DOCSLIB.ORG

Az Adventív-Terminológia Sl Négynyelvű Segédszótára, Egyben

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Az Adventív-Terminológia Sl Négynyelvű Segédszótára, Egyben Bot. Közlem. 90(1–2): 65–93, 2003 AZ ADVENTÍV-TERMINOLÓGIA S. L. NÉGYNYELVÛ SEGÉDSZÓTÁRA, EGYBEN JAVASLAT EGYES SZAKSZAVAK MAGYAR MEGFELELÕINEK HASZNÁLATÁRA BALOGH LAJOS Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály 9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9., [email protected] Elfogadva: 2003. október 29. Kulcsszavak: adventív, szinantróp, ruderális, invázió-ökológiai terminológia; görög/latin, angol, német, magyar szakszótár Összefoglalás: Jelen munka az adventív-, valamint az ehhez szoros szálakkal kapcsolódó szinantróp, ruderális, továbbá az újabb keletû invázió-ökológiai terminológia görög/latin, angol, német és magyar nyelvû szaksza- vainak gyûjteménye (mintegy 300 tétel), négynyelvû szakszótára. Célja nem az egyes szakkifejezések értéke- lése, definíciójuk megadása, hanem kizárólag az utóbbi másfél évszázad szakirodalmában elõforduló görög/ latin szakkifejezések angol, német és magyar nyelvû átiratainak (angolosított, németesített és magyarosított alakjainak), valamint angol, német és magyar megfelelõinek megadása, párhuzamba állítása. A magyar nö- vénytani szaknyelv ápolásának jegyében fogant további célja ennek bõvítése: egyes, eddig csak idegen szóval illetett fogalmak ezúton javasolt magyar megfelelõire való javaslattétel. „Az ország, a nép még nem haza …, nincs más haza, csak az anyanyelv.” Márai Sándor Közel másfél évszázada, hogy a növénytani szakirodalom a flóra alkotóelemeinek emberhez való viszonya szerint való osztályozására különleges, fõként görög eredetû tu- dományos szakkifejezéseket is használ. Az adventív növényekkel, a növényzet szin- antropizálódásával, vagy a ruderális élõhelyekkel foglalkozó, továbbá az utóbbi évtize- dekben kifejlõdött invázió-ökológiai tárgyú szakszókincs – terminológia – megalkotása, bõvítése, rendszerbe állítása és értékelése terén DE CANDOLLE-tól (1855) napjainkig jelentõs számú botanikus tevékenykedett. E dolgozat jellege miatt most csak utalunk az irodalomjegyzékben található szerzõkre és mûveikre, amelyek anyaggyûjtésünk alapját jelentették (cf. index litt.). Az idegen nyelvû szakkifejezések magyarításában, magyar megfelelõik megalkotá- sában az elsõ lépések BORBÁS (1893) nevéhez fûzõdnek. Majd fél évszázada, hogy e té- ren PRISZTER (1957) az addigi legjobb magyar nyelvû áttekintést adta. A késõbbiek folyamán rajta kívül (PRISZTER 1960, 1969, 1997) még SOÓ (1964), VÁCZY (1980), TERPÓ (1983, 1994, 1996), UDVARDY (1997, 1998, 2000), valamint FACSAR és UDVARDY (2000) foglalkoztak behatóbban e kérdéskörrel. SIMON (1988), BORHIDI (1995) és NÉMETH (1995) a hazai flóra különbözõ szempontú osztályozásait tartalmazó munkáiban is találhatók ilyen vonatkozások. A Magyar Biológiai Társaság XXIV. Vándorgyûlésén e tanulmány szerzõje mutatta be hasonló tartalmú poszterét (BALOGH mscr.). Ezzel pár- 65 Balogh L. huzamosan készült az a hazai tanulmány, amely elsõsorban a növényi invázió-ökológia fogalmi definícióit, azok összefüggéseit kívánta megvilágítani (BOTTA-DUKÁT és mtsai 2002). A nemzetközi (fõleg közép- és kelet-európai) és a hazai szakirodalomra is jellem- zõ, hogy sajnos az idõk folyamán az egyes fogalmak tartalma, egymáshoz való viszonya, rendszerezése terén