DOCSLIB.ORG

Népi Hangszereink Történeti-Néprajzi Vizsgálata Tartalom

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Népi Hangszereink Történeti-Néprajzi Vizsgálata Tartalom Népi hangszereink történeti-néprajzi vizsgálata Tartalom: Bevezetés: 5-6. 1.Módszertan és terminológia: 6-12. 1.1. A népi hangszer jelentéstartalmának vizsgálata: 12-16. 1.2. A népi és nemzeti hangszer definíciói: 16-19. 1.3. A hangszertipológiai rendszerező elvek vizsgálata: 19-26. 2. Az IDIOFON hangszerek jellemzői és típusai: 26. 2.1. A csörgőtípusok történeti vizsgálata: 26-28. 2.2. A verbunkoló hangszertípus néprajzi analógiái: 28. 2.3. A dorombtípusok hangszertipológiai besorolása: 28-30. 2.3.1. A dorombtípusok történeti vizsgálata: 30-31. 2.3.2. A dorombtípusok etimológiai vizsgálata: 31-32. 2.3.3. A dorombhasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 33-34. 2.4. A levélsíp hangszertipológiai besorolása: 35-36. 2.5. A magyar xilofontípus tárgytipológiai vizsgálata: 36-37. 3. A MEMBRANOFON hangszerek jellemzői és típusai: 38. 3.1. A mirlitonok tárgytípológiai vizsgálata: 38-39. 3.2. A frikciósdobok terminológiai besorolása: 39-42. 3.2.1. A frikciós dobok ikonográfiai vizsgálata: 42-43. 3.2.2. A pálcás frikciós dobok történeti vizsgálata: 43-49. 3.2.3. A pörgetett frikciós dobok néprajzi analógiái: 50. 3.2.4. A ,,bika” típusú frikciós dobok történeti vizsgálata: 50-54. 3.3. A magyar dobtípusok tárgytipológiai vizsgálata: 54-57. 3.3.1. A magyar dobtípusok történeti vizsgálata: 57-59. 4. Az AEROFON hangszerek jellemzői és típusai: 59. 4.1. A zúgattyú típusok történeti vizsgálata: 59-61. 4.2. Az edényes sípok terminológiai besorolása: 61. 4.2.1. Az edényes sípok tárgytipológiai vizsgálata: 61-63. 4.3. A pánsípok történeti vizsgálata: 63-66. 4.4. A felhangfurulyák történeti vizsgálata: 66-69. 4.5. A peremfurulya néprajzi analógiái: 69-71. 1 4.6. Az ékvájatos furulyatípus néprajzi analógiái: 71. 4.7. A furulya terminus etimológiai vizsgálata: 72-76. 4.7.1. A furulyahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 76-78. 4.7.2. A magrés furulyatípusok történeti vizsgálata: 78-82. 4.7.3. A magrés furulyatípusok ikonográfiai vizsgálata: 82-83. 4.7.4. Az alsó szélcsatornanyílású furulyatípusok vizsgálata: 84-87. 4.7.5. A történeti stílusok hatásának a vizsgálata a furulyákon: 87-90. 4.7.6. A csapott fúvókájú furulyatípus vizsgálata: 90. 4.7.7. A peremgyűrűs furulyatípus vizsgálata: 90-93. 4.8. A hosszúfurulyák ikonográfiai vizsgálata: 93-96. 4.8.1. A hosszúfurulyák történeti vizsgálata: 96-103. 4.8.2. A botfurulyák tárgytipológiai vizsgálata: 103-105. 4.9. A kettősfurulyák történeti vizsgálata: 105-110. 4.9.1. A kettősfurulyák tárgytipológiai vizsgálata: 110-113. 4.10. A fuvolatípusok terminológiai besorolása: 113. 4.10.1. A fuvolatípusok ikonográfiai vizsgálata: 114-117. 4.10.2. A fuvolatípusok történeti vizsgálata: 118-120. 4.10.3. A fuvolatípusok etimológiai vizsgálata: 120-121. 4.10.4. A fuvolatípusok tárgytipológiai vizsgálata: 121-125. 4.11. A nyelvsípok ikonográfiai vizsgálata: 125-128. 4.12.. A népi klarinétok tárgytipológiai vizsgálata: 128-131. 4.13. A kettős klarinétok tárgytipológiai vizsgálata: 131-136. 4.14. A dudatípusok terminológiai vizsgálata: 136-137. 4.14.1. A dudatípusok tárgymorfológiai vizsgálata: 137-139. 4.14.2. A dudatípusok etimológiai vizsgálata: 139-150. 4.14.3. A magyar dudatípusok ikonográfiai vizsgálata: 150-158. 4.14.4. A dudatípusok eredetének a vizsgálata: 158-162. 4.14.5. A basszussípszár eredetének a vizsgálata: 162-163. 4.14.6. A kettős sípszáras dudák néprajzi analógiái: 164-165. 4.14.7. A dudatípusok fejlődési fokozatainak a vizsgálata: 166-167. 4.14.8. A dudafej típusok történeti vizsgálata: 168-173. 4.14.9. A hajlított basszussípszár eredetének a vizsgálata: 173-175. 4.14.10. A fújtató eredetének a vizsgálata: 175-177. 4.14.11. A dudatömlő típusok tárgytörténeti vizsgálata: 177-178. 2 4.14.12. A dudahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 178-180. 