„ÉLŐ CSERHÁT” INTEGRÁLT TÁJREHABILITÁCIÓS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
MELLÉKLETEK
MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT.
2011. május „Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
TARTALOMJEGYZÉK
1. A NATÚRPARKOK SZEREPE EURÓPÁBAN ...... 3 1.1. A KEZDETEK ...... 4 1.1.1. Ausztria ...... 4 1.1.2. Németország ...... 5 1.1.3. Franciaország ...... 6 1.1.4. Olaszország ...... 7 1.2. FOGALOM ÉS CÉLOK ...... 8 1.3. A NATÚRPARKOK LEGFONTOSABB FELADATAI ...... 8 1.3.1. Természetvédelem ...... 9 1.3.2. Gazdálkodás ...... 9 1.3.3. Turizmus ...... 9 1.3.4. Oktatás (nevelés, ismeretterjesztés, szemléletformálás) ...... 10
2. ADATOK, TÁBLÁZATOK A HELYZETELEMZÉSHEZ ...... 11
3. TELEPÜLÉSI KÉRDŐÍV ...... 46
4. A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL RÉSZLETESEBBEN ...... 49
5. FÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI ADATSZOLGÁLTATÁS ...... 72
2
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
1. A NATÚRPARKOK SZEREPE EURÓPÁBAN
A stratégiát előkészítő témamegbeszélés során a Cserhát Natúrpark képviselői részéről felvetődött annak igénye, hogy megfogalmazásra, illetve tisztázásra kerüljön a natúrparkok adott térségben betöltött szerepe és feladatai. A kérés azért is jogos, mert mind a mai napig erősen rögzült tévhitek élnek arról, hogy egyáltalán mi is a natúrpark. A definíció sem ismert általánosan, tevékenységét tekintve pedig a természetvédelmi fogalomkörben valahol a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között említik. A tájékozatlanság annyiban érthető, hogy a hivatásos magyar természetvédelem sokáig nem vett tudomást a natúrparkok létéről. Noha Európa országaiban már igen jelentős tevékenységet végeztek a natúrparkok, nálunk a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény nem is említi ezt a fogalmat. A jogszabályi háttér hiánya nem nagyon zavarta az elkötelezett érdeklődőket és 1997-től kezdődően sorra alakultak a natúrpark egyesületek. Úttörő szerepe volt az 1997 áprilisában, a PHARE CBC pénzügyi támogatásával, a magyar-osztrák határmenti együttműködés keretében létrejött kőszegi Írottkő – Geschriebenstein Natúrparknak.
2003-ban az ausztriai natúrparkok tevékenységét tanulmányozva, nagyon tömören az alábbiakban határozták meg a natúrpark fogalmát: a natúrpark egy olyan – alulról jövő kezdeményezésre létrejövő – önkéntes térségi társulás, amely védett természeti területet is felölel, és tevékenységei a következő fő területekre terjednek ki: természetvédelem turizmus, pihenés, rekreáció oktatás, képzés, szemléletformálás gazdálkodás, területfejlesztés. (A későbbiekben ezt részletesebben kifejtjük.)
Amikor 2004-ben a természetvédelmi törvény módosítása során a „natúrpark” fogalom beépült a jogszabályba, kvázi legitimálta a meglévő natúrparkokat. Ez év júliusában a kőszegi találkozón már az alábbiak vettek részt: Írottkő Natúrpark Őrség-Vendvidék Natúrpark Kerka-mente Natúrpark Ipoly-mente Natúrpark Körösök-völgyi Natúrpark Vértes Natúrpark Nagy-Milic Natúrpark Soproni Natúrpark.
Az évek során egyre népszerűbbé vált a natúrpark mozgalom, és mára 18 szerveződés nevezi magát natúrparknak. A szerteágazó tevékenységeket végző egyesületek munkáját összehangolandó, létrejött a Magyar Natúrpark Szövetség is, de sajnálatos módon – tudomásunk szerint – nemigen sikerült érdemi együttműködést kialakítani. A már említett törvénymódosítás során a 2004. évi LXXVI. törvény natúrparkokat közvetlenül érintő előírása két vonatkozásban ad szabályozást: definiálja a natúrpark fogalmát a következőképpen: 4. § p) pontja „natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi, oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.” megadja a natúrpark létesítésére vonatkozó előírást az alábbiak szerint: 29/A § „Természetvédelmi terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter – ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak – a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.” Nem túl szerencsés a jogszabály megfogalmazása, elsősorban azért, mert kimaradt belőle az egyik legfontosabb natúrparki faladat, a területfejlesztés. Számos probléma forrása volt az is, hogy bár a
3
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
natúrpark nem természetvédelmi kategória, de a jogszabály létrejöttét mégis a környezetvédelmi miniszter hatáskörébe utalja. Mindezen problémák mellett komoly előrelépést jelentett, hogy a jogalkotó a natúrparkot beemelve a jogszabályba, lehetővé tette ezek „legitimálását”. Ha a natúrpark rendszer kialakulását, a definíciót, a célok és feladatok összegzését akarjuk áttekinteni (Erdeiné Horváth Klára, Reginnov, 1999 anyagainak felhasználásával) célszerű rövid helyzetképet adni az európai viszonyokról.
1.1. A KEZDETEK
A natúr- és nemzeti parkok fejlesztésének kezdetei Európában a 20. század elejére nyúlnak vissza. A fejlődés kezdetén a natúrpark és a nemzeti park fogalmak definiálása még nagyon erősen összemosódott, ezért nehézséget jelent az egyértelmű elhatárolás. A fejlődés ekkor még közös pályán futott, és három hullámban ment végbe:
1. A natúr- és nemzeti parkok alapításának első hulláma 1909-ben kezdődött és 1914-ig tartott. Ezt a XIX. század végén lábra kapó és a XX. század elején megerősödő természetjáró-, illetve vándorlási mozgalmak és az ezzel együtt kialakuló természettudatosság hozta létre, ami Európa lakosságának nagy részére hatást gyakorolt. Ebben az „úttörő időszakban” alapítottak natúr- és nemzeti parkokat Németországban, Svédországban, Hollandiában és Svájcban. Erre az időszakra esik a Természetvédelmi Parkok Szövetségének megalapítása is, Stuttgartban (1909).
2. A parkalapítások második hulláma 1919-re tehető, és a 2. világháború kezdetéig tartott. Ez az időszak egy újbóli élni akarás feléledésével jellemezhető a nyomor és a tömeges halál évei után. A nyugalom és a kikapcsolódás iránti erős vágy vezetett további nemzeti parkok megalapításához, különösképpen délen (Olaszország, Spanyolország, Görögország) és Észak-Európában (Svédország, Finnország, Izland), valamint Írországban és Hollandiában.
3. Az egészséges környezet iránti erősödő aggodalom és az a gondolat, hogy meg kell védeni a kultúrvidékeket, váltották ki az 1950-es években a natúr- és nemzeti parkok alapításának harmadik hullámát, amely mind a mai napig tart. Ebben az évtizedben pl. Nagy-Britannia 10 nemzeti parkot létesített, amelyek azt a világos célt szolgálták, hogy a legértékesebb brit kultúrvidékeket sokféleségükben hosszútávon megóvják. A britek ezeket a védett területeket „nemzeti parkoknak” nevezték, egyrészt, mivel akkoriban nem volt nemzetközileg kötelező érvényű definíció a „nemzeti park” védőkategóriára, másrészt, mivel ezeknek a vidékeknek a megóvását nemzeti feladatnak tekintették.
A natúrparkok fejlődése, (annak céljai és irányvonalai) az egyes európai országokban nagyon eltérően alakult, amelynek eredményeképpen manapság ugyanazon vagy hasonló kategóriák, elnevezések mögött egészen más védelmi koncepciók húzódnak meg.
A tanulságok okán érdemes áttekinteni néhány európai ország „natúrpark mozgalmainak” alakulását:
1.1.1. Ausztria
A natúrpark mozgalom Alsó-Ausztriában indult el és az alábbi szakaszokat lehet elkülöníteni: - 1960-as évek: alapítások Alsó-Ausztriában - 1970-es évek: natúrparkok mint „egy tájegység magterületei” - 1980-as évek: stájer natúrpark-alapítások - 1990-es évek: ernyőszervezet megalakítása (Osztrák Natúrparkok Szövetsége).
Az 1960-as évek elején kezdődő alapítási szakasz jól tükrözi egy átértelmezett természetfelfogás előretörését, amely szerint az Ausztria természeti tájait sem kímélő háborús pusztítás és nélkülözések után meg kell védeni a természeti és kultúrtájakat, másrészt pedig a városi lakosságnak üdülő, pihenő területeket kell kialakítani. (Az 1950-es években jogszabályi szempontból még kizárólag a természeti táj dominált ami tájvédelmi területek kialakításában mutatkozott meg.)
4
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Az 1970-es évektől az a szemlélet követhető nyomon, amely a natúrparkokat, mint „példakép tájakat” értékeli. A natúrparkoknak kell egy tájegység kiemelten ápolt „magterületeinek” lenni, amelyekre a natúrpark határain túl is érvényes a „szépnek és egészségesnek megőrizni” elv. Az 1980-as évek elejétől alapított stájer natúrparkoknál a természet- és tájvédelemnek volt különös jelentősége. Célként fogalmazták meg, hogy az egyes natúrparkok Stájerország különböző típusú tájait reprezentálják. A stájer natúrparkok lényegesen nagyobb területűek, mint a alsó-ausztriai parkok és részben – hasonlóan a francia térségi parkokhoz – területfejlesztési célokat követnek, ami azt jelenti, hogy a natúrparknak egy önerős és fenntartható gazdasági fejlődés motorjának és kikristályosodási pontjának is kell lennie a térségben. Az ernyőszervezet megalapítására az 1994. májusi „ A natúrparkok fejlődése Ausztriában” elnevezésű konferenciát követően került sor. E konferencián az alábbi fő problémákat tárgyalták meg: - a túl szűkös költségvetés - az alacsony személyzeti kapacitás - a hiányzó tartalmi lehatárolás más védett területi kategóriáktól - a „natúrpark” név mögött nincs megfelelő tartalom és cél - nincs közös megjelenítése a céloknak.
Az Osztrák Natúrparkok Szövetsége részben érdekképviseleti ernyőszervezet, részben a marketing- kommunikáció eszköze, s így jellemzően hozzájárul a natúrparkok minőségi továbbfejlesztéséhez.
1.1.2. Németország
1956-ban Németországban az Országos Natúrpark Egyesület kampányt indított természetvédelmi parkok kialakítására, a még meglévő természeti és kultúrtájak megóvására, valamint a lakosság üdülésére a háború utáni időszakban. Ennek a kampánynak a célja elsősorban az volt, hogy az ipari góctérségekben élő embereknek olyan, üdülésre alkalmas vidéket biztosítson, amelyek nagy területűek, zajmentesek, szabadon megközelíthetőek és szép környezetben vannak. További kinyilvánított cél volt még a természet és tájvédelem, valamint a fiatalok túrázásának, természetjárásának a támogatása. 1957-ben jött létre az első natúrpark a Hohe Vogelsberg, majd az 1960-as évek végén számuk meghaladta a korábban javasolt 25-öt. Jelenleg 86 natúrpark van, amelyek kezelői rendszerint egyesületek. 1963-ban megalakult a Német Natúrparkok Szövetsége. Az 1970-es évek közepe óta viszont nem történt jelentősebb előrelépés az alapítások terén, és a „natúrpark-gondolattal” összefüggő egyéb tevékenységek is stagnáltak Nyugat-Németországban. Az okok sokrétűek, de az „árnyéklétért” leginkább az alábbi okok a felelősek:
- hiányos jogi háttér - nem kielégítő finanszírozás - működőképes szervezetek hiánya - nincsenek jó megvalósítási tanulmányok és menedzsment tervek.
E problémák nagyrészt a német natúrparkok kialakulásának történetében gyökereznek. Különösen hátrányosnak bizonyult a natúrpark és a tájvédelmi körzet fogalmi összemosódása. 1976-óta a Szövetségi Természetvédelmi Törvény lett a jogi alapdokumentum további natúrparkok tervezésére vonatkozóan. (Meg kell jegyezni, hogy azóta csupán három natúrpark jött létre.) A törvény egyértelműen nagyobb prioritást ad a natúrpark üdülési funkciójának, s további funkció még a tervezési és védelmi. A tartományi törvények a szövetségi természetvédelmi törvény rendelkezéseit lényegében átvették. Az 1989 év végi német újraegyesítés az új német szövetségi tartományokban a védelmi területek élénk kijelölését váltotta ki. Az utolsó percben az egykori NDK átmeneti kormánya nagy számban hozott létre nemzeti parkokat, bioszféra-rezervátumokat és természeti (természetvédelmi) parkokat. Így 1990-ben 22 natúrpark jött létre a törvénykezés útján az új német szövetségi tartományokban. Ezeknek a natúrparkoknak illetve ezek első lépcsőfokainak kifejezetten elsődlegesen természetvédelmi funkciókat kell vállalniuk, ami által tartalmilag megkülönböztetik magukat a régi szövetségi tartományok natúrparkjaitól, amelyek elsődlegesen az üdülést szolgálják. Napjainkban ismét erősödik az a német natúrparkokra vonatkozó új jövőkép kifejlesztésével kapcsolatos vita,
5
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
amelyet többek között a kelet-német fejlődés váltott ki. Az új célkoncepciók kidolgozásánál a természetvédelmi vonatkozásnak különös jelentőséget kell kapnia.
