7000 Év Története • 7000 Jahre Geschichte

View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE

provided by Repository of the Academy's Library

év története:

Magyarország földrajzi helyzetének köszönhetően átmenetet képezett Fejezetek Magyarország kelet és nyugat, valamint dél és észak között, ezért egyedülállóan régészetéből gazdag régészeti emlékekben. A jelen kötet egy német-magyar előadássorozat tanulmányaira alapozva a Kárpát-medence mintegy Jahre Geschichte: 7000 év történetét felvillantó friss kutatási eredményeket és innovatív Einblicke in die módszereket tárgyal és foglal össze. A képekkel gazdagon illusztrált kötet öt fejezetet mutat be Archäologie Ungarns Magyarország régészetéből: a neolitikumtól a bronz- és vaskoron át a római császárkorig, valamint a népvándorláskorig. A könyv, amely a szakmabeliekhez és a laikusokhoz egyaránt szól, sokoldalú betekintést 7000 nyújt a múlt életformáiba, illetve a 21. század eleji régészeti kutatások forrásaiba, problematikájába és módszereibe.

Ungarn besitzt dank seiner geographischen Lage zwischen Ost und 7000 Jahre Geschichte 7000 Jahre West, Nord und Süd ein außergewöhnlich reiches und bewegtes archäologisches Erbe. Der vorliegende Band geht auf eine deutsch- ungarische Vortragsreihe zurück, in der die neusten Forschungen und innovativen Ansätze zur 7000-jährigen Geschichte des Karpaten- beckens vorgestellt und zusammengefasst wurden. Der reich bebilderte Band präsentiert fünf Zeitabschnitte aus der Archäologie Ungarns: vom Neolithikum über die Bronze- und Eisenzeit bis zur Kaiser- und Völkerwanderungszeit. Das Buch bietet Fachleuten wie Laien bunte Einblicke in vergangene Lebenswelten sowie in Quellen, Fragestellungen und Methoden der archäologischen Forschung am Beginn des 21. Jahrhunderts. 7000 év története •

ISBN 978-3-86705-085-2

7000 év története: Fejezetek Magyarország régészetéből 7000 Jahre Geschichte: Einblicke in die Archäologie Ungarns

év története: Fejezetek Magyarország régészetéből Jahre Geschichte: Einblicke in die Archäologie Ungarns

szerkesztette • herausgegeben von Heinrich-Tamáska Orsolya • Winger Daniel

2018 Verlag Bernhard Albert Greiner Gedruckt mit Unterstützung des Leibniz-lnstitut für Geschichte und Kultur des östlichen Eunopa e. V. in Leipzig (GWZO). Diese Maßnahme wird mitfinanziert durch Steuermittel auf der Grundlage des von den Abgeordneten des Sächsischen Landtages beschlossenen Haushaltes. der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft e. V., Sitz Berlin und seines Präsidenten Klaus Rettel der AAB Archäologische Ausgrabungen und Bauprojektbetreuung, Berlin, Herrn René Bräunig

7000 év története: Fejezetek Magyarország régészetéből / 7000 Jahre Geschichte: Einblicke in die Archäologie Ungarns. Heinrich-Tamáska, Orsolya / Winger, Daniel (eds.). Remshalden: Greiner 2018. ISBN 978-3-86705-085-2

Bibliographische Information der Deutschen Nationalbibliothek Die Deutsche Nationalbibliothek verzeichnet diese Publikation in der Deutschen Nationalbibliographie; detaillierte bibliographische Daten sind im Internet über http://dnb.d-nb.de abrufbar.

1. Auflage 2018

Umschlagbild: Abb. 1/3; 1/11; 2/5; 3/19; 3/18b; 4/23b; 4/1; 3/33b; 3/38. Umschlaggestaltung, Satz: Anita Mezei Grafik: Krisztián Kolozsvári Redaktion: Orsolya Heinrich-Tamáska, Daniel Winger

Das Werk ist in allen seinen Teilen urheberrechtlich geschützt. Jede Verwertung ist ohne Zustim- mung des Verlages unzulässig. Das gilt insbesondere für Vervielfältigungen, Übersetzungen, Mikro- verfilmungen und die Einspeicherung und Verarbeitung in elektronischen Systemen.

ISBN 978-3-86705-085-2 Előszó Vorwort

A kötet a berlini Freie Universität Régészeti In- Der vorliegende Sammelband geht auf eine tézetében 2014 és 2015 között, két szemesz- sich über zwei Semester erstreckende Vor- teren át megrendezett előadássorozat tanul- tragsreihe am Institut für Prähistorische Ar- mányait gyűjti össze. A központban Magyar- chäologie der Freien Universität Berlin zurück, ország, illetve tágabb értelemben a Közép-Du- die in den Jahren 2014 und 2015 stattfand. Im navidék régészete állt. Nemzetközi és inter- Mittelpunkt stand die Archäologie im heutigen diszciplináris projektek eredményeire támasz- Ungarn bzw. – weiter gefasst – im mittleren kodva, neves szakemberek cikkei mutatják be Donauraum. Die Beiträge renommierter Wis- a magyarországi régió jelentőségét Európa ré- senschaftlerInnen, die von ihren internationa- gészetében. len und interdisziplinären Forschungen und A társadalmi fejlődés egyik legnagyobb átala- Projekten berichten, zeigen eindrucksvoll die kulása, a neolit forradalom, amelynek köszön- Bedeutung des ungarischen Raumes für die hetően elterjedt a földművelés és az állattar- vor- und frühgeschichtliche Entwicklung Euro- tás, valamint állandó települések jelentek meg, pas auf. éppen a Kárpát-medencén keresztül érte el a Die größte Umwälzung menschlichen Verhal- mai Németország területét. Később a rendkí- tens, die neolithische Revolution, der Über- vül élénk kulturális kapcsolatokat felmutató gang zu Sesshaftigkeit, Ackerbau und Vieh- bronzkorban is kulcsszerepet játszott Magyar- zucht, erreichte beispielsweise erst über das ország területe, ahol is az észak-déli és a ke- Karpatenbecken das heutige Deutschland. let-nyugati áramlatok keresztezték egymást. A Auch in der weit vernetzten Welt der Bron- Közép-Dunavidék tanúja volt a kelta vándor- zezeit kommt Ungarns Gebieten eine Schlüs- lásnak, majd a római hódításnak, ill. a provinci- selstellung zwischen Nord und Süd, Ost und ák kiépítésnek. Mindemellett ez a táj adott ott- West zu. Der Mitteldonauraum war Zeuge der hont különböző lovas-nomád hatalmi közpon- tok kialakulásának is. A hunok megjelenése a keltischen Wanderung und der römischen Ex- népvándorlás korának kezdetét, míg az avarok pansion bis hin zum Provinzausbau. Die Regi- uralma e korszaknak a lezárását jelenti. A ma- on war darüber hinaus wiederholt Mittelpunkt gyar honfoglalás pedig a középkori Magyar Ki- reiternomadischer Herrschaftsbildungen: Die rályság születésének nyitó dátuma. Ankunft der Hunnen markiert den Beginn E kötet keretei természetesen nem engedik der Völkerwanderung, die der Awaren deren meg, hogy egy teljes áttekintés adjon 7000 Ende. Die Landnahme der Ungarn steht wie- év történetéről. Így vannak korszakok amik- derum am Anfang der Entstehung des Unga- nek nem tudtunk helyet adni, mint pl. a réz- rischen Königreichs. kor, a vaskori szkíta kultúra, vagy a Karoling Der Rahmen dieses Buches erlaubt natürlich kor. A kiválasztott tématikai egységek mégis nicht 7000 Jahre Geschichte in vollem Um- egy kronólogiai vonalat követve, reprezenta- fang zu behandeln. So konnten einige Perio- tív betekintéseket adnak Magyarország régé- den nicht berücksichtigt werden, wie etwa die szeti kutatásába. Kupferzeit, die eisenzeitliche skythische Kultur

Előszó Vorwort 5 A Duna minden korszakban döntő jelentősé- oder die karolingische Expansion. Die ausge- gű útvonal volt, összekötő és elválasztó szere- wählten Themenblöcke geben jedoch einer pet egyaránt betöltve. A térség vonzotta és to- chronologischen Linie folgend, repräsentative vább is engedte ez embereket, miközben azok Einblicke in die archäologische Forschung Un- hatottak egymásra, kicserélték egymás között garns. tudásukat, alkalmazkodtak egymáshoz, keve- Die Donau präsentiert sich dabei durch die redtek és egyesültek egymással. Ezekről a fo- Zeiten als Hauptverkehrsader, verbindend und lyamatokról tanúskodnak az utóbbi 7000 év trennend zugleich. Menschen kamen und gin- különböző nyomai: telepek és erődítések, kul- gen – nicht ohne sich auszutauschen, anzupas- tuszhelyek és temetők, kincsleletek és közle- sen, zu vermischen und zu verschmelzen. Von kedési útvonalak. Mindennek megértéséhez diesen Prozessen zeugen unterschiedlichste a modern régészet a vizsgálati eljárások szé- Hinterlassenschaften der letzten 7000 Jah- les spektrumával dolgozik, amelyek elősegítik re: Siedlungen und Befestigungen, Kultplätze a történelem megértését a maga komplexitá- und Gräber, Schätze und Verkehrswege. Da- sában, és egyidejűleg újabb kérdéseket is fel- bei setzt die moderne Archäologie ein breites vetnek. A kötet betekintést nyújt a Kárpát-me- Spektrum analytischer Methoden ein, die das dencében egykor élt népek vándorlási útvona- Verständnis und die Vielschichtigkeit der Ge- laiba, rokonsági kapcsolataiba, étkezési szo- schichte fördern, aber auch neue Fragen auf- kásaiba. Az ásatási leletek beszélnek kézmű- werfen. Wir erfahren in diesem Buch Neues ves technikákról, tudás továbbadásról, innová- über die Wanderungen, die Verwandtschaft ciókról, valamint messzire nyúló kereskedelmi und Ernährung der Menschen, die einst im kapcsolatokról is. A régészeti kutatás továbbá Karpatenbecken lebten. Die Funde beleuchten ﬁ gyelmet szentel a vallási elképzeléseknek, a Herstellungstechniken, Wissenstransfer, Inno- szellemi világ és a társadalmi berendezkedés vationen und weitreichenden Handel. Glau- kérdéskörének is. bensvorstellungen, Ideen und Gesellschaftssy- A berlini régészeti előadássorozat mind a szak- steme stehen ebenso im Fokus der archäolo- kollégák, mind az egyetemisták és a laikus ér- gischen Betrachtung. deklődők részéről kedvező visszajelzést kapott. Die außerordentlich gut von KollegInnen, A sikerért köszönet illeti a berlini székhelyű Studierenden und interessierten Laien wahr- Német-Magyar Társaságot, amely t. k. e kötet genommene Berliner Vortragsreihe war nur létrejöttét is lehetővé tette. Külön is meg kell durch umfangreiche Unterstützung möglich: említeni a Társaság elnökének, Rettel Klaus úr- An erster Stelle sei hier die Deutsch-Ungarische nak személyes elkötelezettségét. Ugyancsak Gesellschaft e. V., Sitz Berlin genannt, die auch köszönet illeti a berlini Freie Universität Régé- maßgeblich die Erstellung dieses Buches er- szeti Tanszékét, valamint Dr. Meyer Michael möglichte. Hervorzuheben ist hierbei das per- professzort az ötlet befogadásáért. sönliche Engagement des Präsidenten des Ver- A legnagyobb köszönet azonban azoknak a ré- eins, Herrn Klaus Rettel. Des Weiteren danken gész kollégáknak jár, akik előadásaikkal és ta- wir dem Institut für Prähistorische Archäologie nulmányaikkal biztosították e gazdagon illuszt- der Freien Universität Berlin und Prof. Dr. Mi- rált és sokoldalú betekintést Magyarország ré- chael Meyer für die Aufnahme unserer Idee. gészetébe. Reméljük, sikerült megfelelni a kihí- Größter Dank gilt aber den beteiligten Kolle- vásnak, és egy olyan könyvet létrehozni, amely gInnen, die es mit ihren Vorträgen und vor- szakmai hitelessége mellett a nagyközönség liegenden Beiträgen möglich gemacht haben, számára is érthető, élvezetes olvasmányt kínál. diese reich bebilderten und vielschichtigen Ein- blicke in die Archäologie Ungarns zu vermit- teln. Es bleibt zu hoffen, dass uns die schwie- rige Gratwanderung gelang, sowohl der wei- ten Öffentlichkeit als auch der archäologischen Fachwelt ein Buch in die Hand zu geben, das mit Gewinn gelesen werden kann.

Heinrich-Tamáska Orsolya • Winger Daniel

6 Előszó Vorwort Tartalom Inhalt

5–6 Előszó • Vorwort

11–32 Bevezető • Einführung Heinrich-Tamáska Orsolya • Winger Daniel Ember és környezete a Közép-Duna vidékén – új módszerek a régészeti kutatásban Der Mensch und seine Umwelt im Mitteldonauraum – neue Methoden der archäologischen Forschung

33–34 1. FEJEZET: Neolitikum • Az európai civilizáció kezdete 1. KAPITEL: Neolithikum • Die Anfänge der europäischen Zivilisation

35–50 Bánffy Eszter Az európai civilizáció kezdetei: az első földművesek megjelenése Közép-Európa délkeleti régiójában Die Anfänge der europäischen Zivilisation: Die Herkunft der ersten Bauern im südöstlichen Mitteleuropa

42–43 Bánffy Eszter Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb • Egy hétezer éves állatﬁ gura mint építési áldozat? Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb • Eine 7000 Jahre alte Tierﬁ gur als Bauopfer?

51–60 P. Barna Judit Tények és talányok: a neolitikus körárkok Fakten und Rätsel: Neolithische Kreisgrabenanlagen

61–62 2. FEJEZET: Bronzkor • Egy Európát összekötő fém korszaka 2. KAPITEL: Bronzezeit • Das Zeitalter eines Europa verbindenden Metalls

63–74 P. Fischl Klára • Müller Róbert Megjegyzések a Kárpát-medence bronzkori településrendszeréhez Bemerkungen zur bronzezeitlichen Besiedlung des Karpatenbeckens

70–71 Ilon Gábor Velem • Egy késő bronzkori aranykincs Velem • Ein spätbronzezeitlicher Goldschatzfund

75–88 P. Fischl Klára • Müller Róbert A Dél-Borsodi-síkság és Várvölgy-Nagyláz-hegy – két példa a bronzkorból Zwei Beispiele aus der Bronzezeit – die Südborsoder-Ebene in Ostungarn und Várvölgy-Nagyláz-hegy 89–90 3. FEJEZET: Vaskor • Központok és kapcsolatrendszerek 3. KAPITEL: Eisenzeit • Zentren und Netzwerke

91–116 Ďurkovič Éva • Jerem Erzsébet • Molnár Attila • Tankó Károly A Kárpát-medence a vaskorban: interdiszciplináris kutatások legújabb eredményei Das Karpatenbecken in der Eisenzeit: aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen

112–113 Szabó Ádám Gajić / Hercegmárok • Egy kelta arany nyakperec (Torques) Gajić / Hercegmárok • Ein keltischer Goldhalsring (Torques)

117–126 Gáti Csilla Sírmezők és földvárak: Pécs, Jakab-hegy és Szajk környékének vaskori lelőhelyei Bestattungsplätze und Erdwälle: Die eisenzeitlichen Fundplätze in Pécs, Jakab-Berg, und bei Szajk

127–128 4. FEJEZET: Császárkor • Rómaiak és barbárok a Dunán innen és túl 4. KAPITEL: Kaiserzeit • Römer und Barbaren dies- und jenseits der Donau

129–146 A Barbaricum • Das Barbaricum Kulcsár Valéria A császárkori Barbaricum a Magyar Alföldön: etnopolitikai változások a Kárpát-medencében az ezredfordulón Das kaiserzeitliche Barbaricum in der Ungarischen Tiefebene: Ethnische und politische Veränderungen im Karpatenbecken zur Jahrtausendwende

134–135 Szabó Ádám Herpály • Egy szarmata kori díszpajzsdudor ornamentikája Herpály • Die Ornamentik eines sarmatenzeitlichen Zierschildbuckels

147–156 Gulyás Gyöngyi Mit viseltek a szarmata lányok és asszonyok? Régészeti megﬁ gyelések az Óföldeák-Ürmösön feltárt temető sírjai alapján (Kr. u. 4–5. sz.) Wie kleideten sich sarmatische Mädchen und Frauen? Archäologische Beobachtungen anhand der Befunde des Gräberfeldes von Óföldeák-Ürmös (4.–5. Jh. n. Chr.)

157–176 Pannonia • Pannonien Borhy László Pannonia római provincia történetéhez – A rómaiak Magyarországon Zur Geschichte der römischen Provinz Pannonien – Die Römer in Ungarn

168–169 Szabó Ádám Budapest • Egy késő római tiszti sisak Budapest • Ein spätrömischer Offi ziershelm 177–186 Heinrich-Tamáska Orsolya Rómaiak a római hatalom bukása után? Kontinuitáskutatás a keszthely- fenékpusztai római erődben Römer nach dem Ende Roms? Kontinuitätsforschung in der römischen Festung von Keszthely-Fenékpuszta

187–188 5. FEJEZET: Népvándorláskor • Germánok és lovas nomád népek kelet és nyugat között 5. KAPITEL: Völkerwanderungszeit • Germanen und Reiternomaden zwischen Ost und West

189–210 Germánok • Germanen Rácz Zsóﬁ a • Vida Tivadar Germánok keletről és nyugatról: A gepidák és langobardok régészete Germanen von Osten und Westen: Die Archäologie der Gepiden und Langobarden

198–199 Rácz Zsóﬁ a Apahida • Arany és gránátkő: királyi temetkezések emlékei? Apahida • Gold und Granat: Zeugnisse königlicher Bestattungen?

211–220 von Freeden Uta • Winger Daniel A langobardok „vándorlása”: a szóládi temető tanulságai Die „Wanderung” der Langobarden: Erkenntnisse aus dem Gräberfeld von Szólád

221–244 Lovas nomádok • Reiternomaden Heinrich-Tamáska Orsolya Veszedelem keletről? Hunok, avarok és korai magyarok az aktuális régészeti kutatások tükrében Gefahr aus dem Osten? Hunnen, Awaren und frühe Ungarn im Spiegel aktueller archäologischer Forschungen

238–239 Heinrich-Tamáska Orsolya • Wicker Erika Kunbábony • Arany álcsatos öv egy avar kagán (?) sírjából Kunbábony • Goldener Pseudoschnallengürtel aus dem Grab eines Awarenkhagans (?)

245–252 Langó Péter • Kustár Rozália • Csősz Aranka A korai magyarok temetkezési rendjéről: a harta-freifelti temető ásatási eredményei Über die Bestattungsordnung der frühen Ungarn: Ergebnisse aus dem Gräberfeld von Harta-Freifelt

253–274 Irodalom • Literatur

275–280 Lelőhely jegyzék • Fundortregister

281–282 Szerzők • Autoren

3. fejezet: Vaskor Központok és kapcsolatrendszerek 3. Kapitel: Eisenzeit Zentren und Netzwerke

3/I A vaskor kronológiája és kulturái a Kárpátmedencében. • Chronologie und Kulturen der Eisenzeit im Karpatenbecken. Jerem E. • Tankó K. (Grafi ka • Grafi k: Kolozsvári K.). 3/II Kora vaskori kultúrák a Kárpát-medencében a Kr.e. 7–6. században. • Früheisenzeitliche Kulturen im Karpatenbecken während des 7.–6. Jahrhunderts v. Chr. Tankó K. (Grafi ka • Grafi k: Kolozsvári K.).

3/III Késő vaskori népek és kultúrák a Kárpát-medencében a Kr.e. 1. században és az időszámításunk kezdetén. • Späteisenzeitliche Grup- pen und Kulturen im Karpatenbecken während des 1. Jahrhunderts v. Chr. und zu Beginn unserer Zeitrechnung. Szabó 2015, Fig. 102; Borhy 2015, Fig. 105, 109. (Graﬁ ka • Graﬁ k: Kolozsvári K.). Ďurkovič Éva • Jerem Erzsébet • Molnár Attila • Tankó Károly A Kárpát-medence a vaskorban: interdiszciplináris kutatások legújabb eredményei Das Karpatenbecken in der Eisenzeit: aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen

Bevezetés (Jerem E.) Einleitung (Jerem E.)

Az 1980-as és 90-es években még viszony- In den 1980er und 1990er Jahren war der lag egyszerűnek tűnt a magyarországi vas- Forschungsstand zur ungarischen Eisenzeit kori kutatás helyzetének áttekintése (Jerem weitgehend überschaubar (Jerem 1984–1985; 1984–1985; Jerem 1996), majd az ezredfordu- Jerem 1996) und nach der Jahrtausendwende lót követően megjelentek a kiemelkedően fon- erschienen regional und chronologisch geglie- derte Zusammenfassungen auf der Basis der tos lelőhelyek feltárására támaszkodva a terü- Ausgrabungsergebnisse besonderer Fundorte letileg és kronológiailag is tagolt összefoglalá- (Kemenczei 2009; Jerem 2003). Gleichzeitig sok (Kemenczei 2009; Jerem 2003). Már ekkor begannen bereits die ersten großﬂ ächigen ar- folyamatban voltak az autópálya építéseket és chäologischen Untersuchungen im Vorfeld des egyéb nagyberuházásokat megelőző feltárá- Autobahnbaus und anderer Großinvestitionen. sok, amelyek lebonyolítása új módszerek alkal- Ihre Durchführung verlangte nach neuen Me- mazását követelte meg mind a lelőhelyek fel- thoden sowohl hinsichtlich der Lokalisierung derítése és kiterjedésük meghatározása, mind und Gesamtausdehnung von Fundstellen, als dokumentálása szempontjából. auch ihrer Dokumentation. A gyorsan fejlődő és egyre változatosabb, Die Verwendung sich rasant entwickelnder und úgynevezett roncsolás mentes (non-invasive komplexer zerstörungsfreier Methoden (non- methods) módszerek, valamint a távérzékelés, invasive methods), wie der Fernerkundung, a légirégészeti és geoﬁ zikai alkalmazások hasz- der Luftbildarchäologie oder der geophysika- nálata nemcsak terjed, hanem nő a hatékony- lischen Prospektion, hat dabei nicht nur eine ságuk, javul a felvételek minősége, csökken a weite Verbreitung gefunden, sondern wurde térképi megjelenítés hibahatára, felgyorsult az auch immer wirksamer: Die Qualität der Auf- nahmen stieg, die Kartierungsmöglichkeiten interpretáció, amelyet a 3D-s modellek létre- wurden präziser, die Interpretationen schnel- hozása is segít. A kapott eredmények ellenőr- ler und diese wurden des Weiteren durch 3D- zése komplex kutatásokkal történik (ld. Beve- Modellierungen unterstützt. Die solchermaßen zető). Erre szolgáltat jó példát a százhalom- erzielten Ergebnisse werden durch komplexe battai Hallstatt-kori tumulusok új térképezése Forschungsansätze überprüft (s. Einführung). (Czajlik et al. 2016). Ein anschauliches Beispiel bietet die Kartierung A kora vaskori települések vizsgálatánál a der hallstattzeitlichen Tumuli von Százhalom- légirégészet legújabb eredményei, különösen batta (Czajlik et al. 2016). a LiDAR felvételek jelentenek nagy előrelépést. Dank der Luftbildarchäologie und der LiDAR- Ezek egyrészt lehetővé tették olyan fontos le- Technologie eröffneten sich neue Wege in lőhelyek újra értelmezését, mint Pécs-Jakab der Erforschung eisenzeitlicher Siedlungen. hegy (117–126) vagy Zalaszántó, Nagyberki- Diese ermöglichen einerseits die Neuauswer- Szalacska, Sopron-Várhely, másrészt nagykiter- tung wichtiger Fundorte wie Pécs-Jakabhegy

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 91 jedésű sík telepek és temetők felfedezését és (117–126), Zalaszántó, Nagyberki-Szalacska kiértékelését segítik elő. oder Sopron-Burgstall (= Várhely) und tragen A keltezés pontosítását szolgáló radiocarbon andererseits zur Entdeckung und Auswertung és dendrokronológiai vizsgálatokon kívül meg- großfl ächiger Flachlandsiedlungen und Grä- szaporodtak a fúrások és környezetrégészeti berfelder bei. célú mintavételek, az integrált módszereknek Neben der Radiokarbonmethode und der Den- köszönhetően képet kaphatunk a vaskori tájról drochronologie, zur Datierung organischer és gazdálkodásról. Az anyagvizsgalatok szerte- Überreste, werden vermehrt Bohrungen für ágazó és rohamosan fejlődő lehetőségei pedig paläoökologische Analysen durchgeführt. Ihre a nyersanyagok eredetéről, a kézművességről, Auswertung gibt Aufschluss über die eisenzeit- közelebbről a kerámiai és fémtárgyak előállí- liche Landschaft und Landwirtschaft. Vielseiti- tásáról, a szerves maradványok összetételéről ge und sich rasch entwickelnde Möglichkeiten nyújtanak új ismereteket (ld. Bevezető). der Materialanalytik liefern schließlich neue Erkenntnisse zur Provenienz von Rohstoffen, A kora vaskor zu Handwerkstechniken, wie der Keramik- und Metallproduktion, und über die Zusammenset- Kora vaskori települések a zung organischer Materialien (s. Einführung). Dunántúlon (Ďurkovič É.) Die frühe Eisenzeit A kora vaskori települések kutatása már 19. századtól helyet kapott a magyarországi ré- Früheisenzeitliche Siedlungen in gészetben. Pulszky Ferenc meghatározta a ha- Transdanubien (Ďurkovič É.) zai leletanyagban a Hallstatt- és a La Tène kul- túrához sorolható emlékanyagot (3/I. ábra). In Ungarn werden bereits seit dem 19. Jahrhun- Rómer Flóris és Miske Kálmán a magaslati tele- dert früheisenzeitliche Siedlungen erforscht. püléseken folytatott kutatásaik mellett (Velem- Ferenc Pulszky hat innerhalb des heimischen Szentvid, Sopron, Tihany-Óvár) a kora vaskor Fundmaterials die materielle Hinterlassenschaft időrendi kérdéseivel is foglalkoztak. Elsőként a von Hallstatt- und Latènekultur identifi ziert fejedelmi központokként meghatározott ma- (Abb. 3/I). Flóris Rómer und Kálmán Miske ha- gaslati telepekről és a halomsíros temetkezé- ben sich neben ihren Forschungen zu Höhen- sekből előkerült látványos leletanyag vált is- siedlungen wie Velem-Szentvid, Sopron oder mertté (Miske 1907; Gallus 1934). A régésze- Tihany-Óvár mit chronologischen Fragen der ti kutatások kezdetének tárgyközpontúsága frühen Eisenzeit auseinandergesetzt. Zunächst a kora vaskorra is jellemző volt. A 20. század wurde reiches Fundmaterial von als Fürsten- elejétől kezdetét vette a leletanyag rendezése, sitzen angesprochenen Höhensiedlungen und besorolása, a kora vaskori leletek kultúrális ki- aus Grabhügeln bekannt (Miske 1907; Gallus értékelése, miközben a helyi múzeumok gyűj- 1934). Die sich damals auf Funde konzentrie- teményei is folyamatosan alakultak, gyarapod- rende archäologische Forschung war auch für tak. A 20. század közepén jelentek meg a na- die Früheisenzeit charakteristisch. Am Anfang gyobb területet átfogó első összefoglalások des 20. Jahrhunderts begann die Klassifi kati- (Lázár 1957; Márton 1933). Az első szisztema- on und Einstufung des Fundmaterials bzw. die tikus kutatások sorában említhetők a földvár- kulturelle Auswertung der früheisenzeitlichen kutatások (Nováki 1963), vagy a soproni fel- Funde. Zugleich wuchsen die Sammlungen in tárások. regionalen Museen. In der Mitte des 20. Jahr- A dunántúli kora vaskori telepek kutatása hunderts erschienen erste Überblickswerke számos régész, történész, helyi kutató nevé- (Lázár 1957; Márton 1933). Zu den ältesten hez kapcsolódik (pl. Uzsoki 1986; Regenye systematischen Untersuchungen gehören For- 2004; Ilon/Rasztovics 2000; Ilon 2004; Hor- schungen an eisenzeitlichen Wallanlagen (No- váth 2012b; Horváth 2014). A 20. század má- váki 1963) bzw. die Ausgrabungen in Sopron. sodik felében a magaslati telepek zöme mint Die früheisenzeitlichen Siedlungen in Transda- Sopron-Várhely, Süttő, Velem-Szentvid, a nubien wurden von Archäologen, Historikern Celldömök melletti Sághegy, Pécs-Jakabhegy, und Heimatforschern untersucht (z. B. Uzsoki

92 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 1) Sopron-Várhely; 2) Sopron-Károlymagaslat; 3/1 3) Süttő; 4) Százhalombatta; Erődített kora vaskori magaslati telepek és tumulus 5) Burg-Schandorf, Vaskeresztes; temetkezések együttes 6) Sághegy; előfordulásának elterjedési 7) Somlóhegy; térképe.

8) Tihany; Verbreitung des gemeinsamen 9) Zalaszántó-Tátika; Vorkommens von befestigten, früheisenzeitlichen 10) Nagyberki-Szalacska; Höhensiedlungen und Tumuli. 11) Pécs-Jakabhegy; Jerem E. 12) Regöly. Graﬁ ka • Graﬁ k: Ősi S.

Százhalombatta, Tihany-Óvár (Nováki 1952; 1986; Regenye 2004; Ilon/Rasztovics 2000; Nováki 1955; Patek 1976; Vékony 1986; Mar- Ilon 2004; Horváth 2012b; Horváth 2014). In ton 1996a; Marton 1996b; Lázár 1943; Maráz der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts waren 1979; Holport 1985; Holport 1986; Holport die meisten Höhensiedlungen, wie Sopron- 1996; Uzsoki 1986) már ismert volt a szakiro- Várhely, Süttő, Velem-Szentvid, Sághegy bei dalomban (3/1. ábra). Az eredmények nem- Celldömölk, Pécs-Jakabhegy, Százhalombatta zetközi szinten is hangot kaptak, mint azt a und Tihany-Óvár (Nováki 1952; Nováki 1955; velem-szentvidi francia-magyar kutatási prog- Patek 1976; Vékony 1986; Marton 1996a; ram (Marton 1998), a soproni régió vizsgálatá- Marton 1996b; Lázár 1943; Maráz 1979; Hol- ban is résztvevő osztrák régészek, vagy a nap- port 1985; Holport 1986; Holport 1996; Uz- soki 1986), bereits bekannt (Abb. 3/1). Die jainkban is zajló százhalombattai nemzetközi Ergebnisse dortiger Forschungen sind auch feltárások mutatják (Czajlik et al. 2016). A Du- international bekannt geworden, dies zeigen nántúl déli részén aktuális kora vaskori kutatá- bspw. das französisch-ungarische Forschungs- sok folynak (Fekete 1983; Szabó/Fekete 2011; projekt in Velem-Szentvid (Marton 1998), die Maráz 1996; Gáti 2009). Beteiligung österreichischer Archäologen bei A 20. század végétől az autópálya építé- der Erforschung der Sopron-Region oder die sek, a nagyobb beruházásokhoz kapcsoló- gegenwärtigen internationalen Ausgrabungen dó földmunkák, valamint a számos telepü- in Százhalombatta (Czajlik et al. 2016). Aktuell lés rendezési során végzett nagyterületű fel- steht die Früheisenzeit im südlichen Teil Trans- tárások teret nyitottak a síktelepnek neve- danubiens im Fokus der Forschung (Fekete zett nyílt települések vizsgálatának, mint pl. 1983; Szabó/Fekete 2011; Maráz 1996; Gáti Sopron-Krautacker, Győr-Ménfőcsanak (3/2a. 2009). ábra), Balatonboglár, Szajk (Jerem 1986b; Seit dem Ende des 20. Jahrhunderts haben der Schwellnus 2011; Ďurkovič 2014; Jáky 2016; Bau von Autobahnen und andere Großprojek- Gáti 2009). Hasonlóan gazdagodtak isme- te sowie die Umsetzung von Bebauungsplänen reteink Koroncón, Ikervár-Pinkócon, Váton, großﬂ ächige Untersuchung von als Flachland- Letenyén, Alsópáhokon, vagy a Benta völgyé- siedlungen bezeichneten offenen Siedlungen ben végzett feltárások során (Molnár 2013; möglich gemacht, z. B. Sopron-Krautacker, Nagy et al. 2012; Molnár/Farkas 2011; Hor- Győr-Ménfőcsanak (Abb. 3/2a), Balatonboglár

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 93 oder Szajk (Jerem 1986b; Schwellnus 2011; Ďurkovič 2014; Jáky 2016; Gáti 2009). Durch Ausgrabungen in Koroncó, Ikervár-Pinkóc, Vát, Letenye, Alsópáhok und im Benta-Tal erweiter- ten unsere Kenntnisse (Molnár 2013; Nagy et al. 2012; Molnár/Farkas 2011; Horváth 2012b; Horváth 2015; Tokai 2012; Tóth-Vásárhelyi 2008). Gleichzeitig steigt die Zahl von For- schungsprojekten zu spezielleren Forschungs- fragen und Themen (Jerem/Urban 2000; Rud- ner/Jerem 2002; Jerem 2003; Jerem 2007). Die abwechslungsreichen geographischen a Verhältnisse Transdanubiens prägten die Siedlungsstruktur der früheisenzeitlichen Be- váth 2012b; Horváth 2015; Tokai 2012; Tóth- völkerung grundlegend. Die Gemeinschaften Vásárhelyi 2008). Mindezek mellett napjaink- lebten in Höhensiedlungen der Hügel- und ban egyre gyarapodik azon kutatási projek- Berglandschaften oder in offenen Siedlungen 3/2 tek száma, amelyek egy-egy kutatási kérdés- des Flachlandes, die in der Forschung als Höfe Győr-Ménfőcsanak: re, témakörre irányulnak (Jerem/Urban 2000; bzw. Gehöfte interpretiert werden. Die mit Be- a. Kora vaskori nyílt telep, Rudner/Jerem 2002; Jerem 2003; Jerem 2007). festigungen begrenzten Siedlungen auf den légifotó; b. Szövőszék maradványai az A Dunántúl változatos földrajzi környezete a Anhöhen entstanden während der Spätbron- ásatáson. kora vaskori népesség településeinek hálóza- zezeit. Dank ihrer günstigen fortiﬁ katorischen

Győr-Ménfőcsanak: tát döntően befolyásolta. A közösségek domb- Lage wurden sie auch in der Früheisenzeit als a. Früheisenzeitliche vidéki és hegyvidéki tájak magaslati telepein, Zentren genutzt. Man benötigte im Hinterland Flachlandsiedlung, Luftbild; kleinere Siedlungen und diese spielten wäh- b. Überreste eines Webstuhls valamint az ún. nyílt telepeken éltek, amelye- während der Ausgrabung. ket a kutatás majorságokként vagy tanyaként rend der frühen Eisenzeit eine zunehmend wichtige Rolle. MNM, NOK II. regionális iroda, rekonstruál. Az erődítésekkel határolt magas- Szombathely. latokon fekvő telepek a későbronzkor folya- Die mehrere Hektar messenden Befestigungen mán alakultak ki. Elhelyezkedésük, védettsé- bestanden z. B. in Sopron-Várhely, in Velem- gük révén a kora vaskorban is központokként Szentvid oder in Tihany-Óvár aus in Steinholz- működtek. Szükségszerű volt azonban a hát- konstruktionen errichteten Wällen, die häuﬁ g durch mehrere breite Gräben geschützt waren. Zugehörige Hügelgräberfelder erstreckten sich außerhalb der Wälle (Abb. 3/3). In Süttő, an der Donau, konnte man beobachten, dass die Anhöhe nur an der leichter zugänglichen Sei- te befestigt worden war (Vékony 1986, 260, Pl. 1,1–2). Probleme der Hanglage, wie z. B. in Velem-Szentvid, bewältigte man durch Terras- sierungen. Über die innere Struktur der Sied- lungen ist bisher wenig bekannt. Die Befunde in Sopron-Várhely, Süttő oder in Tihany weisen darauf hin, dass man vor Ort beﬁ ndliches Baumaterial (Holz, auch für Flechtwerk, und Lehm) verwendet hat. In den Siedlungen gab es – neben auf Häuser verweisenden vierecki- gen Befunden (Abb. 3/4) – auch Brunnen, Feu- erstellen, Öfen, Gebäude für wirtschaftliche oder kultische Zwecke sowie Speicherbauten. Die Forschungen um Tihany, Velem-Szentvid und Sopron haben zudem gezeigt, dass die b umliegenden Täler der Höhensiedlungen be-

94 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen országot jelentő kisebb települések léte, amely a kora vaskor folyamán egyre nagyobb szerepet kapott. A több hektárnyi területet övező erődítéseket például Sopron-Várhelyen, Velem-Szentviden, vagy Tihany-Óváron kő- és faszerkezettel ki- alakított sánc alkotta, amelyet gyakran továb- bi széles árok védett, a sáncokon kivül halom- síros temető helyezkedett el (pl. 3/3. ábra). A Duna-mentén található Süttőn is megfi gyel- hető volt, hogy a magaslatoknak csupán a könyebben megközelíthető oldalát védték (Vé- kony 1986, 260, Pl. 1,1–2). A felszín egyenet- lenségeinek problémáját, mint például Velem- Szentviden, teraszok kialakításával oldották meg. A települések belső szerkezetét egyelőre kevéssé ismerjük. A Sopron-Várhelyen, Süttőn vagy Tihanyban feltárt objektumok arra utalnak, hogy a helyben megtalálható építőanya- gokat használták fel (fa, agyag, sövény). A te- lepüléseken belül a házhelyekre utaló szögle- 3/3 tes objektumok mellett (pl. 3/4. ábra) kutak, Sopron-Várhely és környéke: magaslati telep és halomsíros tűzhelyek, kemencék, gazdasági és kultikus te- temető nyomai egy 2012-es vékenységhez kapcsolódó építmények, tárolók LiDAR felmérés alapján. kaptak helyet. Tihany, Velem-Szentvid és Sop- Sopron-Várhely und seine ron környékének kutatásai rámutattak, hogy Umgebung: Höhensiedlung mit Hügelgräberfeld aufgrund von a magaslati telepek aljában húzódó területek LiDAR-Daten. Aufnahmen von 0 500 m szintén lakottak voltak (Regenye 2004, 187; 2012. Ilon 2013; Ďurkovič 2015a). Czajlik et al. 2012, 75, Pl. 4. A sík, nyitott vidéken fekvő települések szá- siedelt waren (Regenye 2004, 187; Ilon 2013; mára meghatározó volt a természeti források Ďurkovič 2015a). elérhetősége. A népesség létfenntartását biz- Für die auf dem fl achen, offenen Land befi ndli- tosító mezőgazdalkodás és állattartás számá- chen Siedlungen war der Zugang zu natürlichen ra a Duna és mellékfolyói megfelelő környe- zetet biztosítottak. A felszíni kutatások, a ki- Ressourcen entscheidend. Für den Lebensun- sebb leletmentések és a lelőhelyek katalogizá- terhalt der Bevölkerung, für Landwirtschaft lása egy-egy régió intenzív lakottságára mu- und Viehhaltung boten die Landschaften an tattak rá, például Sopron, Szombathely, Keszt- der Donau und an ihren Nebenfl üssen günsti- hely környékén (Patek 1976; Jerem 1986b; Ilon ge Bedingungen. Mithilfe von Oberfl ächensur- 2004; Horváth 2014). További kutatások a Pest veys, kleineren Rettungsgrabungen und der Ka- megyei Benta völgyében (Érd: Tóth-Vásárhelyi talogisierung von Fundorten konnte für einzel- 2008), a Dunakanyarban a Pilismarót-Szobi rév ne Regionen eine intensive Besiedlung belegt (Wollák 1979), a Marcal-folyó vasi szakaszán werden, wie bspw. in Sopron oder in der Re- (Ilon/Rasztovics 2000), a korábban lakatlannak gion um Keszthely (Patek 1976; Jerem 1986b; vélt Zala megyében (Letenye, Alsópáhok: Hor- Ilon 2004; Horváth 2014). Forschungen in váth 2012b; Horváth 2015), a Balatontól délre dem Benta-Tal, Komitat Pest (Érd: Tóth-Vásár- fekvő Balatonbogláron (Jáky 2016), és a Dráva helyi 2008), am Donauknie bei Pilismarót-Szob völgy közelében (Szajk: 117–126) lehetővé tet- (Wollák 1979), entlang des Marcal-Flusses im ték, hogy egy összetettebb képet alkothassunk Komitat Vas (Ilon/Rasztovics 2000), oder in Ko- a Dunántúl kora vaskori településrendszeréről. mitaten, die bis dahin als unbewohnt galten A nyílt telepek horizontális jellegére többek (Letenye, Alsópáhok: Horváth 2012b; Horváth közt az Ikervár-pinkóci telep hívta fel a fi gyel- 2015), in Balatonboglár am Südufer des Bala-

