Mesterséges Intelligencia Filmklubok
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA FILMKLUBOK SZEREPE A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK FORMÁLÁSÁBAN Szerző: Lektorok: Mező Ferenc (PhD) Koncz István (PhD, CSc) K+F Stúdió Kft Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület Mező Katalin (PhD) Debreceni Egyetem Mező Kristóf Szíriusz Váró Kata Anna (DLA) Kocka Kör Debreceni Egyetem Első szerző e-mail címe: [email protected] …és további két anonim lektor Absztrakt Manapság a filmek fontos szerepet játszanak a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos attitűdök alakításában. Következésképpen a filmklubok, amelyek az „MI filmekre” összponto- sítanak, hatékonyak lehetnek a mesterséges intelligenciához való hozzáállás formálásában. Ez a cikk egyrészt az „MI filmek” egy (1908-tól 2019-ig terjedő) gyűjteményét mutatja be a Film- klubok számára; másrészt módszertani javaslatokat nyújt az „MI” Filmklubok alapításához és szervezéséhez. Kulcsszavak: mesterséges intelligencia (MI), film, attitűd Diszciplina: pszichológia, pedagógia Abstract ROLE OF FILM CLUBS IN FORMING OF ATTITUDES TOWARD ARTIFICIAL INTELLIGENCE Nowadays movies have important roles in forming attitudes about artificial intelligence (AI). Consequently the Film Clubs, which focus on 'AI films', can be effective in shaping the attitudes towards artificial intelligence. This article, on the one hand, shows a collection of 'AI films' (form 1908 to 2019) for Film Clubs. On the other hand, it gives methodological recommendations for founding and organizing Film Clubs in order to shape attitudes towards artificial intelligence. Keywords: artificial intelligence (AI), film, attitude Discipline: psychology, pedagogy Mező Ferenc, Mező Katalin és Mező Kristóf Szíriusz (2019): Filmklubok szerepe a mestersé- ges intelligenciával kapcsolatos attitűdök formálásában. Mesterséges intelligencia – interdiszciplináris folyóirat, I. évf. 2019/1. szám. 67–94. doi: 10.35406/MI.2019.1.67 67 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A robotokkal, s általában véve a mester- genciára lehet majd bízni. Mindezek mö- séges intelligenciákkal (MI) való együtt- gött persze az az előfeltevés áll, hogy léte- működés megköveteli, hogy megtanuljuk zik ideális megoldás az ember-MI mun- kezelni e gépeket, szoftvereket, megértsük kamegosztás tekintetében. Ezt az együtt- működésüket, hasznukat és felhasználá- működést azonban össztársadalmi szinten suk esetleges veszélyforrásait is. Mindeh- tanulnunk kell majd. hez szükséges azonban, hogy tárgyilagos E tanulási folyamat vélhetően könnyebb véleményt, attitűdöt alakítsunk ki velük lesz, ha már valóban intelligens, univerzá- kapcsolatban. Ugyanakkor akár társadalmi lis háztartási robotok között élünk. Azon- szinten is különbségek mutatkozhatnak ban amíg ez nincs így, addig az emberek abban, hogy miként viszonyul, milyen atti- számára a saját élményen alapúló tanulás tűdökkel fordul a népesség a robotokkal, helyett a mesterséges intelligenciáról má- a mesterséges intelligenciával felé(lásd soktól – tudósoktól, művészektől, taná- például: MacDorman, Vasudevan és Ho, roktól, médiából, vagy akár kortársaktól – 2009; Riek és tsai, 2010). A mesterséges szerzett információk jelentik az inputot intelligencián alapuló fejlett technikát az saját attitűdjük, viselkedésük (= output) azt elfogadni tudó/akaró társadalom fogja alapjául – vö.: a humán információ- eredményesebben használni a közeljövő- feldolgozás OxIPO-modelljével (Mező, és ben – s ezzel a hozzáállással várhatóan Mező, 2019). gazdasági előnyökhöz is fog jutni egy-egy Az emberek mesterséges intelligenciával MI-barát társadalom. kapcsolatos (vélt vagy valós ismerteket, Az ember-MI együttműködés azonban érzelmeket és viselkedési szándékokat ma- nemcsak a technológia fejlődésére hat, gába foglaló) attitűdjét (vö.: Allport, 1954) hanem az emberi attitűdökre, intenciókra, a tudományos igényű ismeretek, hírek viselkedési sémákra is hatással lehet. mellett (megkockáztatjuk: olykor helyett!) Goux-Baudiment (2014) szerint az em- a népszerű képregények, könyvek, s fil- ber-robot hibrid munkacsoportok létre- mek alakítják (Brown, 2016). Ez utóbbiak hozása megköveteli, hogy az emberek történeteinek megismerése révén egyrészt precízebben fejezzék ki magukat, utasítá- (esetenként tév) ismereteket szereznek a saik és kérdéseik rövidek és céltudatosak mesterséges intelligenciával kapcsolatban, legyenek. Az embereknek meg kell tanul- másrészt a szereplőkkel történő azonosu- niuk például, hogy a kreativitás (még so- lás révén, a szociális (modellkövetéses, káig) emberi feladat lesz, a monoton, al- vikariáló) tanulás során normákat, attitű- goritmizálható feladatsorok – vagy, mint döket is elsajátítanak. Takayama, Ju és Nass (2008) fogalmaz: a piszkos, veszélyes és unalmas munka – Megjegyzés: A vikariáló tanulás lényege: végzését azonban a