DOCSLIB.ORG

Rendvédelem-Történeti Füzetek

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Rendvédelem-Történeti Füzetek 0451 ZEIDLER Sándor Testőrségi rendfokozatok a polgári magyar állam időszakában A mai értelemben vett egyenruha a XVIII. században az állandó hadseregek felállításának az idejében alakult ki. A hadsereg mintáját követték — nagy vonalakban és késlekedve — a rendvédelmi testü- letek. Az egyenruha elterjedése képezte az alapját a rangok látható és egységes jelölésének. A rendfokozati jelzések kezdetben a fejfedőn és az egyenruha ujján elhelyezett paszomány- csíkokból álltak. A XIX. század közepéig nem tükrözték pontosan viselője valóságos rangját. Például csak azt lehetett látni, hogy viselője törzstiszt, ezen belül hogy őrnagy, alezredes, vagy ezredes nem derült ki egyértelműen. 1 A szelektívebb látható rendfokozati jelek bevezetésére 1848 áprilisában a szabadságharc honvéd- ségénél került sor. A galléron vékony csíkokkal jelölték a rendfokozatokat, azonban így sem mind- egyiket. 2 A véglegesen kialakult rendfokozati rendszer — mely teljes mértékben láthatóvá tette a rangokat — 1849 tavaszán és 1850 januárjában jelent meg a császári hadseregben. A gallér színes hajtókáján elhelyezett 1-3, hatágú csillagokkal és paszományokkal jelezte a hovatartozást. A szabadságharc leverése után ez a jelölési mód honosodott meg hazánkban is, amely a mai napig él. 3 A rangok elnevezésének eredete azonban sokkal régebbi keletű. Azokat a vezető állású tiszteket, akik nem egy csapattestet vezettek, hanem valamennyi felett rendelkeztek, Franciaországban már a XIII. században általános kapitánynak (CAPÍTAINE GENERÁL-nak), azaz generális fővezérnek ne- veztek, hiszen a kapitány szó a latin CAPUT (fej) kifejezésből ered. 4 A császári hadseregben jelent meg ezen elnevezés felváltva az addig használt legelső főember (Oberster Hauptmann, Feld Haptmann) címet. A császári hadsereg legmagasabb rangú tábornoka a tábornagy (Feldmarschall) volt, ennek helyettese az altábornagy (Feldmarschall-Lieutenant) volt, mint ahogy a százados (Hauptmann) helyettese a hadnagy (Lieutenant) lett. A legalacsonyabb törzstiszti rang viselőjét az őrnagyot a XIX .század elején legfelsőbb őrmesternek (Obrist-Wachtmeister) nevezték. Idővel a rendfokozati rendszer az igényeknek megfelelően bővült. A legénységi állományúaknál az őrvezető, a tizedes — aki már altiszt volt — és az őrmester mellett 1857-ben megjelent a szakasz- vezető, majd 1913-ban a törzsőrmester mellett a törzsaltiszti rang is. 5 A tiszti rendfokozatok mellett a volt hadapród tiszthelyettes zászlósra változott tisztjelölti mi- nőségben. 6 A hadseregben a tiszti állásúak három állománycsoportot alkottak. Az úgynevezett katona- állományú (harcos) tisztek hatágú csillagokat viseltek saját paszomány mintával. A nem katonaállo- mányú tisztek — orvos, hadbíró, gazdász — a csillagok mellett más mintázatú paszományt hordtak. A katonai tisztviselők — vívómester, tanár, gyógyszerész — csillag helyett úgynevezett „rózsácskát” és a többi egyenruházott állami tisztviselővel megegyező mintázatú paszományt viseltek. 