Linuxvilág 2. Évf. 12. Sz. (2001. December) 48.Évf

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Linuxvilág 2. Évf. 12. Sz. (2001. December) 48.Évf Szaktekintély Az ablakkezelõk és a Linux elepítéskor a legtöbb Linux-változat két ablakkezelõt 9wm helyez elõtérbe: a KDE-t és a Gnome-t. Az összes többi Ha lehet az egyszerûséget tovább fokozni, a 9wm még az ablakkezelõ általában csak lehetõségként választható, elõzõnél is egyszerûbb ablakkezelõ. A grafikus felület indítása Tamely sajnálatos módon azt eredményezi, hogy a felhasz- után a menüt az egér jobb gombjával érhetjük el, és öt elemet nálók többsége – fõleg a kezdõk – nem, vagy csak kis mérték- tartalmaz. ben próbálkozik megismerkedni a többivel. Néhány éve, New – új X-terminálablakot nyit meg. amikor Linuxszal kezdtem foglalkozni (RedHat 5.2-sel), ha Reshape – feladata az ablakok átméretezése (az egér jobb gomb- jól emlékszem, a KDE és a Gnome még egyáltalán nem volt jával használhatjuk, az elsõ kattintással jelöljük ki az átmére- üzembiztosnak nevezhetõ, ezért nem is választhattam õket. tezendõ ablakot, a másodikkal adjuk meg az egyik sarkát, majd Akkoriban a manapság szinte ismeretlen fvwm ablakkezelõ egy újabb kattintással az adott ablak átlós sarkát). © Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva és az AfterStep, valamint a WindowMaker képviselték az Move – az ablakok mozgatására szolgál, szintén az egér jobb elfogadható választást. Azóta több, a témával kapcsolatos gombjával használható. Az elsõ kattintás és az egérgomb fordítást is készítettem a levelezõlistákon megismert sorstár- nyomva tartása az ablak kijelölésére szolgál, amit az elmoz- sakkal. A legtöbb Linux-változat esetén néhány egyszerûbb gatása után az egérgombot elengedve elhelyezhetünk. ablakkezelõ külön is választható. Jelenleg a Debian SID-ben Delete – bezárja az ablakot. található alapablakkezelõket szeretném bemutatni, terjedelmi Hide – az ablak elrejtésére szolgál. Az elrejtett ablakok e jobb- és egyéb okokból kifolyólag azonban csak röviden. A cikkso- gombos menü további pontjaiként fognak megjelenni. rozat elsõ lépésben az igen egyszerû felépítésû, eszközkészlet Az ablakkezelõ bezárása a CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel nélküli ablakkezelõk ismertetését veszi célba. Ehhez a Debian vagy a 9wm exit parancs X-terminálon történõ kiadásával zajlik. SID-változata szolgáltatta az alapot, amely a táblázatban Szintén megbízható és üzembiztos ablakkezelõ. látható ablakkezelõket tartalmazza. A szóban forgó ablakkezelõkrõl, mint említettem, helyenként aewm csak meglehetõsen szûkszavúan fogok nyilatkozni, mint látni Egyszerû ablakkezelõ. Indítás után csak egy X-terminálablak fogjuk részben azért, mert csekély mozgásteret engednek. jelenik meg, amelyrõl több alkalmazást is el tudunk indítani, például az alábbi paranccsal: Az alapszintû ablakkezelõk rxvt & Ebbe a csoportba azokat a grafikus felületeket soroltam, ame- Az & jel visszaadja a parancsértelmezõnek a vezérlést, így több lyek kinézet, tudás, valamint kezelhetõség tekintetében is parancs is elindítható egy terminálról. igen puritánok. A fõ ablakra kattintva a jobb egérgombbal újabb X-terminálok indíthatók el. A középsõ gombbal az asztalra kattintva egy A twm ablaklistát hívhatunk elõ. A megnyitott ablakokat az ablakok A twm az egyik legegyszerûbb ablakkezelõ, hiszen indítás után fejlécének jobb szélén lévõ négyzetre kattintva a bal egérgomb- csupán egyetlen menüt tudunk megjeleníteni, jó esetben talán bal zárhatjuk be, és a jobb egérgombbal ugyanoda kattintva egy ikonkezelõt is. Az ablakkezelõ igényeinknek megfelelõ rejthetjük el. átformálását csakis valamilyen szövegszerkesztõ program segít- A bal egérgombbal a fejlécre kattintva elõtérbe hozhatjuk az ségével végezhetjük el. A beállítóállományok nálam két helyen ablakot, a jobbal pedig a háttérbe küldhetjük, a középsõ egér- találhatók: a /etc/X11/twm/system.twmrc-ben (ez rendszerszintû gomb folyamatos lenyomásával ugyanott mozgatni is tudjuk. fájl, amelyben a menü központilag frissül), valamint a ~/.twmrc A CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel léphetünk ki az aewm-bõl. (ez pedig a saját beállításaimat tartalmazó fájl). Szintén megbízható ablakkezelõ. A helyi fájl csak a felhasználó számára használható beállításo- kat tartalmazza. Amennyiben a ~/.twmrc fájl létezik, a rendsze- pwm rszintû beállításokat tartalmazó fájl nem kerül feldolgozásra. A pwm a twm-hez hasonlóan képes a rendszermenü használa- Következzék néhány fontosabb twmrc-beállítás: tára, és a beállítási lehetõségei is hasonlóak hozzá. • a fájl elején található sorok a menü és az ablakfejlécek Indításkor lehetõségként megadható a pillanatnyi beállításokat betûkészleteinek típusát tartalmazzák: tartalmazó fájl (-pwm -cfgfile beÆll t fÆjl). TitleFont "-adobe-helvetica-bold-r-normal --*-140-*-*-*-*-*-*" larswm • a fájl tartalmazza a menüket. Fontos, hogy elõször a menü Egyszerû felépítésû ablakkezelõ, ennek megfelelõen a kezelõ- könyvtárszerkezetét kell meghatároznunk, és csak ezután parancsai is meglehetõsen egyértelmûek. térhetünk rá az egyszerû menüpontok megadására: Fontos megjegyeznem, hogy mielõtt ebben az ablakkezelõben "Xcalc" f.exec "xcalc &" bárminek nekikezdenénk, másoljuk át a leírásban található .larswm fájlt a saját könyvtárunkba, és alaposan tanulmányoz- A twmrc fájl felépítésérõl további adatokat a man twm parancs zuk át a *.ps.gz fájlokat (szintén a leírásban lelhetõk fel), ame- kiadásával kaphatunk. A twm megbízható, gyors, üzembiztos lyek az egérhasználatról és a billentyûkombinációkról nyújta- ablakkezelõ, amely az eddigiek során számtalan ablakkezelõ nak tájékoztatást. alapjául szolgált. Amennyiben ezt a „mûveletsorozatot” kihagyjuk, igen kevés 64 Linuxvilág Szaktekintély lehetõséget és játékteret hagyunk magunknak: mindössze hiszen ha teljes képernyõn használtam, akkor az apró eltéré- a virtuális képernyõket váltogathatjuk az asztal alján található seket leszámítva Windows-szerû felületet adott. asztalváltó sávval. A megnyitott ablakokat az elõzõekben már szóba került Post- Egy lépcsõvel feljebb Script-fájlok tartalmazta leírásokban található billentyûkombi- Ebbe a csoportba azokat az ablakkezelõket soroltam, amelyek nációkkal is kezelni tudjuk. A laswm e téren számos némiképpen egyediek, tehát valamilyen önálló ötletet tartalmaz- lehetõséget nyújt. nak – és ennek köszönhetõen az elõbb fölsoroltaknál bizonyos A kilépés a CTRL+ALT+BACKSPACE billentyûkkel történik. szempontból jobbak. Természetesen ezek sem közelítik meg a komolyabb ablakkezelõk szintjét, de a megfelelõ helyen alkal- ctwm mazva õket igen hasznosak lehetnek a felhasználók számára. A Debian-Sidben Szintén a twm-hez található alapablakkezelõk hasonló tudású ablak- amiwm kezelõ. Leírását úgy- A leírás alapján ez a képernyõkezelõ felépítésében az Amiga twm phluid vtvm szintén még indítás ablakkezelõjére hasonlít. Ezt sajnos nem tudom eldönteni, 9wm pwm qwm elõtt célszerû elolvasni. mivel az Amiga felületét nem ismerem, de mindenképp érde- amiwm ratpoison uwm Ezenkívül ajánlom a kes felületet hoz létre, leginkább a MacOs-éra emlékeztetett aewm gwml wm2 leírás mellett található (természetesen jóval egyszerûbb kivitelben). Az egér jobb ion ctwm flwm példafájlok *.twmrc gombjával a képernyõ bal felsõ sarkában kattintva több menüt © Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva larswm qvwm failsafe valamelyikének saját is kapunk, ezek közül a legelsõben található egy parancssor könyvtárunkba tör- begépelését lehetõvé tevõ ablak. Ebbõl tudjuk elindítani az ténõ másolását .twmrc néven, nélküle ugyanis nagyon kevés alkalmazásokat (ugyanitt lelhetõ fel az ablakkezelõbõl kiléptetõ eszköz fog a rendelkezésünkre állni. Én a lynx.twmrc fájlt