1.1.3. Franciaország
Franciaországban kb. 30 Térségi Natúrpark létezik (Parcs Naturels Regionaux). Ezek fedőszervezete a Francia Regionális Parkok Szövetsége, amelynek központja Párizsban van és egy állandó munkatársakból álló aktív munkacsoport irányítja. Minden egyes parkot egy 15-30 főállású, részben felsőfokú tudományos végzettséggel rendelkező munkatársakból álló kezelőszemélyzet irányít. Alapvetően ez különbözteti meg a francia natúrparkokat a német és osztrák natúrparkoktól, ahol csak ritkán adatik meg, hogy elégséges személyzet és megfelelő pénzügyi keret álljon rendelkezésre.
A natúrparkok alapításában a régiók illetékesek. Ők viselik a regionális parkokkal kapcsolatos költségek nagy részét. Az 1988-ból származó közös állami kerettörvény által lényegében egységes célkitűzések vannak valamennyi natúrparkra vonatkozólag.
Franciaország regionális park-koncepciójának alapgondolata – ellentétben a legtöbb németországi és ausztriai natúrpark céljaival – egy adott régió pótlólagos társadalmi-gazdasági fejlesztése a helyi kezdeményezések által.
A következő célkitűzéseket kell garantálnia a régió fenntartható fejlesztésének:
1. A regionális park-koncepció elsődleges szándéka – hasonlóan a hagyományos koncepciókban foglaltakhoz – az ember által nem lakott területek kialakítása, gondozása és védelme. Cél, az ártalmas hatásoktól mentes, fenntartható kultúrvidék kialakítása, illetőleg hosszú távon való megőrzése. Ezen túlmenően a regionális parkkoncepció célját képezi az élőhelyek és a fajok védelme. Ezen kívül célul tűzi ki egy régiók feletti, Európát és az egész világot behálózó kapcsolati rendszer kialakítását is.
2. Helyi kezdeményezések bekapcsolásával, a regionális park kibővített célkitűzése értelmében, a natúrpark-régióban támogatni kell a társadalmi-gazdasági fejlesztést. Az alábbi gazdasági területeket kell emellett még továbbfejleszteni:
mező- és halgazdálkodás kézműipar (különösen a művészi kézműipar) ipar (különösen a közellátásban fontos kisipar) szolgáltatások (különösen a turizmus)
Ezen cél különleges jelentősége a munkahelyteremtésben illetve a pótlólagos bevételi lehetőségekben rejlik, amelyek a régióból való elvándorlás és az ingázás ellen hatnak.
3. A parkterületeknek egy olyan alapos tudományos kutatás színterévé kell válniuk, amely magában foglalja a természeti tér vizsgálata mellett a régió társadalmi-gazdasági aspektusainak kutatását is. Ez fontos előfeltétele a régió fenntartható menedzsmentjének.
4. Egy befelé és kifelé is ható átfogó információs és nyilvánossági munkát kell végezni, ami egyrészt garantálja a parkoknak a lakosság általi – létfontosságú – elfogadását és lehetővé teszi részvételüket a regionális natúrpark munkájában. Másrészről azért fontos, hogy megfelelő turistaforgalmat lehessen elérni és ezáltal a régió gazdasági fejlődését is garantálni lehessen.
5. A regionális park egyik további célja a régió természeti és kulturális adottságaira vonatkozó ismeretek közvetítése. Így válnak a parkok a környezeti nevelés helyeivé és hozzájárulnak a környezeti tudat fejlődéséhez a látogatók és a régió lakossága körében. Ennek előfeltétele a kooperációs készség, amely valamennyi – a tervezésben és a megvalósításban érintett – résztvevő irányából meg kell, hogy nyilvánuljon.
6
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
6. Az innovatív fejlődés kezdeményezése érdekében kísérleti projekteket hajtanak végre az egyes régiókban. Ezek a kezdeményezések a régió tradicionális adottságaihoz kapcsolódnak. A cél itt egy sajátos fejlődési út elérése és a régió belső forrásainak mobilizálása, s ennek elérése érdekében az innovatív regionális üzemek, vállalkozó magánszemélyek valamint tudományos intézetek együttműködnek a kísérleti projektek megvalósítása során.
7. A regionális parkok hozzájárulnak a falumegújításhoz is, azáltal, hogy erre vonatkozólag a menedzsment-tervekben külön intézkedések vannak előírva. Az átfogóbb területrendezés feladatain kívül ügyelnek a helyi és regionális szintekre is. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a régión belüli infrastruktúra (közellátás, turizmus, közlekedés, szociális szolgáltatások, stb.) javításához.
8. Annak érdekében, hogy elkerüljék a „rövidlátó politikát” és hogy ezt egy „közösségi politikával” lehessen felváltani, a települések közötti együttműködés támogatása a regionális park- koncepció egyik legfontosabb célja. Csak valamennyi résztvevő kooperációja tudja egy régió fenntartható fejlődését garantálni.
A parkok menedzsmentstruktúrája alapján a helyi lakosság részt vesz a döntési folyamatban, emiatt szerepük a területrendezésben célirányos lehet, s ebben a megfelelő állami intézetektől is segítséget kapnak. Ezáltal el lehet kerülni azokat a konfliktusokat, amelyek a „felülről” jövő intézkedések által alakulnának ki az adott régióban. Az esetleges érdekkonfliktusokat a menedzsment megfelelő szervezeti felépítésével is messzemenőkig el lehet kerülni. Ennek előfeltétele valamennyi, a tervezésben és a megvalósításban érintett szereplő kooperációs készsége.
1.1.4. Olaszország
Az olasz natúrparkok és regionális parkok, amelyekkel különösen az olasz Alpokban találkozhatunk nagy gyakorisággal, elsődlegesen a természet védelmét szolgálják. A fejlesztési és üdülési koncepciók másodlagos szerepet töltenek be.
Nemzeti szinten az 1991-es – védett területekre vonatkozó – kerettörvény a regionális natúrparkot homogén rendszerként definiálta, amely természeti és táji értékeivel, művészeti, kulturális javaival és a helyi lakosság kulturális hagyományával tűnik ki. Alapelv az ott élők részvétele a natúrpark kialakításában és kezelésében, ami az egyes régiók eltérő keretfeltételeinek egymáshoz igazításával jön létre.
A parkalapítások lényegében regionális impulzusoknak köszönhetők. A natúrparkok ezért nagyon különböző nagyságúak és minőségűek. Számszerűleg Lombardia áll az élen 18 natúrparkkal Piemont előtt, ahol 17 van és Latium előtt, ahol 12 park található.
A dél-tiroli natúrparkokat az elejétől fogva a természetvédelem vágya teremtette meg. A gyorsan növekvő gépesített turizmus korában segíteni szerettek volna abban, hogy az embereknek és a természetnek „pihenő területeket” biztosítsanak. A jelenlegi 7 dél-tiroli natúrpark megteremtéséhez egy saját natúrpark-törvény jelenti az alapot. Egy konzekvens tervezési koncepció a következőket irányozza elő a natúrparkok vonatkozásában:
a települések és azok intenzíven használt gazdasági területeinek lehatárolása a natúrparkoktól a hagyományos földhasználat megtartása a kultúrvidékek területén mindenféle építési tevékenység megakadályozása a mező- és erdőgazdaság számára végzett korlátozott építési lehetőségek kivételével közlekedési tilalom a motorizált gépjárművek részére
A dél-tiroli natúrparkok eddig modell-értékűek a konzekvens természet- és kultúrvidék-védelem tekintetében, hiszen sikerült „natúrparki összefogással” megakadályozniuk felesleges és a természetre ártalmas síterületek megnyitását, valamint egy óriási duzzasztó kialakítását.
7
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
1.2. FOGALOM ÉS CÉLOK
Fenti áttekintésből egyértelműen kiderül, hogy általában jellemző a célkitűzések, feladatok sokrétűsége (eltérő prioritásokkal), nagy különbségek a menedzsment tekintetében, a jogszabályi háttérből, történeti előzményekből adódó problémák, a fogalmi definíciók különbözősége, valamint a finanszírozás problematikája. Mindezek ismeretében a natúrpark fogalmát és célrendszerét (legjobb tudásunk szerint) az alábbiak szerint határozhatjuk meg: a natúrpark egy európai mintára létrehozott
egységes arculattal rendelkező kultúrtáj, amely részben vagy egészében védett természeti területen fekszik, a fenntarthatóság elveire építő komplex területfejlesztést valósít meg, működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenységek között, a turizmust, pihenést, üdülést biztosító háttér-infrastruktúrával rendelkezik, léte a települések és egyéb térségi szereplők együttműködéséből fakad, olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően komplexen tervezi, irányítja és végzi ezeket a tevékenységeket, amelyek azonos fontossággal a természetvédelem, a turizmus, az ismeretterjesztés és a térségfejlesztés témakörébe tartoznak.
A natúrparknak, mint területfejlesztési kategóriájának fő célja a fenntarthatóság elvére épülő komplex területfejlesztés magvalósítása, a települések közötti együttműködés által, oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és művi környezet összehangolt, magas színvonalú együttműködését. Ezzel összhangban a fontosabb alcélok (a teljesség igénye nélkül):
a természetvédelem: a természeti területek, élőhelyek, fajok, stb. megőrzése, gondozása, helyreállítása, a környezetvédelem: a környezetre káros hatások minimalizálása, megszüntetése, az értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, kulturális értékek feltárása, megmentése, megőrzése. a településfejlesztés: a falvak megújítása, a romló demográfiai helyzet javítása, szemléletformálás, környezeti nevelés: a helyben élőknek és az odalátogatóknak egyaránt a vidékfejlesztés: a társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával, úgymint: - erdő-, mező-, és vízgazdálkodás hagyományos, természetkímélő módszereinek támogatása, ökológikus gazdálkodás, biotermesztés, hagyományos tájhasználat - kézműipar, háziipar, hagyományos kismesterségek, művészi kézműipar támogatása - ipar (a közellátásban, önellátásban fontos szerepet játszó, környezetkímélő technológiájú kisipar, valamint a tudás-alapú vállalkozások segítése) - természetkímélő, környezettudatos turizmusfajták elterjesztése, az ezt szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a kooperáció ösztönzése: a társadalmi és gazdasági szereplők közötti együttműködés támogatása. Fontos átfogó cél, hogy a fent felsorolt részcélok megvalósítása által a natúrpark mások számára egy példaértékű tájjá váljék.
1.3. A NATÚRPARKOK LEGFONTOSABB FELADATAI
Jelen stratégiának nem célja, hogy konkrét feladattervet határozzon meg, de a „natúrparkiság” áttekintése után célszerűnek látjuk nagy vonalakban meghatározni, hogy a tevékenységek 4 alapvető pillére szerinti bontásban melyek a fő célok és feladatok. A felsorolásban ezek elkülönülnek, de a végrehajtás során természetesen egymással szorosan összefüggnek, egyidejűleg végzendőek, illetve egymásra épülnek. A konkrét feladatok meghatározása, a prioritások eldöntése, a tervezés- szervezés- végrehajtás- ellenőrzés a natúrpark menedzsmentjének a feladata és felelőssége. Nyilván
8
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
meghatározó fontosságú a finanszírozhatóság, nevezetesen a támogatások, pályázati lehetőségek felderítése és kihasználása. Az egész stratégia (illetve annak megvalósulása) áll vagy bukik a résztvevők hozzáállásán. Egy minden szempontból erősen erodálódó térségben hitüket (és sok esetben egzisztenciájukat) vesztett lakossággal, a kitűzött célokkal azonosulni nem tudó és a megvalósulásban nem bízó önkormányzatokkal biztosan nem lehet sikereket elérni. Rendkívül fontos a meggyőzés, az összefogás és a jó példa ereje. Egész biztos, hogy egy-egy részterületen megvalósított kicsi, de karakteres „próbaprojekt” sikere példaértékű lehet és követőkre talál.
1.3.1. Természetvédelem
Cél: fenntartható használattal megőrizni a táj, a természeti és védett természeti területek, kultúrtörténeti értékek sokszínűségét, harmóniáját.
Feladatok: „szerződéses természetvédelem” (megállapodások a természeti értékek megóvása- használata érdekében) természetvédelmi menedzsment és a helyben élők kapcsolata természetvédelmi információk kisebb mértékű rehabilitációs, revitalizációs munkák részvétel természetvédelmi kutatásokban (pl. monitoring) helyi értékek védelme egyedi tájértékek kataszterezése, stb.
1.3.2. Gazdálkodás
Cél: a fenntarthatóság figyelembevételével olyan természetkímélő, lehetőleg hagyományos tájhasználaton alapuló gazdálkodási formák elterjesztése (megmentése, újraélesztése), amelyek hosszútávon, önfenntartó módon működve elősegítik a térség fejlődését, fokozzák az értékteremtést, emelik a lakosság életszínvonalát.
Feladatok: természetvédelem, mezőgazdaság, kultúra, kézműipar, turizmus együttműködése ökologikus gazdálkodás támogatása, elterjesztése ezek piacának felkutatása, értékesítés szervezése (terjesztési csatornák kiépítése, működtetése) tájspecifikus „natúrpark –termékek” létrehozása (méz, lekvár, szörpök, stb.) turizmus háttérgazdaságának biztosítása munkahelyteremtés a megszűnt vagy elfelejtett gazdálkodási módszerek újjáélesztésével (pl. gyümölcsaszalványok, gyógynövény, erdei termék, stb.)
1.3.3. Turizmus
Cél: vonzó és gondozott, pihenést, rekreációt, aktív turizmust szolgáló létesítmények létrehozása és működtetése, amelyek illeszkednek a táj karakteréhez, természeti értékeihez, hagyományos humán- környezetéhez.
