KORIDOR Vb Vb. FOLYOSÓ

Međunarodni Paneuropski koridor Vb (Budimpešta – Zagreb – Rijeka), A Vb. nemzetközi európai folyosó (Budapest - Zágráb - Fiume) az ogranak je V prometnog koridora koji prometno čvorište Budimpešte V. közlekedési folyosónak az ága, amelyik budapesti közlekedési povezuje s prostorom Jadrana. csomópontot adriai tengerparttal köti össze.

Svojim položajem koridor Vb proteže se od Budimpešte na sjeveru, Maga a folyosó nyugaton Budapest mellett kezdćdik, Székesfehérvár, prolazi kraj Szekesfehervara, jezera Balaton te Nagykanizse sve do Balaton, Nagykanizsán át, horvát határ melletti Letenyéig terjed ki. Letenye na granici s Republikom Hrvatskom. Nakon granice, na A határ után, Horvát Köztársaság területén a Vb. folyosó Muracsány području Republike Hrvatske, koridor Vb počinje kraj Goričana, pro- közelében kezdćdik, továbbá Varasd, Zágráb, Károlyváros és Delni- lazi kraj Varaždina pa sve do Zagreba gdje se nastavlja preko Karlo- cén át Fiume kikötćvárosig terjed ki. vca i Delnica do luke Rijeka. A fent említett folyosó részenként következć európai közutakkal Predmetni koridor se dijelom poklapa s europskim cestovnim pravci- megegyez: E-71: Kassa - Budapest - Varasd - Zágráb - Károlyváros ma E-71: Košice - Budimpešta – Varaždin – Zagreb – Karlovac – Split - Spalato - Raguza - Pristina - Szkopje - Hania, és E-65: Malmö - – Dubrovnik – Priština – Skopje - Chania i europski cestovni pravac Prága - Pozsony – Nagykanizsa - Varasd - Zágráb - Károlyváros - E-65: Malmo – Prag –Bratislava – Nagykanizsa - Varaždin – Zagreb Fiume. – Karlovac – Rijeka. Vb. folyosó felépítése segítségével a magas minćségž és Izgradnjom koridora Vb ostvareni su preduvjeti za kvalitetan i brz gyors áruszállítás feltételei alakulnak ki, amelyekkel Magyar és transport roba, što će uvelike pridonijeti gospodarskom razvoju Re- Horvát Köztársaság kereskedelmi fejlesztését támogatják és az egyéb publike Mađarske i Republike Hrvatske, te će se ostvariti bolja pro- szomszéd országokkal lévć kereskedelmi kapcsolatok metna povezanost s ostalim zemljama u regiji. Također će se pri- valósulnak meg. A folyosó melletti tájak idegenforgalmi donijeti turističkom razvoju krajeva uz koridor što se posebno odnosi továbbfejlćdése is várható, ami különben a Magyarország egyik na razvoj turizma na jezeru Balaton, kao jednog od glavnih turističkih legfontosabb idegenforgalmi központjaként szereplć Balatoni destinacija u Republici Mađarskoj, te kvalitetnije i brže veze zem- idegenforgalomra vonatkozik meg az észak-illetve közép- alja sjeverne i srednje Europe sa Jadranskim morem, kao jedne od európai országoknak az egyik Európa legjelentćsebb idegenforgalmi najznačajnijih turističkih destinacija u Europi. központjaként ismert Adria tengerparttal lévć kapcsolatait lehetćvé teszi. Ukupna dužina koridora Vb od Budimpešte do Rijeke iznosi 496,2 km, od čega se na teritoriju Republike Mađarske nalazi 232,5 km, dok se A Vb. folyosónak Budapest - Fiume közötti hosszúsága 496,2 km, na teritoriju Republike Hrvatske nalazi 263,7 km. ebbćl Magyarországon 232,5 km, a Horvátország területén pedig 263,7 km tartózkodik. Autocesta M7

