A DERECSKE -LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA
Helyzetfeltárás
1. verzió
2009.
Tartalom
1. VEZET ŐI ÖSSZEFOGLALÓ...... 3 2. MÓDSZERTAN ...... 4 3. HELYZETFELTÁRÁS ...... 7 3.1. KÜLS Ő KÖRNYEZET ELEMZÉSE ...... 7 3.1.1. A térség gazdaságának küls ő környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)...... 7 A régió és a megye f ő gazdasági ágazatai...... 14 Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése...... 0 3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok ...... 2 3.1.2.1. Országos fejlesztési tervek...... 2 3.1.2.2. Regionális fejlesztési tervek...... 9 3.1.2.3. Megyei fejlesztési tervek ...... 11 Határmentiség – eurorégiók szerepe ...... 13 3.1.3. A fejlesztés lehet őségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek ...... 15 3.2. BELS Ő ER ŐFORRÁSOK ELEMZÉSE ...... 17 3.2.1. Általános jellemz ők...... 17 A kistérség létrejötte, el őzmények ...... 17 3.2.2. Természeti adottságok ...... 19 3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet ...... 21 Közúti közlekedés...... 21 Vasúti közlekedés ...... 24 Egyéb...... 24 3.2.4. A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye ...... 26 3.2.5. Demográfiai jellemz ők...... 27 3.2.5.1. Humán er őforrások mennyiségi mutatói ...... 27 3.2.4.2. Humán er őforrások szerkezeti mutatói...... 31 3.2.5. Helyi infrastruktúra...... 35 3.2.5.1. M űszaki infrastruktúra ...... 35 3.2.6. Gazdaság...... 38 3.2.6.1. Vállalkozások...... 38 3.2.6.2. Foglalkoztatás ...... 41 3.2.6.3. Gazdasági ágazatok...... 46 3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek ...... 51 4. A KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEREPL ŐI...... 54
1. Vezet ői összefoglaló
2. Módszertan
Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségeknél és a potenciális projektgazdáknál felmerül ő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkit űzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési projektek közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelent ősége els ősorban abban áll, hogy az elkészül ő fejlesztési dokumentumok megfelel ő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelel ő irányba terelik azokat, továbbá el ősegítik a sz űkös források koncentrálását.
Ennek megfelel ően fejlesztési koncepció készítése során a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követtük, mely a hatékonyság és a szinergiahatások érdekében kiegészítésre került projektfejlesztési módszerekkel.
A Derecske-Létavértesi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk:
• Reális id őtáv meghatározása
A program id őtávja kett ős elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének f ő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Ennek megfelel ően a program stratégia középtávra – 7-10 éves periódusra – vonatkozik, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre.
• Gazdasági megközelítés
A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehet őséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi f őbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerül ő javaslatok – alapvet ően a gazdaságra koncentrál.
• Primer és szekunder információk összhangja
A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehet ő legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhet ő szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgy űjtés személyes interjúk keretében történt.
• Építés hatályos tervdokumentumokra
A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítend ő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböz ő szintű érvényben lév ő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböz ő szint ű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során:
országos szinten: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program regionális szinten: az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja, megyei szinten: Hajdú-Bihar megye fejlesztési koncepciója, Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi koncepciója és programja,
• Meglév ő kistérségi koncepciók, programok figyelembe vétele
A program készítése során nélkülözhetetlen volt a korábban elkészített kistérségi fejlesztési dokumentumok áttekintése, elemzése. Ezen dokumentumok készítéskor még nem kerülhettek figyelembe vételre az EU csatlakozásból és a Strukturális Alapok m űködéséb ől kapcsolatos sajátosságok, azonban sokszor olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldása, kezelése jelenleg is szükséges a kistérségben.
• Építés projektekre, fejlesztési elképzelésekre
Megközelítésünk fontos alapelve, hogy a programozás és projektfejlesztés folyamata szorosan összefüggnek, egymástól való elválasztásuk nem célszer ű. A két folyamat kölcsönhatásban áll egymással, a helyzetfeltárás során azonosított szükségletek inputot jelentenek a projektek azonosításához, a felmerült projektelképzelések pedig segítik a stratégia alkotás folyamatát. Ennek megfelel ően a program készítésével párhuzamosan sor került kistérségi fejlesztési projektek generálására, és egységes szempontrendszer szerinti kidolgozására.
• Gyakorlatorientált megközelítés
A program készítése során az elméleti megfelel őség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembe vételre; törekedtünk olyan program készítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU strukturális alapok támogatásinak felhasználására, forrásszerzésre.
• Az érintettek bevonása
A programkidolgozás során jelent ős hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érintettek - a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és intézményeinek - képvisel ői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálta a programozást kísér ő projektfejlesztési, -generálási folyamat.
Az alapelveknek megfelel ően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: • Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése; • Statisztikai adatok összegy űjtése, elemzések meglév ő adatbázisok alapján; • Primer információk összegy űjtése interjúk segítségével; • SWOT analízis összeállítása; • Korszer ű projektfejlesztési módszerek alkalmazása (Logframe megközelítés, logikai keretmátrix és projektciklus menedzsment);
A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebb ől kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelel ően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.
3. Helyzetfeltárás
3.1. Küls ő környezet elemzése
3.1.1. A térség gazdaságának küls ő környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)
Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe 17729 km2 lakónépessége 1514020 f ő (2007). Három megyéb ől (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségb ől áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek min ősül, mérték szerint hátrányos helyzet ű 9, leghátrányosabb helyzet ű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. A régióban összesen 387 település található, ebb ől 55 városi címmel rendelkezik. A településekb ől 288 db kedvezményezett mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott.
Hajdú-Bihar megye területe 6211 km2, lakónépessége 543802 f ő, benne 9 kistérség (ebb ől 7 kedvezményezett) található. Hátrányos helyzet ű kistérségb ől 2 leghátrányosabb helyzet űből 4, míg komplex program színteréül szolgálóból 1 található a megye területén. A megye 82 településéb ől 19 város, 63 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott.
1. ábra: Egy lakosra jutó GDP a magyarországi régiókban
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint az Észak-alföldi régió az utolsó helyek valamelyikén állt az elmúlt évek mindegyikében. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál messze alacsonyabb, de a régiósnál valamivel magasabb fajlagos bruttó hazai termékkel rendelkezik.
2. ábra: Egy lakosra jutó GDP az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
3. ábra: A foglalkoztatottak aránya a hazai régiókban
Az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottság szintje alapján a régió a hazai mez őny hátsó harmadában helyezkedik el, csak a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot el őzi meg. Hajdú-Bihar megye a régión belül Szabolcs-Szatmár-Beregnél kedvez őbb, de Jász-Nagykun- Szolnoknál valamivel kedvez őtlenebb helyzetben van.
4. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten
5. ábra: A munkanélküliség alakulása a hazai régiókban
A régió helyzete a munkanélküliség szempontjából sem kedvez ő, hiszen mindössze az Észak- magyarországi régiónál foglal el kedvez őbb pozíciót a térség, az országos átlagnál pedig több százalékponttal magasabb. Hajdú-Bihar megye a régió átlagánál csak minimálisan mutat kedvez őbb értékeket, így az országos átlagot jelent ősen meghaladja.
A régió nyilvántartott álláskeres őinek száma 2009 els ő negyedévében átlagosan 128 554 f ő volt, amely mintegy 11 200 f ővel (9,5%-kal) meghaladta az el őző év azonos id őszakát. Az álláskeres ők létszáma a régió minden megyéjében gyarapodott. A számbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legjelent ősebb (5 310 f ő), a változás aránya azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében (15,8%). A régión belül megyei megoszlást vizsgálva a nyilvántartásban lév ők 46,1 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregben, 33,7 százaléka Hajdú-Biharban és 20 százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt regisztrálva.
Az ország többi régiójához viszonyítva az Észak-Alföldön a válság kezdete óta viszonylag kisebb létszámú munkaer ő-elbocsátás volt tapasztalható. Mégsem mondhatjuk, hogy a régiót nem érintette a recesszió, a gazdasági ágak szerinti elbocsátások vizsgálatából megállapítható, hogy az 1 807 f ős létszámleépítés közel 90%-ban az ipart érintette.
6. ábra: A munkanélküliség alakulása az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
A vállalkozói aktivitás a régióban az országban az egyik legalacsonyabb, csak az észak- magyarországit haladja meg igen kis mértékben az 1000 f őre jutó regisztrált társas vállalkozások száma. Hajdú-Bihar megye Ebb ől a szempontból is jobb helyzetben van mint a régió átlaga, de az országos átlagtól sajnos nagyon nagy mértékben elmarad. A vállalkozói aktivitás mind a régióban mind pedig Hajdú-Bihar megyében növekv ő tendenciát mutatott 2007-ig bezárólag, valószín űleg azonban a 2008-2009-es gazdasági válság hatására ez a kedvez ő tendencia az ellenkez őjére fordult.
A külföldi t őkebefektetés mértéke a gazdasági fejlettségnek egyik igen fontos értékmér ője lehet. Megállapítható, hogy az Észak-alföldi régió csak a Dél-Alföldet és a Dél-Dunántúlt el őzi meg nem egészen 2%-os részesedésével. A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik a legjobb értékekkel, ezt követi Hajdú-Bihar majd Szabolcs-Szatmár-Bereg.
7. ábra: A vállalkozói aktivitás a hazai régiókban
8. ábra: A vállalkozói aktivitás az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
9. ábra: Külföldi t őkebefektetések a hazai régiókban
10. ábra: Külföldi t őkebefektetések a hazai megyékben
A kutatás-fejlesztés területén a f őváros kiemelked ő szerepköre miatt a Közép-magyarországi régió áll az els ő helyen. Összegét tekintve az Észak-Alföldön költik el a második legnagyobb pénzösszeget K+F tevékenységre, de egy lakosra vetítve már nem ilyen kedvez ő a helyzet. Az Észak-Alföldön belül Debrecen K+F kapacitásai miatt Hajdú-Bihar megye áll a vezet ő helyen.
A régió számtalan turisztikai vonzer ővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelent őség űt meghaladó termék. Ki kell emelni a következ ő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus.
A szálláshelyek számát és befogadóképességét (59212 fér őhely – 2007-ben), illetve a vendégforgalmat és a vendégéjszakákat (2467 ezernél több vendégéjszaka) tekintve az Észak- alföldi régió az országos ranglista második felében található, ugyanakkor az elmúlt esztend ők egy részében jelent ős növekedést mutatott. A külföldiek aránya általában elmarad az országos átlagtól, közöttük jelent ősek a Közép- és Kelet-Európából származó látogatók.
A régió gazdaságának helyzete nemzetközi összehasonlításban is fejletlennek min ősíthet ő. Az EU statisztikák szerint a 27 tagállam gazdasági fejlettségének mindössze 40,1%-án állt 2006- ban, így az Unió 271 NUTS II-es régiójából a 255. helyen állt.
A régió és a megye f ő gazdasági ágazatai
A térség gazdaságának egyik f ő jellemz ője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mez őgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könny űipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság els ő körben az országos trendeknek megfelel ően ezt a második csoportot rázta meg.
A mez őgazdaság jelent ősége a gazdaságban az Észak-alföldi régió egészében, de különösen Hajdú-Bihar megyében meghaladja az országos átlagot. A bányászat és a feldolgozóiparra jellemz ő értéket tekintve az országos és a régiós átlag nagyjából megegyezik, de Hajdú-Bihar jó néhány százalékponttal elmarad ett ől. Villamosenergia, gáz-, g őz- és vízellátás Hajdú- Biharban némiképp magasabban alakult mind az országos mind a regionális átlagnál. Az épít őipar egyaránt 6%-os értéket képvisel a megyében és a régióban is, ami meghaladja az országos átlagos, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye értékét is, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor ennél némiképp magasabb értéken áll. A kereskedelem és javítás szektorok csak kis eltérést mutatnak az országos és a regionális átlagtól is, míg a szálláshely és vendéglátásra jellemz ő 7%-os megyei átlag pontosan az 1%-kal alacsonyabb regionális és az 1%-kal magasabb országos ráta között helyezkedik el. A szállítás és raktározás által el őállított érték Hajdú-Biharban alatta marad a két másik észak-alföldi tagmegye rátájának, illetve az országos értéknek is. A pénzügyi szolgáltatások az egész régióban az országos átlag alatt maradnak az el őállított érték arányát tekintve, míg az ingatlannal kapcsolatos tevékenységek Hajdú- Biharban némiképp meghaladják azt. A kötelez ő TB és a közigazgatás által el őállított érték az Észak-Alföldön általában véve magasnak mondható, Hajdú-Biharban ugyanakkor az országos átlag alatt találjuk ezeket az ágakat. Az oktatásban és az egészségügyi-szociális ellátásban realizálódó bruttó hozzáadott érték a térségben magasabb mint az országos átlag, míg az egyéb szolgáltatások terén azzal nagyjából megegyezik.
1. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint 2007-ben, folyó áron (millió Ft és százalék) (KSH)
Mg,, vad- és Bányásza Villamose., Épít őipar Keresk., Szálláshel Szállítá Pénz Ingatlanügy Közigazg Oktat Eü. Egyéb Nemzetgazd erd őgazdálkodás, t, gáz-, g őz-, javítás y, s, rakt., ü. ., gazdasági . kötelez ő ás szoc. szolg. aság halgazdálkodás feldolgoz vízellátás vendégl. posta, szolgáltatás TB ellátás összesen óipar távközl. (alapáron) Hajdú-Bihar 72 559 153 706 23 580 48 767 93 682 59 651 63 347 22 127 972 61 786 60 55 43 607 845 005 565 361 269 % 9 18 3 6 11 7 7 3 15 7 7 7 5 100 Jász-Nagykun- 46471 168918 8479 24243 52630 20441,1 31052 1241 74839 48521 35839 32684 21591 565353 Szolnok 1 % 8,21982 29,87832 1,499771 4,288117 9,30922 3,615635 5,49249 2,195 13,23757 8,582425 6,339 5,781 3,8190 100 8 266 225 167 3 Szabolcs-Szatmár- 54899 133764 12547 43275 69998 44809,3 50812 1491 77860 64201 60058 41898 32089 667680 Bereg 5 % 8,222352 20,03415 1,879194 6,481398 10,4837 6,711194 7,61023 2,233 11,66127 9,615534 8,995 6,275 4,8060 100 6 2 855 028 162 45 Észak-Alföld 173 946 456 436 44 610 116 295 216 330 124 912 145 224 49 280 699 174 524 156 129 97 296 2 078 238 896 271 863 % 8 22 2 6 10 6 7 2 14 8 8 6 5 100 Közép- 69864 1589909 230503 427369 156465 1324570 104883 6562 2374566 964090 37622 33401 503857 10 286 925 Magyarország 2 8 20 7 3 % 0,679153 15,45563 2,240738 4,154487 15,2101 12,87625 10,1958 6,379 23,08334 9,371994 3,657 3,246 4,8980 100 4 166 332 966 33 Közép-Dunántúl 104923 928770 51644 100432 178405 68422,6 116442 3747 298968 130059 95682 77431 78667 2 233 055 7 % 4,69863 41,5919 2,312706 4,497516 7,98927 3,06408 5,21447 1,678 13,3883 5,824263 4,284 3,467 3,5228 100 9 1 284 803 492 42 Nyugat-Dunántúl 109384 780802 39493 105267 167344 72573,5 139272 4784 302773 129388 92943 90037 84242 2 127 312 7 % 5,141888 36,70369 1,856474 4,948357 7,86645 3,411512 6,54685 2,249 14,23266 6,08223 4,369 4,232 3,9600 100 3 3 176 035 43 21 Dél-Dunántúl 120939 202311 106593 79737 140862 105270 101819 3866 224260 117631 11361 87188 60228 1 428 521 9 9 % 8,466029 14,16227 7,461773 5,581787 9,86068 7,36916 7,12758 2,706 15,69875 8,234461 7,953 6,103 4,2161 100 8 2 926 611 375 09 Észak- 72367 513764 92964 91212 144139 99186,8 106431 3997 203944 153580 12015 92326 70790 1 733 494 Magyarország 1 9 % 4,174632 29,63748 5,362811 5,261743 8,31494 5,721785 6,13968 2,305 11,76491 8,859563 6,931 5,326 4,0836 100 1 1 806 607 006 6 Dél-Alföld 213313 387351 46351 97127 217973 108151,8 126167 5382 257154 159127 14824 11377 86859 1 939 946 9 4 2 % 10,99582 19,9671 2,389293 5,006686 11,2360 5,57499 6,50363 2,774 13,25573 8,202651 7,641 5,864 4,4773 100 3 5 768 656 699 93 Országos 864 736 4 859 612 158 1 017 439 2 629 1 903 087 1 784 923 3 942 364 1 828 1 103 924 981 21 827 491 343 705 193 909 399 145 630 939 % 3,961682 22,26249 2,804529 4,661274 12,0476 8,718761 8,17406 4,232 18,06146 8,376588 5,053 4,236 4,4986 100 8 776 927 082 34
Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése
Mez őgazdaság
Hajdú-Bihar megye teljes területe 621.056 ha így az ország negyedik legnagyobb megyéje. A mez őgazdaság által hasznosított terület 544.472 ha, ebb ől 334.203 ha szántó, ami országosan a második legnagyobb érték. Az éghajlati- és talajadottságok kiválóak, így a vetésszerkezet sokszín ű, de a kukorica, búza, napraforgó, cukorrépa és a burgonya a legjelent ősebb. Az állattenyésztés jelent ősége a sok nehézség ellenére még mindig nagy, jelent ős a szarvasmarha, a sertés, a juh és a tyúkállomány is. A rendszerváltás után eltelt évtizedekben az üzemszerkezet jelent ős változáson ment keresztül, a magántulajdon dominánssá vált, megn őtt a kis- és középméret ű gazdaságok száma, illetve csökkent a mez őgazdaságban foglalkoztatottak aránya.