pró- Exit... menüpont is). Az így létrejövõ ablakok teljes képernyõs- báltam ki, amivel már kellemes eszközökre tettem szert. Az így sé vagy ikonméretûvé tehetõk, illetve az ablakok jobb felsõ kapott beállításokkal elérhetjük, hogy a bal egérgombbal kat- sarkában lévõ három ikonnal a háttérbe küldhetõk. Az ablakok tintva alkalmazásmenü bukkan fel, a középsõ gomb használata a bal felsõ sarokban szereplõ ikonnal zárhatók be. esetén az ablakkezelõ vezérlõmenü (kilépés stb.) jelenik meg, a jobb egérgombbal kattintva pedig az ablakok kezelését segítõ ion menü (ablakbezárás, képernyõanimáció) áll a rendelkezésünkre. Elsõ látásra ez az ablakkezelõ is nagyon egyszerûnek látszik. Szomorú tapasztalat, hogy ez volt az egyetlen ablakkezelõ, Amennyiben elolvassuk a súgóit, a leírását, illetve betekintünk amely esetenként nem érzékelte az egér használatát. a bennük hivatkozott fájlokba (/etc/ion/), rájöhetünk, a látszat igenis csal: az ion ugyanis számos billentyûkombinációt tartal- vtvm maz. Az általa megjelenített képernyõ igen sajátos, mert min- Elsõ ránézésre szinte teljesen azonos a twm-mel: mind a me- den ablakot teljes képernyõs ablakként jelenítünk meg, még nük, mind a beállítások felépítése megegyezik. A beállításokat a legutolsó beviteli ablakot is. Néhány fontosabb billentyû a a .vtvmrc fájl tartalmazza a sajátkönyvtárunkban. A rendszer- könnyed használathoz: szintû beállítások a /etc/X11/rtvm könyvtárban szerepelnek. F1 a súgó-oldal kiválasztása és megtekintése; Mod*+F1 a súgó-oldal kiválasztása és megtekintése; gwm F2 az X-terminálemulátor indítása; Alapvetõ képernyõkezelõ program. A Debianban található F3 parancsfuttatás; változat nem tartalmaz beállítóeszközöket. Mod*+F3 a lehetõség indítása; F4 SSH-kapcsolat létrehozása valamilyen kiszolgálóval; uwm F5 fájl szerkesztése; Saját menüvel is rendelkezik, amelyet mi magunk is szerkesz- F6 a fájlnézegetõ indítása; teni tudunk. A teljes rendszerre érvényes beállításokat a F9 munkaterület készítése, amennyiben már létezik, /etc/X11/ude tartalmazza (furcsa, hogy az uwm nevû ablakkezelõ átlépés rá; beállítófájljai az ude könyvtárba kerültek). Mod*+F9 a munkaterület
Recommended publications
  • Lightweight Distros on Test
    GROUP TEST LIGHTWEIGHT DISTROS LIGHTWEIGHT DISTROS GROUP TEST Mayank Sharma is on the lookout for distros tailor made to infuse life into his ageing computers. On Test Lightweight distros here has always been a some text editing, and watch some Linux Lite demand for lightweight videos. These users don’t need URL www.linuxliteos.com Talternatives both for the latest multi-core machines VERSION 2.0 individual apps and for complete loaded with several gigabytes of DESKTOP Xfce distributions. But the recent advent RAM or even a dedicated graphics Does the second version of the distro of feature-rich resource-hungry card. However, chances are their does enough to justify its title? software has reinvigorated efforts hardware isn’t supported by the to put those old, otherwise obsolete latest kernel, which keeps dropping WattOS machines to good use. support for older hardware that is URL www.planetwatt.com For a long time the primary no longer in vogue, such as dial-up VERSION R8 migrators to Linux were people modems. Back in 2012, support DESKTOP LXDE, Mate, Openbox who had fallen prey to the easily for the i386 chip was dropped from Has switching the base distro from exploitable nature of proprietary the kernel and some distros, like Ubuntu to Debian made any difference? operating systems. Of late though CentOS, have gone one step ahead we’re getting a whole new set of and dropped support for the 32-bit SparkyLinux users who come along with their architecture entirely. healthy and functional computers URL www.sparkylinux.org that just can’t power the newer VERSION 3.5 New life DESKTOP LXDE, Mate, Xfce and others release of Windows.
