesen prése- lődött az enyhén nyirkossá vált kartonpapír. A vízfoltok eltávolítását jobbnak láttuk nem megkísérelni és nem voltunk felkészülve egy esetleges savtalanításra sem.42 A pré- seléses mód egy nap elteltével kielégítő eredményt hozott, a karton tabló kisimult és ezt az állapotát teljes száradás után is megtartotta. Ezek után rögzítettük a szétvált ré- tegeket, megragasztottuk a szakadásokat. A fényképek visszaragasztásához a már említett metil-cellulóz alapú ragasztót alkalmaztuk, a feliratokat díszítő geometrikus motívumokat retusáltuk. A tabló végezetül savmentes 34. kép. Üveglemezek tárolására szolgáló doboz restaurálás előtt. hátlapot és üvegezett keretet kapott (36. kép).

6. 2. A Gyárfás-család hagyatékának tárgyai

A család hagyatéka nagy számban tartalmaz fotográﬁ ai anyagokat, ezek közül két, nagyméretű fotó kiállítása mellett döntöttek a muzeológusok, az összes többi felvé- telnek csak a másolata került ki a falra.

6. 2. 1. Gyárfás Endre és Gyárfás Ilona 1–1 db keretezett fényképe43 A következő két tárgy inkább tartozik a famunkák közé, mert elsősorban a fényképek keretét restauráltuk, de tartalmuk miatt mégis a papírokhoz soroljuk. Mindkét kép fotótechnikai szempontból matt celloidin, melyeket kartonra kasíroztak. Fa keretük díszes, gipsz rátétes, fes- 35. kép. A fényképes tabló restaurálás előtt. tett felülettel és bronzfestékkel „aranyozva”, belül fekete színű ovális fa betéttel. A keretek erősen szennyezettek voltak, a férj fényképének kerete két-három helyen hiá- nyos, a feleség fényképének keretén a gipszrátét az alapfa kiszáradása miatt könnyen töredezett és már gyenge mechanikai nyomásra elvált a felülettől. A kartonok, melyekre a fotókat kasírozták enyhén megsárgultak, kissé savasodottak voltak, de még nem töredeztek. A képeket leszorító karton hátlap erősen vetemedett és savasodott volt, eredetileg szögekkel erősítették a kerethez, valamint enyvezett papírral ragasztották körbe. A kasírozott fény- képeket a keretezés megkönnyítése végett, kerek enyves ragasztópapírral az üveglaphoz erősítették, hogy ne csúsz- szanak el, de mára a papírkorongok elszakadtak vagy az enyv kiszáradása miatt elváltak a felülettől. A fotók épek, felületük csupán poros volt, szakadás, ragasztás felválás nem volt látható. A keret által takart részeket a szabadon lévőkkel összevetve, enyhe fakulás és enyhe rózsaszínes elszíneződés volt észlelhető rajtuk. A keretek felületét borító makacs szennyeződést Eva- nát44 hideg desztillált vizes 0,05%-os oldatával tisztítottuk meg, melybe 3%-os Selecton B2 oldatot45 is tettünk. A le-

42 Ismételten megemlítjük, hogy felszerelés terén rögtönözni voltunk kénytelenek. 43 A két tárgy a Székelykeresztúri Református Egyházközség tulajdona, 36. kép. Nagy Béla hagyatékából válogatott tárgyak a kiállítás utol- a múzeumnak hosszú távra kikölcsönözve. só termében, az egykori fényképészüzlet kirakatát jelképező instal- 44 Zsíralkohol-szulfát. 45 Etilén-diamin-tetraecetsav dinátriumsója. lációban elhelyezve.

113 A könyvtestek szétszedésére és teljes javítására nem volt módunk, de ezzel a kis beavatkozással a kötéseket stabilizáltuk, további szakadások kialakulását meggátol- tuk. Az albumokkal együtt bekerült fényképeket a fotó- gyűjtemény kezelője elkülönítve tárolja, azok a kiállításra nem kerültek ki.

7. A kiállítás műtárgykörnyezete

Az utolsó fejezetben röviden ismertetjük a kiállítás meg- előző műtárgyvédelmi szempontból lényeges jellemzőit. A restaurátor feladata nem fejeződik be a tárgyak helyreál- lításával, oda kell fi gyelnie a tárgyak kiállítási módjára is. 37. kép. A kisebbik családi fotóalbum restaurálás közben. A székelykeresztúri múzeum állandó kiállításának ter- vezői és a forgatókönyvet összeállító muzeológusai fi gyelembe vették, sőt kérték az állományvédelmi szakemberek véleményét, és bevonták őket a tervezésbe. vált gipsz díszítőelemeket UHU Hart46 ragasztóval rög- A klíma és fényadatok mérése ELSEC 764 UV Moni- zítettük, a hiányokat fapótló pasztával47 egészítettük ki. tor műszerrel történt (1., 2., 3. táblázat).49 A fényképek felületére rakódott vastag port puha ecsettel eltávolítottuk. Az eredeti üvegtáblát visszahelyeztük, de 7. 1. A levegő, mint műtárgykörnyezet a fényképeket hátoldalról takaró, legkülső hátlap kartont savmentes kartonra cseréltük. Mivel nem volt anyagi lehetőségünk légkondicioná- ló-rendszer kiépítésére, valamint az ablakok fényvédő 6. 2. 2. Gyárfás Endre-féle családi fotóalbumok fóliával való ellátására, igyekeztünk a lehető legmegfe- A kisebbik fotóalbum egészvászon kötésű 10×15 lelőbb, passzív rendszer kialakítására. A kiállítás építése cm-es, feltételezhetően kereskedelmi forgalomban be- során alkalmazott szárazépítéses technika nem növelte szerzett, sorozatgyártású album volt. Belső íveit három számottevően a kiállítótér páratartalmát, sőt, az alápin- papírréteg alkotta, vagyis két külső, aranyszínű min- cézett, jól záró ajtókkal és ablakokkal rendelkező helyi- tával megnyomott lapot kasíroztak egy közbülső kar- ség vastag, meszelt, páraáteresztő falai, valamint a vitri- tonra, a fényképek helyét pedig stancolással alakították nek építéséhez használt nagy felületű gipszkarton lapok ki. A kasírozás több helyen elvált, ezért a felületet fedő természetes pufferként működnek. A jól záró ablakokra díszpapír több helyen szakadt volt, helyenként hiányos is. újabb szigetelőanyagok kerültek. A páratartalomra érzé- Az összes oldal radírozása után a szakadásokat metil-cel- keny régészeti fémtárgyakat bemutató tárlók szigetelé- lulóz48 alapú ragasztóval megragasztottuk, majd a gerinc sét nem tudtuk megoldani az egységes kiállítási felület kasírozásához használt textil leválása miatt meggyengült megbontása nélkül, ezért ezekbe a tervezők és a restau- könyvtestet megerősítettük, hogy az ismét lapozható le- rátorok kompromisszumos megoldásaként szilikagél ke- gyen (37. kép). rült. A vitrin alsó részében elhelyezett két, rejtett tároló A másik, csattal záródó, egészbőr kötésű album, fel- dobozba került az olcsóbb, RH 45%-ra kondicionált szi- ső tábláján Gy. E. monogramos fémveret található. Belső likagél, míg a páratartalom változásaira színváltozással ívei a kisebbik albummal megegyező módon készültek, fi gyelmeztető Bluegélt a vitrin egy kevésbé látható sarká- a kasírozás itt is több helyen elvált és elszakadt. A könyv- ban helyeztük el. Így egyetlen pillantással ellenőrizhető, testet borító bőr a nyílásban gyengült, helyenként el- hogy a fémtárgyak mikroklímája megfelelő-e.50 Hasonló szakadt. Ezt radírozást követően megragasztottuk, hogy körülmények között kerül bemutatásra néhány régészeti a könyvtest és a kötés ne válhasson el egymástól végérvé- fa-, csont-, és bőrtárgy is. nyesen. A tiszta, jó megtartású egészbőr borítás felületén A kiállítótér szellőzését az udvarra nyíló ablakkal, va- lévő, használatból eredő kisebb kopások eltüntetése nem lamint egy, a belső térbe nyíló ajtóval tudjuk megolda- volt célunk. Az album becsukott állapotban került a ki- ni. Így, a múzeumépület előtti nagy forgalmú főútvonal állításba, és mivel a restaurált intarziás asztal lapjára ter- szennyezett levegője kevésbé jut be a kiállítótérbe. vezték kitenni, ezért az alsó tábla alá vékony savmentes papírt helyeztünk, mely izolálja egymástól a két tárgyat, de a látogató számára nem látható. 49 Járó Márta: A legfontosabb műtárgykörnyezeti paraméterek mérése. Múzeumi Állományvédelmi Füzetek 1. Budapest, 2005. p. 11. 50 Elias Casanovas – Luis E. – Ana Isabel Seruya: Climate Control in 46 Gyártó: UHU GmbH & Co. KG. a 16th Century Building in the South of Portugal, [Egy 16. századi 47 Akrilin fagitt, gyártó: JUB Kemicna Industrija d.d., Dol pri Ljubljani épület műtárgykörnyezeti ellenőrzése Portugáliában] In. 12th Triennial 28, Szlovénia. meeting, Lyon, 29 August – 3 September 1999: preprints, Vol 1. ICOM 48 Karboxi-metil-cellulóz, gyártó: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu. Committee for Conservation, James & James, London, 1999.

114 1. táblázat. A kiállítótérben 2009. július 7-én mért értékek 1. terem 2. terem 3. terem 4. terem 5. terem 6. terem 7. terem 8. terem 9. terem RH (%) 57,3 56,1 56,4 61,3 61,0 59,5 59,9 59,3 61,0 T (C°) 24,4 24,4 24,3 24,2 24,3 24,3 24,2 24,1 24,0

A mérés napján az idő derűs és napos volt, a kiállítási termekben a műszaki felújítás munkálatai folytak, és ezzel együtt éppen a kályha rekonstrukciót rakták.

2. táblázat. A kiállítótérben 2009. július 30-án mért értékek 1. terem 2. terem 3. terem 4. terem 5. terem 6. terem 7. terem 8. terem 9. terem RH (%) 49,7 51,5 50,0 50,5 48,7 49,9 49,0 51,4 48,9 T (C°) 25,5 25,2 25,1 25,0 25,1 25,0 24,0 24,9 25,1

A mérés napján az idő derűs és napos volt, a kiállítási termekben részben már befejeződtek a műszaki munkálatok és megkezdődött a gipsztáblák beépítése. A mérés ideje: 17.30 óra

3. táblázat. A kiállítótérben 2010. április 15-én mért értékek 1. terem 2. terem 3. terem 4. terem 5. terem 6. terem 7. terem 8. terem 9. terem RH (%) 37,6 36,9 36,5 37,1 37,9 37,7 37,1 38,0 37,5 T (C°) 17,4 17,4 17,3 17,2 17,1 17,0 16,9 17,0 16,9

A mérés napján az idő borús, esős és párás volt. A mérés ideje: 13.00 óra

7. 2. Fényviszonyok

A világítási eszközöket úgy tervezték meg, hogy a kiállí- tott anyag fényérzékenységét is fi gyelembe vették, a fényre érzékeny vagy fokozottan érzékeny műtárgyak közvetlen közelébe nem helyeztek el világító testeket, illetve az ilyen tárgyakra vetülő lámpák fényerejét szabályozták. Ez utób- bi célból minden helyiségbe külön fényszabályzót építettek be az installációk és a vitrinek számára. Ezzel a világítási rendszerrel megoldható volt az is, hogy a látogatók fi gyel- mét a technikai háttér ne vonja el, mert az sötétben maradt. A különböző vitrinek megvilágításának tervezésekor fi gyelembe vettük az oda kerülő műtárgyak anyagait, így az azonos teremben lévő, de más-más anyagból készült vitrinek akkor is külön fényerőszabályzót kaptak, ha lehetőség lett volna egyetlen kapcsolóról vezérelni. További szabályozá- 38. kép. A cinteremkapu védőcsomagolása a kiállítás építésekor. si lehetőséget jelentett a megfelelő teljesítményű, illetve helyes spektrumú (hideg, meleg) fényforrások megválasz- tömbökből fűrészelték ki a megfelelő méretre, felületüket tása. Így, az azonos szabályozóról működő, de különbö- izolálták és vizes bázisú festékkel vonták be. Minden fel- ző teljesítményű lámpákkal a szükséges fénymennyiséget iratot és egyéb tájékoztató táblát vitrinen kívül helyeztek jobban a tárgyak igényeihez igazíthattuk. A természetes el, a vitrinekben káros anyagot kibocsátó egyéb kiegészí- fényt teljes egészében kizártuk a termekből az ablakok tö- tő kellék nem került. A tárgyakat plexi rudakból fűrészelt kéletes elsötétítésével. Azokba a vitrinekbe, amelyekben és melegen hajlított tartókra helyezték. A kiállítótermek nem helyeztek el fényre érzékeny műtárgyat hidegtükrös járószintje esztétikailag megfelelő padlószőnyeg burko- halogén izzós lámpatesteket építettek be. latot kapott, melyet megfelelően tisztán tartanak, hogy ne váljon rovarok és egyéb károkozók fészkévé. A karton- 7. 3. Vitrin és installáció nal szigetelt ablakok belső felére kerültek a nagyméretű, többnyelvű tájékoztató molinók, így azok eredeti funkci- A vitrinek gipszkartonból készültek, felületüket vizes bá- ójukon túl esztétikai szerepet is betöltenek, lévén eltakar- zisú festékkel vonták be. A posztamenseket „Hungarocell” ják a teljes ablakfelületet (38. kép).

115 39. kép. A megfáradt csapat a kiállítás megnyitása előtti napokban. Első sor balról jobbra: Körösfői Zsolt, Kedei Gyöngyi, Sándor-Zsigmond Ibolya, Fáy Balázsné, Bakayné Perjés Judit, Hugyeczné Rektorik Éva; második sor balról jobbra: Radakovic Marina, Puskás Katalin, Domokos Levente, Váczi Karin, Luka Zsuzsánna; harmadik sor: Sándor-Zsigmond Dénes.

Akinek módjában áll felkeresni a Nagy-Küküllő fel- SOR Zita – ORMOS József – CS. PLANK Ibolya: Fény- ső folyása mentén fekvő kisvárost, feltétlen látogasson képgyűjtemények állományvédelme, Múzeumi Állo- el a város központjában található múzeumba, ahol a fent mányvédelmi Program, Budapest, 2008. 76. p. ismertetett állandó kiállításon kívül egyéb érdekes látni- TÍMÁRNÉ BALÁZSY Ágnes: Műanyagok a műtárgyvé- valókban is része lehet. delemben. Restaurátor- és Konzervátor Intézet jegyzete 7. Budapest, 1978. 9/b. táblázat

IRODALOMJEGYZÉK

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó – KASTALY Beatrix: B. Perjés Judit Bevezetés a restaurálásba; a restaurálási dokumentá- Tárgyrestaurátor művész ció. A papír, a pergamen és a bőr fertőtlenítése és szá- 1076 Budapest raz tisztítása. 2. kiadás, Országos Széchényi Könyvtár, Thököly út 10. Budapest, 2000. Tel.: +36-30-415-3756 BENKŐ Elek – DEMETER István – SZÉKELY Attila: E-mail: [email protected] Középkori mezőváros a Székelyföldön. Erdélyi Tudo- mányos Füzetek 223. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Domokos Levente kiadása. Kolozsvár, 1997. Műtárgyvédelmi asszisztens, egyetemi hallgató BENKŐ Elek – UGHY István: Székelykeresztúri kály- Molnár István Múzeum hacsempék. 15–17. század. Kriterion Könyvkiadó, 535400 – Székelykeresztúr Bukarest, 1984. Szabadság tér 45. CHALUPKA Rezső: Hallerkeői. Gr. Haller János (Törté- Tel.: +40-266-242-580 neti arckép). Székelyudvarhely, 1911. E-mail: [email protected] JÁRÓ Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a mú- zeumokban. Budapest, 1991. Puskás Katalin KASTALY Beatrix – SIMON Imola: A sérült papír kija- Papír- és könyvrestaurátor művész vítása és a papír anyagának megerősítése. 2. kiadás, Restaurátor, gyűjteménykezelő Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2000. Magyar Földrajzi Múzeum SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya (szerk.): Apáink arca, ké- 2030 Érd pek Nagy Béla székelykeresztúri fényképész hagya- Budai út 4. tékából. Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr, Tel.: +36-23-363-036 2009. pp. 7–11. E-mail: [email protected]

116 Cuvânt omagial

Stimat auditoriu, dragi colegi!

Este o mare bucurie pentru noi toţi ca în octombrie 2009 să valoroasă revistă din ţară în domeniul restaurării obiectelor putem deschide, iată, a zecea ediţie a Conferinţei de Perfecţi- de patrimoniu. Versiunea sa on-line este accesibilă oricărui onare a Restauratorilor Maghiari din Transilvania. Cu ocazia specialist vorbitor de limbă maghiară din lume. Rezumatele acestei aniversări jubiliare se cuvine să rememorăm pe scurt în limba română şi engleză, respectiv traducerile integrale în istoricul acestor evenimente de excepţie. română ale ultimelor numere, fac accesibil conţinutul artico- Prima ediţie a Conferinţelor de Perfecţionare a Restaura- lelor şi celor care nu înţeleg limba maghiară. torilor Maghiari din Transilvania a avut loc în 1999 ca urmare Interesantele expoziţii şi excursii legate de conferinţe au a excelentei iniţiativei a lui Kovács Petronella şi Károlyi Zita. fost accesorii valoroase ale evenimentelor. Drumurile de stu- Faptul că azi evenimentul a ajuns la cea de a zecea ediţie se diu minuţios pregătite, având rute bine gândite, nu neapărat datorează în primul rând stăruinţei si perseverenţei celor doi, foarte umblate, au călăuzit participanţii spre mai multe regiuni dar şi tuturor celor care i-au susţinut fi nanciar şi moral. cu importanţă culturală deosebită ale ţării. Ele au fost ghidate De-a lungul anilor am avut ocazia să audiem aici peste în mod profesionist, participanţii afl ând multe despre istoricul, 150 de prelegeri valoroase, prezentate de fi ecare dată pentru valorile specifi ce, cauzele degradărilor şi detaliile eventuale- un auditoriu de 80-100 persoane. Expoziţiile şi excursiile de lor intervenţii de restaurare ale locurilor vizitate. In situ s-au studii conexe evenimentelor au relevat şi au apropiat, atât iscat multe dezbateri de specialitate aprinse care au contribuit pentru participanţii din ţară cât şi pentru cei veniţi din Unga- semnifi cativ la benefi ciul profesional al celor prezenţi. ria, numeroase valori patrimoniale de excepţie ale Transilva- Întreaga durată a conferinţelor a oferit atât participanţi- niei, respectiv ale întregii Românii. lor din Ungaria cât şi celor din Transilvania, România, nu- În cele ce urmează voi încerca să sintetizez ceea ce consi- meroase oportunităţi de schimb direct de experienţă, cât şi der că ne-a oferit această serie de conferinţe nouă, specialişti- posibilitatea de a-şi cunoaşte reciproc şi în mod constructiv lor maghiari din România, dedicaţi studiului, conservării-re- activitatea profesională; nu în ultimul rând a dat ocazia stabi- staurării şi valorifi cării patrimoniului cultural transilvănean. lirii unor legături profesionale şi umane profunde şi de durată. Mai ales în primele conferinţe, am avut ocazia să ascul- Este difi cil de găsit ceva de contestat în activitatea celor tăm prelegerile mai multor specialişti ai Muzeului Naţional zece ani care au trecut. Dacă mă străduiesc, totuşi, să găsesc al Ungariei implicaţi activ în pregătirea academică a restau- nod în papură, ar fi un singur lucru pe care l-aş putea reproşa ratorilor de obiecte muzeale din Ungaria. Aceste prezentări – fapt discutat de repetate ori şi cu organizatorii – anume, că au transmis auditoriului experienţa profesională şi didactică bogatele informaţiile de specialitate rezumate în ISIS nu pot de aproape trei decenii ale vorbitorilor, cristalizate în prezen- fi accesate integral în limba română. Am constatat cu bucurie tări clare şi concise, care pe lângă faptul că ne-au îmbogăţit şi că articolele publicate în ultimele două numere sunt dispo- ne-au structurat cunoştinţele profesionale, au fost instructive nibile româneşte în întregime, ceea ce consider că este un şi pentru modul de prezentare, respectiv ne-au familiarizat cu mare progres. Ar fi , însă, foarte important să găsim fonduri limbajul maghiar de specialitate. pentru ca şi valorosul materialul publicat în primele şase vo- Prezentările restauratorilor şi investigatorilor practicieni lume să fi e tradus integral – fi e într-un singur volum, fi e chiar din Ungaria au împărtăşit, de asemenea, multe informaţii şi şi numai în format electronic – spre benefi ciul colegilor din experienţe valoroase; în schimb colegii din Ungaria au putut ţară şi a studenţilor de la facultăţile de conservare-restaurare, benefi cia din partea colegilor din ţară de prezentări care au mai ales ştiind că literatura de specialitate accesibilă în limba relevat detalii ale unor restaurări din România, cu succesele română nu este prea bogată. Trebuie să avem în vedere că o şi problemele aferente, prezentând minunate exemple ale bo- mare parte a patrimoniul cultural transilvănean este în gri- gatei mărturii culturale transilvănene. ja colegilor noştri de naţionalitate română. Ei au cunoştinţe Toţi cei prezenţi au avut de câştigat din cursurile de per- practice temeinice, îşi practică profesia cu pasiune şi este da- fecţionare consistente. Studenţii vorbitori de limbă maghiară toria noastră să le sprijinim activitatea prin a le face accesibil ai Universităţii „Lucian Blaga” din Sibiu, prezenţi în totdeau- materialele de care dispune. na la conferinţe, au subliniat contribuţia substanţială pe care Felicit, deci, cu aceste gânduri a zecea aniversare a Con- aceste cursuri le-au avut la formarea lor profesională. Mulţi ferinţelor de Perfecţionare a Restauratorilor Maghiari din dintre ei au revenit ulterior la conferinţe ca lectori, prezentă- Transilvania, sperând, sincer, ca peste un deceniu, la cea de a rile lor fi ind clar afl ate sub infl uenţa benefi că a participărilor 20-a aniversare să sărbătorim din nou împreună. anterioare. Revista ISIS, ce a consemnat sub formă tipărită conţinu- Odorheiu Secuiesc, în 5 octombrie 2009 tul prezentărilor din conferinţe făcându-le accesibile şi după evenimente, consider că este, fără doar şi poate, cea mai Guttmann Márta

117 Microanaliză cu fascicul de electroni pentru restauratori Partea II. Măsurătorile de raze X şi interpretarea rezultatelor

Lajos Attila Tóth

1. Introducere adapta la un SEM existent, ceea ce permite o defalcare a sumelor necesare investiţiei. Toate acestea explică de În prima parte a prezentei serii de articole ne-am familia- ce EDS a eliminat, respectiv a împiedecat răspândirea pe rizat cu rezultatele obţinute în cazul diferitelor interacţi- piaţă a metodelor concurente. În cele ce urmează se va uni care rezultă prin bombardarea probei, sau a unei părţi prezenta pas cu pas analiza calitativă şi cantitativă prin a acesteia, cu un fascicol de electroni de 10 keV. Am tratat EDS pentru cazul unei probe prelevate din secţiunea problema localizării cu ajutorul microscopului electronic transversală a unei suduri. de baleiaj (SEM) a micro-volumului de analizat, respectiv selectarea acesteia în cazul obţinerii unei valori medii 3. Selectarea volumului de analizat – raportate la o anumită suprafaţă. Am afl at, de asemenea, analiza calitativă. modul în care SEM se transformă în analizor cu micro- sondă, prin cuplarea sa cu diferite spectrometre de raze X. În primă fază (pe cât posibil) realizăm o imagine prin re- În decursul unor decenii s-au elaborat mai multe tipuri tro-emisie de electroni (BEI COMPO) a suprafeţei probei de detectoare cu raze X. În cele ce urmează vom detalia (fi g. 6). Având în vedere că numărul electronilor retroe- metodologia măsurătorilor cu raze X în cazul utilizării mişi depinde de numărul atomic mediu al elementelor din unuia din aceste detectoare, spectrometrul de dispersie punctul excitat, eventuala compoziţie neomogenă se poa- energetică (EDS). EDS nu este nici cel mai vechi, nici cel te observa deja la această imagine (de exemplu, în partea mai bun detector, dar este unul optim, detaşându-se de ce- dreaptă superioară a fi g. 6). lelalte prin avantajosul său raport preţ/ calitate. Din aceste Apoi vom înregistra spectrul întregii suprafeţe (fi g. 6, aria motive restauratorul va avea, probabil, de-a face cu un delimitată cu dreptunghiul galben). asemenea instrument sau cu rezultatele furnizate de aces- Se recomandă alegerea unei energii E0 care induce fi e- ta; din acest motiv am optat pentru prezentarea acestuia. cărui element chimic din probă o emisie de raze X carac- teristică şi uşor detectabilă. În cazul unei probe cu compo- 2. EDS ca unitate optimă de analiză a elementelor ziţie necunoscută, se va utiliza pentru excitarea suprafeţei şi prelucrare a datelor pentru SEM un fascicul de 25-30 keV, care asigură obţinerea unor date preliminare referitoare la compoziţia probei (fi g. 7). Fiecare sistem de măsurare analitic (AMR) este con- În cazul nostru alegerea potrivită este 15 keV, pentru stituit din unităţi simple. Unitatea de măsurare (ME), ana- că fi ecare element chimic al probei emite semnale (picuri) lizorul „propriu-zis”, excită proba şi furnizează un semnal distincte sub 5keV. (În general excitarea se realizează cu analitic al volumului de analizat, din care unitatea de inun multiplu de 3, minimum 2, al energiei semnalului de terpretare a datelor furnizează informaţia analitică (fi g. 2). analizat – „Overvoltage = 2-3”). În momentul când din Într-un sistem format dintr-un microscop electronic de fundalul semnalului – din ce în ce mai neted – ies în pro- baleiaj cuplat cu un micro-analizor cu fascicol de elec- eminentă şi picurile mai mici (ceea ce la componentele troni (SEM-EMA), excitarea se poate descompune – din chimice principale se întâmplă în 1-2 minute, dar la com- considerente practice – în două etape: excitarea locală ponentele în urmă poate dura chiar 20-30 minute) se poate şi cea integrală. Prima este reprezentată de fascicolul de trece la identifi carea/ atribuirea picurilor. electroni ai microscopului, a cărui interacţiune cu materia Acest lucru va începe, de preferinţă, cu semnalele de se resimte numai la nivelul volumului excitat, până ce re- intensitate mare, trecând de la energiile mai mari la cele stul radiaţiilor care acţionează integral pe întreaga probă mai mici, pentru că semnalele de mai mare energie ale sunt interpretate cumulativ ca şi contextul probei (fi g. 3). unui element chimic se separă mai bine între ele, decât În acest sens, EDS este un sistem de colectare şi pre- semnalele de joasă energie; astfel, spectrometrul le va lucrare a datelor, de la detector la afi şaj (display). Preţul distinge cu o mai mare probabilitate. Să nu ne mulţu- său de 5-10 milioane HUF (aprox. 75000 – 150000 RON) mim cu prezenţa unui singur semnal caracteristic; în ca- nu este inaccesibil, iar viteza lui depăşeşte de 50x viteza zul nostru concret, prezenţa semnalului Pb LA de înaltă vechiului spectrometru cu dispersia lungimilor de undă energie va decide dilema atribuirii liniilor Pb MA sau S (WDS) – mai sensibil si mai scump. În plus, EDS se poate KA (fi g. 7).

118 După aceasta putem delimita suprafaţa sau punctul de Să analizăm deci – pe cât posibil – probe compacte, analizat (fi g 8, triunghiul verde). pe care fascicolul de electroni şi detectorul de raze X le În timpul achiziţionării următorului spectru, fascicolul poate „cuprinde”. va scana numai suprafaţa triunghiului selectat. Drept re- Trebuie să avem, de asemenea, în vedere că semnalul zultat obţinem spectrul roşu din fi gura 9 (care se suprapu- de raze X vine din tot domeniul excitat (fi g. 5), după ab- ne peste spectrul albastru al compoziţiei generale). sorbţia caracteristică a materialului. Precum se vede, plumbul, Pb, detectat prin excitarea În cazul probelor omogene în masă – după cum se suprafeţei probei (fi g. 7) nu este prezent în compoziţia tri- va observa şi la analiza cantitativă – această absorbţie unghului delimitat. se poate corecta; în cazul probelor stratifi cate, însă, pro- Aici trebuie menţionate aşa zisele „picuri de sistem” gramele sistemului EDS vor furniza compoziţia globală contaminări spectrale rezultate, uneori, prin excitarea in- a straturilor cuprinse în volumul excitat. În aceste cazuri directă a suportului probei sau a camerei pentru probă. pot fi de ajutor erodarea cu fascicul de ioni sau analiza în Acestea se pot datora fl uorescenţei de raze X (în cazul în puncte realizate cu energii mai mari, care se vor detalia în care radiaţiile de mare energie emise de volumul excitat următorul volum al revistei. interacţionează cu contextul acestuia) sau a retro-emisiei Controlul prin calculator al deplasării fascicolului in- de electroni, când fenomenul are loc datorită electronilor cident şi prelucrarea spectrelor asistată de calculator au retro-emişi în repetate rânduri. uşurat măsurarea repartiţiei intensităţilor. În aceste cazuri Dacă unghiul de captare al detectorului EDS este re- se reprezintă grafi c, de-a lungul axei cantitatea impulsuri- dus cu ajutorul unui colimator, adică detectorul nu mai lor de raze X (semnale + fond) dintr-un anumit interval de este folosit în poziţie retrasă faţă de probă, ci proba este energie (fi g. 11); reprezentarea se poate face şi bidimensi- excitată cu o energie nejustifi cat de mare, se poate preco- onal (XRI: imagistică de raze X) prin integrare în puncte niza îmbunătăţirea situaţiei. (fi g. 12 a-b). Totodată, materialul suportului probei şi adezivul de fi xare al probei trebuie şi ele alese cu grijă. De exemplu, 4. Analiza cantitativă dacă o probă mai mică de 1 mm2 se lipeşte pe un suport de aluminiu, Al de câţiva cm2, astfel încât banda grafi tată 4.1 Prelucrarea spectrelor C să acopere numai jumătatea suportului, este foarte probabil să găsim în orice punct al probei peste 1% Al şi C. În cazul analizei cantitative SEM-EMA, vom parcur- Dacă poziţionăm neglijent suportul pe măsuţa microsco- ge calea reprezentată în fi gura 2, care duce de la probă pului, vom mai obţine suplimentar, datorită compoziţiei la informaţia analitică (material de analizat → unitate de pe bază de cupru, Cu şi zinc, Zn a măsuţei şi conţinutul de măsurare → semnal analitic → unitate de prelucrare a dafi er, Fe al spaţiului (camerei) in care se afl a măsuţa, câteva telor → informaţie analitică). zecimi de procente de masa de Cu, Zn şi Fe. Informaţia analitică este concentraţia în volumul ex-

Mai demult, EDS putea să detecteze numai elementele citat, CX a elementului chimic X. Semnalul analitic îl chimice situate în tabelul periodic după sodiu, Na, deci constituie intensitate caracteristică de raze X rezultată cu număr atomic peste 11, astfel, carbonul din suportul din spectrul probei şi spectrele etalonului (pentru cazurile probei şi din banda grafi tată fi ind practic inexistente pen- clasice când se utilizează etalon). Data brută, intensitatea tru detector. EDS-urile moderne pot detecta, însă, toate relativă kX, este un semnal analitic numeric care reprezin- elementele începând cu beriliul, Be, deci trebuie să fi m tă raportul intensităţilor nete dintre picurile probei şi ale precauţi cu suprafeţele cu conţinut de C. etalonului („purifi cate” de zgomotul de fond, de spectrele În cazul nostru concret, proba a fost una ideală, cu su- artifi ciale şi de interferente): prafaţă lustruită, ceea ce în practica uzuală nu se prea în- etalon etalon tâmplă. EDS oferă „voluntar” şi spectre ale suprafeţelor cu kX = IX / IX = (Px – Bx)probă / (Px – Bx) asperităţi, granulate sau poroase, dar în aceste cazuri trebuie să tratăm cu mare precauţie inclusiv analizele calitative. Drumul parcurs de la spectru la rezultat este bine ilus- Figura 4 ilustrează cele ce se pot întâmpla la capta- trat de schema din fi gura 1, care permite ca utilizatorul să rea datelor din apropierea unei mici granule sferice. Aşa combine programele într-un mod care, să sperăm, duce la cum se observă în imagine, radiaţia de energie mare ce rezolvarea optimă a problemei. părăseşte substratul va excita granula, deci constituenţi Interpretarea spectrelor începe cu eliminarea spec- chimici ai granulei „apar” în compoziţia substratului (a) trelor artifi ciale, care apar, vrând nevrând, în spectru în (deoarece aparatul reglează permanent poziţia fascicolu- timpul proceselor de detectare şi prelucrare a datelor, şi lui). Din contră, elemente chimice pot „să dispară” din care arată picurile unor elemente care nu există în probă. substrat, dacă granula absoarbe fracţiunea de energie joa- În acest context se corectează locul picurilor (peak), cu- să a radiaţiei excitate (b) sau a fascicolului incident (c). mularea incompletă de sarcini care are loc în dioda EDS Dacă o granulă sferică poate provoca asemenea probleme, (tail şi shelf), respectiv se adaugă picul „fugitiv”, acesta ne putem imagina ce se poate întâmpla în cazul unui ma- însemnând extragerea spectrelor artifi ciale care apar sub terial spongios. picurile mari la 1,74 eV (care apar din cauză că radiaţia Si

119 KA emisă de materialul detectorului „scapă” – escape – A este corecţia de absorbţie (pe traseul parcurs de raza X din sistem, energia lui lipsind din acumularea de sarcini) prin probă), iar F este contribuţia la corecţie a fl uorescen- şi adăugarea lor la picul mamă. Programul nu se ocupă de ţei (interne). picurile cumulate care apar la măsurarea cu mare preci- Având în vedere că cei trei factori de corecţie depind zie a unei radiaţii de mare intensitate şi când electronica de compoziţia pe care dorim să o determinăm, calculul măsoară simultan două impulsuri consecutive, rezultând conţine aproximări şi este iterativ. Luând în considerare astfel un pic fals, cu energie dublă faţă de picul mamă. că primele micro-sonde au apărut la începutul anilor ’40, Faptul că energia picului cumulat depăşeşte energia radi- cu evoluţia tehnicii de calcul, componentele programelor aţilor primare nu denotă modifi carea principiului conser- de corecţie au utilizat aproximări din ce în ce mai fi ne şi vării energiei, ci neatenţia utilizatorului. metode care presupuneau din ce în ce mai mult calcul. Următorul pas, identifi care elementelor chimice, se Nici cele mai performante calculatoare, însă, nu pot realizează ca şi în cazul analizei calitative. Este posibilă concura materia propriu-zisă. Cel mai sigur sprijin al de- şi identifi care automată, care se poate alege în funcţie de terminărilor cantitative îl constituie seriile de etaloane, de preferinţele utilizatorului. concentraţie cunoscută, având o compoziţie chimică apro- În cazul WDS eliminarea zgomotului de fond este piată de cea a probei (fi g. 17). simplă: se ia media aritmetică a intensităţilor măsurate Având însă în vedere că în majoritatea situaţiilor pro- simetric de o parte şi de cealaltă parte a semnalului (fi g. bele au o compoziţie foarte diversă, s-a impus, totuşi, ne- 15a). cesitatea unor programe de corecţie universale. În cazul EDS, datorită rezoluţiei sale mai slabe, trebuie Cele mai semnifi cative progrese s-au înregistrat la utilizate atât de-convoluţia de pic (15b), cât şi modelarea calculul dependenţei dintre penetrare şi ionizare (deoare- (d), luând în considerare şi muchiile de absorbţie (15c). ce, în cunoştinţa acesteia, absorbţia şi fl uorescenţa se pot Programul permite calculul fondului prin două meto- calcula mai uşor). Bishop – făcând oarecum economie cu de: interpolarea, respectiv calcularea cu formula Kramers resursele de calcul – a defi nit o profunzime generală de şi asamblarea spectrului de fond prin utilizarea punctelor penetrare în masă, şi până la dublarea acesteia, a conside- care în mod cert nu dau picuri. La măsurători pe probe corat ionizarea constantă. Mai apoi, curba – măsurabilă de rect pregătite se recomandă utilizarea primei metode, cea altfel – care reprezintă dependenţa emisiei caracteristice de-a doua pretându-se mai bine pentru probe neregulate. de raze X de profunzime, a fost aproximată cu o curbă Proba noastră test fi ind şlefuită corespunzător, am inse- gaussiană deplasată, respectiv cu o curbă inserată (Phili- rat fondul modelat (fi g. 16, semnalele din cele 3 domenii bert) (fi g. 18). grii). Prin răspândire calculatoarelor cu viteza de operare După ce unitatea de măsurare a terminat ceea ce avea mai mare, componentele A şi Z au fost tratate împreună, de făcut, avem intensitatea de picuri din care s-a eliminat ceea ce a revoluţionat analiza elementelor uşoare (cu nu- zgomotul de fond, adică avem semnalul analitic, putem măr atomic mic). În cazul acestora, atât profunzimea de trece la corecţie, etapă realizată de unitatea de interpretare penetrare, cât şi absorbţia razelor moi este mare. a datelor. Semnalul analitic corectat ne va furniza infor- Efi cienţa acestor aproximări a fost dovedită de buna maţia analitică, adică compoziţia cantitativă pe elemente corelare a valorilor determinate prin calcul cu cele măsu- a volumului analizat. rate experimental în aluminiu (Al), sub acţiunea radiaţii- lor KA din magneziu (Mg) (fi g. 19). 4.2. Corecţia Iterarea se realizează prin înlocuirea în formule – în primă fază – a valorilor de concentraţie cu intensităţi re- Ipoteza de bază a analizei cantitative este ca în zona lative. Valorile de concentraţie astfel calculate sunt apoi excitată: kX = CX adică intensitatea relativă este egală cu re-înlocuite, şi procedeul se repetă până ce două valori concentraţia componentelor, exprimată în procente de ale concentraţiei calculate consecutiv ajung sufi cient de masă. apropiate ca valoare, adică iterarea converge. Ceea ce complică puţin lucrurile este faptul că exci- Dacă presupunem că suma concentraţiilor este 100% tarea se face în interiorul materialului, iar măsurarea se (adică fi ecare component al probei a fost determinat în face în exterior cu spectrometrul. Deci electronii trebuie mod corect) devine posibilă măsurarea unui element chi- să pătrundă în probă, acolo vor ioniza atomii, apoi radia- mic prin deducere din diferenţă, adică nu trebuie să se ţiile de raze X (continue şi caracteristice) trebuie să iasă recurgă la măsurarea fi ecărui element. În acelaşi timp, din probă, în timp ce se absoarb si eventual induc emisii concentraţia este un indicator principal al corectitudinii secundare în materialul probei. Metodele „clasice” de co- analizei, deci este recomandabil ca toate elementele să fi e recţie tratează separat aceste efecte: măsurate. Detectoarele EDS nu conţin componente mobile, din

CX = Z *A * F * kX acest motiv geometria şi ﬁ zica în timpul măsurătorilor sunt constante. Acest fapt înseamnă că măsurătorile de unde Z este corecţia de număr atomic (din volumul intensitate realizate pe etaloane pot ﬁ suplinite prin cali- excitat şi din secţiunile transversale afectate de ionizare), brare şi calcul, iar prin raportarea concentraţiilor la 100%

120 se pot realiza analize cantitative fără etalon, numite no- Lista ilustraţiilor standard. Programul detectorului Bruker-Quantax P/B ZAF cal- Fig. 1. Rezolvarea picurilor suprapuse ale spectrului culează repartizarea spectrală a radiaţiei de frânare sufi - EDS al sulfurii de plumb, PbS (albastru) cu ajuto- cient de exact pentru a o putea introduce în corecţie ca rul spectrului WDS (roşu). factor suplimentar, independent de măsurare, alături de Fig. 2. Componentele sistemului analitic de măsurare intensităţile de picuri, în loc de simpla eliminare a zgo- (AMR) (texte în schemă: material de analizat → motului de fond. Astfel, şi în cazul determinărilor fără eta- unitate de măsurare → semnal analitic → unitate lon putem calcula din diferenţe, respectiv putem conta pe de prelucrare a datelor → informaţie analitică). verifi carea prin însumarea concentraţiilor. Pentru exem- Fig. 3. SEM-EMA ca sistem de măsurare analitic (texte plifi carea acestora, vom fi naliza determinarea compoziţi- în schemă: sistem electrooptic, prelevare de probă, ei medii a probei noastre, referitor la suprafaţa delimitată contextul probei, stocare; texte sub schemă: co- prin dreptunghiul galben din fi g. 6: mandă → captare de date → prelucrarea datelor). Programul construieşte, cu ajutorul bibliotecii de spec- Fig. 4. Spectre artifi ciale: (a) excitarea indirectă, (b) um- tre şi forma spectrelor calibrate, un spectru generat, pe bra de detectare (c) umbra de excitare. care îl potriveşte cu spectrul măsurat. Spectrul din fi g. 20 Fig. 5. Diferitele semnale emise de volumul excitat (tradu- arată (la scară logaritmică) cum se potrivesc picurile spec- cere de la stânga, în sensul acelor de ceasornic: raze trului calculat cu linia neagră rezultată din măsurători, şi X, electroni retroemişi, radiaţie primară de elec- dacă mai există pic măsurat care nu a fost luat în calcul troni, electroni Auger (de la adâncime de 1 nm), (nu este colorat). Dacă acceptăm măsurătorile, atunci ob- electroni secundari, domeniul de culegere a infor- ţinem compoziţia reprezentată în fi g. 21. Concentraţia de maţiilor furnizate de electronii secundari, SE (10 106% nenormalizată s-ar putea considera acceptabilă în nm), domeniul de culegere a informaţiilor furnizate cazul unei probe cu suprafaţă rugoasă, dar în cazul unei de electronii retroemisi, BE (100 nm), domeniul de probe şlefuite – cum este şi proba noastră – semnalează culegere a informaţiilor furnizate de razele X (100 o eroare. nm), profunzimea volumului excitat. Cauza acestei erori este faptul că factorii de corec- Fig. 6. Secţiunea sudurii, imagine BEI (generată de elec- ţie nu sunt – desigur – liniari, deci compoziţia rezultată tronii retroemisi). din corecţia aplicată intensităţilor medii nu este egală cu Fig. 7. Spectrul suprafeţei totale al zonei delimitate cu media corecţiilor aplicate la intensităţile determinărilor dreptunghi galben din Fig. 4., înregistrat cu sco- punctiforme. Rezultatele obţinute prin baleiajul pe supra- pul identifi cării elementelor chimice. faţă nu corespund cu determinările totale cantitative („full Fig. 8. Delimitarea suprafeţei de analizat (triunghi). quantitative analysis”) reale. Fig. 9. Spectrul triunghiului din Fig. 8. (roşu). Fig. 10. Măsurarea repartiţie de-a lungul axei. 5. Concluzii Fig. 11-13. Reprezentarea bidimensională (XRI) pe elemente şi reprezentarea compozit, rezultată din suprapu- Pentru a înţelege posibilităţile P/B ZAF (sau a unui alt nerea reprezentărilor pe elemente. program modern) în condiţii de măsurare optimizate cu Fig. 14. Paşii parcurşi la determinările cantitative (Bruker grijă să observăm o analiză punctiformă efectuată tot pe Quantax). această probă (fi g. 22). Fig. 15 a-d. Modelarea eliminării zgomotului de fond. Corecţia P/B ZAF aplicată intensităţilor măsurate într- Fig. 16. Inserarea fondului modelat pe spectrul măsurat. un punct central al fi g. 22 duc la rezultatele prezentate în Fig. 17. Curbe de calibrare pentru determinarea carbonu- fi g. 23, dovedind că, în cazul pregătirii corespunzătoare lui, C în aliajele fi er-nichel, Fe-Ni. a probei şi cunoaşterea particularităţilor metodei folosite, Fig. 18. Calculul prin curbă măsurată a dependenţei ioniză- SEM-EMA este realmente o metodă de analiză cantitati- rii de profunzimea penetrării (Bishop şi Philibert). vă. Fig. 19. Calculul simultan al absorbţiei şi al ionizării în programul PAP. Dr. Tóth Atilla PhD, Csc Fig. 20. Potrivirea spectrului generat de calculator peste fi zician spectrul măsurat. Academia Maghiară de Ştiinţe, Institutul Tehnic Fig. 21. Rezultatele cantitative obţinute prin potrivirea din şi de Ştiinţa Materialelor Fig. 20. (total 106,70%!!!). H-1121 Budapesta Fig. 22. Selectarea unui punct de măsurare (în loc de un Konkoly-Thege u 29-33 domeniu). Tel.:+36-1-392-2691 Fig. 23. Rezultatul analizei în puncte (total: 100,12%). mobil:+36.30.984-3763 E-mail: [email protected] Traducere: Márta Guttmann

121 Restaurarea icoanei de altar întitulată „Încoronarea Mariei” din sec. al 15-16-lea

Zsuzsanna Mara

Icoana de altar întitulat „Încoronarea Mariei” din sec. exponate. Un alt document din anii 1520,2 sub forma unui 15–16-lea, este una dintre cele mai reprezentative piese raport de muncă păstrat de către muzeu, vorbeşte despre din colecţia de artă religioasă a Muzeului Secuiesc al Ciu- curăţarea umedă cu acetonă a unei icoane de altar. O altă cului. În literatura de specialitate este considerat a fi un icoană de altar medieval nu există în colecţia instituţiei, obiect de artă cu totul aparte pentru patrimoniul cultural deci, este foarte posibil ca în anul 1950, cu ocazia refon- transilvănean (foto 1). dării muzeului şi a refacerii colecţiilor risipite3, aceasta să devină în cele din urmă proprietatea muzeului. Relevanţă şi perspective în istoria artei Analiza stilistică Descrierea iconografi că a tabloului Din punct de vedere stilistic, această icoană de altar este Pictura este realizată în stilul goticului târziu, autorul luc- considerată de către istoricii de artă ca fi ind o piesă cu totul rării fi ind necunoscut. Tema icoanei prezintă încoronarea aparte, piese similare acesteia lipsind cu desăvârşire în re- Mariei de către Sfânta Treime. Centrul compoziţiei este giune. Se pare că formarea profesională şi cunoştinţele do- dominat de către fecioara Maria îngenuncheată, cu mâi- bândite de către pictorul lucrării provin de peste hotare. Din nile împreunate pentru rugăciune. Ea este înveştmântată punct de vedere stilistic, se poate observa infl uenţa şcolii de în haine de culoare violet, simbol al regalităţii. În spate- pictură din Salzburg. Maniera şi elaborarea detaliilor tră- le ei se afl ă trei bărbaţi tineri, cu trăsături asemănătoare, dează o puternică infl uenţă sud-germană (cercul meşterilor întruchipând Sfânta Treime. Fiecare poartă câte o mantie Rueland Frueauf şi Grossgmain).4 Motivele fl orale folosite roşie iar în mâinile lor observăm diferite obiecte cu valoa- în fundalul tabloului prezintă analogii cu cele din altarul re simbolică: globul, coroana şi sceptrul. În jurul fecioarei din Spišské Podhradie5, Slovacia, stilul pictorului fi ind si- stau şase îngeri înveştmântaţi în mantii galbene; compo- milar cu cel al artiştilor menţionaţi anterior. ziţia se închide în partea inferioară prin poziţionarea a doi În concluzie, pictorul icoanei de altar „Încoronarea îngeri, de-o parte si de alta a Mariei. Fundalul gravat şi Mariei”, face parte din aceeaşi şcoală de pictură a meşte- aurit, este bogat ornamentat cu elemente fl orale. rului din Spišské Podhradie, păstrând totuşi un stil aparte, bazat pe cunoştinţele dobândite în Salzburg.6 Provenienţă Starea de conservare a lucrării înainte de restaurare Originea tabloului nu este cunoscută. Câteva documente păstrate la Muzeul Secuiesc al Ciucului indică faptul că în Panoul de lemn cu dimensiunile de 160×110, este compus anul 1929, istoricul-etnograf Pal Peter Domokos împreu- din şapte piese de lemn fi xate cu clei, fără traverse pe spa- nă cu preotul paroh Istvan Boga, au găsit această lucrare te. Versoul este uniform, se observă urme de gravare lon- în podul bisericii catolice din Sândominic1. În arhiva bise- gitudinală şi transversală (foto 2). Grosimea panoului este ricii catolice din Sândominic s-a păstrat o scrisoare adre- de 3 cm, atenuându-se către margini până la cca. 1 cm. sată de către Pal Peter Domokos preotului Istvan Boga, Din punct de vedere structural, panolul de lemn be- prin care acesta îl roaga să-i fi e împrumutată icoana pen- nefi ciază de o rezistenţă mecanică bună. Stratul pictu- tru expoziţia organizată cu ocazia fondării muzeului din ral este păstrat aproape integral pe întreaga suprafaţa Ciuc, în anul 1930. Expoziţia a avut loc la Şumuleu-Ciuc, unde au fost ex- 2 „Am curăţat de murdărie un tablou de altar, datat din 1520, cu acetonă.” puse mai mult de 140 obiecte de artă şi religioase. La sfâr- Muzeul Secuiesc al Ciucului, 1952, dosarul anual nr. 242 şitul expoziţiei, întreaga colecţie de obiecte a fost donată 3 Dénes Kovács, artist si profesor de desen este responsabil de inventarul muzeului. Cu această ocazie a fost publicat şi un catalog al obiectelor adunate din nou în colecţia instituţiei. Muzeul Secuiesc al expoziţiei, icoana de altar nefi ind însă menţionată printre Ciucului, albumul al LXX –lea, inventariat de András Szabó 4 Zsuzsa Szabó: Încoronarea Mariei pe tabloul de altar din Sândominic. In: Cartea anuala a Muzeului Secuiesc al Ciucului, 2009, p. 479–500 1 Comuna Sândominic se afl ă la 29 km de Miercurea Ciuc, fi ind cea mai 5 Bratislava, Galeria Naţională, nr. inv. 1029–1032 populată localitate din zona Ciucului 6 Szabó, op.cit.

122 a lucrării, în partea inferioară şi pe margini prezentând murdăriei aderente s-a efectuat prin metode chimice al- mici desprinderi şi lipsuri parţiale. În partea inferioară ternate cu cele mecanice. Pe baza testelor de solubilita- a picturii se observă o zonă acoperită de verniu îmbătrâ- te a fost aleasă soluţia corespunzătoare de curăţare, un nit, ancrasat, precum şi pete de ceară de pe urma folosirii amestec de alcool etilic, terebentină, ulei de in şi câteva lumănărilor, fapt ce îngreunează lizibilitatea compoziţiei picături de hidroxid de amoniu (foto 10). În porţiunile (foto 3). Pictura prezintă mici zgârieturi, pete mate şi unde depunerile nu au cedat la soluţiile chimice, s-a trecut găuri pe ambele margini – folosite cândva pentru sus- la îndepărtarea mecanică cu ajutorul bisturilului (foto 11). pendarea picturii. În timpul curăţării umede a stratului pictural, s-a păstrat o peliculă subţire de patină. În zonele unde stratul pictural Investigaţii şi analize macroscopice lipsea integral, lemnul descoperit s-a curăţat cu un amestec de alcool tehnic şi apă distilată (1:1). Analize cu radiaţii IR Completarea lipsurilor şi integrare cromatică Studiul în lumină infraroşu7 a dezvăluit desenul original de sub pictură, astfel putându-se observa diferenţele între Pentru completarea lipsurilor stratului pictural s-a folo- desen (schiţă) şi pictura originală. De exemplu, în exe- sit un amestec de clei de peşte (3,5–7%) şi praf de cretă. cuţia feţei Mariei, liniile de schiţă coincid în totalitate cu Completarea lacunelor s-a realizat prin chituire stratifi ca- forma fi nală a lucrării. Acelaşi lucru se observă la reali- tă. (foto 12). După uscare, zonele chituite au fost fi nisate zarea celor trei bărbaţi şi a îngerilor (foto 4). O diferenţă cu ajutorul hârtiei abrazive de granulaţie fi nă. Integrarea notabilă se găseşte, însă la poziţionarea mâinilor Mariei, cromatică s-a efectuat prin retuş diferenţiat, după caz, fo- pe schiţă ele apărând ridicate pentru rugăciune, în timp losindu-se culori pe bază de apă. (foto 13). În mare parte ce în pictură, acestea sunt mult coborâte (foto 5). Cutele s-a folosit technica trateggio. mantiei urmăresc, de asemenea, direcţia trasată de repozi- Lacuna de pe parte inferioară a tabloului nu s-a comple- ţionarea mâinilor. tat deloc, nici lipsurile mici a materialului lemnos, deoarece nu afectau lizibilitatea picturii. În timpul restaurării, pe toa- Investigaţiile materialului lemnos tă suprafaţă s-au efectuat doar intervenţii minimale.

Din investigaţiile materialului lemnos8 reiese faptul că Consolidarea tabloului panoul picturii de altar este realizat din brad alb, (Abi- es Alba) (foto 6–7). Acest tip de brad este singurul din Partea inferioară a lucrării a fost consolidată cu un ames- familia brazilor care nu are canale de răşină, ﬁ ind folo- tec de paraloid B72 (7–10%) dizolvat în diluant nitro, sit, astfel, ca material pentru panouri de lemn şi sculpturi deoarece zona această prezintă o structură mecanică uşor (statui). fragilizată. Această intervenţie constă în umplerea cu materialul de consolidare a cavităţiilor materialului lemnos, Descrierea etapelor de restaurare înbunătăţind astfel structura mecanică a lemnului. Mate- rialul de consolidare s-a pensulat până la saturarea mate- Consolidarea peliculei de culoare rialului lemnos.

După investigaţiile macro şi microscopice, s-a realizat Peliculizare fi nală consolidarea peliculei de culoare în partea inferioară a tabloului (foto 8). Ca prima fază de consolidare, s-a injectat Ca ultima etapă de restaurare, întreaga suprafaţă a fost un amestec de alcool etilic şi apă (în părţi egale), cu rol de pensulată cu un lac de protecţie pe bază de răşină Damar. degresare, acest amestec ajutând în acelaşi timp penetra- (foto 14). rea mai uşoară a consolidantului. Pentru fi xarea pelicului Lucrarea nu era înrămată înainte de restaurare, deşi s-a folosit clei de peşte (în concentraţie de 7%), încălzit prezenta urme de înrămare. Astfel, în lipsa ramei origina- în prealabil în bain-marie (foto 9). După injectarea con- le, s-a manufacturat o ramă specială din lemn, prevăzută solidantului s-au presat desprinderile cu ajutorul spatulei în faţă cu plexiglas, în scopul protejării. fl exibile, pentru crearea unei aderenţe de contact, iar sur- În prezent, lucrarea poate fi văzută în cadrul expozi- plusul s-a îndepărtat cu vată umedă. ţiei „Valori restaurate ale tezaurului sacru”, organizat de Muzeul Secuiesc al Ciucului. Curăţarea uscată şi umedă a stratului pictural Zsuzsanna Mara Depunerile superfi ciale de praf au fost îndepărtate cu Restaurator de pictură o pensulă moale, de pe întreaga suprafaţă, iar curăţarea Muzeul Secuiesc al Ciucului 530132, Miercurea Ciuc. P-ţa Cetăţii 7 Îi mulţumesc colegului Ferenc Mihály pentru ajutor Tel.:+40-266-311-727 8 A fost folosit microscopul optic Novex K E-mail: [email protected]

123 TITLURILE FOTOGRAFIILOR

Foto 1. Pictor necunoscut, sec. al 15–16-lea: Încoronarea Foto 7. Investigaţii microscopice a materialului lemnos: Mariei, panou pictat, 160×110 cm. Muzeul Secu- secţiune longitudinală (100×) iesc al Ciucului, nr. inv. 189. (Înainte de restaurare) Foto 8. Consolidarea peliculei de culoare Foto 2. Versoul tabloului Foto 9. Injectarea cleiului sub desprinderile stratului de Foto 3. Depuneri de murdărie pe suprafaţa tabloului, de- culoare taliu Foto 10. Probe de curăţare Foto 4. Investigaţii IR: mici diferenţe între desen şi pictură Foto 11. Suprafaţă curăţată pe jumătate, detaliu Foto 5. Investigaţii IR: diferenţă notabilă între desen şi Foto 12. Completarea lipsurilor stratului pictural pictură Foto 13. Suprafaţă restaurată, detaliu Foto 6. Investigaţii microscopice ale materialului lemnos: Foto 14. Icoana de altar după restaurare secţiune transversală (100×)

124 Lăzi de voiaj învelite în piele şi ornamentate din Transilvania secolului al 18-lea Partea II. Evaluarea stării de conservare şi posibilităţile de conservare-restaurare

Petronella Kovács

1. Evaluarea stării de conservare a lăzilor. 1.2. Starea de conservare a învelişului de piele Identifi carea degradărilor generale prin analiază vizuală Particulele din mediul înconjurător s-au depus într-un strat gros pe capacele lăzilor (foto 3) şi pe fi ecare latură, Pe parcursul analizei1 tehnicii de confecţionare a lăzilor între aplicaţiile de metal şi piele. Pielea cu care lăzile au de secol 18, învelite în piele, amintite în numărul anterior fost învelite s-a deshidratat, s-a crăpat, în mai multe locuri Isis, s-a putut constata şi cu ochiul liber că materialele s-a rupt şi s-a desprins de pe suprafaţa lemnului (foto 4). constitutive ale lăzilor, deopotrivă cele organice, şi cele În zona aplicaţiilor din cupru şi fi er, pielea s-a întunecat, anorganice au suferit numeroase degradări mecanice, fi zi- pe lăzile cu decoraţii de fi er aceasta s-a întărit şi s-a încre- ce, chimice şi biologice. Din acest motiv a fost nevoie, ca ţit (foto 5). Sub aplicaţiile de cupru şi în zonele alăturate pe baza evaluării stării de prezervare, precum şi a analizei s-a produs aşa-numita degradare a grăsimilor (foto 6). materialelor şi a evaluării stării lor, să se stabilească opţi- Lângă legăturile / benzile de fi er, balamale şi închiză- unile de conservare. tori – pesemne datorită produşilor lor de coroziune – s-au produs scurgeri. Partea ce acoperă deschiderea dintre ca- 1.1. Degradările materialelor lemnoase din alcătuirea pac şi latura posterioară, aproape în toate cazurile a fost lăzilor deteriorată, iar lângă balamale s-a rupt. Bucăţi mai mici sau mai mari din pielea ce acoperă lăzile s-au rupt şi s-au Structura de lemn a lăzilor are o rezistenţă bună, capace- pierdut. Din aripile apărătoarelor de praf numai una, două le şi îmbinările prezintă o stare adecvată de conservare. s-au mai păstrat, şi acestea în condiţii precare (foto 7), ma- (Cu toate acestea, ca urmare a deshidratării lemnului, în- joritatea s-au rupt şi s-au pierdut, existenţa lor de odini- tre multiplele panouri prinse laolaltă ale lăzilor s-au for- oară fi ind confi rmată doar de resturile lor. Pe aşa-numita mat interstiţii, iar în cazul aplicaţiilor de metal, pe partea ladă Verzár2 toate cele trei aripi ale apărătoarelor de praf interioară a acestora, acolo unde cuiele pătrund în masa sunt completări ulterior adăugate, din care aripa frontală lemnoasă, în anumite locuri au apărut crăpături (foto 1). este destul de ruptă şi incompletă (foto 8). Rezultatele degradărilor funcţionale de natură meca- nică sunt semnifi cative mai cu seamă datorită uzurii şi 1.3. Aplicaţiile şi ştifturile de metal spărturilor mărunte de la nivelul muchiilor lăzilor şi celor de fi xare ale capacelor. Atacul insectelor este identifi cabil, Suprafaţa aplicaţiilor şi ştifturilor de metal de pe lăzi este în primul rând, pe porţiunile îmbrăcate în piele, respectiv învelită cu straturi de produşi de coroziune de culoare material textil, unde, în mod evident, insectele au atacat negru-brun, ruginiu, brun-roşcat, brun, gri şi pe alocuri în primul rând adezivul, iar apoi au deteriorat lemnul. verde, verde-albăstrui, pe care le-a acoperit murdăria Resturile şi excrementele lor s-au strâns între căptuşeli şi mai mult, sau mai puţin aderentă (foto 3–8). Concluziile panourile laterale. Această degradare biologică s-a putut cu privire la materia primă a elementelor de metal au identifi ca datorită orifi ciilor de zbor din învelişul de piele putut fi trase cu ochiul liber, doar pe baza culorii produ- al lăzii şi a rumeguşului căzut din acestea sau prin alte şilor de coroziune. Învelişul gri de staniu de pe piesele degradări şi rupturi (foto 2). considerate a fi de fi er au condus la presupunerea pre- zenţei acestuia, însă datorită stratului de murdărie ade- rentă acest metal, cu ochiul liber, nu s-a putut identifi ca 1 Kovács Petronella, Lăzi de voiaj învelite în piele şi ornamentate din cu certitudine. Transilvania secolului al 18-lea. Partea I. Aspecte istorice şi cercetă- ri privind tehnica lor de confecţionare şi materialele utilizate în Isis, Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania 8–9. Ed. Kovács P., 2 Muzeul Naţional al Ungariei, nr. inv.: 1962.152. vezi Kovács P., op. cit., Muzeul Haáz Rezső, Odorheiul Secuiesc, 2009. pp. 145–157. Tabelul 1, imaginea g.

