Szaktekintély

Az ablakkezelõk és a

elepítéskor a legtöbb Linux-változat két ablakkezelõt helyez elõtérbe: a KDE-t és a Gnome-t. Az összes többi Ha lehet az egyszerûséget tovább fokozni, a 9wm még az ablakkezelõ általában csak lehetõségként választható, elõzõnél is egyszerûbb ablakkezelõ. A grafikus felület indítása amelyT sajnálatos módon azt eredményezi, hogy a felhasz- után a menüt az egér jobb gombjával érhetjük el, és öt elemet nálók többsége – fõleg a kezdõk – nem, vagy csak kis mérték- tartalmaz. ben próbálkozik megismerkedni a többivel. Néhány éve, New – új X-terminálablakot nyit meg. amikor Linuxszal kezdtem foglalkozni (RedHat 5.2-sel), ha Reshape – feladata az ablakok átméretezése (az egér jobb gomb- jól emlékszem, a KDE és a Gnome még egyáltalán nem volt jával használhatjuk, az elsõ kattintással jelöljük ki az átmére- üzembiztosnak nevezhetõ, ezért nem is választhattam õket. tezendõ ablakot, a másodikkal adjuk meg az egyik sarkát, majd Akkoriban a manapság szinte ismeretlen ablakkezelõ egy újabb kattintással az adott ablak átlós sarkát).

© Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva és az AfterStep, valamint a WindowMaker képviselték az Move – az ablakok mozgatására szolgál, szintén az egér jobb elfogadható választást. Azóta több, a témával kapcsolatos gombjával használható. Az elsõ kattintás és az egérgomb fordítást is készítettem a levelezõlistákon megismert sorstár- nyomva tartása az ablak kijelölésére szolgál, amit az elmoz- sakkal. A legtöbb Linux-változat esetén néhány egyszerûbb gatása után az egérgombot elengedve elhelyezhetünk. ablakkezelõ külön is választható. Jelenleg a SID-ben Delete – bezárja az ablakot. található alapablakkezelõket szeretném bemutatni, terjedelmi Hide – az ablak elrejtésére szolgál. Az elrejtett ablakok e jobb- és egyéb okokból kifolyólag azonban csak röviden. A cikkso- gombos menü további pontjaiként fognak megjelenni. rozat elsõ lépésben az igen egyszerû felépítésû, eszközkészlet Az ablakkezelõ bezárása a CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel nélküli ablakkezelõk ismertetését veszi célba. Ehhez a Debian vagy a 9wm exit parancs X-terminálon történõ kiadásával zajlik. SID-változata szolgáltatta az alapot, amely a táblázatban Szintén megbízható és üzembiztos ablakkezelõ. látható ablakkezelõket tartalmazza. A szóban forgó ablakkezelõkrõl, mint említettem, helyenként aewm csak meglehetõsen szûkszavúan fogok nyilatkozni, mint látni Egyszerû ablakkezelõ. Indítás után csak egy X-terminálablak fogjuk részben azért, mert csekély mozgásteret engednek. jelenik meg, amelyrõl több alkalmazást is el tudunk indítani, például az alábbi paranccsal: Az alapszintû ablakkezelõk rxvt & Ebbe a csoportba azokat a grafikus felületeket soroltam, ame- Az & jel visszaadja a parancsértelmezõnek a vezérlést, így több lyek kinézet, tudás, valamint kezelhetõség tekintetében is parancs is elindítható egy terminálról. igen puritánok. A fõ ablakra kattintva a jobb egérgombbal újabb X-terminálok indíthatók el. A középsõ gombbal az asztalra kattintva egy A ablaklistát hívhatunk elõ. A megnyitott ablakokat az ablakok A twm az egyik legegyszerûbb ablakkezelõ, hiszen indítás után fejlécének jobb szélén lévõ négyzetre kattintva a bal egérgomb- csupán egyetlen menüt tudunk megjeleníteni, jó esetben talán bal zárhatjuk be, és a jobb egérgombbal ugyanoda kattintva egy ikonkezelõt is. Az ablakkezelõ igényeinknek megfelelõ rejthetjük el. átformálását csakis valamilyen szövegszerkesztõ program segít- A bal egérgombbal a fejlécre kattintva elõtérbe hozhatjuk az ségével végezhetjük el. A beállítóállományok nálam két helyen ablakot, a jobbal pedig a háttérbe küldhetjük, a középsõ egér- találhatók: a /etc/X11/twm/system.twmrc-ben (ez rendszerszintû gomb folyamatos lenyomásával ugyanott mozgatni is tudjuk. fájl, amelyben a menü központilag frissül), valamint a ~/.twmrc A CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel léphetünk ki az aewm-bõl. (ez pedig a saját beállításaimat tartalmazó fájl). Szintén megbízható ablakkezelõ. A helyi fájl csak a felhasználó számára használható beállításo- kat tartalmazza. Amennyiben a ~/.twmrc fájl létezik, a rendsze- pwm rszintû beállításokat tartalmazó fájl nem kerül feldolgozásra. A pwm a twm-hez hasonlóan képes a rendszermenü használa- Következzék néhány fontosabb twmrc-beállítás: tára, és a beállítási lehetõségei is hasonlóak hozzá. • a fájl elején található sorok a menü és az ablakfejlécek Indításkor lehetõségként megadható a pillanatnyi beállításokat betûkészleteinek típusát tartalmazzák: tartalmazó fájl (-pwm -cfgfile beÆll t fÆjl). TitleFont "-adobe-helvetica-bold-r-normal --*-140-*-*-*-*-*-*" • a fájl tartalmazza a menüket. Fontos, hogy elõször a menü Egyszerû felépítésû ablakkezelõ, ennek megfelelõen a kezelõ- könyvtárszerkezetét kell meghatároznunk, és csak ezután parancsai is meglehetõsen egyértelmûek. térhetünk rá az egyszerû menüpontok megadására: Fontos megjegyeznem, hogy mielõtt ebben az ablakkezelõben "Xcalc" f.exec "xcalc &" bárminek nekikezdenénk, másoljuk át a leírásban található .larswm fájlt a saját könyvtárunkba, és alaposan tanulmányoz- A twmrc fájl felépítésérõl további adatokat a man twm parancs zuk át a *.ps.gz fájlokat (szintén a leírásban lelhetõk fel), ame- kiadásával kaphatunk. A twm megbízható, gyors, üzembiztos lyek az egérhasználatról és a billentyûkombinációkról nyújta- ablakkezelõ, amely az eddigiek során számtalan ablakkezelõ nak tájékoztatást. alapjául szolgált. Amennyiben ezt a „mûveletsorozatot” kihagyjuk, igen kevés

