HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL EGRI JÁRÁSI HIVATALA

Ügyintéző szervezeti Hatósági Főosztály egység: Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya Iktatószám: HE-02/EOV/00008-18/2019 ÉTDR azonosító: 201800082468 ÉTDR iratazonosító: IR-000032165/2019 Ügyintéző: Kovács László Telefonszám: +36(36) 482-959

Tárgy: 3250 Pétervására, külterület 075/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő kisregionális szennyvíztisztító telep, bővítés (meglévő technológiai épület bővítése, fedett iszaptároló szín és gépjárműmosó szín építés) építési engedély ügyében hozott döntés – hirdetményi közlés

HIRDETMÉNY

A 272/2017. (IX. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kiem. rendelet) és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szabályait alkalmazva az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 88. §-ban foglaltaknak megfelelően építési engedélyezési eljárásban hozott döntésemről értesítem az ügyfeleket:

Az ügy tárgya: 3250 Pétervására, 075/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő kisregionális szennyvíztisztító telep, bővítés (meglévő technológiai épület bővítése, fedett iszaptároló szín és gépjárműmosó szín építés)

Az eljáró hatóság: Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya - 3300 Eger, Szarvas tér 1.

A döntés iktatási száma: HE-02/EOV/00008-17/2019 Kérelmező neve: Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos Szennyvízcsatorna-hálózat és Szennyvíztisztító Beruházó Önkormányzati Társulás (3250 Pétervására, Szabadság tér 1.)

Eljáró ügyintéző: Kovács László Elérhetősége: +3636482959 [email protected]

Kifüggesztés napja: 2019. 01. 25. Levétel napja: 2019. 01. 30.

Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 3300 Eger, Szarvas tér 1. - 3301 Eger Pf.: 200.- Telefon: +36 (36) 482-920 - Fax: +36 (36) 482-905 E-mail: [email protected] - Honlap: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/heves/jarasok/egri-jarasi-hivatal 2

Rendelkező rész kivonata: Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos Szennyvízcsatorna-hálózat és Szennyvíztisztító Beruházó Önkormányzati Társulás (3250 Pétervására, Szabadság tér 1.) kérelmének helyt adok, a 3250 Pétervására, 075/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő kisregionális szennyvíztisztító telep, bővítés (meglévő technológiai épület bővítése, fedett iszaptároló szín és gépjárműmosó szín építés) építési munkák elvégzését az alábbi kikötésekkel engedélyezem.

A közreműködő szakhatóság állásfoglalásának rendelkező része:

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/351-1/2019.ált számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését. 2. A kivitelezés alatt fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti vizekbe szennyező anyag ne kerüljön. 3. Az ingatlanon belül csak a tiszta csapadékvizek szikkaszthatók el. 4. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

A közreműködő szakkérdés vizsgáló szervek hozzájárulásának feltételei:

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály - Népegészségügyi Osztály HE-02/NEO/00111-3/2019. számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. Építési munkálatok során be kell tartani a veszélyes vegyi-anyagokra, készítményekre vonatkozó kémiai-biztonsági-, és egészségvédelmi szabályokat. 2. Amennyiben az építési tevékenység során az ivóvízvezeték, és az építmény vezetékrendszerének kiépítése, megbontása, áthelyezése történik, úgy a vízvezeték védelmét a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének megfelelően biztosítani kell. A közüzemi vízhálózatra csatlakozást vízvisszaszívás gátlással az ivóvízvezeték védelmében biztosítani kell. 3. A beépített ivóvízvezeték és szerelvények anyagai feleljenek meg a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírtaknak, felhasználni csak az OKI-OTH által törzskönyvezett, engedélyezett anyagokat lehet, amelyet törzskönyvi számmal kell szerepeltetni. 4. Az ivóvízminőségét használatbavételi eljárásra –amennyiben építés során megbontásra kerül a meglévő rendszer - a beépített ivóvízvezetéket nyomáspróbázni, majd az MSZ 10- 131/3-87 szerint fertőtleníteni, öblíteni szükséges, ennek eredményességét arra akkreditált laboratóriumban végzett negatív bakteriológiai vizsgálattal kell igazolni. 5. A tervezett tevékenységhez a kockázatos vegyianyagok (veszélyes anyagok/veszély es készítmények) környezetszennyezést kizáró tárolási helyét, és a keletkező hulladékok környezetegészségügyi szempontból egészséget nem veszélyeztető szelektív, zárt gyűjtési helyét biztosítani, kell.