125 Suprafeţele fi ne, negre au ridicat întrebări asemănă- 1.5 Trei lăzi în stare deosebit de precară toare: sunt suprafeţe ale produşilor de coroziune sau este rezultatul amintitului proces tehnic – Krünitz3 de ardere 1.5.1. Lada de voiaj (călătorie) din 1762 a suprafeţelor peliculizate cu ulei. Confi rmarea tuturor Provenind iniţial dintr-o colecţie privată, azi din cea acestor incertitudini s-a realizat prin analize instrumen- a Muzeului Haáz Rezső, lada (foto 13.) achiziţionată pe tale: aplicaţiile de metal au fost acoperite cu un strat de calea comerţului de artă, prezintă lipsa întregii căptuşeli. staniu, iar straturile negre nu sunt rezultatul procesului de Numai din fragmentele originale atârnând de sub margini- tratare a suprafeţelor uleiate4. le pieii se poate presupune că lada a fost căptuşită cândva Aplicaţiile decupate din plăci de cupru s-au degradat cu un material cu imprimeuri (foto 14). Căptuşeala textilă mai puţin decât legăturile/ benzile şi decoraţiile din fi er, deteriorată a fost înlocuită cu hârtie. Hârtia prezintă halo- care, în urma coroziunii, pe alocuri, s-au şi găurit. Indi- uri de apă, rupturi şi lipsuri (foto 15). Ornamentele de fi er ferent de materialul constitutiv, banda perimetrală de pe s-au corodat puternic, s-au rupt şi sunt lacunare (foto 13, marginea de jos a laturilor fi ecărei lăzi s-a deteriorat cel 15–16). Materialele textile poziţionate sub ornamentele mai tare, cele mai multe lipsuri găsindu-se la acest nivel de metal cu spărtură, s-au păstrat doar fragmentar (foto (foto 9). Atât pe ornamentele din fi er, cât şi pe cele din 16.). Benzile de fi er din întăritura părţii de jos a lăzii, din cupru sunt prezente îndoituri, rupturi, lipsuri (foto 3–4, cauza coroziunii s-au subţiat şi prezintă lipsuri. Înveli- 9, 16, 44). Starea mânerelor obţinute prin baterea fi erului şul de piele s-a întărit, este rupt, crăpat, întunecat, iar pe este bună, în schimb fundul lăzilor a fost puternic deteri- capac, ca urmare a acţiunii produşilor de coroziune s-a orat datorită benzilor întăritoare, bucăţi mai mari lipsind colorat aproape în negru, este încreţit, în mai multe zone din ele. s-a desprins de lemn şi din loc în loc este lacunar (foto 13–18). Toate apărătoarele de praf s-au rupt şi s-au pier- 1.4 Materialele de căptuşeală dut, prezenţa lor de altădată fi ind dovedită de fragmentele rămase sub banda de metal ce încadrează capacul (foto Diferitele materiale de căptuşeală – textile, hârtie, câte- 13–15, 17–18). Materialul lemnos a suferit degradări pro- odată piele, mai puţin expuse factorilor de degradare din vocate de insectele xilofage. Cele două panouri laterale mediul înconjurator, s-au păstrat într-o stare mult mai ale capacului sunt completări ulterioare (foto 18). bună. În cazul acestora sunt prezente, în primul rând, de- gradările funcţionale de natură fi zică, sfâşieri şi unele de- 1.5.2 Lada de zestre a Rebekăi Issekutz puneri de grăsime şi praf, respectiv halouri de apă, care De pe capacul lăzii de zestre a familiei, o parte a în- provin pesemne, din perioada ulterioară funcţionalităţii velişului din piele şi a aplicaţiilor de metal lipsea, deja, originare. conform descrierii ultimului proprietar, partea ruptă a pri- Căptuşeala textilă este cu preponderenţă degradată pe mului panou al capacului fi ind o completare6 (foto 19). marginea de închidere dintre corpul lăzii şi capac, precum Pe cele două laturi ale capacului, la fel şi pe spate s-au şi la baza lăzii (foto 10–11). creat lacune semnifi cative ale pieii, apărătoarele de praf Diferite materiale decorative aşezate în deschiderile s-au distrus şi lipsesc (foto 20). plăcilor de metal ale lăzilor reprezentând motive fl orale – Căptuşeala textilă a lăzii s-a rupt în mai multe locuri, de piele şi pergament vopsit precum şi catifea şi alte ţesături pe partea inferioară s-a desprins total, s-a şifonat, marginile – au dispărut în cantităţi mai mici sau mai mari, în cele mai i s-au deşirat, bucăţi de-o palmă s-au pierdut din ea (foto 21). multe cazuri rămânând doar fragmente (foto 9, 12, 15). Placa de acoperire a sertarelor s-a rupt în două, s-a defor- Dintre toate lăzile cu degradări generale mai semnifi - mat. Îmbinările sertarelor s-au desfăcut, din peretele lateral cative, trei din cazurile investigate s-au arătat într-o stare al unuia o bucată mai mare s-a rupt. Căptuşeala de hârtie deosebit de precară: cea ţinută în perioada cercetării în este murdară, cu pete, ruptă şi cu lacune (foto 21 a-b). podul unei proprietăţi private târgu-mureşene, azi piesă După ce a ajuns la muzeu, obiectul s-a degradat în a colecţiei Muzeului Haáz Rezső, lada de trăsură de la continuare, deoarece în anii 1970, lada s-a udat în depozit Muzeul de Etnografi e precum şi lada de zestre păstrată în circumstanţele unei defecţiuni la o ţeavă de apă caldă. tot acolo5. Învelişul de piele al capacului s-a crăpat tare în mai mul-

6 „..pe capacul lăzii, pe direcţia longitudinală a acestuia, aproape o treime a învelişului de piele de porc al capacului lăzii şi ornamentele de alamă lipsesc, se vede panoul gol, ba chiar aşa mi se pare, că partea goală care 3 În vederea cercetării, compararea soluţiilor tehnice de realizare a lăzilor se vede acum este o reparaţie ulterioară, pentru că aşa îmi amintesc din a avut ca sursa lucrarea din aceeaşi perioadă a lui J. G. Krünitz, Oeko- timpul copilăriei că, încă pe atunci, capacul lăzii era nevătămat. Înve- nomische Encyklopiädie oder allgemeines System der Stadt-Haus- und lişul de piele şi ornamentul de alamă erau pe el.” in. Dr. Lászlóffy Mi- Landwirtschaft, in alfabetischer Ordnung (1773–1858), www.Krünitz. hály: zestre a bunicii Issekutz Rebeka din partea mamei /:móring:/ note online explicative la adresa scrisorii sale, din însemnările scrise către membrii 4 Vezi mai pe larg Kovács P., op. cit., cap. 2.5.1., p.155. familiei sale. Document scris de mână. Budapesta, 1940. 3 martie. p. 4. 5 Ladă din custodia Muzeului Haáz Rezső: nr. Inv. V.8164, ladă de tră- Din cauza stării sale, proba prelevată din învelişul de piele nu a putut fi sură: nr. Inv. 72.42., lada de zestre a Rebekăi Issekutz: nr. Inv. 64.41.1. identifi cată, însă celelalte laturi ale lăzii au fost învelite cu piele de viţel, Pentru mai multe detalii vezi Kovács P., op. cit., Tabelul 1. prin urmare şi pentru capac s-ar fi folosit tot aceasta, vezi Tabelul 1.

126 te locuri, s-a închis la culoare, s-a desprins de pe baza 2. Analizele realizate pentru evaluarea stării de lemn şi s-a contractat, probabil, ca urmare, a efectelor de conservare a învelişului de piele de acumulare a apei şi apoi a deshidratării. Pe pielea ce acoperă spatele şi placa frontală s-au format halouri de 2.1. Scopul analizelor scurgere şi pete mai închise la culoare în jurul închiză- toarei şi a ornamentelor de metal, în schimb, în alte locuri Dintr-o evaluare a stării lăzilor, realizată printr-o obser- pielea s-a decolorat (foto 19–20). Despre posibilitatea ca vare vizuală, s-a putut constata că fi ecare din ele necesită înaintea inundaţiei lada să fi fost tratată la muzeu, nu s-au conservare-restaurare. Pentru stabilirea gradului de dete- găsit informaţii, însă fenomenele de pătare descrise mai riorare a învelitorilor de piele s-au impus, mai departe, sus determină o asemenea constatare. Este posibil ca pen- analize microscopice, respectiv analize analitice, ale căror tru conservarea încuietorii să se fi folosit o soluţie de pa- rezultate contribuie la determinarea direcţiilor fundamen- sivizare pe bază de acid fosforic, ale cărei reziduuri, întru- tale de conservare. câtva şi produşii de coroziune ai fi erului s-au impregnat Analizele s-au realizat pe probe de dimensiuni de aprox. în timpul inundaţiei în piele. Prima fază a cauzat albirea7 1–1 cm2 prelevate din pielea ce acoperă spatele, capacul şi pieii, în timp ce a doua, înnegrirea acesteia. partea laterală a lăzii, partea frontală şi din apărătoarele de Materialul lemnos al lăzii a suferit degradări ale atacu- praf, respectiv fragmente desprinse din acestea. Pe baza lui insectelor, la investigarea lui fi ind vizibile chiar urme acestor probe, în numărul anterior Isis, au fost stabilite, pe ale unui atac activ. lângă tipul de animal şi modul de tăbăcire8, şi analizele ori- entative pentru evaluarea gradului de deteriorare, cum ar fi 1.5.3 Lada de trăsură stabilirea pH-ului, conţinutul de fi er, gradul de gelifi care, Lada de trăsură a suferit în aceeaşi inundaţie ca şi lada precum şi câteva măsurători ale temperaturii de contracţie. de zestre. Învelitoarea de piele a părţilor laterale s-a degradat aproape complet, fragmentele rămase s-au zbârcit, 2.2 Analiza caracteristicilor mecanice ale probelor devenind rigide şi casante. De asemenea şi pielea cu păr de piele ce înveleşte capacul, spatele şi placa frontală s-a întărit, iar părul, în mare parte, s-a tocit. Toate apărătoarele de Cu ocazia analizelor desfăşurate pe fi brele extrase din praf lipsesc, benzile de fi er şi ornamentele sunt corodate, probele de piele, cu ajutorul microscopului au fost ob- casante şi cu lipsuri (foto 23–26). servabile caracteristicile mecanice ale stratului papilar şi Nu ştim în ce stare a ajuns lada în colecţie, însă se ale celui reticular, precum şi coeziunea fi brelor. S-a putut poate constata că materialele folosite pentru reparaţii, determina că suprafaţa probei este brăzdată de micro-fi - probabil realizate deja la muzeu, pe care nu le cunoaştem suri (foto 29). Stratul papilar era aproape în totalitate uşor pentru că documentaţia intervenţiei nu ne stă la dispoziţie, de despicat, în numeroase locuri fi ind desprins în solzi. au fost alese necorespunzător. Materialul de consolidare Cu ajutorul unui ac entomologic s-au putut extrage foarte aplicat din interiorul corpului lăzii nu a pătruns sufi cient uşor fi bre din ţesutul prea puţin compact, lucru care de- în adâncimea lemnului şi a creat un strat lucios la supra- monstrează coeziunea foarte slabă a fi brelor (foto 30). Din faţa sa (foto 27). Panourile laturilor mai scurte ale lăzii, stratul papilar au putut fi extrase doar fi re foarte scurte şi degradate de acţiunea insectelor nu au fost consolidate, fragile, în timp ce din stratul reticular acestea au fost mai acest fapt sugerează că la momentul intervenţiei acestea lungi şi ceva mai elastice. puteau fi încă acoperite cu piele, care la inundaţie, din ca- Pieile impregnate cu produşi de coroziune ai fi erului uza umidifi cării şi a scurgerilor pe piele a soluţiilor de s-au înnegrit şi s-au întărit, fi brele lor încreţindu-se au conservare, probabil acide, dizolvate de pe fi erul forjat, devenit casante (foto 31). Dintre probele de piele cu păr, şi apoi al efectului uscării, s-a degradat atât de mult, încât pielea de viţel s-a dovedit a fi foarte dură şi lipsită de elas- azi s-au păstrat doar fragmente (foto 25). ticitate, în mod contrar faţă de proba prelevată din pielea Căptuşeala textilă este doar în capacul lăzii. Pentru de focă de pe lada presupusă a fi de secol 19, de la Muzeul reparaţia acesteia s-au tăiat, de jur-împrejur, cu foarfece, Brukenthal din Sibiu. mai multe bucăţi potrivite laolaltă, care dublate cu un suport textil subţire, alb au fost lipite împreună în capac. 2.3 Identifi carea conţinutului de fi er În cazul găurilor mai mici, materialul alb a fost integrat la culoarea corespunzătoare imprimeului (foto 28). Frag- În afara faptului că produşii de coroziune ai fi erului şi ai mentele rămase sub marginile stratului de piele dovedesc cuprului pot colora pielea, ei catalizează oxidarea colage- că, dintotdeauna, capacul lăzii a fost căptuşit cu acest ma- nului şi a materialelor de tăbăcire şi lubrifi ere. Subiectul terial textil imprimat. cercetării l-au reprezentat, pe de-o parte lăzile împodobite cu ornamente din fi er, pe de altă parte lăzile cu aplicaţii din cupru pe care au fost prezente şi benzi sau alte elemente de fi er forjat, ai căror produşi de coroziune ajunşi 7 În industria pielăriei se utilizează acizi pentru albirea pieilor tăbăcite vegetal. A bőrgyártás technológiája II. Ed. Vermes Lászlóné, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1967. p. 210–212. 8 Vezi mai pe larg Kovács P., op. Cit., cap. 2.4., pp. 152–154.

127 în învelişul de piele au contribuit la degradarea acestuia. prelevată din învelitoarea de piele de focă cu păr, iar cea- În condiţii de umiditate, produşii de coroziune ai fi erului, laltă din apărătoarea de praf, de piele de oaie. Ambele lăzi ca urmare a expansiunii în volum, degradează pielea şi sunt decorate cu aplicaţii din fi er. Rezultate asemănător de în mod mecanic tensionează structura fi broasă. Prin aşa- bune (pH 5 şi pH 5–5,5) au demonstrat şi cele două probe numita reacţie albastră berlini9, în fi ecare probă din lăzile prelevate din lada decorată cu aplicaţii de cupru afl ată în cu ornamente din fi er a fost identifi cată prezenţa fi erului custodia Muzeului Tarisznyás Márton, însă ambele provin (Tabelul 1). Dintre lăzile cu ornamente din cupru, de pe din apărătoarea de praf confecţionată din piele de viţel, aşa numita ladă Issekutz10, restaurată în cadrul programu- astfel că pH-ul de pe pielea lateralelor şi a capacului nu lui de master, a fost prelevată o probă din zona apropiată se cunoaşte. În cazul probelor prelevate din lăzile colecţi- încuietorii şi aceasta a avut, de asemenea, o puternică re- ilor Muzeului de artă decorativă, Muzeului Haáz Rezső şi acţie de culoare. a Muzeului Tarisznyás Márton, valorile pH-ului următoa- relor trei s-a dovedit aproape bun 4–4,5, 4,5–5,5 şi 4–5,5, 2.4 Testul de gelifi care dintre care ultimele două sunt decorate cu plăcuţe de fi er. Valorile pH-ului învelişurilor de piele tăbăcită vegetal ale Prin testul de gelifi care se poate determina dacă deteriora- lăzilor ce au suferit la Muzeul de etnografi e în urma inun- rea chimică a pieii este în faza în care, ca efect al umidită- daţiei din 1970 au înregistrat cele mai rele rezultate 3–4,5. ţii, aceasta se degradează chiar şi la temperatura camerei. Dintre acestea, proba luată de pe piesa Issekutz, din apro- Acest lucru are importanţă în alegerea soluţiilor cores- pierea închizătorii, probabil, tratată anterior, a avut un pH punzătoare de conservare. În vederea analizei, fi brele sunt chiar mai mic de 2,5–3. De reţinut ca un fenomen curios, înglobate în câteva picături de apă distilată după care, cu este faptul că lada de trăsură aparţinând aceluiaşi grup de atenţie, cu ajutorul microscopului, se poate observa daca obiecte, vizibil într-o stare deosebit de precară, a condus acestea se denaturează. Mişcarea şi contracţia fi brelor in- la o valoare de 5 a pH-ului măsurat pe probele învelişului dică brusca umfl are a acestora. Acest indiciu nu a fost pre- de piele de viţel cu păr, întărită şi tăbăcită cu alaun. zent la niciuna dintre probele analizate, prin urmare, încă Testele negative de gelifi care realizate pe probele de nu a fost atinsă limita critică de gelifi care. piele ale lăzilor, precum şi valorile pH-ului (Tabelul 1, Rezultatele analizelor probelor de piele), în afara unor ex- 2.5 Măsurarea pH-ului cepţii acceptabile în cazul pieii afl ate încă între limitele admise (pH 3,5–5), au contrazis starea mecanică foarte Măsurarea pH-ului are ca scop constatarea faptului că precară observabilă la probele puse la microscop. În pofi - proba analizată nu are o altă valoare decât cea ideală pieii da valorilor bune ale pH-ului, numeroasele micro-fi suri de (pH 5), sau în afara limitelor admisibile (pH 3–7). Într- pe suprafaţă, desprinderile lamelare ale stratului papilar, adevăr, pH-ul acid catalizează reacţiile de oxidare prin coeziunea slabă a fi brelor, respectiv extraordinara rigidi- care pielea se deteriorează, însă în condiţii de umidita- tate, fragilitate, în unele cazuri încreţire a fi brelor stratului te, se produce hidroliza acidă, iar pielea se descompune. papilar, ne indică fenomenul de deteriorare a pieii11. De aceea, rezultatele măsurătorilor trebuie avute în vedere în fazele de curăţiri şi conservare ale pieii. Dacă rezul- 2.6 Temperatura de contracţie a pieii tatele obţinute se găsesc sub valoarea 3, respectiv peste cea de 7 a pH-ului, atunci trebuie aplicate tratamente cu În afara valorii pH-ului, starea de degradare a pieii este efecte de tamponare. indicată şi de conţinutul de sulfat, umiditate şi acizi graşi liberi precum şi de temperatura de contracţie. Aceasta din 2.5.1. Procedura de investigaţie şi rezultatele ei urmă, în Ungaria, nu s-a mai analizat în practica resta- Fibrele extrase din unele probe prelevate din lăzi au fost urării înaintea prezentei cercetări. 43 de probe prelevate aşezate în micro-eprubete cu numărul probei înscris pe ele, din cele 12 lăzi aproape contemporane, datate din a doua în apă distilată cu pH 7, timp de 24 de ore, după care pH-ul jumătate a secolului 18, în afara a două excepţii, au oferit preluat de apă a fost măsurat cu hârtie pH de calitate. o bună posibilitate de a încerca metoda de analiză publi- Pe baza rezultatelor s-a putut trage concluzia că pH-ul cată de Larsen12 şi de a fi naliza o serie de analize repre- probelor prelevate din două lăzi, cea de la Gherla, din piele de oaie şi capră, precum şi cea de la Sibiu, cu înveliş din 11 Pe parcursul îmbătrânirii pieii, pH-ul uşor acid al acesteia, prezintă piele de focă, corespunde cu valoarea ideală (pH 5). Din o tendinţă de creştere, devenind mai acid. Larsen şi colegii săi au ob- cea din urmă, numai două probe au fost disponibile, una servat, însă, că prin acumularea de acid sulfuric din agenţii de poluare atmosferică, pe parcursul degradării oxidative şi hidrolitice a pieii, colagenul se poate transforma în sulfat de amoniu, ca urmare valorea 9 În vederea analizei, fi brele aşezate în micro-eprubete se stropesc cu acid pH-ului creşte, domeniul său devenind neutru sau alcalin, prin aceasta, azotic 1%, se încălzesc, apoi se picură din soluţia obţinută pe hârtie su- după o vreme, aciditatea fi ind imposibil de măsurat Ld. Larsen, R. – gativă. Schimbarea în culoare albastră la picurarea acesteia cu reactivul Wouters, J. – Chanine, C. – Brimblecombe, P. – Calnan, Ch.: Recom- - ferocianură de potasiu, indică prezenţa fi erului. mendations on the Production, Artifi cial Ageing, Assesment. Storage 10 Pentru obţinerea gradul DLA în cadrul Şcoalii Doctorale al Universită- and Conservation of Vegetable Tanned leathers. In. Larsen, R. ed. ţii de Arte Plastice din Ungaria, pe lângă cercetare şi dizertaţie, trebuie Environment-Leather Project, 1996. p. 196. pregătită şi aşa-numita lucrare de master. 12 Vest, M. – Larsen, R.: Studies of changes in the shrinkage activities

128 zentative. Rezultatele analizelor au confi rmat prezumţia a pieii noi, tăbăcite vegetal, este mai mare decât a colage- cu privire la starea de avansată de degradare a învelişului nului neprelucrat şi se situează – în funcţie de tipul ani- de piele al lăzilor (vezi rezultatele măsurătorilor în amă- malului şi a materialului de tăbăcire – între 75–85(90) oC. nunt în Tabelul 1 şi rezultatele Ts în Tabelul 2 ). În comparaţie cu materialele de tăbăcire vegetale, tăbăcirea cu alaun nu ridică temperatura de contracţie, 2.6.1 Măsurarea temperaturii de contracţie deoarece, în acest caz, materialul de tăbăcire – alaunul Îmbătrânirea naturală a pieii tăbăcite vegetal este pro- completat cu sare de bucătărie – se depune ca un mate- dusă de fenomenele continue de degradare hidrolitică şi rial dur, de umplere şi susţinere între fi bre şi nu se leagă oxidativă ce au loc în structura materialelor de tăbăcire şi cu legături chimice puternice de proteina pieii. Din acest a colagenului. După observaţiile lui Larsen şi ale colegii- motiv, pieile tăbăcite mineral sunt mai sensibile la apă, lor săi, degradarea hidrolitică a pieilor istorice depozitate iar temperatura de contracţie este mai mică decât la cola- în diferite condiţii de poluare este cauzată în primul rând genul neprelucrat, 50–63 oC. Pieile tăbăcite cu grăsimi au de depunerile acide, în timp ce degradarea prin oxidare se o temperatură de contracţie similară de 50–63 oC. produce mai ales la acţiunea altor factori de mediu - lumi- Pe parcursul fenomenului de degradare a pieii, tempe- nă, căldură sau depuneri oxidative13. La descompunerea ratura de contracţie scade, astfel că măsurarea acesteia ne acidă a colagenului are loc hidroliza legăturile peptidice poate oferi informaţii despre starea pieii. din lanţurile proteice, spre diferenţă de degradarea oxi- dativă când aminoacizii bazici ai catenelor laterale, cu 2.6.2 Metoda de analiză sarcina pozitivă, se transformă în catene laterale acide cu Pentru măsurarea temperaturii de contracţie sunt sufi - sarcină negativă. Starea de echilibru a colagenului este ciente câteva fi bre, astfel că din punct de vedere al obiec- perturbată, pH-ul său deplasându-se spre domeniul acid, tului, analiza este aproape non-distructivă. Fibrele anali- fapt ce duce la destabilizarea structurii fi brelor. Pe par- zate se aşează pe o lamă de microscop, ele se defi brează cursul îmbătrânirii şi în materialul de tăbăcire vegetal, al cât mai bine şi se picură peste ele apă distilată cu pH 7, cărui scop iniţial era să confere calităţi superioare şi re- apoi după 10 minute se acoperă cu o lamelă. Proba astfel zistenţa pieii, au loc fenomene de descompunere ale căror pregătită se aşează la 20 oC pe masa încălzibilă, acordân- rezultate contribuie la deteriorarea pieii. du-se permanentă atenţie. În fi ecare minut, temperatura Stabilitatea hidro-termică a fi brelor de colagen – grase ridică cu câte 2 oC, în timp ce la microscop se observă dul de contracţie a fi brelor la încălzire în apă, este un bun comportamentul fi brelor. Larsen a împărţit fenomenul de etalon al rezistenţei şi calităţii pieii, respectiv al gradului contracţie a fi brelor în 5 etape: ei de degradare. Inactivitate în probă Pentru proprietăţile fi brelor de colagen, felul în care - A - B1 - C - B2 - A2 - ele se contractă la încălzire este reprezentativ. Diversele Contracţie completă legături încrucişate care stabilizează lanţurile polipeptidi- În segmentul A şi A2 se poate observa activitatea de ce determină forma moleculelor. Pe parcursul încălzirii, contracţie a câtorva fi bre, în sectorul B şi B2 contracţia, legăturile de hidrogen se desfac şi ca urmare a contracţiei, uneori, a mai multor fi bre este imediat succedată de con- molecula îşi pierde forma specifi că elicoidală, iar pielea tracţia alteia, în intervalul C cel puţin două fi bre se con- se întinde ca o gumă (foto 32). tactă simultan şi continuu. Temperatura iniţială a interva- Colagenul neprelucrat se contractă în apă, la încălzire, lului C, când în apa în curs de încălzire, minimum două la o temperatură de 65 oC. Materialele vegetale de tăbăcire fi bre prezintă simultan şi continuu activitate de contracţie, se leagă prin legături fi zice de colagen – prin grupările – reprezintă valoarea temperaturii de contracţie (shrinkage OH formând legături de hidrogen, respectiv legături de tip temperature, notată Ts). Larsen consemnează că în cazul van der Walls în zonele mai puţin hidrofi le ale lanţurilor fi brelor într-o stare avansată de degradare, contracţia are polipeptidice – şi prin acestea, în general, cresc tempe- loc atît de repede, încât fi ecare etapă a fenomenului nu ratura de contracţie. De aceea temperatura de contracţie este observabilă. Analiza fi brelor extrase din probele de piele ale lă- of leathers and parchmnt by the micro hot table method (MHT). pp. zilor s-a desfăşurat pe masa încălzibilă a microscopului 143–150. la care a fost ataşat un termometru digital. Acurateţea Kissné Bendefy Márta a atras atenţia autorului asupra acestei metode de aparatului în domeniul de măsurare preconizat s-a veri- investigaţie fi cat cu alcool cetilic (o.p. 49,3–49,5 oC) şi difenil-ami- În afara analizei cu micro-sondă (EDX) a probelor de metal, autorul nă (o.p. 53–53,5 oC) (foto 33). Măsurătorile s-au realizat a realizat toate investigaţiile la Muzeul Naţional al Ungariei, Departa- mentul de Pregătire şi Metodică de Conservare ţinându-se cont de parametrii daţi în literatura de speci- o 13 Ld. Larsen, R.: Summary Discussion and Conclusion. In: European alitate, începând de la o temperatură de 20 C, aceasta Commission STEP Leather Project. Evaluation of the Correlation be- a fost crescută, în fi ecare minut, cu câte 2 oC. Creşterea tween Natural and Artifi cial Ageing of Vegetable Tanned Leather and temperaturii, respectiv contracţia fi brelor, s-a dovedit Determianation of Parameters for Standardization of an Artifi cial Age- prea înceată pentru deosebirea unora dintre etape. Proce- ing Method. Protection and Conservation of European Cultural Herita- ge. Research Report No.1. (R. Larsen Ed.) The Royal Danish Academy sul de contracţie a fost foarte lent, până când fi brele s-au of Fine Arts, School of Conservation Kopenhagen, 1994. p. 180. contractat aşa de brusc, încât numai rezultatul a fost vizi-

129 Tabelul 1. Rezultatele analizelor probelor de piele.

Rezultatele privesc tipul de animal, procedeul de tăbăcire, măsurarea pH-ului, a temperaturii de contracţie şi a conţinutului de fi er. Intervalul Conţinutul Locul Geli- Lada Proba Tipul animalului Tăbăcirea pH-ul activităţii de fi er de prelevare fi -carea de contracţie oC 1. IM 59.52_1762 proba 1/1 apărătoare de praf vită tânără vegetală 4 o 43–48–53 o 42–48–54 proba 1/2 faţă vită tânără vegetală 4–4,5 o 34–44–52 o 38–44–50 proba 1/3 laterală vită tânără vegetală 4,5 o 43–46–53 o 41–47–54 2. NM 63.411 proba 2/1 capac neidentifi cabil vegetală 4,5 o 43–51–60 o 43–52–58 proba 2/2 laterala capacului viţel vegetală 3–3,5 o 44–46–58 o 42–47–58 proba 2/3 laterală capră? vegetală 4,5 o 43–48–54 o 44–50–58 proba 2/4 fragment din apără- viţel vegetală 4,5 o 44–48–58 o toarea de praf 46–51–61 proba 2/5 spate viţel vegetală 3–3,5 o 43–46–58 xx 41–47–59 proba 2/6 vecinătatea încuie- viţel neidentifi - 2–2,5 o 39–44–56 xxx torii cabil 38–43–56 3. Târgu-Mureş_1768 proba 3/1 capac viţel neidentifi - 5,5 o 42–44–58 xx cabil 41–44–58 proba 3/2 faţă viţel vegetală 4,5 o 39–44–56 xx 40–45–53 proba 3/3 spate viţel vegetală 4,5 o 38–44–58 xx 39–45–60 proba 3/4 laterală viţel vegetală 4,5 o 38–42–56 x 39–42–58 4. IM 2003. 154.1_1776 proba 4/1 apărătoarea de praf vită tânără vegetală 3 o 34–44–50 xx din faţă 35–39–55 proba 4/2 apărătoare de praf vită tânără vegetală 3 o 35–38–48 xx laterală 33–35–52 proba 4/3 laterala capacului viţel vegetală 4 o 36–42–58 o 35–38–53 proba 4/4 spate vită? vegetală 4,5 o 32–38–58 x 32–39–55 proba 4/5 fâşia de prindere capră? vegetală 3,5–4 o 35–38–52 o a apărătoarei de praf 36–40–53 proba 4/6 capac neidentifi cabil vegetală 3,5–4 o 32–38–56 xx 35–40–56 5. MNM 1962.152_1776 proba 5/1 spate viţel vegetală 4 o 33–34–56 o 35–38–52 Com- proba 5/2 apărătoarea de praf vită vegetală 3,5 o 42–44–58 o ple- din faţă 42–45–59 tare proba 5/3 laterală viţel vegetală 4 o 32–34–52 o 34–36–52

130 Rezultatele privesc tipul de animal, procedeul de tăbăcire, măsurarea pH-ului, a temperaturii de contracţie şi a conţinutului de fi er. Intervalul Conţinutul Locul Geli- Lada Proba Tipul animalului Tăbăcirea pH-ul activităţii de fi er de prelevare fi -carea de contracţie oC 6. Gherla_1772 proba 6/1 capac oaie? vegetală 5,5 o 44–47–62 xx 44–52–68 proba 6/2 faţă capră? vegetală 5 o 44–48–68 xx 42–48–70 proba 6/3 apărătoare de praf oaie vegetală 5 o 36–42–58 xx laterală 32–44–60 proba 6/5 spate oaie? vegetală 5 o 44–48–62 xx 40–44–62 7. NM_59.676_1778 proba 7/1 apărătoare de praf viţel vegetală 3,5–4 o 41–48–61 o 39–44–59 proba 7/2 partea stângă capră? vegetală 3,5–4 o 41–44–57 o 42–45–63 proba 7/3 spate vită tânără vegetală 3,5–4 o 37–46–65 o 39–45–63 8. NM 72.42_1781 proba 8/1 capac viţel cu păr cu alaun 5 x 29–38–52 xx 27–38–57 proba 8/2 spate viţel cu păr cu alaun 5 x 32–38–58 xx 32–38–56 proba 8/3 laterala capacului neidentifi cabil vegetală 3,5 o 34–38–54 xxx 37–41–54 proba 8/4 laterala capacului neidentifi cabil vegetală 3,5 o 28–35–44 xx 32–44–45 9. TMM_1785 proba 9/1 capac viţel vegetală 5–5,5 o 39–58–68 xxx 40–58–70 proba 9/2 spate viţel vegetală 4–4,5 o 40–58–70 xxx 47–56–74 proba 9/3 fâşia de prindere neidentifi cabil vegetală 5 o 40–50–70 xxx a apărătoarei de praf 40–47–70 proba 9/4 apărătoarea de praf? viţel vegetală 4,5 o 40–47–68 xxx 45–63–71 proba 9/7 capacul sertarului capră vegetală 5,5 o 56–67–75 o 56–67–75 10. TMM 154_1790 proba 10/1 apărătoarea de praf viţel vegetală 5–5,5 o 45–55–71 o 47–55–75 proba 10/2 apărătoarea de praf viţel vegetală 5 o 45–55–71 o 46–56–75 12. BM M7884_1772 proba 12/1 pielea de la bază vită tânără vegetală 4,5–5 35–44–66 o 31–43–64 13. BM M7885 proba 13/1 pielea de la bază focă vegetală? 5 35 35 ++ proba 13/2 apărătoara de praf oaie vegetală 5,5 43–48–57 o 43–50–57

131 Tabelul 2. Rezultatele măsurătorilor temperaturii 2.6.3 Evaluarea rezultatelor măsurătorilor temperaturii de contracţie de contracţie Probe din învelişurile de piele tăbăcită vegetal ale lăzilor Media temperaturii de contracţie măsurată pe fi brele probelor prelevate din învelişurile de piele tăbăcite vegetal Lada Proba Ts Lada Proba Ts ale lăzilor a fost 43–44 oC. Măsurătorile efectuate pe trei 1. IM 59.52_1762 6. Gherla_1772 lăzi au atins valori mai mici decât acestea – 34–38 oC, în proba 1/1 43, 48 proba 6/1 47, 52 timp ce alte două au avut valori mai mari – 55–58 oC. proba 1/2 44, 44 proba 6/2 48, 48 În afară de ultimele două, temperatura de contracţie proba 1/3 46, 47 proba 6/3 42, 44 a probelor analizate, în comparaţie cu Ts – 7 5–85 (90) 2. NM 63.411 proba 6/5 48, 44 oC a pieilor noi, tăbăcite vegetal, este aproape cu jumăta- proba 2/1 43, 44 7. NM_59676_1778 te mai mică. Chiar şi temperatura de contracţie măsurată proba 2/2 46, 45 proba 7/1 48, 44 pe probele prelevate din învelişurile de piele tăbăcită cu proba 2/3 43, 44 proba 7/2 44, 45 alaun – 35–38 oC – s-a dovedit cu mult mai mică faţă de proba 2/4 48, 46 proba 7/3 46, 45 valorile pieilor noi, tăbăcite cu alaun – 50–63 oC. proba 2/5 46, 47 8. NM 72.42_1781 Temperatura de contracţie a probei tăbăcite vegetal proba 2/6 44, 43 proba 8/3 38, 41 prelevată din învelişul de piele al sertarului lăzii cu or- o 3. Târgu-Mureş_1768 proba 8/4 35, 44 namente de cupru din Gheorgheni – 67 C – s-a dovedit proba 3/1 44, 44 9. TMM_1785 a fi cea mai înaltă valoare. Acesta este un bun exemplu cu privire la faptul că, în îmbătrânirea naturală a pieilor, şi proba 3/2 44, 45 proba 9/1 58, 58 efectul a prea multor factori de mediu infl uenţează gra- proba 3/3 44, 45 proba 9/2 58, 56 dul de degradare a acestora, dat fi ind că învelişul de piele proba 3/4 42, 42 proba 9/3 50, 47 al sertarului, în interiorul lăzii a fost expus la mai puţin 4. IM 2003. 154.1_1776 proba 9/4 47, 63 agenţi de degradare din atmosferă şi alţi factori de mediu proba 4/1 44, 39 sertar proba 9/7 67, 67 precum lumina, căldura, materiale oxidative. Rezultatul proba 4/2 38, 35 10. TMM 154_1790 măsurătorii corespunde cu observaţiile lui Larsen şi ai proba 4/3 42, 38 proba 10/1 55, 55 colegilor săi cu privire la efectele mediului înconjurător. proba 4/4 38, 39 proba 10/2 55, 56 Rezultatele măsurătorilor temperaturilor de contracţie proba 4/5 38, 40 12. BM M7884_1772 nu sunt valabile pentru toată pielea, ci numai pentru do- proba 4/6 38, 40 proba 12/1 44, 43 meniul de extragere a fi brelor din probă, deoarece fi brele 5. MNM 1962.152_1776 13. BM M7885 analizate provin din stratul reticular. Stratul papilar al în- com- proba 5/1 34, 38 proba 13/2 48, 50 velişului de piele ar putea fi într-o stare şi mai avansată de pletare proba 5/2 44, 45 degradare. Această afi rmaţie este susţinută de faptul că as- proba 5/3 34, 36 pectul microscopic al majorităţii fi brelor extrase din stratul Probe din învelişurile de piele tăbăcită mineral ale lăzilor papilar, încă de la începutul investigaţiei, era asemănător fi brelor din stratul reticular, la sfârşitul procesului de con- Lada Proba Ts Lada Proba Ts tracţie. Erau mai scurte, mai groase şi prezentau mai puţin 8. NM-72.42_1781 13. BM_M7885 specifi cul structurii fi broase. La efectul căldurii se mişcau proba 8/1 38, 38 proba 13/1 35, 35 cu o intensitate redusă, ca şi cum ar fi trecut deja prin fe- proba 8/2 38, 38 nomenul de denaturare. În continuare, trebuie să amintim că valorile măsurate sunt reprezentative pentru locul de prelevare a probelor din învelişul de piele al lăzilor şi deşi în cazul fi ecărei lăzi au fost analizate probe din mai multe bil, nu şi etapele fenomenului descrise mai sus. În cazul locuri, datorită dimensiunilor mari ale învelişului de piele unor probe s-a putut nota doar temperatura de început valorile obţinute se vor trata ca valori medii14. a etapei C şi a încheierii contracţiei. Pe parcursul ulteri- oarei schimbări a condiţiilor de măsurare, aceste valori 3. Problemele şi posibilităţile conservării lăzi- au rămas neschimbate. După mai multe experimente am lor învelite în piele şi ornamentate cu aplicaţii reuşit reglarea vitezei de încălzire – 8 oC/minut – astfel metalice. Propuneri pentru tratarea diferitelor încât modifi cările survenite la nivelul fi brelor să fi e uşor materiale componente. de urmărit (foto 34–37). În acest fel, prin procedura de analiză a lui Larsen, pentru fi ecare probă a fost posibilă Cu prilejul conservării-restaurării pieselor realizate din înregistrarea a trei valori – pentru segmentul temperatu- mai multe tipuri de materiale, întâmpinăm situaţii mai fe- rii de început A, începutul sectorului C, respectiv temperatura de contracţie (Ts), precum şi valorile temperaturii 14 Despre măsurarea temperaturii de contracţie şi posibilităţile de aplicare aparţinând fi nalului activităţii de contracţie a fi brelor în practica de restaurare vezi mai pe larg Kovács Petronella: Zsugorodási hőmérséklet – a bőrök lebomlási foká- (vezi rezultatele măsurătorilor în amănunt în Tabelul 1 nak értékmérője. In. Műtárgyvédelem (Conservarea obiectelor de artă) şi rezultatele Ts în Tabelul 2). 34. Ed. Gardánfalvi M. Muzeul Naţionalal Ungariel, 2009. pp. 87–101.

132 ricite, când construcţia şi starea de conservare a obiectelor utilizate, deoarece metodele aplicate la fi ecare material în permite dezmembrarea componentelor confecţionate din parte – în primul rând la piele şi aplicaţii metalice, dar şi materiale diferite – de ex. mobilierul tapisat confecţionat la căptuşeala textilă şi suportul de lemn – trebuie să garan- din structură de lemn şi materialul de învelire: hârtie sau teze nevătămarea celorlalte componente. textilă, steag pictat: suportul de steag şi pictura pe pânză, În capitolul următor nu propunem reţete pentru con- şa: schelet de lemn învelit cu piele sau textilă, carte: blo- servarea lăzilor, în ciuda faptului, că pe baza analizei stă- cul de carte, panou de lemn, piele15 - ori intervenţia este rii de conservare şi a materialelor, degradările sunt foarte impusă chiar de starea de degradare avansată a materia- asemănătoare, totuşi tratarea fi ecărei piese în parte poate lelor componente, chiar dacă reasamblarea nu mai este impune probleme din ce în ce mai variate. Experienţele posibilă16. În ambele cazuri trebuie cumpănite în prealabil acumulate cu prilejul restaurării a trei lăzi17, permit totuşi rezultatele posibile, deoarece urmează a fi vătămată inte- formularea unor principii generale, respectarea cărora ar gritatea şi construcţia originală a obiectului de artă, şi în fi oportună în conservarea tuturor lăzilor studiate. continuare – cu toate că rapoartele de restaurare, publica- ţiile de specialitate nu relatează acest detaliu – dezmem- 3.1 Tratarea materialului lemnos brarea unui obiect de artă compozit poate fi efectuată fără provocarea vreunei deteriorări doar în cazuri foarte rare. 3.1.1 Dezinfectarea În acelaşi timp, tratamentul materialelor cu caracteristici Majoritatea lăzilor prezintă atac de insecte xilofage, fi zice şi chimice variate nu este o sarcină uşoară, fără ris- însă dovezile concrete ale unui atac activ nu s-au identifi - curi, necesitând intervenţii de conservare diferite. cat cu prilejul cercetărilor decât pe lada Issekutz. Totuşi, Materialul de bază al lăzilor ardeleneşti reprezentând premergător restaurării anumitor lăzi, se recomandă men- obiectul acestor cercetări, este lemnul învelit cu piele, de- ţinerea lor sub observaţie, şi în cazul în care se formează corat cu aplicaţii metalice şi interiorul căptuşit cu mate- grămezi de rumeguş în interiorul lăzii, sub ea sau în ju- riale textile respectiv hârtie. Pe baza stării de degradare rul ei, dezinsecţia este necesară. Marcarea orifi ciilor de prezentate mai sus, toate obiectele necesită intervenţii de zbor pe o folie transparentă permite ulterior identifi carea conservare. Cu prilejul analizei materialelor, a fost posibi- apariţiei unor orifi cii noi18. Întrucât materialul lemnos al lă stabilirea gradului de descompunere al anumitor tipuri lăzilor este învelit pe ambele feţe, rumeguşul sau excre- de materiale respectiv stadiul degradării, şi s-au dezvăluit mentele insectelor se pot acumula între suportul de lemn factorii fi zici şi chimici ai degradărilor. Atât examinarea şi materialul de învelire, iar o nouă infecţie poate fi iden- obiectelor cu ochiul liber, cât şi investigaţiile prin analize tifi cată doar pe baza înmulţirii orifi ciilor de zbor. Înainte instrumentale susţin un aspect, care credem, că la prima de monitorizare, observare, este indicat să întoarcem cu abordare nu este întotdeauna univoc: cu prilejul conservă- grijă lada în repetate rânduri pe fi ecare parte, şi prin bă- rii lăzilor, nu este recomandată dezmembrarea lor cu sco- taia uşoară a laturilor să eliminăm prin orifi ciile de zbor, pul tratării diferenţiate a tipurilor de materiale componen- respectiv la deteriorările materialului de învelire resturile te. Acest fapt restrânge paleta intervenţiilor şi substanţelor atacurilor anterioare. Rumeguşul fi n poate fi îndepărtat şi cu un aspirator la intensitate scăzută, fi xând pe tub un 15 Exemple din literatura de specialitate din Ungaria: Kissné Bendefy Márta fi ltru foarte fi n din tull; operaţia se va efectua cu grijă, – Kovács Petronella: Egy XVII. századi hordozható karosszék restau- să nu provocăm vătămarea materialului de învelire sau rálása (Restaurarea unui jilţ portabil de secol XVII.) In. Műtárgyvédelem a aplicaţiilor metalice cu rezistenţă scăzută. În perioada (Conservarea obiectelor de artă) 25. Ed. Török K. Magyar Nemzeti Mú- monitorizării să nu mişcăm lada. După trecerea timpului, zeum, 1996. pp. 101–112., Suta Csilla: Egy zászlóközép-kép restaurálása să ne uităm dacă în orifi ciile de zbor a apărut rumeguş (Restaurarea unei picturi centrale de pe un steag). In. Műtárgyvédelem Conservarea obiectelor de artă) 20. Ed. Török K. Magyar Nemzeti Mú- nou, de culoare deschisă sau închisă; în primul caz atacul zeum, 1991. pp. 39–54., Lakiné dr. Tóth Ilona: A zászlófestészet kialaku- de insecte xilofage este activ, şi este necesară dezinsecţia lása Magyarországon. A festett zászlók restaurálási problémái. (Pictura piesei. Să analizăm şi interiorul lăzii, deoarece căptuşeala pe steaguri în Ungaria. Problematica restaurării steagurilor pictate.) In. textilă sau de hârtie, respectiv liantul acestora poate fi de Műtárgyvédelem (Conservarea obiectelor de artă) 21. Ed. Török K. Mag- yar Nemzeti Múzeum, 1992. pp. 85–94, Várfalvi Andrea – Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó, XVII. századi magyar nyereg resta- 17 Despre restaurarea lăzilor cu catarame/ ferecături de fi er şi cupru păs- urálása. (Restaurarea unei şa maghiare de secol XVII. din colecţia Es- trate la Muzeul Tarisznyás Márton, vezi: Bakayné Perjés Judit – Kovács terházy.) In. Műtárgyvédelem (Conservarea obiectelor de artă) 26. Ed. Petronella: Bőrrel borított díszes erdélyi ládák restaurálása (Restaura- Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. pp. 71–89., Komáromi Judit: rea lăzilor transilvănene ornamentate, învelite în piele.) In. Isis Erdélyi Egy XVII. századi metszetekkel illusztrált történelmi arcképcsarnokot Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Restauratorilor Maghiari din bemutató könyv restaurálása. (Restaurarea unei cărţi de secol XVII. Transilvania) 4. 2004. Ed. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyud- ilustrată cu gravuri, prezentând o galerie de portrete istorice.) In. Műtár- varhely. pp. 26–48. Restaurarea lăzii de zestre a Rebekăi Issekutz s-a gyvédelem (Conservarea obiectelor de artă) 25. Ed. Török K. Magyar realizat în cadrul cercetărilor de doctorat. Nemzeti Múzeum, 1996. pp. 113–119. 18 Despre metodele monitorizării obiectelor vezi pe larg: Noldt, Uwe: Fa- 16 Kovács Petronella: Egy XVIII. századi textillel borított gyermekko- károsító rovarok – monitorizálás, kezelési módok és eredmények. (In- porsó konzerválása. (Conservarea unui sicriu de copil de secol XVIII. secte xilofage – monitorizarea, modalităţi de tratare şi rezultate.) In. Isis învelite cu material textil.) In. Műtárgyvédelem (Conservarea obiec- Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Restauratorilor Maghiari telor de artă) 22. Ed. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1993. pp. din Transilvania) 6. Ed. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvar- 113–124. hely, 2007. pp. 20–28.

133 asemenea degradat de insecte; pe de altă parte, deoarece Dezinfectarea bunurilor din piele, ale articolelor de cu prilejul cercetărilor s-a constatat, că în cele mai multe îmbrăcăminte din piele, se realizează în mod curent prin lăzi se depozitau diferite materiale, bunuri, contaminarea refrigerare, însă literatura de specialitate nu ne informează lăzilor închise de obicei se putea produce şi de la conţinut despre comportamentul obiectelor de artă compozite, ase- lor (foto 38). mănătoare lăzilor cercetate, formate din materiale organice În vederea combaterii atacului de insecte xilofage, şi anorganice variate, la această metodă. Întrucât în Muzeul dacă atacul se întinde pe o suprafaţă mai restrânsă, şi zona Etnografi c din Budapesta există o cameră de refrigerare, ar este accesibilă, putem aplica tratamente cu substanţe in- merita efectuarea unor experimente în acest sens. secticide lichide prin injectare. Efi cienţa lor este însă dis- cutabilă, deoarece nu poate fi controlată penetrarea lor în 3.1.2 Curăţire grosimea materialului lemnos. Scurgerea substanţei poa- Suprafeţele de lemn libere, neacoperite ale lăzilor să te lăsa urme pe suprafaţa pieii. Pe scândurile inferioare, le curăţim prin metode uscate. În primul rând să despră- neacoperite ale lăzii, substanţa poate fi aplicată cu grijă fuim suprafaţa cu aspiratorul, apoi să curăţim scândurile atât prin injectare cât şi prin pensulare, fără ca substanţa cu radieră, la urmă să îndepărtăm praful şi fi rmiturile de să penetreze până pe latura interioară, căptuşită cu texti- radieră cu aspiratorul. Datorită prezenţei componentelor lă. După dezinsecţie să menţinem întotdeauna intervalele de metal şi de piele, recomandăm folosirea radierelor vi- de aerisire recomandate de producători, pe de o parte din nilice, fără conţinut de sulf. Prin utilizarea gumei de şters considerente medicale, pe de altă parte, pentru că după speciale Wishab se poate evita producerea unui efect lu- utilizarea unor substanţe lichide, solventul neevaporat din cios al suprafeţei. materialul lemnos poate împiedica sau scădea efi cienţa Curăţirile generale, efectuate până de curând în restau- eventualelor lipiri necesare. rarea lemnului, cu spuma soluţiilor apoase ale unor deter- Rezultate convenabile se pot obţine cu gaze cu efect genţi surfactanţi – de ex. sulfat de alcool gras– şi ştergerea dezinfectant, însă se va evita folosirea acelora, care – de spumei cu apă, poate provoca absorbţia şi cedarea unei ex. fosfi nul (hidrogen fosforat) sau metil-bromidul (bro- cantităţi de apă nedorite. Intervenţia nu poate cauza vă- mură de metil) utilizat în mod curent în Ungaria pentru tămarea scândurilor incluse în structură, dar pe suprafaţa dezinfectarea obiectelor de artă – pot intra în reacţie cu lemnului poate rezulta apariţia fi surilor. Un alt dezavantaj metalele sau materialele organice. În legătură cu folosi- al metodei este remanenţa detergentului, care ulterior se rea etilen-oxidului gazos, utilizat mai demult cu efi cienţă poate cristaliza pe suprafaţa lemnului. convenabilă la dezinfectarea fondurilor bibliotecare sau în arhive – unde întâlnim aceleaşi materiale (hârtie, lemn, 3.1.3 Consolidare piele, textile, metale) ca şi în cazul lăzilor – s-a identifi - Structura lăzilor cercetate este stabilă, materialul lem- cat remanenţa substanţei cancerigene de dezinfectare în nos – în ciuda degradărilor cauzate de insectele xilofage obiectele de artă, în ciuda aerisirilor atente şi repetate.19 – necesită consolidare doar într-o măsură mică sau deloc. Dezinfecţia ecologică cu gaze inerte – nitrogen, argon, Pielea s-a desprins de suportul de lemn în mai multe lo- dioxid de carbon – care pe baza literaturii de specialitate curi, s-a rupt de-a lungul chingilor metalice, sau a suferit nu prezintă riscuri de degradare pentru materialele com- alte deteriorări mecanice, unde poate fi distanţată de su- ponente ale obiectelor de artă, a cunoscut o răspândire din portul de lemn, permiţând observarea şi accesul parţial în ce în ce mai largă în toată lumea, însă în Ungaria, conform zonelor degradate. În cazul în care în aceste zone materi- cunoştinţelor noastre actuale, deocamdată nu este aplicată alul lemnos este degradat, se observă aşchierea lemnului, cu scopul conservării bunurilor culturale.20 Ar fi oportună un caracter buretos sau pulverulent şi deci, consolidarea asigurarea acestei posibilităţi pentru domeniul muzeelor, lemnului este necesară. cel puţin într-o instituţie din fi ecare regiune. Introducerea substanţei de consolidare se efectuează pe suprafeţele neacoperite, de exemplu latura exterioară a fundului lăzii, prin pensulare, iar în zonele unde pielea 19 Pesti Lászlóné: A levéltári anyag fertőtlenítésének lehetőségeiről és se poate îndepărta, se injectează prin orifi ciile de zbor. az eljárások hatékonyságának, illetve károsító hatásának felméréséről. (Despre posibilităţile de dezinfectare ale arhivelor şi stabilirea efi cien- Se dozează lent, conform capacităţii de absorbţie a orifi - ţei metodelor, respectiv evaluarea efectelor negative.) ciului. Dacă învelişul acoperă suprafaţa lemnului degra- http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/publikaciok/penesz/index.html dat, intervenţia se va efectua cu precauţie sporită, astfel ca Kastaly Beatrix – Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvlelet substanţa de consolidare să nu ajungă pe suprafaţa pieii, şi etilén-oxidos fertőtlenítése után. (Investigaţii efectuate după dezinfec- nici între piele şi suportul de lemn, deoarece formând un tarea tezaurului de carte din Gyöngyös cu etilen-dioxid) Műtárgyvéde- lem (Conservare) 27. Ed. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. fi lm pe suprafaţa lemnului, respectiv infi ltrându-se între pp. 129–135. fi brele pieii, va împiedica încleierea învelişului cu mate- 20 Despre efectele de degradare ale gazelor reactive şi dezinfectări cu gaze riale naturale. inerte, vezi pe larg. Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. Se vor utiliza amestecurile unor substanţe de consolida- (Metode moderne de dezinfectare a obiectelor de artă) In. Isis Erdélyi re uşor reversibile de pe suprafaţă, de ex. acrilaţi (Paraloid Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania) 1. Ed. Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvar- B72 în concentraţie de 5, 10, 15%), acetaţi de poli-vinil şi hely, 2001. pp. 31–42. poli-vinil-butirali. Un avantaj în favoarea celor din urmă

134 ar fi solubilitatea lor în alcool, motiv pentru care nu impun 3.2 Tratamentul ornamentelor metalice deci folosirea solvenţilor toxici21. Răşinile epoxidice dilu- ate cu solvenţi nu sunt potrivite consolidării materialului Îndepărtarea produşilor de coroziune de pe suprafaţa or- lemnos al lăzilor, deoarece lasă urme ireversibile pe supra- namentelor şi a benzilor metalice, este justifi cată în pri- faţa pieii chiar şi la ştergere imediată. Se permite aplicarea mul rând nu din considerente estetice, ci de încetinirea lor cu precauţie pe suprafeţele neacoperite ale panourilor proceselor ulterioare de degradare. Demontarea lor ar fi inferioare, fără scurgerea pe suprafeţele căptuşite cu tex- posibilă numai prin pierderea majorităţii cuielor originale, tile. Solvenţii lor – toluen, xilen – au un grad de toxicitate folosite pentru fi xarea, prinderea lor. Ştifturile metalice sporit, din această cauză, folosirea lor trebuie efectuată în sunt înţepenite în suportul de lemn datorită stratului de condiţii stricte de aerisire şi conform normelor de protecţie coroziune; capetele lor fi ind îndoite în câteva cazuri pe a muncii. versoul scândurilor, extragerea lor ar provoca eventual şi deteriorarea lemnului. Capul de alamă al cuielor de fi er 3.1.4 Lipiri, completări a fost fi xat cu cositor; din cauza coroziunii formate în Cu excepţia suprafeţelor exterioare ale scândurilor in- urma proceselor electrochimice decurse între alamă şi co- ferioare, întreaga structură de lemn a lăzilor a fost înve- sitor, legătura dintre cuie şi cap s-a destins, capetele des- lită, în exterior a fost acoperită cu piele, iar în interior cu prinzându-se uşor. Mai presus de acestea, desprinderea textile, respectiv cu hârtie. Materialul lemnos al obiectelor aplicaţiilor decupate din plăci subţiri ar pricinui deterio- studiate a suferit deteriorări mecanice şi lipsuri mai mult rări mecanice, presarea, ruperea de-a lungul crăpăturilor. sau mai puţin semnifi cative în primul rând prin deterio- Tratarea accesoriilor metalice ridică numeroase prob- rările acestor materiale de învelire. Completarea acestor l eme. Pe de o parte, versoul decoraţiilor nu este accesi- lipsurilor ale materialului lemnos este oportună în cazul bil, şi produşii de coroziune formaţi nu pot fi îndepărtaţi. în care s-a păstrat materialul de învelire, pentru fi xarea că- Pe de altă parte majoritatea procedeelor şi a substanţelor ruia avem nevoie de suport. Completările să fi e efectuate aplicate în practica de restaurare a metalelor nu pot fi în- din lemn de răşinoase, conform originalului, astfel încât trebuinţate deloc, ori numai în urma unor modifi cări. completarea să fi e adaptată suprafeţei lipsă, fără a produce deteriorări materialului original. Dacă dimensiunile, 3.2.1 Curăţirea, îndepărtarea straturilor de coroziune locul şi funcţia completărilor permite, şi acestea nu vor fi La curăţirea suprafeţei exterioare a ornamentelor me- supuse după lipire unor prelucrări cu efecte, şocuri meca- talice trebuie ignorate substanţele tensioactive sau solu- nice mai dure, se pot lipi cu clei. ţiile acestora cu valori extreme de pH acid sau bazic, da- Din capacul lăzii Issekutz, formate prin lipirea mai mul- torită prezenţei învelişului sensibil de piele. În locul lor tor scânduri, s-a desprins un fragment de aproximativ 15 de se recomandă folosirea agenţilor de complexare – sare cm, care a fost completat deja înainte de aducerea lăzii în disodică de EDTE (Selecton B2), triamoniu-citrat, etc. – muzeu (foto 19). Completarea lipsei a fost realizată prin fi - în soluţii, cu pH neutru sau eventual uşor acid (pH maxim xarea unei scânduri de răşinoase de pereţii laterali ai lăzii cu 5), în variantă de pastă ori gel, obţinută prin adaos de me- cepuri noi. Întrucât suprafaţa de ruptură a capacului şi noua til-celuloză sau alt material, care nu infl uenţează pH-ul. piesă introdusă însă nu s-au potrivit, între ele a rămas un gol Înainte de aplicarea tratamentului, suprafaţa pieii trebuie inegal. Cu prilejul restaurării lăzii, completarea inadecvată protejată cu folie transparentă. In cursul procedeului mo- din punct de vedere structural şi estetic, a fost îndepărtată, difi carea culorii pastei indică reacţiile ce au loc (foto 43). în locul ei fi ind confecţionat un element nou, potrivit supra- Intervenţia poate fi repetată de mai multe ori cu scopul feţei de ruptură (foto 39–42)22. Cu toate că pielea de învelire de a obţine efectele dorite. Trebuie prevenită uscarea pastei, lipsea în această zonă, completarea lipsei a fost justifi cată în special dacă s-a obţinut prin adaos de metil-celuloză, de- din punctul de vedere al stabilităţii construcţiei capacului şi oarece se poate solidifi ca pe suprafaţa metalului, îndepărta- în vederea protejării de depuneri a interiorului lăzii. Lipirea rea ei fi ind difi cilă. Între două tratamente cu agenţi de com- completării de materialul lemnos vechi a fost realizată cu plexare, straturile de coroziune slăbite pot fi îndepărtate pe adeziv pe bază de acetat de poli-vinil. Completarea a fost cale mecanică, cu perii de cupru sau fi er în funcţie de suprafi xată de pereţii laterali ai lăzii cu cepuri de lemn, conform faţa tratată, ori cu capete de perii fi xate pe polizor de mână. tehnicii originale. Integrarea cromatică a completării a fost La curăţirea mecanică a metalelor trebuie să se acorde realizată prin amestec de baiţuri pe bază de apă şi acuarelă, atenţie ca produşii de coroziune să nu ajungă pe învelişul prin retuş imitativ. de piele, deoarece pot induce degradarea pieii. În acest scop la curăţirea mecanică să folosim aspirator, cu care putem înlătura compuşii nocivi asupra pieii direct de pe 21 Despre substanţe de consolidare vezi pe larg: Morgós András: Károso- suprafaţa metalelor. Este recomandată acoperirea capătu- dott faanyagok szilárdítása. (Consolidarea materialului lemnos degra- lui tubului de aspirator cu tull, pentru ca eventualele frag- dat.) In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Restauratori- mente desprinse de pe ornamente să nu se piardă. lor Maghiari din Transilvania) 1. Ed. Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, În urma tratamentelor cu agenţi de complexare sub Székelyudvarhely, 2001. pp. 43–48. 22 Szabóné Szilágyi Mária, restaurator de lemn şi mobilier a contribuit la formă de gel sau pastă, este indispensabilă ştergerea re- realizarea completărilor. petată a suprafeţelor metalelor cu apă distilată, care poate