Ipar
A rendszerváltás után az ipari termelés jelent ős csökkenésnek indult, a mélypont még az 1990-es évtized els ő felében jelentkezett, ami után fokozatosan emelkedett az ágazat teljesítménye. A növekedés motorját az exportra termel ő cégek jelentették, amelyek néhány fontosabb ágazatban (vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar) termeltek versenyképesen. Fontos szerepet játszanak a megyében az ipari parkok (a megyében 6 ipari park m űködik, ezek közül négy Debrecenben egy Polgáron, egy pedig Berettyóújfaluban van) Az épít őipar az új évezred els ő éveiben sikerágazatnak bizonyult, amit a felélénkül ő kereslet és az államilag is támogatott banki konstrukciók segítettek. Az ágazat 2007-től fokozatosan recesszióba került, a 2009-es esztend őben az országgy űlés által elfogadott megszorító intézkedések valószín űleg tovább rontják az iparág helyzetét.
Közlekedés, kommunikáció
A Hajdú-Bihar megye közúton elérhet ő a 4, 33, 35, 42, 47-es f ő közlekedési utakon, a megye nyugati irányba történ ő közúti kapcsolatrendszerében kulcsfontosságú az M3-as autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út. Közúti határátkel ők Románia felé Ártándon és Nyírábrányban találhatók. A megye a f őváros fel ől vasúton a 100-as Budapest-Szolnok-Debrecen- Nyíregyháza-Záhony f ővonalon érhet ő el. A megyeszékhelyet 8 vasútvonal kapcsolja a megye többi településéhez, ezekb ől öt a szomszéd országok felé is összeköttetést teremt. A vasúti közlekedés sok helyen párhuzamosan zajlik a közútival. Kiemelkedik nemzetközi viszonylatban a 101. számú vonal, amely Püspökladány-Biharkeresztes-országhatár viszonylatban közlekedik.
A térség légiközlekedésének legfontosabb csomópontja a Debreceni Repül őtér, ami Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában áll és a Debrecen-Airport Kft. m űködteti.
A vízi közlekedés, hasonlóan az országos helyzetképhez nem megfelel ően használja ki a lehet őségeket. Tisza folyó a megyét két rövid szakaszon érinti, Polgárnál és Tiszacsegénél. Hajdú-Bihar megye távközlési ellátottsága az hazai átlaghoz hasonlóan megfelel ően kiépített, beleértve a vezetékes és a mobil kommunikációs rendszereket is.
Turizmus
A megye turisztikai vonzer ői között ki kell emelni a gyógy- és termálvizeket. A legfontosabb, nemzetközi jelent őség ű gyógyfürd ő Hajdúszoboszlón található, mellette a megyeszékhelyen is b ővül ő kapacitások vannak. A Hortobágy mint a legnyugatabbra elhelyezked ő európai füves puszta kedvelt desztináció a t őlünk nyugatra lakók számára is. Megemlíthet ő még a rendezvényturizmus, a horgász-, vadász- és lovas turizmus, és a valláshoz köt ődő turizmus.
Hajdú-Bihar megyében található a régióban található szálláshelyek majdnem fele, itt realizálódik a régió vendégforgalmának 2/3-a. A külföldi vendégéjszakák aránya alig éri el az 1/3-ot, ami az országos átlagnál jelent ősen alacsonyabb. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 3,3 éjszaka volt, amely ugyanakkor kedvez őbb a 2,7-es országos mutatónál.
1 3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok
3.1.2.1. Országos fejlesztési tervek
3.1.2.1.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
Az anyag célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejl ődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkez ő, a fenntartható fejl ődés szempontjait is követ ő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó min őség ű a környezet, egészséges és hosszabb az élet.
Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) (96/2005. (XII. 25.) OGY határozat) hosszú távú fejlesztéspolitikai célokat és megállapításokat tartalmaz. A dokumentum elkészültét széleskör ű szakmai munka és társadalmi egyeztetés kísérte. A célok megjelölésében több id ősíkot is meghatároz, így 2020-ig átfogó célok, horizontális szempontok és a területpolitikai célok is meghatározásra kerültek, valamint az egyes stratégiai célokon belüli prioritásokat is leírták. 2050-re egy átfogóbb jöv őképet fogalmaztak meg az országnak, melynek elérését a rövidebb távú célok kell hogy szolgálják. Az OFK-ban kilenc stratégiai célt határoztak meg, valamint három csokorba szedve húsz különböz ő prioritás került megjelölésre.
A dokumentum 2020-ig a következ ő átfogó célokat jelölte meg:
1. Versenyképesség, az értékteremtés feltételeinek biztosítása mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a tudomány és kultúra képvisel őinek;
2. Igazságosság, beleértve az országon belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió meger ősítését;
3. Biztonság, ki kell alakítani a fenntartható fejl ődés esélyét hazánkban a jelen és a jöv ő nemzedékei részére is.
3.1.2.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció
A 97/2005. (XII. 25.) OGY határozattal elfogadott dokumentum fontos feladata, hogy információkat adjon az ágazati illetve a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés minden szerepl ője számára. Az OFK-val szinkronban készült el az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). A dokumentum felrajzolt egy jöv őképet, ami meghatározza a kívánatos térszerkezetet:
• az eltér ő társadalmi-gazdasági adottságú térségek különböz ő, sajátos fejl ődési pályáikon er ős munkamegosztásban, egymással összehangoltan és nem alá-fölé rendelten fejl ődnek; • csökkennek a területi differenciák, a hátrányos helyzet ű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, magas munkanélküliséggel jellemezhet ő területek kiterjedése;
2 • a f őváros a közép-európai régió egyik els őrend ű, gyorsan fejl ődő centruma lesz, intenzív kooperációjában közvetlen térségével és kedvez munkamegosztásban a többi hazai régióval; • Magyarország régiói és megyéi, a környez ő államok határmenti területeivel együtt, az európai és határmenti együttm űködés (CBC) f ő aktorai, a régiók ugyanakkor a megyék közötti szoros fejlesztési együttm űködés helyszínei is; • hazánk urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szorosan beköt ődnek az európai területi szerkezetbe, aktív részesei a területfejlesztésnek; • új típusú fejlesztési gócok (innovációs és vállalkozási centrumok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) kiegyensúlyozzák a térszerkezetet; • a településhálózat kiegyenlített, valamennyi településb ől elérhet ők a központi intézmények szolgáltatásai, a decentralizált kulturális és oktatási központok hálózata lehet ővé teszi a térségi hajtóer ők érvényesülését; • a településrendszer egyik dönt ő jelent őség ű szelete a kistérségi együttm űködés, multilaterális az együttm űködés az egyes települések között; • csökkennek a települések közötti, az alapvet ő közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lév ő differenciák; • a kiemelt üdül őkörzetek a nemzetközi min őségi turizmus kiemelked ő desztinációi, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével; • más, kiváló turisztikai lehet őségekkel, vonzer ővel rendelkez ő, de hátrányos helyzet ű területek is részt vesznek a turizmusban a komplex infrastruktúra kiépítése után; • kiemelked ő a környezet min ősége, az adottságok kiaknázása kapcsán el őnyt élvez a természeti er őforrások megóvása, és az er őforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; • a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek meg őrz ői, az identitástudat és a nemzedéki felel ősség letéteményesei.
A Koncepció az általános célok meghatározásán túl irányelveket is megfogalmaz az ország egészére és a fejlesztéspolitika fontos célterületeire. Ilyen irányelvek a következ ők: szociális piacgazdaság és társadalmi szolidaritás, gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható fejl ődés, az innovációk diffúziója, kiegyensúlyozott területi szerkezet, fenntartható er őforrás- gazdálkodás.
A fejlesztéspolitika célterületei az EU célokkal összefüggésben f őként a szociálisan- ökonómiailag elmaradott, az ipari válsággal sújtott, a vidékfejlesztés célterületei és a tartós munkanélküliséget mutató térségek. Fontos nemzeti fejlesztési prioritás kell hogy legyen ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása. Megkülönbözteti még a Koncepció azokat a célterületeket, ahol speciális fejlesztési politikát kell alkalmazni (természetvédelem alatt álló területek, üdül őkörzetek, agglomerálódó és határmenti térségek).
Javaslatokat dolgoz ki a dokumentum a területfejlesztés eszköz és intézményrendszerének fejlesztésére is, a közvetlen pénzügyi támogatáson túlmen ően fontos elemek a gazdasági- pénzügyi infrastruktúrák és szolgáltatások (vállalkozásfejlesztési központok, vámszabad területek, inkubátorházak, ipari parkok, innovációs centrumok, vállalkozási övezetek) is.
A Koncepció a továbbiakban javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi integráció el ősegítése érdekében is.
3 Az OTK a területfejlesztés viszonylatában kijelöli a legfontosabb ágazati prioritásokat, is a környezetvédelem, a humán infrastruktúra, az ipar, az agrárgazdaság, az idegenforgalom, és a műszaki infrastruktúra területén is. Az OTK az átfogó, és az országos területi célokon túl a régiók jellemz ő fejlesztési irányait is bemutatja, az Észak-alföldi régió esetén ez a „versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és er ős társadalmi kohézió” szlogennel ragadható meg.
A területfejlesztés legfontosabb hazai feladatait az ezredfordulóig az OTK a következ őkben látja:
• az ország nyugati és keleti régiói között fejlettségi, életszínvonal és civilizációs szintbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehet őség szerint megállítása. • válságban lév ő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának el ősegítése • települések között az alapvet ő közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lév ő különbségek csökkentésének felgyorsítása. • a nemzetközi együttm űködésben rejl ő lehet őségek kihasználása. • az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a piacgazdaság követelményeire. • területfejlesztés intézmény és eszközrendszerének továbbfejlesztése, éppen ezért meg kell er ősíteni a területfejlesztés középszint ű intézményrendszerét, el ő kell segíteni a területfejlesztési önkormányzati társulások m űködését, a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítását, a decentralizált döntési körben működ ő eszközök arányának növelését és a programfinanszírozási rendszer b ővítését, az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és megvalósítási gyakorlat elsajátítását, az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozását.
A Derecske-Létavértesi kistérség nem szerepel nevesítve az OTK-ban, de a dokumentum megemlékezik az új, intenzív város és térsége viszonyról, azaz hogy környezetükbe integrálódnak a városok. A központi funkciókkal rendelkez ő városok szélesebb környékükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló viszonyrendszert alakítanak ki, így alakulnak ki a központok és környezetük harmonikus szervez ődő, egymással szorosan kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében is létrejön a város-falu minőségileg új viszonya, sokszín űvé válik a város és környezetében lév ő falvak közti funkciómegosztás, melynek a központok magas színvonalú elérhet ősége kell hogy legyen az alapja. Fejlettek a térségszervez ő funkciók, melyek kialakításában a helyi kezdeményezések dominálnak - különösen az európai uniós tagállamokkal közös határok mentén - a határokon túli területek részvételével.
A kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez ugyancsak fontosnak tarjuk kiemelni az OTK-ból a következ ő sorokat:
„A periférikus és hátrányos helyzet ű térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás er ősítése, integrált felzárkóztatási és munkahelyteremt ő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épül ő iparágak meger ősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közm űvel ődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés el ősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem;”
4 Ezek a leegyszer űsített programpontok véleményünk szerint a kistérségben is követend ő lehetnek.
3.1.2.1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK), melynek kidolgozása szükséges volt a 2007-2013 közötti id őszak EU forrásainak lehívásához. Az ÚMFT átfogó céljai a foglalkoztatás b ővítése és a tartós növekedés el ősegítése, ezekhez hat specifikus célt rendeltek, úgymint:
• Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, és munkaer ő-piaci aktivitásának növelése • A munkaer ő-kereslet növelése • A foglalkoztatási környezet fejlesztése • A versenyképesség er ősítése • A gazdaság bázisának kiszélesítése • Az üzleti környezet javítása
Ezeknek, illetve a horizontális politikáknak (fenntarthatóság és a területi és társadalmi kohézió er ősítése) az érvényesülését vannak hivatva meger ősíteni a különböz ő prioritások és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok (gazdaságfejlesztés – GOP, közlekedésfejlesztés – KÖZOP, társadalmi megújulás – TÁMOP, TIOP, környezeti és energetikai fejlesztés – KEOP, területfejlesztés – 7 db ROP, államreform – ÁROP, EKOP, illetve elkülönítve a Végrehajtás OP)
3.1.2.1.4. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program
Az agrár- és vidékfejlesztés 2007-2013 közötti céljainak megvalósítását, annak közösségi támogatásának szabályozása az Európai Mez őgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló 1698/2005/EK rendeletben került rögzítésre. Az Európai Halászati Alap felhasználását célzó Halászati Stratégia és Halászati Operatív Program külön került kidolgozásra.
A 2007-2013-as periódusban a vidékfejlesztési források elkülönülten kerülnek kezelésre az EU fejlesztéspolitikájában az agrár- és vidékfejlesztési alap keretein belül. Az EU elvárásaival és joganyagaival összhangban került kidolgozásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), amely a 2007-2013-as id őszakra meghatározza a magyar vidékfejlesztés stratégiai irányait és az ezekhez kapcsolódó akciókat. Az ÚMVST végrehajtásának el ősegítésére dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP). A bel őle finanszírozott programok és projektek az Európai Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból részesülnek támogatásban. Az ÚMVP általános céljai a mez őgazdaság, a környezetvédelem és a vidéki területek fejlesztését és versenyképességük javítását t űzték ki célul. A programhoz kapcsolódó intézkedéseket négy tengelybe csoportosították:
5 I. A mez őgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása
II. A környezet és a vidék fejlesztése
III. A vidéki élet min ősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása
IV. A LEADER-megközelítés megvalósítása
Az els ő két tengelyhez kapcsolódó források elosztását országos szinten végzik, míg a második két tengelyhez rendelt összegek elosztásánál hatványozottabban figyelembe kívánták venni a helyi sajátosságokat, így ún. „helyi közösségeket” hoztak létre, amelyek egy bizonyos autonómiát élveznek a pályázati támogatások odaítélésében. Külön ki kívánjuk emelni a LEADER-forrásokat, amely az EU egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezéséb ől az EMVA egyik legfontosabb részterületévé n őtt ki és legfontosabb alapelve a helyi kezdeményezés és a helyi döntéshozatal, illetve a támogatott fejlesztések innovatív mivolta.