4.14.13. A duda és az ördög ,,kapcsolatának” a vizsgálata: 180-184. 4.15. A népi schalmeiek tárgytipológiai vizsgálata: 184-186. 4.15.1. A népi schalmeiek ikonográfiai vizsgálata: 186-187. 4.15.2. A népi schalmeiek történeti vizsgálata: 187-191. 4.15.3. A népi schalmeiek társadalomnéprajzi vizsgálata: 192-195. 4.16. A töröksíp és a tárogató etimológiai vizsgálata: 195-198. 4.16.1. A töröksíp és a tárogató ikonográfiai vizsgálata: 199-201. 4.16.2. A töröksíp és a tárogató tárgytipológiai vizsgálata: 201-205. 4.16.3. A töröksíp és a tárogató történeti vizsgálata: 205-207. 4.17. A Schunda-tárogató történeti vizsgálata: 208-210. 4.18.. A gyári klarinét történeti vizsgálata: 210-211. 4.19. A kürttípusok történeti vizsgálata: 212-213. 4.20. A szarukürtök tárgytipológiai vizsgálata: 213-217. 4.21. A bádogkürtök tárgytipológiai vizsgálata: 217-218. 4.22. A fatrombiták tárgymorfológiai vizsgálata: 218-220. 4.22.1. A fatrombita típusok történeti vizsgálata: 220-226 4.23. A rézkürtök tárgytipológiai vizsgálata: 226-227. 4.24. A rézfúvós zenekarok kialakulásának vizsgálata: 228-232. 4.25. A szájharmonikák tárgytipológiai vizsgálata: 233-234. 4.26. Az akkordeon tárgytipológiai vizsgálata: 235-237. 5. A CHORDOFON hangszerek jellemzői és típusai: 238. 5.1. A csőcitera típusok történeti vizsgálata: 238-239. 5.2. A citeratípusok hangszertipológiai besorolása: 239-240. 5.2.1. A citera terminus etimológiai vizsgálata: 240-244. 5.2.2. Az európai citeratípusok eredetének a vizsgálata: 244-245. 5.2.3. Az európai citeratípusok történeti vizsgálata: 246-249. 5.2.4. A magyar citerák történeti vizsgálata: 249-254. 5.2.5. A magyar citeratípusok regionális vizsgálata: 254-256. 5.2.6. A magyar citeratípusok tárgymorfológiai vizsgálata: 256-259. 5.2.7. A citerahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 259-261. 5.3. A cimbalom hangszertípus eredetének a vizsgálata: 261-265. 5.3.1. A cimbalom terminus etimológiai vizsgálata: 265-266. 5.3.2. A cimbalom hangszertípus történeti vizsgálata: 266-270. 3 6.1. A hosszúnyakú lantok eredetének a vizsgálata: 270-271. 7.1. A tambura eredetének a vizsgálata: 271-274. 7.2. A tambura hangszertípus történeti vizsgálata: 274-276. 7.3. A tamburatípusok tárgytipológiai vizsgálata: 276-278. 7.4. A tamburazenekarok társadalomnéprajzi vizsgálata: 278-280. 7.5. A tamburazenekar eredetének a vizsgálata: 280-281. 8. A rövidnyakú lantok eredetének a vizsgálata: 28-285. 9. A koboz terminus etimológiai vizsgálata: 285-287. 9.1. A koboz hangszertípus eredetének a vizsgálata: 287-291. 9.2. A koboz hangszertípus történeti vizsgálata: 291-293. 9.3. A koboz tárgytipológiai vizsgálata: 294-296. 10. A középkori magyar hegedű eredetének a vizsgálata: 296-297. 11. A vonós hangszerek eredetének a vizsgálata: 298-300. 12. A vonós líratípusok történeti vizsgálata: 300-302. 13. A középkori magyar fidulatípusok vizsgálata: 302-304. 14. A modern hegedű kialakulásának a vizsgálata: 304-305. 14.1. A gyári vonóshangszerek történeti vizsgálata: 305-309. 15. A cigányzenekarok eredetének a vizsgálata: 309-310. 16. A parasztzenekarok társadalomnéprajzi vizsgálata: 310-311. 17. A hárfa hangszertípus eredetének a vizsgálata: 311-314. 17.1. A népi hárfák történeti vizsgálata: 314-316. 18. A tekerőlant hangszertípus eredetének a vizsgálata: 316-318. 18.1. A középkori tekerőlantok tárgytipológiai vizsgálata: 318-320. 18.2. A tekerőlant népi hangszerré válásának a vizsgálata: 320-322. 18.3. A tekerőlant elnevezéseinek etimológiai vizsgálata: 322-323. 18.4. A tekerőlant magyarországi megjelenésének vizsgálata: 323-327. 18.5. A tekerőlantok társadalomnéprajzi vizsgálata: 328-330. 18.6. A tekerőlantok tárgytipológiai vizsgálata: 330-331. Összegzés: 331-334. Felhasznált Irodalom: 335-353. Rövidítések: 353-354. Vizsgált múzeumok és rövidítéseik: 355. Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum hangszerekre vonatkozó adatok: 356-363. 