Bot. Közlem. 90(1–2): 65–93, 2003 AZ ADVENTÍV-TERMINOLÓGIA S. L. NÉGYNYELVÛ SEGÉDSZÓTÁRA, EGYBEN JAVASLAT EGYES SZAKSZAVAK MAGYAR MEGFELELÕINEK HASZNÁLATÁRA BALOGH LAJOS Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály 9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9., [email protected] Elfogadva: 2003. október 29. Kulcsszavak: adventív, szinantróp, ruderális, invázió-ökológiai terminológia; görög/latin, angol, német, magyar szakszótár Összefoglalás: Jelen munka az adventív-, valamint az ehhez szoros szálakkal kapcsolódó szinantróp, ruderális, továbbá az újabb keletû invázió-ökológiai terminológia görög/latin, angol, német és magyar nyelvû szaksza- vainak gyûjteménye (mintegy 300 tétel), négynyelvû szakszótára. Célja nem az egyes szakkifejezések értéke- lése, definíciójuk megadása, hanem kizárólag az utóbbi másfél évszázad szakirodalmában elõforduló görög/ latin szakkifejezések angol, német és magyar nyelvû átiratainak (angolosított, németesített és magyarosított alakjainak), valamint angol, német és magyar megfelelõinek megadása, párhuzamba állítása. A magyar nö- vénytani szaknyelv ápolásának jegyében fogant további célja ennek bõvítése: egyes, eddig csak idegen szóval illetett fogalmak ezúton javasolt magyar megfelelõire való javaslattétel. „Az ország, a nép még nem haza …, nincs más haza, csak az anyanyelv.” Márai Sándor Közel másfél évszázada, hogy a növénytani szakirodalom a flóra alkotóelemeinek emberhez való viszonya szerint való osztályozására különleges, fõként görög eredetû tu- dományos szakkifejezéseket is használ. Az adventív növényekkel, a növényzet szin- antropizálódásával, vagy a ruderális élõhelyekkel foglalkozó, továbbá az utóbbi évtize- dekben kifejlõdött invázió-ökológiai tárgyú szakszókincs – terminológia – megalkotása, bõvítése, rendszerbe állítása és értékelése terén DE CANDOLLE-tól (1855) napjainkig jelentõs számú botanikus tevékenykedett. E dolgozat jellege miatt most csak utalunk az irodalomjegyzékben található szerzõkre és mûveikre, amelyek anyaggyûjtésünk alapját jelentették (cf. index litt.). Az idegen nyelvû szakkifejezések magyarításában, magyar megfelelõik megalkotá- sában az elsõ lépések BORBÁS (1893) nevéhez fûzõdnek. Majd fél évszázada, hogy e té- ren PRISZTER (1957) az addigi legjobb magyar nyelvû áttekintést adta. A késõbbiek folyamán rajta kívül (PRISZTER 1960, 1969, 1997) még SOÓ (1964), VÁCZY (1980), TERPÓ (1983, 1994, 1996), UDVARDY (1997, 1998, 2000), valamint FACSAR és UDVARDY (2000) foglalkoztak behatóbban e kérdéskörrel. SIMON (1988), BORHIDI (1995) és NÉMETH (1995) a hazai flóra különbözõ szempontú osztályozásait tartalmazó munkáiban is találhatók ilyen vonatkozások. A Magyar Biológiai Társaság XXIV. Vándorgyûlésén e tanulmány szerzõje mutatta be hasonló tartalmú poszterét (BALOGH mscr.). Ezzel pár- 65 Balogh L. huzamosan készült az a hazai tanulmány, amely elsõsorban a növényi invázió-ökológia fogalmi definícióit, azok összefüggéseit kívánta megvilágítani (BOTTA-DUKÁT és mtsai 2002). A nemzetközi (fõleg közép- és kelet-európai) és a hazai szakirodalomra is jellem- zõ, hogy sajnos az idõk folyamán az egyes fogalmak tartalma, egymáshoz való viszonya, rendszerezése terén különbözõ, olykor egymásnak