DOCSLIB.ORG

Vezetéstudomány, 2001 (32. Évfolyam, 1-6. Szám)

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Vezetéstudomány, 2001 (32. Évfolyam, 1-6. Szám) TARI Ernő MIÉRT A SIEMENS? Sikeres vállalatokat bemutató sorozatunk legújabb tanulmánya egy multinacionális konszern kiugró üzleti sike­ reire hívja fel a figyelmet. Az egyre éleződő világpiaci verseny feltételei között a német cég látványos eredménye­ ket mutat fel az utóbbi időben, és „az új gazdaságban szubsztanciával rendelkező vállalatcsoport” jövőképét vá­ zolja fel a maga számára. „Németországban a piaci verseny eddig olyan volt, mint jainkban az „új gazdaság szubsztanciájának” követelmé­ a szeles időjárás. Most vihar tombol, és mindjárt nyakun­ nyét kielégítő vállalati jövőkép felé halad. kon a hurrikán. Aki nem mozdul gyorsan, elveszett”. Ezeket a megszívlelendő szavakat a Figyelő c. gazdasági A kezdetek: egy kisvállalkozás növekedése hetilap idézte az elmúlt év nyarán, a Siemens konszern elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatából. A Siemens el­ A Siemens konszern fejlődéstörténete egy kisvállal­ sőszámú vezetője minden jel szerint megfogadta a saját kozás alapításával kezdődött a XIX. század derekán. A tanácsát: a vállalatcsoport rekord évet zárt a 2000 szep­ tanulmányait anyagi nehézségek miatt abbahagyó Wemer tember végével befejeződött pénzügyi évben, és a rákö­ Siemens - Georg Halske műszerésszel közösen - távíró­ vetkező negyedév gazdálkodási eredményei szintén arról készülékek gyártására és távíróhálózatok létesítésére tanúskodnak, hogy a menedzsment ügyesen manőverezi 1847-ben megalapította a Siemens & Halske távíróépítő­ a cég hajóját. A konszern vezetése szerint a Siemens vállalatot, Berlinben. A három évvel később már harminc olyan fejlődési szakaszba érkezett, amikor a hangsúly - főt foglalkoztató vállalkozás készítette el az első európai az innováció és az ügyfélközpontúság révén - az érték- távolsági távíróhálózatot Berlin és Frankfurt között. teremtésen van. Az alapvető cél nem lehet más a jövőben, Ugyancsak a Siemens & Halske kapott megbízást az oroszországi távíróhálózat kiépítésére, majd a Londont mint a Siemens tradicionális ipari képességeit „ötvözni” Kalkuttával összekötő távíróvezeték megépítésére. Az el­ az elektronikus üzlet előnyeivel - hangoztatják a New ső transzatlanti hálózatot - amely Írország és az Egyesült York-i tőzsdére készülő vállalatcsoport müncheni köz­ Államok között létesített kapcsolatot - 1874-ben adta át a pontjában. német cég a felhasználóknak. Hogyan jutott ismét a csúcsra a német elektronikai óriás, amelynek helyzete korántsem volt rózsásnak A találmányaival is széles körű hírnevet szerzett Wemer mondható három évvel ezelőtt, amikor a részvényesek Siemens rakta le az elektromos gép-ipar alapjait: 1866- már-már az elnök-vezérigazgató távozását követelték? ban szabadalmaztatta az elektromos energia ipari Az esettanulmány végigköveti a Siemens másfél évszá­ hasznosítására alkalmas dinamóját, 1879-ben pedig az zados történetének főbb állomásait, különös tekintettel a elektromos meghajtású mozdony prototípusát mutatta cégcsoport szervezeti struktúrájának fejlődésére. Látni be első ízben a világon. fogjuk, hogy a kisvállalati kezdetektől az egész világot A cégalapító Siemens testvérei - akik évekkel később behálózó konszern formáig ívelő szervezetfejlődés nap­ csatlakoztak bátyjuk vállalkozásához - többek között VEZETÉSTUDOMÁNY 3 8 XXXII. évf 2001. 