Grammar Overview / Nyelvtani Összefoglaló

Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló

GRAMMAR OVERVIEW

Nyelvtani összefoglaló

a MagyarOK c. tankönyv 1. kötetéhez

TABLE OF CONTENTS

The vowel harmony p. 3 The verb tenses p. 4 Verb forms in the present tense: Indefinite conjugation p. 5 Verb forms in the present tense: Definite conjugation p. 10 The verb van (lenni): Conjugation, negation, all tenses p. 12 The past tense: Past tense in the first person singular p. 15

Modal verbs I: tud, akar, szeret, szeretne p. 16 Modal verbs II: lehet, kell p. 17

The infinitive p. 18 Prefixes indicating directions p. 19

The article I: The definite article p. 21 The article II: The indefinite article p. 21 The plural of nouns p. 22 The direct object I: Meaning p. 24 The noun as direct object II: Types of the indefinite direct object p. 27 The noun as direct object III: Types of the definite direct object p. 26 The indirect object p. 27 Prepositional phrases: With whom? With what? By what? p. 27 Possessive endings p. 29 Possessive structures p. 32 More than one ending p. 33

Adverbs of place: Endings and postpositions p. 34 Adverbs of time p. 37 The adjective p. 40 Plural of the adjective p. 41 Suffixing adjectives p. 42 The numeral p. 43

Personal pronouns p. 46 The demonstrative pronoun p. 48 Conjunctions p. 49 Question words p. 50 The word order p. 53

List of grammar terms (Hungarian-English) p. 56

Front vowels: Back vowels: Magas magánhangzók: Mély magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű a, á, o, ó, u, ú

memoriter: TENISZÜTŐ memoriter: AUTÓ ⇓ ⇓ ⇓ ⇓ Words with front vowels Words with back vowels Words with mixed (front only only and back) vowels

Vegyes hangrendű szavak Magas hangrendű szavak Mély hangrendű szavak e, é, i stb. és a, á, o stb. csak e, é, i, í, ö, ő, ü, ű csak a, á, o, ó, u, ú

üveg, ősz, öt, elefánt, zsiráf, tyúk, autó, ágy, dzsip, internet zebra, éjszaka saláta, joghurt

Hungarian vowels can be divided into two groups according to the position of the tongue: • Front vowels are formed with the tongue in the front part of the mouth. These are: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. • Back vowels are formed with the tongue in the back of the mouth. These are: a, á, o, ó, u, ú.

Hungarian words can be divided in three groups: • Many words contain front vowels only: üveg, ősz, öt etc. • Many words contain back vowels only: tyúk, autó, ágy • Some words contain mixed (front and back) vowels: elefánt, zsiráf etc. These words are mostly words of foreign origin and compound words.

Most endings have two forms, one with a front and another one with a back vowel: -ban/-ben (in), -ra/-re (onto) etc. Identifying the type of vowels in a word is very important since the choice of the vowel in the ending depends on it. This feature of the language is called vowel harmony. • Words with front vowels only receive endings with a front vowel: üveg - az üvegbe (bottle - in the bottle), dzsip - dzsipbe (into the jeep) etc. • Words with back and mixed vowels receive endings with a back vowel: ágy - ágyba (bed - to bed), kávé - a kávéba (coffee - into the coffee) etc.

Hungarian mainly uses two verb tenses: the present and the past tense. Hungarian does not differentiate between simple and continuous tenses.

Time of the action Verb tense Examples A cselekvés ideje Igeidő Példák

Future actions Holnap telefonálok Jánosnak. Jövőbeli cselekvés (I'll/I am going to call John tomorrow.) Present tense Éppen telefonálok. Present actions Jelen idő (I'm talking on the phone /right now/.) Cselekvés a Gyakran telefonálok. jelenben (I often talk on the phone.)

Past actions Past tense Tegnap teniszeztem. Múltbeli cselekvés Múlt idő (I played/I was playing tennis yesterday.)

There is only one present tense in Hungarian: Éppen boltba megyek. (I am going to the shop right now.) Magyarórára járok. (I take Hungarian classes.) Egy óra óta várlak. (I have been waiting for you since one o'clock.)

We can always use the present tense to talk about events that will take place in the future. The context and/or the adverb of time in the sentence indicate the time of the action: Pénteken moziba megyek. (I am going to the cinema on Friday.) Jövő héten írok Balázsnak. (I'll write to Balázs next week.) 2040-ben már nem dolgozom. (I won't be working in 2040 anymore.)

Hungarian has one past tense only. The ending for this tense is a -t or -tt: Adtam Katának egy könyvet. (I have given/I gave Kate a book.) Tegnap egyetemen voltam. (I was at the university yesterday.) Voltál már Japánban? (Have you ever been to Japan?)

Verb forms in the present tense : Indefinite conjugation Az ige alakjai

Hungarian has two conjugations: an indefinite and a definite conjugation.

The indefinite conjugation is used when • There is no direct object in the sentence. • The direct object is indefinite. ⇒ More on types of the direct object: p. 25-26 Dictionaries usually give the third form singular of the verb in the indefinite conjugation.

Indefinite conjugation Határozatlan ragozás

For the indefinite conjugation, Hungarian verbs can be divided in five groups: • Regular verbs (with or without connecting vowel) ⇒ s. p. 6-7 • Verbs ending in -ik ⇒ s. p. 8 • Verbs ending in -s, -sz, -z ⇒ s. p. 8 • Verbs ending in -ik and -s, -sz, -z (a combination of the last two groups) ⇒ s. p. 9 • Irregular verbs: jön, megy, van ⇒ s. p. 10 *

Verbs ending in Verbs ending in Regular verbs Verbs ending in Irregular verbs: -ik -ik and -s, -sz, -z jön, megy, van -s, -sz, -z Szabályos igék -s, -sz, -z végű Rendhagyó igék: Ikes igék -s, -sz, -z végű ikes igék jön, megy, van ikes igék

Éva vár. Pál gondolkodik. Márta olvas. Aladár Robi a boltból internetezik. jön. Éva is waiting. Pál is thinking. Márta is reading. Aladár is surfing Robi is coming on the Internet. from the shop.

* Some more verbs are considered to be irregular because there is some difference between the stem of conjugated forms and the infinitive. Those are: • Nine irregular verbs whose infinitive ends in -nni: eszik - enni (eat) ⇒ s. p. 17 • A few other verbs, e.g.: alszik - aludni (sleep) etc. ⇒ s. p. 17

Note that most Hungarian verbs are regular. Most conjugated forms clearly indicate the type of the verb.

Indefinite conjugation for regular verbs Szabályos igék határozatlan ragozása

I. Regular verbs without connecting vowel Szabályos igék kötőhang nélkül

vár szeret ül

(várni) (szeretni) (ülni)

én várok szeretek ülök

te vársz szeretsz ülsz

Ön vár– szeret– ül– ő

mi várunk szeretünk ülünk

ti vártok szerettek ültök

Önök várnak szeretnek ülnek ők én → várlak szeretlek ––* téged, titeket

* Ül (sit) is an intransitive verb and has therefore no form for én → téged, titeket.

The vowel in the ending is determined by vowel harmony. • Verbs with back and mixed vowels are conjugated similar to vár. • Verbs with front vowels are conjugated similar to szeret. • The type with ül is quite small. It contains only verbs with ö, ő, ü or ű in the last syllable.

→ The personal ending of the verb clearly shows who is doing the action, we therefore usually omit the personal pronoun: Én magyarul tanulok. (I learn Hungarian.) Mi Prágában élünk. (We live in Prague.)

→ Emphasized pronouns cannot be ommited: Én tanulok japánul(, nem Éva). (I learn Japanese, not Eve.) Nem én vagyok Kis Péter. (I am not Peter Kis.) ⇒ More on personal pronouns: p. 42

→ The ending -lak/-lek is used when the subject of the sentence is én and the direct object is téged or titeket/benneteket, e.g.: Téged kereslek. (I am looking for you.) Szeretlek benneteket. (I love you /guys/.)

→ When the sentence has two subjects in the third person singular we can use the singular or the plural conjugation: Péter és Jan Brüsszelben él. = Péter és Jan Brüsszelben élnek. (Péter and Jan live in Brussels.)

