KÖNYVTÁRI FIGYELõ 2011/2 21. (57.)ÉVFOLYAM, 2011. 2.SZÁM vári szerkesztő: Péter, zi  KovácsKatalin(Tanulmányok, Kitekintés,Könyvszemle), SZERKESZTŐK: FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: KovácsKatalin dr. DippoldPéter FŐSZERKESZTŐ: (Online) vezető: Könyvtár. Szakkönyvtár. ára: előfizetési Külföldi ára: E-mail: Ilona, Szerkesztőbizottság:

1500.-Ft Palota

Pallósiné

Szabó [email protected] dr. Felelős kiadó:

Nagy Jacsó F +5% Előfizethető: Gábor épület, dr. László Péter, Toldi áfa  Feimer Ágnes(Külföldifolyóirat-figyelő) + u

Telefon: postaköltség. Márta, dr.

Káldos HU ,

100 dr.  [email protected] Bényei

a ISSN Sajó euró. szerkesztőség Szerkesztőség: Rácz János,

Andrea 0023-3773 224-3795, Miklós,  Ágnes. Éves előfizetés: Terjeszti: dr. u 

Mader dr.

  Index Nyomda: címén.

224-3796, Könyvtári Hangodi Borítóterv: Megjelenik:

Könyvtári

Béla, 26408 

6000.-Ft

Nalors Kiadja:

Ágnes, dr. (Nyomtatott) Intézet, Fax:

Gerő Murányi

Intézet, negyedévenként. Grafika +

Haraszti

az Éva, 224-3875, 5% 1827

Országos Könyvtártudományi

HU Lajos, áfa grafikus Kft., Budapest,

Pálné, ISSN + postaköltség.

Vác dr.

3759–984, Széchényi

Egy szám Egy 1586-5193 Műszaki Hegykö Murányi Felelős Felelős Buda - ­

A E számunk szerzõi, közremûködõi: folyóiratbanolvashatóírásokaszerzőkvéleményéttükrözik,nemmindigazonosakszerkesztőségálláspontjával. Könyvtár, Lajos Bp.), rának Egyetem, KOLTAY HEGYKÖZI szági (OSZK, (Debreceni BÁTFAI ALPEK Johanna (OSZK,Budapest). Intézet, Bp.), Lapunkat azalábbireferáló lapokésadatbázisokdokumentálják:

MOHOR STUMPF-BENEDEK Egyetem ny. (az

LISTA Bp.), Library LiteratureandInformationScience Bp.), Etelka

HUMANUS (Humántudományi Mária munkatársa,

Savaria Tibor MTA Pilis), Egyetem, www.nefmi.gov.hu HLISA

UNGVÁRY A folyóiratmegjelenésétaNemzetiErőforrásMinisztériumés Ilona DUDÁS

(Library, InformationScience& Savaria

Jenő Erika Anna

(Szent Könyvtárának PROKNÉ Egyetemi A (Könyvtári LISA szerkesztőségnemőrzimegésküldivisszaakéziratokat. (az (HungarianLibraryandInformationScience

(Debreceni Informatikai (egyetemi Bp.),

A István Anikó Egyetemi ELTE

KÖNYVTÁRI FIGYELõ

Rudolf (LibraryandInformationScience

KÜRTI a NemzetiKulturális Alap támogatja. Központ, PALIK Anna VISZOCSEKNÉ PÉTERIÉva (aBMEOMIKKny. munkatársa, Bp.).

Egyetem (Pázmány http://ki.oszk.hu/k BTK Intézet,

ny. hallgató,

Egyetem, (az Központ, (Magyarországi

Kar,

Afrodité Mária osztályvezetője,

Központi OSZK Szombathely),

Alkalmazott Bp.) Információ Péter Pécsi (BME

Egyetemi

ny. Szombathely), KATSÁNYI (OSZK, Könyvtárának

Katolikus Tanulmányok ésCikkek tud. Tudományegyetem, OMIKK, f címenérhetőel.

Ruszinok Technológia Bölcsészeti főmunkatársa,

KRÁNITZ

Bp.), és Bp.), Technology

Nemzeti

Sándor Egyetem

online változataa MÁNDY

Abstracts (The Bp.), FAZOKAS POGÁNY ny. Könyvtára,

Kar, Lászlóné

Tanszék, Könyvtár, SOMOGYI (a igazgató-helyettese,

író, Abstracts) BTK,

FSZEK Gábor

Jászberény, Emberi Abstracts, EBSCO)

tezaurusz-szerkesztő, György www.nka.hu Eszter (a Piliscsaba, Bp.), Debrecen),

Abstracts) (a Debrecen), Néprajzi ny. Adatbázisa)

Erőforrás Wilson Co.) FSZEK József (Könyvtári

TÓTH (Kármán főosztályvezetője,

Nyugat-magyarországi (Könyvtári

Múzeum Nyugat-magyaror ny. DANCS Bp.),

BÁTFAI

Máté Fejlesztési

főkönyvtárosa, József Intézet, MURÁNYI

Bp.), (Könyvtári Könyvtá Szabolcs

Norbert

Intézet, Városi

VASS Kar), Bp.), Bp.), - - 2011/2

Abstracts ...... 283

TANULMÁNYOK DUDÁS Anikó: Metaadat-kultúra életre keltése: az Irodalomtörténeti Közlemények EPA-tartalomjegyzéke ...... 287 BÁTFAI Norbert – BÁTFAI Mária Erika: FerSML szurkolói avatárok a könyvtárban ...... 309 MÁNDY Gábor: Régi ETO – új ETO ...... 317 Észrevételek Mándy Gábor tanulmányához (Prokné Palik Mária; Ungváry Rudolf) ...... 333

MûHELY VASS Johanna: Egy korszerű sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai ...... 337 KÜRTI Afrodité: Sajtótörténeti kérdések tisztázása a bibliográfiai újrafeldolgozás során ...... 361

KITEKINTÉS KOLTAY Tibor: Új generációk, új média, új írástudások ...... 373 SOMOGYI József: A közkönyvtárak mérése, rangsorolása, paramétereik összevethetősége. Kísérletek és eredmények

Tartalom (amerikai és európai példák) ...... 382

Könyvtári Figyelõ 2011/2 281 2011/2

KÖNYVSZEMLE

Leletmentés. Fülöp Géza posztumusz könyvéről FÜLÖP Géza: Olvasási kultúra és könyvkiadás Magyarorszá- gon a felvilágosodás idején és a reformkorban (1772-1848) (Ism.: Pogány György) ...... 395

Két kiadvány az olvasáskultúra fejlesztéséről Az olvasás védelmében. (Szerk. Szávai Ilona) ; Az olvasáskultúra fejlesztése. Koncepciók, programok és kampányok (Ism.: Stumpf-Benedek Anna) ...... 402

A Köztelektől a Tündérpalotáig DROPPÁNNÉ DEBRECZENI Éva: Az Országos Peda- gógiai Könyvtár és Múzeum története, különös tekintettel a könyvtári gyűjtemény alakulására. (1. köt.: 1877–1933. 2. köt.: 1958–1990.) (Ism.: Murányi Lajos) ...... 408

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ (REFERÁTUMOK) ...... 413 Könyvtár- és tájékoztatásügy ...... 417 Könyvtárak és tájékoztatási intézmények ...... 424 Munkafolyamatok és szolgáltatások ...... 428 Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek ...... 446 Vezetés, irányítás ...... 447 Felhasználók és használat ...... 454 Információelõállítás, -megjelenítés és -terjesztés ...... 464 Könyvtárgépesítés, könyvtárépület ...... 467

Tartalom A számot szerkesztette: Kovács Katalin, Feimer Ágnes, Murányi Lajos

282 Könyvtári Figyelõ 2011/2 STUDIES

Vitalising metadata culture: TOCs of the journal Iro- dalomtörténeti Közlemények in the Hungarian Electronic Periodicals Archive and Database DUDÁS Anikó

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) 2011. no. 2. pp. 287 – 307.

Irodalomtörténeti Közlemények (ItK, Bulletin for Literary History) is one of the old- est scholarly journals in its field in Hungary. It has been published by the Institute of Literary Studies at the Hungarian Academy of Sciences since 1891. The bul- letin’s issues between 1891 and 2003 have been recently digitised and are now publicly available in the Electronic Periodicals Archive and Database (EPA), the e- content service of periodicals at the Hungarian National Library. EPA provides ta- bles of contents for individual issues in XML format with the aim to improve brows- ing, visibility, searchability and accessibility of articles; it co-operates with some Hungarian databases in exchanging and reusing metadata. The article reports on how the students of arts and of LIS at three faculties of humanities in Hungary (at the University of Szeged, the Western Transdanubian University and the Páz- mány Péter Catholic University) were involved – as a pilot – in preparing TOCs

abstracts for the digitised issues of ItK as part of their practical training. The related courses

Könyvtári Figyelõ 2011/2 283 for students provided a special opportunity to gain introduce the new UDC in Hungarian libraries. (Old knowledge about metadata, digitisation, proof-read- UDC in this article means the abridged Hungarian ing of texts; to obtain skills in processing metadata, edition prepared in 1990 based on the 1989 edition to practise philological accuracy, to get acquainted of UDC, used by most Hungarian libraries even to- with content services and one of the most important day, while new UDC means the Hungarian transla- Hungarian scholarly core journals in the humanities. tion based on UDC Publ. No. P057.)

FerSML supporter avatar files Some remarks on Gábor Mándy’s study in the library (by Mária Prok-Palik and BÁTFAI Norbert – BÁTFAI Mária Rudolf Ungváry) Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) 2011. no. 2. pp. 333 – 336. 2011. no. 2. pp. 309 – 316.

According to Mária Prok-Palik computerised da- In this short communication the authors investigate tabases offer an opportunity to search for parts of implementation issues of a supporter avatar data- compound notations with an independent meaning. base on the FerSML (Footballer and Football Simu- She proposes to create an authority file in order to lation Markup Language) platform. These supporter manage notations unanimously. avatar files are small XML files that describe soccer Rudolf Ungváry finds Mándy’s approach to the sub- teams and coaches from the point of view of support- ject mistaken, because he mixes up the issues relat- ers. Supporter avatar collections manage avatars ed to the system and its usage; it is not UDC’s task created by supporters. From another perspective, to enable searching by sub-divisions or elements the data provided by supporters make up a sort of of the system, as Mándy espects. It has not been football bibliography. In the present work some ways mentioned that the new Hungarian edition lacks a to achieve this goal are considered. In addition, the detailed elaboration of literature and history with authors suggest publishing supporter avatars as national details. The full Hungarian edition of UDC linked open data on the semantic web. should be digitised and various editions should be regularly managed. Old UDC – new UDC MÁNDY Gábor WORK IN PROGRESS Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) 2011. no. 2. pp. 317 – 332. Planning a modern bibliography of periodicals The author analyses the deficiencies of the old UDC (pre-coordination, subject heading nature, mixed VASS Johanna content, sophisticated analogies, special subdivi- sions, missing notations, difficult UDC language) Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) from the point of a practising subject cataloguer. 2011. no. 2. pp. 337 – 360. Further, he illustrates the major changes appear- ing in the new edition with examples. He draws on a The study describes the retrospective bibliographic rich collection of examples when illustrating in which activities at the Department of Press History of the fields the new UCD performs better and in which it National Széchényi Library. The works rely on a plan became more difficult to use. He makes a proposal (2006) under the title „A bibliographic database of for establishing an organic connection between bib- newspapers and journals having appeared on the liographic description and subject cataloguing, as territory of Hungary or anywhere in Hungarian, in the well as for introducing full post-coordination in order period 1705-1985”. Professional works with periodi- to facilitate use. Finally, he gives ideas on how to cals require more time and effort than usual in librar-

284 Könyvtári Figyelõ 2011/2 ies, because this material type is of rather varied na- the divide between those born in and after the 90s ture, and the changes in cataloguing standards may (“digital natives” having grown up in a digital environ- cause confusion. The study presents the difficulties ment) and the older generation (“digital immigrants” faced by editors, the lessons learned and the experi- who have, on the other hand, developed the relevant ence to be shared with the profession. The author technologies), and also the reality of extreme state- summarises how to make plans corresponding to ments about digital natives. today’s library environment – concerning database According to surveys in Hungary one needs to be planning or selecting a data exchange standard – more circumspect. The younger generation uses as well as the dilemmas related to bibliographic de- computers intensively, they download films and mu- scription. The annex includes examples illustrating sic, establish connections, are active on social sites. various solutions for a full description. The majority of young people are actually more pas- sive than presumed (e.g. a few of them do editing work or create own content). When they look for Clarifying issues of press history dur- information, they do it as simple as possible, they ing re-cataloguing spend little time on reading the information found, KÜRTI Afrodité make decisions based on little information, and do not check data. Some of them, however, resist the Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) challenges of new technologies and do not use Web 2011. no. 2. pp. 361 – 372. 2.0 solutions on principle. Further, the author analy- ses the role of Web 2.0 and Library 2.0 in forming The author illustrates the importance of autopsy with information culture and digital literacy. He finds it the example of three foreign journals (Neues ungri­ important that also literacies relying on erudition be sches Magazin, Der Rothmantel and Wegweiser preserved. und Anzeigeblatt) from the re-cataloguing practice of the National Széchényi Library. She notes that a bibliographic entry may change due to a different ap- Measuring, ranking and benchmarking proach to processing or due to becoming aware of or in public libraries: experiments and utilising new facts. Repeated autopsy may often bring outcomes (based on American and new results as well. The outcomes of re-cataloguing: European examples) in case of the journal mentioned as first the full life cycle of the journal could be identified having ascer- SOMOGYI József tained the contradictions of earlier bibliographies; in case of the second one the place of publishing could Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) be clarified; in the third case new holdings data have 2011. no. 2. pp. 382 – 393. been discovered. The tool used in the US for library performance measurement and benchmarking is the HAPLR in- dex (Hennen’s American Public Library Ratings) and FROM ABROAD the Library Journal (LJ) Index of Public Library Serv- ice. The BIX index in Germany fulfils a similar role, while in Great Britain libraries are qualified by the New generations, new media, new reports of the Audit Commission. The Hennen index literacy rates libraries based on broad population categories, while the LJ index relies on total operating expen- KOLTAY Tibor ditures. The author presents in detail the measures Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) used by these two indexes as well as their calcula- 2011. no. 2. pp. 373 – 381. tion methods, and summarises the discussions about their usability. The German BIX index is based on The habits of the new generation regarding learn- voluntary data provision and its structure is also apt ing, library and media use are different from those for diachronous investigations. This index weights of the earlier one. The study investigates how big is according to the importance of individual indicators

Könyvtári Figyelõ 2011/2 285 for users. The logic of performance measurement in cepciók, programok és kampányok. (Budapest : Britain is different from that in the US. In Britain it Könyvtári Intézet, 2009. 143 p.) is a duty of the government to have measurements carried out; the aim being not to rank institutions (Reviewed by Anna Stumpf Benedek) but to carry out unique investigations – this is why the measures have been developed into standards Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) which serve as patterns. 2011. no. 2. pp. 402 – 407. In the author’s view from among the available com- parative statistics the most efficient one is the HAP- LR index. The history of the Hungarian Pedagogi- cal Library and Museum BOOK REVIEWS DROPPÁNNÉ DEBRECZENI Éva: Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum története, különös tekintettel a könyvtári gyűjtemény Reading, culture and publishing in the alakulására. 1. köt. 1877–1933. 2003. 145 p. (2. Age of Enlightenment and the Vormärz jav. kiad. 2005. 147 p.), 2. köt. 1958–1990. (2010. in Hungary 526 p.) FÜLÖP Géza: Olvasás, kultúra és könyvkiadás (Reviewed by Lajos Murányi) Magyarországon a felvilágosodás idején és a re- formkorban, 1772–1848. (Budapest : Hatágú Síp, Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) 2010. 249 p.) 2011. no. 2. pp. 408 – 411. (Reviewed by György Pogány)

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 21. (57.) 2011. no. 2. pp. 395 – 401. FROM FOREIGN LIBRARY AND INFORMATION SCIENCE JOUR- Two studies on research into reading NALS Az olvasás védelmében. Olvasáskutatási tanul- mányok. Szerk. Szávai Ilona. (Budapest : Pont, 2010. 185 p.); Az olvasáskultúra fejlesztése. Kon- (ABSTRACTS)

286 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Metaadat-kultúra életre keltése: az Irodalomtör- téneti Közlemények EPA- tartalomjegyzéke

DUDÁS Anikó

Az Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (EPA) weboldalán 2008- ban a következő felhívás jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ védjegyével: „2008-ban a MEK Egyesület megbízásából, az Internet Szolgáltatók Taná- csának támogatásával, digitalizálásra került az Irodalomtörténeti Közle- mények 1891 és 2003 között megjelent, közel 400 db. füzete. Az Országos Széchényi Könyvtár várja mindazok jelentkezését, akik szöveges fájlban (TXT, RTF, DOC stb.) szívesen elküldenék az ItK egy vagy több archivált füzetének tartalomjegyzékét. A szöveget csatolt fájlként e-mail-ben kell elküldeni […] vagy WEB FTP-vel lehet felölteni […]”.1 Az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) digitalizált füzeteinek tartalom- jegyzék-készítési munkálataiba három egyetem kapcsolódott be kurzusok tananyagába illesztett gyakorlattal. A cikk erről a kísérleti együttműködés-

TANULMÁNYOK ről, a munkálatok során szerzett tapasztalatokról és az elkészült metaadatok

Könyvtári Figyelõ 2011/2 287 DUDÁS ANIKÓ

újrahasznosulásának lehetőségeiről szól, egyút- réteget ötvöző PDF-technológiával. Az eljárás tal áttekinti az ItK kutathatóságának segédesz- során az eredeti dokumentumról digitális ha- közeit: repertóriumokat, bibliográfiákat, adatbá- sonmás készül, a hasonmást megjelenítő képből zisokat, és kísérletet tesz annak érzékeltetésére, pedig karakterfelismerő programmal szöveget mennyiben sikerült az egyetemi stúdiumokon állítanak elő. A két réteg egymással átfedésben folyó feldolgozással az ItK kereshetőségéhez és van: az olvasó a nyomtatott változatnak megfele- tartalmának hozzáférhetőségéhez hozzájárulni. lő képi réteget látja, emögött bújik meg a keres- hető szöveg. A szöveg a szkennelés során itt-ott hibás karakterekkel rögzül. Az Arcanumnál al- 1. Digitalizálás, feldolgozás: kalmazott technológiával és az eredeti dokumen- a sürgölôdôk köre tum minőségétől függően általában 98−99%-os szöveg-megfelelést lehet elérni.2 Az EPA az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) A visszamenőlegesen digitalizált ItK-kötetek égisze alatt működő Magyar Elektronikus Könyv- füzetekre szabdalva az EPA gyűjteményébe ke- tár folyóirat-archívuma. Az archívum legfonto- rültek. Az évfolyamokról és füzetekről az EPA sabb célja az elektronikus időszaki kiadványok webes felületére helyezett kardexlapok tájé- intézményes és szakszerű keretek közötti hos�- koztatnak (1. ábra). A digitalizált füzetek teljes szú távú stabil megőrzése, minél szélesebb körű szövegét megnyitva a füzeteken belül általában szolgáltatása, a folyóiratok webes láthatóságá- megtalálható a tartalomjegyzék, ám ezek a szö- nak növelése, kereshetővé tétele, a szolgáltatás vegrészek metaadatok nélküli, strukturálatlan, folyamatos korszerűsítése. Az Irodalomtörténeti esetleg hibás betűket, karaktereket tartalmazó Közlemények digitalizálását az Arcanum Adat- szövegek, így a keresőrendszereknél nincs ki- bázis Kft végezte kétrétegű, képi és szöveges tüntetett szerepük.

1. ábra Az ItK kardexe az Elektronikus Periodika Archívumban

288 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

A dokumentumok metaadatok nélküli közzé- előforduló betűvel jelölt megkülönböztető ele- tétele („címkézetlensége”) megnehezíti mind meket, az összetett családneveket és más adato- az olvasó tájékozódását, mind a keresőmotor- kat. Kurzusaikon megtartották a tantárgy tema- ok dolgát. A sikeres tartalomszolgáltatás egyik tikájába illeszkedő digitális szövegfeldolgozási legalapvetőbb feltétele a dokumentumok, cikkek vagy könyvtár-informatikai bevezető felkészí- leíró (bibliográfiai) adatainak elkészítése és be- tést, és megszervezték a helyi munkát; miután ágyazása a szolgáltatás keretrendszerébe. az adatok összegyűltek, filológiai és technikai A kardexhez csatolandó füzetenkénti tartalom- szempontból ellenőrizték, javították a diákok jegyzékek elkészítése külön földolgozást igé- által elkészített tartalomjegyzékeket. Az ös�- nyel. Ez sok aprólékos és kitartó munkát igényel, szesített tartalomjegyzék-adatokat tartalmazó az idézett felhívásban ehhez kértek segítséget. táblázatok végül elkerültek az EPÁ-hoz, külön A felhívást látva Csáki Zoltánt,3 az ItK e-archí- kérésre pedig az ItK-hoz. Az Irodalomtörténeti vumi feldolgozását koordináló munkatársát két Közleményeknek ugyanis nincs teljes repertó- egyetemről keresték föl, jelezve a „besegítési” riuma, a folyóirat szerkesztőségében, a Magyar szándékot. A két érdeklődő egyetem a Szegedi Tudományos Akadémia Irodalomtudományi In- Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara tézetében ugyanezen nyers adatok a folyóirat (a digitalizált, lapokra szedett ItK sorozat in- repertóriumának elkészítéséhez is jól jöhetnek. nen származott) és a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara volt. 2008/2009 második félévétől Szegeden 2. Az ItK és repertóriumának kérdé- az Irodalom/tudomány és a net nevű, válaszha- tó kurzus keretébe illesztve, illetve a könyvtár sei szakról a gyakorlat teljesítésével már a digitali- zálási folyamatban is segédkeztek hallgatók (az Az ItK az egyik legrégibb folyamatosan meg- oktató Labádi Gergely, a Klasszikus Magyar jelenő irodalomtudományi magfolyóiratunk. Irodalom Tanszékről, Piliscsabán pedig a mo- 1891-től, kisebb megszakításoktól eltekintve dern filológia szakokon kötelező, más szakokon (1946−47; 1948−1952) folyamatosan jelenik választható Könyvtárinformatika tárgy anyagá- meg. Alapítója az MTA Irodalomtörténeti Bizott- ba nyert felvételt kísérleti jelleggel a program, sága, 1956-tól az MTA Irodalomtudományi Inté- Dudás Anikó és Guitman Barnabás közremű- zete jelenteti meg; fenntartója kezdettől fogva az ködésével). 2009 őszén szombathelyi könyvtár MTA nyelv és irodalommal foglalkozó szakosz- szakos diákok is csatlakoztak a praktikumhoz, tálya. Évi négy számmal indult, a világháborúk a Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és körüli időkben és más válságos korszakokban Információtudományi Tanszék mesterképzésén A periodicitása változott. 1960-tól évenként hat feldolgozás modern módszerei kurzus gyakorlati füzetben, kéthavonként jelentkezik, az utóbbi feladataként készültek tartalomjegyzékek (okta- években gyakoriak az összevont számok. tó Dudás Anikó). Első főszerkesztője Ballagi Aladár irodalmi mű- Egy-egy diák általában két-két füzet földolgo- veltségű történész, művelődéstörténész volt. A zását vállalta; az oktatók pedig egyeztették a harmadik évfolyamtól szakavatottabb személy, Szegeden, Piliscsabán és Szombathelyen vállalt Szilády Áron kapott megbízást a lap szerkeszté- füzetek körét. Az EPA nem írt elő terjedelmes, sére, ő több mint két évtizedig alakította a lap minden problematikus részletre kiterjedő feldol- arculatát. Szilády visszavonulása után Császár gozást, nem adott szabályzatot, rugalmas adat- Elemér vette kézbe a folyóiratot, ő még hosszabb felvételre buzdított; egyes technikai és feldolgo- ideig, huszonhét éven át szerkesztette. A követ- zási kérdésekben az oktatók mégis egyeztettek, kező ötven esztendőben Kéky Lajos, Eckhardt egységesen kezelték például a szerzők nevében Sándor, Tolnai Gábor, Sőtér István, Klaniczay

Könyvtári Figyelõ 2011/2 289 DUDÁS ANIKÓ

Tibor, Németh G. Béla, Szauder József, Bíró Fe- ról számol be, hogy a lap átvállalta a Philológiai renc, Kőszeghy Péter, Komlovszki Tibor irányí- Közlönytől a rendszeres évi magyar irodalom- tották a lap életét. Komlovszki Tibor több mint történeti bibliográfia megjelentetését, ami „a négy évtizedet töltött a lap kötelékében.4 1996. folyóirat anyag közlésének rovására volt ugyan, 5/6. számtól a főszerkesztő Szörényi László, a fe- de tudományunknak örökké becses gyűjteményt lelős szerkesztő Kecskeméti Gábor. A lap 1953- teremtett meg vele.”7 Az 1919–1921-es éveket tól szerkesztőbizottsággal működik.5 átívelő összevont évfolyamoktól meg is változik Az Akadémia I. Osztályának Közleményeiben az addigi Irodalomtörténeti repertórium felépí- közzétett alapítási határozat kitért a létrehozan- tése: a dolgozatok számbavétele körültekintőb- dó lap tartalmára is, és körvonalazta a rovato- ben történik, és csak a szakirodalomra szorítko- kat. A tervek szerint a lap fő része két fő rovat, zik, melyet két szerkezeti egységben közölnek a tanulmányok és az adattár, ezek mellé társul a (I. Általános rész, II. Egyes szerzők). 1925-től rendszeresen megjelenő magyar irodalomtörté- Goriupp Alisz, 1928-tól Kozocsa Sándor készíti neti bibliográfia, valamint a friss kiadványokról a bibliográfiát. Az éves jegyzékek a bibliográfiai írt bírálatokat, ismertetőket közlő rovat. tárgyévet követő évfolyam füzeteiben folytatá- „Tartalma két fő részből áll, u.m. feldolgozott sokban jelennek meg (először az Általános rész; czikkekből és adattárból. A feldolgozott czikkek ha négy szám volt egy évben, akkor két részlet- nem annyira aesthetikai, mint a tárgy történeti ben, majd a következő lapszámokban követke- oldalát tekintő szempontból irandók. A hazai zett az Egyes szerzők szakaszban a betűrendes irodalomtörténet egyes szakaszainak tárgyalása névmutató, folytatásokban). A lapban megjelent és illusztrálása czéljából a külföldi irodalmak repertóriumot párhuzamosan is kiadták önálló, története is érinthető, sőt közös forrásból eredt egy-egy tárgyév anyagát tartalmazó füzetben. irodalmi tárgyak feldolgozásának összehason- A kiadványsorozat A … év irodalomtörténeti lítása, valamint magyar tárgyú idegen művek munkássága címmel jelent meg 1932–1944-re ismertetése végett az ezek körül külföldi irodal- vonatkozóan, kezdetben az Irodalomtörténeti mak történetében képződött felfogások érintése füzetek majd a Szakkönyvészeti dolgozatok az és fejtegetése kívánatos is. A két fő részen kívül Országos Széchényi Könyvtárból című sorozat- állandó rovat a könyvészet, mely negyedévenként ban.8 Minthogy ezután a „repertórium” kötetek- az egész magyar irodalomtörténet repertóriumát ben jelent meg, az ItK már nem közölt könyvé- magában foglalja; és a kritikai rovat … .” (Aka- szeti összefoglalókat, 1945-től az Irodalomtör- 6 démiai Értesítő, 1891. 62.) téneti repertóriumnak nincs folytatása a lapban, S valóban, a lap állandó rovatai kezdetben Tanul- ez az irodalomtörténeti bibliográfia átkerült a mányok, Adattár, Kritika (később Ismertetések, különböző szakbibliográfiák hatáskörébe.9 Az bírálatok címmel). Hellebrant Árpád közlésében önállósodott bibliográfiák viszont sokat késtek, 1893-tól rendszeresen jelentkezett a friss iroda- nem helyettesíthették az új szakirodalom gyors lomtörténeti könyvészetet közreadó Repertó- áttekintésének lehetőségét. rium (később: Irodalomtörténeti repertórium). Ezután a „repertórium” az évenkénti lényege- Az 1910-es években ezt a szakirodalmi reper- sebb hazai és külföldi szakkönyv- és cikktermés tóriumot egy ideig Könyvészet rovattá bővítve áttekintésére szorítkozik. Az 1962-es évkörből az Új könyvek és füzetekkel – az irodalmi művek indulva, és Magyar irodalomtörténet-írás cím- jegyzékével – együtt közölték. Alkalmasint he- mel tér vissza a lapba az 1963. évi 5. számban, lyet kaptak a lapban intézeti hírek, tudósítások s marad el újra 1976-tól. különféle rendezvényekről, eseményekről – ez Az ItK-ról egy-egy évfolyam lezárása után a később a Krónika, majd más rovatcím-változa- szokásos módon az évfolyamkötetbe köthető tokkal is jelentkezett. éves tartalommutatók is készültek, melyek fel- A megjelenés 50. évfordulóját méltató cikk ar- építése kezdettől fogva két részre tagolódott: I.

290 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

Tartalom-mutató (rovatok szerinti cikkjegyzék), anonim − valószínűleg szerkesztői (ekkor Kéky a) szerzők betűrendes sora szerint, b) irodalom- Lajos a szerkesztő) − írás visszatekint a szer- történeti korszakok szerint; II. Név- és tárgymu- kesztők munkája nyomán formálódó folyóirat- tató, amely a cikkek szerzőit, a tárgyalt szerzőket ra, az egyes szerkesztői korszakok jellemzőire, és témákat valamint a hivatkozott auktorokat is a rovatok tartalmának alakulására, a lap tudo- belefoglalta a listába. mánytörténeti szerepére, és ezt a következőképp 1997 után már nem készülnek éves tartalomjegy- fogalmazza meg: zékek, helyettük elektronikus tartalomjegyzé- „Fél évszázad nagy idő, s különösen az egy fo- kek, mutatók érhetők el az ItK honlapjáról. lyóirat életében, amelynek munkatársai között A könyvészeti rovatoktól eltekintve a többi, nemzedékek váltogatják egymást. Gondolatvi- kezdettől fogva rendszeres rovat viszont máig is lág, kutatási irány és főképpen tudományszem- megtalálható a nyomtatott folyóiratban, ezek az lélet egyre változik és velük változik, alakul, fej- általában külön rovatcímhez nem rendelt szak- lődik az évtizedek sodrában maga a tudomány tanulmányok, a Kisebb közlemények, Adattár is. A mi folyóiratunk is az irodalomtörténetírás és a Szemle (utóbbi az idők folyamán többféle új meg új szemléletének, új meg új módszerei- címváltozatban jelentkezett). Alkalmasint egyéb nek tükre lett. Elég azokra a változásokra hivat- rovatok voltak az utóbbi időben, például Műhely, koznunk, amelyeket az esztétikai, filológiai, az Műelemzés, Textológia, Évforduló, Párbeszéd, összehasonlító, a fejlődés- és a szellemtörténeti Krónika. módszerek alkalmazása tudományunknak jelen- Az ItK mai honlapján közzétett ismertető és tett. E szellemi áramlatok rajza s folyóiratunk szerkesztőségi programnyilatkozat10 a folyóirat szerepének vázolása ezek közvetítésében már témaköreit ekképpen határozza meg: hagyomá- tudománytörténet […].”11 nyosan a régi magyar irodalom, a felvilágoso- A szerző azt is megemlíti, hogy Szilády Áron dás- és reformkor, az 1849-et követő irodalom az ötvenedik évfordulóra készülve „már kezd- a 20. század második feléig; újabban pedig a te gyűjteni az anyagot az ötven kötet tartalom-, XVII. század irodalma, medievisztika és mérsé- név- és tárgymutatójára is, s kezdett annak kelten a XX. század második felének irodalma, anyagi fedezetéről is a Bizottság költségvetési ez utóbbi köréből főként a lezárult életművek javaslatában gondoskodni”, ám ennek megva- vagy a jelentős hatású vagy más szempontból lósítására az ötvenedik évfolyam kiadása köz- kimagasló művek elemzése. A folyóirat sokré- ben bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett tűségre törekszik: a hagyományosan átfogott sor. A tervezett mutató az első ötven év alatt témaköröket folytatva helyet biztosít a magyar megjelent közel félezer tanulmány és más cikk irodalomtörténeti és a hozzá kapcsolódó mű- háromszáz szerzőjének, a cikkekben tárgyalt velődéstörténeti kutatások új eredményeinek, a személyek, valamint az Adattár több mint ezer napvilágra kerülő irodalomtörténeti forrásanyag- cikkében felvonultatott személyek visszakeresé- oknak (művek, levelek, dokumentumok), hazai sének az eszköze kívánt lenni.12 A repertórium és külföldi könyvek bírálatainak, híreknek, be- tervéről és szükségességéről, általában is a friss számolóknak; ezen túlmenően figyelme a kortárs kiadványok számbavételének, illetve kritikai her­meneutikai, módszertani és irodalomtörténeti figyelemmel követésének fontosságáról az író kutatások elméleti kérdéseire is kiterjed. még azt mondja: „[A] folyóirat életéhez és tu- A lap irodalomtudományi szakmai jellemzése, dományos feladataihoz tartozik az irodalomtör- irodalomtörténeti és a tudományos közösségi ténet körében megjelenő nagyobb vagy kisebb életben betöltött szerepének megítélése nem új kiadványok számbavétele is. Az ötven év alatt lehet e cikk feladata, csupán az évfordulók több mint nyolcszáz könyvismertetés tett ennek alkalmi írásainak egyes részleteire irányítjuk a feladatnak eleget (ebből hetedfélszáz Császár a figyelmet. Az első ötven esztendőt méltató idejében). Ezek kiegészítő részei az irodalom-is-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 291 DUDÁS ANIKÓ meretnek, a repertórium pedig mindenha nélkü- ramnyilatkozattal és az akadémiai bibliográfia lözhetetlen elindulópontja lesz a kutatásnak.”13 korszakbeosztásával vannak összhangban: A repertóriumot az 1891–1948-as időszakra ––Régi magyar irodalom Galambos Ferenc állította össze. Nyomtatás- ––Felvilágosodás- és reformkor ban nem jelent meg, írógéppel készült kéziratos ––Magyar irodalom a 19. század második fe- változata az OSZK hírlapolvasójának repertóri- lében és a századfordulón umokat kínáló polcáról vehető le. Galambos Ferenc mutatója, Az Irodalomtörténe- ––Magyar irodalom 1906–1945 ti Közlemények írói és írásai két fő részből áll: ––Magyar irodalom 1945 után Az ItK szerzői (szerzői betűrendben) és Az ItK ––Az irodalomtörténet elmélete írásai (tematikus rendben). A tematikus felosztás ––Az irodalomtudomány története főbb szakaszait a Függelékben közöljük. A hetvenötödik évfordulón Németh G. Béla, aki A honlap egyik másik pontján (Régebbi lapszá­ 1969 és 1981 között szerkesztői majd társszer- mok) az egyesített szerzői betűrendes mutató kesztői feladatokat látott el a folyóiratnál, fog- nyitható meg; a mutató nem csupán a hagyomá- lalkozik „a rendszeres irodalomtörténeti munka nyos adatokat (név, oldalszám) tartalmazza, ha- első hazai folyóirata” kezdeti évtizedeivel, ami- nem a szabadon hozzáférhető cikkek internetes 17 kor a lap jobbára a „»névtelenek« folyóirata, a elérését is megadja. A cikk írásának időpont- részletkutatások gyűjtőpontja” volt. „[J]egyzett jában erről a menüpontról a 2001–2005 között nevű, tisztes és bő szorgalmú középszerűségek” megjelent lapszámok tartalomjegyzéke is elérhe- akadtak ugyan a cikkszerzők és a tárgyalt aukto- tő két évfolyamnál hagyományos, a nyomtatott rok között, többségében azonban „tudománytör- számokban egykor közölt névmutatók szerkeze- téneti értelemben vett »nagy név« kevés fordult tét követő mutató található, amely a korábbiak- elő az ItK-ban.”14 hoz hasonló részletességgel tárja fel a cikkekhez Az ItK következő, centenáriumi évfordulóján kapcsolható személyek körét. A korábban közölt is Németh G. Béla írja a visszatekintő cikket, éves repertóriumok ugyanis a tartalomjegyzék vázolva a „lap arculatának, vállalt szerepé- összesített, rovatonként szerzői betűrendbe sze- dett cikkein kívül kiterjedt névmutatót is tartal- nek jelentős módosulásait, átformálódásait,”15 maztak, amelyekbe felvették a) a cikkek szerzőit, melyekkel a lap „a hatvanas évektől a magyar b) a cikkek témájaként tárgyalt személyeket és irodalomtörténet munkálatainak nemcsak leg- c) a szakirodalmi utalások anyagában szereplő állandóbb, de egyik vagy éppen legjelentősebb szerzőket is, a hivatkozások, lábjegyzetek szint- és legrugalmasabb közlönye s műhelye is lett, a jéről.18 Az 58. évf. (1954) tartalomjegyzékének mögötte álló, a gondozását viselő Irodalomtudo- névmutatójában találjuk például a következő mányi Intézettel.”16 A két alkalmi cikkben nincs adatsort egy nyomtatott tékázott évfolyam-kötet említés a további mutatókészítés tervekről. könyvtári példánya alapján (a digitalizált válto- A jelenlegi ItK honlapjáról Irodalomtörténeti zatban egyelőre nincs meg ez a mutató): bibliográfia címmel érhető el az adatokat az 1996. évi 5/6. számtól összesítő elektronikus re- Bóka László, 102, 109−115, 125−145, 212, pertórium (a Szemle rovat anyaga nélkül). Ez a 457−463 cím kissé szokatlan, hiszen nem az irodalomtör- Felkeresve ezeket az utalásokat az adott szöveg- ténet szakirodalmát szélesebb körűen regisztráló helyeken, Bóka Lászlóval kapcsolatosan kétféle, és rendszerező bibliográfiáról, hanem csupán az az „ő írta” és a „róla szól” nézőpontokat külön- ItK tartalmát (a Szemle nélkül) az irodalomtör- böztethetjük meg: téneti korszakolás és témakörök szempontjait Bóka László, 102 [lábjegyzetben utalnak érvényesítő összesítő jegyzékről van szó. Az ItK művére], 109−115 [szemlecikk szerzője], legfőbb témakörei ebben a szerkesztőségi prog- 125−145 [tanulmány szerzője], 212 [szö-

292 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

vegközi utalás szövegkiadására], 457−463 Retrospektív füzetek [szemlecikk szerzője]. Nyomtatott anyag A honlapról letölthető névmutatók hasonló in- Az ItK nyomtatott füzetei, kötetei megtalálhatók formációkat tartalmaznak; egy példa a 2002-es a hazai és külföldi könyvtárakban. A lelőhely- mutatóból: információkat a megfelelő könyvtári szolgál- Knapp Éva, 261 [tanulmány szerzője], tatásokon keresztül, a ma már online elérhető 274, 281, 286 [önhivatkozások ugyanarra adatbázisokból lehet lekérdezni (ezekről a ké- a cikkre], 705−709 [recenzió írója]. sőbbiekben röviden szólunk). A nagyobb hazai könyvtárakban kézbe vehető példányokról az A fenti áttekintés alapján leszögezhetjük, hogy OSZK Nemzeti Periodika Adatbázisában lehet nem egyszerű eligazodni az ItK repertóriumai, tájékozódni. mutatói között, a kutatás máig nélkülözi a teljes repertóriumot és mutatót. Digitális változat Az EPA archiválta az 1891−2003 közötti, PDF- formátumban digitalizált korpuszt, s ezt az 3. A hozzáférés módozatai: nyomta- anyagot 2006-ig kiegészítette az ItK honlapján tott, elektronikus elérhető, váltakozó formátumú (html, PDF) szö- vegekkel. Az EPA a digitalizált lapszámokhoz strukturált, metaadatokkal ellátott, az internet- keresők számára optimalizált tartalomjegyzéket Kurrens füzetek szolgáltat, ami már nem az ItK része olyan érte- lemben, hogy nem a szerkesztőség által előállí- A folyóirat elsődleges megjelenése ma is a tott képződmény, hanem könyvtár-informatikai nyomtatott forma, de elektronikus változata is adatkezelés eredménye. van: 2006-tól a lap tartalma elektronikusan hoz- Az ItK-hoz való hozzáférés és a benne való ku- záférhető a regisztrált olvasók számára. Az ItK takodás ún. granularitási szintjét – ez azt a kér- honlapján a 2001–2005 közötti anyagnak szabad dést érinti, hogy lapszámokat veszünk-e kézbe hozzáférése van. vagy közvetlenül az egyes cikkek szövegéhez, Az éves repertóriumoknak már nincs nyomtatott ezen belül is egy kisebb információhoz (pél- változatuk. A honlapon a szabadon hozzáférhe- dául egy szerzőre való utaláshoz) jutunk19 – az tő cikkeket linkek fűzik össze (a) a tematikus, ItK hagyományos apparátusa eddig is segítette. egyesített tartalomjegyzékkel, (b) a számonkénti A mutatók végső célja tulajdonképpen az volt, tartalomjegyzékekkel és (c) a szerzők szerinti hogy az apróbb szöveg- vagy ismeretegységek- egyesített tartalomjegyzékkel (mutatóval). Az hez lehessen más úton, a lapszámok folyamatos ItK-nál előállított különféle hagyományos muta- szövegolvasását kikerülve, közvetlenebbül hoz- tók (az éves tartalomjegyzék szerzői mutatóval, záférni. A mutatók, repertóriumok, bibliográfi- illetve az éves repertórium), amelyek korábban ák, tartalomjegyzékek internetre kerülésével a a nyomtatott évfolyamok tartozékai voltak, cikkek szövege, kisebb részlete az apparátus ha- most kicsit más elrendezésben és az online- gyományos besorolási rendjén kívüli hozzáférési hozzáférésekkel kiegészítve, kizárólag online pontokról is megközelíthető. Az ItK jelenlegi környezetben jelennek meg, mintegy kiegészítve elektronikus mutatórendszere a hagyományos- a lap nyomtatott változatát. hoz képest két szempontból jelent kevesebbet: egyrészt nincs éves szintű (sem összesített) ro- vatonkénti csoportosítási lehetőség, másrészt a honlapon található kumulált szerzői mutató csupán a füzetek egyesített tartalomjegyzékének

Könyvtári Figyelõ 2011/2 293 DUDÁS ANIKÓ cikk-szerzők szerinti nézete, nem hoz adatokat történeti Állandó Bizottság (1953–1955), a cikkekben földolgozott vagy említett szemé- MTA Irodalomtörténeti Intézet (1956- lyekkel kapcsolatban. A honlapon a cikkekben 1968), MTA Magyar Irodalomtörténeti tárgyalt szerzőket, a személymutatót másutt kell Társaság (1963–1968), MTA Irodalom- keresnünk: a már említett Irodalomtörténeti tudományi Intézet (1969-). - Szünetelt: bibliográfiában, azaz az akadémiai bibliográfia 54/55. évf. 2. füz. (1944/1945)-56. évf. 1. beosztási gyakorlatát követő, az ItK-cikkeket füz. (1948), 56. évf. 2. füz. (1948)-57. évf. korszakok szerint csoportosító bibliográfiában, 1/4. (1953) között. - Megváltozott megje- az egyes korszakok altémáin belül az Egyes lenési adatok: Budapest : Akadémiai K. szerzők szakasznál. (Például Felvilágosodás- és (1953–1990), Budapest : Argumentum reformkor >> Egyes szerzők >> Ányos Pál, Apor (1990–1992), Budapest : Balassi K. (1993– József, Bajza József stb.) 2004), Budapest : Universitas (2005–). - Melléklet: Hofgreff énekeskönyv dalla- mai (1931), Irodalomtörténet repertóriuma 4. Az ItK a könyvtári adatbázisokban (1925–1976), Klaniczay Tibor 60. szüle- tésnapjára (1983), Petőfi Sándor hasonmás A teljes ItK repertóriumot nem váltják ki, de levele és kérvénye (1989), Révai Miklós némileg pótolják azok a könyvtári adatbázisok, hasonmás levele (1899). - A hozzáférés amelyek adatokat tartalmaznak az ItK valame- módja: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu- lyik időszakáról, illetve tematikai gyűjtőkörük 8988. - A hozzáférés módja: http://nbn. folytán az ItK cikkeit válogatva vagy válogatás urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-10685 nélkül különféle feldolgozási mélységgel tárták/ ISSN 0021-1486 = Irodalomtörténe- tárják fel. ti közlemények (Nyomtatott) irodalomtudomány — irodalomtörténet Az ItK bibliográfiai tétele a nemzeti digitalizált dokumentum könyvtárban 82(091) 894.511 (091) Mt.: Magyar Tudományos Akadémia A folyóirat összefoglaló szintű bibliográfi- (Budapest). Irodalomtudományi Intézet ai leírása az OSZK katalógusában a szokásos — Ballagi Aladár (1853–1928) (szerk.) könyvészeti adatelemekkel (indulás, periodici- [AN 000001002149] tás, közreadó testület, kiadók változásai, szü- netelés, mellékletek, ISSN stb.) azonosítja a Az adatok között két elektronikus lelőhely-in- periodikumot, és utal a lap kiadástörténetére. A formáció is van. A rekordon nem látszik, csak bibliográfiai tétel a folytatódó dokumentumok kipróbáláskor tudjuk meg, hogy az első link nemzetközi leírási szabványainak megfelelően (http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-8988)az a következő információkkal szolgál: EPA digitalizált szövegeihez, a második pedig az Irodalomtörténeti közlemények / Ma- Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyv- gyar Tudományos Akadémia ; szerk. tárába vezet (http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu- Ballagi Aladár. -1.évf. 1.füz.-. - Buda- 10685). Mindkét szolgáltatásnál hozzáférhetőek pest : MTA, 1891–. - 24 cm és letölthetőek a visszamenőlegesen digitalizált Kéthavonként (-1995, 2009–). - Éven- lapszámok. ként három kötet, két-két összevont szám A bibliográfiai tétel bővebb adatelemeket kibon- (1996–2008). - Cvált.: Itk. - Aktuális al- tó rekordjához kapcsolódik szolgáltatásként egy cím: a Magyar Tudományos Akadémia harmadik internetcím is, ez a nemzeti könyvtári Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. katalógus- és bibliográfiai tétel-szolgáltatás ál- - Közreadó: MTA (–1948), MTA Irodalom- landó internet-azonosítója − a Cool URI (Uni-

294 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE … form Resource Identifier, az ItK azonosítója: a szemantikus web különféle alkalmazásaiban http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1002149). kaphat szerepet, az adatkapcsolatokon alapuló A Cool URI − azon kívül, hogy lehetővé teszi a hálózati információstrukturálás nélkülözhetetlen reményeink szerint stabil hivatkozhatóságot az kelléke (2. ábra).20 ItK bibliográfiai tételére − az internet világában

2. ábra Linkek az OSZK rekordjában

Az Idôszaki Kiadványok Elektronikus a tételeket ellátták tulajdonnévi tárgyi mellékté- Repertóriuma (IKER) telekkel, tematikus tárgyszavakkal és az Egyete- mes Tizedes Osztályozás (ETO) szakcsoportjel- Az 1993−2002 végéig terjedő időszak magyar- zeteivel. Az IKER-ben 473 ItK tétel szerepel. országi folyóiratainak cikkadatbázisa, a Magyar Aki ma a világhálón lapozgatja ezt a lezárt Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Re- adatbázist, észre kell vennie egy apró újítást: pertóriuma (IKER) tíz év adatállományát tartal- noha rég lezárták az adatbázist, az ItK-cikkek mazza. Az OSZK a lezárás időpontjáig váloga- bibliográfiai tételeinek mindegyikéhez újabban tott cikkek adataival építette a nemzeti cikkre- egységesen hozzáadódott egy link „teljes cikk” pertóriumot, amelybe az országban megjelenő, felirattal (3. ábra). A hálózati kapcsolat mind- a társadalom- és természettudományi időszaki egyik tételnél ugyanoda, az EPÁ-nál elhelye- kiadványok válogatott cikkanyagát gyűjtötte és zett e-ItK-hoz, pontosabban a lap kardexéhez rendezte adatbázisba. A szokásos bibliográfiai visz, az egyes cikkeket innen kiindulva, a cikk alapadatokon kívül tartalmi feltárást is végeztek: füzetszámok szerinti pontosabb adatainak is-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 295 DUDÁS ANIKÓ meretében lehet kikeresni az elektronikus ar- és összehasonlítva a megjelent cikkek számát chívumból. Az IKER adatállományát 2009-ben az adatbázisban regisztrált tételek számával az áttöltötték a HUMANUS adatbázisba, a cikk látszik, hogy a tárgyévben a könyvismertetések- írásának időpontjában a 473 tétel mindkét he- kel együtt az ItK-ban 51 cikk jelent meg, de az lyen kereshető. adatbázisba a gyűjtőköri válogatás folytán csak 27 került be. Ez a kurrens bibliográfia az adatbázis lezárását követően nem szűnt meg, 2006 utáni folytatása a Fővárosi Szabó Er- vin Könyvtár katalógusába ke- rült, és a mai integrált könyvtári rendszerekkel kompatibilisabb e-Corvina rendszerben épül to- vább. Elnevezése megváltozott, a katalógusban Irodalmi bibli- 3. ábra Egy tétel a lezárt IKER adatbázisból, EPA-s hozzáféréssel frissítve ográfia gyűjtemény alatt szere- pel, s a katalógus keresőfelüle- Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliog- tén elkülöníthetően is kereshető ez az adatállo- ráfiája mány. A keresési szempontok korlátozottabbak, mint az előd-adatbázisban, az e-Corvina adat- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár saját készítésű mezős webes felhasználói felületéről kiindulva adatbázisa, amelynek online elérhető állománya pedig egyelőre nem szűrhetők ki az ItK adatai. az 1961–2006 közötti időszakot átfogva a szép- Csak a beavatott szakemberek előtt ismertek irodalmi művekről, szerzőikről és irodalmi or- azok a parancsnyelvi varázsszavak, amelyekkel gánumokról szóló tanulmányokról, kritikákról, az adatokat felszínre lehet hozni. Kérdésünket egyéb cikkekről szolgáltat bibliográfiai infor- CCL (Common Command Language) megfogal- mációt szerzői (tulajdonnévi) tárgyi melléktéte- mazásban a következőképp kell megadni: lekkel és más irodalmi tárgyszavakkal.21 Külön [FIND] bibl irodalomtörténeti bibliográfia AND mezőben kereshetők a szerzők és a „valakiről” doku Irodalomtörténeti Közlemények.22 típusú információk, az ún. szekunder irodalom. Ez a keresés 50 regisztrált ItK-tételt eredményez Nemcsak személyek, hanem többek között a a 2007–2009 közötti időszakban. folyóiratokról szóló cikkek is listázhatók, így a tárgyszavaknál az „Irodalomtörténeti Közlemé- nyek (folyóirat)” deszkriptorral megtalálhatók MATARKA az adatbázisban regisztrált ItK-val kapcsolatos A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek ke- cikkek. reshető adatbázisát (MATARKA) a Miskolci Az egyes folyóiratcímeknek itt nincsenek Egyetem feldolgozásában fokozatosan töltik fel kardexlapjai, így az adatbázisban kissé körül- az ItK füzetek tartalomjegyzékével. Az egyes ményesen tekinthető át, hogy egy-egy folyó- cikkeknél megtalálhatók az EPA forrás-archí- iratból mit dolgoztak fel. A lezárt adatbázisban vumához – az Országos Széchényi Könyvtár összesen 1 054 ItK-cikk szerepel, a legrégebbi- szerverének szolgáltatási pontjához − vezető ek 1970-ből valók. A 2000. év és az azt követő ugrópontok. Az ItK elektronikus szövegei az évek áttekintésekor feltűnik, hogy a 2003-as év- EPA tükörszervereiről is elérhetők, de ezeket folyam az adatbázisban feldolgozatlan maradt; az alternatív hozzáférési útvonalakat egyetlen egy kötetet (a 2001-es folyamot) kiszemelve adatbázis sem regisztrálja.23

296 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

A cikk írásának időpontjában a MATARKA ItK nem lehet rálelni az ilyen típusú forrásközlésekre kardexeiben az 1960 és 1990 között nagyobb és a közlés forrására. A keresőfelületet használva hézagok mutatkoznak, az utolsó feldolgozott a cikk egyedül a cím, illetve címszavas keresésre év 2006, a frissebb folyóiratszámok még nem kapott találati halmazba fog további rendezési szerepelnek az adatbázisban.) Remélhetőleg ez lehetőség nélkül belekerülni. nem marad sokáig így, minthogy folyamatban Fontos megjegyeznünk, hogy a MATARKA vannak azok az intenzív munkálatok, amelyek tételeit az általános web-keresők„látják” és in- egyik fő célja „a már az adatbázisban lévő fo- dexelik. Közismert, hogy a kutakodást nagyon lyóiratok teljes állományának bevitele.”24 A fel- sokan a világháló webes keresőmotorainál szok- töltést garantálhatja az is, hogy a MATARKA ták kezdeni, ezért megkerülhetetlen feladat a tartalomjegyzék-adatokat cserél az EPA-val, ez tartalomszolgáltatók és szakadatbázisok részé- utóbbinál pedig hamarosan teljes körűvé válik ről a metaadat-optimalizálás.27 Az ItK cikkei- az ItK digitalizált állományának tartalomjegy- nek MATARKA-tételei a webes keresők találati zéke, s akkor ezeket az adatokat a MATARKA listáiban is megjelennek, ezzel is növelve a fo- is átveszi.25 lyóirat anyagának az általános keresők relevan- Az adatbázis 2010. augusztus 14-i statisztikai cia-algoritmusa szerinti kereshetőségét, egy-egy adatai szerint a feldolgozott ItK füzetek száma cikknek a „láthatóságát”, terjesztését. Említsünk 290; a feldolgozott cikkeké 5 055; az elérhető meg még egy aktuális, praktikus technikai le- teljes szövegek száma 4 878.26 hetőséget is: a MATARKA tételei, így az ItK- A MATARKA vállalt feladataival összhangban cikkek bibliográfiai adatai is egyszerű gombnyo- gyorsan regisztrálja a tartalomjegyzékeket, és mással áttölthetők saját, kutatómunkánkat segítő nem végez könyvtári tartalmi feltárást (osztá- adatbázisunkba, például az ingyenesen használ- lyozás, tárgyszavazás), sok esetben a cikkek ható Zotero (katalogizáló, cédulázó, jegyzetelő, bibliográfiai alapadatait is redukáltan, egyszerű- a kutatási anyagot rendszerező) programba helyi sített adatokkal veszi fel. A jegyzékeket viszont számítógépen vagy internetes tárhelyen is fenn- − más adatbázisokkal ellentétben − válogatás tartható üzemmódban.28 nélkül készíti, míg máshol tematikai vagy mű- faji szelekciót végeznek (a Szabó Ervin Könyv- HUMANUS tár adatbázisa például elsősorban a szépirodalmi művekkel kapcsolatos cikkekre figyelt, az IKER A Humántudományi Tanulmányok és Cikkek pedig kihagyta a recenziókat). Adatbázisa (HUMANUS) a „részdokumentu- Az egyszerűsített adatfelvétel szemléltetésére az mok” leírásait rögzíti, azaz analitikus bibliog- ItK legelső számához nyúlunk vissza, ahonnan ráfiai tételeket tartalmaz a humántudományok egy levelezés forrásanyagának közlését vesszük köréből: folyóiratok cikkeit, évkönyvek és szemügyre az Adattár rovatból. Kuun Géza Kis- gyűjteményes kötetek tanulmányait tárja fel és faludy Sándor két Döbrentei Gáborhoz írt levelét rendezi szakbibliográfiába a nemzetközi és ha- adja közre. A MATARKA-ban a cikk csak egy zai könyvtári normáknak megfelelően. A földol- címsorral szerepel: gozás szabálya itt a válogatás nélküli felvétel.29 Kisfaludy Sándor két levele Döbrentei Gá- Könyvtárak, szerkesztőségek, szakintézmények borhoz (közli Kuun Géza) konzorciumában közös katalogizálással és már A kapcsolódó személyek nevéből a MATARKA meglévő adatbázisok konvertálásával gyarap- ilyen esetben nem készít keresőelemet, nem szik. (Az IKER áttöltése már megtörtént.) szegmentálja, azaz nem készít velük besorolási Az adatbázis 2008-tól nyílt meg a nagyközön- tételt, így ez a forrásanyag a névindexeken ke- ség előtt, cikkem írásakor az ItK-tételek száma resztül nem lesz elérhető sem Kuun Gézánál, (az IKER-tételekkel együtt) egy híján ezer. Az sem Kisfaludy Sándornál, azaz a névmutató felől adatbázist feltöltő munkatársak az EPA és a

Könyvtári Figyelõ 2011/2 297 DUDÁS ANIKÓ

MATARKA adatainak átvételével és továbbírá- review, refereeing) és egyéb kritériumok.32 „A” sával (kibővítésével, mélyebb adatfeldolgozás- kategóriába kerülnek a széles körben terjesztett sal) készítik el a még hiányzó leírásokat. A friss és elismert nemzetközi folyóiratok, amelyeket a füzetekről a tervek szerint (a tartalmi feltárással szakterület kutatói a legfontosabbnak tartanak, együtt) az ItK-t közreadó intézmény, a Magyar és amelyeket rendszeresen idéznek világszerte. Tudományos Akadémia Irodalomtudományi In- „B” kategóriás lehet az előbbieknél kevésbé tézete gondoskodik.30 széles körben ismert és idézett, ám színvona- A feldolgozás, adatbázis-fejlesztés, a párhuza- las, a szakterület kutatói körében elismert, jó mosan működő, gyarapodó adatbázisokból való hírű, nemzetközi szintet megütő lap, míg a „C” adatátvétel, a tételek összekapcsolása a teljes kategóriára azok a jelentős, ám kisebb nyelv- szövegű archívumokkal folyamatos, így várható, területhez kötődő helyi/regionális folyóiratok hogy az Irodalomtörténeti Közleményeket ha- pályázhatnak, amelyek főleg az adott régióban marosan teljesen feldolgozza a HUMANUS is. rendelkeznek olvasótáborral, de a kiadó orszá- gon kívül is színvonalasnak tartják és idézik. Az ItK „C” besorolással került fel az ERIH 5. Tudományos rang Literature (ERIH Irodalom) 2008-os jegyzéké- re,33 ami azt jelenti, hogy meghatározó európai helyi/regionális tudományos folyóirat, elsősor- ERIH ban a hazai tudományos közösség számára ké- szül, de jegyzett, ismert és idézett a kiadó ország A folyóiratok tudományos rangját a szakmán határain kívül is. belüli megbecsülés és a különféle bibliometriai mutatók alapján is megítélik. A tudománymérés MTMT eredményei számít(h)a(t)nak a különféle intéz- ményi akkreditációnál, személyekhez kötött 2010 februárjában vált elérhetővé a Magyar Tu- tudományos pályázatok kívánalomlistájában, dományos Művek Tára, amely közös adatbázisba különféle pályázatok elbírálásánál. A Magyar kívánja egyesíteni az országban sokfelé, sokféle Tudományos Akadémia Doktora címre pályá- formában meglévő publikációs adattárakat.34 Re- zók körében irodalomtudományi területen nem ményeink szerint egyetlen országos adatbázisból szerepel ugyan kimondott követelményként, válik így láthatóvá a magyar kutatók teljesítmé- azonban a nyelvtudományban kérik a pályázó nye, jobban követhetők lesznek az intézmények, publikációit közlő folyóiratok ERIH-besorolását kutatási programok publikált eredményei. Vár- (ha van).31 Az ERIH (European Reference Index ható, hogy az ItK-ban a magyarországi kutatók- for the Humanities = Európai Bölcsészettudo- tól közölt, illetve a magyarországi irodalomtu- mányi Minősítési Jegyzék) a mérvadó európai dományi kutatási programok eredményeképp bölcsészeti folyóiratokat veszi jegyzékbe tizenöt születő cikkek adatai − a különféle adatközlési ágazati csoportosításban; szakmai színvonalu- kötelezettségek révén − az MTMT-be is beke- kat, kiválóságukat, a nyelvi és területi lefedett- rülnek, ahol a cikkekre történő utalások bibliog- séget, érdeklődési kört mérlegelve a folyóira- ráfiai adatai is regisztrálhatók. tokat három kategóriába (A, B, C) sorolja. A Hadd tegyek itt egy megjegyzést: az ItK cik- besorolást meghatározó jellemzők elsősorban a keinek adatai és a cikkek recepciójára utaló tudományos jelleg, a szerzők iránti nyitottság, idézettségi adatok ugyan rögzíthetők az MTMT a szerkesztőbizottság összetétele, nyelve, célkö- adatbázisban, ám a rögzítés kutatóhoz és egyéb zönsége, a terjesztés földrajzi megoszlása, glo- intézményi vagy MTA testületi tagsághoz kötött, bális jellege, nemzetközi vagy helyi jellege, is- és sok egyéb esetlegességet rejthet. Nem jelent- mertsége (hivatkozottsága), a lektoráltság (peer heti az ItK rendszeres bibliográfiai és idézettségi

298 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE … indexelését, nem jelenthet lap-szintű repertóri- globális érdeklődésre számot tartó indexelő umot, sem szakirodalmi bibliográfiát helyette- szolgáltatások az utóbbi időben nyitottabbak sítő feldolgozást. Ettől eltekintve – folyamatos ugyan a nem angol nyelvű folyóiratok és a feltöltés és frissítés esetén – más szempontú ha- kisebb nyelveken, nem globális témával fog- tástanulmányokhoz kétségkívül jól használható lalkozó folyóiratok anyagának adatbázisukba adatokhoz lehet majd hozzájutni az MTMT- való bevonása iránt, ám ehhez angol nyelvű adatbázis segítségével. összefoglalókat is kérnek. E kikötést szem előtt tartva: az ItK rendszertelenül közöl rezüméket, az utóbbi évfolyamokat áttekintve 2002 előttről 6. Külföldi adatbázisok vannak összefoglalók, ettől kezdődően (2006 ki- vételével) ez nem jellemző. A rezümék nyelve váltakozó: francia, német, kevés esetben angol. Könyvtári katalógusok, indexelô szol- A rendszerváltozás előtti időkben főként orosz, francia, német, egyes időszakokban az orosszal gáltatások párhuzamosan más idegen nyelven is közölték Az OCLC (Online Computer Library Center) az összefoglalókat. amerikai globális könyvtári szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozás WorldCat katalógusa35 az ItK számos amerikai és európai könyvtári lelő- 7. Keresômotor helyéről tanúskodik, regisztrálja az EPA digitá- lis változatát és elérhetőségét is. Még több lelő- A Google Scholarral39 több olyan adatbázisba helyet közöl a Karlsruher Virtueller Katalog36 lehet bekukkantani, amelyek előfizetéshez kö- európai, amerikai, ausztráliai nemzeti és közös tött szolgáltatásokként működnek ugyan, a ke- katalógusokból. A MATARKA regisztrációjának resőmotorok elől viszont nincsenek elzárva: az köszönhetően az ItK-t jegyzi és a digitális válto- adatgyűjtő robotoknak bejárásuk van jogosult- zat internetcímét is felkínálja az Elektronische ságokhoz kötött szövegtárakba, szövegbányá- Zeitschriftenbibliothek (EZB), a regensburgi szati, relevanciakalkuláló módszereikkel pedig egyetemi könyvtár elektronikus folyóiratokat ipari adatfeldolgozást végeznek. Eme lehetősé- összeíró és a hozzáférésükről tájékoztató szol- gekkel élve szórványosan találunk ItK-tételeket gáltatása.37 a francia INIST (L’Institut de l’Information Az ItK rendszeres indexeléséről külföldi referá- Scientifique et Technique du CNRS) tudomá- ló–indexelő (aggregáló vagy irodalomtudomá- nyos dokumentumokat szolgáltató bibliográ- nyi szakindexet előállító) szolgáltatónál nincs fiai adatbázisban. A keresőgépekkel szabadon tudomásom. Az amerikai Modern Language elérhető vagy a (tudományos intézményeknél Association modern nyelvekre és irodalomtu- az utóbbi időben elterjedő) nyílt hozzáférésű dományra is kiterjedő nemzetközi bibliográfiája teljes szövegű tartalomszolgáltatásoknál is ta- az 1960-as és 1970-es évekből tartalmaz csak lálhatunk ItK-ra történő hivatkozásokat. Ezek ItK-tételeket (összesen 649-et).38 Ez érthető, ha között szabadon elérhető, illetve nyílt hozzáfé- tudjuk, hogy e szolgáltatások legtöbbje üzleti résű cikkek is vannak, így az EPA állományá- vállalkozás, melyek elsősorban a gyorsan meg- ban vagy más bel- és külföldi repozitóriumban, térülő üzleti nyereséggel kecsegtető tudomány- bibliográfiai adatbázisban, pl. a szerb nemzeti területeket helyezik előtérbe. E szolgáltatások indexelő-referáló ScIndex-nél (4. ábra). A kere- azonban jelentősen befolyásolhatják egy-egy sőmotornak viszont sok szabadon el nem érhető folyóirat külföldi ismertségét és felhasználását tárhelyhez is van bejárása, innen felszínre tudja az oktatásban, kutatásban, tudományos kom- hozni a szabadon el nem érhető szövegkörnye- munikációban. A multidiszciplináris, főként zet egy-egy szeletét. Végigpásztázza például a

Könyvtári Figyelõ 2011/2 299 DUDÁS ANIKÓ

CEEOL (Central and Eastern European Online Könyvszemle), a Regio, az Ungarn-Jahrbuch, Library) térítés ellenében letölthető cikkeinek Annales Universitatis Apulensis Series Historica teljes szövegű anyagát, feltárva az azokban (Románia), Zeitschrift für Siebenbürgische lévő hivatkozásokat. A CEEOL jelenlegi állo- Landeskunde (Németország) hasábjain hivat- mánya alapján az Aetas, a BUKSZ (Budapesti koznak az ItK valamelyik cikkére.

4. ábra ItK-cikkre történő utalás a szerbiai CSIndexnél elérhető teljes szövegű cikkben (Google Scholar)

8. Az ItK tartalomjegyzékének mun- filológiai ellenőrizhetősége is kétséges volt. Könnyebben használható beviteli űrlapra lett kálatai egyetemi kurzusokon volna szükség, de ennek fejlesztésére az EPA- nak nem volt lehetősége. Az ItK füzeteinek tartalomjegyzék-készítési A párhuzamos munkák elkerülése végett meg munkálataiba bekapcsolódó egyetemi hallgatók kellett oldani a feldolgozás alatt lévő füzetek az egyes számok tartalomjegyzékét rögzítették nyilvántartását, ezért egy könnyen írható és szer- strukturált formában. keszthető weblap kialakítására volt szükség. Az Az EPA felhívásában javasolt adatfeldolgozási egyszerűen kezelhető és megosztható Google sablon így nézett ki: Docs beviteli űrlappal is felszerelhető táblá- Folyóiratcím,év,évfolyam,szám zatkezelővel létrejött egy „foglalási táblázat”, szerző1Családnév--szerző1Kereszt név/ amelybe a diákok bejegyezhették a feldolgozás szerző2Családnév--szerző2Kereszt alatt álló füzeteket, ez alapján az EPA-nál eze- név:Cím : alcím*oldalszám * URL szerző1Családnév--szerző1Kereszt név/ ket az adatokat a webes kardexbe is átvezették. szerző2Családnév--szerző2Kereszt A tartalomjegyzék-adatok összegyűjtéséhez és név:Cím : alcím*oldalszám * URL táblázatba rendezéséhez beviteli űrlap készült @ rovatcím megfelelő adatmezőkkel. A webes segédletben szerző1Családnév--szerző1Kereszt név/ rögzítettük a munkamenetet és a szöveges út- szerző2Családnév--szerző2Kereszt mutatót, amit a diákok, tanárok emlékeztetőként név:Cím : alcím*oldalszám * URL használhattak, de e feljegyzésekre a hiányzók- szerző1Családnév--szerző1Keresztnév/ nak, csereprogram vagy ösztöndíj miatt távolból szerző2Családnév--szerző2Keresztnév: önállóan dolgozóknak, és a levelező diákoknak 40 Cím : alcím*oldalszám * URL is szükségük volt. (Ide kerültek a gyakori kér- A formázási elvárás sem a kézi adatrögzítés, sem dések és a rájuk adott válaszok, a típusjelensé- a diákok munkájának ellenőrzése szempontjából gek és típushibák, a bonyolult betűk beviteléhez nem tűnt teljesíthetőnek. Az előírt karakterek szolgáló segédlet.) metaadat-értékű pontos rögzítését legfeljebb egy Az elkészült tartalomjegyzékeket az oktatók el- automata tudta volna előállítani és ellenőrizni, lenőrizték, majd átadták az EPA-nak és az ItK ilyen körülmények között a szöveg tartalmi és szerkesztőségének.

300 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

A feldolgozás lépései nagygykötőjellel]:

(1) Bejelentés a lefoglalt lapszámról I—IV. füzet >> I–IV. füzet [kvirtmínusz A feldolgozásra elvállalt füzet bejelentése az cseréje a magyarban használatos nagykö- erre a célra létrehozott űrlapon, nyilvántartás tőjelre (félkvirtmínusz)] céljából, a párhuzamos munkák elkerülése vé- 320 1. >> 320 l. [arabszám-karakter cseréje gett történt. „l” betűkarakterre] (2) A kiválasztott szám letöltése (4) Cikkenként egy űrlap kitöltése (3) A tartalomjegyzék szövegének előkészítése A feldolgozás egysége egy-egy önálló cikk, adatelemekre bontva, összehasonlítás, korrek- közlemény, könyvismertetés. Néhány részlet- túra kérdésben belső szabályok, javaslatok fogal- A cikkek címenkénti összevetése a valódi cikk mazódtak meg: címadataival (a) a tartalomjegyzéknél és (b) a ff Pontosság, teljesség kérdésében a cikk teljes folyóirat belsejében a cikknél szükség esetén szövegénél lévő adatok felülírják a lapszám összehasonlítás az eredeti nyomtatott verzióval; eleji tartalomjegyzék adatait. az oldalszámok kiegészítése; a hibák javítása; a ff Ha a lapszám elején a tartalomjegyzékben fel- kisebb közlemények, könyvismertetők, szemle sorolásszerűen következnek rövidebb közle- rovatok cikkenkénti előkészítése az adatbevi- mények, könyvismertetések, ezeket szét kell telre választani: közleményenként egy-egy űrlapot Gyakran javítani kellett a betűhiányt,a rosszul kellett kitölteni. felismert karakterek miatt helyreigazításra szo- ff Javasolt volt, de nem emelkedett kötelező ér- rultak a szóközök, betűk, egyéb jelek. A javítani- vényre a könyvismertetések bővebb adatainak valókat néhány példával szemléltetjük, olyano- regisztrálása, a valódi tartalomjegyzék redu- kat is említve, amelyeknek a szöveges keresésnél kált címközlésének átvétele helyett a bírálat- hoz lapozva az ott található teljesebb cím- nincs ugyan jelentősége, de mégis tanulságosak sor átírása. Ez a legtöbb esetben egybeesett digitalizálási problémaként: a bírált vagy ismertetett könyv bibliográfiai Görg >> György [karakter pótlása] adataival. A cikk szerzője a bírálat írója, az ismertetett mű szerzője viszont a cikk címé- kritikai rovat >> Kritikai rovat [nagybe- nek a része lett, úgy, ahogyan az a folyóirat tű] belsejében az ismertetés szövegénél szere- pelt. Részletezőbb, adatelemekre bontást az H.Sas Judit, Bp.1965.magyar Helikon >> EPA nem kért. H. Sas Judit, Bp. 1965. Magyar Helikon A valódi tartalomjegyzékben: [szóközök, nagybetű] … Bessenyei György válogatott írásai.… A XVII. Század külföldi szakirodalmáról 387 >> A XVIII. század külföldi szakirodalmá- EPA tartalomjegyzékben, a feldolgozás ról [értelemmeghatározó karakter pótlása, után: kisbetű] Tö r ő Györgyi : Bessenyei György váloga- Bibliografie československé hungaristikv tott írásai. Vál., utószó: Vajthó László. Bp, za léta 1966-1968 >> Bibliografie česko­ 1961, Magyar Helikon. 266 l. (Kis Magyar slo­venské hungaristiky za léta 1966–1968 Múzeum 7.) 389 [karakterhelyesbítés] ff A „Szerző” adatkategóriában a nevek adat- Györffy György- Kurcz Ágnes:István ki- elemekre bontása, három mező használatával (a) nem szokványos névelemek: névkiegé- rály emlékezete... >> Györffy György szítők (Dr., ifj. stb.), monogram (B. A.), kö- – Kurcz Ágnes: István király emléke- rülírás (A szerkesztő); zete... [szóközök, nevek szétválasztása (b) családnév, összetett családnév, megkülön-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 301 DUDÁS ANIKÓ

böztető betűt tartalmazó névjelölés (S. Varga; (7) Végső, tanári ellenőrzés Németh G.; Mályuszné Császár) valamint A kurzusok végén összegyűlt több száz, vagy (c) a név keresztnév eleme. A nevek feloldására, egységes kezelésére a akár ezernél is több tétel ellenőrzése erőt próbáló tartalomjegyzék-szintű feldolgozásnál nem feladatnak bizonyult az oktatók számára. volt szükség. Az adatok professzionális cikk- (8) Fájl(ok) továbbítása az EPA útmutatója sze- adatbázisokba történő átvételénél (ilyen pél- dául a MATARKA, HUMANUS) természe- rint ftp vagy e-mail útján tesen autorizálásra lesz szükség, ez a szemé- Ez az oktatók feladata volt. lyek beazonosítását, a rövidítések, egyéb pót- megjelölések feloldását, nevük egységesíté- sét, névváltozataik összerendelését továbbá a Mi készült el? szerzőségi szerepek megjelölését jelenti. Az EPA összesen kétszáznyolc füzet diákok által ff Több szerző esetén fejtörést okozott, milyen készített tartalomjegyzékét konvertálta XML-be. részletességgel kellene egy tartalomjegyzék (Valamivel több készült el, de a végén voltak feldolgozásnál a szerzőket, közreműködő- átfedések.) ket felvenni. A visszakeresési szempontokat, Ebből adatcserét, a webes optimalizálást szem előtt tartva a bővebb regisztráció indokolt, ezért SZTE: 75 füzet (magyar szakosok, nem számítva a könyvtár szakos gyakorlat során több kurzuson a bővebb adatfelvételre tö- végzett digitalizálást), rekedtek. Az EPA nem hozott erre vonatko- zó szabályokat, elfogadta az egyszerűsített PPKE BTK: 83 füzet (bölcsész hallgatók, adatfelvételt is. Az adatok felvételének rész- szociológia) letessége így a beküldött összesítő táblázat- Nyme SEK: 50 füzet (könyvtáros hallga- ban, és az EPA webes tartalomjegyzékében tók). is váltakozó. A 208 füzetben összesen 4769 cikk van. Ez a becslések szerint a feldolgozandó cikkeknek (5) Adatrögzítés valamivel több mint a fele. A diákok kihasználták azt a lehetőséget, hogy 2010 tavaszán az EPA felgyorsította az ItK- az űrlap előző munkamenetét visszahívva az programot. A munkatársak pótolják a hiányzó ismétlődő adatokat (füzetszámozás, URL, ro- digitális oldalakat, lapszámokat, cikkeket, el- vatcím stb.) megtartsák, és csak az újakat írják lenőrzik a már meglévő tartalomjegyzékeket, hi- hozzá. Így kevesebb a hibalehetőség, gyorsabb szen a legnagyobb erőfeszítés ellenére is marad- a bevitel. A cikkenkénti adatsorok táblázatba hatott hiba az átadott jegyzékekben. A diákok az kerültek, cikkenként egy-egy sorba, a cikkek egyes cikkekhez a teljes lapszámokat megnyitó adatelemei pedig adattípusonkénti oszlopokba URL-címeket fűzték hozzá, az akkori tartalom- rendeződtek. szolgáltatási stádiumban a teljes füzeteket kellett letölteni és abban tovább haladva megkeresni (6) Ellenőrzés és önellenőrzés a cikkeket. Az EPA munkatársai hozzáláttak a Az önellenőrzéskor, illetve a diáktárs munká- PDF-füzetek cikkekre szeleteléséhez, majd az jának ellenőrzéséhez a valódi nyomtatott ItK XML tartalomjegyzékeket további metaadatok szám kézbevételét és az azzal való összehason- hozzáadásával validálják és teszik alkalmassá a lítást javasoltuk. Sokszor ugyanis csak ekkor tartalomszolgáltatásra. tűntek fel a betűk, karakterek vagy a lapszerke- Az archivált állomány 109 évfolyamának feldol- zet szintjén szükséges korrigálnivalók (például gozása még folyamatban van. Írásom időpont- a cikk vagy függelék rovat-hovatartozásának jában 1891–2005-ig (az 1903-as év kivételével) megítélése). Páros munkánál a pár ellenőrizte 414 füzet összesen 8611 cikke van XML-ben egymás táblázatát. feldolgozva, ami azt is jelenti, hogy ennyi helyen

302 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE … kellett a korábbi tartalomjegyzékekben rögzített

füzet-szintű internet-hivatkozásokat cikk-szintű

„mélylink”-re cserélni. Ezek az állományok már hu a MATARKA rendelkezésére állnak, a betöltés itk_1891_01_001- folyamatos. 020.pdf Az adatelemek beágyazásánál a könyvtárosok nem minden esetben használták föl a diákok Kacziány onális munkatársak (érthető okokból),41 ha a tar- Géza szabványos metaadatok hozzáadásán kívül egy- szerűbbnek látták a leíró adatok sajátkezű elké- látható tartalomjegyzékekbe ezek az adatsorok 1-20 nem épültek be. Ám van, ahol a diákok prak-

tikumának adat-termését beépítették, így azok újrahasznosulhatnak, és bekerülhetnek a hazai Mire jó mindez a diákoknak? társ-adatbázisokba, szakmai szolgáltatásokba, A diákok közelebbről megismerhettek egy je- elérhetőkké válnak a globális keresőrendsze- lentős, hosszú életű, folyamatosan megjelenő rekből, de akár vissza is kerülhetnek a diákok irodalomtörténeti, irodalomtudományi folyó- tanulóasztalára, a saját számítógépre telepített iratot, és általában közelebbről is szemügyre vagy weben kezelt házi katalogizáló szerkeze- vehették a szakfolyóiratot mint dokumentum- tecskék adat-tartályaiba. típust. Ha ezután a hálózaton belebotlanak egy A tartalomjegyzékekbe beépülő metaadatok tudományos folyóiratcikkbe, nagy valószínű- szemléltetésére a legelső ItK-cikk tartalomszol- séggel felismerik, milyen dokumentummal van gáltatási forrásadatait mutatjuk be XML jelölő- dolguk, és ellenőrizni tudják a cikk forráshelyét, nyelven (Kacziány Géza: A magyar vers-alakok fel tudják becsülni a szolgáltatás tartósságát, a Erdősiig, 1–20): cikk archívumi környezetét. Az egyes lapszám- tak irodalomtörténeti témafelvetésekkel, for- rásközlésekkel és vizsgálódási módszerekkel, megfigyelhették ezek alakulását az idők folya- Irodalomtörténeti Köz- mán – amint arra Császtvay Tünde is utalt a lap lemények századik évfordulóján: 1891. 1. évf. 1. fü- már; […] az ItK-ban való publikálás egyet je- zet lent, szinonimája lett a szakmai megbízható- epa.oszk.hu ságnak s a szakmába való „befogadásnak”, az 00001 A tartalomjegyzékek feldolgozói is érzékelhet- 00014/pdf kérdést érinthettek, mint a kétrétegű digitalizá- lási technológia; a digitalizálással járó filoló- giai, textológiai, szöveggondozási problémák;

Könyvtári Figyelõ 2011/2 303 DUDÁS ANIKÓ a digitális könyvtári és szöveg-feldolgozási kapcsolódó adatbázisok, tartalomszolgáltatások eljárások; a bibliográfiai alapadatok; adatelem- közelebbi megismerése. Gyakorolhatták a kor- szegmentálás; a metaadatok típusai, szerepük az rektúrához szükséges figyelmet és türelmet (5. információ-feldolgozásban és az információke- ábra), megismerhették a globális kereshetőség, resésben; az FRBR-modellbe foglalt entitások és a művek változatainak körét érintő doku- a web-kereső optimalizálás, a webes közzététel, mentumkezelési kérdések (könyvtár szakon); a webes adat-publikálás kiindulópontjait.

Magyar könyvészet 1901—1910. Szerkesztette Parik Géza. A M. T. Akadémia támogatásával kiadja a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete. I—IV. füzet (Aba János—Flammarion Kamill). Budapest, 1915. Legn. 8-r. 320 1. Egy-egy füzet 3 K. 5. ábra Képi és szöveges réteg részlete, a javítandó karakterekkel (ItK 26. évf. (1916) 1. sz., 124.)

5

9. Összefoglalás készséggel fogad más archivált folyóiratok fel- dolgozásához is. A táblázatos adatok konver- tálása nem problémamentes, ezért az oktatók Az EPA-tartalomjegyzékek többszörös feladatot számára megfontolandó valamilyen ingyenes látnak el. Kattintásnyi közelségre hozzák a fel- XML szerkesztő alkalmazása a gyakorlatokhoz. használóhoz a cikkeket, gyorsan áttekinthetővé Az oktatók, diákok természetesen azt vennék a teszik a füzetek elektronikus változatának tar- legszívesebben, ha az EPA bocsáthatna rendel- talmát. A szegmentált, szabványos jelölőnyelvre ültetett adatszerkezet elősegíti a keresőkre való kezésre olyan felületet, amelyen a koordinációt, optimalizálást. Az alkalmazott adatszerkezet adminisztrációt, nyilvántartást és adatbevitelt is többféle formátumba konvertálható, elérhető, le lehetne bonyolítani. lekérdezhető lehet más rendszerek részéről. Az Az Irodalomtörténeti Közlemények tartalom- adatok újrahasznosíthatóak a cikk-szintű adatbá- jegyzéke hamarosan teljessé válik az EPA fe- zisokban, így az ItK tartalomjegyzéke átadható lületén, az adatok továbbáramoltatásával pedig a MATARKA-nak, a HUMANUS-nak, illetve a tartalomjegyzék-tételek átkerülhetnek más alkalmas lehet az adatszüretelésre, akár egy rokon adatbázisokba. A munkálatokkal az álta- önálló irodalomtudományi, irodalomtörténeti lános keresőszolgátatásoknál javul az ItK „lát- bibliográfiai adatbázis forrása is lehet. A teljes hatósága”, s mindezen feltételek együttesen a ItK-repertórium (vagy adatbázis) elkészültéig könnyebb és közvetlenebb hozzáférést, a kor- annak hiányát némileg pótolja az EPA tartalom- szerű webes környezetben végezhető kutatha- jegyzéke és a származékos vagy párhuzamos tóságot segítik. Az egyetemi kurzusokon folyó adatbázisok, a nyers adatok pedig felhasznál- metaadat-kultúrát felélesztő törekvés ennek hatók a teljes tartalommutató elkészítéséhez és fényében nyerhet teljesebb értelmet és további az ellenőrző munkákhoz. ösztönzést hasonló alternatív oktatási és feldol- Az EPA szerkesztőitől tudjuk, hogy további gozási módszer vállalásához. egyetemi együttműködést az EPA a jövőben is

304 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

XXXVI. A magyar irodalomtörténet egyes kor- Függelék szakai A. Őskor. Középkor. Humanizmus Az Irodalomtörténeti Közlemények írói és írásai B. XVI. század 1891−1948. Összeállította Galambos Ferenc. 195? C. XVII. század Kézirat, OSZK kézirattári növedéknapló 1960., OSZK D. XVIII. század Hírlaptár E. XIX. század Az Irodalomtörténeti Közlemények írói. 2−79 F. XX. század Az Irodalomtörténeti Közlemények írásai. 81−317 I. Bibliográfia XXXVII. Magyarországi idegennyelvű irodalmak II. Írás-, nyomda-, és könyvtörténet. Könyv- története tártan. Könyvkiadás, könyvkereskede- XXXVIII. Irodalmi emlékkönyvek lem XXXIX. Egyes írók (176–310. old.) III. Lexica XL. Külföldi irodalom IV. Irodalomfilozófia és irodalompszicholó- XLI. Vegyes könyvismertetések gia XLII. Vegyesek V. Esztétika VI. Kritika VII. Nyelvészet VIII. Stílus Jegyzetek IX. Verstan X. Műfajok 1. EPA felhívás és útmutató http://epa.oszk.hu/00000/00001/ A. Verses műfajok temp/utmutato.pdf ; http://epa.oszk.hu/00000/00001/temp/ B. Prózai műfajok C. Drámai műfajok utmutato.html (2010. szeptember 12.). Az adatbázisokról közölt számszerű adatok, hacsak nincs külön lekérdezési XI. Egyes témák a magyar irodalomban XII. Forráskutatás idő megadva, 2010. augusztus 14-ei állapot szerint szere- XIII. Szövegkritika pelnek. XIV. Magyar írók egymásrahatása, kapcso- 2. Vö. Kereshető hasonmások az Arcanum Kiadónál, honlapja: latai, barátsága http://www.arcanum.hu/letoltesek/KerHas.pdf. XV. Magyar irodalom idegen nyelven XVI. Külföldi hatások a magyar irodalom- 3. Az EPÁ-nál folyó munkálatokról Moldován István és Csáki ban Zoltán nyújtott kimerítő tájékoztatást, melyet a cikk további XVII. Magyar hatások és vonatkozások a kül- részeiben is felhasználtam. Közreműködésükért ezúton is földi irodalmakban szeretnék köszönetet mondani. XVIII. Műfordítás a magyar irodalomban XIX. Irodalmi topográfia 4. Komlovszki Tibor szerkesztői tevékenységéről bővebben ld. XX. Irodalmi ikonográfia Kulcsár Péter: Komlovszki Tibor (1929–1996) = ItK, 100. évf. XXI. Folyóiratok 1996. 5/6. sz. 754–756. p. XXII. Sajtó XXIII. Irodalmi társaságok. Akadémia 5. Az ItK-ról lásd a lap honlapjának információit http://www.itk. XXIV. Dramaturgia iti.mta.hu/, az Új Magyar Irodalmi Lexikon (Bp. :Akad. K., XXV. Színészettörténet 1994) vonatkozó szócikkét és a jelen cikkben felhasznált XXVI. Irodalmi alapítványok és pályázatok hivatkozott szakirodalmat. XXVII. Irodalmi viták XXVIII. Az írók gazdasági és jogi helyzete. Cen- 6. Császtvay Tünde közlése alapján; Császtvay Tünde: 100 zúra éves az ItK = Helikon, 1992. 1. sz. 149. p. XXIX. Irodalom és pedagógia XXX. Irodalom és vallás 7. Ötven esztendő = ItK, 51. évf. 1941. 4. sz. 332. p. XXXI. Irodalom és politika 8. A külön kiadványként megjelentetett, egy-egy év irodalomtu- XXXII. Irodalom és zene. Irodalom és képző- dományi termését magukban foglaló füzetek az 1932–1944 művészet XXXIII. Irodalom és egyéb tudományok tárgyévek ItK-ban leközölt anyagát tartalmazzák. Lásd hozzá: XXXIV. Az irodalomtörténetírás elmélete és tör- A … év irodalomtörténeti munkássága. Összeáll. Kozocsa ténete Sándor. Az 1939-es tárgyévig: Budapest : Irodalmi és Nyom- XXXV. Általános magyar irodalomtörténet dai R.T. (Irodalomtörténeti füzetek. Szerkeszti Császár Elem-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 305 DUDÁS ANIKÓ

ér, kiadja a Magyar Irodalomtörténeti Intézet). Az 1939–1944 Ervin Könyvtár 1961-től kartoték formájában készülő kurrens tárgyévek füzetei 1941-től az OSzK közreadásában jelentek válogatott irodalmi bibliográfiája is adatbázisba került és épült meg, a Szakkönyvészeti dolgozatok az Országos Széchényi tovább. E folyamatok az elektronikus szakbibliográfia létre- Könyvtárból c. sorozat keretében. Az előzményekről lásd jöttének reményét keltették, eszerint az 1995 utáni időszak még A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája követését az elektronikus adatbázisoknak kellett volna lefed- sorozat nyitó kötetének bevezetőjét (Szerk. Lichtmann Tamás niük. Cikkünk adatbázisokra vonatkozó részleteiből azonban és Németh S. Katalin. 1976. Budapest : OSzK, 1979. p. 3–4. látható, hogy a feladat teljesülése messze elmarad mind az p.) akadémiai bibliográfia támasztotta igényektől, mind a kur- rens bibliográfia által betöltött szereptől. Részmegoldások 9. Az irodalomtörténeti bibliográfiák kötet-sorozata Kozocsa születtek, s továbbra is csak reményeink lehetnek a korszerű Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája évenkénti kötetei- adatcserére épülő, a tudományos kutatási igényeket szem vel folytatódik az 1945–1965 időszakról (kiadás ideje1950– előtt tartó hazai, az irodalomtudományi és irodalomtörténeti 1978 között, a továbbiakban a megjelenés éve zárójelben), részterületeket önálló bibliográfiaként is bemutatni képes Kozocsa ezekben megtartja az ItK-nál használt beosztást. Az OSZK-ban készültek a következő, az 1975-ig terjedő idő- speciális adatbázis kialakítására. szakot lefedő retrospektív bibliográfiák, A magyar irodalom 10. Az ItK szerkesztőségi programnyilatkozata, http://www.itk.iti. és irodalomtudomány bibliográfiája időszaki kiadvány (ISSN mta.hu/szerkprog.htm 0134-1464) keretében az 1966–1970 (1996) és 1971–1975 11. Ötven esztendő = ItK, 51. évf. 1941. 4. sz. 329. p. (1989) időszakokat kumulálva, Pajkossy György szerkesz- tésében. Az MTA Irodalomtudományi Intézetében készülő, 12. Vö. uo. 332−333. p. 1972-től megjelenő korszakbibliográfia, irodalomtörténeti 13. Uo. 334. p. korszakonkénti kötetekbe rendezve, az előző bibliográfiák anyagát is magában foglalja: A magyar irodalomtörténet 14. Németh G. Béla: A hetvenötesztendős ItK = ItK, 76. évf. 1972. bibliográfiája, [I–VIII.; IX.]. Szerk. Vargha Kálmán, Kókay 2. sz. 265–272. p.p.http://epa.oszk.hu/00000/00001/00276/ György, V. Windisch Éva, kötetek: 1772-ig (1972); 1772–1849 pdf/itk00001_1972_02_265-272.pdf (1975); 1849–1905 (I. Általános rész, Személyi rész I., 1990; ua.: Németh G. Béla: A rendszeres irodalomtörténeti munka II. Személyi rész II., 1997); 1905–1945 (Személyi rész I., első hazai folyóirata. In: Uő.: Létharc és nemzetiség : iroda- 1982; Személyi rész II., 1989); 1905–1970 (Általános rész, lom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. : Magvető, 1997); 1945–1970 (Személyi rész, 1991). Az első nyolc kötet 1976. (Elvek és utak), 391−413. p. 1970-ig bezárólag veszi számba korszakonkénti bontásban 15. Németh G. Béla: Az Irodalomtörténeti Közlemények száz a magyar irodalomtörténeti és irodalomtudományi szakiro- éve = ItK, 56. évf. 1991. 5−6. sz. 579. p. dalmat. A IX. kötet húsz évet kihagyva 1991–1995 közötti időszakról veszi számba, most már korszak-bontás nélkül 16. Uo. 587. p. a közleményeket (Általános rész, Személyi rész, 2007), 17. Szerzői betűrend, http://itk.iti.mta.hu/szerzord.htm személyi mutatója is korszakolás nélküli egyetlen egyesített lista. Ezzel az OSZK-nál az 1976–1990-ig terjedő évenkénti 18. Egy negyedik változat: Az ItK-ban az 1962−1976 között közölt időköröket bemutató kurrens bibliográfiához hasonlít, illetve Magyar irodalomtörténetírás című évenkénti új szakirodalmi annak folytatásaként is tekinthető. Időközben ugyanis az áttekintések mutatója beépült az ItK éves összesített tarta- OSZK-nál a már említett periodikumban folytatódott a kurrens lomjegyzékének mutatójába. Lásd hozzá: V. Kovács Sándor bibliográfia megjelentetése: A magyar irodalom és irodalom- bevezetőjét a bibliográfiai rovat elé = ItK 67. évf. (1963) 5. tudomány bibliográfiája időszaki kiadvány 1976-os tárgyévvel sz., 645−655. p. (1979) indult, és 1990-nel zárult le (2000). Megjelenésében a 19. A kérdésről: David J. Bown – Richard Boulderstone: The Kozocsa-rendszer szerinti időszakos bibliográfia elveit követi, Impact of Electronic Publishing : the Future for Publishers anyagában és szakrendi tagolásában pedig szorosan fűződik and Librarians. München : Saur, 2008. 144–145. p. az akadémiai szakbibliográfiához. A nyomtatott kötetek tehát 1995-ig követik a magyar vonatkozású irodalomtudomány 20. A Cool URI technológia bevezetéséről a magyar nemzeti szakirodalmát. Időközben, könyvtári kezdeményezések so- könyvtár katalógusrendszerébe: Horváth Ádám: OSzK a rán elektronikus adatbázisok alakultak ki (a Magyar Nemzeti szemantikus vilaghálón. KATALIST [levelezőlista], 2010. Bibliográfia mellékletéből, a Magyar Folyóiratok Repertóriu- június 16. p.https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010- mából alakult ki adatbázisban az Időszaki Kiadványok Re- June/021063.html; Szemantikus web, In: OSZK wiki, 2010. pertóriuma (IKER, lásd még a későbbiekben); illetve a Szabó június 16., http://nektar.oszk.hu/wiki/Szemantikus_web

306 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A METAADAT-KULTÚRA ÉLETRE KELTÉSE …

21. Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája,http://database. oszk.hu/humanus/folyoiratlista.html fszek.hu:2007/irodopt/irod0402.htm?v=irod&a=start&a1= 31. Vö. Magyar Tudomány, 171. évf. 2010. 2. sz. Melléklet: 22. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár WebOpac-jának CCL Követelmények a Magyar Tudományos Akadémia doktora kereséshez nyújtott segítségét ezúton is köszönöm Téchy cím odaítéléséhez. Nyelvtudomány, 12–14. p. Internetről: Tündének, a Tájékoztató Osztály vezetőjének. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tu- 23. Az EPA tükörszerverei: Magyarország, NIIF hálózatáról http:// dományos címre történő pályázat benyújtásához. Nyelv- és epa.niif.hu/ ; Ukrajna, Kárpátalja: http://www.epa.uz.ua/ . Lá- Irodalomtudományok Osztálya, MTA honlap, http://www.mta. tássérültek számára: http://epa.oszk.hu/new_index.phtml; hu/index.php?id=3728 http://epa.niif.hu/new_index.phtml; http://www.efolyoirat. 32. Vö. Európai Tudományos Alap (European Science uz.ua/ . Foundation, ESF) [honlap] http://www.esf.org/research- 24. Vö. Beszámoló a MATARKA Egyesület 2009. évi tevé- areas/humanities/erih-european-reference-index-for-the- kenységéről (2010. január 26.), MATARKA honlap, http:// humanities/erih-initial-lists.html www.matarka.hu/other/doks/MATARKA_Egyesulet_ 33. Az ERIH jegyzék bővítése, felülvizsgálata folyamatban van, beszamolo_2009.doc várhatóan 2010 végén kerül sor a frissítésére.

