A Pilis-Dunakanyar Kistérség Fejlesztési Projektelemei

Duna-stratégia Projektjavaslat

A Pilis-Dunakanyar Kistérség fejlesztési projektelemei

TARTALMI FELÉPÍTÉS

1. Bevezetés: A Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban

2. A Pilis-Dunakanyar kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere

 Jövőkép:

 Fejlesztési célok:

 Átfogó hosszú távú cél városi szinten:

 Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten:

 A város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők:

3. A Pilis-Dunakanyar Kistérség projektjeinek kapcsolódási pontjai a magyar Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez

I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően:

II. Fenntartható gazdaságfejlesztés II.A. Duna térségi közlekedés javítása: II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:

II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek

megteremtése:

II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és

programcsomagok kidolgozása:

1. Város rehabilitáció: 2. Műemlék jellegű feladatok: 3. Természet- és tájvédelem, Ökoturizmus 4. Turisztikai Fogadóközpont kialakítása 5. Sportfejlesztés

II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás

III. Dunai identitás és együttműködés erősítése III.C. Oktatási és képzési együttműködés III.D Együttműködés és partnerség

4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei 4.1 Pomáz-Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei 4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei és igényei 4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei és igényei 4.4 A sziget (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Surány) fejlesztési lehetőségei és igényei 4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei és igényei 4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei

1. Bevezetés – a Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban

A Dunakanyar elsőszámú turisztikai célpontjaként és egyes településeivel (pl. Visegrád, Esztergom) kulturálisközpontként kíván részt venni az Európai Unió Duna projektjében. A Dunakanyar a Közép-Dunavidéki régió egyik nemzetközi ismeretségű kulturális, természeti és turisztikai kisrégiója. Beletarozik Szentendrétől, a művészetek városától Visegrádon át a szentendrei sziget természeti értékekig számos vonzerő. A Dunakanyar legtöbb természeti értéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A Pilis-Dunakanyar Kistérséghez a következő településeket/városokat soroljuk:  Budakalász  Pomáz  Csobánka  Szentendre  Leányfalu  Sziget (Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Horány, Surány, Szigetmonostor)  Dunabogdány  Visegrád  Pilisszentlászló  Pilisszentkereszt

A nagyobb települések és városok mellett kiemelkedő fontossága van a sziget természeti vonzerejének. A sziget területe kiválóan alkalmas lenne az ökoturizmus- biogazdálkodás és lovas turizmus kialakítására, fejlesztésére. Ez a fejlesztési irány a turizmus kiépítése mellett a természeti értékek megóvását is szorgalmazná.

2. A Szentendrei Kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere

Jövőkép: A térség kiemelkedő történelmi, kulturális hagyományaira, épített örökségére, a hegységi területek és a Dunakanyar természeti és tájképi értékeire és az ezeket fenntartható módon kihasználó turisztikai fejlesztésekre támaszkodva, valamint a megerősödő helyi kis- és középvállalkozói szektorra építve megfelelő arányú foglalkoztatást biztosító, fiatalságát megtartó, vonzó életminőségű országos és nemzetközi szinten ismert és elismert terület.

Fejlesztési célok: A kistérség előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a települések társadalmi-gazdasági fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó, akár településrész-szinten értelmezhető rövid távú célok.

Átfogó hosszú távú célok: Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó térség, a Dunakanyar kiépítése.

Középtávú, tematikus, fejlesztési célok települési szinten Olyan társadalmi- gazdasági-környezeti feltételek teljesülése, amelyek egyenkénti teljesítésének összeadódásából és egymásra hatásaiból realizálható a középtávú átfogó cél remélt megvalósulása.

A Kistérség egységes Stratégiájában hat olyan fontos előfeltételt találhatunk meg a települések tematikus céljaiként, amelyek teljesülése középtávon nézve valós lehetőségekként vehetőek számba és egyben a legfontosabbak is az átfogó célok elérése érdekében.

A Pilis-Dunakanyar Kistérség középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők: T1 – Helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése T2– Strukturált városszerkezetek, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúrák kialakítása T3 – Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók körében pl. ökoturizmus, egészségturizmus, kulturális turizmus kiépítése. T4 – Települések és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása T5 – Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása T6 – Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése

A Pilis-Dunakanyar Kistérség háromszintű fejlesztési célrendszere

Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó terület, a Dunakanyar. Átfogó Cél

T3 - Minőség- T2 - Strukturált centrikus T5 - T1 - A helyi T4 - Városok és T6 - Helyi és városszerkezet, a fejlesztések a Eredményorientált társadalmi környezetük térségi kapcsolati kor igényeit turisztikai helyi gazdasági Tematikus szolgáltatások értékmegőrzése, hálók célok kielégítő városi fogadókapacitások környezet fejlesztése tudatosítása megerősítése infrastruktúra és attrakciók kialakítása körében

V3. – Termálturisztikai központi V2. – Valódi városközpont, V4. – Várkerttől a Fellegvárig: V1. – Funkcionális több lábon funkció, gazdasági súlyponti és élhető lakóterület, gondozott történelmi és természeti állás megvalósítása sokrétű rekreációs terület Városrészi települési örökség vonzerők felfűzése. kialakulása célok

3. A projektek kapcsolódási pontjai a magyar Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez

A feladatok felsorolása a „Cél-piramis” szerint

Jövőkép: „A Dunai térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége” Átfogó cél: „A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel” Horizontális szempont 1.: „A Duna térség területi kohéziójának erősítése” Stratégiai prioritások:

I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően:

I.A. Természeti környezet értékeinek védelme:  Bioszféra védelem (PP Rt. Projektje)  Ökoturizmus kiépítése