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 95 ton (Jáky 2016) sowie in der Nähe des Drau- Tals (Szajk: 117–126) führten dazu, ein kom- plexes Bild der Besiedlung Transdanubiens in der Früheisenzeit zu zeichnen. Auf den „horizontalen Charakter“ offener Sied- lungen wurde man u. a. durch Ikervár-Pinkóc aufmerksam, wo sich über 900 Meter Länge archäologische Befunde erstreckten (Nagy et al. 2012). Auf die Wichtigkeit der Wasserver- sorgung weisen Siedlungsbereiche in Koroncó hin, die an beiden Ufern eines kleinen Baches lagen (Molnár 2013). Die aus Holz und Lehm gebauten Häuser bildeten gemeinsam mit den anderen Gebäuden und Speichergruben ein- zelne Gruppen. Die zwischen diesen Gruppen befi ndlichen, kleineren und größeren offenen Plätze könnten als Lebensraum der Bevölke- rung für Alltagsgeschäfte gedient haben. 3/4 met, amelynél a régészeti jelenségek 900 mé- Aufgrund archäobotanischer und archäozoo- ter hosszan voltak megfi gyelhetők (Nagy et al. logischer Untersuchungen erhalten wir Ein- Sopron-Várhely: egy földbe blicke in die angebauten Pfl anzenarten (vor mélyített ház háromdimenziós 2012). A vízfolyások közelségének fontosságá- rekonstrukciója. ra utalnak a koroncói teleprészletek, amelyek allem Getreide) und über die natürliche Vege- tation, wie z. B. in Sopron-Krautacker (Jerem Sopron-Burgstall: egy kisebb patak két partján helyezkedtek el 3D-Rekonstruktion eines in den (Molnár 2013). A fából és agyaból épített há- et al. 1985a; Rudner/Jerem 2002). In Győr- Boden eingetieften Hauses. zak további építményekkel és tárológödrökkel Ménfőcsanak konnte man zum ersten Mal Jerem E. • Vasáros Zs. csoportokat alkotva helyezkedtek el. A csopor- Wildgetreide nachweisen (Kenéz/Malatinszky/ (Narmer Építészeti Studió), Pető 2014). Die durch Wälder gegliederten Au- Jerem/Mester 2008 tok közti kisebb-nagyobb nyitott területek je- lenthették a népesség életterét, ahol a min- enlandschaften boten günstige Bedingungen dennapi tevékenységük zajlott. für Fischerei und Jagd. Neben kleinen und gro- Archeobotanikai és archeozoológiai vizsgá- ßen Wiederkäuern, die in der Siedlungen und latok alapján betekintést kapunk a termesz- in ihrer Umgebung weideten, kann man auf- tett növényfajtákról (főként gabonafélék) és grund von Eierschalenresten in Ménfőcsanak a települések környékének természetes ve- auf Gefl ügelhaltung schließen (Tugya et al. getációjáról, mint pl. Sopron-Krautackeren 2016). (Jerem et al. 1985a; Rudner/Jerem 2002). Handwerkliche Tätigkeiten lassen sich eben- Győr-Ménfőcsanakon első alkalommal sike- falls nachweisen. Den größten Teil des Fund- rült kimutatni a Haynaldfű kora vaskori jelen- materials einer Siedlung bilden meist lokal létét (Kenéz/Malatinszky/Pető 2014). Az árté- hergestellte Keramikgefäße. Hinweise auf ri, helyenként ligettekkel tarkított táj kedvező Metallverarbeitung gibt es vor allem von Hö- volt a halászat és vadászat számára. A telepe- hensiedlungen, wie bspw. Gussformen aus ken és környékükön legeltetett kis- és nagyké- Velem-Szentvid oder Gór-Kápolnadomb (Mis- rődzők mellett, a ménfőcsanaki tojáshéjleletek ke 1907; Biró 1995, Fig. 2). Die Gussformen alapján baromfi tartással foglalkoztak (Tugya et aus Alsópáhok und Balatonboglár deuten al. 2016). aber darauf, dass auch in kleineren Siedlungen Kézművességre utaló jelenséget is megfi gyel- Schmiede gearbeitet haben (Horváth 2015; hetünk. A települések elmékanyagát több- Jáky 2016, 163). Die Textilproduktion spielte ségében képviselő kerámiaedények többnyi- ebenfalls eine wichtige Rolle. Auf Urnen aus re helyben készültek. Fémművesség elsősor- Sopron dargestellte Tätigkeiten machen die in ban a magaslati telepeken zajlott, ahogy azt a der Siedlungen in situ gefundenen Webstühle, Velem-Szentviden vagy a Gór-Kápolnadombon z. B. in Sopron-Krautacker, Győr-Ménfőcsanak előkerült öntőformák révén is láthatjuk (Miske (Abb. 3/2b), Gór-Kápolnadomb oder in Stillfrie- 1907; Biró 1995, Fig. 2). Az alsópáhoki és den in Österreich (Jerem/Müller/Vasáros 2001;

96 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen balatonboglári öntőformák arra utaltak, hogy a kisebb telepeken is dolgoztak fémműve- sek (Horváth 2015; Jáky 2016, 163). Fontos szerepet játszott a textilkészítés is. A soproni urnák ábrázolásain látható tevékenységet a telepeken eredeti helyzetükben feltárt szö- vőszékek tették életszerűvé például Sopron- Krautackeren, Győr-Ménfőcsanakon (3/2b. ábra), Gór-Kápolnadombon, vagy az auszt- riai Stillfrieden (Jerem/Müller/Vasáros 2001; Belanová et al. 2007, 429, Abb. 6). A kutatás jelenlegi állása egyelőre nem teszi le- hetővé, hogy az erődített magaslati és nyílt te- lepülések közti kapcsolatokat pontosan felvá- zolhassuk. A magaslati települések elhelyez- kedésük, védettségük révén központokként működtek, ahol fontos szerepet játszottak a kereskedelmi kapcsolatok. A nyugati Hallstatt- kultúra térségében végzett újabb vizsgálatok szerint a magaslati települések funkciói és jel- lege is különböző volt (Posluschny 2010). A Belanová et al. 2007, 429, Abb. 6), plausibel. 3/5 Balatonbogláron és Letenyén feltárt telepü- Der Forschungsstand erlaubt es leider noch Sopron-Várhely, 131-es sír: lésrészletek gazdasági objektumai, a dunántú- nicht, die genauen Beziehungen zwischen holdidol. befestigten Höhensiedlungen und offenen li természeti források sokrétűsége alapján fel- Sopron-Burgstall, Grab 131: merül, hogy a nyílt telepek közt is különbségek Flachlandsiedlungen darzustellen. Die Höhen- Mondidol. siedlungen wirkten aufgrund ihrer Lage und voltak. Ikerváron, Koroncón és Ménfőcsanakon Soproni Múzeum, Sopron bizonyos gazdasági tevékenységek feltehető- guten Verteidigungsmöglichkeiten als Zentren, en a telep elkülönülő részén zajlottak. Elgon- an denen Handelsbeziehungen eine wichti- Fotó • Foto: Villányi Cs. dolkodtató a kézművesség megszervezésének ge Rolle gespielt haben. Nach im Bereich der kérdése, annak tükrében, hogy a ménfőcsanaki westlichen Hallstattkultur durchgeführten település egészéről csupán két szövőszék nyo- Untersuchungen waren Funktion und Art der mát ismerjük (Ďurkovič 2015b). A funkcionáli- einzelnen Höhensiedlungen unterschiedlich san elkülönülő terek, a közös használatra uta- gewichtet (Posluschny 2010). Aufgrund der in ló kitermelőgödrök, a szövés, a vadászat egy Letenye und in Balatonboglár ausgegrabenen szervezett közösség képét vetíti elénk. Befunde, die eine wirtschaftliche Nutzung und A folyamatosan zajló ásatásoknak és a gyor- vielfältige natürliche Ressourcen in Transda- san fejlődő kutatási módszereknek köszönhe- nubien belegen, muss diskutiert werden, ob tően a kora vaskori társadalom egyre több ele- es nicht auch unter den offenen Siedlungen mét ismerhetjük meg. Kultikus, szellemi vilá- Unterschiede gab. In Ikervár, Koroncó und guknak talán legszebb példái a házi oltárként Ménfőcsanak fanden bestimmte wirtschaftli- értelmezett agyagtárgyak amelyek töredékei che Aktivitäten allem Anschein nach in sepa- többek közt Sopron-Várhelyen (pl. Holdidol: rierten Teilen der Siedlung statt. Über die Or- 3/5. ábra), Góron, Váton és Letenyén kerültek ganisation des Handwerkes muss angesichts elő (Molnár/Farkas 2010; Horváth 2012b). der Tatsache, dass aus der ganzen Siedlung A kora vaskor végén a magaslati települések in Ménfőcsanak lediglich zwei Webstühle be- szerepe háttérbe szorult. A nyugatról levezet- kannt sind, nachgedacht werden (Ďurkovič hető korai La Tène-kultúra, a déli régióban elő- 2015b). Die funktional abgetrennten Plätze, forduló importok, a keleti térségben a Szentes- die eine gemeinsame Verwendung suggerie- Vekerzug kultúra hatásának intenzívebbé válá- renden Produktionsgruben und die Hinweise sa arra utal, hogy a Dunántúl társadalmi válto- auf Weberei und Jagd lassen insgesamt das zásai bár területenként eltérő módon, de töret- Bild einer gut organisierten Gemeinschaft len fejlődés során zajlottak (Jerem 2003, 184). zeichnen.

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 97 Kora vaskori temetkezések a Dank der fortlaufenden Ausgrabungen und Dunántúlon (Molnár A.) der sich rasch weiterentwickelnden Metho- den werden immer mehr Bereiche der frühei- Ahogy a legtöbb őskori periódus, így a senzeitlichen Gesellschaft rekonstruierbar. Die Hallstatt-kultúra esetében is sokáig a temet- vielleicht schönsten Beispiele der kultischen kezések képezték a régészeti kutatás legfonto- und geistigen Welt sind die als Hausaltar inter- sabb, majdhogynem kizárólagos forrását. En- pretierten Tongegenstände, von denen Bruch- nek részben kutatástörténeti okai vannak, hi- stücke u. a. aus Sopron-Várhely (z. B. Mondi- dol: Abb. 3/5), aus Gór, Vát und aus Letenye szen a feltűnő, gyakran monumentális halom- belegt sind (Molnár/Farkas 2010; Horváth sírok már a 19. században felkeltették a ré- 2012b). gészeti terepmunka úttörőinek fi gyelmét. Így Am Ende der Früheisenzeit spielten die Höhen- a kora vaskori leletanyagaink zömét, néhány siedlungen eine geringere Rolle. Die aus dem magaslati telep leleteitől eltekintve, halomsí- Westen kommende Latènekultur, die südlichen ros temetkezések alkották. A telepek kutatása Importe und der immer intensivere Einfl uss der csak az utóbbi egy-két évtizedben kapott na- Szentes-Vekerzug-Kultur in den östlichen Regi- gyobb hangsúlyt. onen zeigen schließlich, dass die gesellschaft- A dunántúli korai vaskor temetkezési rítusa a lichen Veränderungen in Transdanubien zwar hamvasztás, csontvázas temetkezések csak rit- regional unterschiedlich, jedoch kontinuierlich kábban fordulnak elő. A halotthamvasztás szo- verliefen (Jerem 2003, 184). kása feltehetően a későbronzkori urnamezős kultúrára megy vissza. A Hallstatt-kultúra ki- Früheisenzeitliche Bestattungen in alakulásának folyamata még további kutatáso- Transdanubien (Molnár A.) kat és újabb leleteket igényel (Nebelsick 1994), megjegyzendő azonban, hogy amíg az urna- Lange waren – wie auch in anderen Perioden mezős időszakból alig ismerünk halmos temet- der Vorgeschichte – fast ausschließlich Bestat- kezést, a kifejlett Hallstatt-kor legszembetű- tungen die Quellenbasis der Hallstattzeitfor- nőbb emlékei a kisebb-nagyobb halomsírok. schung. Dies hat auch forschungsgeschichtli- A HaC2-D1-periódusban a teljes kelet-alpi te- che Gründe, da die auffälligen, oft monumen- rületen egy nagyjából hasonló temetkezési rí- talen Grabhügel schon im 19. Jahrhundert tus fi gyelhető meg (Patek 1993; Nebelsick et das Interesse der Pioniere der Feldforschung al. 1997; Tiefengraber 2015). A halmok rend- geweckt haben. So bestand das früheisen- szerint magaslati telepek közelében feksze- zeitliche Fundmaterial, abgesehen von einigen nek (3/1. ábra), gyakran a földvárhoz vezető út wenigen Funden aus Höhensiedlungen, aus

3/6

Zalaszántó-Tátika: Két halomsír az 1900-as évek elején készült felvételen.

Zalaszántó-Tátika: Zwei Hügelgräber auf einer Aufnahme vom Beginn der 1900er Jahre.

Kuzsinszky 1920, 112.

98 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen ¿ N mentén, mint pl. Sopron, Százhalombatta vagy Szalacska esetében vagy a hegy lábánál, kisebb-nagyobb csoportokban, Jó példák erre a Sághegy környékének halmai vagy Zalaszántó- Tátika (3/6. ábra; Patek 1993; Jerem 2003). Az egykor több ezer dunántúli halomsírból mára csupán néhány száz maradt: Jól megfi - gyelhető, hogy kiterjedtebb halomsírmezőkkel csupán a ma is erdősült vidékeken, így főként hegyvidékeken találkozunk, a mezőgazdasági művelés alá fogott területeken az antropogén hatások miatt kevesebb jól látható tumulus fordul elő. A szántás mellett a még megma- radt halmokat az illegális kincskeresők is folyamatosan károsítják. Jó példa erre Felsőcsa- tár/Schandorf halomsírmezője (Sauer 2015). A rendszerváltásig szigorúan zárt határzóna volt, az azóta eltelt rövid időben azonban a halom- sírok jelentős részét módszeresen kirabolták. Az általunk ismert halmok nagyobb része régi, 02 m rosszul – vagy legalábbis nem modern mód- szerekkel – dokumentált ásatásokból ismert, korszerű szemléletű feltárásokra csak elvét- ve került sor (Vaskeresztes, Sopron-Burgstall, Hügelgräbern. Die Erforschung von Siedlun- 3/7 Vaszar, Süttő, Fehérvárcsurgó, Százhalombat- gen spielt erst seit den letzten Jahrzehnten Vaskeresztes-Fekete: ta, Nagyberki-Szalacska: Fekete 1985; Patek eine größere Rolle. Egy halomsír sírkamrájának rekonstrukciója. 1982; Vadász 1983; Holport 1985; Kemenczei Für die transdanubische frühe Eisenzeit sind 1974). Brandbestattungen charakteristisch, Körper- Vaskeresztes-Fekete: Rekonstruktion der Grabkammer A halmokat gyakran a máglya helyén építet- gräber kommen nur ausnahmsweise vor. Die eines Hügelgrabes. ték fel, közepén számos esetben találkozunk Sitte der Totenverbrennung geht vermutlich Fekete 1985, Fig. 4. egy fából és/vagy kőből épült sírkamrával, me- auf die Urnenfelderkultur zurück. Zum besse- lyet egy folyosószerű bejárati résszel (dromos) ren Verständnis der Prozesse, die zur Entste- láttak el – egyes megfi gyelések szerint ez a be- hung der Hallstattkultur führten, sind weitere járati rész egy darabig még a temetést köve- Untersuchungen und neue Funde nötig (Nebel- tően is nyitott maradt (pl. 3/7. ábra). A halot- sick 1994). Es muss jedoch angemerkt werden, tat többnyire gazdag étel- és italmelléklettel dass aus der Urnenfelderzeit kaum Grabhügel küldték túlvilági útjára. A kiemelkedő státuszú bekannt sind, die schönsten und wichtigsten egyének sírjait gazdagon ellátták edényekkel – Funde der entwickelten Hallstattzeit aber aus köztük egészen különleges, csak ezekben a tí- den kleineren oder größeren Hügelgräbern pusú temetkezésekben előforduló kerámiával stammen. In der Periode Ha C2–D1 ist für (3/8a–b. ábra), mint a bikaprotomés, ónfóliá- den gesamten Ostalpenraum ein weitgehend val díszített vagy fi gurális díszű edények. einheitliches Bestattungsritual zu beobachten A máglyáról gondosan összeválogatott ham- (Patek 1993; Nebelsick et al. 1997; Tiefengra- vakat és égett fémtárgyakat az urnaként funk- ber 2015). In der Regel liegen die Hügel in der cionáló edényekbe vagy vagy az edények mel- Nähe von Höhensiedlungen (Abb. 3/1), oft an lé helyezték, valószínűleg valamilyen organikus den zur Befestigung führenden Wegen, wie anyagból készült tartóban. A részben a mág- etwa in Sopron, Százhalombatta oder Szalacs- lyán elégetett fémanyagot különféle ékszertí- ka, oder in kleineren oder größeren Gruppen pusok, így tűk, fi bulák, karperecek, továbbá am Fuß der Berge, als gute Beispiele seien hier fegyver és lószerszám mellékletek, bronzedé- Sághegy oder Zalaszántó-Tátika (Abb. 3/6) er- nyek, vasnyársak stb. képviselik. Ezek együtte- wähnt (Patek 1993; Jerem 2003).

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 99 Von den einst mehreren tausend Hügeln sind heute nur wenige hundert übrig geblieben: Es ist auffällig, dass größere Hügelgräberfelder nur noch in bewaldetem Areal – vor allem in Gebirgslandschaften – vorkommen, während sie in Arealen mit landwirtschaftlicher Nutzung aufgrund von anthropogenen Einfl üssen nur selten erhalten bleiben. Daneben sind die Hü- gel durch illegale Raubgräber gefährdet, wie das Beispiel des ausgedehnten Hügelgräber- feldes von Felsőcsatár/Schandorf zeigt (Sauer 2015): Diese Grenzzone war bis 1989 streng kontrolliert, aber seit der Wende wurde die Mehrheit der Hügel systematisch ausgeraubt. a Die meisten Hügelbestattungen sind aus alten, schlecht – oder wenigstens nicht mit heutigen sen a Hallstatt-kultúra egyéb területeivel, leg- Methoden – dokumentierten Ausgrabungen bekannt, moderne Untersuchungen gibt es 3/8 főképp a Dél-Kelet-alpi térséggel fenntartott szoros kapcsolatokat bizonyítják, amelyeken nur vereinzelt (Vaskeresztes, Sopron-Burgstall, Sopron-Várhely: Vaszar, Süttő, Fehérvárcsurgó, Százhalombat- a. Állatfejes edény; keresztül a mediterrán világ hatásai is elérték b. Kúpos nyakú, meander és a Kárpát-medencét. Kard melléklet, illetve ko- ta, Nagyberki-Szalacska: Fekete 1985; Patek spirál díszítésű urna. csis temetkezés ellenben csupán a Somló alat- 1982; Vadász 1983; Holport 1985; Kemenczei Sopron-Burgstall: ti halomsírokban (Doba, Somlóvásárhely) for- 1974). a. Tierkopfgefäß; Die Hügel wurden oft an der Stelle des Schei- b. Kegelhalsgefäß mit dul elő – mindkettő a nyugati Hallstatt-körben Mäander-Verzierung. gyakori temetkezési szokások legkeletibb elő- terhaufens aufgebaut, in der Mitte befi ndet sich in der Regel eine Grabkammer aus Holz Soproni Múzeum, Sopron fordulása (Fekete 1985; Patek 1993). Egy alacsonyabb státuszú, szegényebb társa- oder einer Holzsteinkonstruktion, die in eini- Fotó • Foto: Villányi Cs. gen Fällen mit einem korridorartigem Eingang dalmi osztályhoz vagy a késő bronzkori tradí- (dromos) versehen ist – einigen Beobachtun- ciók továbbéléséhez szokás kötni az ún. „sík- gen zufolge können diese Eingänge nach der Bestattungszeremonie für eine gewisse Zeit noch offen und zugänglich geblieben sein (z. B. Abb. 3/7). Der Tote wurde meistens mit reichen Speise- und Trankbeigaben ins Jen- seits geschickt. Die Gräber von Individuen besonderen Status wurden mit zahlreichen Gefäßen ausgestattet – darunter mit heraus- ragender, nur in diesen Gräbern vorkommen- der Keramik (Abb. 3/8a–b), wie Gefäßen mit Stierprotomen, Zinnfolienapplikationen oder fi gürlicher Verzierung. Der vom Scheiterhau- fen sorgfältig aufgesammelte Leichenbrand und die verbrannten Metallbeigaben wurden in als Urne verwendeten Gefäßen oder neben den Gefäßen, ursprünglich wohl in einem Be- hälter aus organischem Material, niedergelegt. Die teilweise auf dem Scheiterhaufen mitver- brannten Metallfunde umfassen verschiedene Tracht- und Schmuckbestandteile, wie Nadeln, Fibeln, Armringe, darüber hinaus Waffen und Pferdegeschirr, Bronzegefäße, Bratspieße etc. b Sie zeigen enge Kontakte zu anderen Regio-

100 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen temetőket”, melyek sírjai jóval szerényebb ki- nen der Hallstattkultur, vor allem zum Süd- vitelűek, mellékletekben kevésbé gazdagok és ostalpinen Raum, über den die Einfl üsse der általában a magaslati telepektől távolabb fek- mediterranen Welt das Karpatenbecken er- szenek (pl. Halimba, Nagydém, Tatabánya, reicht haben. Schwert- bzw. Wagenbeigaben Süttő, Bezi: Lengyel 1959; Nagy 1939; Groma kommen in Transdanubien dagegen nur in 2015; Czajlik et al. 2015a). Ezek kapcsán fel- den Grabhügeln am Fuß des Somló-Gebirges vetődött, hogy részben kisebb, transzhumáló (Doba, Somlóvásárhely) vor – beide sind die csoportok temetkezési helyeiül szolgálhattak. östlichsten Vertreter dieser im Westhallstattbe- Feltételezhető, hogy ezeket a kisebb sírokat is reich häufi gen Bestattungssitte (Fekete 1985; halom fedte egykor – erre utalnak a Halimbán Patek 1993). és Tatabányán megfi gyelt kőpakolások, kő- Mit ärmeren sozialen Schichten oder weiterle- gyűrű a fertőrákosi temetőben és körárok egy benden spätbronzezeitlichen Traditionen wer- keszthelyi sír körül (Ďurkovič 2009; Horváth den die sog. „Flachgräberfelder” verknüpft, 2014). A közelmúltban Bezi határában feltárt derer Bestattungen weniger aufwändig er- temető közel száz sírja hat nagyméretű kör- richtet und mit weniger Beigaben ausgestat- árok, egykori halomsír körül koncentrálódott tet sind und die meist weiter entfernt von (Molnár 2009). A síktemetők rítusukban alap- den Höhensiedlungen liegen (z. B. Halimba, vetően nem térnek el a gazdagabb halmoktól, Nagydém, Tatabánya, Süttő, Bezi: Lengyel 3/9 ezek között is épp úgy találunk szórthamvas 1959; Nagy 1939; Groma 2015; Czajlik et al. a. Keszthely, Árpád utca: és urnás temetkezéseket, az edénykészlet jel- 2015a). Hier kann angenommen werden, dass csónak alakú fi bulák (Kr. e. 6. sz.); lemzően egy nagyobb kúpos nyakú edény- sie teilweise als Bestattungsplätze von kleine- b. Balf: Kelet-alpesi ből vagy más nagy edényből, füles-tálból, ki- ren Gruppen mit Transhumanzwirtschaft dien- számszeríjjas, állatfejes Certosa-fi bula (Kr. e. 5. század). sebb tálakból és esetleg egy-egy fazékból áll. A ten. Sicherlich sind aber auch diese kleineren máglyán megégett fémmellékletek között fel- Brandgräber durch kleinere Hügel bedeckt a. Keszthely, Árpád-Straße: Kahnfi beln (6. Jh. v. Chr.); tűnnek fi bulák (elsősorban vas hárfafi bulák és worden – Hinweise darauf bilden die Steinhau- b. Balf: Ostalpine Tierkopffi bel bronz csónakfi bula-variánsok (3/9a. ábra), kar- fen in Halimba und Tatabánya, Steinkränze in (5. Jh. v. Chr.) perecek, ellenben nem tartalmaznak fegyvere- Fertőrákos oder ein Kreisgräbchen in Keszthely Balatoni Múzeum, Keszthely (a) ket és lószerszámot. Visszatérő eleme a sírok- (Ďurkovič 2009; Horváth 2014). Im unlängst Soproni Múzeum, Sopron (b) nak a tálra helyezett ételmelléklet (állatcson- bei Bezi freigelegten Gräberfeld konzentrier- Fotó • Foto: tok), mellette vaskéssel. ten sich beinahe einhundert Gräber um sechs Bicskei J. (a), Kádas T. (b).

a b

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 101 große Kreisgräben einstiger Hügelgräber (Molnár 2009). Was den Ritus betrifft, unter- scheiden sich die Flachgräber nicht wesentlich von den reicheren Hügelgräbern, man begeg- net auch hier sowohl Brandschüttungs-, als auch Urnengräbern und Keramikbeigaben. Das Keramikensemble besteht zumeist aus einem Kegelhals- oder anderem Großgefäß, einer tiefen Henkelschale, kleineren Schalen und gelegentlich einem Topf. Unter den verbrannten Metallgegenständen fi nden sich Fibeln (vor allem eiserne Harfenfi beln und bronzene Kahnfi belvarianten: Abb. 3/9a) sowie Armrin- ge, dagegen kommen keine Waffen oder Pfer- degeschirrteile vor. Wiederkehrende Elemente der Gräber sind Speisebeigaben (Tierknochen in/auf einer Schale) und daneben ein Eisen- messer. In der Späthallstattzeit kann mit Veränderun- gen im Bestattungsritual gerechnet werden. Anzeichen dafür können schon während der jüngeren Hallstattzeit (Ha D1) beobachtet werden: Für die Brandgräber von Hegyfalu ist eine reduzierte Gefäßbeigabe charakteristisch, die Urne wurde mit einer Schale, einem De- ckel oder einem großen Keramikbruchstück bedeckt, Metallbeigaben fehlen gänzlich. In Boba, der als jüngster Grabhügel gilt, fi nden sich keine Spuren des früheren Reichtums: die Bestattung, kam ohne Scheiterhaufen und Grabkammer aus und enthielt drei Gefäße sowie drei Lanzenspitzen, die Urne war mit einer größeren Scherbe bedeckt (Molnár 2006; Lázár a 1955). Aus der folgenden Periode (Ha D2–3) sind keine Hügelgräber überliefert und schei- 3/10 A késő Hallstatt-periódusban a temetkezési rí- nen auch die Flachgräberfelder nicht mehr be- Sopron-Bécsi domb, sír Bella tus változásával számolhatunk. Ennek jelei már legt worden zu sein. Mit den Veränderungen in Lajos 1888-as ásatásából: a fi atal Hallstatt-időszakban (Ha D1) megfi - sírrajz (a) és leletanyag egy den kulturellen Verhältnissen kommt das Ge- lencse alakú és egy bepecsételt gyelhetőek: a hegyfalui sírokra jellemző a jó- biet des nordöstlichen Transdanubiens unter díszű palackkal (b). val szegényebb edénymelléklet, az urna tál- den direkten Einfl uss der skythisch geprägten Sopron-Bécsi domb, 1888 von lal, fedővel vagy nagy edénytöredékkel való fe- Vekerzug-Kultur. Südlich des Balaton können Lajos Bella ausgegrabenes dése, a fémanyag teljes hiánya. Bobán, a Du- einerseits solche östlichen, andererseits ver- Grab: Grabzeichnung (a) nántúlon a legkésőbbre keltezhető halomsír- und Fundmaterial mit einer stärkt balkanische Einfl üsse beobachtet wer- Linsenfl asche und einer ban nyomát sem találjuk a korábbi idők gaz- den, wie die Skelettgräber von Szentlőrinc und stempelverzierten Flasche (b). dagságának, a sírépítmény, máglya nélküli te- Beremend belegen (Kemenczei 1977; Patek Soproni Múzeum, Sopron metkezés egy három edényből és három lán- 1984; Jerem 1968; Jerem 1971; Jerem 1973). dzsahegyből álló egyszerű síreggyüttest rej- Fotó • Foto: Villányi Cs. In Nordwest-Transdanubien, wo im Rahmen Schwappach 1971, Fig. 1. tett, az urnaként szolgáló kisebb tálat egy na- von Rettungsgrabungen in den letzten beiden gyobb edénytöredékkel fedték (Molnár 2006; Jahrzehnten Siedlungen der späthallstattzeit- Lázár 1955). Ezt követően, a Ha D2–3-peri- lichen Bevölkerung in großer Zahl entdeckt ódusból nem ismerünk halomsírokat és a ko- wurden, sind kaum Bestattungen zu fi nden: rábbi síktemetőkben sem folytatják a temet- allein die Gräberfelder von Sopron-Krautacker

102 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen b kezést. A kulturális viszonyok megváltozá- und Ménfőcsanak können hier erwähnt wer- sával az Észak-Kelet-Dunántúl a szkíta jelle- den, ein gewisser Teil der Gräber ist aber auch gű Vekerzug-kultúra közvetlen befolyási kör- hier mit der Vekerzug-Kultur zu verknüpfen. zete lesz. A Dél-Dunántúlon egyrészt e kele- Die Lage ändert sich erst am Ende der Hall- ti, másrészt a balkáni kultúrkör erősödő befo- stattzeit. Neben den oben erwähnten süd- lyása fi gyelhető meg, amelyet a szentlőrinci és transdanubischen Gräberfeldern mit Einfl üssen beremendi csontvázas temetkezések bizonyí- vom Balkan erscheinen auch im nordwestli- tanak (Kemenczei 1977; Patek 1984; Jerem chen Transdanubien, in der Umgebung von 1968; Jerem 1971; Jerem 1973). Az Észak- Sopron, Skelettgräber mit reichem Fibelbeiga- Nyugat-Dunántúlon, ahonnan az utóbbi évek bespektrum – mit verschiedenen Certosa-Vari- leletmentései során nagy számban kerültek elő anten und kurz danach frühesten Latènefi beln

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 103 a

a késő Hallstatt népesség telepei, alig ismer- (z. B. Sopron-Krautacker, Kapuvár, Balf: Abb. tek a kultúra temetkezései: egyedül Sopron- 9b). Ihre Verbreitung kann einerseits mit süd- Krautacker és Ménfőcsanak temetői említhe- lichen Einfl üssen vom Balkan, andererseits mit tők meg itt, de a sírok sírok egy része esetében frühesten keltischen Wanderungswellen in Zu- is a Vekerzug-kultúrához köthető. sammenhang gebracht werden (Jerem 1981a, A helyzet csak a Hallstatt-kor legvégén válto- Jerem 1981b). 3/11 zik meg. Ekkor a fent említett baranyai, bal- Die späte Eisenzeit Sopron-Krautacker: káni hatásokat tükröző temetők mellett az a. Egy szövőház (270-es Észak-Nyugat-Dunántúlon, Sopron térségé- objektum) rekonstrukciója a Zur Erforschung der Kelten százhalombattai régészeti ben is megjelennek a gazdag fi bulamelléklet- parkban; tel – különféle Certosa-variánsokkal, valamivel (Tankó K./Jerem E.) b. 25-ös és 29-es sírok: füles csészék. később kora La Tène-jellegű fi bulákkal – ellá- Der Zeitraum ab dem 5. Jahrhundert v. Chr. tott csontvázas temetkezések (pl. Sopron- Sopron-Krautacker: bis zur Zeitenwende wird in Mitteleuropa a. Rekonstruktion eines Krautacker, Kapuvár, Balf: 3/9b. ábra). Elter- als späte Eisenzeit bezeichnet, diese umfasst Webhauses (Befund 270) im jedésükben egyrészt déli, másrészről viszont archäologischen Park von v. a. das Fundmaterial der mit den Kelten ver- Százhalombatta; nyugati, a legkorábbi kelta népességmozgás- knüpften Latènekultur (Abb. 3/III). In diesem b. Gräber 25 und 29: hoz kapcsolódó hatások érvényesültek (Jerem Henkeltassen. Rahmen kann keine umfassende Darstellung 1981a, Jerem 1981b). Soproni Múzeum, Sopron (b). der Archäologie der späteisenzeitlichen, keltischen Zivilisation erfolgen, zumal in der jün- Fotó • Foto: Jerem E. (a); Villányi Cs. (b). geren Vergangenheit mehrere solche Werke entstanden sind, die einen breiten Überblick zum Thema geben (Szabó 2005; Szabó 2015). Aus diesem Grund beschränken wir uns auf die Skizzierung wichtiger Forschungstendenzen und Ergebnisse. Nach der 1871 stattgefundenen internationalen anthropologischen und urgeschichtli- chen Konferenz in Bologna gelang es Ferenc Pulszky erstmals, das archäologische Material der Kelten im Karpatenbecken zu identifi zieren (Pulszky 1879). Danach begannen die Pionie- re der ungarischen Archäologie mit der Erfor- schung bedeutender Fundorte, wie Sopron- Bécsi-domb (Abb. 3/10), der keltischen Grä- berfelder von Kosd und Szob oder des Oppi- dums von Velem-Szentvid (Bella 1889; Fettich b 1926; Horváth 1945; Miske 1908).

104 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen Die Erforschung der Latènezeit war für lange Zeit durch eine ungleiche Quellenverteilung geprägt: Die frühe und mittlere Latènezeit war vorwiegend durch Grabfunde (Márton 1933; Hunyady 1944), die späte Periode hingegen durch aus befestigten Höhensiedlungen stam- mendes Material gekennzeichnet (Bónis 1969). Diese Verschiebung ist auch deswegen auffäl- lig, weil über die Siedlungen der Frühlatène- zeit und die daraus überlieferte häuﬁ gste Fundgruppe, die Siedlungskeramik anfangs nur sporadische Daten zur Verfügung standen. Dies hatte wiederum zur Folge, dass die 1944 erschienene Monographie von Ilona Hunyady, die die keltischen Funde des Karpatenbeckens a vorlegte, primär auf einer Typologie der Grab- keramik basiert (Hunyady 1944, 127–146). Nach dem zweiten Weltkrieg bzw. ab den 1970er Jahren begannen neue Forschungen, 3/12 die einerseits eine enorme Menge neuer Funde Ludas, Kr. e. 3. század: a. Becsételt díszítésű oinochoé; vorlegten (z. B. Szabó/Petres 1992) und ande- b. Bronz karperec áttört rerseits – dem internationalen Trend folgend – díszítéssel. unter Einbeziehung von Naturwissenschaften Ludas, 3. Jahrhundert v. Chr.: bedeutende neue Ergebnisse erzielen konnten a. Oinochoe mit (z. B. Jerem et al. 1985a). Dank mehrerer Aus- Stempelverzierung; b. Bronzener Armring mit stellungen und Konferenzen betrat Ungarn den Durchbruchzier. internationalen Kreis der Eisenzeitforschung Dobó István Vármúzeum, Eger (z. B. Szabó 1971; Fitz 1975). Wichtige Themen der Keltenforschung in Un- Fotó • Foto: Tankó K. Szabó/Tankó/Czajlik 2012, b garn sind der Übergang zwischen Hallstatt- Fig.155. und Latènezeit sowie die Frage der historisch überlieferten keltischen Wanderung. Bis sich A késő vaskor im Raum zwischen böhmischen Becken und Deutscher bzw. Französischer Mittelgebirgs- A kelták kutatása zone immer deutlicher abzeichnete, dass die (Tankó K./Jerem E.) Latènekultur aus dem Hallstattkreis hervor- ging, war unklar, was sich gleichzeitig in der Közép-Európában a Kr. e. 5. századtól időszá- östlichen Hälfte Mitteleuropas ereignete (Frey mításunk kezdetéig tartó időszakot késő vas- 1991). kornak nevezzük, amelyet leginkább a kelták- Unumstritten ist, dass sich die Entwicklung des kal azonosított La Tène-kultúra régészeti lelet- östlichen Hallstattkreises grundlegend von der anyaga jellemez (3/III. ábra). Jelen tanulmány des westlichen Hallstattkreises unterscheidet, keretei közt nem vállalkozhatunk a kelták által welcher als eine der keltischen „Urheimaten” teremtett késő vaskori civilizáció régészeti em- gilt. Dennoch belegen neuere Ausgrabungen lékeinek teljességre törekvő ismertetésére, rá- in Niederösterreich, in der südwestlichen Slo- adásul a közelmúltban több olyan jelentős mű wakei und in Nordwest-Ungarn, dass in die- is született, amely széles körű áttekintést nyújt sem Gebiet bereits seit dem 5. Jahrhundert e témában (Szabó 2005; Szabó 2015), ezért v. Chr. mit einer beachtlichen keltischen Prä- most csupán a fontosabb kutatási irányzatok senz gerechnet werden kann. Im slowakischen és eredmények rövid ismertetésére szorítko- Bučany wurde ein Gräberfeld entdeckt, das zunk. von der späten Hallstatt- bis zur frühen Latène-

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 105 Az 1871-ben megrendezett bolognai nemzet- zeit durchgehend belegt war und in dem cha- közi antropológiai és ősrégészeti konferencián rakteristische Waffen, Schmuck, Kleiderbe- történt felismerést követően a kelták régésze- standteile und Keramik der jüngeren Epoche ti leletanyagát elsőként Pulszky Ferenc különí- auftreten (Bujna/Romsauer 1983). tette el a Kárpát-medence területén (Pulszky In Ungarn nimmt der Fundplatz von Sopron- 1879). Ezt követően a magyar régészet úttörői Krautacker eine Schlüsselposition ein, da hier – egyebek mellett – olyan nagy jelentőségű ré- sowohl die ergrabene Siedlung als auch das gészeti lelőhelyek kutatásába kezdtek, amilyen dazugehörige Gräberfeld den Übergang zwi- például a soproni Bécsi-domb (3/10. ábra), a schen der späten Hallstatt- und der frühen kosdi és a szobi kelta temetők vagy a velem- Latènekultur dokumentiert. In Sopron wohnte szentvidi oppidum (Bella 1889; Fettich 1926; man seit dem 6. Jahrhundert in Grubenhäu- Horváth 1945; Miske 1908). Mindazonáltal a La Tène periódus kutatását hosszú ideig a for- sern mit Pfostenkonstruktion und Wänden mit rásanyag egyenetlen megoszlása határozta Lehmbewurf (Abb. 3/11a), auch eine vielseiti- meg. Ez úgy értendő, hogy a kora és közép ge Handwerkstätigkeit lässt sich nachweisen, La Tène elsősorban sírleletek (Márton 1933; z. B. die Keramikproduktion (Abb. 3/11b; Jerem Hunyady 1944), míg a késő La Tène időszak 1984; Jerem et al. 1985a; Jerem et al. 1985b; főleg az erődített települések kis felületű ása- Schwellnus 2011). Die Gräberfelder von So- tásaiból származó régészeti anyag alapján volt pron-Krautacker und Pilismarót-Basaharc wa- körvonalazható (Bónis 1969). Ez az arányta- ren zwischen dem 5. und 3. Jahrhundert v. Chr. lanság abban is szembetűnő, hogy kezdetben kontinuierlich in Benutzung (Jerem 1986b; Bo- a kora és közép La Tène periódus települései- gnár-Kutzián 1975). Daraus lässt sich folgern, ről és leggyakoribb leleteiről, a telepkerámiák- ról csak szórványos adatok álltak rendelkezés- re, amiből az is következett, hogy Hunyady Ilo- nának az 1944-ben megjelent, a Kárpát-medencei kelta emlékanyagot összefoglaló mo- nográﬁ ájában felvázolt edénytipológia elsősor- ban a sírkerámiákon alapult (Hunyady 1944, 127–146). Magyarországon a II. világháborút követően, az 1970-es évektől új kutatások bontakoztak ki, amelyek egyrészt hatalmas mennyiségű új leletet adtak közre (pl. Szabó/Petres 1992), másrészt a nemzetközi trendeknek megfelelő- en, természettudományok bevonásával jelen- tős új eredményeket értek el (pl. Jerem et al. 1985a). Kiállítások és konferenciák szervezé- sének köszönhetően Magyarország bekapcso- lódott a vaskor kutatásának nemzetközi vér- keringésébe (pl. Szabó 1971; Fitz 1975). A magyarországi kelta kutatás fontos terü- letei a Hallstatt – La Tène kulturális átmenet 3/13 és a kelta történeti vándorlás kérdése. Miköz-

Ludas: Vésett díszű kardhüvely, ben a Cseh-medencétől a Német- és Francia- Kr.e. 3. század. középhegységekig terjedő területen egyre in- kább nyilvánvalóvá vált, hogy a késő Hallstatt- Ludas: Schwertscheide mit Gravierung, 3. Jahrhundert kultúrából a La Tène-kultúra folyamatos fejlő- v. Chr. dés révén alakult ki, arra nem derült fény, hogy

Dobó István Vármúzeum, Eger ugyanakkor Közép-Európa keleti felén mi tör- tént (Frey 1991). Graﬁ ka • Graﬁ k: Nagy K. Szabó/Tankó/Czajlik 2012, Tény, hogy a keleti Hallstatt-kultúrkör fejlődése Pl. 24. jelentősen eltér a kelták egyik „őshazájának”

106 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen számító nyugati Hallstatt-kultúrától. Azonban az újabb ásatások Alsó-Ausztriában, Délnyu- gat-Szlovákiában és Északnyugat-Magyaror- szágon arról tanúskodtak, hogy ebben a tér- ségben a Kr.e. 5. századtól kezdődően jelen- tős kelta jelenléttel számolhatunk . A szlovákiai Bučany-ban a késő Hallstatt- és a kora La Tène időszakban folyamatosan használt temetőt tártak fel, ahol a síregyüttesekben már megje- dass diese Gemeinschaften friedlich mit den 3/14 lennek a jellegezetes La Tène típusú fegyverek, das Karpatenbecken im 4. Jahrhundert v. Chr. ékszerek, viseleti elemek és kerámiák (Bujna/ Velem-Szentvid, kelta oppidum, bewohnenden „historischen Kelten” zusam- Kr. e. 2–1. század: a sánc Romsauer 1983). menlebten. Diese Sichtweise schließt selbst- metszete. Magyarországon Sopron-Krautacker egy olyan verständlich keine heterogene Zusammen- Velem-Szentvid, keltisches kulcsfontosságú lelőhely, ahol a feltárt telepü- setzung der Kelten aus. Der archäologische Oppidum, 2.–1. Jahrhundert lés és a hozzá tartozó temető egyaránt jól rep- v. Chr.: Profi l des Walles. Niederschlag der Wanderung vom Wiener Be- rezentálja a késő Hallstatt és a kora La Tène cken entlang der Donau zeigt weitverzweigte Fotó • Foto: Czajlik Z. Szabó 2015, Fig. 89. kultúrák átmeneti periódusát. A soproni tele- Verbindungen auf, etwa zum Rheingebiet, in pen a Kr.e. 6. századtól kezdődően félig föld- die Champagne, nach Südbayern oder nach be mélyített, cölöpszerkezetű, tapasztott falú Böhmen bzw. Mähren. Aufgrund der nach kunyhókban laktak (3/11a. ábra), s sokolda- Osten gerichteten Bevölkerungsbewegungen lú kézműves tevékenység is kimutatható, így während des 4. Jahrhunderts v. Chr. wurde például a kerámiakészítés (3/11b. ábra; Jerem der Großteil des Karpatenbeckens in Besitz ge- 1984; Jerem et al. 1985a; Jerem et al. 1985b; nommen und bildete das Rückgrat für Feldzü- Schwellnus 2011). A sopron-krautackeri és pi- ge auf den Balkan (Szabó 2015, 18–21). Diese lismarót-basaharci temetők a Kr.e. 5. század- Prozesse werden durch solch wichtige archäo- tól a Kr.e.3. századig ugyancsak megszakí- logische Funde belegt wie den hellenistischen, tás nélkül használatban voltak (Jerem 1986b; bronzenen Kantharos von Szob oder die stem- Bognár-Kutzián 1975), amiből logikusan arra pelverzierte Oinochoe aus Ludas (Abb. 3/12a). következtetünk, hogy ezek a közösségek bé- Im Zusammenhang mit den keltischen Wande- kében éltek a Kárpát-medencét a Kr.e. 4. szá- rungen bzw. der ungarischen und internationa- zadban megszálló „történeti keltákkal”. Ez az len Erforschung der Latènekultur soll kurz auf érvelés természetesen nem zárja ki a kelta né- die herausragenden Ergebnisse eingegangen pesség sokszínű voltát, vagyis a Bécsi-meden- werden, die im Bereich der keltischen Kunst ce felől a Duna mentén érkező történeti ván- gemacht wurden, dabei insbesondere hin- dorlás népmozgásainak régészeti leletei sok- sichtlich der Gravur-Verzierung, die auf Waf- irányú, a Rajna-vidék, Champagne, Dél-Bajor- fen, besonders auf Scheiden von Schwertern, ország vagy éppen Cseh- és Morvaország felé vorkommt (Szabó/Petres 1992). Der ungari- mutató kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezeknek sche Schwertstil ist eine regionale Waffenzier- a nyugatról keleti irányba tartó népmozgások- art keltischer Eliten im Mitteldonauraum, der nak köszönhetően a Kr.e. 4 század folyamán sich als geradlinige Variante von Rankenkom- a Kárpát-medence jelentős része megszállt te- positionen – basierend auf der Pfl anzenorna- rület lett, és emiatt a következő évszázadban mentik – darstellt. Der Vergleich typologischer a balkáni hadjáratok hátországává vált (Szabó Gruppen von Schwertscheidengravuren zeigt, 2015, 18–21). Utóbbit egyebek mellett olyan dass die ursprünglichen Pfl anzenkomponen- fontos régészeti leletek igazolják, mint példá- ten immer einfacher und geometrischer wer- ul a szobi hellenisztikus bronz kantharosz vagy den. Zugleich lässt sich ein weiteres Spezifi kum a pecsételt díszítésű ludasi agyag oinochoé der keltischen Kunst beobachten, en-face- (3/12a. ábra). Darstellungen von Phantasiewesen zwischen A kelta vándorlások, illetve a La Tène kultúra Rankenmotiven. Schwerter, die mit dem sog. magyarországi és nemzetközi kutatása kap- „Drachenpaar“-Motiv verziert sind (z. B. Abb. csán röviden utalni kell a kelta művészet és an- 3/13), treten dabei im gesamten Siedlungsge- nak egyik sajátos területe, a fegyvereken, kü- biet auf (Szabó 2015, 43–46).