05. szám Esettanulmány sikeresen kidolgozták azt az eljárást, amelynek alapján utalt a Siemens konszern korai divizionális szervezetében a későbbiekben világszerte elterjedt az acélgyártást az értékesítési tevékenység teljes központosítása: a leány- forradalmasító Siemens-Martin kemence alkalmazása vállalatoknál előállított termékek forgalmazását szigo­ (Siemens, 1961). rúan csak „egycsatornás” úton, a központi értékesítési ap­ parátus közvetítésével bonyolították le (Bronder, 1991). A gyorsan terjeszkedő vállalat 1854-től kezdődően A második világháború befejezését követően a Sie­ egyszerű funkcionális szervezeti formában működött. A mens konszern nagyon nehéz, válságos időszakot élt át. A kisvállalkozás egyszemélyes, „one man show”-típusú irá­ cégcsoporthoz tartozó vállalatok, fiókrészlegek túlnyomó nyítását ekkor váltotta fel az egyes vállalati funkciók sze­ hányada - a telepítési helyzet folytán - a szovjet meg­ rinti munkamegosztás és felelősségkijelölés rendszere. A szállási övezetbe került, s néhány évvel később, az NDK növekvő cégen belül sorra elkülönültek a műszaki-ter­ megalakulásával egytől-egyig az államosítás sorsára ju­ melési, az értékesítési, a könyvviteli stb. szakmai terüle­ tottak a szóbanforgó termelőegységek és más részlegek. tek. A funkcionális munkamegosztási elv - tiszta formá­ A Siemensnek mégis sikerült gyakorlatilag újjászerve­ jában - az 1900-as évek elejéig érvényesült a Siemens & ződnie az ötvenes évekre: a nyugati zónában maradt gyá­ Halske belső irányítási szervezetében (Bronder, 1991). rakat Münchenbe telepítették, a meglévő hagyományos A századfordulón kibontakozó koncentrációs folya­ szakmai tudást pedig újabb vállalatok (köztük külföldi matok a Siemens & Halske szervezetét sem hagyták érin­ cégek) felvásárlásával erősítették, gyarapították. A hat­ tetlenül. A cég elsőként az energetikai berendezéseket vanas-hetvenes években azután tovább szélesítette pro­ gyártó Schukert-Werken stratégiai jelentőségű többségi filját a Siemens; többek között magába olvasztotta az is­ részesedését szerezte meg, s ennek nyomán, a terméksze­ mert Bosch cég háztartási gépeket gyártó részlegét, jelen­ rinti munkamegosztási elv korai alkalmazásaként, a tékeny kapacitásokat épített ki az elektroakusztika, a tá­ Siemens & Halske anyaszervezetről leválasztották az volsági közlekedés, a finommechanika és a korszerű táv­ erősáramú tevékenységet (Siemens-Schukert AG). A ké­ közlés gyártási területein, valamint - kezdetben a holland sőbbiek során - újabb akvizíció (1924) révén - a tevé­ Philips-el és az amerikai RCA-val tervezett együttműkö­ kenységi kör kibővült az orvosdiagnosztikai műszerek és dései révén - lépéseket szándékozott tenni a számítás- berendezések gyártásával (Siemens-Reiniger AG). technikai szektor irányába is (HVG, 1998). Ugyancsak az első világháborút követően vásárolta meg a Siemens a villanyégőket gyártó Osram céget, majd rövi­ A konszernfejlődés divizionális alapú desen közlekedési lámpákat és elektronmikroszkópokat is mátrixszervezeti periódusa kezdett gyártani (HVG, 1998). A dinamikusan növekvő és erőteljesen diverzifikálódó A divizionális szervezet Siemens konszern számára a hatvanas évtized végén kü­ korai formája a Siemensnél lönösen fontossá vált az egyes tevékenységi területek erősségeinek kiaknázása és a nagyságrendi megtakarí­ A Siemens 1926-ból ismeretes szervezeti felépítése tások realizálása. E törekvés jegyében 1969-től megszün­ (Siemens, 1961) tulajdonképpen a divizionális struktúra tették a három fő leányvállalat jogi önállóságát, és egy bizonyos jellegzetes elemeivel rokonítható: az egyes diví­ újonnan kialakított törzsház (Firmendach) közös irányí­ ziókat (Sparten) a gyengeáramú és az erősáramú techno­ tása alá vonták a konszern termelő és szolgáltató egysé­ lógiákra, valamint az orvosi műszertechnikára alapozott geit (Bleicher, 1981). Miután a termékelven alapuló mun­ termékcsoportok képviselték. Figyelmet érdemel, hogy a kamegosztás feltételei lényegében adottak voltak a Sie­ divíziók önálló jogi személyiségű leanyvallalatokkent mensnél, a konszernvezetés a „központi szakértő tudás­ tevékenykedtek a Siemens AG „ernyője” alatt, vagyis a sal” kívánta fokozottan „áthatni”, befolyásolni a termék­ Siemens már a húszas években vállalatcsoport formát vonalat. A termékdimenziót tekintve hat (majd később öltött. Ebben az időszakban mindazonáltal csak a gyen­ hét) nagy „vállalkozási területet” (Unternehmens­ geáramú leányvállalati részlegre (Siemens & Halske) volt bereiche) különítettek el a konszern tevékenységi köré­ többé-kevésbé jellemző a nyereségközpontként való mű­ ben, amelyeket további üzleti területekre osztottak fel. A ködés, a másik két leányvállalati divíziót (Siemens- funkciódimenziót illetően a törzsházon belül erős köz­ Schukert, Siemens-Reiniger) erősen centralizáltan irányí­ ponti egységek szerveződtek a műszaki, értékesítési, tották a konszernközpontból. További eltérő sajátosságra üzemgazdasági, pénzügyi és személyzeti irányítási fela­ VEZETÉSTUDOMÁNY Esettanulmány datok ellátására. A vállalkozási-üzleti területek (divíziók) Ami a cégcsoport szervezeti formájának (struk­ mátrixhálóba vonásával pozitív szinergiahatás és skálaha­ túrájának) továbbfejlődését illeti, a konszern igazgató­ tékonyság elérésére törekedtek a Siemensnél, a know­ sága 1969 óta (tehát a mátrix formára való áttérés kezde­ how, ill. a szakértői tudás „egyfajta pool-on keresztül tör­ ményezésének évétől) nem döntött lényeges szervezeti ténő diffúziójával” (Wittmann, 1996). A vázolt szervezeti változásokról. A legnagyobb vállalkozási területek for­ módosítással kialakult belső irányítási struktúra lényegé­ galma azonban 1986-88 körül esetenként már elérte a kri­ ben divizionális alapú mátrix szervezetnek tekinthető tikus nagyságot (mintegy tíz milliárd márka árbevétellel), (Dobák és társai, 1996). s ezeket a tevékenységi szférákat egyre nehezebben lehe­ A Siemens konszern mátrix típusú szervezeti felépíté­ tett kezelni irányítási szempontból. A mátrixszervezeti sét az 1. á b r a szemlélteti a nyolcvanas évtized időszakára forma alkalmazásával olyan irányítási veszteségek is fel­ vonatkozóan. A szervezeti sémában feltüntetett jogi sze­ léptek, amelyek döntően a termékvonal és a funkcionális mélyiség nélküli és jogi személyiségű konszern alap­ (szakmai) vonal közötti hatásköri súrlódásokból, a komp­ egységek
Load more

Recommended publications
  • Qualitative and Quantitative Analysis of Siemens Ag
    QUALITATIVE AND QUANTITATIVE ANALYSIS OF SIEMENS AG Authors (Universitat de Barcelona): Patrícia Amor Agut Clara Valls Moreno Gemma Casserras EDITOR: Jordi Marti Pidelaserra (Dpt. Comptabilitat, Universitat Barcelona) 1 Patrícia Amor 14961785 Clara Valls 14959906 Gemma Casserras 14965090 Alessandra Cortegiani (Bloc 3) 14991480 2 BLOC 1: SIEMENS AG BLOC 2: Risk Analysis BLOC 3: Profitability Analysis 3 BLOC 1 SIEMENS AG BASIC INFORMATION 4 Index 1. Introduction 2. Company History 3. Vision, Mission and Strategy 3.1. Vision 3.2. Mission 3.3. Strategy 4. Company Structure 4.1. Board of directors 4.2. Management by sector 5. Company Sectors 5.1. Energy Sector 5.2. Industry Sector 5.3. Healthcare Sector 5.4. Infrastructure and cities Sector 5.5. Financial Services 5.6. Other activities 5.7. Revenues importance 6. Shareholders 7. Stakeholders 8. Competitors 5 1. Introduction: Siemens AG is a German multinational engineering and electronics conglomerate company headquartered in Munich, Germany. It is the largest based in Europe. Founded to manufacture and install telegraphic systems, Germany-based Siemens AG has prospered and grown over 165 years to become a multifaceted electronics and electrical engineering enterprise, and one of the most international corporations in the world. Founded to manufacture and install telegraphic systems, Germany-based Siemens AG has prospered and grown over 165 years to become a multifaceted electronics and electrical engineering enterprise, and one of the most international corporations in the world. The Siemens name has been synonymous with cutting-edge technologies and continuous growth in profitability. With their wide array of products, systems and services, they are world leaders in information and communications, automation and control, power, medical solutions, transportation and lighting.