I. B. Energia ellátás biztonsága:  Lokális megújuló energia (forgólapátos vízturbina) rendszerek létrehozása.

I.C. Társadalmi, gazdasági biztonság javítása:  Katasztrófa (vízkár elleni) védelem.  Központi tűzoltóság és mentőállomás létrehozása a Dunakanyar lakosainak. (Tahitótfalu)

I.D. Élelmiszerellátás biztonsága:  Helyi piacok fejlesztése, a Szentendrei-sziget biogazdálkodásában való részvétel

II. Fenntartható gazdaságfejlesztés

II.A. Duna térségi közlekedés javítása:

II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása

 Hajóállomások közúti-vasúti kapcsolatának kialakítása,

 Személyszállító gyors hajópark kialakítása

II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:

 Dunai hidak építése: o Szob-Pilismarót között

 Autópálya építés: o Az M0 körgyűrű továbbépítése legalább a 10. sz fkl. útig

 A 11. sz. fkl. út MÁSZ fölé történő megemelése, átépítése: o Leányfalu- Tahitótfalu közötti szakaszon o Tahitótfalu-Dunabogdány közötti szakaszon o Visegrád-Dömös közötti szakaszon o Dömös község területén o Pilismarót előtti szakasz 1,5 km (töltésemelés, pályakorrekció, o Kisoroszi-Tahitótfalu közötti út átépítése (MÁSZ)

 Szigetmonostori kis-dunai híd megépítése (közúti vagy gyalogos- kerékpáros)

 Kisoroszi-Visegrád gyalogos-kerékpáros híd építése

 Szentendrét tehermentesítő 2 x 1 sávos alagúton történő átvezetés a Dunakorzó területén,

 Közlekedési csomópontok építése a 11. sz. fkl. úton: o Szentendrén a Pomázi út csatlakozásánál o Szentendrén a Dunakorzó leágazásánál o Szentendrén a Kálvária út leágazásnál o Szentendrén a Pilisszentlászlói- Skanzen kereszteződésben o Szentendrén a 2 x 2 sávos út végénél o Tahitótfalun a híd leágazásnál

 Közlekedési csomópontok átépítése Visegrádon o a 11. sz. fkl. út 40+580, o a 42+851 és o a 45+438 km szelvényekben

 Fellegvári Panoráma út felújítása Visegrádon (Rév utcai csomópont - Silvanus Hotel bekötőút) Mogyoró-hegyi Panoráma út felújítása Visegrádon (11-es főúti csomópont - Silvanus Hotel bekötőút)

 Duna menti kerékpárút hálózat építése Budapest-Esztergom között: o A meglévő szakaszok bővítése Budapest-Szentendre között o A hiányzó szakaszok megépítése

 A HÉV szentendrei végállomásának felszín alá süllyesztése

II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése

II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése:

 Duna menti kikötőhálózat fejlesztése: o A szentendrei, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a visegrádi, a nagymarosi, és a dömösi MAHART tulajdonú hajóállomások rekonstrukciója, bővítése, o Új kikötő építése Visegrádon (Rév állomás mellett)

 Jachtkikötő hálózat fejlesztése Szentendrén, Visegrádon

 Dunai csónakház hálózat kialakítása minden Duna parti településen,

 A visegrádi „felső-öböl” turisztikai hasznosítása,

 A nagymarosi vízlépcső területek rehabilitációs munkáinak befejezése Visegrádon (szabadidő-rekreációs területek kialakítása a Duna parton)

 Duna parti sétány kialakítása a Városkapu és a Delta között

II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és programcsomagok kidolgozása:

6. Város rehabilitáció:  Az egyes települések, városok közterületeinek, épületeinek szükséges fejlesztése.  Ilyen jellegű beruházások a következők:  Főtér rekonstrukció  Hivatalok, Városháza felújítások  Közterületek, parkolók kialakítása, felújítása  Városközpontok szükséges rekonstrukciója 7. Műemléki jellegű feladatok:  A kistérséghez tartozó települések, városok műemlékeinek felújítása, rekonstrukciója.  Ilyen jellegű beruházások a következők:  Hidak felújítása (Tahitótfalu, Esztergom)

 Visegrádi vár és Királyi Palota felújítása  Templomok felújítása  Régészeti, építészeti emlékek bemutatása, kiállítása Pl.

8. Természet- és tájvédelem: 8.1 A Dunára néző hegyoldalak beépítés elleni védelme 8.2 Natura 2000 területek státusának megőrzése 8.3 Duna-Ipoly Nemzeti Park által megfogalmazott feladatok: . Biodiverzitás megőrzése . Erdővédelem . Tájvédelem . Vizes élőhelyek kialakítása 8.4 Bertényi Miklós Füvészkert 8.5 A sziget természeti értékeinek fokozott védelme, biogazdálkodás és ökoturizmus támogatása.

9. Turisztikai fogadóközpont kialakítása  Turisztikai programkínálat bővítése  Infrastruktúra fejlesztése. parkolók, utak stb.  Rendezvényterületek kialakítása  Tourinform irodák kihelyezése  Szállás és vendéglátó létesítmények kialakítása, továbbfejlesztése.

10. Sportfejlesztés:

10.1 Sportolási feltételek bővítése (Focipályák, teniszpályák kibővítése) 10.2 Pomáz: Nemzeti Kézilabda Centrum

II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás

Turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése

Az infrastrukturális fejlesztések közül mind a közlekedés mind a helyi turisztikai létesítmények, terek fejlesztését kiemelten kezeljük. Szándékaink szerint a kistérség Dunával való kapcsolatát élőbbé, szervesebbé szeretnénk tenni. A Duna-térség több közlekedési eszközzel való megközelíthetősége és átjárhatósága, valamint a közlekedési csomópontok biztonsági szempontokat is előtérbe helyező fejlesztése elengedhetetlen. Ezért javasoljuk közútfejlesztések, kerékpárút-építések, gyalogoshíd-építés, és csomópontfejlesztések támogatását.

