DOCSLIB.ORG

„Sem a Füstje, Sem a Lángja, Nem Kell Nyerges Cementgyára!”

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
„Sem a Füstje, Sem a Lángja, Nem Kell Nyerges Cementgyára!” TÁT NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2005. szeptember havában KÖZÉLETI LAPJA XVI. évf. 2. szám GYÁR-TÁS ÉS ÁRTÁS ELLEN Tát nagyközség 800 éves, De nem lesz ám 1000 éves! Ha megépül a bankár gyára – Rosszabb lesz, mint tankok árja! Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, Nem kell Nyerges cementgyára! Hitegetnek munkahellyel, És környezet védelemmel. „Sem a füstje, sem a lángja, nem kell Nyerges cementgyára!” Szakhatóság – szak értelem? De sokszor volt embertelen! Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, Nem kell Nyerges cementgyára! mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság HIR D E T M É N Y E Körülöttünk sok üzem-gyár, A környezetvédelmi hatóság a környezeti ha- A bányák még több mint 100 évre elegendő, jó Maholnap, már fele bezár! tásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek minőségű nyersanyaggal képesek lesznek ki- Munkás látta mindig kárát – köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás szolgálni az üzemet. A tervezett gyár számára A főnök meg? – vitte árát! részletes szabályairól szóló 20/2001. (II.14.) a mészkőbánya termelésének növelése szüksé- Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, Korm.r. 7. (1.)-(6.) bekezdései szerinti eljárásban ges. A bővítést a bányatelek alaplapjának 31 Nem kell Nyerges cementgyára! tájékoztatja Nyergesújfalu és a szomszédos m-es süllyesztésével kívánják megoldani. A települések (Lábatlan, Mogyorósbánya, Tát, márgabánya bővítése is az alaplap lemélyíté- Fűvel-fával hitegetnek, Hátad mögött megegyeznek! Bajót) önkormányzatát és lakosságát, hogy a sével történik. A bányákban kitermelt nyers- HOLCIM Hungária Cementipari Rt Nyerges- anyagokat aprítják. A mészkőbányából kiépí- Vedd már észre végre magyar, újfalu közigazgatási határán belül cementgyárat tendő új szállítószalagon (1,6 km hosszú) Ki külföldi? – magának kapar! kíván létesíteni a következők szerint: szállítják a márgabányába. Az előtört nyers- Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, Nem kell Nyerges cementgyára! anyagkeveréket a márgabányából 5 km hosz- 1. A telepítés helye: szúságú egypályás, fedett szállítószalaggal Lehet, hogy ma – nem még tiszted, szállítják az új gyár területére. Az új gyárban Hogy őket a pokolra küldjed? A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. a fedett, zárt nyersanyagtároló csarnok épül, De holnap aztán talpra magyar Nyergesújfalu - Tát között elhelyezkedő mint- ahol készletezési szinten tárolják a nyers, ada- Ha a földgyalu a földbe bemar! egy 100 ha területű Nyergesújfalui Ipari lék és korrekciós anyagokat az alábbiak sze- Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, Parkban, amely jelenleg Nyergesújfalú Város rint: Nem kell Nyerges cementgyára! Önkormányzatának tulajdonában van, ce- - mészkő és márga keverék (2x 24000 t) mentgyár létesítését tervezi. - nagytisztaságú mészkő (2000 t) Várunk akkor és légy résen! Az Ipari Park Ny-ról Nyergesújfalu belterü- - homok ( 4000 t) Minden táti tettre készen, letének keleti határával szomszédos, É-ról vasút- - vasoxid komponens (2000 t) Mert jottányit sem engedünk: vonal és a 10. sz. főút, D-ről a Búzás hegy hatá- - granulált kohósalak (4000 t) És ez a gyár – nem kell nekünk! rolja. A terület Ny-i oldalán 10 ha területen A fenti alapanyagokat szárítva őrlő görgős Ezért: Sem a füstje, sem a lángja, vállalkozások működnek, az ettől K-re fekvő te- nyersmalomba adagolják, ahonnan a keverék a Nem kell Nyerges cementgyára! rület, amely a cementgyár tervezett helyszíne is homogenizáló silóba kerül‚ majd az ellenáram 42 ha területen, jelenleg mezőgazdasági művelés elvén működő klinkerégető kemence zónáin Kátai Ferenc alatt áll. (szárító, előmelegítőkalciná1ó, zsugorító, hű- A