    [Show full text]
  • Siemens Company History Phase8
    New paths in a time of crisis 1989–2006 The years from 1989 to 2006 confronted the company with challenges unlike any before – including the first comprehensive reform of the corporate organization, the launch of the Ten- Point Program, and the compliance crisis – that compelled its chief players to make fundamental changes. 1989 was a year of profound changes, not just for Germany and global politics, but for Siemens. Twenty years after the company’s last major organizational reform, there was a need for action. Siemens AG had outgrown the structure that had been laid out back in 1966 and 1969. Where revenues in fiscal 1969 had been 12.7 billion deutschmarks, by 1986 they had risen to 51.4 billion. The number of business units had grown to eight by the end of the 1980s. Karlheinz Kaske, CEO from 1981 to 1992, aimed to improve "mo- bility, effectiveness and competitiveness," with an organizational structure that took due account of the company's changing envi- ronment – the technological paradigm shift from mechanical de- vices to electronics and microelectronics, the growth of interna- tional business, a greatly expanded worldwide customer base, and ever-intensifying competition. So top management first of all set up a more effective administrative structure. The eight former business units were rearranged into 15 new, leaner units, two operating Groups with their own legal form, and two independ- ent Divisions. Each was responsible for its own profits and value chain – from development through production to sales – and each was managed by three Group Executive Managers. Top management, which formerly included more than 30 people, was © Siemens Historical Institute 2017 1/4 siemens.com/history cut by a third.
    [Show full text]
  • Werner Von Siemens
    106 siemens_ai © pjd 07.01 exc. Georg 1735-1805 Werner von Siemens 1 15 Kinder 15 www.joachim-dietze.de teilweise aktualisiert April 2012 Deutscher Erfinder und Unternehmer 152 Ferdinand 1787-1840 166 ausgewählte Vor- und Nachfahren Georg 1764-1827 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 243 245 246 247 248 249 250 251 253 Ludwig Werner Hans Ferdinand Sophie Sir William Friedrich Carl Franz Sophie 351 227 1805-1879 Georg 1812-1871 1815-1815 1818-1867 1820-1893 1821-1821 1821-1883 1826-1904 1829-1906 1831-1840 1834-1922 241 Mathilde 244 252 254 1814-1878 Werner von Siemens Walter Otto 242 13.12.1816 Lehnte bei Hannover 1833-1868 1836-1871 6.12.1892 Berlin 364 365 erblich geadelt 1888 369 ∞ (1) 1.10.1832 ∞ (2) 13.7.1869 Georg 351 Mathilde Drumann Antonie Siemens 21.10.1839-23.10.1901 8.7.1824-1.7.1865 16.9.1840-22.12.1900 1. Direktor d. Deutschen Bank 244 Elise Görz 1 2 3 4 5 6 11.9.1850-29.12.1938 364 365 366 368 Arnold Wilhelm (Willy) Anna Hertha Carl Friedrich 369 Aufsichtsratsvor- 13.11.1853 - 29.4.1918 30.7.1856 - 14.10.1919 19.12.1858-27.7.1939 30.7.1870-5.1.1939 5.9.1872 - 9.7.1941 sitzende Ellen v. Helmholtz Elly Siemens Richard Zanders Carl Dietrich Harries Tutty Bötzow 1897 Carl 250 24.4.1884 - 27.11.1941 2.3.1860 - 26.7.1919 25.8.1860-28.3.1904 5.8.1866-3.11.1925 2.2.1878 - 22.3.1935 1905 Arnold 364 Margarete Heck 367 1918 Wilhelm 365 Käthe 11.12.1890 - 17.11.1977 520 Werner Ferdinand 525 526 25.9.1841-16.6.1949 1919 Carl Friedrich 369 Hermann 4 Mathilde 1941 Hermann 520 9.8.1885-13.10.1986 7.2.1885 - 27.7.1937 31.7.1888-9.10.1945 Karl Pietschker (1) Katrin Heck 25.6.1889-24.8.1919 527 (1946-48 Carl 382 ) Charlotte v.