    [Show full text]
  • Dwarf's Guide to Debian GNU/Linux
    Dwarf’s Guide to Debian GNU/Linux 2001 Dale Scheetz Dwarf’s Guide to Debian GNU/Linux Copyright c 2001 Dale Scheetz Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.1 or any later version published by the Free Software Foundation; with the Invariant Sections being Chapter 1 Introduction, with no Front-Cover Texts, and with the Back-Cover Texts being “The early development of the material in this work was produced with the financial support of Planet Linux. This support was intrumental in bringing this project to completion.” A copy of the license is included in the section entitled “Appendix 9: GNU Free Documentation License” which can be found on page 271. Trademark Acknowledgements All terms mentioned in this book that are known to be trademarks or service marks have been appropriately capitalized. The publisher cannot attest to the accuracy of this information. Use of a term in this book should not be regarded as affecting the validity of any trademark or service mark. Apple and Macintosh are registered trademarks of Apple Computer, Inc. CP/M is a registered trademark of Caldera, Inc. IBM is a registered trademark of International Business Machines, Inc. MS is a trademark of Microsoft Corporation. Windows is a trademark of Microsoft Corporation. X Window System is a registered trademark of X Consortium, Inc. ii dedicated to Linux users everywhere iii CREDITS First I want to thank Ian Murdock for writing the History section. His per- spectives on those early years have helped latecomers like Dwarf understand the founding principles upon which Debian is based.
    [Show full text]
  • Tiny Pdf Free Download 32 Bit
    Tiny pdf free download 32 bit Continue The main project, as proposed by our name, is not a turnkey desktop distribution. Instead, we only deliver a Linux kernel from which it's pretty easy to add what you want. We offer 3 different x86 cores to get you started: Core, TinyCore, and our image installation, CorePlus. Core (11 MB)Core is a basic system that provides only a command line interface and is therefore only recommended for experienced users. Command line tools are provided so that you can add extensions to create a system with a desktop graphic environment. Perfect for servers, appliances and custom desktops. TinyCore (16 MB)TinyCore is a recommended option for new users who have a wired connection to the network. It includes a basic Core system plus X/GUI extensions for the dynamic FLTK/FLWM desktop graphics environment. CorePlus (106 MB)CorePlus is the installation of the image, not the distribution. Recommended for new users who only have access to a wireless network or who use a non-American keyboard layout. It includes a basic basic system and installation tools to provide installation with the following options: a choice of 7 window managers, wireless support through many firmware files and ndiswrapper, non-American keyboard support, and a remastering tool. Want more? Advanced embedding details, examples and help! Windows 7 Tiny Activated Mini Version of Windows 7 OS Tiny7 Unattended Activated CD (X86) Windows 7 Experience is a great user experience from Microsoft there are many people who want to use Windows 7 because of the simplicity of this operating system.