különbözõ, olykor egymásnak ellentmondó, vagy következetlensé- gekkel terhelt értelmezések láttak napvilágot. Jelen munka nem értékelõ céllal született, hanem az adventív- valamint az ehhez szoros szálakkal kapcsolódó szinantróp, ruderális, továbbá az újabb keletû invázió-öko- lógiai terminológia görög/latin, angol, német és magyar nyelvû szakszavainak gyûjtemé- nye, négynyelvû szakszótára kíván lenni (mintegy 300 tétellel). Célja tehát nem az egyes szakszavak részletes definíciójának megadása (hiszen ez olykor többféle), hanem kizá- rólag az utóbbi másfél évszázad szakirodalmában elõforduló görög/latin szakkifejezések angol, német és magyar nyelvû átiratainak (angolosított, németesített és magyarosított alakjainak) valamint angol, német és magyar megfelelõinek megadása, párhuzamba ál- lítása. Ezeket kívánja összegezni, magyar vonatkozásban kiegészíteni, esetenként javítá- sukra, illetve újak bevezetésére javaslatot tenni (1. táblázat). (A gyombiológia tárgykörét nem tárgyalja, de néhány fogalom esetében érinti.) Itt szeretnénk utalni a nemzeti szaknyelvek ápolása érdekében általunk is követendõ- nek tartott gyakorlatra (MICHELBERGER 2001, BÕSZE 2002, GRÉTSY 2002, VIZI 2002). Eszerint a két véglet, vagyis az idegen nyelvû szakkifejezések túlzott mértékû haszná- lata, valamint az ezeket teljesen kiküszöbölni igyekvõ, purista szemlélet közötti közép- utas megoldásként egy-egy tanulmányban a nemzeti – esetünkben a magyar –, és az ide- gen nyelvû szakkifejezések párhuzamos, egymást magyarázó használatát javasoljuk. Anyanyelvünk, benne a növénytan magyar szaknyelve ápolásának és stílusunk szebbé tételének nemes feladatai mellett ezáltal a botanika tudományos eredményeinek széle- sebb körben való érthetõségét, megismerhetõségét is elõsegítjük. A szakkifejezések elõsorolása a második oszlopban lévõ angol szavak abc-sorrendjét követi. Noha természetesen egy-egy szónak a gyakorlatban többféle, rokon értelmû je- lentése is lehet, itt most többnyire csak a görög vagy latin szó megfelelõ nyelvû, tolda- lékkal képzett (angolosított, németesített, magyarosított) átiratát, majd a nemzeti (angol, német, magyar) nyelvû, közvetlen jelentésbeli megfelelõket állítottuk egymás mellé. Ezt a sorrendet csak didaktikai okból, és nem az átiratos alakoknak a lefordított megfelelõk- kel szemben való elõnyben részesítése miatt alkalmaztuk, hiszen nem titkolt célunk – esetünkben például – a magyar szakszavak gyakoribb használatának felkarolása. Utób- biak egy része már eddig is ismert volt (cf. lit. Hung.), más részük azonban elõször itt szereplõ szaknyelvi újítás, dõlt betûkkel és az ötletgazda névjegyével jelölve (proposer): BI) BAGI István, BL) BALOGH Lajos, BDZ) BOTTA-DUKÁT Zoltán, DI) DANCZA István, MG) MATUS Gábor, MZS) MOLNÁR Zsolt, SzCs) SZIGETVÁRI Csaba, UL) UDVARDY László javas- lata; ª) a szakirodalomban még nem találkoztunk vele, helyi fordítás (form of term which we have never seen in the literature in the given language; translated here). Az utolsó (Br. No. jelû) oszlopban szereplõ számok BRUNDU és mtsai-nak (2001) RICHARDSON és mtsai (2000) fogalmi revíziós munkája alapján történt jelentéscsoport- besorolásaira utalnak (helyenként kisebb módosításokkal): 1) õshonos faj (native spe- cies); 2) idegen faj (alien species); 3) idegen, meghonosodott, nem inváziós faj (alien species, naturalised, non-invasive); 4) idegen, meghonosodott, inváziós