Magyar Malakológiai Bibliográfia (1727–2004)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
01_cikkek.qxd 2005.11.21. 10:00 Page 5 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2005 23: 5–129 Magyar Malakológiai Bibliográfia (1727–2004) Varga András, Fűköh Levente & Krolopp Endre Az első Magyar Malakológiai Bibliográfia 1983-ban a Budapesten megrendezett Unitas Malacologica Kongresszus alkalmával jelent meg, Merényi László szerkesztésében. A ki- advány – Magyarországi pleisztocén és recens malakológiai bibliográfia címen – igyekezett áttekintést adni mindazokról a munkákról, melyek Magyarország területén végzett kutatá- sok eredményeit tartalmazták. Az összeállítás Magyarország alatt az adott munka megjele- nési idejének megfelelő ország területét vette alapul. Jelen összeállítás is követi ezt az alap- elvet, de a fentieken túl tartalmaz minden olyan munkát is, mely magyar szerzők nevéhez fűződően hazánkon kívüli területek malakológiai anyagának feldolgozását tartalmazza, vagy valamilyen formában kapcsolatba került a magyarországi malakológiai kutatásokkal (pl. VERDCOURT 2004). Az 1983-ban megjelent kiadványt követően egyre gyakrabban jelentkezett az igény, hogy az időközben fellelt, s a kötetből kimaradt régebbi irodalmi adatok, illetve az eltelt időszak- ban elvégzett munkák összegzése is jelenjen meg. Ennek az igénynek igyekezett eleget tenni az 1991-ben PERJÉSI György és HORVÁTH Csaba által összeállított munka, „Magyarországi pleisztocén és recens malakológiai bibliográfia (Pótlás)” a Malakológiai Tájékoztató 10. (1991) kötetében, majd ugyancsak ez a szerzőpáros készítette el az időközben megjelent újabb dolgozatok bibliográfiáját: „Magyarországi pleisztocén, quarter és recens malakológiai bibliográfia 1980-1990.” (sic!) címmel a Malakológiai Tájékoztató 11. (1992) kötetében. A fentiekben megjelent munkák óta eltelt közel negyed század ismét felvetette az igényt, hogy készüljön egy új, részben eltérő szerkesztési elveket követő munka, melynek céljai közt szerepel, hogy egyrészt összevonja a MERÉNYI, PERJÉSI & HORVÁTH féle össze- állításokat, másrészt az anyagot 2004-ig bezáróan kiegészítse az időközben megjelent dol- gozatokkal. Ennek eredményeként a bibliográfia újszerű összeállítása közel 300 évet ölel fel, hiszen MARSIGLI 1727 munkája a legelső, ami a hazai puhatestűekről ad híradást, majd ezt követi BARTSCH már a kor igényeinek megfelelő tudományos dolgozata 1782-ből. Cél- kitűzések között fontos szerepet kapott a könnyebb tájékozódás elve, ennek első lépéseként leválasztottuk a negyedidőszaki irodalmi adatokat „Magyarország negyedidőszaki malakológiai bibliográfiája (1883-2002)” címen a Malakológiai Tájékoztató 22. (2004) kö- tetében. Ezt követően elhagytuk azokat a címegységeket, amelyek a sejttan, szövettan, bio- kémia, biofizika, élettan, idegélettan, érzékelés, hormonkutatás, keringésélettan tárgykörét érintették, ugyancsak elhagytuk a publikációs értékkel nem bíró egyetemi, főiskolai szak- dolgozatokat. Természetesen a munka során eddig nem ismert újabb adatok kerültek elő, melynek eredményeképp a recens malakológiai rész címegységeinek száma 2516-ra emel- kedett. Újdonság az, hogy ebben az összeállításban nem alkalmazzuk a címegységek után használatos ún. „tudományszakok kódjelei”-t, ezt kiváltottuk az alábbi fejezetcímekkel: 1. Cikkek, könyvfejezetek, könyvek (1584 dolgozat), 2. Malakológiatörténet, (megemléke- zések, közérdekű bejelentések) (166 dolgozat), 3. Malakológus találkozók (35 dolgozat), 5 01_cikkek.qxd 2005.11.21. 10:00 Page 6 4. Előadáskivonatok, Poszterek (121 dolgozat), 5. Könyvismertetések (38 dolgozat), 6. Ér- tekezések (14 dolgozat), 7. Ismeretterjesztő munkák (551 dolgozat). A bibliográfia fenti hét nagy egységének rendező elvei a következők. Az első az ún. „Cikkek, könyvfejezetek, könyvek” alcím alatt jelenik meg és tartalmazza mindazokat a dolgozatokat, amelyeket a szerkesztők szűken értelmezve szakmai tudományos dolgozat- nak minősítettek. A második és harmadik résznek inkább tudománytörténeti (malakoló- giatörténet) jellege van. A negyedik és ötödik rész inkább a figyelem felkeltésére hivatott. A hatodik részben kerültek felsorolásra a nyomtatásban nem, de egyetemi vagy akadémi- ai könyvtárakban letétbe helyezett disszertációk. A hetedik rész az ún. ismeretterjesztő dolgozatokat tartalmazza, melyek ugyan tudományos munkának nem minősülnek, de sok- szor jelentős információs anyaggal rendelkeznek. Alapos tanulmányozásuk mindenképp eredményes lehet, hiszen a korai munkáknál, egy-egy terület feldolgozása során, ezek hor- dozhatják a vonatkozó legelső adatokat. A szerkesztőknek talán itt volt a legnehezebb fel- adatuk, amikor meg kellett a vonalat húzni az ún. „tudományos” és „ismeretterjesztő” ka- tegória között. A rendezési elvek az előbb említett fejezeteken belül igen egyszerűek, a dolgozatok a szerzők alfabetikus