4 Bevezetés: A hangszerek a tárgyi kultúra fontos aspektusát képezik. Annak ellenére, hogy a hangszerek a tárgyi kultúra részeként a társadalom számos kontextusát illetően fontos információkkal szolgálnak, a témakör jóval kevésbé kutatott, mint a kultúra egyéb megjelenési formái. A hangszertörténeti ismeretek fontosságát igazolja, hogy a történelmi és a kultúrtörténeti kutatásokban is kiemelkedő szerepe van és adott korszakban nemcsak egy meghatározott terület tárgyi kultúrája és technológiája tulajdonságairól ad képet, hanem a mögötte álló szellemi világról is. A hangszerikonográfiai vizsgálatokból információt kaphatunk a hangszerek felépítéséről, a felhasznált anyagokról, a szociális kontextusokról és a zenéről is. A hangszer elnevezések etimológiai vizsgálata forrásul szolgál az adott hangszertípus eredetét illetően, illetve segítséget nyújt az elterjedésében szerepet játszó interetnikus kapcsolatok feltárásához. Mivel a hazai hangszeres népzene kutatói az ikonográfiai és etimológiai adatokat, illetve a hangszertípusok regionális elterjedtségét esetlegesen vagy egyáltalán nem vizsgálták sajnálatos módon teret kínáltak a tudományosan nem igazolható elméleteknek, amelyek a szomszédnépi kölcsönzések és interetnikus kapcsolatok figyelmen kívül hagyásával a magyar népi hangszerek eredetét kizárólag az ókori ázsiai magas kultúrák körében, illetve újabban a Kárpát-medence paleolit időszakában keresgélik. A magyarság keleti eredete miatt valóban szükséges a belső-ázsiai régészeti, ikonográfiai adatok és a recens néprajzi analógiák áttekintése, azonban a középkori európai adatok és a szomszédos népcsoportok hangszerkultúrájának áttekintő ismerete nélkül a történeti változásokat nem lehet megfelelő szinten nyomon követni. A néprajztudomány által régen feltárt jelenség, hogy a szomszédság a mindennapos érintkezés és a kölcsönhatások olyan tömegét produkálja, hogy annak hatásával mindenképpen számolni kell.1 Éles választóvonal csak akkor jöhetne létre, ha a szomszédos területek
Load more

Recommended publications
  • 9Th INTERNATIONAL CONTEST „MUZIKOS BURTAI 2020“ for YOUNG FOLK INSTRUMENT SOLOISTS
    CONFIRMED Headmaster of Klaipėda’s Jeronimas Kačinskas music school September 15, 2020 Order No. V-31 9th INTERNATIONAL CONTEST „MUZIKOS BURTAI 2020“ FOR YOUNG FOLK INSTRUMENT SOLOISTS REGULATIONS This document is a reglament of 9th International Contest’s „MUZIKOS BURTAI 2020“ For Young Folk Instrument Soloists (further Contest) purpose, participants, programme, application, implementation, evaluation and awards. This Contest is an online event, free of charge. CONTEST ORGANIZERS Klaipėda’s Jeronimas Kačinskas music school, Lithuania, folk music instrument teachers. CONTEST’S PURPOSE AND TASKS 1. Embrace students' musical self expression, focusing on their individuality. 2. Encourage young artists to appreciate and value folk instruments. 3. Expand cooperation experience between music and art teachers giving them an opportunity to share their professional knowledge. CONTEST PARTICIPANTS We invite 2nd year kanklės, kokle, kannele, kantele, bandura artists and 2nd and 3rd year birbynė, lumzdelis artists to participate in this contest. CONTEST PROGRAMME 2nd year kanklės, kokle, kannele, kantele, bandura artists have to play one piece by heart. You have to choose from these three options prepared by contest organizers: Polka „Šok, tėveli“, written by Pranas Stepulis (1913 - 2007); Etude „Mergaitės šokis“, written by Heinrich Wohlfahrt (1797 - 1883); Etude „Kaimiškas šokis“, written by Heinrich Wohlfahrt (1797 - 1883); All pieces have to be played with repeat. 2nd and 3rd year birbynė, lumzdelis artists have to play two pieces by heart: 1. Any piece of your choice; 2. Mandatory piece - any from these four options prepared by contest organizers: Lithuanian folk song „Skrido uodas“ harmonized by Balys Dvarionas; „Pasaka“, written by S. Lukaniuk; „Do Re Mi“, written by Richard Rodgers; „Pirma nuotaika“ written by Tomas Leiburas - from the cycle „Trys nuotaikos“.