7 (I.sz. mel- léklet) A tiszti állásnak megfelelő fizetési osztályokat az egész állami hierarchián belül I-XI. rang- osztályba sorolták. A rangfokozati elnevezések ennek megfelelően szakáganként változtak. Az elne- vezések a VIII. rangosztályban például a katonaállománynál százados, orvosnál ezredorvos, a fogal- mazókari rendőrtisztviselőknél kapitány, míg a felügyelőkari rendőrtiszt-viselőknél felügyelő, vagy detektívfelügyelő volt. 8 A magyar testőrségek rangjai a vizsgált időszakban is a katonai rangrendszeren belüli sajátos rend- fokozati rendszert alkottak. A hatalmi ágazat vezető személyeit és közvetlen környezetüket biztosító szervezetek mindig lé- teztek, de a mai értelemben vett testőrségek alapításai a XVIII. századra az állandó hadseregek létre- hozásának idejére nyúlnak vissza. Mária Terézia magyar királynő hálája kifejezéseként Pozsonyban, 1760. IX. 11-én kelt királyi kiváltságlevelével megalakította a Magyar Királyi Nemesi Testőrséget .9 A nemesi testőrség a vármegyék által delegált nemes ifjakból alakult. A testőrségbe Magyarország 96, Horvátország és Szlavónia 4, Erdély pedig 20 főt küldhetett. A testület szolgálati ügyekben a Fő- udvarmesteri Hivatal, fegyelmi ügyekben az Udvari Haditanács, gazdasági ügyekben pedig az Udvari Kancellária alá tartozott. 10 Ezt követte 1763-ban az első Arciere (íjjas) Testőrség melyet kizárólag osztrák tiszti rangú nemes ifjakból hoztak létre. 11 Az uralkodóház épületeinek őrzésére alakult 1767-ben az császári alabárdos altiszti palotaőrség, melyet 1790-ben Darabonttestőrség nek neveztek el. 12 95 Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774 XXV. évf. (2015) 47-48-49-50.sz. A császári testőrségek sorában az utolsó alapítás a Gyalogos és Lovas Testőrség, a későbbi Burg- gendarmerie , melynek felállítása 1802-re nyúlik vissza. 13 Az uralkodót több testőrség is őrizte, melyek közül egy szervezet a Magyar Királyi Nemesi Test- őrség tartozott a magyar államhoz, bár a dualizmus időszakában még egy magyar testőrséget létre- hoztak a Magyar Királyi Darabont Testőrséget. 14 Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában az udvartartás témáját — melynek részét képezték a testőrségek is — a kiegyezési törvény szabályozta. Az Osztrák-Magyar Monarchiának nem volt közös államfője, hanem az Osztrák Császárságnak és a Magyar Királyságnak — mint a két társországnak — külön-külön volt államfői tisztsége az osztrák császár és a magyar király. E két legfelsőbb közjogi méltóságot azonban egy természetes személy látta el Ferenc József, aki egyszerre volt osztrák császár és magyar király. Mivel nem létezett közös államfő ezért ennek a témája sem tartozhatott a közös ügyek közé. A magyar kiegyezési törvényben mégis szerepel a közös ügyek témakörében az uralkodói udvartartás, de kizáró jelleggel azzal a tartalommal, hogy az udvartartás témája nem tartozik a közös ügyek közé. Az osztrák kiegyezési törvény ezért a közös ügyek között meg sem említi az udvartartás témáját. 15 Mivel mindkét ország külön-külön rendelkezett államfői tisztséggel, ezért e legfelsőbb közjogi méltóságokat betöltő személy és közvetlen környezete védelmét külön-külön testőrségek biztosították. Így tehát Ferenc József et mint osztrák császárt más testőrségek őrizték mint Ferenc József et a magyar királyt. A valóságban azonban — mivel a két közjogi méltóságot egy természetes személy töltötte be — Ferenc József re a császári és a királyi testőrségek egyaránt vigyáztak. 16 A testőrségek a főudvarmester alárendeltségébe tartoztak függetlenül attól, hogy a két társország közül melyik állam költségvetéséből származott a fenntartásuk összege. A Magyar Királyság területén az uralkodó biztonságáért a magyar testőrségek voltak felelősek. 