Feladatok: vonzerőleltár készítése turisztikai programcsomagok összeállítása túraútvonalak, témautak kialakítása öko-, falusi-, lovas-, kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése különleges turisztikai szolgáltatások létrehozása (pl. lovasterápia fogyatékkal élőknek, természetismereti játszótér, stb.) együttműködés a TDM szervezettel
9
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
speciális gasztroprogramok létrehozása hagyományőrző népi kismesterségek, mint turisztikai attrakció vártúrák, kastélytúrák, kúriák látogatása hagyományokon alapuló rendezvényturizmus fejlesztése natúrpark turizmusban kommunikálható arculatának megteremtése célcsoport specifikus tudatos marketingkommunikáció
1.3.4. Oktatás (nevelés, ismeretterjesztés, szemléletformálás)
Cél: speciális módszerek alkalmazásával megismerhetővé és „megélhetővé” tenni a Természet és a kultúra összekapcsolásán alapuló kultúrtájat
Feladatok: helyben élők oktatása, képzése szemináriumok, kurzusok, bemutatók, stb. az odalátogatók részére célcsoport specifikus oktatás, stb. (iskolakert, ökogazdálkodás, biotermékek, népi kismesterségek, népművészet, stb.) „natúrpark-iskola”, erdei iskola kialakítása ismeretterjesztő és információs kiadványok bemutatóhelyek, információs központok tematikus táborok speciális szakképzések vezetett túrák (fotószafari, madármegfigyelés, stb.)
10
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
2. ADATOK, TÁBLÁZATOK A HELYZETELEMZÉSHEZ
A projektben részt vevő települések listája:
Helység Kistérség Megye 1 Alsótold Pásztói Nógrád 2 Becske Balassagyarmati Nógrád 3 Bér Pásztói Nógrád 4 Bokor Pásztói Nógrád 5 Buják Pásztói Nógrád 6 Cserháthaláp Balassagyarmati Nógrád 7 Cserhátsurány Balassagyarmati Nógrád 8 Cserhátszentiván Pásztói Nógrád 9 Debercsény Balassagyarmati Nógrád 10 Ecseg Pásztói Nógrád 11 Felsőtold Pásztói Nógrád 12 Garáb Pásztói Nógrád 13 Herencsény Balassagyarmati Nógrád 14 Hollókő Szécsényi Nógrád 15 Kozárd Pásztói Nógrád 16 Kutasó Pásztói Nógrád 17 Magyarnándor Balassagyarmati Nógrád 18 Mohora Balassagyarmati Nógrád 19 Nagylóc Szécsényi Nógrád 20 Nógrádsipek Szécsényi Nógrád 21 Rimóc Szécsényi Nógrád 22 Szanda Balassagyarmati Nógrád 23 Terény Balassagyarmati Nógrád 24 Varsány Szécsényi Nógrád
11
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Demográfiai adatok
Alsótold Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 277 98 785 2,83 35,29 1991 280 100 785 2,80 35,67 1992 284 103 785 2,76 36,18 1993 277 104 785 2,66 35,29 1994 273 104 785 2,63 34,78 1995 277 104 785 2,66 35,29 1996 278 104 785 2,67 35,41 1997 278 104 785 2,67 35,41 1998 276 104 785 2,65 35,16 1999 274 105 785 2,61 34,90 2000 275 107 785 2,57 35,03 2001 274 102 785 2,69 34,90 2002 268 102 786 2,63 34,10 2003 268 103 786 2,60 34,10 2004 265 105 786 2,52 33,72 2005 271 108 786 2,51 34,48 2006 273 108 786 2,53 34,73 2007 266 108 786 2,46 33,84 2008 260 109 786 2,39 33,08 2009 257 109 786 2,36 32,70 2010 252 109 786 2,31 32,06 2010. év az 1990. év 90,97 111,22 %-ában
Alsótold lakónépesség-számát a stagnálás, illetve enyhe csökkenés jellemezte, 2006 óta a csökkenés erőteljesebb. Az elöregedő település lakóinak száma az elmúlt 20 évben nagyrészt a természetes fogyásnak köszönhetően lett kevesebb, a fiatalok aránya jelenleg is nagyon alacsony, így a népességszám csökkenő tendenciája a jövőben is várhatóan folytatódni fog.
12
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Becske Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 721 296 1566 2,44 46,04 1991 701 296 1566 2,37 44,76 1992 686 298 1566 2,30 43,81 1993 672 299 1566 2,25 42,91 1994 662 299 1566 2,21 42,27 1995 674 300 1566 2,25 43,04 1996 662 301 1566 2,20 42,27 1997 644 301 1566 2,14 41,12 1998 640 301 1566 2,13 40,87 1999 633 301 1566 2,10 40,42 2000 613 301 1566 2,04 39,14 2001 612 283 1566 2,16 39,08 2002 615 283 1566 2,17 39,27 2003 626 283 1566 2,21 39,97 2004 613 286 1566 2,14 39,14 2005 605 284 1567 2,13 38,61 2006 592 285 1567 2,08 37,78 2007 583 285 1566 2,05 37,23 2008 583 285 1566 2,05 37,23 2009 574 286 1566 2,01 36,65 2010 552 286 1566 1,93 35,25 2010. év az 1990. év 76,56 96,62 %-ában
Becske népességszáma az elmúlt 20 esztendőben szinte folyamatosan csökken, (ez idő alatt összesen 170 fővel). A népességszám csökkenése a természetes fogyással és az elvándorlásokkal magyarázható.
13
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Bér Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 515 217 2549 2,37 20,20 1991 513 220 2549 2,33 20,13 1992 489 218 2549 2,24 19,18 1993 483 218 2549 2,22 18,95 1994 466 219 2549 2,13 18,28 1995 496 220 2549 2,25 19,46 1996 502 222 2549 2,26 19,69 1997 488 222 2549 2,20 19,14 1998 476 222 2549 2,14 18,67 1999 459 222 2549 2,07 18,01 2000 462 222 2549 2,08 18,12 2001 462 210 2549 2,20 18,12 2002 453 211 2549 2,15 17,77 2003 452 211 2549 2,14 17,73 2004 442 211 2549 2,09 17,34 2005 438 212 2549 2,07 17,18 2006 442 212 2549 2,08 17,34 2007 428 212 2549 2,02 16,79 2008 409 212 2549 1,93 16,05 2009 399 212 2549 1,88 15,65 2010 393 212 2549 1,85 15,42 2010. év az 1990. év 76,31 97,70 %-ában
Bér lakosainak száma 1990 után csökkent, majd egy rövid emelkedés következett. 1996 óta a település népességszáma gyakorlatilag folyamatosan csökken. A 20 év alatt Bér lakossága közel negyedét vesztette el, ami a természetes fogyással és az elvándorlásokkal egyaránt magyarázható.
14
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Bokor Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 156 74 675 2,11 23,11 1991 173 75 675 2,31 25,63 1992 173 74 675 2,34 25,63 1993 166 74 675 2,24 24,59 1994 161 75 675 2,15 23,85 1995 164 75 675 2,19 24,30 1996 159 75 675 2,12 23,56 1997 160 75 675 2,13 23,70 1998 157 75 675 2,09 23,26 1999 156 75 675 2,08 23,11 2000 154 75 675 2,05 22,81 2001 135 73 675 1,85 20,00 2002 136 73 675 1,86 20,15 2003 136 73 675 1,86 20,15 2004 132 73 675 1,81 19,56 2005 126 73 675 1,73 18,67 2006 130 73 675 1,78 19,26 2007 126 73 675 1,73 18,67 2008 113 73 675 1,55 16,74 2009 115 74 675 1,55 17,04 2010 113 74 675 1,53 16,74 2010. év az 1990. év 72,44 100,00 %-ában
Bokor népességszáma is folyamatos csökkenést mutat, 2001-ről 2010-re 22 fővel csökkent a népességszám. A csökkenést egyrészt a természetes fogyással és a negatív vándorlási egyenleggel lehet magyarázni. Évente átlagosan 2 fővel haladja meg a halálozások száma az élveszületésekét, illetve évente átlagosan 1 fővel élnek kevesebben a településen a vándorlásnak köszönhetően. A település korösszetétele nagyon kedvezőtlen, az idősek száma a fiatalokénak több mint háromszorosa.
15
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Buják Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 2428 867 5304 2,80 45,78 1991 2432 878 5304 2,77 45,85 1992 2404 886 5304 2,71 45,32 1993 2377 896 5304 2,65 44,82 1994 2326 900 5304 2,58 43,85 1995 2436 901 5304 2,70 45,93 1996 2400 903 5304 2,66 45,25 1997 2389 907 5304 2,63 45,04 1998 2386 911 5304 2,62 44,98 1999 2331 912 5304 2,56 43,95 2000 2297 917 5304 2,50 43,31 2001 2398 907 5304 2,64 45,21 2002 2392 908 5304 2,63 45,10 2003 2386 909 5304 2,62 44,98 2004 2387 911 5304 2,62 45,00 2005 2328 916 5304 2,54 43,89 2006 2316 917 5304 2,53 43,67 2007 2279 919 5304 2,48 42,97 2008 2242 920 5304 2,44 42,27 2009 2238 921 5304 2,43 42,19 2010 2170 922 5304 2,35 40,91 2010. év az 1990. év 89,37 106,34 %-ában
Buják népességszáma folyamatosan csökken, a két erőteljes emelkedés nem fed valódi növekedést, csak a mikrocenzusnak és a népszámlálásnak köszönhető statisztikai korrekció. 2004-ről 2010-re több mint 9%-kal csökkent a népesség száma. A természetes fogyás (átlagosan évi 9 fő) és az elvándorlások száma is jelentős.
16
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Cserháthaláp Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 441 166 1047 2,66 42,12 1991 438 166 1047 2,64 41,83 1992 432 168 1047 2,57 41,26 1993 429 169 1047 2,54 40,97 1994 425 169 1047 2,51 40,59 1995 450 169 1047 2,66 42,98 1996 437 170 1047 2,57 41,74 1997 450 170 1047 2,65 42,98 1998 438 171 1047 2,56 41,83 1999 420 172 1047 2,44 40,11 2000 416 173 1047 2,40 39,73 2001 416 170 1047 2,45 39,73 2002 407 170 1047 2,39 38,87 2003 411 172 1047 2,39 39,26 2004 399 172 1047 2,32 38,11 2005 394 173 1047 2,28 37,63 2006 373 173 1047 2,16 35,63 2007 369 174 1047 2,12 35,24 2008 377 178 1047 2,12 36,01 2009 371 179 1047 2,07 35,43 2010 355 179 1047 1,98 33,91 2010. év az 1990. év 80,50 107,83 %-ában
Cserháthaláp népessége is pár év kivételével folyamatosan csökkent: a 20 év alatt közel 20%-kal élnek kevesebben a településen, ami nagyrészt a halálozások magasabb és a születések alacsonyabb számával indokolható.
17
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Cserhátsurány Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 996 340 1880 2,93 52,98 1991 980 341 1880 2,87 52,13 1992 987 341 1880 2,89 52,50 1993 1012 345 1880 2,93 53,83 1994 1010 345 1880 2,93 53,72 1995 1035 347 1880 2,98 55,05 1996 1048 347 1880 3,02 55,74 1997 1034 347 1880 2,98 55,00 1998 1040 349 1880 2,98 55,32 1999 1009 352 1880 2,87 53,67 2000 992 354 1880 2,80 52,77 2001 1011 354 1880 2,86 53,78 2002 1002 355 1880 2,82 53,30 2003 960 357 1880 2,69 51,06 2004 957 358 1880 2,67 50,90 2005 931 358 1880 2,60 49,52 2006 895 358 1880 2,50 47,61 2007 905 362 1880 2,50 48,14 2008 871 362 1880 2,41 46,33 2009 857 364 1880 2,35 45,59 2010 856 365 1880 2,35 45,53 2010. év az 1990. év 85,94 107,35 %-ában
Cserhátsurányban 1990-től kezdődően 6 éven át enyhén emelkedett a népességszám, a tendencia ekkor megfordult, így az elmúlt 15 évben majdnem minden évben a folyamatos csökkenés jellemzi a települést. 2001-ről 2010-re 15%-kal csökkent a lakosok száma. Az elvándorlásoknak nagyobb, a természetes fogyásnak kisebb mértékben köszönhető a csökkenő tendencia.
18
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Cserhátszentiván Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 210 129 1067 1,63 19,68 1991 208 129 1067 1,61 19,49 1992 195 129 1067 1,51 18,28 1993 188 129 1067 1,46 17,62 1994 175 129 1067 1,36 16,40 1995 190 129 1067 1,47 17,81 1996 188 130 1067 1,45 17,62 1997 190 130 1067 1,46 17,81 1998 189 130 1067 1,45 17,71 1999 178 130 1067 1,37 16,68 2000 172 130 1067 1,32 16,12 2001 171 128 1067 1,34 16,03 2002 178 128 1066 1,39 16,70 2003 170 128 1066 1,33 15,95 2004 162 128 1066 1,27 15,20 2005 162 129 1066 1,26 15,20 2006 152 129 1066 1,18 14,26 2007 143 129 1066 1,11 13,41 2008 151 130 1066 1,16 14,17 2009 148 130 1066 1,14 13,88 2010 152 130 1066 1,17 14,26 2010. év az 1990. év 72,38 100,78 %-ában
Cserhátszentiván népességét is a csökkenő tendencia jellemzi, 2007-től kezdődően azonban kisebb emelkedés majd stagnálás figyelhető meg, ez elsősorban az újonnan beköltözőknek köszönhető.