faj (alien species, naturalised, invasive); 5) alkalmi idegen faj (casual alien species); 6) átalakító 66 Az adventív-terminológia négynyelvû segédszótára faj (transformer species); 7) gyom (weed). A BRUNDU és mtsai (2001) munkájából hiány- zó, de itt szereplõ kifejezésekhez általunk hozzáfûzött kategóriákat dõlt számokkal jelöltük (italicized numbers are completed here). Az alábbi szótár közel másfél évszázad szakszókincsének összegyûjtésére tett kísér- letet (a teljesség igényének a mielõbbi megjelenés gyakorlati elõnye szabott határt). Ezek jó része azonban már nem, vagy csak ritkán, egyes iskolák által használatos. Ezért a napjainkban is élõ, gyakrabban alkalmazott szakkifejezések talán leglogikusabb átte- kintését – THELLUNG terminológiájának mintegy korszerûsített foglalatát – SCHROEDER (1969, 1998) nyomán közöljük (2. táblázat). Ez lényegében a flóra alkotóelemeinek osztályozása az antropochória szempontjai (florisztikai „státusz”) szerint, amelyet kiegé- szítettünk az egyes szakkifejezések angol megfelelõivel, továbbá azok meglévõ, illetve javasolt magyar fordításaival. A 3. táblázat a növények invázió-ökológiai szempontú fel- osztását ismerteti RICHARDSON és mtsai (2000) alapvetõ munkája szerint, az egyes szak- kifejezések latin és német megfelelõivel, továbbá ez esetben is azok meglévõ, illetve javasolt magyar fordításaival kiegészítve. Kisebb módosítást jelent, hogy az özönnövé- nyek átalakító hatásuk (transformer impact) alapján további két csoportra lettek feloszt- va (cf. BRUNDU et al. 2001). Az idegen nyelvû szakszavak tartalmilag hû és alakilag is találó magyar megfelelõi- nek megtalálása gyakran nehéz feladat, ezért az ajánlásokban esetenként nemcsak egy magyar változat szerepel. Reményeink szerint a magyar nyelven alkotó botanikusok a legmegfelelõbbet fogják majd kiválasztani közülük. A tárgykörrel kapcsolatos szakkife- jezések (további) magyarításához, leghelyesebb magyar megfelelõinek megleléséhez természetesen minden segítséget, észrevételt és javaslatot örömmel fogadunk, a magyar növénytani szaknyelv semperflorentia-ja – örökvirágzása – érdekében. Köszönetnyilvánítás Köszönöm PRISZTER SZANISZLÓ és BORHIDI ATTILA segítõ észrevételeit, egyes irodalmak elküldését pedig BARTHA DÉNESnek, BOTTA-DUKÁT ZOLTÁNnak, CSISZÁR ÁGNESnek, KIRÁLY ANGÉLÁnak, SZABÓ T. ATTILÁnak és SZIGETVÁRI CSABÁnak. Végül, de nem utolsósorban BÕSZE PÉTERnek, a Magyar Orvosi Nyelv címû lap alapító-fõszerkesztõjének bíztatását. IRODALOM – REFERENCES ASCHERSON P. 1883: Einfluß des Menschen auf Vegetation. In: Synopsis der Pflanzenkunde (Ed.: LEUNIS J.), 3. Auflage, Hannover, pp. 791–795. ASCHERSON P. 1900: Wissenschaftliche Meeresuntersuchungen. Helgoland N. F. IV. Abt. Helgol. Heft 1, 92 pp. ASCHERSON P., GRAEBNER P. 1914: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Leipzig/Berlin, V/1: 220–370. BALOGH L.: Javaslatok az adventív-terminológia s.l. egyes szakszavai magyar megfelelõinek használatára. A Magyar Biológiai Társaság XXIV. Vándorgyûlése, Fõvárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2002. október 29–30. (poszter, mscr.),
Load more

Recommended publications
  • Plant Life Magill’S Encyclopedia of Science