II. Regular verbs with connecting vowel Szabályos igék kötőhanggal

If a verb ends in -ít or two consonants the infinitive ending -ni, the endings for the second person singular (te) and the second and third persons plural (ti, Önök, ők) are connected with the vowel a or e to the stem. The extra vowel facilitates pronunciation.

tart segít küld

(tartani) (segíteni) (küldeni)

én tartok segítek küldök

te tartasz segítesz küldesz

Ön tart– segít– küld– ő

mi tartunk segítünk küldünk

ti tartotok segítetek küldötök

Önök tartanak segítenek küldenek ők én → tartalak segítelek küldelek téged, titeket

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 7 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Indefinite conjugation for verbs with irregularities Rendhagyóságokat mutató igék határozatlan ragozása

I. Verbs ending in -ik* Ikes igék

lakik közlekedik fejlődik

(lakni) (közlekedni) (fejlődni) lakom / közlekedem / fejlődöm / én lakok közlekedek fejlődök

te laksz közlekedsz fejlődsz

Ön lakik közlekedik fejlődik ő

mi lakunk közlekedünk fejlődünk

ti laktok közlekedtek fejlődtök

Önök laknak közlekednek fejlődnek ők

* These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lak/-lek.

II. Verbs ending in -s, -sz, -z -s, -sz, -z végű igék

The -l for the second person singular facilitates pronunciation.

hoz keres főz

(hozni) (keresni) (főzni)

én hozok keresek főzök

te hozol keresel főzöl

Ön hoz– keres– főz– ő

mi hozunk keresünk főzünk

ti hoztok kerestek főztök

Önök hoznak keresnek főznek ők én → hozlak kereslek –– téged, titeket

III. -Ik verbs ending in -s, -sz, -z (combination of groups I and II)* -s, -sz, -z végű ikes igék (az I. és II. csoport keveréke)

úszik tévézik sörözik

(úszni) (tévézni) (sörözni) úszom / tévézem / sörözöm / én úszok tévézek sörözök

te úszol tévézel sörözöl

Ön úszik tévézik sörözik ő

mi úszunk tévézünk sörözünk

ti úsztok tévéztek söröztök

Önök úsznak tévéznek söröznek ők

* These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lak/-lek.

IV. Irregular verbs: megy, jön, van* Rendhagyó igék

megy jön van

(menni) (jönni) (lenni)

én megyek jövök vagyok

te mész jössz vagy

Ön megy jön – / van ő

mi megyünk jövünk vagyunk

ti mentek jöttök vagytok

Önök mennek jönnek vannak ők

* These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lak/-lek.

Some verbs are irregular not for their conjugations in the present tense but for changes that occur in their stem in other forms: alszik (stem in the present tense contains -sz) aludni (stem in the present tense contains -d), fekszik (stem in the present tense contains -sz) feküdni (stem in the present tense contains -d). Similar changes will also occur in the past tense and the imperative.

Verb forms in the present tense : Definite conjugation Határozatlan ragozás

The definite conjugation is the same for most verbs. Verbs ending in -s, -sz, -z are the only ones to show some irregularities.

Note also the following: • Although grammatically possible, -ik verbs are very rarely used with a definite conjugation as almost all of them are intransitive (they cannot have a direct object). • The irregular verbs jön, megy, van are intransitive verbs without definite conjugation.

I. Regular verbs (with and without connecting vowel) Szabályos igék (kötőhanggal és anélkül)

tanul szeret süt (tanulni) (szeretni) (sütni) én tanulom szeretem sütöm

te tanulod szereted sütöd

Ön tanulja szereti süti ő mi tanuljuk szeretjük sütjük

ti tanuljátok szeretitek sütitek

Önök tanulják szeretik sütik ők

a magyar nyelvet a gyümölcsöt a tortát

Regular verbs with connecting vowel receive the same endings: tanítani (to teach): tanítom, tanítod, tanítja, tanítjuk, tanítjátok, tanítják segíteni (to help): segítem, segíted, segíti, segítjük, segítitek, segítik stb.

II. Verbs ending in -s, -sz, -z -s, -sz, -z végű igék

The -s, -sz, -z is doubled (-ss, -ssz, -zz instead of -sj, -szj and -zj) to facilitate pronunciation.

olvas néz főz (olvasni) (nézni) (főzni)

én olvasom nézem főzöm

te olvasod nézed főzöd

Ön olvassa nézi főzi ő

mi olvassuk nézzük főzzük

ti olvassátok nézitek főzitek

Önök olvassák nézik főzik ők ⇒ Types of the direct object: p. 23-24

The verb to be A létige van (lenni)

I. Conjugation Ragozás

Van (lenni) is one of the irregular verbs with a conjugation of its own. The verb is sometimes omitted in the third person. It depends on the question which the sentence answers:

Mi ez ––? (What is this?) Hogy van? (How is she/he?) Ki ő ––? (Who is she/he?) Mi van? (What is it?) Milyen ez/ő ––? (What is she/he like?) Hol van? (Where she/he/it?) Péter Jól én vagyok. vagyok Magyar Az irodában Péter Jól te vagy? vagy? Magyar Az irodában Ön is jól Ön Ön Péter? van? –– Péter otthon ő Péter magyar. Az irodában van szék. Mérnökök Jól mi vagyunk. vagyunk Magyarok Az irodában Mérnökök Jól ti vagytok vagytok Magyarok Az irodába Önök is jól vannak. Önök –– Mérnökök A gyerekek otthon –– ők Magyarok Az irodában vannak székek. There is no verb in the sentence for the third person when answering the following questions: Ki ő ––? Ő Nóra ––. (Who is this? This is Nóra.) Mi Nóra ––? Nóra marketingmenedzser ––. (What is Nóra? Nóra is a marketing manager.) Ön magyar ––? Igen, Ön magyar ––. (Are you Hungarian? Yes, you are Hungarian.) Mi ez ––? Ez telefon ––. (What is this? This is a telephone.) Milyen a telefon ––? A telefon modern ––. (What is the telephone like? The telephone is modern.)

Van or vannak is included in the sentence when answering the following questions: Hogy van Petra? Petra jól van. (How is Petra? Petra is fine.) Hol van Gabi? Gabi az irodában van. (Where is Gabi? Gabi is in the office.) Ön is jól van? Ön is az irodában van? (Are you fine, too? Are you at the office, too?)

The verb van also means létezik (there is). In this meaning, it is always included in the sentence: Az irodában van számítógép. (There is a computer in the office.)

The only case where you should ask yourself whether or not to include the verb van or vannak is the third person. With any other person, the verb is always included.

II. Negation Tagadás

Ki Ön/ő ––? Hogy van? Mi ez ––? Mi van? Milyen Ön/ő/ez -––? Hol van? Magyar vagyok. Nem vagyok magyar. Jól vagyok. Nem vagyok jól. Az irodában vagyok. Nem vagyok az irodában.

Magyar vagy. Nem vagy Jól vagy. Nem vagy jól. magyar. Az irodában vagy. Nem vagy az irodában.

Ön magyar ––? Ön nem magyar? Jól van. Nincs(en) jól.

Éva magyar ––. Sarah nem magyar. Gábor az irodában Gábor nincs(en) az van. irodában. Ez könyv ––. Ez nem könyv. A táskámban van A táskámban A könyv új ––. A könyv nem új. gyógyszer. nincs(en) gyógyszer.

Ki Ön/ő ––? Hogy van? Mi ez ––? Mi van? Milyen Ön/ő/ez ––? Hol van? Magyarok vagyunk. Nem vagyunk Jól vagyunk. Nem vagyunk jól. magyarok. Az irodában vagyunk. Nem vagyunk az irodában. Magyarok vagytok. Nem vagytok Jól vagytok. Nem vagytok jól. magyarok. Az irodában vagytok. Nem vagytok az irodában. Önök magyarok ––? Önök nem magyarok? Jól vannak. Nincsenek jól.

Ők magyarok ––. Ők nem magyarok. A kollégák A kollégák nincsenek az irodában vannak. az irodában. Ezek könyvek ––. Ezek nem könyvek. Az irodában vannak Az irodában A könyvek újak ––. A könyvek nem újak. nyomtatók. nincsenek nyomtatók.

The different uses of van/vannak are also reflected in the negation: • If the verb is not included in the sentence, we negate it with the word nem: Géza –– magyar. ↔ Sarah nem magyar. (Géza is Hungarian. ↔ Sarah is not Hungarian.) • If the verb is included in the sentence, we negate it with the word nincs, nincsenek: Az irodában van nyomtató. ↔ Az irodában nincs nyomtató. (There is a printer in the office. ↔ There is no printer in the office.)

We always use nem in a partial negation: A nyomtató nem a büfében van, hanem az irodában. (The printer is not in the cafeteria but in the office.) Nem Zsuzsa van az irodában, hanem Lajos. (It is not Zsuzsa in the office but Lajos.)

In negative sentences, the negative word receives the emphasis and is placed in front of the verb. The word that has received emphasis in a statement, now follows the verb: Magyar vagyok. ↔ Nem vagyok magyar. (I'm Hungarian. ↔ I'm not Hungarian.) Jól vagyunk. ↔ Nem vagyunk jól. (We are fine. ↔ We are not fine.) Gábor az irodában van. ↔ Gábor nincs az irodában. (Gábor is in the office. ↔ Gábor is not in the office.