64 Linuxvilág Szaktekintély

lehetõséget és játékteret hagyunk magunknak: mindössze hiszen ha teljes képernyõn használtam, akkor az apró eltéré- a virtuális képernyõket váltogathatjuk az asztal alján található seket leszámítva Windows-szerû felületet adott. asztalváltó sávval. A megnyitott ablakokat az elõzõekben már szóba került Post- Egy lépcsõvel feljebb Script-fájlok tartalmazta leírásokban található billentyûkombi- Ebbe a csoportba azokat az ablakkezelõket soroltam, amelyek nációkkal is kezelni tudjuk. A laswm e téren számos némiképpen egyediek, tehát valamilyen önálló ötletet tartalmaz- lehetõséget nyújt. nak – és ennek köszönhetõen az elõbb fölsoroltaknál bizonyos A kilépés a CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel történik. szempontból jobbak. Természetesen ezek sem közelítik meg a komolyabb ablakkezelõk szintjét, de a megfelelõ helyen alkal- mazva õket igen hasznosak lehetnek a felhasználók számára. A Debian-Sidben Szintén a twm-hez található alapablakkezelõk hasonló tudású ablak- kezelõ. Leírását úgy- A leírás alapján ez a képernyõkezelõ felépítésében az Amiga twm phluid vtvm szintén még indítás ablakkezelõjére hasonlít. Ezt sajnos nem tudom eldönteni, 9wm pwm qwm elõtt célszerû elolvasni. mivel az Amiga felületét nem ismerem, de mindenképp érde- amiwm uwm Ezenkívül ajánlom a kes felületet hoz létre, leginkább a MacOs-éra emlékeztetett aewm gwml leírás mellett található (természetesen jóval egyszerûbb kivitelben). Az egér jobb ctwm flwm példafájlok *.twmrc gombjával a képernyõ bal felsõ sarkában kattintva több menüt © Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva larswm qvwm failsafe valamelyikének saját is kapunk, ezek közül a legelsõben található egy parancssor könyvtárunkba tör- begépelését lehetõvé tevõ ablak. Ebbõl tudjuk elindítani az ténõ másolását .twmrc néven, nélküle ugyanis nagyon kevés alkalmazásokat (ugyanitt lelhetõ fel az ablakkezelõbõl kiléptetõ eszköz fog a rendelkezésünkre állni. Én a lynx.twmrc fájlt pró- Exit... menüpont is). Az így létrejövõ ablakok teljes képernyõs- báltam ki, amivel már kellemes eszközökre tettem szert. Az így sé vagy ikonméretûvé tehetõk, illetve az ablakok jobb felsõ kapott beállításokkal elérhetjük, hogy a bal egérgombbal kat- sarkában lévõ három ikonnal a háttérbe küldhetõk. Az ablakok tintva alkalmazásmenü bukkan fel, a középsõ gomb használata a bal felsõ sarokban szereplõ ikonnal zárhatók be. esetén az ablakkezelõ vezérlõmenü (kilépés stb.) jelenik meg, a jobb egérgombbal kattintva pedig az ablakok kezelését segítõ ion menü (ablakbezárás, képernyõanimáció) áll a rendelkezésünkre. Elsõ látásra ez az ablakkezelõ is nagyon egyszerûnek látszik. Szomorú tapasztalat, hogy ez volt az egyetlen ablakkezelõ, Amennyiben elolvassuk a súgóit, a leírását, illetve