Kozmográfia És Kogníció (PDF)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Doktori értekezés K o z m o g r á f i a é s k o g n í c i ó Danku György Földtudományi Doktori Iskola dr Monostori Miklós egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Térképész Program dr Klinghammer István egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Témavezet ő: dr Klinghammer István egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Országos Széchényi Könyvtár Térképtár Budapest 2009 2 T a r t a l o m j e g y z é k Címoldal .................................................................. 1 Tartalomjegyzék .................................................................. 3 Bevezet ő .................................................................. 5 A látórendszerr ől .................................................................. 8 A térlátásról .................................................................. 36 Az epizodikus emlékezetr ől .................................................................. 42 A munkamemóriáról .................................................................. 46 M. Donald kognitív evolúciós elméletr ől .................................................................. 51 A térkép idegtudományi fogalma .................................................................. 62 Reneszánsz tudósok a kozmográfiáról .................................................................. 63 Térképalkotás és a látórendszer .................................................................. 75 A térképi ábrázolások formai sokfélesége .................................................................. 81 A térképek valóságh űségér ől .................................................................. 89 Formai változatosság és vizuális fogalom .................................................................. 95 A térképfogalom és a fizikai látás ................................................................... 106 A metafora kognitív nyelvészeti értelmezése ................................................................... 114 Atlaszcímlapok, térképdíszítések ................................................................... 124 Összegzés ................................................................... 148 Egy új térképtörténeti korszak felé ................................................................... 149 Irodalom ................................................................... 152 Térképtörténeti idézetek és forrásadataik ................................................................... 180 Képek, illusztrációk jegyzéke ................................................................... 190 Táblák jegyzéke ................................................................... 209 Magyar nyelv ű összefoglaló ................................................................... 210 Angol nyelv ű összefoglaló ................................................................... 211 Képek, táblák a mellékletben 3 4 B e v e z e t ő A térképtörténeti kutatások fokozatosan n őttek ki a térképkészítés sz űkebben vett szakmai szempontjai köréb ől. A 19. század els ő felében indult önálló kutatások, a történeti földrajz „szolgálólányaként” a térképre mint a földrajzi tér megismerésének dokumentumára tekintve folytak. 1 Az akkor elkezd ődött kartobibliográfiai és életrajzi kutatások, továbbá a térképkészítés különböz ő oldalai történeti körülményeinek feltárása a 20. század els ő felében is tovább folytak, ahogy mind a mai napig fontos részét képezik a szakmatörténetnek. Az utóbbi két-három évtizedben a kutatás f ő iránya azonban, jelent ős szemléleti változásoknak is köszönhet ően, a térképet alapvet ően társadalmi-kulturális konstrukciónak tekintve, egyre inkább a kartográfia átfogóbb társadalmi összefüggései felé fordult. Elméletileg alapozott figyelme a különböz ő korok térképkészítése történetileg meghatározott sajátosságainak a feltárására irányul s így kutatási szempontjait és értelmezési kereteit is mindinkább a kultúr- és tudománytörténet, a m űvészettörténet és a szociológia, vagy épp az irodalomtörténet elméleteire támaszkodva alakítja ki. 2 A megismerési folyamatoknak a figyelembe vétele, a kognitív szempont alkalmazása a térképtörténészek számára vagy egy-egy térkép ismeretanyagának elemzését, egy adott id őszak vagy jelent ős életm ű társadalmi-intézményi kereteinek, egy-egy id őszak szemléletmódjának és tudásanyagának feltárását, vagy épp a különböző korok embere téri viselkedésének, illetve az ezzel összefügg ő térképhasználatának pszichológiai ismeretekre alapozott elemzését jelenti.3 1 A történeti földrajz „szolgálólánya” kifejezést Brian Harley használta a kartográfiatörténet múltját összegz ő tanulmányában, a szakmatörténet 19. századi állapotának leírására, azt a földrajzhoz és a történeti földrajzhoz való szoros viszonyban állónak jellemezve. Harley, 1987. 