The verb be in all tenses A létige (van) minden igeidőben

Past tense Present tense Future tense * Múlt idő Jelen idő Jövő idő

én voltam vagyok leszek

te voltál vagy leszel

Ön volt –– / van lesz ő

mi voltunk vagyunk leszünk

ti voltatok vagytok lesztek

Önök voltak –– / vannak lesznek ők

* The verb van is the only Hungarian verb that has a future tense form on its own: lesz.

Future and past tense forms are in every person negated by nem: Még soha nem voltam Kínában. (I have never been to China.) Nem volt kutyám. (I did not have a dog.) Nem lesz jó idő. (The weather will not be nice.) Már nem leszek húszéves. (I will not be 20 anymore.)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 14 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Past tense in the first person singular

A múlt idő egyes szám első személyben

The suffix for the past tense is -t (-tt). The personal ending is added after the -t (-tt): álltam → áll + t + am The ending for the past tense is in the first person singular for both conjugations: -tam/- tem.

• The past tense is formed out of the infinitive. The -t replaces the -ni of the infinitive: állni (stand) → álltam, nézni (watch) → néztem, dolgozni (work) → dolgoztam, menni (go) → mentem, aludni (sleep) → aludtam • Verbs with connecting vowel receive a connecting -o, -e or -ö, followed by -tt for the past tense: játszani (play) → játszottam, tanítani (teach) → tanítottam, festeni (paint) → festettem, érteni (understand) → értettem, segíteni (help) → segítettem, tölteni (spend time) → töltöttem • Note the following irregular forms (nine verbs whose infinitive ends in -nni): jönni (come) → jöttem, venni (buy) → vettem, tenni (do, put) → tettem, vinni (carry) → vittem, hinni (believe) → hittem, enni (eat) → ettem, inni (drink) → ittam

Modal verbs Segédigék

Modal verbs indicate modality: likelihood, permission, authorization, ability or obligation. Most of them have a conjugation, except for lehet and kell.

I. Tud, akar, szeret, szeretne (can, want, like, would like)

Sára szeret a tengerben fürdeni. Csaba jól tud főzni. Sára likes bathing in the sea. Csaba can cook well.

tud akar szeret szeretne*

(tudni) (akarni) (szeretni)

én tudok akarok szeretek szeretnék

te tudsz akarsz szeretsz szeretnél + -ni Ön tud–– akar–– szeret–– szeretne–– (asztalt ő foglalni, mi tudunk akarunk szeretünk szeretnénk étteremben vacsorázni, ti tudtok akartok szerettek szeretnétek sportolni) Önök tudnak akarnak szeretnek szeretnének ők én → téged, tudlak akarlak szeretlek szeretnélek titeket * In fact, szeretne is the conditional from of szeret (szeret + -ne) just like in English: like (szeret) → would like (szeretne). Memorizing its conjugation will help you learn the conditional form of other verbs. ⇒ Word order: p. 49

Meaning • Tud (can): ability, capacity Tudsz teniszeni? (Can you / Do you know how to play tennis?

• Akar (want): Strong wish Akarsz egy fagyit enni? (Do you want to have an ice cream?) • Szeret (like): Preference Szeretsz főzni? (Do you like cooking?) • Szeretne (would like): wish or desire Szeretnél Peruba utazni? (Would you like to travel to Peru?)

II. kell, lehet (have, be possible)

The modal verbs kell and lehet cannot be conjugated. Itt várni kell. (Here, you have to wait.) Itt nem lehet bemenni. (You cannot enter here.) (You will learn later how to indicate the person who has to do something or for whom something is possible.)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 17 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló The infinitive A főnévi igenév

The ending for the infinitive is -ni. The infinitive is formed by adding -ni to the verb stem.

Regular verbs, verbs Regular verbs with Verbs ending in -ik Irregular verbs* ending in -s, -sz, -z connecting vowel (also -s, -sz, -z + -ik) Szabályos igék, Szabályos igék Ikes (-s, -sz, -z végű) Rendhagyó igék -s, -sz, -z végű igék kötőhanggal igék 1. Infinitive: -nni él → élni mond → mondani lakik → lakni van → lenni ül → ülni tart → tartani működik → megy → menni beszél → beszélni küld → küldeni működni jön → jönni tanul → tanulni fest → festeni dolgozik → eszik → enni csinál → csinálni segít → segíteni dolgozni iszik → inni rendel → rendelni tanít → tanítani úszik → úszni tesz → tenni olvas → olvasni takarít → takarítani tévézik → tévézni vesz → venni főz → főzni visz → vinni hoz → hozni hisz → hinni

játszik → játszani 2. Other fürdik → fürdeni irregularities alszik → aludni fekszik → feküdni

* The conjugation of the verbs jön, megy and van is irregular in the present tense. The other irregular verbs are considered to be irregular because their stem shows some changes throughout the conjugation, e.g. the stem of the infinitive and the past tense is not the same as the stem for the present tense conjugation: eszik/evett/enni, alszik/aludt/aludni.

• -ni is usually connected to the third person singular: beszél → beszélni (he speaks → to speak), tanul → tanulni (he learns → to learn), nyomtat → nyomtatni (he prints → to print) • If the verb ends in -ít or two consonants, the ending is connected to the third person singular with a vowel (a or e): mond → mondani (he says → to say), segít → segíteni (he helps → to help) • The -ik of the -ik verbs is omitted: úszik → úszni (he swims → to swim), tévézik → tévézni • There are nine irregular verbs whose infinitive ends in -nni: van → lenni (be), iszik → inni (drink) etc. (s. table above) • Another (quite rare) irregularity is a change in the stem: alszik → aludni (he sleeps → to sleep), fekszik → feküdni (he lies → to lie)

Similar to many other languages, the infinitive is often used with modal verbs: Tudok gyakorolni. (I can practice.) Nem tudok telefonálni. (I cannot make a phone call.)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 18 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Prefixes indicating directions Irányt jelző igekötők

I. Meaning Jelentés

FEL- LE- BE- KI- Felmegyek az emeletre. Lejövök az emeletről. Bemegyek az irodába. Kijövök az irodából. I go up to the first floor. I come down from the I go into the office. I come out of the first floor. office.

II. Questions and answers Kérdések és válaszok

We can give short positive answers to yes-no questions by using the prefix of a verb on its own. We cannot use the prefix alone to give a negative answer.

Yes-no question Positive answer Negative answer Eldöntendő kérdés Pozitív válasz Negatív válasz

– Felmész az emeletre? – Fel. (Igen, felmegyek.) – Nem. (Nem megyek fel.) (Are you going up to the first floor?) (Yes, I am.) (No, I am not.) – Bemész az irodába? – Be. (Igen, bemegyek.) – Nem. (Nem megyek be.) (Are you going into the office?) (Yes, I am.) (No, I am not.) – Lejössz a piacra? – Le. (Igen, lejövök.) – Nem. (Nem jövök le.) (Will you come down to the (Yes, I will.) (No, I will not.) market?)

III. Word order in questions and negations Szórend kérdésben és tagadásban

Focus Verb fókusz ige

Wh-question Hova megy be Dénes? kiegészítendő kérdés Ki megy be az irodába?

Yes-no question Dénes megy be az irodába? eldöntendő kérdés Bemegy Dénes az irodába?

Negation Nem megy be Dénes az irodába. tagadás Nem Zita megy be az irodába (hanem Dénes).

Note the following rules to decide whether or not to separate the prefix from the verb: • In wh-questions and negative sentences the focus is automatically on the question word or the negative pronoun. The prefix separates from the verb and is placed after it. • In yes-no questions it is possible to emphasize the verb. In this case the prefix does not separate from the verb. If not the verb but any other part of the sentence is emphasized, the prefix separates.

Note that the prefix always separates when the verb does not receive emphasis.

I. The definite article A határozott névelő

a + consonant az + vowel a + mássalhangzó az + magánhangzó (b, c, cs, d, f etc.) (a, á, e, é, i etc.)

a gitár az autó (the guitar) (the car)

The definite article (the) has two forms: a and az. • The article a is used when the following word begins with a consonant: a szék (the chair), a lámpa (the lamp), a nyomtató (the printer) • The article az is used when the following word begins with a vowel: az asztal (the table), az e-mail (the e-mail)

II. The indefinite article A határozatlan névelő

The indefinite article has only one form: egy.

In many cases, Hungarian does not use the indefinite article where other languages do. • If the whole sentence answers the question Mi ez? (What is this?), Ki ő? (Who is he/she?), the noun can usually be used with or without an article: Mi ez? Ez egy nyomtató. / Ez –– nyomtató. (What is this? This is a printer.) Ki Luca? Luca egy kedves lány. / Luca –– kedves lány. (Who is Luca? Luca is a nice girl.)