    MAGILLS ENCYCLOPEDIA OF SCIENCE PLANT LIFE MAGILLS ENCYCLOPEDIA OF SCIENCE PLANT LIFE Volume 4 Sustainable Forestry–Zygomycetes Indexes Editor Bryan D. Ness, Ph.D. Pacific Union College, Department of Biology Project Editor Christina J. Moose Salem Press, Inc. Pasadena, California Hackensack, New Jersey Editor in Chief: Dawn P. Dawson Managing Editor: Christina J. Moose Photograph Editor: Philip Bader Manuscript Editor: Elizabeth Ferry Slocum Production Editor: Joyce I. Buchea Assistant Editor: Andrea E. Miller Page Design and Graphics: James Hutson Research Supervisor: Jeffry Jensen Layout: William Zimmerman Acquisitions Editor: Mark Rehn Illustrator: Kimberly L. Dawson Kurnizki Copyright © 2003, by Salem Press, Inc. All rights in this book are reserved. No part of this work may be used or reproduced in any manner what- soever or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including photocopy,recording, or any information storage and retrieval system, without written permission from the copyright owner except in the case of brief quotations embodied in critical articles and reviews. For information address the publisher, Salem Press, Inc., P.O. Box 50062, Pasadena, California 91115. Some of the updated and revised essays in this work originally appeared in Magill’s Survey of Science: Life Science (1991), Magill’s Survey of Science: Life Science, Supplement (1998), Natural Resources (1998), Encyclopedia of Genetics (1999), Encyclopedia of Environmental Issues (2000), World Geography (2001), and Earth Science (2001). ∞ The paper used in these volumes conforms to the American National Standard for Permanence of Paper for Printed Library Materials, Z39.48-1992 (R1997). Library of Congress Cataloging-in-Publication Data Magill’s encyclopedia of science : plant life / edited by Bryan D.
    [Show full text]
  • Nomenclatural Studies Toward a World List of Diptera Genus-Group Names
    Nomenclatural studies toward a world list of Diptera genus-group names. Part V Pierre-Justin-Marie Macquart Evenhuis, Neal L.; Pape, Thomas; Pont, Adrian C. DOI: 10.11646/zootaxa.4172.1.1 Publication date: 2016 Document version Publisher's PDF, also known as Version of record Document license: CC BY Citation for published version (APA): Evenhuis, N. L., Pape, T., & Pont, A. C. (2016). Nomenclatural studies toward a world list of Diptera genus- group names. Part V: Pierre-Justin-Marie Macquart. Magnolia Press. Zootaxa Vol. 4172 No. 1 https://doi.org/10.11646/zootaxa.4172.1.1 Download date: 02. Oct. 2021 Zootaxa 4172 (1): 001–211 ISSN 1175-5326 (print edition) http://www.mapress.com/j/zt/ Monograph ZOOTAXA Copyright © 2016 Magnolia Press ISSN 1175-5334 (online edition) http://doi.org/10.11646/zootaxa.4172.1.1 http://zoobank.org/urn:lsid:zoobank.org:pub:22128906-32FA-4A80-85D6-10F114E81A7B ZOOTAXA 4172 Nomenclatural Studies Toward a World List of Diptera Genus-Group Names. Part V: Pierre-Justin-Marie Macquart NEAL L. EVENHUIS1, THOMAS PAPE2 & ADRIAN C. PONT3 1 J. Linsley Gressitt Center for Entomological Research, Bishop Museum, 1525 Bernice Street, Honolulu, Hawaii 96817-2704, USA. E-mail: [email protected] 2 Natural History Museum of Denmark, Universitetsparken 15, 2100 Copenhagen, Denmark. E-mail: [email protected] 3Oxford University Museum of Natural History, Parks Road, Oxford OX1 3PW, UK. E-mail: [email protected] Magnolia Press Auckland, New Zealand Accepted by D. Whitmore: 15 Aug. 2016; published: 30 Sept. 2016 Licensed under a Creative Commons Attribution License http://creativecommons.org/licenses/by/3.0 NEAL L.
