Az Államhatár Által Kettészakított Térség Kapcsolatrendszerének Változása a Sajó És a Hernád Által Közrezárt Határvidéken
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
id177411156 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com Az államhatár által kettészakított térség kapcsolatrendszerének változása a Sajó és a Hernád által közrezárt határvidéken Molnár Judit – Loboda Zoltán „A táj változásai a Kárpát ében” kötetben „A települések -medenc és intézményi elláto ága egy határmenti térségben” címmel kapcsolatrendszere tts írásnak ( ÁK ÁR ása ez a munka. A megjelent MAROZS - MOLN 1999) a folytat ás a magyar ák határvidék Sajó és Hernád közötti szakaszán folyt, 105 kutat -szlov ákiai és 58 magyarországi) települést érintett, hivatalos áció (47 szlov inform - ásokon és empirikus vizsgálatokon alapult. forr ás egyik fõ irányvonala a kapcsolatrendszer vizsgálata volt. A A kutat ásodik világháború után kialakult történelmi és politikai körülmények nem m ákia és Magyarország együttmûködéséne „Kelet özép kedveztek Szlov k. -K - ópa Szovjetunió vezette államai egyrészt – ációk szintjén – ívélyes, Eur a deklar sz áti, sõt testvéri viszonyban voltak egymással, másrészt viszont a területi bar ás és a belügyekbe való nem avatkozás elvének túlhangsúlyozásával, az integrit émák szõnyeg alá söprésével, a centralizált szervezési ányítási etnikai probl -ir ós mûködtetésével olyan helyzetet hoztak létre, amelyben a határokat modell tart étisként kezelték, nehezen átjárhatóvá tették.” ( szinte f TÓTH 1996). A KGST ágai gazdasági kapc érvényesült: az együttmûködõ orsz solataiban a centralizmus ágok központjaik révén szervezték azokat. Így a nemzetközi gazdasági orsz ából nem volt jelentõsége annak, hogy az ezekben kapcsolatok szempontj észtvevõ felek telephelyei, vagy a felvevõpiac hol van az ágokon r egyes orsz ül. ( ágok közötti közvetlen bel ASCHAUER 1996). Ugyanakkor az egyes orsz é váltak, a határok teljesen elválasztották és elszigetelték a kapcsolatok merevv ármenti területeket. Ez a jelenség egyértelmûen letapogatható a vonzott hat ületek v álatával. Az utóbbi egy ét évben igaz megindult a társadalmi ter izsg -k életben is egy kis mozgolódás a kapcsolatok élénkítése céljából, de ezzel együtt ó, hogy a Martinez féle határátjárhatósági modell szerint még is az mondhat ásodik, az egymás m étezõ típusba sorolható a határvidék, mindig csak a m ellett l ét oldal egymás közötti kapcsolata alapján ( a k MARTINEZ 1994). ány az F ámogatásának keretében készült. A tanulm 029 180 sz. OTKA t õször a vonzásközpontok meghatározása történt, kérdõívek alapján, El úgy, hogy a következõ kérdésekre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek: árnak rendszerint: 1. bevásárolni mindennapi szükségleteiket kielégítõ Hova j árucikkeket, 2. ruházati cikkeket, 3. iparcikkeket. Valamint mely településekre árnak 4. vásárba, 5. gázpalackot cserélni, 6. szórakozni, 7. színházba, 8. moziba, j ászhoz, 10. óhoz, 11. cipészhez, 12. háztartási gépszerelõhöz, 13. 