• We tend not to use an indefinite article with professions: Dániel –– fogorvos. (Daniel is a dentist.) Gabi –– tanár. (Gabi is a teacher.) Arany János egy magyar költő. / Arany János –– magyar költő. (János Arany is a Hungarian poet.)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 21 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló The plural of nouns A többes szám

I. Plural ending A többes szám jele

The ending for the plural is -k.

Most of the time, the -k is added to the noun with a connecting vowel. The table below shows the possible vowels and the rules for their use.

After a Words with front ö, ő, ü, ű in the last Words with back and mixed vowel vowels syllable vowels Magán- Magas hangrendű Az utolsó szótagban Mély és vegyes hangrendű szavak hangzó után szavak ö, ő, ü, ű

-k/-'k -ok -ak * -ek -ök

kávézók városok házak épületek főnökök szállodák piacok tollak éttermek masszőrök

* A few one-syllable words only

Note the following additional rules which apply to a relatively small number of words only: • If the word ends in a, the a becomes á: a → á: iskola (school) → iskolák, uszoda (swimming pool) → uszodák If the word ends in e, the e becomes é: e → é: hétvége (weekend) → hétvégék • In compound words, the type of the last word determines the type of the connecting vowel: munkahely (workplace): munka + hely → munkahelyek, számítógép (computer): számító + gép → számítógépek • In words with foreign origin, the last vowel determines the connecting vowel: koncert (concert) → koncertek, hotel (hotel) → hotelek • One-syllable words are problematic as it is difficult to predict the connecting vowel: ház (house) → házak, DE: busz (bus) → buszok. Könyv (book) → könyvek, DE: sör (beer) → sörök • Note the following irregular nouns (most of them are also irregular with the -t of the direct object and with possessive endings): étterem (restaurant) → éttermek, konditerem (gym) → konditermek, tér (square) → terek, férfi (man) → férfiak, benzinkút (gas station) → benzinkutak, tó (lake) → tavak, szó (word) → szavak

The plural of most nouns is regular.

II. Singular after numerals Számnév után egyes szám

If the noun is preceded by a numeral, the singular is used: egy szék (one chair), két könyv–– (two books), öt telefon–– (five telephones), sok papír–– (many papers), néhány kolléga–– (a few colleagues) We also use the singular after the question word Hány? (How many?): Hány macska–– van a képen? (How many cats are in the picture?)

– Hány macska van a képen? (How many cats are in the picture?) – Négy macska. (Four cats.)

I. Meaning Jelentés

Note that it is always the verb that determines which complements are necessary for the sentence to be grammatically correct.

Kit? Mit? A könyvtárban vagyok. Gulyáslevest főzök. (I am at the library.) (I am cooking goulash soup.) van → valahol (be → somewhere) főz → valamit (cook → something) A barátnőmmel beszélgetek. Lecsót csinálok. (I am chatting with my girlfriend.) (I am making stewed vegetables.) beszélget → valakivel (chat → with csinál → valamit (make → something) someone) Egy tábla csokoládét veszek. Sportolok. (I am buying a bar of chocolate.) (I am doing sports.) vesz → valamit (buy → something) sportol (to do sports) Paprikát teszek a lecsóba. Prágában lakom. (I put pepper into the stewed vegetables.) (I live in Prague.) tesz → valamit (valahova) lakik → valahol (live → somewhere) (put → something /somewhere/) Múzeumba megyek. Szendvicset viszek az iskolába. (I am going to the museum.) (I am taking a sandwich to school.) megy → valahova (go → somewhere) visz → valamit (valahova) Egy kiállításról jövök. (take → something /somewhere/) (I am coming from an exhibition.) Egy nagy házat látok. jön → valahonnan (come → from (I can see a big house.) somewhere) lát → valamit (see → something) Magyarul beszélek. E-mailt írok. (I speak Hungarian.) (I am writing an email.) beszél → valamilyen nyelven ír → valamit (write → something) (speak → a language) Tévét nézek. (I am watching TV.) Pihenek. néz → valamit (watch → something) (I am resting/relaxing.) ⇓ pihen (to rest, to relax) ⇓ Intransitive verbs Transitive verbs Tárgyatlan (intranzitív) igék Tárgyas (tranzitív) igék van, beszélget, sportol etc. visz, vesz, főz, csinál valamit

In English it is the word order that indicates the direct object. It is placed right after the verb (or the infinite or the participle) and does not have a preposition. Compare: I see a tall man. Egy magas férfit látok. I am cooking goulash soup tonight. Ma este gulyáslevest főzök. I'd like to reserve a table for two people. Asztalt szeretnék foglalni két személyre.

The ending for the direct object is -t.

The table below shows possible connecting vowels and their use.

ö, ő, ü, ű in After a vowel, Words with back and mixed Words with the last after l, ly, j, n, ny, r, vowels front vowels syllable s, sz, z, zs

Magánhangzó után és Mély és vegyes hangrendű szavak Magas Az utolsó l, ly, j, n, ny, r, s, sz, hangrendű szótagban z, zs után szavak ö, ő, ü, ű

-t/-'t -ot -at -et -öt

kávézót barackot halat mézet gyümölcsöt karfiolt piacot vajat szeletet főnököt rizst paradicsomot tollat zöldséget szilvát borsot házat meggyet

Note also the following rules which apply for a relatively small number of words only: • In compound words, the type of the last word determines the types of the connecting vowel: munka + hely (workplace) → munkahelyet • In words of foreign origin, the last vowel determines the type of the connecting vowel: konzerv (can) → konzervet • One-syllable words are problematic as it is difficult to predict the connecting vowel: könyv (book) → könyvet DE: tök (pumpkin) → tököt. Sport (sport) → sportot, DE: toll (pen) → tollat. Pénz (money) → pénzt DE: ház (house) → házat • Note the following irregular nouns (most of them are also irregular with the plural ending and with possessive endings): dolog (thing, matter) → dolgot, eper (strawberry) → epret, étterem (restaurant) → éttermet, konditerem (gym) → konditermet, víz (water) → vizet, kenyér (bread) → kenyeret, tér (square) → teret

Most nouns as direct objects are regular .

II. Types of the indefinite direct object A határozatlan tárgy fő típusai

With the following types of the direct object, the indefinite conjugation is used:

–– házi feladatot írok. No article precedes the direct object: (I am writing homework.) A tárgy előtt nincs névelő: –– szavakat tanulok. (I am learning words.)

Egy érdekes könyvet olvasok. Indefinite article precedes the direct (I'm reading an interesting book.) object: Ismerek egy jó építészt. A tárgy előtt határozatlan névelő (egy) áll: (I know a good architect.)

Mennyi sajtot kér? A numeral or the question word Mennyi? (How much cheese would you like?) (How much?) or Hány? (How many?) Hány zsemlét veszel? precedes direct object: (How many rolls are you buying?) A tárgy előtt számnév vagy a Mennyi? Hány? Három sört kérek. (I want three beers.) kérdőszó áll: Sok e-mailt írok. (I write many e-mails.)

Mennyit fizetek? (How much do I pay?) The direct object is a numeral or the Hányat kér? (How many would you like?) question word Mennyit? (How much?) or Kettőt kérek. (I'd like two.) Hányat? (How many?): Sokat pihenek. (I rest a lot.) A tárgy számnév vagy a Mennyit? Hányat? Keveset sportolok. (I don't do much sport.) kérdőszó: Egy kicsit tudok németül. (I know a bit of German.)

The direct object is the question word Kit szeretsz? (Whom do you love?) Kit? (Whom?) or Mit? (What?): Mit írsz? (What are you writing?) A tárgy a Kit? Mit? kérdőszó: Szeretek valakit. (I love someone.) The direct object is a pronoun ending in Mondok valamit. (I say something.) -kit or -mit or the word mindent Nem látok senkit. (I cannot see anyone.) (everything): Nem csinálok semmit. A tárgy -kit, -mit végű névmás vagy a (I am not doing anything.) mindent névmás: Mindenkit ismerek. (I know everyone.) Mindent tudok. (I know everything.) The direct object is preceded by question Milyen bort kérsz? word Milyen (What kind of?): (What kind of wine would you like?) A tárgy előtt a Milyen? kérdőszó áll:

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 26 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Types of the definite direct object A határozott tárgy fő típusai

With the following types of the direct object, we use the definite conjugation:

A szomszéd fiút szeretem. The direct object is preceded by the (I love the boy next door.) definite article a or az: Ezt a fiút szeretem. (I love this boy.) A tárgy előtt határozott névelő (a/az) áll: Azt a fiút szeretem. (I love that boy.)

The direct object has a possessive ending: A barátomat nézem. (I'm watching my friend.) A tárgyon birtokos személyjel van: Ismerem a lányodat. (I know your daughter.)

