Manhercz Orsolya Magas Rangú Hivatalos Utazások
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MANHERCZ ORSOLYA MAGAS RANGÚ HIVATALOS UTAZÁSOK MAGYARORSZÁGON A BACH-KORSZAKBAN FERENC JÓZSEF MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSAI 1849 ÉS 1859 KÖZÖTT Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. Székely Gábor egyetemi tanár (DSc), a Doktori Iskola vezetője Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Program Dr. Erdődy Gábor tanszékvezető egyetemi tanár (DSc), a Doktori Program vezetője A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Elnök: Dr. Erdődy Gábor tanszékvezető egyetemi tanár (DSc) Felkért bírálók: Dr. habil. Pajkossy Gábor egyetemi docens (CSc) Dr. Somogyi Éva (DSc) Titkár: Dr. G. Etényi Nóra egyetemi docens (CSc) Tagok: Dr. habil. Miru György egyetemi docens (CSc) Dr. habil. Deák Ágnes egyetemi docens (CSc), póttag Dr. Majoros István egyetemi tanár (DSc), póttag Témavezető: Dr. Gergely András egyetemi tanár (DSc) Budapest, 2012 2 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 8 Historiográfiai áttekintés 10 Saját kutatások 12 Az értekezés felépítése 14 Bevezetés 15 Az uralkodói utazás műfaja 15 A Habsburg-reprezentáció megosztottsága és különlegessége 17 Első fejezet 19 Ferenc József elődeinek utazásai 19 Néhány tipikus utazás 19 Kategorizálás 20 Az utazások mint az udvari propaganda eszközei 22 Az utazások mint a szimbolikus politika megnyilvánulásai 23 Az udvari reprezentáció szimbolikája 34 Második fejezet 37 Ferenc József utazásai 1830–1849 37 Ferenc József utazásai főhercegként 37 A fiatal császár első látogatásai Magyarországon 43 Harmadik fejezet 45 Változások a birodalomban és Magyarországon 1849 után 45 A magyar helyzet Albrecht főherceg levelei alapján 46 A Magyar Királyság 1851–1852-ben 50 Negyedik fejezet 53 Az 1852-es körút 53 Az utazás előkészületei 53 1. A program kialakítása 54 2. Az utazás végleges programja 60 3. A temesvári látogatás 63 4. Az erdélyi utazás 67 3 5. Az utazás gyakorlati előkészítése 73 6. A beszédek 76 7. A helyi szervezési feladatok 79 8. A sajtó feladatai 82 Az utazás megvalósulása 84 A szeptemberi hadgyakorlat 96 Az utazás a császár szemszögéből 97 Az utazás a császár szárnysegéde és Bismarck szemszögéből 99 Felmerült problémák 103 A maklári trikolór 103 Az esztergomi főszolgabíró esete 105 A csehországi problémák 110 Az utazás visszhangja 111 A korabeli sajtó 111 Levelek, naplók, visszaemlékezések 114 Hivatalos hangulatjelentések 117 Az utazás általános vizsgálata 120 1. Az utazás kényes pontjai 120 2. Közlekedés és biztonság 121 3. Az uralkodó személye 123 4. Magyaros elemek 125 5. Ceremóniák, szimbólumok, térhasználat 125 A fiatal császár utazásai a birodalomban (1849–1852) 127 A császári látogatás üzenete 130 Ötödik fejezet 133 A két nagy magyarországi látogatás között eltelt idő 133 A birodalom 1852 és 1857 között 133 A Magyar Királyság 1852 és 1857 között 134 Ferenc József és Magyarország viszonya 1852 után 134 Változások a Magyar Királyságban az 1852-es és az 1857-es látogatás között 135 4 Császári utazások 1853–1857 között 137 Ferenc József 1856-os esztergomi látogatása 140 Hatodik fejezet 143 Az 1857-es magyarországi látogatás 143 Az utazás előkészületei 143 Albrecht főherceg