id177411156 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

Az államhatár által kettészakított térség kapcsolatrendszerének változása a Sajó és a Hernád által közrezárt határvidéken 

Molnár Judit – Loboda Zoltán

„A táj változásai a Kárpát ében” kötetben „A települések -medenc és intézményi elláto ága egy határmenti térségben” címmel kapcsolatrendszere tts írásnak ( ÁK ÁR ása ez a munka. A megjelent MAROZS - MOLN 1999) a folytat ás a magyar ák határvidék Sajó és Hernád közötti szakaszán folyt, 105 kutat -szlov ákiai és 58 magyarországi) települést érintett, hivatalos áció (47 szlov inform - ásokon és empirikus vizsgálatokon alapult. forr ás egyik fõ irányvonala a kapcsolatrendszer vizsgálata volt. A A kutat ásodik világháború után kialakult történelmi és politikai körülmények nem m ákia és Magyarország együttmûködéséne „Kelet özép kedveztek Szlov k. -K - ópa Szovjetunió vezette államai egyrészt – ációk szintjén – ívélyes, Eur a deklar sz áti, sõt testvéri viszonyban voltak egymással, másrészt viszont a területi bar ás és a belügyekbe való nem avatkozás elvének túlhangsúlyozásával, az integrit émák szõnyeg alá söprésével, a centralizált szervezési ányítási etnikai probl -ir ós mûködtetésével olyan helyzetet hoztak létre, amelyben a határokat modell tart étisként kezelték, nehezen átjárhatóvá tették.” ( szinte f TÓTH 1996). A KGST ágai gazdasági kapc érvényesült: az együttmûködõ orsz solataiban a centralizmus ágok központjaik révén szervezték azokat. Így a nemzetközi gazdasági orsz ából nem volt jelentõsége annak, hogy az ezekben kapcsolatok szempontj észtvevõ felek telephelyei, vagy a felvevõpiac hol van az ágokon r egyes orsz ül. ( ágok közötti közvetlen bel ASCHAUER 1996). Ugyanakkor az egyes orsz é váltak, a határok teljesen elválasztották és elszigetelték a kapcsolatok merevv ármenti területeket. Ez a jelenség egyértelmûen letapogatható a vonzott hat ületek v álatával. Az utóbbi egy ét évben igaz megindult a társadalmi ter izsg -k életben is egy kis mozgolódás a kapcsolatok élénkítése céljából, de ezzel együtt ó, hogy a Martinez féle határátjárhatósági modell szerint még is az mondhat ásodik, az egymás m étezõ típusba sorolható a határvidék, mindig csak a m ellett l ét oldal egymás közötti kapcsolata alapján ( a k MARTINEZ 1994).

 ány az F ámogatásának keretében készült. A tanulm 029 180 sz. OTKA t õször a vonzásközpontok meghatározása történt, kérdõívek alapján, El úgy, hogy a következõ kérdésekre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek: árnak rendszerint: 1. bevásárolni mindennapi szükségleteiket kielégítõ Hova j árucikkeket, 2. ruházati cikkeket, 3. iparcikkeket. Valamint mely településekre árnak 4. vásárba, 5. gázpalackot cserélni, 6. szórakozni, 7. színházba, 8. moziba, j ászhoz, 10. óhoz, 11. cipészhez, 12. háztartási gépszerelõhöz, 13. 9. fodr szab élygépkocsi szervizbe. A kiértékeléskor a saját település nem tankolni, 14. szem ámított, minden megnevezett más község vagy város 1 sz -1 pontot kapott. Ezeket összegezve, a települések különbözõ pon ámot értek el. Az tsz összehasonlíthatóság miatt meg kellett határozni az egyes helységeknek a lehetõ ási értékét, amit akkor érne el, ha a fentebb felsorolt 14 legmagasabb vonz érdezett (765), azt a települést jelölte volna meg. Ez tehát esetben, minden megk  ülés a vizsgált térséghez tartozott, akkor a 765 14 , illetve ha az adott telep ális vonzásértéket – át település nem számított – úgy kaphatjuk maxim mivel a saj ülésen vett minta elemszámát szorozva a 14 meg, ha az adott telep -gyel, kivonjuk  õl. Ehhez lehetett viszonyítani azután a ténylegesen elért pontokat, a ( 765 14 )-b értékû a vonzása az adott községnek, vagy városnak. Tekintettel a azaz milyen m ámok nagyságára, a kapott értékek ezrelékben kerültek kifejezésre. Az sz értékelés során azok a települése íznél kevesebb esetben jelöltek k, amelyeket t álatból. meg, kimaradtak a vizsg õsebb a vonzása Miskolcnak, 78,5 ‰ Messze a leger -kel. A értékkel bíró település: (0,9‰ vonzáserõsség). A leírt legalacsonyabb ódszerrel 29 értékelhetõ település adódott, és külön kategóriákként kerültek m ölésre azok az esetek, amikor nem egy konkrét települést, hanem az országot jel ék meg (Magyarország és Szlovákia). A kérdõíves felmérés alapján nevezt ölt vonzásközpontok a vonzás intenzitása alapján öt csoportot alko megjel ttak (1. ábra) .

