TISZAFÜRED KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS
KUNHEGYESI MIKRO-TÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS
(Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tomajmonostora)
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési
és -fejlesztési terv (2010-2014)
2010.
1 TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ...... 3 A terv jogszabályi alapjai ...... 3 A terv célja ...... 3 A tiszafüredi kistérség átfogó jellemzői ...... 4 Társadalmi-gazdasági jellemzők ...... 4 Kunhegyesi Mikro-térség ...... 5 Lakónépesség ...... 5 Szociális helyzetkép ...... 7 Közszolgáltatások elérhetősége ...... 7 Közoktatási feladatellátás ...... 9 Intézményhálózat ...... 9 Óvodáztatás ...... 9 Általános iskolai nevelés-oktatás ...... 10 Bejárás, eljárás ...... 11 Összefoglaló a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról ...... 13 A társulás területén működő középiskolák összehasonlító adatai ...... 15 Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a társulás intézményeiben...... 17 A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi társulásban résztvevő önkormányzatok nyilatkozata ...... 18 Intézkedési terv ...... 19 Általános Iskolai feladatellátás ...... 19 Óvodai feladatellátás ...... 20 A társulás környezetének vizsgálata ...... 21 Esélyegyenlőségi relevanciavizsgálat ...... 23 Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások ...... 23 Humánerőforrás ...... 23 Tárgyi fejlesztések ...... 23 Speciális program bevezetése új programként ...... 24 A közoktatási feladatellátás lehetséges középtávú céljai és feladatai ...... 25 A mikro-térségi közoktatási feladatellátás operatív feladatai ...... 28 Elvárható eredmények, sikerkritériumok ...... 30 A közoktatási mikro-térségi intézkedési terv feladatainak ütemezése (2008-2014) ...... 33
2 BEVEZETÉS
A terv jogszabályi alapjai
A terv készítését előíró törvényhely megjelölése
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §. (4) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat- ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet készíteni.
A terv érvényesülése
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §. (4) bekezdésének értelmében az önkormányzat köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és –fejlesztési tervet készíteni. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Önkormányzatunk a 2000-ben elkészített intézkedési tervet 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban felülvizsgálta és a törvényi előírásoknak megfelelően módosította. A közoktatási törvény 132. § (6) bekezdése előírja, hogy az önkormányzatoknak az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-ig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt.
A terv érvényességi ideje
A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás közoktatási feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve 2014. július 31-ig érvényes.
A terv módosításának lehetősége
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően önkormányzatunk a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli, és szükség szerint felülvizsgálja.
A terv célja
A terv célja, hogy a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően meghatározza az önkormányzat kötelező feladatait milyen módon, és formában látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni.
3 Tartalmazza továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, valamint a gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi gyermekhez viszonyított arányának figyelembe vételét.
A tiszafüredi kistérség átfogó jellemzői
Társadalmi-gazdasági jellemzők A tiszafüredi kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti részén, a megye Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megyével határos területén fekszik – a Tisza és Hortobágy között. Területe 847 négyzetkilométer, lakónépességének száma 40700 fő. (2006.)
A kistérséghez 3 város és 10 község tartozik, ezek a helységek a XX. század második feléig a tiszafüredi és kunhegyesi járás települései voltak. Ebből a szempontból tehát a köztük fennálló kapcsolatok tradicionálisnak mondhatók: Tiszafüred és Kunhegyes hagyományos vonzáskörzetének részei. A tiszafüredi kistérség minden településén van olyan történelmi emlék vagy kulturális-néprajzi hagyomány, amely országosan is figyelmet érdemlő. A helyi kézművesek munkáit, a helyi folklórt, a gasztronómiát összehangoltan szeretnék bemutatni az egész kistérségben az ott élőknek és az odalátogató turistáknak.
A kunhegyesi mikro-térségben több nagy múltú civilszervezet működik, ők is hathatós segítséget nyújtanak a kistérségi településeken élők kapcsolatainak erősítésében.
A tiszafüredi kistérség településhálózatát 18 csoportos település alkotja, amelyek 13 közigazgatási egységet képeznek.
A kistérségben nagymértékű a hátrányos helyzetűek aránya, melyek között kiemelt szerephez jut a kistérségi átlagban a lakosság 10 %-át kitevő roma népesség.
A képzettséget illetően a következők mondhatók el a kistérségről: a 8 általánost be nem fejezettek aránya 1,4%; 8 általánossal rendelkezők 23,4%; szakmai oklevéllel, de érettségivel nem rendelkezők 34,5%; érettségizettek 28,1%. A diplomások aránya 12,6%. Mind az érettségizettek, mind pedig a főiskolai végzettséggel rendelkezők száma 2-3%-kal alulmarad a megyei átlagon.
A népesség 37%-a inaktív kereső (főleg nyugdíjasok, járadékosok) és mintegy 30% az eltartott. A társadalmi-gazdasági változások következtében nagy arányban nőtt a munkanélküliek száma. Míg a megyében 26%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, addig a térségben ennél jóval nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal. A munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 9,5, a pályakezdők 6%-os részarányt képviselnek.
A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása folyamatos átalakuláson megy keresztül a mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése következtében. A foglalkoztatottak 13%-a a mezőgazdaságban, 31% az iparban, építőiparban tevékenykedett. A kistérségben a szolgáltatási ágak szerepe emelhető ki, az ezen a területen alkalmazottak aránya 56%.
4 A foglalkoztatottak egy negyede más településeke ingázik. A térség munkaerő-igénye és a helyi munkaerő kereslet struktúrája mind minőségében, mind mennyiségében számottevően eltér a helyi munkaerő kínálattól.
Kunhegyesi Mikro-térség
Lakónépesség
Tiszafüreden és Kunhegyesen él a kistérség lakosságának 58%-a, itt a népsűrűség mintegy háromtizedével meghaladja a kistérségi átlagot. A települések kétharmada 1-5 ezer lélekszámú község, ahol a térség lakóinak további négytizede, a településcsoporton belüli aprófalvakban a népesség 4%-a él. A népsűrűség 48 fő/km2, így a megye legritkábban lakott kistérsége.
Lakónépesség száma 13.682 Állandó népesség száma 14.218 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 458 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 376 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 1367 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 766 Állandó népességszám változása 1990-2009 (- / +) -1469 1. sz. táblázat
Az elmúlt időszakban folyamatos népességfogyás volt megfigyelhető, melyben a természetes fogyás mellett az elvándorlás is jelentős szerepet játszik. Ez a népesség életkor, nemek, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás szerinti összetételének változásával is együtt járt. A táblázatból jól látható, hogy a lakónépesség száma Kunhegyesi Mikro-térségben 13.682 fő, az állandó népesség száma pedig 14.218 fő. Az utóbbi 19 évben a lakosság számának változása negatív irányt mutat, az elmúlt években folyamatos volt a csökkenés. Ma a térségben 1469 fővel kevesebben élnek, mint közel két évtizeddel ezelőtt.
1. számú ábra
5 A lakónépesség Kunhegyes városban és annak környékén közel állandónak tekinthető. A települési adatokból látható a 0-2 éves korosztályt tekintve, hogy a következő négy évben belül kisebb mértékű pozitív változás várható, amikor a jelenleg két évesek elérik a hat éves (tanköteles) kort. Ez azonban jelentős létszámnövekedést nem jelent. A mikro-térség legnagyobb népességgel rendelkező települése Kunhegyes. (2. sz. táblázat)
A térségben élőknek 21%-át teszik ki a 0-18 éves korú gyermekek. Az állandó népességhez viszonyítva 10% a 6-14 éves korcsoport aránya. Jóval kevesebb (5%) a középiskolás korosztály aránya. A legfiatalabb korosztályok aránya hasonlóan alacsony: 3% a 3-5 évesek aránya és 3 % a 0-2 éves korosztály aránya. Jól látható az elmúlt 19 év népességfogyás eloszlása is. Az állandó népesség számához viszonyítva hasonló mértékben csökken a népesség Tiszaroffon (20%) és Tomajmonostorán (22%). Ezen települések meghaladják a mikro-térségi átlagot (10 %). A népességfogyás mértéke alacsonyabb Tiszaszentimrén (7%), Kunhegyesen (8%) és Tiszagyendán (9%).