város településrendezési-terve szerint az új tő) áthaladva klinkerré alakul. A rostélyhűtő- olyan gyorsan köt meg, hogy az épí- gyár területétől Ény-ra a 10 sz. főközlekedési ből kikerülő lehűtött és előtört klinkert tés helyszínére történő szállítása és úton csomópontot létesítenek, ahonnan az üzem klinkertároló silókban készletezik (2 x 40000 t bedolgozása nem lehetséges. A kö- közúti megközelítése kialakítható. kapacitású siló) tésidő szabályozására kalcium- A gyár telephelyére az iparvágányt Nyerges- A kemence begyújtásához indításkor föld- szulfát-hidrát alkalmas, amely lehet újfalu vasútállomásról építik ki. A tervezett tevé- gázt használnak‚ fő tüzelőanyag a porszén és a természetes gipszkőzet, vagy a kenység‚ annak volumene alapján a 20/2001. (II. petrolkoksz, mint hagyományos tüzelőanyag- erőművi kéntelenítőkben képződő 11.) Korm. r. szerint hatásvizsgálat köteles, kör- ok. A klinkerégetéshez már induláskor ún. REA gipsz. A gipszet szárítva nyezetvédelmi engedélyhez kötött. mintegy 50 %-ban ipari, mezőgazdasági, őrlő görgős cementmalmokban dol- víztisztítási, kommunális, csomagolási hul- gozzák be a klinkerbe, az így készí- 2. Beruházás ismertetése ladékokból ill. veszélyes hulladékokból elő- tett cementet 6 db vasbeton silóban állított alternatív tüzelő és nyersanyagok fogják tárolni A tervezett cement A tervezett gyár a jelenleg működő lábatlani felhasználását is tervezik, mivel a tökéletes kiszállítás zsákos, ömlesztett vasúti, gyárat ellátó Kecskekői mészkőbánya és a elégetés feltételei a kemencében fennállnak. ömlesztett vasúti, ömlesztett vízi Bersek-hegyi márgabánya nyersanyagvagyonára Az előállított tiszta klinker őrlemény ön- szállítás. épül. magában gyorskötő, a belőle készült habarcs (folytatás a 2. oldalon) Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és ÉSZREVÉTELEK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi ha- Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és tóság Vízügyi Felügyelőség, H I R D E T M É N Y E mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság meg keresésére (folytatás az 1. oldalról) A telephely kiszolgáló létesítménye lesz a kiépülő iparvágány, a Tát Nagyközség Önkorm ányzata bejelentette a rnozdonyszín, az úthálózat, a hídmérleg, vízkezelő műtárgy. A leg- fontosabb kiszolgáló létesítménynek a Dunára tervezett kikötő te- HOLCIM Hungária Cementipari Rt. tervezett cementgyárának kinthető, amelynek létesítését külön hatástanulmány vizsgálja. környezetvédelmi és környezethasználati engedélye kapcsán az érintettségét. A HOLCIM Rt ütemterve szerint a környezetvédelmi és építési en- gedélyek birtokában az építkezést 2006. évben kezdik meg. A ter- Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és melés 2009. évben indul, majd fokozatosan bővül. Vízügyi Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján 3. A tervezett fejlesztések környezeti hatásai a megkeresésre megküldte Tát Nagyközség Önkormányzatának a fenti tárgyú ügyben benyújtott kérelmet, a hirdetményt és a A cementgyár létesítésének a levegőminőségre, a vízgazdálko- hatástanu lmányt. dásra, a talajra és a felszín alatti vizekre ‚ az anyagfelhasználásra, hulladékkezelésre, zajkibocsátására, tájképre valamint az élővilágra Tát Nagyközség Önkormányzata a hirdetményt vonatkozóan a hatástanulmány és annak kiegészítő összefoglalója az iratok megérkezését követő 5 napon belül szakmailag elfogadható mértékben tartalmazza, és utal a potenciáli- köteles 30 napig közszemlére kitenni, san előforduló haváriák jellegére. és a közterületen való közhírré tételről, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon történő közzétételről Az előzetes környezeti hatástanulmány a hirdetmény ki- gondoskodni, hogy a közhírré tételt függesztésének helye szerinti önkormányzat hivatalában, a jegyző és a közzétételt követő 30 napig a kérelem és az előzetes tanul- mány az érdeklődők számár a hozzáférhető legyen. által