Autocesta M7 povezuje glavni grad Republike Mađarske, Budimpeštu, s državnom granicom kod Letinje, značajno poboljšava cestovnu povezanost unutar jugozapadnih dijelova Mađarske, rasterećuje promet u naseljima uzduž Blatnog jezera - jednog od najznačajnijih turističkih središta u zemlji, te stječe važnu ulogu u međunarodnoj cestovnoj mreži kao dio helsinškog V prometnog koridora. Prva dionica ove autoceste u promet je puštena još davne 1964. go- dine, a gradnja se posebno intenzivirala od 2001. godine do danas. U sklopu autoceste M7 nalazi se prva dionica autocesta u Mađarskoj (Balatonkeresztúr – Zalakomár) s pretjecajnim trakom. Za razliku od uobičajenih traka za uspon sporih vozila na vanjskoj strani kolnika ovdje je izgrađen pretjecajni trak za osobna vozila na njegovoj unu- tarnjoj strani.

Investitor radova na ovoj autocesti je Društvo NEMZETI INFRASTRUK- TÚRA FEJLESZTĆ ZRT. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (ranije Nemzeti Autópálya Rt.) / Zatvoreno dioničko društvo za razvoj narodne infrastrukture, ranije Narodno dioničko društvo za au- toceste / prilikom preustrojstva uprave za promet s 19. veljače 2007. uvedeno je pod ovim nazivom u trgovački registar zbog proširenja područja svog djelovanja na investicije u cestovnom i željezničkom prometu.

NIF Zrt. nalazi se u stopostotnom vlasništvu mađarske države, a vlasničkim pravom se koriste ministarstva prometa, komunikacija i energetike. Kao trgovačko društvo za razvoj u državnom vlasništvu - udovoljavajući u prvom redu društvenim potrebama - ostvaruje stručne programe u području gospodarstva i prometa. Zadaće u ok- viru područja ulaganja, koje uključuje brze prometnice, ceste i raz- voj željeznica, realiziraju uz minimalne troškove, te time svakome pružaju mogućnost sudjelovanja u prometu, koji funkcionira na eu- ropskoj razini.

M7 Autópálya

Az M7. autópálya a Magyar Köztársaság fćvárosát, Budapestet köti össze Letenye melletti országhatárral, jelentćsen javítja Délnyugat- Magyarország belsć közúti kapcsolatait, tehermentesíti - az ország egyik legjelentćsebb turisztikai központjaként ismert - Balaton mentén lévć települések forgalmát valamint az V. Helsinki folyosó részeként jelentćs a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe.

1964-ben helyezték forgalomba az M1-M7 közös budapesti szakaszát, 2001-tćl mai napig alaposan folytatódik az építése. Az M7 autópályán (Balatonkeresztúr – Zalakomár közötti szakaszon) található Magyarország elsć elćzési sávos autópálya-szakasza. Ebben az esetben az emelkedćn nem a külsć oldalon nyílik a lassú jármžvek részére kapaszkodósáv, hanem a belsć oldalon a személygépkocsik részére való elćzési sáv.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) az útügyi adminisztráció átszervezése során, többletfeladatok - közúti és vasúti beruházások - miatt 2007. február 19- ével került ezen a néven bejegyzésre a Cégbíróságnál.

A NIF Zrt. 100%-ban a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Állami tulajdonú fejlesztć társaságként - elsćsorban társadalmi igényeket kiszolgálva - gazdasági és közlekedési szakmai programokat valósít meg. Beruházói - gyorsforgalmi utak, közutak, vasútfejlesztés - feladatait költséghatékonyan végzi, megteremtve mindenki számára az európai színvonalú közlekedés lehetćségét.

KORIDOR Vb - na teritoriju Republike Hrvatske Vb FOLYOSÓ - Horvát Köztársaság területén meglévć szakasza

Kao dio paneuropskog koridora Vb, na teritoriju Republike Hrvatske Az Vb. európai folyosónak részeként Horvátország területén izgrađena je mreža autocesta koja počinje na granici s Republikom muracsányi határállomáson, Magyarország határától kezdćdć, Mađarskom kod Goričana, a završava u Rijeci. S obzirom na katego- Fiumében végzćdć autópályát építették meg. A Horvátországon rizaciju autocesta na teritoriju Republike Hrvatske, sastavni dijelovi érvényes autópályák kategorizálását tekintve következć autoceste Goričan – Zagreb – Rijeka su sljedeće prometnice: autópályák a Muracsány - Zágráb - Fiume közötti autópályának részei:

• Autocesta Goričan – Zagreb (čvor Ivanja Reka), oznake A4 • A4-es számú Muracsány - Zágráb (Ivanja Reka keresztezćdésig) autópálya • Zagrebačka obilaznica - od čvora Ivanja Reka do čvora Lučko, oznake A3 • A3-as számú zágrábi autópálya-körgyžrž - Ivanja Reka keresztezćdéstćl Lučko keresztezćdésig • Autocesta Zagreb (čvor Lučko) – Bosiljevo II , oznake A1 • A1-es számú Zágráb (Lučko keresztezćdéstćl) – Bosiljevo II • Autocesta Bosiljevo II – Rijeka, oznake A6. autópálya

• A6-os Bosiljevo II – Fiume autópálya.

Autocesta Goričan – Zagreb - Rijeka, osim obilaznice Grada Zagreba, nalazi se u zatvorenom sustavu naplate. Za upravljanje, A Muracsány - Zágráb - Fiume autópálya, zágrábi autópálya-körgyžržt održavanje i građenje autoceste zadužene su dvije tvrtke: kivéve, zárt autópályadíj-befizetési rendszer keretében mžködik. Ez az autópálya ügyében két üzemeltetć, karbantartó, illetve építć cég dolgozik: • Hrvatske autoceste d.o.o. za upravljanje, održavanje i građenje - nadležne su za autocestu Goričan – Zagreb i Zagrebačku • Hrvatske autoceste d.o.o., Horvát Autópályák, üzemeltetć, obilaznicu karbantartó és építć Kft. - Muracsány - Zágráb autópálya és zágrábi autópálya-körgyžrž üzemeltetćje • Autocesta Rijeka – Zagreb d.d., društvo za građenje i gospodarenje autocestom – nadležno je za autocestu Zagreb – • Autocesta Rijeka – Zagreb d.d., Fiume - Zágráb Autópálya, Bosiljevo II i Bosiljevo II – Rijeka. autópálya-építć és autópályákkal gazdálkodó Kft., Zágráb - Bosiljevo II és Bosiljevo II - Fiume autópályák üzemeltetćje.

AUTOCESTA A4

Autocestom A4 Goričan – Zagreb upravljaju Hrvatske autoceste, društvo s ograničenom odgovornošću za up- ravljanje, građenje i održavanje autocesta, koje je u potpunom vlasništvu Republike Hrvatske.

Autocesta A4 Goričan – Zagreb (čvor Ivanja Reka), dužine 96,9 km, počinje na granici s Republikom Mađarskom kod Goričana, a završava u čvoru Ivanja Reka gdje se nastavlja Zagrebačka obilaznica. Svojim položajem, proteže se u smjeru sjever – jug, te prolazi kroz Međimursku, Varaždinsku i Zagrebačku županiju i područjem Grada Zagreba. Najvažnija urbana središta pored kojih prolazi autocesta su Čakovec i Varaždin.

Za predmetnu autocestu karakterističan je nizinski reljef s naglašenim poljoprivrednim gospodarstvom. S obzirom na nizinsku konfiguraciju terena, autocesta je projektirana za računsku brzinu od 120 km/h, osim na dijelu između Brezničkog Huma i Varaždina, gdje trasa prolazi brdovitim predjelom između Kalničkog gorja i Ivančice pa je računska brzina smanjena na 100 km/h. Zbog vrlo složenih geoloških karakteristika terena u br- dovitim predjelima i radi prijelaza autoceste preko postojećih vodotoka, izgrađen je znatan broj mostova, vijadu- kata, tunela od kojih su najduži most Drava I (508 m), vijadukt Dugi Vrh (459 m) te tunel Vrtlinovec (575 m).