    [Show full text]
  • 1968 Werner Von Siemens
    Global network of innovation The Company 2005 Siemens is committed to both continuity and change The Company 2005 Management continuity is a key factor in our success Werner von Siemens 1847 ± 1890 Wilhelm von Siemens, 1890 ± 1919 Carl von Siemens Carl Friedrich von Siemens 1919 ± 1941 Hermann von Siemens 5 ± 1956 Ernst von Siemens 1956 ± 1968 1968 ± 1971 Gerd Tacke 1971 ± 1981 Bernhard Plettner 1981 ± 1992 Karlheinz Kaske 1992 ± 2005 Heinrich v. Pierer since 2005 Klaus Kleinfeld The Company 2005 Siemens is one of the world©s most successful companies in electrical engineering and electronics The Company 2005 We are one of the largest companies in our field 119.0 in bns. of € Total sales in bns. of € Sales in electrical engineering and electronics 77.8 75.2 67.4 73.9 65.6 67.7 61.6 63.7 55.9 58.5 54.5 49.2 49.0 43.4 43.6 38.8 39.1 38.8 30.9 GE IBM Siemens Hitachi Hewlett- Matsu- Sony Samsung Toshiba Dell Packard shita Electronics The Company 2005 Our key figures reflect an outstanding performance Change 1) 1) in billions of euros 2004 2003 in % New orders 80.830 75.056 + 92) Sales 75.167 74.233 + 32) Net income 3.405 2.445 + 39 Net income provided by operating activities 5.080 5.712 ± 11 Net cash used in investing activities (1.818) (3.939) Research and development expenses 5.063 5.067 Shareholders© equity (September 30) 26.855 23.715 €1.10 Dividend €1.25 430 417 Employees (September 30, in thousands) 891 891 Number of shares (in millions) 1) Fiscal year: October 1 to September 30 The Company 2) Adjusted for currency effects and portfolio activities 2005 With production facilities all around the world, we are a true global player 96 72 61 44 14 4 North Germany Europe Asia- South Middle East, America (excl.
    [Show full text]
  • Der Bedeutungszuwachs Betrieblicher Humaner Und Sozialer Ressourcen Im Lichte Der Krisensituation Der 1970Er Und 1980Er Jahre
    Faktor Mensch Der Bedeutungszuwachs betrieblicher humaner und sozialer Ressourcen im Lichte der Krisensituation der 1970er und 1980er Jahre Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades der Philosophie an der Philosophischen Fakultät der Universität Potsdam vorgelegt von: Diplom-Kaufmann, Diplom-Volkswirt Kim-Holger Opel Potsdam 2016 Erstgutachter: Prof. Dr. André Steiner, Universität Potsdam Zweitgutachter: Prof. em. Dr. Toni Pierenkemper, Universität zu Köln Datum der mündlichen Prüfung: 7. Juni 2017 Online veröffentlicht auf dem Publikationsserver der Universität Potsdam: URN urn:nbn:de:kobv:517-opus4-404767 http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:kobv:517-opus4-404767 Für Jannis und Niklas Vorwort An dieser Stelle möchte ich meinen besonderen persönlichen Dank nachstehenden Per- sonen entgegenbringen, ohne deren Mithilfe die Anfertigung dieser Promotionsschrift niemals zustande gekommen wäre: Mein Dank gilt zunächst Herrn Prof. Dr. André Steiner, meinem Doktorvater, und Herrn Prof. Dr. Toni Pierenkemper, meinem Zweitgutachter, für die hilfsbereite und wissen- schaftliche Betreuung dieser Arbeit. Die Gespräche waren immer ein bereichernder und konstruktiver Austausch, den ich als Ermutigung und Motivation empfunden habe. Des Weiteren möchte ich Herrn Alexander Huseby vom Centrum för Näringslivshistoria in Stockholm für seine ausgezeichnete Hilfe danken. Er gab mir nicht nur Zugang zu un- entbehrlichen Informationen und historischen Dokumenten schwedischer Unterneh- men, sondern war jederzeit Ansprechpartner für meine zahlreichen und unermüdli- chen fachlichen Fragen. Auch die vielen „nicht-wissenschaftlichen“ motivierenden Ge- spräche haben meine Arbeit sehr unterstützt. Mein weiterer Dank gilt den Mitarbeite- rinnen und Mitarbeitern der Universität Oxford und der Bodleian Library (insbesondere Herrn Michael Hughes) sowie des Siemens-Unternehmensarchivs in München in ihrer steht hilfsbereiten Unterstützung meiner Arbeit. Dankbar bin ich außerdem Herrn Prof.
