KORIDOR Vb Vb. FOLYOSÓ Međunarodni Paneuropski koridor Vb (Budimpešta – Zagreb – Rijeka), A Vb. nemzetközi európai folyosó (Budapest - Zágráb - Fiume) az ogranak je V prometnog koridora koji prometno čvorište Budimpešte V. közlekedési folyosónak az ága, amelyik budapesti közlekedési povezuje s prostorom Jadrana. csomópontot adriai tengerparttal köti össze. Svojim položajem koridor Vb proteže se od Budimpešte na sjeveru, Maga a folyosó nyugaton Budapest mellett kezdćdik, Székesfehérvár, prolazi kraj Szekesfehervara, jezera Balaton te Nagykanizse sve do Balaton, Nagykanizsán át, horvát határ melletti Letenyéig terjed ki. Letenye na granici s Republikom Hrvatskom. Nakon granice, na A határ után, Horvát Köztársaság területén a Vb. folyosó Muracsány području Republike Hrvatske, koridor Vb počinje kraj Goričana, pro- közelében kezdćdik, továbbá Varasd, Zágráb, Károlyváros és Delni- lazi kraj Varaždina pa sve do Zagreba gdje se nastavlja preko Karlo- cén át Fiume kikötćvárosig terjed ki. vca i Delnica do luke Rijeka. A fent említett folyosó részenként következć európai közutakkal Predmetni koridor se dijelom poklapa s europskim cestovnim pravci- megegyez: E-71: Kassa - Budapest - Varasd - Zágráb - Károlyváros ma E-71: Košice - Budimpešta – Varaždin – Zagreb – Karlovac – Split - Spalato - Raguza - Pristina - Szkopje - Hania, és E-65: Malmö - – Dubrovnik – Priština – Skopje - Chania i europski cestovni pravac Prága - Pozsony – Nagykanizsa - Varasd - Zágráb - Károlyváros - E-65: Malmo – Prag –Bratislava – Nagykanizsa - Varaždin – Zagreb Fiume. – Karlovac – Rijeka. Vb. folyosó felépítése segítségével a magas minćségž és Izgradnjom koridora Vb ostvareni su preduvjeti za kvalitetan i brz gyors áruszállítás feltételei alakulnak ki, amelyekkel Magyar és transport roba, što će uvelike pridonijeti gospodarskom razvoju Re- Horvát Köztársaság kereskedelmi fejlesztését támogatják és az egyéb publike Mađarske i Republike Hrvatske, te će se ostvariti bolja pro- szomszéd országokkal lévć kereskedelmi kapcsolatok metna povezanost s ostalim zemljama u regiji. Također će se pri- valósulnak meg. A folyosó melletti tájak idegenforgalmi donijeti turističkom razvoju krajeva uz koridor što se posebno odnosi továbbfejlćdése is várható, ami különben a Magyarország egyik na razvoj turizma na jezeru Balaton, kao jednog od glavnih turističkih legfontosabb idegenforgalmi központjaként szereplć Balatoni destinacija u Republici Mađarskoj, te kvalitetnije i brže veze zem- idegenforgalomra vonatkozik meg az észak-illetve közép- alja sjeverne i srednje Europe sa Jadranskim morem, kao jedne od európai országoknak az egyik Európa legjelentćsebb idegenforgalmi najznačajnijih turističkih destinacija u Europi. központjaként ismert Adria tengerparttal lévć kapcsolatait lehetćvé teszi. Ukupna dužina koridora Vb od Budimpešte do Rijeke iznosi 496,2 km, od čega se na teritoriju Republike Mađarske nalazi 232,5 km, dok se A Vb. folyosónak Budapest - Fiume közötti hosszúsága 496,2 km, na teritoriju Republike Hrvatske nalazi 263,7 km. ebbćl Magyarországon 232,5 km, a Horvátország területén pedig 263,7 km tartózkodik. Autocesta M7 Autocesta M7 povezuje glavni grad Republike Mađarske, Budimpeštu, s državnom granicom kod Letinje, značajno poboljšava cestovnu povezanost unutar jugozapadnih dijelova Mađarske, rasterećuje promet u naseljima uzduž Blatnog jezera - jednog od najznačajnijih turističkih središta u zemlji, te stječe važnu ulogu u međunarodnoj cestovnoj mreži kao dio helsinškog V prometnog koridora. Prva dionica ove autoceste u promet je puštena još davne 1964. go- dine, a gradnja se posebno intenzivirala od 2001. godine do danas. U sklopu autoceste M7 nalazi se prva dionica autocesta u Mađarskoj (Balatonkeresztúr – Zalakomár) s pretjecajnim trakom. Za razliku od uobičajenih traka za uspon sporih vozila na vanjskoj strani kolnika ovdje je izgrađen pretjecajni trak za osobna vozila na njegovoj unu- tarnjoj strani. Investitor radova na ovoj autocesti je Društvo NEMZETI INFRASTRUK- TÚRA FEJLESZTĆ ZRT. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (ranije Nemzeti Autópálya Rt.) / Zatvoreno dioničko društvo za razvoj narodne infrastrukture, ranije Narodno dioničko društvo za au- toceste / prilikom preustrojstva uprave za promet s 19. veljače 2007. uvedeno je pod ovim nazivom u trgovački registar zbog proširenja područja svog djelovanja na investicije u cestovnom i željezničkom prometu. NIF Zrt. nalazi se u stopostotnom vlasništvu mađarske države, a vlasničkim pravom se koriste ministarstva prometa, komunikacija i energetike. Kao trgovačko društvo za razvoj u državnom vlasništvu - udovoljavajući u prvom redu društvenim potrebama - ostvaruje stručne programe u području gospodarstva i prometa. Zadaće u ok- viru područja