Macrolepidoptera and Habitat Survey in Kisújszállás (Hungary) and Its Surrounding Areas (Lepidoptera)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
e ● Acta Naturalia Pannonica e–Acta Nat. Pannon. 2 (1): 31–48. (2011) 31 Nagylepkefaunisztikai és élőhelykutatások Kisújszálláson és környékén (1998–2010) Macrolepidoptera and habitat survey in Kisújszállás (Hungary) and its surrounding areas (Lepidoptera) Kelemen István, Majláth Gábor, Majláth Imre Abstract – The Macrolepidoptera fauna of settlements of Lymantriidae: 9, Nymphalidae:16, Papilionidae: 2, the Great Hungarian Plain is poorly known. The local Pieridae: 11, Sphingidae: 13, Thyatiridae: 2, Noctuidae: occurence of several Lepidoptera species has a significant 87, Nolidae: 1, Notodontidae: 16, Riodinidae: 1. faunistical importance. Recent investigations was 13 species are protected by law. 3 of them are carried out in Kisújszállás and its neighbourhood. considered as a Natura 2000 species (namely: Several data were noted which comes from the second half of the 1990s. The regular monitoring was started Lycaena dispar rutilus Werneburg, [1864]; Proser‐ from 1998. The preliminary results show that: 212 pinus proserpina Pallas, [1772]; Zerynthia polyxena Macrolepidoptera species were found, 13 species are [Denis & Schiffermüller], 1775). protected and 3 of them are considered as a Natura 2000 One occurence of the Neptis sappho (Pallas,1771) species. There is a high importance of these primary was confirmed in the neighbourhood of a semi‐ data from this area. Further regular monitoring activity natural habitat (Gyalpári‐forest) in 2002. is required to take up more data of the Macrolepidoptera It is hypothetised recently this species can fauna of this region. change from the Lathyrus niger or L. vernus to the Key words – Lepidoptera, Macrolepidoptera, habitat Amorpha fruticosa or Robinia pseudo‐acacia as a host fragmentation, Small scale survey, Natura 2000 species plant. The authors have found two adults on the Great Hungarian Plain, Hungary. leaf of the R. pseudo‐acacia. The Lathyrus species Author’s addresses – A szerzők címe can not be found in the forest. – Kelemen István, H–5310 Kisújszállás, Béke utca 52., Lycaena dispar rutilus (Werneburg, 1864) is Hungary. E‐mail: [email protected] another interesting species. It was commonly – Majláth Gábor, H–5310 Kisújszállás, Táncsics M. u. widespread in the wet meadows all over in Euro‐ 38., Hungary. E‐mail: [email protected] pe. The western‐european population of this spe‐ – Majláth Imre, Agricultural Research Institute of the cies was strongly effected by the drainages. This Hungarian Academy of Sciences – Magyar Tudomá‐ species was considered for extincted in several nyos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet, H–2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2, Hungary. countries. In Hungary it is not directly endan‐ E‐mail: [email protected] gered, but has a rare distribution. In Kisújszállás near the Gyalpári‐forest it is occasionally obser‐ Summary – Small scale Macrolepidoptera fauna and vable. habitat survey was carried out of a poorly known Acherontia atropos (Linnaeus, 1758) is a migra‐ area of the Great Hungarian Plain between 1998 ting species with rare occurence. The authors have and 2010. 212 species of 16 families were found been found both its pupae and the adult speci‐ during this period. The Noctuidae family was mens several times at the potato plantations in represented with the highest species number Turgony. while the lowest was found the Riodinidae. In Recent results provide only preliminary data. details: Arctiidae: 13, Drepanidae: 3, Geometridae: 11, Regular monitoring activity is required studying Hesperiidae: 4, Lasiocampidae: 6, Lycaenidae: 7, the Macrolepidoptera fauna of Kisújszállás in the future. © e‐Acta Naturalia Pannonica, 2 (1) 31.01. 2011, HU ISSN 2061–3911 32 Kelemen et al.: Kisújszállás nagylepkéi Bevezetés 99), a másik pedig a Gortyna borelii lunata Freyer, [1838] (Baranyi et al. 2006). A részletesebb Hazánk tájai közül a Nagyalföld élőhelyei faunisztikai adatok azonban hiányoznak, ezért je‐ gyökeresen átalakultak vagy teljesen megsem‐ len írás remélhetőleg hiánypótló szerepet fog be‐ misültek a XIX. sz. második felétől kezdődő gaz‐ tölteni. dasági célú lecsapolások hatására (Károlyi és Nemes 1975). Anyag és módszer Különösen igaz ez a Nagykunságra. A kunsági települések határát sokáig nagy kiterjedésű vizes A vizsgált terület a Nagykunság egyik városa. élőhelyek borították, de a vízháztartás megválto‐ Kisújszállás város Jász‐Nagykun‐Szolnok megyé‐ zásával alig néhány évtized alatt a szárazgyepi ben, a Szolnoki‐löszhát és a Nagy‐Sárrét találkozá‐ élőhelyek kerültek előtérbe (Bíró 2000; Molnár, Borhidi 2003). Ezek a változások, az élőhelyek sánál fekszik (Tóth 1986). Az előfordulási adatok a zsugorodása, eltűnése jelentős hatással van a következő helyekről