25. Burmeiszter Erzsébet, a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levél- 34. Magyar Tudományos Művek Tára, honlapja: http://www.mtmt. tár, Múzeum főigazgatójának szíves tájékoztatása hu/

26 Forrás: MATARKA. Statisztikák. Választott folyóirat jellemző 35. WorldCat, http://www.worldcat.org/ adatai. A lekérdezés időpontja: 2010. aug. 14. http://www. matarka.hu/other/stat.php 36. Karlsruher Virtueller Katalog, http://www.ubka.uni-karlsruhe. de/kvk.html 27. A kérdés minden könyvtári, bibliográfiai és egyéb tar- talomszolgáltató adatbázis vonatkozásában időszerű, 37. Elektronische Zeitschriftenbibliothek, http://ezb.uni- szakirodalmából itt csak a következő cikket említjük: Alan regensburg.de/ Dawson: Optimising publications for Google users = Inter- 38. Forrás: MLA International Bibliography, MTA Könyvtára, net Reference Services Quarterly, vol. 10. 2005. no. ¾. p. 2010. augusztus 24-én lekérdezett adatok szerint. 177–194. 39. Google Scholar, http://scholar.google.com 28. Zotero, honlapja: www.zotero.org 40. EPA útmutató, http://epa.oszk.hu/00000/00001/temp/ 29. Lásd hozzá: Tamás Kincső – Vasbányai Ferenc: HUMÁNUS utmutato.html – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 17. évf. (2008) 2. sz., 32–34. 41. Az ilyenkor felmerülő kérdés, hogyan érdemes eljárni. Meg- p. éri-e a katalogizálónak, metaadat-kezelőnek egyenként el- lenőrizni a bibliográfiai leírásokat, vagy egyszerűbb mindent 30. Tamás Kincső, a Humántudományi Bibliográfiai Osztály elölről kezdeni, és újrakatalogizálni. osztályvezetője szíves tájékoztatása; ld. még a HUMANUS honlapján a konzorciumi adatgazda információit: http://www. 42.. Császtvay, i. m. 150. p.

Új PIM OPAC

2011. június elején megújult a Petôfi Irodalmi Múzeum (PIM) online katalógusa. Ezentúl közös felületen kereshetôk a PIM gyûjteményi katalógusainak elektronikusan elérhetô állománya és az Irodalmi Adattár adatbázisai. Az új szolgáltatás sokoldalú keresést tesz lehetôvé az öt gyûjteményben, irodalmi topográfiában, a bibliográfiákban és több százezer névrekordban. (Katalist, 2011. jún. 16. Bánki Zsolt híre alapján)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 307 Elindult a Márai-program

2011 áprilisában, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon megerôsítették, hogy a könyvkul- túra támogatására létrehozott Márai-program végre elindult. A program keretében körülbelül hatszáz magyarországi és néhány határon túli könyvtár juthat kedvezményesen szépirodalmi és szakirodalmi mûvekhez. (A kiadók rendezvények szervezésére is kapnak támogatást, az alkotók számára pedig ösztöndíjakat írnak ki.) A könyvtárak kedvezményes könyvvásárlására ebben a ciklusban 400 millió forint áll rendel- kezésre. Az ötszáz címet tartalmazó könyvlistát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két ideiglenes kollégiuma állította össze és június másodikán hozta nyilvánosságra. A bizottság tagjai a 273 könyvkiadó által kínált, csaknem nyolcezres listából választották ki a támogatandó mûveket. A könyvek egyik fele szépirodalom (valamint gyermek és ifjúsági irodalom), másik fele pedig tényirodalom. A lista megtekinthetô, illetve letölthetô az NKA honlapjáról: http://www2.nka.hu/ pages/marai/m_list/marai_iik_list.pdf) 5

Megújult az Országos Széchényi Könyvtár honlapja

Június közepére megújult az OSZK honlapja (http://www.oszk.hu), de elérhetô a régi honlap is (http://regi.oszk.hu/indedx.htm). A szerkesztôk olyan Drupal-rendszerû, felhasználóbarát portál kialakítására törekedtek, amely a keresett szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. Az olvasó elsôsorban funkcionális ismertetést kap a könyvtárról, és ehhez igazították a menüpontokat is. Az oldalak jól áttekinthetôk és könnyû a navigáció is. Oldaltérkép, „vakbarát” változat, eseménynaptár, képgaléria segíti a használatot. A régi honlap erényeit megtartva, megmaradt a közvetlen belé- pés az OSZK katalógusaihoz és adatbázisaihoz, a címoldalról elérhetôk az OSZK web2.0-s szolgáltatásai (OSZK blog, Twitter, a Nemzet Könyvtára közösségi oldal) is. (http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/06/11/megujult_az_orszagos_ szechenyi_konyvtar_honlapja alapján) 5

Konferencia az Europeana Linked Data Pilot projektről

Az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana 2008-ban indult az Európai Unió anyagi támogatásával, azzal a céllal, hogy a nagy európai közgyûjtemények (könyvtárak, múzeumok) anyagát – könyveket, idôszaki kiadványokat, festményeket, filmeket, fényképeket, hangfelvétele- ket – digitalizálva minél szélesebb kör számára tegye hozzáférhetôvé. A virtuális könyvtár a tagállamokban folyó folyamatos digitálizálás útján gyarapodik. A digitalizált objektumokhoz a legújabb szabványoknak megfelelô metadatokat rendelnek a tagintézmények. Az adatbázisba tehát a leíró metaadatok, a technikai metaadatok és egyéb adatok kerülnek, és egy link mutat az eredeti digitalizált dokumentumra, amely az adatgazda intézménynél található. Az Europeana állományának további bôvítését segíti a 2011 júniusában az OSZK-ban zajló konferencia, melynek célja az európai kulturális intézmények tájékoztatása a Linked Heritage (Közös Örökség) kezdeményezésrôl, amelyet az Európai Bizottság a CIP – ICT Policy Support Program keretében támogat. (http://www.europeana.eu).

308 Könyvtári Figyelõ 2011/2 FerSML szurkolói avatárok a könyvtárban

BÁTFAI Norbert – BÁTFAI Mária Erika

Bevezetés

A FerSML labdarúgás szimulációs platform tári funkciójú rendszerekkel mutatott analógiája szurkolói avatárja kicsi XML dokumentum, indokolja, hogy a szurkolói avatár adatbázis ter- melyből automatikusan nyerhetünk ki olyan vezésénél megvizsgáljuk a tételek kezelésének információkat, melyek összessége bibliográfiai azon irányait, amelyeket a könyvtárak az elmúlt tételnek tekinthető. Felmerül a kérdés, hogy a évtizedtől napjainkig kifejlesztettek és használ- bibliográfiai adatokból ki/mi építse fel a bib- nak a saját céljaikra. Megpróbálunk tovább is liográfiai rekordokat. Az egész rendszer meg- lépni azzal, hogy a szurkolói avatárokat össze- szervezésének szintjén pedig az az alapkérdés kapcsolt nyílt adatokként (linked open data) a merül fel, mint ami a hivatkozáskezelő szoftve- szemantikus világháló részévé tesszük. rek egyik alapvető megkülönböztetője: centra- A szurkolói avatár adatbázis egy közösségi erő- lizált vagy elosztott legyen? Leegyszerűsítve: a forrás-megosztás alapú kezdeményezés, ezért a bibliográfiai tételek érdemi kezelése egy távoli, választott forma különösen nagymértékben be- központosított gépen vagy a helyi gépen törté- folyásolhatja erőfeszítéseink sikerét. Konkrétan, nik-e. Előbbi hivatkozáskezelő szoftverre példa hogy a labdarúgást szerető és értő szurkolók a CiteULike vagy a RefWorks, utóbbira a JabRef körében fel tud-e épülni valóban az általunk el- vagy a Zotero [12]. Elképzelésünknek a könyv- képzelt szurkolói rendszer.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 309 BÁTFAI NORBERT – BÁTFAI MÁRIA ERIKA Háttér: a labdarúgáshoz kapcsolódó A FerSML projekt társadalmi beágyazottságát és a közösségépítést a magyar érdeklődők körében munkák [7, 8] a blogok karbantartásával tervezzük meg- oldani, ahol népszerűsítő formában ismertetjük A könyvtáros és az informatikus szempontjából kutatásaink legfrissebb eredményeit is. Jól mu- a FerSML (Footballer and Football Simulation tatja ezt a [9] közleményben közölt eredmény és Markup Language, Labdarúgó és Labdarúgás a [8] blog kapcsolódó posztjainak kapcsolata. Szimulációs Jelölőnyelv) egy Relax NG kom- pakt szintaxist [10] használó új XML nyelv, Hasonló, a labdarúgáshoz nem kap- amivel leírjuk a futball csapatokat. A leírás célja, csolható munkák hogy ezek az állományok olyan információkat tároljanak, amikkel a FerSML platform továb- A digitális könyvtárak és a szemantikus web bi része, a szimulációs szoftver sikerrel tudja a kapcsolata fejlődő kutatási terület [20, 21, 22, valódi futballmérkőzéseket szimulálni. A mi ter- 23]. A szurkolói avatárok kapcsán általunk fel- minológiánkban ezek a leírások, azaz a szóban vetett irányok egyikével, a szemantikus webbel forgó XML állományok az avatárok. Elképzelé- kapcsolatos erőfeszítéseinkkel teljesen rokon sünket egy korábbi publikációnkban[1] vezettük munka olvasható [19]. be. A szimulációk sikeressége alatt az értendő, hogy a szimulált és a valóságos mérkőzéseken a különböző megfigyelt jellemzők (például egy Eredmények tornán a lőtt összes gólok száma) eloszlásai- nak egyezéséről szóló nullhipotézist nem kell A szurkolói avatár adatbázis megszervezésére elvetnünk [2, 3]. A vázolt FerSML platform (a több megoldási lehetőség kínálkozik, tekintsük kölcsönösen együtt fejlődő a jelölőnyelv és szi- ezek közül néhányat abból a szempontból, hogy mulációs szoftver) a GNU Általános Nyilvános elkülönül-e a szurkolói avatárok funkcionális Engedélye (GNU GPL v3) alatt fejlesztett nyílt (azaz szimulációbeli) és bibliográfiai feldolgo- forráskód alapú kezdeményezés [4, 5]. zása. A felmerülő néhány tipikus esetet előbb Tegyük fel, hogy a hazai csapat szurkolói nagy vonalakban, majd részleteiben és egymásra avatárjai rendelkezésre állnak, de nincsenek ható kölcsönhatásaikban vizsgáljuk meg a kö- meg a vendégcsapat avatárjai. Erre a problémá- vetkező pontokban. ra adnak egyfajta közösségi választ a szurkolói A. Gyümölcsöző lehet az avatárok bibliográfi- avatárok, amelyről egy korábbi publikációnkban ai kezelését összekötni funkcionális, azaz a írtunk [6]. A következő néhány link szurkolói szimulációban történő felhasználásukkal. Ez avatár állományokra mutat be: konkrétan azt jelenti, hogy magába a szimu- http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Debrecen_ lációs programba építünk be valamilyen, az Basel/FerSML.Basel.avatar.xml avatárból történő konverziót, aminek a kime- http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Debrecen_ nete lehet például egy COinS (ContextObject Basel/FerSML.Debrecen.avatar.xml in SPAN) [11] alapú XHTML, vagy MODS http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Basel_Deb- XML, vagy akár egyszerűen BibTeX. Továb- recen_kezdo/FerSML.Debrecen.avatar.xml bá megkönnyíti helyzetünket, hogy az avatár http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Basel_Deb- állományok maguk is XML dokumentumok, recen_kezdo2/FerSML.Debrecen.avatar.xml így tetszőleges konverziót tudunk kis munka- http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Basel_Deb- befektetéssel, az XSLT transzformáció meg- recen_kezdo3/FerSML.Debrecen.avatar.xml adásával, akár még magából a szimulációs http://www.inf.unideb.hu/~nbatfai/Debrecen_ Java program (hu.javacska.)xml csomagjából Lovech/FerSML.Lovech.avatar.xml is elvégezni. Miért gyümölcsöző ez a szem-

310 Könyvtári Figyelõ 2011/2 FERSML SZURKOLÓI AVATÁROK A KÖNYVTÁRBAN

lélet? Mert az avatár-fejlesztő magának építi Tankönyvtár (http://www.tankonyvtar.hu) vagy fel az adatbázisát, amit biztosan sikerrel tud éppen a YouTube videó-megosztó portál. felhasználni a további szurkolói avatárjai el- készítésében, illetve a eredményei publikálá- sában. B. Ennek ellenkezője az az eset, amikor a szur- kolói avatárok funkcionális és bibliográfiai feldolgozása elkülönül. Ez sokkal inkább egy centralizált feldolgozási irányt jelent. C. Az is elképzelhető, hogy az avatár-fejlesztők munkájának támogatásához egy külön kliens programot fejlesztünk ki, amit az avatárok építésére és egyben bibliográfiai kezelésük- re specializálunk. Ez az A.) esettel rokon, különbség, hogy a funkcionális használattól, azaz a szimulációtól elkülönül. D. Továbbá az is felmerült, hogy a szurkolói avatárokat, mint nyílt adathalmazokat (open data set) a szemantikus világháló részévé te- gyük. Ezt az A.) és a C.) esetekkel is kombi- nálhatjuk. Az A.) eset egy tipikusan elosztott rendszert vetít előre, ahol az avatárokat készítő, kezelő avatár-fejlesztő, aki tipikusan nem rendelkezik könyvtáros ismeretekkel, saját bibliográfiáját vagy adatbázisát építheti fel. Ebben az esetben végeztünk néhány bevezető mérést: az 1. ábra mutatta szimulációs szoftver felületén a bemenő avatárok megadása mellett feltüntettünk egy „Z” (mint Zotero) betűvel címkézett opcionális vá- lasztási lehetőséget. Ezt kiválasztva a validálás 1. ábra után a program a szóban forgó avatárhoz elké- A Zoteróba tölteni kívánt szurkolói avatárok szít egy egyszerű XHTML állományt, amibe kiválasztása. befűzi az avatárból készített CoinS tagot, s ezt automatikusan betölti a böngészőbe, ahonnan A B.) eset is nagy további mozgásteret enged. a CoinS tagon keresztül az avatár bibliográfi- Vegyünk itt is egy izometrikus esetet! A Deb- ai adatai a Zoteróba tölthetőek. Ez látható a 2. receni Egyetemen tipikusan keletkezni fognak ábrán. A belinkelt, tipikusan távoli avatár állo- szurkolói avatárok, hiszen egyrészt ez a fejlesz- mány egy további kattintással a Zoteróba, azaz tők munkahelye, másrészt hallgatókat vonunk be a helyi gépre is tölthető, ennek az újonnan létre- a szurkolói avatárok készítésébe, például nyá- jött bibliográfia bejegyzésnek a mellékleteként. ri ösztöndíjprogram keretében. Adódik, hogy Megjegyezhetjük, hogy a CoinS alapú megoldás könyvtáros írja le ezeket a helyi ILS rendszer- helyett választhatnánk a talán még egyszerűbb ben, de az sem elképzelhetetlen, hogy bekerül- beágyazott RDF alkalmazását is, így jár el pél- jenek az egyetem DSpace alapú elektronikus dául a Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális archívumába.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 311 BÁTFAI NORBERT – BÁTFAI MÁRIA ERIKA

2. ábra A Bajnokok Ligája selejtezőkörében a Lokit legyőző FC Basel szurkolói avatárjának (pontosabban bibliográfiai tételének, majd avatárjának) betöltése a Zoteróba.

Érdemes-e, kell-e ehhez egy integrált könyvtá- a bibliográfia adatokat. Másrészről azért nem, ri rendszer? A válasz nem. Egyrészt ezért nem, mert az avatárokat be is kell gyűjteni, mielőtt a mert a szurkolói avatárok kezelésekor egy ILS 856-os mezők halott linkeket tartalmaznának. alapvetően nem használható ki, hiszen nincs E két ok miatt vagy a Zotero vagy egy DSpace kölcsönzés, gyarapítás, folyóiratok; alapvetően alapú elektronikus archívum lenne a megfelelő a humán leírás is felesleges emberi erőforrás- választás. Viszont mivel a besorolási adatokat pazarlás, mivel maguk az avatárok tartalmazzák mindenképpen érdemes egységesíteni, a teljes

312 Könyvtári Figyelõ 2011/2 FERSML SZURKOLÓI AVATÁROK A KÖNYVTÁRBAN automatizálás sem üdvös, különben a visszake- Kétségkívül a D.) eset tartalmazza a legizgalma- reshetőség komoly kihívássá válik. sabb felvetéseket. Hiszen adott a lehetőség, hogy A C.) eset izgalmas alternatíva. Egyrészt mert a szurkolói avatárokat összekapcsolt adatokként az átlagos szurkolótól nagyon távol állhat, hogy (linked data) a weben publikáljuk. Mivel nem „kedvenc szövegszerkesztőjével” a Relax NG nagy munkával le tudjuk automatikusan gene- kompakt szintaxisával megadott nyelvtan sze- rálni a szurkolói avatárokból a szükséges RDF rint érvényes szurkolói avatárt (XML állományt) (Resource Description Framework) XML (vagy állít össze. Másrészt ez a célkliens egyben fájl- akár N3 vagy Turtle) állományokat. Ebben az megosztó funkciókkal is ellátható (p2p jellegű irányban is végeztünk néhány bevezető mérést. megosztásra gondoljunk). Az előbbi felvetés Az 1. táblázatban a 2010-es világbajnokság Spa- konkrétan azt jelenti, hogy a szurkoló csak a nyol nemzeti tizenegyét jellemző avatár fájljából megfigyeléseit adja meg és a kliens program próbaképpen készített RDF XML állomány rész- készíti, validálja a szurkolói avatárokat. Utóbbi letét mutatjuk meg. A bibliográfiai jellemzéshez pedig, hogy az elkészített avatár automatikusan Dublin Core [13], a személyek leírásához FOAF meg is osztható a közösséggel. Ez egy tipikusan [14] formát alkalmaztunk, miközben ODP [15] elosztott rendszer lehet. kategóriákat is használtunk.

1. táblázat A 2010-es világbajnokság Spanyol nemzeti tizenegyét jellemző avatár fájljából próbaképpen készített RDF XML állomány eleje.

Spain 2010 World Cup supporter avatar Spanyol labdarúgó válogatott http://footballerml.sourceforge.net/supporter_avatars/.../...-ESP.xml nb

Könyvtári Figyelõ 2011/2 313 BÁTFAI NORBERT – BÁTFAI MÁRIA ERIKA

Ez a 2010-es VB játszó spanyol csapat avatárja. Példaként raktam össze, hogy segítse a leendő avatár fejlesztők első próbálkozásait. 2010-07-17 Supporter Avatar Database GNU General Public License 6 0.6 0.1

A (továbbiakban kialakítandó) RDF formába ni játékosokat keresi meg. (Jobban átgondolt konvertált állományokat a Jena [17] segítségé- FerSML RDF konverzió után az ilyen lekérde- vel könnyedén N3 formába másolhatjuk, amit zések nem lesznek indokolatlanul bonyolultak, már bemenetül tudunk felkínálni a telepített de jelen fázisban nem iteráltuk ennek a konverzi- Joseki [18] szervernek. A 2. táblázat egy olyan ónak a meghatározását. Az első, példaképpen az SPARQL (SPARQL Protocol and RDF Query 1. táblázatban mutatott RDF alapján dolgoztunk Language) lekérdezést mutat, amely a 10 szá- mechanikusan.) zaléknál erősebb támadójátékot mutató egyé-

2. táblázat A bevezető mérés során kiadott egyik példa SPARQL lekérdezés. PREFIX sa: http://footballerml.sourceforge.net/sa/ PREFIX dc: http://purl.org/dc/elements/1.1/ PREFIX foaf: http://xmlns.com/foaf/0.1/ PREFIX rdf: http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# PREFIX rdfs: http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema# SELECT ?Mezszám ?Játékos ?Valség ?Fejlesztő WHERE { ?j sa:shutting_goal ?Valség . ?j sa:footballer_avatar ?Játékos . ?Játékos rdf:value ?Mezszám . ?csapat ?k ?bag . ?bag rdfs:member ?j . ?a sa:avatars ?csapat . ?a dc:creator ?f . ?f foaf:mbox ?Fejlesztő . FILTER (?Valség > „0.1”) }

314 Könyvtári Figyelõ 2011/2 FERSML SZURKOLÓI AVATÁROK A KÖNYVTÁRBAN

A 3. táblázatban látható, hogy a lekérdezés gyakoriságot és az avatár-fejlesztő email címét eredményeképpen a játékosok mezszámát, ma- nyomtattuk ki. gát a játékost, a támadójátékát jellemző relatív 3. táblázat A példa SPARQL lekérdezés eredménye. Mezszám Játékos Valség Fejlesztő

13 http://dbpedia.org/page/Alexander_Frei 0.2 mailto:[email protected]

6 http://dbpedia.org/page/Andrés_Iniesta 0.6 mailto:[email protected]

8 http://dbpedia.org/page/Nigel_de_Jong 1.0 mailto:[email protected]

Értékelés Irodalom

Jelen munkánkban összegeztük azokat az el- 1. Bátfai, Norbert: Footballer and Football Simulation Markup képzeléseinket, melyek alapján elkezdjük majd Language and related Simulation Software Development. = a szurkolói avatárok kapcsán a közösségépí- Journal of Computer Science and Control Systems, vol. 3. tést. Reméljük, ehhez ez a munka is hozzájárul, 2010. no. 1. pp. 13–18. egyrészt a téma népszerűsítésével, másrészt a 2. Bátfai Norbert: Bevezető számítások a labdarúgás szimu- szurkolói avatárok jövője szempontjából gyü- lációs jelölőnyelv kialakításához. = Híradástechnika, 65. évf. mölcsözni képes szakmai kapcsolatok kialakí- 2010. 5–6 sz. 16–20. p. tásának megkezdésével. 3. Bátfai, Norbert. (2010) The Socceral Force, ArXiv e-prints, Most azon dolgozunk, hogy az I., azaz a Debre- 2010., http://arxiv.org/abs/1004.2003 cent tartalmazó csoport mérkőzéseinek leírásá- 4. Bátfai, Norbert. (2010) Football(er) Simulation Markup val a futballt értők és szeretők be tudjanak kap- Language, The project page, https://sourceforge.net/projects/ csolódni a szurkolói avatárok készítésébe. Ezt footballerml/ támogatandó, egy webes felületet kínálunk majd 5. Bátfai, Norbert (2010): Footballer and Football Simulation fel, ahol a szurkolók egy egyszerű táblázatos for- Markup Language and related Software, The project web- mában adhatják meg megfigyeléseiket, melyek- page, http://footballerml.sourceforge.net/ ből elkészítjük a FerSML XML és RDF állomá- nyokat. További terv, hogy az RDF formátumba 6. Bátfai, Norbert – Bátfai, Erika: (2010) Distributed Supporter Avatar Database In World Football, submitted. konvertált adatokat a nálunk futó Joseki szerver SPARQL végpontján keresztül is elérhetővé tes�- 7. Bátfai Norbert (2010): Labdarúgás szimulációk a gyakor- szük [16], amivel a szurkolói avatárok a szeman- latban, blog, http://fersml.blog.hu/ tikus web szerves részévé válhatnak. 8. Bátfai Norbert (2010): Nemzeti Szurkolói Avatár Adatbázis,

5

Köszönetnyilvánítás

A publikáció elkészítését részben a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt részben az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 315 BÁTFAI NORBERT – BÁTFAI MÁRIA ERIKA

blog, http://nsza.blog.hu/ 19. Malmsten, Martin (2008), Making a library catalogue part of the semantic web, DCMI ’08. In: Proceedings of the 2008 9. BÁTFAI Norbert – BÁTFAI Erika (2010) Nemzeti labdarúgó baj- International Conference on Dublin Core and Metadata nokságok összehasonlító vizsgálata. [megjelenés alatt] Applications, pp. 146–152., http://dcpapers.dublincore.org/ 10. RELAX NG Compact Syntax Tutorial, (2003) http://www. ojs/pubs/article/download/927/923 relaxng.org/compact-tutorial-20030326.html 20. Burke, Mary (2009), The semantic web and the digital 11. OpenURL COinS: A Convention to Embed Bibliographic library. = Aslib Proceedings: New Information Perspectives, Metadata in HTML, (2005) http://ocoins.info/ pp. 316–322, DOI: 10.1108/00012530910959844, 21. Hunter, Jane –Choudhury, Sharmin (2004), A semi- 12. Zotero, http://www.zotero.org/ automated digital preservation system based on semantic 13. The Dublin Core Metadata Element Set (2007), http://www. web services, JCDL ’04. In: Proceedings of the 4th ACM/ ietf.org/rfc/rfc5013.txt IEEE-CS joint conference on Digital libraries, pp. 269–278, http://doi.acm.org/10.1145/996350.996415 14. FOAF Project homepage (2007), http://rdfweb.org/foaf/ 22. Marketakis, Yannis – Tzanakis, Makis –Tzitzikas, 15. Open directory project, http://www.dmoz.org/ Yannis (2009): PreScan: towards automating the preservation 16. Bizer, Chris – Cyganiak, Richard – Heath, Tom (2007): of digital objects, MEDES ’09. In: Proceedings of the How to publish linked data on the web, http://www4.wiwiss. International Conference on Management of Emergent fu-berlin.de/bizer/pub/LinkedDataTutorial/ Digital EcoSystems, pp. 404–411, http://doi.acm. org/10.1145/1643823.1643898 17. Jena, a Semantic Web Framework for Java, http://jena. 23. Campbell, Laura E. (2009), Recollection: integrating sourceforge.net/ data through access, ECDL’09. In: Proceedings of the 13th 18. Joseki, a SPARQL Server for Jena, http://joseki.sourceforge. European conference on Research and advanced technology net/ for digital libraries, pp. 396–397.

5

A Google Books projekt újabb állomása

Az európai könyvtárak újabb nagyágyújával, a British Libraryvel kötött együttmûködési megállapodást nemrég a Google. A megállapodás értelmében 250 ezer 1700 és 1870 között készült, szerzôi jogvédelem alá nem esô könyv és idôszaki kiadvány digitalizálását végzik majd el. A digitalizálás költségeit a Google vállalja, cserébe a British Librarynek teljes egészében nyilvánossá kell tennie ezeket a dokumentumokat. A 250 ezer dokumentum között tudományos és szépirodalmi mûvek, könyvek és idôszaki kiadványok válnak használhatóvá a tudományos igényû érdeklôdôk számára. A projekt végére kb. 40 millió oldalnyi új dokumentum lesz elérhetô ingyenesen a Google Books szolgáltatásában. Jelenleg a Google Books adatbázisában mintegy 13 millió digitalizált könyv található. (Forrás: http://www://mmonline.hu/cikk/tobb_szazezer_konyvet)

316 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Mándy Gábor alábbi tanulmánya a szerző ETO iránti nyilván- való elkötelezettsége ellenére hozzászólásra, vitára késztetheti az olvasókat. A szerző véleményezésre elküldte a kéziratát a téma szakértőinek, akik közül Prokné Palik Mária és Ungváry Rudolf megjegyzéseit olvashatják a cikk után. Szerkesztőségünk várja a további észrevételeket. Régi ETO, új ETO

Mándy Gábor

Ebben az eszmefuttatásban a gyakorló osztályozó szemszögéből próbálom meg elemezni a régi ETO hibáit, aztán áttekintem az új kiadás legfontosabb változásait, megvizsgálom, hogy az új ETO mennyiben lett jobb vagy ros�- szabb a réginél, s végül néhány javaslatot teszek az új ETO-ra való átállás- sal kapcsolatban. „Régi ETO” alatt az UDC 1989-es kiadásából 1990-ben készült magyar rövidített kiadást értem (amelyet a könyvtárak többségében ma is használnak)1 , „új ETO-n” pedig az UDC Publ. No. P057 nyomán készült magyar fordítást.2

1. Mi volt a baj a régi ETO-val? máim voltak a régi ETO-val. (Mivel a legtöbb könyvtárban nem vagy csak ritkán használják a teljes kiadást, megjegyzéseimet az ETO 1990- A tudományos-műszaki fejlődés, valamint a tudományrendszerezési elvek változása min- es rövidített kiadására korlátozom. A jelzetek den osztályozási rendszert előbb-utóbb elavult- részletességében jelentős különbségek vannak tá tesz, az új fogalmaknak helyet kell keresni. a teljes és a rövidített kiadás között, de a gon- (Az ebből adódó problémákat tömören jellemzi dolatmenetem szempontjából ennek nincs je- Prokné Palik Mária3.) lentősége.) Ameddig ez megoldható a régi táblázat haszná- latával, addig nem olyan égető a reform, de egy 1.1. Prekoordináció idő után kényelmetlenné válik a régi zubbony, át kell alakítani. Az ETO prekoordinált osztályozási rendszer, de Nem lényegtelen azonban, hogy ki hol érzi szűk- vannak a posztkoordinációt lehetővé tevő voná- nek azt a zubbonyt. Az alábbiakban felsorolom, sai is. Ez utóbbiakkal kezdem, mert ebből van hogy nekem mint osztályozónak milyen problé- kevesebb. A kettőspontos viszonyítást meg lehet

Könyvtári Figyelõ 2011/2 317 MÁNDY GÁBOR fordítani, azaz cédulakatalógus használata ese- A számítógép korában lehetővé vált az egyes tén mindkét jelzetelem szerint be lehet sorolni jelzetek tetszőleges társítása a visszakeresés a cédulát. Egyes általánosan közös alosztásokat során, ezért egyre anakronisztikusabb a hagyo- (mint például a földrajzi vagy formai alosztást), mányos, egyirányú megközelítés. Jelzetalkotási a jelzetlánc elejére is lehet tenni, ennek révén szempontból ügyes megoldásnak látszott a vi- lehet például földrajzi katalógust szerkeszte- szonyítás három válfajának elkülönítése (szimp- ni vagy a szótárakat egybevonni a (038) jelzet la kettőspont, dupla kettőspont és a szögletes előrevetésével. zárójellel jelölt csoportképzés), de a számító- A baj az, hogy ezek a lehetőségek nagyon szű- gép ezeket a finomságokat egyrészt nem látja, kösek. Az ún. előnyszabály megszabja a több másrészt a jelenlegi állapotok szerint nem veszi jelzetelési lehetőség esetén használandó sorren- figyelembe. det (a főtáblázati számtól a nyelvi alosztásig), és amire van egy konkrét jelzet, arra nem haszná- 1.2. Tárgyszó jelleg lunk jelzetkombinációt. Így például a politikai szociológiát – bár az egyformán beletartozik a Az ETO hierarchikus rendszer, elvileg minden- szociológia és a politika körébe – csak a szoci- nek megvan a maga előre meghatározható he- ológián belül lehet kifejezni, mert csak ott van lye. De bizonyos dolgok kilógnak ebből a rend- számára kijelölt hely: 316.334.3 politikai alrend- szerből. Ezeket jelenleg különböző eszközökkel szerek és intézmények, a politika szociológiája. fejezhetjük ki, de ehhez az kell, hogy az osztá- Az irodalmi műfajokat csak a konkrét irodal- lyozók egyetértsenek az ily módon előállított makon belül lehet jelezni (pl. egy rendezvény mesterséges jelzetek jelentésében. Ez pedig oda alkalmából nehéz lenne összegyűjteni az ös�- vezet, hogy az olvasónak is tudnia kell, mi mit szes mesét, anekdotát, elbeszélő költeményt). jelent – a könyvtárosok szerint. Ugyanez érvényes a földrajzi, a népi, a nyelvi A régi ETO-ban a 222/224 kombináció fejezte ki az Ótestamentumot, az 592/599 kombináció alosztásra (vendég érkezésekor a szakkatalógus az állatrendszertant, a (47+57) földrajzi alosztás alapján nehéz lenne kigyűjteni az összes kazah Oroszországot, illetve a Szovjetuniót (az európai vonatkozású vagy a szláv nyelveken megjelent és az ázsiai területeket együtt). Jobb lett volna, műveket). A történelmen belül könnyen megta- ha ezekre külön jelzetet használunk, de példá- lálható az egy korszakot tárgyaló szakirodalom, ul az utóbbi esetben egy olyan ország, amelyik de az ETO nem ad lehetőséget arra, hogy ös�- két kontinensre is átnyúlik, nem illeszthető be a szegyűjthessük az egy adott időszakkal foglal- mélységi osztályozásba. Így az olvasónak tudnia kozó összes, különböző témájú dokumentumot. kell a komplex jelzetek „hivatalos” megneve- (E tekintetben figyelemreméltó az a kísérlet, zését, nehezen tudná a keresőkérdést önállóan amelyet az OMIKK-ban folytattak, az online megfogalmazni. De ha eleve tudnunk kell, hogy kartalógusban megvalósítható csonkolásos ke- milyen kombinációt kell keresnünk, akkor mire 4 resésekre. ) való a szakrendszer és a mélységi tagolás? A tudományrendszerezés szerinti megközelí- A tárgyszó jelleg érhető tetten az időalosztásban tésnek kisebb jelentősége van a mi korunkban, is. A „18” nem teljesen azonos a XIX. századdal amikor szinte minden témakört más témakörök- (hiszen az 1801-től 1900-ig tartott), de megegye- kel kapcsolatosan is tanulmányoznak, és már zés alapján így fejezzük ki az évszázadokat. Az nem lehet előre megmondani, hogy melyek az ETO táblázatban elszórtan még sok ilyen meg- osztályozás elsődleges, másodlagos, harmadla- állapodásos jelzetet találhatunk. Ezek persze gos szempontjai. Szinte minden szempont szá- inkább javítják a rendszer használatát, mintsem mít, minden szempont keresési pont lehet (az rontanák, de a logika megbontása révén bizony- olvasó fejében), illetve kellene, hogy legyen (a talanabbá és eklektikusabbá teszik azt. A tárgy- katalógusban). szóként funkcionáló jelzeteket külön meg kell ta-

318 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO nulni, illetve meg kell magyarázni az olvasónak. biztosításügy, nevelésügy, néprajz, valamint Némileg hasonló problémák vannak a földrajzi egy nyúlfarknyi mérésügy, a 6-os főosztályon alosztások és az irodalom területén. Az egyes belül található egyrészt az orvostudomány, városok azonosítására jelenleg könyvtáranként másrészt a mezőgazdaság és a különféle ipar- eltérő a gyakorlat. Budapestnek van saját föld- ágak, beleértve a közlekedést. Megemlítendő, rajzi jelzete (439.151), ennek ellenére előfor- hogy a számítógépes hardver mellett (az elekt- dul a (439Budapest), a (439-2 Budapest) és a ronikán belül) van a szoftver, a programozás (439-2Bp.) is. Az utóbbi különösen vitatható, ugyanakkor felbukkan a matematikában is. A amikor azzal számolunk, hogy a mi online ka- logikus tagolásnak ellentmond a művészetek talógusainkat Buenos Airesből vagy Pekingből és a sport társítása (a 7-es főosztályon belül), is használhatják. A 894.511 jelzet tagolásakor és ugyanígy erőltetett a földrajz és a történelem előfordulhat a Jókai Mór, Jókai M, Jókai, sőt a J összehozása (a 9-es főosztályban). betű magában is. Ugyanez érvényes a királyokra, A régi ETO vallási főosztálya erősen elfogult pápákra, szentekre stb. Mindezeket tudnia kell volt a kereszténység javára. A 22 a Biblia, a az olvasónak, ha meg akarja találni (ha gyorsan 23/28 a kereszténység. A nem keresztény vallá- akarja megtalálni) a keresett műveket. sok általában a 29-es osztályba (általános és ös�- szehasonlító vallástudomány, vallástörténet), és 1.3. Kevert tartalom azon belül a 292/299-es szakokba voltak bezsú- folva. Ez olyan ellentmondásokhoz vezet, mint Az idő szerint alosztásban keverednek a termé- hogy a kereszténység megelőzi az időben jóval szetes megjelölések és az elméleti időfogalmak. korábban keletkezett hindu és zsidó vallást, illet- Ez a gyakorlatban kevés gondot okoz, hiszen az ve a görög-római mitológiát. A nem keresztény utóbbiak a „3”-nál kezdődnek, és nincs nagy va- vallások bizonyos elemeit (pl. a vallásalapító lószínűsége, hogy valaki a XXI. század elején élete, szent iratok, szertartások, szerzetesren- arról akarna értekezni, hogy mi lesz 3000-ben. dek) nem lehetett ott kifejezni, ahova tartoztak, De az már igazi ellentmondás, hogy a „10” jelzet illetve – öszvérmegoldásként – csak a keresztény (XI. század) megelőzheti a „634”-et (neolit kor). egyház megfelelő elemével való párhuzam kí- Hasonló problémával találkozunk a népi nálkozott, pl.297 (iszlám), viszonyítva a 236.6 alosztásoknál. Ezeket elvileg a nyelvi alosztásból jelzettel (mennyország). Ez olyan bizarr, hogy az képezzük, így lesz a =20 angol nyelvű doku- igazhitű kollegák sem találnának a mohamedán mentumból (=20) angol nép. De vannak olyan paradicsomba, ahol hurik várják őket... népi alosztások, amelyek nem képezhetők a nyelvből, például (=081) primitív, természeti 1.4. Komplikált analógiák népek, (=083) fejlődő népek, (=1.100) kozmo- polita népek, holott nincs primitív nyelv, fejlő- Ismeretes, hogy a nyelvtudomány, a dokumen- dő nyelv vagy kozmopolita nyelv. tum nyelve, a népi alosztás és a nemzeti irodal- Ráadásul ezen az alosztáson belül felbukkannak mak jelzetei között analógiás kapcsolat van. Ez földrajzi kategóriák is: (=1.37) az ókori Róma azonban túlságosan komplikált, a tulajdonkép- lakói vagy (=1.493) Belgium lakói. (Az utób- peni nyelvi azonosítót más és más alapszámhoz bi nagy szerencse, hiszen belga nyelv sincs.) kell hozzátenni, és a három számjegyenkénti Közismert, hogy egyes főosztályokon és osztá- tagolás is változik: lyokon belül is igen vegyes tartalommal talál- A magyar nyelv azonosítója a 94511-es szám- kozunk. Az 1-es főosztály a filozófián kívül ma- sor. Ebből: gában foglalja a pszichológiát és az erkölcstant, 809.451.1 magyar nyelv, a 3-as főosztályban van népesedés, szociológia, =945.11 magyar nyelvű dokumentum, politika, közgazdaságtan, jog, hadtudomány, (=945.11) magyar nép,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 319 MÁNDY GÁBOR

894.511 magyar irodalom. 1.5. Különleges alosztásfajták Ugyanez a csiki-csuki van a földrajzi analógiás csoportban: Az alosztásokat többnyire könnyű felismerni, (439) Magyarország, mert a főtáblázati számhoz logikusan kapcsolód- 908.439 Magyarország általános ismertető le- nak. De nem mindig ez a helyzet. A számvégző- írása, déses alosztások egy jelzetsor végén bukkannak 914.39 Magyarország földrajza, fel, és nehéz eldönteni, hogy ez a hosszú jelzet 943.9 Magyarország története. azért nincs meg a táblázatunkban, mert az nem A nyelvtudományon belül különösen nyakate- eléggé részletező, vagy pedig azért, mert azt egy kert szabályokat találunk. Például a 801-en (a ilyen, első látásra nehezen felismerhető szabály nyelvészet és filológia általános kérdésein) be- szerint képezték. Ilyenek vannak a kohászat lüli tagolás (801.1 helyesírás és kiejtés, 801.2 szakban. A 669...5 számvégződéses alosztás, szófajok, 801.3 szókincs, szótárak, 801.4 hang- amelynek jelentése: ötvözetek. A 669.3 réz, ha tan, 801.5 nyelvtan, 801.6 verstan stb.) vissza- hozzátesszük az 5-ös számot, a réz ötvözeteit köszön az egyes nyelvek sajátosságainál, de már kapjuk. Ugyanígy: 669.4 ólom, 669.45 ólom- kötőjeles formában -1 helyesírás, -2 szófajok, -3 ötvözet, 669.5 cink, 669.55 a cink ötvözetei, szókincs, szótárak, -4 hangtan, -5 nyelvtan, -6 669.6 ón, 669.65 ónötvözetek. A dolgot tovább verstan, azaz a pontból kötőjel lesz. 801.4 hang- komplikálja, hogy a többszörös ötvözeteket már tan, 802.0 angol nyelv, 802.0-4 angol hangtan. aposztrófos alosztással kapcsoljuk egymáshoz, A 800.21 a nyelvtudományon belül a nyelvek olymódon, hogy a fém 669 utáni számát aposzt- ősformáit jelöli. Ebből a .21-ből az egyes nyel- róffal hozzátesszük az első fém 5-tel képzett veknél -021 lesz. A 800.864 titkos nyelvek, ötvözetéhez. Így áll össze a 669.35’5’6’4 mint zsargonok általában, ami az egyes nyelvekkel réz-cink-ón-ólomötvözet (rézötvözet cinkkel, összekapcsolva -086.4 lesz. ónnal és ólommal). A nyelvtörténeti korszakoknak a 800.2-ből kö- Az aposztrófos korlátozottan közös alosztások tőjel-nullássá változtatott tagolása az egyes iro- más helyeken is felbukkannak. Így a kémiában dalmakon belül is alkalmazható, így például a (pl. 547.234’212 etil-hidrazin, ami az 547.234 82-023 az irodalmak középső korszakát jelenti, hidrazinok és az 547.212 etán kombinációja) tehát 820-023 az angol irodalom fejlődésének vagy a pártoknál: a 329.11 konzervatív irány- középső szakasza. Itt az eszperantó irodalom a zatból és a 329.17 nemzeti irányzatból áll kakukktojás, hiszen a -089.2 is a nyelvtörténeti elő a 329.11’17 nemzeti-konzervatív irányzat. korszakok alá került, mintha ez lenne minden A formai alosztások közül különösen nehéz a (02) nyelvnél a legfejlettebb szakasz. könyv általában, a (0.05) dokumentumok a sajátos A regény alműfajait használhatjuk az elbeszélés- használói kategóriák szempontjából, valamint a nél is: 82-312.4 bűnügyi regény, ebből 82-322.4 -05 személyi alosztás kombinációja: -053.2 gyer- bűnügyi novella. Ráadásul a szépirodalmi mű- mekek, ebből (02.053.2) gyermekeknek szánt fajok alosztásai a filmtudományban is jelentéssel könyv. Ehhez hasonlóan (05) a folyóirat, ami- bírnak, ebből 791.43-312.4 a bűnügyi film. Ezek ből (05.053.2) a gyermekeknek szánt folyóirat. az analógiák segítenek a jelzetszerkesztésben, de A pont nullás korlátozottan közös alosztás fel- megnehezítik az értelmezést. Amellett a filmmű- ismerése a jelzetértelmezésben okoz gondokat. fajok választékát erősen korlátozza a szépirodal- Létezhet olyan pont nullás jelzet, amely nem mi párhuzam. Némelyik ezek közül kissé eről- alosztás, pedig annak látszik. A 140.8 a világ- tetettnek hat, pl. a 791.43-92 dokumentumfilm, nézet. Az egyes tantárgyak jelzetét olymódon híradófilm, riportfilm nem nagyon hasonlít az kell képezni, hogy a 372.8-hoz hozzátesszük a eredeti 82-92 jelzetre (periodikák, újságok, fo- tudományág jelzetét, tehát a filozófia (1) mint lyóiratok, krónikák, vitairatok, röpiratok). tantárgy jelzete 372.81. Ha a világnézet alapjai

320 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO című tantárgy valóban a világnézetről szólna, a szociológián belül található, de a tömegkom- akkor azt a 372.814.08 fejezné ki, amely nincs munikáció már az üzemszervezéshez, azon be- benne a táblázatban, és a .08 minden látszat elle- lül a tájékoztatásügyhöz tartozik. Utólag mo- nére nem korlátozottan közös alosztás. Az egyik solygunk azon, hogy a nemzetközi osztályozási hallgató erre megjegyezte, hogy ha a jelzeteket rendszer is elfogadta azt a marxista doktrínát, nem ponttal, hanem vesszővel tagolnánk, akkor miszerint a szocialista demokrácia és a népi sokkal könnyebb lenne a dolgunk. Na persze. demokrácia fejlettebb a parlamenti demokráci- Aki nem mélyedt még el a könyvtártudomány- ánál. Viszont szerencse, hogy a „harmadik vi- ban, annak lehetnek ilyen praktikus ötletei... lág” kategória nem került bele az ETO-ba, így legalább a „másodiknak” tekintett szocialista 1.6. Hiányzó jelzetek világ széthullása nem okozott bonyodalmakat. A csillagászati osztályból nagyon hiány­za­nak Van néhány olyan tárgykör, amelyik nagyon hi- a Naprendszeren kívüli, ún. exoboly­ ­gók. Igaz, ányzott a régi ETO tematikájából. A technikai hogy vannak „feltételezett bolygók”, de ezek fejlődés új eredményei (pl. a számítástechniká- helye a Naprendszerben, az 523-as szakon belül ban, az űrkutatásban, az atomfizikában vagy a van kijelölve. genetikában) természetesen előbb-utóbb vala- A néprajzon belül nincs tárgyi néprajz, illetve milyen formában be is kerülnek az ETO újabb csak a ruházat jelzi a népviseleteket (de ugyanott kiadásaiba. De van néhány jelzet, amelynek ki- tévesen szerepel a nudizmus, hiszen az egyálta- maradása az ETO tényleges hiányossága. Ilyen lán nem etnográfiai jelenség, hanem fürdőzési hiányzó jelzet az új államalakulatok földrajzi szokás, illetve életmód kérdése). A népi épít- lenyomata: a Közös Piac országai, az Európai kezés (a skanzen fő témája) be van erőltetve a Unió, vagy a FÁK és a szovjet utódállamok. 728.8-ba (falusi lakóház) és a 728.1-be, esetleg Vagy az olyan alkalmi társulások, mint „vi- a -22-es földrajzi alosztással kiegészítve, illetve segrádi államok”. A hiányzó földrajzi jelzete- az építőművészetnél használható még a .031.4- ket többféleképpen próbáljuk pótolni, de ezek es korlátozottan közös alosztás: 72.031.4 eu- mindegyike vitatható. Az Európai Unió mint rópai népek ősi paraszti vagy népi művészete, földrajzi kategória jelölésére ilyen kísérlet a a népi gyógymódokat pedig a 615.8-ban (fizi- (4-62) európai országok közössége katonai vagy koterápia) találjuk. Nincs népi fazekasság, csak védelmi szempontból, illetve a (4-672) európai fazekasáruk, a fazekasság módszerei (az utóbbi államok piacgazdasággal. Az egyik pontatlan ráadásul az ősrégészeten belül), illetve megint a (mert nem védelmi jellegű a társulás), a má- művészethez fordulhatunk, a művészi fazekas- sik túl tág, ugyanúgy, mint a (4) Európa len- ság népi stílusáért: 738.031.4. Mindezeket per- ne, hiszen nem mindegyik európai állam tagja sze könnyen ki lehetne fejezni a 39-es szakhoz az Európai Uniónak, pedig mindegyikben már való kettőspontos viszonyítással is, de a néprajzi piacgazdaság működik. Katonai szövetségnek osztály nem tartalmaz erre semmiféle ajánlást pedig ott a NATO (az USA-val és Kanadával), (miközben betöltetlen a 399-es jelzet). és amit ezért nem is korlátozhatunk Európára. A szociológiában az egyes ismertetőjegyek 1.7. ETO-nyelv alapján tekintett csoportokat (pl. nők, férfiak, bűnözők) csak az egyének oldaláról lehet meg- Az olvasók számára nehezen használható volt közelíteni. A társadalmi folyamatoknál csak az ETO betűrendes mutatója, mivel az ab- az előre vívő változások, a fejlődés szerepel, a ban szereplő kifejezések gyakran távol álltak visszafejlődés („ellen‒forradalom”), valamint a mindennap használatos nyelvtől (nemcsak a stagnálás nem. A társadalmi kommunikáció a konyhanyelvtől, ami természetes, hanem a lényegi elemei és az információ-szétsugárzás szerzők és a szakirodalom élő nyelvétől is).

Könyvtári Figyelõ 2011/2 321 MÁNDY GÁBOR

Például a Ludas Matyi c. hetilappal kapcso- olvasmányossága kedvéért említek itt, mint a latos irodalmat nehezen tudnák megtalálni az „vibrátorok” (természetesen a mechanikán be- olvasók, hiszen a betűrendes mutatóban nincs lül). Szelídebb példa: amit mi közönségesen sem szatirikus folyóirat, sem vicclap, csak „hu- képregénynek ismerünk, az az ETO nyelvén morisztikus lapok, élclapok”. Néhány további „rajzsorozat”. És még hosszan sorolhatnánk. példa: A rasszizmus helyett „mozgalmak egyes Általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy az rasszok vagy nemzetiségek ellen” szerepel, és ETO-jelzetek megnevezésének felsorolása nem a gyakran tárgyalt antiszemitizmust itt csak oldja meg a visszakeresés problémáját. Hiány- jelzetszerkesztési példaként említi a táblázat, a zik az utalózás – a szinonimákról és az önálló betűrendes mutatóban kizárólag a – nem annyi- jelzetként nem használt, de mégis valamely ra jelentős – vallási értelmét találjuk (ami így jelzet fogalmába beleérthető élő fogalmakról, félrevezető). Hasonlóképpen hiányzik a rend- kifejezésekről, továbbá sok ténylegesen hasz- szerből a cionizmus is, amit csak a „mozgalmak nált jelzetkombináció felsorolása (ezekből csak egyes rasszok vagy nemzetiségek érdekében” és a táblázatban is tételszerűen szereplő jelzetek a zsidó etnikai alosztás összekapcsolása fejez ki szerepelnek: Ószövetség, állatrendszertan stb.) ki, és nincs nyoma a betűrendes mutatóban. A Vesd ezt össze a Köztaurusz megoldásaival! családjogon belül van „a szülők és gyermekek közötti jogviszony”, „a gyermek személyéről való gondoskodás”, de nincs gyermektartási díj, 2. A legfôbb változások áttekintése csak „gyermektartási pótlék” (a bérügyön belül, amit a gondozást végző szülő javára levonnak). Először azt nézzük meg, mi nem változott. Vál- Van „disszidálás elősegítése” (a büntetőjogon tozatlan maradt a főosztályok rendje, a 4-es fő- belül), de a disszidálást magát valahol a 325-ös osztály még mindig betöltetlen. Egészében véve szakban (kivándorlók és elűzöttek, emigránsok, keveset változott a nullás, az egyes, az ötös fő- száműzöttek) kellene elhelyezni.A művelődés- osztály, valamint a hatos főosztályon belül az politikát az ETO a 008:32 jelzetkombinációval orvostudomány, a 3-ason belül a jog, a politika, próbálja kifejezni (ami nem szerepel a betűren- a neveléstudomány, a formai, a földrajzi, az idő des mutatóban), miközben van egy „speciális, szerinti alosztások túlnyomó része. Ez megnyug- ágazati gazdaságpolitika” jelzet, és ide kerül pél- tató, hiszen a rendszer tartóoszlopai stabilak, a daként a „szövetkezeti politika”. De hova tegyük legfontosabb részei továbbra is használhatók. a vidékfejlesztési politikát, a színházpolitikát, A segédtáblázatok között a legnagyobb változás a nőpolitikát, az egészségpolitikát? (Ezeknek a szempont szerinti, pont nulla nullás alosztások a „-politikáknak” van egy szakmai, és van egy felszámolása. Ugyanakkor megjelentek a tulaj- gazdasági, költségvetési vonatkozásuk.) Nincs donság szerinti, -02-vel kezdődő alosztások. A maffiabűnözés, nincs galeri, sem csoportos bűn- kettő között azonban nincs közvetlen megfele- elkövetés, nincs titkos szolgálat, csak „titkos lés. A szempont szerint alosztások egy részét be- szolgálat útján történő politikai befolyásolás” ledolgozták a formai alosztásokba, némelyiknek (a külpolitikán belül), nincs ipari kémkedés, a már eddig is megvolt a főtáblázati megfelelője, kémkedés a büntetőjogon és a hadtudományon így a .004.69 felújítás témakör szerepelt a gyár- belül létezik. Nincs környezetszennyezés, csak tásszervezésen belül is, a .001.86 tapasztalatcse- „az ember káros hatása a környezetre”. A régi re pedig az üzemszervezésen belül. Ezeknek a ETO-ban az őslénytant mechanikusan kapcsol- szempont szerinti alosztásoknak a megszűnteté- ták a növény- és állattanhoz, ennélfogva nem sét tehát elfogadhatjuk – habár erősen vitatható, volt egyértelmű a dinoszauruszok helye (ez a hogy, például a könyvtárosok vagy pedagógusok kategória természetesen a betűrendes mutatóból tapasztalatcseréit érdemes-e az üzemszervezési is hiányzik). Olyan frivol példát csak a cikkem jelzettel társítani, vagy az ügyfelekkel való kap-

322 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO csolatot ésszerű-e az irodaszervezésen belül tár- zet megszűnt) gyalni (651.459.2), amikor mindenféle (oktatási, 004.021 algoritmusok (ennek matematikai része egészségügyi, igazgatási, rendészeti és egyéb) megmaradt az 510.51-ben) intézménynél is megtalálható ez a funkció. 004.056 adatvédelem (korábban 659.2.012.8) A -02 jelzettartományba olyan új „tulajdonsá­ 004.085.22 optikai adathordozó, CD (korábban gok” kerültek bele, mint például 681.3.076, 681.327.68, ill. -021.131 virtuális, 681.846.5) -021.271 analóg, 004.3 számítógép-hardver (korábban 681.3.02, -021.273 felcserélhetőség, illetve a 681.32) -021.54 természetes eredetű, 004.35 perifériák (korábban 681.3.022) -021.58 szintetikus, gyártott, 004.38 számítógéptípusok (korábban 681.31) -022.233 optimális, 004.4 szoftver (korábban 681.3.06, ill. 519.68, -024.24 moduláris, modulokból álló, 519.688) -026.39 irányítható, 004.43 egyes programnyelvek (korábban -027.242 multifunkcionális, 519.682, ill. 800.92) -027.43 önműködő, 004.7 számítógépes hálózatok (korábban -027.44 számítógépes, számítógéppel segített, 681.324) -028.81 radikális stb. A nyelv- és irodalomtudomány új szerkezete Ezen kívül főosztályok segítségével is létrehoz- követi az újabb nyelvészeti felfogást az egyes hatunk a táblázatban nem szereplő tulajdonsá- nyelvek kapcsolatairól. Például az angol a ger- gokat, például -029:17 erkölcsi tulajdonságok, mán nyelvek közé került, és szétvált a klasszikus -029:6 műszaki tulajdonságok, -029:7 művészi latin és a klasszikus görög nyelv (az előbbi meg- tulajdonságok. előzi a neolatin nyelveket, az olaszt, a franciát, A földrajzi alosztásokban a természeti tájak, a spanyolt, a portugált). Az uráli nyelvek (és az (1-92)-től (1-929.9)-ig, új helyre kerültek: ezen belül a magyar) közelebb kerültek a japán- az eddig üres, (290)-től (299)-ig terjedő szám- hoz és a koreaihoz, mint a kaukázusi nyelvek- tartományba. Például az Antarktisz korábban hez. Fontos változás az is, hogy míg korábban (1-923), most (292.3), ide jobban is illik, hiszen a nyelvtudomány (802/809) foglalta magában semmiféle más földrajzi jelzethez nem lenne az összes nyelvet, és ebből lehetett kialakítani a kapcsolható. dokumentum nyelvének jelzetét, most megfor- Nagymértékben csökkent viszont az ókori he- dult a viszony, a dokumentum nyelvének táb- lyek részletezettsége. A régi Görögország ki- lázata a legbővebb, és ebből kell levezetnünk a lenc jelzetéből egy maradt meg: (38). A római nyelvtudományi jelzetet. És maguk a számok is birodalom külső tartományaival együtt eltűnt nagyot változtak. Pannónia jelzete is. Az új ETO fontos fejleménye, hogy a nyelvet és A főtáblázatokon belül jelentős átalakulások a az irodalmat egy közös elágazási ponttól egy- számítástechnika és a nyelvtudomány, illetve az formán fejezzük ki. A jelzetek megjelenésében utóbbival összefüggő irodalomtudomány terüle- és megalkotási módjában is vannak változások. tén következtek be. Míg korábban a 80-as osztály volt a nyelvészet, A 004-es osztályba hozták össze a számító­ az egyes nyelvek a 802-től a 809-ig terjedtek, géptudomány­ és számítástechnika fontosabb az egyes nyelvek irodalma pedig a 820-tól 899- aspektusait. ig, az új ETO-ban a 81 a nyelvészet, minden Néhány példa: konkrét nyelv a 811-en belülre kerül, az egyes 004 a számítógép-tudomány, számítástechnika nyelvek irodalma pedig a 821-be, ugyanazokkal (korábban 519.6 és 681.3 – az előbbi szakban a számsorokkal. Ezáltal sokkal áttekinthetőbb a „számoló matematika” maradt, az utóbbi jel- lett a rendszer.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 323 MÁNDY GÁBOR

Néhány példa: mondásosabbá vált. A 81’374.2 a szótártípusok 811.111 angol nyelv, 811.112.2 német nyelv, tartalmi szempont szerint. A 81’373.421 jelenti 811.511.141 magyar nyelv, a szinonimákat. Ebből a szinonimaszótár jel- ebből zete úgy állítható elő, hogy a 81’373.4 utáni 821.111 angol irodalom, 821.112.2 német iroda- részt (itt ez a 21) levágjuk, majd a megismételt lom, 821.511.141 magyar irodalom 374.2-höz hozzáillesztjük: 81’374.2’374.221. A nyelv, a dokumentum nyelve, az etnikai Az archaizmusok jelzete 81’373.44, itt a má- alosztás és az irodalom közötti analógiák meg- sodik 4-est vágjuk le, tehát az archaizmusok maradtak, csak a számok változtak. szótára 81’374.2’374.24 lesz. Hasonló módon =111 angol nyelvű dokumentum, (=111) an- lesz az idegen szavak jelzetéből (81’373.45) golok, 811.111 angol nyelv és 821.111 angol az idegen szavak szótára (81’374.2’374.25). A irodalom, szleng­szótáraknál azonban megáll a tudomány, illetve hiszen a szleng jelzete más jellegű: 81’276, ab- =511.141 magyar nyelvű dokumentum, ból pedig a fentebbi logika szerint aligha lehet (=511.141) magyarok, 811.511.141 magyar levágni a 81’373.4 utáni részt. Az új ETO-ban nyelv és 821.511.141 magyar irodalom. erről a jelzetszerkesztési technikáról semmiféle A nyelvtudományon belüli változtatások is az útmutatást nem találunk. ésszerűsítést mutatják. Korábban a 800 és 801 A 81’373.46 a speciális szavak, szakszavak, osztályon belüli, ponttal kapcsolódó alosztások ebből áll elő a 81’374.2’374.26-os jelzetkombi- fejezték ki a nyelvek fejlődési szakaszait, a náció (szakszótárak), amihez már csak az egyes nyelvhelyességet, a helyesírást és kiejtést vagy szakok jelzeteit kell hozzátenni, kettőspontos a szókincset, most ezek többnyire aposztrófos viszonyítással. 81’374.2’374.26:1 a filozófiai alosztásokká váltak. Például a régi ETO-ban szótárak, 81’374.2’374.26:54 kémiai, vegyészeti 800.21 a nyelvek ősformája (és láttuk, mennyire szótárak. Mivel az egyes szakszótárakat a (038)- komplikált volt az egyes nyelvek jellemzőivel as formai alosztással kapcsoljuk a szakszámhoz, való analógia követése), az újban 81’01 az ősi, tehát 1(038) vagy 54(038), természetesen a fenti archaikus szakasz. A régiben 801.1 volt a he- komplikált jelzetek is csak az ilyen-olyan tárgy- lyesírás és kiejtés, az újban 81’35 a helyesírás körökkel kapcsolatos szótárirodalomra mint té- és 81’355 a kiejtés. A régi ETO-ban 801.3 volt mára alkalmazhatók. a lexikológia, az újban 81’374. A retorika (a régi ETO-ban 82.08) jelzete 808, Épp ebben a tárgykörben van egy radikálisnak és ezen belül van a 808.1 írói mesterség, írásmű- nevezhető változás is, amely az ETO-jelzetek vészet, a 808.51 szónoklás, sőt, a 808.25 „né- rendjének lazítása felé vezet. Míg a két- vagy gerezés” (a más személy neve alatt megjelenő többnyelvű szótárak jelzete a régi ETO-ban szövegek készítése) – ez utóbbi sokkal inkább 801.3 (azaz egy külön nyelvtudományi főtáblá- jogi természetű fogalom, mint hogy az írás- zati szám) volt, az új ETO-ban a (038) formai művészeti kérdésként kezeljük. A nyelvészeti alosztással kezdjük a jelzetsort, és ez után jöhet- irányzatok a kötőjeles 81-es szakokba kerültek nek a nyelvek alosztásai. A német‒francia szótár (ezen belül 81-116.6 a generatív nyelvészet), az a régi ETO-ban: 801.3=30=40, az új ETO-ban általános nyelvészet az aposztrófos 81-ben van, pedig (038)=112.2=131.1. ezen belül 81’342 a fonetika (korábban 801.4), Ugyanakkor az új ETO-ban is megvan a kétnyel- 81’35 a helyesírás (korábban 801.1), 81’36 a vű szótárak jelzete, a 81’374.82, de ez a kétnyel- nyelvtan (korábban 801.5), a generatív gram- vű szótárra mint tárgyra vonatkozik, nem pedig matika pedig 81’364. magukra a szótárakra. A klasszikus latin nyelv nyelvtana a régi ETO- Maradjunk még a lexikográfiai résznél, amely ban 807.1-5, ahol maga a főtáblázati szám a a korábbinál sokkal bonyolultabbá és ellent- klasszikus latin, a kötőjeles alosztás pedig a

324 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO nyelvtanra utal. Az új ETO-ban 811.124’02’36 minden olyan aspektust, amely több vallásra is – ahol a 811.124 a latin nyelv, majd aposztrófos alkalmazható. Például a -23 minden valláson be- alosztás fejezi ki mind a klasszikus kort, mind lül a szent könyvekre vonatkozik, a -312 pedig a a nyelvtant. vallásalapító élete, így Krisztus élete (korábban Megmaradt a népi alosztásnak a nyelvi 232) most 27-312 lett, és ebből következően alosztásból (a dokumentum nyelvének kifeje- feltehető, hogy Mohamedet a 28-312, Buddhát zésére használatos alosztásból) való alkotása, a 24-312 jelzet fejezi ki (24 a buddhizmus, 28 de bővült a kivételek száma: (=11/=19) a fehér pedig az iszlám új jelzete). (Így a korántsem rassz általában, (=414) a feketék általában. Meg legendabeli, hanem véresen valóságos VIII. kell említeni, hogy a =414 nyelvi alosztás a csá- Henrik is megkaphatja az anglikán egyház val- di nyelveket jelenti, s ez alapján nem világos, lásalapítójának jelzetét, és ezzel meglehetősen hogy a csádiaknak mi is lenne a népi alosztásuk. kilóg a sorból...) Korábban a Biblia állt a tételes Az eszperantó nyelv a régi ETO-ban még az vallások táblázatának elején (22), ez után jött élő nyelvek előtt szerepelt (800.892, nyelvi az arra épülő keresztény vallás, a többi vallás alosztásként =089.2, az eszperantó irodalom pedig a 29-es szakba szorult. Az új sorrend job- pedig 82-089.2). Az új ETO-ban az eszperantó ban tükrözi a vallások tényleges kialakulásának is beilleszkedik a nyelvek közé (811.922, =922, időrendjét. Az új ETO a 29-es osztályt a modern és 821.922). Ugyanígy, a számítógép-progra- spirituális mozgalmak számára tartja fenn (pl. mozás nyelvei a régi ETO-ban a természetes 299.2 ateizmus, 299.72 antropozófiai mozga- nyelvek előtti nullás csoportban szerepeltek lom, 299.93 scientológia). (802-089, ill. =092), az új ETO-ban 811.93 A társadalomtudományokon belül a népes- és =93. Most már annak sincs elvi akadálya, ségstatisztikát beledolgozták a demográfiába, hogy kifejezzük egy számítógép által generált, a társadalmi rétegződést a 316.343-as szakban gépi kódú lírai költemény jelzetét: 821.93-14. kettőspontos viszonyítás váltja fel (a személyi Nagymértékben egyszerűsödött a földrajzi alosztással kombinálva vagy anélkül). Jelentő- jelzetből levezethető analógiák szerkezete. (A sebb változások vannak a közgazdaságtudomá- földrajzi alosztás maga változatlan maradt.) A nyon belül (pl. az adózással kapcsolatos jelzetek- régi ETO-ban: (439) Magyarország, 914.39 Ma- ben), sok apró változás a jogtudományban (ezen gyarország földrajza, 943.9 magyar történelem. belül érdekes, hogy egyes egyházjogi fogal- Ez úgy változott, hogy a korábbi főtáblázati szá- makon belül kettőspontos viszonyítással meg- mokat elemekre bontották: 908(439) Magyaror- jelennek a 2-es főosztály kötőjeles alosztásai, szág általános ismertető leírása, 913(439) Ma- például a pápa jelzete a korábbi 348.321 helyett gyarország földrajza és 94(439) Magyarország 348.3:272-732.2 lett.). A hadtudományon belül történelme. Megjegyezzük, hogy a Fővárosi furcsa változás, hogy a rakétatüzérség korábbi Szabó Ervin Könyvtár saját tizedes osztályozá- külön jelzete megszűnt, beleolvadt a tüzérség- si rendszere – amelyet még a névadó alapozott be. A – támadó jellegű – tengerészgyalogság meg – ugyanezt az analitikus jelzetszerkesztést jelzete (359.31) helyett mostantól a „partvé- alkalmazta. Úgy látszik, hogy most érte utol a delmi gyalogság” jelzetét (359.3:356) kellene világ Szabó Ervint... használni. (Ilyen gyalogság tudomásom szerint Nagy átalakuláson ment át a vallástudomány nem is létezik.) szerkezete is; a változás fő iránya rendszer- Korábban elég sok gondot okozott a feminista szemléletű. Míg korábban a keresztény vallás elméletek besorolása. Erre leginkább a 396 nő- dominált, ez volt a leginkább kidolgozva, a töb- kérdés vagy a 316.37-055.2 nők szociológiája bi vallások később kerültek sorra, elnagyoltan, kívánkozott. A szociológiai jelzetkombináció most a főosztály elején egy terjedelmes kötője- lehetősége megmaradt, de megjelent a 305 a les korlátozottan közös alosztásba összehoznak nemmel, nemiséggel kapcsolatos tanulmányok,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 325 MÁNDY GÁBOR a nőkkel kapcsolatos tanulmányok ezen belül a előemberek és emberfélék.A „homo sapiens” személyi alosztás révén: 305-055.2. A feminiz- érdekes módon mind az őslényeknél, mind az mus a filozófiai irányzatokon belül saját számot állatrendszertanban előfordul. Ugyanakkor a mai kapott: 141.72. Az eddig szintén levegőben lógó állatok között is van 599.1 ősemlősök. (Ennek posztmodernista filozófiának is helyet találtak: a jelzetnek korábbi megnevezése „méhlepény- 141.78. nélküliek” volt.) A szociális gondoskodás osztályában (364) né- A fizika és kémia területén is sok az apró vál- hány pont nullás alosztásból kötőjeles alosztás tozás. A legtöbb esetben eddig nem használt lett. Például 364.01  364-1, 364.023  364- jelzettartományokba irányítják át a korábbi té- 23, 364.07  364-7, de az új számok terjedel- maköröket. Emiatt gyakran hosszabbak lettek a me olykor bővebb, vagy a származtatás csak jelzetek. Egy példa erre: az állatkertek korábban látszólagos, hiszen a jelentés megváltozott. az állattan élén álltak, az 59.006 jelzettel (a .006 Például 364.06 visszaélések a szociális gondos- a szempont szerinti alosztásból került oda, mint kodással kapcsolatban  364-6 hozzájárulások elhelyezési szempont), most pedig 59:069.029 és kifizetések. Máskor megmaradt a régi jelen- lett a jelzetük (ez a 069 már a múzeumokhoz tés, de más számon: csoportterápia 364.044.26 közelíti őket). Olyan is akad, amikor az állat-  364-785.24 vagy szociális munkások 364.6 tanból az ősállattanba kerül vissza valami, pél-  364-43. Néhány szimpla jelzet helyett jel- dául a koponyátlanok, csőszívűek, az 597.1-ből zetkombinációt ajánl az új ETO – például a az 566.3-ba. A háziállatok nyilván praktikus 364.266 pszichoszomatikus fogyatékosságok okokból kerültek át az 599.75-ből a mezőgaz- helyett 364.692:159.944.4 vagy a 364.278 vi- daságba (636). lágnézeti problémák, pl. elidegenedés helyett Az orvostudományban egyes jelzetek egysze- 364.622:159.972. (Vegyük észre, hogy ezek a rűsödtek, mások tovább osztódtak, a megne- kombinációk növelik a tárgyszó jelleget.) A régi vezések finomodtak, és olyan is van, amelyet ETO-ban is volt lakásprobléma, de a hajlékta- kettőspontos viszonyítással fejeznek ki. Erre lanság csak mint „szándékos hajléktalanság, pl. példa a magzati szív élettana, amely 612.179.2- csavargás” szerepelt (364.273), az újban már ből 612.647:612.17 lett. A megszüntetett jelze- megjelenik a 364:682.42 hajléktalanság, nyo- tek gyakran a tovább használható kategóriába mor, és az okokra is utalni tudunk a -11 korláto- esnek. zottan közös alosztással: 364.682.42-11-053.6 a A műszaki tudományok változásai nagyobbak, hajléktalanság okai a tizenéveseknél. de szakismeret hiányában azokat még kevésbé A természettudományokban az 504-es szak tudom megítélni. Itt is feltűnik a kettőspontos egyes részei kerültek olyan helyekre, amelye- viszonyítás, például az egyes motorfajták jár- ket szaktudományosan illetékesebbnek lehet művek szerinti tagolásánál. A járművek osztá- tartani az 551.51-be. (Például az 504.31 (az lya (629) jelentős változáson ment át. A 629.1 atmoszféra szerkezete) Kibővült a környezet- szárazföldi és vízi járművek összevont osztálya rombolással foglalkozó rész: korábban 504.05, megszűnt, helyette új osztály lett a 629.3 száraz- most 504.5 szennyeződés, 504.6 fizikai ténye- földi járművek és a 629.5 vízi járművek. Ennél- zők okozta károk, 504.7 globális felmelegedés, fogva kettévált a 629.334 lakókocsi és a 629.514 504.8 „nukleáris tél” és 504.9 környezeti van- lakóhajó is. A légi- és űrjárműveken (629.7) be- dalizmus. Az őslénytanon (56) belül korábban lül megjelent az űrrandevú (629.7.076.66) és a a mai állatok rendszertanának alapján lehetett légkörbe való visszatérés (629.076.8). Az űrál- analógiás jelzeteket alkotni. Az új ETO részle- lomásokon belül lett egy Föld közelében keringő tezi az őslényeket, így 568.1 őshüllők, 568.19 űrállomás jelzet (629.786.2). dinoszauruszok, 569.8 főemlősök, kihalt ma- A mezőgazdaságban újdonság, hogy a 61- jomfélék, emberszabású majomfélék, 569.89 es osztály végéről (619) ide költöztették át

326 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO az állatorvostudományt (új jelzete: 636.09). szer nyitott a még újabb irányzatokra is. A jelzetszerkesztés nem nevezhető egyszerű- A filmtudományon belül az egyik jellegzetes nek: 636.09 állatorvostudomány, 636.1 lovak, változás a filmműfajok elszakadása a korábbi 636.1.09 a lovak betegségei. A szervi betegségek irodalmi analógiáktól. A régi ETO-ban 791.43- kifejezésében a megfelelő embergyógyászati jel- 312.4 volt a bűnügyi film (a 82-312.4, azaz a zetet kell hozzákapcsolni, innen 636.1.09:616.24 bűnügyi regény mintájára), most 791.22 a műfaji a lovak tüdőbetegsége. csoportosítás, ezen belül a 791.221.5 a thriller és A vegyiparban a korábbi számvégződéses a krimi, 791.221.6 az erőszakos film, 791.221.7 alosztás helyett aposztróffal fejezzük ki az oxi- az akciófilm, 791.221.71 a katasztrófafilm dokat: 661.8’022. Így 661.852 ólomvegyületek és 791.221.9 a horrorfilm. Van háborús film és 668.852’022 ólomoxidok, illetve 661.872 (791.222), és külön jelzete lett a pornófilmnek vasvegyületek és 661.872’022 vasoxid. A kohá- is: 791.221.226 – azelőtt ezt a 82-993, az eroti- szatban is barátságosabbá váltak az ötvözetek. kus irodalom analógiája segítségével próbáltuk Itt a korábbi számvégződés ötvözeteket most a kifejezni. Említésre méltó, hogy a szépirodalmi .055 jelzetelem fejezi ki, és a korábbi aposzt- párhuzamból is maradt valami, de a korábbinál rófos összeillesztést a kettőspontos viszonyítás direktebben. A 791.221.8 fantázia-filmek, 82- sokkal egyszerűbb sémája váltotta fel: 669.3 réz, 311.9 tudományos regény, ebből a 791.221.8:82- 669.5 cink és 669.6 ón, ebből 669.3.055:669.5: 311.9 viszonyítás csinál science fiction-filmet. 669.6 a réz ötvözete cinkkel és ónnal. (Korábban A másik jellegzetes változás a filmszereplőtípusok 669.35’5’6.) Az egész 6-os főosztályra jellemző (791-5) kötőjeles részletezése. Például: 791- a jelzetek tovább részletezése. És, ahogy már 54 rossz fiúk, 791-55 rossz lányok, 791-551 volt róla szó, a 681-ből költözött át a számítás- gengszterek női, és még olyanra is van kü- technika a 004-es szakba. lön jelzet, mint a buta szőke nők (791-561). A 7-es szak elején, a művészetek általános jel- Mivel a régi ETO-ban a 791-es osztály még zetei között is akadnak újdonságok. Változást általában szólt a nyilvános szórakozásokról és jelent, hogy a reneszánsz, barokk és rokokó a látványosságokról, és ezen belül volt a film- korábbiaktól már nem a földrajzi jelzet mögé művészet (791.43), most pedig az utóbbi az kerül, hanem közvetlenül kapcsolódik a főtáb- egész 791-es szakot kitölti, nagymértékben át lázati számhoz. Ugyanez érvényes a klassziciz- kellett rendezni a szakokat. A régi számok új musra: míg korábban a 7.035(45)2 fejezte ki értelmezést kaptak. Így például a 791.43 le- az olaszországi klasszicizmust és 7.035(439)2 szűkült a film közönségre gyakorolt hatására, a magyarországit, addig most a 7.035.2 lett a a 791.6 pedig (korábban: nyilvános ünnepsé- klasszicizmus száma, és csak ezután jön számí- gek, karneválok) lett a filmipar. Ezen belül a tásba a helyszín. 791.635 a filmszínészet, amelyhez személyi Az új ETO-ban aposztrófos alosztásokkal ér- általánosan közös alosztásokat kapcsolhatunk: zékeltethetők az egyes fejlődési szakaszok, pl. 791.635-055.1 filmszínészek, 791.635-055.2 a 7.03’01 archaikus kor, 7.03’02 klasszikus kor. színésznők, 791.635-053.2 a gyerekszínészek, A stílusok fejlődése nem áll meg az absztrakt 791.43:791.221.6-053.6 az erőszakos filmek irányzatnál (7.038), hanem folytatódik. Ide ke- hatása a tizenévesekre (ez a példa az új ETO- rült át a konstruktivizmus (7.038.11 – korábban táblázatban tévesen szerepel). 7.037.6), és olyan új jelzetek jelentek meg, mint 7.038.3 kinetikus művészet, op art, 7.038.51 pop art, 7.038.531 performance, testművészet, 3. Mi a baj az új ETO-val? 7.038.532 mail art, book art vagy a 7.038.55 ins- tallációk. Jelenleg a legutóbbi művészeti stílus a A jelentősebb vagy érdekesebb változások em- posztmodernista művészet (7.038.6), de a rend- lítésénél említettem néhány olyan új problé-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 327 MÁNDY GÁBOR mát, amelyet az ETO-reform okozott. Alább nat, amatőr színjátszók, atomfizikai modellek. inkább az általánosabb bajokat foglalom össze. Egyes esetekben találunk hasonló címszót, de Magával a magyar nyelvű kiadással az a baj, egy kicsit eltérő jelentéssel vagy más helyen. hogy – emberi körülmények (az új kiadásért Erre is néhány A-betűs példa: A régi ETO-ban felelős munkatárs váratlan halála) miatt per- van „adminisztrációs helyiségek” a munka- sze érthetően – kissé össze lett csapva. Van- ügyben és a szempont szerinti alosztásokban. nak benne hiányzó jelzetek (amelyeket a kéz- Az új ETO-ban csak „adminisztratív helyiség” iratba utólag kellett volna beleírni, de mi- van, méghozzá az építészeten belül. A régiben vel erre már nem volt mód, üresen marad- van „akadályverseny” (a kerékpársportban, a tak). Ilyen például a kecskehús jelzeténél ta- motorkerékpársportban és a lósportban), az lálható kimaradt magyarázat. Ezt olvashatjuk: újban csak az „akadálypálya” maradt meg. A 637’6 ≅ Kecsketej. (Itt a logika szerint a ha- régiben az orvostudományon belül szerepel sonlóságjel után 637.1’639-nek kellene állnia.) az „amnesia” (616.89-008.46), az újban csak A kevés idő, a munkaerőhiány, esetleg a fordí- a pszichológián belüli „amnézia” maradt meg tandó anyag újszerűsége magyarázhatja, hogy (159.953.7), de az sem a „felejtés” korábbi szá- a régi ETO már megszokott, de az új ETO-ban mán (159.953.6). A régi ETO-ban van „apaság nem szereplő megnevezései közül sok még uta- megállapítása” (családjog), az újban „apasági lásként sem szerepel a betűrendes mutatóban. biztosítás” (szociális biztosítás). A 657.422.7-es Ilyenek például (csak az A-betűs címszavak jelzet a régiben árukönyvelés volt, ma árukész- közül válogatva): adatgyűjtés módjai (statisz- letnek nevezik. A régiben az ásványolaj kenő- tika), adattár (dokumentumforma), adogatás anyagként szerepel, az újban tulajdonságként (sport), adókönyvi bejegyzések, adókulcs meg- (-032.32). A régiben volt aszalás, az újban aszalt határozása, agronómia, akadályfutás, áldozás, gyümölcs. Az átok a régi ETO-ban az erkölcsön algebrai testek, államháztartástan, állami ki- belül szerepelt, most a valláson belül. A régiben adások elmélete, állatok tartása terelésre, állat- a pszichológián belül volt „autoszuggesztió”, rakodó pályaudvar, állatsereglet (szórakozás), most „önszuggeszció” van, a pszichiátrián belül. állatvilág mint környezet, állatvilág védelme, Ezeken kívül is se szeri, se száma az eltérő meg- állományon kívüli munkavállalók, álművé- fogalmazásoknak: agrárszociológia  ökológi- szet, András napi szokások, anyanyelvi neve- ai alrendszerek és intézmények szociológiája; lés, áralakító tényezők, armatúra (gépelem), agrotechnika  mezőgazdasági munkálatok; árnyék (művészet), árnyékzóna (szeizmog- agyagfalazat  falazás döngölt földdel, dön- ráfia), árvák járadéka (társadalombiztosítás), gölt vályogfal (csömöszölt fal), vályog; algeb- árvízmentesítés, ásványi gyanta, ásványok rai oszthatóság  összeadás, kivonás, szorzás, anyagállapota, asztronómiai kormeghatározás osztás, haladványok, oszthatósági elmélet (al- (régészet), átfordulások (akrobatika), átkelő- gebra); állatábrázolás  állatvilág ábrázolása; hajó, átlátszatlan alapú fénykép, atombomba, állati erővel vontatott jármű  állati szállítá- autokód (adatfeldolgozás), automatikus progra- son alapuló eszköz; állattani technika  ál- mozás (numerikus matematika), ázsiai nyelvek. lattan módszertana; alsóvégtagizmok  alsó Sok esetben maga a jelzet benne van a táblázat- végtag izmai; általános műveltség  általános ban, de hiányzik a betűrendes mutatóból. Ilye- képzés; amatőrködés otthon  amatőr kreatív nek: alkímia, állami tulajdon, általános metafi- tevékenység; analgetica (gyógyszerészet)  zika, általános sejttan, vagy „ásványok optikai gyulladásgátló fájdalomcsillapítók; analitikus jellemzők szerint”. mérleg  precíziós mérlegek, laboratóriumi Van olyan is, hogy a jelzet összeállítha- mérlegek, kémiai, fizikai mérlegek; ankét (sta- tó, példaként esetleg szerepel is, de nem ke- tisztikai módszer)  kikérdezések, becslések; rült bele a betűrendes mutatóba: agydaga- antidepresszívum -> psychoanalepticumok;

328 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO

ápolók  aktív szereplők, gyógyító személyzet; egészítve: 75.021.32-035.676.332.066.3, azaz auditív emlékezet  emlékezet típusai, vizuális, ETO-nyelven kiolvasva: „festészeti technika víz auditív; automatikus felvilágosítások távbeszé- alapú bevonó festékanyaggal, vizes kötőanyag- lőn  automatikus telefonos információs szol- gal és az emulzió megszüntetésével”. Gusztus gálat (de így nincs benne a mutatóban); autóút  dolga, de nekem valahogy jobban tetszik a régi, utak gépjárművek számára, autópálya; ázalék- egyértelmű jelzet, amely nem utal sem az anya- állatkák  csillós egysejtűek, ciliata, infusoria. gokra, sem a festékiparra Ha egy lapozható betűrendes mutatót veszünk Némileg hasonló az a probléma, amelyet a alapul, akkor persze nem nagy probléma az el- szlengszótáraknál mint tárgykörnél említettem. Az térő írásmód. De számítógépes környezetben analógia logikusnak látszik, de egy ponton meg- nehezebb átsiklani az ilyen különbségeken. bicsaklik. (Nincs olyan jelzetelem, amelyet analó- (Sok integrált könyvtári rendszer összetett ke- giásan át lehetne vinni a megalkotandó jelzetre.) resési üzemmódjában nem lehet a tárgyszavak, A szótárak kezelése ugyanakkor strukturális megnevezések között is böngészni, hanem el- probléma is. A (038)-as formai alosztás előre várják az olvasótól, hogy a megfelelő névalakot vetése megsérti azt a jelzetalkotási szabályt, használja.) miszerint az ETO jelzet minden esetben fő- táblázati számmal kezdődik. Itt a (038) for- A betűrendes mutató elkészítésében nyilván- mai alosztás főtáblázati számként viselkedik, valóan kimaradt egy lépés: az új címszavaknak pedig nem az. Az sem világos, hogy hova ke- a régi címszavakkal való összehasonlítása. Az rülne a cédulakatalógusban. Feltehető, hogy ilyen javítások céljára a legjobb eszköz az in- az új ETO szerkesztői itt már a számítógépes ternetes kiadás lenne. (És nem hiszem, hogy a online katalógusokkal számoltak, ott pedig magyar betűrendes mutatóra is vonatkozna a nincs előre-hátra, minden egyszerre elérhető. konzorcium szerzői joga.) Nem találtam magyarázatot arra, hogy az új Némelyik tárgykör módosítása igen szubjek- ETO miért szüntette meg a korábbi pont nul- tív, nem igazán átgondolt. (Ilyen a filmszerep- la nullás, szempont szerinti általánosan közös lők kategorizálása, amelyet már említettük.) alosztásokat. Ezeket nem lehet automatikusan Az új ETO túlnyomórészt logikusabb lett, de bedolgozni semmilyen más jelzetbe, így a most vannak bosszantó kivételek. A régi ETO-ban a létrehozott kötőjeles, tulajdonságokat jelölő festészeten, a festészet technikáján belül sze- általánosan közös alosztásba sem. A megszű- repelt egy szimpla jelzet: 75.021.322 akva- néssel romlott a jelzetelés precízitása. Egy pél- relltechnika. Az új ETO ezt „logikusan” úgy da: a 623.454.8.004.4 korábban jól kifejezte fejezi ki, hogy a festészet technikájánál utal az atomfegyverek őrzésének és védelmének a 7.02-re (művészeti technikák), onnan a -03 fogalmát. A szempont szerinti alosztások meg- anyagok szerinti általánosan közös alosztásra, szüntetése miatt vagy megállunk az atomfegy- a -035.67 szinezékek, festékek alcsoportban a vernél, vagy erőltetett módon a kereskedelmi 667-es osztályra (festéstechnikai iparágak), a technikán belüli raktározás jelzetével viszo- 667.633.2 (bevonó festékanyagok a kötőanyag nyítjuk (annak ellenére, hogy itt semmiféle ke- fajtái szerint), onnan a 667.621-re (kötőanyag- reskedelemről nincs szó – reményeink szerint). ok mint bevonóanyagok pigment nélkül), ezen Külön említem azokat a régi problémákat, belül van a 667.621.2 (vizes kötőanyagok, víz amelyeket az új ETO sem oldott meg. Ilyen alapú kötőanyagok), innen a 667.632-höz kell a földrajzi alosztásban a több kontinensre ki- visszaugranunk, ott egy 66.02/.09-es analógiát terjedő országok jelzete, amelyet továbbra is találunk, ebből 66.066.3 emulzió megszüntetése, csak a plusz jellel vagyunk képesek kifejezni. amit már csak a festészetre kell alkalmaznunk, Az ilyen összekapcsolt jelzeteket továbbra is az eddig félbe maradt jelzetet elől és hátul is ki- csak egyezményes alapon lehet használni, ezek

Könyvtári Figyelõ 2011/2 329 MÁNDY GÁBOR megkövesedtek és az ETO tárgyszó jellegét erő- akarjuk betűről betűre megismételni az ott sze- sítik. Megoldatlan az Európai Unió, a már több replő információt, akkor a névalosztás helyett ezernyi exobolygó vagy a tárgyi néprajz jelzete. a tárgyköri keresésben is arra a mezőre kellene A betű szerinti alosztás nemcsak megoldatlan, mutatnia a katalógusnak, illetve onnan venni a hanem itt egyenesen romlott a helyzet. Az új katalógusrekord megjelenítéséhez az adatokat. ETO a földrajzi alosztások finomítására egy A másik változtatási javaslatom a teljes posztko- 3 betűből álló kódot javasol. Így például Mis- ordináció bevezetésére irányul. Arról van szó, kolc helyett MIS lenne írandó. Ez meglehető- hogy az olyan jelzetelemeket, amelyek a hagyo- sen zavaros, nem eléggé specifikus (gondol- mányos leírásban valamely tágabb rendszeren junk például a „Szent”, „Duna” vagy „Szabad” belül finomításra szolgálnak, külön is tegyük betűkkel kezdődő helységnevek sokaságára). kereshetővé. A prekoordináltság is maradt. Az új kiadás ugyan Ezzel kapcsolatban nagy eredményt értek el az egy picivel készségesebb néhány részterület utó- OMIKK-ban: csonkolásos kereséssel és a talá- lagos összekapcsolhatósága tekintetében, így pél- lati halmazban való további kereséssel elvileg dául a szociológián belül megjelent a kulturális még az is megvalósítható, hogy egy kötőjeles tevékenységek szakszociológiája. (316.74:001 korlátozottan közös alosztást megtaláljunk. Az tudásszociológia, 316.74:2 vallásszociológia, alkalmazott technikát azonban az Aleph rend- 316.74:81 nyelvszociológia.) Az egyéb szakszo- szer korlátai miatt csak nehézkesen lehet alkal- ciológiák számára azonban nincs ilyen lehetőség. mazni. További hátrány a keresés többlépcsős Nem hiba, csak feltűnő a 4-es főosztály jellege. Mindenképpen kell hozzá könyvtáros betöltetlensége. Amikor a magamfajta könyvtá- segítség.4 ros az ETO reformjáról hall, azonnal megdobban a szíve: istenem, vajon mi került a 4-esbe? Még Én egy másik megközelítést javaslok. semmi. Most a számítástechnika kibokrosodása alkalmat adott volna a „rendelkezési állományba A tartalmi feltárás segédkönyvtáros-képző tan- helyezett” főosztály reaktiválására, de a refor- folyamán már régóta azt mondom a hallgatók- merek még mindig nem tartották alkalmasnak az nak, hogy próbáljanak gépiesen gondolkodni, időt. A számítástechnika a finommechanikából azaz az elemzést teljesen formálisan végezzék (ahova nem igazán illett bele), átkerült az általá- el. Ha például van egy ilyen irodalmi jelzet: nos főosztályba (ahova ugyanúgy nem illik). 820-322.4, és az ebben a formában nincs benne a táblázatban (a könnyebbség kedvéért a régi ETO-ból veszem a példát, de a logika érvényes 4. Néhány javaslat az új ETO-ra is), akkor vegye észre, hogy itt a 820 angol irodalom, a 82-32 elbeszélések és a Az alább olvasható javaslataim csak a fenti 820-312.4 bűnügyi regény jelzeteinek kombiná- problémák enyhítésének lehetséges útjait raj- ciójáról van szó, amelyet ugyanúgy lehet felfej- zolják fel, hiszen ezen a területen valójában teni, ahogy azt létrehozták. Ha ezzel az egyszerű, egy szélesebb, nemzetközi vagy legalábbis or- formális elemzéssel értelmezhetünk egy a táblá- szágos szakmai eszmecserére lenne szükség. zatban nem szereplő, komplex jelzetet, akkor ezt Két radikális lépés lehetősége ötlött fel ben- nemcsak a hallgató, hanem a számítógép is meg nem. Az egyik a leíró katalogizálás és a tar- tudja csinálni, ugyanazt a logikát alkalmazva. talmi feltárás eredményeinek szerves összekap- Igaz, hogy a 82-322.4-ben olyan jelzetelemek csolása. A tartalmi osztályozásban fel kellene kombinálódnak, amelyek külön-külön mást használni az egységesített névalakokat, akár jelentenének, mégis lenne rá mód, hogy érzé- olyan részletességgel is, mint ahogyan azok keltessük részelem voltukat. Például egy elő- a rekord leíró mezőiben szerepelnek. Ha nem taggal, amely megfosztaná őket elsődleges

330 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO jelentésüktől. Ha a 82-32 elbeszéléseket je- 5. Bevezethetô-e az új ETO? lent, illetve az elbeszélés műfaját, akkor egy előtaggal (például egy százalék jellel) ellátott Amikor könyvtárosokkal beszéltem az új ETO- 82-32 jelenthet minden olyan művet, amely ról, rendszerint a bevezetésének nehézségeit emlí- elbeszélés, függetlenül a nemzeti irodalom- tették: nincs elég munkaerő, hogy az új jelzeteket tól, következésképp a %82-32 keresőkérdéssel visszamenőlegesen is átvezessék, az új jelzetek- meg lehetne találni minden egyes elbeszélést. hez új raktári táblázat is kellene, az pedig jelentős Ezen a ponton idézzük fel a tudományos-fantasz- raktári mozgással is járna. De ha nem veszünk tikus film viszonyított jelzetét az új ETO-ban! tudomást az ETO fejlődéséről, akkor lemon- dunk az új jelzetek alkalmazásának hasznáról is. 791.221.8:82-311.9 (a fantázia-film és a tudomá- Írásom befejező részében ezekre a problémákra nyos regény metszete). Ebben a viszonyításban kínálok gyakorlati, bár vitatható és olykor fél- semmi regényszerű nincs, tehát téves találata megoldásokat. lenne a tudományos regényre irányuló keresés- A változtatások legnagyobb részben úgy történ- nek. Az általam javasolt prefixum tisztán külön tek, hogy az új jelzettartományokat a korábban tartaná a műfajt. Így festene: 791.221.8 és %82- üresen álló tartományokban hozták létre, így 311.9. (Az „és” itt azt jelenti, hogy ezek egy- semmilyen elvi akadálya sincs annak, hogy – mástól független, nem összekapcsolt jelzetek.) kényelmi vagy szervezési okokból – a régi jel- Kissé bonyolultabban ugyan, de hasonló logi- zeteket is megtartsuk. (Az új ETO-hoz kiadott konkordanciajegyzék5 maga is tartalmaz egy kával állíthatnánk elő a 82-32 elbeszélés és a olyan típust, hogy bár a jelzet az új táblázatban 82-312.4 bűnügyi regény kombinációjából a már nem szerepel, de azért csak „használd to- bűnügyi elbeszélést. Ebben az esetben a kötőjel vább”. Ilyen a közkiadások elmélete, az iparpo- előtti prefixum jelezné, hogy nem a regényről, litikai vagy közlekedéspolitikai intézkedések, hanem a bűnügyi válfajról van szó. Tehát: %82- az áremelkedés és árcsökkenés, az államfői 32 és %82%-312.4, azaz bármilyen novella és jogkör, a szellemi alkotás joga vagy a magfi- bűnügyi tartalom bármilyen irodalmi formában. zikán belül a modellek.) De ezeken az „enge- Ha mellé tesszük a %820-at, akkor a találatokat délyezett” átfedéseken is túl lehetne menni. tovább szűkíthetjük az angol nyelvű irodalom Az online katalógusok korában ugyanis mind- egy, hogy a könyv fizikailag hol van, a kere- alapján. sett témakörhöz tartozó rekordokat tetszőle- A katalogizálás folyamatában a tartalmi feltá- ges rendben meg lehet jeleníteni. Ha például rónak ugyanúgy kellene dolgoznia, mint eddig. a számítástechnika régebbi könyvei a 681.3- A dokumentum elemzése alapján előállítaná a ban maradnak, az új művek pedig a 004-be 820-322.4 jelzetet, majd a számítógép a program kerülnek, az online katalógus – a megnevezés alapján automatikusan előállítaná hozzá a %820, alapján – még mindig összehozhatja azokat. a %82-32 és a %82%-312.4 elemeket, amelyek Még egy esetleges „virtuális polcon” is úgy a posztkoordinált keresés során használhatók. tüntetheti fel őket, mintha egymás mellett len- Mindez csak első nekifutás, és csak azért dobom nének, és csak a konkrét raktári jelzetből derül- ne ki, hogy maguk a könyvek két, egymástól be a szakmai köztudatba, hogy gondolkodhas- esetleg távol lévő raktári részben találhatók. sunk róla. Végső soron a számítógép minden A régi és az új jelzetek együttélése nem okozna olyan jelzetkombinációt fel tudna fejteni, amit nagyobb zavart, legalábbis nem akkorát, mint mi, emberek, amikor jelzeteket értelmezünk. amekkorát a cédulakatalógusok idején oko- Csak a megfelelő programot kell megírni hoz- zott volna, amikor is a régi katalógust minden zá. nagyobb szabású változásnál kénytelenek vol-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 331 MÁNDY GÁBOR tunk lezárni, és új katalógust kellett kezdenünk. új ETO emberközpontú (élőnyelvi), egységes Van néhány olyan jelzettartomány, ahol ez a ren- betűrendes mutatójának összeállítását és számí- detlenség benyomását keltené, mivel a régi jelzet tógépes karbantartását. az új ETO-ban is szerepel, de más értelemben. Ilyen a 791, amelyik a régi ETO-ban általában Végére hagytam az új raktári katalógus kérdé- volt „nyilvános szórakozások és látványosságok, sét. Lehetségesnek tartom, hogy az új könyve- ket is a régi raktári helyre tegyük (bár az online bemutatások”, az újban pedig ide került a koráb- katalógusban már új jelzettel szerepelnek), sőt, ban 791.43-ként jelölt filmművészet. A 791.43 azt is, hogy egy témakörnek esetleg több raktá- új értelme „a film hatása a közönségre”, de ri jelzete is lehessen. (Egy mű egyetlen raktári meghagyták azt a jelentést is, hogy „a mozi ál- jelzetet kapna, de a témakörhöz tartozó művek talában”. De még itt is lehetséges a régi számok vagy az egyik, vagy a másik jelzetet kapnák.) megtartása, csak jelezni kellene, hogy mikori ér- Csak az azonos művek új kiadásaira kell odafi- telmezésről van szó. Például: 791.43{1990}. gyelni. De ebben már gyakorlatunk van, az új Prokné Palik Mária a besorolási adatok ös�- kiadásokat eddig is összehoztuk – vagy a régi, szefüggéseinek és változásainak gráfszerű kon- vagy az új helyen. kordanciáját javasolja.3 Az általam javasolt, évszámos megoldás ismerős a publikációban közölt katalogizálási rekordokból (CIP), ahol Hivatkozások: hasonló módon jelzik például a Dewey‒jelzet forrását (konkrétan a kiadás számát tüntetik fel). A régi és az új jelzetek együttélése, valamint a 1. Universal decimal classification / magyar, röv. kiad. jelzetelemek külön kezelése látszólag sértené Egyetemes Tizedes Osztályozás : FID Publ. No. 691 / [szerk. Babiczky Béla, Schneller Károly] / [közread. az] OMIKK, az ETO nemzetközileg érvényes elveit. De ne OSZK-KMK / [. közrem. Cséffalvy Olga et al.]. - Röv. kiad. - felejtsük el, hogy az ETO nem szentírás, azt az Bp. : OMIKK : OSZK KMK, 1990-1991. - 2 db 29 cm egyes könyvtárak sajátosságaihoz hozzá lehet igazítani. Ha egy könyvtárhoz hozzá lehet, ak- 2. Egyetemes Tizedes Osztályozás : UDC Publ. No. P057 / [. kor több könyvtárhoz is hozzá lehet. Mivel vé- szerk. és bev. Barátné Hajdu Ágnes] ; [. közrem. Ackermanné Kelő Kamilla et al.] ; [közread. az] Országos Széchényi gig online katalógusokban gondolkozunk, a hi- Könyvtár Könyvtári Intézet. - Budapest : KI, 2005. - 3 db 29 vatkozásokon múlik, hogy ha valaki a Föld egy cm távoli pontjáról egy olyan számon keresne egy témát, amelyet nem jelzeteltünk át (és csak ré- 3. PROKNÉ PALIK Mária: A tartalmi feltárás problémái online könyvtári katalógusokban. = Tudományos és Műszaki Tájé- gebbi dokumentumaink vannak, a régi jelzeten), koztatás, 52. köt. 2005. 11–12. sz. akkor is megtalálja a könyvet. Az online kata- http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4243&issue_ lógus azon a helyen is jelezheti a könyvet, ahol id=467 ugyan nincs, de ahol volt vagy lennie kellene. 4. MARTON József – PROKNÉ PALIK Mária: Adatbá- A korábban felvetett, a posztkoordinálás meg- zis transzformációalapú kereshetőségjavítása: ETO- könnyítését szolgáló részelemek (amelyeket kereshetőség a BME OMIKK Aleph rendszerében. = Tu- fentebb % jellel mutattam be) bevezetése sem dományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. köt. 2009. 2. sz. okozhatna zavart, annál kevésbé, hogy a meg- http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5057&issue_ kívánt kötelező prekoordinált jelzetek mel- id=501 lett, azok kiegészítésére alkalmaznánk őket. 5. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás 1990. évi közép- és (Még a tartalmi feltárók munkáját sem ne- 2006. évi (2000. évvel lezárt) teljes kiadásának összeha- hezítené meg ez a sok analitikus jelzetelem, sonlító jegyzéke. Bp. : Könyvtári Intézet, 2008. Szerk. Fejős hiszen azokat a számítógépes program ka- László. Kézirat gyanánt. talogizálói beavatkozás nélkül állítaná elő.) Mindenképpen szükségesnek látom a régi és az 5

332 Könyvtári Figyelõ 2011/2 RÉGI ETO, ÚJ ETO Prokné Palik Mária megjegyzései a kézirathoz

1. Géppel kezelhető adatbázis esetén lehetőség lományt hozunk létre. A besorolási adatnak nyílik az összetett jelzetek önálló jelentéssel tartalmaznia kell a numerikus jelzetet, a jelzet bíró jelzetrészei, az általánosan közös önálló természetes nyelvű meghatározását, a jelzet és nem önálló alosztások szerinti keresésre. bevezetésének, illetve megszűnt jelzet esetén Ezeket a jelzetrészeket minden esetben meg- a megszűnésének dátumát. Utalókkal kell je- határozott metanyelvi jelek jelölik. A speciá- leznünk, hogy a megszűnt jelzeteket milyen lis alosztások jelentése azonban más és más új jelzet vagy jelzetek váltották fel, illetve az lehet, attól függően, hogy mely táblázatban, adott jelzet bevezetése előtt milyen jelzetet vagy táblázatokban sorolták fel azokat. Ke- vagy jelzeteket használtunk az adott tárgykör reshetővé tételük további fejlesztéseket igé- osztályozására. Ily módon lehetőség nyílik a nyelne. jelzetváltozások követésére a katalógusban. 2. Számítógépes adatbázisok esetén elengedhe- A jelzetek természetes nyelvű meghatározá- tetlen a jelzetek egyértelmű használata. Ezt sa egyszerűbbé teszi az ETO jelzetek szerinti a célt úgy érhetjük el, ha besorolási adatál- keresést a katalógusban.