9. fodr szab élygépkocsi szervizbe. A kiértékeléskor a saját település nem tankolni, 14. szem ámított, minden megnevezett más község vagy város 1 sz -1 pontot kapott. Ezeket összegezve, a települések különbözõ pon ámot értek el. Az tsz összehasonlíthatóság miatt meg kellett határozni az egyes helységeknek a lehetõ ási értékét, amit akkor érne el, ha a fentebb felsorolt 14 legmagasabb vonz érdezett (765), azt a települést jelölte volna meg. Ez tehát esetben, minden megk ülés a vizsgált térséghez tartozott, akkor a 765 14 , illetve ha az adott telep ális vonzásértéket – át település nem számított – úgy kaphatjuk maxim mivel a saj ülésen vett minta elemszámát szorozva a 14 meg, ha az adott telep -gyel, kivonjuk õl. Ehhez lehetett viszonyítani azután a ténylegesen elért pontokat, a ( 765 14 )-b értékû a vonzása az adott községnek, vagy városnak. Tekintettel a azaz milyen m ámok nagyságára, a kapott értékek ezrelékben kerültek kifejezésre. Az sz értékelés során azok a települése íznél kevesebb esetben jelöltek k, amelyeket t álatból. meg, kimaradtak a vizsg õsebb a vonzása Miskolcnak, 78,5 ‰ Messze a leger -kel. A értékkel bíró település: Perkupa (0,9‰ vonzáserõsség). A leírt legalacsonyabb ódszerrel 29 értékelhetõ település adódott, és külön kategóriákként kerültek m ölésre azok az esetek, amikor nem egy konkrét települést, hanem az országot jel ék meg (Magyarország és Szlovákia). A kérdõíves felmérés alapján nevezt ölt vonzásközpontok a vonzás intenzitása alapján öt csoportot alko megjel ttak (1. ábra) . 1. ábra áserõsséghez képest elért vonzerõ, a Az elvileg legnagyobb vonz ált térségben végzett felmérés alapján (1998 vizsg -1999) É Szepsi Ny K Tornalja D ú vas tvonal õ ö é ú f k zleked si t ö ú fontosabb k z t á õ é Vonz ser ss g: é 1-2 ezrel k é 2.1 - 10 ezrel k é 10.1 - 20 ezrel k é 20.1 - 50 ezrel k é 50.1 - 100 ezrel k elsõbe ült a vizsgált térség legerõsebb vonzásközpontja: Miskolc Az ker ‰). A másodikba ‰ vonzáserõsség között szereplõ: Kassa (78,5 a 20-50 ‰), Rozsnyó és Tornalja (34,4‰), Szepsi (31,6‰), Kazincbarcika (43,5 ‰) és Encs (26,6‰). Az említett módszerrel azt is meg lehetett vizsgálni, (27,8 ülésekrõl vonzódnak ezekbe a centrumokba, és ez a v ági hogy mely telep onzotts áló ábrákon került bemutatásra. (Ebben az esetben az adott fokot reprezent ülésrõl vett minta elemszámát kellett 14 telep -gyel szorozni, ehhez kellett ányítani a megjelölt város, illetve falu összeseteinek számát egy településrõl, ar és % ül ásra a vonzottsági fokok.) -ban ker tek kimutat áskörzete kiterjed az egész vizsgált térségre. Határon innen Miskolc vonz éppen erõsebb, de az egész vizsgált szlovákiai területen is stabil mindenk õvel bír (2. ábra). A rangsorban utána 4 szlovákiai város követke vonzer zik, özül kettõ (Kassa és Rozsnyó) a kutatási terület szomszédságában, amelyek k õ pedig a kutatási térséghez tartozik (Tornalja és Szepsi). kett õl a vizsgálatból is kitûnik, hogy a magyarországi oldal kimondottan Ebb ároshiányos övezet. A számok tükrében ól érzékelhetõ Miskolc túlsúlya, v is j óllehet a legtöbb településtõl távol fekszik és megközelíthetõsége sem kedvezõ. j ákiai határszakasz menti térség két, funkcionálisan is jelentõs városkával A szlov ír, és a nagyobb városok közelsége szintén javítja e átottságát. Ami viszont a is b ll ületeket illeti, figyelemre méltó, hogy a szlovákiai városok általában vonzott ter élpontjai a vásárlások és a szolgáltatások szempontjából a magyarországi nem c ületen élõknek. Rozsnyó kivételével, más