betekintünk amely esetenként nem érzékelte az egér használatát. a bennük hivatkozott fájlokba (/etc/ion/), rájöhetünk, a látszat igenis csal: az ion ugyanis számos billentyûkombinációt tartal- vtvm maz. Az általa megjelenített képernyõ igen sajátos, mert min- Elsõ ránézésre szinte teljesen azonos a twm-mel: mind a me- den ablakot teljes képernyõs ablakként jelenítünk meg, még nük, mind a beállítások felépítése megegyezik. A beállításokat a legutolsó beviteli ablakot is. Néhány fontosabb billentyû a a .vtvmrc fájl tartalmazza a sajátkönyvtárunkban. A rendszer- könnyed használathoz: szintû beállítások a /etc/X11/rtvm könyvtárban szerepelnek. F1 a súgó-oldal kiválasztása és megtekintése; Mod*+F1 a súgó-oldal kiválasztása és megtekintése; gwm F2 az X-terminálemulátor indítása; Alapvetõ képernyõkezelõ program. A Debianban található F3 parancsfuttatás; változat nem tartalmaz beállítóeszközöket. Mod*+F3 a lehetõség indítása; F4 SSH-kapcsolat létrehozása valamilyen kiszolgálóval; uwm F5 fájl szerkesztése; Saját menüvel is rendelkezik, amelyet mi magunk is szerkesz- F6 a fájlnézegetõ indítása; teni tudunk. A teljes rendszerre érvényes beállításokat a F9 munkaterület készítése, amennyiben már létezik, /etc/X11/ tartalmazza (furcsa, hogy az uwm nevû ablakkezelõ átlépés rá; beállítófájljai az ude könyvtárba kerültek). Mod*+F9 a munkaterület lekérdezése; F11 megerõsítés után újra azt kérdezi tõlünk, hogy wm2 újraindítsa-e az ion-t; Alapszintû ablakkezelõ, hiszen csak X-terminálok indítására alkal- F12 megerõsítés után újra azt kérdezi tõlünk, hogy mas, illetve ikonná változtatásukra és újbóli megjelenítésükre képes. kilépjünk-e az ion-ból. * (Módosító billentyû, ALT vagy CTRL változatfüggõ.) flwm Nagyon zavaró, hogy a normál billentyûk is tartalmaznak A Debian saját menüjét veszi át. Beállítási lehetõségei igen ablakkezelõ szolgáltatásokat, ami sok esetben ütközik az indított szegényesek. Egyetlen saját lehetõséget tartalmazott: több alkalmazással. Ez volt az egyik legegyedibb ablakkezelõ. virtuális képernyõt tudunk vele kezelni. Folytatjuk. failsafe Tóth Béla ([email protected]) Nem is tudom igazán eldönteni, hogy a failsafe külön ablak- Nõs, két gyermek büszke atyja. Dolgozott föld- kezelõnek minõsíthetõ-e, hiszen az X feltelepítésekor önmû- mérõként, majd térinformatikus szakmérnöki ködõen feltevõdik a rendszerre. Önálló beállításokkal nem képesítést szerzett. Egyaránt otthonosan mo- rendelkezik. Indítás után egy fejléc nélküli X-terminál nyílik zog a CAD és a térinformatikai programokban, meg, amelybõl különbözõ alkalmazásokat indíthattunk el. valamint a DOS- és Windows-alkalmazásokban. Én annak idején a StarOffice 5.2 indításakor alkalmaztam, Legkedveltebb elfoglaltsága már két és fél éve a Linux.

www.linuxvilag.hu 2001. december 65