    [Show full text]
  • The Science of String Instruments
    The Science of String Instruments Thomas D. Rossing Editor The Science of String Instruments Editor Thomas D. Rossing Stanford University Center for Computer Research in Music and Acoustics (CCRMA) Stanford, CA 94302-8180, USA [email protected] ISBN 978-1-4419-7109-8 e-ISBN 978-1-4419-7110-4 DOI 10.1007/978-1-4419-7110-4 Springer New York Dordrecht Heidelberg London # Springer Science+Business Media, LLC 2010 All rights reserved. This work may not be translated or copied in whole or in part without the written permission of the publisher (Springer Science+Business Media, LLC, 233 Spring Street, New York, NY 10013, USA), except for brief excerpts in connection with reviews or scholarly analysis. Use in connection with any form of information storage and retrieval, electronic adaptation, computer software, or by similar or dissimilar methodology now known or hereafter developed is forbidden. The use in this publication of trade names, trademarks, service marks, and similar terms, even if they are not identified as such, is not to be taken as an expression of opinion as to whether or not they are subject to proprietary rights. Printed on acid-free paper Springer is part of Springer ScienceþBusiness Media (www.springer.com) Contents 1 Introduction............................................................... 1 Thomas D. Rossing 2 Plucked Strings ........................................................... 11 Thomas D. Rossing 3 Guitars and Lutes ........................................................ 19 Thomas D. Rossing and Graham Caldersmith 4 Portuguese Guitar ........................................................ 47 Octavio Inacio 5 Banjo ...................................................................... 59 James Rae 6 Mandolin Family Instruments........................................... 77 David J. Cohen and Thomas D. Rossing 7 Psalteries and Zithers .................................................... 99 Andres Peekna and Thomas D.
    [Show full text]
  • Ney'in Tarihi Gelişimi Ve Dini Musikimizdeki Yeri
    FATiH KOCA • ısı Dini Araştırmalar, Ocak-Nisan 2002, C. 4, s. ı2, ss. ıBl-196. Ney'in Tarihi Gelişimi ve Dini Musikimizdeki Yeri Fatih KOCA* Abstract In thi.s article, the progress of the ney, predominant instrument in the religious music, throughout the known human history i.s shortly investigated. Although the past forms of the ney i.s not very sim ilar to to day's modem one, it i.s di.scussed that the ney was in use in past. Moreover, finding answer to the question of how ney has taken place in the religious music i.s alsa in the vicinity of the main interests of the article. After ney completed its histarical progress with Kutb-i Nô.yi Osman Dede, it has taken place in the religious music with Mevlana and master of neyzen 's Hamza Dede. Apart from the fact that the ney is capable of giving all the sounds in nature, it i.s alsa most likely instrument to the humari voice. Even though ney is made of reed and looks simple, it affects the human saul dramatically, eve n in the first hearing. Thi.s i.s, of course, the proof of the fact that its effect to the universal saul. Keywords: religious music, reed, universal saul of music. Ney'in Kısaca Tarihteki Yeri İlk insan"Hz. Adem (a.s) yaratıldığından bu yana ses varolduğuna göre, musiki de ilk insanla beraber varolmu~tur. İnsanoğlunu diğer canlılardan ayıran özellik sadece dü~ünme duygusu değildir. insanda yüksek hisler deni- * Öğr. Gör., Ankara Üniversitesi İlahiyat Fakültesi Türk Din Mıisikisi Anabilim Dalı e-mail: m_fatih_ [email protected].