Az infrastrukturális fejlesztési terveink közé tartoznak a kikötőfejlesztések, a sportcélú vízi turizmust is kiszolgáló fejlesztések, a turisztikai fogadóközpont funkciót betöltő információs és fogadócentrum építése parkolóhoz kapcsolódva. Fontos azonban a városok, települések kulturális, kereskedelmi és hivatalai funkcióit befogadó városközpontjainak fejlesztése is, amely hozzájárul a települések jellemző arculatának kialakításához. . Fejlesztési terveink között szerepelnek elengedhetetlen árvízvédelmi és város- rehabilitációs fejlesztések, műemlékvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi fejlesztések.

Kulturális örökség turisztikai fejlesztési tervei: 1. komplex turisztikai szolgáltatások kiépítése 2. a kulturális örökség egységes turisztikai termékké fejlesztése 3. a történelmi légkör zavartalan megőrzése

Aktív turizmus fejlesztési tervei: 1. Vizi turizmus: Sportcentrum bővítése, csónak- és jachtkikötő építése, vízisípálya építése 2. Természetjárás: Tanösvények, turistaútvonalak, valamint információs rendszer fejlesztése 3. Ökoturizmus: Erdei Művelődési Ház és Oktatócentrum fejlesztése, Mogyoróhegyi szabadidő és kiránduló központ fejlesztése, Tahitótfalun és a sziget teljes területén való kiépítése. 4. Téli sportok: sípályafejlesztés Visegrádon 5. Kerékpározás: Kerékpárutak fejlesztése 6. Lovaglás: lovarda fejlesztés, lovas turizmus kiépítése a szigeten 7. Termál- és gyógyturizmus: Lepencei Termálfürdő fejlesztése, Leányfalui strandfürdő további fejlesztése.

III. Dunai identitás és együttműködés erősítése

III.A Érték- és örökségvédelem  Közös európai értékek (tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem) elterjesztése  Közös (épített) öröksége megőrzése és tudatosítás o Lásd: kulturális örökségturisztikai fejlesztések o Kulturális program fejlesztések  Társadalmi integráció elősegítése

III.B Kulturális együttműködés  Civil kapcsolatok erősítése o Pl. Helyi, térségi és V4 civil adminisztratív központ létrehozása Visegrádon

III.C. Oktatási és képzési együttműködés  Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítése a Duna térségben o V4 oktatási és képzési programok o Helyi képzési programok  Környezet-tudatosság javítása o Turizmusfejlesztéshez és beruházásokhoz kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztések o Geotermális adottságok kihasználása a helyi fűtésrendszerben o Lakosság és turisták részére környezettudatosság társadalmasítása o Környezettudatos képzési program kialakítása a helyi iskolásoknak (együttműködve a Nemzeti Parkkal) o Turizmusfejlesztés fenntarthatóságának figyelembevétele

III.D Együttműködés és partnerség  Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi, euroregionális és nemzetközi szinten o V4 központ és intézményrendszer létrehozása  A térségi közös tervezés kiterjesztése o Dunakanyar 2025 fenntartatható stratégia készítés o Visegrád és térsége fejlesztési program – participatív tervezési stratégia

4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei 4.1 Pomáz- Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei

1. Közlekedés

Úthálózat:  M0 folytatása  várost elkerülő, tehermentesítő utak  belső úthálózat felújítása

Parkolók  P+R parkolók kialakítása. Amennyiben több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is.  Városrehab parkolási koncepció

Kerékpárút fejlesztések  A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes összekapcsolása Budapest-Esztergom között, leágazással Pomáz, Budakalász felé, valamint Budakalász fennhatósága alá tartozó tavak felé. Összekötő kerékpárút tavak és Szentendre között.  Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.  További kerékpárútvonal kiépítése Dobogókő irányába. 2. Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása  Szeméttelep rehabilitáció  Fontos a régiók közötti együttműködés

3. Turisztikai célú fejlesztések  Budakalászi tavak  Vizi turizmus fellendítése, szabadidőközpont építése – szolgáltatásbővítés, zöld területek kihasználása  Revitalizáció – ökoturizmus alapjainak kiépítése  Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében – internetes rendszerek, tájékoztatás  Zöldsáv kialakítása a települések között  11-es főút és a Duna között „védett terület”  Pomáz és Csobánka között „védett terület”

4. Városfejlesztés 4.1. Pomáz:  belterületi vízelvezetés  patak-rehabilitáció  városközpont fejlesztése  oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, bölcsőde kialakítása  modern egészségügyi központ kialakítása háziorvosi ellátással  kerékpárhálózat kiépítése a városon belül  kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása  ipari park fejlesztése  inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából  régészeti emlékek bemutatása, feltárása  Kézilabda Akadémia: Pomáz – Szentendre közötti területen

4.2. Budakalász:  oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása  belterületi vízelvezetés  kereskedelmi központ forgalmának enyhítése, szervezése  szeméttelep rehabilitáció

4.3. Csobánka:  Patak rendezése  utak, M0 átmenő forgalom tervezése  inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából  oktatás fejlesztése: közös óvoda, iskola kialakítása.

4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei, igényei

1. Közlekedés  A Duna jobb partján a 11-es számú főút az egyetlen út, mely összeköti Budapestet a Dunakanyar történelmi városaival. Emiatt Szentendrén az átmenő forgalmon igen erős, mely folyamatos közlekedési dugókhoz, torlódásokhoz vezet. Munkanapokon reggel a befelé, munkaidő után a kifelé menő forgalom igen erős, míg a szebb hétvégi és ünnepnapokon ez pont fordítva van. Az elmúlt 10 évben sokan költöztek ki a városból. Budapest közelsége miatt Szentendre ideális lakóhely családoknak, valamint azoknak, akik nyugalmat keresnek a nagyváros forgataga után. A várost keresztbeszelő országos főút terheltsége a Megyeri-híd előtt is meghatározó volt, azonban az építmény átadása óta a 11-es úton áthaladó forgalom a többszörösére nőtt, mely a terület környezeti értékeire is negatív hatással van. Szentendrén ugyanis a levegőszennyezés és a zajszennyezés legfőbb forrása a közlekedés, a belvárosi járműforgalom pedig a műemlékek állapotát veszélyezteti. A megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint a kibocsátott káros anyagok mennyisége is emelkedett.