135 fi efectuată cu tampoane de vată sau burete de polipropi- nici din punct de vedere estetic, nici datorită problemelor lenă23, cu capacitate de absorbţie specială, mare, tăiate la menţionate la lipire. Lipsurile pot fi completate în confor- dimensiuni convenabile, cu ajutorul căruia lichidul poate mitate cu originalul, cu bucăţi decupate din plăci de cupru fi adăugat în cantitatea dorită şi îndepărtat imediat. sau fi er (foto 53–54). Întrucât lipirea muchiilor plăcilor metalice întâmpină greutăţile prezentate mai sus, se reco- 3.2.2 Îndreptarea plăcilor deformate mandă tăierea unei bucăţi mai mari, care va fi fi xată din- Aplicaţiile metalice de pe toate lăzile au suferit deteri- spre versoul plăcii metalice. Astfel vor apărea diferenţe de orări mecanice mai mari sau mai mici; s-au rulat, s-au în- nivel între metalul original şi cel de completare. În cazul creţit, s-au crăpat, s-au pierdut fragmente mici (foto 44). în care acesta ar deranja aparenţa estetică, putem îndoi Marginile îndoite spre interior, ori exterior pot fi îndreptate uşor piesa de completare înainte de lipire, astfel încât la cu cleşti de ceasornicar sau unelte de orfevrier, iar plăcile muchii cele două metale să ajungă la acelaşi nivel. Difi - încreţite, presate, apăsate, pot fi nivelate atent cu ciocan cu cultăţi de lipire pot apărea şi la metoda aplicării pe verso, cap de cauciuc respectiv instrumente de lemn. Această in- dacă suprafaţa nu poate fi curăţită până la metal şi piesele tervenţie ar putea cauza întinderea şi frângerea plăcilor, de nu pot fi presate sifi cient pe durata lipirii. aceea este de aplicat doar în zonele fără risc, unde marginile Se poate ridica întrebarea – nu în vederea evitării pro- sau rupturile sunt proeminente şi expuse noilor deteriorări. blemelor enumerate mai sus, ci datorită schimbărilor de viziuni, concepţii survenite în ultimii 10–15 ani în dome- 3.2.3 Lipirea, completarea niul protejării obiectelor de artă şi al restaurării – dacă Lipirea decoraţiilor realizate din plăci subţiri, aplicate este necesară completarea ornamentelor metalice ale lă- pe învelişul de piele în care sunt presate pe alocuri, ridi- zilor, sau este de ajuns fi xarea fragmentelor metalice rup- că probleme multiple. Una dintre ele este alegerea ade- te cu orice metodă, de exemplu prin introducerea cuielor zivului corespunzător, deoarece plăcile uşor prelucrabile, mici. În acest caz metalul, pielea şi materialul lemnos vor dar pline de tensiuni, necesită lipire rezistentă, solidă, dar fi perforate, în schimb fi xarea va fi mult mai solidă şi sigu- elastică. O altă problemă este imposibilitatea curăţirii sau ră. La restaurarea lăzii Issektz am abordat această tehnică îndepărtarea doar parţială (unde plăcile s-au desprins) de fi xare (foto 46, 48). a depunerilor şi a straturilor de coroziune de pe versoul elementelor metalice. A treia este potrivirea exactă a su- 3.2.4 Vernisarea prafeţelor de ruptură şi fi xarea lor în timpul lipirii. În cazul tratării aplicaţiilor metalice pe lăzi fără desprin- Cu prilejul restaurării a trei lăzi, nu am reuşit perfec- derea lor, protecţia superfi cială poate fi asigurată doar pe ţionarea unei metode pentru rezolvarea problemelor enu- latura exterioară. În acest scop se pot folosi amestecuri ale merate mai sus. Pentru lipirea muchiilor, o soluţie adec- diferitelor substanţe – diferiţi acrilaţi (Paraloid B72, Plexi- vată părea a fi adezivul instant, însă – datorită tensiunilor sol P782) utilizaţi la restaurarea metalelor în general pentru din plăci, acesta nu poate asigura legături durabile. Ră- vernisarea pieselor din fi er şi cupru, eventual cu adaos de şinile epoxidice bicomponente solicitau un timp de soli- benztriazol cu rol de inhibitor. Verniurile se vor aplica prin difi care lung şi o forţă de presare adecvată, ceea ce era pensulare. Folosirea grăsimilor cu rol de prevenire a coro- greu de asigurat datorită suprafeţelor inegale ale lăzilor; ziunii nu este permisă datorită învelişului de piele. astfel nici acestea nu s-au dovedit a fi corespunzătoare. Adezivul instant sub formă de gel, sau aplicarea succesivă 3.3 Tratarea învelişului de piele a celor două tipuri de adezivi, a dat rezultate mai bune la fi xarea plăcilor, unele de altele, pe muchiile de îmbina- Rezultatele investigaţiilor microscopice şi ale măsurători- re. Ca material de sprijin pentru stabilizarea muchiilor se lor temperaturii de contracţie, care vizează defi nirea stării poate utiliza foiţă japoneză sau ţesătură cu fi bre de sticlă, fi zice a probelor prelevate din piele, ne atrag atenţia la fi xată pe versoul plăcilor cu soluţie concentrată (20–25%) faptul că alegerea modului de tratament al pieilor necesită de Paraloid B72 în acetonă. Între piele şi zona de lipire se mai multă precauţie, decât în general. va aplica folie izolatoare (foto 47–48). Conform celor descrise mai sus putem efectua şi lipi- 3.3.1 Curăţire uscată rea decoraţiilor metalice rupte (foto 49–52). De obicei pieile, datorită mediului nefavorabil de de- Probleme asemănătoare se ridică şi la completarea lip- pozitare, sunt foarte prăfuite (foto 3). Din această cauză, surilor ferecăturilor, benzilor, chingilor metalice şi orna- primul pas – înainte de dezinfecţia eventual necesară mentelor aplicate. Metoda sudării completărilor în locul a obiectului, de consolidarea materialului lemnos, de cu- lipsurilor, aplicată la restaurarea pieselor de orfevrărie, răţirea ornamentelor din metal şi de conservare – trebuie nu poate intra în discuţie datorită suprapunerii diferitelor să îl constituie desprăfuirea. Următorul pas al curăţirii us- materiale: lemn, piele, metale. Completarea cu răşini sin- cate este ştergerea cu grijă a suprafeţelor de piele cu ra- tetice, practicată la metalele arheologice, nu este adecvată diera, pentru care se pot folosi gume de vinil fără sulfat24. Pentru îndepărtarea sfărâmăturilor de gumă de pe supra- 23 De ex. Blitz-Fix Spezialschwamm, comercializat de Deffner & Johann GmbH. http://www.deffner-johann.de 24 Ex.: gumă de şters Rotring Ticky

136 faţa obiectului se va utiliza o pensulă moale şi aspiratorul. vată este recomandabilă utilizarea cârpei de bumbac fără Fragmentele gumelor cu conţinut de sulf, în contact cu scame. Îndepărtarea depunerilor aderente necesită trata- conţinutul de umiditate al aerului formează acid sulfuric, mente repetate, între care trebuie lăsată o perioadă sufi ci- care poate determina descompunerea acidă a pieii.25 entă pentru ca pielea să se usuce. Pentru curăţarea pe baza metodei domeniului de solu- 3.3.2 Curăţire umedă bilitate a depunerilor, putem folosi dizolvanţi organici ori Curăţirea umedă a învelişului lăzilor este inevitabilă, comprese cu amestecuri alese cu ajutorul triunghiului de datorită depunerilor masive. Pentru eliminarea depunerilor solubilitate al lui Teas şi a diferitelor teste de curăţire. Tre- aderente, însă, nu este recomandată folosirea soluţiilor cu buie să ţinem cont ca acestea să nu cauzeze decolorări, să detergent, sau a emulsiilor26 cu conţinut mare de apă, nici în nu deshidrateze pielea etc. Pentru curăţirea cu alcool, în cazul în care la testele de curăţire ele nu cauzează închide- loc de alcoolul etilic, care are efect deshidratant puternic, rea culorii pieii. Apa pătrunde între fi bre prin micro-fi surile este recomandabilă folosirea alcoolului izopropilic sau afl ate pe suprafaţa pieii, iar odată cu uscarea, tensiunea su- a alcoolului butilic terţiar, cu masă moleculară mai mare. perfi cială a apei produce lipirea fi brelor între ele în structura pieii, ceea ce generează contracţia sa. Această degrada- 3.3.3 Înmuierea pieilor re apare mai accentuat în cazul pieilor cu conţinut de fi er, La unele lăzi, pielea s-a contractat parţial şi a devenit fi indcă fi erul ca şi catalizator accelerează descompunerea rigidă. În cazul în care tratamentul cu emulsie nu oferă un pieilor şi ridică sensibilitatea ei la hidroliză. Rezultatul ana- rezultat satisfăcător, înmuierea acestora poate fi efectuată lizei conţinutului de fi er era pozitiv, atât în cazul probelor doar prin umezire. Umezirea şi evaporarea trebuie să fi e prelevate din pieile decorate cu aplicaţii, cât şi a celor de efectuate numai prin utilizarea membranelor semi-permea- lângă placa de fi er a încuietoarei lăzii Issekutz. Conţinu- bile (Gore-tex, Sympatex, etc.)28, ţinând cont şi de faptul că tul de fi er nu este semnalizat de fi ecare dată de înnegrirea şi la folosirea acestora există pericolul absorbirii exagerate materialului. De aceea în cazul lăzilor cu ferecături, putem a umidităţii. De aceea trebuie să verifi căm în continuu nive- presupune prezenţa fi erului lângă toate piesele de fi er: ză- lul de umiditate. În pieile cu conţinut de fi er, sub infl uenţa voare, chingi pentru lacăte, toarte şi cuie, chiar şi atunci apei, ionii de fi er se pot extinde, iar pielea cu rezistenţă me- când nu observăm schimbarea de culoare. canică slabă poate să se umezească exagerat, se poate păta Pentru dizolvarea depunerilor polare se alege emulsia şi închide la culoare. O astfel de modifi care s-a întâmplat pe bază de alcool. Proporţia componentelor poate fi modi- o dată la tratarea pieii încreţite şi rigide a lăzii Issekutz, în fi cată în funcţie de tipul depunerii. Ca orice lichid, emul- ciuda faptului, că umezirea s-a efectuat prin folie Sympatex siile pătrund uşor în piele prin micro-fi suri, astfel există sub control continuu. Pielea care prezenta conţinut de fi er, pericolul suprasaturării aportului de grăsimi, de aceea cu- un pH acid, temperatură de contracţie scăzută, sub efectul răţirea cu emulsie trebuie să fi e efectuată cu tampon de umidităţii s-a înmuiat, dar după uscare a rămas închisă la vată bine stors. culoare şi a devenit fragilă, aproape pulverulentă, friabilă. În cazul în care conţinutul de grăsime sau de ulei se Umezirea suprasaturată, pe lângă degradările descrise, poa- ridică peste 5%, ceea ce constituie nivelul necesar pentru te cauza dispariţia ornamentelor imprimate prin presare. fl exibilitate, spaţiile dintre fi bre se saturează, împiedicând Pielea trebuie să fi e uscată, în poziţie întinsă, fi xată cu gre- alunecarea fi brelor, pielea crăpând şi devenind fragilă. utăţi, acoperită cu sugativă, pe care o schimbăm în repetate Conţinutul acizilor graşi liberi ai grăsimilor poate ridica, rânduri, având grijă să nu presăm ornamentul. în timp mai îndelungat, aciditatea pieii, determinând hi- Toate probele prelevate din învelişurile de piele ale droliza proteinelor.27 lăzilor arătau un nivel scăzut al valorilor de temperatură Stratul papilar al învelişurilor de piele este degradat de contracţie faţă de cel al pieilor noi, tăbăcite vegetal şi fără excepţie, în consecinţă, pentru curăţirea lor, în loc de cu alaun (tabelul 2). Contracţia anumitelor fi bre porneşte deja de la 36–37 °C, care este echivalent cu temperatura corpului. Acest lucru trebuie să fi e luat în considerare atât 25 Despre diferite radiere vezi, Roelofs, G. Th. – de Groot, W. - Hofenk la umezire, cât şi la tratarea cu emulsii, iar soluţiile folosi- de Graaf, J. H.: Die Auswierkung von Radierpulvern, Knetgummi und Radiergummi auf Papier. In. Preprint vom 9. Internationalen Kongreß te nu trebuie să depăşească temperatura de 25 °C. der IADA, Kopenhagen, 15–21 August 1999. pp. 131–137. 26 Lichide pentru curăţire, care conţin ulei de copită, material tensioactiv, 28 Despre mecanismul de funcţionare al membranelor Gore-tex şi Sympa- dezinfectant dizolvat în alcool şi apă. Componenţa mai multor emulsii tex vezi.: Singer, H. – Dobrusskin, S. - Banik, G.: Behandlung wase- apoase şi pe bază de alcool vezi la: Kissné Bendefy Márta – Torma remdfi ndlicher Objekte mit Gore-tex. In. Restauro 2/1991. pp. 102–111. László – Bakyané Perjés Judit: Bőrtárgyak tisztítása. Anyagok, károso- Kovács Petronella – Köváriné Csizmadi Edit: Attemps to remove water dások, eljárások. (Curăţirea obiectelor din piele. Materiale, degradări, stains from painted wooden objects using Gore-tex. In. Conservation metode) In. Műtárgyvédelem 28. Ed. Török K. Muzeul Naţional al Un- around the Millennium. Ed. K. Török, Hungarian National Museum, gariei, 2002. pp. 143–153. 2001. pp. 79–84. 27 Vezi pe larg: Kissné Bendefy Márta: Zsírozó- és kenőanyagok hatá- Gereben Zsófi a: Egy XIX. századi tiszti szablya dísztokjának restau- sa a bőrök állapotára. (Efectul lubrifi anţilor şi al pastelor de emoliere rálása. (Restaurarea pervazului ornamentat al unei sabii de ofi ţer din asupra stării pieilor) In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 8–9. secolul al XIX-lea). Lucrare de diplomă. Coordonator ştiinţifi c: Kissné (Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania 8–9) Ed. Kovács Bendefy Márta, Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Specialitate P. Muzeul „ Haáz Rezső”, Odorheiu Secuiesc, 2009. pp. 77–87. Restaurare obiecte. 2005.

137 3.3.4 Lipirea pieii desprinse 3.3.5 Completarea învelişului de piele În cazul fi ecărei lăzi, învelişul de piele s-a desprins Lipsurile pieilor învelişurilor pot fi completate cu piei de suportul de lemn, într-o măsură mai mare sau mai potrivite tipurilor de animale identifi cate odată cu inves- mică. Realipirea lor poate fi realizată doar prin utilizarea tigaţiile efectuate anterior. Completările se realizează în amidonului sau a adezivilor pe bază de material plastic. funcţie de lacuna respectivă şi de mediul său, prin alipi- Dintre cele din urmă, mai nou, s-a extins folosirea adezi- rea la nivelul muchiilor sau lipirea pieii pregătite pentru vului Planatol BB Superior, pe bază de acetat de polivinil. completare prin subţiere pe sub conturul pieii originale. Planatol-ul, odată cu îmbătrânirea lui, emană acid acetic, Pentru lipirea lor putem folosi adezivii amintiţi. favorizând, pe lângă pierderea fl exibilităţii, creşterea aci- La completarea pieii trebuie să luăm în considerare sta- dităţii pieii cu care se afl ă în contact. Din această cauză, rea întregului obiect, lipsurile componentelor – ornamen- ulterior, în restaurarea pieilor s-a început experimentarea tele metalice şi căptuşeala textilă – doar corelând acestea adezivilor pe bază de dispersii acrilice29. În Ungaria, în trebuie să defi nim necesitatea şi măsura completării. Aşa cadrul şcolii de restaurare de obiecte, s-au efectuat cerce- cum am afi rmat la completarea ornamentelor, în domeniul tări cu adezivi acrilici Lascaux 498 şi 360, cu amestecuri- restaurării din ultimii zece ani, ca urmare a schimbărilor le lor şi cu adaos de amidon de orez30. etice produse, necesitatea completărilor devine din ce în Rezultatul a arătat că adezivii acrilici cu masă mole- ce mai incertă. culară mai mare şi cu capacitate de uscare mai rapidă, nu pătrund atât de adânc între fi brele pieii, – lipirea având 4. Tratarea căptuşelii textile loc doar pe suprafaţă – faţă de amidonul cu masă mole- culară mai mică, iar în cazul în care se dezlipeşte, pielea 4.1 Curăţarea se degradează mai puţin. Spre deosebire de aceştia, amidonul pătrunzând între fi bre realizează o lipire mult mai Ţesăturile pentru căptuşeală din pânză de in sunt foarte pră- puternică decât puterea de legătură dintre straturile pieii fuite, adezivul a ieşit la suprafaţă, pe unele sunt halouri de (stratul papilar şi stratul reticular), de aceea la dezlipire apă apărute în urma infi ltraţiilor şi depuneri grase, probabil poate duce la desprinderea lor. Proprietăţile de lipire co- din perioada de după pierderea funcţionalităţii. Desfacerea respunzătoare obiectului, pot fi realizate prin amestecu- căptuşelii nu este recomandată pentru că dezactivarea adezi- rile adezivilor acrilici cu amidonul în diferite proporţii. vului – identifi cat pe baza investigaţiilor ca fi ind un amestec La realipirea pieii doar cu amidon, pielea afl ată într-o sta- de clei cu amidon31 – este posibilă doar prin umezire, care re degradată poate să absoarbă o cantitate mare de apă, iar poate duce la pătarea pânzei, cauzată pe de o parte de adeziv, lemnul poate să absoarbe la fel conţinutul de apă al adezi- pe de altă parte de materialele dizolvate din lemn. Este con- vului şi din această cauză devine recomandabilă utilizarea traindicată îndepărtarea pânzei şi din cauza metodei de rea- amestecurilor mai sus amintite. lizare a sertarelor lăzii, care au fost construite direct în lăzile Calitatea lipirii poate fi infl uenţată de starea de conser- deja învelite în pânză, astfel încât textila nu poate fi scoasă de vare a pieii, de exemplu: partea învelişului de piele, afl a- pe suportul de lemn fără dezmembrarea lor. tă în zona încuietoarei, devenită foarte fragilă din cauza Cel mai important lucru îl constituie îndepărtarea pra- umezirii, nu putea fi lipită nici cu amidon, nici cu adezivii fului din pânza ţesută rar, pe care o putem efectua prin tull Lascaux, nici cu amestecurile lor. Pielea dură, dar friabilă montat pe un aspirator reglat la un grad scăzut, evitând s-a impregnat rapid cu adezivul aplicat, iar în acelaşi timp o degradare în plus a părţilor rupte, destrămate. Curăţa- lemnul a absorbit umiditatea, astfel încât legătura potrivită rea cu detergent tensioactiv nu se recomandă fi indcă nu între cele două suprafeţe nu s-a putut realiza. După uscare, există posibilitatea clătirii sufi ciente a detergentului, ast- pielea a devenit şi mai rigidă, iar în jurul încuietoarei s-a fel acesta ar rămâne în material. Datorită pericolului pătă- rupt, în unele locuri s-a desprins (foto 42). Cu prilejul resta- rii sus amintite, tratamentul de curăţare cu apa trebuie să urării, această parte a fost completată prin lipire pe muchii. fi e evitat, aplicarea lui fi ind permis doar în cazuri foarte motivate şi efectuat cu mare precauţie, utilizând bureţii de polipropilenă cu care se poate regla cantitatea apei ab- 29 Sturge, Th.: The conservation of leather artefacts. The Leather Conser- sorbite. Pentru dizolvarea depunerilor grase sunt potriviţi vation Centre. Northampton, 2000. şi Leather/skin and its conservation detergenţii organici, însă şi în situaţia folosirii lor există for museums and archeologists. CD-ROM, Athen, T.E.I., Athen – Hun- riscul pătării. garian National Museum, Budapest - Leather Conservation Centre. În cazul unor lăzi, materialul textil s-a desprins, s-a Northampton, 2001. 30 Copolimerii de metacrilat de butil condensaţi cu esterii acril-butile. HV- ul 498 dau, în sine, o legătură dură, fi xă, în timp ce adezivul HV-ul 360 31 Vezi. Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes oferă o lipire moale, fl exibilă, dar după uscare rămâne lipicioasă. Bren- útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és ner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII. anyagvizsgálatok. (Lăzi de voiaj învelite în piele şi ornamentate din századi bőrcsizma restaurálása. (Restaurarea unei cizme de piele de Transilvania secolului al 18-lea. Partea I. Aspecte istorice şi cercetări secol XVIII, încreţită şi deformată la temperatură înaltă) Lucrare de privind tehnica lor de confecţionare şi materialele utilizate, 2.7. Ade- diplomă. Coordonator ştiinţifi c: Kissné Bendefy Márta, Universitatea zivi) In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek/Revista Restauratori- de Arte Plastice din Ungaria, Facultatea de Restaurare, Specializarea lor Maghiari din Transilvania 8–9. Ed. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, restaurare obiecte. 2005. pp. 43–45. Székelyudvarhely, 2009. pp. 75–76.

138 şifonat, prezentând pe alocuri depuneri de murdărie. (foto Dezacidifi carea lor nu este necesară, de aceea, desface- 21). În astfel de situaţii, după aspirarea prafului şi efectu- rea lor este evitabilă. Fragmentele rupte şi desprinse pot area testelor de migrare a culorilor, în restaurarea textile- fi realipite pe suportul de lemn şi fără acestea. Curăţarea lor se practică curăţirea umedă. Aceasta poate fi efectuată lor prin desprăfuire uscată, se poate fi naliza cu ajutorul cu detergenţi organici sau prin tratament umed. Pentru gumei de şters utilizată cu grijă. o efi cienţă mai mare putem adăuga în apă o substanţă Dacă hârtiile, care nu au putut fi analizate pe parcursul tensioactivă, fi indcă în acest caz acesta poate fi clătită. acestor cercetări, se vor dovedi ulterior a fi acide, sau apa- Însă se poate întâmpla ca în cazul aplicării oricărei dintre re la nivelul lor o degradare microbiologică – mucegăire metodele amintite, porţiunea curăţată, după realipire, să – desfacerea lor devine iminentă. Aceasta poate fi efectu- genereze senzaţia unei zone prea curate faţă de celelal- ată mecanic, iar dacă nu este posibil, atunci prin aplicarea te părţi netratate umed. Pentru evitarea acestui lucru nu vaporilor de apă, umfl area produsă va favoriza desprinse realizează curăţire umedă prin spălare, ci cu burete de derea mecanică ori prin tamponări umede. În cazul dezli- polipropilen. Operaţia poate fi repetată până la obţinerea pirii umede pot apărea probleme datorită substanţelor de efectului potrivit. În cazul în care pânza de in desprinsă culoare galben-brun, dizolvate din adeziv sau din materi- nu este foarte murdară, pentru întinderea pliurilor este de alul lemnos, care se pot impregna în hârtie. Îndepărtarea ajuns aplicarea vaporilor de apă, respectiv umezirea pru- ulterioară a petelor uscate poate crea alte greutăţi. În cazul dentă cu buretele. tratamentelor umede, culorile de pe hârtie dizolvabile în apă trebuie, neapărat izolate. 4.2 Fixarea şi completarea textilei desprinse 6. Concluzii generale Învelişul de pânză de in din unele lăzi s-a degradat mai puţin, în alte cazuri, însă, mai mult. De-a lungul rupturi- Aşa cum se întâmplă în general în restaurare, nici în ca- lor acesta s-a desprins de suportul de lemn, marginile lui zul lăzilor studiate nu există propuneri şi constatări general s-au desfăcut, ţesătura rară s-a mai afânat, iar rezistenţa valabile pentru toate obiectele, pentru că starea anumitelor lui a slăbit. Părţile afl ate într-o stare bună, unde s-a degra- obiecte, gradul lor de degradare şi intenţia faţă de ele – păs- dat doar vechea lipire, pot fi realipite direct pe suportul trarea martorilor istorici, expunerea obiectelor, etc.– pot de lemn, în timp ce marginile deteriorate necesită apli- infl uenţa gradul de intervenţie. Trebuie să remarcăm faptul carea unei pânze de dublare. In lipsa acesteia pot apărea că se accentuează treptat concepţia potrivit căreia prezer- noi deteriorări, mai ales dacă ulterior devine necesară des- varea materială a obiectelor de artă, încetinirea proceselor facerea căptuşelii. Dacă pentru materialul de dublare se de degradare prevalează asupra restaurării estetice. În cazul alege pânză de in, ţesută asemănător celei originale, pe restaurării lăzilor acesta este principul urmărit. care o integrăm cromatic adecvat, putem să o folosim în Modifi cările etice din domeniul restaurării sunt foarte acelaşi timp şi pentru completări (foto 55). frumos exemplifi cate prin însemnarea curatorului, într-un Se poate întâmpla, ca alăturarea pânzei de in, de du- schimb de scrisori legat de lada austriacă de voiaj, păs- blare şi completare, împreună cu pânza de căptuşeală să trată în Muzeul de Piele din Germania (Deutsches Leder- fi e posibilă doar parţial printr-o însăilare de conservare, museum): „…lada noastră, în 1973, a fost exagerat resta- deoarece, nu întotdeauna, căptuşeala poate fi ridicată de urată, reînnoind parţial pieile şi chingile metalice, într-un pe suportul de lemn astfel încât îmbinarea celor două ma- mod care astăzi nu s-ar mai aplica în practica restaurării”33 teriale să fi e posibilă. În aceste situaţii fi xarea lor se rea- (foto 56). lizează prin lipire. Adezivii recomandaţi sunt pe bază de Lăzile cercetate nu au trecut printr-o astfel de restaura- materiale naturale (clei, amidon sau amestecul lor) deoare, păstrându-se de zeci de ani în adâncul depozitelor, ele rece – cu toate că ei conţin apă, şi astfel pot cauza pătarea nu au avut ocazia să ajungă în centrul atenţiei. Cu prilejul căptuşelii dacă nu sunt folosiţi în mod adecvat – experi- restaurării celor două lăzi păstrate la Muzeul Orăşenesc enţa arată că desfacerea textilelor lipite pe lemn cu ade- Tarisznyás Márton, între 2000 şi 2004, am efectuat com- zivi pe bază de materiale plastice (ex. acetat de polivinil) pletarea învelişurilor de piele şi textile, respectiv a orna- prezintă mari greutăţi. mentelor de metal din considerente estetice, şi cu scopul de a evita degradările ulterioare (foto 53–54). Materia- 5. Tratarea căptuşelilor de hârtie lele originale nu au fost nici desfăcute, nici schimbate. În 2006–2007 conservarea lăzii Issekutz s-a realizat – da- Degradările hârtiilor de căptuşeală, afl ate în interiorul lă- torită lacunelor semnifi cative şi din considerente etice – zilor, provin mai ales din contracţia materialului lemnos pe baza principiului minimei intervenţii. sau din lipsurile cauzate de uzura suprafeţei, din rupturile produse ca urmare a utilizării lor. Hârtiile, ale căror 2.6.3 Analiza fi brelor de hârtie. probe de material au fost analizate, au fost confecţionate 33 „..unsere Truhe ist 1973 umfangreich restauriert worden, wobei Leder- din cârpe de in, cânepă sau bumbac şi nu conţin lignină32. felder und Metallstreifen z.T. erneuert wurden, wie es bei einer heuti- gen Restaurierung nicht mehr gemacht werden würde.” comunicat prin scrisoare de curatorul Muzeului Deutsches Ledermuseum, Offenbach, 32 Rezultatele analizelor fi brelor de hârtie vezi: Kovács Petronella: (2009), Dr. Rosita Nenno

139 Internetul ne oferă foarte multe „ informaţii utile” le- GRABNER, H.: Im Sande Verlaufen. Untersuchung, kon- gate de restaurarea lăzilor de voiaj şi de zestre din diferite servierung und Rückformung von archäologischem epoci. Acestea ne îndeamnă la desprinderea pieii degrada- Trockenleder am Beispiel sogennater „koptischer” Sc- te, a ornamentelor metalice repictate, ruginite şi la schim- huhe. Diplomarbeit, Universität für angewandte Kunst, barea lor cu elemente noi. Autorii acestor website-uri se Wien, konzulens Kissné Bendefy Márta, 2006 ocupă în general cu comerţ, totuşi trebuie avut în vedere GYARMATI András: A réz, mint festményhordozó. că pe piaţa serioasă a obiectelor de artă, artefactele în- (Cuprul, ca suport pentru pictură) Lucrare de diplomă. zestrate cu elemente noi sunt mult mai puţin valorifi cate, Coordonatori ştiinţifi ci: Heitler András, Séd Gábor, decât cele care păstrează patina, elementele vechi, uzura Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Facultatea şi istoricul piesei. Din nefericire, chiar în anunţurile unor de Restaurare, Budapesta, 2002 restauratori întâlnim propunerea unor intervenţii pe care KASTALY Beatrix – SCHRAMKÓ Péter: Vizsgálatok le considerăm brutale. a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése után. (Investigaţii efectuate după dezinfectarea te- Mulţumiri zaurului de carte din Gyöngyös cu etilen-dioxid) In. Műtárgyvédelem 27. Ed. Török K. Muzeul Naţional al Mulţumiri colegilor din instituţiile care păstrează lăzile: Ungariei, 2000. pp. 129–135. Muzeul „ Arany János” (Nagykőrös), Muzeul Brukenthal KISSNÉ BENDEFY Márta: Bőr anyagtan restaurátoro- (Sibiu), Muzeul de Arte Aplicate (Budapesta), Muzeul knak. (Studiul pieii pentru restauratori) Note de curs Etnografi c (Budapesta), Muzeul Orăşenesc „Tarisznyás pentru formarea restauratorilor. Direcţia Centrală Márton” din Gheorgheni, Muzeul Cetăţii din Hunedoara, a Muzeelor, Budapesta, 1990. respectiv administratorului bisericii armeano-catolice din KISSNÉ BENDEFY Márta – KOVÁCS Petronella: Gherla şi lui Bujanovics Eduárd (Târgu Mureş) pentru că Egy XVII. századi hordozható karosszék restaurálá- au făcut posibilă evaluarea stării de conservare a lăzilor. sa. (Restaurarea unui jilţ portabil de secol XVII.) In. Autorul îi mulţumeşte curatorului Muzeului „Deut- Műtárgyvédelem 25. Ed. Török K. Muzeul Naţional al sches Ledermuseum” Dr. Rosita Nenno pentru fotografi i- Ungariei, 1996. pp. 101–112. le oferite şi doamnei Kissné Bendefy Márta pentru ajuto- KISSNÉ BENDEFY Márta – TORMA László – BA- rul acordat la investigaţiile învelitorilor de piele. KAYANÉ PERJÉS Judit: Bőrtárgyak tisztítása. Anya- gok, károsodások, eljárások. (Curăţirea bunurilor din piele. Materiale, degradări, metode) In. Műtárgyvé- BIBLIOGRAFIE delem 28. Ed. Török K. Muzeul Naţional al Ungariei, 2002. pp. 143–153. BAKAYNÉ Perjés Judit – KOVÁCS Petronella: Bőrrel KOMÁROMI Judit: Egy XVII. századi metszetekkel il- borított díszes erdélyi ládák restaurálása. (Restau- lusztrált történelmi arcképcsarnokot bemutató könyv rarea lăzilor transilvănene ornamentate, învelite în restaurálása. (Restaurarea unei cărţi de secol XVII. piele.) In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek ilustrată cu gravuri, prezentând o galerie de portrete (Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania) istorice.) In. Műtárgyvédelem 25. Ed. Török K. Muze- 4. 2004. Ed. Kovács Petronella, Muzeul Haáz Rezső, ul Naţional al Ungariei, 1996. pp. 113–119. Odorheiu Sec. pp. 26–48. KOVÁCS Petronella: Egy XVIII. századi textillel borított BRENNER Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és gyermekkoporsó konzerválása. (Conservarea unui si- deformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása. criu de copil de secol XVIII. învelite cu material tex- (Restaurarea unei cizme de piele de secol XVIII, adu- til.) In. Műtárgyvédelem 22. Ed. Török Klára. Muzeul nată şi deformată la temperatură înaltă) Lucrare de di- Naţional al Ungariei, 1993. pp. 113–124. plomă. Coordonator ştiinţifi c: Kissné Bendefy Márta, KOVÁCS Petronella – Kőváriné Csizmadi Edit: Attemps Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Facultatea to remove water stains from painted wooden objects de Restaurare, Specializarea restaurare obiecte. 2005 using Gore-tex. In. Conservation around the Millen- DÓKA Márton: A vas, mint festményhordozó, és vasal- nium. Ed. K. Török, Hungarian National Museum, katrészek restaurálása. (Restaurarea fi erul, ca suport 2001. pp. 79–84. pentru pictură şi a altor accesorii de fi er) Lucrare de LARSEN, R.: Summary Discussion and Conclusion. In: diplomă. Coordonator ştiinţifi c: Séd Gábor, Univer- European Commission STEP Leather Project. Evalu- sitatea de Arte Plastice din Ungaria, Budapesta, 2007 ation of the Correlation between Natural and Artifi cial GEREBEN Zsófi a: Egy XIX. századi tiszti szablya díszto- Ageing of Vegetable Tanned Leather and Determiana- kjának restaurálása. (Restaurarea unei teci de sabie or- tion of Parameters for Standardization of an Artifi cial namentate, de secol XIX, aparţinând unui ofi ţer) Lucra- Ageing Method. Protection and Conservation of Euro- re de diplomă. Coordonator ştiinţifi c: Kissné Bendefy pean Cultural Heritage. Research Report No.1. (René Márta, Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Fa- Larsen Ed.) The Royal Danish Academy of Fine Arts, cultatea de Restaurare, Specializarea restaurare obiecte, School of Conservation Kopenhagen, 1994 2005

140 Leather/skin and its conservation for museums and ar- Petronella Kovács DLA cheologists. Cd-rom, Athen, T.E.I., Athen – Hungarian Restaurator lemn – mobilier National Museum, Budapest – Leather Conservation Şef de catedră al Facultăţii de Restaurare Obiecte de Artă Centre. Northampton, 2001 Aplicată MACHU, W.: Metallische Überzüge. Überzüge. Akade- Muzeul Naţional al Ungariei – Departamentul de Pregăti- mische Verlagsgeselschaft Geest & Prtig K.-G., Leip- re şi Metodică în Conservare / Universitatea de Arte Plas- zig, 1948 tice din Ungaria MORGÓS András: Károsodott faanyagok szilárdítása. 1450 Budapesta, C.P. 124. (Consolidarea materialului lemnos degradat.) In. Isis Tel: +36-1-323-1423 Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Restau- E-mail: [email protected] ratorilor Maghiari din Transilvania) 1. Ed. Kovács Pe- tronella, Fundaţia Haáz Rezső, Odorheiu Sec., 2001. pp. 43–48. MORGÓS András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. TITLURILE FOTOGRAFIILOR (Metode moderne de dezinfectare a obiectelor de artă) In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek (Revista Re- Foto 1. Cuiele introduse pentru fi xarea aplicaţiilor metali- stauratorilor Maghiari din Transilvania) 1. Ed. Kovács P. ce perforând suportul de lemn. Fundaţia Haáz Rezső, Odorheiu Sec., 2001. pp. 31–42. Foto 2. Urmele atacului de insecte xilofage. PESTI Lászlóné: A levéltári anyag fertőtlenítésének le- Foto 3. Capacul lăzii, acoperit cu depuneri groase. Piele hetőségeiről és az eljárások hatékonyságának, illetve desprinsă de pe suportul de lemn, chingi de aramă károsító hatásának felméréséről. (Despre posibilităţile crăpate, îndoite, material lemnos atacat de biodă- de dezinfectare ale arhivelor şi stabilirea efi cienţei me- unători. todelor respectiv a efectelor negative.) Foto 4. Înveliş de piele desprins de pe suportul de lemn, http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/publikaciok/pe- chingi metalice crăpate, curbate, material lemnos nesz/index.html degradat de insecte xilofage. ROELOFS, G. Th. – de GROOT, W. – HOFENK de Foto 5. Decoraţiune de fi er corodat, înveliş de piele închis GRAAF, J. H.: Die Auswierkung von Radierpulvern, la culoare, casant şi adunat. Knetgummi und Radiergummi auf Papier. In.: Preprint Foto 6. Degradarea a grăsimilor formată pe aplicaţiile de vom 9. Internationalen Kongreß der IADA, Kopenha- cupru şi învelişul de piele din jurul lor. gen, 15–21 August 1999. p. 137. Foto 7. Latura unei lăzi cu decoraţiune de fi er, cu frag- SINGER, H. – DOBRUSSKIN, S. – BANIK, G.: Behand- mentele unei aripi a apărătoarei de praf. lung wasserempfi ndlicher Objekte mit Gore-tex. In. Foto 8. Completarea apărătoarei de praf de pe a.n. ladă Restauro 2/1991. pp. 111. Verzár. STURGE, Th.: The conservation of leather artefacts. The Foto 9. Bandă din placa de fi er prezentând lipsuri la par- Leather Conservation Centre. Northampton, 2000. tea inferioară a lăzii. Aplicaţii din piele colorată SUTA Csilla: Egy zászlóközép-kép restaurálása. (Restau- sub decoraţiunile metalice traforate. rarea unei picturi centrale de pe un steag) In. Műtárgy- Foto 10. Învelişul de piele deteriorat la marginea dintre védelem 20. Ed. Török K. Muzeul Naţional al Ungari- ladă şi capac. ei, 1991. pp. 39–54. Foto 11. Învelişul de piele rupt şi desprins din jurul încuie- SZOBOR Albertné – VARGÁNÉ FRIEDL Ilona – VÉR- torii. TES Kálmán: Fémfelületek korrózióvédelme szerves Foto 12. Fragmentele unor aplicaţii de sub decoruri me- bevonatokkal. (Protecţia anticorozivă a suprafeţelor talice traforate: piele tăbăcită vegetal, pergament metalice cu vernisuri organice) Műszaki Könyvkiadó, colorat, vopsit, diferite ţesături. Budapest, 1986 Foto 13. Ladă decorată cu aplicaţii de fi er din 1762. VÁRFALVI Andrea – Peller Tamás: Az Esterházy-gyűj- Foto 14. Fragment păstrat din vechia căptuşeală din pânză teménybe tartozó, XVII. századi magyar nyereg resta- de in imprimată. urálása. (Restaurarea unui şa maghiar de secol XVII. Foto 15. Ladă căptuşită cu hârtie de ambalaj în locul căptu- din colecţia Esterházy.) In. Műtárgyvédelem 26. Ed. şelii de piele deteriorate. Török K. Muzeul Naţional al Ungariei, 1997. pp. 71– Foto 16. Fragment de ţesătură decorativă inserată între tra- 89. forajele aplicaţiilor metalice. VEST, M. – Larsen, R.: Studies of changes in the shrin- Foto 17. Fragment din apărătoarea de praf şi căptuşeala ei kage activities of leathers and parchment by the micro Foto 18. Completarea neadecvată pe latura capacului. hot table method (MHT). In. Preprints of the course: Foto 19. Completarea neadecvată a capacului lăzii de zes- Methods in the analysis of the deterioration of colla- tre Issekutz. Învelişul de piele şi aplicaţiile meta- gen based historical materials in relation to conserva- lice prezintă lipsuri. tion and storage. 1999, School of Conservation Royal Foto 20. Înveliş de piele desprins, rupt, pătat. Apărătoare Danish Academy of Fine Arts. pp. 143–150. de praf distruse.

141 Foto 21. Căptuşeala de pânză de in a lăzii Issekutz, ruptă, Foto 38. Depozitarea documentelor în lada din Gherla. şifonată prezentând lipsuri şi murdărie Foto 39–41. Etapele completării scândurii pe capacul lăzii Foto 22. a-b. Deteriorările sertarului lăzii Issekutz. Îmbi- Issekutz. Potrivirea completării la suprafaţa de nări desprinse, căptuşeală de hârtie deteriorată, cu ruptură cu ajutorul indigoului. lipsuri, depuneri şi pete de murdărie Foto 42. Etapele completării capacului lăzii Issekutz. Foto 23. Ladă de trăsură cu aplicaţii metalice, învelită ini- Foto 43. Îndepărtarea stratului de coroziune al plăcii de cu- ţial în piele cu blană pe fronton, spate şi capac, iar pru cu soluţie de agenţi de complexare în formă cu piele tăbăcită vegetal pe laturi. de pastă. Foto 24. Ornament de fi er corodat, înveliş de piele casantă, Foto 44. Placă de cupru crăpată, fracturată, încreţită. de pe care s-au tocit fi rele de păr. Foto 45. Îndreptarea plăcii de cupru crăpate, îndoite. Foto 25. Latura mai scurtă a lăzii de trăsură, cu urmele ve- Foto 46. Placă de cupru îndreptat parţial, fi xat prin cuie chiului înveliş de piele tăbăcită vegetal. mici. Foto 26. Plăci de fi er puternic corodate, perforate. Foto 47. Lipirea fragmentelor crăpate, rupte ale unei benzi Foto 27. Suprafaţa de lemn interioară a lăzii de trăsură tra- de cupru prin sprijinire cu foiţă japoneză. tată necorespunzător. Foto 48. Banda de cupru lipită. Sub ea s-a păstrat foiţa ja- Foto 28. Căptuşeală în interiorul capacului, formată din bu- poneză tăiată la forma plăcii de cupru după solidi- căţele din pânza de căptuşeală veche, imprimată. fi carea adezivului. Foto 29. Probă prelevată din înveliş de piele cu depuneri Foto 49. Placă cu margini decupate în formă de solzi, îndo- superfi ciale de murdărie şi micro-fi suri. Imagine ită pe latura capacului. microscopică. Foto 50. Inserarea foiţei japoneze de sprijin în vederea lipi- Foto 30. Probă prelevată din piele tăbăcită vegetal, cu fi bre rii unui solz rupt. casante. Imagine microscopică. Foto 51. Aplicarea soluţiei concentrate de Paraloid B72 cu Foto 31. Probă prelevată din înveliş de piele înnegrit, întă- rol de adeziv, pe foiţa japoneză. rit, cu depuneri de coroziune de fi er. Foto 52. „Solz” lipit şi fi xat cu ajutorul unui cui. Foto 32. Moleculă de colagen, spirală cu trei fi re, învârtite Foto 53. Completarea chingilor aplicate la partea inferioa- la dreapta. Modifi carea formei moleculei sub acţi- ră a lăzii păstrate în Muzeul Tarisznyás Márton, unea căldurii. (www.nedscape.com) prin tehnica fi xări pe verso. Foto 33. Măsurarea temperaturii de contracţie a fi brelor de Foto 54. Completări din fi er şi cupru realizate prin tehni- piele la microscop cu masă încălzibilă. ca fi xării pe verso pe lada din Muzeul Tarisznyás Foto 34. Fibră din piele tăbăcită vegetal înainte de încălzi- Márton, decorată cu ornamente de cupru. re, la 20 °C. Proba 1/3B. Foto 55. Căptuşeala din pânză de in a lăzii Issekutz în tim- Foto 35. Fibre din piele tăbăcită vegetal după contracţia to- pul restaurării. Sprijinirea căptuşelii puternic de- tală în urma încălzirii la 54°C. Proba 1/3B. teriorate de pe fundul lăzii cu pânză de in. Foto 36. Fibre din piele de focă tăbăcită cu alaun înainte de Foto 56. Ladă de voiaj austriacă din secolul 18, cu orna- încălzire, la 20 °C. Proba 13/1B. mente metalice, restaurată parţial. Foto 37. Fibre din piele de focă tăbăcită cu alaun după contracţia totală în urma încălzirii la 35°C. Proba Traducere: Andrea Bernath 13/1B.

142 Studii de restaurare textile

Enikő Sipos

Descompunerea textilelor arheologice este un proces deo- neexistând două obiecte identice, fi ecare dintre acestea sebit de complex, care, în afara uzurii, rupturii şi deformării trebuind să fi e abordate individual. obişnuite, este determinat de interacţiunea factorilor fi zici, În cursul restaurării un prim pas trebuie să fi e conser- chimici şi biologici ai mediului cu obiectul. Procesele amin- varea, păstrarea informaţiilor istorice şi eliminarea tutu- tite sunt de multe ori contradictorii şi extrem de complexe. ror depunerilor, care ar accelera îmbătrânirea obiectului, Frigul umed siberian sau căldura uscată egipteană consti- iar intervenţiile trebuie să fi e cât mai limitate. De aceea tuie cele două poluri extreme ale diferitelor varietăţi ambi- alegerea tratamentului necesită multă precauţie. Trebuie entale, care pot prezenta numeroase variaţii şi care uneori să se cunoască istoria obiectului, modul de confecţiona- stopează, alteori favorizează degradarea şi descompunerea re, materialele din care se compune, structura, starea de obiectelor. Din această cauză, adesea nu putem explica de conservare, intervenţiile anterioare existente şi rezultatele ce în anumite condiţii obiectul se păstrează într-o stare foar- analizelor efectuate pe probele din material. Aceste infor- te bună, iar alteori se degradează complet.1 maţii sunt necesare, pentru că numai cu ajutorul lor se În procesele de descompunere un rol semnifi cativ îl poate alege modalitatea cea mai sigură de curăţire şi de au materialele organice, sărurile, gazele şi apa subterană restaurare.3 Deoarece fi ecare obiect este unic, iar metode- afl ate în sol în cantităţi diferite, precum şi pH-ul solului. le de restaurare nu sunt general valabile, vom prezenta cu Obiceiurile funerare, condiţiile în care se efectuează săpă- ajutorul studiilor de caz diferite moduri de tratare a diferi- turile şi oscilaţiile ambientale continue sunt factorii care telor tipuri de obiecte.4 determină starea textilelor arheologice. Vom studia două haine de fetiţe din secolul al 16-lea, S-a demonstrat în nenumărate rânduri că, între obiec- o scufi e din aceeaşi perioadă, ne vom referi la fragmentele tele îngropate în pământ şi ambientul lor, odată cu trece- hainei funerare a prinţului stirian Ernst der Eiserne şi, de rea timpului, se formează o stare de echilibru, stare ce cu asemenea, la un posibil mod de fabricare al mantiei de ocazia săpăturilor arheologice, prin dezvelire, se perturbă. încoronare maghiare. Astfel, obiectele excavate dintr-un mormânt, afl ate într-o Textilele amintite au fost alese datorită faptului că mo- stare bună, se decolorează ori se transformă în praf dato- dul de tratare al materialelor descoperite în săpătură dife- rită contactului direct cu aerul ambiental şi a schimbărilor ră foarte mult de abordarea celorlaltor materiale, care nu bruşte de temperatură. sunt excavate. Mantia de încoronare a fost aleasă pentru Acest proces, în principiu, nu poate fi stopat, poate fi că reprezintă un caz specifi c. Aparţinând tezaurului naţio- doar încetinit prin asigurarea unui microclimat corespun- nal reparaţiile, reconstituirile, completările anterioare de- zător. vin şi ele elemente valoroase din punct de vedere istoric, Adeseori s-a dovedit că, condiţiile climatice stabile elemente ce trebuie păstrate. În acest caz paşii urmaţi au sunt mai avantajoase, decât oscilaţiile frecvente ale am- fost: identifi carea materialelor componente, descrierea di- bientului. Din această cauză este importantă menţinerea feritelor tehnici de confecţionare, măsurarea părţilor lipsă textilelor arheologice, până la începutul restaurării, în şi stabilirea stării obiectului. condiţii climatice şi de umiditate identice cu cele de la Restaurarea şi conservarea obiectelor amintite a fost locul săpăturii. În cazul în care ţesătura umedă devine us- realizată de către autor şi de către Fikó Katalin, restaura- cată, se deshidratează îşi pierde iremediabil fl exibilitatea tor textile. şi de asemenea, sărurile cristalizate de pe suprafaţa ei nu mai pot fi eliminate.2 Haină de fetiţă din secolul al 16-lea Textilele istorice şi arheologice sunt bunurile culturale cele mai sensibile şi cu cea mai scurtă durată de viaţă. Haina de fetiţă din secolul al 16-lea a fost găsită odată Metodele de tratare şi restaurare nu pot fi generalizate, cu renovarea bisericii reformate din Szikszó, în 1996

3 Janaway, R.: The conservation and analysis of textiles from Christ 1 Brothwell, D. R.: The bog man and the archaeology of people. British Church, Spitelﬁ elds, London, Archaeological textiles, Occasional Museum Publications Ltd, 1988. p. 97. Papers Number 10. the United Kingdom Institute for Conservation, 2 Cronyn, J. M.: The elements of archaeological conservation. London. 1990. pp. 36–40. 1992. pp. 284–292. 4 Sipos E: Bazele conservării textilelor arheologice. Manuscris

143 (foto 1). Fetiţa a fost îngropată într-un sicriu de lemn. şi în primăvara anului 1965. Analizând artefactele, care Acesta, împreună cu partea de mijloc a cadavrului au pu- aparţin sfârşitului secolului 16 şi începutului secolului ur- trezit şi s-au descompus în totalitate. Fragmentele au fost mător, Dr. Ember Mária a făcut o prezentare a tipurilor de excavate împreună cu pământul înconjurător şi aşezate în- haine, a diferitelor porturi bărbăteşti şi femeieşti, şi a fă- tr-o cutie de carton, căptuşită cu o folie de plastic, pentru cut referire la desenul croielii accesorilor şi la materialele a evita deshidratarea. În această stare a ajuns obiectul în folosite la confecţionare. atelierul de restaurare. Marea majoritate a artefactelor găsite în criptele bi- Din punct de vedere istoric şi artistic artefactul are o va- sericii prezintă portul maghiar cu corsaj. Ilustraţiile şi loare semnifi cativă, deoarece se păstrează foarte puţine artefactele demonstrează faptul că femeile maghiare au costume maghiare din a doua jumătate a secolului al 16-lea. purtat, cu mare plăcere şi costume de infl uenţă spaniolă, Cunoaştem tipurile de haine ale epocii respective mai pe lângă porturile maghiare7 (foto 3). ales din ilustraţii, însă acestea nu sunt considerate a fi sufi - Fata, de aproximativ 10 ani, a avut şi ea un costum de ciente mărturii pentru reconstituirea croielii hainelor. modă spaniolă. Materialul din care a fost confecţionată Resturile au fost mai întâi înmuiate în apă de robinet; haina este satin din mătase,; decoraţia constă din benzi de astfel s-a reuşit detaşarea impurităţilor şi desprinderea catifea cu găici oblice pe care era lucrată o pasmanterie ţe- straturilor lipite de ţesătură. După aceste procese am putut sută din fi r metalic buclat. Partea superioară a hainei se în- defi ni părţile hainei. chide prin copci, are guler tare iar la nivelul taliei prezintă Obiectul reprezintă portul tipic maghiar cu corsaj. volane. Este realizată fără mâneci şi la umeri are epoleţi. Fusta este croită din bucăţi drepte, este bogat plisată la ni- Fusta este croită din patru segmente, partea din spate, la velul taliei şi cusută pe corsaj. Croiala corsajului confi rmă nivelul taliei este plisată, se lărgeşte treptat de sus în jos datarea obiectului din secolul 16: decolteu pătrat anterior şi pe cele două laturi cu câte un clin de forma unei pene. şi posterior, iar breteaua croită dintr-o bucată se închide Tivul inferior este căptuşit cu postav cu lăţimea de 9 cm. în faţă cu copci.5 Materialul din care este confecţionată Se pare că fusta era prea lungă pentru purtătoarea ei, pen- fusta şi corsajul este satin din mătase. Partea inferioară tru că 7 cm din partea inferioară a postavului a fost îndoit. a fustei şi faţa corsajului sunt decorate cu romburi din ca- Cămaşa, care odată cu dezvelirea sicriului s-a transformat tifea. Aplicaţia de catifea este încadrată de o pasmanterie în praf, avea iniţial guler înalt cu tiv de dantelă cu volane, îngustă, împletită din fi r metalic. iar mâneca lungă şi amplă era decorată cu manşetă cu vo- Pe capul defunctei a fost aşezată o cunună împletită lane de dantelă. La fel a dispărut şi corola, care era deco- cu fi re deschise, din mătase. La capătul împletiturii cu rată cu o gaică de catifea de 1,2 cm lăţime ornată bogat cu trei toroane sunt cusute bucăţi de satin, având scopul de boglari de argint. Cele două cosiţe ale fetiţei erau aranjate a împiedica despletirea materialului. Haina a fost prinsă la în formă de cunună. spate cu o fundă de dantelă. Restaurarea anterioară a obiectului a avut loc la înce- Cum se întâmplă în general, textilele arheologice erau putul anilor 1970, când a fost curăţat umed iar îndoitura decolorate, deformate şi prezentau numeroase lipsuri. fustei a fost uscată întinsă. Piesele au fost aşezate pe o folie de plastic şi curăţate cu Rupturile şi lipsurile din partea superioară a hainei au detergent anionic dizolvat în apă distilată.6 fost peticite cu bucăţi de mătase. Peticele au fost lipite După aranjarea tuturor fragmentelor am reuşit recon- pe materialul de suport original prin călcarea unei folii stituirea corectă a croielii costumului, analizând cutele, plastice, care cu trecerea timpului s-a înăsprit, suprafaţa urmele de cusături şi tivurile. Fragmentele au fost întinse ei a devenit poluantă, lipicioasă şi alocuri s-a desprins de pe o bucată de bumbac integrat cromatic, şi le-am acoperit pe suport. În consecinţă a devenit o urgenţă pentru con- cu o ţesătură subţire de mătase (creplin). După aceea cele servare. trei straturi au fost fi xate prin însăilări regulate, fi rele au Primul pas a constat în îndepărtarea peticelor lipite cu rămas în material. Straturile au fost fi xate şi de-a lungul ajutorul aburilor de apă distilată, după care a urmat în- contururilor fragmentelor. tinderea fragmentelor din fustă şi corsaj pe o bucată de În fi nal am confecţionat un manechin potrivit formei şi bumbac integrat cromatic. Peste acest strat am pus unul de croielii hainei şi am pregătit un jupon, în vederea expune- mătase şi le-am fi xat prin însăilare, ca şi în cazul artefac- rii adecvate a piesei (foto 2). tului din Szikszó. Din nefericire îndoitura fustei nu a mai putut fi restabilită, satinul din mătase fi ind foarte fragil. Haină de fetiţă din Sárospatak Găicile oblice din catifea au fost consolidate cu o bandă din bumbac şi recusute în locurile originale. Dezvelirea criptelor din biserica parohială din Sárospatak Asemănător cazului anterior, munca a luat sfârşit oda- s-a desfăşurat în două perioade, în toamna anului 1964 tă cu confecţionarea unui manechin pe măsura hainei şi a unui jupon (foto 4).

5 V. Ember Mária: Porturi maghiare în secolul XVI-XVII. In. Arch. 18. 1966–67. pp. 205–226. 6 Hostapon TPHC, product code 102529. Clariant GmbH. Division 7 V. Ember Mária: Piese de veşminte din secolele XVI-XVII din cripta de Functional Chemicals, 65843 Sulzbach Germany la Sárospatak. In. Folia Arch. 19. 1968. p. 151

144 Haina funerară a prinţului stirian Ernst der Eiserne le şi fi rele fl otante. După uscare am amplasat o bucată de bumbac sub ţesătură. Fragmentele hainei funerare au fost descoperite în biseri- Ultimele intervenţii s-au efectuat asemănător cu cele ca mănăstirii din Rein, în sicriul prinţului decedat în anul două cazuri amintite anterior: s-a realizat conservarea prin 1424. Artefactul constă din trei fragmente trapezoidale, coasere în punct de broderie sau însăilare. Intervenţia s-a dintre care unul este mai mare. efectuat pe suport de sprijin. Materialul folosit la confecţionarea veşmântului este În ultimul rând am aşezat obiectul pe o placă de poli- brocart de catifea adus din Veneţia. Acesta este brodat cu carbonat celular ţinând cont de manipularea, depozitarea argint aurit, acoperit cu rânduri ordonate de embleme, re- şi expunerea adecvată a obiectului. prezentând ordinul fondat de către regele ceh Wenceslaus8 (foto 5-6). Problematica restaurării unei scufi i Scopul tratării a fost acela de a pregăti obiectul de artă din secolul al 16-lea pentru o depozitare permanentă adecvată şi pentru o expunere muzeală temporară. Scufi a din secolele 16–17 poate fi defi nită ca fi ind orice Obiectul a ajuns în atelierul de restaurare într-o stare acoperământ de cap, confecţionat pe o anumită structură foarte degradată. Catifeaua, de culoare purpurie iniţial, şi care este prins în jurul capului. s-a îmbrunit, s-a deshidratat, a devenit rigidă şi fragilă ca Diferitele tipuri de croială şi decoraţie afl ate în inven- hârtia, datorită acţiunii microorganismelor şi depunerilor. tare şi în registrele de zestre nu pot fi identifi cate de fi eca- Suprafaţa hainei prezenta lipsuri, rupturi şi decolorări din re dată numai prin descrieri. cauza coroziunii fi relor metalice. Cu mare probabilitate scufi ile aveau structuri similare, Tratamentul potrivit a fost ales după ce s-au efectuat iar materialul lor de bază era stuful sau vergeaua îndoi- analiza probelor de material şi testele de curăţire necesa- tă în aburi. Scufi a interioară, avea forma unei bule şi era re. Tehnica microanalizei energo-dispersive a dovedit că legată cu o basma, care acoperea fruntea, gâtul şi bărbia. la fabricarea fi rului metalic s-a folosit pe o parte a fi rului Exemple de acest gen putem vedea deja în ilustraţiile din bandă de argint şi că acesta s-a corodat, transformându- secolul al 15-lea. În Vest acest tip s-a demodat pe la sfâr- se în clorură de argint. Tehnica de confecţionare a fi rului şitul secolului 16, dar la noi femeile mai în vârstă au con- metalic este următoarea: o bandă tăiată dintr-o placă de tinuat să îl poarte şi în secolul 17. argint aurită este răsucită în S în jurul fi rului de suport in- Mai târziu scufi ile au devenit mai uşoare, suple, fi ind tern; lăţimea benzii este de aprox. 0,30 cm, folia de metal acoperite cu materiale de voal, care lăsau libere bărbia şi folosită este de grosime necunoscută, iar modul de aurire gâtul. Pe lângă pernele, care aveau rolul de a da o formă este cu mare probabilitate cel cu amalgam.9 scufi ilor au apărut şi meşele realizate din diferite materi- Primul pas al conservării a fost curăţarea ţesăturii cu ale. Cele două tipuri de scufi i se găseau în diferite culori micro-aspiratorul şi cu o pensulă moale, îndepărtând ast- şi mărimi. fel praful şi depunerile aderente de pe suprafaţă. Conform descrierii unui călugăr din Ordinul Augus- Urmele coroziunii metalice lipite de catifea au fost tinian, femeile la modă din secolul 15 purtau podoabe de eliminate cu ajutorul dispozitivului de curăţare cu ultra- cap alcătuite din scufi e, ac de păr, voal şi o meşă de păr sunet, evitând, pe cât este posibil, deteriorarea ţesăturii. strălucitor cumpărată, care aparţinea unei femei moarte. Atât curăţarea umedă cât şi dezinfecţia au fost inevi- Moda acestor meşe artifi ciale a pornit din Italia, iar în tabile, artefactul fi ind scos din mormânt. Acordând mare secolele 15–17 au fost frecvent purtate şi în Ungaria. atenţie evitării acţiunii dăunătoare a umezirii bruşte am Artefactele excavate din săpăturile efectuate în Unga- protejat obiectul instalând deasupra lui un cort din folie. ria erau confecţionate din mătase cu fi r deschis, răsucit cu Sub acest cort am ridicat nivelul de umiditate încet şi trep- bandă de mătase sau de catifea. Părţile împletiturilor erau tat cu ajutorul vaporilor de apă distilată. În acelaşi timp cusute din ţesături de catifea, de pânză, de bumbac, uşoare am aşezat sub folie o bucată de cristal de timol substanţă, sau tricotate din fi re policrome, iar tuburile astfel obţinute care are un efect puternic antibacterial şi fungicid şi pre- erau umplute cu resturi de lână. Culoarea lor se asorta cu zintă, de asemenea, avantajul de a sublima sub tempera- culoarea scufi ei sau a părului purtătoarei. tura camerei. Materialul şi decoraţia scufi ilor erau foarte variate în Prin urmare am aşezat textila umezită pe o folie de funcţie de rang şi de ocazie. Uneori erau croite din mă- policarbonat şi am stropit-o cu apă distilată după care am tase policromă sau confecţionate din perle, prinse pe un tamponat depunerile astfel dizolvate cu un material higro- schelet din sârmă, alteori erau croşetate din fi re metalice, scopic. În fi nal am rearanjat la forma originală deformări- decorate cu boglari, pietre preţioase sau fl ori brodate. În cursul sec. 16 a crescut numărul scufi ilor confecţi- 8 Lővei Pál: Fragmentul hainei funerare a prinţului stirian Ernst der Eiserne. onate din fi r de mătase policromă, de aur sau argint. Scu- In. Sigismundus Rex et Imperator. Arta şi cultura în perioada lui Sigis- fi ile croşetate descrise, afl ate în inventare, fără îndoială, mund de Luxemburg. 1387–1437. Budapesta, 2006. Kat. 4. 58. p. 352 sunt dantele croşetate în tehnica macrame sau zimţi. Apa- 9 Analizele fi rului metalic s-au realizat graţie dr. Járó Márta, chimist (Muzeul Naţional al Ungariei) şi fi zicianului dr. Tóth Attila (MTA Insti- riţia simultană a acestor două tehnici pe aceeaşi piesă nu tutul de Cercetare Fizică) este excepţională.

