A Világrend 2030-Ban. a Globális Politikai, Gazdasági És Társadalmi Trendek Vizsgálata

A világrend 2030-ban. A globális politikai, gazdasági és társadalmi trendek vizsgálata

Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

Tanulmányunk célja a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai által lefolytatott jövőku- tatási vizsgálatok eredményeinek a bemutatása. A projekt keretében azokat a főbb politikai, gazdasági és társadalmi trendeket igyekeztünk feltérképezni, amelyek a 2030-ig terjedő idő- szakban leginkább meghatározhatják a globális folyamatokat. Ennek során neves nemzetközi elemző- és kutatóintézetek előrejelzéseire éppúgy támaszkodtunk, mint a magyarországi kül- politikai szakértők körében végzett felméréseink eredményeire. A legtöbb prognózis politikailag pesszimista, gazdaságilag pedig mérsékelten optimista képet vázol fel az elkövetkező 15- 20 évre vonatkozóan, ám egyes kérdésekben (Oroszország szerepe, a gazdasági globalizáció mélyülése vagy a populista ideológiák térnyerése) komoly viták alakultak ki a szakirodalomban. Kérdőíves kutatásunk eredményei azt igazolják, hogy a magyarországi kutatók többsége szerint a világ 2030-ra egyszerre lesz konfliktusosabb és még inkább globalizált.

This article summarizes the main findings of the project undertaken by researchers at the Institute for Foreign Affairs and Trade in Budapest, Hungary, in which they aimed to outline the major political, economic and social trends influencing the world in the period until 2030. To this end, they assessed forecasts from some of the world’s most renowned think tanks and research agencies, as well as conducted a survey among Hungary’s leading foreign policy analysts. Most of the prognoses in the literature paints a rather pessimistic picture of the global political scene, but are much more optimistic when it comes to developments in the international economy over the coming 15-20 years. Three issues stand out in particular, generating the most debate among forecasters, namely the role of Russia, the outlook for free trade and economic interdependence, and the growing prominence of populist ideologies. As the results of our survey suggest, the Hungarian foreign policy community believes the world will become simultaneously more conflict-prone and globalized by 2030.

* * *

2010-es évekre nyilvánvalóvá immár kézzelfoghatóvá vált. E fordulat vált, hogy a hidegháborút követő jeleként az utóbbi években számos nagy posztbipoláris világrend átala- horderejű, sokszor váratlan politikai ese- A1 kul. A transzformáció nem most kezdő- mény történt, amelyek megkérdőjelez- dött el: a nemzetközi rendszer a folyama- ték a korábbi politikai konszenzusokat tos változás állapotában van, a 21. század és beidegződéseket. Gondoljunk csak második évtizede annyiban hozott mi- az „arab tavasz” eseményeire, az ukrán nőségi különbséget, hogy az átalakulás válságra, a brexitre vagy akár Donald

2017. tél 3 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

Trump amerikai elnök megválasztására. saját elképzeléseink igazolása volt, hiszen A gyorsan változó nemzetközi környe- erre nem adnak lehetőséget a társada- zetben különösen fontos végiggondolni, lomtudományi módszerek. Vizsgálatunk hogy milyen politikai és gazdasági hatá- inkább a világrend átalakulását megha- sok várhatóak közép- és hosszú távon. tározó stratégiai folyamatok előrejelzésé- A jelen írás célja a Külügyi és Külgaz- re, és az azokhoz való valószínűségi és dasági Intézet munkatársai által végzett kívánatossági értékek meghatározására „A világrend átalakulása 2030-ig: Törés- irányult. vonalak, forgatókönyvek és lehetőségek” elnevezésű projekt eredményeinek a be- Módszertani áttekintés mutatása. Műfaját tekintve így cikkünk inkább kutatási beszámoló, mint tanul- Kutatásunk módszertani alapját a jövő- mány. A kutatás2 során azonosítottuk kutatás, azon belül is a szcenárióelemzés azon nemzetközi politikai, gazdasági és jelentette.3 E módszer filozófiája szerint a társadalmi trendeket, amelyek meghatá- jövő nem teljesen kiszámítható, de nem rozzák a világpolitika irányát, a világ- is teljesen kiszámíthatatlan, így pedig rend átalakulásának dinamikáját; illetve előre jelezhető, és éppen ezért alakítható. meghatároztuk azokat a kérdéseket, ame- Ebből kifolyólag – a teljes bizonyosság- lyekben a szakirodalom nagy bizonyos- ra való törekvés nélkül – azonosíthatjuk sággal egyetért, és azokat, amelyekben a a legfontosabb lehetséges (vagyis pozitív legnagyobb vita látható; valamint e vitás valószínűséggel rendelkező), valószínű pontok mentén felvázoltuk a világrend (a legnagyobb valószínűséggel rendelke- alakulásának a három legvalószínűbb ző), valamint egy adott szereplő számá- forgatókönyvét. ra kívánatos forgatókönyveket (vagyis A továbbiakban először bemutatjuk a szcenáriókat), továbbá azokat a jövőbeli projekt módszertani kereteit, majd pedig eseményeket/időpontokat, amelyek átala- ismertetjük a szakirodalom áttekinté- kíthatják az egyes forgatókönyvek bekö- séből levont következtetéseket. Ezt kö- vetkezésének a valószínűségét. vetően leírjuk a három legvalószínűbb Minden szcenárió alapvetően két kom- szcenáriót, illetve azokat az úgynevezett ponensből áll: egyrészt egy meghatáro- „fekete hattyú” jelenségeket, amelyek zott jövőbeli időpillanatban kialakuló alacsony valószínűséggel bírnak ugyan, helyzet leírásából, másrészt azokból az ám bekövetkeztük esetén a jövőről al- eseményekből, amelyek a jelenből elve- kotott koncepciónk alapvetően megvál- zetnek az adott szituációhoz.4 tozna. Végül Magyarország helyzetét és Habár az elemző személy alapvető gon- érdekeit értékeljük a három forgatókönyv dolkodásmódja és szubjektív világképe tekintetében. bármilyen társadalomtudományi elemzés Célunk nem a világrendszer részletek- eredményére hatással lehet, különösen be menő jóslása vagy a jövőről alkotott igaz ez a jövőkutatásra, amely nagyfokú

4 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

1. ábra A projekt munkaszakaszainak bemutatása

absztrakciós képességet szükségeltet. Ezt Éppen ezért a kutatást hét munkasza- a körülményt kizárni nem, csak kontrol- kaszra, a részt vevő kutatókat pedig há- lálni lehet: a kutatás munkaszakaszainak rom munkacsoportra osztottuk, az 1. áb- a pontos elhatárolásával, az egyes sza- rán látható módon. Röviden összefoglal- kaszokban részt vevő kutatók egymástól va, a projekt a következő főbb lépésekben való „elkülönítésével”, a deduktív (a meg- valósult meg: lévő szakirodalomból következtethető) 1. A világrend konceptualizálása és és az induktív (saját implicit és explicit operacionalizálása (definiálása, al- tudásból kiinduló) módszerek, valamint a kotóelemeire bontása, megfigyelhe- leíró és a (valószínűségi és kívánatossági tővé és mérhetővé tétele). értelemben vett) normatív lépések szigo- 2. A világrend alkotóelemeinek, vál- rú különválasztásával. tozóinak a klaszterekbe történő

2017. tél 5 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

csoportosítása és külön kezelése (pl. szakértői közösség véleményét csak a technológiai jellegű változók, az ál- kutatás értékelő szakaszában használtuk lam szerepének átalakulásával kap- fel. A jelen írás hozzáadott értékét így a csolatos változók stb.). szakirodalom áttekintése mellett a ma- 3. A klaszterek közötti hatásmechaniz- gyar kutatói közösség véleményének fel- musok vizsgálata, fontossági sorrend- mérése adja. be való helyezése és így a kulcsválto- zók, vagyis a legfontosabb változócso- A „világrend” alkotóelemei portok azonosítása. és a köztük lévő dinamika 4. A változók jelenlegi és lehetséges jövőbeli értékeinek a megállapítása, A világrend kutatásának első és legfon- majd forgatókönyvekbe való ös�- tosabb pontja a fogalom alkotóelemeire szefűzése, a szcenáriók alapvető bontása, valamint az alkotóelemek kö- jellegzetességeinek a vizsgálata, va- zötti dinamika feltárása. Ezzel a lépéssel lamint a kizárólag elméleti lehető- egy olyan fogalmi struktúrát hozunk lét- séggel bíró forgatókönyvek kizárása re, amellyel a világrend megfigyelhetővé (konzisztenciavizsgálat). és vizsgálhatóvá válik. A kutatás ered- 5. A forgatókönyvek normatív vizsgá- ményei csak ebben a fogalmi rendszer- lata a szakértői közösségben – hólab- ben értelmezhetőek és értelmezendőek. da-módszerrel, kiküldött kérdőív se- A kutatás során a „világrend” kifeje- gítségével (Delphi-módszer) –, majd zést Magyarország, vagyis egy európai az eredmények felhasználásával a modern állam szemszögéből értelmez- végső valószínűségi és kívánatossági tük. Ebből a szempontból a világrend há- 5 értékek meghatározása. rom nagyobb fogalmi elemre bontható le: 6. Azon alacsony valószínűségű, de 1. Az állami szintű világrend, vagyis a világrend egészére hatással lévő az egyes államok közötti versengés események azonosítása, amelyek a állapota, a köztük lévő gazdasági és kutatás eredményeinek relevanciáját katonai kapacitásbeli különbség, va- alapvetően megkérdőjelezik („fekete lamint a bilaterális és multilaterális hattyúk”). kapcsolatok minősége. 7. A kutatás véglegesítése és az ered- 2. Az állami szint és a nem állami (állam mények rendszerezése. feletti és alatti) szintek közötti köl- csönhatással leírt világrend, vagyis A kutatás első három munkaszakaszá- az állam viszonya a nemzetközi poli- ban a szakirodalomra és a kutatásban tika egyéb szereplőihez (nemzetközi részt vevők dedukciós képességeire, a szervezetek, transznacionális válla- negyedik, ötödik és hatodikban pedig a latok, civil szervezetek stb.), a köz- kérdőíves kutatásunk eredményeire ha- tük lévő funkcionális különbségek és gyatkoztunk. Ennek értelmében a magyar erőviszonyok átalakulása.

6 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

2. ábra A világrendet befolyásoló változók rendszerezése hatásfok és hatottsági érték alapján6

3. Az állami és nem állami szereplők vannak tényezők, amelyek nagyobb versengését meghatározó környe- mértékben hatnak a többire, mint zet, amelynek része a technológiai mások (hatásfok); és vannak ténye- fejlődés, a gazdasági és természeti zők, amelyekre nagyobb mértékben környezet, valamint az ideológiai és hat a többi, így kevésbé függetlenek normatív környezet. (hatottsági szint). E két dimenzió men- tén négy csoportra tudjuk osztani a vál- A világrendre ható változók közötti tozókat: dinamika meghatározása azért fontos, 1. aktív változók: magas hatásfokkal hogy láthassuk a köztük lévő hatásme- és alacsony hatottsággal rendelkező chanizmusokat. Feltételezhető, hogy változók;

2017. tél 7 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

2. dinamikus változók: magas hatás- átmenteni a hatalmukat a nem álla- fokkal és magas hatottsággal rendel- mi szféra befolyásolásával – példá- kező változók; ul nemzetközi szervezetben vagy 3. reaktív változók: alacsony hatásfok- transznacionális és egyéb profitori- kal és magas hatottsággal rendelkező entált szervezetekben való részese- változók; désszerzéssel. 4. lusta változók: alacsony hatásfokkal • A technológiai fejlődés több ele- és alacsony hatottsággal rendelkező mének (így a virtualizációnak, a változók. robotizációnak, a mesterséges intel- ligencia fejlődésének stb.) alacsony A világrend alkotóelemeit a 2. ábrán a hatottsági értéke, ezért az a világ- látható módon tudjuk csoportosítani a rendtől és a szereplők viselkedésétől hatásuk és hatottságuk alapján felállított szinte független iramban és irányban négy kategóriába. folyik. Az ilyen típusú kategorizálás segít- • A klimatikus (pl. globális felmelege- ségével a világrenddel kapcsolatban az dés) és a kozmikus (pl. élhető bolygó alábbi általános következtetéseket vontuk vagy idegen faj felfedezése) környe- le a kutatás első szakaszában: zeti események más tényezőktől füg- • Az állami szinten értelmezett világ- getlenül történnének, mégis alapve- renddel kapcsolatos változók közül tően átalakítanák a világrendet. egyedül a rendszerszintű háború ki- törése lenne nagy hatással a világ- A világ 2030-ban: rend egészére. Ez azt jelenti, hogy az államok mozgástere és szerepe a valószínűsíthető politikai csökken a világrend befolyásolása és gazdasági trendek tekintetében, hiszen egy jövőbeni multipoláris világban nem lesz olyan A fenti elméleti keretek kidolgozása után, döntő befolyással bíró globális hege- kutatási projektünk következő szakaszá- món, amely egymaga át tudná alakí- ban összeszedtük mintegy 40 neves nem- tani a világpolitika rendszerét. zetközi kutatóintézet legfrissebb közép- • Bár az állam átalakulása és a politi- és hosszú távú előrejelzését a 2030-tól kai ideológiák terjedése nagyon nagy 2050-ig terjedő időszakban várható főbb hatással van a világrendszer egészé- nemzetközi politikai és gazdasági folya- re, ugyanakkor a folyamat kiszámít- matokról. Ennek több célja volt: egyrészt hatatlan, hiszen (dinamikus változó- így megismerhettük az ilyen kutatások ként) rengeteg más tényező is hatás- módszertanát, másrészt tartalmilag merí- sal van rá. tettünk az előrejelzésekből, harmadrészt • Szerepük átalakulásával párhuza- pedig lehetővé vált a különböző prognó- mosan az államok igyekezhetnek zisok összehasonlítása.

8 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

Kutatásunk kiindulópontját tehát olyan hogy az adatbázisunk létrehozása során elemzések képezték (lásd a jegyzetek- a földrajzi reprezentativitás másodlagos ben szereplő végleges listát),7 amelyek az szempont volt: a vizsgált előrejelzések alábbi feltételeknek megfeleltek: túlnyomó része Észak-Amerika vagy az • neves, nemzetközileg elismert kuta- Európai Unió területén készült. tóintézet (think tank), kormányzati Az alábbiakban tehát a nemzetközi po- szerv vagy nemzetközi egyesülés ké- litika és gazdaság közép- és hosszú távú szítette; alakulásáról készült prognózisok leggya- • hosszabb terjedelmű (többnyire 20- koribb állításait, legjellemzőbb forgató- nál több oldalas); könyveit mutatjuk be. • az utóbbi három évben (2014–2016) publikálták; Általános trendek • időhorizontjukat tekintve a 2025– 2050-es időszakra vonatkozóan fo- A feldolgozott előrejelzéseket összessé- galmazták meg a prognózisukat; va- gében politikai és környezeti pesszimiz- lamint mus, míg mérsékelt gazdasági optimiz- • átfogó geopolitikai jövőanalízist kí- mus jellemezte, gyakran az egyes dimen- sérelnek meg. ziók közötti ellentmondások feloldása nélkül. Az alábbiakban e közép- és hosszú A nemzetközi rendszer szintjén meg- távú előrejelzések főbb következtetéseit, határozónak bizonyultak a hegemonikus többé-kevésbé egybecsengő predikcióit rend – az ún. Pax Americana – folytatódó mutatjuk be. A források feldolgozása hanyatlásával összefüggő félelmek. A ke- során nyolc fő csoportba rendeztük a letkező hatalmi űrt ugyanis a multilaterá- változókat (lásd alább), majd a feldolgo- lis intézmények, nemzetközi integrációk zott szakirodalomban való előfordulásuk – tartós legitimációs válságuk és belső gyakorisága alapján súlyoztuk őket, így gyengeségeik miatt – nem képesek be- alakítottuk ki a nagy bizonyossággal tölteni. Helyettük egy multipoláris rendet bekövetkező folyamatokat. Lényegében vizionál a legtöbb előrejelzés, a globális azokat a valószínűsíthető folyamatokat politikát pedig fokozódó konfliktusos- írjuk le, amelyekről viszonylag átfogó ság, a nacionalizmusok megerősödése konszenzus rajzolódik ki az előrejelzések és az erőforrásokhoz való hozzáférésért alapján, a vitatott kérdésekkel pedig a ta- folytatott versengés kiéleződése jellemzi. nulmány későbbi részében foglalkozunk. Gazdasági szempontból optimistább Ahogy a fentiekből is látszik, nem von- képet kínál a szakirodalom. Szinte az tuk be az elemzésünkbe a kizárólag egy- összes vizsgált anyag kiemeli a fejlődő egy adott területre (pl. biztonságpolitika, országok gazdasági előretörését és azzal technológiai fejlődés, demográfia stb.) kon- párhuzamosan egy globális középosztály centráló anyagokat. Emellett kiemelendő, kialakulásának a jövőképét. Ugyanakkor

2017. tél 9 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

a szakértők között nincs egyetértés arról, válásával új véleménynyilvánítási for- hogy a gazdasági interdependenciák el- mák jelennek meg, ezért az elemzők túl- mélyülése vagy a nacionalizmusból/po- nyomó része szerint felértékelődik a civil pulizmusból eredő protekcionizmus tér- társadalom, és újabb lehetőségek nyílnak nyerése várható-e. (Az előrejelzésekben a többszintű kormányzásra. a legtöbb vitát generáló három tényezőt a következő alfejezetben értékeljük.) Geopolitikai egyensúly Az 1990-es években született, sokáig Élet globális hegemón nélkül népszerű, az energetikai és demográfiai világvégét vizionáló forgatókönyvek az A vizsgált előrejelzések többsége egy elmúlt években egyértelműen háttérbe többpólusú, poszthegemonikus rendet szorultak. A tanulmányok inkább a klí- vázol fel a 2025–2050 közti időszak- maváltozás biztonsági következményei- ra, mellyel egyidejűleg fokozódik a re, valamint az innovációs potenciálban geostratégiai vetélkedés, a nacionaliz- rejlő lehetőségekre helyezik a hangsúlyt. mus, valamint az államközi konfliktusok valószínűsége. Ezzel párhuzamosan Az állam szerepének változása a katonai-védelmi kiadások növekedését Az állam nem szűnik meg, csak átalakul prognosztizálják, részben az új típusú biztonsági kihívások (pl. terrorizmus, A legtöbb elemzés egyetért abban, hogy kibertámadások, biológiai fegyverek globális szinten az állam marad a meg- stb.) kezelése céljából. határozó szereplő, de azért némileg ero- Ami az államközi viszonyokat illeti, dálódik a klasszikus, vesztfáliai típusú az Amerikai Egyesült Államok vélhető- rendszer: egyrészt erősödik a nem állami en továbbra is szuperhatalom marad, de szereplők befolyása, másrészt a történe- kevésbé intervencionista politikát fog lem meghaladhatja a hagyományos nem- folytatni, és az Európai Unió nemzetkö- zetállam koncepcióját.8 zi szerepe is csökken majd (a szükséges A szakirodalomban gyakran felmerül a politikai reformok hiányában). Mellet- nyugati típusú állam hanyatlásának a for- tük olyan regionális hatalmak jelennek gatókönyve. Ennek okai között az újrael- meg a globális színtéren, mint Kína vagy osztó rendszerek problémái, a társadalmi Oroszország, amelyek határozottabban kohéziót aláásó jövedelmi különbségek, lépnek fel a saját befolyási övezetükben. a posztkapitalista ideológiák térnyerése, Latin-Amerika növekedési kilátásai to- valamint a képviseleti demokráciába ve- vábbra is erősen függnek majd a nyers- tett hit meggyengülése állhatnak. anyagok nemzetközi árától, míg a Közel- Az állam működése vélhetően jelentő- Kelet és Észak-Afrika még 2030-ban is sen át fog alakulni az információs tár- meglehetősen instabil térség lesz. sadalom korában. A digitalizációval és A közbeszédben Kína globális felemel- az internet-hozzáférés szélesebb körűvé kedése tekinthető az egyik legfontosabb

10 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

potenciális átalakulásnak. A vizsgált ezért egyféle szupranacionális föderáció szakanyagok között szinte teljes egyet- helyett sokkal inkább egy fragmentált, értés volt abban, hogy a kínai gazdaság korlátozottan működő értékközösségben továbbra is viszonylag gyors tempóban, látják az integráció jövőjét (szuperhata- mintegy évi 5-8 százalékkal fog növe- lom helyett „szuperpartneri” státusz). kedni az elkövetkező évtized során, ám a gazdaság szerkezete némileg átalakul, Globális gazdasági folyamatok és a közvetlen tőkebefektetések helyett A világgazdaság középpontja Ázsiába egyre inkább a belső fogyasztásra, a kö- tolódik át zéposztály stabilizációjára helyeződik a hangsúly. A politikai színtéren Kína Míg az elemzések a nemzetközi politikai további erősödése várható, de rendszer- viszonyok kapcsán meglehetősen borúlá- szintű háborút (pl. a dél-kínai-tengeri szi- tóak, addig a globális gazdasági folyama- getek kapcsán) nem vizionálnak az előre- tokról sokkal optimistább forgatóköny- jelzések. Kína semmiképp sem érdekelt veket vázolnak fel. 2050-ig egyértelműen a protekcionizmus előretörésében, így az a fejlődő országok jelentik a világgazda- ország a szabadkereskedelem egyik leg- ság motorját. Az előrejelzések globális fontosabb támogatója maradhat. E téren szinten a reál GDP évi átlag 3 százalékos az Európai Unió és Kína mindenképp növekedéséről szólnak a 2014–2050 kö- partnerségi viszonyt tud kialakítani. zötti időszakra vonatkozóan. A világ öt vezető gazdasága az évszázad közepére Nemzetközi intézmények Kína, India, az USA, Indonézia és Bra- A multilateralizmus vége zília lesz. A kereskedelmi viszonyok alakulá- Az előrejelzések többsége szerint az elő- sának megítélése mindemellett kifeje- zőekben vázolt poszthegemonikus rend- zetten ellentmondásos: sokan úgy gon- szerben a nemzetközi intézmények és a dolják, hogy 2020 után egyre inkább multilateralizmus gyakorlata némileg teret nyer a protekcionizmus, mások hitelét veszti és meggyengül. Az ENSZ viszont a globalizáció miatt a gazdasági komoly legitimációs válságon megy ke- interdependencia elmélyülésével számol- resztül, de nem merül fel érdemi alter- nak. natívája. A jövőben vélhetően szűkebb, A meghatározó nemzetközi valuta to- jól definiált humanitárius (pl. békefenn- vábbra is a dollár marad. A nemzetközi tartás, emberi jogok) és fenntarthatósági piacok fontos, gyakran az egyes államok (pl. környezetvédelem, szegénység elleni hatalmát is túlszárnyaló szereplői lesznek küzdelem) célokat szolgál majd. a transznacionális vállalatok (TNC-k), A szakértők véleménye egybecseng a amelyek között az innovációs potenciál tekintetben, hogy az Európai Unió ren- lesz a legfontosabb kiválasztó tényező. geteg válsággal találja szembe magát,

2017. tél 11 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

Értékek, ideológiák Az energetika terén széles körű az A történelem vége… légüres térben? egyetértés arról, hogy a fosszilis energia- hordozók korszaka nem ér ugyan hirtelen A hidegháború utáni világrend főbb véget, de a nemzetközi energiaipar nagy ideológiai trendjeinek (pl. liberális nyertese várhatóan a megújuló energia és multilateralizmus) kora leáldozóban van – a földgáz lesz. Emellett a cseppfolyósított helyettük azonban a közeljövőben nem földgáz (liquefied natural gas, LNG), az emelkedik ki egy meghatározó ideológiai e-mobilitás és az önvezető autók válhat- alternatíva. Emellett a 2008-as pénzügyi nak fontosabbá. világválság nyomán a kapitalizmus esz- méje is jelentősen megkopott. Természeti tényezők A szakirodalom szerint jelentős átala- A klíma és a biztonság összefonódik kulás várható a nyugati belpolitikában is: a hagyományos bal- és jobboldali ideoló- A vizsgált prognózisok szinte kivétel nél- giai ellentétet idővel túlhaladja a politika. kül kiemelik, hogy a klímaváltozás és a Egyes előrejelzések szerint az internet természeti erőforrásokhoz való hozzáfé- és a globalizáció miatt kialakul egy vi- rés az évszázad közepére döntő straté- lágpolgári identitás, míg mások amellett giai kérdéssé válik. Kifejezetten hang- érvelnek, hogy – paradox módon – felér- súlyosan kezelik a klímamenekültek, az tékelődhet a személyes (vallási, etnikai éhínség/ivóvízhiány, illetve a fegyveres vagy nemzeti) identitás. konfliktusok veszélyét. A szakirodalomban jóformán teljes a konszenzus arról is, Technológia hogy valószínűleg a növekvő nemzetközi Kétélű fegyver nyomás ellenére sem sikerül a 2,7°C-os Az előrejelzések szerint az egyik legmeg- párizsi klímacél alatt tartani a globális határozóbb trend, hogy további forradal- felmelegedés mértékét. mi tempójú technológiai fejlődés várható 2050-ig. Ennek a legfőbb területe a robo- Demográfia tika, a bio- és nanotechnológia, valamint Népességrobbanás a fejlődő világban az ún. big data (a felhasználók által elő- állított óriási adatmennyiség) elemzése A Föld lakossága továbbra is rohamtem- lesz. Ez a fejlődés komoly kockázatokat póban nő: az előrejelzések szerint 2050- is rejt, mind etikai (pl. mesterséges intel- re már 9,3 milliárd ember fog élni a boly- ligencia), mind biztonsági szempontból gón. Ez mindenekelőtt a fejlődő világban (pl. kibertámadások). Nagy horderejű tapasztalható demográfiai robbanásnak társadalmi hatásokkal is számolni kell tudható be, amellyel párhuzamosan ki- – példának okáért az automatizálás miatt szélesedik a globális középosztály is. megszűnő állások esetében –, amelyek A fejlett világban ezzel szemben mind- komoly feszültségekhez vezethetnek. inkább elöregednek a társadalmak, ami

12 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

a szociális ellátórendszer válságához ve- így a legkiszámíthatatlanabbnak tekin- zethet. Nemzetközi szinten egyre inkább tett elemei, a lehetséges forgatókönyve- fokozódik az urbanizáció, és az évszázad ket is ezek alapján tudjuk meghatározni. közepére a világ népességének már 70 Ilyen értelemben kulcsváltozónak te- százaléka (!) városlakó lesz. kinthetők a következők: Jelenleg a Föld lakosságának kb. 3 szá- 1. Oroszország szerepe a nemzetközi zaléka migráns. Ez az arány érdemben rendszerben. Az orosz külpolitika nem fog változni, ugyanakkor a populá- agresszívabbá válik, vagy az ország ció növekedésével a migrációt választók elfogadja a nemzetközi rendszer sta- abszolút száma is nőni fog. Emellett a tus quóját, az ahhoz kötődő jogi nor- klímaváltozás miatt egyre többen kény- mákat? szerülhetnek a lakóhelyük elhagyására, 2. A világgazdasági fejlődés irá- ami komoly jogi és politikai problémákat nya. A protekcionizmus vagy az vet fel. interdependenciák elmélyülése lesz Újdonságot jelent a mostani előrejel- a jellemzőbb az elkövetkező évtize- zésekben, hogy a demográfiai robba- dekben? nást adottságként kezelik, és azt nem 3. A populizmus mint politikai ideoló- kötik – egyfajta malthusi logikával9 – a gia előretörése Nyugaton. Mennyire biztonsági és jóléti kockázatok szük- lesznek fontosak a populista mozgal- ségszerű növekedéséhez. mak, pártok a nyugati országok politikai fejlődésében? A jövőkutatás főbb törésvonalai – Az alábbiakban jellemezni fogjuk a há- a világrend alakulásának rom kulcsváltozót, bemutatjuk az általuk kulcsváltozói lehetségesen felvett értékeket, azonosít- juk azokat az egyéb változókat, amelyek Az előző részben bemutatott, a szakiro- hatással vannak az alakulásukra, vala- dalom alapján többé-kevésbé valószí- mint az egyes kimeneteket a valószínűsé- nűnek tekinthető trendeken túl három gük alapján értékeljük. olyan kérdést is találhatunk, amelyről nemhogy konszenzus nem született, Oroszország szerepe a nemzetközi de komoly szakirodalmi vita is kiala- rendszerben10 kult. Kutatásunkban ezek a tényezők tekinthetőek a kulcsváltozóknak, hi- Az egyik fő kérdéskör, amelynek kap- szen alakulásuk nagyban befolyásolja a csán jelentős viták alakultak ki a szak- nemzetközi politikai és gazdasági folya- irodalomban, Oroszországnak a nem- matokat. Fontos külön kihangsúlyozni: zetközi politikában betöltött szerepére e tényezők tehát a világrendnek nem a vonatkozik. Ez korántsem jelenti azt, legfontosabb, hanem a legvitatottabb és hogy Moszkva tekinthető a legfontosabb

2017. tél 13 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

aktornak a nemzetközi rendszer jövője kérdés az, hogy Oroszország mennyire szempontjából; inkább arra szeretnénk érzi fenyegetettnek a saját értelmezése rávilágítani, hogy a térséggel kapcso- szerinti befolyási zónáit, illetve hogy mi- latban mennyire nincs konszenzus a lyen ideológiai, esetleg személyi válto- szakértők között. Oroszország az elmúlt zások következnek be a politikai vezetés években a nemzetközi rendszer egyes csúcsán. alapnormáit (területi szuverenitás, be Kutatásunk részeként a témával kap- nem avatkozás elve, a határok sérthetet- csolatosan kérdőíves felmérést készítet- lensége) figyelmen kívül hagyva folytatta tünk a magyar külpolitika-tudományi kö- a külpolitikáját (lásd a 2008-as georgiai, zösség jeles képviselői körében, akiknek illetve a 2014 óta tartó ukrajnai válságot). a véleménye erősen megoszlott Oroszor- Emellett az utóbbi években a világ más szágnak a világrenddel szembeni agres�- régióiban (például Szíriában és Líbiában) szív fellépése kapcsán (3. ábra). A válasz- klasszikus nagyhatalmi szerepet igyek- adók 29 százaléka szerint a konfrontáció szik betölteni. A jövőbeni világrendet kevésbé valószínű, 45 százalékuk szerint nagyban befolyásolja, hogy középtávon inkább valószínű, míg mintegy negye- is folytatja-e ezt a típusú fellépést. düknek nem volt határozott véleménye a A szakirodalom alapján e kulcsváltozó kérdésben.11 a jövőben három lehetséges értéket ve- het fel, vagyis Moszkva és a nemzetközi A világgazdasági fejlődés iránya rendszer viszonya három irányba moz- dulhat el: Az előrejelzések második ellentmondá- 1. Oroszország folytathatja a status quót sos része a nemzetközi gazdaság növeke- megkérdőjelező, agresszív fellépését; désére vonatkozik, pontosabban szólva a 2. külpolitikája pacifikálódik és a nem- kereskedelemre. Vajon középtávon a mé- zetközi jogi normákhoz igazodik; lyülő interdependenciák, a globalizáló- vagy dás lesz-e továbbra is meghatározó, vagy 3. az ország belpolitikai és gazdasági egyfajta zártság és protekcionizmus kora válságok miatt destabilizálódik. köszönt be?12 Ez a kérdés módszertanilag leginkább az egyes államok külkereske- A jövendő kimenetet elsősorban az be- delmének a GDP-hez mért arányában, il- folyásolja, hogy Oroszország mennyire letve a multilaterális kereskedelmi egyez- bizonyul sikeresnek az egyes gazdasági mények számán keresztül vizsgálható. problémák – például az alacsony nem- Közgazdasági szempontból a legtöbb zetközi nyersanyagárak, a beruházások állami és vállalati szereplő csak nyerhet hiánya, a korrupciónak és a nemzetközi az együttműködésen és a komparatív szankcióknak az orosz gazdaságra gya- előnyök kihasználásán, de a globalizáció korolt hatása – kezelésében. A szakiroda- politikai következményei már sokkal ke- lom szerint politikai síkon a legfontosabb vésbé mutatnak azonos irányba. Ahogy a

14 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

3. ábra Az Oroszországnak a világrenddel szembeni agresszív fellépéséről alkotott vélemény11

szakirodalom is kiemeli, az elmúlt évek- Az általunk megkérdezett magyar ben a „globalizáció vesztesei” jól meg- kutatók döntő többsége, 74 százaléka határozható választói csoporttá váltak a szerint erősödni fognak a gazdasági legtöbb nyugati országban. Sőt, az előre- interdependenciák, és mindössze keve- jelzések egy része szerint a hagyományos sebb mint 6 százalékuk gondolta az el- bal- és jobboldali politikai megosztottsá- lenkezőjét. got már felváltotta a globalizációpárti/ globalizációellenes ideológiai ellentét. Populista ideológiák A globális gazdaság elmélyülése azonban nemcsak politikai, hanem elsősorban A harmadik leginkább vitatott pont a gazdasági síkon, a transznacionális vál- szakirodalomban a populizmusnak a lalatok (TNC-k) ténykedése és érdekei nyugati országok politikai rendszerében mentén fog vélhetően megtörténni. játszandó szerepe. Itt érdemes elsőként

2017. tél 15 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

4. ábra A nemzetközi gazdasági interdependenciák megerősödésének megítélése14

tisztázni magát a fogalmat, ugyanis az a nemzetközi kormányzatiság létjogo- utóbbi években a politikai közbeszéd sultságának a tagadása, illetve a gazda- visszatérő elemévé vált a populizmus, sági vagy társadalmi bezárkózás iránti sokszor a pontos definíciójának az isme- igény. A populizmus társadalmi bázisát rete nélkül. A populizmus szót a jelen elsősorban a globalizáció folyamatának a tanulmány nem politikai, hanem szak- károsultjai, jellemzően az alsó középosz- mai értelemben használja: azokat az tály tagjai jelentik. E trend mögött gaz- új típusú politikai erőket értjük alatta, dasági-versenyképességi félelmek épp- amelyek nem illeszthetők be a hagyo- úgy meghúzódnak, mint biztonsági vagy mányos jobb-bal felosztású politikai pa- kulturális természetűek. lettába, és részben vagy teljesen a status A populizmus jövőbeni szerepe kap- quo ellen lépnek fel.15 Emellett gyakori jel- csán több lehetséges kimenetet fogalmaz- lemzőjük a mainstream pártok elutasítása, tunk meg. Előfordulhat, hogy a populista

16 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

5. ábra A populista/rendszerellenes ideológiák megerősödésének megítélése16

ideológiák iránti választói „kereslet” a mainstream pártok teljesítményének a idővel csökken, de az is, hogy azok a választói megítélése révén lesz a kulcs- politika állandó, korlátozott befolyású kérdés. kísérőjelenségei maradnak. Végül, egyes A kérdőíves felmérésünk során a kuta- vészjóslóbb előrejelzések alapján elkép- tók 57 százaléka szerint középtávon erő- zelhető az is, hogy a nacionalizmus és a södni fognak a rendszerellenes, populista protekcionizmus új korszaka következik ideológiák a nyugati világban, míg az be a 2030-as évekre. ellenkezőjéről csak a válaszadók egyne- A populizmus szerepe gazdasági szem- gyede fejezte ki a meggyőződését. pontból a fejlett világban tapasztalható társadalmi feszültségek, a fejlődő világ- nak a versenytárs jelentette fenyegetés- ként való érzékelése, míg politikai síkon

2017. tél 17 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

6. ábra A legfontosabb törésvonalak és a rájuk ható tényezők

Kutatásunk eredménye szerint tehát a vissza. A három törésvonal ráadásul egy- három kulcsváltozó (Oroszország sze- másra is nagymértékben és kölcsönösen repe, a világgazdaság fejlődési iránya, hat, így alakulásuk nem választható el valamint a nyugati populizmus kérdése) egymástól (6. ábra). alakulása egyéb változókra vezethető

18 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

A világ 2030-ban – is jelentős népszerűségnek fognak három forgatókönyv örvendeni. • A nem állami gazdasági szereplők A fenti törésvonalak alapján – konzisz- súlya nő, a politikai aktorok nem fog- tenciavizsgálat segítségével – felvázoltuk ják érdemben korlátozni a tevékeny- a legnagyobb valószínűséggel bekövet- ségüket. A vállalatok, cégek egyre kező forgatókönyveket arra vonatkozóan, erősebbé válnak, akárcsak a nemhogy hogyan alakulhat a világrend 2030- zetközi gazdasági intézmények. Sza- ra, illetve a várható kimenetek valószí- badkereskedelmi egyezmények sora nűségét is egy kérdőíves kutatás tárgyá- jön létre, többek között az Európai vá tettük. E forgatókönyveket a három Unió és az Egyesült Államok között, kulcsváltozóra alapoztuk. Ezek alapján a illetve a csendes-óceáni térségben is. következő szcenáriók vázolhatók fel. • A fejlett világ gazdaságilag stabilan növekvő pályára áll, míg a fejlődő A békés, globalizált világ forgatókönyve országok gazdasági súlya is növe- kedhet, és azt a nyugati társadalmak E forgatókönyv esetén 2030-ig az nem érzik veszélyforrásnak. interdependenciák folyamatosan nőnek, • Az energiapiacon nem lesznek várat- a gazdasági kapcsolatok pedig tovább lan sokkok, az energiahordozók ára mélyülnek. Kontinensünkön a populis- nem változik jelentősen. ta tendenciák vagy elmúlnak, vagy nem • Oroszország a szükséges strukturális alakítják át alapvetően a politikai napi- reformok útjára lép, és a Putyin-érát rendet, a fősodorba tartozó pártok pedig követően sem kerülnek hatalomra visszaszerzik vezető pozícióikat. Orosz- rendszerellenes politikusok. A poszt- ország nem folytat rendszerellenes kül- szovjet térség követi Moszkvát a re- politikát, hanem békésen integrálódik az formok megvalósításában. eurázsiai gazdasági térbe. A konfliktu- • Kína konstruktív szereplője a nem- sok ugyan nem szűnnek meg a világon, zetközi világnak, és aktívan részt de rendszerszintű háború nem követke- vesz a válságok megoldásában. zik be. A fejlődő országok megfelelő nö- vekedést produkálnak, de nem előzik le a A konfliktusos, globalizált világ fejletteket. forgatókönyve Ez a szcenárió a következő események bekövetkezése esetén valószínűsíthető: E forgatókönyv esetén, az előzőhöz hason- • A globalizáció veszteseinek a prob- lóan, a nyugati populizmus csökkenő ten- lémáit a mainstream politikai pártok denciát mutat vagy kísérő jelenség marad, kezelni tudják, és a társadalom egyéb az interdependenciák mélyülnek – elsősor- kihívásaira is képesek megfelelő vá- ban kereskedelmi egyezmények és nem- laszokat adni. Politikusaik továbbra zetközi tőkebefektetések által. Azonban

2017. tél 19 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

a politikai szféra megtartja a gazdasági elsősorban gazdasági és szociális ki- feletti dominanciáját, és a politikai érde- hívásokat. kek mentén konfliktusok robbannak ki, • Közép-Európában újabb konflik- még akkor is, ha azok gazdaságilag nem tusok jönnek létre Oroszország és feltétlenül térülnek meg. Ennek a folya- Nyugat-Európa között, a legnagyobb matnak az elsődleges mozgatója nagy va- valószínűség szerint Fehéroroszor- lószínűséggel Oroszország rendszerelle- szág kapcsán, vagy pedig az orosz nes tevékenysége vagy destabilizálódása destabilizáció indukál rendszerszin- lehet. A feszültségek vagy rendszerszintű tű feszültségeket.17 háborúhoz, vagy folyamatos konfliktusos állapothoz vezetnek. Ez utóbbi esetén A konfliktusos, elzárkózó világ a nyugati vállalatok megőrzik a fontos forgatókönyve pozícióikat, a nyugati államok befolyása azonban folyamatosan visszaszorul. Ez a A harmadik forgatókönyv szerint a po- környezet ideális terepet jelent a populis- pulista tendenciák megerősödnek a nyu- ta pártok számára, amelyek meghatározó gati világban, s ennek következtében a szerepet fognak játszani az európai és az politikai szereplők képessé válnak arra, amerikai politikában, ami további kiszá- hogy lefékezzék vagy akár visszafordít- míthatatlansághoz és instabilitáshoz ve- sák a gazdasági kapcsolatok fejlődését. zet. Az államok gazdaságilag bezárkóznak, a Az előző felsoroláshoz viszonyítva en- protekcionista tendenciák felerősödnek, nek a forgatókönyvnek a valószínsége a nemzetközi intézmények egzisztenci- akkor nőne meg, ha: ális válságba kerülhetnek. Oroszország • Az energiapiacon váratlan sokkok – vagy más, nagy belső piaccal rendelke- jönnek létre, amelyek az energiahor- ző államok – ebben a környezetben kön�- dozók árát nagymértékben megnöve- nyen folytathat rendszerellenes politikát, lik vagy lecsökkentik. A Kőolaj-ex- illetve destabilizálódhat. A korlátozott portáló Országok Szervezete (OPEC) nemzetközi gazdasági kapcsolatok miatt nem képes érdemben meghatározni konfliktusossá válnak a politikaiak is, s a az energetikai piacokat. rendszerszintű vagy akár nukleáris hábo- • Oroszország nem lép a szükséges rú kirobbanásának a lehetősége is valós strukturális reformok útjára, nem veszély. Számos állam militarizálódik, a zajlik le a politikai és gazdasági mo- kormányok pedig igyekeznek az irányí- dernizáció, így az ország destabilizá- tásuk alá vonni a gazdasági szereplők lódhat, magával rántva Közép-Ázsiát. tevékenységét. Az állam visszanyeri a • A Putyin-érát követően rendszerelle- korábbi domináns pozícióját. E forgató- nes politikusok kerülnek hatalomra könyv a következő konkrét események Oroszországban, akik agresszív kül- bekövetkezése esetén valószínűsíthető: politikával ellensúlyozzák a belső,

20 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

• A globalizáció veszteseinek a prob- világ) szcenáriót tartotta a legesélyesebb- lémáit nem sikerül felismerni és ke- nek. A harmadikat senki nem nevezte meg zelni, és a hagyományos pártok a az első helyen, azonban a megkérdezettek társadalom egyéb kihívásaira sem kb. egyharmada a második helyre sorolta. képesek megfelelő válaszokat adni, A három forgatókönyv bekövetkezé- ennek következtében pedig átalakul séhez eltérő események vezetnének el a az európai pártrendszer. 2017. évi állapotoktól. Békés és globalizált • A nem állami gazdasági szereplők világra nagyobb válságok hiányában szá- súlya csökken, a politikai szereplők míthatunk, éppen ezért nevezhetjük ezt (pártok, államok, NGO-k) érdemben a szcenáriót a „business as usual” for- korlátozzák a tevékenységüket (pl. gatókönyvnek (még ha nem is erre van vámok emelésével, szabályozások a legnagyobb kilátás). A globalizált és szigorításával, stb.). konfliktusos világ esélyeit ezzel szemben • A fejlett világ gazdasága nem áll sta- a nagyobb gazdasági sokkok növelik. Po- bilan növekvő pályára, és a fejlődő litikai válságok ugyanakkor elsősorban országok gazdasági szerepének a nö- a harmadik szcenáriót valószínűsítenék: vekedését fenyegetésként érzékelik ahhoz ugyanis, hogy a protekcionista Nyugaton. tendenciák erősödjenek, a politikai sze- • Az energiapiacon váratlan sokkok replőknek drasztikus mértékben meg jönnek létre, amelyek az energiahor- kell erősödniük a gazdaságiakkal szem- dozók árát nagymértékben megnöve- ben. Erre azonban jelenleg nem látunk lik vagy lecsökkentik. komoly lehetőséget. • Oroszország nem lép a szükséges strukturális reformok útjára, nem „Fekete hattyúk” zajlik le a politikai és gazdasági mo- dernizáció, esetleg a Putyin-érát kö- Az eddigiekben a szakirodalmi előre- vetően rendszerellenes politikusok jelzések és egyéb kutatásaink fényében kerülnek hatalomra az országban. igyekeztük felvázolni a legvalószínűbb forgatókönyveket arra nézve, hogy mi- A három forgatókönyv lyen irányba változhat a nemzetközi valószínűsége rendszer az elkövetkező évek, évtizedek során. A jövőben azonban számos olyan Az általunk azonosított három forgató- esemény következhet be, amely megkér- könyv bekövetkezési esélye természet- dőjelezheti a kutatásunk relevanciáját. szerűleg eltérő. A legtöbben, a megkér- A szakirodalom általánosságban a dezettek 73 százaléka szerint a második kis valószínűségű, de nagy (esetünkben forgatókönyv (a globalizált és konflik- rendszerszintű) hatással bíró jelensége- tusos világ) a legvalószínűbb, míg 27 ket „fekete hattyúknak” nevezi.18 A jö- százalékuk az elsőt (globalizált és békés vőkutatásban ezek azok az események,

2017. tél 21 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

amelyek bekövetkezése esetén a kutatás a szakirodalomban: némelyik politikai és alapvető feltételezései már érvényüket katonai probléma, mások inkább gazda- vesztik, és új előrejelzések készítésére sági-társadalmi vagy akár technológiai van szükség. Ezek tehát azok a pontok, jellegűek. Emellett vannak olyan felvetett amelyek lehatárolják a jövőkutatás lehet- ötletek, amelyek nem újszerűek, hanem séges érvényességét és mozgásterét. már most is zajló folyamatok eszkaláci- Általánosságban elmondható, hogy a óját jelenthetik. technológiai fejlődés szinte minden irá- A magyarországi külpolitikai szak- nyát önmagában is fekete hattyúként ke- értők által kitöltött kérdőívünk utolsó zeli a szakirodalom. Emellett pedig vis�- kérdése is a fekete hattyúkra vonatko- szatérő elem a kínai politikai, gazdasági zott. A kapott leggyakoribb válaszokat fejlődés körüli bizonytalanság, amely az alábbi kategóriákba csoportosíthatjuk: alapjaiban rendítheti meg a nemzetközi • Geopolitika: Putyin elnök bukása rendszert. Oroszországban; az Európai Unió A fekete hattyúkkal kapcsolatos legát- összeomlása; Törökország destabili- fogóbb felsorolást az amerikai Nemze- zációja; a koreai konfliktus szélsősé- ti Hírszerzési Igazgatóság (Directorate ges kiéleződése. of National Intelligence) készítette el,19 • Gazdaság: az automatizáció és a ro- melyben az alábbi potenciálisan releváns botika negatív hatása a munkaerőpi- eseményeket vetik fel: acra; újabb ipari forradalom. • globális járvány kitörése; • Klíma/energetika: a klímaváltozás • a klímaváltozás felgyorsulása; (illetve az annak következtében ki- • az Európai Unió (vagy akár csak az alakuló vízhiány, éhínség, migráció) eurózóna) összeomlása; felgyorsulása; a fosszilis energiahor- • Kína átalakulása (legyen szó akár dozók kiapadása; a megújuló energia demokratizálódásról, akár teljes de- drasztikus térnyerése; a kozmikus stabilizációról) vagy agresszív fellé- környezet megváltozása. pése; • Technológia: a mesterséges intelli- • reformtörekvések, nyitás Iránban; gencia és a robotika hatásai; önveze- • atomháború kirobbanása; tő autók terjedése. • izolacionista fordulat az Egyesült Ál- lamokban; vagy akár Összességében, a fekete hattyú típusú • úgynevezett „szoláris geomágneses eseményeket éppen a jellegük miatt na- viharok”, amelyek a telekommuniká- gyon nehéz megjósolni. Ebben a kontex- ciós, műholdas rendszereket béníta- tusban tehát talán nem is az a tanulság, nák meg. hogy napjainkban mit tekintenek a legnagyobb rizikófaktornak, hanem hogy a Ahogy az e felsorolásból is látszik, na- jövőre vonatkozó forgatókönyvek elem- gyon sokféle fekete hattyú található meg zésekor számolnunk kell azzal is, hogy

22 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

egyes külső események akár teljesen fel- Az előrejelzések között három kér- forgathatják az emberiség sorsának ala- dés kapcsán van a legnagyobb eltérés. kulását. Ezek: Oroszország jövője, a gazdasági interdependenciák (kölcsönös függőségi Konklúzió – tanulságok viszonyok) és a protekcionista tendenciák közötti feszültség, illetve a nyugati po- Magyarország számára pulizmus lehetséges erősödése. Emellett felmerülhetnek olyan csekély valószínű- Kutatási projektünk célja azoknak az ségű, de potenciálisan nagy hatással bíró általános politikai, gazdasági és társa- események („fekete hattyúk”), amelyek dalmi trendeknek a feltérképezése volt, alapjaiban rendíthetik meg a jövőről szó- amelyek az elkövetkezendő 15-20 évben ló elképzeléseinket. alakíthatják a globális folyamatokat. Az Az említett három kulcsváltozó lehet- új világrend felvázolásakor neves elem- séges kimenetelei alapján három forga- ző- és kutatóintézetek eredményeire épp- tókönyvet tudunk megalkotni: a békés és úgy támaszkodtunk, mint az elismert globalizált, a konfliktusos, de globalizált, magyarországi külpolitikai szakértők kö- valamint a konfliktusos és bezárkózó rében végzett felméréseinkre. világ képét. E szcenáriók közül a meg- A főbb – többnyire nyugati – kuta- kérdezett és bevont kutatók a másodikat, tóintézetek előrejelzéseit egyfajta ket- kisebb részben az elsőt tartották a legva- tősség jellemzi. Politikai szinten pes�- lószínűbbnek. szimista kép rajzolódik ki: a nyugati Ebben a dinamikus környezetben kell világ dominanciájának, a nemzetközi Közép-Európa országainak,20 így Ma- multilateralizmusnak a gyengülése vár- gyarországnak is kiaknáznia a felmerülő ható, de új globális hegemón megjelenése politikai és gazdasági lehetőségeket az helyett versengés alakul ki a regionális elkövetkezendő évtizedek során. A cikk hatalmak között, és kiéleződnek az ál- írói és a megkérdezett kutatók vélemé- lamközi konfliktusok. Gazdasági téren nye szerint hazánk érdeke, hogy a lehető viszont sokkal optimistább forgatóköny- legnagyobb mértékben növelje az első vekkel találkozhatunk: a demográfiai (békés és globalizált), és csökkentse a robbanásnak köszönhetően egy globális második (illetve a harmadik) forgató- középosztály van kialakulóban, a világ könyv bekövetkezésének az esélyeit. Már gazdasági súlypontja pedig mindinkább csak azért is ez a legkívánatosabb, mivel a fejlődő világ felé tevődik át. További – rendszerellenes külpolitikájának foko- forradalmi technológiai fejlődés várható, zódása vagy gazdasági és politikai hely- eközben pedig egyre inkább felértékelő- zetének destabilizálódása következtében – dik a környezeti tényezők (ivóvíz, mező- a konfliktusos világ legvalószínűbb góc- gazdaság, energetika) szerepe. pontja, Oroszország a térségünk közvet- len környezetében fekszik. Ezt a pozitív

2017. tél 23 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

változást hazánk leginkább az orosz kül- pedig a Külügyi és Külgazdasági Intézet politika pacifizálásával, a rendszerszintű szakértő munkatársait. 6 Az egyes változófajtáknál a zárójelben sze- orosz reformok támogatásával, valamint replő első plusz- vagy mínuszjel a hatásfok, a a kereskedelmi protekcionista tendenciák második a hatottsági érték. elleni fellépéssel és a gazdasági kapcso- 7 A vizsgált előrejelzések: latok globális szintű mélyítésével tudja • Atlantic Council’s Strategic Foresight elérni. Emellett kifejezetten fontos Ma- Initiative & Russian Primakov Institute of World Economy and International Relations: gyarország számára az innovációs folya- „Global System on the Brink: Pathways matokba való bekapcsolódás, valamint Toward a New Normal”. Atlantic Council, a nemzetközi magánszféra szereplőivel http://espas.eu/orbis/sites/default/files/ való pozitív viszony fenntartása és erő- generated/document/en/Global_System_ on_the_Brink.pdf, 2015. december. sítése. • Matthew Burrows: „Global Risks 2035: The Search for a New Normal”. Atlantic Council, Jegyzetek http://www.atlanticcouncil.org/publications/ reports/global-risks-2035, 2016. szeptember. • Center for International Governance 1 Lásd Robin Niblett: „Liberalism in Retreat. Innovation: Mega Trends and Implications The Demise of a Dream”. Foreign Affairs, for Global Governance 2015–2030. Vol. 96. No. 1. (2017). 17–25. o.; Gideon Rose: Waterloo, ON: Center for International „Out of Order? The Future of the International Governance Innovation, 2015. System”. Foreign Affairs, Vol. 96. No. 1. • Council on Foreign Relations: Global Future (2017); Varga Gergely: „A »Trump-faktor« Trends. New York, NY: Council on Foreign és a liberális világrend válsága”. Stratégiai Relations (CFR), 2016. Védelmi Kutatóközpont Elemzések, No. 30. • Daniel W. Drezner: 5 Known Unknowns (2017), http://archiv.netk.uni-nke.hu/uploads/ about the Next Generation Global Political media_items/svkk_elemzesek_2017_30_a- Economy. Washington, DC: Brookings trump-faktor-es-a-liberalis-vilagrend- Institute, https://www.brookings.edu/wp- valsaga_-varga-g_.original.pdf. content/uploads/2016/07/IOS-Drezner- 2 A projektben – amely a Külgazdasági és web-1.pdf, 2016. május. Külügyminisztérium megbízásából valósult • Ernst&Young: „Making Sense of a World in meg 2017 tavaszán – a szerzőkön kívül részt Motion”. Ernst&Young, http://www.ey.com/ vett dr. Vasa László, dr. Nagy Sándor Gyu- Publication/vwLUAssets/ey-megatrends- la, Ugrósdy Márton, dr. Romsics Gergely és report-2015/$FILE/ey-megatrends- Koncz-Kiss Júlia, valamint segítséget nyújtott report-2015.pdf, 2015. Kósa Lívia. • ESADE: „The World in 2030: Global 3 Elsősorban a következő műre támaszkodtunk: Trends and Risks that Will Shape Hannah Kosow – Robert Gaßner: „Methods the World over the Next 20 Years”. of Future and Scenario Analysis. Overview, ESADE, http://www.esadegeo.com/ Assessment, and Selection Criteria”. Deutsche download/PR_PositionPapers/46/ficPDF_ Institut für Entwicklungspolitik, https://www. ENG/201410TheWorldin2030_Pascual_ die-gdi.de/uploads/media/Studies_39.2008. Imbernon_EN.pdf, 2014. október. pdf, 2008. • European Parliamentary Research Service, 4 Uo. 11. o. Global Trends Unit: „Global Trendometer. 5 Ehhez a tágabb magyar kutatói közösség ös�- Essays on Medium- and Long-Term Global szesen 70 tagját vontuk be, az utóbbi esetben Trends”. European Parliamentary Research

24 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

Service, http://espas.eu/orbis/sites/default/ • Tracey S. Keys – Thomas W. Malnight: The files/generated/document/en/EPRS_ Global Trends Fieldbook: From Data to STU%282016%29573301_EN.pdf, 2016. Insights to Action. Rivaz: Strategy Dynamics október. Global SA, 2014. • European Strategy and Policy Analysis • Anna Lise Kjaer: The Trend Management System: „Global Trends to 2030: Can the Toolkit. London: Palgrave Macmillan, 2014. EU Meet the Challenges ahead?”. European • Svitlana Kobzar, Tess Hellgren, Stijn Strategy and Policy Analysis System, http:// Hoorens, Dmitry Khodyakov és Ohid ec.europa.eu/epsc/sites/epsc/files/espas- Yaqub: Evolving Patterns and Impacts of report-2015.pdf, 2015. Migration: Global Societal Trends to 2030: • European Strategy and Policy Analysis Thematic Report 4. Santa Monica, CA: Rand System: „Preparing Europe for the Next Corporation, 2015. Elektronikusan elérhető: 25 Years”. European Strategy and Policy https://www.rand.org/pubs/research_ Analysis System, http://www.europarl. reports/RR920z4.html. europa.eu/the-secretary-general/en/ • Robert A. Manning: „Global Trends 2030: activities-multimedia/preparing-europe-for- Challenges and Opportunities for Europe”. the-next-25-years, 2016. május 25. European Strategy and Policy Analysis • Jerome C Glenn – Elizabeth Florescu: System, http://espas.eu/orbis/document/ „State of the Future”. The Millennium global-trends-2030-challenges-and- Project, http://www.millennium-project. opportunities-europe, 2013. július 9. org/millennium/201516SOF.html, 2015. • Malin Mobjörk, Maria-Therese Gustafsson, augusztus. Hannes Sonnsjö, Sebastian Van Baalen, • Giovanni Grevi, Daniel Keohane, Bernice Lisa Maria Dellmuth és Niklas Bremberg: Lee és Patricia Lewis: „Empowering „Climate-Related Security Risks: Towards Europe’s Future: Governance, Power and an Integrated Approach”. Stockholm Inter- Options for the EU in a Changing World”. national Peace Research Institute, https:// European Strategy and Policy Analysis www.sipri.org/publications/2016/climate- System, http://espas.eu/orbis/sites/default/ related-security-risks, 2016. október. files/generated/document/en/Empowering_ • National Intelligence Council: „Global Europe_Future.pdf, 2013. december. Trends – Paradox of Progress”. Federation • John Hawksworth, Hannah Audino és of American Scientists, https://fas.org/irp/ Rob Clarry: „The Long View: How Will nic/gt-paradox.pdf, 2017. január. the Global Economic Order Change by • NATO: „Strategic Foresight Analysis”. 2050?”. PwC, https://www.pwc.com/gx/ European Strategy and Policy Analysis en/world-2050/assets/pwc-world-in-2050- System, http://espas.eu/orbis/sites/default/ summary-report-feb-2017.pdf, 2017. február. files/generated/document/en/NATO%20 • James Henderson – Ekaterina Grushevenko: SFA%20Report%202013.pdf. „Russian Oil Production Outlook to 2020”. • Oxford University: „Now for the Long The Oxford Institute for Energy Studies, Term: The Report of the Oxford Martin https://www.oxfordenergy.org/wpcms/ Commission for Future Generations”. wp-content/uploads/2017/02/Russian-Oil- European Strategy and Policy Analysis Production-Outlook-to-2020-OIES-Energy- System, http://espas.eu/orbis/sites/default/ Insight.pdf, 2017. február. files/generated/document/en/Now%20 • International Energy Agency: „World Energy for%20the%20long%20term.pdf, 2013. Outlook 2016”. International Energy Agency, október. http://www.iea.org/newsroom/news/2016/ • Giuseppe Porcaro: „Policy and Politics in november/world-energy-outlook-2016.html, the Era of the Industrial Internet: How the 2016. november 16. Digital Transformation Will Change the

2017. tél 25 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána

Political Arena”. Bruegel Institute, http:// • U.S. National Intelligence Council: „Global bruegel.org/2016/12/policy-and-politics- Trends 2030: Alternative Worlds”. Center in-the-era-of-the-industrial-internet-how- for Global Security Research, https:// the-digital-transformation-will-change-the- cgsr.llnl.gov/content/assets/docs/Global_ political-arena/, 2016. december. Trends_2030-NIC-US-Dec12.pdf, 2012. • PricewaterhouseCoopers: „The december. World in 2050: Will the Shift in • World Bank Group: „Global Economic Global Economic Trends Continue?”. Prospects. Divergences and Risks”. European PricewaterhouseCoopers, https://www. Strategy and Policy Analysis System, http:// pwc.com/gx/en/issues/the-economy/ espas.eu/orbis/sites/default/files/generated/ assets/world-in-2050-february-2015.pdf, document/en/9781464807770.pdf, 2016. 2015. február. június. • Kevin Rudd: „UN 2030: Rebuilding Order in • World Economic Forum: „Outlook on the a Fragmenting World”. International Peace Global Agenda”. European Strategy and Institute, https://www.ipinst.org/wp-content/ Policy Analysis System, http://espas.eu/ uploads/2016/08/IPI-ICM-UN-2030-Chairs- orbis/document/outlook-global-agenda-2015, Report2FINAL.pdf, 2016. augusztus. 2014. november 9. • Thomas M. Sanderson – John Schaus: • Fareed Zakaria: „Populism on the March. „Seven Revolutions”. Center for Strategic Why the West Is in Trouble”. Foreign Affairs, and International Studies, https://www. Vol. 95. No. 6. (2016). 9–17. o. csis.org/programs/seven-revolutions, 2014. 8 Ezt sokan szükséges és pozitív tendenciának szeptember 25. tartják. Lásd pl. Richard Haas: „World Order • Singapore Center for Strategic Futures: 2.0. The Case for Sovereign Obligation”. „Foresight”. European Strategy and Policy Foreign Affairs, Vol. 96. No. 1. (2017). 2–10. o. Analysis System, http://espas.eu/orbis/ 9 Malthusi logikán jelen esetben azt a feltétele- document/foresight-2015, 2015. október 1. zést értjük, hogy a népességnövekedés üteme • Stratfor: Decade Forecast 2015–2025. mindig túlszárnyalja az élelmiszer mennyisé- Austin, TX: Stratfor, 2015. gének a növekedését, az előbbi ugyanis expo- • Monika Sus – Franziska Pfeifer (szerk.): nenciális, az utóbbi pedig számszerű. „European Union in the World 2025. 10 Az alfejezet nagyban támaszkodik Fyodor Scenarios for EU Relations with Its Lukyanov: „Putin’s Foreign Policy. The Quest Neighbours and Strategic Partners”. to Restore Russia’s Rightful Place”. Foreign Dahrendorf Forum, http://www.dahrendorf- Affairs, Vol. 95. No. 3. (2016). 30–37. o. cikké- forum.eu/wp-content/uploads/2016/05/ re, valamint a Póti Lászlóval készített mélyin- Dahrendorf_Analysis_EU_2025_15.pdf, terjúra. 2016. május. 11 Ez a kérdés azért is érdekes, mert Oroszor- • The Economist Intelligence Unit: „Global szág globális ambíciói a magyar külpolitika Forecasting Service”. The Economist, http:// mozgásterére is döntő hatással lehetnek. gfs.eiu.com/, 2017. október 18. 12 Ugyan az elmúlt időszakban a globalizáció • UK Ministry of Defense: „Global Strategic és a szabadkereskedelem szinte folyamatosan Trends – Out to 2045”. European Strategy fejlődött, a 2010-es években egyértelműen ér- and Policy Analysis System, http://espas.eu/ zékelhetővé váltak protekcionista tendenciák orbis/sites/default/files/generated/document/ is. Lásd például: Okechukwu Amah: „Future en/MinofDef_Global%20Strategic%20 of Globalization: Protectionist Tendencies”. Trends%20-%202045.pdf, 2014. április 30. Global Network Perspectives, 2017. má- • U.S. Director of National Intelligence (DNI): jus 3. Elektronikusan elérhető: http://gnp. „Global Trends”. Office of the Director of advancedmanagement.net/article/2017/05/ National Intelligence, https://www.dni.gov/ future-globalization-protectionist-tendencies; index.php/global-trends-home, 2017. Preety Bhogal: „China’s Protectionist 26 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban

Tendencies Will Continue”. Observer szakirodalom szerint Oroszország kapcsán Research Foundation, 2017. május 22. valószínűsíthető a leginkább ilyen tendencia. 13 Az ábra az első kérdőíves kutatás eredményét 18 A „fekete hattyú” kifejezés Nassim Taleb mutatja. A válaszadóktól azt kértük, hogy egy könyve nyomán került be a tudományos köz- 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék az adott je- beszédbe. Lásd: Nassim Nicholas Taleb: The lenség valószínűségét, amelyen 1 a legkevés- Black Swan. New York, NY: Random House, bé valószínű, 5 pedig a legvalószínűbb értéket 2007. Taleb azonban az alacsony valószínű- adja. Az ábrán az egyes oszlopoknál az adott ség és a nagy jelentőség mellett egy harmadik értéket megjelöltek száma és aránya látható. kritériumot is megfogalmazott a fekete hat�- 14 Megjegyzés: lásd a 3. ábránál. tyúk kapcsán, mégpedig azt, hogy az adott 15 A populizmussal kapcsolatosan a leginkább eseményt a közvélemény (tévesen) racionali- elfogadott meghatározás Cas Mudde nevé- zálja, azaz olyannak fogja fel, mint amit előre hez kötődik, aki szerint a fogalom egy olyan lehetett volna sejteni. A köznyelvhez hasonló- ideológiára utal, amely „a társadalmat két ho- an ebben a cikkben is elsősorban az első két mogén és antagonisztikus csoportra osztja: a kritériumot tekintjük a fogalom definíciója »tiszta emberekre« és a »korrupt elitre«, és részeként. amely szerint a politikának az emberek »ál- 19 U.S. Director of National Intelligence (DNI): talános akarata« kifejezésének kell lennie”. i. m. Lásd: Cas Mudde: „Europe’s Populist Surge. 20 A témában lásd például: Marton Péter, Ba- A Long Time in the Making”. Foreign Affairs, logh István és Rada Péter: Biztonsági tanul- Vol. 95. No. 6. (2016). 25–26. o. Ebben az érte- mányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a lemben a „korrupt elit uralma” jelenti a „sta- visegrádi országok számára. Budapest: An- tus quót”. tall József Tudásközpont, 2015; Csiki Tamás, 16 Értelmezését lásd a 3. ábránál. Tálas Péter és Varga Gergely: „Kelet-közép- 17 Természetesen más relációban és témában európai perspektívák 2030-ig”. Nemzet és is elképzelhető konfliktus, mindenesetre a Biztonság, Vol. 7. No. 2. (2014). 36–44. o.

2017. tél 27 A felségjelvények külképviseleti használatának nemzetközi jogi keretei (2.)1

Tóth Norbert

A felségjelvények használatára vonatkozó nemzetközi jogi és belső jogi szabályok – látszó- lagosan csekély gyakorlati jelentőségük miatt – talán nem tartanak számot a szakmai, illetve a szélesebb laikus közönség érdeklődésére. Valószínűleg ez a legfontosabb oka annak, hogy mindezidáig csak kevés tudományos igényű munka foglalkozott kiemelten ezzel a problé- makörrel. Ezenkívül a tudományos életben – benyomásaim szerint – az utóbbi évtizedekben kialakult az a nézet, hogy a diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga „lekutatott” területnek minősül, így nehéz újat mondani vele kapcsolatban. Az alábbi dolgozatban egyrészt átfogó képet kívánok nyújtani az olvasónak a felségjelvények külképviseleti használatának jogi kere- téről, másrészt viszont felteszek olyan kérdéseket is, amelyekre a jelenlegi szabályozás alapján nem adható megnyugtató válasz – ezzel is ösztönözve a területen folytatandó további kutatá- sokat.