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály HE-02/KVTO/00159-2/2019. számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: Az építési engedély kiadását az előírásaim szerepeltetése mellett környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem kifogásolom.

3

Előírásaim: 1. A létesítmény megvalósítása és üzemeltetése során olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek egyértelműen kizárják a földtani közeg szennyezésének lehetőségét. 2. A földtani közeg szennyeződésének megelőzése érdekében szükséges a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok megfelelő tárolása és gyűjtése. 3. A földtani közeg védelme érdekében a kivitelezési munkákhoz a műszakilag szükséges legkisebb területet kell igénybe venni. 4. A csapadékvizek ártalommentes elvezetéséről gondoskodni kell. 5. A szállítást végző járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról gondoskodni kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának csökkentése érdekében. 6. Az építési tevékenységhez szükséges anyagok szállítását úgy kell végezni, hogy a közutakon a szállítmány ne okozzon határérték feletti szálló porterhelést, szükség esetén gondoskodni kell a szállítmány takarásáról. 7. Porképződéssel járó munkafolyamatoknál locsolással kell csökkenteni a kiporzást. 8. Az építési és szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni. 9. A keletkező hulladék anyagok nyílt téren vagy hagyományos tüzelőberendezésben történő elégetése tilos. 10. A tevékenység végzésénél tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz 11. Havária esetén (pl.: rendkívüli légszennyezés, a földtani közeget veszélyeztető káresemény, stb.) a környezetterhelés megakadályozása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni a hibaelhárítást, szükség esetén el kell végezni a szennyező anyag feltárását, a szennyezett talaj eltávolítását és cseréjét. A haváriát bekövetkeztekor és az elhárítása érdekében tett intézkedéseket a környezetvédelmi hatóság részére azonnal be kell jelenteni. 12. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek – azaz: a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja – a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. 13. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés a) pontja alapján az üzemi zajforrás üzemeltetője a zajforrás területén és hatásterületén tervezett vagy bekövetkezett minden olyan változást, amely a határérték-túllépést okozhat, a változás bekövetkezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

Felhívom a figyelmet:

1. Az építési-bontási kivitelezési munkák során keletkező hulladékokkal - amelyek körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete határozza meg – végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) előírásaira.

4

2. A tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályok – jelenleg a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet - előírásai szerint kell gondoskodni. 3. A fenti hulladékok gyűjtését és átadását úgy kell megszervezni, hogy az ellenőrizhető legyen. 4. Amennyiben a hulladék hulladéklerakóban kerül ártalmatlanításra, úgy vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettségeket. 5. Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni. 6. A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során keletkező hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre. 7. Az építési-bontási kivitelezési munkák során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok szállításra, ill. kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő átvételi jogosultságáról. Az értékesíthető hulladék is csak hulladékként, kizárólag az átvételére feljogosított (hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező) szervezetnek adható át. 8. A tevékenység végzése során keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. 9. Amennyiben a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „Sz” kísérőjegy, számla, stb.) a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. 10. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet  §-a szerint: „a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani”.  13.§ (1) bekezdése szerint: „a kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól” 11. A fentieknek megfelelően a létesítés ideje alatt a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet) 2. mellékletében előírtakat be kell tartani. 12. A kivitelezési időszakban a vonatkozó zajterhelési határértékek be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság bírságot szab ki a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a 26.§ (1) bekezdés c) pontja, 31.§ (1) bekezdése és 3. számú melléklet 2. pontja figyelembevételével.