5

Ungváry Rudolf: Észrevételek egy ETO-ról szóló tanulmányhoz

Mándy Gábor az Egyetemes Tizedes Osztályo- janak; ezt már a múlt század elején sem igazán zási rendszer (ETO) hibáit a régi kiadás alapján követték. Elég ehhez bármelyik ETO-t használó elemezi és bírálja, miközben az új kiadás magyar nagy könyvtár online katalógusába belepillan- változata már évekkel ezelőtt elérhetővé vált. Ez tani: a dokumentumrekordokhoz rendkívül sok nonszensz. Attól, hogy a könyvtári katalógusok- esetben kapcsolnak egynél több ETO-jelzetet. A ban még alig tértek át az új kiadás használatára, mai osztályozó, aki a tárgyszavas tartalmi feltá- az új ETO még lehet sokkal jobb vagy sokkal rás kultúrájában nőtt fel, az ETO jelzeteit is úgy rosszabb, mint a régi. Másrészt a régi és az új használja, mintha tárgyszavak lennének. Éppen kiadás között készen vannak, és bárki számára nem a kettőspontos viszonyítással, mert az min- hozzáférhetők a konkordanciatáblázatok. Csak dig csak az adott jelzet speciálisabbá tételére nem a régi ETO a hibás abban, hogy az újra való. Ez a teljes kiadást használva nem valami nem tértek át? Arról sem ír érdemben, hogy a gyakori igény. A + jeles, vagylagosságot jelölő régi ETO-nak létezik a teljes kiadása, amellyel összekötésről, meg a / jeles összefoglalásról nem rendkívül pontosan lehet osztályozni. A nagy beszélve, melyek alig fordulnak elő. A gyakor- könyvtárakban ma gyakorlatilag ezt használják, latban az ETO jelzeteivel is afféle koordinált in- ennek részletezettsége lényegesen nagyobb az dexelés folyik. Néhány példa az OSZK-ból: általa tárgyalt középkiadásénál. Villamos vezetékek és berendezések Annak, hogy az ETO prekoordinált, más szóval 696.6: 657.47 (439) (083.133) monohierarchikus rendszer, ma már nincs köze 621.332.3: 657.47 (439) (083.133) ahhoz, hogy mellérendelő módon használják. GE Hírlevél Senki sem követi azt az archaikus elvet, hogy 085.3 minden dolgot csak egy-egy osztályba sorol- 621.32.03

Könyvtári Figyelõ 2011/2 333 UNGVÁRY RUDOLF

504.43.062 Amelynek képviselői nem képesek az informa- Érsekújvári Villamos Művek 75 éves fennállása tika képviselőinek, a szoftvertervezőknek pon- (szlovákul) tosan közvetíteni a speciális igényeiket. A mai 621.32(061.5)(437.6 Érsekújvár) könyvtári rendszerek kialakulása idején – a múlt 675(061.5)(439.22 Érsekújvár) század 90-es éveiben – azok a könyvtári szak- 685.31(061.5)(437.6 Érsekújvár) emberek, akiknek nagyon speciális ismereteik Műanyagbevonat fémeken, fémbevonat mű- voltak pl. az ETO-tól, a tezauruszokról, és álta- anyagokon lában a besorolási adatokról (mert az ETO-jelzet 621.357.7:678.029.66 is besorolási adat, nemcsak az egységesített 678.026.3:669.056.95 személynevek), általában nem csak az informa- 678.029.66:669.058.4 tikai-szoftvertechnológiai lehetőségekkel nem 621.359 voltak eléggé tisztában, de még a saját külön- A dolgok teljes félreértése a szerző részéről, leges igényeiket se látták előre a számítógépes hogy az ETO nem alkalmas az alosztások vagy kezelésre való áttérés idején. Ezért nem voltak a viszonyítások elemei szerinti keresésre. Az képesek elvárásokat se megfogalmazni a keze- ETO-nak ez ugyanúgy nem a feladata, mint lőrendszerekkel, illetve a tervezőik számára. ahogy ez egy tárgyszójegyzéknek vagy egy teza- Például azt megkövetelni, hogy a kezelőrendszer urusznak sem a feladata. Elvileg az ETO jelzetei tudjon jelzetrészek alapján is keresni, különben esetében is ugyanúgy „van lehetőség” a jelzetek nem veszik meg a rendszert. A mai könyvtári elemeire keresni, akárcsak a tárgyszavak esetén. rendszerek ezt nyögik… A kereséskor ugyan a keresőszavakat adjuk meg, Mert egy olyan könyvtári szoftvert készíteni, melyek lehetnek jelzetek vagy tárgyszavak, de amely tudja, hogy ha egy meghatározott me- nem ezektől a szavaktól függ, mit és hogyan zőben van olyan karakter, mely az alosztások lehet keresni. A keresést ugyanis a mindenkori kezdetét jelzi (kerek zárójel, idézőjel stb.), akkor könyvtári rendszer keresőrészével végezzük. az a jelzetrész külön is kereshető, a világ egyik Ennek, és kizárólag ennek a szoftverteméknek legegyszerűbb programozási feladata. Utólag a képességeitől függ, lehet-e jelzetrészek alapján benyúlni egy nagy rendszerbe természetesen keresni; ahogy ennek a képességeitől függ az is, sokkal nehezebb… hogy lehet-e tárgyszórészek között keresni. Le- A „tárgyszó jelleg érhető tetten az időalosztásban gyen például adva a „kapás földművelő gazdál- is. A „18” nem teljesen azonos a XIX. század- kodást folytató társadalom” deszkriptor. Miért dal…” írja a szerző, én meg azon gondolko- a tezaurusznak „kellene lehetővé tennie”, hogy dom, hogy mi is az értelme annak a homályos a „földművel” szórésszel is keresni lehessen fordulatnak, hogy „tárgyszó jelleg”? Netán az, az adatbázisban? Mit tehetne ennek érdekében hogy az alosztások koordináltan kapcsolódnak egy tezaurusz? Semmit. A 316.324.2 (1–924.64) a főtáblázati számokhoz? Mi itt a baj, hogy ez jelzet [balkáni kapás földművelő társadalmak] „tetten érhető”? Az a baj, hogy „az olvasónak se tehet annak érdekében az égvilágon semmit, tudnia kell a komplex jelzetek ’hivatalos’ meg- hogy nem lehet a részét alkotó (1–924.64) föld- nevezését…”? De minden mesterséges nyelven rajzi alosztás [Balkán] szerint keresni. alapuló osztályozási rendszerre jellemző ez: ez Nem az ETO, hanem a mai könyvtári rendszerek nem hiba, hanem természetes tulajdonságuk, bírálandók amiatt, hogy ez a kétoldali csonko- ahogy a tárgyszavas nyelveké meg az, hogy az lással végezhető keresés az ETO-jelzetek ese- olvasó kizárólag a betűrendre támaszkodhat. A tében nem végezhető. Ahogy egy sor további, a betűrendben is el lehet veszni. Ahogy rég a múlté tanulmányban az ETO hibájaként felrótt problé- az elv, hogy egy dokumentumot egy osztályba ma is kizárólag a keresőrendszerek képességein soroljunk, arra a 150 évvel ezelőtti naivitásra múlik. Meg a könyvtári szakmán. Elsősorban. sem emlékszik ma már senki, hogy az ETO

334 Könyvtári Figyelõ 2011/2 ÉSZREVÉTELEK EGY ETO-RÓL SZÓLÓ TANULMÁNYHOZ eredeti kialakítói egykor abba a hitbe ringatták zet (XI. század) megelőzheti a „634”-et (neolit magukat, hogy rendszerük a laikus felhasználó kor)”, írja a szerző. Miért volna az ETO hibája, számára való. hogy a könyvtári rendszerek online mutatójá- De ez se az ETO hibája. Egy mai informatikai ban rosszul kezelik a karaktersorrendet? Meg- ontológia se egyszerűbb. A kezelőrendszereket érteném a szerzőt, ha tanulmányának az volna a kellett volna felkészíteni arra, hogy az ETO- címe, hogy „hogyan használják az ETO-t”. De jelzetek helyett a felhasználók az online kataló- se nem ez a címe, se nem foglalkozik érdemben gusokban egyrészt az ETO mutatószavai alapján az ETO-val végzett osztályozás magyarországi kereshessenek. Másrészt, hogy az ETO-jelzetek gyakorlatával. Magával a rendszerrel foglalko- magyarázatainak szövegszavai között keres- zik, és annak tulajdonít olyan hibákat, melyhez hessenek. Ezt megoldani számítástechnikailag az ETO-nak semmi köze. Amivel legfeljebb ugyancsak nagyon egyszerű feladat; az ETO- lovat ad a hozzá nem értők alá, akik nem tud- jelzetek mutatószavainak és magyarázatainak nak jobbat, mint hogy az ETO elavultságáról állománya rég pihen már valahol géppel olvas- beszéljenek. ható adathordozón – lévén, hogy nyomtatott ki- Lerágott csont az ETO tízes alapú mesterséges adás készült róluk. Csak éppen senki sem volt, nyelvi szerkezetének nehézkességével foglal- aki ezt a követelményt megfogalmazta volna, kozni, mint ahogy ezt a szerző teszi. Az ETO amikor egy-egy nagy könyvtár a maga könyvtári esetében egy immár évszázada érlelődő osz- rendszerét beszerezte. tályozási rendszerről van szó, az egyetlenről, A szerző az ETO „problémájának” tulajdonít- mely (beleértve elődjét, a Tizedes Osztályozást) ja, hogy „az egyes városok azonosítására je- talpon maradt. Nem véletlenül: szükség van egy lenleg könyvtáranként eltérő a gyakorlat”, és ilyen típusú, integráló rendszerre is, különösen ezért – noha Budapestnek van önálló jelzete – a az ontológiák kezdődő korában. (439.151) – ,.például az OSZK online kataló- A tárgyszavas rendszerek és tezauruszok többek gusában még három másik jelzeten is előfordul között azért születtek, hogy velük ne ilyen hát- Budapest: (439Budapest), (439–2 Budapest) és ránnyal kelljen küzdeni. A mesterséges nyelven (439–2Bp.)”. Megnéztem: még ennél is ros�- alapuló rendszerek sokkal inkább mechaniku- szabb a helyzet, sokkal több jelzetben szere- san alkalmazandó rendszerek, ami egyrészt azt pel hibás néven Budapest, lévén hol közzel, jelenti, hogy nem a laikus felhasználónak, ha- hol köz nélkül, hol a pont nélkül (így: Bp) is nem az osztályozónak kell tudnia, mi hol van. szerepelnek egyes összetevők. Arról is az ETO Másrészt azt jelenti, hogy az ETO használata tehet, hogy egy jelzetet hibásan rögzítenek? Itt az, amit a leginkább automatizálni kell, mert aztán már kiáltó, hogy nem az ETO hibájáról éppen ezáltal lehet használatát a laikus számára van szó. A feldolgozás különféle korszakaiban lehetővé tenni. Hogy ugyanis ne kelljen neki a fordulhatott elő, hogy egyszer így, egyszer úgy jelzetekkel találkozni. osztályoztak. Netán a tárgyszórendszer hibája, Az új kiadásról a tanulmány végén ugyan van hogy a meglévő „Budapest” tárgyszó helyett, szó, de a legfontosabb ezzel kapcsolatban meg mellett hol „Bp.”, hogy „budapest” látható egy sem említődik. Az új kiadás koncepciója ugyanis on-line mutatóban? Az osztályozási rendszerek a nemzetközi szerkesztőségben az volt, hogy az vagy a tárgyszórendszerek használatával végzett irodalom, de főleg a történelem vonatkozásában osztályozás/indexelés nem ezeket a rendszere- nem adnak meg nemzeti finomításokat. Az an- ket, hanem egykori professzionális használóit gol – nemzetközinek számító – kiadásban csak minősíti. Ezért a mai feldolgozók nem biztos, az angol történelem van a lehető legfinomabb hogy felelősek. Sajnos, nincs vezetői akarat a részletességgel elemezve. Mégpedig azért, mert mutatók javítására. a cél az, hogy az egyes nemzeti kiadásokban a „…az már igazi ellentmondás, hogy a „10” jel- nemzeti szerkesztőségek e téren hozzátegyék a

Könyvtári Figyelõ 2011/2 335 UNGVÁRY RUDOLF magukét. A magyar kiadásban erre nem került mielőtt eltávozott volna tőlünk. A helyzet most sor. Az új kiadásban már hiányzanak a magyar az, hogy senki sem kezeli azt a Mikro CDS/ISIS szempontból eminens jelzetek tömegei. Ez elfo- adatbázist, amelyből a nemzetközi Konzorcium gadhatatlan kulturális veszteség. Egy, az ETO- által küldött módosítások kinyerhetők lennének, ról szóló tanulmányban erre felhívni a figyelmet mert jelenleg nincs hozzáértő. Ezzel lassan, de elemi kötelesség lett volna. Abban a reményben, biztosan a pusztulás felé sodródik ez az osztá- hogy ez a hiány egy ETO-melléklet formájában lyozási rendszer Magyarországon. Az egyetlen, bármikor jóvátehető. Hiszen ott a teljes kiadás amely egyetemes, mesterséges nyelvű, és világ- is, amelyből meríteni lehetne. Még. Amíg rong�- színvonalú. A kegyelemdöfést pedig majd azok gyá nem használják. Lévén, hogy annak nincs adják, akik hozzáértés nélkül az ETO avultsá- géppel olvasható formában rögzített változata. gáról beszélnek, ami az ETO teljes félreértése. Noha a digitalizálást rég feltalálták már – csak Hágában közben ebben az évben rendezik meg nem akadt olyan, a digitalizálást szívügyének te- az „Osztályozás és ontológiák” harmadik nem- kintő könyvtári és egyéb szakember (az OSZK- zetközi kongresszusát, melynek tárgya az ETO tól kezdve az Arcanumig), akiknek ez az eszébe korszerű használata. Mert nem az ETO elavult, jutott volna. Igaz, az Arcanumnak ezért fizetni hanem azok a könyvtári rendszerek, melyeknek kellene valamennyit, de megérné: jó szakembe- felhasználóbarát, korszerű módon kellene tud- rek kezébe kerülne a teljes ETO digitalizálása. niuk kezelni az ETO-t. Az ETO nem más, mint Legalább utalni kellett volna arra is, hogy az új egy „ontológia”. A mai ontológiák őse, s egyben kiadás magyar ETO-mutatóját (teljes tévedés- hatalmas tárháza a fogalmi tudásnak (a fogal- ben) az angol mutató mechanikus lefordításá- val „gyártották”. A természetes nyelvű mutató makról szóló ismereteknek) a szakmánkban. mint olyan mindig önálló szerkesztést is igényel. Mándy Gábor összemosta tanulmányában az Ahogy egy angol tezaurusz lefordítása se lehet ETO rendszerét és az ETO használatát. Szöve- mechanikus. Ahogy az angol–magyar és a ma- ge ezért azt a benyomást kelti, mintha a hasz- gyar–angol szótárak sem egymás tükörképei. nálat hibái az ETO hibái lennének. Ez kár, mert Az új ETO bevezetésével foglalkozva pedig le- ezzel azt értékeli le akaratlanul, amit valójában hetetlen dolog említés nélkül hagyni, hogy egy- ő is értéknek tart: az Egyetemes Tizedes Osz- részt megsemmisült az ETO magyar karbantar- tályozást. tása. Jelenleg (már/még) senki sem foglalkozik Az ETO magyarországi használatával valóban vele. Fejős László (akinek a nevét a szerző meg egyre nagyobb gondok vannak. Ennek azonban sem említi, csak teljesen személytelen formában egyáltalán nem az ETO az oka, még kevésbé az, utal rá, hogy létezett, ami méltánytalanság) éle- hogy elavult lenne. Ellenkezőleg. Az alkalmazás tében ezt a munkát szakszerűen folytatta, és még gondjai az oktatás felelősségét, és a könyvtári sikerült befejeznie a konkordanciatáblázatokat, irányító elit felelősségét egyaránt fölvetik.

336 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Műhely

Egy korszerû sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai

Alkalmanként jelentkező új rovatunkban egy-egy fontos szakmai műhely munkáját sze- VASS Johanna retnénk bemutatni. Először az Országos Széchényi Könyvtár Sajtótörténeti osztályán folyó retrospektív bibliografizálást ismertetjük. A bemutatásra kerülő négy írásból megismerhetik, milyen szempontok alapján fogtak hozzá a retrospektív sajtóbibliográ- fiai adatbázis tervezéséhez, milyen problémákkal kellett szembesülniük a munkálatok során, és milyen, mások számára is hasznosítható tapasztalatokat oszthatnak meg a szakmai közönséggel. Vass Johanna a mai könyvtári környezetnek megfelelő, korsze- rű tervezés – mint az adatbázis kialakításának követelményei, az adatcsereszabvány megválasztását befolyásoló elvek – szempontjait, valamint az alkalmazott leírási szabvány által felvetett kérdéseket foglalja össze, majd Kürti Afrodité három konkrét folyóirat példán illusztrálja az autopszia alapján való leírás fontosságát. Következő számunkban Perjámosi Sándor dokumentumtipológiai elemzését közöljük az időszaki kiadvány fogalmának egykori és mai értelmezéséről, valamint Turai Hilda példákkal alátámasztott írását a periodikák címfelvételének és a kiadványok azonosításának problémáiról.

Bevezetés óta – részben akadémiai kutatócsoport, részben a könyvtár szervezeti keretein belül – megindult A Magyar Tudományos Akadémia Művelődés- sajtótörténeti kutatásoknak, illetve a teljes hazai történeti Bizottsága által az Országos Széchényi sajtó retrospektív bibliográfiai feltárását célzó Könyvtárban 2004. december 10-én rendezett munkálatoknak1. 2006-ban készült el az Orszá- sajtótörténeti konferencia egy hosszabb folya- gos Széchényi Könyvtár XIX–XX. sz. Könyv- mat állomásaként egyben nyitánya volt az az- történeti osztályán a Magyarország terüle­tén,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 337 VASS JOHANNA illetve magyar nyelven bárhol megjelent hír- Elõzmények, elõdök lapok és folyóiratok bibliográfiai adatbázisa 1705–1985 c., a retrospektív sajtóbibliográfia Ha retrospektív sajtóbibliográfiáról szólunk, megvalósítására vonatkozó tervezet2. Az azóta nem illik említetlenül hagyni a jeles elődöket, eltelt időben a kijelölt munkatársak – 2009 óta akik ezen a területen előttünk tevékenykedtek. az OSZK Tudományos Igazgatóságán belül Saj- Ismeretes, hogy a múltban többször történt kísér- tótörténeti osztályként – elkezdték a sajtóbibli- let a hazai sajtó teljes körű számbavételére, de ográfiai munkát. ezek a kezdeményezések különböző okok miatt Írásunkban elsősorban a tervezés szempont- torzók maradtak. Jelen írás nem vállalkozhat az jaival, a megvalósítás javasolt módszereivel adott keretek között a hazai retrospektív sajtó- kívánjuk a szakmai közönséget megismertetni; bibliográfia történetének mégoly vázlatos meg- mindvégig a gyakorlati megközelítést tartva rajzolására sem; a történetietlenség hibájába es- szem előtt, és nem térünk ki a hiányzó sajtóbibli- nénk, ha idő és hely hiányában bármiféle össze- ográfia társadalomtudományi szükségességének, foglalást akarnánk adni erről a folyamatról. Az hasznosságának bizonyítására; ez utóbbi szem- Országos Széchényi Könyvtár által közreadott pont kifejtése a jelenleg az OSZK-ban működő, összeállítások keletkezéstörténetéről rengeteg MTA–OSZK Res libraria Hungariae Kutatócso- hasznos adat, történeti részlet olvasható Kovács port XIX. századi Könyv- és Sajtótörténeti Mű- Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudo- helyének programjában szerepel.3 mányos munkája és kiadói tevékenysége 1936– 4 Egy ilyen nagy horderejű vállalkozás, mint az 1944. , valamint Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége időszaki kiadványok retrospektív, egyszersmind 1945–1974.5 c. tanulmányában. A helytörténeti a teljes adatsor felvételére kiterjedő feldolgo- kutatások keretében létrejött megyei sajtóbib- zása, számtalan újabb és újabb problémát fog liográfiák történetéhez a legtöbb adatot Bényei még felvetni a jövőben, melyek megoldását a Miklós írásaiból6 nyerhetjük. Bevezetőül csupán megszerezhető tapasztalat fogja kiérlelni, éppen megpróbáljuk nagy vonalakban megragadni azo- ezért nem állíthatjuk, hogy e pillanatban min- kat a közös vonásokat, melyeknek köszönhetően den részletre kiterjedően pontosan kidolgozott időről időre előtérbe került a magyarországi saj- koncepcióval tudunk előállni, az azonban már tó bibliográfiai számbavételének gondolata. a tervezés során világossá vált, melyek azok Ha végignézzük, mely korszakokban és milyen a sajtóbibliográfia mai megvalósítása közben igény hívta életre a retrospektív regisztrálás megkerülhetetlen, különböző elméleti, módszer- szándékát, első megállapításunk az lehet, hogy tani, dokumentumtipológiai kérdések, amelyek azok létrejötte egybeesik azokkal a korszakok- nagyban befolyásolják majd a vállalkozás időt- kal, melyeket a tudományos kutatás fellendülése állóságát és hosszú távú, eredményes felhasz- vagy megszervezése jellemzett. nálhatóságát. A pozitivizmus kora sok egyéb kultúrtörténeti Az ebben a szellemben elkezdett bibliográfiai jelentősége mellett a rendszeres és minden to- gyakorlatnak máris vannak felmutatható ered- vábbi munka alapjául szolgáló forrásfeltáró tevé- ményei, s ezek közreadása éppenséggel köteles- kenység időszaka, ez adta a hátteret id. Szinnyei ségünk; a könyvtáros szakma jogos érdeklődése Józsefnek a Hírlaptár megszervezésére irányuló is indokolhatja, hogy hírt adjunk létünkről, a törekvéséhez és a hírlapok történeti forrásértéké- koncepció, valamint az adatbázis kialakításáról, nek hirdetéséhez. A hírlapok bibliográfiai ada- s nem utolsó sorban felvázoljuk a megvalósítás tainak regisztrálásához azonban már a történeti lehetséges módját. szempontú kutatások iránti igény vezetett el. A hazai sajtóról szóló addigi összeállításokat szám- ba véve7, és látva a korábbi híradások részrehajló

338 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI vagy hiányos voltát, Szinnyei nem csupán gyűj- lapítása12; távolabbi célja pedig maga a sajtótör- teni akarta anyagát, hanem sajtótörténetet akart ténet: „A hírlapkönyvészet [...] végső eredménye írni. „Ezen körülmény indított arra, hogy hírlap- a hírlapok története [...], egy-egy fejezete [...] a irodalmunkról lehetőleg teljes képet nyújtsak, sajtótörténet első feldolgozása lesz [...]”13, „A megírtam Hírlapirodalmunk történetét a XVIII. hírlapkönyvészet összeállítója a hírlapok élet- században,” majd „megszületett a Hírlapirodal- rajzának gondos kivizsgálása közben egy-egy munk a XIX. században”8. Azonban nemcsak a korszak sajtóviszonyaira jellemző számos adat- történet hiányosságait, hanem a forrásokból át- ra bukkan.” „Az időszaki sajtó könyvészete az vehető adatok bizonytalanságát is érezte; a hír- így vázolt úton az időszaki sajtó történetének lapirodalom történetére vonatkozó további ada- [kiemelés V. J.] előkészítőjévé lesz.”14 tok után kutatva az Egyetemi Könyvtárban jutott Az 1950-es évek elején, kezdeti viták után – arra a következtetésre, hogy „művemet újra át miszerint a tudományos munkának és a kutató kell dolgoznom, még pedig közvetlen szemlélet jellegű tevékenységnek helyszíne-e a nemzeti után minden egyes hírlapot átlapozván, [...] ma- könyvtár – kialakul és megszilárdul az a kul- gát a hírlapot könyvészeti pontossággal felvéve, túrpolitikai állásfoglalás, hogy az OSZK tudo- hogy ahhoz kétség ne férjen.”9 A sajtótörténet mányos kutatóhely, és „a magyar könyvtárügy megírásának szándéka tehát közvetlenül vezetett legfőbb elméleti és gyakorlati műhelyévé kell a sajtóbibliográfia megszületéséhez. válnia”; az akkori kultúrpolitikai irányítás kö- Szinnyei munkásságát követően szervezett, át- vetelményként állította az intézmény elé a tu- gondolt formában akkor került sor legközelebb a dományos kutatások programba foglalását15. Ez sajtótermékek számbavételét célzó bibliográfiai az elvárás kedvezett a forrásfeltáró és bibliog- program megalkotására, amikor maguknak a hu- ráfiai tevékenységnek, részben a tudományos mántudományoknak a széles körű rangemelése könyvtári tevékenység szervezeteinek – például bekövetkezett. a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és A két világháború közötti hivatalos művelődés- Irodalomtudományok Osztálya keretén belül lét- politika egyik fontos célkitűzése volt a tudo- rejött Könyvtártudományi Főbizottságnak vagy mányos kutatás színvonalának emelése. Ennek a Népművelési Minisztérium mellett létrehozott érdekében Klebelsberg Kunó vallás- és közok- Országos Könyvtárügyi Tanácsnak – kialakításá- tatásügyi miniszter a közgyűjteményeket is a val, részben az e fórumokon megfogalmazódott tudományos kutatás színhelyévé kívánta tenni. programok által, hogy csak a legjelentősebbet, A közgyűjteményeket összefogó autonóm szer- a könyvtártudomány ötéves tervét16 említsük, vezet, a Gyűjteményegyetem programjában is melyben különböző, nagyszabású bibliográfi- hangsúlyos szerepet kapott a gyűjteményekben ai kiadványok mellett a magyar időszaki sajtó folyó intenzív „tudományos munka” és az önálló összefoglaló és lelőhelybibliográfiájának össze- publikációs tevékenység.10 Mindez kedvezett a állítása is szerepelt. Így többek közt a sajtóbib- nemzeti bibliográfiai számbavétel újragondolá- liográfia ügye is újabb lendületet nyert; ebben a sának, illetve a nemzeti bibliográfiai kiadványok korszakban készült – a Könyvtártudományi Fő- újraindításának; a sajtóbibliográfiai tevékeny- bizottság állásfoglalása nyomán a háború utáni ség felélesztését, újraszervezését is ez tette le- évek anyagával kezdve a retrospektív feltárást hetővé. Dezsényi Béla az Országos Széchényi – az OSZK Hírlaptárában A magyar sajtó bibli- Könyvtár Hírlaptárának vezetőjeként dolgozta ográfiája, 1945–195417 kötete, és folytatódott az ki bibliográfiai koncepcióját 1942-ben publikált 1705 és 1919 közé eső anyag gyűjtése18. Sajtó és könyvészet11 c. művében. A retrospek- Végül az 1970-es években kibontakozó nagy- tív számbavétel egyik indoka – ugyanúgy, mint szabású hungarika-kutatási program19 volt az, Szinnyeinél – az addigi kurrens és retrospektív amely a hungarológiai kutatásokat, s kiemelten a gyűjtések áttekintése és elégtelenségük megál- nemzeti forráskincs megmentését az őt megillető

Könyvtári Figyelõ 2011/2 339 VASS JOHANNA helyre kívánta emelni, és célul tűzte a kulturá- akkor vezetett igazán eredményre, amely idő- lis emlékek tervszerű hazai és külföldi nyilván- szakokban a feladatot felvállaló könyvtárat – tartását – ezek között a közgyűjteményekben láttuk, az 50-es évek eleje óta a OSZK-t, illetve központi kataszterek, katalógusok kiépítését –, éppen a helyismereti bibliográfiai tevékenység a gyűjtőmunkálatokat mintegy az egész hunga- okán a vidékieket26 – kutatóhelyként határozták rológiai kutatáskomplexusnak kiindulópontjává meg. Önmagában az a tény, hogy a hungarika téve. A Kulturális és történelmi emlékeink fel- időszaki kiadványoknak máig nincs minden idő- tárása, nyilvántartása és kiadása címmel ellá- szakra és minden adatra kiterjedő, megbízható tott tárcaszintű kutatási főirány, később kutatási nyilvántartása, feljogosít arra a megállapításra, program – a Klaniczay Tibor által 1974-ben, az hogy a periodikumokkal kapcsolatos feladatok MTA I. Osztálya számára tett előterjesztése után nagyságrendje messze meghaladja a szokvá- – a nyolcvanas években kezdte meg teljes körű nyos könyvtári munkafolyamatok idő- és mun- működését egészen 1991-ig tartó finanszírozá- kaigényét, másképpen fogalmazva, a könyvtári sáig. A program a forrásfeltárások közkinccsé állományok puszta számbavétele, regisztrálása tételét kezdettől fogva szorgalmazta, és – a le- nem biztosította ez ideig a teljes körű feldolgo- hetőségekhez képest – nagy összegekkel támo- zottságot. A periodikákkal végzett munka sok- gatta a forráskiadványok megjelentetését. Ennek kal több időt és energiát igényel, mint mondjuk a támogatásnak köszönhette megjelenését 1986- a hasonló nagyságrendű monografikus anyag ban a még a negyvenes évek végén megkezdett20 feldolgozása. „A hírlap könyvészeti leírásán is Magyar sajtóbibliográfia, 1705–1849 kötete21; mást kell értenünk, mint az egyszer megjelent illetve kezdődhetett meg az 1920 és 1944 közé könyv címleírásán.”27 „Míg a könyvek leírója eső időszak – éppen a közelmúltban megjelent egy leíráshoz többnyire csak egy kötetet és an- – sajtóbibliográfiájának anyaggyűjtése22. nak is csak címlapját kíséri figyelemmel, addig Bár nem az általános nemzeti bibliográfia mű- egy hosszú életű hírlap négy-öt soros címleírása fajába tartozó eredményeket hozott, feltétlenül a hírlapbibliográfusnak 80–100 kötet figyelmes meg kell emlékeznünk az 1950-es évek köze- átnézésébe kerül. A hírlap és a könyv bibliog- pétől kibontakozó helyismereti mozgalomról, ráfiai leírása közti különbséget ismét csak a melynek keretében zajlott a hazai könyvtárügy számtani és a mértani haladvány arányaival egyik átfogó és sikeresen megvalósult bibliog- érzékeltethetjük.”28 A fenti megállapítás igazsá- ráfiai programja, a megyei sajtóbibliográfiák ga éppúgy közrejátszhat az eddigi munkálatok megjelentetése. Már a résztvevők is úgy érzékel- sorsának alakulásában, mint a források időről ték, hogy „a regionális sajtóbibliográfiák készí- időre történő elapadása, illetve a kutatási bázis tői olyan feladat elvégzését vállalták magukra, megfogyatkozása. amely tulajdonképpen központi szolgáltatás, s mint ilyen, az OSZK hatáskörébe tartozna”23. A retrospektív nemzeti sajtóbibliográfia csonka- Sajtótörténeti kutatások sága, töredékessége okán részben ma is jogos a megállapítás, miszerint „a hazai retrospektív napjainkban sajtóbibliográfia ügyét szinte kizárólag ezek a kiadványok vitték előre a közelmúltban”24; ebből Napjainkban, ahogy a bevezetőben is utaltunk a tényből is következik a megyei sajtóbibliográ- rá, újra megélénkülőben vannak a sajtótörténe- fiák kivételes könyvészeti jelentősége.25 ti kutatások. A fentebb említett sajtótörténeti Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy a ret- konferenciát követően megalakult a Magyar rospektív sajtóbibliográfia összeállításának ter- Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bi- ve mindig erősen összekapcsolódott a történeti zottságán belül a Sajtótörténeti Munkabizottság, tárgyú kutatások megélénkülésével, valamint illetve közös MTA–OSZK kutatóhely létesült a

340 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI korábbi Res libraria Hungariae Kutatócsopor- alapján legfeljebb [s.l.] : [s.n.] lehetne leírni a ton belül 19. századi Könyv- és Sajtótörténeti kiadványt. A bibliográfia tehát a maga sajátos Műhely néven. Míg az akadémiai kutatócsoport kutató és értelmező tevékenységével nem he- a levéltári források felmérésével és regisztrá- lyettesíthető. lásával készíti elő a könyv és sajtó történetét a A sajtóbibliográfia adatai tehát olyan aktuális legszélesebb értelemben vett társadalomtörténet könyvtári projektek számára is hasznosíthatóak részeként megközelítő elemzéseket, feldolgo- lesznek, mint a különböző digitalizálási projek- zásokat, a Sajtótörténeti osztály legfőképpen a tek vagy éppen az időszaki kiadványok lelőhely- hazai retrospektív sajtóbibliográfia előkészíté- jegyzékének kialakítása29. Ha minden könyvtár sével, szervezésével foglalkozik, illetve konkrét bejelenti is teljes állományát egy-egy címből, bibliográfiai tevékenységet végez. A retrospek- kell hogy legyen egy olyan referensz értékű tív sajtóbibliográfia életre hívásában döntő sze- nyilvántartás, amely hitelt érdemlő adatot közöl repet játszó egyik tényező tehát adva van. Nem arról, vajon a bejelentett állományok lefedik-e a lenne szabad azonban figyelmen kívül hagyni kiadvány teljességét. Sőt, a bibliográfia nemcsak egy másik, napjainkban keletkező fontos felhaj- részegységek hiányát és az azok utáni szükséges tóerőt, a digitalizálási projekteket. nyomozást indukálhatja, hanem fontos adatokat Digitalizálás és bibliográfia sokak szerint egy- hordozó borítólapok, mellékletek, egyéb „tarto- mással szemben álló, illetve a digitalizálás a zékok” esetleges valamikori meglétét és/vagy bibliográfiát kizáró, feleslegessé tevő új para- jelenkori hiányát is fel tudja deríteni. Az pedig digmaként jelenik meg. Véleményünk szerint a belátható, hogy egy-egy kiadvány digitalizálását helyzet ennél árnyaltabb. A digitalizált tartalmak akkor érdemes tervbe venni, megkezdeni, ami- visszakereshetővé tételéhez metaadatokkal – kor biztosan állíthatjuk, hogy információkkal cím(ek), címváltozat(ok), személyek neve – kell rendelkezünk a kiadvány teljességéről (hiány- ellátni a keletkezett dokumentumokat, sőt a meg- talanságáról) és hollétéről. jelenési hely, kiadó(k) neve, stb. szintén hasznos hozzáférési pontok. Az adatok felvétele azonban digitalizálás után semmivel sem egyszerűbb, Céljaink mint a nyomtatott kiadásváltozatok esetében; a forrás attól, hogy digitalizálták, adatvariációival Összefoglalva az eddigieket, célkitűzéseinket az ugyanúgy zavarba ejti a feldolgozót. Tudjuk azt alábbiakban tudjuk meghatározni: is, hogy könyvtáraink egyelőre még nem ren- ff az egymásra épülő munkafolyamatok ered- delkeznek olyan authority-állománnyal, amely ményeként létrejövő és a teljes retrospektív visszamenőlegesen tartalmazná a magyarországi sajtóbibliográfiát tartalmazó adatbázis legyen könyv- és sajtókiadással összefüggésbe hozható leendő szolgáltatásaival kiinduló pontja a saj- személy-, kiadói, nyomda-, testületi nevek ös�- tótörténetre, továbbá a társadalomtudomá­ szességét, mely névanyag jelentős része egyéb- nyokra, ezen belül – különösen művelődés- ként éppen a periodikumok teljes bibliográfiai történeti szempontból – a történettudományra adatsorával összefüggésben kerülhetne adatbá- vonatkozó kutatásoknak, továbbá a sajtó- és zisba, és authorizálásuk szintén nem lebecsü- a nyomdatörténet módszereinek segítségével lendő munkát jelent. Nem szeretnénk lebecsülni tegye lehetővé a magyarországi, illetve a ma- az eddigi eredményeket, de némely digitalizált gyar nyelvű sajtó egészére vonatkozó tájéko- „kiadásváltozat” nem tartalmazza azt a borító- zódást, kutatást; lapot vagy egyéb bibliográfiai adatot hordozó ff mint – az időszaki kiadványok feldolgozását forrást, amely az OSZK-példányon megvan – illetően – az utóbbi évtizedek egyik legna- és történetesen megjelenési adatot is tartalmaz. gyobb hazai könyvtári vállalkozása, teremtsen Enélkül, vagyis csupán az elektronikus változat alkalmat a legkorszerűbb nemzetközi könyv-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 341 VASS JOHANNA

tártudományi elvek megismerésére, illetve ményeit és hiányait31; számunkra most azok a módszerek magyarországi adaptálására, ez- megállapítások tanulságosak, melyek e források által is elősegítve a magyar könyvtárügy él- további felhasználhatóságával foglalkoznak. vonalba kerülését; Berke Barnabásné az OSzK könyvkatalógus ret- ff az aktuálisan megvalósítandó egyéb könyvtári rospektív konverziójának tervezése kapcsán így projekteknek – mint országos lelőhely-adat- jellemezte összefoglalóan a helyzetet: „nincsen bázis, digitalizálás, illetve digitalizált tartal- olyan összefüggő nyomtatott retrospektív nemze- mak nyilvántartása és szolgáltatása –, a bibli- ti bibliográfiánk, amelynek alapján ez a munka ográfiai rekordok számának bővülése, egyér- következetesen és folyamatosan, még a legfej- telművé és világossá tétele révén referencia- lettebb technika felhasználásával is – gondolok adatbázisa legyen, elősegítve azon projektek itt a szkennelésre – elvégezhető lenne”32 Bényei hatékony tervezését és kivitelezését. Miklós a megyei sajtóbibliográfiák méltatásakor jutott hasonló értelmű következtetésre: „Mind- azonáltal [...] a megyei sajtóbibliográfiák nem Autopszia vagy bibliográfiai pótolhatják, semmiképpen sem helyettesíthetik források? a retrospektív nemzeti sajtóbibliográfiát, [...] a helyi összeállítások országos kumulálása sem tartalmi, sem metodikai okokból nem lehetséges! Annak idején, 1955-ben a fentebb említett [...] mert metodikailag más-más módon készül- Könyvtártudományi Főbizottság első évi te- tek, nem állt és nem is állhatott szándékukban a vékenységét összefoglaló tudósításában így módszertani egységesítés.”33 jellemezte az előttük álló feladatokat Pajkossy Amikor azt állítjuk, hogy a különböző forrá- György: „A tervezett bibliográfiai, történeti és sokban fellelhető adatok ellentmondásosak, könyvtártani vállalkozások elméleti kérdések so- nem mai tudásunk magasából akarunk lenézni 30 rát vetik fel.” Nincs ez másként közel hatvan az elődök munkájára, de dokumentumtípusunk évvel a fenti sorok leírása és az újraszerveződő természetéből adódik a nagyfokú variabilitás; sajtóbibliográfia elveinek, módszertanának ki- a megőrzés esetlegessége, a leírási szabványok alakítása során sem. A bevezetőben utaltunk rá, változása pedig nem biztosítja az azonos értel- hogy számos kérdés felvetésre, megvitatásra és mezést. szakmai konszenzus kialakítására vár. Minden általános megállapításnál többet jelent, A kiinduló állapot felmérésekor mindenképpen ha példákkal támasztjuk alá az elmondottakat. számot kell vetni a korábbi bibliográfiai hagyo- Szinnyei Magyar Könyvszemlebeli, 1896. évi mánnyal; valamint az időszaki kiadványokkal bibliográfiájában szerepel egy Tanügyi Tanács- kapcsolatos hazai könyvtári gyakorlattal. adó34 c. lap, melyet szerkesztett Kádár József, Retrospektív bibliográfiai rendszerünk eddig kiadta A megyei tanítótestület. Az OSZK kataló- megvalósult egységei – köztük a sajtóbibliográ- gusában – majdnem ugyanezekkel az adatokkal fia műfajába tartozóak is – túlnyomórészt nem – egy Tanügyi tanácskozó c. lap szerepel, mely- adatbázis-környezetben keletkeztek, hanem nek alcíme a Szolnok-Dobokamegyei Tanító- nyomtatásban jelentek meg, és elkészültük idő- Testület hivatalos közlönye, szerkesztette Kádár ben meglehetősen nagy távlatot ölel fel. Továbbá József35. (A további példák és a tapasztalt ellent- – immár a sajtóbibliográfia vonatkozásában – a mondások bemutatása Turai Hilda következő feldolgozások részlegesek: korszakokra, földraj- számban megjelenő írásában találhatók.) Mindez zi, illetve szakterületekre fókuszálva gyűjtötték nem kritikát jelent egyik vagy másik forrással anyagukat. szemben, hanem ténymegállapítást, a példák Az utóbbi évtizedek szakirodalma többször fel- nem az egyes feltárások színvonalát minősítik, mérte nemzeti bibliográfiai rendszerünk ered- hanem együttesen jellemzik a periodikumok

342 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI feltárásával járó bizonytalansági tényezőket, az kutatás, de még hosszú távon szolgáltatni kívánt, egyes eltérések nem számszerűségükben jelen- a kiadvány teljességét megcélzó digitalizálás tősek, hanem összességükben jelzik a problémát. sem létezhet. Eddigi tapasztalataink alapján a nem egységes leírási elvek alapján készült korábbi feldolgozá- sok adatainak „kompilációja” egy-egy rekordon Az adatszerkezet belül zavaró ellentmondásokat eredményezne, és ezek kiküszöbölése csak a kézbevétel utáni dön- Ahhoz, hogy választott célkitűzéseinknek tés alapján lehetséges. Eljárásunk helytállóságát meg­­feleljünk, a munkálatok tervezése nem az pedig máris konkrét sajtótörténeti eredmények- adattartalom meghatározásánál kezdődik, ha- 36 kel tudjuk alátámasztani. Mindez természete- nem az olyan kérdések eldöntésénél, mint az sen nem jelenti azt, hogy egy teljességre törekvő, adatcsereszabvány megválasztása, a megfele- kutatói célokat szolgáló sajtóbibliográfia lő adatbázis tervezése, valamint az érvényes megelégedhetne kizárólag a kiadványokon fel- könyvtári dokumentumleírási szabványok elő- lelhető adatokkal. Esetenként, különösen régi írásainak alkalmazása, szem előtt tartva a könyv- hírlapirodalmunkkal kapcsolatban éppen a saj- tári, informatikai területen napjainkban jellemző tótörténet kézikönyvei, irodalomtörténeti kuta- paradigmaváltások gyors egymásutánját, mely tások eredményei alapján lehet egy-egy személy kikényszeríti az újabb és újabb rendszerekre közreműködését; egy-egy megjelenési év kér- való áttérést. Márpedig ez utóbbi csak úgy vé- déses voltát, stb. tisztázni; általában hozzátenni gezhető el zökkenőmentesen, ha az adatbázis újabb adatot a kiadvány alapján készíthető bib- szerkezetében és tartalmában kompatibilis az őt liográfiai leíráshoz. körülvevő egyéb könyvtári projektekkel. Adat- Összességében – bár más vonatkozásban író- bázisunk úgy kíván teljes adatsort nyújtani az dott – de ma is helytálló Ferenczy Endréné időszaki kiadványokról – szemben a jelenleg 1975-ös, az OSZK periodika-állományának rekatalogizálását előkészítő tanulmányában tett elektronikusan elérhető, csak az induló, illetve megállapítása, miszerint „A meglévő nyilván- megszűnt számról készült katalógustételekkel tartások különböző szempontú vizsgálata arra –, hogy azok esetenként terjedelmes változó a megállapításra vezetett, hogy a rekonstrukció adatait és vonatkozó megjegyzéseit áttekint- alapkövetelményének tekinthető, megbízható hetően megjelenített, szabványosan strukturált bibliográfiai és állományadatokat tartalmazó adatszerkezetben tárolja. Az előbbieken túl nyilvántartás a hírlaptári gyűjteményben nem a fenti szempontot előtérbe helyező megol- létezik. Így a katalógusok bármilyen szempontú dásban rejlő további lehetőség, hogy a teljes javítgatása nagy munkaerő-ráfordítást igényel, periodikaállomány összes bibliográfiai adatát és csak félmegoldást, nem teljességében hiteles tartalmazó retrospektív sajtóbibliográfia – már adatokat eredményezhet.”37 „A hírlaptári gyűj- születése pillanatában – képes lesz kapcsolódni temény katalógusainak rekonstrukciója […] nemzetközi adatbázisokhoz, közös keresőkhöz, nem képzelhető el a könyvek szolgálati kataló- illetve egyéb könyvtári projektekhez. gusánál alkalmazott rekonstrukcióval azonos Egy hazai, szabványos könyvtári adatbázisban módon.”38 megvalósuló bibliográfia jelenleg a HUNMARC, A tény, hogy nyomtatásban sincs összefüggő illetve a MARC21 adatcsere-formátum kö- retrospektív sajtóbibliográfiánk, nemcsak azt zül választhat. A sajtóbibliográfiai adatbázis jelenti, hogy nincsenek regisztrálva a címek, tervezése során azért döntöttünk a MARC21 nevek, személyek, kiadók, nyomdák, hanem el- adatcsereszabvány mellett, mivel ez az időszaki sősorban azt, hogy nincs megbízható nyilvántar- kiadványok leírásához biztosítja a monografikus tásunk a hungarikumok körébe tartozó időszaki leírás kereteit túllépő formákat, és az időszaki ki- kiadványokról. Enélkül pedig sem sajtótörténeti advány megváltozott adatait nem megjegyzésbe

Könyvtári Figyelõ 2011/2 343 VASS JOHANNA utalja, hanem mezőismétlődések révén integrál- struktúrája, illetve például a rövid megjelení- ja a MARC szerkezetbe. A MARC21 szabvány tésnél elsődlegesen szembetűnő cím–évszám fejlesztési dokumentumai között is figyelemre összefüggések. méltó a megjelenés adatainak vezetésére szol- gáló mező ismételhetővé tételére vonatkozó Példa: előterjesztés indoklása, mely többek közt kieme- li, hogy ez a megoldás biztosítja az adatokhoz Hazai Híradó. 1828. jún. 28.: Erdélyi Híradó. való stabil hozzáférést a gépi összehasonlítás, 1848. jún. 1.: Kolozsvári Híradó. Kolozsvár. duplumszűrés és a közös katalógusok együttes 1827. jan. 1-1848. nov. 10. Megj. hetenként használata során39, vagy másképpen fogalmaz- kétszer, 1848. márc. 21.: hetenként háromszor, va, ha a megjelenési adatok csak egy általános 1848. ápr. 6.: hetenként négyszer. Új folyam megjegyzés mezőben vannak rögzítve, ez nem 1827. dec. 29-től. Szerk. Kiadó, Ny. Pethe Fe- teszi lehetővé a megbízható megtalálást, azono- renc, 1831. okt. 4.: Méhes Sámuel, 1848. máj. sítást. Márpedig tudjuk, a HUNMARC szabvány 16.: Ocsvai Ferenc. 4r., 1838. jan. 2.: 2r.42 használata éppen ezekkel a problémákkal szem- besítene bennünket. Ezt a struktúrát megtartva, egy adatbázis rövid Azon túlmenően, hogy választott dokumentum- megjelenítési formátumában így látnánk a ke- típusunk adatainak áttekinthető rendszerbe szer- resés eredményét: vezéséhez alkalmasabb megoldásokat kínál a MARC21, még egy fontos körülmény támasztja Hazai híradó. – Kolozsvár, 1827–1848. alá a választást. Az utóbbi évtizedben megfigyel- hető, hogy azok az európai nemzetek, amelyek a Az érvényes leírási szabvány szerint ma három gépesítés kezdetekor – hozzánk hasonlóan – ki- önálló rekordban írjuk le ezt a három címet: dolgozták saját, nemzeti MARC-jukat, az utóbbi évtizedben sorra csatlakoznak a MARC21 kö- Hazai híradó. – Kolozsvár, 1827–1828. 40 zösségéhez. Nem ennek a dolgozatnak feladata Erdélyi híradó. – Kolozsvár, 1828–1848. e folyamatnak a bemutatása, ezért éppen csak utalunk rá, mindazonáltal meggyőződésünk, Kolozsvári híradó. – 1848. hogy előbb-utóbb a magyar könyvtári közös- ség is napirendre tűzi a kérdés megvitatását, és A címek közötti összefüggést természetesen amennyiben kialakul egy szakmai konszenzus az előbb-utóbb kapcsolattal kifejezve. esetleges hazai csatlakozásról, abban az esetben A lapcsaládnak több melléklete is van, ezek kö- a retrospektív sajtóbibliográfia elkerülhet egy zül csak az egyiket hozva példának, nem mind- bonyodalmas konverziós fázist. egy, hogy a Nemzeti társalkodó, mely 1830 és A rendelkezésre álló retrospektív források több- 1844 között jelent meg Kolozsvárott, a Hazai sége a jelenleg érvényben lévő könyvtári leírá- híradónak vagy az Erdélyi híradónak a mel- si szabvány41 megjelenése előtt készült. Hogy léklete-e. megérthessük e problémát, röviden ki kell arra A dokumentum határainak kijelölésénél, va- térnünk, mit jelent a gyakorlatban a mai könyv- gyis a „bibliográfiai egység” meghatározásánál tári szabványok alkalmazása. Jelen esetben külö- a feldolgozás történeti hagyományait előnyben nösen fontos annak az elvi szempontnak a szem részesíteni az érvényes szabványokkal szemben előtt tartása, mely meghatározza a bibliográfiai annyit jelentene, hogy nem lehetne adatbáziso- egységek számát, hogy milyen főcímen azono- kat egymáshoz kapcsolni a rekordokban jelent- sítjuk a kiadványt és főleg, az adott címhez tar- kező asszimmetria miatt – míg egy cím az egyik tozó indulási és záróévet. Egy adatbázisban nem helyen önálló rekord, addig a másik helyen csak mindegy a rekordok száma, a rekordkapcsolatok címváltozatot képez. A duplumszűréshez hasz-

344 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI nált egyik legfontosabb adat, az évszám sem lat fogja megmutatni, mely adatok tekintetében tölthetné be szerepét, és az eltérő szemlélettel kényszerülünk majd kompromisszumra. készült rekord megmaradna duplumként. A táv- A bibliográfiai rekordok tehát jelenleg tartal- lati célok – egyéb könyvtári projektekhez való mazzák a kiadvány valamennyi bibliográfiai és kapcsolódás, időtálló megvalósítás – érdekében besorolási adatát az induló számtól – ha ez nem elsőrendű fontosságú ezt a kérdést azonos mó- áll rendelkezésre, akkor a leírás alapjául szolgáló don megítélni. számtól – kezdve; valamint az adott periodikum teljes életére vonatkozóan a megváltozott beso- rolási adatokat (a főcím jelentéktelen változá- A leírások adatai sai, címváltozatok, megjelenési és nyomtatási hely, kiadó, nyomda, közreadó, közreműködő Induljunk ki abból, hogy bár a sajtóbibliográfi- személyek, mellékletek, bibliográfiai kapcsola- ai adatbázis összeállítása során a legkorszerűbb tok); ezen kívül a leírásban szereplő bibliográ- nemzetközi és hazai szabványok, szabályzatok, fiai és besorolási adatokra vonatkozó megjegy- ajánlások által megfogalmazott elveket célsze- zéseket (pl. téves számozási adat, szünetelés, rű figyelembe venni, egyszersmind törekedni stb.) az érvényes dokumentumleírási szabvány kell az időszaki kiadvány mint dokumentumtí- KSZ/3 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok pus és a retrospektív feldolgozás által előtérbe (továbbiakban KSZ/3) előírásai alapján; lehe- helyezett sajátos szempontok érvényesítésére. tővé téve így a magyarországi időszaki sajtó- Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a para- val kapcsolatban álló név- és címadatok teljes doxonnal, hogy – miközben az előbbiekben körű visszakereshetőségét is. (Megemlítendő, indokoltuk a szabványos szerkezetű adatbá- hogy a „megjegyzést teszünk” kifejezés – ép- zis szükségességét – a MARC formátum csak pen a MARC21-ről korábban mondottaknak meghatározott hosszúságú adattartalmat képes megfelelően, miszerint a megváltozott adato- befogadni, márpedig a periodikum mint doku- kat mezőismétlődések révén integrálja a leírás mentumtípus adattartalma nem határozható meg megfelelő adatelemeibe – bizonyos esetekben előre pontosan. Nem véletlen, hogy nemcsak úgy értendő, hogy „felvesszük az adatot”.) A hazai, nemzetközi viszonylatban is kevés példát szabvány különbséget tesz kötelező, feltétele- találunk teljes összefoglaló leírásokra. Néhány sen kötelező, valamint nem kötelező adatelemek nemzeti könyvtár gyakorlatában azonban van- között. (1–3. sz. Függelék) Ha azonban csak az nak alapul vehető minták, például a svéd nem- előző szempontot vennénk figyelembe – alkal- zeti könyvtár (Kungliga Biblioteket – Sveriges mazva nemcsak a leírási szabványok előírása- Nationalbibliotek) kurrens bibliográfiájában it, hanem a nemzetközi könyvtári világ újabb, vagy a francia nemzeti könyvtár (Bibliotheque meghatározó dokumentumait is, mint például national de France) online katalógusában retros- a Functional Requirements for Bibliographic pektív vonatkozásban is (ld. 4–5. sz. Függelék). Records (FRBR)45 –, le kellene mondanunk Itt említjük meg a hazai kurrens periodika bib- olyan, a kutatás számára kitüntetetten fontos, il- liográfiát, mely jelenleg az Országos Széchényi letőleg a sajtóbibliográfiai hagyományban jelen Könyvtár elektronikus katalógusából érhető el, lévő adatok felvételéről, követéséről, mint pél- és több mint harmincéves megjelenése alatt43 dául a nyomdák vagy az alcímek és változásaik kialakult adatfelvételi gyakorlatával nélkülöz- feltüntetése. Ezek tekintetében – a kutatói igé- hetetlen tapasztalatokra tett szert. Ugyanígy nyeket, az adattartalom technikai informatikai hasznos lehet a korábban említett MARC21 szempontból való meghatározottságát, valamint fejlesztés előterjesztője, a Cooperative Online éppen a digitalizálás adta lehetőségeket szem Serials Program (CONSER) kézikönyveinek, előtt tartva – további döntés szükséges. dokumentációjának felhasználása.44 A gyakor- A következőkben a főbb adattípusok tekinte-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 345 VASS JOHANNA tében szeretnénk érzékeltetni néhány példával, Közreműködő(k):51 hogyan vesszük fel az adatok változását, illetve Szerk. Borsos Márton a rájuk vonatkozó megjegyzéseket. Az adatokat A szerkesztő nincs feltüntetve a követke- bevezető kifejezések egyben a címkés formátum ző részegységeken: 3.év, 1.fé. 24/25.sz. (1838. feliratai: márc. 29.) ; 3.év, 1.fé. 34.sz. (1838. ápr. 29.)

Főcím:46 Megjelenés:52 Hadi és más nevezetes történetek [Buda] ; [Pest] : Franz Wiesen, [1828]- A főcím forrása az egyes szakaszok közös 1852 címlapja. A főcím nincs feltüntetve az egyes Érvényesség ideje: Jg.2, Nro.16 (25. Febr. szakaszokon belül a következő részegységeken: 1829)-Nro.103/104 (29. Dez. 1830) [Jg.3.] 2.szakasz, 1790. jan. 8-2.szakasz, 1790. jan. 15 ; 2. szakasz, 1790. jan. 22-2.szakasz, 1790. febr. 2. Ofen ; Pesth : Franz Wiesen ; 2.szakasz, 1790. febr. 9-2.szakasz, 1790. márc. Érvényesség ideje: Jg.4, Nro.1 (1. Jan. 2. ; 3.szakasz, 1790. márc. 9-5.szakasz, 1791. 1831)-Jg.14, 11. (6. Febr. 1841) dec. 30.47 Ofen ; Pesth : Fr. Wiesen’s Wittwe Alcím(ek):48 Érvényesség ideje: Jg.14, 12. (10. Febr. politicai, tudományos, müvészeti ’s 1841)-Jg.14, 68. (25. Aug. 1841) szépliteraturai hirlap (Forrás: a kötet közös címlapja) Ofen ; Pesth : F. Wiesen’s Witw. : S. Érvényesség ideje: 1837 Rosenthal politicai lap Érvényesség ideje: Jg.14, 69. (28. Aug. (Forrás: a kötet közös címlapja) 1841)-Jg.14, 104. (29. Dez. 1841) Érvényesség ideje: 1838-1845 Szünetelés:53 Közreműködő(k):49 Szünetelt N.F., Jg.1, Nro.16 (29. Nov. Szerk. Kováts Mátyás 1848)-n.F., Nro.17 (13. Dec. 1848) ; n.F., Jg.1, Érvényesség ideje: 1.füz. (1832)-2.füz. Nro.19 (20. Dec. 1848)-Jg.22, Nr.1 (20. Jänner (1833) 1849) ; Jg.22, Nr.78 (22. Apr. 1849)-1850, Nro.1 (1. Mai) ; 1850, Nro.27 (1. Juni)-1850, Nro.28 Szerk. Osvald Ferencz (18. Juni) között Érvényesség ideje: 3.füz. (1833)-4.füz. 54 (1834) Nyomda: Pozsony : Nyomtatja Wigand Kár. Fridrik Indulás-megszűnés:50 Érvényesség ideje: 1837, 1.fé. 1.sz. (júl. [5. Juli 1828]-Jg.21, 79. (30. Sept. 1848) 4.)-1837, 1.fé. 52.sz. (dec. 29.) ; N.F., Jg.1, Nro.1 (5. Oct. 1848)-n.F., Jg.1, 19. (20. Dec. 1848) ; Jg.22, Nr.1 (20. Jänner 1849)- Pozsony : Nyomtatja Ifjabb Schmid Antal Jg.22, Nr.78 (22. Apr. 1849) ; 1850, Nro.1 (1. Érvényesség ideje: 2.év 1.sz. (1838. jan. Mai)-1852, Nro.299 (31. Dez.) 2.)-2.év 52.sz. (1838. jún. 28.) (Indulási adat forrása: Magyar sajtóbibli- ográfia 1705-1849 I/1.) 383. tétel 265‒266. p. Periodicitás:55 A leírás kiinduló alapja: Jg.2, Nro.16 (25. Évenként Febr. 1829) Érvényesség ideje: 1.füz. (1832) ; 4. füz. (1834)

346 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Évenként kétszer maznak olyan meghatározott kódokat, melyek Érvényesség ideje: 2.füz. (1833)-3.füz. a besorolási adatokkal egyenértékű hozzáférési (1833) pontokként59 szolgálnak (pl. nyelvi kód; ország- kód, dokumentumtípus kódja; stb.). A kódok Megjegyzések:56 egyaránt segítik a hatékonyabb visszakeresést; Lapszámozása folyamatos, évenként újra- illetve a rekordok különböző megjelenítési for- kezdődő. mátumaiban szövegesen megjeleníthető tartal- vagy mat képeznek. Lapszámozása hasábonkénti, évenként új- A fenti célok szem előtt tartása mellett a rekor- rakezdődő doknak nem nyilvános, technikai információkat Érvényesség ideje: Jg.18, 1. (1. Jan. 1845)- is szükséges tartalmazniuk, melyek a minden- Jg.20, 104. (29. Dez. 1847) kori feldolgozás számára adnak tájékoztatást az adatok forrására vagy a feldolgozás, szerkesztés, Megjegyzendő, hogy egy régi katalogizálási átszerkesztés műveleteinek nyomon követésére hagyományt57 erősít meg a szabvány, amikor vonatkozóan. a kiadványon kívüli forrásból származó vagy A jelenlegi dokumentumleírási szabvány kikövetkeztetett adatokat szögletes zárójelbe (KSZ/3) rendelkezései alapján példákkal ellá- utalja; e tekintetben tehát eljárásunk egyszerre tott döntvénytárat kell szerkeszteni, mivel az hagyománykövető és előírásos. eddigi szabványos hazai gyakorlat elsősorban Külön szeretnénk szót ejteni a régebbi folyóira­ a kurrens feldolgozás mentén alakult, és nem tok metszetmellékleteiről. Ezek bibliográfiai és volt szükség az összefoglaló időszaki leírás sajtótörténeti jelentőségét Dezsényi Béla, Busa retrospektív vonatkozásban történő pontos ki- Margit is többször hangsúlyozta, valamint szin- dolgozására. Ennek során feltétlenül számítunk tén a bibliográfiai regisztrálás mellett foglalt ál- a nemzetközi szabványokat annak idején hazai lást a sajtóbibliográfiák szerkesztéséről tartott, környezetben meghonosító könyvtáros szakem- 1973-as tanácskozás is58. Ezek a dokumentu- berek részvételére, támogatására is. A leírással, mok – térképek, kották, metszetek – a nemzeti tárgyszóval, egységesített névalakkal vagy a bibliográfia egyéb műhelyei számára nagyon rekord egészével kapcsolatos probléma megbe- is értékes információkat hordoznak, azonkívül szélése, az alkalmazandó szabály kiválasztása egyik-másik téma, különösen az arcképek, divat- után a reprezentatív eseteket beemeljük a dönt- képek digitalizálási megrendeléseknél is nagyon vénytárba példaként. keresettek. A korai lapok metszeteivel kapcso- A létrejövő bibliográfiai adatbázis felbecsülhe- latos tapasztalatunk, hogy az annak idején Busa tetlen segítséget kaphat a sajtótörténet művelői- Margit által látott mellékletek sok esetben nem től, akik a kiadványokon kívüli források alapján a legteljesebb, ún. „alappéldány” vagy muzeális gyarapíthatják a bibliográfia adatait, ezáltal is példány részeiként, hanem a másod-, harmad-, hozzájárulva a korabeli sajtó teljesítményéről negyedpéldányba kötve lelhetők fel. Ez az in- kialakult ismeretek bővítéséhez. Az egyes kiad- formáció minden bizonnyal hasznos lesz majd, ványok bibliográfiai leírásában, az erre szolgáló ha egyszer az érintett lapok digitalizálását terv- megfelelő adatbázismezőben – kutatói részvé- be veszik. tellel – a vonatkozó szakirodalmi adatok, hivat- A formai feltárás adatai mellett a tartalmi feltá- kozások is rögzíthetők. rás megvalósítása is célszerű, hogy akár ETO- jelzetek akár tárgyszavak alapján – esetleg ezek együttes használatával – a hazai periodikák téma szerint válogatva is megmutatkozhassanak. Végül az adatbázis bibliográfiai rekordjai tartal-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 347 VASS JOHANNA Az adatbázis ha egy-egy adattípus a leírásnak ugyanazon a helyén, együtt jelenik meg. A MARC21 ismét- lődővé tett adatmezői éppen ezt az elkülönü- Az eddigiekben nagyobbrészt elvekről beszél- lést segítenek feloldani; adatcsereszabvány- tünk, jóllehet a gyakorlatban már elkezdődött választásunkat ez a lehetőség döntő mértékben a bibliográfiai munka. Adatbázisunk a szegedi befolyásolta. Mivel ennek az adatszerkezetnek fejlesztésű, a legkülönbözőbb hazai művelődési a megoldásai eleve túlmutatnak a „leírás” és intézmények és könyvtári projektek60 által al- a „megjegyzések” kettősségén, éppen ezért az kalmazott Bodza keretrendszerben, RETROBI ISBD-megjelenítési formátumot feleslegesnek (RETROspektív BIbliográfia) néven került ki- tartottuk definiálni. alakításra, mely képes kezelni a MARCXML- (Példaként hozzuk az 1837-1849 között megje- alapú adatszerkezet-specifikációt. A MARC lent Siebenbürger Wochenblatt leírását a 6. sz. adatcsere-szabvány adatelemeinek az XML-leíró nyelvvel való kombinációján alapuló struktúrák Függelékben.) napjainkban világszerte több nemzeti könyvtár, ff illetve virtuális könyvtári projekt informatikai Címkés fejlesztésében játszanak meghatározó szerepet.61 Valamennyi, az adatszerkezetben szereplő mező, A Bodza keretrendszer fontosabb előnyei: webes almező megjelenítése meghatározott valamely katalogizáló felületen keresztül szerkeszthető, címke alatt (kivételt képeznek a technikai jelle- vagyis az adatbázis építésébe a szélesebb könyv- gű megjegyzésmezők, amelyeket csak a MARC tári közösség is bekapcsolódhat; xml alapokon formátumban lehet látni). Az adatelemek sor- épül; rugalmas, platformfüggetlen; az adatokat rendjének kialakításakor azt tapasztaltuk, hogy egyszer kell előállítani és tárolni, bármely for- az alapul vehető korábbi feldolgozások, vala- mátum előállítható belőlük (MARC, címkés, mint a korszerű webes könyvtári felületek elem- DC, stb.). sorrendje egymástól is eltérő mintákat követ. Az Az adatbázis kialakítása során igyekeztünk ki- ISBD szabvány által az adatok sorrendjére vo- használni a saját programozás adta, rugalmas natkozó előírások követését itt is a szabványos- lehetőségeket, például a dokumentumtípus sajá- ság szem előtt tartása, valamint az a megfontolás tosságaiból adódó hosszú adattartalom megjele- sugallta, hogy a szabvány „adatcsoportjainak” nítésénél egymás mellé rendelve a „bibliográfiai száma – „első adatcsoport”, „második adatcso- adatot” és a rá vonatkozó „megjegyzést”. port”, stb. – illetve sorrendje közismert és bevett Távlatilag természetesen megfelelő feltételek fogalom az utóbbi négy évtized könyvtárosai és esetén nem zárjuk ki annak lehetőségét sem, könyvtárhasználói körében: hogy a sajtóbibliográfia adatbázisa az OSZK in- Besorolási cím; tegrált rendszerének keretén belül épülhessen. Főcím; Alcím(ek); Megjelenítés Szerzőségi adatokon belül testületek, sze- mélyek; ff ISBD Kiadásjelzés; A bibliográfia rekordjait jelenleg nem szolgál- Számozási adat; tatjuk ISBD megjelenítési formátumban, mivel Megjelenési adatokon belül előbb megje- meggyőződésünk, hogy az időszaki kiadvány- lenési hely, azután kiadók; ok teljes, összefoglaló leírásában nem célszerű Nyomda adatokon belül előbb nyomtatási szétválasztani az induló számról felvett adatokat hely, azután nyomdák; és ugyanazon adattípusok megváltozott előfor- Terjedelem adatok; dulásait. Sokkal átláthatóbbak és a felhasználók Megjegyzéseken belül: számára is jobban értelmezhetőek a leírások, Periodicitás

348 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Címváltozatok 14 adateleme valamelyikének: Főcímre vonatkozó megjegyzések Cím valamint Dátum Megjegyzések Kiadó/Közreadó testületek címke alatt a szabvány által meghatározott sor- Nyelv rendben a többi megjegyzés. Dokumentumtípus Kivételek: a számozási adatok után következnek Fizikai jellemzők a számozási megjegyzések, illetve a szünetelésre Kapcsolat vonatkozó információk. (7–8. sz. Függelék) Azonosító (ISSN) A címkés formátumban a főcímet kiemelten közöljük a leírási rész előtt, alatta feltüntetjük a Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy címke dokumentumtípus megnevezését (pl. „hírlap”), alatt több, különböző nemű adat is állhat; meg- a dokumentum nyelvét és a megjelenési éve- jegyzések itt nem szerepelnek; a formátum csak ket. A kiemelt főcímmel egy sorban szerepel a fontosabb – lényegében hozzáférési pontként egy „A leírás forrása” felirat, amely alatt teljes, szolgáló – adatokat és a bibliográfiai kapcsola- autopsziával készült leírás esetén „Teljes bibli- tokat tartalmazza. ográfiai tétel,” még érintetlen katalógusrekord Az adatbázis további fejlesztésével megoldható esetén „OSZK katalógusrekord” felirat jelenik – amint az a szintén BODZA rendszerben épí- meg. Valamely bibliográfiából átvett leírás ese- tett HUMANUS adatbázisban már működik is tén a felirat aktívvá válik, és rámutatva lebegő ‒, hogy az egységesített nevek kattintható link- súgóban mutatja a bibliográfiai forrás címét. ként további kereséseket és találatokat eredmé- A címkézés részletezettségének megváltoztatá- nyezzenek. sára az adatszerkezetben megadott vezérlő ele- A bibliográfiai kapcsolatok mezőkből, ahol van mek (indikátorok) további lehetőséget adnak. rekordkapcsolat, tovább lehet lépni a kapcsolódó A teljes adatsoron belül – egy-egy hosszabb rekord leírására. (9. sz. Függelék) életű kiadvány adatsorában – lehetőség van időhatárra (érvényesség ideje) szűkítve keres- ff MARC ni az adatok között az alábbi formákban: 1844; Megjeleníti az adatszerkezetben szereplő va- 184408; 18440814; 1832 (23. jänner); 1850. júl. lamennyi mezőt, almezőt azok számsorrendje 2.; dez 1830. Egy hosszú életű kiadvány terje- szerint. delmes adatsort tartalmazó leírásában ez segít könnyebbé tenni a kívánt időszakra vonatkozó ff xml bibliográfiai adatok megtalálását. Láthatóvá tesszük a MARCXML szerkezetet is Az adatbázis további fejlesztésével megoldható valamennyi, az adatszerkezetben szereplő mező, – amint az a szintén BODZA rendszerben épí- almező megjelenítésével. tett HUMANUS adatbázisban már működik is ‒, hogy az egységesített nevek kattintható link- Keresés ként további kereséseket és találatokat eredmé- nyezzenek. Az index – jelenleg – a következő keresési szem- Ahol van rekordkapcsolat a bibliográfiai kapcso- pontokat tartalmazza: latok mezőkből, tovább lehet lépni a kapcsolódó Teljes szöveg További címadat rekord leírására. Szerző Kiadás ff DC (Dublin Core) Cím Ár/kötés Nem minden, az adatszerkezetben definiált Megjelenés ISSN mező és almező kerül megjelenítésre, csak ame- lyek megfeleltethetőek a Dublin Core szabvány Megjelenés helye Személynév

Könyvtári Figyelõ 2011/2 349 VASS JOHANNA

Országkód Testületi név tikusan újabb ugrik fel), a korlátlan kombiná- ciós lehetőségek jobb keresési hatékonyságot Kiadó Rendezvénynév eredményeznek. Megjelenés éve Név (tárgyi mellékté- A periodikumoknak általában csak a kezdő és tel) megszűnési éve kereshető a hagyományos adat- Időszakosság Tárgyszó bázisokban (008:7-10/11-14 poz.), nálunk lekér- Tárgyév Földrajzi név dezhető az is, hogy adott évben mely periodikák Dokumentumtípus ETO-jelzet jelentek meg. Az adatbázis rekordjai egyenként, Melléklettípus Rekordkapcsolat illetve a találati halmazból válogatva; vagy az egész halmaz kijelölésével egyszerre több rekord Formátum Lelőhely, jelzet is letölthető, e-mailben küldhető, szövegként Nyelv Interneten elmenthető. Egységesített cím Egyedi azonosító Az adatbázis elérhető a „Bodza-felületen”: Főcím Rekordállapot (kód) http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/retrobi; va- Párhuzamos cím Utolsó módosítás lamint a tervekben szerepel a Magyar Nemzeti Sorozatcím Szignó Bibliográfia honlapján való közzététel is.

Megjegyzés: némely index egybevonva keres egy egész mező tartalmában, pl. a Megjelenés Gyûjtõkör keresőindex az egész 260-as („megjelenés”) mezőt indexeli, tehát egyaránt tartalmaz helyre, Egy sajtótermék akkor kerülhet regisztrálásra a kiadóra, évre vonatkozó információkat; míg a bibliográfiai adatbázisban, ha megfelel a gyűjtő- Megjelenési hely; Kiadó; Megjelenési év indexek kör tipológiai, kronológiai, nyelvi vagy területi csak az adott adatokat tartalmazzák. kategóriái együttesének. A gyűjtőkörbe tartoz- Külön megemlítjük a mellékletekre, illetve azok nak azok a dokumentumok, amelyek előállításuk típusára való keresési lehetőséget. A „Melléklet- technológiáját tekintve nyomtatottak vagy sok- típus” opció választásakor egy felugró (pop-up) szorosítottak; publicitásuk szempontjából ter- ablakban, kattinthatóan a következő kifejezések jesztésre, nyilvános közlésre szántak (beleértve a jelennek meg: látkép; személy; jelenet, zsáner- szürke irodalmat is), formai sajátosságuk szerint kép; divatkép; kotta; térkép; egyéb viselet (kato- szabad szemmel olvashatók szöveget tartalmaz- nai, nép-, stb.); kézimunka minták; csatajelenet; nak; kiadványtípus és gyakoriság szempontjából ipar; technika; természettudományos. A mellék- lehetnek hírlapok, folyóiratok, évkönyvek62. lettípus kiválasztásával lekereshető az összes Kérdéses az alkalmi lapok megítélése. Dezsényi olyan (eddig feldolgozott) kiadvány, amelynek Béla az általános sajtóbibliográfia gyűjtőköréből van az adott típusba tartozó melléklete. egyértelműen kizárta az ilyen jellegű kiadványo- A keresési szempontok, illetve a jelenleg meg- kat63, megjegyezte azonban, hogy önálló bibli- adott kifejezések tetszőlegesen tovább bővíthe- ográfiai kötet tartalmazhatná a magyar alkalmi tők, módosíthatók. lapok összességét; a megyei sajtóbibliográfiák Egyes adatbázis-keresők első keresési szem- azonban – a helyi kulturális, társadalmi, egye- pontként nem engednek bármilyen, csak ún. sületi élet jellemzőiként – felvették azokat. Ma, „elsődleges” keresőkérdést megfogalmazni; ez- amikor a könyvtárak állománya (előbb-utóbb) zel szemben a RETROBI adatbázisban már az teljes körűen adatbázisban lesz feldolgozva, és első keresőkérdés is az indexek bármelyikéből a nemzeti bibliográfiát interneten szolgáltatjuk, választható. Az induló oldalon felkínált négy talán elképzelhető olyan megoldás is, mely a keresési lehetőség tetszés szerint bővíthető (ha dokumentumtípusok között kiválaszthatóvá, és mind a négy keresőablakot kitöltöttük, automa- ezáltal bevonhatóvá vagy kizárhatóvá teszi a

350 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI találati halmazból az alkalmi lapokat. A bibliog- az 1946-os évvel indul a kurrens osztrák nemzeti ráfiai adatbázis a hungarikumok nyelvi, területi, bibliográfia.67 Tervezetünk elkészülésének ide- személyi/testületi, illetve tartalmi kategóriái kö- jén még megjelent CD-ROM-on az elektronikus zül a nyelvi, illetve a területi kategóriába tartozó kurrens sajtóbibliográfia, melynek kezdő tárgy- hungarikumokat kívánja teljességre törekvően éve 1986 volt. A Retrobi Időszaki kiadványok számba venni. bibliográfiai adatbázisában mindezek alapján a kezdő év 1705, a záró tárgyév 1985. A sajtóbibliográfia évköre Országos együttmûködés A feldolgozásra szánt évkörök meghatározása- kor utalnánk az eddigi retrospektív munkálatok Ahogy korábban is utaltunk rá, a retrospektív évkörének alakulására. Érdekes megfigyelni, sajtóbibliográfia megvalósításához országos hogy a sajtóbibliográfiák kezdőéve rendszerint együttműködésre van szükség. Elengedhetetlen visszanyúlik a kezdetekhez. Láttuk, hogy mind a periodikumok adataira is kiterjedő országos Szinnyei, mind Dezsényi indokai között ott sze- lelőhely-adatbázis kiépítése. Mindkét feltétel repel a megelőző bibliográfiai összeállítások kielégítésére reményt ad az OSZK most meg- kritikája, természetes tehát, hogy saját feldolgo- valósítási szakaszba jutó „A nemzeti könyvtár zásukat – mint az előzőekben már idéztük „hogy az élethosszig tartó tanulásért. Országos és in- ahhoz kétség ne férjen”; illetve „az irodalmi for- tézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az rásokból átvett címeket azonban mindig kritiká- állományok hozzáférhetőségének biztosítására, val kell fogadnunk”64 – mindketten a magyaror- innovatív új szolgáltatások kialakítására és az szági sajtó megszületésétől indították. olvasás népszerűsítésére” elnevezésű, TÁMOP A bibliográfiák záróéve viszont – és ez igaz a 3.2.4/08/2-2009-0002 számú pályázata; illet- monografikus művek könyvészeteire is – a leg- ve a pályázó konzorcium szakmai anyagának többször bibliográfiatörténeti vonatkozású. A nyomán megvalósuló adatbázis, mely megva- retrospektív tervezetek általában addig a pontig lósulása esetén megteremti a kellő informatikai határozzák meg záró évkörüket, ahol az éppen és technikai hátteret a közreműködő könyvtári aktuális kurrens feldolgozás kezdődik. Példa- partnerek munkamegosztásához. Ezen fejleszté- ként említhetjük az Akadémia és a Kulturális sek eredményeihez csatlakozva talán az időszaki Minisztérium Könyvtörténeti és Bibliográfiai kiadványok lelőhely-nyilvántartása is kialakít- Munkabizottsága65 által 1979-ben tárgyalt és ható lesz. Az OSZK-ban 2002 és 2009 között elfogadott, az OSZK periodikaállományának megvalósult az időszaki kiadványok szolgálati reketalogizálásával összefüggő tervezetet, mely cédulakatalógusainak retrokonverziója. Ezek az 1975-ben jelölte ki a retrospektív feldolgozás elektronikus katalógusrekordok jelenleg a bibli- határát: tekintettel az 1976-tól megindult kur- ográfiai munkálatoknak – távlatilag pedig a lelő- rens sajtóbibliográfiai munkálatokra66; vagy az hely-adatbázisnak – kiinduló anyagát jelentik. 1921-1935-ös retrospektív bibliográfiai ciklus Az országos együttműködés kialakításának érde- kezdeti terveire, melynek záróéve az 1936-ban kében az adatszerkezet tartalmaz egy MARC21 indult, akkori kurrens nemzeti bibliográfiával szabvány szerinti 052 „Földrajzi kód” mezőt, találkozott volna. Mindez a hazai gyakorlaton amelyben – a megjelenési helyek kigyűjtése és túlmutató, általánosabb bibliográfiaszervezési csoportosítása után – programozói segítséggel elv megnyilvánulása kell, hogy legyen, mert megyekódokat társítottunk az egyes címekhez. – hogy egy külföldi példát is hozzunk –, az A kódolás a jelenlegi magyarországi megyéket Österreichische Retrospektive Bibliographie veszi alapul, mivel célja kifejezetten az orszá- (ORBI) azért zárja 1945-tel a gyűjtés évét, mert gos munkamegosztás tervezése, a bibliográfia

Könyvtári Figyelõ 2011/2 351 VASS JOHANNA gyűjtőkörébe tartozó címek „szétosztása” az volta, de állományának tényszerű hiányai miatt együttműködő könyvtárak között. (Az esetleges is – nem képes egyedül sikerre vinni ezt a rég- keresési, tájékoztatási szempontokat előtérbe he- óta hiányolt vállalkozást, szükség van országos lyező történelmi megyekódoknak a kidolgozása, szinten, távlatilag a határon túli könyvtárak be- és rekordokba illesztése – ezirányú igény meglé- vonásával a szakmai együttműködés megszer- te esetén – távolabbi fejlesztési feladat lehet.) vezésére. amikor már közzétehető szabályokba tudjuk foglalni a retrospektív időszaki leírás- sal kapcsolatos tudnivalókat. A nemzetközi Mit végeztünk idáig? színtéren is találhatunk megfelelő modellt: a korábban említett CONSER program szakmai Munkánk előkészítő szakasza 2006-ban a kon- tapasztalataiból, eredményeiből a retrospektív cepció kialakításával kezdődött, majd 2006 nya- sajtóbibliográfia megvalósítása közben minden rától kezdve az adatbázis tervezésével folytató- bizonnyal sokat hasznosíthatunk majd, illetve dott. 2007-ben elkészült a tesztadatbázis, 2008 hasznos lesz tanulmányozni a CONSER ál- az éles rendszer beüzemelésének éve volt. 2009 tal szervezett katalogizálási tréningek (Serials óta dolgozunk osztályként négy fővel, és eddigi Cataloging Cooperative Training Program) do- tapasztalataink, illetve feldolgozott anyagunk és kumentumait is. az első eredmények alapján már a szakmai kö- A későbbiekben a folyamatban lévő sajtóbib- zönség elé léphetünk – 2010 júliusában az Or- liográfiai munkálatokról önállóan, illetve az szágos Széchényi Könyvtárban, valamint a Ma- OSZK honlapjáról egyaránt elérhető honlapon gyar Könyvtáros Egyesület 42. Vándorgyűlésén, szeretnénk tájékoztatni a leendő szakmai part- Baján, a Bibliográfiai Szekció rendezvényén nereket és az érdeklődőket. A honlap tartalmaz- tartottunk bemutatót – , ebben az évben pedig a ná például: szaksajtó hasábjain. Legfőbb tevékenységünk ff a támogató intézményeket; a címgyűjtés az eddigi bibliográfiai források ff az adatbázis építésében országosan részt vevő alapján, valamint a kiadványok szabványos bib- szakembereket személyenként; liográfiai leírásának megalkotása, a kezdetektől ff az elérhető szabályzatokat, döntvénytárakat, kezdve. A leíró munka a bibliográfiai egységek az adatbázis dokumentációját; indulási évének sorrendjében folyik, így jobban ff a projekt keretében született – a tervezéssel és tervezhető egy-egy korszak kiadványtermésének a sajtóbibliográfiai tevékenységgel kapcsola- bibliográfiai feltárása. Az egymással kapcso- tos – valamennyi előadás, cikk szövegét; latban álló dokumentumok teljes bibliográfiai ff friss híreket, eseményeket; leírásainak megszerkesztése összefüggő mun- ff a jeles elődökről készült arcképcsarnokot; kafolyamatban történik. ff a honlapról közvetlen elérést az adatbázis, illetve a Magyar Nemzeti Bibliográfia hon- lapja felé; Távlati terveink ff az adatbázis-építéshez és a folyamatos szak- mai eszmecseréhez szükséges kapcsolattartást Az eddig végzett munka során felvetődött prob- segítő eszközök (fórum, skype, webkamera) lémák, megfogalmazott kérdések már elegendő- alkalmazása. ek arra, hogy szakmai párbeszédet kezdhessünk A felhasználókat folyamatosan „képezni” kell elsődleges felhasználóinkkal és leendő partne- az adatbázis használatára, illetve tájékoztatást reinkkel, vagyis a sajtó- és művelődéstörténet kell nyújtani az újabb és újabb lehetőségekről. kutatóival és a könyvtáros kollégákkal. Egyér- Célcsoportunk lehet: egyetemi hallgatók (álta- telműnek látszik, hogy az Országos Széchényi lában), illetve könyvtárszakosok; MTA Iroda- Könyvtár – nemcsak forrásainak korlátozott lomtörténeti Intézetének munkatársai, egyéb

352 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI humántudományi kutatóhelyek érdeklődői és a mány széles területein (elsősorban nemzetközi könyvtárak tájékoztató munkatársai. viszonylatban) megvalósult eredmények érté- Leendő elsődleges felhasználóink az irodalom-, kelése, bevonása, úgy mint az adatokat leghaté- sajtó-, nyomda-, stb. történet kutatói, illetve kü- konyabban befogadni képes adatcsereszabvány lönböző egyetemek média szakos egyetemistái megválasztása; az adatok megjelenítése és a közül kerülhetnek ki. Elemi érdekünk, hogy megfelelő szolgáltatások biztosítása szempont- egyrészt megismerjük a különböző tudomány- jából a legmegfelelőbb adatbázis-környezet ter- területek kutatóinak és intézményeinek vélemé- vezése; az időszaki kiadványok feldolgozásával nyét, illetve a weben felnőtt fiatal felhasználói kapcsolatban jelentkező szabványossági, elmé- generáció igényeit. leti kérdések megfogalmazása, megvitatása és A bibliográfiai munkafolyamatba elsősorban a szabályzatban való rögzítése. szakma részéről érkezett visszajelzések, pl. fel- A megvalósuló sajtóbibliográfiai adatbázis az lelt állománnyal (főleg a lelőhely-adatbázis meg- aktuálisan megvalósítandó egyéb könyvtári pro- valósulása előtt), személyek, testületek adataival jekteknek – mint országos lelőhely-adatbázis; kapcsolatos információk építhetők be. digitalizálás, illetve digitalizált tartalmak nyil- A felhasználói visszajelzéseknek megfelelően vántartása és szolgáltatása – is referencia-adat- fejleszthető a megjelenítő felület; módosítható bázisa lehet, a bibliográfiai rekordok számának az adatok elrendezése és feliratozása; valamint bővülése, az adatok egyértelművé és világossá a használatot elősegítő újabb indexek kerülhet- tétele révén elősegítve azon projektek hatékony nek kialakításra. tervezését és kivitelezését.