Presumably, both public international and domestic legal norms regulating the usage of state insignia are not being paid too much attention, by either the academia or the lay public due to its prima facie bare practical importance. This is probably the major reason above all others and only a few pieces of the academic literature touched this issue so far. Besides, there is a view among scholars which evolved over the past few decades, that the law of diplomatic and consular relations is being a bit “overworked” compared to other fields of international law, for it is difficult to provide something new in terms of science. I wish to provide an overall picture about the legal framework relating to the use of state insignia and I also pose some questions for which there are no answers that can be given based on the existing norms. Hope- fully, this can improve further research in this subject area.

* * *

tanulmány előző részében átte- A megadási, valamint a tárgyalási, il- kintettem, hogy milyen nemzet- letve fegyverszüneti szándék jelzésére közi jogi normák vonatkoznak több jelképet is használtak a csatatere- A 2 az állami külképviseletek felségjelvény- ken, köztük a fehér lobogót. Ez utóbbi használatára. Mielőtt kitérnék az uniós jog – főleg az európai tradícióban – eredeti- és a magyar belső jog általam relevánsnak leg megadási szándékot jelentett, az idők tartott szabályaira, még egy, a hágai, illet- során azonban egyre inkább az ellensé- ve a genfi jog által szabályozott jogállással geskedés átmeneti beszüntetésének, il- bíró lobogót, nevezetesen a fehér zászlót letve a tárgyalási szándéknak a jelzésére kell ebben a vonatkozásban megemlíteni. szolgált.

28 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

A szárazföldi háború törvényeinek és Az állami külképviseletek szokásainak a tiszteletben tartásáról szó- felségjelvény-használata ló 1899. évi II. egyezmény mellékletében (hágai szabályzat) találkozunk először a A fentiekkel összhangban, az államok „modern” nemzetközi jogban a fegyver- meghatározó többsége – általában12 az szüneti zászló jogállásával. Eszerint tilos alkotmányban, illetve egy belső jogi jog- a fegyverszüneti lobogó nem megfelelő szabályban pontosan körülírt – nemzeti 3 használata, vagyis az azzal való vissza- lobogót és címert használ a külképvisele- élés. A hágai szabályzat a 20. században tein. A nemzeti lobogó mellett valamivel fokozatosan a nemzetközi szokásjog ré- több mint húsz ország – például a skandi- 4 szévé vált, majd az 1977. évi I. kiegészí- návok – külön állami lobogót is rendsze- tő jegyzőkönyvvel szerződéses elisme- resített, megint mások a címerrel kom- rést is nyert, így a fegyverszüneti lobogó binált nemzeti lobogójukat tekintik az 5 egyike az ún. elismert jelvényeknek, és állami lobogónak, ugyanakkor a legtöbb 6 azok „álnok használata” tilos, ezért az ország egyszerűen nem tesz különbséget 7 a jegyzőkönyv súlyos megsértésének és nemzeti és állami lobogó között.13 a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma Néhány állam, így az Egyesült Király- 8 alapján háborús bűncselekménynek mi- ság és Thaiföld gyakorlata ismeri még a nősül. Jóllehet a fegyverszüneti lobogót diplomáciai, illetve a konzuli lobogót is.14 a jegyzőkönyv nem írja körül, azon nagy Ennek megfelelően az Egyesült Királyság valószínűség szerint a fehér zászlót kell diplomáciai képviseletein a Union Jack kö- érteni elsősorban, és amelynek ilyenként zepén egy zöld virágfüzérrel keretezett való elismerése ma már a nemzetközi fehér mezőben az uralkodói címer,15 a 9 szokásjog részét képezi. Ebből az követ- konzuli képviseletein pedig Szent Eduárd kezik, hogy fehér színű lobogót egyetlen koronája16 látható. Ezzel szemben a Brit állam sem választhat jogszerűen nemze- Nemzetközösség tagállamaiban működő ti lobogóul – igaz, ilyen szándék nem is brit főbiztosságok a Union Jacket hasz- ismert –, mivel annak alkalmazása egy nálják.17 Thaiföld külképviseletei ugyan- esetleges fegyveres konfliktusban meg- akkor ma már egyre ritkábban alkalmaz- tévesztő lehet. zák a thai diplomáciai és konzuli zászlót. Valószínűleg hasonló a helyzet az 1977. Az előbbi az ország szent állatát, a királyi évi I. kiegészítő jegyzőkönyv 38. cik- hatalom jelképét, Sziám18 egykori lobo- kében expressis verbis említett további gójának a központi elemét, vagyis a fehér 10 jelképekkel, a kulturális tulajdont védő elefántot19 kombinálja az állami lobogó- 11 jelvénnyel és az ENSZ-emblémával. Ez val; az utóbbi ettől csak annyiban külön- utóbbi esetén kivétel, ha a használatára bözik, hogy a fehér elefántról hiányoznak az Egyesült Nemzetek Szervezete kifeje- az uralkodói felségjelvények.20 Az Egye- zetten engedélyt adott. sült Államok gyakorlata ezek mellett ismeri a diplomáciai, illetve konzuli képvi- selet vezetőjének saját lobogóját is. 2017. tél 29 Tóth Norbert

A konzuli kapcsolatokról szóló 1963. Egyesült Királyság külképviseleteinek évi bécsi egyezmény tervezetéhez készí- gyakorlata ebben a kérdésben nem egy- tett kommentár szerint a 29. cikk rendel- séges: előfordul, hogy a misszióik csak kezéseit a konzuli zászlóra is alkalmazni a diplomáciai vagy a konzuli lobogót kell.21 Viszonylag ritkán ugyan, de az is tűzik ki, illetve az európai zászlót kitű- előfordul, hogy egy állam nem a hatal- zik ugyan, de a brit zászló alatt helyezik mat ténylegesen birtokló rezsim, hanem azt el.24 A fellobogózási politikája szerint egy másik, emigrációban lévő csoport csak az Európai Unió mellett működő küldöttét és annak felségjelvényeit is- brit állandó képviseletnek kell kötelezően meri el a hivatalos képviselőként, illetve kitűznie az európai zászlót.25 jelképként. Ilyen, a kormányelismerés- A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége hez kapcsolódó helyzet állt fent hosszú (ASEAN) tagállamainak a külképvisele- éveken keresztül például a második vi- tein az utóbbi időkben a nemzeti lobogó lágháborút követően a magyar–spanyol mellé alkalmanként26 – általában a szer- relációban, amikor a Magyar Köztársa- vezet alapítására emlékező, ún. ASEAN- ság diplomáciai kapcsolatot létesített a hét kezdetekor – ünnepélyes keretek közt Spanyol Köztársaság emigráns kormá- a szervezet zászlaját is felvonják.27 nyával, amire válaszul Spanyolország a Szintén a legutóbbi évek fejleménye, New Yorkban működő Magyar Nemzeti hogy a brit és az amerikai külképvisele- Bizottmányt ismerte el a magyar állam tek28 a szivárványszínű zászlót is kitűzik, legitim képviselőjeként.22 Ennek megfe- az adott városban tartott meleg büszke- lelően Budapesten a Spanyol Köztársa- ség napi események melletti szolidaritás ság, míg Madridban a Magyar Királyság jeleként.29 Philip Hammond korábbi brit felségjelvényeit helyezték el a missziók külügyminiszter azonban szakított ezzel épületére. Emellett polgárháborús vagy a gyakorlattal, mivel álláspontja szerint más hasonló, zavaros időkben még az is az Egyesült Királyság lobogójának min- megtörténhet, hogy ugyanaz a misszió dig elsőbbséget kell élveznie, és az nem egyszerre több állami jelképet is használ. helyettesíthető más zászlókkal.30 Ez történt például Líbia esetében, amikor A nemzeti zászlón kívüli lobogók fel- a 2011-es polgárháború idején a budapes- vonásának ugyanakkor stricto sensu ti nagykövetség épülete mellett egyszerre nincs nemzetközi szerződéses jogi alap- lobogott a kormányerők és az ellenzékiek ja, és minden fogadó ország maga dönt- zászlója.23 heti el, hogy ezt a küldő állam képvise- Az Európai Unió tagállamainak döntő leteinek megengedi-e. A nem hivatalos többsége az állami lobogó mellett kitűzi lobogó mind a fogadó, mind a küldő a külképviseleteire az európai zászlót is, állam érzékenységét sértheti adott eset- bár a vonatkozó nemzetközi szerződések ben, így a kitűzése vagy annak megtil- megszorító értelmezése alapján ennek tása is értékelhető – kontextustól függő- nincs meg a szerződéses jogalapja. Az en – udvariatlanságként vagy, horribile

30 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

scriptu, esetleg a beavatkozás tilalmába az Európai Közösség szerveinek egyik ütköző magatartásként.31 A kapcsolódó hivatalos jelképeként,40 amit az Európa nemzetközi jogi normák megszorító ér- Tanács Miniszteri Bizottsága „megelé- telmezésének a gyakorlatát támaszthatja gedettséggel nyugtázott”.41 Lényegében alá a külképviseletek zászlóhasználata a azóta használják az európai integrációs fogadó vagy a küldő állam magas rangú szervezetek – ma már az Európai Unió42 állami vezetőjének a halálakor vagy sú- is – folyamatosan a jól ismert lobogót; lyos katasztrófa esetén. Ilyenkor ugyanis igaz, ennek a mai napig sem született a missziók általában nem a fekete lobogó meg a jogalapja például az alapító szerző- felvonásával fejezik ki az együttérzésü- désekben,43 de a legutóbbi módosítás ide- ket – hiszen nem minden kultúrában je- jén tizenhat tagállam – köztük hazánk – egy lent gyászt a fekete szín –, hanem az álla- közös nyilatkozatot fogadott el a lissza- mi zászló félárbocra engedésével.32 boni szerződéshez. Ebben kijelentették, A magyar külképviseletek az itteni jog- hogy – egyebek mellett – „a kék alapon szabályok alapján kötelesek kitűzni a ma- tizenkét arany csillag alkotta körből álló gyar és az európai lobogót is.33 zászlót… továbbra is a polgárok Európai Közismert, hogy az európai zászlót Unióhoz való közös kötődése és az Eu- nem az Európai Unió vagy annak előd- rópai Unióval való kapcsolata jelképének szervezetei, hanem az Európa Tanács tekintik”.44 Sem az Európai Unió, sem az által kiírt pályázatra tervezte meg a szer- Európa Tanács nem tette, de nem is te- vezet egyik akkori munkatársa, az elzá- hetné kötelezővé a tagállamai számára az szi Arsène Heitz.34 Az azúrkék mezőben európai lobogó használatát, amelynek az körben elrendezett tizenkét aranyszínű állami külképviseleteken való kitűzésé- csillagot ábrázoló lobogót a tanácskozó ről azok így fakultatív módon, szabadon gyűlés javaslatára 1955-ben fogadta el dönthetnek. Az európai lobogó haszná- jelképeként az Európa Tanács Minisz- lata elé a két nemzetközi szervezet vi- teri Bizottsága.35 Az európai integrációs szonylag kevés korlátot állított.45 szervezetek egyik intézménye, az Eu- Az államok közötti diplomáciai kap- rópai Parlament 1983. április 11-én, „az csolatoknál valamivel korlátozottabban Európai Közösség36 zászlajának elfoga- ismerték el az állami felségjelvények dásáról szóló határozatával”37 lényegében használatához való jogot (kiváltságot) a kezdeményezte, hogy az európai lobogó konzuli kapcsolatok területén és a kü- legyen az Európai Gazdasági Közösség lönleges missziók, valamint az államok zászlaja annak érdekében, hogy a „jelké- nemzetközi szervezetek mellett műkö- pek változatossága38 ne veszélyeztesse az dő képviseletei esetében. Egyrészt eze- egység érzetét, a szolidaritást és a komp- ken a helyeken a jog gyakorlása során lementaritást”.39 figyelembe kell venni a fogadó, illetve Az Európai Tanács 1985-ös milánói székhelyállam törvényeit, jogszabályait csúcsértekezletén fogadták el a lobogót és szokásait. Azaz például, ha a fogadó

2017. tél 31 Tóth Norbert

állam főszabályként nem engedi meg, A tiszteletbeli konzulra és az általa ve- illetve korlátozza más országok felség- zetett képviseletre is kiterjednek az 1963. jelvényeinek a közszemlére tételét, úgy évi bécsi egyezmény felségjelvény-hasz- azt tiszteletben kell tartani – ugyanakkor nálatra vonatkozó rendelkezései,47 ami legalább a küldő állam hivatalos ünnepei összhangban állónak tűnik a kétoldalú idején biztosítani kell a jog gyakorlását. konzuli egyezményekben az intézmény Ezt a megszorítást leszámítva, az álla- fejlődésével kapcsolatosan azonosítható moknak az egyetemes jellegű nemzetkö- irányvonallal is. zi szervezetek mellett működő diplomá- A felségjelvény-használatnak a konzuli ciai képviseletei és azok vezetői lényegé- jog területén való korlátozására egy ér- ben az államok mellett tevékenykedőkkel dekes történeti példa volt, amikor Gamal megegyező módon gyakorolhatják a Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1965 felségjelvények használatára vonatkozó őszén, az Arab Liga államainak csúcs- jogukat. értekezletére Marokkóba látogatott, és a Ezzel összhangban áll például, hogy szállodája előtt48 (más források szerint a azok az államok, ahol az EU intézmé- nyugatnémet konzulátus előtt lobogó)49 nyeinek a székhelye található, harmadik NSZK-zászló látványát provokációnak országoknak az Európai Unió mellett minősítette, és annak eltávolítását köve- működő képviselete részére is a szokásos telte a helyi hatóságoktól. A zászlóval diplomáciai kiváltságokat és mentessé- szembeni elnöki ellenérzés oka az volt, geket biztosítják.46 Ezzel ellentétben, kü- hogy Egyiptom hónapokkal korábban lönleges missziók esetében a képviselet szakította meg a diplomáciai kapcsola- helyiségein az állandó állami képvisele- tokat az NSZK-val, mivel az elismerte tekkel megegyező módon gyakorolható Izrael államiságát.50 A lobogót végül el- ez a jog, míg a közlekedési eszközökön távolították, ugyanakkor a brit, az olasz csak azok hivatalos használata során – és a francia konzulátus tiltakozásul és igaz, függetlenül attól, hogy a misszió szolidaritásból mindaddig bevonta a sa- mely tagja használja a járművet. Lénye- játját, míg az Egyesült Államok fel nem ges kiemelni, hogy a konzuli kapcsolatok vonta az amerikait.51 gyakorlása során, a diplomáciaiaktól el- Hasonló eredményre vezet a Magyaror- térően, nem a képviseleteket, illetve azok szág által kötött hatályos kétoldalú konzu- vezetőit vagy tagjait, hanem a küldő ál- li egyezmények összehasonlító elemzése lamot illeti meg ez a kiváltság. Az 1963. is. Érdekes ugyanakkor, hogy az említett évi bécsi egyezmény rendelkezéseinek szerződéseknek csak egyharmada52 is- megfelelően a konzuli képviselet vezető- métli meg az 1963. évi bécsi egyezmény jének a közlekedési eszközein is csak a 20. cikkében megfogalmazott, a felségjel- hivatali használatuk során használhatók vények használatára vonatkozó jog érvé- az állami felségjelvények. nyesítésekor a küldő államot terhelő azon kötelezettséget, hogy annak figyelemmel

32 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

kell lennie a fogadó állam jogszabályaira, kétnyelvű felirat” fordulat szerepel,56 a illetve szokásaira. Ugyanakkor például a gyakorlatban a budapesti líbiai „Népi Románia által eddig megkötött kétoldalú Iroda” mégis három – magyar, arab és konzuli egyezmények53 mintegy három- angol – nyelvű feliratokat helyezett el negyedében megtalálható ez a rendelke- a címtábláján a Kaddáfi-rezsim 2011- zés. Elképzelhető, hogy – más szempontok es megdöntéséig.57 A még a szocialista mellett – bizonyos, a közös történelmen Jugoszláviával 1963-ban megkötött, de alapuló „nemzeti érzékenységek” is sze- valamennyi utódállam vonatkozásában a repet játszhatnak adott esetben abban, mai napig hatályban lévő konzuli egyez- hogy egy kétoldalú konzuli egyezmény mény csak a küldő állam hivatalos nyel- tartalmazza-e a fogadó ország törvénye- vét nevezi meg a címtáblán szereplő fel- inek, szokásainak a jelképek használata iraton használhatóként.58 Magyarország során történő tiszteletben tartásának kö- azonban nem ennek megfelelő gyakor- telezettségét előíró klauzulát. latot folytat a volt jugoszláv tagköztársa- Érdekesen alakul az államok diplomá- ságokban, illetve Koszovóban, ugyanis a ciai és konzuli képviseletein elhelyezett, címtáblái kétnyelvűek.59 Ehhez hasonló- általában az állami címert is tartalmazó, an jár el a többi szerződő fél is – Horvát- ún. címtáblák felirataira és különösen az országot kivéve, amely egynyelvű, hor- azokon használt nyelvre vonatkozó gya- vát táblákat használ.60 Az 1963. évi bécsi korlat, valamint az azt megalapozó nem- egyezmény tervezetéhez készített kom- zetközi jogi környezet. Az 1961. évi és az mentár csak annyit jegyez meg, hogy ál- 1963. évi bécsi egyezmény nem tartalmaz talánosan elfogadott gyakorlatként a fel- ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, míg iratot legalább a fogadó ország hivatalos a kétoldalú konzuli egyezmények nagy nyelvén, illetve ha több nyelv is hivatalos, része – főként az első világháború előtt akkor azok egyikén fel kell tüntetni.61 és a második után kötöttek – igen.54 Az 1914 előttiek nem foglalkoztak a címtábla A nemzetközi szervezetek feliratának a nyelvével, viszont gyakran jelképeinek a használata szövegszerűen meghatározták, hogy mi szerepelhet benne. A kérdésről lakonikus A nemzetközi szervezetek által államok tömörséggel rendelkeztek: „X ország fő- vagy más nemzetközi szervezetek, eset- konzulátusa/konzulátusa”.55 leg egyéb jogalanyok mellett működte- A Magyarország által kötött kétoldalú tett képviseleteinek és azok vezetőinek a konzuli egyezményekben alkalmazott szervezet jelképei használatára nemzet- leggyakoribb kikötés, hogy a címtáblán közi szerződések, azok hiányában pedig elhelyezett feliratokat két nyelven, a fo- a nemzetközi szokásjog, esetleg az ud- gadó és a küldő országén is fel kell tün- variassági szabályok vonatkoznak. Szer- tetni. Érdekes, hogy bár a Líbiával kötött ződéses alapot általában az adott nem- konzuli egyezményünkben a „megfelelő zetközi szervezet alapító szerződésében,

2017. tél 33 Tóth Norbert

a szervezet és a székhelyállam közötti jelenleg az Európai Unió kiváltságairól ún. székhely-megállapodásban, esetleg és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv egy külön, az adott szervezet kiváltságai tartalmazza – az alapító szerződések és és mentességei tárgyában kötött egyez- más jegyzőkönyvek mellett – az idevágó ményben szokás biztosítani. legalapvetőbb szabályokat. Ez értelem- A magyarországi székhellyel műkö- szerűen csak a harmadik államok Euró- dő Duna Bizottság lobogóhasználati jo- pai Unió mellett működő képviseleteinek gáról például a szervezetet létrehozó, a a felségjelvény-használati joga tekinteté- dunai hajózás rendjéről szóló 1948. évi ben releváns. A jegyzőkönyv 16. cikke belgrádi egyezmény 18. cikke rendelke- értelmében az a tagállam, amelynek terü- zik,62 amely szerint a bizottságnak „sa- letén az EU székhelye található, a harma- ját pecsétje és lobogója van. Jogosítva dik országoknak az Unióhoz akkreditált van lobogóját a hivatali helyiségeire és képviseletei számára a szokásos diplomá- hajóira kitűzni.” Szintén székhely-meg- ciai mentességeket és kiváltságokat biz- állapodásban ismeri el Magyarország tosítja. Habár a vonatkozó, sorrendben a az Európai Rendőrakadémia lobogó- és 6. számú jegyzőkönyv alapján az EU-nak emblémahasználati jogát: „Az Ügynök- nincs székhelye, csak az intézményeinek, ség jogosult arra, hogy épületein elhe- illetve egyes szerveinek, a kiváltságokat lyezze zászlaját és emblémáját, az Eu- és mentességeket – ideértve természete- rópai Unió, Magyarország és Budapest sen a felségjelvények használatának a jo- zászlóit, valamint arra, hogy a hivatalos gát is – praktikusan Belgium köteles biz- célokra igénybevett járművein emblémá- tosítani a harmadik államok EU melletti ját elhelyezze.”63 Ennél jóval gyakoribb képviseleteinek, ugyanis azok – a nem azonban, hogy a különböző szerződések rezidens missziók kivételével – Brüsszel- nem nevesítik a szervezetek lobogóhasz- ben működnek.66 nálatát, hanem más, fontosabbnak tartott kiváltságok és mentességek említésére Az államoktól különböző szorítkoznak,64 esetleg csak azt rögzítik, entitások felségjelvényei hogy a szervezet a diplomáciai képvise- lőket és képviseleteket szokásosan meg- Érdekesség, hogy a 7. jegyzőkönyv nem illető kiváltságokkal és mentességekkel utal az államoktól különböző entitások rendelkezik.65 (nemzetközi szervezetek, autonóm terü- A nemzetközi szervezetek között sa- letek, speciális nemzetközi jogi jogala- játos helyzetben van e tekintetben (is) nyok stb.) Európai Unió mellett működő az Európai Unió és az Euratom. Az EU képviseleteinek vagy liaison office-ainak elődszervezeteinek (funkcionális) kivált- a kiváltságaira, illetve mentességeire – ságait és mentességeit az alapító szerző- igaz, például a felségjelvények haszná- désekhez csatolt jegyzőkönyvben részle- latának jogát a gyakorlatban Belgium tezték az államok. E megoldást követve tiszteletben tartja. Érdekesen alakulnak

34 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

azonban az Európai Külügyi Szolgálat képviseleteket, illetve irodákat szerte a (EKSZ) harmadik országokban működő világban. Rájuk vonatkozóan az esetek küldöttségeinek a kiváltságai és men- döntő többségében – mivel a világ orszá- tességei. Az Európai Unió Tanácsának gainak zöme tagja a szervezetnek – az vonatkozó határozata67 szerint az EU fő- ENSZ-alapokmány 105. cikke69 az irány- képviselőjének a feladata annak biztosí- adó, és azt konkretizálják a szervezetet, tása, hogy a küldöttséget fogadó ország illetve annak szakosított intézményeit az 1961. évi bécsi egyezményben szerep- megillető kiváltságokról és mentességek- lő egyéni és kollektív kiváltságokat és ről szóló egyezmények. mentességeket megadja a képviseletnek, Speciális nemzetközi jogi jogalanyok, illetve a személyzetének. Ez általában az így például a Szentszék, a Vöröskereszt EKSZ és az adott harmadik állam közöt- Nemzetközi Bizottsága, a Szuverén Mál- ti, ún. létesítő megállapodások megköté- tai Lovagrend, illetve bizonyos nemzeti sével történik. felszabadító mozgalmak is tarthatnak/ Az ENSZ New York-i központja mel- tartanak fenn képviseletet más nemzetkö- lett működő állandó képviseletek, ad hoc zi jogi jogalanyok, különösen államok és missziók, valamint a szakosított szerve- nemzetközi szervezetek mellett. A felso- zetek képviseleteinek a vezetőit, illetve a roltak közül a Szentszék az államok több- személyzet tagjait az Amerikai Egyesült ségéhez hasonlóan részese a diplomáciai Államok és az ENSZ között 1947-ben kapcsolatok jogára vonatkozó fontosabb megkötött székhely-megállapodás értel- egyezményeknek.70 A Szuverén Máltai mében ugyanazok a kiváltságok és men- Lovagrend nemzetközi jogi jogalanyisá- tességek illetik meg az USA területén, ga és követküldési, illetve -fogadási joga mint amelyekkel az Egyesült Államok- a nemzetközi szokásjogban gyökerezik, hoz akkreditált diplomáciai követek (sic!) amelyet például a Málta egyfajta szék- rendelkeznek.68 Jóllehet a hivatkozott helyállamának minősülő Olaszországnak székhely-megállapodás nem szól képvi- a Legfelsőbb Semmitőszéke több határo- seleti kiváltságokról és mentességekről, zatában is megállapított.71 A lovagrend a az nyilvánvalóan az utóbbiakra – és így világ országainak több mint a felével tart a felségjelvények használatára – is vonat- fenn valamilyen szintű kapcsolatokat, és kozik. Hasonló a helyzet az ENSZ más azok nagy részében (diplomáciai vagy országokban lévő központjai mellett mű- különleges diplomáciai)72 képviseleteket, ködő állami képviseletek és a szakosított hivatalos képviseletet,73 illetve küldöttsé- intézmények képviseletei esetében is, geket74 is működtet.75 A kétoldalú kapcso- azzal a különbséggel, hogy ott értelem- lataiban gyakran konkordátumok76 köté- szerűen az adott fogadó országgal kötött sével is jogalapot teremt a képviseletei és székhely-megállapodást kell figyelembe azok személyzete kiváltságainak és men- venni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tességeinek a szabad gyakorlásához. Érde- és szakosított intézményei is tartanak fenn kesség, hogy az ilyen megállapodásokban

2017. tél 35 Tóth Norbert

nem térnek ki a felségjelvények haszná- egyéb követekre nem a különböző né- latának jogára, ellenben rögzítik, hogy a pek közötti nemzetközi jogot, hanem a szerződő felek kölcsönös kötelezettséget tételes belső jogot kell alkalmazni.”80 vállalnak az egymás nevével, lobogójá- Később Emer de Vattel megerősítette, val, címerével és más felségjeleivel való hogy „minden szuverénnek joga van mi- visszaélések elleni védelemre.77 Az ilyen niszterek küldéséhez és fogadásához”.81 rendelkezések nyilvánvalóan elsősorban Ugyanakkor szerinte azokat a szuveréne- a lovagrend érdekeit védik, mivel annak ket, akik valamely másik uralkodó jogha- felségjelvényei népszerűek, így gyakran tósága alatt álltak ugyan, de kapcsolatba visszaélnek velük. léphettek külföldi hatalmakkal, és ren- A különleges nemzetközi jogi jogala- delkeztek a lobogó- és a címerhasználat nyok között sajátos kategóriát képeznek jogával, szükségképpen megillette a ius a nemzeti felszabadító mozgalmak.78 legationis is.82 Faluhelyi Ferenc a 20. szá- Némelyek kvázi képviseleteket tarta- zad első harmadának végén megjelent nak/tarthatnak fenn az őket elismerő ál- tankönyvében azonban már azt írta, hogy lamokban, sőt nemzetközi szervezetek az összetett államok tagállamainak is le- mellett is.79 Az ilyen esetekben a fogadó hetett követségi joguk.83 országok, valamint a nemzetközi szerve- A diplomáciai és konzuli kapcsolatok zet és a székhelyállam nem gördít aka- jogának gerincét jelentő, jelenleg hatályos dályt a jelképhasználatuk elé. Szerződé- szerződéses szabályok nem tartalmaznak ses szabály híján a nemzeti felszabadító az állam alatti szintű területi entitásokra mozgalmak diplomáciai kiváltságaira és vonatkozó kifejezett megállapításokat. mentességeire a nemzetközi szokásjog A diplomáciai kapcsolatok jogáról szó- szabályai vonatkozhatnak. ló 1961. évi bécsi egyezmény az államok Ma már talán nem annyira meglepő, bár közötti viszonyokat rendezi, a Martens- még korántsem tűnik mindennaposnak klauzulát alkalmazva azonban az egyez- és minden probléma nélkül állónak az, ha mény által nem szabályozott kérdéseket ún. állam alatti entitások, köztük például illetően továbbra is a nemzetközi szokás- autonóm területek nemzetközi szerveze- jogot kell alapul venni.84 Némiképpen tekhez csatlakoznak, nemzetközi szer- eligazodást nyújthat az egyezmény kom- ződéseket kötnek, esetleg diplomáciai mentárja, amely szerint szövetségi tagál- kapcsolatokat tartanak fenn más területi lam esetében annak alkotmányán múlik egységekkel. Az emberiség történetének az állam alatti szintű területi egységek korábbi korszakaiban a nemzetközi jog mozgástere a ius legationis tekinteté- nem ismerte el az állam alatti szinten ben.85 Feltehető, hogy vonatkozó szerző- lévő területi egységek követküldési és déses szabály hiányában a nemzetközi fogadási jogát. A nemzetközi jogtudo- szokásjog alkalmazandó az ilyen esetek- mány „atyjának” tekintett Hugo Grotius re, továbbá – mutatis mutandis – például például ezt írta: „Tartomány, városi és az egységes államok területén működő

36 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

autonóm entitások nemzetközi kapcsola- mellékleteként arra nézve elfogadott, s taira. az alkotmányukban és más jogszabálya- Az állam alatti vagy más különleges ikban rögzített paragrafusok, illetve a jogállású területi egységek összehasonlí- Cook-szigetek esetében egy 2001-ben kö- tó elemzése86 alapján a következő megál- zösen elfogadott centenáriumi nyilatko- lapítások tehetők. Amennyiben a területi zatban92 foglaltak jelentik. E dokumentu- állam belső jogi jogszabályai lehetővé te- mokban Új-Zéland elismerte, hogy mind szik az állam alatti területi entitások szá- a Cook-szigetek,93 mind pedig Niue94 mára, hogy azok kvázi külképviseleteket rendelkezik ius legationisszal. A két tér- tartsanak fent külföldön vagy nemzetkö- ség egyaránt tart fenn főbiztosi hivatalt zi szervezet mellett, úgy a fogadó állam Wellingtonban, sőt a Cook-szigetek egy vagy a nemzetközi szervezet is elismeri főkonzulátust is Aucklandben; ugyanígy ezt a jogot, és ilyen esetekben azok a gya- Új-Zéland is működtet képviseleteket a korlatban használhatják a szimbólumai- társult államai fővárosában. Niue rezi- kat a külkapcsolataikban, azzal szemben dens missziót is működtet Brüsszelben nem emel kifogást a fogadó ország. Ez az Európai Unió mellett. kétféleképpen valósulhat meg: vagy önál- A jelképhasználatra vonatkozó jogot ló kvázi külképviseletet létesítenek, vagy természetesen minden érintett fél tiszte- pedig a területi állam misszióján dolgo- letben tartja. Jóllehet sem a Cook-szige- zik az állam alatti területi entitás érdekeit tek, sem pedig Niue nem volt még társult képviselő diplomata. Az előbbi esetben állama Új-Zélandnak, amikor az aláírta az entitás a saját szimbólumait87 – esetleg az 1961. évi bécsi egyezményt, az mégis azokat a területi állam felségjelvényeivel hatályos a két társult állam nemzetközi kiegészítve – helyezteti el a képvisele- kapcsolataiban. Mindketten nemzetkö- tének helyet adó épületen.88 Az utóbbi zi szerződésekben való államutódlással esetben, értelemszerűen, legfeljebb arról váltak annak részesévé. A diplomáciai lehet szó, hogy az állami felségjelvények kiváltságokról és mentességekről szóló mellett az állam alatti szintű területi egy- 1968. évi új-zélandi törvény95 alapján a ségek szimbólumait – jellemzően a lobo- Cook-szigetek esetében 1994-ben,96 Niue gót – is kitűzik a képviselet épületére.89 kapcsán pedig 2001-ben97 fogadta el a Önrendelkezési joga gyakorlása során wellingtoni törvényhozás a diplomáci- nem a független szuverén állami, hanem ai mentességeikről szóló rendelkezést. a társult állami opciót választotta a ko- Ezekben nem említik meg kiemelten a rábban Új-Zélandhoz tartozó csendes- jelképhasználatukat, mivel az új-zélandi óceáni Cook-szigetek,90 valamint Niue. jogértelmezés alapján az nem minősül A Cook-szigetek 1965, míg Niue 1974 sem kiváltságnak, sem pedig mentesség- óta minősül Új-Zélandhoz szabadon nek.98 társult államnak.91 A vele való kapcso- latuk alapjait két új-zélandi törvény

2017. tél 37 Tóth Norbert

A felségjelvények védelme önkormányzat munkatársai levették a képviselet homlokzatáról a magyar zász- A külképviseleteken elhelyezett felség- lót. A Külügyminisztérium jegyzékben jelvények védelmének a fogadó államot tiltakozott az eljárás miatt.104 Néhány terhelő kötelezettsége a képviselet helyi- nappal később egy darus kocsi segítsé- ségeinek a sérthetetlenségéből vezethető gével próbálták levenni a lobogót, de azt le. Eszerint „a fogadó államnak különös a román rendőrség akkor megakadályoz- kötelessége, hogy minden megfelelő in- ta.105 1999-ben ismét a helyi önkormány- tézkedéssel megvédje a képviselet helyi- zat emberei szedték le a magyar lobogót ségeit bármely behatolás vagy kártétel a külképviselet homlokzatáról, újfent a ellen, és megakadályozza a képviselet polgármester utasítására.106 Egy évvel nyugalmának megzavarását vagy méltó- később megint ezzel fenyegetőzött, s arra ságának megsértését.”99 Ebből az követ- a Külügyminisztérium közleményben re- kezik, hogy a fogadó állam hatóságai kö- agált. Ebben leszögezte, hogy a zászlót telesek megakadályozni, hogy mások100 a érő folyamatos polgármesteri fellépések felségjelvényekben kárt tegyenek, vagy ellentétben állnak a nemzetközi joggal más módon, a zászlót vagy a jelvényt és a jószomszédi kapcsolatok elvével.107 érő behatással – például a lobogónak a 2005-ben ismeretlenek Románia zászla- zászlótartóból annak megrongálása nél- ját helyezték el a magyar főkonzulátus kül történő kihúzásával – megsértsék a épületén.108 A főkonzul jegyzékben til- képviselet méltóságát.101 Némely kétolda- takozott emiatt a városvezetőnél, majd a lú megállapodásban (főleg az USA által helyhatóság munkatársai eltávolították a kötöttekben), így például az Algéria és az román zászlót.109 Egyesült Államok között 1989-ben aláírt A fogadó ország lobogójának a küldő konzuli egyezményben expressis verbis állam képviseletén annak akarata ellené- benne foglaltatik a képviseleti lobogók re vagy jóváhagyása nélkül történő elhe- és címerek védelmének a kötelezettsége: lyezése nemcsak barátságtalan lépés, ha- „Mindkét szerződő fél biztosítja a konzu- nem jogsértés is, mivel felveti – egyebek li lobogók és címerek tiszteletben tartását mellett – a szuverén egyenlőség elvének és védelmét.”102 a sérelmét. Érdekesség, hogy 1932-ben is Annak ellenére, hogy a fogadó vagy érte atrocitás a kolozsvári magyar kon- székhelyállamnak az e védelemre vo- zulátust: akkor tüntetők támadták meg natkozó kötelezettsége létezik, a tör- az épületet, ablakait betörték, az épü- ténelem során többször is előfordult letbe égő fáklyát dobtak, a címert és a annak sérelme. Így a magyar „gyakor- zászlót leverték. A kivezényelt csendőrök latból” meg lehet említeni a kolozsvá- és rendőrök végül megfékezték a töme- ri magyar főkonzulátus esetét, amikor get, a magyar követség pedig a román nem sokkal annak 1997-es újranyitását103 kormánynál is tiltakozott.110 2012-ben a követően a polgármester utasítására az jereváni magyar tiszteletbeli konzulátus

38 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

épületéről vették le, majd el is égették az állami szuverenitás „oldódásával”, az a tüntetők111 a magyar zászlót.112 Az ör- erőszakos eszközök fokozatos illegálissá mény hatóságok passzivitása ebben az válásával, új nemzetközi jogi jogalanyok esetben is nemzetközi jogi jogsértéshez megjelenésével, stb. – a 20. század má- vezetett.113 sodik felére lépésről lépésre felengedett. Természetesen nemzetközi példák is Érdekesség, hogy a konzuli kapcsola- akadnak. 1968-ban például Prágában ta- tok jogáról szóló 1963. évi bécsi egyez- nuló észak-vietnami „diákok” letépték az mény e tekintetben (is) megőrzött vala- amerikai nagykövetség épületéről a zász- mit a korábbi szabályok rigiditásából, lót, és leverték a címert. A zászlót cseh- míg a diplomáciai kapcsolatok jogának szlovák „diákok” még aznap visszahe- talán a legfontosabb hatályos multilate- lyezték a homlokzatra. Az Egyesült Ál- rális egyezménye, az azzal kapcsolatos lamok tiltakozó jegyzéket adott át, mire 1961. évi bécsi egyezmény kifejezett Csehszlovákia hivatalosan is bocsánatot korlátozást nem, csak bizonyos implicit kért.114 Jóllehet a kötelezettség létezik, akadályokat ír elő a küldő államok szá- ahhoz nem párosul a külföldi külképvi- mára a felségjelvények használatát ille- seleti felségjelvények meggyalázásának tően. Igaz, ezek a tilalmak sem tűnnek üldözésére vonatkozó belső jogi kötele- olyannak, mint amelyeket az államok zettség. Bár voltak erre irányuló nemzet- manapság lényegesnek tekintenének, de közi jogi kodifikációs törekvések, azok rámutatnak például a létező szerződéses mindezidáig nem vezettek eredményre.115 szabályok e vonatkozásban tapasztalható korszerűtlenségére is. Rövid összegző megjegyzések Jegyzetek A felségjelvények külképviseleti haszná- latára vonatkozó nemzetközi jogi szabá- 1 Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet lyok szokásjogi eredetűek, és szerződé- Csapó Zsuzsanna kolléganőmnek a kézirat elolvasása után tett, rendkívül értékes javas- ses elismerést először a 18. század má- lataiért. sodik felétől, a kétoldalú konzuli egyez- 2 Jan Hendrik Willem Verzijl: International mények116 kötésének állami gyakorlattá Law in Historical Prespective. Volume IX. válásával nyertek. A külföldi zászlók és The Law of War. Alphen aan den Rijn: Sijthoff and Noordhoff, 1978. 144. o. címerek használatát a legtöbb államban 3 23. cikk (f). sokáig szigorúan korlátozták, vagy egy- 4 Roberta Arnold: „Flags of Truce”. In: The általán nem engedélyezték. Nagyjából Law of Armed Conflict and the Use of Force. igaz volt ez a diplomáciai és a konzuli The Max Planck Encyclopedia of Public In- kapcsolatok jogára is. E tekintetben azon- ternational Law (szerk. Frauke Lachenmann – Rüdiger Wolfrum). Oxford: Oxford Univer- ban az államok merev álláspontja a nem- sity Press, 2017. 384. o. Lásd ezzel kapcsolat- zetközi jog változásával – azaz a multi- ban még a Nürnbergi és a Tokiói Nemzetközi laterális diplomácia előtérbe kerülésével, Katonai Törvényszék esetjogát.

2017. tél 39 Tóth Norbert

5 Lásd az 1949. évi genfi egyezmények 1977. Znamierowski: The World Encyclopedia évi, a nemzetközi fegyveres összeütközések of Flags. Lorenz Books. London: Annes áldozatainak védelméről szóló I. kiegészítő Publishing Ltd., 2014. 66. o. jegyzőkönyv (a továbbiakban: I. kiegészítő 14 Diplomáciai, illetve konzuli lobogót első- jegyzőkönyv) 38. cikkét. ként az Orosz Birodalom rendszeresített, 6 A kihirdető jogszabály hivatalos fordítása 1833-ban. A 19. század második felében – szerinti szöveg. Lásd: az I. kiegészítő jegy- Nagy-Britannia és Sziám mellett – külön zőkönyv 85. cikk 3. f) pontját. Kihirdette: az diplomáciai, illetve konzuli lobogót veze- 1989. évi 20. tvr. tett be például Kína, Olaszország, Perzsia, 7 Lásd: az I. kiegészítő jegyzőkönyv 85. cikk 3. Egyiptom, Spanyolország, Kolumbia és pontját. Mexikó. Az idők során az említett két állam 8 Lásd a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi kivételével a külön diplomáciai és konzuli római statútumának 8. cikk (2)(b)(vii) alpont- zászlók használata fokozatosan kiveszett az ját. állami gyakorlatból. Znamierowski: i. m. 9 „Rule 58. Improper Use of the White Flag 72. o. of Truce”. ICRC, https://ihl-databases.icrc. 15 G. R. Berridge – Lorna Lloyd (szerk.): org/customary-ihl/eng/docs/v1_rul_rule58/. The Palgrave Macmillan Dictionary of A letöltés ideje: 2017. január 3. Ez a szokás- Diplomacy. Third Edition. London: Palgrave jogi szabály nemzetközi és nem nemzetközi Macmillan, 104. o. összeütközésekben egyaránt alkalmazandó. 16 Uo. 76. o. 10 Például a polgári védelem nemzetközi meg- 17 Uo. 104. o. különböztető jelvénye (narancssárga alapon 18 Thaiföld hivatalos elnevezése 1939-ig, illetve kék színű háromszög) vagy a veszélyes erő- 1945 és 1949 között. ket tartalmazó műveket és létesítményeket 19 Gerald W. Fry, Gayla S. Nieminen és Harold jelző nemzetközi különleges jel (fehér alapon E. Smith (szerk.): Historical Dictionary of három, egymás mellé helyezett narancsszínű Thailand. Plymouth: Scarecrow Press, 2013. telt kör). Lásd az I. kiegészítő jegyzőkönyv I. 164. o. számú mellékletének 16–17. cikkét. 20 CRW Flags, http://www.crwflags.com/fotw/ 11 Ezt a jelképet a kulturális javak fegyveres flags/th_diplo.htm. A letöltés ideje: 2017. ja- összeütközés esetén való védelme tárgyában nuár 10. Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt 21 Draft Articles on Consular Relations, with nemzetközi egyezmény 16. cikk (1) bekezdése Commentaries, 1961. Article 28. Para 5. írja le: „(…) alul hegyesedő, haránt váltako- 22 Anderle Ádám – Marosi Ágnes: „A magyar zó élénk kék és fehér mezőkre osztott pajzs forradalom és a spanyol emigráns köztársasá- (egy élénk kék négyzetből formálva, mely- gi kormány”. Tiszatáj, Vol. 60. No. 11. (2006). nek egyik sarka egybeesik a pajzs hegyével, 16. o. a négyzet felett élénk kék háromszög; ezeket 23 „Átállt a budapesti líbiai nagykövet?” Bel- mindkét oldalról egy-egy fehér háromszög város, Budapest, http://belvaros.blogspot. határolja)”. (Kihirdette: az 1957. évi 14. tvr.) hu/2011/03/atallt-budapesti-libiai-nagykovet. 12 Kivétel ez alól például az Egyesült Királyság, html, 2011. március 12. ahol a mai napig pusztán szokásjogi úton mi- 24 Ezt a gyakorlatot követi például az Egye- nősül a Union Jack az ország nemzeti lobo- sült Királyság washingtoni nagykövetsé- gójának. Richard Cable: The Union Jack. A ge. American Guest House, http://www. Very Complex Flag. BBC News, http://www. americanguesthouse.com/blog/2011/08/21/ bbc.com/news/uk-20966371/, 2016. január 10. british-embassy/. A letöltés ideje: 2017. január 13 Az állami (vagy kormányzati) zászló általában 1. Vexillológiai (és így protokolláris) értelem- a nemzeti lobogó variánsa, amelyet kizárólag ben ez helytelen gyakorlat, mivel egy zászló- az állami szervek használhatnak. Alfred rúdra csak egyetlen zászló vonható fel.

40 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

25 „Flag Flying”. The Foreign and 34 Council of Europe, http://www.coe.int/t/ Commonwealth Office, https://www.gov. dgal/dit/ilcd/archives/selection/flags/default_ uk/government/uploads/system/uploads/ en.asp#P25_419. A letöltés ideje: 2017. január attachment_data/file/32884/about-fco.pdf/, 5. Tény, hogy az újabb kutatások szerint a di- 2012. január. 23. o. zájn nem egyetlen alkotó, hanem inkább egy, 26 Sőt, némely tagállam esetében állandó jel- az Európa Tanácsban dolgozókból álló csapat leggel. Republic of the Philippines, Civil műve lehetett. Jean Petaux: Democracy and Service Commission, http://web.csc.gov. Human Rights for Europe. The Council of ph/cscsite2/2014-02-21-08-28-23/pdf-files/ Europe’s Contribution. Strasbourg: Council file/37-mc16s2013/. A letöltés ideje: 2016. jú- of Europe Publishing, 2009. 281. o. lius 28. 35 Resolution (55) 32 of the Committee of 27 „ASEAN Day Flag Raising Ceremony at Ministers of the Council of Europe (8 Decem- Royal Thai Consulate-General in Guangzhou, ber 1955). 8 August 2014”. Consulate-General of the 36 Valójában természetesen az Európai Gazda- Republic of Singapore, http://www.mfa.gov. sági Közösségről van szó, amelyet már a hi- sg/content/mfa/overseasmission/guangzhou/ vatalos átnevezése előtt is gyakran neveztek whats_new/01/01/wats_news0.html/, 2014. informálisan Európai Közösségnek. augusztus 8. 37 Official Journal of the European Communities, 28 A britek 2008, míg az amerikaiak 2014 óta. No. C 128, 16.5.1983. 18. o. „Obama Uses Embassies to Push for LGBT 38 A tárgyalt időszakban az Európai Szén- és Right Abroad”. The Guardian, http://www. Acélközösség már rendelkezett saját lobogó- theguardian.com/world/2014/jun/28/obama- val, illetve a közösségi intézmények némelyi- gay-rights-abroad-embassies-activism, ke is használt nem hivatalos jelképeket. 2014. június 28.; „British Embassy Flies 39 Lásd a határozat D. pontjának utolsó fordula- the Rainbow Flag”. The Local, http://www. tát. thelocal.no/20140625/british-embassy-flies- 40 „66ème anniversaire du Conseil de the-rainbow-flag, 2014. június 25. l’Europe et 60ème anniversaire du drapeau 29 Uo. européen”. Council of Europe, https://www. 30 Michael Wilkinson: „Don’t Fly Gay coe.int/fr/web/deputy-secretary-general/ Pride Flag, Philip Hammond Tells British speeches/-/asset_publisher/Gt0K7o1XnY6l/ Embassies”. The Telegraph, http://www. content/66eme-anniversaire-du-conseil-de-l- telegraph.co.uk/news/politics/11677362/ europe-et-60eme-anniversaire-du-drapeau- Dont-fly-gay-pride-flag-Philip-Hammond- europeen/. A letöltés ideje: 2017. január 5. tells-British-embassies.html, 2015. június 16. 41 CM/Del/Concl(86)393. Para.2. 31 Feltehetően így értékelné például Románia 42 Igaz, az EU intézményeinek és más szervei- azt, ha valamelyik romániai magyar külkép- nek saját jelképei is léteznek. viseleten a magyar és az európai mellé a szé- 43 Az eddigi legkomolyabb szerződéses kísérlet kely zászlót is kitűznék diplomatáink. az Európai Unió jelképeinek rögzítésére az 32 Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kap- európai alkotmányt létrehozó 2004-ben elfo- csolatok joga. Budapest: Aula Kiadó, 2005. gadott (és végül hatályba nem lépett) szerző- 124. o. dés volt, amely az I-8. cikkében meghatározta 33 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós az Unió jelképeit, köztük a zászlót is. csatlakozással összefüggő egyes törvénymó- 44 Lásd „A Belga Királyság, a Bolgár Köztársa- dosításokról, törvényi rendelkezések hatá- ság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, lyon kívül helyezéséről, valamint egyes tör- a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, vényi rendelkezések megállapításáról, 139. §; az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársa- 308/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet az európai ság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi zászló és az európai lobogó használatának Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a részletes szabályairól. Máltai Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, 2017. tél 41 Tóth Norbert

a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén 56 Lásd a Magyar Népköztársaság és a Szoci- Köztársaság és a Szlovák Köztársaság nyilat- alista Népi Líbiai Arab Dzsamahirija között kozatát az Európai Unió jelképeiről”. Budapesten, 1981. évi szeptember hó 24. nap- 45 Lásd: az EU és az ET között 2012-ben kötött ján aláírt konzuli egyezmény 11. cikk (1) be- „Igazgatási megállapodás az Európa Tanác�- kezdését. Kihirdette: 1982. évi 5. törvényerejű csal az európai embléma harmadik felek által rendelet. történő felhasználásáról”.Az Európai Unió 57 „Átállt a budapesti líbiai nagykövet?”. Hivatalos Lapja, Vol. 55. No. C 271. (2012). 4. o. 58 Logikus ez a megoldás, ugyanis a konzuli te- 46 Lásd az Alapító Szerződésekhez csatolt 7. sz. vékenyég nagy része elsősorban a küldő állam Jegyzőkönyv VI. Fejezetét. állampolgárait érinti. 47 Lásd a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi 59 Internetes gyűjtés alapján. bécsi egyezmény 58. cikkének 1. bekezdését. 60 Internetes gyűjtés alapján. 48 „Jordan River Water Diversion Issue Splits 61 Draft Articles on Consular Relations…, Arab Summit Conference”. JTA, http:// Article 28. Para 1. www.jta.org/1965/09/16/archive/jordan-river- 62 Kihirdette az 1949. évi XIII. törvény. water-diversion-issue-splits-arab-summit- 63 2014. évi XLIII. törvény a Magyarország conference/, 1965. szeptember 16. Kormánya és az Európai Rendőrakadémia 49 Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Bu- (CEPOL) közötti Székhely-megállapodás ki- dapest: Kossuth Könyvkiadó, 1974. 93. o. hirdetéséről, 7. cikk. 50 Uo. 64 Lásd például az Amerikai Államok Szerve- 51 „Jordan River Water Diversion Issue…”. zete kiváltságairól és mentességeiről szóló 52 Ilyen szabályt tartalmaznak a Franciaország- 1949. évi washingtoni megállapodást vagy gal, az Egyesült Királysággal, Kubával, az az Afrikai Egységszervezet kiváltságairól és Egyesült Államokkal, Romániával, Olaszor- mentességeiről szóló 1965. évi accrai átfogó szággal, Görögországgal, Spanyolországgal, egyezményt. Tunéziával, a Kínai Népköztársasággal és 65 Lásd például az Afrikai Egységszervezet ki- Ciprussal kötött konzuli egyezményeink. váltságairól és mentességeiről szóló 1965. évi 53 Romániának 37 megkötött kétoldalú konzu- accrai átfogó egyezmény 1980. évi kiegészítő li egyezménye volt 2017. január 1-jén. Ezek jegyzőkönyvének 2. cikk (4) bekezdését. szövegét lásd: „Tratate Bilaterale”. Ministerul 66 Jelenleg csak a Bahama-szigetek, a Koreai Afacerilor Externe, http://www.mae.ro/ Népi Demokratikus Köztársaság, Palau, tratate-bilaterale/. A letöltés ideje: 2017. janu- valamint Tonga bízta meg valamely nem ár 1. rezidens misszióvezetőjét országa EU 54 A Magyarország által kötött harminchárom, előtti képviseletével. „Diplomatic Corps”. hatályos kétoldalú konzuli egyezmény közül European Commission – Secretariat huszonhárom foglalkozik a címtáblán elhe- General, http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_ lyezett feliratok nyelvének kérdésével. general/corps/view/cdSearch/act_showPDF. 55 Lásd például az 1788-ban a Francia Királyság cfm?RepID=10002&DocType=1. A letöltés és az Egyesült Államok között a konzulok és ideje: 2016. december 28. alkonzulok funkcióinak és mentességeinek 67 A Tanács határozata (2010. július 26.) az Eu- megállapítása és elismerése tárgyában kö- rópai Külügyi Szolgálat szervezetének és mű- tött egyezmény 2. cikkének 3. bekezdését, az ködésének a megállapításáról (2010/427/EU). 1880-ban Románia és Svájc között kötött kon- 68 Agreement Between the United Nations and zuli egyezmény III. cikkét, a szintén 1880- the United States Regarding the Headquarters ban Belgium és az Egyesült Államok között of the United Nations, Signed June 26, 1947, kötött konzuli egyezmény V. cikkét vagy a and Approved by the General Assembly Svájc és Portugália között 1883-ban kötött October 31, 1947. Section 15. Para. 4. konzuli egyezség III. cikkét.

42 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

69 1. A Szervezetet mindegyik tagjának területén Movements”. Millennium – Journal of Inter- megilletik a céljainak eléréséhez szükséges national Studies. No. 11. (1982). 115–129. o. kiváltságok és mentességek. 79 Ilyen küldöttséget működtetett korábban 2. Az Egyesült Nemzetek tagjainak képviselőit például a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Szervezet tisztviselőit szintén megilletik a az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, Szervezettel kapcsolatos feladataik független amelynek szerepét azóta átvette a Palesztin ellátásához szükséges kiváltságok és mentes- Állam állandó megfigyelői missziója. ségek. 80 Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról. 3. A Közgyűlés a jelen Cikk 1. és 2. pontjának I. kötet. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor alkalmazása tekintetében a részletek megha- Kft, 1999. 449. o. tározása iránt ajánlásokat tehet, vagy e cél- 81 Emer de Vattel: The Law of Nations. Indiana- ból az Egyesült Nemzetek tagjainak egyezmé- polis, IN: Liberty Fund, 2008. 683. o. nyek kötését javasolhatja. 82 Uo. 684. o. 70 A Szentszék 2017. január 1-jén részese volt az 83 Faluhelyi Ferenc: Államközi jog I. Államközi 1961. évi és az 1963. évi bécsi egyezménynek, alkotmányjog és jogtan. Pécs: Dr. Karl Köny- továbbá aláírta az 1975. évi bécsi egyezményt vesbolt Kiadása, 1936. 150. o. is, de azt nem erősítette meg. 84 Lásd a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. 71 Roland Portmann: Legal Personality in Inter- évi bécsi egyezmény preambulumát. national Law. Cambridge: Cambridge Uni- 85 Lásd: „Draft Articles on Diplomatic versity Press, 2010. 119. o. Intercourse and Immunities with 72 Különleges diplomáciai képviseletet – leg- Commentaries. 1958”. United Nations Office alábbis 2017. augusztus 10-éig – kizárólag az of Legal Affairs, http://legal.un.org/ilc/texts/ Oroszországi Föderáció mellett tartott fenn a instruments/english/commentaries/9_1_1958. lovagrend. pdf. A letöltés ideje: 2016. december 31. 73 Hivatalos képviseletet működtet a lovagrend 86 Az autonóm területek külkapcsolati mozgás- Franciaországban. terének elemzésével összefüggésben lásd: 74 Nem diplomáciai képviseletet, hanem ún. Tóth Norbert: A kisebbségi területi autonó- hivatalos küldöttséget működtet a lovag- mia elmélete és gyakorlata. Nemzetközi jogi rend Belgiumban, Luxemburgban, Német- és összehasonlító jogi analízis. Budapest: országban, Svájcban, Franciaországban és L’Harmattan Kiadó, 2014. 85–100. o. Kanadában. Order of Malta, https://www. 87 Sajnos időközben a katalán delegációk hon- orderofmalta.int/diplomatic-activities/ lapját eltávolítiták, így ezt a részt törlöm. vagy bilateral-relations/. A letöltés ideje: 2016. au- a québeci főképviseletek. Ezenkívül csak a gusztus 12. saját zászlót – lobogó nélkül – használják 75 Uo. Tatárföld missziói. „О представительстве”. 76 Konkordátumra példa a Magyar Köztársaság Постоянное представительство Kormánya és a Szuverén Jeruzsálemi, Rodo- Республики Татарстан в Азербайджанской szi és Máltai Szent János Katonai és Ispotá- Республике, http://az.tatarstan.ru/rus/about. lyos Rend közötti 2010. évi Együttműködési htm/, 2015. február 18. Megállapodás. Kihirdette a 2010. évi CXL. 88 Ez a helyzet például Feröer esetében – a reyk- törvény. javíki misszió kivételével, ahol kizárólag a 77 Lásd például a Magyarország és a Máltai Lo- feröeri lobogót és címert tették ki az épület- vagrend között kötött 2010. évi megállapodás re. The Government of the Faroe Islands, The 6. cikk 2. bekezdését. Representation of the Faroes in Reykjavik, 78 Korlátozott nemzetközi jogi jogalanyisá- http://www.government.fo/foreign-relations/ gukkal kapcsolatban lásd például: Helmut missions-of-the-faroe-islands-abroad/ Freudenschuss: „Legal and Political Aspects representation-of-the-faroes-in-reykjavik/. A of the Recognition of National Liberation letöltés ideje: 2017. január 1.

2017. tél 43 Tóth Norbert

89 Ez történt például az Åland-szigetek esetében, (impairment/amoindrie). A különleges mis�- amelynek zászlaját kitűzték Finnországnak az sziókról szóló 1969. évi New York-i egyez- Európai Unió mellett működő képviseletének mény és az államoknak az egyetemes jellegű az épületére. nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataik- 90 Jóllehet ez a kérdés a Cook-szigetek esetében ban való képviseletéről szóló 1975. évi bécsi valamivel összetettebb, mivel a teljes egyezmény is ugyanilyen rendelkezéseket függetlenség ügye folyamatosan ott szerepel a tartalmaz (25. cikk [2] bekezdés, illetve 23. politikai napirendjén. Jane McAdam: Climate cikk [2] bekezdés a) pont). Az utóbbi esetben Change and Displacement: Multidisciplinary a kötelezettség természetesen nem a fogadó, Perspectives. London: Bloomsbury hanem a székhelyállamot terheli. Publishing, 2010. 127. o. 100 Ezzel kapcsolatban lehetnek persze kivételek: 91 Lásd a Cook Islands Constitution Act 1964 és például ha a képviseletvezető okoz károkat a a Niue Constitution Act 1974 ezzel kapcsola- lobogóban, az nagy valószínűséggel nem je- tos rendelkezéseit. A két szigetcsoport jogál- lenti az 1961. évi bécsi egyezmény 22. cikké- lásnak létrejötte között alapvető különbség, nek a megsértését. hogy a niuei alkotmányról szóló törvény új- 101Ivor Roberts (szerk.): Satow’s Diplomatic zélandi elfogadását megelőzte népszavazás, Practice. Sixth Edition. Oxford: Oxford míg a Cook-szigetekét nem. Matt Qvortrup University Press, 2011. 201. o.; Ustor Endre: (szerk.): Referendums around the World. The A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest: Continued Growth of Direct Democracy. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965. 250. o. New York, NY: Palgrave Macmillan,, 2014. 102 Lásd az Algéria és az Egyesült Államok kö- 237–239. o. zött 1989-ben aláírt konzuli egyezmény 10. 92 Joint Centenary Declaration of the Principles cikk (4) bekezdését. of the Relationship between the Cook Islands 103 A főkonzulátust még 1988-ban kellett bezárni and New Zealand. Clause 6. Para. 2. Nicolae Ceauşescu nyomására. 93 Uo. 104 Kuszálik Péter: „Az RMDSz tizenöt éve 94 „Pacific People’s Constitution Report”.Pacific a sajtó tükrében”. Transindex, http:// Guardians, http://pacificguardians.org/blog/ rmdszkronologia.adatbank.transindex.ro/ wp-content/uploads/2017/03/Pacific-People- print.php?action=targy&szo=&kezdonap=&v s-Constitution-Report-Alison-Quentin- egzonap=&kezdoev=&vegzoev=&kezdohon Baxter.pdf/. A letöltés ideje: 2016. szeptember 5. ap=&vegzohonap=&kezd=21&ev=&honap= 95 Diplomatic Privileges and Immunities Act &nev=&hely=&intezmeny=&targy=578&be 1968. tu=/. A letöltés ideje: 2017. január 4. A rendőr- 96 Diplomatic Immunities (Cook Islands) Order ség néhány nappal később visszaszolgáltatta 1994 (SR 1994/160). a zászlót a főkonzulnak, és lopás, valamint a 97 Diplomatic Immunities (Niue) Order 2001 közrend megsértése vádjával büntetőeljárást (SR 2001/6). indított az elkövetők ellen, akik először azt 98 Lásd ezzel kapcsolatban a Diplomatic állították, hogy hirtelen elhatározásból csele- Privileges and Immunities Act 1968 rendelke- kedtek. Új Szó, 1997. július 28. 4. o. zéseit. 105 Kuszálik: i. m. 99 Lásd az 1961. évi bécsi egyezmény 22. cikk 106 Megjegyzendő, hogy Gheorghe Funar pol- (2) bekezdését. Az 1963. évi bécsi egyez- gármester egy évvel később ugyanezzel fe- ményt kihirdető jogszabályban szereplő hiva- nyegetőzött. „Funar ismét le akarja szedetni talos magyar fordítás (31. cikk [2] bekezdés) a magyar zászlót a kolozsvári főkonzulátus a képviselet méltóságának a „csorbításáról” épületéről”. Origo, http://www.origo.hu/ ír, jóllehet a két bécsi egyezmény szövege nagyvilag/20000808funar.html/. A letöltés ezen a ponton azonos. Valószínűleg az 1963. ideje: 2017. január 4. évi bécsi egyezmény fordítása a pontosabb

44 Külügyi Szemle A felségjelvények külképviseleti használata

107 „A Külügyminisztérium Közleménye a Ma- 113 Törő Csaba: „Nemzetközi normák és diplo- gyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa mácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, elleni fenyegetéssel kapcsolatban. 2000. au- jog és politika a magyar–azeri–örmény há- gusztus 8.”. In: Magyar Külpolitikai Évkönyv romszögben”. Külügyi Szemle, Vol. 11. No. 4. 2000. Budapest: Külügyminisztérium, 2000. (2012). 200. o. 281. o. 114 Roberts (szerk.): i. m. 201. o. 108 „Kolozsvár: zászló-incidens a magyar fő- 115 Hargitai: i. m. 124. o. konzulátuson - a Transindex.ro portálról”. 116 Az első kétoldalú konzuli szerződésnek a Transindex. 2005. december 29. , http://itthon. Franciaország és Spanyolország között 1769- transindex.ro/?hir=10098/. A letöltés ideje: ben, a konzuli funkciók alaposabb szabályo- 2017. január 4. zása tárgyában kötött egyezményt tartják. 109 Uo. Costas M. Constantinou, Pauline Kerr és 110 Nyírvidék, 1932. december 2. Paul Sharp (szerk.): The SAGE Handbook of 111 Az ún. Szafarov-ügy miatt került sor a tünte- Diplomacy. London: Sage, 2016. 164. o. tésre. 112 „Magyarellenes megmozdulások Jere- vánban”. Turizmus Online, http://www. turizmusonline.hu/aktualis/cikk/magyarel- lenes_megmozdulasok_ormenyorszagban/, 2012. szeptember 1.

2017. tél 45 Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet- Ázsiában. Játékelméleti megközelítés

Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

A második világháborút követően a kelet- és délkelet-ázsiai térség hatalmi erőviszonyaiban egy olyan egyensúlyi helyzet alakult ki, amely kijelölte a nagyobb és a kisebb államok moz- gásterét is. Az utóbbi években Kína erősödésével ez az egyensúly megbomlóban van, és a képességek egyre inkább aszimmetrikussá válnak, amit Kínának az elmúlt időszakban tapasztalt asszertív magatartása is tükröz. Mindez jelentős mértékben kihat az államok viselke- désére és választott stratégiájára. A jelen tanulmány a nemzetközi kapcsolatok aszimmetrikus elméletének játékelméleti megközelítésén keresztül vizsgálja meg a térség átalakuló erőviszo- nyait, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hogyan alakul a közeljövőben az érintett államok várható viselkedésformája.

After the Second World War a balance of power took shape in East and Southeast Asia, which determined the maneuvering room of small and big countries within the region. In recent years, along with the strengthening of China, this balance has been deteriorated, and the capacities of the region’s countries seem to become more and more asymmetric, which was reflected by China’s more assertive behavior lately. This has a huge effect on the attitude and strategy of the neighboring countries. The present study examines the power relations within the region, through the game theoretic approach of asymmetric theory of international relations, in order to predict the most probable future behavior of the states concerned.

