SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS Az ÉMOP-3.1.3-11

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP-3.1.3-11. (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához

2011

Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa Kárpátok Alapítvány - Magyarország

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Tartalomjegyzék

1. HELYZETELEMZÉS ...... 3 1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.) ...... 3 1.2. EGER ÉS KÖRNYÉKE – Környezet (2.)...... 7 1.3. 11 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG – Helyzetelemzés (1.) ...... 8 1.4. EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK – Helyzetelemzés (2.) ...... 11 2. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS...... 14 2.1. CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN ...... 15 2.1.1 A célcsoport bemutatása ...... 15 2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ...... 20 2.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN ...... 25 2.2.1 A célcsoport bemutatása ...... 25 2.2.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ...... 29 Összegzés ...... 32 1. sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben ...... 33 2. sz. Melléklet: Kérdőív civil szervezetek részére (csatolt dokumentum) 3. sz. Melléklet: Egyéni kérdőív (csatolt dokumentum)

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.)

Az Észak-Magyarországi régió 28 kistérsége közül 7 nem hátrányos helyzetű, 15 kistérség az ország 47, 12 pedig az ország 33 leghátrányosabb helyzetű (komplex programmal is támogatandó) kistérsége közé tartozik1 (1. ábra). Utóbbi leszakadó kistérségekben a régió teljes népességének (125 ezer fő) több mint harmada (36%) él. 2 A régió 609 településeinek 64% hátrányos helyzetű, leszakadó3, az Észak-Alföldi régióval együtt az ország négy hátrányos helyzetű régiója között is kiugróan rossz társadalmi- gazdasági mutatókkal rendelkezik.

1. ábra: az Észak-Magyarországi régió kistérségei hátrányos helyzet szerint

2009-ben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya – a régiós rangsorban a legmagasabb – 44% volt (az országos átlag 39%). Itt a legmagasabb azon háztartások aránya (27%), akik „nagy nehézségek árán tudnak megélni” (az országos átlag 22,4%), illetve azok aránya is, akik munkanélküli háztartásban élnek (1. táblázat). 2010-ben a régiós munkanélküliségi ráta 16% (az országos 11%), a foglalkoztatási ráta 48% (országos 55%), az aktivitási ráta 57% (országos 62%) volt; mindhárom mutató az Észak-Magyarországi régióban a legrosszabb (3. táblázat). A 0-17 éves korosztály majdnem fele (45%) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (2008), miközben az országos átlag 28% volt. Ez egyértelműen jelzi a régióban élő gyerekes családok szegénységét, minthogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segély- típusú ellátás4 (2. ábra).

1 311/2007 (XI. 17.) Kormányrendelet 2 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008. 3 A 240/2006. (XI.30.) kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és/vagy országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. 4 A gyerek akkor jogosult rá, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát (2011-ben 37.050 Ft), egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyerek esetén a 140 százalékát. 3

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

1. táblázat: Foglalkoztatási és anyagi mutatók régiók szerint és összesen, 2009. (%)

Háztartások Foglalkoztatott aránya, akik Munkanélküliek Tartós nélküli nagy Régió háztartásában munkanélküliségi háztartások nehézségek árán élők aránya, % ráta, % aránya, % tudnak megélni, % Közép-Magyarország 34,1 9,6 2,6 23,0 Közép-Dunántúl 37,1 13,1 3,4 20,7 Nyugat-Dunántúl 35,1 12,6 3,2 18,3 Dél-Dunántúl 40,3 13,8 5,1 19,6 Észak-Magyarország 44,4 18,4 7,1 26,5 Észak-Alföld 42,7 17,2 6,5 21,4 Dél-Alföld 41,8 13,2 4,5 24,6 Ország 38,6 13,4 4,3 22,4 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése. 2011. (KSH adatok alapján)

2. táblázat: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráták régiónként és összesen, 2010. (%) (15-64 évesek)

Munkanélküliségi Foglalkoztatási Aktivitási ráta, Régió ráta, ráta, % %

Dél-Alföld 10,7 54,4 61,0 Dél-Dunántúl 13,4 52,0 60,1 Észak-Alföld 14,2 49,1 57,3 Észak-Magyarország 16,3 48,0 57,3 Közép-Dunántúl 11,1 56,9 63,9 Közép-Magyarország 7,8 61,7 66,9 Nyugat-Dunántúl 11,4 57,6 64,9 Összesen 11,2 55,4 62,4 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 0-17 éves gyerekek aránya, 2008 (%)

Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Az utolsó reprezentatív cigánykutatás (Kemény et al. 2003) szerint az Észak- Magyarországi régióban 14% volt a roma népesség aránya, a sorban utána következő Dél-Dunántúli régióban is mindössze 7,1% (az országos átlag 6%). Heves megyében 16, Nógrádban 14,2, Borsodban 13,3% a cigányság becsült aránya, amely szerint a teljes magyarországi roma népesség harmada ebben a három megyében él5 (3. ábra).

3. ábra: A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a 2001. évi Népszámlálás adatai)

Forrás: Cserti Csapó Tibor

A régió számos térségében nő a cigány népesség száma, koncentrációja erősödik, leszakadása mélyül. Az ország szegregátumainak negyede (236 telep/telepszerű lakókörnyezet) Észak-Magyarországon van. Az NFÜ megbízásából készült felmérés (2010) szerint6 a régióban 166 településen mintegy 33 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Ez egyedül az Észak-Alföldi régiónál mutat – alig – kedvezőbb helyzetet (3. táblázat). 3. táblázat: Szegregátumok jellemzői, 2010.

Szegregátumban élő Szegregátummal Szegregátumok lakosság rendelkező települések

Régió száma, db aránya, % száma, db aránya, % száma, db aránya, % Észak-Alföld 41691 38,4 150 24,2 267 27,5 Észak-Magyarország 32982 30,4 166 26,8 236 24,3 Dél-Dunántúl 12079 11,1 119 19,2 178 18,3 Közép-Magyarország 7061 6,5 34 5,5 62 6,4 Dél-Alföld 6016 5,6 30 4,8 46 4,7 Közép-Dunántúl 4426 4,1 49 7,9 82 8,4 Nyugat-Dunántúl 4194 3,9 72 11,6 101 10,4 Összesen 108 449 100 620 100 972 100 Forrás: Domokos V. (2011)

5 Kemény I., Janky B., Lengyel G. (2004) A magyarországi cigányság 1971-2003. Budapest: Gondolta Kiadó- MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 6 Domokos V. (2011) Kidolgozott javaslattétel egy, a marginalizált közösségek lakhatási problémáinak megoldását segítő integrált megközelítésű pályázati konstrukcióhoz. (Az elemzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Fejlesztési Programiroda megbízásából készült.) 5

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Az önkormányzatok többsége nehezen birkózik meg a sokakat érintő tartós munkanélküliség, segélyezetti lét okozta szociális problémákkal és a jelentős számú cigány népesség gondjaival. Kistérségi szintű, kistérségek közötti és regionális munkaerőpiac sem igen létezik (kivéve a 4-5 nagyobb város szűk vonzáskörzetét, ugyanakkor Ózd és környéke teljes mértékben leszakadó), a kistelepüléseken 50-60%-os a regisztrált munkanélküliség. Sok helyen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, még úgy is, hogy közfoglalkoztatási lehetőségeik beszűkültek. A szociális és foglalkoztatási problémák kezelésére az önkormányzatoknak – a szűkös anyagi és humánerőforrás miatt – csak korlátozott intézmény-és eszközrendszerük van: a gyerekek napközbeni ellátása hiányos, az óvodák-iskolák fenntartási gondokkal küzdenek, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások többsége kistérségi tárulási formában működik (a szakemberek leterheltek, egy-egy településre heti néhány óra jut). 2009-ben a régióban volt a legalacsonyabb a napközbeni ellátásban részesülő gyerekek aránya (48%), a második legmagasabb a hátrányos helyzetű óvodások (48%), valamint a korai iskolaelhagyók aránya (15%). 2009-ben egy családgondozóra 22, egy gyermekjólétis szakemberre 64 gyerek jutott, miközben ezer azonos korú lakosra átlagosan 10,3 olyan gyerek jutott, aki már a gyermekvédelmi szakellátásban van. A régió 27 munkaügyi kirendeltsége 2010-ben összesen 74 596 regisztrált munkanélküli tartott nyilván (NFSZ).

4. táblázat: Gyermekjóléti-szociális szolgáltatások néhány jellemzője régiók szerint és összesen, 2009

Egy szociális Gyermekvédelmi Egy szociális Napközbeni szakemberre szakellátásban Hátrányos szakemberre ellátásban Korai iskola- jutó részesülő helyzetű jutó gyermekek Régió részesülő elhagyók gyermekek gyermekek óvodások száma 0-5 évesek aránya, % száma aránya ezer aránya, % (családsegítő), aránya, % (gyermekjóléti azonos korú fő szolgálat), fő lakosra, fő Közép-Magyarország 48,6 12,2 7,9 12,8 50,4 7,5 Közép-Dunántúl 49,7 20,7 13,7 21,4 36,5 7,6 Nyugat-Dunántúl 51,2 17,0 9,2 23,4 30,3 6,9 Dél-Dunántúl 50,0 39,2 13,1 14,5 54,0 12,9 Észak-Magyarország 47,7 48,4 14,5 21,5 63,9 10,3 Észak-Alföld 49,9 49,5 14,8 44,7 48,2 13,7 Dél-Alföld 52,3 32,8 8,8 24,4 53,4 9,6 Összesen 49,6 29,2 11,2 23,7 48,7 9,6 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése. 2011. (KSH adatok alapján)

Ebben a társadalmi-gazdasági környezetben fontos a foglalkoztatási-képzési lehetőségekkel, a hátrányos helyzetű csoportokkal, a cigány közösségekkel foglalkozó civil szervezetek szerepvállalása. A Civil Szolgáltató Központ nyilvántartása szerint a régióban 1128 civil, non-profit szervezet létezik7. Inaktivitásukra abból következtetünk, hogy nekik mindössze 14%-uk (158 szervezet) frissítette 2 éven belül adatait. Közülük 25 működik szociális területen. 2011-ben 858 szervezet nyert összesen 156,6 millió forint (átlagosan 182500Ft/szervezet) támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégium működési pályázatán. Jellemző azonban a szociális területen kívüli és a városi szervezetek dominanciája; a kistelepülések civil szervezetei kevésbé rendelkeznek megfelelő infrastrukturális, anyagi és szakmai háttérrel ahhoz, hogy hatékonyan tudják segíteni hátrányos helyzetű célcsoportjukat, illetve előmozdítani saját fejlődésüket.

7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 630, Nógrádban 184, Hevesben 314 szervezet. Forrás: http://nonprofit.hu/?q=niok/organization-search&cleared=1 6

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

1.2. EGER ÉS KÖRNYÉKE – Környezet (2.)

Eger (55 000 fő) az Észak-Magyarországi régió második legnépesebb városa, egyúttal a 17 településből álló Egri kistérség központja. Eger munkaerőpiaca, gazdasága a kistérség nagy része számára elérhető, így a kistérség fejlődőnek számít, társadalmi-gazdasági fejlettségét jelző komplex mutatójának értéke 3,64 (az országos átlag 2,90).8 Ennek ellenére itt is vannak kedvezőtlen helyzetű települések, ahol magas a munkanélküliség és a roma népesség aránya (Kerecsend, Egerbakta, Verpelét, Tarnaszentmária); a kistérségen belüli egyenlőtlenségek jelentősek (5. táblázat). A várostól mindössze 9 kilométerre lévő Egerbaktán kiugróan magas a munkanélküliségi ráta (24%), de igen jelentős Kerecsenden (16%), Demjénben, Tarnaszentmárián és Verpeléten is (12-12%). Ezeken a településeken a cigány népesség aránya is magas (15-20% közötti).