17 A Magyar Királyi Darabont Testőrség — amelyet a Császári Darabont Testőrség párjaként 1904- ben állítottak fel — altisztekből álló alabárdos testőrség volt. Egyéni ruházatukat, a Magyar Királyi Koronaőrséghez hasonlóan a szóbeszéd szerint L OTZ Ká- roly tervezte. A Magyar Királyi Darabont Testőrség: - testőr kapitánya szintén magas rangú tábornok (első kapitány báró F EJERVÁRY Géza táborszer- nagy); - alkapitánya (1 fő) vezérőrnagy; - főhadnagy (1 fő) ezredes; - alhadnagya (1 fő) őrnagy; - őrmestere (1 fő) százados; - alőrmesterhelyettese (4 fő) rangosztályba nem sorolt havidíjas őrmester; - testőre (38 fő) akik tizedes vagy szakaszvezető rangban voltak. 18 Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc következményeként a Magyar Királyi Nemesi Testőrséget 1849. XI. 12-én feloszlatták, mivel tagjainak java része belépett a honvéd sereg- be 19 szintén erre a sorsa került a koronaőrség is hasonló okok miatt. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség a kiegyezést követően gróf A NDRÁSSY Gyula miniszterelnök kezdeményezésére újjáalakult. Az újjászervezett testületbe már nem csak nemesi származású ifjak ke- rülhettek be, hanem minden magyar tiszt pályázhatott a tisztségre. Az 1867. VI. 8-ai koronázáskor a Magyar Nemesi Testőrség tagjai már résztvettek ugyan a koronázási díszmenetben azonban huszár- tiszti egyenruhában, mivel végleges egyenruhájukat 1869-ben kapták meg. 20 A Magyar Királyi Nemesi Testőrség rendfokozatai a dualizmus időszakában a véderőben jóval magasabb rangnak feleltek meg: - testőrség kapitánya magasabb rangú tábornok (háromcsillagos lovassági tábornok, altábornagy- nak); - a testőr főhadnagy vezérőrnagyi; - a testőr alhadnagy (1885-től hadnagy) ezredesi; - a testőr főőrmester őrnagyi; - a testőr alőrmesterek századosi; - a testőrök pedig hadnagyi rendfokozatnak feleltek meg. 21 Ez azt jelentette, hogy a testőrök ugyan szabályos katonai rendfokozatot viseltek, azonban az ő ka- tonai rangjuk a haderőben jóval magasabb katonai rangnak felelt meg. 1918. XI. 20-án IV. Károly testőrségeinek tagjait felmentette az esküjük alól. 1861-ben az uralkodó elrendelte a Magyar Királyi Koronaőrség újbóli felállítását. 50 főnyi le- génysége félrokkant katonákból állt, akik magyar gyalogezredek egyenruháját viselték. Festői ruházatuk 96 ZEIDLER Sándor: Testőrségi rendfokozatok a polgári magyar állam időszakában 1871-ben készült el, fémsisakkal és vibárddal. 1899-ben megkapták az osztrák Testőr Gyalogszázad (Burg- zsandár) rendfokozati rendszerét. 1909-ben a korábbitól eltérő teljesen új díszegyenruhát kaptak, melyhez a Magyar Királyi Darabont Testőrség új ruházatának elemeit használták fel. Sisakjukat az 1912-ben felállított Magyar Királyi Képviselőházi Őrség kapta meg. 22 A legénység rendfokozatai koronaőr tizedes, koronaőr szakaszvezető és koronaőr őrmesterek vol- tak. Az 1867-es koronázás felgyorsította a folyamatot. A koronázási ünnepségen külön testületként színpompás
Load more

Recommended publications
  • Collective, Militaria and Toys Auction, 4/09/2019 10:00 AM