    [Show full text]
  • Siemens A.G. Business Information, Profile, and History
    Siemens A.G. Business Information, Profile, and History http://companies.jrank.org/pages/3759/Siemens-G.html Wittelsbacherplatz 2 D 80333 Munich Germany Siemens A.G. is Europe's largest electrical and electronics company, producing over 50,000 products manufactured at 400 sites in 40 countries. Referring to the company's history of achieving success through well engineered refinements of other people's inventions, one Fortune analyst noted that "second is best" might well serve as Siemens' motto. But opportunism is not the only interesting facet of Siemens' history, which is also a story of a long family tradition and intimate involvement with some of the most important events of the 19th and 20th centuries. Siemens & Halske was founded in Berlin in 1847 by Werner Siemens and J. G. Halske to manufacture and install telegraphic systems. Siemens, a former artillery officer in the Prussian army and an engineer who already owned a profitable patent for electroplating, was the driving force behind the company and remained so for the rest of his life. The company received its first major commission in 1848, when it contracted to build a telegraph link between Berlin and Frankfurt. Construction of telegraph systems boomed in the mid 19th century, and Siemens & Halske was well equipped to take advantage of the situation. In 1853, it received a commission to build an extensive telegraph system in Russia. Upon its completion, the company opened an office in St. Petersburg under the direction of Werner Siemens' brother Carl Siemens. In 1857 Siemens & Halske helped develop the first successful deep sea telegraphic cable.
    [Show full text]
  • European Semiconductor Industry Service (ESIS) Have Received This Data As a Loose-Leaf Service Section to Be Filed in Their Binder Set
    DataQuest a company of MThe Dun & Bradstreet Corporation 7th April Dear Client, NEW FORMAT—MARKET SHARE DATA Dataquest's Eviropean Components Group completed preliminary 1988 European semiconductor market share estimates, which are enclosed herein. In the past, clients of the European Semiconductor Industry Service (ESIS) have received this data as a loose-leaf service section to be filed in their binder set. For your convenience we are now publishing this data in the form of a booklet. This booklet can still be filed as before, but offers much greater ease of use "on the move". We have also presented the market share estimates in a ranked format, rather than in alphabetical format, for your ease in comparing of vendors' market positions in different products and technologies. The previous year's rank is also shown for reference. Extra analysis is given, such as percentage market share for each vendor, for further ease in interpreting the estimates. We hope this helps make our estimates more usefuL to you. We would be interested in your comments regarding this new format. Yours sincerely %Y^^ • Bypon Harding Research Analyst European Components Group. 1290 Ridder Park Drive, San Jose, CA 95131-2398 (408) 437-8000 Telex 171973 Fax (408) 437-0292 European Semiconductor Industry Service Volume III—Companies E)ataQuest nn acompanyof IISI TheDun&Biadstreetcorporation 12^ Ridder Park Drive San Jose, California 95131-2398 (408) 437-8000 Telex: 171973 I^: (408) 437-0292 Sales/Service Offices: UNITED KINGDOM FRANCE EASTERN U.S. Dataquest Europe Limited Dataquest Europe SA Dataquest Boston Roussel House, Tour Gallieni 2 1740 Massachusetts Ave.