kijelölt helyen és időben tekinthető meg. Az önkormányzati, a lakossági és egyéb észrevételeket a hirdet- Az előzetes környezeti hatástanulmány tartalmára, a telepítés he- mény levételét követő 5 napon belül az önkormányzat megküldi a lyével kapcsolatos kizáró okokra a részletes környezeti hatásvizsgá- környezetvédelm i hatóságnak. lat szükségességére ‚ ill. szempontjaira vonatkozó észrevételeket - írásban - a Felügyelőségen ‚ vagy az illetékes önkormányzat jegy- A hirdetmény és előzetes tanulmány megtekinthető: zőjénél lehet tenni 30 napon belül. szeptember 29-ig, munkanapokon 8 és 16 óra között a Polgármesteri Hivatal titkárságán. Győr, 2005. augusztus 25., Dr. Baranyai Judit osztályvezető Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület felhívása CEMENTMŰ ÉS EGYBEN VESZÉLYESHULLADÉK-ÉGETŐ ÉPÍTÉSÉT TERVEZIK TÁT-DEPÓ KÖZELÉBEN A lábatlani cementgyárat üzemeltető Holcim Hungária új cementgyár létesítését tervezi, közel a Tát-Depóhoz. Ezzel egy időben a lábatlani cementgyár bezárásra kerülne. A tervezett új cementmű, a lábatlaninál közel 3-szor nagyobb kapacitású, összesen 1.500.000 tonna cement előállítására lesz képes. A cementmű fűtésére hulladékot és veszélyes hulladékot használnának fel. A gyár évente mintegy 75.000 tonna hulladék (ebből 25.000 tonna veszélyes hulladék) égetését tervezi. A dorogi veszélyes hulladékégető évi 35.000 tonna kapacitással rendelkezik. Az új cementgyár a lábatlaninál modernebb technológiát alkalmazna, ami azt jelenti, hogy 1 tonna cement előállítása arányosan keve- sebb szennyezőanyag kibocsátásával járna, de a megnövekedett kapacitás miatt összességében a kibocsátott szennyező anyagok mennyi- sége növekedni fog. Ml NEMET MONDUNK, MERT: • a térségben már működik egy veszélyeshulladék-égető, nincs szükségünk újabbra, hiszen a környék légszennyezettsége így is kriti- kus • a cementgyár felépülésével Tát „két tűz” közé kerülne, hiszen ha nyugatról fúj a szél úgy a nyergesi gyár, ha
Load more

Recommended publications
  • Flora of Gerecse Mountains on the Basis of the Enumeration 578 7
    BARINA ZOLTÁN A Gerecse hegység flórájának katalógusa Flora of the Gerecse Mountains ROSALIA A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 1. BARINA ZOLTÁN (2006): A Gerecse hegység flórájának katalógusa. (Flora of the Gerecse Mountains.) – Magyar Természettudományi Múzeum és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp. ISBN 963 7093 91 5 A GERECSE HEGYSÉG FLÓRÁJÁNAK KATALÓGUSA Flora of the Gerecse Mountains BARINA ZOLTÁN Magyar Természettudományi Múzeum Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2006 A kézirat lezárva / manuscript closed: 2005. november Lektorok / Lectors: CSIKY JÁNOS, PhD Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Biology KIRÁLY GERGELY, PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki kar, Növénytani Tanszék University of West Hungary, Department of Botany Angol fordítás / English translation: CSÓKA ANNAMÁRIA Borító terv / cover design: NÉMETH JÁNOS A Magyar Természettudományi Múzeum fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma E kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a MOL és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (3B023-04) támogatása tette lehetővé ISBN 963 7093 91 5 ISSN 1787-825X © Barina Zoltán © Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Minden jog fenntartva. A kiadó engedélye nélkül nem sokszorosítható, valamint elektronikus keresőrendszerekben nem tárolható és publikálható. Nyomdai előkészítés / Typeset: Pars Ltd., Budapest Nyomás / Printed by: Prospektcop Bt., Budapest Tartalom – Contents MAGYAR RÉSZ – HUNGARIAN VERSION 1. Bevezetés 7 2. A Gerecse hegység természeti adottságai 9 2.1. A hegységföldrajzi helyzete, tagolódása 9 2.2. A vizsgált terület határai 9 2.3. Geológia 10 2.4. Éghajlat 11 2.5. Vízrajz 13 3. A Gerecse hegység növényföldrajzi jellemzése 15 3.1. Vegetáció 15 3.2. Flóra 16 3.3.