települések nem szerepel ter nek ákiában magyarországi vonzott településsel. Szlov 2. ábra ásterülete a vizsgált térségben végzett felmérés alapján Miskolc vonz (1998-1999) É Kassa Szepsi Ny K Tornalja D ú vas tvonal õ ö é ú f k zleked si t ö ú fontosabb k z t é õí é é nincs k rd ves felv telez s á ö vonz sk zpont á Ózd Vonzotts gi fok: 0.1 - 5 % 5.1 - 10 % 10.1 - 25 % Miskolc 25.1 - 40 % 40.1 - 65 % és Encs szorosan követi a szlovákiai városokat, de Kazincbarcika ól jóval gyengébb a vonzerejük. Súlyuk egymáshoz viszonyítva nem Miskolct ér el (Kazincbarcika 27,8‰, Encs 26,6‰), de másképpen alakul abban nagyon t ági területeket vesszük figyelembe, és az esetben, ha csak a magyarorsz ásképpen, ha az egész kutatási térséget. ( ÁK ÁR m MAROZS - MOLN 1999.) õbbi esetben valamivel gyengébb, mint Kazincbarcika szerepe ugyanis az el é. Ám a vonzott területeket szemlélve az tapasztalható, hogy Encs vonzása Encs áltabb, és csakis a hazai térségre korlátozódik, míg sokkal koncentr áé átnyúlik a határon, és a ma ági szakaszon is jóval Kazincbarcik gyarorsz órtabb. sz harmadik csoportba ülés tartozik: Putnok (19,8‰), Ózd A hat telep ‰), Szendrõ (12,1‰), Torna (11,7‰), Edelény és Bódvaszilas (10,8‰). (19,3 újra tért hódít Ózddal szemben, ha nem is nyerte vissza történelmi Putnok úl ában betöltött helyzetét, megerõsödni látszik annak ellenére is, hogy m tj ézményi ellátottsága még éppúgy elmarad Ózdétól, mint a szocializmus int ában ( ÁK ÁR Ózd jelentõsebb határon túli szerepe kor MAROZS MOLN 1999). ére sem tudja Putnokkal szemben biztosítani magának az elsõbbséget, és a ellen ági térségben jóval kisebb területen fejti ki vonzerejét, mint a magyarorsz örténelmileg is központi funkciókat betöltõ Putnok. t õ és Edelény összehasonlításában az tapasztalható, hogy a Szendr ált térségben erõsebb vo õvel bír Szendrõ, mely közelségébõl is vizsg nzer ám Edelény hatása a határon is átnyúlik, ami Szendrõ esetében nem fakadhat, átható. l özvetlen környezetében fejti ki hatását. A szlovákiai területen õt Torna k õzõ Szepsitõl mind vonzerejében, mind vonzásterül ének nagyságában megel et ülés közelsége ellenére is kiemelkedõ a szerepe. Ez bizonyítja elmarad, de e telep ég akkor is van létjogosultsága a szolgáltatások széles választékának, azt, hogy m özelben több nagyobb város is található, és a lakosságnak fontos sz ha a k empont ávolság, annak eldöntésében, hogy hova mennek ezekért. a t ódvaszilas az elsõ olyan település, amely a vizsgált határvidék B ági szakaszához tartozik, és az elsõ község a szlovákiai Tornával, magyarorsz õvel bírnak. Bódvaszilas vonzásterü ének elemzése alapján amelyek vonzer let állapítható, hogy Tornával szemben kiterjedtebb a hatása, átnyúlik a határon meg úlra is, érinti Tornát is és vonzáskörzetét is, de intenzitása nem olyan t értékû, mint szlovákiai társáé. Krasznokvajdával egyedüli települések, nagym õsebb szerepkört képesek betölteni a vizsgált térség magyar amelyek jelent án, mely tény megint csak azt jelzi, hogy az itt élõk ellátottsága csak oldal ér el. nagyon alacsony fokot negyedik csoportba és 10 ‰ közötti vonzáserõsségû települések A a 2 ültek õc (6,6‰), Rimaszombat (5,5‰), Gönc (2,9‰), Krasznokvajda ker . Pels ‰), Szádalmás (2,4‰). (3,4 ‰ û Szlovákia, de ország