    Collective, Militaria and Toys Auction, 4/09/2019 10:00 AM 1 A collection of pictures to include a metal plaque 18 Rebecca Elliott, 'Infant with Jars', signed, mixed of R M S Queen Mary, three watercolours by media, 9.5 x 7cm, together with an etching titled John Bellis, a watercolour by G Butterworth, a 'Tidal' by D. Mace, a monotype by J. Scott, an print on stainless steel of Lichfield Cathedral abstract by Julian Ruddock and other assorted and a pastoral scene and a watercolour by W E works by different hands £70-100 Dean. 19 Roy Amiss, 'Surreal Forms', watercolour over 2 G W Birks, Satanic Mills, limited edition print, 14 pen and ink, signed and dated 1991, 16 x 25cm x 46cm (SH) 20 Contiental schhol, 20th century, Italinate 3 British school, 20th century, RAMC officer, landscape, indistinctly signed, oil on canvas, 64 dated '08, watercolour x 78cm £120-180 4 Manner of James Stark, Farm labourers beside 21 British school, 20th century, Still life of dead a fire, oil on panel, 38 x 31cm £600-800 game and a hare, oil on board, 92 x 153cm 5 E.B. Gresley, signed lower right, 1899, Dead 22 Ellen Eadie (early 20th century), Still life with Game, oil on canvas, 57.5 x 44.5cm apples and grapes, signed lower right, oil on 6 S L Bagley (British school, 19th century), Study canvas, 29 x 50cm of dead game, signed lower right, dated 1871, 23 Continental school, early 20th century, Winter oil on canvas, 76.5 x 62cm landscape, indistinctly signed, oil on canvas, 48 7 After Renoir, British 20th century, Nude, x 58cm Lithograph, inscribed on reverse "L' Album des 24 British school, 19th century, Dead Game, oil on Douze Lithographies Originales de Pierre canvas, 60 x 44cm Auguste Renoir 1919".
    [Show full text]
  • Die Uniformierung Der B-Gendarmerie
    Oberleutnant dRes OFR Dipl.- Ing. Hermann Hinterstoisser Die Uniformierung der B-Gendarmerie Foto: Lex Gendarmerie und Militär standen in puppt sich bei näherer Betrachtung als anstelle der früheren Distinktionssterne nor- Österreich seit jeher in einer engen Wech- nicht haltbar. Es sei daher vor der eigentli- mierten Sternrosetten der Dienstgradabzei- selbeziehung. Als mit dem „Gendarmerie- chen Behandlung des Themas ein kurzer chen manifestierte. Erst 1933 wurden für Sonderprogramm“ 1951/52 die, den Zeit- Rückblick gestattet, um die in vielem die Gendarmerieoffiziere wieder die alt- umständen gemäß getarnte, Wiederer- durchaus erstaunliche Kontinuität, selbst bekannten Sterndistinktionen vorgeschrie- richtung militärischer Strukturen in Öster- über die Tage des Zweiten Weltkrieges ben; für die eingeteilten und dienstfüh- reich begann, stellte dies zumindest uni- hinweg, darzustellen. renden Gendarmeriebeamten verblieben formkundlich keineswegs einen völligen (bis heute) die Sternrosetten1). Neubeginn dar. Vielmehr war dieses Gen- Die Vorgeschichte Seit 1921 wird an der linken Seite der darmerie-Sonderprogramm, das später die Gendarmeriekappen, zeitweise auch der Bezeichnung „B-Gendarmerie“ erhalten Die Gendarmerie war in Österreich als Helme, das „Korpsabzeichen“, die gelb- sollte, zunächst bezüglich der Unifor- Landessicherheitswache 1849 nach dem metallene flammende Granate, getragen - mierung in den allgemeinen Werdegang Muster des seit den Tagen Napoleons in der von ähnlicher Form übrigens, wie die 1917 der österreichischen Bundesgendarmerie Lombardei und Venetien bestandenen (seit für die Feldgendarmerie des k. u. k. Hee- eingebunden und entwickelte eher zöger- 1816 österreichischen) Gendarmeriere- res normierte. 1925 wurde die eisengraue lich am Bedarf orientierte Besonderheiten. gimentes aufgestellt worden. Bis zum Un- Grundfarbe für die Gendarmerieuniformen Die landläufige Meinung, das Ende des tergang der Monarchie 1918 war sie stets eingeführt , gleichzeitig mit der vorne mit- Zweiten Weltkrieges hätte zur Begründung Teil des k.