* * *

második világháborút követően országoknak adott biztonsági garanciák- a kelet- és délkelet-ázsiai térség ból, valamint a stabilitásuk növelését cél- A hatalmi rendszere jellemzően zó gazdasági előnyökből.1 A rendszer a két tényezőn nyugodott: az Amerikai Szovjetunió fölbomlása után is fennma- Egyesült Államok tengeri és légi kato- radt, a mai napig meghatározva az USA nai hegemóniáján, valamint a térségbeli regionális külpolitikáját. többi szereplő gyengeségén. Az ame- Kína hatalmának folyamatos növeke- rikai külpolitika célja – a hidegháborús dése azonban az utóbbi évtizedekben logika alapján – a kommunista térnyerés egyre inkább hatást gyakorol a térség feltartóztatása volt, amelynek érdekében erőviszonyaira, amire az Egyesült Ál- a régió kis államok szimpátiáját igyeke- lamok az Obama-adminisztráció alatt zett megnyerni. Regionális stratégiája meghirdetett, „Fordulat Ázsia felé” jellemzően két fő elemből állt: a kisebb (Pivot to Asia [röviden: pivot], illetve

46 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

később a Rebalancing [kiegyensúlyo- mindazonáltal a korábbi irányvonal lé- zás]) mottójú új külpolitikai koncepció- nyegi módosulása nem valószínű, Kína val igyekezett választ adni. A 2012-ben, ellensúlyozása továbbra is a fő cél marad. Hillary Clinton külügyminisztersége A jelen tanulmány amellett érvel, hogy alatt meghirdetett terv – amely bizonyos az Ázsiára vonatkozó amerikai külpoliti- szempontból szerves folytatása volt a kai cél a jövőben nem lesz fenntartható. korábbi amerikai regionális külpolitiká- Feltevésünk szerint a Kelet- és Dél-kínai- nak – három fő elemből állt: az amerikai tengeren az erőviszonyok annyira aszim- flotta 60 százalékának a Csendes-óceán metrikussá váltak, amelynek következ- térségébe történő áthelyezése 2020-ra; a tében Kína és a régió kisebb államainak regionális szövetségesek megerősítése és a viselkedése alapvető változáson megy aktivitásuk növelése; valamint egy olyan keresztül, ez pedig törvényszerűen kihat szabadkereskedelmi zóna létrehozása az USA regionális szerepére és a követ- (Trans-Pacific Partnership, TPP), amely- kező amerikai kormányok lehetőségeire is. ből Kína kimaradt volna.2 Az amerikai Az elemzés során játékelméleti mód- elképzelések szerint ezek eredményeként szerekkel vizsgáljuk meg Kína és a regio- létrejönne egy olyan környezet, amely- nális szereplők viselkedését.5 Bár a kelet- ben elkerülhető egy Kínával való hideg- és dél-kínai-tengeri régió, valamint Kína háborús jellegű szakítás. A terv megva- bilaterális kapcsolatai rendkívül komple- lósításával nemcsak Kína növekvő erejét xek, a játékelmélet alkalmazását mégis kívánták ellensúlyozni, hanem az arra is célravezetőnek tartjuk, mert a viselkedési alkalmasnak tűnt, hogy az USA továbbra alternatívák leegyszerűsítése révén rávi- is megőrizze a régióban betöltött szabály- lágíthatunk a probléma kulcsfontosságú alkotó szerepét. jellemzőire. A vizsgálat során a válasz- A szakirodalomban a pivot-politika si- tott módszer következtében az államok keressége viták tárgyát képezi.3 Katonai viselkedéseinek a kulturális magyaráza- értelemben ki kell emelni, hogy a flotta tától eltekintünk, és kizárólag a nyugati 60 százalékának a térségbe vezénylése értelemben vett racionális szereplőkként – amely folyamat jelenleg is tart – a költ- tekintünk rájuk.6 Nem teszünk továbbá ségvetési korlátozások miatt korántsem különbséget a régió kisebb és nagyobb biztos, hogy 2020-ig megvalósul. (Azt államai között sem. Bár az egyes orszá- sem szabad elfelejteni, hogy ez az arány gok – mint Szingapúr és Indonézia – már már egy méreteiben csökkentett flottára csak a méretükből fakadóan is teljesen vonatkozik, tehát a gyakorlatban a jelen- eltérő kapacitásokkal rendelkeznek, ezért leginél nagyobb amerikai katonai jelen- a Kínához fűződő viszonyuk is eltérő, a léttel nem kell számolni.)4 Donald Trump választott játékelméleti módszert a felté- 2017. januári hivatalba lépése némiképp telezésünk vizsgálata érdekében mégis módosította az amerikai stratégia prio- egyaránt alkalmazhatónak tartjuk. ritásait (pl. az USA kilépése a TPP-ből),

2017. tél 47 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

A nemzetközi kapcsolatok A mátrix négy stratégiai kombinációt elméletének két állam ábrázol. „A” esetben a két állam együtt- működik. „B” és „C” helyzetben az egyik kapcsolatára vonatkozó állam kooperál, míg a másik nem. Végül klasszikus megközelítése „D” esetben egyik fél sem választ koope- ratív magatartást. A kifizetési értékektől A nemzetközi kapcsolatok elméletének függően a helyzet akkor válik fogolydi- sokáig axiómaként kezelt alaptétele sze- lemmává, ha T>R>P>S. Mivel mindkét rint az államközi rendszer anarchiszti- állam önérdekkövető, és a hatalomma- kus, mivel nem létezik egy olyan hata- ximalizáló elv irányítja őket, mindket- lom- vagy erőszak-monopólium, amely ten nem kooperatív viselkedést válasz- meghatározná az államok helyét és vi- tanak, ami a játék egyensúlyi kimenete selkedését, nincs meghatározó rend, és lesz (Nash-egyensúly).9 Ugyanakkor ez bár léteznek kisebb és nagyobb államok, a stratégiai kombináció nem tekinthető azok motivációi azonosak – a túlélés és Pareto-hatékony helyzetnek.10 a hatalom növelése –, így a viselkedésük Változik azonban a játék kimenete, is törvényszerűen egyformán önérdeket ha – a valóságnak megfelelően – a játék követő. sorozatos ismétlődésével számolunk. Játékelméleti megközelítésben két ál- Amennyiben 2R>T+S, akkor hosszú lam kapcsolatát Robert Axelrod modellje távon az „A” stratégiai kombináció je- alapján az együttműködés–versengés di- lenti a Nash-egyensúlyt, amely egyben chotómiában egy klasszikus kétszereplős Pareto-hatékony is. Ennek kialakulását fogolydilemmaként írhatjuk le.7 Mindkét Axelrod vizsgálatai bizonyítják, ame- szereplő két tiszta stratégiát követhet:8 lyek szerint a játék végtelen számú is- kooperatív, illetve versengő (nem koope- métlődése esetén jellemzően a „szemet ratív) magatartást gyakorolhat. A helyze- szemért” elv (Tit-for-Tat, TfT) érvénye- tet bimátrixban ábrázolva a kifizetések sül: a szereplők inkább hajlanak a ko- az 1. táblázat szerint alakulnak: operációra, és csak akkor választják a

1. táblázat Két állam kapcsolatának játékelméleti ábrázolása a nemzetközi kapcsolatok elméletének klasszikus megközelítése értelmében 2. ország

Együttműködő Versengő

Együttműködő A (R; R) B (S; T) 1. ország Versengő C (T; S) D (P; P)

48 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

2. táblázat Két állam kapcsolatának játékelméleti ábrázolása a nemzetközi kapcsolatok elméletének klasszikus megközelítése értelmében, kifizetési értékekkel 2. ország

Együttműködő Versengő

Együttműködő A (1; 1) B (-2; 2) 1. ország Versengő C (2; -2) D (-1; -1) versengő magatartást, ha a másik állam Brantly Womack színes hasonlata sze- is azt alkalmazza velük szemben. Ebben rint az aszimmetrikus kapcsolatrendszert az esetben „A” helyzetet rendszerint „A” leginkább egy kártyajátékkal ragadhat- követ, viszont „B” helyzetet „D” vagy juk meg, ahol a szereplők olyanok, mint a „C”. A további gondolatmenet könnyebb játékosok: mind ugyanazt a játékot játs�- követhetősége érdekében a fogolydilem- szák, csak más lapokat kapnak, és más ma kifizetéseit számokban fejezzük ki. anyagi háttérrel rendelkeznek. Az eltérő Ekkor táblázatunk a 2. táblázat szerint értékű lapok miatt ugyanaz a játék mást néz ki. és mást jelent a különböző erőforrással Ekkor T=2; R=1; P=-1; S=-2. Tehát fenn- rendelkezőknek: a gazdag szerencsejáté- áll a fogolydilemma klasszikus feltétele. kosnak egy veszteség természetesen fáj, de előbb-utóbb túlteszi magát rajta; ezzel Aszimmetrikus kapcsolat szemben a szegény játékosnak a veszte- ség akár egzisztenciális kérdés is lehet. A nemzetközi kapcsolatok aszimmetri- Ezért állítja Womack azt, hogy a para- kus kapcsolatok elmélete a klasszikus méter- vagy erőforrásfüggő racionalitás és strukturális realizmussal szemben azt eltér a sima racionalitástól. Azaz az erős állítja, hogy a nagy és a kis államok elté- állam és a kisebb állam(ok) viszonya nem rően ítélik meg a környezetüket, emiatt a „egy”, hanem lényegében „két” kapcso- fenyegetettségérzetük is eltérő, ezért má- latot jelent: az erős állam kapcsolatát a sok a motivációik, és ennek megfelelően kis államokkal és a kis államokét az erő- 13 eltérő a viselkedésük is.11 A kisebb állam sebbel. Mindegy, hogy a játék agresszív nem tudja a nagyobb létét fenyegetni, vagy békés, az a két fél számára mást je- míg a nagyobb sem tudja a kisebbre rá- lent. A gyengébbnek nagyobb szüksége erőltetni a saját preferenciáit olyan költ- van a békére, mert amíg az erős államnak ségek árán, amely még elfogadható lenne csupán kellemetlen, ha a kisebb ellensé- a számára.12 gesen viselkedik (pl. a konfliktus magas

2017. tél 49 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

költsége miatt), az a kisebb fél számára világpolitikában, amely több állam kap- egzisztenciális kérdés is lehet. csolatát is meghatározza (például: USA– Az aszimmetrikus helyzetből követke- Kanada, USA–latin-amerikai országok, zik, hogy a világ és az adott jelenségek stb.). percepciója a két fél között mindig elté- A nemzetközi kapcsolatok aszimmet- rő. A kapcsolat nem problémamentes, de rikus elmélete mindezek miatt támadja a attól még lehet stabil. Éppen emiatt kri- nemzetközi kapcsolatok klasszikus rea- tizálja Womack a klasszikus nemzetközi lista felfogását, amely szerint csak időle- kapcsolatok elméleteit a kontroll fogal- gesen állhat fel egyensúlytalanság, mert mának értelmezése kapcsán. A nagyobb a gyengébb államok szövetkeznek egy- ugyanis nem feltétlenül tudja kontrol- mással annak érdekében, hogy az erőseb- lálni a kicsit, ami azonban nagyon is bet ellensúlyozni tudják. Az aszimmetri- frusztráló lehet számára.14 A nagynak kus elmélet a baloldali hegemóniaelméle- tehát igenis figyelembe kell vennie a ki- teket és Immanuel Wallerstein világrend- csit, s bizonyos fokú autonómiát kell biz- szermodelljét is kritizálja, amelyek a he- tosítania neki. A kicsinek cserében tisz- gemóniát és az aszimmetriát valamilyen teletben kell tartania a nagyobb ország természetellenes, immorális állapotként által lefektetett játékszabályokat. A stabil fogják fel.15 Az aszimmetrikus hatalmi együttműködés (normális kapcsolat) ezért viszonyban a korábbi helyzethez (1. és 2. nem diktátum, sokkal inkább megegye- táblázat) képest a két szereplő számára a zés, amely törvényszerűen hierarchiához kifizetések és így a kapcsolatok is jelen- vezet. Az pedig akkor lesz stabil, ha az tősen átalakulnak (lásd: a 3. táblázat). államok társadalmi rendje legitimálja A mátrix négy stratégiai kombinációt a rendszert: a kisebb államok számára ábrázol. „A” esetben a két állam kooperál, az előnyök biztosítása, a nagyobbnak de az erősebb állam – az erőforrásfüggő pedig a domináns helyzete elfogadása racionalitásnak megfelelően – nagyobb révén. Womack szerint az aszimmet- előnyre tesz szert, a kisebb a kettejük rikus viszony egy általános jelenség a közötti státuszkülönbséget is kénytelen

3. táblázat Az aszimmetrikus kapcsolat játékelméleti ábrázolása Kis ország

Együttműködő Versengő

Együttműködő A (2; 1) B (-1; 3) Erős ország Versengő C (1; -4) D (-1; -3)

50 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

elfogadni. „B” esetben a nagyhatalom külpolitikát kényszerülnek folytatni, kooperatív magatartást folytat, míg a kis és az erre vonatkozó szándékot jelzik a állam a szeme előtt lebegő rövid távú elő- nagyhatalom felé, annak reményében, nyök következtében nem kooperatív mó- hogy az is kooperál. A nagyhatalom alap- don lép fel. Ez esetben a kis állam – nagy vetően kooperatív, mert a konfliktusok- kockázatvállalás mellett – jelentős előny- nak jelentős belpolitikai következményei re tehet szert, míg a nagy államot kisebb vannak, amelyek tetemes költségekkel veszteség éri. Az ilyen helyzetek a tör- járnak. Folyamatában nézve a kapcsola- ténelemben jellemzően akkor álltak elő, tok alakulását, az egyensúlyi helyzet az amikor a nagyobb állam belső problémá- „A” stratégiai kombináció, vagyis mind- val küzdött, és a kisebb ezt valamilyen két fél együttműködő magatartása esetén formában (pl. a határterületekre való be- várható. Belátható, hogy a kisebb állam törése stb. révén) kihasználta. valamilyen okból versengő stratégiát „C” helyzetben a kis állam koopera- is választhat. Ilyen esetben az várható, tív magatartást folytat, de a nagy nem. hogy a kapcsolatok alakulása az alábbi Ez a nagy állam számára jellemzően kis sorrend szerint történik: „A” helyzetet előnnyel jár, míg a gyengébbre egzisz- „B” követi, amely abban az esetben, ha tenciális veszélyt jelent. Az utolsó, a „D” jelentős kárral és státuszvesztéssel jár esetben mindkét fél versengő magatartást a nagyhatalom számára, annak büntető választ, amely a nagyhatalom számára magatartását váltja ki („D”), s ez esetben kisebb veszteséget jelent, de az elhúzódó a megoldást az „A” állapotba való vissza- konfliktushelyzet miatt nagyobb költség térés jelenti. Mindez a kapcsolaton belüli lép fel. A kisebb államra nézve ez a stra- egyensúlyi állapot visszaállását eredmé- tégiai helyzet komoly fenyegetettséget nyezi. jelent. Igaz, valamivel kedvezőbb a kifi- zetés értéke, mint a „C” kombináció ese- Kína és a délkelet-ázsiai tén, ugyanis a nem kooperatív stratégia országok kapcsolata az USA választásával felkészül a várható konflik- vezette világrendben tusra. Mindezek tükrében a kisebb állam szá- A kelet- és délkelet-ázsiai régiónak a mára a legkívánatosabb stratégiai hely- második világháború utáni kapcsolat- zet a következőképp alakul: B>A>D>C. rendszerében az USA volt a meghatáro- A nagy állam esetében a képlet eltérő: zó szereplő, amely Kína és a kisebb álla- A>C>D>B. A kisebb állam domináns mok viszonyára is rányomta a bélyegét. stratégiája a versengő magatartás, míg az A korábbi ideológiai ellenségeskedést az erősebbé a kooperáció. 1970-es években felváltotta a két nagy- Mivel a játék időben megismétlődik, hatalom kooperációja, amelynek hajtó- a kisebb államok – a nagyobb veszte- erejét a közös Szovjetunió-ellenesség nivalójuk miatt – döntően kooperatív adta. A közeledésre még nagyobb hatást

2017. tél 51 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

gyakorolt, hogy a kínai vezetés „reform nélkülözhetetlen volt a modernizációs és nyitás” politikájának a meghirdetésé- céljai eléréséhez. Az ország, ennek meg- vel az ország modernizálásának igénye felelően, támogatta az ASEAN együtt- összekapcsolódott a nemzetközi világ- működését, az 1997/98-as pénzügyi vál- rendbe és intézményekbe való integrá- ság során gazdasági segítséget nyújtott lódással, amely döntően az USA által a környező országoknak, megnyitotta lefektetett nemzetközi szabályok elfoga- gazdaságát a régió nagyvállalatai előtt, dásával történt, bár a Szovjetunió elleni stb. Azokban a kérdésekben, amelyekben kiemelt szerepe miatt az ország az 1980- ellentétes álláspontot képviselt, mint a as évek végéig nagyobb külpolitikai moz- kisebb államok, kerülte a nyílt állásfogla- gástérrel rendelkezett. A régió számára lást, és jellemzően halogató magatartást ez egy rendkívül kedvező időszak volt, választott. Ez a pragmatikus külpolitika amelyben Kína és a többi állam kapcso- a saját és az amerikai kapacitások kü- lata látványosan javult. lönbségének a realisztikus felmérésén Az 1990-es években a két ország viszo- alapult. Egyetlen olyan jelentős kérdés nya hűvösebbé vált ugyan, azonban Kína volt, amelyben Kína átmenetileg nem ko- a modernizációs céljai miatt továbbra operatív magatartást tanúsított: a Tajvan sem akart a Szovjetunió összeomlása elleni 1995-ös rakétakísérletek. Az USA után létrejött, az USA globális hegemón viszont két anyahajócsoport küldésével hatalmát jelentő „új világrenddel” (New azonnal demonstrálta a regionális és glo- World Order) szembefordulni.16 Azonban bális hegemónszerepét.18 új geopolitikai helyzetet jelentett számá- A kisebb államoknak természetesen ra az, hogy a külpolitikai mozgástere a kedvező helyzetet teremtett a kooperatív korábbihoz képest jelentősen lecsökkent, Kína, és a gazdasági érdekeiket követve, mivel az addigi, a Szovjetuniót ellen- ők maguk is jellemzően kooperatívabb súlyozó kiemelt szerepe megszűnt. Az stratégiát választottak. Valójában az Egyesült Államok katonai hegemónsze- USA biztosította védelmi háló, valamint repe a kelet- és délkelet-ázsiai régióban Washington azon törekvése miatt, hogy a továbbra is fennmaradt, biztosítva a ki- régióban ne alakuljon ki konfliktus, eb- sebb államok védelmét és a világkeres- ben az időszakban a kisebb államoknak kedelemben való aktív részvételét (pl. a szélesebb lett a mozgásterük. Nem felszabad tengerhajózás biztosításával). Az tétlenül kellett együttműködniük, mert USA a regionális jelenlétét jellemzően a biztosak lehettek abban, hogy Kína meg- katonai ereje bizonyos időközönkénti fel- teszi azt. Különösen igaz volt ez a pivot- vonultatásával szemléltette. politika meghirdetése után, amikor is Leegyszerűsítve, a kelet- és délkelet- az Egyesült Államok támogatta, hogy a ázsiai régióban a hatalmi helyzet úgy kisebb államok aktívan lépjenek fel Kí- alakult, hogy Kína az 1970-es évek vé- nával szemben. Ennek a stratégiai hely- gétől lényegében folyamatos kooperáci- zetnek a lényegét a következő bimátrix óra kényszerült,17 mivel ez a magatartás mutatja be. 52 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

4. táblázat A kelet- és délkelet-ázsiai régió stratégiai helyzete 1989-tól a 2010-es évek közepéig

Délkelet-ázsiai ország

Együttműködő Versengő

Együttműködő A (2; 1) B (-1; 2) Kína Versengő – –

Láthatjuk, hogy a kisebb államok to- Az egyensúly megbomlása. vábbra is két magatartásforma közül Egy nem kooperatív Kína? választhattak, mert az USA védelmet jelentett az egyébként lényegesen erősebb Az elmúlt években jelentős változás volt Kínával szemben. A nem együttműködő megfigyelhető Kína viselkedésében: stratégia nagyobb kifizetést jelent, ezért szakított a korábbi „jószomszédi” poli- racionális választás. Hátránya azonban, tikával. A Dél-kínai-tenger lehetséges hogy hosszú távon rontja a felek kö- energiaforrásainak aktív felderítése, az zötti bizalom kialakulásának az esé- ottani növekvő katonai jelenléte, vala- lyét. A kisebb államok tehát csak akkor mint a vitatott hovatartozású területeken választhatják ezt a stratégiát, ha biztosan történő mesterséges szigetépítések, illet- maguk mögött tudják az Egyesült Álla- ve a Nemzetközi Bíróság ítéletének a fi- mok támogatását. Kína számára az adott gyelmen kívül hagyása mind azt üzeni, hatalmi helyzetben nem volt igazi válasz- hogy Kína a jövőben nem feltétlenül fog tási alternatíva: domináns stratégiája a kooperatív stratégiát folytatni.19 Mindez kooperáció, mert ha nem kooperatív ma- meglepetésként érte a régió szereplőit, el- gatartást gyakorol, az USA azonnal meg- sősorban az Egyesült Államokat, hiszen torolta volna. egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikai Dinamikusan elemezve a stratégiai befolyás kiszorítása a kínai cél.20 E stra- helyzetet: a kisebb állam „A” helyzetet tégia megváltozásának a hátterében négy a nagyobb érdek reményében és az USA fő ok azonosítható: védelmének biztos tudatában átmeneti- 1. A térségbeli gazdasági és katonai leg felválthatja „B”-vel. Kína azonban erőviszonyok egyre inkább Kína ja- nem tehet mást, mint kooperatív straté- vára változnak, a kisebb országok a giát folytat, amely eredményeként a kis gazdaságilag évtizedek óta stagnáló állam továbbra is kitart a „B” helyzet és történelmi okokból az önvédelem- mellett, illetve ha Kína extraelőnyöket re keveset fordító Japánnal együtt- tud biztosítani számára, visszatér az „A” működve sem képesek ellensúlyozni állapotba. Kínát.21 Az egyre aszimmetrikusabb 2017. tél 53 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

viszony miatt növekvő szükség van cirkálók és rombolók rendszeresítése az USA aktív jelenlétére, amely mellett nagy hatótávolságú rakéta- azonban már nem igazán képes lépést védelmi rendszerek kifejlesztésével tartani Kína gazdasági felfutásával. kívánja elejét venni az ellenfelek A délkelet-ázsiai országok belpoliti- térségbeli aktív katonai jelenlétének. kájában tehát mind nagyobb szerepet Kína aszimmetrikus haderőfejleszté- kap Kína, ami azzal jár, hogy a helyi sének a célja, hogy egyes kulcsterüle- politikai elitek újradefiniálják a nem- tek koncentrált fejlesztésével tegyen zeti érdekeik fogalmát. szert előnyre. A régió szempontjából 2. A saját és a hozzá kötődő érdekcso- a legfontosabb a kínai rakétatechni- portok gazdasági érdekeit szolgálva ka (pl. az olyan nagy hatótávolságú, az USA-nak a Kína ellensúlyozását hajók ellen bevethető ballisztikus ra- célzó politikája eddig többnyire a re- kéta, mint a DF-21D), amely lehetővé torika szintjén érvényesült, és az ak- teszi az amerikai flotta kulcspontjá- tívabb fellépést az Egyesült Államok nak számító anyahajócsoportok elle- a szövetségeseire hárította. Mindez ni, szárazföldről indított sikeres tá- kétségeket ébresztett az utóbbiakban madást.23 Ez utóbbi következtében a azzal kapcsolatban, hogy az ameri- regionális konfliktusokba való ame- kaiak valóban hajlandóak a védel- rikai beavatkozás egyre kockázato- mükben fellépni. sabbá válik (pl. az amerikai tengeri 3. Az elmúlt évek során az USA egyre hatalom szimbóluma megsérülhet, inkább a saját érdekeit helyezte elő- több ezer áldozattal járhat, stb.), amit térbe, míg a közjónak a kisebb or- a washingtoni vezetésnek mérlegel- szágok számára történő biztosítása nie kell.24 Mindezek következtében, fokozatosan háttérbe szorult. Ez a bár az USA továbbra is folytatja a ha- folyamat jól megfigyelhető az „újra- gyományos őrjáratozási stratégiáját, egyensúlyozás” egyik pillérének szá- annak elrettentő ereje egyre kisebb mító TPP-tárgyalások elhúzódásá- lesz.25 ban, majd a Trump elnöki beiktatását követő azonnali eltörlésében.22 Az átalakulóban lévő stratégiai helyzet 4. Kína egyre inkább képes megakadá- eredményeként Kína mozgástere is vál- lyozni az USA regionális beavatko- tozik, így egyre inkább egy klasszikus zását, a növekvő katonai potenciálja aszimmetrikus hatalmi helyzet alakul ki ugyanis elsősorban a „hozzáférést a kelet- és délkelet-ázsiai régióban (5. táb- akadályozó” (A2/AD) képességek lázat). megerősödésében nyilvánul meg. Megállapítható, hogy a megváltozott Ez a stratégia alapvetően a repülő- stratégiai helyzetben immár mindkét gép-hordozók, nukleáris meghajtá- szereplő újra választhat a kooperatív sú támadó tengeralattjárók, rakétás és nem kooperatív magatartás közül.

54 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

5. táblázat Az aszimmetrikussá váló kelet- és délkelet-ázsiai régió

Délkelet-ázsiai ország

Együttműködő Versengő

Együttműködő A (2; 1) B (-1; 3) Kína Versengő C (1; -4) D (-1; -3)

Kína továbbra is az együttműködésben megvizsgáljuk a régió egyik kisebb álla- érdekelt („A” helyzet), viszont üzenetet mának a viselkedésében beálló változá- kell küldenie, hogy adott esetben nem sokat. kooperatív magatartást („C” és „D”) is folytathat. A preferencia sorrendje Kína Esettanulmány: a Fülöp-szigetek számára: A>C>D>B. Bár a kisebb állam preferencia-sorrendje B>A>C>D, az az Ha a délkelet-ázsiai országok Kínával amerikai védelem nélkül túl nagy kocká- szembeni viselkedési modelljére szeret- zattal jár, ami arra készteti őket, hogy ko- nénk példát találni, az utóbbi évek fejle- operatív külpolitikát válasszanak. A kis ményeit figyelembe véve a Fülöp-szige- államok viselkedésében való átmenet di- tek az ideális választás. Egyfelől azért, namikusan leírva: a kooperatív Kína és a mert a délkelet-ázsiai régióban az ország kis államok kétféle magatartásának meg- az Egyesült Államok egyik legfontosabb felelően a kiindulási helyzet „B” vagy szövetségese, másfelől pedig, mert a Kí- „A”, amit megváltoztat a nem kooperatív nával ápolt kapcsolatában markánsan el- Kína, „D” és „C” helyzetet hozva létre. különíthető szakaszokat azonosíthatunk, Ezt követően helyreáll az „A” helyzet, szemben az olyan államokkal, ahol az át- mert mindkét fél a kooperációban érde- menetek kevésbé látványosak (pl. Thai- kelt. föld, Malajzia stb.). Az 5. játékelméleti táblázatunk ös�- Az ország 1945 után az USA legfon- szefoglalva azt mutatja, hogy Kína és a tosabb szövetségesének számított a ré- délkelet-ázsiai országok számára a ra- gióban, de a hidegháború befejezését cionális választás az együttműködésre követően a nemzetközi orientációja és építő stratégia, s azt Kína akkor tudja a az Egyesült Államokkal való viszonya is leggyorsabban kiváltani, ha átmenetileg megváltozott. 1992-ben a kongresszusa a versengő szereplőként lép fel. Annak ér- szuverén külpolitika kialakításának a jel- dekében, hogy ezt az elméleti következ- szavával elutasította az amerikai katonai tetést igazoljuk, egy esettanulmány során jelenlét meghosszabbítását. Ez azonban

2017. tél 55 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

a politikai és a gazdasági kapcsolatokat aláírásával tovább mélyült a partnerség, csupán kis mértékben befolyásolta. lehetővé téve az amerikai haderő rotációs A manilai kormány Kína felemelkedé- alapon történő visszatérését.27 Aquino a sét és dél-kínai-tengeri expanzióját egy- dél-kínai-tengeri érdekeltségek védel- re inkább fenyegetésként értékelte, de a mét a nemzet legfontosabb geostratégiai kooperatív kínai magatartásnak köszön- érdekei közé emelte, amikor 2013-ban a hetően a filippínó vezetés is igyekezett hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte az együttműködést tanúsítani. Az 1997-es ügyet. Ezzel párhuzamosan pedig Kí- ázsiai gazdasági válság után a Kínával nával szemben egy nem együttműködő, való gazdasági kapcsolatok erősítése ellensúlyozásra törekvő politikába kez- még nagyobb jelentőségre tett szert, fő- dett. Hazája gazdasági fejlődése követ- leg a nyugati segítség elmaradása miatt. keztében a Kínával fennállt politikai és Gloria Macapagal-Arroyo 2000–2010 gazdasági kapcsolatok megromlását el- közötti elnöksége testesíti meg azt az fogadhatónak vélte, és helyette inkább időszakot, amikor Kína és a Fülöp-szi- az ASEAN-partnerekre, az USA-ra és getek egyaránt kooperatív viselkedést annak szövetségeseire, Japánra és Dél- tanúsított. Macapagal-Arroyo igyekezett Koreára kívánt támaszkodni.28 Aquino a az országot egyenlő távolságban tartani korábbiaknál is jobban elkötelezte magát az USA-tól és Kínától, és a multilaterális az USA mellett, és a Kína bekerítését cél- együttműködés erősítésére törekedett. zó törekvéseket is támogatta. A terrorizmus elleni globális háborúban 2013–2014 során jelentős fordulat állt az ország az amerikaiak megbízható szö- be a kínai magatartásban is. Az ország a vetségese maradt, miközben Kínával is mesterséges szigetek építése mellett gaz- partneri viszonyt ápolt.26 dasági szankciókat is bevezetett. A kínai Kína és a Fülöp-szigetek kapcsolatá- befektetők távolmaradása mellett 2016 ban a második azonosítható szakasz III. nyarán már a Fülöp-szigetekről szárma- Benigno Aquino elnökségéhez köthető. zó banán importját is betiltotta (pedig az 2010-ben az ország – a katonai és politi- Ecuador mögött a második a világ banán- kai támogatásért cserébe – üdvözölte az termelésében),29 a hágai ítéletet követően Obama-kormány által meghirdetett „újra- pedig már a turisták is elmaradtak.30 egyensúlyozási” koncepciót, így annak A két állam kapcsolata – az elemzők Washington számára az egyik legfonto- többségének a további eszkalációra vo- sabb pillére lett. Az Obama-kormányzat natkozó várakozásával szemben – ekkor már nyíltan támogatta a Fülöp-szigete- váratlan fordulatot vett.31 Rodrigo Duterte ket a Dél-kínai-tengert érintő vitájában, elnök 2016. júniusi hivatalba lépése telje- 2011-ben pedig deklarálta, hogy a két or- sen új alapokra helyezte az ország kül- és szág régi szövetséges és „stratégiai part- védelempolitikai stratégiáját, amelynek a ner”. 2014 áprilisában aztán a megnövelt legszembetűnőbb aspektusa az Egyesült védelmi együttműködési megállapodás Államoktól való eltávolodás és a Kína,

56 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

valamint Oroszország felé történő nyitás. kapcsolódik. A Fülöp-szigetek Kína „21. A dél-kínai-tengeri vitában július 12-én századi tengeri selyemút” nevű projekt- meghozott bírósági ítélet lényegében a jéből sem szeretne kimaradni, ezért a Fülöp-szigeteknek kedvezett, miközben beruházások nagy része infrastrukturális Kína álláspontját elutasította. Duterte fejlesztésekhez köthető.33 ennek ellenére kezdettől fogva a Kínával Duterte számára sokat jelent, hogy a való kompromisszumot kereste.32 A 2016. kínai kormány azonos álláspontot képvi- október 18–21. közötti pekingi látogatása sel a drogellenes fellépéssel és az emberi során megerősítette „független külpoli- jogokkal kapcsolatban, a külföldi kritikát tikája” lényegi elemeit, amelyek között pedig mindketten elutasítják. szerepelt ugyan az USA-val fennálló biz- A reálpolitika szemszögéből nézve, a tonsági, gazdasági kapcsolatok megőrzé- kínaiakkal való szoros együttműködés se, de egyúttal a Kínával való szoros gaz- talán az USA-t is újabb gesztusok tételére dasági kooperáció mellett foglalt állást. sarkallja – ha szeretné megőrizni a ko- Természetesen a Fülöp-szigetek nem kí- rábbi pozícióját –, és a két nagyhatalom vánta az amerikaiakhoz fűződő diplomá- egymással szembeni kijátszásából most ciai, védelmi és gazdasági kapcsolatait végre a Fülöp-szigetek is profitálhat.34 felszámolni, csupán a külpolitikai irány- Kína és a Fülöp-szigetek hideghábo- vonalát akarta függetleníteni Washing- rút követő kapcsolatában sikerült a já- tontól, és ezzel az „újra-egyensúlyozás” tékelméleti módszerrel vizsgált eltérő koncepciójának nem szándékozott már a viselkedési szakaszokat beazonosítani. részese lenni. Úgy vélte, a Kínával való Természetesen a modell csak a kapcso- ellenségeskedés a továbbiakban már nem lat főbb jellemzőit és motívumait képes kifizetődő stratégia. megragadni, míg a valóság és a szaka- Kína, érzékelve, hogy az addigi nem szok közötti átmenet sokkal összetettebb. kooperatív magatartása elérte a célját, Épp ezért, várhatóan a Fülöp-szigetek és vagyis határozottságával kooperatív vi- Washington kapcsolatai átalakulásának selkedésre kényszerítette „ellenfelét”, korántsem lesznek azonnali és vissza- Duterte közeledése eredményeként vál- fordíthatatlan következményei. Filippínó toztatott a stratégiáján. Dutertét az ok- oldalról eddig semmilyen egyezmény tóberi kínai útján a legmagasabb szinten felmondása nem merült fel, a több évti- fogadták, s Hszi Csin-ping elnökkel és Li zedes szövetség felbontására sem történ- Ko-csiang miniszterelnökkel is találko- tek konkrét lépések.35 Egyes vélemények zott. Útjára több mint 400 filippínó üz- szerint Donald Trump elnöksége idején, letember kísérte el, jelezve a gazdasági rövid távon a kapcsolatok javulása várha- kapcsolatok jelentőségét. 21 különböző tó, viszont az esetleges növekvő amerikai megállapodást írtak alá a felek, össze- elvárások következtében hosszú távon a sen 24 milliárd dollár értékben: közülük korábbiaknál hűvösebb filippínó–ameri- 15 milliárd dollár kínai befektetést jelent, kai és javuló filippínó–kínai viszonyra amelyekhez egy 9 milliárdos hitelkeret lehet számítani.36 2017. tél 57 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

Konklúzió és következmények Természetesen az egyes államok elté- rő geopolitikai érdekekkel, különböző Az utóbbi években Kína részéről tapasz- történelmi tapasztalatokkal és kulturális talható nem kooperatív stratégia egy gyökerekkel rendelkeznek, s a viselkedé- racionális választás, amely azt tükrözi, sük korántsem határozható meg teljes bi- hogy az ország számára döntő változás zonyossággal.38 A nagyhatalmak közötti ment végbe a kelet- és délkelet-ázsiai folyamatos és rendkívül rugalmas egyen- régióban. Természetesen ez a döntése a súlyozási kísérleteikre azonban számta- feszültségek – átmeneti – növekedésével lan példát találunk a múltban. Kína és a jár. Amennyiben az Amerikai Egyesült régió növekvő kooperációja középtávon Államok nem képes a folyamatot meg- azt vetíti előre, hogy a feszültségek csök- fordítani, a kisebb országok akkor visel- kennek a térségben, így az kikerül a világ kednek racionálisan, ha a nagyobb vesz- „forró pontjai” közül. tenivaló elkerülése érdekében kooperatív A kisebb államok stratégiájában beál- stratégiát választanak. ló változás rendkívül jelentős következ- A stratégiai környezet átalakulásában ményekkel jár a régió szempontjából. emellett egyre nagyobb szerepet kap, Először is, az „újra-egyensúlyozás” és a hogy gazdasági szempontból Kína va- kisebb államoknak nyújtott amerikai vé- lamennyi szereplő számára nagyságren- delemre és gazdasági előnyökre építő ha- dekkel fontosabbá vált, mint az USA. Ez gyományos regionális politika összeom- nem csupán azt jelenti, hogy Kína meg- lik, és az Egyesült Államok egyre jobban torolhatja a kisebb államok neki nem tet- kiszorul a régióból. Mindez azt jelenti, sző magatartását, de olyan gazdaságilag hogy Washington egyre kevésbé léphet kecsegtető lehetőségeket is kínálhat (pl. föl ott szabályalkotó szereplőként. Mind- az „Egy övezet, egy út” tengeri és száraz- ez a Trump-adminisztráció várhatóan földi „gazdasági folyosói” vagy Regioná- befelé forduló külpolitikája nélkül is be- lis Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) következne, de az olyan lépések, mint a nevű szabadkereskedelmi övezet), ame- TPP felmondása, nagyobb lökést adhat a lyek kihagyása vállalhatatlan politikai folyamatnak. A változásokat az amerikai kockázatokkal járna a kormányok szá- külpolitika csak egy olyan gyökeresen új mára. Mindezek miatt a Kínával való na- innovációja tudná megállítani, amelynek gyobb kooperáció egyre inkább nemzeti jelenleg nem mutatkozik jele. A Trump- érdekké válik, akkor is, ha ennek elfoga- adminisztráció által bejelentett katonai dása több országban is érzékeny kérdés. fejlesztések önmagukban nem lesznek Ez a megközelítés alátámasztja azt a elégségesek. véleményt, amely szerint Duterte „Kína Másodszor, a délkelet-ázsiai régióból felé fordulása” egyfajta láncreakciót in- való kiszorulással az USA elveszti a díthat el a régióban, és a többi délkelet- globális hegemónszerepét, hiszen a vi- ázsiai ország is követni fogja a Fülöp-szi- lág egyik régiójában már nem rendelke- getek politikáját.37 zik katonai fölénnyel. Habár Kína csak 58 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában egyetlen régiót fog az ellenőrzése alatt Jegyzetek tartani, de az éppen a világ legfontosabb gazdasági térsége, így a nemzetközi sze- 1 William H. Overholt: Asia, America, and the repe és a világpolitikába való beleszólási Transformation of Geopolitics. New York, joga drasztikusan megnő. Ennek ered- NY: Cambridge University Press, 2007. 2 Hillary Rodham Clinton: „America’s Pacific ményeként a világ közelebb kerül egy Century”. Foreign Policy, http://foreignpolicy. posztamerikai (vagy posztnyugati) fejlő- com/2011/10/11/americas-pacific-century/, dési korszakhoz, és multipolarizálódik, 2011. október 11. ami megfelel Kína gyakran hangoztatott 3 Robert S. Ross: „The Problem with the Pivot. Obama’s New Asia Policy Is Unnecessary and külpolitikai céljainak. Counterproductive”. Foreign Affairs, Vol. 91. Harmadszor, a kelet- és délkelet-ázsiai No. 6. (2012). 70–82. o.; Mike Green: „The államok nyitottabbak lesznek a Kína által Legacy of Obama’s »Pivot« to Asia”. Foreign kialakítani kívánt új regionális rend iránt. Policy, http://foreignpolicy.com/2016/09/03/ Kína – a korábbi történelmi korokhoz ha- the-legacy-of-obamas-pivot-to-asia/, 2016. szeptember 3.; Hal Brands: „Barack Obama sonlóan – egy domináns szabályalkotó and the Dilemmas of American Grand regionális hatalommá válik, s várhatóan Strategy”. The Washington Quarterly, No. 4. egy olyan rendet fog kialakítani, amely (2017). https://twq.elliott.gwu.edu/sites/twq. az aszimmetrikus bilaterális kapcsolato- elliott.gwu.edu/files/downloads/TWQ_Win- ter2017_Brands.pdf. 101–125. o. kon létrejövő regionális hierarchia lesz. 4 Valójában a flotta 60 százalékát kitevő egysé- Mindez a korábbi történelmi periódusok- gek permanens jelenléte sem tűnik valószínű- ban nem ismeretlen, sőt a régió életét az nek, mivel az újabb bázisok használatbavéte- elmúlt évszázadokban államközi rend- lét is feltételezné. „2017 Index of U.S. Military szerként meghatározó hatalmi helyzet- Strength”. The Heritage Foundation, http:// index.heritage.org/military/2017/assessments/ nek, a hódolati vagy hűbérajándék rend- operating-environment/asia/. A letöltés ideje: szernek a modernizált formában történő 2017. október 16. újjászületésével járhat. Ez pedig kihívást 5 A módszer alkalmazhatóságáról lásd: Duncan fog jelenteni a jelenlegi nemzetközi rend- Snidal: „The Game Theory of Internatio- nal Politics”. World Politics, Vol. 38. No. 1. szernek, amely az utóbbi két évszázad- (1985). 25–57. o.; Glenn Herald Snyder – Paul ban a nyugati logikára, világszemléletre Diesing: Conflict Among Nations: Bargaining, és működési elvekre épült. Decision Making, and System Structure in Végül pedig évtizedes problémák International Crises. Princeton, NJ: Prince- (Észak-Korea és Korea megosztottsága, ton University Press, 1978.; Robert Po- well: „Neorealism and Game Theory”. In: Tajvan) kerülnek új megvilágításba an- Perspectives on Structural Realism (szerk. nak következtében, hogy az USA nem Andrew K. Hanami). New York, NY: Palgrave lesz képes döntő hatást gyakorolni a ré- Macmillan, 2003. 9–30. o.; David J. Green: gió sorsára. Ezekben az esetekben a befa- The Third Option for the South China Sea. The Political Economy of Regional Conflict gyott konfliktusok akár gyors megoldása and Cooperation. New York, NY: Palgrave sem zárható ki. Macmillan, 2016. 23–34. o.

2017. tél 59 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

6 A kínai külpolitika kulturális jellegzetessége- azt az ellensúlyozási stratégiához hasonlóan iről lásd: Eszterhai Viktor: „Guanxi az ázsiai minden állam gyakorolja, az aktuális érde- államközi kapcsolatokban – a Kína-közpon- keinek megfelelően. Randall L. Schweller: tú hűbérajándék rendszer újragondolása”. „Bandwagoning for Profit: »Bringing the Eszmélet, Vol. 100. No. 4. (2013). 148–166. Revisionist State Back«”. International o.; QIN Yaqing 秦亚青 : „Guanxi benwei yu Security, Vol. 19. No. 1. (1985). 72–107. o. guocheng jiangou: Jiang Zhongguo linian zhi 12 Brantly Womack: Asymmetry and ru guoji guanxi lilun 关系本位与过程建构 : International Relationships. Cambridge: 将中国理念植入国际关系理论 ”. Zhongguo Cambridge University Press. 2015. David A. shehui kexue 中国社会科学 , Vol. 3. (2009). Lake: Hierarchy in International Relations. 69–86. o.; Qin Yanqing: „International Soci- Ithaca, NY: Cornell University Press, 2009. ety as a Process: Institutions, Identities, and 13 Brantly Womack: China and Vietnam. The China’s Peaceful Rise”. The Chinese Journal Politics of Asymmetry. New York, NY: of International Politics, Vol. 3. No. 2. (2010). Cambridge University Press, 2006. 20. 132–134. o. o. Hasonló gondolat megjelenik Lowell 7 Robert Axelrod: „Conflict of Interest: An Dittmernél is: Lowell Dittmer: „The Strategic Axiomatic Approach”. Journal of Conflict Triangle: An Elementary Game-Theoretical Resolution, Vol. 11. No. 1. (1967). 87–99. o. Analysis”. World Politics, Vol. 33. No. 4. 8 Az elemzés a könnyebb érthetőség érdekében (1981). 485. o. nem foglalkozik a kevert stratégiákkal. 14 Womack: China and Vietnam… . 20. o. 9 Nash-egyensúlynak nevezzük a részt vevő já- 15 Uo. 19. o. tékosok egyéni stratégiáinak az olyan straté- 16 Eszterhai Viktor: „Collapse of a Co-operation: gia együttesét, amelyre igaz, hogy mindegyi- the Chinese View of the Sino-American Re- kük aktuális stratégiája a parciálisan legjobb lations under the Presidency of Elder Bush”. választ adja a többiekére. Öt Kontinens: Az Új- és Jelenkori Egyetemes 10 Paréto-hatékony helyzetről akkor beszélhe- Történeti Tanszék Tudományos Közleményei, tünk, amikor egyik szereplő helyzete sem ja- Vol. 7. No. 1. (2014). 199–212. o. vítható anélkül, hogy a másiké ne romlana. 17 Bár látszólag ellentmondásnak tűnik, a kínai– 11 Természetesen a nemzetközi kapcsolatok vietnami háború (1979) valójában Vietnam klasszikus megközelítései is felismerik, elköteleződése volt a keleti blokk iránt, s azt hogy az államok erőforrásai nem egyformák. jelentette, hogy az ország nem része az USA A gyengébbek más államokkal együttmű- vezette világrendnek, így az ellene indított ködve ellensúlyoznak a nagyobbal szemben. katonai akció nem tekinthető nem koopera- Hans Joachim Morgenthau: Politics Among tív magatartásnak. Eszterhai Viktor – Szőke Nations: The Struggle for Power and Peace. Noémi: „Az 1979-es kínai–vietnami háború New York, NY: Alfred A. Knopf, 1948. 21–25. szerepe a kínai–amerikai partnerség megszi- o. Az ellensúlyozó politika mellett Kenneth lárdításában”. In: Fókuszban a konfliktusok: Waltz strukturális realista irányzatában meg- Tanulmányok a diplomáciatörténet és a regio- jelenik a helyezkedés fogalma is, amely egy nális konfliktusok témájában (szerk. Gyurácz kisebb államnak egy erősebb állammal való Veronika, Joós Attila, Zágoni-Bogsch Ger- kooperatív együttműködésére utal, mintegy gely). Budapest: Eötvös Loránd Tudomány- a túlélése érdekében folytatott racionális egyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és stratégiaként. Kenneth N. Waltz: Theory of Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2014. International Politics. Boston, MA: Addison- 173–198. o. Wesley Publishing Company, 1979. 125–126. 18 Más néven a harmadik tajvani-szorosbeli vál- o. Randall Schweller ezzel szemben amel- ság, amely 1995. július 21. és 1996. március 23. lett érvel, hogy a helyezkedés nem pusztán között zajlott. A konfliktushelyzetet Lee Teng- a kis államok repertoárjába tartozik, hanem hui tajvani elnöknek az 1995 júniusában, az

60 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

amerikai Cornell Egyetemen tartott beszéde 2016. december 28; Jane Perlez: „Rising váltotta ki, mert azt a Kínai Népköztársaság Stakes in South China Sea”. International (KNK) vezetése Tajvan elszakadási törekvé- Herald Tribune, http://ihtbd.com/ihtuser/ seként fogta fel. Az 1996 eleji rakétakísérle- print/old%20THT/July-2012/20-07-2012/ tek az az évi tajvani elnökválasztást igyekez- April-12/a0106x01xxxxxxxxx.pdf, 2012. tek befolyásolni. Az akció hatástalan maradt: június 1. a választók Lee Teng-huit választották meg a 21 „Who Rules the Waves?”. The Economist, Kínai Köztársaság elnökének. A Tajvani-szo- http://www.economist.com/news/ rosban végrehajtott kínai rakétakísérletekre international/21674648-china-no-longer- válaszul az Egyesült Államok két repülő- accepts-america-should-be-asia-pacifics- gép-hordozó csapásmérő csoportot küldött a dominant-naval-power-who-rules, 2015. térségbe, melynek következtében Kína a Taj- október 17. vannal szembeni, addigi nem kooperatív po- 22 Ankit Panda: „Trump Killed TPP. What’s litikájának a módosítására kényszerült, belát- Next for Trade in Asia?”. The Diplomat, va, hogy az USA haditengerészetével még a http://thediplomat.com/2017/01/trump-killed- saját partjai mentén sem veheti fel a versenyt. tpp-whats-next-for-trade-in-asia/, 2017. janu- A harmadik tajvani-szorosbeli válság min- ár 24. dennél jobban bizonyította, hogy a múltban 23 A hajók elleni, nagy hatótávolságú balliszti- az Egyesült Államok a tetszése szerint küld- kus rakéta, a Wu-14 Dong Feng-21D („repülő- hetett flottát a kínai partokhoz, ha ellenfelét gép-hordozó gyilkos”) a 2010-es évek elején együttműködésre kívánta szorítani, vagy csu- állt hadrendbe. Hatótávolsága meghaladja az pán érzékeltetni akarta saját megkérdőjelez- 1500 km-t, manőverezni képes, robbanófeje hetetlen globális dominanciáját. Lényegében pedig a hangsebesség tízszeresével közelít a ez az esemény ébresztette rá Kínát arra, hogy célpontja felé, ezért az elfogása a hagyomá- egy hatékony A2/AD képesség kifejlesztése nyos rakétavédelem számára szinte lehetetlen. nem tűr halasztást, és ezt követően kezdődtek Az amerikai erőfeszítések elsősorban a rakéta el a jelentős haditechnikai fejlesztések. Rész- célzó rendszerének a zavarására, megtévesz- letesebben: Bruce Ellemann: Taiwan Straits: tésére irányulnak. A 2015-ben, szintén hajók Crisis in Asia and the Role of the U.S. Navy. ellen rendszeresített JY-12 cirkálórakéta ha- Lanham, MD: Rowman & Littlefield, 2014. tótávolsága 250–400 km-re tehető, 205–500 19 A kínai mesterséges szigetekről részleteseb- kg tömegű robbanófeje pedig 3-4 Mach se- ben: Klemensits Péter: „Kína építkezései a bességgel száguld. Az észlelése és az elfogása Spratly-szigeteken. A dél-kínai-tengeri konf- helyett az USA haditengerészete döntően az liktus egy újabb fejezete”. Honvédségi Szem- indító repülőgépek felderítését és megsemmi- le, Vol. 144. No. 4. (2016). 56–63. o. A hágai sítését tartja célravezetőbbnek. Egyes ame- állandó választottbírósági ítéletről pedig lásd: rikai szakértők szerint a kínaiak hajó elleni Eszterhai Viktor – Klemensits Péter: „A dél- rakétái véget vetnek a repülőgép-hordozókat kínai-tengeri szigetek ügyében hozott hágai övező legyőzhetetlenség mítoszának, és talán ítélet geopolitikai következményei”. PAGEO a megváltozott körülmények miatt azok el- Policy Brief, No. 1. (2016). http://www.geo- avultságát is bizonyítják. Jerry Hendrix kapi- politika.hu/2016/08/04/pageo-policy-brief-i- tány, a Center for New American Society ku- del-kinai-tenger/, 2016. augusztus 4. tatója szerint az USA kormánya nem enged- 20 „Department of Defense Press Briefing heti meg magának, hogy 13 milliárd dollárért by Adm. Harris in the Pentagon Briefing egyetlen olyan hajót is vásároljon, amely nem Room”. U.S. Department of Defense, lenne képes biztonsággal ellátni a feladatát http://www.defense.gov/News/News- a DF-21D rakéta hatótávolságán belül. Ép- Transcripts/Transcript-View/Article/673426/ pen ezért a legújabb Ford osztályú hordozók department-of-defense-pressbriefing-by- helyett több kisebb, kb. 5 milliárdba kerülő adm-harris-in-the-pentagon-briefing-room, könnyű hordozókat kell vásárolni, amelyek 2017. tél 61 Eszterhai Viktor – Klemensits Péter

a kínai rakéták hatósugaránál messzebbről is végrehajtott építkezésekre reagálva 2015 alkalmazhatóak lennének, ugyanis a legfőbb októberében – jelzésként, hogy nem ismeri erejüket a nagy hatótávolságú és nehézfegy- el a status quo megváltoztatását – az ameri- verzetű harci drónok jelentenék. A Hudson kai haditengerészet USS LASSEN rakétás Institute szakembereinek jelentése ezzel rombolója Kína tiltakozása ellenére 12 mér- szemben kitart a szuperhordozók relevanci- földnél közelebb hajózott az egyik „újonnan ája mellett, mivel azok ár-érték arányosan épített” szigethez. 2016 januárjában pedig pótolhatatlan erőkivetítési képességgel ren- a USS CURTIS WILBUR rakétás romboló delkeznek, és önálló, mozgó légibázisoknak tette ugyanezt a Paracel-szigetekhez tartozó tekinthetőek. A haditengerészet vezetése Triton-sziget közelében. Március elején az szintén úgy véli, hogy a repülőgép-hordozó amerikai vezetés egy, a USS JOHN STENNIS az amerikai globális katonai jelenlét legfőbb repülőgép-hordozó vezette csapásmérő cso- szimbóluma, még hosszú éveken keresztül a portot küldött a térségbe, nem törődve Kína tengeri hadviselés legfontosabb eszköze ma- rosszallásával. Májusban a USS WILLIAM rad. A viták ellenére a hadászati viszonyok- P. LAWRENCE rakétás romboló közelítette nak a Csendes-óceán nyugati felében történő meg a Spratly-szigetek egyik feltöltött zá- átalakulása egyértelmű, amelynek a jövőbeli tonyát, legutóbb pedig, 2016 októberében, a biztonságpolitikai következményei még mar- USS DECATUR rakétás romboló haladt el a kánsabbak lesznek. Ha elfogadjuk Hendrix Paracel-szigetek partjai közelében. Azonban kapitány érvelését, aki szerint ha csupán 10 az amerikai hajókat minden esetben a kínai százaléknyi reális esélye is mutatkozik egy haditengerészet és a légierő egységei kísér- hordozó elvesztésének, akkor a hadvezetés ték, azaz a kínaiak ilyenkor módszeresen a beláthatatlan politikai következményektől demonstrálták a saját „szabad hajózásukat” tartva már nem kockáztatná meg a bevetését, is. Tehát nemcsak diplomáciailag „figyel- így néhány év múlva – a jelenlegi tendencia meztetnek”, tiltakoznak, hanem tevőlegesen mellett – az USA haditengerészete már nem is jelen vannak. 2017 elején pedig a Liaoning lesz képes háborítatlanul hadműveleteket repülőgép-hordozó tartott hadgyakorlatot folytatni és a Dél-kínai-tengert uralni. Rész- a Dél-kínai-tengeren, amely a Tajvani-szo- letesebben: Hajdú Ferenc, Klemensits Péter és roson történt átkelésével jelentős riadalmat Sárhidai Gyula: „A kínai WU-14 Dong Feng- keltett Tajpejben. Ankit Panda: „South China 21D nagy hatótávolságú hajó elleni balliszti- Sea: US Navy Destroyer Asserts Freedom of kus rakéta és a csendes-óceáni erőegyensúly Navigation in Paracel Islands”. The Diplomat, átalakulása”. Haditechnika, Vol. 51. No. 1. http://thediplomat.com/2016/10/south-china- (2017). 20–27. o. sea-us-navy-destroyer-asserts-freedom-of- 24 Kelley Sayler: „Red Alert: The Growing navigation-in-paracel-islands/, 2016. október Threat to U.S. Aircraft Carriers”. Center for 22.; John Sharman: „China Sends Aircraft a New American Security (CNAS), http:// Carrier »Liaoning« through Taiwan Strait www.cnas.org/sites/default/files/publications- as Tensions Remain High”. Independent, pdf/CNASReport-CarrierThreat-160217. http://www.independent.co.uk/news/world/ pdf, 2016. február. 6–8. o.; Henry J. Hend- asia/china-sends-aircraft-carrier-liaoning- rix: „At What Cost a Carrier?”. Center for taiwan-straits-tensions-south-china-sea-one- New American Security, Disruptive Defense china-a7521366.html, 2017. január 11. Papers, http://www.cnas.org/files/documents/ 26 Renato Cruz de Castro: „The Duterte publications/CNAS%20Carrier_Hendrix_ Administration’s Foreign Policy: Unravelling FINAL.pdf, 2013 március. 8–10. o. the Aquino Administration’s Balancing 25 Az USA igyekezett – katonai értelemben Agenda on an Emergent China”. Journal of is – a „pivot” koncepciónak megfelelően tá- Current Southeast Asian Affairs, Vol. 35. No. mogatni a szövetségeseit és demonstrálni az 3. (2017). 52. o. erejét Kínával szemben. A Spratly-szigeteken 62 Külügyi Szemle Aszimmetrikussá váló hatalmi erőviszonyok Délkelet-Ázsiában

27 Carlyle Thayer: „Analyzing the US– Diplomat, http://thediplomat.com/2016/11/ Philippines Enhanced Defense Cooperation why-dutertes-deals-with-china-may-be- Agreement”. The Diplomat, http:// security-concerns/, 2016. november 2. thediplomat.com/2014/05/analyzing-the-us- 34 Mercy A. Kuo: „The Philippines’ »Pivot« philippines-enhanced-defense-cooperation- to China: View from Singapore”. The agreement/, 2014. május 2. Diplomat, http://thediplomat.com/2016/11/ 28 Klemensits Péter: „Védelmi reform és hadse- the-philippines-pivot-to-china-view-from- regfejlesztés a Fülöp-szigeteken”. Honvédségi singapore/, 2016. november 16. Szemle, Vol. 144. No. 2. (2016). 21. o. 35 Gregory Poling: „The US–Philippine 29 A tilalom bevezetésére azután került sor, Alliance Is Stronger than You Think”. hogy a kínai hatóságok a filippínó banánszál- PacNet, No. 80. (2016). http://www.css.ethz. lítmányokban a megengedettnél magasabb ch/content/dam/ethz/special-interest/gess/cis/ szintű mérgező anyag jelenlétét mutatták ki. center-for-securities-studies/resources/docs/ 30 „Duterte’s Pivot”. The Economist, http:// PacificForum-The%20US-Philippine%20 www.economist.com/news/asia/21708984- Alliance%20is%20Stronger%20than%20 philippines-until-now-staunch-american- You%20Think.pdf, 2016. október 31. ally-falling-chinese-camp-dutertes-pivot, 36 Ralph Jennings: „Tense Philippine–U.S. Rela- 2016. október 22. tions Will Surge and Then Fall Under Trump”. 31 Lásd pl.: „Philippines’ Aquino Says China Forbes, https://www.forbes.com/sites/ Breaks Deal on South China Sea Outcrop”. ralphjennings/2017/01/24/tense-philippine- Reuters, http://www.reuters.com/article/ u-s-relations-will-surge-and-then-fall-under- us-southchinasea-philippines-aquino- trump/#c9ac8116cbe7, 2017. január 24. idUSKCN0YH1BP, 2016. május 26. 37 Ezzel kapcsolatban Najib Tun Razak maláj 32 Az elnök felismerte, hogy a bírósági döntés miniszterelnök pekingi útját szokták emle- érvényre juttatása csaknem lehetetlen, Kína getni. ellenében pedig az ország politikai, gazdasági 38 Prashanth Parameswaran: „Is the Philippines téren is csupán veszíthet, miközben az USA Triggering a »Duterte Effect« in ASEAN?”. segítsége is kérdéses, ezért az egyetlen meg- The Diplomat, http://thediplomat. oldás a kétoldalú kapcsolatok javítása. com/2016/11/is-the-philippines-triggering-a- 33 Jeff M. Smith: „Why Duterte’s Deals with duterte-effect-in-asean/, 2016. november 2. China May Be Security Concerns”. The

2017. tél 63 A centrum nyomában: geopolitikai gondolkodás és külpolitikai útkeresés Törökországban1

Egeresi Zoltán

A jelen tanulmány a török geopolitikai gondolkodásról kíván átfogó képet adni. Azt vizsgálja, hogy a kisázsiai ország földrajzi adottságai a hidegháború óta hogyan jelennek meg a geopolitikai írásokban, mely aktorok, csoportok hogyan definiálják az ország helyzetét, s a geopolitika tudományát használva hogyan legitimálják a saját hatalmukat (fegyveres erők), vagy hogyan indokolják külpolitikai törekvésüket. A tanulmányban különösen nagy hangsúlyt kap a török eurázsianizmus, illetve az AKP-val megjelenő afroeurázsianizmus is.

This paper aims at describing the main tenets of Turkish geopolitical thinking. It analyzes how Turkey’s geographical features are presented in geopolitical writings since the beginning of the Cold War. It also makes an attempt to describe which actors, how groups define the situation of the country, and subsequently how they attempt to use the Geopolitics in order to legitimize their power (Turkish Armed Forces) and how they justify their foreign policy goals. The analysis gives emphasis to the Turkish Eurasianism and the AKP’s Afro-Eurasianism.