    [Show full text]
  • BIOLOGICAL CONTROL of the BLACK CUTWORM, <Em>AGROTIS IPSILON</Em> (LEPIDOPTERA: NOCTUIDAE), and ENDOPHYTE MEDIATED T
    University of Kentucky UKnowledge University of Kentucky Doctoral Dissertations Graduate School 2011 BIOLOGICAL CONTROL OF THE BLACK CUTWORM, AGROTIS IPSILON (LEPIDOPTERA: NOCTUIDAE), AND ENDOPHYTE MEDIATED TRITROPHIC INTERACTIONS IN TURFGRASS Andrea Jeanne Bixby-Brosi University of Kentucky, [email protected] Right click to open a feedback form in a new tab to let us know how this document benefits ou.y Recommended Citation Bixby-Brosi, Andrea Jeanne, "BIOLOGICAL CONTROL OF THE BLACK CUTWORM, AGROTIS IPSILON (LEPIDOPTERA: NOCTUIDAE), AND ENDOPHYTE MEDIATED TRITROPHIC INTERACTIONS IN TURFGRASS" (2011). University of Kentucky Doctoral Dissertations. 183. https://uknowledge.uky.edu/gradschool_diss/183 This Dissertation is brought to you for free and open access by the Graduate School at UKnowledge. It has been accepted for inclusion in University of Kentucky Doctoral Dissertations by an authorized administrator of UKnowledge. For more information, please contact [email protected]. ABSTRACT OF DISSERTATION Andrea Jeanne Bixby-Brosi The Graduate School University of Kentucky 2011 BIOLOGICAL CONTROL OF THE BLACK CUTWORM, AGROTIS IPSILON (LEPIDOPTERA: NOCTUIDAE), AND ENDOPHYTE MEDIATED TRITROPHIC INTERACTIONS IN TURFGRASS ABSTRACT OF DISSERTATION A dissertation submitted in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the College of Agriculture at the University of Kentucky By Andrea Jeanne Bixby-Brosi Lexington, Kentucky Director: Dr. Daniel A. Potter, Professor of Entomology Lexington, Kentucky 2011 Copyright © Andrea Jeanne Bixby-Brosi 2011 ABSTRACT OF DISSERTATION BIOLOGICAL CONTROL OF THE BLACK CUTWORM, AGROTIS IPSILON (LEPIDOPTERA: NOCTUIDAE), AND ENDOPHYTE MEDIATED TRITROPHIC INTERACTIONS IN TURFGRASS Components of successful pest management programs must be complementary and not antagonistic. This project examined interactions between natural enemies of the black cutworm, Agrotis ipsilon (Hufnagel), an important turfgrass pest, and host plant resistance by endophytic grass.
    [Show full text]
  • Natural History of the Gila Symposium October 14–16, 2010 Western New Mexico University Silver City, New Mexico
    the new mexico botanist Special Issue Number 3 October 2012 proceedings of the third Natural History of the Gila Symposium October 14–16, 2010 Western New Mexico University Silver City, New Mexico edited by William Norris Department of Natural Sciences, Western New Mexico University Richard Felger University of Arizona Herbarium and Department of Soil, Water and Environmental Science, University of Arizona 2012 Proceedings of the Third Natural History of the Gila Symposium, October 2010 / The New Mexico Botanist, Special Issue No. 3, October 2012 Contents Introduction .................................................................................................. 1 Some Things Going On in the Gila National Forest That You May Find Interesting Richard Markley .............................................................................................. 2 For Birds: Dale and Marian Zimmerman Gene Jercinovic ............................................................................................... 6 Visions of Dulcinea Mike Fugagli .................................................................................................15 Box Canyon Road Sharman Apt Russell ........................................................................................17 Exploring the Late Prehistoric Occupation of the Upper Gila Region Through Preservation Archaeology Katherine Dungan, Deborah Huntley, Jeffery Clark, Robert Jones, and Andrew Laurenzi ..............20 Review of Tachinid Fly Diversity in the Gila National Forest, New Mexico James E.