1. ábra áserõsséghez képest elért vonzerõ, a Az elvileg legnagyobb vonz ált térségben végzett felmérés alapján (1998 vizsg -1999) É

Szepsi Ny K

Tornalja D

ú vas tvonal õ ö é ú f k zleked si t ö ú fontosabb k z t á õ é Vonz ser ss g: é 1-2 ezrel k é 2.1 - 10 ezrel k é 10.1 - 20 ezrel k é 20.1 - 50 ezrel k é 50.1 - 100 ezrel k

elsõbe ült a vizsgált térség legerõsebb vonzásközpontja: Az ker ‰). A másodikba ‰ vonzáserõsség között szereplõ: Kassa (78,5 a 20-50 ‰), Rozsnyó és Tornalja (34,4‰), Szepsi (31,6‰), (43,5 ‰) és Encs (26,6‰). Az említett módszerrel azt is meg lehetett vizsgálni, (27,8 ülésekrõl vonzódnak ezekbe a centrumokba, és ez a v ági hogy mely telep onzotts áló ábrákon került bemutatásra. (Ebben az esetben az adott fokot reprezent ülésrõl vett minta elemszámát kellett 14 telep -gyel szorozni, ehhez kellett ányítani a megjelölt város, illetve falu összeseteinek számát egy településrõl, ar és % ül ásra a vonzottsági fokok.) -ban ker tek kimutat áskörzete kiterjed az egész vizsgált térségre. Határon innen Miskolc vonz éppen erõsebb, de az egész vizsgált szlovákiai területen is stabil mindenk õvel bír (2. ábra). A rangsorban utána 4 szlovákiai város követke vonzer zik, özül kettõ (Kassa és Rozsnyó) a kutatási terület szomszédságában, amelyek k õ pedig a kutatási térséghez tartozik (Tornalja és Szepsi). kett õl a vizsgálatból is kitûnik, hogy a magyarországi oldal kimondottan Ebb ároshiányos övezet. A számok tükrében ól érzékelhetõ Miskolc túlsúlya, v is j óllehet a legtöbb településtõl távol fekszik és megközelíthetõsége sem kedvezõ. j ákiai határszakasz menti térség két, funkcionálisan is jelentõs városkával A szlov ír, és a nagyobb városok közelsége szintén javítja e átottságát. Ami viszont a is b ll ületeket illeti, figyelemre méltó, hogy a szlovákiai városok általában vonzott ter élpontjai a vásárlások és a szolgáltatások szempontjából a magyarországi nem c ületen élõknek. Rozsnyó kivételével, más települések nem szerepel ter nek ákiában magyarországi vonzott településsel. Szlov

2. ábra ásterülete a vizsgált térségben végzett felmérés alapján Miskolc vonz (1998-1999) É Kassa Szepsi Ny K

Tornalja D ú vas tvonal õ ö é ú f k zleked si t ö ú fontosabb k z t é õí é é nincs k rd ves felv telez s á ö vonz sk zpont á Ózd Vonzotts gi fok: 0.1 - 5 % 5.1 - 10 % 10.1 - 25 % Miskolc 25.1 - 40 % 40.1 - 65 %

