Korunk 29. Évf. 6. Sz. (2018. Június)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
KORUNK FÓRUM • KULTÚRA • TUDOMÁNY HARMADIK FOLYAM • XXIX/6. • 2018. JÚNIUS TARTALOM GEORGE GRIGORE • A bor jelentései az iszlám misztikában (Gyöngyösi Csilla fordítása) . 3 IVÁNYI TAMÁS • A Korán a muszlim misztikusok szemével . 10 NAGY PÉTER TAMÁS • A Kába elhagyja Mekkát. Középkori példák a legszentebb iszlám épület helyi analógiáira . 18 LAURA SITARU • Nyelvészeti szempontok az Idegen megjelenítéséhez a középkori arab utazók feljegyzéseiben (Gyöngyösi Csilla fordítása) . 27 SÁRKÖZY MIKLÓS • A zúrkháne: egy vallási-nemzeti intézmény a síita Iránban . 34 SZEKÉR GITTA • Az iszlám Közép-Ázsiában. Változatok egy vallásra . 43 MARCINKÓ ÉVA • A Gülen-mozgalom jelentõsége Törökországban . 52 GYÖNGYÖSI CSILLA • Feminista Korán- és szunnaértelmezések . 61 SZOMBATHY ZOLTÁN • Pluralizmus és szekularizáció a kortárs muszlim gondolkodásban . 69 Fogalommagyarázat (Gyöngyösi Csilla – Marcinkó – Éva – Sárközy Miklós – Szekér Gitta – Szombathy Zoltán) . .76 IN MEMORIAM BALÁZS IMRE JÓZSEF • Horváth Andor (1944–2018) . 81 KÓNYA-HAMAR SÁNDOR • Ezer százalékig!... 82 HISTÓRIA HEGYI KLÁRA • Török kori viszontagságok Bihar vármegyében . 84 CSAPODY MIKLÓS • Tiszatáj-történetek (II.) . 93 MÛHELY CSIBI LÁSZLÓ • Ismeretlen Teleki Samu-forrásanyagok . 101 TÉKA KÉSZ ORSOLYA • Ki élhet túl? (Sasszé) . 107 SZABÓ ZSOLT • Diktátorok tündöklése és bukása . 110 HORVÁTH CSABA • Kordokumentumnak beillõ feljegyzések . 112 SZABÓ ATTILA • „Halottnak a csók” . 115 JAKAB VILLÕ HANGA • Túlteljesített ígéretek és hiányérzetek . 117 KÓNYA-HAMAR SÁNDOR • Politika és erkölcs . 122 ABSTRACTS . 125 KÉP KÁNTOR JÓZSEF ALAPÍTÁSI ÉV 1926 Kiadja a Korunk Baráti Társaság Tiszteletbeli elnök: DEGENFELD SÁNDOR Fõszerkesztõ: KOVÁCS KISS GYÖNGY (történelem) A szerkesztõség tagjai: BALÁZS IMRE JÓZSEF (fõszerkesztõ-helyettes, irodalom), CSEKE PÉTER (médiatudomány), RIGÁN LÓRÁND (filozófia, a Korunk–Komp-Press Kiadó felelõs szerkesztõje) Gazdasági vezetõ: KOVÁCS GÁBOR ZSOLT Grafikai arculat: KÖNCZEY ELEMÉR, SZENTES ZÁGON A Korunk grémiuma: DERÉKY PÁL, EGYED PÉTER, ILIA MIHÁLY, KOVÁCS ANDRÁS, POMOGÁTS BÉLA, ROMSICS IGNÁC, TETTAMANTI BÉLA, ZALÁN TIBOR Kiemelt támogató a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A megjelenéshez továbbá támogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a bukaresti Mûvelõdési Minisztérium, a Kolozs Megyei Tanács és az Amerikai Magyar Koalíció – Cultural Foundation for Transylvania Szerkesztõség: Kolozsvár, Str. gen. Eremia Grigorescu (Rákóczi út) 52. Telefon: 0264-375-035; Fax: 0264-375-093 Postacím: 400750 Cluj, OP.1. cp. 273, Románia; Internet: www.korunk.org; http://epa.oszk.hu/00400/00458; e-mail: [email protected] Nyomda: ALUTUS, Csíkszereda, Hargita út 108/A. Tel./fax: 0266-372-407 Elõfizetést a szerkesztõség is elfogad: egyévi elõfizetés díja 60 RON. A KORUNK magyarországi terjesztését Tóth Ernõ Béla E. V. végzi; a lap megrendelhetõ a következõ telefonszámon: 0036-303-499-151, illetve e-mailen: [email protected] Revistã culturalã finanþatã cu sprijinul Ministerului Culturii ºi Identitãþii Naþionale Revistã editatã de Asociaþia de Prietenie Korunk (400304 Cluj-Napoca, str. gen. Eremia