ellentmondó, vagy következetlensé- gekkel terhelt értelmezések láttak napvilágot. Jelen munka nem értékelõ céllal született, hanem az adventív- valamint az ehhez szoros szálakkal kapcsolódó szinantróp, ruderális, továbbá az újabb keletû invázió-öko- lógiai terminológia görög/latin, angol, német és magyar nyelvû szakszavainak gyûjtemé- nye, négynyelvû szakszótára kíván lenni (mintegy 300 tétellel). Célja tehát nem az egyes szakszavak részletes definíciójának megadása (hiszen ez olykor többféle), hanem kizá- rólag az utóbbi másfél évszázad szakirodalmában elõforduló görög/latin szakkifejezések angol, német és magyar nyelvû átiratainak (angolosított, németesített és magyarosított alakjainak) valamint angol, német és magyar megfelelõinek megadása, párhuzamba ál- lítása. Ezeket kívánja összegezni, magyar vonatkozásban kiegészíteni, esetenként javítá- sukra, illetve újak bevezetésére javaslatot tenni (1. táblázat). (A gyombiológia tárgykörét nem tárgyalja, de néhány fogalom esetében érinti.) Itt szeretnénk utalni a nemzeti szaknyelvek ápolása érdekében általunk is követendõ- nek tartott gyakorlatra (MICHELBERGER 2001, BÕSZE 2002, GRÉTSY 2002, VIZI 2002). Eszerint a két véglet, vagyis az idegen nyelvû szakkifejezések túlzott mértékû haszná- lata, valamint az ezeket teljesen kiküszöbölni igyekvõ, purista szemlélet közötti közép- utas megoldásként egy-egy tanulmányban a nemzeti – esetünkben a magyar –, és az ide- gen nyelvû szakkifejezések párhuzamos, egymást magyarázó használatát javasoljuk. Anyanyelvünk, benne a növénytan magyar szaknyelve ápolásának és stílusunk szebbé tételének nemes feladatai mellett ezáltal a botanika tudományos eredményeinek széle- sebb körben való érthetõségét, megismerhetõségét is elõsegítjük. A szakkifejezések elõsorolása a második oszlopban lévõ angol szavak abc-sorrendjét követi. Noha természetesen egy-egy szónak a gyakorlatban többféle, rokon értelmû je- lentése is lehet, itt most többnyire csak a görög vagy latin szó megfelelõ nyelvû, tolda- lékkal képzett (angolosított, németesített, magyarosított) átiratát, majd a nemzeti (angol, német, magyar) nyelvû, közvetlen jelentésbeli megfelelõket állítottuk egymás mellé. Ezt a sorrendet csak didaktikai okból, és nem az átiratos alakoknak a lefordított megfelelõk- kel szemben való elõnyben részesítése miatt alkalmaztuk, hiszen nem titkolt célunk – esetünkben például – a magyar szakszavak gyakoribb használatának felkarolása. Utób- biak egy része már eddig is ismert volt (cf. lit. Hung.), más részük azonban elõször itt szereplõ szaknyelvi újítás, dõlt betûkkel és az ötletgazda névjegyével jelölve (proposer): BI) BAGI István, BL) BALOGH Lajos, BDZ) BOTTA-DUKÁT Zoltán, DI) DANCZA István, MG) MATUS Gábor, MZS) MOLNÁR Zsolt, SzCs) SZIGETVÁRI Csaba, UL) UDVARDY László javas- lata; ª) a szakirodalomban még nem találkoztunk vele, helyi fordítás (form of term which we have never seen in the literature in the given language; translated here). Az utolsó (Br. No. jelû) oszlopban szereplõ számok BRUNDU és mtsai-nak (2001) RICHARDSON és mtsai (2000) fogalmi revíziós munkája alapján történt jelentéscsoport- besorolásaira utalnak (helyenként kisebb módosításokkal): 1) õshonos faj (native spe- cies); 2) idegen faj (alien