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 107 lönösen a kardok hüvelyén megjelenő vésett Neue Ergebnisse (Tankó K.) díszítés terén elért kiemelkedő eredmények- re (Szabó/Petres 1992). A kelta elit fegyverze- Mit der Jahrtausendwende kam es in der Er- tének regionálisan a Közép-Duna-vidéken ki- forschung der Eisenzeit des Karpatenbeckens alakult, díszített változata a magyar kardstí- zu einem bis dahin unbekannten Aufschwung. lus, amely elsődlegesen a folyamatos növé- Diese positive Tendenz lässt sich auf die frü- nyi stíluson alapuló kiegyensúlyozott indakom- hen 1990er Jahre zurückführen. Einerseits fan- pozíciók változataként különíthető el. A kard- den die Ausgrabungen auf dem französischen hüvelyek véseteinek tipológiai csoportjait ösz- Mont Beuvray seit 1988 unter ungarischer Be- szevetve megállapítható, hogy az eredeti nö- teiligung statt (Szabó 2003b): Dieser Platz gilt vényi komponensek egyre inkább leegyszerű- als das antike Bibracte, das bedeutendste galli- södtek, és geometrikussá váltak. Ugyanakkor sche Oppidum, dessen Erforschung mit moder- a kelta művészet egyik sajátossága, hogy az nen Ausgrabungsmethoden in internationaler indakompozíciók között gyakran fantasztikus Zusammenarbeit erfolgt. Der Oppidum-Begriff lények arcképábrázolása is felfedezhető. Az wird in der Archäologie für späteisenzeitliche, ún. „sárkánypár” motívummal vésett kardok befestigte Siedlungen städtischen Charakters (pl. 3/13. ábra) pedig a teljes kelta megszállás verwendet, die als wichtige Stellen der frühen 3/15 területetén előfordulnak (Szabó 2015, 43–46). Urbanisierung gelten und als wirtschaftliche Sajópetri, késő vaskori település: und politische Zentren fungierten. Zeitgleich épület és kerámia készítő műhely az ásatási ojektumokkal Új eredmények (Tankó K.) mit der Kooperation in Bibracte begannen és elméleti rekonstrukciókkal. auch in Ungarn Forschungen zu den transda- Sajópetri, späteisenzeitliche Az ezredforduló a Kárpát-medencei vaskor ku- nubischen Oppida (Guillaumet 2000). Auf to- Siedlung: Gebäude mit Werkstattbereich. tatásának korábban nem tapasztalt fellendülé- pograﬁ schen Analysen basierende Voruntersu- Ausgrabungsbefunde und Rekonstruktionsvorschläge. sét hozta. Ez a pozitív tendencia az 1990-es chungen fanden in Velem-Szentvid (Abb. 3/14; évek elejére vezethető vissza. Egyrészt 1988- Barral et al. 1996, Guillaumet/Szabó/Czajlik Rekonstrukció • Rekonstruktion: óta folyamatos a magyar részvétel a franciaor- 1999) und in Budapest, Gellért-Berg (Barral et Timár L., Szabó 2007, Fig. 33–39. szági Mont Beuvray ásatáson (Szabó 2003b), al. 1996) statt. Diese Ausgrabungen lieferten

108 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 3/16

Gyöngyös, késő vaskori temető: Hamvasztásos temetkezés fegyver mellékletekkel az ásatáson, Kr. e. 3. század.

Gyöngyös, späteisenzeitliches Gräberfeld: Brandgrab mit Waffenbeigaben während der Ausgrabung, 3. Jahrhundert v. Chr.

Fotó • Foto: Tankó K., Tankó et al. 2016, Fig. 4d. ahol az ókori Bibracte, vagyis a gallok egyik wichtige Daten zur späten Latènekultur und legjelentősebb oppidumának feltárása a mo- sind eng mit den europäischen Forschungen dern ásatási módszerek alkalmazásával, nem- zur Oppida-Kultur verknüpft. zetközi tudományos együttműködésben fo- Gleichzeitig kam es in Folge des wirtschaftli- lyik. Az oppidum kifejezést a régészetben chen Aufschwunges ab Anfang der 1990er többnyire az olyan késő vaskori, erődített, vá- und dem Beitritt zur Europäischen Union zu rosias jellegű településekre vonatkozóan hasz- zahlreichen Bauvorhaben und großﬂ ächigen náljuk, amelyek a korai urbanizáció fontos ál- baubegleitendenden archäologischen Vor- lomását képviselő gazdasági és politikai köz- untersuchungen. 1991 kamen im Zuge der pontként működtek. A bibractei szerepválla- Autobahnumgehung der M1 um Győr erste lással egyidejűleg Magyarországon is kutatá- Siedlungsbefunde bei Ménfőcsanak zum Vor- sok kezdődtek, amelyek kezdetben a dunántúli schein (94), wo zum ersten Mal eine keltische oppidumok vizsgálatára irányultak (Guillaumet Flachlandsiedlung im großem Maßstab unter- 2000). Topográﬁ ai kutatásokra épülő, szondá- sucht werden konnte (Tankó/Egry 2009; Tankó zó jellegű feltárások folytak Velem-Szentviden 2004; Tankó 2010a). Parallel dazu begannen (3/14. ábra; Barral et al. 1996, Guillaumet/Sza- Arbeiten entlang der Autobahntrasse M3 bó/Czajlik 1999) és Budapesten a Gellért-he- (Gyöngyös – Füzesabony – Polgár), bei denen gyen (Barral et al. 1996). Ezek az ásatások fon- das Archäologische Institut der ELTE bei Pol- tos adatokkal gazdagították a La Tène kultú- gár (Szabó et al. 2008) und Sajópetri spätei- ra kései fázisára vonatkozó ismereteinket, és senzeitliche Siedlungen untersuchen konnte. szervesen illeszkedtek az oppidum kultúra ku- Zwischen 1996 und 2000 wurden in Sajópetri tatására irányuló európai trendekhez. in mehreren Kampagnen insgesamt 16 Hektar Másrészt az 1990-es évek elején indult, a rend- archäologisch dokumentiert. Über die üblichen szerváltást, majd az Európai Unióhoz való csat- Rettungsgrabungen hinaus erfolgte auch eine lakozást követő gazdasági fellendülés számos systematische Erschließung mit interdisziplinä- nagy felületű megelőző feltárást tett szüksé- ren Analysen. Aus diesem Grund gilt Sajópet- gessé. 1991-ben az M1-es autópálya Győrt el- ri als eine der besterforschten eisenzeitlichen kerülő szakaszának építését megelőzően ke- Siedlungen im Karpatenbecken, die auch voll- rültek napvilágra az első telepobjektumok ständig publiziert ist (Szabó 2007). Ménfőcsanak határában (94), amelyhez kap- Die Aufarbeitung erbrachte ein beispielloses csolódóan először került sor síkvidéki kelta te- Keramikrepertoire und ermöglichte ein neu-

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 109 3/17 lepülés nagy felületű feltárására (Tankó/Egry es Gliederungssystem, basierend auf herstel-

Ráckeresztúr, késő vaskori 2009; Tankó 2004; Tankó 2010a). Ezzel pár- lungstechnischen und typologischen Gesichts- település: légi felvételek, huzamosan indultak az M3 autópálya munká- punkten, das in der Folge auch bei weiteren magnetométeres felmérések latai (Gyöngyös – Füzesabony – Polgár), ahol és szondázó feltárások Fundplätzen herangezogen wurde (Szabó/ eredményei, valamint az ELTE Régészettudományi Intézete késő vas- Tankó 2007; Tankó 2010b). Die interdiszipli- épületrekonstrukciós javaslatok. kori településeket tárt fel Polgárnál (Szabó et näre Ausrichtung der Forschungen in Sajópetri Ráckeresztúr, späteisenzeitliche al. 2008), és Sajópetrinél. 1996–2002 között belegen archäometallurgische und archäozoo- Siedlung: Ergebnisse Sajópetrin több kampányban összesen 16 hek- der Luftaufnahmen, logische Auswertungen sowie Analysen der geomagnetischer tár került feltárásra, amely már nem csupán le- Steinrohstoffe und Gebäuderekonstruktionen Prospektionen und der letmentés, hanem tervszerű interdiszciplináris (Szabó 2007). Sondagen sowie Vorschläge für vizsgálatokkal kiegészített szisztematikus ása- Gebäuderekonstruktionen. Entsprechend sei hier besonders auf die Struk- tás volt. Ennek köszönhetően Sajópetri ma a tur und die Rekonstruktion von Siedlung und Fotó • Foto: Czajlik Z. legjobban kutatott és teljesen publikált késő Rekonstrukció • Rekonstruktion: Gebäuden eingegangen. Innerhalb der Sied- Timár L., Czajlik et al. 2015b, vaskori település a Kárpát-medencében (Sza- lung konnten mehrere Hausgruppen differen- Fig. 3–4, 10. bó 2007). A tudományos feldolgozás eredmé- ziert werden, die verschiedenen Gebäudety- nyeként egy addig példátlan kerámiareperto- pen enthalten. Der Mehrzahl der Häuser kann árt sikerült bemutatni, amely egy olyan új ké- szítés-technológiai és edénytipológiai szisz- als Wohnbauten gedeutet werden, aber in téma kidolgozását tette lehetővé, amely ké- einigen Fällen waren auch Spuren von Hand- sőbb több más lelőhely leletfeldolgozását se- werkstätigkeiten, bspw. Keramikbrennöfen, gítette (Szabó/Tankó 2007; Tankó 2010b). A Eisenschlacken und Webstuhlgewichte zu ﬁ n- sajópetri kutatás interdiszciplináris voltát pe- den. Zu diesen Funden gehörende Baustruk- dig archeometallurgiai, archeozoologiai, va- turen könnten als Werkstätten interpretiert lamint a kő nyersanyagok és épületrekonst- werden (Timár 2007). Neben Sajópetri ermög- rukciók kapcsán készült értékelések mutatják lichten auch in anderen Siedlungen gemachte (Szabó 2007). Beobachtungen die Ausarbeitung eines kom-

110 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen Ezek közül külön említést érdemelnek a tele- plett neuen Rekonstruktionsvorschlags für die pülésszerkezeti és épületrekonstrukciós vizsgá- aufgehenden Bestandteile der Gebäude (Abb. latok. A település alaprajzán több házcsoport 3/15) gegenüber früheren allgemein akzep- is elkülöníthető volt, különböző épülettípu- tierten Vorstellungen über „Hütten mit Sattel- sokkal. Az épületek többsége lakóházként ér- dach“ (zusammenfassend: Timár 2013; Timár telmezhető, de néhány esetben kézműves te- 2016). vékenység nyomai, például kerámiaégető ke- Das nächste Projekt des Eisenzeit-Forschungs- mencék, vassalak, szövőszék-nehezékek is elő- programms der ELTE war die Aufarbeitung kerültek. Az ezekhez kapcsolodó épületek mű- und Publikation des in Ludas erschlossenen helyként való használata feltételezhető (Timár keltischen Gräberfeldes (Szabó/Tankó/Czajlik 2007). Sajópetri mellett más telepkutatások- 2012). Die internationale Bedeutung des Fund- ból származó épületrégészeti megﬁ gyelések platzes beruht nicht allein auf dem Fundma- is elősegítették egy teljesen új szemléletű, fel- terial, sondern auch auf dessen Erschließung menő falu épületrekonstrukció kidolgozását mit modernen Grabungsmethoden und seiner (3/15. ábra) a korábban általánosan elfogadott kompletter Auswertung, die mehrere Fach- „pásztorkunyhós” elképzeléssel szemben (ösz- disziplinen einbezog. Die Erforschung dieser szefoglalóan: Timár 2013; Timár 2016). 82 Gräber umfassenden Nekropole, die vom AZ ELTE vaskori kutatási programjának követ- Ende des 4. bis zum Beginn des 2. Jahrhun- kező állomása a Ludason feltárt kelta temető dert belegt wurde, hat in großem Maße un- feldolgozása és publikálása volt (Szabó/Tankó/ sere Kenntnisse über die Ausbildung einer kel- Czajlik 2012). A lelőhely nemzetközi jelentő- tischen Militärelite bereichert. In Ludas konn- ségét nem csupán leletanyaga, hanem annak ten sechs Belegungsgruppen unterschieden modern ásatási módszerekkel, több szakirány werden. In der Mitte des Gräberfeldes lagen bevonásával végzett, teljességre törekvő fel- die reichsten Personen der einstigen Gemein- dolgozása is adja. A Kr. e. 4. század végétől schaft: mit Schild, Schwert und Lanzen bei- a 2. század elejéig használt 82 síros nekropo- gesetzte Männer. Halbkreisförmig um diese lisz vizsgálata nagyban hozzájárult a kelta ka- herum positioniert fanden sich gut ausgestat- tonai elit kialakulására vonatkozó ismereteink- tete Frauen- und Kinderbestattungen, darüber hez. Ludas esetében hat temetkezési csopor- hinaus Grabgruppen mit einfachem Inventar. tot lehetett megkülönböztetni, ahol a sírmező Ein in der Mitte des Gräberfeldes entdecktes központi részén a közösség legelőkelőbb tag- Männergrab enthielt neben der Bewaffnung jai, a pajzzsal, karddal és lándzsával eltemetett auch einen besonderen, bronzenen Armreif fériak találhatók. Ezek körül fél körben elhe- mit Durchbruchmuster (Abb. 3/12b) und einen lyezkedve a tehetősebb női és gyereksírok, va- goldenen Fingerring, die auf den besonderen lamint szegényes mellékletű temetkezési cso- Status des Verstorbenen hindeuten dürften portok helyezkedtek el. A temető közepén fel- (Szabó/Tankó 2012, 147–149; Szabó 2015, tárt gazdag férﬁ sírjában, fegyverzete mel- 42–43). Ähnliche Ergebnisse wie in Ludas lett egy különleges, áttört díszű bronz karpe- können von der Auswertung der bei Sajópet- rec (3/12b. ábra) és arany gyűrű volt, amelyek ri zwischen 2004 und 2005 und in Gyöngyös az elhunyt kiemelt társadalmi rangjára utal- zwischen 2015 und 2016 dokumentierten 90 hatnak (Szabó/Tankó 2012, 147–149; Szabó bis 150 (z. B. Abb. 3/16) Bestattungen umfas- 2015, 42–43). A ludasihoz hasonló eredmé- senden Nekropolen erwartet werden (Szabó nyek várhatók a Sajópetri mellett 2004–2006, 2006; Tankó et al. 2016). illetve Gyöngyösön 2015–2016 között feltárt Als ein nicht unbedeutender positiver Neben- 90–150 síros temetők (pl. 3/16. ábra) folya- effekt der oben erwähnten ungarisch-französi- matban lévő feldolgozásaitól is (Szabó 2006; schen Kooperation kann der Beginn der Luft- Tankó et al. 2016). bildarchäologie in Ungarn gelten (Szabó 1995; A fentebb említett francia-magyar együttmű- Goguey/Czajlik/Bödőcs 2003), die sich bis heu- ködésnek másik, nem kevésbé jelentős pozitív te zu einem eigenen Forschungsprogramm am hozadéka az volt, hogy légirégészeti kutatá- Archäologischen Institut der ELTE entwickelte. sok kezdődtek Magyarországon (Szabó 1995; Die Auswertung der Luftbilder lieferte zahlrei- Goguey/Czajlik/Bödőcs 2003), amely ma már che wichtige Daten und führte zur Entdeckung

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 111 önálló kutatási programmá nőtte ki magát az von noch nicht bekannten Fundstellen sowie ELTE Régészettudományi Intézetében. A légi zu einem Verständnis der späteisenzeitlichen fotók elemzése számos fontos adattal járult Besiedlungsstruktur. In deren Folge begannen, hozzá korábban nem ismert lelőhelyek felderí- neben der Erschließung der nordostungari- téséhez és a késő vaskori településhálózat jobb schen Fundorte, auch systematische topografi - megismeréséhez. Ennek eredményeképpen és sche und siedlungsgeschichtliche Forschungen az északkelet-magyarországi lelőhelyek feltá- in Transdanubien. rásával párhuzamosan, szisztematikus topo- Bei Harc bspw. erforschte man einen durch ein gráfi ai és településtörténeti kutatások kezdőd- Luftbild identifi zierten eisenzeitlichen Fundort tek a Dunántúlon. mittels Geländebegehungen und Vorunter- Harc határában például egy légi lelőhely-fel- suchungen. Bei der Auswertung fanden Ana- derítéssel azonosított vaskori településnek fel- lysen zur Tierhaltung und zur paläoökologi- színi terepbejárással és szondázó ásatással ki- schen Rekonstruktion der Umgebung statt. egészített kutatása folyt. A feldolgozás során Aufgrund des Pollenspektrums konnte man pedig az állattartásra és a paleo-környezet re- feststellen, dass die in Harc ausgegrabenen konstrukciójára is kiterjedő vizsgálatokra is sor Gebäude neben einem in der Eisenzeit bereits került. Így pl. pollenmintákból megállapítható versumpften und zeitweise ausgetrockneten volt, hogy a Harcon feltárt épületek egy, a vas- Altfl ussarm des Sió-Sárvíz errichtet worden korra elmocsarasodott, időszakosan kiszáradt sind, in einer durch Uferpfl anzen geprägten Sió-Sárvíz holtág mentén, vízparti növényzet- Landschaft (Czajlik et al. 2010). tel borított környezetben létesültek (Czajlik et Aus methodischer Sicht noch wichtiger ist die al. 2010). Erforschung von Ráckeresztúr, wo ein auf Luft- Módszertani szempontból azonban még en- bildern entdeckter späteisenzeitlicher Fundort nél is jelentősebb Ráckeresztúr kutatása, ahol durch systematische Geländebegehungen und a légi felvétellel felfedezett késő vaskori tele- geomagnetische Untersuchungen eingegrenzt pülés kiterjedését szisztematikus terepbejárás- werden konnte. Daraufhin folgten kleine Pro- sal és magnetométeres felméréssel sikerült le- begrabungen ausgewählter Anomalien. Die határolni. Ezt követően az egyes anomáliákat zwei erschlossenen Gebäude wurden detail- szondázó feltárással kontrollálták. Az előke- liert Schicht für Schicht dokumentiert. Das rült két épületet aprólékosan, rétegről-réteg- Ziel des Projektes war, die herkömmlichen re dokumentálták. A projekt célja ez esetben archäologischen Methoden und die durch die a hagyományos régészeti módszerek és a mo- moderne Technik gegebenen Möglichkeiten dern technika adta lehetőségek tervásatáson im Rahmen einer Plangrabung zu kombinieren való kombinálása révén a lehető legtöbb infor- und damit maximale Information zu erzielen. máció kinyerése volt. A pontos megfi gyelések Die genauen Beobachtungen haben Feststel- olyan épületszerkezeti megállapításokhoz ve- lungen zum Aufgehenden ermöglicht (Abb. zettek (3/17. ábra), amelyek alapján a korábbi 3/17), und damit Fragen beantworten können, rekonstrukciók során felmerült kérdések több die bei früheren Rekonstruktionen aufkamen ponton megválaszolhatók voltak (Timár 2010; (Timár 2010; Czajlik et al. 2015b). Czajlik et al. 2015b). Die hier erwähnten Siedlungsforschungen ha- A fent említett településkutatásoknak számos ben einen positiven Einfl uss auf andere Diszip- tudomány ágra és résztémára volt kedvező ha- linen und Teilstudien ausgeübt. Die Masse des tása. A településeken előkerülő leletanyag na- aus Siedlungen zum Vorschein gekommenen gyobb részét általában a különböző kerámia- Materials ist Keramik. In Sajópetri machte die töredékek teszik ki. Sajópetri esetében a nagy große Zahl des Materials die Erstellung einer mennyiségű leletanyag feldolgozásához elke- Datenbank notwendig, die die verschiede- rülhetetlen volt egy olyan adatbázis kidolgo- nen Keramikscherben in einem einheitlichen zása, amely egységes technológia és tipológiai technologischen und typologischen System rendszerben tudja kezelni és értelmezni a kü- bearbeiten und deuten ließ (Szabó/Tankó/Sz- lönböző edénytöredékeket (Szabó/Tankó/Sza- abó 2007). Die Übertragung des für Sajópetri bó 2007). Ezt követően pedig a sajópetri szisz- erprobten Systems schuf neue Möglichkeiten téma más lelőhelyekre való kiterjesztése új le- für die detaillierte Analyse des späteisenzeitli-

114 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen hetőséget teremtett a késő vaskori kelta kerá- chen Keramikhandwerks. Diese zeigten u. a., miaművesség mélyreható vizsgálatához. En- dass es neben den einheitlichen Produkten nek alapján például megállapítható volt, hogy der keltischen Töpfereien auch lokale Traditi- a kelta fazekasság széles körben elterjedt, uni- onen gegeben hat, deren Wurzeln häufi g in formizált produktumai mellett több olyan lo- der früheisenzeitlichen skythischen Kultur oder kális tradíció is kimutatható, amely gyakran im Bereich der Hallstattkultur liegen (Szabó a kora vaskori szkíta vagy Hallstatt hagyo- et al. 2008; Tankó 2010a; Szöllősi 2014). Um mányokban gyökeredzik (Szabó et al. 2008; weiterführende Aussagen treffen zu können, Tankó 2010a; Szöllősi 2014). További megál- war die Analyse der Keramik mit naturwissen- lapításokhoz azonban megkerülhetetlenné vált schaftlichen Methoden notwendig. Bei der Un- a kerámiatöredékek természettudományos tersuchung der mit dem Mikroskop sichtbaren módszerekkel kiegészített vizsgálata. Az edény Magerungsbestandteile der Gefäße kann man szerkezetében mikroszkóppal megfi gyelhető im Idealfall feststellen, ob die Rohstoffe aus anyagszemcsék vizsgálatával szerencsés eset- lokalen oder weiter entfernten Vorkommen ben megállapítható, hogy a nyersanyagként stammen. Bei dem in der keltischen Töpferei használt összetevők helyi vagy távoli források- häufi g verwendeten Grafi tton etwa sprechen ból származtak-e. A kelta fazekasságban gyak- zahlreiche Argumente für einen böhmischen ran alkalmazott grafi t esetében számos szak- Ursprung (z. B. Gherdán et al. 2012; Kreiter et mai érv támasztja alá a csehországi eredetet al. 2013). (pl. Gherdán et al. 2012; Kreiter et al. 2013). Mithilfe von Geländebegehungen konnten in A telepfeltárások révén a késő vaskori vasol- mehreren Punkten auch unsere Kenntnisse vasztás és feldolgozás módjára vonatkozó is- über die späteisenzeitliche Eisenverhüttung mereteink ugyancsak több ponton gazdagod- und -verarbeitung erweitert werden (Czajlik tak (Czajlik 2012; Tankó 2014; Czajlik 2014). 2012; Tankó 2014; Czajlik 2014). In Sajópetri Sajópetrin néhány épületben nagy mennyi- fanden sich in einigen Gebäuden große Men- ségű vassalak és salakképző anyagként hasz- gen von Eisenschlacke und Kalkstein, der zur nált mészkő volt. Ezen túlmenően számos fél- Eisenverhüttung verwendet wurde. Darüber kész és selejt termék, valamint a megmunká- hinaus gibt es zahlreiche Halbfertig- und Fehl- lás során keletkezett hulladék utalt a telepü- produkte sowie Produktionsabfall, die allesamt lésen folyt kovácstevékenységre. A fémolvasz- auf Schmiedetätigkeiten in der Siedlung hin- tás másodlagos nyomai több lelőhelyen megfi - weisen. Sekundäre Spuren zur Metallgießerei gyelhetők (pl. a Polgáron talált kemencefújta- fi nden sich auch an mehreren Fundorten (z. B. tó töredéke: Szabó et al. 2008), de vaskori ol- in Polgár das Bruchstück eines Ofenblasebalgs: vasztókemence Magyarország területéről még nem ismert. Szabó et al. 2008), aber ein eisenzeitlicher Nem utolsó sorban utalnunk kell arra a nagy Guss-Ofen ist bislang nicht aus Ungarn belegt. mennyiségű leletanyagra és az egyelőre fel- Nicht zuletzt soll auf die große Menge Fund- mérhetetlen információtömegre, amelyet a materials und die zunächst gar nicht zu ermit- közelmúltban lezajlott autópálya építések fo- telnde Informationsmasse verwiesen werden, lyamán gyűjtehettünk. Ezek jelentősége már die aus den jüngeren Untersuchungen der Au- az előzetes közleményekből kitűnik, de fel- tobahnbauten erschlossen worden sind. Ihre dolgozásuk még várat magára (pl. Belényessy/ Bedeutung deutet sich bereits in Vorberichten Horváth 2007; Gáti 2009; Gallina/Molnár/So- an, aber ihre Aufarbeitung wird noch dauern mogyi 2007). Fontos kiemelni például a Győr (z. B. Belényessy/Horváth 2007; Gáti 2009; melletti Ménfőcsanakot, ahol 1991 óta több Gallina/Molnár/Somogyi 2007). Wichtig ist es kampányban, összesen 27 hektár felületen, bspw. Győr-Ménfőcsanak hervorzuheben, wo közel tizenegyezer jelenség került dokumen- seit 1991 in mehreren Kampagnen insgesamt tálásra (Ilon 2012a; Ilon 2012b). A folyamat- 27 Hektar Fläche mit elftausend Befunden ban lévő feldolgozás eddig publikált részlete- dokumentiert worden sind (Ilon 2012a; Ilon iből arra következtethetünk (pl. Tankó 2010a), 2012b). Aufgrund der laufenden Bearbeitung hogy Sajópetrihez hasonlóan, itt is egy kelta und den bereits publizierten Berichten (z. B. falu és a hozzá kapcsolódó temető komplex Tankó 2010a), kann man ersehen, dass auch vizsgálata várható. hier, wie in Sajópetri, die komplexe Analyse

Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen 115 A fentieket összefoglalva kijelenthető, hogy einen keltischen Dorfes und eines dazu gehöri- Magyarországon az ezredfordulót követő idő- gen Gräberfeldes erfolgen wird. szak kelta kutatása jelentős eredményeket Insgesamt lässt sich feststellen, dass die Kel- mutathat fel. A francia-magyar tudományos tenforschung in Ungarn seit der Jahrtausend- együttműködés, valamint a sajópetri és ludasi wende bedeutende Ergebnisse erzielen konn- interdiszciplináris kutatások nagymértékben te. Die französisch-ungarische Kooperation formálták a La Téne korra vonatkozó ismerete- und die interdisziplinären Forschungen in Sajó- inket. Ugyanakkor a kelták kutatása szükség- petri und Ludas haben unsere Kenntnisse über szerűen nemzetközi, vagyis a közös európai die Latènezeit grundlegend geprägt. Zugleich területen történik. A számos külföldi együtt- ﬁ ndet die Erforschung der Kelten zwingend működés és rangos publikáció révén a magyar auf einer internationalen, d. h. einer gesamt- vaskor kutatás a nemzetközi tudományos há- europäischen Ebene statt. Durch zahlreiche lózat fontos, több tekintetben pedig meghatá- ausländische Kooperationen und angesehene rozó elemévé vált. Publikationen ist die ungarische Eisenzeitfor- schung ein wichtiger Bestandteil und in vielen Hinsichten ein bestimmendes Element dieses Netzwerkes geworden.

116 Az interdiszciplináris kutatások aktuális eredményei Aktuelle Ergebnisse interdisziplinärer Forschungen Irodalom Literatur

Források • Quellen Literatur • Irodalom Alt 2009 Alt, K. W., Prähistorische Anthropologie im 21. Jahrhundert. Methoden und Anwendungen. Agathias, Historia Albani 2010 In: Heinrich-Tamàska, O./Krohn, N./Ristow, S. Agathie Myrinaei Historiarum libri V, ed. by Key- Albani, J., Elegance Over the Borders. The Evi- (eds.), Dunkle Jahrhunderte in Mitteleuropa? dell, R. CFHB 2 (Berlin 1967). dence of Middle Byzantine Earrings. In: Entwist- Tagungsbeiträge der Arbeitsgemeinschaft Spä- le, C./Adams, N. (eds.), Intelligible Beauty, Re- tantike und Frühmittelalter 1. Rituale und Mo- Ammianus Marcellinus, Rerum gestarum cent Research on Byzantine Jewellery (London den (Xanten, 8. Juni 2006) und 2. Möglichkeiten Ammianus Marcellinus, Rerum gestarum lib- 2010) 193–202. und Probleme archäologisch-naturwissenschaft- ri XXXI, ed. by Seyfahrt, W., vol. 1–2 (Leipzig Albarella et al. 2017 licher Zusammenarbeit (Schleswig, 9.–10. Okto- 1978). Albarella, U./Russ, H./Vickers, K./Viner-Daniels, ber 2007). Stud. zu Spätantike und Frühmittelal- S., The Oxford Handbook of Zooarchaeology ter 1 (Hamburg 2009) 273–292. Cassius Dio (Oxford 2017). Cassius Dio, Römische Geschichte, transl. by Alt et al. 2014 Veh, O. (Düsseldorf 22007). Alföldi 1926 Alt, K. W./Knipper, C./Peters, D./Müller, W./ Alföldi, A., Der Untergang der Römerherrschaft Maurer, A.-F./Kollig, I./Nicklisch, N./Müller, Herodot, Historiae in Pannonien. 1–2 (Berlin, Leipzig 1926). Chr./Karimnia, S./Brandt, G./Roth, Chr./Rosner, M./Mende, B./Schöne, B./Vida, T./Freeden von, Herodot’s von Halikarnaß Geschichte, ed. by A. Alföldi 1934 U., Lombards on the Move – An Integrative Schöll (Stuttgart 1828–1832). Alföldi A., Eine spätrömische Helmform und ihre Study of the Migration Period Cemetery at Szó- Schicksale im germanisch-romanischen Mittelal- lád, Hungary. PLoS ONE 9(11), 1–14: e110793. Iordanes, Getica ter. Acta Arch. (Kopenhagen) 5, 1934, 99–144. doi:10.1371/journal.pone.0110793 Iordanes, Getica, ed. by Mommsen, Th. MGH Alföldi 1942 AA 5, 1 (Berlin 1883). Anke 1998 Alföldi, A., Zur Geschichte des Karpatenbeckens Anke, B., Studien zur reiternomadischen Kultur im 1. Jahrhundert v. Chr. (Budapest 1942). Plinius, Naturalis historia des 4. bis 5. Jahrhunderts. Beiträge zur Ur- und C. Plinii Secundi naturalis historiae libri XXXVII, Alföldi 1967 Frühgeschichte Mitteleuropas 8,1–2 (Weissbach ed. by von Jan Karl Mayhoff. L. Vol. 1–6 (Stutt- Alföldi, A., Die Vorherrschaft der Pannonier im 1998). gart 21967–2002). Römerreiche und die Reaktion des Hellenen- Anke 2008 tums unter Gallienus. In: Alföldi, A., Studien zur Anke, B., Die Hunnen. In: Anke/Révész/Vida Polybios, Historiae. Geschichte der Weltkrise des 3. Jahrhunderts 2008, 13–46. nach Christus (Darmstadt 1967) 228–284. Polybios, Historiae. Geschichte. Transl. by Drex- Anke/Révész/Vida 2008 ler, H., vol. 1–2 (Zürich 1961/1963) . Alföldy 1988 Anke, B./Révész, L./Vida, T., Reitervölker im Alföldy, G., Die Romanisierung in den Donau- Frühmittelalter. Hunnen – Awaren – Ungarn Procopius, De bello Gothico provinzen Roms. In: Kneissl, P./Losemann, V. (Stuttgart 2008). Procopius, De bello Gothico I–IV (V–VIII), ed. by (eds.), Alte Geschichte und Wissenschaftsge- Anreiter 2001 Veh, O. Gotenkriege. Prokop. Werke 2 (Mün- schichte. Festschrift für Karl Christ zum 65. Ge- Anreiter, P., Die vorrömischen Namen Pannoni- chen 1966). burtstag (Darmstadt 1988) 1–21. ens (Budapest 2001). Alföldy 2004 Res Gestae Divi Augusti Anthony 1997 Alföldy, G., Die „illyrischen“ Provinzen Roms: Res Gestae Divi Augusti. Ex monumentis An- Anthony, D. W., Prehistoric migration as social von der Vielfalt zu der Einheit. In: Urso, G. (ed.), cyrano et Apolloniensi, ed. by Mommsen, Th. process. In: Chapman, J./Hamerow, H. (eds.), Dall’Adriatico al Danubio. L’Illirico nell età gre- Migrations and Invasions in Archaeological (Berlin 21883). ca e romana. Atti del convegno internazionale Explanation. BAR Int. Ser. 664 (Oxford 1997) Cividale del Friuli, 25–27 settembre 2003 (Pisa 21–32. Tacitus, Annales 2004) 207–220. Tacitus, P. C., Annales. In: P. Cornelius Tacitus Armbruster et al. 2016a Werke, transl. by Boetticher, W., Lateinisch Alföldy 2005 Armbruster B./Eilbracht, H./Hahn, O./Heinrich- mit deutscher Übersetzung und erläuternden Alföldy, G., Romanisation – Grundbegriff oder Tamáska, O. (eds.), Verborgenes Wissen. Inno- Anmerkungen. Vol II: Annalen XI–XVI (Leipzig Fehlbegriff? Überlegungen zum gegenwärtigen vation und Transformation feinschmiedetechni- 1865). Stand der Erforschung von Integrationsprozes- scher Entwicklungen im diachronen Vergleich. sen im römischen Weltreich. In: Visy. Zs. (ed.), Topoi. Berlin Studies of the Ancient World 35 Velleius Paterculus, Historia Romana LIMES XIX. Proceedings of the XIXth Internati- (Berlin 2016). Velleius Paterculus, Historia Romana. Römische onal Congress of Roman Frontier Studies held Armbruster et al. 2016b Geschichte, Lateinisch und Deutsch. Transl. and in Pécs, Hungary, September 2003 (Pécs 2005) Armburster, B./Eilbracht, H./Hahn, O./Heinrich- ed. by Giebel, M. (Stuttgart 1989). 25–56. Tamáska, O., Verborgenes Wissen. Innovation

Irodalom Literatur 253 und Transformation feinschmiedetechnischer Bándi 1983 honour of her 70th birthday. Archaeolingua 25 Entwicklungen im diachronen Vergleich. Eine Bándy, G., Das Golddiadem von Velem. Savaria (Budapest 2012) 57–69. Einführung. In: Armbruster et al. 2016a, 7–16. 16, 1983, 81–93. Bárány/Hajnal 2010 Attila und die Hunnen 2007 Bánffy 1996a Bárány, A./Hajnal, Zs., Agancsfeldolgozó műhely Historisches Museum der Pfalz Speyer (ed.), Atti- Bánffy, E., Újkőkori és rézkori települések Za- és csontfésűk Tiszagyenda-Lakhatom korakö- la und die Hunnen (Stuttgart 2007). laszentbalázs határában (Neusteinzeitliche und zépkori lelőhelyről (An Antler Object Workshop and Bone Combs from Tiszagyenda-Lakhatom Aufl eger/Kunow/Müller 2003 kupferzeitliche Siedlungen in der Gemarkungen Early-Medieval Site). In: Gömöri, J./Kőrösi, A. Aufl eger, M./Kunow, J./Müller, J., Landschafts- von Hahót und Zalaszentbalázs). Zalai Múz. 6, (eds.), Csont és bőr. Az állati eredetű nyersa- archäologie und geographische Informations- 1996, 97–148. nyagok feldolgozásának története, régészete és systeme: Symposium: Prognosekarten, Besied- Bánffy 1996b néprajza (Budapest 2010) 85–92. lungsdynamik und prähistorische Raumord- Bánffy, E., Korarézkori körárok Balatonma- nungen. – The Archaeology of Landscapes and gyaród-Hídvégpusztáról. In: Vándor, L./Költő, Barbiera 2005 Geographic Information Systems: Predictive L. (eds.), Évezredek üzenete a láp világából. Ré- Barbiera, I., Changing Lands in Changing Me- Maps, Settlement Dynamics and Space and Ter- gészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979– mories. Migration and Identity during the Lom- ritory in Prehistory. 15. bis 19. Oktober 2001 in 1992 (Zalaegerszeg 1996) 21–22. bard Invasions. Biblioteca di Arch. medievale 19 (Firenze 2005). Wünsdorf. Brandenburgisches Landesmuseum Bánffy 2000 für Ur– und Frühgeschichte (Wünsdorf 2003). Bánffy, E., Neue Daten zur Entstehung der Barkóczi 1959 Bandkeramik. In: Hiller, St./Nikolov, V. (eds.), Barkóczi, L., Ethnische Zusammensetzung der Balassa 1989 Karanovo III. Beiträge zum Neolithikum in Süd- pannonischen Bevölkerung am Ende des II. und Balassa, I., Magyar falvak temetői (Budapest osteuropa (Wien 2000) 375–382. in der ersten Hälfte des III. Jahrhunderts. Acta Ant. Acad. Scien. Hungaricae 7, 1959, 167–175. 1989). Bánffy 2002 Bálint 1989 Bánffy, E., Eine Tierfi gur aus der Entstehungs- Barkóczi 1964 Bálint, Cs., Die Archäologie der Steppe. Step- phase der Bandkeramik. In: Bánffy E. (ed.) Barkóczi, L., The Population of Pannonia from penvölker zwischen Volga und Donau vom 6. Prehistoric studies. In memoriam Ida Bognár- Marcus Aurelius to Diocletian, Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 16, 1964, 257–365. bis zum 10. Jahrhundert (Wien, Köln 1989). Kutzián. Anteus 25 (Budapest 2002) 205–219. Barkóczi 1968 Bálint 1993 Bánffy 2004 Barkóczi, L., A 6th century cemetery from Bálint, Cs., Probleme der archäologischen For- Bánffy, E., The 6th Millennium BC boundary in Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Acad. Scien. schung zur awarischen Landnahme. In: Müller- Western Transdanubia and its role in the Cen- Hungaricae 20, 1968, 275–311. Wille/Schneider 1993–1994, 1, 195–273. tral European transition (The Szentgyörgyvölgy- Barkóczi/Salamon 1972 Bálint 2004 Pityerdomb settlement). Varia Arch. Hung. XV Barkóczi, L./Salamon, Á. Cs., Pannonien in nach- Bálint, Cs., A nagyszentmiklósi kincs. Régészeti (Budapest 2004). valentinianischer Zeit (376–476). Ein Versuch zur Tanulmányok. Varia Arch. Hungarica 16a (Buda- Bánffy 2013 Periodisierung. In: Severin zwischen Römerzeit pest 2004). Bánffy, E., Tracing the beginnings of sedentary und Völkerwanderung. Ausstellung des Landes life in the Carpathian Basin. On the formation of Bálint 2006 Oberösterreich, 24. April – 26. Oktober 1982 im the LBK house. In: Hofmann, D./Smyth, J. (eds.), Bálint, Cs., Der Reichtum der Awaren. In: von Stadtmuseum Enns (Linz 1982) 147–178. Carnap-Bornheim C./Krausse, D./Wesse, A. Tracking the Neolithic house in Europe – seden- Barna/Pásztor 2011 (eds.), “Fürstengräber” – Prunkgräber – Schatz- tism, architecture and practice (New York 2013) P. Barna, J./Pásztor, E., Different ways of using funde. Herrschaft, Tod, Bestattung. Zu den 117–149. space traces of domestic and ritual activities at vor- und frühgeschichtlichen Prunkgräbern als Bánffy 2015 a Late Neolithic settlement at Sormás-Török-föl- archäologisch-historische Quelle. Internationale Bánffy, E., The beginnings of salt exploitation dek. Documenta Praehistorica 38, 2011, 1–22. Fachkonferenz Kiel 16.–19. Oktober 2003 (Bonn in the Carpathian Basin (6th–5th Millennium BC). 2006) 147–159. Documenta Praehistorica 42, 2015, 1–14. Barna/Pásztor 2017 P. Barna, J., A fény régészete. A természetes Bálint 2007 Bánffy/Eichmann/Marton 2007 fény szerepe az őskori ember életében (The Ar- Bálint, Cs., On „Orient–preference” in archaeo- Bánffy, E./Eichmann, W. J./Marton, T., Meso- chaeology of Light. The Role of Natural Light in logical research on the Avars, proto–Bulgarians lithic foragers and the spread of agriculture in the Life of Late Prehistoric Man). In: Z. Karvalics, and conquering Hungarians. In: Henning, J. Western Hungary. In: Kozlowski, J./Nowak, M. L./Fáboan, B. (eds.), A fény informaciótörténeté- (ed.), Post-Roman towns, trade and settlement (eds.), Mesolithic-Neolithic interactions in the hez (Budapest 2017) 29–60. in Europe and Byzantium (Berlin 2007) 1, 545– Balkans and in the Middle Danube Basin. Pro- Barna et al. 2015 562. ceedings of the XV. World Congress, Lisbon, P. Barna, J./Tokai, Z. M./Eke, I./Pásztor E., A késő 4–9 September 2006, vol. 6. BAR Int. Ser. 1726 Bálint 2010 neolitikus körárkok kutatásának helyzete Zala (Oxford 2007) 53–82. Bálint, Cs., Der Schatz von Nagyszentmiklós: megyében (Current research on Late Neolithic archäologische Studien zur frühmittelalterlichen Bánffy/Marton/Osztás 2010 rondels in Zala County). Archeometriai Műhely Metallgefäßkunst des Orients, Byzanz’ und der Bánffy, E./Marton, T./Osztás, A., Early neolithic XII,2, 2015, 75–88. Steppe. Varia Arch. Hungarica 16b (Budapest settlement and burials at Alsónyék-Bátaszék. Barna et al. in press 2010). First report. In: Kozlowski, J.K./Raczky, P. (eds.), P. Barna, J./Tóth, B./Pásztor, E./Tokai, Z. M./T. Neolithisation of the Carpathian Basin: Nort- Bálint/Szabó 2017 Biró, K./Puszta, S./Eke, I./Puszta, A./Busznyák, hernmost distribution of the Starčevo/Körös cul- Bálint, M./Szabó, M., Sáncon innen, árkon túl -J./Kocsis, N./Tugya, B./Száraz, Cs., Non-invasive – A Csörsz–árok topográfi ai kultatásának újabb ture (Kraków, Budapest 2010) 37–51. Investigations of a Late Neolithic Rondel at Gé- lehetőségei. – Over Ramparts and through the Bánffy/Sümegi 2012 tye, Western-Hungary. In: Bánffy, E./P. Barna, J. Ditch. The Newest Possibilities for Topographi- Bánffy, E./Sümegi, P., The early neolithic agro- (eds.), „Trans Lacum Pelsonem”. Prähistorische cal Research on the Csörsz ditch. Magyar régés- ecological barrier in the Carpathian Basin: a Forschungen in Südwestungarn (5000–500 zet. Online Magazin. – Hungarian Archaeology. zone for interaction. In: Anreiter, P./Banffy, E./ V.U.Z.). – Prehistoric Research in South–Wes- E–Journal 2017,2: http://fi les.archaeolingua. Bartosiewicz, L. (eds.), Archaeological, cultural tern Hungary (5000–500 BCE). Castellum Pan- hu/2017TA/b%e1lint–szab%f3_eng_17ta.pdf. and linguistic heritage: For Erzsébet Jerem in nonicum Pelsonense 7 (Budapest et al., in press).