    [Show full text]
  • CHERES Hailed to Be “The Best Purveyor of Authentic Ukrainian Folk
    CHERES Hailed to be “the best purveyor of authentic Ukrainian folk music in the United States” by the former head of the Archive of Folk Culture at the Library of Congress, Cheres brings to life melodies from the Carpathian mountains in Western Ukraine and neighboring Eastern European countries. Since its founding in 1990 by students of the Kyiv State Conservatory in the Ukraine, the ensemble has enthralled North American audiences with their rousing renditions of folk music performed on the cymbalum, violin, woodwinds, accordion, bass, and percussion. Virtuoso musicians join spirited dancers, all donned in traditional Western Ukrainian hand-embroidered garments, to paint a vivid picture of Ukrainian folk art. The musicians, most of whom are from Halychyna in western Ukraine, are united by an artistic vision to preserve their traditions. “Cheres” is actually a little known Ukrainian term for a metal- studded leather belt formerly used as a bulletproof vest during the Middle Ages. Today, the group Cheres has adopted this Medieval protective shield as their name to symbolize the safeguarding of vanishing folk art traditions from the Carpathian mountains. This seasoned ensemble has performed in nightclubs and concerts in New York City; music festivals in the Tri-State area, including Lincoln Center’s Out of Doors Festival in 2006 and Folk Parks in 2000, as well as colleges and universities on the east coast. Cheres has appeared on television on NBC’s Weekend Today show, as well as the Food Network’s Surprise! show. Tracks from their latest CD, Cheres: From the Mountains to the Steppe” have been played on WNYC’s New Sounds program, as well as other stations in the region.
    [Show full text]
  • A Brief Survey of Plucked Wire-Strung Instruments, 15Th-18Th Centuries - Part Two
    The Wire Connection By Andrew Hartig A Brief Survey of Plucked Wire-Strung Instruments, 15th-18th Centuries - Part Two Wire-Strung Instruments in the 16th Century ment and was used in a multitude of countries and regions. Al- Most of the wire-strung instruments from the 15th century though most players today think of the cittern as a single type of discussed in part one — such as the harpsichord, psaltery, and instrument, there were in fact many different types, each signifi- Irish harp — continued to be used on a regular basis throughout cantly different enough from the others so as to constitute separate the 16th century (and they would continue to be used into the 18th). instruments. However, almost all citterns have in common a tuning The major exception to this was the Italian cetra, which disap- characterized by the intervals of a 5th between the third and second peared at the end of the 15th century only to evolve into many dif- courses and a major 2nd between the second and first courses, and ferent forms of citterns. one or more re-entrantly tuned strings. Historically, the 16th century heralds the beginning of ma- jor shifts in thinking that led to experimentation and innovation Diatonic 6- and 7-Course Cittern in many aspects of life. Times were changing: from the discovery This was the earliest form of cittern used, possibly devel- of the “New World” that had begun at the end of the 15th century, oped from the cetra late in the 15th or early in the 16th century, and to the shifts in politics, power, religion, and gender roles that oc- it was definitely still in use into the 17th century.
    [Show full text]
  • The Applachian Mountain Dulcimer: Examining the Creation of an “American Tradition”
    CFA MU 755, Boston University Steve Eulberg The Applachian Mountain Dulcimer: Examining the Creation of an “American Tradition” In a nation composed dominantly of immigrants, or people who are not “from” here, one can expect the cultural heritage in general, and the musical heritage in particular, to be based on the many strands of immigrant tradition. At some point, however, that which was brought from the old country begins to “belong” to the children of the immigrants, who pass this heritage on to their children. These strands are the woof that is woven into the warp of the new land—a process that continues until the tradition rightly belongs to the new setting as well. This is the case for the Applachian Mountain (or fretted, lap, plucked, strummed1) dulcimer. This instrument has been called by some “The Original American Folk Instrument.”2 Because other instruments have also laid claim to this appellation (most notably the banjo), this paper will explore whether or not it deserves such a name by describing the dulcimer, exploring its antecedent instruments, or “cousins”, tracing its construction and use by some people associated with the dulcimer, and examining samples of the music played on the instrument from 3 distinct periods of its use in the 20th century. What is the dulcimer? The Appalachian Mountain Dulcimer3 consists of a diatonic fretboard which is mounted on top of a soundbox. It is generally strung with three or four strings arranged in a pattern of three (with one pair of strings doubled and close together, to be played as one.) Its strings are strummed or plucked either with the fingers or a plectrum while the other hand is fretting the strings at different frets using either fingers or a wooden stick called a “noter.” The shape of the body or soundbox varies from hourglass, boat, diamond and lozenge, to teardrop and rectangular box style.