3.1.2.1.5. Nemzeti Akcióprogram (NAP)
Magyarországon, ahogy az EU valamennyi más tagállamában fontos, hogy a lisszaboni stratégia megvalósításának hazai keretrendszerét adekvát módon képes legyen kialakítani. Ezeknek az intézkedések a el őkészítése, a növekedés és a foglalkoztatás stratégiai középpontba állítása a f ő célja a NAP-nak a 2005-2008 közötti id őszakra vonatkozóan.
3.1.2.1.6. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS)
A tervezet f ő célja az, hogy javuljon az életmin őség az országban a turizmus fejl ődésén keresztül. Mivel végs ő soron valamennyi fejlesztési stratégiának ez a végs ő célja, így egy települési szint ű tervben is ezt az irányvonalat kell követni. A dokumentum megállapítja, hogy a hazai turizmus három nagy problémája a következ ő:
• Viszonylag kevés az egy turistára es ő költés • A turista-forgalom földrajzi koncentrációja még mindig nagy mérték ű • Nagy a szezonalitás • A stratégia a jöv őbeni tendenciákat is megpróbálja feltárni, amelyekkel a turizmusnak szembesülnie kell, ezeket a következ őkben foglalhatjuk össze: • A gyakoribb, de rövidebb utazások elterjedése, pénzben gazdag, id őben szegény trend • Verseng ő szolgáltatások, b ővül ő kínálat • Egyre er őteljesebb piaci szegmentáció • A légi közlekedés súlyának növekedése, a „fapados” légitársaságok elterjedése • A last-minute utazások arányának növekedése • A Világháló szerepének növekedése • Az árérzékenység egyre nagyobb jelent ősége • Változó irányú nemzetközi és globális áramlások
6 • A szabadid ős utazások divatorientáltságának növekedése • Az egészség és a biztonság szerepe megn ő
A stratégia a turizmus leírására egy általánosan elfogadott, öt pillérb ől álló struktúrát használ.
Versenyképesség és életmin őség:
Veszély az árverseny okozta árcsökkenés, mert ez a presztízs drasztikus csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor veszélyes a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodás is, mert a turistákban ez kedvez őtlen képet alakíthat ki. Egy jó minőség ű, innovatív termék magasabb árát akár egy olcsóbb desztinációban is hajlandók megfizetni.
A turizmus kínálata:
• A termál- és gyógyturizmusban világszínvonalú adottságaink vannak, de nagyon sok problémával is szembe kell nézni, mint például a fürd ők sokszor nem megfelel ő fizikai állapota, az elérhet őség, a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala, a menedzsment és a nyelvtudás hiányosságai és a fejlesztési források hiányosságai. • Nemzeti parkjaink lehet őséget kínálnak az ökoturizmusra, de igazán színvonalas, komplex termékek kialakítása még nem történt meg. • A falusi turizmus is sok lehet őséget rejt, de igazán autentikus, egységes településképet mutató desztináció még kevés van. • A lovas turizmusra egyre n ő a kereslet, ugyanakkor itt is vannak súlyos hiányosságok, mint például a szakismeretek hiánya, a nem megfelel ő számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai és helyenként a lóállomány gyengesége. • A hazai turizmusban csak nagyon kevés, a „semmib ől” létrehozott, látványos vonzer ő pld. témapark van, pedig ezek egy revolúciós fejl ődésnek megfelel ő eszközei lehetnek.
A turistafogadás feltételei:
A fejlesztések ellenére még mindig nem elég korszer ű az ország úthálózata, ami egyes térségek turisztikai hasznosítását szinte lehetetlenné teszi. Az információáramlás nem elég gördülékeny, a kiadványok formátuma még mindig nem egységes. A turisztikai háttér- infrastruktúra nem elég jó színvonalú a külföldi vendégek ellátására. A szálláshelykínálatot a koncentráció és a területi egyenl őtlenség jellemzi.
Emberi er őforrás:
A turizmus fontos kiegészít ő jövedelemforrás és munkahely lehet, ugyanakkor vannak veszélyei is, ha erre alapozzák egy térség fejl ődését, mint például a jelent ős szezonalitás, az elvárthoz képest alacsony bérezés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ezek olyan kockázatok, amelyeket meg kell fontolni valamennyi turisztikai fejlesztésben. Fontos ugyanakkor, hogy a turizmust Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg:
• A lakosság nem lehet őségként, hanem élményként éli meg a turizmust • A politikusok és a gazdaság irányítói sokszor csak a szavak szintjén tartják fontosnak a turizmus fejlesztését • A szakemberek egy része csak nehezen hajlandó az együttm űködésre és az államtól várja a segítséget
7 • A turistákkal személyesen találkozó szakemberek lelkesedése és odaadása eldöntheti, hogy a turista visszatér-e az országba • A turizmust érint ő területeken dolgozók sokszor nem tartják elég fontosnak a szektort
Működési rendszer:
A turizmus struktúráját Magyarországon a nem elég stabil, nem elég átlátható, a felel ősségi köröket nem világosan megosztó hatásköri struktúra jellemzi. Nagyon fontos szervezetek a nem régen megszervez ődött klaszterek (pld. egészségturisztikai).
A NTS céljai és eszközrendszere a következ őkben foglalható össze:
• emberközpontú és hosszú távon jövedelmez ő fejl ődés, • a turistafogadás feltételeinek javítása, • attrakciófejlesztés, • emberi er őforrás fejlesztés, • hatékony m űködési rendszer kialakítása, • horizontális célok.
A program szerint a magyar turisztikai szektor primer terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épül ő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme is kell, hogy legyen. Nemzeti szinten fontos termékfejlesztési prioritás még az örökségturizmus, illetve a konferenciaturizmus.
Az örökségturizmuson belül került felsorolásra a nemzeti parkok adottságainak kihasználása, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia, a borturizmus és a kiemelt rendezvények. Ez utóbbin belül érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy minden hazai régióban legyen legalább egy nagyrendezvény, ami rendelkezik az alábbi jellemz őkkel:
• Belföldön valósul meg • Jelent ős vonzer ővel rendelkezik • Éves szinten ismétl ődik • Programterve legalább egy évvel korábban és egy egész évre ismert • Legalább 5-6 fiókrendezvényb ől áll • Költségvetése legalább 50 millió Ft • 3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik • Célcsoportoknak megfelel ő marketinget folytat • Nagyszámú látogatót mozgat meg • A költségvetésének megfelel ő legalább 15%-ot kitev ő saját bevételt tud felmutatni • Szakmai referenciával rendelkez ő szakért ő által összeállított hatástanulmánnyal rendelkezik
A kínálatfejlesztésben a stratégia szerint leginkább a kiemelt és már bizonyított területek fejlesztésére kell koncentrálni, hogy javuljon nemzetközi versenyképességük. A kisebb jelent őség ű helyszínek fejlesztése is fontos, de prioritásuk másodlagos. A termékfejlesztésben érvényesülnie kell az ún. „Magyar mozaik” hatásnak, azaz az országon, regionális, kistérségi és települési fejlesztések szinergiájának. A regionális jelent őség ű termékek fejlesztésére is különböz ő alapelveket határozott meg a nemzeti stratégia. Ilyenek a regionális jelent őség ű rendezvények támogatása, a múzeumok látogatóbarát fejlesztése, a vallási turizmus és a népi
8 hagyományok, mesterségek bemutatása. Ez utóbbival összefüggésben törekedni kell arra, hogy Magyarországon elterjedjen a kézm űves ajándékok kínálata. A fejlesztésekre általánosságban jellemz ő kell, hogy legyen az innovativitás. Ennek legnagyobb akadálya jelenleg az ötletgazdák és a döntéshozók kapcsolatrendszerének hiánya. Kiemelt jelent őség ű az információs rendszerek fejlesztése, beleértve a látogatóközpontok turistabarát kialakítását és az elektronikus kommunikáció kínálta lehet őségek megragadását.
A hagyományosan megkülönböztetett turisztikai célterületeken (Budapest, Balaton) kívül megkülönböztet a stratégia egyéb kiemelt célterületeket, melyek pontos földrajzi elhatárolását nem végzi el, hanem kategorizálja ezeket. Ilyenek a speciális adottságú természeti területek (nemzeti parkok, kultúrtájak, tájvédelmi körzetek), illetve a kulturális örökség attraktív helyszínei (kisvárosok, muzeális létesítmény-együttesek). Fontosak még a gyógy- és üdül őhelyek, ahol intézményfejlesztéseket és hálózatfejlesztéseket lehet eszközölni.
A turizmus fejlesztésében nagyon fontos olyan szervezetek létrehozása és fejlesztése, amelyek egy adott területi szinten képesek koordinálni az ágazat m űködését. Egy település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teend őit a helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kell hogy végezze. Ezeket ott lehet létrehozni, ahol kell ő súlyú turisztikai potenciál létezik. A HDMSZ lehetséges feladatai a következ ők:
• Termékfejlesztés • Helyi szint ű turisztikai promóció • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Tourinform iroda m űködtetése
A HDMSZ kialakítása alulról jöv ő kezdeményezéssel, de központi segítséggel kell, hogy megtörténjen. Az idegenforgalmi adóból befolyó jövedelem alkalmas lehet a szervezet fenntartására, de természetesen egyéb vállalkozói források is felhasználhatók erre. A települési önkormányzatok számára, akik a turizmust fontos helyi ágazatnak tartják, a stratégia javasolja 1 f ő turisztikai referens alkalmazását, akinek bevonása az önkormányzat döntéshozatali folyamataiba nagyon fontos lehet.
3.1.2.2. Regionális fejlesztési tervek
3.1.2.2.1. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja
A régióra vonatkozó tervezési folyamat az 1076/2004-es kormányhatározat megjelenése után kezd ődött el. Az így kiformálódó tervezési programozási dokumentumok közül fontos az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja, melyet az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2008. tavaszán fogadott el.
A stratégia átfogó célja a következ ő: A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humáner őforrás-fejlesztéssel, az életmin őség javításával a régió Kelet-Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik.
A stratégiában 5 specifikus célt fogalmaztak meg, ezekhez 16 prioritást párosítottak:
9 1. specifikus cél: A régió stratégiai helyzetére és humáner őforrására épít ő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése. („Dinamikus régió”) 1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1.2. Prioritás: A régió elérhet őségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1.4. Prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. specifikus cél: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, meg őrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2.1. Prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2.2. Prioritás: Környezeti adottságokra épül ő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. specifikus cél: A régióban az egészséges élet lehet őségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges-régió”) 3.1. Prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3.2. Prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. specifikus cél: A régió versenyel őnyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 4.1. Prioritás: A mez őgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mez őgazdasági termelés elterjedésének el ősegítése 4.3. Prioritás: Mez őgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4.4. Prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történ ő alkalmazásának támogatása 5. specifikus cél: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió er ősítése, a foglalkoztatás b ővítése. („Esélyteremt ő és Felzárkózó régió”) 5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejl ődésébe 5.2. Prioritás: A hátrányos helyzet űek társadalmi integrációjának és reintegrációjának el ősegítése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életmin őségének javítása 5.4. Prioritás: Integrált települési környezet fejlesztése
A programban nevesítve megjelenik Derecske és Létavértes mint hiányos érték ű törpeváros. Ezen kívül még Derecske a felzárkóztatásra váró térségekben él ők számára kistérségi központként szolgáló települések között került feltüntetésre. Létavértes pedig egy másik kategóriába került, nevezetesen Debrecen agglomerálódó térségének települései közé került.
3.1.2.2.2. Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (ÉAOP)
Az ÉAOP-t a Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 10-én hagyta jóvá, az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-én fogadta el hivatalosan. Az ÉAOP hosszú távú átfogó célja: az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség er ősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program konkrétan 5 specifikus célt határozott meg:
1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának meger ősítése 2. A turizmus jövedelemtermel ő képességének javítása
10 3. A lakosság mobilitásának javítása 4. A régió humán er őforrásának fejlesztése 5. Az épített és természeti környezet állapotának javítása A specifikus célok megvalósítása érdekében a dokumentum alábbi 5 prioritást fogalmazza meg: 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztés 3. Közlekedési feltételek javítása 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 5. Város és térségfejlesztés
Az operatív programok hatékonyságát növelik, a szinergia jegyében az egymást er ősítő fejlesztések integrált megvalósítását el ősegítik az ún. zászlóshajó programok, így például:
• A Hét versenyképességi pólus, • A XXI. század iskolája, • A „Nem mondunk le senkir ől!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), • A Gyermekesély, és • Az Akadálymentes Magyarország zászlóshajó program.
3.1.2.3. Megyei fejlesztési tervek
3.1.2.3.1. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja 2007-2010
Az önkormányzat által kidolgozott, a 2007-2010-es ciklusra vonatkozó gazdaságfejlesztési program 3 átfogó célt tartalmaz, ezekhez összesen 9 specifikus cél tartozik:
1. A megye gazdasága fejlesztésének támogatása 1.1. Környezet alapú gazdaságfejlesztés támogatása 1.2. Klaszter alapú gazdaságfejlesztés ösztönzése 1.3. Megyei fenntartású intézmények szakmai feladatai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges alap és speciális infrastruktúra fejlesztések 1.4. Hajdú-Bihar megye európai területi együttm űködései és azok szerepe a fejlesztésekben 2. Humáner őforrás versenyképességének fejlesztése 2.1. Munkaer ő-piaci integráció segítése 2.2. Helyi-közösségi társadalmi integráció támogatása 3. Megye társadalma egészségi állapotának javítása, hátrányos helyzet ű rétegei leszakadásának mérséklése 3.1. A megye lakossága számára a biztonságos és folyamatos egészségügyi szakellátás biztosítása 3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelked ő gyermekek számára teljes kör ű otthont nyújtó ellátás biztosítása 3.3. A megye lakossága számára a szakosított szociális szolgáltatások megszervezése
11 3.1.2.3.2. Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
A dokumentumban meghatározott jöv őkép a következ ő: magas szint ű életmin őség biztosítása a megye lakossága számára, amelynek alapját az er ős, nemzetközileg is versenyképes gazdaság tudja megteremteni. A több felvázolt alternatíva közül az „Innovatív, tudásvezérelt fejl ődés” cím űt fejti ki b ővebben a dokumentum. A program szerint a legfontosabb feladat a megye sajátos el őnyeire épít ő, tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejl ődés megteremtése, illetve a területi esélyegyenl őség biztosítása. A hosszú távú fejl ődés megalapozására a gazdaság versenyképességének megteremtését tartja elengedhetetlennek olyan innovatív ágazatok fejlesztésén keresztül mint a környezetipar és az egészségipar.
A dokumentumban lefektetett két stratégiai cél a következ ő:
• A gazdasági versenyképesség er ősítése • Az életmin őség javítása
A dokumentum a következ ő fejlesztési prioritásokat határozta meg Hajdú-Bihar megye számára a következ ő évekre:
• Tudásbázis fejlesztése • Idegenforgalmi versenyképesség növelése • Vállalkozási környezet fejlesztése • Agro-business ágazat er ősítése • Területi felzárkózás és a megye bels ő kohéziójának er ősítése
3.1.2.3.3. Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja
A 2001-ben elkezd ődött munka eredményeként létrejött dokumentum célja az volt, hogy az addig elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozza és a turizmus szerepl őinek szemszögéb ől összefoglalja a célkit űzéseket. Áttekintette tehát a világturizmus, Magyarország és Hajdú-Bihar megye turizmusát, azok trendjeit, illetve ezek szemszögéb ől is rendszerezte a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat.
Célja volt továbbá a koncepció és program készítésének, hogy megteremtse a kapcsolatot a megyei turizmusfejlesztés elképzelései és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítása között.
Ezek értelmében az idegenforgalmi fejlesztések terén a dokumentum három stratégiai célt jelölt ki:
1. A turizmusban napjainkban tapasztalható szezonalítás csökkentése, 2. A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, 3. A megyén kívüli célcsoportok vonzása.
A vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT-elemzésre támaszkodva hét fejlesztési prioritás került megfogalmazásra:
1. Egészségturizmus
12 2. Hivatásturizmus 3. Ökoturizmus 4. Kulturális-, vallási és örökségi turizmus 5. Falusi, vadász- és horgászturizmus: 6. Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus: 7. Szektor semleges területek fejlesztése.