és Encs szorosan követi a szlovákiai városokat, de Kazincbarcika ól jóval gyengébb a vonzerejük. Súlyuk egymáshoz viszonyítva nem Miskolct ér el (Kazincbarcika 27,8‰, Encs 26,6‰), de másképpen alakul abban nagyon t ági területeket vesszük figyelembe, és az esetben, ha csak a magyarorsz ásképpen, ha az egész kutatási térséget. ( ÁK ÁR m MAROZS - MOLN 1999.) õbbi esetben valamivel gyengébb, mint Kazincbarcika szerepe ugyanis az el é. Ám a vonzott területeket szemlélve az tapasztalható, hogy Encs vonzása Encs áltabb, és csakis a hazai térségre korlátozódik, míg sokkal koncentr áé átnyúlik a határon, és a ma ági szakaszon is jóval Kazincbarcik gyarorsz órtabb. sz harmadik csoportba ülés tartozik: (19,8‰), Ózd A hat telep ‰), Szendrõ (12,1‰), Torna (11,7‰), Edelény és Bódvaszilas (10,8‰). (19,3 újra tért hódít Ózddal szemben, ha nem is nyerte vissza történelmi Putnok úl ában betöltött helyzetét, megerõsödni látszik annak ellenére is, hogy m tj ézményi ellátottsága még éppúgy elmarad Ózdétól, mint a szocializmus int ában ( ÁK ÁR Ózd jelentõsebb határon túli szerepe kor MAROZS MOLN 1999). ére sem tudja Putnokkal szemben biztosítani magának az elsõbbséget, és a ellen ági térségben jóval kisebb területen fejti ki vonzerejét, mint a magyarorsz örténelmileg is központi funkciókat betöltõ Putnok. t õ és Edelény összehasonlításában az tapasztalható, hogy a Szendr ált térségben erõsebb vo õvel bír Szendrõ, mely közelségébõl is vizsg nzer ám Edelény hatása a határon is átnyúlik, ami Szendrõ esetében nem fakadhat, átható. l özvetlen környezetében fejti ki hatását. A szlovákiai területen õt Torna k õzõ Szepsitõl mind vonzerejében, mind vonzásterül ének nagyságában megel et ülés közelsége ellenére is kiemelkedõ a szerepe. Ez bizonyítja elmarad, de e telep ég akkor is van létjogosultsága a szolgáltatások széles választékának, azt, hogy m özelben több nagyobb város is található, és a lakosságnak fontos sz ha a k empont ávolság, annak eldöntésében, hogy hova mennek ezekért. a t ódvaszilas az elsõ olyan település, amely a vizsgált határvidék B ági szakaszához tartozik, és az elsõ község a szlovákiai Tornával, magyarorsz õvel bírnak. Bódvaszilas vonzásterü ének elemzése alapján amelyek vonzer let állapítható, hogy Tornával szemben kiterjedtebb a hatása, átnyúlik a határon meg úlra is, érinti Tornát is és vonzáskörzetét is, de intenzitása nem olyan t értékû, mint szlovákiai társáé. Krasznokvajdával egyedüli települések, nagym õsebb szerepkört képesek betölteni a vizsgált térség magyar amelyek jelent án, mely tény megint csak azt jelzi, hogy az itt élõk ellátottsága csak oldal ér el. nagyon alacsony fokot negyedik csoportba és 10 ‰ közötti vonzáserõsségû települések A a 2 ültek õc (6,6‰), Rimaszombat (5,5‰), Gönc (2,9‰), ker . Pels ‰), Szádalmás (2,4‰). (3,4 ‰ û Szlovákia, de ország lévén külön (2,4 - árgyalást érdemel, amelyre itt nem kerül sor.) Pelsõc hasonlóan Tornához, t ább közvetlen környezetére gyakorol nagyobb ást. A legink befoly ásközponthoz közel található egy nagyobb város (Rozsnyó), melynek vonz öre messze meghaladja Pelsõcét, s ahogyan ezt Torna esetében is szerepk õségét úgy tûnik ez mégsem csorbítja, a közeli helységek tapasztalhattuk, jelent életében fontos szere öltenek be ezek a közép és alsófokú központok. pet t - ább a Rimaszombati járásban jelentkezik Rimaszombat vonzereje legink észetesen, de távolabbi területekrõl is felkeresik idõnként. term önc a vizsgált térségen kívül fekszik, hatása átnyúlik az országhatáron G úlra is. Az egykor még