Nagyon fontos a 11-es számú főút tehermentesítése, így a:

 Szentendrét elkerülő út megépítése. A város ennek tervezését megkezdte és aktívan foglalkoznak a megvalósítás lehetőségeivel, finanszírozás megteremtésével.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Program keretei belül pályázatot írt ki, melyen Szentendre Város Önkormányzata indul 2010-ben.

 Süllyesztett átmenő forgalom: az elképzelések szerint Szentendrén a Dunakorzó elejétől az egész forgalmat a föld alá süllyesztenék.

 HÉV vonalának teljes felújítása, hogy lehessen gyors járatokat is indítani Budapest felé. Amennyiben a gyors bejutás megoldott P+R parkolók, mélygarázsok kialakításával szintén csökkenteni lehetne a befelé menő forgalmat. Praktikussági és esztétikai szempontok miatt a HÉV állomás lesüllyesztése a bevásárló központ alá is előnyös volna a város fejlődése szempontjából.

Parkolók  Szentendrén a 11-es főút mellett három nagy parkoló is található, ahol a szezonban a nagyobb turista buszok is meg tudnak állni. Ezeknek a fejlesztése, bővítése szükséges.

 Valamint közlekedés pontban említett P+R parkolók kialakítása is nagy előre lépés volna a város fejlődése szempontjából. Amennyiben több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is.

Kerékpárút fejlesztések  A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes összekapcsolása Budapest-Esztergom között. A cél az, hogy a főút mellett, illetve a kijelölt nyomvonalon teljes mértékben összefüggő kerékpárútvonal alakuljon ki. Kritikus a Szentendre-Budapest közötti kerékpárút, mely nagyon rossz állapotban van, szinte használhatatlan, illetve a Leányfalu-Tahitótfalu szakasz teljesen hiányzik. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.

2. Ár-és belvízvédelem  Szentendre aktívan foglalkozik az árvízvédelmi kérdésekkel. Jelenleg pályázat keretein belül próbálja elképzeléseit megvalósítani.

3. Turisztikai célú fejlesztések

Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése

CASTRUM szálloda projekt A szentendrei római Castrum (Ulcisia Castra) területe Szentendre belvárosában fekszik, kiváló megközelíthetőséggel. A terület páratlannak mondható római kori régészeti emlékei nem kerültek teljes mértékben feltárásra, emellett a terület nem kapott „funkcionális profilt” az utóbbi években. Így létrejött egy jelenleg méltatlanul elhanyagolt, alulhasznosított, de páratlan elhelyezkedéssel bíró terület, melynek jövőjére vonatkozóan a terület meghatározó tulajdonosainak (Szentendre Város Önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat) nem volt egyeztetett, közeli megvalósítást ígérő koncepciója. A 2009-es év folyamán felvetődött egy négycsillagos, 200-220 szobás szálloda és 1000 fő befogadására alkalmas konferencia-központ létesítésének terve, mely a történelmi-régészeti értékek maximális figyelembevételével egy Magyarországon egyedülálló kialakítású, római hangulatú létesítményt (továbbiakban Ulcisia Castra Projekt) hozna létre.

PAP SZIGET A terület Szentendre északi végén, Leányfalu felé található. A szigetet egyik oldalról a nagy Duna, másik oldalról egy holtág veszi körbe, így a megközelítése egy autós forgalomra is alkalmas fahídon lehetséges. A szigeten jelenleg egy szezonálisan működő strandfürdő, valamint egy kemping és néhány családi, üdülő ház helyezkedik el. A terület ártérben van, így minden évben az árvíz után rendbe kell rakni. Szentendre ezen része kiválóan hasznosítható volna, mint a város szabadidőpartja. Ehhez viszont jelentős fejlesztéseket kellene véghezvinni a szigeten.  Revitalizáció, élő folyó

Egyéb turisztikai fellendülést elősegítő projektek:  Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése  Szigetmonostor felé gyalogos híd kiépítés

 Postás strand fejlesztése  Nyilvános illemhelyek kihelyezése a város látogatottabb területein.  Város határában lévő volt orosz laktanya rendbe tétele, turisztikai célú hasznosítása  Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében – internetes rendszerek, tájékoztatás

4. Városfejlesztés Szentendre, mint intermodiális központ:  városi szolgáltató központ létrehozása  városközpont fejlesztése  oktatás fejlesztése: több bölcsőde, óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása  modern egészségügyi központ kialakítása. A jelenlegi Szentendrei Egészségügyi Intézet pályázat keretein belül felújításra, bővítésre kerül.  kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása  nemzetközi konferenciaközpont kialakítása

Lakóövezetek szükséges beruházásai:  Pannónia telep: csatornázás, útépítések  Püspökmajor lakótelep: a panelházak korszerűsítése energetikai szempontból, úthálózat felújítása  Bükkös Patak melletti kertvárosi övezet: patakpart természeti értékeinek megóvása, az autók számára kijelölt átkelők felújítása, a mesterségesen kialakított patakmeder karbantartása  Vasvári lakótelep: a lakótelepi tömbházak korszerűsítése, felújítása, utak karbantartása, Izbég hátsó része felé menő út aszfaltozása  Izbég: sporttelep karbantartása, felújítása és hasznosítása, úthálózat karbantartása  Pismány: úthálózat kialakítása, kiszélesítése, szükséges aszfaltozások, felszíni csapadékvíz elvezetése  Pap-sziget: csatornázás, árvízvédelem