mesterséges intelli- egy személy megtekinti egy modell (például 68 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA filmszereplő) viselkedését (akár robotépítő, teóriáját arról, hogy az attitűdtárggyal akár gépromboló cselekedeteit), s azt, hogy (esetünkben például: a robotokkal, leg- milyen következménye lett a modell viselke- alábbis filmbeli ábrázolásukkal) történő désének. Amennyiben a megfigyelő szem- gyakori találkozás elősegíti a vele kapcso- pontjából a modell jutalmat kapott (életben latos pozitív attitűd kialakulását, az előíté- maradt, nyereségre, elismerésre tett szert), letek oldását. vagy büntetést (mondjuk sérülést, kellemetlen munkát stb.) került el, akkor a modell vi- Amennyiben a filmeknek, különösen a selkedését „átveszi” a megfigyelő. Ellenkező népszerű játékfilmeknek ilyen jelentős ha- esetben, ha a modell a megfigyelő nézőpontja tása van a mesterséges intelligenciával szerint büntetést kapott (megsérült, meghalt, kapcsolatos közvélemény alakulására, ak- gúnyolódás tárgyává vált) vagy jutalom meg- kor ez azt is jelenti, hogy a filmek által a vonásban részesült (például elvesztette mun- nézők attitűdje egyrészt megismerhető, káját, elszegényedett stb.), akkor az másrészt szükség esetén formálható is le- obszervátor a modell viselkedését elutasítja, het. Filmklubok szervezése így elősegíthe- nem utánozza a jövőben. ti a mesterséges intelligenciára fókuszáló: Riek, Adams és Robinson (2011) kü- ● pedagógiai, pszichológiai és/vagy piacku- lönböző kulturális hátterű és korú vizsgá- tatás jellegű diagnosztikát: az MI témával lati személyeiknek (n = 287) például hat kapcsolatos közvélemény és közhan- olyan filmet mutattak be (cím szerint: gulat (szűkebb értelemben egy adott Artificial Intelligence; I, Robot; Metropolis; célcsoport, például tanulói, munka- Surrogates; Terminator and 2001: A Space helyi közösség) hozzáállásának felmé- Odyssey), melyben a robotok negatív szín- rését; ben tűntek fel, és hat olyan filmet (címük: Bicentennial Man, Moon, Short Circuit, Star ● nevelést: szocializálást, szemléletformá- Wars, and Wall-E), amelyben a robotok lást, attitűdök kialakítását vagy akár a pozitív szereplőként voltak bemutatva. E- mesterséges intelligenciához viszo- redményeik szerint a vizsgálati személyek nyulással kapcsolatos videós önisme- által nézett robotos filmek mennyisége és retfejlesztést (vö.: Koncz, 2012) különösen a robotokat pozitív színben feltüntető filmek nézése pozitívan korrelál ● oktatást: diszciplináris és interdiszcip- a robotokkal kapcsolatos pozitív attitűd- lináris, illetve tantárgyi és tantárgyközi del. A Bicentennial Man, a Moon és a Wall-E komplexitást szolgáló ismeretátadást. című filmek megtekintése után volt a leg- pozitívabb attitűd tapasztalható a robo- Sajátos módon nemcsak a tudományos tokkal szemben. Bartneck és tsai (2007) kutatások inspirálhatják a filmművészeti hasonló eredményekről számolnak be. Az alkotások létrehozóit, hanem fordítva: a eredmények alátámasztják Allport (1954) kutatók, innovátorok is ihletet meríthet- 69 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA nek a művészektől. Ezért akár innová- A második Mézga Aladár különös kaland- torok, kutatók számára is szervezhető MI jai című, 1972-ben készült, 13 epizódból filmklub. Esetükben a cél nemcsak a ki- álló rajzfilmsorozat. Ennek különösen a 4. kapcsolódás lehet, hanem a teljesítmény- része (epizód címe: Masinia) kötődik a növelést célzó újabb inputok, ihletek nyúj- mesterséges intelligencia témához: a tása is. Masinia bolygó lakói addig tökéletesítették Joggal merülhet fel azonban a kérdés, gépeiket, amíg azok átvették a hatalmat. hogy: Léteznek-e mesterséges intelligencia Forgatókönyv: Nepp József és Romhányi témájú filmek? Ha léteznek, akkor miként József. Rendező: Nepp József. Gyártó: szervezhetünk filmklubot? Hogyan ter- Pannónia Filmstúdió. vezzünk meg egy adott filmklub foglalko- A harmadik a Mikrobi című, 1973–1975 zást? Milyen kérdésköröket, témákat vet- között készült 13 epizódból álló magyar hetünk fel a mesterséges intelligenciára rajzfilmsorozat. Mikrobi egy univerzális fókuszáló filmklubok esetében? Milyen háztartási robot, gyermekekre felügyelő feladatokat, élménypedagógiai elemeket komikus, pozitív figura. Forgatókönyvíró: alkalmazhatunk a gamifikáció (játékosítás) Dr. Botond-Bolics György és Bálint Ág- jegyében a filmklubok során? Jelen tanul- nes. Rendező: Mata János. Gyártó: Pan- mány ezekre a kérdése reflektál dióhéjban. nónia Filmstúdió. Végül a negyedik: Az idő urai (Les Maîtres du temps) című, 1982-ben francia, magyar, brit, nyugat-német és svájci ko- Mesterséges intelligencia oprodukcióban készült sci-fi rajzfilm. A- témájú játékfilmek lapmű: Stefan Wul „L’Orphelin de Magyar szerzők/gyártók által készített Perdide” című alkotása. Forgatókönyv: mesterséges intelligenciával is foglalkozó, Jean Giraud (Moebius), René Laloux és azt szerepeltető játékfilmek