SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP-3.1.3-11. (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához 2011 Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa Kárpátok Alapítvány - Magyarország Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................... 3 1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.) .............................................. 3 1.2. EGER ÉS KÖRNYÉKE – Környezet (2.)................................................................ 7 1.3. 11 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG – Helyzetelemzés (1.) ........................... 8 1.4. EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK – Helyzetelemzés (2.) ..................................................................... 11 2. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS................................................................................. 14 2.1. CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN ................................................. 15 2.1.1 A célcsoport bemutatása .............................................................................. 15 2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ....................................................... 20 2.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN ................................... 25 2.2.1 A célcsoport bemutatása .............................................................................. 25 2.2.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ....................................................... 29 Összegzés .......................................................................................................... 32 1. sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben ................................ 33 2. sz. Melléklet: Kérdőív civil szervezetek részére (csatolt dokumentum) 3. sz. Melléklet: Egyéni kérdőív (csatolt dokumentum) 2 Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.) Az Észak-Magyarországi régió 28 kistérsége közül 7 nem hátrányos helyzetű, 15 kistérség az ország 47, 12 pedig az ország 33 leghátrányosabb helyzetű (komplex programmal is támogatandó) kistérsége közé tartozik1 (1. ábra). Utóbbi leszakadó kistérségekben a régió teljes népességének (125 ezer fő) több mint harmada (36%) él. 2 A régió 609 településeinek 64% hátrányos helyzetű, leszakadó3, az Észak-Alföldi régióval együtt az ország négy hátrányos helyzetű régiója között is kiugróan rossz társadalmi- gazdasági mutatókkal rendelkezik. 1. ábra: az Észak-Magyarországi régió kistérségei hátrányos helyzet szerint 2009-ben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya – a régiós rangsorban a legmagasabb – 44% volt (az országos átlag 39%). Itt a legmagasabb azon háztartások aránya (27%), akik „nagy nehézségek árán tudnak megélni” (az országos átlag 22,4%), illetve azok aránya is, akik munkanélküli háztartásban élnek (1. táblázat). 2010-ben a régiós munkanélküliségi ráta 16% (az országos 11%), a foglalkoztatási ráta 48% (országos 55%), az aktivitási ráta 57% (országos 62%) volt; mindhárom mutató az Észak-Magyarországi régióban a legrosszabb (3. táblázat). A 0-17 éves korosztály majdnem fele (45%) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (2008), miközben az országos átlag 28% volt. Ez egyértelműen jelzi a régióban élő gyerekes családok szegénységét, minthogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segély- típusú ellátás4 (2. ábra). 1 311/2007 (XI. 17.) Kormányrendelet 2 KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008. 3 A 240/2006. (XI.30.) kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és/vagy országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. 4 A gyerek akkor jogosult rá, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát (2011-ben 37.050 Ft), egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyerek esetén a 140 százalékát. 3 Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország 1. táblázat: Foglalkoztatási és anyagi mutatók régiók szerint és összesen, 2009. (%) Háztartások Foglalkoztatott aránya, akik Munkanélküliek Tartós nélküli nagy Régió háztartásában munkanélküliségi háztartások nehézségek árán élők aránya, % ráta, % aránya, % tudnak megélni, % Közép-Magyarország 34,1 9,6 2,6 23,0 Közép-Dunántúl 37,1 13,1 3,4 20,7 Nyugat-Dunántúl 35,1 12,6 3,2 18,3 Dél-Dunántúl 40,3 13,8 5,1 19,6 Észak-Magyarország 44,4 18,4 7,1 26,5 Észak-Alföld 42,7 17,2 6,5 21,4 Dél-Alföld 41,8 13,2 4,5 24,6 Ország 38,6 13,4 4,3 22,4 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése. 2011. (KSH adatok alapján) 