Grigorescu nr. 52.; Cod fiscal 5149284) ISSN: 1222-8338 GEORGE GRIGORE A BOR JELENTÉSEI AZ ISZLÁM MISZTIKÁBAN bor kettõs jelentõséggel bír az iszlám- ban: egyrészt az iszlám jog szerint tilos A a fogyasztása, másrészt az iszlám misz- tikában nagyon erõs jelkép. Jelen dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy az iszlám alapvetõ szövegeibõl, a Koránból és a hadíszokból, vala- mint a nagy szúfi misztikusok szövegeibõl kiin- dulva megvilágítsam a jelentéseit. A tárgyalt misztikusok a következõk: Rábia al-Adawijja (721–801), al-Huszajn b. Manszúr al-Halládzs (857–922), Abú l-Madzsd asz-Szaná’i (1080–1140), ibn al-Fárid (1181–1235), Ma- ulana Dzsaláluddín Rúmi (1207–1273), Si- hábuddín Jahjá Szuhrawardi (1154–1191) és ibn Adzsiba (1746–1809). A bor a Korán és a hadíthok láttatásában Noha minden nagy szunnita jogi irányzat – a málikita, sáfi’ita, hanbalita és a hanafita egy- aránt – hosszú viták után amellett teszi le a vok- Az iszlám misztikusok sát, hogy a bor fogyasztása fõbenjáró bûn (al- abból indulnak ki, kabáir), az iszlám alapvetõ szövegei nem nyilat- hogy a bor létezik koznak ennyire egyértelmûen ebben a kérdésben. Számos hadísz beszél a borról, de olyan viszony- a mennyben. Éppen lag kevés van, amelyik kimondottan tiltaná, mint ezért azt gondolják, például: „minden részegítõ ital khamr, és a khamr hogy ez isteni ital, tilos”. Habár a bor – azaz minden szeszesital – tel- és a bor okozta jes tiltására vonatkozó nézet általánosan elterjedt, részegség a paradicsomi A lapszámban, ahol máshogy nem jelöltük, dr. Okváth Csaba orientalista Korán-fordítását használtuk. állapot. 2018/6 a Koránban nem ennyire egyértelmû a helyzet. Kezdetben a bor Isten emberek irán- ti jóakaratának jele: „A pálmák és a szõlõk gyümölcseibõl erõs italokat (készít- 2018/6 hettek) és jó táplálékot. Bizony, ebben jel van azon nép számára, amely használ- ja az eszét.” (A méhek 16,67) Az ivászat hívõkre gyakorolt negatív következményei miatt ez az álláspont megváltozik – egyelõre nem kényszerítõ módon, hanem inkább egyfajta ajánlás- ként: „És kérdezni fognak téged a borról és a szerencsejátékról. Mondd: »E ket- tõben nagy bûn található, és hasznok is az emberek számára. Ám e kettõ bûne nagyobb a bennük rejlõ haszonnál.«” (A tehén 2,219). Egy jótanács és egy figyel- meztetés által követett vád késõbb is elhangzik, de ez is relatívnak tekinthetõ, hiszen kérdés formáját ölti: „A sátán csupán az ellenségeskedést és a gyûlöletet akarja köztetek elhinteni a bor és a szerencsejáték által. És el akar téríteni ben- neteket az Allahról történõ megemlékezéstõl és az imától. Hát abbahagyjátok?? (Az asztal 5,91) Noha a tiltás nem nyilvánvaló és közvetlen, mégiscsak tiltás. Ugyanakkor a bornak kettõs, kiemelt szerepe van, ez ugyanis az az ital, amit a muszlimok a mennyben jutalomként kapnak: „A Paradicsom példázata, amire az istenfélõk ígéretet kaptak, ilyen: »Vannak benne folyók, amelyek vize nem válik sóssá. És vannak folyók, amelyek tejjel folynak, ezek íze nem változik, és borral folyó fo- lyók, amelyek gyönyörûséget jelentenek az azokat ivók számára. És ott minden- féle gyümölcsök várják õket, és bûnbocsánat Uruktól.