3.1.2.3.1. Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció
A 2007. szeptemberében készült kerékárút-hálózat fejlesztési koncepció 5 f ő kategóriába sorolja a megye kerékpárút-hálózatát (EuroVelo útvonal; OTrT útvonal; HB I. rend ű útvonal; HB II. rend ű útvonal; Közlekedésbiztonsági útvonal). A Debrecent Mikepérccsel összeköt ő kerékpárút hiányzó (a Hosszúpályi úti leágazástól kezd ődő) szakaszát építend ő közlekedésbiztonsági kerékpárútként tartja számon, mint a Debrecent Derecskén és
Berettyóújfalun át Biharkeresztessel összeköt ő létesítend ő közlekedésbiztonsági útvonal részét.
Határmentiség – eurorégiók szerepe
Az eurorégiók Európa-szerte fontos terepei a határokon átnyúló együttműködésnek. A rendszerváltás idején Magyarországon is megindult ezeknek az intézményeknek a kialakítása. Az egyik els ő kezdeményezés a Kárpátok-Eurorégió az évek során egyre több taggal gyarapodott, így ma egyike a kontinens legnagyobb kiterjedés ű ilyen egységeinek. Az eurorégiók fontos feladata a határok okozta perifériális helyzetből származó elmaradottság csökkentése a gazdaság, a társadalom, az infrastruktúra stb. területén.
13 11. ábra: Eurorégiók Magyarországon (Forrás: A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya, 2006)
Hajdú-Bihar megye maga is tagja a Kárpátok-Eurorégiónak, a térség 2004-ben elkészült stratégiai fejlesztési programjában hét fejlesztési célt határoztak meg, amelyek mentén tovább kell er ősíteni az együttm űködést:
1. A Kárpátok Eurorégió közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, az elzárt közlekedésföldrajzi helyzet oldása (EU-korridorok, TINA-utak, autópályák, autóutak, regionális repül őterek); 2. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása az eurorégióban; 3. A humán er őforrások összehangolt fejlesztése; 4. Az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet fejlesztése; 5. A Kárpátok Eurorégió idegenforgalmának komplex fejlesztése; 6. Környezet- és természetvédelmi fejlesztések; 7. A küls ő kapcsolatok további er ősítése, az Európai Uniós támogatások fogadására való felkészülés.
A térség tagja más eurorégiós szervez ődésnek is, így a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégiónak. Az Eurorégió 2003-as szeptemberi tanácsülésén az együttm űködés f ő prioritásai a következ ők szerint kerültek meghatározásra
1. Területi tervezés: Határon átnyúló együttm űködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 2. Közlekedés és infrastruktúra: A határ átjárhatóságának és a határtérség megközelíthet őségének javítása, 3. Egészségügyi, szociális és közigazgatási együttm űködés: Határon átnyúló együttm űködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 4. Gazdaságfejlesztés: Gazdasági együttm űködések el ősegítése. 5. Képzés, oktatás és munkaer őpiaci fejlesztés: Humán er őforrások határon átnyúló vonatkozásainak fejlesztése. 6. Turizmus, 7. Kultúra és média, 8. Környezetvédelem: környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási együttm űködések
14 3.1.3. A fejlesztés lehet őségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek
3.1.3.1. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől
A területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől szóló 1996. évi XXI. törvény alkotói a következ ő célokat fogalmazták meg:
(1) a szociális piacgazdaság kiépítésének el ősegítése, a fenntartható fejl ődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének el ősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelel ő térbeli szerkezet kialakítása;
(2) a jelent ős területi különbségek mérséklése,
(3) az országos térszerkezet és településrendszer harmonikus fejl ődésének el ősegítése;
(4) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés eszközeit és a feladatokért a különböz ő szinteken felel ős intézményeket is.
A Területfejlesztési Törvény 3.§-a a területfejlesztés feladatait a következ őképpen definiálja:
• az ország különböz ő adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegít ő, a térségi er őforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
• az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejl ődésének el ősegítése;
• a gazdaság szerkezeti megújulásának el ősegítése az egyes ipari és mez őgazdasági jelleg ű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
• az innováció feltételeinek javítása a megfelel ő termelési és szellemi háttérrel rendelkez ő központokban, és az innovációk térségi terjedésének el ősegítése;
• a kiemelt térségek sajátos fejl ődésének el ősegítése;
• a befektet ők számára vonzó vállalati környezet kialakítása.
15 3.1.3.2. 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeir ől
A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet – a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeir ől – lefekteti a területfejlesztési koncepció, valamint a területfejlesztési stratégiai és operatív program részletes tartalmi követelményeit. A jogszabály szerint az országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelel ő részletezettséggel történik.
3.1.3.3. 94/2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezend ő tíz évben követend ő gazdaságpolitikai alapelvekr ől
A 94/2005.(XII. 15.) számú országgy űlési határozat el őírja a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejl ődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében az elkövetkezend ő tíz évre a gazdaságpolitikai alapelveket.
Egyéb törvények:
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelmér ől • 1999. évi törvény a területszervezési eljárásról
Országgy űlési határozatok:
• 35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról • 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesülésér ől és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról
Kormányrendeletek:
• 2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól • 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékér ől. • 213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefügg ő kormányrendeletek módosításáról.
16 3.2. Bels ő er őforrások elemzése
3.2.1. Általános jellemz ők
A kistérség létrejötte, el őzmények
A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhet ően ma 10 településb ől áll, népessége meghaladja a 35 ezer f őt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Az 543 km2 terület ű kistérséget keleten az országhatár, északon a Debreceni és a Hajdúhadházi, nyugaton a Hajdúszoboszlói és a Püspökladányi, míg délen a Berettyóújfalui kistérségek határolják. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség 10 településéb ől 2 kisváros, (a névadó Derecske és Létavértes), 2 nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és 6 község.
12.ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség elhelyezkedése és települései
A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása nem az els ő együttm űködés a térségben, azonban míg ezt küls ő – gazdasági és jogszabályi – kényszerek teremtették meg, addig a korábbi, részben ma is m űköd ő partnerségek alapelve egyértelm űen az önkéntesség. A korábbi társulásoknak alapvet ően két típusa jelenik meg a kistérségben: az egyiket az informális, els ősorban az információáramlást és érdekvédelmet biztosító hálózatok jelentik (pl. Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása), a másik típus esetében a szakmai szempontok nagyobb szerepet játszanak (pl. Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.). Az egyes társulások létrejöttében, a következ ő fontosabb rendez ő elvek jelentek meg:
17 1. Természetföldrajzi alapok (Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht); 2. A településhálózatban elfoglalt hasonló helyzet felismerése (pl.: Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása, Bihari Önkormányzatok Szövetsége); 3. A kialakult vonzáskörzet alapján szervez ődő kistérségek (pl.: Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Létavértes központtal).
A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása közvetlen el őzményének az Erd őspuszták kistérség tekinthet ő, amely egy 1992-ben létrehozott Önkormányzati Szövetség. Az együttm űködés elmélyítésér ől és a szövetség társulássá fejlesztésér ől 1995 elején döntöttek. Az Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulását 1995. március 13-án egy közgy űlés hozta létre, amely megalkotta a Társulás alapszabályát is. A tájhatár mentén többé-kevésbé egy természeti egységet alkotó 10 település nem egyezik meg a jelenlegi Derecske-Létavértesi kistérség 11 településével: nem vett részt benne Derecske és Konyár, ellenben hozzá tartozott Újléta, amely ma a Vámospércsi kistérség egyik tagtelepülése. Jelenleg az Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása informális érdekszervezetnek és közösségformáló er őnek tekinthet ő, ahol a korábban kialakult jó emberi és szakmai kapcsolatok, valamint az önkéntesség els ődleges szerepet játszanak az információáramlásban.
Emellett fontos kiemelni a Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület és Településfejlesztési Társulását, amely összesen 24 települést foglal magában, de szintén hiányzik bel őle Derecske és Konyár. Utóbbiak területfejlesztési együttműködése a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.-ban ölt formát, amely az említett két településen kívül magában foglalta Hajdúbagost, Sárándot és Tépét is. A kht. kib ővített formában (Hosszúpályi, Kismarja, Mikepércs, Pocsaj) LEADER akciócsoportként is m űködött.
A térség másik – korábban támogatásban is részesült – LEADER akciócsoportja az Érmellék Kistérségi Közhasznú Társaság, amely deklaráltan a gazdaságfejlesztésre, a környezetgazdálkodásra és az idegenforgalmi innovációkra koncentrál, tagtelepülései: Álmosd, Bagamér, Fülöp, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs.
Az Álmosd, Bagamér és Kokad településekb ől álló Érmelléki Települések Társulása a geotermikus energia hasznosításának el őkészítését tartja legfontosabb feladatának.
A fentiek mellett az oktatás területén kezd ődött korábban szakmai együttm űködés. A kilencvenes évek végén, az iskolaszövetségek alakulásakor felmerült a szakmai összefogás intézményesítése, azonban 2004-re, mire bejegyezték az Érmelléki Iskolaszövetséget, megalakult a többcélú kistérségi társulás is. A szövetség és a társulás között nincs teljes átfedés: a kistérségb ől nem csatlakozott Derecske, 1 ellenben kistérségen kívüli tag Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Újléta és Vámospércs..
A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása 11 településsel kezdett el m űködni, de Mikepércs kiválásának köszönhet ően ma 10 településb ől áll.
1 Derecske a Bihari Iskolaszövetséghez csatlakozott.
18 3.2.2. Természeti adottságok
A kistérség területe több földrajzi kistájat ölel fel. A térség déli területei a Bihari-sík északi részén, a Berettyó-Körös süllyedék peremén helyezkednek el. A Létavértes-Bagamér vonaltól délkeletre az Érmellék található, területe átnyúlik Romániába. A Dél-Nyírség területe Ny-felé a Hajdúság és a Hajdúhát tájaival érintkezik, a tájhatár a Mikepércs - a Tócó-völgy - Józsa sávban jelölhet ő ki.
13. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek táji hovatartozása (Marosi S.- Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere alapján)
A terület éghajlata kontinentális, hőmérsékleti átlagokat vizsgálva a területre 9,8 °C -os évi átlagh őmérséklet jellemz ő. Az évi csapadékösszeg átlagosan 583 mm.
Az egyes tájakra a következ ők jellemz őek:
Berettyó-Kálló köze
A területet mérsékelten meleg,száraz éghajlat és nagy vízhiány jellemzi. A kistáj nagy része lösztakarta hordalékkúp-síkság közepes talajvíz-állással és f őleg réti csernozjom talajjal, amelyet laposabb helyeken szikesek tagolnak. Itt a szántóföldi hasznosítás uralkodik, kifejezetten kultúrsztyepp jelleggel, emellett fátlan szikes puszták legel ői találhatók még.
19 Érmelléki Löszös hát
A területet mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat és jelent ős vízhiány jellemzi. Lényegében egyetlen tájtípus uralja, a mély talajviz ű löszös síkság. Talajtakarója zömében alföldi mészlepedékes csernozjom, északról homokos aljzatú, kovárványos barna erd őtalaj határolja. Túlnyomórészt szántóföldi terület, a települések határában sz őlőt is találunk. Tavasszal dús füv ű rétek és legel ők is el őfordulnak kis területen, illetve találkozhatunk tatárjuharos lösztölgyesekkel is.
Dél-Hajdúság
Mérsékelten meleg és száraz éghajlata mellett igen nagy a vízhiánya. Nagyobb részt lösztakarós, közepes talajviz ű hordalékkúp síkság, amit réti csernozjom fed. A szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami er ős kultúrsztyepp jelleggel jár. Ezt az utak menti akácos ligetek és a laposokban legel őként használt füves foltok tarkítják.
Dél-Nyírség
Mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemzi jelent ős vízhiánnyal. Mély talajviz ű futóhomokos hordalékkúp síkság, ahol a félig kötött buckás homokvidék az elterjedtebb. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, de nagy területeken szakítják meg humuszos homokkal takart, már megkötött felszínrészletek. El őbbi legel ő, utóbbi szántóföld. El őfordul sz őlő illetve telepített akácos erd ő, közte csekély őshonos homoki tölgyes foltokkal.
A természeti adottságok közül ki kell emelni a térség védett területeit. A Hortobágyi Nemzeti Park kezelése alá tartozik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet és Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, amely néhány település kapcsán érinti a kistérséget. Emellett említést érdemel a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület, amely hazánkban egyedülálló.
A keleti területek a Berettyó-Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el. A térség vízválasztó közeli elhelyezkedéséb ől következik, hogy a nyári vízhiányos id őszakban felhasználható mérték ű hasznosítható vízkészlet nem keletkezik. A kistérségben jelentősebb vízfolyás nincs, a nyírségi területekr ől ered ő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló a Berettyóba folynak, els ősorban belvíz elvezet ő funkciót töltenek be. Ezek a vízfolyások a száraz, nyári id őszakban kiszáradnak. A kistérség vízviszonyaival kapcsolatban meg kell említeni, hogy az I-II. főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják.
A kistérség ásványi nyersanyag potenciáljában alapvet ő jelent őség ű a 2003-ban föltárt hosszúpályi földgázmez ő. A térség bányászatához túlnyomórészt az épít őanyag-ipari felhasználásra alkalmas nyersanyagok kitermelése tartozik, köztük a téglagyártáshoz szükséges nyersanyagok. A leggyakrabban termelt ásványi nyersanyag a falazó- és vakolóhomokként hasznosított futóhomok. A bányagödröket gyakran hulladéklerakásra használják. Az ásványi nyersanyagok körében érdekességként említhet ő meg a Létavértes és Bagamér környéki völgyekben, laposokban található gyepvasérc.
20 3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet
Közúti közlekedés
A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrend ű f őutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. A kistérséget nyugatról szegélyez ő 47-es számú f őút biztosítja a települések közvetlen vagy közvetett elérhet őségét a megyeszékhelyr ől. A f őút jelent ősségének megfelel ő forgalommal bír. Az átmen ő forgalom nagymértékben terheli a kistérség 2 településének (Sáránd, Derecske) útjait, valamint a települések lakosságának életét. A kistérségben a 47 számú f őútnak legnagyobb a forgalma. A f őút forgalma Derecskéig közel állandó, majd ezt követ ően mérsékelten csökken, Berettyóújfalu irányában. A térségben lév ő utak forgalma közül csak a 47. számú f őút forgalma van közel a 100%-os kapacitás kihasználtsági értéken
14. ábra Derecske-Létavértesi kistérség közúti és vasúti megközelíthet ősége Forrás: Hajdú- Bihar Megyei Állami Közútkezel ő Kht. (2003)
A térség települései els ősorban a 47. számú f őút mellett a 4806. és 4809. számú negyedrend ű utakon érhet ők el. A 4806. számú út Létavértes – Kokad – Álmosd – Bagamér településeken áthaladva Vámospércsen csatlakozik a 48. számú f őúthoz, míg a 4809. számú út Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Hajdúbagos – Sáránd településeket összekötve kapcsolódik a 47. számú f őúthoz. Ezeknek 40 – 60%-os kihasználtsági értéke van. A térség második legterheltebb útja Debrecen – Létavértes összeköt őút. Ezt követ ő átlagos forgalomnak mondható a Debrecen – Hosszúpályi, illetve a Létavértes belterületének a forgalma. Kisebb forgalommal bír, a Hosszúpályit követ ő szakasz Pocsaj irányába, illetve Sáránd belterületi szakaszának a forgalma.
21 Konyár – a kistérség vérkeringéséb ől némileg kiszakadva – Derecske irányából, a 4811. számú úton közelíthet ő meg.
A térségben található egyéb utak min ősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A kistérség közútjainak állapota egyes szakaszakon rendkívül balesetveszélyes, az útburkolat profiljavításra, illetve meger ősítésre szorul. A térség rendelkezik közútfejlesztési koncepcióval, amelyben nagy szerepe van a határon túli romániai településekkel való összeköttetés javításának, illetve hiányzó útszakaszok építésének.
