A Hírszerzés Története Az Ókortól Napjainkig Azókortól Története Hírszerzés A
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A hírszerzés és elhárítás története mindig is ér- dekelte az állam és a társadalom egymáshoz való viszonya, működése és fejlődése iránt érdeklő- dőket. Jelen műben a szerzők – a szakma és/vagy a történettudomány művelői – arra vállalkoztak, A hírszerzés hogy szakmai szemmel, tudományos igénnyel, a szorosan vett szervezet- és fejlődéstörténetet meghaladva, a fejlődés csomópontjaira össz- pontosítva ismertessék ennek az ősi hivatásnak az alakulását, fejlődését Magyarországon és kül- története az ókortól földön egyaránt. Hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az információszerzés történetének je- les személyeit és eseményeit. Fontosnak tartották, hogy a világtörténelem egyes korszakaira vonat- kozó rövid összefoglalók segítsék a szakmai folya- napjainkig matok megértését. Meggyőződésük, hogy a mű- vet a szakma művelői és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói mellett haszonnal forgathatják a honvédelmi és rendvédelmi közösség tagjai, va- lamint az érdeklődő közönség is. A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében jelent meg. A HÍRSZERZÉS TÖRTÉNETE AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG AZÓKORTÓL TÖRTÉNETE HÍRSZERZÉS A Szerkesztette: BODA JÓZSEF Európai Szociális Alap REGÉNYI KUND A hírszerzés története az ókortól napjainkig Vákát oldal A HÍRSZERZÉS TÖRTÉNETE AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG Szerkesztette Boda József és Regényi Kund Dialóg Campus Kiadó Budapest, 2019 A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében jelent meg. Szerzők Boda József Dávid Ferenc Dezső Tamás Hahner Péter Kertész István Kovács Zoltán András Regényi Kund Szakmai lektor Kovács Zoltán András © A szerzők, 2019 © A szerkesztők, 2019 © Dialóg Campus Kiadó, 2019 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. Tartalom Adalékok az információszerzés történetéhez (Kovács Zoltán András) 9 Bevezetés 9 A hírszerzéstörténet alaptézisei 9 A hírszerzéstörténet korszakolásának dilemmái 11 A hírszerzés taktikai és stratégiai szintjei az információszerzés történetében 13 I. fejezetInformációszerzés az ókorban (Dezső Tamás – Kertész István) 15 Történelmi bevezetés (Kertész István) 15 Mezopotámia – Asszíria katonai felderítése (Dezső Tamás) 18 Felderítés a görög városállamokban és a hellenisztikus korban (Kertész István) 22 Felderítés és információszerzés a Római Birodalomban (Kertész István) 28 A fejezethez felhasznált és ajánlott szakirodalom 33 II. fejezetKözépkor – A klasszikus hírszerzés hajnala (Boda József – Regényi Kund) 35 Bevezetés – A középkori információszerzés társadalmi közege (Regényi Kund) 35 A titkos felderítés intézményrendszere a Bizánci Birodalomban (Regényi Kund) 39 A bizánci információszerzés rendszere 40 Diplomácia és hírszerzés 42 Ipari kémkedés és titokvédelem a középkorban – A selyem és a görögtűz példáján 42 A pápaság és a titkos információgyűjtés – Az Egyházi Állam követei (Regényi Kund) 43 Szerzetesrendek: hittérítők, felderítők és a propaganda eszközei 45 Az új kor felé: titkos felderítés az angol–francia háborúk során (Regényi Kund) 47 A titkos információgyűjtés fejlődésének ázsiai útja(Boda József – Regényi Kund) 49 Vu Csao: az elhárítás előképe (Boda József) 49 A Mongol Birodalom hírszerzése (Regényi Kund) 50 Velence, a titkos felderítés középkori mintaállama (Regényi Kund) 52 A fejezethez felhasznált és ajánlott szakirodalom 54 III. fejezetHírszerző és biztonsági szolgálatok az újkorban (Boda József – Hahner Péter) 55 Történelmi bevezetés (Hahner Péter) 55 A katonai célú információszerzés az újkorban (Hahner Péter) 57 A klasszikus (diplomáciai fedésű) hírszerzés gyökerei (Hahner Péter) 59 A velencei hírszerző és biztonsági szolgálat (Hahner Péter) 66 Az újkori angol hírszerző és biztonsági szolgálatok (Hahner Péter) 68 6 A hírszerzés története az ókortól napjainkig Franciaország hírszerző és biztonsági szolgálatai a régi rend idején (Hahner Péter) 71 Francia biztonsági és hírszerző tevékenység 1789 után (Hahner Péter) 76 Oroszország cári titkosszolgálata (Hahner Péter – Boda József) 81 Az Amerikai Egyesült Államok hírszerző és biztonsági szolgálatainak gyökerei (Hahner Péter) 86 A Habsburg Birodalom hírszerzése (Boda József) 90 A kezdetek – a Habsburgok titkosszolgálata 1867-ig 90 A birodalom titkosrendőrsége – az elhárítás gyökerei 93 Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai hírszerző és kémelhárító szolgálata 96 Technikai felderítés az Osztrák–Magyar Monarchiában 98 Az információszerzés rendvédelmi és külügyi (polgári) területei a Monarchiában 100 Információszerzés Magyarországon az Árpádoktól az újkorig 102 (Boda József) 102 A kezdetek – Az Árpádoktól a Habsburgokig 102 Hírszerzés a magyar