Összefoglalás Jegyzetek

Célunk, hogy az egymásra épülő munkafolya- 1. Egy rövidebb tudósítás megjelent a Könyv, könyvtár, könyv- matok eredményeként létrejövő és a teljes ret- táros 20.évf. 2011. 3.sz. (március) számában is: VASS Jo- rospektív sajtóbibliográfiát tartalmazó adatbázis hanna: A retrospektív sajtóbibliográfia – ma. 28-33. p. leendő szolgáltatásaival kiinduló pontja legyen 2. KOCSY Lászlóné – VASS Johanna: Magyarország területén, a sajtótörténetre, továbbá a társadalomtudo- illetve magyar nyelven bárhol megjelent hírla­pok és folyóirat- mányokra, ezen belül – különösen művelődés- ok bibliográfiai adatbázisa 1705–1985. Tervezet. [oszt. vez.: történeti szempontból – a történettudományra Kégli Ferenc], 2006. vonatkozó kutatásoknak, továbbá a sajtó- és a 3. A részletes kutatási programot a műhely vezetője számos nyomdatörténet módszereinek segítségével le- külföldi és hazai konferencián ismertette; LIPTÁK Dorottya: hetővé tegye a magyarországi, illetve a magyar A modernkori könyv- és sajtótörténeti kutatások állapotáról. nyelvű sajtó egészére vonatkozó tájékozódást, In: A kommunikáció története. A Hajnal István Kör tanulmány- kutatást. Ugyanakkor a retrospektív sajtóbibliog- kötete. Szerk. Gyáni Gábor, Budapest, 2010. (megjelenés ráfia mint az időszaki kiadványok feldolgozását alatt). A hivatkozás forrása: LIPTÁK Dorottya: Műhelybeszél- illetően az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb getések. Forrásadatbázis építés a hosszú 19. századra. In: hazai könyvtári vállalkozása alkalmat teremthet Mercurius. [közread. az ] Országos Széchényi Könyvtár. a legkorszerűbb nemzetközi könyvtártudományi 2010. [Bp.], [2011]. 24. p. elvek megismerésére, illetve módszerek magyar- 4. KOVÁCS Ilona: Az Országos Széchényi Könyvtár tudomá- országi adaptálására. Ezzel is magyarázható, nyos munkája és kiadói tevékenysége 1936–1944. In: Az hogy – kezdetben legalábbis – a sajtótörténeti Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. 1968–1969. Bp., irányultságon és a szűkebb értelemben vett bib- 1971. 171–184. p. liográfiai regisztráción túl az osztály tevékeny- 5. NÉMETH Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudomá- ségében fontos szerepet játszik a könyvtártudo- nyos tevékenysége 1945–1974. In: Az Országos Széchényi

Könyvtári Figyelõ 2011/2 353 VASS JOHANNA

Könyvtár évkönyve 1979. Bp., 1981. 143–220. p. – 159 p. – (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai ; 36.) 6. Többek közt: BÉNYEI Miklós: A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története. = Könyvtári Figyelő, 10. (46.) 18. Az 1946–1951 közötti kiadványtervekben a sajtóbibliográfiai évf. 2000. 4. sz. 612–630. p.; BÉNYEI Miklós: A megyei sajtó- gyűjtéssel kapcsolatos kezdőév 1806, mintegy folytatásaként bibliográfiák a magyar bibliográfiák rendszerében. = Könyv- a Dezsényi által korábban összeállított, 1705–1805 közötti tári Figyelő, 11. ( 47.) évf. 2001. 2. sz. 235–243. p. bibliográfiának; az 1951 utáni kiadványtervekben és a könyv- tártudomány első ötéves tervében is a kezdőév 1705-re vál- 7.. Szinnyei értékeli az 1840-es évekbeli Heckenast – tozik. V.ö. NÉMETH i.m. Eggenberger-féle Bibliographiai Értesitőt; 1853–54-ből Würzbach Constantin „hírhedt bibliographiai évi tudósítását”, 19. A program történetéhez ld. KLANICZAY Tibor – PETNEKI „mely a hivatalosan beküldött példányok alapján azt akarta Áron: Nemzeti örökségünk. A „Kulturális és történelmi em- bizonyítani, hogy a magyar irodalom csak imádságos köny- lékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” című kutatási vekből és regényekből áll”; Toldy Ferenc Irodalomtörténetét, program tevékenységének összefoglalása, különös tekin- „melyben hírlap-irodalmunk alig néhány sorban szerepel, ez tettel az 1986–1991 közötti munkára. (Bp., 1992. 99 p.) Be- is tele hibával”; illetve a pozsonyi Pannonia c. lap rövid ismer- vezetőjét. tetését hírlapjainkról, „de német és szláv szempontból véve”. 20. V.ö. NÉMETH i.m. 147. p. (id. Szinnyei József: Hírlapirodalmunk és Hírlapkönyvtár. Bp., 1884. 3. p.) 21. Magyar sajtóbibliográfia, 1705–1849 : a Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi 8. SZINNYEI i.m. 4. p. hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. 1–2. köt. / 9. SZINNYEI i.m. 5. p. az adatokat gyűjtötte és összeállította V. Busa Margit. – Bu- dapest : OSZK, 1986. – 2 db. (1137 p.) 10. KLEBELSBERG Kunó: Megnyitóbeszéd az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának 1931. május 7-én tartott 2. 22. A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921– cikluskezdő teljes ülésén. Bp. [1931.] 30 p. 1944. Összeáll. Ferenczyné Wendelin Lídia ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. Bp., 2010. 3 db. (2504 p.) 11. DEZSÉNYI Béla: Sajtó és könyvészet. = Magyar Könyvszem- le, 66. évf.=3.f. 2. sz. (1942). 126–152. p. 23. PÁLVÖLGYI Endre: A regionális sajtóbibliográfiák címleírási és szerkesztési kérdései. In: Sajtóbibliográfiák és sajtóreper- 12. Kézenfekvő volt azonban, hogy a Szinnyei és Szalády mun- tóriumok szerkesztése, a hírlapok feltárása. Összeáll., szerk. káinak megjelenése óta keletkezett, valamint az azokból hi- Vajda Kornél. Bp., 1976. 12. p. ányzó magyar időszaki sajtótermékek bibliográfiáját pótolni kellene, nem is szólva arról, hogy latin nyelvű újságjaink 24. FOGARASSY Miklós: A regionális sajtóbibliográfiák kiadá- leírását sehol sem találjuk, hasonlóképpen szláv és román sának néhány kérdése. In: Sajtóbibliográfiák... 27.p. nyelvű lapjainknak is csak címét ismerjük Kereszty kronoló- 25. V.ö. BÉNYEI: A megyei... 240. p. giájából, de az is csak 1867-ig terjed.”(Dezsényi i.m.) 26. „Egyre inkább megerősödött, majd általánossá vált a felis- 13. DEZSÉNYI i.m. 151. p. merés, hogy e területen a megyei könyvtár szakkönyvtári 14. DEZSÉNYI i.m. 151. p. teendőket lát el és egyedi jellegű információanyagának bir- tokában tudományos szintű teljesítményt nyújthat.” (BÉNYEI: 15. Például az 1952. március 29-i keltezésű Tájékoztatás az A magyarországi... 620 p.) Országos Széchényi Könyvtár megvizsgálásának lefolyásá- ról c. minisztériumi vizsgálatról szóló jelentés vagy az első 27. DEZSÉNYI i.m. 134. p. könyvtári törvényként számon tartott 2042/13/1952. sz. mi- 28. DEZSÉNYI i.m. 136. p. niszter tanácsi határozat, mely a Széchényi Könyvtárat mint a tudományos és tömegkönyvtárak legfontosabb segítőjét 29. Ez utóbbi feladat tervezése önálló szervezeti egység, a Le- határozta meg. V.ö. NÉMETH i.m. 157. p. lőhely-nyilvántartó osztály feladatkörébe tartozik. 16. Kőhalmi Béla: Könyvtártudományunk feladatai. = Magyar 30. PAJKOSSY György: A Könyvtártudományi Főbizottság. = Tudományos Akadémia Nyelv és Irodalomtudományi Osz- Magyar Könyvszemle, 71. (5. foly.) 1955. 1–2. sz. 136. p. tályának Közleményei 6. köt. 1954. 3/4. sz. 353–378. p. 31. A teljesség igénye nélkül: BÓDAY Pál: A magyar nemzeti 17. DEZSÉNYI Béla – FALVY Zoltán – FEJÉR Judit: A magyar bibliográfiai rendszer problémái, fejlődési irányai és lehető- sajtó bibliográfiája, 1945–1954. Budapest : Művelt Nép, 1956. ségei. In: Bibliográfiai tanulmányok. Budapest, OSZK KMK,

354 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

1978. 96–97. p. ; FERENCZY Endréné: Az általános nemzeti für Bibliotheken (MAB) adatcsere-formátumról való áttérés- retrospektív bibliográfia : eredmények, feladatok, módsze- ről: http://www.d-nb.de/standardisierung/formate/marc21. rek. = Könyvtári Figyelő, 36. évf. 1990. 5–6. sz. 453–464. htm; [2011. április. 19.] A német könyvtárak közössége p.; BÉNYEI Miklós: Hogyan tovább? Tanácskozás a magyar által használt MAB formátum konverziójával kapcsolatos nemzeti bibliográfia retrospektív ciklusairól. = Könyv, Könyv- MARC21 előterjesztéseket lásd: Marc Proposal No. 2007-06; tár, Könyvtáros, 1996. 7. sz. 32–34., 37. p. A finn könyvtárakban 2008-ban három adatcsereszabvány volt használatban, FINMARC, MARC21-Fin és a MARC 21. 32. BERKE Barnabásné: A Magyar Nemzeti Bibliográfia ret- „The growing global exchange of data and implementation rospektív adatbázisa : Gondolatok a retrospektív konverzió of common portal software has led libraries to the conclusion tervezéséhez és megvalósításához. = Könyvtári Figyelő, 44. that one common format for all Finnish library databases (8. évf.), 1998. 2. sz. 232. p. would be beneficial to the Finnish library community. It was 33. V.ö. BÉNYEI Miklós: A megyei sajtóbibliográfiák a magyar decided that the common format would be MARC 21.” Marc bibliográfiák rendszerében. = Könyvtári Figyelő, 47. (11.) Proposal No. 2008-04 évf. 2001. 2. sz. 235–243. p. 41. KSZ/3:2001 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok. 104 p. Hasonló értelmű megállapítást tesz Lakatos Éva is, a megyei (továbbiakban KSZ/3) sajtóbibliográfiákat értékelő írásában; lásd. LAKATOS Éva: Megyei sajtóbibliográfiák szemléje. = Magyar Média, 2001. 42. Magyar sajtóbibliográfia, 1705-1848. I/1. Bp., 1986. 142. 1. sz. 88–98. p. tétel, 89-91. p. 34. Magyar (hazai) hírlapirodalom … évben / id. Szinnyei József, 43. Kurrens időszaki kiadványok, 1976–1980 : a Magyarorszá- Kereszty István stb. = Magyar Könyvszemle, – 1895–1913. gon megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiája / szerk. évfolyamainak melléklete. 1896. évi Nagy Zsoltné. Budapest : OSZK, 1977–1981. Magyar nem- zeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája, 1981– 35. Amicus http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/960301 [2011. 1989/1990 / fel.szerk. Nagy Zsoltné. – Budapest: OSZK, 03. 23.] 1983–1994.. ; Magyar nemzeti bibliográfia. Periodikumok 36. A kiadványok kézbevétele alapján feltárt újabb eredmények- [elektronikus dok.] / Országos Széchényi Könyvtár ; […]. ről szól Kürti Afrodité írása (ld. e szám 363. oldalán). 1986/1996–2007, 2. Budapest : OSZK, 1996–2007. 37. FERENCZY Endréné: Az időszakos kiadványok feldolgozá- 44. http://www.loc.gov/acq/conser/CSR.html [2011. 03. 25.] sának tervezete, összefüggésben a feldolgozás általános 45. Az IFLA 1998. koppenhágai tanácskozásán elfogadott aján- munkaszervezeti reformjával. OSZK Irattár 478/1975. 5. p. lások többek közt a nemzeti bibliográfiai rekord minimális tar- 38. Uo. 5. p. talmáról. IFLA Study Group on the Functional Requirements for Bibliographic Records. Functional requirements for 39. „The presence of stable data is critical for machine matching, bibliographic records : final report. — München: K.G. Saur, duplicate detection, and union listing in shared catalogs.”[...] 1998. „The publishing statement is particularly important for resources that change over time. The earliest place and 46. A példák különböző kiadványok leírásaiból származnak. publisher is important both for resource identification and 47. Ugyanebben a leírásban 515 „Megjegyzés a számozásról” for record identification because other data in records for mezőben: „Félévenként kezd új szakaszt; az egységes rész- continuing resources including the title is subject to change.” egységeket füzetszámozás helyett keltezés különbözteti [...] „At present, current place and publisher for serials and meg.” multiparts are provided only in unstructured notes, making display and retrieval of current publishing information 48. Hírnök (Pozsony) (1837) problematic at best […] because [...] current publisher 49. Egyházi folyóírás information cannot be reliably retrieved from general 500 notes.” MARC Proposals. Proposal No. 2001-04: Making 50. Der Spiegel (Buda) (1828) field 260 repeatable. 51. Ismertető honi- ’s kül-gazdaságban és kereskedésben http://www.loc.gov/marc/marbi/2001/2001-04.html 52. Der Spiegel (Buda) (1828) [2011. január 12.] 53. Der Spiegel (Buda) (1828) 40. Többek közt a Deutsche National Bibliothek, melynek honlapján található az alábbi összefoglaló Maschinelles Austauschformat 54. Hirnök (Pozsony) (1837)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 355 VASS JOHANNA

55. Egyházi folyóírás mányegyetem katalógusrendszere; stb.

56. Buda-Pesti rajzolatok ; Der Spiegel (Buda) (1828) 61. Példaként két projektet említünk: a Library of Australia pro- 57. Dezsényi i.m. 136. p. jektjét: Redeveloping Kinetica : Towards a More Innovative Future. ALIA 2004 Biennial Conference, Gold Coast 58. Magyar sajtóbibliográfia, 1705–1849. T/1. köt. Bevezetés Convention & Exhibition Centre, Queensland, Australia on XX–XXI. p. ; A folyóiratrepertóriumok szerkesztésének kér- 21 –24 September 2004. dései. A Debrecenben, 1974. augusztus 27–28-án tartott http://www.nla.gov.au/openpublish/index.php/nlasp/article/ tanácskozás anyaga. In: Sajtóbibliográfiák és sajtórepertó- view/1239/1524http://www.nla.gov.au/openpublish/index. riumok... Bp. 1976. 48. p. A konferencia ajánlásai. php/nlasp/article/view/1239/1524) [2010. december 8.], vala- 59. A kifejezés bővebb értelmezéséhez ld. Nyilatkozat a nemzet- mint a Deutsche Digitale Bibliotek digitális könyvtárukra vonat- közi katalogizálási alapelvekről : az IFLA szakértők 1. Tanács- kozó megvalósíthatósági tanulmányát: http://www.deutsche- kozása által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási digitale-bibliothek.de/pdf/machbarkeitsstudie_20080723.pdf Szabályzatról. Frankfurt, 2003. (ún. „Frankfurti Alapelvek”) [2010. december 8.]

60. MOKKA-R; HUMANUS; Magyar Országos Levéltár A 62. A gyűjtőkör kérdéseihez lásd bővebben Perjámosi Sándor magyar állam szervei története 1945-1990 adatbázis dolgozatát a Könyvtári Figyelő következő számában. http://193.224.149.3:8080/mol/masz; Országgyűlési Könyv- tár HUNDOK, PRESSDOK szolgáltatásai; a Szegedi Tudo- 63. DEZSÉNYI i.m. 133. p.

Függelékek

Az 1–3. sz. függelékek (Kötelező adatelemek; Feltételesen kötelező adatelemek; Nem kötelező adatelemek), valamint a 6–7. sz. függelékek (Példa az ISBD megjelenési formátumra; Címkés formátum) csak a folyóirat elektronikus változatában olvashatók.

4. sz. Függelék

Példa a kurrens svéd nemzeti bibliográfiából:

Permalink: http://libris.kb.se/bib/3426366?vw=full ff Key title:Scen & salong Scen och salong : (Folkparker och folkets hus) : tidning för samlingslokaler och kulturellt nöjesliv ff JournalSwedish1941-2009 Publisher, publication year, extent ... ff Sammanfattad utgivningstid:Stockholm :Scen & salong,1941-2009(Södertälje :Axlings bok- & tidskriftstr.) ff Stockholm :Scen och salong,1941-1990 ff Stockholm :Folkets hus riksorganisation ;Folkparkerna i Sverige,1998-1999 ff Stockholm :Riksorganisationen Folkets hus och parker,1999-2009 ff 30 cm ff 1 nr/kvartal ff Formerly:5 nr/år ff Formerly:1 nr/månad,1941-1988 ff Formerly:7 nr/år,1989-1990 ff Formerly:6 nr/år,2006 ff Årg. 26(1941): nr 1-årg. 75(1990): nr 7 ; 1998: nr 1-2009: nr 2 ff [...]

356 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Varying forms of title ff Scen och salong :(Folkparker och folkets hus) : tidning för samlingslokaler och kulturellt nöjesliv1941- 1947, 1948:6-1949:1 ff Scen och salong :tidning för teater och film, samlingslokaler och kulturellt nöjesliv1948:1-5, 1949:2- 1958 ff Scen och salong :tidskrift för film och teater, folkparker och folkets hus1959 ff Scen och salong :tidskrift för teater och film1960-1977:5 ff Scen och salong :tidskrift för teater och film : organ för folkparkerna1977:6/7-1980 ff Scen & salong :organ för folkparkerna1981-1990 ff Scen & salong :medlemstidning för Folkets hus riksorganisation och Folkparkerna i Sverige1998-2000:2 ff Scen & salong :medlemstidning för Riksorganisationen Folkets hus och parker2000:3-2003:3 ff Scen & salong :en tidning från Folkets hus och parker2003:4-2009:2 Notes ff 1953-1958 med varierande undertitel ff 1943:12-1947 med undertitel i redaktionsruta: „tidning för teater, film, samlingslokaler och kulturellt nöjesliv” ff 1981-1990: Ägare: Folkparkernas centralorganisation ff Fortsätter på Internet ff Red.: Karl Kilbom (1941:2-1952:5). Red.-sekr.: Conny Jonsson (1952:6). Arne Elmgren (1952:8-1964:11). Red.-sekr.: Ingvar Ygeman (1964:12-1975:10). I red.: Ingvar Ygeman (1975:11-1977:1). Red.: Ingvar Ygeman (1977:2/3-1980). I red.: Margareta Regnell ... (1981:1-4/5), Carl Cramér ... (1981:6-7), Bengt Larsson ... (1981:8-10). Red.: Bengt Larsson, Katarina Ribrant och Inger Fehne-Rybrink (1981:11/12- 1982:7), Inger Fehne Rybrink, Dorothée Dietrich och Katarina Ribrant (1982:8). I red.: Inger Fehne Rybrink ... (1982:9-1986:7, 1987:3-1989:1, 1989:7-1990:5/6). Red.: Inger Fehne Rybrink, Kerstin Pålsson och Katarina Ribrant (1986:8-1987:2, 1989:2/3-5/6), Inger Fehne Rybrink, Kerstin Peanberg och Kristina Ribrant (1990:7), Ylva Säfvelin (1998-1999) ff Ansv. utg.: Gottfrid Palm (1941-1948:9), Ragnar Lundkvist (1948:10-1965:10), Olle Johannesson (1965:11- 1989:1), Lars Eric Ericsson (1989:2/3-1990), Ylva Säfvelin (1998-1999) ff 1991-1997 utgiven i syfte att bevaka rätten till titeln ff Vissa nummer 1947-1949 saknar „nr” i nummerbeteckningen ff 2006: nr 1 [dvs 2007:nr 1] [...] Added entries (persons, corporate bodies, meetings, titles ...) ff Bohman, Mathias (publishing director, responsible party) ff Cramér, Carl,1913- (publishing director) ff Dietrich, Dorothée (publishing director) ff Elmgren, Arne,1905- (publishing director) ff Ericsson, Lars Eric (responsible party) ff Fehne Rybrink, Inger,1941- (publishing director) ff Johannesson, Olle (responsible party) ff Jonsson, Conny (publishing director) ff Kilbom, Karl,1885-1961 (publishing director) ff Larsson, Bengt (publishing director) ff Lundkvist, Ragnar (responsible party) ff Palm, Gottfrid (responsible party) ff Peanberg, Kerstin,1949- (publishing director) ff Pålsson, Kerstin (publishing director) ff Regnell, Margareta (publishing director) ff Ribrant, Katarina,1941-1992 (publishing director) ff Richter, Ulla,1947- (publishing director, responsible party) ff Säfvelin, Ylva,1966- (publishing director, responsible party)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 357 VASS JOHANNA

ff Ygeman, Ingvar,1935- (publishing director) ff Tedelund, Sonja (responsible party) ff Riksorganisationen Folkets hus och parker (publisher) Related titles ff Preceding title:Folkparken Internet link ff Organisationens webbplats

5. sz. Függelék: Példa a Bibliothèque nationale de France katalógusából: Permalink: http:// catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb328143183/PUBLIC Type : texte imprimé, périodique Titre clé : Mercure de France (1799)

Titre(s) : Mercure de France [Texte imprimé] : journal politique, littéraire et dramatique / par une société de gens de lettres Mise(s) à jour du titre : Mercure de France : littéraire et politique [an VIII-juin 1809] Mercure de France : journal littéraire et politique [juillet 1809-avril 1815] Mercure de France [septembre 1815-1818]

Numérotation : T. 1, n° 1 (10 pluviôse an 7 [29 janvier 1799])-t. 8, n° 30 (30 fructidor an 7 [16 sept. 1799]) ; t. 1, n° 1 ([1er] messidor an VIII [20 juin 1800])-t. 69 (21 décembre 1816) ; t. 1, n° 1 (4 janvier 1817)-t. 5, n° 57 (31 janvier 1818) Publication : Paris : Cailleau, an 7 [1799]-1818 Description matérielle : 84 vol. ; in-12 puis in-8

Note(s) : Avec des prospectus. - Jusqu’au 30 pluviôse an 7 paraît concurremment avec „Mercure français” qu’il absorbe le 10 ventôse. - N’a pas paru entre avril et septembre 1815. - Les t. 2-4 (avril-décembre 1817) portent en plus : „rédigé par MM. Benjamin de Constant, Dufresne Saint-Léon, Esménard, Jay, Jouy,... Lacretelle aîné,...” auxquels s’ajoute Aignan au t. 5 (janvier 1818). - Saisi, et remplacé dès février 1818 par „La Minerve française” avec les mêmes rédacteurs. - Titre repris en juillet 1819 par : „Mercure de France et chronique de Paris”, non politique. - Tables : 1672-1832 in „Annuaire de la Société des antiquaires de France”, t. 7 (1854) et in „Index du Mercure de France... / par Étienne Deville”, Paris, 1910 Variante(s) de l’adresse : Paris : Impr. de Didot le jeune, an VIII [1800]-1804 ; Paris : Impr. de Le Normant, 1804-1807 ; Paris : Arthus-Bertrand, 1807-1815 ; Paris : E. Eymery, 1815-1816 ; Paris : bureau du Mercure, 1817-1818 Périodicité : Deux fois par mois ; trois fois par mois ; hebdomadaire Titre(s) en liaison : - Absorbe : Mercure français (Paris. 1791) = ISSN 1770-6238, 10 ventôse an 7 - Absorbe : La Revue philosophique, littéraire et politique = ISSN 1967-4279, septembre 1807 - Repris partiellement par : La Minerve française = ISSN 1770-6297, févr. 1818 - Repris partiellement par : Mercure de France et chronique de Paris = ISSN 1770-6289, juil. 1819 - Pour les titres successifs, voir : Le *Mercure galant

ISSN et titre clé : ISSN 1770-6254 = Mercure de France (1799) Titre clé abrégé : Mercure Fr. (1799)

358 Könyvtári Figyelõ 2011/2 EGY KORSZERÛ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI

8. sz. Függelék: Címkés formátum

Gazdaságbéli gyűjtemény. Teljes bibliográfiai tétel folyóirat magyar 1812-1816

érvényesség:

Főcím: Gazdaságbéli gyűjtemény Érvényesség ideje: 1. ([1812, 2.fé.])-10. ([1813, 1.fé.]) ; [1813, 2.fé.] 1.-[1813, 2.fé.] 2. Lényegtelenül megváltozott főcím: Gazdaságbeli gyüjtemény Érvényesség ideje: 1816, 1.fé. 1-1816, 1.fé. 6. Indulás-megszűnés: 1. ([1812, 2.fé.])-10. ([1813, 1.fé.]) ; [1813, 2.fé.] 1-1816, 1.fé. 6. Keltezés 1812-1813-ban a főlap alapján Megjelenés: [Pesten] : [Kultsár István], 1812-1816 Érvényesség ideje: 1812-1813 1. ([1812, 2.fé.])–[1813, 2.fé.] 1.

Pesten : Kultsár István Érvényesség ideje: 1816, 1.fé. 1–1816, 1.fé. 6. Szünetelés: Szünetelt: 1814-1815-ben Nyomda: [Pesten] : [Trattner Mátyás betűivel] Érvényesség ideje: 1. ([1812, 2.fé.])-10. ([1813, 1.fé.]) ; [1813, 2.fé.] 1-[1813, 2.fé.] 2.

Pesten : Nyomtattatott Trattner János Tamás betűivel Érvényesség ideje: 1816, 1.fé. 1-1816, 1.fé. 6. Méret, fizikai jellemzők: 8° Periodicitás: Rendszertelenül Borítócím: Gazdaságbeli gyüjtemény ...-dik esztendőre Érvényesség ideje: 1816, 1.fé. 1–1816, 1.fé. 6. Előzéklapi cím: A’ Pesti Nemzeti Ujság ... első fél esztendejéhez toldalékúl Érvényesség ideje: 1816, 1. fé. 1–1816, 1.fé. 6. Megjegyzések: Közös előzéklappal 1816-ban Félévenként folyamatos közleményszámozással, lapszámozás nélkül Főlap / alapdokumentum: Hazai ’s külföldi tudósítások : melyeket Nemzeti ujságképen a magyar nemzetnek közhasznára szerkesztett Kultsár István. – Pest, 1808-1839

Könyvtári Figyelõ 2011/2 359 VASS JOHANNA

Egységesített személynevek: Kultsár István (1760-1828) (kiadó) Egységesített testületi nevek: Trattner Nyomda (Pest) (nyomda) Egységesített földrajzi név: Pest Tárgyszavak: mezőgazdaság (oszk)

9. sz. Függelék: DC (Dublin Core) formátum

Cím: Gazdaságbéli gyűjtemény A’ Pesti Nemzeti Ujság ... első fél esztendejéhez toldalékúl Gazdaságbeli gyüjtemény ...-dik esztendőre Gazdaságbeli gyüjtemény Tér-idő vonatkozás: Pest Dátum: 1812-1816 1. ([1812, 2.fé.])-10. ([1813, 1.fé.]) ; [1813, 2.fé.] 1-1816, 1.fé. 6. Közreműködő személyek: Kultsár István (1760-1828) (kiadó) Kiadó/közreadó testületek: Trattner Nyomda (Pest) (nyomda) Tárgyszó: mezőgazdaság Nyelv: magyar Dokumentumtípus: folyóirat Fizikai jellemzők: 8° Kapcsolat: Hazai ’s külföldi tudósítások : melyeket Nemzeti ujságképen a magyar nemzetnek közhasznára szerkesztett Kultsár István. – Pest, 1808-1839

5

360 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Sajtótörténeti kérdések tisztázása a bibliográfiai újrafeldolgozás során

KÜRTI Afrodité

Tanulmányomban nem szeretném a korábbi saj- alapján készült online katalógusa szerint1 1791- tóbibliográfiai műveket és a könyvtáros elődök től 1792-ig. A bibliográfiában azonban az OSZK munkáját megkérdőjelezni – ezek napjainkban pontos állományáról a következő olvasható: is nagy segítséget nyújtanak a kutatóknak, fel- „1791. 1.sz.=ts.; 1792. 2.sz.=ts.; 1794. 3.sz.=ts.; dolgozóknak –, csak arra szeretném felhívni a 1798. 4.sz.=ts.”2 A szakirodalomban, illetve a figyelmet, hogy egy leírás, ami egyszer bekerült külföldi adatbázisokban is többféle adattal talál- egy bibliográfiai munkába, egy könyvtári kata- kozhatunk. Öt csoportot különböztethetünk meg: lógusba, változhat egy újabb, más szemléletű az első csoportba kerültek azok a források, ame- feldolgozás és/vagy az internet nyújtotta széles lyek az 1791–1798-as adatot, a második csoport- körű lehetőségek felhasználása során. Három ba, amelyek az 1791–1792-es adatot támasztják alá, a harmadik, negyedik és ötödik csoportban folyóiraton – melyekkel munkám során kerül- ezektől eltérő adatokat olvashatunk. tem kapcsolatba – szeretném szemléltetni, mi- lyen újabb eredményeket hozhat még mindig a kiadványok ismételt kézbevétele. 1791–1798 Az első csoportba tartozó források az 1791–1798 közötti megjelenési adatot közlik. Ezek közül a 1. Neues ungrisches Magazin legkorábbi az 1802-ben megjelent Zeitschrift von und für Ungern3 volt. Schedius Lajos4 apó- A lappal kapcsolatos kutatás kiindulási pontja sáról, Karl Gottlieb von Windischről5 írt tanul- az volt, hogy Busa Margit Magyar sajtóbibliog- mányában felsorolta művei jegyzékét, ahol 18. ráfia 1705–1849 című műve szerint 1791–1798 számmal szerepel a Neues ungrisches Magazin, között élt a kiadvány, ugyanakkor az Országos amely két kötetben jelent meg 1791–1798 kö- Széchényi Könyvtár (OSZK) cédulakatalógus zött, 8 rét nagyságban.6

Könyvtári Figyelõ 2011/2 361 KÜRTI AFRODITÉ

A következő említés Szinnyei József Hirlap­iro­ szág bibliographiája 1712–1860 (II. kötet), Karl dalmunk a 18-ik században című tanulmánya Goedeke Grundrisz zur Geschichte der deut­ volt, mely a Vasárnapi Ujságban jelent meg schen Dichtungja és Kereszty István A magyar 1862-ben: „Ugyancsak Windischtől jelentek és a magyarországi sajtó időrendi áttekintése meg Pozsonyban, 8-rétben, e következő tudo- 1705–1867. mányos folyóiratok: „Ungarisches Magazin,” Fried István A magyarországi német nyelvű 1781 – 1787. 4 kötetben; – hazánk történetei – sajtó kutatásának kérdései (XVIII. század, XIX. s régiségeiről érdekes adatokat foglal magában; század első fele.) című tanulmányában 1791–92- folytatta ezt Windisch, 1791 – 1798-ig „Neues es adatot adott meg.11 Ungrisches Magazin’’ czim alatt, de csak nyolcz Norbert Lossau a Die Anfänge der überse- füzet jelent meg belőle.”7 tz­erischen Vermittlung ungarischer Literatur im 1888-ban Constant von Wurzbach Bio- deutschen Sprachraum című kötetben a Neues graphisches Lexikon des Kaiserthums Oester­ ungrisches Magazinnál szintén az 1791–1792-es reich című művében a Karl Gottlieb Windischről dátumot szerepelteti.12 szóló szócikkben szintén az 1791–1798-as Az Österreichische Retrospektive Bibliogra­ ­ adatot adta meg8 a felhasznált források között phie (ORBI) így írja le: „Neues ungrisches Ma- Schedius Lajos Zeitschrift von und für Ungern gazin oder Beyträge zur ungrischen Geschichte, című lapját említve. Geographie, Naturwissenschaft, und der dahin Ebbe a csoportba tartozik Busa Margit már einschlagenden Litteratur / herausgegeben von említett Magyar sajtóbibliográfiája is. Karl Gottlieb von Windisch Pressburg ; Wien Bd.1 1791/92, H.1-4; 2. 1792, St.1-3.”13 1791–1792 Mindkét csoporthoz sorolható a következő két kiadvány, ugyanis mindkét adatváltozat elő- A második csoportba tartozó források az 1791– fordult bennük, Karl Goedeke Grundrisz zur 1792-es adattal dolgoztak. Petrik Géza 1890-ben Geschichte der deutschen Dichtung aus den Magyarország bibliographiája, 1712–1860 című Quellen14 és Kereszty István A magyar és ma- mű­vében a következőt közli: „Neues ungrisches gyarországi időszaki sajtó időrendi áttekintése.15 Magazin, oder Beyträge zur ungrischen Geschich­ Goedeke a 41. oldalon az 1791‒1792-es adatot te, Geographie, Naturwissenschaft und der dahin vette fel a Neues ungrisches Magazinnal kap- einschlagenden Litteratur. Herausgegeben von csolatban, míg az 54. oldalon Karl Gottlieb von Karl Gottlieb Windisch. 2 Bde. Mit ausgemalten Windisch műveinek felsorolásánál 1791–1798- und schwarzen Kupfern. (8-r. 3 lev., 388 l. és 6 at adott meg. Kereszty István hasonlóképpen járt lev. ; 360 l. és 9 lev.) Pressburg, 1791‒1792. Im el: az évek szerinti felsorolásnál 1791-ben, 1792- Verlage der Schauffischen Kunsthandlung, u. ben, 1793-ban, 1794-ben, 1795-ben, 1796-ban, bey Ign. Alberti in Wien. … Füzetekben jelent 1797-ben, 1798-ban említette mint Pozsonyban meg, mindegyik kötet 4 füzetet képezve.”9 megjelenő lapot,16 a német nyelvű lapok fel- Zuber Marianne A hazai németnyelvű folyóira­ sorolásánál már csak az 1791–1792-es éveket tok története 1810-ig című munkájában szintén szerepeltette.17 1791-92-es évet említett,10 továbbá megjegyez- te, az 1792. évi második kötet csak a szerkesz- 1791–1794 tő halála után jelent meg, és felsorolta, mely források említették a Neues ungrisches Ma- Az előzőekben taglalt két dátum mellett feltűn- gazint: az Annalen der Kunst und Literatur in tek ezektől eltérőek is. A harmadik csoportba Österreich, a Vaterländische Blätter, Tudomá- kerültek azok a források, ahol az 1791–1794-es nyos Gyűjtemény, Szinnyei József cikksorozata adattal találkozunk. Az 1874-es Hazai és külföldi a Vasárnapi Ujságban, Petrik Géza Magyaror­ folyóiratok magyar tudományos repertóriuma a

362 Könyvtári Figyelõ 2011/2 SAJTÓTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA A … vizsgált kiadványt a folyóiratok jegyzékében a und Magyaren im Spiegel deutschsprachiger következőképpen adta meg: „Neues Ungrisches historischer Zeitungen und Zeitschriften in Magazin, Pressburg 1791–1794 2 köt.”18 Ugyan- der Slowakei című művében egy fejezet szól ez olvasható Réz Henrik Deutsche Zeitungen und az Ungarisches Magazinról, aminek folytatá- Zeitschriften in Ungarn von Beginn bis 1918 saként említette a Neues ungrisches Magazint 1935-ben megjelent művében is.19 (igaz „Neues ungarisches Magazin” formában). A Vaterländische Blätter für den österrei- A szövegben 1791–1793-as dátum szerepelt, a ch­ischen Kaiserstaat 1810. július 6-i számában hozzá tartozó lábjegyzetben viszont 1791–1792- azt olvashatjuk, hogy Windisch 1794-ben kez- es évvel a pozsonyi evangélikus líceum könyv- dett a Neues ungarisches Magazin kiadásába.20 tárának állományára, illetve az OSZK 23440, Már Zuber Marianne is felhívta a figyelmet erre 23441 jelzetű állományára hivatkozott.25 Meg- a tévedésre:21 mivel Windisch 1793-ban meghalt, jegyezte továbbá, hogy az utolsó számok csak nem adhatott ki lapot 1794-ben. Windisch halála után, az ő kéziratai alapján ké- szültek. (Forrásai közt megtalálhatjuk Valjavec 1791–1793 előbb említett művét is.)

A negyedik csoportba került az 1791–1793-as 1795–1798 változat. Fritz Valjavec Karl Gottlieb Windisch című művében azt írta, hogy a Neues ungrisches Végül eljutottunk a vizsgált szakirodalomban Magazin Pozsonyban jelent meg két kötet- előforduló utolsó, 1795–1798-as variációhoz. ben 1791–1793-ban.22 A felhasznált források Joachim Kirchner Die Zeitschriften des deutschen között említette a Neues ungrisches Magazin Sprachgebietes von den Anfängen bis 1830 bib- 1791–1793-as köteteit. Az általa felhasznált liográfiájában a következők olvashatók: „Neues irodalomban felsorolta többek között Zuber ungrisches Magazin oder Beyträge zur ungrischen Marianne A hazai németnyelvű folyóiratok tör- Geschichte, Geographie, Naturwissenschaft und ténete 1810-ig, Karl Goedeke Grundrisz zur der dahin einschlagenden Literatur ; [Hrsg. Geschichte der deutschen Dichtung aus den Karl Gottlieb v. Windheim] Bd. 1. 2 (= H. 1-6.) Quellen és Wurzbach Biographisches Lexikon Pressburg 1795-1798. 8°” Lelőhelyként a bécsi des Kaiserthums Oesterreich című művét, va- Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) és a lamint a Zeitschrift von und für Ungern című müncheni Bayerische Staatsbibliothek (BSB) kiadványt. Mivel egyikben sem találjuk a meg- szerepel.26 Nem tudom, Kirchner hogyan jutott adott adatot, felmerül a kérdés, miként jutott erre erre a következtetésre, mivel az ÖNB online a következtetésre. A választ nem tudjuk, csak katalógusa szerint csak az első kötet van meg feltételezéseink lehetnek: vagy Bitnitz Az újság- nekik, amit az év megjelölése nélkül vettek levelek’ és tudományos folyó írások’ eredetéről fel. Valószínű, olyan példánnyal rendelkeznek, a Tudományos Gyűjteményben megjelent ta- amelyből hiányoznak az egyes füzetek borítói, nulmányából, ahol ezt olvashatjuk: „Ungrisches és a kötet közös címlapján valóban csak a Band Magazin Windischtől. Posonyban 1781–1792, 1 van feltüntetve. Nem volt lehetőségem az ÖNB 4 darab jelent meg, és hazánk történeteiről, ré- tulajdonában lévő példány megtekintésére, mel�- giségeiről ’s a’ t. értekezéseket foglal magában. lyel igazolhattam volna feltételezésemet, és a Folytatta ezt továbbá is Windisch 1794-dikig BSB példányát sem láttam, de a német folyóirat- ezen név alatt: neues ungrisches Magazin, ha- adatbázis (ZDB) oldalán található példányinfor- nem csak négy füzet jött ki”,23 vagy mert tudta, máció szerint az 1791-es első kötet és az 1792-es hogy Windisch haláláig, 1793. március végéig második kötet van a könyvtár állományában.27 szerkesztette a lapot.24 (Mindenesetre a rendelkezésre álló információk Andreas Schriefer Deutsche, Slowaken nem igazolják az 1795–1798-as adatot.)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 363 KÜRTI AFRODITÉ

A külföldi könyvtári adatbázisokban szintén adat továbbél a szakirodalomban. változatos feldolgozásokkal találkozhatunk. Az Nemcsak a megjelenéssel kapcsolatosan lehet OSZK online katalógusával megegyező ered- követni az adat útját. Ilyen az a megállapítás is, ményt találunk a ZDB-ben,28 illetve az ő ada- hogy az utolsó számok csak Windisch halála taikat átvevő más német könyvtáraknál is. A után kerültek kiadásra az általa hátrahagyott szlovák nemzeti könyvtár adatbázisában nem kész kéziratból. Ez először a Zeitschrift von találjuk meg a periodikumok között, mivel und für Ungern című kiadványban olvasható. könyvként dolgozták fel az 1791-es kötetet,29 az Wurzbach életrajzi lexikona is leírta: az utolsó ÖNB katalógusában pedig év nélkül szerepel.30 füzetek halála után jelentek meg, de a készen A kolozsvári Biblioteca Centrală Universitară hátrahagyott kéziratból. Zuber Marianne szintén „Lucian Blaga” (Cluj-Napoca) szkennelt kataló- Schediust idézte. Valjavec is említette: két kö- guslapjáról megtudhatjuk, hogy az 1791. évi 1. tet jelent meg belőle, a második csak Windisch kötet található meg a könyvtár állományában.31 halála után, de az ő összeállításában. Andreas Az oxfordi Bodleian Library online katalógusá- Schriefer az utolsó számra vonatkoztatva írta, ban megjelenési évként 1791 szerepel, ugyan- hogy az Windisch halála után jelent meg kézirata akkor 2 kötetet (2 Bde) tüntetnek fel.32 alapján. A Schediustól mint kortárstól és rokon- Ez a szakirodalmi áttekintés kiválóan alkal- tól származó információt elfogadta a későbbi mas annak bemutatására, miként kerülnek az szakirodalom, habár az egyes forrásokban ke- adatok az egyik feldolgozásból a másikba. Ahol verednek az „utolsó füzetek”, „utolsó számok”, a szerzők megadták a pontos szakirodalmi hi- ill. „az utolsó kötet” elnevezések. vatkozást, teljes mértékben nyomon követhető Fried István Egy korszerűtlen tudomá- az adat útja akár évszázadokon át. Világosan nyos folyóirat a XVIII. század végén (Neues igazolható, Wurzbach életrajzi lexikonának ös�- Ungrisches Magazin) című tanulmányában szeállításakor a Zeitschrift von und für Ungern azt írta, „Windisch új folyóiratából mindössze alapján dolgozott, s valószínű, Szinnyei József két kötet jelent meg, abból egy a szerkesztő is ezzel a forrással találkozott kutatásai során. halála után.”33 Zuber Marianne említett művé- Szintén egyértelmű, hogy Zuber Marianne a ben hasonlóan vélekedett: „Az 1792-iki máso- Petrik-féle bibliográfia adatát vette át, míg Nor- dik kötet tulajdonképen csak a szerkesztőnek bert Lossau Goedeke művét vehette alapul. 1793. márcz. 30-án bekövetkezett halála után Az 1791–1794-es adat először a Hazai és jelent meg.”34 Valjavec is Windisch halála utá- külföldi folyóiratok magyar tudományos re- ni időre datálja a második kötet megjelenését. pertóriumában tűnt fel, és mivel Réz Henrik Az a megállapítás, hogy a teljes második kö- a felhasznált szakirodalom között meg is em- tet Windisch halála után jelent meg, elvethető, líti, kijelenthetjük, ő ezt a forrást használta a mivel Andreas Fabricius Windischhez 1793. Neues ungrisches Magazin leírásánál. Végül febr. 1-jén Poprádról írt levelében megköszön- megemlíthetjük Andreas Schriefert, aki pedig te a folyóirat második kötetének első számát,35 Fritz Valjavec adatára támaszkodott. Előfordul, vagyis ez még Windisch halála (1793. március hogy nem tudjuk kideríteni, honnan származik 30.) előtt megjelent. A bécsi Oesterreichischer az átvétel, de az eltérések miatt ki tudjuk zárni, Merkur 1793. június 22-i számában tájékoztat mely forrásokból nem. Az egymásnak ellent- a [Neues] Ungrisches Magazin második kötet mondó adatok visszavezethetők arra, az adott első füzetének megjelenéséről.36 Ebből megál- szerző egy-egy tanulmány, könyv, bibliográfia lapíthatjuk, a második kötet második füzete va- megírásakor, összeállításakor milyen korábbi lamikor 1793. június 22. után jelenhetett meg. A forrásokkal találkozott kutatásai során, és mit kezünkben lévő kiadvány alapján csak azt tudjuk épített be saját művébe, amit a majdani utódok a megmondani, hogy a második kötet második fü- későbbiekben szintén felhasználtak. Így a téves zetében találunk utoljára Windischtől származó

364 Könyvtári Figyelõ 2011/2 SAJTÓTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA A … tanulmányokat, az utolsó két füzetben olvasható készült jegyzékben nem jelölték, hogy cson- tanulmányok szerzői ismeretlenek. ka példány lett volna a tulajdonukban.37 Az A kiadványok kézbevételekor a következők interneten található digitalizált változatnál38 derültek ki: az OSZK tulajdonában öt jelzeten szintén a 288. oldalnál ér véget a kiadvány, de (H 23.440 ; H 23.441 ; H 23.442 ; H 23.443 ; abban nincs kézírásos kiegészítés. Az ELTE H 523.440) találhatók példányok, a Mikrofilm- Egyetemi Könyvtár példánya is csak 288 oldal tárban egy jelzetről (H 23.440) készült máso- terjedelmű és kiegészítés nélküli.39 lat. Az első kötet leírásához a legjobban a H Megpróbáltam választ kapni arra, miért a 288. 23.443-as jelzeten lévő példány használható, a oldalon fejeződnek be a csonka példányok. Az második kötethez a H 23.441-es példány, mivel OSZK H 23.441-es jelzetű példányában a har- ezekben valamennyi füzet borítója megtalálha- madik füzet borítója a 193. oldal elé, az utolsó tó, ami igen fontos szerepet játszott az adatok borító a 337. oldal elé van bekötve: ez utóbbi igazolása során. A borítókon olvasható adatok viszont ellentmond a tartalomjegyzékben olvas- a következők: ható adatoknak. A harmadik füzet borítójának Bd.1, H.1 Pressburg bey Johann Schauff, belső oldalán található tartalomjegyzék szerint a und bey Ignaz Alberti in Wien 1791 193. oldaltól a Die Zipser Gespanschaft című ta- nulmányt olvashatjuk. Az utolsó borító tartalom- Bd.1, H.2 Pressburg im Schauffischen jegyzéke szerint a füzetben három tanulmány ol- Verlag, und bey Ignaz Alberti in Wien vasható, a Die Zipser Gespanschaft Fortsetzung, 1792 ami az előző füzetben közölt cikk folytatása, de Bd.1, H.3 Pressburg im Schauffischen annak a kezdőoldalát, a 193. oldalt adták meg itt Verlag, und bey Ignaz Alberti in Wien is, a Nachricht von einem zu Tage gekommenen 1792 Elephanten Gerippe a 331. oldaltól és a Beytrag zur Entomologie von Ungarn a 337. oldaltól. A Bd.1, H.4 Pressburg im Schauffischen 288. és 289. oldalt jobban szemügyre véve ki- Verlag, und bey Ignaz Alberti in Wien tűnik, a füzetborító ide volt bekötve, mivel a két 1792 oldal találkozásánál látszik a borító és a füzettest Bd.2, H.1 Pressburg Bey Johann Schauff szétszedése után ott maradt kék borító maradvá- und Ignaz Alberti in Wien, 1792 nya. Tehát elképzelhető – bár furcsa megoldás a Bd.2, H.2 Pressburg Bey Johann Schauff mondat közepén elvágni szöveget – , hogy a 289. 40 und Ignaz Alberti in Wien, 1792 oldalon kezdődött az utolsó szám. Sajnos nem találkoztam olyan példánnyal a könyvtárakban, Bd.2, Stück 3 Pressburg im Schauffischen ahol borítókkal együtt füzetenként, nem pedig Verlag, und bey Ignaz Alberti in Wien, kötetbe kötve maradtak volna fenn a második 1794 kötetet alkotó füzetek, így feltételezésemet nem Bd.2, Viertes und letztes Heft Pressburg tudom igazolni. bey Johann Schauff 1798 A kérdés az, miből adódnak az eltérő adatok, hiszen mindenki ugyanazzal a kiadvánnyal talál- A H 23.442-es jelzet második köteténél további kozott, hozzátéve, a különböző példányok eltéré- kutatásra érdemes érdekességgel találkozhatunk. seket hordoznak magukban. A Neues ungrisches Gyurikovits Ferenc könyvtárából az OSZK tu- Magazin valamennyi fennmaradt példányának lajdonába került példánynál – eltérően a többi összehasonlítására nem volt lehetőség, csak az példánytól – a nyomtatott rész csak a 288. ol- MTA Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár dalig tart, utána pedig a 398. oldalig kézírással és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár példányait egészítették ki (a tartalomjegyzékig, de a mutató vetettem össze. átmásolása nélkül). A Gyurikovits-könyvtárról Busa Margit Magyar sajtóbibliográfia 1705–

Könyvtári Figyelõ 2011/2 365 KÜRTI AFRODITÉ

1849 című művének lelőhelyadatai szerint az és attól függően, a kutató melyik könyvtárban MTA Könyvtárában az 1791–1792. évi számok meglévő állomány alapján dolgozott, születhet- megtalálhatók; könyvtártól kapott információ tek az eltérő értelmezések, adatok. alapján kijelenthető, példányuk második köteté- ben csak az első két füzethez tartozó borító van meg, amelyeken az 1792-es év szerepel. Der Rothmantel Az ELTE Egyetemi Könyvtár példányának Ez a példa is bizonyítja, milyen fontos egy-egy első kötete teljes, de egyetlen borító sincs hozzá- probléma megoldásához a kiadvány kézbevétele. kötve az egyes füzetekhez. A második kötetben A Der Rothmantel című lap esetében azt kellett két bekötött borító található, de mindkettő az tisztázni, két Rothmantel volt-e vagy csak egy. A első füzethez tartozik, a másodiknál azonban tol- lapról a következő adatok ismertek: felelős szer- lal átjavították az „Erstes” kifejezést „2-tes”-re. kesztője B. Jellachik, kiadója Hurban, első szá- Mivel a hátoldalon a tartalomjegyzék is olvas- ma 1848. október 20-án jelent meg,42 a nyomdász ható, bizonyíthatóan ugyanaz a füzetborító van Franz von Schmid, mottója: „Nicht den Mantel kétszer bekötve a kötethez. A katalóguscédulán nach dem Wind”; a megjelenési helye nincs fel- 1791–1792-es adat olvasható. Bár az első kötet- tüntetve, ezért a több évtizedes dilemma, amivel ben nem található egyetlen füzetborító sem, és a a bibliográfus munkája során találkozik. kötet közös címlapján sincs évszám, az elöljáró A Busa Margit-féle Magyar sajtóbibliográfia beszéd viszont 1791. június 6-i keltezésű. Innen 1705–1849 a kiadványt pozsonyi megjelenési származik az 1791-es adat. Az 1792-es adat pe- hellyel vette fel,43 míg az OSZK online kataló- dig a második kötetben fellelhető füzetborítókon gusában egy azonos című, azonos kiadójú, azo- olvasható, ami egyetlen adatforrásnak számít a nos szerzőségű, de bécsi megjelenésű kiadvány fentiek alapján. szerepel.44 (Az OSZK müncheni cédulakataló- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban valóban gusában Pozsony szerepelt.) teljes a Neues ungrisches Magazin,41 az összes Megpróbáltam kideríteni, miből adódhat az számot egy kötetbe kötötték, borítók nélkül. eltérés, illetve hogyan szerepel az egyes saj- A kiadvány kézbevétele tisztázta az ellent- tóbibliográfiákban, sajtótörténeti munkákban. mondásokat: az OSZK állományában lévő ös�- Tekintsük át az osztrák, magyar és szlovák szak- szes példányt átnézve igazolódott (az egyik irodalmat időrendi sorrendben. példánynál fellelhető második kötethez tartozó Helfert Die Wiener Journalistik im Jahre 1848 valamennyi borító alapján), hogy 1791–1798 című művében a legkésőbbi októberi újságala- között jelent meg. Többek között így igazol- pításokra írta példának az október 20-án megje- ható az is, hogy az utolsó két füzet valóban lent Der Rothmantelt, a már említett szerzőségi, Windisch halála után került kiadásra: a borítók kiadói, nyomdai közléssel, mottóval; megadta szerint 1794-ben és 1798-ban. A lap bibliográ- továbbá, hogy folio nagyságú, egyetlen száma fiai története tanulságos az adatok helyes vagy jelent meg, és beszámolt ultraradikális irányult- helytelen minősítése szempontjából is; illetve ez ságáról is.45 A bécsi nyomdászokról szóló Mayer- a példa arra is felhívta a figyelmet, nem elég az féle Wiens Buchdrucker-Geschichte említi Franz egy jelzeten található teljesnek tűnő állományt von Schmid nyomdájában megjelent kiadvá­ átnézni, mert jelen esetben egy másik jelzeten nyok között,46 de Zenker Geschichte der Wie- lévő állományban meglévő borítók és az azokon ner Journalistik während des Jahres 1848 című található adatok együttes megléte, illetve helyes munkájában is olvasható.47 Az Österreichische értelmezése vezettek a megoldáshoz. Arra is Retrospektive Bibliographie (ORBI)48 Helfert magyarázatot találhatunk, miért kerültek a szak- alapján szerepelteti (bécsi megjelenéssel), habár irodalomba eltérő adatok; láthattuk, az egyes – mint korábban jeleztem – az adat nem olvasha- könyvtárak eltérő példányokkal rendelkeznek, tó a lapon. Az ÖNB online katalógusában49 és a

366 Könyvtári Figyelõ 2011/2 SAJTÓTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA A … német ZDB-ben50 is bécsi megjelenést találunk sajtót vette számba, pozsonyi megjelenést említ, szögletes zárójel használata nélkül. szintén az OSZK adata alapján.60 A magyar szakirodalomban ellenben Pozsony A szakirodalom áttekintése után levonható a szerepel megjelenési helyként, az egyszer meg- következtetés: az osztrák szakirodalomban kivé- jelent adat évtizedeken keresztül egyik bibliog- tel nélkül bécsi, míg a magyar szakirodalomban ráfiából a másik bibliográfiába került át. Itt is pozsonyi lapként szerepel a Der Rothmantel. időrendben haladunk, mint az osztrák példáknál. Ez utóbbihoz sorolhatjuk a szlovák sajtótörté- Az 1848-1849-es lapok legkorábbi számbavé- neti munkákat is, melyekben szintén Pozsony telénél sem Csontosi János,51 sem id. Szinnyei olvasható megjelenési helyként, ami nyilván- József52 nem említi. Kereszty István A magyar és való, hiszen az OSZK nyilvántartását – akkor magyarországi időszaki sajtó időrendi áttekinté- még nyilván a müncheni katalógus adatát – ad- se 1705–1867 című művében53 pozsonyi megje- ták meg forrásnak. lenéssel említi, s megtudjuk, ekkor még nem volt Az eltérő értelmezések arra vezethetők vissza, a Nemzeti Múzeum Könyvtárának tulajdonában. hogy a nyomdász, Franz von Schmid Bécsben Következő említése Goriupp Alisz Adalékok az is és Pozsonyban is tevékenykedett, ráadásul 1848/49-i hirlapok bibliográphiájához54 című ugyanakkor. A bécsi Schmid-család nyomdász- közleményében található, melyből kiderül, már család volt, akik Pozsonyban is rendelkeztek rendelkezik példánnyal a könyvtár. Réz Henrik fióknyomdával.61 Sokszor egymásnak ellent- Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn mondó adatokkal találkozhatunk, ha a család tu- von Beginn bis 1918 című művében szintén lajdonában lévő nyomdák történetét szeretnénk pozsonyi megjelenéssel szerepelteti,55 de nem megismerni. Anton von Schmid62 1793-ban vette tüntette fel, melyik könyvtár példánya alapján meg a bécsi Kurzböck nyomdáját, amit 1839- vette fel az adatot. Ez az egyedüli forrás, ahol ben fiának, Franz von Schmidnek63 adott át. arra található utalás, talán két azonos című lap Osztrák források szerint ezután visszavonultan létezett, hiszen az 1848-as újságok folyamata és élt 90 éves korában bekövetkezett haláláig,64 a hangneme Magyarországon és Bécsben hasonló pozsonyi nyomdára vonatkozó forrásokban vi- volt, sőt nem ritkán azonos újságcímek is előfor- szont az olvasható, hogy az 1833-ban alapított dultak (példaként a Der Patriot, Der Rothmantel, nyomdának ő volt a tulajdonosa, 1838 és 1848 Die Opposition és a Die Volkstribune című ki- között „Anton von Schmid és társa” néven. Fia, adványokat említi).56 Ő is felhasználta Kereszty Franz 1848 és 1859 között irányította a nyomdát, István említett művét, de kizárólag pozsonyi majd eladta Heinrich Siebernek.65 Novák László lapokra vonatkozó munkát nem találtam az ál- A nyomdászat története című művében az 1830- tala felsorolt szakirodalom között. A Magyar as évekre tette Schmid Antal pozsonyi nyom- történeti bibliográfia a humoros lapok között dájának alapítását; az 1848-as évnél a „Schmid pozsonyi megjelenésűként említi.57 A. és Busch J. J.” nevet közli, a későbbi tulaj- A szlovák feldolgozások közül egy szlovák donosként ő is Sieber Henriket említi.66 A bécsi és két német nyelvű munkát vizsgáltam. Hans cég hivatalos neve „Franz Edler von Schmid und Ambrovits Bibliographie der Zeitungen und J. J. Busch” lett. Mayer szerint 1839-ben adta át Zeitschriften Pressburgs című összeállításában Anton Franznak a nyomdát, aki 1849-ben eladta szerepel a Der Rothmantel.58 Michal Potemra Adalbert della Torrénak.67 Közben 1841-ben a Bibliografia inorečových novín a časopisov na prágai Isidor Johann Buscht vette fel társnak. A slovensku do roku 191859 című sajtóbibliográ- Frank-Frimmel-féle Buchwesen in Wien 1750- fiájában is Pozsonyt találjuk, s forrásként az 1850 szerint 1838–184768 között volt ez a cég OSZK-t tünteti fel. Jörg Meier Untersuchungen neve. (Itt a társulás időpontja 1838. július 16., zur deutschsprachigen Presse in der Slowakei a felbomlás dátuma 1847. december 30.) Franz című munkája, mely a szlovákiai német nyelvű 1848–1849-ben már az egyedüli tulajdonos volt

Könyvtári Figyelõ 2011/2 367 KÜRTI AFRODITÉ az 1849. október 25-én bekövetkezett csődig,69 Wegweiser und Anzeigeblatt a vizsgált kiadványon tehát ezért szerepel csak Franz von Schmid neve.70 A Wegweiser und Anzeigeblatt im Gebiete der A megjelenési hely mellett a szerzőségi köz- Literatur, Kunst, der Industrie und des Handels, lésnél és a kiadónál is többféle értelmezés ta- 1845-től Wegweiser und Anzeigeblatt im Gebiete lálható a forrásokban. Mint már említettem, a der Industrie, des Handels, der Literatur, Kunst kiadvány felelős szerkesztője B. Jellachik, ki- u.s.w. című kiadvány esete kissé eltér az előző adója Hurban volt. Valószínűsíthetően mindkét kettőétől. Itt nem találtam Busa Margit Magyar név álnév lehetett. Itt nem sorolom fel egyenként sajtóbibliográfia 1705-1849 című műve80 és az azokat a műveket, melyek a Der Rothmantelról OSZK online katalógusa81 között olyan ellent- adatokat közöltek, de semmilyen megjegyzést mondást, ami további kutatást igényelt volna. sem fűztek a nevekhez.71 Mindkettőben 1844-ben 1. számmal indult, és Helfert Die Wiener Journalistik im Jahre 1848 1848-ban a 227. számmal szűnt meg a lap, bár a című művében a B.-t Banusként oldotta fel.72 bibliográfia valamivel több információt közölt: Weller álnévlexikonában nem B. Jellachik, ha- 1844. jan. 5. - 1848. dec. 31. nem C. Jellachik szerepel;73 a szerző jelezte, a A Der wahre Ungar című lap átnézése so- bécsi Der Rothmantel című lapnál található a rán azonban – véletlenszerűen – újabb adatok név. birtokába jutottam: további hat szám létezik Az Österreichische Retrospektive Biblio­ 1849-ben Nro.1-Nro.6 számozással a Der wahre graphie (ORBI) a B. Jellachikot szintén ál- Ungar Jg.2, Nro.1 (3. Jan. 1849)-Jg.2, Nro.6 (9. névnek tekintette, az ÖNB online katalógusá- Jan. 1849) számaiban – a korábbiakhoz hasonló- ban mindkét név álnévként szerepel.74 Hans an – belelapszámozva a főlapba. Terjedelmük (a Ambrovits Bibliographie der Zeitungen und Nro.4 és Nro.5 kivételével) két-két oldal, ahol az Zeitschriften Pressburgs című műve a szer- első oldalon a Der wahre Ungar előfizetési fel- kesztőt Jelechik, a kiadót Hurbán névformában hívása, a másodikon pedig különféle hirdetések adta meg.75 Busa Margit Magyar sajtóbibliográ- olvashatók. A negyedik (1849. január 6.) és az fia 1705–1849 című művében kiadóként Josef ötödik (1849. január 7.) szám egy oldal terjedel- Miloslav Hurbant76 szerepelteti.77 mű, hirdetések nélküli, csak a Der wahre Ungar előfizetési felhívását tartalmazza. Ez utóbbi – Az ÖNB tulajdonában lévő példány másola- többek közt – a laphoz kötött Kereskedelmi út- tának és az OSZK példányának összevetése után mutatóról tájékoztat, amelyben a kereskedelmi kiderül, tartalmilag megegyeznek, valószínűleg és ipari hírek, piaci hírek (gyümölcsárak), lot- ugyanarról a lapról van szó, csak a megjelenési tóhúzások, árfolyamhírek (tőzsde-, valuta- és hely hiánya miatt születtek eltérő értelmezések. aranyárfolyam), dunai vízállás stb. mellett kü- Ha a formai feltáráson túl tartalmi feltárást is lönféle hirdetések szerepelnek.82 végzünk, kiderülhet, bizonyára a bécsi forra- E felfedezés után kezdtem utánanézni, van-e 78, dalmárok lapja volt, ami inkább a bécsi meg- nyoma a szakirodalomban az 1849-es évnek. jelenést támasztja alá. Emellett szól az is, hogy Szinnyei József Hirlapirodalmunk 1848–49-ben Franz von Schmid maga is a bécsi nemzeti gárda 83 című közleményében 73. sorszámmal így sze- 79 tagja volt 1848-ban, és nyomdájában külön- repel: „Wegweiser und Anzeigeblatt im Gebiete böző politikai irányultságú lapok, forradalom- der Industrie, des Handels, der Literatur, Kunst barát röplapok és pamfletek, baloldali, illetve u. s. w. (Budapest.) „Der Ungar” melléklapja. radikális-demokratikus írások is készültek, ami Megjelent hetenként kétszer 4-r. fél íven. 1848. a forradalom leverése után a nyomda átmeneti julius 1-től szept. 29-ig az „Ungar”-hoz október bezárásához, majd 1849-es végleges felszámo- 3–decz. 31-ig „Der Wahre Ungar”-hoz csatolta- lásához vezetett. tott egy negyed íven külön lapszámozás nélkül.

368 Könyvtári Figyelõ 2011/2 SAJTÓTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA A …

1848. január 1–junius 28. = 53 szám 594 lap.” szám (Nro.1-Nro.77 jelöléssel); utóbbi két idő- Kereszty István A magyar és magyarországi szakban a főlap számozási adatának átvételével. időszaki sajtó időrendi áttekintése 1705‒1867 Tehát 1848-ban nem 227, hanem összesen 206 című összeállításában 1844 és 1848 között meg- (53+76+77) szám jelent meg. jelent német nyelvű kiadványként említette, de 5 sem az évek,84 sem a nyelvek85 szerinti felsoro- lásban nem található az 1849-es év. Mindhárom példánál egyértelmű a kiadványok Réz Henrik Deutsche Zeitungen und Zeit­ kézbevételének fontossága. A Neues ungrisches schriften in Ungarn von Beginn bis 1918 című Magazin esetében a korábbi bibliográfiák ellent- művében sem tesz említést 1849-es évről, de mondásait tisztázva sikerült kideríteni a lap élet- az előzőektől eltérően 1842-re teszi a lap in- tartamát. A Der Rothmantel esetében tisztázni dulását. 86 A Der Ungar 1842. évi és 1843. évi lehetett a lap megjelenési helyét, a Wegweiser számainak átnézése után kiderült, Wegweiser und Anzeigeblattnál a korábbi feldolgozásokhoz im Gebiethe der Kunst, der Industrie und des képest új számok létezéséről számolhattunk be. Handels címen rovatként már az 1842. július A bibliográfus munkája itt véget ért, a nyitott 15-i számban (Jg.1, Nr.161) feltűnt a lapban, kérdések tisztázásához, igazolásához továb- Réz ezért tehette 1842-re a lap indulását. Eb- bi kutatások szükségesek. Remélhetőleg ez a ben az évben még rövid terjedelmű, és valóban cikk felkelti a sajtótörténészek figyelmét, és a rovat jellegű volt; 1843-ban már hosszabb ter- későbbiekben valamennyi kérdés tisztázására jedelemmel jelent meg és átesett némi címvál- sor kerülhet. tozáson is: Wegweiser im Gebiete der Kunst, Industrie und des Handels címen a Jg.1, Nr.296 (24. Dez. 1842) számon, Wegweiser im Gebiete Jegyzetek der Literatur, Kunst, Industrie und Handel cí- men a Jg.2, Nro.2 (3. Jänner 1843), Wegweiser 1. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/977459 [2010. VI. im Gebiete der Literatur, Kunst, Industrie und 2.] Handels a Jg.2, Nro.4 (5. Jänner 1843)-Jg.2, 2. Magyar sajtóbibliográfia 1705-1849. Összeáll. V. Busa Mar- Nro.156 (8. Juli 1843) között, Wegweiser im git. I/1. Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 1986. 434. Gebiete der Literatur, Kunst, der Industrie und tétel, 299. p. des Handels címen a Jg.2, Nro.158 (11. Juli 3. Schedius: Ueber Karl Gottlieb von Windisch. = Zeitschrift von [1843])-Jg.2, Nro.297 (23. Dez. 1843) között. und für Ungern, 1802. Bd. 1. H. 1 23. p. A korábbi bibliográfiákkal szemben nemcsak 4. Schedius Lajos (1768-1847) az utolsó részegység adatával kapcsolatban mu- 5. Karl Gottlieb von Windisch (1725-1793) tatkozik különbség, hanem az 1848. évi állomá- 6. Schedius, i. m. 23. p. nyi adatoknál is. Busa Margit sajtóbibliográfiája 7. Szinnyei József: Hirlapirodalmunk a 18-ik században. = Va- szerint 1848. december 31-én szűnt meg a lap, és sárnapi Ujság, 9. évf. 1862. 33. sz. 392. p. a lelőhelyadatoknál megadta, hogy az OSZK tel- 8. Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des jes állománnyal rendelkezik ebből az évből: 227 Kaiserthums Oesterreich. Wien : Druck und Verlag der k. k. szám megjelenéséről írt. Ezt az adatot olvashat- Hof- und Staatsdruckerei, 56. Theil, 1888. 296. p. juk a katalóguscédulán és az online katalógusban 9. Magyarország bibliographiája, 1712-1860. Összeáll. Petrik is. A kiadvány átnézése után viszont kiderült, Géza. Vol. 2/2. Kr-O. Budapest : OSZK, 1968. 637-638. p. hogy 1848-ban a következőképpen alakult az (Magyarországi könyvészet. Hasonmás kiadások soroza- egységek számozása: január 1. és június 28. kö- ta) zött 53 szám jelent meg (Nro.1-Nro.53), július 10. Zuber Marianne: A hazai németnyelvű folyóiratok története 1. és szeptember 29. között 76 szám (Nro.152- 1810-ig. Budapest : Pfeifer Ferdinánd Könyvkereskedése, Nro.227), október 3. és december 31. között 77 1915. 111. p. (Német philologiai dolgozatok 17.)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 369 KÜRTI AFRODITÉ

11. Fried István: A magyarországi német nyelvű sajtó kutatásá- téről. = Tudományos Gyűjtemény,. 5. eszt. 1821. 12. köt. 68. nak kérdései (XVIII. század, XIX. század első fele). = Magyar p. Könyvszemle, 99. évf. 1983. 1. sz. 96. p. 24. Egyes források március 30-át, más források március 31-ét 12. Lossau, Norbert: Die Anfänge der übersetzerischen adják meg halála napjaként. Vermittlung ungarischer Literatur im deutschen Sprachraum. 25. Schriefer, Andreas: Deutsche, Slowaken und Magyaren In: Weltliteratur in deutschen Versanthologien des 19. im Spiegel deutschsprachiger historischer Zeitungen und Jahrhunderts. Hrsg. von Helga Essmann und Udo Schöning. Zeitschriften in der Slowakei. Komárno : Forum Institute, Berlin : Erich Schmidt, 1996. 135. p. (Göttinger Beiträge zur 2007. 75. p. (Interethnica 9.) internationalen Übersetzungsforschung 11.) Az interneten: 26. Bibliographie der Zeitschriften des deutschen Sprachgebietes http://books.google.hu/books?id=Ob44q0rtpy0C&pg=PA13 bis 1900. Stuttgart : Anton Hiersemann Bd. 1 Die Zeitschriften 5&lpg=PA135&dq=schedius%2Bwindisch&source=bl&ots= des Sprachgebietes von den Anfängen bis 1830. bearb. von 6cEUx761U9&sig=oCtRuQQqg_zaC5VI9uLYdNHCPSY&h Joachim Kirchner. 1969. 74. p. l=hu&ei=iv7oS5HuKciYOL-bxIIL&sa=X&oi=book_result&ct 27. Bestand: 1. 1791 - 2. 1792 ; Interneten elérhető: http:// =result&resnum=6&ved=0CCcQ6AEwBTge#v=onepage&q dispatch.opac.ddb.de/DB=1.1/SET=1/TTL=1/PRS=HOL/ =schedius%2Bwindisch&f=false [2010. V. 11.] SHW?FRST=1&HOLDINGS_YEAR=&HOLDINGS_VOLU 13. Österreichische Retrospektive Bibliographie (ORBI) Reihe 3. ME=&HLIB=009023496#009023496 [2010. VI. 4.] Österreichische Zeitschriften 1704-1945. Bd. 2. Bibliographie 28. Apró eltéréssel: a ZDB megkérdőjelezi az utolsó részegység der österreichischen Zeitschriften 1704-1850. Hrsg. von adatát ; http://dispatch.opac.ddb.de/DB=1.1/SET=1/TTL=1/ Helmut W. Lang. München : Saur, 2006. 119. p. NXT?FRST=1 [2010. VI. 2.] 14. Goedeke, Karl: Grundrisz zur Geschichte der deutschen 29. https://www.kis3g.sk/cgi-bin/gw_45_1/chameleon?host=147 Dichtung aus den Quellen. Zeit des Weltkrieges 7. Buch 2. .175.67.227%2b1110%2bDEFAULT&search=KEYWORD&f Abt. Dresden : Verlag von L. Ehlermann, 1900. 883 p. unction=INITREQ&SourceScreen=INITREQ&sessionid=201 15. A magyar és magyarországi időszaki sajtó időrendi átte- 0060308531816775&skin=kis3g&conf=.%2fchameleon.conf kintése 1705-1867. Összeáll. Kereszty István. Budapest : &lng=sk&itemu1=2000&scant1=neues%20ungrisches%20m Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1916. 98 p. (A Magyar agazin&scanu1=4&u1=2000&t1=%012676535&elementcou Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke 5. Hirlapok és nt=3&pos=1&prevpos=1&rootsearch=3& [2010. VI. 3.] folyóiratok 1867-ig) 30. http://aleph18.onb.ac.at/F/GKUMN36NBMXFK6KBTFQU9 16. Kereszty, i. m. 7-8. p. 4GE99YB3627QY56I7TR8VSNGHD37N-01358?func=find- 17. Kereszty, i. m. 29. p. b&find_code=WRD&adjacent=N&request=neues+ungrische 18. Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóri- s+magazin&x=0&y=0 [2010. VI. 2.] uma. I. osztály. Történelem és annak segédtudományai. 1. 31. http://www.bcucluj.ro/re/catalogold/CV/N/Neuer-Neueste.pdf köt. Hazai folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai érte- [2010. V. 26.] sítvények repertóriuma 1778-1873. kész. Szinnyei József. 32. http://library.ox.ac.uk/WebZ/GeacFETCH?sessionid=01- Budapest : MTA, 1874. XIV. p. 40672-1167770430:recno=1:resultset=1:format=F:next=ht 19. Réz, Heinrich: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften ml/geacnffull.html:bad=error/badfetch.html:entitytoprecno=1: in Ungarn von Beginn bis 1918. München : Verlag für entitycurrecno=1:entityCSSSheet=/html/styles/ox-advanced. Hochschulkunde, 1935. 78. p., 810. tétel (Veröffentlichungen css [2011. I. 3.] des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums 33. Fried István: Egy korszerűtlen tudományos folyóirat a XVIII. im Süden und Südosten in München und des Instituts für század végén. (Neues Ungrisches Magazin). = Magyar ostbairische Heimatforschung in Passau 8.) Könyvszemle, 101. évf. 1985. 3/4. sz. 307. p. 20. Rumi, Georg Karl: Literaturgeschichte der Zeitungen und 34. Zuber, i. m. 55. p. Zeitschriften Ungarns [befejező rész] = Vaterländische Blätter 35. „Für das mir gütigst zugeschickte erste Stück des zweyten für den österreichischen Kaiserstaat, Jg. 3 1810. Bd. 1 Nr. Bandes des Ungrischen Magazins, sage den verbindlichsten 18 183. p. Dank.” In: Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch. [... Hrsg., 21. Zuber, i. m. 55. p. Einl. und Anm. von Andrea Seidler] [Transkription ... József 22. Valjavec, Fritz: Karl Gottlieb Windisch. München : Verlag Max László Kovács]. Budapest : Universitas, 2008. 249-250. p. Schick, 1936. 46. p. (Magyarországi tudósok levelezése 5.) 23. Bitnitz: Az újságlevelek’ és tudományos folyó írások’ erede- 36. „Vom 2ten Bande des U. M. ist nun schon auch des 1te Heft

370 Könyvtári Figyelõ 2011/2 SAJTÓTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA A …

erschienen”. = Oesterreichischer Merkur, 1793, St. 25 407. 8GB7NE3SBYBGUNGCPD7I8KNN7FEG625RU- p. 09004?func=full-set-set&set_number=116178&set_ 37. OSZK Kézirattár. Magyar nyelvű kötetes kéziratok Fol. Hung. entry=000001&format=999 [2010. VI. 2.] 1250 A Gyurikovits-könyvtárra vonatkozó adatok. ff. 39–74. 50. http://dispatch.opac.ddb.de/CHARSET=ISO-8859-1/DB=1.1/ („Bibliotheca Georgii Gyurikovits regestrata Anno 1807.”); IMPLAND=Y/LNG=DU/LRSET=1/SET=1/SID=eeb31aaf-31/ OSZK Kézirattár. Magyar nyelvű kötetes kéziratok Fol. Hung. SRT=YOP/TTL=1/CMD?ACT=SRCHA&IKT=8509&SRT=YO 1250 A Gyurikovits-könyvtárra vonatkozó adatok. ff. 132–141. P&TRM=rothmantel [2010. V. 27.] („Verzeichniss der zu verkaufenden Büchersammlung des F. 51. Cs[ontosi] J[ános]: Adalék az 1848–49-ki hazai hirlapirodalom Gyurikovits zu Neutra in Ungarn.”) bibliographiájához. = Magyar Könyvszemle, 2. évf. 1877. 1. 38. http://books.google.hu/books?id=OMMAAAAAcAA sz. J&printsec=frontcover&dq=neues+ungrisches+ma – Az interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00007/0005- gazin&source=bl&ots=eTqQxOWaXA&sig=bSfop 4e.html [2010. V. 27.] juCi6KBHav-XsOTTRj6gNk&hl=hu&ei=hsfrS6vzE- tOgONOhiaII&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&v 52. Id. Szinnyei József: Hirlapirodalmunk 1848-49-ben (Ujabb ed=0CB8Q6AEwAzgK#v=onepage&q&f=false [2010. V. 26.] adalékok). = Magyar Könyvszemle, 2. évf. 1877. 3/4. sz. – Az A digitalizált változat a müncheni Bayerische Staatsbibliothek interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00009/0006-66. példányáról készült. html [2010. V. 27.] 39. ELTE Egyetemi Könyvtárban található példány jelzete: P 53. Kereszty, i. m. 26. p. 20.107 ; a katalóguscédulán nincs feltüntetve, hogy csonka 54. Goriupp Alisz: Adalékok az 1848/49-i hirlapok biblio­ példány van a tulajdonukban. gráphiájához. = Magyar Könyvszemle, Ú.f., 32. köt. 1925. 40. A mondat első fele a 288. oldalon: „Als aber einer derselben 1/4. füz. 144. p. in die Tökolischen Unruhen verwickelt ward, bemächtigte sich 55. Réz, i. m. 57. p., 322. tétel seines Antheils der königliche Fiskus, der auch nachher den 56. Réz, i. m. 35. p. andern Theil durch einen Tausch”. a mondat befejezése a 57. Sajtó. In: Magyar történeti bibliográfia 1825-1867. 3. kötet. 289. oldalon: „an die königliche Kammer brachte.” Politika, jog, oktatás-iskolák, tudomány, művészet, sajtó, 41. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár online katalógusában vallás-egyházak. Szerk. … I. Tóth Zoltán vezetésével. Bp. : Neues ungarisches Magazin címmel felvéve a B 051/141 Akadémiai K., 1950. 369. p. jelzeten. 58. Ambrovits, Hans: Bibliographie der Zeitungen und 42. Egyetlen szám jelent meg, a szerkesztőségi közlésből kide- Zeitschriften Pressburgs. = Südost-Forschungen, Jg. 7 rül, hogy ezt próbaszámnak szánták. 1942. Heft 3-4 619. p.; az összeállítás alapjaként a Magyar 43. Busa, i. m. 251. p., 358. tétel könyvszemle, a Magyar könyvészet jegyzékeit, a városi 44. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/965577 [2010. V. gyűjteményt és saját kutatásait adta meg. 27.] 59. Bibliografia inorečových novín a časopisov na slovensku do 45. Helfert: Die Wiener Journalistik im Jahre 1848. Wien : roku 1918. zost. Michal Potemra. Martin : Matica Slovenská, Verlag der Manz’schen k. k. Hof-Verlags- und Universitäts- 1963. 631. p. (Slovenská Národná Bibliografia. Séria B. Buchhandlung, 1877. 227. p. Periodiká) 46. Mayer, Anton: Wiens Buchdrucker-Geschichte 1482-1882. 60. Meier, Jörg: Untersuchungen zur deutschsprachigen Presse Wien : Verlag des Comités zur Feier der vierhunderj. in der Slowakei. Lovoča: Verlag Modrý Peter, 1993. 146. p. Einführung der Buchdruckerkunst in Wien in Comission bei 61. Frank, Peter R.-Frimmel, Johannes: Buchwesen in Wien Wilhelm Frick. Bd. 2: 1682-1882. 1887. 215. p. 1750-1850 : kommentiertes Verzeichnis der Buchdrucker, 47. Zenker, E. V.: Geschichte der Wiener Journalistik während Buchhändler und Verleger. Wiesbaden : Harrassowitz Verlag, des Jahres 1848. Wien ; Leipzig : Wilhelm Braumüller, 1893. 2008. 167. p. (Buchforschung. Beiträge zum Buchwesen in 157. p. Österreich 4.) 48. Österreichische Retrospektive Bibliographie (ORBI). Reihe 2. 62. Anton von Schmid az alsó-ausztriai Zwettlben született 1765. Österreichische Zeitungen 1492-1945. Bd. 3. Bibliographie január 23-án, és Bécsben halt meg 1855. június 27-én. Apja der österreichischen Zeitungen 1621-1945. Hrsg. von Helmut papi pályára szánta, de ő végül a nyomdászat mellett dön- W. Lang. München : Saur, 2003. 223. p. tött, és 1785. május 15-én lépett be tanoncnak Joseph von 49. http://aleph18.onb.ac.at/F/72F46549SGUS6MPPM Kurzböck udvari könyvnyomdászhoz. A Keleti Akadémián

Könyvtári Figyelõ 2011/2 371 KÜRTI AFRODITÉ

megszerzett ismereteit később a héber művek nyomtatá- 76. Jozef Miloslav Hurban (1817-1888) szlovák író, költő, politi- sánál kamatoztatta. 1825. december 2-án emelték nemesi kus, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezére; 1848. szep- rangra, az udvari könyvtárnak nyújtott második adományo- tember 29. után morva területre szökött, nem valószínű, hogy zása után. Bővebb életrajzi és cégére vonatkozó adatokat októberben lapot adott ki Bécsben. http://ciszterciekegerben. találunk a következő forrásokban: Wurzbach, Constant von: hu/index.php?o=wr&page=iras_sebesteny070700&i=2 Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien [2010. V. 27.] : Druck und Verlag der k. k. Hof- und Staatsdruckerei. 30. 77. Busa, i. m. 251. p., 358. tétel Theil 1875. 209-212. p. ; Mayer, i. m. 143-148. p.; Frank - 78. Ahogyan ez kitűnik a lapból származó két részletből is: „Wir Frimmel, i. m. 166-167. p. glauben auch, dass wir uns ohne Intervention der Ungarn 63. Franz von Schmid 1811. október 3-án született Rossauban, aus der schwierigen Lage heraushelfen werden, wenn wir és 1884. márc. 22-én halt meg Grazban. 1823-tól a Schotten einig und müthig bleiben, da von dem Angriffe des Jellachich gimnáziumba járt. 1829-1831 között az egyetemen filozófiát durch ungarische Truppen vor den Mauern Wiens bei weitem hallgatott, 1831-1833 között jogot. Megtanulta a könyvnyom- mehr des Heil Ungarns selbst, als das (sic!) Oesterreichs tatást és átvette 1839-ben apjától héber könyvek nyomta- abhängt ...”, magyar fordításban: „Azt is hisszük, hogy mi tására specializálódott bécsi nyomdáját. További életrajzi a magyarok beavatkozása nélkül is kisegítjük magunkat és cégére vonatkozó adatokat lásd: Mayer, i. m. 215-216. nehéz helyzetünkből, ha egységesek és bátrak maradunk, p.; Frank - Frimmel, i. m. 168-169. p. ; Österreichisches miután Jellasics magyar csapatok általi megtámadása Bécs Biographisches Lexikon 1815-1950. Hrsg. von der falai előtt sokkal inkább Magyarország javát szolgálja mint- Österreichischen Akademie der Wissenschaften, red. von sem Ausztriáét ...” ; „Die Ungarn, welche neuerdings auf Peter Csendes. Bd. 10 Wien : Verlag der Österreichischen österreichischem Boden stehen, bereit, uns zu Hülfe zu eilen, Akademie der Wissenschaften, 1994. 257. p. haben erklärt, sie können erst dann losbrechen, wenn sie von 64. Mayer, i. m. 148. p. einer unserer legalen Behörde dazu angefordert würden. Das Obercommando der Nationalgarde Wiens hat sich diesfalls 65. Breza, Vojtech: Tlačiarne na Slovensku 1477-1996. Bratislava mit einer Petition an den Reichstag gewendet.”, magyar : Univerzitná knižnica Bratislava, 1997. 42. p. fordításban: „A magyarok, akik ismét osztrák földön állnak, 66. Novák László: A nyomdászat története. 1-7. kötet. Budapest készek a segítségünkre sietni, kijelentették, hogy csak akkor : Világosság Ny., 1927-1929 ; az interneten: http://mek.oszk. tudnak támadni, ha a mi egyik legális hatóságunk erre felkéri hu/01600/01645/html/05.htm [2010. VI. 2.] Ezekkel teljesen őket. A bécsi nemzeti gárda főparancsnoksága ez ügyben azonos adatokat találunk a Nyomdászati lexikonban; való- petícióval fordult a birodalmi gyűléshez.” színűleg ez szolgálhatott alapul a Novák-féle munkának. 79. Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950. - (Nyomdászati lexikon. Szerk. Biró Miklós, Kertész Árpád, Online-Edition http://www.biographien.ac.at/oebl_10/257. Novák László. Hasonmás kiad. Békéscsaba : Typografika pdf [2010. VI. 8.] Kft., 1998. 418. p.) 80. Busa, i. m. 314. p., 459. tétel 67. Mayer, i. m. 148. p., 215. p. 81. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/958395 [2010. VI. 68. Frank - Frimmel, i. m. 168. p. 2.] 69. Uo. 82. „Auch wird mit diesem Blatte ein Wegweiser für 70. Gedruckt bei Franz Edlen von Schmid Handel [kiemelés az eredetiben, K.A.] etc. verbunden, 71. Zenker, i. m. 157. p.; Potemra, i. m. 631. p. worin Handels- und Gewerbenachrichten, Marktberichte, 72. Helfert, i. m. 227. p. Wochenmarktpreise, Fremdenanzeigen, Lottoziehungen, Coursberichte, Wasserstand u. s. w. vorzüglich aber auch 73. Weller, Emil: Lexikon Pseudonymorum : Wörterbuch der Inserate aller Art aufgenommen werden.” Ez az utalás min- Pseudonymen aller Zeiten und Völker oder Verzeichniss den bizonnyal a Wegweiser und Anzeigeblattra vonatkozik. jener Autoren, die sich falscher Namen bedienten. 2. Aufl. Regensburg : Verlag von Alfred Coppenrath, 1886. 273. p. 83. Id. Szinnyei József: Hirlapirodalmunk 1848-49-ben (Ujabb adalékok). = Magyar Könyvszemle, 2. évf. 1877. 3/4. sz. 74. http://aleph18.onb.ac.at/F/9E7E29IHJFDLNBJTYQSK9YMR 235-236. p. L6SKY7Q7ADHYM1IBFSXFHMQQDL-11191?func=full-set- set&set_number=116451&set_entry=000001&format=999 84. Kereszty, i. m. 22. p. [2010. VI. 2.] 85. Kereszty, i. m. 31. p. 75. Ambrovits, i. m. 619. p. 86. Réz, i. m. 99. p., 1268. tétel

372 Könyvtári Figyelõ 2011/2

Új generációk, új média, új írástudások

Koltay Tibor

Az új generációk kétség kívül különleges figyelmet érdemelnek, mivel nemcsak tanulási szokásaikban mások, mint a korábbi nemzedékek, ha- nem könyvtárhasználati jellemzőik is eltér(het)nek a többi generációétól. Az új generációk megkülönböztetése nagymértékben éppen az új média gyűjtőnéven (is) nevezett Web 2.0-s technológiák és a hozzájuk társuló sajátos szemlélet meglétével magyarázható. Ez a tény arra sarkall ben- nünket, hogy elgondolkozzunk rajta, miként illeszkednek a könyvtár je- lenéhez és jövőjéhez az új műveltségek, amelyek e kettős kihívásra adott válaszként jelentek meg. Bár nem feltétlenül a könyvtárak mindennapjait jellemzi, amiről a követ- kezőkben szólunk, az új generációk és az új média valamikor és valami- lyen módon befolyással lesznek szakmánk jövőjére, még ha volnának is kétségeink az iránt, hogy a változást a sokak által hirdetett radikális mó- don váltják-e ki az új generációk igényei és maga az új média. Bármilyen gyors vagy lassú lesz is az átalakulás üteme, bizonyosak lehetünk benne, hogy új írástudásokra szükségünk lesz. Ezek ugyanis részét képezik a ki- hívásokra adandó válaszoknak. kitekintés

Könyvtári Figyelõ 2011/2 373 A digitális bennszülöttek és az értékítéleteknek.3 Szükség van tehát arra, hogy túllépjünk az egyoldalúságon, ezért érde- mes megkérdőjeleznünk a digitális bennszülöt- A különböző generációk közül a legnagyobb tekkel kapcsolatos elképzelések pontosságát. figyelmet a ma 10-24 éves korosztálya kapja, A digitális bennszülötteket gyakran magasz- amelyet számos néven neveznek, de talán a talják, olyan fogyasztóként kezelve őket akik legtalálóbb és legszélesebb körben használt el- nem az oktatás passzív befogadói, tanulási tevé- nevezése: digitális bennszülöttek. Az erre a ge- kenységük helyének, ütemének és időzítésének nerációra irányuló fokozott figyelem fényében tetszés szerinti, általuk meghatározott módon különösen fontos, hogy megnézzük, mennyire történő megkonstruálásában és rekonstruálásá- tekinthetjük valósnak a köztük és az idősebb ban. Ebben a minőségükben a digitális benn- nemzedékek, az úgynevezett digitális bevándor- szülötteket gyakran autonóm és nagymértékben lók közötti, sokak által és sokat hangsúlyozott 4 különbségtételt. Meg kell tehát vizsgálnunk, társasági lényekként ábrázolják. tényleg van-e közöttük szakadék, ha pedig van, A másik oldalon sokan aggodalmukat fejezik mekkora az, és miben áll. Úgy is fogalmazhat- ki amiatt, hogy a digitális bennszülötteket in- nánk, hogy kulcsfontosságú lehet, hogy men�- tellektuális és tanulásbeli elbutulás fenyegeti. nyire tekinthetjük valósnak a digitális bennszü- Néhányan úgy látják, hogy az internetről törté- löttekkel kapcsolatos pozitív és negatív, gyakran nő információgyűjtés során a kritikai szemlélet szélsőséges állításokat. általános hiánya a fiatalok tanulási képességeit Tény, hogy ezt az 1990-es évek elején született is lerontja. Ráadásul jó néhányan szeretnék a nemzedéket a modern, digitális technológia és gyerekeket megvédeni az elmagányosodástól, 5 média veszi körül, ami egész viselkedését és elgépiesedéstől és a felszínességtől. tanulását meghatározza. A digitális bevándor- A digitális bennszülöttekkel kapcsolatos diskur- lók viszont nem ebben a környezetben szocia- zus jelentős része egy vélelmezett válság kép- lizálódtak. zetét látszik alátámasztani. Mindez többnyire Bár kétségtelen, hogy vannak generációs kü- alaptalan. Ha azonban előre akarunk lépni a lönbségek az információs és kommunikációs fiatalok és a technológia viszonyának megérté- technológiák használatában1, a digitális bennszü- sében, olyan eszmecserére van szükség, amely lött fogalma gyakran kap olyan értelmezéseket, a jelenleginél jóval alaposabb és kifinomultabb. amelyek nélkülözik a kritikát. Ez főként a tech- Ehhez az is szükséges, hogy elmozduljunk a nológiákat gyártó és árusító cégek, a politikacsi- digitális bennszülött fogalom leegyszerűsítő, nálók és a véleményformálók gondolkodásában, „hétköznapi” értelmezésétől, és leküzdjük a vele kijelentéseiben van így. Közben a „kockázatok kapcsolatos elméleti gyengeségeket. és mellékhatások” tekintetében sem látunk elég A digitális bennszülöttekkel, kapcsolatos fejte- tisztán, tehát azok érvelése sem mindig hibátlan, getésekben ugyanis számos olyan érvelést és fel- akik ezt a generációt féltik, vagy akár félnek is tételezést találhatunk, amely a „gyermek” vagy a ettől a generációtól.2 Inkább az a jellemző, hogy „fiatal” esszencialista biológiai olvasatán alapul, mindkét oldal gyakran hoz fel a maga igazának tehát feltételezi, hogy a technikai készségekkel alátámasztására első látásra elfogadható, leegy- természetüknél fogva rendelkeznek. Ezeket az szerűsített érveket. érveléseket az is jellemzi, hogy a társadalmi Nyilvánvaló, hogy a fekete-fehér, tehát a jó- változást a technológiai determinizmus talaján rossz, hamis-igaz szembeállítására építő érve- állva szemlélik, vagyis a digitális technológiákra lések általában sem nyújtanak kellően árnyalt úgy tekintenek, mint amit inherens tulajdonsá- képet, a digitális bennszülöttek esetében pedig gok egész sora hat át, ami aztán (pozitív vagy fokozottan igaz, hogy nem képesek szilárd és negatív) hatással van fiatal felhasználóikra olyan adekvát hátteret biztosítani a vizsgálódásoknak módon, hogy a hatások, a körülményektől és a