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály HE-02/UT/00071-2/2019 számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. Közterület mindennemű igénybevétele (pl. anyagtárolás, állványozás, bontás) csak útkezelői hozzájárulás alapján történhet, amelyet a kivitelezés megkezdése előtt az illetékes útkezelőtől be kell szerezni.

5

2. Az útkezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóság (3300 Eger, Törvényház út 4.) 2019. január 10-én kelt HEV-48/2/2019. számú útkezelői hozzájárulásban foglaltakat be kell tartani. 3. A kivitelezési munkák alatt a közúti gyalogos- és járműforgalom akadálymentességét folyamatosan biztosítani kell. A közút forgalmának korlátozása, lezárása szintén csak útkezelői hozzájárulás alapján történhet. 4. A gépjárművek várakozását, áruszállítást az ingatlanon belül kell biztosítani. 5. A létesítmény használatbavételéhez meg kell kérni szakhatósági hozzájárulásomat, az érintett útkezelő használatbavételre vonatkozó nyilatkozatának becsatolásával.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály BO-08/MM/00148-2/2019 számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. A tárgyi létesítmény és kiszolgáló egységeibe beépítendő, a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a alapján a Hivatalunk hatáskörébe utalt berendezések és létesítmények (nyomástartó berendezések, éghető vagy veszélyes folyadék tároló tartályok, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó berendezések, villamos berendezések illetve felvonók) létesítésére, használatbavételére illetve azok megszüntetésére a vonatkozó rendeleteknek, szabályzatoknak megfelelően, a kérelmezőnek a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztálynál külön engedélyezési eljárást kell lefolytatnia.

2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklet III. táblázat 13. sora, a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a, a Villamosmű Műszaki Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 4. és 5. §-a, és a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet értelmében, Hatóságunkat az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az üzembe helyezés vagy használatba vételi eljárás során, az erősáramú villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat és a villámvédelem szabványossági felülvizsgálata jegyzőkönyveivel, valamint a megvalósult villamos állapotot tartalmazó dokumentumokkal, belső felülvizsgálatok ellenőrzése vonatkozásában szakkérdésben meg kell keresni.

Ez az építési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 3 év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az engedély meghosszabbítása a hatály lejárta előtt írásban kérhető.

A határozat a közléssel válik véglegessé, ellene a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett közigazgatási jogvita eldöntése iránti kérelmet lehet előterjeszteni keresetlevél benyújtásával. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél

6

benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, de a felperes a halasztó hatály elrendelését azonnali jogvédelem iránti kérelemben kérheti a bíróságtól. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 9. § alapján a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A keresetlevél követelményeit a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § tartalmazza.

Indokolás kivonata: Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos Szennyvízcsatorna-hálózat és Szennyvíztisztító Beruházó Önkormányzati Társulás (3250 Pétervására, Szabadság tér 1.) kérelmet nyújtott be a rendelkező részben körülírt ingatlanon kisregionális szennyvíztisztító telep, bővítés (meglévő technológiai épület bővítése, fedett iszaptároló szín és gépjárműmosó szín építés) építési munkák építési engedélyezésére.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. § (1) bekezdés, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az Eng. r. szerint a tervezett építési munka végzéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az Étv. 36. § szerint építési engedély a jogszabályok keretei között akkor adható, ha a tervezett építés eleget tesz mind az Étv. 18-19. §-ban rögzített építésjogi-, mind pedig a 31. §-ban előírt általános követelményeknek. A kérelem 2018. december 31.-én érkezett hatóságomhoz, az eljárás az érkeztetést követő első munkanapon megindult.

Az Ákr. 10. § (1) bekezdése, valamint Eng. r. 4. §. –nak megfelelően, az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján történt az ügyfélkör megállapítása valamint eljárás megindításáról szóló értesítés. Hatóságom a teljes eljárás szabályainak megfelelően HE-02/EOV/00008-2/2019 számon 2019. január 7.-én függő hatályú döntését meghozta.