    [Show full text]
  • Pipenightdreams Osgcal-Doc Mumudvb Mpg123-Alsa Tbb
    pipenightdreams osgcal-doc mumudvb mpg123-alsa tbb-examples libgammu4-dbg gcc-4.1-doc snort-rules-default davical cutmp3 libevolution5.0-cil aspell-am python-gobject-doc openoffice.org-l10n-mn libc6-xen xserver-xorg trophy-data t38modem pioneers-console libnb-platform10-java libgtkglext1-ruby libboost-wave1.39-dev drgenius bfbtester libchromexvmcpro1 isdnutils-xtools ubuntuone-client openoffice.org2-math openoffice.org-l10n-lt lsb-cxx-ia32 kdeartwork-emoticons-kde4 wmpuzzle trafshow python-plplot lx-gdb link-monitor-applet libscm-dev liblog-agent-logger-perl libccrtp-doc libclass-throwable-perl kde-i18n-csb jack-jconv hamradio-menus coinor-libvol-doc msx-emulator bitbake nabi language-pack-gnome-zh libpaperg popularity-contest xracer-tools xfont-nexus opendrim-lmp-baseserver libvorbisfile-ruby liblinebreak-doc libgfcui-2.0-0c2a-dbg libblacs-mpi-dev dict-freedict-spa-eng blender-ogrexml aspell-da x11-apps openoffice.org-l10n-lv openoffice.org-l10n-nl pnmtopng libodbcinstq1 libhsqldb-java-doc libmono-addins-gui0.2-cil sg3-utils linux-backports-modules-alsa-2.6.31-19-generic yorick-yeti-gsl python-pymssql plasma-widget-cpuload mcpp gpsim-lcd cl-csv libhtml-clean-perl asterisk-dbg apt-dater-dbg libgnome-mag1-dev language-pack-gnome-yo python-crypto svn-autoreleasedeb sugar-terminal-activity mii-diag maria-doc libplexus-component-api-java-doc libhugs-hgl-bundled libchipcard-libgwenhywfar47-plugins libghc6-random-dev freefem3d ezmlm cakephp-scripts aspell-ar ara-byte not+sparc openoffice.org-l10n-nn linux-backports-modules-karmic-generic-pae
    [Show full text]
  • DISTRIBUTION Dcore Von Stefan Müller
    DISTRIBUTION dCore von Stefan Müller ie leichtgewichtige Distribution dCore Für die x86-Architektur existiert dCore derzeit dung .sce. Darin sind alle zur Erweiterung ge- basiert auf TinyCore und greift auf den (November 2015) in den Debian- bzw. Ubuntu- hörigen Dateien enthalten. Auf dem System vor- D Softwarebestand von Ubuntu zu. Nach basierten Ausprägungen Jessie und Wheezy be- handene Erweiterungen werden durch den Befehl einer allgemeinen Einführung wird hier eine ziehungsweise Trusty, Utopic, Vivid und Wily mit sce-load gemountet, der auch alle Dateien als schrittweise Anleitung für eine Testinstallati- den entsprechenden Kernel-Versionen. Nach gut symbolische Links ins Wurzeldateisystem kopiert. on auf einem USB-Stick gegeben. zweijähriger Entwicklung ist dCore den Kinder- Somit stehen sie im normalen Pfad zur Verfügung. schuhen entwachsen und bietet eine höchst in- Nötigenfalls werden auch Startskripte ausgeführt. Einführung teressante Plattform für fortgeschrittene Linux- Danach kann die importierte Applikation normal Distributionen, welche im RAM laufen (vgl. An- Benutzer. gestartet werden. hang „InitRD“), gibt es unter Linux in stattlicher Zahl. Zu den bekanntesten Vertretern dieser Zunft Informationen Erweiterungen importieren zählen Knoppix sowie die Live-Versionen von di- Die Installationsdateien [1] befinden sich etwas Zuerst müssen die Erweiterungen importiert wer- versen Distributionen. Daneben gibt es eine gan- versteckt im Download-Bereich der Website von den. Der Befehl sce-import aktualisiert die Pa- ze Schar speziell leichtgewichtiger Distributionen, TinyCore [2]. Im TinyCore-Wiki existiert ein se- ketverzeichnisse und durchsucht sie nach pas- wie Puppy Linux oder TinyCore Linux. Der jüngs- parater Bereich für dCore [3]. Daneben wird das senden Namen. Man wählt das gewünschte Pa- te Spross in dieser Familie hört auf den Namen dCore-Forum [4] sehr aktiv genutzt.