374 Könyvtári Figyelõ 2011/2 kontextustól függetlenül konzisztensen érvénye- amikor arra kérdeztek rá, hogy készítenek-e saját sülnek. Mindazonáltal üdvösebb volna, ha a fia- weblapot, vagy blogolnak-e, esetleg olvasnak-e talok technológia-használatára úgy tekintenénk, blogokat. Mindegyik esetben olyan értékeket mint olyan jelenségre, amely kölcsönhatások és kaptak, amelyek megerősítették azt az interne- egyeztetések társadalmi, gazdasági, politikai és tes szabályt, mely szerint a 100 felhasználóból kulturális kontextusú komplex sorozatainak van egy csinálja neten a tartalmat, tíz hozzászól, kitéve.6 A vita egyoldalúságát pedig nagyban kritizál, a maradék csupán nézelődik. A felhasz- oldaná, ha tudomásul vennénk, hogy a digitális nálók vélelmezett „profizmusa” mítosz csupán, bennszülötteket jellemző sajátosságok csak a fi- mivel a film- és zeneletöltésben, a kommuni- atalok egy részére igazak, mivel ez a generáció kációs eszközök használatában (chatelésben és nem homogén, tehát jóval változatosabb, mint msn-ezésben), valamint a közösségi oldalakon azt sokan feltételezik, vagy amilyennek ezt a mutatott aktivitásban merül ki. Bár a digitális generációt mutatni akarják.7 bennszülöttek tanulási stílusáról többnyire azt Hazai felmérési adatok azt mutatják, hogy a állítják, hogy az az egyéni helyett az együttmű- digitális bennszülöttek és bevándorlók szembe- ködésen alapuló (kollaboratív) tanulást részesíti állítása és a köztük húzódó kulturális szakadék előnyben, ezt a felmérés nem erősítette meg.8 megléte nem egyértelmű. Az internet használóit Külföldi empirikus kutatások eredményei is nem lehet ilyen módon, mereven kettéosztani – arról tanúskodnak, hogy sok fiatal sokkal kor- különösen nem életkor szerint – mivel az önma- látozottabb mértékben használja a digitális gában nem határozza meg a digitális technoló- technológiákat, mint ahogy azt a digitális benn- giához való viszonyukat és az ahhoz szükséges szülöttekkel kapcsolatos propaganda sugallná. készségeiket. A digitális bennszülöttek ráadásul Körükben a játék, a szöveges üzenetküldés és az azt a technológiát használják, amelyet a digitális online tartalmak visszakeresése dominál, amely bevándorlók fejlesztettek ki, ami szintén kétsé- gyakran keveredik a médiafogyasztás passzív gesé teszi az életkor szerinti megkülönböztetés formáival. Bár számos kommentátor úgy gon- jogosságát. Látni fogjuk, hogy önmagában az a dolja, hogy tartalmak együttműködésen alapuló tény, hogy valaki az 1990-es évek elején szü- létrehozásában vesznek részt, a valóságban szá- letett, nem jelenti azt, hogy ő az az eszményi mos fiatal technológia-használata jóval passzí- felhasználó, aki „anyanyelvi” szinten használja vabb, szórványos, továbbá társak nélkül zajlik, a számítógépet. mint otthon, mint az iskolában. 9 Az interneten és a számítógépezéssel eltöltött Az Európában és az Egyesült Államokban élő idő hasznossága legalábbis megkérdőjelezhető digitális bennszülöttek esetében nem hagyható abból a szempontból, hogy az új ismeretek és figyelmen kívül társadalmi-gazdasági státuszuk. a tudás megszerzésére irányul-e. Figyelembe Bizonyos rétegeik ugyanis ugyanúgy ki vannak véve, hogy mely tevékenységek dominálnak a zárva a digitális technológia „áldásait” élvezők digitális bennszülöttek számítógép-használa- köréből, mint az idősebb generációk. Igaz ennek tában, nem annyira a hálózatok intenzív hasz- módjai jóval kevéssé feltűnőek első látásra. Az nálatáról, mint inkább folyamatos jelenlétéről internet használata például jóval alacsonyabb kellene beszélnünk. E generáció hazai képvi- a falun élő fiatalok, a lányok és az alacsony selői ugyanis többnyire kapcsolatteremtésre iskolázottságú szülők gyermekei körében. Nem (jelentős részben „barátok”, „ismerősök” gyűj- feledkezhetünk meg arról sem, hogy a fiatalok tésére), kommunikációra, játékra használják az különböző korcsoportjai eltérnek egymástól az internetet. Képszerkesztéssel a válaszadóknak új média használatában. kevesebb, mint a fele foglalkozik, míg minden Mivel a gyerekek minden látható külső segítség egyéb tevékenység 20% alatti értékeket mutat. nélkül boldogulnak az internettel, sokan feltéte- Hasonlóan alacsony értékeket kaptak akkor is, lezik, hogy tökéletesen értenek hozzá, például

Könyvtári Figyelõ 2011/2 375 kiválóan képesek információhoz jutni. Valójá- huzamos feldolgozása, a különböző eszközök ban azonban több hiányosságot fedezhetünk fel egyszerre történő kezelése jellemzi.12 Ezzel náluk ezen a téren. Sokukra az a jellemző, hogy kapcsolatban érdemes odafigyelnünk arra, amit össze-vissza kattintgatnak. Nincs keresési stra- Howard Rheingold mond. Szerinte ezeknek a tégiájuk, nem kulcsszavakat, hanem gyakran fiataloknak meg kell(ene) tanulniuk, mikor cél- egész kérdéseket írnak be, amire nagyon sok szerű egyik alkalmazásról a másikra váltva, fe- irreleváns találatot kapnak. Nagyon kevés időt lületesen figyelniük, és mikor kell figyelmüket szentelnek az információkeresés nyomán ka- egyetlen dologra összpontosítaniuk.13 pott találatok elolvasásának, kevés információ alapján döntenek. Szinte soha nem használják a részletes keresési funkciót, beérik a legegy- Új média szerűbben megkapható anyagokkal. Egyáltalán nem vizsgálják a fellelt szövegek hihetőségét, Az új média fogalmát gyakran adottnak veszik, pontosságát, relevanciáját.10 tehát nem is definiálják, főként abban a tekintet- Ehhez járul még az is, hogy a fiatalok a viszony- ben, hogy elég-e egyszerűen a Web 2.0 (amúgy lag könnyen kezelhető témákban (sport, humor, közismerten rosszul definiált14) fogalmával azo- szórakozás) keresnek online információt. Egy- nosítanunk. értelmű adatok vannak ezen kívül arra, hogy Tény, hogy a Web 2.0 olyan szoftvereket kínál, számukra továbbra is fontos a digitális eszközök amelyek lehetővé teszik a közösségi tevékeny- nélkül lefolytatott, személyes kommunikáció. ségekben való tömeges részvételt. A felhasz- Bekapcsolódásuk a digitális technológia haszná- nálók magukat és érdeklődésüket közvetett latába tehát ugyanolyan változatos képet mutat, (mediatizált) terekben fejez(het)ik ki, és ezeknek mint életük számos más aspektusa. a reprezentációknak az útján léphetnek kapcso- Fontos tényező a digitális bennszülöttek meg- latba egymással. Az ehhez fűződő interaktivitás ítélésében, hogy ezek a fiatalok nem feltétlenül (bármilyen legyen is annak valós természete) akarják ugyanolyan módon használni a techno- az a tulajdonság, amelyet egyaránt ki szoktunk lógiát az iskolában vagy a könyvtárban, mint emelni a Web 2.0 és az új média kapcsán.15 Az ahogy azt otthon teszik. Ez arra int bennünket, új médiát ezen kívül a multimodalitás is jel- hogy józanabbul ítéljük meg a digitális techno- lemzi.16 Ennek lényege, hogy a kommunikáció lógiához fűződő óhajtásaikat, mint azt a digitális egyetlen módja helyébe olyan módok léphetnek, bennszülöttekkel kapcsolatos retorika sugallná. amelyek új vagy többszörös jelentést hordoz- Vannak közöttük olyanok is, akik elvi alapon nak, ami számos eszköz használatát feltételezi, ellenzik a Web 2.0-s technológiák használatát. speciális készségeket és érzékenységet kíván, Egy részük az új médiát kézben tartó cégek továbbá gyakran közösségi vagy egyéni erőfe- (pl. a MySpace közösségi hálózatot tulajdonló szítést tükröz.17 Murdoch News Corporation) elleni tiltakozá- A Web 2.0-val kapcsolatos kritikai megjegyzé- sul teszi ezt. Mások, engedelmes gyermekként sekből már átnyújtottunk egy csokrot a Könyv- tiszteletben tartják szüleiknek a biztonsággal tári Figyelő olvasóinak.18 Ezt nem ismételjük kapcsolatos és morális aggodalmait, sőt egyet is meg. Érdemes viszont néhány további gondo- értenek azokkal. A nem-használók között vannak lattal kiegészítenünk. Hogy miért tesszük ezt, marginalizálódott tinédzserek, akik nem érzik arra következzen egy kis példázatféle. A weben eléggé kúlnak magukat ahhoz, hogy a közösségi közismerten versenyfutás folyik a tartalmaknak hálózatokat használják, míg mások éppen túlsá- a felhasználókhoz való eljuttatásáért. Ezért aztán gosan is divatosnak tekintik magukat ehhez. 11 a webkeresők (keresőmotorok) nem használják Gyakran olvashatunk arról, hogy a digitális a HTML-fájlokhoz a szerzők által mellékelt bennszülötteket a különféle információk pár- metaadatokat, és nem hozzák nyilvánosságra,

376 Könyvtári Figyelõ 2011/2 milyen mechanizmusok alapján kerül be egy- ben, hogy egyre mélyebb kérdéseket vizsgáljunk egy dokumentum az indexükbe. Ha ugyanis általuk, vagy ellentmondjanak egymásnak, to- nyilvánosságra hoznák ezeket, az a magukat vábbi vizsgálódást indukálva. A média-objektu- agresszíven reklámozni kívánók malmára haj- mokkal kapcsolatos online eszmecserék főként a taná a vizet.19 Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vélemények megosztását jelentik (pl. tetszik-e az kit zavar ez, ha a keresők (ma már elsősorban a adott videó vagy sem). Az online véleménymeg- Google) sok mindenre használhatók. Bár ez igaz, osztás fórumain zajló interakciók pedig túlságo- könyvtárosként bizonyosan nem mondhatunk san rövidek és elszigeteltek ahhoz, hogy jelentős le arról, hogy tisztában legyünk vele, milyen haladást lehessen elérni általuk.21 eszközt használunk. Egy hasonlattal élve olyan Nem tagadhatjuk ugyanakkor, hogy az új média helyzet ez, mint amikor egy hordón ülünk, de számos használójának és akár az egész társada- nem tudjuk, hogy mi van benne. Pedig ez nem lomnak is hasznára lehet, különösen, ha nem fe- mindegy. Egy lőporos hordón ülve nem célszerű ledkezünk meg arról, hogy – mint minden mást rágyújtanunk. Ha pedig boroshordó van alattunk, – kritikai szemüvegen át nézzük. Ha ugyanis érdemes csapot és poharat hoznunk. Ennek fé- csak az új média keretei között megvalósuló nyében – bár kétségtelen, hogy a lényeg nem az, részvételre fókuszálunk, alábecsüljük a „régi” hogy ki profitál a Web 2.0-ből – jobb, ha felis- médiát, figyelmen kívül hagyva annak kulturális merünk néhány lényeges különbséget. A virtu- beágyazottságát és a részvétel ott is rendelkezés- ális világ ugyanis valóban létrehozhatja a maga re álló lehetőségeit.22 értékrendjét, de nem mindegy, hogy mi milyen helyet foglal el benne. Vagyis végső soron még- Könyvtár 2.0 sem mindegy, hogy milyen hordón ülünk. Az újdonság folytonos hangsúlyozása kapcsán Könyvtárról gondolkozva szinte magától értető- pedig látnunk kell a következőket. Az új média dik, hogy szólunk kell a Könyvtár 2.0-ról is. Bár ideológiája azt sugallja, sőt sulykolja, hogy ami jól tudjuk, hogy számos, a Web 2.0-s eszközök új, az jobb, az az élenjáró, úttörő, vagyis a haladó előnyeit kihasználó hasznos könyvtári megoldás gondolkodású emberek médiája. Hogyan mérjük született – idehaza és külföldön egyaránt – nagy viszont az újdonságot? Ezzel kapcsolatban sokan problémát jelent, hogy a könyvtárak gyakran az azon a véleményen vannak, hogy ezt a kérdést új technológiákra összpontosítanak, ahelyett, nem szükséges feltennünk, mivel csak a lényeg- hogy azok szakmai környezetükben megvaló- ről tereli el a figyelmet. Az új média lelkes hívei sítandó releváns használatára figyelnének. A természetesen ezt az utóbbi nézetet osztják, és – könyvtáraknak ugyanis köztudottan a felhaszná- többnyire némi arroganciával – biztosak abban, lók igényeit kell alapul venniük, és ezeket nem- hogy ami új, az új, tehát kevésbé érdekes, hogy csak a technológia fejlődése mozgatja.23 miként lett olyan, amilyen, hanem az a fontos, A Könyvtár 2.0 kifejezést gyakran tartalmatlan hogy mi fog jönni.20 divatszóként használják.24 Ha azonban valóban Az új média elvileg elősegíti az információk komolyan akarjuk venni, úgy határozhatjuk meg, részvételen alapuló megosztását. A tudás tar- mint a könyvtári szolgáltatás egy lehetséges mo- tós előremozdítása iránti elkötelezettség azon- delljét, amelyet a következők jellemeznek: ban ebben a környezetben gyenge és sekélyes, ff elősegíti az állandó és tervszerű változást; többnyire abból áll, hogy média-objektumokat ff arra ösztönzi a felhasználókat, hogy aktívan teszünk közszemlére, ahelyett, hogy valódi tu- vegyenek részt az általuk igényelt fizikai és dást hoznánk létre és tökéletesítenénk azt. A virtuális szolgáltatások létrehozásában; létrehozott objektumok szinte sohasem állnak ff a szolgáltatások következetes értékelése jel- összeköttetésben egymással, nem mutatják meg, lemzi, hogy miként épülnek egymásra annak érdeké- ff visszacsatolást igényel a felhasználóktól.25

Könyvtári Figyelõ 2011/2 377 Új írástudások ff az ezek által létrehozott találati listák olva- sása; ff weboldalak olvasása abból a célból, hogy az A számítógépes technológiák és különösen az ott potenciálisan felelhető információt meg- internet meghatározó szerepénél fogva korunk találjuk; írástudásának hatóköre kiszélesedett, így az ff következtetések levonása (inferencia) arra egyaránt kötődik a technológiákhoz és a kul- vonatkozóan, hogy hol található az informá- túrához.26 Éppen ezért akár kettős írástudásról ció.32 is beszélhetünk, amely a hagyományos írni és Nem csak az információszerzés és az írás között olvasni tudást ötvözi a digitális média kezelésé- van igen összetett, vagy legalábbis kétirányú nek készségeivel27, azaz – a már fentebb említett kapcsolat. Az írás is rejt ilyen kapcsolatrend- módon – multimodális. szert, ugyanis nemcsak magát a kommunikálást Olvasni tudás alatt tehát nemcsak verbális szö- vegek, hanem a képi és hangzó (multimédia) és terjesztést, vagyis az információ létrehozását információ dekódolását is értjük. Az olvasandó foglalja magában, hanem az információ meg- 33 szöveg pedig állhat egyetlen vagy több szö- szerzését, szervezését, tárolását, tervezését is. vegből, lehet lineáris, nem-lineáris (hipertext, Az információ hatékony felhasználása egy adott multimédia) és akár a válaszadás lehetőségét is probléma megoldására (például valamilyen írás- tartalmazhatja.28 Az írástudás korszerű szemlé- tevékenység formájában) feltételezi, hogy elő- lete ugyanakkor nem korlátozódik az eszköz- zetesen sok mindent elvégezzünk. Ha ugyanis használatra, tehát szövegek kódolásának és nem rendelkezünk (a szükséges) információval, dekódolásának készségeire, hanem az írás és fel kell ismernünk, hogy szükségünk van rá; azo- olvasás társadalmi gyakorlatának fogalmait fog- nosítanunk kell az adott probléma megoldásához lalja magába.29 Az olvasás szociális dimenziója szükséges információt; majd meg kell találnunk nemcsak egyre fontosabb, hanem értelmezése is és értékelnünk kell azt. Ezek a műveletek alap- megváltozott, helyzetekben, meghatározott in- vetően megegyeznek az információs műveltség terakción keresztül történő jelentéskonstruálást egyik legismertebb meghatározásában található 34 értünk alatta.30 lépésekkel. A képernyőn történő olvasás a nyomtatott szö- Az írástudások között éppen ez, az információs vegétől eltérő lapozást hozott magával, valamint műveltség az, amelynek bőséges szakirodalma megjelent a gördítés és a hiperlinkek kattintással van idehaza is.35 Tudnunk kell viszont, hogy a történő működésbe hozása. A szövegeknek az készségeknek ez az együttese és különösen en- interneten is megjelenő hipertextuális szerve- nek hiánya inkább csak a könyvtárosok körében ződése ugyanakkor nem hozott radikális válto- ismert fogalom.36 zást az olvasásban. A hiperszöveg ugyanis nem A digitális írástudás elnevezés sikeresebbnek jelenti a lineáris olvasás megszűnését, mivel ott tűnik. Olyan tág fogalmat takar, amely össze- is az egymást követő információk sorát fűzzük köti a különböző, a műveltség vagy az írástu- össze szöveggé. Más kérdés, hogy ezeknek az dás szókapcsolattal jelölt fogalmakat és magába információknak a sorrendje tudatunkon kívül is foglalja az információs műveltséget, valamint az rögzítve van-e, mint a nyomtatott dokumentu- információs és kommunikációs technikák (IKT) mok esetében.31 hatékony használatát.37 Az információnak az interneten való megtalá- Idehaza a digitális írástudás gyakran azt a le- lásához kapcsolódó olvasási készségeknek leg- szűkítő értelmezést kapja, amely csak az IKT alább négy (gyakran egymással átfedésben levő) használatáról kíván tudomást venni. Igazán alaptípusa van: helyeselhető értelmezése azonban több típusú ff az internetes keresők (keresőgépek, kereső- műveltséget fog át, a funkcionális írástudás ke- motorok) használatának ismerete; retébe illesztve az írást, az olvasást és a számo-

378 Könyvtári Figyelõ 2011/2 lást. Magába foglalja az értő olvasást és a meg- Az írástudások és a mûveltség szerzett információk kritikus kezelését. Részét képezik a könyvtárak használatának, a keresési Bár azt mondtuk, hogy az információs művelt- stratégiák alkalmazásának készségei, az infor- ségről kevesebbet fogunk szólni, kanyarodjunk mációforrások és a talált információ értékelése, vissza hozzá. Annyira legalábbis, hogy az írás- kritikus kezelése, ideértve a tömegkommuni- tudások és műveltség összefüggéseiről szóljunk kációs eszközök által közvetített információk egy-két szót. kezelését is. Természetesen fontos alkotóeleme Knausz Imre figyelemre méltó könyve nagyban a számítógépek hatékony kezelése, nem korláto- hozzásegít bennünket, hogy ezt megtegyük. Mi zódik azonban az ezzel kapcsolatos ismeretekre nem fogunk a műveltség olyan átfogó megha- és készségekre.38 tározásával foglalkozni, mint ő, viszont néhány A digitális írástudás annak is a képessége, hogy gondolata tárgyunk szempontjából is kiemelke- értsük, valamint használni tudjuk a többféle dően hasznos. digitális forrásokból származó információkat. Mindenek előtt megállapítja, hogy műveltsé- Része a technológiák alkalmazása, viszont nem gen az adatok relatív jelentőségéről való tudást függ tőlük, hanem inkább intellektuális keretet is szokás érteni, ami azt is jelenti, hogy ada- ad a felismerés, megértés, kritikus értékelés és tok bizonyos elrendezettségét, hierarchiáját és gondolkodás számára. Tudatosság, beállítódások kontextusba helyezését, vagyis értelmezését is és képességek olyan együttese, amely lehetővé magába foglalja. A műveltség fontos megnyil- teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális vánulási formája a jó ízlés, amelynek alakulása eszközöket és intézményeket a digitális források szoros összefüggésben áll a tág értelemben vett azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálásá- olvasottsággal, amely szintén a műveltség dön- ra, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tő összetevője. A műveltség kanonizált tudás is, tudás és média-megnyilvánulások létrehozásá- tehát tartalma nem tetszőleges, hanem éppen- ra, valamint arra, hogy másokkal kommunikál- séggel annak a tudása, amit egy adott közösség 42 junk és reflektáljunk erre a folyamatra. Mindezt a tagjaitól elvár. Ez utóbbihoz szorosan kap- specifikus élethelyzetek kontextusában tesszük, csolódik, hogy – az írástudásokban is lényegei annak érdekében, hogy konstruktív társadalmi szerepet játszó – műfajok korszerű szemléletét is ez a közösségi dimenzió alapozza meg.43 tevékenységek váljanak lehetővé.39 A keresztény középkorban az írástudók legfőbb Az írástudás szó a fentieken kívül további jelző- készsége az volt, hogy értelmezni tudták a Bibli- ket kaphat. Olvashatunk például a közösségi mé- át, amely mára már elvesztette korábbi, kitünte- dia írástudásairól (new media literacies), amely tett szerepét, viszont információs környezetünket maga is akár több rész-írástudásra is bontható.40 ma is a tág értelemben vett szövegek alkotják. A Amúgy ne feledkezzünk meg róla, hogy régebb művelt embert a humanizmus óta jelölő literatus óta beszélhetünk médiaműveltségről (média- szó egyértelműen utal a betűkre, ami egyszerre írástudásról), amelynek célja, hogy segítségével jelent olvasni tudást és olvasottságot. Az utób- elsajátíthassuk a nyomtatott és az elektronikus bi lényege az, hogy nemcsak az éppen olvasott média termékeinek dekódolást úgy, hogy jelen- szöveg jelent vonatkoztatási pontot számunkra, téseket tudjunk felfogni és létrehozni, egy olyan hanem azon kívül is ismerünk más szövegeket, kultúrában, amelyet erőteljes képek, szavak és amelyekre támaszkodva képesek vagyunk meg- hangok jellemzenek. 41 érteni, értelmezni az olvasott szöveget. A sokféleség azonban nem szabad, hogy (meg) A média üzenetei ugyanakkor többnyire egy zavarjon minket. Az alapvető célok és a mód- jelentést, egyetlen értelmezési perspektívát szerek lényege ugyanaz, mint az információs kínálnak fel, ami nem önmagában baj, hanem műveltség és a digitális írástudás esetében. ezért, mert leszoktatnak bennünket a kritikai,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 379 értelmező reflexióról. A média üzeneteivel gyak- 4. Selwyn, i.m. ran a fogyasztás fokozására sarkall bennünket, 5. Ujhelyi, i.m. ám szándékai rejtetve vannak, és tőlünk idegen narratívák hálójába szövődnek bele, így ezekkel 6. Selwyn, i.m. szemben gyakran és könnyen elveszíthetjük kri- 7. Kennedy, G.E. et al.: First year students’ experiences with tikai képességünket, tehát könnyen manipulál- technology: Are they really ����������������digital natives�?�������������������’ Australasian Jour� hatóvá válunk. Ezekkel a fenyegetésekkel szem- nal of Educational Technology, Vol. 24, No. 1, 2008, 108–122. ben csak úgy őrizhetjük meg autonómiánkat, ha p. alternatív értelmezési sémák gazdag repertoár- 8. Fehér Péter – Hornyák Judit: Netgeneráció: tényleg más jával rendelkezünk és megvan bennünk annak a miénk? HVG Technline. 2010 http://techline.hu/ (2010. no� az igénye, hogy ugyanazt a történetet többféle vember 11.) perspektívából vizsgálva értelmezzük. A kritikai 9. Selwyn, i.m. olvasás tehát feltételezi, hogy az egyes szöve- 10. Nicholas, D. – Rowlands, I. – Huntington, P.: gekkel szembeni kritika csak másik szövegekre Information behaviour of the researcher of the future. 44 támaszkodhat, vagyis műveltség kérdése is. 2008, http://www.jisc.ac.uk/media/documents/programmes/ Az új média ebben bizonyosan nem különbö- reppres/ggintutereport.pdf (2010. november 11.) zik a televízió dominanciájával jellemzett tö- megmédiától. 11. Selwyn i.m. 12. Ujhelyi i.m. 13. Rheingold, H.: Attention, and Other 21st-Century Social Összegzés Media Literacies. EDUCAUSE Review, Vol. 45, No. 5, 2010, 14–24. p. Az új média nem elsősorban új tudás létre- hozásának eszköze, hanem a meglevő anya- 14. Koltay Tibor: A Web 2.0 kritikája. = Könyvtári Figyelő, 54. gok, szövegek szétdarabolása, újraszerkesztése, évf. 3. sz. 2008. 498–504. p. remixelése történik segítségével.45 Más szóval 15. Jarrett, K.: Interactivity is Evil! A critical investigation nem eredeti üzenetek (szövegek) létrehozása, of Web 2.0. = First Monday, Vol. 13, No. 3, 2008, http:// hanem meglevő információk kiválasztását, el- firstmonday.org/htbin/cgiwrap/bin/ojs/index.php/fm/article/ rendezését, szűrését és újraalakítását jelenti.46 viewArticle/2140/1947 (2010. november 11.) Az új médiában valóban van részvétel, amely- 16. Merchant, G.: Learning for the future: Emerging nek a minősége és a nyomában létrejött tartalom technologies and social participation. In L. Hin & R. azonban csak akkor képviselhet értéket, ha nem Subramaniam (Eds.) The handbook of research on new sikkadnak el a műveltségre (is) alapozó írástudá- media literacy at the K-12 level. IGI Global, Hershey, PA, sok. A művelt ember jobb minőségben képes el- 2009, 1–13. p. végezni a válogatást. Igényességének kialakítása 17. Cordes, S.: Broad Horizons: The Role of Multimodal pedig rajtunk, könyvtárosokon is múlik. Literacy in 21st Century Library Instruction. 2009. http:// www.ifla.org/files/hq/papers/ifla75/94-cordes-en.pdf (2010. november 3.) Irodalom 18. KOLTAY, i.m. 1. Ujhelyi Adrienn: Iskola 2.0. = Iskolakultúra, 19. évf. 2009. 19. Brooks, T.: Web search: how the Web has changed 11. sz. 54–60. p. information retrieval. = Information Research, Vol. 8, No 3, 2003. http://informationr.net/ir/8-3/paper154.html (2010. no� 2. Selwyn, N.: The digital native – myth and reality.= Aslib vember 11.) Proceedings, Vol. 61. 2009. No. 4. 364–379. p. 20. Lister, M, et al. New Media: a critical introduction. (2nd ed.) 3. Z. KARVALICS László: A netnemzedék vizsgálatának szem� New York: Routledge, 2009 léleti alapjai.= Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 2001. 7–8. sz. 46–51. p. 21. MERCHANT i.m.

380 Könyvtári Figyelõ 2011/2 22. Carpentier, N.: Participation Is Not Enough: The Intézet, Pécs, 2008. http://mek.oszk.hu/06300/06355 (2010. Conditions of Possibility of Mediated Participatory Practices. november 11.) = European Journal of Communication, Vol. 24, No. 4, 2009, Koltay Tibor: Információs műveltség: pedagógiai forrada� 407-420. p. lom a könyvtárban? = Könyvtári Figyelő. 53. évf. 2. sz. 2007. 23. Hendrix, J. C.: Checking Out the Future. Perspectives 278–288. p. from the Library Community on Information Technology and 36. Bawden, D – Robinson, L.: The dark side of information: 21st-Century Libraries. American Library Association’s Office for Information Technology Policy, Chicago, IL, 2010. www. overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. = ala.org/ala/aboutala/offices/oitp/publications/policybriefs/ Journal of Information Science, Vol. 35, No. 2, 2009, 180- ala_checking_out_the.pdf (2010. november 11.) 191. p.

24. Crawford, W. : Library 2.0 and „Library 2.0. = Cites and 37. BAWDEN, D.: Origins and concepts of digital literacy. In Insights, Vol. 6, No. 2, 2009, http://citesandinsights.info/ C. Lankshear, and M. Knobel, M. (ed.):, Digital Literacies: civ6i2.pdf (2010. november 11.) concepts, policies and practices, Peter Lang, New York, NY, 25. Casey, M.E & Savastinuk, L.C.: Library 2.0. = Library Jour� 2008, 17–32. p. nal, Vol. 131, No. 14, 2006, 40–42. p. 38. Molnár Szilárd et al.: A hozzáférési pontok humán-inf� 26. CORDES, i.m. rastruktúrájának fejlesztése, az IT-mentori szakma ki� 27. Komoski, K. (2007): 21st Century Teachers and Learners: alakítása. 2006. http://www.szmm.gov.hu/download. Prosumers in a Bi-literate Knowledge-Driven World. AACE- php?ctag=download&docID=811 (2010. november 11.) SITE, San Antonio, 2007 http://www.aace.org/conf/SITE/ komoski_invited.doc (2010. november 11.) 39. Martin, A.: Literacies for the Digital Age. In A. Martin and D. Madigan (eds.) Digital literacies for learning. London: Facet, 28. Dalton, B – Proctor, P. C.: The Changing Landscape 2006, 3–25. p. of Text and Comprehension in the Age of New Literacies. In. Coiro, J. et al. (szerk.) Handbook of Research on New Litera� 40. RHEINGOLD, i.m. cies. New York, London: Routledge, 2008, 297–324. p. 41. Aufderheide, P. Media Literacy. A Report of the National Golden Dániel: Az elektronikus olvasás mintázatai. = In� formációs Társadalom, 9. évf. 3. sz. 2009. 85–93. p. Leadership Conference on Media Literacy. Washington, DC: Aspen Institute, 1992. 29. Street, B.: Literacy in Theory and Practice. Cambridge: Cambridge University Press, 1984. 42. Knausz Imre: Műveltség és demokrácia. Miskolc–Budapest, 2010. http://mek.oszk.hu/08700/08758/08758.pdf (2010. no� 30. Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasásta� nítás kutatásának aktuális kérdései. = Magyar Pedagógia, vember 11.) 109. évf. 4. sz. 2009. 365–397. p. 43. Andersen, J.: LIS and genre: = Between people, texts, 31. GOLDEN, i.m. activity and situation. Bulletin of the American Society for 32. Leu, D.J. et al.: What Is New About The New Literacies of Information Science and Technology, Vol. 34, No. 5, 2008, Online Reading Comprehension? In: Rush, L.S, Eakle, A. J. 31–34. p. és Berger, A. (szerk.) ����������������������������������Secondary School Literacy: What Re� 44. KNAUSZ, i.m. search Reveals for Classroom Practice. Urbana, IL: National Council of Teachers of English, 2007, 37–68. p. 45. Greenhow, Ch. – Robelia, B. – Hughes, J. E. (2009): Learning, Teaching, and Scholarship in a Digital Age: Web 2.0 33. Attfield, S. – Blandford, A. – Dowell, J.: Information seeking in the context of writing: a design psychology and Classroom Research: What Path Should We Take Now? interpretation of the problematic situation. = Journal of = Educational Researcher, Vol. 84, No. 4, 2009, 246–259. Documentation, Vol. 59, No. 4, 2003, 430-453. p. p.

34. ALA Presidential Committee on Information Literacy. Final 46. Geisler, Ch. et al.: ITex. Future directions for research on report. Chicago, Ill.: American Library Association, 1989. the relationship between information technology and writing. 35. VARGA Katalin (szerk.) A 21. század műveltsége: E-könyv = Journal of Business and Technical Communication, Vol. 15, az információs műveltségről. PTE FEEK Könyvtártudományi No. 32, 2001, 269–308.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 381 A közkönyvtárak mérése, rangsorolása, paramétereik összevethetõsége Kísérletek és eredmények (amerikai és európai példák)

SOMOGYI József

Van-e értelme összehasonlítani a közkönyvtárak gondolja úgy, hogy most nagyobb szükség van paramétereit? Ha igen, melyeket? Mire való és a közkönyvtárakra, mint valaha. Nem csoda, ha mire nem a könyvtárak rangsora? E kérdéseket egyre fontosabbá válnak a közkönyvtárak minő- veti föl az amerikai HAPLR-index és a körülötte sítésére, rangsorolására, mérésére irányuló fel- lezajlott vita. Milyen más hasonló kísérletek és mérések. A könyvtárosoknak alapvető érdekük, eredmények vannak szerte a világban? Ismer- hogy tudják, hogyan lehet mérni és bizonyítani kedjünk meg velük. a könyvtári beruházások hasznát, a könyvtári szolgáltatások fontosságát. Az Egyesült Államokban az 1999-ben indított Háttér HAPLR-indexet (Hennens’ American Public Library Ratings) és a Library Journal (LJ) inde- Az ezredforduló körül az internet és a digita- xét használják a könyvtári teljesítménymérés és lizálási programok mindennapossá válása ha- összehasonlítás eszközeiként. Németországban a tására megerősödtek a kétségeket hangoztató BIX-index (Der Bibliotheksindex) látott hasonló vélemények a könyvtárak jövőjéről. Az ALA céllal napvilágot ugyancsak 1999-ben. Angliá- (Amerikai Könyvtárosegyesület)1 2006-os fel- ban 2000 óta jelenik meg az Audit Commission mérése szerint viszont a megkérdezettek 90%-a jelentése a könyvtárak működési feltételeiről és

382 Könyvtári Figyelõ 2011/2 az egyes könyvtárak rangsoráról. versengésre vezető következményekre, őt ki- A továbbiakban ezeket az indexeket mutatjuk zárólag az összehasonlítás érdekelte, benne az be, rámutatva az összeállítások előnyeire, hát- összehasonlíthatóság módszertani vizsgálatával. rányaira. Hennen még csak azt sem tűzte ki közvetlen célként, hogy a könyvtári hatékonyságot mérje, pedig az indexe erre jól használható. Amerikai indexek Akkor mire jó ez a rangsor? Hangzatos önreklámra, támogatásszerzésre. A Hennen-index (HAPLR-index) Tervezés, kialakítás előtt álló könyvtárak esetén a projekt támogatására, ugyanis óvatosan, de A Thomas J. Hennen jr.2 által 1999-ben összeál- kikövetkeztethető belőle hogy mit, mennyit ter- lított HAPLR-index3 (a továbbiakban: Hennen- vezzenek, mekkora teljesítmény elérése végett. index), hétezer amerikai közkönyvtárat rang- A kereskedelmi funkciók, a szórakoztatás, to- sorol különféle input és output adatok alapján.4 vábbá az információszolgáltatás terén a sike- Az index indulása előtt nem készült az Egyesült resség mérésére. Államokban szövetségi államok szintű könyv- Az első részletesen kidolgozott és több mint tárértékelés, leszámítva, hogy a Money magazin tízéves múltja révén tapasztalat szerzésére al- rendszeresen közzétette az USA-ban népsze- kalmas minden leendő index és rangsorfelállítás rűnek számító „A legjobb hely, ahol érdemes számára, vagyis vitaalap, a nullszériás modell élni”-típusú rangsorát, amelyben a könyvtára- szerepét töltheti be. kat az egy főre jutó állomány mutatószámukkal Nyilvánvaló, hogy a minőséget paraméterekkel jellemezték. nehéz mérni. Ám ez a tény Hennent nem riasz- Hennen kereskedelmi alapon tervezte meg át- totta vissza, tekintve, hogy semmilyen országos fogó, többtényezős rendszerét. A könyvtárak minőségmérési előzményre – ilyen nem lévén rangsorát, amely az alapadatokat tartalmazza, – nem támaszkodhatott. Hennen tudatában van mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé annak, hogy a számok a minőséget nem mérik, teszi a honlapján (www.haplr.index.com), de ezért azt ajánlja, hogy a viszonyításokat, a rang- tanulmányt is lehet rendelni tőle az adatok kü- sorokat megfelelő értelmezések, elemzések után lönféle szempontok szerinti elemzésével, illetve használják fel, ezért működtet maga is elemzé- hasonló helyzetű könyvtárak adataival történő seket készítő saját tanácsadó céget.6 összehasonlítással. A Hennen-index mutató- Említettük már, hogy a Hennen-index adatai hi- számai a közkönyvtárak fő küldetési céljait az vatalos forrásból származnak. Az egyes indexki- információszolgáltatás, a tájékozódás és szóra- adások három évvel korábbi adatokra épülnek. koztatás ellátása terén valószínűleg elősegítik, 1999–2006 között országos szinten az Állami hiszen e területeken van értelme versenyhelyze- Együttműködési Rendszer (FSCS) 7 rögzítette és tet teremteni. A legfontosabb, hagyományosnak az Állami Oktatási Statisztikai Központ (NCES)8 számító közösségépítő (oktató-önképző, szoci- publikálta az adatokat. 2007-től a Múzeumi és alizáló) könyvtári funkciók betöltését azonban Könyvtári Szolgáltatások Intézete (IMLS) lett a e mutatók valószínűleg nem tudják ösztönözni. statisztikák közreadója.9 A közzététel időnkénti E területeken ugyanis az együttműködés mindig késése, illetve hiányosságai miatt a Hennen- gyümölcsözőbb, mint a versengés; hiszen vala- index publikálása is esetenként késett, előfor- mennyi könyvtár közös célja a helyi közösségek dult, hogy el is maradt. Hennen nehezményezi a minőségi könyvtári ellátása. hosszadalmas átfutási időt, de a gyorsabb közzé- Rendszerének megalkotásakor Hennen szeme tételt akadályozza a hivatalos adatok begyűjtésé- előtt nem is efféle cél lebegett. Tekintet nélkül nek nehézkessége, a statisztikai adatok hivatalos a feszültségkeltő, netán irigykedést kiváltó,5 megjelenését viszont a különböző könyvtárak és

Könyvtári Figyelõ 2011/2 383 SOMOGYI JÓZSEF

államok eltérő jelentési ciklusa nehezíti. ben): 1 / 2,5 / 5 / 10 / 25 / 50 / 100 / 250 / 500. Hennen nemcsak az összes 7–9000 könyvtá- Rangsorokat az egyes népességosztályokon be- rat rangsoroló táblázatot teszi közzé, hanem lül képez az index, ezért a különböző osztályok létrehozott egy top ten (a 10 éllovas), egy top közötti összehasonlítás csak nagyon óvatosan hundred (a legjobb 100) rangsorolást is. Az lehetséges. Egy kiadás egy rangsort jelent. Az ilyen rangsoroknak Amerikában jóval nagyobb osztályokat Hennen az indítás óta még nem vizs- a public relations (reklám-) értéke, mint amit gálta fölül, ezért az index nem alkalmas diakrón mi, európaiak tulajdonítunk az ilyen jellegű si- elemzésre (ugyanaz a könyvtár más évben más kerlistáknak. népességkategóriába kerülhet). Az amerikai könyvtári statisztikában (ezért magában az indexben is) a könyvtár nem ad- Input és output mutatók minisztratív, hanem szolgáltatási fogalom, vagyis könyvtárnak számítanak a fiókok, a A közzétett pontszám különböző bemeneti (in- szolgáltatóhelyek és szolgáltatópontok is. put) és kimeneti (output) mutatószámok alap- A hivatalos statisztika ún. inputált-adatokat is ján épül fel. A bemeneti adatok a szolgáltatás tartalmaz, amelyek a tárgyévben nem jelentő feltételeit jellemzik; azt, hogy mi várja az oda- könyvtárak kikövetkeztetett adatai a korábbi látogatót, mi a kínálat alapterület, nyitvatar- évek, illetve a hasonló könyvtárak adatai alap- tási idő, állomány, szakszemélyzet stb. terén. ján. Az inputálás tehát egyfajta becslés, ami Jellemző kérdései: ki, hol, mikor, mit, hogyan statisztikailag érvényesnek vehető. A Hennen- (szolgáltat)? index első és második kiadása még fölhasz- A kimeneti adatok az előbbiekből kihozott tel- nálta az összes könyvtár (1999-ben mintegy jesítményt mérik: személyes látogatások vagy 8700) hivatalos statisztikai adatait, de mivel az használatok száma, kölcsönzések vagy köl- inputált könyvtárak számaránya nagyon magas csönzött dokumentumok száma, a megválaszolt volt (mintegy 2000) az index harmadik kiadásá- referenszkérdések száma stb. Jellemző kérdése: tól, 2000 novemberétől kezdve kihagyta ezeket mennyi (a használat)? a becsült adatokat az indexből. A harmadik ki- 1.táblázat adásban csak 7100 könyvtár rangsorolása szere- A Hennen-index mutatói pel. (2009-ben az adatszolgáltatók száma ismét megközelítette a kilencezret.) Mutatók (Measures)

A rangsor kialakítása Sorszám Indexsúly* A Hennen-index a könyvtárakat az ellátandó Kiadás/lakos 1. 3 népesség nagyságrendje alapján sorolja osztá- (Expenditure per capita) lyokba. A lakosságadatot az IMLS-től veszi át; (Számított) személyzet/1000 lakos ez azonban nem a valóságos cenzusadat, hanem 2. 2 (Employees per 1000 capita) a szolgálandó népesség, amely a könyvtárak fe- A beszerzés részesedése a kiadásból

lénél több mint a település lélekszáma. Hennen Input külön fölhívja a figyelmet arra, hogy ezt az 3. 2 (%) (Percent budget to materials) egyes könyvtárak mutatószámainak értékelése- Beszerzési keret/lakos kor is figyelembe kell venni. Az IMLS-től veszi 4. 2 át a népességosztályokat, kivéve az egymillió (Materials expenditure per capita) fő feletti kategóriát, amely túl kevés könyvtárat A táblázat folytatódik ... tartalmaz, ezért önmagában gyenge statisztikai * A harmadik oszlop számai az egyes mutatók súlyát érvényességgel bír. A klasszisok határai (ezer fő- jelentik a rendszerben, erről később lesz szó.

384 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A KÖZKÖNYVTÁRAK MÉRÉSE, RANGSOROLÁSA, …

... a táblázat folytatása közölt adat). Az index amerikai kritikusai szá- mára redundáns a forgalom többszöri szerepel- tetése;10 bár valójában a forgalmi adat többszöri Mutatók (Measures) fölhasználása az indikátorokban az adat súlyá-

Sorszám nak megnöveléséhez vezet. Indexsúly* A bírálók szerint föltűnően hiányzik az alap- Állomány/lakos 5. 1 terület és az elektronikus szolgáltatások mérő- (Collection units per capita) száma. Hennen kísérletezett a bevezetésükkel,

Input (Nyomtatott) folyóirat/1000 lakos 6. 1 (Periodicals per 1000 residents) de mert ezekre vonatkozó adatok a legutóbbi időkig nem voltak, illetve csak újabban vannak, Kiadás/forgalom (kölcsönzött + helyben használt doku mentum), bevezetésükre még ki kell alakítani a megfelelő 7. 3 (alacsony → magas) módszert. Mindenesetre az alapterületi kísérle- (Cost per circulation ) téből kitűnik, hogy 1) minél kisebb az ellátan- Használat/lakos dó népesség, annál több négyzetméter jut egy 8. 3 (Visits per capita) főre; 2) tervezésnél az átlag fölötti méretben kell Forgalom (kölcsönzött + helyben meghatározni az alapterületet, hiszen a jövőbeni 9. 2 használt dokumentum) / lakos ellátandó népességhez kell igazítani, amely ál- (Circulation per capita) landóan növekvő organizmus. Forgalom (kölcsönzött + helyben Az elektronikus szolgáltatások igénybe vétele 10. 2 használt dokumentum) / állomány a kísérletben egyet jelentett a könyvtár olva- (Collection turnover) sói internetes számítógépeinek használatával. Forgalom (kölcsönzött + helyben Az adatok megbízhatatlanoknak bizonyultak, használt dokumentum) / számított 11. 2 túl nagy volt a szórás. A 2003. évi és a 2004. személyzeti munkaóra évi adatok közötti változás mértéke a nyomta- Output (Circulation per FTE staff hour) tott dokumentumok forgalma esetében –2%-tól (Megválaszolt) referenszkérdés/ +17%-ig terjedt, az elektronikus használat ha- 12. 2 lakos sonló változásának ingadozása –40% és –70% (Reference per capita) között volt. Forgalom (kölcsönzött + helyben Kimaradt a Hennen-indexből még néhány – használt dokumentum) / nyitvatartó számunkra, európaiak számára – hagyományos 13. 2 óra adat: a dokumentumtípusok, a 14 év alattiak (Circulation per hour) könyvtárhasználata, a könyvtárközi kölcsön- Használat/nyitva tartás (óra) zés, a távhasználat és a rendezvények száma, 14. 1 (Visits per hour) hogy csak a legfeltűnőbbeket említsük. Ezek Forgalom (kölcsönzött + helyben közül Hennen megbízhatatlanságra hivatkozva 15. 1 használt dokumentum) / használat utasítja el a tizedik kiadás előszavában a könyv- (Circulation per visit) tárközi kölcsönzés és a távhasználat adatainak fölvételét.* A Hennen-index, ahogy az előző táblázatból Miért éppen ezek a mutatók? látható, súlyozza is az egyes mutatókat, tehát a végső sorrendet meghatározó pontszám kiala- Hennen a viszonyszámok alapját képező adat- kításában az indikátorok eltérő súllyal vesznek típusok kiválasztásában a megbízhatóságra tá- részt. Ez az eljárás erősen vitatható, és lényegé- maszkodott (legyen rendszeresen és pontosan ben mindig is viták kereszttüzében állt. Puszta

* Megjegyzésem: ha a magyarországi gyakorlat jut az eszembe, nem ok nélkül történik.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 385 SOMOGYI JÓZSEF ránézésre is látható, hogy szubjektivitásnak nyit állítani, ez adja végső rangsorukat. teret, objektív okai ugyanis nemigen lehetnek az egyes súlypontoknak. Hennen a viták során Stabil pontozási rendszer előzetes felmérésekre hivatkozik, ezek repre- zentatív voltáról azonban nem győz meg, és az A pontozás stabilitását mutatja, hogy egymást eredményeket sem teszi közzé. követő három évben (2008–2010) az egyes né- pességosztályokon belül a legjobb tíz könyvtár A pontszám kiszámítása kb. 90%-ban ugyanaz volt, vagyis hihető, hogy ők teljesítettek a legjobban. A pontszámok kiszámítása kilenc lépésben tör- Persze, a kis lélekszámú kategóriákban az elté- ténik: rés már nagyobb fokú (pl. 1–2,5 ezer fő között Első lépés: egy népességkategórián belül (pl. az 60%), a lakossághatárok sűrűsödése folytán 500 ezer fő feletti osztályba tartozó 72 könyv- (könnyebb átkerülni egy év alatt az egyik osz- tárnál) magas → alacsony sorba állítjuk az első tályból a másikba), valamint azért is, mert az mutató értékét. egyes klasszisok jóval népesebbek, és nagyobb Második lépés: mondjuk, az adott könyvtár 22. arányban cserélődnek évről évre. a sorban, ezért ezt a műveletet végezzük el: 72 – 22 = 50. A mutató súlya 3, ezért 3 x 50 = 150 pont. Egy másik amerikai index Harmadik lépés: elvégezzük ezt a második mu- tatóval is. Pl. ha 12. a sorban, 72 – 12 = 60, mu- A Library Journal (LJ)-index tatósúly: 1, tehát 60 x 1 = 60 pont. Negyedik lépés: és így tovább az összes mu- 2008-ban a Library Journal című folyóirat a tatóval. Figyelni kell, hogy a 7. mutatónál (ki- Bibliostat céggel közösen közzétett egy másik, adás osztva a forgalommal) fordított sorrendet a Hennen-indexszel versengeni kívánó értékelő * (alacsony → magas) kér, hiszen az alacsonyabb rendszert, amely nagyon is eltért Hennen rend- érték a jobb! szerétől. Ötödik lépés: a kapott 15 pontszámot össze- Az LJ-index minősítés gyanánt nem pontozza, adjuk, így – a példa kedvéért – összesen 1073 hanem csillagozza a könyvtárakat. A Michelin- pontot kap a könyvtár. féle vendéglő-csillagozáshoz hasonlóan (talán Hatodik lépés: az összpontszámot osztjuk az iskolai nosztalgiaként) maximum öt csillagot összes súlypontok összegével, 29-cel. 1073 : kaphatnak a könyvtárak. Az LJ-index nem fog- 29 = 37,0 Megkapjuk tehát a teljes mérés sú- lalkozik a 10 ezer dollár alatti költségvetésű lyozott átlagát. könyvtárakkal, valamint azokkal, amelyek 1000 Hetedik lépés: a súlyozott átlagpontot osztjuk a fő alatti lélekszámú települést látnak el. népességosztályba tartozó könyvtárak számával. 37 : 72 = 0,513889. Az LJ-mutatói és kategóriái Nyolcadik lépés: a kapott számot a jobb kezel- hetőség végett megszorozzuk 1000-rel, és egész Az LJ-index csak négy kimeneti indikátorral számra kerekítjük. 0,513889 x 1000 ≈ 514. A értékel: könyvtár értéke a Hennen-indexben: 514. 1. Használat/lakos, Kilencedik lépés: a könyvtárakat a Hennen- 2. Forgalom/lakos, index alapján magas → alacsony sorrendbe kell 3. Rendezvény/1000 lakos,

* Hennen megjegyzése a „versenytársról”: az utánzás a hízelgés legőszintébb formája. De nincs igaza: az LJ-index nagyon eltér Hennenétől.

386 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A KÖZKÖNYVTÁRAK MÉRÉSE, RANGSOROLÁSA, …

4. Internethasználat/lakos. tatja, hogy rossz feltételek között (bemeneti Az LJ kategóriái a Hennen-indexszel szemben adatok) nem lehet jó teljesítményt (kimeneti nem a népességszám szerinti osztályokba sorol- adatok) kihozni; ezért az input beépítése az va értékelik a könyvtárakat, hanem az összkölt- értékelésbe igenis fontos. A jó teljesítmény ségvetéssel vetik össze a négy paramétert. Ennek 70–80%-a visszavezethető a jó kondíciókra alapján a könyvtárak nagyságrendi besorolása (a többi valószínűsíthetően az irányítási és a kiadások volumene alapján kilenc csoportba egyéb nem mérhető tényezőkre). Itt további osztva történik. vizsgálódásra van szükség. A kiszámítási móddal itt most nincs terünk ff Kevés vagy sok mutató? Az LJ-index kevés foglalkozni, de a Library Journal honlapján jól indikátora növeli a torzítás veszélyét: egy mu- nyomon követhető.11 Az tény, hogy a Hennen- tató kiugró értéke erősen befolyásolja minden indexszel kibontakozó vita alig érintette az LJ- más, abban a csoportban szereplő könyvtár index számítási módszereit, amelyekről elmond- adatát, hiszen átlagokkal manipulál az LJ- ható, hogy korrektek. (Ugyanakkor a Hennen index (is). Hennen példája erre: az egyik 12 index matematikai apparátusát Lyons és Kaske könyvtár rosszul jelentett, mert az elektroni- keményen bírálta a súlyozás miatt.) kus használatok adatába a keresési találatok (hits) számát, és nem az internethasználatok A célok különbözõségei és a vita fõbb (sessions) számát írta be. Ez az egész csoport elemei végső rangsorolását befolyásolta.15 (Lyons elismeri a hibát, de részletesen elemezve a Általában is elmondható, hogy nehéz a sta- Hennen- és az LJ-index pontszórását, az LJ-t tisztikai adatok jelentőségét meghatározni. Az informatívabbnak tartja – éppen a nagyobb azonban bizonyos, hogy a menedzsment egyik szórás miatt.)16 Az LJ-index nem az összkép fontos eszközeként szolgálhatnak, különösen a alapján rangsorol, hanem inkább a példamu- tervezésben. tató teljesítményt díjazza, azt emeli ki. Ösz- Hogy a könyvtárak klasszifikációja az LJ- szességében a költség-haszon elemzés alapján indexben a könyvtári kiadások nagyságán ala- rangsorol. pul, logikus, hiszen a könyvtárakat nem a haté- konyság szempontjából kívánja értékelni (be- ff Elektronikus használat: Az LJ-index alkal- menet → kimenet arány), hanem a tervezésben mazza az elektronikus használatok adatát. Ezt segíteni a teljesítményhez szükséges pénzeszköz korábban az „elektronikus források használa- meghatározásában (költségvetés → teljesít- ta” név takarta, ám így félreérthetőnek bi- mény). Kétségtelen, hogy így az LJ-index le- zonyult. Jelenleg az „internetes számítógé- mond a hatékonyság elemzéséről (az alkotók13 pek használati alkalmai”-t veszik figyelembe. mindamellett elismerik, hogy ehhez az input Elektronikus korunkban figyelemre méltó az adatokra is szükség volna). Sejtésük szerint nem LJ-index alkotóinak Hennennek szóló bírála- lehet olyan indexet tervezni, amely egyszerre ta: az elektronikus szolgáltatások igénybe vé- méri a hatékonyságot és a teljesítményt. A vita telének adatát valamiképpen számba kell ven- erőteljessége a két index között ezen célkülönbö- ni. Hennen megbízhatatlanságra hivatkozva zőségek miatt nem is igazán érthető. Más célok továbbra is elutasítja az ötletet. eléréséhez más eszközöket kell igénybe venni; ff Referenszkérdések: Az LJ-index Hennent jo- a vita pedig a két index között leginkább a hasz- gosan kritizálja a referenszkérdések számának 14 nált eszközök körül gyűrűzött. beemeléséért, hiszen legalább annyira tartható ff Input, output: Hennen szerint a jól teljesí- „puha” adatnak, mint az elektronikus szolgál- tő könyvtárak inputjának vizsgálata azt mu- tatásoké: nem tudni, hogy az egyes könyvtá-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 387 SOMOGYI JÓZSEF rak mit értenek bele, és mit nem; hogy ugyan- Európai könyvtári mutatószámok, úgy jelentenek-e minden évben. adatok ff A mutatók súlyozása: Hennen súlyozása ön- kényes – ezt szinte minden kritikusa hangsú- lyozza17 –, de abban kétségtelenül igaza van, BIX (Bibliotheksindexindex, Németor- hogy ha a súlyozást szubjektívnek tekintjük szág) is, a nem súlyozás legalább ugyanúgy az, hi- szen az is súlyoz, aki minden mutatót azonos A BIX-indexet19 1999 októberében indította súlyúnak vesz. Ez a módszer sem objektí- útjára a német könyvtári szövetség (DBV)20 a vebb.18 Az LJ-index alkotóinak viszont abban Bertelsmann Alapítvánnyal karöltve. A rész- van igaza, hogy a Hennen-féle súlyozás nem vétel, vagyis az adatszolgáltatás önkéntes. Az korrekcióra vezet, mint az alkotója tervezte, utóbbi 11 év alatt összesen 260 könyvtár vett hanem az adatok többszörös hasznosítására. részt a programban. Az adatgyűjtés kérdőíves, tehát nem a hivatalos statisztikából veszi át ff A használók elégedettsége: Mind a két mu- az adatokat. (Persze az adatok többsége meg- tatórendszerből hiányzik a használói elége- egyezik a hivatalos statisztika számára szolgál- dettség mérése. Ezt ugyan a kívülálló bíráló, tatottakkal.) E. Nelson a Hennen-indexre vonatkozóan írja A BIX célja a nyilvános könyvtárak szolgálta- le, de megállapítás érvényes az LJ-indexre is, tásainak mérése és értékelése. Az index ered- hiszen a teljesítményt méri az is. A használói ményei reprezentatív értékelést kínálnak a dön- elégedettség e látványos hiányát azonban a téshozó számára. versenyközpontú amerikai szellem kevésbé A BIX rangsorokat is fölállít, külön a közkönyv- érzékeli: a vitában egyik félben sem merül föl, tárakét, külön a tudományos könyvtárakét. hogy ezt az ellenfele szemére hányja. Pedig A BIX-et – a bemutatott amerikai indexekkel a legfontosabb, a legeredetibb, a legkevésbé szemben – diakrón vizsgálatra is alkalmasnak „bevételesíthető” és „bevételesítendő” könyv- tervezték. tári szerep a közösség szolgálata, a közönség A közkönyvtárakat, ahogy Hennennél is, a elégedettségének kivívása. népességszám szerint osztályozzák, és azokon A vitát Hennen ellenfeleinél szellemesebben belül rangsorolnak. zárta le, megállapítva, hogy a sok kritikából úgy A mutatókat és a súlyozásukat a Társadalom- tűnik a könyvtárak túl egyediek és túl változa- kutató Intézet felmérései segítségével válasz- tosak, ezért nem is lehet összehasonlítani őket. tották ki. Az index a szerint súlyoz, hogy az Csakhogy a kritikusai is ugyanazon adatokat egyes indikátorok mennyire fontosak az ügy- használják rangsorolásra, akik szerint ez lehe- felek számára.* tetlen feladat. Az a hibás, aki megpróbálta. Dimenziók és indikátorok Az indexben négy kategóriában szerepelnek a mutatók (részletek nélkül, a súly zárójelben): I. Források (mennyiség) 1. Állomány / fő (1), kivéve a zárt és speciális gyűjteményt

* Megjegyzés: fölmerül az önkényesség akkor is, ha komoly felméréseken alapuló kiválasztásról van szó. Miért éppen 0,5 vagy pontosan 1 (és nem 0,9) az indikátor súlyszorzója...?

388 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A KÖZKÖNYVTÁRAK MÉRÉSE, RANGSOROLÁSA, …

2. Alapterület / 1000 fő (0,5), ahová csak a IV. Fejlesztés-orientáltság haszná­lók betehetik a lábukat 1. Állomány-megújulási arány (1,5), ld. még 3. Alkalmazott / 1000 fő (1), minden ott dol- az I/1.-et! gozó, önkéntes stb. is teljes munkaidősre a) változat, Wimmer – McLeod szerint:21 ál- átszámítva lomány – törölt állomány + új beszerzések 4. A számítógépes szolgáltatások óraszáma / : állomány fő (0,5), nyitvatartási óraszám szorozva az b) változat, Mundt szerint:22 új beszerzések ezalatt működő nyilvános számítógépek : állomány száma 2. Továbbképzési óraszám / munkavállalói 5. Az internetes szolgáltatások száma (0,5), óraszám (0,2), ld. a III/2.-t! OPAC, számlavezetés, e-mail, hírlevél stb. 3. Befektetés / fő (0,2), épületekre, bútorokra, Megjegyzés: nehéz elhatárolni, mi tartozik technikai eszközökre, karbantartásra ide és mi nem 6. Rendezvények / 1000 fő (0,5) A BIX-index értékelése

II. Ügyfélközpontúság (minőség) A BIX körültekintően létrehozott mutatórend- 1. Látogatások / fő (1,5), mindenki látogató, ha szer. Célja sokkal kevesebb, mint a brit teljesít- csak egy kiállításra jött be is. ménymérésé (ld. később), de jóval több, mint az 2. Kölcsönzött dokumentumok / fő (1), a hos�- amerikai indexeké. Egységes, a német szakma szabbításokkal együtt egésze által elfogadott mérőeszközt sikerült ki- 3. Kölcsönzött dokumentumok / állomány dolgozniuk; ám az alkalmazásnál igen óvatosan (1,5), ld. a II/2-t és az I/1.-et! jártak el, tudva a veszélyekről. Csakis önkén- 4. Évi összes nyitva tartási óraszám / 1000 fő tesen és csakis a döntéshozók meggyőzésére (1), a könyvtár összes fiókjának, szolgálta- alkalmazzák az indexet, ezzel magyarázható, tó helyének nyitva tartási óraszáma össze- hogy a német könyvtárak nagy része még nem adva. (Tervezett) nyitva tartás szorozva a vesz részt a programban (a mintegy 8–9000 köz- szolgáltatóhelyek száma. könyvtárból alig több mint 200). (Tervezve: 5. virtuális látogatások / fő és 6. Az index tanulságai figyelemre méltóak: a használói elégedettség.) Fontos a kondicionális mutatók bevetése: Hennen az LJ-index-szel folytatott input-vitában III. Hatékonyság biztosan támaszkodhatott az európai indexekre, így a BIX-re is. A Hennen-index indikátorainak 1. Beszerzési kiadás / Kölcsönzött dokumentu- 38%-a bemeneti, míg a BIX-ben 56%-a az. A mok (-0.5), benne minden: licencdíj, a kata- később érintendő brit sztenderdeknek kereken logizálás díja stb. 60%-a input jellegű. 2. Munkavállalói óraszám / nyitva tartási óra- A súlyozás is ajánlatos, hiszen belátható, hogy szám (0,5), benne minden: beteg- és fizetett nem azonos arányban fontosak a használók szá- szabadság is, részmunkaidősök, önkéntesek mára a könyvtár egyes szolgáltatásai és az azokat munkaide­je is, de csak a szakalkalmazottaké kifejező indikátorok. A súlyozás alkalmazása (ld. még a II/4.-et!) Hennent látszik igazolni a BIX-indexben, jól- 3. Látogatások / nyitva tartási óraszám (0,5), ld. lehet Hennen forrásai, saját bevallása szerint, a II/1.-et és a II/4.-et! bizonytalanok voltak (ellentétben a BIX felmé- 4. Folyó kiadás / nyitva tartási óraszám (–0,5), réseivel); és céljai is jóval kétesebbek, mert nem az egyszeri beruházások, bérleti díj és a nem a használók szempontjából súlyoz. szakalkalmazottak bére nélkül és ld. még Sok mutatót kell bevonni a vizsgálatba, hogy II/1.-et! átfogó képet adhassanak. A BIX-ben jelenleg

Könyvtári Figyelõ 2011/2 389 SOMOGYI JÓZSEF

17 indikátort alkalmaznak, és további kettő be- ami a minőséget garantáló védjegy, és e pályázat építését tervezik. Nem is akármelyik kettőt! A része a jó teljesítés igazolása sztenderdekben. távhasználatok (virtual visits) elképesztő jelen- tőségre tettek szert az utóbbi évek folyamán, a Szabványok, mutatók, indexek használói elégedettség mérése is nagyon hiány- zik a minőség értékeléséből. Hosszú szakértői munka és kísérletezés23 után Összegezve elmondható, hogy a BIX az önkén- alakították ki 2004-ben a jelenleg alkalmazott24 tes adatközlők rangsorolására jött létre. Me- tíz szabványt.25 Nincs lehetőségünk a részletek- chanikusan alkalmazza az amerikaiaknál jóval re kitérni, csak a rövid fölsorolásukra. meggondoltabban kialakított, sokoldalúbb, teljes 1) A könyvtárak közelsége; 2) Nyitvatartási körű értékelésre törekvő mutatórendszerét. idejük; 3) Nyilvános internet-hozzáférés min- ––Beépítette rendszerébe az elektronikus szol- den telepített (static) könyvtárban (= min. 11 gáltatások több szempontú mérését. órát tart nyitva); 4) A nyilvános netpontok ––Az amerikaiakhoz viszonyítva az ügyfélköz- száma a népességre vetítve; 5)A kérések tel- pontúság vezérli. jesítésének gyorsasága;6)A könyvtárlátogatá- ––A kvalitatív mutatókat is igyekszik bevonni. sok mutatója;.7) A nemzeti kérdőívvel fölmért ––A hatékonyságot is méri, rácáfolva az LJ- felnőtt használók jó véleménye a könyvtárról; index véleményére, mely szerint a teljesít- 8) A nemzeti kérdőívvel fölmért 16 éven alu- ményt és a hatékonyságot egy indexszel nem li használók jó véleménye a könyvtárról; 9) A lehet mérni. beszerzett dokumentumok indikátora és 10) Az ––Minden más indexhez képest nagy súlyt he- állománycsere terminusa. lyez a fejlesztésekre; a leginkább a jövőre irá- A sztenderdek is mutatók, csak összetettebbek, nyuló index. és a céljuk eltér az indexékétől. Bonyolultságuk abban áll, hogy a statisztikai adatot (átlagot, el- érendő célt) viszonyok, ill. körülmények közé Mutatók az Egyesült Királyságban helyezik. A sztenderdek lényegében normák (irányszámok?). A cél egyfajta normatív funkció Nagy-Britanniában a 2000-től kormányzati betöltése. A norma szerepe a teljesítmény komp- szervként működő számvevő bizottság, az Audit lex értékelése, míg az index beéri a könyvtárak Commission végzi az önkormányzatok átvilágí- egy-egy szempontból történő rangsorolásával, tását. Az értékelés az átfogó teljesítmény-meg- emiatt nincs szükség a norma súlyozására. Meg- állapítás (CPA – Comprehensive Performance jegyezendő, hogy a súlyozás kísérlet a komp- Assessment) programjával zajlik; ennek képezi lexitás növelésére, de csak mechanikus össze- részét az ügyfélközpontú szolgáltatások elemzé- szerkesztést tesz lehetővé, szerves, teljes körű se között a könyvtárértékelés is. A könyvtárak értékelést nem (önkényes voltáról már volt szó). értékelése, – ahogy egy jó szakfelügyelet is – sok A normák input csoportja használó-központú, szempontból történik, melyek közül az egyik: a az első négy mutató nem is egy könyvtárra ér- nemzeti szabványok szerinti teljesítés. Az önkor- vényes, hanem az ellátásban részt vevő, „kör- mányzatok szolgáltatásai a vizsgálat végén 1-től nyező” könyvtárak összeadott paramétereire. 5-ig terjedő skálán kapnak pontot. (Itt is, mint A fennmaradó hat mutatóval egy-egy könyvtár az LJ-indexben, visszaköszön a Michelin-csil- külön-külön is mérhető, de ezek esetében is al- lag vagy iskolai osztályozás reminiszcenciája.) kalmazható a lakosságot ellátó összes könyvtár A brit teljesítménymérés másképpen is fölhasz- megfelelő adatainak összevonása. nálja a szabványokat. Háromévente minden ügy- félközpontú szolgáltatás, így a könyvtár is pá- lyázhat a minőségi oklevélre, a Charter Markra,

390 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A KÖZKÖNYVTÁRAK MÉRÉSE, RANGSOROLÁSA, …

Az ellátandó népesség fogalmának új titatív mutatók közül az 5. és a 10. szabványnak értelmezése van minőségi vetülete: az előbbi a kérések telje- sítésének gyorsaságával, az utóbbi az állomány A két normaszámban (sztenderdben) is alkal- frissülésével mutat határozottan a minőségmérés mazott ellátandó népesség fogalmát is újragon- irányába. Az amerikai indexek szemléletének dolták a britek: nem elégedtek meg az állandó kereteibe kevésbé fér bele a minőség értékelése; lakossággal, hanem az ingázókat stb. is figye- igaz, nehezen is lehetne megvalósítani az álla- lembe veszik. Az igazi eltérés azonban ott van, monként, önkormányzatonként nagyon eltérő hogy az amerikai indexek az ellátandó népesség szabályok alapján működő decentralizált könyv- adatát a könyvtárak önkéntes bevallása alapján tárakat. (Hennen állomány-megújulási indiká- veszik át a hivatalos statisztikából (emlékez- tora a feltételek minőségi értékelése irányába zünk, Hennen is panaszkodott, hogy ez az adat mutat, de ez is csak egy a 15 közül.) Az amerikai a könyvtárak felénél nem fedi a tényleges lakos- mutatók közül igencsak hiányzik a könyvár el- sági adatot); ezzel szemben a britek a központi helyezkedése az ellátandó településen, valamint statisztikai adatot alkalmazzák (a megfelelő ki- a kérés-teljesülések gyorsaságának mérése. egészítésekkel). Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a brit telje- sítménymérés radikálisan eltér az amerikaitól a Eltérések az input és az output szerepé- következőkben: ben ff központi állami feladat, az önkormányzatok mint feladatellátók kontrollálásának része, Számunkra tanulságos, hogy Hennen az LJ- ff fő célja nem a rangsorolás, egyedi vizsgála- index-vitában jogosan hivatkozik a kritikusok tokat folytat le, cáfolatául a brit sztenderdekre. A tíz mutató ff a kidolgozott mutatókat sztenderdekké fej- közül hat(!) kondicionális, és csak négy vonat- lesztették, és így a sztenderdek nem csak egy- kozik a könyvtár mennyiségi vagy minőségi szerűen a statisztikai adatokon alapulnak, ha- teljesítményére. Igaz, hogy a brit vizsgálat: utó- nem az értékelés rendszerében az adatok ér- vizsgálat, az (pénz)eszközök felhasználásának telmezése, viszonyok közé helyezése sok más kormányzati ellenőrzése. Az azonban közkeletű aspektussal gazdagítja az értékelést. igazság, hogy az ellenőrző vizsgálat célja nem a felelősségre vonás, hanem a jövő tervezése a jelen helyzet föltárása által. Végezetül Szemléletbeli különbségek Minden rangsor, minden értékelés feszültséget Különösen szembeszökő a különbség az ame- kelt, és fokozza a versengést. Kérdés, kell-e a rikai és a brit szemlélet között a statisztikai könyvtáraknak versenyezniük egymással? Csak mutatók, a sztenderdek tekintetében. Mindkét a közkönyvtárak működésének rendszerszerűsé- amerikai index a könnyen számszerűsíthető in- gére gondoljunk, az egymást kiegészítő-támo- dikátorokkal dolgozik; az Egyesült Királyság- gató tevékenységekre. Egy példa: a könyvtár- beli gondolkodás viszont a jóval bonyolultabb, közi kölcsönzést radikálisan visszavetheti, ha a viszonyokat, a feltételeket és a teljesítményt a könyvtárak versenyhelyzetbe kényszerülnek, alaposabban feltáró eszközöket preferálja. Kü- kényszerítik egymást a rangsorban előkelőbb lönösen figyelemre méltó, hogy két kérdőíves helyre törekedvén; az ellenérdekeltség miatt fölmérés is szerepel a sztenderdek között, amely lanyhul a másik könyvtár kisegítésének haj- külön a felnőttek és külön a fiatalok elégedettsé- landósága. Miért is támogatná a konkurenciát gét térképezi föl. Ezen felmérésekkel a könyvtár a könyvtár…? szolgáltatásainak minősége értékelhető. A kvan- A bemutatott indexeket mérlegre téve, megálla-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 391 SOMOGYI JÓZSEF píthatjuk, hogy a HAPLR-index a rendelkezésre 16 LYONS, R.: Ain’t misbehavin! Uneven LJ Index score ranges álló összehasonlító statisztikák leghatásosab- are more informative. = Lib(rary) Performance. bika. Vívmányainak vitatható pontjai ellenére A blog about library statistics, measurement, and assessment. nagy a jelentősége: „próbaverzió” gyanánt a 2009. április 11. http://libperformance.com/2009/04/11/ tapasztalatok széles tárházával szolgál az efféle aint-mishavin-uneven-lj-index-score-ranges-are-more- indexekkel kísérletezőknek.* informative/ 17 nelSON, Elizabeth: Library statistics and the HAPLR Index. = Library Administration and Management, 2007. Tél, 9. p. és Jegyzetek http://www.ala.org/ala/mgrps/divs/llama/publications/llandm/ llmhome/21n1_final_web.pdf; 1. American Library Association lANCE, Keith Curry – COX, Marti A.: Lies, damn lies, and indexes. = American Libraries, vol. 31. 2000. június–július 2 A Waukesha Megyei Állami Könyvtári Rendszer igazgató� 82. p. ja. 18 HENNEN, Thomas J.: Go figure!. = American Libraries, vol. 3 hennen, Thomas: Go ahead, name them: America’s 31. 2000. június–július 87. p. best public libraries.= American Libraries, vol. 30, no. 1. 1999. http://www.ala.org/ala/alonline/resources/slctdarticles/ 19 wiMMER, Ulla – MCLEOD, Shirley: BIX – the Library hennen.pdf Index. Basic information in English, 2010. március 9. http://www.bix-bibliotheksindex.de/index.php?id=115&no_ 4 hennen’s American Public Library Ratings. http://haplr-index. cache=1&file=96&uid=218; MUNDT, Sebastian (Stuttgarti com/ratings.html Média Egyetem) előadása az IFLA távkonferenciáján, 2008. 5 BERRY, John III: Whenever any library is honored, every augusztus 19. és itt: BIX – The Bibliotheksindex: Statistical library benefits. = Library Journal, vol. 30. 1999. ápri� Benchmarking in German Public Libraries, Library Statistics lis 15. http://www.libraryjournal.com/article/CA158847. for the Twenty-First Century World, Ed. by Michael Heaney, html?q=hennen+1999 IFLA Publications 138. 188-197. p. http://books.google.hu/ books?id=ZPOgyg_rv6QC&pg=PA188&lpg=PA188&dq=BI 6 Hennen’s Library Consulting X+%E2%80%93+The+Bibliotheksindex:+Statistical+Bench 7 Federal-State Cooperative System marking+in+German+Public+Libraries&source=bl&ots=RT 8 national Center for Education Statistics coEOSWhh&sig=PhFESL3TDLqwu4WMsEy66glhRWM&h l=hu&ei=16m-Tdn5BYeYOtbjic0F&sa=X&oi=book_result&c 9 institute of Museum and Library Services Institute of Museum t=result&resnum=1&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=B and Library Services IX%20%E2%80%93%20The%20Bibliotheksindex%3A%20 10 lANCE, Keith Curry – COX, Marti A.: Lies, damn lies, and Statistical%20Benchmarking%20in%20German%20Pu� indexes. = American Libraries, vol. 31. 2000. június–július blic%20Libraries&f=false 82. p. 20 deutsche Bibliotheksverband 11 http://www.libraryjournal.com/article/CA6636731.html 21 wiMMER, Ulla – MCLEOD, Shirley i. m. 12 lyonS, Ray – KASKE, Neal: Honorable mention: what public http://www.bix-bibliotheksindex.de/index.php?id=115&no_ library national ratings say. = Public Libraries, 2008. novem� cache=1&file=96&uid=218 ber–december 36–41. p. 22 MUNDT, Sebastian i. művek 13 lANCE, Keith Curry – LYONS, Ray: The New LJ Index, 23 department for Culture, Media and Sport, Libraries, Infor­ Library Journal, 2008. június 15. http://www.libraryjournal. ma­tion and Archives Division: Comprehensive, Efficient com/article/CA6566452.html and Modern Public Libraries – Standards and Assessment, 14 http://www.haplr-index.com/press.html 10–16. p. http://www.culture.gov.uk/images/publications/ libraries_archives_for_all_assessment.pdf 15 http://www.haplr-index.com/outliers_and_misbehaving_data_ in.htm 24 Cikkem tanulságai szempontjából mellékes, de mégis tud�

* A tanulmány végő szövegének kialakításában közreműködött Kovács Katalin.

392 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A KÖZKÖNYVTÁRAK MÉRÉSE, RANGSOROLÁSA, …

ni való: a sztenderdeket (provizórikusan? végleg?) 2011 CA6636731.html februárjában hatályon kívül helyezték. http://www.cilip. LYONS, Ray – Lance, Keith Curry: About the LJ Index of Public org.uk/membership/enquiry-service/top-enquiries/pages/ Library Service. = Library Journal, 2009. február 15. http:// librarystandards.aspx www.libraryjournal.com/article/CA6636641.html 25 department for Culture, Media and Sport, Libraries: Public PAPP István, Az amerikai közkönyvtárak rangsora. = Tudomá� Library Service Standards, launched april 2001, 3rd revised nyos és Műszaki Tájékoztatás, 54. évf. 2007. 7. sz. (csak az edition april 2008, published June 2008. elektronikus változatban olvasható) http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/ http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news. http://www.culture.gov.uk/images/publications/ html?id=4752&issue_id=484 PulbicLibraryServicesApril08.pdf PAPP István, Az amerikai közkönyvtárak sorrendje 2008- ban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. évf. 2009. 5. sz. 253. p. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news. Irodalom html?id=5136&issue_id=504 SCHEPPKE, Jim: The trouble with Hennen. = Library Journal, LIGHTFOOT, David: Changing forms, changing futures. = Public 1999. november 15. 36. p. (Szerinte túlságosan eredmény� Library Journal, vol. 19. 2004. no. 4. (winter) 8–10. p. orientált, kevés benne az inputmérés.) LYONS, Ray: LJ Index of Public Library Service. = Library Jour� TÓTH Máté: Teljesítménymérés a brit közkönyvtárakban. = nal, 2009. február 15. http://www.libraryjournal.com/article/ Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 11. sz. 36–39. p..

Befejeződött az Egyetemi Könyvtár alapkatalógusának digitalizálása

2011 március végén befejezôdött az ELTE Egyetemi Könyvtár muzeális értékékû alapkataló- gusának, nagyjából 1 100 000 cédulának a digitalizálása. A munkát tavaly decemberben kezdte el az Arcanum Kft. A projekt következô lépése a katalógus internetes publikálása és hozzáférhetôvé tétetele. Megtörtént a könyvtár folyóirat- katalógusának digitalizálása is. (Katalist, 2011. ápr. 7. az Egyetemi Könyvtár Fôigazgatói Titrkárság híre alapján)

5

Rendelet a nyilvános haszonkölcsönzéssel kapcsolatban

A Magyar Közlöny 2011. 37. számában megjelent a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzôt megilletô díj megállapításához és felosztásához szükséges adatokról, valamint az adatszolgál- tatásra kötelezett nyilvános könyvtárakról szóló 14/2011. (IV. 7.) NEFMI rendelet: (http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex= kozltart&ev=2011&szam=37) (Katalist, 2011. ápr. 7. Hangodi Ágnes híre)

Könyvtári Figyelõ 2011/2 393 ACEAM MEDIA MÉDIAAJÁNLATOK ONLINE ADATBÁZISA

Hol, mennyiért reklámozhatja termékét, szolgáltatását? Válogasson az ajánlatok közül!

Az AceMedia a magyar médiumok médiaajánlatait tartalmazó online adat- bázis 2010 évA végén indult. Az adatfeltöltés, és az adatfrissítés folyama- tos, így napról-napra több médium adatait tekinthetik meg a felhasználók. Az AceMedia kizárólag a médiumoktól származó adatokat jelente- ti meg, és a folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően mindig napra- kész információt közöl. Célja, hogy minden magyar médium adatát tar- talmazza az adatbázis. Az AceMediaCE adatbázis tökéletes munkaeszköz, hiszen egy adatbázisMEDIA használatával elérhetőek az aktuális médiaajánlatok.

Számtalan keresési lehetőséggel rendelkezik, többek között: média neve, kiadó, tematika, profil, példányszám, terjesztési terület

Kategóriák: nyomtatott média, online média, televíziók/rádiók, indoor/outdoor, rendezvények/kiállítások, kivitelezők/szolgáltatók

Információ: 20/551-8541 Elérhetőség: www.acemedia.hu www.acemedia.hu

394 Könyvtári Figyelõ 2011/2

konyvtari_figyelo_barter.indd 1 4/8/11 9:28:19 AM Leletmentés: Fülöp Géza posztumusz könyvérõl

A könyvkereskedői szakképzést fenntartó és annak intézményét, a Gu- tenberg János Szakközépiskolát működtető Hatágú Síp Alapítvány 2004- ben indította el A könyves szakképzés füzetei című sorozatát. A megjelent kötetek – nem is füzetek, hanem inkább könyvek – elsősorban az iskola különböző képzési formáihoz kapcsolódó tantárgyak elméleti vagy gya- korlati kérdéseit fejtik ki; tankönyvek, ugyanakkor nem egy munka az ös�- szefoglaló monográfia igényével tárgyalja a könyvkultúra egyes kérdéseit. A figyelemre méltán számot tartó vállalkozás 17. sorozati számot viselő terjedelmes egysége is ezek csoportjába tartozik, ugyanakkor egyfajta szellemi leletmentés, Fülöp Géza 1995. június 7-én megvédett akadémiai doktori értekezését teszi szélesebb körben hozzáférhetővé. Annak idején még az Akadémiai Kiadó tervezte az Olvasási kultúra és könyvkiadás Ma- gyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban (1772–1848) című disszertáció kiadását, a cég átalakulása, privatizálása azonban a Tanár Úr életében meghiúsította megjelenését. Özvegye, a közelmúltban elhunyt F. Csanak Dóra és a Kovács Máté Alapítvány Kuratóriuma, közelebbről Hangodi Ágnes és Tóth Gyula szorgalmazta a kézirat közreadását, amely- re végül a Hatágú Síp Alapítvány vállalkozott a Magyar Szak- és Szép- könyvszemle

Könyvtári Figyelõ 2011/2 395 irodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének anyagi támogatásával. Jelen írás célja nem az, hogy megemlékezzen Fülöp Gézáról és méltassa könyvtáros nemzedékek képzésében betöltött kiemelkedő szerepét; megtették ezt már mások, legutóbb a Könyvtári Figyelő 2008. évi 3. száma közölt egy csokorra való tanulmányt a tisztele- tére rendezett szombathelyi emlékülésen elhangzott előadásokból. A dolgozat célja az, hogy megkísérelje bemutatni a kötetet és el- helyezze azt a hazai könyv- és könyvtártörténeti, olvasástörténeti kutatásokban valamint a Tanár Úr tudományos munkásságában a disszertáció régóta várt közreadása alkalmából. Az immár több mint másfél évtizeddel ezelőtt készült doktori ér- tekezés életművének fontos része és kiteljesítője. Fülöp Géza egy nagy, mondhatnók klasszikus könyvtörténeti kutatói irányzat foly- FÜLÖP Géza tatója volt, ugyanakkor – mint a tudományos életben megszokott Olvasás, kultúra és könyvkiadás és természetes – új szempontok felvetésével új törekvések meg- Magyarországon a felvilágosodás alapozását, előkészítését is szolgálta. Ebben az értelemben lehet és idején és a reformkorban, 1772– szükséges „leletmentés”-ről beszélni: ismerete nélkül nem lenne 1848 / Fülöp Géza. – Budapest : világos képünk a hazai könyv- és könyvtörténeti kutatások mód- Hatágú Síp Alapítvány, 2010. 249, szereiről, elért eredményeiről és nem tudnánk mihez kapcsolni [18] p. (A könyves szakképzés fü- az 1980-as évek vége, 1990-es évek eleje óta Magyarországon is zetei ; 17.) jelentkező újabb kutatási irányzatokat, amelyek a könyv és olva- ISBN 963-7615-57-3 sója viszonyrendszerének elemzését kísérlik meg kiterjeszteni a műveltség más, a szűkebben vett könyvkultúrán túli területeire, az életforma, a mentalitás egészére. Mindezekhez kétségtelenül újabb forrástípusok és a korábbihoz képest más módszerek is szükségesek, azonban az alapok természetszerűen nem lehetnek mások, mint a klasszikus könyv- és könyvtártörténet bibliográfiai és levéltári forrásai. A doktori disszertáció kettős értelemben is szintézis. Összefogla- lója a szerző több évtizedes, még az 1950-es években kezdődött, a felvilágosodás és a reformkor évtizedeire fókuszáló kutatásainak és azok tanulmányokban, egyetemi jegyzetekben, monográfiákban – mint a kandidátusi értekezése alapján 1978-ban napvilágot látott A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkor- ban címűnek – testet öltő eredményeinek. A most nyomtatásban hozzáférhető disszertációval vált teljessé kandidátusi értekezése nyomán született monográfiája, hiszen abban a munkában nem foglalkozott a könyvszakma egyes szektoraival, a nyomdászattal, a könyvkiadással- és kereskedelemmel. A két, sajnálatosan több mint három évtized különbséggel megjelenő kötet csak együtt mu- tatja fel választott korszakának teljes képét. De összefoglaló abban az értelemben is, hogy a művel megszületett végre valahára a kor- szak hazai könyvkultúráját arányosan és a fő fejlődési tendenciákat szakavatottan bemutató munka, Fülöp Géza saját meghatározása szerint „a magyar kiadástörténet első korszak-monográfiája”.

396 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Egyes cégek működését tárgyaló vagy a könyv- kulásának összetett és addig módszeresen nem, kereskedelem fejlődéstörténetét részleteiben és vagy alig kutatott problémáját. Ez a megközelí- egészében taglaló tanulmányok, monográfiák tés akkor nagyon is új volt. De hatottak rá azok- természetesen voltak, vannak, csakúgy, mint nak a kutatóknak gondolatai is, akik a szellem- sajtótörténeti vagy irodalomtörténeti szintézisek, történet felől jutottak el az irodalmi jelenségek de az írók, művek, olvasóközönség hármasságá- szociológiai jellegű elemzéséhez, értelmezésé- nak szerves egységét és kölcsönhatását árnyaltan hez. Elsősorban Horváth János és Thienemann bemutató és az egyes szektorok közötti kommu- Tivadar nézeteit hasznosította módszerének és nikációt végző könyves intézményrendszerről koncepciójának kialakításakor, miszerint az ol- számot adó összegzés idáig hiányzott a hazai vasóközönség az irodalmi élet, Horváth János szakirodalomból. Fitz József és Gulyás Pál a kifejezésével az „irodalmi alapviszony” egyik könyvtörténet kutatójaként elsősorban a koráb- lényegi előfeltétele az író és a mű mellett. Ez bi korszakot vizsgálta, Fitz ugyan önálló kötet- az irodalomszociológiai szempont ötvöződött ben dolgozta fel az 1848–1849-es forradalom az 50-es évek végén a bibliológiai szemlélettel, és szabadságharc nyomdászatának históriáját, amelynek nemzetközileg is számon tartott teo- azonban elsősorban a hazai ősnyomdászat ku- retikusa és a kommunikációs folyamat egészére tatásában alkotott maradandót. Gárdonyi Albert kiterjesztő továbbfejlesztője az ELTE Könyv- behatóan foglalkozott a 18–19. századi pesti és tártudományi Tanszékének professzora, Kovács budai nyomdászattal és könyvkereskedelemmel, Máté volt. Az egyetemi előadásokon és a tanszé- de vizsgálódásait nem terjesztette ki az olvasás ki kollektív kutatómunkában – mindenekelőtt A és a könyvtárak történetére; az általa felkutatott könyv és könyvtár a magyar társadalom életében nyomda- és kiadótörténeti adatokból csak a mai című forrásgyűjtemény két megjelent kötetében főváros könyves vállalatainak története ismerhe- – formálta ki a klasszikus könyv- és művelő- tő meg. Dezsényi Béla és Szemző Piroska első- déstörténeten túlmutató szakterületének tárgyát sorban a sajtótörténetet művelte, bár mindketten és módszertanát, amely a könyv és a könyvet érintették a felvilágosodás és a reformkor ide- létrehozó intézményrendszer társadalmi szere- jének kölcsönkönyvtárait, kiadóit is és számos pének vizsgálatát jelentette a közösség életében. fontos részkérdést tisztáztak. A Fülöp Géza előtt A társadalmi közeg azonban maga is változik, járó kutatónemzedékek maradandó eredményei új igényeivel visszahat az intézményrendszer beépültek tanulmányaiba, ugyanakkor már tu- fejlődésére. Összetett kölcsönhatás alakul ki dományos pályája kezdetén új szempontokkal és ennek a tulajdonképpen nehezen definiálha- gazdagította megállapításaikat, következtetése- tó, mert csak valódi interdiszciplináris keretek iket és új forrásanyagot felhasználva tágította az között művelhető szakterületnek lett kutatója elődei által kialakított összképet. Fülöp Géza. Az 1950-es évek végén kezdte meg könyv- és Vizsgálódásainak fókuszában a magyar felvilá- könyvtártörténeti kutatásait. Mint oly sokan a gosodás és reformkor idejének évtizedei álltak, diszciplína művelői közül, az irodalomtörténet az a korszak, amelyet az újabb szakirodalom az felől közelítette meg választott korszakának, „olvasás forradalma” néven emleget. Tudomá- szakterületének problémáit; nyilvánvalóan rész- som szerint egyik tanulmányában sem írta le ezt ben az akkoriban a társadalomtudományi kuta- a fogalmat, a kifejezést elsőként Rolf Engelsing tóktól elvártaknak megfelelően is fordult érdek- használta 1970-ben napvilágot látott jeles tanul- lődése a könyv és az olvasás társadalomtörténeti mányában (Die Perioden der Lesergeschichte vonulatai felé. Fülöp Géza az irodalmi élet és a in der Neuzeit, In: Archiv für Geschichte des könyvkultúra társadalmi eredőit, meghatározó- Buchwesens, p. 945-1002.) és az ő nyomán ter- it kísérelte meg feltárni, ezért szükségszerűen jedt el a szemléletes elnevezés elsősorban a né- kezdte tanulmányozni az olvasóközönség kiala- met, majd később a nemzetközi szakirodalom-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 397 ban a 18. század második felétől kibontakozó szat) polgárivá és nemzetivé válását az 1772 és folyamat, az olvasási mód változásának jelölésé- 1848 közötti évtizedekben. Fülöp Géza kötete, re. Ennek lényege a kiadványok számának gyors akadémiai doktori értekezése ezt a kérdést elem- növekedése nyomán a kevés könyv elmélyült, zi és árnyaltan, gazdag forrásanyag és a vonat- társadalmilag szabályozott intenzív olvasásáról kozó szakirodalom alapján mutatja be a korszak a sokféle könyv gyors, egyre inkább a szóra- könyvkultúráját. A monográfia a Bevezetésen kozást – vagy azt is – szolgáló és a társadalmi és a Kitekintésen kívül – utóbbi rövid, vázlatos kontroll alól kikerülő extenzív olvasás megje- fejezet az 1848-1849-es forradalom és szabad- lenése. Nem használta a kifejezést, de 1975- ságharc eseményeit tárgyalja – négy nagyobb ben megvédett kandidátusi értekezése, illetve szerkezeti egységből épül fel. az annak nyomán 1978-ban napvilágot látott A A Közönségszervezés és olvasóközönség című magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején fejezet a kandidátusi disszertáció főbb megálla- és a reformkorban végső soron ezt a jelenséget pításait tartalmazza, azt a publikumot mutatja be, vizsgálja a magyar viszonyok között. Kérdésfel- amely már megfelelően széles és immár nem- vetése – hogyan, miként jött létre a polgári jel- zeti érzésű volt, így szilárd bázisát jelenthette a legű olvasóközönség, milyen közönségszervező magyar nyelvű irodalmi és tudományos művek tevékenység tette lehetővé az olvasók számának kiadásának. Ez az olvasóközönség tette lehetővé, növekedését, az addig nem olvasó rétegek olva- hogy a reformkorban Magyarországon is meg- sóvá válását, milyen sajátosságai voltak az egyes jelenhessen az önálló és immár az irodalomból társadalmi rétegek (főnemesség, birtokos neme- megélni tudó független értelmiségi szerző, ezért sek, értelmiségiek, katolikus és protestáns pap- a polgári korszak előtti mecenatúrát felválthatta ság, városi polgárság, parasztság) olvasásának az író és kiadó viszonyát megszabó szerződés, és olvasmányainak – azonosak a korabeli nyu- illetve a birtokai jövedelméből élő és így hono- gat-európai kutatásokéval. Ugyanakkor termé- ráriumra igényt nem tartó auktor helyét lassan szetesen más társadalmi, politikai és kulturális elfoglalta a szociális státusát (és nem irodalmi közegben, a nyugatinál némileg szervetlenebbül rangját vagy értékét) tekintve professzionális és időben megkésve alakult ki a hazai olvasókö- szerző. Az író mint sajátos értelmiségi létfor- zönség a korszakban, ráadásul úgy, hogy közben ma kialakulásához természetesen szükség volt meg kellett teremteni és el kellett fogadtatni a a folyóiratokra is; hogy például Petőfi a forra- nemzeti nyelvű irodalmat, tudományosságot is. dalom előtt viszonylag konszolidált anyagi kö- Ezért különbözött az itthoni „olvasás forradal- rülmények közé került, megnősülhetett, abban ma” például a némettől, nálunk nem, vagy csak nem kis szerepe volt a lapkiadók által fizetett szórványosan figyelhető meg a „Lesewut”, az honoráriumnak – ezt viszont az olvasóközönség „olvasási düh”, ami a Werther hatására alakult számának érezhető növekedése tette lehetővé. A ki német földön. Fülöp Géza ezekkel a nyugati, kötet jól érzékelteti a gyakori ellentmondásokkal elsősorban német kutatásokkal egy időben, lé- és visszaesésekkel kísért folyamatot, korántsem nyegében azonos szemlélettel és szempontokkal volt egyenes vonalú és zökkenőmentes a fejlő- írta meg értekezését és ezért jogos Tóth Gyula dés, de a tárgyalt évtizedek végére lezajlott a megállapítása, miszerint őt tekinthetjük az olva- polgári olvasóközönség kialakulása. sástörténet első hazai művelőjének*. A következő terjedelmes fejezet a Könyvkiadás, A modern olvasóközönség kialakulása tette le- kiadványok címet viseli. Fülöp Géza egyrészt a hetővé a könyvszakma intézményrendszerének források alapján áttekinti a korabeli könyvkiadás (könyvkiadás, könyvkereskedelem, nyomdá- számszerű alakulását és nyelvi megoszlását,

* TÓTH Gyula: Fülöp Géza, az olvasástörténet művelője. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008, 8. 47-51. p.