254 Irodalom Literatur Barral et al. 1996 Bende 2000 Bertemes/Meller 2012 Barral, Ph./Guillaumet, J.-P./Parette, Cl. A./Sz- Bende, L., Fülkesírok a pitvarosi avar kori te- Bertemes, F./Meller, H., Neolithische Kreisgra- abó, M., Recherches récentes sur les Oppida metöben. Adatok a fülkés és lószerszámos te- benanlagen in Europa. Neolithic Circular Enclo- Celtiques en Pannonie (Fouilles franco-hongroi- metkezések kronológiájához (Stollengräber im sures in Europe. Internationale Arbeitstagung ses á Velem-Szentvid et á Budapest Gellérthegy). awarenzeitlichen Graberfeld von Pitvaros. An- vom 7. bis 9. mai 2004 in Goseck. Tagungen des In: Jerem, E./Krenn–Leeb, A./Neugebauer, J.-W./ gaben zur Chronologie der Stollengräber und Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Halle/ Urban, O. (eds.), Die Kelten in den Alpen und an Bestattungen mit Pferdegeschirr). In: Bende, L./ Saale 2012). der Donau. Akten des Internationalen Sympo- Lőrinczy, G./Szalontai, Cs. (eds), Hadak útján: Bertók/Gáti 2014 sions St. Pölten, 14.–18. Oktober 1992 (Buda- a népvándorlás kor fi atal kutatóinak konferen- Bertók, G./Gáti, Cs., Régi idők – új módszerek. pest, Wien 1996) 415–431. ciája, X. Domaszék, 1999. szeptember 27–30. Archaeolingua (Budapest, Pécs 2014). Bartosiewicz 2006 (Szeged 2000) 241–279. Biehl 2010 Bartosiewicz, L., Régenvolt háziállatok. Beveze- Bende 2006 Biehl, P. F., Measuring time in the European tés a régészeti állattanba (Budapest 2006). Bende, L., Bestattungssitten in der zweiten Hälf- Neolithic? The function and meaning of Central Baumeister 2004 te des Awarenzeit in der durch die Flüsse Körös, European circular enclosures. In: Morley, I./Ren- Tisza und Maros umgegebenen Landschaft. Ar- Baumeister, M., Metallrecycling in der Frühge- frew, C. (eds.), The Archaeology of Measure- rabona 44,1, 2006, 87–110. schichte. Untersuchungen zur technischen, wirt- ment: Comprehending Heaven, Earth and Time schaftlichen und gesellschaftlichen Metallver- Bende 2012 in Ancient Societies (Cambridge 2010) 229–243. wertung im 1. Jahrtausend n. Chr. Würzburger Bende, L., Lószerszámos temetkezések, áldozati Bierbrauer 2006 Arbeiten zur Prähistorischen Arch. 3 (Rahden/ állatok és ételmellékletek a Körös-Tisza-Maros Bierbrauer, V., Gepiden im 5. Jahrhundert. Eine Westf. 2004). köze késő avar kori temetőiben (Bestattungen Spurensuche. In: Mihailescu-Bȋrliba V./Hriban, mit Pferedegeschirr, Tieropfer und Speisebeiga- Becker 1996 C./Muntenau, L. (eds.), Miscellanea romano- ben in den spätawarenzeitlichen Gräberfelder Becker, H., Kultplätze, Sonnentempel und Ka- barbarica. In honorem septagenarii magistri des Gebietes zwischen Kreisch/Körös, Theiß/ lenderbauten aus dem 5. Jahrtausend vor Chr. Ion Ionițǎ oblata. Honoraria 2 (București 2006) Tisza und Mieresch/Maros). In: Vida 2012, – Die mittelneolthischen Kreisanlagen in Nieder- 167–216. bayern. Arbeitshefte des bayerischen Landesam- 645–678. Bierbrauer 2010 tes für Denkmalpfl ege 59 (München 1996). Bende/Lőrinczy 2005 Bierbrauer, V., Goten im Osten und Westen. Bende, L./Lőrinczy, G., A specifi c burial custom: Behrendt/Mielke/Mecking 2012 Ethnos und Mobilität am Ende des 5. und in der the catacomb grave. In: Archéologie et histoire Behrendt, S./Mielke, D. P./Mecking, O., Die por- 1. Hälfte des 6. Jahrhunderts aus archäologi- du Moyen Âge. – Archaeology and History of table Röntgenfl uoreszenzanalyse (p–RFA) in der scher Sicht. Kölner Jahrbuch für Vor u. Frühge- the Middle Age. Actes du XIVéme Congrès UISPP, Keramikforschung: Grundlagen und Potenzial. schichte 41, 2010, 71–111. Restaurierung und Archäologie. Konvervierung Université Liège, Belgique, 2–8 septembre 2001. – Restaurierung – Technologie – Archäometrie – Acts of the XVIth UISPP Congress, University Bierbrauer 2015 5, 2012, 93–110. of Liège, Belgium, 2–8 September 2001. BAR Bierbrauer, V., Vom Schwarzmeergebiet bis International Ser. 1355 (Oxford 2005) 93–95. nach Pannonien. Ethnische Interpretationspro- Belanová et al. 2007 bleme am Ende des 4. und in der ersten Hälfte Belanová, T./Čambal, R./Stegmann-Rajtár, S., Bendefy 1968 des 5. Jahrhunderts. In: Vida 2015, 365–475. Die Weberin von Nové Košariská im Vergleich Bendefy, L., A Balaton vízszintjének változásai mit ähnlichen Fundplätzen des östlichen Hall- a neolitikumtól napjainkig. Hidrológiai Közl. 6, Billamboz/Tegel 2002 stattkulturkreises. In: Blečić, M./Črešnar, M./ 1968, 257–263. Billamboz, A./Tegel W., Kalender in Holz. Jahres- ringe – Zeugen der Zeit. Arbeitsweise der Den- Hänsel, B./Hellmuth, A./Kaiser, E./Metzner–Ne- Bender/Wolff 1994 drochronologie. Archäologische Informationen belsick, C. (eds.), Scripta praehistorica in Ho- Bender, H./Wolff, H. (eds.), Ländliche Besiedlung aus Baden-Württemberg 46 (Stuttgart 2002). norem Biba Teržan. Situla 44 (Ljubjana 2007) und Landwirtschaft in den Rhein – Donau – Pro- 419–435. vinzen des Römischen Reiches, Vorträge eines Biró 1995 Belényesi/Honti/Kiss 2007 Internationalen Kolloquiums vom 16.–21. April T. Biró K., Lithic implements of Gór, NW Hun- Belényesi, K./Honti, Sz./Kiss, V. (eds.), Gö rdü lő 1991 in Passau. Passauer Universitätsschriften gary; evidence of stone casting moulds produc- idő : régé szeti feltárá sok az M7-es autópá lya So- zur Arch. 2 (Passau 1994). tion: preliminary results. In: Maniatis, Y./Herz, N./ Basiakos, Y. (eds.), The Study of marble and mogy megyei szakaszá n Zamárdi é s Ordacsehi Bendő/Heinrich-Tamáska/Horváth 2014 other stones used in Antiquity (London 1995) kö zö tt (Kaposvár, Budapest 2007). Bendő, Zs./Heinrich-Tamáska, O./Horváth, E., Ma- 51–56. Belényessy/Horváth 2007 terial und Herstellungsanalysen der goldenen Belényessy, K./Horváth, T. Balatonőszöd-Teme- und vergoldeten Metallfunde aus dem Grab A Biró 2005 tői-dűlő. In: Belényesi/Honti/Kiss 2007, 97–110. von Keszthely-Fenékpuszta, Ödenkirche-Flur. In: T. Biró, K., The lithic fi nds from Szentgyörgyvöl- gy-Pityerdomb. In: Bánffy, E. (ed.), Archaeology Bella 1889 Müller 2014, 311–335. and settlement history in the Kerka valley, S-W- Bella, L., Újabb soproni ősleletekről. Arch. Ért. 9, Bentley 2006 Hungary. Antaeus 28, 2005, 217–251. 1889, 357–366. Bentley, R. A., Strontium isotopes from the earth Bocsi 2008 Bemmann/Schmauder 2008 to the archaeological skeleton. A review. Journal Bocsi, Zs., Die Keramik aus zweispätantiken Bemmann, J./Schmauder, M. (eds.), Kulturwan- Arch. Method and Theory 13, 2006, 135–187. Siedlungenam Balaton: Ordacsehi-Kistöltés und del in Mitteleuropa. Langobarden – Awaren – Berecki 2010 Slawen. Akten der Internationalen Tagung in Berecki, S. (ed.), Iron Age Communities in the Zamárdi-Kútvölgy-dűlő, Komitat Somogy, Un- Bonn vom 25. bis 28. Februar 2008. RGK. Kol- Carpathian Basin. Proceedings of the Internatio- garn. In: Bemmann/Schmauder 2008, 415–430. loquien zur Vor- und Frühgeschichte 11 (Bonn nal Colloquium from Târgu Mureş (Cluj-Napoca Bognár-Kutzián 1975 2008). 2010). Bognár-Kutzián, I., Some new eariy La-Tène Bemmann/Schmauder 2015 Berecki 2014 Finds in the Northern Danube Basin. Alba Regia Bemmann, J./Schmauder M. (eds.), The Com- Berecki, S. (ed.), Iron Age Crafts and Craftmen 14, 1975, 35–46. plexity of Interaction along the Eurasian Steppe in the Carpathian Basin: Proceedings of the In- Bollók 2015 Zone in the First Millennium CE: Bonn Contribu- ternational Colloquium from Târgu-Mureş (Cluj- Bollók, Á., Ornamentika a 10. századi Kárpát- tions to Asia Arch. 7 (Bonn 2015). Napoca 2014). medencében. Formatörténeti tanulmányok a

Irodalom Literatur 255 magyar honfoglalás kori díszítőművészethez Internationale Fachkonferenz über Probleme Bratož 2003 (Budapest 2015). der Wandmalerei in Pannonien. Komárom, den Bratož, R., Pannonien. In: Reallexikon der Ger- 2 Bóna 1975 2. Mai 1998. Acta Arch. Brigetionensia 1 (Buda- manischen Altertumskunde 22 (Berlin, New Bóna, I., Mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre pest, Komárom 2000). York 2003) 469–483. südöstlichen Beziehungen (Budapest 1975). Borhy 2004 Bruder 2001 Bóna 1982–1983 Borhy, L. (ed.), Plafonds et voûtes à l’époque T. Bruder K., Két római sisak újrarestaurálása. Bóna, I. A XIX. század nagy avar leletei (Die antique. Actes du VIIIe Colloque international Műtárgyvédelem 27, 2001, 45–54. grossen Awarenfunde des 19. Jahrhunderts). de l’Association Internationale pour la Peinture Bugoi/Oanţă-Marghitu/Calligaro 2016 A Szolnok Megyei Múz. Évk. 6, 1982–1983, Murale Antique (AIPMA), 15–19 mai 2001, Bu- Bugoi, R./Oanţă-Marghitu, R./Calligaro, T., IBA 81–160. dapest, Veszprém (Budapest 2004). investigations of loose garnets from Pietroasa, th Bóna 1989 Borhy 2005 Apahida and Cluj-Someşeni treasures (5 cen- Bóna, I., Beiträge zum asiatischen Ursprung der Borhy, L., Ganz nach römischem Geschmack. tury AD). Nuclear Inst. and Methods in Physics awarenzeitlichen partiellen Pferdebestattungen. Neuentdeckte Wandmalereien aus der einst blü- Research B,371, 2016, 401–406. A Wosinszky Mór Múz. Évk. 15, 1989, 113–124. henden Legionsstadt Brigetio am nordöstlichen Bujna/Romsauer 1983 Bóna 1991 Limes (Komárom/Szőny, Ungarn). Antike Welt Bujna, J./Romsauer, P., Späthallstatt- und Bóna, I., Das Hunnenreich (Stuttgart 1991). 36,4, 2005, 51–56. Frühlatènezeitliches Gräberfeld in Bučany. Slo- venská Arch. 31, 1983, 277–321. Bóna 1992a Borhy 2010 Bóna, I., Bronzeguss und Metallbearbeitung bis Borhy, L. (ed.), Studia Celtica Classica et Romana Bujna/Romsauer 1986 zum Ende der mittleren Bronzezeit. In: Meier- Nicolae Szabó septuagesimo dedicata (Budapest Bujna, J./Romsauer, P., Siedlung und Kreisanla- Arendt 1992, 48–65. 2010). ge der Lengyel-Kultur in Bučany. In: Chropovsky, B./Friesinger, H. (eds.), Internationales Symposi- Bóna 1992b Borhy 2011 um über die Lengyel-Kultur (Nitra, Wien 1986) Bóna, I., Bronzezeitliche Tell-Kulturen in Ungarn. Borhy, L., Die letzten Jahrzehnte der Erforschung 27–35. In: Meier-Arendt 1992, 9–39. des spätrömisch-pannonischen Limes seit Sán- dor Sopronis „Die letzten Jahrzehnte …” – Ein Burger/Kaiser/Schier 2012 Bóna 1993 Überblick. In: Heinrich-Tamáska 2011a, 29–46. Burger, J./Kaiser, E./Schier, W. (eds.), Population Bóna, I., A langobárdok története és régészeti Dynamics in Prehistory and Early History. New emlékei (Die Geschichte und archäologische Borhy 2014 Approaches Using Stable Isotopes and Genetics. Hinterlassenschaft der Langobarden). In: Bóna Borhy, L., Die Römer in Ungarn. Mit einem Bei- TOPOI. Berlin Stud. of the Ancient World 5, (Ber- et al. 1993, 102–162. trag von Miklós Szabó. Zaberns Bildbände zur lin 2012), 293–317. Bóna 2002 Archäologie (Darmstadt 2014). Büntgen et al. 2016 Bóna, I., Barabás-Bagolyvár. In: Bóna/Nagy Borhy 2015 2002, 17–21. Borhy, L., A. rómaiak Magyarországon. In: Szabó/ Büntgen, U./Myglan, V. S./Ljungqvist, F. C./Mc- Borhy 2015, 83–225. Cormick, M./Di Cosmo, N./Sigl, M./Jungclaus, J./ Bóna 2009 Wagner, S./Krusic, P. J./Esper, J./Kaplan, J. O./ Bóna, I., Die Geschichte und die archäologi- Borhy/Zsidi 2005 A. C. de Vaan, M./Luterbacher, J./ Wacker, L./ schen Zeugnisse der Langobarden. (Enzyklo- Borhy, L./Zsidi, P. (eds.), Die norisch-pannoni- Tegel, W./V. Kirdyanov, A., Cooling and societal pädische Stichwörter) In: Bóna/Horváth 2009, schen Städte und das römische Heer im Lichte change during the Late Antique Little Ice Age 169–217. der neusten archäologischen Forschungen II., from 536 to around 660 AD. Nature Geoscience Bóna/Horváth 2009 Internationale Konferenz über norisch-pannoni- 9, 2016, 231–236. Bóna I./Horváth, J.B., Langobardische Gräberfel- sche Städte, Budapest, 2002. szeptember 11– der in West-Ungarn. Monumenta Germanorum 14, Aquincum Nostrum II.3 (Budapest 2005). Carnap–Bornheim 1999 Arch. Hungariae 6 (Budapest 2009). Borhy et al. 2010 von Carnap–Bornheim, C., Herpály, In: Realle- Bóna/Nagy 2002 Borhy L./Harsányi E./Kovács L. O./Kurovszky Zs./ xikon der Germanischen Altertumskunde2 14 Bóna, I./Nagy, M., Die Gräberfelder der Gepiden Magyar M./Paetz gen. Schieck, A. /Pásztókai- (Berlin, New York 1999) 432–433. am Theissgebiet I. Monumenta Germanorum Szőke, J./Számadó E., Római kori falfestmények Christie 2000 Arch. Hungariae 1 (Budapest 2002). Brigetióból. A komáromi Klapka György Múze- Christie, N., Towns, Lands and Power, German- Bóna et al. 1993 um katalógusai XIV. Acta Arch. Brigetionensia Roman Survivals and Interactions in Fifth- and Bóna, I./Cseh, J./Nagy, M./Tomka, P./Tóth, Á., I,3 (Budapest, Komárom 2010). Sixth-Century Pannonia. In: Brogiolo, G.P./Gau- Hunok – Gepidák – Langobardok. Történeti ré- Bosselmann-Ruickbie 2011 thier, N./Christie, N. (eds.), Towns and their Ter- gészeti tézisek és címszavak. Magyar őstörténeti Bosselmann-Ruickbie, A., Byzantinischer ritories between Late Antiquuity and the Early könyvtár (Szeged 1993). Schmuck des 9. bis frühen 13. Jahrhunderts. Middle Ages. The Transformation of the Roman Bónis 1969 Untersuchungen zum metallenen dekorativen World 9 (Leiden, Boston, Köln 2000) 275–297. Bónis, É., Die Spätkeltische Siedlung Gellérth- Körperschmuck der mittelbyzantinischen Zeit Christou 1991 egy-Tabán in Budapest. Arch. Hungarica XLVII anhand datierter Funde aus Bulgarien und Grie- Christou, K. P., Byzanz und die Langobarden. (Budapest 1969). chenland (Wiesbaden 2011). Von der Ansiedlung in Pannonien bis zur end- Borhy 1996 Brather 2004 gültigen Anerkennung (500–680). Historical Borhy, L., „Non castra sed horrea...”. Zur Be- Brather, S., Ethnische Interpretationen in der Publications St. D. Basilopoulos (Athen 1991). stimmung einer der Funktionen spätrömischer frühgeschichtlichen Archäologie. Ergbd. Real- Cook/Kairiukstis 1990 Befestigungen. Bayerische Vorgeschichtsblätter lexikon der Germanischen Altertumskunde 42 Cook, E. R./Kairiukstis, L. A., Methods of Dend- 61, 1996, 207–224. (Berlin, New York 2004). rochronology. Applications in the Environmental Borhy 2000 Brather 2006 Sciences (Dordrecht et al. 1990). Borhy, L. (ed.), A római kori falfestészet Panno- Brather, S., Entwicklung der Siedlungsarchäo- Csallány 1961 niában. Nemzetközi konferencia a pannoniai fal- logie. Auf dem Weg zu einer umfassenden Um- Csallány, D., Archäologische Denkmäler der Ge- festészet problémáiról. Komárom, 1998. május welt- und Landschaftsarchäologie? Siedlungs- piden im Mitteldonaubecken (454–568 u. Z.). 2. – Die römische Wandmalerei in Pannonien. forschung 24, 2006, 51–97. Arch. Hung. 38 (Budapest 1961).

256 Irodalom Literatur Csányi 1980 graphic Survey of Early Iron Age Burial Tumuli Darvill/Thomas 2001 Csányi, M., Árokkal körülvett sírok a halomsíros in Transdanubia. In: Berecki, S. (ed.), Iron Age Darvill, T./Thomas, J., Neolithic enclosures in At- kultúra jánoshidai temetőjében (Graves sur- Rites and Rituals in the Carpathian Basin. Pro- lantic northwest Europe: Some recent things. In: rounded by ditches in the Jánoshida cemetery ceedings of the International Colloquium from Darvill, T./Thomas, J. (eds.), Neolithic Enclosures of the Tumulus Culture). Arch. Ért. 107, 1980, Târgu Mureş, October 2011 (Cluj-Napoca 2012) in Atlantic Northwest Europe. Neolithic Studies 153–165. 65–76. Group Seminar Papers 6, Oxbow Books (Oxbow Csányi 1992 Czajlik et al. 2015a 2011) 1–23. Csányi, M., Bestattungen, Kult und sakrale Sym- Czajlik, Z./Novinszki-Groma, K./Horváth, A., Dienes 1972 bole der Nagyrév-Kultur. In: Meier-Arendt 1992, Données relatives à la topographie de la micro- Dienes, I., Die Ungarn um die Zeit der Landnah- 83–87. région de Süttő (Transdanubie, Hongrie) au Pre- me (Budapest 1972). Csányi/Tárnoki 1992 mier âge du Fer. In: Borhy, L./Tankó, K./Dévai, K. Dizdar 2010 Csányi, M./Tárnoki, J., Túrkeve-Terehalom. In: (eds.), Studia archaeologica Nicolae Szabó LXXV Dizdar, M., Kantharoi of autochthonous- Meier-Arendt 1992, 159–165. annos nato dedicate (Budapest 2015) 59–76. “Pannonian” origin from the La Tène Culture Cseh 1990 Czajlik et al. 2015b Cemetery in Zvonimirovo, Croatia. In: Berecki Cseh, J., Gepida fazekaskemence Törökszent- Czajlik, Z./Tankó, K./Timár, L./Holl, B., Remains 2010, 297–307. miklóson. Arch. Ért. 117, 1990, 223–240. of a Celtic settlement at Ráckeresztúr. In: Borhy, Djuknić/Jovanović 1966 Cseh 1999 L./Tankó, K./Dévai, K. (eds.), Studia archaeolo- Djuknić, M./Jovanović, B., Illyrian Princely necro- Cseh, J., Régészeti adalékok egy zagyv-parti gica Nicolae Szabó LXXV annos nato dedicate polis at Atenica (Čačak 1966). (Budapest 2015) 77–94. gepida településről. In: Havassy P., (ed.), A Dobó 1968 gepidák. Kora középkori germán királyság az Czajlik et al. 2016 Dobó, Á., Die Verwaltung der römischen Provinz Alföldön. Gyulai Katalógusok 7 (Gyula 1999) Czajlik, Z./Holl, B./Németh T., Gabriella/Puszta, Pannonien von Augustus bis Diocletianus (Buda- 39–57. S./Vicze, M., New Results in the Topographic pest 1968). Research on the Early Iron Age Tumulus Ceme- Cseh et al. 2005 Dobos 2012 tery at Érd-Százhalombatta. Arch. Korrespon- J. Cseh/E. Istvánovits/E. Lovász/K. Mesterházy/M. Dobos, A., Migration Period and Early Medieval denzblatt 46,1, 2016, 57–73. Nagy/I. M. Nepper/E. Simonyi, Gepidische Grä- Cemeteries at Fântânele (Bistriţa-Năsăud Coun- berfelder im Theissgebiet II. Monumenta Ger- Czene 2008 ty) (Cluj-Napoca 2012). manorum Arch. Hungariae 2 (Budapest 2005). Czene, A., Harangedények Budakalászon (Bell Dobos 2013 Beakers at Budakalász). In: Ottományi, K. (ed.), Csősz et al. 2016 Dobos, A., Gepidák vagy avarok? Az erdélyi kora Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Csősz, A./Széchenyi–Nagy, A./Csákyová, V./Lan- avar kori soros temetők kutatásának kérdéseiről. Pest megyében (Szentendre 2008) 32–33. gó, P./Bódis, V./Köhler, K./Tömöry, Gy./Nagy, Dolgozatok 6–7, 2013, 93–118. M./Mende, B. G., Maternal Genetic Ancestry and Legacy of 10th Century AD Hungarians. In: Daim 1992 Doneus 2005 www.nature.com/scientifi creports; SCIENTIFIC Daim, F. (ed.), Awarenforschungen. Arch. Aus- Doneus, M., Luftbildarchäologie. Fundberichte REPORTS | 6:33446 | DOI: 10.1038/srep33446. triaca 1. Studien zur Arch. der Awaren 4 (Wien aus Österreich. Materialhefte Reihe A, Sonder- 1992) vol. 1–2. heft. 2, 2005, 28–33. Currie 2004 Currie, L. A., The remarkable metrological histo- Daim 2000 Doneus 2013 ry of radiocarbon dating [II]. Journal of Research Daim, F., Keszthely. In: Reallexikon der Germa- Doneus, M., Die hinterlassene Landschaft – Pro- of the National Institute of Standards and Tech- nischen Altertumskunde2 16 (Berlin, New York spektion und Interpretation in der Landschafts- nology 109, 3, 2004, doi: 10.6028/jres.109.013. 2000) 468–474. archäologie. Österreichische Akademie der Wis- senschaften. Mitt. der Prähistorischen Kommis- Curta 2005 Daim/Neubauer 2005 sion 78 (Wien 2013). Curta, F., Before Cyrill and Methodius. Chris- Daim, F./Neubauer, W. (eds.), Zeitreise Helden- tianity and Barbarians beyond the Sixth- and berg – Geheimnisvolle Kreisgräben. Niederöster- Doneus et al. 2013 Seventh-Century Danube Frontier. In: Curta, F. reichische Landesausstellung (St. Pölten 2005). Doneus, M./Doneus, N./Briese, C./Pregesbauer, M./Mandlburger, G./Verhoeven, G., Airborne (ed.), East Central and Eastern Europe in the Dani 2017 Laser Bathymetry – detecting and recording Middle Ages (Ann Arbor 2005) 181–219. Dani, J., "Egyszervolt" varászlatos bronzkori submerged archaeological sites from the air. Czajlik 2012 tájak... Bronzkori deponálási zóna Hajdúsám- Journal of Arch. Science 40, 2013, 2136–2151. Czajlik, Z., A Kárpát-medence fémnyersanyag- son határában. — "Once upon a time" magical forgalma a későbronzkorban és a vaskorban landscape in the Bronze Age... Bronze Age "sac- Duffy 2014 (Budapest 2012). rifi cal zone" in the outskirt of Hajdúsámson. In.: Duffy, P., Complexity and Autonomy in Bronze Age Europe. Assessing Cultural Developments in Czajlik 2014 V. Szabó, G./Bálint, M./Váczi, G., A második haj- Eastern Hungary (Budapest 2014). Czajlik, Z.,Traces of Prehistoric smelting work- dúböszörményi szitula és kapcsolatrendszere. shops in the Carpathian Basin. In: Berecki 2014, The second situla of Hajdúböszörmény and its Ďurkovič 2009 139–146. relation. Studia Oppidorum Haidonicalium XIII Ďurkovič, É., Kora vaskori temető Fertőrákos- (Budapest, Hajdúböszörmény 2017) 149–173. Kőhidai dűlőn (Früheisenzeitliches Gräberfeld Czajlik et al. 2010 in Fertőrákos-Kőhidai dűlő). Communicationes Czajlik, Z./Czövek, A./Csippán, P./Holl, B./ Ma- Dani/Horváth 2012 Arch. Hungariae 2009, 51–83. gyari, E./Szöllősi, Sz./ Rupnik, L./Timár, L., Ar- Dani, J./Horváth, T., Őskori kurgánok a magyar chaeological and palaeoenvironmental data Alföldön. A gödörsíros (Jamnaja) entitás ma- Ďurkovič 2014 on late Iron Age settlements in South-Eastern gyarországi kutatása az elmúlt 30 év során. Át- Ďurkovič, É., A Kárpát-medence északnyuga- Transdanubia (Tolna County). In: Berecki 2010, tekintés és revízió (Budapest 2012). ti részének településszerkezete a kora vaskor 149–170. Dani/Nepper 2006 középső és kései szakaszában. Doktori disszer- Czajlik et al. 2012 Dani, J./Nepper, I., Sárrétudvari Őrhalom. Tu- táció (Budapest 2014). Czajlik, Z./Király, G./Czövek, A./Holl, B./Brolly. mulus Grave from the beginning of the EBA in Ďurkovič 2015a G., The Application of Remote Sensing Tech- Eastern Hungary. Communicationes Arch. Hun- Ďurkovič, É., Topografi cké poznatky o mikro- nology and Geophysical Methods in the Topo- gariae 2006, 29–63. regiónoch v okolí dnešnej Bratislavy a Šoprone

Irodalom Literatur 257 v staršej dobe železnej. In: Bartík, J. (ed.), Endrődi 2013b Fischl/Kienlin 2013 Zborník na pamiatku Jozefa Paulíka. Zborník Endrődi, A., Funerary Rituals, Social Relations P. Fischl, K./Kienlin, T. L., Results of a systematic Slovenského Národného Múzea Archaeológia and Diffusion of Bell Beaker-Csepel Group. In: survey programme on the Hatvan sites of Emőd- Supplementum 9 (Bratislava 2015) 229–254. Prieto Martínez, M. P./Salanova, L. (eds.), Cur- Nagyhalom and Tard-Tatárdomb in Northern Ďurkovič 2015b rent researches on Bell Beakers. Proceedings of Hungary. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae Ďurkovič, É., Weaving-related ﬁ nds from the the International Bell Beaker Conference: From 64, 2013, 5–32. Early Iron Age settlement at Győr-Ménfőcsanak Atlantic to Ural. 5th–9th May 2011 Poio (Ponte- Fischl/Kienlin in press (Hungary). In: Ilon/Szathmári 2015, 81–107. vedra, Galicia, Spain). CopyninoCentro de Im- P. Fischl, K./Kienlin, T. L., Bronze Age Settle- presión Digital (Santiago de Compostella 2013) ment on the North-Eastern Hungarian Borsod Earle/Kristiansen 2010 73–88. Plain. In: Kiss, V./Kulcsár, G./Szabó, G. V./Váczi Earle, T./Kristiansen, K. (eds.), Organizing Bron- G. (eds.), State of the Hungarian Bronze Age ze Age Societies. The Mediterranean, Central Fazekas et al. 2009 Research. Proceedings of the conference papers Europe, and Scandinavia Compared (Cambridge Fazekas F./Gábor, O./Nagy L./Visy, Zs., A késő held between 17th and 18th of December 2014 2010). római kor és az ókereszténység Sopianae és Va- (Budapest in press). Earle et al. 2014 leria területén (Sopianae and Valeria in the Late Fischl/Kienlin/Tugya 2015 Earle, T. K./Kulcsár G./Kiss V./Serlegi G./Szeveré- Roman Age. Early Christianity). (Pécs 2009). P. Fischl, K./Kienlin, T. L./Tugya, B., Bronze Age nyi V., A Benta völgyi kutatások új eredményei. Fehér/Kovács 2003 settlement Research in North-Eastern Hun- –Recent results from the Bronze Age research Fehér, B./Kovács, P. (eds.), Pannonia története gary (Bronzkori településkutatások Északkelet- into the Benta Valley. Magyar régészet. Online Kr. u. 54–166 közt (Historia Pannoniae ab a. D. Magyarországon). Archeometriai Műhely XII,2, Magazin. – Hungarian Archaeology. E–Journal, LIV usque ad initia belli Macomannici [CLXVI]). 2015, 117–134. 2014,2. http://www.magyarregeszet.hu/wp– Fontes Pannoniae Antiquae II (Budapest 2003). Fischl et al. 2013 content/uploads/2014/07/Kiss_14NY.pdf. Fehér/Kovács 2004 P. Fischl, K./Kiss, V./Kulcsár, G./Szeverényi, V., Éber 1903 Fehér, B./Kovács, P. (eds.), Korai földrajzi szerzők Transformations in the Carpathian Basin around Éber L., Két vaskori aranyékszer a Magyar Nem- (Scriptores geographici antiquiores) – A római 1600 B. C. In: Meller, H./Bertemes, F./Bork, H.-R./Risch R. (eds.), 1600 – Kultureller Um- zeti Múzeumban. Arch. Ért. 23, 1903, 22–30. hódítás kora (Kr. u. 54–ig). (Aetas occupationis bruch im Schatten des Thera–Ausbruchs? 4. Ecsedy 1979 Romanae [usque ad a. D. 54]). Fontes Pannoniae Mitteldeutscher Archäologentag vom 14. bis Ecsedy, I., The People of the Pit-Grave Kurgans Antiquae I (Budapest 2004). 16. Oktober 2011 in Halle (Saale). Tagungen in Eastern Hungary. Fontes Arch. Hungariae (Bu- Fekete 1983 des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 9 dapest 1979). Fekete, M., Angaben zu Kontakten zwischen (Halle 2013) 355–371. Eggert/Samida 2013 Italien und Transdanubien. Savaria 16, 1983, Fischl et al. 2014 Eggert, M. K. H./Samida, St., Ur- und Frühge- 129–144. P. Fischl, K./Kienlin, T. L./Pusztai, T./Brückner, schichtliche Archäologie² (Tübingen 2013). Fekete 1985 H./Klumpp, S./Tugya, B./Lengyel, G., Tard- Egry 2002 Fekete, M., Rettungsgrabung früheisenzeitlicher Tatárdomb: An Update on the Intensive Sur- Egry, I., Korahalomsíros nép települése a Kóny- Hügelgräber in Vaskeresztes (Vorbericht). Acta vey Work on the Multi-Layer Hatvan and Fü- Babarcsi tó partján (The settlement of a people Arch. Acad. Scien. Hungaricae 37, 1985, 33–78. zesabony Period Settlement. In: Kienlin, T. L./ characterised with early moun graves at the lake Fettich 1926 Valde-Nowak, P./Korczyńska, M./Cappenberg Kóny-abarcs). Arrabona 40, 2002, 9–32. Fettich, N., Préhisztorikus temető nyomai Kos- K./Ociepka J. (eds.), Settlement, Communication Eichmann/Kertész/Marton 2010 don, Nógrád megyében. Arch. Ért. 40, 1923– and Exchange around the Western Carpathians. Eichmann, W. J./Kertész, R./Marton, T., The Me- 1926 (1926), 226–272. International Workshop Held at the Institute of solithic in the LBK (Linearbandkeramik) Heart- Archaeology, Jagiellonian University, Kraków Fettich 1930 land of Western Hungary. In: Gronenborn, D./ October 27–28, 2012 (Oxford 2014) 341–379. Fettich, N., Der Schildbuckel von Herpály. Acta Petrasch, J. (eds.), The spread of Neolithic to Fischl et al. 2015 Arch. (Kopenhagen) I, 1930, 221–262. Central Europe. RGZM Tagungen 2 (Mainz P. Fischl, K./Kiss, V./Kulcsár, G./Szeverényi, V., 2010) 211–233. Figler 1996 Old and new narratives for Hungary around Figler, A., Adatok Győr környékének bronz- Eliade 2014 2200 BC. In: Arz, H. W./Jung, R./Meller, R./Risch, korához (Angaben zur Bronzezeit in der Umge- Eliade, M., Vallástörténeti értekezések (Buda- R. 2200 BC – Ein Klimasturz als Ursache für den pest 2014). bung von Győr). Pápai Múz. Ért. 6, 1996, 7–27. Zerfall der Alten Welt? 7. Mitteldeutscher Ar- chäologentag vom 14. bis 16. Oktober 2011 in Elkina 1991 Fischl 2006 Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Elkina, A. K., Seidene Kaftane und Goldsticke- P. Fischl, K., Ároktő-Dongóhalom. Bronzkori tell Vorgeschichte Halle 12 (Halle 2015) 503–521. reien aus Byzanz. In: Rolle, R./Müller-Wille, M./ telep (Bronzezeitliche Tell-Siedlung in Ároktő– Schietzel, K. (eds.), Gold der Steppe: Archäolo- Dongóhalom). Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fitz 1963–1964 gie der Ukraine (Neumünster1991) 274–275. Régészeti Emlékei 4 (Miskolc 2006). Fitz, J., Pannonien und die Klientel-Staaten an der Donau. Alba Regia 4–5, 1963–1964, 73–85. Endrődi 2012 Fischl 2012 Endrődi, A., Early Bronze Age Headdress. Mar- P. Fischl, K., The role of the Hernád valley in the Fitz 1972 kers of the social status of Bell Beaker-Csepel settlement structure of the Füzesabony culture. Fitz, J., Les Syriens à Intercisa. Collection Lato- Group. Arch. Ért. 137, 2012, 7–26. In: Jaeger, M./Czebreszuk, J. (eds.), Enclosed mus 122 (Bruxelles 1972). Space – Open Society. Contact and Exchange in Endrődi 2013a Fitz 1975 the Context of Bronze Age Fortiﬁ ed Settlements Endrődi, A., Recent data on the settlement Fitz, J. (ed.), The Celts in Central Europe: papers in Central Europe. SAO/SPEOE 10, 2012, 39–51. history and contact system of the Bell Beaker- of the II. Pannonia Conference. Istvá n Király Csepel Group. In: Anders, A./Kulcsár, G. (eds.), Fischl/Kertész 2013 Múz. Kö zlemé nyei A20 (Székesfehérvár 1975). Moments in Time. Papers Presented to Pál Ra- P. Fischl, K./Kertész, G., Bronzkori szimbólumok Fitz 1976 czky on his 60th Birthday. Ősrégészeti Tanulmán- és megnyilvánulásaik, avagy mit mesél nekünk Fitz, J., Der römische Limes in Ungarn. Bulletin yok. – Prehistoric Studies I (Budapest 2013) egy bronzkori település szerkezete. Gesta 12, du Musée Roi Saint-Étienne, Sér. A, No. 22. 693–706. 2013, 10–19. (Székesfehérvár 1976).