Sportberuházások:  Helyi sportlétesítmények fejlesztése – szabadidősport fejlesztés o nagyméretű műfüves pálya o görkorcsolyapálya, BMX pálya kialakítás

o tenisz centrum o homokos strandröplabda, futball és kézilabda pálya o erdei tornapálya o streetball pálya kiépítése  Izbégi és kőzúzói sporttelep felújítása, karbantartása  Társadalom egészséges életmódra nevelése  Diáksport rendezvények tárgyi feltételeinek megteremtése

5. Kultúra  Műemlékvédelem jellegű beruházások  Templomok védelme, felújítása  Duna korzón és a városközpontban lévő házak homlokzatának felújítása  Belváros felújítása  A műemlékvédelem alatt álló épületek hasznosítása

 LIMES stratégia  Limes=Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században. Szentendre (Ulcisia Casta) Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. Fényjelzésnyi távolságra kiépített őrtornyok, komoly védelmi szerepet ellátó katonai tábor, valamint a polgári településmagot jelentő villák, az őket elkísérő kereskedőcsaládok és a rabszolgáik.  Katonai tábor – Kálnoky Gy., Gróf Péter

 Nemzetiségi kultúra – hagyományteremtés  Német, szerb, horvát, szlovák, roma nemzetiségi ház létrehozása  Kulturális fesztiválok  Nemzetiségi találkozók létrehozása, helyszínek kialakítása

 Oktatás - Felsőfokú képzés

4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei, projektelemei

1. Közlekedés A többi Dunakanyarban elhelyezkedő településhez hasonlóan Leányfalut is a 11- es számú főút segítségével lehet megközelíteni. Ebből adódóan itt is a főút fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség:  zaj, rezgéscsökkentés  forgalom biztonságának növelése (gyalogátkelők, parkolók stb.)  Vizi közlekedés fejlesztése (kikötők, csónakházak)  A sziget irányába menetrend szerint közlekedő rév korszerűsítése vagy a egy gyalogos híd megépítése.

Parkolók  A termálfürdőhöz kapcsolódóan szükséges plusz parkolóhelyeket kiépíteni, mert nyáron nagyon hamar elfogy minden hely és akkor főút mentén parkolnak le az autók.  Az egyéb kereskedelmi létesítmények környékére is szükség van további parkolóhelyek kiépítésére (pl. stranddal szembe épülő kereskedelmi központhoz).

Kerékpárutak  Szentendre és Leányfalu között a Duna mentén már megépült a kerékpárút, de az elmúlt években történt árvizek több helyen megrongálták. Ezért ennek az útvonalnak a korszerűsítése szükséges.  A Leányfalu és Tahitótfalu közötti szakasz még nincs teljesen megépítve, ezért e szakasznak a megépítése kiemelten fontos.

2. Turisztikai célú fejlesztések  Leányfalun többféle turisztikai fejlesztést lehetne megvalósítani.  A termálfürdő az elmúlt évtizedben folyamatos fejlesztésen esett át pl. téli nyitva tartás, fedett uszoda, szaunák, a meleg vizes medencék teljes átalakítása. További lehetséges fejlesztések: új szolgáltatások bevezetése strand kibővítése egyéb medencékkel teljesen új bejárat és öltözők kialakítása vendéglátó létesítmények kibővítése strandhoz tartozó kemping vagy panzió kialakítása  Szállásférőhelyek bővítése, mivel jelenleg csak kisebb magánpanziók üzemelnek. Érdemes lenne egy kisebb wellness szálloda megvalósítása a strandfürdő közelében.  A sport tekintetében is lehetne korszerűsíteni a focipályát, teniszpályákat.  A szabadidős programkínálatot bővíteni lehetne: a Vöröskő hegyen túraútvonalak kiépítése, túrák szervezése, természetjárások kajak-kenu programok a Dunán egyéb vizi sportok strandröplabda/strandfoci

3. Intézményrendszer Leányfalu az elmúlt időszakban már tett néhány lépést az intézményrendszer fejlesztése érdekében. Európai Uniós támogatás keretében valósultak/valósulnak meg a következő fejlesztések:  A KMOP-2007-4.6.1. Közép-Magyarországi Operatív Program „Közoktatási Intézmények beruházásainak támogatása” elnevezésű, KMOP-4-6-1/B-2-2008-0032 számú nyertes pályázat keretében a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda akadálymentesítése, felújítása és bővítése megkezdődött.

 KMOP-2007-5.2.1/A -2008-0008 jelű „Leányfalu Faluház korszerűsítés” pályázat 87,8 millió Forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt keretében a Faluház teljes egészében megújult, átalakult.

4. Városközpont kialakítása  a strandfürdővel szembeni oldalon folyamatban van egy kisebb kereskedelmi központ megépítése. Ehhez kapcsolódóan a parkolás fog komolyabb problémákat okozni.  Hosszabb távon bővíteni kell a vendéglátó és egyéb szabadidős létesítmények számát.

5. Műemlékvédelem jellegű beruházások  Helytörténeti Múzeum

4.4 A sziget fejlesztési lehetőségei, projektelemei

A szigeten lévő települések, mint Tahitótfalu, Kisoroszi, Surány, Horány, Pócsmegyer és Szigetmonostor összefogva a természeti adottságait egy együttes stratégiával szeretne részt venni a Duna Projekt fejlesztési stratégiában. A sziget együttes fejlesztését az ökoturizmusra, biogazdálkodásra és a lovas turizmusra kell alapozni, mivel a terület nagy része természetvédelmi terület, illetve számos hagyományőrző tevékenységet végeznek máig is a helyi lakosok. A zöld turizmus kiépítetésé nem csak a turisták számára lehet vonzó, hanem a környező lakosok számára is számos szabadidős programlehetőség tárulna fel.