A kérelmező által csatolt dokumentáció hiányos volt, ezért a HE-02/EOV/00008-3/2019 számú 2019. január 7.-én kelt végzésemmel hiánypótlásra hívtam fel az építtetőt. A hiánypótlás utolsó dokumentuma 2019. január 14.-én érkezett hivatalomba.

Az Eng r. 6. sz. melléklete szerint tárgyi építési munkálatok engedélyezési eljárásában szakhatóság és szakkérdés vizsgáló szervek bevonására is szükség volt.

Az eljárásban érintett szakhatóságot és szakkérdés vizsgáló szerveket 2019. január 7.-én kerestem meg. A szakhatósági állásfoglalás és a szakvélemények 2019. január 24.-ig érkeztek be hivatalomhoz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/351-1/2019.ált számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában tett kikötéseinek indokolása: "Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos Szennyvízcsatorna-hálózat és Szennyvíztisztító Beruházó Önkormányzati Társulás - 3250 Pétervására, Szabadság tér 1. - kérelme alapján ÉTDR-en keresztül (ÉTDR ügyazonosító: 201800082468) érkezett a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságomat - 3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 15. - szakhatósági állásfoglalás megadása céljából a Pétervására szennyvíztisztító telep fejlesztés, korszerűsítése keretében létesítendő iszapvíztelenítő gépház építési engedélyezése ügyében.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésére tekintettel, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 4. táblázat 17. és 18. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek

7

védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.

Pétervására szennyvíztisztító telep fejlesztésének kivitelezési munkálataihoz a vízjogi létesítési engedélyezés Igazgatóságom 35500/11247/2018. ált. számon folyamatban van.

Hatóságunk nyilvántartása szerint a tervezési terület jogerős határozattal kijelölt vízbázisvédelmi védőterületet és nagyvízi medret nem érint.

Fentiek alapján a 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. táblázat 17. és 18. pontjában meghatározott szakkérdésekben az előírásomat a II. pontban megtettem:  A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet.  A felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/2014. (VII.21.) Korm. rendelet.

A KRISTÁLY Tervező Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. mellékletének 12. pontja alapján a szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 14.000.- Ft – ot hatóságunk részére megfizette.

A beruházás az egyes ivóvízminőség-javítási, szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, valamint hulladékgazdálkodási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 272/2017. (IX.14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2/65. pontja alapján kiemelt jelentőségű ügy.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az

1. melléklet 4. táblázat 17. és 18. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 12. pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján zártam ki.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.”

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály - Népegészségügyi Osztály HE-02/NEO/00111-3/2019. számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: „A megkereséshez csatolt tervdokumentációt átvizsgálva, megállapítottam, hogy az megfelel a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi, valamint a munkavégzés céljára szolgáló építmény kémiai biztonságra vonatkozó követelményeinek.

A kikötéseket az alábbi jogszabályhelyek alapján tettem:  a vegyianyagok/keverékekre vonatkozóan a 2000 évi XXV -ös kémiai biztonsági törvény 15§ (2) előírásai,  123/1997 (VII.18) Kormány rendelet 6§ c); és a 4.melléklet;  201/2001 (X.25) Kormány rendelet 3§ az ivóvíz minőségre, 8 § a vízzel érintkező anyagokra, valamint a 24/2007.(VII.3) KvVM rendelet 4.01.89 közüzemi vízcsőhálózatra csatlakozás;

8

 4/2002 (II.20) SzCsM-EüM. rendelet az építési munkahelyekre és építési munkafolyamatokra vonatkozó 10 c) és 4 melléklet 5, 6 pontjában előírtak a kémiai biztonságra vonatkozó előírások alapján tettem.

Szakkérdés vizsgálatomat megkeresésükre, a 312/2012 (XI.8) Kormány rendelet 6 melléklet III. tábla 5.B oszlopában foglaltaknak megfelelően az 1991. évi XI. t örvény 2§ (1) d.) pontjában az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről, és a 39/2016 (XII.30) MVM utasítás 24§; 71 §-ra a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló utasításban, valamint a Heves Megyei Kormányhivatal Egységes Ügyrendjéről szóló 59/2017. (X. 27.) kormány megbízotti utasításban foglaltakra tekintettel eljárva adtam meg.”