* * *

Apa: Németországban kemények a telek. Kénytelenek előre tervezni. Emiatt Németország a fejlesztésben és tervezésben jutott előre. Az an- goloknak kicsi az országuk, ezért elutaztak más területekre. Emiatt a hajózásban és a tudományban jutottak előre. Izraelben szűkében vannak a víznek és földnek, ki kellett találniuk új öntözési technikákat. Gyerek: És mi mit fejlesztettünk ki? Apa: Semmit. Mi vagyunk a hatalmas geopolitikai jelentőség országa.2

török külpolitikában az utóbbi emlegetve szabta meg a török külpolitika másfél évtizedben zajló valós kívánt irányvonalát. A geopolitika nagy A vagy vélt irányváltás kapcsán ki- népszerűségnek örvend Törökország- bontakozó szakirodalmi vita kevés figyel- ban; ezt mutatja, hogy a Török Nemzeti met fordít a török geopolitikai gondolko- Könyvtár katalógusa szerint 1991 óta 49 dásra, noha a korábbi külügyminiszter és török nyelvű könyv jelent meg, amelynek miniszterelnök, Ahmet Davutoǧlu sokat a nevében szerepel a geopolitika kifeje- emlegetett „Stratégiai mélység…” című zés. Összehasonlításképpen: az Országos könyvében geopolitikai terminológiával, Széchényi Könyvtár katalógusa szerint korábbi geopolitikai szerzők műveit 11 magyar nyelvű, a címében a geopolitika

64 Külügyi Szemle A centrum nyomában

szót tartalmazó könyv van, de alapvető- A kritikai megközelítés három elemzé- en két szerző, Bárdos-Féltoronyi Miklós si szintet vizsgál: a formális geopolitikát, és Szilágyi Dénes munkái minősülnek amelyet a kutatók, tudósok alakítanak; a kifejezetten magyar geopolitikai vagy gyakorlati geopolitikát, amely a gyakor- a geopolitikával részletesebben foglal- lati „használók”, például a politikusok kozó műveknek. Míg a vonatkozó török szintje; végezetül pedig a népi geopoli- könyvek döntő többsége legalább rész- tikát (popular geopolitics), amely a köz- ben foglalkozik Törökországgal, addig a szféra, jellemzően a média és a közmű- magyar nyelvűeknél csak néhány darab velődés terepe.6 A jelen tanulmány ezek említi Magyarországot. Ha a keresést ki- közül a formális geopolitikát, tehát a terjesztjük a cikkekre, tanulmányokra, szakértői szintet kívánja górcső alá ven- akkor még jelentősebb a török fölény. ni, azonban nem tekinthet el az átmene- De mi az oka ennek a népszerűségnek? tek jelzésétől sem. Davutoǧlu azon ke- Az ország földrajzi környezetében az el- vesek egyike, akik tanácsadóként és mi- múlt 25 évben bekövetkezett változások niszterként átültethették a gyakorlatba az nyilvánvalóan jelentősen hatottak a török elméleti elgondolásaikat. İsmail Cem a kül- geopolitikai gondolkodásra, de vélhetően ügyminisztersége (1997–2002) után több a belpolitikai fejlemények sem hagyták geopolitikai vonatkozású könyvet is írt. érintetlenül. A tanulmány a kritikai geo- A jelen tanulmány tézise, hogy az or- politika módszertanát veszi alapul a tö- szág külpolitikáját illető tudományos rök geopolitikai gondolkodás vizsgálatá- gondolkodásban a geopolitika tudomány- hoz. A szakterület az 1980-as és 1990-es ágának vagy legalábbis a geopolitikával években fejlődött ki, s a terület művelői foglalkozó írásoknak központi szerepük a korábbiaktól meglehetősen eltérő meg- van, amely legitimációs tényezőként közelítést alkalmaztak:3 nem magának szolgál a különböző csoportok külpoliti- az állam helyzetének az újragondolására kai (vagy éppen belpolitikai) vízióinak a fókuszáltak, hanem az arról szóló művek tudományos és ezáltal legitim köntösben elemzésére. Arra, hogy hogyan konstru- történő tálalásával. A geopolitika „hasz- álja az adott szerző az ország vagy a világ nálatának” a vizsgálata viszont hasznos geopolitikai helyzetét, hatalmát, követen- támpontot ad a török külpolitikai gon- dő külpolitikáját. Nemzetközi szinten a dolkodás, világkép megértéséhez, ezáltal geopolitika a nemzetközi politikának a megkönnyíti Ankara külpolitikai manő- hegemón államok és maghatalmak álta- vereinek az értelmezését. A tanulmány li térbeliesítése,4 míg a „kisebb” államok során emiatt részletesebben górcső alá geopolitikájáról író, kevésbé rendszeral- veszem a török eurázsianizmust, annak kotó szerzők jobbára a nemzetközi térben különböző megközelítéseit. jelölik ki valamilyen módon az országuk A cikkben különböző geopolitikai for- helyét, s adják meg annak követendő kül- rásokat, jellemzően könyveket, tanul- politikai irányvonalát.5 mányokat, kisebb részben beszédeket

2017. tél 65 Egeresi Zoltán használtam fel, amelyek az adott szer- A geopolitika és Törökország zők által fontosnak vélt földrajzi adott- ságokkal és azokra épülő képességekkel A geopolitika az államok térbeli elhe- ruházzák fel Törökországot és környe- lyezkedésének következményeivel fog- zetét, s jellemzően felvázolják azokat az lalkozó tudományág.7 A kifejezést 1899- irányokat, amelyekkel a török vezetésnek ben, a svéd Rudolf Kjellén használta elő- kezdenie kellene valamit. Ugyanakkor e ször az állam és a földrajz kapcsolatának narratívák változása vagy maradandósá- a leírására. A tanulmány a geopolitika ga mellett igyekeztem bemutatni azokat fejlődésének részletes bemutatására nem a politikai, gazdasági folyamatokat is, tesz kísérletet, ehelyett néhány általános amelyek a geopolitikai gondolkodókra jellemzőre és magukra a török elképze- hatottak. A mű tehát elsősorban a szak- lésekre ható gondolkodókra tér ki részle- irodalom áttekintésére fókuszál, de nem tesebben. csak a kutatók munkáját veszi alapul, Az elmúlt több mint száz évben több hiszen sok esetben egy-egy szerző egy- nagy iskola is létrejött, így az angolszász, szerre rendelkezett akadémiai pozíció- a német, a francia, legújabban pedig a val (háttérrel), és töltött be valamilyen geoökonómiai és a kritikai geopolitikai politikai tisztséget. (Itt elég csak Ahmet iskola. A kezdeti török gondolkodást Davutoǧlura gondolni, aki a katedrától befolyásoló német (főleg a tudományág emelkedett a külügyminiszteri, majd mi- komoly népszerűsítőjének számító Karl niszteri szintig.) Ez rámutat arra, hogy a Haushofer által vallott) szociáldarwinista geopolitikai gondolkodás vagy megköze- felfogás kiindulási pontja a földrajzi de- lítések milyen könnyen jutnak be a politi- terminizmus volt: a földrajzi keretek ha- kai elit gondolkodásába, s később a poli- tározzák meg, hogy milyen lehetőségei tikusi beszédekben mennyire kaphatnak vannak az államnak. Innen jutunk el a hazai vagy nemzetközi nyilvánosságot. Friedrich Ratzel által megfogalmazott A tanulmány ezen összefüggések kidom- organikus államhoz – a fogalom a hideg- borítása végett a geopolitikai megközelí- háborús időszakban gyakran visszatérő tések mindenkori politikai használatára eleme lett a török geopolitikai írások- kíván rávilágítani. nak. A francia iskola ugyanabban az Munkám első része áttekinti a fonto- időben éppen ellentétes kiindulópontot sabb geopolitikai gondolkodókat, s azt, választott: a Pierre Vidal nevével fémjel- hogy a műveikben hogyan jelenik meg zett megközelítés a földrajzi keretekre le- Törökország, illetve hogyan hatottak a hetőségként tekintett, s inkább az ember- törökökre. A következő fejezetek a török nek az azokat kihasználó tevékenységére geopolitika fejlődését mutatják be a hi- fókuszált.8 degháború éveitől az 1990-es éveken át A legnevesebb teoretikusok közé tar- az Ahmet Davutoǧlu által felvázolt geo- tozik az igen tartalmas életutat – tanár, politikai megközelítésig. képviselő, diplomata – magáénak tudó

66 Külügyi Szemle A centrum nyomában

Halford John Mackinder, aki az egyik részét képezi, tehát a világsziget és a köz- első volt azok között, akik az egész vi- ponti terület közötti stratégiai zónában lágot átfogóan vizsgálták egy geopoli- található. tikai keretben. Noha három jelentősebb Eleinte úgy tűnt, hogy Törökország művében folyamatosan a politikai vál- veszíteni fog a jelentőségéből,11 de az tozásokhoz igazította az elméletét,9 a ország a hidegháború után is megőrizte főbb megállapításai nem változtak. Ezek a fontosságát a geopolitikai gondolko- szerint Ázsia középső és északi részei dásban. Ehhez nagyban hozzájárult az, Európa keleti felével együtt központi te- hogy az 1990-es évek meghatározó poli- rületet képeznek (Pivot; a kifejezést ké- tológusa, Zbigniew Brzezinski „A nagy sőbb felváltja a Heartland). Ezt a cent- sakktábla” című könyvében többször is rumot veszik körül félkörívben a belső foglalkozott Törökországgal mint olyan öv vagy „marginális peremív” (Inner or központi helyen lévő állammal, amely Marginal Crescent) államai, majd végül egyszerre stabilizálja a fekete-tengeri a külső vagy „szigeti peremív” (Outer or régiót, szab gátat az iszlám fundamenta- Insular Crescent) térségei, amelyek közé lizmusnak, ellensúlyozza Oroszországot tartozik Nagy-Britannia, Amerika, Afri- a Dél-Kaukázusban, és szolgál a NATO kának a Szaharától délre fekvő része, Ja- déli szárnyaként.12 Ráadásul az amerikai pán. A központi terület uralója abban az szerző szerint Ankara az ottani török né- esetben, ha tengeri kijárathoz jut – tehát pek körében lévő befolyása révén aktív megegyezik a belső öv egyik nagyhatal- szerepet játszik a „belső-ázsiai Balkán” mával, vagy meghódítja azt –, akkor jó (tehát a közép-ázsiai régió) stabilizálá- eséllyel pályázhat a világuralomra.10 sában, tehát Washingtonnak nem szabad Mackinder jelentősen hatott a második elidegenítenie magától e fontos szövetsé- világháború korának amerikai stratégái- gesét. ra (az atlanti térség két felének szövetsé- Az állandó amerikai referenciák mellett gét vizionálta), s a Szovjetunió felemel- az utóbbi években a török geopolitikával kedésével az általa meghatározott perem- foglalkozó csoportokra (vagy legalábbis ív a washingtoni feltartóztatási politika egy részükre) kétségkívül az egyik legna- legfőbb színtere lett. Ebben nagy szerepe gyobb hatással a népszerű orosz politika- volt a holland származású amerikai po- tudós, Alexandr Dugin volt, az Oroszor- litológusnak, Nicholas J. Spykmannek szágra fókuszáló új eurázsianizmusával. (a „containment keresztapja”), aki több Az áramlatot viszont nem lehetett új ke- művében a hidegháborús realitásokra letűnek tekinteni: az oroszok geopolitikai dolgozta át Mackinder elméletét, így a vi- felfogásában az eurázsianizmus már év- lágot egy magterületre, az azt körülvevő tizedekkel korábban megjelent.13 peremvidékre (Rimland) és szigetkonti- Dugin a maga grafomán módján több nensekre osztotta fel. Az angolszász te- tucat műben vetette papírra az Amerika- oretikusoknál Törökország a peremvidék ellenes és Oroszország vezető szerepét

2017. tél 67 Egeresi Zoltán

promotáló elképzeléseit. Azokban pe- (torn country) Törökországnak, amely dig Törökországnak sajátos hely jutott. az atatürki reformok nyomán elindult a Dugin Amerika-ellenessége miatt az Nyugat felé, azonban az iszlamista pár- atlantista kisázsiai állam eleinte inkább tok megerősödése, a növekvő vallásosság veszélyforrásként, nem szövetségesként azt mutatja, hogy az ország hovatartozá- jelent meg, amely egyrészt a kaukázusi, sa még évtizedekkel Atatürk halála után illetve a közép-ázsiai orosz törekvések sem dőlt el. Huntington írása a török akadályozója, másrészt az észak-kauká- geopolitikai írásokban és főleg Ahmet zusi területeken a török népek független- Davutoǧlu szintén civilizációs-vallá- ségi törekvéseinek potenciális támogató- si megközelítésében referenciapontként ja, ezért az ilyen irányú terveinek elejét újra és újra feltűnt. kell venni. Továbbá úgy vélte, hogy mivel a régióban Moszkva partnere a síita Irán, A török geopolitika kialakulása Teheránnak a törökök iránti lehetséges és első évtizedei szimpátiáját is csökkenteni kell.14 A geopolitika alapjai című művének Törökországban a „geopolitika” kifeje- lefordítása után15 érezhetően megnőtt az zés a második világháború éveiben je- érdeklődés Dugin iránt Törökországban, lent meg először: 1941-ben Ziyaeddin amit igyekezett is kihasználni. Hamaro- Fahri Fındıkoğlu szociológus kötötte san törökországi rendezvények gyakori össze a földrajzot Törökország nemzet- vendége lett, és érzékelve az Eurázsia és közi helyzetével.18 A Cumhuriyet című Oroszország iránti figyelmet, finomított a lapban megjelent írásaiban kiállt a geo- hangnemen, s a Moszkva és Ankara köz- politika tudományának Törökországban ti együttműködés került előtérbe nála.16 való alkalmazásának a szükségszerűsé- A török geopolitikai (és külpolitikai) ge mellett. A geopolitika tárgykörében gondolkodás elemzésekor nem lehet mel- született művek száma gyorsan nőtt, s lőzni Samuel P. Huntingtont, aki A civili- azokat öt évvel később egy antológiába zációk összecsapása című cikkében, majd gyűjtötték össze. Ezek az írások erősen az annak kibővített változatát tartalma- merítettek a német szakirodalomból, és zó könyvében a civilizációkat tette meg a tudományágnak a náci hatalom miat- elemzési szintnek, s azok együttműkö- ti kompromittálódása ellenére a török désének vagy konfliktusának a paradig- geopolitikai szerzők terminológiájában májával magyarázta a világ működését, a későbbiekben is felbukkannak a német amelyben ráadásul az iszlám civilizációt kifejezések.19 háborúra törekvőnek írta le.17 Ezzel je- A hidegháború elején született művek lentősen hatott az 1990-es, majd a 2001 pontosan reflektáltak a hatalmi átrende- utáni évek külpolitikai (elméleti) vitáira. ződésre. Az addig alapvetően semleges- A sok kritikával illetett könyvében kü- ségre törekvő Törökország környezetében lön fejezetet szentelt a „civilizációváltó” az erőviszonyok a második világháború

68 Külügyi Szemle A centrum nyomában

végével megváltoztak: a Szovjetunió Fındıkoğlu a cikkében ezt bizonygatta is. megerősödött, a korábban elszigetelt or- Nem véletlen, hogy az első írások nagyon szág a világ egyik legnagyobb létszámú erős biztonsági aspektussal rendelkez- hadseregével rendelkező szuperhatalmá- tek: a második világháború után az or- vá lépett elő. Balkáni előretörése követ- szág határainak a Szovjetunió keltette fe- keztében, s Bulgária szatellit állammá nyegetés elleni védelmét és az erős állam tételével már nemcsak a Kaukázusban, megtartását hirdették. A már említett an- de nyugaton is vele néztek szembe a törö- tológia viszont szervesen építkezett a már kök. (1947–1949-ben, a görög polgárhá- a két világháború között vagy a hideghá- ború idején egy darabig úgy is tűnhetett, ború elején megjelent földrajzkönyvekre. hogy a kommunista államok karnyújtás- Faik Sabri Duran az 1930-as földrajz- nyira lesznek a Boszporusztól.) könyvében egyértelműen meghatározta, Miután Sztálin Vjacseszlav Mihajlovics hogy „Törökország a világban különösen Molotovon keresztül 1945-ben bejelentet- fontos helyen van. Az ázsiai kontinens te néhány, korábban orosz fennhatóságú Európáig terjedő részén található, s Eu- tartomány visszaadását és a tengerszoro- rópának a déli sarkától az Ázsiában lévő sok közös védelmének lehetőségét, An- félszigetre terjed ki.” A tankönyvek a karában az addig inkább barátinak tar- világháború után is centrumhelyzetben tott szovjet szomszédság20 egy csapásra határozták meg az országot: „… hazánk a legkomolyabb veszélyforrásként jelent a világ nagyon központi helyén lévőnek meg. Ez a változás már korábban is érett, tűnik. Valójában Törökország az Egyen- de a szovjet bejelentést követően a török lítőtől és az Északi-sarktól egyenlő mes�- vezetés mindent megtett, hogy a nyuga- szeségben, az Óvilág kontinenseinek ti blokkhoz csatlakozzon, s az amerikai közepén található. Továbbá Törökország containment-politika hűséges támaszává Amerikától és a Távol-Kelettől is egyen- váljon. 1949-ben csatlakozott az Európa lő távolságban van.”22 Ilyen előzmények Tanácshoz, 1952-ben NATO-tagállam- után érthető, hogy Törökország közpon- má vált. Hogy mennyire volt fontos az ti, centrumország jellege (merkez ülke), s amerikaiak számára Ankara szövetsége, azzal együtt a török kivételesség hirdeté- jól látszik az országnak juttatott anya- se és a szovjetellenesség lett az első írá- gi támogatás mértékén (amelyből főleg sok fő jellemzője. a török fegyveres erők, a Türk Silahlı Több más, erős hadsereggel rendelkező Kuvvetleri [TSK] részesült),21 valamint államhoz, például Brazíliához23 hasonló- abból a tényből, hogy az 1962-es kubai an, Törökországban is a hadsereg vált a rakétaválság végén kötött alku egyik fel- geopolitikai gondolkodás letéteménye- tétele az Anatóliában állomásoztatott Ju- sévé. A hidegháború idején, de még az piter rakéták kivonása volt. azt követő bő két évtizedben is a civilek A geopolitika ehhez a fordulathoz szol- fölött folyamatos kontrollt gyakorló török gáltatott „tudományos” alapot, ahogy fegyveres erők vezetői egy lehetőséget

2017. tél 69 Egeresi Zoltán

láttak abban, hogy a geopolitikai íráso- paradigmájának a megalkotásával a na- kon keresztül is legitimálhassák a kül- és cionalizmust, a kivételességtudatot és az (részben) belpolitikában is a saját szere- erős, de folyamatos fenyegetettségben élő püket.24 török állam geopolitikáját hirdette.29 Ez A török hadsereg első, kifejezetten pedig lényegében a Sèvres-szindrómának geopolitikával foglalkozó kiadványa a (Sevr sendromu) nevezett „biztonság hi- titkosszolgálat vezetője, Servet Sürenkök ányára épülő pszichózis”30 kanonizálását által jegyzett, „A geopolitika »politikai és generációról generációra történő újra- földrajzi« jelentése” (Jeopolitik ‘Siyasi teremtését is elősegítette. A szindróma Coğrafya’ Anlamı) címet viselő köny- az Oszmán Birodalmat Anatólia középső vecske volt. Azt követően a fontosabb ka- részeire redukáló 1920-as sèvres-i béke- tonai folyóiratokban, stratégiákban rend- kötés után alakult ki. A törökök akkor a szeresen jelentek meg geopolitikai té- birodalmi területük döntő részének el- májú művek. De nemcsak a tudományos vesztése következtében méltán érezték szférába szűrődött át a katonai geopoli- úgy, hogy az összes szomszédjuk az el- tikai megközelítés és Törökország-kép, pusztításukra tör, hiszen Görögország hanem a politikumba is: annak nyelveze- és Örményország is jelentős területeket tét a török politikai vezetők is elkezdték szerzett meg tőlük, ahogy az olaszok, használni. franciák és az angolok is jelentős befo- A geopolitikai gondolkodás elterjesz- lyási övezetekre tettek szert, az arabok tésének másik eszköze annak az ok- pedig az 1916-os felkeléssel „árulták el” tatásba történt beillesztése volt: 1967 őket.31 után a katonai képzésben is bevezették a A hidegháború évei alatt az ország geopolitikát,25 illetve 1979-től a „nem- helyzetének, a nemzetközi rendben elfog- zetbiztonsági alapismeretek” című tár- lalt pozíciójának a megragadására több gyat kötelezővé tették a középiskolák- interpretáció is született (centrum, híd, ban. A mindig egy arra kijelölt katona oldalszárny stb.), de azok két adottság – a által tanított tantárgy curriculumában NATO-tagság megkérdőjelezhetetlensé- a nemzetbiztonságról, a hadsereg sze- ge és a Szovjetunió fenyegetése – mentén repéről, felépítéséről, a nemzeti erőről, mozogtak. Törökország geopolitikai fon- Atatürkről és a kemalizmusról, illetve tossága, egyedülállósága többek között a török geopolitikáról szóló fejezetek a kiváló elhelyezkedésében gyökerezett. szerepeltek.26 A tárgyat 2012-ben, az Akár hídként, akár a NATO oldalszár- AKP nagy oktatási reformja évében tö- nyaként jelent is meg az ország, ezek a rölték el.27 narratívák végső soron e központi szerep A hidegháború éveiben a katonai és igazolását szolgálták. Ahogy 1959-ben nacionalista gondolkodók körében a vé- Sadi Kocaș megállapította: „Törökor- dekező geopolitikai látásmód dominált.28 szág a három kontinenst egyesítő Közel- A TSK egy katonai fókuszú, erős állam Kelet tetejeként a világ biztonságának

70 Külügyi Szemle A centrum nyomában

csomópontja”.32 İhsan Gürkan szerint utat mutathat. Természetes, hogy ez a „egyszerre európai, ázsiai, közel-keleti helyzet a NATO katonai stratégiájá- és mediterrán ország lévén Törökország ból nem maradhat ki.35 a földrajz és a történelem szempontjá- ból egyedi, és saját területének mértékét A hidegháború után: meghaladó regionális fontosságot, érté- gyökeres változások kes pozíciót és stratégiai földrajzi faktort 33 tudhat magáénak”. A hidegháború utol- Törökország a hidegháború végével egy só évtizedeinek, illetve az azt követő idő- komoly hatalmi átrendeződés és a várt új szaknak az egyik legjelentősebb katonai világrend helyett egy világrendetlenség geopolitikai teoretikusa, Suat İlhan sze- közepén találta magát. Az ankarai vezető rint „Törökország a világsziget kulcsának politikusok, akik addig a NATO elkötele- 34 a pozíciójában van”. zett szövetségeseként a nyugati tömbnek Törökország a katonai írásokban is a Szovjetunió elleni egyik végváraként megjelent geopolitikai fontosságát a ter- tekintettek magukra, egy gyökeresen új jeszkedő Szovjetunió (kommunizmus) helyzetben találták magukat.36 A hideg- ellenében megnyilvánuló erőd- vagy zár- háború vége felszínre hozta az ország (kilit) szerepéből nyerte: a Mackinder környezetében lévő soknemzetiségű álla- által leírt világsziget teljes elfoglalásá- mok problémáit, amelyek mind Jugoszlá- hoz (Afrika megszerzéséhez), s a meleg via, mind pedig a Szovjetunió felbom- tengeri kijáratokhoz jutáshoz Törökor- lásával eltérő intenzitású konfliktusokat szágon keresztül vezetett az út. Az or- eredményeztek. szág a containment-politika elkötelezett A Törökország földrajzi környezetét al- támogatójaként is megjelent. Nemcsak a kotó három régió (Balkán, Közel-Kelet, NATO-hoz csatlakozott, de az egyik ala- Kaukázus) 1990 utáni történetét – Anka- pítója is volt a mindössze néhány évig lé- rából nézve – az alábbi tényezők határoz- tező CENTO-nak – ezáltal mind az atlan- ták meg: ti, mind a rövid ideig fennálló közel-keleti 1. Háborúk vagy befagyott konflik- védelmi szövetség tagja lett. Fontosságát tusok, destabilizálódás. A Balkán ezen a téren sem lehetett mellőzni: esetében ez főleg az 1990-es éveket Az Európa közepéig lándzsaként jelentette (1991–1995, 1998–1999), húzódó Keleti Blokk erőszakossága ellenében a NATO egyedüli pajzs- de etnikai feszültségek később is ki- ként áll ellen. Ennek a pajzsot tartó alakultak, s még ma sem tisztázott NATO-harcosnak kardja nincs? Igen, minden ország határvonala (monte- van, de ezzel a karddal honnan és negrói–koszovói, szlovén–horvát ha- hogyan támadhat? Nos, Törökország tárvita) vagy magának az államnak a geopolitikai helyzete és hadserege, státusza (Koszovó). A Kaukázusban az északra lévő nyers erő legsebezhe- befagyott konfliktusként jelenleg tőbb helyén található, s a támadásnak is létező hegyi-karabahi háború, a

2017. tél 71 Egeresi Zoltán

csecsen háborúk, majd 2008-ban az 3. Az ütközőzóna-jelleg, a perifériasze- orosz–grúz háború jelezte a bizton- rep megmaradása. További jellegze- sági helyzet átalakulását, illetve az tessége mindhárom régiónak, hogy orosz nagyhatalmi törekvések meg- a destabilizálódás után sem sikerült erősödését. A Közel-Kelet, amely egyetlen egy hatalmi erőközpontnak korábban is konfliktuszóna volt, az sem magához csatolnia őket, hanem elmúlt több mint 25 évben két öböl- nagyhatalmi versengés helyszínévé háborút, egy intifádát, újabb izraeli– váltak. Bár több balkáni állam sike- arab konfliktusokat látott, majd pe- resen csatlakozott az Európai Unió- dig az „arab tavaszt”37 és az Iszlám hoz (Románia és Bulgária 2007-ben, Állam születését.38 Kisebb mérték- Horvátország 2013-ban), de a Nyu- ben, de a konfliktusok Törökországot gat-Balkán integrációs folyamata lé- is elérték: legújabban a 2015-ben ki- nyegében stagnál, s az orosz befolyás újult Kurdisztáni Munkáspárt elleni mind az EU-tag, mind az EU-n kívü- háborúval.39 li államokban számottevő (lásd Bul- 2. A nagyobb államok fragmentációja, gária, Szerbia stb.)40 A Kaukázusban balkanizálódás. A konfliktusok kö- sem látható egyértelmű elkötelező- vetkeztében több soknemzetiségű dés: Örményország Moszkva stabil állam szétesett: Jugoszláviából 1991 szövetségese, s be is lépett az Eurá- és 2008 között hét államalakulat jött zsiai Unióba; Grúzia viszont inkább létre (a rendezetlen státuszú Koszo- a NATO-hoz közeledne, miközben vóval együtt); a Szovjetunió kauká- Azerbajdzsán egy független, billegő zusi előterében függetlenné vált Grú- politikát folytat.41 A Közel-Keleten zia, Örményország és Azerbajdzsán, az Oszmán Birodalom felbomlása a Kaukázus északi részén (pl. Cse- óta nincs meghatározó államala- csenföld) komoly függetlenségi tö- kulat, a szíriai háború idején pedig rekvéseket lehetett tapasztalni, 2008 nyilvánvalóvá vált, hogy a versengő után pedig, az orosz–grúz háborút heteropolaritással lehet a legjobban követően Dél-Oszétia és Abházia jellemezni az ottani hatalmi rendet. szerezte meg a függetlenséget. A Kö- 4. Gazdasági válságok és megtorpaná- zel-Keleten a fragmentáció nem en�- sok, a török gazdasági súly növeke- nyire látványosan, de szintén tetten dése.42 Az 1990-es évek során a terv- érhető: a harmadik öbölháború után gazdaságból piacgazdaságba történő Irakban létrejött a nagy önállósággal átmenet komoly megrázkódtatást rendelkező Iraki Kurdisztán, illetve jelentett – s azt több helyen háborúk a jelenleg folyó szíriai háború is az tették még nehezebbé – a keleti blokk ország fragmentációjához vezethet államainak. A háborúk a közel-kele- (kurdok megerősödése stb.). ti szomszédok esetében még komolyabb pusztítást okoztak, miközben

72 Külügyi Szemle A centrum nyomában

Törökország viszonylag békésen, hogy a török világ az Adriai-tengertől a nagyobb visszaesések nélkül fejlőd- kínai nagy falig ér. Az 1990-es évek ele- hetett, főleg 2002 után. je egy aktív közép-ázsiai nyitás jegyé- ben zajlott, ami egyet jelentett az ország Ezek után érthető, ha az 1990-es évek politikai és gazdasági rendszerének a elején a konfliktusos és instabil szom- promotálásával (ezt akkor török modell- szédság növelte Törökország fontosságát, nek nevezeték).47 centrumjellegét; ahogy arra Brezinski is Az uniós csatlakozás vagy legalábbis rámutatott: egy szekuláris, demokratikus a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének és homogén szigetként állt a konfliktusos igénye azonban nem tűnt el a török ve- régiók között. A török fegyveres erők a zetők víziói közül. Ráadásul az 1990-es hidegháború után is megtartották a véde- évek végére kiderült, hogy a modellsze- kező geopolitikai koncepciót.43 A nemzet- rep nem lesz sikeres Közép-Ázsiában. közi hatalmi átrendeződést a már tárgyalt Ennek a helyzetnek a címkézésére hívták faktorok mellett a közép-ázsiai török elő a már a korábbi geopolitikai írások- köztársaságok függetlenné válása is be- ban is emlegetett ún. hídszerepet, amely folyásolta, ugyanis így az 1923 óta létező, minden szomszédsághoz belépőt jelent- de háttérbe szorított pántörök eszmék új hetett. Ahogy Hikmet Çetin külügy- lendületre kaphattak. A „Kelet felé” for- miniszter (1991–1994) megfogalmazta: dulás a NATO s,0orsát érintő kérdések, „A Balkánt, a Fekete-tengert, a Kauká- Törökország geopolitikai jelentőségének zust, a Közel-Keletet és a Földközi-ten- csökkenése, valamint a török eliteknek az gert összekapcsoló, nagy érzékenységű EGK-csatlakozási kérelem (1987) elutasí- földrajzi térség közepén való elhelyezke- tása után érzett kiábrándultsága, illetve dése Törökországra sok kötelezettséget az aggodalmak növekedése miatt vált so- ró, ugyanakkor széles együttműködési kak szemében valós alternatívává.44 lehetőségeket is magában hordoz.”48 A közép-ázsiai államok független- A hídszerep azt jelentette, hogy a Kelet né válásával és Oroszország ideiglenes és Nyugat között elterülő országnak va- meggyengülése révén kialakult hatalmi lójában egy hibrid nemzetközi identitása vákuum Ankara számára lehetőséget van, amely egyszerre kapcsolja Európá- teremtett a török rokonnépekkel való hoz és Ázsiához/Közel-Kelethez, a kon- kapcsolatok építésére.45 Sőt, az 1990-es textustól függően.49 Ebben a retorikában évek elején egyfajta vezető szerep betöl- egyre többször jelent meg a vallási dimen- tésének az álma is megjelent a politiku- zió, Tansu Çiller és Süleyman Demirel a sok körében, amit az ország gazdasági és földrajzi tényezők mellett többször hang- demográfiai súlya, valamint a nemzetkö- súlyozták az országnak a civilizációkat zi rendszerben betöltött szerepe alapján összekötő hídszerepét. Samuel P. Hun- remélték elérni.46 Turgut Özal egyszerre tington 1993-ban megjelent cikke, illetve hirdette, hogy az ország európai, illetve az 1996-ban napvilágot látott könyve is

2017. tél 73 Egeresi Zoltán

kedvezett ennek a megközelítésnek, majd ilyen sok földrajzi sajátosságot magában pedig a 2001. szeptember 11-i terrortá- foglalna; szorosok, összekötő útvonalak, madás tette újra a napirendre a civilizáci- metszéspontok, szigetláncok stb.”)52 és a ós tematikát. Azonban akkor még a török védekező hozzáállást, amely alapvetően vezetők nyilatkozataiban a civilizáció bizalmatlan a környező nagyhatalmakkal inkább kulturális megközelítést jelentett, szemben. Többször is visszaköszönt az a ez a látásmód a következő években válto- megállapítás, hogy Törökország földrajzi zott meg.50 környezetében a gyenge társadalmaknak nincs esélyük a megmaradásra.53 A geopolitikai gondolkodás A katonai geopolitikai gondolkodás meghatározó alakjai közül kiemelendő változása: Nyugatról Keletre Suat İlhan, aki pályafutása során a katonai akadémián földrajzot is tanított, és az A fentebb említett kül- és belpolitikai ő nevéhez fűződik a geopolitika tantárgy változások erősen hatottak a török geo- bevezetése. Első geopolitikai témájú, a politikára. Megnőtt azok száma, akik Geopolitikten Taktiǧe [A geopolitikától a csalódtak az EU-ban, fenyegetőnek érez- taktikáig] címet viselő könyvét 1973-ban ték az amerikaiak közel-keleti beavatko- adta ki. Ezt hosszú sor követte: 1983-ban zását, sőt az uniós csatlakozási tárgyalá- a Geopolitik Duyarlılık [Geopolitikai ér- sok megkezdésével – az iszlamista AKP zékenység]; még korábban a Türkiye’nin megerősödését ellenezve – kifejezetten ve Türk Dünyasının Jeopolitiği [Török- károsnak látták a Nyugatot. Eltérő okok ország és a török világ geopolitikája] miatt, de a fenntartások megmaradtak az (1997); a több kiadást is megélt Avrupa után is, hogy Ankarának ideiglenesen si- Birliğine Neden Hayır [Miért mondjunk került új lelket lehelnie az uniós kapcso- nemet az Európai Unióra?]; Türkiye’nin latokba: 1996-ban a vámunió tagja lett, s Jeopolitiği [Törökország geopolitikája] bár az 1997-es luxemburgi csúcson kima- (2004); Türk Olmak Zordur [Töröknek radt a tagjelöltek köréből, 1999-ben Hel- lenni nehéz] (2009). İlhan az 1990-es év- sinkiben elnyerte azt, 2005-ben pedig el- tized és a 2000-es évek első felének a te- kezdődhettek a csatlakozási tárgyalások. levízióban gyakran szereplő, befolyásos Röviden: a kétségkívül fajsúlyos örök- geopolitikai (külpolitikai) gondolkodó- ség, a korábbi feltétlen nyugati elkötele- nak számított. ződés51 meggyengült. Ez különösen jól lát- Suat İlhan kifejezetten ellenezte az ható a katonai írók egy részénél. A katonai uniós csatlakozást, mivel szerinte az az geopolitikai gondolkodás megőrizte né- egységes állam végét és az iszlamisták hány korábbi jellemzőjét: az etatizmust, (AKP) hatalomra kerülését, továbbá a a központi állam gondolatát, a geopoliti- szekuláris államrend megszűnését is je- kai kivételességet („Nagyon kevés ország lentette volna. Ő inkább a török népek- van, amely ennyire kicsiny földterületen kel és néhány környező ázsiai országgal

74 Külügyi Szemle A centrum nyomában

kialakítandó szorosabb kapcsolatokban számára, mivel hazája egyszerre európai látta biztosítani az ország jövőjét.54 Úgy és ázsiai ország. Tehát Eurázsia tökélete- vélte, a török eurázsianizmust lényegé- sen beilleszthető volt a hídszereppel kap- ben az atatürki reformok hívták életre.55 csolatos retorikába is. Yılmaz Tezkan volt dandártábornok Az eurázsianizmus legtöbb támoga- szerint – aki maga is számos geopolitikai tója a nacionalista, nemzeti radikális és mű, pl. a Jeopolitikten Milli Güvenliğe pántörök csoportokból került ki; mint [A geopolitikától a nemzetbiztonságig) ilyen, annak a több évtizedes ideológiai (2005) vagy a Dünden Bugüne Jeopolitik iránynak az örököse, amely egy közös tö- [Tegnaptól máig geopolitika] (2013)] rök államot vagy legalábbis a különböző szerzője – Törökország előtt öt választá- közép-ázsiai és kaukázusi török népek si lehetőség van. Ezek: az EU-tagság; az közötti szoros együttműködést képzelt EU-hoz teljes tagság nélküli, különleges el. Ez a felfogás egy régre visszanyúló státusszal történő kapcsolódás; az Ame- tradíció, amely már a századfordulón az rikai Egyesült Államokkal való stratégiai ifjútörökök egy részét is jellemezte, majd partnerség kialakítása; az Eurázsiai Unió az 1950-es évektől a szélsőjobb révén tagjává válás; régiós hatalommá történő újjáéledt. Ma leginkább a Nemzeti Moz- felemelkedés. Az a véleménye, hogy a galom Pártja (Milliyetçi Hareket Partisi, felsoroltak közül mindegyik megfonto- MHP) képviseli, a török pártrendszer landó – ebből is látszik, hogy az uniós állandó tagjává vált,58 olykor kormány- elköteleződés már nem a régi.56 ra kerülő formációja, amely az utóbbi Jellemző módon, azok a csoportok, választásokon rendszeresen 11-16 szá- amelyek csalódtak az uniós visszautasí- zaléknyi szavazatot szerez. Ebből is lát- tás miatt, vagy eleve a keleti kapcsola- szik, hogy viszonylag széles társadalmi tokban látták az ország jövőjét, egy „új” bázissal rendelkezik a pántürkizmus/na- geopolitikai térben kívánták meghatároz- cionalista eurázsianizmus. A török világ ni Törökország mozgásterét: Eurázsiában (Türk Dünyası), Turán vagy a Török Unió (Avrasya). A török eurázsianizmusnak (Türk Birliǧi) emlegetése ennek az esz- (Avrasyacılık) azonban sosem alakult ki mének az explicit geopolitikai kifejezése egységes corpusa, a különböző érdek- lett. Ennek „moderáltabb” verziójaként a csoportok eltérően interpretálták azt.57 nacionalista eurázsianista tradícióban is Közös bennük viszont, hogy a Nyugat el- kimutatható egy vonulat, amely kifeje- lenében egy keleti irányultságot vizionál- zetten a török népek által lakott területet tak. Meg kell jegyezni, hogy az 1990-es definiálja Eurázsiaként.59 években az „Eurázsia” kifejezést a török A civilek mellett a katonaság egy része is vezetők is szívesen használták: İsmail szimpatizál(t) ezzel a nézőponttal, azonban Cem külügyminiszter az eurázsiai pro- a Szovjetunió széthullásáig a pántörök jekt kapcsán kifejtette, hogy az privi- eszmék radikális hirdetése részben ta- legizált helyzetet teremt Törökország bunak számított az államigazgatásban,

2017. tél 75 Egeresi Zoltán

és a frissen függetlenné vált közép- ölel fel, a térség „Magyarországtól kez- ázsiai államok sem feltétlenül nézték jó dődik, s a Balkánon át Törökországon, szemmel a függetlenségüket csorbító Kaukázuson, Közép-Ázsián, Iránon, ideákat. Muzaffer Özdaǧ, a később az Oroszországon, Ukrajnán, Afganisztá- eurázsianizmus terén komoly hírnévre non, Pakisztánon, Mongólián keresztül szert tett Ümit Özdaǧ apja szintén geopo- húzódó terület.”64 litikai fogalmakkal és megközelítésekkel Özdaǧ nevéhez fűződik a tíz éven ke- tette eladhatóvá pántörök téziseit.60 resztül (1994–2004) rendszeresen meg- A „pántörök” bélyeg elkerülésére jó jelent Avrasya Dosyasý [Eurázsia-akta], lehetőséget kínált az „Eurázsia” kifeje- illetve az MHP hatalomra kerülése után, zés, amely névleg meghagyta ugyan az 1999-ben létrehozott Eurázsiai Straté- európai dimenziót, de lehetővé tette az giai Kutatóközpont (Avrasya Stratejik ázsiai fókuszt.61 Kezdetben ez a geopoli- Araştırmalar Merkezi, ASAM)65 meg- tikai tér még magában foglalta a Balkánt alapítása. A lapalapítói/szerkesztői te- is (részben az ott élő török kisebbségek vékenysége azonban nem korlátozódott miatt). Az Özal által kezdeményezett egyetlen folyóiratra: 1999-ben elindította Fekete-tengeri Gazdasági Együttműkö- a Jeoekonomi [Geoökonómia] című, há- dés részben ennek a régiónak az integrá- romhavonta megjelenő folyóiratot, 2000- lását szolgálta – azonban nagyon hamar ben pedig a havonta nyomdába került világossá vált, hogy a délszláv válságok Stratejik Analizt [Stratégiai Elemzés]. ellenére a balkáni országok fő orientáci- 2001-ben Ermeni Araştırmaları, illetve ós pontja Ankara helyett Brüsszel lesz. Armenian Studies [Örmény Tanulmá- A kifejezést ezért egyre inkább csak a nyok] néven az örmény lobbi tevékenysé- kaukázusi és közép-ázsiai török orszá- ge elleni tudományos fellépés megalapo- gokra szűkítették,62 noha – mint látni zására hozott létre folyóiratot. 2002-ben fogjuk – egyes csoportoknál Oroszor- a parlamenti képviselők részére elindí- szág és Kína is belefér ebbe a koncep- totta a Jeopolitik Gündem [Geopolitikai cióba. Napirend] című kiadványt, továbbá a Az 1990-es években jórészt az említett TIKA Avrasya Analiz [Eurázsia-elemzé- körökből indult meg az eurázsianizmus sek] című folyóiratát is ő kezdeményez- tudományos megalapozása, s számos, te. A sort még lehetne folytatni; Özdaǧ kifejezetten a területtel foglalkozó ala- tudományszervezői munkássága egye- pítvány, kutatóközpont és folyóirat szü- dülálló.66 Az általa létrehozott utolsó in- letésének a tanúi lehettünk. Közülük tézmény a 2006-os alapítású 21. Századi aktivitásával kiemelkedik Ümit Özdaǧ,63 Törökország Intézet (21. Yüzyıl Türkiye aki az 1990-es évek közepétől több meg- Enstitüsü), amely ma is az azonos nevű határozó folyóirat és intézet alapítója és folyóiratot jelenteti meg.67 szerkesztője volt. Az ő értelmezésében A nemzeti radikális oldal geopolitikai Eurázsia egy nagyobb országcsoportot gondolkodásának azonban nemcsak az

76 Külügyi Szemle A centrum nyomában

Özdaǧhoz kapcsolódó intézmények lettek ellenesként, de legalábbis Amerika- és a letéteményesei. Sinan Oǧan,68 aki ta- EU-kritikusként lehet jellemezni.69 nulmányait Oroszországban és Azerbaj- A kevésbé Törökországot a központ- dzsánban folytatta, 2004-ben hozta létre ba állító nézőpont erősödését a korábbi a Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai nagy ellenféllel, Oroszországgal kialakí- Kutatások Központját (Türkiye Stratejik tott kapcsolatok javulása is elősegítette. Analizler Merkezi, TÜRKSAM). To- A dél-kaukázusi államok függetlensé- vábbi intézetek is létrejöttek, mint pél- gével megszűnt a közös határ, s a meg- dául 2003-ban a Török Ázsia Stratégi- gyengült orosz hatalom kisebb veszélyt ai Kutatóközpont (Türk Asya Stratejik jelentett, mint korábban. A török vezetés Araştırmalar Merkezi, TASAM). pragmatikus módon – akárcsak a két vi- Az MHP-hoz közeli kutatóközpontok lágháború között – félretette a korábbi mellett az 1990-es évektől a neves török rossz viszonyt, s együttműködésbe is egyetemeken is megindult az Eurázsiával kezdett Moszkvával. Ennek leglátványo- foglalkozó tanszékek, intézetek alapítása, sabb része a gázszállítás beindítása volt,70 majd folyóiratok megjelentetése. A 2010- illetve 2011 őszén az Eurázsiai Együtt- es évek derekán három egyetem kínált működési Cselekvési Terv aláírása.71 De eurázsiai mesterszakot (az Isztambuli, szerepet játszott benne Alexandr Dugin a Közel-Kelet Technikai és az Erciyes könyvének lefordítása (2003) is, majd Egyetem). Az eurázsiai geopolitikai gon- a szerző gyakori törökországi látogatá- dolkodásban további színfoltot jelentet- sa, s többek között a szélsőbalos Doǧu tek a függetlenné vált török köztársasá- Perinçekkel való jó kapcsolata, akit szin- gokban frissen alapított egyetemek, kuta- tén az ulusalcıkhoz szokás sorolni. tóközpontok. A Kazahsztánban alapított Perinçek az Eurázsia-gondolat egyik török–kazah közös egyetem, az Ahmet legjelentősebb szószólójának számít. Az Yesevi Egyetem stratégiai központja 1990-es évek közepén könyvet jelentetett (Ahmet Yesevi Stratejik Araţtýrmalar meg Avrasya Seçeneǧi [Eurázsiai alterna- Merkezi, AYSAM) két folyóiratot is meg- tíva] címen, s rendszeresen ír az eurázsiai jelentetett: a Yeni Avrasyát [Új Eurázsia] jövőről a Teori [Elmélet] és Aydınlık [Vi- és az Asya-Avrupát [Ázsia-Európa]. lágosság] nevű folyóiratokban. „Vannak De akkoriban jelentek meg az eurázsia- olyanok, akik Törökország ázsiai vissza- nizmust az EU és az Egyesült Államok al- térését taktikai manőverként látják vagy ternatívájaként hangoztató kemalista, ba- akarják láttatni. De ez a folyamat nem los és szélsőbalos csoportok, az ulusalcık taktikai, hanem stratégiai. Az általunk is. Az ő szemléletük alapját az unitárius követett út nem olyan, amiről vissza le- és önálló állam fontosságának a hirde- het fordulni. Törökország már mint egy tése, egy erősen etatista nézőpont jelen- ázsiai ország és egy felemelkedő civilizá- ti. Lényegében ezek a csoportok azok, ció úttörőjeként foglalja el helyét.”72 Fia, amelyeket eltérő mértékben, de Nyugat- az Isztambuli Egyetemen történészként

2017. tél 77 Egeresi Zoltán dolgozó Mehmet Perinçek szintén je- Geostratégiai gondolkodás gyez néhány művet, amelyekben a főbb az AKP alatt. Az afro- ázsiai hatalmak és Törökország USA-ellenes szövetségét hirdeti; illetve apjához eurázsianizmus felemelkedése? hasonlóan az a véleménye, hogy Atatürk eszméinek a folytatása a külső fronton az Míg Törökország geopolitikai környe- eurázsianizmus, az országon belül pedig zetében nem történt jelentős változás a kemalista forradalom.73 a 2000-es évek legelején, addig belpo- A „török eurázsianizmus atyjaként” litikai szinten annál inkább. A 2002. emlegetett újságíró és költő, Atilla İlhan november 3-i parlamenti választás ered- amellett, hogy Eurázsiát a Balkántól a ményeként az Igazság és Fejlődés Pártja, FÁK-ig, Közép-Ázsiától Irakig határozta egy iszlamista gyökerű párt került kor- meg, többször is a szimpátiáját fejezte ki mányra, amely a hatalmát a belső har- az orosz eurázsianisták irányába, illetve cok, korrupciós botrányok és egy katonai nagy jelentőséget tulajdonított Atatürk és puccskísérlet ellenére is mind a mai na- Lenin „antiimperialista” párbeszédének.74 pig meg tudta őrizni. Ezzel a kemalista, Végezetül meg kell említeni az erős katonai kontrol alatt állt vezetéssel iszlamista csoportokat is, amelyek a szemben egy más ideológiát képviselő 2000-es évek elején aktív érdeklődést politikai formáció lett az ország ura, és mutattak „Eurázsia” iránt. A Közép- elkezdte meggyengíteni a korábbi elitek Ázsiában erős pozíciókra szert tett és ott és a hadsereg pozícióját, s kiépíteni a sa- 76 kiterjedt iskolahálózatot kiépítő Gülen- ját hatalmi tömbjét. mozgalom 2000-ben folyóiratot is indí- Az új vezetés a politika több terüle- tott, Diyalog Avrasya (DA) [Párbeszéd tén, így a külpolitikában is a korábbitól Eurázsiáról] néven. Az AKP-hoz közel számos ponton eltérő, új megközelítést álló csoportok a Yarın [Holnap] című kezdett el alkalmazni, amellyel egyrészt folyóiratot működtették 2002 és 2006 a katonai védekező geopolitikai felfogás között, amely kitűnt a Pax Otomanicát dominanciáját akarta megtörni, más- éltető, antikapitalista, Nyugat-ellenes és részt pedig ezen a területen is életképes Eurázsia-fókuszú cikkeivel. A lapban alternatívát szándékozott felmutatni. Az többek között İbrahim Kalınnak, a ké- AKP számára szerencsés módon, az al- sőbbi külpolitikai tanácsadónak és elnö- kalmazni kívánt geopolitikai elméleti ki szóvivőnek is jelent meg írása.75 Tehát keretet és szemléletet 2001-ben meg is nem Ahmet Davutoǧlu az egyetlen, aki teremtette a Beykent Egyetemen tanító geopolitikai témájú műveket írt, de a ne- egyik professzor, Ahmet Davutoǧlu által vével fémjelzett gondolkodás másokénál írt könyv, a „Stratégiai mélység – Török- sokkal átfogóbb, így a korábbi írásoktól ország nemzetközi helyzete” (Stratejik eltérően valódi elméleti keretet is szolgál- derinlik Türkiye’nin uluslarası konumu). tatott. A mintegy 600 oldalas kötet a török

78 Külügyi Szemle A centrum nyomában

geostratégiai gondolkodás azóta is legsú- geopolitikai helyzetének meghatározá- lyosabb alkotása.77 sakor: „Törökországot valaha eurázsiai A már több mint száz kiadást látott mű államként ismerték, de az utóbbi 5-6 év- egy csapásra népszerűvé tette az addig ben elkezdtük magunkat „afroeurázsiai” kevésbé ismert tudóst, aki hamarosan államnak nevezni, mivel az egész emberi Recep Tayyip Erdoǧan kormányfő kül- történelem legfőbb színterének (Óvilág) politikai főtanácsadója, majd 2009-től középpontjában vagyunk.”80 Többek sze- külügyminiszter, 2014 és 2016 között pe- rint ezzel a véleményével egy közel-keleti dig miniszterelnök lett. Így abba a sze- súlypontú eurázsianizmust, helyesebben rencsés helyzetbe került, hogy lehetősége afroeurázsianizmust képviselt.81 nyílt a gyakorlatba is átültetni elméleti Gyakorlatilag Davutoǧlu az, aki egy fejtegetéseit – amit egyébként a Teoriden részletes, összefüggő geopolitikai keretbe Pratiǧe [Elméletből a gyakorlatba] című, helyezte az ország földrajzi környezetét: még tanácsadósága és külügyminiszter- Hogy Törökország ezt az új megkö- sége idején vele készített interjúkötet is zelítésű külpolitikai stratégiáját arra sejtet.78 használhassa, hogy fokozatosan nyis- Természetesen a Stratégiai mélységet son a nemzetközi környezetre, három fontos geopolitikai befolyási terüle- több tanulmány, 1994-ben egy könyv is ten kell taktikai előnyökre szert ten- megelőzte, így Davutoǧlu gondolkodá- nie. Ezek a következők: sának megértéséhez több forrásunk is 1. A környező szárazföldi térség: van. Az ő akadémiai karrierje az 1990- Balkán – Közel-Kelet – Kaukázus es években kezdődött (1990–1995-ben 2. A környező tengeri térség: Fe- Malajziában, Kuala Lumpurban taní- kete-tenger – Adria – Földközi- tott), s nagy hatással volt rá a nyugati tenger keleti medencéje – Vörös- geopolitikai gondolkodók mellett az ak- tenger – Perzsa-öböl – Kaszpi- kor népszerű és legalább annyira vita- tenger tott huntingtoni civilizációelmélet. Az ő 3. A környező kontinentális térség: Európa – Észak-Afrika – Dél- megközelítésében az iszlám a Nyugattal Ázsia – Közép- és Kelet-Ázsia egyenértékű, egyáltalán nem másodran- gú civilizáció, s azt a török külpolitika Ezek a koncentrikus körökből álló fontos referenciapontjává tette.79 térségek a geopolitikai alapjai annak Davutoǧlu geopolitikai nyelvezete sok a külpolitikai stratégiának, amely- szempontból a katonai geostratégákéval nek a célja Törökország regionális egyezik meg, az 1990-es évek divatos, a befolyási területeit (hinterland) fo- hídszerepet hangsúlyozó megközelítését kozatosan szélesítve az ország nem- szándékosan elvetve, a „központi ország” zetközi globális helyzetének a meg- kifejezést használta. Ráadásul nem- erősítése. Törökország csak akkor tud a nemzetközi rendszer passzív- csak Európát és Ázsiát, hanem Afrikát periferikus tényezőjének helyzetéből is rendszeresen szerepeltette az ország megszabadulni, ha e geopolitikai

2017. tél 79 Egeresi Zoltán

övezetek közötti átjáró jellegét és a helyzetében egy aktív külpolitika letéte- velük való kölcsönös függőséget he- ményesét látta; nála az ország múltja és lyesen értékeli, s ezt a belpolitikai kulturális öröksége egy kihasználandó kultúrával összhangba hozva meg- előny, s annak egyszerre kaukázusi, bal- 82 újulásba kezd. káni, közel-keleti identitása kiváló lehe- tőséget ad arra, hogy a környezetének Nyomban hangsúlyozni is kell, hogy aktív alakítója legyen.86 A Közel-Kelettel ezzel a centrumszerepre utaló gondolattal kapcsolatban megállapítja, hogy az akti- nemcsak a katonák, de a „civilek” között vitásnak kell kulcsszerepet játszania: sem volt egyedül, noha az ő megközelí- Törökországnak a régióban betöl- tése strukturáltságával és kifejtettségével tött történelmi szerepe és földrajzi messze megelőzte a mezőnyt. Ramazan mélysége miatt olyan aktív regionális Özey hirdette meg a központi török ura- politikát kell folytatnia, amely mind lom elméletét (Merkezi Türk Hakimiyet a geopolitikai, mind a geokulturális Teorisi), amely Törökország fontosságát és geoökonómiai megosztottságból egészen olyan szintre emelte, amely sze- fakadó válságot képes előre látni rint az a hatalom, amely a világ várát adó és higgadt módon értékelni. Ha Tö- Anatóliát meghódítja, a belső öv (Balkán rökország ezzel a feldarabolódással és Közel-Kelet) ura lesz, s ezáltal megsze- szemben passzív viselkedést tanúsít, egyfelől megszűnik a regionális befo- rezheti a külső öv fölötti ellenőrzést is.83 lyása, másfelől a belső és a külső bi- A múlt század elején az oszmán törté- zonytalansággal kapcsolatos komoly nelmi örökség helyett új definíciókon kockázatokra számíthat. Az nem le- alapuló nemzetállamként megjelent het, hogy az ország egy ilyen feldara- Török Köztársaság a század végén is- bolódás motivációinak, szereplőinek mét kénytelen volt szembesülni ezen és következményeinek átlagos szem- örökség geokulturális és geopolitikai lélője maradjon.87 problémáival. Ezek a török külpo- litika számára a jelentős terhekkel A davutoǧlui szemlélet további fontos együtt új távlatokat és lehetőségeket is nyújtó problémák az elkövetkező eleme az oszmán múlt és az Oszmán Bi- időszakban a török stratégiai menta- rodalom fontosságának a rehabilitálása, a litás és identitás újjáformálódásának birodalmi örökség külpolitikai előnyként legmeghatározóbb tényezői lesznek.84 való beállítása. Az Osmanlı coǧrafyası [oszmán földrajzi (tér)], amely a tudomá- Davutoǧlu az ország erejének méréséhez nyos külpolitikai élet bevett kifejezésévé a „klasszikus” (katonai) megközelítések- vált, gyakorlatilag a török közel-külföld hez képest gyökeresen új szempontokat fogalmát teremtette meg, noha – érdekes nem vonultatott fel.85 A hasonlóságok el- módon – azt leginkább csak azzal a te- lenére az azonos kiindulópontokból más rülettel kapcsolatban használják, ahol a politikai cselekvést vázolt fel: a későbbi legmarkánsabban jelentkezik az oszmán külügyminiszter az ország geostratégiai örökség, s ez a Balkán.

80 Külügyi Szemle A centrum nyomában

Az oszmán történelmi identitás és örök- finoman szólva is vegyes fogadtatásra ség hangsúlyozása, az AKP iszlamista leltek annak törökellenes éle miatt. So- szólamai, illetve a Közel-Kelet (az iszlám kan, például a korábban vele interjút ké- világ) felé való (főleg 2007 utáni) nyi- szítő Yarın is elfordult Dugintól. A 2000- tás miatt a davutoǧlui külpolitika mind es évek közepére gyakorlatilag csak az többször megkapta a „neooszmanista” ulusalcı csoportok tartottak ki mellette.92 jelzőt.88 A kifejezést a török vezetés min- A következő években többször ellátoga- den esetben visszautasította, mondván, tott Törökországba; javuló megítélését az egyfajta irredentizmust sejtet, amiről (vagy legalábbis az orosz–török kap- szó sincs, határmódosítás helyett pusztán csolatok hektikusságát) mutatja, hogy a a szomszédsági kapcsolatokat kívánják 2016. júliusi puccs után az AKP frakciója erősíteni. Viszont ahol lehet, a külkap- is fogadta.93 csolatok építésében felhasználják az Az AKP-korszak geopolitikai gondol- oszmán múltat, s nemcsak a Balkánon, kodását tehát jelentős mértékben uralja hanem korlátozottabb formában, de Af- a kivételességtudat és a centrumszerep rikában is.89 gyakorlati átültetésének vágya. A kül- A szomszédsági kapcsolatok fejlesz- politikában a már meglévő geopoliti- tése valóban hozott sikereket: a Moszk- kai tradíciókat igyekszik pragmatiku- vával kötött gázkereskedelmi megál- san érvényesíteni a külkapcsolataiban. lapodás és a Kék Áramlat építése az Burhanettin Duran, a kormányközeli eurázsianizmust is folyamatosan napiren- SETA intézet vezetője találóan jegyezte den tartotta, amely oda vezetett, hogy az meg, hogy „ebben az új külpolitikában országnak Erdoǧan többszöri felvetésére az EU-val és az Egyesült Államokkal a Sanghaji Együttműködési Szervezet- fenntartott kapcsolatok dimenziójában ben tagságot ajánlottak, és egy – többek nyugatos, a Balkán és a Közel-Kelet felé szemében Nyugat-ellenes – török–orosz neooszmanista, az iszlám világgal épü- tengely is körvonalazódott.90 lő kapcsolatok esetében iszlamista és A közeledésnek kedvezett Alexandr végezetül a közép-ázsiai dimenzióban Dugin növekvő népszerűsége, aki az pántörök elemek keveredését láthatjuk”.94 első interjúját a Fethullah Gülen vezette mozgalom régiós lapjának (Diyalog Konklúzió Avrasya) adta, még 2001-ben.91 „A geopolitika alapjai. Oroszország geopolitikai A török geopolitikára leginkább két té- jövője” című könyvének lefordítása és a nyező hatott: a nemzetközi rend változása Davutoǧluhoz kapcsolódó Küre könyvki- és a geopolitikát „használó” elitek céljai. adó általi megjelentetése megnyitotta az A hidegháború elején megjelent fogalom utat, hogy szélesebb tömegekhez is eljus- sokáig a hadsereg külkapcsolatokat meg- son az orosz geopolitikai felfogás dugini határozó, „tudományos” nyelvezetének verziója. A könyvben leírtak azonban az alapja volt, amely az ország központi

2017. tél 81 Egeresi Zoltán

fekvését és fontosságát hirdetve helyezte Az AKP hatalomra jutásával egy új el a nemzetközi erőtérben a török államot. megközelítés kapott teret: az ország köz- A hidegháborús fenyegetések vissza- ponti helyzetének a megtartása mellett, veréséhez szükséges „erős állam – erős abból kiindulva, immár nem egy véde- hadsereg” paradigmával a török fegyve- kező, hanem egy nyitottabb, proaktívabb res erők a saját, gyámkodó szerepüket is gondolkodás. Ennek tudományos legiti- igyekeztek legitimálni, amihez hasznos málása Davutoǧlu „Stratégiai mélység…” támpontot adott a geopolitika. Az akkori című könyvében (s megannyi további írá- nemzetközi politikai viszonyok között a sában) megtörtént. Az országot körülve- NATO- és alapvetően a nyugati elkötele- vő régiókban kifejtett aktív külpolitika, ződés lett az ország elhelyezkedésének a amely nemcsak a „hagyományos” közép- legfontosabb geopolitikai folyománya. ázsiai, közel-keleti vagy balkáni orszá- A hidegháború után ezt az álláspon- gokra terjedt ki, hanem Afrikát is felvet- tot komoly kihívás érte a nemzetközi te a célterületei közé, ha nem is jelentett rend átalakulásával, illetve különböző minőségi változást az 1990-es évekhez politikai csoportok felemelkedésével és képest, de a mögötte álló tudományos hatalomra kerülésével. A Szovjetunió- (geopolitikai) szövegekkel megalapozot- tól függetlenedő török tagköztársasá- tabb és átgondoltabb politikának tűnt. gok kiváló alapot szolgáltattak a török A jövőt illetően megállapítható, hogy a eurázsianizmus megszületéséhez, amely török geopolitikai gondolkodásban – po- azonban a különböző csoportok (naci- litikai hovatartozástól függetlenül – ko- onalisták, ulusalcık és iszlamisták) ol- moly tradícióval rendelkezik a központi vasatában más és más értelmet nyert. állam és a (földrajzi) kivételesség. Bár a „Eurázsiát” mint geopolitikai keretet a politikum gyakran használja a hídállam következő évtizedekben a törökök hol a címkét, és az nem ismeretlen a tudomá- pántürkizmus egy geopolitikai térbe ül- nyos írásokban sem, de a centrumország tetett megfelelőjeként használták, hol az sokkal komolyabb tradíciót jelent, amely Oroszországgal vagy Kínával kialakítan- az AKP idején (Davutoǧlu alatt minden- dó stratégiai partnerség hirdetésére, hol képp) kiegészült a beavatkozás politiká- pedig – a hídszerep hangsúlyozásával – a jával. Ha a proaktivitás csökkenhet is, nyugati szövetségeseknél a saját pozíció- abban nincs okunk kételkedni, hogy a ik erősítésére. Recep Tayyip Erdoǧannak centrumban való gondolkodás sem a tu- tehát van hová visszanyúlnia, amikor az dományos szférában, sem a politikusok Oroszországgal és Kínával való kapcso- között nem fog megváltozni a jövőben. latok elmélyítéséről beszél, vagy a Sang- haji Együttműködés Szervezetéhez való csatlakozást emlegeti.95

82 Külügyi Szemle A centrum nyomában

Jegyzetek Ezzel kapcsolatban lásd Halford J. Mackinder: Democratic Ideals and Reality: A Study in the Politics of Reconstruction Democratic. New 1 A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisz- York, NY: Holt, 1919.; Halford J. Mackinder: tériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának „The Round World and the Winning of the támogatásával készült. Peace”. Foreign Affairs, Vol. 21. No. 4. (1943). 2 Idézi: Pınar Bilgin: „Turkey’s »Geopolitics 595–605. o. Dogmaۚ«”. In: The Return of Geopolitics in 10 Mackinder: „The Geographical Pivot of Europe? Social Mechanisms and Foreign Po- History”. 436. o. licy Identity Crises (szerk. Stefano Guzzini). 11 N. Rózsa Erzsébet: „A török külpolitika irá- Cambridge: Cambridge University Press, nyai”. KKI-elemzések, No. 4. (2015). http:// 2012. 156. o. kki.hu/assets/upload/No_4_Rezsa_terek.pdf. 3 A teljesség igénye nélkül: Gearóid Ó Tuathail – 12 Zbigniew Brezinski: The Grand Chessboard: John Agnew: „Geopolitics and Discourse: American Primacy and Its Geostrategic Practical Geopolitical Reasoning in Ame- Imperatives. New York, NY: Basic Books. rican Foreign Policy”. Political Geography, 1997. 47. o. Vol. 11. No. 2. (1992). 190–204. o.; Klaus-John 13 Az eurázsianizmus az orosz gondolkodás- Dodds – James Derrick Sidaway: „Locating ban régóta jelen lévő idea, amely az 1920-as Critical Geopolitics”. Environment and évek politikai emigrációjában fogant. Ak- Planning D: Society and Space, Vol. 12. No. kor a legnagyobb gondolkodója Nyikolaj 5. (1994). 515–524. o.; Gearóid Ó Tuathail: Trubeckoj, Pjotr Nikojavevics Szavickij, Critical Geopolitics. London: Routledge, Georgij Florovszkij és Georgij Vernadskij volt. 1996; Gearóid Ó Tuathail – Simon Dalby: A kommunizus éveiben a legmeghatározóbb Rethinking Geopolitics. London: Routledge, alak a sztyeppei népekről kiterjedt kutatásokat 1998. folytató Lev Gumiljov volt. A Szovjetunió bu- 4 Mendly Dorottya: „A geopolitika-elmélet kása óta eltelt 25 évben Alexandr Dugin vált az hagyományairól”. In: Újhold. A török külpo- új eurázsianizmus legismertebb képviselőjévé. litika útkeresése a 21. század elején (szerk. 14 Atilla Sandikli: „Jeopolitik ve Türkiye Riskler Baranyi Tamás és Szálkai Kinga). Budapest: ve Fırsatlar”. Rapor, No. 27. (2011). 13–14. o. AJTK, 2016. 26. o. 15 Aleksandr Dugin: Rus Jeopolitiği: Avrasyacı 5 A 2000-es és a 2010-es évek folyamán több Yaklaşım. İstanbul: Küre 2003. kritikai megközelítésű mű is készült a török 16 Marlene Laurelle: Russian Eurasianism. geopolitikai írásokról. Közülük a legfonto- An Ideology of Empire. Washington, DC: sabb, átfogó mű: Murat Yeșiltaș, Pınar Bilgin, Woodrow Wilson Center, 2008. 199. o.; Lerna Yanɪk, Mehmet Dösmeci, Sezi Durgun: Vügar Imanbeyli: „Failed Exodus: Dugin’s Törökország helye a világon: Elképzelt föld- Networks in Turkey”. In: Eurasianism and rajz, ütköző narratívák (Türkiye Dünyanın the European Far Right: Reshaping Europe– Neresinde: Hayali Coğrafyalar, Çarpışan Russia Relationship (szerk. Marlene Laruelle). Anlatılar). Isztambul: Koç, 2015. London: Lexington Books, 2015. 145–174. o. 6 Guzzini (szerk.): i. m. 55. o. 17 Samuel P. Huntington: „The Clash of 7 Mendly: i. m. 15. o. Civilizations?”. Foreign Affairs, Vol. 72. No. 8 Uo. 16. o. 3. (1993). 22–49. o.; Samuel P. Huntington: 9 Halford J. Mackinder: „The Geographical The Clash of Civilizations and the Remaking Pivot of History”. Geographical Journal, Vol. of World Order. New York, NY: Simon & 23. No. 4. (1904). 421–444. o. Mackinder ké- Schuster, 1996. sőbb a tanulmányában megfogalmazottakat 18 Murat Yeșiltaș: Coğrafya Kaçınılmazdır: továbbgondolta, figyelembe véve a két világégés Jeopolitik Zihniyet ve Türkiye’de Ordu. Isz- során bekövetkezett politikai változásokat. tambul: Koç, 2015. 150. o.

2017. tél 83 Egeresi Zoltán

19 Pınar: i. m. 167. o. 27 „Milli güvenlik dersi kaldırıldı”. Hürriyet, 20 Kıvanç Coş – Pınar Bilgin: „Stalins’s 2012. február 25. Demands: Constructions of the »Soviet Other« 28 Ümit Özdağ: „»Türk Milliyetçiliği ve in Turkish Foreign Policy, 1919–1945”. Foreign Jeopolitik« Torpakların Altı, Üstü ve Ötesi”. Policy Analysis, Vol. 6. No. 1. (2010). 43–60. o. In: Milliyetçilik Modern Türkiye’de Siyasal 21 Baranyi Tamás Péter: „Biztosítani Eisenhower Düşünce. 177. o. jobbszárnyát – Törökország hosszú útja a 29 Uo. 178. o. NATO-csatlakozásig”. In: Újhold. A török 30 Bülent Șener: „Sevr Fobisi/Sendromu: külpolitika útkeresése a 21. század elején Türkiye’nin Güvenlik Endişesini Anlamak (szerk. Baranyi Tamás és Szálkai Kinga). Üzerine Düşünceler”. Turkish Studies. Budapest: AJTK, 2016. 59. o. International Periodical for the Languages, 22 Idézi: Halil Nalçaoǧlu: „Vatan: Torpakların Literature and History of Turkish or Turkic, Altı, Üstü ve Ötesi”. In: Milliyetçilik Modern Vol. 15. (2014). 1844. o. Türkiye’de Siyasal Düşünce. 4. kötet (szerk. 31 Bár az 1919 és 1922 közötti ún. függetlenségi Tanıl Bora). Isztambul: İletișim, 2002. 293– háború eredményeképp Lausanne-ban sike- 308. o. rült a korábbi béke feltételeit felülírni, de a fe- 23 Erről lásd bővebben: Szilágyi István: „A bra- nyegetettség érzése és a status quóra való tö- zil geopolitikai iskola”. Politikatudományi rekvés a következő évtizedekben a török kül- Szemle, Vol. 16. No. 3. (2007). 69–83. o. politika alappillére lett, sőt arra emlékeztet a 24 A jelen tanulmány nem kívánja a török fegy- külügyminisztérium Atatürktől kölcsönzött veres erők és a civil kormányok, illetve társa- mottója is: „Béke itthon, béke a világban.” dalom közötti viszonyokat tárgyalni. Ugyan- 32 Sadi Kocaş: NATO. Kara Kuvvetleri Dergisi, akkor a hadsereg jelentőségének a hangsúlyo- Vol. 2. No. 4. (1959). 1–16. o. Idézi: Yeșiltaș: i. m. zására meg kell említeni a katonai puccsokat 33 İhsan Gürkan: „Türkiye’nin Jeostratejik ve (1960, 1971, 1980, 1997, valamint a legutóbbi, Jeopolitik Önemi”. In: Türkiye’nin Savunması 2016-os puccskísérlet), illetve azt, hogy Tö- Ankara: Dıș Politika Enstitüsü, 1987. 15. o. rökország rendelkezik a NATO második leg- Idézi: Yeșiltaș: i. m. nagyobb létszámú hadseregével. 34 Suat İlhan: Jeopolitik Duyarlılık. Isztambul: 25 Yeșiltaș: i. m. 165. o. Ötüken, 2003. 32. o. 26 Az 1998-as kurzusprogram alapján az „A Tö- 35 Kenan Çoygun: „Türk Silahlı Kuvvetlerinin rök Köztársaságról folyó játszmák” című fe- NATO İçindeki Yeri”. Türk Silahlı Kuvvetleri, jezetben az alábbi résztémákat lehetett meg- NATO, Vol. 81. No. 201. (1961). 2. o. Idézi: találni: Törökország helyzete, geopolitikája, Yeșiltaș: i. m. geostratégiája. A „Szomszédaink és céljaik” 36 Meliha Benli Altunıșık – Özlem Tür: Turkey fejezet külön részletezi az egyes országokat Challenges of Continuity and Change. és céljaikat: Görögország (megali terv, szige- Routledge: London, 2005. 112. o. tek, Ciprus), Oroszország (általános politika), 37 Lásd részletesebben: N. Rózsa Erzsébet: Az Örményország, Irán, Irak, Szíria célja. Elkü- arab tavasz. A Közel-Kelet átalakulása. Bu- lönült résztémát jelentenek egyrészt az „Alvó dapest: Osiris–KKI, 2016. mozgalmak és céljaik”, másrészt a radikális 38 Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet és Szalai iszlamista mozgalmak (irtica). Ez utóbbi rész- Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa. Az átalaku- ben két témára térnek ki: a radikális iszlamista ló Közel-Kelet. Budapest: Osiris–KKI, 2016. mozgalmak céljaira, illetve hogy azok miért 39 Pénzváltó Nikolett: „Délkelet-Törökország nem akarják, hogy Törökország megerősöd- újra lángol”. SVKK-elemzések, No. 8. (2016). jön. Forrás: „Milli güvenlik bilgisi müfredat 40 Dimitar Bechev: Rival Power: Russia in proğramlari”. Milli Eğitim Bakanliğina Bağli Southeast Europe. New Haven, CT: Yale Okullar İle İlgili Mevzuatlar, http://halisahin. University Press, 2017. tripod.com/mguv.htm, 1998. március 11.