145 Tipul de scufi e, numit ,,calott”, croşetată din fi r, are regele Ştefan cel Sfânt împreună cu regina Gizela au do- ca origine fi leul, apărut în secolul 12 în Franţa. Având în nat-o bisericii din Székesfehérvár, conform inscripţiei de vedere forma lui, fi leul putea fi prins în două feluri: ori pe donaţie din 1031 (foto 11). o gaică decorată ori era legat cu o rozetă (ac de voal) de Puviala este un obiect special în rândul celor contem- mărimea unei palme, care era fi xată pe cap. porane ei. Cert este că a fost confecţionată de meşteri spe- O scufi e croşetată cu fi r aurit a fost găsită în Szombat- cializaţi ai unor ateliere afl ate sub autorizaţie regală sau hely, în cripta bisericii Sf. Martin în 1992 (foto 7). Materia- sub protecţia arhiereului. lul folosit la realizarea acesteia este fi rul metalic confecţio- Cu cea mai mare probabilitate inscripţiile şi programul nat din bandă de argint aurită, cu fi r intern de mătase. iconografi c erau formulate de către cleric. Rândul brodat Decoraţia consta în fl ori realizate din argint aurit, cu- cu imagini ar fi putut fi realizat cu ocazia unui jubileu. pru argintat, sârmă de fi er, piele şi din bănuţi auriţi sau Data brodată poate însemna simultan aniversarea a 1030- argintaţi având forma unei picături. Ca accesoriu al scufi ei de ani a dominaţiei lui Hristos sau jubileul a 30 de ani al a existat şi o perucă din mătase împletită cu fi re deschise domniei lui Ştefan cel Sfânt. cu trei toroane. Croiala pluvialei este un semicerc regulat, urmărind Obiectul a ajuns în atelierul de restaurare într-o stare modelul pluvialelor în forma de clopot. De-a lungul axei foarte deshidratată şi prezenta lipsuri semnifi cative. longitudinale, partea de spate este împărţită pe segmente Firele metalice s-au corodat parţial sau total, acoperind prin apariţia decoraţiei caracteristice pluvialelor de acest masiv toată suprafaţa obiectului cu produşi de coroziune, tip, în formă de Y. Aripile oblice sunt decorate cu profi le policromi, ai fi erului, cuprului şi argintului. Între aceste de îngeraşi şi se închid perpendicular în centrul geometric depuneri au mai fost identifi cate şi pământ, păr, plante şi al obiectului. Pe aripa verticală este reprezentată fi gura lui săruri de calciu (foto 8). Hristos ca judecător al lumii şi Hristos Mântuitorul. Dea- Înainte de conservare s-a efectuat analiza morfologică supra crucii apare Fecioara Maria şi fi gura evanghelistului a fi relor metalice şi s-a defi nit caracterul şi nivelul corozi- Sf. Ioan, înconjuraţi de simbolurile celor patru evanghelişti. unii, la fel s-a procedat şi pentru materialul şi tipul fi relor În partea inferioară a crucii sunt redaţi profeţi şi apostoli, metalice, cu scopul de a alege cel mai potrivit tratament.10 iar în rândul următor sunt aşezate medalioane circulare pre- S-au efectuat analize privind efectul substanţelor de zentând primii martiri ai bisericii. La piciorul crucii apar tratament şi s-a reconstituit tehnica de lucru. Curăţarea s-a fi gurile perechii donatoare, Sf. Ştefan şi Gizela. realizat cu apă distilată şi emulsie pe o formă de plastic Materialul din care este confecţionată pluviala este mă- identică formei obiectului.11 După clătirea emulsiei şi re- tasea bizantină cu ornamente de rozete, păstrate doar par- stabilirea formei originale a obiectului am aşezat scufi a pe ţial. A fost necesară efectuarea unui desen de reconstrucţie o formă de plastic cu partea stângă spre exterior. În partea pentru a putea vedea cum arăta obiectul origininal. interioară a obiectului am făcut un fi leu înnodat din bum- Mantia transformată dintr-o pluvială prezintă o supra- bac, care a constituit baza completării şi a avut scopul de faţă acoperită cu fi guri brodate, aurite, sugerând un obiect a sprijini şi de a consolida obiectul. Completarea s-a rea- de orfevrărie. Firele de mătase care susţin fi rele aurite, lizat cu un fi r de bumbac, care se armonizează cu culoa- sunt albastre, roşcate şi verzui. Modul de confecţionare ne rea fi rului intern de suport al fi rului metalic şi cu modul de indică calitatea muncii: pe o suprafaţă de 1 cm2 erau legate confecţionare a scufi ei, respectiv tehnica macrame (foto 9). 50–56 fi re metalice cu mătase, respectând ţesătura. În fi nal am aşezat obiectul, potrivit modului de purta- Pregătirea broderiei a constat din planifi carea compo- re, pe o formă de cap acoperită cu bumbac în aşa fel, încât ziţiei, iar apoi din copierea planului, după care s-a trecut să poată fi , mai târziu, depozitată şi expusă12 (foto 10). la realizarea desenului preliminar pe ţesătura bizantină. Este foarte probabil ca pe stofa întinsă pe ramă să fi Analiza tehnicii de confecţionare a mantiei fost desenată mai întâi schema geometrică a compoziţiei, de încoronare în care s-au aranjat fi gurile într-o unitate regulată. În ur- mătoarea etapă în spaţiile împărţite au fost desenate fi gu- Mantia de încoronare a regilor maghiari este o pluvială rile alese după modele. în formă de clopot acoperită cu broderie aurită, pe care În 1978 mantia a ajuns din nou în Ungaria şi au fost iniţate analizele, realizate de istoricii de artă împreună cu 10 Járó M. – Tóth A. – Kiss-Bendefy M.: Investigation of metal threads restauratori şi investigatori biologi. Acestea au scopul de and metallic decorations of a 16th century bonnet. In. Internatio- defi nire a tehnicii de confecţionare, a intervenţiilor ante- nal Perspectives of Textile Conservation, eds.: Á. Tímár-Balázsy, D. rioare şi a lipsurilor şi în acelaşi timp de a evalua starea Eastop, Papers from the ICOM CC Textiles Working Group Meetings, 13 Amsterdam 13-14 October 1994 and Budapest 11-15 September 1995, obiectului. Archetype Publications, London, 1998, 127-132. La începutul acţiunii a ieşit la iveală faptul că dimen- 11 Componenţa emulsiei: apă distilată 90%, detergent anionic 3% şi etanol siunile originale ale obiectului nu pot fi defi nite, deoarece, 10% într-un litru 12 Sipos, E.: Restoration of a sixteenth-century bonnet from St Martin’s church in Szombathely. In International Perspectives on Textile Conser- 13 Sipos E.: Proportions and Measurements the Making of the Chasuble. vation, Papers from the ICOM-CC textiles Working Group Meetings, The Coronation Mantle of the Hungarian Kings: Budapest, 2005. pp. Amsterdam 13–14 October 1994 and 11–15 September 1995. 121–127. 92–107.

146 odată cu transformarea pluvialei în mantie au fost efectuate Enikő Sípos mai multe tăieturi: pe partea din faţă, apoi din cauza degra- Restaurator textile principal dării obiectului s-a tăiat şi din partea inferioară, şi în sfârşit Muzeul Naţional al Ungariei de jur-împrejur. Odată cu reparaţiile mai sus menţionate Departamentul Protecţiei Obiectelor de Artă şi de Restau- mantia a fost peticită în mai multe locuri şi a fost nevoie rare ca stofa bizantină să fi e consolidată cu mai multe straturi Muzeul Naţional al Ungariei de ţesătură din diferite epoci. Broderiile deformate le-au 1088 Budapesta, Múzeum krt. 14-16. cusut cu cusături dure, neregulate şi cu diferite tipuri de Tel.: +36-1-338-2122 fi re. Ca urmare am făcut două desene: unul prezentând sta- Email: [email protected] rea actuală iar celălalt reprezentând reconstituirea în desen a mantiei originale cu scopul de a afl a locul şi dimensiunea Traducere: Júlia Tövissi broderiilor precum şi totalitatea lipsurilor (foto 12). Şirul de imagini este dispus într-un sistem geometric ordonat, semicircular. În consecinţă planul aplicat la con- TITLURILE FOTOGRAFIILOR fecţionarea mantiei este rezultatul unei construcţii, care are la bază conexiunea cercului cu pătratul. Acest princi- Foto 1. Haină din secolul 16 din Szikszó înainte de resta- piu al construirii se găseşte într-o caligramă, din secolul urare. 10, denumită Carmen Pictum,14. Urmele compasului şi ale Foto 2. Costumul pregătit pentru expunere. liniarului sunt clar observabile pe pagina originală a codi- Foto 3. Haina fetiţei din Sárospatak. cii15. Această tehnică simplă, era adeseori aplicată de către Foto 4. Haina restaurată. meşteri, în realizarea de clădiri, obiecte compozite, moza- Foto 5. Fragmentul hainei funerare a lui Ernst der Eiserne. icuri. Metoda nu necesită cunoştinţe matematice speciale Foto 6. Desen de reconstituire privind starea originală ci cunoaşterea proporţiei medievale, care se construieşte a ţesăturii. pe un singur modul, generând un sistem numeric de mă- Foto 7. Scufi a din Szombathely înainte de restaurare. suri. De fapt se lucrează cu numere. Este de ajuns să se de- Foto 8. Diferite tipuri de coroziuni pe suprafaţa scufi ei. fi nească dimensiunea unui singur component geometric; Foto 9. Modalitatea de completare. astfel, cunoscând unitatea, se poate construi opera, prin Foto 10. Scufi a după restaurare. multiplicare sau împărţire, mărire sau micşorare după ne- Foto 11. Mantia de încoronare a regilor maghiari. voie. Fiecare pas din procedeu depinde de această măsură, Foto 12. Desenul construit al mantiei. proporţiile între sectoare rămânând neschimbate. Foto 13. „Carmen pictum” (caligramă). În cazul mantiei, modulul a însemnat latura unui pă- Foto 14. Liniile de construcţie ale caligramei. trat, a cărei lungime este echivalentă cu raza cercului, pe Foto 15. Schema de bază a construcţiei mantiei. care, în cazul în care o înjumătăţim, obţinem o pereche Foto 16. Compararea mantiei cu desenul construit. de pătrate mai mici cu jumătatea dimensiunii originale. Continuând operaţia, obţinem cinci perechi de pătrate care se micşorează proporţional aşezându-se pe cele două laturi ale axei centrale împreună cu cercurile înconjură- toare. Fiecare punct, mandorlă, fâşie distributivă precum şi locul medalioanelor pot fi defi nite în funcţie de aceste cercuri şi pătrate16 (foto 15). În fi nal am comparat starea actuală cu forma constru- ită, şi am obţinut, astfel, informaţii despre lipsuri, despre părţile deformate şi despre tehnica de lucru a meşterilor din perioada lui Ştefan cel Sfânt.

14 Principiul construirii se găseşte într-o caligramă (Carmen Pictum) aﬂ a- tă pe frontispiciul unui codice. Autorul poeziei este Ufﬁ ngus, călugărul mănăstirii Sf. Liudger din Werden 15 OSZK, Clma. 7.2v,3r 16 Unitatea= 1 stânjen = 10 picioare = metric 310 cm

147 Posibilităţi de analiză ale obiectelor pictate pe suport de hârtie, concluziile câtorva analize

Katalin Orosz

În diferite colecţii publice se păstrează o mulţime de stauratorul să poată formula şi adresa întrebări exacte şi obiecte de hârtie colorate (pictate, tipărite) şi documente adecvate experţilor potriviţi şi să poată strânge, sintetiza pe suport de hârtie. Tehnica de confecţionare şi starea de şi documenta profesional rezultatele primite. conservare ale acestora prezintă o varietate largă. Identi- La deciderea seriei de analize este indispensabil să fi carea materialelor şi stării straturilor de culoare este im- formulăm scopul urmărit şi defi nirea rezultatelor aştepta- portantă atât din punct de vedere al istoriei artei, al istoriei te. De asemenea este importantă cântărirea relaţiei dintre tehnicii cât şi din punctul de vedere al conservării, însă riscul şi rezultatul posibil al intervenţiei (ex: prelevarea în majoritatea cazurilor acesata este o sarcină complexă, de probe, manevrarea obiectului). înainte de deciderea necesită multe informaţii de specialitate şi colaborarea ex- setului de analize trebuie strânse informaţiile privind teh- perţilor din domenii diferite. Literatura de specialitate ma- nicile contemporane, lianţii folosiţi, respectiv compoziţia ghiară se ocupă prea puţin de analiza straturilor de culoare şi utilizarea culorilor. Majoritatea analizelor se efectuează aplicate pe hârtie şi articolele din străinătate de asemenea înaintea începerii operaţiilor de conservare şi restaurare, tratează problematica identifi cării straturilor de culoare dar în cursul restaurării se pot ivi unele întrebări care vor aproape exclusiv în legătură cu coroziunea cernelurilor şi face necesară efectuarea unor noi analize. culorilor/vopselelor. Reuşita analizelor este îngreunată de Aşadar mai întâi trebuie stabilite scopul analizelor şi dimensiunea redusă a probelor care se pot preleva, deoa- al intervenţiilor, apoi trebuie hotărât tipul informaţiilor rece pe hârtie straturile de culoare sunt în general aplicate necesare. Pot fi importante originea obiectului, persoana în strat subţire. Un alt factor de îngreunare este faptul că creatoare, proprietarii, istoricul, funcţia acestuia – aces- de multe ori culorile, cernelurile şi coloranţii au ei înşişi te informaţii le putem procura de obicei de la specialişti o compoziţie complicată, respectiv facptul că substanţele muzeologi, istorici, arhivari, cu ajutorul analogiilor sau al folosite la prepararea hârtiei nu se pot separa de straturile literaturii de specialitate. aşadar pentru restaurator acesta de culoare. În cele din urmă vom prezenta principiile ana- este cursul colectării datelor. Determinarea materialelor, lizei şi cu ajutorul unei cărţi pictate de mână vom ilustra tehnicii şi a degradărilor obiectului necesită tipuri diferite cu exemple concrete posibilităţile, difi cultăţile şi limitele de analize efectuate sau comandate de restaurator. Înain- identifi cării straturilor de culoare. te de analizele microanalitice, obiectul se analizează prin În general problematica analizei obiectelor de hârtie observarea cu ochiul liber şi cu stereo-microscopul. Prin pictate se iveşte legat de proiectarea intervenţiilor de con- observare atentă putem obţine multe informaţii despre servare şi restaurare, dar sunt şi cazuri când se urmăreş- obiect. Este important să ne notăm cât mai exact observate dovedirea autenticităţii bunului cultural. În cazul din ţiile şi să facem fotografi i de calitate bună de ansamblu şi urmă de obicei este necesară doar identifi carea materia- de detaliu. În cursul fotografi erii, pe lângă documentare, lelor suportului şi ale straturilor de culoare.1În deciderea putem obţine informaţii utile de exemplu prin utilizarea intervenţiilor de restaurare este nevoie de mult mai multe iluminatului de mai multe feluri (lumină difuză, lumină informaţii, este la fel de importantă identifi carea materia- razantă, etc.) Informaţiile obţinute în urma documentării, lelor, tehnicii de confecţionare şi a stării suportului şi ale observării şi fotografi erii trebuie sistematizate şi pe baza stratului de culoare, respectiv dezvelirea cauzei alterări- acestora trebuie formulate întrebările şi ipotezele ţinând lor şi a interpretării şi confrontării rezultatelor, respectiv cont de scopul intervenţiei. Desigur, la formularea între- cum pot fi prevenite aceste alterări. Deciderea analizelor, bărilor şi la emiterea ipotezelor ne vom folosi de cunoştin- efectuarea sau comandarea acestora la specialişti, respec- ţele legate de tehnica elaborării obiectului, de teoria, prac- tiv interpretarea şi compararea rezultatelor sunt obligaţia tica şi etica restaurării. În acest moment deja ştim exact la restauratorului. Pentru aceasta este indispensabil ca rece întrebări aşteptăm răspunsul în urma analizelor. Însă în momentul alegerii setului de analize trebuie să cunoaştem principiul acestora, cantitatea de probă necesară acestora, 1 Unele informaţii le afl ăm doar în urma restaurării, când obiectul este tipul şi exactitatea informaţiilor care se pot obţine în urma dezmembrat (ex. scrisul de pe benzile caşerate pe cotorul unei cărţi, tipăriturile, icoanele folosite la decorarea interiorului unui Betlehem, lor, respectiv tipul analizelor care ne stau la dispoziţie şi etc.) condiţiile necesare. Trebuie considerat dacă există analize

148 nedistructive, ce cantitate de probă este necesară, dacă se În cazul anumitor procese de conservare poate fi necesară distruge proba în urma analizei sau se poate folosi şi la verifi carea efi cienţei acestora (ex. dezacidifi erea hârtiei, alte analize. Trebuie analizat dacă este necesar transportul legarea ionilor metalici) prin metode de verifi care. Aces- obiectului, şi dacă da ce risc presupune acesta. Dacă in- tea sunt de obicei teste microanalitice (ex. testul ionilor de formaţia este necesară la efectuarea intervenţiei sau este cupru şi al ionilor de fi er). Trebuie avut grijă ca la efectu- importantă din alt punct de vedere?2 Dacă informaţia obţi- area acestor teste microanalitice hârtia indicator să fi e din nută este proporţională cu efectul asupra obiectului. coloranţi care nu migrează, întrucât acestea ar putea con- După stabilirea analizelor de efectuat, de obicei este tamina obiectul deja conservat. Documentaţia de restau- oportun să se înceapă cu analizele care se pot efectua de rare trebuie să conţină rezultatele tuturor analizelor efec- către restaurator în laboratorul de restaurare. Astfel sunt: tuate sau comandate cu interpretarea adecvată a acestora. – observarea suportului în lumină directă şi în contra Procesul de analiză prezentat va fi ilustrat de analize- lumină (sită, fi ligran, defecte ale hârtiei, direcţia fi - le întreprinse pe o carte din sec. al 16-lea.3 Cu privire la brelor, grosime) lungimea permisă a articolului de faţă, nu putem publica – analiza optică a culorii: fotografi ere în lumină cu analiza tuturor pigmenţilor sau straturilor de culoare, de diferite lungimi de undă (ex. UV, infra), culoarea aceea vom prezenta unele exemple de pigmenţi şi de de- şi grosimea straturilor de culoare, alterarea culorii gradare tipice, relevante din punctul de vedere al planifi - sau a tonului cării intervenţiilor. – caracterul chimic al hârtiei şi al straturilor de culoare, probe de solubilitate, analize microchimice (ex. Datele volumului şi scurt istoric al confecţionării demonstrarea prezenţei ionilor metalici) – examinarea cu ochiul liber a suportului şi a stratu- Volumul analizat este opera lui Georgius Agricola, inti- rilor de culoare. tulată „De re metallica”, publicată în limba germană în Metodele de analiză enumerate pot ridica noi întrebări 1557, păstrată la Biblioteca Centrală a Arhivei Naţionale la care se poate răspunde în urma altor analize. După cele Ungare. Cota cărţii: 4/1288. dimensiuni: 221x300x44mm. de sus pot urma metodele instrumentale nedistructive, ex. Autorul, Georgius Agricola s-a născut la data de 24 martie microanaliza cu radiatie X indusă folosind particule incăr- 1494, la Glauchau, cu numele de Georg Bauer, numele cate accelerate (PIXE), analiza prin fl uorescenta cu raze latin şi l-a însuşit – conform tradiţiei acelei perioade – X (XRF), apoi cele care necesită cantităţi mici de probe, după terminarea studiilor. Începând din 1531 a practicat cum ar fi analiza pigmenţilor din preparat microscopic, ca medic-farmacist orăşenesc la Chemnitz, Cehia şi a des- microanaliza de raze X dispersivă in energie (EDS), dif- făşurat activitate de minerit. Până la moartea sa din 1555 racţia Roentgen, analiza Raman, microspectrometria în inf- a activat ca om de ştiinţă, creând opere de bază în mai raroşu cu transformare Fourier (FTIR). Rezultatele obţinute multe domenii de ştiinţă. Printre acestea se numără şi „De prin diferite metode de analiză trebuie comparate, rezumate re metallica”, ce se poate traduce ca: „Douăsprezece cărţi şi în caz că e nevoie setul de analize trebuie reconsiderat. despre minerit, în care sunt nu doar descrise ci şi ilus- Rezultatele negative sunt la fel de importante (ex. în caz trate cu imagini la locul potrivit toate ofi ciile, uneltele, că am suspectat prezenţa sulfului în pigment, dar analiza ustensilele şi toate cele necesare practicării acestui meş- nu a confi rmat această ipoteză). Se poate întâmpla ca vreu- teşug, cu text explicativ al imaginilor în limba latină şi na dintre analizele planifi cate să devină inutilă, dacă o altă germană pentru o mai bună înţelegere”. Agricola a lucrat metoda ne-a dat rezultat sigur, dar se întâlneşte mai des ca la această carte mai bine de 20 de ani, versiunea latină analize noi să devină necesare. De aceea este deosebit de fi ind terminată la sfârşitul anului 1550. Cele 292 de fi guri importantă documentarea continuă, exactă şi reconsidera- ilustrative cuprinse în volum au fost xilogravate de către rea continuă a întregului proces. Rezultatele merită orga- Hans Rudolf Manuel Deutsch şi Zacharias Speckling pe nizate în tabel, astfel procesul fi ind mai uşor de parcurs şi baza desenelor lui Basilius Weffringer. În martie 1553 au relaţiile dintre fenomene fi ind mai uşor de interpretat. Re- fost terminate şi ilustraţiile, iar tipăritul a fost terminat în zultatele obţinute trebuie comparate cu tehnicile şi materi- martie 1556, la Basel. După prima ediţie în limba latină, alele descrise de sursele istorice contemporane obiectului, în 1557 a apărut şi ediţia germană, ambele fi ind tipărite la respectiv cu datele din literatura de specialitate a vremii. tipografi a din Basel a lui Jeronymus Froben şi Niclausen Trebuie mereu ţinut cont de scopul prestabilit al intervenţi- Bischoff. Traducerea a fost realizată de profesorul Phi- ilor şi al analizelor (fi g.1). lippus Bechius, locuitor tot la Basel. Plăcile de gravură Din moment ce considerăm că posedăm toate infor- pentru ilustraţii au fost folosite doar la opt exemplare în- maţiile importante din punctul de vedere al operaţiilor de tre 1556 şi 1657. Această carte timp de 200 de ani a fost conservare şi restaurare, putem efectua aceste tratamente. 3 Aceste analize autorul le-a efectuat în cadrul cercetărilor pentru teza de 2 Morile de hârtie mijlocii şi mari ale acelor vremuri lucrau cu 40-60 de doctorat, rezultatele detaliate vezi: Orosz Katalin: XVI-XVII. századi site, ale căror fi ligrane au fost executate manual. Desigur şi fi ligranele festett papírtárgyak vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei (Analiza identice prezintă unele mici diferenţe în funcţie de reuşita reproducerii şi posibilităţi de conservare ale obiectelor de hârtie pictate din sec. din sârmă a simbolului. (comunicarea verbală a fi ligranologului Pelbárt 16-17), Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Budapesta, 2008 . Jenő) Coordonator ştiinţifi c: Dr. Járó Márta

149 cel mai important tratat de minerit. A apucat nenumărate tea traduce astfel: „În serviciul iubitorilor de mine Caspar ediţii şi a fost tradusă în 12 limbi. Traducerea maghiară Scherertz”. Pe baza caracterului scrisului putem presupu- a apărut în 1985 cu titlul „Tizenkét könyv a bányászat- ne că însemnările datează din sec. 17, Caspar Scherertz ról és kohászatról” (Douăsprezece cărţi despre minerit fi ind cu mare probabilitate specialist în minerit în sudul şi metalurgie). Conform registrului contabil păstrat in- Ungariei.5 Pe baza caracterului scrisului putem presupune tact al tipografi ei Froben reiese că între 1562–1563 patru că notele însemnate pe marginea fi lelor în limba germană ediţii ale variantei germane au fost pictate. Această lucra- îi aparţin deasemenea acestuia, fi ind observaţiile unui re migăloasă şi costisitoare cu siguranţă a fost executată specialist legat de text. la comandă – din păcate nici până astăzi nu s-a găsit nici Cartea a fost tipărită pe hârtie manuală, turnată cu şase unul din aceste exemplare. Despre pictarea exemplarului feluri de site ale aceleaşi mori6, fi ligranul reprezentând studiat nu avem nici o informaţie de încredere. o coroană. Filigranul apare pe 69 dintre cele 252 de fi le. Imaginea fi ligranului constă dintr-o coroană cu trei vâr- Scopul analizei furi şi sub aceasta litera F sau E. (Din păcate litera nu este destul de clară.) Dacă litera de sub coroană este F, atunci Caracterul unic şi importanţa volumului se datorează co- în opinia fi ligranologului Pelbárt Jenő, hârtia provine de loritului în verde, albastru, galben, negru, gri, maro, bej la moara de hârtie din Fabriano. Dacă litera este E, atunci şi alb al ilustraţiilor de dimensiuni de jumătate de pagină ipoteza fi ligranologului este că avem de-a face cu hârtie sau o pagină întreagă (cca. 134x143mm, 140x234mm). elveţiană (foto 2). Nu avem nici o informaţie privind faptul că acest volum În orice caz, hârtia de calitate bună folosită la acest ar coincide cu exemplarele pomenite de registrul conta- volum cu siguranţă provine de la aceeaşi moară. La une- bil a tipografi ei Froben. Coloritul nu se potriveşte cu nici le fi le fi ligranul apare în poziţie verticală normală, iar la unul din cele 3 volume care se regăsesc pe teritoriul Un- unele acesta apare în poziţie întoarsă cu 180 grade, adică gariei. Această carte este importantă datorită stilului unic imaginea coroanei apare inversată, cu susul în jos. Acest al picturii şi datorită însemnărilor de proprietar. Analizele lucru se explică prin faptul că dimensiunea sitelor în moa- prezentate au fost indicate de clarifi carea diferenţei în co- ră era de două ori cât dimensiunea fi lelor, astfel pe ambele lorit şi starea de conservare dintre prima şi a doua parte feţe ale unei coli s-au tipărit câte patru pagini, apoi colile a volumului. Tonul celei de-a doua jumătăţi este diferit fi ind împăturite în două straturi ca să se obţină fi lele. de prima jumătate, fi lele sunt învelite de un strat albicios, La prima vedere, în ciuda micilor degradări fi zico-me- iar ilustraţiile prezintă degradări cauzate de coroziunea canice ale legăturii, volumul pare a fi în stare de conser- cernelii, pe alocuri se prezintă şi pierderi de material al vare bună, fără urme de degradări severe sau lipsuri mari suportului. Faţă de acesta, prima jumătate a volumului nu (neluând în considerare fi lele lipsă). Se pot observa foarte prezintă nici o alterare în afară de unele halouri în colţul bine defectele tipice ale hârtiei manuale de adineauri (no- dreapta jos, hârtia fi lelor fi ind în stare foarte bună. duri de fi bre, urme de picături de apă), însă acestea nu Aşadar scopul principal al investigaţiilor a fost sta- sunt foarte dese. Cea mai evidentă degradare sunt halouri- bilirea factorului de degradare şi explicarea diferenţei în le de apă de dimensiuni mari şi cu contur închis la culoare, starea de conservare a volumului. Doar pe baza acestor care apar pe întreaga grosime a volumului în colţul infe- informaţii puteam decide tratamentele de conservare şi rior drept. La primele 20 de fi le ale cărţii se pot observa restaurare. pete de mucegai, însă acestea nu au afectat prea puternic hârtia. Probabil în urma umidităţii la unele fi le zonele pic- Informaţii obţinute în urma examinării cu ochiul tate s-au lipit în pete de fi lele învecinate, ducând cu ele şi liber fi bre de hârtie de pe suprafaţa fi lelor (foto 3). Coloritul viu al cărţii pare intact, deşi răsfoind mai Binenţeles analiza a început cu observarea foarte atentă spre sfârşit se poate observa o oarecare schimbare în ton. cu ochiul liber a obiectului şi cu strângerea datelor, în În prima parte a volumului, zonele pictate în verde sunt urma cărora am putut stabili următoarele: volumul constă mai vii, de un verde albăstrui, în timp ce în a doua parte în total din 252 fi le de dimensiunea folio, dintre paginile verdele a fost aplicat în strat mai subţire şi este de un ton 56. şi 57. lipsesc două anexe împăturite (fi g. nr. 61, 64 şi maroniu, şters (foto 4. a-b). 65), în Cartea a Şaptea, de la fi gura 130. până la capătul După o observare mai atentă putem constata că în cărţii lipsesc 4 fi le.4 Pe foaia de titlu şi pe ultima fi lă se a doua parte fi lele cărţii prezintă unele decolorări ale su- regăseşte marca tipografi că a lui Froben. La baza foii de prafeţelor pictate, brunifi care, transpunerea pe verso a su- titlu şi pe versoul penultimei fi le se poate citi o însem- nare a proprietarului: „Denen Bergk liebenter zu Dienst 5 Însemnările au fost identifi cate de către Dr. Németh István, arhivarul Caspar Scherertz” (foto 1). Însemnarea germană s-ar pu- şef al Arhivelor Naţionale ale Ungariei. 6 Morile de hârtie mijlocii şi mari ale acelor vremuri lucrau cu 40-60 de site, ale căror fi ligrane au fost executate manual. Desigur şi fi ligranele 4 Această parte a capitolului prezintă prezintă acele de referinta folosite identice prezintă unele mici diferenţe în funcţie de reuşita reproducerii la stabilirea gradului de fi neţe a aurului, respectiv tabelele care conţin din sârmă a simbolului. (comunicarea verbală a fi ligranologului Pelbárt datele acelor. Jenő)

150 prafeţelor pictate în forma unor pete maronii şi pe alocuri cuptorului de pe marginea dreaptă a imaginii, stratul roşu apariţia unor fi suri şi lipsuri mai mici. În unele locuri fi le- a fost aplicat subţire, de aceea luminescenţa hârtiei este le sunt învelite de un strat albicios şi de pe acoperişurile mai puternică şi cărămizile apar mai deschise la culoare. roşii culoarea s-a mânjit pe fi lele învecinate (foto 5. a-b.). La şepcile şi cămăşile muncitorilor deasemenea transpare Modifi cările/alterările apărute în zonele pictate au fă- luminescenţa hârtiei, de aceea acestea apar ca pete albe cut indicată acordarea atenţiei sporite pentreu studierea radiante. Faţă de acestea, suprafeţele pictate cu verde apar tehnicii de pictare şi a eventualei schimbări a acesteia. întunecate chiar şi în zonele unde culoarea a fost aplicată În volumul de faţă predomină culorile verde, ocru, maro şi subţire ca un glasiu. Straturile verzi din afara gravurilor, roşu, dar sunt frecvente şi straturile de culoare albă, nea- sunt de fapt suprafeţele verzi din imaginea de pe versoul gră, gri şi albastră. Stratul de culoare este în general subţi- fi lei. Aşadar stratul verde împiedică chiar şi luminescenţa re cu efect mai mult sau mai puţin asemănător glasiurilor, straturilor opuse, ceea ce ne lasă să deducem că această iar de sub straturile de culoare în multe locuri transpar culoare conţine cupru, deoarece din literatura de speci- liniile tipărite. Doar culorile verde, roşu, negru şi maro au alitate putem afl a că pigmenţii pe bază de fi er şi cupru fost aplicate pe alocuri în strat mai gros, păstos, acoperind inhibă puternic luminescenţa, iar culoarea tipică de verde liniile tipărite. Mai ales în straturile de verde şi roşu, şi indică prezenţa cuprului. Fumul gri pictat în strat subţire în cazul reprezentărilor de fum putem observa diferenţe are o luminescenţă de culoare relativ deschisă, probabil accentuate între prima şi a doua parte a cărţii în ceea ce şi în acest caz fi ind vorba de luminescenţa hârtiei. Ocrul priveşte culoarea, tonul şi starea acestora. De aceea, deşi aplicat în glasiu are o luminescenţă galbenă, ceea ce suge- am efectuat analize în cazul tuturor straturilor, acum vom rează prezenţa unui colorant organic (foto 6. a-b). prezenta detaliat doar acelea aplicate straturilor de verde, roşu, gri şi maro. Analiza stratului de culoare roşie Mai întâi am studiat proprietăţile optice ale straturilor de culoare, în lumină vizibilă, UV şi infra şi am înregistrat La planifi carea analizelor, pe baza informaţiilor deja do- aceste imagini. Cele mai multe informaţii le-am obţinut bândite am căutat răspunsul la următoarele întrebări: prin compararea imaginilor luate în lumină normală şi aşa – Ce pigment şi ce liant s-a folosit la stratul roşu? numitele imagini luminescente. În cazul imaginilor lumi- – S-a schimbat oare compoziţia acestui strat în cadrul nescente atomii straturilor de culoare sunt excitaţi cu raze volumului? din spectrul UV (cu lungime de undă de 300-400 nm), – Ce cauzează desprinderea stratului de roşu în a doua iar dintre radiaţiile provenite de pe suprafaţa obiectului parte a cărţii? se înregistrează cele din spectrul vizibil. Această iradie- Mai întâi particule de pigment prelevate din diferite re provenită din obiect, a cărei culoare şi putere sunt ca- zone ale volumului si înglobate în balsam de canada au fost racteristice unui anumit material o numim luminescenţă. analizate la microscop cu polarizare.9 În lumină transmisă În imagini luminescenţa se prezintă sub forma unor pete particulele din preparatul microscopic apar de culoare roşu luminoase de culoare diferită. De obicei hârtia are o lu- portocaliu, iar cu polarizorii intersectaţi au culori de inter- minescenţă puternică, de aceea transpare puternic de sub ferenţă verzi-albăstrui. Particulele neregulate, cu dimensi- straturile de culoare subţiri. Straturile de culoare groase uni cuprinse între 5-10μm au format agregate cu suprafaţa pot acoperi luminescenţa hârtiei, dacă au în compoziţia dură, neunifuromă. Erau puternic birefrigente, prezentând lor pigmenţi care nu sunt luminescente. Lianţii organici, pleocroism (schimbând culoarea între alb şi portocaliu). lacurile, adezivii, coloranţii organici şi anumite minera- Indicele lor de refractare era mult mai înalt decât cel al le (ex. alaunul) sunt în general substanţe luminescente.7 materialului de înglobare.10 În preparatul microscopic, pe La interpretarea imaginilor luminescente trebuie ţinut lângă particulele roşii, pe alocuri am putut observa şi alte cont de faptul că suportul şi liantul pot infl uenţa lumines- particule mici, care însă cu această metodă nu au putut fi cenţa pigmentului sau al colorantului, astfel un pigment identifi cate (foto 7). Analizând stratul de roşu sub micro- poate să fi e luminescent în combinaţie cu un anumit li- scop în lumină incidentă , se poate vedea clar că în multe ant dar să nu fi e deloc sau doar puţin luminescent cu un locuri pigmentul roşu a fost aplicat în amestec cu alb (ex. altul. În cazul suporturilor de hârtie astfel de efect poate pe piciorul drept al fi gurii din prim plan). exercita şi o culoare sau un lac aplicat pe versoul hârtiei. Pe baza proprietăţilor optice am suspectat prezenţa mi- Se poate observa uşor în imagina 6. că stratul de roşu se niului (Pb3O4). Pentru confi rmarea ipotezei, fi zicianul dr. prezintă într-o culoare relativ închisă, maronie acolo unde Tóth Attila a efectuat microanaliza în raze de electroni.11 a fost aplicat gros (la piciorul stâng al fi gurii din prim În cursul acestei analize elementele excitate de fascicolul plan şi pe acoperişul clădirii din fundal).8 Pe cărămizile de electroni al aparatului emit raze Roentgen cu energie caracteristică. Detectorul separă razele Roentgen ori pe 7 Această metodă este folosită frecvent la analiza picturilor de şevalet şi de ulei, însă literatura de specialitate nu prea ne oferă date privitor la dotat cu fi ltru UV. obiectele de hârtie. 9 În analiza pigmentului ne-a ajutat Dr. Galambos Éva, asistent (Univer- 8 La realizarea fotografi ilor luminescente, iluminatul a fost asigurat cu sitatea de Arte Plastice din Ungaria, Budapesta) o lampă de vapori de mercur cu presiune emanând radiaţii de 366 nm, 10 Indicele de refractare al balsamului de Canada este n=1,53 iar fotografi a a fost luată cu un aparat de fotografi at digital Canon 928 11 Academia Maghiară – Institutul Stiintelor Tehnice şi a Materialelor.

151 baza energiei lor (EDS) ori pe baza lungimii lor de undă În spectrul Raman din imaginea 8. diagrama neagră de (WDS). Cu această metodă deci putem identifi ca ele- jos este a pigmentului de miniu de referinţă, iar celelalte mentele chimice (începând de la carbon până la uraniu), trei sunt cele ale probelor din volum. Grafi cele probelor putem estima cantitatea lor aproximativă şi putem stabili din carte sunt deformate nu doar din cauza eventualelor proporţia dintre ele. Avantajul acestei metode este faptul schimbări parvenite în urma îmbătrânirii ci şi datorită ce- că prin focusarea razei de electroni suprafaţa analizată se lorlalte materiale prezente în stratul de culoare (ex. lianţi), poate reduce foarte mult (la cca. 1 μm), ceea ce înseamnă însă peakurile/vârfurile caracteristice miniului sunt clar că se pot analiza cu succes şi probe de dimensiuni foarte vizibile pe toate cele trei probe (fi g. 3). reduse, respectiv cu ajutorul microscopului electronic cu Pe baza acestora putem afi rma cu siguranţă că stratul baleaj (SEM) se poate alege cu precizie suprafaţa dorită de culoare roşie este din pigment de miniu pe tot întregul a fi analizată. (Dezavantajul este necesitatea de prelevare cărţii. Dar nu am primit încă răspuns la întrebările legate a probelor şi de preparare a acestora.)12 Analiza compo- de natura liantului şi dacă compoziţia culorii este aceeaşi nenţilor a dovedit prezenţa plumbului, ca element prin- pe toate fi lele din carte. Pentru analiza liantului avem mai cipal, alt element nefi ind vizibil pe diagrama rezultată. puţine posibilităţi la dispoziţie, deoarece metodele anali- Deci putem conclude că proba conţine doar pigment cu tice nu ne permit concluzii privitor la compuşi organici conţinut de plumb, astfel particulele roşii pot fi miniu, iar complecşi. În sec. al 16-lea şi mai târziu până la apariţia particulele mici provin din alb de plumb (foto 2). materialelor sintetice lianţii şi adezivii folosiţi la pictarea Pentru o confi rmare şi mai sigură am efectuat analiza hârtiei erau de origine animală (ou, clei) şi vegetală (ami- Raman.13 La analiza coloranţilor organici şi a pigmenţilor don, răşină, mastic). La analiza acestora se poate folosi anorganici în ultimele decenii se foloseşte din ce în ce Spectroscopia în Spectru Infra cu Transformaţie Fourier mai des microspectrometria Raman. Metoda se bazează (FTIR) care este larg aplicată în analiza materialelor sin- pe faptul că spectrul în lumină difuză a obiectelor ilumi- tetice. Metoda de spectroscopie infra care se bazează pe nate cu radiaţie monocromatică conţine pe lângă cea a lu- măsurarea frecvenţelor caracteristice, face posibilă iden- minii excitatoare şi alte linii (a.n. linii-Raman), care sunt tifi carea legăturilor moleculare. Interpretarea rezultatelor în legătură cu vibraţiile şi rotaţia moleculei care difuzează se poate face prin stabilirea structurii materialului analizat lumina. Difuzia Raman este indusă cu diode laser care cu ajutorul legăturilor şi grupurilor funcţionale aparţinând produc raze monocromatice cu diferite lungimi de undă. vârfurilor din spectrul infraroşu sau prin compararea di- Lumina difuză este transformată în spectru Raman cu agramei primite cu spectrul materialelor-referinţă. Indife- ajutorul detectorului şi a sistemelor de procesare a sem- rent de metodă, interpretarea rezultatului necesită multe nalelor din aparat, acest spectru fi ind caracteristic com- cunoştinţe de specialitate şi mult exerciţiu, şi în acest caz poziţiei şi structurii materiei analizate. Aşadar, cu această fi ind un mare ajutor pentru specialist ataşarea materialu- metodă se pot identifi ca compuşii chimici, avantajele ei lui-referinţă. Probele din culoarea roşie au rezultat grafi ind necesitatea unei probe minime (câteva particule de fi c caracteristic pentru polizaharide, de aceea am înaintat pigment), ba mai mult, există deja aparat Raman portabil pentru analiză probe de amidon şi gumă arabică proaspete care efectuează analiza direct pe obiect, fără prelevarea şi îmbătrânite artifi cial. Pe baza comparaţiei probelor pu- de probe. La pigmenţii minerali, cu particule de dimen- tem nota prezenţa gumei arabice. În fi gura a 4.-a diagrama siuni mai mari un avantaj deosebit al metodei este faptul de sus este cea a gumei arabice, iar cele trei de jos sunt că sub microscop se poate delimita exact zona, respectiv grafi cele probelor de roşu prelevate din volum. Vârful ce particula dorită a fi analizată. În opinia unor cercetători, apare la 1000 cm-1 denotă guma arabică. Carbonatul de însă, spectrul primit nu este atât de caracteristic încât să calciu din ultima diagramă provine probabil din tratarea se poată interpreta unanim fără alte informaţii speciale. cu var a hârtiei sau din contaminare (fi g. 4). Identifi carea probei se realizează prin compararea spec- Ce poate cauza deci desprinderea straturilor de culoare trului primit cu spectrul materialelor cunoscute. Deoarece în a doua jumătate a volumului dacă nici pigmentul, nici avem prea puţine date în domeniul straturilor aplicate pe liantul nu sunt diferite? Adică au folosit acelaş pigment hârtie şi îmbătrânirea stratului de culoare poate modifi ca şi acelaş liant pe tot parcursul volumului. Observând mai spectrul obţinut, este de folos să venim în ajutorul speci- atent cartea putem remarca faptul că în prima parte roşul alistului care efectuează analiza cu materiale de referinţă. aplicat în strat gros apare doar pe suprafeţe mici (şepci, pantaloni, foc), dar spre jumătatea volumului apar şi gra- 12 Tot o metodă de analiză a elementelor este şi spectroscopia cu fl uo- vuri în care se lucrează în faţa clădirilor sau în interiorul rescenţă Roentgen (XRF), care are şi aparatură portabilă. Avantajul acestora, unde pictorul a aplicat aceste straturi la suprafe- acesteia este faptul că nu necesită prelevare de probe, analiza se poate efectus direct pe obiect, deci este o metodă nedistructivă. Dezavantajul ţe mari, cum ar fi acoperişurile – acestea sunt zonele unde este că acest aparat analizează o suprafaţă cu diametrul de minimum apare problema desprinderilor. Din experienţă putem 3mm, deci nu poate focusa pe suprafaţă destul de mică şi razele Roent- afi rma că miniul poate lua cantităţi mari de gumă arabică gen pătrunzând mai adânc, măsoară şi materialele suportului. De aceea fără să devină lucios, în acelaş timp aplicat în strat gros, în cazul obiectelor de hârtie această metodă necesită cu siguranţă a fi păstos, devine rigid şi se desprinde uşor de pe hârtie. Des- dezvoltată în continuare. 13 Analiza a fost efectuată de către Sándorné Kovács Judit, inginer în ana- prinderile din volumul de faţă se pot explica prin această lize instrumentale. rigiditate, care la răsfoirea cărţii poate provoca fi surarea

152 stratului de culoare. Dar poate fi vorba şi despre faptul cupru s-a realizat cu benzi de testare (Merck), care conţin că s-a folosit prea puţin liant în compoziţie sau că des- indicatorul bichinolină-2,2, care cu ionii de cupru formea- prinderile sunt provocate de degradarea, descompunerea ză compuşi deasemenea de culoare mov. Din intensitatea liantului. Guma arabică se compune din glucide cu cinci culorii putem deduce şi cantitatea aproximativă a ionilor şi şase atomi de fi er14, care conţin grupări laterale carbo- de cupru cu concentraţia între 10-300mg/l. Deoarece cu- xilice (-COOH) cu caracter acid. Aşadar guma arabică şi lorile şi coloranţii solubili în apă au modifi cat culoarea alte substanţe, ca masticul sunt acide. Acizii din conţinu- benzii de testare, metoda nu a putut fi folosită în toate tul acestora pot ataca pigmentul sau suportul, sau însuşi cazurile, de aceea am căutat şi alte soluţii. Chimistul Dr. liantul. Moleculele de glucide conţinute suferă hidroliză Han Neevel17 a pus la dispoziţia noastră hârtia de testare acidă şi mâzga începe să se îngălbenească, să se brunifi ce, elaborată de el şi afl ată încă în faza de experimentare, care devine friabilă şi îi scade fl exibilitatea şi forţa de aderen- foloseşte la evidenţierea ionilor de cupru. Şi această hârtie ţă.15 Acest proces este mult accelerat de prezenţa ionilor funcţionează pe principiul descris mai sus, având ca inica- de metal greu, ca de ex. fi er, cupru, plumb, care pot apărea tor colorantul azoic 2-(5-nitro-2-piridilazo)-1-naftol por- în stratul de culoare. Sub stratul de culoare, hârtia nu arată tocaliu, insolubil în apă şi formează compuşi albaştrii (de semne ce ar denota alterarea celulozei, dar acest fapt nu asemenea rezistenţi la apă) cu ionii de cupru (II). Acest exclude posibilitatea alterării liantului. fapt permite pe de o parte utilizarea sa pe bunuri culturale, pe de altă parte face posibilă spălarea cu apă distilată Analiza straturilor de culoare verde a culorilor migrate în banda de testare din proba analizată, fără a îndepărta compuşii albaştri ai indicatorului cu ionii În urma observării cu ochiul liber şi a analizelor fototeh- de cupru.18 Testele microanalitice au arătat doar la câteva nice putem afi rma că stratul de culoare verde împiedică pete prezenţa ionilor de fi er, dar ionii de cupru au fost luminescenţa, zonele pictate cu verde apar ca pete întu- identifi caţi la majoritatea zonelor verzi şi maronii, atât la necate chiar şi pe versoul hârtiei. Culoarea este un verde straturile aplicate subţire ca glasiurile de nuanţe verzi mai albăstrui, care spre jumătatea volumului capătă un ton calde, cât şi la straturile de culoare păstoase în tonuri reci cald, apoi spre sfârşit devine din nou rece, albăstrui dar (foto 9-10). formând un strat mai subţire şi mai şters. În prima par- Măsurătorile de pH luate pe suprafeţele pictate şi pe te zonele pictate cu verde transpar pe versoul hârtiei în marginile fi lelor au evidenţiat aciditatea straturilor verzi nuanţe verzi, care în a doua jumătate a volumului devin şi a petelor maronii în a doua jumătate a volumului, aces- din ce în ce mai brune. În a doua jumătate a volumului, tea fi ind mai acide cu o unitate decât celuloza necolorată. suprafeţele pictate cu verde prind un ton de bej-maroniu În prima parte a volumului straturile verzi aveau pH-ul şi sunt înconjurate de halouri de această nuanţă (foto 8). aproape identic cu hârtia necolorată de pe margini. Spre sfârşitul volumului apare mai frecvent un start de Imaginea microscopică a probelor de pigmenţi verzi culoar aplicat subţire de o nunaţă mai caldă, care dease- prelevate din volum este foarte asemănătoare, dar între menea împiedică puternic luminescenţa. cele de la începutul cărţii şi cele de la sfârşit există şi une- Pe baza acestora cea mai importantă întrebare a fost: le diferenţe. Pigmenţii verzi de la începutul cărţii au di- ce poate fi acest pigment? Pe baza informaţiilor dobândite mensiuni între 5-20 μm, în lumină transmisă constau din am suspectat verdigis-ul (acetat de cupru). particule de culoare verde deschis, care în mare parte sunt Oare au folosit acelaş pigment pe tot parcursul? Chiar structuri cristaline plate, colţuroase. Marginea particule- şi la suprafeţele pictate subţire, ca glasiurile şi în nuanţe lor sparte în cioburi este neregulată. Pe alocuri particulele mai calde? În ce măsură s-a schimbat compoziţia culorii? arată pete maronii, decolorate. Prin analiza cu polarizato- (Avansând în carte sau de-a lungul timpului.) Ce liant s-a ri parţial intersectaţi se poate constata că pigmentul este folosit? izotropic. Indicele de refracţie este puţin mai înalt decât De ce apar petele maronii pe verso în a doua jumătate cel al materialului de înglobare, fi ind în jur de n=1,6. a cărţii? Există vreo corelaţie între culoarea verde şi de- Pe baza caracteristicilor morfologice şi optice ale pig- gradarea hârtiei în a doua jumătate? mentului se poate constata cu probabilitate că pigmentul Pe suprafeţele pictate cu verde, precum şi în zonele folosit este un săpun de cupru (sarea de cupru a unui acid maronii din jurul acestora am efectuat teste microanali- organic cu lanţ de carbon lung, rezinat de cupru sau ace- tice pentru a afl a dacă sunt prezenţi ioni de cupru sau de tat de cupru „neutru” (verdigris).19 Microanaliza de elec- fi er. În acest scop am folosit pe de o parte hârtie indicator troni a evidenţiat în aceste probe în mod exclusiv cuprul. comercializată de fi rma PEL16 cu conţinut de difenil-fe- nantrolină-4,7 pentru detectarea ionilor de fi er, culoarea 17 Institute for Cultural Heritage, Conservation Research Department, acesteia nu migrează. Demonstrarea prezenţei ionilor de Amsterdam 18 Trebuie ştiut însă că indicatorul formează compuşi albaştri şi cu ionii de cobalt (II), nichel (II) şi zinc (II), dintre care compuşii cu zinc pot 14 ex. acid de glucuronic şi acid galacturonic. fi separaţi cu un acid al cărui pH=3. Acest aspect trebuie luat mereu ăn 15 Acesta se poate observa cu uşurinţă la benzile de adeziv ale plicurilor considerare ăn urma analizelor. vechi, care de obicei erau gumă arabică 19 Atributul neutru este derutant, întrucât soluţia apoasă a acestui compus 16 Preservation Equipment Limited este acid, dar acesta este termenul folosit de literatura de specialitate.

153 Pe grafi cele FTIR se poate observa clar vârful acetatului, de pe la mijlocul volumului a adăugat acestuia şi un co- respectiv vârfurile tipice pentru polizaharide, care sunt lorant organic. Colorantul organic nu a putut fi identifi cat identice cu liantul culorii roşii (foto 5). Din toate acestea exact datorită cantităţii mici de probă ce se putea preleva, putem concluziona că în prima jumătate a volumului au dar probabil acesta a fost extras din plantă cu ajutorul ala- folosit pigment verdigris şi ca liant gumă arabică. unului, respectiv alaunul a fost adăugat şi lichidului co- Imaginea microscopică a probelor prelevate din mijlo- lorat, apoi colorantul a fost precipitat pe un substrat de cul cărţii coincide cu cele descrise mai sus, diferenţa fi ind amidon, ca să devină mai păstos. Soluţia apoasă a alaunu- doar aceea că la agregatele de pigment se pot observa şi lui este foarte acidă, probabil aceasta fi ind cauza acidităţii particule galbene de material organic şi amidon. Anali- stratului de culoare în cea de-a doua parte a cărţii. Aceasta za elementară a detectat pe lângă cupru şi alte elemente: cauzând şi ştergerea şi brunifi carea straturilor verzi. Tot plumb, sulf, aluminiu, potasiu şi calciu. în aceste zone degradarea hârtiei se explică probabil prin Probele verzi prelevate din a doua parte a cărţii sunt descompunerea celulozei în urma hidrolizei acide, respec- mai mult sau mai puţin maronii atât cu ochiul liber cât şi tiv în urma proceselor de oxidare ajutate de ionii de fi er la analiza microscopică în lumină transmisă. Caracteristi- şi de cupru. cile morfologice sunt identice cu cele ale probelor din prima parte, şi structurile cristaline sunt deasemenea plate, Analiza fumului gri şi maro izotrope, cu linia de rupere neregulată, doar culoarea lor în lumină transmisă este verde-maroniu. Dar şi în aceste În prima parte a volumului culoarea gri apare la repre- probe se pot observa particule galbene de material organic zentările de fum, nor, în unele elemente de fundal (ex. şi amidon (foto 11). versanţii munţilor) şi la unelte. În general e aplicat în strat În urma microanalizelor cu raze de electroni se poate subţire, dar şi aşa formează un strat uniform, cu putere de enunţa că la toţi pigmenţii verzi se regăseşte cuprul ca acoperire bun. În a doua parte, fumul este pictat cu maro, element principal, deşi în a doua parte a volumului pro- în strat subţire, ca un glasiu (foto 12. a-b). porţia acesteia faţă de ceilalţi componenţi scade însemnat. În urma analizelor am căutat răspunsul la întrebările: Pe lângă acesta la pigmenţii verzi din a doua parte a vo- – Ce pigmenţi, respectiv ce amestecuri au folosit la lumului sunt mereu prezenţi sulful, aluminiul şi potasiul, pictarea fumului? respectiv de cele mai multe ori şi magneziul şi calciul (fi g. – Oare diferenţa de culoare în pictarea fumului în 6. a-b). prima şi în a doua parte a volumului este cauzată Toate acestea par a demonstra ipoteza că pe tot parcur- de alterarea stratului de culoare sau de schimbarea sul cărţii pigmentul verde folosit a fost verdigrisul, însă tehnicii de pictare? Dacă pigmentul s-a degradat, ce de la mijlocul volumului acesteia s-au adăugat şi coloranţi poate fi cauza acesteia? organici. Prin alaunul (sulfat de aluminiu-potasiu), folo- În prima parte a cărţii, la analiza în spectru infra, fu- sit des la prepararea coloranţilor organici a putut ajunge mul apare mai mult sau mai puţin întunecat, în radiaţii în compoziţia stratului de culoare potasiul, aluminiul şi UV pe alocuri apare deschis la culoare, dar nu are lumi- sulful. Surse din sec. 15-17 menţionează des adăugarea nescenţă puternică, ceea ce se explică probabil prin grosi- alaunului şi la culorile preparate din verdigris, deci nici mea stratului. Sub microscop optic putem observa parti- această posibilitate nu poate fi exclusă. Plumbul găsit în cule foarte fi ne de pigment. Acesta indică faptul că stratul proba prelevată de pe pagina 241 poate însemna adăuga- gri s-a obţinut din amestecul unui pigment alb cu negru. rea pigmentului alb de plumb, precum şi reţetele din acea Microanaliza cu raze de electroni a probei de gri prelevate perioadă menţionează amestecarea celor doi pigmenţi, al- din fumul ilustraţiei de la pag. 96 a relevat plumb ca şi bul de plumb fi ind folosit la pictarea volumului. component principal, pe lângă care apar sulf, potasiu şi Analizele FTIR au relevat în cazul fi ecărei probe pre- cantităţi mari de carbon (fi g. 7. a). Potasiul poate proveni zenţa polizaharidelor, ceea ce în prima jumătate a volu- din guma arabică folosită ca liant, vârful sulfului coincide mului coincide cu liantul stratului roşu, aşadar este gumă cu unul din vârfurile plumbului, cantitatea lui nu pare în- arabică. Însă la probele prelevate de la paginile 96, 180 şi semnată, foarte probabil fi ind vorba doar de contaminare. 241 am observat şi particule de amidon, probabil acestea Faţă de griul văzut în prima jumătate, în a doua parte fi ind substratul materialelor organice (foto 11). Analiza a volumului, fumul este categoric de culoare maro. Deoa- FTIR a evidenţiat şi în acest caz polizaharide, dar gra- rece griul s-a dovedit a fi amestecul albului de plumb cu fi cul acestora nu se potriveşte cu cel al gumei arabice. negrul de carbon s-a concluzionat că maroul ar putea fi Analiza în microspectrometrie Raman a dovedit prezenţa rezultatul transformării albului de plumb. Analiza FTIR amidonului. Aşadar putem spune cu certitudine că în par- a susţinut această ipoteză, întrucât în fumul de culoare gri tea a doua a volumului verdigris-ul a fost amestecat cu s-a putut evidenţia prezenţa carbonatului de plumb bazic coloranţi precipitaţi cu amidon. Se poate ca şi în acest caz (adică alb de plumb), dar în fumul maro nu. Analiza ele- să se fi folosit şi guma arabică drept liant, însă aceasta nu mentară a relevat în fumul maro pe lângă plumb şi prezen- a putut fi identifi cată cu analiza FTIR. Pe baza analizelor ţa sulfului, dar în probă au fost prezente şi cantităţi mari putem enunţa, deci, că pe tot parcursul cărţii pictorul a fo- de aluminiu şi cupru (fi g. 7. b). Analiza preparatului mi- losit la pictarea suprafeţelor verzi pigment verdigris, însă croscopic prelevat din fumul maro a evidenţiat particule

154 de amidon şi o substanţă maro de genul coloranţilor (foto din prima parte acest lucru nu este evident nici la straturile 13. a-b). Prezenţa amidonului a fost dovedită cu analiză de verde, nici în cazul celor maro. În a doua parte fumul Raman. conţine în toate cazurile material organic maroniu, negru Din toate acestea putem deduce că nu este vorba de carbon şi amidon. Analiza compuşilor a evidenţiat şi la de transformarea pigmentului alb de plumb, ci despre aceste probe prezenţa potasiului, aluminiului şi a sulfului, o schimbare în tehnica de pictare, în a doua parte fi ind dar pe lângă acestea a putut identifi ca şi cuprul şi plumbul. folosit un colorant maro precipitat în amidon. Aşadar pictorul a pictat şi fumul cu aceleaşi culori ca şi celelalte suprafeţe maronii. Adică a precipitat în amidon Însumarea analizelor şi formularea concluziilor colorantul organic maroniu extras cu alaun, la care a adău- gat negru de carbon. În aceste straturi de culoare prezenţa Analizele efectuate pe straturile de culoare şi pe fi lele vo- plumbului semnalează probabil prezenţa albului de plumb, lumului au fost compilate într-un tabel, ceea ce a uşurat care probabil a fost adăugat cu scopul de a-i mări densi- compararea rezultatelor obţinute din prima şi a doua parte tatea şi capacitatea de acoperire. Analiza FTIR a arătat şi a cărţii, precum şi deducerea concluziilor. Figura a 8.-a în aceste cazuri polizaharide drept liant, dar nu s-a putut prezintă compilarea analizelor a trei fi le. constata exact ce tip de material este acesta. Dintre poli- Concluzionând observaţiile şi rezultatele analizelor se zaharide sursele originale recomandă pentru hârtie guma poate enunţa că în prima parte a cărţii pictorul a folosit arabică (mâzga arborelor acacia tropicale). Binenţeles drept liant guma arabică alături de pigmenţii de verdigris, puteau folosi şi mâzga altor plante, autohtone, ex. mâzga miniu, alb de plumb şi negru de carbon. Alt material nu s-a fructiferelor cu sâmburi, dar întrucât la toate celelalte cu- putut evidenţia. Pigmenţii anorganici i-a folosit cu precă- lori s-a adăugat guma arabică drept liant, foarte probabil dere în straturi relativ groase, de acoperire. La colorarea aceasta a fost şi liantul suprafeţelor de fum. Pe tot parcur- fumului şi a norilor a amestecat alb de plumb cu negru sul cărţii la straturile de roşu s-a putut demonstra prezenţa de carbon, obţinând astfel un strat gri uniform. Pe alocuri gumei arabice, dar în a doua parte pe suprafeţele mari de a amestecat şi miniul cu alb de plumb, dar în afară de liant roşu o parte din culoare s-a şters, ceea ce nu s-a consta- nu a adăugat nici un alt material. tat în prima parte. Cauza acestei probleme este probabil În jurul paginii 100 a început să folosească pigmen- utilizarea unei cantităţi insufi ciente de liant sau eventual tul verdigris în amestec cu un colorant organic de culoare degradarea liantului. galbenă şi la straturile de culoare aplicate păstos. Foarte În a doua parte, deci, pictorul a modifi cat tehnica de probabil colorantul organic galben l-a precipitat în ami- preparare a culorilor, ceea ce se poate observa atât în to- don, apoi acest precipitat l-a amestecat cu verdigris şi li- nul şi culoarea acestora, cât şi în prorietăţile chimice şi ant. Acest fapt explică prezenţa particulelor de amidon în fi zice ale acestora. Deteriorările observate în a doua parte, preparatele de microscop. Dar în această fază încă nu se modifi cările straturilor de culoare, pătrunderea culorilor pot observa alte schimbări. verzi şi maronii pe versoul hârtiei, precum şi deteriorările La pagina 180 şi 241 deja se prezintă mai multe schim- hârtiei se pot reduce probabil la schimbarea tehnicii de bări faţă de cele de mai sus. Verdigris-ul îl găsim în probe pictare. Alaunul adăugat la culorile cu conţinut de ioni de amestecat cu un material organic şi amidon. Analiza com- fi er şi de cupru a condus la acidifi erea acestora, ceea ce puşilor a relevat în toate cazurile pe lângă cupru şi prezenţa a declanşat atât degradarea culorilor, cât şi a hârtiei. Acest plumbului, potasiului, a sulfului şi a aluminiului. Tot aceste proces a fost infl uenţat de prezenţa ionilor metalici. substanţe apar şi în cazul culorii maro (dar în alte propor- Aşadar la degradarea hârtiei trebuie să subliniem doi ţii), şi sunt prezente şi particulele de amidon. Din acestea factori: aciditatea şi prezenţa metalelor. Substanţele acide putem deduce că pictorul a precipitat coloranţii organici în declanşează hidroliza acidă a celulozei, iar prezenţa ioni- amidon, iar pulberea colorată obţinută astfel a amestecat-o lor de cupru şi de fi er favorizează descompunerea oxidati- cu verdigris, respectiv cu negru de carbon în cazul culorii vă a celulozei. Efectul comun al acestora este fracţionarea maro. La probele analizate s-a putut observa pe suprafaţa lanţului de celuloză, hidrofobizarea hârtiei şi brunifi carea particulelor de amidon prezenţa colorantului galben, re- acesteia în toată secţiunea acesteia, respectiv scăderea spectiv maro, ceea ce dovedeşte că amidonul nu a fost li- drastică a rezistenţei mecanice, iar în fi nal fi surarea hârti- ant ci substratul colorantului. În cazul straturilor de culoare ei, ceea ce se poate observa în multe locuri în a doua parte maro pe alocuri se pot observa particule roşii, probabil în a volumului. aceste cazuri s-a adăugat şi miniu la culoare. Prezenţa pota- Datorită reproducerii continue a acizilor şi a unor părţi siului, a sulfului şi a aluminiului sugerează că la coloranţii de moleculă mici dar foarte reactivi (a.n. radicali), seria organici s-a adăugat şi alaun în scopul obţinerii unei culori reacţiilor chimice continuă până la descompunerea totală mai frumoase. Surse originale recomandă folosirea alau- a hârtiei. Pe baza celor de mai sus este nevoie de stabi- nului la prepararea coloranţilor organici şi îl foloseau chiar lizarea chimică a cărţii, adică de stoparea proceselor de şi la prepararea culorilor din verdigris. La suprafeţele ver- descompunere şi de fi xarea straturilor de culoare pulve- zi, maronii şi cele de maro deschis, şterse (sol) din a doua rulente. În cazul de faţă stabilizarea chimică înseamnă le- parte a volumului în toate cazurile s-au putut evidenţia ele- garea ionilor metalici (cupru, fi er) şi dezacidifi erea hârtiei mente din compoziţia alaunului. Însă la probele prelevate (îndepărtarea acizilor).