A lakónépesség korcsoportonkénti összetétele Tiszaroff Tomajmonostora Tiszagyenda Tiszaszentimre Kunhegyes Lakónépesség száma 1720 760 1053 2184 7965 Állandó népesség száma 1800 760 1053 2286 8319 Állandó népességből a 0-2 48 19 18 148 225 évesek száma Állandó népességből a 3-5 49 16 33 53 225 évesek száma Állandó népességből a 6-14 173 81 163 222 728 évesek száma Állandó népességből a 15-18 66 44 49 140 467 évesek száma Állandó népességszám -357 -165 -95 -154 -697 változása 1990-2006 (- / +) 2. sz. táblázat
Az adatokat elemezve látható, hogy mikro-térségben élő gyermekek korcsoportonkénti megoszlása sajátos képet mutat. A gyermeklétszám 46%-a általános iskolás korú gyermek, 26%-uk középiskolás, az óvodás korosztály 13%-os arányt képvisel, míg a 0-2 éves korosztály 15§-ot. (2.számú ábra)
Gyermekek korcsoportonkénti eloszlása
0-2 évesek 15-18 évesek 15% 26% 3-5 évesek 13%
6-14 évesek 46%
2.számú ábra
6 Szociális helyzetkép
A településeken élők szociális helyzetére jellemző, hogy a munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest 10,5% körüli értékeket mutat, kivételt képez Tiszaszentimre (7%) és Tomajmonostora (8%), ahol ennél alacsonyabb. Ebben a mikro-térségben a munkanélküliek 33 %-a tartósan munkanélküli, településenként eltérő arányban. Tiszaroffon a munkanélküliek 58%-a, Tomajmonostorán 84%-a, Tiszagyendán 83 %-a, Tiszaszentimrén 82%-a, Kunhegyesen 18%-a hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni. Rendszeres szociális segélyt a mikro-térségben élők 5%-a kap. A helyi lakosokhoz viszonyítva Tiszaroffon 13%, Tiszagyendán 9%, Tiszaszentimrén 5%, Kunhegyesen 3%, Tomajmonostorán 11% az arány. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben a térség gyermekeinek 60%-a részesül. 29% azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknek a szülei nem nyilatkoztak hátrányos helyzetükről. A nyilatkozatok hiányossága azt jelzi, hogy az önkormányzatok gyakran nem érik el a szülőket.
Szociális helyzet Tomaj- Tisza- Tisza- Kunhe- Térségi Tiszaroff monos- szent- gyenda gyes összes tora imre Álláskeresők száma a településen 258 59 103 161 907 1488 Ebből tartósan álláskereső (legalább 149 50 85 37 164 485 12 hónapja álláskereső) Hány háztartás kap rendszeres nincs 160 70 97 11 338 szociális segélyt? adat Hányan kapnak rendszeres szociális 232 80 99 11 252 674 segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 255 81 177 324 934 1771 kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 156 48 42 13 292 551 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei 0 33 135 35 642 845 nem nyilatkoztak 3. sz. táblázat
Közszolgáltatások elérhetősége
A közszolgáltatások elérhetősége tekintetében az óvodai nevelés a mikro-térség minden településén helyben elérhető. Általános iskolai oktatás tekintetében is helyileg minden településen van intézmény, de szervezet szerint a tomajmonostorai és a tiszaszentimrei intézmények a Kossuth Lajos Gimnáziumhoz (Tiszafüred) tartoznak. Tiszagyenda, Tomajmonostora, Tiszaroff, Tiszaszentimre és Kunhegyes településeken a logopédiai ellátást és a nevelési tanácsadást a tiszafüredi többcélú és a JNSz Megyei Pedagógiai Intézet közötti megállapodás alapján vehetik igénybe. A korai fejlesztés, a fejlesztő felkészítés, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás a megyei önkormányzat fenntartásában történik, az alapfokú művészeti oktatás pedig Kunhegyesen.(4. sz. táblázat)
7 Gyermekjóléti alap és szakellátások Ezt a feladatot minden településen önálló intézményfenntartással látják el. 2008. január 1-től a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás által alapított intézményben (Tiszafüred Kistérség Szociális Szolgáltató Központ) kerül ellátásra minden település vonatkozásában. Az alapellátások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatás a térség minden településen biztosított, az igények azonban dinamikusan növekednek. Családi napközi, házi gyermekfelügyelet nem működik a mikro-társulásban. Ilyen közszolgáltatásokat a környező településeken sem vehet igénybe a lakosság. Így a 3 év alatti gyermekek szükség szerinti elhelyezése nem biztosított. A 0–2 év közötti gyermeket nevelő anyák gyermekeinek felügyelete a térségben nem biztosított. Az anya iskolai elfoglaltsága, így a munkavállalást segítő átképzési, képzési idején, ilyen szolgáltatást nem tudnak igénybe venni. Kunhegyesen 20 férőhelyes bölcsőde működik, amely fogadja a 3 éves kor alatti gyermekeket. Ez a városban jelentkező igények 100 %-át lefedi. A 2009-es évben 24 gyermek vette igénybe a bölcsődei ellátást, így az intézmény kapacitáskihasználtsága 120%. Családok átmeneti otthonának működtetése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) bekezdése szerint csupán a 30 ezer főnél több állandó lakossal rendelkező településeken kötelező, ezért ilyen intézményt a társulás nem tart fenn.
A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Három feladatot a települési önkormányzat lát el, ezek az alapfokú művészetoktatás, a gyermekjóléti szolgáltatás és a bölcsődei ellátás. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozik. Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a gyógytestnevelés, valamint a napközi otthonos ellátás feladatait a települési önkormányzat a kistérségi társulással közösen látja el.
A feladatellátás fenntartói háttere Társulás saját Kiszervezett formában fenntartású Települési Közszolgáltatások non profit, civil, Többcélú Megyei intézménye vagy önkor- egyházi szervezet, vagy Társulás önkormányzat gazdasági mányzat gazdasági társaság társasága Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás X X X Alapfokú művészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás X X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X X Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, X pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés X X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona 4. sz. táblázat
8 Közoktatási feladatellátás Intézményhálózat Kunhegyes Város Önkormányzata és Tomajmonostora, Tiszaszentimre, Tiszaroff, Tiszagyenda községek Önkormányzatai társulási megállapodást kötöttek a közoktatási feladatok intézményi társulásban történő ellátására. Az intézményi társulás neve, székhelye: Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1.
A társulás intézményei: 1.) Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Többcélú, közös igazgatású, közoktatási intézmény. Tagintézményei: - Kossuth Úti Általános Iskola és Szakiskola – (székhely) Kunhegyes - Dózsa Úti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kunhegyes - Általános Iskola – Tiszagyenda - Általános Iskola – Tiszaroff
2.) Kunhegyes Város Óvodai Intézménye Tagintézményei: - Óvodai Intézmény – Kunhegyes székhely és 3 telephely - Napköziotthonos Óvoda – Tomajmonostora - Napköziotthonos Óvoda – Tiszaszentimre - Napköziotthonos Óvoda – Tiszaroff - Napköziotthonos Óvoda – Tiszagyenda
Óvodáztatás
A kunhegyesi mikro-térségben minden településen van óvodai ellátás, 5 óvodai intézmény, 8 feladatellátási hellyel működik. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága a mikro-térségben 89 %- os. Kunhegyesen és Tiszagyendán maximális gyermeklétszámmal működnek az óvodák, a legtöbb szabad férőhely Tiszaszentimre óvodájában van, itt a férőhely kihasználtság csak 68%-os. A térségben viszonylag magas a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek száma. Az óvodába beíratott gyerekeknek 66%-a hátrányos helyzetű gyermek, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 25%. Gyógypedagógiai nevelésben 3 óvodás gyermek részesül.
3. sz. ábra (Óvodába beíratott HH, HHH gyermekek aránya)
9 Az óvodai intézménynek nagyon jó a kapcsolata a védőnői szolgálattal. A védőnők minden évben jelentést készítenek a Polgármesteri Hivatal számára a született gyermekek számáról és a várandós anyák számáról, amelyet az óvodai intézménynek is megküldenek.
Problémát okoz, hogy az óvodák a délutáni időszakban a csoportokat összevonják, s csak azok a gyermekek vehetik igénybe a teljes nyitvatartási időben lévő ellátást, akiknek a szülei munkaviszonyban állnak. Nehezen áttekinthető, hogy kik azok a gyerekek, akik a törvényi szabályozás, és kik azok, akik egyéb okok (pl. GYES-en lévő vagy főállású anyák) miatt maradnak ki a délutáni óvodai ellátásból. Az intézményi adatok azt mutatják, hogy a délutáni csoportösszevonások nagy számban érintik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, számukra a délutáni óvodai ellátás nem biztosított. Ezzel kapcsolatosan fontos a helyzet pontos felmérése, és a HH, HHH gyermekek délutáni nevelésének biztosítása.
Óvodai intézmények száma Tomaj- Tisza- Tisza- Kunhe- Tisza- Térségi monos- roff gyenda gyes szentimre összes tora Óvodai intézmények száma 1 1 1 1 1 5 Óvodai feladat ellátási helyek száma 1 1 1 4 1 8 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma 75 37 30 263 75 480 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma 56 27 29 262 51 425 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű 44 9 28 163 38 282 gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos 33 7 5 48 13 106 helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket 0 0 0 0 0 0 betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű 0 0 0 0 0 0 gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan 0 0 3 0 0 3 neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma 3 1 1 11 3 19 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5. sz. táblázat
Általános iskolai nevelés-oktatás
A mikro-térségben minden településen megoldott az általános iskolai nevelés-oktatás, összesen 49 iskolai osztály működik az, a gyermeklétszám 959 fő. Magántanulói státuszban 1 gyermek van, sajátos nevelési igényű az általános iskolás gyermekek 11%-a. Gyógypedagógiai oktatásban Kunhegyesen 8 tanuló részesül. Magas a hátrányos helyzetű tanulók (62%) és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (23%) aránya a mikro-térségben. Az általános iskolai tanulók 39%-a veszi igénybe a napközi ellátást. A mikro-térség intézményei 1 főállású gyógypedagógussal rendelkeznek. A hatályban lévő törvényi szabályozások által előírt rehabilitációs órák tartása, továbbá utazó gyógypedagógusok alkalmazásával gyógypedagógusok által elkészített egyéni fejlesztési terv alapján - fejlesztő pedagógus alkalmazásával történik.
