A Világrend 2030-Ban. a Globális Politikai, Gazdasági És Társadalmi Trendek Vizsgálata
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A világrend 2030-ban. A globális politikai, gazdasági és társadalmi trendek vizsgálata Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána Tanulmányunk célja a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai által lefolytatott jövőku- tatási vizsgálatok eredményeinek a bemutatása. A projekt keretében azokat a főbb politikai, gazdasági és társadalmi trendeket igyekeztünk feltérképezni, amelyek a 2030-ig terjedő idő- szakban leginkább meghatározhatják a globális folyamatokat. Ennek során neves nemzetközi elemző- és kutatóintézetek előrejelzéseire éppúgy támaszkodtunk, mint a magyarországi kül- politikai szakértők körében végzett felméréseink eredményeire. A legtöbb prognózis politika- ilag pesszimista, gazdaságilag pedig mérsékelten optimista képet vázol fel az elkövetkező 15- 20 évre vonatkozóan, ám egyes kérdésekben (Oroszország szerepe, a gazdasági globalizáció mélyülése vagy a populista ideológiák térnyerése) komoly viták alakultak ki a szakirodalom- ban. Kérdőíves kutatásunk eredményei azt igazolják, hogy a magyarországi kutatók többsége szerint a világ 2030-ra egyszerre lesz konfliktusosabb és még inkább globalizált. This article summarizes the main findings of the project undertaken by researchers at the Institute for Foreign Affairs and Trade in Budapest, Hungary, in which they aimed to outline the major political, economic and social trends influencing the world in the period until 2030. To this end, they assessed forecasts from some of the world’s most renowned think tanks and research agencies, as well as conducted a survey among Hungary’s leading foreign policy analysts. Most of the prognoses in the literature paints a rather pessimistic picture of the global political scene, but are much more optimistic when it comes to developments in the international economy over the coming 15-20 years. Three issues stand out in particular, generating the most debate among forecasters, namely the role of Russia, the outlook for free trade and economic interdependence, and the growing prominence of populist ideologies. As the results of our survey suggest, the Hungarian foreign policy community believes the world will become simultaneously more conflict-prone and globalized by 2030. * * * 2010-es évekre nyilvánvalóvá immár kézzelfoghatóvá vált. E fordulat vált, hogy a hidegháborút követő jeleként az utóbbi években számos nagy posztbipoláris világrend átala- horderejű, sokszor váratlan politikai ese- A1 kul. A transzformáció nem most kezdő- mény történt, amelyek megkérdőjelez- dött el: a nemzetközi rendszer a folyama- ték a korábbi politikai konszenzusokat tos változás állapotában van, a 21. század és beidegződéseket. Gondoljunk csak második évtizede annyiban hozott mi- az „arab tavasz” eseményeire, az ukrán nőségi különbséget, hogy az átalakulás válságra, a brexitre vagy akár Donald 2017. tél 3 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána Trump amerikai elnök megválasztására. saját elképzeléseink igazolása volt, hiszen A gyorsan változó nemzetközi környe- erre nem adnak lehetőséget a társada- zetben különösen fontos végiggondolni, lomtudományi módszerek. Vizsgálatunk hogy milyen politikai és gazdasági hatá- inkább a világrend átalakulását megha- sok várhatóak közép- és hosszú távon. tározó stratégiai folyamatok előrejelzésé- A jelen írás célja a Külügyi és Külgaz- re, és az azokhoz való valószínűségi és dasági Intézet munkatársai által végzett kívánatossági értékek meghatározására „A világrend átalakulása 2030-ig: Törés- irányult. vonalak, forgatókönyvek és lehetőségek” elnevezésű projekt eredményeinek a be- Módszertani áttekintés mutatása. Műfaját tekintve így cikkünk inkább kutatási beszámoló, mint tanul- Kutatásunk módszertani alapját a jövő- mány. A kutatás2 során azonosítottuk kutatás, azon belül is a szcenárióelemzés azon nemzetközi politikai, gazdasági és jelentette.3 E módszer filozófiája szerint a társadalmi trendeket, amelyek meghatá- jövő nem teljesen kiszámítható, de nem rozzák a világpolitika irányát, a világ- is teljesen kiszámíthatatlan, így pedig rend átalakulásának dinamikáját; illetve előre jelezhető, és éppen ezért alakítható. meghatároztuk azokat a kérdéseket, ame- Ebből kifolyólag – a teljes bizonyosság- lyekben a szakirodalom nagy bizonyos- ra való törekvés nélkül – azonosíthatjuk sággal egyetért, és azokat, amelyekben a a legfontosabb lehetséges (vagyis pozitív legnagyobb vita látható; valamint e vitás valószínűséggel rendelkező), valószínű pontok mentén felvázoltuk a világrend (a legnagyobb valószínűséggel rendelke- alakulásának a három legvalószínűbb ző), valamint egy adott szereplő számá- forgatókönyvét. ra kívánatos forgatókönyveket (vagyis A továbbiakban először bemutatjuk a szcenáriókat), továbbá azokat a jövőbeli projekt