3.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség útjainak min ősége
Min ősítés Megyei adatok Kistérségi adatok Országos Hossz Arány (%) Hossz (km) Arány (%) arány (%) (km) Jó 131 8,6 10,4 7,73 4,3 Megfelel ő 106 6,9 17,41 12,93 5,3 Türhet ő 311 20,4 25,56 18,98 26,5 Nem megfelel ő 115 7,6 14,14 10,50 13,2 Rossz 861 56,5 67,12 49,86 50,7
Forrás: A Derecske-Létavértesi kistérség közlekedésfejlesztési Koncepciója
A CO kibocsátása a kistérség területén a legalacsonyabb kategóriában van, tehát így, a környezetet jelent ős mértékben nem károsítja. Ett ől csak a 47-es út Debrecen- Sáránd szakasza kivétel.
A közúti tömegközlekedés tekintetében a Derecske-Létavértesi kistérség településeit illet ően a következ ő járatvonalak a legjellemz őbbek:
o Álmosd – Bagamér – Vámospércs – Debrecen o Bagamér – Álmosd – Kokad – Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Hajdúbagos – Sáránd – Mikepércs – Debrecen o Álmosd – Kokad – Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Vekeri-tó – Debrecen o Létavértes – Bánk – Debrecen o Berettyóújfalu – Derecske – Sáránd – Mikepércs – Debrecen o Új: Bagamér-Létavértes-Sáránd-Derecske-Berettyóújfalu
Ugyanakkor a Hajdú Volán Zrt. járatainak napi s űrűsége 2 tekintélyes eltéréseket mutat a kistérség egyes településcsoportjait illet ően:
a) a járatok száma a 47. számú másodrend ű közút mentén fekv ő települések [ Sáránd (~60), Derecske(~50)] esetében a legnagyobb; b) jelent ős forgalom jellemzi Debrecen és az annak agglomerációjához tartozó Hosszúpályi, illetve Debrecen és Létavértes város közúti tömegközlekedést;
2 Munkanapokon
22 c) a kistérség bels ő közúti kapcsolatainak gerincét képez ő 4809. és 4806. számú negyedrend ű közutakon a járatok els ősorban a reggeli / kora délel őtti, valamint a kés ő délutáni / esti órákban közlekednek; d) a határ mentén fekv ő települések ( Kokad, Álmosd, Bagamér ) esetében a járatok száma – a térkapcsolatok tekintetében kiemelked ő jelent őség ű Debrecen és Létavértes irányában – körülbelül harmada/negyede a 47. számú másodrend ű közút mentén fekv ő településeknek; e) Konyár közúti tömegközlekedéssel való megközelíthet ősége napi 4-5 járatra szorítkozik. f) Hiányzik a két pólus közötti közvetlen összeköttetés, valamint a Pocsaj felé történő kapcsolódás lehet ősége, annak ellenére, hogy a kistérségen belül az egyes települések egymáshoz viszonyított távolsága nem nagy.
4. táblázat: Települések fizikai távolsága (km)
Kokad Kokad Sáránd Sáránd Álmosd Álmosd Konyár Bagamér Bagamér Derecske Létavértes Létavértes Hajdúbagos Hajdúbagos Hosszúpályi Monostorpályi Monostorpályi
Álmosd 5,2 39,8 28,3 22,3 3,8 49,5 9,7 19,5 31,2
Bagamér 5,2 45 33,5 27,5 9 54,7 14,9 24,7 36,4
Derecske 39,8 45 11,5 17,5 36 9,7 30,1 20,3 8,6
Hajdúbagos 28,3 33,5 11,5 6 24,5 21,2 18,6 8,8 2,9
Hosszúpályi 22,3 27,5 17,5 6 18,5 27,2 12,6 2,8 8,9
Kokad 3,8 9 36 24,5 18,5 45,7 5,9 15,7 27,4
Konyár 49,5 54,7 9,7 21,2 27,2 45,7 39,8 30 18,3
Létavértes 9,7 14,9 30,1 18,6 12,6 5,9 39,8 9,8 21,5
Monostorpályi 19,5 24,7 20,3 8,8 2,8 15,7 30 9,8 11,7
Sáránd 31,2 36,4 8,6 2,9 8,9 27,4 18,3 21,5 11,7
[Forrás: www.volan.hu (2006. június)]
Eltér ően alakul a két város elérhet ősége is a kistérség településeihez viszonyítva. Derecske esetében külön szomorú tény, hogy a kistérség egyik települése, a legtávolabb található (45km-re) Bagamér csak több, mint egy óra alatt érhet ő el. Ez a mindennapi kapcsolatokat lehetetlenné teszi. Létavértes elérhet ősége a kistérség településeir ől – a határmenti periférikus fekvés ellenére – jobb, itt egyedül a Konyárról történ ő elérés okoz nehézséget.
23
15. ábra: Derecske és Létavértes elérhet ősége a kistérség településeir ől
Mindezek ellenére Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvez őbb, mint a magyar-román határ mellett fekv ő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi – a kistérség földrajzi középpontja – van a legkedvezőbb helyzetben.
Vasúti közlekedés
Vasúti közlekedés tekintetében még szomorúbb a helyzet. A kistérség gerincét két vasúti pályavonal alkotja. A Debrecen - Sáránd - Nagykereki vasútvonal egyvágányú, dízelüzem ű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon nem tervez fejlesztéseket, azonban támogatja azokat a helyben felmerült kezdeményezéseket, melyek a debreceni repül őtér vasúti kiszolgálásának javítását, vagy a közvetlen Debrecen - Nagyvárad vasúti kapcsolat helyreállítását célozzák. A Debrecen - Sáránd - Létavértes vasútvonal szintén egyvágányú, dízelüzem ű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon ugyancsak nem tervez fejlesztéseket.
A kistérség települései közül Kokad, Álmosd és Bagamér nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, azonban az egyes települések – például a két város is - több esetben csak a Sárándon történ ő átszállással érhet ők el. Ezek természetesen a napi kapcsolatteremtésben szintén problémát okoznak.
Egyéb
Légi közlekedés
A legközelebbi nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas repül őtér Debrecenben található. A repül őtér m űködése fontos katalizátorként hat Debrecen, és a megye fejl ődésére, az igényes turizmus, valamint a régió gyógy-idegenforgalmának növekedésére.
24
Kerékpárutak
Kerékpárutak közül összesen két szakasz található a kistérségben, egy Létavértes belterületén, míg a másik Mikepércs és Sáránd között a 47 számú f őút külterületi szakaszán van. A rövid szakaszok miatt valódi hálózat még nem alakult ki.
A jöv őben azonban az EuroVelo fejlesztések kapcsán térséget érint ő nyomvonalak épülhetnek ki, melyek a következ ők:
Nógrád - Heves - Hajdú kerékpárút a 33. sz. f őúttal párhuzamosan haladva éri el Hortobágyon keresztül Debrecent, majd Létavértes irányában a székelyhídi határátkel őn éri el az országhatárt. Szolnok - Karcag - Hajdúszoboszló - Konyár, amely a Karcag - Nádudvar összeköt ő úttal együtt épülhet. Debrecen - Pocsaj - Biharkeresztes - Zsadány - Gyula kerékpárút a bihari nevezetességeken keresztül köti össze Debrecen és Gyula város gyógyfürd ő- turizmusát.
Határátkel ők
Miután a kistérség határ mentén fekszik, a jöv őbeni fejlesztések és Románia Schengeni országgá válása kapcsán fontos szerepet kell kapjon a határátkel ők kérdése. A térségben található Létavértes állandó határátkel őhellyé 2004. júliusában lett megnyitva a nemzetközi személyforgalom számára. A határforgalom közös ellen őrzése, a magyar oldalon létesített ideiglenes kiépítés ű szolgálati helyen történik.
A korábbi kapcsolatok, valamint a lakosság könnyebb mozgása érdekében célszer ű lehet Bagamér és Érsemlyén ( Şimian) települések közötti közúti kapcsolat létesítése, illetve az Álmosd Bihardiószeg útszakasz kiépítése.
Info-kommunikáció
Az elérhet őség részét képezi a kistérség virtuális elérhet ősége is. Ennek feltétele a megfelel ő info-kommunikációs infrastruktúra megléte. A Derecske-Létavértesi kistérségben internet- szolgáltatás els ősorban a Magyar Telekom Nyrt. ADSL T-Com szolgáltatási területén érhet ő el. A kistérség településein szinte korlátozás nélkül biztosított a szélessávú internet hozzáférésének lehet ősége. Kivételt képez Bagamér, ahol 6 közterületen (Arany János utca; Árpád utca; Kinizsi utca; Pet őfi Sándor utca; Újsz őlő tanya; Nagysz őlő), valamint Monostorpályi, ahol csupán a Liget tanyán érhet őek el az ADSL-szolgáltatások, Álmosdon viszont kizárólag analóg, illetve ISDN-vonalon lehet internetes kapcsolatot létesíteni. Mikrohullámú szolgáltatás Létavértesen és Hajdúbagoson érhet ő el, de a mikrohullámú rendszer kiépítése Hosszúpályiban is folyamatban van. A közösségi internet-hozzáférés biztosítását célzó e-Magyarország pontok a kistérség 6 településén – összesen 7 intézményben – m űködnek.
25 3.2.4. A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye
A kistérség térszerkezeti helyzetét több történelmi tényez ő is determinálja, amelyek hozzájárultak a térség viszonylagos elmaradottságához is. A trianoni határmegvonások sajátosan érintették a térség településeit: egyfel ől csonka megyébe kerültek, másfel ől egy részük elvesztette természetes vonzásközpontját. Szintén el őnytelen a koherens fejl ődés szempontjából, hogy a térségben gyakran változott a járásbeosztás is. A többször átgondolatlan közigazgatási átszervezések miatt nem alakult ki igazi városi központ, ehelyett egy sajátos, összefügg ő „településfüzér” jött létre.
A vizsgált települések nagy része Bihar vármegyéhez tarozott, ezen belül Álmosd, Kokad és Nagyléta a Székelyhidi járás, Bagamér az Érmihályfalvi járás, a többi település – az akkori Vértessel együtt – pedig a Derecskei járás része volt. Mikepércs Hajdú vármegye Központi járásához tartozott.
A két világháború között az ország a csonka megyerendszer fenntartásában volt érdekelt, ekkor Bihar megye központjának Berettyóújfalut nevezték ki, ennek ellenére a települések inkább Debrecenhez köt ődtek szorosabban. Derecske, Hajdúbagos, Konyár és Sáránd továbbra is a Derecskei járáshoz tartozott, a Székelyhidi járás területe annak ellenére, hogy központja a határ túloldalára került, pedig Hosszúpályival, Monostorpályival és Vértessel bővült, a központi szerepkört pedig Nagyléta kapta meg, ami magában hordozta a település számára a gyors urbanizáció lehet őségét, ez azonban a kés őbbi funkcióelvonások miatt nem következett be.
Az 1949/50-es közigazgatási reform során a települések az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megyéhez kerültek. Nagyléta járásszékhely funkciója egy ideig megmaradt, 1963 és 1969 között még b ővült is (pl. középfokú oktatási intézménnyel), de kés őbb a járási intézményeket áttelepítették Derecskére. A hatvanas években a Debreceni járáshoz tartozott Mikepércs, Bagamér és Álmosd, a Derecskei járáshoz pedig Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd és Vértes.
A kistérség szerves fejl ődését gátolta az újabb közigazgatási átszervezés, amely során a Derecskei járást megszüntették, a korábbi székhely és Konyár a Berettyóújfalui járáshoz került, míg a többi település a Debreceni járáshoz a járási rendszer felszámolásáig. A korábbi statisztikai lehatárolás alapján a Derecske-Létavértesi kistérség települései (Derecske és Konyár kivételével) a debreceni statisztikai körzethez tartoztak. Debrecen mint az ország második legnépesebb városa olyan gazdasági és társadalmi mutatókkal rendelkezett, amely a KSH körzet egészére – statisztikai elemzések alapján – kedvez ő hatást gyakorolt. Ez a pozitív hatás csak a gazdasági mutatókban jelentkezett, nem adott valós képet az egyébként hátrányos helyzet ű településekr ől.
A rendszerváltást követ ően a térséget – Debrecen árnyékhatása miatt – nem sorolták a támogatandó területek közé. Ez az 1993-as debreceni kormánylátogatást követ ően változott meg, ami hozzájárult a térségi önszervez ődés el őmozdításához is. A kilencvenes évek els ő felében a térség egyetlen városa még Derecske volt, Létavértes – Hosszúpályival együtt – ún. falusi kulcstelepülésnek számított.
A kistérség viszonylagos elmaradottságához az is hozzájárult, hogy az ország más regionális jelent őség ű városához viszonyítva Debrecen hatása a környez ő településekre ellentmondásos. Egyfel ől a közvetlen agglomerációba tartozó települések, els ősorban Mikepércs, Sáránd és
26 Hosszúpályi sok szempontból köt ődnek a megyeszékhelyhez, de a távolabbi települések is Debrecenben veszik igénybe a közszolgáltatások egy részét, valamint munkaer ő-piaci és oktatási vonzáskörzete is egyértelm űen kiterjed a kistérség területére. Másfel ől a város fejleszt ő, dinamizáló hatása nem volt igazán er ős: az alapvet ően kiemelked őnek tekinthet ő térszerkezeti adottságból a térség az elmúlt évtizedekben nem tudott kell ő mértékben profitálni, aminek hátterében valószín űleg az áll, hogy Debrecen sem fordított elég figyelmet közeli vonzáskörzetére. Emellett a közeli nagyobb települések vonzáskörzete a megyeszékhely közelsége miatt nem tudott kifejl ődni.
A kistérség a 64/2004 (IV. 15) Korm. rendelet alapján egyike a 95, területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségnek, ezen belül a hátrányos helyzet ű térségekhez tartozik. A társadalmi, gazdasági, infrastrukturális elmaradottság a 7/2003 (I.14.) Korm. rendelet értelmében Álmosd, Bagamér, Kokad, Konyár településekre jellemz ő.
A kistérség bels ő térszerkezeti helyzete megosztottságot takar, ami a nagy kelet-nyugati irányú kiterjedésnek is betudható (42,6 km, ami közúton több mint 50 perc alatt tehet ő meg) 3. A rurális jelleg ű, periférikus, hátrányos helyzet ű kistérség nemcsak nevében kétpólusú: a különbségek megmutatkoznak a fejlettségi szintben is. Annak ellenére, hogy Derecske pozíciója a 47. számú útnak köszönhetően jóval el őnyösebb, a város vonzáskörzete lényegesen kisebb, mint az inkább hátrányos helyzet űnek tekinthet ő Létavértesé. Amíg utóbbi egy hagyományosan városhiányos területen látja el a központi funkciókat, addig Derecske a megyeszékhely árnyékában, valamint Berettyóújfalu és Hajdúszoboszló közelsége miatt nehezen tud valós városi, központi szerepkört betölteni.
3.2.5. Demográfiai jellemz ők
3.2.5.1. Humán er őforrások mennyiségi mutatói
A Derecske-Létavértesi kistérség 10 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma 1.000 f ő felett van. A 2 várost és 8 községet felölel ő kistérség 36.802 f ős lakónépességének negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig fele a két városban koncentrálódik.
A néps űrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68 f ő/km 2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 f ő/km 2-es néps űrűségének. Jelent ően elmarad a vidéki néps űrűség 89 f=/km 2-es értékb ől, az Észak- Alföld 86, s Hajdú-Bihar megye 88 f ő/km 2-es átlagos néps űrűségi értékét ől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik.
3 Forrás: www.utvonalterv.hu
27 5.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népessége
Település Állandó lakosság Település típusa összesen (f ő)
ÁLMOSD község 1 804 BAGAMÉR nagyközség 2 731 DERECSKE város 9 276 HAJDÚBAGOS község 2 044 HOSSZÚPÁLYI nagyközség 5 968 KOKAD község 691 KONYÁR község 2 295 LÉTAVÉRTES város 7 350 MONOSTORPÁLYI község 2 245 SÁRÁND község 2 398 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 36 802
Forrás:KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu
6.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és néps űrűsége
Terület (ha) Néps űrűség (f ő/km2) Állandó lakosság Település összesen (f ő)
ÁLMOSD 1 804 3143 57 BAGAMÉR 2 731 4702 58 DERECSKE 9 276 10358 89 HAJDÚBAGOS 2 044 3744 54 HOSSZÚPÁLYI 5 968 7918 75 KOKAD 691 1610 43 KONYÁR 2 295 4170 55 LÉTAVÉRTES 7 350 11662 63 MONOSTORPÁLYI 2 245 4444 50 SÁRÁND 2 398 2268 105 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 36 802 54019 68
Forrás:KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu
A kistérségen belül jelent ős népesség él külterületen a két városban, valamint Hosszúpályiban.