84 Külügyi Szemle A centrum nyomában

41 Jeffrey Mankoff: „The South Caucasus 51 A török külpolitika fontos eleme az a történel- Unfreezes”. Foreign Affairs, Vol. 10. No. 10. mi örökség, amely a mindenkori európai ha- (2016). talmi koncert részesévé tette az országot. Sőt, 42 Egeresi Zoltán: „AZ AKP külpolitikájának az első világháború, azaz európai területei pillérei”. In: Újhold…, 140–141. o. döntő részének elvesztése után is a kontinens 43 Altunıșık–Tür: i. m. 112–113. o. része maradt: 1949-ben az Európa Tanács 44 Murat Yeşiltaş: „The Transformation of tagja lett, 1952-ben a NATO-hoz csatlako- the Geopolitical Vision in Turkish Foreign zott, 1963-ban társulási megállapodást írt alá Policy”. Turkish Studies, Vol. 14. (2013). 667. o. az Európai Gazdasági Közösséggel, 1996 óta 45 Çiğdem Üstün: „Turkey’s Policies in Its pedig a vámunió tagja. Noha az Európai Uni- Overlapping Neighbourhood with Russia and óhoz történő csatlakozása a távoli jövőbe vész the European Union”. In: Security in Shared (a 2005 óta tartó tárgyalások során a harminc- Neighbourhoods Foreign Policy of Russia, három fejezetből mindössze tizenötöt sikerült Turkey and the EU. New York, NY: Palgrave, megnyitni), az európai politikában a szerepe 2016. 63. o. egyre növekszik. A jelentőségét a demográfi- 46 Bár mára kiderült, hogy Törökországnak korai változások pedig még inkább megerősítik: látozott eszközei vannak a vezetőszerep meg- egyrészt a több milliós török diaszpóra révén szerzésére, illetve a közép-ázsiai államokban az ország komoly bázissal rendelkezik több Moszkva befolyása meghatározóbb maradt, de nyugat-európai államban, másrészt a 2015- a nyelvi és kulturális hasonlóságok, az együvé ös menekültválság miatt az Anatóliában lévő tartozás gondolata a török külpolitikai aktivitás szíriai menekültek ügye biztosít előnyös alku- komoly terepévé teszi Azerbajdzsánt és Közép- pozíciót Ankarának az Unióval szemben. Ázsiát. Az ezen államok közötti komolyabb po- 52 Nejat Tarakçı: Devlet Adamlıǧı bilimi: litikai együttműködésre főleg 2009 után láthat- Jeopolitik ve Jeostratejik. Izmir: Çantay, tunk példát, amikor kazah kezdeményezéssel 2003. 143. o. megalakult a Török Tanács (Türk Keneși), amely 53 Uo. 146. o. állandó politikai platformot jelent a részes álla- 54 Pınar Bilgin: „»Only Strong States Can moknak, így Törökországnak, Azerbajdzsán- Survive in Turkey’s Geography«: The Uses nak, Kazahsztánnak és Kirgizisztánnak. of »Geopolitical Truths« in Turkey”. Political 47 Emre Erşen: „The Evolution of »Eurasia« as Geography, Vol. 26. 2007. 740–756. o. a Geopolitical Concept in Post-Cold War 55 Imanbeyli: i. m.149. o. Turkey”. Geopolitics, Vol. 18. No. 1. (2013). 27. o. 56 Yılmaz Tezkan – M. Murat Tașar: Dünden 48 Hikmet Çetin: „Türkiye’nin Dis Politika Bugüne Jeopolitik Dünya ve Türkiye. Isztam- Öncelikleri”. Yeni Türkiye, No. 3. (1995). 56. o. bul: Ülke, 2013. 402–430. o. 49 Lerna K Yanɪk: „The Metamorphosis of 57 Az eurázsianizmusnak több definícióját lehet Metaphors of Vision: »Bridging« Turkey’s adni: a török külpolitikai intézmények által Location, Role and Identity After the End of az ázsiai államokkal fenntartott kapcsolatok, the Cold War”. Geopolitics, Vol. 14. No. 3. illetve a török népek egységének hirdetése, (2009). 534. o. továbbá baloldalról szövetségkeresés Orosz- 50 A 2000-es években, az AKP hatalomra kerü- ország és Kína formájában. Laurelle: i. m. 201. o. lésével ez a hídszerep kiegészült egy vallási 58 Jacob M. Landau: Pan-Turkism: From dimenzióval, hiszen a török kormány azt kö- Irredentism to Cooperation. Bloomington, vetően egyre inkább úgy tekintett magára, IN: Indiana University Press, 1995. mint az iszlám világ képviselőjére Erre kiváló 59 Eren Erșen: „Geopolitical Traditions in példa a 2005-ben, Spanyolországgal együtt Turkey: Turkish Eurasianism”. In: The létrehozott Civilizációk Szövetsége, amely a Politics of Eurasianism (szerk. Mark Bassin kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd és Gonzalo Polo). New York, NY: Rowman & propagálására volt hivatott. Littefield, 2017. 270.o.

2017. tél 85 Egeresi Zoltán

60 Pınar: i. m. 160. o. muszlim állam, s a világ legmeghatározóbb 61 Laurelle: i. m. 197. o. nyolc muszlim államait tömörítő Developping 62 Erșen: „The Evolution of Eurasia…, 28. o. 8 alapítója. 63 A politikai karrierjét illetően: 2005–2006-ban 80 Ahmet Davutoğlu: „The Restoration of és 2010–2016-ban az MHP tagja volt. Turkey: Strong Democracy, Dynamic 64 Ümit Özdađ: „Türkiye’nin Türk Dünyası Economy, and Active Diplomacy”. SAM Politikasının Teorik Çerçevesi”. Asya Vision Papers, No. 7. (2014). 17. o. Avrupa Uluslararası İlişkiler ve Stratejik 81 Göktürk Tüysüzoğlu: Milenyum Sonrası Araştırmalar Dergisi, No. 1. (2004). 23. o. Türk Dış Politikası: Yeni Osmanlıcılık Ve 65 ASAM/hakkimizda, http://asam.org.tr/ Türk Avrasyacılığı Ekseninde İnşa Edilen Bir hakkimizda/. Pragmatizm”. Alternatif Politika, Vol. 5. No. 66 „Ümit Özdağ kimdir? MHP Gaziantep 3. (2013). 315. o. Milletvekili Ümit Özdağ hakkında 82 Davutoǧlu: Stratégiai mélység…, 115. o. bilinmeyenler”. Hürriyet, 2016. november 16. 83 Ramazan Özey: Dünya Hâkimiyet Teorileri 67 21 YYTE/Vakif hakkinda, http://www.21yyte. Ve Merkezi Hâkimiyet Teorisi. Isztambul: org/tr/kurumsal/vakif-hakkinda. Marifet, 2000. 68 2011-ben lett az MHP színeiben képviselő. 84 Davutoǧlu: Stratégiai mélység…, 35. o. 69 A nacionalista csoportoktól leginkább 85 Davutoǧlu az erő meghatározásánál a törté- a szekularizmusuk (és az iszlamizmus- nelmet, a földrajzot, a népességet és a kultú- ellenességük) különbözteti meg őket. rát, valamint a gazdasági, technológiai és ka- 70 1997-ben megállapodás született a Fekete- tonai képességet veszi figyelembe. Davutoǧlu: tengeren át haladó Kék Áramlat (2005-ben Teoriden Pratiğe Türk Dış Politikası…. adták át), majd 2015-ben a Török Áramlat Tarakçınál a nemzeti „erőnél” a földrajz, a gázvezeték építéséről. természeti erőforrások, az ipari kapacitások, 71 Erșen: „The Evolution of Eurasia…” 30. o. a katonai képességek, a népesség, a nemzeti 72 Doǧu Perinçek: „Şanghay İşbirliği Örgütü karakter, a nemzeti lélek erőssége, a kormány gündemde”. Aydınlık, 2017. május 16. minősége, a diplomáciai felkészültség kategó- 73 Mehmet Perinçek: Avrasyacılık Türkiye’deki ria szerepel. Tarakçı: i. m. Teori ve Pratiǧi. Isztambul: Kaynak, 2006. 86 Ahmet Davutoğlu: „Turkey’s Foreign Policy 13. o. Vision: An Assessment of 2007”. Insight 74 Erșen: „Geopolitical Traditions in Turkey…”. Turkey, Vol. 10. No. 1. (2008). 78. o. 272. o. 87 Davutoǧlu: Stratégiai mélység…, 402. o. 75 Imanbeyli: i. m. 150. o. 88 Erről lásd bővebben: Alexander Murinson: 76 Erről lásd részletesebben: Egeresi Zoltán – Turkish Foreign Policy in the 21st Century: Pénzváltó Nikolett: „Az AKP útja az elnöki Neo-Ottomanism and the Strategic Depth rendszerről szóló népszavazásig: rezsimépí- Doctrine. London�� – New York, NY: I. B. ��Tau- tés Törökországban (2002–2017)”. SVKK- ris, 2006; Ömer Taşpınar: “Turkey’s Middle elemzések, 2017. East Policies Between Neo-Ottomanism and 77 Magyarul megjelent: Ahmet Davutoǧlu: Stra- Kemalism”. Carnegie Papers, No. 10. (2008).; tégiai mélység. Törökország nemzetközi hely- Nora Fisher Onar: „Neo Ottomanism,Ottomanism, His-His- zete. Budapest: AJTK, 2016. torical Legacies and Turkish Foreign Poli- 78 Ahmet Davutoǧlu: Teoriden Pratiğe Türk Dış cy”. EDAM Discussion Paper Series, No. 3. Politikası Üzerine Konuşmalar. Isztambul: (2009). Küre, 2011. 89 Gökhan Bacık – Isa Afacan: „Turkey 79 Muszlim többségű ország lévén (a lakosság 99 Discovers Sub-Saharan Africa: The Critical százaléka ezt a hitet követi), Törökország egy Role of Agents in the Construction of Turkish 1,7 milliárd hívő alkotta, gyorsan növekvő Foreign-Policy Discourse”. Turkish Studies, vallási közösséghez tartozik, a legnépesebb Vol. 14. No. 3. (2015). 483–502. o.

86 Külügyi Szemle A centrum nyomában

90 Erșen: „The Evolution of Eurasia…” 34. o. 93 „AK Parti grubunda dikkat çeken isim: 91 Imanbeyli: i. m. 151. o. Alexandr Dugin”. Hürriyet, 2016. november 6. 92 Duginnal 2003 végén a török Munkáspárt 94 Burhanettin Duran: „Türk dıș politikasında képviseletében Mehmet Perinçek találkozott »medeniyet derinliǧi« arayıșı var”. In: Oroszországban, s az indította el az ulusalcı Cumhuriyet, Milliyetçilik ve İslamcılık. Isz- csoporttal való együttműködést. Perinçek tambul: Küre, 2011. 44. o. támogatását Dugin még az Ergenekon-per 95 Kadri Gürsel: „Erdoğan Türkiye’yi Şanghay alatt is megtartotta – akkor, amikor többe- İşbirliği Örgütü’ne sokmak istiyor”. Al- ket, köztük Doǧu Perinçeket is letartóztatták. Monitor, 2013. január 31. Imanbeyli: i. m.

2017. tél 87 A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe a nemzetközi konfliktusok dinamikájában

Grünwald Éva

A jelen tanulmány célja a figyelem felhívása néhány olyan szociálpszichológiai jelenségre – elsősorban a kollektív érzelmekre és a kollektív áldozati szerepre –, melyek az elmúlt évek vizsgálatainak tükrében fontos szerepet játszanak az esetenként súlyos (akár emberiség elleni) bűncselekmények elkövetésével is járó nemzeti/etnikai, valamint nemzetközi konfliktusok di- namikájában. A megbékéléshez vezető folyamatok sikerének egyik kulcsa a jól megválasztott, a csoportközi viszonyokat meghatározó pszichológiai jelenségekre is reflektáló igazságszol- gáltatási mechanizmus. A tanulmány második fele a felelősség és az igazságszolgáltatás kér- dést járja körül, konkrét eseteken (a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját nehezítő körülmé- nyek az afrikai államok ellen indított eljárások tükrében, a békéltető testületek, stb.) keresztül világítva rá az egyes eljárások erősségeire és gyengéire.

The aim of the current study is to call the attention to some recent findings of social psychology – especially collective emotions and collective victimhood – that might play an important role in the dynamics of conflicts of national, ethnic or international character, where crimes against humanity might have been committed. A well-chosen justice mechanism that builds on findings of social psychology of intergroup relations is one of the key elements of a successful reconciliation process. Therefore, in the second half of the study, analyzing recent examples (i.e. circumstances that make the work of the International Criminal Court difficult in the context of cases against African countries, truth commissions etc.), I will try to highlight both the positive and negative aspects of how certain procedures related to accountability and justice.

* * *

ilyen sors vár a legyőzöttekre, Snyder1 rámutatott, hogy a század folya- az áldozatokra? Évezredeken mán a nyugati kultúra egyre inkább meg Mkeresztül nem sok jóra számít- merte mutatni a törékenységét. Ez a ten- hattak azok, akik alulmaradtak. A 20. dencia részben összefügg a liberalizmus század ebből a szempontból jelentős vál- értékrendszerének a térnyerésével, mely- tozásokat hozott. A korábban soha nem nek fókuszában az emberi jogok védel- tapasztalt mértékű emberi szenvedést me és érvényre juttatása áll. Az emberi magával hozó háborúk megváltoztatták jogok megvalósulásának egyik feltétele, az addigi értékrendszert. Míg korábban hogy az elesettek és az áldozatok meg- a gyengeséget mindenki leplezte, Justin felelő bánásmódban részesüljenek, és

88 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

megkapják a nekik járó tiszteletet és az való kilépés lehetősége) is befolyásolják. őket ért trauma feldolgozásához a meg- A tagok nemcsak részt vesznek a csopor- felelő segítséget. A vesztes és az áldozat tok életében, hanem az identitásuknak is fogalma ettől kezdve részben elválik egy- fontos részét képezi a csoporttagság. Mi- mástól, mivel az áldozati státusszal olyan vel egyúttal alapvető igényük a pozitív kiváltságok járnak, amelyek a vesztest énkép fenntartása, a más csoportokkal sok esetben kedvezőbb helyzetbe hozzák való összehasonlítás során igyekeznek a a legyőzőjénél. Kérdéses ugyanakkor, saját csoportjukat jobb színben feltüntet- hogy az elhúzódó konfliktusok rendezé- ni, míg a másikról negatív képet festeni. sét hogyan befolyásolja a saját csoport Ez a hatás felerősödik, amikor a csopor- által elszenvedett veszteségek kiemelése toknak ellentétes érdekeik vannak. A je- és az áldozati szerep hangsúlyozása, ho- lenség egy szélsőséges megnyilvánulása gyan alakul a felelősség kérdése, és mi- az Urie Bronfenbrenner4 által leírt tükör- lyen módon állítható helyre egy csoport kép-gondolkodás, amely szerint a konf- sérült identitása. liktusban szemben álló csoportok tagja- iban végletesen negatív kép él a másik Csoport, identitás, érzelem csoportról. John Jost rendszerigazolás-elmélete Csoportközi viszonyok és konfliktusok (system justification theory, SJT) új meg- világításba helyezi a csoportközi viszo- Napjaink konfliktusainak legtöbbje nyokat.5 Az egyén viselkedésének meg- (nemzeti-, etnikai és vallási) csoportok határozói közé az egyéni érdekeken és a közti érdekellentétekre vezethető vissza. csoporttagságon kívül beemeli a tágan A hatvanas évektől kezdődően a ku- értelmezett társadalmi rendszerhez fűző- tatókat intenzíven foglalkoztatta a cso- dő viszonyt is. Meglátása szerint az eg- portok közti viszonyok dinamikájának zisztenciális biztonság igénye arra indítja a megismerése. Henri Tajfel és John C. mind a kiváltságos helyzetben lévőket (el- Turner arra a következtetésre jutott, hogy követőket), mind az elnyomottakat (áldo- az egyén magatartásának és identitá- zatokat), hogy még akkor is támogassák a sának megértéséhez nélkülözhetetlen a status quo fenntartását, ha az az igazság- csoporttagságára vonatkozó vizsgálat (ez talanságok újratermelődéséhez vezet. a szociális identitás elmélete).2 Az egyén Kérdés, hogy mi történik abban az annak függvényében válik egy-egy cso- esetben, ha a csoport morálisan elítélen- port részévé, hogy mennyire tartja ma- dő cselekedeteket hajt végre. gát a kategória tipikus megtestesítőjének Jost szerint a világ igazságosságába (szelfkategorizáció).3 Az egyes csopor- vetett hit megőrzése végett szükség van tokhoz való kötődés erősségét belső (pl. a az adott társadalmi rendszer racionali- csoporthoz való érzelmi kötődés intenzi- zálására. Ennek a legegyszerűbb módja, tása) és külső tényezők (pl. a csoportból ha sztereotip magyarázattal állunk elő,

2017. tél 89 Grünwald Éva

és kimondjuk, hogy a hátrányos helyze- Kollektív érzelmek tű csoportok csak magukat okolhatják a kedvezőtlen helyzetükért. A várakozá- Ahogy az előzőkben bemutattuk, amikor sokkal ellentétben, ez a gondolkodásmód egy személy interakcióba lép másokkal, éppen a hátrányos helyzetű csoportok már nemcsak saját értékelési szempon- esetében a legszembetűnőbb. Olyankor tokat alkalmaz, hanem a világlátását, pedig még inkább felerősödik ez a ten- magatartását és érzelmeit nagyban befo- dencia, ha veszély fenyegeti a rendszert. lyásolja a csoportban felhalmozott tudás, Amikor túl erős a csoporttal való azo- attitűd és érzelem. A mai napig viszony- nosulás, vagy a szociális mobilitás lehe- lag kevés figyelem irányult azonban a tőségének hiányában nincs mód annak kollektív érzelmekre, amelyek szintén elhagyására, működésbe lép a Darío Páez hatnak a konfliktusok dinamikájára. és munkatársai6 által leírt „szociális kre- A kollektív érzelmek vizsgálatával elő- ativitás”, amelynek célja a saját csoport ször Eliot R. Smith foglalkozott.7 Megfi- pozitív külső megítélésének a helyreállí- gyelte, hogy a csoporttagok hajlamosak tása. Elsődleges eszközei: az értékek új- kollektív érzelmek (pl. harag, düh, szé- radefiniálása, új értékelési és összehason- gyen, bűntudat, áldozati szerep) átélé- lítási dimenziók nyitása, valamint olyan sére. Ezek az érzelmek gyakran olyan külső csoportokkal való összehasonlítás, cselekményekhez (is) kötődhetnek, ame- amelyekkel szemben a saját csoport ab- lyekben az adott csoporttag közvetlenül szolút fölényben van. nem vett részt, csak a csoporttársa(i). De működésbe lépnek további kognitív A kollektív érzelmek kialakulását je- folyamatok is, amelyek eredményeként lentősen befolyásolja a csoport közös csökken a negatív cselekményekért érzett története, illetve annak sajátos, a cso- felelősség. Ilyen a kettős mérce alkalma- portra jellemző felfogása, értelmezése.8 zása, illetve az alapvető attribúciós hiba Sok esetben a közösen megélt események (megfeleltetési torzítás). Ez utóbbi lénye- vagy a hagyomány útján átörökített törté- ge, hogy a csoporttagok hajlamosak a sa- nelem morális dilemma elé állítja a cso- ját társaik által elkövetett negatív cselek- portokat. A kollektív érzelmek ilyenkor ményeket külső, szituatív tényezőknek megfelelő támpontot adhatnak az eliga- tulajdonítani, míg azokat, amelyeket az zodáshoz és a pozitív identitás fenntartá- ellenérdekelt csoport tagjai követnek el, sához. hajlamosak belső, diszpozitív (pl. a tettes A csoport által korábban elkövetett, er- személyiségében rejlő) okokra visszave- kölcsileg elítélendő cselekmények gyak- zetni. A kognitív torzítások sajátossága, ran váltanak ki kollektív morális érzel- hogy mások esetében könnyen felismer- meket: bűntudatot és szégyent. Míg az jük azokat, magunkról ellenben úgy vé- előbbit kiváltó tettek felett a csoport ál- lekedünk, hogy az ítéleteinket a realitá- talában nagyfokú kontrollt gyakorolt, ad- sokra alapozzuk. dig az utóbbit általában olyan események

90 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

váltják ki, amelyekre minimális hatással Ezáltal segíti a stresszel való megküzdést, lehettek. Értelemszerűen a szégyenérzet összetartja a csoporttagokat, továbbá ala- kialakulásában jóval nagyobb szerepük pot szolgáltat a patriotizmus erősödéséhez van a külső faktoroknak, így gyakran az és a mobilizációhoz. Az egyik legfon- áldozatok is átélik azt. tosabb funkciója, hogy lehetővé teszi, A konfliktusok dinamikájával kapcso- hogy a konfliktus kirobbantásáért és az latos részben megvizsgáljuk, hogy mi- annak során elkövetett erőszakos csele- lyen módon hatnak az önkritikus kollek- kedetekért a felelősségnek az ellenfélre tív morális érzelmek a csoportok identi- hárítását. Végezetül pedig, sok esetben tására és a köztük levő viszonyokra. megkönnyíti a nemzetközi támogatás megszerzését. Kollektív áldozati szerep Az áldozati szerep több rétegből áll.10 A történeti kontextust a történelem során Daniel Bar-Tal 9 mutatott rá arra, hogy a az adott közösséget ért sérelmek adják. hosszan elnyúló konfliktusokban részes Nem véletlen, hogy a közös múlt sokszor felek bizonyos feltételek fennállása ese- a csoport identitásának az alakítását lehe- tén hajlamosak felvenni a kollektív áldo- tővé tevő eszközzé válik a hatalmon lévők zati szerepet. Ez egy olyan általánosan kezében. Nem törvényszerű ugyanakkor, osztott nézet, beállítódás, amely a más hogy a csoporton belül a történelem egy csoport(ok) által a sajátnak okozott sérel- egységes, hegemón reprezentációja szi- mek hatására alakul ki, ha azok ok nélkül lárduljon meg. Konfliktusok jelentkezé- történtek, a jogszerűség híján voltak, és se, illetve a politikai rendszerek átalaku- a sértett csoportnak nem volt módja ki- lása esetén azonban, amikor veszélybe védeni a támadást. A kollektív áldozati kerülhet a csoport morális megítélése, szerep meghatározza a csoporttagoknak különösen fontos szerepet kap a csoport a sérelmet okozó csoporthoz kapcsolódó történelmi „chartája”.11 érzelmeit, gondolatait és cselekvéseit. Az Az áldozati szerep történeti felfogásá- áldozatiság érzése gyakran jár együtt ha- tól eltér(het) az egy-egy konfliktushoz raggal, félelemmel, valamint önsajnálat- való viszony (általános áldozati szerep). tal, és sokszor felébreszti az áldozatban a Az említettek mellett folyamatban lévő bosszúvágyat is. konfliktusok egyes kiemelkedő esemé- A kollektív áldozati szerep értelmező nyeihez (pl. terrorista merénylet, eszka- funkciót tölt be. Magyarázattal szolgál lálódás) kapcsolódóan is megjelennek az a konfliktus okaira, és lehetőséget ad az áldozati szerep szempontjából jelentős elkövetkező események előrejelzésére, érzelmek és attitűdök. valamint az azokra való felkészülésre.

2017. tél 91 Grünwald Éva

A konfliktusok dinamikája veszélybe került az erkölcsi megítélésük. Vizsgálatuk kiinduló pontjának Lewis Az áldozati szerep fenntartásának célja Killiannek a stigma visszafordítására és következményei vonatkozó elméletét tekintették, amely szerint a korábban elnyomott csoportok Az elhúzódó konfliktusok egy fontos emancipálásával a magas státuszt élvező jellemzője, hogy egy ponton túl nehezen csoportok abba a helyzetbe kerülhetnek, különíthető el egyértelműen az elkövető hogy stigmával illetik, vagyis elnyomó- az áldozattól. Ekkor kezdődik az áldozati ként bélyegzik meg őket. Az eredmények szerepért való verseny. azt mutatták, hogy azokban az esetek- Snyder12 úgy véli, hogy a győzteseknek ben, amikor a másik felet ért sérelemért járó tisztelet az egyéni és a csoportszin- vagy diszkriminációért a tagok a saját ten elkövetett, erkölcsileg elítélhető tet- csoportjukat találták felelősnek, nagyobb tektől való egyfajta megtisztulást jelen- valószínűséggel érezték magukat is va- tett korábban, míg a mai, kevésbé egyér- lamiféle megkülönböztetés áldozatának, telmű helyzetekben nincs lehetőség ilyen mint azok, akik szerint a csoportjuk ma- katarzis átélésére, így hosszú távon csak gatartásának nem volt köze a másikat az a „menekülési útvonal” marad nyitva, ért sérelemhez. Az áldozatiság érzése hogy az agresszor is áldozatnak érzi ma- kollektív szinten jelentkezett – függet- gát. Jie-Hyun Lim13 a 20. és 21. századi len volt az egyén saját negatív magatar- kelet-ázsiai konfliktusokat tanulmányoz- tásától, a kilátásba helyezett materiális va azt találta, hogy a múlttal való szem- előnyöktől, valamint a csoport társadalmi besülés egyöntetűen a versengő áldozati státuszától is. szerepet ébresztette fel a részes felekben. Bar-Tal16 a következőkben foglalta ös�- Az attitűd, melyet Lim „áldozati nacio- sze a kollektív áldozati szerep felvál- nalizmusként” aposztrofál, olyan visel- lalásának a következményeit. Hatására kedéses reakciókat vált ki, amelyek célja megváltozik a világnézet, sajátos infor- a saját történelmi szenvedés felnagyítása mációfeldolgozási módok alakulnak ki. és a mások szenvedésével való összeha- Nő az egocentrizmus, csökken az empá- sonlíthatatlanságának a hangsúlyozása. tia és a felelősségérzés, továbbá az érin- Diane Enns14 „a patkány és a macs- tettek a csoportérdeket szolgáló tettek ka” hasonlatával példázza azt, hogy az végrehajtására morális felhatalmazást áldozat és az elkövető szerepe a hos�- éreznek. A gyakorlatban ez úgy mutatko- szan elnyúló konfliktusokban gyakran zik meg, hogy a saját csoportjuk céljait felcserélődik. Daniel Sullivan és mun- jogszerűnek tekintik, így olyan, mások katársai15 azt találták, hogy a magas ellen irányuló cselekményeket is jogos- társadalmi ranggal rendelkező csopor- nak tekintenek, amelyeket fordított eset- tok is hajlamosak magukat áldozatnak ben elítélnek. A külső csoportokba vetett tekinteni, amennyiben úgy érzik, hogy bizalom csökken. Az ellenfelet lenézik,

92 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

ami szélsőséges esetben annak tagjai pedig – meglepő módon – azt találta, dehumanizálásáig fajulhat. hogy a bűntudatra okot adó eseményben A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az közreműködők ritkábban számoltak be a áldozati szerepet mint (szükséges rossz) cselekménnyel kapcsolatos negatív érzel- eszközt a saját csoport jobb helyzetbe ke- mekről, mint a későbbi generációk. rülésének a célja szentesíti. Az is körvo- Szabó Zsolt Péter21 magyar mintán nalazódott, hogy sok esetben az áldozati vizsgálta a kollektív érzelmek és a nem- szerep hosszú távú fenntartása nem vezet zeti csoporttal való azonosulás emlí- a csoport számára pozitív kimenethez, tett dimenzióinak (érzelmi kötődés és csak újratermeli a konfliktust. glorifikáció) a kapcsolatát. Arra volt kí- váncsi, hogy az egyes dimenziók elkülö- A megbékélésre való hajlandóság nítése feloldja-e az azonosulás/bűntudat paradoxont, amelynek értelmében a cso- Milyen hatással vannak a konfliktu- porthoz legszorosabban kötődő egyének- sok békés lezárására a kollektív érzel- nek kellene a legmélyebben átélniük az mek? Mind a kollektív bűntudat, mind önkritikus morális kollektív érzelmeket a szégyen megalapozhatja a jövőbeli a saját csoport által elkövetett, morálisan proszociális folyamatokat. A bűntudat- negatív cselekmények kapcsán. Ugyan- ból eredő jóvátétel, valamint a másik akkor ők a leginkább motiváltak arra is, helyzetének a megértése és a saját fele- hogy a csoport pozitív megítélését mie- lősség elfogadása Snyder17 szerint új szo- lőbb visszaállítsák, pl. felmentő stratégi- lidaritások forrása lehet. A szégyen pe- ák alkalmazásával. Az eredmények azt dig a saját csoport pozitív identitásának mutatták, hogy a glorifikáló személyek a visszaállítására irányuló törekvéseket a saját csoportjuk tettei kapcsán gyak- eredményezhet.18 Az egyes kollektív ér- ran alkalmaztak felmentő stratégiákat, és zelmek átélésének az intenzitása ugyan- kevés önkritikus érzelmet éltek át. Ezzel akkor eltérő lehet a kiváltó eseménytől szemben a mások által ellenük elköve- való távolság, illetve a csoporthoz tarto- tett cselekmények kapcsán az elkövető zás jellege alapján. A csoporttal azono- csoporttól mély megbánást és az azzal sulás döntően kétféle dimenzió mentén járó jóvátételt várták el. A csoporthoz ér- lehetséges: míg a kötődés a csoport fon- zelmileg kötődő személyek gyakrabban tosságát mutatja meg az egyén számá- adták jelét a kritikus lojalitásnak, vagyis ra, addig a glorifikáció a saját csoport éltek meg a saját cselekményeikhez kap- értékeinek és sikereinek a fontosságát csolódó önkritikus morális érzelmeket. hangsúlyozza. Sonia Roccas, Yechiel Johanna Ray Vollhardt22 arra a követ- Klar és Ido Liviatan19 vizsgálata arra mu- keztetésre jutott, hogy a sérelmek és az tatott rá, hogy a glorifikációra hajlamos áldozati szerep az esetek egy részében személyek kisebb intenzitással élik át a fogékonyabbá tesz más csoportok szen- kollektív bűntudatot. Lars Rensman20 vedésének az átérzésére, s ez a hatás akár

2017. tél 93 Grünwald Éva

még a konfliktusban részes, szemben álló esetleg maga váljon elkövetővé, ha úgy fél vonatkozásában is érvényesülhet. Ez érzi, hogy helyreállt az ágenciája, vagyis az empátia az agresszió tilalmára vonat- a képessége és készsége arra, hogy hatni kozó normák betartására való fokozott fi- tudjon a környezetére. Az elkövetőnek gyelmet eredményezhet a jövőre nézve.23 viszont elsősorban morális dilemmái Ezzel szemben Bar-Tal és munkatár- vannak, és a továbblépését az segíti, ha sai24 úgy találták, hogy minél erősebb a kedvezőtlen erkölcsi megítélése pozitív az áldozati szerep érzése (mind a törté- irányba változik. nelmi, mind az adott konfliktusra vonat- A konfliktuskezelést nehezítheti, hogy kozó), annál kisebb a megbékélésre való míg a felszínen jelen lévő célokat és kö- hajlandóság. A kompromisszumkészség veteléseket viszonylag könnyű azonosí- „megjósolására” az áldozati szerep ér- tani, addig a mélyben rejlő, generációról zése pedig még a politikai attitűdnél is generációra átadott attitűdök felismeré- hatékonyabbnak bizonyult. Érdekes és a se és adaptív átformálása nehézségekbe fentiekkel összefüggő eredményt hozott ütközhet. A szocializáció és az oktatás, a Kristin M. Bakke, John O’Loughlin és valamint a közösségi és a kulturális ese- Michael D. Ward25 által a Kaukázus tér- mények közvetíthetnek olyan tartalma- ségének konfliktusaival kapcsolatosan kat, amelyek a konfliktusok fenntartását végzett vizsgálata, melynek során azt ta- és újratermelését segítik elő. Bar-Tal27 az lálták, hogy a személyesen átélt erőszak, áldozati szerep történelmi síkja kapcsán a külső csoportok iránt érzett bizalom ál- említést tesz egy sajátos jelenségről, ame- talános szintje és a feszült helyzetnek a lyet örökös áldozat szerepként (perpetual megkérdezettek életére gyakorolt hatása ingroup victimhood orientation, PIVO) befolyásolta a megbocsátásra való kész- nevez. Ez alapjaiban határozza meg az séget, míg az etnikai hovatartozásnak adott csoportnak az új helyzethez fűződő nem volt rá hatása. attitűdjét, és alapvetően defenzív maga- A hatékony megoldás megtalálásá- tartásra ösztönöz. hoz a kollektív érzelmek vizsgálatán túl elengedhetetlen az egyes csoportok és Felelősség és felelősségre vonás csoporttagok igényeinek a realisztikusabb felmérése is. Nurit Shnabel és Arie A felelősségre vonás fontossága Nadler26 több hosszan tartó konfliktust (elsősorban az izraeli–palesztin relációt) A megbékélés Herbert C. Kelman28 ér- vizsgálva arra a következtetésre jutott, telmezésében egy hosszabb folyamat, hogy a megbékéléshez eltérő pszichés amelynek célja a hosszú távú békés szükségletek kielégítésére van szüksége együttélés biztosítása. Kérdés, hogy ho- az áldozatnak és az elkövetőnek. Az ál- gyan járulhat hozzá az előzőekben be- dozatot elsősorban az tartja vissza attól, mutatott jelenségek, pszichés működések hogy a későbbiekben bosszút álljon, és alaposabb megértése a megbékéléshez.

94 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

Snyder29 amellett érvel, hogy míg a múlt- jukban áll akár a „győztes igazának” hoz és az áldozati szerep elismertetéséhez érvényt szerezni – vagyis biztosítani a való túlzott ragaszkodás megrekeszti a saját büntetlenségüket –, akár a „túlélők megbékélést azáltal, hogy az áldozatot és igazát” előmozdítani új intézmények és az elkövetőt továbbra is egymáshoz lán- egy integrált társadalom felépítésével. colja, addig az elkövetők célzott felelős- Az adott helyzetnek leginkább megfelelő ségre vonása elősegítheti a megbékélést. felelősségre vonási eljárás megtalálását Kelman30 véleménye szerint is a megbé- megkönnyítheti a konfliktusban érintett kélés legfontosabb feltételei közé tartozik csoportok pszichés szükségleteinek az a történelemmel való szembesülés és a alaposabb felmérése, valamint az egyes felelősségvállalás. Meggyőződése szerint eljárások társadalmi hatásának az előre- a megbékélés szempontjából az igazság- jelzése, értékelése. érzet legalább olyan fontos kérdés, mint az eljárás során érvényesülő igazságos- A felelősségre vonás lehetőségei ság vagy az igazság jövőbeli érvényesü- lésének az intézményes biztosítása. - A felelősség elismerése, jóvátétel A fentiek tükrében érdemes megvizs- A békeszerződések klasszikus, máig gálni, hogy miben rejlik az egyes konf- népszerű eleme az amnesztia, amely sok liktusokat követő felelősségre vonási esetben az egyedüli lehetőség a konflik- eljárás sikere vagy kudarca, különös tus lezárására. Habár nem jelenti az el- tekintettel az alábbi kérdésekre. Milyen követett bűncselekmények tagadását, a elképzelések, előítéletek élnek az érintett sértettek szemében mégis sok esetben személyek, csoportok tudatában egy-egy elégtelen megoldást jelent, és nem szol- eljárással kapcsolatban? Mekkora rész- gálja a háborúk és az emberiesség elleni vételt enged az áldozatoknak, segíti-e bűncselekmények generális prevencióját az ágenciájuk megerősítését? Hogyan sem. alakítják a csoporton belüli dinamikát, a A konfliktusok lezárásának és az új- csoport identitását, valamint a külső cso- rakezdésnek egy kézenfekvő lehetősége portokhoz való viszonyt? az állami szinten megvalósuló bocsá- A mai napig viszonylag kevés össze- natkérés, valamint az ahhoz kapcsolódó hasonlító elemzés látott napvilágot az jóvátétel. Bár a rendszerigazolás elmélete egyes felelősségre vonási eljárások hos�- arra enged következtetni – és a tapaszta- szú távú hatásait illetően. Kétségtelen, lat is azt mutatja –, hogy amennyiben az hogy az esetek zömében a konfliktusok állam bocsánatot kér az áldozatoktól, az aktív fázisának a lezárását követően sem aktussal később a lakosság is azonosul, a a politikai, sem a logisztikai feltételek hasonló jellegű aktusokra mégis gyakran nem ideálisak a teljes körű és mindenki csak évtizedekkel később kerül sor. számára kielégítő igazságszolgáltatásra. Craig W. Blatz31 konkrét nyilatkozatok A hatalmon lévőknek ugyanakkor mód- elemzésével tíz olyan elemet azonosított,

2017. tél 95 Grünwald Éva

amelyek a leggyakrabban szerepelnek az együtt. A kedvező kimenethez – vagyis államok nyilvános bocsánatkérésében. a megbocsátáshoz – a jóvátétel fizetésén Míg sok elem – pl. a felelősség elismeré- kívül az is szükséges, hogy az áldozatok se, megbánás, kártérítés stb. – a személy- ne érezzék úgy, hogy egyedülálló az őket közi viszonyokban is megjelenik, vannak ért sérelem. olyanok is, amelyek csak a csoportközi viszonyokban mutatkoznak meg. Ilyen a - Dialógus korábbi rendszer által elkövetett jogsér- Lim33 érdekes felvetése – hogy a törté- tésektől való elhatárolódás, valamint az nelmi (vagy a történelemért vállalt) fele- egyes csoportok értékeiről történő meg- lősség nem más, mint nyitottság és „vá- emlékezés. Érdekes módon ez utóbbi laszkészség meghallgatni mások hangját elem – elsősorban a kisebbséget alkotó és fájdalmát”, valamint „felelősség a je- vagy a szemben álló csoport értékeinek a lenlegi múltképért” – arra enged követ- hangsúlyozása – kisebb valószínűséggel keztetni, hogy a konfliktusoldás kulcsa a képezi a nyilatkozatok részét, pedig az dialógusban rejlik. elismerésre és a pozitív kép kialakítására A sérelmek és a hozzájuk kapcsolódó irányuló igényeket jobban kielégíti, mint negatív érzelmek megosztása sok esetben pl. a rendszer jövőbeli igazságosságára hasznos lehet, akár egyéni, akár kollektív vonatkozó ígéret. A jelenség magyaráza- szinten. A sikerét többek között annak is tául szolgálhat a Jost32 által leírt követke- köszönheti, hogy a másik féllel létesített ző összefüggés. A rendszert érő fenyege- közvetlen kapcsolat hozzájárul a sztereo- tés esetén az áldozatok státuszát csorbító típiák hatásának csökkentéséhez és a kö- tendenciák mellett megfigyelhetőek a zös kulturális alapok feltárásához. felemelésüket, kompenzálásukat szolgá- Mindezek ellenére sok kritika éri a dia- ló attitűdök is. Lényeges különbség van lógus módszerét. Az első és legfontosabb, ugyanakkor abban a tekintetben, hogy hogy nem jár a status quo megváltozásá- milyen körülmények között kerül sor az val, vagyis megtartja a konfliktus kezde- elítélésre, illetve feljogosításra. Amen�- tén fennállt identitásokat és csoportközi nyiben az áldozat csoport a kedvezőtlen viszonyokat. Ezzel függ össze az is, hogy kimenettel összefüggést mutató jellemzői míg a kiszolgáltatottabb helyzetben lé- kapnak hangsúlyt, hibáztatásra kerül sor, vők a motiváltabbak a dialógusban való míg ha az eseményektől független tulaj- részvételre, addig valójában abból azok donságok dominálnak a diskurzusban, a profitálnak, akik hatalmon vannak, és csoport helyzetének javítására irányuló felelősek a másik csoport ellen elköve- erőfeszítések nőnek. tett cselekményekért. Ez a jelenség arra Kérdéses, hogy a bocsánatkérés ha- vezethető vissza, hogy a dialógusban tására nő-e a megbocsátásra való haj- való részvétel csökkenti a saját csoport landóság. Az eredmények azt mutatják, által elkövetett tettek miatt érzett bűntu- hogy a két dolog nem minden esetben jár datot.34 A gyakorlat továbbá azt mutatja,

96 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

hogy a bizottságokban való részvétel becsléseknél lényegesen kisebbek voltak. keltette katarzis, valamint a közös mun- További hiányossága a bizottsági jelen- ka eredményeként levont tanulságok vi- tésnek – és egyben a megbékélési folya- szonylag hamar feledésbe merülnek.35 matnak is –, hogy csupán megállapította A dialógus egy komplex módja a meg- a kormányzat politikai, illetve az egyes békélést szolgáló bizottságok alakítása. tamil vezetők egyéni felelősségét, azon- A Dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bi- ban hallgatott a kormányzati döntések- zottság mellett közel 20 hasonló alakult ben résztvevők egyéni felelősségéről. Az az elmúlt negyven évben. A megoldás LLRC munkáját jelentősen befolyásolta, mellett szól, hogy az eljárás közel áll az hogy tagjait az elnök nevezte ki, és nem érintettekhez, sokkal inkább maguké- volt kiegyensúlyozott az összeállítása. nak érzik a folyamatot, mint egy távoli, Az általa megfogalmazott ajánlások jó a közvetlen részvételt lehetővé nem tevő részének a végrehajtásával is késlekedett eljárást. Kevesebb esély van a források az állam. lekicsinylésére, és azzal az események bagatellizálására.36 Hosszú távú cél lehet - Büntető igazságszolgáltatás a közös történelmi emlékezet formálása, Az igazságszolgáltatás klasszikus módja illetve alternatív narratívák meghallgatá- a legsúlyosabb bűncselekményeket elkö- sa és elfogadása. vetők egyéni felelősségének a megállapí- Amennyiben az események feltárásá- tása. hoz nem kapcsolódik közvetlen felelős- Célszerű megvizsgálni, hogy hogyan ségre vonás vagy társadalmi változás, a hat a közösség egészére és az adott sze- dialóguson alapuló módszerek önmaguk- mélyre az egyéni felelősség megálla- ban elégtelenek a korábban ellenséges pítása. A múltban elkövetett, negatív csoportok zavartalan együttélésének biz- megítélésű kollektív cselekmények miatt tosításához. érzett bűntudat csökkentését szolgálja a A Srí Lanka-i nemzeti megbéké- csoporton belüli radikálisok („fekete bá- lési bizottság (Lessons Learnt and rányok”) hibáztatása, a csoportból való Reconciliation Commission, LLRC) kizárása és esetleges felelősségre vonása. munkája jól tükrözi, hogy milyen buk- Ilyenkor a csoport tagjai elhatárolódnak tatói lehetnek a megbékélést szolgáló bi- a szélsőséges nézeteket valló társaiktól, zottságok munkájának. Az LLRC 2011. és az válik a meggyőződésükké, hogy november 15-én közzétett jelentése37 ők maguk nem felelősek. Az egyének megerősítette, hogy a polgárháborúban számára ugyanakkor előnyösebb lehet a (1983–2009) mind az állami erők, mind csoportra hárítani a felelősséget, és egy a tamil felszabadító front (Liberation dialóguson alapuló eljárásban részt ven- Tigers of Tamil Eelam, LTTE) tagjai kö- ni. Annyssa Bellal a nem állami fegy- vettek el atrocitásokat, azonban az áldo- veres csoportoknak a konfliktust követő zatok száma abban az egyéb nemzetközi rendezés során megnyilvánuló attitűdjét

2017. tél 97 Grünwald Éva

vizsgálva azt találta, hogy a tagok min- a székhelye, kik a tagjai, milyen a felépí- den, a nemzetközi büntetőjogon alapuló tése, az eljárásrendje és a kommunikáci- eljárást elfogultnak tekintenek.38 ója) önmagukban nem adnak teljes körű További kérdés, hogy a felelősségről magyarázatot egyes fórumoknak a részes nemzeti szinten vagy egy nemzetközi felek általi elfogadottságára. Ennek az fórum keretében érdemes-e dönteni. Ál- egyik magyarázata, hogy sok esetben talánosan elfogadott elv a komplementa- olyan bonyolult a szervezet működése, ritás, amelynek értelmében a bűncselek- hogy amiatt sokan nem is értik, nem is ményekért történő felelősségre vonás el- látják át annak működését. További fon- sődlegesen a konfliktussal érintett ország tos momentum, hogy amikor a törvény- feladata, míg a nemzetközi fórumok vagy székek a saját csoport tagjai ellen folytat- más országok (pl. az univerzális jogható- nak eljárást, kognitív disszonancia lép fel ság alapján) csak akkor járhatnak el, ha (vagyis ütközik a csoportnak a saját ma- az nem tud, vagy nem akar megfelelő gáról kialakított képe a bírói fórum által eljárást lefolytatni. A nemzeti eljárások felvázolttal), melynek hatására a törvény- mellett szól, hogy rengeteg bizonyíték áll széknek tagok által érzett (azaz az észlelt) rendelkezésre, ugyanakkor hihetetlenül legitimitása csökken. nehéz biztosítani a pártatlanságot, illetve Az ENSZ-nek a volt Jugoszlávia terü- hatékony intézkedéseket hozni a végre- letén elkövetett háborús bűncselekmé- hajtásra. nyeket vizsgáló törvényszéke (Interna- A nemzetközi bírói fórumok (kezdve tional Criminal Tribunal for the Former a nürnbergi Nemzetközi Katonai Tör- Yugoslavia, ICTY) 2011-ben tette közzé vényszékkel, amelyet az ENSZ által a a Gotovina-ügyben hozott ítéletét. Az kilencvenes években felállított ad hoc ICTY-nek az ítélettel lezárt addigi 36 törvényszékek követtek, majd 2002-ben ügye közül ez volt az egyetlen, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság) alapvető horvát elkövető ellen irányult. Az Ante feladata, hogy a konfliktusok során tör- Gotovina tábornokra – aki a horvátok tént legsúlyosabb cselekmények elköve- szemében továbbra is hős – kiszabott 24 tőit felelősségre vonják. A törvényszékek évi börtönbüntetés a horvátokban nagy mellett szól, hogy a működésük nyilvá- felháborodást keltett, és magas szintű po- nos volta egyfajta biztosítékot is jelent a litikai vezetők is kifejezték a nemtetszé- pártatlanságra – mindazonáltal nem je- süket. Az ügynek a horvát részről történt lentenek garanciát a megbékélésre. fogadtatása jól példázza, hogy milyen Kérdéses ugyanakkor, hogy a konflik- törékeny a nemzetközi fórumok legitimi- tusban részes felek hogyan viszonyulnak tása. az adott fórumhoz. Stuart Ford39 úgy véli, Ford40 továbbmegy: szerinte minden hogy a nemzetközi bíróságok legitimáci- működési aktus az észlelt legitimitás óját meghatározó klasszikus elemek (pl. csökkenéséhez vezet, függetlenül attól, hogyan hozták létre a bíróságot, hol van hogy mely csoport ellen irányul, hiszen

98 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

a bíróságok az esetek zömében képtele- Oroszország pedig – a nemzetközi jog- nek mindenki (az ellenérdekű csoportok, ban szokatlan módon – visszavonta az azt a nemzetközi közösség, az áldozatok stb.) létrehozó római statútum aláírását. Az elvárásának megfelelni. Értekezésében események hátterében az említettek mel- arra is rávilágít, hogy a legitimáció csök- lett még az áll, hogy a statútum a hivatal- kenése nem korlátozódik a nemzetközi ban lévő állam- és kormányfők, valamint bírói fórumokra, hanem szinte az összes más magas rangú állami tisztviselők szá- olyan konfliktusrendezési folyamatra ér- mára sem biztosít mentességet a bírósági vényes, amelyekben eltérő csoportérde- eljárás alól. Az állami vezetőknek tehát kek ütköznek. Jost ezzel szemben a kon- kiemelt érdekük, hogy az ICC-t lejárató zervatív értékrendű személyek esetében retorikát folytassanak, amennyiben fenn- úgy találta, hogy az igazságszolgáltatás- áll az esélye, hogy az őket akarja valami- sal való elégedettségük mértéke kevéssé lyen ügyben felelősségre vonni. függ annak az észlelt igazságosságától.41 Az eddigieket figyelembe véve felme- Érdekes példája a bírói fórumokkal rül, hogy létezik-e olyan megoldás, amely kapcsolatos attitűd alakulásának az, szintetizálni tudja a nemzeti és a nemzet- ahogyan az afrikai országoknak a Nem- közi bírói fórumok előnyeit. Pozitív példa zetközi Büntetőbíróságot (International ebből a szempontból a szenegáli Külön- Criminal Court, ICC) támogató kezdeti leges Afrikai Bíróság, amely a 2016. má- attitűdje a kontinens államai ellen indított jus 30-i ítéletében életfogytiglani börtön- ügyek számának növekedésével folyama- büntetésre ítélte Hissène Habré volt csádi tosan negatív irányba változott. Szudán elnököt az elnöksége idején (1982–1990) kapcsán az Omar el-Basír elnök ellen elkövetett cselekményeiért. Az eljárás 2009-ben kiadott elfogató parancs, Ke- sikere nagy valószínűséggel a bíróság nya esetében a Jomo Kenyatta elnök és hibrid jellegének köszönhető.43 Az afri- William Ruto alelnök ellen 2010-ben in- kaiak ágencia iránti igényét kielégítette, dult eljárás jelentette a fordulatot. A lépé- hogy afrikai fórum döntött az őket érintő seket követően megerősödött az a nézet, ügyekről, az Afrikai Unió ugyanakkor hogy amennyiben az ICC nem változtat megfelelő forrásokat és szakértelmet biz- az „Afrika-ellenes” attitűdjén (a bíróság tosított a bíróság működéséhez. szerintük egyfajta új kolonializmust tes- Az Afrikai Unió – a Különleges Afrikai tesít meg), az afrikai részes államoknak Bíróság sikerén felbuzdulva, valamint az meg kell fontolniuk az abból való töme- ICC iránt táplált ellenérzésre alapozva – ges kilépést.42 egy új afrikai regionális emberi jogi bíró- Az ICC-be vetett bizalom 2016-ra oly- ság felállítását tűzte célul. A leendő afrikai annyira megrendült, hogy három afri- nemzetközi és emberi jogi bíróságnak a kai ország (Burundi, a Dél-afrikai Köz- joghatósága a malabói jegyzőkönyv44 sze- társág, valamint a bíróság főügyészét rint számos nemzetközi bűncselekményre, adó Gambia) is kilépett a szervezetből, többek között (az ICC joghatósága alá is

2017. tél 99 Grünwald Éva

tartozó) népirtásra, háborús és emberies- Az egyes fórumok működése során nem ség elleni bűncselekményekre is kiterjed- lehet minden bűnöst felelősségre vonni és ne, ugyanakkor a hivatalban lévő állam- minden sértettet kárpótolni, ugyanakkor és kormányfők mentességet élveznének. közvetetten – pl. az események feltárásá- Az új fórum sikere többek között azon val és a közvélemény formálásával – az múlik majd, hogy mennyiben felel meg igazságszolgáltatás is hozzájárulhat a a függetlenség, pártatlanság és hatékony- megbékélés hosszabb folyamatához. ság követelményeinek, és milyen ügyeket A nemzetközi fórumok (tényfeltáró tűz a napirendjére. bizottságok, nemzetközi törvényszékek Az ENSZ Közgyűlése a 2016. decem- stb.) és az általuk alkalmazott szakértők ber 21-én elfogadott 71/248. számú hatá- kiemelt szerepet játszhatnak az esemé- rozatában döntött a Szíriai Arab Köztár- nyek objektív módon történő dokumen- saságban 2011 márciusa óta elkövetett, a tálásában, amely lehetővé teszi az erővi- nemzetközi jogot sértő legsúlyosabb bűn- szonyok és a lehetőségek realisztikusabb cselekmények felderítését és a későbbi fe- felmérését, valamint a történelem kriti- lelősségre vonást előmozdító Nemzetkö- kusabb (a másik szempontját is figyelem- zi, Pártatlan és Független Mechanizmus be vevő) szemléletét is megalapozhatja. (International, Impartial and Indepen- James H. Liu és Denis J. Hilton,45 vala- dent Mechanism, IIIM) létrehozásáról. mint Ford46 is úgy véli, hogy a felelősség- A határozat elfogadására amiatt került re vonási eljárások egyik kiemelt célja, sor, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá- hogy a konfliktus történetéhez tartozó ban több alkalommal is – elsősorban az eseményeket elemző és értékelő diskur- orosz vétó miatt – sikertelenül tárgyalták zusok közeledjenek egymáshoz. A kog- a szíriai események ICC elé utalását elő- nitív torzítások és a politikai propaganda író határozattervezetet. Az IIIM elnöke, korrekciója legkönnyebben úgy valósít- Catherine Marchi-Uhelt 2017. július 3-án ható meg, ha az adott fórum a munkáját nevezték ki, ugyanakkor továbbra is bi- érintő, közérdeklődésre számot tartó kér- zonytalan, hogy a maga nemében egyedi désekről közérthető, releváns és aktuális szervezet mennyire tud majd együttmű- tájékoztatást nyújt.47 ködni az érintett államok hatóságaival, Mindemellett fontos az áldozatok meg- és az általa összegyűjtött adatok hogyan szólítása és a kétirányú kommunikáció és milyen fórumok számára lesznek fel- biztosítása is, hiszen a legjobban működő használhatóak. fórum sem tud hatékonyan hozzájárul- ni az említett célok megvalósulásához, Felelősség, történelem és megbékélés amennyiben nem tart megfelelő kapcsolatot az érintettekkel. A kapcsolattartás- A felelősség kérdését rendező, fent bemu- ban és az információk közvetítésében tatott módszerek önmagukban nem elég- nagy segítséget jelenthet a jól működő ségesek a fenntartható megoldásokhoz. civil szféra és számos NGO. Az egyes

100 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

eljárásokban az áldozatok számára biz- A közelmúltnak és a történelemnek tosított részvételi lehetőség előremutató a fent leírt módon történő prezentálása megoldás, ugyanakkor veszélyeket is rejt rövid távon nem jelent megoldást, azon- (pl. a tanúskodó áldozatok megfenyege- ban hosszú távon beépül a csoport közös tése), és önmagában nem elégséges a sé- gondolkodásába, és részben felülírhatja relem orvoslásához. a konfliktushoz kapcsolódó események- A saját csoportra nézve szégyenletes nek a kizárólag a saját csoport számára események tudatosításában és elfogadásá- kedvező módon történő feltüntetésére ban további fontos szerepet játszik az érin- irányuló narratívákat. tett tagok nyilvános beismerő vallomása. A magukat is áldozatnak tekintő csoport Megvitatás tagjai kisebb valószínűséggel vállalják fel az általuk elkövetett cselekményekért Az emberiség történetét végigkísérték a a felelősséget. A megbékélést támogató konfliktusok. A huszadik század máso- politikai légkör ugyanakkor elősegítheti dik felében egyre több, elsősorban nem- a csoportérzelmek olyan irányú megvál- zetiségi és etnikai alapú konfrontáció tör- tozását, amely az események realisztiku- tént, melyek hosszú távon elhúzódtak, és sabb felfogását eredményezi, és azzal az a megoldásukra irányuló kísérletek rend- együttműködés alapjainak a megterem- szeresen kudarcba fulladtak. A feszült- tését szolgálja. A 2015-ös Srí Lanka-i vá- ségek eszkalálódása és országhatárokon lasztások – a tamil közösség által is támo- történt átterjedése egész régiók destabi- gatott – győztesének üzenetei között szere- lizálásához vezetett.50 Az emberi jogok pelt a megbékélési folyamat megerősítése. felértékelődése és a globalizáció egyre A siker hosszabb távon várhatóan azon fog nagyobb nyomást gyakorol a nemzetközi múlni, hogy az alkalmazott eljárás men�- közösségre, hogy sikeresen előzze meg nyire felel meg egyfelől a tamil közösség és kezelje az ilyen helyzeteket. Minden részéről fennálló, a kormányerők felelős- konfliktus sajátos a maga nemében, így ségre vonására irányuló elvárásnak, más- nincs univerzális megoldás; ugyanakkor felől a szingaléz többségnek a helyreállító érdemes megvizsgálni egyes konfliktus- igazságszolgáltatást preferáló és a tamilok kezelési módszereket a pszichológiai ha- fokozottabb felelősségvállalását elváró tásmechanizmusuk tekintetében is. 48 álláspontjának. Kedvező fejleménynek A szociálpszichológia több elmélettel tekinthető, hogy a Srí Lanka-i Miniszter- is hozzájárul ahhoz, hogy jobban meg- tanács 2017 májusában elfogadta a Nem- értsük a modern konfliktusok létrejötté- zeti megbékélési terv gyakorlatba való ért és fenntartásáért felelős pszichológi- átültetésére vonatkozó javaslatot, melynek ai folyamatokat. A selfkategorizáció és kidolgozásában a kormányzati szerveken a szociális identitás elmélete, valamint túl részt vettek civil szervezetek, valamint a csoportközi és a kollektív érzelmek 49 a tudományos élet képviselői is. tanulmányozása rávilágít arra, hogy a

2017. tél 101 Grünwald Éva

hosszan elnyúló konfliktusokban milyen minél közelebb kerüljenek az „objek- szerepet játszik a csoporthoz tartozás tív” valósághoz. A konfliktusrendezés érzése, a csoport identitása és pozitív történhet nemzeti és nemzetközi szinten; megítélésének a veszélybe kerülése. Jost előtérbe kerülhet az érintett csoportok ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, közötti dialógus segítése, illetve a bün- hogy milyen erősen ragaszkodunk a sta- tető igazságszolgáltatás is. Eddig azok tus quóhoz még akkor is, ha az a konflik- a módszerek bizonyultak sikeresnek, tus fenntartását eredményezi. amelyek mind a büntetőjogi felelősségre A konfliktusok tanulmányozása so- vonást, mind a szemben álló felek egy- rán egyre gyakrabban találkozhatunk máshoz közelebb kerülését – dialógus a kollektív áldozati szereppel. Annak útján vagy egyéb módon – megvalósítot- felvétele magyarázatot ad a csoportot ták. A megbékélési folyamatok, melyek ért sérelmekre, és a szemben álló felet a saját csoport értékeinek és látásmód- teszi az egyedüli felelőssé, ezen túlme- jának a fokozatos átalakulásával jár- nően pedig megalapozhatja a nemzetkö- nak, sok esetben hosszabb időt vesznek zi támogatást, valamint mentesít a saját igénybe. Elképzelhető, hogy az egyes csoport által a másik ellen elkövetett, sé- megoldási módok a kezdeti kudarcok és relmet okozó cselekmények miatt érzett legitimitáshiány ellenére hosszabb távon felelősség és bűntudat alól. Az áldozati – esetleg generációk múltával – pozitív szereppel járó előnyök következtében a hatást fejtenek ki. A fentiekre tekintettel szemben álló felek mindegyike – egy- fontos lenne az egyes igazságszolgáltatá- mással versengve – az áldozati státusz si megoldások hosszú távú – elsősorban elismertetésére törekszik. A hosszú távú társadalmi és csoportközi viszonyokra fenntartása ugyanakkor nehezíti a konf- gyakorolt – hatásainak az összehasonlító liktusok sikeres lezárását, hiszen rögzíti elemzése. a csoportok egymáshoz való viszonyát, A konfliktusrendezés további feltéte- és a jövőbeli helyzetekre vonatkozóan le, hogy a feszültséget kiváltó, sokszor a meghatározó attitűdöt alakít ki. A szerep mélyben rejlő okok is a felszínre kerülje- fenntartásában különleges jelentőséggel nek, és azokat a hatalmon lévők megfele- bír a saját csoport története, amely a cso- lően kezeljék. Célra vezető lehet minden portidentitás fontos összetevőjét képezi. olyan megoldás, amely az együttélést A csoport által megélt események sajátos segíti azáltal, hogy egy magasabb szin- értelmezése és az eseményekről szóló, a tű, integratív, értékekkel teli identitást csoport sajátos látásmódját tükröző nar- teremt. ratíva hozzájárul az áldozati szerep fenn- Összegzésként elmondható, hogy a cso- tartásához. porthoz tartozás és az azzal járó követ- A konfliktusok megoldása során elsőd- kezmények figyelembe vétele nélkül nem legesen tehát arra kell törekedni, hogy a lehet sikeres egyetlen konfliktusrendezés csoportidentitást befolyásoló narratívák sem. Ideális esetben a jog uralmának a

102 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

visszaállítása és megerősítése, az igazság Stereotyping: Interactive Processes in Group megállapítása, az átláthatóság (mind az Perception (szerk: Diane Mackie és David Hamilton.) San Diego, CA: Academic Press, igazságszolgáltatás, mind az állami mű- 1993. 297–315. o. ködés tekintetében) és a közügyekben és 8 Szabó Zsolt, Banga Csaba, Fülöp Éva és Lász- a megbékélést segítő folyamatokban való ló János: „A csoportalapú érzelmek kutatása részvétel megteremtése, valamint a jóvá- a szociálpszichológiában”. Magyar Pszicholó- tételhez való jog elismerése együttesen giai Szemle, Vol. 66. No. 2. (2011). 361–380. o. 9 Daniel Bar-Tal et al.: „A Sense of Self- képezi a konfliktusok sikeres lezárásá- Perceived Collective Victimhood in nak az alapját. E feltételek megvalósulása Intractable Conflicts”. International Review esetén a konfliktusban részt vevő csopor- of the Red Cross, Vol. 91. No. 87. (2009). 229– tok kellő garanciát találhatnak a kollektív 258. o. 10 Noa Schori-Eyal, Eran Halperin és Da- áldozati szerepről való lemondásra. niel Bar-Tal: „Three Layers of Collective Victimhood: Effects of Multileveled Jegyzetek Victimhood on Intergroup Conflicts in the Israeli–Arab Context”. Journal of Applied Social Psychology, Vol. 44. No. 12. (2014). 1 Justin Snyder: „The Social Consequences of 778–794. o. Traumatic Memory: Politics, Victimhood, 11 James H. Liu – Denis J. Hilton: „How the Past and Regret”. ResearchGate, https://www. Weighs on the Present: Social Representations researchgate.net/publication/255614591_ of History and Their Role in Identity Politics”. The_Social_Consequences_of_Traumatic_ British Journal of Social Psychology, Vol. 44. Memory_Politics_Victimhood_and_Regret, No. 4. (2005). 537–556. o. 2017. május 8. 12 Snyder: i. m. 2 John C. Turner – Henri Tajfel: „The Social 13 Jie-Hyun Lim: „Mourning Nations: Identity Theory of Intergroup Behavior”. Victimhood Nationalism and Historical Psychology of Intergroup Relations, (1986). Reconciliation”. http://hyi.hmdc.harvard. 7–24. o. edu/files/uploads/Victimhood_Nationalism_ 3 John C. Turner et al.: Rediscovering the East_Asia_LIM_Jie_Hyun.pdf. A letöltés Social Group: A Self-Categorization Theory. ideje: 2012. április 29. Oxford: Blackwell, 1987. 14 Diane Enns: „Identity and Victimhood – 4 Urie Bronfenbrenner: „The Mirror Image Questions for Conflict Management Practices”. in Soviet–American Relations: A Social Berghof Occasional Paper, No. 28. (2007). Psychologist’s Report”. Journal of Social http://www.berghof-foundation.org/fileadmin/ Issues, Vol. 17. No. 3. (1961). 45–56. o. redaktion/Publications/Papers/Occasional_ 5 John Jost, Aaron C. Kay és Hulda Thorisdottir: Papers/boc28e.pdf, 2016. december 12. Social and Psychological Bases of Ideology 15 Daniel Sullivan et al.: „Competitive and System Justification. New York, NY: Ox- Victimhood in Response to Accusations of ford University Press, 2009. Ingroup Harmdoing”. Journal of Personality 6 Darío Páez, José Marques, José Valencia és and Social Psychology, Vol. 102. No. 4. Vincze Orsolya: „Dealing with Collective (2012). 778–795. o. Shame and Guilt”. Psicología Política, No. 16 Bar-Tal: i. m. 32. (2006). 59–78. o. 17 Snyder: i. m. 7 Eliot R. Smith: „Social Identity and Social 18 Páez, Marques, Valencia és Vincze: i. m. Emotions: Toward New Conceptualizations 19 Sonia Roccas, Yechiel Klar és Ido Liviatan: of Prejudice”. In: Affect, Cognition, and „The Paradox of Group-Based Guilt:

2017. tél 103 Grünwald Éva

Modes of National Identification, Conflict 30 Kelman: i. m. Vehemence, and Reactions to the In-Group’s 31 Craig W. Blatz, Karina Schumann és Michael Moral Violations”. Journal of Personality and Ross: „Government Apologies for Historical Social Psychology, Vol. 91. (2006). 698–711. o. Injustices”. Political Psychology, Vol. 30. No. 20 Lars Rensman: „Collective Guilt, Na- 2. (2009). 219–241. o. tional Identity, and Political Process in 32 Tom R. Tyler – John Jost: „Psychology Contemporary Germany”. In: Collective and the Law: Reconciling Normative and Guilt: International Perspectives (szerk. Nyla Descriptive Accounts of Social Justice and R. Branscombe és Bertjan Doosje). Cambridge: System Legitimacy”. In: Social Psychology: Cambridge University Press, 2004. 169–190. o. Handbook of Basic Principles (szerk. Arie W. 21 Szabó Zsolt Péter: „A nemzeti csoporttal Kruglanski és E. Tory Higgins). New York, való azonosulás hatása a csoportalapú ér- NY: Guilford, 2007. 807–825. o. zelmek átélésére”. Pécsi Egyetemi Archí- 33 Lim: i. m. vum, http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/ 34 Enns: i. m. pea/15263/szabo-zsolt-peter-phd-2013. 35 Brandon Hamber: „Transitional Justice and pdf?sequence=1&isAllowed=y. A letöltés Intergroup Conflict”. In: Oxford Handbook of ideje: 2017. április18. Intergroup Conflict (szerk. Linda R. Tropp). 22 Johanna Ray Vollhardt: „The Role of Victim New York, NY: Oxford University Press, Beliefs in the Israeli–Palestinian Conflict: 2012. 328–344. o. Risk or Potential for Peace?”. Peace and 36 Páez et al.: i. m. Conflict: Journal of Peace Psychology, Vol. 37 „Report of the Commission of Inquiry 15. (2009). 135–159. o. on Lessons Learnt and Reconciliation”. 23 Sonia Roccas – Andrey Elster: „Group Ministry of Defence. Sri Lanka, http://www. Identities”. In: Oxford Handbook of defence.lk/warcrimes/lessons_learnt_and_ Intergroup Conflict (szerk. Linda R. Tropp). reconciliation_commission_final_report. New York, NY: Oxford University Press, html. 2011. november 15. 2012. 106–122. o. 38 Annyssa Bellal: „Non-State Armed Groups 24 Bar-Tal et al.: i. m. in Transitional Justice Processes Adapting 25 Kristin M. Bakke, John O’Loughlin és to New Realities of Conflict”. In: Justice Michael D. Ward: „Reconciliation in Conflict- Mosaics: How Context Shapes Transitional Affected Societies: Multilevel Modeling Justice in Fractured Societies (szerk. Roger of Individual and Contextual Factors in Duthie és Paul Seils). New York, NY: ICTJ, the North Caucasus of Russia”. Annals. 2017. Association of American Geographers, Vol. 39 Stuart Ford: „A Social Psychology Model of 99. No. 5. (2009). 1012–1021. o. the Perceived Legitimacy of International 26 Nurit Shnabel – Arie Nadler: „The Role Criminal Courts: Implications for the of Agency and Morality in Reconciliation Success of Transitional Justice Mechanisms”. Processes. The Perspective of the Needs- Vanderbilt Journal of Transnational Law, Based Model”. Current Directions in Vol. 45. (2012). 405. o. Psychological Science, Vol. 24. No. 6. (2015). 40 Uo. 27 Bar-Tal et al.: i. m. 41 Jost, Kay és Thorisdottir: i. m. 28 Herbert C. Kelman „Reconciliation as 42 Ebből a szempontból talán azt a legfontosabb Identity Change: A Social-Psychological kiemelni, hogy az egyes afrikai politikusok Perspective”. In: From Conflict Resolution által folytatott retorikával szemben, misze- to Reconciliation (szerk. Yaacov Bar-Siman- rint az ICC csak afrikai ügyeket tárgyal, az Tov). New York, NY: Oxford University a legtöbb általa tárgyalt afrikai ügyben vagy Press, 2004. 111–124. o. az adott ország, vagy az ENSZ BT felkérésére 29 Snyder: i. m. járt el.