magyarországi kormányzó aggodalmai az utazással kapcsolatban 143 Az 1857-es utazás előkészítésének első fázisa 145 Előkészületek márciusban és áprilisban 148 1. Az amnesztiarendelet 149 2. Útvonal, közlekedés, szálláslehetőségek 150 3. Az uralkodócsalád biztonsága 154 4. Dekoráció, programok, ajándékok 155 5. Beszédek, meghívók, bálok 158 6. A fogadás 159 7. Az ünnepélyes bevonulás 160 8. A fővárosi előkészületek 161 9. A sajtó szerepe 162 10. A látogatás előtti utolsó napok 164 11. A konzervatívok szerepe 166 12. Az 1857-es császári látogatás egy emlékirat tükrében 167 Az utazás megvalósulása 170 Az utazás májusi szakasza 170 A körút második része 180 A máriacelli búcsújárás 185 Az utazás a császár szemszögéből 186 Az utazás visszhangja 188 A korabeli sajtó 188 Emlékiratok, visszaemlékezések 200 Hangulatjelentések 204 Az utazás általános vizsgálata 206 5 1. Az utazás kényes pontja: az ünnepélyes bevonulás 206 2. Ceremónia, szimbólumok, feliratok 211 3. Alkalmi műalkotások 213 4. Költségek 214 5. Közlekedés, útvonal 215 6. Rendelkezések 216 7. Az utazás két része 218 8. A célok és az eredmények 219 Hetedik fejezet 221 Kitekintés Ferenc József 1865–66-os magyarországi látogatásaira 221 A Habsburg Birodalom 1857 és 1865 között 221 Ferenc József utazásai 1857–1865 223 Az uralkodó Magyarországon, 1865–1866 226 Az 1865-ben összeülő országgyűlés 228 Változások az 1850-es évekbeli utazásokhoz képest 236 Nyolcadik fejezet 239 Az utazások áttekintő vizsgálata 239 Az utazások szervezői 239 Időtartam, útvonal, közlekedés, biztonság, kíséret 241 Ceremoniális szabályok 245 Ünnepi menetek 246 Udvari propaganda 248 Ceremónia, szimbólumhasználat, gesztusok 251 A reprezentáció polgáriasodása 256 Az utazások célja, funkciója 258 Nyilvánosság, közvélemény, közhangulat 260 Záró gondolatok 263 Rövidítések 267 Források 268 Szakirodalom 273 6 7 Köszönetnyilvánítás Elsőként az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke oktatóinak szeretnék köszönetet mondani. Gergely András „Doktorvater”-ként 2007 tavasza óta irányítja, segíti munkámat, akár konferencia-előadásról, tanulmányról, ösztöndíjpályázatról, akár oktatói feladatról van szó. Értékes megjegyzései, diplomatikusan és finoman érzékeltetett kritikai észrevételei mindig segítettek folytatni a kutatást. Külön köszönöm, hogy az utóbbi néhány hónapban felgyorsult, végső formába öntés során is mindenben számíthattam rá. Köszönettel tartozom Csapó Csabának is. Az ő biztatására vágtam bele a doktori képzésbe, és általa vehettem részt a 2009-ben elnyert OTKA alapkutatási pályázatban, ami nagyon nagy segítséget jelentett a bécsi kutatások megkezdésében. Szeretném megköszönni, hogy tanácsaival, szakmai véleményével segítette az eligazodást nemcsak a kutatásban, hanem a tudományos életben is. A doktori képzés során különösen sokat tanultam Pajkossy Gábortól nemcsak a Bach- korszakról, hanem az egész századról – doktori szemináriumaira mindig örömmel készültem. Köszönet illeti Erdődy Gábort biztató és buzdító szavaiért, folyamatos támogatásáért, amely mindig új erőt adott, és kitartásra ösztönzött. Pritz Pál nagyvonalú felajánlásának köszönhetem, hogy értekezésemet már a tanszék oktatójaként fejezhettem be. Somogyi Évának (MTA TTI) köszönöm az értékes