    [Show full text]
  • Vierteljahrshefte Für Zeitgeschichte Jahrgang 52(2004) Heft 3
    52. Jahrgang Heft 3/04 Inhalt Ein unbekannter Attentäter? Gerhard Ringshausen Hans-Alexander von Voß (1907-1944) 361 Aufsätze Offizier im Widerstand Weshalb wird Adam von Trott zu Solz in Großbritannien so kritisch beurteilt? Silvia Daniel „Troubled Loyalty"? 409 Britisch-deutsche Debatten um Adam von Trott zu Solz 1933-1969 Was gab den Ausschlag für das Scheitern 1953 und für den Erfolg von 1989? Walter Süß Von der Ohnmacht des Volkes zur Resignation der Mächtigen 441 Ein Vergleich des Aufstandes in der DDR 1953 mit der Revolution von 1989 Wer fand wo die Goebbels-Tagebücher? Astrid M. Eckert und Stefan Martens Glasplatten im märkischen Sand 479 Dokumentation Zur Überlieferungsgeschichte der Tageseinträge und Diktate von Joseph Goebbels Wann wusste die Militäropposition vom Judenmord? Johannes Hürter Auf dem Weg zur Militäropposition 527 Tresckow, Gersdorff, der Vernichtungskrieg und der Judenmord Neue Dokumente über das Verhältnis der Heeres­ gruppe Mitte zur Einsatzgruppe B im Jahr 1941 Hans-Peter Schwarz zum 70. Geburtstag 563 Notizen Auschwitz und der Holocaust 1941/42 Eine kurze Antwort auf Michael Thad Allen 569 Verbrechen der Wehrmacht - eine Bilanz. Eine Tagung des Hamburger Instituts für Sozialforschung und des Instituts für Zeitgeschichte München-Berlin vom 16. bis 18. März 2004 in Hamburg 573 575 Abstracts 579 Autoren VfZ 3/2004 © Oldenbourg 2004 361 Ist der 20. Juli noch ein Thema der historischen Forschung? Das Ereignis scheint mehr und mehr zum Objekt der öffentlichen Erinnerung zu werden, vielleicht noch zum Gegenstand der akademischen Debatte. Dieser Aufsatz vermittelt indessen einen ganz anderen Eindruck. Er erzählt zum ersten Mal die Lebensgeschichte eines Offiziers, den man lange Zeit zu Unrecht vergessen hatte.
    [Show full text]
  • Franz Xaver JOHN, * Am 20
    View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE provided by OTHES DIPLOMARBEIT Franz Freiherr von John „Soldat Diplomat Staatsmann“ HELD Johannes angestrebter akademischer Grad Magister (Mag. phil.) Wien, Mai 2008 Studienkennzahl lt. Studienblatt: A 312/295 Studienrichtung lt. Studienblatt: Geschichte Betreuerin / Betreuer: ao.Univ.-Prof. Dr. Lothar Höbelt Inhaltsverzeichnis Vorwort ………………………………………………………………………… 4 Einleitung ………………………………………………………………………. 5 1. Die Zeit vor 1850 1.1 Das politische Umfeld im Vormärz ………………………………….. 6 1.2 National-u. Dienstbeschreibung k.k. Sappeurcorps, Familie, Burg .…. 6 1.3 Franz John, Geburtsurkunde …………………………………………. 9 1.4 Dokumente, Aufnahmegesuch ……………………………………….. 9 1.5 Bildungswesen der Armee …………………………………………… 11 1.6 Das Berufsheer ……………………………………………………….. 12 1.7 Italien 1847 / 48, FM Radetzky, Desertionen, das Offizierscorps der Wiener Hof, die italischen Truppen ……………………………… 13 1.8 Rückzug aus Mailand, Rückkehr in die Lombardei ………………….. 16 1.9 Die Armee als Instrument des Herrscherhauses ……………………… 18 1.10 Innen-u. außenpolitische Spannungen ………………………………. 