Doktori Dolgozat -Mészáros Kálmán
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM DOKTORI ISKOLÁJA MÉSZÁROS KÁLMÁN „EVANGÉLIZÁCIÓT SZERVEZTÜNK AZ ISTEN ORSZÁGA TERJESZTÉSE CÉLJÁBÓL” A Magyarország határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre Doktori értekezés az egyháztörténet tárgykörében Témavezető: Dr. Baráth Béla Levente Budapest, 2009 Tartalomjegyzék Előszó……………………………………………………..………………………………………3 I. Felvidék – Szlovákia I. 1. Gyökerek: anabaptisták a Felvidéken a XVI–XVII. században………...………...…6 I. 2. Az újkori baptista misszió megjelenése a Felvidéken I. 2. a) A Tátra környékén…………………………………..…………...………………..11 I. 2. b) A Felvidék nyugati részén………………..……………………….……………..19 I. 2. c) A Felvidék középső és keleti részén…………...…….....……………………….22 I. 3. Baptista misszió a térségben Trianon után I. 3. a) A tátrai baptisták misszója……..…………………..…………...……..…………27 I. 3. b) A nyugat-szlovákiai baptisták missziója..……..……………………….……...33 I. 3. c) A közép- és kelet-felvidéki/szlovákiai baptisták missziója…………………52 I. 4. Különböző baptista missziós tevékenységek és szervezetek napjainkban………………………………………………………………….60 II. Kárpátalja – Ukrajna II. 1. Kárpátalja helyzete a XX. században………………………………………….………65 II. 2. A baptista misszió kezdetei……………...……………………….…….….….…..……67 II. 3. A „cseh uralom” évei alatt….………………………………………………..…………69 II. 4. A kárpátaljai baptista körzetek helyzete a Magyarországhoz való visszacsatolás után……………………………..……….…………75 II. 5. A kárpátaljai magyar baptisták helyzete a szovjet évtizedek alatt………..………78 II. 6. A misszió helyzete a Szovjetunió összeomlása után Ukrajna részeként…………….………………….…………………………………………….82 II. 6. a) Helyzetjelentések a gyülekezetekről 1997/98-ból.….........................……..….84 II. 7. A kárpátaljai magyar baptista misszió távlatai……………………………..………..92 III. Erdély – Románia III. 1. Az erdélyi baptista misszió gyökerei………………..…………...……...……………95 III. 2. Az erdélyi baptista misszió alakulása a trianoni határmódosítás után…………………………………………………….…….…...100 III. 3. A baptisták üldözése a két világháború között………….…………..…………….102 III. 4. Missziói központok kialakulása Trianon után III. 4. a) Szilágysági missziói régió………………………………………………………105 III. 4. b) Érmelléki missziói régió…………………………………………………....…..109 2 III. 4. c) Biharvidéki missziói régió…………………………………………….....……..111 III. 4. d) Székelyföldi missziói régió……………………………………………..……...116 III. 4. e) Az Arad-bánsági missziói régió……….…………………………………....….120 III. 4. f) Zsilvölgyi missziói régió………………………………………..…………..…..121 III. 4. g) Kolozsvár-kalotaszeg missziói régió……………………………………….....122 III. 5. A két szövetség egyesülése…………………………………………………………..124 III. 6. A bécsi döntés és annak következményei (1940–1944)…………………………...126 III. 7. Baptisták helyzete a kommunista elnyomás alatt (1948–1989) III. 7. a) Meghatározó események a hatvanas évek végéig………..………….………129 III. 7. b) Események az ateista önkényuralom bukásáig……………………………..134 III. 8. Az erdélyi baptista misszió helyzete a rendszerváltástól napjainkig……………..……………………………...………………….137 IV. Délvidék – Szerbia, Horvátország, Szlovénia………………………………………..141 IV. 1. A baptista misszió kezdete a Vajdaságban ……………………………..…………143 IV. 2. A baptista misszió kezdete Szlavóniában………………………………………….146 IV. 3. A magyar baptista misszió helyzete a Vajdaságban Trianon után…………..…150 IV. 4. A baptisták helyzete a Magyarországhoz visszacsatolt Délvidéken majd a II. világháború után……………...……….…………..161 IV. 5. Délvidéki baptisták helyzete az ateista diktatúra idején………………...………164 IV. 6. A délvidéki magyar baptista misszió a délszláv polgárháború idején és a mai Vajdaságban………………………………………………168 V. Magyar baptista közösségek Nyugat-Európában és a tengerentúlon V. 1. Nyugat-Európa………………………………..…………………………...……………171 V. 2. Magyar baptisták a tengerentúlon…….……………………………………...……...173 V. 2. a) Észak Amerika…………………………………...…………………………………..174 V. 2. b) Dél-Amerika……………………….……………………………...…………………178 V. 2. c) Ausztrália……………………….…………………………………………………….182 Összefoglalás..…………………………………………………………………….…………..185 Felhasznált irodalom és források………………………………………………………..….189 Summary..………………………………………..……………………………………………194 3 ELŐSZÓ A baptisták meggyőződéssel hisznek a Szentírás Istentől való ihletettségében. Hiszik és vallják, hogy Isten teremtette a világot, benne a földi életet. Mivel az ember fellázadt Teremtője ellen, élete boldogtalan és kilátástalan lett. Isten azért küldte el egyszülött fiát, Jézus Krisztust, hogy isteni hatalmánál fogva legyőzze ősi ellenségünket, a Sátánt és halálból való feltámadása által örök életet kínáljon minden elveszett ember számára. Más protestáns hittestvéreiktől a baptistákat az különbözteti meg, hogy a hitre képtelen cse- csemők megkeresztelését a Szentírással és az ősegyház gyakorlatával összeegyeztethetetlennek tartják és a Biblia eredeti üzenetéhez visszatérve, a hitüket önként felvállaló hitvallókat – Jézus példáját és parancsát követve – vízbe való teljes alámerítéssel keresztelik meg. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő nevüket is, mivel a baptista kifejezés a hitvalló keresztségre, azaz bemerítő gyakorlatukra utal. Az úrvacsorai közösségben is csak az élő hitre jutott, bemerítkezett, és a Krisztus követésé- ben elkötelezett gyülekezeti tagokat részesítik, amit általában havonta egyszer gyakorolnak. Hiszik és vallják, hogy a megtérő bűneit őszintén megbánó embert Isten Szentlelkével újjászüli, átformálja, betölti és ingyen való kegyelméből, az örök élet ajándékában részesíti. Világviszonylatban a baptisták, létszámukat tekintve a legnépesebb protestáns irányzattá váltak az elmúlt évszázadok során. Legnagyobb lélekszámban a baptisták az amerikai kontinen- sen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma családtagjaikkal együtt megközelíti a 110 milliót. Hazánkban, 1846-ban indult meg a modernkori baptista misszió. Ekkor érkezetek ugyanis vissza Magyarországra, a Németországban megtért első magyar nemzetiségű missziómunkások, hogy megosszák az evangéliumot saját honfitársaikkal. Mivel az akkori Magyarország több- nemzetiségű állam volt, az első bibliaterjesztő baptista hitvallók fontosnak tartották kiterjeszteni missziómunkájukat a magyarokon kívül országunk akkori határain belül élő német, szlovák, román, szerb és horvát lakosságra is. Sajnos az első világháborút lezáró trianoni békediktátum ezer éves hazánkat darabjaira törte szét. Soha nem érte olyan veszteség a magyar nemzetet, mint amit a XX. század zúdított rá. Az ország területének kétharmada, a magyar nemzetiségű lakosság egyharmada került az újonnan húzott határokon túlra, akiket másodrendű állampolgárokként kezeltek az újonnan alakult szomszédos államalakulatokban. A Kárpát-medencében együtt élő népeket ettől kezdve hosszú évtizedeken keresztül sorom- pók, szögesdrótok, „vasfüggönyök” választották el egymástól. A helyzetet csak súlyosbította a második világháborút követő szovjet-orosz katonai megszállás és a nyomában kiépülő vallásel- lenes kommunista rendszer, amelyet több mint 40 éven át kellett megcsonkított hazánknak és az elcsatolt országrészek területén élő honfitársainknak is elszenvednie. Ezek az előzmények kényszerítették sok magyar honfitársunkat szülőföldjük elhagyására. A XX. század elején kialakult létbizonytalanság, majd a Trianont követő tragikus ország csonkítás eredményeként egyre inkább fölgyorsuló tempóban magyarok százezrei keltek útra a Kárpát- medence elcsatolt területeiről is, hogy a tengerentúlon keressenek választott hazát, ahol minden- féle vallási és nemzeti diszkrimináció nélkül élhették meg szabadságban hitüket és magyarsá- gukat. 4 A viszontagságos évtizedekben éppúgy, mint napjainkban a magyarországi baptisták jó testvéri kapcsolatokat igyekeztek fönntartani a szomszédos országokban élő, magyar és más nemzetiségű baptista testvéreikkel. A határon túli baptistákkal nemcsak a történelmi gyökerek miatt éreztek szorosabb összetartozást, de a szívük mélyén mindig remélték, hogy a jövőben még inkább fontos lesz a nemzeti és kulturális különbségeken átívelő közös lelki munka. Az 1990-es politikai rendszerváltás után a határok is átjárhatóbbá váltak. Ezt fölhasználva igyekeznek világtalálkozókat szervezni az Európában és a tengerentúl élő magyar baptisták, amit már háromszor tarthattak meg (Budapesten 1992-ben, Nagyváradon 2000-ben, Debrecen- ben 2006-ban), legutóbb közel 7 ezer résztvevővel. A baptisták ma még inkább kezdeményezik az egységesülő Európa többi nemzete felé való nyitást, benne a különböző nyelvet beszélő, de a Szentlélek által egymás szavát egyre inkább megértő hittestvéreikkel való szorosabb együttműködését. Hiszik azt, hogy a nemzeteket elvá- lasztó politikai határok a jövőben egyre inkább jelentőségüket vesztik, és ismét egymásra talál- nak azok is, akiknek Isten egyazon földön jelölte ki lakóhelyüket. A magyar baptisták mai társadalmi megbecsültségét jelzik Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnökünk elismerő sorai, aki a következőképpen méltatta egyházunk hazánkban és a nagyvilág- ban tapasztalt pozitív szerepét és tevékenységét: „A baptisták családja minden időben azt képviselte, szerte a világban és hazánkban is jó példával, hogy a keresztyénség nem csupán hitvallás és elmélet, hanem főképpen erkölcsös és szent életgyakorlat. A baptista lelkület kincsei: a krisztusi szeretet megélése és meg- vallása, a függetlenség és önállóság, a gyülekezeti autonómia, a fegyelem és jámborság, a becsületből és szorgalomból fakadó, odaadó hazafiság, mind-mind a nagyobb, szélesebb befogadó környezet, vagyis mindannyiunkat gazdagító erők. A gyülekezetek megtartó energiái kiáradnak nemcsak a