    [Show full text]
  • Literature Review and Analytical Framework
    Social Capital and Governance in European Borderlands: A comparative study of Euroregions as policy actors By Sara Svensson Submitted to Central European University Doctoral School of Political Science, Public Policy and International Relations In partial fulfillment of the requirements for the degree of DOCTOR OF PHILOSOPHY Supervisor: Dr. Andrew Cartwright Budapest, Hungary CEU eTD Collection DECLARATION I hereby declare that this dissertation contains no materials accepted for any other degrees, in any other institutions. The dissertation contains no materials previously written and/or published by any other person, except where appropriate acknowledgement is made in the form of bibliographical reference. Sara Svensson January 31, 2013 CEU eTD Collection i ABSTRACT The dissertation contributes to the literature on multi-level governance in Europe and the literature on borderlands by investigating local cross-border governance. It focuses on motivation, participation and interaction patterns of one type of actors, the local governments that constitute the backbone of much institutionalized cross-border cooperation in Europe. Local governments, especially small ones, have frequently been neglected by researchers, who instead tend to focus on actors representing regional bodies or major towns. The dissertation therefore argues that more attention devoted to the attitudes and behavior of local governments can enhance our understanding of variance in function and performance of the type of institutions often referred to as Euroregions. The dissertation uses the concept of social capital (as understood by Coleman 1990) and addresses two specific questions: (1) Why and how do local governments participate in cross-border cooperation institutions (Euroregions) and how do they interact? (2) How does social capital impact the performance and function of Euroregions? The dissertation relies on an extensive dataset consisting of more than 200 interviews.
    [Show full text]
  • A HUDI20016 Epöli Szarmata Vonulat Kiemelt Jelent Őség Ű Természetmeg Őrzési Terület Fenntartási Terve
    A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mez őgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költ ő u. 21. postacím: 1525 Budapest, Pf.: 86. Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu Felel ős tervez ők Baranyai Zsolt Schrett Andrea Vezet ő szakért ők Bérces Sándor (természetvédelem) Sz űcs Gábor (agrár) Közrem űköd ő szakért ő Barina Zoltán Tulogdi Áron © Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerz ői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerz ői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelel ő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthet ő! A HUDI20016 EPÖLI SZARMATA VONULAT NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 3 1. A terület azonosító adatai ……………………………………………………………………………………………….... 4 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 4 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 4 1.3. Kiterjedés …………………………………………………………………………………………………………… 4 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy él őhelyek ……………………………………………………………… 4 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………….
    [Show full text]
  • 22/2005 14. Területrend.Szablyzat
    A Komárom-Esztergom Megyei Közgy őlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) A Komárom-Esztergom Megyei Közgy őlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása és a Területfejlesztésr ıl és területrendezésr ıl szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési Tervr ıl szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Komárom-Esztergom megye területrendezési tervér ıl a következ ı rendeletet (továbbiakban Rendelet) alkotja. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Rendelet célja 1. § A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a mőszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl ıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg ırzésére, illetve er ıforrások védelmére. A Rendelet hatálya 2. § A Rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területére terjed ki. II. Fejezet A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. § /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét az M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a következ ık: a/ erd ıgazdálkodási térség, b/ belterjes mez ıgazdasági térség, c/ külterjes hasznosítású mez ıgazdasági térség, d/ vízgazdálkodási térség, e/ városias települési térség, f/ hagyományosan vidéki települési térség, g/ építmények által igénybe vett térség. /3/ Az országos és térségi jelent ıség ő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelent ıség ő építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.