104 Külügyi Szemle A kollektív érzelmek, felelősség és megbékélés szerepe

43 Az Afrikai Unió és Szenegál együttműködése 48 Nipunika O. Lecamwasam: „Politics of Truth: révén jött létre. Memory, Transitional Justice and Victimhood 44 „Protocol on Amendments to the Protocol in Sri Lanka”. DocMH, https://docmh.com/ on the Statute of the African Court of politics-of-truth-memory-transitional-justice- Justice and Human Rights”. African Union, and-victimhood-in-sri-lanka-pdf, 2016. https://au.int/sites/default/files/treaties/7804- 49 „Cabinet Approves Sri Lanka’s First-Ever Na- treaty-0045_-_protocol_on_amendments_ tional Reconciliation Policy”. news.lk, https:// to_the_protocol_on_the_statute_of_the_ www.news.lk/news/sri-lanka/item/16656- african_court_of_justice_and_human_ cabinet-approves-sri-lanka-s-first-ever- rights_e-compressed.pdf national-reconciliation-policy, 2017. május 7. 45 Liu–Hilton: i. m. 50 A kilencvenes évekre a balkáni és a fekete- 46 Ford: i. m. afrikai konfliktusok voltak jellemzőek, napja- 47 Njonjo Mue: „Policy Brief: Enhancing the ink az észak-afrikai országok destabilizálódá- Societal Impact of International Criminal sa („arab tavasz”) jegyében telnek. Tribunals”. Impunity Watch, https://www. impunitywatch.org/docs/Policy_Brief_-_ Enhancing_the_Societal_Impact_of_Inter- national_Criminal_Tribunals-1.pdf, 2015. február.

2017. tél 105 Az AKP és a törökországi kurdok közötti viszony alakulásának egyes állomásai 2002 és 2015 között

Yilmaz Mehmet

Bár a kurd nemzeti önazonosságtudat kérdése már a 17. században, az oszmán állam idején is felmerült egyes szerzőknél, politikai problémaként a kurdkérdés csak mintegy száz évvel ezelőtt került elő. A nemzetállami keretek között megszülető modern és világi Török Köz- társaság az első évtizedeiben minden más nemzeti mozgalommal egyetemben a kurd auto- nómiatörekvéseket is elvetette, a kurmandzsi nyelv használatát visszaszorította. A 2002-es törökországi kormányváltás a politikai életbe sok tekintetben radikális változásokat hozott, a konzervatív Igazságosság és Fejlődés Pártja a terrorizmus ellenében, a kurd nyitás politikájá- nak köszönhetően, a szabadságjogok kiszélesítésének a célját karolta fel. Bár ma már vannak kurd iskolák és sajtótermékek, de még nem oldódott meg a konfliktus. A dolgozatban a miér- tekre keresem a választ.

Though the question of Kurdish identity had been raised as early as the 17th century in the frame of the Ottoman State, it only started to constitute a political problem some 100 years ago. The modern and secular nation-state of the Turkish Republic for decades was oppressing all Kurdish attempts for autonomy, their Kurmanji language was banned from the public space. After the 2002 elections, the Justice and Development Party has opted for a policy named Kurdish opening allowing Kurdish school and media outlets to pop up. But the conflict is still not solved. In my present paper, I try to answer why is it so.

* * *

kurdokkal kapcsolatban nagyon Igazságosság és Fejlődés Pártja (Adalet sokszor elhangzik az a sztere- ve Kalkınma Partisi, AKP) változó mó- A otip kijelentés, hogy ők a Föld don közelít ehhez a népcsoporthoz. egyik legnagyobb „hazátlan népe”, akik Ha a kurdok regionális súlyát akarjuk bár több tíz millióan vannak, mégsem értékelni, akkor azzal érdemes kezde- rendelkeznek saját állammal. Ugyanígy ni, hogy Amir Hassanpour és Shahrzad sokszor halljuk azt is, hogy az ún. kurd- Mojab szerint1 az arabok, a törökök és a kérdés a Közel-Kelet és Törökország perzsák után ők alkotják a Közel-Kelet egyik, egyelőre megoldatlan politikai negyedik legnagyobb etnikai közössé- dilemmája. Jelen írásom célja egy kicsit gét. Bár nem létezik pontos népszám- közelebb hozni az olvasóhoz a kurd nép lálási adat, a török Konda kutatóintézet múltját és azt a politikai helyzetet, amely- 2010-ben végzett felmérése szerint Tö- ben a konzervatív török kormánypárt, az rökország lakosságának 12,7 százaléka

106 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

kurd anyanyelvű.2 A kurd etnikum Tö- amennyire csak lehet, erősítsék a hegyek- rökországban komoly tényező: az ország ben élő törzsek és a többi népelem közötti egyensúlya és biztonsága nem szavatol- összetartást. ható az együttműködésük, a békés tö- A kurd identitás, az összetartozás érzé- rök–kurd együttélés nélkül. Ez a kézen- se és a nemzettudat a század végén erő- fekvőnek tűnő megállapítás azonban egy södött meg. A kurd nacionalizmus az első szerves fejlődés révén vált a török közélet világháború idejére teljesedett ki, amikor és közgondolkodás sajátjává; ez a törté- is a kurdok számos rivális nemzetállami nelmi út dolgozatom témája. törekvéssel, elsősorban az oszmán terüle- tek romjain megalakulni készülő örmény A kurdok helyzete állam híveinek az elképzeléseivel talál- ták magukat szembe. A Párizs környéki az Oszmán Birodalomban békék megkötése idején már határozott elképzeléseket vázoltak fel a kurd naci- A Török Köztársaság és a közel-keleti onalisták: az őket képviselő Serif (Şerif) nacionalizmusok virágzása előtt, az Osz- pasának sikerült elméletben megegyez- mán Birodalom alatt hosszú ideig béké- nie az örmény delegáció fejével, Bogosz sen élt együtt az Anatóliát alkotó több Nubárral arról, hogyan osszák fel az ad- etnikum. E néptömegek közé tartoztak a dig a törökök által ellenőrzött kelet-ana- 3 kurdok is. Hakan Özoğlu is megemlíti, tóliai területeket.7 Az egyre komolyabb hogy a 17. században még az etnikai kü- igényeket támasztó kurd nemzeti függet- lönállás és a szeparatizmus minden fel- lenségi mozgalmat tehát a Nyugat ihlet- hangja nélkül, rendszeresen használták a te, viszont az – az ígérete ellenére – nem kurd és Kurdisztán szavakat. A 19. szá- biztosított nekik egy nemzeti otthont az zadra a Kurdisztán kifejezés annyira el- Oszmán Birodalom felbomlása után. terjedtté vált, hogy az állam úgy döntött, A modern kori nacionalizmus megjele- Kelet-Anatólia egyik legnagyobb terü- nése előtt is találhatóak példák a kurdok letű tartományát Kurdisztán ejáletinek, nemzeti öntudatra ébredésére. A kérdés azaz Kurdisztáni tartománynak nevezik Ahmed Kháni 17. századi kurd költő el.4 Ekkor még nem jellemezte a kurdokat műveiben is felbukkan. Ő valóban „ár- sem a gellneri5 értelemben vett politikai, vának” nevezte a saját nemzetét, de ezt sem az etnikai alapú nacionalizmus; se azzal indokolta, hogy nincs olyan uralko- független államra, se területi autonómi- dó, aki felkarolná a kurdok ügyét. Tehát ára nem vágytak, a Kurdisztán szót csu- a korai kurd ébredés nem a modern ér- pán egy néphez kötődő területmegneve- telemben vett nacionalizmus volt, hanem zésként értelmezték. A kurdok történetét egyfajta etnikai elemhez kötött birodalmi kutatók – így Metin Heper6 is – egyet- törekvés. Kháni műveiben újszerű vonás- értenek abban, hogy az oszmánok nem nak számított, a korabeli Közel-Keleten szándékozták asszimilálni a kurdokat, mindenképp, hogy nem vallási, hanem inkább olyan politikát folytattak, hogy etnikai kategóriákban gondolkodott.

2017. tél 107 Yilmaz Mehmet

A kurdkérdés a köztársaság A gökalpi és cevdeti nacionalizmus el- megalakulása után lenpólusaként csakhamar megszületett egy másfajta hozzáállás is, amely eleinte Az erősödő kurd függetlenségi törekvé- nem etnikai jellegű volt, hanem vallási. sek a többségi társadalom nemtetszését Az egyik legjelentősebb ellenállási moz- váltották ki, és a törökök nem csupán galmat a Sejh Szaid által vezetett felke- ellenezték azokat, de a kurdokról még lés jelentette. Bár a kurd függetlenséget beszélni sem volt ildomos. Az atatürki tűzte zászlajára, Sejh Szaid a kalifátus reformok egy új politikai nemzet létre- eltörlése ellen lázította fel népét a mai hozását célozták meg. Ebbe beletartozott Bingöl megyében, a felkelés hívószava az etnikai és származásbéli különbség pedig az iszlám vallás megvédése volt.9 elfedése ugyanúgy, mint az oszmán kori Sejh Szaidot az atatürki államvezetés népi és vallásos kultúra háttérbe szoru- kivégezte, de hasonló sorsa jutott több lása. Az egyre erősödő török nacionaliz- olyan lázadóvezér is, akik rendre vallá- mus ideológiai megalapozói között sok si követelésekkel, s nem nacionalista el- kurd származású is akadt. Ilyen volt Ziya várásokkal álltak elő. Az 1920-as évek Gökalp és Dr. Abdullah Cevdet is.8 Tehát közepére minden vallási indíttatású kurd az atatürki reformokat megalapozó nem- vagy nem kurd mozgalmat sikeresen le- zeti gondolat kiötlői részben vagy egész- vert az atatürki rendszer. A köztársaság ben kurdok voltak, akik azonban egy egy konszolidációs időszakon ment át, pántörök ideálban hittek, amely szerint a amely során közigazgatási reformokat kurd is lehet török. is véghezvittek, de nem történt meg az, Ez a gondolat radikálisan átszabta az amire Kemal Atatürk még 1922-ben ígé- oszmán status quót. A mindenkit egye- retet tett, amikor miniszterei előtt így sítő vallási örökség, a kisebbség és a beszélt: „a kurdok lakta régiókban pedig többség életét szabályozó iszlám jogrend lépésről lépésre kénytelenek leszünk be- helyébe egy új összetartó elem lépett. vezetni a helyi önrendelkezésen alapuló Ez az etnikai határokat figyelmen kívül közigazgatást”.10 hagyó, a politikai nemzethez, az új köz- Egy későbbi beszédében az állam- társasághoz való ragaszkodáson alapuló alapító már így értékelte a két etnikum nacionalizmus egyrészt lehetőséget adott jövőjét: „a Nagy Török Nemzetgyűlés a Gökalphoz és a Cevdethet hasonló ki- most már mind a törökök, mind a kurdok sebbségieknek arra, hogy feledve szár- képviselőiből áll, és ez egyesíti a két nép mazásukat, felemelkedjenek – de nem törvényhozását és sorsát. Tehát ők is tud- találkozott a kurdok többségének az ják, hogy ez egy közös ügy. Nem lenne akaratával, hiszen a kelet-anatóliaiak a helyes külön-külön jövőt meghatározni központi területek lakóinál jóval tradici- ennek a közösségnek.”11 Atatürk nem ha- onálisabb életet éltek, konzervatívabbak gyott kétséget afelől, hogy nem támogat- és vallásosabbak voltak. ja a kurdok önállósulását. Az autonómia

108 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

elutasítása azonban egyre erőteljesebb Az AKP volt az első olyan török párt, ellenkezést váltott ki. amely felismerte, hogy a kurdokat úgy is A többpárti demokrácia kiépülése és a lehet képviselni, hogy miközben elisme- demokratikus választások rendszeressé rik a létüket, lehetővé teszik a sajátos kul- válásával a törökországi kurdok jelen- turális igényeik kielégítését, és tesznek a tősége felértékelődött. Ha a dolgozatom jólétükért, egyúttal integrálják is őket a elején ismertetett becslés pontos, azaz az török nemzetbe. Mivel a kurdok lakta vi- ország lakóinak 12,7 százaléka tényleg a dékek hagyományosan vallásosabbak és kurd etnikumhoz tartozik, akkor esetük- konzervatívabbak, ezért az ilyen jellegű ben a voksolások sorsát is erősen befolyá- megközelítéssel a kurd hátterű választók solni képes választói csoportról van szó. többsége megnyerhetőnek tűnt. A török Ezt a török politikai pártok fokozatosan társadalomtudósok is egyetértenek ab- ismerték fel. Eleinte egy-egy kurd szár- ban, hogy az AKP mind a 2002-es, mind mazású politikus vállalta fel az érdekeik a 2007-es választások kampánya során a védelmét, majd megjelentek (és gyakran kurd választók egy jelentős hányadának hamar meg is szűntek) olyan formációk, nyerte el a bizalmát.13 E politikai meg- melyeket a közvélemény a kurd kisebb- közelítés akkor találhat konkurenciára, séghez kötött, és főleg a délkeleti ország- ha egy kurd nemzeti párt jelenik meg, részben és a nagyvárosoknak az oda te- szeparatizmustól mentes, vallásos és lepedett kurdok által lakott negyedeiben konzervatív programmal. Arra lehetett szerepeltek sikeresen. E kurd kötődésű számítani, hogy a 2010-es évek elején pártok zömmel baloldali politikát foly- megjelenik a törökországi politikai palet- tattak, baloldali programmal rendelkez- tán egy olyan szervezet, amely a vallásos tek, ugyanakkor arra való hivatkozással, és a kurd etnikai gyökerekhez is kötődő hogy együttműködnek a terroristának te- választói réteget célozza meg. 2012-ben kintett Kurdisztáni Munkáspárttal (Par- meg is alapították a Szabad Ügy Pártját tiya Karkerên Kurdistanê, PKK), közü- (Hür Dava Partisi), ám az nem tudott át- lük többet betiltott a török alkotmánybí- ütő sikereket felmutatni, s ma csupán hat róság.12 A mai politikai palettán szerep- önkormányzati képviselővel bírnak a dél- lő, parlamenti reprezentációval is bíró keleti térségben.14 Népek Demokratikus Pártja (Halkların Demokratik Partisi, HDP) a kurd kisebb- Kétféle nacionalizmus: a törökök ség mellett más etnikai, vallási és szexu- állam- és a kurdok kultúrnemzete ális minoritások érdekképviseletét is fel- vállalta, szintén baloldali jellegű elképze- Friedrich Meinecke elméletére hivat- lésekkel állt elő. Ezzel is magyarázható, kozva Lendvai L. Ferenc azt állítja,15 hogy miért érhetett el jobb eredményeket hogy minden nemzetet egy, a históriai az elődpártjainál. evolúciójának megfelelő föderatív be- rendezkedés kapcsol össze. Két ilyen

2017. tél 109 Yilmaz Mehmet

berendezkedés lehetséges. Az egyik ese- Anatóliában számos olyan kisebb állam- tében bizonyos kulturális javak jelentik alakulat, ún. bégség létezett, amelynek a a hivatkozási alapot, azaz a nyelvi, mű- vezető elitjét a kurdok adták – anélkül, velődésbeli és hitéleti értékek képezik hogy a kurd identitás képezte volna az az összetartozás alapját. Ekkor beszél- ideológiai alapjukat. Ezen, a magukat hetünk kultúrnemzetről. Ha azonban inkább iszlám fejedelemségeknek tartó ezen értékek mellett egy közös politikai államocskák közé sorolhatjuk Ardalan, alkotmány is garantálja a nemzet egysé- Hakkari, Imadiye, Bitlis, Hisnkeyfa, gét, akkor már államnemzetként tekint- Dzsezire, Gurkil és Finik bégségeit.18 hetünk az adott közösségre. Az Oszmán Birodalom első naciona- Törökország kapcsán azt szögezhetjük listái a balkáni területek elszakadásáért le, hogy a különböző türk/turáni népek küzdöttek, és az ő mozgalmaik vezettek már i. e. 650, a Szaka Birodalom bukása el több olyan ország létrejöttéhez, mint óta több, jelentős terület felett diszponá- a mai Görögország vagy Románia. Az ló államot hoztak létre.16 Ugyanakkor a első világháború utáni békeszerződések sok, etnikailag heterogén birodalom után értelmében a törökség visszaszorult a sa- az 1923-ban alapított Török Köztársaság ját etnikai határai közé, és éppen ezért a volt az első, magát egységes nemzetál- gökalpi nacionalizmus jó ideológiát szol- lamként felfogó entitás a törökség törté- gáltatott a nemzetállami keretek meg- netében. Ezzel szemben a kurdok eseté- teremtéséhez. A nyugati hatalmak úgy ben máig nem olyan államról vagy biro- döntöttek, nem hoznak létre egy kurd ál- dalomról beszélni, amely részben vagy lamot. Ennek következtében viszont egy egészben a kurd identitásra épült volna. olyan nacionalista törekvés jelent meg a „Az első általánosan elismert időpont, kurdok körében, amely egy sajátos törté- amikor a Kurdisztán kifejezés megjele- nelemszemléletet tett magáévá. nik, a 12. század közepére tehető. Ekkor Szandzsar szeldzsuk szultán Bahr köz- Az AKP nemzetfelfogása ponttal szervezett meg egy Kurdisztán 17 nevű tartományt.” Bár az Oszmán Bi- Az AKP a megalakulása után a törökök rodalom egyik régióját egy ideig szintén körében elterjedt nemzeti büszkeségre Kurdisztánnak hívták, és ma is létezik apellált. A párt által 2002-ben – történe- kurd autonóm régió Észak-Irakban, az te során legelőször – publikált választási egységes kurd állam politikai élménye programja a törökséget egy nagy múltú, nem adatott meg a kurdoknak. Az egy- a nehézségek ellenére is sikeres, össze- séges nemzetállamuk hiánya egyébként tartó közösségként írta le.19 Az eleinte nem fosztja meg a kurdokat attól, hogy a a gazdasági változásokra koncentráló történelmükben kellő hivatkozási alapot kormánypárt fokozatosan fordult a kurd- találjanak a szeparatizmusuknak. A 16. kérdés felé. A törökországi kurdok egy század első évtizedeiben ugyanis Kelet- részétől eltérő nemzetfelfogása ellenére

110 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

is potenciált látott bennük, a kurd sza- Balkánon és a kaukázusi vidékeken is. vazók egy része pedig elfogadta a párt A regionális hatalmi szerepre aspiráló által a 2011-es választásokra kidolgozott ország új nemzetfelfogását egyes kutatók politikai víziót, amely szerint 2023-ra – mint Cüneyt Ülsever21 – úgy mutatják Törökország a világ egyik vezető gazda- be, hogy az több annál, mint ami egy sági ereje lesz, és ennek köszönhetően az klasszikus nemzetállamot jellemez; tu- ő térségük is jelentős fejlődésen mehet lajdonképpen a birodalmi nosztalgia ál- keresztül. tal táplált gondolkodásmód ez, amit yeni Az ambiciózus gazdasági tervek meg- osmancılıkként, azaz új oszmánizmus- valósításához politikai támogatásra, a ként írnak le. Zgut Edit egyenesen azzal kurdok megnyeréséhez pedig a török po- vádolja a török kormányt, hogy a „múlt- litikai nemzetről vallottak átgondolására ba vezeti az új Törökországot”.22 Szerin- volt szükség. Az AKP az újnak mondha- te „az egyre konzervatívabb tónusban tó török nemzetfelfogásáról 2012-ben po- politizáló, iszlamista Erdoğan mintha litikai vitára hívta az ellenzéki pártokat. valóban az oszmán birodalmi öntudatot A későbbi demokratizálási csomag és az igyekezne restaurálni a kemalista hagyo- azt követő alkotmányreformok előszele- mányok fokozatos háttérbe szorításával”. ként az egységes nemzetállam kérdését Tagadhatatlan, hogy Törökországban ko- szerették volna körüljárni. A török nem- moly érdeklődés mutatkozik az oszmán zetről való együttgondolkodást Ahmet múlt iránt, divatba jött a kor öltözéke, ze- Küçükler erzurumi kormánypárti pol- néje, az oszmán-török nyelv választható gármester indította meg azzal, hogy egy tantárgy a középiskolában. Ám ez a nosz- nagygyűlésen kijelentette, Törökország talgia nem visszarévedezés a múltba, ha- „egy nemzet, egy állam, egy zászló”. nem egy nemzeti egység felé tett lépés, Az ellenzéki támadások kereszttüzébe amelyben a régi kultúra újrafelfedezése került városvezető mellett azonnal kiállt segít a sokszínűség elfogadásában. Ez Recep Tayyip Erdoğan akkori kormány- egy modern multietnikus nemzetállam- fő.20 Erdoğan beszédéből azt a következ- ban a békés együttélés záloga. tetést vonhatjuk le, hogy az AKP egy Az AKP nemzetfelfogása szerint tehát olyan nemzetben hisz, amely a céljaiban egy olyan politikai nemzet a törökség, egységes, de sokféle etnikumból áll, s amelyben mindenki török, mert a közös aki ezt az egységes nemzetet tagadja, az célért tesz, és törökké azért lesz, mert tö- megbontja a konszenzust, amely pedig a rök állampolgár,23 a török nemzet jövőbeli nemzeti fejlesztési tervek véghezvitelé- sikere pedig elválaszthatatlan a múltbeli hez feltétlenül szükséges. nagyságától, az oszmán kulturális örök- A török nemzet és a török állam egy- ségtől. E két nézet pedig elvezet minket ségére ahhoz is szükség van, hogy Tö- e nemzetfelfogás harmadik eleméhez, rökország az AKP tervei szerint hatalmi az etnonacionalizmus tagadásához, mert tényezővé váljon a Közel-Keleten, de a az automatikusan szemben áll az előző

2017. tél 111 Yilmaz Mehmet

kettővel. Ezt fejezi ki az alkotmány pre- Török szakértők szerint a kurd nyitás ambulumának szövege is, amely szerint az AKP politikai felfogásából fakadó az államalkotó a „mindenféle széthúzást szükségszerűség volt. A párt nemcsak a elutasítva, a nyelvi és vallási különbsé- kérdésről gondolkozott másképpen, mint geket tiszteletben tartva, az együttélés az országot előtte kormányzó pártok és szándékát kinyilvánítva cselekvő török koalíciók, hanem magáról a demokráci- nép”.24 Ez a megfogalmazás is a széthú- áról is. Hüseyin Yayman szerint28 a kurd zás hiányát és a közös cselekvést hang- nyitást éppen ezért nem választhatjuk el súlyozza az egységes, de a különbségeket a kormány demokratizálási lépéseitől. Az is tiszteletben tartó török nemzetállam AKP kezdeti demokráciafelfogásában alapjaként. kimondottan értéknek tűnt a kulturális Az AKP politikai dokumentumaiban sokszínűség, ezért is tarthatták fontos- arra is találunk utalásokat, hogy a széthú- nak, hogy a kurdok kapcsán érvényre zás megelőzése céljából a kurdkérdés te- juttassanak bizonyos kollektív jogokat.29 kintetében mely három irányba nem sze- Egyes kutatók az AKP paradigmavál- retnének elmozdulni. Ezek: az etnikai, a tását nem a párt demokratizálási kísérle- 25 regionális és a vallási nacionalizmus. tével magyarázzák, hanem a PKK straté- A török kormánypárt elítéli az ország giaváltásával. Mesut Yeğen szerint30 an�- etnikai, regionális megosztását, illetve a nyi történt, hogy az új kormány felállása törökök és a kurdok mesterségesen szun- a kurd terroristákat arra késztette, hogy nitákra és alevikre való szétválasztását. egy időre felfüggesszék a tevékenységü- ket és kivárjanak. Ez a pillanatnyi szünet A kurd nyitás pedig lehetőséget teremtett az új kor- Az AKP a 2002-es hatalomra jutása után mánypártnak, hogy új politikai megkö- az új nemzetfelfogás mentén óvatosan, zelítést alkalmazzon. de a változás felé lépett. „A kormány A kurd nyitás eredményeképpen 2004. több »reformintézkedést« foganatosított, március 23-án engedélyezték az ország 31 azonban ezek messze álltak attól, hogy első kurd nyelvű TV- és rádióállomását, rendezzék a kurdkérdést”26 – véli Egeresi az Özgür Günt, amely 2006-ban kezdte Zoltán. A rendezés azonban 2004-ben meg a kurd nyelv kurmandzsi dialektusá- kétségkívül megkezdődött, s a 2009-ben ban az adását. 2009-ben az állami tévé is felgyorsult folyamatot a politikatudo- beindított egy kurd nyelvű adót, sőt 2010- mány a Kürt açılımı, azaz a kurd nyitás ben a kormánykritikus Dünya TV is kurd névvel jelöli. Ezt elsősorban a kollektív nyelven kezdett sugározni. A kurdok más szabadságjogok kiszélesítéseként értel- országokból sugárzó kurd nyelvű műhol- mezik, de „nem vitathatjuk el azt sem, das adást is nyomon követhetnek. Miután hogy az AKP 2002-es hatalomra kerülé- népszerűvé váltak a kurd adók, más ki- sét követően többet tett a megbékélésért, sebbségi nyelvek használói is saját tévé- mint előtte bárki”.27 csatornáknak örülhettek: a TV 10 például

112 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

2011-től zazául, a Gelişim 2014-től lázul szót is használta.35 Ez is rámutat arra, fogott bele a műsorszolgáltatásba. hogy csupán a nyelvi megközelítésbeli A kurd nyelv térnyerését mutatja, hogy változás is hozzájárulhat a két nép köze- a kurd „választható idegen nyelvként” ledéséhez. 2012-ben bekerült az új tanrendbe is. Beşir Atalay a döntés bejelentésekor arról A török–kurd viszonyt terhelő beszélt, hogy az állam felelősségi körébe tartozik a polgárai anyanyelvi oktatásá- problémák nak a biztosítása.32 Megemlítendő a kurd földrajzi nevek újbóli engedélyezése is. A törökök és a kurdok együttélését Az AKP 2013-ban vetette fel, hogy a ugyanakkor beárnyékoló egyik eset az kurdok lakta délkelet-anatóliai megyék Uludere- vagy Roboszki-ügy néven is- közül hat, a járások közül pedig tizenket- mertté vált katonai akció, amely során tő használhassa a kurd nevét, azaz a kurd 2011. december 28-án mintegy negyven, nyelvben gyakori, ám a törökben ismeret- török állampolgárságú kurd személyt, len betűk, a w, x és q is szerepelhet ben- gyakorlatilag egy nagy família tagjait nük. Számos jelentős város, így Erzurum lőtték le török harci gépek az iraki–török és Van is „nevet cserélt” volna,33 ugyan- határon. Az amerikai titkosszolgálati in- akkor ezt a progresszív javaslatcsomagot formációkra alapozó török hadsereg úgy végül nem ratifikálták. vélte, a határon illegálisan átlépő csoport A nyitás túlmutatott azon, hogy a tagjai a szélsőbaloldali kurd terrorszerve- kurd nép a nyelvét egyre szabadabban zet, a Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai, és használhatta: az egész török nemzetre éppen fegyvert szállítanak a háborús tér- kiható demokratizálási folyamatot in- ségből Törökországba. Később kiderült, dított be, amelynek – Egeresi szavaival hogy olyan helyi kurdok voltak, akik már élve – „több dimenziója van, melynek hosszú évek óta csempészésből tartották csak egyike a kurd. Az »alevi nyitás«, a fenn magukat. »roma kezdeményezés« a kisebbségekkel A török geostratégák két gyors követ- történő megegyezés, EU-konform szabá- keztetést is levontak az esetből. Egyrészt lyozás a nemzetiségi kérdésben a korábbi azt hangsúlyozták, hogy bár a csempé- időszakokhoz és a török nemzetállami szet bűn, de a büntetése nem a halál, tehát tradícióhoz képest hatalmas előrehala- a török állam köteles elnézést kérni a kur- dást jelent.”34 doktól, és a hozzátartozókat kártalanítani A kurd nyitás tempójával azonban nem is kell. Másrészt kiemelték, hogy a török tudott lépést tartani a török társadalom titkosszolgálatoknak többet kellene tud- egésze. Egy, a kurdok által is a legné- niuk a PKK tevékenységéről, hogy ne a pesebben lakott városban, a délkelet-tö- kurd polgári lakosság szenvedjen miatta, rökországi Diyarbakırben rendezett de- és a terrorszervezet ne kezdhessen bele monstráción a kormányfő a „Kurdisztán” újra az „a török katonaság a kurdokat

2017. tél 113 Yilmaz Mehmet

lövi” típusú propagandába.36 A török hi- 3.880 dollár/fő. Bár a GDP dinamikus vatalos álláspont szerint a fenti esemény bővülése tapasztalható ott is, hiszen is jól példázza, hogy a török–kurd kap- 2004-ben csupán 1.931 dollár/fő volt az csolatok megoldása útjában két akadály egy főre jutó összterméke – ez Angola található: a szegénység és a terrorizmus. (4.101 dollár/fő) vagy Guatemala (3.903 Ez a kettő pedig összefügg. Külső szem- dollár/fő) GDP-jével van hasonló szin- lélők és a kurdok egy része is megjegyzi, ten.39 Ugyanilyen elmaradott Şanlıurfa hogy a szegénységen és a terrorizmuson (4.469 dollár/fő) és Van (4.533 dollár/fő) túl még egy faktorral azért szükséges is, s még Tunceli is jóval elmarad az or- számolnunk, mégpedig a török állami szágos átlagtól a fejenkénti 10.198 dollá- szervek által elkövetett emberi jogi jog- ros teljesítményével. sértésekkel. Tehát nem csupán Törökország keleti és A szegénység és annak felszámolása nyugati része között tátong egy gazdasági nem etnikai kérdés, de a kurd etnikum és szociális szakadék, de komoly különb- helyzetének javulása és javítása szerve- ségek állnak fenn a kurdok lakta vidéken sen összefügg a Délkelet-Törökország- belül is. Tunceli viszonylagos fejlettsége ban élő kurdok helyzetével. A legkeve- mögött sem valami strukturális fejlesztés sebb működő tőke Törökországon belül áll. Klímája és talaja kedvezőbb, mint a a szíriai és az iráni határvidék megyéibe szomszédos tartományoké, és az eredmé- érkezik, Şanlıurfától Ardahánig.37 Ha az nye ellenére, bár ásványi erőforrásokban érintett régió gazdasági és szociális mu- gazdag, Törökország egyik legkevésbé tatóit megvizsgáljuk, egyértelművé vá- iparosodott tartománya, ahol lényegében lik, hogy az AKP másfél évtizedes kor- csak sót bányásznak.40 mányzása alatt némileg csökkent ugyan A szegénységi mutatók tekintetében a kurdok lakta területek lemaradása, az is a vizsgált térség produkálja a legel- továbbra is jelentős. keserítőbb eredményeket. A TÜIK-nek A Török Statisztikai Intézet (Türkiye a vásárlóerőhöz viszonyított szegény- İstatistik Kurumu, TÜIK) kimutatása38 ség mérése során nyert adatai szerint41 szerint az ország végletesen megosztott míg a Fekete-tenger keleti részén fekvő az egy főre jutó nemzeti össztermék régióban csupán a népesség 2,5 szá- tekintetében. A 2014-es adatok azt mu- zaléka mondható nélkülözőnek, addig tatják, hogy Isztambulban ez az érték Délkelet-Anatóliában a lakosság 26,4 szá- mintegy ötször magasabb, mint a legtöbb zaléka szegény. A nagyon rossz gazda- keleti tartományban. Míg az országos sági és szegénységi mutatókból fakad, átlag 12.112 dollár/fő, Isztambul a fejen- hogy sok helyi lakos az állam szociális kénti 19.957 dollárral majdnem ennek a ellátórendszerét tekintheti az egyet- dupláját produkálja. Ezzel szemben az len bevételi forrásának. A TÜIK által Ararát lábánál fekvő és zömmel kur- a török állam szociális kiadásairól ké- dok lakta Ağrı tartományban ez csupán szített, a regionális megoszlást mutató

114 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

hivatalos statisztikák Magyarországon szerephez jutott.45 Az egyik ilyen török- nem érhetők el. A zömmel kurdok lakta nek, „Haki Karernek egy rivális kurd Batman tartomány kormányzója, Azmi baloldali csoport általi 1977-es meggyil- Çelik arra panaszkodott, hogy az általa kolása felgyorsította a pártszerveződést, irányított területen a lakosság 75 száza- s 1978-ban Partiya Karkerên Kurdistan léka állami támogatásokból tartja fenn néven megalakították a Kurd Munkás- magát.42 A megyeszékhelyen vizsgálódó pártot”.46 A PKK egyre militánsabbá szociológusok úgy találták, hogy 2008- vált, s 1984-ben megkezdte fegyveres ban még a központi Petrol kerületben is harcát a központi kormány ellen. Elein- 56,8 százalék volt a segélyből élők ará- te rendőrőrsöket támadtak meg, majd a nya, a Seyitler és az Iluh nevű külváro- civil lakosságot is. Ankara felfegyverez- sokban pedig 71,8, illetve 75,9 százalék.43 te ellenük az érintett térség falvainak a Mindez kisvárosok statisztikája, az el- lakóit, kinevezve őket átmeneti és ön- maradottabb hegyi falvakban ennél is kéntes faluvédőknek. A terroristák és a rosszabb lehet a helyzet. faluvédők/rendfenntartó szervek közti Az elmaradottságot az állam nem csu- folytonos harcoknak az évek során több pán segélyekkel, hanem állami befekte- tízezer áldozata lett. A PKK az oktatási tésekkel is igyekszik orvosolni. A Török intézményeket sem kímélte.47 Öcalant Köztársaság Fejlesztésügyi Minisztéri- 1999-ben elfogták, előbb halálra ítélték, umának összesítő táblázata44 szerint a később az ítéletet életfogytiglani börtön- problémákkal küzdő délkeleti tartomá- büntetésre változtatták. Ez Öcalant is for- nyok arányukhoz mérten több fejlesz- dulatra késztette. A harcok beszüntetésé- tésben részesülnek, mint az ország többi re szólított fel, illetve fokozatosan elve- területe. A legszegényebbnek nevezett tette a szeparatizmus gondolatát, és egy Ağrı tartományban ugyanannyi az ál- demokratikus Törökországban a kurdok lami befektetések értéke (2,068 millió és a törökök egyenragúságát jelölte meg líra), mint a nála háromszor népesebb és céljaként.48 sokkal fejlettebb nyugati nagyvárosban, Manisában. A békülési folyamat A szegénység ténye az EU és az USA által is terrorszervezetként számon tartott A letartóztatott terroristavezérrel és a PKK létrejötte hátterében is felfedezhető. hegyekben tartózkodó embereivel való A ma is börtönbüntetését töltő alapító, párbeszéd, a békés rendezés előkészíté- Abdullah Öcalan egyetemista korában se 2006-ban indulhatott meg.49 „Komoly inkább a különböző marxista és kommu- problémát jelent, hogy a kurd kisebbség- nista vezetők befolyása alatt állt, illetve nek nincs és soha nem is volt egységes az első szélsőbaloldali ifjúsági csoportja álláspontja az őket érintő kérdésekben, sem etnikai színezetű volt, hiszen abban és a kezdetektől fogva mindkét fél részé- több török nemzetiségű fiatal is vezető ről a problémákra adott válasz leginkább

2017. tél 115 Yilmaz Mehmet

az erőszakban testesül meg.”50 A kezdeti TAK) elnevezésű csoportot is. Balázs Ju- erőfeszítések nem vezettek eredményre, dit54 szerint míg a PKK egy sztálinista sőt Öcalan a titkos tárgyalások révén a struktúrájú szervezet, addig a TAK egy beépített emberein keresztül még uta- újszerű városi gerillamozgalom, amely sításokat is tudott küldeni a támogató- az ország fő bevételi forrása, a turisztikai inak. Ez arra késztette az igazságügyi infrastruktúra könyörtelen támadásának minisztériumot, hogy megváltoztassa az módszerével szeretné gyengíteni az el- Öcalant fogva tartó fegyintézmény, az lenségének tekintett török államot. İmralı jogi besorolását, és lecserélték a Az AKP kurd nyitása felerősítette a teljes személyzetet. fent részletezett békülési folyamatot, s azt A zártkörű egyezkedésekről 2011-ben a török értelmiség is támogatta. A cél az jelent meg az első hírügynökségi jelen- volt, hogy a „PKK jöjjön le a hegyekből”. tés,51 amely komoly felzúdulást eredmé- A kérdéssel foglalkozó, s a kormánynak nyezett az ún. Mély PKK, azaz a fegy- jelentést készítő Cengiz Çandar arra a veres harcot folytatni szándékozó belső következtetésre jutott, hogy bár tagadha- ellenzék körében. Később az is kiderült, tatlanul léteznek társadalmi és politikai hogy a török titkosszolgálat küldöttsé- problémák a törökországi kurd lakosság ge 2009 februárjában már egyszer Wa- körében, annak, hogy a PKK lejöjjön a shingtonban találkozott a terrorszervezet hegyekből, egyetlen motorja lehet: ha szabadlábon lévő vezetőivel, illetve meg- arra Öcalan személyesen ad parancsot.55 kezdték a hegyekben tartózkodó vezérek Çandar azzal érvelt, hogy a terrorista- megkörnyékezését is. vezér által befolyásolt kurdok körében Mindeközben megindult a PKK szer- erősen él egy ún. kurd szentháromság:56 vezeti elfogadása is. „A »békefolyamat« egyaránt tisztelik Öcalant, a PKK-t és a megindítására nagy nyilvánosság előtt, hegyeket. Ha nem sikerül ezt a hitrend- de facto 2013. január 3-án került sor, szert megingatni, akkor lehet más meg- amikor a Béke és Demokrácia Pártjának oldás is, anélkül azonban csak egy mód képviselője, Ayla Akat Ata, illetve a párt kínálkozik: ha a kormány ráveszi Öcalant volt elnöke, Ahmet Türk Öcalannál tett a lépés megtételére. látogatást.”52 Az AKP és a PKK egyez- A békülési folyamat 2015 elején még tetésének folyományaként „Öcalan 2013. optimizmusra adott okot, hiszen az AKP március 21-én, a kurd újév alkalmával a választási kampány kezdeti időszaká- tűzszünetre szólított fel”.53 A békülé- ban a főleg a kurdokat képviselő Népek si folyamatot nehezítette, hogy a PKK Demokratikus Pártjával (Halkların De- mellett vagy abból kiszakadva több más, mokratik Partisi, HDP) közös nyilatko- szintén radikális mozgalom kezdett el te- zatot adott ki arról, hogy megtárgyalják vékenykedni a vizsgált időszakban. Kö- azt a demokratizációs csomagot, amely- zéjük sorolhatjuk a Kurdisztán Szabad re Öcalan tett javaslatot. Ez egyrészt azt Sólymai (Teyrêbazên Azadiya Kurdistan, jelentette, hogy az AKP mint tömegpárt

116 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

nyitott a kisebbségi párt felé, másrészt A megoldatlan szíriai és iraki polgár- létrejöhetett volna egy konszenzus, amely háború, illetve az azok során a Nyugat végül lehozhatta volna a kurdokat a he- által is támogatott helyi kurd felkelők gyekből. által elért harctéri sikerek a törökorszá- gi kurd fegyvereseket is aktivizálták. Az A kurdkérdés külpolitikai vetülete, első jelentős támadás 2015. október 10- én történt, az ankarai főpályaudvar előtti a szíriai és az iraki helyzet téren, ahol a HDP aktivistáin kívül több, visszahatása Törökországra kurdbarát civil szervezet is a kurdok tá- mogatása céljából gyűlt egybe. A hírek A kurdok mintegy fele Törökországban 107 halálos áldozatról szóltak.57 A vér- él, a többiek pedig főleg a szomszédos ontás mögött az Iszlám Állam terroristáit országokban. A kurdkérdés, sőt a térség feltételezhetjük, ám az eset felhívja a fi- stabilitása sem megoldható úgy, hogy a gyelmet arra is, hogy a török politika, a török vezetés csupán a hazai kurdokkal kurdkérdés és a közel-keleti terrorhelyzet egyezik ki, de nem keresi a kapcsolatot egymással nagyon szorosan összefügg. a szíriai, az iraki és az iráni kurdokkal. Törökországon kívül Irakban él a leg- A kurdkérdés rendezése mint nagyobb kurd közösség, ahol széles körű autonómiával is rendelkeznek. Szaddám Törökország stabilitásának és Huszein megdöntése után ez az északi, fejlődésének az egyik záloga olajban gazdag régió fokozatosan Tö- rökország stratégiai partnerévé lépett „Minden elődje közül Erdoğan bizonyult elő. A két entitás közötti együttműködés a legmegértőbbnek a délkelet-törökor- legfontosabb állomása a 2013. november szági kurdok problémái iránt”58 – írta 16-ai, Diyarbakırban rendezett találkozó Flesch István, még a kurd nyitást meg- volt, amelyen az akkori miniszterelnök, előző években. Ez azt jelenti, hogy a Erdoğan először használta – a modern megközelítésbeli különbség már az AKP török államférfiak közül is elsőként – a kormányzásának korai szakaszában is jól Kurdisztán szót. A kormányfő oldalán érzékelhető volt. Az AKP új nemzetkon- ott állt Maszúd Bárzáni, az észak-iraki cepciót mutatott fel, amelynek a lényege, kurd vezető és Sivan Perwer, egy híres hogy az ország képes nagy dolgokat vég- kurd énekes. A történelmi jelentőségű hezvinni, de annak előfeltétele az egység. közeledés gazdasági értelemben is sok A török kormánypárt felismerte, hogy a hasznot hozott mindkét félnek. Török- kurdkérdést az évtizedeken át alkalma- ország az észak-iraki olaj tranzitálásával zott politika helyett csak egy radikálisan komoly bevételekhez juthatott, miközben új megközelítés mentén lehet megolda- több maradt a kurdok lakta határ menti ni.59 A kurdok jogainak biztosítása és régiók fejlesztésére is. életminőségük javítása egy nagyobb cél,

2017. tél 117 Yilmaz Mehmet

az „egy nemzet”-koncepció megvalósí- 14 „HUDAPAR Istatistikleri”. Milliyet, http:// tásának a része. Olyan értelemben egy www.milliyet.com.tr/2014YerelSecim/ hudapar/PartiDetay.htm, 2016. december 11. nemzeté, amely egységes a céljaiban, de 15 Lendvai L. Ferenc: „A nemzet fogalmáról”. tiszteletet tanúsít a sokszínű kisebbségek Elektronikus Periodika Adatbázis Archí- felé. vum, http://epa.oszk.hu/02100/02137/00001/ pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_9_ Jegyzetek fas_1_2004_hun_eng_183-192.pdf, 2004. 185–186. o. 1 Amir Hassanpour: „Kurdish Diaspora”. 16 Ilhami Durmuş: Iskitler (Sakalar). Ankara: In: Encyclopedia of Diasporas. Immigrant Genelkurmay Basimevi, 2008. 42. o. and Refugee Cultures Around the World 17 Ruff Róbert – Vati Tamás: „Törökország: mi- (szerk. Melvin Ember, Carol R. Ember és Ian ért kérdés a kurdkérdés, avagy a török–kurd Skoggard). New York, NY: Springer-Verlag ellentét háttere”. Mediterráneum, Vol. 2. No. US, 2005. 214–224. o. 3. (2008). 3. o. 2 T24 Bağımsız İnternet Gazetesi, http://t24. 18 Mehmet Kalman: Osmanlı-Kürt Ilişkileri ve com.tr/yazarlar/bilinmeyen/turkiyede-6- Sömürgecilik. Isztambul: Med Yayıncılık, milyon-cocugun-anadili-kurtce,5270, 2012. 1994. 15. o. június 18. 19 AKP: Kalkınma ve Demokratikleşe Programı. 3 Hakan Özoglu: Osmanlı devleti ve Kürt Ankara: AKP, 2002. 5–6. o. milliyetçiliği. Isztambul: Kitap Yayíinevi, 20 Hasan Celal Güzel: „Tek Millet, Tek Bayrak, 2004. 47. o. Tek Vatan, Tek Devlet”. SABAH, http://www. 4 Uo. 51. o. sabah.com.tr/yazarlar/guzel/2013/03/05/tek- 5 Ernest Gellner: Nation and Nationalism. Ox- millet-tek-bayrak-tek-vatan-tek-devlet, 2013. ford: Blackwell Publishing Ltd., 1983. 1. és március 5. 57. o. 21 Cüneyt Ülsever: Yeni-Osmanlıcılık ve Kürt 6 Metin Heper: Devlet ve Kürtler. Isztambul: Açılımı. Isztambul: Kırmızı Kedi Yayinevi, Doğan Egmont Yayıncılık, 2008. 43. o. 2011. 92. o. 7 Özoglu: i. m. 55.o. 22 Zgut Edit: „Erdogan a múltba kormányozná 8 Uo. 80. o. az »Új Törökországot«”. Válasz.hu, http:// 9 Sait Asgin: „Atatürk Döneminde Doğu valasz.hu/publi/torok-valasztas-110046, 2016. Anadolu (1923–1938)”. Atatürk Araştırma november 12. Merkezi Dergisi, No. 1. (2001). 451–471. o. 23 A Török Köztársaság alkotmánya. A törvény 10 Ramazan Topdemir: Atatürk’ten Erdoğan’a száma: 2709, elfogadva: 1982. november 7. Kürt Politikası. Isztambul: Parola Yayınları, 24 Uo. 1. o. 2014. 134. o. 25 Hüseyin Yayman: Şark Meselesinden 11 Uo. 136 o. Demokratik Açılıma Türkiye’nin Kürt Sorunu 12 2009-ben erre a sorsra jutott az Európai Szo- Hafızası. Ankara: SETA, 2011. 18. o. cialista Pártban a megfigyelő tag státuszát 26 Egeresi Zoltán: „Repedező nemzetállam? A is elnyert Demokratikus Társadalom Pártja török nemzetépítés és kurd nemzetalkotás”. (Demokratik Toplum Partisi, DTP). Hasonló Grotius E-könyvtár, http://www.grotius. okok miatt törölték 2003-ban a választásokon hu/doc/pub/CFLIIE/2011_21_egeresi_ közel 5 százalékot elért Népi Demokrata Párt zolt%C3%A1n_%20repedezo_nemzetallam. (Halkın Demokrasi Partisi, HADEP) engedé- pdf. A letöltés ideje: 2016. december 11. 41. o. lyét. 27 Pénzváltó Nikolett: „Délkelet-Törökország 13 Taha Özhan – Hatem Ete: Kürt Meselesi. újra lángol”. Stratégiai Védelmi Kutatóköz- Problemler ve Çözüm Önerileri. Ankara: pont. Elemzések, No. 8. (2016). 15. o. SETA, 2008. 9. o. 28 Yayman: i. m. 13. o.

118 Külügyi Szemle Az AKP és a törökországi kurdok

29 Özlem Kayhan Pusane: „Turkey’s Kurdish 40 „Tunceli – Ekonomik Faaliyetleri”. Coğrafya Opening: Long Awaited Achievments Dünyası, http://www.cografya.gen.tr/tr/ and Failed Expectations”. Işık Üni- tunceli/ekonomi.html, 2017. április 20. versitesi, http://acikerisim.isikun.edu. 41 „Satınalma Gücü Paritesi (SGP) kullanılarak tr/xmlui/bitstream/handle/11729/553/ ve kullanılmadan Türkiye için hesaplanan Kayhan_Pusane-Turkish_Studies_paper. gelire dayalı göreli yoksulluk sınırına göre pdf?sequence=3&isAllowed=y. A letöltés bölgesel yoksul sayıları ve yoksulların oranı”. ideje: 2016. december 11. 6. o. TÜIK, http://www.tuik.gov.tr/PreTablo. 30 Mesut Yeğen: „The Kurdish Peace Process in do?alt_id=1013, 2017. április 20. Turkey: Genesis, Evolution and Prospects”. 42 „Batman nüfusunun yüzde 75’i sosyal yardım Istituto Affari Internazionali, http://www.iai. alıyor”. Ensonhaber, http://www.ensonhaber. it/sites/default/files/gte_wp_11.pdf, 2015. má- com/batman-nufusunun-yuzde-75i-sosyal- jus. 4. o. yardim-aliyor-2015-07-08.html, 2017. április 20. 31 „Listeya Nuceyan”. Bianet, http://bianet.org/ 43 Özgür Arun – Zeynep Diker: kurdi/ifade-ozgurlugu/111761-trt-ses-ten- „Güneydoğu Anadolu Yoksulluk rtuk-e-kurtce-darbesi, 2016. december 11. Profili: Batman Sosyoekonomik Durum 32 Kıvanç El: „Açılımın yeni ayağı: Kürtçe AraştırmasıSonuçları”. Özgür Arun, seçmeli eğitim!”. Vatan, http://www. http://ozgurarun.com.tr/wp-content/ gazetevatan.com/acilimin-yeni-ayagi-- uploads/2015/08/ArunveDiker_GAYP.pdf, kurtce-secmeli-egitim--456866-siyaset/ 2017. április 20. 62. o. 2012. június 11. 44 T. C. Kalkınma Bakanliği: 2015 Yılı Yatırım 33 „6 il ve 12 ilçe için önerilen yeni isimler”. Programları. Kamu Yatırımların Illere Göre Mynet, http://www.mynet.com/haber/ Dağılımı. Ankara: T.C. Kalkınma Bakanliği, guncel/6-il-ve-12-ilce-icin-onerilen-yeni- 2015. 1. o. isimler-861322-1, 2016. december 11. 45 Ali Kemal Özcan: Turkey’s Kurds: A 34 Egresi: „Repedező nemzetállam...”. 45. o. Theoretical Analysis of the PKK and Ab- 35 „Erdoğan ilk kez »Kürdistan« dedi”. Mynet, dullah Ocalan. Abingdon: Routledge, 2012. http://www.mynet.com/haber/guncel/ 76–78. o. erdogan-ilk-kez-kurdistan-dedi--862637-1, 46 Egeresi Zoltán: „A PKK: Marxista terrorszer- 2013. november 17. vezetből nemzetépítő gerillahadsereg?”. Pro 36 „Şırnak’ta 35 kaçakçı bombardımanda öldü”. Minoritate, No. 1. (2012). 97. o. Dünya Bülteni, http://www.dunyabulteni. 47 Egeresi: Uo. 99. o. net/guncel/190077/sirnakta-35-kacakci- 48 Abdullah Öcalan: „Bir Halkı Savunmak”. bombardimanda-oldu, 2016. december 11. Papatya Kütüphanesi, https:// 37 Engin Sakarya, Yilmaz Aral és Erol Aydin: papatyakutuphanesi.files.wordpress. „Güneydoğu Anadolu Bölgesi’nin Anadolu com/2012/10/bir-halki-savunmak.pdf, 2004. Bölgesi’nin kalkınmasında Güneydo da április 27. Güneydoğu Anadolu Projesi Anadolu Projesi 49 „PKK ilk kez açıkladı... Oslo’da neler oldu?”. ve hayvancılığın önemi”. Vet Hekim Dergisi, Aksam Haber, http://www.aksam.com.tr/ Vol. 79. No. 2. (2008). 38. o. siyaset/pkk-ilk-kez-acikladiosloda-neler- 38 „Gross Domestic Product Per Capita by oldu/haber-199057, 2016. december 11. Provinces (2009 Base)”. TÜIK, http://www. 50 Ruff–Vati: i. m. 6. o. turkstat.gov.tr/PreTablo.do?alt_id=1075, 2017. 51 „MİT – PKK Görüşmesi Ve Çözüm Üzerine”. április 20. Nasname, http://www.nasname.com/a/mit- 39 „GDP Per Capita (Current US$)”. The World %E2%80%93-pkk-gorusmesi-ve-cozum- Bank, http://data.worldbank.org/indicator/ uzerine, 2016. december 11. N Y.GDP.PCA P.CD, 2017. április 20. 52 Egeresi Zoltán: „Békefolyamat Törökország- ban: útban a történelmi kiegyezés felé?”.

2017. tél 119 Yilmaz Mehmet

MKI-tanulmányok, No. 11. (2013). Elektroni- 56 Uo. 47. o. kusan elérhető: http://kki.hu/assets/upload/ 57 Anadolu Ajansi: „Iki Canli bomba ve TNT”. Tanulmanyok_2013_11_Beekefolyamat_ CNN Türk.com, http://www.cnnturk.com/ Terekorszegb_.pdf. 8. o. turkiye/anadolu-ajansi-iki-canli-bomba-ve- 53 Katona Magda Nasrin – Répási Krisztián: tnt, 2015. október 10. „Kurd autonómiák, avagy önálló állam”. Pro 58 Flesch István: A Török Köztársaság története. Minoritate, No. 2. (2013). 46. o. Budapest: Corvina. 2007. 141. o. 54 Balázs Judit: Törökország Kelet és Nyugat kö- 59 Yeğen: i. m. 11. o. zött. Budapest–Kairó: Terebess Kiadó, 2009, 179–181. o. 55 Cengiz Çandar: Dağdan İniş – PKK Nasıl Silah Bırakır? Kürt Sorunu’nun Şiddetten Arındırılması. Isztambul: TESEV Yayınları, 2001. 69. o.

120 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok rendszerszintű dilemmái

Magas István

A tanulmány érzékeltetni kívánja a belföldi, a nemzeti és a globális gazdasági folyamatoknak a párizsi klímaegyezményből történt váratlan amerikai kivonulást követően jelentkező, külö- nös egymásrautaltságát, és bemutatni a rendszerszintű bonyodalmak jellegét, valamint a gaz- dasági döntésekben tapasztalható bizonytalanság természetét. Áttekinti a nemzeti, a nemzet- közi és a globális gazdaságtan néhány, a koordinációs mechanizmusokra vonatkozó, releváns megállapítását, majd kialakít egy, a mai világgazdasági folyamatokat jellemző, rendszerelvű „totálképet”. A világgazdasági koordinációs mechanizmusok közjókínálati kudarcai nyomán – ennek a rendszerképnek a birtokában – a tanulmány néhány megállapítást tesz a globális koordinációs mechanizmus kívánatos átalakításának az esélyeit illetően.

Following the retreat of the United States from the Paris Climate Accord, the paper is wishing to help readers and the general research community of international relations, to better understand the interdependence of serving purely domestic and global economic interests. It describes the complexities and uncertainties that are to be identified in the purely national and the global economic systems, respectively. Based on the mainstream theoretical frameworks of comparative and international economics, we explain some of the causes of the failure of world economic coordination mechanisms. We offer a systemic view of the global economic mechanisms when we discuss the underlying forces that had lead to the failure of supplying global commons, such as climate change.

* * *

z Amerika Egyesült Államok látja igazoltnak az emberi tevékenység- 2017 augusztusában hivatalo- hez köthető szén-dioxid-szennyezésnek a Asan – írásban is – bejelentette az klímaváltozásban játszott szerepét. A ha- ENSZ-nek, hogy kilép a Párizsban aláírt tások mértékének, időbeni lefolyásának, klímamegállapodásból. Ezzel a formális megállíthatóságának és visszafordítha- lépéssel az egyik legsürgetőbb globá- tóságának a kérdései tisztán természet- lis probléma nemzetközileg koordinált tudományos természetűek. A mértékadó megoldásának a kísérlete kitolódott a bi- vélemény kialakítását a szaktudomá- zonytalan jövőbe, megmutatva a globális nyokra (fizika, meteorológia, csillagászat együttműködési formák ismételt kudar- stb.) kell bízni. Nem lehet azonban kérdé- cát, mivel a világ legnagyobb gazdaságá- ses, hogy a társadalomtudományoknak is nak a kormányzata a maga részéről nem jelentős felelősségük van abban – legalábbis

2017. tél 121 Magas István

a lehetséges magyarázatokat illetően –, vagy éppen a G20-aknak, azaz a vi- hogy miként alakulhatott ki egy ilyen lággazdaság legnagyobb erőit tömörítő mélyen kudarcos állapot, amely egyértel- országcsoportoknak? mű visszalépést jelent a globális közjavak Valamilyen mértékű csoportfelelős- védelmében kifejtett nemzetközi koope- ség nyilván létezik. Ám igazán jól azo- ráció eddigi történetében. nosítható felelősségük, hibás döntések A globális – vagy a hagyományos szó- esetén pedig korrekciós erejük csak a használatot követve: nemzetközi – közös- nemzeti kormányoknak van. De muszáj ség által a legnehezebben befolyásolható leszögezni, hogy ez a felelősség a jelen nemzeti gazdaságpolitikai lépések régóta pillanatban elmosható, mert a nemzetkö- komoly problémák sokaságát okozzák zi szervezetek (beleértve az ENSZ-et is) a tudomány művelőinek is: a világgaz- korrekciós és végrehajtó lépései csak an�- daságnak mint egésznek a működése nyira hatásosak, amennyire azokat a do- nemcsak a globális közjavak (global mináns tagállamok jóváhagyják. Ez azt commons) védelme, hanem a konjunktúra is jelenti, hogy a globális együttműködés fenntartása szempontjából is régóta prob- kikényszerítésére nem képesek; az érde- lematikus területet jelent. A nagy, nyitott kelt legfőbb szereplők nemzetgazdasági, nemzetgazdaságok belföldi igényei, a kis tehát belföldi determinációjú politikai országoknak a külső sokkokkal szembe- akarata híján legfeljebb csak kvázi kor- ni relatív kiszolgáltatottsága és a közepes mányközi globális koordinációs állapot méretű gazdaságok folyamatos világke- létezik, amely még valószínűleg sokáig reskedelmi érdekeltségének a fenntartása nem fog változni. körüli koordinációs nehézségek nem új Mindazonáltal már régóta jól látszik, keletűek: a világgazdasági rendszerfo- hogy a ma meglévő gyenge, tisztán nem- lyamatokkal kapcsolatos kérdések már zetközi bürokratikus és globális piaci több mint fél évszázadosak.1 koordinációs mechanizmusok elegyével Mit is jelent ez közelebbről? Milyen a világgazdaság a közösségi javak kíná- speciális csatornákon hatnak például a latában nehezen boldogul. Ennek ékes világ legnagyobb nyitott gazdaságának, bizonyítékát adták az elmúlt három évti- az USA-nak a belső folyamatai a világ- zedben kiéleződött, alapvetően a nagyha- piacokra? A klímavédelem mellett a talmi, jelentős részben a világgazdasági világgazdasági konjunkturális, növeke- dominanciákról és csak kisebb részben a dési és általános pénzügyi stabilitás is kulturális-vallási gyökerű nézetkülönb- tekinthető-e úgy, mint egy értékes glo- ségekről szóló nemzetközi fegyveres bális közösségi jószág, amelynek tartós konfliktusok – mindenekelőtt az iraki, kínálata – és persze fogyasztása – által illetve az elhúzódó szíriai háború – és minden résztvevő jobban jár? Van-e fe- azok súlyos migrációs következményei. lelőssége e közösségi javak kínálatában Az USA-nak a Csendes-óceáni Partner- az Egyesült Államoknak, a G7-eknek ségből (Trans-Pacific Partnership, TPP)

122 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

történt kilépésével az egyezmény kiüre- közjókínálati kudarcai nyomán ennek a sedett, a Transzatlanti Kereskedelmi és rendszerképnek a birtokában teszek né- Beruházási Partnerség (Transatlantic hány összegző állítást a kívánatos globá- Trade and Investment Partnership, TTIP) lis koordinációs mechanizmus-átalakítás tárgyalásainak a lelassulásával – de fac- esélyeit illetően.2 to „jegelődésével” – a tervezett új típu- sú nemzetközi kereskedelmi egyezmé- Nemzeti, nemzetközi és globális nyek kialakítása is komoly akadályokba gazdaságtanok ütközött. Az alapvetően piaci alapokon szerveződő, ám a nagyjelentőségű ügye- A közgazdaságtan hagyományos fejeze- ket illetőn mégis szigorúan kormánykö- tei és legfontosabb módszerei a nemzet- zi megállapodásokat feltételező egyez- gazdaság – azon belül is az államház- ménytervezetek ad acta helyezése is jelzi tartás, a belföldi („nemzeti”) vállalat és a meglévő világgazdasági koordinációs a hazai egyéb gazdasági szereplők (ön- mechanizmusok tökéletlenségét. kormányzatok, érdekvédelmi csoportok, Tanulmányomban abban kívánok a szakszervezetek stb.) – gazdaságtanát nemzetközi kapcsolatok elméletét és a igyekeznek leírni régről bevált és új fo- globális diplomácia lehetőségeit tanul- galmakkal. Amikor azonban e szerep- mányozó olvasónak némi segítséget nyúj- lők a közvetlen földrajzi szomszédokkal tani, hogy jobban megértse a belföldi, a vagy éppen távoli világpiacokkal lépnek nemzeti és a globális vagy nemzetközi tartós gazdasági kapcsolatokba, egészen gazdasági folyamatok egymásrautaltsá- új fejezeteknek kell tárgyalniuk az így ki- gát, a globális rendszerszintű bonyodal- alakult nemzetközi műveletek logikáját, mak jellegét, valamint a gazdasági dön- az érdekek harmonizációjának a folya- tésekben tapasztalható bizonytalanság matait. Az elmúlt két évszázadban ezek a természetét. A megközelítés a már bevett fejezetek is rendre megíródtak, és folya- teoretikus és módszertani alapokra épít, matosan megújultak mint a nemzetközi olyan eredményekre, amelyek a nem- gazdaságtannak a kereskedelem, illetve zetközi, az összehasonlító és a világgaz- a pénzügyek szféráján belüli kitüntetett daságtan szűkebb tudományterületein területei. fősodor jellegűnek számítanak. Az első Egy nemzetgazdaság – illetve annak részben áttekintjük a nemzeti, nemzet- szereplői – és a világgazdaság egyéb in- közi és globális gazdaságtannak néhány, tézményi ágensei közötti kölcsönhatások a koordinációs mechanizmusokra vonat- elemzése – az esetek többségében – ma kozó, releváns megállapítását. A máso- is leginkább az angolszász közgazdasági dik részben pedig kialakítunk egy, a mai kultúrkörből ismert, s mára már Kelet- és világgazdasági folyamatokat jellemző, Közép-Európában is megszokottá vált rendszerelvű „totálképet”. A világgaz- mikro- és makroökonómiai fogalmi esz- dasági koordinációs mechanizmusok köztárral, de hangsúlyozottan a nemzeti

2017. tél 123 Magas István

kormány és költségvetésének, a belföl- nemzeti, vállalati és egyéni alkalmazko- di vállalat gazdálkodásának, a nemzeti dási mechanizmusokat, amelyek védik az fogyasztó/termelő jólétének a szemszö- egész rendszer által termelendő értékes géből történik.3 Különbség jórészt csak globális közjavakat, illetve olyanokat, abban van, hogy nagy, közepes vagy kis amelyek nem rontják tovább a világgaz- nyitott nemzetgazdaság az elemzés vizs- dasági folyamatok hatásfokát, és – főleg – gált egysége. amelyek talán jobban vigyáznak majd a Ez a dominánsnak – vagy divatosabb Föld klímájára és eltartó képességére is. kifejezéssel: mainstreamnek – is nevez- Immáron negyvenöt éve, hogy egy hető kiinduló szemlélet a nemzetközi ilyen globális felelősséggel felruházott, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok, a világ gazdaságát totálképében egy jól illetve a nemzetállamok elmúlt két év- definiált rendszerszemlélettel láttatni kí- százados történelme alapján teljesen indo- vánó gondolkodás igénye erős gyökeret kolt. A világ, pontosabban a világgazdaság vert a világ tudományos köztudatában. – amit az abban részt vevő nemzetgazda- 1972-ben jelent meg ugyanis Donella H. ságok és egyéb speciális globális szerep- Meadows és társainak A növekedés ha- lők sajátos együtteseként értelmezünk – tárai című munkája,4 amelyben először azonban már jó pár évtizede eljutott egy irányult a világ figyelme a globális gaz- olyan stádiumba, amelyben némiképp dasági növekedés jórészt ökológiai érte- más szemléletben is muszáj gondolkodni lemben vett fenntarthatósági problémái magáról az egész világgazdasági rend- iránt. Ezt követte 1992-ben A növekedés szerről is. E nemzetektől „független”, határain túl című kötet,5 amely áttekin- globális gondolkodás során részben más tette a 20 évvel korábbi forgatókönyve- fogalmi használattal is kell élnünk. Meg ket, az azokhoz kapcsolt intelmeket, és kell ugyanis valahogy érteni a nemzet- megállapította, hogy a világ nem sokat közi gazdasági folyamatkomplexumnak tanult az akkori – a folyamatok irányait azokat az általános, az egészre jellemző és veszélyeit alapvetően helyesen azono- viselkedési jellegzetességeit, amelyeket sító – előrejelzésekből. A változatlanul például egy külső megfigyelő bizonyosan tompult veszélyérzetet érzékeltetendő, a egy sajátos „rendszernek” tekint. Ide kell szerzők már 1992-ben arra a megállapí- érteni a belülről nehezen vagy egyáltalá- tásra jutottak – és ezt a címben is kifejez- ban nem látható rendszerkockázatokat, ték a „határokon túl” kifejezéssel –, hogy tehát azokat az esetleges negatív fejle- már akkor, tehát több mint két évtizeddel ményeket is, amelyek a bekövetkezésük az eredeti mű megjelenése után, a világ- esetén egyetemlegesen sújthatnak min- gazdaság és vele az emberiség a fenn- den résztvevőt, a nemzeti hovatartozástól tartható fejlődés perspektíváját illetően a teljesen függetlenül. túlszaladás, a „túllövés” (overshooting) Jó néhány évtizede már, hogy nyil- állapotában volt. vánvalóvá vált: ki kell alakítani azokat a

124 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

Érdemes megemlíteni, hogy még harminc év múltán címmel napvilágot ugyanabban az évben (1992-ben) ad- látott harmadik, egyben összefoglaló és ták ki az ún. riói nyilatkozatot (United a korábbi előrejelzésekre újabb adatok Nations Conference on Environment alapján reflektáló munkája.6 Ebben a ko- and Development). Akkor, a konferenci- rábbi munkákat szintetizáló és aktualizá- ára való készülődés nyomán és persze a ló tanulmánykötetben a szerzők lényegé- világsajtó fokozott figyelmének köszön- ben megerősítve látták az első (1972-es) hetően, az a hihető látszat keletkezett, és a második (1992-es) munkájukban hogy a „világ társadalma” – legalábbis megfogalmazott jövőképek lehetséges az ENSZ korlátozott, de aligha megke- változatait, csak azok tényleges bekövet- rülhető keretein belül – végre döntött, s kezésének az időbeli távlatait, illetve va- komolyan kíván foglalkozni a globális lószínűségét finomították. növekedés környezetromboló hatásai- A világgazdasági folyamatokról kiala- val, a világgazdasági folyamatok hosszú kított rendszerelvű gondolkodás igénye távú fenntarthatóságának kérdéskörével. – legalábbis a tudomány számára – mára Mára már jól látszik, hogy a nagy neki- alaposan felerősödött. Ennek a megálla- buzdulás és az 1992 óta is csak időnként pításnak a remek, magyar nyelvű tudo- fel-felfokozódott figyelem bizony nem mányos dokumentációját is megtalálhat- vezetett semmilyen – a tudomány által juk, melyben a szerző, Simai Mihály az egyébként kellően argumentált –, a meg- ENSZ és a szakosított nemzetközi szer- jelölt tényleges változtatási igényeket ki- vezetek által támogatott – a különösen elégítő, globális elkötelezettséget hordo- a fenntartható fejlődés és a környezet- zó megállapodásokhoz. védelem ügyeiben jelentkező – globális Sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy együttműködési folyamatoknak, a globá- a helyzet bizonyos tekintetben még ros�- lis kormányzásnak a kiváló esemény- és szabbodott is, hiszen a 2002. évi johan- eszmetörténeti áttekintését adja.7 nesburgi „Rio+10” nevű ENSZ-világkon- A rend kedvéért el kell mondani, hogy ferencia még az eredeti riói magasságok- a rendszerelvű gondolkodás igénye min- ba sem tudott emelkedni, mert a nemzeti dig is erősebb volt – és ma is az – a mű- érdekek, a vállalatok üzleti érdekei, nem szaki és természettudományos kutatók kevésbé a nagyhatalmi ambíciók és a ha- között, akiktől a társadalomtudományok talmon lévő kormányoknak a nemzetközi művelői bizony sokat tanulhatnak. De politikai-gazdasági ügyekben oly gyak- hogy igazságosak legyünk, gyorsan le ran kialakuló megosztottsága ezt eleve kell szögeznünk: azért a fordított eset is lehetetlenné tették. gyakran előfordult. Tehát olyan, amikor Lényegében ezt a pesszimizmust tük- bonyolult társadalmi-gazdasági rendsze- rözte ugyanazon, fentebb említett, mára rek koordinációs, azaz alapvető irányító méltón világhíressé vált szerzői kollektí- mechanizmusainak az értelmezésekor a vának a 2004-ben, A növekedés határai, kölcsönvett, egyébként frappáns és számos

2017. tél 125 Magas István

konkrét esetben működő természettu- de megjelenik majd. Hogy azután ebből dományos vagy mechanikus műszaki a kényszerből miként lesz kellően koor- analógia bizony csődöt mondott, és a dinált, közös „globális akarat”, és főleg társadalomkutató (közgazdász, szocio- helyes globális cselekvés? Nos, ez na- lógus, történész vagy éppen politológus) gyon nehéz kérdés, amit nem is próbálok elemzése közelebb állt a valósághoz. Et- megválaszolni. Csupán annyit kívánok től függetlenül, a természettudományos megmutatni, hogy a világgazdasági fo- szemlélet igen gyakran hasznára válik a lyamatok helyes vagy a globális fenntart- praktikusra és az újra folyamatosan nyi- hatóság szempontjából kívánatos irányba tott társadalomkutatónak.8 való tereléséhez először is elengedhetet- Ezt szeretném nyomatékosítani magam len, hogy a globálisan jelenleg jól-ros�- is, amikor a globális közpolitikai, való- szul, de működő koordinációs mecha- jában külpolitikai érvényességgel bíró nizmusok természetét, illetve korlátait is mondanivalóm kifejtéséhez a továbbiak- megértésük. ban természettudományos analógiákhoz Ugyanakkor, legalább az azonosítás nyúlok. Ahhoz az állításhoz gyűjtök ér- szintjén, tisztázni kell azt is, hogy a vi- veket, hogy a világgazdasági folyamatok lággazdaságban ma még pontosan hol megértése, előbb a globalizáció felgyor- nincsenek meg a megfelelő koordinációs sulása, majd lelassulása, napjainkban mechanizmusok. Ezeknek az azonosítá- pedig a nemzeti – adott esetben nyíltan sához hívom segítségül a modern piac- protekcionista hangvételű nemzetközi gazdasági rendszerekről kialakítható, ún. konfliktusokká duzzadó – események „primitív kibernetikus” felfogást, amely egyre jobban kikényszerítik a globális alapján felvázolok egy, a világgazdaság rendszerekben való analitikus gondolko- primer koordinációs mechanizmusait dást is. Az Amerikai Egyesült Államok- számba vevő, sematikus rendszerképet. nak a párizsi klímaegyezményből történt Azt remélem, hogy ez segítheti a globá- kivonulása olyan fejlemény, amely önma- lis rendszerben való gondolkodást, és ta- gában is sürgeti az új vagy részben új tu- lán hasznos támpontokat nyújt a globális dományos nézőpontok kialakítását; olya- konfliktusok jobb megértéséhez és békés nokét, amelyek segíthetik jobban megér- rendezéséhez. teni a nemzeti és nemzetközi gazdasági Egy modern ipari ország piacgazdasá- érdekkonfliktusokat – különösen akkor, gának elképzelhető rendszerképét, azaz a amikor olyan helyettesíthetetlen globális kívülálló számára a belső mechanizmu- közjavak forognak kockán, mint amilyen sok részleteit illetően lényegében látha- a Föld klímája. tatlan, erősen sematikus modelljét az 1. Azt kívánom beláttatni, hogy ez a glo- ábra illusztrálja.9 bális analitikai nézőpont valójában kény- szerű: a világgazdaság minden kulcs- szereplője számára előbb vagy utóbb,

126 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

1. ábra Egy modern piacgazdasági rendszer sematikus modellje

Forrás: Neves szerzők munkájának10 felhasználásával készült saját szerkesztés.