10
4. sz. ábra
Alapfokú oktatási intézmények száma Tisza- Kun- Térségi Tiszaroff gyenda hegyes össz. Általános iskolai intézmények száma: 1 1 2 4 Általános iskolai feladat ellátási helyek száma 1 1 5 7 (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai 7 8 44 59 oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai 8 8 33 49 oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai 155 99 705 959 oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma 0 0 1 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 15 11 53 79 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai 0 0 8 8 tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 123 78 393 594 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók 71 32 117 220 száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma 23 13 67 113 (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban 10 13 114 137 (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban 89 50 236 375 (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 0 0 8 8 6. sz. táblázat
Bejárás, eljárás
A mikro-térségben élő gyermekek és tanulók közül a legtöbben a lakóhelyükön működő nevelési-oktatási intézményekbe járnak. Az óvodába járó gyermekek száma a mikro-térségben 425 fő. Közülük a helyi óvodákba járnak 414-en, ez a gyermekek 97%-a. Kunhegyesről 4, Tiszaszentimréről 6 gyermek jár át
11 Tomajmonostorára. Tiszagyendáról 1 gyermek jár át Kunhegyesre. Az eljárók aránya az óvodások körében 3%-ot tesz ki. A mikro-térség óvodáiba járók közül a hátrányos helyzetű gyermekek száma 282 fő, ami az óvodába járó gyermekek 66 %-a, halmozottan hátrányos helyzetű óvodások aránya 25%. Az általános iskolai tanulók vonatkozásában megállapítható, hogy a mikro-térségen belül a gyermekek a lakóhelyükön járnak iskolába, csupán 2% jár át másik településre (Kunhegyesre és Tiszaburára). A mikro-térség iskoláiba járó alsó tagozatos tanulók közül a hátrányos helyzetű gyermekek száma 280 fő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 115 fő. A mikro-térség iskoláiba járó felső tagozatos tanulók közül a hátrányos helyzetű gyermekek száma 313 fő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 135 fő.
Eljáró gyermekek, tanulók
Tisza- Tomaj- Tisza- Kun- Tisza- óvodába jár roff monostora gyenda hegyes szentimre A településen élő óvodás 211 27 134 960 57 gyermekek, tanulók száma Óvodába jár 56 27 30 255 57 helyben 56 27 29 251 51 más településre eljáró 0 0 1 4 6 éspedig - - Kunh. Tomajm. Tomajm. Alsó tagozatos (1-4. évf.) 74 - 52 311 - helyben 73 - 47 311 - más településre eljáró 4 - 5 - - Kunh., éspedig Kunh. - - - Tiszabura Felső tagozatos (5-8. évf.) 81 - 52 394 - helyben 76 - 49 394 - más településre eljáró 6 - 3 - - Kunh., éspedig Kunh. - - - Tiszabura 7. sz. táblázat
Eljáró hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
Tomaj- Kun- Tiszaszent HH Tiszaroff Tiszagyenda monostora hegyes -imre A településen élő óvodás 169 16 103 560 38 gyermekek, tanulók száma Óvodába jár 44 16 28 167 38 helyben 44 16 28 163 38 más településre eljáró - - - 4 -
Alsó tagozatos 64 - 40 176 - helyben 61 - 40 176 - más településre eljáró 3 - - - -
Felső tagozatos 61 - 35 - - helyben 57 - 3 - - más településre eljáró 4 - - - -
12 Tomaj- Kun- Tiszaszent HHH Tiszaroff Tiszagyenda monostora hegyes -imre A településen élő óvodás 104 7 37 195 13 gyermekek, tanulók száma Óvodába jár 33 7 5 48 13 helyben 33 7 5 48 13 más településre eljáró - - - - -
Alsó tagozatos 35 - 12 68 - helyben 35 - 10 68 - más településre eljáró - - 2 - -
Felső tagozatos 36 - 20 79 - helyben 36 - 19 79 - más településre eljáró - - 1 - - 8. sz. táblázat
Összefoglaló a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról
A mikro-térségben több összevont intézmény is működik, valamint egy egyházi fenntartású általános iskola. Az intézmények az alábbi alapfeladatok valamelyikét látják el: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, alapfokú művészetoktatás, szakiskolai képzés. A térségben egy általános iskolai gyógypedagógiai tagozat működik, ahol 8 hátrányos helyzetű tanuló fejlesztése folyik. A hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya 64% a mikro-térségben. Ez rendkívül magas. A térség átlagát jóval meghaladja Tiszagyenda óvodája és iskolája, ahol ezeknek a gyermekeknek az aránya 88%. E tekintetben meghaladja még a térségi átlagot a tiszaroffi óvoda (79%) és az iskola (79%), valamint a Tiszaszentimrei óvoda (75%). A hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya Kunhegyesen a mikro-térségi átlaghoz közeli értéket mutat (63%). A mikro-térség óvodáiban, iskoláiban magas a halmozottan hátrányos helyzetű (átlag 23%) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya (7%). A mikro-társulás területén működő egyházi fenntartású 1-8 évfolyamot működtető Kunhegyesi Református Általános Iskola közoktatási megállapodás szerint részt vállal a város hátrányos helyzetű tanulóinak ellátásában. A térségi halmozottan hátrányos helyzetű tanulói átlagot a tiszaroffi iskola (46%) és óvoda (59%), valamint a tiszagyendai általános iskola (32%) haladja meg. A térségi átlaghoz közeli arányokat mutat a tomajmonostorai (26%) és tiszaszentimrei (25%) óvoda. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a mikro-térségi átlag alatt marad Tiszagyenda község óvodájában (17%), valamint Kunhegyes óvodáiban és iskoláiban (18% és 16%).A sajátos nevelési igényű gyermekek a gyermek- és tanulólétszám 7%-át teszik ki a kunhegyesi mikro-térségben. A tiszaroffi iskolai tanulók 9 %-a és a tiszagyendai iskola tanulóinak 11 %-a tartozik ebbe a csoportba, valamennyivel meghaladva a térségi átlagot. A térség átlagához közeli értéket mutatnak a Kunhegyes területén működő általános iskolák (9%). Megállapítható, hogy egyik intézményben sincs szegregáció. Az iskolai osztályokban és óvodai csoportokba a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közel egyenlő arányban járnak. Kunhegyesi Telephelyen a Tiszafüredi Pátria Alapfokú Művészetoktatási Intézmény biztosítja a néptánc oktatást a gyermekek igényének megfelelően.
13
Összefoglaló táblázat a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
gyermek-, tanulólétszám az OM intézményben Emelt szintű oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai intézmény neve Normál (általános) tanterv azonosító tanítási nyelvű iskolai oktatás tagozat
HH Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH H Kunhegyesi Általános Iskola, 200774 Alapfokú Művészetoktatási 849 583 196 90 741 575 194 82 0 0 0 0 8 8 2 Intézmény és Szakiskola Kunhegyesi Tagintézmények ebből 511 324 87 46 503 316 85 38 0 0 0 0 8 8 2 (Kossuth+Dózsa) Szakiskola 84 58 6 18 84 58 6 18 Tiszaroffi Tagintézmény 155 123 71 15 155 123 71 15 0 0 0 0 0 0 0 Tiszagyendai Tagintézmény 99 78 32 11 99 78 32 11 0 0 0 0 0 0 0 Kunhegyes Város Óvodai 035736 425 282 106 10 TiIntézménye ebből Kunhegyesi Tagóvodák 262 163 48 5 Tiszaroffi Tagintézmény 56 44 33 1 Tomajmonostorai Tagintézmény 27 9 7 0 Tiszaszentimrei Tagintézmény 51 38 13 1 Tiszagyendai Tagintézmény 29 28 5 3 Kunhegyesi Református 200639 194 69 30 5 194 69 30 5 0 0 0 0 0 0 0 Általános Iskola 9. sz. táblázat
14
A társulás területén működő középiskolák összehasonlító adatai (a nappali tagozatos formában tanulók)
Kunhegyes város ad otthont a mikro-térség két középiskolájának, melyeknek fő profilja a szakiskolai képzés, de természetesen vannak szakközépiskolai és gimnáziumi osztályok is. Az egyik egy nagy létszámú, megyei fenntartású középiskola, a másik pedig egy a települési önkormányzat által működtetett, összevont intézmény. Mindkét intézménybe elsősorban a szomszédos településekről bejáró tanulók járnak.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nappali képzésben gimnáziumi és szakközépiskolai érettségit ad, majd a középiskola elvégzése után informatikai rendszergazda végzettségi is megszerezhető 2 év alatt. Az intézményben a szakképzési évfolyamokon a 2009/2010. tanévben a következőkben felsorolt 11 szakma közül választhattak a diákok: asztalos; épületasztalos; cukrász; bolti eladó; húsipari termékgyártó; kőműves; növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó; pincér; szakács; szerkezetlakatos; feső, mázoló és tapétázó. Az intézményben 450 tanuló részesült szakiskolai képzésben. Ezen tanulók 42 %-a hátrányos helyzetű, 43 %-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A lemorzsolódók aránya első évfolyamon 15,2 %. Évfolyamvesztéssel továbbhaladt 55 tanuló. Út a szakmához Programban 75 diák vett rész, mindegyikük hátrányos helyzetű. A szakiskolai képzésben részt vevő tanulók 71 %-a más településről jár be. Ezen tanulók 40 %-a hátrányos helyzetű, 25 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolában 98 tanuló részesült szakközépiskolai képzésben. Ebben a képzési formában részt vevő tanulók 46 %-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű 10 %. Út az érettségihez Programban 17 tanuló vett részt, akik mindannyian hátrányos helyzetűek, de közülük is 8-an vannak halmozottan hátrányos helyzetűek. Más településről 31 tanuló jár az intézménybe, ezek a tanulók halmozottan hátrányos helyzetűek. Gimnáziumi képzésben 133 tanuló részesült az elmúlt tanévben. A tanulók 32 %-a hátrányos helyzetű, 12 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Évfolyamvesztéssel továbbhaladt 1 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Út az érettségihez Programban 19 hátrányos helyzetű tanuló vett részt, közülük 13-an halmozottan hátrányos helyzetűek. A 133 tanulóból 45-en látogatják az intézményt más településről. A beutazók 44 %-a hátrányos helyzetű, 6 % halmozottan hátrányos helyzetű.
A Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskolában 11-12. évfolyamon folyik a szakképzés. A tanulók 3 szakma közül választhatnak, ezek a következők: szociális gondozó és ápoló szak; irodai asszisztens szak; valamint panziós, falusi vendéglátó szak. Előfordul, hogy tanulói létszám hiányában a tanévkezdéskor nem indítják el az összes szakot. A 10. számú táblázat létszámadatai alapján elmondható, hogy a szakiskolai tanulók 66 %-a hátrányos helyzetű, 7 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A lemorzsolódók aránya első évfolyamon 2 %. A 2009/2010-es tanévben évfolyamvesztéssel továbbhaladt 10 tanuló. 1 tanuló a tanév során magántanulóvá vált. A szakiskolában tanuló diákok 69 %-a más településről jár be. A bejáró tanulók 59 %-a hátrányos helyzetű, 5 %-a halmozottan hátrányos helyzetű.
A középfokú oktatási intézményekben indított szakok alapján kijelenthető, hogy a középiskolai oktatás követi a városban működő vállalkozások igényeit.
15
A társulás területén működő középiskolák összehasonlító adatai
Középiskola neve Középiskola1: Jász Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Középiskola2: Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Gimnázium és Kollégium Intézmény és Szakiskola Címe, azonosítója 5340 Kunhegyes, Kossuth L. u. 15-17. 5340 Kunhegyes, Kossuth L. u. 43. Fenntartó neve, címe Kunhegyes Város Önkormányzata, Tiszagyenda Község Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszaroff Község Önkormányzata Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Tanulólétszám kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 450 189 192 98 45 10 133 43 16 84 58 6 Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Az előző iskolaévben kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés lemorzsolódottak össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 32 13 9 2 0 2 3 1 0 18 12 5 Lemorzsolódók aránya az Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi adott képzési formában kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés tanulókhoz viszonyítva az 15,2 % 0 % 0 % 2 % első évfolyamon (%) Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Évfolyamvesztéssel kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés továbbhaladt össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh Össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 55 26 21 0 0 0 1 0 1 10 8 2 Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Magántanulóvá vált kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Út az érettségihez/Út a kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés szakmához Programban össz. hh hhh Össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh résztvevők 75 75 0 17 17 8 19 19 13 0 0 0 Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi Más településről bejáró kolai képzés képzés képzés képzés kolai képzés képzés képzés képzés tanulók száma össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 321 129 82 31 30 0 45 20 3 58 34 3 Kollégiumi férőhelyek és Rendelkezésre álló férőhely: 120 Kollégisták száma: 21 Rendelkezésre álló férőhely: 0 Kollégisták száma: kollégisták Szervezett utaztatási programban résztvevők 46 71 0 száma 10. sz. táblázat
16 Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a társulás intézményeiben
1 gyermekre, tanulóra jutó OM Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) intézmény neve hozzájárulás (Ft) azonosító 2007 2008 2009 2007 2008 2009 Kunhegyes Város 035736 Óvodai 125.698.000 168.395.000 161.208.000 - - - Intézménye Kunhegyesi 106.346.000 96.387.000 96.161.000 479.441 387.096 378.587 Tagóvodák Tiszaroffi 8.282.000 28.543.000 24.478.000 123.612 453.063 437.107 Tagintézmény Tiszagyendai - - 4.904.000 - - 175.142 Tagintézmény Tomajmonostorai 3.463.000 17.385.000 13.662.000 119.414 560.806 506.000 Tagintézmény Tiszaszentimrei 7.607.000 26.080.000 22.003.000 133.456 511.373 267.882 Tagintézmény Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú 200774 342.754.000 379.489.000 359.831.000 - - - Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Kunhegyesi 293.285.000 260.554.000 246.911.000 385.901 358.889 334.568 Tagintézmények Tiszagyendai 22.078.000 58.690.000 55.242.000 176.624 469.520 581.495 Tagintézmény Tiszaroffi 27.391.000 60.245.000 57.678.000 175.583 383.726 372.116 Tagintézmény
Kiegészítő normatív vagy egyéb támogatásokat a társult önkormányzatok rendszeresen igényelnek. Az integrációs támogatást a fenntartó önkormányzat igényli az iskola tanulói után. Minden vizsgált intézményben egy bizonyos szinten biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása: ezt szemléltetik a továbbtanulási adatok, valamint a tanórán kívüli programokban való részvételi arányok. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelkedően magas aránya és a rosszabb lemorzsolódási mutatók miatt azonban további intézkedésekre, beavatkozásokra van szükség. Az intézményekben a tanulók oktatásának feltételei részben biztosítottak, az SNI gyermekek oktatásához a szakos ellátás részben biztosított. Az SNI gyermekek egyéni fejlesztését utazó tanárokkal látják el. A humánerőforrás kapacitás fejlesztésre szorul, fejlesztés lehet saját (főállású) gyógypedagógus alkalmazása. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét is segíti, hogy a pedagógusok rendszeresen módszertani továbbképzéseken vesznek részt. Az iskolákban alkalmazzák a fejlesztő pedagógia eredményeit. Az intézmények és a településeken működő társadalmi, civil és szakmai fórumok közötti kapcsolat rendszeres, az iskolák és az óvodák között jó szintű a kapcsolattartás. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelkedően magas aránya azonban további intézkedéseket, beavatkozásokat igényel a kistérség településein.
17 A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási intézményi társulásban résztvevő önkormányzatok nyilatkozata arról, hogy:
kötelező feladatait intézményfenntartással, megállapodás alapján, vagy társulás útján kívánja ellátni.
A mikro-térségi társulás Önkormányzatainak Képviselőtestületei kötelező feladatait továbbra is intézményi társulás keretében kívánja ellátni. 2007. január 1-én kezdte meg működését – társulási megállapodás alapján - a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola, melynek székhelye: Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás. A társult települések: Tiszagyenda, Tiszaroff.
2007. július 1-én szintén Kunhegyes székhellyel megkezdte működését az óvodai intézményi társulás. Kunhegyes Város Óvodai Intézménye tagintézményei: Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszaszentimre és Tomajmonostora Óvodái.
A szakszolgálati feladatellátás a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás keretein belül a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet és a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás között kötött megállapodás alapján történik.
A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulásban résztvevő települések önkormányzatai kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a későbbiekben az intézményi társuláshoz csatlakozni kívánó településeket – mindkét feladatellátás – vonatkozásában fogadják.
milyen önként vállalt feladatokat kíván ellátni intézményi fenntartással, megállapodással, vagy társulásban.
A Kunhegyesi mikro-térségben a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Kossuth Úti Tagintézményében működik szakiskola - önként vállalt feladatellátással – együttműködési megállapodás alapján a Mesterségek Iskolája Alapítvánnyal. A kistérség igényeit kielégítve kívánja önkormányzatunk továbbműködtetni a szakiskolát.
A térségi feladatokat ellátó Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartását önkormányzatunk a 2007/2008-as tanévtől kezdődően további működtetésre átadta a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Önkormányzat számára. Az intézmény továbbra is hozzájárul a város kulturális rendezvényeinek színvonalasabbá tételéhez.