258 Irodalom Literatur Fitz 1977 F./Gschwantler, K./Plattner, G./Stadler, P. (eds), Garam 2001 Fitz, J., Die Eroberung Pannoniens. In: Tempori- Der Goldschatz von Sânnicolau Mare (ungarisch: Garam, É., Funde byzantinischer Herkunft in der ni, H. (ed.), Politische Geschichte (Provinzen und Nagyszentmiklós). – The Treasure of Sânnicolau Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des Randvölker: Lateinischer Donau-Balkanraum). Mare (Hungarian: Nagyszentmiklós). RGZM – 7. Jahrhunderts. Monumenta Avarorum Arch. 5 Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt Tagungen 25 (Mainz 2015) 9–42. (Budapest 2001). II,6 (Berlin, New York 1977) 543–556. Frey 1991 Garam 2005 Fitz 1980 Frey, O. H., The formation of of the La Tène Garam, É., Avar kori nemzetségfö sírja Magló- Fitz, J., Die Innenbefestigungen der Provinz Va- Culture. In: Moscati, S., The Celts (Venice 1991) don (Ein awarenzeitliches Sippenhäuptlingsgrab leria. Alba Regia 18, 1980, 53–60. 127–146. in Maglód). Communicationes Arch. Hungariae Fitz 1982 Fülep 1963 2005, 407–436. Fitz, J., Pannonok évszázada (193–284). – Das Fülep F., Pécs rómaikori emlékei – Römerzeitli- Garam/Patay/Soproni 1983 Jahrhundert der Pannonier (193–284). (Buda- che Denkmäler in Pécs (Pécs 1963). Garam, É./Patay, P./Soproni, S., Sarmatisches pest 1982). Fülep 1973 Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füze- Fitz 1989–1990 Fülep, F., Beiträge zur frühmittelalterlichen Ge- tek Ser. II,23 (Budapest 1983). Fitz, J., Noricum und Pannonien zur Zeit der schichte von Pécs (Sopianae – Quinque Basilicae Gáti 2009 römischen Okkupation. Römisches Österreich – Fünfkirchen). Acta Arch. Acad. Scien. Hungari- Gáti, Cs., A szajki (Baranya megye) koravas- 17–18, 1989–1990, 79–86. cae 25, 1973, 307–326. kori telep kulturális kapcsolatai. In: Ilon 2009, Fitz 1993–1995 Fülep 1977 65–77. Fitz, J., Die Verwaltung Pannoniens in der Rö- Fülep, F., Roman cemeteries on the territory of Gáti 2014 merzeit, I–IV (Budapest 1993–1995). Pécs (Sopianae). Fontes Arch. Hungariae (Buda- Gáti, Cs., Ont he crossroads of cultures. Cultu- Fodor 2001 pest 1977). ral and trade connections of the site of Szajk in Fodor, I., László Gyula, a régész. In: Balassa I./ Fülep 1984 South Transdanubia int he 6th–4th centuries BC. László, E. (eds.), László Gyula 1910–1998. Em- Fülep, F., Sopianae. The history of Pécs during In: Berecki 2014, 115–139. lékkönyv (Budapest 2001) 149–270. the Roman era, and the problem of the continu- Gáti/Bertók 2015 Fodor 2016 ity of the Late Roman population. Arch. Hunga- Gáti, Cs./Bertók, G., An Iron Age landscape in Fodor, I., A hun halotti máglya és áldozat (Hun rica S. N. I. (Budapest 1984). South-Hungary, New methods with new results. funerary pyre and sacrifi cie). In: Csécs, T./Takács, In: Posluschny, A. G. (ed.), Sensing the Past – M., Beatus homo qui invenit sapientiam. Ünne- Gabler 1971 Contributions from the ArcLand Conference on pi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára (Győr Gabler, D., Die Eroberung Pannoniens im Spie- Remote Sensing for Archaeology (Bonn 2015) 2016) 191–202. gel der Sigillaten, Acta Arch. Acad. Scien. Hun- 44–46. Freeden 2008a garicae 23, 1971, 83–91. Geary 2014 von Freeden, U., Ausgewählte Befunde aus Gabler/Vaday 1986 Geary, P., Rethinking barbarian invasions dem langobardenzeitlichen Gräberfeld von Szó- Gabler, D./Vaday, A. H., Terra Sigillata im Barba- through genomic history. Magyar Régészet On- lád, Komitat Somogy, Ungarn. In: Bemmann/ ricum zwischen Pannonien und Dazien. Fontes line Magazin. – Hungarian Archaeology Online Schmauder 2008, 399–413. Arch. Hungariae (Budapest 1986). E-Journal, 2014,3. http://www.hungarianarcha- Freeden 2008b Gallina/Molnár/Somogyi 2007 eology.hu/?page_id=279#post-5356. von Freeden, U., Szólád. Komitat Somogy. Ka- Gallina, Zs./Molnár, I./Somogyi, K., Ordacsehi- Gheorghiou 2008 talogbeiträge. In: Langobarden 2008, 318–323. Csereföld. In: Belényesy/Honti/Kiss 2007, 197– Gheorghiou, D., Prehistoric Mandalas: The Se- Freeden 2008c 206. miosis of Landscape and the Emergence of von Freeden, U., Wer stört Gräber? Grabstö- Gallus 1934 Stratifi ed Society in the South-Eastern European rungen ohne Graböffnungen. Acta Arch. Acad. Gallus, S., A Soproni Burgstall alakos urnák (Die Chalcolitic. In: Nash, G./Children, G. (eds.), The Scien. Hungaricae 59, 2008, 247–255. fi guralverzierten Urnen vom Soproner Burgstal). Archaeology of Semiotics and the Social Order Freeden/Vida 2007 Arch. Hungarica 13 (Budapest 1934). of Things. BAR International Series 1833 (Oxford von Freeden, U./Vida, T., Ausgrabung des lan- Garam 1991a 2008) 85–95. gobardenzeitlichen Gräberfeldes von Szólád, Garam, É., Die awarenzeitlichen Funde aus Un- Gherdán et al. 2012 Komitat Somogy, Ungarn. Vorbericht und Über- garn im Römisch-Germanischen Zentralmuse- Gherdán, K./Czajlik, Z./Szakmány, Gy./Tankó, K., blick über langobardenzeitliche Besiedlung am um. Kataloge vor- und frühgeschichtlicher Alter- Analyse de la provenance des céramiques de la Plattensee. Germania 85,2, 2007, 359–384. tümer 25 (Bonn 1991). nécropole de Ludas – approche pétrographique. Freeden/Vida/Peters 2017 Garam 1991b In: Szabó, M./Tankó, K./Czajlik, Z. (eds.), La néc- Freeden von, U./Vida, T./Peters, D., Fremde Garam, É., Über Halsketten, Halsschmuck mit ropole celtique à Ludas-Varjú-dűlő (Budapest Freunde? Archäologie und Naturwissenschaf- Anhängern und Juwelenkragen byzantinischen 2012) 269–278. ten. Fragestellungen zum langobardenzeitlichen Ursprungs aus der Awarenzeit. Acta Arch. Acad. Gräberfeld von Szólád, Ungarn. In: Meyer, C./ Gießauf 2006 Scien. Hungaricae 43, 1991, 151–179. Held, P./Knipper, C./Nicklisch, N. (eds.), Der Gießauf, J., Barbaren – Monster – Gottes- Zahn der Zeit: Mensch und Kultur im Spiegel Garam 1992 geißeln. Steppennomaden im europäischen interdisziplinärer Forschung. Festschrift für Kurt Garam, É., Die münzdatierten Gräber der Awa- Spiegel der Spätantike und des Mittelalters. Gra- W. Alt. Veröffentlichungen des Landesamtes renzeit. In: Daim 1992, I, 135–250. zer Universitätsverlag. Reihe Habilitationen, Dis- für Archäologie Sachsen-Anhalt 76 (Halle 2017) Garam 2000 sertationen und Diplomarbeiten 10 (Graz 2006). 5–18. Garam, É., Über die Beziehung der byzantini- Gilg/Gast/Calligaro 2010 Freiberger/Bühler 2015 schen Goldschnallen und der awarenzeitlichen Gilg, H. A./Gast, N./Calligaro, T., Vom Karfun- Freiberger, V./Bühler, B., Der Goldschatz von Pseudoschnallen. In: Bálint, Cs. (ed.), Kontakte kelstein. In: Wamser, L. (ed.), Karfunkelstein und Nagyszentmiklós/Sânnicolau Mare: Ergeb- zwischen Iran, Byzanz und der Steppe im 6.–7. Seide. Ausstellungskataloge der Archäologi- nisse der goldschmiedetechnische Untersu- Jahrhundert. Varia Arch. Hungarica X (Budapest, schen Staatssammlung, München 37 (München chungen und der Materialanalysen. In: Daim, Neapel, Rom 2000) 215–227. 2010) 87–100.

Irodalom Literatur 259 Glaser 2000 Gronenborn 1994 vironment: An isotopic analysis of the impact of Glaser, R., Klima. In: Reallexikon der Germani- Gronenborn, D., Überlegungen zur Ausbreitung the Hunnic incursions on Pannonian populations schen Altertumskunde2 17 (Berlin, New York der bäuerlichen Wirtschaft in Mitteleuropa – PLoS ONE 12(3), 2017: e0173079.doi:10.1371/ 2000) 14–17. Versuch einer kulturhistorischen Interpretation journal.pone.0173079. Gogâltan 2002 ältestbandkeramischer Silexinventare. Praehis- Hampel 1907 Gogâltan, F., Die Tells der Bronzezeit im Kar- torische Zeitschrift 69,2, 1994, 135–151. Hampel, J., Újabb tanulmányok a honfoglalási patenbecken. Terminologische Fragen. In: Rus- Grupe 2017 kor emlékeiről (Budapest 1907) 9–25. toiu, A./Ursuţiu, A. (eds.), Interregionale und Grupe, G., Stabile Isotope im Skelett – Um- Hansen 1994 Kulturelle Beziehungen im Karpatenraum (2. welt, Ernährung und Migration. Archäologie in Hansen, S., Studien zu den Metalldeponie- Jahrtausend v. Chr. – 1. Jahrtausend n. Chr.). Deutschland 2, 2017, 26–27. rungen der älteren Urnenfelderzeit zwischen – Interferenţe etnice şi culturale în mileniile I a. Grygiel 1994 Rhônetal und Karpatenbecken. Universitätsfor- Chr. – I. p. Chr. – Ethnische und kulturelle Inter- Grygiel, R., Untersuchungen zur Gesellschafts- schungen zur prähistorischen Arch. 21 (Bonn ferenzen im 1. Jahrtausend v. Chr. – 1. Jahrtau- organisation des Früh- und Mittelneolithikums 1994). send n. Chr. 4 (Cluj-Napoca 2002) 11–45. in Mitteleuropa. In: Kosturik, P. (ed.), Interna- Harding/Jacobsen 1988 Goguey/Czajlik/Bödőcs 2003 tionales Symposium über die Lengyel-Kultur. Harding, M./Jacobsen, G., Die Bedeutung der Goguey, R./Czajlik, Z./Bödőcs A., Magyar-fran- Znojmo-Kravsko-Tesetice, 1988 (Brno, Łódź zivilen Zuwanderung aus Norditalien für die Ent- cia légi régészeti kutatások Magyarországon 1994) 43–77. wicklung der Städte in Noricum und Pannonia. (Recherches franco-hongroises d’archéologie Grynaeus 2003 Classica et Mediaevalia 39, 1988, 117–205. aérienne en Hongrie en 2000). Régészeti kuta- Grynaeus, A., Dendrochronology and Envi- tások Magyarországon. – Archaeological Inveti- Hardt 2003 ronmental History. In: Laszlovszky, J./Szabó, gation in Hungary 2000 (Budapest 2003) 75–86. Hardt, M., The Nomad's Greed for Gold: from P. (eds.), People and Nature (Budapest 2003) the Fall of the Burgundians to the Avar Treasu- Gold der Awaren 2002 175–193. Gold der Awaren. Der Goldschatz von Nagys- re. In: Corradini R./Diesenberger, M./Reimitz H. Grynaeus 2011 zentmiklós (Budapest 2002). (eds.), The Construction of Communities in the Grynaeus A., Dendroclimatologiam facere, ne- Early Middle Ages. Texts, Resources and Arte- Göckenjahn 1993 cesse est! Dendrokronológia és/vagy dendrokli- facts. The Transformation of the Roman World Göckenjahn, H., Die Landnahme der Awaren matológia? In: Kázmér M. (ed.), Környezettörté- 12 (Leiden, Boston 2003) 95–107. aus historischer Sicht. In: Müller-Wille/Schneider net II. Környezeti események a honfoglalástól Hardt 2007 1993–1994, 275–302. napjainkig történeti és természettudományi for- Hardt, M., Nomadische Gier nach Gold: Jahrgel- Göckenjahn 2005 rások tükrében (Budapest 2011) 185–193. der, Burgundenuntergang und Awarenschatz Göckenjahn, H., Bögen, Pfeil und Köcher in Guillaumet 2000 vor dem Hintergrund einer mobilen Lebenswei- der Herrschafts- und Rechtssymbolik der eura- Guillaumet, J.-P. (ed.), Dix ans coopération se. In: Weiß 2007, 105–119. sischen Steppenvölker. Acta Orientalia Acad. franco-hongroise en archéologie 1988–1998 Hardt 2009a Scien. Hung. 58,1, 2005, 59–76. (Budapest 2000). Hardt, M., Gold for the Coronation. The Avar Gömöri 1988 Guillaumet/Szabó/Czajlik 1999 Booty as the Basis for Charlemagne's Imperial Gömöri, J., Das Langobardische Fürstengrab aus Guillaumet, J.-P./Szabó, M./Czajlik, Z., Bilan des Representation. In: The 58th International Sach- Veszkény. Die Völkerwanderungszeit im Karpa- recherches franco-hongroises à Velem-Szentvid, sensymposium 1–5 September 2007. Vitark. tenbecken. Anzeiger des Germanischen Natio- 1988–1994 (A velem-szentvidi francia-magyar Acta Arch. Nidrosiensia 7 (Trondheim 2009) nalmuseums 1987 (1988), 105–119. ásatások mérlege, 1988–1994). Savaria 24,3, 52–61. Gračanin 2011 1998–1999 (1999), 383–408. Hardt 2009b Gračanin H., Južna Panonika u kasnoj antici i ra- Gulyás 2014 Hardt, M., Attila – Atli – Etzel. Über den Wandel nom srednjovjekovlju (od konca 4. do konca 11. Gulyás, Gy., Késő szarmata temetőrészletek Stoljeća). (Zagreb 2011). der Erinnerung an einen Hunnenkönig im eu- Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43 autópálya ropäischen Mittelalter. In: Hardt M./Lübke Chr. Gračanin/Škrgulja 2011 10. lelőhely). (Late Sarmatian cemetery parts at (eds.), Die Steppe. Behemoth. A Journal on Civi- Gračanin H./Škrgulja J., The Ostrogoths in Late Óföldeák-Ürmös [II Motorway M43, Site 10]). lisation 2,2 (Berlin 2009) 19–28. Antique Southern Pannonia. Acta Arch. Carpa- A Nyíregyházi Jósa András Múz. Évk. 16, 2014, Harhoiu 2001 thica XLIX, 2014, 165–205. 15–107. Harhoiu, R., Archäologische Kulturgruppen Graf 1936 Gyulai 2010 des 6.–7. Jahrhunderts in Siebenbürgen. For- Graf, A., Übersicht der antiken Geographie von Gyulai, F., Archaeobotany in Hungary: seed, schungsgeschichtliche Überlegungen. Slovenská Pannonien. Dissertationes Pannonicae Ser. I., fruit, food and beverage remains in the Carpa- Arch. 49, 2001, 97–158. Vol. 5 (Budapest 1936). thian Basin from the Neolithic to the late Middle Harhoiu/Diaconu 1984 Greiff 2012 Ages. Archaeolingua 21 (Budapest 2010). Harhoiu, R./Diaconu, P., Hunnischer Kessel aus Greiff, S., Silver grave goods from early Hunga- Muntenien. Dacia. Ser. NS, 28, 1984, 99–116. rian contexts: technological implications of de- Hága/Laczi/Dani 2015 based alloy compositions with zinc, tin and lead. Hága, T. K./Laczi O./Dani J. (eds.), A Csillagos Ég Haseloff 1981 In: Tobias 2012, 241–250. Lakói. Fejezetek a temetkezés és a halotti kul- Haseloff, G., Die germanische Tierornamentik der Völkerwanderungszeit. Vorgesch. Forsch. Greiff 2016 tusz történetéből Hajdú-Bihar megye területéről. 17, I–III (Berlin, New York 1981). Greiff, S., Silberfunde aus Szeged-Kiskundoroz- Déri Múzeum (Debrecen 2015). sma (Ungarn) – Eine legierungstechnische Dis- Hakenbeck et al. 2010 Hauptmann/Pingel 2008 kussion über den möglichen Zusammenhang Hakenbeck, S./McManus, E./Geisler, H./Grupe, Hauptmann, A./Pingel, V. (eds.), Archäometrie: zwischen Schmuckwaren und Münzsilber im G./O'Connell, T. C., Diet and Mobility in Early Methoden und Anwendungsbeispiele naturwis- 10. Jahrhundert. In: Armbruster et al. 2016a, Medieval Bavaria: A Study of Carbon and Nitro- senschaftlicher Verfahren in der Archäologie 221–240. gen Stable Isotopes. American Journal of Physi- (Stuttgart 2008). Groma 2015 cal Anthropology 143, 2010, 235–249. Havassy 1998 Groma, K., Das Gräberfeld aus der Früheisenzeit Hakenbeck et al. 2017 Havassy, P. (ed.), Jazigok, roxolánok, alánok. bei Tatabánya-Alsó vasútállomás (Ungarn). In: Hakenbeck, S./Evans, J./, Chapman, H./Fó thi, Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6 Ilon/Szathmári 2015, 137–165. E., Practising pastoralism in an agricultural en- (Gyula 1998).

260 Irodalom Literatur Heilig/Kovács/Pattantyús 2011 Heinrich-Tamáska 2013a Heinrich-Tamáska/Hipp 2009 Heilig, B./Kovács, P./Pattantyús, Á. M., Geofi zi- Heinrich-Tamáska, O. (ed.), Keszthely-Fenék- Heinrich-Tamáska, O./Hipp, S., Naturwissen- kai mérések. In: Müller 2011b, 20–39. puszta: Katalog der Befunde und ausgewähl- schaftlich-archäologische Forschungen am Ba- Heinrich-Tamáska 2004 ter Funde sowie neue Forschungsergebnisse. laton (Plattensee, Pelso) – Stand und Perspekti- Castellum Pannonicum Pelsonense 3 (Budapest ven. Siedlungsforschung 27, 2009, 67–91. Heinrich-Tamáska, O., Állatornamentika a et al. 2013). Keszthely környéki 6. századi leleteken (Tieror- Heinrich-Tamáska/Müller 2009 namentik vor und nach 568 auf den Funden in Heinrich-Tamáska 2013b Heinrich-Tamáska, O./Müller, R., Bestattungs- der Umgebung von Keszthely). Arch. Ért. 129, Heinrich-Tamáska, O., Archäologische Forschun- plätze ind er Umgebung von Keszthely-Fenék- 2004, 165–177. gen in Keszthely-Fenékpuszta: eine Einfü hrung. puszta aus der Spätantike und dem frühen Mit- In: Heinrich-Tamáska 2013a, 9–24. telalter (4.–7. Jh.). In: Heinrich-Tamáska/Straub Heinrich-Tamáska 2005 2009, 55–60. Heinrich-Tamáska, O., Deutung und Bedeutung Heinrich-Tamáska 2014a von Salin Tierstil II zwischen Langobardia und Heinrich-Tamáska, O., Research perspectives on Heinrich-Tamáska/Müller/Straub 2012 Avaria. In: Pohl/Erhart 2005, 281–300. landscape archaeology at the western end of Heinrich-Tamáska, O./ Müller, R./Straub P., A fe- Lake Balaton in the fi rst Millenium. In: Heinrich- nékpusztai római erőd évszázadai (Zalaegerszeg Heinrich-Tamáska 2008a Tamáska/Straub 2014, 403–428. 2012). Heinrich-Tamáska, O., Keszthely-Fenékpuszta Heinrich-Tamáska 2014b Heinrich-Tamáska/Prien 2013 zwischen Spätantike und Karolingerzeit. In: Lan- Heinrich-Tamáska, O., Das Alföld im ersten Heinrich-Tamáska O./Prien, R., Neue Erkenntnis- gobarden 2008, 91–107. nachchristlichen Jahrtausend: Landschaft und se aufgrund der Ausgrabungen 2009 im Bereich Heinrich-Tamáska 2008b Besiedlung. Siedlungsforschung 31, 2014, der Gebäude 4 und 24 der spätrömischen In- Heinrich-Tamáska, O., Bemerkungen zur Land- 161–190. nenbefestigung von Keszthely-Fenékpuszta. In: schafts- und Raumstruktur auf dem Gebiet der Heinrich-Tamáska 2015 Heinrich-Tamáska 2013a, 619–634. „Keszthely–Kultur“. In: Bemmann/Schmauder Heinrich-Tamáska, O., Civitates et castra im Heinrich-Tamáska/Straub 2009 2008, 431–447. Lichte der Kontinuitätsforschung: zwei Beispiele Heinrich-Tamáska, O./Straub, P. (eds.), Keszt- Heinrich-Tamáska 2010 aus Pannonien (5.–7. Jh. n. Chr.). In: Heinrich- hely-Fenékpuszta: im Spiegel der Jahrtausende. Heinrich-Tamáska, O., Sakral- oder Profanbau- Tamáska, O./Herold, H./Straub, P./Vida, T. (eds.), – Az évezredek tükrében (Leipzig, Zalaegerszeg ten? Zur Funktion und Datierung der Kirchen "Castellum, Civitas, Urbs". Zentren und Eliten im 2009). von Keszthely-Fenékpuszta (Komitat Zala, Un- frühmittelalterlichen Ostmitteleuropa. – Centres Heinrich-Tamáska/Straub 2014 garn). In: Krohn, N. (ed.), Kirchenarchäologie and Elites in Early Medieval East-Central Europa. Heinrich-Tamáska, O./Straub, P- (eds.), Mensch, heute. Fragestellungen – Methoden – Ergebnis- Castellum Pannonicum Pelsonense 6 (Budapest Siedlung und Landschaft im Wechsel der Jahr- se. Veröff. Alemannisches Inst. 76 (Darmstadt et. al. 2015) 45–69. tausende. – People, Settlement and Landscape 2010) 91–112. Heinrich-Tamáska 2016a on Lake Balaton over the Millennia. Castellum Heinrich-Tamáska 2011a Heinrich-Tamáska, O., Une époque de boule- Pannonicum Pelsonense 4 (Budapest et al. Heinrich-Tamáska, O. (ed.), Keszthely-Fenék- versement? Remarques sur l’étude de l’antiquité 2014) 403–428. puszta im Kontext spätantiker Kontinuitätsfor- tardive et de la paléochrétienté en Pannonie. Heinrich-Tamáska/Straub 2015 schung zwischen Noricum und Moesia. Castel- In: Bollók, Á./Csiky, G./Vida, T. (eds.), Zwischen Heinrich-Tamáska, O./Straub P., Zur Datierung lum Pannonicum Pelsonense 2 (Budapest et al. Byzanz und Steppe. Archäologische und histo- und Deutung der Gräber und Gräberfelder des 2011). rische Studie. Festschrift für Csanád Bálint zum 5. Jahrhunderts in Pannonia Prima und Valeria. 70. Geburtstag (Budapest 2016) 291–300. Heinrich-Tamáska 2011b In: Vida 2015, 617–651. Heinrich-Tamáska, O., Die spätrömische Innen- Heinrich-Tamáska 2016b Heinrich-Tamáska/Syrbe 2016 befestigung von Keszthely-Fenékpuszta: Innere Heinrich-Tamáska, O., Keszthely. In: Germa- Heinrich-Tamáska O./Syrbe, D., „GrenzÜbergän- Chronologie und funktioneller Wandel (The in- nische Altertumskunde Online (Berlin, Boston ge“ zwischen 300 und 800 n. Chr. Einführende ner fortifi cation of Keszthely-Fenékpuszta: its in- 2016) 10.1515/gao_RGA_2928_v2. Betrachtungen zu den globalen und lokalen Ver- ner chronological phases an the transformations Heinrich-Tamáska 2016c fl echtungen des Mitteldonauraumes. In: Bugar- of their function). In: Heinrich-Tamáska 2011a, Heinrich-Tamáska, O., Temetkezések Keszthely- ski, I./Heinrich-Tamáska, O./Ivanišević, V./Syrbe, 653–702. Fenékpusztán és környékén (4.–9. sz.). In: Tóth/ D. (eds.), GrenzÜbergänge. Spätrömisch, früh- Vida/Takács 2016 200–205. christlich, frühbyzantinisch als Kategorien der Heinrich-Tamáska 2011c historisch–archäologischen Forschung an der Heinrich-Tamáska, O., Überlegungen zu den Heinrich-Tamáska 2016d mittleren Donau. – Late Roman, Early Christian, „Hauptgebäuden“ der pannonischen Innenbe- Heinrich-Tamáska, O., Templomok és keresz- Early Byzantine as categories in historical-archa- festigungen im Kontext spätrömischer Villen- tény közösségek Észak-Illyricum (Pannonia és eological research on the middle Danube. Akten architektur. In: von Bülow, G./Zabehlicky, H. Noricum) területén a római kontinuitás tükré- des 27. Internationalen Symposiums der Grund- ben (Kr. u. 5–7. sz.). In: Tóth/Vida/Takács 2016, (eds.), Bruckneudorf und Gamzigrad. Spätan- probleme der frühgeschichtlichen Entwicklung 123–136. tike Paläste und Großvillen im Donau-Balkan- im mittleren Donauraum, Ruma, 4.–7.11.2015. Raum. Akten des Internationalen Kolloquiums Heinrich-Tamáska 2016e Forschungen zu Spätantike und Mittelalter 4 in Bruckneudorf vom 15. bis 18. Oktober 2008. Heinrich-Tamáska, O., Pseudoschnalle. In: Ger- (Remshalden 2016) 11–39. Koll. Vor– und Frühgesch. 15/Österr. Arch. Inst. manische Altertumskunde Online (Berlin, Boston Heinrich-Tamáska/Voß in press Wien, Sonderschr. 45 (Bonn 2011) 233–245. 2016) 0.1515/gao_58. Heinrich-Tamáska, O./Voß, H.-U., Herstellung, Heinrich-Tamáska 2011d Heinrich-Tamáska 2017a Verzierung und Material der awarenzeitlichen, Heinrich-Tamáska, O., Pannonische Innenbefes- Heinrich-Tamáska, O., Nachwirkungen der An- goldenen Pseudoschnallengürtel aus dem Kar- tigungen und römische Kontinuität: Forschungs- tike. Das Erbe der Völkerwanderungszeit. In: patenbecken (7. Jh.). In: Eilbracht, H./Heinrich- stand und -perspektiven. In: Konrad, M./Wit- Lübke/Hardt 2017, 100–115. Tamáska, O./Voß, H.-U. (eds.), „Der Glanz des schel, Chr. (eds.), Römische Legionslager in den Heinrich-Tamáska 2017b Goldes“: Oberfl ächenbearbeitung und -verede- Rhein- und Donauprovinzen – Nuclei frühmit- Heinrich-Tamáska, O., Zwei Anhänger mit Zel- lung vor– und frühgeschichtlicher Metallarbei- telalterlichen Lebens? Bayer. Akad. Wiss., Phil.- lenwerk aus Kesztheky. Das Erbe der Völkerwan- ten. Kolloquien zur Vor- und Frühgeschichte 22 hist. Kl. NF 138 (München 2011) 571–588. derungszeit. In: Lübke/Hardt 2017, 322–323. (Bonn in press).

Irodalom Literatur 261 Herrmann et al. 1990 Horváth 2012b dies. Archaeolingua, Series Minor 36 (Budapest Herrmann, B./Grupe, G./Hummel, S./Piepen- Horváth, L., Kora vaskori település Letenyén (An 2015). brink, H./Schutkowski H., Prähistorische Anth- Early Iron Age settlement at Letenye). Zalai Múz. Ilon/Rasztovics 2000 ropologie. Leitfaden der Feld- und Labormetho- 20, 2012, 11–158. Ilon, G./Rasztovics, J., Őskori lelőhelyek Vas meden (Berlin 1990). Horváth 2014 gyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti to- Heyd/Kulcsár/Szeverényi 2013 Horváth, L., Early Iron Age graves from Keszthe- pográfi ájához (Prehistoric sites in Vas Country. Heyd, V./Kulcsár, G./Szeverényi, V. (eds.), Tran- ly and its environs. In: Heinrich-Tamáska/Straub Preparations for the archaeological topography sitions to the Bronze Age. Interregional Interac- 2014, 63–97. of County Vas). Prehistory 1. Panniculus Ser. В,5. tion and Socio-Cultural Change in the Third Mil- Horváth 2015 (Szombathely 2000) 145–235. lennium BC Carpathian Basin and Neighbouring Horváth, L., Középső vaskori öntőformák Regions (Budapest 2013) 67–92. Ilon/Szathmári 2015 Alsópáhokról (Middle Iron Age moulds from Ilon, G./ Szathmári, I. (eds.), An der Grenze der Holport 1985 Alsópáhok). Arch. Ért. 140, 2015, 229–255. Bronze- und Eisenzeit (Budapest 2015). Holport, Á., Ásatások Százhalombattán 1978– Hunyady 1944 82 (Előzetes jelentés). (Ausgrabungen in Százha- Istvánovits/Kulcsár 1992 Hunyady, I., Kelták a Kárpátmedencében. – Die lombatta 1978–82 [Vorläufi ger Bericht]). Studia Istvánovits, E./Kulcsár, V., Pajzsos temetkezések Kelten im Karpatenbecken. Dissertationes Pan- Comitatensia 17, 1985, 25–61. a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbari- noniae II,18 (Budapest 1942–1944). Holport 1986 cumban. A Jósa András Múz. Évk. 30–32, 1992, Husz 2000 Holport, Á., Questions in connection with recent 47–96. excavations at Százhalombatta. In: Jerem 1986a Husz, I., Az angolszász családtörténeti kutatások Istvánovits/Kulcsár 1998 és hatásuk a magyarországi történeti demográ- 93–98. Istvánovits, E./Kulcsár, V., Vázlat a szarmaták fi ára. Szociológiai Szemle 2, 2000, 81–104. Holport 1996 sztyeppei történetéhez. In: Havassy 1998, 8–32. Holport, Á., Építészeti emlékek az Érd-százha- Ilon 1996 Istvánovits/Kulcsár 2003a lombattai kora vaskori halomsíros temetőből. Ilon, G., A késő halomsíros-kora urnamezős kul- Istvánovits, E./Kulcsár, V., The archaeology of In: Poroszlai, I. (ed.), Ásatások Százhalombattán túra temetője és telltelepülése Németbánya ha- the northern and northeastern fringes of the 1989–1995 (Százhalombatta 1996) 34–42. tárában (Das Gräberfeld und Tell der Späthügel- Sarmatian settlement territory. In: Visy 2003c, Honti 1996 gräber-Frühurnenfelderkultur in der Gemarkung 278–280. Honti, Sz., Ein spätbronzezeitliches Hügelgrab Németbánya). Pápai Múz. Ért. 6, 1996, 89–208. Istvánovits/Kulcsár 2003b in Sávoly-Babócsa. Pápai Múzeumi Ért. 6, 1996, Ilon 1999 Istvánovits, E./Kulcsár, V., The archaeology of 235–248. Ilon, G., A bronzkori halomsíros kultúra te- the Sarmatian territories. Burials. In: Visy 2003c, Hoppál/Nováki 1982 metkezései Nagydém-Középrépáspusztán és 271–275. Hoppál, M./Nováki, L. (eds.), Halottkultusz. a hegykői edénydepot (Die Bestattungen der Istvánovits/Kulcsár 2003c Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10 bronzezeitlichen Hügelgräberkultur in Nagy- Istvánovits, E./Kulcsár, V., Some traces of Sar- (Budapest 1982). dém-Középrépáspuszta und das Gefässdepot matian-Germanic contacts in the Great Hun- Horedt/Protase 1972 von Hegykő). Savaria 24,3, 1998–1999 (1999), garian Plain. In: Carnap-Bornheim, C. (ed.), Horedt, K./Protase, D., Das zweite Fürstengrab 239–276. Kontakt – Kooperation – Konfl ikt. Germanen von Apahida (Siebenbürgen). Germania 50, Ilon 2004 und Sarmaten zwischen dem 1. und dem 4. 1972, 174–220. Ilon, G., Szombathely őskori településtörténeté- Jahrhundert nach Christus. Internationales Kol- Horváth 1878 nek vázlata. Avagy, a római kor előtt is volt élet. loquium des Vorgeschichtlichen Seminars der Horváth, A., Őskori erődítmények (Urzeitliche Őskorunk 2 (Szombathely 2004). Philipps-Universität Marburg, 12.–16. Februar Festungen). Arch. Ért. 12, 1878, 189–190. Ilon 2009 1998. Schriften des Archäologischen Landes- Horváth 1945 Ilon, G. (ed.), MOMOΣ, Őskoros Kutatók VI. museums Schleswig-Holstein (Neumünster Horváth, A. J., A szobi kelta temető. Folia Arch. Összejövetele, Kőszeg 2009. március 19–21. 2003) 227–238. 5, 1945, 60–63. Nyersanyagok és Kereskedelem (Szombathely Istvánovits/Kulcsár 2010 Horváth 2012a 2009). Istvánovits, E./Kulcsár, V., Actual State of Re- Horváth, E., Cloisonné jewellery from the lan- Ilon 2012a search of the Csörsz- or Devil’s Dyke. In: Pop, gobardic Pannonia: technological evidence of Ilon, G., Győr-Ménfőcsanak-Széles-földek. In: H./Bejinariu, I./Băcueţ-Crişan, S./Băcueţ-Crişan, workshop practice. In: Ivaniševiš V./Kazanski M. Kvassay, J. (ed.), Évkönyv és Jelentés a Kulturális D. (eds.), Identităţi culturale locale şi regionale în (eds.), The Pontic-Danubian Realm in the Peri- Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009. évi feltárá- context european. Studii de arheologie şi antro- od of the Great Migration. Collège de France – sairól. – Field Service for Cultural Heritage 2009 pologie istorică. – Local and Regional Cultural CNRS. Centre de recherche d’histoire et Civilisa- Yearbook and Review of Archaeological Investi- Identities in European Context. Archaeology tion de Byzance, Monographies 36. Arheološki gations (Budapest 2009) 104–105. and historical anthropology (Cluj-Napoca 2010) Institut Beograd – Posebna Izdanja, Knjiga 51 311–321. (Paris, Belgrad 2012) 207–242. Ilon 2012b Ilon, G., Győr. Ménfőcsanak-Széles.földek. Ré- Istvánovits/Kulcsár 2015 Horváth 2013 gészeti Kutatások Magyarországon. – Archaeo- Istvánovits, E./Kulcsár, V., Animals of the Sar- Horváth, E., Gemstone and glass inlaid fi ne me- logical Investigations in Hungary 2010 (Buda- talwork from the Carpathian Basin: the Hunnic matians in the Carpathian Basin. (Archaeo- pest 2012) 237–238. and Early Merovingian Periods. Dissertationes zoology through the eyes of archaeologists). Arch. ex Instituto Archaeologico Universitatis de Ilon 2013 Материалы по Археологии, Истории и Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 1., 2013, Ilon, G., Gyűjtő a velemi Szent Vid-hegy lábánál. Этнографии Таврии Вып. – Materials in Archa- 275–302. Vezető Kern István magángyűjteményében. eology, History and Ethnography of Tauria 20, 2015, 49–78. Horváth 1994 Pannonkör füzetek 4 (Kőszeg 2013). Horváth, L., Adatok a Délnyugat-Dunántúl Ilon 2015 Istvánovits/Kulcsár 2017 későbronzkorának történetéhez (Angaben zur Ilon, G., The Golden Treasure from Szent Vid in Istvánovits, E./Kulcsár, V., Sarmatians – History Geschichte der Spätbronzezeit in Südwest- Velem. The Costume of a High-Ranking Lady of and Archaeology of a Forgotten People. Mono- Transdanubien). Zalai Múz. 5, 1994, 219–235. the Late Bronze Age in the Light of New Stu- graphien des RGZM 13 (Mainz 2017).

262 Irodalom Literatur Istvánovits/Kulcsár/Mérai 2009 Jerem 1981b the Iron Age settlement discovered at Sopron- Istvánovits, E./Kulcsár, V./Mérai, D., Roman Jerem, E., Zur Späthallstatt- und Frühlatène- Krautacker). Arch. Ért. 112, 1985, 3–24. Age Barbarian Pottery Workshops in the Great zeit in Transdanubien. In: Eibner, C./ Eibner, A. Jerem et al. 1985b Hungarian Plain. In: Bemmann, J./Hegewisch, (eds.), Die Hallstattkultur. Bericht über das Sym- Jerem, E./Kardos, J./Krsiton, L./Morozová, O./ M./Meyer, M./Schmauder, M. (eds.), Drehschei- posium in Steyr (Linz 1981) 105–136. Träger, T./Zimmer, K., Scientiﬁ c investigations of bentöpferei im Barbaricum Technologietransfer Jerem 1984 the Sopron-Krautacker Iron Age pottery work- und Professionalisierung eines Handwerks am Jerem, E., An early celtic pottery workshop in shop. Archaeometry 27,1, 1985, 83–93. Rande des Römischen Imperiums. Akten der In- north western hungary: some archaeological Jovanović 1985 ternationalen Tagung in Bonn vom 11. bis 14. and technological evidence. Oxford Journal of Jovanović, B., Nekropola, na Pećinama i starije Juni 2009. Bonner Beiträge für vor– und früh- Arch. 3, 1984, 57–80. gvozdeno doba Podunavja. Starinar 36, 1985, geschichtliche Arch. 13 (Bonn 2011) 355–369. Jerem 1984–1985 13–17. Iwaniszewski 1996 Jerem, E., A review of recent work on the Late Iwaniszewski, S., Neolithic and Eneolithic Struc- Bronze Age and Early Iron Age in Hungary. Kalicz 1968 tures in Central Europe: Calendric-Astronomical Bull. Inst. Arch. London, 21–22, 1984–1985, Kalicz, N., Die Frühbronzezeit in Nordost-Un- Implications. In: Schlosser, W. (ed.), Proc. of the 85–108. garn. Abriss der Geschichte des 19.–16. Jahr- Second SEAC Conference 1994 (Bochum 1996) Jerem 1986a hunderts v. u. Z. Arch. Hungarica 45 (Budapest 15–28. Jerem, Erzsébet (ed.), Hallstatt-Kolloquium Vesz- 1968). prém 1984. Mitteilungen des Archäologischen Kalicz 1990 Jacomet/Kreuz 1999 Instituts der Ungarischen Akademie der Wissen- Kalicz, N., Frühneolithische Siedlungsfunde aus Jacomet, S./Kreuz, A., Archäobotanik. Einfüh- schaften Beiheft 3 (Budapest 1986). Südwestungarn. Inventaria Praehistorica Hung. rung in die Aufgaben, Methoden und Ergeb- Jerem 1986b (Budapest 1990). nisse vegetations- und agrargeschichtlicher For- Jerem, E., Bemerkungen zur Siedlungsgeschich- Kalicz 1998 schung (Stuttgart 1999). te der Späthallstatt- und Frühlatènezeit im Ost- Kalicz, N., Figürliche Kunst und bemalte Keramik Jakucs/Voicsek 2015 alpenraum. Veränderungen in der Siedlungs- aus dem Neolithikum Westungarns. Archaeolin- Jakucs, J./Voicsek, V., The northermost distribu- struktur: archäologische und paläoökologische gua. Series Minor 10 (Budapest 1998). tion of the early Vinča Culture in the Danube Aspekte. In: Jerem 1986a, 107–118. Kalicz/Makkay 1977 valley: a preliminary study from Szederkény- Jerem 1996 Kalicz, N./Makkay, J., Die Linienbandkeramik in Kukorica-dűlő (Baranya County, southern Hun- Jerem, E., Zum Forschungsstand der Osthall- der Großen Ungarischen Tiefebene. Studia Arch. gary). Antaeus 33, 2015, 13–54. stattkultur. In: Jerem/Lippert 1996, 11–28. 7 (Budapest 1977). Jakucs et al. 2016 Jerem 2003 Kalicz/Molnár/Rózsás 2007 Jakucs, J./Bánffy, E./Oross, K./Voicsek, V./Bronk Jerem, E., The Iron Age. In: Visy 2003c, 177– Kalicz, N./Molnár, S./Rózsás, M., Az élelemter- Ramsey, Chr./Dunbar, E./Kromer, B./Bayliss, A./ 202. melés kezdetei Somogy megyében a Kr. e. 7.–6. Hofmann, D./Marshall, P./Whittle, A., Between Jerem 2007 évezred fordulóján. Communicationes Arch. the Vinča and Linearbandkeramik Worlds: The Jerem, E., Vaskori táj és erdőgazdálkodás. In: Hungariae, 2007, 19–64. Diversity of Practices and Identities in the 54th– Gömöri, J. (ed.), Az erdő és a fa régészete és Kalicz/Schreiber 2010 53rd Centuries cal BC in Southwest Hungary néprajza (Sopron 2007) 27–31. Kalicz, N./Schreiber, R., Ein Gräberfeld der Spät- and Beyond. Journal of World Prehistory. DOI Jerem/Lippert 1996 bronzezeit von Budapest-Békásmegyer (Buda- 10.1007/s10963–016–9096–x. Jerem, E./ Lippert, A. (eds.), Die Osthallstatt- pest, 2010). Jáky 2016 kultur. Akten des Internationalen Symposiums, Kalla/Raczky/Szabó 2013 Jáky, A., Kora vaskori teleprészlet Balatonboglár- Sopron, 10.–14. Mai 1994. Archaeolingua 7 Kalla, G./Raczky, P./V. Szabó, G., Ünnep és lako- Berekre-dűlőből. Communicationes Arch. Hun- (Budapest 1996). ma a régészetben és az írásos forrásokban. Az gariae 2015–2016 (2016), 147–172. Jerem/Mester 2008 őskori Európa és Mezopotámia példái alapján. In: Déri, B. (ed.), Az Eötvös Loránd Tudomány- Jarnut 1982 Jerem E./Mester, Zs. (eds.), Itinerarium Hunga- egyetem Bölcsészettudományi Karán 2012. Jarnut, J., Geschichte der Langobarden (Stutt- ricum II. Őskori emlékek és gyűjtemények Ma- november 6–7.-én tartott vallástudományi kon- gart et al. 1982) gyarországon (Budapest 2008). ferencia előadásai. AGION 2 (2012), Convivium. Jerem/Müller/Vasáros 2001 Jerem 1968 ELTE BTK VTK (Budapest 2013) 11–46. Jerem, E., The Late Iron Age Cemetery of Jerem E./Müller K./Vasáros Zs., Reconstruction Kemenczei 1974 Szentlőrinc. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae of Iron Age houses and their environment in the Kemenczei, T., Újabb leletek a Nagyberki-szala- 20, 1968, 159–208. Archaeological Park of Százhalombatta. Praehis- toria 2, 2001, 173–192. cskai koravaskori halomsírokból (Neuere Funde Jerem 1971 aus den früheisenzeitlichen Hügelgräbern von Jerem/Urban 2000 Jerem, E., Késővaskori sírleletek Beremendről Nagyberki-Szalacska). Arch. Ért. 101, 1974, (Baranya megye). (The late Iron Age cemetery Jerem E./Urban O., Wallanlagen – Höhen- 3 –16. siedlungen: Prozesse der Urbanisierung im ﬁ nds of Beremend [County of Baranya]). A Janus Kemenczei 1977 Donau-Karpaten-Raum. In: Guichard, V. (ed.), Pannonius Múz. Évk. 16, 1971, 69–90. Kemenczei, T., Hallstattzeitliche Funde aus der Les processus d'urbanisation à l'âge du Fer. Jerem 1973 Donaukniegegend. Folia Arch. 28, 1977, 67–90. – Eisenzeitliche Urbanisationsprozesse. Actes Jerem, E., Zur Geschichte der späten Eisenzeit du colloque Glux-en-Glenne: Centre Archéolo- Kemenczei 1984 in Transdanubien. Späteisenzeitliche Grabfunde gique Européen du Mont Beuvray, 2000. Coll- Kemenczei, T., Die Spätbronzezeit Nordostun- von Beremend (Komitat Baranya). Acta Arch. ection Bibracte 4 (Bibracte 2000) 177–184. garns. Arch. Hungarica 51 (Budapest 1984). Acad. Scien. Hungaricae 25, 1973, 65–86. Jerem et al. 1985a Kemenczei 1999 Jerem 1981a Jerem, E./Facsar, G./Kordos, G./Krolopp, E., A Kemenczei, T., Spätbronzezeitliche Goldschatz- Jerem, E., Südliche Beziehungen einiger hall- Sopron-Krautackeri vaskori telep régészeti és funde. In: Kovács, T./Raczky, P. (eds.), Prähisto- stattzeitlichen Fundtypen Transdanubiens. Ma- környezetrekonstrukciós vizsgálata (The archa- rische Goldschätze aus dem Ungarischen Natio- terijali 19, 1981, 201–220. eological and environmental investigation of nalmuseum (Budapest 1999) 63–79.