species); 3) idegen, meghonosodott, nem inváziós faj (alien species, naturalised, non-invasive); 4) idegen, meghonosodott, inváziós faj (alien species, naturalised, invasive); 5) alkalmi idegen faj (casual alien species); 6) átalakító 66 Az adventív-terminológia négynyelvû segédszótára faj (transformer species); 7) gyom (weed). A BRUNDU és mtsai (2001) munkájából hiány- zó, de itt szereplõ kifejezésekhez általunk hozzáfûzött kategóriákat dõlt számokkal jelöltük (italicized numbers are completed here). Az alábbi szótár közel másfél évszázad szakszókincsének összegyûjtésére tett kísér- letet (a teljesség igényének a mielõbbi megjelenés gyakorlati elõnye szabott határt). Ezek jó része azonban már nem, vagy csak ritkán, egyes iskolák által használatos. Ezért a napjainkban is élõ, gyakrabban alkalmazott szakkifejezések talán leglogikusabb átte- kintését – THELLUNG terminológiájának mintegy korszerûsített foglalatát – SCHROEDER (1969, 1998) nyomán közöljük (2. táblázat). Ez lényegében a flóra alkotóelemeinek osztályozása az antropochória szempontjai (florisztikai „státusz”) szerint, amelyet kiegé- szítettünk az egyes szakkifejezések angol megfelelõivel, továbbá azok meglévõ, illetve javasolt magyar fordításaival. A 3. táblázat a növények invázió-ökológiai szempontú fel- osztását ismerteti RICHARDSON és mtsai (2000) alapvetõ munkája szerint, az egyes szak- kifejezések latin és német megfelelõivel, továbbá ez esetben is azok meglévõ, illetve javasolt magyar fordításaival kiegészítve. Kisebb módosítást jelent, hogy az özönnövé- nyek átalakító hatásuk (transformer impact) alapján további két csoportra lettek feloszt- va (cf. BRUNDU et al. 2001). Az idegen nyelvû szakszavak tartalmilag hû és alakilag is találó magyar megfelelõi- nek megtalálása gyakran nehéz feladat, ezért az ajánlásokban esetenként nemcsak egy magyar változat szerepel. Reményeink szerint a magyar nyelven alkotó botanikusok a legmegfelelõbbet fogják majd kiválasztani közülük. A tárgykörrel kapcsolatos szakkife- jezések (további) magyarításához, leghelyesebb magyar megfelelõinek megleléséhez természetesen minden segítséget, észrevételt és javaslatot örömmel fogadunk, a magyar növénytani szaknyelv semperflorentia-ja – örökvirágzása – érdekében. Köszönetnyilvánítás Köszönöm PRISZTER SZANISZLÓ és BORHIDI ATTILA segítõ észrevételeit, egyes irodalmak elküldését pedig BARTHA DÉNESnek, BOTTA-DUKÁT ZOLTÁNnak, CSISZÁR ÁGNESnek, KIRÁLY ANGÉLÁnak, SZABÓ T. ATTILÁnak és SZIGETVÁRI CSABÁnak. Végül, de nem utolsósorban BÕSZE PÉTERnek, a Magyar Orvosi Nyelv címû lap alapító-fõszerkesztõjének bíztatását. IRODALOM – REFERENCES ASCHERSON P. 1883: Einfluß des Menschen auf Vegetation. In: Synopsis der Pflanzenkunde (Ed.: LEUNIS J.), 3. Auflage, Hannover, pp. 791–795. ASCHERSON P. 1900: Wissenschaftliche Meeresuntersuchungen. Helgoland N. F. IV. Abt. Helgol. Heft 1, 92 pp. ASCHERSON P., GRAEBNER P. 1914: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Leipzig/Berlin, V/1: 220–370. BALOGH L.: Javaslatok az adventív-terminológia s.l. egyes szakszavai magyar megfelelõinek használatára. A Magyar Biológiai Társaság XXIV. Vándorgyûlése, Fõvárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2002. október 29–30. (poszter, mscr.),