19 2. Die Zeit von 1851 – 1859 2.1 National u. Individualbeschreibungen, Franz John 1851 – 1875 ……... 20 2.2 Brief des Schwagers aus Nachinetz …………………………………… 25 2.3 Lebenslauf John, Maria Theresienorden, Volta ………………………. 26 2.4 Feldzug 1849 …………………………………………………………. 30 2.5 Die Zeit nach 1849 …………………………………………………… 30 2.6 Krieg in Italien 1859, das siebente Corps, Benedek´s Beispiel ……… 32 3. Die Zeit von 1860 – 1866 3.1 Instruktionen für den ital. Kriegsschauplatz, Documenta ……………. 35 3.2 Landoperationen ……………………………………………………… 36 3.3 Erzherzog Albrecht, Baron John, Kommandeurkreuz f. John ……….. 38 3.4 Die Lage in Tirol ……………………………………………………... 39 3.5 Die Lage in Oberitalien, Erzherzog Albrecht Oberbefehlshaber, Baron John Stabschef, Truppen aus dem Süden nach dem Norden ….
    [Show full text]
  • Marina Brandtner Diskursverweigerung Und Gewalt Dimensionen Der Radikalisierung Des Politischen Klimas in Der Obersteirischen Industrieregion 1927–1934
    Marina Brandtner Diskursverweigerung und Gewalt Marina Brandtner Diskursverweigerung und Gewalt Dimensionen der Radikalisierung des politischen Klimas in der obersteirischen Industrieregion 1927–1934 StudienVerlag Innsbruck Wien Bozen Gedruckt mit der Unterstützung des Austrian Science Fund (FWF): D 4302-G15 © 2011 by Studienverlag Ges.m.b.H., Erlerstraße 10, A-6020 Innsbruck E-Mail: [email protected] Internet: www.studienverlag.at Buchgestaltung nach Entwürfen von Kurt Höretzeder Satz: Studienverlag/Georg Toll, www.tollmedia.at Umschlag: Studienverlag/Dominika Nordholm Umschlagbild: Begräbnis der sieben Todesopfer der Exekutive beim Juli-Putsch in Leoben, Juli 1934 © Österreichische Nationalbibliothek, E3/396. Registererstellung durch die Autorin Gedruckt auf umweltfreundlichem, chlor- und säurefrei gebleichtem Papier. Bibliografische Information Der Deutschen Bibliothek Die Deutsche Bibliothek verzeichnet diese Publikation in der Deutschen Nationalbibliografie; detaillierte bibliografische Daten sind im Internet über <http://dnb.ddb.de> abrufbar. ISBN 978-3-7065-5059-8 Alle Rechte vorbehalten. Kein Teil des Werkes darf in irgendeiner Form (Druck, Fotokopie, Mikrofilm oder in einem anderen Verfahren) ohne schriftliche Genehmigung des Verlages reproduziert oder unter Verwendung elektronischer Systeme verarbeitet, vervielfältigt oder verbreitet werden. Inhaltsverzeichnis Vorwort 11 Danksagung 13 1. Einleitung und theoretische Grundlagen 15 1.1 Gedanken zum Thema 15 Ungeliebtes Österreich 15 1.2 Methodik und Quellen 18 1.3 Begriffsdefinitionen 20 1.3.1 Radikalismus 20 1.3.2 Formen der politischen Gewalt 21 1.4 Zum Konzept der politischen Kultur 25 1.5 Mentalitätsgeschichte: soziale Milieus und politische „Lager“ 26 1.5.1 Formierung der „Lagermentalität“ 27 1.5.2 Das sozialistisch-kommunistische Lager 28 1.5.3 Das christlichsoziale-konservative Lager 29 1.5.4 Das national-freiheitliche Lager 30 1.6 Politische und wirtschaftliche Entwicklungen in der Zwischenkriegzeit bis 1934 32 1.6.1 Steiermark 37 „Tango Korrupti“: Die Steirerbank-Affäre 38 2.