módszertani kereteit, majd pedig eseményeket/időpontokat, amelyek átala- ismertetjük a szakirodalom áttekinté- kíthatják az egyes forgatókönyvek bekö- séből levont következtetéseket. Ezt kö- vetkezésének a valószínűségét. vetően leírjuk a három legvalószínűbb Minden szcenárió alapvetően két kom- szcenáriót, illetve azokat az úgynevezett ponensből áll: egyrészt egy meghatáro- „fekete hattyú” jelenségeket, amelyek zott jövőbeli időpillanatban kialakuló alacsony valószínűséggel bírnak ugyan, helyzet leírásából, másrészt azokból az ám bekövetkeztük esetén a jövőről al- eseményekből, amelyek a jelenből elve- kotott koncepciónk alapvetően megvál- zetnek az adott szituációhoz.4 tozna. Végül Magyarország helyzetét és Habár az elemző személy alapvető gon- érdekeit értékeljük a három forgatókönyv dolkodásmódja és szubjektív világképe tekintetében. bármilyen társadalomtudományi elemzés Célunk nem a világrendszer részletek- eredményére hatással lehet, különösen be menő jóslása vagy a jövőről alkotott igaz ez a jövőkutatásra, amely nagyfokú 4 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban 1. ábra A projekt munkaszakaszainak bemutatása absztrakciós képességet szükségeltet. Ezt Éppen ezért a kutatást hét munkasza- a körülményt kizárni nem, csak kontrol- kaszra, a részt vevő kutatókat pedig há- lálni lehet: a kutatás munkaszakaszainak rom munkacsoportra osztottuk, az 1. áb- a pontos elhatárolásával, az egyes sza- rán látható módon. Röviden összefoglal- kaszokban részt vevő kutatók egymástól va, a projekt a következő főbb lépésekben való „elkülönítésével”, a deduktív (a meg- valósult meg: lévő szakirodalomból következtethető) 1. A világrend konceptualizálása és és az induktív (saját implicit és explicit operacionalizálása (definiálása, al- tudásból kiinduló) módszerek, valamint a kotóelemeire bontása, megfigyelhe- leíró és a (valószínűségi és kívánatossági tővé és mérhetővé tétele). értelemben vett) normatív lépések szigo- 2. A világrend alkotóelemeinek, vál- rú különválasztásával. tozóinak a klaszterekbe történő 2017. tél 5 Garai Nikolett, Szalai Máté és Szőke Diána csoportosítása és külön kezelése (pl. szakértői közösség véleményét csak a technológiai jellegű változók, az ál- kutatás értékelő szakaszában használtuk lam szerepének átalakulásával kap- fel. A jelen írás hozzáadott értékét így a csolatos változók stb.). szakirodalom áttekintése mellett a ma- 3. A klaszterek közötti hatásmechaniz- gyar kutatói közösség véleményének fel- musok vizsgálata, fontossági sorrend- mérése adja. be való helyezése és így a kulcsválto- zók, vagyis a legfontosabb változócso- A „világrend” alkotóelemei portok azonosítása. és a köztük lévő dinamika 4. A változók jelenlegi és lehetséges jövőbeli értékeinek a megállapítása, A világrend kutatásának első és legfon- majd forgatókönyvekbe való ösz- tosabb pontja a fogalom alkotóelemeire szefűzése, a szcenáriók alapvető bontása, valamint az alkotóelemek kö- jellegzetességeinek a vizsgálata, va- zötti dinamika feltárása. Ezzel a lépéssel lamint a kizárólag elméleti lehető- egy olyan fogalmi struktúrát hozunk lét- séggel bíró forgatókönyvek kizárása re, amellyel a világrend megfigyelhetővé (konzisztenciavizsgálat). és vizsgálhatóvá válik. A kutatás ered- 5. A forgatókönyvek normatív vizsgá- ményei csak ebben a fogalmi rendszer- lata a szakértői közösségben – hólab- ben értelmezhetőek és értelmezendőek. da-módszerrel, kiküldött kérdőív se- A kutatás során a „világrend” kifeje- gítségével (Delphi-módszer) –, majd zést Magyarország, vagyis egy európai az eredmények felhasználásával a modern állam szemszögéből értelmez- végső valószínűségi és kívánatossági tük. Ebből a szempontból a világrend há- 5 értékek meghatározása. rom nagyobb fogalmi elemre bontható le: 6. Azon alacsony valószínűségű, de 1. Az állami szintű világrend, vagyis a világrend egészére hatással lévő az egyes államok közötti versengés események azonosítása, amelyek a állapota, a köztük lévő gazdasági és kutatás eredményeinek relevanciáját katonai kapacitásbeli különbség, va- alapvetően megkérdőjelezik („fekete lamint a bilaterális és multilaterális hattyúk”). kapcsolatok minősége. 7. A kutatás véglegesítése és az ered- 2. Az állami szint és a nem állami (állam mények rendszerezése. feletti és alatti) szintek közötti köl- csönhatással leírt világrend, vagyis A kutatás első három munkaszakaszá- az állam viszonya a nemzetközi poli- ban a szakirodalomra és a kutatásban tika egyéb szereplőihez (nemzetközi részt vevők dedukciós képességeire, a szervezetek, transznacionális válla- negyedik, ötödik és hatodikban pedig a latok, civil szervezetek stb.), a köz- kérdőíves kutatásunk eredményeire ha- tük lévő funkcionális különbségek és gyatkoztunk. Ennek értelmében a magyar erőviszonyok átalakulása. 6 Külügyi Szemle A világrend 2030-ban 2. ábra A világrendet befolyásoló változók rendszerezése hatásfok és hatottsági érték alapján6 3. Az állami