vármegyeszékhely funkcióját is betöltõ nagyközség az t évektõl kezdve veszített jelentõségébõl, és a trianoni szerzõdés óta 1700-as égképp perifériára került. Az empirikus kutatás során felvázolt v ét, de ezek intenzitása a kapcsolatrendszere sejtetni engedi egykori szerep ált térségben nem túl erõs. Természetesen ez az érték nem Gönc teljes vizsg ét adja, hanem kifejezetten csakis a vizsgált határmenti térségben vonzerej õ vonzerõt reprezentálja. Ez egyébként minden más vonzásközpontként jelentkez ített településre is vonatkozik. eml ádalmás és Krasznokvajda a környezõ települések alsófokú Sz özpontjai. Vonzerejük egyenlõ értékû, ám teljesen más a helyzet a szlovákiai és k ági térségben, ugyanis Krasznokvajda zsákutcás falvak ámára a magyarorsz sz ít némi szolgáltatást, minthogy a legközelebbi nagyobb települések (Encs, biztos ény, Szendrõ) nehezen megközelíthetõk az ott élõk számára. Beluszky Pál Edel ánya a községrõl és vonzáskörzetérõl, olyan 1977-ben megjelent tanulm émákat vet fel, am ég ma is léteznek ( probl elyek m BELUSZKY 1977.). A épesség folyamatosan fogy, egyedül Krasznokvajda enged némi pozitív n áltozásra következtetni, hiszen a lakosság száma itt az utóbbi 8 évben stagnál, v -9 én növekszik. Ennek oka leginkább az, hogy megszû õs ill. gyeng nt az er ándorlás, sõt vannak évek, amikor ebben az idõszakban pozitív vándorlási elv özségnek. A környezõ falvakból települnek ide, mivel egyenlege van a k örülmények, mint a vonzáskörzetéhez tartozó valamivel jobbak a k ófalvakban. Az alacsony vonzáserõ viszont arra utal, hogy Krasznokvajda apr õ mértékben kiszolgálni vonzáskörzetét, így az ott élõk nem tudja megfelel énytelenek távolabbi helységeket felkeresni igényeik kielégítése céljából. k ádalmás vonzásterülete csak hat településre terjed ki, közelében öbb Sz t õsebb vonzerejû központ is található (Rozsnyó, Torna, Szepsi), ezért nagyobb er énnyel nem fordulnak felé a térségbõl. ig ásközpontok, amelyek még annak nevezhetõk, Ezek voltak azok a vonz él az értéknél kevesebbet elért települések gyakorlatilag ne öltenek be enn m t ülönösebb funkciót környezetük számára, ám a kapcsolatrendszerek vizsgálata k áron átnyúló vonzás miatt mégsem hanyagolható el azok miatt, illetve a hat álata sem. Az ötödik csoportba ülés került: Hidasnémeti (2‰), vizsg 11 telep íregyháza (2‰) ánya és Forró (1,5‰), és Ragály (1,3‰), Ny , Rudab ‰), Buzita és Serényfalva (1,1‰), és Perkupa (1‰). Ezek Budapest (1,2 özül Hidasnémeti és Aggtelek azok a községek, amelyeknek a határon átnyúló k ása is van. Hidasnémeti szerepe ahhoz képest, özi vasúti és vonz hogy nemzetk özúti határátkelõhely, nem túl nagy jelentõséggel bír. Kassa közelsége szívhatja k örnyezõ falvak lakosságát maga irányába, illetve éppen a jó közlekedési el a k öszönhetõen könnyebben elérhetõek a kisebb helyzetnek k -nagyobb á árosok, mint pl. Encs, Miskolc. A vele egy nagyság óriájú magyarorsz gi v -kateg ódvaszilasnak, pl. mind vonzereje, mind vonzáskörzetének kiterjedtsége, B áron túli hatósugara is nagyobb. Aggteleknek csak Kecsõvel van valamint hat ákiai térségb ányosan létezõ, szorosabb kapcsolata a szlov en, ez hagyom ább kulturális és idegenforgalmi együttmûködést jelent. legink éltó Nyíregyháza esete, amelynek hatása csakis a vizsgált Figyelemrem érség szlovákiai szakaszán érvényesül, de ott több, mint egy tucat településen t ék, árnak vásárolni ruhanemût, ill. oda járnak vásárba. jelezt hogy oda j öztudott, hogy Nyíregyházán nagy piac mûködik, ahova több országból K érkeznek árusok és vevõk.