    [Show full text]
  • Plants Found in the Middle Parts of the State Grow Here, Excepting the Alpine Flowers
    CULTIVATION BOTANY.— Wood grows here [Concord] with great rapidity; and it is supposed there is as much now as there was twenty years ago. Walden woods at the south, and other lots towards the southwest parts of the town, are the most extensive, covering several hundred acres of light-soil land. Much of the fuel, which is consumed, is, however brought from the neighbouring towns. The most common trees are the oak, pine, maple, elm, white birch, chestnut, walnut, &c., &c. Hemlock and spruce are very rare. The ornamental trees transplanted, in this as in most other towns, do not appear to have been placed with much regularity; but as they are, they contribute much to the comfort and beauty of the town. The elm, buttonwood, horse-chestnut, and fruit trees have very properly taken the place of sickly poplars, in ornamenting the dwellings. The large elm in front of the court-house, –the pride of the common,– is almost unrivalled in beauty. It is about “three score and ten,” but is still growing with youthful vigor and uniform rapidity. Dr. Jarvis, who is familiar with the botany of Concord, informs me, that “most of the plants found in the middle parts of the state grow here, excepting the alpine flowers. The extensive low lands produce abundantly the natural families of the aroideæ, typhæ, cyperoideæ, gramineæ, junci, corymbiferæ and unbelliferæ. These genera especially abound. There are also found, the juncus militaris (bayonet rush), on the borders of Fairhaven pond; cornus florida; lobelia carinalis (cardinal flower) abundant on the borders of the river; polygala cruciata, in the east parts of the town; nyssa villosa (swamp hornbeam) at the foot of Fairhaven hill.” The cicuta Americana (hemlock) grows abundant on the intervals.
    [Show full text]
  • History of Taxonomy
    History of Taxonomy The history of taxonomy dates back to the origin of human language. Western scientific taxonomy started in Greek some hundred years BC and are here divided into prelinnaean and postlinnaean. The most important works are cited and the progress of taxonomy (with the focus on botanical taxonomy) are described up to the era of the Swedish botanist Carl Linnaeus, who founded modern taxonomy. The development after Linnaeus is characterized by a taxonomy that increasingly have come to reflect the paradigm of evolution. The used characters have extended from morphological to molecular. Nomenclatural rules have developed strongly during the 19th and 20th century, and during the last decade traditional nomenclature has been challenged by advocates of the Phylocode. Mariette Manktelow Dept of Systematic Biology Evolutionary Biology Centre Uppsala University Norbyv. 18D SE-752 36 Uppsala E-mail: [email protected] 1. Pre-Linnaean taxonomy 1.1. Earliest taxonomy Taxonomy is as old as the language skill of mankind. It has always been essential to know the names of edible as well as poisonous plants in order to communicate acquired experiences to other members of the family and the tribe. Since my profession is that of a systematic botanist, I will focus my lecture on botanical taxonomy. A taxonomist should be aware of that apart from scientific taxonomy there is and has always been folk taxonomy, which is of great importance in, for example, ethnobiological studies. When we speak about ancient taxonomy we usually mean the history in the Western world, starting with Romans and Greek. However, the earliest traces are not from the West, but from the East.
    [Show full text]
  • Linnaeus Page 2
    Number 52 September 7, 2010 A Newsletter for the flora Ephedra coryi in central New Mexico? of New Mexico, from the Range Science Herbarium and Robert C. Sivinski Cooperative Extension Service, College of Energy, Minerals and Natural Resources Department - Forestry Division P.O. Box 1948, Santa Fe, New Mexico 87504 Agricultural, Consumer, and Environmental Sciences, New Recent botanical literature (Stevenson 1993; Gymnosperm Database 2010) and identifica- Mexico State University. tions on labels of several herbarium specimens (NMBCC 2007) place Ephedra coryi E.L Reed in the Sierra Oscura and also the San Andres and Caballo mountains in south-central New Mex- ico. My recent trip to the northern slope of the Sierra Oscura in southeastern Socorro County leads to me to believe that E. coryi is not the appropriate name for these large, shrubby plants. The plant I encountered in the Sierra Oscura (R.C. Sivinski 7606 UNM) closely resembles one that I know fairly well from the northwestern part of the state – Ephedra viridis Coville. In This Issue — Ephedra viridis is a vivid green to yellowish-green shrub with broom-like twigs on thick, gray, woody stems from an individual caudex that is usually not rhizomatous (Figure 1.). It has opposite, connate leaves with swollen brownish or eventually black bases, female cones with Ephedra coryi in New two dark brown seeds, and 4-5 pairs of scales that are green when fresh, ovate-acute, and mem- Mexico?.....................1 branous-papery only at the margins. Female cones are usually sessile or almost sessile with My Point of View......3 short, scaly peduncles less than 5 mm long.