19
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Debercsény Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 154 52 543 2,96 28,36 1991 152 52 543 2,92 27,99 1992 142 52 543 2,73 26,15 1993 136 52 543 2,62 25,05 1994 135 52 543 2,60 24,86 1995 135 52 543 2,60 24,86 1996 137 52 543 2,63 25,23 1997 129 52 543 2,48 23,76 1998 120 52 543 2,31 22,10 1999 117 52 543 2,25 21,55 2000 113 52 543 2,17 20,81 2001 105 51 543 2,06 19,34 2002 103 51 543 2,02 18,97 2003 100 51 543 1,96 18,42 2004 96 51 543 1,88 17,68 2005 93 51 543 1,82 17,13 2006 93 51 543 1,82 17,13 2007 84 51 543 1,65 15,47 2008 76 51 543 1,49 14,00 2009 77 51 543 1,51 14,18 2010 75 51 543 1,47 13,81 2010. év az 1990. év 48,70 98,08 %-ában
Debercsény lakosságszáma folyamatosan csökkent az elmúlt 20 évben, így 1990-ről 2010-re közel a felére esett vissza a lakosság száma, ez nagyobb részt a természetes fogyással, kisebb mértékben a negatív állandó vándorlási különbözettel magyarázható.
20
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Ecseg Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1369 530 2412 2,58 56,76 1991 1343 532 2412 2,52 55,68 1992 1315 534 2412 2,46 54,52 1993 1299 536 2412 2,42 53,86 1994 1268 537 2412 2,36 52,57 1995 1298 538 2412 2,41 53,81 1996 1292 537 2412 2,41 53,57 1997 1267 537 2412 2,36 52,53 1998 1248 538 2410 2,32 51,78 1999 1254 539 2410 2,33 52,03 2000 1240 540 2410 2,30 51,45 2001 1289 541 2410 2,38 53,49 2002 1281 540 2410 2,37 53,15 2003 1282 539 2410 2,38 53,20 2004 1273 539 2410 2,36 52,82 2005 1252 538 2410 2,33 51,95 2006 1252 538 2410 2,33 51,95 2007 1266 537 2410 2,36 52,53 2008 1254 540 2410 2,32 52,03 2009 1243 542 2410 2,29 51,58 2010 1243 543 2410 2,29 51,58 2010. év az 1990. év 90,80 102,45 %-ában
Ecseg népességszáma 1998-ig jelentősen csökkent, ezt követően is folytatódott a csökkenés, de már kisebb mértékű volt. Az utóbbi éveket a stagnálás jellemzi, ez a kisebb mértékű természetes fogyással, némely évben természetes szaporodással, valamint 2006-tól pozitív vándorlási egyenleggel magyarázható. Jelentősebb növekedést jelez a grafikon 1995-re és 2001-re, azonban ez a mikrocenzus és a népszámlálás korrekciós hatásával magyarázható és nem fed tényleges emelkedést.
21
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Felsőtold Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 248 105 1078 2,36 23,01 1991 244 107 1078 2,28 22,63 1992 232 107 1078 2,17 21,52 1993 229 106 1078 2,16 21,24 1994 216 106 1078 2,04 20,04 1995 217 106 1078 2,05 20,13 1996 202 104 1078 1,94 18,74 1997 200 105 1078 1,90 18,55 1998 198 105 1078 1,89 18,37 1999 188 105 1078 1,79 17,44 2000 186 105 1078 1,77 17,25 2001 186 105 1078 1,77 17,25 2002 186 105 1083 1,77 17,17 2003 175 106 1083 1,65 16,16 2004 175 106 1083 1,65 16,16 2005 166 106 1083 1,57 15,33 2006 161 106 1083 1,52 14,87 2007 156 106 1083 1,47 14,40 2008 155 107 1083 1,45 14,31 2009 152 107 1083 1,42 14,04 2010 149 107 1083 1,39 13,76 2010. év az 1990. év 60,08 101,90 %-ában
Felsőtold népességszáma folyamatosan csökkent, a fogyás elsősorban a halálozások relatív magas számával magyarázható az élveszületések számához képest. Összesen 40%-kal laktak kevesebben Felsőtoldon 2010-ben, mint 1990-ben.
22
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Garáb Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 106 50 820 2,12 12,93 1991 98 50 820 1,96 11,95 1992 96 50 820 1,92 11,71 1993 95 50 820 1,90 11,59 1994 90 51 820 1,76 10,98 1995 98 51 820 1,92 11,95 1996 99 53 820 1,87 12,07 1997 95 53 820 1,79 11,59 1998 88 53 820 1,66 10,73 1999 84 53 820 1,58 10,24 2000 81 53 820 1,53 9,88 2001 80 66 820 1,21 9,76 2002 81 66 820 1,23 9,88 2003 77 66 820 1,17 9,39 2004 78 66 820 1,18 9,51 2005 73 66 820 1,11 8,90 2006 68 66 820 1,03 8,29 2007 66 67 820 0,99 8,05 2008 65 68 820 0,96 7,93 2009 61 68 820 0,90 7,44 2010 61 67 820 0,91 7,44 2010. év az 1990. év 57,55 134,00 %-ában
Garábon a folyamatos fogyásnak köszönhetően az elmúlt húsz évben több mint 40%-kal csökkent a népességszám.
23
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Herencsény Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 784 290 3319 2,70 23,62 1991 757 290 3319 2,61 22,81 1992 738 290 3319 2,54 22,24 1993 734 290 3319 2,53 22,12 1994 725 290 3319 2,50 21,84 1995 741 290 3319 2,56 22,33 1996 728 290 3319 2,51 21,93 1997 733 290 3319 2,53 22,08 1998 730 290 3319 2,52 21,99 1999 708 300 3319 2,36 21,33 2000 685 300 3319 2,28 20,64 2001 730 296 3319 2,47 21,99 2002 720 296 3319 2,43 21,69 2003 730 298 3319 2,45 21,99 2004 730 298 3319 2,45 21,99 2005 724 298 3318 2,43 21,82 2006 693 298 3318 2,33 20,89 2007 678 298 3318 2,28 20,43 2008 676 298 3318 2,27 20,37 2009 653 298 3318 2,19 19,68 2010 640 298 3318 2,15 19,29 2010. év az 1990. év 81,63 102,76 %-ában
Az elmúlt húsz évben csökkenő és stagnáló időszakok váltották egymást Herencsény népességszámának alakulásában, összességében azonban közel 20%-kal csökkent a népesség a vizsgált időszakban. 2005-től kezdődően újra nagyobb mértékű csökkenés jellemzi a lakos számot, mivel a természetes fogyáshoz már negatív vándorlási egyenleg társul.
24
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Hollókő Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 471 210 518 2,24 90,93 1991 465 211 518 2,20 89,77 1992 464 211 518 2,20 89,58 1993 458 211 518 2,17 88,42 1994 446 212 518 2,10 86,10 1995 461 212 518 2,17 89,00 1996 434 211 518 2,06 83,78 1997 425 212 518 2,00 82,05 1998 410 212 518 1,93 79,15 1999 395 212 518 1,86 76,25 2000 383 211 518 1,82 73,94 2001 389 220 518 1,77 75,10 2002 387 220 518 1,76 74,71 2003 404 221 518 1,83 77,99 2004 399 221 518 1,81 77,03 2005 399 223 518 1,79 77,03 2006 409 224 518 1,83 78,96 2007 408 224 518 1,82 78,76 2008 378 224 518 1,69 72,97 2009 374 224 518 1,67 72,20 2010 376 225 518 1,67 72,59 2010. év az 1990. év 79,83 107,14 %-ában
Hollókő népessége 2000-ig folyamatosan csökkent, 2000 és 2007 között enyhe emelkedés, illetve stagnálás volt jellemző (ez elsősorban a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető, amely kismértékben tudja ellensúlyozni a jelentős természetes fogyást), majd újabb csökkenés következett, a húsz év alatt így is összesen 20%-kal csökkent a népesség. Az elmúlt 3 évben nem történt jelentős változás a lakosok számában.
25
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Kozárd Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 269 127 642 2,12 41,90 1991 264 128 642 2,06 41,12 1992 263 128 642 2,05 40,97 1993 260 128 642 2,03 40,50 1994 265 128 642 2,07 41,28 1995 257 128 642 2,01 40,03 1996 245 126 642 1,94 38,16 1997 243 125 642 1,94 37,85 1998 234 125 644 1,87 36,34 1999 231 125 644 1,85 35,87 2000 220 125 644 1,76 34,16 2001 192 129 644 1,49 29,81 2002 188 129 644 1,46 29,19 2003 186 129 644 1,44 28,88 2004 176 130 644 1,35 27,33 2005 178 130 644 1,37 27,64 2006 178 130 644 1,37 27,64 2007 172 130 644 1,32 26,71 2008 164 130 644 1,26 25,47 2009 171 130 644 1,32 26,55 2010 159 131 644 1,21 24,69 2010. év az 1990. év 59,11 103,15 %-ában
Kozárd népességszáma folyamatosan csökkent, a 20 év alatt összesen 40%-kal. Alapvetően a természetes fogyással magyarázható a csökkenés, a vándorlási egyenleg váltakozó előjelű, vannak évek, mikor az odavándorlások száma meghaladja az elvándorlásokét.
26
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Kutasó Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 141 75 605 1,88 23,31 1991 135 75 605 1,80 22,31 1992 136 75 605 1,81 22,48 1993 136 75 605 1,81 22,48 1994 132 75 605 1,76 21,82 1995 125 75 605 1,67 20,66 1996 121 75 605 1,61 20,00 1997 119 75 605 1,59 19,67 1998 105 75 605 1,40 17,36 1999 99 75 605 1,32 16,36 2000 104 75 605 1,39 17,19 2001 117 77 605 1,52 19,34 2002 111 77 605 1,44 18,35 2003 112 77 605 1,45 18,51 2004 110 77 605 1,43 18,18 2005 101 77 605 1,31 16,69 2006 105 77 605 1,36 17,36 2007 112 77 605 1,45 18,51 2008 112 77 605 1,45 18,51 2009 122 78 605 1,56 20,17 2010 117 78 605 1,50 19,34 2010. év az 1990. év 82,98 104,00 %-ában
Kutasó népességszáma 1990 és 1999 között folyamatosan csökkent, majd 1999 után növekedő és csökkenő szakaszok követték egymást. 2005 óta a növekedés részben magyarázható a pozitív vándorlási egyenleggel. Összességében a húsz év alatt 7%-kal csökkent a népesség.
27
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Magyarnándor Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1282 445 1866 2,88 68,70 1991 1290 447 1866 2,89 69,13 1992 1291 450 1866 2,87 69,19 1993 1308 456 1866 2,87 70,10 1994 1297 456 1866 2,84 69,51 1995 1316 457 1866 2,88 70,53 1996 1324 460 1866 2,88 70,95 1997 1329 462 1866 2,88 71,22 1998 1305 464 1867 2,81 69,90 1999 1272 465 1867 2,74 68,13 2000 1258 468 1867 2,69 67,38 2001 1232 457 1867 2,70 65,99 2002 1214 458 1867 2,65 65,02 2003 1205 459 1867 2,63 64,54 2004 1188 460 1867 2,58 63,63 2005 1184 461 1867 2,57 63,42 2006 1191 463 1867 2,57 63,79 2007 1170 462 1867 2,53 62,67 2008 1161 466 1867 2,49 62,19 2009 1127 466 1867 2,42 60,36 2010 1134 468 1867 2,42 60,74 2010. év az 1990. év 88,46 105,17 %-ában
Magyarnándor népességszáma 1997-ig emelkedett, majd ezt követően csökkenés kezdődött, ami 2009-ig tartott, 2010-re kismértékben emelkedett a népességszám.
28
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Mohora Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1003 356 1596 2,82 62,84 1991 1011 356 1596 2,84 63,35 1992 1006 355 1596 2,83 63,03 1993 976 355 1596 2,75 61,15 1994 960 355 1596 2,70 60,15 1995 958 355 1596 2,70 60,03 1996 953 355 1596 2,68 59,71 1997 951 357 1596 2,66 59,59 1998 962 366 1596 2,63 60,28 1999 963 366 1596 2,63 60,34 2000 969 367 1596 2,64 60,71 2001 993 364 1596 2,73 62,22 2002 980 364 1596 2,69 61,40 2003 983 369 1596 2,66 61,59 2004 1000 369 1596 2,71 62,66 2005 969 370 1595 2,62 60,75 2006 998 370 1595 2,70 62,57 2007 989 377 1595 2,62 62,01 2008 969 377 1595 2,57 60,75 2009 968 379 1595 2,55 60,69 2010 961 379 1595 2,54 60,25 2010. év az 1990. év 95,81 106,46 %-ában
Mohora népességszáma 1997-ig csökkent, majd pár éves növekedési szakasz után hol csökkenő, hol növekedő népességszám váltotta egymást, 2006 után viszont a népességszám folyamatosan csökken.
29
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Nagylóc Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1879 682 3912 2,76 48,03 1991 1849 686 3912 2,70 47,26 1992 1841 693 3912 2,66 47,06 1993 1800 697 3912 2,58 46,01 1994 1773 699 3912 2,54 45,32 1995 1811 699 3912 2,59 46,29 1996 1799 700 3912 2,57 45,99 1997 1802 702 3912 2,57 46,06 1998 1787 705 3912 2,53 45,68 1999 1749 706 3912 2,48 44,71 2000 1741 705 3912 2,47 44,50 2001 1776 704 3912 2,52 45,40 2002 1775 703 3912 2,52 45,37 2003 1751 706 3912 2,48 44,76 2004 1719 710 3912 2,42 43,94 2005 1697 712 3912 2,38 43,38 2006 1704 716 3912 2,38 43,56 2007 1699 717 3912 2,37 43,43 2008 1649 718 3912 2,30 42,15 2009 1618 719 3912 2,25 41,36 2010 1596 719 3912 2,22 40,80 2010. év az 1990. év 84,94 105,43 %-ában
Nagylóc népessége a 20 év alatt enyhén, de folyamatosan csökkent, 2007 óta ez a csökkenés felgyorsult.