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály HE-02/UT/00071-2/2019 számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: „Előírásaim indokolása: Előírásaimat a közlekedés biztonságának biztosítása érdekében, és a közútkezelői nyilatkozat alapján írtam elő.

Feltételeim betartása esetén az útügyi érdekek nem sérülnek.

A szakmai véleményt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 11/A. § (2) bekezdése és 6. melléklet III. táblázat 14. pontjában foglaltak alapján a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében biztosított jogkörömben adtam meg.

Kérem, hogy a szakmai véleményt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (III. 31.) MvM utasításban foglaltakra tekintettel döntése meghozatalánál figyelembe venni, döntésének egy példányát Osztályunknak elektronikusan – a [email protected] e- mail címre – megküldeni szíveskedjen.”

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály HE-02/KVTO/00159-2/2019. számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: „A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya HE-02/EOV/00008-5/2019 számon az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23) Korm. rendelet 1. § (2) f) pontja, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 11/A. §-a, a 6. számú melléklet III. számú táblázatának B oszlopában felsoroltak alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (XII.30) MvM utasítás 1. § és 26. §-a alapján tárgyi létesítmény fennmaradási és továbbépítési engedélyezéséhez szakmai vélemény kérés céljából megkereste a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát. Megkereséséhez ÉTDR- en csatolta az építmények Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (8600 Siófok, Fő u. 15.) tervező által készített 2018. decemberi keltezésű, 18037-00-ÉT tervszámú engedélyezési tervét.

A tervezett beruházás megvalósításával járó változás nem tekinthető talajszennyezőnek. Az előírások betartásával, a havária jellegű események szakszerű és időben történő elhárításával a földtani közeg szennyeződése nem várható.

Előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.27.) Korm. rendeletben és a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével adtam meg.

9

A bővítés a Pétervására 075/6 hrsz.-ú ingatlanon, már meglévő szennyvíztisztító telep területén tervezett.

A beruházással érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, barlang felszíni védőövezetének, nem képezi a Nemzeti Ökológiai hálózat részét. A tervezett bővítés engedélyezése a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel, ezáltal természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

A szállítást végző járművek megfelelő műszaki állapotával, szállítás során megfelelő takarás használatával, szükséges esetben a kiporzás locsolással való csökkentésével, a tevékenység nem okoz jelentős levegőterhelést.

Az építési engedély kiadása az előírások betartása mellett levegőtisztaság-védelmi érdeket nem sért. Levegőtisztaság-védelmi szempontból előírásaimat a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak alapján tettem meg.

A zajvédelmi munkafejezet tartalma alapján megállapítom, hogy a tervezett szennyvíztelep bővítési munkálatok során vélelmezett zajvédelmi hatásterület védendő ingatlanokat nem érint. A legközelebbi védendő objektum (Pétervására, II. Rákóczi Ferenc u.) ÉNY-i irányba, 933 méterre található falusias lakóövezeti besorolású területen. A tervezési hely és a szomszédságában lévő területek mezőgazdasági és erdőgazdálkodási besorolású területek. A zajvédelmi szempontból kiemelt fontosságú technológiai elemek a tervezett 1+1 db forgódugattyús légfúvók tekinthetők új zajforrásnak. A telephelyen működő zajforrások az új fúvók mellett az 1+1 db aerob tér fúvói, az 1 db NKÖHSZ fúvó és az új sűrítők 1 db közös fúvója. Emellett a tervezett gépjárműmosó és a beszállításból eredő közlekedési zaj jelenik meg, mint zajforrás. Az előzetes számítások tartalma alapján a kivitelezés és a tevékenység során a zaj-és rezgésvédelmi határértékek betartása külön intézkedések nélkül megoldható. A számítások alapján megállapítható, hogy feltételezett hatásterület (LAeq=40 dB határértékhez tartozó hatástávolság sugara rh ~ 131 méter) nem érint védendő épületeket, így az építtetőnek nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérnie. A létesítésből származó forgalomnövekedés nem számottevő.