5. táblázat: Az Egri kistérség településeinek néhány mutatója, 2008-2009

Rendszeres gyermekvédelmi Az állandó Lakónépesség 180 napon túl Munkanélküliségi kedvezményben vándorlások Települések száma, fő regisztráltak arány, % (2008) részesülők a 0-17 egyenlege, (2010) aránya, % (2009) évesek arányában, ezrelék (2009) % (2008)

Andornaktálya 2856 6,2 60,0 6,0 15,5 Demjén 657 12,4 39,7 36,9 -14,0 Eger 55673 6,1 57,0 14,2 -2,1 Egerbakta 1540 23,6 70,6 56,8 1,3 Egerszalók 1895 10,3 50,0 28,6 -11,2 Egerszólát 1141 8,8 53,3 20,3 15,8 Feldebrő 1153 8,3 34,8 32,0 0,9 Felsőtárkány 3572 7,8 52,9 17,0 6,9 Kerecsend 2334 15,6 54,3 75,1 -4,3 Maklár 2466 7,7 52,7 12,8 7,3 Nagytálya 861 6,6 54,7 23,9 -2,3 Noszvaj 1768 9,5 62,8 18,0 14,0 Novaj 1482 8,9 60,0 14,5 -10,2 Ostoros 2692 6,1 60,0 12,6 -5,9 Szarvaskő 376 6,3 52,9 9,7 -8,2 Tarnaszentmária 270 12,2 38,1 25,7 -7,9 Verpelét 4067 11,8 51,5 48,0 -8,8 Egri kistérség 84803 7,4 56,1 20,8 -1,1 Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép és TEIR, KSH

A közelmúltban Eger jelentős infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg, mindezek ellenére népessége csökken, az állandó vándorlások egyenlege 2009-ben is negatív (-2,1 ezrelék), és a születések száma is csökken. 1990 és 2000 között a lakosság száma mintegy 3 ezer fővel, majd a következő évtizedben (2009-ig) szinte ugyanennyivel fogyott. A város lassú elöregedését jelzi, hogy a 0-17 évesek népességen belüli aránya (16%) alacsonyabb, a 60 éven felüliek aránya (23%) magasabb az országos átlagoknál (TEIR, KSH). A cigány népesség becsült aránya 6-7 százalék, de a romák alapvetően két városrészben koncentrálódnak (a 21 ezer fős Északi városrészben és az azzal határos, 4200 fős Felnémeten), ezekben található a város két szegregátuma (Szala, Béke-telep).

8 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008. 7

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Eger szociális intézményrendszere – megyei jogú városként – kiépült, a Családsegítő Intézet telephelyei több városrészben elérhetők, van adósságkezelési szolgáltatás is, a gyerekek napközbeni ellátása terén viszont jelentősek a hiányok (a 0-2 évesek mindössze 17%-a jár bölcsődébe). Általános munkaerőpiaci szolgáltatás, tanácsadás a belvárosi munkaügyi kirendeltségen vehető igénybe. Az egri kirendeltség 2010. decemberben – a kirendeltség kistérségi hatókörében – összesen 5143 regisztrált munkanélküli és 26 210 inaktív személyt tartott nyílván; ez 11,4 %-os munkanélküliségi és 63,2%-os aktivitási rátát jelent (4. ábra).

4. ábra: Munkanélküliségi mutatók az Egri munkaügyi kirendeltség működési területén, 2010. december

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

1.3. 11 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG – Helyzetelemzés (1.)

A tervezett fejlesztés egyik iránya 11 észak-magyarországi kistérséget érint: Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai (Heves megye), Ózdi, Mezőkövesdi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Bátonyterenyei, Salgótarjáni (Nógrád-megye). (A régió 28 kistérségének 40%-a.) A 11 kistérség 209 településén (15 város és 194 község) összesen 51 ezer ember él (a régió népességének 41%-a). A kistérségek közül 3 hátrányos helyzetű (Bélapátfalvai, Füzesabonyi, Mezőkövesdi), 2 tartozik a 47 legrosszabb helyzetű (Pétervásárai, Salgótarjáni), 3 (Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei) a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorába. Ezek társadalmi-gazdasági lemaradását jelzi, hogy komplex mutatójuk9 jóval az országos átlag alatti (2,90), de a programba bevont kistérségek 72%-ának mutatója szintén rosszabb az országos átlagnál. Nem véletlen, hogy a 209 település majdnem fele (104) hátrányos helyzetű, kedvezményezett. (6. táblázat)

6. táblázat: A programba bevont kistérségek főbb jellemzői

Települések Lakónépesség Komplex Hátrányos HH LHH LHH Kistérség Megye száma száma (2009) mutató helyzetű kistérség 47 33 (fő) (KSH) települések

száma

Város Község Bélapátfalvai Heves 1 12 12 496 2,40 + - - 3 Egri Heves 1 16 84 908 3,64 - - - 4 Füzesabonyi Heves 1 15 30 723 2,55 + - - 5 Gyöngyösi Heves 1 24 75 767 3,26 - - - 5 Hatvani Heves 2 11 51 974 3,26 - - - 1 Hevesi Heves 2 15 34 358 1,97 - - + 13

9 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008. 8

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Települések Lakónépesség Komplex Hátrányos HH LHH LHH Kistérség Megye száma száma (2009) mutató helyzetű kistérség 47 33 (fő) (KSH) települések

száma

Város Község Bélapátfalvai Heves 1 12 12 496 2,40 + - - 3 Pétervásárai Heves 1 19 21 228 2,19 - + - 10 Mezőkövesdi B-A-Z 1 20 42 260 2,77 + - - 5 Ózdi B-A-Z 3 26 67 912 1,89 - - + 26 Bátonyterenyei Nógrád 1 13 24 288 2,06 - - + 10 Salgótarjáni Nógrád 1 23 63 619 2,19 - + - 22 2,90 Összesen - 15 194 509 533 (országos 3 2 3 104 átlag) Forrás: TEIR, KSH, MTA KTI Erőforrástérkép * 311/2007 (XI. 17.) Korm.rend. **240/2006. (XI.30.) Korm.rend

A vándorlások egyenlege mind a 11 kistérségben negatív, még a viszonylag jelentős vonzerővel rendelkező Egri és Gyöngyösi kistérségből is többen vándorolnak el, mint ahányan beköltöznek. Öt kistérségben (Bélapátfalvai, Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei, Salgótarjáni) a vándorlási egyenleg a régiós átlagnál (-3,4) is kedvezőtlenebb (7. táblázat). A munkanélküliségi ráta három kistérségben (Egri, Gyöngyösi és Hatvani) jobb az országos mutatónál (11,2%), hat kistérségben viszont a magas régiós átlagot (16,3%) is meghaladja (az ózdiban 22,4%, a hevesiben 18,4%, a salgótarjániban 17,6%, a bélapátfalvaiban 17,5%, a bátonyterenyeiben 16,7%.) Az országos foglalkoztatási rátát (55,4%) a három legjobb helyzetű kistérség sem múlja felül, másik három (Hevesi, Mezőkövesdi, Ózdi) viszont a régiós arányt (48%) sem éri el (5. ábra). Kilenc kistérségben a munkanélküliek több mint fele tartós (legalább 180 napja) munkanélküli. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 0-17 éves gyerekek aránya a 11 kistérség átlagát tekintve 42%. A régiós aránynál (44,6%) is többen kapják ezt a segély- típusú ellátást öt kistérségben (az ózdiban és a hevesiben a gyerekek 66, illetve 58%-a) (7. táblázat).

7. Táblázat: A programba bevont kistérségek néhány társadalmi-gazdasági mutatója

Rgyk-ban Állandó Munka- Tartós Foglalkoztatási Aktivitási részesülő vándorlások nélküliségi munkanélküliek Kistérség ráta, % ráta, % 0-17 évesek egyenlege, ráta, % aránya, % (2010) (2010) aránya, % ezrelék (2010) (2009) (2008) (2009)

Bélapátfalvai 17,5 48,3 58,5 52,1 43,8 -5,3 Egri 8,8 54,3 59,5 56,1 20,8 -1,1 Füzesabonyi 14,2 48,8 56,9 53,4 48,1 -3,3 Gyöngyösi 9,3 53,3 58,7 52,1 27,1 -0,9 Hatvani 8,1 54,3 59,1 47,8 26,5 -1,6 Hevesi 18,4 46,9 57,4 48,0 57,6 -3,4 Pétervásárai 16,4 50,5 60,6 50,5 49,4 -2,7 Mezőkövesdi 13,4 46,3 53,5 52,8 38,0 -2,1 Ózdi 22,4 44,7 57,6 62,5 65,6 -7,7 Bátonyterenyei 16,7 49,8 59,9 60,9 43,6 -6,3 Salgótarjáni 17,6 49,2 59,7 58,2 45,1 -5,2 ÉM régió 16,3 48,0 57,3 57,2 44,6 -3,4 Ország 11,2 55,4 62,4 53,4 27,5 0,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

5. ábra: Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta a 11 kistérségben, a régióban és az országban, 2010.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Egy 1993-as becslés szerint (Kertesi, Kézdi 1993)10 a 11 kistérségben összesen mintegy 54 500 roma élt akkor, ez a mostani népességnek is a tizedét jelenti (a kistérségek népessége 1993 óta fogyott, a cigány népesség száma valószínűsíthetően nőtt). A kistérségek számos településén 20-50% a romák aránya, de vannak olyan falvak is, ahol 60-90%. A már idézett kutatások szerint: a három észak-magyarországi megyében a legmagasabb a romák aránya (13-16%; 2003). Kistérségi bontásban a 2001-es népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, amelyek szerint – jelentős alulbecslés mellett – 2-9% közötti a romák aránya. A 2010-es felmérés szerint a Hevesi kistérségben 28, az ózdiban és a salgótarjániban egyaránt 23, az Egri és a Gyöngyösi kistérségben 11-11 szegregátum található, amelyekben összesen 10525 ember él. Az ország 174 kistérsége közül a szegregátumban élő népesség száma szerint a Hevesi kistérség a 16., a salgótarjáni a 20. a sorban. A szegregátumban élők aránya a 11 kistérség közül a Hevesi kistérségben (4,8%), a pétervásáraiban (4,5%) a legmagasabb, és 3% feletti a füzesabonyi (3,4%) és a bátonyterenyei (3,7%) kistérségben is. Az Egri Kistérség népességének 1,5%-a él szegregált lakókörnyezetben. (8. táblázat)

8. Táblázat: A kistérségekben élő cigány népesség aránya, száma és a szegregátumok jellemzői

Szegregátumban Cigány Roma Szegregátumban Szegregátumok élők aránya, % népesség népesség élő népesség Kistérség száma, db (2010) aránya, % száma, fő száma, fő (2010) (2010) (2001) (1993)

Bélapátfalvai 5,8 1376 6 325 2,6 Egri 2,7 5185 11 1259 1,5 Füzesabonyi 4,3 3846 15 1050 3,4 Gyöngyösi 2,9 3471 11 849 1,1 Hatvani 1,7 2018 2 325 0,6

10 Kertesi G., Kézdi G. (1998) A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Budapest: Socio- typo

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Hevesi 8,9 6030 28 1666 4,8 Pétervásárai 6,8 2987 12 965 4,5 Mezőkövesdi 3,7 2177 6 465 1,1 Ózdi 8,9 15706 23 1267 1,9 Bátonyterenyei 6,7 3448 16 910 3,7 Salgótarjáni 4,1 8277 23 1444 2,3 Összesen - 54 521 153 10 525 2,1 Forrás: Népszámlálás, 2001, Kertesi-Kézdi (1998), Domokos (2010)

1.4. EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK – Helyzetelemzés (2.)

Pályázatunk másik eleme elsősorban az Egerben, másodsorban az Eger környékén élő hátrányos helyzetű és roma emberek számára nyújt szolgáltatások, programok. 2011. 3. negyedévében Egerben összesen 2614 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, közülük 574 fő kapott rendszeres szociális segélyt. A tartós munkanélküliek aránya 26,6 % (697 fő) volt ebben az időszakban (6. ábra). A regisztrált munkanélküliek között a szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb (31%), de jelentős a szakközépiskolát (23%) és a nyolc osztályt (18%) végzettek aránya is. A nyolc osztállyal sem rendelkezők aránya mindössze 1,3%, amely azt is jelzi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű csoportok nem feltétlenül tudnak igénybe venni különböző szolgáltatásokat (még egy megyei jogú városban sem).

6. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma Egerben, 2011. 3. negyedév, fő

Forrás: TEIR, OMMK munkanélküliségi adatok

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

7. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2011. 3. negyedév, %

A városon belül – a problémák koncentrálódása, halmozódása, a szolgáltatások hiánya miatt – két területet (ez ezek környékét, tágabb környezetét) kell kiemelni. Fontos, hogy az itt élők többsége – elszigeteltség, információ-hiány miatt – kimarad a különböző szociális-munkaerőpiaci (és egyéb) szolgáltatásokból. A KSH lehatárolása szerint (2001) Egerben „szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet” a Szala (az Északi városrészben 3 utcás cigánysor) és a Béke-telep (tradicionális cigány telep Felnémeten11). Ezek mellett az Északi városrész szegregációval veszélyeztetett területe a Szala környéke is12 (8. és 9. ábra: Térképek).

8. ábra: A Szala és a Béke-telep elhelyezkedése, környéke

Szala

Béke-telep

Forrás: Eger MJV IVS, Antiszegregációs terv

11 Felnémet 1961-ig önálló község volt. 12 Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Antiszegregációs Terv, 2008; KSH Heves Megyei Igazgatósága (2003). A nagyvárosok belső tagozódása. 12

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

9. ábra: Eger város funkcionális lakóövezetei (a Szala és a Béke-telep városszerkezeti elhelyezkedése)

Szala

Forrás: KSH, 2003

A két „hivatalosan” lehatárolt szegregátumban 2001-ben 295 fő élt, ma ezeken a területeken és közvetlen környezetükben több mint 700 (alacsony iskolai végzettségű, tartós munkanélküli, inaktív, többségében cigány) ember él. A KSH 2001-es mutatói jelzik a szegregátumban élők és a városi átlag társadalmi-gazdasági helyzete közötti szakadékot, amely erőteljesen megmutatkozik az iskolai végzettségben, a munkaerőpiaci helyzetben és természetesen a lakóhelyi-társadalmi elszigeteltségben is. Mindezek következményeként ezek az emberek folyamatos külső segítség, támogatás nélkül nem képesek enyhíteni kirekesztettségükön, amely pedig – megfelelő szolgáltatások hiányában – átöröklődik gyerekeikre, akik szintén hatalmas, többnyire behozhatatlan hátrányokkal kezdik meg életüket. Mindenesetre 2001-ben a 0-14 évesek aránya kétszer-háromszor volt magasabb a Szalában (42%) és a Béke-telepen (29%), mint a városi átlag (15%). A nyolc osztályos végzettségűek aránya a Szalában 90%, a Béke- telepen 87%, a városi átlag pedig ennek mintegy hatoda (15%) volt. Rendszeres munkajövedelemmel a város gazdaságilag aktív népességének 41%-a, a Szalában élők 82%-a, a béke-telepiek 75%-a nem rendelkezett 2001-ben. (9. táblázat). Tíz év alatt a szegregátumban élők főbb mutatói és jövedelme helyzete nem javult jelentősen, illetve nem igazán közelített az városi átlagoz, ugyanakkor mindkét helyen történtek előrelépések. Az utóbbi években (2006-2008 között) a Béke-telep közmű-ellátottsága,

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország infrastruktúrája a Regionális Operatív Program keretében (ROP 2.2.) kiépült, és már vannak családok, akik bevezették otthonukba a vizet és a csatornát. A beruházást hosszú egyeztetési, közösségfejlesztési folyamatok előzték meg, amelyben központi szerepe volt a SZETA Egri Alapítványának és az általa fejlesztett, támogatott Béke-telep Rehabilitációjáért Egyesületnek, akik komoly érdekképviseleti, érdekérvényesítési tevékenységet is folytattak a telep érdekében. Nem rég alakult meg a Rác Hóstya Egyesület, amely a Szalában élőket igyekszik elérni különböző szabadidős-kulturális programokon keresztül.

9. táblázat: Eger város, a Béke-telep és a Szala néhány társadalmi-gazdasági mutatója, 2001.

Mutató Eger Béke-telep Szala

Lakónépesség, fő 57 986 201 94 0-14 évesek aránya, % 14,7 28,9 41,5 60 éven felüliek aránya, % 18,8 6,0 6,4 Felsőfokú végzettségűek aránya, % 22,3 0,0 0,0 Legfeljebb nyolcosztályos végzettségűek aránya, % 15,4 87,0 89,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 36,1 61,7 57,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, % 40,7 74,7 81,6 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya,% 6,5 85,4 n.a. Forrás: KSH, 2001

2. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS

Szükségletfelmérést a pályázati projekt irányainak, tevékenységeinek megfelelően két célcsoportban végeztünk hasonló módszerrel. A szükségletfelmérés eszköze a kérdőíves adatfelvétel, amelynek eredményeire alapozva (és a helyzetelemzést figyelembe véve) terveztük meg a projektet.

A szükségletfelmérés módszertanának rövid leírása Civil szervezetek szükségletfelmérése (1.) a) Szempontrendszerünk szerint (roma/nem roma szervezetek; szociális terület; hátrányos helyzetű csoportok; roma összefogás; érdekvédelem; viszonylag kis kapacitás stb.) a bírósági nyilvántartás adatbázisa alapján és saját kapcsolatrendszerünk segítségével adatbázis készítése 155 civil szervezetről. b) A 155 civil szervezet megkeresése személyesen/telefonon/e-mailben kérdőíves adatfelvétel céljából. A kérdőív tartalma: szervezeti háttér-információk (kapacitás, anyagi források, munkaerő, taglétszám stb.) és szükségletfelmérés (szervezetfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségekkel kapcsolatos és egyéb szolgáltatások iránti igények). c) A kitöltésre/visszaküldésre került 53 kérdőívet SPSS programmal elemeztük.

Hátrányos helyzetű, roma emberek szükségletfelmérése (2.) a) A célcsoport lehatárolása szempontrendszerünk alapján (KSH szegregátumok, saját tapasztalatok, 18 éven felüli hátrányos helyzetű, főként roma emberek). Ezek alapján az elsődleges célcsoport meghatározása. b) A célcsoporton belül mintavétel nélkül (klienskörünk megszólítása, munkatársak kapcsolatrendszerének felhasználása, hólabda-módszer) 125 fő (18 éven felüli) lekérdezése kérdőívvel. A kérdőív tartalma: háttér-információk (demográfia, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, lakáshelyzet, adósság) és szükségletfelmérés (munkavállaláshoz kapcsolódó általános és speciális szolgáltatások, csoportos programok stb.) c) A 125 kérdőívet SPSS programmal dolgoztuk fel.

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

2.1. CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN

2.1.1 A célcsoport bemutatása

A bírósági nyilvántartás és kapcsolatrendszerünk alapján első körben 155 civil szervezet került a célcsoportba.13 (Szükségletfelmérés 1. sz. Melléklete) Közülük a legtöbb szervezet az Ózdi (31), a Salgótarjáni (21) és az Egri (16) kistérségben található, a legkevesebb a bélapátfalvaiban (10. ábra). 84 szervezet községben, 71 városban működik. Egyrészt jellemző a kistelepüléseken szerveződött egyesületi forma, másrészt viszont 133 faluban (az összes község 69%-a) egyáltalán nem működik civil szervezet a meghatározott szempontok szerint. A 155 szervezet bizonytalan hátterét jelzi, hogy közülük mindössze 13 nyert támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumának 2011-es működési pályázatán, összesen 2,67 millió forintot. (A legmagasabb összeg 870 ezer, a legalacsonyabb 45 ezer, átlagosan pedig 206 ezer forint a támogatás.)

10. ábra: Az adatbázisba került civil szervezetek száma kistérségenként, db

Megkeressünkre 53 szervezet töltötte ki a kérdőívet (az adatbázisban szereplő 155 szervezet 34%-a), így elsődleges célcsoportunkat ők jelentik; válaszaik szerint határoztuk meg a projekt szolgáltatásait, elemeit. A kérdőívek – SPSS programmal történő – elemzése alapján mutatjuk be a célcsoportot és szükségleteiket. Minden eredménynél jelöljük, hogy az 53 szervezetből mennyi válaszolt az adott kérdésre (N). (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 2.sz. Melléklete tartalmazza.)

A szervezetek közül 16 alapítványi, 37 egyesületi formában működik. A legtöbben (39%) legfeljebb 2 éve alkultak, ugyanakkor 2-5 éve, illetve 5-10 éve működik a szervezetek mintegy ötöde (18, 20%), és jelentős az ennél régebb óta jelenlévő szervezetek aránya is (24%-uk több mint 10 éve alakult meg) (11. ábra). A legtöbb szervezet az Ózdi kistérségből (15%) küldte vissza kérdőívet, utána következik a salgótarjáni (13%), a mezőkövesdi, a gyöngyösi, a pétervásárai és az egri kistérségek (egyaránt 11%). Két olyan szervezet is szerepel a mintában, amelyek Budapest székhellyel, de helyi irodával/telephellyel működnek a térségben (12. ábra). (A Hevesi kistérségből egyetlen kérdőív érkezett vissza (Kisköre), ugyanakkor a szolgáltatásokra, programokra vonatkozó válaszok nem szerepelnek, így őket nem vettük bele a mintába. Ezzel együtt a Hevesi kistérség – bemutatott helyzete miatt – fontos célterülete fejlesztésünknek.) A szervezetek fele (49%) csak székhely településén, 16%-uk a kistérségben, 8%-uk a

13 A „minta” összeállításakor számoltunk azzal, hogy a szervezetek egy része már nem működik vagy nem elérhető. Ezt a kérdőívezés során sikerült felderítenünk. 15

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország megyében, 6%-uk a régióban működik, és – némileg meglepő módon – 14%-uk országos hatákörűként definálta önmagát (13. ábra). (Ez abból adódik, hogy egy-egy szervezet nevében országos, ugyanakkor tevékenysége közel nem terjed ki az ország területére.)

