A Rohody Család Története a XIV–XV. Században
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
MAKRA ZSIGMOND A ROHODY CSALÁD TÖRTÉNETE A XIV-XV. SZÁZADBAN Bevezetés A Rohody család már 1300 előtt is birtokolta Rohodot. Valószínűsíthető, hogy már az említett időpont előtt, emberöltőkön át is itt éltek. Kezdetben kizárólago san bírták Rohodot, majd számos más nemes család is szerzett tulajdont a falu ban, ők viszont az idők során számos más helyen, Szabolcsban, Szatmárban és Beregben is gyarapították birtokaikat. Egy águk még a középkorban megtelepe dett Hunyad vármegyében. A török kiűzése után egyes ágaik a hajdú kerületben és Biharban találtak ott honra. A mai Rohodyak - az első ismert őstől számítva 21-22-ik nemzedék- nagyobbrészt az említett vidéken élnek, de a birtok helybentartó erejének a XIX. század derekán bekövetkezett lazulása folytán, az ország számos más pontján is megtelepedtek. Családtörténeti irodalmunk mostohán bánt a Rohodyakkal, a biztató kezdet ellenére. Nagy Iván közkeletű müvének 1862-ben megjelent IX. kötetében1 mintegy kétharmad oldalon 18 Rohodyról tesz említést. Az említett személyek a közel háromszáz évet átfogó, 1377-től 1665-ig terjedő időkörben szerepelnek. (Csökkenti e közlés értékét az a tény, hogy a 18-ból 8 személy egy olyan - a Felvidéken honos - ághoz tartozik, amelyről nem tudhatjuk, hogy az általunk tárgyalt családhoz tartozik-e.) Nagy Iván művében elkövetett egy súlyos hibát: úgy tudja, hogy a Rohody család kihalt! E téves közlés elbátortalaníthatta a ké sőbbi családkutatókat: az idők során megjelent teméntelen családtörténeti, me gyetörténeti, településtörténeti mű mind mellőzi a Rohody családot. Mentségére szóljon Nagy Ivánnak, hogy az ő idejében még nem léteztek azok az okmánytárak, amelyekből ma dolgozhatunk. Könyve után húsz évvel, 1882-ben jelent meg a Károlyi család oklevéltárának első kötete2, amely szol gáltat, mégpedig eléggé bőségesen, adatot a Rohodyakra. A nyomtatásban kö zölt adatok még ma is gyarapodnak: az Anjou-kori oklevéltár XII. kötete, vala- 1 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IX. Pest, 1862. (a továbbiakban Nagy, 1862.) 758-759. 2 Géresi Kálmán: A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára I. Bp., 1882. (a továbbiakban Károlyi oklevéltár, 1882.) A kötet név- és tárgymutatója öt oklevélre utal a Rohod, de- címszó alatt. Egy oklevél, a CCXLVIII. sz.(410—415. oldalakon), valamint a benne szereplő Rohody Péter kimaradt a mutatóból. Ez a tény is mutatja, hogy érdemes az okleveleket végigolvasni. mint a Zsigmondkori oklevéltár VII. kötete3 (mindkettő 2001-ben jelent meg) számos új adattal bővítette a családra vonatkozó ismereteinket. A legújabban felbukkant adatok is bizonyítják azt a régi felismerést, hogy valamely család történetének kutatását befejezni nemigen, legfennebb csak ab bahagyni lehet. E sorok írója mégis úgy határozott, hogy a Rohody családra vo natkozó első adat kezébe kerülésének tízéves évfordulóján, 2002 januárjában összefoglalja két iratgyűjtőt megtöltő adathalmazát és megkísérli élvezhető formában nyilvánosságra hozni. A fiókban lapuló, publikálatlan anyag haszna igen csekély. Közlésünkkel talán hasznára lehetünk a megyénk (inkább: megyé ink) történetének egy darabkája: a Rohody család múltja iránt érdeklődőknek. Úgy hisszük, hogy dolgozatunk a családtörténetet kutatók érdeklődésén túl nyelvészeink figyelmére is számot tarthat. Ok ugyanis hangsúlyozni szokták, hogy a ragadványnevek létrejötte, esetleges átöröklődése, netalán családnévvé rögzülése olyan folyamat, amit a nyelvész nem követhet nyomon, az ilyen vizs gálathoz családtörténeti kutatás szükséges. A Rohody családban oly sok dictus név fordul elő, hogy effajta vizsgálatokra bőven nyílik alkalom. A Rohody családfa első ismert nevei N. Fodor Servusdei Sándor Benedek Pál Orbán Jakab János Középkor Azon családok esetében, amelyeknek a története a középkorban is nyomon kö vethető, az első ismert ős személyéről nevén kívül mást csak ritkán tudunk. Ezen dolog oka az, hogy az oklevelek által tárgyalt ügyletek (adományozás, osztozkodás, birtokvita, stb.) szereplőinek nevén túl az oklevél gyakran az apa, sőt a nagyapa nevét is rögzíti. Ez a körülmény egyrészről igen nagy haszonnal jár a családkutató számára, hiszen két-három ízre terjedő családfa töredéket szolgáltat, másrészt viszont - sajnálatos módon - az így megismert ősök csele kedeteiről, lakhelyéről és egyéb viselt dolgairól semmit sem árul el. 3 A két idézett oklevéltár címét azért írtuk különböző módon (kötőjellel, illetőleg egybeírva), mert az a kérdéses köteteken is eltérő formában szerepel. A Rohody család esetében is az első ismert ízhez tartozó három személy kö zül kettő: Arteus és Servusdei a fenti módon említtetik. Utóbbi az 1325-ben és 1326-ban felbukkanó Orbán atyjaként5, Arteus pedig az 1342-1358 időkörben szereplő