Krajem 2008. godine izgrađena je i posljednja dionica autoceste Goričan – Zagreb i to od granice Republike Mađarske do Goričana. Izgradnjom predmetne dionice povezale su se autoceste s hrvatske i mađarske strane, čime je ostvarena zajednička vizija obje države. Kao najznačajniji objekt na toj dionici izgrađen je most Mura koji se svojim položajem nalazi i na hrvatskoj i na mađarskoj strani pa se može reći kako je most spona dvaju naroda. A4 AUTÓPÁLYA

Az A4 Muracsány - Zágráb közötti autópálya üzemeltetćje a Horvát Köztársaság teljes tulajdonában álló Hrvatske ceste (Horvát Autópályák) nevž, autópályák üzemeltetć, karbantartó és építć, korlátozott felelćsségž társaság.

96,9 kilométeres A4-es számú Muracsány - Zágráb (Ivanja Reka keresztezćdésig) autćpálya Muracsány mellett, Magyarország határán kezdćdik és az Ivanja Reka keresztezćdésen végzćdik, ahonnan az Vb. folyosó zágrábi autópálya-körgyžržn folytatódik. Észak-déli irányban húzódik és Muraköz, Varasd, Zágráb megye, illetve Zágráb Város területén is fekszik. Csáktornya és Varasd legjelentćsebb városok, amelyek mellett ez az autópálya húzódik.

Az említett autópálya környéke nagyjából síkság domborzatú mezćgazdasági terület. A síkságos területre való tekintettel az autópályát 120 kilométeres óránkénti legnagyobb sebességre tervezték. Ez nem vonatkozik a Breznički Hum és Varasd közötti, Kalnik és Ivanščica hegyi tájon épített szakaszra, ahol természetesen a legnagyobb sebesség 100 kilométer óránként. E területnek hegyi tájakon elćforduló bonyolult földtani sajátságok és meglévć folyóvizek áthidalása miatt számos híd, völgyhíd és alagutat építettek ki. Közülük leghosszabbak a Dráva I.-híd (508 m), Dugi Vrh völgyhíd (459 m) és Vrtlinovec alagút (575 m).

2008. végén a Muracsány - Zágráb autópályának utolsó, Magyarország határa és Muracsány közötti, szakaszát építették ki. Az említett szakasz építése eszközével e folyosónak horvát és magyar autópályait kötötték össze, amivel a két ország közös vízióját hozták létre. E szakasznak legjelentćsebb építménye a Mura-híd, ami mind a két ország területén tartózkodik. Említhetć, hogy ez a híd a két nép összekötćje. MOST MURA MURA-HÍD

Sporazumom između vlada Republike Hrvatske i Republike A 2004. december 16-án, Budapesten aláírt, a Letenye és Mađarske o zajedničkoj izgradnji graničnog mosta Mura na auto- Muracsány összekötć autópályahíd építésére vonatkozó magyar- cesti između Letenya i Goričana, koji je potpisan 16. prosinca 2004. horvát kormánymegállapodás alapján a határ menti autópálya- godine u Budimpešti, utvrđeni su osnovni parametri i međusobni szakaszok és együtt épülendć hídhoz való alap paramétereket a két odnosi u pripremi i realizaciji završnih graničnih dijelova autoceste, oldal közötti viszonyokat is határozták meg. A híd kivitelezését te zajedničkog mosta. Radovi su započeti 2007. godine, a završeni 2007-ben kezdćdtek és a megbeszélt határidćn, 15 hónapon belül, 2008. godine u roku od 15 mjeseci, zajedno s priključnim dijelovima 2008-ben fejezték be. Azzal összekötötték a magyar és horvát autoceste. Time je povezan hrvatski i mađarski sustav autocesta. autópálya-hálózatát.