A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján az ’épületek építése, egyéb építmények építése’ jegyzői hatáskörbe tartozó tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyekben. Erre tekintettel előírást az építés időszakára vonatkozóan nem tettem, de felhívtam a figyelmet a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.

Az építési engedély megadásának a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, zajvédelmi szempontú akadálya nincs.

Zajvédelmi szempontú szakvéleményemet a fentiek figyelembevételével a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet, a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet rendelkezései alapján adtam ki.

Tekintettel arra, hogy a tervezett építmény nem hulladékkezeléssel kapcsolatos létesítmény, így hulladékgazdálkodási szempontból hatáskörrel nem rendelkezem, ezért előírást nem tettem. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségekre a Ht. és a vonatkozó jogszabályok alapján hívtam fel a Kérelmező figyelmét. Az előírások betartása mellett végzett tevékenység környezetvédelmi és természetvédelmi érdeket nem sért. A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.1. pontjában előírt 14 000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat a Kérelmező befizette. Jelen szakmai vélemény kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben kiadott szakmai vélemény.

10

A szakmai véleményt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 11/A. § (1) bekezdés és a 6. számú melléklet III. számú táblázat 6-11. pontja alapján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/A. § (1), 9. § (2) és a 13. § (2) bekezdésekben biztosított hatáskörömben adtam meg. Kérem, hogy a szakmai véleményt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (XII. 30.) MvM utasításban foglaltakra tekintettel döntése meghozatalánál figyelembe venni, döntésének egy példányát megküldeni szíveskedjen.”

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály BO-08/MM/00148-2/2019 számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: „A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a tárgyi ügyben azzal kereste meg Hatóságomat, hogy hatáskörömbe tartozóan állásfoglalást adjak ki - a vonatkozó szakkérdésben - a Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos Szennyvízcsatorna-hálózat és Szennyvíztisztító Beruházó Önkormányzati Társulás (3250 Pétervására, Szabadság tér 1.) kérelmére a 3250 Pétervására, Külterület 075/6. helyrajzi számú ingatlanon lévő kisregionális szennyvíztisztító telep, bővítés (meglévő technológiai épület bővítése, fedett iszaptároló szín és gépjárműmosó szín építés) tárgyában indult építési engedélyezési eljáráshoz.

Az állásfoglalást az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklet III. táblázat 13. sora, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.

Hatáskörömet és illetékességemet a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 13. § és a 14. §-a, 22. §-a és a rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg.

Kérem, hogy a szakvéleményt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III.31.) MvM utasításában foglaltakra tekintettel döntése meghozatalánál figyelembe venni, a javasolt előírásokat határozata rendelkező részében szerepeltetni, döntésének egy példányát megküldeni szíveskedjen. A jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112. § állapítja meg.”

Hatóságom döntését a HE-02/EOV/00008-2/2019 számú függő hatályú határozatban megjelölt 2019. január 30. határnapon belül meghozta és gondoskodott annak közléséről is, ezért a teljes eljárásra irányadó ügyintézési határidőt megtartotta. A HE-02/EOV/00008-2/2019 számú függő hatályú döntésben leírtak joghatásai nem hatályosulnak. Az eljárás során a jogszabályban előírt ügyintézési időt nem léptem túl.

Hatóságom 2019. január 17. napján helyszíni szemlét tartott hatóságom, ahol az alábbiakat állapította meg: „A szennyvíztisztító területe rendezett, az építési munkákat még nem kezdték el, a bővítés engedélyezésének nincs akadálya. A helyszíni szemlén fotók készültek.”

A kérelemhez csatolt műszaki tervdokumentációt a készítésére jogosult Kovács József (É 19-0069) okl. építészmérnök (Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 8600 Siófok, Fő u. 15-17.) készítette.