28 7. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek külterületi népessége
A külterületi népesség Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség
száma összesen (db) 173 218 30 45 8 82 0 42 2 18 618
Forrás:KSH,2007
A kistérség népessége 40 ezer f ő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer f ő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg néhány község népessége enyhe növekedést mutat (Hajdúbagos, Sáránd,Bagamér),addig több településen stagnálás,csökkenés látszik.
8. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének változása
Állandó lakos összesen
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
40 39 39 39 38 38 38 38 38 39 38 39 39 39 39 39 39 40 40 40 40 40 34 001 583 172 045 943 811 868 920 943 002 985 056 067 236 400 694 881 085 350 415 663 794 998
Forrás: www.nyilvantarto.hu
A 90-es években a népességváltozás jelent ős mértékben átalakult. A megel őző évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelent ős visszavándorlást is tapasztalhattunk. A lakónépesség változása tehát a 90-es években sokszín űvé vált. A városi munkahelyek megsz űnte eredményeként sokan tértek vissza falusi szül őhelyükre, otthonukba.
12 000 Álmosd Bagamér 10 000 Derecske 8 000 Hajdúbagos Hosszúpályi ő
f 6 000 Kokad Konyár 4 000 Létavértes Mikepércs 2 000 Monostorpályi Sáránd 0 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 év
16. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népességváltozása
(Az ábra tartalmazza az azóta kivált Mikepércset is) Forrás: www.nyilvantarto.hu
29
Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességveszt ő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekv ő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemz ő a települések dönt ő többségére, (ez alól 2008-ban csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelent ős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá.
17. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség vándorlási egyenlege 2001-2006 között
Forrás:teir.vati.hu
Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemz ő módon a szociális és erre épül ő etnikai problémákkal küzd ő térségekben figyelhet ő meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell intsen minket. Valószín űsíthet ő, hogy a növekedés ténylegesen el őnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószín űsíthet ő a problémákkal terhelt növekedés.
30 9. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség egyéb demográfiai adatai
A 60 éves és Belföldi Természetes Belföldi id ősebb Élveszületés Halálozás vándorlási szaporodás, vándorlási népesség Kistérség különbözet fogyás (–) különbözet aránya az állandó 2000–2007. évi átlaga ezer népességb ől az ezer lakosra lakosra év végén, % Derecske– Létavértesi 11,1 12,9 -4,7 -1,3 2,1 18,2 Összesen 10,2 12,3 -1,9 -1,8 -1,4 19,4
Forrás:KSH, 2007
3.2.4.2. Humán er őforrások szerkezeti mutatói
Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% n ő). A n ők népességen belüli aránya több településen haladja meg az 53%-ot (Álmosd, Hajdúbagos, Kokad, Monostorpályi, Sáránd), de ott sem számottev ő az eltérés. Konyáron a lakosság fele férfi.
10. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének nem szerinti megoszlása településenként
Állandó férfi Állandó n ői Állandó lakosság Település lakosság lakosság összesen összesen összesen ÁLMOSD 864 940 1 804 BAGAMÉR 1 334 1 397 2 731 DERECSKE 4 504 4 772 9 276 HAJDÚBAGOS 973 1 071 2 044 HOSSZÚPÁLYI 2 957 3 011 5 968 KOKAD 330 361 691 KONYÁR 1 149 1 146 2 295 LÉTAVÉRTES 3 566 3 784 7 350 MONOSTORPÁLYI 1 076 1 169 2 245 SÁRÁND 1 142 1 256 2 398 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 17 895 18 907 36 802
Forrás: www.nyilvantarto.hu
31 Korösszetétel
A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthet ő a legkedvez őbb korösszetétel űnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat.
Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességb ől. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. Legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak.
A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb id őskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%.
Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti id ős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe.
11. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének kor szerinti megoszlása településenként
Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség Állandó népességb ől a 60-x évesek száma 1720 912 444 433 325 1383 120 484 445 404 6670 Állandó népességb ől a 18-59 évesek száma 5648 3453 1486 1214 1049 4037 368 1300 1231 1459 21245 Állandó népességb ől a 15-17 évesek száma 419 305 125 74 89 343 33 96 112 113 1709 Állandó népességb ől a 14 évesek száma 138 98 44 30 35 131 15 38 39 35 603 Állandó népességb ől a 6-13 évesek száma 818 704 364 184 200 860 98 185 288 264 3965 Állandó népességb ől a 3-5 évesek száma 282 229 131 64 60 297 23 66 108 80 1340 Állandó népességb ől a 0-2 évesek száma 290 226 118 59 62 258 28 62 96 84 1283
Forrás:KSH, 2006
Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul,ugyanis a fiatalok arányának növekedése els ősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemz ő.
A kistérségben az aktív korúak aránya a települések dönt ő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottev ő helyi humán er őforrást jelent a jöv őbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára.
32 Iskolai végzettség
A kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola els ő évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen aroma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagykülönbség van a települések között. Ugyanakkor az elmondható, hogy a megyei átlag,illetve az alatti értékkel mindössze három település rendelkezik(Hajdúbagos, Monostorpályi és Sáránd). Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája.
Középiskolai érettségivel rendelkez ők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. Itt a városok, illetve Monostorpályi és Sáránd vannak kedvez őbb helyzetben, de több helységben még a megyei átlag fele sem jelenik meg (Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Konyár)
12. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása
általános iskola els ő legalább középiskolai egyetem, f őiskola stb.
Település évfolyamát sem végezte el érettségivel oklevéllel Derecske 1,4 26,2 5,8 Létavértes 1,3 19,9 5,1 Álmosd 1,2 14,2 3,4 Bagamér 3,7 13,7 4 Hajdúbagos 0,9 18,2 5 Hosszúpályi 1,3 16,6 4,1 Kokad 3,4 16 2,9 Konyár 2,2 13,2 2,9 Monostorpályi 0,9 20,7 4,3 Sáránd 0,4 23,9 5,2 Kistérség 1,7 18,2 4,3 Hajdú-Bihar megye 0,9 34 10,8
Forrás: Népszámlálás
Fels őfokú végzettség űek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A városok illetve Sáránd ez esetben is kiemelkedik a kistérségen beüli magasabb arányával.
A kedvez őtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehet ősebb, magasabb végzettség ű és mobilisabb munkaer ő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében.
33 Nemzetiségi és vallási megoszlás
A Derecske-Létavértes kistérség nemzetiségi összetétele igen színes,de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 f őről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 f ő,de a helyi CKÖ-k szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban, Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is.
13. táblázat:A roma lakosság száma a kistérség településein
Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség 182 931 224 45 23 367 22 4 114 30 1942
Forrás:Népszámlálás
Kisebbségi önkormányzattal csak a román nemzetiség rendelkezik, számuk els ősorban Létavértesen jelent ős. Szervez ődésük jó kapocs lehet a határ két oldalán él ő népek, települések között. Emellett néhány f őnyi német és ukrán nemzetiség ű lakost érdemes még megemlíteni.
görög horvát arab 2% 2% 2% lengyel 5% ukrán 23%
német 17%
szlovén 8%
szlovák 6% román szerb ruszin 31% 2% 2%
18. ábra: Az egyes nemzetiségek aránya a kistérségben Forrás:Népszámlálás
34 A kistérség f ő vallása – a Tiszántúlhoz hasonlóan – a református. Ugyanakkor ki kell emelni a hazai átlagtól eltér ő nagyszámú görög katolikus népességet. Számuk ha kis mértékben is,de fölülmúlja a római katolikus lakosságét. Emellett a néhány száz f őnyi baptista gyülekezet érdemel említést,a többi vallás képvisel ői kis számban vannak jelen a területen.
25000 20313 20000 15000 10000 5000 2751 2888 37 168 13 86 89 3 0
y a tus it á örög kus tén el g a rm római géli s n Baptista Izr fo u a lik ikus v Adventista Re o tol E a bi keresz Kat K b Többi protestánsTö
19. ábra: Az egyes vallások híveinek száma a kistérségben Forrás:Népszámlálás
3.2.5. Helyi infrastruktúra
A kistérség társadalmi-gazdasági viszonyainak h ű tükre az infrastrukturális ellátottság, amely mind a lakosság életkörülményeit, mind a helyi gazdaság m űködésének feltételrendszerét meghatározza. E fejezetben egyrészt a kistérség m űszaki infrastruktúrája kerül bemutatásra.
3.2.5.1. Műszaki infrastruktúra
A Derecske-Létavértesi Kistérség lakásellátottsága elmarad a megyei átlagtól, de nem tartozik a kiugróan alacsony értéket produkáló kistérségek közé Hajdú-Bihar megyében (14. táblázat) . A 2002 és 2007 közötti id őszakban épített lakások 2007. évi állományhoz viszonyított aránya ugyanakkor a megyei átlag feletti: kistérségünket a Hajdúszoboszlói, Hajdúhadházi és Debreceni Kistérség el őzte meg. Ez egyrészt viszonylag kedvez ő színben tünteti fel a kistérség gazdasági dinamizmusát, másrészt – a korábban elemzett migrációs trendekkel együtt – arra utal, hogy a Debrecen környéki szuburbanizációnak egyik jelent ős célterülete Derecske és Létavértes környezete.
35 14. táblázat A lakásállomány néhány mutatója Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2007)
Lakások 2002-2007 Közüzemi Közüzemi Vezetékes száma 1000 között épült vízhálózatba szennyvízcs háztartási lakosra lakások a bekapcsolt atorna- gázt 2007. évi lakások hálózatba fogyasztók a (db) lakásállomá aránya (%) bekapcsolt lakásállomá ny lakások ny %-ában aránya (%) %-ában Balmazújváros 387 3,7 93 33 71 Berettyóújfalu 413 2,8 87 18 49 Debrecen 424 5,1 97 74 77 Derecske- 368 5 94 10 52 Létavértes Hajdúböszörmén 371 4,5 92 38 72 y Hajdúhadház 343 5,8 87 25 56 Hajdúszoboszló 396 7,4 96 29 90 Polgár 401 2,5 95 41 71 Püspökladány 388 3,2 96 29 66 Összesen 396 4,7 94 45 69
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2002-2007
A lakásállomány vonalas infrastruktúrával való ellátottsága többnyire a megyei átlag körül alakult 2007-ben, egyedül a szennyvíz-csatornázottság maradt el attól jelent ősebb mértékben, ami a legalacsonyabb a megyében. Gázellátottság tekintetében ugyancsak az egyik legalacsonyabb értéket láthatjuk, csak a Berettyóújfalui Kistérséget el őzi meg. (14. táblázat) .
További három bemutatott civilizációs mutató esetében (15. táblázat) elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség teljesítménye meg sem közelíti a megyei átlagot (megjegyzend ő, hogy a megyei átlagérték felett mindhárom esetben csak egy vagy két kistérséget találunk, a Debrecenit és a Hajdúszoboszlóit).
15. táblázat Néhány civilizációs mutató alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2006)
1000 lakosra jutó Távbeszél ő Kábeltelevízió- Személygépkocsi- hálózatba bekapcsolt állomány fővonal lakás (db) (db) (db) Balmazújváros 246 87 183 Berettyóújfalu 252 88 193 Debrecen 387 259 299 Derecske-Létavértes 231 56 188 Hajdúböszörmény 242 131 206 Hajdúhadház 206 42 192
36 Hajdúszoboszló 312 110 254 Polgár 254 99 198 Püspökladány 235 113 180 Összesen 296 153 235
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007
Telefonellátottság tekintetében csak a Hajdúhadházi Kistérséget el őzi meg számottev ő mértékben, de lemaradása is csak Debrecennel és a Hajdúszoboszlói Kistérséggel szemben jelent ős. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya esetében is a másik jelent ősebb városi központot nélkülöz ő kistérségnél (Hajdúhadházi) nagyobb, miközben elmaradása a kistérségek többségét ől jelent ős. Végül, a személygépkocsi-állomány relatív nagysága alapján is a kistérség kétségtelenül a megye egyik sereghajtójának számít (15. táblázat) .
A lakásállomány lakónépességhez viszonyított nagysága jelent ős kistérségen belüli különbségeket mutat: Kokad, Hajdúbagos mutatói messze meghaladják a kistérségi átlagot, Sáránd és Derecske értékei viszont lényegesen alacsonyabb. Az újonnan épített lakások aránya 2007-ben ugyanakkor Hajdúbagoson és Monostorpályiban volt a legmagasabb, miközben a sok település mozgott a kistérségi átlag körül. (16. táblázat) .
A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége Derecskén, Hosszúpályiban és Sárándon teljes, még Bagamérban és Hajdúbagoson kistérségi átlag alatti.
16. táblázat A lakásállomány néhány mutatója a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007)
Lakások 2007-ben Közüzemi Közüzemi Vezetékes Rendszeres száma épült lakások vízhálózatba szennyvízcsatorna- háztartási gázt hulladékgy űjtésbe 1000 a 2007. évi bekapcsolt hálózatba fogyasztók a bevont lakások a lakosra lakásállomány lakások bekapcsolt lakások lakásállomány lakásállomány %- (db) ezrelékében aránya (%) aránya (%) %-ában ában Álmosd 399 8 91 0 44 85 Bagamér 374 10 85 0 36 85 Derecske 357 n. a. 100 10 72 95 Hajdúbagos 418 12 89 0 54 81 Hosszúpályi 340 10 100 25 58 90 Kokad 436 3 92 0 48 83 Konyár 373 6 94 0 46 95 Létavértes 370 10 90 27 57 90 Monostorpályi 423 11 96 0 49 80 Sáránd 347 1 100 0 72 90
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2008
A szennyvízcsatorna-hálózat fejletlensége szembet űnő, csak a három mikrotérségi központban találkozunk értékelhet ő adatokkal, de ezek is igen szerény, a megyei átlag alatti értékeket jelentenek. A vezetékes gáz elterjedtsége esetében Sáránd és Derecske emelkedik ki, még Bagamér lemaradása szembet űnő ezen a területen. (16. táblázat) . A hulladékszállítás tekintetében – a törvényi szabályozásnak köszönhet ően – egyöntet ű a kép, Álmosd, Bagamér és Kokad marad csak el az átlagtól, els ősorban a id ősebb korosztály nagyobb száma miatt.
37 3.2.6. Gazdaság
A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi és politikai átalakulása nyomán a területi fejl ődés tényez ői között mind jelent ősebb teret nyert a gazdaság, a tervgazdaságra jellemz ő irányítási rendszer lazulásával el őtérbe kerültek az autonóm gazdasági döntéseket hozó helyi szerepl ők, a gazdasági sikeresség és versenyképesség pedig a területfejlesztés egyik központi törekvésévé vált. E fejezetben el őbb a kistérségben m űköd ő vállalkozások f őbb jellemz őit, majd a foglalkoztatás sajátosságait tekintjük át, végül pedig külön fejezetben foglalkozunk a kistérség jövedelmi viszonyaival.
3.2.6.1. Vállalkozások
A gazdaság transzformáció nyomán kialakult rendszer meghatározó szerepl ői a magánvállalkozások: prosperitásuk szorosan kapcsolódik egy-egy kistérség foglalkoztatási viszonyaihoz, illetve az ott él ők jólétéhez. A vállalkozói szektor fejlettségét mutatja bizonyos tekintetben a regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma: e jellemz ő alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mez őny közepén található. (20. ábra) .
20. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2007 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007 adatai alapján saját szerkesztés
A kistérség működ ő vállalkozásainak közel egyharmada Derecskén koncentrálódott 2007-ben, Létavértes és Hosszúpályi részesedése egyenként 14-15% körül alakult.