ulaganja, koje uključuje brze prometnice, ceste i raz- voj željeznica, realiziraju uz minimalne troškove, te time svakome pružaju mogućnost sudjelovanja u prometu, koji funkcionira na eu- ropskoj razini. M7 Autópálya Az M7. autópálya a Magyar Köztársaság fćvárosát, Budapestet köti össze Letenye melletti országhatárral, jelentćsen javítja Délnyugat- Magyarország belsć közúti kapcsolatait, tehermentesíti - az ország egyik legjelentćsebb turisztikai központjaként ismert - Balaton mentén lévć települések forgalmát valamint az V. Helsinki folyosó részeként jelentćs a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe. 1964-ben helyezték forgalomba az M1-M7 közös budapesti szakaszát, 2001-tćl mai napig alaposan folytatódik az építése. Az M7 autópályán (Balatonkeresztúr – Zalakomár közötti szakaszon) található Magyarország elsć elćzési sávos autópálya-szakasza. Ebben az esetben az emelkedćn nem a külsć oldalon nyílik a lassú jármžvek részére kapaszkodósáv, hanem a belsć oldalon a személygépkocsik részére való elćzési sáv. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) az útügyi adminisztráció átszervezése során, többletfeladatok - közúti és vasúti beruházások - miatt 2007. február 19- ével került ezen a néven bejegyzésre a Cégbíróságnál. A NIF Zrt. 100%-ban a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Állami tulajdonú fejlesztć társaságként - elsćsorban társadalmi igényeket kiszolgálva - gazdasági és közlekedési szakmai programokat valósít meg. Beruházói - gyorsforgalmi utak, közutak, vasútfejlesztés - feladatait költséghatékonyan végzi, megteremtve mindenki számára az európai színvonalú közlekedés lehetćségét. KORIDOR Vb - na teritoriju Republike Hrvatske Vb FOLYOSÓ - Horvát Köztársaság területén meglévć szakasza Kao dio paneuropskog koridora Vb, na teritoriju Republike Hrvatske Az Vb. európai folyosónak részeként Horvátország területén izgrađena je mreža autocesta koja počinje na granici s Republikom muracsányi határállomáson, Magyarország határától kezdćdć, Mađarskom kod Goričana, a završava u Rijeci. S obzirom na katego- Fiumében végzćdć autópályát építették meg. A Horvátországon rizaciju autocesta na teritoriju Republike Hrvatske, sastavni dijelovi érvényes autópályák kategorizálását tekintve következć autoceste Goričan – Zagreb – Rijeka su sljedeće prometnice: autópályák a Muracsány - Zágráb - Fiume közötti autópályának részei: • Autocesta Goričan – Zagreb (čvor Ivanja Reka), oznake A4 • A4-es számú Muracsány - Zágráb (Ivanja Reka keresztezćdésig) autópálya • Zagrebačka obilaznica - od čvora Ivanja Reka do čvora Lučko, oznake A3 • A3-as számú zágrábi autópálya-körgyžrž - Ivanja Reka keresztezćdéstćl Lučko keresztezćdésig • Autocesta Zagreb (čvor Lučko) – Bosiljevo II , oznake A1 • A1-es számú Zágráb (Lučko keresztezćdéstćl) – Bosiljevo II • Autocesta Bosiljevo II – Rijeka, oznake A6. autópálya • A6-os Bosiljevo II – Fiume autópálya. Autocesta Goričan – Zagreb - Rijeka, osim obilaznice Grada Zagreba, nalazi se u zatvorenom sustavu naplate. Za upravljanje, A Muracsány - Zágráb - Fiume autópálya, zágrábi autópálya-körgyžržt održavanje i građenje autoceste zadužene su dvije tvrtke: kivéve, zárt autópályadíj-befizetési rendszer keretében mžködik. Ez az autópálya ügyében két üzemeltetć, karbantartó, illetve építć cég dolgozik: • Hrvatske autoceste d.o.o. za upravljanje, održavanje i građenje - nadležne su za autocestu Goričan – Zagreb i Zagrebačku • Hrvatske autoceste d.o.o., Horvát Autópályák, üzemeltetć, obilaznicu karbantartó és építć Kft. - Muracsány - Zágráb autópálya és zágrábi autópálya-körgyžrž üzemeltetćje • Autocesta Rijeka – Zagreb d.d., društvo za građenje i gospodarenje autocestom – nadležno je za autocestu Zagreb – • Autocesta Rijeka – Zagreb d.d., Fiume - Zágráb Autópálya, Bosiljevo II i Bosiljevo II – Rijeka. autópálya-építć és autópályákkal gazdálkodó Kft., Zágráb - Bosiljevo II és Bosiljevo II - Fiume autópályák üzemeltetćje. AUTOCESTA A4 Autocestom A4 Goričan – Zagreb upravljaju Hrvatske autoceste, društvo s ograničenom odgovornošću za up- ravljanje, građenje i održavanje autocesta, koje je u potpunom vlasništvu Republike Hrvatske. Autocesta A4 Goričan – Zagreb (čvor Ivanja Reka), dužine 96,9 km, počinje na granici s Republikom Mađarskom kod Goričana, a završava u čvoru Ivanja Reka gdje se nastavlja Zagrebačka obilaznica. Svojim položajem, proteže se u smjeru sjever – jug, te prolazi kroz Međimursku, Varaždinsku i Zagrebačku županiju i područjem Grada Zagreba. Najvažnija urbana središta pored kojih prolazi autocesta su Čakovec i Varaždin. Za predmetnu autocestu karakterističan je nizinski reljef s naglašenim poljoprivrednim gospodarstvom. S obzirom na nizinsku konfiguraciju terena, autocesta je projektirana za računsku brzinu od 120 km/h, osim na dijelu