18 INTÉZKEDÉSI TERV
Az egyes települések és intézmények főbb jellemzői, problémái, fejlesztési céljai
Általános Iskolai feladatellátás
Kunhegyesi Tagintézmények
A településen 511 tanuló látogatja a Kossuth vagy Dózsa úti általános iskolák valamelyikét, közülük 9%-uk sajátos nevelési igényű. Gyógypedagógiai oktatásban az intézmény tanulóinak 1,6%-a részesül. Hátrányos helyzetű a tanulók 63%-a, halmozottan hátrányos helyzetű a korosztály 17%-a. Az általános iskolában az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók fejlesztését 1 fő gyógypedagógus látja el. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulókkal közös iskolai oktatásának és nevelésének személyi és tárgyi feltételei csak részben adottak. Tárgyi fejlesztés vonatkozásában az általános iskolai feladatellátás valamint a város és a mikro-térség verseny és szabadidős sportja szempontjából egy új tornaterem építése volt az elsődleges cél, ez a 2010/2011. tanévre meg is valósul. Az iskola tanulólétszámát valamint a működő csoportok számát figyelembe véve megállapítható, hogy az intézmény tornatermei túlzsúfoltak, kihasználtságuk maximális. A csoportok és osztályok testnevelés órákon sem mindig jutnak be a tornaterembe. Az újonnan épülő tornaterem kistérségi szinten fogadja a jövőben a tanulókat, melynek elérhetőségét iskolabusz beszerzésével biztosítanánk. A meglévő általános iskolai épületek felújítása, rekonstrukciója indokolt. Így a nyílászárók cseréje, az épületek hőszigetelése, elektromos hálózat és a vizesblokk felújítása, ott ahol még nem történt meg.
Tiszaroffi Tagintézmény:
Az iskolába járó tanulók száma 155 fő. Az iskolában az SNI-s tanulók száma 15 fő, mely a tanulók 10%-át jelenti. A napközis tanulók száma 89 fő, ez több mint az intézményben tanuló gyermekek fele.Részükre a törvényi kötelezettségeknek megfelelően fejlesztő foglalkozásokat tartanak, heti 3 és heti 4 órában. A fejlesztést az iskola tanári állományába tartozó fejlesztő pedagógus látja el, aki jelenleg végzi a gyógypedagógia szakot. A gyerekek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervek kerültek kidolgozásra. A fejlesztésekhez a fejlesztőhelyiség adott, megfelelően felszerelt.
Szükséges az általános iskola épületeinek külső felújítása, hőszigetelése és ahol még nem történt meg, a nyílászárók cseréje, a taneszköz-ellátottság javítása..
Tiszagyendai Tagintézmény
Az iskolába járó tanulók száma 99 fő. Az SNI tanulók száma 11 fő. Az intézményben az általános iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva magas a hátrányos helyzetű (78 fő) és halmozottan hátrányos helyzetű (32 fő) gyermekek száma. A tanulók 50%-a veszi igénybe az intézményben a napközis ellátást. Ez jelentős javulás a korábbi 24%-hoz képest. Tiszagyendán az óvoda és az iskola egy épületegyüttesben került kialakításra. Az új tornaterem megépítése az óvodai és iskolai feladatellátást szolgálná. Szükséges lenne
19 felújítani az épület előtti járdát, alsó tagozaton a mellékhelyiségeket, a sportpályát, továbbá korszerűsítésre szorul a fűtés és a nyílászárók cseréje is indokolt lenne.
Óvodai feladatellátás
Kunhegyesi Tagintézmény és Telephelyei
Kunhegyesen az óvodás korú gyermekek ellátása 4 telephelyen valósul meg. A helyi óvodákba beíratott gyermekek száma 262 fő, ebből hátrányos helyzetű 163 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 48 fő. Megállapítható, hogy az óvoda minden óvodás korú gyermeket tud fogadni. Az óvodában 11 vegyes csoport működik. Az intézmény eszköz felszereltsége az alapvető feladatellátást biztosítja, fejlesztő szobával rendelkezik. A prognosztizált óvodás korúak számát tekintve újabb óvodai férőhelyek kialakítása nem indokolt, viszont szükséges az elaprózott 4 telephelyen működő óvodai intézmény működtetését egy óvodai épületben megszervezni. Az elavult épületek kiváltása és egy új intézménykomplexum kialakítása az intézmény fenntartási költségeit jelentősen csökkentené és helyet kaphatna egy tornaszoba, orvosi rendelő is az új intézményben. Az óvodai intézmény épületeinek felújítása, nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése, tetőcsere, vizesblokk felújítása is jelentősen javítaná az óvodai feladatellátást. Gyógypedagógus alkalmazása a feladatellátáshoz szükséges. Azoknál az óvodás gyerekeknél, akiknél valamely területen a tanulási képességek egyéni fejlesztését javasolták, a közoktatási törvényi szabályozások értelmében az ellátás részben biztosított.
Tiszaroffi Tagóvoda
Az óvodai férőhelyek (75) biztosítják a település óvodáskorú gyermekeinek a teljes beóvodáztatását. A Tiszaroffi Tagintézménybe beíratott gyermekek száma 56 fő, ebből hátrányos helyzetű 44 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 33 fő. Az óvodai gyermekcsoportok száma 3. Jelenleg az alkalmazotti létszám 1 fő óvodapedagógussal kevesebb. Fejlesztő pedagógus van az óvodában. Az óvoda rendelkezésére áll egy fejlesztőhelyiség és egy jól felszerelt tornaszoba. A Tiszaroffi Tagintézmény óvodájában a gyermeklétszám jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. Szükséges az udvari játékok felújítása, fejlesztése és az udvar parkosítása. Szükségessé vált a nyílászárók cseréje és az épület homlokzatának felújítása, hőszigetelése.
Tiszagyendai Tagóvoda
A Tiszagyendai Tagintézménybe beíratott gyermekek száma 29 fő, ebből hátrányos helyzetű 28 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 5 fő. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma 3. Az óvodában 1 vegyes csoport működik, 2 óvónővel.
A csoportszoba jól felszerelt, fejlesztőhelyiség nincs, az egyéni fejlesztés a könyvtárban folyik, amit 2 szakember lát el - egyéni fejlesztési tervek alapján - kiscsoportos és egyéni fejlesztésben egyaránt. Pszichológiai szolgáltatást a kunhegyesi szakszolgálat lakóhelyközeli szolgáltatásként látja el.
20 Tiszagyendán az óvoda és az iskola egy épületegyüttesben került kialakításra. A tornaterem hiánya a tiszagyendai gyermekek mindegyikének problémát okoz. Az újonnan megépülő tornaszoba az óvodai és iskolai feladatellátást szolgálja majd. Szükséges az épület akadálymentesítése, a gyermekmosdók felújítása-korszerűsítése, az óvoda udvari játékainak EU szabvány szerinti bővítése.
Tomajmonostorai Tagóvoda
Az óvódába beíratott gyermekek száma 27 fő, ebből hátrányos helyzetű 9 gyerek, halmozottan hátrányos helyzetű 7 gyerek. Fejlesztőhelyiség nincs az intézményben. Annak ellenére, hogy az ellátás a lakóhelyhez közeli - a kunhegyesi szakszolgálati intézményben történik - a szülők számára problémát okoz a Kunhegyesen elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Nem szívesen hordják be a gyerekeket a Szakszolgálat intézményébe. A Tomajmonostorai Tagintézmény teljes felújítása, akadálymentesítése megtörtént. A gyermeklétszám jelentős változásával nem kell számolni.
Tiszaszentimrei Tagóvoda
A Tiszaszentimrei Tagintézménybe beíratott gyermekek száma 51fő, ebből hátrányos helyzetű 38 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 13 fő. Az óvodáskorú gyerek számára biztosított a férőhely. Az óvodában 3 csoport működik, vegyes korosztályi csoportokban. A gyerekek fejlesztésére fejlesztőhelyiség áll rendelkezésre, melynek felszereltsége megfelelő. Logopédus heti egy alkalommal jár ki az intézménybe. A gyógypedagógus ellátottság lakóhelyközeli ellátása biztosított. Az üres foglalkoztató termet célszerű volna tornaszobává átalakítani, mivel az nincs az intézményben.
A társulás környezetének vizsgálata
Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a Tiszafüredi Kistérség Többcélú Társulás Tanácsa ülésén és képviselőtestületi határozatban is kinyilvánította azon szándékát, hogy a közoktatási feladatellátásban mind az óvodai, mind az általános iskolai feladatok vonatkozásában fogadja a társulni kívánó településeket.
Kunhegyes Város Önkormányzata és Tomajmonostora, Tiszaszentimre, Tiszaroff, Tiszagyenda Községek Önkormányzatai társulási megállapodást kötöttek a közoktatási feladatok intézményi társulásban történő ellátására.
21
A mikro-társulást ábrázoló térkép
Az intézményi társulás neve, székhelye: Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1.