    [Show full text]
  • Adaptation and Invention During the Spread of Agriculture to Southwest China
    Adaptation and Invention during the Spread of Agriculture to Southwest China The Harvard community has made this article openly available. Please share how this access benefits you. Your story matters Citation D'Alpoim Guedes, Jade. 2013. Adaptation and Invention during the Spread of Agriculture to Southwest China. Doctoral dissertation, Harvard University. Citable link http://nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:11002762 Terms of Use This article was downloaded from Harvard University’s DASH repository, and is made available under the terms and conditions applicable to Other Posted Material, as set forth at http:// nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:dash.current.terms-of- use#LAA Adaptation and Invention during the Spread of Agriculture to Southwest China A dissertation presented by Jade D’Alpoim Guedes to The Department of Anthropology in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the subject of Anthropology Harvard University Cambridge, Massachusetts March 2013 © 2013 – Jade D‘Alpoim Guedes All rights reserved Professor Rowan Flad (Advisor) Jade D’Alpoim Guedes Adaptation and Invention during the Spread of Agriculture to Southwest China Abstract The spread of an agricultural lifestyle played a crucial role in the development of social complexity and in defining trajectories of human history. This dissertation presents the results of research into how agricultural strategies were modified during the spread of agriculture into Southwest China. By incorporating advances from the fields of plant biology and ecological niche modeling into archaeological research, this dissertation addresses how humans adapted their agricultural strategies or invented appropriate technologies to deal with the challenges presented by the myriad of ecological niches in southwest China.
    [Show full text]
  • Мистецтвознавчі Записки Notes on Art Criticism
    ISSN 2226-2180 МІНІСТЕРСТВО КУЛЬТУРИ ТА ІНФОРМАЦІЙНОЇ ПОЛІТИКИ УКРАЇНИ НАЦІОНАЛЬНА АКАДЕМІЯ КЕРІВНИХ КАДРІВ КУЛЬТУРИ І МИСТЕЦТВ МИСТЕЦТВОЗНАВЧІ ЗАПИСКИ NOTES ON ART CRITICISM Випуск 38 Київ – 2020 УДК 78 ББК 85(4 Укр) М 65 МИСТЕЦТВОЗНАВЧІ ЗАПИСКИ: Зб. наук. праць. 2020. Вип. 38. 212 с. Збірник наукових праць «Мистецтвознавчі записки» має на меті висвітлення різноманітної історичної та теоретичної проблематики мистецтвознавства. Тематика статей пов’язана як із сучасною мистецькою практикою, так і з художньою культурою минулих епох. У статтях представлено широкий спектр сучасної мистецтвознавчої думки. Видання розраховане на фахівців-дослідників, теоретиків і практиків мистецтва та культурології, викладачів, аспірантів та студентів гуманітарних навчальних закладів, а також на широкий загал усіх, хто цікавиться проблемами художньої культури. Редакційна колегія: Афоніна О. С., доктор мистецтвознавства, професор (Україна) – головний редактор; Шульгіна В. Д., доктор мистецтвознавства, професор – заступник головного редактора (Україна); Зосім О. Л., доктор мистецтвознавства, доцент (Україна) – відповідальний секретар; Андросова Д. В., доктор мистецтвознавства, професор (Україна); Гливинський В. В., доктор мистецтвознавства, доцент (США); Донченко Н. П., засл. діяч мистецтв України, професор (Україна); Жуковін О. В., к. мистецтвознавства (Україна); Карпов В. В., доктор історичних наук (Україна); Кафтанджиєв Х., доктор габіліт., професор (Болгарія); Клаус Кайл, доктор філософії в галузі мистецтвознавства, габілітований (Німеччина); Маркова О.
    [Show full text]
  • Intraoral Pressure in Ethnic Wind Instruments
    Intraoral Pressure in Ethnic Wind Instruments Clinton F. Goss Westport, CT, USA. Email: [email protected] ARTICLE INFORMATION ABSTRACT Initially published online: High intraoral pressure generated when playing some wind instruments has been December 20, 2012 linked to a variety of health issues. Prior research has focused on Western Revised: August 21, 2013 classical instruments, but no work has been published on ethnic wind instruments. This study measured intraoral pressure when playing six classes of This work is licensed under the ethnic wind instruments (N = 149): Native American flutes (n = 71) and smaller Creative Commons Attribution- samples of ethnic duct flutes, reed instruments, reedpipes, overtone whistles, and Noncommercial 3.0 license. overtone flutes. Results are presented in the context of a survey of prior studies, This work has not been peer providing a composite view of the intraoral pressure requirements of a broad reviewed. range of wind instruments. Mean intraoral pressure was 8.37 mBar across all ethnic wind instruments and 5.21 ± 2.16 mBar for Native American flutes. The range of pressure in Native American flutes closely matches pressure reported in Keywords: Intraoral pressure; Native other studies for normal speech, and the maximum intraoral pressure, 20.55 American flute; mBar, is below the highest subglottal pressure reported in other studies during Wind instruments; singing. Results show that ethnic wind instruments, with the exception of ethnic Velopharyngeal incompetency reed instruments, have generally lower intraoral pressure requirements than (VPI); Intraocular pressure (IOP) Western classical wind instruments. This implies a lower risk of the health issues related to high intraoral pressure.