30
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Nógrádsipek Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 829 298 2012 2,78 41,20 1991 837 299 2012 2,80 41,60 1992 834 299 2012 2,79 41,45 1993 823 300 2012 2,74 40,90 1994 805 302 2012 2,67 40,01 1995 837 304 2012 2,75 41,60 1996 833 305 2012 2,73 41,40 1997 817 307 2012 2,66 40,61 1998 815 312 2012 2,61 40,51 1999 814 312 2012 2,61 40,46 2000 784 313 2012 2,50 38,97 2001 761 297 2012 2,56 37,82 2002 757 297 2012 2,55 37,62 2003 744 297 2012 2,51 36,98 2004 723 300 2012 2,41 35,93 2005 708 301 2012 2,35 35,19 2006 696 302 2012 2,30 34,59 2007 688 303 2012 2,27 34,19 2008 669 305 2012 2,19 33,25 2009 667 305 2012 2,19 33,15 2010 676 305 2012 2,22 33,60 2010. év az 1990. év 81,54 102,35 %-ában
Nógrádsipek lakónépessége - a térség többi településéhez hasonlóan – csökkent, az elmúlt 20 évben, összesen 18%-kal, amely nagyobb részben a természetes fogyással magyarázható.
31
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Rimóc Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1913 650 2926 2,94 65,38 1991 1935 663 2928 2,92 66,09 1992 1934 675 2926 2,87 66,10 1993 1937 682 2926 2,84 66,20 1994 1912 687 2926 2,78 65,35 1995 1957 692 2926 2,83 66,88 1996 1954 693 2926 2,82 66,78 1997 1945 695 2926 2,80 66,47 1998 1953 705 2926 2,77 66,75 1999 1935 705 2926 2,74 66,13 2000 1932 705 2926 2,74 66,03 2001 1936 686 2926 2,82 66,17 2002 1913 687 2926 2,78 65,38 2003 1929 689 2926 2,80 65,93 2004 1928 690 2926 2,79 65,89 2005 1889 691 2926 2,73 64,56 2006 1871 693 2926 2,70 63,94 2007 1847 694 2926 2,66 63,12 2008 1829 695 2926 2,63 62,51 2009 1829 695 2926 2,63 62,51 2010 1807 696 2926 2,60 61,76 2010. év az 1990. év 94,46 107,08 %-ában
Rimóc népességszáma 1990-től 2004-ig összességében stagnált, majd csökkenés kezdődött, amely napjainkig tart. 2004-ről 2010-re több mint 6%-kal csökkent a népesség.
32
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Szanda Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 874 395 2149 2,21 40,67 1991 850 399 2149 2,13 39,55 1992 829 401 2149 2,07 38,58 1993 811 403 2149 2,01 37,74 1994 803 404 2149 1,99 37,37 1995 820 404 2149 2,03 38,16 1996 815 404 2149 2,02 37,92 1997 789 405 2149 1,95 36,71 1998 778 410 2149 1,90 36,20 1999 780 409 2149 1,91 36,30 2000 774 410 2149 1,89 36,02 2001 744 411 2149 1,81 34,62 2002 711 413 2149 1,72 33,09 2003 715 414 2149 1,73 33,27 2004 707 414 2149 1,71 32,90 2005 700 413 2149 1,69 32,57 2006 690 415 2149 1,66 32,11 2007 648 415 2149 1,56 30,15 2008 629 415 2149 1,52 29,27 2009 622 418 2149 1,49 28,94 2010 622 418 2149 1,49 28,94 2010. év az 1990. év 71,17 105,82 %-ában
Szanda népességszámát a folyamatos csökkenés jellemzi, húsz év alatt közel 30%-kal lett kevesebb az ott élők száma, jellemzően a halálozások élveszületésekhez viszonyított magas száma áll ennek hátterében.
33
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Terény Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 516 243 2435 2,12 21,19 1991 479 244 2435 1,96 19,67 1992 470 245 2435 1,92 19,30 1993 468 245 2435 1,91 19,22 1994 463 246 2435 1,88 19,01 1995 476 246 2435 1,93 19,55 1996 469 246 2435 1,91 19,26 1997 454 246 2435 1,85 18,64 1998 446 246 2435 1,81 18,32 1999 423 249 2435 1,70 17,37 2000 415 249 2435 1,67 17,04 2001 437 252 2435 1,73 17,95 2002 441 252 2435 1,75 18,11 2003 448 252 2435 1,78 18,40 2004 453 252 2435 1,80 18,60 2005 465 252 2435 1,85 19,10 2006 478 252 2435 1,90 19,63 2007 461 252 2435 1,83 18,93 2008 447 252 2435 1,77 18,36 2009 435 252 2435 1,73 17,86 2010 430 253 2435 1,70 17,66 2010. év az 1990. év 83,33 104,12 %-ában
Terény népességszáma 2000-ig csökkent, majd 2006-ig emelkedett elsősorban az odavándorlóknak köszönhetően. 2006 óta napjainkig viszont folyamatos a csökkenés.
34
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Varsány Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 1761 573 2562 3,07 68,74 1991 1766 580 2562 3,04 68,93 1992 1748 587 2558 2,98 68,33 1993 1735 590 2558 2,94 67,83 1994 1733 593 2558 2,92 67,75 1995 1791 593 2558 3,02 70,02 1996 1776 593 2558 2,99 69,43 1997 1785 597 2558 2,99 69,78 1998 1778 604 2558 2,94 69,51 1999 1745 605 2558 2,88 68,22 2000 1732 605 2558 2,86 67,71 2001 1781 606 2558 2,94 69,62 2002 1753 611 2558 2,87 68,53 2003 1759 610 2558 2,88 68,76 2004 1747 616 2558 2,84 68,30 2005 1764 624 2558 2,83 68,96 2006 1740 631 2558 2,76 68,02 2007 1728 635 2558 2,72 67,55 2008 1711 637 2558 2,69 66,89 2009 1705 638 2558 2,67 66,65 2010 1685 633 2558 2,66 65,87 2010. év az 1990. év 95,68 110,47 %-ában
Varsány lakónépesség-számában 1990-2005 között csökkenő és növekvő időszakok váltották egymást, 2005 óta viszont a csökkenés folyamatos.
35
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
A települések összesen Lakások Átlagos Népsűrűség Év Lakónépesség Terület 2 száma háztartásméret (fő/km ) 1990 19 343 7 268 44 268 2,66 43,70 1991 19 200 7 324 44 270 2,62 43,37 1992 18 989 7 369 44 264 2,58 42,90 1993 18 809 7 410 44 264 2,54 42,49 1994 18 521 7 433 44 264 2,49 41,84 1995 19 020 7 447 44 264 2,55 42,97 1996 18 855 7 456 44 264 2,53 42,60 1997 18 716 7 476 44 264 2,50 42,28 1998 18 559 7 525 44 265 2,47 41,93 1999 18 217 7 547 44 265 2,41 41,15 2000 17 998 7 562 44 265 2,38 40,66 2001 18 227 7 489 44 265 2,43 41,18 2002 18 052 7 499 44 270 2,41 40,78 2003 18 009 7 519 44 270 2,40 40,68 2004 17 859 7 543 44 270 2,37 40,34 2005 17 617 7 566 44 269 2,33 39,80 2006 17 500 7 587 44 269 2,31 39,53 2007 17 271 7 607 44 268 2,27 39,01 2008 16 950 7 629 44 268 2,22 38,29 2009 16 783 7 645 44 268 2,20 37,91 2010 16 574 7 648 44 268 2,17 37,44 2010. év az 1990. év %- 85,68 105,23 ában
Az elmúlt húsz évben a 24 település együttes népességszáma folyamatosan csökkent, évente átlagosan 138 fővel. A két év, amikor emelkedést mutat a grafikon, csupán statisztikai korrekció (mikrocenzus, népszámlálás). A tendencia az utolsó 10 évben sem változott, a településeken összesen 9%-kal éltek a kevesebben 2010-ben, mint 2001-ben.
36
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
A települések korösszetétele
A 0-17 évesek állandó A 18-59 évesek A 60-x évesek állandó 2008 népességen belüli állandó népességen népességen belüli aránya belüli aránya aránya % % % Alsótold 10,60 69,20 20,20 Becske 20,00 55,90 24,10 Bér 18,90 57,30 23,80 Bokor 10,70 55,00 34,30 Buják 20,20 60,00 19,80 Cserháthaláp 21,80 54,30 23,90 Cserhátsurány 18,70 56,20 25,10 Cserhátszentiván 8,50 66,00 25,50 Debercsény 6,40 57,70 35,90 Ecseg 21,40 57,50 21,10 Felsőtold 11,60 44,50 43,90 Garáb 6,70 47,50 45,80 Herencsény 15,80 54,80 29,40 Hollókő 12,40 49,50 38,10 Kozárd 13,30 52,10 34,60 Kutasó 18,60 55,10 26,30 Magyarnándor 16,70 60,20 23,10 Mohora 22,20 59,00 18,80 Nagylóc 19,00 54,80 26,20 Nógrádsipek 15,30 56,20 28,50 Rimóc 22,10 54,80 23,10 Szanda 14,30 53,10 32,60 Terény 19,10 50,10 30,80 Varsány 20,80 57,60 21,60
37
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
A 0-17 évesek A 18-59 évesek A 60-x évesek állandó állandó állandó 2008 népességen belüli népességen belüli népességen belüli aránya aránya aránya % % % Balassagyarmati 18,18 59,84 21,97 kistérség Pásztói kistérség 18,50 58,92 22,58 Szécsényi kistérség 20,14 57,94 21,92 Nógrád megye 18,43 58,89 22,69 ÉMR 19,57 59,00 21,43 Országos átlag 18,34 59,98 21,69
A korösszetétel kimondottan kedvezőtlen, elöregedő településekről beszélünk. Csupán néhány településen haladja meg kismértékben a fiatalok aránya az idősekét (Buják, Ecseg, Mohora), ezeken a helyeken jellemzően nagyszámban képviselteti magát a roma kisebbség. Egyes településeken a fiatalok aránya riasztóan alacsony, 6-9% (Cserhátszentiván, Debercsény, Garáb), miközben több településen a 60 év felettiek aránya meghaladja a 30%-ot (Bokor, Debercsény, Hollókő, Kozárd, Szanda, Terény), sőt Felsőtold és Garáb esetében ez az arány 43-46%! A térségi mutatók sem festenek kedvező képet, az idősebb korosztály mindenhol nagyobb arányú a fiatalénál.
38
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Természetes szaporodás/fogyás és állandó el/odavándorlás
Élve születések Természetes Halálozások száma Település száma 1990-2008 szaporodás 1990- 1990-2008 (fő) (fő) 2008 (fő) Alsótold 18 70 -52 Becske 131 200 -69 Bér 101 176 -75 Bokor 18 55 -37 Buják 484 662 -178 Cserháthaláp 82 159 -77 Cserhátsurány 194 271 -77 Cserhátszentiván 15 88 -73 Debercsény 10 49 -39 Ecseg 278 408 -130 Felsőtold 33 84 -51 Garáb 6 43 -37 Herencsény 111 225 -114 Hollókő 34 164 -130 Kozárd 32 94 -62 Kutasó 14 61 -47 Magyarnándor 212 307 -95 Mohora 230 276 -46 Nagylóc 356 553 -197 Nógrádsipek 117 262 -145 Rimóc 463 502 -39 Szanda 122 293 -171 Terény 77 191 -114 Varsány 391 439 -48 Összesen 3 529 5 632 -2 103
39
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Állandó Állandó elvándorlás, Állandó vándorlási Település odavándorlás, 2002- 2002-2008 (fő) különbözet, 2002-2008 (fő) 2008 (fő)
Alsótold 29 23 6 Becske 145 164 -19 Bér 67 95 -28 Bokor 21 25 -4 Buják 254 323 -69 Cserháthaláp 83 83 0 Cserhátsurány 112 172 -60 Cserhátszentiván 28 23 5 Debercsény 14 21 -7 Ecseg 212 216 -4 Felsőtold 29 29 0 Garáb 23 29 -6 Herencsény 118 131 -13 Hollókő 99 67 32 Kozárd 35 22 13 Kutasó 26 8 18 Magyarnándor 179 200 -21 Mohora 240 219 21 Nagylóc 256 314 -58 Nógrádsipek 84 82 2 Rimóc 198 199 -1 Szanda 116 125 -9 Terény 94 74 20 Varsány 225 242 -17 Összesen 2 687 2 886 -199
40
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Foglalkoztatási, gazdasági adatok
Települési munkanélküliség (júniusi adatok)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Alsótold 6,40 9,88 6,15 9,04 7,69 7,94 12,44 10,82 9,84 9,84 7,00 Becske 5,38 7,95 5,69 9,27 5,98 8,45 10,84 9,49 11,03 13,12 10,37 Bér 9,27 10,81 14,75 18,35 20,71 19,34 21,15 20,71 18,57 14,44 16,41 Bokor 10,00 8,57 8,82 4,41 9,09 10,67 14,47 11,84 14,46 15,85 8,43 Buják 5,50 5,22 2,69 5,10 6,52 8,32 7,64 8,06 7,95 13,38 12,04 Cserháthaláp 7,59 8,02 7,38 9,76 7,72 11,72 7,59 8,64 5,53 10,58 8,12 Cserhátsurány 8,76 10,48 7,78 8,96 10,58 10,78 11,61 10,76 10,95 14,96 12,66 Cserhátszentiván 9,52 9,52 10,99 10,10 11,00 13,73 15,84 12,87 14,71 12,62 10,48 Debercsény 5,56 11,11 7,27 1,82 5,88 3,85 7,27 5,45 11,11 17,02 16,67 Ecseg 6,27 6,13 6,44 5,55 5,69 9,08 7,22 7,64 10,14 16,26 16,97 Felsőtold 12,64 9,20 12,64 8,89 9,64 12,94 11,39 10,71 12,20 16,67 16,25 Garáb 17,78 11,11 6,25 15,22 9,09 10,00 11,11 8,11 6,90 6,25 12,90 Herencsény 8,82 8,31 6,55 10,82 7,47 9,47 7,82 9,51 6,17 6,75 7,27 Hollókő 8,65 10,81 6,63 6,09 7,28 3,35 5,69 8,92 7,55 6,22 8,37 Kozárd 4,67 2,80 8,49 6,42 5,61 7,34 9,35 3,70 3,77 17,31 11,50 Kutasó 23,21 16,07 12,70 16,13 15,25 11,67 4,76 7,81 6,15 10,77 13,89 Magyarnándor 7,23 6,62 5,95 7,54 5,14 7,01 8,70 5,92 4,90 9,07 8,56 Mohora 8,47 7,21 5,77 9,14 10,07 8,19 9,42 10,92 10,53 13,82 14,82 Nagylóc 11,20 7,33 8,48 7,39 9,10 10,35 12,82 14,67 16,53 22,62 19,92 Nógrádsipek 11,87 10,33 11,64 8,84 7,71 8,07 10,76 14,71 13,50 10,98 16,85 Rimóc 10,94 11,70 9,90 10,00 8,21 9,74 11,74 13,48 13,00 16,70 17,18 Szanda 9,33 6,70 6,90 8,15 6,44 8,28 7,90 8,01 6,48 7,67 7,75 Terény 13,30 10,55 4,20 10,61 9,88 4,92 8,59 6,98 6,88 13,20 5,49 Varsány 10,05 9,77 8,31 9,30 11,61 8,36 10,63 12,16 11,99 15,09 16,86
Térségi munkanélküliség (éves adatok)
Észak- Nógrád Balassagyarmati Pásztói Szécsényi
Magyarország megye kistérség kistérség kistérség 2002 8,62 7,63 5,23 5,44 8,7 2003 9,34 8,13 5,78 6,13 9,61 2004 9,16 8,07 5,06 6,89 10,21 2005 10,16 8,9 6,18 7,56 10,93 2006 10,48 9,07 6,87 7,45 12,72 2007 11,5 9,07 7 7,49 12,31 2008 12,26 11,01 7,94 9,29 15,16 2009 14,54 13,71 10,42 12,71 17,57 2010 16,2 16,09 12,64 14,96 19,59
41
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
A települések nincsenek kedvező helyzetben a munkanélküliség tekintetében. 2010 nyarán jelentős, 16% feletti volt a munkanélküliség Nagylócon, Rimócon, Ecsegen, Varsányban, Nógrádsipeken, Debercsényben, Béren és Felsőtoldon. A legkedvezőbb helyzetben Terény, Alsótold, Herencsény és Szanda volt, ahol ugyanekkor a mutató 5-8% között mozgott. A térségek éves munkanélküliség statisztikája azt mutatja, hogy sem a régió, sem Nógrád megye nincsen jó helyzetben. A térségek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség a Balassagyarmati és a Pásztói kistérségben, míg a Szécsényi kistérségben 2010-ben a munkanélküliek aránya megközelítette a 20%-ot. A térségek mindegyikében a munkanélküliek arányának növekedése 2007 után felgyorsult.