    [Show full text]
  • Downloaded from Brill.Com10/02/2021 12:40:43AM Via Free Access 206 René Sigrist Plants
    ON SOME SOCIAL CHARACTERISTICS OF THE EIGHTEENTH-CENTURY BOTANISTS René Sigrist* In the eighteenth century, the systematic study of plants was already an old story that could be traced back to the Renaissance and even to clas- sical antiquity. Yet the existence of botany as a science independent of medicine was not as old. It would be difficult to ascertain to what extent it was already a discipline practised by specialized scholars—not to men- tion professionals.1 In 1751 Linné, in his Philosophia botanica, had tried to define the aims and the ideal organisation of such a discipline. Yet, despite the many students who came to hear him in Uppsala, and his eminent position within the Republic of Letters, it was not in his power to impose professional standards on other botanists. Diverging concep- tions of the science of plants persisted at least until the final triumph of Jussieu’s natural method of classification, in the early nineteenth century. The emergence of the professional botanist would be a still longer pro- cess, with important differences from one country to another. The pres- ent article aims to analyse the social status of botanists in the eighteenth century and in the early nineteenth century, a period which can be char- acterised as the golden age of scientific academies.2 Starting with Linné’s conception of the division of tasks within the community of phytologues, it focuses on the social perception of botanists, on the structure of episto- lary links within the Republic of Botanists, and finally on the professional activities and social origins of the major contributors to the science of * Invited scholar (FWO Fellow) at Gent University, Department of Philosophy and Moral Sciences.
    [Show full text]
  • The Relation of Wild Parsnip, Pastinaca Sativa L., to Parasitoid Populations Associated with Soybean Pests in Central Iowa
    Iowa State University Capstones, Theses and Retrospective Theses and Dissertations Dissertations 1983 The elr ation of wild parsnip, Pastinaca sativa L., to parasitoid populations associated with soybean pests in central Iowa Linda Anne Buntin Iowa State University Follow this and additional works at: https://lib.dr.iastate.edu/rtd Part of the Entomology Commons Recommended Citation Buntin, Linda Anne, "The er lation of wild parsnip, Pastinaca sativa L., to parasitoid populations associated with soybean pests in central Iowa " (1983). Retrospective Theses and Dissertations. 8455. https://lib.dr.iastate.edu/rtd/8455 This Dissertation is brought to you for free and open access by the Iowa State University Capstones, Theses and Dissertations at Iowa State University Digital Repository. It has been accepted for inclusion in Retrospective Theses and Dissertations by an authorized administrator of Iowa State University Digital Repository. For more information, please contact [email protected]. INFORMATION TO USERS This reproduction was made from a copy of a document sent to us for microfilming. While the most advanced technology has been used to photograph and reproduce this document, the quality of the reproduction is heavily dependent upon the quality of the material submitted. The following explanation of techniques is provided to help clarify markings or notations which may appear on this reproduction. 1.The sign or "target" for pages apparently lacking from the document photographed is "Missing Page(s)". If it was possible to obtain the missing page(s) or section, they are spliced into the film along with adjacent pages. This may have necessitated cutting through an image and duplicating adjacent pages to assure complete continuity.