11. ábra: A szervezetek megoszlása a szervezet működésének ideje szerint, %

N=53

12. ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) kistérségenként

N=53

13. ábra: A szervezetek megoszlása (%) és száma (db) működési terület szerint

N=51 16

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A szervezetek kapacitásának fontos mutatója, hogy hány fizetett munkatárssal dolgoznak. Ezen a téren igen jelentősek a hiányok: 39 szervezetnek egyetlen főállású, 36-nak egyetlen megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munkatársa sincs. Összesen 10 szervezetben van főállású alkalmazott: 3-ban 1-2 fő, 2-ben 3-5 fő, 1-ben 5- 10 fő, 4-ben pedig több mint 10 fő dolgozik főállásban. Megbízással/nem rendszersen foglalkoztatott munkatársa összesen 13 szervezetnek van, közülük 10-ben legfeljebb 10, 3-ban több mint 10 fő dolgozik ebben a formában (14. ábra). Két szervezetnek egyáltalán nincsenek aktív tagjai. A leggyakoribb az 1-5 (13 szervezet), a 6-10 (12 szervezet) és a 11-20 (13 szervezet) fős aktív tagság, és további 10 szervezetben 21-50 aktív tag tevékenykedik (15. ábra).

14. ábra: A szervezetek száma a főállású és a megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munktársak száma szerint, db

N=49

15. ábra: A szervezetek száma az önkéntesek és az aktív tagok száma szerint, db

N=51

A szervezetek 2010-es és 2011-es anyagi forrásai valamennyire tükrözik egyrészt szűkös erőforrásaikat, másrészt összhangban vannak az elnyert NCA-támogatások mértékével. 2011-ben ötödüknek (19%) semmilyen forrása nem volt, a leggyakoribb (28%) a 100- 500 ezer forint közötti összeggel rendelkezők száma, tizedük (11%) 1-5 millió forintból gazdálkodik ebben az évben. 2010-ben a szervezetek negyedének (25%) nem volt

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország semmilyen bevétele, 36%-uk 50-100 ezer, 15%-uk 100-500 ezer forint közötti forrásból működött. Egyaránt 9% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 2010-ben 500 ezer-1 millió, illetve 1-5 millió forint közötti anyagi forrással rendelkeztek, és tavaly még 4%-uk több mint 5 millió forintból gazdálkodhatott (16. ábra). A kapacitás, a humánerőforrás, a kapcsolatrendszer szempontjából nem mellékes az sem, hogy milyen csatornákon keresztül jutottak pénzhez, támogatáshoz a szervezetek: a legkevesebben (16%) uniós pályázaton nyertek támogatást, a szervezetek fele (46%) cégek, vállalkozások adományaiból jutott pénzhez. Meglepő, hogy a hazai pályázatokon és a magánadományokból, tagok támogatásából forrásokat szerzők aránya egyaránt 63%. Sokan (73%) az egyéb kategóriát is megjelölte, amely elsősorban önkormányzati vagy egyházi támogatást jelent (17. ábra).

16. ábra: A szervezetek megoszlása a 2010-es és 2011-es anyagi források mértéke szerint, %

N=53

17. ábra: A szervezetek arányai a szervezet forrásainak típusa szerint, %

N=53 (Több választ is meg lehetett jelölni.)

Az anyagi források mellett szintén fontos háttértényező a szervezetek humánerőforrásának mennyisége és minősége. A szervezetek 15%-ában egyetlen formális vezető van, majdnem kétharmadában (63%) 2-4, ötödében (19%) 5-8, 4%- ában 10-12 fős a formális vezetőség (18. ábra). Pozitívum, hogy a vezetők több mint fele (55%) felsőfokú, 40%-uk középfokú végzettséggel rendelkezik, és viszonylag alacsony 18

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

(4%) a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. A vezetőség iskolai végzettségét a negyedik tagig kérdeztük meg, amely alapján az látszik, hogy középfokú végzettség dominál, kivéve a 4. vezetőségi tagot (ahol azonban a válaszadó szervetek száma már csak 10) (10. táblázat).

18. ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a formális vezetők száma szerint

N= 48

10. táblázat: A szervezetek megoszlása a vezetőség tagjainak iskolai végzettsége szerint, % Válaszadó Nyolc Vezetőség tagjai Középfok, % Felsőfok, % Összesen, % szervezetek osztály, % száma (db) Vezető 4 40 55 100 47 1. vezetőségi tag 10 49 41 100 41 2. vezetőségi tag 11 47 42 100 38 3. vezetőségi tag 23 46 31 100 13 4. vezetőségi tag 0 40 60 100 10

Utolsó háttárinformációként a megvalósított programokról kérdeztük a szervezeteket: legalább egy programot 40 szervezet, kettőt 32, hármat pedig 24 szervezet jelölt meg legfontosabbként (19. ábra).

19. ábra: A szervezetek száma a megjelölt megvalósított (legfontosabb) programok száma szerint, db

N=31-44 19

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása

Kérdőívünk második része a szervezetek igényeire, szükségleteire vonatkozó kérdésblokkokat tartalmazott. Ezek középpontjában a pályázati projekthez illeszkedő tervezett szolgáltatások, programok álltak, de egyéb szükségleteket is felmértünk a kérdíőves adatfelvétel során.

Kiindulási pontként fontos rögízteni, hogy az 53 szervezet közül 46 fontosnak tartja szervezete fejlődését, megerősítését, 6 szervezet erre a kérdésre nem tudott/nem akart válaszolni, de mindössze egy mondta azt, hogy ez számára nem fontos. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítését 38 szervezet tartja fontosnak, 9 nem válaszolt erre a kérdésre, 6 szervezet számára pedig nem fontos ez a cél (20. ábra). A fejlődés szempontjából a legtöbben a pályázati pénzek megszerzését és a más szervezetekkel történő kapcsolatépítést tartják fontosnak (egyaránt 92%). Szintén sokan (82%) vennének részt képzéseken, tanfolyamokon azért, hogy a szervezet fejlődjön. A szervezetek 58%-a fotosnak tartja a fizetett munkatársak, felük pedig a tagok számának növelését. Háromnegyedük (73%) a fejlődés szempontjából fontos, egyéb lehetőségeket is említett (11. táblázat), amelyek közül kiemelendő a szupervízió lehetősége, az állandó média-megjelenés, a tagok aktivizálása, a közhasznú tevékenységek bővítése és a programok színvonalának emelése.

20. ábra: Fontosnak tartja-e szervezete további fejlődését, megerősítését? és Fontosnak tartja-e, hogy szervezete részt vállaljon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítésében? (szervezetek száma, db)

N=53

11. táblázat: Miben látja a fejlődési lehetőségeket szervezete számára?

Válaszadó Nem Fejlődési lehetőség Fontos, % Összesen, % szervezetek fontos, % száma (db) Tagok számának növekedése 50 50 100 42 Fizetett munkatársak számának emelkedése 58 42 100 45 Részvétel képzéseken, tanfolyamokon 81 19 100 43 Pályázati pénzek megszerzése 92 8 100 48 Kapcsolatépítés más szervezetekkel 92 8 100 47 Egyéb 73 26 100 15

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A szervezetek legalább fele (55%) minden felsorolt ismerettípust, információt fontosnak gondol foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése érdekében. Háromnegyedük fontosnak/nagyon fontosnak tartja a közhasznú foglalkoztatás lehetőségeinek megismerését (73%), munkaerőpiaci programokban való részvétellel kapcsolatos információk megszerzését (72%). Kétharmaduk (67%) érdeklődik az egyesületi/alapítványi vállalkozás, 60-60%-uk a munkaerőpiaci, foglalkoztatási tanácsadás lehetőségei, illetve az álláskeresési tanácsadás, technikák iránt. A szervezetek fele (55%) a szociális szövetkezet lehetőségeit is fontosnak tartja a foglalkoztatási lehetőségek bővítése szempontjából (21. ábra). Mindezek azt jelzik, hogy a szervezetek többsége – eltérő mértékben, de – nyitott a különböző ismeretek megszerzésére, amelyre már lehet alapozni a projekt tervezett szolgáltatásait, programjait.

21. ábra: A szervezet foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése érdekében milyen ismeretekre van szüksége? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=46-48

A szervezetek 87%-a fejlődése szempontjából fontosnak tartja ismertségének növelését, amely azt jelzi, hogy túlnyomó többségük túllépne jelenlegi határain, és ennek érdekében – ahogy a szükségletfelmérés mutatja – készek is tenni a szervezetek. A kérdőívben felsorolt szolgáltatások/lehetőségek közül további hatot a szervezetek több mint 70%-a fontosnak ítélt: szervezetfejlesztési ismereteit és forrásszerzési technikáit egyaránt 79%-uk bővítené, 77-78%-uk fontosnak gondolja a kommunikációs technikák fejlesztését, a médiamegjelenést, illetve közösségfejlesztési módszerek elsajátítását. A szolgáltatások és programok tervezése szempontjából fontos, hogy a válaszadók 71%-a a szabadidő-szervezésről, a játékmódszertanról is szerezne új ismereteket. Mindezek mellett a szervezetek 61-71%-a a jogi és pénzügyi, valamint a vonatkozó jogszabályváltozásokról szóló szolgáltatásokat is fontosnak tartja az egyesület/alapítvány fejlődése szempontjából (22. ábra).

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

22. ábra: Milyen típusú lehetőségeket/szolgáltatásokat tart fontosnak szervezete fejlődése szempontjából? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=46-49

A projekt szempontjából alapvető fontosságú a szervezetek nyitottsága, együttműködési készsége. A kérdőívek elemzése alapján az látszik, hogy ezen a téren is lehet alapozni a válaszadó egyesületekre/alapítványokra. Az együttműködés felkínált öt formája, fóruma közül a szervezetek legalább 81%-a mindet fontosnak tartja. A legnépszerűbb a „jó gyakorlatok” látogatása (92%), melynek keretében – elsősorban – a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában tapasztalt szervezeteket, programokat tudjuk felkeresni; ilyenek vannak az Észak-Magyarországi régióban is. Egyaránt 85% számára fontos a hálózatépítés és a közös érdekérvényesítés, amelyek szintén meghatározó elemei lehetnek a projektnek. A folyamatos kapcsolattartást, az információk áramlását (amely tulajdonképpen a közös munka egyik előfeltétele) a válaszadók 83%-a, a közös programokat 81%-a tartja fontosnak a szervezet fejlődése érdekében.

23. ábra: Mennyire tartja fontosnak szervezete fejlődése szempontjából az együttműködés, a kapcsolatépítés különböző formáit? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=48

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A válaszadási hajlandóság és az eredmények alapján a projekt előzetes irányainak megfelelően a szolgáltatások és programok tervezhetők; előreláthatólag a civil szervezetek élni kívánnak a felkínált lehetőségekkel és együttműködési készségük is jelentős. Fejlődésük és foglalkoztatási lehetőségeik bővítése érdekében 98%-uk részt venne egynapos képzéseken és különböző témájú szakmai fórumokon, és 90%-uk többnapos képzéseket is vállalna (48-49 szervezet válaszai alapján) (12. táblázat). A szervezetek 79%-a 1-5 főt tudna bevonni a – kérdőív alapján megismert – tervezett szolgáltatásokba, programokba, 6%-uk 6-10 főt, tizedük pedig 11-20 főt tudna „mozgósítani” (24. ábra). A 48 válaszadó tájékoztatása szerint az általunk tervezett projekttevékenységekbe összesen 245 bevonható, aktivizálható személy van a civil szervezetek látókörében, amely létszámára bőven lehet alapozni.