Most je dug 216 metara, dok s krilima upornjaka njegova dužina Maga a híd hosszúsága 216 méter, a pillér szárnyaival együtt pedig iznosi 225 m. Sastoji se od dva mosta širine 15 metara, između kojih összesen 225 m hosszú. A híd tulajdonképpen két 15 méter je razmak 80 centimetara. Svaki most ima vlastitu konstrukciju. Pro- szélességž hídból áll, a két híd közötti távolság pedig 80 centiméter. jektiran je s dva kolnika u oba smjera. Svaki kolnik sastoji se od po Mind a hídnak külön konstrukciója van. ilyen módon a hídnak két dva vozna traka širine 3,75 metara, zaustavnog kolničkog traka iste egyirányú pályateste van. Mind a pályatestnek van két 3,75 méter širine, te pješačke staze širine 1,5 m. szélességž forgalmi sava, egy azonos szélességž leálló sava és egy Gornji ustroj mosta je spregnuti most s čeličnim glavnim nosačem i 1,5 méteres gyalogútja. A híd felsć konstrukciója a feszített betonú armiranobetonskom kolničkom pločom. Ispod kolničke ploče nalaze híd acél hídtartó és vasbetonú pályatesttel. A pályatest alatt két acél se dva čelična glavna nosača, koji su po tipu zatvoreni sandučasti hídtartó van, amelyek párhuzamos sávú és függćleges hídhátú, zárt nosači s paralelnom pojasnicom i okomitim hrptom. doboz alakú hídtartó típusúak.

U konstrukciju mosta ugrađeno je 1 300 tona čelika, 5 000 m3 betona A híd konstrukciójában 1 300 tonna acél, 5000 m3 beton és i armiranog betona, 600 tona armature, iskopano je, premješteno i vasbeton, 600 tonnájú vasalás tartózkodik, összesen 25.000 m3 nasipano ukupno 25.000 m3 materijala, ugrađeno 15 000 m3 kame- földet ástak ki, mozdítottak el, fedeztek föl - oszlopalaphoz és na za uređenje stupišta i obale, ugrađeno 3 500 m predgotovljenih rakpart berendezéséhez való 15 000 m3 kćt, 3 500 m elćkészített armiranobetonskih pilota, na 20 000 m2 izvedena je antikorozivna vasbetonpilléreket építettek be, 20 000 négyzetmternyi felületre zaštita. rozsdaelleni védelmet is vittek föl.

Most su zajednički financirale hrvatska tvrtka HRVATSKE AUTOCESTE A híd építését HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. nevž horvát cég d.o.o. i mađarska tvrtka NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt. nevž magyar céggel Zrt. Vrijednost radova iznosila je osam milijuna eura (8 mil. EUR-a), együtt finanszírozták. Az elvégzett munkák értéke nyolc millió euró izvoditelj radova je hrvatska tvrtka Hidroelektra niskogradnja d.d., (8 millió EUR). A munkák kivitelezćje a Hidroelektra niskogradnja podizvođač radova je Đuro Đaković montaža d.d., a projekt za most je d.d. nevž horvát cég, a Đuro Đaković montaža d.d. nevž cég az egyik izradila mađarska tvrtka UVATERV Zrt. vállalkozója is és a híd tervét UVATERV Zrt. nevž magyar cég készítette el.

SUDIONICI REALIZACIJE PROJEKTA: MOST MURA Mura-híd és Magyar Köztársasággal összekötć I SPOJNE DIONICE S REPUBLIKOM MAĐARSKOM autópálya-szakasznak TELJESÍTÉSÉBEN lévć RÉSZTVEVĆK

VLADA REPUBLIKE HRVATSKE HORVÁT KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA VLADA REPUBLIKE MAĐARSKE MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MINISTARSTVO MORA, PROMETA I INFRASTRUKTURE TENGER-, KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRAÜGYI MINISZTERIUM MINISTARSTVO PROMETA, TELEKOMUNIKACIJE I ENERGIJE - KHEM KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI INISZTÉRIUM - KHEM

INVESTITOR: BERUHÁZÁS: HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt

STUDIJE, PROJEKTI, REVIZIJA: ÉRTÉKEZÉSEK, TERVEK, ÁTVIZSGÁLÁS: UVATERV Zrt. UVATERV Zrt. Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zagreb Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zágráb Inženjerski projektni zavod d.d., Zagreb Inženjerski projektni zavod d.d., Zágráb Građevinski fakultet, Zagreb Zágrábi Egyetem Építćmérnöki Kar, Zágráb