    [Show full text]
  • DİLSİZ KAVAL METODU Serkan Şener
    VOLUME 9 / SPRING 2014 MUSIC EDUCATION DİLSİZ KAVAL METODU Serkan Şener Fedai Tekşahin’in kaleme aldığı Dilsiz kaval Metodu Nilmer Ofset & Matbaacılık tarafın- dan Ağustos 2011’de basılmış, 326 sayfa ve 33x23 ebadındaki metoda eşlik eden DVD ise Foto Anı stüdyosunda hazırlanmıştır. İlk üç bölümde kavalın tarihçesi, yapısal tarifi, dilsiz kaval çeşitleri, kaval bakımı ve öl- çüleri, kavalda pozisyon kavramı, temel müzik bilgileri, kavalda tutuş pozisyonları, kavalın icrası ve çalış teknikleri ve sesin fiziksel temelleri hakkında bilgiler verilmiştir. Devamında ise çeşitli dudak kademelerinde elde edilen sesler, vibrato, horlatma, parmak çarpma tekniği, perde olarak bulunmayan seslerin elde edilmesi, ileri dil teknikleri, ve kavalın akort kontrolünü anlatan öğretici bölümler yer almaktadır. Dokuzuncu bölümde ise Türk Müziği kuramına ilişkin yaklaşımlar, Türk müziğinde notalama yöntemi ve perde dizgeleri, makam dizileri gibi teorik konulara değinilerek kavalda koma seslerin kullanımı anlatılmaya çalışılmıştır. Onuncu ve on birinci bölümlerde nefes çevirme tekniği ve uygulanışı, kavalda transpozisyon, doğaçlama ve kavalın diş tekniği ile icrası anlatılmış, dilli kaval hakkında da bilgiler verilmiştir. Son bölümde ise metodun İngilizce çevirisi, kaynakçası ve video dizini bulunmaktadır. Metodun ilgili bölümlerinin tamamında alıştırmalar ve örnek eserler vasıtası ile öğrenciler için uygulama alanları zenginleştirilmiştir. Eser, içeriğinden anlaşıldığı üzere sadece bir kaval metodu olmayıp aynı zamanda bir kaval kitabı niteliği taşımaktadır.
    [Show full text]
  • Eü Devlet Türk Musikisi Konservatuvari Dergisi
    I ISSN: 2146-7765 EÜ DEVLET TÜRK MUSİKİSİ KONSERVATUVARI DERGİSİ Sayı: 5 Yıl: 2014 Yayın Sahibi Prof. Dr. M. Öcal ÖZBİLGİN (Ege Üniversitesi Devlet Türk Musikisi Konservatuarı adına) Editör Yrd. Doç. Dr. Füsun AŞKAR Dergi Yayın Kurulu Prof. Dr. M. Öcal ÖZBİLGİN Doç. Dr. Ö. Barbaros ÜNLÜ Yrd. Doç. Dr. Maruf ALASKAN Yrd. Doç. Dr. Füsun AŞKAR Yrd. Doç. Dr. İlhan ERSOY Yrd. Doç. Dr. S. Bahadır TUTU Öğr.Gör. Atabey AYDIN Kapak Fotoğrafları Öğr. Gör. Abdurrahim KARADEMİR ve Ferruh ÖZDİNÇER arşivi’nden Basım Yeri Ege Üniversitesi Basımevi Bornova-İzmir T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı Sertifika No: 18679 Basım Tarihi 26.12.2014 Baskı Adedi: 150 Yönetim Yeri Ege Üniversitesi Devlet Türk Musikisi Konservatuarı [email protected] 0 232 388 10 24 Ege Üniversitesi Devlet Türk Musikisi Konservatuarı tarafından yılda iki sayı olarak yayımlanan ulusal hakemli bir dergidir. EGE ÜNİVERSİTESİ DEVLET TÜRK MUSİKİSİ KONSERVATUVARI DERGİSİ HAKEM KURULLARI Prof. Dr. Gürbüz AKTAŞ E.Ü. DTMK Prof. Ş. Şehvar BEŞİROĞLU İTÜ TMDK Prof. Dr. Mustafa Hilmi BULUT C.Ü. GSF Prof. Dr. Hakan CEVHER E.Ü. DTMK Prof. Dr. Ayhan EROL D.E.Ü. GSF Prof. Songül KARAHASANOĞLU İTÜ TMDK Prof. Serpil MÜRTEZAOĞLU İTÜ TMDK Prof. Nihal ÖTKEN İTÜ TMDK Prof. Dr. M. Öcal ÖZBİLGİN E.Ü. DTMK Prof. Berrak TARANÇ E.Ü. DTMK Doç. Dr. F. Reyhan ALTINAY E.Ü. DTMK Doç. Dr. Türker EROĞLU G.Ü. EĞİT. FAK. Doç. Dr. Kürşad GÜLBEYAZ Dicle Ü. Doç. Dr. Belma KURTİŞOĞLU İTÜ TMDK Doç. Bülent KURTİŞOĞLU İTÜ TMDK Doç. Dr. Muzaffer SÜMBÜL Ç.Ü. Eğ. Fak. Doç. Dr. Ö. Barbaros ÜNLÜ E.Ü.