A projekt legfőbb prioritásai:  lovas turizmus fellendítése, amelyet lovas tanyákkal, pihenőkkel kibővített útvonalakkal lehetne megvalósítani.  a projekt nagyon fontos eleme az is, hogy a sziget teljes területén kerékpárútvonalak épüljenek fel, oly módon hogy a túraútvonalak összekössék a sziget településeit. Ez egyébként nem csak a turisták igényeit szolgálná, hiszen a helyi lakosság is szívesen veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt.  fontos szempont ezek mellett az is, e fejlesztéseket megfelelő számú szálláshely kapacitás egészítse ki annak érdekében, hogy a Dunakanyar meglátogatása ne csak egynapos programként jusson eszébe a turistáknak. Az ökoturizmusra alapozva, kiváló lenne egy panzióval ellátott „öko-farm” létrehozása a szigeten.

I. Tahitótfalu

Közlekedés  A 11-es számú főközlekedési út (amely végighalad az egész Dunakanyar területén) korszerűsítése.  Ez kiemelt fejlesztési pont, mert a nyári szezonban rohamosan megindulnak a hétvégi házzal rendelkező utazók illetve a térségbe érkező turisták is. Ennek következtében hosszú sorok, dugók alakulnak ki és a Pilisszentlászlói hegyi úton nem létezik egyéb útvonal a főváros vagy Esztergom eléréséhez.  Az előzőekből adódik, hogy a megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint is emelkedett.  A Váci rév megközelítéséhez keresztül kell haladni a falu központján, ezért a megnövekedett forgalom miatt nagy szükség van egyéb útvonal megépítésére, a faluközpont tehermentesítése céljából.  Egyébföldes utcák burkolatának megépítése, mivel számos nyaraló épült át az utóbbi években lakóházzá, melyek megközelítése sokszor komoly problémákat jelent. Az erre irányuló lépések már megkezdődtek a Nemzeti Fejlesztési Terv „Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” című KMOP - 2.1.1/B-09- 2009-0027 pályázatának elindításával. Ez a pályázat a következő utcákat érinti: Visegrádi utca, Rózsa utca, Kertész utca, Kós Károly utca

 Parkolók  A 11-es út mentén lévő központi parkoló fejlesztése, parkolási rend kialakítása. (Hídfőnél lévő nagyparkoló)  Tahitótfalu főterénél ki kellene alakítani további parkolási lehetőségeket, mivel gyakran csak az út szélén-a közeledést akadályozva- parkolnak le a lakosok, amíg elintézik a postát vagy a bevásárlást.

 Kerékpárút fejlesztések  A 11-es út mentén Összefüggő nemzetközi szintű kerékpárút kiépítése a Duna mentén. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az egész Dunakanyar területén így számos közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg.

Ár-és belvízvédelem  A legfontosabb feladat ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban az árvízvédelmi gátak megépítése, mind a főút és mind a sziget felöli oldalon.  Ezek mellett a meglévő, régebben épített gátak megerősítése is szükséges.

Turisztikai célú fejlesztések  Tahitótfalu és a teljes sziget területe alkalmas az ökoturizmus kialakítására, ezért az ilyen irányú fejlesztéseket kell létrehozni:  hagyományos mezőgazdaság és földművelés  eperföldek védelme, megtartása  ökoházak/szálláshelyek esetleg egy öko falu kialakítása a szigeten  Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése  Turistaútvonalak  Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése  Lovas turizmus további fejlesztése és fellendítése a szigeten  Foci pálya felújítása kiegészítése vendéglátó egységekkel- diáksport rendezvények szervezése  Helyi íjászat támogatása, beépítése a programkínálatba  A hagyományos minden évben megrendezésre kerülő Eper Fesztivál további támogatása, illetve egyre szélesebb körben való meghirdetése.

Intézményrendszer  Központi tűzoltó állomás kiépítése, amely az egész Dunakanyar településeit ellátná.  Helyi óvoda és általános iskola fejlesztése, terjeszkedése.  A Duna kanyarban élők számára egy központi okmányiroda létrehozása

Városközpont kialakítása  Városháza, városi rendezvényterem felújítása  Kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása  Fő tér kialakítása  Parkolási rend kialakítása  Faluház felújítása- kulturális és egyéb szórakoztató programok szervezése  Népház

Műemlékvédelem jellegű beruházások  Templomok  Fő tér  Pollach Mihály síremléke  Tildy Zoltán híd

II. Kisoroszi

Közlekedés  Kisoroszi és a 11-es főútvonal között jelenleg menetrendszerinti rév közlekedik, amelyhez való igazodás sokszor problémákat okoz a helyi lakosok számára (főleg azoknak, akik Visegrádon vagy a Dunakanyar területén dolgoznak). Személygépkocsival pedig csak nagy kerülővel, Tahitótfalun keresztül lehet megközelíteni. A cél viszont az, hogy Kisoroszi megőrizze természeti értékeit, ezért egy gyalogoshíd létrehozásával megoldódnának ezek a problémák.

 A szigetcsúcshoz vezető út kiépítése.

 A már említett Tahitótfaluból irányuló főútvonal kivilágítására is fontos lenne.

Kerékpár útvonalak  Tahitótfalu és Kisoroszi között ki kellene építeni a közvetlen kerékpárútvonal kapcsolatot is.  Kisoroszi területén a szigethez kapcsolódóan kerékpár-túra útvonalak kiépítése hozzájárulva ezzel a helyi lakosság és a turisták igényeihez is.

Ár-és belvízvédelem  Kisoroszi ár és belvízvédelmének kiépítése kardinális kérdés a területen, mivel egy-egy kisebb vízszintemelkedés hatására már elázik a sziget.  Gátak kiépítése minden alacsonyabb területen.  Úthálózat árvízszint felé emelése.

