Knipl István HAJÓS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA
CUMANIA 26. Knipl István HAJÓS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Hajós területe az Alföld és a dunai allúvi- mére merőleges, DK–ÉNy-i irányú völgye- um határán, Magyarország egyik legspeciá- ket alakított ki.5 A Sárköz süllyedését a folyó lisabb területén található. A község egyrészt hordaléklerakó tevékenysége idővel ellensú- az igen jó vízellátású dunai allúvium – a lyozta, folyómedrek egész sorozatát alakítva Kalocsai-Sárköz – keleti peremén, másrészt ki az allúviumon, melyek különböző mérték- az azt határoló, folyómedrek által alámosott, ben feltöltődtek, és láposodásnak indultak.6 A 10-15 méterrel az allúvium síkja fölé magaso- Duna óholocén teraszmaradványain vastag dó, lösszel fedett futóhomok rétegek alkotta, mezőségi talaj alakult ki (Kalocsa, Öregcsertő, száraz magaspart területén húzódik. A terü- Hajós, Dusnok, Miske környéke).7 A talaj fel- let klímája kontinentális, óceáni, szubmedi- ső rétegei alatt ugyanakkor folyóvízi homok terrán klímahatással egyaránt jellemezhető, található. Ahol ezt nem borította öntésanyag, éghajlati szempontból tipikus átmeneti terü- a szél az óholocén ártéri szint fölé magasodó let. A csapadék éves mennyisége 500 és 600 buckákat emelt belőle. A sárközi buckaképző- mm közé esik.1 Hajós területére is teljességgel dés ettől eltérő módja az, amikor az óholocén igaz Borovszky Samunak a szomszédos Csá- terasz részét képező egykori part menti dűne szártöltésre tett megállapítása, mely szerint: magasodik az ártér fölé. „A község határának nagyobbik része a Kis- A Sárköz területének egyetlen jelentős kunság jellegével
[Show full text]