Kistérségünk m űköd ő vállalkozásainak kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás volt 2007-ben, miközben megyei szinten körülbelül 60-40%-os, országos szinten pedig megközelít őleg 55-45%-os megoszlás adódott. A kistérségen belül Derecske adatai állnak – súlyából is adódóan – legközelebb a terület egészének értékeihez: Létavértesen magasabb, Kokadon és Bagaméren alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (17. táblázat) . Az egyéni
38 vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség el ől menekül ők kényszervállalkozásainak jelent ős szerepére is utalhat.
17. táblázat M űköd ő vállalkozások mutatói (2007)
Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2007 - db) Álmosd 35 Bagamér 31 Derecske 79 Hajdúbagos 44
Hosszúpályi 49
Kokad 61 Konyár 34 Létavértes 53
Monostorpályi 56
Sáránd 53
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007
A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 15%-a foglalkoztat legalább 10 f őt, vagy annál többet, az 50 főnél többet alkalmazók aránya 3%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs a kistérségben, amely 250 f ős vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal büszkélkedhetne (18. táblázat) . Az egyéni vállalkozások fent említett felülreprezentáltsága mellett ez utóbbi tény is a helyi vállalkozói szektor viszonylagos gyengeségének bizonyítéka. A nagyobb létszámú cégek leginkább Derecske, Létavértes és Monostorpályi gazdaságában vannak jelen.
18. táblázat Társas vállalkozások méret szerinti megoszlása (2007 - db)
0 f ő és 1-9 f ő 10-19 f ő 20-49 f ő 50-249 f ő ismeretlen Álmosd 7, 12, , 1, , Bagamér 10, 20, 2, 2, , Derecske 58, 92, 10, 6, 4, Hajdúbagos 9, 19, 1, , , Hosszúpályi 29, 69, 1, 1, , Kokad 4, 7, 2, , , Konyár 7, 13, 1, 1, , Létavértes 37, 56, 5, 2, 1, Monostorpályi 8, 26, , 1, 1, Sáránd 10, 24, 1, , ,
Forrás: TEIR
39 A kistérségben m űköd ő társas vállalkozások 24%-a köthet ő a primer, 28%-a a szekunder szektorhoz (ennek nagyobbik felét az építőipar adja), 48%-a a különböz ő szolgáltatási tevékenységekhez. A mez őgazdaság részesedése többszörösen felülmúlja az országos és megyei átlagot, de – els ősorban az épít őipar súlya miatt – a szekunder szektor is felülreprezentált. A mez őgazdaság, Hosszúpályi, Kokad és Bagamér vállalkozói szektorában felülreprezentált, az ipar és épít őipar ugyanakkor egyedül Létavértes gazdaságában haladja meg a kistérségi szinten megállapított súlyt. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem és javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Derecskén, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások a két városban felülreprezentáltak.
A vállalkozások összesített nettó árbevétele 2007-ben meghaladta a 34,5 milliárd forintot, amelynek megoszlása jelent ős települési különbségeket mutatott (20. ábra) : az árbevétel több mint 40%-át Derecske cégei adták (a városban m űködött a kistérség vállalkozásainak, illetve társas vállalkozásainak közel harmada). Felülreprezentált Létavértes, Hosszúpályi és Monostorpályi részesedése is. Sáránd, Álmosd és Bagamér súlya ugyanakkor elmaradt mind a vállalkozások, mind a társas vállalkozások terén mért arányoktól.
A kistérség vállalkozásainak nettó árbevétele 2007-ben mindössze 7,8%-ban származott exportból, mely értéket csak Bagamér 23%, Kokad 27%-os értéke halad csak meg jelent ős mértékben. Az export bázis általános gyengesége összefügg a külföldi m űköd ő t őke csekély helyi szerepével.
5% 1% 2% 3%
25%
43%
4% 6% 9% 2%
Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd
20. ábra Vállalkozások nettó árbevételének megoszlása a Derecske-Létavértesi Kistérségben, településenként (2007 - %) Forrás: TEIR
19. táblázat Egy állandó lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (2007 –ezer Ft)
Álmosd 53 Bagamér 86 Derecske 270
40 Hajdúbagos 45 Hosszúpályi 78 Kokad 503 Konyár 72 Létavértes 121 Monostorpályi 150 Sáránd 40 Derecske-Létavértesi Kistérség 141 Hajdú-Bihar megye 296
Forrás: TEIR
Összegzésként elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség vállalkozásai által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy állandó lakosra vetített értéke – jelezve a helyi értékteremt ő képesség gyengeségét, a magas hozzáadott értéket produkáló tevékenységek hiányát – 2007-ben jelent ősen elmaradt Hajdú-Bihar megye megfelel ő adatától, annak csak mintegy 40%-át érte el. A kistérség települései között ráadásul nagyságrendi különbségek mutatkoztak: Kokad mutatója a megyei átlagérték kétszerese, Sáránd adatának több mint tízszerese volt a vizsgált évben (19. táblázat) .
3.2.6.2. Foglalkoztatás
A foglalkoztatás szerepe meghatározó egy-egy település vagy kistérség értékteremt ő képességében, hiszen a megtermelt jövedelem – a munkatermelékenység mellett – a foglalkoztatás vagy gazdasági aktivitás függvénye is. A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehet ősen negatív a foglalkoztatás szemszögéb ől: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal – 138-ról 198 f őre – növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keres ők és eltartottak száma (21. ábra) .
A megyén belül ugyanakkor jelent ős területi különbségek mutatkoztak 2001-ben: szembet űnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvez ő, illetve a megye keleti részén elhelyezked ő határ menti kistérségek kedvez őtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is a éppen ezért a mez őny alsó részén foglal helyet. A kistérségen belül magasabb gazdasági aktivitás jellemzi Derecskét, Kokadot és Létavértest. (21. ábra) .
41
21. ábra Száz foglalkoztatottra jutó inaktív keres ő és eltartott 1990-ben és 2001-ben (f ő)
Forrás: saját szerkesztés
A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Derecske-Létavértesi Kistérségben is a jól ismert folyamatoknak köszönhet ő. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelent ős területi differenciák mutatkoztak: Derecske esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, a kisebb települések esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megsz űnésével párhuzamosan az inaktív keres ők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 55% alatti gyarapodás volt jellemz ő, de Derecske kivételével – ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mérték ű volt – valamennyi település mutatója legalább 60%-os növekedést mutatott.
A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának – rendszerváltás után hivatalosan is elismert – növekedése. Bár Hajdú-Bihar megye egésze az ország problémásabb területei közé tartozik e tekintetben, területén belül jelent ős differenciák mutatkoznak: a kimagaslóan alacsony munkanélküliségi mutatóval rendelkez ő Debrecen, valamint a megyei átlagnál jobb helyzetben lév ő Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi Kistérségek „árnyékában” a Derecske-Létavértesi Kistérség viszonylag jó értékekkel jellemezhet ő területek egyike (22. ábra) .
42
22. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2008 - %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
23. ábra A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek összlétszámához képest (2008 - %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
A Derecske-Létavértesi Kistérség regisztrált munkanélkülieinek körülbelül fele tartósan, azaz 180 napnál hosszabb ideje munkanélküli. Ez az érték többé-kevésbé megfelel Hajdú-Bihar megye átlagának, miközben a többi kistérség adatai a Polgári megközelít őleg egyharmados
43 arányt tükröz ő mutatójától a Hajdúhadházi Kistérség közel 60%-os értékéig terjednek (23. ábra) .
A kistérséget alkotó települések munkanélküliségi adatai jelent ős különbségeket mutatnak: Monostorpályi és Hajdúbagos helyzete a legkedvez őbb (de rosszabb a megyei átlagnál), miközben Hosszúpályi, de különösen Bagamér és Konyár mutatói lényegesen elmaradnak a kistérségi átlagértékt ől. Hasonló kép rajzolódik ki a tartós munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya esetében is. (20. táblázat) .
20. táblázat Regisztrált munkanélküliség a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007)
Munkanélküliek az állandó Tartósan munkanélküliek a népesség %-ában munkanélküliek %-ában Álmosd 9,7 54,9 Bagamér 12,3 70,3 Derecske 8,5 59,1 Hajdúbagos 6,3 46,9 Hosszúpályi 9,0 66,0 Kokad 7,5 51,9 Konyár 10,7 61,6 Létavértes 7,1 59,4 Monostorpályi 5,4 61,2 Sáránd 6,6 53,8 Hajdú-Bihar megye 5,0 48,1
Forrás: TEIR
24. ábra Elingázók a foglalkoztatottak %-ában (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
44 Helyi munkahelyek hiányában a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb része ingázásra kényszerül, azaz lakóhelyén kívül vállal munkát. Bár a foglalkoztatás leépülése, illetve a gazdasági inaktivitás növekedése az ingázás korábbi mértékét is csökkentette, a jelenség továbbra is számottev ő. Hajdú-Bihar megye kistérségei közül a Hajdúhadházi, Derecske-Létavértesi és Polgári Kistérség t űnik ki elingázói nagy arányával, a Kistérség foglalkoztatottjainak mintegy 30-40%-a vállal munkát a kistérségen kívül. (24. ábra) .
Debrecen az egyetlen olyan kistérség a megyében, ahol a helyben foglalkoztatottak létszáma felülmúlja a foglalkoztatott lakónépességét. A többi terület – legalábbis kistérségi szinten – nettó munkaer ő-kibocsátó. A Derecske-Létavértesi Kistérség – 64%-os mutatójával – valahol lista végén helyezkedik el a kistérségek sorában: ugyan munkaer őmérlege nem olyan negatív, mint a Hajdúhadházi, vagy a Polgári Kistérségben, de jelent ősebb, mint a megye többi kistérsége esetében ( 21. táblázat ).
21. táblázat Száz foglalkoztatottra jutó helyben foglalkoztatottak (2001 - f ő)
Balmazújvárosi 80 Berettyóújfalui 93 Debreceni 112 Derecske-Létavértesi 64 Hajdúböszörményi 92 Hajdúhadházi 62 Hajdúszoboszlói 92 Polgári 63 Püspökladányi 88 Összesen 95
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkozási szerkezete mind Hajdú-Bihar megye, mind Magyarország megfelel ő mutatójától különbözik a primer szektor viszonylagos felülreprezentáltságában (21%), illetve a szolgáltató szektor – vidéki térséghez képest – nagyobb szerepében (53%). A megye térségei közül csak a Püspökladányi Kistérségben nagyobb a mez őgazdasági munkahelyek aránya, az szolgáltatási foglalkoztatás relatív súlya tekintetében viszont több Kistérség el őzi meg vizsgált területünket (27. ábra) .
45
27. ábra A helyben foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2001)
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 adatai alapján saját szerkesztés
3.2.6.3. Gazdasági ágazatok
A kistérség kimondottan agrárjelleg ű, ennek megfelel ően nem meglep ő a primer szektor helyi jelent ősége. Az agrártermelés struktúráját a hagyományos szerkezet jellemzi, 60-70 %-ban a gabonafélék termesztése uralja a kistérséget. Ahogyan Kistérség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja is megállapítja: az intenzív kultúrák – zöldség, gyümölcs, burgonya – aránya nem változott, kukoricatermesztés elterjedését a jó termésátlagokkal (6-10 t/ha) magyarázhatjuk. A lucerna területi aránya és a termésátlagok is alacsonyak (1,86 - 7,96 t/ha). A napraforgó termesztésére az alacsony területi arány (3,6%) és termésátlag (0,85 - 0,95 t/ha) jellemz ő. A növénytermelési szerkezetben a gabonafélék 89,5%-ot képviselnek, ebb ől kukorica 61,2%. Az árunövények aránya 9,0%, ebb ől napraforgó 1,8%, a burgonya aránya pedig 1,5%.
A zöldség- és gyümölcstermesztés kistérség minden településén jelen van, legnagyobb jelent őséggel Derecskén bír. A derecskei Kasz-Coop Kft. a növénytermesztés és az állattenyésztés területén is korszer ű technológiát alkalmaz. Derecskén több, mint 1.000 ha -on folytatnak szántóföldi zöldségtermesztést. Az állattenyésztés is Derecskén a legjelent ősebb: több száz tejel ő- és több száz húsmarha található a Kasz-Coop Kft. állatállományában.
Hajdúbagoshoz és Konyárhoz köt ődik a dinnyetermesztés, melynek jelent ős részét Lengyelországba exportálják. A sz űkebb derecskei vonzáskörzet települései közül Konyár a leginkább agrárjelleg ű település, ahol a cukorrépa termesztés aránya 30%. Létavértes térsége a tormatermesztéssel, valamint paprika és uborkatermesztéssel vált ismertté. A kistelepülések
46 kimondottan hagyományos gazdálkodása jelent ős nyereséget nem realizál, a fejlesztések, eszközbeszerzések t őke hiányában elmaradnak.
A termelés és az értékesítés a kistérségben is csak részben szervezett, a szerz ődéses alapokon nyugvó felvásárlás nem biztosítja a termelés biztonságát. A búza legnagyobb megyei felvásárlója a Hajdú Gabona Rt, a kukorica jelent ős része dekoncentráltan kerül értékesítésre. Nagyobb mennyiséget a Monostorpályiban m űköd ő Agri-Corn Kft. vásárol fel, ahol kukoricadarát és -lisztet állítanak el ő. A gabonakereskedelemben a KITE Rt. jelent ős munkát végez, nagyobb szerepe az export területén mutatkozik.A sertéshús és baromfi felvásárlására jellemz ő a regionális húsüzemek megléte, melyek az utóbbi években pénzügyi nehézségeik és fizetésképtelenségük miatt teljes bizonytalanságban tartják a termel őket. A felvásárlásból adódó problémák leginkább a kistermel őket terhelik.
Az Erd őspuszták intenzív szántóföldi kertészeti ágazatainál els ősorban a nagy jövedelmet hozó növények termelésével foglalkoznak. A zöldségfélék piacán a termel ők, feldolgozók és az export őrök igen kis mértékben érintkeznek közvetlenül egymással. Kiterjedt és nagyszámú vállalkozásból álló felvásárlói hálózat alakult ki. A kertészeti növények közül kiemelked ő a tormatermelés, az érintett vállalatok piaci részesedése közel 80%. Az árualap kb. 90%-a feldolgozatlanul kerül exportra. A termék helyi feldolgozásával a lokális munkanélküliség problémája részben orvosolható lenne. Az almapaprika, a pritaminpaprika és az uborka termesztése is elterjedt, a helyi feldolgozás aránya 10% körüli. A Debrecen környéki településeken termelt szántóföldi zöldségféleségek termékpályája a debreceni feldolgozóipar, valamint a nagybani- és helyi piacok felé irányul.
Létavértes térségére a sz őlő- és zöldségtermesztés, míg Derecske térségére a gyümölcstermesztés a legjellemz őbb. Derecskén több ezer darabos faállományból álló ültetvény található, melyhez korszer ű (ULO) technológiával rendelkez ő h űtőtároló tartozik.
A térségben a mez őgazdasági és erd őgazdálkodási termékeket feldolgozó kapacitások jelenléte minimális.
A mez őgazdasági, élelmiszeripari feldolgozó kapacitás korszer űtlen. A térségben a feldolgozó kapacitások nem a helyi termékeket és termesztési hagyományokat figyelembe véve létesültek.
A mez őgazdasági termékeket feldolgozó üzemek térbeli elhelyezkedése térségben - a hűtőházak kivételével - megfelel ő. A növekv ő piaci igények kielégítése érdekében szükséges a biotejtermékeket el őállító és gabona készítményeket feldolgozó kapacitás létrehozása, például Hosszúpályiban és Monostorpályiban.
A zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban a debreceni DEKO-FOOD Rt.-nek, valamint a TOPA Konzerv Kft.-nek van jelent ősége.
Az erd őgazdasági termékek feldolgozása elavult technológia alkalmazásával, jelent ősebb hozzáadott érték nélkül történik. Fejlesztésre a jelenlegi tulajdonosok keveset fordítanak.
A térségben a fafeldolgozás tekintetében a láda-, raklap-, f űrészáru és a bútorgyártás jellemz ő.