«” (Mohamed 47,15) Az iszlám misztikusok abból indulnak ki, hogy a bor létezik a mennyben. Ép- pen ezért azt gondolják, hogy ez isteni ital, és a bor okozta részegség a paradi- csomi állapot. Mivel a testi értelemben vett bort tiltja az iszlám törvény, a saría, sokkal nagyobb hangsúly kerül a bor szimbolikus jelentõségére, amely az iszlám misztikus irodalmában jelen van. A bor dicséretét zengõ misztikusok javarészt Perzsiából származnak, vagy szoros kapcsolatot ápolnak perzsa misztikusokkal. A régi perzsák haoma néven tisztelték a bort, amely kezdetben a halhatatlanság mitikus, istenek és kiválasztottak számára fenntartott itala volt, mint a görögök- nél az ambrózia és az indiaiaknál a szóma. A perzsa bortisztelet párhuzamba ál- lítható a görögök Dionüszosz- és a rómaiak Bacchus-kultuszával. A bor közvet- len tisztelete ugyan eltûnik akkor, amikor a perzsák felveszik az iszlámot, de rej- tett esszenciaként – a Korán által adott leírásnak is köszönhetõen – a misztikus írásokban jelenik meg újra. Egyes költõk, mint pl. Háfiz (m.1389) verseiben a bor olyan hangsúlyos tiszteletben részesül, hogy szó szerinti és a misztikus ér- telmének elválasztása majdhogynem lehetetlen. Isten – bor – dervistánc A szúfizmus, vagyis az iszlám misztika kétféle kifejezésmóddal rendelkezik: az egyik egy érzelmileg fûtött vallásosság, amit szukrnak, részegségnek hívnak, a má- sik pedig a törvény felettébb szigorú, szahwnak (ébrenlétnek, éberségnek) nevezett értelmezése. Az elsõben a saríában mint kinyilatkoztatott törvényben megnyilvánu- ló isteni vezetés a felejtés által érvényesül, amelynek során a vallásos érzelmek és intuíciók felszabadulnak. A második esetben a belsõ, lelki tapasztalat marginálissá válik, és csak a jogi keretben megjelenõ teológiai disputákat veszik figyelembe.1 A két út kétféle irodalmi mûfajban nyer kifejezõdést: a szukr a misztikus köl- tészetben, amely ideális annak leírására, hogy valaki hogyan jut el a megvilágo- 4 sodásra, a világ egysége és az Istennel való egység megtapasztalására, a szahw pedig a misztikus prózában jelenik meg, amelyben a teológiai absztrakciók által 5 nyilvánul meg a távolság, amely elválasztja egymástól az Istent és az embert. Amennyire mentes a költészet minden korláttól, annyira merev és rideg a pró- za. Ez utóbbi mûfaja fõleg a riszála (értekezés), amely szárazan mutatja be a jo- gászok és teológusok véleményét. Sokszor elõfordult, hogy ezek a kizárólag az intellektusuk által vezetett „ébren levõk” nem voltak képesek megérteni az iste- ni szerelem részegségét, és gyakran üldözték Isten „szerelmeseit”. Az Isten iránti „részeg” szerelem gyakran olyasmiket mondat ki a költõkkel, amiket prózában nem lehetne megfogalmazni.2 A szúfi költészet megtûrése az iszlámon belül annak köszönhetõ, hogy a Korán úgy beszél a költõkrõl, mint holmi bolondokról, akiket békén kell hagyni, de nem szabad túl komolyan ven- ni: „És a költõk! A tévelygõk követik õket. Vajon nem látod, hogy minden völgy- ben kóborolnak, és õk azt mondják, amit nem tesznek?” (A költõk 26,224–226). Ennek ellenére több költõt, aki szélsõséges formákban fejezte ki Isten saját te- remtményeiben való megtestesülésének gondolatát, mint pl. Al-Halladzs és Szuhrawardi, a költészet sem mentett meg a mártíromságtól. Sokféle elnevezés létezik arabul a borra: khamr – a kh-m-r igébõl,