Az intézményi társulás intézményei:
Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Többcélú, közös igazgatású, közoktatási intézmény. Tagintézményei: - Kossuth Úti Általános Iskola és Szakiskola – (székhely) Kunhegyes - Dózsa Úti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kunhegyes - Általános Iskola – Tiszagyenda - Általános Iskola – Tiszaroff
Kunhegyes Város Óvodai Intézménye Tagintézményei: - Óvodai Intézmény – Kunhegyes székhely és 3 telephely - Napköziotthonos Óvoda – Tomajmonostora - Napköziotthonos Óvoda – Tiszaszentimre - Napköziotthonos Óvoda – Tiszaroff - Napköziotthonos Óvoda – Tiszagyenda
22 Más település nem jelezte csatlakozási szándékát Kunhegyes Város Önkormányzata felé. Abádszalók település közvetlenül szomszédos a mikro-térségi közoktatási társulással, azonban Abádszalók Önkormányzata nem kívánt csatlakozni a Többcélú Társulás területén létrejött intézményi társulásokhoz. Az ábádszalóki Általános Iskola hh, illetve hhh tanulói létszámáról nincsen adatunk.
A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás (székhelye: 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1.) az alábbi infrastrukturális pályázatokat nyújtotta be:
1./ Kunhegyesen tornaterem, Tiszagyendán tornaszoba építése.
2./ Tiszaroffon és Tomajmonostorán az óvodai intézmények rekonstrukciós felújítása, a homlokzat felújítása, hőszigetelése, a nyílászárók teljes cseréje.
3./ Utólagos akadálymentesítés a K.Á.I.A.M.I. Tiszaroffi Tagintézményben, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés céljából.
4./ Kunhegyes Város Óvodai Intézménye feladatellátási helyeinek infrastrukturális fejlesztése.
Esélyegyenlőségi relevanciavizsgálat
A tervezett beruházások, fejlesztések a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a települési átlagnál, az átlagnak megfelelő arányban befogadó intézményben valósul meg.
Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások
Humánerőforrás
Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján a legfontosabb beavatkozást sürgető teendők a településben/társulásban: A nevelőtestület képzettsége igazodik az intézmény jelenlegi feladataihoz, a szakos ellátottság jó. Az új, közös igazgatású szervezetből fakadóan tovább növelhető a szakos ellátottság szintje. Tovább kell stabilizálni azonban a nyelvtanítás és a művészetoktatás nevelői ellátottságát. az óvodai tagintézményekben, különös tekintettel a Kunhegyesi Tagintézményre gyógypedagógus alkalmazása a Kunhegyesi Óvodai Intézményben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek délutáni óvodai ellátása
Tárgyi fejlesztések Kunhegyesen tornaterem, Tiszagyendán tornaszoba építése. Az általános iskola Kossuth Úti Tagintézmény épületeinek teljes felújítása sürgető feladat
23 Mind az óvodai, mind az iskolai feladatellátást szolgáló intézményegységek rekonstrukciója, felújítása, nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése, vizes blokk felújítása. Az intézményegységeknél jelzett bővítések (szertárak, fejlesztő szoba, udvari játékok). Az intézmények akadálymentesítése, ahol még nem történt meg.
Megállapítható, hogy az intézményi társulásban résztvevő települések a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítják a kötelező közoktatási feladatellátást. A fentiekben jelzett szakember ellátottság hiányát szükséges rövid időn belül megoldani. A feladatellátás minőségét jelentősen javítaná az intézményegységeknél jelzett rekonstrukciós felújítások, bővítések, és az újonnan építendő tornaszoba és tornaterem – sikeres pályázat esetén – megvalósulása.
Az intézményi társulásban résztvevő települések napjainkban is és a közoktatási törvény előírásának megfelelően 2008. szeptember 1-től is fogadják három éves kortól a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az óvodákban.
Az intézményi társulásban résztvevő települések jelenleg is kielégítik az óvodai ellátás iránti igényeket. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX . tv. 132.§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt biztosítanak.
Az óvodás és általános iskolás gyermekek a törvényi szabályozásnak megfelelően, a szülő nyilatkozata alapján veszik igénybe az ingyenes étkeztetést. A nyilatkozatot az intézmények szerzik be a szülőktől.
Az óvodai és iskolai körzethatárokat a 61/2007. (II.27) és 62/2007. (II.27.) Kt. határozatokkal állapította meg a képviselőtestület, úgy, hogy a körzetek megállapításánál figyelemmel volt a közoktatási törvény 90.§ (1) bekezdés előírásaira. A képviselőtestület ha szükséges a körzethatárokat felülvizsgálja és a körzet módosításokat elvégzi.
Az intézményi társulásban résztvevő települések a törvényi szabályozásnak megfelelően a szülő nyilatkozata alapján biztosítják az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét.
Speciális program bevezetése új programként Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Kossuth Tagintézménye varrómunkás képzés bevezetését
A Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola és Óvoda Dózsa Tagintézménye 2002. szeptemberétől bevezette a művészeti alapoktatás területén a zenei képzést. Megtörtént a furulya és zongora szak kibővítése a gitár szakkal. Tervben van a kistérség településeire kihelyezett tagozat működtetése, valamint dob szak indítása és iskolai zenekar alakítása.
24 A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS LEHETSÉGES KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS FELADATAI (2008-2012)
A mikrotérség társadalmi, gazdasági és demográfiai prognosztizációja (5-6 évre)
A mikro-térségben nem várható domináns változás a munkaerő gazdálkodás tekintetében. A gazdaság szerkezeti változása sincs kilátásban Kunhegyesen és környékén. A helyi igényeket kielégítő, transzfer útvonalak előnyeit kihasználó, logisztikai elveket szem előtt tartó ipari fejlesztés jelenthet kiutat, ehhez azonban az ipari parkok mértékadó fejlődése kínálhat esélyt.
Várható létszámok:
Az óvodások számának várható alakulása 2007-2012.
Óvodások száma 2007/08. 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12. Kunhegyes 227 227 253 273 268 Tiszagyenda 30 30 30 31 34 Tiszaroff 69 67 64 64 58 Tiszaszentimre 66 59 58 57 60 Tomajmonostora 29 21 26 38 33
Az óvodai létszámok a következő években nagyobb mértékű változást nem mutatnak.
Általános iskolások számának várható alakulása 2007-2012.
település 2007/08 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12. Kunhegyes 855 815 790 765 760 Tiszagyenda 95 94 94 94 94 Tiszaroff 156 162 168 172 170
Az általános iskolák jelenlegi létszámokkal számolnak 2012-ig. Természetesen a települések a jelenlegi formájában szeretnék az óvodai ellátást és a nyolc évfolyamos iskoláztatást folyamatosan biztosítani a lakóhelyen. A tankötelezettség kiterjesztésével a mikro-térség települései megállapodhatnak a Kunhegyesen, Tiszafüreden és Tiszaörsön működő, önkormányzati középiskolákkal a kötelező feladatellátás tekintetében.
25 A KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉS STRATÉGIAI ELEMEI (SWOT elemzés)
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
a központi források esélyei (NFT II.. a gyermeklétszám tartós hiánya, apadása, TÁMOP, TIOP pályázatok), a létszámfüggő normatív finanszírozás a kistérségi, mikro-térségi összefogásban hatásai, rejlő előnyök, a fejlesztéseket indukáló források elapadása, a kistérségi, társulási normatív többlet szűkülése, normatíva előnyei, a társulások stabilitását veszélyeztető, helyi esélyegyenlőségi tervek kimunkálása és az döntések (esetleges kiválások, átlépések ehhez kapcsolódó programok elindítása, labilissá tehetik az intézménytársulást), a tanítás-tanulás kínálatát elősegítő tanórán bonyolult és a helyi kompetenciákat kívüli programok kiterjesztése a társult meghaladó pályázatok, iskolákban, a spontán szegregációt elősegítő folyamatok az alapfokú művészetoktatás mikro-térségi felerősödése (települések népesség fogyása, a feladatellátásának megszervezése. hátrányos helyzetű lakossági populáció koncentrációja), az „eltűnő” címzett támogatások hiánya, következményei (pl. pedagógus továbbképzés, szakmai szolgáltatások normatívája, stb.), a pályázati konstrukciók elszámolási nehézkessége, illeszkedési disszonanciák (igények és támogatott területek)
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
elkötelezett pedagógusok, heterogén, az átlagosnál rosszabb helyzetben a települések ragaszkodása a helyi lévő társadalmi, szociális és kulturális hátterű közoktatási feladatellátáshoz, lakosság, a létrejött intézményi társulás életképessége, gyermeklétszám csökkenése a térségben, kohéziója, finanszírozási hiányok és az ebből fakadó, szándék a pedagógus kompetenciák akut gondok a közoktatásban, megújításában (integrált oktatás, súlyos esélykülönbségek, iskolai szelekció a kompetencia alapú nevelés-oktatás), kistelepüléseken, a közoktatás tartalmi megújításában és a pedagógiai szakszolgálat nem jut el minden korszerűsítésben elkötelezett fenntartók, klienshez, a szakos ellátás kiteljesítésére tett konkrét a hozzáadott érték kimutatását biztosító lépések, mérés-értékelési intézményi gyakorlat a mikro-térségi központ fogadókészsége, hiánya, nyitottsága, együttműködési nehézségek az újonnan a pedagógiai szakszolgálat működik a létrejött társulásban, megyei intézménnyel kötött szerződés az óvoda és iskolaépületek infrastruktúrája alapján. (sok a funkcionális helyiségek hiányával küszködő, rosszul felszerelt intézmény), az alapfokú művészetoktatás alacsony lefedettsége a mikro-térségben.