A térség erd ősültsége az erd őspusztai területeken jelenleg is jelent ős mérték ű, de a mez őgazdasági termelés további, elkerülhetetlen racionalizálása következtében újabb
47 területek kerülhetnek erd őgazdálkodási hasznosításra. Az Erd őspusztákhoz tartozó részeken az erd őgazdálkodás alá vont terület aránya 23,6%, ami a megyei 10%-os átlagot tekintve nagyon kedvez ő érték. Nagyobb összefügg ő tömberd ő a hajdúbagosi, a hosszúpályi és a monostorpályi állami erd ők. Az utóbbi években folyamatosak az erd őtelepítések.
A térség erdeinek fafajta-összetétele jó min őség ű bútoripari alapanyag el őállítását teszi lehet ővé. A fafajok között kiemelked ő jelent őség ű az akác, melynek térfoglalása a Dél- Nyírségben és az Erd őspusztákon eléri az 55%-ot, fatömege az 51%-ot. Az akác ipari és tüzifa iránt évek óta jelent ős a kereslet bel- és külföldön egyaránt.
Az élelmiszeripari üzemek és kapacitások jelent ős része a megyeszékhely Debrecenben koncentrálódik (konzervgyár, baromfi és húsfeldolgozás, kenyér stb.). A térség településein a már említett feldolgozó és tároló kapacitás mellett, a malomipar, a szeszf őzés, a kenyérsütés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás bír nagyobb – bár többnyire inkább lokális – jelent őséggel. Az élelmiszeripar fejlesztése és a termékek helyben történ ő els ődleges feldolgozása sürget ő fejlesztési feladat.
A tercier szektor a megyei és országos átlagtól elmaradó, de az a többi ágazatnál nagyobb jelent őség ű a kistérségben. Ennek hátterében egyrészt a térség fejlett közszolgáltatásai , másrészt a termel ői szolgáltatások állnak. Mindazonáltal, a térség adottságaira épített turizmus fejlesztésével várhatóan er ősödhet az ágazat kistérség gazdaságában játszott szerepe.
28. ábra Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma kistérségenként (2007 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
A kiskereskedelmi üzletek lakónépességhez viszonyított s űrűsége lényegesen elmarad a Derecske-Létavértesi Kistérségben a Hajdú-Bihar megyei átlagtól (28. ábra) : a térség még a vidéki kistérségek mez őnyében is a sereghajtó. A kistérség települései közül Derecske és Létavértes éri el egyedül a megyei ellátottsági szintet.
48 A kistérség egyik potenciális fejlesztési lehet ősége körvonalazódik a turizmus megyei adataiban: a kereskedelmi szállásfér őhelyek száma alapján az utolsó helyen áll a Kistérség. A kereskedelmi szállásfér őhelyeken eltöltött vendégéjszakák lakónépességhez viszonyított nagysága szerint ugyancsak az utolsó, de már valamilyen eredmény mutatkozik. (22. táblázat) . A magánszálláshelyek adatait összefoglaló táblázat szerint még siralmasabb a kép, ami fejlesztések elindítását teszi mindenképp szükségessé. ( 23. táblázat) .
22. táblázat A kereskedelmi szállásfér őhelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2006)
Kereskedelmi Vendégéjszaka 1000 szállásfér őhelyek Kereskedelmi lakosra szállásfér őhelyek (db) 1000 lakosra (db) (db) Balmazújváros 1827 61 808 Berettyóújfalu 93 2 77 Debrecen 5889 29 1478 Derecske-Létavértes 0 0 18 Hajdúböszörmény 554 9 177 Hajdúhadház 44 1 22 Hajdúszoboszló 6966 205 19271 Polgár 135 9 295 Püspökladány 568 11 241 Összesen 16076 29 1848
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
23. táblázat A magánszálláshelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2006)
Magánszálláshelyek Magánszálláshelyek Vendégéjszaka 1000 (db) 1000 lakosra (db) lakosra (db) Balmazújváros 405 13 125 Berettyóújfalu 93 2 48 Debrecen 261 1 88 Derecske-Létavértes 0 0 0 Hajdúböszörmény 58 1 12 Hajdúhadház 45 1 15 Hajdúszoboszló 9902 291 5534 Polgár 38 3 25 Püspökladány 136 3 49 Összesen 10938 20 395
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
49 A Kistérség turisztikai adottságai közük kiemelkednek a Népm űvészeti és kézm űves termékek. Mint például: Álmosd (b őrdíszm űves termékek: lószerszámok, kádár termékek), Bagamér (kézzel kovácsolt termékek), Derecske (fonott bútorok, faragott dísztárgyak, tűzzománc dísztárgyak, nemezb ől készített termékek, csipke, sz űrrátétek, Tiffany üvegb ől készült dísztárgyak), Hajdúbagos (faragott dísztárgyak, bútorok), Hosszúpályi (faragott dísztárgyak, batikolt képek, terít ők), Létavértes (faragott dísztárgyak, kisebb bútorok; fonott kosarak), Sáránd (lószerzsámok, bicskatartók; sz űrrátétek, hímzett terít ők és egyéb kiegészít ők, fazekas termékek: els ősorban konyhai eszközök, kerámia dísztárgyak).
A településekre jellemz ő hagyományok és az azokhoz kapcsolódó rendezvények (felsorolásban szerepelnek azok a rendezvények is, amelyek nem a hagyományos népi mesterségekhez köt ődnek, de a településeken évenként megrendezésre kerülnek.)
• Álmosd: Bocskai csata emlékére (Határában zajlott 1604. október 15-én éjjel Bocskai hajdúinak rajtaütése a császáriakon, amely a szabadságharc els ő gy őzelme volt. ) minden évben Bocskai rendezvénysororzat; Borászat: Szüreti bál; 1812-15. között a településen élt Kölcsey Ferenc: Kölcsey napok:kulturális , irodalmi rendezvények A XVIII. század végén épült népies klasszicista stílusú épületben emlékkiállítás látható, az épület pincéjében pedig borászati kiállítás; Érmelléki Expo: bagamér, Kokad, Létavértes településekkel közösen: Magyar- Román határmenti kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása • Bagamér: Bocskai rendezvénysororzat- Álmosd, Kokad , Létavértes településekkel közösen; Érmelléki Expo • Derecske: Szüreti felvonulás, Országos szántóverseny, Képz őművészeti alkotótábor • Hajdúbagos: Dinnyefesztivál; Hosszúpályival közösen Csontváry képz őművészeti alkotótábor,kiállítás • Hosszúpályi: Borverseny; Csontváry Képz őművészeti Alkotótábor: fafaragás, festés, gobelinkészítés), Kézm űves kiállítások és vásárok ; Szüreti bál; Hagyományörz ő bemutatók • Kokad: Hagyományörz ő falunap • Konyár: arató fesztivál, szüreti felvonulás, kézm űves vásárok, hagyományörz ő falunap • Létavértes: Szüreti nap, borverseny, kórisfesztivál, bocskai napok /lovas hagyományok/, díjugrató és fogathajtó versenyek, huszárbemtutató, hadtörténeti fesztivál 5 évente, hagyományos disznóvágások, Érmelléki expo • Sáránd: Falunap: gombóta fesztivál (gombóta= reszelt tésztából készült étel), néptánc gála
A falusi élethez kapcsolódó tevékenységek turisztikai céllal történ ő bemutatása (pl.: nyitott porták stb) szintén jó lehet őségekkel rendelkezik, hiszen minden településen található olyan épület, ami erre alkalmas lehet. Mint ahogy az él ő népi mesterségek a (kosárfonás, fazekasság stb) bemutatása és ezek termékeinek elkészítése is vonzó lehet a kívülr ől érkez ők számára.
50 3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek
A helyi gazdaság teljesít őképessége, szerkezete és a kistérségek jövedelmi viszonyai között szoros összefüggés mutatkozik. A Derecske-Létavértesi Kistérség – eddigi ismereteink tükrében nem meglep ő módon – Hajdú-Bihar megye alacsonyabb jövedelm ű területei közé tartozik. A kistérség települései közül Derecske és Hosszúpályi kedvez őbb, Konyár és Kokad kedvez őtlenebb jövedelmi viszonyokkal jellemezhet ő (24. táblázat).
A jövedelmi széls őségek területi megjelenése is fontos társadalmi-gazdasági mutatója az egyes kistérségeknek: a Derecske-Létavértesi Kistérség esetében a legalsó jövedelmi kategóriába tartozó adófizet ők aránya b ő négy százalékkal haladta meg a megyei átlagot 2007-ben.
24. táblázat Egy lakosra jutó jövedelem (2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH
Egy lakosra jutó összes belföldi Egy adófizet őre összes belföldi jövedelem jövedelem Álmosd 377 478 1 201 067 Bagamér 291 359 1 310 391 Derecske 499 729 1 253 359 Hajdúbagos 462 845 1 299 501 Hosszúpályi 409 804 1 247 512 Kokad 294 556 942 854 Konyár 281 556 1 097 359 Létavértes 391 474 1 192 699 Monostorpályi 430 266 1 182 172 Sáránd 497 543 1 309 068
A Kistérségen belül Derecske, Sáránd és Hajdúbagos adatai emelhet őek ki, de ezek is csak a megyei átlag alatti értékeket jelentenek. Ugyanakkor Bagamér, Kokad és Konyár értékei egyben a megye legalacsonyabb tíz értékének egyikét is jelentik. (22. táblázat)
51
29. ábra Egy lakosra jutó SZJA-alapot képez ő jövedelem (2006/2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH
A legfels ő jövedelmi kategóriába tartozó adófizet ők aránya ugyanakkor alig haladta meg a Hajdú-Bihar megyei érték felét a Derecske-Létavértesi Kistérségben. Kistérségi átlagot jelent ősen meghaladó értéket csak Derecske és Hajdúbagos produkált.
25. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesültek adatai (2008)
Egy lakosra jutó Rendszeres szociális segélyben kifizetett rendszeres részesültek száma 1000 lakosra szociális segély (Ft) (f ő) Álmosd 18 363 39,6 Bagamér 36 052 75,8 Derecske 15 091 32,8 Hajdúbagos 11 407 24,6 Hosszúpályi 18 824 37,9 Kokad 17 417 34,5 Konyár 20 396 41,1 Létavértes 13 916 28,4 Monostorpályi 6 005 14,3 Sáránd 12 353 27,0
Forrás: TEIR, 2009
A kistérség rendszeres szociális segélyben részesültjeinek nem egészen negyede derecskei illet őség ű: ez kétségkívül elmarad a város népességszámban vagy gazdasági teljesítményben kimutatott súlyától. Bagamér, valamint – kisebb mértékben – Konyár esetében ennek éppen
52 az ellentettje mondható el. A szociális segélyben részesültek ezer lakosra jutó száma egyedül Bagamér esetében mutat kistérségi átlag feletti kiugró értéket, melynek Monostorpályi alig ötödét produkálja (25. táblázat) .
A kistérség fejl ődése, gazdasági-társadalmi sikeressége az egyes települési önkormányzatok költségvetésére is jelent ős hatással van. Bizonyos mértékben az egyes települések prosperitását tükrözik az önkormányzataik által realizált helyi adóbevételek. Alacsony arányuk a költségvetésben egyrészt utal az adott hely gazdasági problémáira (legjelent ősebb tétele általában az ipar űzési adó), másrészt kisebb mozgásteret biztosít a település vezetése számára céljai eléréséhez. A Derecske-Létavértesi Kistérség településeinek nagyobbik része az országos átlaghoz képest kevés helyi adóbevétellel rendelkezik, ami a helyi gazdaság elégtelen fejlettségét mutatja.
53 4. A kistérség területfejlesztési szerepl ői
Derecske – Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása
A Társulást Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd települések hozták létre 2005-ben.
A Társulás feladatai:
• Szervezeti keretet biztosít a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttm űködési rendszerének • Az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, m űködtetése és fejlesztése • Egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása • A térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása • A feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése • Közigazgatási (államigazgatási) feladat- és határkörök ellátása • Térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység)
Egyéb, a térséget érint ő önkormányzati társulások
Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása (DAÖTT)
Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.
Bihari Önkormányzatok Szövetsége
Erd őspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása
Helyi önkormányzatok – A magyar önkormányzati törvény (1990/LXV) értelmében a települési önkormányzatok saját területük viszonylatában a település fejlesztési kérdéseit is kezelik. A településfejlesztés a településrendezéssel együtt kés őbb külön törvényben pontosan szabályozásra került. Az önkormányzatok a fejlesztéseket anyagi er őforrásaikkal, illetve helyi engedélyek kiadásával és helyi jogszabályok alkotásával is segíthetik.
Helyi kisebbségi önkormányzatok – A helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe különösen azokon a településeken lehet jelent ős, ahol magas a kisebbségekhez tartozók aránya (Hosszúpályi, Bagamér, Konyár, Létavértes). Ezek a szervezetek általában pontosan ismerik a
54 helyi kisebbségek problémáit, így partnerként jelent ős funkciókat kaphatnak a fejlesztési projektekben.
Civil szervezetek – A különböz ő tevékenységekkel foglalkozó civil szervezetek legfontosabb szerepe a szunnyadó helyi energiák partnerségeken keresztüli mozgósítása lehet. Legfontosabb területek, amelyeken keresztül a helyi fejlesztési programoknak is tev őleges részesei lehetek például az oktatás, képzés, szociális ügyek, foglalkoztatás, környezetvédelem stb. A civil szervezetek általában innovatív megközelítéssel, nagyobb flexibilitással és speciális megoldási javaslatokkal vihetik sikerre a helyi fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül néhány, a térségben m űköd ő civil szervezet: iskolákat támogató alapítványok, családsegít ő, gyermekvédelmi és szociális szervezetek, a települések fejlesztéséért alakult stb. Kiemelend ő civil szervezet még az Erd őspusztai Kistérségi Humánfejleszt ő Egyesület (Hajdúbagos), vagy az Érmelléki Iskolaszövetség.
Quango szervezetek – A különbség a civil és a kvázi-civil szervezetek között az, hogy míg ez utóbbiak m űködésére a civilekre jellemz ő szabadsági fokok jellemz őek, addig finanszírozásuk leginkább állami vagy valamilyen más közpénzekb ől történik leginkább. A területfejlesztésben számos ilyen m űködik, melyek tevékenysége a kistérség területére is kiterjed. (Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség)
A vállalkozó, profitorientált szféra képvisel ői
Regionális/megyei fejlesztési intézményrendszer szerepl ői:
• Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. • Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács • Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Tanács • Magyar Fejlesztési Bank Hajdú-Bihar megyei képviselete
Dekoncentrált szervezetek
A dekoncentrált szervezetek fontos szerepet játszhatnak a fejlesztésekben a különböz ő engedélyezési eljárások lefolytatásában.
A közigazgatás alsó és középs ő szintjén elhelyezked ő szervezetek nem igazodnak a kistérség határaihoz. A táblázatból leolvasható, hogy a kistérség települései a különböz ő funkciók szerint számos város dekoncentrált intézményének a fennhatósága alá tartoznak. A kistérség
55 két városa rendelkezik ugyan néhány alsó szint ű dekoncentrált szervezettel, de a területi beosztás nem egységes. Különösen negatív az országos egyéni választókerületi beosztás, hiszen a kistérség nem rendelkezik egy közös országgy űlési képvisel ővel, hanem két szomszédos középváros kerületéhez osztották szét a településeket.
14. táblázat: A kistérség területén illetékes dekoncentrált szervezetek központjai
Állategészségügy Debrecen ÁNTSZ Debrecen APEH Nyíregyháza Bányakapitányság Miskolc Építésügy Létavértes
Derecske Erdészeti Igazgatóság Debrecen Gyámhivatal Létavértes
Debrecen Körzeti Földhivatal Debrecen
Berettyóújfalu Közigazgatási Hivatal Debrecen Mez őgazdasági Szakigazgatási Hivatal Debrecen Növényegészségügy Debrecen Okmányiroda Derecske
Létavértes Országos Egyéni Választókerület Hajdúszoboszló
Hajdúhadház Polgárvédelmi kirendeltség Debrecen Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza Regionális Munkaügyi Központ kistérségi kirendeltség Létavértes
Debrecen Rend őrkapitányság Debrecen
Berettyóújfalu Tűzoltóság Létavértes
Berettyóújfalu Városi Bíróság Debrecen
Berettyóújfalu Városi Ügyészség Debrecen
Berettyóújfalu
Forrás: TEIR
56