    [Show full text]
  • Régi És Új Felhasználói Felületek
    R´egi´es´ujfelhaszn´al´oifel¨uletek – házi dolgozat a Számítógépes kultúra c. tárgy keretében – írta: Szabó Péter (MVBYN6), IV. éves műszaki informatikus hallgató dátum: 2003. június 3. a tárgy előadója: Dr. Galántai Zoltán 1. Áttekintés A kezdeti számítógépeknek nem volt felhasználói felületük (user interface, user environment), ugyanis a felhasználó nem tudott párbeszédet folytatni a géppel. A beviteli eszköz a lyukkártya volt, melybe a betűket egy speciális írógéppel kellett lyukasztani. A lyukkártyákból egy program állt össze, melyet a felhasználó átnyújtott az operátornak, majd várt néhány napot, és a program futásának eredményét megkapta leporellóra nyomtatva. Ha akárcsak egy zárójelhiba is volt a programban, az nem futott le, a hibát a megfelelő lyukkártya lecserélésével lehetett javítani, és ismét napokat kellett várni az eredményre. Az operátor dolga volt a lyukkártyákat megfelelő sorrendben behelyezni az olvasóba, a lyukkártyát értelmező programot tartalmazó szalagot betöltetni a géppel, és a futási eredményt a megfelelő felhasználóhoz eljuttatni. Látható, hogy akkoriban a számítógép-használat egyenlő volt a (főleg tudományos céllal kutató) programozással, és hogy operátori segítség nélkül nem is lehetett dolgozni a géppel. A később megjelenő terminálok segítségével a felhasználó már közvetlenül a gépet szólította meg, és már nem csak számításra használta, hanem pl. adattárolásra és -visszakeresésre és elektronikus le- velezésre. Ahogy a technológia egyre kisebb és gyorsabb eszközöket tudott gyártani, a felhasználók többsége megengedhettett magának egy saját, személyi számítógépet (personal computer, PC), nem volt szükség több terminálra, ezért a monitor és a billentyűzet már a számítógép tartozéka lett. Új beviteli eszközként megjelent az egér. A megjelenítő-technológia és a memóriák fejlődésével az 1990-es években általánossá és általánosan elvárttá vált a grafikus felület.
    [Show full text]
  • Software-Defined Networking (SDN)  Network Data Plane  SDN Data Plane Technology: Openflow
    State of the Internet The Need for a New Network Software-Defined Networking (SDN) Network Data Plane SDN Data Plane Technology: OpenFlow SDN Tutorial 2 SDN Tutorial 3 • Proposed in the late 1970s • Open Systems Interconnection model: – It characterizes and standardizes a communication system by dividing it into layers – A layer serves the layer above it and is served by the layer below it • Two major components: – An abstract model of networking – A set of protocols SDN Tutorial 4 OSI Model Data Unit Layer Function Host Data 7. Application Network process to application Layers 6. Presentation Data presentation, encryption and decryption 5. Session Interhost communication Segment 4. Transport Reliable delivery of packets Media Packet/Datagram 3. Network Addressing, routing and Layers delivery of datagrams Bit/Frame 2. Data Link Reliable direct P2P data connection Bit 1. Physical Direct P2P data connection SDN Tutorial 5 SDN Tutorial 6 The Internet Hourglass Applications Kazaa VoIP Mail News Video Audio IM U Tube Everything Transporton IP protocols TCP SCTP UDP ICMP Ossification Continued IP Innovations IP on Ethernet 802.11 Power lines ATM Optical Satellite Bluetooth everything Link technologies SDN Tutorial 7 The trends driving the networking industry to reevaluate traditional network architecture: . The explosion of mobile devices and content . Server virtualization . Advent of cloud services Traditional networks are hierarchical: . Make sense for client-server computing . Ill-suited to the dynamic computing and storage needs SDN Tutorial 8 The key computing trends driving for a new network paradigm: . Changing traffic patterns: ▪ Instead of client-server communication, applications access multiple databases and servers across the entire network .