12. táblázat: Szervezete részt venne-e a következőkön, illetve kihasználná-e a következő lehetőségeket a fenti témákban (útiköltség-térítés és ellátás mellett)?

Válaszadó Képzés/fórum Igen, % Nem, % Összesen, % szervezetek száma (db) Egynapos képzés 98 2 100 49 Többnapos képzés (2-3 nap) 90 10 100 48 Különböző témájú szakmai fórumok 98 2 100 48

24. ábra: A válaszadó szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a tervezett szolgáltatásokba/programokba bevonható személyek száma szerint

N=48

A tervezés szempontjából elengedhetetlen azoknak az információknak a figyelembe vétele, amelyek a közös munka jellegére és feltételeire vonatkoznak. A válaszadó szervezetek 28%-a csak hétköznap, 37%-a csak hétvégén, ugyanakkor 35%-a bármikor részt venne a tervezett programokon, képzéseken (43 válaszadó). Fontos, hogy 93%-uk számára az – elsősorban Egerbe – utazás elfogadható, megoldható (ismerve a kis civil szervezetek kapacitását, ez jelentős arány még akkor is, ha a válaszadó szervezetek száma itt csak 41). Teljes válaszadási arány (53) mellett a szervezetek háromnegyede (72%) számára a kapcsolattartás minden formája megfelelő, és egyaránt mintegy tizedük számára csak e-mailes (9%), csak telefonos (11%) vagy csak személyes (8%) kapcsolattartás fogadható el (25. ábra).

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

25. ábra: Szervezete számára milyen feltételek/körülmények között lenne elfogadható különböző képzéseken/szakmai programokon/tanácsadásokon való részvétel?

Megfelelő időpontok megoszlása, % Megoldható-e az utazás, %

N=43 N=41

Kapcsolattartás formája,%

N=53

Kérdőívünk utolsó – nyitott – kérdésre („Kérjük, ossza meg velünk a kérdőív kitöltése során felmerült gondolatait, ötleteit, igényeit!”) 21 szervezet válaszolt. A főbb megjegyzéseket nem rangsorolva, nem rendszerezve, változtatás nélkül soroljuk fel abból a megfontolásból, hogy ezek egyrészt tükrözik a civil szervezetek problémakörhöz való hozzáállását, másrészt számos ponton kapcsolódnak tervezett projektünkhöz, illetve szélesítik annak látókörét.

- Fontos témák, amelyekkel a képzéseknek foglalkozni kell: 1. kiadványok megjelentetése, amelyek fontosak a civil szervezeteknek ; 2. új civil törvény kapcsán a közhasznúsággal kapcsolatos ismeretek; 3. médiaismeretek; 4. szociális szponzoráció; 5. adománygyűjtés módszertana; 6. civil és önkormányzati együttműködés; 7. pályázati partnerségek; 8. lobby tevékenység és annak szabályozása; 9. pénzügyi képzés és tanácsadás; 10. tanulmányutak szervezése, civil szervezetek akkreditációs lehetőségei; 11. Nagyon fontos a megelőzés, a lakosság tájékoztatása már gyermekkortól kezdve, hogy megelőzhető legyen a mélyszegénység. - Fontos lenne még szorosabbra fűzni a hasonló profilú szervezetek együttműködését, adatbázist létrehozni a munkájuk alapján, hogy hatékonyabban lehessen a célcsoport igényeit kiszolgálni. - Vágyunk újabb „használható” pályázatokra, melyek leginkább a munkabérekre irányulnának, mert a hátrányos helyzetű célcsoportunkkal foglalkozó munkatársak esetében is erre van a legnagyobb szükség. - Közösségi színterek létrehozásával kapcsolatos információk. - A civil szervezeteknek nagyobb teret kell adni a képzésekben, és képzések kellenek a rászorulóknak. - A kapcsolatépítés más szervezetekkel különösen fontos. - Működéssel (adminisztráció, NAV ügyintézés, elszámolások) kapcsolatos információk. - Igény lenne pályázatírási ismeretek, PCM elsajátítására; továbbá források lehívásának technikáira. A fórumok szervezésében segítséget nyújtunk (pl. terem biztosítása).

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

2.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN

2.2.1 A célcsoport bemutatása

A két szűken lehatárolt, fentebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemzett szegregátum lakossága 2001-ben összesen 295 fő volt (KSH). A Béke-telephez a lehatárolás szerint nem tartozó Béke-utcát és Felnémet más hátrányos helyzetűek, romák által koncentráltan lakott utcáit (József Attila, Kovács Jakab, Tárkányi), valamint a Szala környékét is elsődleges célterületnek tekintjük, ahol jelentős a munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű népesség, különösen a romák aránya. (Ezeken a területeken a népesség száma – a városi tendenciával szemben – 2001 óta nőtt.) Az elsődleges célcsoportba számításaink és tapasztalataink szerint mintegy 680-730 fő tartozik, közülük 450-480 fő 18 éven felüli. (Szolgáltatatásaink számukra és az Eger más részein, a város környékén élő hátrányos helyzetű emberek számára is nyitottak, „másodlagos” célcsoportunk így az elsődlegesnél jóval népesebb.)

Az elsődleges célcsoport teljes körű vagy reprezentatív lekérdezését nem tudtuk vállalni, közülük 125 főt kerestünk meg kérdőívünkkel (a célcsoportba tartozó 18 éven felüliek 26-28%-a), akiknek szükségleteire alapvetően építünk. (Az azonos élethelyzetből, társadalmi-gazdasági háttérből adódóan az elsődleges célcsoport negyedének megkérdezésén alapuló eredmények lehetővé teszik a célcsoport egészét érintő következtetések levonását, szolgáltatások tervezését, valamint külön kérdésblokk vonatkozott a gyerekeket célzó szolgáltatásokra, programokra.) (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 3.sz. Melléklete tartalmazza.)

A kérdőívek elemzése alapján a válaszadók 43%-a férfi, 57%-a nő. A legtöbben (38%) a 35-50 év közötti korcsoportba tartoznak, de jelentős a 25-34 évesek aránya is (30%), további 16% 18-24 éves, 13% 51-60 év közötti, 2% pedig 60 éven felüli. Az önmagukat romának vallók aránya 89%, amely célcsoportunk ismeretében nem meglepő, ugyanakkor a nem romák 11%-os aránya is jelzi, hogy nem kizárólag a cigány lakosságra fókuszálunk. A lakóhely viszont valamelyest determinálja a roma származást (és a munkanélküliséget, kirekesztettséget): a megkérdezettek háromnegyede (73%) a Béke-telepen és környékén, 14%-a a Szalaparton és környékén él, 7%-a Felnémet, 6%- a Eger más részein lakik (13. táblázat).

13. táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) nem, életkor, etnikai hovatartozás és lakóhely szerint

A megkérdezettek Dimenzió megoszlása, % száma, fő Nem Férfi 43 54 Nő 57 71 Összesen 100 125 Életkor 18-24 éves 16 20 25-34 éves 30 38 35-50 éves 38 48 51-60 éves 13 16 60 éven felüli 2 3 Összesen 100 125

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A megkérdezettek

Etnikai hovatartozás

Roma 89 108 Nem roma 11 14 Összesen 100 122 Lakóhely Béke-telep (és környéke) 73 91 Felnémeten máshol 7 9 Szalapart (és környéke) 14 18 Egerben máshol 6 7 Összesen 100 125

A tervezett szolgáltatások szempontjából kiemelkedően fontos a célcsoport iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása. Ezek a mutatók – tartós munkanélküli, többségében alacsony iskolai végzettségű célcsoportról lévén szó – igen kedvezőtlen képet mutatnak. A válaszadók tizede a 8 osztályt sem végezte el, 58%-uk általános iskolai, 16%-uk szakmunkásképző/szakiskolai végzettséggel rendelkezik, tizedük OKJ-s képzettséget szerzett, az érettségizettek aránya mindössze 3%, a diplomásoké 1%, és alig 2%-uk tanul jelenleg (26. ábra). A legtöbben (42%) regisztrált munkanélküliek, tizedük közfoglalkoztatott, 15% gyesen/gyeden/gyeten van, 9% nyugdíjas/rokkantnyugdíjas, és mindössze 6% foglalkoztatott (bejelentett munkaviszonnyal) (27. ábra).

26. ábra: A válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint, %

N=125

27. ábra: A válaszadók megoszlása gazdasági aktivitás szerint, %

N=125 26

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A munkaerőpiaci helyzet, a gazdasági aktivitás ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 70%-ának háztartásában az összes havi jövedelem legfeljebb 100 ezer forint; közülük 18% azok aránya, ahol a háztartás havi jövedelme 50 ezer forint alatti. 150-200 ezer forintos jövedelemmel a megkérdezettek háztartásainak mindössze tizede rendelkezik (28. ábra). Az egy főre jutó átlagjövedelem 24 400 forint (a megkérdezett 50%-ának háztartásában legfeljebb 22 000 Ft.) A jövedelmi helyzet akkor még kedvezőtlenebbnek tűnik, ha látjuk, hogy a válaszadók 60%-ának van 18 éven aluli gyereke. Így az összes megkérdezett negyede egygyerekes, 18%-a kétgyerekes, 17% 3- 4 gyerekes. Eszerint összesen 144 gyerek szülője válaszolt a kérdőívre, amely a szükségletfelmérés és a szolgáltatások egy részének tervezése szempontjából fontos kiindulási pont (14. táblázat).

28. ábra: A válaszadók megoszlása a háztartás jövedelemi helyzete szerint, %

N=125

14. táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) gyerekszám szerint, a gyerekek száma összesen

Gyerekszám a A megkérdezettek Gyerekek száma háztartásban megoszlása, % száma, fő összesen Nincs gyereke 40 50 0 1 gyerekes 25 31 31 2 gyerekes 18 23 46 3 gyerekes 14 17 51 4 gyerekes 3 4 16 Összesen 100 125 144

A jellemzően (de nem kizárólag) szegregált lakókörnyezetet tükrözik azok az eredmények, amelyek a megkérdezettek negyedének lakásában nincs víz (24%) és benti WC (26%), harmaduk (32%) otthonából hiányzik a fürdőszoba (29. ábra). Tudjuk, hogy a civilizációs eszközök hiánya, a lakás komfortfokozata kihat az élet szinte minden területére, legyen szó a gyerekek iskolába járásáról, a társas kapcsolatokról vagy éppen a szülők munkavállalási esélyeiről. Éppen ezért ezeket a körülményeket a szolgáltatások, programok tervezésekor figyelembe kell venni. A tervezett egyéni szociális munka, tanácsadás szakmai tartalmának kialakításakor fontos szempont, hogy díjhátralék, rezsitartozás miatt a megkérdezettek 17%-ának lakásában ki van kapcsolva a víz, 14%-nál a villany, és 18%-ukat fenyegeti a kilakoltatás veszélye. Igaz, a válaszadók háromnegyede (74%) saját tulajdonú lakásban él, de felüknek (49%) elmaradása van a hitelek törlesztő részleteiben, 45%-nak van villanyszámla, 27%-nak vízszámla tartozása, és negyedük (26%) bolti hitelt is 27

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország felhalmozott (30. ábra). Az adóssággal rendelkezők (89 fő) 42%-a legfeljebb 100 ezer, negyede (25%) 100-500 ezer közötti, harmada (33%) 500 ezer forint feletti tartozást halmozott fel (31. ábra). A célcsoportnak ez része az adósságkezelési tanácsadás, az adósságrendezési technikák szempontjából fontos kiinduló pontot jelentenek.