Irodalom Literatur 263 Kemenczei 2009 (ed.), MΩMOΣ IV. Őskoros kutatók IV. össze- Kovács 2008 Kemenczei, T., Studien zu den Denkmälern jövetelének konferenciakötete (Budapest 2012) Kovács, P. (ed.), Az ókori Pannonia forrásai Kr. sykthisch geprägter Alföld Gruppe. Inventaria 215–250. u. 235 és 284 között (Fontes Pannoniae Anti- Preahistorica Hungariae 12 (Budapest 2009). Kiss 2012b quae ab anno D. CCXXXV usque ad annum Kenéz/Malatinszky/Pető 2014 Kiss, V., Middle Bronze Age Encrusted Pottery CCLXXXIV). Fontes Pannoniae Antiquae V (Bu- Kenéz, Á./Malatinszky, Á./Pető, Á., The fi rst ar- in western Hungary. Varia Arch. Hungarica 27 dapest 2008). chaeobotanical evidence of Dasypyrum villosum (Budapest 2012). Kovács 1977 in Hungary: an archaeophyte weed or a native Kiss/Nemeskéri 1964 Kovács, T., A bronzkor Magyarországon. – Die grass? Vegetation History and Archaeobota- Kiss, A./Nemeskéri, J., Das langobardische Bronzezeit in Ungarn (Budapest 1977). ny 23,6, 2014, 841–849. Gräberfeld von Mohács (A mohácsi langobard Kovács 1992 Kertész et al. 1994 temető). A Janus Pannonius Múz. Évk. 9, 1964, Kovács, T., Bestattungssitten der Füzesabony- Kertész, R./Sümegi, P./Kozák, M./Braun, M./Fél- 94–130. Kultur und das Gräberfeld von Tiszafüred-Majo- egyházi, E., Mesolithikum im nördlichen Teil der Kiszely 1979 roshalom. In: Meier-Arendt 1992, 96–98. ungarischen Tiefebene. A Jósa András Múz. Évk. Kiszely, I., The Antrhopology of the Lombards. Kovrig 1951 36, 1994, 15–61. BAR Intern. Ser. 61 (Oxford 1979). Kovrig, I., A tiszalöki és a mádi lelet. Arch. Ért. Kienlin 2012 Knipper 2004 78, 1951, 113–120. Kienlin, T. L., Copper and Bronze: Bronze Age Knipper, C., Die Strontiumisotopenanalyse: Eine Kovrig 1958 Metalworking in context. In: Fokkens, H./Har- naturwissenschaftliche Methode zur Erfassung Kovrig, I., Megjegyzések a keszthelyi kultú- ding, A. (eds.), The Oxford Handbook of the von Mobilität in der Ur- und Frühgeschichte. ra kérdéséhez (Bemerkungen zur Frage der European Bronze Age (Oxford 2012) 414–436. Jahrb. RGZM 51, 2004, 589–685. Keszthely-Kultur). Arch. Ért. 85, 1958, 66–74. Kind 2010 Knipper et al. 2012 Kovrig 1985 Kind, C.-J., Diversity at the transition: a view Knipper, C./Peters, D./Meyer, C./Maurer, A.-F./ Kovrig, I., Das Diadem von Csorna. Folia Arch. from the Mesolithic. In: Gronenborn, D./Pet- Schöne, B./Alt, K. W., Dietary reconstruction in 36, 1985, 107–148. rasch, J. (eds.), The spread of Neolithic to Cen- Migration period central Germany: A carbon Kőszegi 1988 tral Europe. RGZM Tagungen 2 (Mainz 2010) and nitrogen isotope study. Archaeological and Kőszegi, F., A Dunántúl története a késő- 449–460. Anthropological Sciences 5,1, 2012, 17–35. bronzkorban (The history of Transdanubia du- Kiss 1968 Kocsis 2015 ring the late bronze age). BTM Műhely 1 (Bu- Kiss, A., A Keszthely-kultúra helye a pannóniai Kocsis, L., New Data on the Question of Mor- dapest 1988). római kuntinuitás kérdésében (The Place of the phology and Dating of the Intercisa III type Hel- Kreiter/Pető/Tugya 2012 Keszthely-Culture in the Problem of the Roman mets. In: Kocsis, L. (ed.), The Enemies of Rome. Kreiter, A./Pető, Á./Tugya, B. (eds.), Környezet – Continuity in Pannonia). Arch. Ért. 95, 1968, Proceedings of the 15th International Roman Ember – Kultúra. A természettudományok és a 93–102. Military Equipment Conference, Budapest 2005. régészet párbeszéde Magyar Nemzeti Múzeum Journal of Roman Military Equipment Studies 16 Kiss 1986 Nemzeti Örökségvédelmi Központ 2010. októ- (Oxbow 2015) 217–240. Kiss, A., Die Goldfunde des Karpatenbeckens ber 6–8.–án megrendezett konferenciájának vom 5.–10. Jahrhundert (Angaben zu den Ver- Komar 2011 tanulmánykötete. – Environment – Human – gleichsmöglichkeiten der schriftlichen und ar- Komar, A. V., Drevnie madjari Etelkeza: pers- Culture. Dialogue between applied sciences and chäologischen Quellen). Acta Arch. Acad. Scien. pektivi issledivanij. In: Madjari b Cerednomu archaeology. Proceedings of the conference Hungaricae 38, 1986, 105–145. Podniproví. Archeologija I davja istorija Ukrajni. held between 6th and 8th of October 2010 by Kiss 1995 Vipusk 7 (Kiev 2011) 21–78. the National Heritage Protection Centre of the Kiss, A., Tanulmányok a kora avar kori kunbá- Končelová/Květina 2015 Hungarian National Museum (Budapest 2012). bonyi vezérsírról (Studien zum Fürstengrab von Končelová, M./Květina, P., Neolithic Long Hou- Kreiter et al. 2013 ses seen as a Witness of Cultural Chnafe int he Kunbábony aus der Frühawarenzeit). A Móra Kreiter, A./B. Szöllősi, Sz./Bajnóczi, B./Azbej- Post-LBK. Anthropologie, 53,3, 2015, 431–446. Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Arch. I, 1995, Havancsák I./Tóth, M./Szakmány, Gy., Ceramic 131–150. Koncz 2014 technology and the materiality of Celtic potte- Kiss 1999 Koncz, I., A hegykői 6. századi temető időrendje ry. In Sabatini, S./Alberti, M. E. (eds.), Exchange Kiss, A., A 375 és 1000 közötti kincsleletek mint és kapcsolatrendszere (The chronology and cul- networks and local transformations: interac- a Kárpát-medence kora középkori történeti for- tural contacts of the 6th-century cemetery at tions and local changes in Europe and the Medi- rásai: a kincsleletek katalógusa. Zalai Múz. 9, Hegykő. Arch. Ért. 139, 2014, 71–98. terranean between Bronze and Iron Age (Oxford 1999, 55–75. Kovács 1913 2013) 169–179. Kiss 2008 Kovács, I., A mezőbándi ásatások. Dolgozatok, Kreuz 2012 Kiss, G., Der Wandel im archäologischen Nach- 1913, 265–389. Kreuz, A., Die Vertreibung aus dem Paradies? lass der Keszthely-Kultur im Laufe des 7. und 8. Kovács 1989 Archäologische Ergebnisse zum Frühneolithi- Jahrhunderts. Versuche zur Periodisierung. Kovács, L., Münzen aus der ungarischen Land- kum im westlichen Mitteleuropa. Bericht der Antaeus 29–30, 2008, 265–277. nahmezeit: archäologische Untersuchung der Römisch-Germanischen Kommission 91, 2012, Kiss 2015 arabischen, byzantinischen, westeuropäischen 24−196. Kiss, P., „…ut strenui viri…” A gepidák Kárpát- und römischen Münzen aus dem Karpatenbe- Kroll 2002 medencei története (The history of the Gepids in cken des 10. Jahrhunderts. Fontes Arch. Hunga- Kroll, H., §5 Makroreste. Naturwissenschaftliche the Carpathian Basin). (Szeged 2015). riae (Budapest 1989). Methoden in der Archäologie. In: Reallexikon 2 Kiss 2012a Kovács 2011 der Germanischen Altertumskunde 20 (Berlin, Kiss, V., Megjegyzések a magyarországi kora Kovács, L., A magyar kalandozások zsákmá- New York 2002) 584–588. és középső bronzkor relatív és abszolút kelte- nyáról (Budapest 2011). Krylaszova/Belavin/Türk 2015 zésének kérdéséhez (Contribution to the relati- Kovács 2007 Krylaszova N. B./Belavin, A. M./Türk, A., ve and absolute chronology of the Hungarian Kovács, P., A Pisidian Veteran and the First Men- Újabb adatok a honfoglalás kori tarsolyok és Early and Middle Bronze Age). In: Kolozsi, B. tion of Pannonia. Tyche 22, 2007, 99–107. tűzkészségek klasszifi kációjához a Volga-Káma-

264 Irodalom Literatur vidéki analógiáik fényében (The classifi cation of Langó/Réti/Türk 2011 Lotter 2003 Conquest period purses and tinder sets in the Langó, P./Réti, Zs./Türk, A., Reconstruction and Lotter, F., Völkerverschiebungen im Ostalpen- light of analogies from the Volga-Kama region). 3D Modelling of a Unique Hungarian Conquest Mitteldonau-Raum zwischen Antike und Mittel- In: Anders, A./Balogh Cs./Türk A (eds.), Avarok Period Horse Burial. In: Jerem, E./Redő, F./Szeve- alter (375–600). Ergbd. Reallexikon der Germa- pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor rényi, V. (eds.), On the Road to Reconstructing nischen Altertumskunde 39 (Berlin 2003). 60. születésnapjára. Opitz Arch. 6. MTA BTK the Past Computer Applications and Quantitati- Lovász 1989 MŐT Kiadványok 2 (Budapest 2014) 457–496. ve Methods in Archaeology (CAA) Proceedings Lovász, E., Újabb adatok a római és hun kori vi- of the 36th International Conference. Budapest, Kubitschek 1929 selethez (Neuere Angaben über die Kleidung der April 2–6, 2008 (Budapest 2011) 348−356. Kubitschek, W., Ältere Berichte über den römi- Römer- und Hunnenzeit). A Herman Ottó Múz. schen Limes in Pannonien. Akademie der Wis- Langobarden 2008 Évk. 27, 1989, 501–512. Landschaftsverband Rheinland (ed.), Die Lango- senschaften in Wien, Philosophisch-Historische Lovász 2005 barden. Das Ende der Völkerwanderungszeit. Klasse, Sitzungsberichte, 209, 1. Abhandlung Lovász, E., Mezőkövesd-Mocsolyás. In: Cseh et Katalog zur Ausstellung im Rheinischen Lan- (Wien, Leipzig 1929). al. 2005, 50–53. desMuseum Bonn 22.8.2008–11.1.2009 (Bonn Kulcsár 1992 2008). Lőrinczy 1995 Kulcsár, V., Megjegyzések a szarmata gyöngyös Lőrinczy, G., Fülkesírok a szegvár-oromdűlői László 1944 viselet kérdéséhez (Gyöngyös viseletű kislány sír- temetőből. Néhány megjegyzés a fülkesíros László, Gy., A honfoglaló magyar nép élete (Bu- ja Kiskunfélegyháza, Pákáról). Múzeumi Kutatá- temetkezések változatairól, kronológiájáról és dapest 1944). sok Bács-Kiskun Megyében 1990 (1992), 6–12. területi elhelyezkedéséről (Stollengräber im Kulcsár 1998 László 1950 frühawarenzeitlichen Gräberfeld von Szegvár- Kulcsár, V., A kárpát-medencei szarmaták te- László, Gy., Honfoglaláskori régészetünk és a Oromdűlő. Beiträge zu den Varianten, zu der metkezési szokásai (Погребалъный oбpяд magyar nagycsalád. Arch. Ért. 77, 1950, 137– Chronologie und territorialen Lage der Stollen- сарматов Карпатского бассейна. The burial 142. gräber). A Móra Ferenc Múz. Évk. Studia Arch. rite of the Sarmatians of the Carpathian basin). László 1951 1, 1995, 399–416. Múzeumi Füzetek 49 (Aszód 1998). László, Gy., The Signifi cance of the Hun golden Lübke/Hardt 2017 Kulcsár 2009 Bow. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, Lübke, Chr./Hardt, M. (eds.), 400–1000. Vom Kulcsár, G., The Beginnings of the Bronze Age 1951, 91–106. spätantiken Erbe zu den Anfängen der Roma- in the Carpathian Basin. The Makó-Kosihy-Čaka László/Rácz 1983 nik. Handbuch zur Geschichte der Kunst in Ost- and the Somogyvár-Vinkovci Culture in Hunga- László, Gy./Rácz, I., A nagyszentmiklósi kincs mitteleuropa 1 (Berlin, München 2017). ry. Varia Arch. Hungarica 23 (Budapest 2009). (Budapest 1983). Maenchen-Helfen 1978 Kulcsár 2012 Lászlófaly 1938 Maenchen-Helfen, O. J., Die Welt der Hunnen Kulcsár, G., Siedlungen entlang des Kapos-Tals Lászlófaly, W., Magyarország vízborította és (Wien, Köln, Graz 1978). (Süd-Transdanubien) zu Beginn der Bronzezeit. árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapo- In: Anreiter, P./Bánffy, E./Bartosiewicz, L./Meid, lási munkálatok megkezdése előtt (Original Makkay 1998 Makkay, J., Iranian elements in W./Metzner-Nebelsick, C. (eds.), Archaeological, M=1:600000). (Budapest 1938). early Mediaeval heroic poetry. The Arthurian Cultural and Linguistic Heritage. Festschrift for Lázár 1943 cycle and the Waltharius. Tractata minuscula 12 Erzsébet Jerem in Honour of her 70th Birthday. Lázár, J., A sághegyi őskori telep bronz- (Budapest 1998). Archaeolingua (Budapest 2012) 349–362. művessége. Dunántúli szemle 1943, 280–286. Maráz 1979 Kulcsár/Szeverényi 2013 Lázár 1955 Maráz, B., Pécs-Jakabhegy. Előzetes jelentés az Kulcsár, G./Szeverényi, V., Transition to the Lázár, J., Hallstatt-kori tumulusok a Ság-hegy 1976–77. évi ásatásokról. Arch. Ért. 106, 1979, Bronze Age: Issues of Continuity and Disconti- távolabbi környékéről (Hallstattzeitliche Tumuli 78–93. nuity in the First Half of the Third Millenium BC aus der weiteren Umgebung des Ságberges). Maráz 1985–1986 int he Carpatian Basin. In: Heyd/Kulcsár/Szeveré- Arch. Ért. 82, 1955, 202–211. Maráz, B., Későbronzkori magaslati telepü- nyi 2013, 67–92. Lázár 1957 lés Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az Kunt 1990 Lázár, J., Über die frühe Eisenzeit des Donaurau- 1976–83 évi ásatásokról). A Janus Pannonius Kunt, E., Temetkezési szokások. In: Dömötör, T./ mes. Acta Antiqua Hungaricae 5, 1957, 19–43. Múz. Évk. 30–31, 1985–1986, 39–64. Hoppál, M. (eds.), Magyar néprajz VII (Budapest Lengyel 1959 Maráz 1996 1990) 67–101. Lengyel, I., A halimbai (Veszprém megye) kora- Maráz, B., Pécs-Jakabhegy. Ausgrabungsergeb- nisse und die Fragen der Frühhallstattkultur in Kuzsinszky 1920 vaskori temető (Le cimetière du Premier âge du Südostpannonien. In: Jerem/Lippert 1996, 255 Kuzsinszky, B., A Balaton környékének archaeo- Fer de Halimba). Arch. Ért. 86, 1959, 159–169. –265. logiája. Lelőhelyek és leletek (Budapest 1920). Lengyel 1975 Lengyel, I., Paleoserology. Blood typing with Maráz 2008 Langó 2006 the fl uorescent antibody method (Budapest Maráz, B., Archäologische Angaben zur mitt- Langó, P., A Kárpát–medence 10. századi em- 1975). leren und späten La Tène-Zeit in Südosttrans- lékanyagának kutatása mint nemzeti régészet. Lenneis/Lüning 2002 danubien. Communicationes Arch. Hungariae, Kutatástörténeti áttekintés (The study of the Lenneis, E./Lüning, J., Die altbandkeramischen 2008, 65–91. archaeological fi ndings of the 10th century Car- Siedlungen von Neckenmarkt und Strögen. Maráz 2013 pathian Basin as national archaeology. An over- Universitätsforschungen zur prähistorischen Ar- Maráz, B., Pécs története a késő bronzkortól a view of the history of research). Korall 24–25, chäologie 82 (Bonn 2002). római foglalásig. In: Visy, Zs. (ed.), Pécs Mono- 2006, 89–117. Littleton/Malcor 2000 gráfi a I (Pécs 2013) 69–92. Langó 2007 Littleton, C. S./Malcor, L. A., From Scythia to Ca- Márton 1933 Langó, P., Amit elrejt a föld… A 10. századi ma- melot: A Radical Reassessment of the Legends Márton, L., A korai La Tène-kultúra Magyarors- gyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a of King Arthur, the Knights of the Round Table, zágon. – Die Frühlatènezeit in Ungarn. Arch. Kárpá-medencében (Budapest 2007). and the Holy Grail (New York, London 2000). Hungarica 11 (Budapest 1933).

Irodalom Literatur 265 Marton 1996a Meier-Arendt 1992 1970. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 23, Marton, E., Agyagtárgyak a velemi Szent Vidről. Meier-Arendt, W. (ed.), Bronzezeit in Ungarn. 1971, 41–46. Acta Musei Papensis 6, 1996, 268–271. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Mócsy 1974 Marton 1996b Theiss (Frankfurt a. M. 1992). Mócsy, A., Pannonia and Upper Moesia. A His- Marton, E., Cycles of Prosperity and Devasta- Meljukova 1984 tory of the Middle Danube Provinces of the Ro- tion: The Hallstatt Period at Velemszentvid. In: Meljukova, A. I. (ed.), Stepi evropejskoj časti man Empire (London, Boston 1974). Jerem/Lippert 1996, 267–271. SSSR v skifo-sarmatskoje bremja. Archeologija Mócsy 1975 Marton 1998 SSSR, Nauka (Moskva 1989). Mócsy, A., Pannonia a korai császárkor idején Marton, E., A Velem Szent Vid-i magyar-francia Meller/Alt 2010 (Budapest 1975). ásatás eredményei (1989–1991). Savaria 23,3, Meller, H./Alt, K. W. (eds.), Anthropologie, Iso- Mócsy 1978 1998, 51–78. topie und DNA – biographischen Annäherung Mócsy, A., Zur Entstehung und Eigenart der Masek 2012 an namenlose vorgeschichtliche Skelette? 2. Nordgrenzen Roms. Vorträge Rheinisch-West- Masek, Zs., Kora népvándorlás kori települések Mitteldeutscher Archäologentag vom 08. bis fälische Akademie der Wissenschaften, Geistes- kutatása Rákóczifalva-Bagi-földek 5.–8.–8A. 10. Oktober 2009 in Halle (Saale). Tagungen wissenschaften G 229 (Opladen 1978). lelőhelyek területén. In: Petkes, Zs. (ed.), Hadak des Landesmusuems für Vorgeschichte 3 (Halle Modderman 1972 Útján XX. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak 2010). Modderman, P. J. R., Die Hausbauten und Sied- XX. Összejövetelének konferenciakötete (Buda- Meller/Puttkammer 2017 lungen der Linienbandkeramik in ihrem westli- pest 2012) 43–59. Meller, H./Puttkammer, Th., Klimagewalten – chen Bereich. In: Schwabedissen, H. (ed.), Die Anfänge des Neolithikums vom Orient bis Nord- Masek 2017 Treibende Kraft der Evolution: Begleitband zur europa. Fundamenta, A3 5a (Köln, Wien 1972) Masek, Zs., A frech look at the hunnic cauld- Ausstellung (Stuttgart 2017). 77–84. rons in the light of a new ﬁ nd from Hungary. Mende 2005 Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 68, 2017, Mende, B. G., Research on the Prehistory of the Molnár 2006 75–136. Hungarians: a review. Papers presented at the Molnár, A., Hallstatt-kori temető Hegyfalu ha- tárából (Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Matúz 1992 meetings of the Institute of Archaeology of the Hegyfalu). Savaria 30, 2006, 199–230. Matúz, E., A Kyjatice kultúra földvára HAS, 2003–2004. Varia Arch. Hungarica 18 (Bu- Felsőtárkány-Várhegyen (Die Erdburg der Kyja- dapest 2005). Molnár 2009 Molnár, A., Das hallstattzeitliche Gräberfeld tice Kultur auf dem Berg Felsőtárkány-Várhegy). Mesterházy 1994 von Bezi-Faluhely-dűlő, NW-Ungarn. Poster der Agria 27–28, 1992, 5–84. Mesterházy, K., Die Landnahme der Ungarn aus Tagung „Das nördliche Karpatenbecken in der archäologischer Sicht. In: Müller-Wille/Schnei- Maurer et al. 2012 Hallstattzeit“, 9.–12. Dezember 2014 Košice, der 1993–1994, 2, 23–65. Maurer, A.–F./Galer, St. J.G./Knipper, C./Beier- Slowakei (www.academia.edu/ independent. lein, L./Nunn, E./Peters, D./Brauns, M./Tütken, Mesterházy 1996 academia.edu/AMolnár). Th./Schöne, B.R., Bioavailable 87Sr/86Sr in dif- Mesterházy, K., A honfoglaló magyarok társa- Molnár 2013 ferent environmental samples – Effects of anth- dalma és a régészet. Életünk 1996, 768–795. Molnár, A., Neuere Ausgrabungen hallstattzeit- ropogenic contamination and implications for Metzner-Nebelsick 2002 licher Siedlungen in der Umgebung von Győr. isoscapes in past migration studies. Science of Metzner-Nebelsick, C., Der „Thrako-Kimmeri- Zborník Slovenského Národného Múz. Arch. the Total Environment (STE) 433, 2012, 216– sche” Formenkreis aus der Sicht der Urnenfel- 107,23, 2013, 185–198. 229. der- und Hallstattzeit im südöstlichen Panno- Molnár/Farkas 2010 Medović 2002 nien. Vorgeschichtliche Forschungen 23,1–2 Molnár, A./ Farkas, Cs., Hallstattzeitlicher Tonal- Medović, P., Bestattungen in der älteren Eisen- (Berlin 2002). tar aus Vát. Angaben zu den Kultgegenständen zeit im Gebiet der Bosut-Gruppe (Sahranjivanje Miklós 2011 der Osthallstattkultur. Acta Arch. Acad. Scien. u starije gvozdeno doba na prostoru bosutske Miklós, Zs., Légi fényképezés (Bödőcs A., Czaj- Hungaricae 61, 2010, 107–143. grupe). In: R. Vasić (ed.), Burial customs in the lik Z., Szabó M., Visy Zs. közreműködésével). In: Molnár/Farkas 2011 Bronze and Iron Age, Symposium Čačak, 4–8 Müller 2011b, 40–70. Molnár, A./ Farkas, Cs., Hallstatt-kori település September 2002, Sahranjivanje u bronzano i Vát-Bodon tábla lelőhelyen. Savaria 34,1, 2011, gvozdenog doba. Sympozijum Čačak 2002, Sep- Mirković 2004 43–66. tember 4–8 (Čačak 2002) 101–107. Mirković, M., Sirmium. In: Šašel Kos, M. /Scher- rer, P. (eds.), The autonomous towns of Nori- Molnár/Imecs 2006 Medović/Hänsel 2006 cum and Pannonia. – Die autonnomen Städte in Molnár Zs./Imecs, Z., Az Otomani kultúra tele- Medović, P./Hänsel, B., Die Srem-Gruppe-Nek- Noricum und Pannonien. Pannonia II. Situla 42 pülésstrukturája a Nagykárolyi-síkságon és az Ér ropolen bei den Siedlungen der Bosut-Gruppe. (Ljubljana 2004) 145–156. völgyében ( Data to the research of the Otomani In: Tasić, N./Grozdanov C. (eds.), Homage to Mi- Miske 1907 Cultures habitat in the Carei Plain and the Eriu lutin Garašanin (Belgrad 2006) 489–512. Valley). Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Miske, K., A velemszentvidi őstelep (Wien 1907). Meier 2009 Régiségtárából I, 2005 (2006), 25–80. Miske 1908 Meier, Th., Umweltarchäologie – Landschaftsar- Molnár/Nagy/Tomka 2008 Miske, K., Die prähistorische Ansiedlung Velem chäologie. In: Brather, S. (ed.), Historia archa- Molnár, A./Nagy, A./Tomka, P. (eds.), Sie kamen St. Vid. Vol. I (Wien 1908). eologica: Festschrift für Heiko Steuer zum 70. und gingen. Langobarden und Awaren in der Geburtstag. Ergbd. Reallexikon Germanischer Mócsy 1959 kleinen Tiefebene. Begleitband zur gleichnami- Altertumskunde2 70 (Berlin, New York 2009) Mócsy, A., Die Bevölkerung von Pannonien bis gen Ausstellung im Xántus János Múzeum, Győr 697–734. zu den Markomannenkriegen (Budapest 1959). 9. Okt. 2008 bis 30. Jan. 2009. A Győr-Moson- Meier 2017 Mócsy 1971 Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3 Meier, Th., Potentiale und Risiken der Umwelt- Mócsy, A., Zur frühesten Besatzungsperiode in (Győr 2008). archäologie. In: Brather, S./Dendorfer, J. (eds.), Pannonia. In: Die Eroberung Pannoniens und Mommsen 1986 Grenzen, Räume und Identitäten. Der Oberrhein die Fragen der Romanisation. Tagung der Un- Mommsen, H., Archäometrie. Neuere naturwis- und seine Nachbarregionen von der Antike bis garischen Gesellschaft für Archäologie, Kunst- senschaftliche Methoden und Erfolge in der Ar- zum Hochmittelalter (Ostﬁ ldern 2017) 13–53. geschichte und Numismatik am 29. Oktober chäologie (Stuttgart 1986).

266 Irodalom Literatur Mozsolics 1950 Müller 2010b che Gräber aus Budapest-Óbuda). In: Vida 2012, Mozsolics A., Der Golfund von Velem-Szentvid. Müller, R., Karolingerzeitliche Bestattungen in 141–174. Ein Beitrag zur Metallkunst der älteren Hallstatt- Keszthely-Fenékpuszta. Anteus 31–32, 2010, Nagy 2017 zeit. Praehistorica I, Prometheus (Basel 1950). 173–197. Nagy, M., Grabfunde aus »Bakodpuszta«. Gra- Mozsolics 1985 Müller 2011a natperlenkette und geﬂ ochtene Kette mit Gra- Mozsolics A., Bronzefunde aus Ungarn. Depot- Müller, R., Keménységvizsgálatok a Várvölgy- natanhängern. In: Lübke/Hardt 2017, 102. fundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely Nagy-Lázhegyi késő bronzkori eszközökön. In: Nagy/Tóth 1998 (Budapest 1985). Kővári K./Miklós Zs. (eds.), "Fél évszázad ter- Nagy, M./B. Tóth, Á., Gepiden. Archäologisches. Möslein 2014 epen". Tanulmánykötet Torma István tiszteleté- In: Reallexikon der Germanischen Altertumskun- Möslein, St., Bemerkungen zu den frühmittelal- re 70. születésnapja alkalmából (Budapest 2011) de² 11 (Berlin, New York 1998) 118–131. terlichen Gräbern mit Eberzahn-Paaren in Ost- 211–224. Nagy et al. 2012 bayern. In: Husty, L./Irlinger, W./Pechtl, J. (eds.), Müller 2011b Nagy, M./Sümegi, P./ Persaits, G./Gulyás, S./ „ … und es hat doch was gebracht“. Festschrift Müller, R., Régészeti kézikönyv (Budapest 2011). Törőcsik, T., Vaskori bronzkincs Ikervár határá- für Karl Schmotz zum 65. Geburtstag. Internati- Müller 2013 ban. Savaria 35, 2012, 99–133. onale Arch. Studia honoria 35 (Rahden/Westf. Müller, R., A második késő bronzkori aranykincs Nawroth 2005 2014) 375–385. várvölgyről (Der zweite spätbronzezeitliche Nawroth, M., Steigbügel. In: Reallexikon der Mráv 2003 Goldschatz von Várvölgy, Kom. Zala). Arch. Ért. Germanischen Altertumskunde2 29 (Berlin, New Mráv, Zs., Archäologische Forschungen 2000– 138, 2013, 81–103. York 2005) 547–548. 2001 in Gebiet der spätrömischen Festung von Müller 2014 Nebelsick 1994 Göd-Bócsaújtelep (Vorbericht). Communicatio- Müller, R., Die Gräberfelder von Keszthely-Fe- Nebelsick, L. D., Der Übergang von der Ur- nes Arch. Hungariae, 2003, 83–114. nékpuszta, Ödenkirche-Flur. Castellum Pannoni- nenfelder- zur Hallstattzeit am nördlichen Ost- Mráv 2011 cum Pelsonense 5 (Budapest et al. 2014). alpenrand und im nördlichen Transdanubien. In: Schauer, P. (ed.), Archäologische Untersu- Mráv, Zs., Dunakeszi – Late Roman fortlet along Müller-Wille/Schneider 1993–1994 chungen zum Übergang von der Bronze- zur the Danube. Guide to Hungarian Sites of the Müller-Wille, M./Schneider, R., Ausgewählte Eisenzeit zwischen Nordsee und Kaukasus. Re- Roman Limes that Are Nominated for World He- Probleme europäischer Landnahmen des Früh- ritage Status 1 (Budapest 2011). gensburger Beiträge zur Prähistorischen Arch. 1 und Hochmittelalters. Methodische Grundlagen- (Bonn 1994) 307–363. Muthesius 2004 diskussion im Grenzbereich zwischen Archäolo- Nebelsick et al. 1997 Muthesius, A., Studies in silk in Byzantium (Lon- gie und Geschichte. Vorträge und Forschungen Nebelsick, L. D./Eibner, A./Lauermann, E./Neu- don 2004). 41,1–2 (Sigmaringen 1993–1994). gebauer, J.-W., Hallstattkultur im Osten Öster- Müller 1997 reichs (St. Pölten 1997) 9–128. Müller, K. E., Geschichte der antiken Ethnologie Nagy/Dani/Hajdú 2004 Neubauer et al. 2013 (Hamburg 1997). Nagy, E./Dani, J./Hajdú, Zs. (eds.), ΜΩΜΩΣ II, Őskoros Kutatók II. összejövetelének konferen- Neubauer, W./Trinks, I./Salisbury, R. B./Einwö- Müller 1989 ciakötete (Debrecen 2004). gerer, C. (eds.), Archaeological Prospection. Pro- Müller, R., Vorbericht über die Freilegung des ceedings of the 10th International Conference, Nagy 1900 Grabes eines hohen Militärs aus der Mittelawa- Vienna, May 29th – June 2nd 2013 (Wien 2013). renzeit in Gyenesdiás. Communicationes Arch. Nagy G., Az eskütéri sisak. Budapest Régiségei 7, 1900, 67–83. Neugebauer 2001 Hungariae 1989, 141–164. Neugebauer, J.-W., Rettungsgrabungen im Un- Müller 2000 Nagy 1939 teren Traisental in den Jahren 2000 und 2001. Müller, R., Ein germanisches Grab der Frühawa- Nagy, L., A középrépáspusztai (Veszprém me- Fundber. Österreich 40, 2001, 191–300. gye) kora-vaskori temető (Das früheisenzeitliche renzeit aus Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Nováki 1952 Gräberfeld von Puszta Középrépás [Komitat Ves- Acad. Scien. Hungaricae 51, 1999–2000 (2000), Nováki, G., Fejér megye őskori földvárai. Arch. zprém]). Folia Arch. I–II, 1939, 39–57. 341–357. Ért. 79, 1952, 3–19. Nagy 1997 Müller 2006 Nováki 1955 Nagy, M., Szentes és környéke az 1–6. szá- Müller, R., Várvölgy-Nagy-Lázhegy késő bronz- Nováki, G., A soproni Várhely ásatásának tör- zadban. Történeti vázlat és régészeti lelő- kori földvár kutatása. Die Erforschung des ténete. Soproni Szemle 9,1–2, 1955, 131–136. spätbronzezeitlichen Burgwalles von Várvölgy- helykataszter (Szentes und seine Umgebung Nováki 1963 Nagy-Lázhegy. In: Kovács Gy./Miklós Zs. (eds.), vom 1. bis 6. Jahrhundert. Eine geschichtliche Skizze und ein archäologischer Fundortkatas- Nováki, G., A magyarországi földvárkutatás tör- „Gondolják, látják az várnak nagy voltát…” Ta- ténete. Régészeti füzetek II,12 (Budapest 1963). nulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére ter). A Móra Ferenc Múz. Évk. Studia Arch. 3, Nováki/Skerletz 1991 (Budapest 2006) 227–236. 1997, 39–95. Nováki Gy./Skerletz, I., Várvölgy-Kis-Láz-hegy Nagy 1999 Müller 2007 későbronzkori földvára (Der spätbronzezeitliche Nagy, M,. A gepida királyság (454–567). In: Ha- Müller, R., Késő bronzkori magaslati telep ku- Burgwall von Várvölgy-Kis-Láz-Berg.) Zalai Múz. vassy, P. (ed.), A gepidák. Kora középkori ger- tatása Várvölgy, Nagyláz-hegyen (2003–2006). 3, 1991, 155–162. Investigation of a hill settlement from the Late mán királyság az Alföldön. Gyulai Katalógusok 7 (Gyula 1999) 29–37. Bronze Age at Várvölgy, Nagyláz-hegy. Régésze- Oross 2007 ti kutatások Magyarországon – Archaeological Nagy 2007 Oross, K., The pottery from Ecsegfalva 23. In: Invetigation in Hungary 2006 (Budapest 2007) Nagy, M., Állatábrázolások és az I. germán ál- Whittle, A. (ed.), The Early Neolithic on the Great 5–26. latstílus a Közép-Duna-vidékén (Tierdarstellun- Hungarian Plain: investigations of the Körös cul- Müller 2010a gen und der germanische Tierstil I. im Gebiet der ture site of Ecsegfalva 23, County Békés. Varia Müller, R., Die Gräberfelder vor der Südmauer Mittleren Donau). Monumenta Germanorum Arch. Hungarica 21 (Budapest 2007) 491–620. der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta. Mit Arch. Hungariae 5 (Budapest 2007). Oross et al. 2016 Beitr. von E. Fóthi, Á. Kustár, A. Pásztor und K. Nagy 2012 Oross K./Bánffy, E./Osztás, A./Marton, T./Nyer- T. Rendes. Castellum Pannonicum Pelsonense 1 Nagy, M., Aqincum, Langobard sírok Buda- ges, É. Á./Köhler, K./Szécsényi-Nagy, A./Alt K. (Budapest et al. 2010). pest-Óbuda/Aquincumból (Langobardenzeitli- W./Bronk Ramsey, Chr./Goslar, T./Kromer, B./