155 Concluzii fi g.6 a-b. Grafi cele EDS ale probelor de verde prelevate de la paginile 22 (a) şi 241 (b) Cazul prezentat este un bun exemplu pentru a dovedi că fi g.7 a-b. Grafi cele EDS ale probelor prelevate din fumul analiza obiectelor de hârtie este un proces foarte complex, gri de la pagina 96 (a) şi din fumul maro de la care presupune aplicarea consecutivă a mai multor meto- pagina 241 (b) de de analiză, cunoaşterea descrierilor şi reţetelor origi- fi g. 8. interpretarea rezultatelor din urma analizelor pa- nale, respectiv a datelor literaturii de specialitate, precum ginilor 22, 96 şi 180 şi faptul că de multe ori putem doar deduce componenţii straturilor de culoare sau cauzele modifi cărilor produse. TITLURILE IMAGINILOR Compoziţia straturilor de culoare a obiectelor de hârtie pictate sau tipărite poate fi foarte variată, iar grosimea Foto 1 a-b. Marca tipografi că a lui Froben, însemnările pro- de multe ori foarte redusă a straturilor în multe cazuri nu prietarului (a) şi note marginale (b) în volumul permite prelevarea cantităţii de probe necesare analizelor studiat pentru stabilirea elementelor componente. Acest fapt este Foto 2. Filigran reprezentând o coroană de pe pagina în deosebi aplicabil coloranţilor organici, ale căror identi- 246 fi care în cazul obiectelor de hârtie încă nu este soluţionată. Foto 3. Halouri de apă şi pete de mucegai de pe pag. 14-15 Foto 4 a-b. Diferenţa de ton ale straturilor de verde se poate observa bine la picturile de pe pag. 22(a) şi 241(b) BIBLIOGRAFIE Foto 5 a-b. Pete brune (în urma pătrunderii coroziunii), mici lacune şi strat pulverulent de roşu pe AGRICOLA, Georgius: Tizenkét könyv a bányászatról faţa(a) şi pe versoul(b) pag. 197 és kohászatról (Douăsprezece cărţi despre minerit şi Foto 6 a-b. Imaginea în lumină vizibilă(a) şi imaginea metalurgie). Editura Műszaki Könyvkiadó, Budapes- luminescentă(b) a paginii 111 ta, 1985. Foto 7. Preparatul microscopic al pigmentului roşu în Agricola évszázada (Secolul lui Agricola), sesiunea de lumină polarizată (mărirea obiectivului:20x) comunicări dedicată aniversării de 500 de ani de la Foto 8 a-c. Straturi de culoare verde la pag. 22 (a), 145(b) naşterea lui Georgius Agricola (1494-1555). Univer- şi 241(c) sitatea Miskolc, Miskolc, 29 iunie 1994. Redactor: Dr. Foto 9. Colorarea în albastru a benzilor de testare Nevel Zsámboki László, http://mek.oszk.hu/02200/02207/ a dovedit pe tot parcursul volumului prezenţa html (2008. 05. 05.) ionilor de cupru OROSZ Katalin: XVI-XVII. századi festett papírtárg- Foto 10. Colorarea în mov a benzii de testare Merck de yak vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei (Analiza asemenea semnalează prezenţa ionilor de cu- şi posibilităţi de conservare ale obiectelor de hârtie pru, însă substanţa indicator a dizolvat puţin pictate din sec. 16-17). Disertaţie de doctorat (DLA), culoarea verde pe suprafaţa de testare Universitatea de Arte Plastice din Ungaria, Budapesta, Foto 11. Compararea preparatelor microscopice ale pig- 2008. mentului verde prelevate de pe şase pagini diferite ale cărţii Orosz Katalin DLA Foto 12 a-b. Imaginea microscopică a fumului gri la pag.96 Artist restaurator hârtie-carte (a) şi a fumului maro la pag.180 (b) cu mărire Muzeul Naţional al Ungariei 20x Departamentul de Metodologie şi Formare Profesională Foto 13 a-b. Preparatul microscopic al culorii maro cu pola- în Conservare rizatori paraleli (a) şi intersectaţi(b), în a doua imagine se pot vedea clar particulele de amidon (mărirea obiectivului 20x) TITLURILE ILUSTRAŢIILOR Traducere: Krisztina Márton fi g. 1. Analiza obiectelor pictate, cu suport de hârtie fi g. 2. Grafi cul EDS al pigmentului roşu fi g. 3. Grafi cele Raman ale probelor din pigmentul roşu şi grafi cul unui pigment de miniu cunoscut fi g. 4. Grafi cele FTIR ale gumei arabice şi ale pigmenţi- lor roşii fi g. 5. Grafi cele FTIR ale probelor de verde de la paginile 15 şi 111 şi cel al unui pigment verdigris cunoscut

156 Restaurarea unei copii pe hârtie, din sec. al 18-lea, a icoanei făcătoare de minuni a Maicii Domnului cu Pruncul Isus

Éva Benedek

Scurt istoric Descrierea morfologică

La sfârşitul secolului al 17-lea, în inventarul bisericii or- După examinarea lucrării cu o lupă specială, s-a consta- todoxe de lemn din Nicula (judeţul Cluj), exista o icoană tat că piesa provine din atelierul gravorului Mansfeld din de lemn a Maicii Domnului cu Pruncul Isus. Ea a fost Viena. În partea de jos a piesei este lizibilă semnătura cu pictată de zugravul Luca din Iclod, fi ind donată bisericii inscripţia „Mansfeld Sculpsit Viennae.”4 de către nobilul local, ortodox, Cupcea. Dimensiunea gravurii, tipărite pe hârtie manuală, este În anul 1699, s-a răspândit vestea că icoana a lăcrimat de 420x300 mm. Icoana este înconjurată de o ornamenta- în faţa soldaţilor austrieci. La vestea minunii, nobilul ca- ţie în stil rococo. tolic al ţinutului, Kornis Zsigmond, „pentru a o pune în În partea superioară a gravurii, se afl ă inscripţia: „ NOS siguranţă,” a transportat icoana în capela castelului său CUM PROLE PIA BENEDICAT VIRGO MARIA” (mo- din Mănăstireni. După revolta celor din Nicula, biserica mentan nu este vizibilă, capul Sfi ntei Mariei fi ind acoperit catolică a iniţiat o anchetă, după care Kornis a fost silit cu o coroană din hârtie învelită cu mătase naturală, de cu- să retrocedeze icoana celor din Nicula. Icoana, după ce loare albastră). În partea inferioară, se vede textul: „VERA în sânul bisericii catolice a fost recunoscută înfăptuirea EFFIGIES B. VIRG. MARIAE, FLENTIS IN TRANSILV. minunii, în anul 1724, a fost montată în altarul principal al AD CLAUDIOPOLIM AO 1699. DIE 15. FEBR. Visitur noii biserici a iezuiţilor din Cluj. De această dată, a primit in Templo Academico. Claudiopoli” (foto 4). denumirea de icoană făcătoare de minuni a Maicii Domu- Portretul Sfi ntei Maria şi al Pruncului Isus a fost decu- lui cu Pruncul de la Cluj.1 pat cu o foarfecă, iar apoi îmbrăcat în „veşminte” compu- Din punct de vedere tipologic, este o reprezentare de se din diferite materiale textile, mărgele, fi re metalice, etc. tip Hodighitria. Denumirea de Hodighitria provine de În vederea consolidării verso-ului piesei, au fost caşe- la mănăstirea Ton Hodegon, locul de păstrare al icoanei rate fragmente de manuscrise din hârtie (datând din 1780, originale, mănăstire devastată în anul 1453 de turci, cu 1782, 1783), cerneala folosită fi ind cea ferogalică.5 Dea- ocazia asediului Constantinopolului. Sfânta Maria este supra, ca învelitoare, a fost aşezată o hârtie manuală cu reprezentată stând sau şezând pe tron, aratându-ne Calea însemnările: „Vestivit, illuminavit, ornavit. P (ater) Josep- cea dreaptă spre viaţa veşnică.2 hus Madár Conc(ionator) Ord(inis) Anno 1786,”6 respec- De-a lungul timpului s-au realizat multe copii ale tiv „Tamas Lajos tulajdona, 1867. 29-dik Septemb(er) icoanei. Sunt cunoscute numeroase variante de icoane pe Lajos fi amé” (foto 5). lemn, sticlă, reliefuri în piatră, gravuri şi multiplicări pe suport de hârtie, etc. tru semnalarea copiilor din localităţile menţionate şi a bibliografi ei de Mitul icoanei a depăşit hotarele Transilvaniei, şi, specialitate. după datele de care dispunem, unele copii sunt păstrate 4 Piesa prezintă analogii cu o gravură pe hârtie, fotografi ată în timpul unei şi la Székesfehérvár, respectiv la Capela „Sfântul Ioan de cercetări la Târgu-Mureş de Ana Dumitran, muzeograf la Muzeul Unirii din Alba Iulia, respectiv cu cea de la Chimintelnic (judeţul Mureş), pro- Nepomuc” din Győr (Ungaria). prietate a Parohiei „Sfântul Ioan Botezătorul” din Târgu-Mureş. În Transilvania, dintre multiple reprezentări realizate Mulţumesc colegei mele, muzeografa Muckenhaupt Erzsébet, pentru pe lemn, sticlă, pânză, sau tipărite pe hârtie, ca analogii, le consiliere ştiinţifi că privind valoarea istorico-documentară a piesei, menţionăm pe cele din Reghin, Chimintelnic, Hodoşoaia respectiv pentru identifi carea gravorului, a manuscriselor, transcrierea (judeţul Mureş)3 (foto 1–3). însemnărilor din limba latină şi semnalarea datelor biografi ce ale fran- ciscanului Madár József. 5 Cerneala ferogalică, insolubilă în apă, este acidă, datorită conţinutului 1 B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek (Stiluri, opere, autori), de acid galic şi a sulfatului de fi er. Cerneala în formă scrisă se oxidează Bukarest, 1977, pp. 24–30.) în contact cu aerul şi devine de culoare neagră sau maro închis. 2 Mihály Ferenc: Adatok egy erdélyi kegyszobor és egy kegykép történe- 6 Madár József s-a născut la Ciucsângeorgiu în anul 1734, în 1753 a intrat téhez. In. Kép, képmás, kultusz (Date şi contribuţii la istoria unei statui în rândul călugărilor franciscani. A slujit la mănăstirea franciscanilor din şi icoane din Transilvania. În vol. Chip, imagine, cult), Szeged, 2006. Odorheiu-Secuiesc, iar apoi la Dej, unde a murit în anul 1806. György pp. 84–85. József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben (Viaţa şi activitatea 3 Mulţumesc istoricilor de artă Barabás Kisanna şi Hegedűs Enikő, pen- franciscanilor în Transilvania), Cluj-Kolozsvár, 1930. p. 546.

157 În vederea obţinerii mai multor informaţii documentare, tămână. Pe suprafaţa mediului nutritiv, s-a constatat lipsa dar şi pentru o curăţire mai adecvată, a fost desfăcută hârtia formării coloniilor de fungi, ceea ce poate însemna lipsa învelitoare. După această procedură, fi ligranul şi liniile de fungilor activi în probă, însă nu înseamnă cu necesitate apă au devenit mai vizibile (foto 6), şi a fost descoperit încă inexistenţa acestora. un fragment cu textul „... Udvarhely városában magának házas társ[...] Bálint Mihálynak [...]kalárát ...”. Analiza compoziţiei hârtiei Cercetarea şi interpretarea informaţiilor şi inscrip- ţiilor dovedeşte că, la un moment dat, în secolul al 18- Analiza s-a efectuat cu metoda colorării cu Graff C, iar lea, obiectul a aparţinut Ordinului Franciscan, respectiv fi brele au fost examinate cu microscop optic Novex, la M ănăstirii Franciscane din Odorheiu-Secuiesc (foto 7). măriri de 100× şi 40×.8 În urma consultării buletinelor de analiză, s-a stabilit că la fabricarea hârtiei s-au folosit fi - Descrierea procedeelor tehnologice şi a stării de bre de plante (foto 9–10). conservare Măsurarea acidităţii hârtiei Suportul piesei este hârtia manuală7, o multiplicare a gravurii, cu cerneală de tipar de culori diferite. Este cunoscut Aciditatea duce la îmbrunirea hârtiei, la pierderea fl exi- faptul că, hârtia manuală are o rezistenţă mai bună la con- bilităţii acesteia, etc. Acizii exercită o acţiune hidroliti- diţiile necorespunzătoare de microclimat (UR, T, lumină), că asupra celulozei, şi, în consecinţă, scurtează lanţul ei totuşi, mai ales în zonele marginale s-au observat deterio- molecular. Măsurarea pH-ului s-a efectuat cu pH-metru rări fi zice, chimice şi biologice. digital portabil, de tip „ Hanna.”9 Prima etapă a constituit- Pe marginile hârtiei au fost observate pete de mucegai o calibrarea aparatului cu trei etaloane: 7,01:,4,04:,10,01 şi halouri, datorate condiţiilor nefavorabile de păstrare şi (foto 11). Hârtia preluată pentru examinare a fost măsura- înfi ltrării apei. Sub infl uenţa umidităţii ridicate, microor- tă cu balanţa digitală numită „Mettler Toledo,” care a in- ganismele (mucegaiuri, bacterii) încep să se dezvolte, şi, dicat 0,004 gr (foto 12). Totodată, hârtia a fost udată cu încet- încet, distrug structura fi brelor de celuloză, materie apă distilată (6,5–7), iar valorile de pH au fost citite după care, altfel, din punct de vedere chimic este stabilă, având aplicarea unui electrod de suprafaţa acesteia. Din fericire, moleculă lungă. În urma acţiunii UR crescute, lanţurile mediul ambiant nu a atacat în mod negativ pH-ul hârtiei. moleculelor de celuloză se pot rupe, cauzând scăderea gradului de polimerizare, ceea ce determină şi scăderea Restaurarea propriu-zisă stabilităţii. Petele mai închise, din partea inferioară a piesei, provocate, probabil, de sporii de mucegai produc din După documentarea amănunţită, descrierea, fotografi erea păcate, degradări ireversibile, care, de multe ori, nu pot şi realizarea investigaţiilor ştiinţifi ce, au urmat tratamente fi eliminate nici cu ajutorul tratamentului umed (foto 8). de dezinfectare, etapele procedeelor de curăţire (uscate şi Materialul textil (mătasea naturală), foarte sensibil la fac- umede), completarea lipsurilor, întărirea marginilor, etc. torii de mediu necorespunzători, s-a decolorat uşor, pro- Din punct de vedere al conservării preventive, s-a con- babil din cauza luminii excesive. Totuşi, putem spune că statat necesitatea dezinfectării, care a fost realizată cu aju- piesa se găsea într-o stare de conservare acceptabilă. torul unui tampon îmbibat în soluţia fungicidă Preventol CMK (paraclor-metacrezol),10 0,5–1% în alcool etilic. Investigaţiile şi analize biologice şi chimice Curăţirea prin metode uscate este necesară pentru a înlătura impurităţile, care s-ar putea fi xa pe hârtie. Tra- Inainte de tratamentele de conservare şi restaurare, pentru tamentul mecanic s-a efectuat prin tehnica desprăfuirii, diagnosticare, este necesară efectuarea investigaţiilor spe- cu ajutorul unei pensule moi şi a unei radiere speciale cifi ce. Laboratorul nostru nu este sufi cient de bine dotat, (foto13). În urma acestei operaţii, de pe suprafaţa hârti- de aceea, analizele biologice şi chimice au fost realizate ei au fost îndepărtate multe depozite de murdărie şi pete. de specialişti în domeniu din alte instituţii. O curăţire specială s-a realizat prin tamponare cu vată îm- bibată în apă distilată. Acest tratament a fost repetat până Analize biologice când tamponul de vată a rămas alb, curat (foto 14). Manuscrisul, desfăcut în prealabil de pe versoul pie- Determinarea fungilor s-a efectuat prin metode clasice sei, a fost curăţat în apă călduţă cu un detergent neionic.11 microbiologice. Probele au fost însămânţate pe mediu nutritiv Czapek-Dox, şi incubate la 30 ºC, timp de o săp- 8 Mulţumesc lectorului universitar al Universităţii „Sapientia” din Tran- silvania, dr. Mara Gyöngyvér, pentru efectuarea analizelor de laborator. 7 Până la sfârşitul secolului al 18-lea au existat numai hârtii în coli, pro- 9 Mulţumesc chimistului Nagy Erzsébet pentru realizarea măsurării şi duse manual. Este cunoscut că, hârtia reprezintă o îmbinare de fi bre ve- determinării pH-ul hârtiei. getale subţiri, mai întîi măcinate, apoi împletite într-o masă compactă, 10 Paraclor-metacrezolul este un fungicid şi insecticid, se dizolvă bine în primind forma unor foi mai groase sau mai subţiri, de forme şi culoare solvenţi organici, se foloseşte la concentraţii de 0,03–0,05%. diferite. O premisă pentru calitatea hârtiei este felul şi cantitatea fi brelor 11 Detergent neionic, se dizolvă în apă, are proprietăţi de umezire şi efect obţinute din materiile prime prelucrate. de spălare foarte bune.

158 Metoda este necesară pentru îndepărtarea impurităţilor de TITLURILE FOTOGRAFIILOR pe hârtie, pentru corectarea pH-ului şi pentru revitalizarea hârtiei, prin rearanjarea fi zică a fi brelor de celuloză (foto Foto 1. Reghin. 15). Consolidarea prin reîncleiere are drept scop înlocui- Foto 2. Chimintelnic. rea cleiurilor originale, pierdute din hârtie în timpul spălă- Foto 3. Hodoşoaia. rii, sau consumate de ciuperci, ca hrană. Reîncleierea prin Foto 4. Înainte de restaurare. pensulare s-a făcut cu adezivul Glutofi x 600 (metil-celu- Foto 5. Verso-ul piesei. loză) 2%12 Următoarea etapă a fost presarea cu ajutorul Foto 6. Desfacerea hârtiei învelitoare. presei de legătorie, pentru înlăturarea deformării. Foto 7. Fragmente de manuscrise Lipsurile şi sfâşierile marginale ale hârtiei au fost Foto 8. Pete de mucegai, detaliu. completate cu hârtie japoneză. Hârtia japoneză folosită Foto 9. Fibre de plante – măriri de 40×. are o textură bună, prin tonuri şi grosime, fi ind asemănă- Foto 10. Fibre de plante – măriri de 100×. toare cu cea a documentului (foto 16). Etapa de consoli- Foto 11. Calibrarea aparatului. dare a suportului, întregirea, completarea „la dublu” s-au Foto 12. Balanţa digitală Mettler Toledo. realizat cu ajutorul mesei de iluminat (foto 17). Foto 13. Curăţirea uscată a verso-ului documentului. În fi nal, putem spune că, după o documentare amă- Foto 14. Curăţirea petelor închise. nunţită şi un studiu de cercetare mai detailat, la efectuarea Foto 15. Curăţirea umedă a manuscrisului. restaurării s-a respectat principiul intervenţiei minime, Foto 16. Măsurarea grosimii hârtiei. absolut necesare şi s-au folosit materiale reversibile, com- Foto 17. Completarea lipsurilor. patibile etc. Restaurarea este o decizie personală, specifi - Foto 18. După restaurare. că, bazată pe principiile domeniului şi experienţă profesi- onală, cu care restauratorul contribuie la prelungirea vieţii şi păstrării operei artistice (foto 18).13

Păstrarea şi protejarea obiectului

Dacă piesa va ﬁ păstrată în depozit, propunem aşezarea ei într-o mapă din carton neacid, totodată, recomandăm menţinerea valorilor de temperatură constantă şi stabilă (15–18 ºC) şi o umiditate relativă de 45–50%. În afară de valorile menţionate mai sus, pentru conservarea obiectului, în expoziţii este foarte importantă folosirea vitrinelor etanşe, a foliilor protectoare contra radiaţiilor UV şi o valoare de 50 lux lumină.

Benedek Éva Restaurator hârtie Muzeul Secuiesc al Ciucului 530132 Miercurea Ciuc Str. Cetăţii nr. 2. Tel.: +40-266-311-727 E-mail: [email protected]

12 Glutofi x 600 (metil-celuloză) adeziv, este un praf alb-gălbui, dar este comercializat şi sub formă granulată. Este solubil în apă, insolubil în alcooli şi alţi solvenţi organici. Prin uscare, formează o peliculă trans- parentă. Se foloseşte la fi xarea cernelurilor, pentru împrospătarea culorilor deteriorate, etc. Amestecat cu detergent, se foloseşte şi la curăţirea umedă a hârtiei. Kastaly Beatrix: Ragasztóanyagok a könyvkötésben, könyv és papírrestaurálásban (Adezivii folosiţi în procesul de restaurare a cărţilor şi documentelor), Budapest, OSZK, 1991. pp.16–17. 13 Mulţumesc colegei mele Nagy Gyöngyvér, fotograf la Muzeul Secuiesc al Ciucului, pentru fotografi ile realizate.

159 Despre restaurarea stucaturilor din papier maché

László Nemes Takách

Ce înţelegem prin papier maché? Obiecte realizate – pe papier maché a pereţilor interiori ai caselor3, magazine- de o parte – din pastă obţinută din fi bre de hârtie, liant şi lor sau navelor, a elementelor de mobilier, a banchetelor materiale de umplutură, introdusă în mulaje negative sau pentru toate felurile de vehicule cu roţi, căruţe. În epoca – conform unei alte tehnici – piese realizate prin stratifi ca- victoriană (atât în Europa cât şi în America) au fost deose- rea bucăţelelor de hârtie cu ajutorul unui adeziv, în mulaje bit de populare şi adecvate „modei de elită” obiectele mici negative ori peste forme pozitive. realizate din pastă de hârtie şi liant, la fel ca şi stucaturile, În Europa, mai precis în Italia, se realizau obiecte din piesele de mobilier, cutiile, paravanele, scaunele şi mesele papier maché deja în perioada gotic târziu-renaştere tim- maché obţinute prin tehnica stratifi cării. purie: icoane în relief, cutii pentru obiecte sacre şi alte Până la mijlocul, respectiv a doua treime a secolului piese. Începând cu secolul al 18-lea s-au confecţionat din al 19-lea, produse din papier maché erau confecţionate de ce în ce mai multe tipuri de obiecte prin această tehnică: meşteri, manufacturi şi fabrici (foto 5–6). în Anglia, alături de piese mai simple, găsim aplice, rame Până la sfârşitul secolului al 19-lea, situaţia s-a schim- de oglinzi cu decor ornamental, candelabre; în Germania, bat radical; stilul Art Nouveau impunea forme noi, speci- tabachere, cutiuţe. Acestea sunt în mare parte capodope- fi ce, favorizând – atât în producţia artizanală cât şi în cea re artizanale, piese valoroase, pretenţioase, cu suprafeţe industrială – materiale tradiţionale prelucrate pretenţios. aurite, incrustaţii de sidef, pictate şi uneori lăcuite (foto Astfel – după aproximativ un secol – obiectele din papier 1–2). maché au fost înlăturate de pe pieţele mari, în timp ce pro- Mulajele negative păstrate de meşteri după realizarea ducţia lor – posibilă numai prin manoperă – a devenit din unor obiecte au oferit posibilitatea producerii obiectelor ce în ce mai scumpă. Pe de altă parte, ca urmare şi a situa- în serii mici1. În atelierele mai mari (de familie), s-a înce- ţiei menţionate mai sus, anumitele tipuri de obiecte papier tăţenit repede împărţirea sarcinilor, specializate pe diferi- maché fabricate în serii mari s-au „degradat” în produse te faze de lucru. La sfârşitul secolului la 18-lea se realizau industriale, în timp ce la realizarea decorurilor arhitecto- în tehnica papier maché vaze, aplice, cutii de ceas, rame nice, a stucaturilor, ornamentelor de pereţi s-a revenit la de tablou, ornamente decorative de masă şi de perete, bus- folosirea materialelor originale. turi ale împăraţilor romani şi alte obiecte, cum ar fi copii În fi nal, atunci când modifi carea chimică a unor mate- ale unor statui clasice, de factură antică, la modă din acea riale naturale (cauciuc, gume, răşini etc.), apoi prelucrarea perioadă, piese de mobilier, blaturi de mese, tăvi, cutii de industrială a materialelor, răşinilor sintetice a condus la bijuterii, tocuri, „copii” de picturi în relief. Piesele lăcuite producerea unor obiecte similare, la o calitate identică sau sau decorate cu incrustaţii au fost realizate peste struc- mai bună decât cele din papier maché, într-un timp mai turile cele mai fi ne, obţinute prin suprapunerea a 60–70 scurt, cu forţă de muncă şi fonduri mai puţine, importanţa de straturi subţiri de hârtie. Ca material de bază s-a fo- practică a tehnicii papier maché a dispărut. losit hârtia din fi bre textile, adezivul fi ind în general pap din făină de secară2. O parte a obiectelor realizate în serie Realizarea stucaturilor din papier maché câteodată peste forme pozitive, dar în general în mulaje negative, au fost impregnate cu un vernis de ulei de in, Arhitectura interioarelor utilizează tehnica papier ma- ceea ce a consolidat obiectele, le-a conferit o mai mare ché pentru realizarea stucaturilor, cornişelor, pilaştrilor rezistenţă la umiditate şi o duritate elastică (foto 3–4). şi a altor elemente similare, începând cu prima treime a Până la pragul dintre secolele 18–19 s-a conturat me- secolului al 18-lea. Masa acestora a fost realizată întot- toda fabricării şi utilizării papier maché-ului la scară lar- deauna din papier maché stratifi cat: din hârtie manuală gă, respectiv la nivel industrial. S-a brevetat realizarea din din fi bre textile4 destinată acestui scop, colorată în albastru sau brun, respectiv roşiatic, încleiată cu pap din făină

1 Obiectele realizate în mai multe exemplare, având o calitate identică, se 3 În 1793, în Norvegia, lângă Bergen, se construieşte din papier maché vindeau mai ieftin, erau deci cumpărate de un public mai larg, fapt ce o biserică. A persistat 37 de ani. A fost demolată în 1830, în locul ei îndemna la realizarea a şi mai multor obiecte. ﬁ ind construită o biserică de dimensiuni mari din piatră. 2 Este un material de bază accesibil oriunde, ieftin şi de calitate corespun- 4 Pentru hârtia manuală colorată, destinată tehnicii papier maché, exista zătoare, care permite ulterior aplicarea unui tratament cu ulei de in. un impozit diferit faţă de celelalte produse din hârtie

160 de secară. Suprafaţa motivelor fi nalizate a fost adeseori Diferitele tipuri de stucaturi din papier maché, având grunduită cu grund de cretă sau ipsos, care a fost eventual forme şi structuri variate, suportă în mod diferit umezeala aurită, sau – în cazul coloanelor etc. – decorată cu imitaţie pereţilor şi condensul. de marmură. În alte cazuri, suprafaţa motivelor a fost aco- perită cu hârtie albă, adică primul strat aplicat în negativ Stucaturi papier maché cu interior gol a fost o hârtie albă, pentru a preveni transparenţa straturilor următoare colorate prin pictură. Varietatea motivelor Exemple ale acestui tip de papier maché găsim în Castelul de stucatură din papier maché disponibilă în comerţul eu- Regal din Gödöllő, în încăperile nr. 45–46–47 de la parter, ropean a crescut repede. Motivele identice, aşezate una în amenajate pentru regina Elisabeta. Majoritatea motivelor alta, erau depozitate în legături, erau uşor transportabile, prezintă o plasticitate accentuată. Golurile elementelor nefi ind fragile, permiţând curbarea în cazul suprafeţelor sunt în întregime închise, laturile motivelor fi ind izolate arcuite sau a bolţilor. Cu ocazia folosirii puteau fi croite cu ipsos5 (fi g. 1 şi foto 9). cu foarfece sau cuţit şi fi xate pe suprafaţa pereţilor prin În golurile închise de mari dimensiuni, datorită ume- cuie. zirii peretelui sau condensului, se ajunge la o umiditate Stucaturile şi decorurile interioare de papier maché au relativă ridicată. În perioada diurnă, când încăperea se ajuns în cele mai înstărite palate şi clădiri publice. În ulti- încălzeşte, aceste goluri devin nişte sere pentru microor- mul sfert al secolului al 19-lea ele decorează deja şi pereţii ganismele ce descompun celuloza, respectiv amidonul. locuinţelor burgheziei. Dacă stucatura este acoperită cu o zugrăveală ce absoarbe umiditatea şi este permeabilă faţă de vaporii de apă, umi- Restaurarea stucaturilor din papier maché ditatea din papier maché este capabilă să se evapore prin straturile de hârtie. Necesitatea tratamentului stucaturilor din papier maché se În cazul Castelului Regal însă ambiţiile ghidate de iveşte în general cu prilejul renovării clădirilor (încăperi- bunăvoinţă au rezultat în aplicarea unor straturi de zu- lor), reparării unor pereţi deterioraţi, datorită infi ltraţiilor grăveală impermeabilă, lavabilă pe suprafaţa pereţilor. de apă sau deteriorărilor mecanice, ori datorită lipsurilor Astfel, din stucaturile de papier maché oricum predispuse parţiale suferite de stucatură, ce necesită completări. la umezire, apa nu s-a mai putut evapora. Materialul în Pentru planifi carea intervenţiilor este necesară efectua- permanenţă umed s-a infestat cu ciuperci. Coeziunea strarea unor probe de decapare în mai multe puncte ale stucatu- turilor exterioare ale stucaturii din maché a slăbit, acestea rii, acoperită în general de mai multe straturi de zugrăveală, fi ind rupte, sfâşiate de stratul de zugrăveală contractat şi cu scopul de a stabili tehnica acesteia: să ştim dacă avem de cojit în urma îmbătrânirii (foto 10–12). a face cu ipsos sau cu papier maché. Stucaturile din papier Cu ocazia restaurării stucaturii, vopselele lavabile pot maché, realizate din materiale organice, impun un trata- fi îndepărtate de pe motivele de maché desprinse doar prin ment total diferit faţă de stucaturile din ipsos. (foto 7). metode mecanice6. În acest caz, în timpul curăţirii meca- Dacă stucaturile nu trebuie (sau nu pot fi ) desprinse nice, o mare parte a motivelor grav infectate de fungi pur de pe perete, nu există altă posibilitate decât îndepărta- şi simplu s-au dezagregat (foto 13–14). rea mecanică in situ a zugrăvelilor suprapuse ce modifi că Părţile distruse, respectiv motivele dispărute de pe conturul motivelor. Înainte de intervenţie, trebuie să ne perete au putut fi completate numai cu copii realizate cu asigurăm, că stucatura de maché nu este umedă. Răzuirea negative de ipsos, prelevate din zonele originale intacte suprafeţei stucaturii umede, înmuiate, poate produce de- (foto 15–16). teriorări, rupturi, deformări serioase, care devin vizibile uneori numai după uscarea totală a stucaturii de papier Stucaturi papier maché cu goluri umplute maché. Bineînţeles, nu trebuie, nu este permisă desprinderea Un exemplu bun pentru acest tip îl oferă stucaturile găsite stucaturilor din locul original, dacă intervenţia nu este în încăperea nr. 112 a castelului Orczy din Gyöngyös, în justifi cată (foto 8). cazul cărora primele straturi aşezate în negativ au fost din Pe de altă parte, trebuie analizată eventuala prezenţă hârtie albă, peste care a fost aplicat în mai multe straturi a unui atac fungic, datorat unor infi ltraţii de apă persis- rumeguş amestecat cu amidon. Peste acest strat s-a aşezat tente mai timpurii, fl uctuaţiilor de umiditate ori condens. o armătură din sârmă menită să asigure rigiditatea stuca- Factorii microbiologici constituie o primă problemă spe- turii, care s-a acoperit cu un alt strat cu rumeguş. La sfâr- cifi că, deoarece pe pereţi, bolţi, sub zugrăveli, nu este vi- şit reversul maché-ului a fost închis cu carton gros, colorat zibilă infestarea ce degradează interiorul gol al stucaturii. cu roşu englez (fi g 2 şi foto 17). Degradarea poate fi stabilită deci cu certitudine numai Datorită structurii acestui tip de papier maché, golul după desprinderea elementului. De aceea o analiză atentă a zonelor cu lipsuri din motivele maché degradate, a su- prafeţelor de ruptură este relevantă. De exemplu, starea 5 Pentru ca în goluri să nu îşi facă cuib păianjeni sau alte insecte. 6 „Solvenţii” disponibili în comerţ pentru acest scop au putere mare de precară, lipsurile prezente în mai multe puncte ale unui oxidare, sunt dezvoltaţi pentru curăţirea pereţilor tencuiţi; utilizarea lor motiv, sugerează un atac fungic. pe obiecte din papier maché este interzisă

161 dintre perete şi stucatura aplicată pe perete este redus, lo- te apartamente, prin despărţirea unor încăperi. Scopul cul acestuia fi ind ocupat de straturile de rumeguş. Astfel, restaurării a fost crearea unui interior unitar prin des- în interior nu se poate forma un spaţiu cu umiditate ridica- coperirea stucaturilor de papier maché din încăperile tă. În acelaşi timp, cantul subţire păstrat de jur împrejur pe despărţite. marginea motivului îndepărtează elementul de planul pe- Prin desfacerea minim necesară a frizei, a devenit vi- retelui şi reduce la minim suprafaţa de contact cu acesta7. zibil un gol închis cu un spaţiu interior amplu, situat între peretele lateral al încăperii, tavan şi stucatură, care împrej- Stucaturi papier maché construite pe schelet de şipci muieşte încăperea de-a lungul pereţilor (fi g. 3 şi foto 20). Această structură este – din punctul de vedere al sen- Încăperile unei locuinţe burgheze din „cartierul palate- sibilităţii la condens – un al treilea tip, predispus într- lor” în Budapesta, pe strada Horánszky, au fost decorate o măsură mai mică umezirii: în spaţiul comun al por- în anii 1890 cu papier maché aplicat la intersectarea pla- ţiunilor de pereţi mai reci (deasupra ferestrelor) şi mai nului pereţilor laterali cu planul tavanului; stucatura este calde (deasupra şemineurilor), se formează curent, ceea construită pe un schelet de şipci şi decorează încăperile ce ajută la egalizarea valorilor de umiditate. Acest efect sub forma unei frize arcuite, fi ind însoţită de şipci orna- însă nu a compensat îndeajuns o infi ltraţie repetată de mentale profi late. lungă durată. Astfel, în colţul nord-vestic al încăperii s-a Stucaturile au fost executate într-un atelier mare şi sunt declanşat un atac fungic pe o suprafaţă de aproximativ de o calitate deosebită. Negativele folosite la producerea 1 m2. În afară de acesta, pe suprafaţa interioară a stuca- lor sunt forme tridimensionale, potrivite în mod cert pro- turilor am observat impurităţi negre, aparent funingine, ducţiei în serii mai mari, care – în ciuda bogăţiei motivelor care însă – la analiza microscopică – s-au dovedit a fi – pot fi uşor umplute. Hârtia folosită la prepararea pastei depuneri groase de excremente de insecte. Pe baza anali- este neîncleiată, formată din amestec de fi bre textile (in- zelor mai aprofundate am descoperit şi câteva mumii de cânepă, bumbac) şi celuloză de răşinoase. Friza decorată cu larve. În urma consultărilor cu specialişti presupunem că capete de îngeri înaripaţi este formată din unităţi de 50x28 amidonul din pastă a fost consumat de insectele vieţu- de cm. Stucaturile de papier maché au fost preparate în mo- ind în acest spaţiu interior gol, însă identifi carea exactă dul obişnuit, cu straturi de hârtie albă şi (în acest caz) roşu a acestora nu a fost posibilă prin simpla analiză a excre- cărămiziu, stratifi cate cu ajutorul unui pap de făină. mentelor. Mumiile de larve sunt resturile unor insecte de Unităţile cu capete de îngeri sunt prevăzute pe latura dimensiuni mai mari, care vânau probabil insectele ce se stângă cu o ureche, având menirea de a susţine unitatea hrăneau cu amidon. alăturată; latura dreaptă se termină într-o coloană, care se Numeroasele straturi de zugrăveală de pe suprafa- sprijină pe latura următoarei unităţi (foto 18–19). ţa pereţilor şi a stucaturilor au fost îndepărtate în mare Din câte patru unităţi cu capete de îngeri s-au format parte prin curăţire mecanică in situ de către meşterii care porţiuni de 2 metri lungime în felul următor: s-au lipit ure- au executat renovarea locuinţei. Decoraţiunile de papier chile a 4 unităţi de coloanele alăturate, după care golurile maché demontate au fost transportate în atelier pentru cu- mai mari au fost umplute din spate cu o pastă obţinută din răţire-conservare, completarea deteriorărilor provocate de făină de lemn şi amidon. După uscare, piesele de 2 m au demontarea lor, respectiv în scopul prelevării negativelor. fost consolidate prin lipirea pe dos a unei fâşii de pânză Conform calculelor noastre, cu ocazia restaurării s-ar fi rară de sac. Aceasta a fost urmată de noi straturi de hârtie acumulat o lacună de aproximativ 40 de cm, ce necesita roşu-cărămizie, dintre care ultimul strat a fost înfăşurat şi completare. În urma curăţirii mecanice obişnuite supra- în jurul celor două şipci fi xate pe laturile longitudinale ale feţele au fost curăţate-izolate cu soluţie concentrată de ornamentului. Introducerea şipcilor a fost necesară pentru Glutofi x. Corecturile mai mici au fost efectuate prin apli- siguranţă în timpul transportului, şi au uşurat într-o oare- carea pe suprafaţă a unor fâşii rezistente de hârtie-brună care măsură fi xarea stucaturii de papier maché pe perete. cu ajutorul unei dispersii de polivinil-acetat (introducerea Au asigurat în acelaşi timp şi distanţarea cojii groase din unui cep neconstitutiv din carton neacid, utilizat în mod papier maché de pereţi. curent în alte cazuri, nu a fost posibilă datorită friabilităţii În vederea mascării inexactităţilor apărute la tăierea straturilor). unităţilor în unghi de 45° în colţurile încăperilor, s-au Porţiunea de pe stucatura de doi metri – curăţată şi montat motive de colţ, care se încadrau în unghiul drept res taurată – care s-a desemnat pentru luare de mulaj la 45 °. a fost izolată cu mai multe straturi de soluţie Regnal (po- Locuinţa de odinioară cu mai multe camere a fost livinil-butiro-acetal), într-o concentraţie de 5% în alcool, compartimentată la mijlocul secolului 20. în mai mul- respectând intervalele de uscare. Apoi laturile suprafeţei delimitate au fost înconjurate cu un cadru de plastilină, 7 În această încăpere, cu prilejul reconstrucţiei, au fost decapate şi resta- după care – ţinând cont de concavitatea suprafeţei – s-a urate picturi murale mai timpurii, de secol 18. S-a luat decizia desprin- turnat ipsos în trei etape. După solidifi carea ipsosului, derii stucaturilor papier maché, realizate la sfârşitul secolului al 19-lea, maché-ul a fost extras cu grijă din mulaj. După această care din punct de vedere tehnic se păstrau în stare bună, dar – datând dintr-o perioadă mai recentă – nu se încadrau în ansamblu şi nu aveau operaţie suprafaţa stucaturii a fost supusă unei aburiri un caracter dominant. cu alcool sub folie nailon, apoi s-a spălat din abunden-

162 ţă cu alcool tehnic 8. După fi nisarea suprafeţei interioare TITLURILE FOTOGRAFIILOR a mulajului uscat din ipsos, acesta s-a izolat cu Regnal, iar după uscarea stratului de Regnal cu ceară de albine. Foto 1. Tabacheră cu scenă alegorică, lăcuită, numerotată Copiile din papier maché au fost realizate în felul urmă- (Lackdosen. Die Manufaktur Stobwasser. Baye- tor: după un strat de hârtie albă (celuloză de răşinoase rische Vereinsbank, Abteilung Öffentlichbarkeit, cu sulfi t, 28 SRo) s-au aplicat cu pap din făină de secară München 1989.) şase straturi de hârtie brună (120 g/m2); după uscare s-a Foto 2. Stucaturi din papier maché şi ipsos, realizate în mai aplicat un strat de hârtie albă9, urmată de alte şase tehnică mixtă (Palatul Festetics, Budapesta, sec. straturi de hârtie brună (foto 21–23). 19. foto: autorul). După uscarea acestora, pe dos s-a caşerat pânză rară Foto 3. Policandru aurit din papier maché (Castelul Regal, de bumbac, peste care s-a aplicat un ultim strat de hârtie Gödöllő, sec. 19. foto: Séd Gábor). brună. După uscarea completă maché-ul s-a scos din for- Foto 4. Masă roşie cu decor aurit, realizat în tehnica pa- ma negativă şi pe suprafaţa ei s-a aplicat un strat de cretă pier maché de către Henry Clay, 1804 (N. Takách la rece10. Acesta nu are alt scop, decât acela de a uşura László: Masé technikák. MKE. Oktatási segéd- îndepărtarea eventualelor repictări ulterioare cu prilejul anyag, Budapest, 2006. p. 37.) unui nou tratament. Foto 5. Hala de montaj a fabricii de păpuşe vorbitoare Una din sarcinile cele mai problematice ale restaurării a lui Edison, 1880 (Leonard de Vries: Furcsa ta- stucaturilor din papier maché este dezinfecţia şi conso- lálmányok. Móra Ferenc Könyvkiadó,1982). lidarea hârtiei stratifi cate cu atac fungic. Soluţia optimă Foto 6. Vedere asupra manufacturii Stobwasser la 100 de este deseori impregnarea în vid. Literatura de specialitate ani de existenţă a fi rmei (Lackdosen. Die Manufa- menţionează din ce în ce mai des impregnarea cu derivaţi ktur Stobwasser. Bayerische Vereinsbank, Abtei- acrilici. Utilizarea acrilaţilor modifi că însă caracteristicile lung Öffentlichbarkeit, München 1989.). piesei din hârtie. Necesitatea ori evitarea aplicării acestui Foto 7. Probă de decapare cu straturile de culoare ulte- tratament într-o situaţie dată trebuie bine gândită. Aceas- rioare. Fibrele materialului folosit pentru stucatu- tă intervenţie va conferi papier maché-ului cu certitudine ra de papier maché (foto: autorul) o duritate mai mare, însă este ireversibilă. În nici una din Foto 8. Stucatură de papier maché curăţată pe perete intervenţiile realizate de noi nu am aplicat acest tratament (Budapesta, strada Horánszky, anii 1890 foto: (foto 24–26). Durkó Ádám). În legătură cu tratamentul stucaturilor din papier ma- Foto 9. Stucatură de papier maché cu interior gol (Caste- ché, aducem în atenţie o problemă fundamentală: în ge- lul Regal, Gödöllő, sec. 19. foto: autorul). neral, specialiştii care se ocupă cu tratamentul acestor Foto 10. Starea de conservare originală a stucaturii de papier stucaturi nu sunt licenţiaţi în restaurarea hârtiei. În acelaşi maché şi degradarea cauzată de infecţia de ciuperci timp, cele două tipuri de materiale – ipsosul anorganic şi (Castelul Regal, Gödöllő, sec. 19. foto: autorul). papier maché-ul cu compoziţie complexă, obţinută din Foto 11. Fibrele de in ale stucaturii de papier maché. În ce- materiale organice – permit şi impun tratamente radical lelalte zone, căile dintre fi brele friabile sunt pă- diferite una faţă de cealaltă. Stucaturile din papier maché trunse de hifele ciupercii Aspergillus (imagine la – datorită în parte materialelor constitutive sensibile – dis- SEM, 200x, Gondár Erzsébet). par treptat. Însă o altă cauză, inacceptabilă, este atitudinea Foto 12. Walkydos, suprafaţă de papier maché infectată de din lumea întreprinzătorilor care – câteodată pentru bani ciuperci (foto: autorul). mulţi – „din considerente fi nanciare” sau mai degrabă da- Foto 13. Stucaturi papier maché infectate de ciuperci, deza- torită lipsei de profesionalism, permit schimbarea papier gregate în timpul curăţirii mecanice (foto: autorul) maché-ului cu stucaturi de ipsos. Ori, stucaturile din papi- Foto 14. Negativ de ipsos realizat după un motiv de papier er maché sunt mărturii – mai mult sau mai puţin deosebite maché în stare bună (foto: autorul). – ale unei tehnici uitate dintr-o lume de odinioară. Păstra- Foto 15. Deteriorare cauzată de om pe rozeta policandrului rea lor este datoria noastră. (foto: autorul). Foto 16. Rozeta restaurată (foto: autorul). 8 Îmbibarea cu alcool are un efect nociv asupra hârtiei/materialelor pe Foto 17. Stucatură de papier maché cu golul din spate umplut bază de hârtie. În acest caz, suprafaţa papier maché-ului a fost acope- (Castelul Orczy, Gyöngyös, sec. 19. foto: autorul). rită cu un strat destul de solid de grund de ipsos, ceea ce a îngreunat Foto 18. O unitate dintr-o stucatură de papier maché (Buda- pătrunderea alcoolului în hârtie. Pe de altă parte, prin pulverizarea apei pesta, strada Horánszky, anii 1890. foto: autorul) pe suprafaţă – înainte de uscarea hârtiei îmbibate cu alcool – se poate preveni uscarea excesivă a hârtiei; alcoolul ajută penetrarea apei. Foto 19. Secţiuni de 2 m lungime cu schelet de şipci (Buda- 9 În producţia industrială, stratul de hârtie albă introdusă la mijlocul gro- pesta, strada Horánszky, anii 1890. foto: autorul) simii papier maché-ului este primul strat al celei de-a doua etape, după Foto 20. Papier maché rigidizat cu schelet de şipci (foto: uscare autorul). 10 În soluţie de metil-celuloză, având vâscozitatea mierii, am adăugat praf Foto 21. Negativul preluat de pe o unitate, două piese papi- de cretă, cât cuprindea, iar după 24 de ore de sedimentare am turnat surplusul din soluţia de adeziv, am stors materialul rămas şi am adăugat er maché noi pentru completare, realizate în nega- dispersie apoasă de polivinil-acetat (Planatol BB Superior) 0,5 dl/litru. tiv (foto: autorul).

163 Foto 22. Copie turnată în negativ, un motiv original şi o co- N. TAKÁCH László: Masé technikák (Tehnici papier ma- pie fi nită (foto: autorul). ché). MKE. Oktatási segédanyag (Material didactic), Foto 23. Papier maché terminat, cu culoare de fond (Buda- Budapest, 2006. p. 37. pesta, strada Horánszky) (foto: autorul). N. TAKÁCH László: Papírmasé díszítmények és tárgyak Foto 24. Curăţire mecanică cu cuţit de os neascuţit (foto: (Ornamente şi obiecte de papier maché). In.: Útmutató autorul). épített és tárgyi örökségünk megóvásához (Îndreptar Foto 25. Reproduceri de papier maché fi nisate, fi xate cu pentru protejarea patrimoniului imobil şi mobil). Red.: ipsos (Castelul Orczy, Gyöngyös, sec. 19.) (foto: Káldi Gy. – Várallyay R., KÖH. (Ofi ciul de Protecţie autorul). a Monumentelor), Budapest, 2004. pp. 194–202. Foto 26. Stucaturi papier maché restaurate (Castelul Regal, TÉSZABÓ Júlia: Játékgyár a századfordulón (Fabrică de Gödöllő, sec. 19.) (foto: autorul). jucării la pragul dintre secole) In.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei (Comunicările Muzeelor din ILUSTRAŢII Judeţul Békés), Békéscsaba, 1999. pp. 347–363. THORNTON, Jonathan: The History, Technology, and Fig. 1. Stucatura de papier maché cu interior gol Consrvation of Architectural Papier Mậché. JAIC Fig. 2. Stucatura de papier maché cu gol umplut (Journal of the American Instizute for Conservation), Fig. 3. Stucatura de papier maché rigidizată cu schelet 1993. Vol. 32. Number 2. pp. 165–176. de şipci WEHLTE, Kurt: A festészet nyersanyagai és technikái / ( Materiale şi tehnici ale picturii). Editura Balassi, Bu- dapest, 1994. BIBLIOGRAFIE

FRECSKAY János: Papírgyurma és egyéb rokon tárgyak. László Nemes Takách (Pastă de hârtie şi alte obiecte similare) In.: Talál- Restaurator de obiecte mányok könyve (Cartea invenţiilor) I. kötet. (vol. I.) Restaurator principal / Decan al specializării Franklin Társ., Budapest, 1873. pp. 258–264. Muzeul Naţional al Ungarei – Departamentul de Pregătire GOODFELLOW, Caroline: Ezerarcú babakönyv (Carte şi Metodică de Conservare de păpuşi cu o mie de feţe). Trad. Moskovszky Éva, Universitatea de Arte Plastice din Ungaria – Specializarea Editura Gemini Budapest, Budapest, 1994. Obiecte de Artă Aplicată HAWKES, Harriet: Papier Mậché. http://www.building- Adresă: 1091 Budapest, Üllői út 21. conservation.com/articles/papiermache/papiermache. Tel.: +36 -1-215-2190 htm. 5p E-mail: [email protected] NEMES Andor: A papír vegyi feldolgozása (Prelucrarea chimică a hârtiei). Editura Műszaki, Budapest, 1957. p. 147. Traducere: Erzsébet Szász

164 Restaurarea a trei icoane pe sticlă provenind din centrele de la Nicula şi Gherla, judeţul Cluj, România

Raluca Marilena Dumitrescu

Scurtă introducere tul de culoare – desprinderile oarbe (foto 9, 10), desprinderile în formă de acoperiş şi desprinderile deschise (foto Icoanele au fost realizate în cunoscutele centre de pictu- 11, 12). Tipul desprinderilor deschise include şi apariţia ră de la Nicula şi Gherla din judeţul Cluj, autorii lor fi ind zonelor lacunare. De asemenea, trebuie să ţinem cont şi anonimi. Ele pot fi datate în a doua jumătate a secolului de acţiunea umidităţii, în special în cazul pulverulenţei 2, al XIX-lea. Foaia subţire de sticlă prezintă neregularităţi- ce poate fi observată în foto 13. le specifi ce atelierelor de turnare a sticlei, cunoscute sub Pentru a ilustra împrăştierea şi izolarea de context numele de „glăjării”. Ramele de lemn sunt simple, cu un a solzilor de culoare, foto 14, este relevantă, fi ind evident sistem de îmbinare ingenios. Cele două icoane de la Nicula, că aceştia au fost colectaţi la baza icoanei, din spaţiul din- reprezentându-i pe Sfânta Paraschiva şi Sfântul Nicolae, au tre ramă şi capacul din spate. Acest tip de degradare este o compoziţie simplă, cu un desen naiv şi cromatică vie, în combinat cu murdăria de compoziţie eterogenă, ceea ce timp ce Maica Îndurerată de la Gherla prezintă o compozi- agravează situaţia (foto15). ţie mai elaborată, cu trăsături mai rafi nate – deşi încă naive În ce priveşte partea lemnoasă, foto 16, 17 şi 18 ilus- – şi tonuri de roşu şi negru ca şi dominantă cromatică. trează deteriorările produse de insecte, reparaţii necores- Icoanele sunt în proprietate privată, dar s-au găsit punzătoare şi umiditate. icoane originale la Mănăstirea Nicula1, cu desenul, înscri- surile, culorile, dimensiunile şi ramele foarte asemănătoa- Restaurarea re. Este cazul următoarelor icoane (foto 1-2 pentru cele în proprietate privată şi foto 3–4 pentru cele originale de la Aceasta a implicat consolidări amănunţite la nivelul pe- Nicula). liculei de culoare. Pentru început, particulele de murdă- De asemeni, se poate face o comparaţie între „Maica rie au fost îndepărtate, solzii de culoare au fost curăţaţi Îndurerată” de la Gherla (foto 5) şi icoanele asemănătoare cu pensule fi ne şi colectaţi, cu notarea locaţiei acestora, de la Nicula (foto 6, 7, 8 notate cu „a”, „b”, „c”), unde se acolo unde se cunoştea (foto 19). Ca şi consolidant, s-a pot vedea infl uenţele şi împrumuturile, întrucât cele două folosit gălbenuşul de ou în apă distilată (în proporţie de centre sunt învecinate. 1:3), cu un conservant (acid salicilic), emulsia având dublu rol: ca adeziv şi ca plastifi ant. Aceasta a fost introdusă în Starea de conservare desprinderile deschise şi în formă de acoperiş cu o seringă cu ac subţire, iar pe restul zonei de consolidat prin pensu- Aceasta poate fi descrisă la modul general, întrucât toate lare fi nă (foto 20-21). După ce pelicula de culoare a absor- cele trei icoane prezintă degradări asemănătoare. Deteri- bit emulsia şi a devenit mai elastică, aceasta a fost presată orările pot fi grupate pe o scară de la cele mai puternice uşor, manual, prin folia Melinex (foto 22). Această metodă şi până la cele mai uşoare, după cum urmează: pierderi este de preferat datorită tipului delicat de presare – fi ind şi exfolieri la nivelul stratului de culoare, pulverulenţe, cunoscut faptul că suportul de sticlă prezintă neregulari- împrăştieri şi izolări de context a solzilor de culoare; fra- tăţi şi, de asemenea, aportul termic al mâinii este adecvat gilizări, crăpături şi pierderi la nivelul părţii lemnoase da- în procesul de consolidare. Ulterior, solzii de culoare des- torită insectelor xilofage şi reparaţiilor necorespunzătoa- prinşi au fost repoziţionaţi în locaţia originară (foto 23). re, murdărie (mai mult sau mai puţin aderentă), pălire şi Verso-ul icoanei (suprafaţa acoperită cu stratul de culoare) decolorare a stratului pictural datorita luminii, halouri de a fost apoi curăţat cu aceeaşi emulsie de ou, datorită calită- umiditate prezente pe panourile de lemn. ţii acesteia de a acţiona şi ca un adevărat detergent natural Exfolierea a apărut ca rezultat al îmbătrânirii naturale şi pentru acţiunea blândă ca solvent în acest caz. Cealaltă a liantului şi pierderii elasticităţii stratului pictural. Există parte a icoanei (faţa), a fost curăţată cu o soluţie pe bază tipuri diferite de desprinderi între suportul de sticlă şi stra-

2 În această zonă a fost o bucată de hârtie între stratul de culoare şi ca- 1 Fotografi i primite prin internet, în octombrie 2009, prin bunăvoinţa pă- pacul icoanei, care – fi ind un material hidrofi l – probabil a absorbit şi rintelui Timbus Siluan. menţinut umiditatea.

165 de detergent şi alcool, în cazul petelor de bronz auriu de Dumitrescu Raluca Marilena pe suprafaţă folosindu-se diluant nitro3. Integrarea croma- Restaurator pictură tempera tică a implicat folosirea culorilor tempera dar şi a acuare- Muzeul Judeţean Mureş lelor, în funcţie de consistenţa diferită a stratului pictural, Str. Mărăşti nr. 8A, RO-540238 Târgu Mureş combinate cu emulsia de ou ca liant (foto 24). Micile zone Adresa : Piaţa Trandafi rilor, nr. 31, ap. 5. aurite care prezentau uzură (aureole, gulere, mâneci) au RO-540053 Târgu Mureş fost completate cu folie”schlag-metal”, fi xată cu adeziv pe Telefon: +040-745855210 bază de apă „mixion”. E-mail: [email protected] La nivelul suportului lemnos, consolidarea s-a făcut cu Paraloid B72 în toluen – în diluţii progresive de la 8–10 % la 20%, aplicat prin injectare şi pensulare (foto 25-26). TITLURILE FOTOGRAFIILOR Aceasta a inclus panourile de pe verso şi ramele. Soluţia de Paraloid B72 a fost aleasă pentru proprietăţile ei con- Foto 1. Sfânta Paraschiva (47x35cm). solidante şi insecticide. În procesul de curăţare, cea mai Foto 2. Sfântul Nicolaie (47x35 cm). efi cientă s-a dovedit a fi soluţia de hidroxid de amoniu Foto 3. Sfânta Paraschiva (49,5x38,5 cm). 5% (foto 27). Părţile desprinse au fost fi xate după caz, cu Foto 4. Sfântul Nicolaie (52x40 cm). Paraloid B72 sau polivinil acetat (foto 28), iar completă- Foto 5. Maica Îndurerată – Gherla (36x42 cm). rile cu Covidez RLP (foto 29). Compoziţia acestui produs Foto 6. Maica Îndurerată – Nicula (a) (Covidez RLP) include: 60 părţi parafi nă, aceasta având Foto 7. Maica Îndurerată – Nicula (b) o stabilitate chimică extremă), 30 părţi colofoniu esteri- Foto 8. Maica Îndurerată – Nicula (c) fi cat şi 10 părţi copolimerul EVA cu proprietăţi termo- Foto 9. Desprinderi. plastice, dezvoltat de Gustav A. Berger4. Acest compus cu Foto 10. Desprinderi. proprietăţi termoplastice căruia noi i-am adăugat pulbere Foto 11, 12 Desprinderi în formă de acoperiş. de lemn pentru o mai mare rezistenţă şi asemănare cro- Foto 13. Pulverulenţe. matică, a fost aplicat la cald, cu spatule metalice. Majori- Foto 14. Izolarea de context a solzilor de culoare. tatea penelor subţiri de lemn de la îmbinările ramelor au Foto 15. Solzi de culoare înglobaţi în murdărie. fost înlocuite cu unele noi, datorită structurii incomplete Foto 16. Insecte. şi fragilizate (foto 30). Foto 17. Intervenţii neadecvate. Compusul de tip ceară-răşină (Covidez RLP) a fost Foto 18. Halouri de umiditate. ales pentru reversibilitatea sa, rezistenţa (stabilitatea chi- Foto 19. Colectarea solzilor şi marcarea poziţiei lor. mică) şi compatibilitatea în cazul suprafeţelor cu aspect Foto 20. Injectarea consolidantului. vitros rezultate în urma consolidărilor cu Paraloid. Inte- Foto 21. Pensulare şi aplicare picături fi ne de consolidant. grarea cromatică în cazul părţii lemnoase a fost realizată Foto 22. Fixare prin folie melinex. cu baiţ (pentru penele de la îmbinări) şi un amestec de Foto 23. Identifi carea poziţiei originale a solzilor de culoare. culori de ulei/ răşină Dammar/ terebentină (pentru rame). Foto 24. Integrare cromatică. Montarea ansamblului – sticlă, ramă şi panourile spa- Foto 25. Injectarea consolidantului. telui – în forma iniţială s-a făcut potrivit următorilor paşi: Foto 26. Pensularea consolidantului. asigurarea unui cadru sigur pentru foaia de sticlă prin lipi- Foto 27. Curăţarea panoului de lemn. rea unor fâşii de pâslă cu adeziv pe interiorul falţului ra- Foto 28. Fixarea părţilor desprinse. melor (foto 31); asamblarea baghetelor ramelor împreună Foto 29. Completări cu Covidez RLP. cu penele subţiri de lemn de la colţuri într-un sistem de Foto 30. Efectuarea părţilor de lemn pentru sistemul de îm- fi xare (foto 32); aşezarea şi fi xarea foii de sticlă folosin- binare. du-se stinghii elastice şi subţiri de lemn care să corecteze Foto 31. Lipirea benzilor de pâslă. imperfecţiunile marginilor sticlei şi să stopeze mişcările Foto 32. Utilizarea unui sistem de fi xare pentru montare. acesteia în ramă (foto 33) şi fi xarea panourilor de pe spate Foto 33. Fixarea şi asigurarea cu baghete de lemn. prin introducerea unor holzşuruburi mici, fi ne, în eventu- Foto 34. Asamblarea şi fi xarea cu holzşuruburi mici. alitatea în care se va dori demontarea ulterioară a obiec- Foto 35. Sfânta Paraschiva. tului (foto 34). Foto 36. Sfântul Nicolaie. Icoanele după restaurare: (foto 35. 36. 37) Foto 37. Maica Îndurerată.