2017. tél 127 Magas István

Némi „erőszakos skatulyázás” után a mint például a belső megtakarítási rendszer outputjának és teljesítményének ráták, deviza-, árukészlet- és ener- mérésére kialakíthatunk egy outputsé- giatartalékok, stb.; mát, amelyben négy különböző kategóri- • valamint egyéb, a biztonságot és ába soroljuk a rendszer kimeneteit. E sze- a közjavak termelését reprezen- rint négyféle kimenetről beszélhetünk: táló kimenetek, például oktatási, 1. Úgynevezett normál vagy primer honvédelmi és környezetvédelmi,

kimenetek (az 1. ábrán: P1, P2,... Pn). regionális fejlesztési kiadások egy E kimenetek a rendszer által termelt főre jutó és a GDP-hez viszonyított összes javak és szolgáltatások, ame- szintje, stb. lyeknek alapvető céljuk a fogyasztás. 3. A rendszer működése során terme- Alaphelyzetben – a hagyományos lődött salakanyag és szennyezés (az

közgazdasági szemlélettel összhang- 1. ábrán: W1, W2,... Wz). E kimene- ban – a rendszer akkor működik jól, tek reprezentálják tehát az összes, a ha e primer kimenetekből minél töb- gazdasági rendszer számára már fel bet bocsát ki, és e kibocsátás során nem használható mellékterméket, nem rontja, sőt a megengedett hatá- továbbá a külső környezet számára ron belül tartja a 3. kimeneti kate- jelentkező, nem kompenzált negatív gória, a W, azaz a „salakanyag” és a externáliákat is. (A külső környezet: negatív externáliák kibocsátását. az ökológiai, illetve az országhatáron 2. Úgynevezett minőségi vagy kívüli, nemzetközi gazdasági kör- jólétintenzitási állapotjelző kimene- nyezet.)

tek (az 1. ábrán: S1, S2,... Sm). Ezek a 4. Ez a kimenet ismét egy speciális out- kimenetek sajátos rendszerállapot- put, amelyet a rendszer saját maga fo- produktumok, úgymint: lyamatosan termel és kiigazít. Ezek • egy főre jutó fogyasztási szintek; az úgynevezett rendszervezérlő vagy • jövedelem-eloszlási és koncentrá- regulációs paraméterek (az 1. áb-

ciós szintek; rán: R1, R2,… Rk), amelyek a rendszer • iparági – a verseny szintjét mutató – kulcsváltozóit szabályzó mechaniz- koncentrációk; musokhoz tartoznak, és a rendszer • a szélsőségek ellen a rendszer mű- sajátos, létfontosságú akcióit elindító ködését fenntartó, illetve a külső vagy lelassító „enzimjei”, úgymint: környezettel való harmonizációt • irányadó (benchmark) kamatlábak; biztosító kimenetek, például eladó- • adókulcsok, kedvezmények, érték- sodottsági mutatók, fizetési mér- csökkenési szabályok; legek, nettó nemzeti forrásképzési • az adózási, jövedelem-elvonási és (net asset formation) mutatók; -újraelosztási, az állami intervenci- • a tartós növekedést, tartalékkép- ót (kiegyenlítő alapok, garanciák, be- zési potenciált biztosító mutatók, ruházás, ösztönzési mechanizmusok

128 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

2. ábra Legyen a primitív kibernetikus rendszer outputja a négytípusú kimenet egyszerű szummája, továbbá legyen a súlyok összege 1.

n m z y a∑ ai Pi + b ∑b j S j + c∑ckWk + d ∑ dl Rl = output (1), i=1 j=1 k =1 l=1

ahol Pi az i-edik termék i =1, 2,..., n

Sj a j-edik minőségi mutató j =1, 2,..., m

Wk a k-adik salakanyag, negatív externália k =1, 2,..., z

Rl pedig az l-edik regulációs paraméter l =1, 2,..., y; valamint legyen:

Σai=Σbj=Σck=Σdl=1 és a+b+c+d=1. Ezek a változók tehát relatív súlyokat jelentenek

stb.) szabályozó szintek, költségve- azt feltételezi, hogy az egyes kimenetek tési arányok, a tulajdonkoncentrá- additív jellegűek, azaz definíciójuk sze- ciót mérő, illetve az állami tulajdon rint a rendszer output-maximalizálása és ellenőrzés mértékét szabályozó céljából összegezhetők. A termékek és paraméterek. a szolgáltatások esetében ez még termé- szetes, hiszen így ez az összeg GDP-jel- Egy regulációs paraméter szintje akkor legű mutató. Az intenzitás és a regulációs tekinthető jónak, ha az első két kimeneti mutatók esetében azonban ugyanez már kategóriát kielégítően szolgálja, illetve a nem mondható el. Az utóbbiaknál – ahol harmadik típusúnak a növekedését gátol- egy mutató akkor jó, ha kicsi (például ja, valamint nem rontja a többi regulációs az infláció, a munkanélküliség, továbbá paraméter működésének elvárt hatásfokát. az olyan minőségi, jóléti mutatók eseté- Az egyértelműen helyes vagy kívána- ben, mint a csecsemőhalálozás, az 1000 tosnak tekinthető rendszerműködés meg- lakosra jutó fogva tartott bűnözők vagy határozása egy modern piacgazdaságban felderítetlen bűnesetek aránya, stb.) – úgy – annak a bemutatott primitív modellje kell eljárni, hogy az összegzés szempont- esetében is – még elvben is nagyon ne- jából annak a reciprokát kell venni, azaz héz, ha egyáltalán lehetséges. Ennek be- pl. 1/Sj -t. A salakanyagok és negatív látásához nézzük meg az 2. ábrán látható externáliák termelése esetén az egyes kifejezést! outputokat (Wk) mindig negatív előjellel

Tegyük fel tehát, hogy a „rendszer- kell összegezni, tehát, ha Wk nő, akkor a teljesítmény” a négy output egyszerű szummázott rendszerteljesítmény csök- aggregációjából definiálható. Ez egyben ken, és fordítva!

2017. tél 129 Magas István

Ezek tehát technikai mérési bonyodal- növekedése rohamos mértékben rontja a mak, amelyek önmagukban is aggályo- második, Si, illetve a harmadik, Wi típusú sak lehetnek, de viszonylag könnyebben kimenetek szintjét. Nem nehéz példákat megoldhatók, legalábbis az elvi kérdés találni az ilyen jellegű belső rendszer- nehézségeihez képest. konfliktusokra. Ennél jóval nehezebb feladat ugyan- Az alapprobléma tehát az, hogy kényes is az, hogy kialakítsunk egy olyan egymásra hatások szövik át az egyes kimenetkombinációt, amely valamilyen kimenetfajták biztonságos „termelhető- kritériumrendszer szerint optimális (il- ségének” és hosszú távú fenntarthatósá- letve, ha a mérhetőség megengedi, eset- gának a különböző módozatait. Általá- leg maximális). ban minden társadalom, s így a modern Ahhoz tehát, hogy meg tudjuk fogal- kapitalizmus is, biztosan többet akar mazni egy esetleges optimálisnak vagy fogyasztásból, jólétből, létbiztonságból, kívánatosnak vélt rendszer működését, egészséges és kellően tág fizikai – bio- előbb meg kell találni, hogy a felsorolt lógiai – élettérből, és kevesebbet a kel- kimenetek közül melyik a legfontosabb, lemetlenségből (szennyezésből, zajból, a legalapvetőbb cél, tehát az, amelyik- bűnözésből stb.). De azt, hogy ezeket a re a legnagyobb súlyt kell fektetni az célokat pontosan milyen arányban kevert optimalizáció során. Így például, ha az elegyben kívánja elérni, számszerűen a+b+c+d=1 kifejezésben leírt súlyo- egyáltalán nem tudjuk. Sőt, miután ezek kat úgy tekintjük, mint a felosztandó az általános kívánalmak valószínűleg teljesítmény 100 százalékát, akkor egy megfogalmazódnak a földrajzilag közel ismert prioritási rendszer felhasználásá- fekvő, de az egymástól távol eső orszá- val elvileg el lehet dönteni, hogy mely gokban is, a külső környezettel, a szom- „kimenetkompozíció” áll leginkább széddal harmonizáló rendszerműködés összhangban az adott társadalmi rend- meghatározása sem könnyű feladvány. szer igényeivel. Ez azonban meglehető- A fejlett országokra jellemző mai pi- sen „primitív” és a valóságtól nagyon acgazdasági rendszerek esetében ezért távoli megközelítés. A súlyok feletti vita semmiképp sem beszélhetünk az adott ugyanis parttalan lehet, mert nehéz egy- rendszerek társadalmilag kívánatos mű- értelművé tenni bármivel is. Ugyanígy az ködését precízen behatároló prioritások is könnyen belátható, hogy a második, te- és súlyok véglegesen kialakult csoportjá- hát az Si, illetve a harmadik típusú kime- ról. Sőt, szinte biztosak lehetünk abban, netek, azaz a Wi kedvezőtlen alakulása hogy ezek a prioritások a külső környezet rövid időn belül határokat szabhat az első változásainak hatására és időben is vál- típusú, azaz a Pi kimenetek növelésének. toznak. De a „primitív” rendszerből olyan prob- A rendszer által követett valamilyen léma is könnyen kitermelhető, amely sze- egységes végcél, a kívánt, „optimális” rint az első típusú kimenetek, tehát a Pi végkimenet azonosításakor azonban teljes

130 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

homályban tapogatózunk, a modellezés maga a környezeti feltételekről kialakí- számára semmi konkrétat nem mondha- tott tudás vagy a vadászfegyver. Hangsú- tunk. Pedig még mindig csak meglehető- lyozni szeretném, hogy a kívánatos vagy sen általános – és nem számszerűsített – for- a természetes és az egyéb komfortok te- mában próbáltuk a kívánatos rendszercélt kintetében nem fogyasztásellenes érve- azonosítani. lésről, hanem pusztán a gazdasági rend- A végcélokat illetően persze már ren- szert jellemző filozófiai argumentációról delkezünk némi történelmi tapasztalattal. van szó. Tisztán látszik például a piaci rendsze- Kínálja magát a kérdés, hogy vajon a reknek – és azok legmodernebb változa- modern gazdasági nagyrendszerek eseté- tainak is – a történelmi kezdetektől meg- ben is megtaláljuk-e a vállalatban és az maradt azon természetes „célja”, amelyet egyénben munkálkodó – akár „evolúciós a közgazdaságtan bevett, de a modern jellegűnek” is nevezhető – biztonságra korok igényei szerint újradefiniált fogal- való törekvést mint általános rendszer- mai szerint is érték- vagy vagyonfelhal- célt. Erős a sejtés, hogy igen. A meglévő mozásnak nevezünk.11 Ez a folyamat csak és már működő mechanizmusok, terme- a termelés bővülése mellett mehet végbe. lési szintek és jóléti fokozatok védelme Ehhez szorosan kapcsolódva megmaradt megjelenik a piaci szereplők kisebb és az egyéni jólétet fokozó vagy megőrző, a nagyobb csoportjainak a saját kezdemé- vállalat esetében pedig a nyereségfokozó nyezéseiben is: ilyen lépéseknek tekint- cél. Mindezek ezért domináns rendszer- hetők a fúziók, a kartellek, a levédett céloknak is nevezhetők. technikai monopóliumok; de ilyennek Ha komolyan átgondoljuk, hogy az em- minősíthetők a szakszervezeteknek vagy ber számára mi a jólét (egy főre jutó fo- éppen a szakmai kamaráknak a már el- gyasztási szintekben mért) fokozásának ért pozíciókat körülbástyázó természetes az igazi indítéka és értelme, akkor arra védelmi lépései is. Sőt, ha kell, megjele- a nem éppen hízelgő következtetésre ju- nik a nagyrendszert a külvilággal szem- tunk, hogy az nem más, mint a saját ké- ben „intézményesen” is képviselő állami nyelme, biztonsága. Mi mást szolgál az koordináció, a honvédelmen túli állami egy főre jutó fogyasztásnak (a lakó- és védekező mechanizmus is (például: kül- fürdőszobák, garázsok, autók, telefonbe- kereskedelmi védelmi intézkedések, kvó- szélgetések, távirányítós tévék, klímabe- ták, tiltó vámok, embargók, szubvenciók, rendezés stb. számának) a növekedése? regionális támogatások, tiltó szabályozá- Ezek közül talán csak a létbiztonságot sok stb. formájában). szolgáló komfortok különíthetők el, A modern piacgazdaságokban feltűnik mint valóban természetes, eredeti, evo- azonban egy teljesen új rendszer- vagy lúciós biológiai igényt szolgálók – azok, önvédelmi motiváció is. Ez pedig a véges amelyek annak idején, az emberré válás – általában természeti – erőforrásokkal kezdetén is megvoltak: a barlang, a tűz, való kímélő gazdálkodás szükségéből

2017. tél 131 Magas István

fakadó védekezés. A véges erőforrások megfogalmazott, illetve a külső környe- tartalékolására és védelemre történő be- zet által kínált feltételekhez történő – al- rendezkedés igénye tehát mint történel- kalmazkodásával. Ez az alkalmazkodás mileg új, rendszerszintű igény fogalma- azonban – enyhén szólva – nagyon töké- zódik meg. Ebben az értelemben a fejlett letlen. Legalábbis akkor, ha a természet piacgazdasági rendszer, ha túl sok salak- egyéb rendszereit vizsgáljuk – mindenek- anyagot és negatív externáliát talál a ki- előtt az élővilág más, a társadalomnál jó- menetek között, vagy ha a saját területén val egyszerűbb, de a külső környezethez lévő értékes erőforrás elfogyni látszik, való alkalmazkodás szigorú (evolúciós) reagál és korrigál. Ebben az esetben a vé- követelményének sokkal inkább eleget dekezésnek két módja van. Egyrészt drá- tévő rendszereit. gítja, ezáltal némiképp csökkenti a sala- Pusztán az ismertetett bonyodalmat kért felelős, illetve a kimerülő erőforrást tekintve, de attól függetlenül is, komoly használó termelést; másrészt az egész zavarban vagyunk a társadalmi-gazdasá- rendszerműködést is drágíthatja, hiszen gi rendszerek által elérendő „végső célt” a veszteségek kompenzációjára elő kell illetően. Mind az egyén, mind a vállalat, teremteni a forrásokat. Amikor tehát illetve az állam egyenként meg tud fogal- megkérdezzük, hogy egy foghúzás, egy mazni önmagának végső célként eléren- hektár átlagos termőföld vagy egy egye- dő kívánalmakat – úgymint: folyamato- temi diploma miért tízszer olyan drága san emelkedő jólétben, sokáig és egészsé- az egyik rendszerben (mondjuk Belgium- gesen élni; mértékletes, de hosszú távon ban), mint a másikban (pl. Magyarorszá- biztosított profitot termelni; a meglevő gon), akkor a válaszban annak is benne rendszert, s ezzel saját magát is stabili- kell lennie, hogy mert az többek közt a zálni, újabb választást nyerni. Az egyén fenti védelmi biztosítási mechanizmu- szintjén az elérendő célt még meg lehet sok működtetése és finanszírozása miatt ragadni számokban is (pl. magas várha- eleve drága. Hétköznapi nyelven szólva: tó életkor, és ehhez rendelve egy magas a fejlettség, amely hosszú évszázadok egy főre jutó családi átlagjövedelem). De munkájának és felhalmozott tapasztala- ugyanezt a konkrét és számszerűsíthe- tainak az eredménye, úgy is megjelenik, tő célt egy társadalmi rendszer szintjén mint „drága dolgok” összessége. eléggé nehéz lenne definiálni. Az említett reagálás és korrigálás a fej- Ahhoz, hogy egy bonyolult, több millió lett gazdasági rendszerek jellemzője lett. résztvevővel rendelkező, komplex gazda- Sőt, azt is mondhatnánk, hogy ez a haté- sági rendszer számára meghatározzunk kony reagálás a fejlettség egyik kritériu- egy kívánatos, konkrét, tartósan igényelt, mává is vált. A fejlettség így a rendszer s egyben fenntartható kimeneti kombi- ökológiai fejlettségét is jelenti, amely nációt mint rendszerteljesítményt, még a egyenértékű a nyílt, önkorrekcióra ké- legalapvetőbb támpontjaink is hiányoz- pes rendszer egyfajta – a saját maga által nak. A számtalan, kis koordinációt igénylő

132 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

feladatokat, az egyéni keresleti és kínála- És ezzel elérkeztünk a jelen elemzés ti igények és kívánalmak aggregációját a egyik leglényegesebb pontjához. csodálatos képességei folytán megoldja Először: noha a gazdasági rendszerek ugyan a piac árakkal manipuláló látha- esetében a rendszerműködés konkrét tatlan keze, de ez távolról sem minden, végső célja nem állapítható meg olyan amire az egész rendszer tartósan jó mű- nyilvánvalóan, mint például az élővilág- ködése szempontjából szükség van. A pi- ban a genetikusan programozott (evolú- acok „fekete dobozában” dolgozó látha- ciós) túlélési kényszer, a fennmaradás és tatlan kéz árakat „gyárt”, melyek terelik, a növekedés biztonsága azok esetében is ösztönzik, módosítják – röviden: „vezér- azonosítható. Egy modern, a kibernetikai lik” – a lehetőségek, az erőforrások és a értelemben vett korszerű, azaz némi fo- kívánalmak közti forgalmat. Noha a piac lyamatos öntanulásra is képes gazdasági nélkülözhetetlen, és többnyire helyette- rendszer ezért kényszerűen kitermeli a síthetetlen, ám mégiscsak egyfajta rend- saját biztonságát, fennmaradási esélyeit szermechanizmus („árgyártó gépezet”), növelő alkalmazkodási mechanizmuso- amely mellé más is szükségeltetik az kat is. egész rendszer harmonikus működésé- Másodszor: a modern piacgazdasá- nek biztosítása érdekében. Szükség van gi rendszer mint totalitás, a folyamatos ugyanis az egészet belülről is figyelő, to- növekedést – és abban a biztonságot, s vábbá a rendszer és a külső környezete egyensúlyt – kereső tevékenysége so- közötti harmóniát, a kiegyensúlyozott és rán maga is egyre bonyolultabbá válik, folyamatos „anyagcserét” (áru-, energia- „komplexifikálódik”. Az így kialakult, és salakanyag-forgalmat) felügyelő és bonyolultabb rendszer működésben tar- szabályozó mechanizmusokra is. tásának a költség- és energiaigénye, tehát Amennyiben a gazdasági rendszer na- a rendszer fenntartásának „rezsije” vi- gyobb hiba, egyensúlytalanság és válság szont nő. A működtetésnek ez a folyama- nélküli működését természetes és kí- tosan növekvő rezsiköltsége a fejlettség vánatos igénynek tekintjük – márpedig és az állandó alkalmazkodás egyik ára. annak kell tekinteni –, akkor a piacon Harmadszor: a természetes növekedés- kívül (és az mellett) nyilvánvalóan szük- re és biztonságra való törekvést, vala- ség van egyéb rendszerbiztosító mecha- mint a szükségszerűen vele járó jelentős nizmusokra is. Tehát olyanokra, amelyek komplexitásnövekedést a technikai ha- egyfelől nyomon követik a rendszer piac ladás és az azt kísérő növekvő munka- által nem vagy tökéletlenül szabályozott megosztás, valamint a szakmai-technikai területein játszódó folyamatait, másfelől specializáció táplálja. ellenőrzik a rendszer és a külső környe- A gazdasági rendszerek kibernetikai zete között áramló anyag- és energiacse- megközelítésének általánosítható ta- re alakulását. nulsága nem világrengető meglepetés, de talán mégis megfontolandó: joggal

2017. tél 133 Magas István

feltételezhető, hogy a jövőben is azok Ha megpróbáljuk a modern gazdasági a társadalmak, illetve gazdasági rend- rendszerre kialakított „kibernetikus to- szerek, integrációs tömörülések lesznek tálképet”, egyfajta sematikus rendszer- sikeresek, amelyek mint komplex, némi képet és persze az abban használt fogal- öntanulása is képes rendszerek, így ha- makat, valamint a vele járó koordinációs marabb tökéletesítik a változó külső kör- mechanizmusokat behelyettesíteni vagy nyezeti feltételekhez való alkalmazko- inkább „átírni” a világgazdaság egészé- dás metodikáját. Továbbá azok, amelyek re, akkor abban a következő sematikus ezen alkalmazkodás során hamarabb ala- ábra segíthet (3. ábra). kítják ki a különböző típusú rendszerki- A 3. ábra szerkezete szinte teljesen ha- menetek harmóniáját a külső természetes sonló a nemzetgazdaságra értelmezett környezettel is, illetve gondoskodnak a kibernetikus rendszersémával (1. ábra). rendszerműködés folyamatosságáról és A világgazdasági rendszer szereplőit, il- biztonságáról. letve annak működését illetően azonban már nagyon jelentős különbségek mutat- Világgazdasági folyamatok és koznak. Ezeket a különbségeket tekint- jük át az alábbiakban. koordinációs mechanizmusok A világgazdasági rendszerfolyamato- kat input oldalon tápláló termelési ténye- Miután láttuk egy fejlett nemzetgaz- zők nem változnak az eredeti sémához dasági rendszer konstruált, tehát csak képest, tehát a tőke, a munka, az anyag, az képzeletbeli totálképét, azonnal felve- energia és a tudástechnológia különíthető tődik a kérdés, hogy a világgazdaság el mint a több évszázados közgazdasági szintjén – és különösen az elmúlt fél hagyomány szerint külön-külön számba évszázadban számottevően felgyorsult, veendő, a gazdasági növekedést tápláló majd a 2007–2008-as válságot követő faktor. A világgazdasági szereplők és a tíz évben lelassult globalizációs folya- legfőbb rendszerelemek egymásra hatási matok nyomán – hogyan lehet értel- mechanizmusai azonban már jelentős kü- mezni annak mint egy, a külső megfi- lönbségeket mutatnak egy, a nemzetgaz- gyelő számára ugyan nehezen defini- dasággal történő összevetéskor. A 3. áb- álható, de mégiscsak „egészet alkotó” rában bemutatott kibernetikus sémában folyamategyüttesnek a koordinációs szintén négyfajta, a világgazdasági me- mechanizmusait. Egyáltalán, lehet-e a chanizmusokat is alapvetően meghatáro- korábban bemutatott, sematikus rend- zó, ún. folyamatváltozó típust lehet meg- szerfelfogást valahogyan adaptálni a különböztetni. Ezek rendre a következők: világgazdaság egészére? A további- A) a világpiac és annak legfőbb sze- akban egy ilyen adaptációs kísérletről replői (a nemzetgazdaságok és azok lesz szó. felelősei, a nemzeti kormányok; a regionális integrációk és azok felelős

134 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

3. ábra A világgazdasági „rendszerfolyamatok” egy sematikus modellje

Forrás: Az 1. ábra alapján a szerző saját konstrukciója.

2017. tél 135 Magas István

„kormányzati” intézményei; a válla- de nem mindig – triviálisnak tetsző azo- latok nemzeti és multinacionális vál- nosságok és különbségek az alábbiak (a tozatai); szóban forgó kibernetikus felfogásban B) a mandátumuk szerint inkább nem- a világgazdasági rendszeroutputban is zetközi – bizonyos értelemben glo- négyféle kimenetről beszélhetünk): bális – szabályozó intézmények, 1. Az úgynevezett normál vagy pri-

amelyek azonban jelentős részben a mer kimenetek (az ábrán: P1, P2,... Pn). nemzeti kormányok által meghatá- E kimenetek a globális rendszer által rozott igényeket szolgálnak; illetve a termelt összes javak és szolgáltatá- nemzetközi kormányközi kooperáci- sok, amelyeknek alapvető céljuk a ót és a korábbi világgazdasági rende- fogyasztás. A világgazdaság számá- ket képviselő intézmények, amelyek ra alaphelyzetben – a hagyományos jól meghatározott, nemzetközi auto- közgazdasági szemlélettel összhang- ritással (egyben szankcionáló erővel) ban – a rendszer most is akkor műkö- bírnak, de fontos ügyekben bizony dik „jól”, ha e primer kimenetekből csak minimális szupranacionális, minél többet bocsát ki, és e kibocsá- azaz nemzetek feletti jogkörökkel tás során nem rontja, sőt a megenge- rendelkeznek (ilyennek tekinthető dett határon belül tartja a 3. kimene- pl. a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ti kategória, a W, a salakanyag és a a Világkereskedelmi Szervezet negatív externáliák kibocsátását. Az (WTO) vagy a baseli Nemzetközi Fi- első probléma, hogy globális szinten zetések Bankja (BIS); nem működik egyetlen olyan mecha- C) a legfőbb világgazdasági szereplők, nizmus sem, amely rendszerszinten a kormányok, a nemzetközi intézmé- – tehát globálisan is – jobbára költ- nyek és vállalatok cselekvéseit domi- ség- és erőforrás-hatékonysági krité- nánsan meghatározó nézetrendszer riumokat követne a termelésben. (mint például: neoliberalizmus, jóléti A salakanyag-termelés, illetve a állam, stratégiai protekcionizmus, szennyezés áráról, valamint a „glo- fenntartható fejlődés, globális közja- bális termelési függvény” megalko- vak termelése és elosztása, stb.); tásának monumentális nehézségeiről D) a külső környezeti és a véletlen vál- nem is beszélve. tozók (globális erőforrások állapota, 2. A világgazdaság „minőségi”, avagy éghajlat, nemzetközi konfliktusok, jóléti-intenzitási állapotjelző kime-

háborúk és egyéb véletlen tényezők – netei a 3. ábrán rendre az S1, S2,... Sm. pozitívak és negatívak egyaránt). Ezek a kimenetek szintén sajátos rendszerállapot-produktumok, úgy- A világgazdasági folyamatok működé- mint: se és a nemzetgazdasági rendszerműkö- • Egy főre jutó fogyasztási szintek. dés közötti legfontosabb – sok esetben, Ilyen szinteket az ENSZ, az IMF

136 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

és a Világbank statisztikái során Ezeket a szinteket a világgazdaság egyaránt rendszeresen figyelnek, domináns nemzetgazdaságai eseté- és számba vesznek, de maguknak e ben az illetékes nemzeti hatóságok szinteknek az alakítására, rendsze- nyomon követik, sőt a regionális res érdemi befolyásolására a meg- integrációkban (így mindenekelőtt lévő nemzetközi intézményeknek az Európai Unióban) a versenyha- sem eszközük, sem mandátumuk tóságok folyamatosan felügyelik. nincs. Ilyen intézményes világ- Ez bíztató. De nagyon messze va- gazdasági mechanizmus, azaz vagyunk egy olyan ponttól, amikor lamilyen globális érdeket követő majd valamilyen globális vagy „gazdaságpolitika” tehát nem lé- nemzetközi trösztellenes hatóság, tezik. A nemzeti gazdaságpolitika netán „multinacionális verseny- mozgástere ezért e téren ma még hivatal” egy „tipikus globális fo- majdnem kizárólagos, és a belátha- gyasztó” érdekeit igyekszik meg- tó jövőben is az lesz. védeni esetleg egy multinacionális • Világszintű jövedelemeloszlási vállalattal szemben. A nemzetközi és koncentrációs szintek. Ezeket pénzpiacokon – legalábbis elvi sí- a mutatókat az előbb említett in- kon – már jóval közelebb vagyunk tézmények – pl. a Világbank a egy globális piaci hatóság, egy minden évben megjelenő World kvázi „nemzetközi csődbíróság” Development Report című jelen- felállításához, amelynek feladata tésében – közzé teszik, sőt a vál- a csőd bűntettet elkövető és or- tozások kívánatos irányát illetően szághatárokon keresztül „bujkáló” szakszerű ajánlásokat is tesznek. vállalatok azonosítása, majd kéz- Ám a végrehajtásukra, illetve vég- re kerítése és felelősségre vonása rehajtatásukra nincsenek hatékony lenne. A hagyományos, „globális eszközeik. A Világbank által cél- köztörvényes bűnt üldöző” Inter- irányosan elosztott beruházási for- pol – amely a lényegét tekintve rások nagyságrendje elenyészően kormányközi (belügyminisztériu- kicsi, kb. ezrede annak, mint amit mi) együttműködés – már régóta a nemzetközi részvény-, illetve működik ugyan, de látni kell, hogy kötvénypiacokon (köztük az ál- egy hasonlóan eredményes, így lamkötvény-, azaz az ún. sovereign masszív (világ)gazdasági bűncse- debt piacokon is) zajló kereskede- lekményeket is azonosítani, majd lemben osztanak szét a világgazda- szankcionálni tudó szervezet még ság megtakarító, illetve beruházási csak a gondolat szintjén létezik. forrást kereső szereplői között. • Egyéb koordinációs hiányosság: a • Iparági – a verseny szintjét muta- szélsőséges vagy kifejezetten vál- tó – koncentrációs mérőszámok. sággyanús folyamatok kordában

2017. tél 137 Magas István

tartása a globális rendszer szintjén korrekcióra való felszólítás is in- nem megoldott. A világgazdasági kább csak a kutatói-tudományos termelési-elosztási rendszerek mű- körökben hangzik el. Kifejezetten ködését fenntartó, illetve a külső globális megfontolások alapján környezettel való harmonizációt készült intézkedési és akciótervek biztosító rendszerkimenetek – el- alig-alig valósulnak meg, mert a adósodottsági mutatók, fizetési nemzeti gazdaságpolitikáktól in- mérlegek, nettó nemzeti forráskép- tézményesen ritkán kapnak támo- zési (net asset formation) mutatók – gatást. Az így formálódó, lényegé- figyelése szintén csak a hagyomá- ben a tudomány által kicsikart igé- nyos nemzeti és regionális integ- nyek azonban lassan, de mégiscsak rációs keretekben, illetve az IMF, beépülnek a globális köztudatba, a Világbank, az OECD kutatási és ezzel valahogy a nemzetileg programjaiban, valamint a piacokat meghatározónak tekintett nézet- szolgáló nemzetközi hitelminősítő rendszerbe is beágyazódnak. Ily intézetekben (pl. Moody’s) valósul módon a tudományos felismerések meg. Az így, tehát kutatási projek- némi hatással vannak a nemze- tekben megfogalmazott trendek és ti gazdaságpolitikákra is – bár az jövőbeli várakozások azonban tu- enyhén szólva is igen-igen szerény. datos gazdaságpolitikai lépésekké A hétköznapi megvalósítást nehe- inkább csak az ún. vezérgazdasá- zítő körülmények érzékeltetésére gok, tehát az USA, Japán, Német- elegendő, ha csak a kiotói vagy az ország és talán az EU, a G7 (a hét USA kilépése nyomán kudarcba vezető ipari ország) szintjén vál- fulladt párizsi klímaegyezményre, nak. Globális gazdasági érdekekért valamint a légszennyezési egyez- kellő eréllyel és befolyással senki mény és a nemzetközi halászati nem száll síkra. (Az ENSZ ebben egyezmények végrehajtása körüli a felfogásban nem kulcsszereplő, folyamatos és makacs diplomáciai legfeljebb csak véleményformáló.) bonyodalmakra gondolunk. • A globális energiatartalékok és 3. A fentiek fényében nem meglepetés, természeti erőforrások, valamint hogy a 3. ábrán a harmadik kimeneti egyéb, a világgazdasági folyama- kategória, a világgazdasági rendszer tok biztonságát és a globális közja- működése során termelődött salak- vak termelését reprezentáló kime- anyag és szennyezés típusú rendszer-

netek (például: a tengeri halászat, termékek (az ábrán W1, W2,... Wz) a globális éghajlati, környezetvé- – tehát az összes, a világgazdasági delmi, népesedési, nyersanyag-fel- rendszer számára már fel nem hasz- használási stb. folyamatok) figye- nálható melléktermék, továbbá a lése és annak nyomán valamilyen külső környezet számára jelentkező,

138 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

nem kompenzált negatív externáliák – belső „vezérlő” vagy regulációs para-

nem kapnak sem valódi piaci, sem méterei a 3. ábrán R1, R2,… Rk. Ezek intézményes szabályozási és ellen- az alapvető, piaci alapú mechaniz- őrzési figyelmet. A külső, ökológi- musokhoz tartozó paraméterek, úgy- ai, fizikai környezettel kialakítandó mint: harmónia, fenntartható egyensúlyi • irányadó (benchmark) kamatlábak; szintek keresése a bemutatott rend- • nemzetközileg egyeztetett adókul- szerben csak nagyon gyenge intenzi- csok, kedvezmények, nemzetközi tású kölcsönhatásokban kap szerepet könyvelési és adózási szabályok; (jórészt csak a tudományos kutatói • globális erőforrás-kímélő, kiegyen- és közvélemény-formáló fórumokon, lítő alapok, garanciák, beruházás- amelyek a domináns nézetrendszert és energiamegtakarítási/-ösztönzési közvetve alakítják). Nagyobb figye- mechanizmusok. lemre e tekintetben – sajnos – csak akkor számíthatunk, ha valami ka- Ezeknek a globálisan működő folya- tasztrófa közeli állapot fenyeget. A pá- matszabályozó mechanizmusoknak az rizsi klímamegállapodás éppen ilyen igénye tehát megfogalmazható, ám a va- katasztrófa ellen készült, és tisztán a lóságban azok valamilyen rendezett, plá- globális közjó „kitermelését” szol- ne ellenőrzött, intézményes működésétől gálja. Ahhoz azonban, hogy ez a még nagyon-nagyon messze vagyunk. közjó kitermelődjön, sajátos, tartós, Az ma még inkább utópisztikus várako- ellenőrizhető és kikényszeríthető zás, mint közeli realitás. megállapodásra lenne szükség. Jól Talán mégis van azonban egy olyan érzékelhető ugyanakkor, hogy a pi- szabályozási szegmens, ahol – szerencsé- aci koordinációs mechanizmus (pl. re – már létezik egy viszonylag hatékony a kibocsátási kvótákkal való keres- globális koordinációs mechanizmus is. kedés) nem megfelelő, mert jelenleg Ez volt tapasztalható például a nemzetis túl olcsón lehet megvenni a szen�- közi pénzpiacokon, ahol különösen a fo- nyezési kvótára vonatkozó jogot, így kozott tőkeliberalizációval jellemezhető nagyobb fegyelemre nem ösztönöz, 1990–2007 közötti, majd a válság utáni, de – ez idő szerint – egy diplomáciai 2008–2017-es, mennyiségi könnyítések- protokollmechanizmus vagy egyéb kel (QE) jellemzett időszakban elég jó olyan erő sem látszik, amely rá tudná hatásfokkal és kellő érzékenységgel vál- venni a nemzetállamokat – így pl. az toztak a legfontosabb irányadó kamatok, USA-t –, hogy betartsák az ígéretü- jól kifejezve a globális koordinációt. A vi- ket. lággazdasági válságot követően sem tűnt 4. A negyedik kimenet – ideális eset- el ez a koordinációs mechanizmus, ennek ben – a világgazdaság szintjén is eredménye pedig az lett, hogy technika- egy speciális output lenne, amelynek ilag jóval könnyebbé, s egyben olcsóbbá

2017. tél 139 Magas István

vált a nemzetközi forrásszerzés. A regio- változatokkal, amelyeket a közgazdaság- nális integrációk szintjén pedig (így pl. az tan (azon belül is leginkább a nemzetközi EU-ban) a nemzetközi adózási környezet gazdaságtan) hagyományos eszköztára egységesítési törekvései lassan haladnak tartalmaz. Mindazonáltal a világgaz- ugyan, de már viszonylag jól mérhető daság rendszerelvű elemzése hasznos eredményeket mutatnak. felvetéseket, sőt a nemzetgazdaság és a De ezzel a globális folyamatokat segí- vállalat, valamint a meglévő nemzetközi tő, pozitívumokat taglaló sor véget is ér. (részben globális) intézmények számára Mert egy globális adózási és nemzetközi is tanulságos következményeket tár fel. jövedelemelosztási rend kialakulásáról Ezeket próbálja érzékeltetni a 4. ábra, beszélni még illuzórikus, akár a távo- amely az érdekeknek és az igényeknek a labbi jövőre vonatkozóan is. Mindazon- világgazdaságban jellemző, szűkös kö- által a nemzetközi vállalati tevékenység, zös halmazát mutatja. a globális erőforrásszerzés és -elosztás, Az elemzést az általános jegyekkel illetve a jövedelmek adózásának a nem- kezdjük, majd a világgazdasági rendszer- zetközi optimalizálása önmagában is folyamatok különös jellemzőit taglaljuk. biztosít egyfajta globális kiegyenlítődést Hagyományos nemzetgazdasági ke- az alacsony, illetve a magas termelékeny- retben a termelő-elosztó piacgazdasági ségű világgazdasági övezetekben sze- rendszerfolyamatoktól azt várjuk, hogy rezhető jövedelmek között. Ennek a ki- meghatározzák, hogy mit, hogyan és ki- egyenlítődési folyamatnak a jelentősége nek termeljünk. A termelő-elosztó folya- azonban csak vállalati szintű elemzések- matok alakításában a piac, az állam és a ben mutatható ki, a világgazdaság egé- vállalatok, valamint az egyének játszanak sze számára pozitív fejleményként vagy főszerepet. A közöttük kialakult koordi- kívánatos globalizációs „eredményként” nációs mechanizmusok viszonylag jól nagyon nehezen értékelhető. ismertek, és az esetleges átalakítás vagy A világgazdasági rendszerfolyama- beavatkozás eredményei jó hibahatárral tokról kialakítható, bár meglehetősen megbecsülhetők. Sőt, elfogadott és hos�- sematikus, de a végeredményt tekintve szabb időre változatlanul hagyott társa- mégis hasznos totálképet kínáló kiber- dalmi preferenciák esetén valahogy még netikus szemléletű elemzést összefog- a „rendszerteljesítmény” is számszerűsít- lalva, számos állítás fogalmazható meg. hető (igaz, az azzal való elégedettség már A világgazdaság mint „rendszer” nyil- jóval nehezebben). vánvalóan nem kezelhető úgy, mint egy A világgazdasági rendszerfolyamatok integrált nemzetgazdaság, mert sem a esetében azonban nem beszélhetünk sem szereplői, sem a meglévő intézmények, egy viszonylag állandó rendszercélról (pl. sem a legfontosabb rendszerfolyamatok valamilyen kibernetikus vagy egyéb mér- nem azonosak azokkal a leginkább csak hető kimenet maximalizálásról), sem pedig nemzeti keretekben értelmezhető, ismert olyan koordinációs mechanizmusokról,

140 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

4. ábra Az érdekek és igények közös halmaza a világgazdaságban

Forrás: A szerző saját szerkesztése. amelyek jól definiálható rendszercélok érdekeket lefedő, „globálisan is harmoni- (pl. fenntartható fejlődés vagy nemzet- kus” terület, ahol: közi jövedelemkiegyenlítődés és világ- • a nagy, nyitott „vezérgazdaságok” gazdasági stabilitás) irányába munkálná- makroigényei/érdekei, nak. Mivel a világgazdaság szereplői és • a regionális integrációk és a nem do- a nemzetközi termelői-elosztási folyama- mináns nemzetgazdaságok igényei/ tok egészen mások, mint a nemzetgaz- érdekei, dasági koordináció estében, a globális • a multinacionális vállalatok korporá- gazdasági folyamatok csak egy nagyon ciószintű igényei, és szűk mezsgye, olyan közös terület ma- • a globális közjavak és rendszerstabi- rad, ahol a négy legfontosabb partikulá- litási igények találkoznak, és közös ris rendszerigény együttesen is érvényre – szűk – halmazt alkotnak. juthat. Nevezetesen – ahogy azt a 4. ábra is szemlélteti –, nagyon kicsi az a közös

2017. tél 141 Magas István

Ami magukat a koordinációs mecha- A vállalatot érintő piaci koordinációs nizmusokat illeti, a piac, pontosabban a mechanizmus a maga nemében tehát jól világpiac azonban mégis kiemelt jelen- működik, legalábbis erről győz meg min- tőséggel bír. Ez akkor is így van, ha a ket a kapcsolódó fősodrú szakirodalom.12 globális piaci játéktér mind a szabályok, Az persze más kérdés, hogy a vállalat mind a szabályok betartatása tekinteté- nem tud minden létező globális igényt ben jelentősen különbözik a nemzetgaz- közvetíteni. Ezért én is úgy vélem, hogy daságon belül pontosan körülhatárolható a globális versenyképességet, a sziszte- és így hatékonyan „felügyelhető” piaco- matikus célok szerinti „globális közve- kétól. A meglévő globális „hatóságok” títő mechanizmusok” jegyeit leginkább jogköre és eszköztára messze elmarad a multinacionális vállalatok és a jórészt egy-egy nemzeti kormány vagy annak ez utóbbiak igényeit közvetítő nemzet- szervei (így pl. a nemzeti adó-, verseny- közi pénz- és tőkepiacok mutatják. Ezek vagy vámhatóságnak a saját nemzetha- ugyanis kellően definiált célokkal – - vi tárokon belül érvényre jutó) cselekvési szonylag jól mérhető hatékonysági krité- szabadságától. De a világpiac a nemze- riumok mellett – többnyire gyorsan köz- tiektől különbözik abban is, hogy a piac- vetítik a nagy vagy éppen kis nyitott gaz- torzító eszközök (direkt és indirekt szub- daságok, illetve azok kulcsszereplői (a venciók, vámok, adminisztratív és egyéb fogyasztók, a beruházók, a kormányok) nem tarifális korlátozások) széles skálája által megjelenített (és persze a világpia- nehezíti a világpiaci versenyképesség cok által megfogható) igényeit. megítélését. A globális folyamatokat veszélyeztető Ennek ellenére a nemzetközi vállalatok komolyabb koordinációs problémákat a elég jól kiigazodnak az egyes nemzeti nemzetközi erőforrás-áramlást támogató támogatási, illetve korlátozó feltételek pénz- és hitelpiacok tehát nem mutat- dzsungelében, sőt ki is használják azok nak, ha az e vállalatok szintjén megfog- eltérőségét, és a maguk – azaz a korpo- ható kereslet és kínálat összekapcsolá- ráció – szintjén hatékony globális tevé- sát tekintve viszonylag jól működnek, kenységükkel képesek a vállalati értéket legalábbis például a kötvénypiacok, az növelni, a tulajdonosok számára értékes eltérő nemzeti kockázatok és a meglé- vagyont felhalmozni. Egy sikeres nem- vő (illetve a jövőben elvárt) nemzetközi zetközi vállalat globális erőforrás- és inflációs különbségek beárazása tekinte- termelésszervezési koordinációja tehát tében. Mindez azonban nem azt jelenti, feltehetőleg jól működő rendszer. Ha el- hogy ezeken a piacokon nem keletkezik várás szerint működik, akkor a vállalat feszültség vagy adott esetben válság, részvényeinek a keresettsége nő – éppen ahogy azt sokan és régóta hangsúlyoz- ez a „globális jól működés” a piaci siker zák.13 Csak annyit jelent, hogy nem ezek egyik záloga. a piacok alkotják a világgazdasági rendszerfolyamatok legkritikusabb területét.

142 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

Nem okai, inkább a közvetítői a kelle- Összegzés, konklúzió metlen fejleményeknek. Elmondható ezért, hogy a multinacionális vállalat és a Egy globális perspektívában, vagyis a nemzetközi tőkepiac egyaránt viszonylag világgazdaság szintjén – a belföldi/nem- összefogottan és „rendszerszerűen”, de zeti piaci és bürokratikus koordinációval ami fontosabb, jól kipróbált koordinációs ellentétben – két okból is elégtelennek mechanizmusokkal működik. bizonyulnak az egyébként hatékony, de Ugyanakkor e két, kétségtelenül jól a globális világpiaci igény „harmonizáci- működő koordinációs mechanizmust fel- ójában” csak korlátozott területeken mű- vonultató, globális szervező-koordináló ködni képes (a tőkepiacok és a multinaci- ágens a működése során néhány fontos onális vállalatok által biztosított) globá- világgazdasági rendszerigényt már egy- lis koordinációs mechanizmusok. Ezért általán nem tud kielégíteni – igaz, ez nem szükség van alapvetően nemzetközi vagy is célja. Így például a globális értelemben valamilyen új típusú kormányközi bürok- is viszonylag egyenletesen eloszló, lehe- ratikus mechanizmusokra is. tőleg folyamatos növekedést és rendszer- A globális koordinációs mechanizmu- stabilitást, környezetkímélő erőforrás- sok változatlanul nagyon sok és fontos felhasználást vagy éppen a globálisan dimenzióban elégtelenek: termelődő negatív externáliák kezelését • Egyrészt, mert jelentős számban és ezek az elosztó és árkialakító mecha- mértékben megmaradnak a pusztán nizmusok már nem képesek biztosítani. a nemzeti gazdaságok és kormánya- Szükség van tehát bürokratikus szabá- ik által deklarált és követett közös- lyozási módokra is. Ezek az intézményi ségi fogyasztási célok, illetve azok mechanizmusok azonban az igazán nagy negatív externáliát jelentő, globális kérdésekben, mint amilyen a környezet- következményei. szennyezés, a klímavédelem, az óceánok • Másrészt, mert mind a multinaci- – vagyis a global commons – védelme, onális vállalat, mind a nemzetközi a nemzetközi dimenziókban – állandó egyéni (portfólió) befektető a saját, vagy megújuló nagyhatalmi koordináció csak a maga számára kreált prefe- és megegyezések hiányában, s a meglé- renciáknak kíván megfelelni. Ezek a vő kereteken (alapvetően az ENSZ-en) szereplők így, de facto, globális pre- túlnyúló mandátummal – igen nehezen ferenciák szerinti célokat nem követ- alakíthatóak ki, működtethetők, illetve hetnek. Globális rendszerigényt, mint ellenőrizhetők. Mindezen nehézségek olyat – akár pl. tartós világgazdasági ellenére, az ilyen globális intézményi és növekedést és a globális közjavak kí- védelmi mechanizmusokra, amelyek a mélését (vagy a kívánatos nemzetközi globális negatív externáliákat hivatottak jövedelemkiegyenlítést) –, nem szol- kompenzálni, reparálni vagy visszafordíta- gálhatnak ezek az egyébként haté- ni, egyértelműen és sürgetően szükség van. kony, de a belföldi piacokra szabott

2017. tél 143 Magas István

forráselosztó és árképző mechaniz- mind égetőbb az igény. De a mai – a létező musok. Márpedig ezekre, azaz a glo- nemzetközi pénz- és nyersanyagpiacok bális rendszerigények kielégítésére biztonságát védő, a nem kívánt pénzügyi is nagy szükség lenne, ahogy azt az kockázatok nemzetközi áthárítását meg- IMF véleményformálói is elismerik.14 állító – rendelkezéseknél kifinomultabb, A világgazdaságot a jelenlegi állapo- globális szabályozásra is egyre nagyobb tában a nagy, nyitott gazdaságoknak szükség van. Magának a világgazdasági (az Amerikai Egyesült Államok, környezet biztonságának – mint értékes Németország, Japán, Kanada, Kína, közösségi jószágnak – a „kínálatában” India) és az intézményesen is integ- a legfejlettebb országoknak, mindenek- rált régióknak (EU-27, Mercosur, előtt az Egyesült Államoknak kellene a ASEAN) a jobbára összehangolatlan leginkább élen járnia. A klímavédelem makrogazdasági érdekei, valamint a tekintetében ez idő szerint (2017 szeptem- multinacionális vállalatok tulajdono- berében) ennek épp az ellenkezőjét ta- si köreinek az értéknövelési céljai és pasztaltuk. a külföldi befektetőknek a saját meg- Ugyanakkor – talán az egyetlen, globá- takarítási és kockázatvállalási prefe- lisan is pozitív koordinációs fejlemény- renciájuk által alkotott sajátos keve- ként – az is belátható, hogy a változó réke, de inkább széttartó struktúrája, világgazdasági környezethez való alkal- jobb esetben dichotómiája jellemzi. mazkodás során nemcsak a vállalatok, A részben nemzeti (makro-), részben hanem remélhetőleg a gazdaságpoliti- nemzetközi vállalati (mikro-), vala- káért felelős kormányzatok is tanulnak a mint az egyéni nemzetközi befektető múlt hibáiból. Igaz, jóval lassabban, mint szempontjait egységes célok vagy ke- kellene, és ahhoz képest is lassan, ahogy retek közé tartósan és eredményesen erre a belföldi választóik kényszerítik a világpiacon kívül semmi és senki őket. Ebben az értelemben a globálisan nem tereli. egyeztetett makropolitikák esetében is egy „evolutív” tanulási folyamatról be- Szükség van tehát egy olyan, alapve- szélhetünk, amelybe már – bár nagyon tően bürokratikus jellegű és a rendszer- lassan – a globális igények is beépülnek. fejleményeket is finanszírozó, a lényegét Ha az belátható, hogy a belföldi piacai- tekintve világgazdasági koordinációs kon a legfejlettebb nemzetgazdaságok mechanizmusra, amely a jövőbeli glo- sem képesek kielégítő önkorrekciókra bális gazdasági rendszerfolyamatok sta- és a negatív externáliák kompenzálásá- bilitását és az előrejelezhetőséget segíti, ra – márpedig nem képesek –, akkor a továbbá gondoskodik a global commons világgazdaságban a globális folyamatok védelméről is. Jelenleg, éppen a glo- kedvező kimenete még kevésbé várható bális növekedéshiány okán, a nemzeti pusztán az önkorrekciós vagy a csak makropolitikák összhangba hozására is piaci koordinációs mechanizmusoktól.

144 Külügyi Szemle A nemzetközi gazdasági folyamatok

Ebben a felfogásban a globális intézmé- Az e koordinációs mechanizmusokra nyi, nem piaci koordináció létjogosultsá- vonatkozó igényt, amely semmiképp sem ga is nagy erővel tör tehát felszínre. tekinthető új felismerésnek, már nem- Jelenleg a világgazdasági konjunktúra csak a tudománynak kellene beismernie, felélesztése és tartóssá tétele érdekében hanem a világgazdaság főszereplőinek is, egy jóval magasabb amerikai megtaka- mindenekelőtt a nemzeti kormányoknak, rítási rátára lenne szükség. Ugyanakkor az általuk dominált nemzetközi szerveze- a brexit utáni EU-27 (de főleg Német- teknek és természetesen a nagy nemzet- ország), valamint Japán esetében is fo- közi vállalatok felelős vezetőinek. gyasztási, a belső piacon emeltebb szintű költési hajlandóságra kellene ösztönözni Jegyzetek a kormányokat. Továbbá számba kellene venni a hatalmas étvágyú, rendkívül di- 1 Kenneth E. Boulding: „General Systems as a namikusan növő új globális főszereplő, Point of View”. In: Views on General Systems Kína deklarált igényeit is. S még nem Theory (szerk. Mihajlo D. Mesarovič). New York, NY: John Wiley, 1964. 25–38. o.; beszéltünk a nagy népességű feltörek- Kenneth E. Boulding: The World as a To- vő országok (India, Brazília, Indoné- tal System. Beverly Hills, CA: Sage, 1985; zia) globálisnak nevezhető (pl. a nyers- Fernand Braudel: Civilisation matérielle, anyag-felhasználást vagy éppen a CO2- économie et capitalisme (XVe–XVIIIe siècle). kibocsátást/-szennyezést illető) igénye- Paris: Armand Collin, 1979. 2 A tanulmány e része a szerző akadémiai iről, illetve a gazdasági értelemben kö- nagydoktori tézisére épül. Magas István: zéphatalommá zsugorodott Oroszország- Világgazdasági folyamatok és pénzügyi ról. Nem említettük még a nemzetközi liberalizáció, 1970–2010. Budapest: Buda- adózás és adóelkerülés monumentális pesti Corvinus Egyetem, 2011. Elektroni- kusan elérhető: REAL-d, http://real-d.mtak. ügyét sem. De létezik még egy globális, hu/521/4/dc_289_11_doktori_mu.pdf. 49–77. o. ha tetszik, világgazdasági rendszerszintű 3 Paul R. Krugman – Maurice Obstfeld: Nem- igény a nem kívánt pénzügyi kockázatok zetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpo- nemzetközi „terítésének” (átruházásá- litika. Budapest: Panem Kft., 2003. nak) elkerülésére is, de ahhoz például a 4 Donella H. Meadows, Dennis Meadows, Jorgen Randers és William Behrens: The globális vállalatközi és egyéb tőkepia- Limits to Growth. New York, NY: Universe ci mozgások egységesített felügyeletére Books, 1972. lenne szükség. Ilyen szervezet jelenleg 5 Donella H. Meadows, Dennis Meadows és nincs. Ma a világ nagyobbik részét kép- Jorgen Randers: Beyond the Limits. Post Mills,VT: Chelsea Green Publishing Co., viselő IMF és IBRD/EBRD számít „glo- 1992. bálisnak” a szó eredeti értelmében; ám a 6 Donella Meadows, Jorgen Randers és Dennis szó szoros, aktuális értelmében mégsem Meadows: A növekedés határai harminc év azok, mert nem az említett nagyhatalmi múltán. Budapest: Kossuth Kiadó, 2005. felhatalmazások állnak mögöttük. 7 Simai Mihály: A harmadik évezred nyitánya, a zöld fejlődés esélyei és a globális kockázatok. Budapest: Corvina Kiadó, 2017. 289–332. o.

2017. tél 145 Magas István

8 Uo. „A globalizáció és a gazdasági tevékenysé- 9 A tanulmány e része a szerző akadémiai nagynagy-- gek koordinációja”. In: Elmaradottság - fej- doktori tézisére épül. Magas: i. m. 55–88. o. lődés – átalakulás (szerk. Blahó András). 10 John M. Monitas: The Structure of Economic Budapest:BKE Világgazdasági tanszék, Systems. New Haven, CT: Yale University 2003. 88-97. o. Press, 1976; Manuel Gottlieb: A Theory of 13 Barry Eichengreen: Toward a New Interna- Economic Sytems. New York, NY: Academic tional Financial Architecture: a Practical Press, 1984; Paul R. Gregory – Robert C. Stu- Post-Asia Agenda. Washington, DC: Institute art: Comparative Economic Systems. Boston, for International Economics, 1999. MA: Houghton Mifflin, 1992; Kornai János: 14 Era Dabla-Norris – Romain Duval: „How�� Low- „A rendszerparadigma”. Közgazdasági Szem- ering Trade Barriers Can Revive Global Pro- le, Vol. 46. No. 7–8. (1999). 585–599. o.; Bara ductivity and Growth”. IMF blog, https://blogs. Zoltán – Szabó Katalin (szerk.): Gazdasági imf.org/2016/06/20/how-lowering-trade- rendszerek, országok, intézmények. Buda- barriers-can-revive-global-productivity- pest: Aula Kiadó, 2000. and-growth/, 2016. június 20.; Gustavo 11 John Mueller: A közgazdaságtan megváltá- Adler – Luis Cubeddu: „Global Imbalances: sa, a hiányzó elem újrafelfedezése. Budapest: Avoiding a Tragedy of the Commons”. Mathias Corvinus Collegium – Tihanyi Ala- IMF blog, https://blogs.imf.org/2017/07/28/ pítvány, 2015. 237–262. o. global-imbalances-avoiding-a-tragedy-of- 12 John H. Dunning: The Globalization of the-commons/?utm_medium=email&utm_ Business – the Challenge of the 1990s. New source=govdeliveryglobal, 2017. július 28. York, NY: Routledge, 1993; Chikán Attila:

146 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése egyre elkerülhetetlenebbnek tű- nik. A tanulmány a lehetséges kimeneteket és azok hatását elemzi, és a fókuszban a brexitnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatása áll, öt szempont alapján: az uniós támogatások alaku- lása, munkaerő-áramlás, kereskedelem, tőkeáramlás, a tudományos együttműködés finanszí- rozása. A gazdasági elemzés hátterét a politikai folyamatok ismertetése biztosítja, amelynek során az egyes kimenetek megvalósulási esélyét mérlegeljük. A tanulmány legfőbb követ- keztetése, hogy a 2017-es politikai folyamatok a soft brexit felé vezetnek. Mindez pedig azt eredményezi, hogy korlátozottan ugyan, de a brit munkaerőpiac nyitott marad az uniós állam- polgárok előtt, illetve az Egyesült Királyság nem fog többé az EU költségvetésébe befizetni, de a norvég vagy a svájci alaphoz hasonló támogatási rendszert fog létrehozni. Az előrejelzés alapján elmondható, hogy továbbra is a szabadkereskedelem érvényesül majd az EU és a brit gazdaság között, de azt korlátozni fogja az importeljárás.

The exit of the United Kingdom became more unavoidable. The paper analyses the possible outcomes and their impact. The focus is on the Brexit effect on the Hungarian economy by five aspects: EU funding, labor movement, trade, capital movement, and funding of scientific cooperation. The economic analysis is backed by the survey of political processes, which consider the likelihood of each outcome. The main conclusion of the paper is that the political processes in 2017, lead to a soft Brexit. All these results are limited, but still an open British labor market and no more UK contribution to EU funds, but instead development funding similar to the Norwegian or the Swiss way. According to the projection, free trade will be sustained between the EU and the UK, but the import procedure will be a slight non-tariff barrier.