László apjának, Miklósnak apjaként szerepel.6 Fodor (Fudur) esetében is találkozunk ilyen jellegű említéssel, róla azonban, ezen túl, szól egy olyan ok levél is, amelyből megtudhatjuk, hogy 1306 körül házas ember volt és nejét Er zsébet asszonynak hívták.7 A családnak fentebb említett három tagja nagyjából egy időben élt, Fodor és Servusdei testvérek voltak. Arteus talán unokatestvérük lehetett. Mindhárman az Árpád-korban születtek és nevelkedtek, születésük ideje a XIII. század dere kára, talán az első harmadára tehető, felnőttkoruk a tatárjárás utáni további töre déket is ismerünk, amelyek közül egyik-másik Arteusnak valamelyik fiától származhatott, de időkre esett. Figyelemre méltó tény, hogy Arteus ága Do boson lakott, és ebből az ágból három valószínűleg már korábbi időben elváltak ezen ágak.8 Mindez azt sugallja, hogy az 1300-as évek elején már igen népes család jóval a fenti időpont előtt került Rohodra. Mikor keletkezhetett Rohod? Mióta éltek itt a Rohodyak? Kézenfekvő kér dések, határozott választ adni rá merő találgatás volna. Egy nyelvi természetű vonatkozást azonban érdemes megemlítenünk. A középkorban közkeletű szó volt a rőt, vörösbarna, esetleg fekete, feketés jelentésű roh (ruh alakban írták) melléknév. E melléknév személynévként is használatos volt. Egyértelmű, hogy a Rohod falunév mint a Roh személynév -d képzős származéka jött létre. E sze rint a falu névadója - minden valószínűség szerint első birtokosa - egy Roh ne vű személy volt. 4 A Servusdei keresztnévvel (Servus Dei: Istennek szolgája) a középkorban gyakran találkozha tunk. Első, általunk ismert adatolása a Várdai Regestrumban található: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. A váradi káptalan kiadása, Bp., 1903. 171., 270. Egyikőjük ép pen a mi vidékünkön élt: Servusdei curialis comes de Zabolch. Következő adatunk 1291-ből, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzékéből való: II. kötet, 4. füzet, Bp., 1987. Itt betűhív módon, Seruusdei alakban szerepel. (Kiejtése - természetesen - ennek is szervuszdei.) A minket érdeklő oklevélben torzult, Serusde alakban szerepel. Ezen kívül még a következő torzult alakokkal találkoztunk: Servusde, Seruusde, Servesde, Servisde, sőt: Servusdeus. Felté telezhető, hogy egyes torzult alakok létrejöttéért - de ezeket nem az eredeti oklevélből, hanem regesztából gyűjtöttük - a regesztázó a felelős, aki nem ismervén fel a szó jelentését, valamely ragozott formát megcsonkított, vagy kiegészített. 5 Anjou-kori oklevéltár X. Budapest - Szeged, 2000. (a továbbiakban Anjou-okit., 2000.) 1326. 212. sz. 6 Anjou-okit., 1999. XXIII. 1339. 3. 7 Lásd 5. jegyzet, továbbá: Anjou-okit., XII. 1328. 339. és A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára I. Szerk. Nagy Imre et. al. Pest, 1871. (a továbbiakban: Zichy ok mánytár, 1871.) 128. 8 Károlyi oklevéltár, 1882.1. CCLXXII. 440^158. Őse volt-e vajon ő a Rohodyaknak? Feltehető ugyan, de erről biztosat nem mondhatunk.9 A Rohody család Dobosra szakadt ága Egy 1335-ben kelt oklevélben bukkan fel Arteustelke]0 aminek pontos fekvését nem tudjuk, de valahol Rohod táján lehetett. Felvethetjük a gondolatot, hogy ez a rég eltűnt falu vajon nem Rohody Arteus nevét őrzi-e, a kérdésre azonban, adatok híján, nem válaszolhatunk. Folytatva a család Rohodon honos ágának történetét szemben az előző ízen szereplő két személlyel, itt már hat fővel van dolgunk. Sándor, Jakab és Bene dek (egyes oklevelek Beke néven említik) egyértelműen fiai Fodornak, János és Pál esetében kétségbevonhatatlan adatunk erre nincsen ugyan, azonban a bir tokviszonyok ezt valószínűsítik (Egyikőjük, kis valószínűséggel mindkettőjük esetleg nem testvére Fodor három, előzőleg említett fiának, hanem csak unoka testvére.) Sándor és Orbán egy bizonyos vajai birtokügy kapcsán 1325-ben két oklevélben is említtetik." Az ügyletben betöltött szerepük az oklevélből nem derül ki. A családnak Rohodon kívüli birtoklásáról első ízben 1328-ban szer zünk tudomást, ekkor ugyanis Sándor és Jakab testvérek ezt a Köveden (Kued) 9 Rohod keletkezésének idejéről ugyan nincs adatunk, azonban mégis érdemes áttekintenünk a különböző időkben, illetve korokban való keletkezés lehetőségét. Nyelvészeink körében koráb ban általános volt az a nézet, hogy a helyneveinkben oly gyakori -d képző kicsinyítő képző, pl. a Sasad helynév jelentése kis sas, sáska, sasocska. Ma már óvatosabb fogalmazásokkal talál- kozhamnk, pl. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II. Bp., 1988. című művében egyszerűen csak megállapítja, hogy az ily módon képzett helynevek -d képzős származékok. Ezen alakok többsége személynévből jött létre: a Toku személynévből Tokod, a tyúkból Tyúkod, stb. Egy újkeletű nézet szerint (Maár Ferenc Géza: A honfoglalások nyomai a magyar helynevek ben. Az „avar" megtelepülés szaporodó kérdőjelei. Magyar Szemle, 1995. IV.