Népi hangszereink történeti-néprajzi vizsgálata Tartalom: Bevezetés: 5-6. 1.Módszertan és terminológia: 6-12. 1.1. A népi hangszer jelentéstartalmának vizsgálata: 12-16. 1.2. A népi és nemzeti hangszer definíciói: 16-19. 1.3. A hangszertipológiai rendszerező elvek vizsgálata: 19-26. 2. Az IDIOFON hangszerek jellemzői és típusai: 26. 2.1. A csörgőtípusok történeti vizsgálata: 26-28. 2.2. A verbunkoló hangszertípus néprajzi analógiái: 28. 2.3. A dorombtípusok hangszertipológiai besorolása: 28-30. 2.3.1. A dorombtípusok történeti vizsgálata: 30-31. 2.3.2. A dorombtípusok etimológiai vizsgálata: 31-32. 2.3.3. A dorombhasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 33-34. 2.4. A levélsíp hangszertipológiai besorolása: 35-36. 2.5. A magyar xilofontípus tárgytipológiai vizsgálata: 36-37. 3. A MEMBRANOFON hangszerek jellemzői és típusai: 38. 3.1. A mirlitonok tárgytípológiai vizsgálata: 38-39. 3.2. A frikciósdobok terminológiai besorolása: 39-42. 3.2.1. A frikciós dobok ikonográfiai vizsgálata: 42-43. 3.2.2. A pálcás frikciós dobok történeti vizsgálata: 43-49. 3.2.3. A pörgetett frikciós dobok néprajzi analógiái: 50. 3.2.4. A ,,bika” típusú frikciós dobok történeti vizsgálata: 50-54. 3.3. A magyar dobtípusok tárgytipológiai vizsgálata: 54-57. 3.3.1. A magyar dobtípusok történeti vizsgálata: 57-59. 4. Az AEROFON hangszerek jellemzői és típusai: 59. 4.1. A zúgattyú típusok történeti vizsgálata: 59-61. 4.2. Az edényes sípok terminológiai besorolása: 61. 4.2.1. Az edényes sípok tárgytipológiai vizsgálata: 61-63. 4.3. A pánsípok történeti vizsgálata: 63-66. 4.4. A felhangfurulyák történeti vizsgálata: 66-69. 4.5. A peremfurulya néprajzi analógiái: 69-71. 1 4.6. Az ékvájatos furulyatípus néprajzi analógiái: 71. 4.7. A furulya terminus etimológiai vizsgálata: 72-76. 4.7.1. A furulyahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 76-78. 4.7.2. A magrés furulyatípusok történeti vizsgálata: 78-82. 4.7.3. A magrés furulyatípusok ikonográfiai vizsgálata: 82-83. 4.7.4. Az alsó szélcsatornanyílású furulyatípusok vizsgálata: 84-87. 4.7.5. A történeti stílusok hatásának a vizsgálata a furulyákon: 87-90. 4.7.6. A csapott fúvókájú furulyatípus vizsgálata: 90. 4.7.7. A peremgyűrűs furulyatípus vizsgálata: 90-93. 4.8. A hosszúfurulyák ikonográfiai vizsgálata: 93-96. 4.8.1. A hosszúfurulyák történeti vizsgálata: 96-103. 4.8.2. A botfurulyák tárgytipológiai vizsgálata: 103-105. 4.9. A kettősfurulyák történeti vizsgálata: 105-110. 4.9.1. A kettősfurulyák tárgytipológiai vizsgálata: 110-113. 4.10. A fuvolatípusok terminológiai besorolása: 113. 4.10.1. A fuvolatípusok ikonográfiai vizsgálata: 114-117. 4.10.2. A fuvolatípusok történeti vizsgálata: 118-120. 4.10.3. A fuvolatípusok etimológiai vizsgálata: 120-121. 4.10.4. A fuvolatípusok tárgytipológiai vizsgálata: 121-125. 4.11. A nyelvsípok ikonográfiai vizsgálata: 125-128. 4.12.. A népi klarinétok tárgytipológiai vizsgálata: 128-131. 4.13. A kettős klarinétok tárgytipológiai vizsgálata: 131-136. 4.14. A dudatípusok terminológiai vizsgálata: 136-137. 4.14.1. A dudatípusok tárgymorfológiai vizsgálata: 137-139. 4.14.2. A dudatípusok etimológiai vizsgálata: 139-150. 4.14.3. A magyar dudatípusok ikonográfiai vizsgálata: 150-158. 