The direct object is the pronoun ezt or Ezt / Ezeket kérem. (I'd like this one / these.) azt: Azt / Azokat nem szeretem. (I don't like that A tárgy az ezt, azt, ezeket, azokat névmás: one / those.) The direct object is a proper noun: Dénest szeretem. (I love Dénes.) A tárgy tulajdonnév: Jól ismerem Pécset. (I know Pécs well.) The direct object is preceded by the Melyik fiút szereted? question word Melyik? (Which?): (Which boy do you love?) A tárgy előtt a Melyik? kérdőszó áll:

If there is no direct object in the sentence we always use the indefinite conjugation.

The indirect object: To whom? For whom? Részeshatározó: Kinek?

It is always the verb that determines whether the sentence requires an indirect object or not.

The indirect object answers the question To whom? or For whom? (Kinek?) • Many verbs are used with a direct object and an indirect object. • A few verbs are used with an indirect object only.

segítek veszek

én a barátomnak a fiamnak én egy könyvet

Verbs with Verbs with a direct object an indirect object only and an indirect object Részeshatározós igék Tárgyas és részeshatározós igék

-nak/-nek -nak/-nek + -t

segít valakinek ad valakinek vmit telefonál valakinek hoz valakinek vmit válaszol valakinek ír valakinek vmit küld valakinek vmit vesz valakinek vmit

– Kinek segítesz? – A kolléganőmnek. – Kinek írsz e-mailt? – A barátnőmnek. – Kinek telefonálsz? – Zitának. – Kinek adsz virágot? – A feleségemnek.

Words with front vowels: Words with back and mixed vowels Magas hangrendű szavak: Mély és vegyes hangrendű szavak: -nak -nek

a barátomnak Péternek Sanyinak Endrének* Lillának* a feleségemnek

* a → á, e → é

Prepositional phrases: With whom? With what? / By what? A társ- és eszközhatározó: Kivel? Mivel?

After a vowel After a consonant Magánhangzó után Mássalhangzó után

Words with back and -r + -vel: -rrel Words with front vowels: mixed vowels -s + -val: -ssal Magas hangrendű szavak: Mély és vegyes hangrendű The last consonant is -vel szavak: -val doubled.

Lászlóval Győzővel Péterrel Katival Szilvivel Margittal Évával Emesével egy színésszel(!) metróval biciklivel villamossal autóval repülővel vonattal

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 28 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Possessive endings Birtokos személyjelek

Note that, contrary to English, the possessor always precedes the possessed noun: a fiú kutyája (the boy's dog), a ház ablaka (the window of the house).

I. Regular nouns ending in a vowel Magánhangzóra végződő szabályos főnevek

kutya tévé hűtő

én a kutyám a tévém a hűtőm

te a kutyád a tévéd a hűtőd Ön a kutyája a tévéje a hűtője ő mi a kutyánk a tévénk a hűtőnk

ti a kutyátok a tévétek a hűtőtök Önök a kutyájuk a tévéjük a hűtőjük ők

II. Regular nouns ending in a consonant Mássalhangzóra végződő szabályos főnevek

This table presents the possessive endings for words ending in a consonant. Each column shows one word with -a/-e, -uk/-ük and another one with -ja/-je, -juk/-jük in the third persons.

The last vowel is ö, ő, ü, Words with back and Words with front vowels ű mixed vowels

Mély és vegyes hangrendű Magas hangrendű szavak Az utolsó magánhangzó szavak ö, ő, ü, ű család kert bőrönd

terasz testvér függöny

a családom a kertem a bőröndöm én a teraszom a testvérem a függönyöm

a családod a kerted a bőröndöd te a teraszod a testvéred a függönyöd

Ön a családja a kertje a bőröndje ő a terasza a testvére a függönye

a családunk a kertünk a bőröndünk mi a teraszunk a testvérünk a függönyünk

a családotok a kertetek a bőröndötök ti a teraszotok a testvéretek a függönyötök

Önök a családjuk a kertjük a bőröndjük ők* a teraszuk a testvérük a függönyük

* Note that possessive structures will show some particularities when used with a personal pronoun in the third person plural (ők). You will learn the rules later.

III. Irregular nouns Rendhagyó főnevek

A relatively small group of Hungarian nouns is irregular. Their stem changes with some or all possessive endings.

The stem of the following words changes with all possessive endings (most of them are also irregular with the plural ending or the -t of the direct object): • The last vowel in the stem is omitted: dolog (thing) → a dolgom, eper (strawberry) → az eprem, étterem (restaurant) → az éttermem, konditerem (gym) → a konditermem • The last vowel in the stem becomes shorter: víz (water) → a vizem, kenyér (bread) → a kenyeret, tér (square) → a terem, nyár (summer) → a nyaram, tél (winter) → telem

The stem of the following nouns changes with some possessive endings only: • For some nouns, only the third persons are irregular: idő: ideje, idejük • Names for the following family members are also irregular (édesanya, édesapa, öcs, bátya are only irregular in the third persons): édesanya/édesapa: az édesanyám/édesapám, az édesanyád/édesapád, az édesanyja/édesapja, az édesanyánk/édesapánk, az édesanyátok/édesapátok, az édesanyjuk/édesapjuk öcs: az öcsém, az öcséd, az öccse, az öcsénk, az öcsétek, az öccsük bátya: a bátyám, a bátyád, a bátyja, a bátyánk, a bátyátok, a bátyjuk (Ugyanígy: nagybácsi, nagybátyám, nagybátyád stb.) fiú: a fiam, a fiad, a fia, a fiunk, a fiatok, a fiuk nagynéni: a nagynéném, a nagynénéd, a nagynénje, a nagynénénk, a nagynénétek, a nagynénjük

Note that most Hungarian nouns are regular.

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 31 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Possessive structures Birtokos szerkezetek

I. Forming possessive structures A birtokos szerkezet képzése

A particularity of the Hungarian language is that there is no verb with the meaning have. The verb van used usually together with one or two noun endings to indicate possessive relations:

Van autóm. az autó az autóm Robinak van autója.

II. Verb tenses Igeidők Past tense Present tense Future tense

múlt idő jelen idő jövő idő

(Nekem) volt macskám. van kutyám. lesz papagájom.

(Neked) volt macskád. van kutyád. lesz papagájod. (Önnek / volt macskája. van kutyája. lesz papagája. (Neki / Péternek) (Nekünk) volt macskánk. van kutyánk. lesz papagájunk.

(Nektek) volt macskátok. van kutyátok. lesz papagájotok. (Önöknek / (Nekik / A volt macskájuk. van kutyájuk. lesz papagájuk. gyerekeknek)

When the possessor is expressed with a personal pronoun, this pronoun is usually omitted (as the ending on the possession clearly indicated the possessor): Nekem van macskám. (I have a cat.) Neki van autója. (He/She has a car.)

If we want to emphasize the possessor, we include the personal pronoun in the sentence: Nekem van kutyám. (It is me who has a dog.) Neked van autód, de Balázsnak nincs. (You do have a car but Balázs does not.)

III. Negating possessive structures Birtokos szerkezetek tagadása

Past tense Present tense Future tense múlt idő jelen idő jövő idő

(Nekem / Neked / Nem volt Nincs Nem lesz Neki / Önnek / autóm / autód / autója autóm / autód / autója autóm / autód / autója Péternek / Nekünk / autónk / autótok / autónk / autótok / autónk / autótok / Nektek / Önöknek / autójuk. autójuk. autójuk. Nekik / Robiéknak)

Note that we also use this ending when talking about means of transport: Autóval megyek Szegedre. (I go to Szeged by car.)

More than one ending Többszörös toldalékolás

A particularity of the Hungarian language is that words can receive more than one ending at the same time. The endings are added to the verb one after the other. The order of the endings is fixed: • The plural ending always comes first: a boltokban (in the shops, az üvegeken (on the bottles) • The possessive ending always comes first: a barátnőmmel (with my female friend), lányomnak (for my daughter)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 33 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Adverbs of place: Endings and postpositions Helyhatározók: névszóragok és névutók

I. Where? Where to? From where? Hol? Hova? Honnan?

The endings that answer the three questions above form a system. This means that if you know at least one of the endings for a noun, you can deduce the other two from it.

Buildings, three-dimensional objects Épületek, háromdimenziós tárgyak

Where (to)? Where? Where from? Hova? / (Hová?) Hol? Honnan? / (Honnét?)