    [Show full text]
  • 2011. Évi Népszámlálás 3
    Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 © Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szántó Balázs Összeállította: Baunok László, Cserta Orsolya Domonkos Ágnes Fiauschné Rákóczi Erzsébet Lanszkiné Magyar Csilla Mucsné Madar Katalin Retz Tamás Sinkovics Katalin A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Végh Zoltán Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Retz Tamás Telefon: (+36-88) 620-210, e-mail: [email protected] Internet: www.nepszamlalas.hu [email protected] (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.052 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót! .................................................................................................5 Összefoglaló ...................................................................................................................7 1. A népesség száma és jellemzői ..................................................................................9 1.1. A népesség száma, népsűrűség ..........................................................................9 1.2. Kormegoszlás, a férfi ak
    [Show full text]
  • E.On Észak-Dunántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság Elosztói Üzletszabályzata
    2018. augusztus 28. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK Mellékletek E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. - Elosztói Üzletszabályzat 2 EED_elo_usz_mell_2018_102 E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. - Elosztói Üzletszabályzat Mellékletek TARTALOMJEGYZÉK 1. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE ..................... 5 2. GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................................................... 8 2.1. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei .................................................................................. 8 2.2. Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér ..................................................................................................................... 13 2.3. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje ......................................... 16 3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI ............................................. 22 3.1. Kiinduló megállapítások .................................................................................................................................. 22 3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai .......................................
    [Show full text]
  • A Comparative Study of Euroregions As Policy Actors
    Social Capital and Governance in European Borderlands: A comparative study of Euroregions as policy actors By Sara Svensson Submitted to Central European University Doctoral School of Political Science, Public Policy and International Relations In partial fulfillment of the requirements for the degree of DOCTOR OF PHILOSOPHY Supervisor: Dr. Andrew Cartwright Budapest, Hungary DECLARATION I hereby declare that this dissertation contains no materials accepted for any other degrees, in any other institutions. The dissertation contains no materials previously written and/or published by any other person, except where appropriate acknowledgement is made in the form of bibliographical reference. Sara Svensson January 31, 2013 i ABSTRACT The dissertation contributes to the literature on multi-level governance in Europe and the literature on borderlands by investigating local cross-border governance. It focuses on motivation, participation and interaction patterns of one type of actors, the local governments that constitute the backbone of much institutionalized cross-border cooperation in Europe. Local governments, especially small ones, have frequently been neglected by researchers, who instead tend to focus on actors representing regional bodies or major towns. The dissertation therefore argues that more attention devoted to the attitudes and behavior of local governments can enhance our understanding of variance in function and performance of the type of institutions often referred to as Euroregions. The dissertation uses the concept of social capital (as understood by Coleman 1990) and addresses two specific questions: (1) Why and how do local governments participate in cross-border cooperation institutions (Euroregions) and how do they interact? (2) How does social capital impact the performance and function of Euroregions? The dissertation relies on an extensive dataset consisting of more than 200 interviews.
    [Show full text]
  • Literature Review and Analytical Framework
    Social Capital and Governance in European Borderlands: A comparative study of Euroregions as policy actors By Sara Svensson Submitted to Central European University Doctoral School of Political Science, Public Policy and International Relations In partial fulfillment of the requirements for the degree of DOCTOR OF PHILOSOPHY Supervisor: Dr. Andrew Cartwright Budapest, Hungary CEU eTD Collection DECLARATION I hereby declare that this dissertation contains no materials accepted for any other degrees, in any other institutions. The dissertation contains no materials previously written and/or published by any other person, except where appropriate acknowledgement is made in the form of bibliographical reference. Sara Svensson January 31, 2013 CEU eTD Collection i ABSTRACT The dissertation contributes to the literature on multi-level governance in Europe and the literature on borderlands by investigating local cross-border governance. It focuses on motivation, participation and interaction patterns of one type of actors, the local governments that constitute the backbone of much institutionalized cross-border cooperation in Europe. Local governments, especially small ones, have frequently been neglected by researchers, who instead tend to focus on actors representing regional bodies or major towns. The dissertation therefore argues that more attention devoted to the attitudes and behavior of local governments can enhance our understanding of variance in function and performance of the type of institutions often referred to as Euroregions. The dissertation uses the concept of social capital (as understood by Coleman 1990) and addresses two specific questions: (1) Why and how do local governments participate in cross-border cooperation institutions (Euroregions) and how do they interact? (2) How does social capital impact the performance and function of Euroregions? The dissertation relies on an extensive dataset consisting of more than 200 interviews.