3 Un amestec de solvenţi accesibil comercial 4 “Formulating Adhesives for the Conservation of Paintings. Preprint of Contributions to the Lisbon Congress 1972”, Berger Gustav A. – , published by I.I.C. (information provided by http://restaurare.myforum. ro/-vp35.html)

166 Galvanoplastia în domeniul restaurării

Katalin T. Bruder

În limbajul de zi cu zi nu se face o diferenţiere între gal- acesteia se realiza prin înmuierea materialului pur la 80– vanizare şi galvanoplastie. Deşi regulile chimice şi fi zice 90 ºC, pe baie de apă, urmată de frământarea, întinderea şi sunt identice la ambele, ele sunt două procedee diferite. grafi tarea lui, după care se aşeza într-un contur şi se presa Galvanizarea este o metodă de peliculizare a unei su- în el obiectul ce urma să fi e copiat. Într-un mod asemănă- prafeţe, pe când galvanoplastia este un procedeu plastic, tor s-a folosit şi ceara de modelaj3. La copierea obiectelor de formare tridimensională a unui obiect metalic. cu suprafeţe foarte fi ne se confecţionau şi forme metalice.4 Galvanizarea se foloseşte îndeosebi în industrie, pe De asemenea, se foloseau frecvent şi forme confecţionate când galvanoplastia este folosită mai mult de către artiştii din ipsos, care au fost fi erte în parafi nă ca să nu absoar- orfevrieri. bă electrolitul şi să reziste la aciditatea acestuia. Formele Artiştii orfevrieri folosesc galvanoplastia ocazional, de ipsos se mai protejau şi prin „metalizare”5. Formele dar aceasta îşi găseşte o utilitate importantă îndeosebi în pe bază de clei, folosite frecvent, erau mult mai elastice domeniul restaurării, atât la completări cât şi la crearea decât cele din gutapercă.6 Mai târziu, în anii 1960, pentru copiilor sau la reconstituiri. o perioadă scurtă s-au folosit şi negative din PVC, dar din Metoda propriu zisă, apare abia după ce curentul elec- motive de conservare preventivă şi protecţia muncii s-a tric intră în folosul utilitar. În 1791, experimentul pe pi- eliminat folosirea acestora.7 Aceste forme, cu o conduc- cior de broaşte, numit „electricitate animală” al profeso- tivitate electrică redusă, au fost transformate în conduc- rului de anatomie Luigi Galvani, îi trezeşte interesul lui tori prin grafi tare sau – mai rar – cu ajutorul pulberilor de Alessandro Volta pentru sursa de electricitate chimică. zinc sau cupru. Procedeul consta în matisarea suprafeţei Până atunci era cunoscută doar sursa de electricitate ce urma să fi e reprodusă cu sârmă subţire de cupru, fi xată prin frecare, care s-a dovedit a fi prea slabă. În 1797 apa- cu mici ace în formă de U şi racordarea sârmei la o sursă re prima „baterie”, numită şi pila voltaică, revoluţionând de curent electric. În esenţă, aceeaşi metoda se foloseşte şi astfel istoria electricităţii. Această baterie se deosebea de în zilele noastre, cu excepţia negativelor, al căror material încercările anterioare prin faptul că asigura electricitate în a fost înlocuit prin folosirea mult mai avantajoasă a cau- continuu. Aşadar, prima baterie galvanică era construită ciucurilor siliconice, accesibile într-o mare diversitate de din plăci de zinc şi argint în lichid electrolitic pe bază de săruri. Această sursă de electricitate, obţinută chimic, va forme de plăci sau discuri. Sub forma unor foi subţiri este translucidă, fi denumită bateria galvanică, iar amintirea lui Volta va caldă şi unsuroasă la atingere, elastică, având aspect de piele. La 45 ºC fi păstrată prin semnul „V”, care reprezintă unitatea de se înmoaie şi este modelabilă, la 55–60 ºC devine plastică. măsură a tensiunii electrice.1 3 9000 gr ceară de albine,1350 gr terbentină veneţiană, 225 gr praf de grafi t. Varianta cealaltă: 400 gr bitum sirian, 400–600 gr stearină, 300 În 1801, Wollaston a descris deja utilizarea practică gr seu, 50 gr praf de grafi t. a electricităţii, reuşind argintarea cuprului cu ajutorul so- 4 3 părţi cositor, 2 părţi plumb, 5 părţi bizmut, fără mercur, temperatura luţiei de piatră vânătă (sulfat de cupru). de topire: 100ºC Galvanoplastia este metoda obţinerii unor obiecte me- 3 părţi cositor, 5 părţi plumb, 8 părţi bizmut, fără mercur, temperatura talice pe cale galvanică. Invenţia este legată de numele de topire: 85ºC 3 părţi cositor, 2 părţi plumb, 5 părţi bizmut, 1 parte mercur, tempera- rusului Iacobi şi a englezului Spencer, iar ulterior au con- tura de topire: 70ºC tribuit la dezvoltarea acestuia atât englezul Murray cât şi 3 părţi cositor, 8 părţi plumb, fără bizmut şi mercur, temperatura de francezul Boquillon, prin grafi tarea formelor din materia- topire: 108ºC le cu conductivitate slabă, obţinând astfel o bună conduc- Aliajele cu conţinut de mercur nu se pot folosi în cazul metalelor tivitate a formelor. De asemenea, un alt capitol important preţioase, pentru că duc la formare de amalgam. 5 Forma din ipsos se imersează într-o soluţie formată din oxid de argint în în dezvoltarea galvanoplastiei este aducerea în Europa de 2 acid azotic concentrat şi alcool de 90%, după care se aşează în vapori de către Dr. Montgomery, în 1843, a gutapercăi. Utilizarea hidrogen sulfurat, formându-se un strat de sulfură de argint, ce are bune propietăţi de conductor electric. 1 Unitate de măsură a tensiunii electrice şi a diferenţei de potenţial, cores- 6 Cleiul se înmuia în apă, se lichefi a pe baie de apă, apoi i se adăuga ge- punzând tensiunii electrice care, aplicată unui conductor cu rezistenţă latină şi glicerină. Impermeabilzarea se realiza prin imersare în soluţie de un ohm, produce un curent de un amper. concentrată de tanin sau prin tratare cu soluţie de cromat de potasiu. 2 Gutaperca este un material obţinut din seva unei plante tropicale înrudi- 7 Policlorura de vinil se „coace” la temperaturi de aproximativ 120 ºC, te cu arborele de cauciuc, prin rafi nare şi purifi care. Se comercializa sub când eliberează clor gazos.

167 sortimente. În unele ateliere – Germania, Franţa, probabil anterioare. O greşeală tipică este creşterea acidităţii băilor şi în alte locuri – este folosit şi argintul coloidal pentru acide de cupru, ceea ce se poate observa din depunerea realizarea conductivităţii. Argintul este în general pul- pe negative a unui strat de cupru cu striaţii. În cazuri mai verizat peste formă ca şi argint solubil în amestec cu un fericite este vorba doar de evaporarea apei, ce se poate liant conductor. Stratul se întinde frumos, crează un fi lm completa, dar dacă problema persistă atunci baia trebuie uniform, care nu se desprinde de la suprafaţa formei în reglată din nou. soluţia de electrolit, fenomen observat frecvent în cazul Pentru galvanizare, adică obţinerea unor straturi de grafi tării. Acesta uşurează procedeul şi duce la realizarea protecţie pe suprafaţă, cel mai frecvent se folosesc soluţii unei bune conductivităţi dacă sârma de cupru este înlocui- de cianuri. Acestea nu atacă suprafaţa metalului de bază, tă cu o linie trasată cu argint coloidal, ce se leagă printr-un dar pentru galvanoplastie se recomandă băile acide de cu- singur punct la sursa de electricitate. Spray-ul de grafi t se pru, care asigură o repartizare mai uniformă pe suprafaţă. poate procura din comerţ în Ungaria. După pulverizare pe Parametrii optimi ai unei băi acide de cupru clasice formă obţinem o suprafaţă fi nă, uşor rugoasă şi mată, ceea sunt: ce, evident, se va observa şi pe suprafaţa obiectului obţi- nut prin galvanoplastie. Cea mai netedă formă se obţine Sulfat de cupru (CuSO4·5H2O) 220g/l când praful foarte fi n de grafi t este presat în suprafaţă cu Acid sulfuric (H2SO4 66Be°) 30g/l degetul. Ca urmare, rezultă o bună aderenţă la suprafaţa Temperatura: 20–25 °C formei şi o suprafaţă netedă şi lucioasă, ceea ce se va re- Densitate de curent:1,0–1,5 A/dm2 găsi pe suprfaţa obiectului reprodus. Tensiune: (la o distanţă de 15 cm dintre anozi) Galvanotehnica se bazează pe electroliză, adică pe 1,7–2,5V descompunerea cu ajutorul curentului electric a soluţiilor apoase de săruri metalice. Prin dizolvare în apă, sărurile, Aceşti parametri se referă la băile statice; în cazul în acizii şi bazele se transformă în particule cu sarcină elec- care se folosesc băi încălzite, dinamice, densitatea şi ten- trică, în ioni. Ionii cu sarcină negativă sunt numiţi anioni, siunea curentului electric pot fi dublate, ceea ce favori- iar cei cu sarcină pozitivă cationi. Aceste particule sunt zează viteza de depunere a cuprului. În restaurare nu am prezente în proporţie egală în soluţie, care are astfel un întâlnit însă asemenea băi dinamice. caracter neutru şi este numită electrolit. Fenomenul des- compunerii în ioni se numeşte disociere electrolitică. Între Realizarea copiilor (replicilor) cei doi electrozi imersaţi în soluţia de electrolit se crează o diferenţă de potenţial ce duce la deplasarea particulelor În zilele noastre folosim în mare parte negative prepara- încărcate electric spre electrodul cu sarcină opusă. Feno- te din silicon. Un caz simplu este realizarea copiei unei menul este numit migrare de ioni. Ionii ajunşi la electrozi singure feţe, de exemplu la monezi. Am putea crede că se neutralizează, cationii acceptă electroni de la catod, este sufi cientă turnarea siliconului peste obiecte, aşteptam anionii îşi cedează încărcătura anodului. Aşadar, curentul solidifi carea şi forma este gata, dar pe parcurs pot apărea este transportat de particulele miscatoare din soluţie, ca- diferite probleme. Astfel, siliconul lichid poate disloca tionii şi anionii. În mod evident, viteza de deplasare sub monedele, se poate scurge sub ele, surplusul fi ind greu de acţiunea curentului electric a ionilor depinde de tempera- îndepărtat şi ducând la compromiterea formei, care ori- tura şi concentraţia soluţiei, respectiv de diferenţa de po- cum este prea adâncă, prea groasă şi poate conţine bule de tenţial dintre electrozi. Diferenţa de potenţial este infl uen- aer. Din aceste motive este indicată încastrarea reversului ţată şi de lungimea şi secţiunea coloanei de lichid dintre monedelor în plăci de plastilină sau ceară. Se recomandă electrozi. Interacţiunea tuturor factorilor menţionaţi va izolarea cu săpun a suprafeţelor libere de plastilină, altfel determina viteza efectivă de migrare a ionilor, adică con- la contactul cu uleiul siliconic va rezulta un material ne- ductivitatea electrolitului. În procesul de galvanoplastie plăcut, lipicios. La turnarea formei trebuie avută în vedere suprafaţa anodului trebuie să fi e cel puţin tot atât de mare şi grosimea sârmei de cupru care va împrejmui negativul, ca şi suprafaţa obiectului folosit ca şi conductor în sco- la o distanţă de aproximativ 0,5 cm. În cazul obiectelor pul reproducerii. Dacă conductivitatea soluţiei este foarte mai plate cu proeminenţe mai puţin semnifi cative, cum mică, depunerea metalului va fi foarte lentă, ceea ce pe de ar fi monezile, grosimea negativului este de aproximativ o parte prelungeşte mult timpul de realizare a replicii şi pe 1cm. Pentru a preveni ruperea şi deformarea în cazul ne- de altă parte poate duce la desprinderea stratului de grafi t gativelor mai subţiri este indicată aplicarea pe reversul aplicat pentru asigurarea conductivităţii. Dacă conducti- acestora a unei armături din faşă textilă îmbibată cu ulei vitatea electrolitului este prea mare, metalul depus mult siliconic. Este indicată si confecţionarea unei rame în ju- prea rapid va avea o structură spongioasă, fragilă, uneori rul formei pentrut a-i asigura stabilitate, ramă ce se poate de culoare maronie şi se poate îndepărta prin abraziune – fi xa şi de marginile bazinului. De preferat este confecţi- fenomeul este numit „arderea” replicii. Potrivirea soluţii- onarea acesteia ori din material plastic ori din sârmă de lor de electrolit este foarte importantă – totuşi în practica cupru (este important ca metalul să fi e cupru pentru că alte restaurării nu se reglează prin măsurători, ci mai degrabă metale lasă reziduri şi murdaresc baia). Ramele pot fi fi xa- empiric, ţinând cont de experienţa acumulată în încercări te cu adeziv siliconic. Alte tipuri de adezivi se desprind în

168 timpul îmbăierii. Dacă dorim confecţionarea unei cantiăţi negativul să nu ne iasă la fel de identic, apariţia lipsurilor mai mari de forme mici, putem folosi placă de ceară pen- sau bulelor de aer, părţile adâncite a obiectului putând să tru negative, imprimând obiectele pe placă la o tempera- rămână neacoperite. În multe cazuri s-a dovedit utilă fo- tură optimă. Precizăm că placa de ceară trebuie grafi tată losirea a mai multe tipuri de cauciuc siliconic, combinate ca să nu devină lipicioasă. În rest procedura este identică în funcţie de difi cultatea suprafeţei. De exemplu în cazul ca şi în cazul siliconului. Este foarte practică în cazul când când dorim să executăm o copie după un vas adâncit, nu avem doar o singură piesă originală şi avem nevoie de mai putem umple cu cauciuc tot interiorul vasului din motive multe replici. Dacă dorim copii cu ambele feţe ale mone- obiective, cât şi din cauza riscurilor. În cazul acesta tur- dei, acestea vor fi imprimate în plastilină până la jumătate, năm în interior puţin silicon lichid şi îl întindem prin miş- se va turna siliconul, iar după întărirea acestuia scoatem carea circulară a vasului până se formează un strat subţire moneda din plastilina, se curăţă şi se peliculizează cu so- dar încă fl uid. În stratul subţire nu se formează bule de luţie despărţitoare, după care se toarnă silicon şi pe partea aer şi siliconul se aşează perfect pe suprafaţa obiectului. opusă. La obiectele unde sunt importante dimensiunile, Această operaţie se poate repeta până obţinem o grosime este indicat ca obiectul să fi e scos din formă abia după rezistentă. Autorul susţine din experienţă că este mult 3–4 zile, deoarece siliconul se contractă în timpul uscării mai indicată folosirea aceluiaşi silicon, diluat cu aerosil şi după întărire. Forma urmează să fi e îmbunătăţită cu un şi pensulat treptat pe suprafaţă. Întâlnim situaţii când pe material cu proprietăţi conductoare, după metoda descri- obiecte există puncte sau zone adâncite şi ştim că depune- să de mai sus. Negativul preparat astfel, se conectează la rea metalului este condiţionată şi de distanţa dintre obiect sursa de curent şi se aşează în baia de cupru. Trebuie să şi anod. În cazul acesta este indicat ca negativul să fi e avem grijă la distanţa între anod şi catod, cât şi la am- penetrat în punctul cel mai adânc, fără să mai fi e nevoie peraj. Migrarea cuprului începe simultan cu imersarea. de matisarea negativului cu sârmă conductoare. La for- La obiectele de dimensiuni mici, după 1–2 ore se formea- me şi mai complicate se foloseşte şi un „anod interior”. ză cupru pe toată suprafaţa obiectului. Dacă după câteva De exemplu în cazul unui negativ cilindric, se atârnă în ore încă mai rămân găuri, negativul trebuie scos din baie, interior un anod baghetă. Trebuie însă calculată distanţa spălat, uscat, iar părţile cu lipsuri trebuiesc presărate cu dintre poli. praf fi n de cupru. O metodă mult mai optimă ar fi pensu- La obiectele obţinute din mai multe bucăţi, după în- larea cu argint coloidal şi reaşezarea în baie. Manevrarea depărtarea surprusurilor urmează îmbinarea acestora cu negativului trebuie făcută cu mare grijă, deoarece stratul unelte de mână sau lipire cu cositor. Important este ca păr- de cupru este foarte subţire şi casant; dacă acesta crapă, ţile să fi e compatibile la îmbinări, fi xându-le în prealabil nu se mai poate suda şi rămâne vizibilă ruptura. Grosimea cu capse, sârmă sau agrafe, după care se sudează în punc- stratului depus este determinată de mărimea şi funcţia te. Este mai indicat ciocanul de cositorire decât fl acăra. obiectului. Experienţa ne arată că în condiţii optime, este La obiectele închise se lasă găuri de aerisire. Urmele de nevoie de minim 24–26 ore până la obţinerea unei grosimi sudură din exterior se şlefuiesc, se fi nisează, iar suprafaţa potrivite, de exemplu în cazul monedelor. După obţinerea se poate galvaniza. Dacă încărcarea cu cupru se efectuea- stratului dorit, forma se îndepărtează cu grijă. Pozitivul ză în baie acidă, ne putem aştepta ca cuprul să se depună obţinut este rigid şi casant, aşadar se consolidează cu co- greu pe cositor. Un exemplu bun ca lucrare, este statuia lui sitor, sau mai indicat cu argint. Urmează îndepărtarea sur- Lar si Apollo din larariumul de la Nagydem. (foto 1–4). plusului rezultat. Se taie în jur pozitivul rezultat, lăsându-i Negativul postamentului s-a copiat dintr-o singură bucată, o margine de 0,5–1 mm. Marginea uşurează şlefuirea şi secţionată într-un singur loc, reîmbinat ulterior. Partea din împiedică şi deformarea, fi indcă sub sârma conductoare faţă a statuii, împreună cu mâinile s-au putut copia dintr-o stratul de cupru se formează mai gros şi mai denivelat. bucată, iar spatele s-a copiat din două bucăţi, datorită pro- După şlefuirea suprafeţei, se îndepărtează surplusul astfel eminenţelor încât să rămână doar forma dorită. În cazul obiectelor rotunde realizăm părţi componen- Completări prin metoda galvanoplastiei te din acestea. Este important ca înaintea începerii lucru- lui să gândim din toate punctelede vedere cum decupăm Dacă dorim efectuarea unei completări prin metoda gal- formele, iar negativele trebuiesc proiectate corespunză- vanoplastiei, în primul rând trebuie ca partea lipsă să fi e tor. Este esenţial ca în negative să nu apară aşa numitele modelată pe obiectul original. După aceea completarea se „încizări” (subincizii), deoarece cuprul când migrează se îndepărtează cu grija de original. Se ia forma pentru reali- depune doar în locurile care nu sunt acoperite sau umbri- zarea negativului, având grijă ca la capătul care se va lipi te, în direcţia anodului. Este indicată marcarea pe original ulterior de forma originală să rămână o margine mică. Ul- a conturului zonelor de îmbinare. La marginile bucăţilor terior, bucata modelată prin galvanoplastie va fi lipită de de forme se pun „despărţitoare” din plastilină sau ceară original, de marginea menţionată mai sus. Adezivul folosit -într-o primă fază consolidea ׃după care se toarnă treptat silicon între ele, până ce se în acest caz are un rol dublu va acoperi toată suprafaţa dorită. Ar fi mult mai simplă ză şi lipeşte, având apoi şi rol separator ca cele două su- folosirea silicoanelor sau a cauciucurilor frământabile (ca prafeţe de metal să nu intre în contact direct. Un exemplu plastilina), dar acestea prezintă dezavantajul riscului ca reuşit de completare prin galvanoplastie este cana romană

169 din ansamblul arheologic de la Szomor-Somodorpuszta pusă la Muzeul Naţional al Ungariei (foto 15) atestată şi (foto 5–10). La reconstrucţia acestui obiect a fost necesară prin semnele de marcaj folosite de atelier. Copia este atât efectuarea unui model galvanoplastic mult mai solid pentru de bine realizată, încât a necesitat doar o intervenţie mi- susţinerea structurii grele a vasului. Forma reconstruită s-a nimă, chiar şi după un secol de existenţă, prin repoleirea efectuat pe baza unor analogii, după o consultare prealabilă suprafeţei, în 2002. cu un grup de arheologi specializaţi.8 În ultima vreme s-a răspândit obiceiul ca restauratorul Un alt exemplu este coiful numit „Eskü téri sisak” să nu intervină cu completări asupra obiectului original, (foto 11 – „Coiful din Piaţa Jurământului”). Completarea limitându-se doar la curăţarea şi conservarea acestuia, s-a efectuat ca şi în cazul cănii. Coiful ceremonial a fost realizănd copii identice după acesta. Aşadar, completarea împodobit cu ornamente din sticlă şi pietre din pastă de se face doar pe copie. Acest procedeu este foarte benefi c sticlă. Pietrele lipsă nu au fost înlocuite ci doar marcate.9 obiectului, cu şanse mai mari ca informaţiile să se păstre- În anii 1960 au fost câteva încercări de completare ze mai bine în acest fel pentru generaţiile următoare. Din a obiectului original prin galvanoplastie. La “cantharosul” cele prezentate, concluzia ar fi că galvanoplastia poate să din Szob, completarea s-a făcut prin aşezarea unui negativ câştige teren în realizarea copiilor şi un rol mai important de ceară în interior pe zona lipsă, după care tot vasul s-a în domeniul restaurării. izolat cu ceară. Forma a fost transformată în conductor, aşadar electricitatea a fost vehiculată de obiectul propriu- zis. Cuprul s-a sedimentat pe completare dar nu s-a fi xat Katalin T. Bruder de cel original. Nu s-a reuşit fi xarea nici prin sudură, cu- Restaurator arheologic şi de artă meşteşugărească prul depus rămânând rigid şi rupându-se. În cazul acesta Budapesta exista şi riscul de coroziune prin diferenţa de potenţial Tel.: +36-1-353-3608, +36-30-242-3221 între bronz şi cupru. Încercarea nu a avut succes.10 S-a revenit asupra obiectului ulterior după câteva decenii.11 Galvanopastia s-a utilizat în muzee încă din a doua jumătate a secolului al 19-lea. La Muzeul de Arta Meşte- TITLURILE FOTOGRAFIILOR şugărească a funcţionat chiar un atelier de galvanoplastie. S-au efectuat numeroase copii de calitate superioară, dar Foto 1–2. Copia galvanoplastică a statuii lui Apolo din la- se cunosc şi reconstrucţii. Suportul de vas din argint (tri- lariul de la Nagydém. pus) de la Polgard a fost asamblat de meşteşugarul Van- Foto 3–4. Copia galvanoplastică a statuii lui Lar din lala- drak András şi este foarte probabil ca al treilea picior care riul de la Nagydém. lipsea, să fi fost confecţionat de el prin galvanoplastie. Foto 5. Rămăşiţele cănii din ansamblul arheologic ro- Deşi nu s-au găsit date despre cine şi când l-a făcut, este man de la Szomor-Somorodpuszta. evident că a fost lucrat în atelierul de galvanoplastie al Foto 6. Modelul reconstruit plastic. Muzeului de Artă Meşteşugărească.12 Este menţionat şi în Foto 7–8. Negativul din silicon văzut din interior şi din catalogul muzeului, din 1908, conţinând piesele şi produ- lateral. sele realizate. Acesta apare pe primul loc, cât şi suma de Foto 9. Completare brută prin galvanoplastie. 315 de coroane (foto 12–14). După sumă se dovedeşte că Foto 10. Cana completată prin galvanoplastie. o asemenea lucrare pretenţioasă nu era ieftină nici atunci. Foto 11. Coiful din „Piata jurământului”. Secţia era condusă de Hepka Károly, profesor la Şcoala Foto 12–14. Lista copiilor galvanoplastice, cu descrierea şi Naţională Regală de Artă Meşteşugărească.13 documentaţia foto a tripusului-editat de Muzeul În numeroase muzee, putem vedea în expoziţii, repli- Naţional de Artă meşteşugărească,1908. cile şi copiile create de către aceştia, de exemplu: copia Foto 15. Copia galvanoplastică a tezaurului de la Sânni- tezaurului de la Nagyszentmiklós (Sânnicolau Mare) ex- colau Mare în expoziţia arheologică din Muze- ul Naţional al Ungariei.

8 T. Bruder Katalin: A Szomor-somodorpusztai római kori kocsilelet kancsójának rekonstrukciója. In. Múzeumi Műtárgyvédelem 4. Szerk. Traducere: András Tihamér Központi Múzeumi Igazgatóság, 1977. pp. 109–112. 9 T. Bruder Katalin: Két római sisak újrarestaurálása. In. Műtárgyvéde- lem 27. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. pp. 45–54. 10 Intervenţia a fost făcută de Baky Győző restaurator şef la Muzeul Naţi- onal al Ungariei, cu merite deosebite în domeniul galvanoplastiei, după al II-lea Război Mondial. Ca ajutor l-a avut pe Ughy Dezső. 11 T. Bruder Katalin: A szobi kantharosz újrarestaurálása. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 3. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2003. pp.77-82. 12 T. Bruder Katalin-Mráv Zsolt-Veres Kálman: Az elrejtett quadripus. (quadripul ascuns) In. Műtárgyvédelem 28. Ed. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. pp 49–65. 13 Strada Oroszlán, azi strada Török Pál.

170 Metode galvanotehnice locale în restaurare

Gábor Séd

Galvanotehnica se foloseşte în conservare-restaurare pen- curent continuu de 12 V, piesa fi ind legată la catod iar tru două scopuri importante: tratamentul suprafi cială a pistolul la anod3. obiectelor – îndepărtarea produşilor de coroziune, obţi- Atât în industrie cât şi în restaurare s-a pus problema nerea unui strat protector, decorarea suprafeţei, respectiv utilizării procedeului aplicat local, fără imersie, pentru cu- întregirea lipsurilor şi realizarea copiilor. răţiri, respectiv pentru tratamente şi decorări superfi ciale. Încă înainte de descoperirea curentului electric se cu- Astfel, a fost posibil în 1983, la sesiunea anuală a grupei noşteau o serie de procedee chimice folosite pentru code lucru pentru conservare-restaurare al Uniunii Chimiş- lorarea, acoperirea, decorarea şi protejarea suprafeţelor tilor Maghiari, ca Dr. Pavlik Oszkár4 să prezinte lucrarea: metalice. De la începutul secolului al 20-lea se folosesc „Curăţirea suprafeţelor metalice mari prin procedeul ano- băile galvanice electrochimice, ce presupun imersare. dului mobil” şi un instrument obţinut prin transformarea Galvanotehnica locală s-a răspândit în restaurare după în conductor a unui stilou tip marker – prin introducerea anul 1970 şi se baza pe experienţa acumulată în aplicaţii- în el a unui fi r metalic – şi utilizare acestuia pentru trata- le industriale, profi tând de experienţa acestora. Aplicarea mentul local, pe suprafeţe mici, iar autorul acestui articol, tratamentelor locale s-a dovedit necesară pentru că prin tot acolo, independent de dl. Pavlik, a prezentat un instru- imersie toată suprafaţa piesei intră în contact cu electro- ment asemănător. litul, ceea ce poate cauza degradări de durată1. În cazul Depăşind nivelul „bricolajului” s-a contactat repre- pieselor metalice decorate – vopsite, cu intarsie, aurite, ar- zentanţa fi rmei Selectrons Ltd5., apărută în aceea perioadă gintate, cositorite etc. – precum şi în cazul celor combina- în Ungaria. Ca urmare a colaborării, reprezentantul en- te cu lemn, piele, textile – adică piese compozit – alegerea glez al fi rmei, dl. Richart Mountfort, a susţinut în 1990, electrolitului poate fi o mare problemă. Chiar dacă reuşim la Conferinţa Naţională de Restaurare, o prelegere şi o să găsim soluţia care nu dăunează niciunui component, prezentare practică a procedeului „Selectron Process”6 – totuşi, gazele ce se produc pe suprafaţă pot deteriora grav un sistem mobil elaborat de Selectrons Ltd. prin care se piesa. Prin tratamentul electrochimic local acestea pot fi poate depune metal peste metal (foto 2). De fapt, este o evitate. În continuare se vor prezenta câteva procedee ce metodă specială de a obţine un strat metalic pe cale elec- pot fi aplicate în oricare laborator de restaurare mai mic. trochimică cu aderenţă mai bună, porozitate mai mică şi Tehnologia a fost introdusă în practică din Ungaria un reglaj al grosimii stratului metalic mai bine controlat de Krach Ernő2, căruia în 1974, cu ocazia unui drum de decât la pulverizarea termică sau la sudare. Nu este proce- studiu la Nurenberg, un restaurator de arme al Germanis- deu termic, deci nu se produc tensiuni interioare. Este ase- ches Nationalmuseum i-a prezentat instrumentul tip pis- mănător cu procedeul de sudură în arc electric. Straturile tol „Hobby Galvano”. Mai apoi, s-a reuşit ca prin reţeaua obţinute sunt uniforme, au densitate potrivită şi nu sunt magazinelor de bricolaj „Ezermester” şi „Úttörőbolt” să poroase. „Legăturile moleculare” formate cu materialele se importe varianta austriacă a instrumentului, pistolul conductoare sunt mai puternice decât în cazul pulveriză- „Galvan electric” (foto 1). Pe partea anterioară a pistolu- rilor termice sau a cromării. Rezistenţa stratului metalic lui era posibilă fi xarea unui rezervor pentru electroliţi – pe la coroziune este deosebită. Duritatea stratului variază în atunci se puteau folosi 9 soluţii – electrolitul intrând în funcţie de metal sau de aliaj. Fragilitatea datorată hidro- contact cu suprafaţa piesei printr-un tampon. Procedeul se putea folosi în primul rând pentru depunerea straturilor 3 Vezi detalii: Krach Ernő: Pistolul de galvanizare „Galvan Electric”. In metalice pe suprafaţă, dar – datorită distrugerii tamponu- Múzeumi Műtárgyvédelem 3., Múzeumi Restáurator és Módszertani Központ, Budapest, 1976. pp. 228-229 lui – nu se recomanda la curăţiri. Instrumentul era alimen- 4 Cercetător la Institutul de Izotopi de lângă Academia Maghiară de Şti- tat de 2 baterii de 4,5 V sau de o sursă de alimentare de inţe 5 Instituţie cu sediul mai întâi la New York, apoi la Waterbury; a înfi inţat fi lială de producţie şi desfacere în Anglia. În 1992 SIFCO Industries 1 În cazul folosirii băilor cu electrolit, suprafeţele care nu urmau a fi tra- Inc. a cumpărat fi rma Selectrons cu fi lialele din Europa şi Asia, care tate se pot izola cu substanţe potrivite, dar protecţia adeseori ori nu astăzi sunt fi lialele lui SIFCO. Vezi http://www.sifcoasc.com prezintă siguranţă 6 Procedeu introdus în 1960, Selectrons Ltd. a produs instrumentele şi 2 Ca restaurator al Muzeului Maghiar al Luptei Proletare soluţiile

171 genului este neglijabilă. Grosimea stratului se poate regla care le oferă. Cursurile sunt conduse de specialişti cu re- cu precizie, ceea ce permite utilizarea procedeului la tra- nume, care dau informaţii teoretice şi practice importante. tamente in situ. După absolvirea cursului şi examenului aferent partici- Ca urmare a colaborării, la Conferinţa Internaţiona- panţii obţin certifi cate. Aplicaţiile în domeniile speciale lă de Restaurare de la Sárospatak din 1991 s-a prezentat se învaţă la instituţii de profi l (de ex. procedeele din con- restaurarea prin această metodă a două statuete din zinc servare-restaurare la Institutul Smithsonian sau la Muzeul (foto 3-8) la care curăţirile, completarea urmelor de co- Metropolitan). roziune în puncte şi patinarea suprafeţelor s-au realizat prin metoda prezentată. S-ar fi dorit achiziţionarea unui Câteva exemple de aplicare a metodei în practica de asemenea sistem din fonduri obţinute prin proiecte, dar resturare din Ungaria din cauza preţului ridicat al tehnologiei de vârf nu s-a reuşit, din păcate. Mai târziu s-a închis şi reprezentanţa În cele ce urmează se vor ilustra câteva din multiplele din Ungaria, astfel procurarea substanţelor şi a soluţiilor posibilităţile de utilizare ale metodei, prezentând câteva a devenit greoaie. piese restaurate de autor şi de studenţii secţiei de restaurare artă decorativă ai Universităţii de Artă din Ungaria. Modul de utilizare a procedurii Statuete din zinc, patinate la culoarea bronzului, numite Firul legat la polul negativ al sursei de curent continuu, statuete de comodă catodul, se leagă la obiect. Celălalt fi r se cuplează la anodul mobil, instrumentul menit să intre în contact cu su- Statuetele aparţinând unei colecţii particulare îl repre- prafaţa în cauză, obţinută prin transformarea unui creion, zintă pe Vergiliu respectiv pe Dante, având, împreună cu stilou, tampon etc., având o formă adaptată pentru supra- piedestalul, o înălţime de 45 cm. Scopul intervenţiei a fost faţa piesei: plată, alungită, concavă sau rotundă. Anodul restaurarea deteriorărilor cauzate de coroziunea în puncte cu încărcătură pozitivă este acoperit cu un material ab- şi redarea impresiei estetice al suprafeţei. Toate fazele re- sorbant, saturat cu soluţia de electrolit care conţine meta- staurării – curăţirea pieselor, umplerea ciupiturilor cu aliaj lul. Instrumentul legat la curent este plimbat pe suprafaţa de turnare cu punct de topire scăzut, cuprarea şi patinarea marcată pentru acoperire cu metal. Viteza de depunere şi – au fost efectuate prin galvanizare locală (foto 3-8). grosimea stratului metalic sunt controlate de un micropro- cesor. Procedeul dezvoltat pentru marina militară, aviaţie Firmă de breaslă din sec. al 18-lea pictată pe tablă de şi NASA dă rezultate bune şi în restaurare, fi ind tot mai cupru des folosit în domeniu. Piesa aparţine colecţiei Muzeului Naţional al Ungari- Echipamente – electroliţi ei (nr. inv. 1903.22.3.) Produşii de coroziune ai cuprului care au străpuns stratul pictural au fost „înmuiaţi” prin Echipamente fabricate iniţial de Selectrons Ltd7, sur- folosirea metodei anodului mobil şi apoi îndepărtaţi prin sele de curent continuu, microprocesoarele şi toate acce- curăţire cu substanţe chimice (foto 9-12). soriile sunt produse de SIFCO Industries Inc., respectiv de fi lialele sale din Europa8. Tot ei produc peste 100 de Relicve de pompieri de la Nyiregyháza tipuri de electrolit în condiţii industriale impecabile. Se păstrează timp de 2 ani probe din electroliţi pentru even- Relicvele de pompieri descoperite cu ocazia săpă- tuale verifi cări ale acestora. turilor din 1986 într-un lagăr de muncă silnică de lângă Linz, au fost returnate statului maghiar prin cooperarea Instrucţii tehnice şi servicii interculturală dintre guvernele Austriei şi Ungariei. Sta- tuia9 care îl reprezintă pe Sfântul Florian a fost executată SIFCO, prin birourile şi reţeaua sa de distribuţie care în tehnică mixtă. Membrele, capul, căsuţa, butoiaşul sunt împânzeşte toată lumea, organizează regulat cursuri de turnate din bronz, steagul şi mantia sunt reliefate prin ba- pregătire profesională pentru utilizarea procedeelor pe tere din tablă de cupru, iar după asamblare toată statuia a fost argintată (foto 13-14). Produşii de coroziune ai cupru- 7 Procedeu numit de către fi rma Selectrons „Electrochemical Metalli- lui au străpuns stratul de argint. Suprafeţele deteriorate de zing”, vezi http://www.sifcoasc.com coroziune au fost reargintate prin metoda anodului mobil. 8 970 East 64th Street, Cleveland, Ohio 44103-1694, USA, e-mail: [email protected], Distribuitor în Europa: Lahner KG (Distribuitor & Job Shop) Oberfl achentechnik Industriestrasse A/4 2345 Brunn am Piese din tablă pictată din secolul al 20-lea Gebirge, Austria, tel:+432236/32345-87 Fax: +43 2236/31750, E-mail: [email protected] Website: www.lahner.at (distribuie în Austria, Ungaria, În muzee se găsesc foarte multe piese ce datează din Cehia, Slovacia. Croaţia şi Bosnia), Plazma Ltd. (Distribuitor & Job Shop) 1A ‚G. Petleshev’ Str. 9154 Aksakovo, Bulgaria, Tel: +359 52 762019, Fax: +359 52 762005, E-mail: [email protected] (distribuie 9 În perioada restaurării fără număr de inventar, se afl ă la Muzeul Józsa în Bulgaria, România, Turcia, Sârbia, Macedonia, Moldova, Albania) András, Nyíregyháza

172 secolul al 20-lea, confecţionate din tablă şi pictate de ţie, iar aurirea lor s-a realizat local prin metodă electrochi- mână sau cu şablonul, utilizând culori de ulei, ale căror mică cu anodul mobil (foto 28-30). strat de pictură s-a deteriorat în urma uzurii funcţionale. În locurile de unde s-a desprins stratul pictural tabla de Suport de candelă, sfârşitul secolului al 19-lea fi er s-a corodat. Cu metoda anodului mobil produşii de coroziune se pot îndepărta foarte bine (foto 15-20). Suportul a fost realizat pe baza proiectului lui Steindl Imre în atelierul meşterului Jungfer Gyula, unul dintre cei Coroană de lauri gravată, din argint aurit mai renumiţi orfevrieri din Ungaria de la sfârşitul secolului al 19-lea12. Piesa din aliaj de cupru aurit este înaltă Studenţii din anul IV, specializarea metal-orfevrărie, de 110 cm şi are un diametru de 40 cm. Piesa a suferit ai secţiei de restaurare artă decorativă din cadrul Univer- degradări fi zice, s-a deformat, baghetele de suspendare sităţii de Artă din Ungaria au restaurat în cadrul lucrării de s-au rupt, câteva decoraţiuni s-au pierdut. În cursul re- diplomă mai multe piese aparţinând Institutului şi Muze- staurării elementele lipsă au fost reconstituite din aliaj de ului de Istoria Teatrului. Printre altele şi coroane de lauri cupru. Pe coşul-suport de candelă, din cauza lipiturilor, din argint, gravate şi argintate. Lipsurile au fost recon- stratul de metal preţios s-a distrus în câteva locuri. Pen- stituite din argint. Acestea au fost aurite şi părţile uzate tru reaurirea acestor porţiuni metoda anodului mobil s-a reaurite local cu metoda anodului mobil (foto 21-23). dovedit, de asemenea, potrivită (foto 10). Elementele de suspendare au prezentat lipsuri de peste 50% a stratului Cordon decorativ din secolul al 17-18-lea de aurire. Pentru completarea auririi pe aceste suprafeţe procedeul electrochimic local nu a fost potrivit, aurirea nu Absolvenţii din 2008 ai specializării metal-orfevrărie, a ieşit uniformă, piesele au ajuns pătate. Din motive este- secţia de restaurare artă decorativă din cadrul Universi- tice, elementele au fost reaurite prin imersie în atelierul de tăţii de Artă din Ungaria au restaurat în cadrul lucrării de galvanizare (foto 31-33). diplomă mai multe obiecte prin utilizarea procedeului cu anod mobil. Una din aceste piese este un cordon decorativ din argint10 aurit prin amalgamare, decorat cu tehnica BIBLIOGRAFIE fi ligran şi ornat cu mărgele din sticlă. Piesa, ce aparţine Muzeului Bisericii Sârbe din Szentendre, prezintă dete- ALDAZ, A. – ESPANA, T. – MONTIEL, V. – LOPEZ- riorări, deformări şi lipsuri la elementele decorative din Segura, M.: A simple tool for the electrolytic metallic sârmă împletită şi în zonele smălţuite. Decorul uneia din objects with localized corrozion. In. Studies in Con- catarame lipsea parţial, iar al celeilalte în totalitate. Stu- servation 31. 1986. pp. 175-176. dentul a reconstituit din argint părţile lipsă, respectiv a BAKONYI Eszter: 18. századi talpas kereszt restaurálása reaurit aceste zone prin procedeul galvanotehnic cu anod (Restaurarea unei cruci cu talpă) Lucrare de diplomă. mobil (foto 24-27). Universitatea de Artă din Ungaria, secţia de restaurare artă decorativă, specializarea metal-orfevrărie, 2008. Cruce cu talpă din secolul al 18-lea ERŐSS Dóra: Örökmécs Jungfer Gyula műhelyéből (Su- port de candelă din atelierul lui JGy). Lucrare de di- Piesa provine din biserica sârbă a comunei Lippó, unde plomă. Universitatea de Artă din Ungaria, secţia de se folosea la sfi nţirea apei. Momentan aparţine Muzeului restaurare artă decorativă, specializarea metal-orfe- Bisericii Sârbe din Szentendre11. Piesa liturgică are o înăl- vrărie, 2008. ţime de 22 cm, este confecţionat din argint preponderent LACOUDRE, N. – DUBUS, M.: Nettoyage et degagement prin tehnica numită fi ligran prin granulaţie, suprafaţa ei des agrafes au Musee National de ceramique a sevres. fi ind aurită prin amalgamare. Decoraţiile fi ligran lipseau In. Studies in Conservation, 33. 1988. pp. 23-28. în multe locuri. Câteva elemente structurale lipseau, de KRACH Ernő: A „Galvan Electric” galvanizáló piszto- asemenea, şi din această cauză nu se putea asambla. ly (Pistolul pentru galvanizare „Galvan Electric”) In. Elementele lipsă au fost reconstituite din argint în con- Múzeumi Műtárgyvédelem 3. Múzeumi Restaurátor formitate cu originalul cu tehnica de fi ligran prin granula- és Módszertani Központ, (Centrul de Metodică şi Re- staurare Muzeală), Budapesta, 1976. pp. 228-229. 10 Restaurator: Nagy Melinda, conducător ştiinţifi c: Prim József, consul- NAGY Melinda: Egy 17-18. századi díszöv restaurálása. tanţi: Varga Péter, Várfalvi Andrea. Numărul de inventar al piesei: 235, Lucrare de diplomă. Universitatea de Artă din Unga- lungime: 104 cm, lăţime: 5 cm. Dosul este căptuşit cu o ţesătură de mătase, ce prezintă o inscripţie. Mai multe despre restaurare: Nagy Me- ria, secţia de restaurare artă decorativă, specializarea linda: Restaurarea unui cordon festiv din secolul al 17-18-lea. In Műtár- metal-orfevrărie, 2008. gyvédelem 34., Redactor Gardánfalvi M., Muzeul Naţional al Ungariei, 2009. pp.189-206 12 Restaurator: Erőss Dóra, conducător ştiinţifi c: Séd Gábor, consultanţi: 11 Restaurator: Bakonyi Eszter, conducător: Pahi Attila. Vezi despre re- Prim József, Varga Péter. Piesa se afl ă la Muzeul de Artă Decorativă. staurare: Bakonyi Eszter – Erőss Dóra: Restaurarea a două capodopere Despre restaurare vezi: Bakonyi Eszter – Erőss Dóra: Restaurarea a de orfevrărie. În Műtárgyvédelem 34. Red.: Gardánfalvi M., Muzeul două capodopere de orfevrărie. În Műtárgyvédelem 34. Red. Gardán- Naţional al Ungariei, 2009. pp.151-166. falvi M. Muzeul Naţional al Ungariei, 2009. pp. 151-166.

173 RUBINSTEIN, M: Electrochemical Metallaizing, Van Foto 6. Statuia lui Dante după cuprarea realizată cu me- Nostrand Reinhold Company, New York, 1987 toda anodului mobil Foto 7-8. Statuile lui Vergiliu şi Dante după restaurare Foto 9. Firmă breslei măcelarilor, produse de coroziune Séd Gábor pătrunse prin stratul de culoare, detaliu Artist diplomat restaurare metale Foto 10. Înlăturarea produşilor de coroziune ai cuprului Muzeul Naţional al Ungariei de pe ﬁ rma breslei măcelarilor cu metoda ano- Departamentul de Metodică şi Pregătire Profesională în dului mobil Conservare Foto 11-12. Firma breslei măcelarilor înainte şi după restau- 1450 Budapesta 9. cp.124 rare Tel.:+36-1-2101-330/126 Foto 13-14.Statuia argintată a Sfântului Florian, înainte şi E-mail: [email protected] după restaurare Foto 15-20.Piese din tablă zincată, pictate, înainte şi după tratament LISTA FOTOGRAFIILOR Foto 21. Coroana de lauri din argint, înainte de restaurare Foto 22. Aurirea prin galvanizare locală a elementelor reconstituite din argint Foto 23. Coroana de lauri din argint restaurată Foto 1. Pistolul „Galvan Electric”, unul dintre primele Foto 24-25. Cordon decorativ aurit, înainte de restaurare instrumente pentru aşa-numita galvanizare cu Foto 26-27. Cordonul după restaurare tampon Foto 28. Crucea de bobotează datată din secolul al 18-lea, Foto 2. Instrumentul produs şi distribuit de Selectrons înainte de restaurare Ltd, aşa-numitul Pen Anode, folosit la decorarea Foto 29. Reconstituirea părţilor lipsă ale crucii din argint, suprafeţelor prin galvanizare şi la curăţire elec- detaliu trochimică Foto 30. Crucea după restaurare Foto 3-4. Statuile lui Vergiliu şi Dante, înainte de restaura- Foto 31. Suportul de candelă din atelierul lui Jungfer re, colecţie particulară Gyula, înainte de restaurare Foto 5. Statuia lui Vergiliu după curăţire şi restaurarea Foto 32. Aurirea coşuleţului pentru candelă prin metoda coroziunilor punctiforme, înainte de cuprare şi anodului mobil patinare Foto 33. Suport de candelă după restaurare

Traducere: Katalin Vajda

174 Zece zile la expoziţia „Un Mileniu pe Cursul Superior al Târnavei Mari” sau restauratori din Ungaria şi România colaborând la realizarea expoziţiei permanente a Muzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc

B. Perjés Judit – Domokos Levente – Puskás Katalin

1. Introducere1 Ne-am propus crearea unei expoziţii moderne; având în vedere, însă, că atât pentru noi, cât şi pentru fi rmele Expoziţia cu titlul „Un Mileniu pe Cursul Superior al executante acesta a fost primul angajament de această Târnavei Mari” s-a deschis pe 7 august 2009, cu ocazia anvergură, înainte de conceperea expoziţiei am vizitat pe aniversării a 550 de ani de la prima atestare documenta- rând expoziţiile noi ale muzeelor din împrejurimi şi de ră a oraşului Cristuru Secuiesc. Expoziţia a fost realizată mai departe, „furând” ideile pe care le consideram apli- pe aproximativ 140 m2, organizată pe opt săli, dintre care cabile pentru planurile noastre. Colegii ne-au relatat cu cinci prezintă vestigii arheologice, două sunt dedicate is- solicitudine problemele pe care le-au întâmpinat, defi ci- toricului oraşului, trecerea între cele două tematici fi ind enţele constatate ulterior, pe care noi le-am putut astfel realizată de o sală unde au fost expuse veşmintele funera- evita. Desigur, am comis şi noi greşelile noastre, şi vom re provenind din cripta familie Matskási. primi cu bucurie sesizarea acestora de către vizitatori, în- Expoziţia arheologică urmăreşte istoricul zonei cursu- trucât asta presupune că a parcurs cu mare atenţie expo- lui superior al Târnavei Mari de la neolitic până la pe- ziţia noastră. rioada medievală târzie. Exponatele au ajuns în colecţie Considerând dimensiunile acestei expoziţii, nu am fi pe mai multe căi: din săpături de salvare, de pe şantiere putut s-o realizăm doar din forţe proprii. Pe lângă cei pa- arheologice exhaustive, ca donaţii, respectiv din Colecţia tru angajaţi ai muzeului, şi anume: muzeografele Sándor- Gimnaziului Unitarian. Zsigmond Ibolya şi Luka Zsuzsanna, restauratorul Domo- Informarea vizitatorilor se realizează prin listele ves- kos Levente şi arheologul Kőrösfői Zsolt, echipa a fost tigiilor afi şate lângă vitrine, respectiv prin panourile de- întărită şi de alţi specialişti. La pregătirea obiectelor pen- scriptive în limbile maghiară, română şi engleză afi şate tru expunere a contribuit o echipă de cinci restauratori din pe pereţi. Secţiunea prezentând istoricul oraşului a fost Ungaria: Bakayné Perjés Judit, Fáy Balázsné, Hugyeczné alcătuită astfel, încât să se lege organic de secţiunea ar- Rektorik Éva, Puskás Katalin, Váczi Karin, şi alături de ei heologică. Istoricul oraşului este prezentat în două săli: doi studenţi de la Universitatea „Lucian Blaga” din Sibiu, în prima sală s-a amenajat un interior de cameră burghe- specializarea conservare-restaurare: Szappanyos Tünde zo-nobiliară specifi că mijlocului de secol 19, în timp ce és Máthé Zsolt. în cea de a doua sală s-a încercat reevocarea atelierului Am dori să mulţumim pe această cale pentru munca fotografului Nagy Béla care a locuit şi şi-a desfăşurat ac- de valoare inestimabilă depusă de către Sándor-Zsigmond tivitatea în oraş între anii 1926 şi 1969. Dénes şi Kecskés Dénes Attila, care ca meşteri buni la Pregătirile expoziţiei au început în anul 2008, când toate ne-au sprijinit în orice activitate, precum şi de către s-a compus planul tematic al expoziţiei, s-a alcătuit lis- Patakfalvi Emőke, Radakovic Marina, Derzsi Csongor şi ta obiectelor de expus, pe urmă s-au înaintat o serie de Mátyás (foto 39). proiecte de fi nanţare2 pentru a obţine fondurile necesare. Trebuie să exprimăm mulţumiri speciale pentru meri- Între timp s-a început pregătirea pentru expunere a săli- tele lui Székely Attila în realizarea acestei expoziţii. Ma- lor care funcţionau drept depozit al materialul arheologic joritatea obiectelor prezentate în expoziţia de arheologie descoperit în ultimele două decenii. au fost găsite în săpăturile arheologice conduse de nenea Attila. Totodată, dânsul ne-a sprijinit cu sfaturi şi observa- ţii utile în organizarea expoziţiei, atât în cursul proiectării acesteia, cât şi în timpul realizării propriu-zise. 1 Mulţumim pe această cale arheologului Körösfői Zsolt, autorul acestei introduceri, care a condus a coordonat realizarea acestei expoziţii. Suportul fi nanciar al expoziţiei a fost asigurat în pri- 2 Finanţarea restaurării obiectelor expuse, costul materialelor şi a apa- mul rând de Consiliul Judeţului Harghita, respectiv de raturii necesare a fost asigurată de fi nanţarea nerambursabilă obţinută Primăria Oraşului Cristuru Secuiesc, alături de majo- printr-un proiect de fi nanţare depus la Colegiul Profesional Muzeal al ritatea consiliilor locale ale comunelor din zonă: Săcel, Fondului Naţional Cultural din Ungaria. Derularea fi nanciară a pro- Şimoneşti, Porumbeni-Mari, Atid şi Secuieni. Pe lângă iectului a fost asumată de Organizaţia Muzeală a Consiliului Judeţean Bács-Kiskun din Kecskemét (Ungaria). Mulţumim ambelor instituţii aceste surse, un procent însemnat al costurilor lucrărilor pentru sprijinul acordat. de execuţie a fost acoperit din proiecte de fi nanţare, din

175 fondurile proprii ale muzeului, precum şi din contribuţia urmele de violenţă prezentate de osemintele găsite în sit7. fi nanciară a unor fi rme, fundaţii, instituţii şi persoane pri- Conform observaţiilor arheologilor, casa a fost jefuită cu vate din Cristuru Secuiesc. puţin timp după incendiu, sustrăgându-se obiectele mai Expoziţia noastră este în prezent singura expoziţie valoroase. Din bogatul ansamblu de obiecte ajunse în pa- permanentă de arheologie din judeţul Harghita. Realiza- trimoniul muzeului, piesele care s-au putut identifi ca au rea unei asemenea expoziţii, exigente atât profesional cât fost inventariate, cele puternic corodate, neidentifi cabile şi din punct de vedere al aspectului vizual, într-un mic au fost împachetate cu grijă, fără a fi însă în prealabil con- muzeu orăşenesc a fost posibilă doar prin angrenarea a servate. Dintre cele 36 de piese de fi er 8 au fost conservate numeroase persoane private, conducători şi întreprinză- şi restaurate8 între 1994–1995, fi ind acoperite cu un strat tori locali; la construirea expoziţiei au contribuit nume- gros de răşină sintetică, care le conferea un aspect lucios, roşi specialişti şi voluntari, prieteni ai muzeului. artifi cial (foto 7, 8). Acest strat s-a dovedit a fi salvator; Prezentul articol va prezenta în continuare o scurtă numai unul din obiectele astfel tratate a prezentat semne descriere a restaurării, respectiv re-restaurării obiectelor ulterioare de coroziune. În schimb, în cazul pieselor ră- expuse, restaurate total sau parţial, sau conservate prin mase, în mod regretabil, neconservate, s-au observat – în minimă intervenţie.3 ciuda ambalării şi depozitării atente – desprinderi în straturi datorate procesele de coroziune evolutivă ce au redus 2. Ceramica4 miezul metalic al acestora (foto 9). Conservarea acestor obiecte a devenit posibilă prin Piesele de ceramică propuse spre expunere purtau urme- sprijinul Fondului Cultural Naţional (Budapesta) şi al le unor intervenţii anterioare realizate în diferite perioade Ministerului Culturii din Ungaria. Cu fi nanţările acordate istorice, respectiv de foşti restauratori ai muzeului. Pentru de aceste instituţii s-au achiziţionat dotările necesare unui a satisface, deci, cerinţele noii expoziţii s-a impus restau- laborator de restaurare metale corespunzător. Aparatelor rare lor parţială sau totală. astfel obţinute – un aparat de microsablare, un polizor de Printre completările anterioare au fost unele grosiere mână şi alte instrumente destinate curăţirii uscate, fără şi necorespunzătoare sau altele frumoase, totuşi, nepotri- utilizare de substanţe chimice, a pieselor metalice – au vite. Cel mai mare volum de muncă a fost necesar în cazul facilitat curăţarea, conservarea şi redarea pentru circuitul cahlelor medievale completate cu gips alb. Completările expoziţional a unor piese cu stare de conservare precară. vaselor şi cahlelor nesmălţuite s-au retuşat cu pământuri Pe baza stării de conservare obiectele metalice propu- sau culori tempera apoase (foto 1-3). Pentru a obţine su- se pentru expunere au fost sortate în trei categorii: prafeţe asemănătoare celor originale, retuşul cahlelor a) stare de conservare bună, cu miez metalic sănătos smălţuite s-a realizat cu culori de apă de nuanţă potrivită, b) stare de conservare precară, cu miez metalic redus la care s-a adăugat cantitatea de Plextol5 impusă de lu- c) stare de conservare bună, dar fără miez metalic ciul smalţului original. În cazul piesele mai uzate luciul Din grupa a) prezentăm un cleşte de turnare pentru şters al smalţului s-a obţinut prin tamponarea cu pensule gloanţe din secolul al 16-lea (foto 9-10). Piesa a fost des- şi tampoane de vată. Astfel s-a reuşit realizarea unui as- coperită împreună cu alte obiecte cu ocazia săpăturilor din pect unitar al suprafeţelor originale şi celor de completare 19809. Curăţirea s-a efectuat cu freza dentară, respectiv (foto 4-6). cu aparatul de microsablare, continuând apoi cu metoda Krefting.10 Ca electrolit s-a folosit soluţie de NaOH 5 %, 3. Piese metalice din secolele 12–13 ca electrod o bandă (folie) de aluminiu. După curăţire până la eliminarea clorurilor, piesa a fost uscată în etuvă, Obiectele metalice de secol 12-13 au fost descoperite în apoi a fost pasivizată cu o soluţie de tanin 10 % şi uscată 1981, cu ocazia construirii cartierului Kossuth din Cris- din nou. La urmă s-a aplicat un strat protector de unsoare turul Secuiesc6, printre vestigiile unei case de locuit arse. Casa este datată la sfârşit de secol 12 – început de secol 13. Distrugerea ei este legată fi e de invazia tătară din 1241, fi e 7 Comunicarea verbală a lui Székely Attila. de luptele de graniţă dintre secui şi saşi, fapt confi rmat de 8 Restaurare efectuată de Janitsek András, restaurator la Muzeul Naţi- onal de Istorie Cluj-Napoca. Vezi: procesul verbal de restaurare din 28.09.1994. 3 J. M. Cronyn: Régészeti leletek konzerválásának alapjai (Bazele con- 9 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfi ája. (Topo- servării vestigiilor arheologice). MNM 1996. pp. 20-21. Traducerea în grafi a arheologică a ţinutului Cristurului medieval). În Varia Arheolo- limba maghiară: Timárné Balázsy Ágnes. gica Hungarica V. Budapest,1992. p 160. (22/1g Str. Şcolii 27. – lotul 4 Restaurarea obiectelor ceramice a fost realizată de Hugyeczné Rektorik Şcoala Generală nr. 1), p. 79. Fig. 9. Éva. 10 Proces electrochimic fără sursă exterioară de alimentare. Schlager 5 Plextol B500: dispersia apoasă, fără adaos de plastifi anţi, a unor copo- Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme. (Conservarea limeri acrilici. obiectelor muzeale din metal). In Múzeumi Műtárgyvédelem, 1970. 6 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfi ája. (Topo- KMI Muzeológiai Technológiai Osztálya, Budapest, pp. 100-101. şi grafi a arheologică a ţinutului medieval al Cristurului) În Varia Arheolo- Séd Gábor: Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása, konzerválása. gica Hungarica V. Redigit Csanád Bálint. Budapest, 1992. p.166-170. (Curăţirea, conservarea pieselor arheologice din metal). In Múzeumi (22/1t Cartierul Kossuth Lajos II). Restau rátor és Módszertani Központ, Budapest, 1979. p. 25.