-ba/-be -ban/-ben -ból/-ből

This group of endings is used with: • Cities, countries, continents (except for the word Magyarország and many Hungarian cities and villages): Berlin → Berlinben, Németország → Németországban, Európa → Európában • Buildings: könyvtár (library) → a könyvtárban, iskola (school) → az iskolában, étterem (restaurant) → az étteremben • Three-dimensional objects: táska (bag) → a táskában, nyomtató (printer) → a nyomtatóban Open spaces, most events, a few institutions, surfaces Nyílt terek, a legtöbb rendezvény, felület, néhány intézmény, felületek

Where (to)? Where? Where from? Hova? / (Hová?) Hol? Honnan? / (Honnét?)

-ra/-re -n/-on/-en/-ön -ról/-ről

This group of endings is used with: • Islands: Ciprus → Cipruson, Málta → Máltán, a Kanári-szigetek → a Kanári-szigeteken • Open spaces: tér → a téren, piac → a piacon

• Most events: koncert (concert) → a koncerten, előadás (lecture, show) → az előadáson, kiállítás (exhibition) → a kiállításon, tréning (training) → a tréningen, nyelvóra (langugae lesson) → a nyelvórán • A few institutions: rendőrség (police station) → a rendőrségen, posta (post office) → a postán, egyetem (university) → az egyetemen, munkahely (workplace) → a munkahelyen • Surfaces: asztal (table) → az asztalon, szék (chair) → a széken • The word Magyarország (Hungary) and many Hungarian cities and villages: Magyarországon, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Siófokon, Tökölön

Persons Személyek Where (to)? Where? Where from? Hova? / (Hová?) Hol? Honnan? / (Honnét?)

-hoz/-hez/-höz -nál/-nél -tól/-től

This group of endings is used with: • Persons: orvos (doctor) → az orvoshoz, Péter (Peter) → Péterhez, masszőr (massage therapist) → a masszőrhöz • In the meaning "next to": Az autóhoz megyek. (I'm going to the car.) Az autónál állok. (I'm standing at the car.) Az autótól jövök. (I'm coming from the car.)

Note also the following: • It is true for all cases that if the word ends in a or e , the a becomes á, and the e becomes é: uszoda → uszodában, posta → postáról, Emese → Emesénél, Chile → Chilébe. • If the word is not a proper noun, we usually use it with an article when answering these questions (s. examples above).

II. From where to where? Honnan hova?

Honnan hova? From where to where? ♦ ⇒ ♦

a buszmegállótól az iskoláig (from the bus stop to the school) az étteremtől a szállodáig (from the restaurant to the hotel)

III. Postpositions indicating place Helyet jelölő névutók

Hol van Petike? Where is little Peter?

apa mögött apa lába alatt anya mellett behind Dad under Dad's feet next to Mom

apa előtt apa fölött anya és apa között in front of Dad above Dad between Mom and Dad

Note that, contrary to English, the adverb is always placed after the noun to which it is referring: apa mögött (behind Dad)

I. When? At what time? On which day? Mikor? Hány órakor? Melyik napon?

Mikor? Hánykor? Melyik napon? Hány órakor? On which day? When? At what time?

Nyolc órakor.* hétfőn hétköznap–– Nyolckor. kedden tegnap–– Fél nyolckor. szerdán tegnapelőtt–– Éjfélkor. csütörtökön ma–– Délben.(!) pénteken holnap–– szombaton holnapután–– vasárnap––(!) a héten a hétvégén

* Before the ending -kor, the last a does not become á: hat óra ⇒ hat órakor

II. In which time of the day? In which month? In which season? Melyik napszakban? Melyik hónapban? Melik évszakban?

Melyik napszakban? Melyik hónapban? Melyik évszakban? In which time of the day? In which month? In which season? tavasszal reggel–– januárban nyáron délelőtt–– februárban ősszel délután–– márciusban télen este–– áprilisban

éjszaka–– májusban

kedd(en) reggel––* júniusban szombat(on) este–– júliusban

augusztusban

szeptemberben

októberben

novemberben

decemberben

* When adding the name of a weekday to the time of the day, the ending -n for the weekday is optional: kedd reggel / kedden reggel (Tuesday morning), szerda este / szerdán este (Wednesday evening) etc.

III. Before what? After what? Around what time? Mi előtt? Mi után? Hány óra körül?

Mi előtt? Mi után? Hány óra körül? Before what? After what? Around what time?

a magyaróra előtt a magyaróra után kilenc (óra) körül reggeli előtt reggeli után dél körül kilenc (óra) előtt kilenc (óra) után

IV. Since when? From when to when? Mióta? Mettől meddig?

Mióta? Mettől meddig? Since when? From when to when? 2004 óta 8 órától 16 óráig tavasz óta hétfőtől péntekig péntek óta reggeltől estig(!) reggel óta délután négytől este nyolcig nyolc óra óta az értekezlet óta

V. Which date? On which date? Hányadika? Hányadikán?

Hányadika van ma? Hányadikán van a születésnapod? What is today's date? On which date (When) is your birthday?

január 6.: Január hatodika van. január 6-án: Január hatodikán. október 8.: Október nyolcadika van. október 8-án: Október nyolcadikán. május 1.: Május elseje(!) van. május 1-én: Május elsején. február 21.: Február huszonegyedike van. február 21-én: Február huszonegyedikén.

Suffixing nouns: -ék Főnévragok: -ék

To indicate that we talk about a person and their family or friends, the ending -ék is used. The translation of the noun depends on the context.

Zsuzsanna és a férje/családja (Zsuzsanna and her husband/family) = Zsuzsannáék Szilárd és a sógora/barátja (Szilárd and his brother-in-law/friend) = Szilárdék a fiam és a barátnője (my son and his girlfriend) = a fiamék a Szép család (the Szép Family) = Szépék

Note that the verb is conjugated in the third person plural: A Szép család otthon marad. DE: Szépék otthon maradnak. (Family Szép stay at home.) Szilárd és a barátja mosogat. DE: Szilárdék mosogatnak. (Szilárd and his friend are washing up.)

I. -ul/-ül

Milyen nyelven beszélsz / tudsz / tanulsz? What language do you speak / know / learn?

Words with back and mixed vowels Words with front vowels Mély és vegyes hangrendű szavak Magas hangrendű szavak

-ul -ül

oroszul finnül spanyolul lengyelül kínaiul svédül franciául

The ending -ul/-ül has very limited use with names for languages. We add it to the adjective when answering questions of the following type: Milyen nyelven beszélsz / tudsz / tanulsz / írsz? (What language do you speak / know / learn / write?)

II. -i The -i indicates a place of origin: Peter londoni. (Peter is (originally) from London.) Én berlini vagyok. (I am (originally) from Berlin.)

The -i is used: • With names of cities: London → londoni, Szeged → szegedi, München → müncheni, Tokió → tokiói, Washington → washingtoni, Varsó → varsói • With a few (mostly non-European) countries: Svájc → svájci, Kanada →kanadai, Peru → perui, India → indiai, Kína → kínai, Kongó → kongói, Marokkó → marokkói • With most continents: Európa → európai, Amerika → amerikai, Ázsia → ázsiai, Afrika → afrikai DE: Ausztrália → ausztrál

Note that the first letter of the adjective is lower case.

III. Plural of the adjective A melléknév többes száma

When we answer the question What are … like?, the adjective in the answer receives the plural ending. The question word is also used in the plural: Milyenek?

Milyen a/az ...? Milyenek a/az ...k? What is … like? How is …? What are … like? How are …?

Milyen az új kolléga? Milyenek az új kollégák? (What is the new colleague like?) (What are the new colleagues like?) Kedves. Kedvesek. (He is nice.) (They are nice.) Türelmetlen és barátságtalan. Türelmetlenek és barátságtalanok. (He is impatient and unfriendly.) (They are impatient and unfriendly.)

Milyen a sütemény? Milyenek a sütemények? (How is the cake?) (How are the cakes/cookies?) Finom. Finomak. (It is delicious.) (They are delicious.) Édes. Édesek. (It is sweet.) (They are sweet.)

After a vowel After a consonant Magánhangzó után Mássalhangzó után

After After Words with back and mixed vowels Words with front vowels a, e, ó, ő i, ú, ű (incl. ö, ő, ü, ű)

a, e, ó, ő i, ú, ű Mély és vegyes hangrendű szavak Magas hangrendű szavak után után (ö, ő, ü, ű is)

-k, -'k -ak/-ek -ak -ok * -ek

jók szigorúak újak nagyok szépek olcsók gyönyörűek sósak sótlanok fűszeresek drágák régiek zsírosak fiatalok erősek feketék DE! kicsik magasak barátságtalanok zöldek

* -ok is used after a few simple adjectives and after the affix -tlan/-talan (un-): só → sótlan → sótlanok (salt → unsalted), barátság → barátságtalan → barátságtalanok (friendship → unfriendly).