398 Könyvtári Figyelõ 2011/2 másrészt bemutatja a kor kiadványfajtáit, azok kielégíteni a világirodalom klasszikus és kor- tartalmi összetételét, a könyvkiadás főbb kvan- társ műveinek, meg persze az akkori népszerű titatív és kvalitatív jellemzőit, illetve ebben a irodalomnak magyar nyelvű fordításai, hiszen fejezetben vázolja a könyvkiadási viszonyokat, – mint a szerző megállapítja – a magyar mű- a kiadási formákat, a cenzurális jellegű intézke- fordításnak a reformkorban volt első virágkora, déseket. Nem kétséges, hogy a kutató számára a mindenekelőtt Vörösmarty, Petőfi és Arany neve könyvtermelés mennyiségi adatainak összegyűj- fémjelzi az ekkor elkészült és napvilágot látott tése nem volt egyszerű feladat, főleg az 1801 utá- fordításokat. ni évtizedekre vonatkozóan. A Petrik-féle bibli- A monográfia két következő és szervesen össze- ográfia 1800-ig terjedő korszakához az OSZK tartozó fejezete a Könyvnyomtatás és a Könyvke- kiadásában készültek pótkötetek, ezért már nem reskedelem. Külön szerkezeti egységben történő várható, hogy a 18. századi hazai könyvtermés tárgyalásukat az indokolja, hogy a korszakban összetételéről és mennyiségéről vázolt kép jelent meg az önálló, vagyis nyomdával nem érdemben változni fog. Ezzel szemben a 19. rendelkező könyvkereskedő, aki az 1800-as évek századi adatok egyszer majd egészen biztosan elejétől fokozatosan meghatározó szereplőjévé módosulnak a Magyarország bibliographiája vált a könyvszakmának. Fülöp Géza árnyaltan kiegészítései, pótlásai után. A fő tendenciát mutatja be azt a folyamatot, melynek során az persze ez aligha fogja módosítani, a 18. század 1830-as évek végétől kezdődően a tőkekon- végén évente mintegy 200 kötet jelent meg, a centráció lehetővé tette a könyvszakma teljes forradalom előtt viszont már hozzávetőleg évi vertikumát átfogó vállalatok létrejöttét. Olyan 500, 1848-ban pedig már 794. A mennyiségi nö- cégek kezdtek a korszakban kialakulni, ame- vekedés tehát figyelemreméltó és megváltozott lyek a könyv előállításának és forgalmazásának a könyvkiadás nyelvi összetétele is: 1800 körül egészét azonos vállalati struktúrában intézték. még csak 40% a magyar nyelvű könyvek aránya, A későbbi könyves nagyvállalatok prototípusa a vizsgált korszak végére viszont már csaknem volt Magyarországon a Landerer – Heckenast- elérte a 70%-ot, úgy, hogy közben emelkedett a cég, a nyomdász Landerer Lajos és a könyv- német nyelvű művek száma. Oka a latin nyelvű kereskedő-kiadó Heckenast Gusztáv társulása könyvkiadás csaknem teljes megszűnése: 37-ről nyomán megalakult vállalkozás. Hogy a polgári 1%-ra csökkent arányuk, jól szemléltetve a nem vagy immár kapitalistának mondható társascég is annyira a szépirodalomban, hanem a szaktudo- a többi pesti vállalat üzleti érdekeit mennyire mányokban néhány évtized alatt bekövetkezett sértette, bizonyítja a társulásuk ellen indított és nyelvi paradigmaváltást. Hasonlóan meggyőző hosszú évekig tartó jogi procedúra. A magyar adatokkal bizonyítja a szerző az irodalmi élet polgárosodás felemásságát jelzi ez a per is: a modernizációjára, polgárivá válására vonatkozó kapitalista könyvkiadás hajnalán kapitalista cé- tézisét a kiadványok műfaji és tartalmi áttekinté- gek a feudális jogrendszer érveivel lépnek fel a sében. Érdekes és csak további kutatások során közülük kiemelkedettek ellen és a feudalizmust megválaszolható kérdés lehet annak tisztázása, jelképező király dönt 1846-ban a kapitalista hogy a kiadványok között a mintegy 24 %-ot szabad verseny szellemében a társulás jóvá- kitevő német nyelvű munkák hogyan oszlottak hagyásáról. Amit Landerer és Heckenast elért, meg, milyen szerepe volt a pesti német (vagy azt ekkor még nem tudta megvalósítani Emich német származású) kiadóknak abban, hogy a re- Gusztáv, a kor másik jellemző és jellegzetes ke- formkori magyar irodalom valamelyest ismertté reskedő-kiadója: nem sikerült nyomdával bőví- vált külföldön ezekben az években. E kulturá- teni vállalkozását. lis kölcsönhatásnak természetesen az ellenkező A tárgyalás mindkét fejezetben intézménytör- iránya is jelen volt a korabeli könyvkiadásban, téneti szempontú, a szerző a mindinkább Pestre a polgárosuló közönség igényeit voltak hivatva és Budára koncentrálódó vállalkozásoknak a

Könyvtári Figyelõ 2011/2 399 könyvkiadásban betöltött szerepét vizsgálja a kiadványai sorában nem egy magyar szerző megjelentetett könyvek és egyéb kiadványok be- művét (Eötvös József, Mednyánszky Alajos) is mutatásával. A kötet természetesen érinti a tech- megjelentette; kérdés, milyen üzleti haszonnal. nikai kérdéseket és ismerteti a könyvillusztráció Egyáltalán nem elszigetelt jelenségről van szó; a új eljárását, a litográfiát, de főleg a közreadott hányatott életű Kertbeny Károly – eredeti német műveken keresztül ábrázolja, értékeli az egyes nevén Karl Maria Benkert – például ekkoriban műhelyeket, vállalkozásokat. Fülöp Géza viszo- kezdi meg sokszor megalapozatlan, nem kellő- nyítási pontja az, hogy az egyes cégek milyen en végiggondolt, de vitathatatlanul jó szándékú mértékben szolgálták a magyar nyelvű könyv- kulturális misszióját a magyar irodalom külföldi kultúrát, ezt a mércét használva marasztalja el megismertetéséért és a külföldi magyar vonat- például Heckenast Gusztávot az általa megjelen- kozású nyomtatványok bibliográfiai regisztrá- tetett nagy számú német munkáért. A kérdésfel- lásáért. vetés kétségtelenül jogos és kiterjeszthető lenne A nyomdákat és a kiadókat ismertető két fejezet szinte az összes reformkori könyvkiadóra. Fülöp gerincét a pesti és budai vállalkozások bemutatá- Géza lényegében a szerinte túl lassú és felemás sa teszi ki. Joggal, hiszen valóban a Duna partjá- nyelvi-kulturális asszimilációért és az üzleti ra helyeződött a reformkorban a magyar szellemi szellemért bírálja a német kiadókat. Kedvezőbb élet és könyvszakma centruma, annak ellenére, lehet megítélésük, ha megfordítjuk a tételt és hogy a két városban működő nyomdák száma úgy fogjuk fel a helyzetet, hogy a magyarul csekély volt, viszont ezek az officinák voltak a többnyire csak törve beszélő német könyveseket legjobban felszereltek és a korszakban már Bu- mennyire magával ragadta a reformkor magyar dára, illetve mindinkább Pestre koncentrálódott nemzeti szelleme és szinte saját magukon túllép- a tudományos és kulturális intézményrendszer, ve váltak a magyar irodalom kiadóivá. Gyakran növekvő számú értelmiségi közönséggel. A vi- komoly veszteséget vállalva jelentettek meg ma- déki városokban működő vállalkozások egyre gyar szerzőket; Hartleben Konrád Adolf – Fülöp inkább már csak a regionális igényeket elégítet- Géza is írja – cége alapításától, 1803-tól 1813-ig ték ki. Ugyanakkor megfelelő előtanulmányok kizárólag magyar nyelvű könyveket adott ki, a hiánya miatt helyenként vázlatosnak tűnik egy- sikertelenséget érzékelve 1815-1826-tól viszont egy vidéki cég bemutatása. További kutatások csak német művek jelentek meg nála. Később a feladata lesz annak vizsgálata, hogyan, miként német mellett ismét vállalkozott magyar nyelvű jutottak el a vidéki regionális centrumokból – szép- és szakirodalom közreadására, de 1857- Debrecenből, Kolozsvárról, Székesfehérvárról, ben publikált és egész működését áttekintő ki- Győrből, de említhetjük példaként a speciális adói katalógusa szerint az el nem kelt művek helyzetű Pozsonyt is – a könyvek a távolabbi között szép számmal voltak magyar nyelvűek. helyekre. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, Hasonló figyelhető meg Kilián György esetében hogy milyen sajátosságai voltak a Dunántúl, az is: az 1840-es években kiadta Kisfaludy Károlyt, Alföld és a közjogilag különálló Erdély könyv- Kazinczyt és Vörösmartyt, azonban jó tíz évvel kultúrájának. Az 1840-es évektől a korabeli for- később kénytelen volt mélyen leszállított áron rásokból jól érzékelhető, hogy a kibontakozás kínálni az el nem kelt köteteket. Mindez a két- és további fejlődés komoly gátjának tartották ségtelenül kialakult olvasóközönség viszonylag az érintkezés nehézkességét, a könyv- és infor- kicsiny számára utal és nem feltétlenül a kiadók mációáramlás problémáit. Heckenast említhe- érdektelenségét, német művek iránti vonzalmát tő, mint aki a problémát felismerve 1840-ben jelzi. Ezek a kiadók már polgári vállalkozók „középponti könyvkereskedést”, lényegében voltak, és hogy tevékenységük közben anyagi korai nagykereskedői vállalkozást kívánt alapí- gyarapodásukra is gondoltak, természetesnek tani abból a célból, hogy minden hazai kiadású tekinthető. Hartleben egyébként német nyelvű könyvet forgalmazzon. A cél elősegítésére indí-

400 Könyvtári Figyelõ 2011/2 totta meg az első magyar könyvészeti szaklapot, déki műhelyek lemaradásában szerepe lehetett a a Bibliographiai Értesítőt, melyben az összes pestiek ellenük irányuló közös fellépésének is. megjelent könyvről hírt kívánt adni. A lap rész- Az esetleges vidéki konkurencia ellen olykor letes feldolgozása után választ lehetne adni arra – félretéve vitáikat – egységesen tiltakoztak. A a kérdésre, eljutottak-e hozzá a vidéki helyekről székesfehérvári officina alapításának történeté- az újdonságok, hol, melyik városban és kik rea- ből ismert, hogy az eredetileg veszprémi nyom- gáltak erre a fontos kezdeményezésre. datulajdonos Számmer Mihály 1803-as ottani Fülöp Géza monográfiájának egyik nagy erénye kezdeményezése ellen három pesti nyomdász, és érdeme éppen az, hogy kérdéseket indukál, Landerer Mihály, Trattner Mátyás és Patzkó kijelöli a további kutatások irányát és jellegét, Ferenc közösen lépett fel. módszertani útmutatót jelent a korszak könyv- „Leletmentés” – írásomnak ezt a címet adtam. kultúrájával foglalkozóknak. Az egyik ilyen lehetséges kutatási irány a helyi nyomdák és Ahogyan a régészek számára az ásatásokból könyves vállalkozások, lapok történetének be- előkerült tárgyi emlékek az egykorvolt való- mutatása. Ha rendelkezésre állnának a korszak ság megismerését teszik lehetővé, úgy a Fülöp vidéki műhelyeiről adatokban gazdag, a meg- Géza hagyatékából közzétett értekezés a ma- jelent kiadványok bibliográfiáját is tartalmazó gyar könyvtörténet-írás vagy tágabban a magyar monográfiák, akkor lehetne pontos és árnyalt könyvtártudomány fejlődéstörténetének árnyal- választ adni arra a kérdésre, hogy Pest és Buda tabb tanulmányozását teszi lehetővé. De nem- mikor vette át végleg a könyvkultúrában a meg- csak tudománytörténeti monumentumot és egy határozó szerepet. A 18. század végén, főleg a kiemelkedő tudós életművének, szellemiségének Martinovics-féle mozgalom vérbe fojtása után emlékét felidéző kötetet vehet kézbe az olvasó, úgy tűnik, hogy egy időre a dunántúli városok hanem egy ma is eleven és korszerű, további nyomdáinak, például Győrnek, Komáromnak a kutatásokra ösztönző összefoglalót. Olvasói, jelentősége megnőtt. Az 1810-es évek elejére használói a korszakkal foglalkozó szakkutatók tenném Pest és Buda vitathatatlan fölényének mellett elsősorban a könyvtáros képzésben részt időpontját, arra az időszakra, amikor a Trattner- vevő hallgatók lesznek, hiszen a Tanár Úr sok nyomda vezetését átvette ifjabb Trattner János évtizedes oktatói tapasztalata, tankönyvek, jegy- Tamás. Az ő irodalomszervező tevékenysége zetek írása során kialakult világos stílusa, a kötet megkerülhetetlennek tűnik a kor szellemi életé- ben és a Tudományos Gyűjtemény 1817-es meg- áttekinthető szerkezete a magyar értekező próza indításával a művelődés egészét szemléző nagy legjobb tradíciót idézi. Köszönet a kötet megje- hatású fórumot teremtett. A tipográfia részlet- lenését elősegítőknek és Bényei Miklósnak, az kérdései iránt behatóan érdeklődő Kazinczy az Előszó, valamint Tóth Gyulának, az Utószó író- 1810-es évektől elsősorban nála jelentette meg jának. De köszönet és tisztelet mindenekelőtt a műveit, mintegy jelképezve Pest kiemelkedő szerzőnek, Fülöp Gézának. szerepét a könyvkultúrában. Pogány György Pest és Buda jelentőségét növelte az is, hogy Landerer Lajos 1824-ben pozsonyi nyomdája felszerelésének nagyobb részét Pestre szállíttat- ta, világosan felismerve a kibontakozó tenden- ciákat. A korabeli nyomdászok, kiadók szün- telenül perlekedtek egymással, alig akad arra példa, hogy a hatóságoktól új nyomdai vagy kereskedői engedélyt szerezni szándékozó ellen a már birtokon belüliek ne léptek volna fel. A vi-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 401 Két kiadvány az olvasás- kultúra fejlesztésérõl

Az olvasástanulás folyamatának és módszereinek, az olvasásban rejlő lehetőségeknek, továbbá az olvasáskultúra jelenlegi helyze- tének megismerése egyaránt nélkülözhetetlenek a továbblépéshez, ha tenni akarunk olvasáskultúránk fejlesztéséért. A már eredmé- nyeket felmutatott külföldi példák, és a folyamatban lévő, ígére- tes magyar kezdeményezések megismerése pedig jól használható ötleteket ad, irányt mutat a tervezéshez, megvalósításhoz. Ebben lehet segítségünkre az alábbi két tanulmánygyűjtemény. Az olvasás védelmében : [olvasás- Az olvasáskutatási tanulmányok összegyűjtését a Pest Megyei kutatási tanulmányok] Könyvtár kezdeményezte, alapozó jellegű kézikönyv közreadá- / összeáll. és szerk. Szávai Ilona. sának szándékával. A kiadó előszava szerint az olvasás védelme – Budapest : Pont, cop. volt elsődleges céljuk, amit a kiadvány címe is tükröz. Az igényes 2010. 185 p. kiállítású kötet szerzői közt felvonultatja az olvasáskutatáshoz ISBN 978 963-9957-11-4 kapcsolódó legkülönfélébb tudományterületek szakembereit. A tanulmányok mélysége széles skálán mozog. Csépe Valéria írása idegtudományi szempontból közelít az olva- sáshoz. A különféle olvasástanítási módszerek vizsgálata során a fonológiai, azaz a hangoztató-elemző módszerrel kialakított betűző utat találja leghatékonyabbnak a gyors olvasási készség megszerzéséhez. Vizsgálja az olvasástanulás bonyolult mecha- nizmusát: sikerének elősegítésében kiemeli az iskolakezdés előtti megfelelő alapok kialakítását az agyi kapcsolatok terén, majd a gyakorlás fontosságát hangsúlyozza. 3–4 évre teszi az időt, míg a betűket ismerő gyermek funkcionálisan is megtanul olvasni. Foglalkozik a diszlexia definiálásával és az erre irányuló haté- kony intervenciós programok hatásával. Az olvasási teljesítmény és a szocio-ökonómiai státusz (SES) közti összefüggések kutatá- sa során a Máté-effektussal magyarázható eredményre jut, tehát a magas SES a gyengébben olvasók jó kompenzációs készségének kialakítását támogatja, azaz az átlaghoz közelíti eredményüket, míg az alacsony SES tovább növeli hátrányukat. A szerző kiemeli az iskolák és könyvtárak szerepét az otthoni hiányosságok okozta különbségek kiegyenlítésében. A mesék, a mesélés fontosságát két szerző is tanulmánya közép- pontjába helyezi. Vekerdy Tamás felidézi a bettelheimi gondolato- kat arról, milyen módon használ, hogyan hat az avatatlan fülnek olykor ijesztőnek tűnő tündérmese. Leírja a belső képalkotás fo- lyamatát, valamint, hogy a mozgóképen befogadott mese (még a

402 Könyvtári Figyelõ 2011/2 diafilm és képregény is) miként rombolja le ezt. nemzetközi vizsgálat alapján is meghatározzák, Vázlatos ajánlatot kapunk arról, mikortól milyen leszögezve, hogy „az olvasásértés kutatásának, könyvet vegyünk kézbe gyermekeinkkel. Akár oktatásának prioritást élvező nemzeti ügynek a még nem beszélő gyermek is szívesen hall- kellene lenni.” A sikeres olvasás elősegítésé- gatja meg saját napja történetét esténként. Ezt re alkalmazott egyik stratégia a metakogníció, a későbbiekben az állatmesék követhetik, majd azaz a diákoknak a tanulás folyamatáról és négyéves kor után jön el a nép- és tündérmesék módszereiről való tudással való felvértezése, s korszaka. A mesélést nem szabad abbahagyni e lehetőségek gyakoroltatása. Ízelítőt kaphatunk amint a gyermek megismeri a betűket, a későb- a kognitív stratégiáknak más országokban törté- biekben is igénye van a felolvasásra, illetve a nő alkalmazásából, s néhány figyelemreméltó, fejből mondott mesére. Ha emellett a családtag- gyakorlatban is kipróbált olvasástanítási prog- jait is olvasni látja szabadidejében, sokat tettünk ramból. Egy hazai kísérleti fejlesztőprogram, a azért, hogy kicsinyünk jó olvasóvá nevelődjék. tankönyvi szövegekkel dolgozó SZÖVEGFER Az első önálló olvasmányokra is hoz példákat fázisait is megismerhetjük. Jelen ismertetésben korosztályok szerint a pszichológus, elvezet- a könyvpárosításra okot adó egyik találkozási ve a képeskönyv-lapozgatástól a kamaszkorig, pont a kötetek közt az olvasásfejlesztés kihí- mire a felnőtt olvasmányoknak is jó befogadói vásaira adott válaszok bemutatása a külföldi lehetnek. szakirodalomból történt válogatás alapján. Az e Komáromi Gabriella cikke, címe ígéretének téren kiemelkedő finn, német, norvég és ameri- megfelelően, arról szól, „hogyan tanítanak élni kai példák áttekintése megkerülhetetlen a hazai a tündérmesék.” Hangsúlyos gondolata, hogy programok tervezésekor. A tanulmányt gazdag a jó mese végén nincs tanulság, a rejtőző taní- irodalomjegyzék zárja. tásnak vesszük hasznát. A hagyományos mese A hazai olvasásszociológiai vizsgálatok ugyan- irodalmi, művészi alkotásként része a kollektív csak segítségünkre lehetnek a jelen állapot meg- tudattalannak, melyből mindenki kiválaszthatja értése mellett a jövőre vonatkozó olvasásfejlesz- „saját történetét,” saját értelmezését. tési koncepciók kialakításában is. E témáról több Józsa Krisztián és Steklács János tanulmánya szerző tollából is olvashatunk a tanulmánygyűj- széleskörű áttekintést ad a nemzetközi és hazai teményben. Gereben Ferenc a határokon inneni szakirodalomról „Új utak az olvasástanítás kuta- és túli magyarság körében végzett, 2005-ben tásában” címmel. Az olvasás és szövegértés fo- publikált kutatásainak nyelvi identitásra és ol- galmának meghatározása után az olvasást végző vasáskultúrára vonatkozó legfontosabb tanul- agyi hálózatok szerepét ismertetik meg. Ezután ságait emeli ki tanulmányában. A Kárpát-me- felhívják a figyelmet az információs és kommu- dence országhatáron túli magyar közösségeiben nikációs technológiáknak (IKT) az olvasástaní- a magyarságtudat fontos (s az anyaországban tásban bizonyított hatékonyságnövelő szerepére. élőkéhez képest hangsúlyosabb) tartópillérei a Az olvasás alapozásáról szóló fejezetben sorra közös kulturális javak, legerősebbként maga az veszik a különböző olvasástechnikai készségek anyanyelv. A magyarság e csoportjai általában javításának lehetőségeit. Megismerhetjük a be- kétnyelvűek, identitásuk megőrzésének lényeges szédhanghallás kiemelkedő fontosságát, majd eleme, hogy mindennapi életük során milyen elénk tárják az ennek vizsgálatára, fejlesztésére arányban boldogulnak csupán a magyar nyelv készült DIFER Programcsomag (Diagnosztikus használatával. Legmarkánsabban az anyanyel- fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesz- vi oktatás hatásában mutatkozik ez meg. Mivel tő rendszer 4-8 évesek számára) eredményeit. a magasabban iskolázottaknak csak kivételes Ezután az összeolvasást, majd a szövegértést esetekben lehetett módjuk végig magyarul ta- fejlesztő újszerű tanítási módszerek leírása kö- nulni, ez sajnálatosan rontja a magyarnyelv- vetkezik. A hatékony olvasás kritériumait több használati statisztikákat. A nemzet egészének

Könyvtári Figyelõ 2011/2 403 hosszú távú fejlődése, a kisebbségek fennmara- A Péterfi Rita által közreadott kutatás a 13–14 dása szempontjából nem lenne megengedhető, évesek által kölcsönzött művek listáját hasonlítja hogy a fiatalok választásra kényszerüljenek a össze nyolc városi könyvtárban 2003-ban, majd továbbtanulás és az anyanyelvük, illetve szülő- öt évvel később, összevetve a 10-12 évesekre vo- földjük között. A kutatások szerint az olvasási natkozó hasonló adatokkal is. A kötelező irodal- statisztikák ugyan mindenhol romlanak, az ös�- mon túl leginkább a kamaszokat foglalkoztató szes kisebbségi területen nagyobb a rendszeres témákat feldolgozó, sorozatokat kiadó, kortárs, olvasók aránya, mint az anyaországban. A kizá- legnagyobb számban külföldi szerzők művei ke- rólagos anyanyelv-használati lehetőségek függ- rültek fel a listákra. A könyvtárhasználók száma vénye a csakis magyar nyelven történő olvasás csökkent, de az „olvasó elit” több könyvet köl- megvalósíthatósága, azonban a magyar nyelvű csönzött. Ötlettárként is jól használható a cikk olvasmányok többségben vannak ott is, ahol ezt záró egysége, melyből a vizsgálatban kiemel- az iskola nem segíti elő. Fontos megállapítás, kedően teljesítő könyvtárak javuló eredményei hogy „az olvasmányok többnyelvűsége ked- mögött rejlő „olvasócsalogató” módszereket vez a gyakoribb könyvolvasásnak (s fordítva), ismerhetjük meg. egészen addig a mértékig, míg az idegen nyelv Gombos Péter gondolatébresztő írását azoknak az anyanyelvet nem kezdi háttérbe szorítani.” az olvasó fiataloknak szenteli, akik elzárkóz- A mennyiségiek mellett a minőségi mutatók is nak a kötelező olvasmányoktól. Arra hívja fel egyöntetű visszaesést mutatnak, mégis az derül figyelmünket, hogy a divatos olvasmányok közt ki, hogy „a kisebbségben élők körében kedvel- is akad értékes, melyet akár iskolai keretek közt tebb az értékesebb irodalom és erősebb a hagyo- is elképzelhetőnek tart a gyerekekkel olvastat- mányőrző attitűd.” Láthatjuk, hogy kisebbségi ni, és elsősorban beszélgetni róluk, hiszen ez helyzetű magyarok fokozott olvasási aktivitással lenne a legfontosabb szerepe az irodalomórák- válaszolnak a mindennapok kihívásaira, azaz nak – megtanulni értelmezni az olvasmányokat esetük nem írható le a Máté-effektussal. a maguk számára, hogy gondolkodásmódjuk Nagy Attila a közelmúlt főbb olvasáskutatási formálása mellett meríthessenek belőle problé- tendenciáit vázolja fel tanulmányában. Jellem- máik megoldásához, s gyógyító beszélgetések ző az amerikai lektűr dominanciája az olvas- segítsék őket a felnőtté válás útján. Lehetséges mányok megválasztásában, illetve a non-fiction volna a számukra könnyebben átélhető, kortárs jellegű művek iránti növekvő érdeklődés. A környezetben játszódó művekkel előkészíteni a könyvtárhasználati mutatók a kulturális sza- klasszikus olvasmányokat, melyek bár sok eset- kadék mélyüléséről tájékozatnak. A könyvtá- ben hasonló problémákról szólnak, a környezet- rak állománya, bár egyre több pénzből, mégis tel, nyelvezettel való azonosulás nehézkesebb. egyre kisebb számban gyarapodhat. Az olvasás Változásra, alkalmazkodásra sarkall Fűzfa Ba- kevésbé népszerű tevékenység volt a felső ta- lázs cikke is. A kötet bevezetőjétől eltérő hang- gozatosok körében 1997-ben, mint húsz évvel súlyozással nem megvédeni akarja az olvasást, korábban, a könyvélményekről történt beszél- hanem a fiatalság időérzékelésének, dekódolási getésekről is kevesebben számoltak be. Azon- és jelhasználati szokásainak figyelembevételével ban a könyvtárhasználók száma nagyobb, s ők paradigmaváltozást sürget az olvasás- és iroda- többféle szolgáltatást vesznek igénybe. Általá- lomtanításban. Úgy látja, a jelenlegi módszer nosan a rendszeres olvasók egyben rendszeres nem a való világra készít fel. Irodalomtörténet számítógép-használók is. Sajnálatos tény, hogy és életrajzok reménytelen sulykolása helyett források híján szűkölködünk az igazán friss ada- arra kellene használni a magyarórákat, hogy tokban a széleskörű vizsgálatok terén, különösen tematikus, probléma-, illetve élményközpontú a gyermekek olvasási kultúrájára vonatkozóan, oktatással kreativitásra, környezettudatosságra, noha égető szükség volna rájuk. szolidaritásra tanítsuk a következő generációkat,

404 Könyvtári Figyelõ 2011/2 nemek és korosztályok szerint őket érdeklő té- A kötet felét teszi ki az első, „Nemzetközi kite- mák alapján történő tananyag-átrendezéssel. kintés” címet viselő fejezet, melyben a Könyv- Több helyen is felbukkant már a könyvekről történeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár való beszélgetés fontossága. Ennek esszenciája munkatársai, Fazokas Eszter, Feimer Ágnes, a könyvtárosképzésben méltatlanul alulrepre- Hegyközi Ilona és Kollár Tamásné által gyűjtött, zentált biblioterápia, melynek tapasztalatairól gazdag és jól hasznosítható szemlét olvashatunk Bartos Éva és M. Fekete Katalin számolnak be. az új évezred legsikeresebb európai kezdemé- A biblioterápia tudatosan kiválasztott könyvek nyezéseiről. A finn, angol, svéd, norvég, oszt- irányított feldolgozása, szándékolt gyógyító, rák és német példák ismertetése mellé további fejlesztő hatás elérésének céljával. Egyeseknek segítséget kapunk az ezekben való elmélyedés- nélkülözhetetlen segítséget adhat, de bárki szá- hez, főként linkek formájában. Valamennyi si- mára a problémamegoldás egy lehetséges for- keres olvasásfejlesztési koncepcióra jellemző a mája – s így nem lenne szükségszerű oly távol kapcsolódó ágazatok összefogása, a megfelelő állnia az irodalomtanítástól sem, a korábbi írások irányító intézmények életre hívása, a széleskörű tanulságainak figyelembevételével. A könyvtá- népszerűsítés, és a kreatív ötletek sokasága, kü- rosok különösen alkalmas helyzetben vannak a lönös figyelemmel a gyermekek bevonására, - és biblioterápia alkalmazására, ennek megvalósu- nem elhanyagolható módon mindehhez elegen- lását segíti a Pest Megyei Könyvtár műhelyében dő anyagi fedezetet biztosítanak az államok, jól folyó továbbképzési program, melynek kiter- felismervén a befektetés megtérülő voltát. jesztésére jelentős igény mutatkozik. Számtalan sikeres projektről informálódhatunk, A fenti módszer széleskörű alkalmazhatóságára akad köztük többek között olvasási verseny, vir- hívja fel a figyelmet a könyv utolsó tanulmánya tuális gyerekkönyvtár, könyvajánló weboldal, is. Szvetelszky Zsuzsanna elénk vetíti, miket is ajándékkönyv, felolvasás, óvodai letéti könyv- olvasunk valójában, koncentrációt igénylően, tárak kialakítása, változatos családi programok, nem is oly keveset, s hogy ezek után sok olvasó a gyermekeknek szóló média és a számukra ember kikapcsolódásra vágyik, mikor könyvet példaképként szolgáló személyek általi népsze- vesz a kezébe. Élvezetes lehet a „sztorizgatás,” rűsítés. A teljesség igénye nélkül csak néhány ami gyakran az adatközpontú oktatásnál na- fantáziadús példát emelnék ki ezek közül. A gyobb hatásfokkal tanít. A kanonizált értelme- Nagy-Britanniában fejlesztett, a Lottóalapból fi- zés, a szekunder irodalom könnyen megkérdő- nanszírozott adatbázis a Whichbook, mely olyan jelezi a spontán olvasatot, melyhez pedig min- szokatlan szempontok alapján segít olvasmányo- denkinek joga van. A szerző ötletei, meglátásai kat választani, mint például a humorosság, izgal- termékenyítően hathatnak az irodalomtanítás masság, igényesség foka vagy a könyv hossza. szükséges változatásaira. Az 1997 óta évente megrendezésre kerülő svéd Könyvzsűri szavazásán korcsoportonként vá- 5 laszthatják ki az adott évi termésből ajánlott 25 közül kedvencüket a gyerekek-fiatalok, s ener- A Könyvtári Intézet EuroTéka sorozatának e kö- giát fordítanak arra is, hogy ezt megelőzően a tete a gyakorlati teendőkre helyezi a hangsúlyt, könyvcsomag eljusson az iskolákhoz. Az egyik célja, hogy támpontokat adjon a megújuláshoz, legkézenfekvőbb, mégis rendhagyó olvasásnép- a 2008–2013-as országos könyvtárfejlesztési szerűsítő ötlet is Svédországból származik: egy stratégiában megfogalmazottak megvalósításá- népszerű gyorsétterem-lánc gyerekmenüjéhez hoz, amihez várhatóan anyagi források is rendel- 2001-től egy színvonalas, kétnyelvű gyermek- kezésre állnak majd. Bartos Éva előszavában a könyvet lehet választani. A norvég kisiskolá­ szakma fokozott felelősségét hangsúlyozza az if- soknak szervezett tXt és a nagyobbaknak szóló júsággal szemben e tervek végrehajtása során. Tiszta szöveg programok hatékony olvasásösz-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 405 tönzőnek bizonyultak: keretükben évente Zsebkönyvet adnak ki több formátumban, benne szemelvényekkel, melyek alapján vetélkedőket szerveznek a diákoknak. Egy másik sikeres nor- vég kezdeményezés során felsőbb osztályosok tartottak irodalmi bemutatókat a náluk fiatalabbaknak – példakép voltuk komoly motiváló erővel bírt. A PISA-felmérés eredménye az osztrákokat is megrendítette, ennek hatására 2006-tól évente megrendezik az Egész Ausztria olvas. Találkozzunk a könyvtárban! jelmondatú akciót. A kampányt rendkívüli médiaérdeklődés kíséri, közked- velt személyiségek állnak ki mellette, így növelve a könyvtárak és az olvasás népszerűségét. Észlelhető, hogy Magyarországon is alapoztak már e külföldi példákra, mint például a 2005-ös Nagy Könyv verseny, vagy a Családi Olvasás Éve 2010 rendezvényso- rozat szervezésekor. Külön részfejezet foglalkozik a könyvkiadás és -terjesztés támo- Az olvasáskultúra fejlesztése : gatásának skandináv modelljével, melyet vállaltan felhasznál a koncepciók, programok és kampá- Márai-program terve is. nyok. – Budapest : Könyvtári Inté- A kötet második nagy fejezetében Péterfi Rita és Nagy Atti- zet, 2009. 143 p. (EuroTéka) la összegzik az utóbbi évek legfontosabb adatait az olvasásról, ISBN 978-963-201-636-8 könyvtár-, számítógép-, és internethasználatról. A két szerző szá- mos kutatásról, tendenciáról ezek közül az előzőekben ismerte- tett kiadványban is beszámol. Az OSZK-TÁRKI vizsgálatának eredményei, az elmúlt évtizedekéivel összevetve jelentős romlást mutatnak a könyvolvasás gyakoriságának terén: 2005-ben a fel- nőtt népesség több mint fele egy könyvet sem olvasott az előző év folyamán, a rendszeresen olvasók aránya azonban az ezredfor- dulóhoz képest némi javulást mutat. A legutóbbi olvasmányok, illetve a kedvenc szerzők változásának áttekintése visszajelzés is: a vizsgálat évében zajlott, már említett Nagy Könyv akció hatásai örvendetes módon határozottan befolyásolták az olvasmánylisták alakulását. A könyvtárhasználatra vonatkozó legmegdöbbentőbb tapasztalat, hogy akár a diploma megszerzéséig is el lehet jutni anélkül, hogy valaha bármely könyvtárat is látogatott volna az illető. Az NKÖM-MTA 2003-as, kultúrafogyasztási szokásokat felmérő kutatása az eredmények alapján életmódcsoportokat ké- pez. Megállapításuk szerint „a társadalom fele használja a kultu- rális intézményhálózat 90%-át.” Nagy Attila 2003-ban térképezte fel egy XI. kerületi általános iskola tanulóinak olvasási szoká- sait. Következtetései harmonizálnak Gombos Péternek és Fűzfa Balázsnak a fentebb bemutatott tanulmánykötetben megjelent felvetéseivel: töréspont érzékelhető a klasszikus kötelező olvas- mányok és divatos kortárs történetek között, melynek feszültsége feloldásért kiált. A kötet harmadik egysége az „Új utakon” címet viseli. Ezen belül két cikk mutatja be a könyvtári portál ötletét, működését, céljait, s ad ízelítőt a potenciális fejlesztési irányokból. Ládi László be-

406 Könyvtári Figyelõ 2011/2 számol a tervezés szempontjairól, míg Kardos hogy élhessünk a benne rejlő figyelemreméltó András, a projekt gazdája, bemutatja a jelenleg lehetőségekkel. működő verziót. A konyvtar.hu címen „ügyfél- Sudár Annamáriának a kötetet záró írása ízelí- kapuként” láthatóvá, használhatóvá kívánták tőt ad abból, miként használható az internet az tenni az összes magyar könyvtár szolgáltatását olvasásfejlesztésben. Ennek egyik alappillére a egy helyen a világhálón, egy sokoldalú, inte- digitális írástudás megszerzése a pedagógusok, raktív felületen, számtalan további funkcióval könyvtárosok számára. Szintén alapvető fontos- gazdagítva, mint könyvismertetők megjeleníté- ságú a minőségi tartalom létrehozása, szolgálta- se, vagy hírek közzététele (például, a Veszíts el tása, többek között digitalizálás révén. Az első egy könyvet! programról), illetve a könyvesbolti, fejezetben felvonultatott külföldi példák közt is antikváriumi kínálat majdani elérhetővé tétele. felfedezhettük a gyermek- és ifjúsági könyvek A terv része a helymeghatározás és regisztráció minősítését és adatbázisba rendezését, mint az által megvalósuló testreszabhatóság, a tarta- európai olvasásfejlesztési célkitűzések vissza- lomfejlesztés lehetősége a könyvtárak, olvasók térő elemét. Nálunk is adott hozzá a megfelelő számára. Polcokra téve, tetszőleges mennyiségű tudás és a szándék, ám nyilván anyagi oka van, könyvet válogathatnak ki a felhasználók, mely hogy a Magyar Olvasástársaság és a Könyvtári funkció némi kreativitással igen sokoldalúan Intézet egyébként remekül használható, a cikk- használható. Kedvenc könyvtáraikat kiválasztva, ben is említett Gyermekirodalmi Adatbázisának minden kölcsönzésük lejáratáról figyelmeztetést nem áll módjában a friss könyvanyag teljes fel- kaphatnak egy helyen. A portálhoz tartozó wiki dolgozása, pedig minden bizonnyal lenne igény lehetőséget ad a szakmai tudásanyag rendsze- egy naprakész, kiadóktól független, szakmailag rezésére, ugyancsak a közösségi tartalomépítés megbízható forrásra, melybe presztízsértékű eredményeképp. Sablonok nyújthatnak segítsé- lenne bekerülni, s ami a könyvtárosokhoz, pe- get a könyvtáraknak honlapjuk elkészítéséhez, dagógusokhoz, szülőkhöz egyaránt eljutna. Ka- összegyűjthetők többek között a könyvári fó- pacitás hiányában az egyes gyerekkönyvtárak rumok, központi nyilvántartások, statisztikák. nem készíthetnek igazán átfogó ajánlót a kor- Mindez ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek csoportoknak, ám a webkettő korában megfele- saját fejlesztéssel történő kombinációjával va- lő szervezéssel nem lehetne gond e nagyszerű lósul meg. A könyvtárakban rendelkezésre álló adatbázis bővítése, frissítése, akár a könyvtári évezredes tudás, új szemléletmóddal, modern portálhoz csatlakozva. A szerző ezt követően eszközökkel könnyen hasznosíthatóvá válik a bemutat több, az oktatáshoz, az olvasás nép- jelen kor, képernyő elől ritkán elmozduló ol- szerűsítéséhez alapvető fontosságú honlapot, vasója számára is. A teljes szakmát összefogó adatbázist, szöveggyűjteményt, elektronikus portál, mint kezdeményezés, világviszonylatban könyvtári szolgáltatást. Ezek a színvonalas for- is egyedülálló, és szinte végtelen lehetőségeket rások megérdemlik, hogy tegyünk naprakészsé- tartogat, beleértve a különböző integrált könyv- gük fenntartásáért, közismertségükért – ezáltal tári rendszerekhez történt illesztés után a közös egyben az olvasáskultúrának a digitális világban katalógus funkcióját is, azonban mindennek az történő továbbéléséért. ötletgazdagságon túl anyagi feltételei is vannak. Az oldal folyamatos fejlesztés alatt van, kellő Stumpf-Benedek Anna támogatás hiányában egyelőre nem képes arra, hogy a kizárólag interneten kereső felhasználók számára magától értetődő, univerzális megol- dást jelentsen, lévén prototípusként igen szűk körben népszerűsítve. Komoly pénzbeli ráfordí- tást, munkaerőt és szakmai összefogást igényel,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 407 A Köztelektõl a Tündérpalotáig

Két impozáns kötettel örvendeztette meg a magyar könyvtártör- ténet iránt érdeklődő olvasókat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM). Alapításának negyvenötödik évfordulóján látott napvilágot az intézmény elődjének történetét feldolgozó első kötet, majd hét év elteltével a második kötet. (Utóbbi már az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az OPKM közös kiadásá- ban.) Azért is örvendetes, hogy kézbe vehetjük az országos szak- könyvtárak első történeti feldolgozását, hiszen „egy pedagógiai szakkönyvtár minden testvérintézménynél fontosabb hivatást tölt be, mert amíg az orvosi, mérnöki és egyéb könyvtárak egyetlen tudományág művelőinek továbbképzését szolgálják, addig a pe- dagógiai könyvtárnak egy nemzet nevelése nyugszik a vállán.” (Nyíreő Éva) Érdemes rögtön tisztázni, mi köze van az 1877-ben alapított Or- szágos Tanszermúzeumnak és későbbi társintézményének, az 1906-ban megnyitott Országos Pedagógiai Könyvtárnak (a ké- sőbbiekben Országos Paedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum- nak, OPKTM-nek) a mai OPKM-hez? „Jogi értelemben nyilván semmi. Amikor intézményünket jogutódként emlegetjük – gyakran DROPPÁNNÉ DEBRECZENI és szívesen! – bizony tévedünk. A formális jogi kapcsolat útjában Éva áll egy emberöltő: egy világégés, egy forradalom, s ezen belül né- Az Országos Pedagógiai Könyv- hány kisebb nagyobb politikai, s a hozzájuk idomuló kultúrpoliti- tár és Múzeum története, külö- kai fordulat. Mindössze ennyi választja el egymástól az 1933-ban nös tekintettel a könyvtári gyűjte- felszámolt s az 1958-ban ismét megalakított Országos Pedagógiai mény alakulására / Droppánné. Könyvtárat. Gyakran és szívesen emlegettük, emlegetjük azonban Debreczeni Éva –. Budapest : az egykori intézményt szakmai elődként, magunkat kissé fennköl- 1. 1877–1933. – Országos Pe- tebben szellemi örökösökként. Ez a szakmai-szellemi előd-örö- dagógiai Könyvtár és Múzeum, kös viszony már valóban a lényeget fejezi ki” – írja az első kötet 2003. – 145 p. (2. jav. kiad. 2005. – 147 p.); előszavában Balogh Mihály főigazgató. Azt is megtudjuk innen, 2. 1958-1990. – OFI ; Országos hogy az alapítás 50. évfordulójára tervezik a második kötet be- Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, mutatását az intézmény új, Könyves Kálmán körút 40. szám alatti 2010. 526 p. épületében a Magyar Pedagógusok Házában (a Tündérpalotában); ISBN 963 9315 67 2 ö a kötet csak 2010-re készült el, előszavát már az új igazgató, Var- ISBN 963 9315 68 0 1. kötet ga Katalin írta. ISBN 963 682 660 4 2. kötet Droppán Béláné Debreczeni Éva, aki 1981-től a könyvtár munka- társa, nehéz feladatra vállalkozott, de az eredmény magáért beszél:

408 Könyvtári Figyelõ 2011/2 sikerült az intézmény történetének tudományos vashatjuk a bevezetésben), emiatt az első kötet igényű feldolgozását elvégeznie. Fontos meg- rövidebbre sikeredett a folytatásnál, noha jó- említeni, hogy a kezdetben az OPKM történe- val nagyobb időszakot fog át, mint a második tének napjainkig tervezett feldolgozását végül (1877–1933). A könyv az előzmények ismerte- a szerző a rendszerváltás évével, 1990-nel zárta tésével indul: az 1868-as népoktatási törvényből le a történeti távlat igénye miatt, és mert 1990- eredő tennivalók, új oktatási rendszer kialakítása től teljesen új korszak kezdődött az intézmény után a minisztérium tanácsosának, Gönczy Pál- életében. nak szerepét ismerteti, majd az 1873-as bécsi A szerző az előd esetében is a könyvtár törté- világkiállításnak az Országos Tanszermúzeum netére koncentrált. Nem hagyhatta figyelmen megalapításában játszott a szerepéről is beszá- kívül a múzeum sorsának alakulását sem, de a mol. Az Országos Tanszermúzeum végül 1877- cél mindvégig „a könyvtár történetének a meg- ben jött létre. Működésének nehézségeiről, írása volt”. Bevezetőjében kiemeli, hogy a tan- akadályairól, elhelyezésének méltatlan körül- szermúzeum kezdeti gyűjteményében is voltak ményeiről, illetve vezetőinek – Mayer Miksa, könyvek, s bár csak harminc év múlva, 1906-ban Girókuti P. Ferenc (1877–1886), Gyertyánffy Ist- nyílt meg a könyvtár: „a kezdetektől csíráiban ván (1886–1899), Staub Mór és Miklós Gergely jelen volt egy pedagógiai könyvtár létesítésének (1899–1906) – sziszifuszi küzdelméről pontos, gondolata.” jól dokumentált képet rajzol a szerző. Még egy megjegyzés engedtessék meg beve- Az Országos Paedagógiai Könyvtár megnyi- zetésképpen: a szerző 2000-ben védte meg Az tására 1906 karácsonya előtti napon került sor, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tör- és viszonylag rövid „fénykora” (1906–1914) ténete és állományának alakulása (1877–1922) Vángel Jenő nevéhez kapcsolódik. Az első világ- című szakdolgozatát az ELTE BTK Könyvtár- háború kitörése után, mint annyi más országos informatikai Tanszékén. Ez a kitűnő és alapos intézmény esetében, a hanyatlás évei jönnek, munka volt az alapja az első kötetnek (beleért- majd a felszámolás (1915–1922). Ekkor ugyan ve a táblázatokat és az illusztrációk zömét is); átkerül a könyvtár a VKM-be annak Orszá- a nyomtatásban megjelent kötet csak A VKM gos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtáraként, de Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtárá- 1933-ban sorsa megpecsételődik: állományát nak létrehozása és A könyvtár megszüntetése, szétosztják kisebb-nagyobb könyvtárak, kol- állományának szétosztása fejezettel egészült légiumok és külföldi magyar intézetek között ki. (A dolgozat megírása jó ujjgyakorlat volt a (pl. a budapesti Egyetemi Könyvtárnak 9098, monográfia első részének a megírásához, majd a debreceninek 8235 kötet jutott), munkatársai a munka folytatásához.) másutt kapnak állást. Mindkét kötet hasonló felépítésű; kiadói előszó- A második kötet 1958-tól 1990-ig követi az val indul, melyet az intézmény vezetője jegyez, Országos Pedagógiai Könyvtár (1968-tól Or- s amely igazi előszó, minden protokolláris elem szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) tevé- nélkül. Ezután a szerzői előszó, mely a célokat kenységét, mindvégig elsősorban a könyvtárra fogalmazza meg, a bevezetés, mely röviden is- összpontosítva. merteti a kötet felépítését és forrásait, majd a Az első fejezet tekinti át az előd megszünteté- főrész következik. Utószó zárja a tanulmányt, se (1933) és az „újraalapítás” közötti fejlemé- amely összefoglalja a mondottakat, és kitér a nyeket. Ez „röviden vázolja a két örökhagyó következő időszak említésre méltó eseménye- intézmény: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ire is. Pedagógiai Könyvtárának (Fővárosi Pedagógi- Az első kötet megírásánál a források hiánya ai Könyvtár) és a Művelődésügyi Minisztérium jelentősen befolyásolta a feldolgozást („ti. a Pedagógiai Könyvtárának (Pedagógiai Tudomá- levéltári anyag szinte teljesen elpusztult” – ol- nyos Intézet Könyvtára) történetét, a két könyv-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 409 tár működésének alakulását, gyűjteményüket, bevezetése. Az egyik kiemelkedő újdonság a olvasói bázisukat és az Országos Pedagógiai múzeumi feladatok megjelenése, a múzeum Könyvtár újraindulásának körülményeit is” – megalakulása (1968-ban), az Intézeti Tanács olvasható az előszóban. megalakítása és az Országos Pedagógiai Infor- A több mint 500 oldalas kötet két nagy részből mációs Rendszer (OPIR) kiépítése. Tudományos áll. Az elsőben a három igazgató tevékenysége kutatások indultak, melyek mind az irányítást, által meghatározott periódusokat, azok eredmé- mind a gyakorlatot szolgálták. A tizenegy nyel- nyeit és problémáit tekinti át, míg a könyvtár- vű pedagógiai szótár és a pedagógiai tezaurusz szakmai részben arra a kérdésre keresi a választ, munkálatai is ekkor indultak el. miképp tudott a könyvtár megfelelni hármas A korszakzáró évtizedet A technika új útjai, ki- küldetésének (szakkönyvtárként, az iskolai hívásai a kettős intézmény életében (1980–1990) könyvtárak irányítójaként és dokumentációs című fejezet tárgyalja, amikor Balázs Mihály intézményként). Ez a megoldás persze olykor irányítása alatt már a korszerű technika is meg- ismétlésekhez vezet, hiszen ilyen hatalmas tény- jelent a könyvtárban. Számos eredménye közül anyag „kézbentartása” nem egyszerű feladat. a legfontosabbak: Ebből adódott az is, hogy gazdag anyagából a ff a korszerű, a szakirodalmi terméssel lépést recenzens csak a legfontosabb, leglényegesebb tartó állomány (ebben az időben már elérte és legpozitívabb mozzanatokat tudja kiemelni. az 500 ezret), Az „igazgatási rész” három fejezetből áll, me- ff a számítógépes feldolgozás bevezetése, a lyekben V. Waldapfel Eszter (1958-tól) alapító- tartalmi feltárásban a tárgyszó-rendszer ki- ként, Arató Ferenc (1967-től) továbbépítőként, dolgozása (az indexelésben a PRECIS be- Balázs Mihály pedig modernizálóként (1980-tól vezetése), 1990-ig) jelenik meg. ff igényekhez igazodó szolgáltatások (kurrens A kezdeti periódust Az OPK létrehozása, korsze- szakbibliográfiák, ajánló és témabibliográ- rű szakkönyvtári működés alapjainak megterem- fiák), tése (1958–1966) fejezet ismerteti. V. Waldapfel ff jelentős kiadói tevékenység (új sorozatok), Eszter vezetésével viszonylag rövid idő alatt si- ff neveléstörténet kutatások, került az országos szakkönyvtár kiépítése, a há- ff jelenlét szakmai fórumokon (külföldön és lózati munka részeként az iskolai könyvtárak se- Magyarországon egyaránt) és gítésének a megszervezése és a további fejlődési ff a múzeum fejlesztése és – hely híján más in- irány meghatározása. Elkészültek az alapdoku- tézményekben – kiállítások rendezése). mentumok (SZMSZ, gyűjtőköri szabályzat), az Csupán az utolsó két évben volt visszaesés a állomány a kezdeti 166 ezerről 248 ezerre nőtt. gazdasági nehézségek miatt; ez fékezte a meg- Sikerült jó munkatársakkal (fiatalok megnyeré- kezdett fejlődést. sével is) és szolgáltatásaival (olvasószolgálat, a A könyvtárszakmai részben három kisebb- bibliográfiai és a dokumentációs tevékenység) nagyobb fejezetben tekinti át a szerző a har- beilleszkedni az országos könyvtári rendszerbe. minchárom esztendő fontosabb eredményeit. Kiadványaival és folyóiratával (Iskolai Könyvtá- A legterjedelmesebbre az első, a Tudományos rosok Tájékoztatója, később Könyv és Nevelés) szakkönyvtári funkciót tárgyaló átfogó fejezet fontos missziót teljesített. (219–355. p) sikeredett, hiszen itt kerülnek te- A következő években, melyről A korszerű szak- rítékre az egyes munkaterületek: könyvtár kiépítésének útján (1967–1979) című ff az állomány alakulásának részletkérdései fejezet szól, Arató Ferenc vezetése alatt új ele- (a törzsállomány, a külön-gyűjtemények, a mek jelennek meg a könyvtár életében. A leg- muzeális gyűjtemény, a folyóirattár, hagya- fontosabb a szakkönyvtári funkció erősítése, az tékok), állománygyarapítás fellendítése és új szolgálta- ff a feltárás kérdései (formai, tartalmi feltárás, tások (témafigyelés, bibliográfiák, kiadványok)­ katalógusok),

410 Könyvtári Figyelõ 2011/2 ff a szolgáltatások (itt olvasható a gazdag bibli- utasítások előkészítésével (sokszor személyes ográfiai tevékenység ismertetése, valamint az tanácsadással is) látták el. OPIR születése és megszüntetése), Mindkét kötethez részletes idegen nyelvű – igé- ff a számítástechnikai fejlesztés, nyes és alapos – angol, francia, német és orosz ff a tudományos munka (könyvtár- és nevelés- összefoglaló tartozik. A felhasznált irodalom tudományi, olvasáspedagógiai, oktatástörté- és források után a képek jegyzéke következik. neti és összehasonlító pedagógiai kutatások); A képanyag több mint illusztráció: szervesen itt szerepel az iskolai könyvtárak muzeális illeszkedik a történeti részbe, számos helyen anyagának kutatása, feltárása és nyilvántar- többletinformációkat is ad. tásba vétele, Mindkét kötetet függelék zárja. Az első kötet ff a kiadói tevékenység (röviden, mert a kiad- függelékében a világ 1851 és 1911 között ala- ványok jegyzéke a függelékben szerepel), pított pedagógiai múzeumainak jegyzéke olvas- ff az intézményi kapcsolatok (itthon és külföl­ dön). ható, ezt követi az intézményi kronológia (ez A második rész foglalkozik (röviden) a Doku- az első kiadásból kimaradt) és több statisztikai mentációs funkcióval (357–364. p), amely talán táblázat (összesen 20 oldalon). belefért volna az előzőbe is, de fontossága és a A második kötet függeléke közel 80 oldalas, hi- „hármas küldetés” indokolja, hogy külön essék szen itt szerepel – a jelentős kiadói tevékenység szó erről is. A kezdetben csoport-, majd osztály- miatt – a publikált kiadványok jegyzéke, továb- keretben működő részleg elsősorban folyóiratok bá a részletes kronológia, statisztikai táblázatok figyelésével, cikkfordításokkal és referátumok- és a munkatársak válogatott névsora (a be- és kal szolgálta az irányításban, a kutatásban és a kilépés évével együtt). Rövidítésjegyzékkel, a gyakorlatban dolgozókat (a tanügyet a lehető feldolgozott anyagban eligazító külön név- és legszélesebben értelmezve). Feladataik kezdet- tárgymutatóval zárul a kötet. től fogva a témafigyelésre, szemlékre és referáló A szerző – főleg a második kötetben – hatalmas kiadványok (pl. a negyedévenként megjelenő tényanyagot dolgozott fel, és képes volt ezt az Neveléstudományi Tájékoztató, a kéthetente óriási és szerteágazó információmennyiséget publikált Külföldi Pedagógiai Figyelő és a Fel- áttekinthető struktúrákba rendezni. Az intéz- sőoktatási Szakirodalmi Tájékoztató) készítésére ményt ismerő és tevékenységét egyébként köve- terjedtek ki. (Emellett gondozták a pedagógiai tő olvasó számára is sok új ismerettel és ténnyel hírarchívumot és a fordítások katalógusát is.) Hasonló munka folyt a könyvtár Összehasonlító szolgál. Összegezve elmondható, hogy a hazai Pedagógiai és Tájékoztató osztályán (1967-től), könyvtárügy egyik fontos intézményének, a pe- és több kiadványt készült itt is. dagógia országos szakkönyvtárának történetét A harmadik részben Az iskolai könyvtár irányítá- feldolgozó monográfia a könyvtár-történetírás sával kapcsolatos funkcióról esik szó (365–397. kiemelkedő darabja, helye van szinte minden p.). Ezt a feladatot az 1956. évi könyvtári tör- gyűjteményben. A szerző egyéni teljesítménye vényerejű rendelet írta elő – az OPK megalakí- imponáló – még ha segítőinek és munkatársa- tásával egyetemben. Ezt az új területet, amely inak a munkája is benne van a műben. (Nekik módszertani (és hálózati) vonatkozásaival tel- név szerint is köszönetét fejezi ki.) jesen előzmény nélküli volt az intézményben, A tartalom és tipográfiai megformálás, a ké- az iskolai csoport (1960-tól már módszertani pek, valamint a járulékos részek együtt járulnak osztály) gondozta. A módszertani feladatokat hozzá, hogy nagyszerű szakmai teljesítményről folyóirattal (Könyv és Nevelés), kiadványokkal beszélhessünk. Érdemes volt az első kötet után (segédletekkel, mintakatalógusokkal, tantárgyi hét évig várnunk a folytatásra! bibliográfiákkal stb.), továbbképzések szervezé- sével és különböző jogszabályok minisztériumi Murányi Lajos

Könyvtári Figyelõ 2011/2 411 Módosult az érdekeltségnövelő támogatás

Megjelent a 32/2011. (VI. 20.) NEFMI rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közmûvelôdési érdekeltségnövelô támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról. A rendelet szövege elérhetô: http://jogszabalykereso.mkh.hu/cgi-BIN/NJT-doc. exe?docid=138221.277140 címen vagy a Magyar Közlöny 2011. évi 67. számában. (Katalist, 2011. jún. 21. Hangodi Ágnes híre) 5 Az OSZK új kiadványai

Megjelent az OSZK 2010. évi mûködésével kapcsolatos fontosabb eseményekrôl tájékoztató kiadvány, a Bulletin 2010. A kiadvány megvásárolható az OSZK kiadványtárában, régebbi számai pedig megtalálhatók az EPA-ban (http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolap/phml?cd=00886). Ekler Péter összeállításában jelent meg a „Margarita poetica.” A humanista alapmûveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig címû antológia az OSZK és a Gondolat kiadó gondozásában. Mindkét mû megvásárolható az OSZK Kiadványtárában. 5 A közelmúltban jelent meg

A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa. Tanulmánykötet a 65 éves Agárdi Péter tiszteletére (PTE FEEK, 2011, 310 p.) Szerk. Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs és Mészárosné Szentirányi Zita .

A tanulmánykötet három nagy ismeretkört ölel fel: „az irodalom és benne József Attila, a kultúra kérdései, közöttük különösen az új kulturális jelenségek, folyama- tok, továbbá a kultúraközvetítés, valamint a könyvtár mint intézmény és az olvasás mint az egyén tevékenységének szimbiózisa.” – olvashatjuk a kötet borítóján.

A helyi érték. Kulturális örökség tanulmányok. De libris et bibliothecis. Szerk. Czeglédi László és Monok István. Eger, Líceum Kiadó., 2011. 193 p. „Az egri Eszterházy Károly Fôiskola több alapképzési és mesterképzési szakán ismerkednek a hallgatók a magyar kulturális örökség történetével, megôrzésének módjával. A képzés során és a tanszéken folyó kutatási tevékenységben is arra törekszünk, hogy a helyi, vagyis egri, illetve felsô-magyarországi írott, épített vagy táji örökség egyes részeit jobban megismerjük, bemutassuk, az ismereteket áthagyományozzuk az utánunk jövô generáció számára. A szakdolgozati témák kiválasztásában konkrét, megfogható, átlátható, a szakdolgozó diák által feldolgozható anyagot ajánljuk hallgatóink figyelmébe. Most induló sorozatunkkal [Sectio Iuvenum] kiválóbb diákjainknak szeretnénk lehetôséget biztosítani a bemutakozásra.” – olvasható a kötet hátsó borítóján. Következô számainkban bemutatjuk e köteteket. (A szerk.)

412 Könyvtári Figyelõ 2011/2 126 199

Könyvtár- és információtudomány

Általános kérdések

126/2011 Prebor, Gila: Analysis of the interdisciplinary nature of library and in- formation science. – Bibliogr. In: Journal of librarianship and information science. – 42. (2010) 4., p. 256-267.

A könyvtár- és információtudomány interdiszciplináris természete

Felmérés; Interdiszciplináris problémák; Könyvtártudomány; Könyvtártu- dományi kutatás

‚ A könyvtár- és információtudomány természetéből adódóan inter- diszciplináris jellegű, és erőteljesen hat rá a folyamatos technológiai fejlődés. Egy kutatási trendekkel foglalkozó tanulmány világszerte különböző információtudományi tanszékeken 2002-2006 között ké- szített szakdolgozatok és disszertációk témáit vizsgálva kimutatta, hogy a témaválasztásnál előtérbe került az információ társadalmi aspektusa. Kiderült, hogy a ProQuest Digital Dissertations adatbázis által „könyvtártudomány” illetve „információtudomány” kategóriá-

folyoirat ba besorolt kutatási témák csupán egyharmada készült könyvtár- és figyelõ információtudományi tanszékeken. A cikk a fennmaradó kétharma- külföl di dot vizsgálja, amelyek nem ezeken a tanszékeken készültek. Mind- ez hozzájárul a tudományterület jelenlegi és jövőbeli fejlődésének megértéséhez. A kutatási témák jól elkülöníthetők aszerint, hogy mi-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 413 lyen típusú tanszéken készítették őket. A legfőbb objektumaként fogadta el. A korrekt információs különbség a könyvtár- és információtudományi megközelítés feltétele, hogy a kutató megértse, illetve az egyéb tanulmányok ellenkező irányult- az információs megközelítés az elsődleges, az sága. Míg a könyvtár- és információtudományi információ csak másodlagos. Példaként az ese- kutatások a használókra, addig más területek, mények és jelenségek információs (matemati- élükön az üzletvezetéssel, a számítástechniká- kai) modelljei szolgálhatnak. A helyes és helyte- val, az oktatással és kommunikációval inkább a len információs megközelítés terjedésének titka rendszerre, az információtechnológiára, az in- abban rejlik, hogy megismerési és gyakorlatilag formációiparra és az információmenedzsmentre hasznos funkciókat képes ellátni. Ilyenek: koncentrálnak. ––nominatív funkció (az információ szót valódi dolgok neveként használják); (Autoref.) ––az információ mint mennyiségi mérőeszköz (az információ valószínűség-számítási-statisztikai 127/2011 mértéke a műszaki kommunikációból indult, Sokolov, A. V.: Informatičeskie opusy. Opus 2. a társadalomtudományokban a haladás jelző- „Informacionnye očki” kak èpistemologičeskij instru- je lett; ezért figyelemfelkeltőek az információ mennyiségi növekedésére utaló kifejezések, ment. – Bibliogr. 16 tétel In: Naučnye i tehničeskie mint pl. az információs válság); biblioteki. – (2010) 10., 5-22. ––konstruktív funkció (az információs megköze- Informatikai opusok, 2. opus: az „információs szem- lítés alkalmazása az információs rendszerek üveg” mint episztemológiai eszköz gyakorlati megvalósításában); ––leíró-magyarázó funkció (az ismeretlen meg- Információ; Informatika határozása az ismeretlen segítségével); ––információs modellek építése (a modellek ma- Az információs megközelítést a korszerű tudo- tematikai képletekre és az információ fogalmat mány minden ágában alkalmazzák, egyesek sze- metaforaként használó funkcionális függősé- rint maga a tudomány is a természet és a társada- gekre épülnek). lom információs modellje. Az elemi információs A tudományágak részletes vizsgálata azt mutat- megközelítés a társadalmi tudatban nem véletlen ja, hogy az információs megközelítést mind az divat, hanem egy vonzó episztemológiai eszköz. alap-, mind az alkalmazott tudományok használ- Vonzerejét annak köszönheti, hogy egyrészt ják. A módszernek két elvi korlátja van: a redu- kapcsolódik Wiener és Shannon elméleteihez, kálás veszélye (a bonyolult rendszerek lényeges másrészt az információ fogalmának meghatá- egyszerűsítése az információs modellezés során) rozhatatlanságához. Ezt a megközelítést nevezi a és a történetiség, az evolúció elvének hiánya. szerző „információs szemüveg”-nek (a hasonlat Az 1970-es években a szovjet bibliográfia te- A. M. Volkov A smaragdváros varázslója – vö. rén végbement tudományos forradalom célja a Óz, a nagy varázsló – c. könyvéből származik; bibliográfiai rendszerek lényegi funkcióinak és a város smaragd színét csak különleges szem- felépítésének keresése volt, törekvés a pártutasí- üveggel lehet látni). tásokról az objektív törvényekre és törvénysze- Más szóval az elemi információs megköze- rűségekre való átállásra. Az információs meg- lítés azt jelenti, hogy művelői „információs közelítés gyorsan követőkre talált, de az elemi szemüvegen” át látják a világot. A látásmód az módszer hagyományai szerint ebben az esetben 1960–1970-es években kezdett terjedni, új fogal- sem határozták meg az információt mint alap- makkal és módszerekkel bővítve a természet- és fogalmat. A forradalom elméleti irányítója O. P. a társadalomtudományokat. Módszertani hibája Koršunov volt, szerinte a bibliográfia lényege, abban rejlik, hogy az információt eleve a valóság hogy szervezett másodlagos-„dokumentális”

414 Könyvtári Figyelõ 2011/2 (dokumentumon alapuló) információ. A bibli- A spanyol kommunikációs szakfolyóiratok jellemzői ográfia metarendszere a dokumentális kommu- nikáció lett, tárgya a könyv helyett a dokumen- Bibliometria; Folyóirat -könyvtári; Kommunikáció tum, a fogalom a dokumentográfia fogalmára bővült. Koršunov a bibliográfiai információt Az utóbbi években növekvő érdeklődésnek a bibliográfiai tevékenység valódi termékeivel örvend a kommunikációelmélet, amit az ilyen azonosította, kortársaitól eltérően eljutott a kor- tárgyú szakfolyóiratok növekvő mennyisége is rekt információs módszerekhez, meg tudta kü- mutat. A témába vágó 36 folyóirat közül a fonto- lönböztetni a gyakorlati valóságot (ontológiai sabbakat, elismertebbeket (amelyek mindhárom hiposztázis) és az elméleti modelleket (gnosze- releváns spanyol adatbázisban szerepelnek) ki- ológiai hiposztázis), sajnálatos módon azonban választva 14 folyóirat 2007-2008-as évfolyamait mindkét esetben a bibliográfiai információ ki- vizsgálta meg a szerző. fejezést használta. A megjelenés gyakoriságát tekintve a lapok Az információs megközelítés a többi doku­men­ többségére a féléves, illetve évenként egyszeri tá­lis-kommunikációs tudományt is katalizálta, megjelenés jellemző. A madridi Complutense így a könyvtártudományt, a dokumentum-tu- Egyetem négy, a Sevillai Egyetem három folyó- dományt és a könyvekkel foglalkozó tudo- iratot ad ki, egy kivétellel a többi lap kiadója mányt (bibliológia). A tudományos-műszaki is egyetem. A két év alatt a 14 spanyol kom- könyvtárakban a könyvtárosok az „információs munikációs magfolyóiratban 684 publikáció szemüvegen” keresztül az információs funkción jelent meg, 2008-ban 36%-kal több, mint az kezdetben a könyvtári-bibliográfiai szolgáltatá- előző évben. A cikkek több mint 91%-a spa- sokat értették, majd arra jutottak, hogy minden nyol, 5,26%-a katalán, 11 angol, 8 portugál és könyvtárat társadalmi-információs központként 1-1 francia illetve olasz nyelvű. A lapokban 928 lehet értelmezni. szerzői név szerepel, a többször előfordulókat kiszűrve összesen 721 kutató (laponként több (Viszocsekné Péteri Éva) mint tíz) publikált. A publikációk több mint há- romnegyede egyszerzős. A szerzők egytizede Lásd még 148 kutatóintézetekben (Tudományos Kutatási Fő- tanács, Demokrácia-kutató Intézet), vállalatok- nál (távközlés, televíziók, újságok), közintéz- Kutatás ményeknél (pl. Andalúz Audiovizuális Tanács, Katalán Kormány stb.) dolgozik. A szerzők 90%-a egyetemi munkatárs, a legtöbb szerzőt a Lásd 126 madridi Complutense, a barcelonai Autonóm, a Baszkföldi és a Sevillai Egyetem adja. A szerzők 12%-a Latin-Amerikát, közel 5%-a az Európai Tudománymetria, bibliometria Uniót képviseli (egy százalék alatti az USA és fél százalék alatti Kanada jelenléte). A hivatkozások száma két év alatt gyakorlatilag megkétszere- 128/2011 ződött (átlagosan 54-ről 106-ra, a cikkenkénti átlag 2,63-ról 3,77-re). Az összesen 684 cikk Fernández-Quijada, David: El perfil de las re- 2251 hivatkozást kapott (folyóiratonként 2007- vistas españolas de comunicación (2007-2008). ben 54-et, 2008-ban 106-ot), ami cikkenként – Bibliogr. In: Revista española de documentación 3,29-es átlagot jelent. A legidézettebb folyó- científica. – 33. (2010) 4., p. 553-581. iratok a Revista latina de comunicación social, Res. angol nyelven a Comunicar. Revista científica iberoamericana

Könyvtári Figyelõ 2011/2 415 de comunicación y educación és a Zer. Revista részévé, és hogyan fejlődött ki sokféle variánsa de estudios de comunicación, negyedik helyen és különféle alkalmazása 2005-ös bevezetése áll a Journal of Communication (JoC). óta, valamint használatának néhány fontos kér- Összegzésül megállapítható, hogy az összkép (a désére is kitér. publikációk és a szerzők számának növekedésé- A szemle számos, az 1990-es évek elején pub- vel) derűlátásra ad okot. A témakörben legtöbbet likált anyag és a 2005 óta megjelent források alkotó központok a nagy hagyományú egyete- alapján készült. Ezekből a forrásokból több téma meken (az említetteken kívül a Navarrai Egye- emelhető ki és tárgyalható a h-index előnyeitől temen) találhatók. Bár a folyóiratok nyitottak a kezdve egészen addig, milyen adatbázisokat kell különféle nyelvű publikációk iránt, azok döntő kiválasztani kiszámításához. többsége spanyol nyelvű, holott az idegen (első- A vizsgálat azt mutatta, hogy a h-index gyorsan sorban angol) nyelvű publikálás nagyobb nem- a bibliometria érdeklődésének homlokterébe zetközi ismertséget eredményezne. Ugyanakkor került. A h-indexre vonatkozó tanulmányok a itt is felismerhető a spanyol tudományos életre matematikai alátámasztásától kezdve számos általában jellemző nyitottság, a külföldi (elsősor- olyanig terjednek, amelyek az indexek hiányos- ban latin-amerikai) kollégákkal való együttmű- ságait tárgyalják. Az áttekintés jól illusztrálja, ködés. Az önhivatkozások magas száma (két év mennyire széles körben alkalmazzák az indexet, átlagát tekintve az önidézetek 46%-ot, az önhi- és mire kell figyelni az alkalmazásánál. vatkozások 17%-ot tesznek ki) arra figyelmez- A bibliometriai indikátorok használata a kutatási tet, hogy sok folyóirat mesterségesen próbálja teljesítmények mérésére továbbra is folytatódik, „impakt faktorát” növelni. Az önhivatkozások s ennek a folyamatnak a legújabb fejleménye a okozta torzulás mellett bizonyos belterjességre h-index. A h-index és variánsai használata és is utal, hogy a tíz legidézettebb folyóirat közül egyéb alkalmazási lehetőségei még a feltárás nyolc spanyol (a JoC mellett csak az European szakaszában vannak. A szemle e kutatás mély- Journal of Communication fért bele az első tíz- ségét és sokféleségét mutatja be, valamint annak be). Megfigyelhető, hogy a spanyol nyelvű vi- szükségességét, hogy a h-index helyességét több lág intézményei és kutatói között erősebb a köl- csönhatás, mint az angolszász vagy más külföldi tanulmány igazolja. publikációk befolyása. (Autoref.) (Mohor Jenő) Információszervezés 129/2011 (information management) Norris, Michael – Oppenheim, Charles: The h- index : a broad review of a new bibliometric indica- tor. – Bibliogr. In: Journal of documentation. – 66. Lásd 136 (2010) 5., p. 681-705.

A h-index: szakirodalmi áttekintés egy új bibliometriai mutatóról

Hivatkozásmutató; Tudománymetria; Szakirodalmi szemle (forma)

Ennek az áttekintésnek az a célja, hogy bemu- tassa, hogyan vált a h-index egy széles körű vita

416 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Könyvtár- és tájékoztatásügy

Általános kérdések nek csak szülői engedéllyel való kölcsönzése is a cenzúra egy formája. Még komolyabb a kér- dés az internet esetében, ahol – alapesetben – a könyvtárnak nincs is válogatási lehetősége. Szű- 130/2011 rők ugyan beépíthetők, és a Children’s Internet Revelli, Carlo: La censura nella biblioteca pubbli- Protection Act hatására Amerikában olyan jog- ca. – Bibliogr. jegyzetekben In: Bollettino AIB. – 50. szabály is született, mely kizárja a szövetségi tá- (2010) 3., p. 265-271. mogatásból azokat a könyvtárakat, amelyek nem Res. angol nyelven alkalmaznak megfelelő szűrőket. Az USA-ban az is megtörtént, hogy helyi elhatározással ki- Cenzúra a közkönyvtárban zárták a hozzáférés lehetőségéből az egyébként felvilágosító jellegű Go ask Alice honlapot. Közművelődési könyvtár; Olvasáskorlátozás; A cenzúra témája a felnőttek esetében egészen Számítógép-hálózat; Tájékoztatás szabadsága másképp van jelen, hiszen a dokumentumok és információk olyan széles köre áll rendelkezés- A hozzáférés szabadságát biztosítandó a köz- re, amelyek gyakran egymásnak is ellentmon- könyvtárnak a média széles változatosságát danak; más kultúrákat képviselnek; ütköznek a kell kínálnia, figyelemmel a lakosság szociális többségi, általánosan elfogadott felfogással. A körülményeire, képességeire, korára, származá- domináns kultúrának való passzív megfelelés, sára egyaránt. A sokféle és különböző igénnyel konformizmus voltaképpen a passzív cenzúra jelentkező közönség bármely részének kizárása elfogadását jelenti. Az 1948-as emberi jogok a könyvtár használatából, vagy indirekt akadá- nyilatkozata tartalmazza a gondolat szabad- lyozása abban, hogy hozzáférjen az igényeinek ságát, melynek alapján az ALA intellektuális megfelelő dokumentumokhoz, a könyvtár funk- szabadság hivatala megalkotta kézikönyvét cióival való ellentmondást jelentene. (Intellectual Freedom Manual), az IFLA pedig Gyermekek és fiatalok esetében elsősorban a 1997-ben hozta létre az információkhoz való szexuális tartalmú dokumentumok okoznak szabad hozzáférés és a kifejezés szabadsága gondot. Feltűnhet a könyvtárosnak, hogy a gyer- kérdéseivel foglalkozó bizottságát (Free Ac- mek fejlettsége, érettségének foka nem áll össz- cess to Information and Freedom of Expression hangban az általa kért anyaggal. Még gyakoribb – FAIFE) a szabadság elvének a könyvtárakban jelenség, hogy „külső erők”, azaz egyedileg a való alkalmazása érdekében. Külön hangsúlyt szülők vagy bizonyos egyesületek, intézmények érdemel a politikai nézetek körében a rasszizmus adnak hangot fenntartásaiknak. Itt már a cenzúra veszélye. Csak emlékeztetőül, ha nem is manap- területére értünk, ami számos kérdést vet fel a ság volt, de hosszas vitát kavart, amikor néhány könyvtár funkcióiról, a könyvtáros feladatairól, dél-francia város közkönyvtárából kitiltották a az állomány kiválasztásáról stb. Arról, hogy mit maghrebi kultúra irodalmát. tehet ilyen esetekben a könyvtáros, a School A demokratikus társadalomban a kifejezés sza- Library Journal rovatot tart fenn. Írója, Pat badságát nem korlátozhatja semmi, és helyt Scales szerint egyedi esetekben általában segít kell kapnia annak a véleménynek is, amely ép- a könyvtáros beszélgetése a szülővel, de arra is pen ezt a szabadságot tagadja. Az ellenkezője felhívja a figyelmet, hogy bizonyos könyvek- ugyanis, ha bármilyen akadályt állítunk mások

Könyvtári Figyelõ 2011/2 417 gondolata, véleménye elé, a boszorkányüldö- A központi nemzeti könyvtárak és az olasz könyvtá- zést indíthatja el. Más a helyzet, ha a gondolat ri „nem-rendszer” cselekvésbe megy át, ám itt a könyvtárak vi- Könyvtári rendszer -országos; Könyvtárügy; Nem- lágáról beszélünk, ahol rendesen kizárólag az zeti könyvtár eszmékről esik szó. Külön eset az a közvetlen állami beavatkozás a könyvtárak ügyébe, ami- Sokakban felmerült a kérdés, hogy az olasz kor 2001-ben a terrorizmustól tartva Ameriká- könyvtárügy igen jeles képviselőiből álló bi- ban a PATRIOT Act lehetővé tette a használók zottság által elkészített, az állami nyilvános olvasmányai, internethasználatuk ellenőrzését, könyvtárakról szóló jelentés miért nem tér ki személyi adataik kikérését; egyetlen országra az olasz nemzeti könyvtár kérdéskörére, a két érvényes, a könyvtárosok többsége által utált központi nemzeti könyvtár dualizmusára, illet- kényszerű cenzúra ez. ve annak lehetőségére, hogy az életképesebb és A cenzúrával kapcsolatos gondok mégis inkább hatékonyabb európai modelleket importálják, a könyvtárosok napi gyakorlatában adódnak, annak szükségességére, hogy az állami könyv- mintsem az elméletben. Nem könnyű elfogadni tárak rendszerének újjáalakítására komoly kul- azoknak a dokumentumoknak (forrásoknak) a turális projekt jöjjön létre. Évek óta közismert, jelenlétét, amelyek saját véleményünkkel, vagy hogy az olasz könyvtári „nem-rendszer” teljes még inkább demokrácia-kultúránkkal ellenkez- újjárendezéséhez szükség van az olasz nemzeti nek. Kétségeink lehetnek az olvasóval szembeni könyvtár eszméjének és projektjének erőteljes viselkedést illetően is, amikor tanácsot adunk, megindítására azzal a céllal, hogy olyan auto- nóm és tekintélyes kulturális intézmény jöjjön vagy átadjuk a kért könyvet. Ezek a kétségek létre, amelynek testvére lehet a British Library, sok mindenből fakadnak: pillanatnyi lelkiállapo- a Deutsche Bibliothek, a Bibliothèque nationale tunktól, de a mások iránti tiszteletről is szólnak de France. Olyan kulturális intézménynek kel- (főleg, ha a miénktől eltérő nézetet hallunk). A lene lennie, amely több székhelyen látja el kü- kétség, a bizonytalanság ellenében áll azon- lönböző funkcióit, magában foglalva, de nem ban az a bizonyosság, hogy a könyvtár funk- összekeverve nagy múltú intézményeket (a két ciójából adódik, hogy ki kell zárnia a cenzúra központi nemzetit, de talán Róma és Firenze más minden formáját. Ha bármilyen külső erő (akár történelmi könyvtárait is) és új központokat egy egyén, akár egyesület, vagy akár a „nagypoliti- modern országhoz illő új szolgáltatásokkal. ka”) ezzel ellenkező hatást akarna a könyvtárra A Biblioteca nazionale d’Italia (BNIt) nagy pro- gyakorolni, azzal nem egyénileg a könyvtáros- jektje csak olyan körülmények között képzelhe- nak, hanem a teljes szakmának egyesülten kell tő el, ahol jelentős ráfordítások és az intézmény szembeszállnia. szerepével kapcsolatos szilárd ismeretek és elis- mertség vannak jelen; mindez túl kell, hogy mu- (Mohor Jenő) tasson egy periférikus hivatal kompetenciáján. Ebben a helyzetben a két nemzeti könyvtár prob- lémájának felvetése nem csak hasztalan, hanem Nemzeti könyvtárügy veszélyes is lehet, és annak kockázatával jár, hogy két nemzeti könyvtárka (a kicsinyítő kép- zőt nem gyűjteményeik és szakmaiságuk, hanem 131/2011 anyagi lehetőségeik és nyújtható szolgáltatásaik magyarázzák) helyett egy nemzeti könyvtárkája Petrucciani, Alberto: Biblioteche nazionali cen- lesz az országnak. A központi nemzeti könyv- trali e “non-sistema” bibliotecario italiano In: Bollet- tárak problémájáról nem lehet beszélni a többi tino AIB. – 50. (2010) 3., p. 273-276. nemzeti könyvtár – különösen a központiakkal

418 Könyvtári Figyelõ 2011/2 egy városban lévő (Firenzében három, Rómában 132/2011 nyolc) – figyelembevétele nélkül. A miniszté- Shaw, Leah: Representations of librarianship in the rium törést hozott létre e könyvtárak között a UK press. – Bibliogr. In: Aslib proceedings. – 62. két központinak speciális autonómiát adva, mi- közben a többit a tartományi kulturális javak (2010) 6., p. 554-569. igazgatóságainak kompetenciájába helyezte. A könyvtárosság ábrázolása a brit sajtóban Mindeközben a konkrét tevékenység szintjén Felmérés; Könyvtárkép; Könyvtárosi hivatás; Sajtó nem hiányoznak e könyvtárak között a fontos együttműködési tapasztalatok. A könyvtári és információs szakemberről alko- Az említett jelentés célja mindössze az volt, tott társadalmi kép régóta foglalkoztatja a szak- hogy felhívja a figyelmet a helyzetre, a problé- mában dolgozókat. A cikk ezt az örök témát mára, és arra ösztönözzön, hogy a két nemzeti vizsgálja a könyvtárosság ábrázolásának tanul- könyvtár legalább a jelenlegi felállásban kapja mányozásával a brit országos napilapokban a meg nem a fejlődéshez, csak az életben maradás- gyors technológiai változások időszakában. A hoz szükséges feltételeket. A közvetlen túlélésen szerző javasolja a készségek és kompetenciák túlra tekintve legalább három elengedhetetlen és által meghatározott szakmai szerep bemutatá- sának, valamint a könyvtárossághoz szorosan evidens gondolatot kell megfogalmazni. Először kapcsolódó kérdéseknek a vizsgálatát is. is a két nemzeti könyvtár problémájával szem- A tanulmány a The Times és a The Mirror 1998. benézni csak igen jelentős befektetésekkel és a január 1. és 2008. december 31. között megje- maitól teljesen eltérő struktúrát, intézményi for- lent 264 cikkének tartalmi elemzésén alapul. Az mát feltételezve érdemes. Másodszor: nem lehet eredmények szerint a cikkek nem reprezentál- a problémával foglalkozni anélkül, hogy bele ne ják a könyvtárosok készségeit és feladatait. A vonnánk a többi nemzeti könyvtár életperspek- bemutatott készségek hasznosságát és relevan- tíváit. Harmadszor: nem lehet nem látni Róma ciáját háttérbe szorítják a könyvtárak értékéről és Firenze lakosságát. Persze kétségtelen, hogy szóló beszámolók. A szakmai feladatok bemu- a központi nemzeti könyvtáraknak elsősorban tatásakor azonban az eredmények pozitív képet országos szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, nem festenek: a könyvtárosokat úgy ábrázolják, mint pedig helyieket, városiakat. akik szakértők a tartalom ismeretében, műszaki Mit lehetne tenni, mielőtt az oxigénhiány meg- kompetenciákkal és állománygyarapítási szak- oldja a problémát? Erősíteni az integrációt és az értelemmel rendelkeznek. Negatív viselkedési összeköttetéseket a központi nemzeti könyvtá- jellemvonásokról ritkán számoltak be a cikkek, rakkal, jobban beépíteni azokat a városi vagy és az újságok általában nem örökítik meg a ne- egyetemi könyvtári rendszerekbe. Úgy tenni, gatív sztereotípiákat. mintha az állami könyvtárak élhetnének és vi- Bár a The Times és a The Mirror példányszám rágozhatnának csupán létezésük eredeti indokai tekintetében fontos kiadványok, a könyvtárosi alapján (amelyek legalább egy évszázadra vagy hivatás ábrázolása bennük nem tekinthető teljes még régebbre nyúlnak vissza, és egészen más körűnek a brit sajtó egésze szempontjából. körülmények szülték). A cikk hozzájárul a szakmáról alkotott kép vi- Az a tény, hogy jelenleg az általános körülmé- tájához, és felhívja a figyelmet azokra a készsé- nyek a lehető legrosszabbak ahhoz, hogy ambi- gekre és kompetenciákra, amelyeket a gyakorló ciózus projektek szülessenek a központi nemzeti szakembereknek és a szakmai szervezeteknek és más állami könyvtárak reformjáról, egyúttal népszerűsíteniük kell a könyvtárosi hivatás to- előny is: van egy kis idő egy komoly terv kimun- vábbélése és virágzása érdekében. kálására és megvitatására. (Autoref.) (Mohor Jenő) Lásd még 134, 138, 145

Könyvtári Figyelõ 2011/2 419 Együttmûködés resen, és azokat tudományosnak tartja-e. Majd arról érdeklődtek, hogy a szakmai teljesítmény értékelésével foglalkozó bizottságok ugyanolyan Lásd 166 teljesítménynek tartják-e a blogolást, mint cik- kek közreadását lektorált folyóiratban. A vizsgálatban a válaszolók 74%-a jelezte, hogy Jogi szabályozás intézménye elvárja tőle, hogy részt vegyen tu- dományos tevékenységekben és publikáljon. 54%-uk nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén Lásd 193 a blogot nem tekintik ugyanolyan súlyú publi- kációnak, mint a lektorált folyóiratokban való Könyvtárosi hivatás megjelenést. A fiatalabbak ezt inkább elvárnák. A könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell a tudo- mány új megjelenési formáihoz. A blogolást je- lenleg inkább szolgáltatásnak tekintik az adott 133/2011 szakma számára, és hasznossága mindig az adott Hendricks, Arthur: Bloggership, or is publishing témától és tárgyalásának színvonalától függ. a blog scholarship? : a survey of academic librar- Idővel valószínűleg az elektronikus publikálás ians. – Bibliogr. In: Library hi tech. – 28. (2010) 3., különböző formáinak, köztük a blogolásnak is p. 470-477. lesznek szabványai. Viszont már most dönteni kéne arról, hogy a blogokat figyelembe veszik-e A blogolás tudománya, avagy tudomány-e egy blog a könyvtárosok oktatói státuszba kerülésekor és közreadása? Felmérés felsőoktatási könyvtárosok előléptetésekor a felsőoktatási könyvtárakban. körében (Hegyközi Ilona) Egyetemi könyvtár; Elektronikus hirdetőtábla; Fel- mérés; Könyvtáros -felsőfokú; Publikálás -tudomá- Lásd még 130, 132 nyos kiadványoké

A szerző több levelezési listán keresett választ Oktatás és továbbképzés egy webes kérdőív segítségével arra, hogyan kezelik a felsőoktatási könyvtárak a blogokat. Tudományos teljesítménynek tekintik-e a rang- 134/2011 létrán való előrelépés szempontjából vagy kre- Gundersen, Arne: Competence building in Nor- atív tevékenységnek. wegian libraries : framework and priorities In: Scan- Többnyire tudományos fokozattal rendelke- dinavian public library quarterly. – 43. (2010) 4., p. zőktől vártak válaszokat. A bevezető kérdések a betöltött munkakörre (könyvtáros, oktató, 4-5. adminisztratív munkatárs), a tudományos tevé- Kompetenciafejlesztés a norvég könyvtárakban. A kenységre, a válaszoló korára, alkalmazásának keretek és a prioritások időtartamára, az intézményben eltöltött időre vonatkoztak. A következő kérdéscsoport arra Fejlesztési terv; Személyzet; Továbbképzés kérdezett rá, elvárják-e az illetőtől, hogy pub- likáljon, vagy tudományos tevékenységekben A 2006. évi norvég könyvtárfejlesztési stratégia vegyen részt. Felsoroltatták vele, hogy milyen (Library reform 2014 címmel) három átfogó te- könyvtárral kapcsolatos blogokat olvas rendsze- rület fejlesztését tűzte ki célul: tartalom és szol-

420 Könyvtári Figyelõ 2011/2 gáltatások, struktúra és szervezet, kompetenciák közkönyvtárak tartoznak) és az Oktatási és Tu- és kutatás. Ez utóbbi területen később országos dományügyi Minisztériumnak (a felsőoktatási kompetenciafejlesztési program létrehozása in- könyvtárak gazdájának) össze kell fognia az dult meg, a könyvtári hálózat és az egyes könyv- igények felmérésére és közös programok ki- tárak megerősítése érdekében. dolgozására. 2008-ban fókuszcsoportokkal készítettek in- A 2010. évi állami költségvetésben a kormány terjúkat az igények felmérése érdekében, majd egymillió norvég koronát biztosított a kompe- a tanulságokat összefoglalták egy jelentés- tenciafejlesztésre a közgyűjtemények közös ha- ben, amely a „Kompetenciafejlesztés a norvég tósága számára. A keret felét az Oslói Egyetem könyvtárakban. A keretek és a prioritások” cí- illetékes kara kapja BA szintű távoktatási prog- met viseli. E dokumentum fő célja, hogy segítse ram kimunkálására és a vezetési ismeretekre a könyvtárak megújítását, és országos szinten összpontosító MA szintű program megvalósítha- közös platformként szolgáljon a fenntartók, az tósági tervének kidolgozására. Az összeg fenn- oktatási szolgáltatók és a szakmai közösségek maradó részét az elkövetkező években az olva- számára a tervezéshez, megvalósításhoz és sás évére és olvasásnépszerűsítésre, az olvasási együttműködéshez. nehézségekkel küzdők támogatására fordítják, A dokumentum célközönsége a teljes könyvtári főként a megyei könyvtárakban. szektort, a különböző típusú könyvtárak mind- (Hegyközi Ilona) egyikét felöleli. (A norvég könyvtári törvény szerint minden településnek rendelkeznie kell 135/2011 közkönyvtárral és szakképzett könyvtárossal, de az utóbbi csak a települések kétharmadában Luo, Lili: Social networking websites : an explora- valósult meg). A keretdokumentum áttekinti a tory study of student peer socializing in an online továbbképzési és belső képzési lehetőségeket, LIS program. – Bibliogr. In: Journal of education for a vonatkozó szabályokat és megállapodásokat, library and information science. – 51. (2010) 2., p. valamint a kutatás-fejlesztés helyzetét. Arra tö- 86-102. rekszik, hogy a kompetenciafejlesztés szerep- lői (könyvtárvezetők, fenntartók, közigazgatási A közösségi hálózatok szerepe a hallgatók kap- szakemberek, oktatási intézmények, szociális csolattartásában egy online könyvtárosképzési partnerek) között világos munkamegosztás ala- program során kuljon ki. Egyetemi hallgató; Felmérés; Kommunikáció; Ami a kompetenciafejlesztés területeit illeti, a Könyvtárosképzés -felsőfokú; Számítógép-hálózat; fókuszcsoportok a következőket tartották fon- Távoktatás tosnak: vezetési ismeretek, a könyvtári szolgál- tatások népszerűsítése, kommunikáció, digitális A cikk egy olyan kutatásról számol be, amely készségek, a könyvtár mint a tanulás és a kul- azt vizsgálta, hogy egy online könyvtár- és in- turális sokszínűség színtere. A kompetenciafej- formációtudományi mesterképzésben részt vevő lesztés főként formális oktatási és továbbképző hallgatók hogy használják a közösségi hálózato- programok keretében valósul meg. kat a társaikkal való kapcsolattartásra és szak- 2008-2009-ben a kompetenciafejlesztés fontos- mai hálózat kialakítására. Általános közösségi ságát a közkönyvtárakban egy újabb kormány- hálózatokat, mint pl. a Facebook, és az egyetemi zati dokumentum erősítette meg (23. sz. jelen- hálózatot (SLISLife) egyaránt tanulmányozták. tés az országgyűlés – a Storting – számára: „A Az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi könyvtárak: a tudás közterei, találkozóhelyek hálózati helyek a népszerűségi listán a második és kulturális színterek a digitális korszakban”). helyen állnak az egyetemisták egymással való A Kulturális Minisztériumnak (amelyhez a kapcsolattartásában és köztük termékeny közös-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 421 ségi kapcsolatok létrehozásában. Az időhiány és tétel In: Journal of information science. – 36. (2010) a közösségi hálózati helyek sokfélesége azonban 5., p. 631-654. hátráltatja a hallgatókat a közösségi hálózatok- ban való elmélyülésben. Ezek elhárítására a ta- 50 éves a könyvtár- és információtudományi kép- nulmány többféle kezdeményezést ajánl, hogy zés a City University London intézményében az online könyvtár- és információtudományi programok élen járjanak közösségi hálózatok Könyvtárosképzés -felsőfokú; Könyvtárosképző intézmény kapcsolatépítési szerepének erősítésében.

(Autoref.) A cikk bemutatja a City University London könyvtár- és informáctiótudományi képzésének 136/2011 ötven évét. Részletesen ismerteti az információ- tudományi mesterképzést és a későbbi, ennek Pattuelli, M. Cristina: Knowledge organization megfelelő „Könyvtártudományi és a kulturális landscape : a content analysis of introductory cours- szektor információmenedzsmentje” nevű kur- es. – Bibliogr. 34 tétel In: Journal of information sci- zusokat, valamint a rövidebb életű gyógyszeré- ence. – 36. (2010) 6., p. 812-822. szeti és egészségügyi tájékoztatási tanfolyamo- kat. Vizsgálja annak okát, miért volt szükség a Az ismeretszervezési kurzusok tartalma a kurzusok megváltoztatására, valamint a szakmai könyvtárosképző intézmények tanrendjében és oktatási környezet hatását. Az ebből fakadó kérdéseket hét téma köré csoportosítja: a tudo- Felmérés; Információszervezés; Könyvtárosképzés mányág sajátosságai, a könyvtári/információs -felsőfokú; Tanterv, óraterv spektrum, a hallgatói csoport, a felsőoktatási/ A cikk annak a tanulmánynak az eredményeit szakmai egyensúly, a tanmenet tervezése, helyi ismerteti, amely az ALA által akkreditált könyv- és globális kérdések és oktatási módszerek. A tár- és információtudományi programok kere- kurzusokat a könyvtár-és információtudomá- tén belül az ismeretszervezési kurzus tartalmát nyi képzés egyesült királyságbeli és nemzetközi vizsgálta. 34 kanadai és egyesült államokbeli szintű változásainak szélesebb kontextusában könyvtárosképző intézmény közel 2000 alap- vizsgálja. szintű ismeretszervezési tanfolyama anyagát (Autoref.) elemezték és indexelték. Az eredmények azt mutatják, hogy a hagyományos bibliográfiai gyakorlat és módszerek állnak továbbra is az Szabványok, normatívák ismeretszervezési kurzusok középpontjában. A metaadatok a tanfolyam tartalmának alapvető részét képezik, és olyan új témák, mint az in- 138/2011 formáció architektúrája, a jelölőnyelvek és a szemantikus web is egyre inkább tért nyernek az Lindmark, Christine: Measure correctly or do the alapszintű ismeretszervezési tananyagban. right thing? : a national perspective on statistics and indicators In: Scandinavian public library quarterly. – (Autoref.) 43. (2010) 4., p. 12-16.