konzultációkat és a szívélyes támogatást, amiben az utóbbi években részesülhettem. Deák Ágnesnek (SzE) köszönöm figyelemfelhívó közléseit, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatásokba olyan levéltári anyagokat is bevonjak, amelyek egyébként bizonyára elkerülték volna a figyelmemet. A levéltári kutatások kapcsán nagyon köszönöm tovább Fazekas István, bécsi levéltári delegátus számtalan tanácsát és közreműködését a Haus-, Hof- und Staatsarchiv gyűjteményében folytatott kutatásaim során. A Kriegsarchivban Lenkefi Ferenc főtanácsos volt segítségemre az anyagban való eligazodásban, amiért őt is köszönet illeti. A Magyar Országos Levéltár munkatársai közül köszönöm Kalmár János segítségét. 8 Köszönöm Vér Eszternek, hogy bevezetett a tudományos életbe, kitartóan biztatott a doktori képzéshez vezető úton, és azóta is folyamatosan szakmai és baráti segítséget nyújtott. Andorkó Imrének köszönöm türelmét, biztatását és támogatását. Baráti tanácsainak köszönhetően számos szöveghelyet pontosítottam. Végül, de nem utolsósorban köszönöm családomnak a türelmet, támogatást és segítséget, ami nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy elkészíthessem e dolgozatot. Fót, 2012. február 29. Manhercz Orsolya 9 Historiográfiai áttekintés A Habsburg-uralkodók utazásai magyar részről eddig még nem kerültek feldolgozásra, csupán részeredmények születtek. Varga Kálmán művészettörténész Mária Terézia eszterházai, váci és gödöllői látogatásait dolgozta fel, utóbbit Vajdai Ágnessel közös munkájában. Kulcsár Krisztina pedig II. József 1768–1773 közötti utazásait írta meg egy doktori disszertáció keretében.1 I. Ferenc 1817-es utazásáról pedig Gyapay Marianna, az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékének doktorjelöltjeként jelenleg készíti értekezését. Ferenc József magyarországi utazásairól és látogatásairól mindeddig átfogó mű magyar nyelven nem született, a róla szóló életrajzok érintik a témát, a politikatörténet részeként kitérnek a császári látogatásokra, azonban részletes elemzésbe nem bocsátkoznak.2 Az 1850-es évekbeli utazásokkal ugyanakkor részletesen foglalkozik a korszakról szóló művében Berzeviczy Albert, aki a bécsi levéltári források alapján közöl érdekes részleteket.3 Ferenc József 1848–1867 közötti magyarországi látogatásait Bellaagh Aladár gyűjtötte össze egy újságcikkben, amelyben húszra teszi az utazások számát, és röviden jellemzi is azokat.4 Osztrák részről 1949-ben Wilhelm Rausch disszertációjával, illetve Hanns Leo Mikoletzky munkájával kezdődött meg az uralkodói utazások feltárása.5 A folyamat az 1960-as években folytatódott, ekkor szisztematikusan készültek már bécsi disszertációk, amelyek egy-egy uralkodó (I. Lipót, VI./III. Károly, Mária Terézia és I. Ferenc) utazásait dolgozták fel – főként a levéltári forrásokra alapozva. A szerzők nemcsak a magyarországi utazásokat vették sorra, hanem szélesebb körben vizsgálódtak, dolgozataik végén pedig általában táblázatban foglalták össze a szövegben érintett látogatásokat.6 Ebben a sorozatban Ferenc József 1848 és 1867 közötti utazásaival Petra Promintzer foglalkozott 1967-es dolgozatában, 2000-ben pedig Doris Diess dolgozta fel az 1867 és 1916 1 VARGA, 2001; VARGA, 2004; VAJDAI – VARGA, 2001; KULCSÁR, 2004 2