    [Show full text]
  • Villages Named in the 1828 Hungarian Census
    Villages named in the 1828 Hungarian Census Do a word search to find your village ABAUJ-TORNA MEGYE: Alpar, Also-Csaj, -Czecze, -Fugod, -Gagy, -Hutka, -Kasmark, -Keked, -Kementze, -Lantz, -Mera, -Mettzen- zef, -Mislye, - Novaj, -Oltsvar, -Redmetz, -Szend, -Tokes, -Vadasz, Apathi, Arany-Idka Arka, Aszalo, Bakta, Baska, Basko, Barcza, Batyok, Benyek, Berencs, Bereth, Bernath- falva, Beszter, Bela, Biste, Bodoko-Ujfalu, Bodokovarallya, Bogdany, Bologd, Botsard, Bood, Bakotz, Buzafalva, Buzinka, Buzita, Buttos, Csakany, Csany, Csenyete, Csecs, Csobad, Csontosfalva, Czekehaza, Debrod, Detek, Devetser, Ents, Enyitzke, Erdo-Horvati Fantsal, Faj, Felso-Csaj, -Czecze, -Dopsza, -Fugod, -Gagy, -Golop, - Hutka, -Kesmark, -Kementze, Keked, -Mera, -Mettzenzef, -Mislye, -Novaj, -Oltsvar, -Redmetz, -Szond, -Tokes, -Vadasz, Filkehaza, Fony, Forro, Fulo-Kerts, Fuzer es Hollohaza, Gadna, Gagy-Bator, Garadna, Garbotz, Getse, Gibart, Gontz, Gontz- Ruszka, Gonyu, Gyorgyi, Gyorke, Halmaj, Haraszti, Hatkotz, Hamor, Hejtze, Hernad-Bud, Hernad-Kerts, Hernad-Petri, Hernad-Szkaros, Hidas-Nemethi Hilyo, Homrogd, Him, Idrany, Inants, Janok, Janosd, Jaszo es Bezendorf, Jaszo- Mindszent, Jaszo-Ujfalu, Kajata, Kalsa, Kassa-Ujfalu, Kany, Kapolna-Bolzse, Keletseny, Kenyhetz, Kereszttete, Ker (Nagy- es Kis-Ker), Ketty, Kiralynep, Kis-Bodolo -Bozsva, -Falu, -Ida, -Kazmer, -Kinyizs, Kis-Szalantz, Kokso-Baksa, Kokso-Mindszent, Komarotz, Komlos, Komloska, Korlath, Kovats-Vagas, Krasznyik-Vajda, Kupa, Lantz (Felso- es Kozep-Lantz), Lengyelfalva, Leh, Litka, Lorintzke, Makrantz,
    [Show full text]
  • Néhány Újabb Adat a Gerecse És Környéke Flórájához** -..:::: Kitaibelia
    281 KITAIBELIA III. évf. 2. szám pp.: 281–286. Debrecen 1998 Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához** 1 2 MATUS Gábor – BARINA Zoltán (1) Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszék H-4010 Debrecen Pf. 14., [email protected] (2) Mogyorósbánya H-2545 Petőfi S. u. 42. [email protected] Bevezetés A Gerecse és közvetlen környékével kapcsolatos botanikai kutatások kezdete több, mint kétszáz évre tehető. A terület flórájára legalább szórványos adatokat tartalmazó közlemények száma pedig mára meghaladja a negyvenet, zömük 1990-ig jelent meg (KITAIBEL apud GOMBOCZ 1945, HILLEBRAND 1858, GRUNDL 1865, FRANK 1870, FEICHTINGER 1864, 1865, 1899, JÁVORKA 1904, GÁYER 1916, RÉDL 1926, ZÓLYOMI 1933, PÉNZES 1934, BOROS 1923A,B, 1931, 1935, 1936, 1937, 1938, 1940, 1944, 1949, 1953, KOMLÓDI 1958, JAKUCS 1961, FEKETE – JÁRAI-KOMLÓDI 1962, SEREGÉLYES 1972, 1974, 1977, 1986, TÖRÖK 1977, SZOLLÁT 1978, 1980, 1989, SZÁRAZ 1981, VIDA – PINTÉR 1981, SZERDAHELYI 1984). Az elmúlt években újra közöltek florisztikai adatokat mind a Keleti- (PENKSZA 1991A, 1995, LÁNG 1997), mind pedig a Központi- (JÁNOSKA 1993, BAUER 1997) és a Nyugati-Gerecse (MATUS 1992, 1993, 1995, MATUS- MUSICZ 1996, MATUS 1998) területéről. A hegységgel északról, dél-délkeletről érintkező területekről is jelentek meg olyan korábbi (KÁRPÁTI-KÁRPÁTI 1963), illetve újabb publikációk (KUN 1996, PENKSZA 1991b, 1992, PINKE és mtsai. 1997), melyek adatait a kitekintésnél figyelembe kell venni. Hasonlóan hasznos a Dunától északra fekvő területek irodalmának (FUTÁK 1982, BERTOVÁ 1984, 1988) áttekintése is, hiszen az ottani elterjedési kép segítheti az értelmezést. Ugyanakkor a publikációk bősége ellenére maradtak még a hegységnek és a határos területeknek alig ismert flórájú részei, illetve kevéssé ismert elterjedésű fajai.