* * *

britek szűk többsége a 2016. jú- Egyesült Királyságnak az EU-elhagyás- nius 23-án rendezett népszavazá- sal kapcsolatos tárgyalások során képvi- A son az Egyesült Királyságnak az selendő álláspontját. Ebben megerősítet- Európai Unióból történő kilépése mellett te, hogy hazája a jövőben nem kíván az tette le a voksát – bár a kilépés módja az- EU egységes piacának a tagja maradni. óta sem tisztázott. A népszavazás ered- Ezt követően – a tárgyalási pozícióját ményébe David Cameron miniszterelnök megerősítendő – előrehozott választáso- is belebukott. Az őt váltó Theresa May a kat írt ki 2017. június 8-ára. Célja az volt, 2017. január 17-i beszédében felvázolta az hogy a szavazópolgároktól támogatást

2017. tél 147 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

kapjon a kemény feltételekkel való kilé- megérezte a brexit hatását. A bizonyta- pés (hard brexit) álláspontjának a képvi- lanság tehát továbbra sem szűnt meg a seléséhez. tárgyalások körülményeit és kimenetelét A választáson azonban a Konzerva- illetően, ami „feléli az Egyesült Király- tív és Unionista Párt (Conservative and ság felkészülési és tárgyalási idejét, hi- Unionist Party; röviden: Konzervatív szen 2017 márciusától, az elszakadási ké- Párt, illetve Tory Párt) elbukta az addigi relem hivatalos benyújtásától kezdve két abszolút többségét. éve van letárgyalni a kilépés feltételeit”.2 A szavazás kimenetele egy dolgot bi- A tanulmányban a brexit lehetséges zonyossá tett: Theresa May kemény forgatókönyveit vizsgáljuk, valamint kilépési tárgyalásokat ígérő politiká- azoknak a magyar gazdaságra várható ját elutasították a választók. Az ös�- hatását. Az egyes forgatókönyvek bekö- szes többi párt, amely bejutott a par- vetkezési valószínűségének az elemzé- lamentbe, a puha brexit, azaz az EU- val továbbra is többé-kevésbé szoros sét politológiai megközelítésből vezet- gazdasági együttműködés mellett jük le. A várható gazdasági hatásokra foglalt állást. A választás eredménye idősorelemzéssel és regressziós számí- – azaz a meggyengült tory frakció, tással következtetünk. Kutatási kérdé- sőt a brexitet kezdeményező UKIP sünk, hogy hogyan hat a brexit a magyar (Egyesült Királyság Függetlenségi gazdaságra. Öt fő terület került a fókusz- Pártja) [UK Independence Party] ba: az uniós támogatások, a munkaerő- parlamentből való kiesése – értel- áramlás, a magyar export, a tőkeáramlás mezhető tehát a „hard” brexit eluta- és végül a tudományos együttműködés sításaként is. A koalíció szükségessé- finanszírozása. ge miatt valószínűleg felpuhul a brit álláspont.1 Forgatókönyvek 2017 júniusában a Konzervatív Párt és az északír Demokratikus Unionista Párt Gazdasági szempontból öt olyan fő te- (Democratic Unionist Party, DUP) meg- rületet azonosítunk, amelyen keresztül egyezett arról, hogy az utóbbi kívülről a brexit kihathat a magyar gazdaságra: a támogatja a kormányt. Eközben az EU külkereskedelem, az uniós támogatások, főtárgyalójával megegyezés született a a munkavállalók nemzetközi áramlása, a brexit-tárgyalások dátumairól, a lebo- tőkeáramlás és a tudományos együttmű- nyolításuk részleteiről és prioritásairól. ködés. E területeket vizsgáljuk a külön- Ezzel együtt a lehetőségek közt ott van, böző forgatókönyvek alapján. A brexit hogy Theresa May lemond, sőt akár az is, kimeneteleit illetően a döntéshozók és hogy új választást írnak ki őszre. A brit az elemzők nyilatkozataiból alapvetően gazdaság ugyanis a gyengülő fonton és négy forgatókönyv körvonalazódik. a pénzügyi szektorbeli cégek meginduló A hard brexit a közös piacból és a elvándorlásán keresztül már 2017 nyarán vámunióból való kilépést jelentené. Ezt

148 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

képviseli Theresa May miniszterelnök, szerződés révén folytatja tovább. A soft aki gazdaságilag két fő területre koncent- brexitet támogató politikai erők meg- rál. Egyrészt kivonná az Egyesült Király- nyilvánulásából az körvonalazódik, hogy ságot az EU fejlesztési finanszírozásából. alapvetően nem kívánnak leválni a kö- Ez a 2015-ös bizottsági beszámoló adatai zös piacról, de szabályozási kérdésekben alapján évente 18,2 milliárd euró bevétel- vissza akarják venni a nemzeti szuvere- kiesést eredményezne az EU költségveté- nitást. Ez praktikusan azt jelenti, hogy sének; igaz, ezzel együtt megszabadulna például a mindenkori brit igényeknek a briteknek juttatott 7,5 milliárd euró ki- megfelelően ellenőriznék és limitálnák fizetéstől is.3 Nettósítva tehát az EU költ- az EU 27 tagállamából érkező munkavál- ségvetésének a volumene 9 százalékkal lalók bevándorlását. csökkenne – úgy, hogy kilép a harmadik Lehetséges forgatókönyv az is, hogy legnagyobb befizető, de maradnak a net- a tárgyalásokat nem tudják határidőre tó kedvezményezett tagországok. (2019. március vége) lezárni, ami esetleg A másik sarkalatos terület az uniós ál- olyan átmeneti állapotot szül, ami akár lampolgárok szabad munkavállalásának több évig is elhúzódhat. Ez esetben há- a korlátozása. A nyilatkozatok alapján rom kimenet lehetséges. Megegyezhet- biztos maradásra csak az számíthat, aki nek abban a felek, hogy az átmeneti időre legalább öt éve az Egyesült Királyság- tovább él a brit tagság, de ez 28 állam ban él. Kérdés azonban, hogy ezt mi- egyetértését igényelné, ami valószínűt- lyen dátumtól kell számítani: a brexit- len. Alkothatnak egy, az átmeneti időre tárgyalások bejelentésének évétől (2017) szóló szerződést. Ha az előbbi opciók vagy a tárgyalások lezárásától (2019+). egyike sem valósul meg, akkor a legros�- A kereskedelem és a tőkeáramlás ese- szabb esetben a WTO-egyezmény lép tében nem várunk elzárkózást e forgató- automatikusan életbe. Ez viszont már az könyv esetén sem, hanem olyan szabad- áru- és szolgáltatáskereskedelmet is hát- kereskedelmi és beruházásvédelmi meg- rányosan érintené, mert a megtévesztő állapodás fogja azokat szabályozni, mint módon „legnagyobb kedvezmény” elvé- amilyet az EU Kanadával, Dél-Koreával nek nevezett vámmeghatározás a jelenle- vagy Japánnal kötött. Ugyanakkor, mivel gi egységes piaci állapothoz képest vám- a brit termékek importárukká válnának emelést és kereskedelemkorlátozást je- az Európai Unióban, az eljárási szabá- lentene. A WTO-egyezmény megvalósu- lyok nem vám jellegű akadályként térné- lása a hard brexitnél is keményebb korlá- nek vissza, és rontanák a kereskedelmet. tokat vezetne be, hiszen a tőkeáramlásról A soft brexit azt jelenti, hogy az Egye- legfeljebb a GATT/TRIMS-egyezmény sült Királyság kilép ugyan az EU-ból, de általános elvei adnának iránymutatást, a az együttműködést gyakorlatilag az Eu- munkaerő-áramlásról pedig semmi sem rópai Gazdasági Térség tagjaként vagy rendelkezne. egy ahhoz hasonló feltételeket tartalmazó

2017. tél 149 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

A negyedik forgatókönyv a visszalé- fordítani, ha a brit kormány úgy dönt. Az pés, azaz hogy az Egyesült Királyság 50. cikkely megalkotója, a skót szárma- visszavonná a kilépési szándékát. Ez sem zású Lord Kerr of Kinlochard többször is lenne azonban egyszerű, sem jogilag, úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi EU-jog sem gazdaságilag, és még csak nem is az értelmében a kilépési folyamat visszafor- eredeti állapot állna helyre. dítható.6 A fő uniós intézmények vezetői – így Jean-Claude Juncker, az Európai Visszafordítható-e a brexit? Bizottság vezetője, Donald Tusk, az Eu- rópai Tanács, illetve Antonio Tajani, az A brit előrehozott választások csalódás- Európai Parlament elnöke – szintén több keltő eredménye, azaz a konzervatívok esetben úgy nyilatkoztak, hogy az Egye- által a parlamenti többségük elvesz- sült Királyság bármikor meggondolhatja 7 tése után sokakban felmerült a brexit- magát a tárgyalások során. tárgyalások esetleges visszavonásának a Nehezítő körülmény lehet ugyanak- lehetősége. Bár az 50. cikkely és a kilé- kor, hogy a britek visszalépését valószí- pési folyamat visszavonása jogilag elkép- nűsíthetően az uniós tagországok veze- zelhető, az alábbiakban bemutatjuk, hogy tőiből álló Európai Tanácsnak is el kell 8 politikailag miért valószínűtlen, hogy az majd fogadnia. Erősen kérdéses, hogy Egyesült Királyság visszavonja a kilépési ehhez az összes tagállam beleegyezésé- szándékát. re is szükség lesz-e, vagy elég-e a már Megvizsgálva az európai uniós jogot, általánosan elfogadott ún. „minősített illetve magát a kilépéshez szükséges 50. többség” különleges esetének az alkal- cikkelyt, azt láthatjuk, hogy a tárgyalások mazása (vagyis a tagállamok 72 százalé- esetleges visszavonásának a lehetősége kának a szavazata, ha az adott országok nem megfelelően szabályozott.4 A kilépés- az EU teljes lakosságának legalább a 65 ről rendelkező 50. cikkely meglehetősen százalékát teszik ki). A főbb tagállamok rövid, mindössze öt bekezdésből áll, és vezetőinek a nyilatkozataiból az látható, csak magát a brexit folyamatát írja elő, hogy elviekben ők is nyitottak lennének azt is meglehetősen nagyvonalúan. Nem egy esetleges brit visszalépésre. A leg- rendelkezik azonban arról, hogy mi tör- utóbbi EU-csúcson például az új francia ténhet abban az esetben, ha egy tagállam elnök, Emmanuel Macron és Wolfgang a tárgyalások során meggondolná magát, Schäuble német pénzügyminiszter is úgy és visszalépne.5 Mivel az EU történelmé- nyilatkozott, hogy az Európai Unió ajta- ben először kerül sor ilyen lépésre, a brit ja továbbra is nyitva áll a britek előtt, ha 9 példa mindenképpen precedensértékű le- meggondolják magukat. het a jövőben. Azt láthatjuk tehát, hogy jogilag adot- Az Európai Unió részéről jól láthatóan tak lennének a feltételek a kilépési tár- az a konszenzus alakult ki, hogy a ki- gyalások felfüggesztéséhez és az Egye- lépési tárgyalást bármikor vissza lehet sült Királyság további zavartalan európai

150 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

uniós tagságához. Ennek ellenére politi- Azok a pártok viszont, amelyek nyíl- kailag szinte elképzelhetetlen a kilépési tan egy második népszavazással, illetve folyamat visszafordítása. Az Európai a kilépési tárgyalások felfüggesztésével Unió tisztségviselői ugyanis több esetben kampányoltak – mint például a Liberális is egyértelművé tették, hogy a brexitről Demokraták (Liberal Democrats), a Skót kiírt népszavazás előtt David Cameron Nemzeti Párt (Scottish National Party) által megszerzett brit kedvezmények ér- vagy a Zöld Párt (Green Party) –, jelen- vényüket vesztették a kilépési folyamat tős számú szavazatot veszítettek a két megkezdésével.10 Egyetlen brit kormány- évvel ezelőtti eredményükhöz képest. zat sem vállalná be azt az arculat- és A brit választók tehát nem éltek azzal a presztízsvesztést, hogy végül egy olyan lehetőségükkel, hogy a brexit visszafor- egyezséget kössön az EU-val, amely ros�- dítását támogató pártokra szavazzanak. szabb a népszavazás előtti megoldásnál. Érdemes megemlítenünk, hogy a tá- A kilépési tárgyalások felfüggesztése mogatására utaló nyilatkozatok ellenére a már csak azért sem valószínű, mert azt kilépési folyamat visszafordítása az Euró- a brit lakosság többsége sem támogatná. pai Uniónak sem feltétlenül áll érdekében. Annak ellenére ugyanis, hogy a nemzet- Az Egyesült Királyság hagyományosan közi sajtóban sokat beszéltek arról, hogy több területen is a szorosabb integráció a britek meggondolták magukat a brexit egyik legfőbb akadálya volt, ezért a távo- kapcsán, az előrehozott választás ered- zása utat nyithat a mélyebb integrációnak. ményei azt mutatják, hogy a többségük Az Unió ráadásul nem garantálhatja a ko- továbbra is az ország kilépése mellett rábbi brit kedvezményeket, és újakat sem van. Theresa May a hard brexit prog- nyújthat a kilépés elkerüléséért cserébe, ramjával mintegy 5,5 százalékkal több hiszen ezzel azt üzenné a többi tagállam- szavazatot kapott, mint David Cameron nak, hogy az EU elhagyásával való fenye- a 2015-ös választáskor.11 A brit választási getőzéssel engedményeket lehet szerezni rendszer sajátosságai következtében ezek a szervezeten belül. a pluszszavazatok nem konvertálódtak át A brit kormányzatnak a választások óta parlamenti mandátummá, de jól mutatják megtett lépéseiből sem következtethe- azt, hogy a lakosság egy jelentős része tünk arra, hogy jelentős változás történt még a hard brexitet sem ellenezné. A má- volna a kilépéssel kapcsolatos elképze- sodik legerősebb parlamenti formáció, a léseiben. A királynő beszédében elhang- brit Munkáspárt (Labour Party) szintén zott törvényalkotási programban például a brexitet, sőt a közös piacból való kilé- megjelent egy új vám- és kereskedelmi pést is elfogadó programmal kampányolt. törvény ígérete, amely szabályozná az Tehát a brit választók körülbelül 82 szá- ország és az EU jövőbeni kereskedelmi zaléka olyan pártokra szavazott, amelyek kapcsolatait, továbbá egy olyan rendele- támogatják a kilépést. tet is említett, amely az EU-ból érkező bevándorlást szabályozná.12

2017. tél 151 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

Valószínű kimenet Az északír unionisták az Írországgal közös határukon való ellenőrzés ismé- Egy véleménycikk,13 amely a Financial telt bevezetésének a veszélye miatt nem Timesban jelent meg, támogatják az Európai Unióval való sötét képet festett a brexit-tárgyalások drasztikus szakítást. Ruth Davison, a kimenetének kapcsán: a tárgyalási Konzervatív Párt skót szárnyának a veze- idő elvesztegetése miatt jelentős mér- tője szintén úgy nyilatkozott, hogy nem tékben megnőtt annak az esélye, hogy támogatja a kormányzat hard brexittel egyáltalán nem születik megegyezés kapcsolatos elképzeléseit.16 May tehát ah- a megadott kétéves intervallumon be- hoz, hogy a kulcsfontosságú szavazáso- lül. Ez pedig még rosszabb helyzetbe kon többséget szerezzen, kompromisszu- hozná az Egyesült Királyságot az eu- rópai partnereivel szemben. [Martin] mokra kényszerül majd. A kormányzat Wolf szerint az egyetlen járható út, engedékenyebb politikáját jól jelezheti ha a tárgyalások során elfogadják az Damian Greennek a miniszterelnök-he- EU feltételeit, és a közös piac vagy az lyettesi pozícióra történt kinevezése.17 Európai Gazdasági Térség tagjai ma- Az egyértelműen EU-párti és a brexit- radnak.14 kampány során a bennmaradás mellett kampányoló Green kiválasztása gesztus Annak ellenére, hogy a hard brexitet lehet az unióban maradást támogató kon- támogató Theresa May és pártja alakí- zervatív képviselők felé, és változásokat tott kormányt a 2017. júniusi előrehozott jelezhet a kormányzat politikájában. Ös�- választásokat követően, valószínűsíthető, szességében véve a soft brexit tűnik a leg- hogy a konzervatívok meggyengülésé- valószínűbb megoldásnak, amelyen belül nek köszönhetően a kilépési tárgyalá- két lehetséges változat vázolható fel: a sok során soft brexit megoldás születik. „norvég modell” és a „svájci modell”. A brit miniszterelnöknek az északír A „norvég modell” alapján az Egye- unionistákkal kötött támogatási megál- sült Királyság tagja maradna az Eu- lapodás ellenére nagyon szűk, mindös�- rópai Gazdasági Térségnek, és tiszte- sze 13 fős többsége van a parlamentben. letben kellene tartania többek között Ráadásul mind a Konzervatív Párt, mind a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó szabá- a Munkáspárt erősen megosztott a brexit lyokat. További kötelezettségként fel- kapcsán, a parlamenti képviselők több- merülne, hogy hozzá kellene járulnia sége pedig valószínűleg nem támogatja a gazdasági térség fejlesztési alapjá- a hard brexitet. Ezt jól jelzi, hogy Anna hoz. (Ennek keretein belül támogat- Soubry konzervatív és Chuka Umunna ják az EU 15 legkevésbé fejlett tagál- munkáspárti képviselő vezetésével egy lamát.) Végezetül ebben az esetben az többpárti kezdeményezés jött létre a par- Egyesült Királyság nem rendelkezne lamentben ellene.15 szavazati joggal az EU döntéshozata- li szerveiben, ami jelentős hátrány a

152 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

mostani állapothoz képest, hiszen a helyzetben, tehát az Európai Gazdasági közösségi szabályozás jelentős részét Térségben való tagság megtartása ese- továbbra is alkalmaznia kellene, mi- tén is GDP-veszteséget vetít előre. Nem közben a döntésekbe nem marad be- véletlen, hogy az OECD brexit-adónak20 leszólása. nevezi azt a jövedelmi veszteséget, amely A „svájci modell” a „norvég model- a brit háztartásokon fog lecsapódni. lel” ellentétben rendkívül komplikált, így kisebb a valószínűsége, hogy az A becsléseket tartalmazó modellek Egyesült Királyság ez alapján marad- mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy na kapcsolatban az Unióval. Ennek a brit külkereskedelemben már a 2000-es a modellnek a lényege, hogy az EU évek elején beindult egy dezintegrációs belső piacának számos fontos szek- folyamat az EU vonatkozásában. Mint torához biztosít hozzáférést Svájc azt az 1. ábra szemlélteti, mind az export, EFTA tagságán és egyéb szerződé- mind az import tekintetében trendszerű- seken keresztül (például az Egyesült en csökkent az Európai Unió súlya a brit Királyság szempontjából a pénzügyi külkereskedelemben, míg az EU-n kívüli szolgáltatások szektora lenne fontos), gazdaságoké értelemszerűen emelkedett. azonban itt is számos EU-s szabályt be kell tartani, és pénzügyi hozzájá- Az Egyesült Királyság számára a Brit rulást is fizetni kell. (Svájc például Nemzetközösséghez és az észak-atlan- az Európai Kutatási Térség tagjaként ti (angolszász) gazdaságokhoz fűződő jelentősen hozzájárul a gazdasági és kapcsolatrendszere mindig is alternatív szociális egyenlőtlenségek csökken- lehetőséget jelentett, amely tompíthatja tését célzó projektekhez.)18 az említett kedvezőtlen növekedési előre- jelzéseket. A brexit hatása a brit gazdaságra A brit kilépés hatása A brexit növekedési hatása attól függ, a magyar gazdaságra melyik forgatókönyv valósul meg. Az elemzők között konszenzus van arról, Az uniós támogatások tekintetében Ma- hogy ha a WTO-szerződés lépne életbe, gyarországnak azzal kell számolnia, hogy gazdasági visszaesés következne be, amit – amint az előzőekben láttuk – a legvaló- tízéves távlatban 1,2 és 9,5 százalék kö- színűbb szcenárió egyfajta nagyon szoros zötti GDP-veszteségre becsülnek a külön- kereskedelmi és beruházási partnerség böző elemzések. Ez olyan jelentős, hogy lehet, de továbbra sem elképzelhetetlen a a brit gazdaság tartósan letérne az eddigi svájci, illetve a norvég modell sem, ame- 19 növekedési pályájáról. A szóban forgó lyek alapján a közös piachoz való hozzá- tanulmányok egyike a szabadkereskedel- férés érdekében az Egyesült Királyság mi megállapodás esetében is negatív jö- hozzájárul az EU költségvetéséhez. vőt, 3,5 százalékos visszaesést jósol. Egy másik még a norvég modellhez hasonló

2017. tél 153 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor Import 21 1. ábra 1. Kereskedelmi dezintegráció,

Export a brit export és import és nem uniós között országok az megoszlása EU-28

154 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

2015-ben a britek nettó befizetése az évente fejenként 22 eurót. Ha a brexit tár- uniós költségvetésbe 10,7518 milliárd gyalása a svájcihoz hasonló alapot ered- euró. Ez egy főre vetítve a 65.648.100 ményezne, akkor az Egyesült Királyság fős népesség esetén évi 164 euró. Ehhez nem egészen 1,5 milliárd eurót fizetne képest a Norvég Alap 2009–2014 között évente az uniós régiók támogatására, 993 millió euróval gazdálkodott Norvé- amelyből 190 millió euró jutna hazánk- gia, Izland és Liechtenstein befizetése- nak, így a jelenleginél 1,21 milliárd euró- iből, a 2015 és 2021 közötti időszakra val kevesebb bevételre számíthat. pedig 2,8 milliárd euróval számol. Ez a E számok komoly kiesést vetítenek három ország az összlakosságukat figye- előre Magyarország és általában az EU lembe véve 2014 előtt évente fejenként konvergenciarégiói számára, de a soft 30 euróval, azt követően pedig 72 eu- brexitet tekintve a legesélyesebb kime- róval járult hozzá a konvergenciarégiók netnek számítanak, s a közös piachoz fejlesztéséhez.22 Ezeket az értékeket az való minél szélesebb körű hozzáférés Egyesült Királyságra vetítve azt látjuk, érdekében nem elképzelhetetlen, hogy a hogy 30 euró/fővel számolva nem egé- britek hajlandóak engedményeket tenni, szen 2 milliárd euróval, 72 euró/fő esetén például a közös költségvetésbe történő pedig 4,7 milliárd euróval kellene hozzá- befizetések terén. járulnia az uniós fejlesztési forrásokhoz, A munkaerő-migráció esetében a 2016- amennyiben a norvég modellhez hasonló os kampány sarkalatos pontja volt a ke- megállapodást köt. let-európai bevándorlók kiszorítása a brit Magyarország 2014 óta a Norvég Alap munkaerőpiacról, de a gazdasági realitá- hozzájárulásának 13 százalékát kapja. Ha sok ráébresztették a brit társadalmat arra, arányosan úgy tekintjük, hogy a majdani hogy az olcsó munkaerő nem nélkülöz- brit alapnak is a 13 százaléka illeti, akkor hető teljes mértékben. Ezért várakozása- úgy számolhatunk, hogy a jelenlegi brit ink szerint a munkaerő-migráció tekin- nettó befizetés 13 százalékának elveszté- tetében is a soft brexit fog megvalósulni. se 1,4 milliárd euró bevételkiesést jelent A brexittel kapcsolatos népszavazás évente, amivel szemben 260 vagy 611 mil- hatására az angol font jelentősen gyen- lió eurós támogatás várható, így összes- gült, ami felvetheti azt a kérdést, hogy az ségében éves 1,14 vagy 0,79 milliárd eu- abban megkeresett jövedelem továbbra róval kevesebb pénz érkezhet az Európai is vonzó marad-e a bevándorolt mun- Uniótól. kavállalók számára. A brit statisztikai A Svájci Alap 2008 és 2012 kö- hivatalnak (ONS) a bevándorolt munká- zött 1 milliárd frankot fordított az EU sokra vonatkozó becslései alapján megfi- konvergenciarégióira, ebből 130 milliót, gyelhető némi csökkenés a magyarokra tehát szintén 13 százalékot kapott Ma- vonatkozóan. Azonban ez 2016-ban nem gyarország. Ez a támogatás Svájc lakos- egészen 1 százalék volt az előző évhez ké- ságára vetítve 24 frank/év/főt jelent, azaz pest. A lengyelek például erőteljesebben

2017. tél 155 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

2. ábra23 A magyar és a lengyel munkaerő-migrációt érintő árfolyamhatás Magyar munkavállalók 600 90 80 500 70 400 60 50 300 40 200 30 20 100 10 0 0~ 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 GBP/HUF brit bér 1000 HUF-ban brit nettó heti átlabér GBP-ben magyarok UK-ben, ezer fő, jobb tengely Lengyel munkavállalók 7 1000 900 6 800 5 700 600 4 500 3 400

2 300 200 1 100 0 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 GBP/PLN brit bér 1000 PLN-ben brit nettó heti átlabér GBP-ben lengyelek UK-ben, ezer fő, jobb tengely Bér = heti bér. 156 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

reagáltak a brexitre: az ONS becslése sze- A tudományos együttműködés na- rint 11,2 százalékkal csökkent az onnan gyon érzékeny a skálahatékonyságra, érkező munkavállalók száma. (2. ábra) vagyis a koncentrált erőforrások jóval Hasonló árfolyamsokk 2008-ban érte hatékonyabbak, mint a dezintegrált a Nagy-Britanniában élő külföldi mun- megoldás. A kutatási és innovációs kavállalókat, de akkor épp csak lassítani projektek terén tehát egyik félnek sem tudta a beáramlásukat. érdeke a brexit. A kutatás és innováció A magyarországi brit tőke esetében fejlesztése céljából létrehozott „Horizont a következő megállapításra jutottunk. 2020” keretprogram 2015-ben 1,2 milli- A KSH 2014-es adatai szerint Magyar- árd eurót osztott el a tagállamok között. országon 794 olyan külföldi irányítású Ennek 12,6 százalékát kapta az Egye- leányvállalat volt, amely az Egyesült sült Királyság. Ez a nettó befizetésének Királysághoz kötődik. Az itteni brit cé- csupán 11,3 százaléka.25 Azaz a brexit gek sorsa összesen 50.381 foglalkoztatott következtében automatikusan sérül állását érinti közvetlenül. E cégek 2014- majd az EU kutatási és innovációs fi- ben közel 102,5 milliárd forint bruttó tár- nanszírozása; ugyanakkor arra számí- gyi eszköz beruházást hajtottak végre, és tunk, hogy az innovációs együttműkö- a termelési értékük közel 1247,8 milliárd dések nem szakadnak meg az Egyesült forint volt. A brit vállalatok a beruházás Királyság kilépésével, és ha nem is az és a termelés tekintetében a külföldi el- uniós keretprogramokon belül, de to- lenőrzésű magyarországi vállalati szek- vább folytatódni fognak, akárcsak a tor 2,5 százalékát adják.24 Esetükben finanszírozás. Ez a téma azonban nem nem várunk komoly visszaszorulást. Az központi eleme a jelenlegi politikai dis- EU-ból való kilépés legfeljebb annyiban kurzusnak, a tárgyalások megkezdése érinti ezeket a vállalatokat, hogy nem pedig még várat magára. lesz elegendő brit székhellyel rendelkez- niük ahhoz, hogy az EU-ban fióktelepe- A brexit várható hatása ket tartsanak fenn. a magyar exportra Elvileg ellenkező irányú hatással is szá- molhatunk: ugyanis mivel nem lesz elég A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a a brit székhely, az EU közös piacán üzle- brexit – közvetlenül – milyen hatást vált telő brit cégeknek hátrányt jelent, ha Uni- ki a magyar exportra. A vizsgálatot a ón kívülivé válnak. Ezért vannak köztük közvetlen hatásra, vagyis az Egyesült Ki- olyanok, amelyek már most az EU27 má- rályságba történő exportra korlátozzuk. sik tagállamában keresnek telephelyet. Amennyiben ugyanis a kilépés befolyá- A tőkeáramlás szempontjából ebben az solja például a német gazdaság teljesítmé- esetben sem várunk jelentős érintettséget nyét, akkor az közvetve – a Németország- Magyarország szempontjából. ba irányuló exporton keresztül – a magyar kivitel volumenét is megváltoztatja.

2017. tél 157 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

3. ábra27 Az Egyesült Királyságba irányuló magyar termékexport

A KSH adatai szerint a magyar termé- 2016 között majdnem minden évben nőtt kek exportja tekintetében az Egyesült az Egyesült Királyságba irányuló szol- Királyság 2016-ban a 9. legfontosabb gáltatásexport értéke, és a brit piacnak a célország volt. Az áruk kivitelének ér- teljes exportban megmutatkozó részará- téke 1133 milliárd forintot tett ki, míg a nya is bővült: míg 2008-ban még csak behozataluké 498 milliárd forint volt. Az 6,2 százalék volt, addig 2016-ban már el- elmúlt időszakban a magyar exportnak érte a 7,9 százalékot. A szolgáltatások te- ez az iránya meglehetősen hullámzóan kintetében az Egyesült Királyság tavaly a alakult: 2010 és 2014 között csökkent, 3. legfontosabb exportpartnerünk lett: a majd növekedésnek indult. A kivitel kivitel értéke 526, a behozatalé 324 mil- megoszlásának átalakulása miatt azon- liárd forint volt.28 (4. ábra) ban 2008 és 2016 között egyértelműen Az elemzés során annak a megbecsü- csökkent az Egyesült Királyság szerepe lésére törekedtünk, hogy milyen hatása a teljes magyar termékexporton belül: lesz a magyar exportra, ha az Egyesült míg 2008-ban a súlya 4,7 százalék volt, Királyság az EU-ban maradás helyett a addigra ez 2016-ra 3,9 százalékra csök- soft brexit, illetve ha a hard brexit opciót kent.26 (3. ábra) választja. A számításokat az úgynevezett Ezzel ellentétes tendencia tapasztalha- gravitációs egyenlet segítségével végez- tó a szolgáltatások exportjánál. 2008 és tük el, amely szerint a két ország közötti

158 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

4. ábra29 Az Egyesült Királyságba irányuló magyar szolgáltatásexport

ß1 ß2 ß3 ß4 külkereskedelmi forgalmat pozitívan PXij = ß0(Yi) (Yj) (Dij) (Aij) uij befolyásolja azok mérete, míg a köztük ahol: lévő távolság negatívan. A gravitációs • PXij mutatja az i országból a j ország- egyenlet a közgazdasági irodalomban ba irányuló export értékét; régóta ismert, azonban fontos hangsú- • Yi az i ország nominális GDP-je; lyozni, hogy az ökonometriai egyenlet • Dij az i és j ország távolsága; elméletileg is megalapozható, amint azt • Aij a kereskedelmet befolyásoló egyéb több szerző (például James E. Anderson, tényezők;

Jeffrey H. Bergstrand, illetve Anderson • uij pedig a hibatag. és Eric van Wincoop)30 is megmutatta. Magyarországra vonatkozóan készített Mivel elemzésünk során a magyar ex- egy gravitációs modellt például Jakab portot vettük számításba, és csupán a 2016- M. Zoltán a szerzőtársaival.31 A brexit os év adatait vizsgáltuk, a magyar GDP-t hatásainak elemzéséhez többek között felesleges szerepeltetni az egyenletben, hi- Graham Gudginék használtak már gravi- szen annak az értéke állandó lesz. tációs egyenletet.32 Az egyéb tényezők között két dummy Bergstrand a következő formában írta változót szerepeltettünk: az egyik eseté- fel a gravitációs egyenletet:33 ben 1, amennyiben az adott ország EU- tag, és 0, ha nem. A másik értéke 1, ha

2017. tél 159 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

az ország tagja az Európai Szabadkeres- A becslési eredményeket mutatja az kedelmi Társulásnak, de az EU-nak nem, 1. táblázat. egyébként pedig 0. Amint az a táblázatból látható, a GDP, Az egyenlet logaritmusát véve a követ- valamint a távolság együtthatója mind a kezőt kapjuk: három esetben szignifikáns, és az elmé-

ln(PX )i= letnek megfelelő előjelű. Az EU-tagsá-

α0+α1lnYi+α2lnDiHU+α3EUi+α4EFTAi+uij got leíró dummy változó együtthatója a termékek esetében csupán 10 százalékos A becslés során tehát az eredményvál- szinten, míg a szolgáltatások esetében tozó az i országba menő export logarit- minden szignifikanciaszinten szignifi- musa; a magyarázóváltozók között pedig káns. a Magyarországtól vett távolság, továbbá Ez azt jelenti, hogy tehát a hard brexit az i ország GDP-je és a dummy változók esetében mind a termékek, mind a szol- szerepeltek. gáltatások exportja szignifikánsan vis�- A külkereskedelmi adatok esetében a szaesne. Fontos azonban felhívni a fi- KSH 2016-ra vonatkozó exportadatait gyelmet arra, hogy a kapott együtthatók használtuk fel.34 A számításokat elvégez- óvatosan kezelendők: bár a hatás irányát tük a termékek és a szolgáltatások ex- azok egyértelműen meghatározzák, an- portjára is. Az egyes országokra vonat- nak nagyságát bizonyosan eltúlozzák, kozó GDP-adatok a Világbank adatbázi- hiszen míg az EU-n kívüli többi ország sából származnak.35 A számítások során eddig sem volt tag, tehát a gazdasági azon országok adatait vettük figyelembe, kapcsolatok nem alakultak ki, addig az ahol a termékexport értéke éves szinten Egyesült Királyság esetében e kapcso- elérte az 1 milliárd forintot. latok már kialakultak, tehát inkább csak

1. táblázat36 A gravitációs egyenlet becslési eredményei Termék Szolgáltatás Összeg Konstans 8,824*** 5,737*** 8,605*** GDP 0,874*** 1,107*** 0,891*** Távolság -1,222*** -1,300*** -1,189*** EU 0,473* 1,412*** 0,683*** EFTA -0,670 1,617** -0,165 R2 0,857 0,821 0,871 *** a változó szignifikáns 1 százalékos szinten. ** a változó 1 százalékos szinten nem szignifikáns, de 5 százalékos szinten igen. * a változó 5 százalékos szinten nem szignifikáns, de 10 százalékos szinten igen.

160 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

a fennmaradásuk, illetve megszűnésük lezárás. Politológiai megközelítéssel le- mértéke a kérdés. vezettük, hogy a visszavonásnak nincs Mi a helyzet a soft brexit esetében? Mo- politikai realitása. Megállapítottuk, hogy dellünk szerint ekkor az EU változó értéke a brit belpolitika alakulása, konkrétabban 1 helyett 0 lesz, míg az EFTA változóé 0 a júniusi előrehozott parlamenti választá- helyett 1. Mint látható, a termékek kivite- sok óta megnőtt a soft brexit valószínű- lére és a teljes exportra vonatkozóan ez az sége. Ez azt jelenti, hogy a norvég/svájci eset nem különbözik a hard brexittől, hi- modellnek megfelelően, az EGT/EFTA- szen az EFTA változó nem szignifikáns – tagságon keresztül várhatóan továbbra azaz az eredményeink szerint a soft brexit is közös piaci jellegű kapcsolat marad is visszaveti a termékek exportját. fenn az EU és az Egyesült Királyság kö- A szolgáltatások esetében meglepő zött. A kereskedelmi hatásokat tompítja, eredményt kaptunk: az EFTA válto- hogy az EU és a britek közötti kereske- zó együtthatója nagyobb, mint az EU delemben két évtizede csökken a közös változóé, amiből az következne, hogy piac súlya, azaz tartós dezintegrációs a soft brexit után a szolgáltatások ex- folyamat zajlik. portjának a volumene még nőhet is az A brexitnek a magyar gazdaságra gya- Egyesült Királyság irányába. Érdemes korolt hatását öt területen – uniós támo- azonban a két együtthatót behatóbban gatások, munkaerő-migráció, magyar is megvizsgálni. A Wald-teszt segítsé- export, brit közvetlen beruházások Ma- gével azt a nullhipotézist vizsgáltuk, gyarországon, tudományos együttmű- miszerint a két együttható azonos, te- ködés finanszírozása – vizsgáltuk. Az hát hogy a soft brexitnek nincs hatása a uniós támogatások terén a brit hozzájáru- szolgáltatások exportjára. A Wald-teszt lás kiesése nyomán várhatóan csökken- a nullhipotézisünket nem tudta elutasíta- ni fog a fejlesztési alapok rendelkezésre ni, ami azt jelenti, hogy a becslési ered- álló kerete, de nem szűnik meg teljesen. ményeink szerint a soft és a hard brexit Az Egyesült Királyság jelentős befizető- hatása között a szolgáltatások exportjá- je az uniós kasszának, és a kilépésével ban lehet a leginkább különbség. Fontos kevesebb lesz az uniós támogatás, ami azonban hangsúlyozni, hogy mivel az mérsékli a Magyarországnak jutó rész EFTA-tagországok száma alacsony, azok nagyságát is. Elvileg 2019-ben kell lezá- országspecifikus jellemzői torzíthatják rulniuk a brexittel kapcsolatos tárgyalá- az eredményeket. soknak, ami azt jelenti, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak utolsó Következtetés évében elmaradhat a brit hozzájárulás, ami nagyságrendileg 1 milliárd euró be- A tanulmányban felvázoltuk a négy fő ki- vételkiesést jelentene Magyarország szá- meneti lehetőséget a brexit kapcsán: soft mára abban az évben. brexit, hard brexit, visszavonás, sikertelen

2017. tél 161 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

A 2021-ben kezdődő költségvetési idő- esete a termékek kivitele és a teljes ex- szakra vonatkozóan a brexit hatása ke- port tekintetében nem különbözik a hard vésbé pontosan számszerűsíthető, mert brexitétől, vagyis a regressziós becslés előreláthatólag a nettó befizető országok eredményei alapján a kivitel csökkené- átfogóan szeretnék csökkenteni a nettó sére számíthatunk. Becslési eredménye- hozzájárulásukat, ezzel párhuzamosan ink szerint a soft és a hard brexit hatása pedig csak e tanulmány megírásakor között a szolgáltatások exportjában lehet körvonalazódik, hogy milyen többlettá- jelentősebb különbség. Ám, amint azt ki- mogatással próbálják az euróövezetbe emeltük, az EFTA-tagok alacsony száma csábítani hazánkat. Ezek összességében miatt azok országspecifikus jellemzői azt sejtetik, hogy ha Magyarország a mo- torzíthatják az eredményeket. netáris integráció útjára lép, akkor talán A tőkeáramlás vizsgálatakor megálla- el is tűnik a brexit negatív hatása az uni- pítottuk, hogy a beruházás és termelés ós támogatások összegében; ha azonban tekintetében a brit vállalatok adják a kül- fenntartja a monetáris önállóságot, akkor földi ellenőrzésű magyarországi vállalati évente több mint 1 milliárd euróval ke- szektor 2,5 százalékát, s ezen a területen vesebb kifizetés jut neki, mint 2015-ben. nem várunk komoly visszaszorulást. Az A soft brexit esetén nem tűnik valószí- EU közös piacán üzletelő brit cégeknek nűnek, hogy a kilépést követően az Egye- hátrányt jelent, ha az Unión kívülivé vál- sült Királyságban dolgozó több százezer nak. Ezért vannak közülük olyanok, ame- magyarnak el kellene hagynia a brit lyek az uniós tagállamokban keresnek munkaerőpiacot és visszatérnie a hazai- telephelyet. A tőkeáramlás szempontjá- ra, így ők nem fogják orvosolni az itthoni ból így nem várunk jelentős érintettséget munkaerőhiányt. A briteknek sem érde- Magyarország esetében. kük a munkavállalók kizárása a munka- A tudományos együttműködés finan- erőpiacukról, sőt a jelenleg legesélyesebb szírozása kapcsán arra a következtetés- forgatókönyv alapján a munkaerő további re jutottunk, hogy az nagyon érzékeny beáramlásától sem fognak elzárkózni.37 a skálahatékonyságra. Tehát a feleknek A külkereskedelem esetében azt vizs- nem érdekük a britek kilépése a kutatási gáltuk, hogy milyen hatása lenne a ma- és innovációs projektekből. 2015-ben a gyar exportra, ha az Egyesült Királyság kutatás és innováció elősegítése céljából az EU-ban maradás helyett a soft vagy a útjára indított „Horizont 2020” keret- hard brexit opcióját választja. A számítá- program 1,2 milliárd eurót osztott szét a sokat az úgynevezett gravitációs egyen- tagállamok között. Ennek 12,6 százalékát let segítségével végeztük el, a termékek kapta az Egyesült Királyság, ami a net- és a szolgáltatások exportjára vonat- tó befizetésének 11,3 százaléka. Ha ezt kozóan. A hard brexit esetében mind a vesszük figyelembe, akkor úgy vélhet- termékek, mind a szolgáltatások exportja jük, hogy automatikusan sérül az EU ku- szignifikánsan visszaesne. A soft brexit tatási és innovációs finanszírozása – ám

162 Külügyi Szemle A brexit hatása a magyar gazdaságra

arra számítunk, hogy a britekkel folyta- 8 Wolfgang Münchau: „Do Not Exaggerate tott innovációs együttműködések nem the Effect the Election Will Have on Brexit”. Financial Times, https://www. szakadnak meg, és ha nem is az EU-s ft.com/content/524127e6-4d2d-11e7-919a- keretprogramokban, de azok és a finan- 1e14ce4af89b, 2017. június 11. szírozásuk is folytatódni fog. Erről a kér- 9 Rob Merrick: „Brexit: Emmanuel Macron désről azonban még nem kezdődtek meg Says »Door Remains Open« to UK Remaining a tárgyalások. in EU until Talks End”. The Idependent, http://www.independent.co.uk/news/uk/ Biztonságpolitikai szempontból Ma- politics/brexit-uk-remain-macron-latest- gyarország számára kedvező, ha kikerül comments-theresa-may-eu-uk-membership- az Európai Unióból a közös uniós had- talks-end-a7788616.html, 2017. június 13. erőt és energiapolitikát ellenző Egyesült 10 Münchau: i. m. 11 Annette Bongardt – Francisco Torres: Királyság. Így az ellentétes álláspontot „Parliament Has a Strong and Clear Mandate képviselő Magyarország érdeke e két te- for Brexit, Remainers and EU Politicians rületen is jobban érvényesülhet. Shouldn’t Question It”. London School of Economics Blogs, http://blogs.lse.ac.uk/ brexit/2017/06/20/parliament-has-a-strong- Jegyzetek and-clear-mandate-for-brexit-remainers-and- eu-politicians-shouldnt-question-it/, 2017. jú- 1 „Nemet mondtak a keményvonalas Brexitre”. nius 20. Századvég Havi Monitor, https://szazadveg. 12 Adam Bienkov: „The Queen’s Speech Shows hu/uploads/media/595ba1f70a4c2/szazadveg- We’re Still Heading for a »Hard Brexit«”. havi-monitor-201706.pdf, 2017. június. 1. o. Business Insider, http://uk.businessinsider. 2 Uo. 1–2. o. com/the-queens-speech-shows-were-still- 3 European Commission: „EU Budget 2015. Fi- heading-for-a-hard-brexit-2017-6, 2017. júni- nancial Report”. European Commission, http:// us 21. ec.europa.eu/budget/financialreport/2015/lib/ 13 Martin Wolf: „Sleepwalking Towards a financial_report_2015_en.pdf, 2016. Chaotic Brexit”. Financial Times, https:// 4 Adam Payne, Jim Edwards és Lianna Brinded: www.ft.com/content/ad75838c-5011-11e7- „Can Article 50 Be Reversed?”. Business a1f2-db19572361bb?mhq5j=e3, 2017. június 13. Insider, http://uk.businessinsider.com/can- 14 „Nemet mondtak a keményvonalas Brexitre”. brexit-be-reversed-2017-6, 2017. június 14. 2. o. 5 „Article 50”. The Lisbon Treaty, http://www. 15 Laura Hughes: „MPs Form Cross-Party lisbon-treaty.org/wcm/the-lisbon-treaty/ Group to Oppose a »Hard Brexit«”. The treaty-on-European-union-and-comments/ Daily Telegraph, http://www.telegraph.co.uk/ title-6-final-provisions/137-article-50.html, news/2017/07/10/mps-form-cross-party- 2009. december 1. group-oppose-hard-brexit/, 2017. július 10. 6 Payne, Edwards és Brinded: i. m. 16 Lianna Brinded: „This Powerful Group of 7 Joe Watts: „Britons Can Still Reverse Brexit Scottish Tories Could Kill Theresa May’s After Article 50 and Say »We Love You« to »Hard Brexit« Plan”. Business Insider, EU, Luxembourg PM Says”. The Idependent, http://uk.businessinsider.com/scottish- http://www.independent.co.uk/news/uk/ conservative-partys-ruth-davidson-could- politics/brexit-latest-article-50-xavier-bettel- stop-mays-hard-brexit-plans-2017-6, 2017. i-love-you-theresa-may-a7621091.html, 2017. június 13. március 9. 17 George Parker: „Rise of Damian Green Raises Hopes for Softer Brexit”. Financial Times,

2017. tél 163 Horváth Diána, György László, Kiss Istán, Kutasi Gábor és Regős Gábor

https://www.ft.com/content/77a8ad36-4eb5- 26 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis. Külke- 11e7-a1f2-db19572361bb, 2017. június 11. reskedelem. 18 „Nemet mondtak a keményvonalas Brexitre”. 27 Forrás: Uo. 2. o. 28 Forrás: Uo. 19 Iain Mansfield: A Blueprint for Britain: 29 Forrás: Uo. Openness Not Isolation. London: The 30 James E. Anderson: „A Theoretical Institute of Economic Affairs, 2014. Foundation for the Gravity Equation”. Elektronikusan elérhető: http://www.iea. American Economic Review, Vol. 69. No. org.uk/sites/default/files/publications/files/ 1. (1979). 106–116. o.; James E. Anderson – Brexit%20Entry%20170_final_bio_web.pdf; Eric van Wincoop: „Gravity with Gravitas: a Leaving the EU: Implications for the UK Solution to the Border Puzzle”. The American Economy”. CBI, http://www.cbi.org.uk/news/ Economic Review, Vol. 93. No. 1. (2003). 170– leaving-eu-would-cause-a-serious-shock- 192. o.; Jeffrey H. Bergstrand: „The Gravity to-uk-economy-new-pwc-analysis/leaving- Equation in International Trade: Some the-eu-implications-for-the-uk-economy/, Microeconomic Foundations and Empirical 2016. március; Swati Dhingra, Gianmarco I. Evidence”. The Review of Economics and P. Ottaviano, Thomas Sampson és John van Statistics, Vol. 67. No. 3. (1985). 474–481. o. Reenen: „The Consequences of Brexit for UK 31 Jakab M. Zoltán, Kovács Mihály András és Trade and Living Standards”. CEP BREXIT Oszlay András: „A külkereskedelmi integ- Analysis, No. 2. (2016). http://cep.lse.ac.uk/ ráció – becslések három kelet-közép-euró- pubs/download/brexit02.pdf. pai ország egyensúlyi külkereskedelmére”. 20 „The Economic Consequences of Brexit: A Közgazdasági Szemle, Vol. 47. No. 9. (2000). Taxing Decision”. OECD, http://www.oecd. 719–740. o. org/economy/the-economic-consequences- 32 Graham Gudgin, Ken Coutts, Neil Gibson of-brexit-a-taxing-decision.htm, 2016. április 27. és Jordan Buchanan: „The Role of Gravity 21 Forrás: „Industry, Trade and Services”. Models in Estimating the Impact of Brexit”. Eurostat, http://ec.europa.eu/eurostat/web/ Centre for Business Research Working Paper, euro-indicators/industry-trade-and-services. No. 490. (2017). 22 EEA Grants, https://data.eeagrants.org/. 33 Bergstrand: i. m. 23 Forrás: „Population and Migration”. 34 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis. Külke- ONS, https://www.ons.gov.uk/ reskedelem. peoplepopulationandcommunity/ 35 „World Bank Open Data”. The World Bank, populationandmigration/ https://data.worldbank.org/. internationalmigration. 36 Forrás: Saját számítás. 24 „Idősoros éves adatok – Gazdasági és nonpro- 37 Kutasi Gábor – Kiss István: „BREXIT – po- fit szervezetek, vállalkozások teljesítménye, litikai lehetőségek és gazdasági következmé- külföldi irányítású leányvállalatok. Inward nyek”. Századvég, http://www.szazadveg.hu/ FATS”. KSH, https://www.ksh.hu/stadat_ hu/kutatasok/a-gazdasagkutato-kutatasai/ eves_3_2. elorejelzesek-kozlemenyek/brexit-politikai- 25 European Commission: i. m. lehetosegek-es-gazdasagi-kovetkezmenyek, 2017. január 31.

164 Külügyi Szemle Tudomány – politika – diplomácia Az „előkerült néprajzi térkép” apropóján az első világháborút lezáró béketárgyalásokra kiadott térképekről1

Gercsák Gábor – Klinghammer István

z első világháború megráz- A kiváló szakemberek a munkájukhoz kódtatásai szétrepesztették az a Monarchia 1:200.000-es méretarányú Aállamrendszert. Megindult a topográfiai térképét választották alap- harc a Magyar Királyság határainak az nak, és annak lapjaiból az Állami Nyom- átrendezéséért,2 1920-ban pedig szétda- dában – hasonló méretarányban, de már rabolták Európának ezt a tartós állam- magyar helynevekkel – negyvenöt szel- területét. A szétzilált országban rövid vényt sokszorosíttattak. Vállalkozásuk idő alatt a néprajzi, illetve a nemzetiségi rendkívüli méretére jellemző, hogy a térképek egész sora készült.3 Közülük lakosságnak az 1910-es népszámláláson említünk néhány jelentőset. alapuló térképi megjelenítésében nem- Először az „előkerült térképről” szó- csak az ország minden egyes települését lunk, amelyről nemrég az Index.hu-n,4 vették figyelembe, hanem még a százfős majd még jó néhány újságban lehetett lélekszámú lakott helyeket is feltüntették. összeállítást olvasni, és a digitalizált és Az egész térkép tizenháromezer telepü- georeferált (azaz a vetületi koordináták- lést és további hétezer lakott helyet jelöl. kal ellátott) változata már az internetre is (Horvátországot nem vonták be az adat- felkerült. felvételbe.) 1918-ban, az országnak az első vi- A negyvenöt térképlapon százezernél lágháborút követő összeomlása idején, is több kör alakú térképjelet kellett elhe- a legjobb magyar geográfusok álltak lyezni a népesség ábrázolására. Az érték- készen egy részletes néprajzi térkép arányos körök 50, 100, 500 és 1000 lakost elkészítésére, amelyet a közelinek lát- jelölnek. A szerkesztők arra is gondot for- szó béketárgyalásra szántak. Teleki Pál dítottak, hogy a jeleket a település alakjá- (1879–1941) indítványára Kogutowicz nak megfelelő kontúron belül helyezzék Károly (1886–1948), Bátky Zsigmond el. Csak Budapestnek, Pozsonynak, Sop- (1874–1939) és Littke Aurél (1872–1944) ronnak, Szombathelynek, Győrnek és Te- vett részt a szerkesztésben, de a munká- mesvárnak volt több lakosa, mint amen�- latokba később más földrajztudósok is nyi a térképen még ábrázolható volt, így bekapcsolódtak. a körjelek egy része azoknál kívül került

2017. tél 165 Gercsák Gábor – Klinghammer István

a város határát jelző vonalon. A kézira- Ennek a nagy térképnek szinte a te- tos térképeket huszonöt-harminc rajzoló rületi kiegészítése az 1919-ben Györffy készítette, összesen huszonhárom pél- István (1884–1939) saját kutatásai és dányban. Az összes megkülönböztethető személyes adatgyűjtése alapján szer- nemzetiség (kézi festéssel) külön színt kesztett „A moldvai csángók néprajzi kapott.5 térképe”. A néprajzkutató kilenc foko- Amikor elkészült, a világ legnagyobb zatban, 10 százalékos lépcsőkben ábrá- méretarányú és a legnagyobb méretű zolja a csángóknak az egyes falvakban néprajzi térképe lett. Előtte soha, egyetlen képviselt arányát. Azokat a helyneveket, térkép sem volt annyira részletes, hogy ahol a számuk nem érte el a 10 százalé- még a százfős lakott helyek is szerepeltek kos küszöböt, aláhúzással jelezte. A mű volna rajta. Ez az egyik nagy jelentősége helyet kapott az első világháborút lezáró ennek a munkának. A másik pedig az, béketárgyalásokra kiadott térképek kö- hogy a segítségével megoldódott az addi- zött. gi legfőbb módszertani probléma. Ugyan- 1918-ban egy másik, később nagy nem- is nagy térképi pontossággal maradtak ki zetközi ismertségre szert tett etnikai tér- az ábrázolásból a lakatlan területek, így kép is készült. Teleki Pál, a kartográfia kitűntek a népsűrűségi viszonyok. Az, területén is kiváló geográfus szakember hogy ezt a nagy néprajzi térképet a ren- a „Magyarország néprajzi térképe a nép- delkezésükre álló rövid idő, néhány hét sűrűség alapján” című műve szerkesz- alatt elő tudták állítani, mindenkoron di- tésekor egy módszertani újdonsággal is csősége marad a magyar kartográfiának, jelentkezett.6 A szintén az 1910-es nép- és a korabeli nemzetközi szakirodalom- számlálás alapján készített 1:1 milliós ban is nagy feltűnést keltett. Mivel a mű térképén arra törekedett, hogy a nemzeti- csak alig két tucat kéziratos példányban ségek száma és a lakott területük mérete készült, felmerült az igény, hogy nyom- közötti viszonyt megjelenítse, hogy így a tatásban is napvilágot lásson. A lekicsi- lakatlanul maradt terület nagyságából a nyített térkép nyomtatásban a Magyar népsűrűség is kitűnjék. Földrajzi Intézet kiadásában jelent meg, Teleki a térképén minden járás területé- „Magyarország 1:300 000 néprajzi térké- ből csak annyi négyzetmilliméternyi fe- pe. Dedinszky Vladimir, Ferenczi István, lületet töltött ki az ott élő nemzetiség(ek) Halász Gyula, Herbst Ernő, Kogutowicz színével, ahány száz fő élt ott. Tehát a Lajos, Littke Aurél, Madarassy László, néprajzi térképén minden négyzetmilli- Marczell György, Schmidt Tibolt, Steiner méter száz lakost jelent. Ahol a népsűrű- Lajos közreműködésével szerkesztették ség nem érte el a száz főt, ott bizonyos Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly” nagyságú terület fehéren, azaz lakatlanul címmel. Ez Magyarország legnagyobb maradt. Így jól kitűnik például a hegyvi- nyomtatott néprajzi térképe, amely fran- dékek ritka népsűrűsége. Viszont ahol cia és angol kiadásban is megjelent. az meghaladta a 100 fő/km²-t, például

166 Külügyi Szemle Tudomány – politika – diplomácia a városokban, a lakosságszám nem fért Jegyzetek bele a település térképi ábrázolásába. Tele- ki ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy 1 Az írás a szerzők alábbi tanulmányán alapul: a népesség számát mértani idomokba ren- Klinghammer István – Gercsák Gábor: „La- dezve helyezte el a város körül, azaz nem pok a Kárpát-medence etnikai térképezésé- nek történetéből”. Magyar Tudomány, Vol. mindenütt pontosan azon a területen jelent 171. No. 6. (2010). 667–669. o. meg a lakosság, ahol a valóságban élt. 2 A térség feloldatlan etnikai feszültségei már E pontatlansága miatt inkább csak kartog- a világháborúban alkalmat teremtettek az ramnak tekinthetjük a művet. Néprajzi ha- antanthatalmaknak, hogy a céljaiknak meg- nyerjék a Monarchia területén élő és elége- tárok kijelölésére tehát nem alkalmas, de detlen nemzeteket. Feltámadt Csehország, és az ország vagy egyes részei igazságos és magával ragadta a Felvidéket, a román feje- valóságos nemzetiségi képének a megíté- delemségek 1856-ban újjászervezett állama léséhez nagyszerűen megfelel, mert egyet- megkapta Erdélyt, a világháborút kiprovoká- len nemzetiség sem kapott arányán felüli ló Szerbia pedig a dél-magyarországi vidéke- ket. Magyarországon a kormányzati hatalom vagy aluli méretű színfoltot. szétmállott, és a magyar államszervezetet a A munka, amely tizenkét színnel jele- győztes antanthatalmak igényeinek megfele- níti meg a nemzetiségek magyarországi lően konszolidálták, az új hatalom pedig alá- eloszlását, számos kiadást ért meg. Meg- írta a békeszerződést. A felosztás 23,4 millió lakost érintett. A Magyarországnak megha- jelent magyar, német, francia és angol gyott 93 ezer km²-en az összmagyarságnak szöveggel is, és ez volt az egyetlen térkép, alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt. Glatz amelyet az 1920-as párizsi béketárgyalá- Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája. Buda- son is megtekintettek. Ott kapta a nevét pest: Officina Nova, 1995. 570. o. is, a magyar nemzetiséget jelölő színről: 3 Ezeknek a jellemzője, hogy valamennyi azt a módszert keresi, amellyel igazságosan lehet carte rouge. ábrázolni Magyarország nemzetiségeinek a Szintén a párizsi béketárgyalásokra ké- térbeli eloszlását, a néprajzi határoknak a va- szült az a hat térkép, amelyeket a román lóságban a legtöbb helyen tapasztalt elmosó- kormány által benyújtott erdélyi néprajzi dását, a magyarságnak a nemzetiségi vidéke- 7 ken élő néprajzi szigeteit, valamint a területek térkép cáfolatául szántak. Ezek a kiváló néprajzi megoszlását – úgy, hogy annak a ké- kartográfus és történész, Fodor Ferenc pét a lakatlan vagy a sűrűn lakott területek ne (1887–1962) szerkesztésében készült la- torzítsák el. Fodor Ferenc: „A magyar térkép- pok is részét képezték a magyarok béke- írás”. Térképészeti Közlöny, 15. külön füzet. tárgyalási anyagának. Érdekesség, hogy 1954. 4 Kolozsi Ádám: „Megtalálták a trianoni óriás- a térképlapok 1937-ben (kisebbített for- térképet, már az interneten is böngészhető”. mában) újra megjelentek a Földrajzi Köz- Index, http://index.hu/tudomany/2017/05/01/ leményekben, amikor is Teleki Pál szak- interneten_is_bongeszheto_a_hires_triano- mai vitába bocsátkozott Someşan román ni_voros_terkep/, 2017. május 1. 5 Az Iparművészeti Főiskola hallgatói színez- statisztikussal, aki megtámadta a carte ték a térképet. rouge-nak a nemzetközi szakirodalom- 6 Teleki (Paul) Pál: „Un système de cartes ban is elismert szerkesztési módszerét.8 ethnographiques et son emploi pour des

2017. tél 167 Gercsák Gábor – Klinghammer István

régions des densités différentes”. In: a románok helytelen színezést alkalmaztak”; Comptes rendus du Congrès International de „Románok a Kárpátok és a Tisza között a Géographie Varsovie. Varsó: Dépôt général, népsűrűségi viszonyok figyelembevételével”, Kasa im. Mianowskiego, 1935, 279–283. o. „Magyarok a Kárpátok és a Tisza között”; 7 A hat térkép a következő: „Románok a Kárpá- „Nem román lakosság a Kárpátok és a Tisza tok és a Tisza között” (a románok által benyúj- között”. tott, de helytelen adatokat tartalmazó térkép 8 George Kish: Paul Teleki 1879–1941. In: másolata); „Románok a Kárpátok és a Tisza Geographers Bibliographical Studies 11. között, a valós adatoknak megfelelően”; „Ro- (szerk. Thomas Walter Freeman). London– mánok a Kárpátok és a Tisza között, azon te- New York, NY: Continuum Int. Publishing, rületek feltüntetésével, ahol a nyelvhatárokon 1987. 139–143. o.

168 Külügyi Szemle Herman J. Cohen diktátorokkal és államférfiakkal folytatott beszélgetései

(Herman J. Cohen: The Mind of the African Strongman: Conversations with Dictators, Statesmen, and Father Figures. Washington, DC: New Academia Publishing ADST-Dacor Books, 2015. 218 o.)

z angolszász esszéírás szabályai Robert Mugabe zimbabwei vagy Daniel nagy teret engedtek a szerző, arap Moi kenyai államfő. A földrajzi fel- AHerman J. Cohen szubjektív vé- osztást követve, a könyv a kongói térség- leményének és értékelésének. Az ebből gel folytatódik, amelynek vezető szemé- eredően alkalmazott diplomáciai nyel- lyiségei közül a Mobuturól, illetve Lau- vezetnek – amely elsősorban a brit és az rent Kabiláról készített jellemrajz olvas- amerikai diplomácia sajátja – szerves ré- ható. Ezt követi a katonai vezetők alkotta szét képezi az egyének precíz és jól meg- tematikus csoport („The Military Chiefs: fogható jellemrajza, amelyet alapvetően Soldiers Do Not Do Democracy”), a személyes találkozók során kialakult amelyből a líbiai Moammar al-Kaddáfi, benyomások alapján készített el. Cohen a szomáliai Sziad Barre, illetve a nigériai 38 évet töltött az amerikai diplomácia Ibrahim Babangida karrierjét és szemé- szolgálatában, s ez idő alatt jellemzően lyiségét ismerhetjük meg. Sajátos utóirat- afrikai területen dolgozott. Karrierjének ként Libéria és Dél-Afrika zárja a kötetet. a legfontosabb állomása a Reagan- és a A műből a 20. század utolsó évtizede Bush-adminisztráció alatti szakmai ve- rajzolódik ki, főként azok az események, zetői beosztása volt, amely során szintén amelyek előrevetítették a 21. század első afrikai területeket felügyelt. Az általa éveinek történéseit. Különösen Kaddáfi megrajzolt 14 portré a saját tapasztalatai- és Mugabe kapcsán bizonyult pontosnak ra épülő politikai jellemábrázolás, s azok a szerző elemzése: az utóbbiban sikerült egy-egy korszakot, bizonyos esetekben felismernie a doktriner leninista gondol- jóformán a teljes modern afrikai történel- kodót, aki a hatalmat képtelen elenged- met ölelik fel. ni, s a lenini és a sztálini rendszer talán A könyv szerkezete önmagában is be- egyik legsikeresebb tanítványaként a mai szédes: a frankofón területek „erős embe- napig rombolja az egykor híresen prospe- rei” után következnek a nemzetközösségi ráló országának az életszínvonalát. vezetők. Mindkét esetben olyan ikonikus A portrékat olvasva egy sajátos ame- figurák is feltűnnek a kötet oldalain, mint rikai külpolitikai pragmatizmus rajzoló- Léopold Senghor szenegáli vagy Albert- dik ki: példaként Mobutut lehetne emlí- Bernard Bongo gaboni elnök, illetve teni, akinek a hatalomra juttatásának a

2017. tél 169 Máthé László

körülményei, illetve az abban betöltött külpolitika fejtett ki a nyugat-afrikai tér- amerikai szerep talán napjainkra kezd ségben (110–114. o.). körvonalazódni.1 Ugyanez olvasható ki a Nagyon élvezetes és tanulságos az ele- kenyai államfő, Moi portréjából. Cohen fántcsontparti elnök, Félix Houphouët- ugyanis elismeri Moinak a kenyai belpo- Boigny portréját olvasni, mert abból ki- litika etnikai megosztásának felerősíté- derül, hogy egy stabil gazdasági háttérrel sében – s így közvetve a 2007–2008-as rendelkező államnak – az elnök ugyanis etnikai zavargások előkészítésében – ját- a függetlenség elnyerése óta támogatta a szott szerepét, az utolsó mondata mégis kistermelőkön alapuló kakaóbab-terme- beszédes: az Amerikai Egyesült Álla- lést, amely megteremtette az 1994-ig tar- moknak Moinál nem lehetett volna lojá- tó jólétet – milyen jelentős mértékben nő lisabb barátja. Habár a diplomácia több- meg a külpolitikai cselekvési spektruma. nyire a „lehetséges” és a „kívánatos” Az olvasó számára az is elgondolkodta- közti egyensúly keresését jelenti, a nyer- tó, hogy az amerikai diplomata milyen sen kimondott vélemény első olvasatban pozitívan értékelte az abidjani vezető akár furcsán is hathat. Amikor egy fele- pragmatikus, a gazdasági érdekekre kon- lős beosztású amerikai diplomata mond- centráló megközelítését, ahelyett hogy ja ki, hogy gyakorlatilag mindaddig elméleti alapokon álló kül- és világpoli- bármit megtehet egy-egy afrikai vezető, tikai eszmecsere zajlott volna le közöttük amíg a regionális és a globális játszmá- (18–19. o.). Houphouët-Boignynak az an- ban az amerikai érdekeknek megfelelően golai polgárháború idején folytatott, ko- cselekszik – nos, ez elgondolkodtató. rántsem dicsőséges amerikai közvetítés A könyv talán legszínesebb részei a során, az UNITA oldalán kifejtett „erő- személyes anekdoták, amelyek élővé és feszítése” regénybe illő: az esetenkénti élvezetessé teszik a személyiségrajzokat. fegyvernyugvások alatt az elefántcsont- Néhány, kevéssé ismert példát kiragad- parti elnök emberei amerikai felügyelet va, itt említhetjük a líbiai Kaddáfi zsidó és támogatás mellett szállították ki az származásának érdekes összetettségét és UNITA által kibányászott gyémántokat annak a külpolitikájára gyakorolt hatását Angolából, majd a szó szoros értelmében (122–124. o.); Jonas Malheiro Savimbi bőröndökben vitték vissza Abidjanból a angolai vezetőnek a szinte rajongásig készpénzt – olyannyira, hogy kétségtele- dicsért személyiségét, aki az UNITA nül komoly szerepet játszottak a függet- (Union for the Total Independence of lenséget a zászlajára tűző szervezet kor- Angola) vezetőjeként a Reagan-doktrina mányra kerülésében (20–23. o.). első számú kedvezményezettje volt (142– A szerző élete is sajátosan egyedi: 144. o.); a nigériai Babangida tábornok 1994-ben visszavonult a diplomáciától, önképét és országa aktív regionális sze- és a saját tanácsadó cégének élén ameri- repét. Rajtuk keresztül megismerjük azt kai vállalatok afrikai üzletkötéseit segíti a destabilizáló hatást is, amelyet a líbiai elő. Érdekes adalék életének ehhez az

170 Külügyi Szemle Herman J. Cohen beszélgetései

időszakához, hogy az ő cégét bízták meg jegyzik, amelyek jelentős része vis�- a kongói elnök, az idősebb Kabila ame- szaemlékezéseken alapul. Talán meg- rikai „bevezetésével”, s mint lobbista, fontolható, hogy a magyar diplomaták nem is sikertelenül végezte a munkáját, emlékeit is érdemes lenne papírra vetni, hiszen 2001-ben George W. Bush fogad- hiszen hazánk is több jelentős esemény ta Kabilát, s azt követően indult el a ru- részese volt, amióta 1989-ben a nemzet- andai és a kongói békefolyamat, amely a közi színtéren visszanyertük a teljes ön- Kongói Demokratikus Köztársaságban rendelkezésünket. (KDK) zajlott regionális háború egyik véres fejezetét zárta le 2002-ben. Máthé László Egy érdekes tanulság még elmondha- tó a könyv kapcsán. A kiadvány a részét képezi az amerikai külügyi apparátus Jegyzet által működtetett szakmai szervezet tevé- 1 Lawrence Devlin: Chief of Station Congo: kenységének, amelynek ez az 57. köny- Fighting the Cold War in a Hot Zone. New ve, és többségüket amerikai diplomaták York, NY: PublicAffairs, 2007.

2017. tél 171 Publikációs felhívás

tanulmányok, szakcikkek Külügyi Szemlében való megjelentetésére

A megújult Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrend- szernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hát- terének elemzése. Várjuk azon szerzők kéziratait, akik a fenti céloknak megfelelő, a tágabban értelmezett külpolitika és külgazdaság bármely területével foglalkozó anyagot kívánnak publikálni. A Külügyi Szemle kizáró- lag eredeti, máshol nem publikált kutatási eredményeket, újfajta megközelítést, módszertant alkalmazó anyagokat közöl. A beérkezett kéziratokat lektorálás (blind peer review) után jelentetjük meg. A Külügyi Szemle negyedéves folyóirat marad.

Formai követelmények A Külügyi Szemle szerkesztősége az alábbi formában fogad el kéziratokat: Word formátum, 12-es betűnagyság, Times New Roman betűtípus. Terjedelem (szóközökkel együtt) tanulmányé legfeljebb 50 000 karakter, szakcikké max. 25 000 karakter, könyvrecenziók esetében legfeljebb 10 000 karakter, folyóiratcikkek recenziója nem haladhatja meg az 5000 karaktert. Cím feltüntetése és legfeljebb 10 soros rezümé/absztrakt magyarul és angolul. A szerző nevének és a leadás dátumának megadása a kéziraton. A tanulmányban szereplő hivatkozások jelölését az alábbi formában kérjük: • A szövegben a jelzett szövegrész után felső indexben a sorszám. • A hivatkozások a szöveg végén, Jegyzetek címszó alatt az alábbi példákat kövessék: a) Önálló monográfia esetén: John White: Theory of International Relations. New York: McGraw- Hill, 2001. 55. o. b) Folyóiratcikk esetén: John White: „The Darfur Crisis”. Foreign Affairs, Vol. 93. No. 5. (2002). 63–75. o. c) Tanulmánykötetben közölt cikk esetén: John White: „The Darfur Crisis”. In: A Panorama of World Crises (szerk. Michael Black). Oxford: Oxford UP, 1999. 87–201. o. Csak az első említéskor kell teljes bibliográfiai adatsort közölni. d) Ha közvetlenül egymás után szerepelnek hivatkozások ugyanabból a forrásból, akkor a második stb. hivatkozás: Uo. 88. o. e) Ha nem közvetlenül egymást követően szerepelnek hivatkozások ugyanabból a forrásműből, akkor pl. White: i. m. 34. o. f) Ha egy adott szerzőtől egynél több mű szerepel, és ismételten hivatkozunk valamelyik munkájára, akkor pl. White: „The Darfur Crisis”, 78. o. g) Kormányzati dokumentum esetén: The National Security Strategy of the United States of America. White House, 2006. február 12. h) Online forrás esetén: John White: „The Darfur Criris”. The New Republic Online, http://www. newrepublic.com/, 2003. szeptember 13. A kéziraton kérjük feltüntetni, hogy a szerző milyen megnevezéssel szerepeljen (pl. „XY, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója”). A kéziratokat az alábbi címre várjuk: [email protected]