települések kapcsolat-hierarchiájának alapján elkészített térkép A a ásközpontokat és a hozzájuk ta ó vonzásterületeket ábrázolja (3. ábra). vonz rtoz

3. ábra ásközpontok és a hozzájuk tartozó vonzásterületek a vizsgált A vonz érségben végzett felmérés alapján (1998 t -1999)

É ó Rozsny Szepsi Kassa Ny K

D Tornalja

õ Szendr Encs é Ó Edel ny ú zd vas tvonal õ ö é ú f k zleked si t Kazincbarcika ö ú Putnok fontosabb k z t Miskolc

á ö é á ó á ü Vonz sk zpontok s a hozz juk tartoz vonz ster letek: é é Miskolc Kassa Encs Edel ny Miskolc s Encs ó õ õé é é õ Kazincbarcika Rozsny Szendr Szendr s Edel ny Miskolc s Szendr á á ü üé á ö Putnok Tornalja magyarorsz gi vizsg lt ter let egyik telep l se a vonz sk zpont Ó á á ü üé á ö zd Szepsi szlov kiai vizsg lt ter let egyik telep l se a vonz sk zpont

átható, hogy a magyarországi részen a nagy távolság ellenére is L õsége milyen nagy. Rajta kívül még Encs és Kazincbarcika Miskolc jelent ületet a vonzásközpontok közül. Putnok és Szendrõ hatása birtokol nagyobb ter éhány településre terjed csak ki, Edelényé és Ózdé pedig csak egy ét n -k özségre. Ózd térvesztése nagyon jelentõs. A szlovákiai oldal települései a k özelebbi városhoz vonzódnak leginkább, így Tornalja, Rozsnyó, Szepsi és legk özött oszlanak meg a vonzásterületek falvai. Kassa k Az eredményeket összesítve állapítható, hogy a magyarországi meg ármenti térség feltûnõen ároshiányos övezet, és közép ófokú hat v -, illetve als özpontokban sem bõvelkedik. Az itt élõk szolgáltatásokkal való ellátottsága k át nagyon alacsony szintû, s ez mindenképpen csökkenti a térség teh épességmegtartó képességét. A szlovákiai területen ebbõl a sz ól n empontb õbb a helyzet, kevésbé jelentkeznek azok a negatív demográfiai kedvez álunk ( ÁR folyamatok, amelyek n MOLN 2000). ét oldal együttmûködésérõl a szolgáltatások és vásárlások A k ából elmondható, hogy a Szlovákiában élõk gyakrabban és szempontj élirányo ánkat, mivel kedvezõbbek nálunk az árak. Az c san keresik fel haz áruválasztékban a két oldal között lényeges különbség napjainkban nincsen. A ár tehát nem zárt, létezik mozgás rajta keresztül, ennek fõ irányait ebben az hat ét ország áraiban eltérõ ülönbségek adják, illetve ha vannak, a esetben a k k ámkötelezettségek is befolyásolhatják. A vizsgálat azt mutatja, hogy ebben az v átjárásban a vizsgált térség valamennyi szlovákiai települése érintett. Ám a ági oldalról kevésbé és ritkábban mennek Szlovákiába, de ennek oka magyarorsz õtlen árfekvés (kivétel az üzemanyag). jelen esetben a kedvez

Irodalom öldrajzi határterület ás témakörei és vizsgálati módjai – Aschauer, W. (1996)á rAvi dfék példáján In:Pál -Áku. ta–t ónokyné Ancsin Gabriella szer ka. magáyraor hat áron túl, Szeged pp. 231 Sz Hat n innen-hat -239. ófokú központ (?) gondjai a Csereháton. Beluszky P. (1977) Krasznokvajda - egy als öldrajzi Értesítõ XXVI. évf. 1977. 3 üzet, pp. 349 F -4. f -386. ák P. – ár J. (1999) A települések kapcsolatrendszere és intéz ényi Marozs Moln m átottsága egy határmenti térségben In: Füleky György szerk. A táj változásai ell árpát ében, Gödöllõ pp. 89 a K -medenc -94. Martinez, O. J. (1994) The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New ár JY. o(2rk0 0p0p). 1A- 1n5é. pesség alakulása egy határmenti térségben DK ákiában és Moln ÉK ágon In: Süli öldrajz -Sjözvloõvje, a jövõ öld-rMajazgoysari,o Drsezbrecen pp.410 -Zakar I. szerk. A f óth J. (f1996) A regionális fej õdés k-e4z1d7e tei és mai problémái a Kárpát ében T ál Á. – ónokynlé Ancsin Gabriella szerk. Határon innen-medáeronnc túl, In:P Sz -hat Szeged pp. 27-47