29. ábra: Azoknak a személyeknek az aránya, akiknek lakásában nincs víz, fürdőszoba, WC, %

N=125

30. ábra: Adósságal rendelkező személyek aránya az adósság típusa szerint, %

N=125

31. ábra: Az adóssággal rendelkező válaszadók megoszlása a tartozás mértéke szerint, %

N=89

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

A célcsoportba tartózók helyzetének bemutatása, az adatfelvétel vonatkozó eredményeinek feldolgozása alapján nem meglepő, hogy a kérdőív egy nyitott kérdésére („Kérem, fogalmazza meg, mi a legnagyobb gondja jelenleg?”) a válaszadók alapvetően a munkanélküliséget, a pénztelenséget és az ebből adódó nehézségeket nevezték meg legnagyobb problémájuknak (pl. álláskeresés nehézségei, adósságok rendezése, téli tüzelő hiánya, magas hiteltörlesztés, napi létfenntartás, végrehajtó). Ugyanakkor megjelennek a lakhatási gondok, a rossz egészségi állapot, a képzettség-végzettség hiányai is.

2.2.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása

A célcsoport helyzetének elemzéséből az világosan látszik, hogy külső segítségre, elérhető, alacsony küszöbő szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy élethelyzetükön, munkaerőpiaci esélyeiken javítsanak. A szükségletfelmérés arra mutat rá, hogy milyen típusú programokat, szolgáltatásokat igényelnek a célcsoportba tartozó megkérdezettek, megalapozva ezzel a projekt tervezését.

A megkérdezettek több mint hármnegyedének szüksége van álláskereséshez (80%), lakásszerezéshez/lakásfelújításhoz (74%) és szociális támogatások/ellátások megszerzéséhez (75%) nyújtott segítő szolgáltatásokra. Nem véletlen, hogy kétharmaduk (64%) adósságkezelésben, adósságrendezésben is segítséget vár. A válaszadók több mint fele igényel a hivatalos ügyek intézését (57%) és jogi tanácsadást (56%) célzó személyes szolgáltatásokat. Kisebb az érdeklődés a gyerekek után járó támogatásokkal kapcsolatos lehetőségek iránt (43%), amely valószínűleg abból adódik, hogy ezeket a célcsoport tagjai – ha nem is pontosan – de ismerik, és többségüket kapják (családi pótlék, gyes, gyed, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény), ugyanakkor valószínűleg ezen a téren is lehetnek információhiányok (pl. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, ösztöndíjlehetőségek az iskolás gyerekeknek, stb.). Szakképzettség megszerzésére a megkérdezettek 41%-a vállalkozna; ez a többi lehetőséghez képest alacsony arány, de így is 51 főt jelent, amely a projekt ennél szűkebbre tervezett képzési elemében még nehézségeket is okozhat. A legkevésbé a pszichológiai/pedagógiai tanácsadás iránt érdeklődtek a válaszadók (20%). (32. ábra)

32. ábra: Helyzetének/családja helyzetének javításához szüksége van-e a következő szolgáltatásokra, lehetőségekre? az igen válaszok aránya, %

N=125

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Munkavállalási esélyeinek javítása érdekében a célcsoport egy része szeretne tenni, és kész részt venni különböző képzéseken, pogramokon, iletve igénybe venni kapcsolódó szolgáltatásokat. Az álláskeresési technikák javítását célzó képzésen kétharmaduk (67%) venne részt, és 50% feletti azok aránya is, akik OKJ-s képzésre (58%) és számítógépes- informatikai tanfolyamra (51%) jelenetkeznének. A kommunikációs készségek fejlesztését célzó programokon a célcsoportba tartozók 38%-a venne részt. Meglepő, de mindenképpen pozitívum, hogy a válaszadók harmada (34%) nyelvet tanulna. Ezzel összefüggésbe hozható a részvételi hajlandóság hasonló aránya (32%) a külföldi munkavállalás feltételeit megismertető programokon. Vállalkozási ismereteket a megkérdezettek 30%-a hallgatna. Legkevesebben a felsőfokú szakképzés (23%) és az érettségire való felkészítés (20%) iránt érdeklődnek, de még utóbbi is 25 főt jelent (33. ábra).

33. ábra: Munkavállalási esélyeinek javítása érdekében részt venne-e a következő programokon/képzéseken? az igen válaszok aránya, %

N=125

Külön kérdéssel vizsgáltuk, hogy a célcsoport tagjai részt vennének-e olyan közösségi programokon, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül saját helyzetük, munkavállalási esélyeik javításához, ugyanakkor elősegítik a közösség fejlesztését, a célcsoport szociális integrációját. Ezek a programok így végső soron komplexen képesek hatni a társadalmi integráció különböző dimenzióira. A célcsoport aktivizálása szempontjából fontos, hogy a válaszadók több mint 80%-a részt vállalna a (lakó)közösséget érintő problémák közös kezelésében (84%), családi napokon, szabadidős-kulturális programokon (83%) és családi kirándulásokon (81%). Több mint felük (57%) különböző témájú, szakember vezetésével zajló csoportos beszélgetésekre is eljönne, 43%-uk pedig részt venne szülői klubban, társaskörben (34. ábra).

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

34. ábra: Ha lehetőség lenne rá, részt venne a következő csoportos programokon? az igen válaszok aránya, %

N=125

Minthogy a válaszadók 60%-ának van 18 éven aluli gyereke (a lekérdezettek körében ez összesen 144 gyereket jelent), nem mellékes az sem, hogy a szülők milyen típusú szolgáltatásokat, programokat tartanak fontosnak gyerekeik számára. Ezek az eredmények a tervezés során szintén beépültek a projekt tevékenységeibe. A válaszadó szülők (75 fő) majdnem mindegyike igényli gyereke számára a tanulást segítő foglalkozásokat (95%) és az ifjúsági klubot (91%). Közel 60%-uk szerint szükség van kirándulásokra (59%) és szabadidős-kulturális gyerekprogramokra (58%). A szülők több mint fele a nyári táborokat (55%) és az iskolai konfliktusok kezelését (52%) is fontosnak gondolja, és még azok aránya sem elhanyagolható, akiknek gyermekmegőrzésre (32%) lenne szükségük (35. ábra).

35. ábra: Gyermeke/gyermekei számára fontosnak tartja-e a következő programokat, lehetőségeket? az igen válaszok aránya, %

N=75 (azok, akiknek van 18 éven aluli gyereke)

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Összegzés

A helyzetelemzések és a két célcsoport körében végzett adatfelvétel eredményeinek elemzése után kirajzolódik az a kép, amely jelzi, hogy milyen szolgáltatásokra, programokra van szüksége az általunk megszólított civil szervezeteknek és a hátrányos helyzetű, roma embereknek. Helyzetük felmérése önmagában meghatározza a főbb irányokat, minthogy a kiinduló állapotot (mindkét csoport esetében) figyelmbe kell venni a projekt megvalósítása során. Szakmai tevékenységeinket a szükségletfelmérések összegzése alapozza meg, ezek mentén került sor a projekt tervezésére, a kiinduló elképzelések pontosítására, részletes kidolgozására.

Adatokon és tapasztalatokon alapuló helyzetelemzésünk rámutatott arra, hogy a civil szervezetek esetében jelentősek a területi hátrányok, a rossz társadalmi-gazdasági környezet, amely egyrészt szükségessé teszi ezen szervezetek fejlesztését, másrészt megnehezíti – külső segítség, eszközök, erőforrások nélkül – végzett munkájukat. A hátrányos helyzetű, roma emberek leszakadása, kirekesztődése egyértelmű a helyzetelemzés és a szükségletfelmérés adatai alapján. A szükségletfelmérés mindkét célcsoport esetében igazolta, hogy jelentős igény van az általunk tervezett fejlesztésekre, szolgáltatásokra. A civil szervezetek többsége szinte minden felkínált lehetőséggel élne, vállalná az utazás, a program tevékenységeibe történő bekapcsolódást, elkötelezett a projekt céljai és az együttműködés iránt. Mindezt nagymértékben elősegíti a konzorcium eddigi munkája a térségben működő civil szervezetekkel. Az egri hátrányos helyzetű emberek szintén visszaigazolták a szükségletfelmérésben, hogy a szolgáltatásainkra, programjainkra van igény, hiszen a kérdőívben megkérdezett lehetőségek többségének elfogadottsága igen magas volt. Ráadásul esetükben fontos tapasztalatunk aktivitásuk, együttműködési készségük magas szintje.

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

1. sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Andornaktálya nincs - Demjén nincs - Eger Egri Gyermekvédő Liga, Eger, Bartók tér 6. Novák Zoltán 0 Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért, Eger Pacsirta 0 u. 25. 162. Dzsánszki Csilla Országos Roma Vállalkozói Központ Alapítvány Eger, Homok u. 0 2. Danyi Sándor Rác Hóstya Egyesület Eger, Verőszala u. 196. Berki Péter 0 Remény Gyermekeinkért Közhasznú Alapítvány Eger, Töviskes 0 tér 10. I.em/5. Dr. Nagy Kálmán Istvánné Szociális Munkások Heves Megyei Egyesülete Eger, Bajcsy u. 9. 0 Király József Többgyermekes Családok Egri Egyesülete Eger, Rákóczi út 0 77.I.em.3. Szabóné Székely Erzsébet Tüskevár Alapítvány Eger, Szarvas Gábor u. 1. 2/31. Kocsa Erika 0 VARÁZSDADA Alapítvány 3321 Egerbakta, Őrhegy u. 11. Varga 0 Egerbakta Zsolt Róbert Egri Romák Egerszalókért Egyesület 3394 Egerszalók, Hegyalja u. 21. 0 Egerszalók ifj. Farkas Gyula Kis Major Munkához Segítő Egyesület 3394 Egerszalók, Sarló u. 0 26. Burai József Attila

Egerszólát nincs -

Feldebrő nincs - Felsőtárkány nincs - Nők Okosan Családokért, Közösségekért Alapítvány 3396 0

Kerecsend Kerecsend, Fő út 55. Fónagyné Nagy Éva

Kerecsendi Roma Fiatalok Klubja (?) 0

Maklár nincs - nincs - Nagytálya Noszvaj nincs - Novaj nincs - nincs - Ostoros Szarvaskő nincs -

Tarnaszentmária nincs -

Együtt Verpelétért Roma Magyar Egyesület 3351 Verpelét, 0

Malom út 2. Váradi Béla Verpelét Verpeléti Ifjúsági Klub 3351 Verpelét, Malom u. 2. Váradi 0 Erzsébet Verpeléti Romákért 3351 Verpelét, Ságvári u. 11. Pusztai István 0 Balaton nincs - nincs - Bátor Bekölce nincs - Bélapátfalva Cigány Hagyományőrző Egyesület 3346 0 Bélapátfalva Bélapátfalva, Felszabadulás u. 15. Baranyi Ernő Fekete Roma Szívek Kulturális Egyesülete 3346 Bélapátfalva, 0