42
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Jövedelmi viszonyok, 2008
43
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
1 főre jutó nettó Egy háztartásra Összes Adófizetők aránya a 2008 jövedelem jutó nettó adófizető népességen belül (%) (Ft/év) jövedelem (Ft/év) száma (fő) Alsótold 991 967 2 366 159 148 56,9 Becske 796 152 1 628 620 238 40,8 Bér 739 222 1 426 140 147 35,9 Bokor 924 058 1 430 391 57 50,4 Buják 874 279 2 130 579 1 004 44,8 Cserháthaláp 851 981 1 804 477 164 43,5 Cserhátsurány 810 616 1 950 405 341 39,2 Cserhátszentiván 974 497 1 131 916 70 46,4 Debercsény 869 601 1 295 875 31 40,8 Ecseg 754 064 1 751 105 435 34,7 Felsőtold 754 511 1 092 983 53 34,2 Garáb 628 415 600 691 20 30,8 Herencsény 825 840 1 873 381 269 39,8 Hollókő 825 397 1 392 858 156 41,3 Kozárd 885 228 1 116 750 76 46,3 Kutasó 843 640 1 227 112 50 44,6 Magyarnándor 932 113 2 322 282 533 45,9 Mohora 811 613 2 086 082 362 37,4 Nagylóc 717 350 1 647 506 539 32,7 Nógrádsipek 766 207 1 680 631 284 42,5 Rimóc 713 583 1 877 905 628 34,3 Szanda 870 622 1 319 570 260 41,3 Terény 795 948 1 411 860 163 36,5 Varsány 799 140 2 146 513 698 40,8 Társulás átlaga 823 169 1 612 991 6 726 39,7
Az egy főre jutó nettó jövedelmek tekintetében a legkedvezőtlenebb helyzetben Garáb van, amely annak is köszönhető, hogy a településen csupán a lakosság 30%-a volt adófizető 2008-ban. Az Észak-magyarországi régió egy főre jutó nettó jövedelmi átlagánál a települések háromnegyedén volt magasabb a jövedelmi mutató, a magyarországi átlagot viszont csupán 5 település haladja meg (Alsótold, Cserhátszentiván, Magyarnándor, Bokor és Kozárd). Átlagosan 823 ezer forint az egy főre jutó nettó jövedelem a településeken. Az adófizetők aránya az állandó népességhez képest igen változóképet mutat a településeken, Alsótoldon és Bokor településeken meghaladja az 50%-ot, míg 30-33% körüli Garábon vagy Nagylócon.
44
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Vállalkozási környezet
A településen az ezer főre jutó működő vállalkozások száma Alsótoldon kiugróan magas, míg Garábon nem működik vállalkozás a KSH 2008-as adatai szerint. A településeken összesen átlagosan 35 db működő vállalkozás jut ezer főre, de a legtöbb településen a vállalkozások száma 22-30 db között alakul.
45
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
3. TELEPÜLÉSI KÉRDŐÍV
A kérdőív a munkában érintett települések vezetőivel, illetve meghatározó személyeivel folytatandó interjúk fő kérdésköreit, valamint a kérdéskörökhöz tartozó kérdéseket tartalmazza. A kérdőíveket az interjúkat megelőzően kiküldték az érintetteknek, hogy felkészülhessenek az egyes kérdéskörökből. A kérdések egy része megválaszolható ugyan más forrásokból is, de ez esetben kifejezetten a helyiek véleményére voltunk kíváncsiak. Az interjú célja az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy hogyan értékelik saját helyzetüket, hogyan látják jövőjüket az egyes települések vezetői és meghatározó személyiségei. Az egyes kérdésköröket a vastag betűs címek jelölik. Ezen belül gyűjtöttük össze azokat a kérdéseket, amelyeket a stratégiaalkotás szempontjából fontosnak tartottunk. A kérdések között természetesen voltak olyanok, amelyek az adott település szempontjából nem lényegesek, s voltak átfedések is az egyes kérdéskörök között, amelyek az interjúk során tisztázódnak. Egy interjú során több egymáshoz közel eső település képviselőivel folyt beszélgetés. E módszertan eredményeként már a helyszínen kiderülhetnek egymás közötti azonosságok és különbségek.
Demográfia - Mennyien élnek a településen? - Jellemzőek-e ideiglenesen a településen tartózkodó csoportok (pl. ott üdülők, hétvégi házzal rendelkezők, turisták, stb.)? - Milyen a település korszerkezete? - Hogyan látják a fiatalok helyben maradási esélyeit? - Mely nemzetiségek, ill. nemzeti kisebbségek vannak jelen a településen? Mekkora a különböző nemzetiségek, ill. kisebbségek aránya a teljes lakosságon belül, mennyi a 14 év alattiak között? Gyarapodnak, avagy fogynak-e? - Mekkora lakosságszámmal számolnak 20 év múlva? Milyen összetételben?
Migráció - Érkeztek-e az elmúlt 20 évben a településre új lakosok, ha igen mennyien, honnan és milyen helyzetű emberek (idős, fiatal, családos, egyedülálló, értelmiségi, gazdag, szegény, magyar, vagy más nemzetiségű)? - Vándoroltak-e el a településről az elmúlt 20 évben, ha igen mennyien, hová és milyen helyzetű emberek? - Milyen vándorlási folyamatokkal számolnak a következő 20 évben? - Mennyien ingáznak a településről és hová? Az ingázás napi vagy heti rendszerességgel történik? Milyen közlekedési eszközöket vesznek igénybe az ingázás során? Az ingázók milyen messzire járnak dolgozni, ill. mely szektorban dolgoznak? - Mit tart a települése vonzerejének, és mi miatt tart az elvándorlástól? - Van-e olyan lakosa a településnek, akik külföldön vállalnak munkát, és tartósan távol vannak családjuktól, otthonuktól? Hányan, milyen messze?
Képzettség, foglalkoztatottság, munkanélküliség - Milyen oktatási, ill. nevelési intézmények találhatók a településen? - Hova járnak a helyi gyermekek óvodába, ill. iskolába? - Milyen a munkaképes korú lakosság képzettségi helyzete? - Az időskorú lakosság körében milyen képzettségűeket, ill. milyen mesterségekhez értő személyeket találunk? - Él-e a településen aktív orvos, patikus, tanító, állatorvos, agrárszakember, jogász, fogorvos, építész? Ha igen, akkor a Natúrpark 22 településen belül, vagy kívül fejtik ki tevékenységüket? Szolgálati lakásban vagy sajátban esetleg bérlakásban élnek-e? - Élnek-e a településen régi mesterségeket (pl. kovács, szabó, szűcs, bőrműves, fazekas, stb.) űző személyek? - Kik a településen a fő foglalkoztatók? - Melyek a környék fő foglalkoztatói (amelyek a helyieket is érintik)?
46
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
- Mekkora a munkanélküliség a településen? - Van-e helyi közmunkaprogram? Mit csinálnak a közmunkások? - Milyen további megélhetési lehetőségekkel számolnak a település vezetői?
Vallási és kulturális élet - Hányféle felekezet, vallási irányzat van jelen a településen, ezeket hány család képviseli? - Van-e papja, a falunak? - Milyen gyakran vannak a településen vallási szertartások? - Kik látogatják a vallási szertartásokat? - Részt vesz-e az egyház a helyi gazdasági és kulturális életben? - Milyen szabadidős lehetőségek állnak rendelkezésre a különböző korosztályok, ill. a családok számára? (Van-e könyvtár, művelődési ház, sportegyesület, stb. vagy pedig csak a kocsma jelenti a közösségi teret? Vannak-e különböző rendezvények a településen, mint pl. falunap, sportesemények, vásárok, stb.?
Civil jelenlét - Hány aktív civil szerveződés működik a településen (a nem bejegyzettek is érdekesek, pl. kórus, olvasókör)? Milyen tevékenységi körökben, és milyen régen működnek? - A település elszármazottjai, és betelepültjei külön-külön milyen mértékben vannak jelen a civil szervezetekben? - Melyik szervezet kap támogatást az önkormányzattól? Melyik szervezet vesz át önkormányzati feladatot? Melyik szervezet támogatja az önkormányzatot? - Melyik szervezet az, amelyik a legszélesebb körben éri el a település lakóit (korban, létszámban)? - Megfigyelhető-e, hogy minek a hatására és mikor kezdődött el a településen a civil felelősség vállalás?
Az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzete, szociális ellátás helyzete - Milyennek ítélik az önkormányzat gazdasági helyzetét? (bevételek-kiadások) - Milyen helyi adók vannak bevezetve? Vetítési alapjuk, mértékük? - Hány intézményt működtet az önkormányzat? Hány főt foglalkoztat átlagosan (beleértve az intézményi dolgozókat, közmunkásokat is) - Hány társulásban vesz részt az önkormányzat, és ebből hánynak ad székhelyet? - Milyen megbízatású a polgármester? (főállású, vagy társadalmi) - Van-e szolgálati lakásállománya az önkormányzatnak? Ha igen, kik lakják? - Van-e önkormányzati üres építési telek? Mire használják? Milyen szándékok vannak ezekkel? - Mely gazdasági ágazatok vannak jelen a településen (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás, esetleg K+F)? Rendelkezik-e a település számottevő idegenforgalmi bevétellel? - A lakosság mekkora hányada részesül szociális segélyben? Kik ezek (idősek, nagycsaládosok, cigányok, stb.)? - Van-e idősek otthona a településen? - Van-e közkonyha a településen? Ha van, honnan veszi a nyersanyagot?
Helyi gazdálkodás, birtokviszonyok - Művelik-e a kerteket a településen? - Milyen a mezőgazdasági eszközállománnyal rendelkezik a helyi lakosság (traktor, eke, lovaskocsi, lovas eke, stb.)? - Tartanak-e állatot a településen? Ha igen, kik (lakosság, vállalkozók, stb.), milyeneket és mennyit? - Van-e csorda, nyáj, konda a településen? - A település területén található szántók, legelők, erdők kiknek a kezelésében vannak, ill. kik a tulajdonosok? - Mekkora és milyen területekkel (szántó, legelő, kaszáló, gyümölcsös, vizes élőhelyek) rendelkezik az önkormányzat? - Mi a terv az önkormányzati területekkel?
47
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
- Vannak-e helyi terméket előállítók? (méz, sajt, szörp, lekvár, tojás, tej, stb.) Honnan szerzik be az alapanyagokat? Honnan jön a csomagoló anyag? - Van-e a településen helyi kis malom, kenyérsütő kemence, aszaló, pálinkafőző, stb.? - Van-e vadgazdákodás a külterületen? Melyik vadásztársaság gazdálkodik? - Van-e élővíz, ill. tó a településen? Ki kezeli a vizet és milyen funkciókat tölt be jelenleg a tó? Mekkora a vízfelülete?