176 pentru arme KK18,11 diluat cu White spirit ca să pătrundă du-se la soluţiile apoase de Selecton B216 cu concentraţii şi în fi suri. S-a pensulat de 2 ori, surplusul fi ind îndepărtat între 3% şi 5%, rezultatele obţinute cu acesta considerân- după încălzire prin ştergere. du-se nesatisfăcătoare. În fi nal s-a aplicat o soluţie apoa- Curăţarea pieselor din celelalte două ar fi fost impo- să de Selecton B2 cu concentraţia de 10 %, la care s-a sibilă fără aparatul de microsablare. Transformarea len- mai adăugat 0,02 % de sulfat de alcool gras, o substanţă tă în pământ a fi erului instabil în oxizi stabili a asigurat tensio-activă cu menirea de a mări efectul de curăţire a păstrarea formei originale a obiectelor care s-a putut reda amestecului. Această pastă s-a putut întinde cu uşurinţă cu ajutorul aparatului de microsablare, a polizorului de pe suprafaţa de curăţat, dar trebuia să fi e acoperită cu o mână, a frezei stomatologice şi cu multă răbdare. Aparatul folie din material plastic pentru a preveni uscarea sa prea de microsablare s-a putut folosi cu precizia unui bisturiu. rapidă. Tratamentul a fost aplicat de 2 ori; astfel s-au în- La microsablare s-a folosit nisip de cuarţ de la Aghireş depărtat murdăria superfi cială, clorura de cupru şi, parţial, cu dimensiunea particulelor între 0,4–0,8 mm. Presiunea produşii de coroziune, dar nu şi nisipul cimentat. Piesa a folosită a fost variată între 1,5–6,3 bari. Gradul de cură- fost spălată cu apă distilată, apoi s-a testat metoda Kref- ţare s-a putut regla alternând capetele de pulverizare noi, ting folosind ca electrolit o soluţie de NaOH 10 % în apă având orifi cii cu diametrul de 4 mm, cu capete de pulveri- distilată, cu adaos de carboxil-metil-celuloză pentru ai zare uzate, având orifi cii lărgite la 5-6 mm, respectiv prin conferi consistenţa mierii. Peste pasta întinsă s-a aplicat utilizarea nisipului de diferite granulaţii. o folie de aluminiu, având grijă să se asigure contactul Piesele foarte corodate şi fragilizate au fost mai întâi metalic dintre folie şi cupru. Datorită consistenţei soluţiei impregnate cu Paraloid B7212 cu concentraţia de 3 % în de electrolit, reacţia a fost lentă, dar cu rezultate bune. diluant nitro. Suprafeţele rupturilor au fost curăţate şi apoi Soluţia de electrolit epuizată s-a putut îndepărta împreună lipite provizoriu cu adezivul UHU Hart.13 După aceste tra- cu folia de aluminiu ca un fi lm. Viteza reacţiei a fost mă- tamente s-a putut trece la curăţarea propriu-zisă, adică la rită prin aplicarea mai multor straturi de folie de aluminiu. îndepărtarea stratului gros de oxizi. Impregnarea s-a repe- După ce toată suprafaţa vasului a fost curăţată în acest tat de mai multe ori la nevoie. După terminarea curăţirii, fel, ea a fost spălată cu apă distilată, uscată şi patinată cu la lipirea fi nală s-a folosit Uverapid 20, răşină epoxidică polisulfură de potasiu (Hepar sulfuris, fi cat de pucioasă). care a fost colorată cu pigmenţi pe bază de oxizi de fi er. Lipirea fi surilor şi completarea lipsurilor s-a realizat cu adeziv bicomponent Uverapid 2017, colorat cu pigmenţi 3.1 Căldare de cupru pe bază de oxizi de fi er. Piesa a fost lustruită cu o cârpă de Piesa face parte din grupa b) a obiectelor cu stare de bumbac şi tratată cu unsoare de arme. Tratamentul fi nal a conservare precară, cu miez metalic redus. Vasul datat din scos la iveală motivul de rozetă cu şase petale18 realizată secolul 17, a fost găsit cu ocazia consolidării fundaţiei tur- prin batere pe fundul vasului, anterior acoperit de straturi nului bisericii reformate construite la începutul secolului de depuneri. al 19-lea. Piesa servea probabil la un moment dat pentru În fi nal piesa nu a putut fi inclusă în expoziţia perma- adunarea apei de ploaie.14 Vasul confecţionat dintr-o sin- nentă din lipsă de spaţiu (foto 13). gură tablă de cupru nu prezintă urme de îmbinare. Piesa a ajuns în muzeu în stare de degradare foarte avansată. 4. Lemnul Interiorul şi exteriorul vasului au fost acoperite de un strat gros de coroziune; pe suprafaţa interioară praful şi nisi- 4.1 Găleată de lemn pul, aduse de ploi, s-au cimentat în stratul de coroziune (foto 12). Fundul vasului a fost tăiat. Căldarea deformată Găleata de lemn a fost descoperită împreună cu alte ves- a fost în multe locuri perforată de coroziune, s-a fi surat, tigii ale unei fântâni datând din secolul 14; materialul s-a rupt, iar marginile rupturilor s-au răsfrânt. lemnos parţial carbonizat al acesteia a fost spălat, apoi În lipsa unei căzi de imersare de dimensiuni potrivite, uscat în nisip timp de mai multe săptămâni, şi în fi nal precum şi din considerente de economie, în locul tratării depozitat în saci de hârtie. Nu s-au făcut intervenţii de concomitente a întregii suprafeţe curăţirea s-a făcut prin consolidare sau de prevenire a biodegradării. La începutul aplicări locale de comprese cu solvenţi. S-a preparat o anilor 1990, pentru a trata atacul fungic apărut pe doagele pastă de curăţire dintr-un agent de complexare amestecat cu carboxi-metil-celuloză15 gelifi cată cu apă. Cu această pastă s-au făcut mai multe teste de solubilizare, renunţân- 16 Dihidratul sării disodice a acidului etilen-diamin-tetraacetic (EDTA sau Complexon). 17 Uverapid 20 A+B. Componenţi: Component A: produsul de reacţie al 4,4 izopropiliden-difenolului cu 1-clor-2,3 epoxipropanul > 95%. Com- 11 Conţine inhibitori. ponent B: 2-piperazin-1-il-etil-amină 22-27%, 4 nonilfenol 22-27%. 12 Copolimer pe bază de acrilat de metil si metacrilatul de etil. 18 Intervenţiile de conservare-restaurare pe obiecte au relevat mai mul- 13 Acetat de metil (50-100%), nitrat de celuloză (25-50%), acetat de butil te particularităţi interesante ale tehnicii de realizare şi de decorare ale (2,5-100%). Fabricant UHU Gmbh, Bühl (Baden). acestora, pe lângă însemne de meşter şi elemente decorative s-a desco- 14 Comunicarea verbală a lui Székely Attila. perit de exemplu pe vârf de săgeată motivul soarelui (sau al unei stele) 15 Carboxil-metil-celuloză, fabricant Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu. (probabil însemnul unei dinastii).

177 g ăleţii, acestea au fost impregnate cu Xylamon19, iar după de alburn a lemnului se regăsesc urmele unor camere lar- uscare au fost reambalate (foto 14). vare de insecte de 4-5 cm.23 La reasamblarea fântânii am În timpul depozitării, pe elementele găleţii au apărut observat lipsa perechii a două elemente, pe care le-am efl orescenţe albe de săruri, ce au fost îndepărtate cu grijă completat din lemn de stejar vechi (foto 17). de pe elementele pregătite pentru restaurare cu ajutorul În scop preventiv lemnul a fost tratat cu soluţie de Bio- unei perii din rădăcină. După aceea a urmat consolidarea komplex 5%24. După curăţirea şi conservarea elementelor elementelor cu soluţie 3-5% de Paraloid B72 în diluant ni- lemnoase s-a realizat din polistiren expandat „Hungaro- tro. În cursul consolidării s-au putut atenua şi deformările cell” o imitaţie a pământului înconjurător. Suprafaţa aces- doagelor. Fundul găleţii fi ind foarte deformat nu s-a încer- teia a fost învelită cu adeziv de faianţă pentru exterior, cat aplatizarea acestuia, ci a fost înlocuit cu unul nou, iar colorat cu culori de pământ, apoi s-a marcat prin lipirea cel original a fost expus lângă găleată (foto 15). Pe obiect unor plăci de piatră nivelul de călcare stabilit conform se puteau vedea clar urmele a trei cercuri, motiv pentru releveelor. Această instalaţie prezintă fântâna în secţiune care doagele găleţii au fost fi xate cu cercuri noi confecţi- transversală în momentul decopertării, pentru ca vizitato- onate din nuiele de alun20 (foto 16). rul să-şi poată forma o imagine despre structura acesteia. Iluzia apei din fântână s-a creat cu o placă de sticlă pictată. 4.2 Reconstrucţia fântânii 4.3 Poarta de ţintirim25 Fântâna, datând din secolele 14-15, a fost descoperită în timpul lucrărilor la fundaţia unui centru comercial din Poarta de stejar a cavoului bisericii unitariene din Gă- faţa cinematografului Arta din Cristuru Secuiesc.21 Par- lăţeni, datând din 1694, a ajuns în colecţia muzeului în tea superioară a fântânii (care pornea de la baza fostei 1952. Conform fi şei obiectului: „…bazele stâlpilor porţii gropi de lucru) a fost căptuşită cu elemente îmbinate din au putrezit, dar traversa superioară a porţii şi coturile de lemn, iar partea inferioară – în formă de butoi – cu piatră. îmbinare cu capete de dragon sculptate s-au păstrat intac- Prin asamblarea elementelor păstrate s-au putut consta- te…” Pe fi şă au fost notate şi dimensiunile porţii: înălţi- ta următoarele: căptuşeala de lemn, cu diametrul de 1m, mea, fără acoperiş, 2,25 m, lăţimea 2,1 m, deschiderea a constituit diametrul original al fântânii, care s-a redus 1,4 m. În anii 1960, pe baza unor date azi necunoscute, la 62 cm. Se presupune că diametrul original a continuat s-a realizat reconstrucţia stâlpilor şi a unui acoperiş mai să scadă, întrucât pe elementele superioare de căptuşeală vechi. În cadrul colecţiei din aer liber a muzeului, poar- sunt vizibile încrestări menite a se îmbina cu următoarea ta a fost mutată de mai multe ori, de fi ecare dată înlo- pereche de bârne de căptuşeală, respectiv vestigiile mai cuindu-se soclurile stâlpilor. Pe lângă înlocuirea soclului, conţin alte fragmente de lemn, care nu au putut fi înca- suprafaţa porţii a fost tratată şi cu ulei de in, ceea ce a drate. Căptuşeala de lemn a fost dublată pe exterior cu produs degradări însemnate. Uleiul de in aplicat în straturi pietre plate, pentru a impiedica pătrunderea pământului groase, nediluat, fără adaos de sicativi, a format pe su- în fântână. Conform relatării verbale a restauratorului prafaţa lemnului o peliculă care în urma radiaţiilor solare Molnár Kálmán, după spălare, elementele de lemn au fost a devenit rugoasă, favorizând depunerea prafului şi prin uscate în nisip, iar după uscarea completă, elementele uscare cauzând degradarea fi brelor de lemn de la supra- fără numerotare sau cotă au fost depozitate într-o clădire faţă (foto 18). Comparând starea de conservare consem- adiacentă. După observare atentă s-a putut constata că pe- nată de fotografi ile vechi26 cu starea actuală a obiectului rechile de elemente de căptuşire poartă însemne potrivite se poate observa fără echivoc gradul degradărilor care au pe pereche, acestea indicând orientarea spre gura fântânii avut loc. O deteriorare drastică a survenit în 2001 când, în a elementelor cu dimensiuni descrescânde, aşadar fântâna timpul unei furtuni, creanga unui copac a rupt îmbinările avea original o formă de piramidă trunchiată, şi nu cilin- porţii, slăbite din cauza atacului fungic. În urma acestui drică cum a fost reprezentată anterior.22 accident acest obiect rar şi valoros a fost demontat şi de- Curăţirea a fost realizată cu spuma unei soluţii apoase de 0,05% de sulfat de alcool gras. Nu a fost nevoie de consolidare, întrucât lemnul de stejar s-a păstrat în stare 23 Identifi carea esenţei lemnoase a fost făcută de Babos Rezső, expert bi- bună. În timpul curăţirii s-a observat că la construire/ îm- olog. Camerele larvare aparţin insectei Lucanus cervus, răspândit în binare s-au folosit lemne de o calitate inferioară. În zona pădurile de stejar, mai ales în stejarii mai bătrâni. 24 Compoziţia substanţei Biokomplex : 2-(2-metoxietoxi)etanol 1,96%, 2-(tiocianometiltio)-benztiazol (80%)-(TCMTB) 1,27%, deltametrin 19 Schmid, Rhyner AG, Lack-und Farbenfabrik, 8134 Adliswil-Zürich 0,0125%, distribuitor Abies Transsylvania SRL, Sighişoara. 20 Reconstituirea cercurilor din nuiele de alun s-a realizat pe baza datelor 25 Ţintirimul este complexul îngrădit situat într-un punct mai înalt al vechi comunicate de Domokos András. aşezări, compus din cimitirul vechi din jurul bisericii medievale şi cele- 21 Salvarea vestigiilor au fost realizată de Székely Attila şi Ughy István, lalte construcţii, la care intrarea se făcea prin poarta ţintirimului. desenele au fost realizate de István Ughy. 26 Fotografi i ale obiectului s-au găsit – în afara fi şei obiectului – doar în 22 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfi ája (Topo- cartea intitulată „Nyitott kapuk. A Maros, Nyárád és Kis-Küküllő vi- grafi a arheologică a scaunului medieval Cristur). Varia Archeologica dékének faragott kiskapui”. Porţi deschise. Portiţele sculptate ale re- Hungarica V. Budapesta, 1992. pp. 164-165., Piaţa Libertăţii/ Piaţa giunii Mureş-Niraj-Târnava Mică. Fotografi i realizate de: Kútvölgyi Centală nr 52. – Cinematograf/Centru comercial. Mihály. Editura Európa Könyvkiadó, Budapesta, 1987. foto nr. 100.)

178 pozitat în siguranţă. După diferite teste de solubilizare27 tează probabil de la începutul secolului al 19-lea. Picioa- suprafeţele de lemn originale degradate au fost curăţate rele sale masive, sculptate sunt aşezate pe un soclu triun- cu Szuperkromofág (un decapant comercial pe bază de ghiular, arcuit. Foaia poligonală a mesei este decorată cu diclormetan şi metanol, n.t.) care a dizolvat atât stratul de intarsie, pe mijloc având incrustaţii din sidef. Intarsiile au ulei de cât şi stratul de depuneri de murdărie, pe alocuri un desen fi n, reprezentând o ornamentică fl orală. cu o grosime de câţiva mm; depunerile astfel înmuiate au Fotoliul este o piesă tipică Biedermeier, realizată la putut fi îndepărtate de pe suprafaţă cu ajutorul unor cuţi- mijlocul secolului. Esenţa lemnoasă folosită este bradul, taşe de lemn, vată şi perie de rădăcină, iar din fi suri, cu acoperit cu furnir din nuc, rezemătoarele pentru braţe fi - instrumente stomatologice şi beţigaşe de lemn (foto 19). ind decorate cu o intarsie din rădăcină de plop. Picioarele, În timpul curăţirilor diferenţa în starea de conservare a spătarul şi rezemătoarele pentru braţe sunt puţin arcuite, diferitelor porţiuni ale obiectului a însemnat un surplus de suprafaţa de şezut, spătarul şi rezemătoarele pentru braţe difi cultate, întrucât în unele zone depozitele de praf erau sunt tapiţate. Suprafaţa de şezut se poate demonta. adânc pătrunse între fi bre, în timp ce în alte zone erau Dulapul cu două uşi este susţinut de picioare rotun- doar depuneri superfi ciale. În zonele cu atac fungic a fost de (“pogăci”), ancadramentul uşilor este în linie arcuită. nevoie de o atenţie sporită datorită friabilităţii acestora. Iniţial, dulapul a fost acoperit de furnir, peste care propri- Picioarele reconstruite anterior au fost curăţate cu spuma etarul de odinioară a pictat ornamentele vizibile astăzi.31 soluţiei apoase de detergent şi cu soluţie apoasă 3% de Pictura aplicată este interesantă din punct de vedere cultu- Selecton B2 (agent de complexare). Consolidarea zone- ral, dar nu reprezintă o valoare artistică. Corpul dulapului lor fragilizate de mucegai şi a fi surilor s-a efectuat cu o a fost executat din lemn de brad şi furnir de nuc. Uşile soluţie de Paraloid B72 în diluant nitro, mai întâi de 3% , sunt acoperite la exterior cu furnir de nuc, iar în interior apoi de 10%. furnir de plop. Piesa datează, probabil, din ultima treime După curăţire, lipsurile au fost completate cu lemn de a secolului al 19-lea. stejar cu aspect potrivit originalului. Completările au fost Menţionarea perioadei de fabricare a pieselor de mo- „îmbătrânite” prin erodare cu aparatul de microsablare şi bilier se consideră importantă, deoarece ele prezintă di- cu perii de sârmă, astfel ca suprafaţa lor să armonizeze ferenţe calitative însemnate. În timp ce masa este o piesă cu suprafeţele originale. După băiţuire ele s-au fi xat pe de calitate deosebită, dulapul provine deja din perioada original prin lipire cu adeziv28. Reconstituirea acoperişul producţiei în masă. a fost realizat pe baza unor analogii, luând în considerare Toate cele trei piese de mobilier au ajuns în atelierul de urmele vechi de îmbinare. La expunere cele trei elemente restaurare într-o stare foarte deteriorată. Prezentau în mai principale ale porţii au fost fi xate separat pe structura con- multe locuri fi suri longitudinale, diferite decolorări, halo- struită în acest scop, în aşa fel încât fi ecare să-şi susţină uri de apă, desprinderi şi lipsuri ale furnirului, precum şi doar greutatea proprie (foto 20). urme ale unor intervenţii necorespunzătoare. Ele au fost lăcuite în mai multe rânduri cu lacuri diferite. Se putea 4.4 Mobilierul29 constata la prima vedere că suprafeţele originale erau ori într-o stare foarte degradată, ori chiar distruse complet. Şi în cazul acestor obiecte, sarcina noastră a fost de a le Curăţirea superfi cială, consolidarea structurală şi com- aduce într-o stare în care pot fi expuse. Mobilierul expus pletarea lipsurilor de furnir au început înainte de sosirea (o masă, un fotoliu şi un dulap cu două uşi30) a fost reali- restauratorilor invitaţi, fi ind coordonat prin consultaţii în- zat în secolul 19, o perioadă interesantă şi foarte diversă delungate zilnice prin internet. stilistic a istoriei mobilierului. Arta mobilierului s-a adap- Suprafaţa mesei, lăcuită în repetate rânduri, era păta- tat la schimbările relaţiilor sociale, politice şi economice. tă. Unul din straturile aplicate anterior s-a îngălbenit de-a Odată cu apariţia şi consolidarea burgheziei, a apărut în lungul timpului, a devenit opac şi a ecranat aproape total scurt timp şi cerinţa pentru mobilierul durabil, practic şi desenul frumos al lemnului. De aceea s-a hotărât înde- comod. S-au răspândit materialul lemnos deschis la cu- părtarea straturilor de lac. Acestea au fost înmuiate32 şi loare, interioarele s-au simplifi cat, au devenit mai intime. îndepărtate mecanic. După curăţire suprafaţa s-a lustruit Masa este din lemn de brad, şi a fost decorată cu furnir (foto 29). din nuc şi arţar. Fiind executată foarte exigent, aceasta da- Finisajul original a fotoliului era foarte uzat. Furni- rul lipsea în mai multe locuri, suprafaţa era acoperită de numeroase zgârieturi şi ciupituri. Unde era necesar, su- 27 Testele, respectiv restaurarea porţii s-au realizat conform îndrumărilor prafaţa s-a netezit prin aburirea zonelor denivelate şi s-au date de restauratorii Kovács Petronella şi Mihály Ferenc. 28 Emfi bois 863, producător: EMFI SA, Franţa. 3 Rue Ettore Bugatti BP completat lipsurile mai mici şi mai mari. După aducerea 40030. Compoziţie: dispersie apoasă de polimeri la nivel, completările s-au adus la nuanţa potrivită. S-a 29 Mulţumim restauratorului Váczi Karin pentru ajutorul acordat la scrie- păstrat stratul de lac original, lustruindu-se doar zonele rea acestui capitolul 30 Mobila a fost realizată de contele Haller József (1818–1889) drept ca- dou de nuntă pentru fi ica sa Haller Berta, cu ocazia căsătoriei cu baro- 31 Pe faţa interioară a uşilor au fost reprezentate stemele familiilor Ke- nul Kemény Béla. Contele a fost un gospodar multilateral, care ocazio- mény şi Haller unite prin căsătorie. nal efectua lucrări de tâmplărie în atelierul propriu. 32 Solventul folosit la emoliere: alcool denaturat.

179 de completare. La cererea muzeografului, fotoliul a fost o bonetă colorată, tricotată mecanic şi o perniţă mortuară retapiţat cu o stofă nouă, dar în stilul celei originale33 (foto din mătase cu resturi de talaş ca umplutură.36 22-24). Piese asemănătoare bonetei şi perniţei s-au descoperit Dulapul a fost în cea mai gravă stare de degradare, în cripta familiei Fehér din Vác. Acele bonete mortuare pe de o parte datorită tehnicii vicioase de fabricare pe de erau lucrate din lână deschisă la culoare, având vârf şi cu altă parte, din cauza repetatelor intervenţii neadecvate. ciucure relativ lung.37 Legăturile structurale au slăbit, s-au rupt, motiv pentru După curăţirea primară din 2004 piesele au fost depo- care au fost reparate cu cuie. În urma şlefuirilor din cur- zitate întinse pe verticală, dar din lipsă de spaţiu, ulterior sul intervenţiilor precedente, grosimea furnirului a ajuns s-au şifonat din nou, motiv pentru care s-a impus o nouă de grosimea hârtiei, pe alocuri devenind vizibil şi lemnul netezire a cutelor şi şifonărilor mai profunde, realizată cu de bază. S-a încercat mascarea fi surilor şi a lipsurilor cu burete umed. Fragmentele au fost prinse în ace entomo- un chit deschis la culoare deschisă, care în mai multe lo- logice sau presate cu plăci de sticlă până la uscarea tocuri a fost aplicat foarte grosier. Acest material a căzut din tală. Panglicile fundelor decorative ale cămăşilor au fost mai multe fi suri. Suprafeţele pictate au fost lăcuite în strat aranjate pe suluri din hârtie de fi ltru. Hârtia a avut rolul gros. În cazul unor obiecte atât de degradate nu se pot face de a absorbi apa în exces din textilă, astfel, după uscare prea multe: scopul propus a fost salvarea şi documentarea panglicile nu s-au mai alipit (foto 31). informaţiilor păstrate şi redarea aspectului estetic. De ace- Fragmentele textile au fost consolidate pe suport. ea, s-au îndepărtat toate chituirile anterioare, s-au aplicat Cămăşile au fost fi xate pe o ţesătură subţire din bumbac, un retuş în zonele care impuneau acest lucru şi suprafaţa vopsită în nuanţa mătăsii. Astfel, lipsurile cămăşilor nu dulapului s-a lustruit din nou (foto 28). deranjează vizual. În cămăşi s-a introdus ca umplutură de susţinere un material denumit Friz38 care prin textura sa 5. Textile moale sugerează corpul uman de odinioară. Baza şi gâtul cămăşilor s-a însăilat pe suport. 5.1 Textilele din cripta Matskási Fragmentele dolmanului, dintr-un postav degradat şi cu lipsuri, au fost consolidate pe un suport din fl anelă Cripta familiei Matskási, datând din secolul al 19-lea34, vopsită în nuanţa potrivită. Postavul uzat şi noul material a fost descoperită cu ocazia renovării bisericii parohiale de susţinere se completează frumos, conferind au aspect romano-catolice, în perioada 1968-1971 (foto 29). unitar piesei. Feţele dolmanului au fost cusute pe suport Din sicriele foarte deteriorate găsite cu această ocazie cu pas înaintea acului. s-au salvat mai multe piese textile, care au fost depozitate De pe bonetă s-au îndepărtat mecanic resturile de larve la muzeu (foto 30). Lemnele sicrielor au fost arse, ose- de insecte. După curăţire cu soluţie de alcool apos, s-a re- mintele reînmormântate în cimitirul vechi din Timafalva, cusut căptuşeala din mătase desfăcută. Pentru a reda for- unde se odihnesc şi ceilalţi membri ai familiei. ma iniţială a bonetei s-a confecţionat un sul din hârtie ne- Familia Matskási a fost o familie renumită în Cris- acidă, potrivit dimensional cu interiorul bonetei, care s-a turu Secuiesc în secolele 18-19. Matskási Lajos (decedat umplut cu material Friz. Ciucurele decorativ, confecţionat în 1861) a fost jude al scaunului Odorhei, soţia lui a fost din fi r metalic, a fost impregnat39. Fără acest tratament contesa Haller Katalin (decedată în 1863), amândoi fi ind cercurile metalice ornamentale s-ar fi pierdut (foto 32). înmormântaţi în criptă până în 1900. Dintre copiii lor, M. Din cauza timpului scurt nu a fost posibilă restaura- Lajos jr. şi M. Krisztina, soţia baronului Gamerra Gusz- rea totală a pieselor. Astfel, s-au ales soluţii ce corespund táv, şi-au petrecut toată viaţa împreună cu familiile lor în normelor etice ale conservării-restaurării şi expunerii.40 Cristuru Secuiesc (denumit pe atunci Szitáskeresztúr) şi Rezultatul muncii depuse sunt următoarele piese expuse: sunt înmormântaţi tot acolo. Cele două fetiţe ale lui M La- 2 cămăşi din cele 3 găsite, faţa dolmanului, boneta şi per- jos, Olga şi Claudia, respectiv fi ul Krisztinei, G. Alfred, se niţa mortuară (foto 33). odihneau şi ei în criptă. Krisztina a fost deja înmormânta- tă, în 1904, în cimitirul din Timafalva.35 Soţul Krisztinei, baronul Gambamari Gamerra Gusztáv, de origine italiană, 36 Talaşul a fost identifi cat de Balázs József, restaurator la Muzeul Naţi- a avut diferite funcţii importante în conducerea oraşului. onal al Ungariei, Departamentul de Metodică şi Pregătire Profesională În urmă cu şase ani s-a început curăţirea primară a în Conservare. Prin această cale îi aducem mulţumiri. Talaş mixt din fragmentelor de îmbrăcăminte şifonate, deshidratate, ali- răşinoase: larice 45%, brad 30%, molid 25%. pite unele de altele. După curăţire s-au descoperit, alături 37 Ráduly Emil: 18. századi polgári viseletek (Porturi burgheze de secol 18). In. Magyar Múzeumok (Muzee Maghiare), 1996. nr. 2, p. 10-11. de câteva fragmente textile neidentifi cabile, cămăşi mor- 38 Friz: textilă neţesută, folosită mai ales pentru căptuşirea paltoanelor. tuare din mătase, fragmente de dolman, un fular/ o eşarfă, 39 Impregnarea s-a realizat cu Paraloid B 67 (copolimer acrilic) dizolvat în amestec acetonă-toluen în proporţie de 1 : 9. Paraloidul B 67 se dizolvă 33 Retapiţarea fotoliului este opera Hugyeczné Rektorik Éva. în alcool, acetonă şi toluen. Distribuitor: Kremer Pigmente, Germania; 34 B. Perjes Judit: Salvarea criptei Matskási şi conservarea fragmentelor În Ungaria (Budapesta): magazinul Szép Mesterségek. păstrate. În Anuarul Muzeului Molnár István. Cristurul Secuiesc, 2009. 40 Járó Márta: Megelőző műtárgyvédelem a kiállításon (Conservarea pre- pp. 1-11. ventivă în expunere). Múzeumi és állományvédelmi füzetek 3. (Caiete 35 Crucea mortuară din fontă a lui Krisztina se afl ă în expoziţia permanentă. de Conservare Muzeala 3). Budapesta, 2005. p. 30-32.

180 6. Hârtia schimb, fotografi ile lipite pe panou s-au păstrat în stare surprinzător de bună (foto 41-42). Cea de-a doua secţiune a expoziţiei prezintă mărturii ale Fotografi ile de tip argint în gelatină au fost lipite origi- istoriei locale din perioada modernă. Astfel, în cea de a nal cu clei, putând fi desprinse cu uşurinţă de pe suprafaţa şasea sală, cu obiectele familiei Gyárfás, respectiv în a panoului, fără a fi necesară o umectare. Resturile de clei şaptea, care ne prezintă atelierul şi activitatea fotografului de pe versoul lor s-au îndepărtat prin comprese umede cu Nagy Béla, printre exponate întâlnim şi obiecte pe bază de metil celuloză. Deformările cartonului gros, caşerat din hârtie. Conservarea şi restaurarea acestora s-a desfăşurat, mai multe straturi, s-au eliminat prin umezirea acestuia de asemenea, în atelierul de restaurare improvizat în sala între straturi umede de vată de hârtie, aşezându-l apoi sub festivă de la etajul muzeului. Cu minimul de instrumentar o sticlă, care i-a aplicat cartonului uşor umezit o uşoară şi de materiale de care s-a dispus, s-au putut întreprinde presare. S-a considerat că este mai bine să se evite încer- doar cele mai necesare intervenţii pe obiecte: curăţiri, li- carea îndepărtării halourilor de apă, iar echipa nu s-a con- piri şi în unele cazuri completări. siderat pregătită nici pentru o eventuală dezacidifi ere.42 După o zi, rezultatele obţinute prin metoda presării s-au 6.1 Artefactele pe bază de hârtie din fondul Nagy Béla dovedit satisfăcătoare, cartonul s-a netezit şi şi-a păstrat această stare şi după uscare. După acesta s-au fi xat stratu- 6.1.1 Cutiile pentru fotografi i rile desprinse şi s-au lipit rupturile. La lipirea fotografi ilor Dintre obiectele din moştenire, organizatorii au ales pe panou s-a folosit adezivul menţionat, pe bază de metil pentru expunere cinci cutii care constituiau ambalajul co- celuloză. S-a realizat retuşul ornamentului geometric. În mercial original al unor materii prime fotografi ce – nega- fi nal, panoul a fost înrămat, folosindu-se o ramă cu sticlă tive pe sticlă şi fi lme plane. Acestea au servit şi la depo- închisă la spate cu un carton neacid (foto 43-44). zitarea ulterioară, de după procesare, a clişeelor. Cutiile erau murdare şi rupte în mai multe zone. După curăţirea 6.2 Obiectele din moştenirea familiei Gyárfás uscată prin radiere, suprafeţele stabile, tipărite au fost curăţite prin aplicarea unor comprese pe bază de soluţie Fondul moştenit de la familia Gyárfás conţine o bogată apoasă de sulfat de alcool gras (substanţă tensio-activă) colecţie de materiale fotografi ce, dintre care muzeografi i şi metil celuloză41; după curăţire au fost lipite rupturile. au decis expunerea numai a două fotografi i originale de La aceste obiecte a fost deosebit de important să nu se dimensiuni mari, restul fotografi ilor fi ind expuse pe pereţi modifi ce starea lor dobândită în urma folosirii, caracterul doar sub forma unor copii. lor uzat (foto 34, 36). 6.2.1 Fotografi ile înrămate ale lui Gyárfás Endre şi 6.1.2 Fotografi ile înrămate Gyárfás Ilona 43 Au fost expuse două rame originale, formate din două Aceste două obiecte s-ar fi putut aminti mai degrabă plăci de sticlă alipite cu benzi de hârtie, la care, în afara printre obiectele restaurate de lemn, deoarece s-au restau- curăţirii uscate cu radiera a hârtiei, nu era necesară nici rat în primul rând ramele lor, dar datorită conţinutului lor, o altă intervenţie, decât lipirea rupturilor. La acestea, rele enumerăm totuşi printre cele de hârtie. Din punct de spectiv la toate celelalte obiecte de hârtie s-a folosit un vedere fotografi c, ambele fotografi i aparţin tipului celoi- adeziv pe bază de metil-celuloză. Pe lângă cele două din mat, caşerat pe carton. Ramele lor de lemn sunt bogat rame, în planul tematic al expoziţiei fi gurau şi alte două ornate, cu aplicaţii de gips, colorate şi „aurite” cu bronz, fotografi i, care s-au expus în rame asemănătoare celor ori- în interior având un capac oval negru din lemn. Rame- ginale, descrise mai sus, din plăci de sticlă alipite cu benzi le erau foarte murdare, rama fotografi ei soţului prezenta de hârtie. pierderi de material în două-trei locuri, la rama fotografi ei soţiei aplicaţiile de gips erau casante din cauza uscă- 6.1.3 Panoul cu fotografi i rii suportului de lemn şi se desprindeau la cea mai mică Cea mai difi cilă sarcină de restaurare a obiectelor pe atingere. Cartoanele pe care au fost caşerate fotografi ile bază de hârtie a constituit-o pregătirea pentru expunere au îngălbenit, au devenit uşor acide, dar nu erau încă fria- a unui panou cu fotografi i, cu dimensiuni de 60x90 cm. bile. Cartoanele care fi xau fotografi ile în ramă erau puter- Înainte de a ajunge la muzeu, acesta a fost păstrat timp nic deformate şi foarte acide, iniţial erau fi xate prin cuie îndelungat într-un pod. Suprafaţa lui era murdară, iar car- de lemn şi erau lipite de jur împrejur cu hârtie încleiată. tonul, realizat prin suprapunerea prin caşerare a mai mul- Pentru uşurarea montării în rame şi prevenirea deplasării tor straturi de hârtie, era deformat, ondulat, cu halouri de fotografi ilor caşerate, acestea au fost iniţial lipite de sti- apă şi prezentând mai multe rupturi. Decoraţia sa pictată clă cu ajutorul unor mici discuri de hârtie încleiată, dar în de mână era ştearsă, având lacune în mai multe locuri. În

42 Subliniem încă o dată că la nivel de echipament am fost nevoiţi să im- provizăm. 41 Carboxi-metil-celuloză, producător: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfa- 43 Cele două obiecte aparţin Comunităţii Reformate din Cristuru Secu- lu, Ungaria. iesc; ele ﬁ ind împrumutate muzeului pe termen lung.

181 prezent acestea s-au rupt sau din cauza îmbătrânirii cleiu- 7. Microclimatul expoziţiei lui s-au desprins de pe suprafaţa sticlei. Fotografi ile s-au păstrat intacte, fără rupturi sau desprinderi, având doar În ultimul capitol vă prezentăm pe scurt principalele ca- suprafaţa prăfuită. Comparând suprafeţele acoperite de racteristici de conservare preventivă ale expoziţiei. Sarci- rame cu cele libere, se poate observa o uşoară decolorare na restauratorului nu se termină la fi nalizarea restaurării şi o virarea a culorii spre roz. obiectelor, ci el trebuie să se preocupe şi cu modul de ex- Depunerile ancrasate pe suprafaţa ramelor s-au înde- punere a acestora. părtat folosind o soluţie de 0,05% Evanat44 în apă rece Muzeografi i care au conceput expoziţia permanentă a distilată, la care s-a adăugat şi o soluţie 3% de Selecton Muzeului din Cristuru Secuiesc au avut în vedere princi- B2.45 Elementele decorative de gips desprinse s-au fi xat piile conservării patrimoniului, mai mult, au cerut opinia cu adezivul UHU Hart46, iar zonele lipsă s-au completat conservatorilor şi i-au implicat în conceperea expunerii. cu pastă de completare lemn.47 Depunerile de praf în strat Măsurătorile microclimatice şi de intensitate luminoa- gros de pe suprafaţa fotografi ilor s-au îndepărtat cu o pen- să s-au realizat cu aparatul ELSEC 764 UV Monitor49. sulă moale. Fotografi ile s-au remontat sub sticla originală, 7.1 Aerul ca factor microclimatic iar capacele din carton de pe verso au fost schimbate în cartoane neacide. Având în vedere că posibilităţile fi nanciare nu au permis instalarea unui sistem de condiţionare a aerului şi acope- 6.2.2 Albumele foto ale familiei lui Gyárfás Endre rirea ferestrelor cu folii de protecţie UV, ne-am străduit să Albumul de dimensiuni mai mici, de 10 x 15 cm, în- realizăm un sistem de climatizare pasivă cât mai potrivit. velit în pânză, era probabil achiziţionat din comerţ, fi ind Procedeele uscate de fi nisare aplicate la amenajarea spa- un album fabricat în serie. Filele interioare erau formate ţiilor de expunere nu au crescut considerabil umiditatea din trei straturi de hârtie, adică pe un carton de mijloc s-a relativă (UR) a încăperilor, mai mult, zidurile groase, ten- caşerat pe ambele feţe câte o hârtie aurie cu model impri- cuite, văruite ale spaţiilor cu pivniţe, uşi şi ferestre etanşe, mat, iar locul fotografi ilor era desemnat prin stanţare. Ca- precum şi suprafeţele extinse de gips carton au acţionat şerarea s-a desprins în mai multe locuri, de aceea hârtia ce ca elemente naturale de tamponare a umidităţii. Ferestre- învelea suprafaţa prezenta mai multe rupturi şi zone lipsă. le, oricum etanşe, au fost etanşate suplimentar. Vitrina de După curăţirea uscată cu radieră a tuturor fi lelor, rupturi- expunere a obiectelor arheologice din metal, sensibile al le au fost lipite cu un adeziv pe bază de metil-celuloză48, UR, nu s-a putut etanşa corespunzător, din acest motiv după care s-a consolidat cotorul care din cauza desprinde- organizatorii expoziţiei au recurs la o soluţie de compro- rii textilei caşerate nu se mai putea răsfoi (foto 37). mis: introducerea silicagelului în vitrină. În cele două cu- Celălalt album învelit în piele, închis cu ferecături, tii nevizibile de depozitare, aşezate în partea inferioară a avea pe coperta superioară un monogram în ferecătură: vitrinei, s-a pus silicagel precondiţionat la UR 45%, mai Gy. E. Filele interioare au fost confecţionate asemănător ieftin, iar în colţul mai puţin vizibil al vitrinei s-a aşe- albumului mic; şi în acest caz caşerarea era desprinsă şi zat Bluegel, care semnalează prin schimbare de culoare ruptă în mai multe locuri. Pielea învelitoare era slăbită şi creşterea UR. Astfel, se poate verifi ca cu o singură privire ruptă în unele zone de la deschidere. După curăţirea cu dacă microclimatul vitrinei este corespunzătoare sau nu50. radiera s-au lipit aceste rupturi ca coperta să nu se des- Alte câteva obiecte arheologice din lemn, os, respectiv prindă de corpul cărţii. Urmele mai mici de uzură de pe piele, au fost expuse în condiţii similare (foto 46). suprafeţele curate, cu rezistenţă mecanică bună ale pielii Aerisirea spaţiilor de expunere s-a rezolvat prin feres- nu au fost restaurate. Albumul a fost expus în poziţie în- trele orientate spre curtea interioară a clădirii, respectiv chisă; fi ind aşezat pe masa cu intarsii restaurată, sub el s-a prin una din uşi, care se deschide tot spre curtea interioa- aşezat un carton neacid, care să separe cele două obiecte ră. Astfel, aerul mai poluat datorită şoselei cu trafi c intens într-un mod invizibil vizitatorului. care trece prin faţa muzeului are un acces limitat în spaţi- Descoaserea şi restaurarea integrală a celor două al- ile de expunere. bume nu a fost posibilă, dar prin aceste mici intervenţii 7.2 Iluminatul am putut stabiliza starea lor şi am putut preveni formarea unor noi rupturi. Fotografi ile din cele două albume sunt Lămpile din expoziţie au fost alese şi plasate având în păstrate separat, de către gestionarul colecţiei, ele nefi ind vedere şi sensibilitatea la lumină a exponatelor. Astfel, expuse. s-a evitat aşezarea corpurilor de iluminat în apropierea

49 Járó Márta: A legfontosabb műtárgykörnyezeti paraméterek mérése 44 Sulfat de alcool gras, substanţă tensio-activă. (Măsurarea principalilor parametrii de microclimat). Múzeumi Ál- 45 Sarea disodică a acidului etilen-diamino-tetraacetic, EDTA. lományvédelmi Füzetek 1 (Caiete de Conservare Muzeala 1). Budapes- 46 Producător: UHU GmbH & Co. KG. ta, 2005. p. 11. 47 Chit de lemn Akrilin, Producător: JUB Kemicna Industrija d.d., Dol pri 50 Elias Casanovas – Luis E. – Ana Isabel Seruya: Climate Control in a Ljubljani 28, Slovenia. 16th Century Building in the South of Portugal, In. 12th Triennial me- 48 Carboxi-metil-celuloză, producător: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfa- eting, Lyon, 29 August – 3 September 1999: preprints, Vol 1. ICOM lu, Ungaria. Committee for Conservation, James & James, London, 1999.

182 Tabelul 1. Valorile măsurate în spaţiile de expunere în 7 iulie 2007 Sala 1 Sala 2 Sala 3 Sala 4 Sala 5 Sala 6 Sala 7 Sala 8 Sala 9 UR (%) 57,3 56,1 56,4 61,3 61,0 59,5 59,9 59,3 61,0 T (C°) 24,4 24,4 24,3 24,2 24,3 24,3 24,2 24,1 24,0 În ziua în care s-au făcut măsurătorile vremea a fost frumoasă, însorită, în sălile de expunere se reînnoia reţeaua elec- trică şi paralel era în curs reconsturirea sobei din expunere. Tabelul 2. Valorile măsurate în spaţiile de expunere în 30 iulie 2009 Sala 1 Sala 2 Sala 3 Sala 4 Sala 5 Sala 6 Sala 7 Sala 8 Sala 9 UR (%) 49,7 51,5 50,0 50,5 48,7 49,9 49,0 51,4 48,9 T (C°) 25,5 25,2 25,1 25,0 25,1 25,0 24,0 24,9 25,1 În ziua în care s-au făcut măsurătorile vremea a fost frumoasă, însorită, în sălile de expunere reînnoirea reţelei electrice era aproape fi nalizată şi s-au început lucrările de instalare a plăcilor de gips-carton. Măsurătorile au fost efectuate la ora 17,30. Tabelul 3. Valorile măsurate în spaţiille de expunere în 15 aprilie 2010 Sala 1 Sala 2 Sala 3 Sala 4 Sala 5 Sala 6 Sala 7 Sala 8 Sala 9 UR (%) 37,6 36,9 36,5 37,1 37,9 37,7 37,1 38,0 37,5 T (C°) 17,4 17,4 17,3 17,2 17,1 17,0 16,9 17,0 16,9 În ziua măsurătorilor cerul a fost înnorat, ploua, umiditatea atmosferică era ridicată. Măsurătorile s-au efectuat la ora 13. obiectelor cu fotosensibilitate medie şi ridicată, respec- cunzătoare pentru insecte sau alţi agenţi de biodegradare. tiv în cazul iluminării unor asemenea obiecte s-a redus Pe partea interioară – izolată cu carton – a ferestrelor s-au intensitatea luminoasă a sursei. În acest scop în fi ecare aşezat panourile informative multilingve ale expoziţiei, spaţiu de expunere există sisteme independente de reglare care au camufl at în mod estetic şi util întreaga suprafaţă a a intensităţii luminoase în vitrine şi instalaţii. Acest sistem ferestrelor (foto 47). asigură orientarea atenţiei vizitatorului spre obiecte, de- Cei care au posibilitatea să viziteze orăşelul situat de-a taliile tehnice ale expunerii rămânând în semi-întuneric. lungul cursului superior a Târnavei Mari să viziteze nea- La proiectarea iluminării diferitelor vitrine s-a avut în părat muzeul din centrul oraşului, unde, în afara expoziţi- vedere natura materială a obiectelor care se vor etala, deci ei prezentate în acest articol, vor putea să vadă multe alte chiar vitrinele din aceiaşi încăpere s-au iluminat cu inten- lucruri interesante (foto 48). sităţi diferite, dacă s-au amplasat în ele obiecte de natură diferită, renunţându-se la reglarea generală a intensităţii BIBLIOGRAFIE luminoase pe săli. O altă modalitate de control a lumino- zităţii a fost alegerea lămpilor, a puterii şi a spectrului de BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó – KASTALY Beatrix: emisie (lumină caldă sau rece) a acestora. Astfel, chiar şi Bevezetés a restaurálásba; a restaurálási dokumen- dacă intensitatea luminoasă din unele săli se regla de la táció. A papír, a pergamen és a bőr fertőtlenítése és un dimmer central, lămpile care iluminau anumite obiecte száraz tisztítása (Introducere în restaurare; documen- au fost adaptate la cerinţele impuse de acestea. Lumina taţia de restaurare. Dezinfectarea şi curăţirea hârtiei, naturală s-a eliminat complet prin camufl area/ acoperirea pergamenului şi a pielii). Ediţia a 2-a, Országos Szé- totală a ferestrelor. În vitrinele care nu conţin obiecte fo- chényi Könyvtár (Biblioteca Naţională Széchényi), tosensibile s-au instalat lămpi cu halogen cu lumină rece. Budapesta, 2000. BENKŐ Elek – DEMETER István – SZÉKELY Attila: 7.3 Vitrine şi instalaţi Középkori mezőváros a Székelyföldön (Târgurile Se- cuimii medievale). Erdélyi Tudományos Füzetek 223 Vitrinele s-au realizat din gips carton şi s-au fi nisat cu o (Caiete Ştiinţifi ce Transilvănene 223). Publicaţie a So- vopsea pe bază apoasă. Postamentele s-au tăiat la dimen- cietăţii Muzeului Ardelean. Cluj, 1997. siune din polistiren expandat „Hungarocell” şi după izola- BENKŐ Elek – UGHY István: Székelykeresztúri kályha- rea corespunzătoare a suprafeţei s-au fi nisat tot cu vopsea csempék 15-17. század (Cahlele de secol 15-17 din pe bază de apă. Toate etichetele si textele informative au Cristuru Secuiesc). Editura Kriterion, Bucureşti, 1984. fost aşezate in exteriorul vitrinelor, în vitrine nu s-a intro- CHALUPKA Rezső: Hallerkeői. Gr. Haller János (Tör- dus nici un element care ar putea emite substanţe nocive téneti arckép/Portret istoric), Székelyudvarhely/Odor- (poluanţi interni). Obiectele s-au rezemat pe benzi de ple- heiu Secuiesc, 1911. xi tăiate la dimensiune cu ferestrăul şi îndoite la cald. Par- JÁRÓ Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a mú- doseala s-a acoperit cu o mochetă potrivită estetic, care zeumokban (Climatizare, iluminat şi depozitare în se întreţine în mod corespunzător pentru a nu deveni as- muzee), Budapesta, 1991.

183 KASTALY Beatrix – SIMON Imola: A sérült papír kija- Foto 9. Una din vestigiile depozitate fără o conservare preala- vítása és a papír anyagának megerősítése (Consoli- bilă, înainte de restaurare. darea şi completarea hârtiei degradate). Ediţia a 2-a, Foto 10. Cleşte de turnare pentru gloanţe, înainte de restaurare. Országos Széchényi Könyvtár (Biblioteca Naţională Foto 11. Cleşte de turnare pentru gloanţe, după de restaurare. Széchényi), Budapesta, 2000. Foto 12. Căldare de cupru de secol 17, înainte de restaurare. SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya (szerk.): Apáink arca, képek Foto 13. Interiorul căldării după restaurare. Nagy Béla székelykeresztúri fényképész hagyatékából Foto 14. Efl orescenţele de săruri apărute pe doagele găleţii de (Portretele strămoşilor noştri, fotografi i din moştenirea lemn înainte de începerea tratamentului. fotografului Nagy Béla din Cristuru Secuiesc), Muzeul Foto 15. Găleata de lemn restaurată şi asamblată, înainte de Molnár István, Cristuru Secuiesc, 2009. pp. 7-11. montarea cercurilor reconstituite. SOR Zita – ORMOS József – CS. PLANK Ibolya: Fény- Foto 16. Găleata de lemn după restaurare, expusă în sala 4. képgyűjtemények állományvédelme (Conservarea Foto 17. Fântâna reconstituită în jurul căptuşelii de lemn origi- colecţiilor fotografi ce), Múzeumi Állományvédelmi nale, în sala 4. Program (Programul de Conservare Muzeală), Buda- Foto 18. Elementele originale ale porţii de ţintirim în timpul re- pesta, 2008. 76. p. staurării, fragmente înainte (partea superioară) şi după TÍMÁRNÉ BALÁZSY Ágnes: Műanyagok a műtárgyvé- (partea inferioară) curăţire. delemben (Materiale plastice în conservare). Resta- Foto 19. Detaliu al porţii de ţintirim: în partea stângă suprafaţa urátor- és Konzervátor Intézet jegyzete 7 (Notiţe de tratată în repetate rânduri cu ulei de in, îmbătrânită, curs ale Institutului de Conservare-Restaurare). Buda- înainte de curăţire; în partea dreaptă. pesta, 1978. tabelul 9/b. Foto 20. Poarta de ţintirim montată în expoziţie, între sălile 5 şi 6. Foto 21. Restaurarea mesei. B. Perjés Judit Foto 22. Fotoliul în timpul restaurării, înainte de retapiţare. Artist restaurator obiecte de patrimoniu Foto 23. Rezemătoare pentru braţe decorată cu o intarsie din 1076 – Budapesta, Thököly út 10. rădăcină de plop. Tel.: +36-30-415-3756, Foto 24. Versoul suprafeţei de şezut al fotoliului în timpul resta- E-mail: [email protected] urării; se pot distinge urmele cuielor care fi xau tapiţe- ria originală. Domokos Levente Foto 25. Dulapul înainte de restaurare. Asistent restaurator, student Foto 26. Versoul dulapului cu urmele intervenţiilor anterioare. Muzeul Molnár István Foto 27. Dulapul în timpul restaurării, fără foile pictate. 535400 – Cristuru Secuiesc, Piaţa Libertăţii 45. Foto 28. Piesele de mobilier restaurate, expuse în sala 7. Tel.: +40-266-242580, Foto 29. Imagine de arhivă a textilelor găsite în cripta Matská si E-mail: [email protected] Foto 30. Cămăşile din mătase şi boneta găsite în criptă, cu mai mulţi ani înainte de restaurare. Puskás Katalin Foto 31. Cămaşă mortuară din mătase, în timpul restaurării Artist restaurator hârtie-carte Foto 32. Boneta tricotată mecanic, după restaurare. Restaurator, conservator Foto 33. Una din cămăşile de mătase, întinsă în vitrina de expu- Muzeul Maghiar al Geografi ei nere. 2030 – Érd, Budai út 4. Foto 34. Una din cutiile de păstrare a negativelor de sticlă, îna- Tel.: +36-23-363-036 inte de restaurare. E-mail: [email protected] Foto 35. Panoul cu fotografi i înainte de restaurare. Foto 36. Obiecte selectate din moştenirea lui Nagy Béla în ultima sală de expunere, într-o instalaţie care simbolizea- Titlurile fotografi ilor ză fosta vitrină a atelierului de fotografi e. Foto 37. Albumul pentru fotografi i de dimensiuni mai mici, în Foto 1. Cahlă olană, cu completări, în timpul retuşului. timpul restaurării. Foto 2. Cahle cu completări înainte de retuş. Foto 38. Poarta de ţintirim protejată pe perioada amenajării ex- Foto 3. Cahle restaurate expuse în sala 5. poziţiei. Foto 4. Restauratorii în timpul activităţii. Foto 39. Echipa extenuată, în zilele premergătoare vernisării Foto 5. Vase medievale târzii, restaurate şi expuse în sala 5. expoziţiei. În primul rând, de la stânga la dreapta: Foto 6. Cahle medievale tip oală, elemente de coronament Körösfői Zsolt, Kedei Gyöngyi, Sándor-Zsigmond simple şi olane, respectiv un horn de sobă, restaurare Ibolya, Fáy Balázsné, B. Perjés Judit, Hugyeczné Rek- şi expuse în sala 4. torik Éva; în al doilea rând: Radakovic Marina, Puskás Foto 7. Încuietoare din vestigiile de secol 12-13, conservată în Katalin, Domokos Levente, Váczi Karin, Luka Zsu- 1994. zsánna; în al treilea rând: Sándor-Zsigmond Dénes Foto 8. Aceiaşi încuietoare în timpul re-restaurări din 2009, după îndepărtarea stratului de protecţie. Traducere: Márta Guttmann şi Krisztina Márton,

184 Preface

Dear Colleagues!