Mártírok 9. Baranyi Ernőné

Segítő Kezek Alapítvány 3346 Bélapátfalva, Rákóczi F. u. 2. 0

Kovácsné Kiss Ildikó

Bükkszentmárton nincs -

Egerbocs nincs - Bélapátfalvai Egercsehi nincs - Hevesaranyos Közösségéért Közhasznú Egyesület 3322 0 Hevesaranyos Hevesaranyos, Alkotmány u. 22. Barkóczi Anita

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Mikófalva nincs Mónosbéli Szabadidős Társaság 3345 Mónosbél, Kossuth u. 3. 0 Mónosbél Kovács József Nagyvisnyó nincs - Szilvásvárad nincs - Szúcs nincs - Apc nincs - Kállai Mária Egyesület 3016 Boldog, Pacsirta u. 1. Nagyné Kállai 0 Boldog Szilvia Nemecsek Ernő a Csányi Gyermekekért Alapítvány 3015 Csány, 0 Csány Arany J. u. 6. Medve Éva Hatvan és Térsége a Roma Felemelkedésért Egyesület 3013 0 Ecséd Ecséd, Bocskay u. 6. Oláh Csaba RICSI Alapítvány 3013 Ecséd, Kossuth Lajos u. 70. Tóth Mihály 0 "60" Napsugár Nagycsaládos Egyesület 3000 Hatvan, Mészáros 0 Hatvan Lázár u. 39. Vámos Istvánné Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja Közhasznú Egyesület 0 3000 Hatvan Kossuth tér 13. I//7. Vas Zoltán Állampolgári Jogvédő Liga 3000 Hatvan, Mészáros L. útja 6-8. 0 Dr. Bata Zoltán Hatvani Cigány Jóléti Egyesület 3000 Hatvan Horváth M. u. 0 8.I/4. Vidák Ferenc Hatvani Hatvani hátrányos helyzetűek jobb jövőéért érdekvédelmi 0 Egyesület 3000 Hatvan, Tabán u. 33. Farkas Izabella Roma Polgárjogi Mozgalom Heves Megyei Szervezete 3000 0 Hatvan, Pázsit u. 7. Oláh Csaba Zhutinas Regionális Konfliktuskezelő és Esélyteremtő Közhasznú 0 Egyesület 3000 Hatvan Hatvany Irén u.6. Rácz Szilárd Zebra Kulturális és Segítőkéz Közhasznú Egyesület 3000 Hatvan 0

Horváth Mihály út 8. 9//2. Baranyi Béla

nincs - Heréd Ezüsthold-Nőegylet Egyesület 3014 Hort Szabadság tér 23. 0 Hort Tariné Aradi Éva Kerekharaszt nincs -

Heves Megyei Cigány Szövetség 3021 Lőrinci Ady Endre u. 2. 0

Lakatos Csaba Lőrinci Nagykökényes nincs - Petőfibánya nincs - nincs - Rózsaszentmárton Zagyvaszántó nincs - Átány nincs - nincs - Boconád Erdőtelek nincs -

Erk nincs -

Hevesi Kistérség Szociális Biztonságáért Alapítvány 3360 Heves, 0

Erzsébet tér 2. Beszteri Natália Heves Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Heves Megyei 0 Tagszövetsége 3360 Heves, Dankó u. 16. Konkoly Ferenc Nagycsaládosok Hevesi Egyesülete Szervezet székhelye 3360 0 Heves, Szerelem Alfréd u.28. Tóth Lajosné

Hevesvezekény nincs - Hevesi Dél-Hevesi Kistérségi Roma-Magyar Egyesület 3384 Kisköre, 0

Hegedűs út 33. Danku Lajosné Kisköre Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesülete 3384 Kisköre, 0 Kossuth út 3. Farkas Antal Roma Polgárjogi Mozgalom Kiskörei Alapszervezete 3384 0 Kisköre, Hegedűs u. 46. Simonics László

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Tiértetek Kulturális Egyesület 3372 Kömlő, Bocskai u. 38. Farkas 0 Kömlő Antal

Pély nincs -

Talentum Gyermek és Ifjúsági Közösségekért Egyesület 3369 0

Tarnabod, Petőfi u. 8. Vajda István Tarnabod Tarnaméra nincs -

Tarnaőrs nincs -

Dél-Hevesi Kistérségi Integrációs Egyesület 3383 0

Tarnaszentmiklós, Pélyi u. 22. Bessenyei Csaba Tarnaszentmiklós Tarnazsadány nincs - Tenk nincs -

Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Tiszanánai 0

Tagszervezete 3385 Tiszanána, Széchenyi út 102. Horváth Pálné Tiszanána Tiszanánai Roma Fénysugár Kulturális Egyesület 3385 0 Tiszanána, Ságvári u. 2. id. Pusoma Frigyes Tiszanánai Roma Összefogás Kulturális Egyesület 3385 0 Tiszanána, Vásártér u. 28. Lakatos Attila Tiszanánai Roma Szív Kulturális Egyesület 3385 Tiszanána, 0 Zrinyi u. 3. Lakatos Oszkár Tiszanánai Roma-Magyar Egyesület 3385 Tiszanána, Széchenyi 0 út 102. Horváth Pálné Tiszanánai Segítőkéz Egyesület 3385 Tiszanána, Bem út 37/4. 0 Bordács Jánosné Zaránk nincs - Mátraaljai Kéz a Kézben Egyesület 3261 Abasár, Szőlőskert u. 3. 0 Abasár Rusz György Józsefné

Adács nincs -

nincs - Atkár Detk nincs - Domoszlói Roma Polgárjogi Mozgalom 3263 Domoszló, Hunyadi -

Domoszló J. u. 38/2. Csík József

Együtt, Szebb Jövőért Roma-Magyar Egyesület, 3200 Gyöngyös, 0

Kenyérgyár út 4/1. Lakatos Zsolt Gyöngyös Gyermekeiket Egyedül Nevelő Szülők Országos Egyesülete 3200 0 Gyöngyös, Dózsa Gyürgy u. 14. Burunkai Árpádné Nyitott Kapu Patrónus Egyesület 3200 Gyöngyös, Hatalyák Péter 0 László

Gyöngyöshalász nincs - Gyöngyösi nincs - Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata nincs -

Gyöngyössolymos nincs -

Gyöngyöstarján nincs Együtt Halmajugráért Roma-Magyar Egyesület 3273 Halmajugra, 115960 Halmajugra Rákóczi utca 23/ I. Lakatos Alajos Halmajugra Roma Polgárjogi Mozgalom 3273 Halmajugra, Arany 0 János út 4/1. Váradi József Karácsondi Roma-Magyar Egyesület 3281 Karácsond, Bartók 0

Karácsond Béla u. 25. Csík Zsolt

Kisnána nincs - Ludas Védőkarok Alapítvány 3274 Ludas, Fő út 50. Jánosi Anna Mária 0 Mátra Nagycsaládos Egyesület 3262 Markaz, Mikes Kelemen u. 0

Markaz 5-7. Fehér Tamás

nincs - Mátraszentimre Nagyfüged nincs -

Nagyréde nincs -

Pálosvörösmart nincs - Szűcsi nincs - 35

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Vámosgyörk nincs - nincs - Vécs Visonta nincs - Visznek nincs - Bodony nincs - Bükkszék nincs - Tarnalelesz Roma Sportegyesület 3257 Bükkszék, Fürst Sándor 0 Bükkszenterzsébet út 14. Suha Jenő Erdőkövesd nincs - Fedémes nincs - Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesület 3253 0 Istenmezeje Istenmezeje, Béke utca 47. Kotroczó Judit Ivád nincs - Kisfüzes nincs - Gyermeklélek Egészségéért Alapítvány 3247 Mátraballa, Fő út 0 Mátraballa 88. Szabó Zsolt Mátraderecske nincs - Észak-Heves Megyei Roma Képviselők Egyesülete 3240 Parád, 0 Ady E. út 4. Hódi Sándor Pétervásárai Parád Parádsasvár nincs - Karitas Alapítvány 3250 Pétervására, Szent Márton u. 21. 0 Pétervására Dutkay Dénes Pétervásárai Ifjúsági Egyesület 3250 Pétervására, Szent Márton 80250

út 3. Bárdos Katalin Diána

Recsk nincs - Siroki Roma-Magyar Egyesület 3332 Sirok, Széchenyi u. 5. 60000 Sirok Csikiné Puporka Andrea

Szajla nincs -

Szentdomonkosi Petőfi Sándor Szabadidős Társaság 3259 0

Szentdomonkos, Szabadság út 45. Vincze András Szentdomonkos Tarnalelesz Romacsillagok Sportegyesület 3258 Tarnalelesz, 0 Tarnalelesz József Attila út 4. Pusomi Ernő Tarnaleleszi Független Cigányszervezet 3258 Tarnalelesz, 0 Fedémesi u. 4. Suha Jenő VÁRVAVÁRÓ Alapítvány 3258 Tarnalelesz, Fedémesi út 10. 0 Nyergesné Utassy Edit nincs - Terpes Váraszó nincs - Füzesabonyi Aldebrő nincs - nincs - Besenyőtelek Dormánd nincs -

Egerfarmos nincs -

"VADLIBÁK" Füzesabonyi Nagycsaládos Közhasznú Egyesület 0

3390 Füzesabony Rákóczi utca 52. Takácsné Szigeti Ilona Füzesabony Füzesabonyi Cigányok Lokálpatrióta Egyesület 3390 Füzesabony 0 Hunyadi út 39. Rézműves Károly SPIRITUSZ Alapítvány 3390 Füzesabony, Hunyadi u. 12. 0 Kolecsányi József Tegyünk Együtt a Gyermekszegénység Ellen Közhasznú 0 Egyesület 3390 Füzesabony, Gárdonyi Géza út 9. Kovácsné Tóth Anna Érdekvédelmi Cigányszervezet - Kál 3350 Kál, Arany J.u.44. 0 Kál Váradi Attila Káli Roma Önsegélyező Egyesület 3350 Kál, Dobó u.21. Berki 0 Géza nincs - Kápolna Kompolt nincs -

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Mezőszemere nincs - Mezőtárkány nincs - Nagyút nincs - Fel a Fejjel a Jövőért Egyesület 3388 Poroszló, Széchenyi út 25. 0 Poroszló Németné Pócsi Mária Magyarországi Cigányok Településfejlesztést Segítő 0 Hagyományőrző, Kulturális Egyesület 3388 Poroszló Mikszáth u. 6. Fávor József Magyarországi Romák Demokratikus Egyesülete 3388 Poroszló, 0 Mikszáth u. 6. Fávor József Sarud nincs - Kis Bocs Baba-Mama klub- Baba-Mama Egészség, Életmód, 0 Szabadidő és Szociális Információs Közhasznú Egyesület 3377 Szihalom Szihalom, Deák Ferenc út 42. Galyasné Dósa Katalin Tófalu nincs - Újlőrincfalva nincs - " FELZÁRKÓZÁS " Cigány-Magyar Érdekvédelmi Egyesület 3412 0 Bogács Bogács, Táncsics u.8. Horváth József "Barátainkkal az úton" Alapítvány 3426 Borsodgeszt, Fő út 9. 71879 Borsodgeszt Kocsákné Jákob Zsanett Borsodivánka nincs - "FŐNIX" Életmód Egyesület 3422 Bükkábrány, Daróczi utca 15. 0 Bükkábrány Fekete Lászlóné Bükkzsérc nincs - Cserépfalu nincs - Cserépváralja nincs - Csincse nincs - PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete 0 Egerlövő Tagszervezete 3461 Egerlövő, Táncsics út 4. Suháné Egerlövő Csőke Mária Kács nincs - Mezőkeresztes nincs - "LUNGO DROM" Mezőkövesdi Szervezete 3400 Mezőkövesd, 0 Mezőkövesdi Mezőkövesd Arany J. u. 14. Farkas Félix "Tárt Karok" Szociális Alapítvány 3400 Mezőkövesd, Budai Nagy 0