sorrendjében kerültek közlésre. A társszerzős munkák besorolását az el- ső szerző és a megjelenés dátuma határozza meg (a korábbiakkal ellentétben, ahol az egy- szerzős dolgozatokat követték a társszerzős munkák). A dolgozatok esetében törekedtünk arra, hogy a korábbi bibliográfiákkal ellentétben feloldjuk a különböző folyóiratok eltérő, sok esetben tévesen megadott rövidítéseit, ezáltal is biztosítva a pontosabb elérhetőséget. A kötet és az oldalszám specifikációját a kiadás helye (ha az tisztázható volt) zárja. Tudjuk, hogy egy bibliográfia sohasem lehet teljes, hiszen lehetnek olyan kisebb körben terjesztett kiadványok, melyek elkerülték figyelmünket, de úgy véljük ennek ellenére olyan adatbázist sikerült összeállítani, mely a malakológiával foglalkozó szakembereken túl a társtudományokban dolgozó biológusok, természetvédők és környezetvédelmi szakembe- rek munkáját is segíthetik itthon és külföldön egyaránt. A munka megjelenésével a biblio- gráfiai kutatások nem álltak le, az esetleges hiányosságokat, helyesbítéseket a Malakológiai Tájékoztató elkövetkező köteteiben kívánjuk közreadni. A munka folytatásaként tervezzük a digitalizált változat kiadását. Köszönettel tartozunk minden kollegának, akik információikkal hozzájárultak az össze- állítás elkészítéséhez. Külön is köszönjük Fehér Zoltán, Majoros Gábor, Subai Péter és Sze- keres Miklós a munka során nyújtott segítségét. 6 01_cikkek.qxd 2005.11.21. 10:00 Page 7 Malacological Bibliography of Hungary (1727–2004) The first issue of the Malacological Bibliography of Hungary have been published in 1983 on the occassion of the Congress of Unitas Malacologica held at Budapest at that time. Its editor was László Merényi. The title of the publication has been „Hungarian Pleistocene and Recent Malacological Bibliography”. The aim of it was to review and summarize those works gave account of the results of malacological research within the territory of the country. Hungary ment that ter- ritory which belonged to the country at the time of the issue of the publication. The present compilation follows this principle but also contain those malacological works which was carried out by Hungarian researchers beyond the boundaries of the coun- try or those ones which are in connection with the malacological examinations in Hungary somehow (eg. VERDCOURT 2004). Following the issue of the compilation in 1983 a demand came forward soon to complete and bring up to date it. An attempt have been made to fulfill this demand by György PERJÉSI and Csaba HORVÁTH in 1991 when they compiled the following publication: „Hungarian Pleistocene and Recent Malacological Bibliography (Supplement)”. It was published in the 10th volume of the „Malacological Newsletter” (1991). Later the same authors published the list of the latest publications in the 11th volume of the „Malacological Newsletter” in 1992. Its title is „„Hungarian Pleistocene, Quaternary and Recent Malacological Bibliography 1980-1990.” (sic!). Almost twenty-five years have been passed since the issue of the above mentioned publications and rose again a demand to prepare a new, partly differently edited work which aim to close up the compilation of MERÉNYI, and PERJÉSI & HORVÁTH, and to complete the material with the data of the newly published works until 2004. As a result of it the freshly compiled bibliography covers almost 300 years, because according to the pres- ent state of our knowledge it was MARSIGLI who mentioned about the molluscan fauna of Hungary in 1727, followed by the scientific work of BARTSCH in 1782. One of our aims is to ease the orientation within the bibliography. It is why the data of publications dealing with Quaternary age molluscs have been separated and published under the title „Quaternary Malacological Bibliography of Hungary (1883-2002)” in the 22th volume of the „Malacological Newsletter” in 2004. After it such headings which delt with cytology, his- tology, biochemistry, biophysics, physiology, physiology of the nervous system, perception, hormone research, physiology of the cardiovascular system have been left. It was followed by leaving the university and college thesises since these are cannot be treated as publica- tions. During the compilation of the bibliography several new data came to light resulting that the headings of the number of the recent malacological part grew to 2516. It is novelty that the so called „codes of research areas” used after the headings are not applied here. These are substituted with the followings: 1 Articles, book chapters, books (1584 papers); 2 History of Malacology (comemorations, annunciations of public utility) (166 papers); 3 Malacological Meetings (35 papers); 4 Abstract, posters (121 papers); 5 Bookreviews (38 papers); 6 Treatises (14 papers); 7 Scientific works for the general public (551 papers). Principles