    [Show full text]
  • Free and Open Source Software
    Free and open source software Copyleft ·Events and Awards ·Free software ·Free Software Definition ·Gratis versus General Libre ·List of free and open source software packages ·Open-source software Operating system AROS ·BSD ·Darwin ·FreeDOS ·GNU ·Haiku ·Inferno ·Linux ·Mach ·MINIX ·OpenSolaris ·Sym families bian ·Plan 9 ·ReactOS Eclipse ·Free Development Pascal ·GCC ·Java ·LLVM ·Lua ·NetBeans ·Open64 ·Perl ·PHP ·Python ·ROSE ·Ruby ·Tcl History GNU ·Haiku ·Linux ·Mozilla (Application Suite ·Firefox ·Thunderbird ) Apache Software Foundation ·Blender Foundation ·Eclipse Foundation ·freedesktop.org ·Free Software Foundation (Europe ·India ·Latin America ) ·FSMI ·GNOME Foundation ·GNU Project ·Google Code ·KDE e.V. ·Linux Organizations Foundation ·Mozilla Foundation ·Open Source Geospatial Foundation ·Open Source Initiative ·SourceForge ·Symbian Foundation ·Xiph.Org Foundation ·XMPP Standards Foundation ·X.Org Foundation Apache ·Artistic ·BSD ·GNU GPL ·GNU LGPL ·ISC ·MIT ·MPL ·Ms-PL/RL ·zlib ·FSF approved Licences licenses License standards Open Source Definition ·The Free Software Definition ·Debian Free Software Guidelines Binary blob ·Digital rights management ·Graphics hardware compatibility ·License proliferation ·Mozilla software rebranding ·Proprietary software ·SCO-Linux Challenges controversies ·Security ·Software patents ·Hardware restrictions ·Trusted Computing ·Viral license Alternative terms ·Community ·Linux distribution ·Forking ·Movement ·Microsoft Open Other topics Specification Promise ·Revolution OS ·Comparison with closed
    [Show full text]
  • Linux - Friheden Til at Vælge Grafisk Brugergrænseflade
    Linux - Friheden til at vælge grafisk brugergrænseflade Version 1.2.20050118 - 2020-12-31 Hanne Munkholm, Kristian Vilmann, Peter Makholm, Henrik Grove, Gitte Wange, Henrik Størner, Jacob Sparre Andersen og Peter Toft Linux - Friheden til at vælge grafisk brugergrænsefladeVersion 1.2.20050118 - 2020-12-31 af Hanne Munkholm, Kristian Vilmann, Peter Makholm, Henrik Grove, Gitte Wange, Henrik Størner, Jacob Sparre Andersen og Peter Toft Ophavsret © 2003-2005 Forfatterne har ophavsret til bogen, men udgiver den under "Åben dokumentlicens (ÅDL) - version 1.0". Denne bog omhandler en række grafisk brugergrænseflader til UNIX-systemer, såsom Linux. Indholdsfortegnelse Forord.........................................................................................................................................................x 1. Linux-bøgerne................................................................................................................................x 2. Ophavsret.......................................................................................................................................x 1. Generelt om håndtering af window-managere...................................................................................1 1.1. Overblik.......................................................................................................................................1 1.2. Hvad er en windowmanager?......................................................................................................1 1.3. Hvad er et skrivebordsmiljø........................................................................................................2
    [Show full text]
  • The Following Distributions Match Your Criteria (Sorted by Popularity): 1. Linux Mint (1) Linux Mint Is an Ubuntu-Based Distribu
    The following distributions match your criteria (sorted by popularity): 1. Linux Mint (1) Linux Mint is an Ubuntu-based distribution whose goal is to provide a more complete out-of-the-box experience by including browser plugins, media codecs, support for DVD playback, Java and other components. It also adds a custom desktop and menus, several unique configuration tools, and a web-based package installation interface. Linux Mint is compatible with Ubuntu software repositories. 2. Mageia (2) Mageia is a fork of Mandriva Linux formed in September 2010 by former employees and contributors to the popular French Linux distribution. Unlike Mandriva, which is a commercial entity, the Mageia project is a community project and a non-profit organisation whose goal is to develop a free Linux-based operating system. 3. Ubuntu (3) Ubuntu is a complete desktop Linux operating system, freely available with both community and professional support. The Ubuntu community is built on the ideas enshrined in the Ubuntu Manifesto: that software should be available free of charge, that software tools should be usable by people in their local language and despite any disabilities, and that people should have the freedom to customise and alter their software in whatever way they see fit. "Ubuntu" is an ancient African word, meaning "humanity to others". The Ubuntu distribution brings the spirit of Ubuntu to the software world. 4. Fedora (4) The Fedora Project is an openly-developed project designed by Red Hat, open for general participation, led by a meritocracy, following a set of project objectives. The goal of The Fedora Project is to work with the Linux community to build a complete, general purpose operating system exclusively from open source software.