26 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI, TARTALMA
a közoktatási szolgáltatások mikro-térségi az együttműködések erősítése: tartalmi megújításához szükséges vezetői és a fenntartók között és az pedagógus kompetenciafejlesztés, intézmények között, szemléletformálás, pedagógus közösségek között, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése az intézményhasználók körében (szakszolgálat, prevenció, szociális, mentális az intézményi infrastruktúra szolgáltatások háttere) fenntarthatóságának, fejlesztésének az iskolák által nyújtott szolgáltatások biztosítása, színvonalának emelése: pl. integrációs a szolgáltatások körének bővítése, nevelés bevezetése és működtetése, kiterjesztése a kistelepülések iskolahasználói kompetencia alapú oktatás-nevelés, szakos számára, ellátottság, helyben szervezett logopédiai, a rugalmas szakember foglalkoztatási módok gyógytestnevelési szolgáltatások, kiterjesztése az intézményi társulásokra, az idegen nyelvoktatás (prioritásként az az esélykompenzációt elősegítő oktatási angol) és az informatika feltételrendszerének szolgáltatások forrásmenedzsmentjének erősítése elősegítése.
Oktatáspolitikai környezet:
Az Oktatási Minisztérium 2003-ban közreadott stratégiai dokumentuma, a hazai „közoktatás- fejlesztési stratégia” markánsan fogalmazta meg a fontosabb stratégiai elemeket 7 területen:
1. Az oktatás eredményességének és az alapvető készségek fejlesztése. 2. Az esélykompenzáció, esélyegyenlőség biztosítása. 3. A pedagógus szakma helyzetének javítása, a pedagógus pálya presztizsének növelése. 4. Az információs és kommunikációs kultúra elterjesztése a társadalomban. 5. Az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, komfortbővítése (az EU normák érvényesítése). 6. Az idegennyelv-tudáshoz szükséges eszközállomány fejlesztése. 7. A közoktatás hatékonyságának, minőségének fejlesztése, a menedzsmentek eredményességének javítása.
Stratégiánk tekintetében orientáló a kormány egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiája, amely az oktatási ágazat számos területét átfogja (közoktatás, szakképzés, felnőttoktatás, stb.).
27 A MIKRO-TÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS OPERATÍV FELADATAI:
Az egyes települések szerepe a térségi feladatellátásban
A mikro-térség településeinek munkamegosztást kell kialakítaniuk a közoktatás operatív feladataiban: fórumok, pedagógusképzések, előadások váltott helyszíneken, egy-egy diákprogram megszervezésekor: (pl. vetélkedő, diáksport verseny, bajnokság, stb.).
A meglévő mikro-térségi központok segíthetik a még nem társult települések optimális ellátását, a reális léptékű kooperációt.
Fejlesztési lehetőségek:
Az óvodai neveléssel összefüggő feladatok:
Szakmai együttműködés kialakítása a kistérség óvodái között (mérések, minőségfejlesztési munkában való kooperáció).
Általános iskolai nevelés területén:
Korosztályi közművelődési programok kistérségi szervezése (pl. diákelőadások vándoroktatása, gyermekszínház, rendhagyó irodalom órák, hangszerbemutatók, stb.). Mikro-térségi szakmai együttműködés, szakmai munkaközösségi munka erősítése. Általános és középiskolai átmenet könnyítése, előkészítése, megfelelő pályára irányítás. A szakszolgálati feladatok kistérségi szintű ellátásának továbbfejlesztése. Távlati cél a kistérségi, (mikro-térségi) tanügy-igazgatási feladatellátásának megszervezése. Az IKT eszközök fejlesztésének eredményeként a kistérségi közoktatási információs hálózat kiépítése is megvalósulhat.
Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában:
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal kialakított együttműködés keretében a Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata módszertani segítséget nyújt. Az együttműködés továbbfejlesztése szükséges. A szakértői bizottságok tevékenységének mikro-térségi, koordinált igénybevétele.
28 A tanulók felzárkóztatásának és esélyegyenlőtlenségének céljai:
Közös pályázatok a mikro-térség iskoláinak, óvodáinak konzorciumával: integrált nevelés-oktatás, az IKT eszközpark és tananyagok bővítése. Az integrációs nevelés programjának módszertani munkacsoportjának létrehozása a program módszereinek és munkakultúrájának segítésére, Az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok módszertani kultúrájának megújítása közösen kialakított, pályázott programok segítségével. Tehetségközpont kistérségi, mikro-térségi kialakítása a tehetség ígéretű tanulók kiválasztására. Tehetséggondozó programok kialakítása (szünidei foglalkoztatás, levelező program)
A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése:
A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése. Óvodavezetői, igazgatói és helyettesi mikro-térségi fórum létrehozása, illetve a már működő szakmai közösségek további bővítése, fokozott támogatása. Intézményközi szakmai munkaközösségek létrehozása (mikro-térségi és kistérségi szinten). Pedagógiai szakmai szolgáltatások bővítése pályázati források révén, a kistérség közreműködésével.
Tanügyigazgatási tevékenység szakszerű megszervezése:
Kistérségi, (mikro-térségi) oktatási menedzsment kialakításával – koordinátor és szakmai közösségek - eredményesebb pályázati tevékenység, hatékonyabb erőforrás-felhasználás, szakszerűbb oktatásirányítás, koncepciózus tervezőmunka valósulhat meg.
A vázolt célok, feladatok teljesítésére kiegészítő források szükségesek:
a kötelező felszerelések, eszközök koncentrált beszerzése, a mikro-térség által foglalkoztatott, utazó szakemberek megbízása A közös szakemberek(pl. hiányszakosok) foglalkoztatása a helyettesítési hálózat kialakításával, utazó szakemberek számára a közlekedési feltételek megszervezése (mikro- térségi szinten).
29 ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK, SIKERKRITÉRIUMOK
A mikro-térségi társulás szintjén: A mikro-térség valamennyi települése nyitottá válik a törvényességi és szakmai segítség elfogadására és együttműködik a közoktatási feladatok ellátásában; A pedagógus továbbképzésekre fordítható források koncentrálásával hatékonyabbá válik a humán erőforrás gazdálkodás (javul a szakos ellátottság, eredményesebbé válik a pedagógiai munka); Ésszerűbb lesz a közoktatáshoz kapcsolódó ágazatok feladatellátása (közművelődés, gyermekjóléti szolgálat, könyvtári ellátás, óvoda-és iskola egészségügy, gyermekvédelem, közlekedésszervezés, prevenció, etnikai program, integráció stb.); Megvalósul a fenntartók és az intézményvezetők rendszeres szakmai-jogi segítése (pl. az új jogszabályok értelmezése, munkajogi tanácsadás, stb.); A mikro-térségi szintű együttműködésben vállalt feladatellátás hatással lesz a megyei és a települési fejlesztési tervekre; A társulás elősegíti az Európai Uniós, a kistérségi preferenciákat szolgáló források elnyerését, követhető felhasználását; Racionális tervezéssel hozzájárulhat a települések közoktatásának költséghatékonyabb teljesítéséhez.
Az óvodai nevelés területén: 3 éves kortól a tanköteles korig a gyermekek óvodai nevelése a lakóhelyen történjen, vállalva a 3 évet betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kötelező óvodai felvételét; Az intézményhálózat kötelező, minimális eszközrendszerének fejlesztése közös forráskereséssel, pályázatokkal; A mikro-térségben jól bevált szakmai innovációk és fejlesztések multiplikálása; A viselkedészavarok, fejlődési egyenlőtlenségek felismerése, korai szűrése és adekvát fejlesztés megvalósítása; A pedagógiai szolgáltatás és szakszolgáltatás feltételeinek bővítése; Önértékelésen alapuló minőségfejlesztés megvalósítása.
Általános iskolai nevelés-oktatás, átjárhatóság érdekében: Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés azokban az iskolákban, ahol ennek feltételei megteremthetők; A felülvizsgált pedagógiai programok operatív megvalósítása;
30 Humán erőforrás-fejlesztés, a pedagógus továbbképzések tervszerű alakításával a módszertani képzések előtérbe helyezése, helyettesítési rendszer kiépítése; Önértékelésen és igényfelmérésen alapuló tervezés, intézkedés meghonosítása az iskolákban, a minőségirányítási programok megvalósításának folyamatos értékelése; Egészségnevelési, környezetvédelmi és prevenciós programok megvalósulásának követése.