A. utca 24. Kis István

PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete, 0

Mezőkövesdi tagszervezete 3400 Mezőkövesd, Hór köz 22. Balog

Zoltán

RomaHang Alapítvány 3400 Mezőkövesd, Kosztolányi Dezső út 0 7. Koós Ede Mezőnagymihály nincs -

nincs - Mezőnyárád Észak-magyarországi Regionális Településfejlesztési és 0 Kisebbségjogvédelmi Egyesület 3463 Négyes, Táncsics út 6. Négyes Sedenszki Imre Sály nincs -

nincs - Szentistván Szomolyai Romákért Egyesület 3411 Szomolya, Széchenyi u. 18. 870000 Szomolya Lázár Irén Tard nincs - nincs - Tibolddaróc Vatta nincs - Ózdi ELFOGADLAK Alapítvány 3663 Arló, Ady Endre út 154. Illyés 143660 Arló Gabriella Márta

Bánréve nincs -

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó-, Településszépítő,- 0 Környezetvédő- és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesület 3658 Borsodbóta Borsodbóta, Széchenyi út 42. Gulyás János Borsodbótai Romák Független Cigány Szervezet 3658 0

Borsodbóta, Széchenyi u. 103. Horváth Róbert elnök

Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának Borsodbótai 0

Szervezete 3658 Borsodbóta, Széchenyi u. 91. Berki Béla

A Jövő Borsodnádasdjáért Egyesület 3672 Borsodnádasd, Petőfi 45000 Borsodnádasd tér 1. Szántó Endre Roma-magyar Baráti Társaság 3671 Borsodnánasd, Petőfi tér 1. 0 Márton Tamás

Borsodszentgyörgy nincs -

nincs - Bükkmogyorósd Csernely nincs -

Csokvaomány nincs -

nincs - Domaháza Dubicsány nincs - Farkaslyuk Községért Egyesület 3608 Farkaslyuk, Szilvásváradi 0

Farkaslyuk utca 58. Szőke András

nincs - Gömörszőlős ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ROMA UNIÓ Hangonyi tagszövetség 0 Hangony 3626 Hangony, Holló Barnabás u.12. Danyi Tamás Összefogás Hangonyért Egyesület 3626 Hangony,Szabadság út 0 1. Kovács Szilárd nincs - Hét Észak-Magyarországi Roma Unió Járdánházai Tagszövetsége 0 Járdánháza 3664 Járdánháza, Zrínyi út 7. Szendrei Oszkár Kelemér nincs - Királd Közösségéért Egyesület 3657 Királd, Alsótelep 26. 66000

Királd Czifranics Jánosné

nincs - Kissíkátor Lénárddaróciakért Egyesület 3648 Lénárddaróc, Dózsa Gy. utca 0 Lénárddaróc 66. Palcsó Józsefné Nekézseny nincs - "Alapítvány a Regionális Vállalkozási Készségek Fejlesztéséért 0

Ózd Észak-Magyarországon" 3600 Ózd, Munkás utca 11. Vadnai Aida

"Esélyek és Partnerség" Ózdon 3625 Ózd, Szent Simon út 43. 0 Koncsik Sándor "SUKHAR" Roma Foglalkoztatást és Vállalkozásfejlesztést 0 Elősegítő Regionális Közhasznú Alapítvány 3600 Ózd, Pázmány út 31. Berki Dénes Alapítvány Szenna Fejlesztéséért 3600 Ózd, Vadász u.8. 0 Mészáros Gyula Esély Kisebbségi Szövetség Rakaca 3600 Ózd-Somsály, Akna u. 0 14. Aradi Pál Farkaslyuk Fejlesztésére Alapítvány 3600 Ózd, Avar u. 11. Gábor 0 Dezső Hagyományőrző Cigány Tánc Egyesület 3600 Ózd, Gyár út 4. 0 Molnár György HÉTES Egyesület 3600 Ózd, Hétes telep 6/5. Budai Barnabás 0 Jóléti Szolgálat a Munkanélküliekért Alapítvány 3600 Ózd, 0 Nagyamerika út 22. Győri András Segítő Szeretet Alapítvány 3621 Ózd, Susa út 21. German 0 Jánosné SZEGÉNY GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY 3600 Ózd, Gyár u.4. Dr. 0 Kormos László Tűzvirág Cigány Zenei Egyesület 3600 Ózd, Gyár út 4. Mikó 0 László ZOÉ Alapítvány 3600 Ózd, Munkás u. 11. Vadnai Aida 0

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben Magyarországi Roma Parlament Putnok Szervezete Egyesület 0 Putnok 3630 Putnok, Pást u. 4. Lázi Attila Putnok Város Romanők Egyesülete 3630 Putnok, Pást út 14. Lázi 0 Attiláné Sajómercse nincs - Mi Együtt Sajónémetiért Egyesület 3652 Sajónémeti, Árpád út 5. 0 Sajónémeti Farkas Attila " HIT A JÖVŐBEN " Sajüópüspöki község rászorult lakóinak 0 támogatásáért Alapítvány 3653 Sajópüspöki, Rákóczi u.58. Sajópüspöki Lászka László Sajóvelezd nincs - Sátai Fiatalok Egyesülete 3659 Sáta, Kossuth út 2. Vinczéné 0 Sáta Bakai Beáta Serényfalva nincs - MANUALART ALAPÍTVÁNY 3622 Uppony, Kossuth u. 73. 0 Uppony Maslowski Krzysztof Péter Együtt Egymásért a Közös Jövőért Érdekvédelmi Egyesület 3078 0 Bátonyterenye Bátonyterenye, Mátyás király út 36. Ajtai Katalin Jobb Életért és a Roma Fiatalokért Egyesület 3078 0 Bátonyterenye, Dankó u. 28. Biri Gyuláné Együtt Közösen Egymásért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Dobó 115709 utca 108. Kékesi Katalin Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók 584424 Szövetsége 3078 Bátonyterenye, Ózdi út 9. Szomora Szilárd SEDITIONEM Felemelkedést Elősegítő Közhasznú Egyesület 3078 0 Bátonyterenye, Klapka út 15. Moróczné Kézdi Judit Dorogházai Vadvirág Egyesület 3153 Dorogháza, Malom utca 0 Dorogháza 152. Szaffáinné Dienes Ágnes Kisbárkány nincs - Lucfalva nincs - nincs - Bátonyterenyei Márkháza Mátramindszent nincs -

Mátranovák nincs -

Együtt-egymásért Mátraterenyén Egyesület 3145 Mátraterenye, 0

Mátraterenye Kossuth út 178. Urbányi Tamás Mátraterenyei Szalmaszál Egyesület 3145 Mátraterenye, 0 Gárdonyi út 58. Csikós Árpád Palócföldi Cigányok Egyesülete 3145 Mátraterenye, Gárdonyi út 0 58. Csikós Árpád

Mátraverebély nincs -

nincs - Nagybárkány Nagykeresztút nincs - Shajipe - Lehetőség Közhasznú Alapítvány 3152 Nemti, Kossuth 0

Nemti út 148. Radics Sándor

nincs - Sámsonháza Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás 3154 347200 Szuha Szuha, Kossuth u. 86. Tóth Zoltán István Bárna nincs - nincs - Salgótarjáni Cered Egyházasgergei Fiatalok Egyesülete 3185 Egyházasgerge, 0 Egyházasgerge Kossuth út 1. László Tünde Karancs környék Szociális Alapítvány 3136 Etes, Rákóczi út 90. 0 Etes Pál Nándor "Támasz az embernek - támasz a természetnek" 3138 0 Ipolytarnóc Ipolytarnóc, Külterület 039. hrsz. Juhász Tamás nincs - Karancsalja Karancsberény nincs -

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

NCA működési Kistérség Település Civil szervezet neve, címe, vezetője támogatás 2011-ben MIRIA Közhasznú Fejlesztési Alapítvány 3183 Karancskeszi, 0 Karancskeszi Szőlő utca 19. Pál Andrea Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület 3182 Karancslapujtő, 0 Karancslapujtő Rákóczi u. 95. Rácz Teréz

KIÁLTÓ SZÓ CIVIL EGYESÜLET 3182 Karancslapujtő, Honvéd út 0

41. Talpas Zoltánné

EGYÜTT A KÖZJÓÉRT Egyesület 3163 Karancsság, Felszabadulás - Karancsság út 33. Oláh Károly Magyar Cigányok Integrációja- a Romák Társadalmi 0 Elfogadásáért közhasznú Egyesület 3163 Karancsság, Felszabadulás út 33. Bangó Béla Tamás Nógrádi Falvak Tudás-központ Egyesülete 3163 Karancsság, 81554 Kossuth út 64. Tóth András nincs - Kazár Kishartyán nincs - Litke nincs -

nincs - Mátraszele Egymásért Nebántsvirág Egyesület 3184 Mihálygerge, Béke u. 9. 0 Mihálygerge Csamer Istvánné Rákóczibánya nincs - nincs - Ságújfalu A "Háztartások Foglalkoztatásáért" Alapítvány 3104 Salgótarján, 96000 Salgótarján Kálmán Imre út 39. Bábel Mónika Esélyteremtés Jóléti Szolgálat Alapítvány 3100 Salgótarján, 0 Schönherz út 9. Füzesi Zoltán EU - Szolidaritás Magyar Segély Alapítvány 3100 Salgótarján, 0 Őrhely út 28. Szabó Gyula Fiatal Romák Oktatási és Kulturális Egyesülete 3100 Salgótarján, 0 Bugát P. u. 4. id. Szabó János Kistérségek Hátrányos Helyzetűek Egyesülete 3100 Salgótarján, 0 Táncsics M. út 75. Balázs Győző Magyar Független Cigányfórum 3100 Salgótarján, Rákóczi út 13. 0 Csík Károly Megoldást a jobb létért Magyar-Roma Szövetség 3100 0 Salgótarján, Sebaji út 16. IV/9. Hranek Ferenc Társadalomfejlesztési és Művelődési Egyesület 3100 Salgótarján, 0 Kassa sor 2. Kirnerné Botka Judit Uzho Jilo Oktatási, Kulturális Közhasznú Egyesület 3100 0 Salgótarján, Csokonai út 126. Szilvási János Somoskőújfalu nincs - Sóshartyán nincs - Szalmatercsért Baráti Egyesület 3163 Szalmatercs, Béke u. Szalmatercs 6.Takács Tamás 0 Szilaspogony nincs - Összefogás Közhasznú Egyesület 3128 Vizslás, Dózsa György Vizslás utca 45. Talpas Gábor 0 Zabar nincs -