Irodalom Literatur 267 Hamilton, D., The early days of Neolithic Alsó- Pavúk 2004 Pohl 1980 nyék: the Starčevo occupation. Berichte der Pavúk, J., Early Linear Pottery culture in Slova- Pohl, W., Die Gepiden und die Gentes an der Römisch-Germanischer Kommission 94, 2013 kia and the Neolithisation of Central Europe. mittleren Donau nach dem Zerfall des Attilarei- (2016) 93–121. In: Lukes, A./Zvelebil, M. (eds.), LBK dialogues. ches. In: Wolfram, H./Daim, F. (eds.), Die Völker Osztás et al. 2016 Studies in the formation of the Linear Pottery an der mittleren und unteren Donau im 5. und Osztás, A./Bánffy, E./Zalai-Gaál, I./Oross, K./ culture. BAR International Ser. 1304 (Oxford 6. Jahrhundert. Denkschriften der Österreichi- Marton, T./Somogyi, K., Alsónyék-Bátaszék: 2004) 71–82. schen Akademie der Wissenschaften 145 (Wien 1980) 240–305. introduction to a major Neolithic settlement Pavúk/Karlovský 2008 complex in south-east Transdanubia, Hungary. Pavúk, J./Karlovský, V., Astronomische Orien- Pohl 1988 Berichte der Römisch-Germanischer Kommissi- tierung der spätneolithischen Kreisanlagen in Pohl, W., Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mit- on 94, 2013 (2016) 7–21. Mitteleuropa. Germania 86,2, 2008, 465–501. teleuropa, 567–822 n. Chr. (München 1988, 22002). Pálóczi Horváth 2014 Penavin 1981 Pálóczi Horváth, A., Keltei népek a középkori Penavin, O., A nagycsaládszervezet Szlavóniá- Pohl 1992 Magyarországon. Besenyők, úzok, kunok és ban (Kórógyon) (Újvidék 1981). Pohl, W., Herrschaft und Subsistenz. Zum Wan- del der byzantinischen Randkulturen an der Do- jászok művelődéstörténeti emlékei. Stud. Ad Pesch 2017 nau vom 6.–8. Jahrhundert. In: Daim 1992, I, Arch. Pazmaniensiae 2 (Budapest, Piliscsaba Pesch, A., Vier Brakteaten aus Várpalota. In: 13–24. 2014). Lübke/Hardt 2017, 317–318. Pohl 1994 Parani 2003 Peters/Freeden 2012a Pohl, W., Barbarenbilder seit Tacitus. In: Friesin- Parani, M. G., Reconstructing the Reality of Ima- Peters, D./von Freeden, U., Szólád. Archäologi- ges: Byzantine Material Culture and Religious ger, H./Tejral, J./Stuppner A. (eds.), Markoman- scher Anzeiger 2012,1. Beiheft – Jahresbericht Iconography 11th–15th Centuries (Leiden, Bos- nenkriege – Ursachen und Wirkungen, Symposi- 2011 des DAI, 2012, 137–139. ton 2003). on Wien 1993. Spisy Arch. ústavu AV CR Brno 1 Peters/Freeden 2012b (Brno 1994) 59–66. Pásztor/Barna 2015 Peters, D./von Freeden, U., Szólád. Berichte der Pásztor, E./P. Barna, J., Magyar archaeoaszt- Pohl 1997 Römisch-Germanischer Kommission 91, 2010 ronómiai kutatások III. A késő neolitikus körár- Pohl, W., The role of steppe peoples in eastern kok csillagászati jellemzői a legújabb dunántúli (2012), 449–452. and central Europe in the fi rst millennium A.D. kutatások tükrében (Hungarian Archaeoast- Peters et al. 2014 In: Urbańczyk, P. (ed.), Origins of Central Europe ronomical Research III. The Astronomical Cha- Peters, D./Knipper, C./von Freeden, U./Vida, T./ (Warsaw 1997) 65–78. racteristics of Late Neolithic Circular Enclosu- Maurer, A.–F./Müller, W./Alt, K. W., Schmelztie- Pohl 1998 res in Light of the Most Recent Research from gel Balaton? Zum Verhältnis „langobardischer“ Pohl, W., Gepiden. Historisches. In: Reallexikon the Transdanubian Region). Magyar Régészet Einwanderergruppen und (vor–) langobarden- der Germanischen Altertumskunde² 11 (Berlin, Online Magazin. – Hungarian Archaeology zeitlicher romanischer Bevölkerung am Balaton New York 1998) 131–140. Online E-Journal, 2015,3. http://fi les.archaeo- – Szólád und Keszthely-Fenékpuszta zwischen Pohl 2001 lingua.hu/2015O/Pasztor–PBarna_H15O.pdf. Archäologie und Isotopie. In: Heinrich-Tamáska/ Pohl, W., Langobarden. Historisches. In: Real- 2016.05.18.20.19. Straub 2014, 337–360. lexikon der Germanischen Altertumskunde² 18 Pásztor/Barna/Roslund 2008 Pető/Gáti 2016 (Berlin, New York 2001) 60–61. Pásztor, E./P. Barna, J./Roslund, C., The orienta- Pető, Á./Gáti, Cs., Data on the geoarchaeologi- tion of rondels of the Neolithic Lengyel culture Pohl 2002 cal and topographical research at Pécs–Jakabh- in Central Europe. Antiquity 82, 2008, 910–924. Pohl, W., Die Völkerwanderung. Eroberung und egy. Magyar Régészet Online Magazin. – Hun- Integration (Stuttgart, Berlin, Köln 2002). Patay 2013 garian Archaeology Online E-Journal, 2018,3, Patay, R., Bell Beaker Cemetery and Settlement 14–23.http://www.hungarianarcheology. Pohl 2008 at Szigetszentmiklós: First Results. In: Heyd/ hu/?page_id=279#post–6751. Pohl, W., Migration und Ethnogenesen der Kulcsár/Szeverényi 2013, 287–317. Langobarden aus Sicht der Schriftquellen. In: Petrasch 1990 Patek 1976 Bemmann/Schmauder 2008, 1–12. Petrasch, J., Mittelneolithische Kreisgrabenanla- Patek, E., A Hallstatt kultúra Sopron környéki Pohl 2009 gen in Mitteleuropa. Berichte der Römisch–Ger- csoportja. Arch. Ért. 103, 1976, 3–29. Pohl, W., Steppenimperien in Mitteleuropa: manische Kommission 71, 1990, 407–564. Patek 1982 Hunnen, Awaren, Ungarn. In: Gießauf, J./Stei- Petrasch 2001 Patek, E., Neue Untersuchungen auf dem ner, J. (eds.), „Gebieter über die Völker in den Petrasch, J., ”Seid fruchtbar und mehret euch Burgstall bei Sopron. Berichte der Römisch- Filzwandzelten". Steppenimperien von Attila bis Germanischer Kommission 63, 1982, 105–178. und füllet die Erde und machet sie euch unter- Tschinggis Khan. Grazer morgenländische Studi- tan”: Überlegungen zur demographischen Situ- Patek 1984 en 7 (Graz 2009) 17–30. ation der bandkeramischen Landnahme. Arch. Patek, E., Die nordosttransdanubische Hallstatt- Pohl 2011 Korrespondenzblatt 31, 2001, 13–25. gruppe: Ein Überblick. Mitteilungen des Archäo- Pohl, W., Übergänge von der Antike zum Mit- logischen Instituts der Ungarischen Akademie Petrasch 2012 telalter: eine unendliche Debatte? In: Konrad, der Wissenschaften 12–13, 1982–1983 (1984), Petrasch, J., Die mittelneolithischen Kreisgra- M./Witschel, Chr. (eds.), Römische Legionsla- 59–84. benanlagen in Zentraleuropa: Forschungsrand ger in den Rhein-und Donauprovinzen – Nuclei Patek 1993 und Interpretationstheorien zu Funktion und spätantik-frühmittelalterlichen Lebens? Bayeri- Patek, E., Westungarn in der Hallstattzeit. Acta Bedeutung. In: Bertemes/Meller 2012, 41–66. sche Akad. d. Wiss., Phil.-Hist. Kl. Abh. N.F. 138 humaniora 7 (Weinheim 1993). Podborský/Kovárník 2006 (München 2011) 47–61. Paulsen 1992 Podborský, V./Kovárník, J., Neolithic and post- Pohl 2012 Paulsen, P., Die Holzfunde aus dem Gräberfeld Neolithic enclosures in Moravia in their Central Pohl, W., Transformation oder Bruch: Über- bei Oberfl acht und ihre kulturhistorische Bedeu- European context. In: Harding, A./Sievers, S./ legungen zur Rolle der Barbaren beim ‚Fall tung. Forschungen und Berichte zur Vor- und Venclová, N. (eds.), Enclosing the Past. Inside Roms‘. In: Beck, H./Geuenich, D./Steuer, H. Frühgeschichte in Baden-Württemberg 41/2 and Outside in Prehistory. Sheffi eld Archaeolo- (eds.), Altertumskunde – Altertumswissenschaft (Stuttgart 1992). gical Monograph (Sheffi eld 2006) 44–68. – Kulturwissenschaft. Erträge und Perspektiven

268 Irodalom Literatur nach 40 Jahren Reallexikon der Germanischen Prohászka 2011 Rassmann et al. 2015 Altertumskunde. Ergbd. Reallexikon der Germa- Prohászka, P., Bemerkungen zum spätrömi- Rassmann, K./Mischka, C./Furholt, M./Ohlrau, nischen Altertumskunde 77 (Berlin, New York schen und frühvölkerwanderungszeitlichen R./Radloff, K./Winkelmann, K./Serlgi, G./Mar- 2012) 573–588. Goldmünzverkehr in Pannonia I und Valeria. In: ton, T./Osztás, A./Oross, K./Bánffy, E., Large scale geomagnetic prospectionon neolithic sites Pohl 2015 Heinrich-Tamáska 2011a, 61–86. in hungary I. Magyar Régészet Online Maga- Pohl, W., Huns, Avars, Hungarians – Compara- Prohászka 2012a zin. – Hungarian Archaeology Online E-Journal, tive Perspectives Based on Written Evidence. In: Prohászka, P., Bemerkungen zum byzantini- 2015,2. http://www.hungarianarchaeology. Bemmann/Schmauder 2015, 693–702. schen Münzverkehr der ungarischen Landnah- hu/?page_id=279#post-5889. Pohl/Erhart 2005 mezeit und der Staatsgründung im Karpatenbe- Regenye 2004 Pohl, W./Erhart, P. (eds.), Die Langobarden. cken. In: Tobias 2012, 67–88. Regenye, J., Előzetes jelentés a Tihanyi-Óvárban Prohászka 2012b Herrschaft und Identität. Österr. Akad. Wiss. folytatott feltárásról. In: Nagy/Dani/Hajdú 2004, Phil.-Hist. Kl., Denkschr. 329, Forsch. Gesch. Prohászka, P., Az ozora-tótipusztai avar fejedel- 187–199. Mittelalters 9 (Wien 2005). mi sírok. Opitz Arch. 5 (Budapest 2012). Reményi 2003 Polomé 1995 Pulszky 1879 Reményi, L., Megjegyzések a Kárpát-medence Polomé, E. C., s. v. Freya. In: Reallexikon der Pulszky, F., A kelta uralom emlékei Magyaror- középső bronzkori „virágkorának” kérdéséhez Germanischen Altertumskunde² 9 (Berlin, New szágban. Arch. Közl. 13, 1879, 5–26. (Remarks of the Middle Bronze Age „prosperity” York 1986) 587–594. Pulszky 1891 in the Carpatian Basin). Ősrégészeti Levelek 5, Popescu 1950 Pulszky, F., A magyar pogány sírleletek. Érte- 2003, 51–64. Popescu, D., Felul de viaţă al populaţiai Daco- kezések a történeti tudományok köréből 14, X Reményi 2005 Romane şi „Barbare” la frontiera de vest a Da- (Budapest 1891). Reményi, L., The Golden Age of the Carpathian ciei. Studii şi Cercetări de Istorie Veche 1, 1950, Pusztai 1988 Basin and the Beautiful Warrior. In: Hjørungdal, 41–154. Pusztai, R., Mosonszentjános, Komitat Győr- T. (ed.), Gender Locales and Local Genders in Archaeology. BAR International Series 1425 (Ox- Popescu 1956a Sopron. In: Busch 1988, 288–291, 296–297. ford 2005) 1–11. Popescu, D., Cercetări arheologice în Transil- vania I. Sondajele de la Socodor – 1948 –, II. Raczky/Anders 2010 Reményi 2009 Săpăturile de la Vărşand –1949 –. Materiale şi Raczky, P./Anders, A., Activity loci and data for Reményi, L., A nagyrévi kultúra kulturális és Cercetări Arheologice 2, 1956, 43–127. spatial division at a Late Neolithic site-complex kronológiai kérdései (Cultural and chronologi- (Polgár-Csőszhalom: a case study). In: Hansen, cal Questions of Nagyrév culture). Tisicum 19, Popescu 1956b S. (ed.), Leben auf dem Tell als soziale Praxis. 2009, 229–254. Popescu, D., Einige Bemerkungen zur Bronzezeit Beiträge des internationalen Symposiums in Ber- Siebenbürgens. Acta Arch. Acad. Scien. Hunga- Révész 1991 lin vom 26.–27. Februar 2007. Kolloquien zur Révész, L., Voltak-e nagycsaládi temetőik a ricae 7, 1956, 301–320. Vor- und Frühgeschichte 14 (Frankfurt/M. 2010) honfoglaló magyaroknak? (Über die Existenz Popović 2013 143–163. der großfamiliären Gräbererfelder bei den land- Popović, I., Sirmium – Imperial Residence Pan- Raczky/Anders 2012 nehmenden Ungarn.) Móra Ferenc Múz. Évk. nonian Metropolis and Christian “Head of Illy- 1984/86–2, 1991, 615–638. Raczky, P./Anders, A., Neolithic enclosures in ricum”. In: Popović, I./Borić–Brešković B. (eds.), Eastern Hungary and their survival into the Cop- Révész 1996 Constantine the Great and the Edict of Milan per Age. In: Bertemes/Meller 2012, 271–309. Révész, L., A karosi hinﬁ glalás kori temetők. Ré- 313. The birth of Christianity in the roman gészeti adatok A Felső-Tisza-vidék 10. századi Raczky/Anders/Bartosiewicz 2011 provinces on the soil of Serbia (Belgrade 2013) történetéhez (Miskolc 1996). 102–117. Raczky, P./Anders, A./Bartosiewicz, L., The En- closure System of Polgár-Csőszhalom and its In- Révész 2008 Posluschny 2010 terpretation. Archäologie in Eurasien 24, 42–64. Révész, L., Die Ungarn. In: Anke/Révész/Vida Posluschny, A., „Fürstensitze“, Zentralität und 2008, 75–108. Hinterland – Erste Aspekte einer Projektsynthe- Raczky/Fodor/Mester 2010 Révész 2014 se aus Sicht des Projektes „Fürstensitze“ und Raczky, P./Fodor, I./Mester, Zs., Régészeti kuta- Révész, L., A magyar honfoglalás kora. A Ma- Umland. In: Krausse, D (ed.), „Fürstensitze“ und tások Hajdúböszörmény-Pródi-Halmon. Archa- gyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása. – The eological research at Hajdúböszörmény-Pródi- Zentralorte der frühen Kelten: Abschlusskollo- era of the Hungarian conquest. Permanent exhi- Halom, Hungary. Arch. Ért. 135, 2010, 161– quium des DFG–Schwerpunktprogramms 1171 bition of the Hungarian National Museum (Bu- 182. in Stuttgart, 12. – 15. Oktober 2009. Forschun- dapest 2014). gen und Berichte zur Vor- und Frühgeschichte Raczky/Kovács/Anders 1997 Révész 2017 in Baden-Württemberg 120,1 (Stuttgart 2010) Raczky, P./Kovács, T./Anders, A. (eds.), Utak a Révész, L., Die Kunst der Steppe in Ostmitteleu- 359–374. múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmen- ropa. Die ungarische Landnahmezeit. In: Lübke/ Prohászka 2009 tései. – Paths into the past. Rescue excavations Hardt 2017, 164–173. Prohászka, P., Ost- und Weströmische Gold- on the M3 motorway (Budapest 1997). Riederer 1987 münzen aus dem 5. Jahrhunderts im Karpaten- Raczky et al. 1994 Riederer, J., Archäologie und Chemie – Einblicke becken. In: Wołoczyn, M. (ed.), Byzantine Coins Raczky, P./Meier-Arendt, W./Kurucz, K./Ha- in die Vergangenheit (Berlin 1987). in Central Europe between the 5th and 10th Cen- jdú, Zs./Szikora, Á., Polgár-Csőszhalom. A Late Riesch/Rutsche/Stehl 2012 tury. Moravia Magna 5 (Kraków 2009) 83–115. Neolithic settlement in the Tisza region and its Riesch, H./Rutsche, J./Stehl, U., Nachgebaut cultural connections (Preliminary report). A Jósa Prohászka 2010 und Ausprobiert. Rekonstruktionen des Reﬂ ex- András Múz. Évk. 36, 1994, 231–240. Prohászka, P., Die awarischen Oberschichtgrä- bogens, der Pfeile und des Köchers aus den ber von Ozora-Tótipuszta (Kom. Tolna, H). In: Raczky et al. 2014 Žargalant Chajrchan Bergen, chovd ajmag, Daim, F./Drauschke (eds.), J., Byzanz – das Rö- Raczky, P./Anders, A./Faragó, N./Márkus, G., Mongolei. In: Bemmann, J. (ed.), Steppenkieger. merreich im Mittelalter. Teil 3: Peripherie und Short report on the 2014 excavations at Polgár– Reiternomaden des 7.–14. Jahrhunderts aus der Nachbarschaft. Monogr. 84,3 (Mainz 2010) Csőszhalom. Dissertationes Archaeologicae Ser. Mongolei. Schriften des Kelten-Römer-Mus. 189–275. 3. No. 2., 2014, 363–375. Manching 5 (Darmstadt 2012) 181–198.

Irodalom Literatur 269 Rómer 1862 Schade 2002 Schmieder 2005 Rómer, F., Pannónia területén Magyarország- Schade, Chr., Besiedlungsgeschichte der Band- Schmieder, F., Menschenfresser und andere Ste- ban fennmaradt néhány római várnáról. Arch. keramik in der Mörlener Bucht/Wetterau (BBM). reotypen gewalttätiger Fremder – Normannen, Közl. 3, 1862, 36–53. Zentralität und Peripherie, Haupt- und Neben- Ungarn und Mongolen (9.–13. Jahrhundert). In: Róna-Tas 1996 orte, Siedlungsverbände. Arch. Nachrichtenblatt Braun, M./Herberichs C. (eds.), Gewalt im Mit- Róna-Tas, A., A honfoglaló magyar nép (Buda- 7, 2002, 325–329. telalter. Realitäten – Imaginationen (München 2005) 159–179. pest 1996). Schade-Lindig 2002 Rudner/Jerem 2002 Schade-Lindig, S., Idole und sonderbar verfüll- Schubert 2008 Rudner E./Jerem E., Anthracological investiga- te Gruben aus der bandkeramischen Siedlung Schubert, Ch., Zum problematischen Verhältnis tions at Sopron-Krautacker (NW-Hungary 2002). ”Hempler” in Bad Nauheim-Niedermörlen. In: von res fi ctae und res factae im antiken Noma- In: Biró K./Horváth, T. (eds.), 31st International Beier, H.-J. (ed.), Varia Neolithica II. Beiträge zur dendiskurs. In: Weiß 2007, 17–41. Symposium on Archaeometry: an international Ur– und Frühgeschichte Mitteleuropas 32 (Lan- Schulz 2003 conference on the application of scientifi c me- genweißbach 2002) 99–115. Schulz, R., Prospektionsmethoden §3 Geophysi- thods and advanced technology in the study of Scharl 2004 kalische Prospektion. In: Reallexikon der Germa- archaeological fi nds and other fi elds of arts and 2 Scharl, S., Die Neolithisierung Europas. Ausge- nischen Altertumskunde 23 (Berlin, New York antiquities: program and abstracts (Budapest wählte Modelle und Hypothesen. Würzburger 2003) 492–498. 2002) 45–53. Arbeiten zur prähistorischen Archäologie 2 Ma- Schwappach 1971 Ruttkay 2002 rie Leidorf (Rahden/Westf. 2004). Schwappach, F., Stempel des Waldalgesheim- Ruttkay, E., Das endneolithische Hügelgrab von Scherrer 2008 stils an einer Vase aus Sopron-Bécsidomb. Ham- Neusiedl am See, Burgenland. Zweite Vorlage – Scherrer, P. (ed.), DOMUS. Das Haus in den burger Beiträge zur Arch. 1–2, 1971, 131–172. Teil I – Die Fazies Neusiedl. Budapest Régiségei Städten der römischen Donauprovinzen. Akten Schweissing/Heinrich-Tamáska 2011 36, 2002, 145–170. des 3. Internationalen Symposiums über römi- Schweissing, M./Heinrich-Tamáska, O., Stron- Ruttkay 2003 sche Städte in Noricum und Pannonien. Öster- tiumisotopen- und Radiokarbonuntersuchun- Ruttkay, E., Das endneolithische Hügelgrab von reiches Archäologisches Institut, Sonderschrif- gen am anthropologischen Fundmaterial von Neusiedl am See, Burgenland. Zweite Vorla- ten Band 44 (Wien 2008). Keszthely-Fenékpuszta: Ihr Aussagepotenzial ge – Teil II – Kulturgeschichtliche Aspekte des zur Frage der Migration und Chronologie. In: Schilling 2009 Zentralgrabes. In: Jerem, E./Raczky, P. (eds.), Heinrich-Tamáska 2011a, 457–474. Morgenrot der Kulturen. Festschrift für Nándor Schilling, L., Bestattungen und Gräberfelder von Schwellnus 2011 Kalicz (Budapest 2003) 445–470. der Spätantike bis zum Frühmittelalter in und um die spätrömische Befestigung von Tác/Gor- Schwellnus, F., Die Siedlung von Sopron-Krauta- cker (Westungarn) in der späten Hallstatt- und Sági 1990 sium (4.–8. Jh.). In: Heinrich-Tamáska 2011a, frühen Latènezeit. Archäologisches Korrespon- Sági, K., Egy VI. századi keszthelyi temetõ 381–396. denzblatt 41,3, 2011, 359–373. és mondanivalója a „Keszthely kultúra“ etni- Schiltz 2001 kumának szempontjából (Keszthelyer Friedhof Schiltz, V. (ed.), L’Or des amazones. Peuples no- Seipel 1999 aus dem 6. Jahrhundert und dessen Bedeutung mades entre Asie et Europe. Editions Findakly Seipel, W. (ed.), Barbarenschmuck und Rö- bezüglich des Ethnikums der „Keszthelyer–Kul- (Suilly-la-Tour 2001). mergold. Der Schatz von Szilágysomlyó (Wien tur“.) A Tapolcai Múz. Èvk. 1, 1990, 113–141. 1999). Schmauder 2002 Samida/Eggert 2012 Schmauder, M., Oberschichtgräber und Ver- Serlegi 2007 Samida, St./Eggert, M. K. H., Über Interdiszip- wahrfunde in Südosteuropa im 4. und 5. Jahr- Serlegi, G., A Balatonkeresztúri „vízmérce“. linarität. Betrachtungen zur Kooperation von hundert. Zum Verhältnis zwischen spätantikem Környezetrégészeti információk a Balaton déli Natur– und Kulturwissenschaften in der Archäo- Reich und barbarischer Oberschicht aufgrund partjának római kori történetéhez (Die Wasser- logie. Hephaistos 29, 2012, 9–24. der archäologischen Quellen. Arch. Romanica 3 waage von Balatonkeresztúr. Archäologische Informationen zur römerzeitlichen Geschichte Šašel Kos/Scherrer 2003a (Bukarest 2002) vol. 1–2. Šašel Kos, M./Scherrer, P. (eds.), The Autono- am Südufer des Plattensees). In: Bíró, Sz. (ed.), Schmauder 2003 mous Towns of Noricum and Pannonia. – Die Firkák. Fiatal római koros kutatók I. konferencia- Schmauder M., The 'gold hoards' of the early autonomen Städte in Noricum und Pannonien. kötete (Győr 2007) 317–329. migration period in south–eastern Europe and Noricum, Situla 40, Narodni Muzej Slovenije Serlegi et al. 2013 the late Roman Empire. In: Corradini, R./Diesen- (Ljubljana 2003). Serlegi, G./Rassmann, K./Osztás, A./Misch- berger, M./Reimitz, H. (eds.), The construction ka, C./Furholt, M./Ohlrau, R./Winkelmann, K./ Šašel Kos/Scherrer 2003b of communities in the early middle ages: Texts, Bánffy, E., Large-Surface Magnetometer Survey Šašel Kos, M./Scherrer, P. (eds.), The Autono- resources and artefacts. The transformation of of Neolithic Sites in the Kalocsa and Tolna Sár- mous Towns of Noricum and Pannonia. – Die the Roman world 12 (Leiden et al. 2003) 81–94. autonomen Städte in Noricum und Pannonien. köz. Magyar Régészet Online Magazin. – Hun- Pannonia I., Situla 41, Narodni Muzej Slovenije Schmauder 2009 garian Archaeology Online E-Journal, 2013,4. (Ljubljana 2003). Schmauder, M., Die Hunnen. Ein Reitervolk in http://www.hungarianarchaeology.hu/?page_ Europa (Darmstadt 2009). id=279#post-3526. Šašel Kos/Scherrer 2004 Šašel Kos, M./Scherrer, P. (eds.), The Autono- Schmauder 2015 Sinkó 1989 mous Towns of Noricum and Pannonia. – Die Schmauder, M., Huns, Avars, Hungarians – Re- Sinkó, K., Árpád versus Saint István. Competing autonomen Städte in Noricum und Pannonien. fl ections on the interactions between Steppe Heroes and Competing Interests in the Figurati- Pannonia II., Situla 42, Narodni Muzej Slovenije empires in southeast Europe and the Late Ro- ve Representation of Hungarian History. Ethno- (Ljubljana 2004). man to early Byzantine Empires. In: Bemmann/ logia Europaea 19, 1989, 67–83. Schmauder 2015, 671–692. Sauer 2015 Sinkó 2000 Sauer, F., Eisen – Gräber – Trinkgelage. Die Hall- Schmidt/Beck 1986 Sinkó, K., Ezredévi ünnepeink és a történe- stattkultur und das Burgenland. Fundberichte Schmidt, K. H./Beck, H., Eber. In: Reallexikon der ti ikonográfi a (Die Millenniumsfeierlichkeiten aus Österreich. Materialhefte A, Sonderheft 24 Germanischen Altertumskunde² 6, Abschnitt I und die historische Ikonographie in Ungarn). (Horn 2015). (Berlin, New York 1986) 328–336. Művészettörténeti Ért. 29,1–2, 2000, 1–19.

270 Irodalom Literatur Skriba 2006 Straub 2006 Szabó 2004 Skriba, P., Langobard települések a Balaton Straub, P., Bemerkungen zum germanischen V. Szabó, G., Ház, település és településszerke- partján (Langobardische Siedlungen neben dem Grab von Répcelak. Arrabona 44,1, 2006, 441– zet a késő bronzkorban (BD, HA, HB periódus) a Plattensee). Tatabányai Múzeumi Tudományos 454. Tisza–vidéken. Houses, Settlements and Settle- Füzetek 8, 2006, 55–93. Straub 2011 ment Structures in the Tisza Region of the Late Skriba/Sófalvi 2004 Straub, P., Angaben zum hunnenzeitlichen ost- Bronze Age (Periods BD, HA, HB). In: Nagy/Dani/ Skriba, P./Sófalvi, A., Langobard település Bala- germanischen Fundhorizont in Südstransanu- Hajdú 2004, 137–170. tonlelle határában (Eine Langobardensiedlung in bien – ausgehend von der Nekropole in Keszt- Szabó/Gáti in press der gemarkung von Balatonlelle). Arch. Ért.129, hely-Fenékpuszta. In: Heinrich-Tamáska 2011a, V. Szabó, G./Gáti, Cs., Újabb „preszkíta“ tőr 2004, 121–163. 325–345. Baranya megyéből. In: Ősrégészeti levelek (in Somogyi 1984 Sudhoff 1999 press). Somogyi, S., Történeti földrajzi bevezető (Histo- Sudhoff, I., Kreisgräben, Grabhügel und ver- Szabó 1971 risch-geographische Einleitung). In: Székely, G. wandte Sonderformen von Grabanlagen im Szabó, M., A kelták nyomában Magyarorszá- (ed.), Magyarország története I, 1. Előzmények Merowingerreich. Unpublizierte Dissertation gon. Hereditas (Budapest 1971). és magyar történet 1242-ig (Budapest 1984) Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn Szabó 2015 25–68. (Bonn 1999). Szabó, M., Kelták Magyarországon. In: Szabó/ Sudhoff 2001 Somogyi 1997 Borhy 2015, 13–82. Somogyi, P., Byzantinische Fundmünzen der Sudhoff, I., Grabhügel und Kreisgräben im Me- Szabó 1991 Awarenzeit Monographien zur Frühgeschichte rowingerreich. In: Pohl, E./Recker, U./Theune, Szabó, M., Les Celtes de l’est. Le second Age und Mittelalterarchäologie 5 (Innsbruck 1997). C. (eds.), Archäologisches Zellwerk. Beiträge zur Kulturgeschichte in Europa und Asien. Fest- du Fer dans la cuvette de Carpates (Paris 1991). Somogyi 2000 schrift für Helmut Roth zum 60. Geburtstag. In- Szabó 1995 Somogyi, S., A XIX. századi folyószabályozások ternat. Arch. Stud. Honoraria 16 (Rahden/Westf. Szabó, M., Archéologia et photographie aéri- és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai 2001) 425–434. Magyarországon (Budapest 2000). enne en Hongrie (Régészet és légi fényképezés Sümegi 2003 Magyarországon). In: Goguey, R./Szabó, M., L’ Somogyi 2015 Sümegi, P., A régészeti geológia és a történeti Histoire vue du ciel. – A történelem madártáv- Somogyi, P., Byzantinische Fundmünzen der ökológia alapjai (Szeged 2003). latból (Budapest 1995) 18–21, 95–97. Awarenzeit in ihrem europäischen Umfeld. Dissertationes Arch. ex Instituto Archaeologico Sümegi/Persaits/Gulyás 2012 Szabó 1999b Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. Sümegi, P./Persaits, G./Gulyás, S., Woodland- Szabó., M., Das Gold der Kelten. In: Kovács, T./ IV, vol. 2 (Budapest 2015). Grassland Ecotonal Shifts in Environmental Mo- Raczky, P./Anders, A./Szathmári, I. (eds.), Prä- saics: Lessons Learnt from the Environmental historische Goldschätze aus dem Ungarischen Soproni 1978 History of the Carpathian Basin (Central Europe) Nationalmuseum, Ungarisches Nationalmusem Soproni, S., Der spätrömische Limes zwischen During the Holocene and the Last Ice Age Based – Institut für Archäologie der ELTE (Budapest Esztergom und Szentendre. Das Verteidigungs- on Investigation of Paleobotanical and Mollusk 1999) 103–107. system der Provinz Valeria im 4. Jahrhundert Remains. In: Myster, R. W. (ed.), Ecotones bet- (Budapest 1978). Szabó 2003b ween Forest and Grassland (Heidelberg 2012) Szabó, M., A haeduusok és Róma. Magyar ása- Soproni 1985 17–57. tások Bibractéban. Arch. Ért. 128, 2003, 51–70. Soproni, S., Die letzten Jahrzehnte des panno- Sümegi et al. 2003 nischen Limes, Münchner Beiträge zur Vor- und Szabó 2005 Sümegi, P./Bodor, E./Kuhász, I./Huyadfalvi, Z./ Frühgeschichte 38 (München 1985). Szabó, M., A keleti kelták. A késő vaskor a Kár- Herbich, K./Molnár, S./Timár, G., A Balaton déli pát-medencében. Bibliotheca Arch. 1 (Budapest Srejović 1972 partján feltárt régészeti lelőhelyek környezet- 2005). Srejović, D., Kulturen des frühen Postglazials történeti feldolgozása. In: Belényesi/Honti/Kiss im südlichen Donauraum. Balcanica 3, 1972, 2007, 241–254. Szabó 2006 11–48. Szabó, M., La Tène-kori temető Sajópetri ha- Szabó/Tankó 2007 tárában (La Tène period cemetery at Sajópetri). Stäuble 2012 Szabó, D./Tankó, K., Présentation du systeme Régészeti kutatások Magyarországon. – Archa- Stäuble, H., Stichbandkeramische Kreisgraben- de gestion de céramique de Sajópetri (Hongrie). eological Invetigation in Hungary 2005 (Buda- anlagen aus Sachsen – Neues zu einem alten Ősrégészeti Levelek 8–9, 2007, 168–177. Thema? In: Bertemes/Meller 2012, 135–157. pest 2006) 61–71. Szabó/Fekete 2011 Steuer 2003 Szabó, G./Fekete, M., Janus-szobor Pannoniából, Szabó 2007 Steuer, H., Pferdegräber. In: Reallexikon der a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről (Ja- Szabó, M. (ed.), L’habitat de l’époque de La Germanischen Altertumskunde2 23 (Berlin, New nus-Statue aus Pannonien, vom Fundort der Tène á Sajópetri-Hosszú-dűlő (Budapest 2007). York 2003) 50–96. Regöly-Gruppe aus der Früheisenzeit). A Wo- Szabó 2013a Stibrányi/Mesterházy/Padányi-Gulyás 2012 sinszky Mór Múz. Évk. 33, 2011, 15–105. Szabó M., A ripa Pannonica a levegőből. Ókor: Stibrányi, M./Mesterházy, G./Padányi-Gulyás, Szabó 1999a folyóírat az antik kultúráról 1, 2013, 91–97. G., Régészeti feltárás előtt – vagy helyett. Ré- V. Szabó, G., A bronzkor Csongrád megyében. Szabó 2013b gészeti lelőhely-azonosítás, térinformatika, pre- Történeti vázlat a készülő régészeti állandó Szabó, M., Using remote sensing and non–in- diktív modellezés (Before – or instead of – archa- kiállítás kapcsán (Die Bronzezeit im Komitat vasive archaeological methods in the research eological excavation. Archaeological site identi- Csongrád. Eine historische Skizze anläßlich der of Roman villas and the ancient landscape of ﬁ cation, gegographic information system, pre- künftigen ständigen Ausstellung). Múzeumi Fü- Pannonia. In: Czajlik, Z./Bödőcs, A. (eds.), Aerial dictive modelling). A MNM NÖK Tudományos- zetek 2 (Csongrád 1999) 51–117. Archaeology and Remote Sensing from the Bal- népszerűsítő füzetei. – HNM NCHP Popular Szabó 2003a tic to the Adriatic. Selected Papers of the Annual Science Booklets 5, 2012, 16–22. V. Szabó, G., The expanding world: masters of Conference of the Aerial Archaeology Research Stickler 2002 bronzeworking in the Carpathian Basin. In: Visy Group, 13th–15th September 2012, Budapest, Stickler, T., Die Hunnen (München 2002). 2003c 163–167. Hungary (Budapest 2013) 79–84.

Irodalom Literatur 271 Szabó 2016 Szeverényi 2013a of the Late Iron Age cemetery at Gyöngyös. Dis- Szabó, M., Régészet madártávlatból. Fejezetek Szeverényi, V., Pécs története a késő bronzko- sertationes Archaeologicae ex Instituto Archa- a Pécsi Légirégészeti Téka 20 éves történetéből rig (The History of Pécs until the Bronze Age). eologico Universitatis de Rolando Eötvös Nomi- (Budapest 2016). In: Visy, Zs. (ed.), Pécs története I. Az őskortól a natae Ser. 3, No. 4 (2016) 307–324. Szabó/Borhy 2015 püspökség alapításáig (Pécs 2013) 37–68. Tárnoki 1992 Szabó, M./Borhy, L., Magyarország története az Szeverényi 2013b Tárnoki, J., Die Bestattungen der Hatvan-Kultur. ókorban: Kelták és rómaiak. Bibliotheca Arch. 4 Szeverényi, V., Bronzkori “háztűznéző”, szán- In: Meier-Arendt 1992, 88–91. (Budapest 2015). dékos házégetés és anyagi metaforák a Kárpát- Tejral 1999 Szabó/Petres 1992 medence kora és középső bronzkorában (Deli- Tejral, J., Die spätantiken und militärischen Eli- Szabó, M./F. Petres, É., Decorated weapons on berate house-burning and material metaphors ten beiderseits der norisch-pannonischen Gren- the La Tene Iron Age in the Carpathian Basin. in the Early and Middle Bronze Age of the Car- ze aus der Sicht der Grabfunde. In: Fischer, T./ Inventaria Praehistorica Hungariae 5 (Budapest pathian Basin). Ősrégészeti Levelek. – Prehistoric Precht, G./Tejral, J. (eds.), Germanen beiderseits 1992). Newsletter 13, 2011 (2013), 215–232. des spätantiken Limes. Spisy Arch. Ústavu AV ČR Szabó/Tankó 2012 Szőke 1962 Brno 14 (Brno 1999) 217–292. Szabó, M./Tankó, K., La nécropole celtique à Szőke, B., A honfoglaló és kora Árpád-kori ma- Tejral 2007 Ludas-Varjú-dűlő. In: Szabó/Tankó/Czajlik 2012 gyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmá- Tejral, J., Das Hunnenreich und die Identitätsfra- 9–152. nyok 1 (Budapest 1962). gen der barbarischen ’gentes’ im Mitteldonau- Szabó/Tankó/Czajlik 2012 Szőke 2011 raum aus der Sicht der Archäologie. In: Tejral, Szabó, M./Tankó, K./Czajlik, Z. (eds.), La né- Szőke, B. M., Beziehungen zwischen Keszthe- J. (ed.), Barbaren im Wandel. Beiträge zur Kul- cropole celtique à Ludas-Varjú-dűlő (Budapest ly-Fenékpuszta und Mosaburg/Zalavár in der tur- und Identitätsumbildung in der Völkerwan- 2012). Karolingerzeit. In: Heinrich-Tamáska 2011a, derungszeit. Spisy Arch. Ústavu AV ČR 26 (Brno 2007) 55–119. Szabó/Tankó/Szabó 2007 509–540. Szabó, M./Tankó, K./Szabó, D., Le mobilier céra- Szőllősy 1992 Tejral 2008 mique. In: Szabó 2007, 229–252. Szőllősy, G., Újabb adarok a népvándorlás kori Tejral, J., Ein Abriss der frühmerowingerzeitli- chen Entwicklung im mittleren Donauraum bis Szabó et al. 2008 íjtipusok kérdésköréhez. A Nyíregyházi Jósa zum Anfang des 6. Jahrhunderts. In: Bemmann/ Szabó, M./Czajlik, Z./Tankó, K./Timár, L., Polgár András Múz. Évk. 30–32, 1987–1989 (1990), Schmauder 2008, 249–283. 1: l’habitat du second Age du Fer (IIIe siecle av. 343–368. J–Chr.). Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 59, Szöllősi 2014 Tejral 2010 2008, 183–223. B. Szöllősi, Sz., La Tène kerámiaművesség a Dél- Tejral, J., Zur Frage der frühesten hunnischen Anwesenheit in donauländischen Provinzen am Szécsényi-Nagy/Mende 2016 Dunántúlon. A LT B2–C1 időszakok jellemző Beispiel des archäologischen Befundes. Slovens- Szécsényi-Nagy A./Mende, B. G., Új irányok az kerámiaegyüttesei település-leletanyagok alap- ká Arch. 58,1, 2010, 81–122. MTA BTK Régészeti Intézetének archeogeneti- ján. Communicationes Arch. Hungariae 2010– kai kutatásaiban (New trends of archaological 2013 (2014) 27–48. Tejral 2012 research in the Institut of Archaeology, Research Tejral, J., Cultural or ethnic changes? Continui- Center for the Humanities, Hungarian Academy Tatárjárás 2007 ty and discontinuity on the Middle Danube ca. of Sciences). Magyar régészet. Online Magazin. A Tatárjárás (1241–42). Kiállítás a Magyar Nem- AD. 500. In: Ivanišević, V./Kazanski, M. (eds.), – Hungarian Archaeology Online, E–Journal, zeti Múzeumban 2007. május 27 – szeptember The Pontic-Danubian Realm in the Period of the 2016,2. http://fi les.archaeolingua.hu/2016TA/ 30. (Budapest 2007). Great Migration (Paris, Belgrad 2012) 115–188. Szecsenyi–Mende_H16S.pdf. Tankó 2004 Teschler-Nicola/Mittelröcker 2007 Szécsényi-Nagy et al. 2014 Tankó, K., Rekonstruktion eines latènezeitli- Teschler-Nicola, M./Mittelröcker. Ph., Von Szécsényi-Nagy, A./Keerl, V./Jakucs, J./Brandt, chen Grubenhauses aus Ménfőcsanak-Szeles (B künstlicher Kopfformung. In: Attila und die Hun- G./Bánffy, E./Alt, K. W., Ancient DNA evidence 83). Communicationes Arch. Hungariae 2004, nen 2007, 271–279. for Homogeneous maternal gene pool in the 105–112. Thomas 1964 sixth Millennium cal BC Hungary and the Central Tankó 2010a Thomas, E. B., Römische Villen in Pannonien European LBK. In: Whittle, A./Bickle , P. (eds.), Tankó, K., Late Iron Age settlement in the vicini- (Budapest 1964). Early farmers. The view from Archaeology and ty of Ménfőcsanak (Road no. 83 and Bevásárló- Thomas 1973 science (Oxford 2014) 71–93. központ). In: Borhy 2010, 249–260. Thomas, E. B., Der Helm von Budapest. In: Szécsényi-Nagy et al. 2015 Tankó 2010b Klumbach, H. (ed.), Spätrömische Gardehelme Szécsényi-Nagy, A./Brandt, G./Haak, W./Keerl, Tankó, K., La Téne ceramic technology and ti- (München 1973) 39–50. V./Jakucs, J./Möller-Rieker, S./Köhler, K./Mende, pology of settlement assemblages in Northeast Tiefengraber 2015 B. G./Oross, K./Marton, T./Osztás, A./Kiss, V./ Hungary. In: Berecki 2010, 321–332. Tiefengraber, G., Eisenzeit. In: Hebert, B. (ed.), Fecher, M./Pálfi , Gy./Molnár, E./Sebők, K./Cze- Tankó 2014 Urgeschichte und Römerzeit in der Steiermark. ne, A./Paluch, T./Šlaus, M./Novak, M./Pećina- Tankó, K., Traces of iron smelting in La Tène Geschichte der Steiermark 1 (Wien, Köln, Wei- Šlaus, N./Ősz, B./Voicsek, V./Somogyi, K./Tóth, Iron Age settlement at Ménfőcsanak. In: Berecki mar 2015) 487–682. G./Kromer, B./Bánffy, E./Alt, K.W., Tracing the 2014, 147–160. genetic origin of Europe’s fi rst farmers reveals Timár 2007 insights into their social organization. Procce- Tankó/Egry 2009 Timár, L., Structure d'habitat, formes de maison. dings of the Royal Soceity B 282: 20150339. Tankó, K./Egry, I., Kelta település Győr-Ménfő- In: Szabó 2007, 201–219. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2015.0339. csanak-Bevásárlóközpont területén. Az 1995. és Timár 2010 Szerelmey 1847 2006. évi ásatás. (Celtic settlement excavations Timár, L., Les reconstructions possibles des con- Szerelmey, M.: Magyar hajdan és jelen élethű at Győr-Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont bet- structions de l'Age du Fer, découvertes á Rácke- rajzolatokban magyarázó szöveggel… több ha- ween 1995 and 2006). In: Ilon 2009, 401–416. resztúr. In: Borhy 2010, 261–272. zai tudós és műbarát befolyásával kiadja magyar Tankó et al. 2016 Timár 2013 és német nyelven, 25 kőnyomatú, részben színe- Tankó, K./Tóth, Z./Rupnik, L./Czajlik, Z./Puszta, Timár, L., Késő vaskori veremházak maradvány- zett képpel (Pest 1847). S., Short report on the archaeological research ainak értelmezése (Interpretation of the sunken