    [Show full text]
  • Siemens Hat Die Kraft Zur Erneuerung
    DENKZETTEL Nr. 28 managerismus Siemens hat die Kraft zur Erneuerung Manfred Hoefle / Armin Sorg Siemens hat bewiesen, dass es geht. Im Jahre 1984 beschlossen der Vorstandsvorsitzende Karlheinz Kaske und der Technikchef Karl Heinz Beckurts einen ehrgeizigen Kraftakt: das „Mega-Projekt“, mit dem Ziel, den großen Vorsprung der Japaner und Amerikaner in der Mikroelektronik aufzuholen. Nach Plan ging 1987 der erste 1-Megabit-Speicher in Serie. In den 1990er-Jahren gelang es in der Medizintechnik unter neuer Führung (Erich Reinhardt), Produkte mit Syngo zu vereinheitlichen und zu vernetzen. In der Automatisierungstechnik wurden in kleinen Teams Plattformen, nämlich Sinumerik und Simatic, unter der Federführung des Bereichs- chefs (Klaus Wucherer) entwickelt, die Siemens zur Nummer 1 weltweit machten. Später erfolgte die Ausrichtung des Unternehmens auf die Megatrends: demografischer Wandel, Urbanisie- rung, Klimawandel und Globalisierung. An technischen Durchbrüchen mangelt es seitdem, Innovations- schwächen wurden sichtbar. In jüngster Vergangenheit schlich sich in Folge der Auflagen der amerikanischen Börsenaufsicht SEC (Stichwort Compliance), aufgrund von Prozess-Optimierungen aller Art und anhaltenden Organisationsänderungen mehr und mehr Bürokratie ein. Demotivation breitete sich aus, angesichts und trotz des Spitzenjahres an Rentabilität (2011). Siemens war manageristisch geworden. Jetzt ist die Zeit gekommen, den Aufbruch einzuläuten. Die Abhängigkeit von der SEC ist überwunden. Es gilt, selbstbestimmt und weniger kapitalmarktgetrieben die Zukunft anzugehen. Die Mitarbeiter und die Fa- milie Siemens können und sollen dieses Ziel als Kernaktionäre unterstützen. Wo und wie ist bei der Erneuerung anzusetzen? Drei Pfeiler der Erneuerung 1. Eigene Unternehmenskultur stärken Siemens muss sich seiner ureigenen Stärken wieder bewusst werden. Das bedeutet, kein Verschnitt von GE zu sein, kein Amalgam sogenannter „Capital Market Favorites“ – oder in anderen Worten: weniger außengeleitet, innen mehr gefestigt.
    [Show full text]
  • New Paths in a Time of Crisis 1989–2006
    New paths in a time of crisis 1989–2006 The years from 1989 to 2006 confronted the company with challenges unlike any before – including the first comprehensive reform of the corporate organization, the launch of the Ten- Point Program, and the compliance crisis – that compelled its chief players to make fundamental changes. 1989 was a year of profound changes, not just for Germany and global politics, but for Siemens. Twenty years after the company’s last major organizational reform, there was a need for action. Siemens AG had outgrown the structure that had been laid out back in 1966 and 1969. Where revenues in fiscal 1969 had been 12.7 billion deutschmarks, by 1986 they had risen to 51.4 billion. The number of business units had grown to eight by the end of the 1980s. Karlheinz Kaske, CEO from 1981 to 1992, aimed to improve "mo- bility, effectiveness and competitiveness," with an organizational structure that took due account of the company's changing envi- ronment – the technological paradigm shift from mechanical de- vices to electronics and microelectronics, the growth of interna- tional business, a greatly expanded worldwide customer base, and ever-intensifying competition. So top management first of all set up a more effective administrative structure. The eight former business units were rearranged into 15 new, leaner units, two operating Groups with their own legal form, and two independ- ent Divisions. Each was responsible for its own profits and value chain – from development through production to sales – and each was managed by three Group Executive Managers. Top management, which formerly included more than 30 people, was © Siemens Historical Institute 2017 1/4 siemens.com/history cut by a third.