    [Show full text]
  • Tarih Boyunca Türk Askeri Müziğinde Kullanilan Sazlar
    i T.C. SELÇUK ÜNøVERSøTESø SOSYAL Bø/øMLERø ENSTøTÜSÜ MÜZøK ANABø/øM DALI TÜRK SANAT MÜZøöø Bø/øM DALI TARøH BOYUNCA TÜRK ASKERø MÜZøöøNDE KULLANILAN SAZLAR Süleyman YARDIM YÜKSEK LøSANS TEZø DanÕúman Yrd. Doç. Dr. Sema SEVøNÇ Konya – 2010 ii T.C. SELÇUK ÜNøVERSøTESø Sosyal Bilimler Enstitüsü Müdürlü÷ü %ø/øMSEL ETøK SAYFASI Bu tezin proje safhasÕndan sonuçlanmasÕna kadarki bütün süreçlerde bilimsel eti÷e ve akademik kurallara özenle riayet edildi÷ini, tez içindeki bütün bilgilerin etik davranÕú ve akademik kurallar çerçevesinde elde edilerek sunuldu÷unu, ayrÕca tez yazÕm kurallarÕna uygun olarak hazÕrlanan bu çalÕúmada baúkalarÕQÕn eserlerinden yararlanÕlmasÕ durumunda bilimsel kurallara uygun olarak atÕf yapÕldÕ÷ÕQÕ bildiririm. Süleyman YARDIM iii T.C. SELÇUK ÜNøVERSøTESø Sosyal Bilimler Enstitüsü Müdürlü÷ü YÜKSEK LøSANS TEZø KABUL FORMU Süleyman YARDIM tarafÕndan hazÕrlanan Tarih Boyunca Türk Askeri Müzi÷inde KullanÕlan Sazlar baúOÕklÕ bu çalÕúma, tarihinde yapÕlan savunma sÕnavÕ sonucunda oybirli÷i/oyçoklu÷u ile baúarÕOÕ bulunarak, jürimiz tarafÕndan yüksek lisans tezi olarak kabul edilmiútir. DanÕúman Yrd. Doç. Dr. Sema SEVøNÇ jüri jüri Prof. Yusuf AKBULUT Yrd. Doç. Dr. Serdar ÇAKIRER iv TEùEKKÜR Yüksek lisans e÷itimim boyunca desteklerini hiç esirgemeyen tez danÕúman hocam Yrd. Doç. Dr. Sema SEVøÇ’ e, bu tezin baúlangÕFÕndan bugüne kadar gelemsinde sonsuz deste÷i bulunan sevgili hocam Prof. Yusuf AKBULUT’ a, ilk tez danÕúmanÕm ve konu seçiminde bana yardÕmcÕ olan hocam Yrd. Doç. Hamit ÖNAL’A, tezi hazÕrlamamda büyük yardÕmlarÕQÕ gördü÷üm Kültür ve Turizm BakanlÕ÷Õ Klasik Türk Müzi÷i ses sanatçÕVÕ Timuçin ÇEVøKOöLU beyefendi’ye ve bu tezin son haline gelmesinde bana yardÕmlarÕQÕ hiç esirgemeyen arkadaúÕm Arú. Gör. Murat CAN’ a sonsuz teúekkürlerimi sunarÕm.
    [Show full text]