Infrastrukturális helyzet - Honnan kapják a helyi lakosok a vizet? Van-e a településnek saját vízellátórendszere? Megvannak-e még a régi kutak, használják-e ezeket? - A lakóingatlanok hány százalékára van bekötve a vezetékes víz? Ebből hány van a házba is bevezetve? - Alkalmaznak-e a településen valamilyen megújuló energiát alkalmazó eszközt, berendezést (napelem, napkollektor, szélkerék, stb.)? - Milyen a településen a távolsági tömegközlekedés helyzete? - Hány bolt és hány kocsma működik a településen? - Hány mozgó szolgáltatónak és boltnak van engedély kiadva, aki rendszeresen jár a településre? (Posta, orvosi ügyelet, patikus, húsos, kenyeres, mirelites, palántás, élő állatos, stb.) - A mozgó boltok engedélye szerint hány jár a Natúrpark 22 településéről, és hány kívülről? - Van-e helyi mozgó boltos, ha igen, mivel kereskedik és milyen messzire szállítja a termékeit? - Milyen az utak állapota a településen? Milyen a településre vezető utak állapota? - Van-e kerékpárút a településen? Ha igen, hány kilométer, és kikkel köti össze az ottlakókat? - Milyen állapotú a település vízelvezetési rendszere (árkok, patakmedrek)? Volt-e árvízhelyzet, vagy tartanak-e tőle? - Milyen sportpályák vannak a településen (külterületen is, pl. tanösvény, lovas vagy motocross pálya)? Kik használják, illetve ki tartja fenn? - Van-e játszótér a településen? Mikor épült? Ki tartja fenn? - Hány szálláshely van a településen? Hány vendégéjszaka volt az elmúlt években? - Van-e a településen postahivatal? - Van-e a településen piactér? Van-e piac, ill. vásárok? - Hová szállítják a településről a hulladékot? Van-e szelektív gyűjtés? - Meg van-e oldva a szennyvízelvezetés a településen? Hány kilométerre fekszik a település a tisztítótól? Milyen elven működik a tisztító? - Hány lakóház van a településen? Ebből hányat árulnak? - Hány vályogház áll a községben, és ebből hány áll magas vízállású, veszélyes területen? Mikori építésűek? - Vannak-e külterületi lakóterületei a településnek? (pusztája) Hány lakosa van? Mivel foglalkoznak ott?
Térségi kapcsolatok - Milyennek ítélik a település viszonyát a szomszédos településekkel, illetve a közelben található nagyobb központokkal? - Van-e gazdasági együttműködés a környező településekkel? - Van-e kulturális, szellemi kapcsolat a környező településekkel? Részt vesznek-e a település rendezvényein a környező települések lakosai, ill. a település lakói részt vesznek-e a szomszéd települések rendezvényein?
48
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
4. A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL RÉSZLETESEBBEN
1. Feldolgozási tevékenység bővítése
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe feldolgozási tevékenység kialakításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatására. Mezőgazdasági termék elsődleges feldolgozásának támogatása kizárólag helyi termék előállítása esetén lehetséges.
Támogatható tevékenységek Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épület építése, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet, kialakítás, felújítás, korszerűsítés. Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, a fejlesztéshez és tervezett tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés, marketingtevékenység.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 50 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 50 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitások:
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%)
Egyéni vállalkozó 60 65 Magánszemély 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Egyházak 60 65 Non-profit szervezetek 60 65
A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2013-as időszakban hátrányos helyzetű területen 130 000 eurónak megfelelő forintösszeg, egyéb területen 160 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Jogosult települések Támogatás olyan célra vehető igénybe, amely az alábbi településeken valósul meg: Alsótold; Bér; Bokor; Buják; Cserhátszentiván; Csécse; Ecseg; Egyházasdengeleg; Erdőkürt; Erdőtarcsa; Felsőtold; Galgaguta; Garáb; Héhalom; Jobbágyi; Kálló; Mátraszőlős; Kisbágyon; Kozárd; Palotás; Pásztó; Szarvasgede; Szirák; Szurdokpüspöki; Tar; Vanyarc
2. Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Tervek és tanulmányok
49
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatás vehető igénybe A tanulmányok készítésére a Cserhátalja HACS területéről, gazdaság-, turisztika- és foglalkoztatás fejlesztési területen.
Támogatható tevékenységek Szükségletfelmérések, tervek, tanulmányok, előkészítő tanulmányok készítése.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 18 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 18 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás:
Intenzitások nem Intenzitások LHH településen LHH Kérelmező típusa
(%) településen (%) Önkormányzat 80 85 Non-profit szervezetek 80 85
A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2013-as időszakban hátrányos helyzetű területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg, egyéb területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg
Jogosult települések Alsótold; Bér; Bokor; Buják; Cserhátszentiván; Csécse; Felsőtold; Ecseg; Erdőkürt; Galgaguta; Erdőtarcsa
3. Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Kiskereskedelmi és lakossági szolgáltatási feltételrendszer javításához hozzájáruló fejlesztésekhez.
Támogatható tevékenységek Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épület építése, épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet. Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási- és környezetirányítási rendszerek kialakítása, eszközbeszerzés a fentebb sorolt tevékenységek vonatkozásában, kapcsolódó marketingtevékenység.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg.
50
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%)
Egyéni vállalkozó 60 65 Magánszemély 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Egyházak 60 65 Non-profit szervezetek 60 65
Jogosult települések Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse, Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Pásztó; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd; Kisbágyon
4. Sport- és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Sport- és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztésére, melynek célja az egészséges életvitel, életmód elősegítése. A célterület keretében játszótér, pihenőpark, pihenőhelyek, sétautak, zöldfelületek, látvány-, és használati térelemek kialakítása, fejlesztése, felújítása nem támogatható. Épületfelújítás kizárólag belső felújítással együtt támogatható.
Támogatható tevékenységek Sportlétesítmények, sportoláshoz és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó épület építése, épülethez, vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet. Kizárólag a tevékenységgel érintett épületrészhez, vagy épületrészhez kapcsolódó eszközbeszerzés a tervezett beruházások vonatkozásában, és kapcsolód marketingtevékenység és működtetés.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 25 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 25 000 eurónak megfelelő forintösszeg
51
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Intenzitás:
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Jogosult Egyházak 100 100 település Non-profit szervezetek 100 100 ek Kisbágyo n; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
5. Biztonságtechnikai beruházások támogatása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe A közvagyon megőrzésének, a közbiztonság javítása érdekében középületek és közterületek biztonságtechnikai berendezéseinek kiépítésére.
Támogatható tevékenységek Biztonságtechnikai eszközök beszerzése, telepítése, üzembe helyezése.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
6. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft.
52
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Jogcím: Rendezvény
Támogatás vehető igénybe A térségi identitás tudatot erősítő hagyományos és hagyományteremtő, turisztikai lehetőségeket és helyi kulturális, természeti értékeket népszerűsítő rendezvények, fesztiválok, táborok megvalósításra, valamint a helyi szükségletekre épülő gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szakmai programok szervezés és lebonyolítása.
Támogatható tevékenységek Rendezvények szervezése és lebonyolítása, a rendezvényhelyszín tereprendezése, a rendezvényhez kapcsolódó eszközbeszerzés és marketingtevékenység, szervezési költségek.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 6 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 6 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozó 60 65 Magánszemély 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
7. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések támogatása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Térségek közötti nemzetközi együttműködés
Támogatás vehető igénybe Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekre, a Cserhátalja HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó szakmai, kulturális és kommunikációs területre.
Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó rendezvények, képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása, kiadványkészítés, a tevékenységhez kapcsolódó marketing, kapcsolattartás költségei.
53
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozó 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 80 90 Non-profit szervezetek 80 90
Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
8. Térségeken belüli együttműködések támogatása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Térségek belüli együttműködés
Támogatás vehető igénybe A Cserhát HACS térségén belüli együttműködésekre, a Cserhátalja HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó szakmai, kulturális és kommunikációs területre.
Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó rendezvények, képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása, kiadványkészítés, a tevékenységhez kapcsolódó marketing, kapcsolattartás költségei.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
54
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Intenzitás:
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Jogosult Egyéni vállalkozó 60 65 település Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 ek Önkormányzat, Kisbágyo 100 100 önkormányzati társulás n; Garáb; Egyházak 80 90 Kálló; Non-profit szervezetek 80 90 Galgaguta ; Magánszemély 60 65 Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér, Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
9. Képzések megvalósulásának támogatása
Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Képzés
Támogatás vehető igénybe Foglalkoztatási lehetőségeket bővítő tudásanyag átadására, szakmai kompetenciák növelésére képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása.
Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozó 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100 Magánszemély 60 65
55
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.
10. Települések kulturális örökség megőrzésének támogatása.
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú
Támogatás vehető igénybe A települések meglévő épített és tárgyi kulturális örökségének feltárásához, megőrzéséhez és bemutatásához kapcsolódó eszközök beszerzésére a jelenlegi és a következő nemzedékek számára.
Támogatható tevékenységek A települések kulturális örökségéhez kötődő tárgyi eszközök beszerzése, marketing kiadás.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny; Rimóc.
56
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
11. 30 fő alatti Ifjúsági szálláshelyek és erdei iskolák kialakításának támogatása.
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe 30 fő alatti ifjúsági szálláshelyek. Erdei iskolák létesítésére, felújítására.
Támogatható tevékenységek Ifjúsági szálláshelyek esetén új építés, építési munkák, épületfelújítás, bővítés, korszerűsítés, épületgépészet; eszközbeszerzés. Erdei iskolák esetén új építés és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés. Erdei iskolához önállóan eszközbeszerzés nem támogatható. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 60 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 60 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
12. A népi hagyományokra, kulturális és természeti értékekre épülő rendezvények, fesztiválok szervezésének, rendezésének támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Rendezvény
Támogatás vehető igénybe A térségi népi hagyományokra és kulturális és természeti értékekre épülő rendezvények, fesztiválok támogatása.
57
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatható tevékenységek A hagyományokra épülő és kulturális rendezvény lebonyolítása, marketing tevékenység, kapcsolattartás költségei.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás:
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Egyéni vállalkozás 60 65 Egyházak 100 100 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Ilin.
13. Mikrotérségi és település szintű turisztikai és egyéb szakmai együttműködések támogatása.
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Térségen belüli együttműködés
Támogatás vehető igénybe Turisztikai rendezvények időpontjainak mikrotérségi szintű összehangolására. Az Ipoly-menti Palócok Akciócsoport településeit lefedő honlap készítése. Az együttműködés során kialakított koncepciók népszerűsítésére kiadvány készítésére.
Támogatható tevékenységek Turisztikai rendezvények összehangolásához kapcsolódó marketing tevékenység, adatgyűjtés költségei, honlap készítés költsége, kapcsolattartás költségei, infrastruktúrafejlesztés.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 8 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000
58
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 8 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Jogosult Önkormányzat, 100 100 település önkormányzati társulás ek Egyházak 100 100 Nó Non-profit szervezetek 100 100 grá dsi pek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
14. Helyi termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Helyi termékek előállításához, feldolgozásához és piacra jutásához szükséges feltételrendszer biztosításához.
Támogatható tevékenységek Új üzem építés, felújítás, bővítés, kapcsolódó eszközök beszerzése, marketing tevékenység.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Egyéni vállalkozás 60 65 Magánszemély 60 65
Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva;
59
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
15. Sport tevékenységekre alkalmas infrastruktúra fejlesztésének támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe A térség diáksport szolgáltatásainak fejlesztése, a már meglévő szolgáltatások és igények támogatására, kizárólag természetközeli (lovas, vízi, de nem horgász) sportok űzéséhez szükséges, diáksport célú infrastruktúra építésre és felújításra. Turisztikai célú szolgáltatások nem támogathatóak ebből a forrásból. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.
Támogatható tevékenységek Sport tevékenységhez kapcsolódó új építés, épület felújítás, bővítés, épületgépészet, fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzés.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 60 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 30 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
60
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
16. Telekommunikáció fejlesztésének támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Az Ipoly-menti Palócok területén működtetett helyi stúdiók, szerkesztőségek fejlesztése. A szerkesztőségek infrastrukturális kialakításának, fejlesztésének, és a működtetésükhöz szükséges technikai eszközök beszerzésének támogatása. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.
Támogatható tevékenységek A helyi stúdió épület felújítása, bővítése, korszerűsítése; kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése; marketingkiadás; működési kiadások.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyházak 90 90 Jogosult Önkormányzat, 100 100 település önkormányzati társulás ek Non-profit szervezetek 90 90 Pat var c; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny; Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny.
17. Közbiztonság feltételrendszerének támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Polgárőr egyesületek, önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztésére. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.
61
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatható tevékenységek Fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő tárgyi eszközök beszerzése. Kapcsolódó épületek építése, felújítása, infrastruktúra fejlesztése.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Rimóc; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
18. Képzések szervezése a gazdasági potenciál növelése érdekében
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Képzés
Támogatás vehető igénybe Média és kommunikációs fejlesztésekhez kötődő képzések, hogy a helyi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók, melyek honlapokat, helyi médiumokat működtetnek, elsajátítsák az alapokat. Idegen nyelvi képzések. Falusi vendéglátók és közösségfejlesztők képzése.
Támogatható tevékenységek A helyi igényekhez illeszkedő képzések lebonyolítása és kapcsolódó kis értékű tárgyi eszközök beszerzése.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
62
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Egyházak 100 100 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Egyéni vállalkozás 60 65 Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
19. Kulturális és szakmai együttműködés támogatása.
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés támogatás
Támogatás vehető igénybe Az együttműködés kiterjesztése kulturális, gazdasági, kereskedelmi és oktatási területekre. Új kezdeményezések támogatása a tartós és szoros együttműködés érdekében. Egymás kultúrájának megismerését elősegítő közös rendezvények, közös projektek lebonyolítása.