12 2 Elméleti igény ű térképtörténeti írások, amelyekben a szerz ők kognitív szempontokat is figyelembe vettek, a History of Cartography c. egyetemes térképtörténeti m ű eddig megjelent köteteinek el őszavaiban és összegz ő záró megjegyzéseiben, 1. kötetben: Harley & Woodward (1987a, c) ; 2. kötetben, 3. könyv: Woodward & Lewis (1998a,b) olvashatók ; továbbá C. Jacob, M. Edney, D. Turnbull, D. Wood, D. Woodward tanulmányai, ill. művei, lsd. az irodalomjegyzékben. A térképtörténettel foglalkozó kutatók szakmai háttere is jelent ősen megváltozott. Míg a korábbi évtizedekben dönt ően könyv- és térképtárosok, geográfusok és kartográfusok foglalkoztak a régi korok térképeivel, újabban a kultúrtörténészek, tudomány- és m űvészettörténészek szerepe hangsúlyossá vált, szerepük a szakma elméleti megfontolásainak formálásában jól érzékelhet ő. A kultúrtörténeti-humanisztikus irányzat túlzásainak bizonyos kritikája, illetve a kognitív szempontokat is figyelembe vev ő, kiegyensúlyozottabb elmélet alkotására való törekvés figyelhet ő meg a barcelonai 11. történeti kurzuson 2000-ben részt vettek írásaiban. Lsd. különösen Woodward 2001a-c és Yee 2001. 3 Míg az 1980-as évek el őtt a térképtörténészek figyelmét dönt ően a kora újkor szakmatörténeti feltárása kötötte le, a jelenleg folyó kutatások, elméleti szempontjaikkal összhangban, globális kitekintés űek és az emberi civilizáció térismeretének és téri tapasztalatának, s ezzel összefüggésbe hozható térképhasználatának teljes 5 A kognitív tudományoknak az elmúlt húsz-harminc évben végbement fejl ődését és az elért jelent ős eredményeket viszont e kultúrtörténeti szemlélet űnek nevezhet ő kutatás nemigen veszi figyelembe.4 Ez annál is inkább meglep ő, mivel ezen id őszakban a kartográfia elméleti megalapozásával foglalkozó kutatók mindig is érzékenyen követték a térképkészítés kognitív alapjainak kutatásait, elméleti megfontolásaikat az eredmények fényében módosították, finomították. Így az a gondolat, hogy a térképkészítést, annak egész folyamatát, ahogy magának a térképnek a sajátosságait is kognitív, megismerési, ismeretszervezési, információfeldolgozási keretbe helyezve kell értelmezni, már az 1970-es években világosan megfogalmazódott. Arthur H. Robinson és Barbara B. Petchenik a The Nature of Maps c. m űvében, a térkép természetét kutatva, túllépve a korban meghatározó kommunikációs paradigma adta elméleti kereten a térképkészítésnek, ahogy a térkép vizuális-grafikai sajátosságainak mélyebb megértését is az emberi kognitív folyamatok megismerésében jelölte meg.5 Mintegy húsz évvel kés őbb Alan MacEachren kora kognitív és szemiotikai ismereteire, mintegy kett ős alapra építette nagy ív ű térképelméleti m űvét, a How Maps Work -öt. 6 Ugyanígy a grafikai ábrázolások teljes körének formai sajátosságait és m űködési természetét kutatók körében is a kognitív tudományok s így a kognitív idegtudományok eredményei alapvet ő kiindulópontként szolgálnak az ábrázolások elméleti modellezésében és az egyes részkérdések értelmezésnél. 7 feltárását célozza. Így az őskori és ókori kultúrák számos esetben a modern emberét ől gyökeresen eltér ő térhasználatának kutatásában a történészek fontos eszközként használják az 1980-as évekre általánosan ismertté vált, az ember tértapasztalatára, s a hozzá kapcsolódó mentális térképezési sajátosságaira vonatkozó kognitív pszichológiai kutatások eredményeit. Példaként említhetjük C. Delano-Smith (1987), G. M. Lewis (1987, 1998), D. Wood (1993a) tanulmányait, ill. m űveit. 4 Kartográfia-elméleti megfontolásokra építve írt átfogó jelleg ű térképtörténetet A. G. Hodgkiss 1981. Elméleti szempontjai kora kartográfiájának kommunikáció elméleti szempontjaihoz igazodtak, s a régi korok térképeinek értelmezésénél a nyelv analógiáját használva, a kartográfiai nyelv fejl ődésének koncepciójára, mint általános érvény űnek tekintett alapra támaszkodott. 5 „ Analyses by cartographers of the communication process have tended to concentrate on the flows and summary character of the operations involved in the communication, primarily as a means of identifying the components and interrelationships among the various operations which make up the field of cartography. It seems entirely possible to identify the basic components of the field of cartography in a ’macro-sense’ by surveying its activities ... On the other hand, any thorough understanding of the field depends upon a greater penetration in which man’s perceptual and cognitive processes are probed .” Robinson & Petchenik, 1976, 42. (kiemelés - DG). A korszakos mű mindmáig hat, aminek sajátos, térképtörténeti vonatkozású kifejez ődése azon tanulmánykötet némileg polemikus él ű címe, a The New Nature of Maps , amelyet Brian Harley munkásságának a mai, kultúrtörténeti szemlélet ű kutatási irányzat élharcosa életm űvének szenteltek. Harley, 2001 6 MacEachren