A kérelmező által csatolt dokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelem és mellékletei megfeleltek az Eng. r.-ben rögzített szakmai és tartalmi követelményeknek, a tervezett munka pedig megfelel - a kikötések betartása mellett - az általános érvényű, kötelező építésügyi előírásokat tartalmazó 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), előírásainak.

11

Az építési szándékkal érintett ingatlanra vonatkozóan Pétervására város Önkormányzatának a 4/2003. (II. 14.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési Szabályzata külön előírásokat nem tartalmaz. A tervezett bővítés az általános településképi követelményeknek megfelel.

Határozatomat az Eng. r. 22. §-a alapján hoztam meg. A kivitelezésre vonatkozó előírások alapja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet.

A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A Kiem. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli.

Az eljárás során felmerült az eljárás illeték összegét az Itv. Mellékletének XI. számú és XV. számú bekezdései alapján határoztam meg

A jogorvoslatról való tájékoztatást az Ákr. 112. §, 114. §, és a 116.§ (4) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 7. § (1) a) pontja, 13. § (3) e) pontja, 37. §, 39. §, 50. § és az Eüsztv. 9. § alapján adtam

Jelen ügyben hatóságom hatáskörét és illetékességét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló, 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §. (2) bekezdése állapította meg.

FIGYELMEZTETÉS, TÁJÉKOZTATÁS

 Építtető az építési munkát csak a végleges és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti és műszaki terveknek és egyéb okiratoknak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezheti.  Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.  A létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását/tudomásulvételt követően és – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén- monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható  Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik.  Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,  Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát annak lejárta előtt kérelemre, legfeljebb két alkalommal, egy-egy évvel hosszabbíthatja meg az építési tevékenység megkezdése előtt, valamint megkezdett építési tevékenység esetén. (312-es 52. §. (4))  Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt az építési tevékenység megkezdése előtt akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők. (312-es 52. §. (6) a))  Az építésügyi hatóság az engedély hatályát megkezdett építési tevékenység esetén akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha o az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, és

12

o az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és o az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült, és o a 2016. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új, nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület esetén a meghosszabbított hatály határnapja nem haladja meg a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ét, egyéb épület esetében 2020. december 31- ét. (312-es 52. §. (6) b))

 Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre a használatbavételi engedély még nem adható meg vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de o a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –, kivéve a 2016. január 1-jét megelőzően engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű új épület építési engedélyét, ha hatályának meghosszabbítása meghaladná a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ét, egyéb épület esetében 2020. december 31-ét. o a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (312-es 52. §. (7) )  A végleges és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, o ha az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, tartószerkezetének rendszerét, helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén településképet meghatározó homlokzati elemeit, o az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, o az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység  Az engedélyhez nem kötött eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült, az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.  Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az építkezés megkezdése, vagy folytatásának megkezdése előtt írásban az építésügyi hatóságnak bejelenteni.  Az engedélyezett építési munka a külön jogszabályban előírt tartalmú kiviteli terv birtokában végezhető.  Az engedélyezett építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni. Az építtető felel azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzés és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság részére rendelkezésére álljon, továbbá az elektronikus építési napló aktiválásáért  Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni  Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi

13

hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni  Az építtető felelős azért, hogy a kivitelezés járulékos építményei (felvonulási épületei) az építmény használatbavételre alkalmassá válásáig elbontásra kerüljenek, valamint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel egy időben valósuljanak meg.  Az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – létesítése, átalakítása esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.  Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.  Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - használatbavételi engedélyt kell kérni, illetve használatbavételi tudomásulvételi eljárást kell kezdeményezni.  Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.  A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt is az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációk hatóságunknál megtekinthetők.

Eger, 2019. január 24.

Dr. Boncz László, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatalának hivatalvezetője nevében és megbízásából:

Juhász Péter osztályvezető

Értesültek:

1. HMKH Egri Járási Hivatala 3300 Eger, Szarvas tér 1. 2. ÉTDR 3. nyilvántartás 4. irattár