Támogatható tevékenységek Kulturális és szakmai rendezvények, oktatás, képzés lebonyolítása, ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzés, marketing tevékenység.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
63
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa Jogosult településen településen települése (%) (%) k Önkormányzat, 100 100 Hu önkormányzati társulás gya Egyházak 100 100 g; Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Ro Non-profit szervezetek 100 100 mh ány ; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
20. Térségi fejlesztőközpontok létrehozása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú
Támogatás vehető igénybe Térségi fejlesztőközpont: Az Ipoly-menti Palócok Akciócsoport területén működő, a térség fejlesztésében érdekelt civil szervezetek, vállalkozások illetve önkormányzatok képviselői részére kialakított központ, amely segíti a térségben felmerülő problémák megoldását, kapcsolódó képzések szervezését, információs csatornák kialakítását.
Támogatható tevékenységek Ipoly-menti Palócok településeinek területén működő, fejlesztőközpont létrehozására, amely elősegíti a térségben működő szervezetek együttműködését és a térség fejlődését.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 0 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 80 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás:
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Non-profit szervezetek 100 100
64
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
21. Hátrányos helyzetű csoportok integrációjának elősegítése, támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú
Támogatás vehető igénybe Hátrányos helyzetű csoportok információs csatornáinak kialakítása, a civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok infrastruktúrájának fejlesztése, média felület kialakítása, üzemeltetése, amely tájékoztatja a hátrányos helyzetű csoportokat a szegénységi csapdából való kitörését elősegítő programokról, támogatást nyújt a tanulók és felnőttek formális és informális tanulásához. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.
Támogatható tevékenységek Hátrányos helyzetű csoportokat képviselő szervezetek épületeinek felújítása, bővítése, korszerűsítése; kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése; marketingkiadás; működési kiadások
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Non-profit szervezetek 100 100
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
65
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
22. Helyi termékeket előállító és feldolgozó több funkciós modell gazdaságok létrehozásának és fejlesztésének piacra jutásának támogatása
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés
Támogatás vehető igénybe Olyan helyi terméket előállító, feldolgozó modell gazdaságok kialakítására és fejlesztésére amelyek biztosítják gazdaságuk folyamatos látogathatóságát, a speciális ismeretek átadását és az általuk alkalmazott technológiák folyamatos tanulmányozhatóságát. Az Ipoly-menti Palócok területén található helyi termékek fenntarthatóságát célzó projekt.
Támogatható tevékenységek Új üzemépítés, felújítás, bővítés, kapcsolódó eszközbeszerzés, marketing tevékenység, speciális kiadás bemutatókertek létesítésének költségei.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 60 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 60 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozás 60 65 Magánszemély 60 65 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
23. Hátrányos helyzetű csoportok hagyományainak ápolása, képzési és foglalkoztatási tájékoztatók szervezése
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Rendezvény
Támogatás vehető igénybe Rendezvénysorozat az alábbi témakörökben: foglalkoztatási-képzési börzék szervezése településeken, tolerancia nap, roma kultúra napja.
66
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatható tevékenységek Kapcsolódó rendezvények költségei, infrastruktúrafejlesztés, kapcsolódó eszközbeszerzés, marketing.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 300 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 670 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozás 60 65 Magánszemély 60 65 Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Non-profit szervezet 100 100 Egyházak 100 100 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
24. Hátrányos helyzetű csoportok képzési lehetőségeinek megteremtetése
Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Képzés
Támogatás vehető igénybe Hátrányos helyzetű csoportok képzés, amelynek témája az alapvető számítástechnikai felhasználói ismereteken túl az informatika hátránykompenzációs lehetőségeire tér ki. Igény szerinti OKJ, felzárkóztató képzések szervezése esetleges munkaadói felkérésre, vállalkozóvá válás elősegítése, kommunikációs tréning, pályaorientáció foglalkozás gyermekek részére
Támogatható tevékenységek Hátrányos helyzetű csoportok képzése, az ehhez kapcsolódó kis értékű tárgyi eszköz beszerzése.
Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak
67
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
Intenzitás
Intenzitások Intenzitások nem LHH LHH Kérelmező típusa településen településen (%) (%) Egyéni vállalkozás 60 65 Magánszemély 60 65 Önkormányzat, 100 100 önkormányzati társulás Non-profit szervezet 100 100 Egyházak 100 100 Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65
Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.
25. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz
Pályázati forrás: KEOP- 2.1.2/09-11 Megnyitás dátuma: folyamatos Zárás dátuma: -
Az intézkedés célja Árvízvédelmi töltések építése, fejlesztése, rekonstrukciója, áthelyezése; Árvízvédelmi rendszer kiépítése mobilgát kialakításával; Az altalaj-állékonyság növelésére irányuló beavatkozások, a nem kellő biztonságú szakaszok megerősítése; Nagyvízi levezető képesség javítása a hullámtér rehabilitációjával; Meglévő árvízi tározók rekonstrukciója, Támfalak rekonstrukciója; Töltéskorona burkolat építése (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni); Keresztező műtárgyak építése, átépítése; Árvízvédelmi fővédvonalak infrastrukturális fejlesztése (pl. hírközlés-informatikai fejlesztés, megközelítő utak, burkolatok, szükséges gátőrházi állagmegóvási és fejlesztési feladatai); Üzemelési és fenntartási eszköz- és műszerbeszerzés
Pályázók köre Települési önkormányzatok egyénileg Települési önkormányzatok társulásai
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
68
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Támogatás nagysága: min. 100 Millió, max. 1,5Mrd Támogatás intenzitása: 100%
26. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek
Pályázati forrás: KEOP- 6.2.0.B/09-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: -
Az intézkedés célja: Középületek komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása; Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központok fejlesztése; Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése; Biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése; Kommunikáció, Projekt-előkészítés.
Pályázók köre: Vállalkozások, Költségvetési szerv, Nonprofit szervezet, Egyéb nem nyerség érdekelt szervezet
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: min. 20 Millió, max. 150 Millió Támogatás intenzitása: 95-100%
27. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
Pályázati forrás: KEOP -2011-4.7.0 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: -
Az intézkedés célja Geotermikus energia hasznosítása Projektfejlesztési tevékenységek
Pályázók köre Vállalkozások, Költségvetési szerv.
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: min. 10 Millió, max. 1 Mrd Támogatás intenzitása: 30-100%
69
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
28. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
Pályázati forrás: ÉMOP - 2.1.1/C-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: 2011. december 31.
Az intézkedés célja Vendéglátó egységek fejlesztése (kialakítása, továbbfejlesztése) csak abban az esetben támogatható, amennyiben turisztikai attrakció területén, vagy ahhoz kapcsolódóan valósul meg oly módon, hogy csak az attrakcióba jegyet váltó látogatók fogyasztását szolgálja ki.
Pályázók köre Jogi személyiségű gazdasági társaságok, Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Egyéni vállalkozás Non-profit gazdasági társaság
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: min. 5 Millió, max. 50 Millió Támogatás intenzitása: 60-70%
29. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
Pályázati forrás: ÉMOP - 5.1.3-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma:2012. március 29.
Az intézkedés célja Támogatás igényelhető új, épített önálló kerékpárforgalmi létesítmény kialakításához.
Pályázók köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Központi költségvetési szervek és intézményeik
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: min. 50 Millió, max. 300 Millió Támogatás intenzitása: 85-90%
30. Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése
Pályázati forrás: ÉMOP - 2011-3.2.1 Megnyitás dátuma: 2011. május 15. Zárás dátuma: 2012. április 15.
Az intézkedés célja Belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója
70
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
Árvízvédelmi töltések lokális fejlesztése, rekonstrukciója Belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkár-elhárítási fejlesztései Vízkár-elhárítási célú tározók – árvízi tározók fejlesztése, rekonstrukciója
Pályázók köre Helyi önkormányzatok Területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás Többcélú kistérségi társulás
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: min. 30 Millió, max. 500 Millió Támogatás intenzitása: 90-100%
31. Agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához
Pályázati forrás: EMVA-74/2011 Megnyitás dátuma: 2011. május 01. Zárás dátuma:2012. június 30. (minden évben)
Az intézkedés célja Fatelepítés, Gyeptelepítés, Csemeteültetés
Pályázók köre A termőföldről szóló, 1994. évi LV. törvény 25/A. § szerinti földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, legkésőbb a telepítés megkezdésétől kezdődő, a kötelezettség-vállalási időszak teljes időtartamára vonatkozó földhasználati joggal rendelkezők.
A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás nagysága: 740 euró/ha, ill. 1050 euró/ha Támogatás intenzitása: 100%
71
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
5. FÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI ADATSZOLGÁLTATÁS
A táblázat nem teljes körű (az önkormányzatoknak csak egy részétől érkeztek információk), de így is jól tükrözi a vizsgált területen uralkodó birtokviszonyokat.
Hány hektár gazdálkodásra A település alkalmas föld van mások önkormányzatának hány Település tulajdonában, amelyet hektár gazdálkodásra használhatna a helyi alkalmas területe van? közösség? ALSÓTOLD n.a. n.a. Becske község Önkormányzatnak 4 ha terület A településen a magán áll rendelkezésre, mely személyek tulajdonában lévő BECSKE földhaszonbérletbe van kiadva földterületekről nincs számszaki a Szandahegy- Vadásztársaság adatunk. részére. Saját tulajdonba lévő alkalmas terület kb. 150-200 hektár amelyet a tulajdonosok alapjában véve nem művelnek csak az állami támogatásokat veszik fel utána. Sajnos az Bér Önkormányzatának saját ellenőrzések hiánya miatt még tulajdonú mezőgazdasági a minimális területi BÉR használatra alkalmas területe karbantartást ( fű és gaz irtást ) 1hektár. sem végzik csak tavasszal felgyújtják az állam erre fizeti a többmilliós támogatásokat. Részemről még azt sem zárom ki, hogy az ellenőrzés tekintetében összefügg a korrupcióval. BOKOR n.a. n.a. Nyilvántartásaink szerint az Arról nincs adat, hogy hány önkormányzat tulajdonában hektár gazdálkodásra alkalmas lévő földterület nagysága: 30,5 föld van mások tulajdonában, BUJÁK hektár, ebből művelés alatt áll: amely adott esetben akár 11,4 hektár, ebből jelenleg használható lehetne az bérbe adott: 11,4 hektár, nem önkormányzat számára. használt: 19,1 hektár Az önkormányzat rendelkezik használható, művelésre alkalmas területtel. Méretei Egyértelmű választ kaptunk, pontosan nem ismertek(kb nincs olyan terület amit 4ha), szántó-gyep-erdő, több átadnának művelésre, ennek CSERHÁTHALÁP helyszínen és mértékben.Ha oka hogy vagy saját maguk a szükségetek van a pontos tulajdonosok dolgoznak benne, adatokra, természetesen utána vagy bérbe van adva. járok, de ahhoz több időre van szükség. CSERHÁTSURÁNY n.a. n.a. CSERHÁTSZENTIVÁN n.a. n.a. DEBERCSÉNY n.a. n.a. A CSNP területén lévő Ecseg Jelenleg - felmérés hiányában - ECSEG Önkormányzata 6 hektár nem tudunk olyan területről, gazdálkodásra alkalmas amin még az Önkormányzat
72
„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia
területtel rendelkezik. gazdálkodhatna. FELSŐTOLD n.a. n.a. Garáb Község Önkormányzat Erre a kérdésre vonatkozóan GARÁB tulajdonában 7.820 nincsenek adatok. négyzetméter termőföld van. Pontosan meghatározni csak földhivatal útján lehet, de a magántulajdonban lévő földek A településnek nincs saját többsége ki van adva bérbe tulajdonában föld, csak (Cserhát Szolg. Kft.), művelés HERENCSÉNY ingatlanok, de nem alá vannak vonva. A maradék mezőgazdasági jellegű föld, ami nincs kiadva művelés épületek. alá és mások tulajdonában van, több 10 hektárra tehető, de nem a legjobb minőségűek. HOLLÓKŐ n.a. n.a. A tulajdonosok használják vagy Nincs saját területe az KOZÁRD helyi gazdálkodóknak adják önkormányzatnak bérbe a területüket Nincs már saját földterületünk, Esetleg 50 hektár legelő és KUTASÓ csak a földútjaink melletti szántó, plusz a belterületi telkek vékony sávok. kihasználatlan hátsókertjei. MAGYARNÁNDOR n.a. n.a. MOHORA n.a. n.a. NAGYLÓC n.a. n.a. Ez is csak néhány hektár (4-6), A település önkormányzatának ugyanis a helyi kevés, mindössze 3-5 hektár NÓGRÁDSIPEK nagygazdálkodók szinte teljes területe van, az is több egészében használják a részletben. területet. RIMÓC n.a. n.a. A Szanda Községi A magántulajdonban lévő Önkormányzat tulajdonában területek művelés alatt állnak, SZANDA jelenleg 28 hektár legelő van, ezért az önkorányzatunk szántó nincsen. számár nem elérhetőek. Terény önkormányzatának a A lakosság a tulajdonában lévő tulajdonában van: 7 ha 7708 földeket vagy saját maga m2 területű erdő, 9 ha 7487 m2 műveli, vagy bérbe adta 2 TERÉNY legelő, 7 ha 1032 m2 szántó. mezőgazdasági vállalkozó Ezen kívül a belterületen is részére. Terény külterületéhez rendelkezünk kertekkel. tartozó szántó 905 ha 4511 m2. VARSÁNY n.a. n.a.
73