Additional rules: • Only the following two words receive the ending -ök: görögök (Greek), törökök (Turkish) • For words of foreign origin the last vowel determines the type of the connecting vowel: modern (modern) → modernek • Note the following exception (change in the stem): nehéz (difficult, heavy) → nehezek

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 41 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Suffixing adjectives A melléknév toldalékolása

A particularity of the Hungarian language is that almost all parts of speech can receive endings.

Adjectives and numerals often receive an ending when they replace a noun in order to avoid repetition. The following table shows the suffixing of the adjective:

Question Answer Kérdés Válasz

– Milyen pulóvert szeretne? – Divatos pulóvert. → Divatost. What kind of sweater would you like? A fashionable one.

– Melyik boltba megyünk? – Az olcsó boltba. → Az olcsóba. To which shop are we going? To the cheap one.

– Melyik almából veszel? – A piros almából. → A pirosból. (From) which kind of apple are you buying? From the red one.

– Melyik ceruzával akarsz írni? – A sárga ceruzával. → A sárgával. With which pencil do you want to write? With the yellow one. ⇒ Suffixing numerals with noun endings: p. 41

The numeral A számnév

I. How many? Which number?/What size? How many times? Hány? Hányas? Hányszor?

Hány? Hányas? Hányszor? How many? Which number? What size? How many times? egy egyes egyszer kettő kettes kétszer három hármas háromszor négy négyes négyszer öt ötös ötször hat hatos hatszor hét hetes hétszer nyolc nyolcas nyolcszor kilenc kilences kilencszer tíz tízes tízszer Hányas? (Which number? What size?) The -s ending is mainly used to indicate: • The number of a bus, a room or a seat: a tízes busz (bus number 10), a húszas szoba (room 20), a négyes szék (seat number 4) • Shoe size and clothing size: 36-os cipő (shoe size 36), 42-es ruha (dress size 42)

Note that only the word hat (six) receives the ending -os: hatos, and only the word öt (five) receives the ending -ös: ötös.

Hányszor? (How many times?) This ending indicates how many times something happens.

You can expand the expression indicating regularity in the following ways: minden évben egyszer / egy évben egyszer (once a year) minden hónapban háromszor / egy hónapban háromszor (three times a month) minden héten ötször / egy héten ötször (five times a week) néhányszor (a couple of times), sokszor (many times)

Note the spelling after sz: húsz + szor ⇒ hússzor Also note that these expressions are usually placed at the beginning of the sentence to receive some emphasis.

II. Hányadik? Hányadika? Hányadikán? How many? (Which of a given number?) Which date? On which date?

Hányadik? Hányadika? Hányadikán? How many? (Which of a given Which date? On which date? number?)

első(!) elseje elsején második(!) másodika másodikán harmadik harmadika harmadikán negyedik negyedike negyedikén ötödik ötödike ötödikén hatodik hatodika hatodikán hetedik hetedike hetedikén nyolcadik nyolcadika nyolcadikán kilencedik kilencedike kilencedikén tizedik tizedike tizedikén

Hányadik? (How many? Which of a given number?) The ending -(a/e/ö)dik indicates the position of a person or a thing in a sequence: a harmadik gyerek (the third child), a második osztály (the second class), az ötödik év (the fifth year)

Hányadika? (Which date?) This ending is only used to answer the question: Hányadika van ma? (Which day is it today? What is today's date?): Május harmadika van. (It is May 3.) Április ötödike van. (It is April 5.)

Hányadikán? (On which date?) This ending indicates on which date something happens: Június tizedikén megyek szabadságra. (I go on vacation on June 10.) Szeptember másodikán van a születésnapom. (My birthday is on September 2.)

III. Suffixing numerals with noun endings A számnév toldalékolása főnévragokkal

Numerals, similar to adjectives, can also receive endings when they replace a noun in order to avoid repetition.

Question Answer Kérdés Válasz

– Hány kiló krumplit kér? – Két kilót. → Kettőt. How many kilos of potatoes would you like? Two.

– Hányadik osztályba jár a fiad? – Második osztályba. → Másodikba. To which class is your son going? To the second. – Hány tojásból csinálsz rántottát? – Két tojásból. → Kettőből. From how many eggs do you make From two. scrumbled eggs? – Melyik villamossal megyünk? – A kettes villamossal. → A kettessel. Which tram are we taking? (lit.: With which?) The number two. (lit.: With the number two.)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 45 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló Personal pronouns Személyes névmások

The form of personal pronouns changes most of the time when they receive endings.

The personal pronoun as the direct object A személyes névmás mint tárgy

Kit? Kit? Whom? Whom?

én engem mi minket/bennünket te téged ti titeket/benneteket

Ön Önt Önök Önöket

ő őt ők őket

Observe the conjugation with these pronouns:

engem, téged, én téged, Ön, őt, Önöket, őket minket/bennünket, titeket/benneteket + Definite conjugation titeket/benneteket + -lak/-lek határozott ragozás + Indefinite conjugation

határozatlan ragozás

Ismersz engem? Látom Önt. Szeretlek téged. Látsz bennünket? Ismerem őt. Látlak titeket. Szeretsz minket? Önöket keresem. Ismerlek titeket.

• With pronouns in the first and second person (engem, téged, minket/bennünket, titeket/benneteket) we use the indefinite conjugation. • With pronouns in the third person and the formal you (Ön, őt, Önöket, őket) we use the definite conjugation. • If the subject of a sentence is I (én) and the direct object is a pronoun in the second person (téged, titeket/benneteket) the verb receives the ending -lak/-lek.

II. The personal pronoun as adverb of place A személyes névmás mint helyhatározó

Where? Where to? Where from?

Hol? Hova? Honnan?

én nálam hozzám tőlem

te nálad hozzád tőled

Ön Önnél Önhöz Öntől

ő nála hozzá tőle

mi nálunk hozzánk tőlünk

ti nálatok hozzátok tőletek

Önök Önöknél Önökhöz Önöktől

ők náluk hozzájuk tőlük

III. The personal pronoun in prepositional phrases (Kivel? Kinek?) A személyes névmás mint társ- és részeshatározó

Kivel? Kinek? With whom? To whom? For whom?

én velem nekem

te veled neked

Ön Önnel Önnek

ő vele neki

mi velünk nekünk

ti veletek nektek

Önök Önökkel Önöknek

ők velük nekik

The endings for most pronouns are similar to the possessive endings. Compare: e.g.: velem/ a férjem (with me/my husband), neked/a széked (for you/your chair)

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 47 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló The demonstrative pronoun A mutató névmás

I. Jelentés Meaning

The demonstrative pronoun ez/az (this/that) is the imaginary finger of the speaker that indicates an object. The pronoun ez indicates that the object is close, az indicates that it is further away.

ez a nő (this woman) az a férfi (that man)

Note that the demonstative pronoun is always followed by the definite article: ez a szék (this chair), az az asztal (that table)

II. Suffixing demonstrative pronouns A mutató névmás toldalékolása

When preceding a noun, the demonstrative pronoun receives the same ending as the noun that follows it.

ez/az + vowel ez/az + consonant ez/az + magánhangzó ez/az + mássalhangzó ezen/azon az asztalon (on this/that table) erre/arra a piacra (to this/that market place) ezek/azok a gyümölcsök (these/those fruits) ebbe/abba az étterembe (to this/that restaurant) ebből/abból (a sajtból (from this/that cheese) DE: ezt/azt a mézet (this/that honey) ezzel/azzal a lánnyal (with this/that girl)

Erre/arra a piacra megyek. (I go to this/that marketplace.) Ebből/abból a krumpliból kérek. (I'd like from this/that kind of potato.) Ebben/abban a boltban vásárolok. (I do my shopping in this/that shop.) Ezzel/Azzal a bankkártyával fizetek. (I pay with this/that ATM card.)

Note that there is an article after the demonstative pronoun: ezzel a bankkártyával

The following list presents a few common conjunctions.

és (and) Magyarul és angolul beszélek. (I speak Hungarian and English.) Az irodában van nyomtató, számítógép és telefon. (There is a printer, a computer and a telephone in the office.) de (but) Portugál vagyok, de Orfűn élek. (I am Portuguese but I live in Orfű.) A nyomtató régi, de működik. (The printer is old but it is working.) ha (if, when) Ha van egy kis időm, sportolok. (If I have time I do sports.) Ha nincs kedvem biciklizni, autóval megyek a városba. (If/When I don't feel like cycling to the city, I take the car.) vagy (or) Teát kérsz vagy kávét? (Would you like tea or coffee?) Autóval vagy busszal megyünk? (Do we take the car or the bus?) mert (because) Sára Horvátországba utazik, mert nagyon szeret a tengerben fürdeni. (Sára travels to Croatia because she likes bathing in the sea very much.) Olaszul tanulok, mert a feleségem olasz. (I am learning Italien because my wife is Italian.) ezért (that is why, therefore) Sára nagyon szeret a tengerben fürdeni, ezért Horvátországba utazik. (Sára likes bathing in the sea very much, she therefore travels to Croatia.) A feleségem olasz, ezért tanulok olaszul. (My wife is Italian that's why I am learning Italian.) pedig (and: when there is opposition between two parts of the sentence) Sára egyetemista, a barátja pedig informatikus. (Sára ↔ a barátja) (Sára is a student and her boyfriend is an IT specialist.) Ez az uszoda, az pedig az iskola. (ez ↔ az) (This is the swimming pool and that is the school.)