    [Show full text]
  • Lèxic Uniformològic Multilingüe
    FERRAN LUPESCU LÈXIC UNIFORMOLÒGIC MULTILINGÜE CATALÀ-ENGLISH-ESPAÑOL-FRANÇAIS-ITALIANO-PORTUGUÊS AMB SUPLEMENTS ALEMANY, ROMANÈS I RUS SOCIETAT D’ESTUDIS MILITARS 2017 1 2 En homenatge al mestre Preben Kannik (1914-1967) (c) Ferran Lupescu, 2017 3 4 Sumari Introducció 7 Esquema de les entrades 9 1. Uniformologia general 11 2. Cascos 23 3. Lligadures (altres que cascos) 27 4. Peces superiors 47 5. Peces superiors: peces d’abrigar i antiintempèrie 59 6. Peces inferiors 63 7. Peces de cos sencer 69 8. Roba interior 71 9. Calçat i elements afins 73 10. Insígnies i ornaments 77 11. Equipament 83 Annex A: armes individuals 95 Annex B: estructura bàsica de les Forces Armades 101 Annex C: tipologia bàsica de militars segons branques i especialitats 107 Annex D: tipologia bàsica de militars segons categoria i graduació 113 Suplement I: petit glossari alemany 117 Suplement II: petit glossari romanès 129 Suplement III: petit glossari rus 137 5 6 INTRODUCCIÓ Tota llengua que aspira a la plena normalitat d'ús ha de tenir coberta la terminologia especialitzada de tots els camps de coneixement. Emperò, el català, avui per avui, a còpia de desús i desinterès, és deficitari en força camps de la terminologia militar, i, particularment, en el de la uniformologia. S’hi acumulen manta mancances greus, entre les quals la imprecisió (“gorra” per ‘casquet’, “jaqueta” per ‘guerrera’), el confusionisme (“xarretera” per ‘musclera’, “distintiu” per 'divisa' i per 'emblema') i els barbarismes innecessaris (en espanyol, francès o anglès); precarietats impròpies d'una llengua madura que, de fet, campen ufanoses per reglaments uniformològics de cossos policials catalans, per exemple.
    [Show full text]
  • Retterwiderstand in Wuppertal Während Des Nationalsozialismus
    Retterwiderstand in Wuppertal während des Nationalsozialismus Inauguraldissertation zur Erlangung des Grades eines Doktors der Philosophie in der Philosophischen Fakultät (Fach Geschichte) der Heinrich-Heine-Universität Düsseldorf vorgelegt von Frank Friedhelm Homberg Erstgutachter: Professor Doktor Falk Wiesemann Zweitgutachterin: Universitäts-Professorin Doktor Irmtraud Götz von Olenhusen Für Leon und Mia D 61 Düsseldorf 2008 2 Inhalt Einführung S. 8 1. Wer gilt als Helfer oder Retter im Sinne dieser Arbeit? S. 8 2. Zum Begriff „Retterwiderstand“ S. 13 3. Die Entwicklung der Forschungen zum Widerstand S. 19 4. Der Stand der Forschung zum „Retterwiderstand“ S. 25 5. Quellen S. 28 5.1 Die Akten des Amtes für Wiedergutmachung der Stadt Wuppertal S. 29 5.2 Die Personenakten der Staatspolizei(leit)stelle Düsseldorf S. 34 5.3 Interviews S. 37 Retterwiderstand in Wuppertal S. 41 1. Dissens als Vorbedingung des Retterwiderstandes in Wuppertal und Umgebung S. 41 2. Öffentlicher Protest gegen die Judenpolitik des NS-Staates S. 45 3. Öffentlicher Protest durch Geistliche S. 48 3.1 Pfarrer Karl Immer S. 49 3.2 Die Pastorenfamilie Hesse S. 53 4. Hilfe im Alltag S. 62 4.1 Hilfe unter Kollegen: Rudolf Doil und Bernhard Meyer S. 62 4.2 Der Farbenfabrikant Dr. Kurt Herberts hilft verfemten Künstlern und rassisch Verfolgten S. 75 5. Organisierte Hilfe S. 79 5.1 Die Quäker S. 79 5.1.1 Quäker als Mitorganisatoren der Kindertransporte nach England S. 83 5.1.2 Versteckt bei Quäkern: Die Rettung der Familie Jordan S. 91 3 5.1.3 Versteckt bei Quäkern: Maria Heck und die Schwestern Steinigans helfen Recha Labbé S.