137/2011 Mérjünk helyesen, vagy csináljuk azt, ami helyes? A statisztikáról és a teljesítménymutatókról országos Robinson, Lyn – Bawden, David: Information nézőpontból (and library) science at City University London : 50 years of educational development. – Bibliogr. 150 Hatékonyság; Könyvtári rendszer -országos; Nor-

422 Könyvtári Figyelõ 2011/2 matívák, mutatószámok; Szabvány; Statisztika sorához készült kérdőívben két, könyvtárral kap- csolatos kérdés szerepel. A Közép-Svédországi Egy napilap szerint 2010 tavaszára Svédország- Egyetem minőségi mutatót dolgozott ki, amely ban a legkülönbözőbb területeken fokozatosan 16 indikátorból áll; vannak köztük hagyományo- tért hódítanak az értékelési folyamatok. 2011- sak és a könyvtárak új tevékenységét tükrözők. ben tervezik létrehozni a kulturális elemzéssel A tudományos és szakkönyvtárak számára egy foglalkozó kormányhivatalt. Voltaképpen nem új mutatót is készítettek: hogy az illető könyvtár az értékelés vált népszerűvé, hanem a teljesít- hány egyedi rekorddal szerepel a LIBRIS közös ménymutatók. katalógusban a teljes rekordállományhoz viszo- Könyvtári statisztika az 1950-es évek óta készül. nyítva. A nemzeti könyvtár arra kapott megbízást Vannak bizonyos adatok, amelyeket rendszere- az Oktatási Minisztériumtól, hogy fejlesszen ki sen gyűjtenek, amelyekből hosszabb idősorokat mutatókat, amelyek jobban tükrözik tevékeny- lehet képezni. Egy könyvtárvezetőkkel folytatott ségének eredményeit. A 2010. év volt az első, interjúsorozat során felmerült, hogy az országos amelyben a különböző típusú könyvtárak adatait statisztika túlzottan ragaszkodik a hagyomá- összehangolt kérdőív alapján gyűjtötték be. Ez- nyokhoz, nem tükrözi a könyvtárak megválto- zel párhuzamosan folyamatban van egy közös zott tevékenységét, küldetését, gyűjteményét, számítógépes rendszer kialakítása a könyvtári elérhetőségét és használati mintáit. statisztikai adatok kezelésére, amelyből könnyen Egyesek szerint a könyvtári statisztika ördögi kinyerhetők az országos statisztikához szüksé- körbe került. A könyvtárak nem tartják megbíz- ges adatok, hogy az időt a mutatók fejlesztésére hatónak, ezért aztán nem is szolgáltatnak számá- és különböző elemzések elkészítésére lehessen ra kellő pontosságú adatokat. Nem biztos, hogy fordítani. az összevetésre helyes adatpárokat választottak Számos kérdés felvetődik: milyen adatokkal ki, ilyenek például az elektronikus könyvek le- célszerű indokolni, hogy a könyvtáraknak több töltéseinek száma és a nyomtatott könyvek köl- forrásra van szükségük; országos mutatókra csönzéseinek adatai; a könyvtárlátogatások és lenne-e szükség, mint Norvégiában, vagy nem- a honlaplátogatások száma; a használóképzési zetköziekre, vagy közösekre a többi skandináv alkalmak számának növekedése és a referensz országgal? Továbbra is a hagyományos statiszti- kérdések számának csökkenése. kai megközelítés a célszerű (pl. az egy főre jutó Világossá vált, hogy a vezetők mennyiségi he- kölcsönzések száma legyen a mérőszám), vagy lyett minőségi szempontú méréseket igényel- inkább olyan kérdéseket kell feltenni, amelyek nének. Esetleg a teljesítménymutatók jelenthe- a könyvtári tevékenységek hatását elemzik (pl. tik a megoldást; Svédországban lefordították jobb eredményt érnek-e el azok a diákok, akik- és több könyvtárban kipróbálták az ISO 11620 nek iskolai könyvtár áll rendelkezésükre; vagy szabványt. nagyobb-e az érdeklődés a felnőttképzés iránt A közkönyvtárak statisztikai adatait a Svéd Kul- ott, ahol van közkönyvtár, vagy hozzájárul-e a turális Tanács (Kulturrådet) gyűjti be és publi- nemzeti könyvtár a nemzeti kollektív emléke- kálja. A Svéd Könyvtárosegyesület segítségével zethez)? 10 mutatószámot alakítottak ki; néhány helyen (Hegyközi Ilona) a költségvetési keretet e mutatószámok alapján határozzák meg. Az iskolai könyvtárak számára Lásd még 152 az egyesület egy új mutatót ajánlott: az iskolai könyvtárral és szakképzett személyzettel ren- delkező iskolák számaránya az összes iskolai Egyesületek könyvtárakhoz képest. A kórházi könyvtáraknak speciális igényeiknek megfelelő kérdőívet állí- tottak össze. A felsőoktatási intézmények rang- Lásd 182

Könyvtári Figyelõ 2011/2 423 Könyvtárak és tájékoztatási intézmények

Nemzeti könyvtárak egyedülálló, négyrészes, tízkötetes, 1300 fény- képet tartalmazó Turkesztáni album (1871). Említésre méltó még a hívai kán műveinek első orosz nyelvű fordítása (1768), valamint az első 139/2011 turkesztáni újságok gyűjteménye. A külföldi Umarov, Absalom Adylovič: Nacional’naâ bibliote- könyvek gyűjteményében jelentős helyet fog- ka Uzbekistana im. Ališera Navoi : 140 let služeniâ lalnak el az ószláv nyelveken írt könyvek és a na blago kul’tury i prosveŝeniâ In: Vestnik BAE. – 16–19. századi nyugat-európai könyvritkasá- (2010) 2., 62-65. gok. Nagy érdeklődésre tart számot az ismert üzbég írók, művészek, tudósok, közéleti sze- Ališer Navoi Üzbég Nemzeti Könyvtár: 140 év a mélyiségek autogramjait tartalmazó könyvek kultúra és a művelődés szolgálatában gyűjteménye. A könyvtárat évente több mint 500 ezer em- Könyvtártörténet -nemzeti; Nemzeti könyvtár ber látogatja, az állomány forgalma több mint 2 millió könyv. A köztársaság lakóinak 60%-a Üzbegisztán nemzeti könyvtárában található fiatal, részükre külön Ifjúsági Információs For- az ország gazdag történetét és jelenét feltáró rásközpontot hoztak létre. A tájékoztató szol- nemzeti és tudományos szempontból jelentős gálat évente több mint 120 ezer bibliográfiai külföldi dokumentumok legteljesebb gyűjtemé- adatot szolgáltat, népszerűek a katalógusok és nye. Rendeltetése (küldetése) szerint könyvtári, kartotéktárak melletti konzultációk. A könyv- bibliográfiai, tudományos kutató és módszertani, tárban évente több mint 300 rendezvényt tarta- valamint információs tevékenységet folytató in- nak, amelyek nyomán különböző kiadványokat formációs és kulturális-művelődési intézmény. adnak közre. 1870-ben a Taskenti Közkönyvtárat a kultúra és 1999-től a könyvtár saját elektronikus forrá- a művelődés számára legfontosabb feladatok el- sokat hoz létre, így a több mint 200 ezer re- látására hozták létre (az állományok megőrzése kordot tartalmazó elektronikus katalógust, az és gyarapítása, széles körű használata). Közép- autoreferátumok és disszertációk adatbázisát, Ázsia egyik legrégibb európai típusú könyvtárá- a kurrens időszaki kiadványok analitikus leírá- ban több mint 10 millió egységet tárolnak. Ebből sát. Ez utóbbihoz tartoznak az Üzbegisztánnal a 3,5 milliót meghaladja a könyvtárhoz tartozó foglalkozó folyóiratok, amelyek alapján épül az Nemzeti Könyvkamarában tárolt nemzeti kiad- Uzbegistanika adatbázis. Az egyik legfontosabb ványok száma. A könyvtár büszkesége a 15–19. fejlesztési irány a teljes szövegű adatbázisok századi kiadványok 250 ezres állománya, ebből építése a legértékesebb gyűjtemények digitali- 16 ezer régi és ritka kiadvány, kézirat, az első zálásával. A könyvtárban fejlesztették a nemzeti nemzeti időszaki kiadvány, könyv stb., köztük információs forrásközpontokat összekapcsoló a névadó Ališer Navoi és más világhírű üzbég közös automatizált rendszert, amely elsősorban tudós, állami és közéleti személyiség kézzel írt az oktatási intézményekben dolgozó könyvtáro­ művei. A turkesztáni művek között megtalálha- sok munkáját segíti. Működik az olvasók távoli tók az első üzbég nyelven nyomtatott könyvek kiszolgálását végző automatizált rendszer is. (1872), az Üzbegisztán történetével foglalkozó Mint nemzeti könyvtár (2002-től) aktívan részt 594 kötetes ún. Turkesztáni gyűjtemény, és az vesz a nemzetközi szakmai együttműködésben,

424 Könyvtári Figyelõ 2011/2 kétoldalú kapcsolatokat épít a nemzeti könyv- Tudományterületei: matematika, kémia, fizika, tárakkal. 2005 óta tagja az Eurázsiai Könyvtári informatika, mérnöki tudományok, menedzs- Egyesülésnek (Bibliotečnaâ Assambleâ Evrazii), ment, építészet, környezetvédelem. A belépőket valamint az IFLA állománygyarapítási bizottsá- fogadó épületkomplexum és egyúttal az egyetem gának. Az együttműködési eredményeket szá- szimbóluma a Rolex Learning Center, amely a mos országos és nemzetközi rendezvény tükrö- könyvtáron kívül tartalmazza az egyetemi ki- zi. Külön csoportot alkotnak a nemzetközi pro- adót, a kutatóközpontot, a hallgatói szerveze- jektek, az együttműködés az UNESCO-val, az tek irodáit, egy négyszáz fős előadótermet, ki- Ázsiai Fejlesztési Bankkal, a Világbank képvi- állítótermeket, három éttermet, könyvesboltot, seletével stb. Kiemelt figyelmet fordítanak a kö- bankfiókot és egy föld alatti parkolót ötszáz fé- zép-ázsiai régió országaival folytatandó könyv- rőhellyel. A nagy kiterjedésű egyszintes épületet tári együttműködésre, a korábbi kiadványcsere japán építészek tervezték. kapcsolatok újraindítására. A könyvtár kiadója A campus területén korábban szétszórtan tíz évente több mint 30 módszertani-bibliográfiai könyvtár működött, az új központi könyvtár segédletet ad közre, a gazdag történelmi-kul- ezek egyesítéséből jött létre. Állománya 500 turális örökség feltárásával évente 10 kiadvány ezer kötet, 20 ezer elektronikus könyv, 11 ezer foglalkozik. A könyvtár részt vesz a könyvtári elektronikus úton hozzáférhető, 600 papírfor- hálózat fejlesztésében és a könyvtárügyet érintő mában előfizetett tudományos folyóirat, 5 ezer jogszabályok kidolgozásában. digitalizált disszertáció. A használóknak 860, elektronikus technikával (Viszocsekné Péteri Éva) felszerelt ülőhely áll rendelkezésére. Számító- gépek ezeken a helyeken nincsenek: a hallgatók Lásd még 131, 166 saját laptopjukat használják, vagy a bejáratnál kölcsönöznek egyet. A könyvtárhasználati te- Felsôoktatási könyvtárak rek három zónára oszlanak: teljesen csendesre, csendesre és a csoportos foglalkozások terére. Az utóbbi célra tíz terem foglalható le legfeljebb háromórás időtartamra. Az olvasótermi szabad- 140/2011 polcon hozzáférhető az alapstúdiumok számá- Aymonin, David: Offen, flexibel und entwicklungs- ra javasolt 9 ezer kötet. A 2001 előtt megjelent fähig wie das Internet : die Bibliothek des Rolex vagy ritkábban keresett művek a raktár elektro- Learning Center der École Polytechnique Fédérale nikusan mozgatható állványain találhatók, az ol- vasóknak ide is szabad bejárásuk van, csaknem de Lausanne In: BuB. – 62. (2010) 10., p. 720-722. minden dokumentum szabadon hozzáférhető. Res. angol és francia nyelven A könyvtár tagja a kilencven svájci könyvtárat A Lausanne-i Műszaki Egyetem Rolex Tanulási átfogó Nebis hálózatnak, ezen keresztül három Központjának könyvtára millió tudományos és műszaki könyv hozzá- férhető huszonnégy óra alatt. Így gyakorlatilag Egyetemi könyvtár -műszaki minden dokumentumot, amely iránt a látoga- tók érdeklődnek, egy napon belül kézbe tudnak A Lausanne-i Műszaki Egyetem (École Poli­ adni. technique Fédérale de Lausanne) hétezer hall- Nyitva tartás: a hét minden napján 7 – 24 órá- gatójával (ebből 1800 doktorandusz), 3200 ig. A teljes szolgálat (40 munkatárs, ebből 32 oktatójával, 2140 munkatársával Svájc kiemel- képzett, teljes munkaidőben alkalmazott) mun- kedő oktatási intézménye. Hallgatói 110 nem- kanapokon 8-tól 20 óráig áll rendelkezésre (tá- zetből verbuválódtak, az oktatók fele külföldi. jékoztatás, beiratkozás), az ezen kívüli időben

Könyvtári Figyelõ 2011/2 425 és hétvégén a 30 asszisztens tanuló segítségével MLA általános társadalmi hatásokat (Generic biztosított a helyben használat és a kölcsönzés. Social Outcomes) vizsgáló eszköze nyújt a tár- Az újonnan fejlesztett „Infoscience” gyűjtemény sadalmi hatások tettenérésére hasonló lehetősé- 70 ezer fontos publikációt tartalmaz. A könyvtár get. Ezek az eszközök hasznosak a követendő számítógépes technológiáját háromfős munka- példák terjesztésére, de nincsenek eléggé alátá- csoport működteti, támaszkodva az egyetem 85 masztva adatokkal. A közkönyvtárak hajlamosak munkaerős központi információtechnológiai túlértékelni korlátozott és egyszeri vizsgálatai- részlegére. kat, előtanulmányaikat, ezek pedig nem eléggé adatgazdagok, következésképp nem lehet belő- (Katsányi Sándor) lük következtetni a szolgáltatások országos, ill. tágabb helyi kihatásaira. Lásd még 133, 146, 147, 151, 170, 176, 180, A szerző arra biztat, hogy mondjuk el a saját 183, 186, 187, 188, 189, 193, 196 történeteinket és álláspontunkat. Bár a politiku- soktól nem kapunk eléggé világos eligazítást, Közmûvelôdési könyvtárak adatokkal alátámasztott és erőteljes képet kell adnunk arról, milyen változásokat eredménye- zett a százados múltra visszatekintő könyvtári szolgálat. Részleteznünk kell (legalább hipo- 141/2011 tetikusan) a közösség specifikus igényeit, azt, Stanziola, Javier: Numbers and pictures : captur- hogy hogyan szolgálhatják a könyvtárak ezek- ing the impact of public libraries In: Library + infor- nek az igényeknek a kielégítését, milyen erő- mation update. – (2010) dec., p. 44-46. források kellenek ehhez, milyen teljesítmény és eredmény várható a szolgálattól és milyen A közkönyvtárak hatásának bizonyítása távlatban. Ennek a történetnek a kimunkálása nemcsak a további kvantitatív munka kereteit Hatékonyság; Könyvtárkép; Közművelődési könyv- alapozza meg, hanem egyben a szektor priori- tár tásainak, stratégiáinak és erőforrásainak össze- hangolását is elősegítheti. Ki kell használni az Amikor a felügyeleti szervek és a támogatók olyan pályázati („fellowship”) lehetőségeket is, meggyőzéséről van szó, a közkönyvtárak nem mint amelyeket az Economic & Social Research játsszák elég jól a „bizonyítsd, hogy számí- Council ajánl. tasz” játékot. Világos képet kell adnunk arról, a A saját történetünket tesztelni is kell, válaszol- könyvtári szolgáltatások hogyan fejtik ki pozitív ni kell olyan kérdésekre, mint: jobban is el le- hatásukat a társadalomra. Ha a politikusoknak het-e érni ezeket az eredményeket, van-e olyan számokra és drámai hatású képekre van szüksé- a projektben, amit más nem nyújt. Egyelőre nem gük, akkor kezdjünk számolni és grafikonozni. beszéljük eléggé a társadalomtudósok meglehe- Angliában a Múzeumok, Könyvtárak és Levél- tősen „bináris” nyelvét, ami azért baj, mert ezen tárak Tanácsa (MLA), a Leicesteri Egyetem a nyelven értenek a politikusok is. A könyvtárak Múzeumi és Képtári Kutatóközpontjával együtt- szívesen számolnak be programjaikról, de ezzel működésben, a tevékenységet dokumentáló az önteszteléssel gondjaik vannak. adatok céljára kidolgozott és tesztelt egy esz- A változások dokumentálásának egyik módja, közt (Generic Learning Outcomes, GLOs), ami hogy megkérdezzük a részvevőket egy rendez- hasznosnak bizonyult mindegyik szektornak, vény előtt és után. Ily módon produkálhatjuk hogy értékelje a projektjeit és intézményeit, és a politikusok által elvárt számokat és grafiko- közös megközelítést alkalmazzon a tervezésben nokat. A társadalomtudomány nyelvével és a és az eredmények értékelésében. Legújabban az speciális etikai (adatvédelmi) problémákkal

426 Könyvtári Figyelõ 2011/2 való megismerkedésünket elősegíthetné a helyi egyébként is nagyon keveset tart nyitva, és ahol társadalomtudományi posztgraduális képzés nagyon lecsökkent a népesség. A tapasztalatok hallgatóinak bevonása (akik állást és tanácsadói azt mutatják, hogy a lakosság rendszerint csak tapasztalatokat keresnek). addig tiltakozik a könyvtár bezárása ellen, amíg A teljesítményvizsgálatok csak hosszú idő alatt meg nem jelenik az új, világos, nagy terekkel folytathatók le, így a politikusok és a pénzügyi rendelkező, modern jármű. támogatók késve kapják meg az adatokat. Ennek Gyakran úgy tekintenek a könyvtárbuszra, mint ellenére stratégiai prioritásnak tekinthetők. szolgáltatáscsökkentésre, ugyanakkor sok példa van rá, hogy ez éppen hosszabb nyitva tartást (Mándy Gábor) és nagyobb könyvállományt jelent. Egy jó he- lyen megálló bibliobusz gyakran több használót 142/2011 vonz, mint egy rossz helyen működő könyv- Newton, Karen – Casselden, Biddy: Reinvent- tár. A mozgókönyvtárak nagyon jól igazodnak ing the wheels? In: Library + information update. – a modern társadalom igényeihez azzal, hogy (2010) oct., p. 52-55. gyorsan reagálnak a demográfiai változásokra, illetve hatékony és gazdaságos módját kínálják A mozgókönyvtárak szerepe Angliában a települések könyv- és információellátásának. E szolgáltatásoknak azonban még jobban ki kell Ellátottság -könyvtári; Felmérés; Igény; használniuk a rugalmasság és az alkalmazkodó- Mozgókönyvtár képesség erejét. A mozgókönyvtárak már több mint 100 éve A mozgókönyvtárak a könyvtári szolgáltatások nagyon fontos könyvtári szolgáltatások falusi életképes alternatíváját jelentik. Nagy szükség és városi környezetben egyaránt. Brit haszná- lenne arra, hogy eloszlassák a könyvtárbusszal lók és szolgáltatók körében végeztek kérdő- kapcsolatos kételyeket, és tudatosítsák a moz- íves kutatást a szerzők arról, hogy vajon mit gókönyvtárak előnyeit. Sok könyvtárfenntartó tud nyújtani egy mozgókönyvtári szolgáltatás. szervezet sikeresen alkalmazza a bibliobuszt Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon képes-e he- a társadalmi integráció elősegítésére, partner- lyettesíteni egy bibliobusz egy fixen telepített kapcsolatok kialakítására és az élethosszig tartó szolgáltatóhelyet ideiglenesen vagy akár végle- tanulás lehetőségének biztosítására. A mozgó- ges megoldásként. könyvtár mindenre nem jelenthet megoldást, A használók igen kevés ismerettel és szerény de a könyvkölcsönzésnél sokkal többre hasz- elvárásokkal rendelkeznek a mozgókönyvtárak- nálható. kal kapcsolatban. Amikor azt kérdezték, hogy milyen szolgáltatásokat vennének igénybe a (Tóth Máté) buszon – hiába kínáltak fel további lehetősége- Lásd még 130, 171, 178, 194, 197 ket (internet, magazinok, helyi közérdekű infor- mációk) – a legtöbben (33%) azt válaszolták, hogy csak könyveket szeretnének. Rendszerint Tudományos és szakkönyvtárak a használók azt feltételezik, hogy új szolgáltatá- sok eléréséhez valamiről le kellene mondaniuk, ezért nem örülnének neki. Lásd 173 A szolgáltatói oldal részéről általános vélemény, hogy ideiglenesen igenis képes helyettesíteni a szolgáltatást egy könyvtárbusz. Állandó meg- oldásként ott jöhet szóba, ahol a helyi könyvtár

Könyvtári Figyelõ 2011/2 427 Munkafolyamatok és szolgáltatások

Állomány, állományalakítás Collection management. – 35. (2010) 3/4., p. 208- 221. Használók által kezdeményezett állománygyarapí- 143/2011 tás: hogyan megy végbe egy paradigmaváltás Harbeck, Matthias: Comics in deutschen Biblio­ Állománygyarapítás; Egyetemi könyvtár; Elektroni- theken : Ressourcen für Forschung und Fans. – Bib- kus könyv; Felmérés; Igény; Könyvtárközi kölcsön- liogr. lábjegyzetben In: Bibliothek. – 34. (2010) 3., zés p. 282-292. Res. angol és francia nyelven A cikk a könyvtárosok által végzett állomány- gyarapítástól a használók által kezdeményezett Képregény a német könyvtárakban: források a beszerzéshez vezető paradigmaváltást vizsgál- kutatás és a rajongók számára ja. A szerzők az Ohio State University Libraries (OSUL) két programjáról számolnak be: a Állománygyarapítás; Felmérés; Igény; Képregény könyvtárközi kölcsönzésben kért és beszerzett könyvek programjáról és az Ebrary használói Interjúk és empirikus adatok segítségével ez a kérésekre alapozott állománygyarapítási prog- tanulmány azt vizsgálja, hogy a képregények ramjának két tesztjéről, melyben az olvasói és a mangák továbbra is elhanyagolt, marginá- használat eredményeképpen elektronikus köny- lis dokumentumok-e a könyvtárakban, vagy az vek kulisszák mögötti beszerzésére került sor. állományépítési és feldolgozási gyakorlat ja- A tesztek eredményeit vizsgálták a használók vult már az 1970-es évek óta, és a képregények aktivitása, témakör, a kiadó típusa, szintje és a száma olyan mértékben nőtt, hogy kielégítheti kiadvány megjelenési ideje szerint. Áttekintették a kutatók igényeit. Ezenkívül a németországi az OSUL és az OhioLINK konzorcium állomá- gyűjtés és katalogizálás kérdéseivel is foglalko- nyát, hogy értékeljék az olvasók által gyarapí- zik. Mindezek alapján arra a következtetésre jut tott címek hozzáférhetőségét, forgalmát, s hogy a szerző, hogy bár fontos fejlemények történtek a keletkeztek-e duplumpéldányok. Megkérték az német köz- és tudományos könyvtárak életében, OSUL gyarapító könyvtárosait, hogy mondják ezek semmilyen változást nem hoztak a képre- el véleményüket az olvasók által kiválasztott gények könyvtári elismerésével és kezelésével címekről és az általuk kezdeményezett beszer- kapcsolatban. Franciaországgal, Belgiummal zéseknek a költségkeretre gyakorolt hatásáról. vagy az Egyesült Államokkal összehasonlítva A szerzők megvizsgálják az állománygyarapítás Németországban még sokat kell tenni a képre- filozófiájának változásait, valamint az olvasók gények könyvtári állományba való integrálása és a gyarapító könyvtárosok szerepét a felsőok- érdekében. tatási könyvtárakban az egyre gyarapodó elekt- ronikus könyvek világában. (Autoref.) (Autoref.) 144/2011 145/2011 Hodges, Dracine – Preston, Cyndi – Hamil- ton, Marsha J.: Patron-initiated collection develop- Lipp, Anne: Auf dem Prüfstand : das DFG-geförderte ment : progress of a paradigm shift. – Bibliogr. In: System der Sondersammelgebiete wird evaluiert. –

428 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Bibliogr. jegyzetekben In: Zeitschrift für Bibliotheks­ 2. Az SSG-rendszerben részt vevő könyvtárak wesen und Bibliographie. – 57. (2010) 5., p. 235- összessége együttesen minden tudományte- 244. rületet lefed. Res. angol nyelven 3. Egy-egy tudományterület irodalmát teljes- ségre törekedve kell gyűjteni. A Német Kutatási Társaság által támogatott orszá- 4. A gyűjtött anyagot a rendszer könyvtárain gos gyűjtőköri program értékelése túlmenően is rendelkezésre kell bocsátani könyvtárközi kölcsönzés, dokumentum- Egybehangolt állományalakítás; Elektronikus szolgáltatás vagy elektronikus hozzáférés könyvtár; Támogatás -pénzügyi -állami hatósági; formájában. Tudományos és szakkönyvtárak 5. A tagkönyvtárak kötelesek gyűjtött anyagu- kat hosszabb távon megőrizni. Németországban a tudományos kutatásnak 6. A tagkönyvtárak kötelessége az anyag feltá- egyedülálló ellátórendszere alakult ki az or- rása a szokásos módszerekkel. szágos gyűjtőköri program keretében, amely 7. A külföldi irodalom beszerzésére kell kon- a Sondersammelgebietssystem (SSG-System, centrálni. Ennek költségeihez a DFG 75%- azaz „kiemelt gyűjtési területek rendszere”) ban hozzájárul, a Németországban megjelenő nevet viseli. Ezt a rendszert jórészt a tudomá- irodalmat – amely általában az alapellátás nyos kutatómunka országos szintű orientálására körébe tartozik – a tagkönyvtárak saját ere- és támogatására létrehozott intézmény, a Né- jükből tartoznak beszerezni. met Kutatási Társaság finanszírozza (Deutsche 8. A DFG az SSG-rendszer könyvtárainak nagy Forschungsgemeinschaft, DFG). A rendszerben részében hozzájárul a külföldi irodalom be- részt vevő könyvtárak vállalják egy vagy néhány szerzésén kívül a könyvtár helyi kötelezett- tudományterület kutatási szakirodalmának lehe- ségén túlterjedő országos jellegű feladatok tő leggazdagabb, teljességre törekvő beszerzé- finanszírozásához is. sét, s annak rendelkezésre bocsátását az ország 9. A könyvtárak szakmai autonómiát élveznek a bármely tudományos intézete számára. Több- beszerzendő irodalom vonatkozásában. letkiadásaik fedezését részben a DFG biztosít- A rendszerben jelenleg 36 könyvtár vesz részt. ja. A rendszer célja annak a „csúcsigénynek” a Kétharmaduk egyetemi könyvtár, köztük Berlin, biztosítása, amely meghaladja az egyetemek és München, Heidelberg ismert egyetemének in- a kutató intézetek alapszükségletét. (Az alap- tézményei. Résztvevő továbbá 12 szakkönyvtár, szükségletbe tartozik pl. a teljes hazai szakiro- főként kutatóintézetek, alapítványok, főiskolák dalmi termés.) könyvtárai. A 36 részt vevő könyvtár közül 27 A rendszert a második világháború után kiala- részesül a DFG támogatásában. Nem szorul- kult németországi kényszerhelyzet hozta létre, nak támogatásra a központi szakkönyvtárak amikor az elpusztult könyvtárak állományát (a kölni orvostudományi, a hannoveri termé- kellett központi irányítással és központi támo- szettudományi, a kieli közgazdasági könyvtár), gatással gazdaságilag racionális módon pótolni. mert ezeknek alapfeladatuk az országos szintű Egy évtizedes hiánypótló működés után tértek szakirodalmi ellátásban való részvétel, és ehhez rá a lényegében ma is fennálló célokra és mód- más forrásból kellő anyagi alapot kapnak. Nem szerekre, melyeket a következő kritériumok jel- kap támogatást néhány kisebb speciális szak- lemeznek: könyvtár sem. 1. A gyarapítás nem szűkülhet le az adott in- A rendszer 110 tudományterületet foglal magá- tézmény (egyetem, kutatóintézet) aktuális ban, egy-egy könyvtár több terület gondozását kutatási területeire, ki kell terjednie a kijelölt is vállalhatja. A DFG a 110 tudományterületből szakterület egészére. 86-ot támogat.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 429 Az SSG rendszer előtt jelenleg két új feladat táraknak szánt támogatást Bajorországban. áll. Az egyik a virtuális szakkönyvtárak meg- 2008/2009-ben a költségvetési modell alapvető teremtése: olyan szakmai portálok létrehozása, paramétereit a tudományos publikációs piac amelyek a kutatók számára áttekinthetővé tesz- változó igényeinek megfelelően módosították. nek minden Németországban hozzáférhető in- A tanulmány leírja az átdolgozott változatban formációs forrást, függetlenül azok megjelenési alkalmazott elemzési módszert, és ennek ered- formájától. E téren a DFG anyagi támogatásával ményeként bemutatja az új, 2010. évi bajor költ- a tervezés első lépései történtek meg, kérdéses ségvetési modellt. azonban, hogy a most készülő átfogó rendszer- fejlesztési tervek milyen irányba befolyásolják (Autoref.) a virtuális szakkönyvtárak fejlesztését. A másik új feladat a nemzeti licencek beépítése az SSG 147/2011 rendszerbe. Bár a hazai licencekhez való hozzá- Reynolds, Leslie J. [et al.]: User-driven acquisi- férés a tudományos alapszükségletekhez tartozik tions : allowing patron requests to drive collection és nem az SSG által közvetített csúcsigényekhez, development in an academic library In: Collection a DFG mégis vállalta ennek a fontos kezdemé- management. – 35. (2010) 3/4., p. 244-254. nyezésnek a teljes anyagi finanszírozását. A kiemelt gyűjtési területek rendszere, az SSG- Felhasználói kérésekre alapozott állománygyarapí- rendszer hatvan éve működik, a DFG most jónak tás: olvasók rendelik a szakirodalom jelentős részét látta a mélyreható felülvizsgálatot. Grémiumot egy egyetemi könyvtárban bízott meg a rendszert használó kutatókból, a működtető könyvtárosokból és integrációs szak- Állománygyarapítás; Egyetemi könyvtár; Felmérés; emberekből a jelenlegi rendszer értékelésével és Igény a korszerűsítésre tett javaslatok kidolgozásával. A Texas A&M University (TAMU) Libraries A bizottság megkezdte munkáját. 2007-ben radikálisan megváltoztatta megszo- (Katsányi Sándor) kott monográfia-gyarapítási gyakorlatát, és a monográfia-keret jelentős részét olvasói kérések 146/2011 számára tartotta fent: ez lett a Javasolj egy köny- vet (Suggest a Purchase, SaP) keret. Erre a célra Moravetz-Kuhlmann, Monika: Das Baye­ egy online űrlapot is készítettek, szabályozták az rische Etatmodell 2010. – Bibliogr. jegyzetekben In: eljárás menetét, a kérhető könyvek értékhatárát Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie. – és a gyarapító könyvtárosok feladatait is. Ezál- 57. (2010) 5., p. 253-270. tal a szakreferensek munkaidejének jó része is Res. angol nyelven felszabadult. A felhasználók hamarosan aktívan bekapcsolódtak az állománygyarapításba. A 2010. évi bajor költségvetési modell Három tanév elteltével a tapasztalatok össze- Állománygyarapítás; Egyetemi könyvtár; Elektro- gyűjtése végett kérdőíves felmérésre került nikus publikáció; Folyóiratárak; Gyarapítási keret; sor, melyben a javaslattevő használók (900) és Könyvárak a gyarapító könyvtárosok (42) elégedettségét, véleményét és kifogásait vizsgálták. (Bár csak A bajor költségvetési modell az egyetemek szak- 186, illetve 25 válasz érkezett be, az eredmények irodalmi és információellátásának biztosítására értékelhetőek lettek.) szolgáló módszerként az országhatáron túl is Az időszak beszerzési javaslatainak több szem- széles körben elismert a könyvtári világban. pontú elemzését is elvégezték. 2007 és 2009 2001 óta az infrastrukturális beruházásoktól el- között összesen 13121 kérés érkezett, ezekből különítve e modell szerint osztják szét a könyv- összesen 9825 tétel (75%) került beszerzésre.

430 Könyvtári Figyelõ 2011/2 2767 tételt nem vásároltak meg, mert már meg- 148/2011 volt a könyvtárban (1981), vagy még nem jelent Stolârov, Û. N.: Zakon adekvatnosti bibliotečnogo meg (786). Folyóiratkérés 388 volt, a maradék 141-et pedig az orvostudományi könyvtárhoz fonda usloviâm vnesnej i vnutrennej sredy. – Bibli- továbbították. ogr. 13 tétel In: Naučnye i tehničeskie biblioteki. – Az űrlapokon leadott kérések száma folyama- (2010) 12., 21-34. tosan emelkedett (2495, 2544, 3626). A művek A könyvtári állomány megfelelése a külső és a 44%-át az oktatók, 27%-át a felsőévesek, 19%-át belső közegnek alsóévesek, 9%-át egyetemi dolgozók kérték. (Az űrlap egyik rovatába be kellett írni a tanszék Állományalakítás; Igény; Könyvtártudomány; Társa- nevét, s bár sok esetben nehéz volt értelmezni a dalmi követelmények választ, 134 tanszék részvétele volt megállapít- ható. A legtöbb kérés a bölcsészet- és társada- Már az első állományszervezéssel foglako- lom-, valamint a műszaki tudományok köréből zó megállapításokban (tehát szinte az ókortól érkezett.) kezdve) fellelhető, hogy a gyarapítás során fi- A legtöbb rendelt tétel nyomtatott könyv volt, gyelembe kell venni az olvasók igényeit, tör- ezt számban a DVD-k követték. vényszerűségként azonban csak a 20. század Az olvasói felmérés szerint 97% elégedett volt a elején próbálták megfogalmazni. A kérdéssel szolgáltatás egészével, sokan azt remélik, hogy elsőként a bolgár Â. Hlebarov foglalkozott, folytatódik ez a program. Csupán a könyvtár és majd az orosz N. A. Rubakin, aki a könyvügy az olvasó közötti párbeszéd hiányosságait kifo- alapelvének a személyiség elsőbbségét tartotta, gásolták, s hogy a rendszer egyszerre csak egy pályafutását a bibliopszichológiának szentelte, a mű megrendelését teszi lehetővé. Szerették vol- könyv és az olvasó személyes törekvései közötti na nyomon követni kérésük útját a rendeléstől megfelelést kereste. A „megfelelés” szó először a beérkezésig. az 1920-as években jelent meg, széleskörűen S. A könyvtárosok körében végzett felmérés szerint Ranganathan használta törvényeiben. A megfe- kezdetben sokaknak fenntartásaik voltak: vajon lelést mint törvényt U. V. Grigor’ev fogalmazta megfelelő művek beszerzésére kerül-e sor, s nem meg (1968), ő azonban csak az állomány alakí- fogják-e túllépni a megszabott keretet, de ezek tására alkalmazta. M. A. Dvorkina 2001–2002- alaptalanoknak bizonyultak. 20%-uk azonban ben bővítette a törvény értelmezését, kiterjesztve továbbra is kételkedik abban, hogy a megfe- először a megfelelés megőrzésére, majd biztosí- lelő szakirodalmat rendelik meg az olvasók. tására. A törvényt ma már általános könyvtár-, Ezt módosíthatja az egyik olvasó véleménye, ill. információügyi szabályként tartják számon. aki kijelentette: „Kötelességemnek érzem, hogy Az állománynak a külső és a belső közegnek lépést tartsak szakterületem legújabb fejlemé- kell megfelelnie, a fontosabbak a külső közeg nyeivel, kutatási területemen kívül is. A diákok által meghatározott feladatok. A könyvtártu- kíváncsisága ugyanis a tanár kíváncsiságának dományban a külső közegnek egyelőre nincs függvénye.” pontos meghatározása, szerepe nagyon nagy A kapott eredmények azt jelzik, hogy az olva- jelentőségű (ez hozza létre, biztosítja a forráso- sók által kezdeményezett állománygyarapítás az kat, nem megfelelés esetén módosítja vagy meg- egyetemi közösség minden szintjén sikeresnek szünteti a tevékenységet). Példaként szolgálhat a bizonyult. kommunista párt által diktált ideológiai nevelés A felmérések eredményeit táblázatok és diagra- feladata, amelyet a politikai rendszerváltáskor mok teszik szemléletessé. törvényi szinten a pluralizmus elve váltott fel. Egyes szakértők szerint az állományt mentesíte- (Murányi Lajos) ni kell a politikától és az uralkodó ideológiától,

Könyvtári Figyelõ 2011/2 431 ez azonban a maga nemében szintén egyfajta ––az állomány megfelelése a könyvtár tájékoz- ideológia. Az állami és önkormányzati könyv- tató rendszerének; tárak csak akkor tudják társadalmi küldetésüket ––a tájékoztató rendszer megfelelése az állo- teljesíteni, ha követik az állami és a helyi politi- mánynak. kát, ugyanakkor kerülniük kell a bekapcsolódást A külső és belső közeg felosztására más megol- az aktuális pártharcokba. dások is léteznek, például a kapcsolatok nagysá- A külső közeget közeli, közepes és távoli zónák- ga szerint mikro-, mezo- és makroközegre. Az ra osztják. A könyvtár egészére nézve a közeli internet besorolása sem egyértelmű: egyrészt közeg szerepét a fenntartó játssza, az állományt mint az állománytól független, világméretű há- tekintve pedig a könyvtár többi alrendszere lózat a külső közeg távoli zónája, másrészt a (használók, személyzet, anyagi-műszaki bá- könyvtár elektronikus állománya a belső közeg zis). A középső zóna a könyvtár egészére nézve része. A törvény gyakorlati megvalósításához azok az intézmények és hatóságok, amelyekkel további elvek kidolgozása szükséges. kapcsolatban van; az állományt tekintve a kö- zépső zónát a belső dokumentumforrás jelenti, (Viszocsekné Péteri Éva) beleértve a gyűjtőköri együttműködést, az állo- mányok kölcsönös használatát és az internetet. 149/2011 A távoli zóna a könyvtár esetében a törvényho- Tyler, David C. [et al.]: Just how right are the cus- zó és végrehajtó hatalom szervei, az állomány tomers? : an analysis of the relative performance esetében pedig azok az objektumok és folya- of patron-initiated interlibrary loan monograph pur- matok, amelyek működésére hatnak (normatív chases. – Bibliogr. In: Collection management. – 35. dokumentumok, kiadói rendszer, információs (2010) 3/4., p. 162-179. technológia stb.). A belső zóna elemeinek kölcsönösen meg kell A könyvtárközi kölcsönzés keretében a használók felelniük egymásnak. Az állományra korlátozva által kért és beszerzett monográfiák használatának ez azt jelenti, hogy méretének és összetételének relatív eredményei meg kell felelnie a könyvtár feladatainak. A sok szempont szerinti megfelelést az állományon Állománygyarapítás; Egyetemi könyvtár; Felmérés; mint rendszeren belül, a könyvtár többi alrend- Igény; Kölcsönzés; Könyvtárközi kölcsönzés szerével és a távoli zóna elemeivel kell biztosí- Az utóbbi időben fokozott érdeklődés mutat- tani. Ennek összetevői: kozik a használók kérései alapján történő állo- ––az állomány megfelelése a könyvtár feladata- mánygyarapítási programok iránt. Sok könyvtá- inak és profiljának; ros azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ––a könyvtár feladatainak és profiljának megfe- az ilyen módszerek következtében olyan egyéni lelése az állománynak; sajátosságokkal bíró gyűjtemények jönnek lét- ––a használók összetételének és igényeinek meg- re, amelyeket kevesen használnak és csekély felelése az állománynak; használati értékkel rendelkeznek. A Nebraska- ––az állomány megfelelése a használók össze- Lincoln Egyetem könyvtárai a könyvtárközi köl- tételének; csönzési részlegen keresztül öt éven át működ- ––a könyvtári személyzet megfelelése az állo- tettek ilyen programot. Ez a tanulmány a prog- mánynak; ram relatív eredményeit értékeli a könyvtárközi ––az állomány megfelelése a személyzet képzett- kölcsönzés keretében kért és beszerzett monog- ségének és létszámának; ráfiák tekintetében az ár és az éves kölcsönzési ––az anyagi-műszaki bázis megfelelése az állo- forgalom, a helyi szintű relatív használat és az mánynak; összes éves kölcsönzési adat alapján. ––az állomány megfelelése a könyvtár anyagi- műszaki bázisának; (Autoref.)

432 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Állományvédelem Bibliogr. In: Journal of access services. – 7. (2010) 4., p. 212-222. A Korán és más szent könyvek elhelyezése és 150/2011 kölcsönzése a felsőoktatási könyvtárakban Hasenay, Damir – Krtalić, Maja: Preservation of Egyetemi könyvtár; Kölcsönzés; Raktározás; Vallá- newspapers : theoretical approaches and practical sos irodalom achievements. – Bibliogr. In: Journal of librarianship A cikk azokkal az aggodalmakkal foglalkozik, and information science. – 42. (2010) 4., p. 245- amelyek a helyi muszlim közösség tagjaiban me- 255. rültek fel a Korán kölcsönözhető példányaival Hírlapok megőrzése: elméleti megközelítések és kapcsolatban az Illinois Állami Egyetem Milner gyakorlati eredmények Könyvtárában. A könyvtárosok felmérést végez- tek a szent könyvek gyűjteményében, és vizs- Digitalizálás; Hírlap; Megőrzés; Mikrofilmezés gálták az iszlám hit szabályait és hagyományait, amelyek meghatározzák a hit szent könyveinek Az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem in- kezelését és megóvását. Az eredmények tartal- formációtudományi tanszékének munkatársai mazzák annak a polémiának az elemzését is, által jegyzett tanulmány fő témája a hírlapok amely az Egyesült Királyság hasonló vizsgála- megőrzése. Először a téma elméleti kérdéseit tot lefolytató közkönyvtárainak tapasztalatairól tekintik át, hangsúlyozva a rendszeres és átfo- szól, és egy fogalmi vitát a szent könyvek meg- gó megközelítést. A hatékony megőrzés felté- felelő kezeléséről – amibe nem szabad beleke- tele a megőrzés lényegének megértése általá- verni a vallás és az állam viszonyának ügyét – a ban, továbbá olyan speciális megközelítések, felsőoktatási könyvtárakban. Ennek megfelelően módszerek és technikák megértése is, amelyek a könyvtárosok a muszlim kultúra sajátosságait a hírlapok megőrzésére kidolgozott koncepci- figyelembe vevő ajánlásokat dolgoztak ki a Ko- ókban szerepelnek. A hírlapok megőrzésének rán elhelyezésével, bemutatásával, megőrzésé- projektszempontú szervezetét a szakterület jó vel és kezelésével kapcsolatban, amelyek egy megoldásainak néhány példájával világítja meg. szélesebb filozófiai megközelítésben szemlélik A tanulmány kitér a horvát hírlapok megőrzésé- a szent könyvek kezelését a világi intézmények nek kezdeteire is, felvázolja annak eredményeit, kölcsönözhető állományában. hogy a hírlapmegőrzés irányításának általános (Autoref.) szövetében elhelyezze a horvát kezdeménye- zéseket. Feldolgozó munka (Autoref. alapján)

Speciális dokumentumok, 152/2011 különgyûjtemények Bianchini, Carlo: Futuri scenari : RDA, REICAT e la granularità dei cataloghi. – Bibliogr. jegyzetekben In: Bollettino AIB. – 50. (2010) 3., p. 219-238. 151/2011 Res. angol nyelven

Long, Dallas: The Qur’an and the academic library Jövőbéli forgatókönyvek: az RDA, az olasz szabály- : circulation and storage issues with holy books. – zat és a katalógusok „granularitása”

Könyvtári Figyelõ 2011/2 433 Dokumentumleírás; Dokumentumleírási szabályzat; mokat foglalja magában az FRBR entitásaihoz,­ Formátum -gépi mindegyik RDA-kompatibilis, ám granularitásuk foka különböző. Granularitásnak a felbontás fo- Az FRBR jelentés 1998-as közreadása (a párizsi kát nevezik, amit egy adott rendszer elér az ada- elvek 1961-es megjelenéséhez hasonlóan) meg- tok logikai és fizikai regisztrációjában. újulási folyamatokat indított meg a katalogizá- A 3. forgatókönyv a hagyományos cédulakata- lás minden szintjén. Az FRBR megjelenésekor lógust mutatja: az adatok, ha szóközökkel, sor- a katalógusok már válságban voltak: lezárult a emelésekkel el is vannak választva, egyetlen cédulakatalógusok digitalizálásának szakasza, kompakt szövegtömbben találhatók. Az FRBR egyre terjedtek a dokumentumok új hordozói és 1. csoport entitásainak megfelelő bibliográfiai és a bibliográfiai források új formái (a CD-ROM- besorolási adatok együtt vannak, a leírás elégsé- tól az online-on át az „on demand”-ig), és csök- ges az azonosításhoz. Ugyanakkor számos külön kenteni kellett a katalógus-előállítás költségeit, fájllal (személyi és intézményi, authority fájlok, versenyképesnek kellett maradni az új, interne- a tárgyi hozzáférés tárgyszó vagy osztályozási tes eszközökkel szemben. rendszer fájljai) kell törődni, ami a fő rekord Az alapproblémára Tom Delsey már 1998-ban elkészülte utáni plusz munkát, redundáns ada- rámutatott: azt hisszük, hogy egy tartalom tokat, azaz plusz költséget eredményez. Ebben tartósan kötődik egy fizikai hordozóhoz, és az esetben a granularitás foka igen alacsony, és hogy a tartalom változatlan. Az elektronikus magas a redundancia. (digitális) forrásokat nem írhatjuk le azzal a A 2. forgatókönyv a jelenleg általánosan tipikus könyvcentrikus megközelítéssel, hogy a példány katalógust mutatja, amelyben van egy bibliog- képviseli az adott kiadást, amelynek minden da- ráfiai leírás (többnyire egy ISBD szerinti leírás, rabja azonos, hiszen az online források (különö- MARC formátumban), ami a rekord lényegét sen a webhelyek) instabilak, idővel változnak. adja, és amelyhez általában két másik típusú Az alapvetően új felfogást az RDA (Resource rekord kapcsolódik. Egyik az authority típusú Description and Access) kidolgozása fogalmazta rekord (a szerző – személy vagy intézmény, a meg. Itt már nem katalogizálásról van szó (ma- közreműködő – fordító, szerkesztő, illusztrátor gát a kifejezést ki kellene törölni a szótárból), és stb. és valamilyen szemantikai deszkriptor, ami lassan értelmüket vesztik a nemzeti szabályza- lehet egy osztályozási rendszer jelzete – ETO, tok. Az új elvek, az új koncepcionális modellek, vagy Olaszországban Dewey vagy verbális kife- új szabványok és új bibliográfiai formátumok jezés – pl. az olasz tárgyszójegyzékből). A másik (Dublin Core, XML MARC stb.), a metaadatok a kezelői rekord, azaz az adott példányhoz tarto- a webes környezetben egyre kevésbé mutatnak zó (raktári jelzet, leltárszám, proveniencia stb.) nemzeti jellegzetességeket. Három leírási sza- adatok. Ez voltaképpen a 3. forgatókönyvből ki- bályzat összevetéséből az látszik, hogy az olasz fejlődött változat, melynek célja a redundancia REICAT (Regole italiane di catalogazione) és az csökkentése. Itt nagyobb fokú a granularitás, és AACR2 egyaránt három részből (1. bibliográfiai kisebb a redundancia. és példányleírás, 2. mű és kifejezés, 3. felelős- Az 1. forgatókönyv elképzeléséhez azt kell meg- ség; illetve 1. leírás, 2. a hozzáférési pontok ki- értenünk, hogy a bibliográfiai leírást nem kell választása, 3. a hozzáférési pontok formája) áll, többé egyetlen adattömbnek tekintenünk, a leírás míg az RDA csak kettőből, amelyek az FRBR és különböző mennyiségű kisebb elemre szedhető a FRAD (Functional Requirements for Authority szét. Ahogyan a kézben tartott példány alapján Data) entitásainak, illetve az entitások közti re- a „szerzőség” (a „felelősség”) logikai egységét lációknak felel meg. elkülönítettük, és külön fájlt alkottunk a bibli- A katalógus jövőjéről három elképzelést lehet ográfiai leírásokból és az egységesített szerzői felvázolni, mindhárom ugyanazokat az attribútu- nevekből, a leírást is kisebb logikai egységekre

434 Könyvtári Figyelõ 2011/2 bonthatjuk, amelyek megfelelnek az FRBR 1. elterjedtebben használt rendszer az ETO és a csoportja entitásainak: mű, kifejezés, megjele- Journal of Economic Literature által használt nés, példány. A bibliográfiai leírás ezek szerint a osztályozás. publikációval korreláló különböző entitásoknak Az ETO erényei közismertek (generalitás, hi- megfelelő adatok szintézise. szen a numerikus jelek használatával minden A 2009-ben megjelent olasz katalogizálási sza- más rendszernél általánosabb; univerzalitás, hi- bályzat, a REICAT azért érdemel figyelmet, mert szen az emberi tudás teljes tartalmának kivétel az elsőként közreadott olyan leírási szabályzat, nélküli felölelésére tervezték; tematikus konti- amely az FRBR ajánlásainak figyelembevéte- nuitás, hiszen struktúrájának fejlesztése során lével készült. mindig megőrzi eredeti alapjait), és bár nem célzottan a közgazdaság számára készült, eléggé (Mohor Jenő) részletes ahhoz, hogy szakintézmények használ- ják. Ugyanakkor az angolszász világban kevésbé 153/2011 elterjedt, és vannak tagadhatatlan hiányosságai Edo-Hernández, Valentín: Las clasificaciones is. Ezek egyike a tematikus aktualizálás hiánya, de materias en Economía : valoración crítica y pro- ami már az első szinteken is megfigyelhető: a puesta de una alternativa básica general. – Bibliogr. felosztás nem azonos a jelenlegivel, olyan témák kerülnek egy csoportba, amelyeket ma önállóan In: Revista española de documentación científica. tanulmányoznak, illetve a felosztás magas szint- – 33. (2010) 4., p. 600-623. jein szerepelnek ma kevéssé fontos témák is. Res. angol nyelven (Csak néhány példa: az ETO nem tesz különbsé- A közgazdasági szakirodalom osztályozása. Kritikai get mikro- és makrogazdaság között; egy helyre értékelés és alternatív javaslat – 336 – sorol olyan nagy szakirodalmat termelő, de egymástól távol eső témákat, mint a bank és Osztályozás; Osztályozási rendszer -közgazdasági a közpénzek stb.). A régiségből és a merevség- ből adódókon kívül is vannak problémák: egyes A közgazdasági szakirodalom osztályozására alosztások túl sok különféle témát tartalmaznak, használatos rendszerek némelyikének ugyan van egyes témák több helyen is szerepelnek. bizonyos tekintélye, de egyik sem általánosan A második legismertebb osztályozás az American elfogadott. Nagy különbségek mutatkoznak az Economic Association által, többek között a osztályozási, indexelési, katalógus-szerkesztési Jour­nal of Economic Literature (JEL) bibliog- gyakorlatban és más dokumentációs tevékeny- ráfiájának rendezésére és az EconLit adatbá- ségekben, az osztályozási rendszerek informá- zisban használt rendszer. Eltekintve attól, hogy ciókeresési alkalmazása pedig rendkívül ritka. eleve egy meghatározott gyakorlati célra készült, A használatos osztályozási, tematikus csopor- további hátrányai vannak. Három szinten több tosítási rendszerek (ETO, UNESCO, OECD, mint 1000 kifejezést tartalmaz: a húsz első szint Journal of Economic Literature, Library of mögött 130 második és több mint 900 harmadik Congress, London School of Economics, Institut szintű fogalom ugyan lehetővé teszi a precíz für Weltwirtschaft Kiel stb.) mindegyikének van- megkülönböztetéseket, azonban használata ma- nak különböző jellegű hiányosságai, amelyek gas fokú szakértelmet kíván. Néhány alosztása alkalmazását és használatát nehezítik, és mindez igen hasonló témákat tartalmaz, más esetben rámutat egy egységes, általánosan használható (pl. G – pénzügyek) kevés az alosztások men�- (és használt) osztályozási rendszer hiányára, nyisége. Negatívumként említendő még lokális szükségességére. jellege, azaz erősen az amerikai viszonyokat tük- Spanyolországban (és valószínűleg a kulturális röző volta. Hiányoznak bizonyos témák is, így környezet országainak többségében) a két leg- nincs első szinten az agrárgazdaság, nincs hova

Könyvtári Figyelõ 2011/2 435 osztályozni a turizmus mint gazdasági ágazat Ontológiák létrehozása kifejezés-gyűjteményekből irodalmát, és nincs helye az általános gazdaság- elméletnek sem. Megfigyelhető tendencia, hogy Nyelvészeti kérdések; Szakszótár; Számítógép-há- a JEL osztályozási rendszerét tezaurusz jelleggel lózat; Tézaurusz használják, holott (legalább is Spanyolország- A tanulmány módszert mutat be arra, hogyan ban) vannak – elsősorban adatbázisokban hasz- lehet ontológiákat előállítani kifejezés-gyűjte- nált – gazdasági szaktezauruszok is. ményekből. A javasolt módszer evolúciós élet- Mivel nincs általánosan elfogadott és használt ciklust tételez fel, amely az eredeti szójegyzék osztályozási rendszer a gazdasági szakirodalom folyamatos átalakításán alapul, és a tudás-rep- számára, ki kell fejleszteni egyet, mégpedig a rezentáció közbenső termékeihez vezet (szótár, jelenleg használatosak hibáiból tanulva, és el- taxonómia és tezaurusz). Ezeket a termékeket sősorban az osztályozási rendszer végfelhaszná- megnövekedett szemantikus kifejezőképesség lójának igényeit szem előtt tartva. Fontos, hogy jellemzi az előző átalakítás során nyert termék- struktúrája általános, egyetemes és egyszerű hez képest, végtermékként pedig az ontológiát legyen; tematikai fogalmai legyenek pontosak kapjuk. Bár ezt a módszert az „IEEE szoftver- és jól körülhatároltak. A tematikai elosztás ha- fejlesztési szabványos kifejezés-gyűjteménye” sonló legyen ahhoz, amit a közgazdászok általá- ontológiájának előállítására alkalmazták, bár- ban használnak, nem csak az elméleti, hanem a mely tudományterület bármilyen szójegyzékénél gyakorlati szakemberek szokásait is figyelembe használható olyan ontológia készítésére, amely véve. Fontos szempont még a rugalmasság, a könyvtárakban vagy a szemantikus weben tárolt jövőbeli fejlesztés lehetősége is. Az ezek alap- információforrások és dokumentumok indexe- ján javasolt új gazdasági tizedes osztályozás (Clasificación Decimal de Economía – CDE) lésére és keresésére szolgálhat. 40 második szintű tematikai csoportot sorol tíz (Autoref.) főcsoportba. Ez a javaslat tekinthető egy kidolgozásra java- 155/2011 solt egységes gazdasági osztályozási rendszer első szintjének vagy egy tezaurusz-hierarchia Lu, Caimei – Park, Jung-ran – Hu, Xiaohua: User felső szintű deszkriptorainak is. Egyaránt hasz- tags versus expert-assigned subject terms : a com- nálható hagyományos katalógus-szerkesztéshez parison of LibraryThing tags and Library of Congress és könyvtári rendszerekben, de modern, teza- Subject Headings. – Bibliogr. 34 tétel In: Journal of uruszon vagy kulcsszavakon alapuló kereső- information science. – 36. (2010) 6., p. 763-779. rendszerekben is. Nem szándékozik a jelenleg használatban lévő rendszerek alternatívája lenni, Felhasználói címkék kontra tárgyszavak. A mindössze a konszenzuskereséshez, és az egysé- LibraryThing és a Kongresszusi Könyvtár tárgysza- ges, általánosan használható rendszer kidolgo- vainak összehasonlítása zását célzó együttműködések megindításához Felmérés; Használó; Kulcsszó; Tárgyszó; Tárgy- kíván hozzájárulni. szójegyzék (Mohor Jenő) A közösségi címkézés mint a metaadat-készítés 154/2011 legújabb formája a könyvtár- és információtudo- mányi szakemberek érdeklődését is felkeltette. Hilera, José R. [et al.]: An evolutive process to con- Több szakember szerint a közösségi címkézést vert glossaries into ontologies. – Bibliogr. jegyzetek- be kellene építeni a könyvtári környezetbe, és öt- ben In: Information technology and libraries. – 29. vözni a folkszonómiákat a hagyományos osztá- (2010) 4., p. 195-204. lyozással. Ugyanakkor néhány szakember meg-

436 Könyvtári Figyelõ 2011/2 kérdőjelezi a közösségi címkézés minőségét, chikus, asszociatív és megfelelési (ekvivalencia) mivel a folyamat nincsen szabályozva. A cikk viszonyokat. összehasonlítja a LibraryThing használói által Elterjedt nézet, hogy ezt a formát valamilyen készített címkéket a szakemberek által a Library módon újra kell gondolni, és finomítani kell, of Congress tárgyszójegyzékéből (LCSH) kivá- annak érdekében, hogy jobban meg tudjon fe- lasztott tárgyszavakkal. Vizsgálja a közösségi lelni az információszervezés területén felmerült címkék és a szakemberek által adott tárgyszavak aktuális szükségleteknek. Ennek érdekében ele- közötti hasonlóságokat és eltéréseket, továbbá a mezték az asszociatív relációk finomításának közösségi címkézés beépítésének lehetőségeit és lehetőségét egy kisebb mennyiségű alárendelt akadályait a könyvtári rendszerekbe. Az eredmé- fogalom esetében. E célból előzetesen érté- nyek szerint a közösségi címkék felhasználható- kelték az EuroWordNet (EWN) szemantikai ak a könyvtári gyűjtemények elérhetőségének ja- modelljében lévő relációk alkalmazhatóságát. vítására. Ugyanakkor az egyéb címkék jelenléte Azt a formát vizsgálták, ahogyan azt az EWN gátolhatja a közösségi címkézés alkalmazását a nemzeti változata az ItalWordNet alkalmazza, hagyományos könyvtári katalógusokban. szakterületnek pedig a tengerrel foglalkozó ter- minológiai adatbázist (Mariterm) választották. (Autoref.) A legfontosabb tapasztalat, hogy a rokon fo- galmak (related terms) kijelölése és finomítása 156/2011 nagymértékben függ az adott szakterület jellem- Marinelli, Rita [et al.]: Il modello semantico di zőitől. Ez magával hozza a különböző szakterü- EuroWordNet come strumento per la strutturazione letek együttműködésének, interoperabilitásának problémáit, melyekkel az asszociatív relációk della relazione associativa nei thesauri. – Bibliogr. különféle szinteken végzett strukturálása során 28 tétel In: Bollettino AIB. – 50. (2010) 3., p. 249- lehet szembesülni. 263. Res. angol nyelven (Mohor Jenő) Az EuroWordNet szemantikai modellje mint 157/2011 tezauruszok asszociatív relációi strukturálásának eszköze Mochón Bezares, Gonzalo – Sorli Rojo, An- gela: Tesauros en acceso abierto en Internet : un Tézaurusz análisis cuantitativo. – Bibliogr. In: Revista española A tezauruszok olyan eszközök, amelyek alkal- de documentación científica. – 33. (2010) 4., p. 643- mazási célokból szemantikusan rendezik az 663. ismeretek egy meghatározott körét. Relációs Res. angol nyelven struktúrájuk – amely stabil kapcsolatot létesít a kifejezések és a vonatkozó jelentések között – Szabad hozzáférésű tezauruszok az interneten: fontos szerepet játszik az információkeresésben: mennyiségi elemzés javítja a keresés hatékonyságát és hozzájárul a Felmérés; Számítógép-hálózat; Tézaurusz pontosság növeléséhez. A tezauruszok relációs hálózata valójában fontos szemantikai funkciót A tezauruszok az 1960-as évekbeli létrejöttük tölt be: a tezauruszban lévő valamennyi kifejezés óta mindmáig az információkeresés igen fon- jelentésének reprezentációját nyújtja, valamint tos eszközei, az elektronikus környezetben is. feltérképezi az adott szakterület fogalmi struk- Noha a tezauruszok készítéséről, fejlesztéséről, túráját. A tezaurusz hagyományos formájában használatáról és elektronikus jövőjéről számos – ahogy a nemzetközi szabványokban le van tanulmány született, nem találtak olyan publi- írva – három alapvető relációt tartalmaz: hierar- kációt, amely legalább mennyiségi szempont-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 437 ból áttekintette volna a szabadon hozzáférhető aktualizálnak; eszerint valóban élőnek és hasz- elektronikus formátumú tezauruszokat. Ehhez nálhatónak a tezauruszok 57,7%-a tekinthető. kínált lehetőséget az ebben a folyóiratban 2007 és 2009 között megjelent tezaurusz-ismerteté- (Mohor Jenő) sek áttekintése. Összesen 172 angol, francia, spanyol, német, Katalógusok olasz és portugál nyelvű, az interneten szaba- don hozzáférhető tezauruszról volt szó. Közülük 68 európai (22 spanyol, mindössze 6 német, 18 francia, ebből 8 egészségügyi-orvosi, 12 an- 158/2011 gol, közülük 8 humán tudományi). Ázsiát egy, Bérard, Raymond: Free library data? In: LIBER Ausztráliát 14 (humán, társadalomtudományi és quarterly. – 20. (2010) 3/4. orvosi) tezaurusz képviseli. 19 tezauruszt nem- zetközi szervezetek (főleg az ENSZ és az EU Szabadon használható könyvtári rekordok? intézményei) jelentettek meg. Az USA a legtöbb (38) internetes tezauruszt kínáló ország (melyek Gépi dokumentumleírás; Hozzáférhetőség; Szerzői közül 11 egészség-, 10 pedig társadalomtudomá- jog nyi), ugyanakkor amerikaiak a legelterjedtebben használtak (pl. Art and Architecture Thesaurus, A könyvtári adatok kérdése újra felkapott téma Thesaurus of Geographic Terms) is. Kanada 10 lett szakmai berkekben. Már nem csak a katalo- tétellel járul hozzá Észak-Amerika második he- gizálók foglalkoznak vele, hiszen legalább olyan lyéhez. Latin-Amerika összesen 12 tezauruszt fontos kérdés lett, mint például a nyílt hozzáfé- kínál, közülük 5 brazil, főként a társadalomtu- rés mozgalom. dományok köréből. A könyvtári adatok problémakörének keres- A legtöbb tezaurusz (47) közreadója közigazga- kedelmi, ideológiai és politikai aspektusa van. tási intézmény, második helyen az egyetemek Kereskedelmi szempontból nézve megjelent a (33), majd a kutatóintézetek (23), nemzetközi könyvtári adatok piaca, amelyen könyvtárak és intézmények (21) és a könyvtárak (16) állnak. könyvkereskedők adják-veszik a rekordokat. A szakterületeket tekintve első helyen a társada- Ideológiai kérdés, hiszen egyre több szereplő lomtudomány áll 49 tétellel, 28 egészségtudo- hiszi, hogy ezeknek az adatoknak szabadon mányi, 27 humán, 24 technológiai és mérnöki hozzáférhetőnek kellene lenniük, ami az új (ide értve a matematikát, csillagászatot, infor- webes technológiák segítségével támogatná a matikát és a hadtudományt is), 19 természet- könyvtári rekordok innovatív felhasználását. tudományi és 17 multidiszciplináris tezaurusz Politikai szempontból ezek nyilvános adatok, s zárja a sort. Angol nyelvű 106 tezaurusz, 47-47 a nyilvános adatok szabad elérésére számos kor- francia és spanyol, 17 német, 14 portugál, 12 mányzati szintű szabályozás született (Data.gov olasz mellett 71 egyéb nyelvű tezaurusz érhető az Egyesült Államokban, Data.gov.uk, Mashup el szabadon az interneten. Australia stb.). 1984-1996 között keletkezett 12 tezaurusz, ezek A szemantikus web kezdeményezés egyik kö- esetében a nyomtatott változat PDF formátuma vetkezménye, hogy a rekordok előállítója el- áll rendelkezésre. 1997-2004 között évente 6-8 veszíti az ellenőrzést saját adatai fölött, meg- tezaurusz jelent meg, többségüket azóta nem engedi azok keverését, új kontextusokban való frissítették. Frissnek tekinthető az a 63 tezau- felhasználását. rusz, amelyek utolsó kiadása vagy aktualizálása A könyvtári rekordokat leginkább a nemzeti 2005-2009 között történt, illetve azok, amelye- könyvtárak szolgáltatják, azonban vannak újabb ket rendszeres időközönként vagy folyamatosan szereplők is ezen a területen. Ezek közül hármat

438 Könyvtári Figyelõ 2011/2 lehet kiemelni. Az Open Library projekt célja ri adatokért folyó harcot, hiszen a legnagyobb egy ingyenes, online világkatalógus megterem- metaadat-előállítók, a nemzeti könyvtárak ebbe tése, segítve ezzel másokat is saját katalógusuk az irányba mozdulnak. építésében. A Biblos.net egy ingyenes katalogi- záló szolgáltatás, amely jelenleg 30 millió re- (Tóth Máté) kordot tartalmaz. Ezzel a legnagyobb könyvtári rekordokat tartalmazó tárhely. A LibraryThing 159/2011 oldalon saját katalógust és könyvgyűjteményt lehet megosztani másokkal. Ez tehát az egyéne- Brown-Sica, Margaret – Beall, Jeffrey – ket célozza, nem a könyvtárakat. Jelenleg 920 McHALE, Nina: Next-generation library catalogs and ezer felhasználója van, és összesen 45 millió the problem of slow response time. – Bibliogr. In: rekordot tartalmaz. Information technology and libraries. – 29. (2010) 4., Szerzői jogi értelemben három fontos körül- p. 214-223. ményt kell figyelembe venni. 1. Az egyes könyv- tári rekordokat nem védi a szerzői jog, csak a Új generációs könyvtári katalógusok és a lassú teljes rekordgyűjteményeket, mivel abban már válaszidő problémája érvényesülhet az egyediség. 2. Az adatbázis elő- állítóját szintén védi a szerzői jog, amennyiben Felmérés; Információtechnológia; Online katalógus tudja bizonyítani, hogy jelentős erőfeszítéseket tett annak elkészítésére és fenntartására. 3. A A tanulmányban meghatározott válaszidő azt könyvtárak által előállított rekordok nyilvános az időt jelenti, amely az egy weboldalt alkotó adatok, így szabadon újrafelhasználhatók. Ez összes fájl számára ahhoz szükséges, hogy a csak akkor nem érvényes, ha az adatok külső webszerverről az interneten keresztül a haszná- forrásból származnak. ló böngészőjébe jusson. A cikkben a szerzők a Az OCLC-ből nyert adatok használatát egészen válaszidőt ugyanarra a kérdésre öt különböző 2010 júliusáig egy 1987-es ajánlás határozta könyvtári katalógus által adott „válasz” alapján meg. A sok vitát kavaró új irányelvek első ter- vizsgálták, ezekből az egyik új generációs kata- vezete 2008-ban jelent meg. A 2010. augusz- lógus volt. A szerzők értelmezik az elfogadha- tus elsején életbe lépett új irányelvekben több szempontból is új megközelítést alkalmaznak. tó válaszidő fogalmát, és vizsgálják, mennyire Ez nem jogi dokumentum, csak egy szabályzat befolyásolja ez a keresési folyamatot. Azt java- a bevált gyakorlatok alapján. Elsősorban a tagok solják, hogy a könyvtárosok és a szolgáltatók lehetőségeire és jogaira koncentrál, és kevésbé a dolgozzanak ki irányadó értékeket az elfogad- szolgáltatások részletezésére és a korlátozások- ható válaszidőre, és alkalmazzák a szoftverek ra. Az új irányelv bátorítja a WorldCat bibliog- kiválasztása és fejlesztése során. ráfiai adatainak és szolgáltatásainak használatát, támogatva ezzel az innovációt és egyensúlyt (Autoref.) teremtve a nyitottság és a kötöttségek között. A WorldCat-et inkább a tagságból származó előny- 160/2011 nek fogja fel és nem közjónak. Az új OCLC irányelv nagy előrelépést jelent, Meagher, Elizabeth S. – Brown, Christopher C.: mivel egyensúlyt teremt a rekordok szabad meg- Turned loose in the OPAC : URL selection, addition, osztása és a WorldCat gazdasági életképességét and management process. – Bibliogr. In: Library hi biztosító korlátok között. A jövőt nehéz előre tech. – 28. (2010) 3., p. 360-376. látni, ugyanakkor jó esély van rá, hogy a sza- bad hozzáférés mozgalom megnyeri a könyvtá- URL-ek megjelenítése az OPAC-ban

Könyvtári Figyelõ 2011/2 439 Dokumentumazonosítás; Egyetemi könyvtár; Elekt- sával, az Innovative Interfaces WebPAC nevű ronikus dokumentum; Online katalógus termékével. A vizsgálatot végző csoport olyan tesztet dolgo- A cikk azt a döntéshozatali folyamatot vizsgálja, zott ki, amely a könyvtári katalógusok gyakran melynek eredményeképpen MARC-rekordokhoz használt funkcióin alapul. A vizsgálat során 24 szabad elérésű tartalomra mutató linkeket kap- eltérő tapasztalattal rendelkező résztvevőt kér- csolnak. Az esettanulmány a University of tek fel, hogy teszteljenek 20 normál katalógus Denver, Penrose Library-ben készült. Az URL- funkciót mind a WebPAC-ben, mind a WorldCat követő rendszer bevezetése, egy inkább proaktív Local-ben. A WorldCat Local interfész egy mint reaktív URL-kezeléssel kombinálva, kisebb tesztverzió volt, amely a Western Washington hibaszázalékot eredményezett a hivatkozások University, az Orbis Cascade Alliance konzorci- követésénél. A cikk vizsgálja az URL-kezelés um és a WorldCat-ben szereplő minden könyvtár folyamatait, a munkatársakat érintő változáso- állományát tükrözte. kat és a szakirodalomban máshol nem tárgyalt Az eredmények azt mutatják, hogy bár voltak hibalehetőségeket. A szabad hozzáférésű for- olyan feladatok, melyeket a használók sikere- rások katalogizálásának kezdeti eldöntésétől a sebben oldottak meg a WorldCat Local segít- többszörösről egyetlen rekordra való áttérésen, ségével, mint a WebPAC-kel, akadt példa en- a csoportos feltöltésen és az URL-kezelés szer- nek ellenkezőjére is. A WorldCat Local az új vezeti egységeken átívelő oktatásán, valamint a generációs interfészek egyik példája, melynek hibaüzenetek listás célba juttatásán és a hivat- bevezetését számos felsőoktatási intézményben kozások nyomon követésén keresztül a Penrose fontolgatják. A cikk az alkalmazás erősségeit és Library mára szerény idő- és munkaigénnyel gyengeségeit tárgyalja. képes katalógusában karbantartani a hatalmas (Autoref.) mennyiségű (százezrekben mérhető) URL-t. (Autoref.) Információkeresés

161/2011 Thomas, Bob – Buck, Stefanie: OCLC’s WorldCat 162/2011 Local versus III’s WebPAC : which interface is bet- Avdic, Anders – Eklund, Anders: Searching ref- ter at supporting common user tasks?. – Bibliogr. In: erence databases : what students experience and Library hi tech. – 28. (2010) 4., p. 648-671. what teachers believe that students experience. – Bibliogr. In: Journal of librarianship and information WorldCat Local kontra WebPAC. Melyik interfész science. – 42. (2010) 4., p. 224-235. támogatja jobban a gyakori felhasználói művelete- ket? Keresés tájékoztatási adatbázisokban: mit tapasz- talnak az egyetemi hallgatók, és mit gondolnak Egyetemi könyvtár; Ember-gép kapcsolat; Felmé- tanáraik ezekről a tapasztalatokról rés; Központi katalógus -online; Online katalógus Adatbázis; Egyetemi hallgató; Felmérés; Gépi A cikk a Western Washington University hasz- információkeresés; Használói szokások nálhatósági vizsgálatának eredményeit tárgyal- ja, amely azt elemezte, hogy vajon a használók Az internet a diákok számára lehetővé teszi, hogy ugyanolyan sikeresen boldogulnak-e a WorldCat töméntelen mennyiségű és minőségi információ- Local-lel mint a könyvtár jelenlegi katalógu- hoz jussanak egy-egy dolgozat megírásakor. Az

440 Könyvtári Figyelõ 2011/2 eddigi vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az új helyzet azonban nemcsak a felhasználói alig használják a tájékoztatási adatbázisokat, oldalt érinti, hanem a döntéshozókat is foglal- és a diákok dolgozatainak a minősége gyakran koztatja. A kérdés az, hogyan tud a könyvtár az várakozáson aluli. A tanulmány célja kettős: (1) információkeresésben fennmaradni a „világtér- leírni azokat a problémákat, melyekkel a diákok képen”, ha az új nemzedék kiindulópontként az szembesülnek, amikor az egyetem tájékoztatá- információszerzésben a Google-t, ill. a számos si adatbázisában információkat keresnek, és (2) közösségi hálót használja. összehasonlítani a keresés problémáit a diákok Az információkeresés hagyományos modellje és tanáraik szemszögéből. A szerzők kutatásuk változóban van annak „intézményesülése” miatt alapjául a UTAUT modellt (Unified Theory of is, mely az utóbbi években ment végbe az em- Acceptance and Use of Technology) használták. lített keresőcégeknél. A kifejlesztett új keresési Online felmérést végeztek, melyben az Örebroi technológiák és személyre szabott szolgáltatások Egyetem (Svédország) 150 diákja vett részt. Az célja, hogy mélyebbre hatoljanak a felhasználói eredményeket a medián-értékek összehasonlítá- tartalmakat, kapcsolatokat, esetleges várható sával elemezték. Az eredmények azt mutatják, szándékokat illetően. Jól látszik az információ- hogy a diákoknak leginkább az elvárt erőfeszí- szerzésben mutatkozó új, közvetlen stílus is. A téssel (effort expectancy, azaz mennyire könnyű felhasználó profiljának, kapcsolatrendszerének használni az adott rendszert) volt problémájuk. nyomon követése automatikusan ugyan, de meg- A két csoport közötti különbség az elvárt erőfe- történik, pl. a rendelkezésre álló háttér-informá- szítés és a diák keresésbeli türelme kategóriában ciók alapján, a keresés „eseménytörténetéből”, a legszignifikánsabb. A tanárok pesszimistábbak a navigálási szokásokból, a szolgáltatások és a diákok információkeresési képességét illetően, tevékenységek használatából, a felhasználó ér- mint maguk a diákok. deklődési köréből, a közösségi hálókon való (Autoref.) megjelenés pedig óriási lehetőség az adatgyűj- tési szempontból. 163/2011 Az információkeresés változásának másik nem kevésbé fontos oldala a keresési eredmények Karhula, Päivikki: Muuttuva tiedonhaun ympäristö regisztrálása, analizálása, feldolgozása. Ezt jól In: Signum. – (2009) 6., p. 3. szemlélteti, amikor egy kereséshez nem csupán belső linkek, hanem a témához kapcsolódó kül- Az információkeresés új modellje kihívás a könyvtá- ső források is megjelennek. Egy kiadványhoz ri szolgáltatások számára is kapcsolódó keresés ötödik helyén például már Gépi információkeresés; Használó; Számítógép- megtalálható egy kapcsolódó link a kiadvánnyal hálózat kapcsolatos értékelésről is. A tartalmakat természetesen lehet, sőt könnyebb Az információkeresési szokások megváltozása kiértékelni tömegszerűen. A keresett tartalma- egyre sürgetőbb gondot jelent a könyvtárügy kat így is a legkülönfélébb szempontok alapján szempontjából is. fogják analizálni, csoportosítani. Megnézhetik, A Google és az internetes közösségi hálók jelen- milyen gyakori a téma felvetése, milyen gyakran tették az első kihívást a felhasználók tömeges osztották meg egymással az információt a fel- elérési lehetőségével. Ez természetesen hatás- használók stb. Mint többletszolgáltatás korábban sal volt/van a könyvtárak hagyományos kere- is volt hasonló az intranet korában, de automati- sési módszereire, szolgáltatásaira, amelyeket a záltan, tervezetten ezt a fajta speciális tevékeny- könyvtárak az eddigi gyakorlatnak megfelelő- séget a nagy keresőszolgáltatók és az internetes en nyújtottak a könyvtárhasználók számára. Ez közösségi hálók fejlesztették tovább.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 441 Az is jellemző újdonság a közösségi oldalakon, ismeretek tárolóhelyének a megnevezésére. hogy maguk a felhasználók is megpróbálják az Az OTTB-k jelenlegi szerepének újraértékelé- információcserét a maguk szempontjai szerint se mellett – az online tájékoztatásban érdekelt befolyásolni. Általában az információkat érté- szakértők és gyakorlati szakemberek megkérde- kelik, megjelölik a legjobbnak ítélt hírforrást, zése révén – megpróbálja a szerző felvázolni az továbbá maguk is információkat gyűjtenek a online tájékoztatási tudásbázisok jövőbeli ala- közérthető és gyors tájékoztatás érdekében. A kulásának alapelveit és vezérfonalát. (A tanul- gyűjtött információkat megosztják más felhasz- mány teljes szövege megtalálható a http://www. nálókkal, saját adatbázist is üzemeltethetnek. rusq.org/2010/12/29/a-blueprint-for-building- Az információkeresés folyamatosan megújuló online-reference-knowledge-bases/#more-983 automatizációja, működési modelljének gyö- címen.) keres megváltozása a könyvtári szakemberek (Autoref. alapján) elé is elkerülhetetlenül új követelményeket tá- maszt. Át kell gondolni a keresési módszerek új 165/2011 lehetőségeit a könyvtárak szempontjából. Egy- Park, Jung-ran – Li, Guisu – Burger, Amy: Open- re inkább az együttműködést és a már meglévő ing and closing rituals of the virtual reference service közös tapasztalatokat, tudást kell majd előtérbe In: helyezni a jövőben. of the Internet Public Library. – Bibliogr. Journal of documentation. – 66. (2010) 6., p. 807-823. (Kránitz Lászlóné) Az Internet Public Library virtuális referensz szol- gáltatásának udvariassági formulái Olvasószolgálat, tájékoztató munka Elektronikus könyvtár; Felmérés; Kommunikáció -használókkal; Referensz; Számítógép-hálózat

164/2011 A tanulmány a kezdő és záró kommunikációs formulákat vizsgálja az Internet Public Library Bosančić, Boris: A blueprint for building online ref- (IPL) e-mailes referensz szolgáltatásában. erence knowledge bases. – Bibliogr. In: Reference & Mintegy 400, a használók kérdéseit és az IPL user services quarterly. – 50. (2010) 2., p. 152-161. könyvtárosok válaszait tartalmazó referensz in- terjú átiratát elemezték. A nyitó és záró formulák Hogyan építsünk online tájékoztatási tudásbáziso- vizsgálata feltárja, hogyan hoznak létre az IPL kat? könyvtárosok és a használók társadalmi teret, azaz, hogyan kommunikálják interperszonális és Adatbázis; Megőrzés; Online üzemmód; Referensz érzelmi beállítottságukat az információ keresése ill. nyújtása közben. Az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem in- Az adatok elemzése a verbális és strukturális ud- formációtudományi tanszékének munkatársa variassági jellemzők megszokott mintáit mutatta cikkében annak a folyamatnak a megértéséhez az e-mailes társalgás nyitó és záró elemeiben. nyújt elméleti keretet, ahogy az online tájé- Az olyan nyelvi elemek, mint az üdvözlés és koztatás tranzakcióiból generálják és tárolják a köszönetnyilvánítás 100%-os gyakorisággal az ismereteket. A tanulmány által használt ter- szerepeltek a vizsgált átiratokban. A záró for- minológiát a tudományos szakirodalom még mulák 95%-ában fordult elő köszönetnyilvání- nem dolgozta ki kellően, így a cikk az „online tás és további szolgáltatások felajánlása. Ezzel reference knowledge base” (ORKB), az online ellentétben a nyitó formulákban ritkán fordul tájékoztatási tudásbázis (OTTB) kifejezést hasz- elő személyes kapcsolatra utaló jel, például a nálja az online tájékoztatás során keletkezett használó keresztnéven való megszólítása (26%).

442 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A személyesség hiánya a záró formulákra is részévé vált. A 2001 júniusában hozott 257. tör- jellemző: a könyvtárosok nevét tartalmazó el- vény értelmében a könyvtárnak kell az alapvető köszönés a levélzárásoknak csak nyolc száza- dokumentumellátási szabványokat és ajánláso- lékában szerepel. kat kidolgoznia. A 14 regionális könyvtár szak- A különböző udvariassági taktikák alkalmazá- mai tanácsadást végez, tájékoztatást és képzést sa a nyitó és záró formulákban a könyvtárosok nyújt, kutatási-módszertani feladatokat lát el, és figyelmét és törődését jelzik a használó igé- segítséget nyújt az új technológiák meghonosítá- nyei, érdeklődési köre és kívánságai iránt. Az sában. A törvény értelmében minden dokumen- ilyen fajta kommunikációs kompetencia szűkíti tumot ingyenesen kell a használók rendelkezé- a társadalmi távolságot, és közeli interperszo- sére bocsátani, de a másolatokért fizetni kell. nális teret hoz létre az interakcióhoz; mindez A másolatokat többnyire nyomtatott formában pedig javítja a referensz szolgáltatás általános használják, mivel az elektronikus másolatok kül- minőségét. A kutatási eredmények arra is utal- dése csak speciális szabályok mellett engedélye- nak, hogy a keresztnevek gyakoribb használata zett.(A DILIA nevű szerzői jogvédő iroda és a csökkenti a társadalmi távolságot a könyvtáros nemzeti könyvtár közötti megállapodás szerint és a használó között, ami nagyobb szolidaritást szerzői jogdíjat kell fizetni a dokumentumellátó és közelséget teremt. rendszer keretében küldött minden tranzakció A tanulmány új megközelítésben tárgyalja a után.) Ezenkívül a végfelhasználónak egy meg- nyelvi udvariasság és különösen a megszólítási állapodást kell aláírnia, és rendelkeznie kell egy módok jelentőségét azzal a céllal, hogy olyan használói azonosítóval is a dokumentumellátó hatásos nyitó és záró formulák jöjjenek létre, rendszerben. Az egyes folyóiratcikkekért és a amelyek hozzájárulnak a virtuális referensz szol- könyvekből kimásolt anyagért 25 oldalig nem gáltatások fejlődéséhez. kell fizetni, amennyiben a felhasználás szemé- lyes jellegű. (Autoref.) Az elektronikus dokumentumszolgáltatás leg- Lásd még 179 nagyobb központjai: az eDDO (ezt a nemzeti könyvtár fejlesztette ki), a VPK (az Országos Műszaki Könyvtár fejlesztése), valamint az Könyvtárközi kölcsönzés, e-PK (az Országos Pedagógiai Könyvtár rend- dokumentumszolgáltatás szere). A DILIA jelenleg nem engedélyezi a külföldi felhasználóknak való elektronikus má- solatküldést, de ez a hozzáállás remélhetőleg 166/2011 változni fog. A cseh könyvtárak állományát a közös kata- Kafkova, Pavlina – Bornova, Hana: Interlend- lógus (UIG), valamint az EZB (Elektronische ing policy and OCLC strategy in the National Library Zeitschriftenbibliothek) tárja fel. A kérések ál- of the Czech Republic In: Interlending & document talában e-mailen futnak be, de minden egyéb supply. – 38. (2010) 4., p. 223-225. forma is használható. A könyvtárak közötti szol- gáltatások elszámolása előfizetési díjak, kész- Könyvtárközi kölcsönzés és OCLC-vel való együtt- pénzben vagy postai átutalás formájában törté- működés a Cseh Nemzeti Könyvtárban nik. Mindegyik könyvtárnak lelőhelykódja van Dokumentumszolgáltatás; Együttműködés -nemzet- (3 betű és 3 számjegy), és ezt a cseh könyvtárak közi; Központi katalógus -online; Nemzeti könyvtár adatbázisa tartja nyilván. A nemzetközi dokumentumkölcsönzés hat köz- Az OCLC a Cseh Nemzeti Könyvtár könyvtár- pont feladata: a nemzeti könyvtár, az Országos közi kölcsönzésének elválaszthatatlan és lényegi Műszaki Könyvtár, az Országos Orvostudomá-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 443 nyi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár, továbbá dett. Az OCLC IFM programban való részvétel az általános gyűjtőkörű Morva Könyvtár és az révén csökkent az OCLC-megrendelések ára. Olomouci (Olmützi) Tudományos Könyvtár. 2005 óta a nemzeti könyvtár aktív dokumen- Mindegyikük használja az IFLA voucher rend- tumszolgáltatóvá vált, és a külföldi könyvtárak- szerét, de más formában is elfogad befizetése- ból történő kölcsönzési kérések száma csaknem ket. A nemzeti könyvtár ezenkívül részt vesz az megduplázódott. OCLC IFM (ILL Free Management) programjá- A Cseh Nemzeti Könyvtár nem kölcsönözheti ki ban. A többi csehországi könyvtár (deviza- és a a saját kötelespéldányait (2 példánynak mindig vámproblémák miatt) nem tud csatlakozni. benn kell maradnia). Ha nincs több példány, a A nemzeti könyvtár lehetővé teszi a csehorszá- kérést más hazai könyvtár dokumentumainak át- gi könyvtáraknak és egyéneknek is, hogy elekt- kölcsönzése révén elégítik ki (ezekért a nemzeti ronikus úton nemzetközi kölcsönzési kérést könyvtár garanciát vállal). nyújtsanak be, és csak a kielégített kérésekért Az OCLC láthatóan javította a cseh dokumen- kell fizetni. A kért dokumentumot a használók tumellátó rendszer teljesítményét. Remélhető- először a hazai adattárakban ellenőrzik, a kéré- en más csehországi könyvtárak is csatlakoznak seknek pontos bibliográfiai adatokat kell tartal- majd hozzá. mazniuk. A kérés feldolgozásának maximális ideje 3 hónap, de a legtöbb fénymásolat néhány (Mándy Gábor) nap alatt, a kölcsönzött dokumentum pedig két héten belül megérkezik. Ez főleg a külföldi part- Lásd még 144, 149 nerek (SUBITO, BIBSYS, a British Library és az OCLC) gyors szolgáltatásának köszönhető. Tájékoztatási eszközök A nemzeti könyvtár jó nemzetközi kapcsolata- inak hála a kérések 90%-át ki tudják elégíteni. A fizetés két legelterjedtebb formája: az IFLA- 167/2011 voucher és a használói számla. A külföldi könyvtárak az említett hat központ- Fabian, Claudia: Anreicherung, Ausbau und in- tól rendelhetnek dokumentumokat (ehhez fel- ternationale Vernetzung : zur Fortführung des használhatják a közös katalógust és a könyvtári Verzeichnisses der im deutschen Sprachbereich weboldalakat). A nemzeti könyvtár elektronikus erschienenen Drucke des 16. Jahrhunderts (VD katalógusa a karlsruhei KVK portálján, valamint 16). – Bibliogr. jegyzetekben In: Zeitschrift für Bib- az OCLC WorldCat-en keresztül is elérhető. Az liothekswesen und Bibliographie. – 57. (2010) 6., p. UAP értelmében a nemzeti könyvtár felelős a 321-332. cseh kiadványok elérhetőségéért, és mivel saját Res. angol nyelven állománya a kötelespéldányokra épül, gyakran a más hazai könyvtárak állományában található A német nyelvterületen megjelent 16. századi dokumentumok kölcsönzésében játszik közve- nyomtatványok jegyzékének (VD 16) folytatásáról títő szerepet. Az 1990-es évek végétől a Cseh Nemzeti Könyv- Adatbázis; Digitalizálás; Gépi dokumentumleírás; tár az OCLC WorldCat számára is szolgáltat Nemzeti bibliográfia; Régi és ritka könyvek; Retros- rekordokat, 2000-től használja a FirstSearch pektív bibliográfia rendszert (más csehországi tudományos könyv- tárakkal közös konzorciumban), s nem sokkal A cikk a VD 16 elnevezésű retrospektív német később már – egyetlen csehországi könyvtár- nemzeti bibliográfiát hasonlítja össze hasonló ként – az ILL modult is megvásárolta. Azóta a európai vállalkozásokkal. Az adatbázis tartalmá- kielégített könyvtárközi kérések száma emelke- nak és szerkesztési elveinek bemutatása után a

444 Könyvtári Figyelõ 2011/2 szerző újabb bibliográfiai rekordok feltöltésére tatni a háttérszíneket, s a szokásosnál nagyobb és a VD 16-os tételszámok általános azonosító- billentyűket tartalmazó konzolt is könnyebben ként való használatára szólít fel. Kiemeli, men�- tudják kezelni. Az e-könyvek, hangos könyvek nyire meghatározó szerepet játszanak a VD 16-on vagy a nyomtatott könyvek közül a szellősebb alapuló digitalizálási programok. Bemutatja tipográfiájúak az alkalmasak (nagyobb gyere- a Bajor Állami Könyvtárban a VD 16 alapján keknek szánt olvasmányok, a kisebb gyerekek- folyó digitalizálás katalogizálási aspektusait és nél megszokott kivitelben). ezek hatását a digitális másolatokról való tájé- Az ilyen gyerekekkel való kommunikációnak kozódásban. A VD 16 révén megvalósul a német mentesnek kell lennie a szakzsargontól, és nyelvterületen a 16. században megjelent nyom- ügyelni kell az egyértelműségre anélkül, hogy tatványok koordinált digitalizálása. lekezelnénk őket. A több érzékszerv egyidejű használata (pl. egy bábelőadás során) segít a (Autoref.) megértésben. Az egyéni sajátosságokat figye- lembe kell venni (pl. az autista gyerekek egy Lásd még 164 rendezvénysorozaton mindig ugyanarra a helyre szeretnek ülni). Hátrányos helyzetû olvasók A könyvtári környezet is sokat számít: egy zsú- folt könyvtárban sokkal nehezebb eligazodni. ellátása Fontos a nyugodt, csendes légkör is (emlékez- zünk erre a tanulást segítő csoportok, a házifel- adat-megoldó klubok szervezésekor). 168/2011 A legjobb, ha ezt a tevékenységet holisztikusan közelítjük meg, együttműködésben a tanulást Harding, Anne: Supporting children and young segítő helyi szervezetekkel. A Leedsi Könyvtár people with special educational needs In: Library + és Információs Szolgálat 2009-ben elnyerte a information update. – (2010) dec., p. 47-49. Libraries Change Lives (a könyvtárak megvál- Tanulási zavarokkal küszködő gyermekek és fiata- toztatják az életünket) díjat az autista gyerekek- lok a könyvtárban kel rendelkező családok számára kidolgozott Across the Board projekttel. A szülőkkel és az Gyermek és ifjúsági olvasók; Hátrányos helyzetű autizmus-szakértőkkel folytatott szoros együtt- olvasó; Kommunikáció -használókkal működés eredményeként javult a szoftverellátás (pl. a Boardmaker nevű tábla- és feliratrend- A gyerekek és fiatalok mintegy 20 %-a szen- szer), ez javította a kommunikációt. Kentben a ved valamilyen tanulási zavarban. Rajtuk a brit könyvtári szolgálat egy átfogó diszlexia-barát törvények (Disability Discrimination Act, ill. megközelítést fejlesztett ki, egy helyi diszlexia- Equality Act) szerint a könyvtárnak is segítenie csoporttal együttműködve. Az AbilityNet szoft- kell. A brit népesség 10%-a diszlexiás, közü- ver rajta van minden nyilvános és munkahelyi lük 4% súlyosan. Különleges segítség nélkül a számítógépen, a diszlexiásoknak nem számíta- könyvtárak szolgáltatásait sem tudják megfe- nak fel késedelmi díjat, és a hangos könyveket is lelően használni (többek között a Dewey-féle ingyen kölcsönözhetik ki. Mindegyik kerületben osztályozási rendszert sem.) diszlexia-barát gyűjteményeket, valamint speci- A digitális, a mobil és a segítségnyújtásra alkal- ális állománnyal házifeladat-megoldó klubokat mas egyéb technológiák alapvető jelentőségűek hoztak létre. a számukra. A képernyőt sokan kényelmesebben A speciális tanulási problémákkal való foglal- tudják olvasni, mint a nyomtatott oldalt. Elő- kozás a könyvtári személyzetben is félelmeket nyös, ha az ilyen gyerekek meg tudják változ- okozhat. A szülőktől és a gyerekekkel foglal-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 445 kozó szakemberektől a gyerekek igényeit ille- gálnak. A szakemberek képzése rendkívül fon- tően minden szükséges tájékoztatást és támo- tos. A CILIP (Chartered Institute of Library and gatást megkapnak (ezt megmutatta az Across Information Professionals) keretében a szerző is the Board projekt). Az iskolai könyvtárosok tart ilyen tanfolyamot. kapcsolatba léphetnek a speciális tanulási igé- A tanulási problémákkal küzdő gyerekek szá- nyű gyerekekkel foglalkozó koordinátorral, aki mára a könyvtár – minden nehézség ellenére segítséget adhat a megfelelő erőforrások, az – kedvenc tartózkodási hely, amely biztonságot egyes csoportok közötti differenciálás tekinte- nyújt. tében. Az olyan szervezetek, mint a Mencap, a (Mándy Gábor) Brit Diszlexia-szövetség, a Dyslexic.com és az AbilityNet hasznos online tájékoztatással szol- Lásd még 179 Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek

Könyvtártudományi tájékoztatás konferencia előadásait tartalmazta. A sorozatot aktuális, tömör információk közlésére szánták a német- és más országbeli könyvtári elmélet és gyakorlat kérdéseiről. Sok kötet kézi- vagy tan- 169/2011 könyv jellegű. Egészében véve ezek a kiadvány- Ruppelt, Georg: Hundert Mal ediert : die Sonder- ok jól tükrözik a könyvtárügy fejlődését a 20. bände der Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bib- század utolsó harmadában és a 21. század első liographie feiern ein großes Jubiläum In: Zeitschrift évtizedében. Ez különösen érvényes az 1973 és 2008 között megjelent kötetekre, amelyek az für Bibliothekswesen und Bibliographie. – 57. (2010) éves német könyvtári konferenciák anyagát te- 6., p. 307-320. szik közzé. 1993-tól 2004-ig Jüring Hering volt Res. angol nyelven a sorozat szerkesztője, 2005 óta pedig a tanul- mány írója, Georg Ruppelt. A Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie c. folyóirat monográfia-sorozatáról (Autoref.)