    [Show full text]
  • Linnaeus' Philosophia Botanica
    linnaeus’ Philosophia Botanica STEPHEN FREER Stephen Freer, born at Little Compton in1920, was a classical scholar at Eton and Trinity College Cambridge. In 1940, he was approached by the Foreign Office and worked at Bletchley Park and in London. Later, Stephen was employed by the Historical Manuscripts Commission, retiring in 1962 due to ill health. He has continued to work since then, first as a volunteer for the MSS department of the Bodleian Library with Dr William Hassall, and then on a part-time basis at the Oxfordshire County Record. In 1988, he was admitted as a lay reader in the Diocese of Oxford. His previous book was a translation of Wharton’s Adenographia, published by OUP in 1996. A fellow of the Linneau Society of London, Stephen lives with his wife Frederica in Gloucestershire. They have a daughter, Isabel. COVER ILLUSTRATION Rosemary Wise, who designed and painted the garland of flowers on the book cover, is the botanical illustrator in the Department of Plant Sciences in the University of Oxford, associate staff at the Royal Botanic Gardens, Kew, and a fellow of the Linneau Society of London. In1932 Carl Linnaeus made an epic journey to Lapland, the vast area across arctic Norway, Sweden, and Finland. In 1988, to mark the bicentenary of the Linneau Society of London, a group from Great Britain and Sweden retraced his route. Rosemary, was the official artist and the flowers featured here are taken from ones painted at that time, plants with which Linnaeus would have been familiar. The garland of flowers surrounds an image of the medallion portrait of Linnaeus by C.
    [Show full text]
  • Community Concepts in Plant Ecology: from Humboldtian Plant Geography to the Superorganism and Beyond
    Nicolson, M. (2013) Community concepts in plant ecology: from Humboldtian plant geography to the superorganism and beyond. Web Ecology, 13. pp. 95-102. ISSN 2193-3081 Copyright © 2013 The Author http://eprints.gla.ac.uk/92864 Deposited on: 01 April 2014 Enlighten – Research publications by members of the University of Glasgow http://eprints.gla.ac.uk Web Ecol., 13, 95–102, 2013 www.web-ecol.net/13/95/2013/ doi:10.5194/we-13-95-2013 © Author(s) 2013. CC Attribution 3.0 License. Open Access Open Web Ecology Community concepts in plant ecology: from Humboldtian plant geography to the superorganism and beyond M. Nicolson Centre for the History of Medicine, School of Social and Political Sciences, University of Glasgow, Glasgow, G12 8RT, UK Correspondence to: M. Nicolson ([email protected]) Received: 12 March 2013 – Revised: 7 November 2013 – Accepted: 21 November 2013 – Published: 13 December 2013 Abstract. The paper seeks to provide an introduction to, and review of, the history of concepts of the plant community. Eighteenth-century naturalists recognised that vegetation was distributed geographically and that different species of plants and animals were interconnected in what would later be called ecological relation- ships. It was not, however, until the early nineteenth century that the study of vegetation became a distinctive and autonomous form of scientific inquiry. Humboldt was the first to call communities of plants “associa- tions”. His programme for the empirical study of plant communities was extended by many European and North American botanists, throughout the nineteenth and into the twentieth century. There developed an al- most complete consensus among ecologists that vegetation was made up of natural communities, discrete entities with real boundaries.
    [Show full text]
  • Goethe's Plant Morphology
    JIDRJournalofInterdisciplinaryResearch Goethe’s Plant Morphology: The Seeds of Evolution TANYA KELLEY It has long been debated whether botanist Carl Linnaeus (1707-1778), and the scientific writing of Johann the continuous view of nature, as Wolfgang von Goethe (1749-1832) exemplified in the work of the English provided the seeds for the theory of naturalist Charles Darwin (1809-1882). evolution. Scholars have argued both Although best known for his sides with equal passion. German literary works, such as Faust, Die Leiden biologist and philosopher, Ernst Haeckel des jungen Werther, and Wilhelm (1834-1919) wrote, “Jean and Lamarck Meister, Goethe was also deeply and Wolfgang Goethe stand at the head involved with the sciences. Some of his of all the great philosophers of nature biographers lament that Goethe’s literary who first established a theory of organic productivity was impeded by all the time development, and who are the illustrious he spent pursuing his interests in fellow workers of Darwin.”1 Taking the comparative anatomy, metallurgy, opposite stance was Chancellor of Berlin meteorology, color theory and botany.3 University, Emil du Bois Reymond Goethe himself said that he valued his (1818-1896). Du Bois was embarrassed work as a scientist more than his poetic by Goethe’s forays into science. He work.4 He pursued a wide range of wrote, “Beside the poet, the scientist interests over the course of his 83 years Goethe fades into the background. Let of life. Until the very end of his life he us at long last put him to rest.”2 I argue was vitally interested in science.
    [Show full text]