Szakiskolai oktatás: Hatékony pályaorientációs programok megismerése, alkalmazása az iskolai rendszerű és az azon kívüli képzésben; 16 éves korig az általános iskolai tanulmányokat be nem fejező tanulók felzárkóztató oktatása 1 vagy 2 évfolyamon, sikeres befejezés után szakképzési évfolyamon való felkészítés a szakmai vizsgára; A szakképzési szakaszban eredményes átmenet megteremtése, a lemorzsolódás csökkentése; A szakma iránti érdeklődés fokozása, belső motiváció megteremtése a szakképesítés megszerzéséért; Együttműködés a gazdasági kamarákkal és a munkaadókkal.
Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátása terén: Komplex rendszer működtetése, amely elősegíti, hogy minden gyermek időben, lakóhelyén, vagy annak közelében az állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. Az át- és visszatelepítés mobilitásának fejlesztése. Mikro-térségi szinten működjön hatékonyan a prevenció, logopédiai és fejlesztő pedagógiai segítés, gyógyító testnevelés. Elsődleges cél e területen: a felderítés, az előszűrés, a meggyőzés és az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. Humán erőforrás fejlesztés a pedagógus továbbképzések, átképzések lehetőségeinek feltárásával és térségi megszervezésével. A fejlesztő pedagógia elméleti és gyakorlati ismereteinek tervszerű, a bázisintézményhez kötődő terjesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók, fiatalok társadalmi integrációjának segítése, hatékony együttműködés az érdekképviseleti, és a gyermekvédelemben érintett szervezetekkel. Az uniós normák megismerése, elsajátíttatása a sajátos nevelési igényű fiatalok megítélésében.
Alapfokú művészetoktatásban: Teljes körű, a mikro-térség minden 6-22 éves lakosa számára elérhető művészetoktatás kiszélesítését kell célul kitűzni több művészeti ág vonatkozásában. A területi egyenetlenségek megszüntetése, a tehetség-ígéretek felkutatása és gondozása.
31 Támogatni, erősíteni kell a pedagógusok át- és továbbképzését. Bővíteni, támogatni kell a művészetoktatás intézményeinek közéleti szerepét. A művészeti oktatásban részt vállaló pedagógusok adatbázisának létrehozása- szabad kapacitás jobb kihasználása érdekében
Az etnikai kisebbség nevelése- oktatása: A cigány kisebbséghez tartozó gyerekek és tanulók nevelésének, oktatásának kiemelt követése, a tanulási életút során, az iskolai kudarcok és lemorzsolódás csökkentése.
A tanulók felzárkóztatásának, az esélyhátrányok csökkentésének kistérségi érdekében: A szegregációhoz vezető folyamatok korlátozása, szakszerű intézmény-ellenőrzés és felügyelet segítségével. A települési és intézményi esélyegyenlőségi tervek megvalósulásának elősegítése. Az integrált nevelés, ill. a sajátos nevelési igényű gyerekek/tanulók szakszerű ellátását célzó pedagógusképzés/továbbképzés feltételrendszerének célzott támogatása. Az intézményközi együttműködés hatékony támogatása.
A tehetséggondozás mikro-térségi rendszerének kiépítésére: A szakmai szervezetek szerepvállalását, partnerségét kérve a tehetséggondozó decentrum megalakítása. A pozitív pedagógiai gyakorlat erősítése, népszerűsítése.
Az egészséges életmódra nevelés, bázisintézményekre alapozott koncepciójának kialakítása érdekében: A mindennapos testnevelést célzó pedagógus-továbbképzés, tréningek, úszásoktatás rendszerbe állítása. A térség természeti adottságait kihasználó turisztikai programok kiemelt kezelése. Drog-, dohányzás- és alkoholellenes valamint bűnmegelőzési programok. Környezetvédelmi, természetvédelmi programok.
Pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése területén: Pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése munkaközösségek működtetése tanulmányi versenyek szervezése, bonyolítása tehetségkutató versenyek kulturális versenyek szervezése szaktanácsadás, szakértői tevékenység megszervezése szolgáltatók versenyeztetésével
32 pedagógus továbbképzések szervezése információszolgáltatás (diáklap, pedagógus újság) szakmai nap szervezése szakmai előadások szervezése, tartása tanulmányutak szervezése (benchmarking látogatások) bemutató foglalkozások, órák szervezése fejlesztési pályázatok készítése
A pedagógiai szakszolgáltatások fejlesztése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézettel kötött megállapodás alapján:
Cél: a teljes körű ellátás
Tartalma:
logopédiai ellátás (5 éves korúak teljes körű ellátása) nevelési tanácsadás, szakvélemények készítése pszichológiai vizsgálat, terápia iskolaérettségi vizsgálat o diszlexia prevenciós szűrés és terápia o szakértői bizottsági vizsgálatot megelőző szűrővizsgálatok végzése o pszicho-diagnosztikai és terápiás tevékenység o egyéb nevelést – oktatást segítő feladatok (tanácsadás szülői értekezleten, belső továbbképzés nevelési értekezleteken, egyéni szakirányú segítségadás a pedagógusoknak) o egyéni fejlesztés o gyógytestnevelés, o pályaválasztási tanácsadás, o információszolgáltatás o kapcsolattartás önkormányzatokkal, intézményekkel
A KÖZOKTATÁSI MIKRO-TÉRSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE (2008-2014.)
Az intézmények szakos ellátottságának áttekintése és a szükséges koordináció megteremtése.
Felelős: intézményvezetők, illetve Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Határidő: minden tanév előkészítésekor
33 A KÖZOKTATÁSI MIKRO-TÉRSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KAPCSOLATRENDSZER
1. /A kistérség települései közösen oldják meg a szak- és szakmai ellátás feladatait, segítik a települések tanügy-igazgatási feladatainak végzését:
külső szakértők egyeztetett felkérésével, közös célpályázatok benyújtásával, az aktuális tanügyi, gazdálkodási intézkedések közös értelmezésével
2./ A kistérségi fejlesztési terv megvalósítására partnerkapcsolatot építenek ki:
a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzattal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal, szülői szervezetekkel, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, térségi Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, egyházakkal, vállalkozókkal, stb.
A FEJLESZTÉS ANYAGI FORRÁSAI
Önkormányzatunk pénzügyi kondícióit tekintve az elkövetkezendő években a saját forrást nem, vagy csak a nagyon szükséges feladatokhoz tudja biztosítani. A központi támogatási lehetőségeket kihasználva, pályázatok útján kívánjuk a nagyobb mértékű fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani.
Ezen beruházások megvalósítására a szükséges önkormányzati forrás biztosításával korábban címzett támogatás elnyerésére pályázatot nyújtottunk be.
A hazai és Európai Uniós forrásokat is tartalmazó - a minőségi közoktatás megteremtését célzó program az Új Magyarország Fejlesztési Terv.
Az ÉAOP-2007-4.1.1/2F - Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására pályázat célja a közoktatási reform támogatása, a minőségi közoktatás megteremtése és a mindenki számára hozzáférhető, korszerű és integrált intézményhálózat kiépítése, az esélyegyenlőség, informatikai fejlesztések, átfogó minőségfejlesztést célzó program. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, energiatakarékossá tételét egyaránt.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program első prioritásának konstrukciói az oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatják. A most egyeztetésre bocsátott pályázati kiírások célja a felsőoktatási intézmények oktatással, kutatással, vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek a tudásalapú
34 társadalom és gazdaság követelményeinek megfelelő, európai értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat nyújtani.
„A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése (TIOP 1.1.1)” c. pályázati kiírás célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. „Intelligens iskola” létrehozása. A konstrukció elsősorban az informatikai infrastruktúra fejlesztését biztosítja a digitális tábla és más informatikai eszközök (számítógépek, Wifi hálózati elemek, projektorok, kiszolgáló eszközök) beszerzésén keresztül
Az önkormányzati fejlesztések támogatására területi kötöttség nélkül használható fel a regionális kezelésű HÖF-CÉDE pályázati forrás, egyik forráseleme az oktatási intézmények felújítása.
Az intézmények saját bevételeikből, valamint szintén pályázati úton nyert pénzeszközökből tudnak minimális fejlesztéseket végrehajtani.
A Tiszafüredi Kistérség Többcélú Társulás keretén belüli együttműködés, az egyes közoktatási feladatok megállapodás, társulás formájában történő ellátása további fejlesztési lehetőségeket biztosíthat.
ZÁRADÉK: A terv érvényességi ideje
A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás közoktatási feladat-ellátási intézményhálózat -működtetési és – fejlesztési terve 2014. augusztus 31-ig érvényes.
A terv módosításának kezdeményezései, módosításai
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85 § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kistérségi intézkedési terv módosítását bármelyik társult önkormányzat kezdeményezheti.
A Kunhegyesi Mikro-térségi Közoktatási Intézményi Társulás Mikro-térségi, feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét Kunhegyes Város Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat 2010. augusztus ____-i ülésén felülvizsgálata és a szükséges módosításokkal elfogadta.
A fejlesztési terv felülvizsgálatának kötelező időpontja 2012. augusztus 31.
Kunhegyes, 2010. augusztus. 4.
Szabó András a gesztor önkormányzat polgármestere
35