Turisztikai célú fejlesztések

 „Szigetcsúcs” jelenleg is népszerű a kempingező turisták és az egynapos látogatók körében. Erre alapozva fejleszteni lehetne ezt a részt különböző turisztikai szolgáltatások kialakításával.  Elsősorban a vízi turizmus fejlesztése lenne célszerű: kikötő motorcsónakázás fürdési lehetőség jetski bérlés vízisí  Nyilvános illemhelyek kiépítése

 Szárazföldi lehetséges fejlesztések: strandröplabda, strandfoci és egyéb sportok feltételeinek kiépítése golfpálya fejlesztés vendéglátó létesítmények: éttermek, büfék stb.

 Szálláshelyek kialakítása az ifjúság számára  Modern kemping- terület megvalósítása  Lovas turizmus további fejlesztése, útvonalak kiépítése a szigeten  Ökoturizmus – természetjárások  Kisoroszi határában lévő bányató turisztikai hasznosítása pl. strand, horgászat stb.

Intézményrendszer  művelődési központ és könyvtár fejlesztése

Település- központ kialakítása  kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása  faluház kialakítása

Műemlék védelem  Római Katolikus templom  Baktay Ervin Múzeum

III. Sziget (Surány, Horány, Pócsmegyer, Szigetmonostor)

Közlekedés  A meglévő aszfaltburkolatú út, amely Tahitótfaluból indul a települések irányába már nincs megfelelő minőségű állapotban, ezért felújításra/újraburkolásra van szükség.  Szentendre és a sziget között már régóta tervben van egy gyalogos híd megépítése. Egy ilyen fejlesztés a helyi lakosok érdekeit és turisztikai szempontokat is egyaránt szolgálna.  Szigetmonostori rév korszerűsítése

Kerékpár  A sziget területén nagy szükség lenne kerékpár-útvonalak kialakítására, amely kiváló szabadidős program-lehetőséget biztosítana a helyiek és a turisták számára egyaránt. Továbbá az ökoturizmus szigeten való kialakításának egyik fontos alapeleme az ilyen jellegű közlekedési lehetőségek létrehozása.

 Fontos szempont a szigethez és a Tahitótfaluhoz kapcsolódó kerékpárútvonalak kialakításánál, hogy ne a főútvonalon, hanem az mentén legyen kialakítva.  Továbbá már a korábban is említett kerékpár túra-útvonalak e területi részének kiépítése is szükséges.

Ár és belvízvédelem  Vízbázis-védelem nagyon fontos fejlesztési tényező, mert a sziget nagy része természetvédelmi terület (csatornázás, szennyező források felszámolása)

Turisztikai célú fejlesztések  Lovas turizmus kiépítése: lovas központok, túraútvonalak létrehozása  Ökoturizmus előrelendítése, pl. zöld szálloda/panzió fejlesztése  Biogazdálkodás fellendítése  A Pócsmegyeren lévő halastó mentén érdemes lenne turisztikai fejlesztésekre: pl. szálláskapacitás-bővítés, sportpályák kiépítése, horgászat és egyéb szabadidős programlehetőségek kialakítása.  A szigeten lévő egyéb tavak hasznosítása pl. horgászat, csónakázás stb.  Egyéb vendéglátó létesítmények kialakítása.

Városközpont kialakítása  Polgármesteri Hivatal  Néhány kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatás kiépítése.

4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei, projektelemei

Közlekedés

 A többi településhez hasonlóan Dunabogdány is a 11-es útvonal mentén helyezkedik el. Ezért a közlekedés fejlesztésénél ugyanaz a feladat, mint a más városoknál, az út korszerűsítése, biztonságosabbá tétele. (gyalogátkelők, közlekedési lámpa, járdák kiépítése)

 A vízi közlekedés esetében a hajóforgalom hálózatának fejlesztése, teherkikötő megépítése.  Úthálózat szintemelése az árvízveszély miatt.

Parkolók  A kikötőkhöz kapcsolódóan megfelelő számú parkolóhely kiépítése, úgy hogy hajók számára is alkalmas legyen a tárolásra.

Kerékpár  Tahitótfalu és Dunabogdány között már megépült a kerékpárútvonal, ezért csak Visegrád irányába kell továbbépíteni a szakaszt annak érdekében, hogy az egész Duna kanyar végig kerékpározható legyen. (úgy, hogy ne kelljen a bicikliseknek a főútvonalon közlekedniük).

Turisztikai célú fejlesztések  A szigethez hasonlóképpen Dunabogdány is alkalmas az ökoturizmus kialakítására, mivel a helyiek számos hagyományőrző tevékenységet végeznek. Biogazdálkodás Régi mesterségek megőrzése, bemutatása Lovaglás Természetjárás  Vizi sportok  Sváb zenekar és népszokások  Egy-egy kisebb szálláshely fejlesztése pl. „öko-panzió”  Vendéglátó és egyéb szolgáltató létesítmények kialakítása

Intézményrendszer  Helyi általános iskola támogatása, fejlesztése  Művelődési ház

Településközpont kialakítása  Biztonságos közlekedés megteremtése (járdák, gyalogátkelők)  A Duna mentén sétálóút kiépítése kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató helyiségekkel.