I. Questions for persons and objects Személyre, tárgyra kérdezünk

Ki? Kik? Ki az a magas férfi? Kik azok a fiúk? Who? Who is that tall man? Who are those boys?

Mi? Mik? Mi a telefonszámod? Mik ezek a papírok? What? What is your telephone number? What are these papers?

Kit? Kiket? Kit szeretsz? Kiket ismersz itt? Whom? Whom do you love? Whom (Which people) do you know here?

Mit? Miket? Mit látsz? Miket fotózol? What? (direct object) What do you see? What (Which things) are you photographing?

Kivel? (Kikkel?) Kivel mész az uszodába? With whom? With whom are you going to the swimming pool?

Kinek? (Kiknek?) Kinek veszel virágot? To whom? For whom? For whom are you buying flowers?

The plural form of the question words is rather rarely used.

II. Questions for qualities Minőségre, tulajdonságra kérdezünk

Milyen? Milyen a sütemény? Milyenek? Milyenek az új kollégák? What is ... like? What is the cake like? How is the cake? What are ... like? What are the new colleagues like?

Milyen ...? Milyen nyelven beszélsz? What (kind of) ...? What language do you speak?

Melyik ...? Melyik városban élsz? Which ...? In which city do you live?

III. Questions for adverbs of place Helyre kérdezünk

Hol? Hol élsz? Where? Where do you live?

Hova? Hova megyünk ma este? Where to? Where are we going tonight?

Honnan? Honnan jössz? Where from? Where do you come from?

Honnan hova? Honnan hova megy ez a vonat? From where to where? From where to where is this train going?

IV. Questions for time and frequency Időre, gyakoriságra kérdezünk

Mióta? Mióta laksz Magyarországon? Since when? Since when have you been living in Hungary?

Mettől meddig? Mettől meddig dolgozol? From when to when? From when to when do you work?

Mikor? Mikor találkozol Ferivel? When? When will you meet Feri? Hánykor? Hánykor/Hány órakor kezdődik az előadás? Hány órakor? At what time does the show begin? At what time? Hányszor? Hányszor voltál már Ázsiában? How many times? How many times have you been to Asia?

Milyen gyakran? Milyen gyakran jársz/mész moziba? How often? How often do you go to the cinema?

V. Questions for other parts of the sentence (number, quantity, reason) Másra (számra, mennyiségre, okra stb.) kérdezünk

Hány ...? Hány ember él Kínában? How many ...? How many people live in China?

Hány éves? Hány éves vagy? How old? How old are you?

Mennyi ...? Mennyi liszt kell a süteménybe? How much? How much flour do you need for the cake?

Hányas ...? Hányas busz megy a főtérre? Which number? Which bus goes to the main square? Hányadik ...? Hányadik emeleten laktok? (How many? Which of On which floor do you live? a given number?) Hányadika? Hányadika van ma? Which date? What is today's date?

Hányadikán? Hányadikán van a születésnapod? On which date? When (On which date) is your birthday?

Miért? Miért tanulsz magyarul? Why? Why are you learning Hungarian?

Hungarian word order is largely determined by the emphasis. The emphasized word or expression (the most important information in the sentence) is always placed in front of the verb. This position is called the focus position. Note that the first word in the sentence also receives some natural emphasis. Tandem team: focus and verb

Hungarian word order shows tendencies rather than rules. The following pages present the most important ones.

I. Statements: Typical word order Állítások: tipikus szórend

In a close-to-neutral sentence (we do not want to emphasize anything in particular), some parts of the sentence are more likely to be placed before the verb than others (and therefore to receive slight emphasis). • The noun whose ending is determined by the verb is often placed in front of it. • If there is more than one dependent noun, one of the nouns precedes the verb. • The verb itself can also receive emphasis. If another part of the sentence receives emphasis, it is placed in front of the verb, into the focus position. The subject is often placed (somewhere) at the beginning of the sentence but this is by no means a rule, only a tendency.

Focus Verb

Fókusz Ige

With one Holnap telefonálok (és nem ma). dependent Petra beszél (és nem Magda). noun Vonzat nélkül Petra beszél (és nem gitározik.)

With one Orfűre megyek a hétvégén. dependent A nővérem egy könyvet olvas. noun Egy vonzattal Annával beszélgetek egy kávézóban.

With two Klári szendvicset visz a munkahelyére. dependent Laura virágot tesz az asztalra. nouns Két vonzattal Csokoládét veszek a húgomnak.

Modal verbs are usually followed by the infinitive (unless the infinite receives emphasis in which case it is placed in front of the helping verb).

With modal Kata jól tud énekelni. verb Zalán gitározni akar délután. Segédigével Szeretnék enni.

If the verb has a prefix, the prefix usually separates from the verb and is placed after it. The only exception is when the verb itself is emphasized. Then, the prefix is not separated from the verb.

az ötödik Laci megy fel (nem a másodikra). emeletre With prefix a szobából (nem Gábor jön ki Igekötővel Ernő). A lányom kimegy a parkba.

II. Negation: Typical word order Tagadás: tipikus szórend

When negating the verb (and therefore the whole sentence), the negative pronoun nem is always placed in front of the verb, into the focus position. Unemphasized dependent nouns are usually placed after the verb.

Focus Verb

Fókusz Ige

Nem járok színházba.

Sentence Nem járok színházba. negation szendvicset a teljes tagadás munkahelyére / a Mari nem visz munkahelyére szendvicset.

When only one word or expression is negated, the negative pronoun nem is placed in front of this word or expression. As this part of the sentence receives strong emphasis, it is placed in front of the verb. The sentence usually has a second part beginning with the conjunction hanem (nem ... hanem = not ... but).

Nem Betti gitározik, hanem Adri. Partial negation az irodába, hanem Nem Dénes megy be részleges tagadás Erika. Én nem kávét kérek, hanem teát. ⇒ Negating the verb van: p. 12-13

III. Questions: Typical word order Kérdések: tipikus szórend

In wh- questions, the question word receives strong emphasis and is therefore placed in front of the verb.

Focus Verb

fókusz ige

Mikor megyünk uszodába? Wh- questions kérdőszós Hol találkozunk kedden? kérdések Te hova mész nyaralni?

In yes-no questions the word about which we ask for information, is placed in front of the verb.

Yes-no Beszélsz japánul? questions Karcsi utazik Londonba? eldöntendő kérdések Tényleg te vagy Pál barátnője?

 Szita Szilvia – Pelcz Katalin - All rights reserved. Minden jog fenntartva. 55 Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglaló List of grammar terms Nyelvtani szakkifejezések jegyzéke

magyar angol

alak form állítás statement birtokos személyjel possessive ending birtokos szerkezet possessive structure fókusz focus fókuszpozíció focus position főnév noun főnévi igenév infinitive hangrend vowel harmony mély hangrendű szó word with back vowels magas hangrendű szó word with front vowels vegyes hangrendű szó word with mixed vowels hangsúly emphasis hangsúlyszabály emphasis rule határozatlan indefinite határozott definite helyhatározó adverb of place időhatározó adverb of time ige verb ikes ige verb ending in -ik rendhagyó ige irregular verb szabályos ige regular verb igekötő prefix igerag verb ending igeragozás, ragozás conjugation határozatlan ragozás indefinite conjugation határozott ragozás definite conjugation jelen idő present tense jelentés meaning jövő idő future tense képzés formation kérdés question eldöntendő kérdés yes-no question kiegészítendő kérdés wh- question kérdőszó question word kötőhang connecting vowel

kötőszó conjunction létige (van) verb be melléknév adjective mondat sentence kérdő mondat question, interrogative sentence kijelentő mondat statement, affirmative sentence tagadó mondat negative sentence múlt idő past tense névelő article határozatlan névelő indefinite article határozott névelő definite article névmás pronoun mutató névmás demonstrative pronoun személyes névmás personal pronoun ragozás, igeragozás conjugation rendhagyó irregular rendhagyóság irregularity segédige helping verb szórend word order szótag syllable tagadás negation tagadószó negative word tárgy direct object határozatlan tárgy indefinite direct object határozott tárgy definite direct object toldalék suffix, ending toldalékolás suffixing többszörös toldalékolás more than one ending többes szám plural végződés ending