    [Show full text]
  • Az Mkp Komárom-Esztergom Vármegyei Politikája Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Időszakában
    AZ MKP KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYEI POLITIKÁJA AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS IDŐSZAKÁBAN WENCZ BALÁZS 1944 novemberének elejétől a nyugati határ felé továbbgördülő front mögött, a megszálló szovjet csapatok kíséretében Magyarországra visszatért kommunis- ták (Révai József, Gerő Ernő, Nagy Imre és Vas Zoltán) kezdeményezésére és részvételével megalakult a Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Veze- tősége.1 Az újonnan létrehozott grémium előbb Szegeden, röviddel ezután pedig a kelet-magyarországi agrárvidéken kezdte meg a párt helyi szervezeteinek ki- építését, és dolgozta ki annak akcióprogramját – mely a Magyarország demok- ratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja2 címet viselte –, s melyet antifasiszta és demokratikus jellege miatt az időközben újjászerveződő politikai pártok teljes mértékben elfogadtak.3 Ezen pártok részvételével 1944 decemberé- nek közepén megkezdődött az Ideiglenes Nemzetgyűlés életre hívásának gyakor- lati előkészítése is. A Vörös Hadsereg által megszállt keleti országrészben a seb- tében megszervezett népgyűléseken közfelkiáltással delegálták az új parlament leendő képviselőit.4 Az 1944. december 21-én, a debreceni református kollégium oratóriumában megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlésnek 230 tagja volt. Közülük 90 (39%) tartozott a Kommunista Párthoz, 56 (24%) a Kisgazdapárthoz, 43 (19%) a Szociáldemokrata Párthoz, 16 (7%) a Nemzeti Parasztpárthoz, 13 (6%) a Polgári Demokrata Párthoz. A többiek (5%) függetleneknek nevezték magukat.5 A fen- tiekben már említett Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetősége mellett egyébként megjelent egy MKP Budapesti Központi Vezetőség elnevezésű 1 Bencze Cs. Attila: A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók Pártja Komárom-Esztergom megyében 1945–1956. Esztergom. 2002. 10. 2 A programot közli: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944–1948. Szerk. Rákosi Sándor – Szabó Bálint. Bp. 1979. 37–41.
    [Show full text]
  • Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve, 2012. Január 1
    Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. Gazetteer of Hungary 1st January, 2012 Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office Budapest, 2012 © Központi Statisztikai Hivatal, 2012 © Hungarian Central Statistical Office, 2012 ISSN 1217-2952 Felelős szerkesztő – Responsible editor: Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető – head of department További információ – Contact person: Nagy Ferenc Andrásné szerkesztő – editor (tel: 345-6366, e-mail: [email protected]) Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv – Cover design: Nyomdai kivitelezés – Printed by: Xerox Magyarország Kft. – Táskaszám: 2012. 91 TARTALOM ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ ............................................................................................................... 5 KÓDJEGYZÉK ..................................................................................................................................................................... 11 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 1. A helységek száma a helység jogállása szerint ........................................................................................................................................................... 17 2. A főváros és a megyék területe, lakónépessége és a lakások száma........................................................................................................................... 18 3. A települési önkormányzatok főbb adatai ..................................................................................................................................................................
    [Show full text]