    [Show full text]
  • Introduction to Linux
    SCC 150 Week 13: Introduction to Linux François Taïani Introducing the lecturer Francois Taiani Room C16 InfoLab21 [email protected] F. Taiani 2 What I work on Example: 2 computers talking (RPC request) • 2065 individual invocations • > 50 C-functions • > 140 C++ classes 3 Plan Week 13 (now) General intro to Linux Week 14: command line tools Week 15: file, pipes, and more Week 16: remote shell, X11 and remote connection Week 17: networking tools Weeks 18-25: C development on Linux (Utz) F. Taiani 4 References References The Linux Documentation Project http://tldp.org/ An Introduction to Linux http://tldp.org/LDP/intro-linux/html/index.html Beyond Linux Signs of life from GNU Hurd http://lwn.net/Articles/452296/ F. Taiani 5 What is Linux? An Operating System Extremely versatile, from HPC to embedded systems Comes in many varieties (‘distributions’, more on this) An Open Source Project ‘Free’ as in freedom Source code available for free But there is a ‘price’: any change must be redistributed for free Encoded in a free licence: GPL (GNU Public License) F. Taiani 6 Why Linux? Old beetle: easy to tinker and take apart New beetle: much less so F. Taiani 7 (Very Short) History UNIX: Bell-Labs 1969-… GNU Project: 1983-… Minix: 1987-… Linux kernel: 1991 version 0.01 (10,239 Loc) 2011 version 3.2 (11,430,712 Loc) Debian (Debra + Ian): 1993-… Ubuntu: 2004-… F. Taiani 8 F. Taiani 9 When Linux is not Linux GUI (X11, Desktop, …) System tools kernel System libs “Linux” => “Linux Kernel” or “Linux Distribution” Originally only a kernel (Linus Torvald’s work) Distribution: kernel + a lot more from other projects Other projects involved GNU, Gnome, KDE, Apache Each distribution itself a project F.
    [Show full text]
  • Hosting BSD L Cloud Computing L Open BSD, Netbsd and Freebsd As File Sharing Servers - Part2
    Editor in Chief: Olga Kartseva Dear Readers! [email protected] Contributing: BSD is already becoming international magazine. People Jan Stedehouder, Rob Somerville, Marko Milenovic, Petr all over the world have an access to our magazine and Topiarz, Paul McMath, Eric Vintimilla, Matthias Pfeifer, Theodore Tereshchenko, Mikel King, Machtelt Garrels, Jesse Smith download it. We are happy that our work is so appreciated and BSD magazine popularity is growing!. Special thanks to: Marko Milenovic, Worth Bishop and Mike Bybee Art Director: First of all I wanted to thank you for you letters of Agnieszka Marchocka support, they mean really a lot to us and help constantly DTP: to improve! All our authors worked hard to make their Ireneusz Pogroszewski articles interesting and useful. I really hope you will like this issue as much as the previous. Senior Consultant/Publisher: Paweł Marciniak [email protected] This month topic is “BSD as a desktop”. Why this National Sales Manager: Ewa Łozowicka topic? [email protected] We thought that some of you still might have doubts Marketing Director: Ewa Łozowicka on choosing OS, so this issue surely will help you to [email protected] learn more about BSD as a desktop and help to make a decision. Executive Ad Consultant: Karolina Lesińska [email protected] But those of you who already use BSD should not Advertising Sales: close the magazine after reading my previous statement, Olga Kartseva because you could loose a lot. =) [email protected] Publisher : Software Press Sp. z o.o. SK Please feel free to contact us, we are open to critics, ul.
    [Show full text]