4.14.4. A dudatípusok eredetének a vizsgálata: 158-162. 4.14.5. A basszussípszár eredetének a vizsgálata: 162-163. 4.14.6. A kettős sípszáras dudák néprajzi analógiái: 164-165. 4.14.7. A dudatípusok fejlődési fokozatainak a vizsgálata: 166-167. 4.14.8. A dudafej típusok történeti vizsgálata: 168-173. 4.14.9. A hajlított basszussípszár eredetének a vizsgálata: 173-175. 4.14.10. A fújtató eredetének a vizsgálata: 175-177. 4.14.11. A dudatömlő típusok tárgytörténeti vizsgálata: 177-178. 2 4.14.12. A dudahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 178-180. 4.14.13. A duda és az ördög ,,kapcsolatának” a vizsgálata: 180-184. 4.15. A népi schalmeiek tárgytipológiai vizsgálata: 184-186. 4.15.1. A népi schalmeiek ikonográfiai vizsgálata: 186-187. 4.15.2. A népi schalmeiek történeti vizsgálata: 187-191. 4.15.3. A népi schalmeiek társadalomnéprajzi vizsgálata: 192-195. 4.16. A töröksíp és a tárogató etimológiai vizsgálata: 195-198. 4.16.1. A töröksíp és a tárogató ikonográfiai vizsgálata: 199-201. 4.16.2. A töröksíp és a tárogató tárgytipológiai vizsgálata: 201-205. 4.16.3. A töröksíp és a tárogató történeti vizsgálata: 205-207. 4.17. A Schunda-tárogató történeti vizsgálata: 208-210. 4.18.. A gyári klarinét történeti vizsgálata: 210-211. 4.19. A kürttípusok történeti vizsgálata: 212-213. 4.20. A szarukürtök tárgytipológiai vizsgálata: 213-217. 4.21. A bádogkürtök tárgytipológiai vizsgálata: 217-218. 4.22. A fatrombiták tárgymorfológiai vizsgálata: 218-220. 4.22.1. A fatrombita típusok történeti vizsgálata: 220-226 4.23. A rézkürtök tárgytipológiai vizsgálata: 226-227. 4.24. A rézfúvós zenekarok kialakulásának vizsgálata: 228-232. 4.25. A szájharmonikák tárgytipológiai vizsgálata: 233-234. 4.26. Az akkordeon tárgytipológiai vizsgálata: 235-237. 5. A CHORDOFON hangszerek jellemzői és típusai: 238. 5.1. A csőcitera típusok történeti vizsgálata: 238-239. 5.2. A citeratípusok hangszertipológiai besorolása: 239-240. 5.2.1. A citera terminus etimológiai vizsgálata: 240-244. 5.2.2. Az európai citeratípusok eredetének a vizsgálata: 244-245. 5.2.3. Az európai citeratípusok történeti vizsgálata: 246-249. 5.2.4. A magyar citerák történeti vizsgálata: 249-254. 5.2.5. A magyar citeratípusok regionális vizsgálata: 254-256. 5.2.6. A magyar citeratípusok tárgymorfológiai vizsgálata: 256-259. 5.2.7. A citerahasználat társadalomnéprajzi vizsgálata: 259-261. 5.3. A cimbalom hangszertípus eredetének a vizsgálata: 261-265. 5.3.1. A cimbalom terminus etimológiai vizsgálata: 265-266. 5.3.2. A cimbalom hangszertípus történeti vizsgálata: 266-270. 3 6.1. A hosszúnyakú lantok eredetének a vizsgálata: 270-271. 7.1. A tambura eredetének a vizsgálata: 271-274. 7.2. A tambura hangszertípus történeti vizsgálata: 274-276. 7.3. A tamburatípusok tárgytipológiai vizsgálata: 276-278. 7.4. A tamburazenekarok társadalomnéprajzi vizsgálata: 278-280. 7.5. A tamburazenekar eredetének a vizsgálata: 280-281. 8. A rövidnyakú lantok eredetének a vizsgálata: 28-285. 9. A koboz terminus etimológiai vizsgálata: 285-287. 9.1. A koboz hangszertípus eredetének a vizsgálata: 287-291. 9.2. A koboz hangszertípus történeti vizsgálata: 291-293. 9.3. A koboz tárgytipológiai vizsgálata: 294-296. 