IZVOĐAČI RADOVA: KIVITELEZÉS: Hidroelektra Niskogradnja d.d., Zagreb Hidroelektra Niskogradnja d.d., Zágráb Đuro Đaković montaža d.d., Slavonski Brod Đuro Đaković montaža d.d., Bród Cesta Varaždin d.d., Varaždin Cesta Varaždin d.d., Varasd Zagorje Tehnobeton d.d., Varaždin Zagorje Tehnobeton d.d., Varasd Dalekovod d.d., Zagreb Dalekovod d.d., Zágráb

NADZOR I KONTROLA FELÜGYELET ÉS ELLENĆRZÉS Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zagreb Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zágráb Centar za organizaciju građenja, Zagreb Építésszervezési Központ, Zágráb

NAPOMENA: MEGJEGYZÉS: Osim navedenih sudionika u izradi studija, projekata, izgradnje, A fönt említett résztvevćkön kívül értekezések, tervek, építés, felügyelet nadzora i kontrole sudjelovale su i desetine drugih tvrtki i és ellenćrzés során számos más cég és alvállalkozói vettek részt. podizvođača navedenih tvrtki.

HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. Društvo za upravljanje, građenje i održavanje autocesta Autópályák üzemeltetć, karbantartó és építć társaság Širolina 4, 10000 Zagreb, Hrvatska Širolina 4, 10000 Zágráb, Horvátország tel: +385 1 46 94 444, fax: + 385 1 46 94 505 tel: +385 1 46 94 444, fax: + 385 1 46 94 505 www.hac.hr www.hac.hr

NADZORNI ODBOR HRVATSKIH AUTOCESTA: HORVÁT AUTOPÁLYAK FELÜGYELÓ BIZOTTSÁGA: Zdravko Livaković, predsjednik Nadzornog odbora Zdravko Livaković, felügyelć bizottság elnöke Boris Ordulj, zamjenik predsjednika Nadzornog odbora Boris Ordulj, felügyelć bizottság elnökhelyettese Nikola Blagaić, član Nadzornog odbora Nikola Blagaić, felügyelć bizottság tagja Franjo Lucić, član Nadzornog odbora Franjo Lucić, felügyelć bizottság tagja Josip Mostovac, član Nadzornog odbora Josip Mostovac, felügyelć bizottság tagja

UPRAVA HRVATSKIH AUTOCESTA: HORVÁT AUTOPÁLYAK IGAZGATÓSÁGA: Jurica Prskalo, predsjednik Uprave Jurica Prskalo, igazgatóság elnöke Marijo Lovrinčević, član Uprave Marijo Lovrinčević, igazgatóság tagja Ivica Mlinarević, član Uprave Ivica Mlinarević, igazgatóság tagja dr.sc. Josip Sapunar, član Uprave dr.sc. Josip Sapunar, igazgatóság tagja

IMPRESSUM: IMPRESSZUM: Nakladnik: Hrvatske autoceste d.o.o. Kiadó: Hrvatske autoceste d.o.o. Za nakladnika: Jurica Prskalo, Marijo Lovrinčević, Kiadó képviselći: Jurica Prskalo, Marijo Lovrinčević, Ivica Mlinarević, Josip Sapunar Ivica Mlinarević, Josip Sapunar Autori: Miodrag Furdin, Goran Legac, Davorin Ivaniček, Szerzćk: Miodrag Furdin, Goran Legac, Davorin Ivaniček, Branimir Magzan, Ivana Miklošić, Gregor Mihelčić Branimir Magzan, Ivana Miklošić, Gregor Mihelčić

Uredile: Darija Petrović, Andrea Haleuš Szerkeztćk: Darija Petrović, Andrea Haleuš Fotografije autoceste: Hand dizajn studio – Božidar Prezelj Autópálya fényképei: Hand dizajn studio – Božidar Prezelj Grafičko oblikovanje i priprema za tisak: FIMI MEDIA Grafikai kidolgozás és nyomdai elćkészítés: FIMI MEDIA Tisak: Tiskara Bauer Nyomás: Tiskara Bauer Prijevod: Domagoj Borošak Fordítás: Domagoj Borošak Naklada: 1000 kom. Példányszám: 1000 példány