forradalom és szabadságharc szolgálatában (1848–1849) 106 A fejezethez felhasznált és ajánlott szakirodalom 108 IV. fejezetA hírszerző és biztonsági szolgálatok fejlődése a második világháború végéig (Boda József – Regényi Kund) 111 Bevezetés (Regényi Kund) 111 Az Osztrák–Magyar Monarchia hírszerzése az első világháborúban (Boda József)) 112 Önálló magyar hírszerzés és elhárítás (1918–1945) (Boda József – Regényi Kund) 116 A katonai hírszerzés és elhárítás a két világháború között (Boda József) 116 A M. Kir. Belügyminisztérium államrendészeti szervei (Regényi Kund) 120 A politikai rendészeti osztály 122 A csendőrség nyomozati szerve 123 Állambiztonsági Rendészet 124 A Nemzeti Számonkérés szervezete 126 Államvédelmi Központ 128 A nagyhatalmak hírszerző rendszerének fejlődése a második világháború végéig (Boda József – Regényi Kund) 129 Németország titkosszolgálatai (Regényi Kund) 129 A német katonai hírszerzés (Abwehr) 129 Titkos Államrendőrség (Gestapo) 131 Az SS szervezetéből kifejlődő biztonsági szolgálatok (SD, RSHA) 132 Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági rendszerének gyökerei (Regényi Kund) 134 Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 134 A CIA elődszervezete: OSS 135 Szovjetunió (Boda József) 136 Tartalom 7 Nagy-Britannia titkosszolgálatai (Regényi Kund) 138 A fejezethez felhasznált és ajánlott szakirodalom 141 V. fejezetTitkosszolgálatok a hidegháború időszakában (Boda József – Dávid Ferenc – Regényi Kund) 145 Titkosszolgálatok és titkosszolgálati együttműködés a szocialista tömbben (Boda József) 145 A Szovjetunió állambiztonsági szervei (1945–1990) 146 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 153 Lengyelország 154 Német Demokratikus Köztársaság 155 Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 156 Román Népköztársaság 156 Állambiztonság Magyarországon 1945–1990 (Dávid Ferenc) 158 A PRO-tól az ÁVO-ig 158 Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 160 A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége 161 Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) országainak titkosszolgálatai 164 (Boda József – Regényi Kund) 164 Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági közössége (Regényi Kund) 164 A brit titkosszolgálatok a hidegháború éveiben (Regényi Kund) 168 Az NSZK nemzetbiztonsági szolgálatai (Regényi Kund) 170 A francia és olasz nemzetbiztonsági szolgálatok áttekintése (Boda József) 174 Egyes el nem kötelezett országok titkosszolgálatai (Boda József) 175 Algéria titkosszolgálatai 175 Egyiptomi titkosszolgálatok 176 India nemzetbiztonsági szolgálatai 177 Izrael hírszerző és biztonsági szolgálatai 178 Kitekintés – egyes nemzetbiztonsági rendszerek napjainkban (Regényi Kund) 179 Az USA nemzetbiztonsági rendszere, a terrorizmus és a technológia hatásai 179 A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok fejlődése 181 A fejezethez felhasznált és ajánlott szakirodalom 183 MellékletA magyar titkosszolgálatok történetének híres és hírhedt alakjai (Regényi Kund) 187 Bibliográfia Vákát oldal Adalékok az információszerzés történetéhez Kovács Zoltán András Bevezetés Egy, az emberiség titkos információszerzésének (avagy a „kémkedésnek”) a történetéről szóló egyetemi jegyzetnek különös jelentősége van. Nemcsak azért, mert egy ilyen kötet nél- külözhetetlen korunk rendvédelmi (azon belül a polgári nemzetbiztonsági) felsőoktatásában, hanem azért is, mert magyar nyelven a témáról utoljára 1936-ban jelent meg összefoglaló, a nagyközönség számára (is) elérhető, átfogó történeti feldolgozás (Pilch Jenő [1936]: A hírszerzés és kémkedés története I–III. Budapest, Franklin-Társulat). Az azóta eltelt közel 80 év során – alkalmazkodva a történelmi és technikai kihívásokhoz – a titkosszolgálatok jelentős fejlődésen mentek keresztül. Jelen kötetnek azonban nem az az elsődleges célja, hogy részletekbe menően, a tudo- mányos teljességre törekvően bemutassa a hírszerzés és a hírszerző szolgálatok történetét, hanem az, hogy vázolja azokat a fontosabb történeti mozzanatokat, amelyek elvezettek korunk (nemzet)biztonsági intézményrendszerének kialakulásához. Azaz elsősorban szemléletmódot kíván képviselni, s nem a történések részletekbe menő ismertetése a cél, hiszen azt a történészek javarészt megtették, mint azt a kötet reprezentatív szakirodalom- jegyzéke is mutatja. A szakma leendő formálóiként fontos, hogy a jegyzet elsődleges fel- használóinak – azaz a rendvédelmi és nemzetbiztonsági hallgatóknak – átfogó képük legyen a titkos információgyűjtés fejlődéséről, ismerjék a történelem jó és rossz példáit egyaránt. A jegyzetben foglalt, mintegy 4000 év történelmét bemutató ismeretanyag értelmezé- séhez azonban szükséges, hogy elöljáróban összefoglaljuk: mit is értünk hírszerzéstörténet alatt, ezen belül mit jelentett maga az információ az egyes történeti