10. A középkori magyar hegedű eredetének a vizsgálata: 296-297. 11. A vonós hangszerek eredetének a vizsgálata: 298-300. 12. A vonós líratípusok történeti vizsgálata: 300-302. 13. A középkori magyar fidulatípusok vizsgálata: 302-304. 14. A modern hegedű kialakulásának a vizsgálata: 304-305. 14.1. A gyári vonóshangszerek történeti vizsgálata: 305-309. 15. A cigányzenekarok eredetének a vizsgálata: 309-310. 16. A parasztzenekarok társadalomnéprajzi vizsgálata: 310-311. 17. A hárfa hangszertípus eredetének a vizsgálata: 311-314. 17.1. A népi hárfák történeti vizsgálata: 314-316. 18. A tekerőlant hangszertípus eredetének a vizsgálata: 316-318. 18.1. A középkori tekerőlantok tárgytipológiai vizsgálata: 318-320. 18.2. A tekerőlant népi hangszerré válásának a vizsgálata: 320-322. 18.3. A tekerőlant elnevezéseinek etimológiai vizsgálata: 322-323. 18.4. A tekerőlant magyarországi megjelenésének vizsgálata: 323-327. 18.5. A tekerőlantok társadalomnéprajzi vizsgálata: 328-330. 18.6. A tekerőlantok tárgytipológiai vizsgálata: 330-331. Összegzés: 331-334. Felhasznált Irodalom: 335-353. Rövidítések: 353-354. Vizsgált múzeumok és rövidítéseik: 355. Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum hangszerekre vonatkozó adatok: 356-363. 4 Bevezetés: A hangszerek a tárgyi kultúra fontos aspektusát képezik. Annak ellenére, hogy a hangszerek a tárgyi kultúra részeként a társadalom számos kontextusát illetően fontos információkkal szolgálnak, a témakör jóval kevésbé kutatott, mint a kultúra egyéb megjelenési formái. A hangszertörténeti ismeretek fontosságát igazolja, hogy a történelmi és a kultúrtörténeti kutatásokban is kiemelkedő szerepe van és adott korszakban nemcsak egy meghatározott terület tárgyi kultúrája és technológiája tulajdonságairól ad képet, hanem a mögötte álló szellemi világról is. A hangszerikonográfiai vizsgálatokból információt kaphatunk a hangszerek felépítéséről, a felhasznált anyagokról, a szociális kontextusokról és a zenéről is. A hangszer elnevezések etimológiai vizsgálata forrásul szolgál az adott hangszertípus eredetét illetően, illetve segítséget nyújt az elterjedésében szerepet játszó interetnikus kapcsolatok feltárásához. Mivel a hazai hangszeres népzene kutatói az ikonográfiai és etimológiai adatokat, illetve a hangszertípusok regionális elterjedtségét esetlegesen vagy egyáltalán nem vizsgálták sajnálatos módon teret kínáltak a tudományosan nem igazolható elméleteknek, amelyek a szomszédnépi kölcsönzések és interetnikus kapcsolatok figyelmen kívül hagyásával a magyar népi hangszerek eredetét kizárólag az ókori ázsiai magas kultúrák körében, illetve újabban a Kárpát-medence paleolit időszakában keresgélik. A magyarság keleti eredete miatt valóban szükséges a belső-ázsiai régészeti, ikonográfiai adatok és a recens néprajzi analógiák áttekintése, azonban a középkori európai adatok és a szomszédos népcsoportok hangszerkultúrájának áttekintő ismerete nélkül a történeti változásokat nem lehet megfelelő szinten nyomon követni. A néprajztudomány által régen feltárt jelenség, hogy a szomszédság a mindennapos érintkezés és a kölcsönhatások olyan tömegét produkálja, hogy annak hatásával mindenképpen számolni kell.1 Éles választóvonal csak akkor jöhetne létre, ha a szomszédos területek