származnak: Nagyerdő, nagylepkefajok populációira is. Az élőhelyek mik‐ Nagyerdei‐gyepek, Erzsébet‐liget, Déli temető (ide roklímájának változása, ezáltal a tápnövénykínálat tartozik a Malom utca és a Vas utca), Déli temető átalakulása (különösen a mono‐fág fajok eseté‐ rétje, Keleti temető mezsgyéi, Gyalpári erdő, ben), a predációs és kompeticiós viszonyok eltoló‐ Gyalpári szikes rét, Béke utcai szikes gyep‐ dása mind‐mind az egy faj állománycsökkenése kubikgödör‐ezüsfás élőhelyegyüttes (ide tartozik vagy adott területről való eltűnése irányába vezet a Béke utca 52., 66., Vörösmarty utca gyűjtőhely), (Batáry et al. 2009). Metapopulációk esetén a rész‐ Nagykert, régi 4‐es út Nagykerttel szomszédos populációk nagysága, száma, az élőhelyfoltok mi‐ csivagi szakasza menti élőhelyek, Nagykert utcai nősége (ezt elsősorban a virágos növények borítá‐ tölgysor (ide tartozik a Nagykert utca), régi Tégla‐ sa határozza meg) nagyban befolyásolja mind az gyári‐tó, Marjalaka, Turgonyi‐burgonyaföldek. Az egyedszámot‐, mind a fajszámot. Az élőhely mi‐ elnevezések részben ismert, részben általunk kép‐ nősége és a szórványélőhelyek száma egymástól zett helynevek, melyek későbbi azonosítását az 1. függetlenül hatnak a fajszámra és a populációk ábra térképe segíti. Az élőhely‐felmérésnél és tipi‐ egyedszámára. A ritka fajok populációi a 40%‐ban záláshoz az Általános Nemzeti Élőhelyosz‐ vagy ez alatt károsodott élőhelyekről eltűnnek. Közönséges fajok esetén a kipusztulás mértéke fa‐ tályozási Rendszer 2007‐es változatát (Á‐NÉR jonként különböző volt. A fenti megállapítások to‐ 2007) kategóriáit használtuk (Bölöni et al. 2007). A vább erősítik a ritka, védett fajok részpopulációi‐ növényfajok elnevezésénél Simon (1992) munkáját nak veszélyeztetettségét az élőhely‐fragmentáció követtük. Az egyes élőhelynevek utáni zárójelben hatására. A szerzők felhívják a figyelmet az ökoló‐ az Á‐NÉR 2007 kódok találhatók. A kódok közötti gia folyosók fontos szerepére, illetve a kis méretű x jel egy vagy több élőhely mozaikos voltára utal elszigetelődött populációk megmenthetőségének (az adott foltot több kisebb élőhely alkotja, ponto‐ alacsony valószínűségére (Sum‐merville et al. sabb elkülönítésük nehézségekbe ütközik). 2001). Az élőhelykódok jelentése: BA – Csatornák, A hazai nagylepke fauna kutatottsága eléggé szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zó‐ egyenlőtlen. Az egyes családok önmagukban elég nájában és közvetlen partközeli víztestében kiala‐ jól ismertek, viszont területi elterjedésük már jóval kult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok; kevésbé (Ronkay 1997). Kisújszállás Macrolepi‐ F1a – Ürmöspuszták; F1b – Cickórós puszták; F2 doptera faunájáról eddig egyetlen részletesebb – Szikes rétek; H5a – Kötött talajú sztyeprétek publikáció sem ismert, azonban Kovács (1953) (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák); OC több faunisztikai adatot is közölt, amelynek elem‐ – Jellegtelen száraz‐ vagy félszáraz gyepek és ma‐ zésére egy későbbi munkánkban fogunk visszatér‐ gaskórósok, RA – Őshonos fajú facsoportok, fasor‐ ni. A nagykunsági települések nagylepke faunája ok, erdősávok; RD – Tájidegen fafajokkal elegyes kevéssé ismert. Mezőtúrról Lévai (2004) vizsgála‐ jellegtelen erdők és ültetvények; S1 – Ültetett aká‐ tai állnak rendelkezésre. Az irodalomban csak két cosok; S6 – Nem őshonos fafajok spontán állomá‐ érdekes faj előfordulását említette, melyeket ko‐ nyai; S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősáv‐ rábban Kovács Kálmán észlelt. Az egyik faj a ok és fasorok; T1 – Egyéves, nagyüzemi szántóföl‐ Hecatera cappa Hübner, [1809] (Buschmann 1998‐ di kultúrák; T9 – Kiskertek. e‐Acta Nat. Pannon. 2 (1) 2011 33 1. ábra. A gyűjtési és megfigyelési helyek Kisújszállás határában. A faunisztikai felmérés jelentős részét a képen látható tizenöt természetközeli élőhelyen végeztük 1998 és 2010 között. A listában szereplő Turgony (Turgonyi‐burgonyaföldek) nevű határrész a várostól távolabb helyezkedik el, ezért az ábrán nincs feltűntetve. Az élőhelyek részletesebb leírását lásd a szövegben. Fig. 1. The location of the study areas near Kisújszállás. The survey of the local Macrolepidoptera fauna was carried out these semi‐natural habitats shown on the map between 1998 and 2010. The descripition of the habitats can be found in the text. A lepke faunisztikai megfigyelések 1999‐2002 ját is használtuk. között, valamint 2009‐2010‐ben rendszeresek‐, a A listában a fajok neve után a következő rövi‐ köztes időszakban inkább alkalomszerűek voltak. dítéseket használtuk. Megfigyelést végzők neve: Márciustól novemberig, általában havi két‐három KI = Kelemen István, KK = Kovács Kálmán, MG = alkalommal, nyáron heti két‐három alkalommal Majláth Gábor, MO = Molnár Olivér, TG = Tóth történtek. Az éjjeli fajokat korábban a villanyosz‐ Gergő. A gyűjtés módjai: FCS = fénycsapda, E = lopok alatt gyűjtöttük, 1998‐tól egy 125 W‐os