    [Show full text]
  • 1 ISTORIJSKI INSTITUT GRAĐA Knj. 12 Redakcioni Odbor BRANKO PAVIĆEVIĆ, VLADIMIR STOJANČEVIĆ, DANICA MILIĆ, RELJA NOVAKOVI
    1 ISTORIJSKI INSTITUT GRAĐA Knj. 12 Redakcioni odbor BRANKO PAVIĆEVIĆ, VLADIMIR STOJANČEVIĆ, DANICA MILIĆ, RELJA NOVAKOVIĆ, TOMA POPOVIĆ Odgovorni urednik RELJA NOVAKOVIĆ Direktor Istorijskog instituta HISTORISCHES INSTITUT URKUNDENSERIE Bd. 12 2 ÖSTERREICH-UNGARN UND SERBIEN 1903—1918 DOKUMENTE AUS WIENER ARCHIVEN I 1903 Gesammelt und geordnet von ANDRIJA RADENIĆ Redaktionsausschuss BRANKO PAVIĆEVIĆ, VLADIMIR STOJANČEVIĆ DANICA MILIĆ, RELJA NOVAKOVIĆ, TOMA POPOVIĆ Verantwortlicher Redakteur RELJA NOVAKOVIĆ Direktor des Historischen Instituts Beograd 1973 3 AUSTRO-UGARSKA I SRBIJA 1903—1918 DOKUMENTI IZ BEČKIH ARHIVA I 1903 SABRAO I UREDIO ANDRIJA RADENIĆ Beograd 1973 Referenti Akademik JORJO TADIĆ Akademik VASA ČUBRILOVIĆ 4 PREDGOVOR 5 Zbirka dokumenata iz bečkih arhiva o odnosima između Austro-Ugarske i Srbije, koja istovremeno govori o političkim i ekonomskim prilikama u Srbiji, kao i o njenim vezama sa nacionalno-oslobodilačkim pokretima jugoslovenskih naroda pod Turskom i Austro-Ugarskom, u periodu od 1903. do 1918, obuhvatiće više knjiga. Prva počinje sa prevratom od 11. juna 1903 (29. maja po st. k.), datumom koji predstavlja početak novog, poslednjeg razdoblja Srbije, do stvaranja države jugoslovenskih naroda.1 Ovo razdoblje završiće se sa 1918. godinom, tj. sa dokumentacijom o raspadu Austro-Ugarske Monarhije i obrazovanju državne zajednice Jugoslovena. Dokumenti iz Beča spadaju među najvažnije jer je prestonica Austro-Ugarske igrala naročito veliku ulogu u istoriji Srbije i srpskog naroda uopšte, ulogu najznačajnijeg spoljnog faktora. Tokom XIX veka Habsburška carevina je uporedo sa smanjivanjem moći Turske povećavala svoj uticaj u Srbiji. Dejstvo njenog uticaja postaje sudbonosno od vremena kada je u ratu sa Pruskom, 1866. godine, izgubila područja nemačke imperijalne politike i kada se, tražeći nove puteve za buduće ekspanzije, okrenula prema područjima Balkana.
    [Show full text]