2. táblázat: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráták régiónként és összesen, 2010. (%) (15-64 évesek) Munkanélküliségi Foglalkoztatási Aktivitási ráta, Régió ráta, ráta, % % Dél-Alföld 10,7 54,4 61,0 Dél-Dunántúl 13,4 52,0 60,1 Észak-Alföld 14,2 49,1 57,3 Észak-Magyarország 16,3 48,0 57,3 Közép-Dunántúl 11,1 56,9 63,9 Közép-Magyarország 7,8 61,7 66,9 Nyugat-Dunántúl 11,4 57,6 64,9 Összesen 11,2 55,4 62,4 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 0-17 éves gyerekek aránya, 2008 (%) Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép 4 Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország Az utolsó reprezentatív cigánykutatás (Kemény et al. 2003) szerint az Észak- Magyarországi régióban 14% volt a roma népesség aránya, a sorban utána következő Dél-Dunántúli régióban is mindössze 7,1% (az országos átlag 6%). Heves megyében 16, Nógrádban 14,2, Borsodban 13,3% a cigányság becsült aránya, amely szerint a teljes magyarországi roma népesség harmada ebben a három megyében él5 (3. ábra). 3. ábra: A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a 2001. évi Népszámlálás adatai) Forrás: Cserti Csapó Tibor A régió számos térségében nő a cigány népesség száma, koncentrációja erősödik, leszakadása mélyül. Az ország szegregátumainak negyede (236 telep/telepszerű lakókörnyezet) Észak-Magyarországon van. Az NFÜ megbízásából készült felmérés (2010) szerint6 a régióban 166 településen mintegy 33 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Ez egyedül az Észak-Alföldi régiónál mutat – alig – kedvezőbb helyzetet (3. táblázat). 3. táblázat: Szegregátumok jellemzői, 2010. Szegregátumban élő Szegregátummal Szegregátumok lakosság rendelkező települések Régió száma, db aránya, % száma, db aránya, % száma, db aránya, % Észak-Alföld 41691 38,4 150 24,2 267 27,5 Észak-Magyarország 32982 30,4 166 26,8 236 24,3 Dél-Dunántúl 12079 11,1 119 19,2 178 18,3 Közép-Magyarország 7061 6,5 34 5,5 62 6,4 Dél-Alföld 6016 5,6 30 4,8 46 4,7 Közép-Dunántúl 4426 4,1 49 7,9 82 8,4 Nyugat-Dunántúl 4194 3,9 72 11,6 101 10,4 Összesen 108 449 100 620 100 972 100 Forrás: Domokos V. (2011) 5 Kemény I., Janky B., Lengyel G. (2004) A magyarországi cigányság 1971-2003. Budapest: Gondolta Kiadó- MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 6 Domokos V. (2011) Kidolgozott javaslattétel egy, a marginalizált közösségek lakhatási problémáinak megoldását segítő integrált megközelítésű pályázati konstrukcióhoz. (Az elemzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Fejlesztési Programiroda megbízásából készült.) 5 Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország Az önkormányzatok többsége nehezen birkózik meg a sokakat érintő tartós munkanélküliség, segélyezetti lét okozta szociális problémákkal és a jelentős számú cigány népesség gondjaival. Kistérségi szintű, kistérségek közötti és regionális munkaerőpiac sem igen létezik (kivéve a 4-5 nagyobb város szűk vonzáskörzetét, ugyanakkor Ózd és környéke teljes mértékben leszakadó), a kistelepüléseken 50-60%-os a regisztrált munkanélküliség. Sok helyen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, még úgy is, hogy közfoglalkoztatási lehetőségeik beszűkültek. A szociális és foglalkoztatási problémák kezelésére az önkormányzatoknak – a szűkös anyagi és humánerőforrás miatt – csak korlátozott intézmény-és eszközrendszerük van: a gyerekek napközbeni ellátása hiányos, az óvodák-iskolák fenntartási gondokkal küzdenek, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások többsége kistérségi tárulási formában működik (a szakemberek leterheltek, egy-egy településre heti néhány óra jut). 2009-ben a régióban volt a legalacsonyabb a napközbeni ellátásban részesülő gyerekek aránya (48%), a második legmagasabb a hátrányos helyzetű óvodások (48%), valamint a korai iskolaelhagyók aránya (15%). 2009-ben egy családgondozóra 22, egy gyermekjólétis szakemberre 64 gyerek jutott, miközben ezer azonos korú lakosra átlagosan 10,3 olyan gyerek jutott, aki már a gyermekvédelmi szakellátásban van. A régió 27 munkaügyi kirendeltsége 2010-ben összesen 74 596 regisztrált munkanélküli tartott nyilván (NFSZ). 4. táblázat: Gyermekjóléti-szociális szolgáltatások néhány jellemzője régiók szerint és összesen, 2009 Egy szociális Gyermekvédelmi Egy szociális Napközbeni szakemberre szakellátásban Hátrányos szakemberre ellátásban Korai iskola- jutó részesülő helyzetű jutó gyermekek Régió részesülő elhagyók gyermekek gyermekek óvodások száma 0-5 évesek aránya, % száma aránya ezer aránya, % (családsegítő), aránya, % (gyermekjóléti azonos korú fő szolgálat), fő lakosra,