    [Show full text]
  • Protos: Siemens As an Automobile Producer
    The Protos: Siemens as an automobile producer Who would have thought it? In 1986 the then CEO of Siemens AG Karlheinz Kaske made it quite clear in an interview with the German magazine Der Spiegel: “You can be sure of one thing, we will never buy an automobile firm.” Perhaps in the back of his mind was the fact that Siemens had once taken over an automobile firm but had given up the business again after a quarter of a century … It is however indisputable that, at least in a small way, Siemens left its mark on the history of the car: the “Protos.” Car-making basically began with Werner von Siemens: after the company’s founder had demonstrated his first electric railway in Berlin in 1879 he was also thinking beyond the further production of rail vehicles to the development of “cars for the street.” And in addition, since Werner von Siemens saw that there was still a lot of development work to be done on the electric railways, he wanted to concentrate first on the vehicles he called “Elektromote.” Because these – as he wrote in a letter to his brother Friedrich in 1881 – “would be more likely to succeed because they were cheap.” “Elektromote“ and Obus – the first step into commercial electromobility Here the far-sighted entrepreneur was for once mistaken: there was a boom in electric railways as more and more cities wanted to modernize their local transport network with the new system. © Siemens Historical Institute 2018 1/5 siemens.com/history The “Elektromote” and the trolley bus (Obus) developed on the same basis were severely impeded by the inadequate roads and the technical problems of the time.
    [Show full text]
  • The Winds of Change at Siemens
    The Winds of Change at Siemens Master in Science in Business Administration Rita Moura Salvador | 152111020 Supervisor | Professor Ilídio Barreto Dissertation submitted in partial fulfillment of requirements for the degree of Master of Science in Business Administration, at the Universidade Católica Portuguesa, September 16th, 2013. Acknowledgements First, I would like to thank my dissertation supervisor, Professor Ilídio Barreto, for his support and availability to share his knowledge and to help me write this dissertation, especially given the restrictions I had. Second, I would also like to express my gratitude to all my colleagues at Siemens which, not only answered my incessant questions, but also allowed me to tell the beautiful story of this great company. I would specially like to thank my team for the opportunity, the time, the constant motivation and for listening to me. Also, I would like to thank my professors, teaching assistants and academic staff at Católica-Lisbon School of Business and Economics for helping me to grow academically, professionally and personally. Moreover, I would like to thank my family, especially my parents, brother and grandparents for the concern and the motivation given throughout these months. Also, I would like to thank to my colleagues that attended the seminar alongside me, particularly to Samir, who always had the right words for me. Last but not the least, I would like to thank to Diogo for listening, reading, correcting, advising, giving me motivation…thank you very much. II Abstract Strategic change is a topic of great importance given the turbulence of the markets in which firms operate.
    [Show full text]
  • European Semiconductor Application Markets New^Sletters
    European Semiconductor Application Markets New^sletters Dataquest nn a company of MMmM The Dun &'Bradstreet Corporation 1290 Ridder Park Drive San Jose, California 95131-2398 (408) 437-8000 Telex: 171973 Fax: (408) 437-0292 Sales/Service Offices: UNITED KINGDOM FRANCE EASTERN U.S. Dataquest Europe Limited Dataquest Europe SA Dataquest Boston Roussel House, Tour Gallieni 2 1740 Massachusetts Ave. Broadwater Park 36, avenue Gallieni Boxborough, MA 01719-2209 Denham, Uxbridge, Middx UB9 5HP 93175 Bagnolet Cedex (508) 264-4373 England France Telex: 171973 0895-835050 (1)48 97 31 00 Fax: (508) 635-0183 Telex: 266195 Telex: 233 263 Fax: 0895 835260-1-2 Fax: (1)48 97 34 00 GERMANY JAPAN KOREA Dataquest Europe GmbH Dataquest Japan, Ltd. Dataquest Korea Rosenkavalierplatz 17 Ikiyo Ginza Building/2nd Floor Daeheung Bldg. 505 D-8000 Munich 81 7-14-16 Ginza, Chuo-ku 648-23 'Vfeoksam-dong West Germany Tokyo 104 Japan Kangnam-gu, Seoul 135 Korea (089)91 10 64 (03)546-3191 011-82-2-552-2332 Telex: 5218070 Telex: 32768 Fax: 011-82-2-552-2661 Fax: (089)91 21 89 Fax: (03)546-3198 The content of this report represents our interpretation and analysis of information generally avail­ able to the public or released by responsible individuals in the subject companies, but is not guaranteed as to accuracy or completeness. It does not contain material provided to us in confidence by our clients. This information is not furnished in connection with a sale or offer to sell securities, or in connec­ tion with the solicitation of an offer to buy securities.
    [Show full text]