272 Irodalom Literatur featured houses of the Late Iron Age). Tóth 2003 Türk 2012b Ősrégészeti Levelek 13, 2013, 290–302. B. Tóth, Á., A gepidák (The Gepids). In: Visy Türk, A., Zu den osteuropäischen und byzantinischen Beziehungen der Funde des 10.–11. Jahr- Timár 2016 2003c, 294–302. hunderts im Karpatenbecken. In: Tobias 2012, Timár, L., The sunken-featured buildings of the Tóth 2006 3–28. Middle La Tène Period: problems and reconst- B. Tóth, Á., Gepidische Siedlungen im Theissge- ructions. In: Karwowski, M./Ramsl, P. C. (eds.), biet. Monumenta Germanorum Arch. Hungariae Tütken/Knipper/Alt 2008 Boii – Taurisci: Proceedings of the Internatio- 4 (Budapest 2006). Tütken T./Knipper, C./Alt, K. W., Mobilität und Migration im archäologischen Kontext: Infor- nal Seminar, Oberleis–Klement, June 14th–15th, Tóth 2009 mationspotential von Multi-Element-Isotopen- 2012. Mitteilungen der Prähistorischen Kom- Tóth, E., Studia Valeria. Az alsóhetényi és ság- analysen (Sr, Pb, O). In: Bemmann/Schmauder mission 85 (Wien 2016) 191–206. vári késő római erődök kutatásának eredményei 2008, 13–42. Tobias 2012 (Dombóvár 2009). Tobias, B. (ed.), Die Archäologie der frühen Un- Tóth/Horváth 1992 Uzsoki 1986 garn. Chronologie, Technologie, und Methodik. Tóth, E./Horváth, A., Kunbábony. Grab eines Uzsoki, A., Über die Höhensiedlung und Hügel- RGZM Tagungen 17 (Mainz 2012). Awarenkhagans (Kecskemét 1992). gräber von Tihany. In: Jerem 1986a, 245–250. Tokai 2012 Tóth/Vékony 1970 Vadász 1983 Tokai, Z. M., Alsópáhok-Hévízdomb I.; Alsó- Tóth, E./Vékony, G., Beiträge zu Pannoniens Ge- V. Vadász, É., Előzetes jelentés egy koravaskori páhok-Hévízdomb II. In: Kvassay, J. (ed.), Év- schichte im Zeitalter des Vespasianus. Acta Arch. halomsír feltárásáról Süttőn (Vorbericht über die könyv és jelentés a KÖSZ 2009. évi feltárásairól Acad. Scien. Hungaricae 22, 1970, 133–161. Erschlieβung eines früheiseinzeilichen Hügels in Süttő). Communicationes Arch. Hungariae (Budapest 2012) 23–25. Tóth/Vida/Takács 2016 1983, 19–54. Tomka 1986a Tóth, E./Vida, T./Takács, I. (eds.), Szent Márton Tomka, P., A sztyeppei temetkezési szokások sa- és Pannonia. Kereszténység a római világ ha- Vaday 1989 tárán. Kiállítási katalógus. – Saint Martin and játos váltpzata, a hun halotti áldozat (Die eigen- Vaday, A., Die sarmatischen Denkmäler des Ko- Pannonia. Christianity on the Frontiers of the artige Variante de Begrabungsgewohnheiten mitats Szolnok. Ein Beitrag zur Archäologie und den Steppen). Arrabona 22–23, 1986, 35–55. Roman World (Pannonhalma, Szombathely Geschichte des sarmatischen Barbaricums. An- 2016). Tomka 1986b taeus 17–18, 1988–1989 (Budapest 1989). Tomka, P., Der hunnische Fürstenfund von Pan- Tóth-Vásárhelyi 2008 Vaday 2003a nonhalma. Acta Arch. Acad. Scient. Hungaricae Tóth-Vásárhelyi, M., Kora vaskori falu a Benta Vaday, A., Cloisonné brooches in the Sarmatian 38, 1986, 423–488. völgyében (Érd-Hosszúföldek). In: Gyöngyössy, Barbaricum in the Carpathian Basin. Acta Ant. M./Ottományi, K. (eds.), Képek a múltból. Az Tomka 2005 Acad. Scien. Hungaricae 54, 2003, 315–421. elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szent- Tomka, P., Langobardenforschung in Nordwes- Vaday 2003b endre 2008) 52–53. tungarn. In: Pohl/Erhart 2005, 247–264. Vaday, A., The archaelogy of Sarmatian territo- Török 1950 ries. Settlements. In: Visy 2003c, 275–278. Tomka 2008a Török, Gy., A Pécs-Jakabhegyi földvár és tumu- Tomka, P., Langobardok a Kisalföldön (Longo- Vaday/Istvánovits/Kulcsár 1989 lusok. Arch. Ért. 77, 1950, 4–7. bardi na Podunajskikej nížine / Langobarden in Vaday, A./Istvánovits, E./Kulcsár, V., Sarmatian der Kleinen Tiefebene). In: Molnár/Nagy/Tomka Trnka 1991 Costume int he Carpathian Basin. Klio 71, 1989, 2008, 7–29. Trnka, G., Studien zu mittelneolithischen Kreis- 107–114. grabenanlagen (Wien 1991). Tomka 2008b Vaday/Szőke 1983 Vaday, A./Szőke, B. M., Szarmata temető és ge- Tomka, P., Langobard temető Gyirmót-Homok- Trnka 2005 pida sír Endrőd-Szujókereszten. Communicatio- dombon (Longobardské pohrebisko na lokalite Trnka, G., Kreise und Kulturen – Kreisgrabenan- nes Arch. Hungariae 1983, 79–129. Gyirmót-Homokdomb Langobardisches Gräber- lagen in Mitteleuropa. In: Daim, F./Neubauer, W. (eds.), Zeitreise Heldenberg – Geheimnisvolle feld in Gyirmót-Homokdomb). In: Molnár/Nagy/ Várady 1969 Kreisgräben. Niederösterreichische Landesaus- Tomka 2008, 31–43. Várady, L., Das letzte Jahrhundert Pannoniens stellung (St. Pölten 2005) 10–18. 376–476 (Budapest 1969). Tomka 2008c Trogmayer 1963 Vékony 1986 Tomka, P., Die Lehre des Bestattungsbräuche. Trogmayer, O., Beiträge zur Spätbronzezeit des Vékony, G., Zu einigen Fragen der Hallstattzeit Anteus 29–30, 2008, 233–263. südlichen Teiles der Ungarischen Tiefebene. des östlichen Transdanubiens. In: Jerem 1986a, Tompa 1928 Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 15, 1963, 259–265. Tompa, F., Újabb szerzemények a Nemzeti Mú- 85–122. Vicze 1992 zeum őskori gyűjteményében. Arch. Ért. 42, Trogmayer 1975 Vicze, M., Die Bestattungen der Vatya-Kultur. 1928, 202–207. Trogmayer, O., Das bronzezeitliche Gräberfeld In: Meier-Arendt 1992, 92–95. Tóth 1977 bei Tápé. Fontes Arch. Hungariae (Budepest Vida 2008a Tóth, E., ... protulique fi nes Illyrici ad ripam 1975). Vida, T., Aufgaben und Perspektiven der Lango- fl uminis Danubii. Arheološki Vestnik 28, 1977, Tugya et al. 2016 bardenforschung in Ungarn nach István Bóna. 278–286. Tugya, B./Nagy, G./Ďurkovič, É./Bartosiewicz, L., In: Bemmann/Schmauder 2008, 343–362. Tóth 1980 Early Iron Age settlement at Győr-Ménfőcsanak- Vida 2008b Tóth, E., Die Entstehung der gemeinsamen Széles-Földek in the light of archaeozoologi- Vida, T., Die Langobarden in Pannonien. In: Lan- Grenzen zwischen Pannonien und Noricum. cal fi nds (Northwest Hungary). Archeometriai gobarden 2008, 73–89. Arheološki Vestnik 31, 1980, 80–88. műhely 12,4, 2015, 265–278. Vida 2008c Tóth 1999 Türk 2012a Vida, T., Die Awaren. In: Anke/Révész/Vida B. Tóth, Á., „Gothiskandza”–tól a Tisza vidékig. Türk, A., The new archaeological research design 2008, 47–74. In: Havassy, P. (ed.), A gepidák. Kora középkori for early Hungarian history. Hungarian Archaeo- Vida 2011 germán királyság az Alföldön. Gyulai Kataló- logy. E-Journal. 2012,2. http://www.hungarian- Vida, T., Das Gräberfeld neben dem Horreum gusok 7 (Gyula 1999) 11–27. archaeology.hu/?page_id=279#post-2697. in der Innenbefestigung von Keszthely-Fenék-

Irodalom Literatur 273 puszta. Mit Beiträgen von Adrien Pásztor und Vogt 2006 Wicker 2014 Erzsébet Fóthi. In: Heinrich-Tamáska 2011a, Vogt, M., Spangenhelme – Baldenheim und ver- Wicker, E., Nagyurak és vezérek. Híres avar lele- 397–455. wandte Typen. RGZM Kataloge vor– und früh- tek a Kiskunságból (Kecskemét 2014). geschichtlicher Altertümer 39 (Mainz 2006). Vida 2012 Willerding 2006 Vida, T. (ed.), Thesaurus Avarorum. Régészeti Von Augustus bis Attila 2000 Willerding, U., Vegetation und Vegetations- Tanulmányok Garam Éva tiszteletére. Archaeo- Von Augustus bis Attila. Leben am ungarischen geschichte. In: Reallexikon der Germanischen logical Studies in Honour of Éva Garam (Buda- Donaulimes. Schriften des Limesmuseum Aalen Altertumskunde2 32 (Berlin, New York 2006) pest 2012). 53 (Stuttgart 2000). 91–100. Vida 2013 Vörös 1998 Winger/Freeden/Vida 2016 Vida, T., Spätantike Buntmetallgefäβe im lan- Vörös, G., Településszerkezet és életmód az gobardenzeitlichen Pannonien. In: Hardt, M./ alföldi szarmaták falvaiban. In: Havassy 1998, Winger, D./von Freeden, U./Vida, T., Szólád, Heinrich-Tamáska, O. (eds.), Macht des Goldes, 51–66. Ungarn – Auswertungsarbeiten am langobar- Gold der Macht. Herrschafts- und Jenseitsreprä- denzeitlichen Gräberfeld: Katalogarbeiten, Vörös 2003 sentation zwischen Antike und Frühmittelalter Genetik, Publikation und interdisziplinäre Ar- Vörös, I., Hunted animals. In: Visy 2003c, 56– im Mittleren Donauraum. Akten des 23. Inter- beitstreffen. Forschungsbericht des DAIs 2016. nationalen Symposiums der Grundprobleme der 60. urn:nbn:de:1234–1234567890. frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum, Tengelic, 16.–19.11.2011. For- Wamers 2005 Wirth 1999 schungen zu Spätantike und Mittelalter 2 (Wein- Wamers, E. (ed.), Macht des Silbers: Karolingi- Wirth, G., Attila. Das Hunnenreich und Europa stadt 2013) 339–360. sche Schätze im Norden. Katalog zur Ausstel- (Stuttgart, Berlin, Köln 1999). lung im Archäologischen Museum Frankfurt (25. Vida 2015 Wolfram 1979 Februar bis 24. Juli 2005) und im Dom-Museum Vida, T. (ed.), Romania Gothica II. The Frontier Hildesheim (31. Juli bis 11. Dezember 2005) in Wolfram, H., Die Goten. Von den Anfängen bis World. Romans, Barbarians and the military Zusammenarbeit mit dem Dänischen National- zur Mitte des sechsten Jahrhunderts. Entwurf ei- culture. Proceedings of the International Confe- museum Kopenhagen (Regensburg 2005). ner historischen Ethnographie (München 1979, rence at the Eötvös Loránd University, Budapest, 21990). 1–2 October 2010 (Budapest 2015). Wamers/Stutziger 2003 Wolfram 1993 Vida 2016a Wamers, E./Stutzinger, D. (eds.), Steppengold. Vida, T., Christianity in the Carpathian Basin du- Grabschätze der Skythen und Sarmaten am un- Wolfram, H., The Huns and the Germanic Peop- ring Late Antiquity and the Early Middle Ages teren Don. Archäologisches Museum (Frankfurt les. In: Bäuml, F. H./Birnbaum, M. D. (eds.), (5th to 8th century AD). In: Tóth/Vida/Takács a. M. 2003). Attila. The Man and his Image (Budapest 1993) 2016, 93–106. Webster/Brunning 2004 16–25. Vida 2016b Webster, C. J./Brunning, R. A., A Seventh-Cen- Wollák 1979 tury ad Cemetery at Stoneage Barton Fram, Vida, T., Late Antique Metal Vessels in the Car- Wollák, K., Hallstatt-kori leletek a Pilismarót– Bishop's Lydeard, Somerset and Square-Ditched pathian Basin. Luxury and Power in the Early Szobi révi telepfeltárásból. In: Dunai Régészeti Burials in Post-Roman Britain. Arch. Journal 161, Middle Ages. Hereditas Arch. Hungariae 1 (Bu- Közlemények 1979 (Budapest 1979) 49–76. dapest 2016). 2004, 54–81. Weiler 1999 Virágos 2007 Zatykó/Juhász/Sümegi 2007 Virágos, R., Continuity and Change in Early Weiler, I., Ethnographische Typisierungen im Zatykó, C./Juhász, I./Sümegi, P. (eds.), Envi- Medieval Landscapes in Western Hungary. Pos- antiken und mittelalterlichen Vorfeld der “Völ- ronmental Archaeology in Transdanubia. Varia sibilities for Research. Annual of Medieval Stu- kertafel”. In: Stanzel, F. K., Europäischer Völker- Arch. Hungarica XX (Budapest 2007). dies at Central European University, 13, 2007, spiegel. Imagologisch-ethnographische Studien 213–240. zu den Völkertafel des frühen 18. Jahrhunderts Zotti/Neubauer 2010 Visy 1988 (Heidelberg 1999) 97–118. Zotti, G./Neubauer, W., Astronomische Aspekte Visy, Zs., Der pannonische Limes in Ungarn, Weiß 2007 der Kreisgrabenanlagen in Niederösterreich. In: Konrad Theiss Verlag (Stuttgart 1988). Weiß, A. (ed.), Der imaginierte Nomade. Formel Melichar, P./Neubauer, W. (eds.), Mittelneolithi- Visy 1989 und Realitätsbezug bei antiken, mittelalterlichen sche Kreisgrabenanlagen in Niederösterreich. Visy Zs., A római limes Magyarországon, Corvi- und arabischen Autoren. Nomaden und Sess- Mitteilungen der Prähistorischen Kommission. na Kiadó (Budapest 1989). hafte 8 (Wiesbaden 2007). Österreichische Akademie der Wissenschaften Visy 2003a Werner/Kuhn/Horedt 1973 71 (Wien 2010) 136–167. Visy, Zs., The ripa Pannonica in Hungary (Buda- Werner, J./Kuhn, H./Horedt, K., Apahida. In: Re- Zotti/Neubauer 2015 pest 2003). allexikon der Germanischen Altertumskunde 1 Zotti, G./Neubauer, W., Astronomical and To- (Berlin, New York 1973) 365–367. Visy 2003b pographical Orientation of Kreisgrabenanlagen Visy, Zs. (ed.), The Roman Army in Pannonia. Westphal 2002 in Lower Austria. IN: Pimenta, F./Ribeiro, N./ An archaeological guide of the Ripa Pannonica Westphal, Th. 2002, Frühe Stadtentwicklung Silva, F./Campion, N./Joaquinito, A./Tirapicos, (Pécs 2003). zwischen mittlerer Elbe und unterer Oder zwi- L. (eds.), SEAC 2011 Stars and Stones: Voyages schen ca. 1150 und 1300 aufgrund der dend- Visy 2003c in Archaeoastronomy and Cultural Astronomy, rochronologischen Daten. Mit einem Beitrag Visy, Zs. (ed.), Hungarian archaeology at the Proceedings of a conference held 19–22 Sep- turn of the millennium. Ministry of National Cul- zur dendrochronologischen Untersuchung früh- tember, 2011. BAR International Ser.2720 (Ox- tural Heritage. Teleki László Foundation (Buda- mittelalterlicher Burgwälle der Niederlausitz. ford 2015) 188–193. pest 2003). Universitätsforschungen zur Prähistorischen Ar- Visy 2011 chäologie 86 (Bonn 2002). Zsidi 2000 Visy Zs., A Danube Limes Program régészeti ku- Westphal/Heußner 2016 Zsidi, P. (ed.), Frühchristliche Denkmäler in tatásai 2008–2011 között. – The Danube Limes Westphal, Th./Heußner, U., kleiner Leitfaden für Aquincum. Sonderausstellung des Aquincum project archaeological research between 2008– den Umgang mit Holz für dendrochonologische Museums des HMB aus Anlass des Millenniums 2011 (Pécs 2011). Altersbestimmung (München 2016). (Budapest 2000).

274 Irodalom Literatur Lelőhely jegyzék Fundortregister

A szövegben szereplő és képpel illusztrált lelőhelyek elterjedési térképe: 1. fejezet: Neolit (fekete), 2. fejezet: Bronzkor (barna), 3. fejezet: Vaskor (zöld) • Verbreitungskarte der im Text genannten und mit Abbildung illustrierten Fundorte: Kapitel 1: Neolithikum (schwarz), Kapitel 2: Bronzezeit (braun), Kapitel 3: Eisenzeit (grün) 1/1 Alsónyék-Bátaszék, Sárköz, Tolna, H; 1/2 Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Zala, H; 1/3 Gétye-Gyomgyáló-lejtős, Zala, H (); 1/4 Ikervár, Vas, H; 1/5 Sé-Malomi-dűlő, Vas, H; 1/6 Sormás-Török földek, Zala, H; 1/7 Szemely-Hegyes, Baranya, H; 1/8 Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb, Zala, H; 1/9 Villánykövesd-Jakobfalusi út mente, Baranya, H. 2/1 Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Zala, H; 2/2 Hajdúsámson, Hajdú-Bihar, H; 2/3 Jászdózsa-Kápolnahalom, Jász- Nagykun-Szolnok, H; 2/4 Polgár-Kenderföldek, Majoros-tanya, Hajdú-Bihar, H; 2/5 Tállya-Várhegy, Borsod-Abaúj- Zemplén, H; 2/6 Túrkeve-Terehalom, Jász-Nagykun-Szolnok, H; 2/7 Várvölgy, Nagyláz-hegy, Zala, H; 2/8 Velem- Szentvid, Vas, H. 3/1 Balf, Győr-Moson-Sopron, H; 3/2 Beremend, Baranya, H; 3/3 Gajić / Hercegmárok, Osijek-Baranja, HR; 3/4 Gyöngyös, Heves, H; 3/5 Győr-Ménfőcsanak, Győr-Moson-Sopron, H; 3/6 Keszthely, Árpád utca, Zala; 3/7 Lu- das, Heves, H; 3/8 Nagyberki-Szalacska, Somogy, H; 3/9 Pécs, Jakab-hegy, Baranya, H; 3/10 Ráckeresztúr, Fejér, H; 3/11 Sajópetri, Borsod-Abaúj-Zemplén, H (); 3/12 Somlóhegy, Veszprém H; 3/13 Sopron-Bécsi domb, Győr-Moson- Sopron, H; 3/14 Sopron-Károlymagaslat, Győr-Moson-Sopron, H; 3/15 Sopron-Krautacker, Győr-Moson-Sopron, H; 3/16 Sopron-Várhely, Győr-Moson-Sopron, H; 3/17 Süttő, Komárom-Esztergom megye, H; 3/18 Szajk Jakab- hegy, Baranya, H; 3/19 Százhalombatta, Pest, H; 3/20 Tihany, Veszprém, H; 3/21 Vaskeresztes-Fekete, Vas, H; 3/22 Velem-Szentvid, Vas, H; 3/23 Zalaszántó-Tátika, Zala, H.

Lelőhely jegyzék Fundortregister 275 A szövegben szereplő és képpel illusztrált lelőhelyek elterjedési térképe: 4. fejezet: Barbarikum (világos sárga), Pannonia (sötét sárga), 5. fejezet: Germánok (világos piros), lovas nomádok (sötét piros) • Verbreitungskarte der im Text genannten und mit Abbildung illustrierten Fundorte: Kapitel 4: Barbarikum (hellgelb), Pannonia (dunkelgelb), Kapitel 5: Germanen (hellrot), Reiternomaden (dunkelrot).

4/1 Baláca, Veszprém, H; 4/2 Budapest / Aquincum, Budapest, H; 4/3 Cserdi, Baranya, H (4/3); 4/4 Dunaszekcső / Lugio, Baranya, H (4/4); 4/5 Ecser, Pest, H; 4/6 Herpály, Hajdú-Bihar, H; 4/7 Kékcse, Szabolcs-Szatmár-Bereg, H; 4/8 Keszthely-Fenékpuszta, Zala, H; 4/9 Komárom / Brigetio, Komárom-Esztergom, H; 4/10 Nyíregyháza-Nagy- lapos Szabolcs-Szatmár-Bereg, H; 4/11 Óföldeák-Ürmös, Csongrád, H; 4/12 Paks-Dunakömlőd / Lussonium, Tolna, H; 4/13 Pécs / Sopianae, Baranya, H; 4/14 Sopron / Scarbantia, Győr-Moson-Sopron, H; 4/15 Sremska Mitrovica / Sirmium, Srem, SRB; 4/16 Sződliget-Csörög, Pest; 4/17 Szombathely / Savaria, Vas, H; 4/18 Üllő, Pest, H. 5/1 Apahida / Bruckendorf, Cluj; 5/2 Bakodpuszta/Dunapataj-Bödpuszta, Bács-Kiskun, H; 5/3 Balatonlelle, Somogy, H); 5/4 Berettyóújfalu, Hajdú-Bihar, H; 5/5 Budakalász-Dunapart, Pest, H; 5/6 Gyenesdiás, Zala, H; 5/7 Hajdúnánás, Hajdú-Bihar, H; 5/8 Harta-Freifelt, Bács-Kiskun, H; 5/9 Kajdacs-Homokbánya, Tolna, H; 5/10 Kápolnásnyék, Fejér, H; 5/11 Karos-Eperjesszög, Borsod-Abaúj-Zemplén, H; 5/12 Keszthely-Fenéki út, Zala, H; 5/13 Keszthely- Pusztaszentegyházi dűlő/ Ödenkirche Flur, Zala, H; 5/14 Kunbábony, Bács-Kiskun, H; 5/15 Mezőkövesd-Mocsolyás, Borsod-Abaúj-Zemplén, H; 5/16 Nagyszentmiklós / Sânnicolau Mare / Groß St. Nikolaus, Timiş, RO; 5/17 Pécs- Üszöszög, Baranya, H; 5/18 Pitvaros, Csongrád, H; 5/19 Regöly, Tolna, H; 5/20 Szeged-Csengele, Csongrád; 5/21 Szegvár-Oromdűlő, Csongrád, H; 5/22 Szentendre, Pest, H; 5/29 Szentes, Derekegyházi-oldal, Csongrád, H; 5/24 Szilágysomlyó / Şimlei Silvanei / Schomlenmarkt, Sălaj, RO; 5/25 Szólád, Somogy, H; 5/26 Szolnok-Szanda, Jász-Nagykun-Szolnok, H; 5/27 Tamási-Csikólegelő, Tolna; 5/28 Tiszalök, Szabolcs-Szatmár-Bereg; 5/29 Törtel- Czakóhalom, Pest, H; 5/30 Várpalota, Veszprém, H; 5/31 Veszkény-Nagyhalom, Győr-Moson-Sopron, H; 5/32 Vörs, Zala, H.

276 Lelőhely jegyzék Fundortregister A lelőhely jegyzék nem emel igényt a teljességre, hanem tájékozódási segítségként szolgál. A le- lőhely neve mögött feltüntetett számkombináció az 275–276. oldali térképen a lelőhely számára utal. Képen bemutatott régészeti leletek esetében a képszám mögött továbbá a tárgyat őrző mú- zeum neve és, ha hozzáférhető volt, akkor annak leltári száma szerepel.

Das Fundortregister erhebt keinen Anspruch auf Vollständigkeit, sondern dient als Orientierungs- hilfe. Die Zahlenkombination in Klammern hinter dem Fundortnamen verweist auf die Nummer des Fundortes auf den Karten auf den Seiten 275–276. Bei abgebildeten Funden wird hinter der Abbildungsnummer zusätzlich das Museum, in dem der Fund aufbewahrt wird, und – soweit vorliegend – die Inventarnummer genannt.

Alsóheténypuszta / Iovia, Tolna, H 128, 181 Alsónyék-Bátaszék, Sárköz, Tolna, H (1/1) 37–38 (1/2–3), 39 Apahida / Bruckendorf, Cluj, RO (5/1) 197, 198 (Muzeul Naţional de Istorie Românei, Bucureşti, 54.258, 54. 580, 54.385, 69.961), 199–200 Bakodpuszta/Dunapataj-Bödpuszta, Bács-Kiskun, H (5/2) 235 (5/32: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 19.1860.1–2) Baláca, Veszprém, H (4/1) 162 (4/20), 176 Balatonlelle, Somogy, H (5/3) 200 (5/8), 202–203 Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Zala, H (1/2) 52 (1/10), 55, 72–74 (2/6) Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Zala, H (2/1) 52 (1/10), 55, 72–74 (2/6), Balf, Győr-Moson-Sopron, H (3/1) 101 (3/9: Soproni Múzeum, Sopron), 104 Beremend, Baranya, H (3/2) 102–103, 123–124 (3/21: Janus Pannonius Múzem, Pécs, Ő.62.193.1.1–4) Berettyóújfalu, Hajdú-Bihar, H (5/4) 193 (5/4), 194 (5/5: Déri Múzeum, Debrecen), 195–196 Bécs / Wien / Vindobona, A 128, 164 Budakalász-Dunapart, Pest, H (5/5) 241 (5/31: Ferenczy Múzeum, Szentendre, 93.2.1), 242 Budapest / Aquincum, Budapest, H (4/2) 128, 158, 159 (4/17: Magyar Nemzeti Múzeum, 164–167, 170, Budapest, RR 110.1899), 171 (4/23b: Aquincumi Múzeum), 172–174 Cserdi, Baranya, H (4/3) 18 (VI) Dunaújváros / Intercisa, Fejér, H 128, 167, 170 Dunaszekcső / Lugio, Baranya, H (4/4) 159 (4/17: Janus Pannonius Múzeum, Pécs, R.75.1.1) Ecser, Pest, H (4/5) 140 (4/7) Esztergom / Solva, Komárom-Esztergom megye, H 128, 164–165 Füzesabony, Heves, H 62, 55–66 Gajić / Hercegmárok, Osijek-Baranja, HR (3/3) 112 (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Ö 98.1902), 113 Gáva, Szabolcs-Szatmár-Bereg, H 62, 73–74 Gétye-Gyomgyáló-lejtős, Zala, H (1/3) 52 (1/10), 54 (1/11), 56–57 (1/12) Göd-Bócsaújtelep, Pest, H 128, 172 Gyenesdiás, Zala, H (5/6) 188, 222–223 (5/21a–e), 236–237, Gyöngyös, Heves, H (3/4) 109–111 (3/16) Győr / Arrabona, Győr-Moson-Sopron, H 128, 164–165 Győr-Ménfőcsanak, Győr-Moson-Sopron, H (3/5) 16 (IV), 93–94 (3/2), 96–97, 115 Hajdúnánás, Hajdú-Bihar, H (5/7) 192 (5/3), 194–196 Hajdúsámson, Hajdú-Bihar, H (2/2) 64 (2/1: Déri Múzeum, Debrecen, IV.1907.1204–1214 és 1216, 89.5.1)

Lelőhely jegyzék Fundortregister 277 Harta-Freifelt, Bács-Kiskun, H (5/8) 245–248 (5/35–5/37), 250–252 (5/36–39: Visky Károly Múzeum, Kalocsa, 2007. 3.87, 2007.3.95, 2007.3.5–6.; 20007.3.23.; 2007.3.30.; 2007.3.32; 2007.3.39; 2007.3.42–43; 2007.3.46; 2007.3.53; 2007.3.69; 2007.16. 12–20) Hatvan-Gombospuszta, Heves, H 128, 172 Herpály, Hajdú-Bihar, H (4/6) 134–135 (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Gsz 38/1854, 9/1855) Ikervár, Vas, H (1/4) 19 (VII), 94, 96–97 Jászdózsa-Kápolnahalom, Jász-Nagykun-Szolnok, H (2/3) 68 (2/4) Kajdacs-Homokbánya, Tolna, H (5/9) 205 (5/12: (Wosinszky Mór Múzeum, Szekszárd, 73.148.1–2, 73.148.5, 73.148.6) Kápolnásnyék, Fejér, H (5/10) 205, 208 (5/14: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 37/1931.1) Karos-Eperjesszög, Borsod-Abaúj-Zemplén, H (5/11) 231 (5/28: Hermann Ottó Múzeum, Miskolc, 95.27.1–2, 94.82.6, 94.41.1–2), 237, 240 Kékcse, Szabolcs-Szatmár-Bereg, H (4/7) 133 (4/3: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza: 64.1111.1–3, 64.192.1) Keszthely, Árpád utca, Zala, H (3/6) 101 (3/9: Balatoni Múzeum, Keszthely, 86.51.1–2). Keszthely-Fenéki út, Zala, H (5/12) 240 (5/33: Balatoni Múzeum, Keszthely, 75.71.1–2), 242–243 Keszthely-Fenékpuszta, Zala, H (4/8) 9, 16 (IV), 21 (VIII), 26–27, 128, 179–188 (4/26–27; 4/28–30: Balatoni Múzeum, Keszthely, 2001.64.1, 2001.65.1, 2001.70.1, 2001.83.1, 2000.3.1–3, 2000.4.1–2, 1960.5.1–5; 4/31; 4/32: Balatoni Múzeum, Keszthely, 59.7.85) Keszthely-Pusztaszentegyházi dűlő / 242 (5/34: Balatoni Múzeum, Keszthely, Ödenkirche Flur, Zala, H Gy. 99.43.2–3) Környe, Komárom-Esztergom, H 128, 181 Komárom-Szőny / Brigetio, Komárom-Esztergom, H (4/9) 128, 164, 175–176 (4/25) Kunbábony, Bács-Kiskun, H (5/14) 238–239 (Katona József Múzeum, Kecskemét, 71.2.135–137, 140–144), 241–242 Lengyel, Tolna, H 34, 59–60 Ludas , Heves, H (3/7) 105 (3/12–13: Dobó István Vármúzeum, Eger), 107, 111, 116 Mezőkövesd-Mocsolyás, Borsod-Abaúj-Zemplén, H (5/15) 191 (5/2), 193–194 Mosonmagyaróvár / Ad Flexum, Győr-Sopron, H 128, 167 Nagyberki-Szalacska, Somogy, H (3/8) 92–93 (3/1), 99–100 Nagyszentmiklós / Sânnicolau Mare / (5/16) 233 (5/30: Kunsthistorisches Groß St. Nikolaus, Timiş, RO Museum, Wien), 241 Nyíregyháza-Nagy-lapos, Szabolcs-Szatmár-Bereg, H (4/10) 143 (4/10) Óföldeák-Ürmös, Csongrád, H (4/11) 8, 147–149 (4/12–13), 152 (4/14), 154 (4/11) Paks-Dunakömlőd / Lussonium, Tolna, H (4/12) 128, 161 (4/19), 165, Pécs / Sopianae, Baranya, H (4/13) 128, 172 (4/24), 174, 182, Pécs, Jakab-hegy, Baranya, H (3/9) 117–122 (3/18, 3/19: Janus Pannonius Múzem, Pécs, 6904) Pécs-Üszöszög, Baranya, H (5/17) 226–228 (5/24: Janus Pannonnius Múzeum, Pécs, 956/1–9)

278 Lelőhely jegyzék Fundortregister Petronell, Bad Deutsch-Altenburg / 128, 164–165 Carnuntum, Niederösterreich, A Pitvaros, Csongrád, H (5/18) 229 (5/26), 231 Polgár-Kenderföldek, Majoros-tanya, Hajdú-Bihar, H (2/4) 66 (2/2) Ráckeresztúr, Fejér, H (3/10) 110 (3/17), 114 Regöly, Tolna, H (5/19) 93 (3/1), 224 (5/22: Wosinszky Mór Múzeum, Szekszárd, 67.3.3–5, 8, 12–14), 228 Ságvár, Somogy, H 128, 181 Sajópetri, Borsod-Abaúj-Zemplén, H (3/11) 108–111 (3/15), 114–116 Sé-Malomi-dűlő, Vas, H (1/5) 52 (1/10) Somlóhegy, Veszprém H (3/12) 93 (3/1) Sopron / Scarbantia, Győr-Moson-Sopron, H (4/14) 128, 166 (4/22), 173–174, 202 Sopron-Bécsi domb, Győr-Moson-Sopron, H (3/13) 102 (3/10: Soproni Múzeum, Sopron) Győr-Moson-Sopron, H (3/14) 93 (3/1) Sopron-Krautacker, Győr-Moson-Sopron, H (3/15) 93–94, 96–97, 103–104 (3/11b: Soproni Múzeum, Sopron, 93.2.25.2, 93.2.29.13), 107 Sopron-Várhely, Győr-Moson-Sopron, H (3/16) 93–94 (3/1), 97 (3/3–5), 98, 100 (3/8: (Soproni Múzeum, Sopron) Sormás-Török földek, Zala, H (1/6) 52–53 (1/10) Sremska Mitrovica / Sirmium, Srem, SRB (4/15) 128, 160 (4/18), 180, 200, Starčevo, Banat, SRB 34–39, 41, 44–45, 47, 49 Süttő, Komárom-Esztergom megye, H (3/17) 93–95 (3/1), 99–101, Svodín / Szőgyén, Nitra, SK 57–58 Szajk Jakab-hegy, Baranya, H (3/18) 8, 93–96, 117–126 (3/22: Janus Pannonius Múzem, Pécs, Ő.2006.73.58.108, Ő 2006.73.64.144, Ő.2006.73.73.37) Százhalombatta, Pest, H (3/19) 91, 93 (3/1), 99–100 Szeged-Csengele, Csongrád, H (5/20) 228 (5/25) Szegvár-Oromdűlő, Csongrád, H (5/21) 229 (5/26) Szemely-Hegyes, Baranya, H (1/7) 52–53 (1/10), 58 Szentendre / Ulcisia Castra, Pest, H (5/22) 128, 167, 170–171, 202–204 (5/11: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 61.1.136); 5/14 (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 65.1.85, 65.347), 206, 208–209 (5/14), 234 (5/31) Szentes, Derekegyházi-oldal, Csongrád, H (5/23) 97–98, 195–196, 200, 232 (5/29) Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb, Zala, H (1/8) 39–47 (1/4–8: Göcseji Múzeum, Zalagerszeg), 42 (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 93.102–41) Szilágysomlyó / Şimlei Silvanei / 196 (5/7: Magyar Nemzeti Múzeum, Schomlenmarkt, Sălaj, RO (5/24) Budapest, 122.18695.1) Sződliget-Csörög, Pest, H (4/16) 138–139 (4/5–6: Tragor Ignác Múzeum, Vác, U.96.59.1, U. 96.83.2), 142 (4/9: Tragor Ignác Múzeum, Vác, U.96.86.14) Szólád, Somogy, H (5/25) 9, 23–26 (X–XII), 203–204, 207, 211–220 (5/15–17, 5/19–20: Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár) Szolnok-Szanda, Jász-Nagykun-Szolnok, H (5/26) 195 (5/6: Damjanich János Múzeum, Szolnok), 208 (5/14: Damjanich János Múzeum, Szolnok) Szombathely / Savaria, Vas, H (4/17) 128, 165 (4/21: Iseum Savariense, Szombathely), 172–173

Lelőhely jegyzék Fundortregister 279 Tác / Gorsium, Fejér, H 128, 181–182, 202 Tállya-Várhegy, Borsod-Abaúj-Zemplén, H (2/5) 73 (2/5: Hermann Ottó Múzeum, Miskolc) Tamási-Csikólegelő, Tolna, H (5/27) 205 (5/12: Wosinszky Mór Múzeum, Szekszárd, 75.4.1.1–2) Tihany, Veszprém, H (3/20) 92–95 (3/1) Tiszalök, Szabolcs-Szatmár-Bereg, H (5/28) 190 (5/1: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 12/1948), 193–194 Törtel-Czakóhalom, Pest, H (5/29) 225 (5/23: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 22.1869.1) Túrkeve-Terehalom, Jász-Nagykun-Szolnok, H (2/6) 80 (2/11) Üllő, Pest, H (4/18) 136 (4/4: Kossuth Múzeum, Cegléd, 2006.3.1404.1), 140–142 (4/8), 193 Várpalota, Veszprém, H (5/30) 207–208 (5/13: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 66.137.1–4) Várvölgy, Nagyláz-hegy, Zala, H (2/7) 75, 81– 88 (2/13–20: Balatoni Múzeum, Keszthely, 2007.1.1; 2010.3.4.1; 2010.3.10.56; 2012.1.1.1–2). Vaskeresztes-Fekete, Vas, H (3/21) 99 (3/7) Velem-Szentvid, Vas, H (2/8, 3/22) 70–71 (Savaria Múzeum, Szombathely, 54.603.6–12), 92–97, 105–107 (3/14), 109 Veszkény-Nagyhalom, Győr-Moson-Sopron, H (5/31) 201 (5/9: Soproni Múzeum, Sopron, 55.40.1–2) Villánykövesd-Jakobfalusi út mente, Baranya, H (1/9) 52 (1/10), 55 Vinča, Beograd, SRB 34, 47–48 Vörs, Zala, H (5/32) 202–204 (5/10: Balatoni Múzeum, Keszthely, 60.1.33–35) Zalaszántó-Tátika, Zala, H (3/23) 93 (3/1), 98–100 (3/6)

280 Lelőhely jegyzék Fundortregister Szerzők Autoren

Bánffy Eszter Freeden von Uta Römisch-Germanische Kommission des Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts Deutschen Archäologischen Instituts Palmengartenstraße 10–12 Palmengartenstraße 10–12 D–60325 Frankfurt am Main D–60325 Frankfurt am Main

Barna Judit Gáti Csilla Balatoni Múzeum Janus Pannonius Múzeum Múzeum utca 2 Káptalan utca 5 H–8360 Keszthely H–7621 Pécs

Borhy László Gulyás Gyöngyi Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék Régészettudományi Intézet Egyetem utca 2 Múzeum körút 4/b H–6722 Szeged H–1088 Budapest

Heinrich-Tamáska Orsolya Csősz Aranka Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur Magyar Tudományos Akadémia des östlichen Europa (GWZO) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Reichsstraße 4–6 Régészeti intézet D-04109 Leipzig Archaeogenetikai Laboratórium MTA Humán Tudományok kutatóháza Ilon Gábor Tóth Kálmán utca 4 Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális H–1097 Budapest Örökségvédelmi Iroda Bejczy utca 1–3 Ďurkovič Éva H–9700 Szombathely Kasárenská 2A SK–93101 Šamorín Jerem Erzsébet Magyar Tudományos Akadémia P. Fischl Klára Bölcsészettudományi Kutatóközpont Miskolci Egyetem Régészeti intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék MTA Humán Tudományok kutatóháza Egyetemváros, B/2. épület, IV. emelet Tóth Kálmán utca 4 H–3515 Miskolc H–1097 Budapest

281 Kulcsár Valéria Szabó Ádám Szegedi Tudományegyetem Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tanszék Múzeum körút 14–16 Egyetem utca 2 H–1088 Budapest H–6722 Szeged Tankó Károly Kustár Rozália (a Magyar Tudományos Akadémia Bólyai Dunatáj Értékeiért Nonproﬁ t Zrt. János kutatói ösztöndíjasa) József Attila utca 22 Eötvös Lóránd Tudományegyetem H–6326 Harta Régészettudományi Intézet Múzeum körút 4/b Langó Péter H–1088 Budapest Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Vida Tivadar Régészeti intézet Eötvös Lóránd Tudományegyetem MTA Humán Tudományok kutatóháza Régészettudományi Intézet Tóth Kálmán utca 4 Múzeum körút 4/b H–1097 Budapest H–1088 Budapest

Molnár Attila Winger Daniel H–9071 Gönyű Universität Rostock Heinrich Schliemann-Institut für Müller Róbert Altertumswissenschaften Balatoni Múzeum Lehrstuhl Ur- und Frühgeschichte Múzeum utca 2 Neuer Markt 3 H–8360 Keszthely D–18055 Rostock

Rácz Zsóﬁ a Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet Múzeum körút 4/b H–1088 Budapest

282

Magyarország földrajzi helyzetének köszönhetően átmenetet képezett év története: kelet és nyugat, valamint dél és észak között, ezért egyedülállóan Fejezetek Magyarország gazdag régészeti emlékekben. A jelen kötet egy német-magyar régészetéből előadássorozat tanulmányaira alapozva a Kárpát-medence mintegy 7000 év történetét felvillantó friss kutatási eredményeket és innovatív módszereket tárgyal és foglal össze. Jahre Geschichte: A képekkel gazdagon illusztrált kötet öt fejezetet mutat be Einblicke in die Magyarország régészetéből: a neolitikumtól a bronz- és vaskoron át Archäologie Ungarns a római császárkorig, valamint a népvándorláskorig. A könyv, amely a szakmabeliekhez és a laikusokhoz egyaránt szól, sokoldalú betekintést nyújt a múlt életformáiba, illetve a 21. század eleji régészeti kutatások forrásaiba, problematikájába és módszereibe.

Ungarn besitzt dank seiner geographischen Lage zwischen Ost und West, Nord und Süd ein außergewöhnlich reiches und bewegtes 7000 Jahre Geschichte 7000 Jahre archäologisches Erbe. Der vorliegende Band geht auf eine deutsch- ungarische Vortragsreihe zurück, in der die neusten Forschungen und innovativen Ansätze zur 7000-jährigen Geschichte des Karpaten- beckens vorgestellt und zusammengefasst wurden. Der reich bebilderte Band präsentiert fünf Zeitabschnitte aus der Archäologie Ungarns: vom Neolithikum über die Bronze- und Eisenzeit bis zur Kaiser- und Völkerwanderungszeit. Das Buch bietet Fachleuten wie Laien bunte Einblicke in vergangene Lebenswelten sowie in Quellen, Fragestellungen und Methoden der archäologischen Forschung am Beginn des 21. Jahrhunderts.

Verlag Bernhard Albert Greiner 7000 év története •

ISBN 978-3-86705-085-2