It is a great pleasure to all of us that in September 2009 we country. Its on-line version and the information it contains can take part already the tenth time in the opening session can be reached by all the specialists who understand Hun- of the Postgraduate Conference of Transylvanian Hungar- garian wherever they live. The English and the Romanian ian Restorers here in Székelyudvarhely. On this round an- summaries offer an insight for those who do not under- niversary it seems proper to look back on the history of stand Hungarian. this prominent event series. The interesting exhibitions and excursions linked The Postgraduate Conference of Transylvanian Hun- with the conference were important complements to the garian Restorers was launched in 1999 on Petronella presentation series. During the precisely organised and Kovács and Zita Károlyi’s excellent initiation. Owing to planned excursions, several signifi cant regions of Tran- their hard work and the fi nancial and spiritual support they sylvania and Romania were visited and not only the ones got, it has arrived to the tenth anniversary. Sincere appre- that could be found on our way. Owing to the professional ciation and thanks are due to them from all of us. The 80- guiding, we could learn a lot about the history and the 100 colleagues who annually took part in the conferences specifi c values of the visited regions, also about causes of could hear more than 150 signifi cant presentations and deteriorations and the details of reconstruction. At many the exhibitions and conference excursions acquainted the places, vivid discussions started on these topics. All these Transylvanian and the Hungarian colleagues with count- gave further impetus to our development. less values of Transylvania and Romania. During the conferences, a direct exchange of experienc- In the followings I will try to sum up, from my own re- es could develop between the Hungarian and the Transyl- spect, what this conference series has meant for us, mostly vanian, Romanian colleagues and they could get a glimpse Hungarian-speaking specialists, who have undertook the of each other’s work and build professional and human task of preserving, caretaking and showing to the public contacts. We are also grateful for these benefi ts to the two the Transylvanian cultural legacy. major organisers: Petronella Kovács and Zita Károlyi. We could hear, especially during the fi rst conferences, It is not easy to fi nd faults in the activities of the past ten lectures from teachers who take part in the object con- years. If I insist on fi nding a fault, it may perhaps be that the servator training of the Hungarian National Museum rich concise professional information of the ISIS does not of Budapest. In these communications, the essence of stand fully at the disposal to the Romanian colleagues, as the knowledge that had crystallized during nearly three we have already discussed it with the organisers. I was glad decades of training was clearly passed to the audience. to fi nd that in the last two numbers of ISIS, the entire texts We could get a glimpse of their factual and systemized of the lectures can be read in Romanian as well, which is an knowledge and learn an expressive manner of lectur- important advance. It would be crucial, however, to publish ing beside the Hungarian technical terms. The lectures the materials of the fi rst six volumes in Romanian either as of Hungarian conservators and scholars also contained a printed volume or in an electronic form. valuable information and many experiences, while the The technical literature of conservation is fairly poor presentations of the Transylvanian, Romanian special- in Romanian language. We must be aware that colleagues ists pointed to details, problems and successes of local of the Romanian mother tongue are charged with a sig- conservations uncovering wonderful elements of the rich nifi cant part of the Transylvanian cultural legacy. Most of material legacy of Transylvania. We really became richer them are fully experienced, well-intended colleagues and during this concise training. The students of object conser- we have to do our best to help their work with the publica- vation training university of Nagyszeben whose mother tion of the material. Otherwise we do not have an ethical language was Hungarian and those who understood Hun- basis to question doubtful interventions. garian language attended all the conferences and empha- I close my greeting words to the Postgraduate Confer- sised that the lectures contributed to their development. ence of Transylvanian Hungarian Restorers in the hope Many of them later returned to Udvarhely as lecturers and that we will have the opportunity to meet in ten years time the standard of their presentations and the way they pre- to celebrate the twentieth anniversary. sented them clearly demonstrated the benefi cial effect of their experiences at the conferences they had attended. Székelyudvarhely, 5 October, 2009 ISIS, which published the contents of these presentations and was available to everybody after the conferenc- Márta Guttmann es, became one of the most signifi cant periodicals of the

185 Abstracts

Attila L. Tóth peak of Al KA interpreted as Ar KA). If the intensity of Electron Probe Microanalysis (EPMA) in Restoration the electron (and consequently the X-ray) beam is kept Part 2: The X-Ray Measurement and its Interpretation below the limit given by the supplier of the EDS, the sum peaks can be avoided. The SEM is generally considered as a user-friendly, ba- Spectral contamination can be generated if the sically qualitative instrument, where the results can be backscattered electron beam or the high energy obtained from observation of the surprisingly realistic im- X-rays from the sample reach large area of the sample ages. High magnifi cation and good depth of focus are the environment, i.e. the too large holder, or the wall of the most important features. On the other hand the SEM pro- SEM chamber. Careful preparation and orientation of vides much more than a simple super magnifying glass. the sample, together with collimation of the detector can It can be considered as an analytical measuring system minimize these effects. (AMS), where localized experiments of electron-solid in- The quantitative EPMA generally requires the analysis teraction are made with results interpreted (in most but of all constituents of a fl at, solid conductive specimen not all of the cases) as images. with known orientation, which is homogeneous over the In Part 1, the AMS concept was presented with the excited volume. If rough, porous, stratifi ed, insulating excited volume and the most useful analytical signals samples are investigated, extreme care has to be taken (backscattered-, secondary electrons, X-rays, their detection to the details of direct and indirect generation inside and and analytical information provided by them) together with outside of the excited volume, together with absorption the technical realization of imaging in the SEM. and shadowing. In Part 2 we concentrate to the X-Ray measurement, In the last section, a quantitative analytical i.e. the elemental microanalysis (EPMA, microprobe, measurement is demonstrated step by step, from peak microsonde). From AMS point of view the X-rays identifi cation through defi nition of the region of interest and their detector is nothing more than another output until the quantitative data correction. Comparison the signal from the numerous ones, but historically it is the goodness of results it can be seen, that due to nonlinearity fi rst really quantitative SEM measurement (from 1948), of correction methods the correct average concentrations practically one of the most versatile technique of the can be obtained from averaging the results from individual chemical microanalysis. point analyses instead of exciting inhomogeneous areas, The restorers, interested in local composition of the then processing the arising single spectrum. piece of art, most likely meet a SEM equipped with energy dispersive X-ray spectrometer (SEM-EDS) or its results. Attila L. Tóth, PhD CSc If they can take part in the measurement (what is highly Physicist recommended), it is useful to take part in the setting up the Research Institute of Technical Physics strategy and parameters of the measurement, because the and Materials Science of the H.A.S. knowledge of the sample is important and can improve (MTA MFA) the results. Budapest On the other hand, if the results are simply presented, Phone: +36-30-984-3763 or they are read in reports or literature, it is even more E-mail: tothalmfa.kfl i.hu important to know the interpretation of the data, and the possible artifacts of the method, in order to avoid the false conclusions. Zsuzsanna Mara Some of the artifacts arise during the detection and Conservation of a 15th–16th century altar-piece titled processing of the X-ray quanta. The escape peak (appearing Mary’s Crowning at energy 1,74 keV less than the real peak) refl ects the fact, that in the Si detector Si KA X-rays are excited, which The 15th–16th century altar-piece is a representative item escaping from the detection process decreases the detected of the church collection of the Csíki Székely Museum. energy. (Example of misinterpretation: the escape peak of According to the preserved documents, it got to the muse- Cu KA interpreted as Fe KA). In quantitative analysis the um from the Catholic church of Csíkszentdomokos in Fel- programs remove the escape peaks. csík in the 1950’s. The central fi gure of the panel painting The sum peak is generated, if the detector – in high is Mary on the knees in a light-coloured dress of a lilac tint. intensity measurements – is unable to resolve two quanta, She turns slightly to the right turning down up her clasped and gives a peak at double energy. (Example: the sum hands. The three young males of identical features, who

186 embody the Holy Trinity, appear behind her sharing red missing area of the paint layer in the lower part of the mantle. They hold various symbolic objects in the hands: painting was not replaced similarly to the plastic injuries a globe, a crown and a sceptre. Six infant angels dressed in of the support because the missing areas do not disturb the yellow hold together the composition in the font. The back- compositional unity of the painting. ground is decorated with a golden leaf ornament. It is not accidental that the technical literature describes Zsuzsanna Mara it as a matchless work of art since according to art Painting conservator MA historical investigations, it has only a few or no analogues Muzeul Secuiesc al Ciucului in the region. It is certainly a piece of art the master of Miercuirea Cuic which learned not in this region. According to the stylistic Phone: +40-266-311-727 traits, the origin of the painting can be found in Salzburg: E-mail: [email protected] the rendering and the pictorial solutions of the details are certain evidences of the profound knowledge of masters of the Southern German territories (circles of Rueland Petronella Kovács Frueauf Sr and master Grossgmaini). The Szepesváralja Leather covered 18th c. Transylvanian chests. altar in the National Gallery of Pozsony shows the greatest Part 2 Condition survey and conservation similarity with the pattern of the background. The style of possibilities this altar can also be attributed to the art of the above- mentioned masters. The painter of the panel panting of The fi rst part of the study published in the preceding vol- Mary’s Crowning probably came from the same artistic ume of ISIS deals the manufacturing technique of the environment as the Szepesváralja master: the style is chests and the identifi cation of the materials which were generally of a Salzburg character coloured with many used to make them. The research comprised the classifi ca- individual traits. tion of the chest according their motives, and the identi- The infrared radiation of the picture revealed sketches fi cation of the nationality of the former owners. This part of the fi gures of the composition, which the painter applied describes the damages of the organic and the inorganic over the gesso with narrower and wider sweeps of the components of the examined chests. Then the possible brush. Smaller and larger discrepancies could be observed treatments are outlined. between the sketch and the fi nal painting. The lines of the Due to the desiccation of the wood, fi ssures, sometimes sketch nearly completely disappear at Mary’s face, since cracks appeared along the fi ttings of the chests. Damages the pictorial formulation exactly follows the drawing. caused by use are on the edges where the body of the chest Only smaller, a couple of millimetres large discrepancies and the lid meet. The leather covers dried out, crackled, could be observed between the sketch and the painting at tore and got detached from the wooden base. The leather the three young men and the angels. The most conspicuous darkened around the metal mounts, it became hard and difference appeared in the case of Mary’s gesture: in the shrunk on chests decorated with iron. Smaller and larger sketch the hands are raised to prayer, while in the painting fragments are missing from the leather cover on each chest. they are clasped and turned down. The folds of the dress On the fi bres of 43 samples taken from the leather covers also changed: they run downs in loose arches until the was carried out sizing test, measured the pH value, the iron angels kneeling in the foreground. content and the shrinkage temperature. The methods, the After the investigations, the peeling paint layers were circumstances and the results of the investigations carried consolidated in the lower part of the panel painting. The out on the leather samples are summarized in tables in the dirt was wiped off from the surface with a soft brush, study. The low shrinkage temperatures call the attention to while the more persistent, greasy dirt was removed with the fact that the leather covers are in a very poor condition. the alternating application of chemical and mechanical The applications prepared from iron got perforated at a few methods. The solvent mixture chosen after cleaning places in consequence of corrosion. Both the iron and the tests (ethyl alcohol, dimethylsulphoxide, linseed oil and copper ornaments curled up, broke and became incomplete. ammonium hydroxide) proved useful for wet cleaning. In a few chests, the materials that cover the interior surfaces The clotted, greasy and resinous dirt layer on the lower – textile, paper – are less exposed to environmental part of the picture softened after repeated chemical infl uences are relatively well preserved. treatment and it could be removed with an ophthalmologic In lucky cases, the structural composition and scalpel. During cleaning, a thin coating was preserved on condition of objects prepared from various materials the surface of the entire painting. To seal the tiny missing afford the separation of parts made from diverse materials areas of the paint layer, the mixture of 3.5-7% solution of and they can be treated separately. But the objects can only isinglass glue and chalk was used, and the watercolour was rarely be dismantled without causing physical injuries – applied for retouching mostly with trateggio technique. a fact that is scarcely mentioned in conservation reports. The replacement of the small wear did not necessary need In the case of the examined chests, the iron shafts of the tratteggio technique: it was the size of the missing area corroded nails get stuck in the wood, sometimes the ends that determined the technique of completion. The large of the shafts were bent over the backsides of the planks,

187 and both the wood and the nails can be damaged when of the three chests, the hardened and shrunken leather trying to pull the nails out. The copper heads of iron nails was moistened with water through a semi permeable can easily fall of because of the corrosion that developed Sympatex membrane. Despite continuous control, the in consequence off electrochemical processes. The iron ions of the leather continued spreading on the effect dismantling of thin metal plaques can cause mechanical of the water, and the poorly preserved leather darkened injuries. The lifting of leathers full of micro-fi ssures from and cracked after desiccation. The shrinkage temperature the wood to which they were glued can lead to further measured during the research was very low at the leather physical injuries, etc. All these confi rmed what may not samples of all the chests, in a few cases it staid under be self-evident that the chests should not be disassembled 36-37 oC. On the base of the experiences above it is not in order that the various materials could separately be advised to use watery detergents and liquors of high water treated. Three chests have already been conserved without content by the treatment of the examined chests since being disassembled. In the followings, the suggestions the water permeates between the fi bres through the cracks methods and the experiences will be summed up. and sticks them together during drying because of its The wood of the chests was cleaned with vacuum- high surface tension. This can lead to shrinking, which is cleaning and with sulphur-free vinyl rubber. The by insects especially emphasised at leathers of iron content, which is deteriorated areas were consolidated with 15% solution sensitive to hydrolysis. of Paraloid B 72. Completion of wooden elements was The detached leather elements were glued back at the made only for structural reason. The copper sheets were conservation of the fi rst two Transylvanian chests with the treated on the chests with the neutral or slightly acidic 5:1 mixture of Planatol BB superior and wheat starch. The (pH 5 at the most) solutions of Selecton B2 gelled with torn and detached leather fragments on the third chest were methyl-cellulose. The iron ornaments were treated with glued with rice starch mixed in the mixtures of Lascaux RO55 also gelled. After chemical treatment, the metal 498 and Lascaux 360 acrylic adhesives. The missing surfaces were wiped with distilled water using propylene areas of the leather covers were completed with leather sponges of a great absorbing capacity. The metal from the same animal species that were determined by the ornaments that curled up and got corrugated to smaller analyses. They were glued by the edges or fi t to original and larger degrees were partially evened. But because ones with half-laps. No completion of the leather covering of it can result the elongation of the plaques and cracks was made at the very incomplete chest considering also in it, it is advised only at curled up edges and fracture the missing metal and textile elements. surfaces, which are apt to cause further damages. The In certain cases, it was enough to remove the dust from gluing of the broken metal ornament caused a series of the lining cloths of the chests. At the strongly stained items problems. The application of a Japanese paper support distilled water was used, while the greasy stains were in these cases brought a good result. It was attached to removed with organic solvents. The above-mentioned the backsides of the plaques with the 20-25% solution of polypropylene sponge proved useful at the wet cleaning. Paraloid B 72 in acetone. The missing metal parts can be Where it was only the weakened adhesive that caused the replaced with elements cut from metal sheets similarly detachment, the linings could directly be glued back with to the original ones. Gluing the metal elements along the starch to the wooden base. At the poorly preserved parts, edges is diffi cult, as discussed above, so it seems more linen of a similar weave to the original was applied as practical to cut a larger element for completion and attach a support, which also served as a completion. it to the original with half-lapping. The question arises, The preservation of the original materials was the not to get around the above problems but because of the primary aim at the conservation of the chests. The change of the approach in the fi eld of conservation in the completions were also applied mainly to protect the injured past 10-15 years, if the metal ornaments of the chests materials although sometimes aesthetic aspects were should be completed or it is suffi cient to somehow fi x also considered. Despite the assessments and analyses the broken metal elements, for example with tiny nails. carried out during the research and the experiences Both solutions were applied at the conserved chests. The gathered in the course of the conservation of three chests, solutions of various acrylates can be used for the coating no recipes can be given that are valid for all the chests of the metal mounts. Anticorrosive greases should not be since the condition of the individual items, the degree of used because of the leather cover. their damages can infl uence the necessary interventions After dry cleaning of the leather covers with sulphur- and their depths. It should be added, however, that the free vinyl rubber wet cleaning was carried out with approach that considers the preservation of the materials of watery or alcoholic liquor depending on the condition of the objects of art and the retardation of their deterioration the leather. One should be careful not to apply too much the most important and not the aesthetic reconstruction liquor since the fat/oil content of the leather can rise over has generally been gaining preference. the 5% that is necessary for elasticity. The presence of It is very sad that nowadays, several examples are in iron content of the leather covers is to be expected around the WEB of the conservation of leather covered travelling iron elements on chests with copper mountings even chests, when the above aspects were totally disregarded, when the leather does not show discolouration. On one the objects were completely disassembled and the

188 materials – leather cover, metal straps and nails – were repairs, modifi cation and completions of the object have replaced. Regrettably we cannot yet say that this does not a historical value and they had to be preserved. In this case, happen in museums. conservation meant the determination of the materials of the object, the description of the various manufacturing Petronella Kovács DLA techniques and the assessment of the missing areas and Wood and furniture conservator MA the condition of the object. Head of the Department of Conservation Training and Research Enikő Sipos Hungarian National Museum Textilconservator MA Head of the Faculty of Hungarian National Museum Applied Arts Object Conservation Budapest Hungarian University of Fine Arts Phone: +36-1-338-2122 Budapest E-mail: [email protected] Phone: + 36-1-323-1423 E-mail: [email protected] Katalin Orosz Possibilities of the analysis of painted paper objects Enikő Sipos and conclusions drawn from certain analytical results Textile conservation case studies Huge amounts of painted, printed paper objects and pa- The decomposition of archaeological textile is a very per-based documents are preserved in public collections. complex process, which is determined by the interaction The determination of the materials and the condition of of physical, chemical and biological factors between the the coloured layers is important from art historical, tech- object and its environment beside common wearing, tear- nical historical and conservation aspects but it is generally ing and deformation. a complicated task needing much background informa- They are often contradictory and extremely tion and the co-operation of specialists of various fi elds. complicated processes. The planning, carrying out and ordering of the necessary Organic materials, mineral salts, gases, ground water, analyses, the comparison and evaluation of the results are which can be found in various quantities in the soil, and the tasks of the conservator. The objectives of the anal- the pH value of the soil also play an important role in the yses and the information we would like to get by them decomposition processes. must always be formulated before the determination of Decomposition cannot practically be stopped but it can the series of analyses. It is important to consider if the risk be slowed down with creating an adequate environment. of an intervention (e.g. sampling or the movement of the It has often been proved that stabile climatic object) and the information we expect are proportionate. circumstances are more favourable for every object than Before the determination of the analysis series, the con- constant environmental changes. This is why it is important servator must learn about the contemporary manufactur- to store the excavation fabrics until the conservation ing technologies. The pieces of information gained with within an environment of the same temperature and various methods must be compared and summed up and moisture content as at the site. if necessary, the series of analyses must be modifi ed. The Historical and archaeological textiles are the most author shows in the study the aspects of planning a series sensitive material relics and they also perish the fastest. of analyses, the types of information that can be got from No general outlines can be given concerning their various analyses (scrutiny, optical, microanalytical and treatment and conservation since every object is different instrumental analytical), and the process of summing up and they must be treated as unique objects. of the analytical results. As every object is unique, it is diffi cult to fi nd a method The author illustrates the analytical process through that can universally be used. Through these case studies, the analyses she carried out within the frames of her we illustrate the treatment methods of various object types. doctoral thesis on Georgius Agricola’s work on mining Two 16th century ladies’ wear, a 16th century headdress, titled „De re metallica” printed in German language in the remains of the grave-clothes of Ernő Vas prince of 1557. The volume preserved in the Central Library of the Styria, and a possible manufacturing technique of the National Archives of Hungary contains 292 illustrations. Hungarian coronation mantle will be discussed in the The signifi cance of the examined volume lies in the fact followings. that the illustrations, which occupy half a page or an We have chosen these items because the treatment entire page, were painted with green, blue, red, yellow, of excavation materials is signifi cantly different from ochre, black, grey, brown, beige and white colours. There those that were not recovered from the earth. We intend are no data about the person who painted the volume to speak about the coronation mantle because it was not and the date of the painting but it does not match any of conserved in a classical sense. As it is a national relic, the the other 3 painted volumes preserved in Hungary. The

189 analyses were justifi ed by the differences in the painting or the deterioration of the binder (acidic decomposition). and the conditions of the leaves between the fi rst and the The example illustrates that the examination of second halves of the body of the book. In the second half painted paper objects is a very complex process, in which of the volume, the tone of the painting changes, the leaves various analytical methods must be used together and the are covered with a whitish incrustation and deteriorations knowledge of contemporary descriptions, recipes and the resembling ink corrosion can be observed in the painted data published in the technical literature is indispensable. illustrations. The colour of the green areas is vivid, In many respects, the materials that compose the paint yellowish green in the fi rst half of the book, while in the layers and the reasons of the deteriorations can only second half, it was applied in a thinner layer, it faded indirectly be deduced. and had a slight brownish tint. In the second half of the book, brownish discolouration appeared on the leaves, Katalin Orosz DLA the painted surfaces faded, a brownish penetration of the Paper and leather conservator MA paint layers, a few smaller missing areas and fi ssures were Hungarian National Museum observed. The objective of the analyses was, accordingly, Department of Conservation Training and Research the determination of the deteriorations and the causes of Phone: +36-1-210-1330/173 the differences observed in the condition of the volume. E-mail: [email protected] The pigments and the binders used in the volume were determined with phototechnical methods and microanalysis, dust-slides for microscopic analyses, Éva Benedek electron dispersive spectroscopy (EDS) Raman Conservation of an 18th century copy of the Weeping spectroscopy and Fourier transform infrared spectroscopy Mary picture of Kolozsvár (FTIR). The author gives full details of the analytical process of the green and red pigment layers and the smoke A Mother of God icon prepared in 1681 belonged to the depictions, which appeared in a grey colour in the fi rst furnishing of the wooden church of Füzesmikola (Nicula) half of the volume and in a brown colour in the second close to Szamosújvár (Gherla) (Kolozs (Cluj) county). half. With the analyses, the author was looking for the It was painted by Lukács of Iklód, who according to certain reason of the change of the tone of the green pigment sources was a Ruthenian, according to other sources a Rus- layer, the crumbling of the red pigment layer and the sian painter, and a local Romanian nobleman called Kupsa deterioration of the paper areas coloured in brown and (Copsa, Cupsea ?) gave it to the church. According to the lo- beige. Another question was if the differences of the cal tradition, it got spread in 1699 that the above-mentioned conditions and the tones of the two parts of the volume Mother of God icon started to weep; the phenomenon was came from the composition of the paint or some kind of considered a miracle and the picture was revered accord- a transformation, deterioration. ingly. Regarding its type, it is a Hodigitria Mary depiction. It could be determined from the analyses that in the The name came from the monastery of Ton Hodegon the fi rst half of the volume the painter used verdigris, minium, original place of preservation of the icon attributed to Holy lead white and coal black pigments in the green, red and Luke, which was destroyed by the Turks at the siege of Con- grey layers, which he applied on the surface with acacia stantinople in 1453. Pictures of this type depict Mary either gum binder. In the second half of the volume, the painter standing or sitting on a throne, the infant Jesus conferring changed the composition of the pigments. The above- blesses with the right hand and holding a scroll, the symbol mentioned pigments were mixed with vegetal colours of the Word of God, the Logos, in the left. The name also precipitated on starch and probably added alum to the implies that Mary indicates the right way. paint. The presence of alum could only be demonstrated Numerous copies were made of the picture on various from the results of element analytical analyses and the supports. The engraving, the topic of this study is one acidity in knowledge of the contemporary paint recipes of them, which was printed on a hand-made paper. The (since it was present in a very low amount). The binder inscription Mansfeld Sculpsit Viennae, the signature of was most probably acacia gum in the second half of the the copperplate engraver can be read in the right lower volume as well. The different composition appears in the corner. The inscription on top of the paper runs ”NOS tone, the colour and the physical and chemical properties CUM PROLE PIA BENEDICAT VIRGO MARIA” (it of the painted layers. The deteriorations of the paper and cannot be seen since it was covered by the crown coated the transformations of the painted layers observed in the overlaid by blue silk at the dressing of the Virgin), while second half of the book can most probably be attributed we can read the followings at the bottom of the frame: to the change of the manufacturing technology. The „VERA EFFIGIES B. VIRG. MARIAE, FLENTIS alum added to pigments containing iron and copper ions IN TRANSILV. AD CLAUDIOPOLIM AO 1699.DIE probably caused acidity, which deteriorated both the paper 15. FEBR. visitur in Templo Academico. Claudiopoli„. and the paint layers. The presence of metal ions infl uenced During the historical investigations we could determine the process. The crumbling of the red paint layers was certain similarities and identities with other copies of the caused by the insuffi ciency of the acacia gum binder and/ Weeping Mary.

190 The central part of the engraving was cut out, the Holy László Nemes Takách Virgin and the infant Jesus were dressed up in claret silk, On the conservation of papier mâché stuccos silk brocade, swivel silk fabric, metal threads, a small string of beads, etc. Then the backside was supported Papier mâché stuccos were made from the fi rst third of with papers containing 18th century (1780, 1782, 1783) the 18th century generally from laminated handmade rag manuscript in iron tannic ink probably to consolidate it. paper made for the purpose in blue, brown or red col- The earlier fate of the object is not known. It could our, which was glued with a paste made from rye-fl our. be in a damp environment according to the water stains, In other cases, fi rst a white paper layer was laid in the brown discolourations and traces of mildew on the negative so that the colour of the coloured paper layers edge. The greyish blackish stains caused by mildew are did not show through the wall paint. Papier mâché stuc- the consequences of an irreversible process since the cos, which were easy to transport, they could be cut with metabolic products of mildew tint the cellulose fi bres a knife or scissors, bent to arched surfaces and vaults and of the paper, which cannot be removed even with wet fi xed with nails, were very popular. cleaning. Beside the damages observed on the paper, the Papier mâché stuccos are generally conserved when fabric also seemed faded and worn. a building is restored, when they were soaked by leaking After historical research, photo documentation and the water or suffered mechanic injuries. The author illustrates assessment of the condition, the materials were analysed. the problems of the damaging and the conservation of The mildew and its thallus morphology were determined papier mâché stuccos of diverse structures through three with a Novex optical microscope of an enlargement of items he has conserved. 400x, and it was cultivated on Czapek-Dox foster-earth at The rooms in the Royal Castle in Gödöllő furnished 30 oC by 1 week of incubation. The sample did not evolve, for Queen Elisabeth are decorated with hollow crust which meant that quickly growing mildew could not be type mâché stuccos. The interior cavities are closed demonstrated on the object although its presence could and the edges of the motives were closed with plaster. not completely be excluded. The paper was examined with High moisture content developed in the cavities in a pigment prepared after Graff’s C recipe, which showed result of the dampness of the wall or the precipitation a slightly orange colour indicating the presence of plant of moisture, which could not evaporate because of fi bres. The pH measurement was made with a Hanna pH insulating, washable distemper. Moisture encouraged meter; it gave a pH value of 6.79. the development of mould on the laminated mâché, the The conservation started with the application of 0,5- layers loosened, and the paint fi lm that shrank as it aged 1% solution of Preventol CMK (para-chlorine-metacresol) ripped off the upper layers. During conservation, the paint in ethyl alcohol applied with a brush on the areas attacked layer was mechanically removed from the mâché that had by mildew. Dry cleaning was made with a soft brush and been lifted from the wall but the area that was strongly a rubber. To learn more about the production technology, infected by mould fell to pieces. The perished parts and the back cover was removed. The consolidating manuscript the motives that had earlier eroded from the wall were material was cleaned with a non-ionic detergent. After replaced or completed with copies moulded in plaster “re-sizing”, drying and pressing, the sheat was refi t to negatives taken from the original parts. the original place with a Glutofi x 600 (methyl cellulose) Mâché stuccos with fi lled in cavities can be found adhesive. Smaller tears and defects were observed along in the Orczy palace in Gyöngyös. When they were the edges of the engraving. We decided to conserve them prepared, fi rst a layer of white paper was laid into from both an aesthetic and a durability aspect. Japenese the negative, on which some sawdust mixed with paper similar to the original one in colour and thickness starch was spread. Iron wires securing the stiffness of was used for completion. We aimed for applying reversible the stucco was laid over it, and then another layer of solutions during conservation, as far as it was possible. sawdust mixture was pressed over it. Finally, the back The object is a private property. After conservation, of the mâché was closed with a thick cardboard painted we advised the owner about the storage conditions, the in English red. Owing to this structure, there is barely appropriate lighting and the evasion of the deteriorating any enclosed space left between the mâché stucco fi xed effects of relative humidity content and temperature. to the wall and the wall so no space with high moisture We suggested that a UV fi ler fi lm should be placed on content can develop behind it. the glass if he intended to keep the engraving in a frame A mixture of unsized rag paper (fl ax-hemp, cotton) hanging from the wall. and pine cellulose was used for the production of the papier mâché built on a lattice skeleton in the 1890’s Éva Benedek on the walls of a civil fl at in the “palace district” of Paper and leather conservator MA Budapest. The mâchés were made from layers of white Muzeul Secuiesc al Ciucului and brick red paper with fl our-paste so that four smaller Miercuirea Cuic units were glued together to compose 2 m long strips. Phone: +40-266-311-727 The larger cavities were fi lled in from the back with E-mail: [email protected] a paste of wood-pulp, and loosely woven sacking was

191 glued to the back after drying. It was followed with exquisite evidences of an already extinct technology of more layers of brick red paper, the last one of which a past world. It is our duty to preserve them. enclosed the lattices nailed along the two longer edges of the assembled mâché. During transportation, the Nemes Takách László lattices protected the mâché from breaking, they helped Object conservator MA in fi xing it to the wall and ensured that it did not touched 1091 Budapest, Üllői út 21. the wall. When the mâché was disassembled, a huge Phone: +36-1- 215-2190 closed channel appeared along the walls of the room. Air E-mail: [email protected] current was generated in the common space of colder and warmer wall surfaces, which facilitated the balancing of the moisture content. Regarding the precipitation of Raluca Marilena Dumitrescu the moisture, this structure is a third type that is less The restoration of three glass icon paintings from apt to become moist. Nevertheless, the mâché suffered Nicula and Gherla centers from Cluj county, from mould infection in a length of about four metres in Romania consequence of repeated soaking with leaking water, so it had to be dismantled. After mechanical cleaning, the The icons painted by unknown masters, dated in the second surfaces were cleaned and sealed with a thick Glutofi x half of the nineteenth century were accomplished in the fa- solution. The smaller repairs were made with poly(vinyl- mous painting centers of Nicula and Gherla in Cluj County. acetate) dispersion adhesive, with gluing sulphate paper The thin sheet of glass has the specifi c irregularities which strips on the surfaces. The areas of the mâché chosen for are typical for the glass workshops ”glăjării”. The wooden taking negatives were isolated by several layers of 5% frames of the icons are simple, with a smart joining sys- alcoholic solution of Regnal (poly(vinyl-butiro-acetal). tem. The two icons from Nicula, presenting Saint Paras- Next the borders of the chosen areas were surrounded chiva and Saint Nicholas have a simple composition, with with plasticine, and, due to the concave, arched surface, a naive drawing and vivid colors, while the third icon titled it was moulded with plaster in three phases. After the ”The Grieving Mother” from Gherla, has a more elaborate consolidation of the plaster, the mâché was carefully composition, with more refi ned features, though still naive, removed from the negative, the surface of which was and red and black as dominant chromatic scale. The icons isolated with Regnal and then beeswax. Then the mâché belong to private property, but three authentic icons have copies were made in the followings: fi rst a layer of white been found at Nicula Monastery, with very similar draw- (sulphite pine cellulose, 28 SRo) paper was laid, then six ing, spelling, colors, dimensions and frames. A comparison layers of brown sulphate paper (120 g/m2) with rye-fl our can also be made between ”The Grieving Mother ” from paste followed, next, when it had dried, another layer of Gherla and the similar icons from Nicula, where infl uences white paper came followed by six more layers of brown and borrowings can be seen, since the two centers are not paper. When they had dried, the backside was covered far from one another. with loosely-woven calico, which was covered with The condition all of the three icons, as their damages a fi nal layer of brown paper. After complete drying, the were very similar. The deteriorations can grouped in a rank, mâché was turned out of the negative and its surface was from the more to the less powerful as follows. Losses and de- coated with a cold chalk layer. This will help the removal laminations at the level of paint layer, powdering, scattering of the applied paint layers during a later conservation. and isolation from the context of color scales; weakening, The disinfection and the consolidation of the cracks and losses of wooden parts due to boring insects and multilayer paper material attacked by fungi is one of the inadequate repairs, dirt, fading and discoloration of paint gravest problems of the conservation of mâché stuccos. layer due to light, humidity stains on the wooden planks. Often only saturation in vacuum can help. Descriptions The fl aking had occurred because of the natural weathering in the technical literature often mention saturation with of the binding media and loss of elasticity at the level of acryl derivates. This process lends a great stability to the paint layer. There are different types of detaching between mâché, however, it changes the properties of the object the glass support and the paint layers – air pockets, roof- and it is irreversible. We did not apply such saturation at shaped liftings and fl aking sockets. The fl aking socket type the papier mâché stuccos we conserved. includes the occurrence of lacunae’s area. In addition, we Generally plasterers treat the papier mâché stuccos have to consider the action of humidity, especially in the and not paper conservators. But the two material types, case of powdering. The color scales fallen from the glass the inorganic plaster and the complex papier mâché made support gathered at the bottom of the icons, between the of organic materials demand different treatments. Mâché frame and the back lid. This type of damage combined stuccos have become scarce because of their sensitive with dissimilar dirt, which made it worse. The restoration materials. Another and unacceptable reason is that in implied thorough consolidation at the level of the paint our enterprise-centred world they are replaced by plaster layer. First, the dirt particles were removed; the paint scales stuccos, sometimes for large sums of money, perhaps in were cleaned with a fi ne brush and collected with the lack of expertise. Papier mâché stuccos are more-or-less putting down of their location. For consolidation egg yolk

192 was used in distilled water (1:3), salicylic acid was add Katalin T. Bruder as disinfectant the emulsion acting both as adhesive and Galvanoplasty in conservation practice plasticizer. It was introduced in the roof-shaped liftings and fl aking sockets with thin hypodermic syringe and on the Electroplating and electrotyping or galvanoplasty are two rest of the area to be conserved by fi ne brushing. The paint different methods based on the same theory: electroplat- layer as it adsorbed the emulsion and became plasticized, it ing is the creation of a coating on a surface while galvano- was delicately pressed over the glass, manually, by means plasty is building a three-dimensional metal object. Gal- of Melinex foil. This method is favorable because of its vanoplasty was already used in the second half of the 19th gentle kind of pressing that the glass support is uneven, century to prepare copies and reconstructions. An electro- and the thermal contribution of the hand is appropriate in typing workshop operated in the Museum of Applied Arts the consolidation process. Then the detached color scales in Budapest and the copies prepared there have been used were relocated in their original place. The cleaning of the in exhibitions ever since like the Nagyszentmiklós treas- back (the painted surface) was achieved with the same ure in the Archaeological Exhibition of the Hungarian emulsion, for its quality to act also as a natural detergent National Museum. The copy is so excellently preserved and for its gentle action as a solvent for dirt in this case. The that only the gilding had to be restored in 2002. front side of the icon was cleaned with a solution based on Various materials were used for creating moulds alcohol and detergent, using nitro diluent for bronze stains in the course of the evolution of the technology, which present on the surface. The integration implied both the were rendered conductive with graphite, rarely copper or use of tempera and watercolors, depending on the different zinc dust. The surface to be copied was surrounded by consistence of the paint layer, also combined with egg yolk a network of a thin copper wire pinned down with “U”- emulsion. The small gilded areas with erosion (aura and shaped pins, and it was connected to an electric supply. collars, sleeves) received a completion with “schlag-metal” The same method is applied to date only silicone rubber is foil, fi xed with a water-based “mixtion” solution. The used for taking a negative. Sometimes fl uid silver solution consolidation of the wooden back panels and the frames has is used for rendering the surfaces conductive. Cyanide been done with Paraloid B 72 in toluene – in progressive baths are generally used for electroplating, which does dilutions from 8-10% to 20%. In the cleaning process of not attack the surface of the basic metal, while an acidic the wooden elements, the most effi cient was the solution of copper bath is the most suitable for galvanoplasty. ammonium hydroxide 5%. The split parts were fi xed with Both single-sided copies and objects in the round can Paraloid B72 or polyvinyl acetate – varying by case – and be prepared with galvanoplasty. At preparing a mould, for the completion Covidez RLP was used. This includes the thin copper wire must be at a distance of about 0.5 60 parts of paraffi n, 30 parts of esterifi ed colophony, and cm from the negative. The specifi c weight of the copper 10 parts of thermoplastic copolymer EVA. The wax-resin bath must be the same or somewhat larger than that of compound, in which we added wood dust, we applied by the silicon negative, so a frame made of a brass wire means of heat and metallic spatulas. New ones, because or plastic should be fi xed to the back of the negative of their weakened and fragmentary structure, replaced the so that it did not fl oat or bend in the bath. The negative most of thin wooden joining elements of the frame. The rendered conductive is linked to an electric supply and chromatic integration was done with stain solution for placed in the copper bath. Within optimal circumstances, wooden joints, and a mixture of oil colors/dammar resin/ a copper layer of a suffi cient thickness develops in 24-36 turpentine for the frames. The mounting of the ensemble hours. The resulting positive is brittle and fragile so it is – glass, frame and the panels of the back – followed the desoldered with lead-tin solder. Silver solder is used at successive steps. 1. Providing a secure ground for the glass fi ne duplicates. Then the excess is removed. Objects in sheet through attaching felt strips with adhesive band on the round are copied in more than one part. It is important the interior groove of the frame. 2. Fitting together the that no so-called “undercutting” should remain in the elements and the thin wooden joints of the frame in a stable negative. Barriers are made from plasticine or wax, etc. fi xing system. 3. Placing and fi xing the glass sheet by use of at the planned edge of the mould parts and the silicone thin, elastic wooden rods which correct the imperfections of is moulded between them. It is simpler to use silicone, glass edges, and stop moving in the frame, fi xing the back which can be kneaded and spread, although bubbles can panels by screwing tiny screws for wood, considering that appear in the negative and the depressions may remain in the future it can be necessary to disassemble the object. empty. When the duplicates of deeply enchased and embossed objects like bowls are made, fi rst just a little Dumitrescu Raluca Marilena silicon should be turned around in the bowl since no Restorer of tempera paintings bubbles remain in a thin layer and it can perfectly follow Museologist - restorer the pattern. With the repetition of the operation, the County Museum in Târgu Mureş shape becomes thicker, and then it can be raised to the Mărăşti Street, no: 8A, code RO 540328 necessary thickness with silicon paste. The author turned Phone: +40-074-585-5210 the silicon used for the fi rst layer into a paste form with E-mail: [email protected] aerosil, and did not use another material. Distance from

193 the anode infl uences the degree of the metal deposition Gábor Séd so it seems practical to start the galvanoplastic work Local galvanotechnical solutions in conservation from the deepest point of the negative at objects in the round, which often contain deep areas. In this case the Galvanic baths, electrochemical solutions necessitating conductive wire is pierced across the negative instead immersing have been used since the early 20th century. of being coiled around it. An interior anode can also Local galvanotechnics started to spread in object conser- be applied at very deep and complex forms. To remove vation in the 1970’s following industrial application and the excess from objects in the round, the surfaces to the making use of its experiences. The need of local solutions soldered are fi rst coated with lead-tin, and then they are emerged because during immersing, the entire surface of fi t exactly together and temporarily fi xed with wires, the object was affected by the solution, which could cause tongues etc. In the next step, they are soldered together permanent damages on the surfaces that were not meant at a few dots and the temporary fi xing is removed. If the to be treated. Local electrochemical solutions have been permanent soldering is made with a soldering iron used in Hungarian conservation practice since 1974. First instead of a fl ame, the fi xing dots will not smelt. After “Galvan electric” guns were used, which touch the object the fi nishing of the soldering seams, the object is cleaned through a tampon. They can be used fi rst of all for the and coated with copper or electroplated with precious precipitation of metals on surfaces, but due to the disinte- metal. The preparation of duplicates from objects in the gration of the tampon, not during the cleaning phase. Both round is illustrated by preparing duplicates of a Lar and art object conservation and industry needed a solution that an Apollo statue. could be used locally without immersing in the cleaning Galvanoplasty can also be used for the completion of phase and for surface treatment and ornamental purposes. objects. In this case, the missing area is moulded from This is why in 1983 Dr Oszkár Pavlik from the Hungar- e.g. plasticine with leaving small rims along the edges ian Academy of Sciences and the author, independent to be fi t together, then a silicon negative is made of it. of each other, introduced to conservators an instrument The galvanoplastic completion is glued into the original made of marker pens rendered conducted with pulling object with this small rim. The rim prevents that the a metal wire through it, which could be used on small sur- two different metals touch. The author cites the jug of faces. In 1990, Hungarian conservators started to use the the Roman period cart fi nd of Szomor-Somodorpuszta so-called Selectron Process developed by the Selectrons as an example. A thicker than average galvanoplastic Ltd. It was a mobile system suitable for applying metal on completion had to be prepared since it had to bear the metal. The negative wire, the cathode of the direct current load of the heavy, cast bronze neck and the handle. power supply is connected to the object. The other wire A helmet was completed with the same method. The is linked to a mobile anode, a writing instrument fash- author mentions that experiments were made for the ioned to touch the surface to be treated – a pencil, a pen, direct completion of bronze objects, e.g. a cantharos, a tampon etc. It can be fl at, elongated, convex or round as with galvanoplasty in the Hungarian National Museum the surface needs it. The positive anode is covered with in the 1960’s in a way that a wax negative was placed an absorbent material, and it is saturated with a metal- inside the object at the missing area and the cantharos containing electrolyte solution. The tool connected to was isolated with wax. The mould was rendered the electric current is passed over the territory on which conductive; the object itself conducted the electricity. the metal is to be applied. A microprocessor regulates the The copper settled in the completion yet it did not get precipitation speed and the thickness of the coating. The bound to the original. It could not be desoldered, it DC current powers, the microprocessors and all the sup- remained rigid, quickly broke out: the experiment was plements are produced by the SIFCO Industries Inc. and unsuccessful. its European branches. Nowadays, fragmentary objects are generally The author illustrates the broad opportunities of its not completed: they are cleaned and conserved and application by his experiences and the work done by a completed copy is made of them. So the preparation the students of conservation of applied art objects of the of duplicates and galvanoplasty play an increasingly Hungarian University of Fine Arts. 1. The author fi rst used important role in conservation. the method at the conservation of two so-called bureau statues from a private collection. They were made of zinc Katalin T. Bruder and patinated to a bronze colour. The task was to stop Conservator of archaeological the deformations caused by corrosion and to restore the and applied art objects aesthetic appearance of the surfaces. The cleaning of the Budapest surfaces and the fi lling in of the cavities was made with Phone: +36-1-353-3608, +36-30-242-3221 a founding mixture of a low melting point, while local electroplating was used for restoring the copper coating and the patina. 2. The stains caused by copper corrosion in the 18th century butchers’ guild plate painted on a copper plate preserved in the collection of the Hungarian

194 National Museum could be losened with the mobile anode Judit B. Perjés – Levente Domokos – Katalin Puskás method used in the cleaning phase, and then they could Ten days „on the upper reach of Nagy-Küküllő” be removed by chemical wiping. 3. The Saint Florian or local and guest conservators at the creation statue belonging to the so-called “Nyírgyháza fi re brigade of the permanent exhibition of the Molnár István relics” found during the uncovering of a refugee camp at Museum of Székelyudvarhely Linz in 1986 was made with a mixed technology. Certain parts are bronze moulds, other ones were embossed from The exhibition titled “Millennia on the upper reach of a copper plate, and the assembled object was coated with Nagy-Küküllö” was opened in the Molnár István Museum silver. The corrosion products of the bronze showed of Székelykeresztúr on August 7, 2009. The exhibition oc- through the silver coating. The silver coating was applied cupies 8 rooms on a surface of about 140 m2. Five of them on the damaged areas with the mobile anode method. 4. are occupied by archaeology, two by local history, while Numerous 20th century objects prepared from plates and the room exhibiting grave-clothes from the crypt of the hand-painted or stencilled with oil paint are preserved in Matskási family connects the two units. This exhibition is our museums and many of them were treated with the the only archaeological exhibition in Hargita County. The mobile anode method, which can excellently be used high standard exhibition, regarding either professional or for removing the iron corrosion that shows through the scenic respects, could be realised with the help of numer- electroplated surface where the paint layer peeled off. 5. ous private persons, entrepreneurs and local leaders and The four-grade students of the Applied Art Conservation with the contribution of a number of specialists and vol- Department of the Hungarian University of Fine Arts unteering friends of the museum. specialised in metals and goldsmith’s craft have conserved Beside the staff of the museum, a group of fi ve numerous engraved, gilded silver laurel wreaths preserved Hungarian conservators and two conservator students in the collection of the Institute and Museum of Theatre helped in the preparation of the objects for the exhibition. History as their thesis works. The missing elements of In this paper, a short selection is presented from the the wreaths were replaced with silver. The completions complete, partial or minimal conservation of the exhibited and the worn surfaces of the objects were locally gilded objects. by a mobile anode. 6. In 2008, students of metal and 1. Ceramics: The formerly already conserved ceramic goldsmith’s work conservation conserved several objects objects intended to be exhibited were completely or partly within the frames of their diploma works, and they applied conserved once more to meet the standards of the new the mobile anode method. One of them was a fi re-gilded exhibition. The medieval stove tiles completed with white silver ornamental belt decorated with a fi ligree technique plaster meant the greatest task. which is in the possession of the Serbian Diocesan 2. Metals: From among the metal exhibits, the 12th–13th Museum. The fi ligree and cloisonné enamel ornaments century metal fi nds, which were close to perishing, could of the belt were deformed and incomplete. The student be cleaned, conserved and prepared for exhibition with replaced the missing elements with silver and gilded wheelblast equipments, polishers and other appliances them by mobile anode electroplating. 7. The graduating suitable for chemical-free cleaning. The surface of student prepared the missing elements of a silver, fi re- a poorly preserved copper cauldron dated from the 17th gilded water consecrating cross made mostly with fi ligree century, the metal core of which was very weak, could and granulation techniques from silver according to the be freed from the dirt and then glued and completed by original technology, and then gilded the surfaces by the applying chemical packing. mobile anode method. 8. A late 19th century sanctuary 3. Wood: From among the archaeological objects, lamp prepared in the workshop of Gyula Jungfer one of white salt precipitation had to be removed from the the most signifi cant ornamental blacksmiths of Hungary elements of a 14th century wooden bucket, and then the was conserved within the frames of a diploma work. wood material had to be consolidated with saturation. The The object is a gilded brass blacksmith’s work. During elements of an especially interesting and rare fi nd, a well soldering, the precious metal coating perished in small dated from the 14th–15th century were cleaned but they areas in the basket of the lampholder of the sanctuary did not need consolidation. A scenic installation was built lamp, which had broken into several parts. Mobile anode around the well, which illustrates it in a vertical cross- gilding was appropriate for its restoration. section in the moment of its uncovering, and so the visitors can get an idea of its structure as well. The churchyard Gábor Séd gate from 1694 separated two historical periods. The gate Object conservator MA had stood in the open for decades. The wooden material, Hungarian National Museum which had been treated with linseed oil, was strongly Department of Conservation Training and deteriorated. After cleaning and consolidation, the Research individual elements were completed and then the missing 1450 Budapest 9. pf. 124 top part was reconstructed. In the rooms illustrating local Phone: +36-1-210-1330/126 history, there were 19th century interiors, a marquetry E-mail: [email protected] table, an upholstered armchair, and a two-door wardrobe.

195 All the three pieces of furniture were dirty and structurally Anybody who has the opportunity to visit the small weak. The removal of the old varnish layer was followed town on the upper reach of the Nagy-Küküllő should also by structural consolidation and the completion of the pay a visit to the museum in the centre of the town where missing veneer areas, and then the surfaces were polished. there are also other interesting things to be seen beside the 4. Textile: The 19th century crypt of the Matskási above-described permanent exhibitions. family was uncovered in 1968–1971. A few items of the costumes were rescued from the ruined cofﬁ ns. The Judit B. Perjés textiles were desiccated and crumbled to a great extent. Object conservator MA Their primary cleaning had earlier been started, and Budapest during the actual interventions, they were completed and Phone: +36-30-415-3756 furnished with appropriate supports. Finally two shirts, the E-mail: [email protected] front of a dolman, a cap and a pillow slip were exhibited. 5. Paper: Paper objects can be found in the rooms Levente Domokos illustrating the modern history of the town: among a few Conservator student bequests of the Gyárfás family and requisites recalling the István Molnár Museum atelier of Béla Nagy photographer of Székelykeresztúr. Székelykeresztúr Only the indispensable interventions, cleaning and Phone: +40-266-242-580 gluing, sometimes completions were carried out during E-mail: [email protected] their conservation, among others on photo boxes, photo albums and framed photos. Katalin Puskás In the ﬁ nal chapter of the study, the measurement Paper and leather conservator MA results important from the respect of the protection of Museum of Geography the object like the temperature and the moisture content, Érd the lighting and the types of the show-cases and the Phone: +36-23-363-036 installation are shortly described. E-mail: [email protected]

196 Erdélyi Magyar Restaurátorok X. Továbbképző Konferenciája

2010. Székelyudvarhely

A résztvevők címlistája

András Tihamér (fémrestaurátor) Balázs József (fa-bútorrestaurátor művész) Muzeul Judeţean Mureş Magyar Nemzeti Múzeum 540328 Tg. Mureş, str. Mărăşti nr. 8/A. Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Tel: 00-40-265-250-169 1450 Budapest Pf. 124 E-mail: [email protected] Telefon: 00-36-1-2101-330/128 E-mail: [email protected] Bakayné Perjés Judit (tárgyrestaurátor művész) 11076 Budapest, Thököly u. 10 Benedek Éva (papír-bőrrestaurátor művész) Telefon: 00-36-1-33214980 Muzeul Secuiesc al Ciucului E-mail: [email protected] 530110 Miercurea Ciuc, str. Cetăţii nr. 2 Telefon: 00-40-266-311-727 Bakonyi Eszter (fém-ötvös restaurátor művész) E-mail: [email protected] Magyar Nemzeti Múzeum, Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Bernáth Andrea Gabriela (textil restaurátor) 1450 Budapest Pf. 124 CNM Astra, Sibiu Telefon: 00-36-1-2101-330 / 126 550182 Sibiu, P-ţa Mică nr. 11 Telefon: 00-40-269-218-195 E-mail: ofﬁ [email protected]

197 Bordaşiu Cornelia (festőrestaurátor művész Dumitrescu Raluca (muzeológus) egyetemi lektor) Muzeul Judeţean Mureş Universitatea de Arte George Enescu 540328 Tg. Mureş, str. Mărăşti nr. 8/A 700452 Iaşi, str. Sărăriei nr. 189 Tel: 00-40-265-250-169 Mobil: 00-40-745-319-653 E-mail: [email protected] Elekesné Szentágotai Enikő (főigazgató-helyettes) Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága Dr. Bucşa Livia (egyetemi docens) 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6. Universitatea Lucian Blaga, Sibiu Telefon: 00-36-22-315-583 Telefon:00-40-723-620-249 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Erdélyi Zita (könyvelő) Czifrák László (szilikátrestaurátor művész) Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Nemzeti Múzeum 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6. Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Telefon: 00-36-22-315-583 1450 Budapest Pf. 124 E-mail: [email protected] Telefon: 00-36-1-2101-330 Egri Hunor (kőszobrász restaurátor művész) Csanda Jenő (festőrestaurátor művész) 2081 Piliscsaba, Attila u. 16. 1147 Budapest, Istvánffy u. 37. Telefon: 00-36-26-373-245 Telefon: 00-36-30-222 38 22 Ercse Laura (gyűjteménykezelő) Csák Zsuzsanna (oktatási előadó) Muzeul Breslelor Magyar Nemzeti Múzeum 525400 Tîrgu Secuiesc, str. Curtea nr. 10 Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Telefon: 00-40-267-361-748 1450 Budapest Pf. 124 E-mail: [email protected] Telefon: 00-36-1-323-1423 E-mail: [email protected] Geréb Ibolya (technikus) Muzeul Haáz Rezső Dabrónaki Béla (faszobrász restaurátor művész) 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 1125 Budapest, Zugligeti u. 102. Telefon: 00-40-266-218-375 Telefon: 00-36-30-258-3857 Gurzó K.Enikő (művészettörténész) Dr. Demeter Zsóﬁ a (főigazgató) Muzeul de Artă Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága 300085 Timişoara, Piaţa Unirii nr. 1 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6. Telefon: 00-40-256-491-582 Telefon: 00-36-22-315-583 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Guttmann Márta (vegyész) Dóczé Levente (gyűjteménykezelő) CNM Astra Muzeul Etnograﬁ c al Ceangăilor 550182 Sibiu, P-ţa Mică nr. 11 Zăbala, str. Principală nr. 892 Telefon: 00-40-269-218-195 Telefon: 00-40-763-399-015 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Gyenge Gabriella (könyvtáros) Domokos Levente (műtárgyvédelmi asszisztens, egyete- Muzeul Naţional Secuiesc mi hallgató) 520055 Sf. Gheorghe, str. Kós Károly nr. 10 Muzeul Molnár István Telefon: 00-40-267-312-442 535400 Cristuru-Secuiesc, P-ţa. Libertăţii nr. 45 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-242-580 E-mail: [email protected] Hamar Edina (szilikátrestaurátor művész) [email protected] 6723 Szeged, Szamos utca 5/A E-mail: [email protected] Dobolyi Annamária (művészettörténész) Muzeul Breslelor 525400 Tîrgu Secuiesc, str. Curtea nr. 10 Telefon: 00-40-267-361-748

198 Haszmann Gabriella (gyűjteménykezelő) Kiss Lóránd (falkép restaurátor művész) Muzeul Haszmann Pál Mobil: 00-40-744-478-044 527070 Cernat, str. Muzeului nr. 330 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40.267-367-566 E-mail: [email protected] Kovács Petronella (fa-bútorrestaurátor művész) Magyar Nemzeti Múzeum Haszmann Orsolya (gyűjteménykezelő) 1450 Budapest Pf. 124 Muzeul Haszmann Pál Telefon: 00-36-1-323-1422 527070 Cernat, str. Muzeului nr. 330 Mobil: 00-36-30-607-42-24 Telefon: 00-40-267-367-566 E-mail: [email protected]

Hausch Ildikó (laboráns) Kovács Árpád (művészettörténész) Magyar Nemzeti Múzeum Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály 535600 Odorheiu Secuiesc, str. 1918 Decembrie 1, 1450 Budapest Pf. 124 nr. 9 Telefon: 00-36-1-323-1423 E-mail: [email protected]

Hoffmann Edit Kőrősfői Zsolt (régész) Muzeul Naţional Secuiesc Muzeul Molnár István 520055 Sf. Gheorghe, str. Kós Károly nr. 10 535400 Cristuru-Secuiesc, P-ţa. Libertăţii nr. 45 Telefon: 00-40-267-312-442 Telefon: 00-40-266-242-580 E-mail: [email protected] Huszár Levente Zsolt (restaurátor) Mobil: 00-40-742-42-49-77 László Károly (kerámikus) E-mail: [email protected] 525400 Târgu Secuiesc, str. Curtea nr. 52 Telefon: 00-40-267-362-234 Karácsony Ferenc (restaurátor) Mobil: 00-40-745-300-346 Muzeul Judeţean Mureş E-mail: [email protected] 540328 Tg. Mureş, str. Mărăşti nr. 8/A Tel: 00-40-265-250-169 Lázár Prezsmer Kinga (gyűjteménykezelő) Muzeul Naţional Secuiesc Károlyi Zita (kerámia restaurátor) 520055 Sf. Gheorghe, str. Kós Károly nr. 10 Muzeul Haáz Rezső Telefon: 00-40-267-312-442 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-210-019 E-mail: [email protected] Madarász Andrea (restaurátor hallgató) 1024 Budapest, Margit krt. 29/b. M. Kiss Hédy (textil restaurátor) E-mail: [email protected] Muzeul Banatului 300561 Timişoara, str. Ofcea nr. 5 Mara Zsuzsa (festményrestaurátor művész) Telefon: 00-40-256-202-394 Muzeul Secuiesc Mobil: 00-40-720-311-758 530110 Miercurea Ciuc, str. Cetăţii nr. 2 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-311-727 E-mail: [email protected] Dr. M. Kiss András (botanikus) Muzeul Banatului Márton Krisztina (papírrestaurátor művész) 300561 Timişoara, str. Ofcea nr. 5 Biblioteca Teleki-Bolyai Telefon: 00-40-256-202-394 540067 Tg. Mureş, str. Bolyai nr. 17 Mobil: 00-40-720-311-758 Telefon: 00-40-265-261-857 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] [email protected] Kisfaludy Attila (építész) KÁ-BÉ BT. Tervező Iroda Mihály Ferenc (fa-bútorrestaurátor művész) Telefon: 00-36-30-962-6363 545500 Sovata, str. Liniştei nr. 26 E-mail: [email protected] Mobil: 00-40-745-850-102 E-mail: [email protected]

199 Miklós Zoltán (néprajzos-muzeológus) Pál Péter (falképrestaurátor művész) Muzeul Haáz Rezső Mobil:00-40-788-353-015 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-218-375 E-mail: [email protected] Puskás Éva (restaurátor) Episcopia Romano Catilică Miklós Péter (restaurátor) Satu Mare, str.1 Decembrie 1918 nr. 2 1121 Budapest, Kútvölgyi u. 66/A Telefon:00-40-261-714-955 Telefon: 00-36-30-913-4010 E-mail:[email protected]

Moldoveanu, Aurel (történész) Puskás Katalin (papír-bőrrestaurátor művész) Centrul de Pregătire Profesională în Cultură Restaurátor, gyűjteménykezelő Bucureşti, Calea Dorobanţi nr. 99/A Magyar Földrajzi Múzeum Telefon: 00-40-21-230-2194 2030 – Érd E-mail: [email protected] Budai út 4. Tel.: 00-36-23-363-036 Nagy István (fémrestaurátor) E-mail: [email protected] Muzeul Secuiesc al Ciucului 530110 Miercurea Ciuc, Str, Cetăţii nr. 2 Róth András Lajos (könyvtáros, muzeológus) Telefon: 00-40-266-311-727 Biblioteca Documentară 535600 Odorheiu Secuiesc, Cp. 21 Nagy Gyöngyvér (fotós) Telefon: 00-40-266-213-246 Muzeul Secuiesc al Ciucului 530110 Miercurea Ciuc, Str, Cetăţii nr. 2 Sándor Lehel (gyűjteménykezelő) Telefon: 00-40-266-311-727 Muzeul Tarisznyás Márton E-mail: [email protected] 535500 Gheorgheni, str. Rákoczi Ferenc 1 Telefon: 00-40-266-365-229 Nemes Takách László (tárgyrestaurátor művész) Magyar Nemzeti Múzeum Séd Gábor (tárgyrestaurátor művész) Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Magyar Nemzeti Múzeum 1450 Budapest Pf. 124 Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Telefon: 00-36-1-2101-330 1450 Budapest Pf. 124 00-36-1-215-2190 Telefon: 00-36-1-2101-330/126 E-mail: [email protected] Oláh Rózália (textíl-restaurátor) Muzeul Judeţean Mureş Siklódi Róbert (restaurátor) 540328 Tg. Mureş, str. Mărăşti nr.8/A Larix Stúdió, Gheorgheni Tel: 00-40-265-250-169 Ditrău, str. Frăţiei nr. 56 Mobil: 00-40-740-65-61-25 Orosz Katalin (papír-bőrrestaurátor művész) E-mail: [email protected] Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály Simó Annamária (egyetemi hallgató) 1450 Budapest Pf. 124 535600 Odorheiu Secuiesc, Kadicsfalvi u. 29/E Telefon: 00-36-1-2101-330/173 Telefon: 00-40-749-395-933 E-mail: [email protected] Pap István László (asztalos-restaurátor) Muzeul de Artă Sipos Enikő (tárgyrestaurátor művész) 300085 Timişoara, Piaţa Unirii nr. 1 Magyar Nemzeti Múzeum Telefon: 00-40-256-491-582 Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály E-mail: [email protected] 1088 Budapest Múzeum krt. 14-16. Pap Zoltán (orgona restaurátor) E-mail: [email protected] 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Mikes Kelemen 46 Telefon. 00-40-720-539-070 E-mail: [email protected]

200 Soós Zoltán (régész, múzeumigazgató) Tövissi Júlia (egyetemi hallgató) Muzeul Judeţean Mureş Jud. Harghita, Păuleni Ciuc 84 Tg. Mureş, str. Horea nr. 24 Telefon: 00-40-746-698-244 Tel: 00-40-265-250-169 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Vajda Katalin (textil restaurátor) Sófalvi András (régész, muzeológus) Muzeul Naţional de Istorie al Transilvaniei Muzeul Haáz Rezső Cluj Napoca, str. Emil Isac nr.2 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 Telefon: 00-40-264-595-677 Telefon: 00-40-266-218-375 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Vali Zsuzsanna (egyetemi hallgató) Sulyok László (restaurátor) Telefon: 00-36-30-443-5305 Episcopia Romano Catilică, Satu Mare E-mail: [email protected] Satu Mare, str.1 Decembrie 1918 nr. 2 Telefon:00-40-261-714-955 Vinczeffy Orsolya (gyűjteménykezelő) E-mail: [email protected] Muzeul Naţional Secuiesc 520055, Sf.Gheorghe, str. Kós Károly nr. 10 Szappanyos Tünde (egyetemi hallgató) Telefon: 00-40-267-312-442 E-mail: [email protected] Zepeczaner Jenő (muzeológus, múzeumigazgató) Szász Erzsébet (restaurátor) Muzeul Haáz Rezső Mobil: 00-40-744-387-419 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-218-375 E-mail: [email protected] Szeles József (restaurátor) Muzeul Naţional Secuiesc Zepeczaner Zsolt (gyűjteménykezelő) 520055 Sf.Gheorghe, str.Kós Károly nr.10 Muzeul Haáz Rezső Telefon: 00-40-267-312-442 535600 Odorheiu Secuiesc, str. Kossuth nr. 29 E-mail: [email protected] Telefon: 00-40-266-218-375

Szentkirályi Miklós (festőrestaurátor művész) Zöld Kémenes Kinga (gyűjteménykezelő) Szépművészeti Múzeum Muzeul Tarisznyás Márton 1146 Budapest, Dózsa György út 41. 535500 Gheorgheni, str. Rákoczi Ferenc nr. 1 Telefon: 00-36-1-429-759 Telefon: 00-40-266-365-229 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Sztáncsuj Sándor (régész) Muzeul Naţional Secuiesc 520055 Sf.Gheorghe, str. Kós Károly nr.10 Telefon: 00-40-267-312-442 E-mail: [email protected]

T. Bruder Katalin (régészeti és iparművészeti restaurátor) Budapest Tel.: +36-1-353-3608, +36-30-242-3221

Dr. Tóth Atilla PhD, Csc (ﬁ zikus) MTA Műszaki és Anyagtudományi Intézet H-1121 Budapest Konkoly-Thege u 29-33 Tel.:+36-1-392-2691 mobil: +36-30-984-3763 E-mail: [email protected]

201 Haáz Rezső Múzeum – Haáz Rezső Alapítvány kiadványai

I. Időszaki kiadványok 16. Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és Székelység. A székelyföldet és népét ismertető folyóirat. okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez. 1999. Új folyam. 1990. 1–4, 1991. 1–4 sz. 17. Orbán Balázs kiadatlan fényképei. I kiadás Mikló- ISIS. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek. 1. 2001.; 2. si Sikes Csaba Ajánlásával közzéteszi Zepeczaner 2002, 3. 2003, 4. 2004, 5. 2006, 6. 2007, 7. 2008, 8–9. Jenő. 2000; II. kiadás 2001. 2009 18. Miklósi Sikes Csaba: Erdélyi magyar fényképészek Mihály Ferenc (szerk.) Mária tisztelet Erdélyben, Szé- és fotóműtermek. 1839–1919. 2001. 418 19. Pál- kelyudvarhely, 2010 Antal Sándor: Marosszék az 1848–1849-es forrada- Nyárádi Zsolt – Körősfői Zsolt – Sófalvi András: Bronz- lom és szabadságharc idején. Okmánytár. 2001. kori Népek és Vizigótok Székelyudvarhely határában, 20. Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum Képtára. 2001. Székelyudvarhely, 2010 21. Miklósi Sikes Csaba: Múzeumok, gyűjtemények a Székelyföldön. 2002. 22. Miklósi Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi II. Múzeumi Füzetek köztéri szobrászat a 19. században. 2003. 23. Pál Antal Sándor – Zepeczaner Jenő: Az 1848–1849- 1. Lakatos István: Székelyföld legrégibb leírása. Latin- es forradalom és szabadságharc Udvarhelyszéken. ból fordította és a bevezetőt írta Jaklovszki Dénes. Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. Szé- 1990. kelyudvarhely, 2005. 2. Hermann Gusztáv, id.: Művelődéstörténeti séta Szé- 26. Demeter István – Miklós Zoltán: Nyikó men- kelyudvarhelyen. 1990. ti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok 3. Albert Dávid: A székelyudvarhelyi vár. 1991. a Fehér-Nyikó völgyében. Székelyudvarhely, 2005. 4. Kordé Zoltán: A székelykérdés története. 1991. Miklós Zoltán (szerk.): A Haáz Rezső Múzeum gyűj- 5. Erdély a Históriában.[Tanulmányok.] 1992. teményei. Székelyudvarhely, 2009. 6. Antal G. László [Entz Géza]: Situaţia minorităţii etnice maghiare în România. [A magyar kisebség helyzete Romániában.] 1993. III. Székely tájak, emlékek sorozat 7. Gergely András: Istoria Ungariei. [Magyarország története] 1993. Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely. Műemlékek. 1994. 8. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 1848-ban ki- Szabó András: Csíkzsögöd. Nagy Imre képtár. 1994. adott jegyzőkönyve. Reprint. [1994]. Veres Péter: Korond. Kerámia. [1994.] 9. Nagy Lajos: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum. Nagyromániában. Reprint. 1994. 1994. 10. Haáz Ferenc Rezső: Udvarhelyi tanulmányok. Róth András Lajos: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Zepeczaner Múzeum Tudományos Könyvtára. 1996. Jenő. 1994 Józsa András – Fekete Árpád – Szőke András – Zepecza- 11. Krenner Miklós (Spectator): Az erdélyi út. (Váloga- ner Jenő: Szováta. Gyógyfürdő. 1996. tott írások). Közzéteszi György Béla. 1995. 12. Pál-Antal Sándor - Szabó Miklós: Egy forró nyár Udvarhelyszéken. (Az udvarhelyszéki szabad széke- IV. Sorozaton kívül jelent meg lyek és kisnemesek 1809. évi engedetlenségi mozgal- ma.) 1995. Péter Attila: Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban. 13. Legea privind drepturile minorităţilor naţionale şi 1994. etnice din Ungaria. [Törvény a magyarországi nem- Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát… zeti és etnikai kisebségek jogairól.] 1996. (Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagyhomoród men- 14. Kocsis Károly – Varga E. Árpád: Fizionomia etni- tén). 1995. că şi confesională a regiunii carpato-balcanice şi Balla Árpád – Kiss A. Sándor: Magnézium a biológiában, a Transilvaniei. [A Kárpátok-Balkán régió és Erdély magnézium a gyerekgyógyászatban. 1996. etnikai és felekezeti ﬁ zionómiája.] 1996. Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui. Székelyudvarhely 15. Fekete Árpád – Józsa János– Szőke András – Zepe- – Máréfalva. 2003 czaner Jenő: Szováta 1573–1898. 1998.. Kovács Mózes: A nagy kísérlet, Székelyudvarhely. 2008

202 V. Katalógusok, alkalmi kiadványok V. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferen- cia. Székelyudvarhely. 2004 Haáz Rezső Kulturális Egyesület tájékoztatója. Székely- VI. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferen- udvarhely. 1995 cia. Székelyudvarhely. 2005 Néprajz a fotóművészetben. 1997. VII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferen- László Gyula. 1999. cia. Székelyudvarhely. 2006. Székelyföld virágai. 2000. VIII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe- Az én XX. századom fotókiállítás katalógusa. 2000. rencia. Székelyudvarhely. 2007 Biró Gábor: Festmények. 2000. IX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferen- First International Foto Salon. Marosvásárhely – Székely- cia. Székelyudvarhely. 2008 udvarhely. 2001. X. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferen- Kortárs erdélyi magyar fotóművészek első meghívásos cia. Székelyudvarhely. 2009 kiállítása. Székelyudvarhely. 2002. Demeter István: Márványálom. Székelyudvarhely. 2008. Az udvarhelyiek kávéznak. Székelyudvarhely. 2003. Haáz Rezső Múzeum. Székelyudvarhely. 2008. Székelyföldi múzeumok, Székelyudvarhely. 2005. Békesség Istentől. A székelyföldi reformáció évszázadai. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely. 2005 Székelyudvarhely. 2008. Örökség. Hagyományos kézműves foglalkozások, idő- Umling festő-asztalos család hagyatéka. Székelyudvar- szakos kiállítás, Székelyudvarhely. 2006. hely. 2009.

203