Időszaki kiadvány -könyvtári Kutatás és termelés A cikk áttekintést nyújt a Zeitschrift für információellátása Bibliothekswesen und Bibliographie c. folyó­irat „különszámaként” (amelyeket először Sonder­ hefteknek,­ majd 2005 óta Sonderbände­ k­nek Lásd 145, 190 neveztek) a Klostermann kiadónál (Frankfurt am Main) megjelent kötetekről. Az első ilyen kötetet 1963-ban adták ki, amely a középkori Oktatás információellátása és későbbi kéziratok katalogizálásával foglal- kozott. A 2010 nyarán megjelent 100. kötet egy gyűjtőkről és könyvtárakról rendezett hamburgi Lásd 170

446 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Vezetés, irányítás

Munka- és rendszerszervezés, központokat (Academic Learning Center) hoz- tak létre, és ezek hamarosan az egész államban értékelés elterjedtek. Központi campus nem létezett, a központi könyvtár San Diegóban működött, de minden tanulási központban létesültek kisebb 170/2011 könyvtárak, „tanulószobák”. 2000 vízválasztó volt az egyetemi könyvtár szá- Lockerby, Robin – Stillwell, Barbara: Retool- mára: új épületbe költözött, létrehozta az első ing library services for online students in tough eco- e-könyv gyűjteményét, belevetették magukat nomic times. – Bibliogr. In: Journal of library admin- az online teljes szövegű adatbázisok világába. istration. – 50. (2010) 7/8., p. 779-788. A regionális könyvtárak anyagát San Diegóban összpontosították, és helyettük virtuális könyv- A könyvtári szolgáltatások átszervezése az online tárak létesültek, amelyek használatához egy-egy hallgatók számára nehéz gazdasági helyzetben szakképzett könyvtáros nyújtott segítséget. En- Egyetemi könyvtár; Használók képzése -felsőok- nek az új modellnek gazdaságilag is volt értel- tatásban; Hatékonyság; Munkaszervezés; Oktatás me: nemcsak a duplumokról mondhattak le, de információellátása; Referensz; Távoktatás nagyobb választékot nyújthattak, és naprakészen tarthatták az állományt. Részben a gazdasági körülmények, részben a 2000-től 2009-ig lényegesen nőtt az egyetem technikai fejlődés azt eredményezte, hogy egyre által ajánlott online kurzusok és programok szá- többen választják az online oktatási formákat. A ma. 2006-ban a könyvtárosok, az oktatók és egy San Diegó-i National University-ben tíz év alatt külső szakértői csoport áttekintették a helyzetet, ezerről 14 500-ra nőtt az online hallgatók száma, és új stratégiát ajánlottak (Fast Forward), ez és ma már az összlétszám 65%-át teszik ki. Ez az elérhetőséget és a használat megkönnyítését a tendencia országszerte érezhető, és folytatód- szorgalmazta. A könyvtárvezetés elhatározta, ni fog. A Chronicle Research Services 2009-es hogy bezárja a regionális tanulási központokat, prognózisa szerint 2020-ra a hallgatók 60%-a finomítja az oktatásban és tájékoztatásban részt fog otthonról tanulni. Ez megváltoztatja a fel- vevő könyvtárosok szerepét, létrehoz egy mul- sőoktatási intézmény struktúráját is: meg fog timédia-részleget az online oktatás támogatá- szűnni a korábbi, tanszékekhez rendelt könyv- sára, valamint megjavítja a könyvtár internetes tári rendszer. Az online tájékoztatás, az online jelenlétét. könyvek és folyóiratok gyors növekedése a szol- A javasolt átszervezés során SWOT-elemzéssel gáltatást megkönnyíti, de az online programok mutatták ki az új struktúra erősségeit (egységes sokkal többet jelentenek, mint az e-könyvek és referensz megközelítés, több könyvtáros szű- teljes szövegű folyóiratcikk-adatbázisok gyűj- kebb feladatokkal, a szakismeretek és készségek tése. A megközelítés könnyebbsége, a webol- továbbfejlesztésének lehetősége, az új részlegbe dalak tervezése, a távtájékoztatás és távoktatás áthelyezett könyvtárosok megtartották ügyeleti az online képzésben részt vevők támogatása beosztásukat és tájékoztatási tevékenységüket), szempontjából kritikus könyvtári szolgáltatá- gyengeségeit (a tájékoztató könyvtárosoktól sokká válnak. elvették a könyvtárhasználati oktatást, mivel A National University-t 1971-ben alapították. az átkerült az új multimédia részleghez), a le- A főbb gyorsforgalmú utak közelében tanulási hetőségeit (ez nem változott: a növekvő online

Könyvtári Figyelõ 2011/2 447 hallgatói népesség), illetve veszélyeit (stagná- 171/2011 lás, ill. visszaesés a kölcsönzésben, olvasói lét- Bernier, Anthony: Young adult volunteering in számban, a tájékoztatási és könyvtárhasználati public libraries : managerial implications. – Bibliogr. adatokban). In: Library leadership & management. – 23. (2009) Az újonnan létrehozott multimédia-részleg 3., p. 133-139. online könyvtárhasználati útmutatókat és egyéb oktatási anyagokat készít. A tájékoztató könyv- Fiatal önkéntesek a közkönyvtárakban. A könyvtár- tárosok többet foglalkozhatnak szakterületük ál- vezetők teendői lományfejlesztésével. Kísérleteztek egy azonnali üzenő rendszerrel is, de a minimális hallgatói Felmérés; Könyvtáros -társadalmi munkás; Közmű- részvétel miatt 3 hónap után leálltak vele. Az velődési könyvtár; Vezetés átszervezés óta kétszer is változott a tájékoztató szolgálat vezetése, a tanszéki összekötők újabb A fiatal önkéntesek száma egyre nő, mind az in- és újabb feladatokat kaptak az online hallgatók tézményekben általában, mind a könyvtárakban. elérésében és az oktatókkal való együttműködés- Érdemes megvizsgálni, hogy mit tapasztalnak ben. 2008-ban a könyvtár létrehozott egy külső maguk a fiatalok, milyen feladatokat vállalnak kapcsolatokkal foglalkozó (outreach) könyvtá- ezzel összefüggésben a könyvtárosok, milyen teendők hárulnak a vezetőkre az önkéntesek rosi állást, hogy újraépítse a regionális közpon- munkavégzésével kapcsolatban. A cikk a ka- tokkal való kapcsolatot. liforniai Oakland közkönyvtári hálózata fiók- Felmerült még, hogy több könyvtárosnak kelle- könyvtáraiban szerzett tapasztalatokat elemzi ne lehetővé tenni, hogy hallgatóként is megis- olyan tényezők alapján, amelyeket a fiatalok merkedhessen az egyes kurzusokkal (embedded értékelése során szemügyre szoktak venni (a librarian, beépített könyvtáros); az eCollege részvétel intenzitása, időtartama és az ellátott keretében olyan, a könyvtár által irányított feladatok köre). eszmecserét kellene létrehozni, amelyhez az A könyvtárakban sokféle munkát tudnak ön- online hallgatók linkekkel kapcsolódhatnának, kéntesekre bízni, szinte ideális színterek ahhoz, ahelyett, hogy a könyvtáros ülne be az egyes hogy értelmes tennivalókat kínáljanak. Könyvtár kurzusokra; az állományszervezési feladatokat a legtöbb településen van, és viszonylag bizton- át lehetne adni a feldolgozó részlegnek; hos�- ságosak a munkafeltételek. A könyvtárosok szí- szabb online referensz elérhetőséget lehetne vesen vállalnak mentori munkát vagy felügyelik biztosítani (és esetleg az egész tájékoztatást ki- az önkéntes fiatalok tevékenységét. szervezni); a képzett referensz könyvtárosokat A fiatal önkéntesek sok olyan funkciót el tudnak segédkönyvtárosokkal lehetne helyettesíteni. látni, amellyel a fizetett munkatársak szakmai teendőit segítik. Az az önkéntes, aki jó tapasz- (Mándy Gábor) talatokat szerez, akár választhat a későbbiekben valamilyen, a közszolgálattal kapcsolatos szak- Lásd még 141 mát is, például a könyvtárosit. Amikor a fiatalok önkéntesként színvonalas munkalehetőséghez Pénzügyi és gazdasági kérdések jutnak, az egyben a közösség számára a könyv- tár értékeit is demonstrálja. „Az önkéntesség nemcsak a jellemet építi …, hanem felkeltheti Lásd 173 a fiatalok érdeklődését is, és akár egy életcélt is adhat számukra” – írta nemrég egy szerző. Ízelítő az oaklandi tapasztalatokból: a fiatal Személyzet önkéntesek segítségével teljesen fellendült a

448 Könyvtári Figyelõ 2011/2 fiatalok nyári olvasási vetélkedője, másutt a ti- munkatapasztalatot is igényel. Nagyon kevés zenéves önkéntesek bevonásának köszönhetően hirdetésben kérnek második (mester szintű) dip- jelentősen javultak a gyerekek nyári olvasási lomát. A tanulmány hasznos lehet az oktatók szá- programjainak statisztikai adatai. mára tanácsadáshoz és a tanmenet tervezéséhez, Az önkéntesek munkájának irányítása, legyenek valamint a munkaerő-piacra újonnan kikerülő akármilyen korúak, nagyon időigényes. Általá- végzősök számára is. ban olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyekre az állandó munkatársak egyébként nem tudnak (Autoref.) elegendő időt fordítani. De amikor egy-egy könyvtár tervszerűen alkalmazza az önkéntese- Marketing, közönségkapcsolatok ket, akkor a szélesebb közösség számára hasz- nosítható tapasztalatokat is nyer az önkéntesek alkalmazásáról. 173/2011 (Hegyközi Ilona) De Pasquale, Andrea: Esperienze di fund raising alla Biblioteca Palatina di Parma. – Bibliogr. 10 tétel 172/2011 In: Bollettino AIB. – 50. (2010) 3., p. 239-247. Reeves, Robert K. – Hahn, Trudi Bellardo: Job Res. angol nyelven advertisements for recent graduates : advising, cur- Támogatás-szerzési tapasztalatok a pármai riculum, and job-seeking implications. – Bibliogr. In: Palatina Könyvtárban Journal of education for library and information sci- ence. – 51. (2010) 2., p. 103-119. Általános tudományos könyvtár; Múzeum; Public relations; Támogatás -pénzügyi -társadalmi Friss diplomás könyvtárosoknak szóló álláshirdeté- sek elemzése A pármai Palatina Könyvtár és a Bodoni Mú- zeum néhány éve – egy alkalomra szóló ötlet Felmérés; Munkabér, alkalmazás; Pályakezdő nyomán – komoly stratégiai aktivitásba kezdett könyvtáros anyagi támogatások megszerzése érdekében. 2009-ben megalakult a könyvtár és a múzeum Az elmúlt harminc évben rengeteg álláshirde- barátainak egyesülete (Associazione Amici della tést elemző tanulmány született, ennek ellenére Biblioteca Palatina e del Museo Bodoniano), állandóan újabbakra van szükség a könyvtár- és mint nonprofit kulturális egyesület, azzal a cél- információtudományi szakma munkaerő-piaci lal, hogy az intézményekben őrzött kulturális helyzetének feltárására. A 2009 tavaszán a Ma- örökséget minél nagyobb körben népszerűsítse rylandi Egyetemen készült tanulmány hagyo- és megismertesse. Ennek érdekében az egyesü- mányos tartalomelemzési módszert alkalmazva, let hozzájárulásokat szerez a gyűjtemények eseti több mint 1000 új végzősnek szóló álláshirdetést vásárlásokkal való bővítéséhez; kezeli a gyűj- vizsgálva azt állapította meg, hogy a legtöbb ál- teményekkel kapcsolatos kiadványokra, a res- láshely felsőoktatási könyvtárakban és levéltá- taurálásra, állománygyarapításra összegyűjtött rakban van, az átlagfizetés az elmúlt évben nőtt, pénzeszközöket; konferenciákat, előadásokat, a kormányzati intézményekben a legmagasabb tárlatvezetéseket szervez. fizetés, az olyan személyes tulajdonságok, mint A könyvtár épületének adottságait, elegáns ter- a kommunikációs készség, szolgáltatás-orien- meit kihasználva a legkülönfélébb alkalmi ren- táltság, együttműködési képesség, csoportmun- dezvényeket tudja fogadni (konferenciától saj- kára való alkalmasság a nagyon elvárt követel- tótájékoztatón át díszvacsoráig), ami nemcsak mények közé tartozik, és sok kezdő állás némi bevétellel jár, hanem lehetővé teszi az intézmény

Könyvtári Figyelõ 2011/2 449 kincseinek népszerűsítését is. A könyvtár és a a romló költségvetési helyzetben is fenn lehet múzeum a baráti egyesülettel együttműködve tartani a könyvtárak iránti média-érdeklődést. természetesen számos saját promóciós ese- Ebben az önkormányzat média és PR-csapata ményt is szervez. Külön említést érdemel, hogy játssza a főszerepet. 24 órás információs szol- a könyvtár a világ egyik legnagyobb hebraika gálatot üzemeltetnek, hogy azonnal válaszolni gyűjteményével rendelkezik, így 2009-ben tudjanak a megkeresésekre. Az önkormányza- széder, 2010-ben purim napot tartottak, ahol be- ton belül igazgatóságok vannak, és mindegyik- mutatták az ünnephez kapcsolódó legértékesebb ben dolgozik egy-egy kommunikációs igazgató, kéziratokat, és rabbik olvastak a haggadából, il- ezek munkáját a szerző koordinálja. Országosan letve mondták el Eszter történetét. Az egyesület elismert PR-stratégiájuk kulcsa a médiafelelős, kirándulásokat is szervez, amelyek szintén kap- a kommunikációs igazgató és az ügyfélszolgá- csolatban állnak a könyvtári-múzeumi gyűjte- lati fejlesztési vezető szoros munkakapcsolata. ménnyel. Mivel a pármai az egyetlen olyan olasz Rendszeresen megbeszélik, milyen potenciális állami könyvtár, amely zenei részleggel rendel- híreket juttathatnak el a médiához. kezik (a pármai konzervatórium könyvtáraként A PR-csapat a megye 39 könyvtárában dolgo- is működik), és olyan kincseket őriz, mint pl. zókat is odafigyelésre ösztönzi, hiszen gyakran Scarlatti eredeti partitúrái, természetesen nem alsó szinten jönnek létre a hírértékű sztorik. ritkák a hangversenyek sem. A potenciális pozitív hírek forrásai a saját ren- A fund-raising másik módja, amikor egy ki- dezvények (különösen iskolai szünetek idején). emelt cél érdekében folyik a pénzügyi alapok A hitelválság idején kidolgoztak egy „10 dolog, gyűjtése. Ez az alkalom a könyvtár közönség amivel a könyvtár megtakaríthatja az Ön pén- előtti megnyitásának 240. évfordulója alkalmá- zét” médiacsomagot, és ennek révén érdeklődést ból tervezett nagyszabású kiállítás volt, melynek tudtak kelteni a könyvtárak iránt a recessziós teljes pénzügyi lebonyolítását (az adományok témájú cikkek között. Legújabban egy helyi energiaügynökséggel működtek együtt (ener- begyűjtésétől a kifizetésekig) az egyesület vé- giamonitorokat kölcsönözve), ez is jól beleillett gezte. Bevételi forrás még a pármai egyetemi a környezettudatosság és spórolás témájába, és kiadóval közösen elindított kiadványsorozat, jó sajtója volt. amely a könyvtár legértékesebb darabjait mu- A statisztikákat szeretik az újságírók – ilyen tatja be. A múzeum nyomdászattörténeti relik- a növekvő látogatottság vagy a nyári olvasási viáinak, illetve a könyvtár kéziratos könyveinek versenyre jelentkező gyerekek száma. Ebben az restaurálásához a Fogadj örökbe egy betűt! és a évben felfedezték, hogy két fiútestvér már a ver- Mentsünk meg egy könyvet! elnevezésű kampá- seny meghirdetése után három nappal beadta a nyokon keresztül szereznek támogatást. válaszokat, erről sajtóközleményt adtak ki, amit (Mohor Jenő) gyorsan felkaptak a helyi újságok, és fényképpel illusztrált tudósítást jelentettek meg. 174/2011 Ha nincsenek nagy események, a szokatlan sztorik a hatásosak. Ilyen volt, amikor a refe­ ­ Dew, Helen: Keeping libraries in the news In: Li- rensz­naplókat böngészve olyan megválaszolt brary + information update. – (2010) oct., p. 56-57. kérdésekre bukkantak, mint pl. a 2. világháború költségei a mostani bankmentő csomag költsége- Könyvtárak a médiában ivel összevetve. Az ilyen közlemények alapján Marketing; Public relations a sajtóban egy kvíz is megjelent. A megyei levéltárral jó kapcsolatokat ápolnak, A Gloucestershire megyei önkormányzat ügy- közös akcióik is vannak, pl. a családtörténeti félszolgálatának könyvtári és informatikai re- tájékoztató pult vagy a lakóházak történetével ferense azokat a módokat ismerteti, amelyekkel kapcsolatos rendezvények. A helyi újságok nosz-

450 Könyvtári Figyelõ 2011/2 talgia rovata is számos lehetőséget nyújt (pl. Széljegyzet a vezetésről - könyvtári promóció egy egész illusztrált oldalt szenteltek a megyei könyvtár megnyitásának és az azóta bekövetke- Kiadói tevékenység -könyvtárban; Könyvtárpropa- zett fejleményeknek). ganda; Marketing; Public relations; Vezetés A helyi újságírókkal állandó kapcsolatot kell tar- tani, hogy szívesen jöjjenek el hozzánk, amikor A szervezeti kultúrával és menedzsmenttel fog- szűkében vannak az anyagnak. A könyvtár ér- lalkozók gyakran hangsúlyozzák, hogy a könyv- deke, hogy minél több „kis hírt” szolgáltasson, táraknak mindent el kell követniük, hogy jelen amelyek alkalmasak a vegyes tartalmú oldalak legyenek a köztudatban, valamint gondoskodni- megtöltésére. A híreknek a lehető legteljesebb- uk kell arról, hogy tartós pozitív kép alakuljon ki nek kell lenniük, hogy az újságírónak minél ke- róluk az emberekben. Mindehhez megfelelő pro- vesebbet kelljen utánajárnia, és a helyi sztorit móciós és marketingtevékenységre van szükség. tágabb, országos perspektívába kell helyezni). A könyvtárakat nem a társadalom által gyakorolt A könyvtárosok számára egy adatlap készült, kegy, valamiféle filantrópia tartja fenn, hanem hogy minden sajtóközleménnyel kapcsolatban a társadalom, azaz az állami és önkormányzati válaszoljanak a legfontosabb kérdésekre (Mi? struktúrák által meghatározott hosszú távú, stra- Ki? Hol? Miért? Hogyan?), és azt is nevezzék tégiai célokból eredő, jól felfogott közös érdek, meg, hogy kitől lehet az eseménnyel kapcsolat- avagy kötelesség. A könyvtár jövőjének záloga ban további információt kérni. Fontosak a fotók az intézmény elismertsége a helyi környezet is, különösen, ha hírességek is részt vesznek az által. A könyvtárnak maga köré kell gyűjtenie eseményen. A helyi médiatudósítások után gyak- mindazokat, akik érdeklődnek a társadalmi kér- ran a rendezvényről készített saját fényképeiket dések, a kultúra és az oktatás ügye iránt. is eljuttatják a sajtónak, külön beszámolva az A promóciós tevékenységnek tehát egy olyan azóta történtekről. támogatói kört kell létrehoznia, amelynek alap- A rossz híreknek is meg lehet találni a jó ol- dalát. Amikor egy részleget 12 hétre be kellett vető meggyőződése, hogy a könyvtár lényegi zárni (tetőcsere miatt), kiemelték, hogy közben fontossággal bír a kultúra és az oktatás szem- sor kerülhet az épület belsejének megújítására. pontjából. A megszólítani szándékozottak köre Akkor is meg kell szólalni, ha a hír kifejezetten alapján a promóció minimum három különbö- rossz (pl. leépítés vagy a szolgáltatás szűkítése ző területen valósulhat meg. Az első a könyvtár esetén), hogy megmagyarázhassuk az okokat, belső köre, amikor is a promóciós tevékenység és mert ha a saját szempontunkból kommentál- a könyvtár, illetve a könyvtár anyaintézménye hatjuk az esetet, az elveheti az élét az élesebb (pl. felsőoktatási intézmény, iskola) munkaválla- kritikának. lóira irányul. A második a könyvtári környezet, Nem minden sajtóközlemény jelenik meg. Néha amely általános értelemben a társintézmények jobb egy „füles”, ami után elindulhat egy ripor- teljes körét jelenti, szűkebb értelemben pedig az ter, mintha egy teljesen megírt cikket szolgáltat- azonos típusú intézményeket. A harmadik terület nánk. A sajtóvisszhangot rendszeresen ellenőriz- a társadalmi környezet, elsősorban országos, de ni kell. A lényeg: a kitartás és a lelkesedés. bizonyos fokig nemzetközi viszonylatban. A könyvtárak elsősorban kulturális intézmény- (Mándy Gábor) ként, a könyvhöz vagy az olvasáshoz közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó rendezvények 175/2011 (író-olvasó találkozók, kiállítások stb.) szerve- Sadowska, Jadwiga: Na marginesie zarządzania zésével propagálják magukat, és csupán nagyon – promocja biblioteki. – Bibliogr. In: Bibliotekarz. – kicsiny mértékben könyvtárként, gyűjteményü- (2010) 10., p. 19-22. kön és szolgáltatásaikon keresztül, utóbbiak mi-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 451 nél szélesebb körű megismertetésére fektetve a alapján valósul meg, jóllehet a hatékony pro- hangsúlyt. móció nagyban járulna hozzá a könyvtári lobbi A befelé irányuló, a könyvtári dolgozókat célzó elengedhetetlen társadalmi alapjainak megte- promóció legfőbb eszköze a verbális kommu- remtéséhez. nikáció, a munkatársak szóbeli tájékoztatása a könyvtár stratégiai és éppen megvalósítás alatt (Dancs Szabolcs) álló, rövid távú terveiről. A tájékoztatás persze folyhat nyomtatott vagy elektronikus hírlevelek 176/2011 formájában. A szerző ide sorolja még a nyugdí- Strothmann, Molly – Antell, Karen: The live-in jas kollégákkal való találkozókat, a dolgozók librarian : developing library outreach to university gyermekei számára szervezett Mikulás-ünnep- residence halls. – Bibliogr. jegyzetekben In: Refer- ségeket. A belső promóció célja, hogy a mun- ence & user services quarterly. – 50. (2010) 1., p. katársakat büszkeséggel töltse el a könyvtárban 48-58. végzett munka, s így a külső környezet felé irá- nyuló promóció legmegbízhatóbb letéteménye- A bentlakásos könyvtáros. Hogyan érheti el a sévé váljanak. könyvtár az egyetemi kollégiumok diákjait? A külső környezetet célzó marketingtevékeny- ség a szerző szerint nagyobb jelentőséggel bír, Egyetemi hallgató; Egyetemi könyvtár; Használók ugyanakkor ehhez képest kissé elhanyagolt te- képzése -felsőoktatásban; Könyvtárpropaganda; rület. Legfőbb eszközei egyike a könyvtár tu- Public relations dományos tevékenységéhez kapcsolódó, az ott folyó minőségi szakmai munkát dokumentáló A távoli források elterjedése miatt – ami lehe- és a külső környezet számára hírül adó kiadói tővé teszi, hogy a diákok akár be se menjenek tevékenység. Ebben is, akár a nívós kiállítások, a könyvtárba – több felsőoktatási könyvtár vá- jeles személyiségeket vendégül látó rendezvé- laszul kilépett falai közül, és kiterjesztette szol- nyek szervezésében a nagyobb könyvtárak elő- gáltatásait az egyetem más területeire is, például nyösebb helyzetben vannak. Lengyelországban a a diákotthonokban. kifelé irányuló promócióban a nemzeti könyvtár A University of Oklahoma Libraries munkatár- járhat élen: a nemzeti bibliográfia építésében, a sa, Karen Antell – a cikk egyik szerzője – három könyvtári automatizálásban vitt országos jelen- évet töltött családostul (férjével és két gyerme- tőségű szerepe vitathatatlan. A szerző példák kével) az egyik diákotthonban „bentlakásos sorával mutatja be, hogy a gazdag gyűjteményű, könyvtárosként”, s több könyvtári és oktatási nagyobb könyvtárak milyen módokon hívják fel programot szervezett az ott lakó diákok szá- magukra a közfigyelmet. Hosszan ecseteli a kü- mára. Ottani tapasztalatait osztja meg írásában lönböző jubileumi kiadványok fontos szerepét a olvasóival. (Munkatársa a kérdés szakirodalmi promóció terén. Példáinak többségében a nem- feldolgozásával járult a cikk megírásához.) zeti könyvtár szerepel. A promóció formái között A kollégiumokban végzett tevékenység szerve- említi meg a cikk a médiában való szereplést, sen illeszkedik az egyetem törekvéseibe, annak avagy a könyvtárban árusítható reklámtárgya- Faculty-in-Residence (FIR) programjába (ma- kat (a könyvtár emblémájával ellátott tollakat, gyarul: Bentlakásos tanárok program), amely reklámszatyrokat, stb.). támogatja a kollégiumok családias és közösségi Minden arra utal, hogy Lengyelországban a jellegét, valamint a nemzedékek közti barátsá- könyvtári promóciós tevékenység nem tuda- got. (Hat kollégiumra jut egy-egy bentlakó tanár, tosan, tervezett módon, hanem esetlegesen, a akiknek az is a feladata, hogy szellemi pezsgést körülmények összjátékaként, olykor személyes vigyenek a kollégiumokba, és javítsák a tanár- érdekek által vezérelt egyéni kezdeményezések diák viszonyt.)

452 Könyvtári Figyelõ 2011/2 A hosszú tanulmány kitér mind a konkrét ta- Res. angol és francia nyelven pasztalatokra, a sikeres és kudarcos progra- mokra (vitaestek, előadások, szakirodalomban Harmadszor indul a „Találkozzunk a könyvtárban” való eligazodás segítése stb.), mind az ezekből elnevezésű kampány Németországban levonható általános igazságokra, amiket célsze- rű megszívlelniük a hasonló feladattal küzdő Könyvtárpropaganda; Olvasásra nevelés; Public relations kollégáknak: ––a kollégium a könyvtáron kívüli szolgáltatások „Találkozzunk a könyvtárban” címmel immár ideális és elhanyagolt terepe, de sokan csak harmadszor rendezik meg Németország legna- most fedezik fel a jelentőségét; gyobb könyvtár-népszerűsítő kampányát 2010. ––ahogy a diákok félve lépik át az egyetemi október 24. és 31. között. A rendezvénysorozat könyvtár küszöbét, a könyvtárosok is úgy koordinátora ismét a Német Könyvtáros Egyesü- érezhetik, hogy a diákok „belső szentélyét” let (DBV), támogatója pedig az Oktatási és Kul- zavarják meg a kollégiumba lépve; turális Minisztérium, a fő téma ebben az évben ––hiba lenne lebecsülni a kollégiumokban vég- a média- és információs kompetenciák. zett könyvtári munka szerepét: rendelkezésre A központilag szervezett rendezvények és a részt állnak megfelelő közösségi terek, technikai vevő könyvtárak saját programjai a könyvtári feltételek (WiFi), a kollégiumban dolgozó szolgáltatások teljes körét bemutatják a hét fo- munkatársak és diákvezetők, akik segítségére lyamán. Prominens személyek – mint Német- a könyvtáros mindig számíthat; ország egyik legismertebb irodalmi és zenei ––jó néhány próbálkozásra van szükség, mire kritikusa, Marcel Reich-Ranicki és a népszerű fény derül az ideális helyiségre és napszakra, a gyermek- és felnőtt regények szerzője, Rafik megfelelő témára vagy szolgáltatásra, és az ezt Schami – számos médiatársaság, szponzorok és propagáló hírverésről sem szabad megfeled- széles körű publicitás segítenek abban, hogy a kezni – vagyis sok mindent helyben kell elsa- közfigyelem a könyvtárakra irányuljon. játítani, azoktól, akik ott élnek. (A diákoknak 2009-ben több mint félmillió látogató vett a rendezvényeken való részvételét alaposan részt a 4000 rendezvény összesen 10 ezer órás megnövelik a könyvtáros háta mögött felhal- programjában. A részt vevő intézmények kö- mozott ingyen ennivalók és/vagy üdítők.) zött kis városok könyvtáraitól kezdve nagyvá- (Az érdeklődők a cikk szövegét elérhetik a http:// rosi könyvtárak, regionális és állami, valamint www.rusq.org/2010/10/03/the-live-in-librarian- egyetemi könyvtárak és egyházi szervezetek developing-library-outreach-to-university-resi szerepeltek. dence-halls/ címen.) A cikk áttekinti az elmúlt években elért ered- ményeket, a tervezés jelenlegi szakaszát, és ja- (Murányi Lajos) vaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehetne még sikeresebbé tenni a könyvtári hetet ebben 177/2011 az évben: a lehető legtöbb könyvtár bevonásával Wühr, Brigitta: Information hat viele Gesichter : az egész országban. Bundesweite Aktionswoche »Treffpunkt Bibliothek« (Autoref.) startet in die dritte Runde In: BuB. – 62. (2010) 10., p. 696-701. Lásd még 132, 183, 185

Könyvtári Figyelõ 2011/2 453 Felhasználók és használat Általános kérdések korosztály sajátosságaira: írott kérdőíveket cél- szerű alkalmazni (elektronikus helyett), esetleg könyvtárosok segítségével. A költségvetés ter- 178/2011 vezésénél ügyelni kell arra, hogy a gyarapítási keret elosztásánál ez a korosztály ne szenvedjen Decker, Emy Nelson: Baby Boomers and the Unit- hátrányt (a gyermekek sem!). Olvasmányaikban ed States public library system. – Bibliogr. In: Library és információs igényeikben fontos szerepet ját- hi tech. – 28. (2010) 4., p. 605-616. szik az egészség, ezért az ilyen rendezvények állandó látogatói lehetnek. Számítani lehet arra A „baby boomer”-nemzedék és az Egyesült Államok is, hogy szívesen vállalnak önkéntes munkát, pl. közkönyvtári rendszere gyermekfoglalkozásokon. Gondolni kell azokra Használói szokások; Idős olvasó; Igény; Informá- is, akik már nehezen közlekednek egyedül, és ciótechnológia; Közművelődési könyvtár mobil szolgáltatásokra (akár házhoz szállítás- ra) szorulnak. (Érdemes a könyvtár honlapján A baby boomernek nevezett közel 76 milliós külön menüpontot létesíteni számukra, ahol az népességcsoport – az 1946 és 1964 között szü- őket érdeklő események, újdonságok stb. sze- letett amerikaiakat illetik ezzel a becenévvel repelnek.) – első csoportja már elérte a nyugdíjas kort. A Felmerülnek technikai jellegű igények, bár ez csoport tagjai igen eltérő érdeklődéssel, tapasz- a nemzedék ért a legjobban az idősek közül a talatokkal, végzettséggel, fizikai állapottal ren- számítógépekhez. Persze nem mindenki: ezért delkeznek, de elmondható, hogy ez a nemzedék fontos az idős használók oktatása, az esetleges jelentős változások létrehozója (a politikában és előítéletek feloldása, hogy ismerőseikkel, ro- társadalomban is). Várható, hogy a nemzedék konaikkal tartani tudják a kapcsolatot. Fontos tagjai – sok szabadidő birtokában – megjelennek szerepe van a képernyőkön olvasható betűnagy- a közkönyvtárakban, és aktív olvasók lesznek. ságnak: a változtatható betűméret segít, hogy ne A tanulmány azt vizsgálja, milyen igényekre veszítsék el a kedvüket. Nehézséget okozhat a számíthatnak a közkönyvtárak a baby boomerek klaviatúra kisméretű billentyűzete is (érdemes részéről, majd három csoportba osztja ezeket, hanggal is működőt beszerezni), az egérhasz- úgymint társadalmi, program- és műszaki igé- nálatot pedig foglalkozásokon gyakorolni. Szó nyekre, és részletesen elemzi őket, sok-sok pél- esett már az egészséggel kapcsolatos informáci- dával és szakirodalmi hivatkozással alátámaszt- ók fontosságáról; legalább ilyen lényeges, hogy va mondanivalóját. tudatosítsuk, érdemes a könyvtárosokhoz for- A társadalmi igények kategóriában a belső tér dulni, akik képesek a releváns (és megbízható) körültekintő kialakítását emeli ki a szerző: át- információk megtalálására. tekinthető, kerekes székkel is bejárható tágas A cikk végén a fontos teendőket az alábbi cso- terek, esetleg külön állománycsoport kialakí- portosításban foglalja össze a szerző: (1) hogyan tása (a gyermekrészlegek mintájára), esetleg alakítsuk ki a berendezéseket és a tereket a könyv- kávézó létesítése, ahol az idősebbek „társasági tárban, (2) mire figyeljünk a szolgáltatások kiala- életet élhetnek”. (Fontos, hogy a könyvtár a vá- kításában, (3) milyen technikai megoldásokkal ros központjában legyen, amit könnyű megkö- segíthetjük az idősebbeket, és (4) a könyvtáro­ zelíteni.) sok­nak melyek a legfontosabb teendői. A programok iránti igényeket kérdőíves vizsgá- latokkal érdemes feltárni, de itt is figyelni kell a (Murányi Lajos)

454 Könyvtári Figyelõ 2011/2 179/2011 Használat- és igényvizsgálat Ferrell, Shelley: Who says there’s a problem? : a new way to approach the issue of “problem patrons”. – Bibliogr. In: Reference & user services quarterly. – 180/2011 50. (2010) 2., p. 59-71. Cocciolo, Anthony: Alleviating physical space A „problémás olvasók” újfajta megközelítése constraints using virtual space? : a study from an urban academic library. – Bibliogr. In: Library hi tech. Kommunikáció -használókkal; Könyvtártudományi – 28. (2010) 4., p. 523-535. szakirodalom; Szakirodalom -egészségügyi Tágíthatók-e a fizikai tér korlátai a virtuális tér A cikk a könyvtár- és információtudományi használatával? Felmérés egy nagyvárosi egyetem irodalomban (a továbbiakban: könyvtári szak- könyvtárában irodalom) előforduló „problémás olvasó” fogal- mát hasonlítja össze a gondozással foglalkozó Egyetemi könyvtár; Felmérés; Használói szoká- irodalommal annak érdekében, hogy a fogalom sok; Igény; Információtechnológia; Könyvtárépület új értelmezést nyerjen. A könyvtári szakiroda- -egyetemi, főiskolai lom vagy az olvasót, vagy az olvasó magatartá- sát tartja a probléma fő okának. A gondozással A cikk azt vizsgálja, hogy a virtuális tér segítsé- foglalkozó irodalom interakcionista elméleteket gével csökkenthetők-e a csoportos tanulás fizi- használ az úgynevezett probléma tágabb kör- kai akadályai egy egyetemi könyvtárban. Vajon nyezetben való elhelyezésére, ami többek kö- a használók igénybe veszik-e a könyvtár által zött ápolást, a magatartás kórházzal kapcsolatos szolgáltatott virtuális teret, amikor leszűkül a normáit, a betegápolási környezetet, a gondozás fizikai tér? A projekt bemutatja a fizikai és a vir- filozófiáját és a páciens saját élettapasztalatát tuális környezetet, majd kvantitatív módszerrel foglalja magában. A tanulmány olyan elméle- méri ezek használatát több évig tartó periódus- teket vizsgál többek között, mint a stigma, a ban (2005-2009). Az eredmények azt tükrözik, deviancia és a minősítés, mivel a gondozással hogy míg a csoportos tanulásra alkalmas fizikai foglalkozó szakirodalom ezeket használja a mi- tér iránt igen nagy az igény, addig a virtuális tér nősítés (beskatulyázás) folyamatának és hatásá- esetében ez nem jellemző. A fizikai tér szűkössé- nak vizsgálatára. ge nem ösztönözte a használókat a könyvtár által A szerző úgy véli, a gondozási irodalomban szolgáltatott virtuális tér használatára, hanem talált, a minősítésről szóló munka új alapra he- inkább arra, hogy alkalmazkodjanak az adott lyezi a könyvtári szakirodalom „problémás ol- fizikai térhez. A cikk rámutat a könyvtár mint vasó” fogalmát. A javasolt új megközelítésben közösségi tér értékére és azokra a funkciókra, a problémás viselkedés három szintjét határozza amelyekben a virtuális tér nem könnyen veszi meg: közösségi, könyvtári és egyéni. E szemlélet át a fizikai tér szerepét. alkalmazása segíthet a megoldások megtalálásá- ban, mivel a „problémára” azon a szinten lehet (Autoref.) reagálni, ahol a magatartás deviánsnak minősül. Ez a megközelítés jól alkalmazható a könyvtá- 181/2011 ri szakirodalomban a problémák megoldására Consonni, Chiara: Non users’ evaluation of digital ajánlott módszerek esetében. libraries : a survey at the Università degli studi di (Autoref.) Milano. – Bibliogr. In: IFLA journal. – 36. (2010) 4., p. 325-331. Lásd még 161 Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven

Könyvtári Figyelõ 2011/2 455 A nem használók véleménye egy milánói egyetem vállalták a részvételt, és csupán negyvennyolcan digitális könyvtáráról töltötték ki teljesen a kérdőívet). Ez minden valószínűség szerint arra utal, hogy akik nem Egyetemi könyvtár; Elektronikus könyvtár; Felmé- használják az általuk már kipróbált szolgáltatást, rés; Szolgáltatások használata azokat az nem is érdekli igazán. Akik korábban használták a digitális könyvtá- A nem használók véleményét eddig nem vizsgál- rat, azoknál a foglalkozási csoporthoz tartozás ták, pedig ez is szükséges egy digitális könyvtár játszott szerepet. A végzős hallgatók elsősorban megfelelő fejlesztéséhez. A szerző a „lemorzso- a disszertációjukhoz, az oktatók a saját kutatá- lódó” nem használóknak (akik korábban hasz- saikhoz, az adminisztratív és egyéb személyzet- nálták már a digitális könyvtári forrásokat, de hez tartozók pedig az általános tájékozódáshoz egy ideje nem jelentkeztek be a rendszerbe) kül- használták a digitális könyvtárat. A hallgatóktól dött kérdőívet, tudakolva – a személyi és szak- azt is megkérdezték, hogy miből értesültek a di- mai jellemzőn kívül – a nem használat okát. gitális könyvtár létéről: itt a tanszéki weboldal, Az Università degli studi di Milano az egyik valamint a kollégák, a könyvtárosok és a pro- legnagyobb olaszországi egyetem, több mint 60 fesszorok szerepe emelkedett ki. ezres hallgatói létszámmal, a digitális könyvtár- Érdekes, hogy bár a megkérdezettek lemondtak ban több mint 9000 elektronikus folyóirat, vala- a digitális könyvtár további használatáról, meg mint negyven e-könyv (enciklopédiák, szótárak, voltak győződve róla, hogy eleget tudnak a szol- referenszművek stb.) és több mint kétszáz bibli- gáltatásairól, és a válaszolók 21 százaléka meg is ográfiai adatbázis található. A forrásokhoz való volt elégedve ezekkel (itt is különbségek voltak hozzáférést csak részben ellenőrzik: a campuson a csoporthoz tartozás szerint). bárki használhatja az intézeti számítógépeket, Arra a kérdésre, hogy miért nem használták töb- de az egyetemen kívüli használóknak be kell bé a digitális könyvtárat, a leggyakoribb válasz jelentkezniük és jelszóra van szükségük. Mivel az volt, hogy nem volt rá szükségük. a külső használat nyomon követhető, a vizsgálat A kérdőív nyomán hét fővel személyes interjúk csak erre irányult. is készülnek. 2009 januárjától decemberig rögzítették a kívül- ről bejelentkezők digitális forgalmát. (Mivel az (Mándy Gábor) egyetem adatvédelmi szabályai nem teszik le- hetővé, hogy külső intézmények ilyen adatokat 182/2011 gyűjtsenek, azt az egyetem könyvtártudomá- Feliciati, Pierluigi – Natale, Maria Teresa: Una nyi tanszéke vállalta magára. Ezek alapján 359 ricerca online sulla soddisfazione degli utenti di AIB- e-mail címet használtak fel (ebből 234 személy WEB : metodologia e risultati. – Bibliogr. jegyzetek- egyszer, 125-en kétszer jelentkeztek be a rend- In: szerbe). ben Bollettino AIB. – 50. (2010) 3., p. 189-218. A kérdőív online volt letölthető április 27-től jú- Res. angol nyelven nius 7-ig, és a SurveyMonkey szoftverre épült Online elégedettségi felmérés az Olasz Könyvtár- (ez a legjobb ingyenes webszoftver a felméré- egyesület honlapjáról: módszerek és eredmények sek céljára). A rövid és használóbarát kérdőív tíz kérdést tar- Egyesület -könyvtári -nemzeti; Felmérés; Honlap; talmazott (ezekhez megjegyzéseket lehetett fűz- Szolgáltatások használata ni). Négy kérdés személyes jellegű volt, 6 kérdés pedig a digitális könyvtárra vonatkozott. Az Olasz Könyvtáregyesület (Associazione Meglepően kevesen vették a fáradságot, hogy italiana biblioteche – AIB) jelen formájában válaszoljanak (a 359 felkérésből hatvanketten 1997 óta működik. Tekintettel arra, hogy elha-

456 Könyvtári Figyelõ 2011/2 tározás született megújításáról, online kérdőív Ami a honlap technikai részét illeti, sem túl jó, formájában felmérést végeztek a honlap hasz- sem túl rossz minősítést nem kapott, azonban nálatáról és a használók elégedettségéről. a válaszolók több mint fele nagyon helyesli a Az általában pozitív visszajelzéseket a magas megújítást. Ennek során sokan látnák szívesen az részvételi arány is jelzi. Az eredményeket ös�- online szolgáltatások megerősítését (így az egye- szegezve: a honlap (AIB-WEB) használóinak sületbe való belépést, a kiadványok megvásár- többsége nő, 35 év feletti, magasan iskolázott. lását, második helyen a hírlevél megkapásának Legtöbben egyetemi, illetve közkönyvtárakban lehetőségét). Kevesebb érdeklődés mutatkozott dolgoznak, őket a szakkönyvtárak, kutatóinté- a web 2.0-s szolgáltatások (blog, wiki, „social zeti könyvtárak munkatársai követik. Feltűnő, tagging” stb.) iránt (újabb vizsgálni való: e je- hogy a két központi nemzeti könyvtár (Róma, lenség oka). Firenze) munkatársai hiányzanak a használók Végül a válaszolók közül igen sokan jelezték (vagy a válaszolók) köréből. A legtöbb haszná- készségüket, hogy a megújítás során a tesztelő ló Lazio, Emilia-Romagna, Lombardia, Toscana csoport tagjai legyenek. tartományból (azaz Közép- és Észak-Itáliából) való, érdekes, hogy ez nem egyezik az AIB (Mohor Jenő) tagság eloszlásával. A válaszadók kétharmada tagja az egyesületnek, többségük részt is vesz 183/2011 az egyesület életében, és szerepel az egyesület levelezőlistáján is. Peterson, Andrea – Haulgren, Frank: 14 days A válaszolók nagy többsége szerint a honlap cél- to have your say In: Computers in libraries. – 30. jai világosak, és tartalmai elég könnyen azono- (2010) 3., p. 28-32. síthatók. A megújítás szempontjából különösen fontos, hogy milyen típusú tartalmakat használ- Két heted van rá, hogy kifejtsd a véleményed! nak, illetve szeretnének használni a honlapon: elsősorban a híreket és az eseményekről szóló Egyetemi könyvtár; Igény; Könyvtárpropaganda; értesítéseket, ezt követően a képzési, tovább- Közvéleménykutatás képzési kínálatot, valamint információkat az 2008 tavaszán a Western Washington Egyetem országos és regionális kezdeményezésekről. Kö- könyvtára (http://library.wwu.edu/) interaktív vetkezetesen jelen van az elektronikus dokumen- felületet hozott létre azzal a szándékkal, hogy tum- és információforrások iránti érdeklődés, de az egyetem dolgozói és hallgatói megírhassák kétségtelenül másodlagosan. Figyelemre méltó, hogy a honlapról legtöbbször a levelezőlistára ötleteiket és véleményüket a könyvtárról. Erre kapcsolnak át, illetve, hogy igen gyakran kere- két hetet biztosítottak: május 7-e és 21-e között sik az egyes szekciók, területi szervezetek híreit, bárki megírhatta, mit tartana jónak, illetve mit eseményeit, így ezek könnyű hozzáférhetőségé- kifogásol. ről gondoskodni kell a megújítás során. Érdekes A projektet gondosan előkészítették: filmet (vi- ugyanakkor, hogy a honlap használói ritkán ke- deót), posztereket, szórólapokat és kitűzőket resik fel az „AIB struktúrája” alatti „bizottsá- készítettek, az egyetemi hírlevelében, a diákúj- gok” és „munkacsoportok” oldalakat, ahol ezek ságban és a diákok, illetve a könyvtár honlap- munkájának dokumentumai találhatók. Kérdés, ján is felhívták rá a figyelmet. A kisfilm (www. hogy ennek érdektelenség, vagy navigációs ne- youtube.com/watch?v=HvTzGRVcSIM) a pro- hézség-e az oka. A honlap tartalmait általában jekt céljáról szólt, azaz arról, hogy a használók jó minőségűnek jellemzik, ám alig használják a befolyásolni tudják véleményükkel a könyvtár keresőfunkciókat (ismét felmerül a kérdés ezek működését. A többi eszköz csak a felmérést hatékonyságáról). propagálta. (A közvélemény-kutatást a könyv-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 457 tár új vezetőjének megérkezése előtti napokra 184/2011 időzítették.) Stepičeva, Tat’âna Viktorovna: K voprosu o tradicii A felmérés a Drupal 5.0 tartalomkezelő segítsé- In: gével, illetve annak moduljaival készült, ame- semejnogo čteniâ Bibliotekovedenie. – (2010) 5., lyek biztosították, hogy csak regisztrált egyete- 59-62. mi polgárok nyilváníthassanak véleményt. Bár A családi olvasás hagyományainak kérdéséhez eredetileg a könyvtárosok nem akartak a két hét alatt a véleményekre reagálni, egy alkalommal Ifjúság nevelése olvasásra; Olvasás; Olvasástörté- mégis kénytelenek voltak reagálni azokra a vá- net dakra, hogy a könyvtár nem válaszolt a felveté- sekre: tisztázták, hogy tizennégy napos nyílt és A családi olvasás fogalma az orosz szaknyelv- őszinte fórumról van szó, amely után várhatók a be a Könyvtári Enciklopédia megjelenésével megszólalók által javasolt változások. A könyv- került be. Jelentése: a felnőttek hangos felol- tár jövendő vezetője is hozzászólt – látva a kö- vasása gyerekeknek, vagy a gyerekek hangos zösség élénk részvételét –, és megígérte, hogy olvasása otthoni körülmények között. Minden- minden javaslattal foglalkozni fog. nek régi hagyományai vannak Oroszországban A projektben felmerült javaslatokból többet a 18. századtól a 20. század elejéig. A fogalmat gyorsan megvalósítottak, pl. törölték a www-t ma a szakirodalomban nem tudatosan, általá- a könyvtár címéből, a visszahozott DVD-k el- nosításként alkalmazzák. Tartalmilag a családi lenőrzését fokozták, tisztításukat elvégezték, olvasás négy témakört érint: olvasás, könyvtá- a kopott ülőbútorok áthúzását megrendelték, ri munka, olvasáspszichológia és -szociológia, több helyen könyvvisszaadó pontot létesítettek, hagyományok. a csoportos tanulást szolgáló helyiségek fogla- Mivel a családi olvasás már rég meghaladta a ha- lási rendszerét megreformálták. Sajnos a kért gyományos kereteket, külön meg kell határozni zajcsökkentésre még várni kell, a 24 órás nyitva a „családi olvasás hagyományai” fogalmat. Ez tartás és az óriásakvárium beszerzése pedig nem valódi történelmi jelenség, általában felolvasás- megoldható. (A részleteket lásd a oldalon.) mekek részvételét a közös olvasásban, az olva- A kapott válaszokkal a szervezők elégedettek, sás motívumait, az olvasottak megbeszélését. A hiszen közel hatszáz észrevétel érkezett több felolvasás gyökerei az írásbeliség előtti időkig mint 300 felhasználótól, de fájlalják, hogy a ta- nyúlnak vissza, a szóban átadott irodalom művé- nárok nem kapcsolódtak be a felmérésbe. szi megjelenítéséig, ennek improvizatív jellege A cikk végén a szerzők öt pontban összefog- azonban az írásbeliség megjelenésével eltűnt. lalják, mi a teendőnk, ha hasonló vállalkozás- A felolvasó már nem alkotó, de személyisége, ba fogunk, majd leszögezik, hogy a felmérés emocionális viselkedése fontos, ő adja meg az eredményeit beépítik a könyvtár következő évi olvasás és ezzel a befogadás sebességét. A szó- stratégiájába. A könyvtári keretek csökkentése ban elhangzott irodalom befogadása általában miatt ezek a visszajelzések fontos fogódzókat kollektív. Bár a szóbeli irodalom befogadását nyújtanak a belső munkák és a szolgáltatások a kommunikatív energiák hatósugarának terén megtervezéséhez. gyengének tartják, a családi olvasás ezt a gyen- geséget semlegesíti, sőt rendszerességével erővé (Murányi Lajos) fordítja. Összefoglalva: a felolvasás a hagyomá- Lásd még 142, 143 nyok olyan alapvető vonásait hordozza, mint a befogadás emóciója, a folyamat linearitása, a szöveg befogadása a felolvasó interpretációján Olvasás keresztül, kollektivitás, a hallgatók összefogásá-

458 Könyvtári Figyelõ 2011/2 nak lehetősége a lelki zártság és az elkülönültség mechanikus átvétele. Valóban, csak a formák feloldásával. másolásával a hagyományokat nem lehet feltá- Mai értelmezés szerint az olvasás nevelési és masztani, azok maguktól újraélednek, amikor oktatási motívumú lehet. Történetileg vizsgálva megvannak a feltételei, azaz az alapokat adó a felolvasások a 19. század végén a 20. század szellemi források. elején felnőttek körében is elterjedtek voltak. Ezt önálló jelenségként kell vizsgálni, célja a szó- (Viszocsekné Péteri Éva) rakoztatás, a könyvek alapján a társalgásra való ösztönzés volt. Elterjedtségét bizonyítja, hogy a Olvasómozgalmak, olvasótáborok 19. század második felében önálló szakfolyóira- tokat is indítottak a családi olvasáshoz. A Niva c. folyóirat szépirodalmi melléklete több családi könyvtár alapját képezte. A legtöbb családban 185/2011 (főleg jómódúakban) a házban elkülönültek a Hillery, Leanne B. – Henkel, Harold L.: Litera- gyerekek és a felnőttek szobái. A gyerekeknek ture, community and cooperation : the Big Read at valóban sokat olvastak, az iskolai és iskolán kí- Regent University. – Bibliogr. In: Public services vüli oktatás részeként, főleg idegen nyelveken. Oktatási céllal a felnőtteknek is olvastak, de más quarterly. – 6. (2010) 4., p. 331-342. jellegű könyveket. A gyerekeknek szóló, nem Irodalom, közösség és együttműködés: a Nagy oktatási célú felolvasás sokszor a dada vagy a Könyv program a Regent Egyetemen nevelőnő feladata volt. A gyerekek fejlődésé- ben egy lépcső volt, amikor beengedték őket Egyetemi könyvtár; Irodalompropaganda; Olvasó- a felnőtteknek szóló felolvasásokra, egyrészt mozgalom; Rendezvény azért, mert a felnőttek át akarták adni az olva- sás szeretetét, másrészt a gyerekek megértek A tanulmány többek között azokat a tapasztala- arra, hogy részt vegyenek az olvasást követő tokat ismerteti, melyeket az egyesült államokbeli beszélgetésekben. Ezeknek a beszélgetéseknek Nemzeti Művészeti Alap (National Endowment köszönhető, hogy a felolvasások hagyománnyá for the Arts, NEA) Nagy Könyv (Big Read) prog- váltak. Míg a korábban olvasott művek (biblia, ramja keretében rendezett Tolsztoj és az orosz a szentek élete stb.) vitathatatlanok voltak, a vi- kultúra fesztiváljának tervezésében és lebonyo- lági kultúra Nagy Péter cár korában kezdődött lításában a virginiai Regent Egyetem könyvtá- terjedése nemcsak az új irodalmat hozta, hanem rának munkatársai szereztek. a megbeszélés, a véleménycsere, a vita lehetősé- A Nagy Könyv program annak a felismerésnek gét is. A közös olvasás a felnőttek körében már a folyománya, hogy az elmúlt harminc évben a nem nevelési indíttatású, a gyerekek részvétele szépirodalom olvasása nemcsak csökkent min- az önnevelés vagy a kölcsönös megértés belső den korosztályban és társadalmi csoportban az folyamataira hatott. Egyesült Államokban, de ez a folyamat fel is A családi olvasás kialakult hagyományai 1917-ig gyorsult. A NEA által kezdeményezett vizsgá- követhetőek, majd eltűntek. A szórakoztatási lat kutatási beszámolója (Reading at risk. 2004 célt fokozatosan felváltotta a nevelési és oktatási – http://www.nea.gov/pub/ReadingAtRisk.pdf) célú felolvasás. A hagyományok újraélesztésé- nyomán került sor a szépirodalom olvasását re irányuló kezdeményezésekre a válasz nem támogató kezdeményezésre. 2006-tól lehet pá- egyértelmű: egyrészt elismerik a közös olvasás lyázni különböző programok megvalósítására. jelentőségét a személyiség (főleg a gyerekek) A programban a NEA együttműködő partnere fejlődésében, másrészt a mai szociokulturális a Könyvtári és Múzeumi Szolgálatok Intézete helyzetben lehetetlennek tűnik a hagyományok (Institute of Museum and Library Services) és a

Könyvtári Figyelõ 2011/2 459 Közép-nyugati Művészetek (Arts Midwest) nevű Használók képzése nonprofit szervezet. 2006-ban 72, 2007-ben 117 résztvevő pályázott 5-20 ezer dolláros támogatásra (köztük felső- oktatási könyvtárak is). A pályázóknak 50% 186/2011 önrészt kell biztosítaniuk. A Regent Egyetem Covone, Nicole – Lamm, Mia: Just be there : cam- könyvtárának munkatársai a 2008 őszére terve- pus, department, classroom...and kitchen?. – Bibli- zett program előkészítését 2007 nyarán kezd- ogr. In: Public services quarterly. – 6. (2010) 2/3., ték meg. Úgy döntöttek, hogy a programot Lev p. 198-207. Tolsztoj Ivan Iljics halála című novellája köré szervezik (ez volt az egyetlen világirodalmi mű Mindenhol jelen lenni: az egyetemen, a tanszéke- a NEA könyvlistáján!), bár egyesek aggódtak, ken, az osztálytermekben… és a konyhában? hogy egy 19. századi orosz mű esetleg túlsá- gosan leszűkíti a résztvevők körét. A NEA azt Egyetemi könyvtár; Használók képzése -felsőokta- mérlegeli, milyen a program minősége, és hogy tásban; Könyvtáros -felsőfokú; Könyvtárpropagan- a pályázó intézmény sikeresen meg tudja-e va- da; Munkakör lósítani, így a feltételeknek sem könnyű megfe- Változnak a hallgatók és az információhaszná- lelni. Követelmény például, hogy lók, az egyetemi könyvtárnak pedig proaktív ––jól megtervezett, lebonyolított és látogatott, az módon igazodnia kell ehhez. A cikk azt mu- egész településre kiterjedő olvasóprogram le- tatja be, hogy az észak-miami Johnson & Wa- gyen, újszerű és sokszínű eseményekkel és a les University könyvtárosai a gerillamarketing legszélesebb közösség érdeklődése mellett; eszközeit is bevetve hogyan alakították át a ha- ––találjon együttműködő partnereket minél több gyományos tájékoztatást, használóképzést az helyi szervezetben, intézményben, hogy elér- egész egyetemi közösséget behálózó kihelye- je a lakosság minden rétegét, beleértve a nem zett könyvtárosi szolgáltatássá. A 2008-2009-es vagy alig olvasókat is; egyetemi évben kezdték kialakítani a viszony- ––terjessze és használja fel a program által biz- lag kicsi – kb. 2000 hallgatót oktató – egyetem tosított oktatási és propagandaanyagot; igényeinek megfelelő, többszintű, kihelyezett ––a program lezárása után 30 napon belül ké- könyvtárosi programot. Azon kívül, hogy be szítsen beszámolót, és juttassa el az Arts akarták illeszteni szolgáltatásaikat a tantervbe, Midwesthez. részt kívántak venni a campus napi életében, 2008 áprilisában elfogadták az egyetemi könyv- minél több tanszékkel szándékoztak kapcsolatot tár pályázatát. Ezután következett egy tapaszta- kiépíteni és a kar munkájában társalkotóként kí- latcsere-utazás, a megfelelő partnerek kiválasz- vántak jelen lenni. Nem volt könnyű megnyerni- tása, a program véglegesítése, majd az esemén�- ük az interneten felnőtt, azt egyedüli és megbíz- nyel kapcsolatos marketingtevékenység (utóbbi nem volt elég hatásos), majd az események ható forrásként elismerő hallgatók bizalmát. szeptemberről 2009 januárjára és februárjára A campuson való beépülésre több lehetőség is halasztása. A programok részletes ismertetése kínálkozott. Az ún. „szatelit könyvtáros” például után – az ünnepi megnyitó után tudományos meghatározott időben meghatározott helyen he- konferenciára, könyvankétokra, orosz filmek tente megjelent egy laptoppal, segítséget ajánlva vetítésére, irodalmi és videó-pályázatokra, orosz az információkereséshez, kutatáshoz. A könyv- vacsoraestre került sor – a szerzők (akik egyben tári források népszerűsítése közben számos in- a programok szervezői voltak) a pályázat általá- formális kapcsolatot épített ki az oktatókkal, a nos tanulságait is megfogalmazták. hallgatókkal, az egyetemi személyzettel. Egy másik könyvtáros részt vett a szokásos évi ál- (Murányi Lajos) lásbörzén és konferencián, blogot vezetett róla

460 Könyvtári Figyelõ 2011/2 a könyvtár honlapján, adatbázist épített a lehet- Egyetemi könyvtár; Használók képzése -felsőokta- séges munkaadók adataiból, és referenciapont- tásban; Könyvtáros -felsőfokú; Könyvtárostoborzás; ként szolgált a hallgatók számára. Az elsőéve- Munkakör sek számára indított bevezető kurzuson is részt 2006-ban a Pennsylvaniai Indiana Egyetem vett egy könyvtáros. A kurzusról a hallgatókkal könyvtárhálózata sikeres programot indított és a hallgatói előmenetel hivatalával (Office of az oktatási és oktatástechnológia karral való Student Success) együttműködve wikit építet- kapcsolat erősítésére. Két-három évente online tek. A könyvtárosok részt vesznek a campuson kérdőíves felméréssel tájékozódnak használóik az általános iskolások számára havonta megren- igényeiről és véleményéről. A 2004-es vizsgá- dezett „Nagy séf, kis séf” című rendezvényen, latkor derült fény az oktatási kar hallgatóinak a ahol egy-egy téma köré csoportosítva különböző tájékoztatással kapcsolatos elégedetlenségére. foglalkozásokat tartanak a nebulóknak. Ekkor kezdeményezte a könyvtár vezetője a ki- A tanszékekkel való kapcsolatok erősítését szol- helyezett könyvtáros intézményének bevezeté- gálta az a célzott marketingkampány, melynek sét a tanszéken. Az öt évvel későbbi kérdőíves keretében a könyvtárosok kilencven könyvtár- vizsgálat a hallgatóknak és oktatóknak a posztra bemutató órát tartottak. Krediteket érő mini- felvett kolléganő munkájával való teljes elége- konferenciákon is népszerűsítették a könyvtári dettségét mutatta. A siker a gondos tervezésnek, szolgáltatásokat és újdonságokat. Az informáci- a kemény munkának köszönhető, és lényeges ós jártasságot könyvtárhasználati órák keretében elemei tíz jó tanácsban foglalhatók össze. oktatják, bemutatva a nyomtatott és online forrá- 1. A jövendő munkatárs kiválasztása és alkal- sokat és a kutatásban való alkalmazásukat. mazása során az összes érdekeltet be kell Az osztálytermekben zajló foglalkozásokon vonni az elképzelés kidolgozásába és a le- személyes kapcsolat alakult ki a könyvtáros és endő munkatárs munkakörének megfogal- a hallgatók között. A kulináris mesterségek hall- mazásába. gatóit még a konyhába is követték. Mindez érez- 2. A könyvtáros kiválasztásának folyamatába hetően növelte a hallgatók személyes és online a kar munkatársait is érdemes bevonni, így aktivitását a könyvtárban. A könyvtárosok egy biztosítható például, hogy az új kollégát be- távoktatási programban is részt vettek, virtuális lépésekor barátságos légkör fogadja. hivatali órákat tartva a Meebo azonnali üzenet- 3. Az aspiránsnak rendelkeznie kell a következő küldő segítségével, és az itt nyújtott segítséget kompetenciákkal: vezetői képességek, vala- a kurzus honlapján tükröztették. mint a kar és az egyetemi könyvtár érdekeit Jövendő terveik közé tartozik a szolgáltatások és lehetőségeit egyaránt figyelembe vevő bizonyos fokú szabványosítása, mérési és ér- bölcs egyensúlyozás képessége. Tapaszta- tékelési eljárások bevezetése, hogy munkájuk lat az együttműködésben és információköz- eredményességét ellenőrizni tudják. vetítésben, hogy az információszolgáltatás (Fazokas Eszter) mellett támogatni tudja a diákok tanulási folyamatát is. Felsőfokú végzettség, hogy a megfelelő szaktudás birtokosaként egyen- 187/2011 rangú félként kezeljék a karon. Ha elégséges Heider, Kelly L.: Ten tips for implementing a suc- munkatapasztalattal is rendelkezik, akkor cessful embedded librarian program. – Bibliogr. In: maga is részt vehet a karon/tanszéken folyó Public services quarterly. – 6. (2010) 2/3., p. 110- képzésben. 121. 4. Hetente három-négy napot töltsön a karon, hogy jelenléte természetes legyen. Tíz tipp a sikeres „kihelyezett könyvtáros” program 5. Számos előnnyel jár, ha részt vesz a tanszéki elindításához és kari értekezleteken.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 461 6. Bennfentes ismereteit kamatoztatva legyen jével és tevékenységükkel kapcsolatban. A két együttműködő partner a megfelelő források texasi könyvtáros (University of North Texas, kiválasztásában, az állománygyarapításban. Denton) tanulmánya már bevált megoldások- 7. Az információs jártasságot a hallgatók valós kal (best practices) szolgál, hogy vezérfonalat szükségleteinek figyelembevételével, élet- adjon azoknak a kezébe, akik most kapcsolód- szerűen oktassa, és más karok számára is nak majd be a távoktatásba. A szóban forgó jól ajánljon forráshasználati, kutatásmódszertani bevált megoldásokat a szakirodalomból, saját órákat. tapasztalataikból és hat intézmény módszertani 8. A munkakapcsolatokat olyan együttműkö- elemzéséből szűrték le a szerzők. A bevált meg- dési programok indításával erősítse, ame- oldások alkalmazásával eredményesebb lehet lyekben a könyvtári forrásokat a kar/tanszék, az együttműködés a tanárokkal, és megfelelő illetve a hallgatók fejlesztésére jól lehet hasz- eszközök állnak rendelkezésre a diákok mun- nosítani. kájának a segítésére. 9. Kölcsönös előnyöket nyújt a kar és a könyv- A távoktatásban részt vevő könyvtáros legfon- táros számára, különösen a nyári, munkaerő- tosabb tulajdonságainak (személyes kapcsolat, a szegény időkben, ha a könyvtáros krediteket diákok kritikai gondolkodásra nevelése, egyen- érő kurzusokat tart a hallgatóknak. rangú partner a távoktatási folyamatban) több- 10. További kölcsönös előnyökkel jár, ha a oldalú kifejtése után tizenkilenc fontos bevált könyvtáros tudományos dolgozatokat pub- megoldást sorolnak fel a szerzők, rövid magya- likál és a kar/tanszék tagjaival együtt vesz rázatot is adva: részt a szakmai konferenciákon. ––Kezdettől fogva vondd be kollégáidat is a Mindezeken felül a sikeresen működő kihelye- munkába! ––Szerezd meg a könyvtárvezetés támogatását! zett könyvtáros nagyon hatékony „marketing- ––Népszerűsítsd ezt a szolgáltatást az online ok- eszköz” is az egyetemi könyvtár számára. tatók körében! A cikk a fentieket konkrét példákkal illusztrálva ––Tisztázd szereped az oktatóval! mutatja be. ––Jó előre tájékozódj a diákcsoportról! (Fazokas Eszter) ––Készülj fel arra, hogy szakterületeden kívüli kérdések is felmerülhetnek! 188/2011 ––Tartsd állandóan a kapcsolatot az oktatóval! ––Tartsd számon a feladatok beadási határidejét, Hoffman, Starr – Ramin, Lilly: Best practices for és figyelj a zsúfoltabb időszakokra! librarians embedded in online courses. – Bibliogr. In: ––Kísérd figyelemmel a levelezőlistát (e-mail Public services quarterly. – 6. (2010) 2/3., p. 292- vagy RSS segítségével)! 305. ––Naponta vagy hetente meghatározott időpont- ban foglalkozz a csoporttal! Bevált megoldások a távoktatásban segítséget ––Mentsd el a leveleket és a posztokat a későbbi nyújtó könyvtárosok számára felhasználás érdekében! ––Készíts olyan könyvtári modult, melyhez min- Egyetemi könyvtár; Használók képzése -felsőokta- den távtanuló hozzáfér! tásban; Módszertani útmutató; Munkakör; Távok- ––Elérhetőséged tüntesd fel minél több helyen (a tatás tárgy honlapján, a tanterven stb.)! ––Egyetlen könyvtár-specifikus (vagy feladat- Azok a felsőoktatásban dolgozó könyvtáro­ specifikus) levelezőlistára írj! sok, akik részfeladatként oktatókkal működnek ––Proaktív módon közölj információkat! együtt a távoktatásban, gyakran fogalmaznak ––A levelezőlistára küldj szemléltető anyago- meg kérdéseket szerepükkel, részvételük szint- kat is!

462 Könyvtári Figyelõ 2011/2 ––Mindig előre teszteld a szoftvert és végezz A négy ok, amely a kihelyezett könyvtárosság rendszerellenőrzést! kialakulásához vezetett: igény a használók szak- ––Adj ötleteket a zavarelhárításhoz! irodalmi forrásokkal való ellátottságának javí- ––Mindig legyen kéznél „B-terv”, egy alterna- tására, az oktatási tevékenység környezeti vál- tíva. tozásai, az anyagi források csökkenése és az új A tanulmány végén a még elvégzendő feladato- könyvtári modelleket célzó innováció és kísér- kat vázolják fel a szerzők, az irodalomjegyzék letezés. Illinoisban például régóta hagyományo- után pedig két függelékben ismertetik (A) a san jó a dokumentumellátás. Mára a hallgatók fontosabb alapfogalmakat (CMS, webes konfe- és a munkatársak kéréseiket online intézhetik, a rencia, desktop sharing, one-shot session stb.), kért dokumentumot saját campusukból, vagy az (B) webkonferencia-eszközöket, két grafikus állam 76 CARLI (Consortium of Academic and szerkesztőt (Seashore, GIMP) és néhány más Research Libraries in Illinois) könyvtárának bár- fontos eszközt (Best free stuff for eLearning, melyikéből megkaphatják, az IDEALS (Illinois File Hippo). Digital Environment for Access to Learning and Scholarship) digitális repozitórium pedig saját (Murányi Lajos) kutatási dokumentációjuk tárolásához ad helyet. A digitális állományok kialakulásával a fizikai 189/2011 megkötöttség nem gátolja a könyvtárosokat, így Illinoisban, ahol a használók legnagyobb része Rudasill, Lynne Marie: Beyond subject speciali- már digitális környezetben dolgozik, bezárták a zation : the creation of embedded librarians. – Bib- Könyvtár- és Információtudomány szak könyv- liogr. In: Public services quarterly. – 6. (2010) 2/3., tárát, könyvtárosa pedig beépült a képzésbe. Az p. 83-91. anyagi források csökkenése is az új szolgáltatási modell, a kihelyezett könyvtárosság irányába Több mint szakreferens. A „kihelyezett” könyvtáros hat, hiszen a könyvtárosnak így csak egy íróasz- szerepének kialakulása talra és egy számítógépre van szüksége. Az innovációra és kísérletezésre is akad példa Egyetemi könyvtár; Használók képzése -felsőokta- a cikkben. A Globális Tanulmányok Központja tásban; Könyvtáros -felsőfokú; Munkakör; Szakre- létrehozásakor például a támogatás 50%-át a ferens-szolgálat kihelyezett könyvtáros fizetésére szánták, aki- A szakreferensi munkakör a második világhá- nek a feladata a központ összes látogatójának ború után terjedt el az Egyesült Államokban és szaktájékoztatást nyújtani. A támogatást azóta Nagy-Britanniában. Ennek kiterjesztése a kihe- már kétszer megújították. Érdekes lesz figyelni a kihelyezett könyvtáros- lyezett könyvtárosság, hiszen a hagyományos ság sorsának alakulását. A szerző szerint a be- szaktájékoztatói munkák, mint a gyarapítás, töltendő helyek száma véges, nem lehet minden tájékoztatás, olyan feladatokkal egészülnek ki, tanszéknek saját kihelyezett könyvtárosa, és melyeket a könyvtáron kívül kell végezni, szo- egyébként is: valakinek a könyvtárban is kell ros kapcsolatot tartva a tanszéki munkatársakkal, maradnia! kutatócsoportok tagjaival. Az Illinoisi Egyetem Globális Tanulmányok Központjában például (Fazokas Eszter) a könyvtáros tájékoztatási szolgálatot ad a 12. évfolyamon oktató tanároknak, workshopokon vesz részt, krediteket érő kurzusokat tart, konfe- renciákon képviseli a Központot, pályázatokat ír és ott van a tanszéki értekezleteken is.

Könyvtári Figyelõ 2011/2 463 Információelôállítás, -megjelenítés és -terjesztés

Digitalizálás hogy meghatározzák a talált képek típusát, a hozzájuk rendelt címkék (tags) használati gya- koriságának elemzését pedig azért végezték el, Lásd 150, 167, 191 hogy a képhelyek mögötti kontextusba is bepil- lantást nyerjenek. Az eredmények azt mutatják, hogy a Flickr felhasználható néhány tudomány- Nyomtatott dokumentumtípusok területen témaspecifikus képek forrásaként, de a nem témaspecifikus képek is értékesek lehetnek egy-egy tudós számára. Lásd 143 (Autoref.)

Audiovizuális, elektronikus, optikai 191/2011 információhordozók James, Ryan: An assessment of the legibility of Google Books. – Bibliogr. In: Journal of access serv- ices. – 7. (2010) 4., p. 223-228. 190/2011 Angus, Emma – Stuart, David – Thelwall, A Google Books dokumentumok olvashatóságának Mike: Flickr’s potential as an academic image re- értékelése source : an exploratory study. – Bibliogr. In: Journal Digitalizálás; Elektronikus könyv; Felmérés; Olva- of librarianship and information science. – 42. (2010) sás 4., p. 268-278. A Google Books projektet számos kritika érte A Flickr mint tudományos célú képi forrás a hibás metaadatok, a keresési funkcionali- Felmérés; Kép; Kulcsszó; Kutatás tás problémái, a szerzői jogok megsértése és információellátásáa; Osztályozás; Számítógép-há- a szkennelt szövegek olvashatósága miatt. A lózat cikk a szkennelt szövegek olvashatóságával kapcsolatos előzetes vizsgálat eredményeiről Sok web 2.0-s oldal rendkívül népszerű, és tö- számol be. Ötven véletlenszerűen kiválasztott méntelen mennyiségű információt tartalmaz, de könyv 2500 oldalát vizsgálták. Az eredmények ennek hányad része hasznos a tudomány szá- szerint az oldalak alig egy százalékában akadt mára? A tanulmány a rendkívül népszerű Flickr olyan hiba, ami befolyásolta az olvashatóságot. esetleges alkalmazását vizsgálja a tudományos A cikk úgy véli, hogy bár a Google Books nem életben. A szerzők a képeket 12 kategóriába tökéletes, a mintavétel során vizsgált szövegek sorolták, melyeket az Institute for Scientific többsége olvashatónak bizonyult. Information (ISI) három fő hivatkozási indexé- ből nyertek. Képtartalom-elemzést alkalmaztak, (Autoref.)

464 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Információ- és kommunikációs illusztrálták. A szerzőket, címeket kereshetővé tették a recenziók szövegében. Bizonyos elemek technológia megoszthatók lettek a közösségi portálokon is. A link-vezérelt tájékozódás mellett a Klasszi- kus Katalógus menüpont alatt egyszerűbben is 192/2011 lehet keresni a gyűjteményben. A klikkelések számának mérésével folyamatosan frissül az Kiyotake, Cynthia: Synergy : creating a library oldalsávban található népszerű könyvek listája. website with social interaction and a collection focus A jövőben szeretnék maximalizálni az új ol- In: Computers in libraries. – 30. (2010) 7., p. 18-22. dalban rejlő lehetőségeket. A felhasználói vis�- szajelzések alapján már készül az „Ellenőrizd Új, interaktív könyvtári honlap létrehozása egy a hozzáférhetőséget” (könyvek státusza) és a amerikai körzeti könyvtárban közvetlen hozzáadás a kölcsönzési listához. A Honlap; Kommunikáció -használókkal; Körzeti „Ha­ma­rosan érkezik” lista szintén az olvasók könyvtár kérésére indul a közeljövőben. Az Araphoe Körzeti Könyvtár munkatársai tehát A cikk az Arapahoe Körzeti Könyvtár (Arapahoe időben felismerték az olvasókkal való kommu- Library District, ALD) hivatalos weboldalának nikáció javításának fontosságát. Frissen létre- újratervezési folyamatára, illetve fejlődésének hozott weboldaluk a felhasználók igényeit veszi lépcsőfokaira koncentrál. A Körzeti Könyvtár alapul, és az interaktivitást választja fő eszközé- nyolc fiókkönyvtárral, mozgókönyvtári szolgá- ül (az új honlap címe: http://arapahoelibraries. lattal rendelkezik, és hátrányos helyzetűeknek is org/ald/). A projekt sikerességét a visszajelzések nyújt szolgáltatásokat, a közeljövőben számos egyértelműen igazolták. új lehetőséggel kívánja szolgálni a nagy kiter- jedésű terület városi lakosságát és lakatlanabb (Alpek Etelka Anna) síkságait egyaránt. Az ALD egy merőben új, felhasználó-központú, 193/2011 interaktív honlapot hozott létre, nyílt forráskódú Kooy, Brian K. – Steiner, Sarah K.: Protection, tartalomkezelő (Drupal) alkalmazásával. Mun- not barriers : using social software policies to guide kájukat egy 2007 nyarán kezdett online kutatás and safeguard students and employees. – Bibliogr. eredményeire alapozták, amely szerint a hasz- jegyzetekben In: Reference & user services quar- nálók nem látják a teljes oldal és a webes kata- terly. – 50. (2010) 1., p. 59-71. lógus közti különbséget. Szeretnének könyv-és filmajánlókat olvasni, a gazdagabb funkcio- Útmutató a közösségi szoftverek használatához a nalitás mellett. A könyvtár online szolgáltatá- hallgatók és a személyzet biztonságáért sainak irányítójával két könyvtáros dolgozott folyamatosan a projekten. A honlap közösségi Adatvédelem; Egyetemi könyvtár; Felmérés; Sza- funkcióira egyértelmű hangsúlyt fektettek a bályzat -könyvtári; Számítógép-hálózat tervezők: kommentelési, címkézési és recenzió- készítési lehetőséggel saját fiókot kapott minden A felsőoktatási könyvtárosok az interneten való felhasználó (és könyvtáros). Egyedi ajánló al- megjelenésük óta használják a közösségi szoft- kalmazást terveztek a honlaphoz, ahol a könyv- vereket és a nyilvános szolgáltatások közösségi tár munkatársainak személyes kedvenceit lehet weboldalait. Miközben rengeteget írtak az ilyen megtekinteni, keresni. Kiemelt figyelmet fordí- technológiák használata során felmerülő adat- tottak a grafikus elemekre és látványvilágra, az védelemről, a bizalmas adatok kezeléséről és a ajánlókat az adott könyv vagy DVD borítójával kitárulkozás veszélyeiről, igen kevés figyelem

Könyvtári Figyelõ 2011/2 465 irányult a használatra vonatkozó szabályok, és helyet tudnának biztosítani, egyenes arány- irányelvek kidolgozására. A tanulmány a szerző ban a hatalmas érdeklődéssel. A Charles Megyei saját tapasztalataira épül, amelyeket a közössé- Könyvtárnak éppen ezzel a tényezővel akadt gi szoftverekkel kapcsolatos szabályok és belső problémája. Több mint 60 nyilvános elérésű szá- szolgálati útmutató kidolgozása során szerzett a mítógépével kezdte fizikailag átlépni saját hatá- Georgiai Állami Egyetemen, és felhasználja an- rait. A könyvtár legrégebbi épületének áramkörei nak az informális felmérésnek az eredményeit, bizonyos idő után nem tudták kezelni a hatalmas amely azt vizsgálta, mennyire tudnak róla ill. terhelést. Az intézménynek új helyiségek után tartják szükségesnek az egyetemi könyvtárosok kellett néznie a településen belül. ilyen dokumentum meglétét. Érvel e dokumen- A feladat nem bizonyult kivitelezhetetlennek. A tum fontossága mellett és egyben útmutatást is 90 ezer négyzetláb alapterületű Megyei Klub- nyújt kidolgozásához. Ilyen szabályzat megvé- ház, amely számos lehetőséget kínált különböző di a könyvtárat a jogi támadásoktól, és segíti a használókat a megjegyzések (kommentek) be- családi programokhoz, ideális helyszínnek bizo- küldésénél. Bár a tanulmány egyetemi könyvtá- nyult. Ennek egy termét különítették el nyilvá- rosoknak készült, az eredményeket és javasla- nos könyvtári laborként. A számítógép-központ tokat bármely intézmény hasznosíthatja, amely tervezésekor több szempontot kellett figyelembe közösségi szoftveren keresztül nyújt szolgálta- venni: elsősorban a biztonságot (lopásgátlók, tásokat. biztonsági kamerák) és az állandó könyvtáros személyzet nélküli állapot sajátosságait (pl. (Autoref.) nyomtatást nem lehet igényelni). Ezért az auto- matizálás, önkiszolgáló lehetőségek biztosítása 194/2011 lett a fő irányvonal a tervezésnél. Waldorfban, Krebeck, Aaron: Closing the digital divide : build- a rendkívül népszerű Megyei Klubházban az ing a public computing center In: Computers in li- első hónapban 11%-os növekedést értek el az braries. – 30. (2010) 8., p. 12-15. internethasználat terén. Az új labor hat számító- gépe mellett a vezeték nélküli internetet a laptop- Nyilvános számítógép-központ kiépítése a megyei és okostelefon-tulajdonosok is használhatják. A könyvtár épületén kívül szolgáltatás hetente 84 órában áll a használók rendelkezésére (vasárnap is), egy-egy számító- Igény; Információtechnológia; Megyei könyvtár; gépet átlagosan 130-an használnak havonta. Számítógép-hálózat; Szolgáltatások használata Az itt bemutatott új modell rendkívül gazdasá- A Washingtoni Egyetem friss kutatása alapján gos és környezetbarát. Gondos tervezéssel és az amerikai fiatalok közel egyharmada használt megfelelő partnerhálózattal könnyen bizonyítha- már közkönyvtárban számítógépet, vagy vezeték tó, hogy olcsó megoldást lehet találni a hasonló nélküli hálózatot interneteléréshez. A közkönyv- problémákra. Így tudjuk segíteni a közösséget, tárak legnépszerűbb szolgáltatásává vált a világ- és teljesíteni a könyvtárak igazi küldetését: „In- háló. A könyvtárak statisztikái bizonyítják, az formációt mindenkinek”. utóbbi évben 67%-kal nőtt a számítógép-hasz- nálat ezekben az intézményekben. (Alpek Etelka Anna) A számok természetesen lehetnének magasab- bak is, ha a könyvtárak még több számítógépet Lásd még 135, 154, 155, 159

466 Könyvtári Figyelõ 2011/2 Könyvtárgépesítés, könyvtárépület

Könyvtárgépesítés általában amelynek feladata a könyvtári folyamatok au- tomatizálása, az információs források kezelése, az információtechnológia irányítása, szoftver- fejlesztés és karbantartás. 195/2011 Az IT-szolgálatok tevékenységi irányai: a mű- Red’kina, N. S.: Služby informacionnyh tehnologij szaki eszközök, az infrastruktúra és a rendszer- v naučnyh bibliotekah In: Naučnye i tehničeskie bib- szoftverek működtetése; az alkalmazói szoft- lioteki. – (2010) 11., 34-44. verek fejlesztése és karbantartása; rendszerad- minisztráció és biztonság. Szakmai összetételét Információtechnológiai szolgálatok a tudományos tekintve általában van egy vezető, van hálózati könyvtárakban szakember, programozó, rendszeradminisztrá- tor, a használókkal a kapcsolattartást biztosító Felmérés; Munkaszervezés; Számítógépesítés; szakember, webmester stb. A részletes elemzé- Tudományos és szakkönyvtárak sekhez 10 könyvtárat választottak ki. Az ered- ményeket a következő funkciókban foglalták Az információtechnológia (IT) fejlettségi szintjé- össze: a könyvtári rendszerek kiszolgálásának nek értékeléséhez különböző paraméterek hasz- elemzése és a problémák vizsgálata; a hálóza- nálhatók, mint a folyamatok automatizáltsági tok és a berendezések állapotának és biztonsá- foka, a műszaki felszereltség, a szoftver, átviteli gának ellenőrzése; a hálózati felhasználók jo- csatornák stb. Ugyanilyen fontos azonban az IT- gainak meghatározása; a rendszer folyamatos szolgálatok szerepe, státusza, munkájának szer- működésének biztosítása; a hardver- és szoft- vezése, felépítési elvei, fejlesztési stratégiája. vereszközök üzembe helyezése, karbantartása. 2010-ben az Orosz Tudományos Akadémia Szi- Néhány könyvtárban az IT-szolgálat feladata az bériai Részlegének tudományos-műszaki könyv- információs források létrehozása, máshol a té- tára kérdőíves felmérést végzett a tudományos rítéses szolgáltatások nyújtása. A tudományos könyvtárak vezetői között. A cél módszertan könyvtárakban az IT-szolgálatok fő feladatának kidolgozása volt a könyvtárakban használt és a válaszadók 59%-a az IT-infrastruktúra működ- tervezett technológiák hatékonyságának értéke- tetését és kiszolgálását jelölte meg, ezt követ- léséhez. A felmérésben részt vett 265 könyvtár- te az új technológiák bevezetése, új eszközök ból 34% volt az állami szövetségi, regionális és beszerzése, a korszerű technológiák figyelése, hatósági könyvtár, 62% felsőoktatási intézményi javaslatok új eszközök alkalmazására, továbbá és 4% egyéb (ifjúsági, városi) könyvtár. A kér- felhasználók képzése, berendezések tesztelése. dések az IT alkalmazására, a jövőbeni tervekre Általában az IT-szolgálatok a kezdeményezők, és az IT-szolgálatok szerepére irányultak. A vá- mégis szakembereiknek mindössze 30%-a vesz laszadók 83%-a jelezte, hogy könyvtárában mű- részt a vezetői döntésekben. Általánosítva: az IT- ködik IT-szolgálat, ahol nincs, általában intézeti szakembereket elismerik, de csekély a hatásuk szinten látják el a feladatot. Az IT-szolgálatok a könyvtár tevékenységére. szervezeti felépítését a létszám határozza meg: Az IT-fejlesztés lehetséges irányai a gyakorlat- a könyvtárak 64%-ában legfeljebb 5 fő, 24%-á­ ban: „adunk a divatnak” (az IT-szakemberek ban 6–10 fő, 6%-ában 10 fő feletti a munkatár- jobban tudják, mi kell a könyvtárnak), felülről sak száma. A legnagyobb könyvtárakban több jövő kezdeményezés (az IT-szakembereket kész osztályból álló szervezeti egység működik, tények elé állítják), kiegyensúlyozottság. A fej-

Könyvtári Figyelõ 2011/2 467 lesztés fő akadálya a maradékelvű finanszírozás: a csaknem 2 millió kötetnyi szabadpolcos állo- a válaszadók mindössze 25%-a tartotta elegen- mányt emeletenként csoportosították. A külö- dőnek az IT-re szánt eszközöket. Szükséges nösen értékes művek és a Grimm Gyűjtemény mértékben csak néhány felsőoktatási és nagy a kutatótermekben használhatók. Különlegesség szövetségi könyvtár kap támogatást. Lényeges a (tanuló) szülők és gyerekeik közös olvasóter- gátló tényező lehet, hogy az IT-szakemberek me, ahol a gyerekek részére külön elfoglaltságot nem értik a könyvtári munka sajátosságait, biztosítanak. A könyvtár hétfőtől péntekig 8-24, nincs elég információjuk a döntésekről, kevés szombaton és vasárnap 10-18 óráig tart nyitva. a szakképzett munkatárs. További problémák: (Autoref. alapján) nincs IT-stratégia; ha van, nem eléggé ismert az IT-szakemberek és a könyvtár munkatársai 197/2011 körében; nincs összhang az IT és a könyvtár stratégiái között stb. Az IT-stratégia kidolgo- Hapel, Rolf: Urban Mediaspace Aarhus In: Bibli- zásához, a korszerű, hatékony szolgálat felál- othek. – 34. (2010) 3., p. 331-336. lításához a jövőben több külső IT-konzultáns Res. német és francia nyelven bevonása várható. Új városi könyvtár (médiatér) terve Aarhusban (Viszocsekné Péteri Éva) Könyvtárépület -közművelődési; Városi könyvtár Dánia második legnagyobb városában 2014-re Könyvtárépítés, -berendezés új központi könyvtár épül. Az előkészítő mun- kálatok egy 1998-ban készült helyzetképpel kezdődtek. Az épület más intézményeket is ma- 196/2011 gában foglal, a komplexumot médiatérnek ne- vezték el. A cselekvési tervet 2001-ben fogadta Bulaty, Milan: Jubiläumsgeschenk Bibliothek : el a városi tanács, 2003-ban született meg a tíz- Gedanken zur Entstehung des Jacob-und-Wilhelm- éves beruházás pénzügyi terve. 2008-ban írták Grimm-Zentrums der Humboldt-Universität zu Berlin ki az építészeti pályázatot. Több olyan projek- In: Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliogra- tet egyesítettek, amelyek a város lakói számára phie. – 57. (2010) 5., p. 271-275. igen fontosak: a központi könyvtár épületét (18 Res. angol nyelven ezer m2), egy ezer autót befogadó parkolót, a fo- lyótorkolat helyreállítását, korszerű közlekedési A Berlini Humboldt Egyetem könyvtárának új épüle- megoldásokat és a kikötői térség megújítását. A te, a Jacob és Wilhelm Grimm Központ költségeket közel 230 millió euróra teszik. Egyetemi könyvtár; Könyvtárépület -egyetemi, A könyvtári koncepció sokféle korszerű és inno- főiskolai vatív szakmai megoldást egyesít (köztük a német gyakorlatból a hármas tagolású könyvtárat, a A Berlini Humboldt Egyetem könyvtára két brit Idea Store gondolatát, a hibrid könyvtárat, évszázados fennállása óta most kapott először a használók igényeit maximálisan figyelembe új és önálló épületet. A Berlin központjában, vevő mash-up library filozófiáját). Különböző a város legfontosabb útjainak csomópontjá- ötleteket próbálnak majd ki „prototípusként” ban emelt épület otthont ad a Grimm Könyvtár egy erre kijelölt területen a bejárat közelében. gyűjteményének is, az intézmény a Jacob und Néhány ezek közül: Wilhelm Grimm Zentrum nevet vette fel. A 270 ––meseszörf (egy óriási gördeszkapálya, amely pályázatból Max Dudler építész irodája kapott interaktív táblaként üzemel: felhívja egyes megbízást. A viszonylag szűk alapterületen si- könyvekre a figyelmet, és megmutatja, hol került egy nagyméretű olvasótermet kialakítani, találhatók meg a könyvtárban),

468 Könyvtári Figyelõ 2011/2 ––információs oszlop (ez bemutatja a könyvtár- kiírása lesz a következő lépés, az építkezés el- ban kínált digitális tartalmat, amely a haszná- kezdését 2011 augusztusára tervezik. A haszná- lók mobiltelefonjára letölthető), lók bevonásával ebben a szakaszban határozzák ––infogaléria (egy speciális szoftver segítsé- meg az épület jövőbeni arculatát és megkezdik a gével digitális könyvtári hirdetéseket és PR- márkaépítési folyamatot, a település vezető köz- anyagokat tesznek közzé a város különböző szereplőivel szoros együttműködésben. helyein, többek között webtelevíziós sugár- zással, más könyvtárak számára is felhasz- (Hegyközi Ilona) nálhatóan), ––Mindspot (fiataloknak szóló rendezvények, Elektronikus könyvtár oktatási intézményekkel együttműködve, a könyvtárban és azon kívül), ––interaktív padló (a használók mobiltelefonon 198/2011 beérkező kérdéseit kivetítik, azokra a könyvtá- rosok és más használók is válaszolhatnak), Kuzma, Joanne: European digital libraries : web ––Lib-Phone (egy tölcséres telefonszerű készü- security vulnerabilities. – Bibliogr. In: Library hi tech. lékkel egy-egy kiválasztott dokumentumról – 28. (2010) 3., p. 402-413. leolvashatók az RFID-címkéken rögzített in- formációk, és egy másik tölcsér segítségével Európai digitális könyvtárak weblapjainak biztonsá- ga ezeket és további információkat meg is lehet hallgatni). Adatvédelem; Elektronikus könyvtár; Felmérés; Az építési program szakmai részének elkészíté- Honlap se előtt a városi polgárok és használói csoportok bevonásával igényfelméréseket végeztek arról, A cikk az európai digitális könyvtárak weblap- jelenleg mit tartanak jónak, és mit kifogásolnak jainak biztonságát vizsgálja, és ennek hatását a a könyvtárban. Az üzleti életben és a közokta- használói adatok védelmére. Egy weblapok biz- tásban tevékenykedő szakemberekből tanács- tonságát ellenőrző eszköz segítségével mérték adó testületet alakítottak. Az oktatás, kutatás és fel négy európai ország 80 könyvtárának hon- kultúra vezető képviselőit szintén meghívták, az lapját, hogy megállapítsák, milyen biztonsági önkormányzat technikai szakértőivel egyetem- hiányosságok tapasztalhatók, és milyen jellegű ben, hogy működjenek közre. Tapasztalatcserét problémák a leggyakoribbak. folytattak olyan városok vezetőivel, amelyek A vizsgálat eredményei azt tükrözik, hogy a leg- jelenleg építenek új városi könyvtárat (Birmin- több esetben komoly biztonsági hiányosságok gham, Oslo, Stockholm). észlelhetők a webes alkalmazásokban. A kuta- A városi médiatér víziójának kulcsszavai a kö- tásból kiderül, hogy az egyes országokban ér- vetkezők: minden a város polgáraiért történik; vényben lévő jogi előírások ellenére a könyvtári élethosszig tartó tanulás és közösség; sokszí- informatikusok nem fordítanak kellő figyelmet nűség – együttműködés – hálózatok; kulturális az online információs rendszerek védelmére. To- élmények; hídszerep az emberek, a technoló- vábbi kutatások feladata, hogy más országokban gia és a tudás között; rugalmas és színvonalas is felhívják a könyvtárosok figyelmét az infor- szakmai intézmény; a médiatér váljon Aarhus matikai rendszerek védelmének fontosságára. jelképévé. A könyvtárnak biztonságos online környezetet A tervpályázat során három terv került be a to- kell nyújtania használói számára; ha figyelmen vábbfejlesztendők és esélyesek közé. A könyv- kívül hagyja ezeket a szempontokat, komoly tár szorosan együttműködik az építészekkel a veszélybe kerülhetnek a használók személyes részletes terveket illetően. Különböző tenderek adatai és számítógépes anyagai. A fogyasztói

Könyvtári Figyelõ 2011/2 469 bizalom hiánya az online kereskedelmi szolgál- mentumok országos archiválásával kapcsolatban tatások használatának csökkenéséhez vezethet, felmerültek. A LOCKSS (Lots of Copies Keep aminek súlyos következményei lehetnek a városi Stuff Safe, www.lockss.org) rendszer megbízha- könyvtárak számára. A cikk konkrét módszere- tó és gazdaságos mechanizmust kínál arra, hogy ket említ a biztonság növelése érdekében. a digitális tartalmat évszázadokig ép állapotban (Autoref.) megőrizzék. Erre egy megosztott hálózatot al- kalmaznak, amelyet megbízhatónak vélnek ter- 199/2011 mészeti, társadalmi, politikai vagy gazdasági ka- Seadle, Michael: Archiving in the networked world tasztrófák esetén is. A cikkben tárgyalt kérdések : LOCKSS and national hosting In: Library hi tech. – az alapvető funkciókat, a tartalmat és a licence- 28. (2010) 4., p. 710-717. ket, az örökös hozzáférést, a költségeket és az üzleti modellt vizsgálják. Az együttműködésben Archiválás hálózati környezetben: a LOCKSSS mint részt vevő intézmények saját céljaikra is adap- országos szolgáltató tálhatják (Private LOCKSS Network) a globális Elektronikus könyvtár; Megőrzés; Számítógép-há- hálózatot (Global LOCKSS Network). lózat (Autoref. alapján) A cikkben azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek Németországban a tudományos doku- Lásd még 165, 181 Az ismertetett cikkek forrásai

Aslib proceedings (GB) 62. (2010) 6. Journal of library administration 50. (2010) 7/8. Bibliotekarz (PL) (2010) 10. (US) Bibliotekovedenie (RU) (2010) 5. LIBER quarterly (I) 20. (2010) 3/4. Bibliothek (DE) 34. (2010) 3. Library hi tech (US) 28. (2010) 3., 4. Bollettino AIB (IT) 50. (2010) 3. Library + information update (GB) (2010) oct., dec. BuB (DE) 62. (2010) 10. Library leadership & management 23. (2009) 3. Collection management (US) 35. (2010) 3/4. (US) Computers in libraries (US) 30. (2010) 3., 7., 8. Naučnye i tehničeskie biblioteki (2010) 10., 11., 12. IFLA journal (I) 36. (2010) 4. (RU) Information technology and 29. (2010) 4. Public services quarterly (US) 6. (2010) 2/3., 4. libraries (US) Reference & user services 50. (2010) 1., 2. Interlending & document supply 38. (2010) 4. quarterly (US) (GB) Revista española de 33. (2010) 4. Journal of access services (US) 7. (2010) 4. documentación científica (ES) Journal of documentation (GB) 66. (2010) 5., 6. Scandinavian public library 43. (2010) 4. quarterly (Sx) Journal of education for library and 51. (2010) 2. information science (US) Signum (FI) (2009) 6. Journal of information science (GB) 36. (2010) 5., 6. Vestnik BAE (Fx) (2010) 2. Journal of librarianship and 42. (2010) 4. Zeitschrift für Bibliothekswesen und 57. (2010) 5., 6. information science (GB) Bibliographie (DE)

470 Könyvtári Figyelõ 2011/2