Műemlékvédelem  Helytörténeti Múzeum  Művelődési Ház

4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei

Közlekedés:

 A 11-es számú fkl. út korszerűsítése:  A Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőtől Dömösig terjedő szakasz átépítése azért szükséges, mert az út koronaszintje a mértékadó árvízszint alatt van, ezért 3-5 évente az árvizek miatt ideiglenes lezárása szükséges, valamint a 47+400 km szelvényben található római kori kiserőd feltárási munkáinak biztosítása miatt. Az út átépítésének két fő változata van, az egyik szerint a nyomvonal maradna a jelenlegi helyen, de az árvízszint feletti kiépítéssel, míg a másik szerint a kórházhoz tartozó telek északi sarkáig a jelenlegi nyomvonalon, de megemelt szinten, utána pedig az ún. „vízlépcsős” változat szerint a hegyoldalban, a lovarda felett vezetve történne. Az első változat esetén biztosítani kell egyrészt az út alatti régészeti terület felszabadítását (nyomvonal korrekcióval, vagy a szükséges mértékű áthidalással), másrészt pedig a végleges, feltárás utáni és az esetleges részleges rekonstrukciót követő állapot ár- és belvízmentesítését (a római kiserőd része a Római Limes Világörökségi Programnak). E tárgyban lásd még a Magyar Közút PES-1286-2/2010. iksz-ú állásfoglalását (1. sz. melléklet)  A 11-es fkl út 45 km szelvényében két elvégzendő feladat van. Az egyik a csomópont körforgalommá történő átépítése, a másik pedig a római őrtorony feltárásának, bemutathatóságának és esetleges részleges rekonstrukciójának megvalósítása. A római őrtorony része a Római Limes Világörökségi Programnak.  A Rév utcai csomópont átépítése, a Rév-komp közúti kapcsolat átalakítása.  A Mogyoró-hegyi útcsatlakozás körforgalommá történő átépítése.  A Kisoroszi gyalogos híd csomópontjának átépítése.  A fellegvári út korszerűsítése, felújítása a Rév utcai csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.

 A Mogyoró-hegyi út korszerűsítése, felújítása a 11-es fkl. Úti csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.

Parkoló fejlesztések:  Királyi Palota fogadótere (Ágasházi parkoló többfunkciós rendezvénytérré történő fejlesztése.  Városközpont mélygarázs  Sportpályaparkoló  Vízi-centrum parkoló  Lepence parkoló fejlesztése  A Reneszánsz étterem parkolójának fejlesztése

Kékpárút fejlesztések:  Bécs-Budapest kerékpárút a Duna mentén (Duabogdánytól Dömösig)

Városi kerékpárutak:  Kerékpárút a Rév utca – Nagy Lajos király utca – Mátyás király utca – Fellegvári út – Mogyoróhegyi-út mentén.  Kerékpárút (és sétány) az Apátkúti-patak mentén a Füvészkertig (Kaán forrásig).  Hajóállomás fejlesztés  Jacht-kikötő fejlesztés az Alsó-öbölben  A meglévő kompkikötő fejlesztése

Ár- és belvízvédelem:

 Árvízvédelmi rendszer kiépítése a Városkaputól a VIFA-ig  Az Apátkúti-patak rendezése a 11-es fkl. úttól a halastóig.

Turisztikai célú fejlesztések:

 A Királyi Palota fogadóközpontjának kialakítása:  Többfunkciós rendezvénytér és parkoló kialakítása (lásd az 1.4.1. pontot)  A Királyi Palota előtti közterület rendezése a parkoló és a Mátyás-szobor között  A fogadóépület kialakítása  Városi Gyümölcsöskert és sétány kialakítása a Városközpont és a Királyi Palota fogadótere között.

Városközpont kialakítása:  Az I. ütem: Városháza, Városi Rendezvényterem  A II. ütem: a közfunkciókat tartalmazó 3. zóna befejezése  A III. ütem: A kereskedelmi és vendéglátó tömb kialakítása (2. zóna)  A IV. ütem: A lakó zóna építése (1. zóna)  A mélygarázs építése (lásd még az 1.4.2. pontot)  A Fő tér kialakítása  Közlekedési kapcsolatok megépítése  A Duna-kapcsolat kialakítása  A Nagy-villámi Sípálya fejlesztése  A Mogyoró-hegyi Kemping felújítása, fejlesztése  A Mogyoró-hegy térségében lévő esőbeállók, padok, WC-k felújítása  A Fő utcai volt Műemlékvédelmi Hivatal és Építésvezetőség épületének átépítése, hasznosítása.  Kulturális és sport programhelyszínek kialakítása.  Városi rendezvényterem létesítése (lásd: Városközpont beruházás)  Városi Művelődési és Rendezvény Központ kialakítása a MOZI épületéből (lásd: Városközpont beruházás)  Vízi színpad kialakítása a Felső öbölnél.  A Salamon torony udvarán lévő rendezvénytér továbbfejlesztése.  A Királyi Palota Kápolna-teraszának rendezése.  A Királyi Palota udvarának rendezése.  . A Városi Sportpálya és a mellette fekvő terület rendezése  Az „Öreg-bánya” rendezése  A lovarda fejlesztése  Városi Csónakház  Jacht-kikötő fejlesztése (lásd: a Közlekedés fejezetben)  Turista utak és jelzések megújítása

Műemlékvédelem jellegű beruházások:  A Királyi Palota rekonstrukciós programja II. ütem  A Salamon torony állagmegóvási munkái  A Fellegvár rekonstrukciós programja  Az Alsóvár és a Fellegvár közötti várfal helyreállítása a lépcsővel, esetleg siklóval  A Fő utcai középkori templom bemutatás  A Rév utcai üveghuta rekonstrukciója  A Városközpont területén talált régészeti emlékek bemutatása  Az orvosi rendelő területén lévő pince bemutatása  A Sibrik dombi Ispáni vár bemutatása  Csatlakozás a római limes világörökségi cím pályázatho  A Lepence patak melletti őrtorony részleges rekonstrukciója  A Gizella-majori római kiserőd részleges rekonstrukciója

 A Sibrik dombi katonai tábor részleges rekonstrukciója  A Kálvária felújítása

Természet- és tájvédelem  Duna-Ipoly Nemzeti Park  Natura 2000 területek  Beépítéstől elvont területek (Fellegvár és a Dunára néző hegyoldalak  Mogyoró-hegyi Oktató Központ  Bertényi Miklós Füvészkert